Kölyökmacskák - Minden, Amit A Kiscicákról Tudni Kell És Tudni Lehet (By A.D.Shojai) (Ocr)

"'...~-~-"" .-._"~----.,.=.._:-._~_. - ..-.- .... ----.- ~~~~~-~-="".~~--_ .. -, .. _~ ..
\ ~.t
- , '
" .. ", , ,,!
I;IOGYAN NEVELJUNK BOLDOG ES EGESZSEGES MACSKAKAT KISCICAINKB0L
/
I
. "Amy p. Shojai neve ugyanazt jelenti a macskatartasban, mint dr. Benjamin
Spocke a gyermekgyogyaszatban ... Minden, amit .tdnia keIl ahhoz,
.hogy kiscicijaval a k.apcsolata felhtlen es rmteli legyen."
_.4 ED SAYRES elnk, San Francisco SPCA
.... ,/
KOLYOKMACSKAK
(,
MINDEN) AMIT
./ ./
A KISCICAKROL
TUDNIKELL
;":_\E~]TUDNI LEHET
.~'
, .-" J.~. ,__...,,;...~
, AMY D. SHOJA'I
AMY D. SHO]AI
KLYKMACSKAK
.... ./
KOLYOKMACSKAK
MINDEN, AMIT
A KISCICAKROL TUDNI
KELL ES TUDNI
LEHET
AMYD. SHOJAI
GOLD BOOK
scanned by "_yD_"
Eredeti dm: ComPlete Kitten Care
Copyright Amy D. Shojai, 2002
All rights reserved
Forditotta: Varadi Judit
Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvany barmely
reszet sokszorositani, informaci6s rendszerben tarolni
vagy a kiad6val trtent el6zetes egyeztetes nelkl
barmely formaban, barmely m6don sugarozni.
ISBN 9639437549
Magyarorszagon kiadja a Gold Book Kft.
Felel6s kiad6 a kft. gyvezet6jc
Nyomdai munkalatok: Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen
Felel6s vezet6: Brd6s J anos gyvezet6 igazgat6
Az emberekert, akik nemcsak szeretik,
de tesznek is a cicakert:
Elhivatott menhelyalkalmazottakert,
Gondoskod6 allatorvosokert es nkentesekert,
Macskabaratokert es feIeIos tenyesztokert
Es odaad6 macskatart6kert az egesz fldkereksegen.
Es a kiscicakert, akik kitltik az eletnket:
Azokert, akiknek vartak az erkezeset, es azokert,
akik csak "veletlenl" lattak meg a napvilagot,
Az utcara kidobott es megtalalt k6bor cicakert,
Azokert, akik gazdara talaltak, es a megmentett arvakert,
Mindazokert, akiket a szerencses veletlen az utunkba sodort.
De legfokepp azok emlekeert, akik soha nem talaltak
vagy nem fognak otthonra talalni.
j
Ku U '1 ' , , 15
oszonetnYl vamtas .
Bevezetes 17
Nincs hozzajuk foghat6 ; 18
Szeressk es tartsuk meg aket! 18
A kismacska nem holmi eldobhat6 targy 19
Miert van szksege erre a knyvre? 20
A knyv felepitese 22
EIsa resz: Miert eppen cidt? 23
Masodik resz: Az uj otthon 24
Harmadik resz: A cicatartas abeceje 24
Negyedik resz: Szocializaci6 es neveles 25
tdik resz: Macskasagok 26
Hogyan veheti fel velem a kapcsolatot? 26
1.RESZ: MIERT EPPEN EGY CICAT?
1. A lehetosegek merlegelese 31
A szivarvany minden szineben 31
Nastenyt vagy kandurt? 35
Fajtatiszta vagy keverek cidt? 36
Fajtatiszta macskak 36
Keverek macskik 38
Mire figyeljen? 40
8 KLVKMACSKK
2. Hol keresse almai cicajat? 42
Allatmenhelyek : 42
Tenyeszetek 45
Allatkereskedesek 47
Baratok es szomszedok 49
Gazdatlan kiscick a kszbn 50
3. A kivalasztas 53
Melyiket a sok kzl? 53
A flet6l a farkaig 53
Erzelmi allapot 54
Eleg id6s? 56
Lakas- es eletkrlmenyek 65
Lakasban vagy kertes hazban? Varosban V(1~ videken? .. 65
Mennyi id6t tud raszanni? 66
Mit sz6l a csaladja? 67
Kint vagy bent? 68
A sZlvere vagy az eszere hallgasson? 71
2. RESZ: AZ UJ OTTHON
4. Felkeszles az uj csaIadtag fogadasara 75
Az elhelyezes 75
Biztonsagi el6keszletek 76
Elektromos vezetekek 77
Veszelyes rejtekhelyek 77
Mergez6 nvenyek 79
Zsinegek 79
Lenyelt targyak 80
"Forr6 helyzetek" 82
nnepi forgatag 82
A hazaerkezes 83
Nevvalasztas 85
s. A szkseges eszkzt k 86
A kellekek beszerzese 86
Edenyek 87
Macskavece 89
A lada : 89
Az alom 91
TARTALOM 9
Kiegeszit6k 92
Alv6hely 93
Jatektargyak 93
Kapar6- es masz6fak 95
Hazon kivl 98
SzalHt6kosarak 98
Nyakrvek es azonosit6 biletak 101
Hamok es p6razok 102
Macskaajt6k 103
6. A macska viszonyulasa az emberhez
es az allatokhoz 106
Macskakultura 106
Az emberi tarsadalom 106
A macskatarsadalom szerkezete 107
Cica-p6ker 109
A rangsor 110
Ismerkedes 111
Mas macskakkai 113
Kutyakkal 117
Egyeb kedvencekkel 120
Gyerekekkel 122
#- #' # .,.. ;-
3 .. RESZ: A CICATARTAS ABECEJE
7. A helyes taplalas 127
A j6 egeszseg a helyes taplalkozassal kezd6dik 127
A klykmacskak tapanyagszkseglete 129
A macskak valogat6sak 134
Konzervek 134
Szaraz tapok 135
Felszaraz eledelek 135
Az etetes ideje 137
Jutalomfalatok, taplalekkiegeszit6k es hazi koszt 139
Taplalkozasi szokasok 142
8. Apolas 144
A macska legf6bb eke a bundaja 144
A sz6rzet szerepe 144
Sz6rhullas 146
10 KLVKMACSKK
Maeskamosdas 147
A nyelv mint tisztalkodasi eszkz 147
A manes mint tisztalkodasi eszkz 148
Krmragas 148
Vakarozas 148
Husit6 nyalakodas 149
Parfm helyett 149
Stresszoldas 150
Egymas nyalogatasa 150
Miert van szkseg a mi segitsegnkre is? 150
sszetapadt, filces sz6r 151
Sz6rlabdak 152
Az apolashoz szkseges eszkzk 153
Apolasi tippek 158
Fesles es kefeles 158
Frdetes 159
Karomvagas 161
A szem es a fl tisztitasa 163
Fogmosas 163
9. Egeszsegmegorzes 165
Ragyogo szempar es fenyes bunda 165
Ep testben ep lelek 165
Valasszuk a legjobb allatorvost! 171
Az allatorvos es a gazdi kzs fdel6ssege 172
Az allatorvos feladata 172
A tulajdonos szerepe 173
A megel6zes jelent6sege 174
Ved601tasok 175
Kzdelem az e16skd6k ellen 178
A fedeztetes 182
Ervek es ellenervek 182
Az ivartalanitas e16nyei 184
Vegleges karomeltavolitas 186
A mutet 186
A mutet hatasa a eiea testi es lelki egeszsegere 187
Mutet helyett 188
10. A betegsegek felismerese es kezelese 189
A korai felismeres jelent6sege 189
Rendszeres ellen6rzes 190
TARTALOM 11
Betegellatas otthon 190
Tabletta beadasa 191
Folyekony gy6gyszerek 192
Flcseppek 193
Szemcseppek 194
B6rbetegsegek kezelese 195
A tiz leggyakoribb macskabetegseg 195
Hasmenes 196
Kls6 e16skd6k (atkak, bolhak, kullancsok) 197
Macska-immungyengeseg (FIV) 199
Macskak fert6z6 hashartyagyulladasa (FIP) 200
Macskaleukozis (FelV) 202
Panleukopenia (FPV) 203
Macskak szivferegbetegsege (FHD) 204
Bels6 e16skd6k (coccidia, giardia, orsogilisztak,
galandfergek) 205
B6rgombasodas 207
Fels61eguti fert6zes (URI) 208
11. Mit tegynk veszhelyzetben? 211
Knnyen megtrtenik a baj 211
Hara pas 211
Mesterseges lelegeztetes 213
Autobalesetek 214
Fuldoklas 215
Esesek 216
Aramtes 217
Mergezesek 217
Gyogyszermergezes ; 218
Vegyszerek 218
Mergez6 nvenyek 219
H6guta 220
Lehules 220
$" ''; ;..; #>
RESZ: SZOCIALIZACIO ES NEVELES
12. Kommunikaci6 225
"Szagbeszed" 226
Karmolaszas 226
Drg16zes 227
12 KLVKMACSKK
Vizeletperrnetezes 228
Hangjelzesek 229
Nyavogas 229
Trillazas 230
Dorornbolas 230
Csiviteles 232
F~asessz~zeges 233
Testbeszed 234
Szernkontaktus 235
Arulkod6 flek 236
"Beszedes" farok 238
A sz6rszalak es bajuszsz6rk allasa 238
Testtartas 239
13. A jatek 242
Az egeszseges cica sokat je'itszik 242
Cicajatekok 244
Birk6zas 246
Fog6cska 246
Zsakrnanyszerzes 247
Horgaszas 247
Cicabalett 248
A jatek mint sszekt6 kapoes es nevel6eszkz 248
Klnleges adottsagok 250
14. AkiscicaknevelhetoK! 253
C. A. T 253
Hogyan tanul a cica? 254
A szocializaci6 er6siti a kt6dest 256
F6 a kvetkezetesseg! 258
Trelernr6zsat terem 259
Mib61 ert a cica? 260
A hangsuly az id6n van 261
Hatekony nevelesi eszkzk 262
jutalrnazas es dicseret 263
Szobatisztasagra neveles 265
Menjnk elebe a dolgoknak! 265
A karmolas sztns cselekves 266
A szabadban is biztonsagban 267
A szallit6kosar rnegkedveltetese 268
A harn es a p6rz elfogadtatasa 269
TARTALOM 13
Mutatvanyok 271
"Gyere!" 272
"l!" 273
"Szolgal!" 273
"Integet!" 273
15. A viselkedes 274
Miert rossz a cica? 274
Lehet, hogy beteg? 274
Valamilyen negativ elmeny erte? 275
Vagy egyszenien ilyen a termeszete? 275
A szabalyok tisztazasa es betartatasa 276
Ravezetes 277
AM]A-program 277
Mit tehetnk? 278
A leggyakoribb panaszok a klykmacskakra 279
Harapdalnak 279
Karmolnak 282
Bepiszkitanak 285
Hangosak 290
rkke a szekreny tetejer6l es a fggnyr61 kell
leszedni 6ket 291
5. RESZ: MACSKASAGOK
16. Tiz legenda a macskakr61. 297
A kezdet kezdeten - a teremtes 297
Noe es a macska 297
Szent Peter es a macska 298
A Nap es a Hold versengese 299
Id6jos macskak 299
A macskak kilenc elete 300
Klns ismertet6jegyek 301
Farkatlan es bogos farku macskak 301
"Templomjegy" 302
Burmai szent templommacskak 302
Kimonos macskak 303
M betus cirmosok 304
14 KLVKMACSKAK
17. Tenyek es erdekessegek 307
Illatos macskamenta 307
Hetalv6k 308
Alomszuszekok 308
Macskaalom 310
Szemt61 szembe 310
Szemszin 311
Macskaszem 311
SzinLitas 311
Vadasztr6feik 312
"Dagasztas" 313
Polydactylia 313
Viziszony 313
Fggelek 315
Ajanlott irodalom 315
Magazinok, ujsagok 316
Intezmenyek, szervezetek, alapitvanyok 316
Targymutato 319
s
Sok embernek ksznhetem, hogy a terveim es az almaim va-
l6ra valhattak, s ez a knyv megszlethetett. Darlene Ardennek
es Cheryl S. Smithnek, nagyszerCibarataimnak es elismert kollega-
imnak, akik segitettek, amikor ar ra a legnagyobb szksegem volt.
A Colorado csapat tagjainak: Judy Gharisnek, Bobby Grantnek,
Sherrie McLeroynak, J ackye Meinekenek, Margie Morrisnak, Carol
Shenoldnak, J essie Stephensnek es Cherie Wallisnak, amiert vig
kedelykkel, allhatatos baratsagukkal es melegszivu tanacsaikkal
tartottak bennem a lelket, es segitettek megorizni a j6zan eszemet,
amikor krlttem a vilag a feje tetejere allt. Szeretlek benneteket.
Kln ksznet a ferjemnek, Mahmoudnak, aki mindig emlekeztet
ra, mi a fontos. A macskamnak, Serennek, amely arra tanit, hogy
a pillanatnak eljek, es az en szors kis muzsamnak, Fafnirnak, aki
rkke a szivemben fog elni.
Halas ksznetem minden allatmenhely-dolgoz6nak, nken-
tesnek, macskabaratnak es allatorvosnak, akivel az elmult nehany
evben egytt dolgoztam. A CatsForum lelkes nkenteseinek ma-
roknyi csapata minden macskabaratnak keszsegesen es szivesen
segit. Ksznm, hogy befogadtatok. Bszke vagyok ra, hogy tagja
lehetek a Purina Cat Chow Wayof Life csapatnak - rk halam Ken
Wilhelmnek, Julie Kahnnak, Libby Ottigernek, es az sszes mentor-
nak, es annak a tbb mint hatvan allatmenhelynek, amelyekkel az
elmult harom evben egyttmukdtnk. A munkatok es a segitsege-
tek megfizethetetlen.
Szeretnek ksznetet mondani Wendy Christensennek, aki a
Cat Writers' Association tagja a szemleletes illusztraci6kert, es J ane
16 KLVKMACSKAK
Pophamnek a fot6k kzzetetelenek engedelyezeseert. Abatyamnak,
Laird Monteithnek a btibajos fenykepekert.
rk halam Ellen Edwardsnak, amiert rkbe fogadta, es meg-
alkotta az en kis arvamb61 a Klykmacskdkat. Es mint mindig, k-
sznetemet nyilvanitom az gynkmnek, Meredith Bernsteinnek,
aki gondoskodik r6la, hogy mindig "talpra essek". Vegl ksznet
es hala a cicusoknak - remelem, hogy ez a knyv segit nekik olyan
otthonra leini, ahol eletk vegeig boldogsagban es szeretetben el-
hetnek.
,.
BEVEZETES
UdvzIm a Klykmacskdk oIvas6i kztt. A Klykmacskdk vaIa-

mennyi, a Iegsejtelmesebb, Iegtnemenyesebb es legkInIe-
gesebb hobbiallatr61 sz6I6 iras kzl a leghasznaIhat6bb es Iegnap-
rakeszebb.
Legel6szr is, ez a knyv nemcsak a ciccikr61,hanem a cicakert
is sz61. Az aranyos trteneteken es meg aranyosabb fot6kon tul
- mindkett6re b6ven taial peldat - ez a knyv felvertezi nt mind-
azokkal az ismeretekkel es tudnival6kkal, amelyekkel rendeIkeznie
kell, ha eletre sz6I6 es rmteli, boldog kapcsolatot szeretne kiepi-
teni es fenntartani a kisciccijaval.
A kIykkor a macskak eleteben olyan soha vissza nem ter6 id6-
szak, amikor az allat kInleges figyelmet igenyel. AkIykmacskak
meg valtoznak, fejl6dnek, es sok-sok tr6desre, szeretetre es oda-
figyelesre van szkseg ahhoz, hogy kiegyensuIyozott, boldog es j6I
nevelt macskakka valhassanak. Akiscicciknaksajcitosfizikai es erzel-
mi szksegieteik vannak, ameIyek nemcsak a jelent befolyasoljak,
hanem ajv6t isoAzok az eimenyek es ingerek - akar pozitivak, akar
negativak -, amelyek kIykkoraban erik a ciccit, meghatarozzak a
feln6tt eletet.
Szeresse, babusgassa es gO!ldoskodjon hat r6Ia most, ezekben a
napokban, hetekben es h6napokban, mert a kIykkor gyorsan to-
vatunik. Minden macska eleteben csak egyszer jn el, es epp emiatt
a muIand6 termeszete miatt oly ertekes.
A szeretet es a ragaszkodas is ebben a korban vernek gykeret, s
kell6 odafigyelessel, odaad6 gondoskodassal elerhet6, hogy a hajta-
sok kirgyezzenek, es egy eleten citviragozzanak.
18 KLVKMACSKK
Nincs hozzcijukfoghat6
A kiscicak iranti imadatomr6l es rajongasomr6l szamtalan ujsag-
cikk, el6adas es j6 nehany knyv tanuskodik. Aklykmacskak ma-
sok, mint feln6tt tarsaik. Nemjobbak, csak klnbz6ek.
Nyilvanva16an a kismacska maskepp nez ki es viselkedik, mint a
szlei. Mi tbb, a feln6tt macskaknak mar kialakult szokasaik van-
nak, es a szemelyisegk is kiforrott. Ezzel szemben a macskaklykk
szemelyisege es szokasai meg keplekenyek, rajtuk meg alakithat,
formalhat a krnyezetk. A leglenyegesebb klnbseg a fiatal es az
id6sebb macskak kztt, hogy a kismacskak tudasvagya es kivancsi-
saga kielegithetetlen, es rank, szeret6 es gondos tulajdonosokra var
a feladat, hogy ezt a csodalatos lehet6seget kiaknazzuk.
A kismacskak, amikor megszletnek, nem tudjak, hogyan mu-
kdik a vilag, es mik az elvarasok velk szemben. Neknk, em-
bereknek keIl utat mutatnunk nekik es segitennk 6ket abban,
hogy a szemelyisegk pozitiv iranyba fej16djn. Rajtunk mulik,
hogy az rkmozg6, olykor kartekony kis aIlatb6l csaladunk sze-
retetre es tiszteletre melt6 tagja valik-e. A felel6sseg a mienk, de
a hala sem fog elmaradni, ha vallaljuk. Halaja jelel kismacskank
dorombol neknk, hozzank drg16dzik, feltetel nelkl megbizik
bennnk es tisztel bennnket. S ennel tbb egy cicat6l nem is var-
hat6 eIl
Szeressk es tartsuk meg oket!
Szeretni a kiscicusokat knnyu - klnsen, amikor dorombolnak,
nfeledten kergetik a madartollat vagy sszegmblydnek, mint
egy kis sz6rlabda, es bekesen szuny6kalnak az lnkben. Ahhoz
nincs szksegnk knyvre, hogy a szivnk szeretettel teljen meg
irantuk.
De a klykmacska nem holmi j<itekszer, amit felretehetnk, ha
megununk, vagy tevekeszlek, amit kikapcsolhatunk, ha elegnk
van be16le. A cicak 6riasi mozgas- es szeretetigenye es kimerithetet-
len jatekos kedve neha az egyebkent trelmes embereket is pr6bara
teszi, klnsen amikor hajnali harom 6rakor tamad kedvk jatsza-
ni vagy enni, vagy a legszebb butorainkon er6sitik a karmaikat, vagy
itt-ott a lakasban elpotyogtatnak egy kis "ajandekcsomagot".
A kismacsekok nem tudjak megmagyarazni, mit miert csinalnak,
es az ember nem mindig tudja egyb6l, hogyan tanithatna meg 6ket
BEVEZETES 19
viselkedni. Nem ugyanazt a nyelvet beszeljk, es a kult(mink is elte-
ro. Ez az oka annak, hogy evente kiscid.k ezrei veszitik el az ottho-
naikat, es nemritkan az otthonukkal egytt az eIetket. Sok ember
szereti ugyan 6ket, de mivel irrealis elvarasokat tamasztanak velk
szemben es felreertik oket, jnnek a esaI6dasok es megszabaduinak
t6lk.
S ez az, ami ennek a knyvnek a leljogosultsagM adja. A Klyk-
macskdk utmutat6uI szolgal ahhoz, hogyan tanltsa meg kedveneet a
j6 modorra, es segit nnek megerteni, mi motivalja eid.ja tetteil.
Higgye el nekem, minel tbbet megtud arr6I a kiveteles kis lenyr61,
akit magahoz vett, annal er6sebb szalak fogjak hozza fuzni, es annal
elszantabban fogja megoldani az esetleg felmerI6 problemakal.
Es ez a Iegjobb biztositek arra, hogy a kapesolatuk minden pr6bat
kialljon.
A kismacska nem holmi eldobhato hirgy
A klykkori baj a legesintalanabb es legrakond.tlanabb maeska-
klykt is megvedi a gazda haragjat6I. Ha rank nez azokkal a nagy
es artatlan szemeivel, akarmilyen dhsek vagyunk ra, megIagyul
a sZlvnk es egy pillanat alatt eiszall minden haragunk. Nem akart
o felbuktatni bennnket a lepes6n, kiszakitani a harisnyankat vagy
beleugrani a veeebe. De mivel mi esak mosolyogva szettarjuk a ka-
runkat, azt hiszi, hogy sz6rakoztat bennnket, es megj6 nehanyszor
pr6bara teszi a trelmnkel.
Id6vel azonban ezt a bajukat elveszitik a eid.k. Mig a nyolchetes
kis szorpamaesnak einezzk, hogy beleteszi a manesat a kavenkba
vagy a fggnyn hintazik, addig az t h6napos kamasszal szemben
mar kevesbe vagyunk toieransak, ha felborilja a eseszet vagy Iesza-
kilja a fggnyl. Neha az emberek meg a eid.nak az ebben a korban
normalisnak mondhat6 haneurozasait es ugrandozasait is bosszu-
kent fogjak feI.
Amikor a kIykkori kedvesseg es baj elmulik, a ciea dbbenten
tapasztalja, hogy amivel eddig kivlvta az altala oly kedvelt szemely
szeretetet es figyelmet, azert most a kutyahazba szamuzik. Marpedig
ennel nagyobb bntetes a maeska szamara nem letezik, kInsen
nem, ha fogalma sines r6la, hogy mi rosszat tetl. Azoknak a eid.knak
a tbbsege, akik a menhelyekbe kerInek, ilyen "tizeneves" kamasz
- meg nem feln6ttek, de eIegk van bel6lk a gazdaiknak, mert mar
nem olyan aranyosak, mint kiskorukban voltak.
20 KLVKMACSKK
En hiszem, hogy az en macskammal, Serennel is valami ilyesmi
trtent. Alig hogy kin6tt a klykkorb61, kitettek a szuret, mert mi-
vel elveszitette a bajat, a hats6 udvari tenyeszt6 vagy a gazdaja, aki
nem akarta, hogy a vilagra jjjn, feladta a remenyt, hogy j6 ar at
kapjon er te vagy otthont talaljon neki. SzomorU, de ez a mentali-
tas es felfogas ma mar nagyon elterjedt. Sokan amikor ugy erzik,
elegk van, ezekt61 a csodalatos teremtesekt61 megszabadulnak es
keresnek egy masik allatot, amir61 azt gondoljak, hogy jobban meg-
felel a tkeletes cica eszmenyenek.
Aklykkor altalaban egy evig tart - bizonyos fajtaknal esetleg
tovabb isoDe valahol a lelke melyen minden macska kiscica marad
meg akkor is, ha a klseje azt mutaDa, hogy mar erett feln6tt, k-
lnsen, ha a klyk a megfelel6 id6ben megfelel6 nevelest kap.
Bar elborzadok, ha arra gondolok, hogy Serent az eredeti gazdaja
eldobta magat61, halat adok az egnek, amiert ratalaltam. Az egytt
tlttt harom ev utan meg mindig latom benne a klykt, amikor a
kek szemebe nezek, es ezt nagyon szeretem benne.
Minden, ami a klykmacskakban oly j6 es csodalatra melt6
- a kielegithetetlen kivancsisaguk, merhetetlen energiajuk, nzetlen
szeretetk, feitetel nelkli bizalmuk - tnekeny, nagyon knnyen
megszunhet. Ezert nagyon fontos, hogy megertsk es kielegitsk a
fizikai es erzelmi szksegleteiket. Rajtunk all, hogy egesz eletkre
meg6rizzk-e cidinkban a klykkori legjobb tulajdonsagaikat. Se-
ren alland6an emlekeztet engem erre a tenyre.
Miert van szksege erre a knyvre?
Szeretni egy kiscidt knnyunek tunhet, de bizony j61 is csinalni a
dolgokat nem is olyan egyszeru. A cicatartas messze nem merl ki
abban, hogy neha-neha dobunk valamit az allat tanyerjaba, es felal-
litunk valahol a lakasban egy macskavecet.
A macskatartasr61 mar megjelent nehany igen j6, hasznalhat6
keziknyv - a klykmacskak azonban nem olyanok, mint a feln6tt
tarsaik, masak az igenyeik es szksegleteik. Ez is egy olyan tudo-
many, amely folyamatosan fejl6dik, es a szakert6k es a tud6sok vele-
menye alland6an valtozik. Es klnben sem igaz az - meg ha neha
a knyvek mast is mondanak -, hogy valamit csak igy vagy csak ugy
lehet csinalni, hisz minden cica es minden tulajdonos mas.
Ezt a Klykmacskdk irasakor igyekeztem szem e16tt tartani. ssze-
foglalom benne es megismertetem az olvas6val mindannak a tbb
BEVEZETES 21
(Foto: Amy D. Shojai)
A macskak rk kZykk. SerendiPity (itt negy h6napos) sohasem no feZ.
mint haromszaz aUatorvosnak es aUatlelektan-kutat6nak a szakve-
lemenyet, akikkel az elmult nehany evben m6domban aUt egytt
dolg-ozni es beszelgetni.
En ugyanis fontosnak tartom kzlni az sszes lehetseges j6 meg-
oldast, hogy kzlk n valaszthassa ki az n es kedvence szamara
legkedvezobbet.
Acicak termeszetesen nem tudnak olvasni - de meg ha tudnanak
is, val6szinuleg inkabb szunditananak egyet ennek a knyvnek a
lapjain, mintsem tanulnanak belole. Ezzel szemben n nagy hasz-
nat veheti, elolvasha~a es megfogadha~a belole azokat a tanacso-
kat, amelyeket a sajat cicajaval val6 kapcsolata szempon~ab6l j6nak
tart.
:Erdekesinformaci6khoz juthat belole cicaja bundajanak szineze-
tere es mintazatara vonatkoz6an, es megtudha~a, mikent arulkodik
kedvence hangulatar6l es erzelmeirol a farka vagy a bajusza. S az
erdekessegeken tul valaszt kap az olyan eletbe vag6an fontos ker-
desekre is, mint az, hogy milyen jatekokra van szksege a cicanak
az egeszseges testi es erzelmi fejlodesehez, es mit adjon neki enni,
hogy egeszseges maradjon. Ha pedig azt is tudja, miert temetik be
az rlekket a macskak, es miert karmoljak ssze a butorokat, ele-
jet veheti a leggyakoribb viselkedesi problemaknak.
22 KLVKMACSKK
En azt szeretnem, ha nemcsak megertene kis kedvencet, hanem
elvezne is a tarsasagat. Tapasztalataim szerint ez a f~ta megertes
es nagyrabecsles szksegeltetik ahhoz, hogy az ember ugy tudjon
banni kedvencevel, ahogyan kell.
Aklykkb6l egyszer melt6sagteljes es gynyru feln6tt macskak
lesznek, s ahogy egyre erettebbe valnak, az irantunk val6 ragasz-
kodasuk is fokoz6dik. Ha j6l tartjuk 6ket es megfelel6en gondos-
kodunk r6luk, tizenharom, tizenhat vagy akar tizennyolc evig is
velnk maradhatnak, s ezek alatt az evek alatt a cicakkal egytt a mi
eletnk es krlmenyeink is megvaltozhatnak.
Remelem, hogy a Klykmacskdkat mindig keznel fogja tartani,
meg akkor is, amikor a kis sz6rpamacs mar feln6tt lesz, mert ebben
a knyvben sok olyan informaci6t is talal, aminek akkor is hasznat
veszi, ha kedvence id6kzben feln6tte valt. Arr6l az esetr6l nem is
beszelve, ha esetleg kedvet kap, es hamarosan beszerez egy ujabb
klykt. Ha mar rendelkezik tapasztalattal, meg nagyobb elmeny a
kismacska a haznal. Amasodik cicnal mar jobban fogja tudni, mire
szamithat es mire hogyan reagaljon.
A knyv felepitese
A Klykmacskdk t reszre tagol6dik, es tartalmazza mindazokat
az ismereteket, amelyek birtokaban a cicjahoz ruz6d6 viszonya
garantaltan j6 marad. Az egyes fejezetek a hasznos tudnival6kon
kivl felvonultatnak erdekessegeket, tudomanyos tenyeket es gyes
trkkket isoOlvashat bennk tbbek kztt arr6l, miert szeretnek
a cicuskak a gravitaci6val kiserletezgetni, hogyan dorombolnak, es
hogyan tanithatja meg kedvencet az anyja helyett az illernre!
Az altalam fontosnak tartott informaci6kra neha ismetelten
felhivom a figyelmet, esetleg reszletesebben ujra kiterek. Szamos
oldalon bekeretezett szvegreszeket talal. Az "Ajanlom figyelmebe"
dmsz6 alatt megemlitem azokat a kival6 termekeket es eszkzket,
amelyek a tapasztalataim szerint a legjobbak. A "Tippek" kztt
tleteket es tanacsokat adok arra vonatkoz6an, hogyan takarithat
meg id6t es penzt vagy mivel jutalmazhatja meg kedvencet, ha
megerdemli. Ezenkivl - klnsen az apolasr6l es a viselkedesr6l
sz6l6 reszekben - sok "J6, ha tudja" kezdetu szvegreszt talal. Eze-
ket, ha srgeti az id6, akar at is ugorhatja, es megis megtudhatja,
amit tudni akar. Azert bizom benne, hogy egyszer majd, amikor az
ideje engedi, megis elolvassa 6ket, mert sokat tanulhat bel6lk. De
BEVEZETES 23
barmennyire is id6 szukeben legyen, a "Figyelem!" sz6val kezd6d6
bekezdeseket soha ne mulassza el elolvasni. Ezek a reszek hivjak
fel ugyanis a figyelmet azokra a leggyakoribb es legveszelyesebb
hibakra, amiket a macskatart6k elkvetnek, es adnak tippeket arra,
hogyan kerlheti el ezeket.
Elso resz: Miert eppen dcat?
A macskak hosszu utat tettek meg, amig elfoglaltak jelenlegi hely-
ket a szivnkben. Mig az 6kori Egyiptomban istenkent tiszteltek, ad-
dig a kzepkorban demonkent ldztek 6ket. Nehany, macskakr61
sz6l6 legenda ma is el. Megjobban szereti majd es ragaszkodik kis-
cic;ijahoz, ha tudja, milyen fejl6desen ment keresztl az evezredek
soran, es hogyan befolyasolta a multja abban, milyen ma a kapcso-
lata nnel es a vilaggal.
Bar minden egyes kismacska erdemes az n szeretetere, egyesek
talan jobban illenek az egyenisegehez esjobban megfelelnek az elet-
m6djanak es eletkrlmenyeinek. Egyedl el egy alberleti szobaban
vagy gyerekei vannak es hazastarsa? Talan mar nyugdijas es az egesz
napjat otthon tlti a hatalmas hazaban? Esetleg van mar nehany mas
kedvence is otthon, es nem lesz ideje arra, hogy nap mint nap fog-
lalkozzon a cicaval? Ace10m, hogy tisztaban legyen vele, mit varhat
a klnbz6 macskafajtakt6l es ezaltal olyan dntest tudjon hozni,
ami a legjobban megfelel az igenyeinek es elkepzeleseinek. Avalasz-
tek 6riasi! Valogathat a szinek kztt, eldntheti, hogy rvid, hosz-
szu, gndr sz6rii vagy esetleg kopasz macskat akar. Ahhoz azonban,
hogy megtalalja az n szamara legidealisabb kedvencet, a kls6n
kivl mas szempontokat is figyelembe keIl vennie. De ha n megis
ragaszkodik egy bizonyos kls6hz, nos, ami a kls6t es a jeIlemet
illeti, a fajtatiszta macskak kiszamithat6bbak. A gynyrii szomali
macskar61 peldaul nem art tudnia, hogy val6szinuleg tbbet fog a
butorok tetejen maszkalni es ugralni, mint az leben szundikalni.
Ha azt mar tudja, hogy mit akar, csak azt keIl tudnia, hol er-
demes keresnie almai kiscicajat. Tenyeszt6knel, aIlatmenhelyeken
vagy esetleg a sajat ajtajaban? Termeszetesen, mint mindenki, n is
egeszseges, boldog es kiegyensulyozott klykt szeretne. Ezert, hogy
megknnyitsem a dolgat, sszegyujtttem, mi az, amire feltetlenl
figyelnie keIl a kivalasztasnal. Es mivel tudom, hogy az erzelmeink
neha fellkerekednek az esznkn, arra vonatkoz6an is talal nehany
hasznos tanacsot es utmutat6t a knyvemben, mihez kezdjen es ho-
24 KLVKMACSKK
gyan banjon azzal a tkeletesnek eppen nem nevezhet6, szerencset-
len kis paraval, akin eltkelte, hogy segit.
Masodik resz: Az uj otthon
Miutan sikerlt kivalasztania az uj csaladtagot, elkezdhet felkeszlni
a fogadasara. Ebben a reszben e16szr a nevvalasztas erdekes ker-
deser61 ejtek sz6t. (Acicak gyakran sajat maguknak adnak nevet!)
Aztan arra vonatkoz6an olvashat hasznos informaci6kat, milyen
biztonsagi 6vintezkedeseket kell tennie annak erdekeben, hogy uj
kedvencet megvedje a lakasban ra leselked6 veszelyekt61.
Majd segitek nnek sszealHtani azt a listat, ami tartalmazza
mindazokat az eszkzket es felszerelesi targyakat - az etet6- es
itat6edenyekt61 kezdve az alomtalon es lapaton at a testapo16 sze-
rekig -, amelyek nelklzhetetlenek a macskatartashoz. Napjaink-
ban mar olyan nagy a b6seg zavara, hogy sok esetben nem is olyan
egyszerli kivalasztani a cicank szamara legszksegesebb es legmeg-
felel6bb termekeket. Felsorolom a legnepszerubb es legelterjedtebb
macskaapolasi cikkeket, hogy knnyebb legyen dntenie.
Szinten ebben a reszben terek ki a macskatarsadalom szerkeze-
tere. Ha tudja es megerti, hogy hogyan es miert viszonyulnak igy
vagy ugy a macskak a tbbi macskahoz, az idegen allatokhoz es az
1 emberhez, hainarabb es nagyobb sikerrel alakithat kij6 kapcsolatot
uj kedvencevel. Szolgalok tovabba nehany megszivlelend6 tanaccsal
arra vonatkoz6an, h<?gyanismertesse meg kedvencet mas macskak-
kai, egyeb allatokkal es a gyerekekkel.
Harmadik resz: A cicatartas abeceje
Ebben a reszben az egeszseg, betegsegek, taplalas, apolas es gondo-
zas kerdeskreivel foglalkozom. Els6kent a helyes taplalasra terek
ki, elvegre a megfele16 taplalkozasi szokasok korai kialakitasa sokat
segithet az egeszseg meg6rzeseben es a betegsegek kialakulasanak
megel6zeseben. Mivel etessk a klykt? Milyen gyakran es meny-
nyit adjunk neki enni? Mi a helyzet a jutalomfalatokkal? Ebben a
reszben ezekre es meg sok mas egyeb kerdesre kap valaszt.
A kvetkez6 fontos terlet, amit erintek, az apolas. Ebb61 a fe-
jezetb61 megtudha~a, hogyan erheti el, hogy kedvence mindig j61
apolt legyen es j61 erezze magat a b6reben, milyen eszkzkre es
BEVEZETES 25
szerekre van szksege az apolashoz, es vegl, ami a legfontosabb,
hogyan apolja ugy a cicat, hogy az szamara is elvezetes legyen.
Az allatorvosok mind egyetertenek abban, hogy megel6zni a be-
tegsegeket sokkal knnyebb, mint gy6gyftani. Ebben a reszben e16-
szr arra a kerdesre kap valaszt, hogyan valasszon allatorvost. Aztan
lefrom, milyen az egeszseges cica, mit tehet az egeszsege vedelme
erdekeben es celszeru-e alavetnie bizonyos muteteknek. Jellemzem
a leggyakoribb cicabetegsegeket es azok tneteit. A kisbabakhoz
hasonl6an neha a macskaklykknek is gy6gyszert fr fel az orvos,
ezert lepesr61 lepesre lefrom, mit kell tennie, ha gy6gyszert keny-
szerl beadni kedvencenek. Es mivel a paranyi klykkb61 id6vel
erett, feln6tt macska lesz, arr61 is talal informaci6t - az erettseg testi
jeleit61 kezdve a viselkedes megvaltozasan at a javasolt teend6kig -,
mire szamfthat, ha a cica feln6.
A tizenegyedik fejezet a leggyakoribb balesetekr61 es arr61 sz61,
mit tegynk, ha baj van. Ha kedvencnk lezuhan valahonnan,
gy6gyszermergezest kap vagy megharapja egy k6bor kutya, tud-
nunk kell segfteni rajta. Meg kell el6znnk a baleseteket, de ha
megis bekvetkeznek, els6segelyt kell nyujtanunk vagy akar meg
kell mentennk kedvencnk eletet. Oszinten remelem, hogy erre
soha nem fog sor kerlni.
Termeszetesen az allatorvos szaktudasat egyetlen knyv sem
helyettesftheti. Soha ne habozzon orvost hfvni. Ne kockaztasson.
Inkabb hfvja ki az orvost feiesiegesen, mintsem elveszftse huseges
tarsat.
Negyedik resz: Szocializaci6 es neveles
Az egyik kedvenc temam a macskak viselkedese, es ebben a reszben
sok mindent megtudhat an61, lli:: gyan latnak, hallanak, hogyan
erzekelik a krlttk lev6 vilagot a cicak, es mit ereznek, amikor
simogatjuk 6ket. Ez azert nagyon lenyeges, mert a viselkedes mi-
kentjet - a kpkdest61 a dorombolason at a sz6r felborzolasaig - az
erzekek hatarozzak meg.
A viselkedes utan a jatek szerepenek fontossagat vizsgalom a
macskaklykk eleteben. Ravilagftok arra, hogy azon tul, hogy r-
met leli benne az allat, a jatek segftsegnkre lehet a helyes viselke-
desre sztnzesben, er6sftheti a kedvencnk es kzttnk kialakult
kt6dest, es j6 iranyban befolyasolhatja a cica "szemelyisegenek"
alakulasat.
26 KLYKMACSKK
AItalanos tevhit, hogy a kiscic<ik- es a macskak altalaban - nem
nevelhetok. Ostobasagl A klykmacskak igenis eminens tanul6k,
es en azt szeretnem, ha n ezt a legmesszebbmenakig ala tudna
tamasztani. Ennek erdekeben megosztom nnel a tapasztalataimat,
es elmondom, hogyan tartatha~a be kedvencevel a szabalyokat, es
hogyan szoktatha~a hozza peldaul a nyakrvhz. Mi hat a legin-
kabb a macskaklykkre? Mit tegyen, ha "rosszalkodik" kedvence?
Hogyan erheti el, hogy ne harapdaljon, ne rongalja a butorokat,
es ne az alomtalon klvl vegezze a dolgat? Ezekkel es meg sok mas
hasonl6 kerdessel kapcsolatban lefrom a sajat tapasztalataimat, es
ismertetem a bevalt m6dszereimet. Ma mar olyan sok ember, es ve-
le egytt kedvence is utazik, hogy nem hagyhattam erintetlenl az
utazas temakret sem.
tdik resz: Macskasagok
A macskak evezredek 6ta jelen vannak az ember eleteben, es egyal-
talan nem volt nehez dolgom, amikor megpr6baltam nehany erde-
kes es sz6rakoztat6 adatot gyujteni r6luk. A meg ma is ela, olykor
klns legendak magyarazattal szolgalnak a macskak egyes sajatos
klso tul~donsagaira es a hazi tigrisek teremtesere.
A macskakat egyedi adottsagaikert es klnleges termeszetkert
szere~k, ezert nehany oldalt szenteltem ezeknek a nemi magyara-
zatra szorul6 tenyeknek isoIgy peldaul - ha meg eddig nem tudta
volna - a tizenhetedik fejezet tdik reszeben elarulom, miert
imadjak a macskak az illatos macskamentat, miert alszanak olyan
sokat, es milyen a viszonyuk a vlzhez.
Hogyan veheti fel velem a kapcsolatot?
Nagy megtiszteltetesnek vennern es rlnek neki, ha megoszta-
na velem a saj<it tapasztalatait. SZlvesen vennern, ha beszamolna
mindazokr61 a sikerekrol, kudarcokr61, rmkrol es bosszusa-
gokr61, amelyeket a sajat kedvence mellett elt at. Knyveimben es
ujsagcikkeimben rendszerint kok olyan allatokr61, amelyek specia-
lis szerepet tltenek be az emberek eleteben. A Peerlesshealth.com
weboldalon (www.peerlesshealth.com) es a hetenkent megjeleno,
"Wayof Life - Emotional Health" dmu rovatomban a Purina Cat
Chow weboldalon (www.catchow)rendszeresen osztom meg az olva-
BEVEZETES 27
s6immal a sajat kedvencemmel, Serennel kapcsolatos elmenyeimet.
Ma mar sajat weboldallal is rendelkezem - www.shojai.com- ahol
informaci6hoz juthat a leglijabb knyveimr6l, az el6adasaimr6l es
meg sok egyebr61.
E-mailt is kldhet a weboldalamr6l vagy kzvetlenl frhat az e-
mail dmemre: amy@shojai.com. Vagyfrhat levelet a kvetkez6 dm-
re: Amy D. Shojai, P.O. Box 1904, Sherman, TX 75091-1904.
;
1. RESZ
./ ./
MIERT EPPEN
./
CICAT?
1
A LEHETOSEGEK
MERLEGELESE
A szivarvany minden szineben
Ha megvasarolta ezt a knyvet, azt mar bilOnyara tudja, mi-
ert szeretne kiseic<it. Egy jatekos, kedves kis szorgomb6e rend-
kfvl szeretetremelt6leny, amely sok rmet tud szerezni gazdajanak.
A kismaeskak olyan urt tltenek be az eletnkben, melynek leteze-
serol nem is tudtunk. Mosolyt esalnak az areunkra, sz6rakoztatnak
bennnket, meghallgatJak panaszainkat, j6kedvre derftenek ben-
nnket, osztoznak velnk a sikereinkben es kitartanak mellettnk
a rosszban isoA klykmaeskak szeretik az embereket, es soha, de
soha nem esapjak be oket.
Nagyon sok fajta eiea van, fgy mindenki talalhat kedvere val6,
az fzlesenek es krlmenyeinek megfelelo egyedet. A eic<ikszorzete
szfn, mintazat es hosszusag tekinteteben nagy valtozatossagot mutat.
Minden kismaeska egy egyedi muveszeti alkotas, amit a termeszet
hozott letre. Nines ket egyforma maeskaklyk. Val6jaban ugyan-
azon kismaeska is mutathat tbbfele klsot. Napfenyben peldaul a
fekete allat bundaja vrs arnyalatot kap.
Evezredekkel ezelott, az elso maeskak megjelenesekor az egyes
egyedek meg nagyon hasonlftottak egymasra. Aztan idovel a terme-
szetes kivalaszt6dasnak es a krnyezeti hatasoknak ksznhetoen
elkezdtek kisebb-nagyobb elteresek mutatkozni a kllemkben. Az
elso maeskaknak a sivatagban hosszu, keeses testk es rvid, esfkos
bundajuk volt. A hosszu szoru fajtak az 6kori Perzsia terleten fej-
lodtek ki, ahol is az allatoknak alkalmazkodniuk kellett a hideg,
hegyvideki eghajlathoz. Kezdetben a maeskak szfne sem volt tul
valtozatos. Az el so mutaei6 eredmenyekent szletett meg az egy-
32 KLVKMACSKK
szinu bunda - a fekete macskak a leggyakoribbak, legtbbjk Del-
kelet-Azsiaban es Japanban el, ahol feltetelezesek szerint a mutans
eloszr megjelent.
A cicakat a bundajuk hosszusaga alapjan ket nagy csoportba
sorolhatjuk: vannak hosszu szoru es rvid szoru ciccik.Azon keve-
seknek, amelyek ezen ket kateg6ria egyikebe sem sorolhat6k be,
vagy felhosszu a szork vagy a testk egyes pontjain - igy peldaul a
nyakukon - hosszabb a szork, mint mashol. Ezeket a kateg6riakat,
vagyis amikor a cica egyik fajtahoz sem tartozik, hazi rvid szoruek
es hazi hosszu szoruek neven szoktuk emlegetni. Arvid szoru ciccik
bundaja szorosan rasimul a testkre, mig a hosszu szoruek bundaja
vastagabb, dusabb, gyakran bolyhos, es a hosszu szorszalaik alatt
rendszerint van egy surubb, rvidebb aljszorzet. A hosszu szoru ci-
cciknal nem ritka, hogy a bundajuk csak h6napok vagy egy ev alatt
nyeri el a vegso formajat.
A hazi rvid szoruek es a hazi hosszu szoruek ugyanannyi szin-
es mintavaltozatban fordulnak ela, mint a pedigres ciccik. A cica-
bunda-palettan t alapszin talalhat6: fekete, barna, szrke, vrs
es feher. Termeszetesen ezeknek a szineknek vannak klnbza
arnyalatai is: a stetszrket peldaul keknek, a vilagosszrket pedig
lildnak nevezik, es a vrs arnyalatai kztt megtalalhat6k a hal-
vany kremszintol kezdve a sargan at a melyvrs szinek isoAmikor a
szarszalak szinezete a csucsat61a tveig egyseges, egyszinu bundar61
beszelnk.
Egyes ciccikcsak addig tunnek egyszinunek, mig vegig nem si-
mitjuk a bundajukat es a hosszabb fedoszork al61elo nem bukkan
az eltero szinu aljszorzet. Az ilyen ciccikbundajanak valtozik a szine
- a szarszalak tve mas szinu, mint avege. Ezt nevezzk drnyaltsdg-
nak vagy fedettsegnek. Az arnyaltsagnak harom klnbzo fokozata
letezik. Acsincsilla cica szore vakit6 feher, viszont a szorszalak csucsa
valamilyen mas szinu. Enyhe drnyaltsdg eseten a cica szorszalainak
hegye szif?ben szinte alig klnbzik a szorszal egeszetol, ezert az
csak egy leheletnyi szint ad a bundajuknak. Afstszinu ciccikalj-
szarzete h6feher, a fedaszoreik pedig stetek. Szinten befolyasolja
a bunda szinet a sdvozottsdg vagy aguti minta. Az aguti macskak szar-
szalain a szinek savokba rendezodnek, ezaltal a bunda szine kevesbe
feltuno.
Azokat a cicakat, amelyeknek a bundajaban van feher szin, tarka
macskaknak nevezzk. Az arany altalaban egyharmad feher es ket-
harmad szin vagy mintazat, vagy forditva - az ilyen ciccikabicolor
vagy ketszintarka macskak. Az egyik legszembetunobb bicolor szin-
A LEHETOSEGEK MERLEGELESE 33
kombinaci6val rendelkezo macskakat, vagyis a fekete-feher macs-
kakat magPie vagy szarka macskaknak szokas nevezni. A feher egy
szinten gyakori szinvaltozata a van. A van macskak szinte teljesen
feherek, csak a fejkn vagy a farkukon fordul elo valamilyen mas
szin. A harmadik valtozat a harlekin amikor is a cica teste feher, de
itt-ott szines foltok tarkitjak.
Ha kedvence bundaja tulnyom6reszt egyszinu, de van benne egy
kis vrs vagy kremszin is, a cica teknoeszinu. Ha a vilagosabb szin
beleolvad a feketebe, tarka teknoeszinu macskaval van dolgunk Ha a
vrs vagy kremszin j61 krlhatarolt foltokban jelenik meg a cica
bundajan, foltos teknoeszinu a macska. Akalik6 cicak bundajan harom
szin talalhat6 meg: a vrs, a feher es a fekete. A krem-, feher es
szrke szinekben pompaz6 cica a vilagos kalik6. A kalik6 macskak
szinte mindig nostenyek.
Sokan azt hiszik, hogy a eirmos kifejezes egy fajtara vagy a lanyci-
cusokra utal, holott a cirmos egy mintazat, ami ket klnbzo szin-
bol all. Tbbfele cirmos mintazat letezik. Alegelterjedtebb klasszikus
(Foto: Weems S. Hutto)
Ezeknek a trk van maeskdknak a fejen esfarkdn j61 megfigyelheto
a fehertol elto stet szin. Ezt a jellegzetes mintazatot azonban a kores
maeskdk is tudjak produkdlni, nem keIl hozza feltetlenl pedigres eiea.
Bar ezek a klykk egyformak, az ugyanabb61 az alomb61szarmaz6
eieak gyakran eltho klsovel rendelkeznek.
34 KLYKMACSKK
cirmos mintazaton stetebb csikok es krk talalhat6k egy vilago-
sabb alapon. A makrila cirmos mintazaton is csikok es krk vannak,
de eroteljesebb formaban, tipikus peldaul az krszemforma a cica
oldalan.
A pettyes cirmos cic<iktestet klnbzo meretu es alaku foltok tar-
kitjak. Az olyan teknocszinu cic<it, amelyeknek a bundajan cirmos
jegyek is kirajzo16dnak, foltos cirmosnak (torbie) nevezzk. Az utols6
mintazatra es szinre vonatkoz6 elnevezes a Jegy. A szines Jegyu cic<ik-
nak csak a testvegeiken: a flkn, pofajukon, labukon, mancsukon
es farkukon figyelhetok meg szinek vagy mintak, a trzsk egyszinu
- rendszerint valamilyen vilagosabb, de elto arnyalat. Asziami es
a himalaja macskak jegyeikrol ismertek, de a hazi rvid szor1l es a
hazi hosszu szom cic<ikkztt is megfigyelhetoek ezek a szembetu-
no elszinezodesek. Az egyszinu jegyek szinte barmilyenek lehetnek
a stetbarnat6I vagy feketetol kezdve a vilagosszrkeig vagy krem-
szinig. Amikor a jegyek cirmos mintazatuak - azaz csikosak vagy
pettyesek - a cic<ithiuzjegyunek nevezzk. Ha a jegy teknoctarka
szinu, tekn6ctarkajegyrol beszeInk. A nagyon vilagos jegyeket szepia-
jegyekkent is szoktuk emiegetni, es alig Iehet oket eszrevenni, ezzel
szemben a vidramenyetjegy a h:llvany pontokat stetebbekkel tvzi.
Serenre Ieginkabb a f6kajegyu einevezes illik.
E:rdekes, hogy asziami es egyeb szfnes jegyu pedigres macskak
bundaja a szIeteskor meg halvanyabb egyszfnu, es csak kesobb
stetedik be. A stet szorszin sszefggesben a11a homersekiettel
iso Minel hidegebb a cica teste, annal stetebb a szore. Nagyon
nagy hidegben asziami macskak bundaja peidaul teljesen stetre
valtozhat!
Nostenyt vagy kandurt?
Termeszetesen van nehany kInbseg a kandurok es nosteny macs-
kak kztt. Nagyon fiatal cic<ikeseteben - kInsen, ha hosszu
szoru fajtar6I van sz6 - nehez Iehet mega11apftani a nemet. Egysze-
ruen hajtsa fel az a11atfarkat. Mig a nosteny cica vegbeInyilasa es
szemeremteste pontosvesszor~ hasonlit, addig a kandure felkialt6-
'jeire emiekeztet. Ut6bbi herei az evek muIasaval egyre knnyebben
felismerhetove vainak.
Kivetelek persze mindig akadnak, de a kandurok altalaban na-
gyobbra nonek, mint a nostenyek. Ivarerette valasuk utan gyakran
elofordul, hogy ratamadnak kandurtarsaikra, mikzben sajat pozi-
ci6jukat, rangjukat pr6baljak feimerni. Nemegyszer sok kan okoz-
nak, amikor eros szagli vizeIetkkel megjeIIik a felsegterIetket.
Akasztraiatian nosteny macskak rendkivl ingerlekenyek, hangosak
es kvetelozok, amikor tzeinek. A tzeio nosteny aikalmas a par-
zasra es a megtermekenyIesre. Akandurok ivartalanitasa altalaban
kevesebb kItseggel jar, mint a nostenyeke. A macskak paroztatasa-
r6I es a szIetesszabaIyozasr61bovebben majd a kilencedik fejezet-
ben olvashat.
Fiatal korban a nostenyek es a kandurok hasonI6an einek, visel-
kednek. Ugyanazt eszik, ugyanazokat a jatekokat kedveIik, ugyan-
annyi az alvasigenyk, ugyanannyit doromboinak, es ugyanannyi
szeretetet adnak.
A cica nemenek akkor van kInsen nagy jelentosege, ha mar
van a hazban egy masik feinott macska. I1yenkor mindig ceiszerubb
36 KLVKMACSKK
a mar megievo kedvenc nemevel ellenkezu nemu kIykt magunk-
hoz venni, mert fgy kevesbe all fenn annak a veszeIye, hogy az ido-
sebb allat fel a csaladban addig betlttt szerepe elvesztesetol.
Ennek az esetnek a kiveteievel azonban a nem helyett inkabb a
jellem aIapjan valasszon macskakIykt. Azt a kiscicat vigye haza
magaval, ameIyiknek Iattan aL.jut eszebe: "Az isten is nekem terem-
tette."
Fajtatiszta vagy keverek eicat?
Bevallom, nalam egy keverek allatnak ugyanakkora eselye van ra,
hogy beIopja mageit a szfvembe, mint egy fajtatisztanak. En minden
kiscicat megkedveIek, amellyel csak taialkozom, Iegyen az egy bajos
kis keverek vagy egy dijnyertes fajtatiszta szepseg. Ebben a te kin-
tetben szerintem nem I6tezik j6. vagy rossz dntes. Ez fzies dolga.
Mindket oidainak vannak azonban eIonyei es heitranyai is, amiket
mindenkeppen figyelembe kell venni a dnteshozatainal.
Fajtatiszta macsktik
A macskak termetk, szfnk es aikatuk tekinteteben megiehetosen
kInbzhetnek egymast61. Az egyes jellemzo tfpusokat fajtaknak
nevezzk. Egy macskar6I akkor mondjuk, hogy egy bizonyos faj-
tahoz tartozik, ha ennek a macskanak egy masik ugyanilyen fajta
macskaval trteno parosodasa eredmenyekeppen ugyanilyen fajta
kIykk szIetnenek. Mas sz6val ket perzsamacska parosodasab61
perzsakIykk szIetnek, ameIyeknek ugyanolyan hosszu szork es
nagy, kerek szemk van, mint a szIeiknek. Ugyanfgy ha ket orosz
kek macska parosodna egymassal, a kIykeiknek ugyanolyan rvid
szore es stet szrkeszId szeme Ierme, mint nekik.
A macskafajtak egy resze termeszetszeruleg alakult ki a vilag k-
Inbzo reszein, mas reszet pedig az ember tenyesztette ki sajeit ked-
ve es fziese szerint. A macskak csaiadfajar6I pontos nyiIvantartast
vezetnek, ezt a macska szarmazasat igazoI6 okmanyt pedigrenek
nevezzk. Agondos es hozzaerto tenyesztok a pedigrek aIapjan k-
vetkeztetnek arra, milyen fajta ut6dok szIethetnek egy bizonyos fe-
deztetesbol. Igyekeznek ugy megvalasztani a Ieendo szIoket, hogy
egy adott fajtanak a pozitfv tuIajdonsagait megorizzek, vagy esetleg
tovabbfejlesszek. Ma tbb mint szaz macskafajta ismeretes.
Ha ismert, neves tenyeszt6t61 vasarolunk cicat, annak az az e16-
nye, hogy tudjuk, melyek az allat e16dei. Akar mindket sz16t meg-
ismerhetjk, es ily m6don kvetkeztethetnk leend6 kedvencnk
vermersekletere. Az egyes macskafajtaknak jellemz6 a viselkedese.
A valasztasnal vegyk figyelembe, hogy mik az igenyeink. Nezzk
meg peldaul, hogy egy nagyobb mozgasigenyu, rkmozg6 vagy
inkabb egy nyugodt, higgadt cicara van-e szksegnk. A fajtatiszta
macskaklykk mellett sz61az a teny is, hogy altalaban jobb egesz-
segnek rvendenek, mint keverek tarsaik. Aj6 tenyeszt6k ugyanis
Macskakiallitasok
38 KLVKMACSKK
nagy gondot forditanak az egeszsegmeg6rzesre es a betegsegek
megel6zesere. Gondoskodnak arr61, hogy allataik egeszsegesen tap-
lalkozzanak, megkapjak a szkseges ved6oltasokat es rendszeresen
feregtelenitik 6ket.
EzenkivI a fajtatiszta klykk kzssegben nevelkednek, igy le-
het6segk van ra, hogy kell6keppen szocializal6djanak. A szociali-
zaci6 az a folyamat, melynek soran elete els6 h6napjaiban a macska-
klyk megtanulja, hogy az emberek es a tbbi allat nem jelentenek
veszelyt a szamara, hanem a szukebb krnyezetehez tartoznak.
A fajtatiszta cidk legnyilvanval6bb hatranya, hogy meglehet6-
sen dragak. Ennek az az oka, hogy egyes fajtak nagyon ritkak es
nehezen beszerezhet6k, mert a tenyeszt6k megtar~ak maguknak,
hogy aztan kiallitasra vihessek es szaporithassak 6ket. Ugyanakkor
a magas beszerzesi ar bizonyos mertekli garanciat is jelent arra,
hogy a tenyeszt6 jelent6s sszegeket forditott az allat megfelel6
tartasara.
Miutan sok penzt, id6t es energiat fektetnek abba, hogy szep es
egeszseges allataik legyenek, a tenyeszt6k gyakran alaposan meg-
valoga~ak a vasarl6ikat - elvegre a sajat hirnevk forog kockan.
Egy masik ellenerv, ami a fajtatiszta kiscidk rkbefogadasa ellen
sz6lhat, az rkletes betegsegek el6fordulasanak lehet6sege. Meg-
nyugtat6 adat azonban, hogy a macskak kreben ritkabbak az rk-
letes betegsegek, mint akut yak kreben, es az elismert tenyeszt6k
6szinten elmondjak, ha fennall ennek a veszelye.
Soha ne vasaroljon olyan tenyeszt6t61, aki nem ismert es nem
leinformalhat6. Abb61ugyanis sokobaj szarmazhat. Ha sokba kerl
egy kismacska, az meg nem garancia arra, hogy egeszseges, j61
nevelt es kiegyensulyozott isoTovabbi informaci6kkal arra nezve,
hogyan talalha~a meg, es honnan tudha~a teljes biztonsaggal, ki a
j6 tenyeszt6, a masodik fejezetben szolgalok.
Keverek macsktik
Fajtiszta tarsaikkal ellentetben a keverek cidkr61 nem lehet el6re
megmondani, milyen ut6dok szletnenek parosodasuk eseten.
A hazi rvid sz6rli szl6k kicsinyei peldaul a szivarvany minden
szineben pompazhatnak, el6fordulhatnak kztk rvid es hosszu
sz6ru peldanyok, ahany, annyifele lehet a szemk es a testalakjuk.
Ketsegtelen teny azonban, hogy a kznseges macskak vilagszerte
kedveltebbek, mint a f~tatisztak.
\
Oriasi el6nyk a fajtatiszta macskaklykkkel szemben, hogy
knnyen beszerezhet6k, raadasul elfogadhat6 aron. De ne feledje, a
macskatartas mindenkeppen kltsegekkel jarl Akkor is hoznia keIl
ne mi anyagi aldozatot, ha azon szerencses gazdik kze tartozik, akik ,
egy reggel egy edes kis nyavog6 klykt talaltak a labtrl6jkn.
Az orvosi vizsgalatok es ved6oltasok fajtatiszta es aIlatmenhelyr6l
beszerzett macskak eseteben is ugyanannyiba kerlnek.
A keverek cicak ugyanolyan szepek, egeszsegesek es j6l neveltek
lehetnek, mint fajtatiszta tarsaik. Naluk azonban jobban fenn all a
viselkedesi problemak es betegsegek kialakulasanak veszelye, hisz
nekik nem adatott meg az, hogy egeszseges es gondos mamajuk
vagy aIlatbarat emberek kzeleben n6jenek feI.
/
A keverek cicaknak
is ugyanolyan sok
valtozata letezik es
ugyanolyan szeretetre
melt6k, mint
jajtatiszta rokonaik.
(Foto: Ralston Purina Company)
40 KLVKMACSKK
Sokkal tbb keverek macska van, mint ahany ember, aki szivesen
befogadna oket, igy amikor n ugy dnt, hogy magahoz vesz egyet,
gyakorlatilag az eletet menti meg vele, s ez a legszebb az egeszben!
Mire figyeljen?
Tovabbi fontos szempont, amit figyelemhe keIl venni a macskak-
lyk kivalasztasanal, a jeIlem, az aktivitas es az apolasi igeny. Min-
den kismacska jatekos es mozgekony, es bizonyara minden kiscica
igenyel apolast. De mig egyes klykk sohasem aIlnak meg egy
percre sem, addig masok hancurozas utan szeretnek egy ideig az
lnkben pihenni, es bizonyos cicafajtak - klnsen a fajtatisztak
es hosszu szon1ek - nagyon gondos apolast igenyelnek.
Az olyan fajtak, mint amilyen a Maine Coon, a himalaja es hazi
hosszu szoru macskak bundajanak apolasa sokkal idoigenyesebb,
mint a rvid szorueke. Ennek az az oka, hogy a hosszabb szorsza-
lak knnyebben sszecsom6sodnak, ezert rendszeresen keIl oket
kefelni, feslni. Esetkben a macskamosdas nem mindig bizonyul
elegendonek. A hosszabb szorn az aIlati rlek is knnyebben
megtapad, ezert a hosszu szoru macskak alfelere jobban oda keIl
figyelni. Az olyan nagyobb, dIledt szemu fajtaknal pedig, mint
amilyen a perzsamacska is, a szem tisztitasara keIl nagyobb gondot
forditani.
Mig egyes cicafajtak nagyon mozgekonyak, szeretnek jatszani,
futkarozni, addig masok nyugodtabbak, higgadtabbak. Az aguti
szoru abesszin macska peldaul Tarzant is meghazudtol6 gyesseggel
l6g es hintazik a fggnykn, terit6kn es felmaszik a lakas legma-
gasabb ponljara. Vele szemben a brit rvid sz6n1 nagyon nyugodt,
lassu, kis mozgasigenyu macska. A perzsamacskak gyakran ugy
viselkednek, mint amelyek elvarjak, hogy babusgassak, csodaljak
6ket, es ugrandozas helyett szeretnek gazdijuk lebe vagy az ablak-
parkanyra kucorodni.
Nehany macskafajta arr6l hires, hogy klnsen hangos. A szia-
mi macskaknak peldaul jellegzetes J. nyavogasuk es szeretik haIlatni
a hangiukat. Ha kzlk valaszt, biztos lehet afel6l, hogy mindig az
ve lesz az utols6 sz6.
A FAJTAK ES JELLEGZETES vlsELKEDEsK
NAGYON
AKTiv
(Mozgekony)
abesszin,
balinez,
bombay, burma,
colorpoint rvid
szonl, cornish
rex, devon rex,
egyiptomi mau,
javai, keleti
hosszu szonl,
keleti rvid
szonl, orosz kek,
sziami, szomali,
tonkinez
KEVESBE
AKTiv
(Szeret lben
fekdni is)
amerikai
drotszonl,
birma, brit
rvid szonl,
egzotikus,
himalaja,
perzsa, ragdoll,
hocipos
HANGOS
(Alland6an
hallatja
a hangjat)
balinez,
coiorpoint
rvid szoru,
japan
csonkafarku,
javai, keleti
hosszu szoru,
keleti rvid
szoru, sziami,
tonkinez
CSENDES
(Szfvesebben
nezelffdik)
amerikai
drotszoru,
birma, brit
rvid szoru,
karthauzi,
egyiptomi
mau,
egzotikus,
havanna
barna, korat,
skot logo flu,
hocipos
FELKAPOTT,
DIVATOS
(Az atlagosnal
tbb gondozast
igenyel)
egzotikus,
himalaja,
Maine eoon,
norveg erdei,
perzsa, ragdoll,
skot logo flu
(hosszu szoru)
2
HOL KERESSE
ALMAI CICA]AT?
Allatmenhel yek
,/
AImaink cid.jat legcelszenlbb a helyi allatmenhelyen keresni. Az
allatmenhelyeken mindig kiscid.k szazai varnak gazdara, kl-
nsen tavasszal, a"f6szezonban".
Aj6 menhelyeknek megvan az az e16nye, hogy az onnan szarma-
z6 allatokr61 hozzaert6 szakemberek es egy seregnyi leikes nkentes
gondoskodik. Az allatj6leti szolgalatok mindig arra trekszenek,
hogy a klykk megfelel6 krlmenyek kztt nevelkedjenek, j61
szocializalt feln6ttekke valjanak, es ezaltal knnyen beilleszkedje-
nek uj csaladjaikba es uj gazdaik igaz baratokra leljenek bennk.
Az allatmenhelyeken rendszeresen ellen6rzik a lak6k egeszsegi
allapotat, es neha kedvezmenyes aron meg az allatok rkbefogada-
sa utan is biztosftjak az egeszseggyi ellatast. Felvilagosftast adnak,
fontos adatokkal szolgalnak az adott all at egeszsegi allapotar61,
k6rtrteneter61, termeszeter61 ("kedveli akutyakat") es viselkede-
si szokasair61 ("imad maszni"). A menhelyeknek az a celjuk, hogy
kis lak6ik igazi otthonra leljenek, es uj otthonukban eletk vegeig
boldogan eljenek. Javaslataikkal, tanacsaikkal segftik az ujdonslt
tulajdonosokat.
Egyes menhelyek nagyon nagyok, fizetett szemelyzetet alkalmaz-
nak es sokfele szolgaltatast nyujtanak. Sok kzlk magankezben
van, de akadnak olyanok is, amelyeket a varos tart fenn, es vannak
egeszen kicsike menhelyek iso Leteznek kifejezetten csak macska-
menhelyek iso
A menhelyek egy reszeben azokat az allatokat, amelyek egy bi-
zonyos id6n bell nem lelnek gazdara vagy valamilyen betegseg,
HOL KERESSE LMAI CICJ T? 43
serles, esetleg jellemhiba miatt nem adhat6k rkbe, elaltatjak.
Mas helyeken tilos az eutanazia, korlatlan ideig gondoskodnak az
allatokr61. Az eutanazia sajnos mindaddig elkerlhetetlen, mig a
tulajdonosok nem gondolkodnak kedvenceikr6l felel6sseggel es
nem e16zik meg a nem kivant vemhessegeket. Sajnalatos m6don a
menhelyeken korlatozott hely all rendelkezesre, ezert nem mindig
tudjak az allatokat addig benn tartani, ameddig szeretnek.
Az elmult nehany evben nagyon sokat utaztam, es szamos men-
helyet felkerestem az orszagban. A legtbb helyen azt tapasztaltam,
hogy a szemelyzet tagjai szeretik a munkajukat, igazi allatbaratok,
es minden igyekezetkkel segiteni akarnak mind az allatokon, mind
azokon az embereken, akik kedvencre vagynak. Latogasson el ne-
hany menhelyre, es nezze meg, milyen krlmenyek kztt tartjak,
hogyan gondozzak, apoljak es hogy bannak az allatokkal. Idealis
esetben a kis lak6k tiszta helyen elnek, rendesen kapnak enni, meg-
kapnak mindent, amire szksegk van a testi es lelki fej16deshez, es
a szemelyzet segit6kesz, keszseggel valaszol minden kerdesere.
Vannak menhelyek, ahol a kiscidkat es macskakat a betegsegek
mege16zese celjab6l kln ketrecekben, altalaban a kutyakt6l tavol
tartjak. Mas helyeken az egy alomb6l szarmaz6 testvereket nem va-
lasztjak el egymast61. Megint mashol a klyk- es feln6tt macskak
szabadon kzlekedhetnek, jatszhatnak egymassal es fara maszhat-
nak. Az ut6bbi termeszetesebb krnyezet egeszsegesebb az allatok
erzelmi fej16dese szempontjab6l, ugyanakkor azonban megvan az
a veszelye, hogy elkapjak egymast6l a klnbz6 fert6z6 betegse-
geket.
Kerje meg a szemelyzetet, hogy kiserjek krbe, es faggassa ki
6ket az adoptalas felteteleir6l es meneter61. Bar a legtbb allat-
menhely nonprofit, az rkbefogadasert fizetni kell, mert abb6l
fedezik a fenntartasi kltsegeket. Az rkbefogadasi dij altalaban
tartalmazza a ved6oltasok, orvosi vizsgalatok, feregtelenitesek es az
ivartalanitas kltsegeit. Menhelyt6l fgg6en acidkat vagy mar az
rkbefogadas el6tt ivartalanitjak, vagy pedig e16jegyzika mutetet
egy kes6bbi id6pontra. Gyakran a menhelyek sajat allatorvosai vagy
a helyi allatorvosok olcs6bban vallaljak az ivartalanitast. Mivel a ta-
pasztalat szerint a cidk szempontjab6l az kedvez6bb, neha a men-
helyek kifejezetten kerik vagy javasoljak, hogy egyszerre ket vagy
akar tbb testvert vegynk magunkhoz.
Az rkbefogad6kkal a menhelyeken gyakran kitltetnek egy
kerd6ivet vagy elbeszelgetnek. Ezzel az a celja a szemelyzetnek,
hogy megtudja, miert szeretnenk cidt es mit varunk el az uj csa-
44 KLVKMACSKK
Az allatmenhelyeken
macskaklykk szazai
varnak gazdara.
Ez a kiscica, Leopold
azon a napon talalt
sz16kre, amikor a
fenykiP kiszlt r6la.
leidtagt61. Igy knnyebb megtaleilni a szeimunkra legmegfelel6bb
eillatot. Ha a szemelyzet tagjai ugy ftelik meg, hogy az rkbefo-
gad6 nem tud megfele16 kllmenyeket biztosftani a cica szeimeira,
vagy nem alkalmas a nevelesere, e16fordulhat, hogy visszautasftjeik
a kerelmet.
Egyes menhelyek peldeiul garancieit kernek arra, hogy a ciccit
kizeir61ag csak a heizban vagy szobeiban fogjeik tartani, illetve nem
fosztjeik meg a karmait61. Szinten megtagadhatjeik az rkbeadeist,
ha az illet6 ajeindekozeisi szeindekkal akarja adopteilni az eillatot.
HOL KERESSE LMAI CICJ T? 45
Kivetelek ez a161 persze azok a sz16k, akik gyermekeiket szande-
koznak megrvendeztetni a cicaval. De meg ebben az esetben is
vonakodhatnak a menhelyek az olyan csaladokt61, ahol kisgyerekek
vannak, mert 6k meg nem tudnak vigyazni, es nem tudjak, hogyan
kell banni egy kis macskaklykkel. Vegl akadnak olyan menhelyek
is, amelyek tulajdonosai ellatogatnak az rkbefogad6 otthonaba,
hogy meggy6z6djenek arr61, j6 helye lesz a cicanak. Az alberl6kt61
pedig bevett szokas a f6berl6 engedelyet es hozz;ijarulasat kerni.
Tenyeszetek
Lehet, hogy egy olyan fejedelmi orosz kek macskara vagyik, amilyen
az ismer6senek is van, vagy egy japan bobtailre vetett szemet az egyik
macskakiallitason. Menhelyeken fajtatiszta macskakat vagy cicusokat
azonban ritkan talalni. Ott legfeljebb csak egy sziamira hasonlit6,
de nem trzsknyvezett macsekra vagy egy olyan perzsamacska-
ra bukkanhat, amelyeknek a gazd;ijat felkeszletlenl erte a teny,
46 KLYKMACSKK
hogy kedvence apolasa meglehet6sen sok id6t vesz igenybe. Olyan
cicuskak termeszetesen b6seggel akadnak, amelyek ugy neznek ki,
mintha fajtatisztak lennenek, de amelyik ciccinak hosszu a sz6re,
az nem feltetlenl perzsa vagy nem minden farkatlan macska igazi
Manx. Fajtatiszta ciccit legegyszerubben j6 nevu tenyeszetekb61 sze-
rezhet be. A macskamagazinok vegen szinte mindig talal dmeket.
Masik lehetseges kiindul6pont az internet. A klnbzo alapitva-
nyok es szervezetek honlapjain olvashat6k tenyeszetek dmei.
A pedigres ciccik nem olcs6k. Melyen a zsebnkbe keIl nyulnunk,
ha ragaszkodunk a gy6ztes es bajnok szl6kt61 szarmaz6 klykk-
hz. De ha nem versenyeztetesi vagy tenyesztesi celb61 szandekozik
macskaklykt venni, inkabb egy olcs6bb, "kedvenc min6segli"
ciccit javasolnek. Az ilyen kicsinyek valami miatt - peldaul nem
megfelel6 szinu a szemk vagy nem tkeletes a bundajuk mintazata
- nem felelnek meg a fajtael6irasoknak, ezert nem vihetok kiallitas-
ra vagy nem alkalmasak a tenyesztesre, igy a tenyeszt6k engednek
az arukb61.
Ha sszegyujttte az n szamara erdekes tenyeszetek elerhet6se-
get, vegye fel a kapcsolatot es beszeljen meg velk egy id6pontot,
amikor felkeresheti 6ket. A fajtatiszta ciccikkal el6fordulhat, hogy
nem tudunk azonnal hozzajuk jutni, hanem el6 keIl 6ket jegyez-
tetni. Az arnal es a var6listanal is fontosabb azonban, hogy meg-
nezzk azt a helyet, ahol a leend6 csaladtagunk a vilagra jtt es
nevelkedett. Gy6z6djnk meg arr61, hogy a hely tiszta, az allatok
egeszsegesek, boldogok es kiegyensulyozottak es a szemelyzet kesz-
seges es segit6kesz.
Fellehetnk keszlve ra, hogy a tenyeszt6k alaposan kifaggatnak
bennnket. Ezek az emberek sok id6t, penzt es energiat fektetnek
a tenyesztesbe, es j61 megnezik, hogy kinek a kezere bizzak a nagy
gonddal felnevelt klykket. nhz hasonl6an azt szeretnek, ha a
cicciik olyan csaladba kerlnenek, ahol eletk vegeig szeretettel es
odaad6an gondoskodnak r6luk. Ha j6 kapcsolatot alakit ki a te-
nyeszt6kkel, kes6bb is szamithat a segitsegkre, segithetnek nnek
megvalaszolni a menet kzben felmerl6 kerdeseket. Ha kiaIlltas-
ra szanja a ciccit, klnskeppen ajanlott j6 baratsagban lennie a
sok tapasztalattal es szakertelemmel rendelkezo tenyeszt6kkel. J6
esetben a macskak legalabb egy reszet ugy kezelik es ugy bannak
velk, mint a kedvencekkel es csaladtagokkal. EIOfordulhat, hogy
a kandurokat be keIl zarni a vizeletpermetezes miatt, es a sajcit ve-
delmk erdekeben a meg nagyon fiatal klykket is celszeru lehet
elklnfteni.
HOL KERESSE LMAI CICJT? 47
Ha azonban a krlmenyek nem megfelel6ek - a hely nem tiszta,
a maeskak mind ketreebe vannak zarva, gondozatlannak, apolatlan-
nak, betegnek tunnek, nagyon felenkek es riadtak, es a tenyeszt6t
l<ithatoan jobban erdekli a penznk, mint a eidk erdekeinek szem
el6tt tartasa, hagyjuk ott es felejtsk el a tenyeszt6t, amilyen gyorsan
esak lehet!
Szomoru, de a maeskatenyeszt6k kztt is vannak rossz emberek.
Az ugynevezett "hatso udvari" tenyeszt6knek csak az szamft, hogy
minel hamarabb es minel dragabban tuladjanak a eieakon, es nem
tr6dnek azzal, mi lesz a sorsuk.
Csak az internetet es a magazinokat bngeszve nem lehet megal-
lapftani egy tenyeszt6r61, hogy megbfzhato-e. Ezert nagyon fontos,
hogy szemelyesen elmenjen a tenyeszetbe es a tenyeszt6vel kzsen
valassza ki a eidt. Keresre a tenyeszt6k akar el is kldik a eidkat, de
en ezt nem javasolnam. Egy repl6gep esomagtereben utazni nagy
megprobaltatas es stressz a eiea szamara.
Allatkereskedesek
Evekkel ezel6tt, amikor meg egy allatorvos mellett dolgoztam,
az egyik paeiens hatalmas ribilliot esapott, amikor a vadonatuj,
negyszaz dollaros maeskajat, amit egy allatkereskedesben vasarolt,
"lehazirvidsz6ruztem". Vegtelenl fel volt haborodva es kikerte
maganak. - Az en kiesikem - mondta - egy pedigres Patio maeska.
Itt vannak a papfrjai. Szereneseje volt, hogy a klyk egeszseges
volt, a kiesikeje pedig szerencsesnek mondhatta magat, amiert ott-
honra lelt. Az zenet: Legyen ovatos!
A megbfzhato es neves tenyeszt6k szamara egyaltalan nem mel-
lekes, hogy kihez kerlnek az allataik. Megvaloga~ak a vasarloikat,
epp ezert nem ertekesftenek allatkereskedeseken keresztl.
Figyelem! Ha a nevkre valamit is ado tenyeszt6k nem allnak
szoba velk, az allatkereskedesek honnan tesznek megis szert a faj-
tatiszta egyedekre? Egyreszt a mar emlftett "hatso udvari" tenyesz-
t6kt61. Masreszt azokrol a helyekr61, amikre a legjobb szo a "kutya-
es maeskagyarak".
Ezek horrorfilmbe illenek. A feln6tt macskak nyomorusagos
krlmenyek kztt, moeskos, koszos drotketreeekben tengetik
rvidke eletket. Emberekkel semmi kapesolatuk ninesen. A helyi-
segekben, ahol tar~ak 6ket, gyakran vagy tul hideg vagy tul meleg
van. Egeszseggyi ellatasban nem reszeslnek, fgy vagy valamilyen
48 KLVKMACSKK
betegsegben vagy tultenyeszet kvetkezteben altalciban id6 el6tt
elpusztuinak. Ezeket az allatokat csak azert taryak, hogy szaporod-
janak es a kIykeiket eladjak leIkiismeretlen es g<itiastalan kereske-
d6knek. Azokat az allatokat, ameIyek mar nem kepesek ut6dokat
nemzeni vagy vilagra hozni, megIik. Az allatved6 egyesIetek,
alapitvanyok es szervezetek a legmesszebbmen6kig elitelik es tilta-
koznak ezek ellen a "kutya- es macskagyarak" ellen, es kvetelik a
trvenyek es szabalyok szigoritasat. EgyeI6re azonhan minden er6- .
feszites hiabavaI6nak tunik.
Egyes kisallat-kereskedesek fajtatiszta cicakat is kinainak megve-
telre, es gyakran nehez ellenallni a tagra nyilt es ragyog6 tekinte-
teknek a kirakatokban. Sokszor az allat meIle hivatalos iratokkal,
trzsknyvvel is szolgaInak. Esetenkent valamifeie egeszseggyi ga-
ranciat is vaIlalnak arra az esetre, ha hazavitele utan a cica megbe-
tegedne vagy esetleg eipusztuina. Vegyk figyelembe, hogy azok az
allatok, amelyekhez ily m6don jutunk hozza, az idealisnak nem ne-
vezheto tenyesztesnek es higienikm krImenyeknek ksznhetoen
knnyebben megbetegedhetnek. A szocializaci6 hianya miatt pedig
gyakrabban ad6dnak problemak a viselkedeskkel. Barrnilyen j6
szandek vezerei bennnket, ha ilyen "kutya- es macskagyarban ki-
termelt" cicat vasarolunk, csak segitnk meg jobban felviragoztatni
ezt az ipart.
Vanazonban az allatkereskedesekkel kapcsolatban egyj6 hirem iso
Egyre tbb az olyan zIet, ahol nem aruljak a macskakat es kiscica-
kat (vagy kutyakIykket es kutyakat), hanem az aIlatmenhelyekkel
egyttmukdve kiall1gak es bemutagak a gazdikra var6 allatokat.
Ily m6don a menhelyeken is segitenek, es a Ieendo tuIajdonosok
dolgat is megknnyitik. Az aIlatokr61 nem is beszeive - okjarnak a
Iegjobban.
Baratok es szomszedok
Mindig akadnak baratok, szomszedok, ismerosk es csaladtagok,
akik megmentettek egy vemhes macskat vagy egy magara hagyott
macskakIykt - vagy akik veletlenl eifelejtettek ivartalanittatni a
sajat kedvencket ..
Ha valaki oIyant6I kapja vagy veszi, akit ismer, Iehetosege van
minel tbbet megtudni a cicar6I vagy akar megnezni az almot es va-
Iasztani a kIykkkzl. Csaladja es baraga eletkrImenyeit ismeri,
es tudja r6luk, hogyan viszonyuInak az allatokhoz. Ha evek 6ta sze-
retettel es trelemmel nevelnek macskakat, az mar egyfajta garancia
arra, hogy nnek nem sok gondja Iesz Ieendo kedvencevel.
Hirdetes ugan is knnyen hozzajuthat egy kedves kis macska-
kIykhz. Tavasszal, a "foszezonban" az ujsagok televannak hir-
deu~sekkel, melyekben az all "ingyen elviheto". De csakugy, mint a
menheIyek vagy tenyeszetek eseteben, ebben az esetben is nagyon
krItekintoen keIl eljarnia. Meg keIl tudnia, gondosan apoltak-e,
rendesen etettek-e es szeretettel vettek-e krl, j6I szocializaltak-e
vagy esetieg az emberektol tavol, a haz alatt a pinceben eItek-e k6-
bor macska anyjukkal a kIykk.
Ha valaki kerdeseket test fel nnek, es eibeszeiget nnel, mint
Ieendo szIovel, azj6 jel. A gyakoribb azonban megis csak az, ami-
50 KLVKMACSKK
kor az emberek szeretnenek mine I el6bb megszabadulni a nem kf-
vanatos klykkt61, ezert nem kerdeznek semmit, es n szabadon
valaszthat a klykk kzl.
De ne higgye, hogy az ingyen cica val6ban ingyen van. Az ilyen
klykket val6szfmlleg meg nem latta allatorvos. Az orvosi vizsgalat,
a ved6oltasok es egyeb megel6z6 intezkedesek kltsege minden bi-
zonnyal nre harul. Arra vonatkoz6an, hogy hogyan merheti fel a
klyk egeszsegi allapotat es mib61 kvetkeztethet a szemelyisegere,
meg olvashat majd hasznos tippeket es j6 tanacsokat a 3. fejezetben
- lasd "Melyiket a sok kzl?"
Gazdcitlan kisciccik a kszbn
Sok esetben a cidk talalnak meg bennnket es nem pedig mi 6ket.
Az egyik baratom megszamlalhatatlanul sok olyan kis arvat mentett
mar meg es nevelt fel, amelyik egyszer csak felbukkant a teraszan.
Szerinte a macskak elknyveltek a hazat, mint biztonsagos helyet, es
hozzahordjak a klykeiket, hogy gondoskodjon r6luk.
(Foto: Amy D. ShoJai)
E16fordul, hogy a kiscicak egyszeruen rnegjelennek az ay"tonkban.
Az ilyen talalt klykk egesz eletkben halasak lesznek neknk, es csodalatos
kedvencekre talalhatunk bennk.
Velem is hasonl6 dolog trtent. Serent a hats6 verandan talaltam
egy viragcserepben. De en a macskamama helyett inkabb egy em-
berre gyanakszom, akinek nem sikerlt tuladnia rajta.
Most mar semmi penzert nem adnam Serent senkinek. Remek
tarsra leltem benne es a csaladom is nagyon megkedvelte. Egy k6-
bor cica befogadasa azonban szamos problernaval jarhat.
Ezek a szegeny kis parak sokszor napokig vagy hetekig k6borol-
nak az utccikon magukra hagyatva. Nemegyszer kimerlnek vagy
megbetegszenek, mire megtalaljuk oket. Seren peldaul krlbell
negy h6napos lehetett, es olyan sokaig volt egyedl, hogy szinte
teljesen kiszaradt, tele volt bolhaval es flatkaval, es a b6re is keze-
lesre szorult. De meg igy is egeszseges.ebbvolt, mint sok mas k6bor
macska.
A k6bor ciccik nincsenek hozzaszokva az emberekhez, ezert
hosszabb id6re van szksegk ahhoz, hogy kialakuljon bennk a
kt6des. A szocializaci6 hianya miau minden esely megvan ar-
ra, hogy problemak legyenek a viselkedeskkel. Mig amikor mi
magunk indulunk a kedvenc keresesere, el6re felkeszlhetnk a
fogadasara, a varatlanul felbukkan6 k6bor cicak erre nem adnak
lehetoseget.
Egy beteg, raszorul6 cica megmentese es befogadasa ezert sokkal
nagyobb anyagi terhet r6 rank es sokkal tbb id6t, energiM es odafi-
gyelest kvetel. Fel keIl keszlnnk a legrosszabbra is, mert sokszor
ezeknek a legyenglt es elesett allatkaknak az allatorvosok a legjobb
szandek ellenere sem tudjak megmenteni az eletket.
De ha eletben maradnak es rendbe jnnek, busasan meghalaljak
az igyekezetnket. Megmenteni egy elveszett kisciccites latni, amint
uj erore kap, csodalatos erzes.
52 KLVKMACSKK
3
A KIVALASZT As
Melyiket a sok kzl?
Mikor lehet biztos afel61, hogy egeszseges es kiegyensulyozott
klykt visz haza? Ha kell6 krltekintessel jart el az elad6
kivalasztasakor es megbizhat6 helyen keresgel, az mar nmagaban
jelent nemi biztositekot arra, hogy nem fog csa16dni.
Azt, hogy a kiscica milyen egeszsegi es lelkiallapotban van, min-
denhol ugyanazon szempontok alapjan tudja felmerni. Sajnos nem
minden virgonc kis sz6rgomb6c rvend kifogastalan egeszsegnek
es van hozzaszokva emberek es mas allatok tarsasagahoz. Terme-
szetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy ilyet semmi esetre
sem valasszon, s6t! Ezeknek a klykknek van a legnagyobb szk-
segk meleg otthonra es 6k igenylik legiobban a szeretetet. Annak
erdekeben azonban, hogy tudja, mire szamithat es felkeszlhessen
rajuk, nagyon fontos, hogy felismerje es tisztan lassa a proble-
makat.
A flet6[ a farkaig
Ab6r a macska legnagyobb kiteljedesu szerve, es a sz6rrel egytt az
aJlat egeszsegi allapotanak legf6bb mer6je. Vizsgalja at a klykt a
flet61 a farkaig. Az egeszseges cica bundaja fenyes, tiszta, selymes,
nincsenek rajta csupasz foltok es sebek. A hosszu sz6ru fajtak sz6re
nem csom6s. A sebes b6r vagy a sz6rhullas el6skd6k, peldaul bol-
hak jelenletere, fonalgomba-fert6zesre vagy alultaplaltsagra utal-
nak. Allatorvosi segitseggel ezek a problemak mind kezelhet6k.
54 KLVKMACSKK
A cica fle j6 esetben r6zsaszin es tiszta. A valadek a flben vagy
ha1l6jarat-gyulladast vagy gyakrabban parazitak, igy peldaul atkak
jelenletet jelzi. A flatkak nagyon knnyen atterjednek egyik allat-
r6l a masikra, de megfelel6 szerrel kiirthat6k.
A macskaklykk szeme akkor van rendben, ha tiszta, a szem-
zugban riincsenek megtapadva szennyez6desek. Az egeszseges cicak
orra nem folyik, huvs es nedves. Ha megis talalhat6 benne nemi
valadek, az attetsz6. A valadekoz6 orr vagy szem, esetleg mindkett6
fels6legliti megbetegedesnek, ugynevezett macskanathanak lehet a
tnete. A macskanatha ragalyos betegseg, es a nagyon fiatal kiscicak
eseteben vegzetes is lehet. Megfelel6 orvosi ellatassal es gondos ott-
honi apolassal azonban sokat javithatunk az allat allapotan.
Nezzen bele a cica szajaba. Ha sebeket talal benne, azok szinten
fels6legliti betegsegre utalhatnak, es nagyon megnehezitik az allat
szamara a nyelest es taplalkozast. A klykmacskak inyenek r6zsa-
szinnek kelllennie. Ha nagyon fak6, a cica val6szinuleg verszegeny
vagy ki van szaradva. Ha kiszaradasra gyanakszik, ragadja meg az
all at nyakan a sz6rt, emelje meg, majd engedje el. Ha val6ban ki
van szaradva, a b6re egy ideig megall, es nem simul vissza azonnal
a testere.
Vegye szemgyre a cica feneket iso Gy6z6djn meg r6la, hogy
tiszta, es nem la~a rajta hasmenes jelet. A hasmenesnek tbbfele
oka lehet a virusfert6zest6l a belben elszaporod6 fergekig. Nagyon
fiatal cicaknal knnyen kiszaradashoz vezethet. Az egeszseges macs-
kaklyk - hacsak nem alszik - nagyon aktiv. Ha eszrevesszk rajta,
hogy kevesebbet mozog es kedvetlen, nagy a val6szfnusege, hogy
beteg. A verszegeny, kiszaradt, lazas vagy valamilyen mas betegseg-
ben szenved6 allat ugyanis legyengl es kevesebb az energiaja.
Figyelem! A macskabetegsegek kzl sok fert6z6. Meg ha lat-
sz6lag egeszseges is, de az anyja vagy a testverei betegek, knnyen
el6fordulhat, hogy az n altal kivalasztott klyk is megfert6z6dtt
es nem sokkal azutan, hogy hazaviszi, megbetegszik.
Erzelmi cillapot
Az egy alomb6l szarmaz6 klykk nemcsak klsejkben, de sze-
melyisegkben is jelent6sen klnbzhetnek egymast61. Ha van ra
lehet6seg, el6szr celszeru a testvereket es az anyjukat egytt meg-
figyelni. Egytt ugyanis nagyobb biztonsagban erzik magukat, igy
jobban kimuta~ak a foguk feheret.
A KIV ALASZT As 55
Tbbet megtudhat a je11emkr6l es lelkia11apotukr6l, ha lel
kzejk a fldre. Ha nem erzik olyan hatalmasnak, knnyebben a
kzelebe mereszkednek es ily m6don jobban megfigyelheti a visel-
kedesket.
A testileg-lelkileg egeszseges klykmacska bator es kivancsi. Ke-
szen a11ra, hogy felfedezze a vilagot, es va11alkoz6 sze11emu.
Figyelje meg, melyik az a klyk, amelyik rvid habozas utan az
eg feIe mered6 farokkal elindul n feIe. Mivel a cicak igy csak az
anyjukat szoktak dvzlni, ez nagyon j6 jel. Arra utal, hogy nem
fel az emberekt61 es szivesen baratkozik.
Egy kismerteku 6vatossag es vonakodas persze termeszetes es
elfogadhat6. Annak a cicanak azonban, amelyik tulsagosan felenk,
sszehuzza magat es bebujik az agy ala vagy sszekuporodik es re-
meg, ha hozzaer, minden bizonnyal tbb id6re es batorftasra lesz
szksege ahhoz, hogy beilleszkedjen az uj csaladjaba es megszok-
ja az uj krnyezetet. Olyan klykk is akadnak, amelyek annyira
megijednek, hogy elkezdenek fujni vagy esetleg ra is tamadnak, ha
kzeledni pr6bal hozzajuk. Ok klnsen sok figyelmet es' szere-
tetet igenyelnek. A batortalanabb, felenkebb klykt pr6balja meg
egy zsinegre kttt madarto11al vagy szalaggal kzelebb csalogatni
magahoz. Ha sikerlt feloldani a gatlasait, 6vatosan vegye a kezebe
- egyik kezet helyezze a feneke ala, a masik kezevel tamassza meg
a me11kasat - es fektesse az lebe. Kenyelmesen elhelyezkedik es
dorombol? Szembesza11 es harapdalja a kezet? Vagy kiugrik a keze-
b61 es elszalad? Akarhogyan viselkedik, mindegyik cicab61 val hat j6
hazi kedvenc. Kizar6lag nn mulik, hogy melyiket valasztja, hisz
egyedl n tudja, mit var ett61 a kapcsolatt6l. De ne feledje, id6vel,
ahogy egyre erettebbek lesznek, a macskak is valtoznak. Az azonban
tbb mint val6szinu, hogy mig az a cica, amelyik mar az els6 talal-
kozaskor az lebe fekdt es bekesen dorombolt, feln6tt koraban is
szeret odabujni a gazdajahoz, addig az a kis harcias allat, amelyik
ugy dvzlte, hogy a kezet harapdalta, kes6bb is gyakran fog a
bokajaba csimpaszkodni es harapdalni. Pr6balja megtalalni az ige-
nyeinek es elvarasainak legmegfelel6bb cicat, mintsem hogy kes6bb
csal6djon, amikor azt tapasztalja, hogy nem tudja megvaltoztatni a
macska termeszetet.
Az els6re nehezen kezelhet6nek tun6 klykk sem teljesen re-
menytelenek. Olyan gazdara van szksegk, akinek van ideje es
trelme ahhoz, hogy leszoktassa 6ket a harapdalasr61, karmolasr61,
es megtanitsa 6ket tisztelni az embert. Masklnben 6 lesz az ur a
hazban - es nem val6szinu, hogy nnek ez tetszeni fog!
56 KLVKMACSKK
Eleg id6s?
Melyik az optimalis eletkor a cica rkbefogadasara? Tapasztalt
tenyeszt6k es szakemberek szerint a kiscica legalabb tizenket-tizenhat
hetes koraig az anyja es testverei kztt van a legjobb helyen. Erre
azonban sajnos nem mindig van lehet6seg.
Idealis esetben a kiscicat akkor valasztjak el az anyjat61 es test-
vereit61, amikor arra testileg es erzelmileg egyarant megerett.
Fizikailag akar mal' haromhetesen is erette valik ra, amikor is az
anyatejen kivl mast is meg tud enni. A legtbb cica hat-nyolc
hetes koraig szopik. Leggyakrabban ebben a korban szokas - vele-
menyem szerint fOkent kenyelmi szempontb61 - uj otthont es gaz-
dit keresni nekik. A menhelyeken altalaban keves a hely, ezert mi-
helyt elerik a hat-nyolc hetes kort, kepesek na1l6an taplalkozni
es megkapjak a szkseges ved6oltasokat, a klykk uj csaladba
kerlnek.
Ebben a korban meg epphogy csak elkezdik tanulni az alapvet6
viselkedesi szabalyokat. Marpedig az ember a legjobb igyekezete
A macskaklykk
hamar baratsagot
ktnek az emberrel,
es ez forditva is
igaz. Libby Ottiger
nagy cicabarat.
Meg is kapja erte
ajutalmat!
A KIVALASZTAs 57
ellenere sem kepes teljes mertekben p6tolni a macskaszl6k es
testverek hianyat. A kisclcak ugyanis egymast61 es a szleikt61lesik
el, hogyan kell hasznalni a macskavecet, hogyan kell tisztalkodni,
szepen jatszani, behuzni a karmukat es alkalmazkodni a tarsaikhoz.
Egymast61 tanuljak meg tovabba, mi biztonsagos es mi veszelyes es
kerlend6. Ha peldaul egy kiscica azt laga, hogy az anyja baratsagos
egy kutyaval, nagy val6szinuseggel 6 is knnyebben fog beilleszked-
ni egy olyan haz lak6i kze, ahol kutyat is tartanak.
Azok a cicak, amelyeket korabban fogadnak rkbe, gyakrabban
harapnak es karmolnak, mint azok a tarsaik, amelyeket az anyjuk
es testvereik vezetnek ra a helyes viselkedesre. Val6szinuleg jobban
tartanak is mas macskakt61 es kevesbe trelmesek velk, mert nem
ismerik a macskatarsadalom minden illemszabalyat. Es mivel a
macskak a gazdajukat csaladtagjuknak tekintik, fontos, hogy a kis-
macska ugyanugy tisztelje nt es elfogadja az n szabalyait, ahogyan
egy masik macskat tisztelne.
Egy kismacska akkor j61 szocializalt, ha nemcsak a macskatarsak-
kaI jn ki j61, hanem hallgat az emberre iso Ha az emberrel is j6 a
kapcsolata, elmondhat6 r6la, hogy magabiztos es lelkileg kiegyen-
sulyozott.
Sajnos nem mindig adatik meg a lehet6seg ra, hogy idealis kor-
ban adoptaljunk egy cicat. Ezert nnek, a gazdinak kell megpr6bal-
nia helyettesiteni a mamat es megtennie minden nt61 telhet6t an-
J6, ha tudja: A kismacska belcsatornaja rendelkezik egy ve-
d6gattal, ami mega~adalyozza, hogy a virusok es mergez6
anyagok felsziv6djanak a szervezeteben. Kivetelt kepeznek ez
al61 az anyatejben lev6 antitestek. A szletes utani els6 tizen-
ket-tizennyolc 6raban az ujszltt belrendszereben a ved6gat
lehet6ve teszi, hogy az antitestek felsziv6djanak a szervezetbe.
Igy arra az id6re, amig (kb. negyhetes koraban) a szervezete el
nem kezdi termelni a sajat antitesgeit, a kiscica vedette valik a
k6rokoz6kkalszemben.
Mivel azonban ezutan az els6 nehany 6ra utan a ved6gat
lezarul es az antitestek tbbe nem tudnak felsziv6dni, fontos,
hogy a kiscicak a vilagra jttk utan minel hamarabb elkezd-
jenek szopni. Ha az anyamacska valamilyen oknal fogva nem
tudja szoptatni a kicsinyeit, a tenyeszt6k gyakran p6tmamat
adnak az ujszlttek melle.
58 KLVKMACSKK
nak erdekeben, hogy a kiscicajo feln6tt macskava valjon. Amacskak
eleteben is minden kornak megvan a maga nehezsege es szepsege.
A cica egyeves koraig cica, a szleteset6l az els6 szletesnapjaig na-
gyon nagy testi es erzelmi fejl6desen megy keresztl.
SZLETES
A kisciccik 10-12 centimeter testhosszal es 60-120 gramm sullyal
jnnek vilagra. Nem latnak, nem hallanak, nincs foguk, es nem _
tudjak szabalyozni a testh6mersekletket. Mivel csak 35 oe melegen
tudjak tartani a testket (a feln6tt macskak normal testh6m~rseklete
37,7-39,1 oe) a tuleles erdekeben kenytelenek allandoan az anyjuk~
hoz bujni.
Az els6 napokban csak a tapintas, szaglas es h6erzekeles _utjan
szerzett tapasztalataikra tamaszkodhatnak, amikor az anyjukat es
a taplalekot keresik. Meg csak csusznak-masznak a fldn. Szopas
kzben dorombolnak, es legtbbjk minden alkalommal ugyanah-,
hoz a csecsbimbohoz ter vissza. Ennek az a magyarazata, hogy ami-
kor el6szr szopnak, a szagukkal megjellik a bimbot.
ELSO HET
Az els6 het utan a kisciccikmegketszerezik a testsulyukat. Naponta
negy orat tltenek szopassal es tbb mint tizenhat orat alszanak.
Ekkorra meg epp csak annyira er6sdik meg a labuk, medencejk
es valluk, hogy vonszolni tudjak magukat a fldn. Tovabb fejl6clik
a h6merseklet-szabalyozasuk, fgy melegebben tudjak tartani ma-
gukat.
A KIVALASZTAs 59
60 KLVKMACSKK
MAsoDIK HET
Amasodik heten mar csak napi harom orat szopnak. A 9-12. napon
kinyilik a szemk, felismerik az anyjukat, es klnbseget tudnak
tenni barat es ellenseg kztt. Ebben az id6szakban kezdenek el
hallani iso
Mindegyik cica kek szemmel szletik. A feln6ttkori szemszf-
nk csak kes6bb, altalaban harom-negy honapos korukban alakul
ki. Egyes macskafajtaknak, fgy peldaul a korat macskaknak csak .
negyeves koruk krlre d61 el biztosan, hogy milyen szfml lesz a
szemk.
A cicak a mells6 labukkal probaljak megemelni a mellkasukat, es
egyre tbbet mozognak, hogy er6sftsek az izmaikat. Ebben a korban
bujnak ki az els6 tejfogak es az ells6 metszofogak.
HARMADIK HET
A szopasi id6 tovabb cskken, de meg mindig napi ket ara. A hatso
labak is meger6sdnek, ennek ksznhetoen mar felallnak es ro-
gyadozva ugyan, de jarkalnak is a cicak.
Sok minden trtenik ebben az idoszakban. Tkeletesedik a
cicak szaglasa, es elkezdenek klnbseget tenni a szagok kztt.
gyetlenl jatszanak egymassal, mindenhova kvetik az anyjukat,
ismerkednek a macskavecevel, es mar vissza tudjak huzni a kar-
maikat. Figyelik es utanozzak az anyjukat, mikzben tisztalkodik.
Testhomerseklet-szabalyozasuk olyan mertekben fejl6dik, hogy a
testh6mersekletk mar eleri a 36-37 C-ot.
Kezdetet veszi az els6dleges szocializacio. Az ebben a korban
szerzett tapasztalatoknak nagy szerepe van abban, mennyire lesznek
A KIVLASZrS 61
j61 kezelheta es alkalmazkod6 felnattek. Azok a cieik, amelyekkel
eletk elsa heteiben naponta legal<ibb nehany percet foglalkoznak,
fogekonyabbak es knnyebben megtanulnak dolgokat.
NEGYED1K HEl'
A negyedik heten mar tkeletesen hall a kiscica, es ujra megketsze-
rezodik a testsulya. Ahogy a cica energiaszkseglete na, ugy apad
el folyamatosan az anyamacska teje. A kfvancsisag es az ehseg ar ra
keszteti a klykket, hogy egyre gyakrabban megk6stoljak az anyjuk
szilard eledeleL
Mivel az anyjukat mar hosszabb ideje figyelik, ekkotra kezdenek
megbaratkozni a macskavecevel. De termeszetesen meg nem min':
dig sikerl visszatartaniuk a szekletket es a vizeletket, es gyakran
elafordul, hogy nem ernek idoben az alommal megtlttt doboz-
hoz. Egyre erasdnek. A metszafogaik mellett megjelennek a szem-
fogaik, es kinanek az elazapfogaik (harm felul, ketta alui).
Egyre tbbet jatszanak az anyjukkal es testvereikkel. Gyakran
futkaroznak, birk6znak, hempergaznek a fldn, harapdaljak
egymast, masznak es ugralnak. Negyedik hetre teljes mertekben
kialakul az egyensulyerzekk is, ami lehetove teszi, hogy mindig
talpra essenek, de ettal fggetlenl meg megserlhetnek eseskor.
jatek kzben fejlesztik az izmaikates gyakoroljak azokat a mozdu-
latokat, amelyekre felnatt korukban nagy szksegk lesz. Ugyan-
akkor szorakozast i8je1ent szamukra. Ha n he1yettesiti n mamat,
al n felndata es fele15ssege, hogy megtanltsll a kksinyeket a mncs-
kavece haslnalatra~ slepen es okosan jatsz:mi, es s~dlard taphilekot
enni.
Eves utan azonnal vigye a cieit a macskavecehez, ugyanis ilyenkor
a legnagyobb a val6szfnusege annak, hogy szekelesi ingere tamad.
Turjon bele a kezevel az alomba, hogy a dca megertse, mit var tale.
Az is sokat segithet, ha egy korabbi rleket elhelyezi a dobzban.
Ha sikerrel jat, es elvegzi a dolgat, feltetlenl dicserje meg a cicat, es
egy lapttal temesse be "termest". Hagyja, hogy az allat maga hagy-
ja el a dobozt es a helyiseget, hgy kesabb visszatalaljon hozzci.
Az anyamacska es a testverek mindig tudatjak a kiscicaval, amikor
tl hagyot harap vagy karmol. Ilyenkor rafujnak, es veget vetnek a
j:iteknak, P6tmamakent 6nnek is fgy keIl tehnie. Ne engedje, ho.gy
az ujjaivaljatsszoh, az ugy:ulis arra 6sztkeli, hogy harapdciljon. Ha
veletlenl megharapja vagy kikarmolja, ne hagyja annyiban a dol-
62 KLVKMACSKK
got. Erelyesen sz6ljon ni, mondja azt neki, hogy "nem!" es vessen
veget ajateknak. Igy meg fogja tanulni, hogy nincs jatek, ha karmol
es harapdal.
Az TDIKTOL A HETEDIK HETIG
A macskaklyk ekkorra kellokeppen tudja szabalyozni a testho-
mersekletet, igy mar nem kenyszerl arra, hogy alland6an az any-
jahoz vagy a testvereihez bujjon. Eletk elso t-hat h6napjaban a
kiscic<ikhetente krlbell 50-100 grammot hiznak. Hat-tizenket
hetes korukra teljesen kifejlodik az immunrendszerk, mikzben az
anyjuk reven szerzett vedettsegk fokozatosan megszunik.
Hat-nyolc hetes korukban kinonek az utols6 elozapfogaik. Na-
gyon eros kesztetest ereznek arra, hogy utanozzak az anyjukat, s az
utanozasnak ksznhetoen elsajatiljak a helyes viselkedesi forma-
kat. Naponta kzel egy 6rat tltenek szilard taplalek fogyasztasaval,
de meg szopnak is, ha az anyjuk engedi.
Mar nemcsak az anyjukkal es testvereikkel teremtenek kapcsola-
tot. Klnbseget tudnak tenni barat es ellenseg kztt. Ha ebben az
id6szakban j6 tapasztalatokat szereznek az emberekkel es mas alla-
tokkal kapcsolatban, nagyobb a val6szinusege annak, hogy feln6tt
korukban knnyebben tudnak alkalmazkodni a krnyezetkhz.
Minel tbbfele szituaci6hoz szoktalja hozza macskajat ilyen id6s
korban, annal termeszetesebbek lesznek szamara kesobb a kln-
feIe helyzetek. Ha idegeneknek is megengedi, hogy megerintsek
vagy enni adjanak neki, az allatorvosnak sem kell majd kzelharcot
vivnia vele azert, hogy megvizsgalhassa. Ezekben a hetekben leg-
celszerubb megismertetni a szallit6kosarral es a p6razzal, mert igy
szkseg eseten allatorvoshoz, vendegsegbe is elviheti. Ha gyereket
szeretne vagy masik kedvencben is gondolkodik, szinten ajanlott
ebben a korban megismertetni a cicat a kisbabaval, egy masik al-
lattal, mert ekkor meg knnyebben elfogadja 6ket az elet normal
velejar6ikent, es megelozheti a kes6bbi esetleges viselkedesi prob-
lemakat.
NYOLCADIK ES KILENCEDIK HET
Nyolc- es kilenchetes korukban a cicak mar egyaltalan nem szop-
nak, csak macskaeledelt esznek. Naponta egy 6rM tltenekjatekkal,
A KIV ALASZT As 63
es mar nemesak egymassal jatszanak, hanem kedvket lelik a kln-
bz6 targyakkal, jatekszerekkel va16foglalatoskodasban isoA jatek
amellett, hogy fizikailag er6siti 6ket, e16segiti a szoeializa16dasukat
isoJatek kzben megtanuljak, mit szabad es mit nem. Rajnnek, mi
az, ami elgurul vagy visszapattan, ha a manesukkallkdsik, mi az,
ami elfut el6lk es mi az, ami szembeszall velk.
A HARMADIKTOL A HATODIK HONAPIG
A jatek kilenet61 tizenhat hetes korukig a legfontosabb a kiseicak
eleteben. Termeszetesen negy h6napos koruk utan isjatszanak, de
mar nem olyan sokat. Tizenket hetesen elkezdenek kihullani a tejfo-
gaik es kin6nek a maradand6 fogaik. Het h6napos korara altalaban
minden eicanak kin6 az sszes maradand6 foga.
A n6steny maeskak eleteben elerkezhet az els6 tzelesi id6szak
vagy akar teherbe is eshetnek, de ez inkabb esak az tdik es hato-
dik h6napban fordulhat e16.A keleti fajtak, kztk asziami maeskak
korabban valnak termekennye.
Tipp: Allatorvosat61 kerdezze meg, mikor javasolja legkorab-
ban a eieaja ivartalanitasat. Szamos maganpraxist folytat6 al-
latorvos vagy menhely akar mar nyolchetes korukban is elveg-
zi a eicakon (es kiskutyakon) a mutetet, aminek ksznhet6en
elkerlheti es megel6zheti, hogy kedvenee akarata ellenere
egy sereg klykkellepje meg.
A KILENCEDIKTOL A TIZENKETTEDIK HONAPIG
A himivaru kiseicak hat-het h6naposan mar mutatnak nehany,
feln6tt kandurokra jelIemz6 viselkedesi format, igy peldaul a vize-
Ietkkel megjellik a terletket(altalaban. ez esak kilene h6napos
korban fordul el6), es nyolc-kilene h6napos korukra ivarerette
vainak. Mind a n6stenyek, mind a kandurok suIya tovabb gyarap-
szik. A hosszu sz6ru fajtak, igy peldaul a Maine Coon es a perzsa-
maeskak bundaja esak tizent-tizennyolc h6napos korukra n6 ki
teljesen.
64 KLVKMACSKK
A KIVLASZTS 65
Lakas- es eletkrlmenyek
Ha eiclt akar, es azt szeretne, hogy rmket leljek egymasban ked-
veneevel, nem elegendo esak az egyes fajtak je11emzo tulajdonsagait
szamba vennie. Mielott meghozna a vegso dntest, mindenkeppen
gondolkodjon el azon is, hogyan el es milyen krlmenyeket tud
biztosftani az a11atszamara. Egy olyan eicaval ugyanis, amely megfe-
leI az eletm6dunknak, sokkal knnyebb egytt elni es j6 kapesolatot
fenntartani, mint .egy olyannal, amelynek az igenyeit nem tudjuk
kielegfteni. Ha el6re tudja, mire szamfthat, nem erheti nagy esa-
16das.
Ajanlom figyelmebe: a SnuggleKittie kival6 mamap6tl6 az
anyjukt61 elszakftott vagy arvan maradt klykk szamara.
A puha, finom tapintasu, kitmtt allatfiguraban egy szfv ala-
ku, elemes betet van, ami imitalja az anyamaeska szfvvereset,
s ezaltal megnyugtatja a kiseieat. Tartozik hozza tovabba ket
eserelheto kis "fUt6test", ami husz 6ran keresztl melegen
tartja a klykt, ha hozzabujik. Ezenkfvl a tkeletes hatas
kedveert a "p6tmama" hasaba cuclisveg is illeszthet6. Err61 a
nagyon praktikus es hasznos talalmanyr61 tbbet is megtudhat
a www.snuggleme.eom weboldalon.
Lakasban vagy kertes hazban? Varosban vagy videken?
Milyen krlmenyek kztt el? Hol fogja tartani a eieat? Vegye
figyelembe, mennyi hely a11lendelkezesere, es azt is vegye szamf-
tasba, hogy az aranyos kis pieur tizenket h6nap mulva mar nem is
lesz olyan paranyi. A maeskaknak nagy a helyigenyk es szeretik
uralni a terepet. Ez klnsen akkor fon tos szempont, ha tbb
eicaban is gondolkodik es szeretne elkerlni az esetleges vitakat,
veszekedeseket. Alapszabaly tehat, hogy maximum annyi maeskat
tartson, ahany szobaja van. Egy egyszobas lakas peldaul esak egyet-
len maeska szamara megfelel6 otthon. De akkor se lep6djn meg,
ha kedvenee azt az egyetlen szobat is kisajatftja maganak, es nnek
esak a kanape marad!
Maeskat lakasban is lehet tartai, de amelyik eiea lakashoz van
szokva, nines biztonsagban peldaul a kertben vagy az utean. Nagyon
66 KLYKMACS KAK
fontos, hogy a cica att61 fggetlenl biztonsagban legyen, hogy n
otthon tart6zkodik-e vagy sem. Ha bereIt lakasban vagy hazban el,
ne felejtse el a tulajdonos beleegyezeset kerni. Ha sajat lakasa vagy
haza van, termeszetesen nem keIl engedelyt kernie senkitol, es ki-
zar6lag nn mulik, mekkora teret enged kedvencenek vagy esetleg
kedvenceinek. Ha krlzart kerttel vagy udvarral is rendelkezik,
kinti setakra is lehetosege nyilhat cicajanak.
Ne feledkezzen meg a berendezesi es disztargyair61 sem. Cicaja
meIlett az ertekes, meregdraga es trekeny holmijai mindenkeppen
veszelyben lesznek. A klykmacskak szinte egesz nap sznet nelkl
ugrandoznak es jatszanak, s nem egy kzlk felnottkoraban is igen
mozgekony. Gondolkodjon el azon, hogy egy aIland6an a fgg-
nyn 16g6 akrobatara, igy peldaul egy Rex klykre vagy inkabb egy
szelid, nyugodt ragdoIl kismacskara van-e szksege.
Mennyi idot tud raszanni?
Tbb-kevesebb idot minden cicara ra keIl szannia a gazdinak. Csak
akkor alakithat ki vele eletre sz616, szoros kapcsolatot, ha nem s;:U-
nalja az idot a kzs jatekra, hancurozasra, simogatasra es lelesre.
Epp ezert elengedhetetlen, hogy merlegelje, belefer-e egy klyk-
macska az idejebe. Nem mindegy, hogy sok idot tlt-e tavol az ott-
honat61, amikor is a cica magara marad vagy azon szerencses egye-
nek kze tartozik-e (mint en is), akik magukkal vihetik az aIlatot a
munkahelykre vagy otthon dolgoznak. De arra az idore is, amig n
a munkajaval van elfoglalva, a cica szamara biztositania keIl a meg-
felelo helyet az alvashoz, eveshez, jatekhoz es vecezeshez.
Be keIl kalkulalnia tovabba a neveleshez (igen, a macskak is ne-
velhetok), a szobatisztasagra szokatashoz es az apolashoz szkseges
idot isoA karmat minden cicanak vagni keIl, de egyes fajtak, kztk
peldaul a sk6t 16g6 flu macskak eseteben a fl tisztitasara keIl na-
gyobb gondot forditani. A lapos pofaju es nagy szemu f;:utak, igy
peldaul az egzotikus rvid szoru macskak eseteben a szem tisztan
tartasa r6 tbblet feladatot a gazdira. Mig a hazi rvid szon1ek es
fajtatiszta tarsaik maguk tisztogatjak a bundajukat, addig a perzsa-
cicak es mas hosszu szoru fajtak szoret naponta feslni keIl. Mielott
kivalasztja kedvencet, gondolja vegig meg egyszer, hogy tud-e eleg
idot szentelni ra.
A KIVALASZTAs 67
Mit sz61 a csalcidja?
Hacsak nem egyedl el a sajat lakasaban, a vegs6 dntes meghozata-
la el6tt feltetlenl beszeljen es kerje ki a f6berl6je, alberl6tarsa vagy
csaladtagjai velemenyet isoKerdezze meg szobatarsat vagy hazastar-
sat, hogy 6 is sZlvesen latna-e egy cicat. Ha gyerekei is vannak, gon-
dolja vegig, 6k eleg nagyok-e mar egy uj csaladtag befogadasahoz.
Beszeljen terveir61 lak6tarsanak vagy hazastarsanak, es csak ak-
kor vagjon bele a cicavasarlasba, ha biztosltottak tamogatasukr61.
Elvegre nekik is alkalmazkodniuk kell majd az ujjvevenyhez. A kis-
cica csak akkor lehet boldog es kiegyensulyozott, ha uj csaladjaban
mindenki szeretettel fogadja es j6 legkrt teremtenek szamara. Ha
alland6 vita forrasat kepezi es miatta rossz a hangulat, nem fogja j61
erezni magat nalunk.
A kisgyerekeket is meg lehet tanitani arra, hogy ne egy kitmtt
jatekszerkent banjanak a cicaval, akit a flenel vagy farkanal fogva
lehet rancigalni, hanem allatkent tiszteljek es szeressek. Korukt6 I
fgg6en a csalad fiatalabb tagjait is be lehet vonni a cica gondo-
zasaval jar6 feladatokba. A legkisebbek peldaul megtlthetik az
allat vizes- vagy etelestaljat es jatszhatnak a klykkel. De nehogy
tevedesbe essen! Barrnilyen nagy is a gyerek, a felel6sseg mindig a
szl6e marad!
Ha meg csak epp hogy totyog a baba, a legjobb valasztas a ne-
hany h6napos cica. A nagyon fiatal cicak hihetetlenl trekenyek,
amelyeknek akaratuk ellenere is arthatnak a gyerekek akar csak ha
elejtik vagy rosszul fogjak meg. Az id6sebb macskaklykk mar eleg
gyesek ahhoz, hogy elmenekljenek a gyerekek el61 es megvedjek
magukat. Gyakran elOfordul, hogy a gyerekek - persze mer6 szere-
tetb61 - tulsagosan megszoritjak az allatokat. I1yenkor a cicak vede-
kezni pr6balnak es megkatmolhatjak vagy megharaphatjak a gye-
reket. Termeszetesen a nagyobbacska gyerekeket sem art szemmel
tartani, de 6k mar segitkezhetnek is a macskaklyk krli teend6k
elvegzeseben. A kedvencek tartasanak nagy el6nye, hogy fokozza a
gyerekek felel6ssegtudatat. De vigyazzon, ez nehogy a cica rovasara
trtenjen!
Ha mar vannak otthon hobbiallatai, arra is gondolnia keil, mi-
lyen hatassallesz a cica rajuk. Gyakran talalkozom olyan emberek-
kel, akiknek mar van otthon egy feln6tt macskajuk, es 6t szeretnek
megajandekozni egy jatsz6tarssal.
A nemt61 es a kort61 is fgg, h0e5yan fogadja a regi lak6 az uj ci-
cat. Mivel ebben az esetben all fenn legkevesbe a veszelye a terleti
68 KLVKMACSKK
vitaknak es a feln6tt maeska pozfci6ja elvesztesenek, a legszerenese-
sebb, ha az uj lak6 fiatalabb es ellenkez6 nemu.
Figyelem! Biztos benne, hogy re gi maeskaja tarsra vagyik?
Egy ujabb kedvene ritkan megoldas a meglev6 maeska viselkedesi
problemaira, s6t akar sulyosbfthatja is azokat. Statisztikai adatok is
alatamasztjak, hogy azokkal a eic<'ikkalvan a legkevesebb problema,
amelyek egyedl vannak. Minel tbb cic<'itvesznk magunkhoz, an-
nal inkabb n6 a veszekedesek, vitak el6fordulasanak eselye.
Az, hogy a eic<'inakhogyan sikerl beilleszkednie az olyan esalad-
ba, ahol mal' mas allatok is vannak, nagymertekben rajtunk mulik.
Kell6 trelemmel, id6- es energiarafordftassal elerhetjk, hogy az
uj eiea hozzaszokjon a tbbi allathoz, es j61 erezze magat kzttk.
Ha kutyaja van, knnyen el6fordulhat, hogy az eb es a eiea gyorsan
baratsagot ktnek. Nehany biztonsagi 6vintezkedes azonban ilyen-
kor sem art, mert egyes kutyafajtak hajlamosak ra, hogy agresszfvak
legyenek a kisebb allatokkal. Tovabbi informaci6kat arra vonatkoz6-
an, hogyan szoktathatja hozza uj eic<'ijata gyerekekhez, maeskakhoz,
kutyakhoz es mas allatokhoz, a hatodik fejezetben talal.
Kint vagy bent?
Az rks kint vagy bent vita tovabbra is ket taborra osztja a maes-
kabaratokat. A kerdes az, hogy ki szabad-e ereszteni a maeskat a
szabadba vagy tartsuk inkabb mindig a negy fal kztt.
Mindket oldalnak vannak tamogat6i es ellenz6i isoAz egyik fel
azt mondja, hogy azok a maeskak, amelyek kijarhatnak a hazb61,
termeszetesebb eletet elnek. Egyreszt a sok mozgast61 es friss leve-
g6t61 egeszsegesebbek, masreszt az udvaron vagy kertben kenyel-
mesen elvegezhetik a dolgukac es elesfthetik a karmaikat. Ezzel en a
magam reszer61 egyet is ertenek, de ...
A klvilag, az utea szamos veszelyt rejt magaban a maeskak, de
f6kent a kiseic<'ikszamara. A maeskak elhalalozasanak es serlesenek
leggyakoribb okai az aut6balesetek. A kiseic<'iknak nines tapasztalata
abban, hogyan kerlhetnek el az ilyen veszelyeket, de meg az id6-
sebb es mal' tbbet megert maeskak sem tudjak pontosan felmerni,
mekkora veszelyt jelentenek szamukra az aut6k. Egyszeruen fogal-
muk sines r6la, milyen gyorsan halad egy koesi, es nem tudjak meg-
allapftani, hogy az aut6, amit latnak, kzeledik vagy tavolodik.
Az aut6kon kfvl a szabadon k6bor16 eic<'ikraveszelyt jelenthet-
nek az allatok isoNem biztos ugyanis, hogy a szomszed kutyaja vagy
A KIVLASZTS 69
Ha kiengedi a cicat
a biztonsagot jelento
falak kzl, mindig
tegye Ta a nyakTvet
es azonosit6biletdjat.
igyha bekvetkezik
a legrosszabb, es
elk6borol, biztosan
hazakeTl.
A tetovalasok es
mikrochiPek szinten
alkalmas eszkzk
az azonositasm.
(Fot6: Amy D. Shojai)
macskaja, esetleg egyeb allata szivesen veszi, ha a mi kis kivancsi
cicank a felsegterletere teszi a labat. Az idegen allatokkal val6
kontaktus magaban rejti tovabba azt a veszelyt is, hogy kedvencnk
elkap t6lk valamilyen betegseget. Marpedig a fert6z6 betegse-
gek kzl nem egy, igy peldaul a macskaleuk6zis, a veszettseg es a
macska-immungyengeseg (FIV) vegzetes is lehet. A szabadban az
el6skd6k - bolhak, kullancsok, belfergek - is knnyebben belekl-
tzhetnek es megbetegithetik macskankat. Abaleseteknek es beteg-
segeknek ksznhet6en azoknak a cicaknak a kreben, amelyeket
kieresztenek a szabadba, gyakoribbak a korai elhalalozasok.
Val6jaban azok a macskak, amelyeknek sohasem volt lehet6sege
arra, hogy a szabadban rohangaljanak, nem is sajnaljak ezt, nem
erzik ugy, hogy megfosztottak volna 6ket valamit61. Bent a lakasban
vagy a hazban is kialakithatunk olyan erdekes es ingergazdag kr-
nyezetet, ahol a cica boldog, kiegyensulyozott es egeszseges eletet
elhet. Ehhez mindssze annyit keil tennnk, hogy minel tbb le-
het6seget teremtnk szamara arra, hogy masszon, elbujjon, ha ugy
70 KLVKMACSKK
Ajanlom figyelmebe: A Kali-Ko macskahazak a kedvenceim.
Ezek a muanyag ketrecek mindenfele meretben es szinben
kaphat6k, kerekeken gurulnak, es klteri hasznalatra is alkal-
masak. B6vebb informaci6t es kepeket a www.roverpet.com
internetdmen tal al. Szabadban a kerites megvedi kedvencn-
ket a kutyakt6l, de ha megn6, azon knnyen atmaszik vagy
atugrik. Erre a problemara kiva16 megoldast kinalnak a Cat
Fence- In rendszerek. Ezek a szinten muanyag ketrecek vagy
ha16k hozzakapcsolhat6k a keritesekhez, es e16nyk, hogy
nem tud bel6lk kijutni acica. Biztonsagos tart6zkodast bizto-
sitanak a cicak szamara a szabadban isoReszleteket es fot6kat
a www.catfencein.com weboldalon talal.
tartja kedve, nyugodtan aludjon, ha faradt, jatsszon, elesitse a kar-
mait, es biztonsagban figyelhesse az ablakb6l a madarakat es mas al-
latokat. Egyes cicaknak mar az is elegend6 ahhoz, hogy szaladgalni
es mozogni tamadjon kedvk, ha megneznek egy videofilmet, amin
m6kusokat, madarakat vagy halakat l<itnak. Ha egy belvarosi haz
sokadik emeleten el, ennel jobb sz6rakozasi lehet6seget nem is igen
talalhat kedvence szamara.
Termeszetesen tisztalQan vagyok vele, hogy ki-ki mas es mas k-
rlmenyek kztt el, es egyes reg macskak kifejezetten ragaszkod-
nak hozza, hogy a friss leveg6n is tltsenek nemi id6t. Egyszeruen
neha az all at kiegyensulyozottsaga es boldogsaga mulik azon, hogy
kiengedjk egy rvid id6re'a szabadba. Ha videken el, akkor sokfele
lehetseges m6dja van a cica biztonsagos kint tart6zkodasanak.
Elfogadhatatlannak es helytelennek tartom azonban, ha vala-
ki egyszeruen kinyitja a hats6 ajt6t es engedi, hogy a cica fusson,
amerre lat. Gondoljon csak bele! Sajat kisgyereket szivesen hagyna
felgyelet nelkl akar csak nehany percre is? Amig a cica a szabad-
ban tart6zkodik, kvesse figyelemmel minden mozdulatat, es ne
hagyja, hogy bajba kerljn. Szoktassa hozza a p6razhoz, mert ugy
a haz falain kivl is biztonsagban lehet, es nyugodtan ismerkedhet
a vilaggal.
Tovabbi megoldas a biztonsagos leveg6ztetesre, ha az udvaron
epit egy krlkeritett kis jatsz6teret vagy beruhaz egy, a boltokban
kaphat6 macskakaramra. Ha ezek barmelyiket az udvar vagy a kert
egy arnyekos szegleteben allitja fel, a cica elvezheti, amint a fUszalak
gyengeden simogatjak kis tappancsait, es vigan kergetheti a lepke-
A KIVLASZTS 71
ket, mikzben az idegen allatokt61 es az aut6kt61 vedve van. Ezeket
a cicajatsz6tereket akar ugyis es elhelyezheti, hogy az ablakon vagy
macskaajt6n at is megkzelfthesse az allat. Macskakiallftasokon
gyakran lehet latni ilyen praktikus es biztonsagos megoldasokat a
cidk szabadteri tart6zkodasara.
A szlvere vagy az eszere hallgasson?
Bar neha tudjuk, honnan es milyen cidt kellene valasztanunk, az
esznk helyett inkabb a szivnkre hallgatunk, es egy okos es egesz-
seges cica helyett egy beteg es bolhas kis teremtest visznk haza,
amelynek foltokban hullik a szore, es alig nyilik ki a szeme. Az ilyen
gyamoltalan, segitsegre szorul6 allatkak meg nagyobb odafigyelest
es gondoskodast igenyelnek.
Ezert nagyon fontos, hogy feltegyen maganak es oszinten meg-
valaszoljon nehany kerdest, mielott meghozza a vegso dntest.
Lesz eleg ideje, trelme es energiaja ahhoz, hogy meggy6gyftsa,
gyamolftsa es ejszaka esetleg tbbszr is felkeljen hozza? A beteg,
rossz fizikai es lelki allapotban levo allatok a nap huszonnegy 6ra-
jaban igenylik az ember segftseget. Csak akkor vallalja ezt az 6riasi
felelosseget, ha biztos benrie, hogy akar egyedl, akar segitseggel
megbirk6zik a feladattal.
Mielott rkbe fogadna, tanacsos megvizsgaltatni a cidt egy
allatorvossal, hogy tudja, mire szamithat. Sajnos, vannak olyan
macskabetegsegek, mint peldaul a fertozo hashartyagyulladas (FIP)
is, amelyek nem gy6gyithat6k. Ha a kiszemelt cica ilyen betegsegek
valamelyikeben szenved, talan mindkettojknek jobb, ha megpr6-
balja az all at szamara elviselhetobbe tenni a hatralevo napjait es
esetleg egy allatorvos kzremukdesevel veget vetni a szenvedesei-
nek, mintsem penzt es faradsagot nem kimelve gondoskodni r6la,
es amikor mar a szivehez nott, nehezen bucsut venni tale.
Ha szeretettel veszik krl oket, es odaad6an gondoskodnak
r6luk, ne ha a sulyos beteg macskak is feleplnek. Ehhez azonban
nagyon sok kitartasra, trelemre es idore van szkseg. Ha ragalyos
betegsegrol van sz6 nagyon kell vigyazni, nehogy a tbbi allat vagy
ahol gyerek vannak, megfertozodjenek ..
A dntes az n kezeben van. Ne felejtsen el alaposan tajekoz6dni,
mielott egy eletmento akci6ba kezd. Ha azonban val6ban felkeszlt
ra es faradozasait siker koronazza, kedvence halaja egy eleten at
"ldzni" fogja.
2. RESZ
/
AZ UJ OTTHON
4
FELKESZLES AZ UJ
CSALADT AG FOGADASARA
Az elhel yezes
Minden cica megerdemel egy sajat, kln kis feszket. A kln
kuck6nak szamos el6nye van. Egyreszt megknnyfti az allat
szamara a beilleszkedest ai uj csaladba.
A par hetes vagy h6napos cidk olyan paranyiak, hogy egy ha-
talmas hazban vagy. tbb szobas lakasban knnyen eltevedhetnek.
Ezert klnsen az els6 nehany kritikus heten feltetlenl tartsa rajta
a szemet. Az igazsag az, hogy ha van ra lehet6seg, hogy bajba kerl-
jn, a cica bajba is fog kerlni.
Knnyftse meg a helyzetet azzal, hogy kinevezi valamelyik he-
lyiseget a sajat birodalmanak. Igy az egesz haz helyett el6szr csak
a szukebb krnyezetet kell megismernie es megszoknia. A macskak
klnleges sajatsaga ugyanis, hogy mindaddig, mfg meg nem barat-
koznak a krnyezetkkel, nem erdeklik 6ket sem az emberek, sem
az allatok. Az egesz haz els6re tul nagy falat nekik, de egy kisebb
helyisegben szfvesen indulnak felfedez6utra es keresnek maguknak
rejtekhelyeket. Ez egy olyan hely keil hogy legyen, ahol kenyelme-
sen elfer, biztonsagban erzi magat, es ahova visszavonulhat, amikor
ugy erzi. Ittbiztosftanunk keil szamara a lehet6seget arra, hogy
szundfthasson egyet, jatszhasson, ha ugy tartja kedve, es elmenekl-
hessen a gyerekek vagy a tbbi kedvenc el6!.
Nagyon egyszeruen, keves rafordftassal kialakfthatja a macskaszo-
bat. Olyan helyiseget valasszon, amit ritkan hasznalnak. En Serent a
mos6konyhaban szallasoltam el, de kival6an megfelel a celnak egy
kisebb frd6szoba vagy vendegszoba isoVagy akar a gardr6bszobat
is kinevezheti cicaszobanak.
76 KLVKMACSKK
A helyiseg egyik oldalaba tegye a macskavecet. A macskave-
cetal leheta legtavolabb a masik oldalon helyezze el az eteles- es
vizestalkat. Az emberekhez hasonl6an a macskak sem szeretnek a
vece kzeleben etkezni. Amikor pedig mar maszni es ugrani is tud a
cica, a talkait magasabb polcra vagy pultra is felteheti.
A macskavecen es a talkakon kfvl szksege lesz meg a cicanak
egy kenyelmes alv6helyre es egy olyan targyra, amin batran eleslt-
heti a karmait. Ebredes es etkezes utan ugyanis a cicak szeretik ele-
sfteni egy kicsit a karmaikat. Fekhelykent egy puha takar6val belelt
kosar is szolgalhat. Vegl ne feledkezzen meg nehany jatekszerral
sem. Cicaja 6rakat fog kis kuck6jaban tlteni, ezert tegyen meg
mindent annak erdekeben, hogy j61 erezze magat benne.
Biztonsagi e16keszletek
Nagyon fontos, hogy a cica biztonsagban legyen a hazban. Legalabb
annyira keIl ra vigyazni, mint egy kisbabara. A kiscicakat minden
erdekli, ezert mindenhez hozzapiszkalnak. Mindent megerintenek,
megharapnak es megk6stolnak. Ahova csak tudnak, felmasznak, a
stet es szamukra erdekesnek tuna helyekre bebujnak. Nem tudjak,
mi biztonsagos es mi nem, es nemegyszer a kfvancsisaguk aldozata-
ul esnek.
De nem csak a cicat keIl 6vni, tale is keIl felteni az ertekeinket.
Ajatekos macskaklykk imadnak peldaul kfserletezni. Akar mer-
get is vehetnk ra, hogy ha lehetaseget adunk neki, az antik porce-
lanfigurankon fogja megnezni, hogyan hat a gravitaci6. A cserepes
viragunk fldjet biztosan kipr6balja, mint macskavecet, s a kedvenc
szobanvenynk levelet elaszeretettel k6stolgatja es tepi darabok-
ra a leveleit. Gondolom, az ilyesminek szeretne elejet venni, hogy
mindketten rmket leljek a baratsagukban.
Nos, az eIsa es legfontosabb lepes, hogy a cicaszobab61 eltavo-
lftson minden lehetseges veszelyforrast. S csak aztan kvetkezhet a
haz vagy a lakas tbbi resze, ahol kedvencnk szinten megfordulhat.
Ehhez ereszkedjen terdre es vegye szemgyre a helyisegeket a cica
szemmagassagab61. Aztan vegye sorra azokat a helyeket, ahova a
cica idavel majd fel fog tudni maszni vagy ugrani.
Amikor mindezzel megvan, es ugy gondolja, hogy mar sem-
milyen veszely nem fenyegeti a hazban kedvencet, sem ajanlom,
hogy nyugodtan hatradaljn a szekeben. Az eIsa nehany hetben
legalabbis, hacsak nem a biztonsagos es kenyelmes kuck6jaban
FELKESZLES AZ UJ CSALOTAG FOGAOSRA 77
tart6zkodik, kvesse mindenhova es ne tevessze szem el61 a cicat.
Nekem elhiheti, a macskak az olyan veszelyforrasokat is megta-
laljak, amikr61 n almaban sem gondolna, hogy bajt okozhatnak.
A kvetkez6kben felsorolok nehany olyan barmely haztartasban
megtalalhat6 veszelyforrast, amir61 nem is gondolna, hogy arthat
kedvenc macskajanak.
Elektromos vezetekek
Amacskakra nem annyira jeIlemz6, hogy szetragnak dolgokat, mint
akutyakra, de mint minden allatklyk, a cicakis gyakran vesznek
a szajukba es harapdalnak targyakat. Klnsen a mozg6 targyak,
igy peldaul az elektromos vezetekek keltik fel az erdekl6desket. Ha
beleharapnak, az elektromos vezetekek megrazhatjak vagy sulyos
esetben agyon is thetik 6ket.
Ennek elkerlese erdekeben cskkentse a lehet6 legkevesebbre a
lakasban talalhat6 vezetekek szamat, minel kisebb legyen kedvence
szamara a csabitas. Amelyik vezetekre feltetlenl szkseg van, ra-
gaszt6szalaggal rgzitse vagy rejtse muanyag csatornaba.
Egyes cicakat mar egy kellemetlen szag is visszariaszt a harapda-
last61. A citromillatot peldaul kifejezetten utaljak a macskak. Nem
kedvelik tovabba a mentoltartalmu anyagokat sem, ezert hatekony
m6dszer lehet a cicak tavoltartasara, ha egy kis Vicks VapoRubbal
keni be a vezetekeket.
Ha megis megtrtenik a baj, es a cicat megti az aram, feltetlenl
huzza ki a vezeteket a konnektorb61, miel6tt segiteni pr6bal rajta,
klnben n is aramtest szenvedhet. A tizenegyedik fejezetben
majd reszletesen is leirom, mit keIl tennie aramtes eseten.
Veszelyes rejtekhelyek
A macskaklykk egyik legkedveltebb sz6rakozasa, hogy buv6he-
lyeket keresnek. Rejtekhelyeiken szunditanak egyet, vagy jatszanak
vagy csak arra varnak, mikor vethetik ra magukat gyanutlan gaz-
dijuk labara. Nem is hinne, milyen veszelyeket rejthet magaban
egy fi6k vagy res kartondoboz. Ha veletlenl belemaszik, de nem
tud kijnni bel6le, es n esetleg napokig nem hallja meg a ket-
segbeesett nyavogasat, teljesen legyenglhet vagy akar ehen vagy
szomjan is pusztulhat a cica. Epp ezert nagyon fontos, hogy mindig
78 KLVKMACSKK
A jdtrfkos cicdk
rendkivl
erdekesnek
taldy'dk a mozg6
telefonzsin6rokat,
azok azonban
veszrflyesek is
lehetnek.
(Foto: Amy D, Shojai)
ellen6rizze, nincs-e benne a cica, miel6tt bezar egy fi6kot, dobozt
vagy szekrenyajt6t.
A legveszelyesebbek a haztartasi gepek, fgy peldaul a mosogat6-
gep vagy a meleg szarft6gep. Szamtalanszor el6fordul, hogy az allat-
nak kedve tamad nyalogatni a tanyerokat, vagy nem tud ellenallni
a nyitott st6ajt6nak, mert melegre vagyik. Naponta cicak sokasaga
esik csapdaba es pusztul eJ haztartasi gepekben, amikor azokat be-
indftjak. Klyk koraban Seren egyszer beszorult a szarft6gep m-
ge, de szerencsere meghallottam a segelykialtasat. Egyszer pedig a
kanda1l6b6J kellett kihuznom, mert j6 m6kanak talalta feJmaszni a
kemenybe.
A baJesetek elkerJese erdekeben tmjn be es zarjon Je minden
olyan nyfJast, ami veszeJytjelenthet a cica szamara. Mindig gy6z6d-
jn meg arr6J, nem maszott-e beJe a cica, mieJ6tt bekapcsoJ egy
FELKESZS AZ UJ CSALOTAG FOGAOSRA 79
haztartasi gepet. A biztonsag kedveert ssn ra egy nagyot vagy a
tetejere vagy az oldalara. Ha pedig mar benne van a cica, erdemes
becsukni az ajtajat es ratni egy nagyot, miel6tt kiereszti. Igy bizto-
san elmegy attol a kedve, hogy legkzelebb is belebuijon.
Mergez6 nvenyek
A kismacskak ritkan tudnak eIlenallni a szobanvenyek csabftasa-
nak. Ha nem maszhatnak rajuk, akkor szettepik es megragjak a
leveleiket vagy kiszorjak a fldet a cserepekb61. Remek szorakozast
biztosftanak szamukra!
A nveny fajtajatol fgg6en a gyanutlan cica nem mindig ussza
meg egy szidassal. A legtbb lakasban megtalalhato diffenbachia,
filodendron, rododendron es leander mergez6 nvenyek. Nem fel-
tetlenl keIl megragnia a cicanak, elegend6, ha csak megkarmolja a
levelet, es utana megnyalja a karmait. Maris kesz a baj.
A cica birodalmaban el6vigyazatossagbol egyaltalan ne tartson
szobanvenyeket, a mergez6 fajtakat pedig olyan helyre tegye,
ahol a cica nem tud hozzajuk ferni, vagy ami a legjobb, tavolftsa
el a hazbol. Ajandekozza peldaul oda egy olyan baratnak, aki nem
tart hobbiallatot. A cicara nezve veszelytelen nvenyeket is celszeru
macskabiztos helyekre, magasabb polcokra attenni, vagy a mennye-
zetre felfggeszteni.
Zsinegek
A fiatal cicak es az id6sebb macskak egyarant szeretnek zsinorok-
kaI, szalagokkal es cernakkal jarszani. Ha felgyelet melIett teszik,
rendben is van a dolog, de ha nem tud rajuk figyelni, tegye el el6lk
az ilyesmit. Ha lenyelik, a fonal, cerna vagy zsineg a cicak halalat is
okozhatja.
Ha fennakadnak rajta vagy lenyelik a darabjait, a klykmacs-
kak megfulladhatnak a fggnyzsinortol. A gyomorba vagy belekbe
jutva a zsinegek, cernak, fonalak megserthetik az emeszt6szerveket
es gatolhatjak a mukdesket. I1yen esetben akar azonnali mutetre
is szkseg lehet, hogy eltavolftsak az idegen anyagot es ellassak a
serleseket.
A fggnyzsinorokat ksse ssze es helyezze az allat szamara
elerhetetlen magassagba. A varroeszkzket es horgaszfelszerelest
80 KLVKMACSKK
tartsa zarhat6 szekrenyben. Ha nem tudja szem el6tt tartani, ne
engedje, hogy ciccija kedvenc szalagjaival, zsinegekre, fonalakra
felfggesztett jatekszereivel jatsszon.
Figyelem! Ha eszreveszi, hogy cerna vagy fonal 16g ki a ciccija
szajab61 vagy eppen vegbelnyllasab61, semmi esetre se pr6balja
meg kihuzni! Nagy a val6szfnusege ugyanis, hogy a cerna vagy
zsin6r megtapadt odabent, ezert tbb kart csinalna vele, mint hasz-
not. Helyette amilyen gyorsan csak lehetseges, vigye allatorvoshoz
a ciccit.
Lenyelt ttirgyak
A macskajatekokra nem vonatkoznak biztonsagi el6frasok, fgy az n
felel6ssege odafigyelni ra, nehogy az apr6bb tartozekok - szemek
vagy farkinccik - lehulljanak r61uk es a cica lenyelje 6ket. A tbbi
allatklykhz hasonl6an a kisciccikkal is gyakran megesik, hogy
lenyelnek dolgokat. Zsinegeken kfvl eies targyakat, tuket, gombos-
tuket es gemkapcsokat is gyakran "esznek". A penzermek, gumisza-
lagok es bebicumik szinten sulyos problemakat okozhatnak, mert
reakci6ba lepnek az emeszt6nedvekkel.
Az egyebkent artalmatlannak tun6 targyak is okozhatnak olyan
zavart a szervezet mukdeseben, ami akar a cica eletet is veszelyez-
tetheti. Amit az allat a szajaba vehet, azt le is nyelheti. En ami6ta
ciccit tartok, rendesebb vagyok, jobban odafigyelek ra, hogy semmit
ne hagyjak szet a lakasban.
Nagyon keIl vigyazni a gy6gyszerekkel, klnsen ha a ciccit a
frd6szobaban szallasoltuk el. Tablettakkal gurigazni es pirulakat
kergetni remek sz6rakozas a cica szamara. A legtbb mergezes
megis abb61 ad6dik, hogy a ciccik emberek gy6gyftasara alkalmas
gy6gyszert esznek. Sajeit gy6gyszereit tartsa biztonsagos, zarhat6
helyen.
A tisztft6szerek a mosogat6 alatt szinten veszelyesek lehetnek,
amennyiben a klyk magara nti 6ket vagy kiborl~a, belejk lep
es aztan lenyaloga~a 6ket a mancsair61. Vannak ciccik, kztk az en
Serenem is, amelyek ki tudjak nyitni a szekrenyajt6kat. Ha ilyen
kedvenchez van szerencseje, a veszelyes anyagokat mindenkeppen
zarja el.
Nem egy fiatal cica farkasetvaggyal bfr es felfalja az asztalon felej-
tett etelmaradekokat. Az etelmaradekok egyreszt nem egeszsegesek,
masreszt knnyen elrontha~ak velk a ciccika kenyes gyomrukat. Az
FELKESZLES AZ UJ CSALOTAG FOGAOSRA 81
etelmaradekokat mindig gondosan fedje Ie es tegye a cica szamara
eierhetetlen helyre. Amikor kedvencnk mar az asztalra es konyha-
pultra is knnyuszerrei felugrik, az eIes targyakat, konyhai eszkz-
ket sem szabad kint hagyni, nehogy elvagja a nyelvet, mikzben a
kesr6I vagy a robotgep pengejer6I nyalogatja a maradekot.
Figyelem! Sajnos szamos olyan mergezes trtenik, amikor a
gazdi maga ad valamit a cic<inak,amir6I nem tudja, hogy artalmas.
A macskara nezve a Kalmopyrin, az Istopyrin es az Aspirin merge-
z6. Cic<iknaknem szabad tovabba csokoladet es vrshagymat adni.
Etesse 6ket az zIetekben kaphat6 macskaeiedellel es csak az orvos
altal feHrt vagyjavasolt gy6gyszerrei gy6gyitsa 6ket.
A cicak imadnak tukkel es cernakkal jatszadozni, de a varroeszkzk veszrflyes
jatekszerek, mert ha lenyelik ffket, sulyos problemakat okozhatnak.
82 KLVKMACSKK
"Forro helyzetek"
Bar a ciccikazt hiszik magukr61, hogy nagyon j61 birjak a meleget,
gyakran megegnek. Ennek tbb oka van. El6szr is tapasztalatla-
nok. A visszahuz6d6, felenk cicciklehet hogy felnek t6le, de a bat-
rabbaknak biztosan kedvk tamad peldaul jatszani a gyertyalangg~l.
Ut6bbiaknak j6 esetben csak a bajszuk prkl6dik meg. Az ilyen
kivancsi klykk erdekeben az eg6 gyertyat soha ne hagyja elerhet6
kzelsegben es a kanda1l6kat, kalyhakat keritse krbe.
Masodszor, a cicciknem tudjak, a tuzhely mikor van be- es kikap-
csolva. A mancsukon lev6 parnacskak a legerzekenyebb testreszeik,
amik nagyon lassan gy6gyulnak, ha megegnek. Ezert a tuzhelyt61
akkor is tartsa tavol kedvencet, ha eppen nem hasznalja. Ha meg-
is odamereszkedik, egyszeruen fogja meg es vigye el onnan vagy
juttassa eszebe a tavolb61 egy vizipisztollyal, hogy tiltott terletre
tevedt. Szinten j6 megoldas, ha a pultot a tuzhely krl aluf6liaval
vonja be, ezen az anyagon ugyanis nem szeretnek jarni a ciccik,igy
messze elkerlik.
Nemelyik cica annyira szereti a meleget, hogy tul kzel huz6dik
a h6forrashoz. Csak kb. 52,2 C-nal kezdik azt erezni, hogy elvisel-
hetetlen. Nemegyszer anelkl, hogy eszrevennek, megperzselik a
farkukat vagy megegetik magukat, mikzben tul kzel alszanak a
kanda1l6hoz.
nnepi forgatag
Az nnepnapok klnsen sok alkalmat es lehet6seget kinalnak
arra, hogy a kivancsi kisciccikatbaj erje. Mindenszentek el6estejen
peldaul knnyen kisurranhatnak az ajt6n, mig mi a klnbz6 jel-
mezbe bujt idegenekkel beszelgetnk. Halaadas napja amindenfeie
finomsagokt61 roskadoz6 asztalokkal es vendegek sokasagaval szin-
ten rengeteg veszelyforrast rejt magaban. De mind kztt a kara-
csonyi es chanuka id6szaka a legveszelyesebb, mert a cicciknehezen
tudnak ellenallni a szebbnel szebb nnepi diszek csabitasanak.
Ajatekos kedvu macskaklykk az nnepi gyertyakkal megeget-
hetik a mancsukat, megfulladhatnak az ajandekcsomagok citktese-
re hasznalt szalagokt61, szajukba vehetik es lenyelhetik a feny6di-
szeket es megrazhatja 6ket az izz6sor vezeteke, ha sszeharapdaljak.
Ha megk6stoljak a muhavat - mivel 6lmot tartalmaz - mergezesi
tneteket mutathatnak, es az ezst jegcsapok es aranylamettak k-
FELKESZLl~S AZ UJ CSALOTAG FOGAOSRA 83
lnsen veszelyesek, ha lenyelik 6ket. Az aszpirines vfz pedig, amit a
feny6 tart6sftasara hasznalnak, akar meg is lheti az allatot, ha iszik
bel6le. A feny6 tulevelei is sok bajt okozhatnak, ha lenyelik a eid.k.
A feldfszftett feny6fa a eiea szemeben a legkival6bb masz6alkal-
matossag, a feldnttt karaesonyfa azonban az egesz nnep hangu-
latara ranyomha~a a belyeget.
De ha egy-ket j6 tanaesot megfogad, minden bizonnyal kevesebb
bajjal megUszha~a az nnepeket. A gyertyakat mindig olyan helyre
tegye, ahol a eiea nem tudja megkzelfteni vagy eierni. Az elektro-
rnos vezetekeket rejtse el a szeme el6I. A trekeny feny6dfszeket ma-
gasabbra akassza, es femakaszt6 helyett hasznaljon inkabb eernat
vagy fonalat. Me1l6zzea lamettakat es a muhavat, es gondoskodjon
r6la, hogy a fa ne borulhasson feI. Ha lehet6sege van ra, a feny6t
allftsa egyjar6kaba, amibe a eiea nem tud bejutni vagy olyan helyi-
segbe, aminek az ajtajat zarni tudja.
Egyes eid.k, ha fahejjal van besz6rva, beken hagyjak a feny6fat.
Nem az illataval van bajuk, hanem az allagat nem szeretik. Vagy
terftsen a fa ala egy, az allatfelszerelesi boltokban kaphat6 ragaesle-
ped6t, es akkor a eieak kerlni fogjak, mert nem szeretnek ragad6s
felleten jarni.
Ha van ra kerete, beruhazhat egy masik kisebb fara, amit kiza-
r6lag olyan dfszekkel - peldaul jatek egerrel va$}' szarazviraggal -
aggat tele, amikkel a eiea nyugodtan jatszhat. Igy elvonha~a a fi-
gyelmet es megmentheti az igazi nagy esaladi feny6fat.
A hazaerkezes
Isten hozott itthon, cieus! Nines annal izgalmasabb, mint amikor
hazaviszi kedveneet 4j otthonaba. Az els6 napok, de legf6kepp az
els6 ejszaka mindkett6jk szamara nehez id6szak lehet. Elvegre ez a
kapesolat megvaltozta~a az eletket. Ha megoldhat6, hetvege el6tt
vigye haza a eicat vagy vegyen ki nehany nap szabadsagot, hogy mi-
nel tbb id6t tlthessenek egytt. Ez az els6 id6szak ugyanis nagyon
meghataroz6 abb61 a szempontb61, hogy milyen lesz a kes6bbiek-
ben a kapesolatuk.
Sokat segfthet, ha magukkal visznek valamit a eiea el6z6 ottho-
nab6I. Valamit, amit mar ismer. A maeskak a szagok alapjan azono-
sf~ak a targyakat es helyeket, es a klykmaeskaknak legjobban az
anyja es testverei szaga hianyzik. Lehet6seg szerint vigyen magaval
egy kis trl6kend6t vagy babapledet, es trlgesse meg vele az anya-
84 KLVKMACSKK
maeskcit es a tbbi klykt, es aztan ezzel az illatmintaval ellatott
takar6val belelje ki a eiea uj agyat.
A eiccit legeelszenlbb maeskahordoz6ban, vagy ha az nines, egy
kartondobozban szallftani. Az aut6ban, ha azzal kzlekedik, min-
denkeppen a vezetesre keIl koneentralnia, ezert a eiccit mindket-
t6jk erdekeben be keIl zarnia valamibe. Ha szabadon hagyja es
balesetet szenvednek, a eiea biztosan olyan serlest szenved, amit
nem eIne tul.
Hazaerkezesk utan egyenesen a szamara kinevezett helyiseg-
be vigye a eiccit. Oda el6re keszftsen be mindent: ennival6t, vizet,
maeskaveeet, agyat, jatekokat es valami olyan targyat, amin a kar-
mait er6sftheti. Tegye le a hordoz6t vagy dobozt, nyissa ki az ajtajat
es hagyja, hogy magat61 kijjjn. A felenkebb, batortalanabb aIla-
tok val6szfnuleg nem fognak azonnal el6maszni, hanem megvar-
jak, amfg kimegy a szobab6l. Ez teljesen normalis. Megpr6balhatja
esetleg, hogy lel a padl6ra, ugy kevesbe tunhet felelmetesnek a
riadt eiea szemeben. Varjon krlbell tfz pereet, ha addig sajat
szantab61 nem jn el6 a hordoz6b61, akkor hagyja el a helyiseget es
krlbell harmine pere mulva me~en vissza. Vannak eiccik, ame-
lyek alig varjak, hogy felfedezzek uj otthonukat. Ebben sines semmi
rendkfvli.
Az els6 egy-ket nap ne engedje, hogy elhagyja a szobajat. Hadd
ismerkedjen vele, es szokja meg, mit hol talal benne. Azzal, hogy
szobafogsagra Heh, kizarja annak a lehet6seget is, hogy barmi baj
erje. A eiea nem gondolatolvas6, es nem szabad neki lehet6seget
adnunk arra, hogy valami kart tegyen. Ha peldaul gondoskodunk
kapar6far61, nem a kanapet fogja karmolaszni, vagy ha biztosftjuk
szamara a maeskaveeet, nem a sz6nyegre fog pisilni.
Nehany nap mulva aztan kinyithatja az ajt6t es megengedheti
neki, hogy a sajat temp6jaban krbejarja es megismerkedjen a haz
tbbi reszevel isoAlegszerenesesebb, ha egyszer esak egy uj helyise-
get fedez fel, es altalaban jqbb, ha nem vesszk az lnkbe, hanem
hagyjuk, hogy a sajat laban menjen. Igy knnyebben megjegyzi az
utat es vissza is fog talalni a sajat birodalmaba.
Amikor nem tud ra figyelrii, a legbiztonsagosabb hely szamara a
sajat szobaja. Pillanatok alatt kepes ugyanis bajba kerlni. Az alatt a
par masodpere alatt, amfg n kiveszi a st6b61 a tortat vagy befejezi
azt a fontos telefonbeszelgetest, a eiccijamar kepes ra, es a fgg-
nyn hintazik vagy a nagymama nippjeit dobalja le egyenkent a
kandaIl6parkanyr61 vagy eppen egy kellemes illatunak nem nevez-
het6 kupacot hagy a zongoraszek alatt.
FELKESZLl~S AZ UJ CSALOTAG FOGAOSRA 85
Seren mar nem eppen kiscica. Amikor ezt a knyvet from, kicsi-
vel tbb mint haromeves. De meg mindig a szobajaba zarom, ha el
kell mennem itthonr61. Mindkett6nknek fgy a legjobb.
Nevvalasztas
J6 nevet talalni nem mindig knnyu. Neha beugrik egy, neha pe-
dig maguk a kedvencek szinte talcan kfnaljak. Az en cicam neve
- Serendipity Uelentese: kepesseg ertekes dolgok talalasara ott, ahol
kevesse vaI6szfnu)- peldaul arr61 arulkodik, mit ereztem, amikor
ratalaltam. Nagyon szerencsesnek gondoltam magam!
Ha tenyeszt6t61 szerzi be, a cicanak mar val6szfnuleg van egy ne-
ve. A trzsknyvbe bejegyzett nev egyben a fajtatiszta cica hivatalos
azonosft6ja, es sokszor egy nagyon hosszu nyelvtr6, amib61 kide-
rl, milyen 6skt61szarmazik az allat. Az els6 nev rendszerint annak
a tenyeszetnek a neve, ahol a cica szletett, es gyakran utal a fajtara
isoA masodik nev tbbnyire a cica klsejevel vagy viselkedesevel a11
kapcsolatban, es nemritkan meg egy utols6 nevet is kap a cica, ami
megegyezik az uj tulajdonos nevevel.
De nem feltetlenl szkseges minden cicanak hangzatos, kln-
leges es fantaziadus nevet adni. A macskakat leginkabb a klsejk-
r61, a bels6 tulajdonsagaikr61, hfres emberekr61 vagy arr61 a helyr61
nevezik el, ahol rkbe fogadtak 6ket. Neha valamilyen nem min-
dennapi tulajdonsagukr61 vagy szokasukr61 kapjak neveiket.
Egyetlen fontos szabalyt kell betartani, amikor a nevadasra kerl
a sor. Nevezetesen, hogy a nevnek mindenkeppen pozitfv jelentes-
tartalma legyen. A cicaknak is van nerzetk, es ha a nevk jelen-
teset pontosan nem is tudjak, de annak erzelmi tltetevel nagyon
is tisztaban vannak. Ezert van az, hogy mfg a negatfv tltetu nevet
visel6 cicak gyakran hajlamosak a rakoncatlankodasra, sz6fogadat-
lansagra, addig a pozitfv tltetu nev nveli a cica nbecsleset.
Ha talalt egy nevet a cicajanak, gy6z6djn meg r6la, hogy az
val6ban illik-e ra. Az a11atviselkedeseb61 egyertelmuen latni fogja,
hogy elfogadja-e es bszken viseli-e a neki szant nevet. A tkeletes
nev megtalalasa id6be telhet. Legyen trelmes.
5
SZKSEGES ESZKZK
A kellekek beszerzese
Ma olyan id6ket elnk, amikor is a macskatartashoz szkseges
eszkzket szinte barhol beszerezhetjk. Regen kapar6fat
peldaul kizar61ag csak a kisallat-kereskedesekben lehetett kapni.
Manapsag pedig mar a legtbb nagyaruhazban is b6 valasztekot
talalhatunk be161e, es meg a kzeli fUszeres is tart egy-ket olyan
alapvet6 holmit, amire a kisallattart6knak szksege lehet.
A kisebb csaladi vallalkozasban mukdtetett allatkereskedesek
pedig gyakorlatilag minden igenyt kielegftenek. Naluk szinte min-
dent egy helyen beszerezhet es sokukba akar kedvencet is magaval
viheti a bevasarlaskor, es gyakran allatorvosok es egyeb szakert6k
allnak a vasarl6k rendelkezesere es szolgalnak felvilagosftassal a
gondozassal es nevelessel kapcsolatban.
A hagyomanyos boltokon kfvl szamos kata16gus-aruhaz is kfnal-
ja portekait az olcs6bb termekekt61 kezdve a luxuscikkekig. A cicajat
termeszetesen nem erdekli, men~yit klttt ra, es nem fogja kriti-
zalni a p6raza vagy agya szfnet. 0 beeri az egyszerubb es olcs6bb
arukkal is, csak megfeleljenek a celnak.
On-line vasarlas
. Az interneten szinte minden szkseges informaci6t megtalal. ami a
cicatartashoz szkseges eszkzk beszerzesere vonatkozik. Egyes
on-line szolgaltat6k akar hazhoz is szallftjak keresere a macskaeledelt
A SZKSEGES ESZKZK 87
Edenyek
CiGijanak legalabb ket - egy az etelhez es egy a vfzhez - talra lesz
szksege. Ha konzerveket is szandekozik neki adni, elkelhet egy
harmadik edeny isoAz zletekben rengeteg edeny kaphat6. Az er-
venyes divatiranyzatok helyett erdemesebb a cica igenyeit es szk-
segleteit figyelembe venni a kivalasztasnal. De mindennel fontosabb
szempont, hogy az edenyt knnyu legyen tisztan tartani.
A muanyag talak olcs6k, de atveszik az etel szagat es nehez tisz-
tftani 6ket. Egyes ciGik allergiasak is a muanyagra. Az allatorvosok
a rozsdamentes acelra szavaznak, mert nem trekenyek es knnyu
kimosni 6ket. Ugyanakkor tul knnyuek, fgy mindig elcsusznak a .
cica e161,mikzben enni pr6bal bel6lk. En szemely szerint az veg
vagy cserepedenyeket tartom a legjobbnak, mert egyszeru a tisztan
tartasuk es akar a mosogat6gepbe is be lehet 6ket tenni.
Az olyan hosszu sz6ru vagy lapos arcu ciGik, mint a perzsamacska
is, knnyebben tudnak enni tanyerb61, mint talb6l. Sok cica (es fel-
n6tt macska) jobban kedveli a lapos tanyerokat, mint a mely talakat,
mert azokba nem keIl olyan melyen belehajolniuk.
Vannak ciGik, amelyek legszfvesebben kis papfrtalcar61 esznek.
Ez egy igen gazdasagos megoldas, mert nem keIl mosogatni, hanem
ki lehet dobni a szemetbe.
Ha a celszerusegi szempontoknak megfelel, akkor mar csak
nn mulik, hogy milyen eteles- vagy vizesedenyt vasarol cicajanak.
A valasztek 6riasi. Az zletekben kaphat6k bolondos, klnleges,
elegans es klnbz6 szfnu talak. Kedvencenek akar a sajat nevevel
ellatott edenyt is vehet.
A ciGik egyszerre nem sokat esznek. Inkabb csak belek6stolnak
az etelbe, aztan odebballnak egy kicsit, majd napkzben tbbszr
88 KLVKMACSKK
Mindaddig, mig az etel kedvere valo, az ehes cicat nem erdekli, milyen
edenybOl eszik.
Ajanlom figyelmebe: Haziasftasuk el6tt a macskak vfzhez f6-
kent az altaluk elejtett zsakmany formajaban jutottak. A mai
hazi kedvencek altalaban nem isznak eleg vizet, ami hugyuti
megbetegedesekhez vezethet. Megis a macskatulajdonosok
gyakran tapasztaljak, hogy kedvenceik szeretik a foly6vizet,
es ne ha szinte knyrgnek, hogy lefetyelhessenek a csapb61.
Az allatorvosok ezt alapul veve kifejlesztettek a Drinkwell Pet
Fountaint. A Drinkwell Pet Fountain egy muanyag minivfzeses,
aminek a cica nehezen tud ellenallni, fgy gyakrabban iszik.
A folyamatosan kering6 vizet kis szur6berendezes tartja tisz-
tan es frissen. A vfz csobogasa alig hallhat6, es a szerkezet
elemeire bonthat6, fgy knnyen tisztfthat6. Az okos talalmany
hasznalatar61 es tartozekair61 a www.vetventures weboldalon
tajekoz6dhat.
is visszaternek hozza. A szaraz macskaeledelt nyugodtan kint hagy-
ha~a hosszabb id6re is, hogy a cica akkor egyen bel6le, amikor akar.
A f6tt eteleket azonban, amik knnyen megromolhatnak, ajanla-
tosabb nmukd6 edenyben a cica eIe tenni. Sokfele valtozatban
kaphat6k, de mindegyikben vannak kis, akar hut6berendezessel
ellatott reszek, amelyek adott id6ben kinyllnak, egyebkent pedig
frissen tar~ak az etelt.
Macskavece
A cicavece egyike azon legfontosabb kellekeknek, amelyeket az el-
s6k kztt keIl beszereznie a tulajdonosnak. Nem mindegy tovabba,
hogy milyen az illemhely, es hol helyezzk el. A macskavece nem
megfelel6 hasznalatab61 ad6dik ugyanis a legtbb problema. Ha
els6 perct61 kezdve biztosf~uk a cica szamara a vecet, es megtanf~uk
a hasznalatara, elkerlhe~k a kellemetlensegeket es bosszusagokat,
melyek megmetelyezhetik a kapcsolatunkat.
A cicaillemhely harom f6 tartozeka a lada, az alom es az olyan
kiegeszft6k, mint peldaul a lapat.
A lcida
Az els6 es legfontosabb kriterium, aminek a Jadanak meg keIl felel-
nie az, hogy a cica bele tudjon maszni. Az els6 hetekben, mfg a cica
meg nem n6, a boltokban kaphat6 macskavecek helyett ideiglenes
megoldasok is sz6ba jhetnek. A celnak atmenetileg tkeletesen
megfelel peldaul egy cip6doboz fedele is vagy egy darab f6lia.
A kismeretu veceket nem erdemes megvenni, akarmilyen szepek es
mutat6sak, mert nagyon hamar kinvik a cicak. Raadasul a tul kicsi
illemhely nagyon gyakran magatartasi problemakhoz vezet.
Egy cicanak legalabb ket vecere van szksege. A legtbb cica
ugyanis kln edenybe vizeI es kln vecebe rfti a szekletet. Ra-
adasul a nagyon fiatal klykk neha nem ernek el id6ben a vecere,
ezert szamukra a "balesetek" elkerlese erdekeben celszeru a haz
egyik es masik vegeben is elhelyezni egy-egy cicavecet.
Az zletekben sokfele macskavece kaphat6. Egy egyszeru, atlagos
meretu lada kb. 12 x 30x 45 cm, es knnyen tisztfthat6 muanyagb61
keszl. Az eteles- es vizestalkakhoz hasonl6an ezek a ladak is 6riasi
szfnvalasztekban allnak rendelkezesre. Hacsak nem kis termetu,
90 KLVKMACSKK
peldaul szingapuri a eicaja, ajanlatos inkabb nagyobb meretu ladat
beszereznie a szamara. Ha kiesi a lada, a eicaknak nines elegend6
helyk arra, hogy betemessek az rlekket es ketsegbeeseskben
sszekarmolasszak a lada oldalat. .
A lada vasarlasakor gondoljon ar ra is, mekkorara fog n6ni a k-
lyk. A kzepes es nagyobb termetu eicak nehezen fernek el a kiesi,
szuk ladakban, de ha azoknak fedele is van, kenytelenek sszehuzni
magukat es nem "esinalnak melle". A fedeles maeskaveee tovabbi
el6nye, hogy zavartalanabbul,. nyugodtabban vegzi benne a dolgat
az allat, kevesbe erezhet6 a kellemetlen szag es nem sz6r6dik ki be-
16leaz alom.
Az igenyesebb maeskatulajdonosok kedveert termeszetesen olyan
eieaveeeket is gyartanak, amelyek kivlr61 ugy neznek ki, mint egy
kom6d vagy szekreny. Ilyenek peldaul a Purr-Feet Privy es a Hidy-
Tidy termekek. Aeicakat persze az egyaltalan nem erdekli, hogy ho-
gyan nez ki a veeejk. Azon maeskabaratok szamara azonban, akik
esztetikai szempontokat is figyelembe vesznek, igenis fontos lehet.
A Feline Evolution CatSeat pedig egy olyan forradalmian uj
talalmany, melynek hasznalata az alomtalat is feiesiegesse teszi.
Mindssze a veee hasznalatara kell megtanitani a eicat. A lehuzast61
ezuttal persze ellehet tekinteni. Err61 a leglijabb generaei6s maes-
kaveeer61 tbbet is megtudhat a www.eatseat.eominternetdmen.
Figyelem! A piei eicak nagyon keves vizbe is belefulladhatnak,
ezert azt javas10m, hogy leghamarabb t h6napos korukban kezdjk
el 6ket raszoktatni a veee hasznalatara.
Ajanlom figyelmebe: A maeskak nagyon kenyesek a veeejk
tisztasagara. Ha nem talaljak eleg tisztanak, jobb helyet keres-
nek maguknak. Ez a jobb hely pedig nemegyszer a sz6nyeg
vagy a kanape. Az nmukd6 maeskaveeek hasznalat utan
mindig megtisztitjak az almot az rlekt61. Seren, a maeskank
1999 karaesonyan egy LitterMaidet kapott ajandekba, amit
mind 6, mind mi nagyon hasznosnak tartunk es kedvelnk.
igya veeeje akkor is tiszta, ha en es a ferjem is uton vagyunk,
es nem tudjuk kitakaritani. Tiz pereeel azutan, hogy Seren
kimaszik bel6le, egy fesuhz hasonl6 szerkezet kigereblyezi es
egy eldobhat6 rekeszbe "pottyantja" az alomb61 az rleket.
Ha erdekli ez a nagyszenl talalmany, ajanlom figyelmebe a
www.littermaid.eom internetdmet.
Az alom
Ha a Iada megvan, mar csak azt keIl eldntenie, milyen almot tesz
beie. A Iegnepszerubb es Ieggazdasagosabb agyagalapun kivl ren-
geteg feIe alom kaphat6.
A nagy aruhazakban es fUszerboltokban is tahl1egy-ket fajtat, de
a kisaIlat-kereskedesekben minden bizonnyal tbbfele alom kzl
valaszthat.
Az alom kivalasztasakor mindig gondoljon arra, hogy a cicak
Ieginkabb a homokhoz hasonl6, Iaza szerkezetu almokat reszesitik
el6nyben, amikben knnyu asni es kaparni. Ugyanakkor az er6s il-
Iatok es a por elriasztjak 6ket. Ha egyszer egyfajta alom mar bevalt
a cicajanal, ne cserelje masikra! Az ujfajta alom ugyanis eiveheti a
kedvet att61, hogy regi vecejeben vegezze a dolgat.
Az agyagos almok altalaban kedveltek a cicak kreben. Gyakran
tartaImaznak illatmegkt6 anyagokat es magukba szivjak a nedves-
seget. Az rIeket naponta Iegalabb egyszer tavolitsa el a ladab61,
hetente egyszer pedig teljesen csereije ki benne az almot.
Amikor a cica belepisil, az alom szemcsei az rIek nedvesseg-
tartalmat magukba szivjak, csom6t kepeznek, es ezeket a rgket
az aIomb61 egyszeruen ki Iehet emelni. Ezek a fajta almok finom
szemcsekb6I allnak, ezert kellemes az erintesk a barsonytalpu cicak
szamara. A gomb6cok kidobasa utan az alom tbbi tisztan maradt
resze termeszetesen tovabb hasznaIhat6. Az ilyen alom hasznalata
tehat egyszeru es kenyelmes. Kezdetben csak ilyet Iehetett kapni,
ma ezeket inkabb mar csak az nmukd6 vecekhez ajanIjuk.
Figyelem! Az id6sebb cicaknal nem val6szinu, hogy problemat
okoz, a fiatal kIykkre nezve azonban nagyon veszelyes Iehet,
ha esznek az aIomb61. A pici cicakat mindig figyeIje, mikzben
az iliemhelyen tart6zkodnak, nehogy almot nyeljenek. Leteznek
azonban szerves, emeszthet6 anyagokb61, igy peidaul papirb6I vagy
kukoricab61 keszIt almok is, ameIyek kevesbe veszelyesek, mert Ie-
bomlanak az allat szervezeteben.
A Ieglijabb almok mar vegyi anyagokt61 mentes, kristaIyszeru
granulatumok, amelyek a szagokat es a nedvesseget is megktik.
Nem allnak ssze szilard gomb6cca, az rleket nnek keIl kiIa-
patoinia bel6lk, de a vizeletet akar egy h6napig is taroIjak. Ilye-
nek peidaul a Tidy Cat Crystals es a Crystal Clear Litter Pearls.
A www.tidycats.com es www.harvestventures.com internetoldalak
hasznos informaci6kkal szolgaInak ezeknek a modern almoknak a
hasznalatar61.
92 KLYKMACSKK
A szakzletek kfnalnak tovabba papfr-, buza-, faforgacs es egyeb
krnyezetbarat alapu almokat isoAbioalmokat a vfzblfteses vecen
le is lehet huzni, de persze ez a szennyvfzelvezeto csatornarendszer-
tal is fgg.
Mind a ciccik,mind a gazdijaik nagyon kedvelnek egy termeket,
aminek a neve World's Best. Cat Litter. Erintese puha es finom a
cica mancsainak es a regebbi agyagalapu almokhoz hasonl6an
nedvesseg hatasara sszeall. Mivel kukorica az alapanyaga, fgy nem
eshet baja a kfvancsi ciccinak, ha megk6stolja. Knnyebb is, mint
az agyagalapu termekek. Nagyon ajanlom a termeszetes alapanya-
gokat elonyben reszesfto macskatulajdonosok figyelmebe. Tovabbi
hasznos tudnival6kat a www.worldsbestcatlitter.com weboldalon 01-
vashat r61a.
Kiegeszit6k
A cicavece tisztan tartasahoz szksege lesz egy lyukacsos lapatra is,
amin atszurheti a tiszta almot es visszahelyezheti a ladaba. IIyen la-
patokat keszen is lehet kapni, de helyettesftheti egy nagy lyukacsos
merokanallal vagy spatulaval iso
Megknnyftheti a sajat dolgat, ha a ladaba egy muanyag belest
tesz, es abba nti az almot. Igy ugyanis a beszennyezett almot a be-
lessel egytt kidobha~a es tisztara cserelheti.
Az almot befl.tiha~a szagkzmbsfto spray-vel, de a legtbb
macskaalom tartalmaz illatmegkto anyagot. A kellemetlen szago-
kat azonban leginkabb ugy kerlheti el, ha tisztan tar~a az almot,
ugyanis a macskak nem szeretik az eros szagokat, es mashol fogjak
elvegezni a dolgukat, ha a vecejket nagyon illatosnak talaljak.
A fedett macskavecekbe gyakran epftenek be aktfv szenes legszuro
beteteket, amelyek meggatoljak a nagyon eros szagok kiszivar-
gasat.
Ohatatlan, hogy az alom kisz6r6djon a fldre. Ha azonban a vece
ala szonyeget tesz, arra hullik ra az alom a cica labar61, amikor el-
hagyja a ladat. Celszeru tovabba keznel tartani a porszfv6t vagy sep-
rot, es tanacsos egy szemetest is elhelyezni a macskavece kzvetlen
kzeleben, hogy miutan a lapattal kiszedte, azonnal ki is dobhassa
az rleket. Szemeteskent hasznalha~a peldaul a muanyag vdrt,
amiben az almot aruljak.
Tipp: A macskarlek tarolasara kival6an alkalmasak a j61
zarhat6 muanyag hut6tasakok. Tartson bel6lk keznel neha-
nyat a cicavece mellett. Egy fiatal klyknek egy tasak akar
napokig is eleg. Ha gondosan visszazarja, nem jn ki bel6le a
szag, amikor pedig megtelik, kidobja a szemetbe.
Alvohely
Nincs elbuvl6bb annal, amikor egy kiscica sszegmblydik, es
bekesen szuny6kal. A macskaklykk sokat alszanak, es meglehe-
t6sen igenyesek, ami az agyukat illeti. A puha, meleg, kenyelmes
fekhelyek a kedvenceik.
A kereskedelmi forgalomban lev6 macskaagyak a puha, szivacs-
csal kitmtt parnas fekhelyekt61 a fgg6agyakig a legigenyesebb
macskak igenyeit is kielegitik. A legnagyobb valasztekot szerintem
a macskakiallitasokon lehet talalni, ahol is az agy szinet akar a cica
bundajanak szinehez is lehet igazitani. Miniatur kanapet is lattam
mar az igazi cicadivak szamara.
De a legtbb cica szivesen pihen egy puha takar6n, pIeden iso
A takar6k, pledek mindenkeppen moshat6k legyenek!
Akar a hordoz6kosarat is kinevezheti agynak, igy az egyszerre ket
funkci6t is betlthet. Vegye le r6la vagy nyissa ki az ajtajat es terit-
sen bele egy puha, meleg takar6t. Tovabbi el6nye a hordoz6kosar
agykent trten6 hasznositasanak, hogy a cica hozzaszokik, es nem
jelent gondot szamara benne utazni sem.
Jah~ktargyak
A kismacskak vidam, nfeledt jateka ar ra keszteti az embereket,
hogy ujabb es ujabb tletes jatekokat keszitsenek kedvenceik szama-
ra. Nehez megmondani, ki elvezijobban. Acica vagy aki nezi, amint
nfeledten jatszik. A macskaklykk szerint jatekb61 sosem eleg.
Ajatek serkenti a cica agymukdeset, formaban tartja es erositi az
izmait, es az a cica, amelynek sokjatekra van lehetosege, erzelmileg
kiegyensulyozottabb es boldogabb. Ha unatkozik, keres maganak
elfoglaltsagot, de nem biztos, hogy abban mi is rmnket fogjuk
leini.
94 KLVKMACSKK
Ajatekszereknek alapvet6en ket tfpusat klnbztetjk meg.
Vannak jatekok, amikkel egyedl jatszik az allat, es vannak az
interaktfv jatekok, amik a gazdi es a cica szamara is sz6rakozast
nyujtanak.
A legjobb "sz616"jatekok knnyuek, a cica knnyen tudja moz-
gatni 6ket a mancsaval, erdekes anyagb61 keszlnek, es szokatlan
hangot adnak. Ki keIl tapasztalnia, hogy az n kedvencenek mi
. tetszik legjobban. Seren kedvencei a csiIlog6 selyemlabdak, amiket
tgethet es a szajaba vehet, nem kedveli viszont a csrg6 szvet-
labdakat es a kemeny muanyag jatekokat. Minden cicanak mas az
fzlese.
Ha n is bekapcsol6dik, meg nagyobb elmenyt nyujt ajatek a ci-
ca szamara. Ahorgaszbot tfpusu jatekok kival6an alkalmasak a nagy
mozgasigenyu cicak "lefarasztasara". A zsin6r vegen altalaban egy
madartoll vagy valamilyen mas erdekesseg 16g. A bottal a kezeben
akar a fotelb61 is sz6rakoztathatja kedvencet. A zsin6ros, madzagos
(Foto: Ainy D. Shojai)
A klykk akar 6rdkig is eljdtszanak egyedl. Az ilyen jdtekok hosszu id6re
lektik afigyelmet, mikzben a goly6kat pr6bdlja a lyukba betni.
Ajanlom figyelmebe: Az allatfelszerelesi boltok nagyon sok-
feIejatekszert kinalnak a cic<ikszamara. Alegelterjedtebbek a
zsineg vegere er6sitett textiljatekok, amelyeket a faradhatatlan
cicusok akar 6rakon at tgethetnek es kergethetnek. Szinten
gyakoriak a bot vegere fggesztett tolljatekok, amelyek forog-
nak es prgnek a leveg6ben, es ezaltal hihetetlen akrobata-
mutatvanyokra kesztetik a cicakat.
jatekokat soha ne hagyja 6rizetlenl. Ha a cica veletlenl a szajaba
veszi es lenyeli 6ket, viheti az allatorvoshoz.
Sok cica szivesen jatszik kitmtt, elemes vagy felhuzhat6s aIlat-
kakkai, muegerekkel, csrg6kkel es labdakkal. Textiliab61 varrha-
tunk a cic<inakalagutat. A puha alaglitban b4j6cskazhat, pihenhet
es jatszhat isoA cicak elvezettel kergetik a fenyl6 pontokat, fenysu-
garakat is, es akkor meg nnek sem keIl folyton felugralni a fotelb61
es kihalasznia ajatekszert a kanape a16l.
Figyelem! A lezerfenyt mell6zze! Karosithaga a cica szemet.
Sokszor a legkedveltebb jatekok azok, amiket hazilag keszitet-
tnk vagy a cica fedezett fel es nevezett ki jatekszernek. Raadasul
ezek altalaban a legolcs6bbak isoIlyenek peldaul az res dobozok,
skatulyak es papirzacsk6k, amikbe belebujhat a cica, a papirgala-
csinok, amiket kergethet, es amikkel egyes cicak akar rapportirozni
is h;:land6ak. Seren kedvenc id6tltese a pingponglabdaval val6
gurigazas az res frd6kadban. Hanyatt fekszik es a mancsaval t-
geti a labdat, de az nem tud elgurulni a szeme e16l.
A madartollakert szinte kivetel nelkl minden cica r;:ong.
A pava- es a facantollak a legerdekesebbek a cic<ik szemeben.
A macskakiallitasokon szines, egzotikus toIlakb61 keszlt jateksze-
rek es tollak egyarant kaphat6k, de kisaIlat-kereskedesekben is
szert tehet rajuk.
Kapar6- es masz6fak
Akapar6- es masz6fak nelklzhetetlenek a cica lelki egeszsegehez.
A kiscicak - es az erett, feln6tt macskak is - karmolnak. Kapar6- es
masz6sztneiket lehetetlenseg elfojtani. Ha megis megpr6baljuk,
es nem gondoskodunk szamukra olyan targyakr61, alkalmatossa-
96 KLVKMACSKK
gokr6l, amiken szabadon elesithetik a karrnaikat, a kedvenc butora-
inkon es berendezesi targyainkon fogjak ezt megtenni. Annak pedig
aligha rlnenk. Haragudnank a cicara, ami el6bb vagy ut6bb a
kapcsolatunk megromlasahoz vezetne, es szegeny allatnak meg csak
fogalma sem lenne r6la, mi rosszat tetl. Ezt knnyen elkerlheti, ha
id6ben beszerez egy kaparOfat es fokozatosan megtaniga a cicat a
hasznalatara.
A talkakhoz, kosarakhoz es ladakhoz hasonl6an kapar6fab6l is
b6seges kinalattal varjak az zletek a macskatulajdonosokal. Legyen
nagyon krltekint6 a vasarlasnal. A keszen kaphat6 es olcs6nak
egyaltalan nem mondhat6 kapar6fak altalaban nem ernek annyit,
amennyiert aruljak 6ket. Ne a szin legyen az els6dleges szemponga
a kivalasztasnal, hanem a cicaja igenyeit tartsa szem el6tt. Aj6 ka-
parOfa:
stabil. Egy ingatag fat, ha egyszer felborul, akar rkre kerlni
fog a cica.
ke1l6en magas. Vegyefigyelembe, milyen magas a cica, ha kinyuj-
t6zik, a kapar6fa egyik funkci6ja ugyanis az izmok nyujtasa.
a cica altal kedvelt anyaggal van bevonva. Minden cicanak mas
az izlese. Van, amelyik a sz6nyegboritast kedveli, van, amelyik a
fat szereti kaparni es megint masok lenen vagy kenderen elesi-
tik szivesen a karrnaikat. Ne akarja befolyasolni, engedje, hogy
kedvence azt csinalja, amihez kedve van, es akkor szivesen fogja
hasznalni a kaparOfal.
megfelel a cica kedvenc kapar6 testhelyzetenek. Ugyanugy,
ahogy a kapar6fa bevonata tekinteteben sem egyezik meg a cicak
izlese, a klnbz6 cicak klnbz6 testhelyzetben karmolasznak
szivesen. Az egyik felallva, a masik hason fekve er6siti a karmait
legszivesebben. Az en Serenem ahatara fekszik es a feje fltt
koptaga a karmait. Valaszthat vizszintes vagy fgg6leges kapar6-
fat, a lenyeg, hogy azmegfeleljen kedvence igenyeinek.
A tul rvid kaparOfat gyorsan kinvik a cicak. Tizenket hetes es
egyeves koruk kztt n6nek ugyanis a legtbbet. Akkora kapar6-
fat vegyen kedvencenek, amekkorat feln6tt koraban is hasznalni
tud.
Az igazan j6 kapar6fak kztt akadnak egeszen olcs6k iso Sok
cica szereti a csiszol6vaszonnal boritott es macskamentaval atitatott
vizszintes kapar6fakat, es igen kedveltek a macskaklykk kreben
az ajt6kilincsr6llel6g6, kenderrel bevont kapar6fak isoMindaddig,
mfg az az igenyeinek es szksegleteinek megfelel, cicajat a legkeves-
be sem erdekli, mennyibe kerlt vagy hogy nez ki a kapar6faja. Ha
van kedve hozza, saj<itkezuleg is keszfthet cicaja szamara kapar6fat.
Seren kedvenc kapar6faja peldaul egy kb. 60 centimeter hosszu
cedrusag, amit egy kipusztult far61 mentettem meg. Aveceje melle
tettem neki a padl6ra. Gyakran hasznal egy tbb reteg karpittal
bevont deszkat is, amihez a karpitra egy meteraruzletben bukkan-
tam ra a maradek anyagok kztt. Maradek butorszvettel vagy regi
szonyeggel n is betekerhet egy furnerlemez darabot vagy farnkt,
de figyeljen ra, hogy a szonyegnek vagy a karpitnak a fonaka legyen
kfvl, mert az erosebb es durvabb. Az fgyelkeszftett kapar6fat neki-
tamaszthatja a falnak vagy egyszeruen lefektetheti a fldre.
A dragabb es igenyesebb kivitelben keszl6 kapar6fakra gyakran
lo- es fekvohelyeket is szerelnek. Ezek a tbbfunkci6s kapar6- es
masz6fak a legegyszerubbtol a szfnes, parnazott pihenohelyekkel
ellatott, luxuskivitelig minden formaban kaphat6ak. Ezekre - bar
nem olcs6k - erdemes beruhazni, mert amellett, hogy kielegfthetik
rajtuk nagy mozgasigenyket es kedvkre karmolhatnak, ha elfa-
radnak, le is pihenhetnek es nyugodtan frkeszhetik a birodalmu-
kat a cicak.
A macskatulajdonosok leggyakrabban arra panaszkodnak, hogy
kedvenceik mindenhova felmasznak es felugralnak. Ezt a proble-
mat knnyen kikszblheti, ha megajandekozza cicajat egy sajat
kis "tornateremmel". Nagyon pici koraban termeszetesen jobb, ha
csak felgyelet mellett engedi maszni a cicajat, nehogy leessen vala-
honnan es sszetrje magat. A cicaknak nem lehet megalljt paran..:
csolni, mindig a lakas legmagasabb csucsat szeretnek megh6dftani.
Ha azonban ugy intezi, hogy az 0 "butora" legyen a legmagasabb a
lakasban, az nere biztosan nem fog szemet vetni.
Serennek egy kb. 130-140 centimeter magas, haromszintes bi-
rodalma van, amiben harom kemeny cedrusfan elesftheti a karmait
es karpitozott, felkr alaku fekhelyeken pihenhet. De leteznek
dragabb, luxus kapar6- es masz6fak is, amelyek a mennyezetig
ernek, puha, parnas reszekkel varjak ajatszani es hevereszni vagy6
barsonytalput, es hancsolatlan kergkkel rusztikus hatast keltenek.
Az egyik kedvenc macskabutorokr61 informal6 internetes cfmem
a www.angelicalcat.com. De ne agg6djon, ha az n lakasaba nem
fernek be ezek a nagy teret igenylo, szuper epftmenyek. Ha tele-
aggatja erdekesebbnel erdekesebb jatekokkal, cicaja beeri egy kis
all6letraval isoNos, Serennek is van egy ilyen. Gondolja, hogy elke-
nyeztetem?
98 KLYKMACSKK
Hazon kivl
Ha maskor nem is, a szokasos allatorvosi eIlen6rzesek alkalmaval
minden cica rakenyszerl, hogy elhagyja otthonat. Ha aut6val kz-
lekednek, mindenkeppen zarja kosarba vagy ladaba a cicat. Ha gya-
logolnak, kssn ra hamot es p6razt, es arra az esetre, ha eltunne,
lassa el azonosit6biletaval a nyakrvet.
SzcilliMkosarak
Acica szallitasara az egyszeru kartondobozt61 kezdve a kemeny mu-
anyag ladaig sok minden alkalmas. A muanyag hordoz6k mellett
sz61,hogy a tetejkn vagy az oldalukon nyithat6 ajt6 van, es sokfele
meretben kaphat6k.
A barsonytalpuak az olyan hordoz6kat reszesitik el6nyben, ame-
lyekben kenyelmesen elfernek, es biztonsagban erezhetik magukat.
Kartondobozokhoz allatfeiszereiesboltokban, allatmenhelyeken es
allatorvosoknal juthat hozza. A kartondobozok (oldalukra forditva)
es a muanyag hordoz6k, ha leveszi vagy nyitva tartja az ajtajukat,
szolgalhatnak agykent iso
A cicahordoz6t, legyen az kartondoboz, fonott kosar, muanyag
lada vagy femketrec, az aut6ban mindig a hats6 lesen helyezze
el, es lehet6seg szerint rgzitse a biztonsagi vvel. Az any6slesen ,
soha ne szallitsa a cicat, mert ha kinyilik, a legzsak a legkemenyebb
muanyag hordoz6t is sszenyomhatja, es serlest okozhat, illetve
meglheti a cicat.
A puha anyagb61 varrt cipzaras, tarisznyaszeru cicahordoz6k is
igen nepszeruek, klnsen az olyan gazdik kreben, akik gyak-
ran kelnek utra kedvenceikkel egytt. Ezeket a vallara is veheti, es
bennk a cicat, mint egy kezipoggyaszt a repl6gepre is felviheti es
utkzben az les ala teheti.
Figyelem! Aut6ban a cicakat es az id6sebb macskakat is kizar6-
lag csak dobozba vagy ladaba zarva szabad szallitani. Ugyanis ha
panikba esnek es ijedtkben valamelyik pedal ala ugranak, megza-
varhatjak a sof6rt a vezetesben es balesetet okozhatnak. Raadasul
egyes cicak nagyon rosszul turik az aut6zast. Kevesebb takaritassal
megussza, ha klendezni talal a cica. Sajat es kedvenceink biztonsa-
ga erdekeben meg a j61 szocializalt, batrabb cicakat is hordoz6ban
keIl szallitani. Baleset eseten a kocsiban utaz6 cica knnyen megse-
rlhet, eltunhet vagy akar eletet is veszitheti. Arr61 nem is beszelve,
(lllusztrdci6: Wendy Christensen)
Kapar6- es masz6fak a legegyszerubbt6l a legigenyesebb kivitelig kaphat6k.
Rajtuk a cicak kedvkre maszhatnak, tornazhatnak, Pihenhetnek es elesithetik
a karmaikat. A magasabb, tbb l6deszkas fak egyszerre tbbjatekos kedvu
cicanak is nyujthatnak sz6rakozasi lehet6seget.
100 KLVKMACSKK
hogy 6 maga is okozhat balesetet, ha elvonja a sof6r figyelmet a
vezetesr61.
Nyakrvek es azonosit6 bilettik
Nyakrvek a legklnfelebb szfnekben kaphat6k. Vannak kzttk
egyszerubbek, dfszesebbek, egyszfnuek es strasszal kirakottak. De
nemesak divatb61viselik 6ket a cidk. Anyakrv segft azonosftani es
visszajuttatni tulajdonosukhoz az elk6borolt cidkat. A szobaeidk-
kaI is el6fordul, hogy kisurrannak az ajt6n es eltunnek. Ilyenkor az
azonosft6 bileta az egyetlen eselyk a hazajutasra. Szomoru, de igaz,
hogy sok eidnak, amelyek menhelyekre kerlnek, azert kell elpusz-
tulniuk, mert nem lehet kiderfteni, kik a tulajdonosaik. A nyakrv
eletbiztosftas a cidja szamara.
Olyan nyakrvet valasszon, ami gumis, rugalmas betettel van
ellatva, hogy szkseg eseten egy kiesit tudjon tagulni. A maeskak
nyaka serlekenyebb, gyengebb, mint a kutyake, ezert nagyon fon-
tos, hogy ha a nyakrv veletlenl felakad valahova, az allat ki tudja
huzni bel6le a fejet. Aj6 nyakrv es a eiea nyaka kztt ketttijnyi a
tavolsag.
Gondoljon arra is, hogy a korat61fgg6en eidja az els6 nyakrvet
nagy val6szfnuseggel ki fogja n6ni. Az is megeshet, hogy elhagyja,
mert a maeskak feje ritkan nagyobb, mint a nyakuk, fgy knnyen ki-
esuszhat a nyakrvb61. Minden eshet6segre felkeszlve keressen egy
olcs6bb fajta nyakrvet es tartson bel6le nehany darabot otthon.
Ha a nyakrvet sikerlt beszereznie, keszftsen vagy rendeljen egy
azonosft6 biletat es tegye ra. Abiletara feltetlenl frja ra a eimet es
a telefonszamat, hogy minel knnyebb legyen elerni es ertesfteni az
elveszett allatr61. Aveszettseg elleni oltas biletaja is szolgalhat azo-
noslt6kent is, hisz a k6rhazak es az allatorvosok ktelesek nyilvan-
tartani a beoltott allat adatait. Nehany evvel ezel6tt en is talaltam
egy szrkesfeher eidt. Megneztem az oltasi szamat, aztan felhfvtam
az allatorvost es a segftsegkkel Boseo ket 6ran bell mar ujra egytt
lehetett a szeretteivel.
Az azonosft6 biletak is tbbfelek lehetnek. Alegjobbak tartalmaz-
nak minden szkseges informaei6t, es nem zavarjak az allatot. Ha a
cieMzavarja a bileta "fityegese", hajlamos lesz ra, hogy meg akarjon
szabadulni a nyakrvt61. Epp ezert olyan nyakrveket is gyartanak,
amelyeken egy kis muanyag lap mge kell bedugni az adatokat tar-
talmaz6 kis eedulat. Ezek biztosan nem irritaljak a eidt.
Az azonosltasnak mas hatekony m6dszerei is leteznek. Atetovalas
iilkabb a kutyatulajdonosok kreben elterjedt, de eidkon is alkal-
mazhat6. Ntalaban az allat trzsknyvi szamat vagy a tulajdonos
taj-szamat tetovaljak a eiea bels6 eombjara. Termeszetesen amikor a
102 KLVKMACSKK
sz6r ujra kin6, ez nem l<ithat6,ezert akarki talalja meg a ciccit,tud-
nia kell, hogy ott keresse.
Az allatmenhelyeken f6kent mikrochipekkel lagak el a macska-
kat. Az allat ket valla kze a b6r ala beltetnek egy kb. rizsszemnyi
sebeszeti veget. Ez a kis vegszemcse tartalmazza a cica azonosita-
sahoz szkseges adatokat, es ezt egy muszer amenhelyen erzekeli,
minek alapjan be lehet hatarolni a cica tart6zkodasi helyet. Igy ha
valaha elveszne a kedvence, az allatmenhely megkeresne es vissza-
szolgaltatna nnek.
Figyelem! A mikrochip nmagaban nem eleg biztonsagos. Na-
gyon sok esetben ugyanis az elk6borolt allatra a szomszedok buk-
kannak ra, akik nem biztos, hogy beviszik a menhelyre. A bileta a
nyakrvn az egyedli garancia arra, hogy elveszett kedvence visz-
szakerl nhz.
Hamok es p6razok
Nyakrvre soha ne kssn p6razt. Ha megriad es megranga a fejet,
akar meg is fulladhat t6le a cica. Egyes ciccikpedig rajnnek, hogy
ha hatrahuzzak a nyakukat, a nyakrv knnyen lecsuszik a fejkr61,
es mar szaladhatnak is!
Kisciccikra es feln6tt macskakra is nyakrv helyett tegynk in-
kabb hamot. Aharn kevesbe veszelyes, mert nem a nyakat, hanem a
mellkasat es a vallat szorlga meg a ciccinak, ha megranga a fejet, es
ha j61 adtuk ra, kicsi a val6szinusege, hogy a cica le tudja venni ma-
gar61. A nagyobb ciccikeseteben megteszi a macskak es kisebbfajta
kutyak szamara gyartott H-ham isoA H betu fels6 es als6 "labai" ket
krt formalnak, amiket a kzeps6 hidresz kt ssze. Az egyik hurok
a cica mellkasan fut az els6 labai mgtt, a masik pedig a nyakan.
A hid a ket hurkot a vallakon fogja ssze.
A legtbb harn all1that6, igy ha a cica n6, nagyobbra lehet ven-
ni. A harn legyen j6 min6segli. A csatok biztonsagosan zar6djanak,
nehogy seta kzben szetnylljanak. Egy j6 harn a cica elete vegeig
kitart.
Alegidealisabb harn a kifejezetten ciccikszamara kifejlesztett 8-as
harn. Ezekb61 nehezebben tudnak kiszabadulni az allatok, es a pa-
ranyi hathetes klykt61 kezdve a tizkil6s feln6tt macskaig minden
ciccira raadhat6k. A harn es a p6raz val6jaban nem mas, mint egy
hosszu ktel, aminek a harn fel6li vegeb61egy dupla hurkot formal-
tak. Az egyik hurok a cica fejere megy, a masik hurok az els6 labai
alatt es mgtt fut, es a vall<inegy fem- vagy muanyag kapoesban
vegz6dik. A ktel szabadon maradt vege szolgal p6razkent. Keresse
a szakzletekben a 8-as macskahamot.
Miutan a hamot raadta acidra, a p6razt akassza bele a kis fem-
vagy muanyag karikaba. Aharn kivalasztasanal szinten fontos szem-
pont, hogy az knnyu es kellemes viseIet legyen a kiscica szamara.
A kisebbfajta kutyaknak szant hamok peldaul a cidkra isj6k.
Vannak cidk, amelyek gyet sem vetnek a hamra es a p6razra,
masok viszont nem akarjak felvenni, es dhsen fUjnak rank, ha
megpr6balkozunk rajuk adni. De erdemes megbaratkoztatni velk,
mert p6razon elkiserhetnek bennnket kedvenceink a haz falain
kivlre is, es ezaltal nemileg kitarul el6ttk a vilag. A p6razhoz es
hamhoz szoktatas lepeseit reszletesen a 14. fejezetben talalja.
Macskaajt6k
A macskaajt6 hasznos talalmany, aminek a beszerzesen erdemes
elgondolkodni. Megakadalyozza, hogy a szemtelen kutyak felfaljak
cidnk el61 a macskaeledelt, es kivedhetjk vele, hogy a tbbi hazi
kedvencnk vagy kivancsi kisbabank kzelebbr61 szemgyre vegye a
macskavecet. Belegondolni is rossz!
A macskaajt6val szabad ki- es bejarast biztosithatunk macsekunk
szamara az erkelyre, az udvarra es a sajat birodalmaba. Akkor megy
be es ki, amikor kedve tartja, nem keIl folyton felugralnunk a fotel-
b61, hogy ki- vagy beengedjk.
A macskaajt6 bels6 es kls6 falakba, ajt6kba, ablakokba egyarant
beszerelhet6. Legegyszerubb valtozata egy nyilas, amin a macskan
kivl mas allat nem fer at. Anyilasra er6sitett muanyag fggnysze-
rUcsikok a szel es az es6 ellen is vedenek. A dragabb valtozatokban
egy csap6ajt6 allja utjat a bogaraknak, es gatolja meg, hogy a h6
kiszlqn.
A legnagyobb vedelmet es biztonsagot a zarhat6 tipusok garan-
taljak, amelyek csak egy specialis magneses nyakrvet visel6 cica
el6tt nyilnak meg. Ezek megakadalyozzak, hogy k6bor macskak
vagy vadallatok "szalljak meg" az otthonat. Vannak biztonsagi zarral
ellatott macskaajt6k is, melyeket bezarhat, ha elmegy otthonr61, es
nem akarja, hogy a cica elhagyja a hazat.
Amacskaajt6 a cica vallmagassagaval megegyez6 legyen. Klyk-
macskak eseteben szamolnia keIl azzal is, hogy meg n6ni fognak.
Ha a cidn kivl mas kedvencet is tart, meg a macskaajt6 vasarlasa
104 KLVKMACSKK
elott dntse el, hogy azok is kaphatnak-e szabad ki- es bejarast az
adott helyre.
6
A
/
MACSKA VISZONYULASA
AZ EMBERHEZ
/ /
ES AZ ALLATOKHOZ
Macskakultura
Kepzeljk el, hogy egy felfedez6, aki a Fld legeldugottabb zu-
gait kuta0a, ratalal egy ismeretlen civilizcici6ra. A klvilagt6l
teljesen elzartan e16 lak6k meg sohasem talalkoztak idegenekkel.
A felfedez6t - egy emberi lenyt - megdbbenti az ismeretlenek k-
lns nyelve, kulturaja es tarsadaltni strukturaja.
Mi ez? Tudomanyos-fantasztikus film vagy regeny? Nem, a va16-
sag. Az emberi es a macskatarsadalom talalkozasa.
A macskak tarsadalmi strukturaja az ember szamara teljesen
idegen, mert mfg mi tarsas lenyek vagyunk es a legfObb kommuni-
kaci6s eszkznk a beszed, addig a cicusok tbbnyire maganyosan
elnek, csak magukra hagyatkozhatnak, es f6kent testbeszeddel es
szagjelekkel erintkeznek egymassal. Kln-kln mindket rendszer
kiva16an mukdik es megfelel az adott kzeg szamara, ha azonban
a kett6 egymassal talalkozik, jnnek a felreertesek. Ha nem tudjuk,
honnan es milyen kulturab6l szarmazik, nem erthe0k meg a cica
viselkedeset, szokasait, es nem epfthetnk ki vele ke1l6enj6 kapcso-
latot.
Az emberi tarsadalom
Ahhoz, hogy megertsk a macskakulturat, e16szr az emberi tarsa-
dalmat kell kzelebbr6l megvizsgalnunk, hogy lassuk a kett6 kzti
klnbsegeket. A tarsadalmi csoportok olyan e16nyket kfnalnak,
amelyek az egyen szamara nem elerhet6k. Az 6semberek is csapa-
A MACSKA VISZONYULSA AZ EMBERHEZ ES AZ LLATOKHOZ 107
tokba ver6dve indultak vadaszni, mert egytt az olyan a11atokat
is kepesek voltak elejteni, amelyeket egy ember egyedl sohasem
tudott volna meglni. Csoportokba tmrltek, mert ugy nagyobb
biztonsagban voltak, egytt knnyebb volt felnevelnik a cseme-
teiket es megoszlott a felel6sseg. Akzsseg biztosftotta az egyenek
szamara az elelmet, a biztonsagot es a tarsasagot.
Ahhoz, hogy egytt tudjanak dolgozni, az embereknek kommu-
nikalniuk ke11ettegymassal. Ha vitaba keveredtek egymassal, meg-
talaltak a m6djat, hogy tisztazzak a nezeteltereseket, fgy a csoport
nem latta karat, nem hu110tt szet. Az emberi tarsadalom felepfte-
sere je11emz6, hogy a tarsadalom tagjai valasztanak maguknak egy
vezert, aki az egesz csoport neveben es erdekeit szem el6tt tartva
dnteseket hoz es megoldja a vitas kerdeseket. A kvet6k pedig,
akik fejet hajtanak avezer akarata es dntesei el6tt, elvezik a cso-
port adta el6nyket es vedelmet. Ha avezer nincs jelen, egy masik
parancsnok veszi at a szerepet, amfg vissza nem ter.
A mai modern vilagunkban peldaul ez ugy nez ki, hogy a mun-
kahelyen a f6nk hozza a dnteseket, amelyeket mi es a munkatar-
saink is elfogadunk. Ha betartjuk a szabalyokat, es ugy dolgozunk,
ahogy azt t6lnk elvarjak, a ko11egaink elismernek es tisztelnek
bennnket, a f6nknk elegedett velnk es fizetest kapunk. Es ez
fgyvan rendjen.
Az ember akut yak viselkedeset jobban megerti, mert az emberi
es a kutyatarsadalomban sok kzs vonas van. Afarkasok falkakban
vadasznak, mert amfg egy farkas nem tud legy6zni egy javoranti-
lopot, addig egy falka igen. A csoport tovabbi el6nye, hogy jobb
vedelmet nyujt - a tagok felvaltva tudjak 6rizni a terletet es a
buv6helyet, es kzsen gondoskodhatnak a kicsinyekr61. Amelyik
vadkutya betartja a csoport szabalyait, enni kap es elnyeri a tarsai
szeretetet es elismereset.
A macskatarsadalom szerkezete
Az emberihez hasonl6an a cicatarsadalom is egyenekb61 a11,ame-
lyek egy resze lefekteti, mas resze pedig betartja a szabalyokat.
A cicatarsadalom azonban nem demokratikus, nincsen benne egy
kinevezett, a11and6vezer, nincsen kialakult szabalyrendszer, nkeny-
uralom van. Vagyis a macskavezernek nincs kinevezett helyettese,
ezert ha 6 odebba11,a macskak verekedessel dntik el, hogy ki lesz
az adott terlet uj uralkod6ja.
108 KLVKMACSKK
Amacskak "maganyos farkasok", egyedl vadasznak, hisz a para-
nyi, kiseger meretu zsakmany tbb a11atnakugysem lenne elegend6.
A macskak csak magukr6l gondoskodnak, es minden macska azt
hiszi magar6l, hogy 6 a vilag kzepe, es 6 uralja az adott terletet.
A vadmacskak tbbnyire csak parzas idejen mozognak egytt.
Amikor a R6me6k egy n6steny kegyeiert kzdenek, csak egy kan-
dur kerlhet ki gy6ztesen. A "futottak meg" kateg6riaval a tbbiek
semmire sem mennek, nem erdemes tovabb a krnyeken marad-
niuk. Jobban teszik, ha keresnek egy masik n6stenyt, es egy masik
terleten pr6balnak meg hatalomra jutni.
A macskaklykk szemeben egyertelmuen a mama a f6nk.
6 fekteti le a szabalyokat, es 6 is tartatja be 6ket. Tavo11eteben a
klykk megkzdenek egymassal avezer posztert.
)6, ha tudja: Eddig ugy tudtuk, hogy az oroszlan az egyetlen
macskafele, amelyik csapatokba ver6dve vadaszik, el es neveli
az ut6dait. Nemregiben napvilagot latott adatok szerint azon-
ban a Kzel-Keleten e16 Felis li&yca, a mai hazi kedvenceink
egyik va16szinusitett 6se szinten csoportalkot6.
Ha elelem van b6segesen, a mi hazicic<iinkis hajlamosak
a csoportalkotasra. Uyen meglehet6sen szilard es els6sorban
matriarchatus kzssegeket hoznak letre peldaul a pajtak k-
rl e16 es a k6bor macskak. A n6stenyek (amelyek altalaban
valamilyen rokonsagban a11nakegymassal) segitenek egymas-
nak szlni, szoptatni, apolni es felgyelni a klykkre. Gyak-
ran er6s erzelmi ktelekek tartjak 6ket ssze. Komoly ssze-
tuzeseik egymassal nincsenek, csak azokra a csoporton kivli
macskakra tamadnak ra, amelyek a territ6riumukra tevednek
vagy megpr6balnak csatlakozni a csapatukhoz.
Tovabb bonyolitja a helyzetet, hogy egy macska egyszerre al-
talab an csak egy helyen ur. Igy peldaul amelyik macska vezer a
hazban, az fejet hajt a masik e16tt, aki a hats6 udvaron uralkodik.
A macskatarsadalomban a terlet feletti uralom meghataroz6 sze-
rephezjut.
Ez t6lnk, emberekt6l sem a11olyan tavol, mint ahogy az els6 la-
tasra tunik. Elvegre amig a munkahelynkn a f6nknke az utols6
sz6, addig otthon, a sajat hazunkban mi alkotjuk a szabalyokat. Ha
ezt vegiggondoljuk, knnyebhen megertjk kedvencnket.
Atarsadalmi statust a macskaknal az hatarozza meg, hogy melyik
mekkora terletet ural. Az a macska a f6nk, amelyik a legjobb es
legmagasabb pihen6helyeket birtokolja. Ha egyetlen cicat tartunk,
termeszetesen minden az ve. Ha azonban tbb kedvenccel elnk
egytt, es az uj cicat olyan hazba szandekozunk vinni, ahol mar van
egy masik macska, ezzel a tennyel tisztaban kelliennnk.
A macskak egyedlaIl6 id6beosztassal elnek, minek ksznhet6-
en mindegyikk ugy erezheti, hogy 6 az ur, es nem huzza fel az or-
rat azon, ha a masik uralkodik. Ez arra a nagyfoku keplekenysegre
vezethet6 vissza, ami egy adott terleten az uralkod6i es az alaren-
deltsegi szerepek beosztasara jellemz6. Mig az egyik macska a ha-
16szobat es az alv6helyeket uralja, addig a masik a nappalit sajati~a
ki maganak, a harmadik pedig a hats6 udvaron elvez els6bbseget.
A masik ket macska atengedi az adott terletet az ott uralkod6nak,
de csak akkor; ha jelen van. Ha valahol masfele k6borol, valamelyik
masik macska erzi ugy, hogy joga van szunditani egyet a legpuhabb
es legmelegebb helyen - elvegre a kiralyn6nek epp nincs ra szk-
sege.
Az id6beosztasb61 kvetkezik, hogy a macskak a tul<ydo~ogon
nem vitatkoznak. Ha az ur jelen van, nagylelkuen kiternek az u~a-
b61- gyakran ezt melt6sagon alulinak erzik beismerni - ha pedig
tavol van, birtokba veszik a terepet.
A macskaknak ezt a sajatos id6beosztasos megoldasat neknk is
figyelembe keIl vennnk. Lehet, hogy kedvencnk megerti, hogy
nem rlnk neki, ha az ebedl6asztalon alszik, es a jelenletnkben
be is tar~a a szabalyokat. Mihelyst azonban mi nem hasznaljuk az
asztalt, 6 birtokba veszi, es azonnal elhagyja a tiltott helyet, ahogy
belepnk a helyisegbe.
Cica-p6ker
Amacskk a blffles nagymesterei. Ha az er6viszonyok tisztazasara
kerl sor, 6k a legjobb p6kerjatekosok. Mindegyik6jknek vannak
bizonyos j6 lapjai - korbeli, kondici6beli vagy szemelyisegbeli el6-
nyei -, amelyeket ilyenkor megjatszanak.
Ahelyett, hogy egyb61 kieresztenek a karmaikat, es tamadasba
lendlnenek, el6szr meg hetvenkednek es p6zolnak egy kicsit,
hogy meggy6zzek a masik macskat arr61, hogy 6k a jobbak es er6-
sebbek. I1yenkor csak ritkan esnek egymasnak. Helyette inkabb
fujnak, kpkdnek, morognak es felborzoljak a sz6rket. S az veszit,
110 KLVKMACSKK
amelyik hamarabb meghatral, behuzza flet-farkat es eloldalog.
A gy6ztes pedig uralja a terletet.
Rossz erzes lehet latni, amikor az uj cica elutasf~a, s mi tbb,
bantalmazza regi kedvencnket. I1yenkor az sztnnk altalaban azt
sugja, hogy kzbelepjnk, es ravegyk 6ket, hogy szepen jatsszanak
egytt. Ezt semmi esetre se tegyk. Ezzel csak meghosszabbftanank
azt a folyamatot, melynek soran elrendezik egymas kztt az er6vi-
szonyokat, es azt ernenk el vele, hogy a dominansabb macska meg
elszantabban akarna helyretenni a gyengebb masikat. Hamarabb
helyreall a beke, ha hagyjuk, hogy a ciccikmaguk dntsek el a rang-
sort. Segftsnk regi baratunknak megszilardftani a helyzetet azzal,
hogy el6szr neki adunk enni, es hagyjuk, hogy akar olyan aran is 6
foglalja el a legjobb alv6helyeket, hogy elzavarja az uj cicat. Amikor
mar mindenki "egyetert" abban a tekintetben, hogy ki az ur, lassan
lehiggadnak a kedelyek.
Neha, ha ket macska nem tud megegyezni azon, hogy ki legyen
a f6nk, egyszeruen semmibe veszik egymast. Ismet eletbe lep az
id6beosztas elve. A gyengebb macska elfordf~a a fejet es leugrik a
kanaper61, amikor az er6sebb felbukkan, de soha egy pillanatra sem
ismerne el, hogy ezt azert tette, mert tart t6le.
A rangsor
Mi alapjan dntik el a macskak, hogy egy adott terleten ki a f6nk
es ki a "beosztott"? Az uralkod6 es alarendelt szerepeket szamos
tenyez6 befolyasolja. Alapvet6en negy dolog hatarazza meg egy
macska tarsadalmi rangjat.
A nemi status fontos szerepet jatszik a macskakzssegekben.
Anem ivartalanftott macskak magasabban allnak a tarsadalmi rang-
letran, mint azok a macskak, amelyeken mar elvegeztek a mutetet.
A legnagyobb hatalommal az anyamacskak bfrnak. Az ivartalanftas-
sal nagyon sok vita es prablema elkerlhet6.
Az egyeniseg befolyasolja azt a m6dot, ahogy a cica velekedik sajat
magar61, a krltte lev6 vilagr61 es a tbbi allatr61. Minden cica
egyeniseg, es a korai szocializaci6 segft kivedeni az esetleges kes6bbi
hierarchiab61 szarmaz6 vitakat. Azon szereny, visszahuz6d6, bator-
talan kisciccik,amelyek felelmkben az agy ala bujnak, val6szfnuleg
alacsony helyet foglalnak el a hierarchiaban, de kes6bb meggyulhet
velk a bajunk, mert karp6tolni akarjak magukat. Az er6szakos,
A MACSKA VISlONYULSA Al EMBERHEl ES Al LLATOKHOl 111
vakmero klykk azok, amelyekbol szinte biztos, hogy problemas
felnott macskak lesznek, mert ok meg a vezernek is nekimennek
es gyakran elegedetlenek az alacsony ranggal. Avezetesre legrater-
mettebbek a magabiztos, nyugodt, megfontolt egyedek.
Az eletkor szinten meghataroz6 szerepet jeitszik abban a kerdesben,
hogy ki az ur. A klykk altalaban engedelmeskednek a felnott
macskak akaratanak. Egy erett macska rendszerint magasabb rang-
ban van, mint egy idosebb klykmacska. De mfg fizikailag mar
egyevesen, tarsadalmilag csak ket-negy eves korban valnak erette
a macskak. Ez azt jelenti, hogy azok a klykk, amelyek egytt ne-
velkedtek, ket-harom eves korukig altalabanj6l kijnnek egymassal,
kesobb azonban elkezdik ahatalmi harcaikat.
Az egeszsegi cillapot minden mas szempontnal fontosabb. Ha egy
macska beteg lesz, minden addigi pozfci6jat elveszti, es az egeszse-
gesek alarendeltjeve valik. Egy beteg, legyenglt felnott macskaval
akar egy fiatal klyk is zsarnokoskodhat.
A legtbb macska j6l kijn a masikkal, klnsen, ha a kzsseg
minden tagjat ivartalanftottak, es annak idejen kello m6don mutat-
tak be oket egymasnak. Ntalaban azok a cicusok jnnek ki legjob-
ban a tarsaikkal, amelyek legalabb negyen voltak egy alomban es
legalabb 12-16 hetes korukig egytt nevelkedtek. Ezek ahatalmi
harcok, amiket a macskak folytatnak egymassal a vezeto pozfci6ert
sokszor annyira eszrevehetetlenek, hogy magukon a macskakon kf-
vl masok nem is tudnak r6luk.
Ismerkedes
Gyakran olyan izgatottak vagyunk, amikor hazavisszk az uj csa-
ladtagot, hogy azonnal meg akarjuk osztani az rmnket min-
denkivel.Bevisszk a kiscidt a nappaliba, lerakjuk a szonyegre es
mindenki kre csoportosul.
Az egesz csalad (negylabuak es ketlabuak egyarant) kitro rm-
mel fogadja a cidt. Azonnal megkedveli es a szfvebe zarja. Csakhogy
egy ilyenfajta dvzles altalaban a visszajara sl el - mindenkit,
beleertve a cicust is, felzaklatnak a trtentek, es napokba, hetekbe
vagy akar h6napokba is telhet, mire rendezodik a viszony.
A kulcssz6 tehat a trelem. Az uj cidt fokozatosan, lepesrol
lepesre keIl megismertetni mind az uj csaladtagokkal, mind az uj
krnyezetevel. A lenyeg, hogy minden erintettet a leheto legkisebb
112 KLVKMACSKK
trauma erje. Nem szabad siettetnnk a dolgokat, elvegre meg egy
egesz elet all rendelkezesnkre ahhoz, hogy jobban megismerjk
egymast. Aj6 kezdesen sok mulik. Ha megfelel6 rn6don muta~uk
be a csaladunknak, nemcsak a felreerteseket es magatartaszavarokat
kerlhe~k el, hanem nveljk az eselyet annak, hogy az uj cica es
csaladtagjaink kztt a lehet6 legjobb viszony alakuljon ki.
Tipp: Ha azt tapasztaljuk, hogy a regi es uj kedvencnk ne-
heztelnek egymasra, mert nem megfelel6 m6don mutattuk be
6ket egymasnak, a legjobb, ha ellr61 kezdnk mindent. Nem
szamit, hogy mar napok vagy akar hetek 6ta egytt elnek. Ha
nem jnnek ki egymassal, terjnk vissza a kezdetekhez - kep-
zeljk azt, hogy csak most hoztuk haza az uj cicat es kezdjk
ellr61 a bemutatkozast.
Regi lak6inknak -legyenek azok macskak, kutyak vagy mas alla-
tok - is vannak erzelmei, es neknk ezekre tekintettel kelliennnk.
Elvegre mi sem vennenk j6 neven, ha egyszer csak felbukkanna va-
laki a lakasunkban, es igenyt tartana az ennival6nkra, az agyunkra
es a kedvenc targyainkra - vagy esetleg meg a szeretteink odafigye-
lesere es tr6desere iso
Akar tizhetes, akar tiz h6napos a kis jveveny, az uj krnyezet
idegen a szamara, es felzakla~a a valtozas. A macskak minden kor-
ban idegenkednek a varatlan dolgokt61, es szamukra a biztonsagot
az jelenti, ha ismerik a terletet, a krnyeket. Ez a magyarazata
annak, hogy ha mar megszoktak a krnyezetket, nem felnek az uj
emberekt61, allatokt61 sem.
Vagyis ha uj cicatvisznk haza, az els6 es legfontosabb dolgunk
legyen, hogy biztositunk neki egy sajeit, kln kis zugot. Az egesz
haz vagy lakas egyszerre tul nagy "falat" lenne, megremlne t6le.
El6szr hadd baratkozzon meg a sajat kis kuck6javal, hogy kes6bb
oda visszavonulhasson, ha biztonsagban akarja magat erezni vagy
maganyra vagyik. Ez akkor is fontos, ha egyke a kedvenc, de ha mas
allatokkal kell osztozni a hazon vagy lakason, letfontossagli.
A kln kuck6 azert is j6, mert elklniti a cicat, amig az allat-
orvos meg nem nyugtat bennnket afel61, hogy teljesen egeszseges.
Nem hiszem, hogy barmelyik6nk is rlne neki, ha az uj jveveny
megfert6zne valamilyen betegseggel a regi Jak6kat.
Az elklnites tovabbi el6nye, hogy a regi kedvenc latha~a bel6-
le, hogy a territ6riumanak csak egy resze van veszelyben. Azart ajt6
inkabb felkelti az erdekl6deset, mintsem haragra gerjeszti. Ha els6
perct61 kezdve klnvalasz~uk az allatokat, knnyebben kezben
tartha~uk a megismerkedesket.
Egyes hazi kedvenceknek tbb id6re van szksegk ahhoz, hogy
megbaratkozzanak egy uj allat gondolataval, mint masoknak. Azok a
regi lak6k, amelyek j61 kijnnek a tarsaikkal, gyorsabban elfogadjak
az uj kiscicat. A felenk klykknel napokba vagy hetekbe is beletel-
het, mire megszokjak az uj krnyezetket. Fel keIl keszlnnk azon-
ban arra is, es szamolnunk keIl azzal is, hogy egyes allatok egyszeru-
en nem hajland6k megturni maguk krl a masikat. Ebben az eset-
ben neknk keIl segitennk megtanitani 6ket elviselni egymast.
Mcis macskcikkal
Tapasztalatok szerint a feln6tt macskak a t6lk fiatalabb es ellen-
kez6 nemu allatokat fogadjak el knnyebben. Ez azt jelenti, hogy
ha az n jelenlegi kedvence egy kiherelt kandur, a legjobb valasz-
tas egy n6steny klyk, es egy ivartalanitott n6steny macska meIle
legcelszerubb egy fiukiscicat rkbe fogadnia. Megfelel6 bemutatas
eseten termeszetesen a fiu es a lany parok kztt is eletre sz616ba-
ratsagok kttethetnek.
Ne felejtse el az uj cicat minel el6bb ivartalanittatni. Szamos
viselkedesi problemat kikszblhet vele, es el6segitheti, hogy az
allatok kapcsolata a kes6bbiekben is j6 maradjon, amikor a klyk
mar erni kezd.
A macskak kevesbe elutasit6ak, ha az uj macskat meg a korai
szocializaci6 idejen bemuta~uk nekik. Az a negyeves vagy annal
id6sebb macska ugyanis, amelyik korabban meg egy macskaval sem
elt egytt, minden erejevel tiltakozni fog az uj tars ellen. Ellense-
gesse valhat vagy elrejt6zhet. Nagyon gyakran el6fordul, hogy a
tulajdonos azzal a cellal vesz magahoz egy masodik macskat, hogy
az els6nek tarsasagot biztositson - es a macskak tipikus reakci6ja
erre: "Engem meg sem kerdeztek! Ha megkerdeztek volna, mond-
tarn volna, hogy j6 nekem egyedl isoIgy tbb figyelmet szentelnek
ram!" Az olyan macskaknak, amelyek mar reg6ta elnek velnk es
a kezdetek 6ta egyedl vannak, hosszu id6re van szksegk ahhoz,
hogy feldolgozzak az uj csaladtag erkezeset. Ezert a kulcssz6 itt is a
trelern.
\
114 KLVKMACSKK
Az egymas szamara ismeretlen cicak kztt szinte elkerlhetetlen egy kis
prlekedes, civakodas - igy dntik el a rangsort. Az olyan cicak, amelyek
nagyjab6l egyid6sek az rkbefogadaskor; altalaban j6l kijnnek egymassal
meg akkor is, ha neha ugy tunik, nem jatszanak, hanem verekszenek.
A helyet elore keszftsk el az uj cicanak, mielott meg megerkez~
neo Aztan ha lehetseges, kerjk meg egy baratunkat, hogy a kosa-
raban 0 vigye haza. Ezzel azt jelezzk a regi macskank szamara,
hogy egyedl mi allunk e mgtt a "merenylet" mgtt. Vigyk a
dobozaval vagy kosaraval egytt a helyere, zarjuk ra az ajt6t es hagy-
juk, hogy akkor masszon ki a szallft6kosarb61, amikor ugy erzi, hogy
megerett ra az ido. Va16szfnuleg egy darabig meg az ismeros illatu
es biztonsagot nyujt6 takar6ja mellett marad, s csak kesobb indul
felfedezoutra a helyisegben.
Pr6baljunk meg ne tul nagy hCih6t csapni az uj lak6 krl. S ha
lehetseges, regi kedvencnkre forditsunk meg nagyobb figyelmet,
tr6djnk vele tbbet, hogy erezze, 6 is fontos. A klykkel inkabb
csak akkor foglalkozzunk, amikor az id6sebb macska lefoglalja ma-
gar valamivel, nehogy azt higgye, hogy most mar csak az uj cica
szamit.
A legszerencsesebb, ha az id6sebb macska es a klyk el6szr az
ajt6 ket oldalan maradnak es csak a mancsukkal meregetik egymast.
igy is biztosan flijni es sziszegni fognak egymasra, de ez igy van
rendjen. Egy ideig "p6kerezni" fognak, mindketten el6rukkolnak
a kartyaikkal. Orak vagy napok is eltelhetnek, mire abbahagyjak a
sziszegest es nuast.
Harom napnal hamarabb akkor se eresszk ssze 6ket, ha ugy ta-
laljuk, hogy erdekl6dnek egymas irant es boldoganjatszanak az ajt6
alatt. Egy egyhetes vagy annal hosszabb elklnites indokolt lehet,
klnskepp, ha a regi kedvenc id6sebb.
Ha mar tbb erdekl6dest, mint ellenszenvet mutatnak egymas
irant, jhet a kvetkez6 lepes. Csereljk meg az Lti es a regi macs-
kar. Aregi lak6t tegyk be az Lti cica helyere es zarjuk ra az ajt6t, a
klyknek pedig engedjk meg, hogy felterkepezZe a kuck6jan tuli
vilagot isoigy a regi macskanak lehet6sege nyilik arra, hogy krbe-
szaglasszon, megbaratkozzon az uj jveveny szagaval, es megtudja,
mi zajlik az ajt6 mgtt. A kiscica ezalatt ugyanezt teszi az ajt6n
kivl. Legalabb harom 6rara lesz szksege az ismerkedeshez. Ha
Tipp: Segitse az atmenetet a vaniliatrkkel. A macskak sza-
gok alapjan azonositjak a csaladtagjaikat es barataikat, es
szamukra az az ismer6s es biztonsagos, aminek ugyanolyan
szaga van, mint nekik. Mikzben hozzajuk drglik a fejket,
es nyalogatjak 6ket, megjellik a sajat szagukkal az embereket
es allatokat. Mivel az uj cica szaga nem hasonlit az vekere,
idegennek talaljak, ha megszaglasszak. Knnyen elerhetjk
azonban, hogy mind egyforma szagliak legyenek - azaz a regi
macskank biztonsagosnak itelje meg az uj tarsat es forditva -,
ha egy keveske vaniliakivonatot tesznk mindket allat nyaka-
ra es farka tvere. El6szr mindig ezeket a helyeket szagoljak
meg. igy elejet vehetjk az esetleges sszetuzeseknek az els6
szemt61 szembeni talalkozaskor. A vaniliatrkk kutyaknal es
mas hobbiallatoknal is bevalik.
116 KLVKMACSKK
a rezidens maeska nem veszi j6 neven a dolgot, es rohamot kap,
maradjunk vele, es kerjnk meg valakit, hogy figyeljen addig az uj
eieusra vagy osszuk fel aharom 6rat egy6ras szakaszokra.
A klykmaeskak addig nem mutatnak erdekl6dest a masik
maeska irant, mig a terletet fel nem terkepeztek. Ezert annak er-
dekeben, hogy az els6 szemt61 szembeni talalkozas j61 sikerljn,
adjunk a klyknek idot arra, hogy megszagolgasson a hazban
mindent, felderitse a legjobb buv6helyeket, es megbaratkozzon az
uj krnyezetevel.
Miutan a klykmaeska eleget id6ztt a kuek6jan kivl, kvet-
kezhet az els6 talalkozas. Ebb61 soha nem szabad tul nagy hlih6t
esinalnunk.
Egyszerlien esak nyissuk ki az ajt6t, ami elvalasztotta 6ket egy-
mast61, es hagyjuk, hogy a sajat temp6jukban tegyek meg az els6
lepeseket egymas feIe. N,e tulajdonitsunk tul nagy jelent6seget az
esemenynek.
Sokat segithet, ha valamivel - mondjuk ennival6val - eltereljk
s<:uat magukr61 a figyelmket. Adjunk nekik peldaul egyszerre enni,
de a helyiseg ket egymast61 tavolabbi pontjan. Nekem elhihetik.,
mindketten tudni fogjak, hogy a masik is ott van. A tavolsag ment-
seget jelent szamukra arra, hogy ne vegyenek tudomast egymasr61,
es a kzs etkezes azt az zenetet hordozza szamukra, hogy a masik
jelenleteben is trtenhetnek j6 dolgok. Szinten j6 megoldas a ked-
vene jatekukkal lefoglalni 6ket, de ismet a szoba ket legtavolabbi
sarkaban. A eelunk, hogy a maeska pozitiv elmenyeket tarsitson az
uj klykj elenletehez.
A maeskak egy resze ilyenkor gyet sem vet a masikra, es megy,
amerre kedve tartja. Ezzel nines semmi baj. Masik resze odameresz-
kedik a masikhoz, felborzolja a sz6ret es elkezd fujni. Ez is rendjen
van. Termeszetesen neknk ar ra az esetre is fel kell keszlnnk, ha
esetleg egymasnak ugrananak, morognanak es esapkodnanak a far-
kukkal - ilyenkor azonnal felbe kell szakitanunk az ismerkedest.
Az uj eicanak es a regi maeskanak lehet, hogy elegend6 egyetlen
6ra, de az is lehet, hogy nehany napra vagy akar hetekre is szk-
sege van ahhoz, hogy sszebaratkozzanak. Mindaddig, mig nem
vagyunk meggy6z6dve arr61, hogy a ket allat nem jelent veszelyt
egymasra, ne engedjk 6ket ssze, ha nem tudunk figyelni rajuk.
A legbiztosabb jelei annak, hogy a paros elfogadta egymast, ha mar
egytt jatszanak, egymast nyalogatjak vagy egytt is alszanak.
Ajatek verekedes neha komolynak tlinhet, mert a maeskak ja-
tek kzben felborzolhatjak a sz6rket, esapkodhatjak egymast a
mancsukkal vagy birk6zhatnak. A klnbseget a jatek es a va16di
nezetelteres kztt ugy tudjuk megallapitani, ha 'odafigyelnk a
hangokra - ha sziszegnek, morognak, fujnak, prszklnek vagy
nyivakolnak, valasszuk szet ket es rartsunksznetet. Dobjunk rajuk
egy trlkzt, az altalaban meghkkenti ket annyira, hogy abba-
hagyjak a veszekedest, mi pedig egyetlen karmolas nelkl meglisz-
hatjuk a dolgot.
Kutytikkal
Akut yak es a macskak kepesek egymassal egytt elni? Kijhetnek
egymassal? Esetleg meg kedvelhetik is egymast? Termeszetesen!
Ha megfelel m6don ismertetjk ssze 6ket egymassal, az uj cica
es a csalad kutyaja gyorsan egymasra talalhatnak. Egy nemregiben
keszlt felmeres szerint az emberek 26 szazaleka olyan szerencses, .
hogy egy kutyaval es egy macskaval elhet egytt.
118 KLVKMACSKK
Ha a kiscica es a kutya termete jelent6s mertekben elter egymas-
t61, nem art 6vatosnak lenni. Elvegre egy nagytestu, j6 szandeku, de
mafla kutya knnyen agyontaposhat egy paranyi kis macskaklykt,
ha ralep. Emellett bizonyos kutyak az ide-oda cikaz6, ugrandoz6
kiscicat knnyen izletes falatnak nezhetik. De ha igazsagosak aka-
runk lenni, azt is meg kell emHtennk, hogy a kiscica is veszelyt
jelenthet a kutyara, ha peldaul kimereszti a karmait es megcelozza
velk a kutya szemet. Klnsen a nagy, dlledt szemu kutyaknak
nem art vigyazni a szemkre. Mindezek ellenere a legtbb kutya-
macska viszony j6. A korabban ismertetett macskaklyk-feln6tt
macska technika kzl sok kival6an alkalmazhat6 a macskaklykk
kutyakkal val6 megismertetesekor iso
Ne feledjk, akut yak es a macskak igen klnbz6 lenyek. Mas
"nyelvet beszelnek", mas a tarsadalmi rendszerk es mast varnak az
elett61. nn, a tulajdonoson mulik, hogy megerti-e mindket alla-
tot es segit-e nekik sszebaratkozni.
Figyelem! Nem szabad megfeledkeznnk arr61, hogy akut yak
es a macskak ereiben is ragadoz6ver csrgedezik. Minden kutyaban
es macskaban benne van a vadaszsztn, ami barmikor el6bujhat
bel6lk. A vadaszsztne hajtja a macskcit peldaul, amikor kergeti
az el6tte kigy6kent tekerg6z6 szalagot, a kutyat pedig, amikor el-
szalad a labdaert es visszaviszi a gazdajanak - vagy ldz6be veszi
a macskat. Bizonyos kutyafajtakat, igy peldaul a terriereket azert
tenyesztettek ki, hogy ldzzek es elejtsek a zsakmanyaikat. Az sz-
tn melyen belejk iv6dott, ezert knnyen megeshet, hogy a kutya
nem kepes kontrollalni magat es elkapja a kiscicat. Amikor olyan
kutyaval akarjuk megismertetni a kiscicat, amelyik ilyen csaladb61
szarmazik, klnsen nagy 6vatossaggal kell eljarnunk.
Amikor az uj cicara otthon egy kutya var, neknk kell hazavinnnk
az uj lak6tarsat. Ennek azert van jelent6sege, mert igy a kutya tudja,
hogy a vezere, azaz n hozta ezt a dntest es ez az n akarata.
Ahhoz hasonl6an, mint amikor a klykmacskat egy id6sebb
macskahoz szoktattuk, az ujonnan erkez6t most is celszeru nehany
napig a sajat helyen elklnitve tartani. Elkepzelhet6, hogy azok
akut yak, amelyek klykkorukban hozza voltak szokva a macskak
jelenletehez, nagy erdekl6dessel fogadjak a kismacskat, es minden-
aron szaglaszni akarnak az ajt6n. Egy-ket ugatas vagy nyszites is
helyenval6lehet. Nezzk megj61 a kutyat, a testbeszedeb61 megtud-
hatjuk val6di erzelmeit es szandekat. Ha felall a nyakan es a vallan
a sz6r, legyen eber. Ha morog es a magasra tartott farkat cs6valja,
csak izgatott.
Engedjk meg neki, hogy megszagolja a keznket es a ruhankat,
hadd tudja, mi is keszl6dik krltte, es hadd keszljn fel az els6
talalkozasra. Akut yak az embert egy klnleges fajtarsnak tekintik,
es ugy neznek ra, mint a haz urara, ezert nagyon fontos, hogy ku-
tyank erezze, 6 is fontos a szamunkra. Fordftsunk ra egy kicsit tbb
id6t az atlagosnal, es a cicaval inkabb csak akkor foglalkozzunk, es
akkor is csak a sajat szobajaban, amikor 6 kint jatszik az udvaron
vagy elfoglalja magat valamivel.
Amikor a cica a szobajaval mar megismerkedett, es a kutya mar
nem morog es nem all fel a sz6r a nyakan, elerkezett az id6 arra,
hogy a cica a haz tbbi reszeben is krlnezzen es krlszaglasszon.
Ez alatt az id6 alatt a kutyat valaki mas kiviheti a kertbe vagy az ud-
varra es lektheti a figyelmet.
Ne feledjk, amfg a krnyezetet meg nem szokta, a cica nem
kfvancsi a kutyara. Rendkfvl fontos, hogy a szemt61 szembeni talal-
kozast megel6z6en lehet6seget biztosftsunk szamara a haz alapos es
zavartalan fel ter kepezesere.
Amikor a kiscicat kutyanak mutatjuk be, a kutyat akkor is kssk
p6razra, ha biztosak vagyunk benne, hogy a legynek sem tu<;lmiar-
tani. Csak azutan engedjk ki a cicat a szobajab61, es hagyjuk, hogy
sajeit erzese szerint kzeledjen a kutyahoz. A p6razra csak el6vigya-
zatossagb61 van szkseg arra az esetre, ha a maskor engedelmes
kutyusunk most nem tudna ellenallni a kismacskanak. A p6raz azt is
segft a kutyanak eszben tartani, hogy mi isjelen vagyunk, es ha kell,
kzbelepnk.
Ezuttal is ar ra treksznk, hogy a kutya a macskaklykr61 csak
j6 dolgokra asszocialjon. Ennek erdekeben beszeljnk hozza, es
dicserjk meg, adjunk neki jutalmat, ha ugy viszonyul a cicushoz,
ahogy azt elvarjuk t6le. A kes6bbiekben meger6sfthetjk benne azt
az erzest, hogy a kiscica tarsasagaban j61 erezheti mageit, ha mindig
keznel tartunk es adunk neki egy jutalomfalatot, amikor "kedves" a
cicaval.
Amikor nem all m6dunkban felgyelni rajuk, mindig klnftsk
el egymast61 a ket allatot. Az nfeledt jatek is knnyen veszelyes
kzdelemme valhat, ha valamelyik allat tulsagosan felizgatja magat
vagy nagyon megijed. A cica szamara mindig legyen egy bizton-
sagos hely, ahova felmaszhat - peldaul egy magas szektamla vagy
kapar6p6zna -, ahol a kutya nem erheti el. Ugyanfgy a kutyanak is
lennie kell egy olyan meghitt kuck6janak, peldaul egy szallft6doboz-
nak, ahova visszavonulhat, ha maganyra vagyik.
120 KLVKMACSKK
Figyelem! Ha megijed es ijedteben a kutya fele kap, a cica kny- .
nyen megsertheti a kutya szemet, ezert miel6tt sszeeresz~k 6ket,
mindig vagjuk le a cica krmeit.
Tipp: Egy macskaajt6val a kutyat knnyuszerrel tavol tarthat-
juk a cica szobajat61, viszont a cica szabadon jarkalhat ki es
be. Nyugodtan hasznalha~a az etet6talkajat, a macskavecet es
zavartalanul aludhat. A kutya nem tudja zaklatni es nem csen-
heti el az ennival6jat.
Egyeb kedvencekkel
A cicak szinte mindenfele allattal j6 kapcsolatot tudnak fenntarta-
ni. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kivl hagynunk, hogy
id6vel megn6nek es esetleg a t6lk kisebb allatokra ugy tekintenek,
mint zsakmanyra.
Egy akvarium peldaul tele halakkal vagy h1l6kkel remek sz6ra-
kozast nyujt a cidk szamara. Nemklnben a kalitkaba zart mada-
rak vagy egerek es hrcsgk. A kisebb allatokb61, klnskepp a
madarakb61 stresszt es viselkedesi zavart valthat ki - meg akkor is,
ha ketrecben vannak -, ha egy szemtelen, tolakod6 kiscica alland6-
an haborgatja 6ket. Ha ilyen kedvenceket tart, az akvariumot vagy
ketrecet tegye mindig olyan helyre, ahol a cica nem erheti el, es
gondoskodjon r6la, hogy az ajtajukat vagy zarukat a cica semmikep-
pen se tudja kinyitni. EI sem hinne, mi mindenre kepesek azok a
paranyi es esetlen kis mancsok.
Az olyan nagyobb testu es magabiztosabb madarakra, mint pel-
daul a papagajokra kisebb veszelytjelentenek a cidk. Szamukra rit-
kan jelent traumat egy cicajelenlete. S6t neha olyan magabiztosak
es ramen6sek, hogy 6k maguk ijesztik meg a cidt, amely azutan
messze elkerli 6ket. Az sem ritka, hogy a papagajok ugratjak a
cidt. Igy peldaul odadobnak neki valamit, de ugy, hogy ne tudja
elkapni vagy "emberhangon" sz6lnak hozzajuk.
A tul nagy kockazat miau tehat a kzvetlen kontaktust kerljk a
cica es a madarak, illetve egyeb kistestu allatok kztt. Csak tisztes
tavolb61, racsok vagy vegfal mgl engedjk nekik, hogy baratkoz-
zanak. Kivetelt kepeznek ez a161a szabaly al61a nyulak. Megfelel6
(Foto: ueems S. Hutto)
Akut yak es a macskak a legjobb baratokra lelhetnek egymasban.
bemutatas eseten a nyuIak es a macskak kztt ugyanis eletre sz6I6
baratsagok aIakuIhatnak ki.
MieI6tt azonban a nyuszit es a cicat sszeismertetnenk egymas-
sal, ne feIejtsk el mindkett6jk karmait Ievagni. A nyuszik el6sze-
retettel "bokszolnak", es gondolom, n se szeretne, ha barmelyik
kedvencenek baja esne. A ciccinakeI6szr adjon id6t megismerked-
ni az uj krnyezettel, hogy aztan rmmel nezzen elebe a nyuszival
vaI6 taIaIkozasnak. Ha a nyuszi nagyobb, mint a cica, tegye bele egy
kosarba vagy dobozba, s csak azutan engedje a kzelebe a ciccit.
Ha a cica es a nyul nagyjab6I egyforma nagyok, vagy a cica na-
gyobb, mint a nyuszi, a Iegcelszerubb mindket allatot p6razra ktni.
Az agresszi6 eIs6 jele Iattan azonnal szakitsa felbe az ismerkedest.
Ha nem visszahuz6d6, a nyuszi vaI6szinuIeg erdekI6desseI fog kze-
Iedni a cica feIe. Egyes kutat6k szerint a nyuIak kifejezetten kedvelik
a macskak tarsasagat.
122 KLVKMACSKK
Akkor is figyelje 6ket, amikor mar nfeledten kerget6znek es bu-
j6cskaznak. Ha valamelyiken azt veszi eszre, hogy fel, szakitsa felbe
a jatekot, miel6tt meg eldurvulna. Ha felvaltva kergetik egymast,
biztos lehet benne, hogy nincs gond. '
Csak akkor hagyja 6ket magukra, ha mar biztos benne, hogy j61
"megertik egymast". Ha helyesen jart el, es ugy mutatta be 6ket
egymasnak, ahogyan keIl, szamithat ra, hogy pillanatok alatt sz-
szemelegednek, es aztan sokat jatszanak egytt es meg egytt is
alszanak.
Gyerekekkel
A gyerekek altalaban rajongassal szeretik a kismacskakat. Tudnunk
keIl azonban, hogy nem biztos, hogy ezzel a cic<ikis igy vannak -leg-
aldbbis a kezdet kezdeten nem. Ennek oka, hogy bar a feln6ttekben
megbiznak, a gyerekek mellett a klykmacskak nem mindig erzik
magukat biztonsagban. A gyerekek tbbsegenek magas hangia van,
gyakran sirnak, visitanak es maskepp mozognak, mint a feln6ttek.
Ezek utan csoda, hogy a cic<ika gyerekekr61 azt hiszik, hogy a Mars-
r6ljttek?
A gyerekeknek el keIl magyarazni es meg keIl ertetni velk, hogy
egy paranyi kiscica szemeben felelmetesnek tunhetnek. A cica szem-
szgeb61 nezve meg a 2-3 eves totyog6 kisgyermek is 6rias. Ha sza-
ladnak utanuk, meghuzzak a farkukat vagy flket, huzzak-nyuzzak
6ket vagy sikitoznak a kzelkben, a kismacskak megijednek es az
agy ala bujnak. A leggyamoltalanabb cica is megvedi magat, ha faj-
dalmat okoznak neki vagy megijesztik.
Figyelem! A cic<ikharapnak es karmolnak, es a tuhegyes fogaik
es eIes karmaik altal ejtett sebek knnyen elfert6z6dhetnek. Raada-
sul a cic<ik karmain neha olyan bakteriumok talalhat6k, amelyek
"macskakarmolasi betegseget" okoznak. A betegseg tnetei es lefo-
lyasa az influenzaehoz hasonl6 - lehet enyhebb vagy sulyosabb. Ha
a cica megkarmol vagy megharap valakit, alaposan tisztitsak meg a
sebet szappanos vizzel, es forduljanak allatorvoshoz vagy gyermek-
orvoshoz.
Ha a gyerekei bar<itkozni akarnak a cicaval, kerje meg 6ket, hogy
ljenek le a fldre. Ha kergetik, halalra remisztik es arra kesztetik,
hogy olyasmit tegyen, aminek nem rlnenk. A lenyeg, hogy a gye-
rek azt elelje, hogy a cica magat61 menjen oda hozza. Ehhez arra van
szkseg, hogy a cica pozitiv elmenykent elje meg a talalkozast.
A MACSKA VISZONVULSA AZ EMBERHEZ ES AZ LLATOKHOZ 123
Ha a fIdn l a gyerek, kevesbe tunik fenyeget6nek es vesze-
Iyesnek a cica szemeben. Az els6 aIkaIommal hagyjuk, hogy a cica
kedvere bolyongjon a szobaban, a gyerek pedig tegyen ugy, mintha
6 is csak egy butordarab Ienne. Ily m6don megtanulja es elfogadja,
hogy 6 is hozzatartozik a krnyezetehez. Kerjk meg a gyereket,
hogyekkor meg ne vegye fel a eieat. Ha a kzeiebe mereszkedik,
esetleg gyengeden megsimogatha~a.
A nagyon kis gyerekek el6szr gyakoroljanak a sajat karukon,
hogy kitapasztaljak, mi az, ami kellemes, es mi nem. Esetieg n es a
gyerek felvaltva "beIebujhatnak" a cica b6rebe.
124 KLVKMACSKK
A gyerekek legknnyebben ugy nyerhetik meg maguknak az uj
cicat, ha j<itszanak vele. Ajatekhoz igenybe vehetik a cicak legked-
veltebb jatekszereit: a szalagot, a madartollat vagy a horgaszbotot.
Ez a rri6dszer a felenkebb, batortalanabb cicaknak is segit kzelebb
kerlni kis gazdajukhoz. Tavolb61 nagyobb biztonsagban erzik ma-
gukat, es raebrednek, hogy j6, ha a gyerek a kzelkben tart6zko-
dik. Es vegl az sem mellekes szempont, hogy a jatekban kifaradt
cica hajlamosabb ra, hogy az lnkbe kucorodjon.
Figyeljnk ra oda, hogy ha j<itszani, foglalkozni akarnak a cicaval,
a gyerekek mindig ljenek le a fldre, es hagyjak, hogy a cica maga-
t61 kzelitsen hozzajuk. Igy 6k maguk is kevesbe izgatottak, lehig-
gadnak egy kicsit, es nem beszelnek olyan magas hangon. Ertessk
meg velk, hogy a cicak a halk sz6b61jobban ertenek, a kiabalas,
orditozas csak elriasztja 6ket.
Nehany j6 hangulatban eltlttt jatekos 6ra utan a cica megta-
nulja, hogy a gyerek kival6j<itsz6tars, nem akar neki rosszat es nem
keIl t6le felni. nnant61 kezdve, hogy a cica odamereszkedik hozza-
juk, adjunk a gyerekeknek nehany jutalomfalatot, hogy megajande-
kozhassak vele ujdonslt baratjukat, ha megerdemli. Knnyebben
elfogadja 6ket, ha j6 tapasztalatokat szerez velk kapcsolatban.
Figyelem! Az uijainkkal, keznkkel es labunkkai soha ne enged-
jk j<itszani a kismacskat! Az ilyen mozg6 targyakat mindig nagy
elvezettel harapdalja es karmolja, de ha tulsagosan izgalomba jn,
knnyen megsebesithet vagy megijeszthet akar bennnket, akar
gyermekeinket. Gondoljuk el, milyen sulyos baleset trtenhet, ha
a lepcs6n lefele belemelyeszti a fogait a bokankba! Inkabb adjunk
neki olyan jatekokat es targyakat, amiket nyugodtan harapdalhat.
Tipp: Legbiztonsagosabb a kis klykt ugy megfogni, hogy az
egyik tenyernket a mellkasa ala helyezzk, a masik keznkkel
pedig megtartjuk a feneket es a hats6 labait. Igy kevesbe feI,
es nem tud ellenszeglni.
3. RESZ
/
A CICATART AS
/ / /
ABECEJE
7
A HEL YES TAPLALAs
Aj6 egeszseg a helyes taplalkozassal kezd6dik
Cicaink egeszsege eIs6sorban azon mulik, mit adunk nekik en-
ni. Ha hozzajutnak a szkseges tapanyagokhoz, csillog a bun-
dajtik, er6sek a cson~aik, kiegyensuIyozottak, j6kedvuek es duzzad-
nak az energiat61.
EIetk eIs6 6-8 heteben aitalaban szopnak. A macskamama szer-
vezete olyan tejet termei, ami tkeletesen megfelel a kIykk tap-
anyagszksegieteinek. Fontos azonban, hogy a szoptat6s macska is
elegend6 mennyisegu es megfeIeI6 min6segu tapialekot kapjon.
Ahogy n6nek, a kIykk id6vel eIkezdnek erdekI6dni es megk6s-
toljak az anyjuk eledelet. A szabadban eI6 anyamacskak neha egy-egy
egeret vagy egyeb zsakmanyallatot is eIejtenek kicsinyeik szamara,
majd megtanf~ak 6ket vadaszni. Az aikalmankent fogott zsakmany
azonban nem mindig eIegfti ki a nvekv6 kIykk energiaszkseg-
Ietet. Regen sok kiscica azert nem er te meg a feIn6ttkort, mert nem
jutott megfeIeI6 taplaIekhoz. Korunk cicai sokkal szerencsesebbek,
mert ha megeheznek, csak oda keIl ballagniuk a talkajukhoz.
Az ember hajIamos megfeIedkezni arr61, hogy a macskak husev6
eml6sk. Szksegk van bizonyos tapanyagokra, ameIyek csak a
husban taiaIhat6k meg. HeIytelen te hat, hacsak nvenyi eredetu
tapialekon akarjuk 6ket tartani.
A mi feIel6ssegnk, hogy barsonytalpu kedvenceinket helyesen
tapIaIjuk, es ezaltal azok minden szamukra szkseges tapanyaghoz
hozzajussanak.
128 KLVKMACSKK
A szoptat6s macska elsa teje, az ugynevezett kolosztrum antitesteket tartalmaz,
melyek vedelmet nyujtanak a klykk SZ{imaraa betegsegekkel szemben arra
az idare, amig a sajat immunrendszerk kifej16dik.
Ma tbb szaz feIe macskaeiedel van kereskedelmi forgalomban.
Ez megknnyiti es egyben minden eddiginel jobban meg is neheziti
a macskatart6k dolgat.
Ennek oka, hogy a tapialkozastudomany meg jeIenleg is gyerek-
cip6ben jar. Ma nyiIvanvaI6an tbbet tudunk a macskak taplaIko-
zasi szokasair61, mint evtizedekkel ezel6tt, de napr6I napr6I ujabb
es ujabb kutatasi eredmenyek Iatnak napvilagot. A tud6sok sem
mindenben ertenek teljesen egyet. Raadasul a macskak sem mind
egyformak. Igy aztan ameIyik eiedel az egyiknek j6, az nem biztos,
hogy a masiknak is megfelel.
Hogyan dntse el, hogy mi a cidjanak legmegfeleI6bb eledei?
EI6szr is kerjen tanacsot egy olyan macskatuIajdonost61, akit j6I
ismer es akiben megbizik. Kerje ki a tenyeszt6 vagy az allatmenhely
szemelyzetenek velemenyet is, es beszeljen az allatorvossal isoVegl
olvassa el ezt a fejezetet, es megtudhatja, mire szamithat, milyen
kerdesekre kell feltetlenl valaszt kapnia, es hogyan hozza meg a
vegs6 dntest.
A HELYES TPLLS 129
A klykmacskak tapanyagszkseglete
A kutat6k hosszu evek 6ta vizsgaljak a cicak tapanyagszksegleteit.
Mivel a klykmacska meg nvesben van, masok a szksegletei, mint
egy felnott macskanak. Epp ezert rendkfvl fontos, hogy kifejezetten
klykmacskak szamara kifejlesztett eledeleket vasaroljon.
A kiscicaknak teljes ertekli es kiegyensulyozott eledelekre van
szksegk. Olyanokra, amelyek minden szkseges tapanyagot tar-
talmaznak, meghozza megfelelo aranyban. A tapanyagok kln-k-
ln es egytt is szerepet j<itszanak az elet fenntartasaban. A cicaknak
hat klnbzo fajta tapanyagra van szksegk az egeszsegk meg-
orzesehez. Ezek a tapanyagok a feherjek, a szenhidratok, a zsirok, a
vitaminok, az asvanyi anyagok es a vfz.
/
130 KLVKMACSKK
FEHERJEK
A feherjer6I mindig a hus jut esznkbe. VaI6jaban a feherjek hu-
szonharom kemiai sszetev6b61, uno aminosavb61 epInek feI. Ezek
kztt vannak olyanok, amik nemcsak a husokban, hanem peidaul
a kukoridban es a sz6jaban is megtalaIhat6k. Ezert van az, hogy sok
macskaeledel nagy mennyisegben tartalmaz gabonanvenyeket iso
)6, ha tudja: Vannak aminosavak, amiket a szervezet nem
tud el6allitani, ezert ezeket az ugynevezett esszencialis ami-
nosavakat a tapiaiekkal kell felvenni. A kIykmacskaknak
- es a feln6tt macskaknak is - szksegk van hisztidinre,
izoleucinre, leucinre, argininre, metioninre, feniIalaninre,
treoninre, triptofanra, valinra, lizinre es taurinra. A kutyak-
kaI ellentetben a macskak szervezete nem kepes eI6allitani
taurint. Taurin csak az allati eredetu szvetekben van jelen.
A taurinhiany vaksagot es szivbetegsegeket okozhat.
Acidkat nem szabad vegetarianus "koszton" tartani. Nvenyi es
allati eredetu tapialekokra egyarant szksegk van. Sokkal - testsu-
Iyukhoz viszonyitva tszr-hatszor - nagyobb a feherjeszksegIetk,
mint a kutyaknak. A feherjek sokfele feladatot Iatnak eI. Vannak
epit6anyagkent hasznalt, szall1t6-, raktaroz6- es immunfeherjek.
Ha cidjanak soha nem ad kutyaeiedelt, a kutyaja sem orrol meg, es
a cidja is egeszseges marad.
SZENHIDRA TOK
A szenhidratok energiat szolgaltatnak, befolyasoljak a gyomor es a
belek mukdeset es segitik a tbbi tapanyag felsziv6dasat. A macs-
kaknak igazab6I nem sok kemenyit6re es cukorra van szksegk.
ZSIROK
A tapanyagok kzl a zsirok adjak a Iegtbb izt. Ez azert nagyon
fontos, mert hiaba a Iegjobb min6segu eledeI, ha a cidjat nem tudja
ravenni, hogy megegye.
A HELYES TPLLS 131
A zsirok szinten jelentos energiaforrasok. Krlbell 2-2,5-szer
annyi energiat szolgaltatnak, mint ugyanannyi feherje vagy szen-
hidrat. Ez klnsen a nagy mozgasigenyu, jatekos, nvesben levo
klykk eseteben bir nagy jelentoseggel.
Ha az allat kello mennyisegu zsirhoz es zsirsavhoz jut, a bundaja
fenyes es csillog6. A zsir-, illetve zsirsavhiany leggyakoribb tnetei a
szaraz, korpas szorzet, a sulyveszteseg es a lassan gy6gyul6 sebek.
AsvANYIANYAGOK
Asvanyi anyagokra a cicciknak viszonylag kis mennyisegben, de
megfelelo aranyban van szksegk. Az asvanyi anyagok nelklzhe-
tetlenek az ingervezeteshez, az izom-sszehuz6dashoz es a sejtfolya-
dekok stabilitasahoz.
Egytt fejtik ki a hatasukat, ezert a mennyisegkn kivl az ara-
nyukra is nagyon oda keIl figyelni. A tul sok es a tul keves asvanyi
anyag egyforman veszelyt jelent a ciccira. A legfontosabb haI maz ele-
mek a kalcium, foszfor, magnezium, kalium, natrium es kl6r. A ko-
baltot, rezet, j6dot, vasat, mangant, szelent es cinket a nyomelemek
csopor~aba soroljuk. Az asvanyi anyagok helytelen aranya csontel-
valtozasokhoz, verszegenyseghez, izomgyengeseghez, sZIV-es vese-
betegsegekhez es egyeb rendellenessegekhez vezethet.
J6, ha tudja: Sok macskatulajdonos nincs tisztaban a hamu
sz6 jelentesevel. A gyart6k az eledelben talalhat6 sszes as-
vanyi anyagot ertik alatta. A taplalekot a szervezet elegeti, es
ami megmarad bel ale, az a hamu. Vagyis hamunak azokat az
asvanyi anyagokat nevezzk, amelyek a taplalekegetes utan
visszamaradnak.
VITAMINOK
Vitaminokra a sejtekben jatsz6d6 biokemiai folyamatokhoz van
szkseg. Ket csoportba sorolhat6k. Vizben old6d6ak a C- es B-vita-
minok, ezeket a szervezet nem tudja elraktarozni, ezert mindennap
p6tolni keIl. A zsirban old6d6 A-, D-, E- es K-vitaminokat elrak-
tarozza a szervezet. Ut6bbiak felsziv6dasa azonban csak zsirsavak
jelenleteben lehetseges.
132 KLVKMACSKK
Vitaminokb61 kis mennyisegre van szkseg a szervezet egeszseges
mukdesehez. Ha vitaminhiany vagy -tbblet alakul ki, b6rbetegse-
gek, angolk6r, verzes es idegrendszeri problemak jelentkezhetnek.
Viz
A taplalek legfontosabb alkot6reszet hagytam utoljara. A cica tes-
tenek 84 szazaleka vfz. A vfz nelklzhetetlen az elethez. Elenged-
hetetlen a sejtek es szvetek mukdesehez, a h6szabalyozashoz, az
emeszteshez es fls anyagok elszallftasahoz. Nelkle a ver sem
tudna eljuttatni a tapanyagokat a sejtekhez. Olyannyira fontos,
hogy mfg taplalek nelkl a cica akar hetekig is eletben maradhat,
addig ha elveszti a test folyadektartalmanak 15 szazalekat, kiszarad,
es elpusztul.
A kerdesre, hogy "Mennyi vfzre van szksege egy cicanak napon-
ta?", nem letezik egyertelmu valasz. De altalaban az a szabaly, hogy
(Fot6: Ralston Purina Company)
Az eledelek tesztelese soran rendszeresen ellenorzik a cicak nvekedesenek
merteket es egeszsegi allapotat, hogy a gyart6k biztosak legyenek benne,
termekk val6ban a cicak egeszsegesjej16deset szolgaljak.
A HELYES TApLALAs 133
egy megfelel6 krlmenyek kztt (se nem tul hidegben, se nem tul
melegben) el6, egeszseges cicanak krlbell 2,5-szer annyi vlzre
van szksege, mint amennyi szaraz eledelt eszik.
A teljes ertekfi es kiegyensulyozott eledelek megfelel6 mennyi-
segben es helyes aranyban tartalmazzak a cicak szamara szkseges
tapanyagokat. Minden cica mas, de a legtbb barsonytalpu egeszse-
134 KLVKMACSKK
ges, ha j6 min6segli eIedelle I taptilja. Betegseg eseten az allatorvo-
sok tanacsat keIl kerni arra vonatkoz6lag, mit es milyen mennyiseg-
ben adjunk a ciccinak.
A macskeik veilogat6sak
A gyart6k mindent elkvetnek annak erdekeben, hogy termek-
kert rajongjanak a ciccik, es ujra es ujra megkfvanjak. De milyen
az az eledel, ami utan a cica megnyalja a szajat? Azt gondolnank,
hogy lzietes. A ciccik - es altalaban a macskak - eseteben azonban
nemcsak az fz szamft. A barsonytalpuakat vaI6jaban jobban erdeklik
az illatok, mint az fzek. Minel er6sebb az illata az eledelnek, annal
kevesbe tudnak neki ellenallni. A szag es az fz mellett nem mellekes
szamukra az eledel allaga sem. Az aruhazak polcain taialhatunk sza-
raz tapokat, konzerveket es feiszaraz eledeleket. Mindegyik tfpus-
nak megvannak a maga eI6nyei es hatranyai, es a cicciknak a sajat
kedvenceik.
Konzervek
A konzerv eiedelek rendkfvl fzietesek, es a Iegtbb cica azonnal el-
fogadja 6ket. Ennek az a magyarazata, hogy a bennk lev6 nedves-
seg on~a magab6I a finomabbnal finomabb illatokat, amiket a ciccik
nagyon kedveinek. A kIykmacskak szamara a konzervek azert is
idealisak, mert 6k meg epphogy ismerkednek a szilard taplaIe-
kokkal. Konzervek mindenfele fzesftessel kaphat6k, es televannak
energiaval, hogy a pici cicciknak ne keIljen sokat ennik bel6lk. Vi-
szonylagosan magas nedvessegtartalmuk miatt a konzervek reszben
fedezik a ciccik folyadekigenyet.
A cicakonzerveket ugyanolyan eljarassal keszftik, mint az emberi
fogyasztasra szant konzerveket. El6nyk, hogy feInyitas neIkl soka-
ig eltarthat6k. FeInyitas utan azonban mar hlit6ben keIl tartani 6ket,
kInben megromlanak.
Hatranyuk viszont, hogy megiehet6sen dragak. Mivel tbb mint
70 szazaIekuk vfz, a konzervekkel tapialt cicciknak hfgabb Iehet a
szekIetk, mint azoke, ameIyeket szaraz tappal etetnek. Ha egyszer-
re nem fogy el egy konzerv, feI6ra utan mar ne engedjk a ciccinak
megenni a maradekot. Igy sok karba veszhet. A nagy nedvessegtar-
talmu eiedelek ratapadnak az fnyre es a fogakra, ezert azoknak a
A HELYES TPLLS 135
cicaknak, amelyek sok konzervet esznek, altal<ibantbb rossz foguk
van. Egyes konzervek fze annyira fenseges, hogy fgg6seget okoz-
hatnak.
Szaraz tapok
A szaraz cicaeledelek viszonylag kevesebbe kerlnek. Zacsk6ban,
dobozban es muanyag poharban forgalmazzak 6ket. Kisebb vagy
nagyobb kiszerelesben is kaphat6k es nem igenyelnek hutest. Ke-
nyelmes a kezelesk. Akar nagyobb adagot is kimerhetnk cicank
szamara, fgyaz akkor ehet bel6le, amikor kedve tar~a. El6nye, hogy
fogyasztasa eseten kisebb a veszelye a fogk6 es egyeb fogaszati prob-
lema kialakulasanak.
Vannak cicak, amelyek kifejezetten kedvelik a ropog6s eledele-
ket, de a nagyon fiatal klykknek meg nem eleg er6s a foguk, fgy
nem tudjak megragni. Bizonyos gyartasi el6frasok miatt a szaraz
tapok f6kent nvenyi eredetu feherjeb61 keszlnek. Ajobb emeszt-
het6seg erdekeben h6kezelik a gabonaszemeket es kocsonyasf~ak a
kemenyft6ket. A szaraz tapokhoz adalekanyagokat kevernek, hogy
h6napokig frissek maradjanak.
J6, ha tudja: A szaraz tapokhoz zsfrt adnak, hogy fzletesebbek
legyenek. A zsfrok oxidal6dnak vagy mas neven avasodnak,
ezert antioxidansokat is kell a tapokhoz adni. Azantioxidansok
segftenek meg6rizni a tapok frissesseget es az alkot6elemek
taperteket. A leggyakrabban alkalmazott antioxidansok k-
ztt vannak vegyi anyagok, ilyen peldaul a BHA es BHT, es
termeszetes adalekanyagok is, ilyenek a tokoferolok (egyfajta
E-vitamin-keverek), aC-vitamin es az E-vitamin.
Felszaraz eledelek
A felszaraz eledelek altalaban egyadagos kiszerelesben kaphat6k.
Olyan alkot6elemet tartalmaznak - fgy peldaul kukoricaszirupot -,
ami megakadalyozza, hogy kiszaradjanak. Nagyofl praktikus es egy-
szeru az alkalmazasuk, nem igenyelnek hutest, ezert klnsen j6k
utazashoz. Rendszerint azonban dragabbak, mint a szaraz tapok.
136 KLYKMACSKK
Ne feledje, barmelyik fajta eledelt valasztja, a cicanak innia is
kell. Mindig legyen kiteve neki egy talkaban vlz. Avizestalkat legcel-
szerubb az etetotal mellett elhelyezni.
A cic<ik- es a felnott macskak - hajlamosak ra, hogy kevesebbet
igyanak, mint amennyi folyadekra szksegk van. Ezert ajanlatos a
haz tbb pontjan is elhelyezni egy-egy vizesedenyt, hogy barmikor
A HELYES TPLLS 137
es barhol tr ra a szomjusag, tudjon inni egy kortyot. Serennek pel-
daul minden helyisegben van egy vfzzel teli edenykeje. Miel6tt nem
volt, reggelente gyakran el6fordult, hogy a csap ala dugta a fejet,
mikzben en mosakodtam.
Az etetes ideje
Miutan azt mar eldnttte, milyen tfpusu eledellei taplalja kedven-
cet, csak egy etetesi rendet keIl kialakftania. Hogy milyen gyakran
keIl etetnie a cieat, az eIedeI tfpusat61, de legf6kepp az allat eletko-
rat61 fgg.
A cieak altalaban keveset, de napjaban tbbszr esznek. Ez
reszben azzal magyarazhat6, hogy fizikailag keptelenek ra, hogy
egyszerre elegftsek ki a napi tapanyagszksegletket. Egyszeruen
tul kicsi a gyomruk. De az id6sebb cieak is inkabb tbbszr esznek
kevesebbet. Amacskak akutyakkai ellentetben, amelyek hajlamosak
"degeszre" enni magukat, eger meretCi adagokhoz vannak szokva.
Ezert azt javaslom, hat h6napos koraig naponta haromszor-negy-
szer, feleves kora utan pedig ketszer adjunk enni a cieanak.
Figyelem! Veszelyes a cieat csak azert eheztetni, hogy aztan el-
fogadjon t6lnk valamit. A macskak knnyen megbetegszenek, es
gyorsan kialakulnak naluk a klnbz6 majfunkci6zavarok, ha nem
esznek rendszeresen. Ha egeszsegesek, egy etkezes kimaradasab61
persze nem lehet nagy baj. Tizenket-tizennyolc 6ranal tovabb azon-
ban semmi esetre se eheztessk a klykket (feln6tt macskaknal
negyvennyolc 6ra a maximum, amit taplalek nelkl kibfrnak). Az
etvagytalansag betegseg el6jele lehet, ezert ha ilyesmit tapasztal,
azonnal vigye allatorvoshoz kedvencet.
Akarmelyik eledelfajtat valasztja is, helyesebb, ha szabalyos id6-
kznkent eteti a cieat es nem pedig rabfzza, hogy az eIe tett 6rias
mennyisegb61 mikor es mennyit eszik. Igy elkerlheti, hogy romlott
konzervet egyen, es megfigyelheti etkezesi szokasait. Kitapasztal-
hatja, hogy egyszerre felfal-e mindent, csak egy reszet eszi-e meg
a kirakott eledelnek vagy bele sem szagol a szaraz tapba? Az ut6bbi
eset szinten egeszsegi problemara utalhat.
Acieak szeretik, ha minden a megszokott rendben trtenik, ezert
mindig ugyanazon a helyen es ugyanabban az id6ben adjon kedven-
cenek enni. Az etet6talkat a toalett61 a lehet6 legtavolabb helyezze
el, ugyanis a cieak kifejezetten utaljak, ha a vecejk kzeleben keIl
ennik. A legmegfelel6bb hely az etetesre egy csendes, nyugodt sa-
138 KLVKMACSKK
rok a konyhaban vagy frd6szobaban. Alegszerencsesebb persze, ha
sajat szobaja van a kedvencnek, mert ha tbb allatot is tart, ott senki
sem zavarha~a eves kzben. Az id6sebb macskak nem falha~ak fel a
klykmacska eledelet. Aklykk szamara gyartott eledelek ugyan-
is tbb energiat tartalmaznak, amit61 az id6sebb macskak knnyen
elhizhatnak.
Az id6s macskak kzl sok sulyfelesleggel kzd, mert sohasem
res a tanyerja. Ketsegtelenl kenyelmesebb megtlteni a talkat
es hagyni, hogy elfogyjon, de sokkal egeszsegesebb az els6 perct61
kezdve ar ra szoktatni a cicat, hogy csak a megszokott id6ben es ke1l6
mennyisegben kapjon enni.
Tipp: A szabalyos id6kznkent trten6 etetes el6nye, hogy
az allat megszo~a, mindig ugyanabban az id6ben kap enni.
Ha nem alakitunk ki egy rendet, alland6an nyavogni fog es
mi kenytelenek lesznk megtlteni a tanyerjat. Knnyen azon
vehe~k magunkat eszre, hogy hajnali haromkor ki keil masz-
nunk az agyb61, es enni keil adnunk neki, klnben nem hagy
beket neknk.
Mennyi ennival6t adjunk? Ez a cicat61, a korat61 es az eledei tf-
pusat6l fgg. Ntalaban a macskak tudjak, mennyi ennival6ra van
szksegk. Annyi taplalekot vesznek magukhoz, amennyi kielegfti
az energiaszksegletket. Igy a ka16riatartalmat61 fgg6en az egyik
eledelb61 kevesebbet, a masikb61 pedig tbbet esznek.
Bar az elhfzas veszelye f6kent csak a feln6tt macskakat fenyegeti,
a klykcicanak se adjunk tul sokat enni - csak annyit, amennyit a
szervezete igenyel. Az eledelek csomagolasan olvashat6 tudnival6k
tampontot jelenthetnek, de minden cica mas. Egyes nagy energia-
igenyu fajtak tbbet esznek, mint a nyugodtabb, higgadtabb fajtak.
Tegye ki az eledelt a talkaba es adjon a cicanak krlbell harminc
percet. A harminc perc eltelte utan vegye el el6le az enniva16t, es a
kvetkez6 etetes idejeig ne adjon neki enni.
Ket-harom napon keresztl merje meg, mennyi eledelt tett a tal-
kaba, es mennyi maradekot hagyott a cica. Igy kiszamolha~a, hogy
mennyi eledelre van szksege naponta, es ha a napi mennyiseget
elosz~a az etetesek szamaval, megtudja, mekkora adagot igenyel
egy etkezes alkalmaval.
A HELYES TApLALAs 139
A tizhetesnel fiatalabb klykknek nehezseget okozhat a szaraz
eledei fogyasztasa, ezert vagy konzervet keIl helyette adnia nekik
vagy meg keIl puhitania. A szaraz eledelek puhitasara hasznaljon
meleg vizet (kb. 30 millilitert masfel cseszenyi taphoz). A meleg viz
hatasara felszabadulnak az illatok is, amit61 megjn a cic<iketva-
gya.
Figyelem! A tehentej tul er6s lehet a cic<inak, es hasmenest
okozhat, mert ha mar nem szopik, gyakran keves a szervezeteben
az az enzim, ami a tejcukrot lebontja. Ezert vagy meleg vizbe vagy a
szakzletekben kaphat6 tejp6tl6ba aztassa a szaraz tapot.
Amikor a klyk mar megbaratkozott ezzel a puhitott szaraz
tappal, fokozatosan cskkentse a hozzaadott folyadek mennyiseget.
Tizhetes korukra altalaban van eleg foguk es meg tudjak ragni a
szaraz tapokat is a kicsinyek, ezert ekkort61 kezdve nem szkseges
vizet adni hozzajuk.
A kiscicaknak kenyes gyomruk van, ezert ha egyszer ugy talal-
ja, hogy egy eledel izlik kedvencenek, ne aIljon at masikra. Neha
persze szkseg lehet a valtasra, esetleg az allatorvos javaslatara.
I1yenkor el6szr mindig csak egy keveset keverjen az uj eledelb61 a
regihez, es fokozatosan addig nvelje az uj eledei mennyiseget, mig
az teljesen fel nem valtja a regit.
Ha kis kedvence harom-negy hetesnel fiatalabb, nre harul a
mamaszerep. Mindaddig, mig a klyk eleg id6s nem lesz ahhoz,
hogy szilard taplalekot egyen, adjon neki tejp6tl6t. A 3. fejezetben
reszletesen olvashat az arva cic<iktaplalasar61.
Jutalomfalatok, tciplcilekkiegeszit6k es hcizi koszt
Manapsag divatta valt ugyanolyan bioetelekkel etetni a hazi kedven-
ceket, mint amilyeneket az egeszseges taplalkozas hivei vasarolnak
es keszitenek maguknak. Ezeknek a keszitmenyeknek egy resze va-
16banj6. Masik reszenek a cic<ikrakifejtett kedvez6 hatasa kerdeses.
Ennek okat azonban nehez megmondani.
Val6ban hasznukra valnak a cic<iknakes macskaknak a bioele-
delek? Azoknak, amelyek nem makkegeszsegesek, ketsegtelenl.
A beteg allatok szervezetenek szksege lehet extra tapanyagokra
es gy6gyhatasu keszitmenyekre. Egy verszegeny barsonytalpunak
peldaul j6t tehet aB-vitamin, a marhahus vagy a bels6segek, mert
segitik a vrsvertestek kepz6deset.
140 KLVKMACSKK
Ajanlom figyelmebe: Ha szeretne tbbet megtudni a val6ban
hasznos bioeledelekrol, keressen fel egy olyan allatorvost, aki
holisztikus szemleletet vall. A www.altvetmed.cominternetes
dmen szamos alternativ gy6gym6dot alkalmaz6 allatorvos el-
erhetoseget megtalalja.
Az egeszseges cicak tbbsege szepen fejlodik es erosdik a for-
galomban levo eledelektol. Ha egy teljes ertekCies kiegyensulyozott
eledel melle meg taplalekkiegeszit6ket es vitaminokat is adunk ked-
vencnknek, tbbet arthatunk, mint hasznalunk. Mind a tapanyag-
flsleg, mind a tapanyaghiany karos az allat szervezetere.
Mivel egyaltalan nem mindegy, hogy a klnbzo tapanyagok-
hoz a cic<ikmilyen aranybanjutnak hozza, a hazilag keszitett etelek
szinten veszelyt jelenthetnek. Legyen nagyon 6vatos es fogadja
meg a szakertok tanacsat. Nemregiben szinte bioorlet alakult ki,
melynek hivei szerint a nyers husokt61 kezdve a f6tt eteleken at a
csontig mindent lehet adni a macskaknak, ami termeszetes. Ha igy
nezzk, a legtermeszetesebb !aplalekot egy macska szamara az el6
egerek es madarak jelentenek a bennk el6skd6 sszes parazi-
taval es a csontjaikban rejl6 veszelyekkel egytt. A szemetr61 ne is
beszeljnk!
De termeszetesen ez nem azt jelenti, hogy sajat kezuleg keszi-
tett finomsagokkal nem kedveskedhet kedvencenek. Szamos neves
holisztikus szemleletu allatorvos biztat arra, hogy sssnk-f6zznk
cic<inknak, es j6 tanacsokkal lat el bennnket az elkeszites helyes
m6djara vonatkoz6an. Ahazi koszt ellen sz61azonban, hogy megle-
het6sen id6- es energiaigenyes, es nagyon nagy odafigyelest kivan.
Nekem szemely szerint sem idom, sem trelmem nincs hozza, es
jobban bizom a kesz etelekben. Knnyen bajt okozhatunk kedven-
cnknek meg akkor is, ha a legmegbizhat6bb forrasb61 szarmazik a
receptnk.
Szerintem, mivel a cic<inkegeszsege forog kockan, jobb, ha a biz-
tonsagosabb utat valasztjuk. Etesse cicajat teljes erteku es kiegyen-
sulyozott eledelekkel. Kztk vannak termeszetes termekek is, ha
ragaszkodik hozza. S ha allatorvosa ugy latja j6nak, alkalmankent
megfelelo fajta es mennyisegli friss etellel is megjutalmazhatja ked-
vencet.
A taplalekkiegeszit6k eredetileg a cicak egeszsegi allapotat hi-
vatottak javitani. A gyakorlatban azonban kiegeszit6nek tekintnk
A HELYES TPLLS 141
mindent - beleertve a jutalomfalatokat is -, amit a rendszeres es
szkseges taphilekon kivl adunk a cicimak.
Persze jutalomfalatokat osztogatni nem tilos! A jutalomfalatok
nagy segitsegnkre lehetnek, amikor a helyes viselkedesre tani~uk
a cidt. Nagyon fontos azonban, hogy csak akkor eljnk velk, ha a
cidnk val6ban megerdemli. Ha gyakran es ok nelkl osztogatjuk a
jutalomfalatokat, elvesztik ertelmket. Ne feledkezznk meg arr6l
sem, hogy a kiscidk kevessel isj611aknak, ezert ajutalomfalat meny-
nyisegere is vigyazzunk, nehogy arendes taplalek mar ne ferjen a
cidba. Aforgalomban lev6jutalomfalatok tbbsege teljes erteku es
kiegyensulyozott, vagyis nyugodt lehet afel6l, hogy kedvence egesz-
seget szolgaljak.
Es mi a helyzet az etelmaradekokkal? Val6szinuleg meg fog le-
p6dni, de en azon a velemenyen vagyok, hogy az etelmaradek is le-
het tkeletes eledel a cidk szamara. Csak az a kerdes, mi maradt az
asztalon! Az emberi egeszsegre artalmas res kal6riak a kedvencek-
nek sem tesznek j6t. Egeszseges etelekkel, igy peldaul sovany hus-
sal, hallal, gymlccsel (sok cica szereti a dinnyet!), friss zldseggel,
sajttal vagyjoghurttal azonban batran megkinalha~a kedvencet. De
szinten nagyon fontos, hogy a tanyerunkb6l is csak akkor nyujtsunk
neki egy falatot, ha arra raszolgalt. Szakert6k arra figyelmeztetnek,
hogy a maradekok sose tegyenek ki tbbet a cica ssztaplalekanak
10 szazalekanal.
Figyelem! A macskak imadjak a tonhalat, de nagyon knnyen
fgg6ve valhatnak t6le az er6s esjellegzetes ize miatt. De ami meg
nagyobb baj, a tulzott merteku tonhalfogyasztas sszefggesben
a11egy steatitis nevu fajdalmas b6rbetegseggel. A tul sok halolaj-
t6l zsirk6 kepz6dik az a11atszervezeteben. A tonhal izesltesu kesz
eledelek fogyasztasa nem veszelyes, de tonhalat ritkan adjunk a
cicanak.
Tipp: Havonta tbbszr egy darab f6tt sovany hust adok
Serennek, mert tiszti~a a fogait. A macskak ugyanis a szaraz
tapokat ritkan ragjak meg annyira, hogy az ledrzslje a fo-
gaikr6l a lepedeket, a nedves eledelek pedig megtapadnak
a fogaikon. A hust azonban kenytelenek megragni, igy a
nehezebben hozzaferhet6 rl6fogaik is megtisztulnak. Seren
szinte soha nem nyeli le a hust, csak az ize miatt ragcsalja
egy kicsit.
142 KLYKMACSKK
Taplalkozasi szokasok
Minden cicinak megvannak a maga taplalkozasi szokasai. Sok oda-
kuporodik a talkaja meIle, es el nem megy onnan, mig az utols6
falatot is meg nem ette. Masok a szajukba vesznek egy-ket falatot,
es elvonulnak vele egy masik helyre. Vannak, amelyek szeretik, ha
nezik 6ket a gazdik, es akadnak, amelyek olyan hangosan fujnak,
mikzben ragnak, hogy att61 fel az ember, hogy megfulladnak. Ne-
hanyan a mancsukat is hasznaljak eves vagy ivas kzben.
A rajzfilmek es reklamok alapvet6en ketfajta cicatipust jelenite-
nek meg: a valogat6st, amelynek semmi sem izlik es a torkost, amely-
nek semmi sem eleg. Termeszetesen egyik sem tul szerencses.
A falankok mindent felfalnak, ami lassabban mozog, mint 6k.
Az 6 vonalaikra oda keIl figyelni, ahogy n6nek, es gondoskodni keIl
r6la, hogy eleget mozogjanak es elegessek a fls kal6riakat. Naluk
gyakran kialakul a "konyhamalac" szindr6ma. Ha barhol, barmikor
rabukkannak egy gazdatlan falatra, lecsapnak ra, es gyakran kifoszt-
jak a szemetesvdrt is, aminek aztan mindenfele kellemetlen k-
vetkezmenye lesz. Hanynak vagy a megy a hasuk, esetleg mindkett6.
Ntalaban a k6bor cicikra jeIlemz6 ez a merhetetlen falanksag, ame-
lyeket a bejarati ajt6 el6tt talalunk elhagyatottan. Ez valamelyest
erthet6 is, hisz volt reszk eleg az ehezesb6I. Emlekeznek ra, milyen
erzes korg6 gyomorral r6ni az utcikat, es nem akarjak ujra atelnil,
A masik veglet a finnyas cica. Egy cica altalaban azert lesz valoga-
tos es finnyas, mert korabban ugy szokattak. Sok tulajdonos ugyanis
erthet6 m6don megijed es sajnalja a cicM, amikor az nem azonnal
fogad el egy ennival6t, es felkinal neki egy masikat. A cicak csakugy,
mint a kisgyerekek, h~lamosak ra - klnsen, ha tudjak, hogy gaz-
dajuk megengedi nekik, hogy valogassanak -, hogy ragaszkodnak a
kedvenc izeikhez. A klykmacskakkal (de f6kent a feln6tt macskak-
kaI) gyakran el6fordul, hogy meg nem ehesek, amikor elerkezik a
kvetkez6 etetes ideje. Az; hogy nem kebelezik be egyetlen szempil-
lantas alatt, nem feltetlenl jelenti azt, hogy nem izlik nekik az eteI.
Adjunk nekik egy kis id6t.
Val6jaban ha az etel tul gyakran es tul hosszu ideig hozzaferhet6
a macska szamara, az agyaban az ehsegkzpont mukdese atmene-
tileg lealI. Ha tizent-harminc percig nem jn meg hozza az etva-
gya, vegyk el a cica el61 az etelt, es egy 6ranal hamarabb soha ne
kinaljuk fel szamara ujra.
A cicik altalaban szeretnek valtozatosan etkezni. A konzervelede-
lek ennek a kivanalomnak a legmesszebbmen6kig eleget tesznek.
A HELYES TPLLS 143
Sok macskatulajdonos minden etkezes alkalmaval masfajta kon-
zervvel kfnalja kedvencet. Masok a napi elsa etkezesre szaraz tapot
adnak, masodjara pedig konzervet tesznek ciccijuk ele. Ez teljes
mertekben nn mulik. A macskaknak mindket variaci6 tkelete-
sen megfelel.
Azt azonban tudnia kell, hogy a macskak es ciccik etrendjeben
nem kulcsfontossagu tenyezo a valtozatossag. Neknk, emberek-
nek viszont nagyon fontos, hogy valtozatosan taplalkozzunk, mert
az altalunk fogyasztott etelek nem teljes ertekuek es kiegyensulyo-
zottak. Egyfajta etelbol nem jutunk hozza minden szkseges tap-
anyaghoz.
Mindaddig, mfg teljes erteku es kiegyensulyozott eledellel tap-
laljuk, akar mindennap ugyanazt is adhaljuk a nvesben levo k-
lyknek. Elvegre a vadonban a vadmacska is mindig egeret vagy
szcsket vagy pockot eszik. Mindegy neki, melyiket sikerl elejtenie.
Nem vagyik az egyikre, ha nincs a masik, es nem lesz valogat6s, ha-
csak nem tanfljuk meg ra.
Meg egy fontos dolog, amit meg kell emlfteni, hogy az allatele-
del-gyart6k elaszr az n tetszeset akarjak elnyerni, s csak utana a
ciccijaet. Elvegre n az, aki fizet. A ciccik nem tradnek azzal, hogy
milyen szfnu az eledei, vagy hogy zsfros-e, nnek kell, hogy megfe-
leljen, klnben nem veszi meg. De ne hagyja mageit megteveszte-
ni, a valasztasnal mindenkeppen kedvence tapanyagigenyet tartsa
'szem elatt.
8
,/
ApOLAs
A macska legf6bb eke a bundaja
,/ .
O'az a finom, pihe-puha es selymes lzis szorgoly6! Olyan j6 si-
mogatni es magunkhoz lelni! A kisciGik bundaja sokfele
sziml es mintazatu lehet. Ez eppugy egyedive teszi oket, mint az a
sajatos, csak rajuk jellemzo miauu, amivel a tudtunkra szeretnenek
hozni valamit. Az esztetikai funkci6n tul azonban a szorzetnek gya-
korlati haszna is van. A termeszet azert alkotta meg, mert tbb okb61
is szkseg van ra. Minden macskanak szors a teste.
A bunda hossza nagyon eltero lehet. Egy hosszu szonl egyed
leghosszabb szorszalanak a hossza ak~r a 10 centimetert is elerheti.
Meg a kopasznak nevezett Szfinx ciGik testet is fedi szor, csak na-
gyon rvid, krlbell 3 millimeter hosszu. A labukon es a farkukon
ennel hosszabb pihek is nonek.
A szorzetszerepe
A macskak bundaja szorszalak ezreibol tevodik ssze. A szorszalak
sokszimlek, anyaguk ugyanaz a keratin, ami a ciGik karmait is fel-
epiti. A keratin rostos, szaruszeru feherje. A szorszalak 95 szazalek-
ban feherjekbol eplnek feI. Ezert van az, hogy az alultaplaltsag
egyik jele a filces, fenytelen es elettelen szorzet.
A szorzet a vedogat szerepet tlti be a cica bore es a klvilag k-
ztt.
POLS 145
A bunda a
cica testenek
legfobb eke.
Minel hosszabb
szorszalak alkotjak
azonban, annal
tbb apolast
igenyel.
(Foto: Amy D. Shojai).
Vedi az allatot a szeisoseges idojarasi viszonyokt61. Megakada-
Iyozza, hogy leegjen a tuzo napon vagy fazzon a nagy hidegben, es
ved a vfzzel, esovel szemben iso
A szorszaIak tveben Ievo paranyi izmok felallftjak a szorszaIa-
kat, s fgy a forr6 napokon Ievegohz juttatjak, hutik abort, hideg
idoben pedig a felborzolt szor csapdaba ejti a meleget, es mint egy
szigeteloreteg funkcional.
A szorzet, de legfOkepp a bajusz kommunikaci6s eszkzkent is
szolgaInak. A felborzolt szor azt jeIzi, a cica fel vagy izgatott, a ba-
jusz allasab61 pedig a hangulatara es arra kvetkeztethetnk, mint
szandekozik tenni.
A Iegtbb cica bundajat haromfele szor aIkotja. A Ieghosszabbak,
a vezerszork egyenesek es erosek. Bizonyos fajtak eseteben kisse
olajosak, ezert Ieperegnek r6Iuk az esocseppek. Afeiszork kzepe-
146 KLVKMACSKK
sen hosszuak, a vegk kiszelesedik. Avezerszorket es a felszorket
egyttesen fedoszorzetnek nevezzk. Az aljszork rvidek, pihesek
es gndrek vagy hullamosak. A Rex macskaknak klnsen gn-
dr a szore. A bajusz vastag, specialis szor, ami a bor melyebb rete-
geibol no ki es erzekszervkent is funkcional.
Szorhullcis
Minden macskanak es kiscicanak hullik a szore. Ennek az a ma-
gyarazata, hogy a szorszalak nvekedese ciklusos. Eloszr van egy
gyors, aztan egy lassubb nvekedesi szakasz, es vegl a nyugalmi
idoszak. Amikor az uj szorszal elkezd noni, kitolja a regit, ami aztan
kiesik. A szorhullas termeszetes jelenseg, aminek semmi kze a hi-
deg vagy meleg idojarashoz. Amerteke att61 fgg, mennyi napfeny
vagy mesterseges feny eri az allat bundajeit. Keso tavasszal es nyar
elejen a leghosszabbak a nappalok, ezert ilyenkor legjellemzobb a
szor hullasa.
Figyelem! Ha a cica szore csom6kban hullik, es a bore foItos,
kiteses, az nem termeszetes. Nagy val6szinuseggel egy gyakori
borbetegseggel allunk szemben, ami feltetlenl orvosi ellatast
igenyel.
Minel tbb feny eri a cicat, annal jobban hullik a szore. A szo-
bacicak szore gyakran egesz evben hullik, mert a mesterseges feny
serkenti a szornvekedest. Tavasszal nehany hetig gyorsan nonek a
szorszalak, es az ujak kinyomjak a regieket, amik aztan kihullanak.
Ezt kveti egy mersekeIten gyors nvekedesi idoszak. Ekkor a szor-
szalak naponta atlagosan 6-8 millimetert nonek. Ez egy felnott allat
eseteben napi sszesen 18 meter szornvekedestjelent. Vegl telen
elerkezik a nyugalmi idoszak, amikor is leall a szornvekedes.
Telen, a nyugalmi idoszakban az erett szorszalak meglazulnak,
ezert ilyenkor knnyebben ki lehet oket huzni. Az idegesseg vagy
stressz varatlan szorhullast valthat ki. Ennek az az oka, hogy ezek a
negativ erzelmek mukdesbe hozzak a cica hatan es farkan azokat
a kis izmokat, amelyek a szorszalakat "felallitjak". Amelyik szorszal
mar eleve laza volt, ettol a reflextol biztosan kihullik.
Acicak szore nem mindenhol egyenletesen no es hullik. Ahosszu
szoru fajtak peldaul neha ugy neznek ki, mintha megragta volna
oket a moly, amikor a gyapjas aljszoreik kihullanak. Egyes hosszu
szoru macskaknal akar 18-24 h6napba is beletelik, mire a bundajuk
eleri a vegleges formajat.
POlS 147
Minden kiscicanak - a hosszu szorCifajtaknak klnsen nagy
- szksege van emberi segitsegre a bundaja apolasahoz. Szorhullas
idejen gyakrabban sszecsomosodik a macskak szore, mert a kihullott
aljszork fennakadnak a vezerszorkn, es csomok keletkeznek.
Bar a cic<iknagyon tiszta allatok, mindennap rendszeresen mo-
sakodnak, mindenkeppen elkel a mi segitsegnk iso Ha naponta
megfesli vagy atkefeli cic<ijabundajat, nemcsak a kapcsolatuk valik
szorosabba, hanem szamos kellemetlensegtol, fajdalomtol es beteg-
segtol is megkimeli kedvencet.
Macskamosdas
A macskak valamennyi hobbiallat kzl a legigenyesebbek a tiszta-
sagra. Mar kethetes korukban elkezdik nyalogatni magukat, es az
anyjuk mozdulatait ellesve elsajatitjak a mosakodas technikajat. Ha
a mama szereti a tisztasagot, a klykk mar kiskoruktol szorgalma-
san nyalogatjak a bundajukat, ha azonban a mama nem mutat jo
peldat, a kicsinyek csak kesobb szoknak ra a rendszeres tisztalko-
dasra.
Amosakodasnak megszokott rendje van a cic<ikeleteben. Etkezes
utan peldaul szinte minden macska vegignyalogatja magat, es alta-
lanos az ebredes utani mosakodas isoEzenkivl persze meg a sajat
igenye szerint megtisztogatja a bundajat nehanyszor a nap folya-
man. Mire felno, kedvence az ebren tlttt idejenek kzel felet fogja
tisztalkodassal tlteni. A mosakodas olyannyira melyen a macskak
zsigereiben van, hogy akar az allat egeszsegi allapotara is lehet k-
vetkeztetni beloie. Ha ugyanis egy cica beteg, ritkabban vagy egyal-
talan nem nyalogatja a bundajat.
A nyelv mint tiszttilkodtisi eszllz
A macskak tbbfele technikat alkalmaznak a bundajuk tisztan tarta-
sara. Az elso szamu tisztalkodasi eszkzk a sajat nyelvk. A nyaluk
feloldja a szennyezodeseket, az erdes nyelvkkel pedig egy fesuhz
hasonlo modon fellazitjak es eltavoHtjak a szorkr61 a piszkot. Hogy
testk minden pontjat elerjek, a nyelvkkel a legklnbzobb alak-
zatokat veszik fel mosakodas kzben. A rituale altalaban minden
macska eseteben ugyanazon menetrend szerint zajlik, de persze
akadnak olyanok is, amelyek sajat szokasokat alakitanak ki. Rend-
148 KLVKMACSKK
szerint el6szr a szajukat, az allukat es a bajuszukat tisztftjak meg,
majd a vallukat es a mells6 labaikat nyaljak tisztara. Aztan kvetke-
zik a ket horpaszuk, a hats6 labaik es vegl az ivarszerveik. Neha
meglehet6sen nevetseges kepet festenek, ahogy a negy labukkal az
eg fele megpr6balnak a nyelvkkel mindenhova elerni. Ezutan ve-
gignyaljak a farkukat a tvet61 a hegyeig, es vegl tisztara mossak a
hatukat, a hasukat es a mellkasukat.
A mancs mint tisztalkodasi eszkz
Azokat a terleteket, amelyeket a nyelvkkel nem ernek el, a
mancsukkal tisztftjak meg a macskak. A nyelvkkel benedvesftik
a mancsukat es attrlik vele a testreszeiket. Mindig azt a mancsu-
kat hasznaljak, amelyikkel knnyebben elerik az adott terletet.
A mancsukkal tisztftjak peldaul a pofajukat, a fejket es a fleiket.
A farkuk tisztftasahoz neha mindket mancsukra szksegk van,
mert nehezen erik el a veget.
A "jobb- es a balkezes" cicak is a jobb mancsukkallatnak neki a
munkanak. Az emberekhez hasonl6an a cic<iknalis van olyan, hogy
az egyik mancsuk dominansabb, mint a masik.
Krmragas
A cic<iknemcsak a butorainkat hasznaljak a karmaik elesltese es
koptatasa celjab61. Mind a hats6, mind pedig a mells6 labaikon lev6
karmaikat ragjak. Ez nem faj nekik, mert val6jaban nem harapjak
le, csak harapdaljak es huzgaljak a fogaikkal a karmaik veget. Tel-
jesen termeszetes es megszokott dolog a macskak eleteben, segft
megszabadulni a karmok veget61. A bundajukba ragadt bogancsot
es piszkot is a fogukkal szoktak eltavolftani.
Vakarozas
A cic<ika karmaikat - f6kent a hars6 labukon Iev6ket - vakar6zasra
es "feslkdesre" is szoktak hasznalni.
A hats6 karmaiknak leginkabb a nyakuk hats6 reszenek tisztlta-
sanal veszik hasznat, ahova maskepp nem ernek el. Azzal, hogy nya-
logatjak, harapdaljak es vakargatjak magukat, az el6skd6ket, fgy
POLS 149
A cicdk afogukkal vakar6znak es szedik ki a szorszdlak kzl a piszkot.
Seren epp taldlt valami figyelemre melt6t a bunddjdban.
peldaul a bolhakat es kullancsokat is elriasz~ak. Atisztalkodasuknak
nagy jelent6sege van tehat a parazitak elleni vedekezesben iso
Hiisit6 nyalakodas
A macskamosdas kett6s celt szolgal: a sz6rzet tisztan tartasan kivl
husit isoAkutyakkai ellentetben a macskak ritkan ltik ki a nyelvket
es lihegnek. Ok inkabb nyaloga~ak magukat, es a nyaluk parolgasa
reven hutik a testket. Mosakodas kzben a nyelvkkel a b6rkr61 a
bundajukra kenik a zsirt, ami egy ved6reteget kepezve szarazon es
melegen tar~a a testket.
Parfm helyett
Mikzben a nyelvevel tisztoga~a a bundajat, a cica az egesz testet
bekeni a sajat szaganyagaval. A szaganyaggal a terletket, a bi-
rodalmukat szoktak megjellni, ezert az egy a szamukra nagyon
150 KLVKMACSKK
megnyugtat6, biztonsagot ad6 szag. Ez az oka annak, hogy miutan
megsimogatta, kedvence megmosakszik vagy akar nt is megnyal-
ja, hogy mindenhol a sajat szagat erezze.
Stresszoldas
A mosakodas egyben feler egy kiad6s masszazzsal is a cica szamara,
ezert meg elvezi isoAmassz:1zsbizonyitottan cskkenti a vernyomast
es oldja a stresszt, igy a mosakodas megnyugtaga a feszlt, ideges
cicat. Neha minden tulajdonos tapasztalja, hogy kedvence mint az
arlt rohangal a lakasban, majd varatlanul elcsuszikvagy elesik vagy
csinal valamit, ami tal rosszul erzi magat. Maskor olyan helyzetbe
kerl- peldaul talalkozik egy vad felnatt macskaval vagy egy idegen
emberrel - ami megremiszti. Ilyenkor ha megfigyeli, szinte mindig
nekilat tisztogatni magat, mert az megnyugtaga es segit neki "sz-
szeszedni a gondolatait".
Egymas nyalogatasa
Amellett, hogy tisztit, husit es megnyugtat egymas bundajanak kl-
csns tisztogatasa tovabbi ket nagy elannyel jar. Elaszr is, a masik
cica eleri azokat a terleteket, amelyeket az egyik maganak nem tud
megtisztitani. Masodszor, a)<.lcsnsnyalogatas eredmenyekeppen
na az egymas iranti bizalmuk, melyl a kapcsolatuk, es szetterjed a
szag, ami a klykk szamara az otthont es a biztonsagot jelenti. Ez az
egyik oka annak, hogy a cicak szeretik, ha simogaguk, cir6gaguk es
feslgegk 6ket. I1yenkor eszkbe jut az anyjuk, aki nyalogatta 6ket
es vigyazott rajuk. Az asszociaci6 pedig erasiti a kapcsolatunkat.
Miert van szkseg a mi segitsegnkre is?
Acicak olyan tisztak, annyit nyalogagak, tisztogagak magukat, hogy
nem is kell aket feslgetni, kefelni es frdetni. Raadasul nem is ven-
nek j6 neven, ha megpr6balnank ...
Nagy tevedes! A macskaklykknek, klnsen a hosszu szaru-
eknek igenis szksege van az n segitsegere. Az egyik legnagyobb
veszely, ami a cicankat fenyegeti, ha nem apoljuk gondosan, hogy
sszecsom6sodik, sszegubanco16dik a szare.
POLAS 151
sszetapadt, filces szor
A hosszabb sz6rCi macskakkaI es cicakkal gyakran e16fordulhat,
hogy a sz6rk a flk mgtt, a farkuk alatt es a hajlataikban ssze-
tapad, csomos lesz. Ezek a kemeny sz6rcsomok nemcsak hogy nem
lathatatlanok, de fajdalmasak is lehetnek, mert huzzak, feszitik az
erzekeny b6rt, es sebesdest, hegeket is okozhatnak, ha az allat maga
probal megszabadulni t61k.
Ezenkivl szinte vonzzak a klnbzo parazitakat, kztk a
bolhakat. Nem sze1l6zikt61k a b6r, es ez kedvez a b6rbetegsegek
kialakulasanak.
Mint a legtbb macskabetegseget, a sz6r csomosodasat is sokkal
knnyebb megel6zni, mint megszntetni. A megel6zes egyetlen
modja a rendszeres apolas. A hosszu sz6ru fajtak, igy peldaul a
perzsamacskak bundajat naponta, a rvidebb sz6ru fJtaket pedig
hetente egyszer vagy ketszer szkseges atfeslni, kefelni. A kritikus
helyekre - a "honaljra" es a flek mgtti terletre - klnsen
figyeljen oda.
152 KLVKMACSKK
Szorlabdcik
Mosakodas kzben a kihullott szorszalak raragadnak a cica nyel-
vere, es lenyeli oket. A lenyelt szor nagy resze a taplalekkalegytt
vegighalad az allat emesztorel1dszeren, es anelkl, hogy klnsebb
problem at okozna, kirl. EIOfordul azonban, hogy a szorszalak
megakadnak es sszegyulnek a gyomorban. Ha tul sok szor halmo-
z6dik fel, irritalni kezdi a gyomrot, es a cica kihanyja.
Ha ejszaka felalomban mezitlab nyalkas, ketes kinezetu valamibe
botlik, majdnem biztos lehet benne, hogy kedvence megszabadult
a gyomraban sszegyult szortol. Mielott kihanyjak a szorlabdakat,
gyakran latni a cicakat klendezni es krakogni, khecselni.
Ha csak ritkan hany kedvencnk szorlabdakat, aggodalomra
semmi ok. Ha azonban tul sok szort nyelle, att61 mar szinte lehe-
tetlenseg megszabadulnia. A felhalmoz6dott nagy mennyisegli szor
szorulast, szekrekedest okozhat. Acicak eseteben a szekrekedesek 50
szazalekaban szorlabdak allnak a hatterben.
Kereskedelmi forgalomban termeszetesen kaphat6k olyan ke-
szitmenyek, szorold6 pasztak, amelyek segitenek kitisztitani a cica
gyomrat. De a legjobb megis az lenne, ha megeloznenk a bajt. Erre
a legjobb m6dszer, ha rendszeresen apoljuk. Azokat a szorszalakat,
amiket kifeslnk a bund<ijab61,mar biztosan nem fogja lenyelni.
ApOLAs 153
Az apolashoz szkseges eszkzk
Szerezzen be nehany j6 min6segli eszkzt, amire feltetlenl szkseg
van a cicak megfele16 apolasahoz. Ne s~nalja rajuk a penzt! Aj6
min6seg nemcsak a hosszabb elettartamra, hanem arra is garancia,
hogy jobb munkat tud vegezni. Az olcs6 karomvag6knak peldaul
hamarabb kimegy az elk - egy id6 utan mar nem vagjak, hanem
tepik, szakigak az allat karmait. Vagy egy teflonbevonatu fesu,
ami szinte siklik a sz6rzetben, kevesebb kellemetlenseget okoz a
cicanak.
Az otthoni rendszeres apolashoz semmilyen klnleges vagy
specialis eszkzre nincs szkseg. A legfontosabb, alapvet6 szersza-
mok beszerezhet6k szinte valamennyi allatfelszerelesboltban, az
allatorvosokt61 vagy megrendelhet6 az internetr61. Ha viszont faj-
tatiszta cicaja van, amelyet kialHtasra akar vinni, nem art, ha e16re
tajekoz6dik. Azt javas10m, ebben az esetben latogasson el nehany
154 KLVKMACSKAK
kiallitasra, es erdeklodjn a kvetelmenyekrol. Atenyesztok szinten
sok informaci6val szolgalhatnak.
A kiscicak es felnott macskak bore rendkivl erzekeny es serle-
keny, ezert csak olyan fesuvel vagy kefevel szabad oket feslni vagy
kefelni, aminek nem tul hegyes a foga. Tompa es gmblyu fogU
fesuvel az apo las kellemes elmeny a cica szamara, es kisebb a serles
veszelye.
Ajanlom figyelmebe: A rozsdamentes acelb6l keszlt es rit-
kabb fogU fesukkel knnyebb kibontani az sszetapadt szor-
csom6kat, mert szinte atsiklanak az elfilcesedett, megkeme-
nyedett reszeken.
A SZORZET APoLAsAHoz SZKSEGES ESZKZK
A szorzetapolashoz legalabb egy fesure mindenkeppen szkseg van.
A fesuk kztt vannak vekony, suru, kzepesen surn es vastag, ritka
fogU fesuk. Minel kzelebb allnak egymashoz a fogak, annal fino-
mabb a fesu fogazata. A hosszu szorn cidkat inkabb ritka fogU, a
rvid szoru cidkat pedig surn fogUfesuvel j6 feslni.
A rvid szoru macskak apolasara legalkalmasabb eszkz a kezre
huzhat6, kesztyuszeru gumikefe. Simara fesli a cica bundajat, es
eltavolftja r6la az elhalt szorszalakat. A cicak nagyon kedvelik, mert
hasznalata kellemes erzest biztosit a szamukra.
Szinten erdemes lehet beruhaznia egy finomabb fogazatu femfe-
sure, amivel a csimb6kok es gubancok eltavolftasa utan felderitheti
az allat bundajaban megtelepedett eloskdoket. Kaphat6k olyan
praktikus, ketfele fogsurnsegli fesuk is, amelyeknek az egyik oldala
ritkabb, a masik pedig surubb fogazatu. Amacskafesuk nyele altala-
ban rvid, mert igy knnyebb megfogni oket es hatekonyabb muu-
kat lehet velk vegezni.
Kefevasarlaskor az legyen a legfontosabb szempont, amit szem
el6tt tart, hogy a tskek se tul kemenyek es hegyesek, se tul puhak es
erotlenek ne legyenek. Ha tul hegyesek, felsertik a cica papirvekony
boret, ha nem eleg erosek, nem lehet velk kibontani az sszeta-
padt szalakat. Avakar6kefe rvid srteju, muanyag vagy gumikefe.
Elsosorban a rvid szoru macskak szorzetenek apolasara alkalmas,
de vannak hosszu szorn fajtak szamara kifejlesztett valtozatai iso
POLS 155
A simit6kefevel legutoljara fesljk at a cica sz6ret. Ennek a srtei
siirCinhelyezkednek el es apr6k. De banjon vele 6vatosan, ne nyomja
tulsagosan, klnben sszekarmolhatja vele a cica erzekeny b6ret.
Figyelem! A simit6kefet mindig csak akkor hasznalja, ha a gu-
bancokat es csom6kat mar kibontotta.
Kefeken es fesiikn kivl szksege van j6 min6segii samponra iso
Hacsak nem bolhas a cica, szksegtelen bolha vagy kls6 el6skd6k
elleni keszitmenyt venni. A leglijabb samponok altalaban mar tar-
talmaznak kondicional6t is, de kondicional6t kln is vasarolhat.
.A kondicional6k cskkentik az elektrosztatikus tltest, es gatoljak a
sz6r csom6sodasat, illetve megakadalyozzak, hogy a b6r kiszarad-
jon. En szemely szerint a zablisztet tartalmaz6 frdet6szereket ked-
velem a leginkabb, mert az termeszetes b6rnyugtat6 hatasu.
Ajanlom figyelmebe: APurrfect Pin Palm kefet a hosszu sz6rCi
cicak bundajahoz terveztek. A puha, rugalmas parnaba agya-
zott dr6tsrtek kis miianyag gbkben vegz6dnek, hogy ne
karcoljak a cica b6ret. Egy masik szinten nagyon praktikus
eszkz a Cat Zoom Groom. Ez egy kiscica formaju, gumi vaka-
r6kefe rendkivl puha srtevegekkel.
Figyelem! Acidk b6re rendkivl erzekeny, ezert nagyon j61 meg
kell neznnk, hogy mivel apoljuk 6ket. Akut yak vagy esetenkent a
feln6tt macskak szamara keszlt frdet6szerek is tul er6sek es kime-
letlenek a fiatal cica b6rehez. Abolha elleni szerekkel pedig f6kent
nagyon 6vatosnak kellienni, mert azok a kiscidkra nezve gyakran
mergez6ek. Csak olyan termeket vasaroljon, amin kln feltntetik,
hogy hasznalata klykmacskak szamara is ~anlott.
Por, hab vagy spray formaban szarazsamponok is kaphat6k. Eze-
ket csak fel kell vinni a cica szennyezett bundajara, majd kifeslni
bel6le, es hagyni, hogy kifejtsek a hatasukat. Kival6an alkalmasak a
tbb id6t igenyl6, alaposabb frdesek helyettesitesere.
KAROMNVIROK
Bar gondoskodnak a sajeitkarmaikr61, f6kent ha kapar6feit is bizto-
situnk a szamukra, elkel a cidknal neha a manikiir. Ha tul hosszura
megn6, beleakadhat a karmuk a sz6nyegbe vagy karpitba es elfert6-
156 KLVKMACSKK
zodhet, ami rendkivl f;ijdalmas. En Serennek kiskora 6ta hetente
vagom a karmait. Igy nemcsak ot kirnelern meg a kellemetlensegek-
tal es fajdalomt61, hanem en is nyugodt lehetek afelol, hogy nem
teszi tnkre a butoraimat es szonyegeimet, ha megis megfeledkezik
magar61 es kiereszti a karmait.
A karomvagas haromfele eszkzzel trtenhet. Mindegyik egyfor-
man j6, csak nn mulik, melyiket valasz~a.
A kiscidknak paranyi karmuk van, amiket akar a sajat krm-
vag6nkkal is levaghatunk. En peldaul Seren karmait a mai napig a
sajat krmvag6mmal vagom, mert bar mar feln6tt, kistermetu, igy
a karmai is picik.
Az oIl6szern karomvag6 szinten j6 valasztas. Ha meg gyakorlat-
lan, talan ezzel erdemes el6szr pr6balkoznia, mert ezt lehet a leg-
rvidebb id6 alatt megszokni.
A csipeszszern karomvag6k a legnepszernbbek. Tbbfele meret-
ben leteznek, a macskakarmokhoz a legkisebbek val6k, de akut yak
szamara keszlt guillotine-szeru karomvag6kkal is le lehet vagni
akar a kiscidk karmait isoFelesleges a fajspecifikus karomvag6ert
penzt adni.
Mindssze ket dolgot keIl figyelembe vennie, ha kedvence sza-
mara karomvag6t akar venni. Az egyik, hogy barrnilyen tipusu is le-
gyen, a lenyeg, hogy eIes legyen, es ne tepje a cica karmat. A masik,
hogy nnek megfeleljen, n j61 tudjon vele banni.
VATTA ES FLTISZTITO pALClKAK
Akiscidk szeme ebredes utan neha csipas lehet, vagy sszegyulhet a
flkben egy keves vilagos szinu flzsir. Ez normalis jelenseg. A tisz-
tan tartasuk es az egeszsegi allapotuk eIlen6rzese erdekeben azon-
ban rendszeresen at keIl vizsgalni 6ket. Barrnilyen fajta nagyobb
mennyisegli valadek eseten tanacsos orvoshoz fordulni.
Az egeszseges cica szemeben a valadek tiszta es folyekony, mint
az ember knnye. Normalis esetben a cica fle tiszta es r6zsaszin.
Asurn, stet valadek a flben vagy a szemben egeszsegi problemara
utalhat. Az ezeknek a tneteknek a hattereben aIl6 okokr61 kes6bb,
a 10. fejezetben lesz sz6.
A sz6rzetre kerlve akar anormal, tiszta knny is megszaradhat,
megkemenyedhet es irritalha~a a cica b6ret. Ez f6kent a lapos, ke-
vesbe gmblyu pofaju fajtaknal, igy peldaul a perzsaklykknel
POLS 157
okoz problemat, mert az 0 szemk nagy, dIledt es az atlagosnal
jobban knnyezik.
A kisallatboltok szamos olyan keszitmenyt kinalnak, amelyekkel
ezeket a knnyfoltokat knnyuszerrel ellehet tavolftani a cica bun-
dajar61. Val6jaban azonban a fl es szem tisztan tartasa semmilyen
klnsebb szert vagy eszkzt nem igenyel - ami otthon van a sajat
hazi patikajaban, tkeletesen elegendo. Egy kis vatta, nehany fl-
tisztit6 palcika, keves asvanyi olaj vagy babaolaj es tiszta viz - esetleg
egy kis kontaktlencsekhez szkseges fiziol6gias s60ldat - tbb is
mint eleg ..
FOGKEFE ES FOGKREM
Acicak nem tudnak fogat mosni. Ez a feladat rank, gazdikra var. Az
allatorvosi rendelokben fogaszati kezeleseket is vegeznek, beleertve
a fogmosast es a lepedekeltavolftast. Azonban a kismacskak - de
meg a felnott macskak sem - arr61 hiresek, hogy nagyra nyi~ak a
szajukat es azt mondjak, "AAA", ezert az allatorvos kenytelen erzes-
telenitot adni neki, ha meg akarja mosni a fogukat.
Ez elkerlheto, ha mar kiskorat61 hozzaszokta~a a fogmosashoz.
Ha otthon rendszeresen megmossa a fogat, csak ritkan van egyalta-
lan nem keIl szakember segitseget igenybe vennie.
Kizar6lag cicafogkremet hasznaljon. Az allatorvosi rendelokben
es allatfeiszerelesi boltokban kaphat6k kifejezetten a macskak sza-
mara kifejlesztett specialis fogkremek, melyek nem habzanak es
klnbzo (csirke vagy malata) izesltesuek. Egyes cicak, kztk az
Serenem is, nagyon szeretik a fogkremet, ugy rlnek neki, mintha
jutalmat kapnanak.
Gyermek- vagy felnottfogkremmel soha ne mossa kisallat fogat.
A bennk levo fluorid ugyanis tul eros, es az allatokat zavarja, ha
habzik a fogkrem a szajukban. Mivel a kiscicak es a felnott macskak
nem tudjak kikpni, lenyelik a fogkremet, es a fluorid irritalja a
gyomrukat, hosszu tavon pedig karosi~a a majukat.
Olyan fogkefet valasszon, ami a cica pici szajaba kenyelmesen be-
fer. A gyermekfogkefe is megfelelhet a celnak, de szerencsesebb, ha
beruhaz egy specialis cicafogkefere, ami nem is tul draga es nem is
olyan remiszto, mint az altalunk hasznalt nagy muanyag kefek.
Vagy akar kipr6balha~a az "ujjfogkefet" is, amit kifejezetten a
kiscicak apr6cska szajahoz fejlesztettek ki. Ez gumib61 keszl, pa-
ranyi,puha srtei vannak es fel keIl huzni az ujjunkra. Sok macska,
158 KLVKMACSKK
amely a hagyomanyos fogkefe ellen tiltakozik, ezt szivesebben elfo-
gadja, mert ugy erzi, hogy az hozzatartozik ahhoz az emberhez, akit
6 szeret es akiben megbizik.
Apohisi tippek
A rendszeres apolasnak az allat tisztan tartasan tul tovabbi haszna,
hogy folyamatosan kepet kapunk az egeszsegi allapotar61 iso Ha
szabalyos id6kznkent alaposan atvizsgaljuk a kiscieat a flet61 a
farkaig, megtudhatjuk, mennyire egeszseges.
Fesies es ke/eies
Azok a maeskak, amelyeket mar fiatal korukt61 naponta apolnak,
szinte varjak a pereet, amikor ujra reszk lesz a kellemes elmeny-
ben. Asz6rzet feslese es kefelese reszeve valik a dedelgetesnek, ba-
busgatasnak. A eic<iknakbiztonsagerzetet ad, ha mindig minden a
megszokott menetrend szerint zajlik, ezert valasszon ki egy id6pon-
tot es egy helyett, es a eic<itlehet6leg mindig ugyanott, ugyanabban
az id6ben apolja. Az apolasra kijellt hely barmi lehet - egy asztal
vagy akar a sajat le -, a lenyeg, hogy kenyelmes legyen. A mos6ge-
pen vagy ruhaszarit6 tetejen peldaul a fesuk es kefek isj61 elfernek.
Mint ahogy azt mar emlitettem, a rvid sz6ru maeskak bundajat
elegend6 hetente egyszer egy fesuvel vagy simit6kefevel atfeslni,
a hosszu sz6rfi eic<iknak, klnsen a perzsamaeskaknak azonban
mindennapos apolasra van szksegk.
Nehany nappal azel6tt, hogy el6szr "kezelesbe venne" ked-
veneet, kezdje el szoktatni a gondolathoz. Adjon neki id6t, hogy a
szamara ismeretlen eszkzkkel megbaratkozzon. A fesut es a kefet
tegye a jatekai kze, hadd szagolgassa, vizsgalgassa 6ket. Meg fog
lep6dni, de el fog kezdeni velk jatszani, es hozzajuk drgl6zik,
hogy megjellje 6ket az illatanyagaval.
Aszertartast mindig kezdje'Cir6gatassal, babusgatassal, kenyezte-
tessel. Simogassa a fejet, a nyakat, az alla alatt, ahatat, a h6naljat es
a farkat. Ha az el6z6 alkalom 6ta barmilyen problema merlt volna
fel, azt jelzi, ha pedig minden a legnagyobb rendben, elegedett do-
rombolasba kezd. Igy elkerlheti, hogy a fesu beleakadjon egy esim-
b6kba es fajdalmat okozzon. A gyenged simogatas megnyugtatja,
ellazitja a eic<it.
POLS 159
A ciGik bore nagyon erzekeny. Eloszr csak lassan, ovatosan fe-
slje, hagyja, hogy a cica iranyitsa a mozdulatait. Ne kaparja, csak
finoman vakargassa a boret. Ha azt szeretne, hogy erosebben csi-
nalja, ugyis jelzi - peldaul felpupositia ahatat, hogy jobban erezze
a fesu fogait.
A szorzetapolast mindig a cica kedvenc pontiaival kezdje es fejez-
ze is be. Ezek azok a helyek - a pofaja, az alla, a torka es a farka tve
fltt -, ahol klnsen jolesik neki a simogatas, fesles. I1yenkor
behunyja a szemet, elegedetten dorombol es nyujtozkodik.
Miutan a pofajaval vegzett, forditson klnsen nagy figyelmet
a fle mgtti problemas terletekre, majd haladjon egyre lejjebb.
Vigyazzon, ne nyomja tul erosen a fesut - erre legfokepp a gerin-
cenel es a mellbimboinal vigyazzon. Aztan feslje at a horpaszait
kivl es bell, majd terjen at a farka alatti reszre. Ahasat lehet, hogy
kemenynek talalja. Itt altalaban nem kedvelik a ciGik, ha hozzajuk
ernek - szanjon ra kicsit tbb idot. Semmifele szabaly nem irja azt
elo, hogy nnek egy lto helyeben a cica egesz bundajat at kell fe-
slnie. Ha a cica mar unja vagy trelmetlenkedik, hagyja abba, majd
kesobb befejezi.
A nehezebben hozzaferheto helyekkel knnyebben boldogul, ha
az egyik oldalon felemeli a cica egyik hatso labat, mig a masik oldal-
laI vegez. Igy a cica elveszti az egyensulyat, es ez eitereli a gondola-
tait a tisztalkodasrol, nnek pedig knnyebb a dolga.
A muvelet vegen ne felejtsen el visszaterni a cica kedvenc test-
reszeire, es ha vegzc:;tt,jatsszon egyet vele vagy kedveskedjen neki
egyjutalomfalattal. Igy a szorzetapolas kellemes elmenykent marad
meg benne es legkzelebb sem fog fi1takozni ellene.
Tipp: Ha egy tiszta, portaszito kendovel attrli kedvence bun-
dajat, nemcsak a felleti szennyezodeseket ~saz elhalt szorsza-
lakat tavolitia el rola, hanem cskkenti benne az elektrornos
tltest is, es friss illata lesz.
Frdetes
A frdes serkenti a bor verkeringeset, eltavolitja a szorzetrol a f-
lsleges olajat, elhullajtott szorszalakat, es megszabaditia a mi kis
"felmosorongyunkat" mindattol a piszoktol es portal, amit az agy
160 KLVKMACSKK
alatt sszegyujttt. Atul gyakori frdes azonban kiszarithatja a b6rt.
Vagyis hacsak nem annyira piszkos es koszos, hogy elkerlhetetlen
a vfz, elegend6, ha hathetente egyszer frde~k meg kiscicitnkat.
A rvid sz6nl cicitknak az is eleg, ha evente ketszer-haroinszor f-
rdnek, amikor hullik a sz6rk, a hosszu sz6rli kedvenceket azonban
gyakrabban szkseges frdetni. Ha kiallftasra keszlnk, feltetlenl
frdessk meg a szepseget - a kondicional6k hasznalataval elkerl-
he~k, hogy kiszaradjon a b6re.
Figyelem! A nagyon kicsi, fiatal cicaknak meg gondot jelent a
testh6mersekletk szabalyozasa, ezert azok frdetes kzben kny-
nyen megfazhatnak. Epp ezert negyhetes koruknal hamarabb nem
ajanlott frdetni a cicitkat. Ha szkseg van ra, legkorabban 12-16
hetesen frdessk meg el6szr a macskaklykt.
Miel6tt nekilatnank a frdetesnek, celszerli levagni az allat kar-
mait es alaposan kifeslni a bundajat. Avfzt61ugyanis a sz6rcsom6k
csak meg jobban megkemenyednek, es nem lehet t6lk maskepp
megszabadulni, csak ha levagjuk. A karmait pedig azert javasolt
el6re levagni, mert el6fordulhat, hogy meneklni akar es rank ma-
szik.
Mindent - trlkz6ket, szivacsot, sampont es kondicional6t
- keszftsen ki el6re. Aklykmacskak meg olyan kicsik, hogy ak<ira
mosogat6ban is kenyelmesen elfernek. Adupla medenceju, zuhany-
r6zsas mosogat6 a legjobb.
A medencek aljara teritsen le egy gumidarabot vagy trlkz6t,
hogy a karmait inkabb abba melyessze, mint belenk. A cicitk meg-
ijednek es ketsegbeesnek, ha csuszik a labuk alatt a talaj. A vizet
el6re engedje ki, es krlbell a cica testh6mersekletevel azonos,
azaz 38,8 oe meleg legyen. Mindket medencebe annyi vizet enged-
jen, hogy az a cicitnak a mellkasaig erjen. Mosogat6 helyett nehany
vdr vagy lav6r is megteszi.
Miel6tt vfz erne, a cica mindket flebe dugjon vattat, nehogy vfz
vagy sampon menjen bele. Egyes allatorvosok meg azt isjavasoljak,
hogy arra az esetre, ha belemenne a sampon, cseppentsnk asvany-
olajat a szemebe.
Ha a zuhanyr6zsitt hasznalja, azt tartsa minel kzelebb a cicithoz.
A cicak ugyanis nem szeretik a meglepeteseket es felnek a zuhany
hangjat61, ezert jobb, ha nem la~ak, hogy folyik bel6le a vfz. En
Serent a medenceben szoktam bevizezni es besamponozni, es a zu-
hanyt csak az blfteshez hasznalom, ha szkseges.
Ovatosan emelje bele a cicitt az els6 medencebe, es alaposan vi-
zezze be. Apofajitt hagyja szarazon, azt majd .kes6bb a szivaccsal kell
POLS 161
megtisztitani. Acicak megijednek, ha a viz a pofajukra frcskl6dik.
Ha mar mindentt eleg vizes, emelje ki a trlkz6re es samponoz-
za be. Aszivaccsal ovatosan trlje at a pofajat, arra vigyazzon, hogy
a szemebe ne menjen se viz, se sampon.
Aztan tegye vissza az elso medencebe, es amennyire lehet, mossa
le rola a sampont. Ezutan emelje at a masik medencebe, a tiszta
vizbe, es blitse le rola a maradek sampont. Ha sampon marad a
szoren, kiszari~a a boret. Amikor a viz mar teljesen tiszta, a bizton-
sag kedveert blitse le meg egyszer.
Vegl vegye ki a kicsit a vizbol, es bugyolalja bele egy szaraz,
meleg trlkzobe. Ne felejtse el kivenni a flebol a vattat. Ahosszu
szoru cicaknak akar tbb trlkzore is szksegk lehet, mire telje-
sen megszaradnak. Egyes cicak a hajszaritotol sem felnek, ha kisebb
fokozaton mukdte~k. Ha szaritas kzben feslge~k is, a hosszu
szoru cicak bundaja meg szebb lesz. Mindenkeppen alacsony foko-
zatra allitsa a h<tiszaritot, nehogy megegesse a cica boret.
Tipp: Akkor sem kell bolha elleni sampont hasznalni, ha
azert keritnk sort a frdetesre, mert a klyk bolhas. Mind-
egy, milyen a sampon, hisz a bolhak megfulladnak a vizben.
Csak az a fontos, hogy a sampont rgtn az elejen kenje a cica
nyakara, mert akkor a bolhak nem tudnak a fejere meneklni
levegoert.
Karomvtigtis
Egyik cicanak gyorsabban, a masiknak lassabban no a karma. Eleg,
ha hetente vagy kethetente vagjuk kedvencnk karmait. Erre a
legalkalmasabb ido, amikor a cica nyugodt es bekesen szunyokal
az leben. Ja, ha a cica hozza van szokva ahhoz, hogy a mancsait
megfogjak, mert akkor nem ijed meg, ha karomvagasra kerl a sor.
Ne csak akkor fogja a kezebe a mancsait, amikor le akarja vagni a
karmait. Amikor csak lehet, fogja meg gyengeden a kis labait es si-
mogassa, cirogassa oket.
Karrnot vagni knnyu. Csak fogja meg kedvence mancsat, fi-
noman nyomja meg, hogy elobukkanjanak a karmai, es csipje le
azok hegyes, hajlott vegeit. A karmoknak csak a feher veget szabad
levagni. A rozsaszin reszben futnak az erek. Bar nem tragedia, ha
162 KLVKMACSKK
belevag, verezni es fajni fog. De gondolom, n sem szeretne, ha a
karomvagasra cic<ijamindig ugy gondolna, mint egy kegyetlen kin-
zasra. Ha megis e16fordul veletlenl, hogy megserti ezt az erzekeny
terletet, szorjon ra verzescsillapito port, vagy ha mas nincs keznel,
egy darab szappan is ugyanolyan hatasos.
Ne feledkezzen meg a fCikrmkr61vagy fattyukrmkr61 sem.
Gyorsan es gyesen jarjon a keze, es vigyazzon, nehogy a hosszabb
sz6rszalakat is becsipje, mert az faj es legalabb olyan kellemetlen,
mintha belevag akarom rozsaszin reszebe.
Ha vegzett, feltetlenl adjon neki egyjutalomfalatot, mert akkor
id6vel megtanulja, hogy ha hagyja magat es nem ellenkezik, kap
valami finomat.
(Illusztraci6: I#!ndy Christensen)
Szdnja rd az idot a karomvdgdsra. Nincs az a szabdly, ami kimondand,
hogy nnek ktelezo egy nap levdgni kedvence sszes karmdt. Mindig
csak akarom fektIr, kampos veget vdgja le.
POLS 163
Csakugy, mint a sz6rzetapol<issal, a karomvagassal sem ktelez6
nnek egy lt6 helyeben vegeznie. Jobb, ha abbahagyja, miel6tt
meg a cica ideges es trelmetlen lesz.
Elegedjen meg vele, ha naponta csak egy-ket karmot tud levagni.
S az se baj, ha csak egy het alatt vegez.
A szem es a fl tisztitasa
A legtbb cica szeme es fle alig igenyel apolast. A perzsamacskak
es az egyeb lapos pofaju fajtak szemere azonban tbb gondot keU
forditani. A cica szemet langyos vizbe vagy fiziol6gias s60ldatba
martott vattaval tisztitsa. A benedvesitett vattaval trlje ki a szeme
sarkaban sszegyult valadekot. Ha ezt naponta megteszi, elkerlheti
a b6rirritaci6t.
Fltisztitashoz szkseges eszkzket es szereket minden allat-
orvosi rende16ben es aUatfelszerelesi boltban talal. Egy vattapa-
macsra vagy fltisztit6 palcikara tegyen egy keves asvanyolajat
vagy babaolajat. A flnek csak azokat areszeit trlje at, amik j61
lathat6k. A fltisztlt6ra figyeljen oda, nehogy tul melyre dugja. Ha
nem vigyaz, knnyen karosodhat a cica haUasa. Meg a folyadekok is
veszelyesek lehetnek, ezert ha csak az aUatorvosa azt nem mondja,
sem olajat, sem mast kzvetlenl ne cseppentsen az aUat flebe.
A sk6t 16g6flu cicak fle kln odafigyelest igenyel. Ennek a ked-
ves, de banatos abrazatu fajtanak ugyanis annyira el6rehajlik a fle,
hogy szinte bele sem lehet latni.
Fogmosas
Az aUatorvosok szerint idealis esetben a gazda naponta megmossa
kis baratja fogat. De ha erre hetente csak ketszer-haromszor kerit
sort, meg mindig rendesebb az atlagnal. De a semminel persze meg
a heti egyszeri fogmosas isjobb.
A fogapolashoz lepesr61lepesre szoktassa hozza a klykt. E16-
szr csak a pofajat es az aUat simogassa, aztan kezdje el drzslgetni
az ajkat, es vegl csusztassa a szajaba az ujjat. Ne akarja, hogy nagyra
nyissa a szajat, csak finoman drzslgesse az ujjaval az inyet egy r-
vid ideig. Egy-egy ilyen szoktatasi kiserlet vegen kedveskedjen neki
valamivel- adjon neki peldaul egy nyalast a kedvenc izu fogkremje-
b6l. Igy a kellemes izr61mindig a fogmosasra fog asszocialni.
164 KLVKMACSKK
Figyelem! Acidk tejfogai 3-4 h6napos korban hullanak ki. Ami-
kor az uj fogaik kibujnak, el6fordulhat, hogy erzekenyebb az inyk
az citlagosnal.
Nyomjon az ujjara egy keveset a fogkremb61, hogy erezni lehes-
sen rajta az izet, aztan tekerjen ra egy puha rongyot, nyomjon ra ~-
ra egy keves fogkremet es drzslje at vele kedvence inyet es fogait.
Ha nagyon ellenere van a dolog, hagyja abba. Az isj6 eredmeny, ha
egyszer csak az egyik oldalt sikerl megtisztitania. Nvelje fokozato-
san a tur6kepesseget.
Ha az ujjat mar elfogadja, nema11 messze a sikert61. Fokozato-
san terjen at a macskafogkefe vagy a gyermekfogkefe hasznalatara.
Knnyebben r~veheti a cidt arra, hogy nyitva tartsa a szajat, ha egy
ceruzat beken fogkremmel es a tuhegyes tep6fogai mge teszi. Ne
legyen trelmetlen. Ha egyszer csak egy oldalt tud megmosni, az
is valami. Ha koran hozzaszoktatja, kedvence feln6tt koraban is j61
turi majd a fogmosast.
9
EGESZSEGMEGORZES
Ragyog6 szempar es fenyes bunda
Az egeszseges macskaklyk boldog, kiegyensulyozott es sokat
jatszik. Aj6 egeszseg nem csak a kival6 fizikai allapotot, hanem
a lelki beket isjelenti. A testi es lelki egeszseg ugyanannak az erem-
nek a ket oldala, egymast61 elvalaszthatatlan fogalmak. Egyik is
hatassal van a masikra, es a masik is befolyasolja az egyiket. Ha egy
cica beteg, az ranyomja a belyeget a lelkiallapotara, es az erzelmek
hatassal vannak a fizikai eronletre. A negativ erzelmek gyengitik ai
immunrendszeret. Ha sok negativerzelem, stressz eri, knnyebben
megbetegszik, es nehezebben epl feI.
Ep testben ep Ielek
A cica egeszsegi allapotat tkrzi a klseje, a viselkedese es a klvi-
lag ingereire adott reakci6i. Neknk csak oda keIl figyelnnk rajuk.
A legtbb esetben aj6 egeszsegjelei nyilvanval6ak. De ha mar tud-
juk, mi a megszokott es normalis, a testi es lelki problemak jeleit is
knnyen felismerjk.
Az EGESZSEGES CICA BUNDAJA
Ha egeszseges, a rvid szonl cica bundaja fenyes, sima es selymes
tapintasu. A hosszu szonl cica szore pihes, puha es csillog6.
166 KLVKMACSKK
Ez a cica kivdl6
egeszsegnek
rvend.
A BETEG CICA BUNDAJA
A szaraz, elettelen szorzet, a szortelen foltok, a csimb6kok es cso-
m6k a bundaban mind betegsegre uta16 jelek. Ha egy cica beteg,
az a bundajan meglatszik. A szorzeten mutatkoz6 rendellenessegek
hattereben allhatnak taplalkozasi problemak vagy olyan eloskdok,
mint a belfergek es a bolhak.
EGESZSEGES BOR
A cic<iktesten nem sok a csupasz bor. Csak a flkagy16jukat, az or-
ruk belsejet es a mancsaikon levo puha parnacskakat nem fedi szor.
EGESZSEGMEGORZES 167
A szork alatt a borknek simanak es egeszsegesnek kelliennie. A
rvid szonl fajtak halantekan a szemk felett es mellett ritkabb a
szorzet.
A BETEG CICA BORE
Aduzzanatok, hegek, prsenesek vagy sebek aggodalomra okot ado
jelek. A szortelen foltok, a vrs vagy repedezett bor es az elszine-
zodesek a born klnbzo betegsegeknek lehetnek a tnetei. Ha
peldaul kedvencnknek fako, szintelen a flkagyl6ja, valoszinuleg
verszegeny. A sarga bor - sargasag - pedig majbetegsegre utalhat.
EGESZSEGES SZEM
A cicak szeme sokfele formaju, szinu es nagysagli lehet. De egy
biztos. Ha egeszseges, csillog, tiszta es csak nagyon keves attetszo,
knnyszeru valadek van benne, ha egyaltalan van benne valami.
BETEG SZEM
Ha a cica hunyorog, valami baj van a szemevel. Vagybelekapott vagy
por ment bele, ezert faj, szur, esetleg knnyezik. A valadekoz6, csi-
pas szem problemat jelez. Lehet, hogy egyszeru irritaciorol van sz6,
de bakteriumfertozes is fennallhat. A felsolegliti megbetegedesek
peldaul a nagyon fiatal klykkre nezve eletveszelyesek is lehetnek.
EGESZSEGES FL
Normal krlmenyek kztt a cica fle tiszta, egeszseges rozsaszi-
nu. Egy keves sarga szinu zsir, amit egyszeru kitrlni, lehetbenne.
Ha jol hall, a kiscica minden erdekes hangra felkapja a fejet.
FLBETEGSEGEK
Ha a cica razza a fejet vagy a mancsaval gyakran odakap a flehez,
valamilyen flbetegsegben szenved. Vagy fertozes vagy eloskdok
168 KLVKMACSKK
okozzak a panaszait. A fokozott mennyisegli valadek szinten olyan
tnet, aminek a hattereben meghuz6d6 okot miel6bb meg kell
szntetni. A megnvekedett mennyisegli flzsir gyakran parazita-
fert6zes kvetkezmenye.
EGESZSEGES ORR
A cicak sz6 szerint az orruk utan mennek, azaz a szagok alapjan ta-
jekoz6dnak, ezert a testi-Ielki egeszsegk szempon~ab61 egyforman
fontos, hogy rendben legyen a n6zijuk. Acicak orra a halvany r6zsa-
szint61a feketeig sokfele szinu lehet. Aszepl6s sem ritka. Az alland6
nyalogatast61 es a minimalis mennyisegli, atlatsz6, tiszta valadekt61
az egeszseges cica orra nedves .
. PROBLEMAK AZ ORRAL
Az eldugult orr a cicak eseteben sulyos kvetkezmenyekkel jarhat.
A barsonytalpuak etvagya ugyanis nagymertekben az etel illatat61
fgg. Ha nem erzik az illatokat, szagokat, nem esznek, s megjobban
legyenglnek. A szaraz, kemeny orr es a tsszges olyan tnetek,
amelyeknek mihamarabb meg kell keresni es szntetni az okat.
>EGESZSEGES FOGINY
A cicak inye altalaban r6zsaszinu. Amelyiknek tbb a festekanyag
a szervezeteben, stetebb. A meg ki nem bujt vagy nvesben lev6
fogak helyen es krl erzekenyebb a foginy.
SzA]BETEGSEGEK
A sebes foginy, nyelv vagy szajpadlas fels6legliti fert6zesnek lehet-
nek a tnetei. Ha faj az inye, szaja vagy nyelve, a cicanak cskken az
etvagya, kevesebbet eszik.
EGESZSEGES KARMOK ES MANCSOK
Az egeszseges cicak mancsan a kis parnacskak puhak es simak, es
karmaik az ujjaik vegebol nonek ki.
FAJo KARMOK ES MANCSOK
Cicakat ritkan latni bicegni, santftani. Ha faj a mancsuk, inkabb
nem allnak ra, nem mozognak. A beszakadt vagy trtt karom
rendkfvl fajdalmas, ezert srgosen orvoshoz keIl fordulni vele. Ha
a krmagynal - ott, ahol a karmok kinonek - kemeny prkt vagy
megszaradt valadekot eszlelnk, komoly problema lehet a cica im-
munrendszerevel.
Az EGESZSEGES CICA SZEKLETE ES VIZELETE
Az egeszseges cica vegbelnyllasa es krnyeke tiszta. Ellenorizze a
kedvence farka alatti kis terletet. A szeklet es vizelet j61 tkrzik
az allat egeszsegi allapotat. Aszeklet allaga nyilvanva16an a taplalek
milyensegetol is fgg, de nem szabad, hogy tul hfg legyen. Az egesz-
seges szervezet altal kivalasztott vizelet szfne sarga, aranysarga. Ha
rendszeresen szemgyre veszi kedvence illemhelyet es megfigyeli a
szekelesi es vizelesi szokasait, kepet kap az egeszsegi allapotar61.
SZEKELESI ES VIZELESI PROBLEMAK
Neha termeszetesen elofordulhat, hogy cicaja szeklete hfgabb a
kelletenel. I1yenkor meg semmi ok az aggodalomra, a tart6san hfg
szeklet vagy hasmenes azonban nagyon komoly problema. A fiatal
klykkre klnsen veszelyes lehet. A hasmeneses allat nagyon
gyorsan kiszaradhat. Ahasmenes szamos betegseg velejar6ja lehet a
parazitafertozesektol kezdve a vfrusfertozesekig. A szekrekedes leg-
alabb olyan sulyos problema, mint a hasmenes. Ha azt tapasztaljuk,
hogy cicank erolkdik, nehezen vegzi a dolgat, szekrekedesre vagy
hugyuti fertozesre gondolhatunk. Averes szeklet es vizelet szinten
nagyon sulyos betegsegre uta16 tnetek.
170 KLVKMACSKK
J6 ETVAGY
A ciGik, ha j6 az etvagyuk sem faljak fel az eleseget abban a pil-
Ianatban, ahogy eIejk tesszk. Inkabb belek6stoinak egy kicsit,
odebballnak egy id6re, majd ujra visszaternek hozza, es ujra esznek
bel6le.
ETVAGYTALANSAG
Ha nem eszik (anorexias) a cica, nagy a baj, f6leg ha meg nagyon
fiatal. Akar fokozatosan, akar hirtelen ment el az etvagya, komoly
gond lehet az egeszsegevel. Ha egy etkezest kihagy, de egyebkent
semmi jelet nem tapasztaljuk nala a betegsegnek, nem kell agg6d-
nunk. De 12-18 6ranal tbb soha ne teljen el ket etkezes kztt.
A hanyast - ha nem a sz6rcsom6k felklendezeser61 van sz6 - ve-
gyk nagyon komoly figyelmeztet6 jelnek, mert a hasmeneshez ha-
sonI6an gyorsan kiszaradashoz vezethet.
Az EGESZSEGES CICA VISELKEDESE
Termeszeteb61 ad6d6an a klykmacska televan energiaval es min-
dene ajatek. Atestileg-Ielkileg egeszseges cica kfvancsi, minden er-
dekli. Ha ebren van, rendkfvl aktiv, Ielkesen tisztogatia a bundajat,
es krlbell napi 16 6rat alszik.
,
A BETEG CICA VISELKEDESE
A lehangoltsag betegsegre utal6 veszjel. A letargikus, kedvetlen cica
vagy lazas vagy lappang benne a betegseg. Ha barmilyen valtozast
eszlelnk kedvencnk viselkedeseben, biztosak lehetnk fel6le,
hogy beteg vagybeteg lesz. Vagyisha egy energikus cica eszrevehe-
t6en kevesebbet mozog, a megszokottnal tbbet pihen, egy barat-
sagos sz6rgomb6c hirtelen agresszfvva vagy visszahuz6d6va valik,
vagy egy nyugodt, higgadt kIyk egyszeriben hiperaktfv lesz, nagy
val6szfnuseggel betegseg huz6dik meg a megvaltozott viselkedes
hattereben.
Valasszuk a legjobb allatorvost!
Az ember azert lesz allatorvos, mert szereti az allatokat, es segfteni
akar rajtuk. Kedvencet olyan szakember kezeire bfzza, akiben maxi-
malisan megbfzik. Rutinvizsgalatokra, oltasokra minden cicat el keIl
vinni, es egyebjelIegCiorvosi ellatasra is szksege lehet kedvencnk-
nek, fOleg, ahogy korosodik.
Sok allatorvos folytat maganpraxist. Olyanvalakit valasszon, aki-
nek helyben van a rendeloje, elerheto, ha szkseg van a segftsegere,
es hajland6 valaszolni a kerdeseire. A klcsns bizalom es tisztelet
elengedhetetlen cicaja erdekeben.
Nlatgy6gyszereket folyamatosan kfserleteznek ki, es nap mint
nap ujabb es ujabb keszftmenyek kerlnek kereskedelmi forgalom-
ba. Egyre tbb allatorvos specializal6dik egy bizonyos allatfajta gy6-
gyftasara. Ha teheti, olyan allatorvosra bfzza kedvencet, aki macskak
gy6gyftasara specializal6dott.
Knnyebb megtalalnia a legmegfelelobb szakembert, ha ajanlast
ker masokt61. Ha helybeli tenyesztotol vasarolta, megkeresheti pel-
daul azt az allatorvost, aki kedvence felmenoit kezelte. Az allatmen-
helyek szemelyzete is szfvesen vallalja, hogy az rkbefogadas utan
is kezeli a korabbi lak6kat. Erdeklodhet tovabba rokonai, baratai es
ismerosei kreben iso
Az alIatk6rhazak szeles krlibb elI<itast biztosftanak cicaja sza-
mara. Az altalanos orvosok mellett felkeszlt szakorvosok varjak a
raszorul6 betegeket. Bizonyos kevesbe gyakori betegsegeket ugyanis
knnyebben felismernek az adott terleten nagy gyakorlattal ren-
delkezo specialistak.
Mindenkeppen elore jelentkezzen be, ha fel akar keresni egy ren-
delot vagy k6rhazat, mert az allatorvosok nagyon elfoglaltak. Ker-
jen egy nnek is megfelelo olyan idopontot, amikor az allatorvos
nem mut es nincs elfoglalva mas beteggel. Ha van ra lehetoseg, egy
elozetes l<itogatas alkalmaval tajekoz6djon a rendelo vagy k6rhaz
felszereltsegerol es az ellatas milyensegerol. Nehany dologra erde-
mes odafigyelnie:
Van-e kln var6terem kutyak es macskak reszere? Nagyon meg-
nyugtat6 lehet az egyebkent is ideges es trelmetlen cica szama-
ra, ha nem csahol6 ebekkel egytt keIl varakoznia.
Van-e lehetoseg bentlakasra? Minden bizonnyal nyugodtabb
szfvvel hagyna kedvencet szakavatott apol6szemelyzetre, ha el
kellene utaznia.
172 KLVKMACSKK
Van-e srg6ssegi es szakorvosi ellatas? Ha nagyon nagy a baj,
kedvencenek szksege lehet eletment6 beavatkozasra. A k6r-
hazak gyakran allnak kapcsolatban mas klinikakkal es tartanak
felvaltva huszonnegy 6ras gyeletet. J6 esetben az allatorvosok
egyttmukdnek es megbeszelik egymassal es specialista kolle-
gaikkal, hogy mi a legjobb terapia a kis beteg szamara.
Kzel van-e a k6rhaz vagy rendel6 es megfelel-e nnek a ren-
delesi id6? Szamos aIlatk6rhaz a kora reggeli 6rakban is fogadja
a pacienseket, hogy az allatbaratoknak ne kelljen szabadsagot
kivennik egy gyors rutinvizsgalat miatt. Ha kzel van a rende16
vagy klinika, nagyobb az esely arra, hogy id6ben forduljon segft-
segert, es ne halassza el a szkseges vizsgalatot csak azert, mert
nincs ideje megtenni a nagy tavolsagot.
Elfogadhat6k-e a kltsegek? Az allatorvosi vizsgalatok dfjai nem
alacsonyak, a szakorvosi ellatasok pedig meg a rutinvizsgalatok-
nal is kltsegesebbek. De mint tudjuk, nem feltetlenl igaz az,
hogy a dragabb jobb. Az orvosok es az apol6k szaktudasa es oda-
adasa legyen a legfontosabb szempont.
Szimpatikus-e nnek az allatorvos, es n szimpatikus-e az allator-
vosnak? Feitetel nelkl meg keIl hogy bfzlOn abban az emberben,
aki kedvence egeszsegeert felel. Nagyon fontos, hogy az allator-
vos keszseggel es kzerthet6en valaslOljon az n kerdeseire! es
n barmikor batran feltehesse neki az esetleges kerdeseit. Elveg-
re mindketten a legjobbat akarjak a cicanak.
Az allatorvos es a gazdi kzs felelossege
Az allatorvosnak es nnek kzs erdeke, hogy cicaja a legjobb
egeszsegnek rvendjen. J6 esetben az allatorvos csak alig nehany-
szor la~a egy evben az allatot. Ezzel szemben n egytt er vele, nap
mint nap la~a, es mindenki masnal jobban ismeri. Vagyisnnek keIl
resen lennie es eszrevennie, ha valami baj van vele. Az allatorvos-
nak pedig az a feladata, hogy megfelel6 ellatasban reszesftse. Vagyis
kedvence egeszsege az allatorvos es az n kzs felel6ssege.
Az cillatorvos feladata
Hogy meg tudja allapftani, milyen egeszsegi allapotban van, az
allatorvos a flet61 a farkaig atvizsgalja a cicat. E16szr altala-
Az allatorvos a flet6l a farkaig alaposan atvizsgalja cicajat, es meghallgatja
a szivet es a tdejet.
ban megmeri a testh6mersekletet, es feljegyzeseket keszft a k6rtr-
teneter61.
Azt;in meghallgatja a szfvet es a tdejet, es megnezi, nincs-e vala-
milyen betegsegre uta16jel a szajaban, szemeben es fleben. Esetleg
elvegez nehany szur6vizsgalatot, hogy kiderljn, vannak-e peldaul
belfergei. Az allatorvos feladata tovabba az is, hogy pontos nyilvan-
tartast vezessen a ved6oltasokr61, korabbi kezelesekr61, esetleges
muteti beavatkozasokr61 es gy6gyszererzekenysegr61.
A tulajdonos szerepe
Mivel n el vele, es n ismeri a legjobban, n tudja, hogyan visel-
kedik es fest kedvence, amikor egeszseges. igyknnyen felismeri a
bajt, es id6ben orvoshoz tudja vinni.
Az allatorvost a betegseg diagnosztizalasaban es a legjobb gy6gy-
m6d kivalasztasaban nagyban segftik az n altal adott informaci6k.
174 KLYKMACSKK
Eppen ezert nnek szamos kerdesre kell valaszolnia. Az allatorvos
gyakran erdekl6dik afel61, hogy peldaul j6 etvagya van-e a cid-
nak. nfeledten es szfvesenjatszik-e? Van-e rendszeresen szeklete?
Megy-e a hasa? Nehezen veszi-e a leveg6tjatek utan? De lehet, hogy
az n cidja a legegeszsegesebb es legjobban szocializalt cica, amely
valaha az allatorvos vizsgal6asztalan fekdt.
Legyen ra tehat felkeszlve, hogy az allatorvosi vizsgalat soran
egy sor kerdesre kell valaszolnia, de termeszetesen n is batran
felteheti a sajat kerdeseit. Ha valamit nem ert pontosan, habozas
nelkl tisztazza. Cidja egeszseger61leven sz6, nem letezik olyan,
hogy ostoba kerdes. Feltetlenl tudjon meg mindent, amit tudnia
kell ahhoz, hogy otthon megfelel6 apolasban reszesfthesse kis be-
teget.
Tipp: Amikor bejelentkezik az allatorvoshoz, kerdezzen ra,
hogy kell-e magaval vinnie valamit. A belfergek elszaporo-
dasat peldaul rendszerint a cidk szekleteb61 mutatjak ki. Kf-
melje meg kedvencet att61 a kellemetlensegt61, hogy az orvos
h6mer6zessel jusson hozza a szkseges szekletmintahoz. Vigye
inkabb magaval otthonr61 a cicaveceb61.
A megel6zes jelent6sege
Az allatorvosok mind egyetertenek abban, hogy megel6zni kny-
nyebb a betegsegeket, mint gy6gyftani. Raadasul kevesbe kltseges
isoAmegelozo 6vintezkedeseknek hihetetlen nagy ajelent6sege. Re-
gen a kedves kis sz6rm6kok nagy hanyada nem erte meg a feln6tt-
kort, mert elkapott valamilyen betegseget es fiatalon elpusztult.
A nagyon fiatal kiscidk knnyen aldozatul esnek a betegsegek-
nek, mert meg nem eleg eros az immunrendszerk. Ezert rendkf-
vl fontos, hogy amellett, hogy elviszi egy altalanos kivizsgalasra,
beadassa neki a leggyakoribb macskabetegsegek elleni vedooltaso-
kat iso
A vedooltasoknak ksznhetoen 6riasi mertekben megnve-
kedett a macskak atlageletkora. Mfg a hatvanas evekben egy cica
atlagosan 7-10 evet elt, ma nem szokatlan - termeszetesen csak
megfelelo gondoskodas mellett - 15-20 eves vagy annal idosebb
macska sem.
Ved601tasok
A ciccikegy sor virus vagy bakterium okozta fert6zesnek vannak ki-
teve. Ezek nagy resze ved6oltasokkal elkerlhet6. A ved6oltasokat
minden ciccinakmeg kell kapnia.
Aved6oltasok ugymond mukdesbe hozzak az immunrendszert.
Kepzelje azt, hogy az immunrendszer aseriff, aki azonban meg csak
nem reg6ta tlti be a posz~at, ezert nem tudja, hogy neznek ki a
rosszfiuk. Aved6oltasok mintegy lefraskent szolgalnak a seriffnek a
gyanusitottakr6l, igy az helyettesitheti a segit6ket, akik megvedik a
szervezetet abban az esetben, ha felbukkan egy rosszfiu.
Mostanaban a kerdes, hogy milyen gyakran szkseges a ciccikat
beoltani, egyre vitatottabb. Korabban annak ellenere evente kellett
J6, ha tudja: Aved60ltas a betegseget okoz6 virus vagy bakte-
rium legyengitett valtozata, amit az immunrendszer megtanul
idegenkent felismerni. Ntalaban injekci6, ritkan szemcsepp
vagy orrcsepp formajaban adjak be a paciensnek. Hatasa-
ra a szervezet antitesteket es egyeb komponenseket termel.
Az e16bbiek a veraramban keringenek, az ut6bbiak a sejtek
szintjen, peldaul a cica orraban fejtik ki hatasukat. Feladatuk,
hogy felkutassanak es megsemmisitsenek mindent, ami a k6r-
okoz6kra hasonlit. Afeln6tt macskak immunrendszere er6s es
kepes ezeket a ved6anyagokat el6allitani. A kisciccikatviszont
rendszeresen be kell oltani a fert6z6 betegsegek ellen. Ennek
tbb oka is van. Egyreszt a szervezetk meg nem ellenall6ke-
pes. Immunrendszerk nyolchetes koruk krl kezd el kiala-
kulni, es hetekig tart, mig kell6keppen meger6sdik. Minden
cica szervezete mas, ezert nem lehet pontosan megmondani,
mikor valik teljesen vedette a k6rokoz6kkal szemben. Raada-
sul ha egy cica szopik, e16fordulhat, hogy az anyjat6l kapott
antites~ei hatastalani~ak a ved6oltasokat, mert sszetevesztik
a betegseget okoz6 virussal vagy bakterium mal. Az anyatej
krlbell tizennegy hetes korukig biztosit vedettseget a ciccik
szamara. Ezutan az anyai ellenanyagok ved6hatasa cskken,
viszont a cica sajat immunrendszere meg nem biztos, hogy kel-
16vedettseget ad, ezert ebben a kritikus id6szakban ved6- es
emlekeztet6oltasokkal kell a szervezetket ellenanyag terme-
lesere kesztetni.
176 KLVKMACSKAK
ismetelni az oltasokat, hogy semmilyen tanulmany vagy kiserlet
nem bizonyitotta, hogy mennyi ideig fejtik ki hatasukat. Ezenkivl
egy sor olyan betegseg ellen is beoltottak negylabu kedvenceiket,
melyek kialakulasanak veszelye nagyon kicsi volt. Ma az allator-
vosok egyetertenek abban, hogy csak azok ellen a betegsegek ellen
szkseges beoltani a cicakat, amelyek a legelterjedtebbek es nagy
veszelyt jelentenek rajuk.
Az anyat61 kapott ugynevezett passziv immunitas cskkenese
utan tehat a cicakat egy sor klnbzo betegseg ellen be kell olta-
ni. Az elso oltasokat 6-9 hetes korban szkseges beadni, es az allat
14-16 hetes koraig harom- vagy negyhetente meg kell ismetelni. Ki-
vetel ez a161a veszettseg elleni oltas, amit 12-16 hetesen kell eloszr
megkapnia a cicanak, es a helyi trvenyektol fggoen evente vagy
haromevente szkseges meglijitani. Bar a veszettseg az emberre is
veszelyes fertozo betegseg, Magyarorszagon a veszettseg elleni oltas
macskak eseteben nem ktelezo.
Napjainkban az allatorvosok egy resze az elso es masodik oltasa
utan az evenkenti ismetles helyett inkabb csak a haromevenkenti
emlekeztetooltast javasolja. n minden esetben hallgasson a saj<it
allatorvosara, 0 tudja, hogy az adott krlmenyek kztt mi a leg-
jobb kedvencenek.
Figyelem! Bar a legjobb vedooltas sem nyujt szazszazalekos ve-
delmet, ha meg akarja vedeni cicajat a fertozo betegsegekkel szem-
ben, oltassa be!
Ne feledje, hogy minden cica mas. Vannak, amelyek egyedli
kedvencek, es szinte sohasem hagyjak el a lakast. Masok tbb ked-
venccel elnek egytt vagy kijarhatnak a szabadba, ahol jobban ki
vannak teve a fertozo betegsegeknek. Vagyis nem minden cicanak
ugyanazokra a vedooltasokra van szksege. Bizza allatorvosara a
dntest. 6 tudja, hogy krnyekkn melyek a legelterjedtebb be-
tegsegek, es 0 ismeri ciccijaeletm6djat.
Egyes cicak szervezete rosszul reagal a vedooltasokra. Nehany
napig lehangoltta valnak tole, esetleg megduzzad az injekci6 he-
lye. Ajanlatos figyelni, hogy a duzzanat nehany napon bell biz-
tosan eltunik-e. Ha nem, vissza kell menni az allatorvoshoz. Na-
gyon kis szazalekban (ezerbol egy esetben) a tuszuras helyen vagy
krnyeken tumor keletkezik, aminek a korai felfedezese rendkivl
fontos.
Figyelem! Egyetlen vedooltas sem nyujt tkeletes vedettseget.
Celjuk nyilvan a betegseg megelozese, d,e elofordul, hogy nem ve-
dik meg a szervezetet a k6rokoz6kt61, csak a tneteket cskkentik.
A vedooltasok hatekonysaga ugyanis tbb tenyezotol is fiigg: a cica
eletkorcit61, az immunrendszere erossegetol, egeszsegi allapotat61,
es att61, hogy milyen mertekben van kiteve a fertozo betegsegek
veszelyenek. A menhelyekrol rkbe fogadott vagy az utccin talalt
k6bor ciccik bar gyakran latsz6lag egeszsegesek, lappang bennk
valamilyen fertozo betegseg. Az ilyen ciccikkal megeshet, hogy az
orvosi latogatas okozta stressz hatasara leesnek a labukr61. Nagyon
ritka az, ha a vedooltast61lesz egy ciccinak val ami baja.
178 KLVKMACSKK
Kzdelem az e16skd6k ellen
A cicik szinte mindenfele el6skd6t vonzanak. A bels6 parazitak,
mint peldaul a fergek az all at gyomraban vagy sziveben vegeznek
pusztitast. A kls6 parazitak, kztk a bolhak, kullancsok es atkak a
cica b6ren el6skdnek.
A bels6 el6skd6kkel lehet6leg ne vegyk fel magunk a harcot,
ezeket legjobb az allatorvosra bizni. A nagyaruhazakban es droge-
riakban lehet kapni ellenk gy6gyszert, de azok ritkan hatekonyak
azzal a bizonyos el6skd6vel szemben, amelyik eppen megtamad-
ta kedvencnket. Penzkidobas megvasarolni 6ket, s raadasul cic<i-
ja egeszseget is veszelyeztetheti a hazilag alkalmazott gy6gym6-
dokkal.
Ma mar szamos igen hatekony szer es keszitmeny van forgalom-
ban, ami - sokszor egyszerre - a bels6 es a kls6 el6skd6k ellen
ved.
Regebben a bolhak elleni kzdelmet megnehezitette az a teny,
hogy a vegyszerek bar megltek a rovarokat, a cic<ikrais mergez6
hatassal voltak. Tovabbi problemat jelentett, hogy az egyes rovarir-
t6k nem minden eletszakaszukban kepesek elpusztitani a bolhakat.
A bolhak ugyanis peteket raknak, a petek larvava alakulnak, majd
bebaboz6dnak es a babokb61lesznek a kifejlett rovarok.
A leghatasosabb m6dszer, ha ket fronton, az allaton es a krnye-
zeteben is felvesszk a harcot a bolhak ellen. A kifejlett bolhak f6-
kent a gazdaallaton tart6zkodnak, de petet rakni lemennek a fldre,
sz6pyegre, es ott fejl6dnek ki.
A KRNYEZET FERToTLENITEsE
A sz6nyegek, a padl6, a fekhely es a macskalada fert6tlenitesere
legalkalmasabbak a sprayk, mert azok hat6anyagai a legapr6bb
resekbe, lyukakba es melyedesekbe is bejutnak. Kzlk is inkabb
azokat a tipusokat valassza, amelyek nemcsak a kifejlett peldanyo-
kat lik meg, hanem a petek, larvak es babok tovabbfejl6deset is
megakadalyozzak.
A termeszetes rovarirt6 szerek kzl hatekony segitseget nyujt-
hatnak a b6rsavtartalmu porok, azok ugyanis kiszaritjak a bolhakat.
A kovafld is hasonl6an fejti ki hatasat. De mindkett6 alkalmazasa
meglehet6sen krlmenyes. A mentolos sprayk ugyan elriasztjak a
bolhakat, de nem lik meg 6ket.
Szinten kival6 m6dszer a bolhak elpusztitasara a porsziv6zas ..
A porsziv6 ugyanis a peteket, larvakat es babokat egyarant beszivja.
Ne felejtse el azonban minden egyes alkalom utan kicserelni a por-
zsakot, mert a petek kikelhetnek benne es a legkzelebbi hasznalat-
kor szetsz6rhatja 6ket.
Csak azert, mert egy termek termeszetes, nem biztos, hogy hate-
kony es biztonsagos isoElvegre a merges gombak is termeszetesek.
A cic<iknagyon erzekenyek a bolhairt6 szerekre, meg az olyan ter-
meszetes hat6anyagtiakra is, mint amilyen a citromru, ezert kerje ki
inkabb allatorvosa velemenyet, miel6tt barmelyiket hasznalna.
180 KLVKMACSKK
Figyelem! Nagyon gondosan olvassa el a hasznalati utasftast!
Szamos spray es por mergez6 a ciccikraes egyeb hazi kedvencekre
(legf6kepp a madarakra es halakra). Alegjobb az lenne,ha egy het-
vegere vagy nehany napra elvinne valahova kedvencet, es a tavollete
alatt ejtene meg a lakas fert6tlenfteset. A bolhairto szerek szinten
veszelyt jelenthetnek a ciccijaszamara, klnsen ha nem tartja be
pontosan a hasznalatra vonatkozo utasftasokat. Minden esetben 01-
vassa el a termekeken lev6 lefrast. Lehet61eg alljon rajta az, hogy ki-
fejezetten ciccikszamara keszlt. Akut yak szamara kifejlesztett bol-
hairtok ugyanis nem mindig veszelytelenek a ciccikszamara. Tbb
termeket egyidejuleg soha ne hasznaljon, hacsak nem az allatorvos
rendeli ugy. Ami egymagaban biztonsagos, az egy masik anyaggal
keverve akar halalos is lehet.
Az ALLAT FERTOTLENITltsE
A legbiztonsagosabb es leghatekonyabb bolhairto szerek csak az
elmult nehany evben jelentek meg a piacon. A Programot havonta
egyszer tabletta vagy folyadek formajaban kell beadni a ciccinak.
E16nye, hogy sterilizalja a bolhakat, azaz meggatolja, hogy eletke-
pes peteket tudjanak rakni. A kifejlett peldanyokat ugyan nem li
meg, de megszakftja a szaporodasi ciklusukat. A Frontline-t es az
Advantage-t havonta egyszer hatul a cica nyakara kell cseppenteni.
A kifejlett bolhak elpusztulnak t6le, amikor szfvoszervket bele-
melyesztik az allat testebe. A Frontline a kullancsokkal szemben
is hatekony. Ezeket a termekeket kizarolag az allatorvosoktol lehet
beszerezni.
Ne tevesszek meg az allftolag rendkfvl hatekony, olcsobb szerek,
amikhez a szupeimarketekben es kisallat-kereskedesekben is hozza
lehetjutni. Az allatorvosok szerint azok ugyanis nem mindig ugyan-
olyan veszelytelenek es hatekonyak, mint a Program, a Frontline es
az Advantage.
A cseppeken es tablettakoll kfvl meg spraykkel, samponokkal,
nyakrvekkel es porokkal is vedhetjk kedvencnket a bolhak ellen.
Ha el6fras szerint hasznaljuk 6ket, mindegyik egyforman hatekony
lehet.
Velemenyem szerint a ciccina lehet6 legkevesebb vegyszert hasz-
naljuk. Serent nem fenyegeti a kullancsveszely - hetente egyszer
vagy ketszer van csak kint a szabadban, akkor is porazon -, ezert
en a csak bolhak ellen hato Advantage-t hasznalom. Ezenkfvl a
J6, ha tudja: ARevolution szint<~negy helyi alkalmazasra szol-
gal6 szer, ami nemregiben latott napvilagot. Aktiv hat6anya-
ga, a selamectin tbbfele parazitaval, igy peldaul a szivfer-
gekkel is felveszi a harcot. Megbenitja a kartekony el6skd6t.
A Revolutiont havonta egyszer kell a cica b6rere cseppenteni.
A kullancsok, atkak es kifejlett bolhak ellen is hathat6s szer.
Meggatolja tovabba, hogy a bolhapetek kikeljenek, es megli
a horogfergeket es az ors6gilisztakat iso(Magyarorszagi neve
Stronghold.)
javasolt havonkenti alkalmazas helyett csak hathetente hasznalom,
es igy is tkeletesen kifejti a hatasat. Az sem mellekes persze, hogy
ily m6don nemi penzt is megsp6rolhat az ember. Az olyan cicak
eseteben azonban, amelyek gyakrabban jarnak ki a szabadba, s ez-
altal jobban ki vannak teve a bolhak veszelyenek, indokolt lehet a
havonkenti alkalmazas. Mindig fogadja meg allatorvosa tanacsat.
6 ismeri cicaja krlmenyeit.
A termeszetes bolhairt6kkal kapcsolatban megoszlanak a ve-
lemenyek. Sokan a fokhagyma es a sreleszt6 j6tekony hatasara
esksznek, amik sok B-vitamint tartalmaznak. Tudomanyos kuta-
tasok nem tamasztjak ala, hogy val6ban hatekonyak a bolhakkal
szemben, de egyes tulajdonosok legendakat zengenek r6luk. Le-
het, hogy az effajta taplalekkiegeszit6k nem segitenek, de artani
sem artanak. A mennyisegket azonban minden esetben az allat-
orvos hatarozza meg, nehogy felborltsak a cica tapanyagegyensu-
Iyat. Tudnia kell ugyanis, hogy a tul sok fokhagyma peldaul karos
a cicara. Anemiat (verszegenyseget) okozhat, ezert feltetlenl ta-
nacskozzon allatorvosaval, miel6tt hazilag pr6balna meg kikuralni
kedvencet.
A legtermeszetesebb megel6zesi m6d azonban meg mindig az,
ha meg6rzi kedvence egeszseget. A beteg es gyenge immunrend-
szenl allatok ugyanis jobban vonzzak a bolhakat, mint az egesz-
segesek. A bolhak f6kent akkor tamadnak, ha a cica legyenglt
allapotban van.
Az elektrornos keszlekek es az ultrahang nem riasztjak el a bol-
hakat. Ne pocsekolja rajuk a penzet, es kimelje meg t6lk kedven-
cet. Kutatasok bizonyitjak, hogy tbb kart okoznak, mint hasznot,
ugyanis karositjak a cicak hallasat, ugyanakkor a parazitakkal szem-
ben hatastalanok.
182 KLYKMACSKK
A fedeztett~s
Vessen egy pillantast az leben szundikal6 kis sz6rgomb6cra. Ha
allatmenhelyr61 vette magahoz, n is belathatja, nagy szerencseje
volt. t kismacskab61 negy biztosan a rvidebbet huzza, es soha
nem adatik meg neki, hogy egy szeret6 ember leben pihenhessen.
Egyszeruen nincs eleg olyan hely, ahol a kismacskak otthonra lel-
hetnek.
Ervek es ellenervek
Ha n nem tapasztalt tenyeszt6, es cic<ijanem fajtatiszta, nem
rendelkezik olyan tulajdonsagokkal, amik miatt erdemes lenne
tenyeszteni, nem javaslom, hogy paroztassa. A macskatenyesztes
felel6ssegteljes rpunka, sok id6t es energiat igenyel. A tenyesz-
t6knek ismernik keIl a macskaszl6k csaladfajat, es tisztaban
keIl lennik a genetikai trvenyszerusegekkel, hogy meg tudjak
j6solni, melyik parost61 milyen klykk szlethetnek. Es amikor a
kicsik megszletnek, rlnek, es tragediakent elik meg, amikor a
klykk elpusztulnak. Nem sajnaljak az id6t es a penzt, szeretik a
munkajukat. Ok vallaljak a felel6sseget a szletend6 cic<iksorsaert,
azokat vagy kiallftasokra, versenyekre viszik vagy eladjak a meg-
rendel6knek.
Fajtatiszta macskakat tenyeszteni nagyon csabft6an hangzik, de
ez egy olyan dolog, amit nem knnyu j61 csinalni. Ha nnek kedve
tamadna hozza, el6szr szanja ra az id6t, es melyedjen el a tema-
ban egy kicsit. Vannak hasznalhat6 es j6 knyvek, de mint oly sok
minden mast, csak knyvb61 ezt a szakmat sem lehet elsajatftani.
Keressen fel egy kzeli tenyeszetet. Kerdez6skdjn a tenyeszt6t61,
latogasson el kiallftasokra, versenyekre, tudjon meg minel tbbet
err61 a nehez munkar61.
Macskatenyesztesb61 nem lehet meggazdagodni. Miutan a te-
nyeszt6k kifizetik az sszes kltsegket - ved6oltasokat, feregtele-
nfteseket, allatorvosi vizsgalatokat, tapokat es felszereleseket - nem
sok hasznuk marad. A legjobb nevu tenyeszetek, akik a legtbb
penzt kerik a klykkert, nagyon sok id6t, penzt es energiat fordfta-
nak arra, hogy bajnoksagokon es kiallftasokon, versenyeken vegye-
nek reszt - aIland6an jarjak az orszagot.
Ha paroztatni szandekozik kedvencet, keszljn fel ra, hogy mi-
utan ivarerette valik, lesznek problemak vele. A lanymacskak elkez-
denek tzeIni, ezzel jelzik, hogy keszen allnak a kandurok fogada-
sara. I1yenkor ne ha olyan mertekben megvaltozik a viselkedesk,
hogy nehez veIk bfrni. Nyugtalanna vainak, hangosan nyivakol-
nak, a hatukon hemperegnek es mindent eIkvetnek, hogy kijussa-
nak a hazb61. Egy-ket tapasztalatlan tuIajdonos ezt Iatva eI6szr azt
hiszi, hogy a cica beteg es a fajdalom gytri. A tzeles egy id6szak,
ami februart6I okt6berig krIbeIl haromhetenkent ujra es ujra
visszater - mindaddig, mfg a cica vemhes nem Iesz. Att6I fgg6en,
hogy mikor szIetett, egy cica akar mar negy h6napos koraban el-
kezdhet tzeIni.
A fiumacskakra szinten az jellemz6, hogy parzasi id6szakban
mindenaron ki akarnak jutni a hzb61, hogy a n6stenyek kzeIe-
be juthassanak, es azzal jelzik przasi szndekukat, hogy mindent
lefrcskInek az athat6 szagli vizeIetkkel. I1yenkor a falakat, a bu-
torokat, berendezesi trgyakat es a sz6nyegeket sem kfmelik. A ms
'kandurokkal folytatott csatrozasok miatt a nem ivartalanftott fiu-
macskkjobban ki vannak teve a kInbz6 probIemk, fgypeIdul
tlyogok es kelesek kialakulsa veszelyenek isoAvizeletpermetezest
akr mar het h6napos korban is eIkezdhetik a kandurok, de inkabb
csak 9-10 h6napos kort61jellemz6 ez a problema.
J6, ha tudja: A kutyakillftasokkal ellentetben, ahol is csak
nem ivartalanftott llatok vehetnek reszt, a macskakillfta-
sokon kIn kateg6riban versenyezhetnek az ivartalanftott
cick isoVannak cick, amelyek az eIs6 bajnoki dmket meg
a mutet el6tt szerzik, aztn atesnek a muteten es a msodik
bajnoksgot mr mint ivartalanftott macskak nyerik meg.
A macskakillftasokon a hazimacska kateg6riban a nem
trzsknyvezett, de szeretetre melt6, egeszseges es szep ked-
vencek is indulhatnak.
Aprofi tenyeszetekben a tenyeszmacskknak nem engedik,
hogy hzon bell parosodjanak. Knnyen tisztfthat6, ken-
nelszeru helyen tar~k 6ket, ahol gumival vagy muanyaggal
vonjk be a falakat, hogy megvedjek a vizeletpermetezest61.
Miutn a kateg6rijban eInyerte a bajnoki dmet vagy va-
Iahogy mskepp kielvezhette a kandursgt, a tenyeszt6k
"nyugdfjazzk" a macskat, azaz ivartaIanf~k. Igy elete htra-
lev6 napjait boldog kedvenckent elheti le es szabadon rohan-
gIhat a hzban.
184 KLVKMACSKK
Az ivartalanittis el{jnyei
Gondolom, mostanra mar rajtt, hogy en szemely szerint az ivar-
talanftas mellett vagyok, es azt mondam, minel hamarabb, annal
jobb. Az en cicusomat, Serent is kirakta valaki az utcara, es ha en
nem talalom meg, talan mara mar nem is el. Utiaim soran minden-
feIe azt latom, hogy kiscicak szazai elnek menhelyeken, s mindegyik
legalabb olyan szeretetre es szanalomra melt6, mint Seren. Kzlk
csak nehany talal gazdara. Es ez nem a menhelyek hibaja, hanem
azoke a felel6tlen embereke, akik hagyjak, hogya cicaik ut6dokat
nemzzenek vagy hozzanak a vilagra. Pedig a megoldas nagyon egy-
szenl.
Regen az ivartalanftas javasalt ideje a n6stenyek eseteben hat
h6napos, a kanduroknal pedig kilenc h6napos kor volt. Mint ki-
derlt, azonban semmi ertelme ilyen sokaig varni. Egyes cicak
ugyanis akar mar ennel korabban is ivarerette valhatnak es kepe-
sek szaporodni. A legujabb kutatasok szerint indokolt es celszenl
a korabbi ivartalanftas. Ma az allatmenhelyeken altalaban negy
h6napos korban ivartalanftiak a cicakat, de sok helyen a mutetet
mar nyolchetes korban elvegzik a kismacskakon (es kiskutyakon).
A mutet alatt az allatok erzestelenft6t kapnak, es a legmodernebb
eljarassal sterilizaljak.
Ne feledje, az ivartalanftast legjobb meg azel6tt elvegezni, hogy
a cica ivarerette valna es ugy megvaltozna a viselkedese, hogy az
szamunkra mar-mar elviselhetetlen lenne. A sajat allatorvosa majd
megmondja, az n kedvence eseteben mi az idealis kor.
Az ivartalanftas a n6stenyeknel mindket petefeszek es a meh el-
tavolftasat jelenti. A mutet soran a cicus erzestelenft6t kap, nincs a
tudatanal es nem erez semmit. Leborotvaljak ahasat, kis bemetszest
csinalnak rajta, eltavolftiak az ivarszerveit, majd sszevarrjak vagy
kapcsozzak a nyflast. A varratokat vagy kapcsokat 7-10 nap mulva
kiszedik.
Nagyon fontos, hogy amfg be nem gy6gyult, a cica ne nyalogassa
es ne harapdalja a sebet. Ezt knnyen elerhetik, ha a seb mind-
ket oldalat (es nem pedig magat a sebet) bekenjk egy keves Vick's
VapoRubbal. Az allatorvosok szerint a macskak annyira nem bfrjak
a szagat, hogy garantaltan nem nyulnak a sebhez.
Figyelem! Az allatorvos tudta nelkl soha ne adjunk a cicanak
fajdalomcsillapft6 szert. Az Aspirin, Kalmopyrin es Istopyrin akar
meg is lheti az allatot! Ha ugy latia, hogy a mutet utan a cicanak
szksege lenne fajdalomcsillapft6ra, frassa fel az allatorvossal.
Afiueidtkat kiherelik vagy mas neven kasztraljak. Elalta~ak 6ket,
leborotvaljak a sz6rt a farkuk alatt, a herezaesk6jukon vagnak egy
rest, es kiveszikbel6lk a hereket. Avagas altalaban olyan piei, hogy
ssze sem keIl varrni.
J6, ha tudja: El6fordul, hogy fiueiea herei nem szallnak le.
Szleteskor a herek altalaban a herezaesk6ban vannak, de az
els6 nehany h6napban onnan ki is vandorolhatnak. Ha egyik
here sines a herezaesk6ban, rejtettherejusegr61, ha pedig esak
az egyik here van a herezaesk6ban, egyherejusegr61 besze-
lnk. Ezekben az esetekben az allatorvos rest vag a eiea hasan,
megkeresi es eltavo1f~a a hereket, aztan ugyanugy bevarrja
vagy sszekapesozza a sebet, mint a kasztralas soran.
A eidtkat altalaban a mutet el6tti este fektetik be a k6rhazba.
Masnap elvegzik rajta a mutetet, es meg ugyanaznap delutan vagy
este hazamehet. Minden eiea maskeppen reagal a mutetre. Van,
amelyik egy-ket napig az atlagosnal tbbet alszik es pihenget, de a
tbbseg gyorsan felepl, es el tovabb, mintha mi sem trtent volna.
Neha az allatorvos kerheti, hogy amig a seb teljesen be nem gy6gyul
es a varratokat ki nem szedtek, egy kiesit fogjuk vissza a eidtt.
Az ivartalanitas mellett sok minden sz61. Nemhogy semmilyen
karos kvetkezmennyel nem jar, de meg meg is hosszabbitha~a a
eiea eletet. El6szr is kikszblhe~k vele az ivarertettseggel, par-
zassal es vemhesseggel egytt jar6 viselkedesi problemakat. Segit
meg6rizni a eiea egeszseget, ugyanis eskkenti a talyogok, kelesek,
a harapas u~an terjed6 FIV es a klnfele daganatos betegsegek
- here- eseml6rak - koekazatat. Tovabba az ivartalanitott eiea nem
esatangol el, nem rohangal a n6stenyek utan, igy kisebb az eselye,
hogy elgazolja egy aut6.
Amutet megkimeli a eicat az ivarzast es a parzast kiser6 kellemet-
lensegekt61 es stresszt61. Utana stresszmentesen es kiegyensulyozot-
tan elhet, mint hazi kedvenc. Az allatot a mutettel nem fosz~uk
meg semmit61 - nem fog neki hianyozni, amit soha nem tapasztalt
meg. Az ivartalanitott eicak gondtalanabbul elhetnek, esak arra keIl
trekednik, hogy minel jobb kapesolatot epitsenek ki velnk, a
gazdaikkal.
Vegl, ami a legfontosabb, a sterilizalassal megakadalyozha~uk,
hogy olyan klykk ne jjjenek a vilagra, amelyekre senkinek sines
186 KLYKMACSKK
szksege, es amelyekr6l senki sem hajland6 gondoskodni - 6k ha-
lalra vannak ftelve. Ha nem akarunk kismacskakat, mert nem tud-
juk vallaini a nevelesket vagy nem tudunk nekik gazdat talalni, az
ivartalanftas a legjobb, amit tehetnk.
Vegleges karomelhivolitas
Ez a kerdes 6riasi vitakat robbantott ki, es rendkfvli mertekben
megosztja a macskabaratok taborat. A macskak termeszetknel fog-
va karmolnak. Mfg szabadon eltek, a vadonban ez nem is jelentett
klnsebb problemat. Miutan azonban haziasftotta 6ket az ember,
a karomkoptatasi es -elesft6 szokasaik hirtelen elkezdtek egyre na-
gyobb gondot jelenteni az ember szamara.
En 6szinten megmondom, hogy ellene vagyok a vegleges ka-
romeltavolftasnak. Azt mondom, hogy csak a legvegs6 esetben, ha
mar semmilyen mas lehet6seg nincs, szabad elvegeztetni kedven-
cnkn.
Az ivartalanltassal szemben a karomeltavolftas csak a tulajdonos
erdeket szolgalja, a macskanak szegenynek semmifele haszna nem
szarmazik be16le. S6t! Egyetlenegy esett6l eltekintve. Ha valasztani
keIl akzl, hogy a cica a karmait vagy az otthonat es eletet veszltse
el, termeszetesen nem kerdeses a dntes. Ebben az egy esetben
vonakodva bar, de en is a karmok vegleges eltavolftasat valasz-
tanam.
A mutet
A karmokat muteti eljaras soran tavolftjak el veglegesen, amikor is
a cica utols6 ujjpercet levagjak. A mutetet steril krlmenyek kztt
vegzik, az allatot elaltatjak. A karmokat es ujjfzleteket szikevel vagy
egy specialis karomvag6val amputaljak. A sebeket vagy bevarrjak
vagy bekenik egy sejtkepz6dest segft6 anyaggal. A cica mancsait
egy-ket napig bektve tartjak, hogy ne verezzenek.
Figyelem! A mutettel a cidk elveszftik a ved6eszkzeik egy re-
szet, ezert a szabadban kevesbe lesznek kepesek megvedeni magu-
kat. Ha csak a meIls6 laba:ikr6l vagjak le a karmaikat, egyes cidk
tovabbra is fognak tudni peldaul fara maszni. Biztonsaguk erdeke-
ben a karmaikt6l megfosztott cidkat tartsuk inkabb kizar6lag csak
a lakasban vagy hazban.
Minel fiatalabb egy cica, anmil hamarabb felepl a mutet utim.
Ezert, es termeszetesen gazdasagossagi okokb61 (az altatasi klt-
seget csak egyszer keIl kifizetni) a karmok levagasat sok esetben
az ivartalanftassal egytt vegzik el. AItalaban csak a cicak meIls6
labair61 tavolftjak el a karmokat veglegesen, amikkel karmolnak es
megjellik a territ6riumukat.
A mutetek soran legtijabban szike helyett lezersugarakat hasz-
nalnak. Alezer nem elvagja, hanem elparologtatja a szveteket, es
mintegy elegeti az idegvegz6deseket es verereket, ily m6don kisebb
a fajdalom es kevesebb a verzes. Ugyanakkor azonban a nagy h6
miatt a sebek lassabban gy6gyulnak.
A mutet utan a cicak nehany napig a szokasosnal is nagyobb
odafigyelest es tbb gyengedseget igenyelnek. Krlbell egy hetig
a mancsaik meg nagyon erzekenyek, ezert atmenetileg finomabb,
kevesbe erdes alommal tltsk fel a vecejket, nehogy felsertsek a
meg friss sebeket. Javas10m a papfrcsfkokat, fecniket erre a celra.
A legtbb cica 48-72 6raval a mutet utan mar ismet felkel es jarni
pr6bal. Erre az id6szakra kerjnk az allatorvost61 egy kis fajdalom-
csillapft6t.
Letezik egy masik eljaras is, melynek soran a karmokat nem
vagjak le, csak kivagnak egy kis darabot a masodik es harmadik ujj-
percet sszekt6 fnb61,minek kvetkezteben az allat tbbe nem lesz
kepes kiereszteni a karmait. A mutet eredmenyekent rendszerint az
ujjak megvastagodnak es a karmok tompabba valnak. De ett61 fg-
getlenl tovabbra is figyelni es vagni keIl a karmokat.
A mutet hatasa a cica testi es lelki egeszsegere
Bar nincs r6la tudomasom, hogy barmifele tanulmanyt vegeztek
volna arra vonatkoz6an, hogy milyen hatassal van a karmok veg-
leges eltavolftasa a cicak testi es lelki egeszsegere, arr61 mar haIlot-
tarn, hogy a muteten atesett allatoknal a karmok helyet a vedekezes
soran a fogak veszik at. Akiallftasszervez6k olyannyira meg vannak
gy6z6dve arr61, hogy a karmok vegleges levagasa lelki serlest okoz
az allatokban, hogy a karomtalanftott cicak szamara nem engede-
lyezik a versenyeken val6 reszvetelt. '
A karmok eltavolftasanak szksegesseget a butorok es sz6nyegek
6vasan tul semmi nem indokolja. Vagyisa cicanak semmifele haszna
nem valik bel6le. A mutet utan egyes cicaknak megvaltozik a sze-
melyisegk. Azt persze nem lehet megmondani, hogy ez a karmok
188 KLVKMACSKK
elvesztesenek, a mutet soran atelt traumanak a kvetkezmenye-e
vagy termeszetes velejar6ja a korosodasnak.
Sok cican semmilyen negativ jelet nem lehet annak eszrevenni,
hogy megfosztottak a karmait61. A karmok meglete vagy hianya
tehat ne legyen dnt6 szempont abban a kerdesben, hogy rkbe
fogadjon-e egy bajos, menhelyes kiscicat vagy sem.
Mutet helyett
En azt javas10m, minden lehetoseget merlegeljen mielott vegleg
elszanja magat a mutetre. Munkam soran rengeteg olyan cicaval
talalkozom, amelyeknek meg azel6tt levagtak a karmaikat, hogy
egyetlenegyszer is kart okoztak volna, s ezaltal megfosztottak 6ket a
normalis elet lehet6seget61.
Szamos egyeb, kevesbe kegyetlen m6dja van annak, hogy rave-
gyk kedvencnket, ne karmolasszon ssze mindent. Ha a kezdetek-
tol fogva tanitga~uk, es biztositunk szamara kapar6fat es deszkat,
ahol kielheti sztneit, megszokja, hogy a butorokat es sz6nyegeket
beken kell hagyni. Termeszetesen ez sokkal nehezebb, mint meg-
kerni az allatorvost, hogy egy szikevel vagy lezerrel oldja meg a
problem<it, de mindenkeppen megeri a faradsagot es trelmet.
Ajanlom figyelmebe: A Soft Paws apr6cska, muanyag karom-
ved6. Ha raragasz~uk az ujjaira, kedvencnk akkor sem tudja
megrongalni a butort vagy egyeb berendezesi targyakat, ha
veletlenl elfeledkezik magar61 es megis kiereszti a karmait.
A Soft Paws egy nagyon humanus es biztonsagos megoldas.
4-6 het utan szkseges cserelni. Egy tasakban 3-4 cserere ele-
gendo karomved6 talalhat6.
10
A BETEGSEGEK
/'
FELISMERESE
/' /'
ES KEZELESE
A korai felismeres jelentosege
Kedvence eleteben n a legfontosabb szemely. ntol kap enni,
n jatszik vele, n gondozza, es n vigyaz az egeszsegere. Ez
ut6bbi feladat azonban nem egyedl nre harul. Az allatorvosa ta-
nacsokkal latja el, beadja a cicanak a vedooltasokat, megvizsgalja,
es kezeli, ha megbetegszik. De az allatorvos csak akkor tud segfteni,
ha n idoben felismeri a problemat. Ehhez pedig az kell, hogy n
tudja, hogyan viselkedik es nez ki az egeszseges cica, es ha barmi,
normalist61 elterot tapasztal, az figyelmezteto jel.
Idealis esetben elete eIsa eveben az allatorvos mindssze ha-
romszor-negyszer, azt kvetoen pedig evente egyszer-ketszer -a
rutinvizsgalatok es vedooltasok alkalmaval-Iatja a cicat. n viszont
egytt el vele, nap mint nap latja. Ismeri minden rezdleset, fgy
nnek fel kell tunjn, ha valami nincs rendben vele.
Sok tulajdonos szamol be arr61, hogy olyan eros, mar-m~r misz-
tikus ktelek fUzi a kedvencehez, hogy megerzi, ha valami baj van
vele. Az sztnk megsugja nekik, hogy cicajuk nem erzi j61 magat.
Minel szorosabb a ktelek, annal erosebb ez az sztn. Aholisztikus
gy6gyft6k arra sztkelik a hobbiallat-tulajdonosokat, hogy hallgas-
sanak erre a belso hangra. A tudatalattink eszrevehet olyan jelzese-
ket, amelyek fltt egyebkent elsiklanank.
190 KLVKMACSKK
Rendszeres ellenorzes
Rendszeresen vizsgalja at otthonkedvencet. Ez a rutineIlen6rzes
nem nehez, es tovabb er6sftheti kettejk kapcsolatat. Acica imadja,
ha odafigyelnek ra, es meghalalja a tr6dest.
A legalkalmasabbak a vizsgalatra az esti 6rak, de megejtheti
napkzben is, amikor kedvence egy kicsit nyugodtabb. Fektesse az
lebe, es kezdje a vizsgal6dast a fejevel es a pofajaval. EIlen6rizze a
szemet, kukkantson be a flebe es gy6z6djn meg r6la, hogy tiszta-e
az orra. Ha engedi, nyissa ki a szajat, es nezze meg az fnyet.
Vegl tapogassa at az egesz testet a fejet61 kezdve az oldalan es
ahasan keresztl a lagyekaig. Elvezni fogja, ahogy az ujjaival gyen-
geden atsimftja a b6ret es meggy6z6dik r6la, hogy sehol sincsenek
rajta sebek, hegek vagy duzzanatok. Kln figyeljen oda a sz6rcso-
m6kra, csimb6kokra, amik f6kent a hajlatokban es fl mgtt szok-
tak el6fordulni. Ne felejtse el felemelni a farkat sem, hogy biztos
legyen benne, semmi jele hasmenesnek vagy fergeknek.
Ez a kis nehany perces "bogaraszas" a cicanak j6lesik, n pedig
jobban megismeri. Barmilyen valtozast eszlel az aIlapotaban, vegye
fel a kapcsolatot az aIlatorvossal es kerjen tanacsot t6le. 6 majd
megmondja, hogy mit keIl tenni, ha egyaltalan szkseges valamit
tenni.
Tipp: Rendszeresen kfserje figyelemmel a cica taplalkozasi
es szekelesi szokasait isoA taplalekfelvetel es a szeklet pontos
kepet ad az egeszsegi aIlapotr61. A cicavece nem megfelel6
hasznalata lehet viselkedesi es nevelesi problema is, de nagyon
gyakran egeszsegi problema aIl a hattereben.
Betegellatas otthon
El6fordulhat, hogy a beteg cicat otthon nnek keIl kezelnie. Nem
keIl megijednie t6le, az aIlatorvosok es asszisztenseik keszsegesen
elmondjak es megmutatjak, mit keIl tennie.
Sok betegseg nem igenyel k6rhazi apolast, de otthon a gazdinak
gy6gyszerrel keIl kezelnie a negylabu beteget. Olykor az egeszseges
cicaknak is - gondoljunk csak a bolhairtasra vagy feregtelenftesre
- gy6gyszert keIl adni. Sajnos a cicak azonban nem arr61 hfresek,
A BETEGSEGEK FELISMERESE ES KEZELESE 191
hogy az eIs6 sz6ra kitatjak a szajukat es Ienyelik a gy6gyszert. Olya-
nok, vagy meg rosszabbak, mint a kisgyerekek. Hisz a gyerekeknek
eImagyarazhatjuk, mi trtenik, es nemi hizeigessel ravehetjk 6ket,
hogy engedelmeskedjenek. VeIk szemben a cicak nem ertik meg,
es nem is erdekli 6ket, miert pr6baljuk belejk er6ltetni a rendsze-
rint rossz izu gy6gyszereket. Raadasul a sz6rgomb6cok a karmaikat
es tuhegyes fogaikat is bevetik, hogy kifejezzek rosszallasukat es
nemtetszesket. S mi tbb, olyan paranyiak, es annyira ficeregnek,
hogy muveszet 6ket megfogni.
Tabletta beadasa
A kiscicaknak pici szajuk van, nehez nekik beadni a tablettat.
Akutyakkai ellentetben, amelyek a finom falatokat akar tabiettastul
192 KLVKMACSKK
is hajland6ak felfalni, a fiatal cicakat es az id6sebb macskakat ne-
hezebb raszedni. Megpr6balhatjuk belerejteni a tablettat a kedvenc
eledelkbe, de tfzb61kilenc esetben egyszenlen lenyaljak r6la az en-
nival6t, es otthagyjak. Kerdezze meg az allatorvosat61, hogy ssze-
trheti-e es belekeverheti-e valamilyen ennival6ba. A tonhalpepnek
peldaul eleg er6s az illata.
A sikeres tablettabeadas titka, hogy gyorsan csinaljuk, es kfnaljuk
meg utana valami finomsaggal az allatot, hogy knnyebben elfelejt-
se a kellemetlen fzt es elmenyt. A kvetkez6keppen jarjunk el.
Az ujjaival az orra feIe fogja meg, es fordftsa a cica fejet a meny-
nyezet feIe. Ett61 egy kicsit kinyllik a szaja. Aztan a hvelyk- es mu-
tat6- vagy kzeps6 ujjaival a pofajat gyengeden nyomja a fogahoz,
amit61 meg nagyobbra nyitja a szajat.
A masik kezeben tartsa keszenletben a tablettat, hogy amikor el-
tatja a szajat, azonnal a nyelvere tudja helyezni. Minel hatrebb teszi,
annal knnyebb lesz lenyelnie.
Majd gyorsan, gyesen csukja be a szajat, es simogassa a torkat,
amfg le nem nyeli. Onnan fogja tudni, hogy lenyelte, ha megnyalja
a szajat.
Valamilyen finomsagot mindig el6re keszftsen ki, hogy mihelyst
lenyelte a tablettat, megkfnalhassa vele. Az ennival6 szinte mindig
segft elvonni a figyelmet a gy6gyszerr61, es ha veletlenl addig meg
nem sikerlt lenyelnie, vele egytt a pirula is lecsuszik.
Ajanlom figyelmebe: A kiscicaknak (es feln6tt macskaknak)
nagyon nehez gy6gyszert beadni, es a stressz, amit kzben
atelnek, csak meg inkabb ront az allapotukon. Sok mulik
azonban a gy6gyszer sszeallftasan. Az allatorvos megkerheti
a gy6gyszereszt, hogy olyan fzure, formajura es nagysaglira
keszftse el a gy6gyszert, amit a cica szfvesen elfogad. Ily m6-
don nem kell a tablettakat sem kis darabokra trni.
Folyekony gy6gyszerek
A cseppeket es szirupokat keszsegesebben veszik be a cicak, mint a
tablettakat. Beadni is knnyebb 6ket, mert nem kell hozza nagyra
nyitni az allat szajat. Mindssze egy fecskend6re vagy pipettara es a
gy6gyszerre van szksege.
A BETEGSEGEK FELiSMERESE ES KEZELESE 193
Fecskend6t az allatorvost61 kerhet. A folyekony gy6gyszerek
altalaban applikatorral egytt kaphat6k, de egy fecskend6 - ter-
meszetesen tu nelkl - minden kisaIlat-tulajdonos hazipatikajaban
szkseges. Knnyu 6ket hasznalni, pontosan ki lehet velk merni a
szkseges mennyiseget, es a cicak, macskak is keszsegesen elfogad-
jak 6ket.
Szivja fel az el6irt mennyiseget a fecskend6be vagy pipettaba.
Ugyanugy, ahogy a tabletta beadasanalleirtam, egyik kezevel fogja
meg es forditsa a mennyezet fele a cica fejet. Aztan dugja a fecsken-
d6t vagy pipettat a szaja egyik sarkaba, es fecskendezze be az olda-
tot. Vegl huzza ki az applikatort, es tartsa csukva a szajat, amig azt
nem la~a, hogy nyelt egyet.
Flcseppek
A flcseppek beadasanal nagyon fontos, hogy mindvegig szorosan
fogjuk a cicat, es neengedjk, hogy megrazza a fejet. Ha nem vigya-
zunk, knnyen azon vehe~k magunkat eszre, hogy a cseppek mind
a ruhankon vegzik. Amuvelethez ajanlott ktenyt ktni magunk ele
vagy egy regi kpenyt felvennnk. Ugyanis a legnagyobb igyekezet
ellenere is elOfordul, hogy miutan elengedtk, megrazza magat es
rank frcskl nehanyat a cseppekb61.
A kvetkez6keppen lehet biztonsagosan kitisztitani a cica f-
let. Nagyon vigyazzon, nehogy megsertse az erzekeny dobhartyat.
A fltisztit6 palcikak hasznalata veszelyes. Ha megis elkerlhetetle-
nek a kezeleshez, kerje meg allatorvosat, hogy mutassa be, hogyan
lehet 6ket biztonsaggal alkalmazni.
Aflbetegsegben szenved6 cicaknak gyakran irnak fel az allator-
vosok cseppeket vagy ken6csket. Altalaban mindssze ket-harom
cseppet es egy keveske ken6cst keIl az allat flebe bejuttatni. For-
ditsa a cica fejet ugy, hogy a megfele16 flnyilasa a mennyezet fele
nezzen, es hagyja, hogy a gravitaci6 dolgozzon n helyett. Miutan
a csepp vagy a ken6cs a helyere kerlt, gyengeden masszirozza a
cica fle tvet, hogy a gy6gyszer eljuthasson es kifejthesse hatasat a
haIl6jaratokban isoJ61is fog esni a cicanak ez a kis masszazs, mert
maganak melyen mar nem tudja megvakarni a flet.
Ha az allatorvos flrhesseget allapit meg nala, harom-negy
heten at hetente egyszer alaposan ki keIl tisztitanunk kedvencnk
flet. igyazokat a melyebben megbuv6 atkakat is el tudjuk tavo-
litani, amelyek az els6 kezeles alkalmaval bent maradtak a flben.
194 KLVKMACSKK
A drogeriakban, gy6gyszertarakban recept nelkl is lehet ellenk
szert kapni, de az allatorvos is felfrhat flcseppeket.
Egyik kezevel tartsa mozdulatlanul a cica fejet, a masik kezevel
pedig cseppentse a flebe a folyekony gy6gyszert, majd masszirozza
a fle tvet. Afle hegyet fogja erosen, nehogy tul hamar razza meg
a fejet. A masszazs hatasara a belso ha1l6jaratokb61 is felszinre jut-
nak a k6rokoz6k es a flzsir, ahonnan mar egyszerubb es knnyebb
kitrlni. Ketszer-haromszor is szkseges lehet megismetelni a ke-
zelest, mire teljesen tiszta lesz a cica fle.
A holisztikus gy6gyit6k azt javasoljak, hogy a flrhesseg keze-
lesehez hasznaljunk olajat. Barmilyenfajta - asvanyi olaj, babaolaj
vagy napraforg6olaj - megfelel a celnak, mert belefulladnak az at-
kak. Termeszetesen nagyon fontos, hogy val6ban flrhesseg okoz-
za a cica panaszait. Az olajjal nem tudja megserteni a dobhartyat,
de elpusztithatja a k6rokoz6kat es megszntetheti a kinz6 viszketest.
Olajjal is legalabb harom heten at kezelje a cica flet, hogy minden
atkat61 megszabaduljon.
Figyelem! Az egyes fertozo betegsegben vagy flrhessegben
szenvedo cicakkal gyakran elofordul, hogy annyira viszket, kivr-
sdik es erzekennye valik a flk, hogy nem engedik, hogv hozza-
erjnk. Maskor annyira elvakarjak a flket, hogy az vere~ni kezd
vagy megduzzad a flkagyl6juk. Ebben az esetben vermlenyrol be-
szelnk. Ekkor a legjobb, ha felkeresi az allatorvost, hogy kedvence
olyan kezelesben reszesljn, amire val6ban szksege van.
Szemcseppek
Alegtbb esetben semmi mast nem kell tenni, csak a plafon feIe for-
di~a a cica fejet es mindket szemebe cseppent nehanyat az oldatb6l.
Neha azonban nem cseppeket, hanem kenocst ir fel az allatorvos.
A kenocskkel 6vatosabban kell banni, nehogy megszurjuk a cica
szemet.
A fiatal cicak feje altalaban olyan kicsi, hogy ugyanazzal a ke-
znkkel szet tudjuk fesziteni a szemhejat, amelyikkel a fejet tar~uk.
Ovatosan huzza le az als6 szemhejat, nyomja bele az eloirt meny-
nyisegli kenocst, es csukja be a szemet. A cica sztnsen pislogni
kezd, amitol a kenocs egyenletesen eloszlik a szemen.
Rendkivl fontos, hogy a szemcseppek es kenocsk beadasa kz-
ben erosen tartsuk kedvencnket, klnben akaratunk ellenere is
megserthe~k a szemet, ha elkezd tiltakozni es ficankolni. Ha nincs
segitsege,jarjon el a kvetkez6 m6don: Terdeljen le a fldre, es fog-
ja a terdei kze a ciccit.Az allat nnek hattallegyen. Igy sem el6re,
sem hatra nem tud elmeneklni, n pedig nyugodtan lekezelheti a
szemet.
S hacsak nem ellenjavallt, soha ne felejtse el a muvelet utan egy
jutalomfalattal megkinalni keuvencet, hogy ha ujra sor kerl a keze-
lesre, mar ne ellenkezzen.
B6rbetegsegek kezelese
A b6r bekenese ken6ccsel talan az sszes kzl a legknnyebb es
legegyszenlbb kezeles. A problemat csak az okozza, hogy a ciccik
mindent lenyalnak, ami a b6rkre kerl. Miutan felvitte a ken6cst
vagy balzsamot a b6rere, vonja el a cica figyelmet jatekkal. Tiz-ti-
zent percig, amig a gy6gyszer felsziv6dik, jatsszon vele.
Az Erzsebet-galler szinten segit megakadalyozni, hogy a cica
elerje es lenyalja a bekent terletet. Ez az angol kiralyn6 reven
nepszenlve valt, merev galler nehany centimeteres szelessegevel
lehetetlenne teszi, hogy a cica elerje a nyelvevel a ken6cst. Abban
az esetben is nagyon hasznos, ha azt akarjuk eierni, hogy kedven-
cnk ne vakarja a flet, vagy a fogaval ne sertse meg sajeit magat.
A ved6gallert az allatfelszerelesi zletekben vagy az allatorvost61
szerezheti be.
El6fordulhat azonban, hogy kedvence meg olyan paranyi, hogy
nem lehet ra megfelel6 meretu gallert kapni. Ebben az esetben
hazilag is keszithet szamara ved6ruhat. Adjon ra egy kismeretu
gyerekp616t, akkor nem tudja magat nyalogatni. A fejet dugja at a
nyakkivagason, a ket mells6 labat dugja az ujjaiba es a maradekot
alul tuzze ssze a farka alatt.
A tiz leggyakoribb macskabetegseg
A sulyosabb betegsegeket soha ne pr6balja maga diagnosztizalni es
kezelni. Az allatorvosok nem veletlenl tanulnak olyan sokaig, mig
megkapjak a diplomajukat. Raadasul nekik megvannak ra az eszk-
zeik es a lehet6segk is, hogy vizsgalatokkal igazoljak gyanujukat.
A leggyakoribb macskabetegsegekkel es azok tneteivel azonban
nem art, ha n is tisztaban van. Legtbbjket meg lehet el6zni, es
klnsen, ha id6ben eszrevesszk 6ket, gy6gyithat6k iso
196 KLVKMACSKK
Hasmenes
Aki aJlatot tart, fel kell keszlnie a kellemetlenebb feladatokra isofgy
peldaul hozza keil szoknia a macskavece tisztftasahoz isoAz egeszse-
ges cica szeklete se nem tul hfg, se nem tul kemeny, es a taplalekt61
fggoen vilagos- vagy stetbarna szfml.
Ha kedvence kiramolja a szemetest vagy egyik fajta eledelrol at-
ter a masikra, ertelemszenlen megvaltozik a szeklete. Ha felgyorsul
a belek perisztaltikus mozgasa, a cica szeklete hfgabb lesz es eltero
szfnu. Ha vert eszlel kedvence szekleteben, azonnal vigye allator-
voshoz.
A hasmenes szamos betegsegnek lehet a tnete. fgy peldaul utal-
hat belso eloskdokre vagy vfrusfertozesre, kztk panleukopeniara
Gyakran
ellenorizze
a macskavecet,
hogy idoben
eszrevegye a
hasmenesre vagy
belso eloskdok
jelenletere
utal6 jeleket.
A cicak bizonyos
betegsegeket ugy
is elkaPhatnak,
hogy kzs ladat
hasznalnak
egy masik
jertoztt cicaval.
A hasmenes
szamos klnbzo
betegsegnek lehet
a jele.
(a kes6bbiekben mindket betegsegr61 reszletesebben is olvashat).
A hasmeneses eiea sok folyadekot veszft, amit61 meg jobban legyen-
glhet.
A heves es hosszan tart6 hasmenes szinte teljesen kiszarfthatja
a eiclt, ami nagyon veszelyes. Azt, hogy mennyire van kiszaradva,
knnyen kiderftheti azugynevezetett "tark6b6rteszttel".
Az egeszseges eiea nyakan a b6r nagyon laza es rugalmas. Ha
finoman megfogja, m<yd elereszti, azonnal visszaugrik a helyere.
Ha nem fgy trtenik, vagyis ha nem ugrik vissza vagy esak nagyon
lassan veszi fel eredeti ala~;it, biztosak lehetnk benne, hogy az
allat ki van szaradva. Ha ilyet tapasztal, srg6sen allatorvoshoz keIl
Vlnnle.
A hasmenes a kiseicaknal komoly problemat jelez, ezert a lehet6
leggyorsabban fel keIl keresni az allatorvost vele. A felevesnel id6-
sebb eicaknak, ha egyebkent a betegsegnek semmilyen mas jelet
nem vesszk eszre rajtuk, adhatunk egy kis hasfog6t, amig nem
tudjuk orvoshoz vinni.
Kls6 el6skd6k (atkak, bolkak, kullancsok)
A eicak idealis eelpontok az el6skd6k szamara. Kzel vannak a ta-
lajhoz, knnyu elrejt6zni a bundajukban, es talan nem eleg alaposak
a tisztalkodas tekinteteben. Akls6 el6skd6k inkabb idegesit6ek es
bosszant6ak, mint veszelyesek, de a fiatal eicaknal komoly gondot is
okozhatnak.
A rhatk<ik paranyi, feheres szinu, p6kszeru allatkak, negy par
jar6labbal. Aeicakon f6kent a fl haIl6jarataiban el6skdnek. Ab6r
lehamlott sejtjeivel taplalkoznak, es kiszivjak a b6r attetsz6 folyade-
kat, a nyiroknedvet. Ab6rn kipirosodast, heves viszketest okoznak,
es gyakran fulgyuIladashoz vezetnek. A fert6ztt eiea aIland6an
razza a fejet es a manesaval a flehez kapkod. A fleben stetbarna
kis szemeseket lehet latni. A flrhesseg nagyon ragalyos, ezert ha
valamelyik kedvenenk megbetegszik, az sszes tbbit (a tbbi eicat,
kutyakat, nyuszikat, vadaszgrenyeket) kezelnnk keIl.
A bolh<ik versziv6 rovarok, amelyek 6sid6k 6ta el6skdnek az
eml6skn es madarakon. Neha nem esak idegesitik es nyugtalan-
na teszik az allatot. A nagyon fiatal eicakat az a veszely is fenyegeti,
hogy a bolhak annyira kiszfvjaka veret, hogy verszegeny lesz.
Figyelem! A verszegenyseg a kiseicaknal halalt is okozhat. Az
allat teljesen legyengl, lehangolt, kedvetlen lesz, es a szaja, a fle
198 KLVKMACSKK
es a fogfnye kifeheredik. Ha barmi jel arra utal, hogy kedvence ver-
szegeny, forduljon orvoshoz.
Egyes cicakban a bolhak allergias reakciokat valthatnak ki. Ilyen-
kor elegenda egyetlen csfpes, es a cica "megarl" a viszketestal,
ugyanis erzekeny a bolha nyalaban leva feherjere. A bolhacsfpesre
allergias cicaknal gyakran lep fel a miliaris dermatitis, amikor is a
cica egesz testet apro, kis prks duzzanatok borftjak.
Elafordulhat, hogy kedvencnk bolhas, megsem latjuk vakaroz-
ni, nem talalunk rajta bolhat. Ha tudni szeretnenk, hogy bolhas-e,
allftsuk egy feher papfrdarabra, es fesljk at a szaret. A stetbarna
vagy fekete, kavezaccszeru morzsak egyertelmu jelei a bolhaknak.
Azok ugyanis nem masok, mint a bolhak altal megemesztett ver
maradvanyai, vagyis a bolhak rlekei.
A kullancsok is verszfvo parazitak. Befurjak a fejket a cica ba-
rebe, es teleszfvjak magukat verrel, ami tal a testk, mint egy kisebb
lufi felfuvodik.
Kis csomocskak, dudorok maradnak utanuk a barn. Abolhakhoz
hasonloan a kullancsok is verszegenyseget okozhatnak. A kutyakra
A viszketes, keves vakarozas bolhassag, kullancscsiPes, allergia vagy egyeb
bOrbetegsegtnete leket.
nagyobb veszelyt jelentenek, mint a macskakra, mert akut yak nem
tisztaIkodnak olyan alaposan, mint a cidk. Maganal a csipesnel sok-
kaI nagyobb gondot okoz azonban, hogy a kullancsok betegsegeket
terjesztenek. Az olyan bolhairt6 szerek, mint a Frontline peidaul
hatasosak a kullancsokkal szemben iso
Figyelem! A kullancsok nemcsak acidkat, hanem az embere-
ket is megfert6zhetik, ezert csupasz kezzel soha ne pr6balja meg
eltavolitani a kullancsot kedvenceb61. Egy csipesszel ragadja meg a
rovart kzvetlenl a feje es a teste taiaikozasanal ott, ahol belefur6-
dott a b6rbe. Majd egy hatarozott mozduiattal rantsa ki. El6fordul-
hat, hogy a cica b6reb6I is jn vele egy kis darab, de az nem okoz
klnsebb problemat. A kullancs b6rben maradt resze magat6I a
felszinre kerl.
Tipp: A kullancsok eltavolitasara kivaI6an aikalmas szer a
vazelin. Kenjen ra kzvetlenl az eI6skd6re annyi vazelint,
hogy az teijesen ellepje. Aztan varjon nehany percet. Ha Ieve-
g6t akar kapni, a kullancs kenytelen Iesz kihuzni a fejet a cica
b6reb61. Amikor ezt megteszi, fogja meg egy zsebkend6vel, es
huzza Ie a vecen.
Macska-immungyengeseg (F/V)
A FIV az emberi AIDS macskamegfeIel6je. A HIV-hez hasonI6an
ez a virus az immunrendszert tamadja meg, minek kvetkezteben a
fert6ztt cidk betegsegekkel szembeni ellena1l6 kepessege cskken.
Knnyebben eIkapjak, es lassabban epInek fel a betegsegekb61.
Gyakran szenvednek karom- es szajbetegsegekt61, vaIt6lazt61, b6r-
fert6zesekt6I es megduzzadnak a nyirokmirigyeik.
Szerencsere ez a betegseg viszonylag ritka. A virus csak a fer-
t6ztt allat harapasaval terjed. Harapas kzben az egyik macska
nyala fert6zi meg a masikat. Megnyugtatasul mondom, hogy arra
meg semmifele bizonyitekot nem taialtak a tud6sok, hogy az ember
eikaphatja a macskajat6I a FIV-et. Ez csak a macskakra jellemz6 be-
tegseg ugyanugy, ahogy az AIDS emberspecifikus.
A betegseg eIs6jelei a fert6zes utan 4-6 hettel jelentkeznek, de
sokszor eszre sem Iehet venni a muI6 Iazat, a duzzadt nyirokcsom6-
kat, a hasmenest, mert a legtbb cica szervezete ezeket a kezdeti
200 KLVKMACSKAK
tneteket meg legyozi es evekig egeszseges marad. Ugyanakkor
azonban virushordoz6va valik, s ezaltal kepes mas allatokat meg-
fertozni. Ezert nagyon fontos, hogy tudja, cicaja FIV-pozitiv-e vagy
sem, mert ha tudja, hogy az, meg keIl akadalyoznia, hogy mas aIla-
tokat is megfertozzn.
Amacska-immungyengeseg gy6gyithatatlan betegseg, es ez idaig
vedooltas sem a11rendelkezesre ellene. Ha azonban helyesen taplal-
juk es biztositjuk szamara a megfelelo orvosi ellatast, a fertoztt cica
akar meg evekig is normal eletet elhet a diagn6zist kvetoen. Sok
cica akar meg tiz evig is eIe! es egeszseges marad. Nemritkan mar
3-6 eve fertoztt a cica, amikor a betegseg lednti a labar61. Keresse
fel allatorvosat, hogy tudja, mire szamithat es hogyan vedheti meg
kedvencet.
A macska-immungyengeseget specialis vervizsgalatokkal lehet
kimutatni. Az elso vizsgalat alkalmaval antitesteket keresnek, melye-
ket a cica szervezete termelt a betegseg ellen, s ebbol tudjak megal-
lapitani, hogy az allat ki volt-e teve a fertozesnek. Ha az elso vizsga-
lat eredmenye pozitiv, meg nem jelenti azt, hogy az allat fertoztt,
csak azt, hogy ki volt teve a fertozes veszelyenek, ezert szkseg van
egy masodik vizsgalatra isoAlegtbb allatorvos azt javasolja, hogy a
pontos diagn6zis erdekeben ezeket a vizsgalatokat ismeteljek meg
a cica hat h6napos koraban. Felev~s koruk elott a cicak vizsgalati
eredmenyei ugyanis nem teljesen megbizhat6k.
Figyelem! Ha kedvence FIV-pozitiv, a legjobb, amit tehet, hogy
nem engedi ki a hazb61, nehogy mas macskakkai erintkezzen. Ha
tbb cicat is tart, a meg nem fertoztt allatok vedelmerol is gon-
doskodnia keIl. Ha meg tudja oldani, klnitse el oket egymast61 a
hazon vagy lakason bell.
Macsklik fertozo hashlirtyagyulladlisa (FIP)
Ennek a betegsegnek a k6rokoz6ja egy rettegett virus, amit meg
nem teljesen ismernek az orvosok. Csak annyit tudunk r6la, hogy
egyfajta koronavirus. Sok fajtaja letezik, kzlk egyik-masik alig
okoz egy kis hasmenest. AFIP azonban vegzetes, ellene nem letezik
gy6gym6d.
Sajnos meg nem lehet teljes pontossaggal megallapitani, hogy
egy cica ki volt-e teve es m,egfertozodtt-e a halalos virussal. Egyes
specialis laborat6riumokban vegeznek olyan genetikai vizsgala-
tokat, amelyek megerosithetik a gyanut. Az aIlatk6rhazakban es
allatorvosi rendelokben vegzett vizsgalatokkal nem lehet pontos es
megbizhat6 diagn6zist felallitani.
A tud6sok evekig ugy veltek, hogy a FIP egyik macskar61 a ma-
sikra terjed, fOkent a kzs vece hasznalataval vagy kzvetlen erint-
kezes utjan. Ma viszont mar szamos bizonyitek letezik arra, hogy a
fertozo hashartyagyulladasban szenvedo cicak elozoleg az enyhebb,
hasmenest okoz6 koronavirussal fertozodtek rneg, ami aztan alakult
at,a halalos FIP-pe. A kutat6k szerint a mutaci6 evekkel a koronavi-
russal val6 elso fertozodes utan kvetkezik be, amit megelozoen a
cica egeszseges es normal eletet el. A legtbb esetben a FIP az elso
fertozest kveto fel, egy ev alatt fejlodik ki.
A ciccika koronavirus enyhebb formainak vannak kiteve, ame-
lyek a krnyezetben fordulnak elo. A koronavirus hetekig is elel
a testen kivl. Vagyis nem tudjuk megvedeni kedvenceinket a be-
tegseggel szemben. A krnyezet es a lakas tisztan tartasa azonban
sokat segithet.
Vedooltas letezik a fertoz6 hashartyagyulladas ellen. Sok kutat6
azonban, akikkel en beszeltem nehany allatorvosi egyetemen, meg-
kerdojelezi a hatekonysagat es biztonsagossagat. Ha kedvence egy-
ke, nem sok ertelme lenne beadatnia neki a vedooltast.
A menhelyeken, otthonokban, panzi6kban el6 ciccik azonban
jobban ki vannak teve a fertozes veszelyenek, de vannak allatorvo-
sok, akik meg esetkben semjavasoljak a vedooltast. Szerintk csak
nagyon indokolt, szokatlan esetekben szkseges a vedooltas. Min-
denkeppen kerje ki allatorvosa velemenyet, 0 j61 ismeri kedvence
J6, ha tudja: A FIP tnetei sokfelek lehetnek. A betegsegnek
ket altalanos formaja van. A "nedves" forma soran az allat
hasrege megtelik folyadekkal. A "szaraz" forma verszegeny-
seggel, lazzal, sulyveszteseggel es lehangoltsaggal jar. Zavar
allhat be az allat m;ij- vagy vesemukdeseben, vagy problemak
ad6dhatnak a kzponti idegrendszerrel, igy peldaul paralizis
alakulhat ki vagy valtozas kvetkezhet be a cica szemelyise-
geben. Bar azt, hogy a koronavirusnak ki volt-e teve az allat,
kimutatjak, de a megvaltozott FIP-formar6l semmit nem arul-
nak el a vervizsgalatok. Ezert a pontos diagn6zis felallitasahoz
az allatorvosok vagy az allat tes~ben felgyleml6 folyadekot
vizsgaljak meg, vagy ugynevezett biopsziat vegeznek, azaz sz-
vetmintat vesznek az elo szervezetb61.
202 KLVKMACSKK
eletkrImenyeit es helyzetet. A kutatasok tovabbra is folynak, es
remeihetoieg hamarosan megtudjuk, hogyan vedhetjk meg ked-
vencnket a FIP-tol.
Macskaleukozis (FeLV)
Ez az egyik Iegveszelyesebb betegseg, ez szedi a Iegtbb aldozatot a
macskak kreben. Az FeLV-fertozesegy sor fertozo betegseg kiala-
kulasaban jatszik kzre, ameIyeket kzvetve vagy kzvetlenl okoz a
virus. I1yenek a rak, a verszegenyseg, a szaporft6szervek betegsegei
es az immungyengeseg. Az immungyengeseg azt jelenti, hogy a
klykt knnyebben Iedntik a klnbzo betegsegek a labar61 es
nehezebben, lassabban epl fel beIolk.
J6, ha tudja: Az FeLVk6rokoz6ja egy retrovirus, ami kepes ra,
hogy a macska egeszseges sejtjeit atk6dolja, minek kvetkezte-
ben azok "virusgyarra" valtoznak, es az egesz szervezeten ur ra
lesz a betegseg. Onpusztitasra programozza be a sejteket.
-
A macskaleuk6zis (FeLV) nagyon fertozo. Fertoztt macskak
nyaIaval vagy rlekevel terjed. A klykk az anyatejjel vagy akar
szletesk elott az anyamehben is megfertozodhetnek. De a Iegtbb
esetben hosszabb ido alatt tbbszr keIl a cicanak ahhoz kiteve len-
nie a virusnak, hogy meg is fertozodjn.
A fertoztt macskak krlbell 40 szazaleka megbetegszik es el-
pusztul. Krlbell 30 szazalekuk nem betegszik meg, de a testeben
hordozza a virust, es a maradek 30 szazalek kepes legyozni a beteg-
seget es immunissa valik az FcLV-velszemben.
Szamos vizsgalat letezik az FeLVkimutatasara. Altalaban tbb
vizsgalatra is szkseg van a diagnosztizalasahoz, mert a virus csak
a betegseg bizonyos fazisaiban van jelen a veraramban. A Iatens
fertozttseget azonban nem kepesek kimutatni a vizsgalatok sem.
Nagyon fontos, hogy mielott hazaviszi es tbbi cicaja kze engedi,
megnezesse, hogy uj kedvence FeLV-pozitiv-e. Ennek klnsen
akkor van nagy jelentosege, ha menhelyrol fogadta rkbe vagy
az utcan talalta az uj jvevenyt. Ne kockaztassa a tbbi kedvence
eletet. Figyelem! A FIP- vagy FIV-fertoztt macskak gyakran FeLV-
pozitfvak isoIsmeretesek olyan vizsgalatok, amelyek egyszerre nezik
a FIV- es FeLV~fertozttseget.
Az FeLV gy6gyfthatatlan betegseg. Bizonyos kezelesek meghosz-
szabbfthatjak az allat eletet es elviselhetobbe tehetik szamara a t-
neteket. Amelyik cica fertoztt es megbetegszik, alig fel even bell
el is pusztuI. Nagyon ritka, amelyik evekig is eleI. Ha kedvence
FeLV-pozitfv, igyekezzen minden betegseget a lehetoleghamarabb
felismerni es orvoshoz fordulni. Ha gyenge az immunrendszere, a
legenyhebb megfazasba is belehalhat az allat.
Csak ugy vedheti meg kedvencet a fertozestol, ha azokr61 a macs-
kakr61, amelyekkel erintkezik, biztosan tudja, hogy FeLV-negatfvak.
Tbbfele vedooltas letezik ez ellen a betegseg ellen, de egyik sem
nyujt szazszazalekos vedettseget. Ahhoz, hogy cic<ijamegkaphassa a
vedooltast, FeLV-negatfvnak kelliennie.
Ne feledje hat, hogy az FeLV-pozitfv macskak 30 szazaleka kepes
legyozni a betegseget, es valik vedette vele szemben. Ha kedvence-
rol bebizonyosodik, hogy FeLV-fertoztt, beszelje meg az allatorvo-
saval, hogy mit kell tennie annak erdekeben, hogy a tbbi hobbial-
latat megvedje. Ha az FeLV-teszt negatfv, harom-negy h6nap mulva
erdemes megismetelni a vizsgalatot.
Ha kedvencei kzl valamelyik FeLV-ben pusztult el, ajanlott
legalabb harminc napot varni az uj allat rkbe fogadasavaI. Ennyi
idore van ugyanis szkseg a vfrus elpusztulasahoz.
Panleukopenia (FPV)
A panleukopenia vagy vfrusos gyomor- es belhurut (FPV) nagyon
veszelyes, jarvanyos betegseg, amely akar 12 6ra alatt elpusztfthatja
az allatot. A macskaklykk altalaban a bundajuk tisztogatasa vagy
fertoztt macskavece hasznalata kzben fertozodnek meg. A vfrus
rendkfvl ellenall6 a klso krnyezettel szemben, es a legtbb olyan
cica, amelyik a szabadba is kijar, eletenek mar az eIsa eveben ki van
teve neki.
A tnetek cicankent valtoz6ak. A leggyakrabban hirtelen ma-
gasra szkik az allat laza, etvagytalan lesz, heveny hanyast61 es
hasmenestol szenved es faj a hasa. Ilyen esetben akar 6rakon bell
bekvetkezhet ahalal, ezert a leheto legsrgosebben allatorvoshoz
kell vinni.
Lehet knnyfteni az allat szenvedesen. Alland6an itatni kell, ne-
hogy kiszaradjon, gy6gyszert kell aeki adni a hanyinger es hasme-
204 KLVKMACSKK
nes ellen, gyengednek es figyelmesnek kell vele lenni, biztatni, hogy
egyen, es esetleg veratmlesztest lehet neki adni. A k6rhazi apolas
utan otthon is forditsunk ra nagy figyelmet. Amelyik cica megeri az
5-7. napot, az altalaban mar megmarad, de legalabb hat hetig meg
fert6z.
Az egyetlen biztonsagot nyujt6 megel6z6 m6dszer a ved6oltas.
Az FPV elleni ved60ltas egyike azon legfontosabb oltasoknak, ame-
lyeket minden cicanak meg kell kapni. Nagyon hatekony es hosszu
tavu vedettseget nyujt. Ne adjon ra eselyt, hogy kedvence FPV-vel
fert6z6djn. Ez a betegseg az esetek tbbsegeben halallal vegz6dik,
de megel6zhet6. Ne felejtse el beoltatni ellene cicajat.
Macskcik szivferegbetegsege (FHD)
A szivfergek az allatok sziveben es td6arteriaiban el6skdnek.
Nemregiben a tud6sok meg nem hittek, hogy ezt a betegseget
macskak is elkaphatjak, es val6jaban sokkal gyakoribb akut yak,
mint a macskak kreben.
A cicakra nezve sokkal veszelyesebb betegseg, mint akutyakra,
amelyek akar h6napokig vagy evekig is elelnek anelkl, hogy bar-
milyen egeszseggyi problemajuk jelentkezne. A kutyaknak ugyan
gyakrabban van baj a szivkkel, mint a macskaknak, de ez nem az
FHD miatt van. A kutyaknal knnyebben es gyorsabban is meg le-
het szntetni a fert6zest.
Egyes cicak teljesen tnetmentesek, aztan hirtelen elpusztulnak.
Masok nehezen vesznek leveg6t, khgnek, sipol6 legzest hallatnak
es gyakran hanynak, de nem a lenyelt sz6rszalak miatt.
A szivfergek jelenletet a szervezetben tbbfele vervizsgalattal ki
lehet mutatni. A macska immunrendszere altal termelt antitestek
es a fereg altal termelt antig2nek egyarant a fergessegre utalnak.
Sokszor mindket vizsgalatra szkseg van, vagy esetleg meg meg is
kell ismetelni 6ket. Neha ultrahangos es rntgenvizsgalat is szk-
seges.
Akut yak feregtelenitesere hasznalt m6dszerek a macskakra nezve
sajnos legalabb olyan veszelyesek, mint maguk a fergek. A kifejlett
fergek elpusztitasa ugyanis katasztrofalis kvetkezmenyekkel jarhat,
ha a fergek maradvanyai bejutnak a veraramba.
A legjobb tehat, ha megel6zzk magat a bajt. A Heartguard egy
tabletta, amit havonta kell szetragatni a cicaval. Csak az allatorvost61
lehet beszerezni, de ved a horogfergek ellen isoHathetes kort61min-
den cicanak ajanlatos beadni. Az en Serenem szinte knyrg erte,
amib6l arra kvetkeztetek, hogy az lze sem lehet olyan rossz.
Ne fekdje tehat, hogy az FHD knnyuszerrel megel6zhet6,
de nehezen gy6gyithat6 betegseg, ami akar halallal is vegz6dhet.
A legnagyobb problemcit es veszelyt ott jelenti, ahol sok a szunyog.
Beszelje meg az allatorvosaval, hogy az nk videken ajanlott-e a
vedekezes ellen vagy sem.
J6, ha tudja: A szivferegbetegseg szunyogcsipessel terjed, de
a macskak csak akkor fert6z6dnek meg vele, ha fert6ztt ku-
tyaval erintkeznek. A szunyog megcsip egy fert6ztt kutyat, es
bekerlnek a szervezetebe a kis, meg kifejletlen fergek, azaz
mikrofilariak. Ezek a kifejletlen fergek a szunyogban tovabb-
fejl6dnek,es amikor megcsfpi, rakerlnek a kvetkez6 aldoza-
tanak - egy kutyanak vagy macskanak - a b6rebe. Aztan ezek
a meg mindig kifejletlen fergek behatolnak az allat testebe,
es ott atmennek nehany fejl6desi fazison. Vegl a verereken
at bejutnak a szivbe es a td6arteriakba, ahol kifejl6dnek.
A fert6ztt kutya szive eleg nagy ahhoz, hogy ott a fergek elsza-
porodjanak benne, es onnan bekerljenek a veraramba. A k-
lykmacskak szive es arteriai azonban nem eleg nagyok, csak
egy-ket feregnek tudnak "otthont biztosftani", ezert a verk-
ben szinte soha nem lehet mikrofilariakat talalni. Egy macska
megfert6z6desehez ezert van szi,ikseg egy fert6ztt kutyara.
Belso eloskdok (coccidia, giardia, ors6gilisztak,
galandfergek)
A cicak eletet gyakran keseritik meg bels6 el6skd6k. Fergek es pro-
tozoak gyakran telepszenek meg es el6skdnek a macskaklykk
belcsatornajaban. Jelenletkkel akadalyozzak a belrendszer meg-
felel6 mukdeset, kvetkezeskepp a hasmenes a fergesseg egyik
leggyakoribb tnete.
Sokfele parazita szeret a cicak belrendszereben el6skdni, de a
legtbb panaszt altalaban a coccidia, giardia, ors6fergek es galand-
fergek okozzak. Ezeket otthon, hazilag nem lehet elpusztitani, de
nem art, ha legal~bb megtanulja felismerni 6ket, hogy id6ben meg-
felel6 kezelesben reszeslhessen a cica.
206 KLVKMACSKK
Acoccidia es a giardia egysejtu elolenyek. Acoccidia a cica bele-
nek belso falahoz tapad. Afertoztt cica heveny hasmenestol szen-
ved, es a szeklete veres, nyalkas. A giardia a tapanyagfelsziv6dast
gatolja, ezert a cica szeklete hig es buzs, a bundaja fenytelen az
alultaplaltsagt61, es keptelen megtartani a testsulyat, illetve hizni.
A cicak ugy kapjak el a betegseget, hogy lenyelik a fertozo stadi-
umban levo parazitakat, melyek leggyakrabban a fert6ztt talajban
fordulnak elo. De giardiaval ugy is megfertozodhetnek, ha isznak
egy pocsolyab61, es egymasnak kzvetlenl is tovabbadhatjak a
betegseget. Coccidiaval leggyakrabban fertoztt egerek utjan fer-
tozodhetnek a cicak. A diagnosztizalashoz a szeklet mikroszk6pos
vizsgalatara van szkseg. Gy6gyszerezessel meg lehet szabadulni
ezektol a parazitakt61, es giardia ellen vedooltas is adhat6.
Orsofergek szinte minden cicaban vannak. Vagy szopas kzben
az anyatejjel nyelik le a krnyezetben levo fertozo larvakat vagy
fertoztt ragcsal6kat esznek. Az ors6gilisztak nem tul veszelyesek,
de kelMen nagy szamban karosithatjak vagy elzarhatjak a beleket.
Afertoztt cicak hasa felfUv6dik, szork fenytelen es elettelen, megy
a hasuk es neha nyalkas, hurutos a szekletk.
A macskatulajdonosok altalaban meglepodnek es undorodnak,
ha spagettiszeru ors6gilisztadarabokra bukkannak kedvenck ha-
nyadekaban vagy szekleteben. Az ors6gilisztak elleni gy6gyszereket
a leheto legkorabban, akar mar harom-negy hetes korban is be lehet
adni a klykknek.
A galandfereg nagyon gyakori a macskakban. Ennek oka, hogy a
kifejletlen galandfereg kzti gazdai a bolhak. Mikzben "mosakod-
nak", a cicak lenyelik a fertoztt bolhakat, s ezaltal galandfergesek
lesznek. Kvetkezeskepp ha kedvence galandferges, a bolhakat is
irtania keIl.
A galandfergek akar a testfalukon keresztl is felveszik a cicak
altal elfogyasztott es megem~sztett taplalekot, igy elvonjak tolk
a fejlodeskhz szkseges tapanyagokat. Ha nem kezeljk a cicat,
a galandfergek olyan mertekben elszaporodnak bennk, hogy
elzarjak a belcsatornat, es igy garoljak az emesztest es a belmu-
kdest. Lancszeruen sszekapcsol6d6, petekkel telt izekbol all a
testk, amik neha a belsarral egytt kirlnek. Elofordul, hogy
ket rites kztt neha magukt61 is kijutnak a cica testeb61, ilyenkor
apr6, feher izmaradvanyokat talalunk az alomban vagy a cica far-
ka ala ragadva. A kiszaradt feregizek a rizsszemekre hasonlltanak.
Injekci6val vagy tablettaval, melyeket az allatorvos ad vagy ir fel,
knnyen megszabadithatjuk kedvlmcnket ezektol a kellemetlen
eloskdoktol. De a legjobb megoldas megiscsak az, ha a bolhak
ellen vedekeznk.
B6rgombasodas
Afiatal klykk nagyon knnyen elkapjak. Afonalgomba a talajban
el. Acica fertoztt targyak ugan kzvetve, vagy fertoztt macskakt61
kzvetlenl fertozodhet. A j61 mCikdo immunrendszer altalaban
ellenall a fertozesnek, de ha a cica meg nagyon fiatal, es nem eleg
eros az immunrendszere, vagy beteg, a fonalgomba knnyen felti
a fejet.
A fertozes egy pontb61 kiindulva, kifele haladva krkrsen
terjed. A helyen a szor kihullik, a bor szaraz, gyulladt es pikkelyes
lesz. A ciccikszorhullasanak egyik leggyakoribb oka a fonalgombas
fertozes. Abetegseg diagnosztizalasa specialis vizsgalatokat igenyel.
Kezelese szajon at szedheto tablettakkal es frdetessel trtenik, es
a tnetek cskkentese erdekeben gyakran adnak az allatnak vedo-
oltast.
Figyelem! A fonalgombas fertozes ragalyos betegseg, emberek
es allatok egyarant elkaphagak. Ha kedvencerol bebizonyosodott,
hogy fertoztt, az allatorvoscit61es sajat orvosat61 is kerjen tanacsot
arra vonatkoz6an, hogyan cskkentheti a fertozes veszelyet. Afonal-
gombas fertozes rendkfvl veszelyes a kisgyerekekre es a legyenglt
immunrendszenl egyenekre, fgy peldaul a HIV-fertozttekre es a
sugarkezeles alatt all6kra. Az ilyen szemelyek mindaddig, mfg meg
nem gy6gyul es negatfvnak nem bizonyul, ne erintkezzenek kzvet-
lenl a fertoztt allattal.
Tipp: Az egyebkent egeszseges cica a fonalgombas fertozes-
bol krlbell hatvan napon bell kezeles nelkl is kigy6gyul.
A kezeles viszont felgyorsfga a gy6gyulast es megakadalyozza
az ujrafertozodest. A fonalgomba sp6rai akar egy evig is el-
elnek a klso krnyezetben. Helyezze el a fertoztt ciccitegy
olyan helyisegben, amit knnyu fertotlenfteni.
208 KLVKMACSKK
Fels6legitti fert6zes (URI)
A fels6legtiti fert6zes (URI) vagy mas neven macskanatha nagyon
megkeserftheti a feln6tt macskak eletet, es a fiatal klykk eseteben
halallal is vegz6dhet. Ennek a komplex betegsegnek nem egyetlen
virus a k6rokoz6ja. Az egyik esetben a herpeszvirus, a masik esetben
a calicivirus, a harmadik esetben pedig a ket virus kombinaci6ja ide-
zi el6 a megbetegedest. Egyes felsolegtiti megbetegedesek kialaku-
lasaban egy harmadik k6rokoz6, a chlamydiabakterium is szerepet
jatszhat.
A fels6leguti fert6zes nagyon ragalyos betegseg, ezert az egymas
kzvetlen kzeleben - peldaul menhelyen - el6 cic<iknalklnsen
nagy a kockazata a fert6zesnek. Kzvetlenl a cic<ikerintkezese-
vel, tsszentessel, es kzvetve fert6ztt alom vagy etet6talka utjan
terjed. A chlamydia a cica testen kivl nem sokaig marad eletben,
a calicivirus azonban szobah6mersekleten akar ket hetig is elet-
kepes.
Abeteg cic<inakkivrsdik, eldugul es folyik az orra, knnyezik
es faj a szeme, kifekelyesedik a nyelve es az inye. Mivel eldugult az
orra es faj a szaja, nem eszik, ami egy fiatal allatnal rendkivl sulyos
kvetkezmenyekkel isjarhat.
A panleukopeniahoz (FPV) hasonl6an a macskanathat gy6gysze-
resen kezelik. Sulyos esetekben k6rhazi apolasra is szkseg lehet. Az
allatorvos valasztja meg a helyes terapiat.
A fels6legtiti fert6zesben szenved6 fiatal cic<iknal nagyon sokat
segithet a tr6des, agondos otthoni apolas. A legfontosabb, hogy
pr6balja meg ravenni kis beteget, hogy egyen. Az orrat es a szemet
rendszeresen tisztitsa meg a hurutos valadekt61. Martson langyos
vizbe egy puha vattapamacsot es azzal 6vatosan trlje at a szemet
es az orrat.
Ne feledje, a cic<iketvagyat f6kent az illatok befolyasoljak, mar-
pedig bedugult orral nem sok mindent erezhetnek. Tisztitsa hat
ki kedvence orrat, hogy etvagya visszaterjen, es minel el6bb fel-
epljn.
Tipp: Egy parologtat6keszlek sokat segithet abban, hogy
az eldugult orru kis beteg knnyebben lelegezzen. Ha nincs
parologtat6ja, csinaljon g6zfrd6t, es tartsa a g6zben nehany
percig a cicat.
Az olyan betegsegek, mint a macskaleuk6zis (FeLV) es a fels6liguti fert6zes,
nyallal terjednek. Mikzben egymast nyalogatjak es miregetik, szamos
betegseggel fert6z6dhetnek meg a kiscicak.
210 KLVKMACSKK
A fels61egliti fert6zes ritkim tart tovabb egy hetnel. Ha azonban
a cica egyszer mar elkapta ezt a betegseget, nagy az eselye, hogy a
kes6bbiekben ujra es ujra megfert6z6dik. Az ujrafert6z6des f6kent
olyankor fordul eI6, amikor a cicat nagyobb stressz eri, igy peidaul
utazik. A legyenglt immunrendszerli, igy peldaul a FIV-vagy FeLV-
pozitiv allatok knnyebben aldozatul esnek ennek a betegsegnek.
Nagyon hatekony ved601tasok kaphat6k, amelyek mege16zika macs-
kanathat vagy enyhitik a tneteket.
11
MIT TEGYNK
VESZHEL YZETBEN?
Knnyen megtrtt~nik a baj
Aklykk gyakrabban szenvednek balesetet es knnyebben
megserlnek, mint a feln6tt macskak. A fiatalabb ciccikkzl
is klnsen azok hajlamosak ra, hogy bajba kerljenek, amelyek
nagyon energikusak es kfvancsiak. A tapasztalas uljan trten6 tanu-
las pedig minden macskaklyknek sajalja. gy tanuljak meg, hogy
az idegen aUat kzelebe menni, a mozgo jarmu el6tt szaladgalni
vagy a forro vfzzel teli frd6kadba ugrani veszelyes, ha egyszer mar
poml jartak.
Termeszetesen a legjobb es a legszerencsesebb az lenne, ha bal-
esetek egyaltalan nem trtennenek, meg tudnank el6zni 6ket. Ha
ez megsem sikerl, es bekvetkezik a baj, neha akar kedvencnk
eIete is mulhat azon, hogy tudunk-e els6segelyt nyLUtani.Az els6se-
gelynyujtast azonban - barmilyen szakszeruen vegeztk is - nagyon
fontos, hogy mindig kvesse orvosi vizsgalat isoEbben a fejezetben
arrollesz szo, milyen balesetek erik leggyakrabban a ciccikat, es mit
keUtennnk, ha ezek bekvetkeznek.
Ha rap tis
A kisciccikfogai hegyesek, mint a tu. Jatek kzben gyakran el6for-
dul, hogy megharapjak egymast, de ezek a harapasok altalaban
nem sulyosak. Aparanyi fogak epphogy csak felsertik a b6r legfels6
reteget.
212 KLVKMACSKK
J.Uttat,ktszert esfert6tlenft6szert mindig tartsunk otthon. Remelhet6leg ennek
a klyknek soha nem lesz szksege rajuk.
A felnott macskak viszont - klrtsen, ha idegesitik oket a kicsik
hancurozasai - mar sokkal nagyobb kart tudnak okozni a harapa-
sukkal. Az 0 fogaik atszakitjak abort, es melyen belefur6dnak az
aldozat testebe.
Megfelelo kezeles hijan a seb elfertozik. A harapas helye meg-
/duzzad, kipirosodik es forr6 lesz. Vigyazat! Sokszor a kisebbnek
tuno harapasok nyoman is fellephet fertozes.
MIT TEGVNK VESZHELVZETBEN? 213
A legveszelyesebbek a kutyaharapasok. Lehet, hogy els6 rane-
zesre nem tunnek sulyosnak, mert akut yak hosszu tepofogai kis
lyukakat tnek a born, de akut yak hajlamosak ra, hogy alaposan
megrangassak es tepjek aldozatukat, mikzben a bor alatti izmokat
is megsertik. Legrosszabb esetben a belso szerveket is karosftha~ak.
Ha kedvencet megharapja valami, tegye a kvetkezot:
1. Valassza szet az allatokat. Locsolja le oket vfzzel vagy dobjon ra-
juk egy takar6t. Igy elkerlheti, hogy nt is megharapjak.
2. Ha verzik, szorftson a sebre nedszfv6 anyagot (peldaul egy trl-
kzot vagy szivacsot).
3. Ha a cica hasan nyllt seb van, mert peldaul megharapta egy ku-
tya, tegynk a sebre vizes ruhat es rgzftsk.
4. Sulyosabb esetben a harapas kvetkezteben leallhat a cica legze-
se. I1yenkor amfg a segftseg meg nem erkezik, lelegeztesse mes-
tersegesen a kesobbiekben lefrtak alapjan.
5. Vegl csavarja be egy puha, meleg pledbe vagy trlkz6be, es
egy nyitott dobozban vagy kosarban vigye allatorvoshoz.
Mesterseges lelegeztetes
Barmilyen baleset soran el6fordulhat, hogy kedvencenek leall a
legzese. I1yen esetben nnek azonnal meg kell pr6balnia ujraelesz-
tenie, klnben 3-5 percen bell elpusztul. A mesterseges lelegez-
tetest utban az allatorvos vagy allatk6rhaz feIe is vegezheti. Akar
a ciccijaelete is mulhat azon, hogy tud-e mesterseges lelegeztetest
alkalmazni. Erdemes megtanulnia. Tegye a kvetkezot:
1. El6szr is gyozodjn meg arr61, hogy az allatnak leallt a legzese.
Nezze meg, hogy aramlik-e meleg levego kifeie az orran es a sza-
jan, es emelkedik es sllyed-e a mellkasa. Ha nem lelegzik, a cica
ntudatlan, nem reagal az n hangjara.
2. Fektesse az lebe, mikzben valaki eljutta~a nket az allatorvos-
hoz. Emelje meg az allat, hogy a levego szabadon aramolhasson
a torkan at a tdejebe.
3. A szajb61szajba trteno lelegeztetes a cicciknal nem valik be. Tul
sok levego vesz karba, mert lehetetlenseg az allat szajat teljesen
befogni. Az egyik kezet tapassza a szajara.
4. Helyezze a szajat pontosan az orrara, es fUjjonbele. Kepzelje azt,
hogy egy papfrzacsk6t pr6bal felfujni. A masik kezet helyezze a
214 KLVKMACSKK
mellkasara, hogy erezze, tagul-e a tdeje. Ha a szajat j61 befogta,
a leveg6 a legcsven at a tdejebe aramlik. Ne fujjon tul er6sen,
klnben tbbet arthat, mint hasznal.
5. Ket befuvas kztt engedje, hogy az elhasznalt leveg6 kiaramol-
jon a tdejeb61. Percenkent krlbell tizentszr fujjon be, mig
a cica naIl6an lelegezni nem kezd vagy meg nem erkeznek az
allatorvoshoz.
Tipp: Ha az ujraelesztes minden mas m6dja sikertelen, pr6-
balkozzon az akupunkturaval. Az ajakbarazda - a fels6 ajak es
az orr kztt huz6d6 melyedes - tuvel trten6 szurkalasanak
hatasara epinephrin, egy olyan termeszetes adrenalin szaba-
dul fel a szervezetben, amelyet az orvosok a leallt szives legzes
ujrainditasara hasznalnak.
Keresse meg a cica orra es fels6 ajka kztti tavolsag fele-
z6pontjat, aztan vegyen egy tiszta varr6tut vagy gombostut,
es nehanyszor szurja meg az allatot ezen a ponton. A tut egy
kicsit meg is forgathatja, mozgathatja a beszuras utan. A pont
szurkalasat utban az allatorvos fele az aut6ban is folytathatja.
Lehet, hogy azonnal segit, de id6be is telhet, mire ujraindul
a legzes. A szakirodalom szerint ennek a technikanak 20-35
percen at trten6 alkalmazasaval mar halva szletett csecse-
m6ket is sikerlt ujraeleszteni.
Autobalesetek
Az aut6balesetek gyakran halalos kimeneteluek, de ha tul is elik
6ket, a cicakat mindenkeppen azonnal meg keIl vizsgalnia egy al-
latorvosnak.
Egy aut6 sokfele serlest okozhat a csonttrest61 es verzest61
kezdve a bels6 serleseken at a legzes leallasaig. Ha az adott pil-
lanatban ugy is tunik, hogy az allatnak semmi baja, kes6bb ad6d-
hatnak problemak. Lehet, hogy sokkot kapott vagy valamelyik
belszerve serlt meg.
A macskak olyan kis termetuek, hogy ha labtrest szenvednek,
szinte semmit sem lehet velk tenni, es a csonttres klnben sem
eletveszelyes serles. Ezzel szemben a gerincserlesnek akar vegze-
tes kvetkezmenyei is lehetnek, es alapos orvosi vizsgalat nelklle-
hetetlenseg megallapitani a sulyossagat. A kvetkez6ket kell tennie,
ha kedvence egy aut6val tkzik:
1. Ha leall a legzese a cicanak, alkalmazzon mesterseges lelegezte-
test az el6z6 reszben leirtak alapjan.
2. Averz6 sebre helyezzen nyom6ktest, ahogy azt a "Harapas" d-
mu reszben olvashatta.
3. Fontos, hogy az allatot mihelyst lehet, orvoshoz vigyk, de nagyon
6vatosan banjunk vele, nehogy tovabbi serleseket okozzunk ne-
ki. Ezert soha ne emeljk, csak csusztassuk ra egy kemeny, merev
felletre! Erre a celra hasznaljunk egy nyujt6tablat vagy egy na-
gyobb meretu, kemeny fedelu knyvet. Miutan racsusztattuk, egy
trlkz6vel ahasan rgzitsk az ideiglenes hordagyhoz, hogy
utkzben ne tudjon mozogni.
Ha semmi mas nema11 a rendelkezesnkre, teritsnk le melle
a fldre egy trlkz6t vagy akar kabatot, es 6vatosan csusztassuk
ra. Fogjuk rneg a trlkz6 vagy kabat negy sarkat es hasznaljuk
mint egy hordagyat.
4. Kerjen meg valakit, hogy hivja fel az allatorvost, es mondja meg
neki, hogy hamarosan egy aut6halesetet szenvedett cica erkezik.
Aztan induljanak a rendel6be vagy k6rhazba.
Fuldokhis
A kiscicak es feln6tt macskak sztnsen tudjak, hogyan ke11uszni.
De ha vizbe esnek, nem tudnak kijutni es kimerlnek, knnyen ba-
juk eshet. Sok cica leli halalat forr6 vizzel teli frd6kadban, usz6me-
denceben, toalettben, es a nagyon fiatal klykk akar egy vizzel teli
edenybe is belefu11adhatnak.
A fulladas kvetkezteben a cicanak leall a legzese, es eszmeletet
veszti. Nagyon keves id6 a11rendelkezesre az els6segelynyujtashoz.
Bar ha nagyon hideg a viz, amibe a cica beleesett, nyer nehany per-
cet, az alacsony h6mersekleten ugyanis lelassulnak a testfunkci6k
es kes6bb kvetkezik be az agykarosodas. Tegye a kvetkez6ket, ha
gyanitja, hogy kedvence vizbe fulladt:
1. Fogja meg a hats6 labait es 16gassa fejjellefele. Razogassa meg
egy kicsit, es kerjen meg valakit, hogy 10-15 masodpercen ke-
resztl gyengeden tgesse a me11kasates hatat. Ez segit kiri-
teni a szajaban, legcsveben es tdejeben lev6 vizet, es esetleg
216 KLVKMACSKK
ujraindul a legzese. Ha megsem, pr6balja meg a mesterseges
lelegeztetest a fejezet "Mesterseges lelegeztetes" dmu reszeben
tanacsoltak alapjan.
2. Kh-harom beruvas utan hallgassa meg a mellkasat, hogy meg-
tudja, ujraindult-e a szlvverese. Ha nem ver a sZlve, kezdje el
a szlvmasszazst. Fogja a jobb kezebe a mellkasat ugy, hogy a
hvelykujja a sZlvetajekara essen. Ritmusosan nyomja ssze k-
rlbell 50 szazalekig. A sZlvmasszazstvaltogassa a mesterseges
lelegeztetessel. Egy-ket masszazs utan tlz-tizentszr lelegeztesse
az orran keresztl.
3. Miutan elkezdett ujra lelegezni, szarltsa meg es tartsa melegen.
A legtbb cica a sajat testh6mersekletenel hidegebb vlzbe fullad
bele. Bugyolalja be szaraz trlkz6be es vigye allatorvoshoz.
Esesek
A kiscicak id6sebb tarsaikhoz hason16an imadnak maszni, es bar
mindig talpra esnek, el6fordulhat, hogy eses kzben megserlnek.
Ha viszonylag alacsonyabbr61, pelclaul egy kisgyerek kezeb61esnek
ki, nincs eleg idejk ra, hogy maguk ala huzz~k a labukat. Ha ma-
gasabbr61 zuhannak le, peldaul feln6tt gazdajuk vallar61 csusznak
le, eltrhet a trekeny mells6 labuk. A legsulyosabb serleseket ter-
meszetesen akkor szerzik, ha nagyon magasb61 zuhannak a melybe,
peldaullepcs6feljar6r61, erkelyr61 vagy nyitott ablakb61 esnek ki.
Az eses kvetkezteben megserlt cica gyakran santlt, nem lep
ra a serlt labara vagy nem hajland6 jarni. Ha a fejet vagy az allat
ti be, ami nem ritka, e16fordulhat, hogy verzik a szaja vagy a fle,
vagy szedl. Ezen tnetek barmelyike eseten orvoshoz kell fordulni.
Mie16tt orvoshoz vinne, tegye a kvetkez6ket a magasb611ezuhant
cicajaval:
1. Ha a cica nem tud vagy nem akar jarni, 6vatosan csusztassa egy
kemeny felletre az "Aut6balesetek" dmu fejezetben olvasottak
alapjan, es vigye allatorvoshoz.
2. Ha nincsenek is kls6 jelei, fennall a veszelye, hogy letfontossagli
szervei is serltek. Aletfontossagli szervek serlese kvetkezteben
pedig leallhat a keringese, ami 15-20 percen bell halalt okoz.
Lelassithatja azonban ezt a folyamatot es ezaltal id6t nyerhet ra,
hogy eierjen vele az allatorvoshoz, ha ad neki egy teaskanalnyi
mezet. Ha eszmeletlen, drzslje be vele az Inyet, onnan majd
felsziv6dik. Aztan csavarja bele egy meleg takar6ba, es induljon
vele az allatorvoshoz.
Aramtes
Akiscidk semmit sem szeretnek jobban, mint mozg6, lengo Uirgya-
kat tgetni es elkapni. Kedvenceik a lampa- es telefonzsin6rok,
a szamit6gepkabelek es a karacsonyfa egosora. Ha erosen beleme-
lyesztik a fogaikat vagy karmaikat az elektromos vezetekekbe, fenn-
all a veszelye, hogy megti oket az aram.
Ha eszmeletlenl talalja kedvencet egy elektromos vezetek mel-
lett, majdnem biztos lehet benne, hogy baj van. Ha eszmeletenel is
van a cica, az aramtes zavart okozhat a belso szervei mukdeseben.
A tdeje megtelhet folyadekkal, ami akadalyozha~a a legzesben.
Leallhat a legzese es a szivverese. Ha aramtesre gyanakszik, tegye
a kvetkezot:
1. Mielott barmit is tenne, aramtalanitson. Az aramtes hatasara az
allat gyakran meg erosebben raharap aszajaban levo vezetekre,
es nem tudja azt elengedni. Ha hozzaer az elektromos vezetekkel
meg erintkezesben levo allathoz, nt is megrazza az aram. Ha
nem tudja lekapcsolni az aramot, egy bottal vagy seprunyellel,
ami nem vezeti az aramot, pr6balja meg a cidt eltavolltani a ve-
zetek kzelebol.
2. Amikor mar biztonsagos megerintenie, ellenorizze, hogy leleg-
zik-e kedvence. Ha bugyborekol6 hangot hall, 10-15 masodper-
cig a hats6 labanal fogva (ahogy azt a "Fuldoklas" dmu reszben
irtam) emelje fel es tartsa fejjellefele, hogy kitisztuljon a tdeje.
3. Ha nem lelegzik, kezdje el az orran at mestersegesen lelegeztetni
a "Mesterseges lelegeztetes" dmu reszben leirtak szerint. Ellen-
orizze a szivvereset, es szkseg eseten alkalmazzon szivmasz-
szazst.
4. Csavarja bele egy meleg trlkzobe, es amilyen gyorsan csak
lehet, forduljon vele orvoshoz.
Mergezesek
A kiscidk csakugy, mint a tbbi allatklyk, szeretnek mindent
- meg a veszelyes, mergezo anyagokat is - a szajukba venni. Csak-
218 KLVKMACSKK
hogy a macskak nagyon erzekenyek, rajuk nezve sok olyan anyag is
veszelyes, ami az emberre vagy a kutyakra artalmatlan.
Gy6gyszermergezes
A legtbb mergezest a kiscidknal az okozza, hogy emberi fogyasz-
tasra szant gy6gyszert nyelnek le. Az ilyen balesetek leginkabb ugy
fordulnak e16, hogy a macskaklyk elkezd jatszani a pirulakkal,
tgeti, guritgatja azokat a mancsaval, majd a szajaba veszi es
lenyeli. Maskor a gazda tevedesb61 a kelletenel nagyobb adagot
ad kedvencenek a gy6gyszereb61. Megint masszor a tulajdonos a
legjobb szandekt61 vezerelve olyan, emberi fogyasztasra alkalmas
gy6gyszert, peldaul Aspirint vagy Kalmopyrint ad kedvencenek,
ami a macskaklykkre nezve mergez6 .
Ha eszreveszi, hogy kedvence olyan gy6gyszert evett, amit nem
lett volna szabad, vagy rajn, hogy nem a megfelel6 d6zisban
adta be neki a s~at gy6gyszeret, a legjobb, amit tehet, hogy meg-
hanytatja. Erre a celra a legmegfelel6bb szer egy teaskanalnyi
1%-os hidrogen-peroxid (kaphat6 a gy6gyszertarakban es dro-
geriakban). Vigyazzunk, nehogy felrenyelje! A hanytat6szert leg-
egyszenlbben egy fecskend6vel vagy szemcseppent6vel juttathatja
a szajaba. A kellemetlen pezsges a szajaban arra keszteti, hogy
kiritse a gyomrat. Ha 5 percen bell nem kezd el hanyni, vigye
allatorvoshoz, 6 hatekonyabb m6dszert is tud alkalmazni .
Ha csak gyanitja, hogy kedvence nem neki val6 gy6gyszert evett,
hivja fel az allatorvosat, miel6tt barmit tenne. Mondja el neki,
milyen gy6gyszert evett a cica; hogy tanacsot tudjon adni nnek.
Ha a cica hanyt, a gy6gyszeren kivl a hanyadekb61 egy kis min-
tat is vigyen magaval az allatorvoshoz, hogy a mereg elemzesevel
meg tudja allapitani, milyen ellenszerre van szkseg.
Vegyszerek
A haztartasban szamos mergez6 vegyszert es tisztit6szert talalunk.
Ezeket gyakran a konyhaban vagy a furd6szobaban a mosogat6 vagy
mosd6kagyl6 alatt tartjuk. A cidk sohasem innanak olyasmit, ami
mergez6 vagy mar6 hatasu, de ha belelepnek vagy rajuk frccsen
valami, ami mergez6 vagy mar6 hatasu, lenyalhatjak a bundajukr61
"mosakodas" kzben.
A leggyakrabban megis abb61 van a baj, amikor nem megfelel6
bolhairt6 szerrel - samponnal, sparyvel vagy porral - kezeljk a
eicat. Akut yak szamara keszlt termekek gyakran meg akkor is mer-
gez6ek a kiseicakra, ha a kutyaklykkre teljesen artalmatlanok. Baj
eseten tegye a kvetkez6ket:
1. Legalabb IOpereen at tartsa a eicat langyos, foly6 viz ala. A viz
nemesak lemossa r6la a mergez6 vagy mar6 anyagot, de higitja is
azt, es megakadalyozza, hogy a b6r magaba szivja. Ha avegyszer,
ami a eiea bundajara kerlt, mar6 hatasu, a foly6 viz megg<itolja
a b6r tovabbi ronesol6dasat es esillapitja a fajdalmat.
2. Bugyolalja be a klykt egy meleg trlkz6be, nehogy megfaz-
zon, es ha megszaradt, telefonon kerjen tanaesot az allatorvosa-
t61.Ameregt61 fgg6en a eicanak vagy oxigenre vagy ellenszerre
lehet szksege.
Mergez6 nvenyek
Akiseicakra kevesbejellemz6, mint a kutyakra vagy kutyaklykkre,
hogy megragjak a szobanvenyeket. Megis a szervezetkbe juthat
azonban a mereg, ha megkarmoljak a leveleket es aztan tisztalkodas
MERGEZ SZOBANVENVEK ES VAGOTT VIRAGOK
MEREGFORRAs
azalea, narcisz, tulipan, japanakac-
hagymak
diffenbachia, philodendron, klarisfa,
a burgonya (szarat, levelet, rgyeit),
anyosvirag, nadragulya
tviskoszoru, borostyan, szappanfafej,
sziriai gyngyfzerfa, magyal, kerti
szarkalab, Iiliom, gyngyvirag, fagyngy,
sisakvirag, gyuszuvirag, leander, meteng,
hajnalka
ELSSEGELY
adjon neki sok vizet vagy tejet, hogy
kimossa a gyomrat es higitsa a merget
ne hanytassa, tartsa a legutjait szabadon,
szkseg eseten alkalmazzon ujraelesztest,
itasson vele tejet vagy vizet, hogy kiblitse
a szajat
hanytassa
220 KLVKMACSKK
kzben lenyaljak a mancsaikr61. A nvenyt61 fgg6en adjunk vizet
vagy tejet az allatnak, hogy csillapitsuk a szajaban es gyomraban
fellep6 irritaci6t vagy hanytassuk meg (ahogy azt korbbanjavasol-
tarn). Emellett tovabbi specialis utasitasokert hasznos lehet felvenni
a kapcsolatot az allatorvossal.
Hoguta
A kiscic<iknormal testh6merseklete 37,7-39,1 C. Nagyon nagy
melegben a szervezetk nem tud ke1l6keppen lehulni. Ha a leveg6
h6merseklete megegyezik vagy magasabb, mint a s<ucittesth6mer-
sekletk, a macskak szervezete tulhevlhet, ami sulyos kvetkezme-
nyekkel jarhat. H6gutat altalaban akkor kapnak, ha nem tudnak
arnyekba huz6dni, vagy bezarjak 6ket egy tuz6 napon a1I6kocsiba
vagy nem jutnak hideg vizhez. Egyeb serlesek mellett szinten h6-
gutat kaphatnak, ha bennrekednek a forr6 ruhaszarit6 gepben.
A 40-41 C-os testh6merseklet, az elenkpiros foginy es nyelv,
a ragad6s nyal es a zihalas az enyhe h6guta tnetei. A 41 C-nal
magasabb testh6merseklet mar sulyos h6gutara utal, ami halalt is
okozhat. Az allat foginye halvanypiros lesz, a cica gyenge, szedl,
verzik az orra, vereset hany, esetleg megy a hasa. I1yenkor azonnal
cselekednie kelI, ha meg akarja menteni az eletet.
Enyhe h6guta eseten itassa meg a cic<ithideg vizzel es tegye a
legkondicional6 vagy ventilator eIe. Az enyhe h6gutat61 szen-
ved6 cic<ikallapota rendszerint gyorsan javul, mihelyst a leveg6
h6merseklete alacsonyabb lesz, mint a sajat testh6mersekletk.
Sulyos h6guta eseten azonnal hideg (de nem tul hideg!) vizes
frd6t kell alkalmazni. Figyelje a cica testh6mersekletet, mig az
41C nem lesz vagy az ala nem cskken. Aztan tovabbi kezeles
vegett vigye allatorvoshoz.
Lehiiles
A nagyon hideg ugyanolyan veszelyes, mint a h6seg. A feln6tt
macskakat vastag bundajuk megvedi a hidegt61, de a nagyon fiatal
klykk meg nem tudjak ke1I6keppen szabalyozni a testh6mersek-
letket. Ha cskken a testh6mersekletk, lassul a legzesk es a sziv-
veresk, vacognak, faradtak es aluszekonyak lesznek. Ha nagyon
nagy mertekben lecskken a testh6mersekletk, eszmeletket is
veszthetik es elpusztulhatnak. Megmentheti kedvencet a kihulest61,
ha a kvetkez6ket teszi:
Mindaddig, mfg vacog es reszket, a cica szervezete probai felme-
legedni. Ebben az esetben csavarja meleg takaroba es tegye h6-
sugarzo vagy fUt6test kzelebe. Adhat neki egy kis csirkehuslevest
is, hogy hamarabb felmelegedjen. Ha kint vannak a szabadban es
nincs lehet6seg arra, hogy h6forras kzelebe vigye, tegye a ruha-
jaba, kabtjaba, hogy a sajat testh6merseklete melegen tartsa .
Ha a testh6merseklete tulsagosan lecskken, mar a vacogasi ref-
lex sem mukdik. Aszervezet keptelen sajat magat felmelegfteni.
Ebben az esetben csak az allatorvos tud segiteni. Utban a rendel6
feIe, amennyire csak tudja, tartsa melegen a cic<it.Csavarja bele
meleg takaroba es szorftson a hasahoz egy trlkz6be bugyolalt
forro vizes palackot.
#
4. RESZ
,/ ,/
SZOCIALIZACIO
,/ ,/
ES NEVELES
12
KOMMUNlKACIO
Igen, a kismacskaknak is van nyelvk. A macskanyelvre a ma-
majuk tanf~ja meg 6ket. Ahogy n6nek es ernek, egyre gyeseb-
ben kommunikalnak. Kepesek egymas tudomasara hozni a monda-
nival6jukat, es megertik egymast.
De nemcsak egymassal kommunikalnak, sz6ba elegyednek a
szamukra fontos emberekkel isoFelreertesek persze akadnak, m.ert
a ticaknak is szksegk van egy kis id6re, mire megszokjak a mi
nyelvnket, es neknk, embereknek sem megy egyik pillanatr6l a
masikra a macskanyelv elsajatftasa.
Ennek az a legf6bb oka, hogy mi f6kent csak verbalis kommuni-
kaci6s eszkzket hasznalunk, es leginkabb arra figyelnk, milyen
hangokat adnak ki a cicak. Ezzel szemben a cicak tarsas erintkezese-
ben a hangoknak kisebb szerep jut. Szamukra a szagok es a testtar-
tas tbb informaci6t hordoznak. Ezert neha az ember a hanglejtese-
vel, a testtartasaval vagy az illataval akaratan kfvl is kzl valamit
a cicaval.
A testnk olyan illatanyagokat bocsat ki, amelyeket csak ritkan
vagy soha nem erzekelnk. A cicaknak azonban nagyonj6 a szagla-
suk, es szamukra ezek a finom, alig erezhet6 illatok is zenet erteku-
ek. Ha peldaul meghkkennk vagy megremlnk, a szervezetnk-
ben tbb kortizon (egy termeszetes hormon) szabadul fel, amit61
megvaltozik az illatunk. Ezert van az, hogy a kutyaink es macskaink
akkor is tudjak, milyen erzelmi allapotban vagyunk, amikor kifeie
azt mutatjuk, hogy valami kzmbs szamunkra.
A macskanyelvet knnyu megerteni, ha j61 megfigyeljk kedven-
cnket. Ha megfigyeljk, hogyan viselkedik, megertjk, mit miert
tesz, mikor mire van szksege, es elkerlhetjk a felreerteseket.
226 KLVKMACSKK
Ebben a fejezetben a kismacskak nyelvenek, kommunikaci6janak
a legfontosabb kerdeseit fogjuk megvizsgalni. Ne feledjk, ugyan-
ugy, ahogy az embereknek akcentusuk van, mas nyelven beszelnek
es 'mas szavakat hasznalnak ugyanannak a sz6nak a kifejezesere, a
cicaknak is megvannak a sajat, csak rajuk jellemz6 kommunikaci6s
eszkzeik. Ha odafigyelnk ra, hogy kedvencnk mikor milyen han-
gokat hall at es milyen testtartast vesz fel, el6bb-ut6bb tudni fogjuk,
hogy mikor mit akar kzlni velnk.
"Szagbeszed"
A szagok meghataroz6 szerepet tltenek be a cicak eleteben. Egy-
mas szagab61 meg tudjak ftelni, hogy ki a barat es ki az ellenseg.
A szagok segftsegevel valasztanak maguknak part, kommunikalnak
es jellik meg a felsegterletket. Szagok alapjan dntik el azt is,
mit esznek meg es mit nem. Ha nem tetszik nekik a taplalek illata,
nem eszik meg. A cicaknak a legfontosabb erzekszervk az orruk.
Mig az embernek 5 milli6, addig a cicaknak krlbell 67 milli6
szagerzekel6 sejt van az orrukban. (A legkifinomultabb szaglasa a
hobbiallatok kzl a verebeknek van, kzel 300 milli6 szagerzekel6
sejttel az orrukban.)
Neknk, embereknek nem eleg j6 a szaglasunk ahhoz, hogy
tkeletesen megertsk a cicaink "szagbeszedet"'. Felismerhetjk es
megerthetjk azonban azokat a viselkedesi formaikat, amelyek a
szagokhoz kapcso16dnak. Az egyik legnyilvanva16bb ilyen viselkede-
si forma, hogy a szagmintajukkal megjellik a targyakat, tarsaikat es
bennnket, embereket.
Karmolaszas
A cicak talpparnaiban szagmirigyek talalhat6k. Amikor megkarmol-
nak egy targyat, azon nemcsak a lathat6 karmolasnyomok marad-
nak rajta, hanem a szagmintajuk isoAz sem mindegy, hogy hogyan
karmolnak. Amikor egy macska egy masik macska vagy kutya je-
lenleteben latvanyosan karmolja ssze a targyakat, akkor ennek a
masik allatnak a tudomasara akarja hozni az 6 uralkod6 szerepet.
A szag-informaci6kzlesnek ennek a m6djar61 azok a cicak sem
mondanak le, amelyeket vegleg megfosztanak a karmaikt61. A szag-
mintajukkal tovabbra is megjellik az eletterket. Gyakran karmol-
KOMMUNIKCI 227
jak ssze vagy jellik meg a mancsukkal az ajt6kat, a toalettjket
vagy az alv6helyket - minden olyan helyet, ami nagy jelent6seggel
bfr a szamukra. Amikor otthagyjak valamin a szagukat, olyan, mint-
ha zasz16t tuznenek ki ra, amivel azt jelzik a tbbi allat szamara,
hogy ez a terlet mar foglalt, mas cica birtokolja.
Ne feledjk, a karmolas a cicak es macskak elemi sztne. Elesfti
es koptatja a karrnaikat es kommunikaci6s eszkzkent is szolgal.
Lehetetlenseg, ezert ne is pr6balkozzunk megakadalyozni kedven-
cnket a karmolasban. Biztosftsunk inkabb a szamara egy legalis
karmo16helyet, es akkor beken hagyja az ertekeinket.
Drg16zes
A cicaknak nemcsak a talpparnaiban vannak szagmirigyei. Az al-
lukon, az ajkaikon, a pofajukon, a homlokukon es a farkukon is ta-
lalhat6k ilyen szagmirigyek. Ezert amikor a fejket vagy a testket
hozzank, mas allatokhoz vagy tarsryakhoz drglik, az ezekb6l a
mirigyekb6l kivalaszt6d6 szaganyag a klvilagra kerl.
Drgl6zes kzben ezzel a szamara ismer6s es biztonsagot je-
lento szaganyaggal jelli meg a csaladtagokat es fontos targyakat.
Nagy megtiszteltetesnek, b6knak szamft, amikor kedvencnk hoz-
zank drzsli a fejet vagy a bokankhoz drglozik es a labunk kre
csavarja a farkat. I1yenkor megjell bennnket, mint az 6 csaladtag-
jait es a birodalmanak kedvenc reszeit. Ez a szamara ismer6s szag
nyugtat6lag hat ra, biztonsagban erzi magat t6le.
A drg16zes a megadas, a belenyugvas jelekent is felfoghat6,
amikor a gyengebb cica odasomfordal, es az er6sebb, dominansabb
masik cicahoz vagy emberhez drzsli a pofajat. Ha az orrat vagy
a csfp6jet erinti hozzank, azzal a baratsagar6l biztosft bennnket.
A drg16zes dvzlesi formanak is tekinthet6. Amikor hazaerke-
znk valahonnan, kedvencnk nemcsak azert szaglassza es drgli
a pofajat a cip6nkhz, hogy megtudja, merre jartunk, hanem mert
fgy felfrissfti a szamara kedves "csaladi" illatot, azaz dvzl ben-
nnket.
Egymas nyalogatasaval a tisztalkodason kfvl szinten az a ceIjuk a
cicaknak, hogy otthagyjak a masikon a szagukat. Ha tehat kedvence
nyalogatni akarja nt, az nemjelent mast, minthogy igazi csaladtag-
nak tekinti.
228 KLVKMACSKK
Vizeletpermetezes
A vizelet egy specialis szagli kemiai anyagot, ugynevezett feromont
tartalmaz, ami informaci6val szolgal az adott a11atne mi statusar61.
A kandur es n6steny macskak egyarant leguggolnak es ugy ritik
ki a vizeletket egy vizszintes felletre, igy peldaul a macskaladaba.
Amikor azonban a felsegterletket akarjak megjellni, a11vama-
radnak, a farkukat egyenesen tartjak - csak a veget hajlitjak be egy
kicsit - es fgg6leges felletre, igy peldaul fak trzsere, kvekre,
falakra vagy az n butorara spriccelik a vizeletket.
Anem ivartalanitott kandurok vizelete rendkiv1 er6s, szur6s sza-
gli, nehez kivenni a karpitb61, sz6nyegb61. A vizeletpermetezessel
a cicanak az a celja, hogy masok tudomasara hozza, hogy az adott
terlet az 6 uralma ala tartozik, ott masnak semmi keresnival6ja.
A nem ivartalanitott macskaknal, klnsen a kanduroknal teljesen
termeszetes jelenseg.
A feromonnyomok nemcsak a felsegterletet jellik, hanem az
e11enkez6nemu partner odacsalogatasara is szolgalnak. Ameg nem
ivartalanitott n6stenyek a vizeletkkel hozzak a krnyekbeli kandu-
rok tudomasara, hogy keszen a11naka csabitasra.
A cicak rendszerint csak 6-9 h6napos korukban, amikor nemi-
leg mar erettek, kezdik el a vizeletkkel megjellni a birodalmu-
kat. Ivartalanitas utan viszont csak ritkan fordul el6 velk, hogy
feromonnyomokat hagynak maguk utan.
J6, ha tudja: A cicaknak az orrukon kivl mas szagl6szervk
is van. AJacobson-fele szerv a szajpadlas es az rrreg kztt
helyezkedik el. EIs6sorban vegyi anyagok, kztk a feromonok
erzekelesere szolgal, igy f6kent szexualis informaci6kat kzve-
tit. A cica a nyelve hegyevel sszegyujti a leveg6ben talalhat6
vegyi anyagokat, aztan tovabbitja azokat a fels6 fogsora m-
gtti csatornahoz, ami kapcsolatban a11a Jacobson-szervvel.
A cicak je11egzetes grimaszt vag:1ak, amikor ajacobson-szer-
vkkel erzekelnek egy szagot. Az ivartalanitott macskakra
inkabb mar csak akkor jellemz6 a vizeletpermetezes, ha nem
erzik magukat biztonsagban. Stresszhelyzetben el6fordul,
hogy sajat maguk megnyugtatasa celjab61bepermetezik a he-
lyiseget az ismer6s szaggal. I1yenesetben a vizeletpermetezes
tulajdonkeppen stresszold6 szerepet tlt be.
KOMMUNIKCIO 229
Hangjelzesek
Sokaig csak azert, mert egyszeruen senki nem vette a faradsagot,
hogy kideritse, mit mondanak, a macskakat rejtelyes, kiismerhetet-
len lenyeknek tekintettek. Az esetek tbbsegeben a cicak hangjelze-
sei testbeszeddel parosulnak, es az erzelmi allapotr6l arulkodnak.
A cicaknal a hangok ugyanugy egyertelmubbe teszik a testbesze-
det, ahogy az emberi beszedben a hanghordozas segit pontositani
egy sz6 jelenteset. A cicak sokfele hangot kepesek kiadni, es a mi
szavaink nagy reszet is megertik, klnskepp, ha kvetkezetesen
hasznaljuk 6ket.
Nagyon fontos, hogy beszeljen kedvencehez. El6szr persze nem
fogja tudni, mit jelentenek az egyes szavak, de higgye el, erezni fog-
ja a hangunkb61. Id6vel bizonyos szavakr6l bizonyos cselekvesekre
fog asszocialni. Megtanulja peldaul, hogy az ennival6 sz6 valami fi-
nomat jelent, es szaladni fog a tanyerjahoz, mihelyst meghallja.
De nemcsak ezert kell beszelni a cicahoz. Mivel a cicak fOkent ne-
man kommunikalnak, a beszed arra keszteti 6ket, hogy figyeljenek a
hangunkra. Belatjak, hogy az emberek fOkent szavakkal kommuni-
kalnak, es rajnnek, hogy ha kommunikalnak velnk, azert valami
jutalom jar nekik - egy kis babusgatas vagy valami csemege. Ezek a
jutalmak pedig arra sztkelik, hogy erOfesziteseket tegyen annak
erdekeben, hogy megertse, mit akarunk, es 6 is pr6balja meg a tu-
domasunkra hozni, hogy neki mire van szksege.
Nyavogas
Ha egyszer a cica rajn, hogy az ember legf6kepp szavak utjan kom-
munikal, 6 is elkezd egyre tbb hangot kiadni. A cicak es a macskak
egymassal nem nyavognak. Egymas kztt szamos mas hangjelzesi
format alkalmaznak az informaci6 tovabbitasara. A nyavogast in-
kabb csak az emberrel val6 kapcsolattartasra hasznaljak.
Sokfelekeppen tudnak nyavogni, es mindegyik nyavogasnak
megvan a maga jelentese. A miauuk tulajdonkeppen nem masok,
mint kvetelesek, igenyek tamasztasa az emberrel szemben: engedj
be, engedj ki, tltsd meg a tanyeromat, simogass meg, jatssz velem.
Minel jobban es gyorsabban akarnak valamit, ~nnal er6teljesebb es
melyebb hangon nyavognak.
Nem minden cica "beszedes" fajta. Vannak halk, csendes cicak,
amelyeknek alig hallani a hangjat, es vannak, amelyeknek szinte be
230 KLVKMACSKK
nem all a szaja. Minden cicanak mas a hangia. Mig peldaul a szi-
ami macskaknak meglehet6sen eIes, metszo hangiuk van, addig a
kartauzi macskak nyavogas helyett inkabb trillaznak.
A kutat6k tizenket klnbzo macskahangot szamoltak ssze.
Ezeket negy nagy csoportba soroltak: morgdsszeru hangok, ide tarto-
zik a dorombolas es a trillazas; a magdnhangz6s hangok alatt a kln-
bz6 nyavogasokat ertik; az artikuldlt hangok a frusztraci6t kifejez6
csiripelesek es csivitelesek, es az intenzivebb hangok a figyelmeztetes-
re szolgal6 sziszeges es fujas.
Trillazas
Ha trillazik, akkor boldog a cica. Trillazik peldaul rmeben, ami-
kor a gazdaja hazater valahonnan.
A nyavogassal, a trillazassal es dorombolassal azt jelzi, hogy j61
erzi magat a kzelnkben vagy szeretne kzelebb kerlni hozzank.
Azt akarja, hogy minel kisebb legyen a tavolsag kzttnk.
Dorombolas
Afnikor a macskamama dorombol, jelzi a klykeinek, hogy hol van.
A klykk mar ketnapos korukt61 kepesek valaszolni az anyjuknak.
Van ugy, hogy a dorombolast eszre sem lehet venni, olyan halk, s van
ugy, hogy "remeg bele a haz" - ez a cicat61 fgg.
Egyes viselkedeskutat6k szerint a dorombolas kizar6lag a klyk-
macskak sajatja.
Ezt a feltetelezesket arra alapozzak, hogy a cicak dorombolas
kzben gyakran "dagasztanak". Dagasztas alatt azt ertjk, hogy szo-
pas kzben a kiscicak a mancsukkal nyomkodjak az anyjukat, hogy
jobban jjjn a tej az eml6ib61. A felnott macskak pedig nem szop-
nak, igy nem is dorombolnak.
Sok ember azt hiszi, hogy a dorombolas az elegedettseg jele,
holott a macskak es kiscicak ritkan dorombolnak, ha egyedl van-
nak. A dorombolas a tbbi allatnak vagy az embernek sz61, es Gina
Spadafori kollegam szerint "nem mas, mint az emberek arcan a
mosoly". Nekem nagyon tetszik ez a megfogalmazas. Elvegre az
ember is tbb okb61 mosolyog, es nem feltetlenl boldog, amikor
mosolyog.
KOMMUNIKCIO 231
A cica ha nyavog, az embertol ker valamit. Rendszerint minel inkabb el akar
erni valamit, annal hangosabban nyavog.
AciGiktbb okb6l dorombolnak. Dorombolnak peldaul, ha meg-
ijednek vagy faj valamijk. Egyes viselkedeskutat6k szerint a dorom-
bolas beh6dolas, amivel a cica azt jelzi a masik cica vagy az ember
szamara, hogy "nem bantalak" vagy "vigasztalj meg". Talan ez lehet
az oka, hogy a ciGik akkor is dorombolnak, amikor elegedettek es
232 KLVKMACSKK
rlnek, es akkor is dorombolnak, amikor idegesek, es oldani akar-
jak a feszltseget.
Erdekes, hogy csak a kismacskak tudnak dorombolni. A nagy-
macskak, mint peldaul az oroszlan is, vltenek. 1\ tigrisek "neman"
dorombolnak, azaz egyszerre vltenek es dorombolnak, de a do-
rombolasuk az emberi fl szamara hallhatatlan. A tigrisek ezzel az
alacsony frekvenciaju hanggal atmenetileg megbenitjak az aldoza-
tukat, hogy el tudjak kapni. Lehet, hogy a cicaknak az alland6 do-
rombolasukkal az a titkos szandekuk, hogy hipnotizaljak az embert,
es elerjek, hogy teljesitse a kivansagaikat?
Simogassa, babusgassa kedvencet minel gyakrabban - csodalatos
erzes egy dorombol6 kis sz6rm6kot magunkhoz lelni es simogatni.
A dorombolas olyan, mint egy cicaaltat6dal, j6 erzessel tlti el az
el6ad6 es a hallgat6 lelket egyarant.
J6, ha tudja: A tud6sok a mai napig nem tudjak pontosan,
hogyan keletkezik az a hang, amit a dorombol6 cica hallat.
Erdekes m6don az olyan cicak, amelyek baleset kvetkezteben
megnemulnak es nem tudnak nyavogni, tovabbra is dorom-
bolnak. Szamos elmelet letezik arra vonatkoz6an, hogyan
keletkezik a dorombol6 hang. A legelterjedtebb magyarazat
szerint ahogy a cica lelegzik, a leveg6 elhalad a hangszalagok
mellett es azok egymashoz drzsl6dnek. Egy masik elmelet
szerint a hangkepz6 reget krlvev6 izmok es a rekeszizom
gyorsan sszehuz6dnak es elernyednek, ami legaramlast okoz
a legcs6ben. A harmadik magyarazat szerint a ver a cica mell-
kasaban egy vastag eren at folyik, amit a rekeszizom sszehu-
z6dasai rezegtetnek, ez a rezges a legcsvn keresztl tovabb-
jut az orrmellekregbe, ami feler6siti azt.
Csiviteles
Ha izgatottak, valamit el akarnak erni, de nem sikerl, ezert csal6-
dottak, a macskak csivitel6, madarcsicsergesre emlekeztet6 hangokat
adnak ki. Ezekkel a hangokkal csakugy, mint a nyavogassal valamit
kvetelnek, de nem az embert61, hanem az ablak tuloldalan vigan
e16, szamukra elerhetetlen madart61 vagy m6kust61. Akkor bocsata-
nak ki ilyen hangokat, amikor erzik, hogy nem urai a helyzetnek.
KOMMUNIKCIO 233
Erzik, hogy tehetetlenek, es ezert dhsek a szabadban vigan
rpkdo es csicsergo madarra. Azt akarjak, hogy az menjen oda
hozzajuk, es hagyja, hogy elkapjak.
Az en ciGim, Seren, amikor csal6dott es elkeseredett, ugy csinal,
mintha halkan khecselne. Ntalaban akkor "khinget", amikor
olyasvalamire keszl, amirol tudja, hogy tilos es baj lesz beloie. Azert
ideges es frusztralt, mert tudja, hogy nem lenne szabad engednie a
csabitasnak, de 0 annyira akarja. Elarulja sajat magat. Olyankor is
ezt a hangot hallatja, amikor tudja, hogy valamilyen finomsagot,
nyalanksagot fog kapni, es mar nagyon trelmetlen, szeretne mine I
hamarabb megkaparintani.
Figyelem! Knnyen elofordulhat, hogy ha a cica ideges es zakla-
tott, mert nem tud elkapni egy madarat, ugy vezeti le a feszltseget,
hogy ratamad arra, aki vagy ami eppen a kzeleben van. Nem all
szandekaban, de ha nagyon zaklatott es valaki hozzaer, nkente-
lenl is nekiugorhat. Ilyenkor, klnsen ha a szore is egnek all
es mergeben fUj, nem szabaJ hozzanyulni, meg keIl varni, amig
megnyugszik. Nem mindegy tehat, hogy miert csivitel kedvencnk.
Ahhoz, hogy tudjuk, milyen lelki allapotban van, a testbeszedere is
figyelnnk kell.
Fujas es sziszeges
Neha a kisciGikugy viselkednek, mint a hetfeju sarkany. Ha merge-
sek, meg akarnak felemliteni bennnket, sziszegnek, morognak es
fUjnak. Mig a dorombolassal, nyavc.gassal es trillazassal azt hozzak a
tudomasunkra, hogy rlnek a kzelsegnknek, addig amorgassal,
sziszegessel es fltiassal arra figyelmeztetnek, hogy tartsuk tavol tolk
magunkat. Azt sugalljak, hogy maradjunk ott, ahol vagyunk, kln-
ben megnezhetjk magunkat.
Ha felnek, riadtak es remltek, szinten prszklnek es fUjnak.
A sziszeges es morgas azt is j~lentheti, hogy ijedtek, es ezert nem
szeretnek, ha kzelebb mennenk hozzajuk. Egyes kutat6k szerint ha
a ciGik sziszegnek, ugyanazt akarjak eierni, mint a kigy6k - figyel-
meztetni az embert vagy masik allatot.
Ha vicsorognak - akar hang nelkl, akar hangosan a fogukat mu-
tatjak -, azt jelzik a szamunkra vagy mas allatok szamara, hogy nem
hagyjak magukat, ha keIl, megvedik magukat. Minel hangosabban
vicsorgatjak a fogukat, annal elszantabbak. AciGiktehat vagy felnek
234 KLVKMACSKK
vagy agresszfvak, amikor ezeket a jeleket hasznaljak. A testbeszed
segfthet eldnteni, hogy melyik esetr61 van sz6.
Kedvenceink nem tudnak ugy ordftani, mint nagymacskarokonaik.
Ha remltek vagy dhsek, fOkent, ha egy masik macskaval vere-
kednek, egyes macskak hajmereszt6en sikitanak.
A cicak es macskak olyan hangjelzesekkel is kommunikalnak,
amelyeket az emberi fl nem kepes erzekelni. Ezek a szakert6k
szerint annyira halkak vagy olyan magas frekvenciajuak, hogy csak
a macskak halljak meg 6ket. A macskak egyebkent az emberi fl
szamara hallhatatlan, nagyon magas frekvenciaju egercincogast is
meghalljak.
A macskak te hat a kommunikaci6 szamos formajat hasznaljak az
egymassal es az emberrel val6 kapcsolattartasra, s ezeknek mindnek
megvannak a sajat el6nyeik. A hangjelzesek peldaul nagy tavolsag-
b61 is hallhat6k es olyankor is hasznalhat6k, ha nem latjak egymast,
vagyis a testbeszed nem segfti 6ket - peldaul ejszaka. A hang nelkli
kommunikaci6 viszont biztonsagosabb, intenzfvebb es hosszabb ide-
ig is alkalmazhat6. Mfg sziszegni vagy morogni csak addig tudnak,
mfg el nem fogy a leveg6jk, addig egy merev tekintettel, felborzolt
sz6rzettel vagy fenyeget6 testhelyzettel hosszabb ideig is tavol tart-
hatjak magukt61 az ellenfelket. A testbeszed olyankor is alkalmas
az informaci6kzlesre ket egymashoz kzel lev6 egyed eseteben,
amikor a hanggal val6 kommunikaci6 riasztana a veszelyes raga-
doz6kat. Vegl, a szagnyom 6rakon vagy akar napokon keresztl is
megmarad, es a macska jelenlete nelkl is informaci6val bfr.
Testbeszed
A testbeszeddel a cica az erzelmi allapotar61 is kzl informaci6t es
azt is kifejezesre juttatja, hogy j6 neven veszi-e az ember vagy egy
masik allat kzelseget vagy sem. Azzal, ahogy tartja a farkat es a
flet, ahogy nez es ahogy mozog a cica, kzelebb vagy epp ellenke-
z6leg, tavolabb szeretne magat61 tudni valakit. A testtartasa elarulja,
hogy baratsagos-e, jatekos kedveben van-e vagy inkabb kedvetlen,
merges es ingerlt.
Egyetlen testresze alapjan soha ne kvetkeztessnk a lelkiallapo-
tara. Mindig az egesz testet keIl figyelni, es ha hangokat is ad ki,
azok informaci6tartalmat is szamftasba keIl venni. Ha peldaul cs6-
valja a farkat, az sok mindent jelenthet att61 fgg6en, hogyan all es
mit esinal a tbbi testresze.
KOMMUNIKCIO 235
Szemkontaktus
A cieak a szemkkel is kommunikalnak. A szemhejuk allasa es a
pupillajuk nagysaga a hangulatukr61, kedelyallapotukr61 ad felvi-
lagosftast. Az almos szemu cica, amelynek majdnem lecsuk6dik a
szemheja, bizalommal van iran tunk, a tagra nyflt, nagy, kerek szem
pedig a remlet, az ijedelem jele.
Ha egyenesen a szemnkbe nez, es nem is pislog, azt akarja ve-
lnk tudatni, hogy 0 az ur. Ha kedvencnk kisse hevesebb vermer-
sekletu, vigyazzunk, ne nezznk ra tul hosszan meredten, mert az
tamadasra sztkelheti.
Ugyanakkor ha a tagra nyflt szemu kiscica az areat hozzank dr-
gli, az nagy elismeresnek szamft. Azt jelenti, hogy megbfzik ben-
nnk, nem felti tolnk a szemet.
Figyelem! A kiscica pupillaja szinte barrnilyen eros erzelern - fe-
leIern, izgalom, harag, rm - hatasara hirtelen keskeny resnyire
szukl. Ha azonban nagyon nagyra kitagul, biztosak lehetnk ben-
ne, hogy halalra van remlve.
Tipp: Amikor latja, hogy almos, es mal' majdnem lecsuk6dik
a szemheja, kldjn kedvencenek egy "szem-puszit". Lassan
kacsintson ra a szoba masik sarkab61. Kedvence reagalni fog
ra, es visszakacsint. A cicak nyelven ez annyit jelent, hogy
"szeretlek" .
236 KLVKMACSKK
J6, ha tudja: Kzeire a macskak nem Iatnak olyan j61, mint
az ember, a binokularis es periferialis Iatasuk azonban sokkal
jobb. Mig a macskak binokularis Iatasa 130 fok, periferialis
Iatasa pedig 155 fok, addig az ember binokularis Iatasa csak
120 fok, periferialis Iatasa pedig csak 90 fok. Aciccika mozg6
targyakat nagyon j61latjaJ<.,kInsen a szemk sarkab61.
A macskanak van szinlatasa isoAretinajaban Ievo csap nevu
fotoreceptoroknak ksznhetoen kepes megkInbztetni a
vrs, a zId, a kek es a sarga szineket. A szinten a retinaban
taiaIhat6 palcikak pedig Iehetove teszik, hogy a fekete, a feher
es a szrke arnyalatait is erzekeljek. Egyebkent a ciccikat nem
igazan erdeklik a szinek. Szamukra a mintak, igy peidaul a
csikok a szomszed macska bundajan erdekesebbek .
.Arulkodo flek
A fl a cicciknal az erzeimi allapot barometere. Az egyenes, elore-
nezo fl erdeklodest, kivancsisagot jelez. Ha egyenes ugyan a fl,
de oidalra nez, a cica ellenseges. Minel tbbet enged Icitni a fIe
hatuljab61, annal mergesebb es annal inkabb fenyeget a tamadas
veszelye.
A feielem es aggodalom merteke att6I fgg, mennyire simul a
cica fIe a fejere. Ha oidalra nez a fIe, kellemetlenl erzi magat,
remlt, es minel jobban rasimul a fejere, annal jobban fel es annal
dhsebb.
KOMMUNIKCIO 237
Ez a kiscica ketsegbe van esve, azt mutatjdk a flei. Az oldalra nez6 es lefeU
hajl6 flek biztosjelei az aggodalomnak, szorongdsnak.
A cica haUssa
A cica flenek klso reszehez, a flkagyl6hoz tizenkilenc klnbzo
kis izom kapcsol6dik. Ennek ksznhetoen akar 180 fokkal is el tudja
forgatni. es a legklnbzobb iranyb61 erkezo hanghatasokat is kepes
erzekelni. A flkagyl6, mint egy tlcser a hangokat a fl hall6 reszebe
tovabbitja.
A Gica az emberi fl szamara hallhatatlan hangokat is erzekeli.
A klykk hallasa jobb, mint a felnott macskake, es a fiatal felnott
macskak is jobban hallanak, mint az idosebb tarsaik. A fiatal, egesz-
seges macskak meg az igen magas rezgesszamu - 50-60 kilohertzes
- egercincogast is halljak. (Az ember csak az 5-20 kilohertzes hang-
hatasokat hallja.) Knnyen mozgathat6 flkagyl6juk segftsegevel.a tiz
centimeter es az egy meter tavolb61 erkezo hangokat is eszlelni es
azonosftani tudjak.
A hallasnak fontos szerepe van a kommunikaci6ban. Vannak cicak,
amelyek sketek. Klnsen a feher bundaju es kek szemu macskak
kztt gyakori a sketseg, amelyek valamilyen szletesi rendellenes-
seggel jnnek a vilagra es fokozatosan veszftik el a hallasukat.
238 KLVKMACSKK
"Beszedes" farok
Kedvencnkrol sok mindent elarul a farka isoA macskak egyenes,
egnek a1l6 farokkal - csak a farkuk hegye grbl meg egy kicsit
- kszntik peldaul az anyjukat vagy bennnket - mintha integet-
nenek.
Ha bosszusak vagy ingerltek, megpccintik a farkuk veget.
Ezzel azt szeretnek elemi, hogy hagyjuk abba, amit csinalunk. Ha
azonban mi ezt a jelzest figyelmen kivl hagyjuk, knnyen meges-
het, hogy csapkodni, tgetni kezdenek a farkukkal.
Figyelem! Ha a macska csapkod a farkaval, az azt jelenti, hogy
nyugtalan es arra figyelmeztet, hogy "Menj eIl Hagyj bekenl" Mi-
nel eroteljesebben csapkod, annal dhsebb. A sajat erdeknkben
kerljk el ilyenkor, mert hajlamos ra, hogy megssn bennnket.
Amikor a cica tamadasra kesz, a farkat alacsonyan, a testehez kzel
tartja.
Az elegedett, nyugodt cica farka U alaku. Minel magasabban van
a farka, annal nagyobb erdeklodest mutat. A felborzolt szor a farkon
a farok allasar61 fggoen agresszi6t, felelmet vagy vedekezo allast je-
lenthet. Az egyenes farok agresszi6t, a forditott U alaku farok pedig
felelmet sugall.
A szorszcilak es bajuszszork cillcisa
A szorszalak es a bajusz allasab61 a cica hangulatara kvetkeztet-
hetnk. A nyugodt, bekes allat bajuszszorei egyenesen allnak ki a
pofajab61. Ha valami felkelti a cica erdeklodeset, a bajuszszorei elore
KOMMUNIKCIO 239
neznek, ha viszont az elare neza bajusz oldalra neza fllel parosul,
a cica merges es felkeszlhetnk a tamadasra. A riadt, remlt cica
bajusza ugyanugy a pofajahoz simul, ahogy a fle a fejere lapul.
Ha a cica megijed, a szarszalak tvehez kapcsol6d6 izmok n-
kentelenl sszehuz6dnak, es ettal a cica hatan egnek all a szar es
farka olyan lesz, mint egy vegmos6 kefe.
Testtartas
Anyukam mindig arra tanitott, hogy huzzam ki magam. Azt mond-
ta, hogy ha feierneiern a fejem es kiegyenesftem ahatam, az embe-
rekben akkor is azt a benyomast keltern, hogy magabiztos vagyok,
t~'1~
-.~~ :~.!
:'~ . ~ .~-
~r ( ,.,t
->ro/"':.'.~' ;.'
u ':'.~ .. ~. ,'~'
-.J- ,- .r
1;../, ; .
.l...~:
(Illusztraci6: J#ndy Christensen)
Ez a cicus minden jel szerint agressziv. De vajon val6ban az? Neha a ciaik
ugy tesznek, mintha feldultak lennenek, felborzolj'tik a sz6rket es kisse
eltulozva elj'titssztik, hogy nagyon dhsek. Ez azonban csak egyfajta jtitek.
240 KLVKMACSKK
ha va16jaban reszketek a felelemtol. Kvetkezeskepp a krnyezetem
ugy is kezel, mintha tele lennek nbizalommal, es ez erot ad, jobb
kedvre derft, ami pedig arra sztkel, hogy megjobban odafigyeljek
a tartasomra, meg jobban kihuzzam magam.
A macskak az emberekhez hason16an hasznaljak a testbeszedet
az egymassal va16 kapcsolattartasban. Az egyenes testtartas naluk
is flenyt jelent, mert magabiztossagot sugaroz. A magabiztos cicak
egymas szemebe neznek.
A kevesbe magabiztos, felenk macskak oldalra forditjak a fejket,
mert nem mernek szembenezni tarsaikkal. A gyamoltalan, felenk
klyk felpupositja ahatat, es egy nkentelen reakci6 kvetkezte-
ben egnek a11a szore. Az ilyen cicak agresszivnak tunhetnek, de
va16jaban halalra vannak remlve.
Felelmkben is gyakran ugy pr6baljak menteni a helyzetet, hogy
feborzoljak a szorket, ezaltal nagyobbnak es felelmetesebbnek lat-
szanak, hatha elriasztjak vele az e11enseget.
Ha ez a m6dszer nem valik be, ugy tesznek, mintha megadnak
magukat es megpr6balnak kisebbnek latszani, mint amilyenek va16-
jaban. Lekuporodnak a fldre, a flk a fejkre lapul es maguk ala
(Illusztrdci6: J#mdy Christensen)
Ez a cicajdtszani hiv bennnket. Figyelje meg, hogy a bajusza
es a Jle el6renez.
KOMMUNIKCIO 241
huzzak a farkukat, mintha azt mondanak a masik felnek: Nem keIl
felned t6lem. Latod, milyen kicsi vagyok?
Ne hagyja magat atverni! A kutyaknal a hanyatt fekves a meg-
adas, a beh6dolas jele. Ha a macskak azonban hanyatt fekszenek,
meg mindig tudnak vedekezni az eIes karmukkal. I1yenkor ahhoz,
hogy tisztan lassunk, az egyebjelekre is figyelnnk keIl. Ha ugyanis
a cica ahatara fekszik, ezzel azt is zenheti, hogy jatszani tamadt
kedve. Ha kedvencnk a h<itara fekszik es a negy laba az egnek
mered, a fle es a farka allasa segithet eldnteni, hogy agressziv-e
(a fle hatrasimul, a farkaval csapkod, sziszeg es morog) vagy csak
jatekos kedveben van (a fle el6re nez, nyavog vagy trillazik).
Az ut6bbi biztos jele, vagyis a figyelmnket igenyli es jatszani
szeretne, ha a gerince el6regrbl (lordosis pozici6). Afeje es a hat-
s6ja kisse elemelkedik a talajt61, es a farkat a lehet6 legmagasabbra
tartja. Akut yak is hasonl6 p6zban szoktak ravenni a gazdijukat egy
kisjatekra. Seren igy szokta elerni, hogy vakargassam a farka tvet.
Vagy a meg nem ivartalanitott n6steny macskak igyjelzik, hogy ke-
szen allnak a romancra.
A cic<ikgyakran tulzasokba esnek, szinte kifigurazzak az agresz-
sziv vagy felenk macska jelzeseket, amikor jatekra akarnak csabita-
ni bennnket. Igy peldaul labujjhegyre allnak, oldalra fordulnak,
felborzoljak a sz6rket es pipiskednek csak azert, hogy ravegyenek
bennnket, kergessk 6ket. Mindig vegynk figyelembe minden k-
rlmenyt, csak ugy erthetjk meg, mit akarnak kzlni velnk.
Tipp: A cic<iknal a kzelseg a szeretet es a bizalom jele. Ha
tarsaikkal egytt alszanak, esznek, jatszanak es egymast nyalo-
gatjak, az azt jelenti, szeretik egymast es megbiznak egymas-
ban. Ha kedvencnk ajelenletnkben alszik, f6leg ha neknk
h<ittal teszi azt, az azt jelenti, hogy maximalisan megbizik
bennnk.
13
Az egeszseges dca sokat jatszik
Ajatek minden kiscica eleteben fontos szerepet tlt be. A kly-
kk mar 2-3 hetes korukban elkezdenek jatszani, s a jatek
eletk vegeig kedvenc id6tltesk marad. Ajatek a cica es a gazdi
szamara egyarant kitun6 sz6rakozas. Pozitiv hatassal van mind az
allat testi, mind pedig az erzelmi fejl6desere.
A trtenelem soran a kiscic<ikjatekat ugy tekintettek, mint a
feln6tt eletre val6 felkeszles, legf6kepp a vadaszat gyakoriasa.
A feln6tt hobbimacskakra pedig azt mondtak, hogy a jatekkal a
vadaszatot helyettesitik. Azert jatszanak, mert nincs lehet6segk es
szksegk ra, hogy vadasszanak. 'Ez azonban nem ilyen egyszeru,
es szerintem ez a magyarazat nem allja meg a helyet. Hisz eleg,
ha csak ar ra gondolunk, hogy a vadon el6 feln6tt allatok is jat-
szanak.
Az azonban ketsegkivl igaz, hogy azaltal, hogy a klykk hasz-
naljak kzben a fogaikat es karmaikat, kergetik es elkapjak egymast,
a jatek szamos kepesseget es keszseget fejleszt. Hovatovabb meg-
tanitja a cic<ikat arra, hogyan viszonyuljanak a krnyezetkhz.
Jatek kzben a macskaklyk sokat tapasztal. Megtanulja peldaul,
hogy a level, ha megtgeti a mancsaval, mozog, vagy a testvere, ha
beleharap, nyavog es visszavag, vagy a sajat jatekszeret kedvere t-
getheti, harapdalhatja es rugdoshatja. A jatektevekenyseg megis-
merteti a cicakat a sajat korlataikkal, megtanuljak, hogy mit szabad
es mit nem, es megtapasztaljak, hogyan reagal a krnyezetk az 6
cselekedeteikre, viselkedeskre.
A JAtEK 243
Aj;itek tovabba kiva16 "testepito" isoA cicak agya krlbell 5
hetes korukban mar szinte teljesen erett, a testi es mozgasfejlodes
azonban hosszadalmasabb. Ajatek fejleszti a kepessegeket, erositi
es formalja az izmokat es tornaztatja az agyat. Klykk es felnott
macskak eseteben egyarant kituno stresszold6. Bizalmat ebreszt,
szorosabbra fUzi a mar meglevo ktelekeket es erositi a szerelmi
kapcsolatokat. Nveli a felenk, visszahuz6d6 egyedek nbizalmat,
es cskkenti a vad6cok agresszivitasat. De ami a legfontosabb, a ja-
tek sz6rakoztat.
jatek kzben a cicak a mancsukkal "tesztelik" a targyakat, megfigyelik, hogyan
mozognak. A testverkkel es az emberekkel val6 jatek soran megtanulhatjak
behuzva tartani a karmaikat.
244 KLVKMACsKAK
Cicajatekok
A kismacskak rendkfvl tahilekonyak, ha j,hekr61 van sz6. Jatekuk
intenzitasa negyhetes korukt61 egyre no, 9-14 hetes korukban eleri
a csucsat, majd egyre cskken, ahogy nonek es ernek. Legeloszr is
a cicak egyedl, a sajat testreszeikkel jatszanak. Hanyatt fekszenek
es harapdaljak a labukat es farkukat.
A JTEK 245
J6, ha tudja: A kisciGikjatekat 3-fele csoportba lehet sorolni:
helyvaltoztatasos, tarsas es targyakkal val6 jatek. A helyvaltoz-
tatasos jatekok kateg6riajaba tartozik a futkarozas, ugralas,
prges-forgas es maszas. Ezekben reszt vehetnek egyedl es
tarsaikkal isoAtarsas jatekokat tbben jatsszak. Ide sorolhat6k
a birk6zas, harapdalas, kerget6zes, "verekedes" es fog6cska.
A targyakkal val6jatek soran mindig valamilyen erdekes targy,
peldaul egy madarto11 vagy labda a11az erdekl6desk kzep-
pontjaban, es kti le hosszan a figyelmket.
Sokfele tipusu jatek letezik, amelyek macskafajtankent egeszen
elter6ek lehetnek. A szomali es rex ciGik peldaul igen mozgeko-
nyak, imadnak fog6cskazni es maszni, asziami macskak szivesen
apportiroznak, a perzsamacskak pedig nyugodtabbak, csendesebb
jatekokat jatszanak. Az n kedvencenek is lesznek gyengei, es 6 is
"ki fog talalni" maganak sajat jatekokat.
Az en Serenemnek is vannak kedvencei, kzlk az egyik a bu-
j6cska es fog6cska egy sajatos kombinaci6ja. Elkezdem keresni, es
mikzben keresem, fennhangon ismetelgetem: "Hol van Seren?"
Amikor a buv6helye kzelebe erek, el6rohan, a ket me11s6labaval
rat a labamra, es mar szalad is, hogy ujra elrejt6zzn. Ugyanezt a
"megt es elszalad" technikat alkalmazza akkor is, ha jatszani hiv
vagy azt akarja, hogy foglalkozzam vele.
Figyelem! A kisciGik szeretnek harapdalni es karmolni. A ja-
tekszerekkel ez rendjen is van, de az uijainkat es a keznket ne
engedjk nekik harapdalni, sszekarmolni. A mozg6 uijainknak
egyszeruen nem tudnak ellenallni. Mig kicsik, nincs is baj, mert
I meg nem eleg er6sek ahhoz, hogy fajdalmat okozzanak. Egyszer
azonban megn6nek, es a fogaik es a karmaik nagyon elesek lesznek.
Ha kiskorukban nem tanitottuk meg ra 6ket, hogy nem szabad ha-
rapni es karmolni, kes6bb igazsagtalanul jarunk el velk szemben,
amikor megbntetjk 6ket azert, mert a jatek eldurvul es a fogaik
vagy karmaik nyoman kiserken a keznkb61 a ver. Ami klykkor-
ban meg elfogadhat6 es aranyos szokas, az kes6bb veszelyes is lehet,
klnsen, ha gyermek az aldozat.
246 KLVKMACSKK
Birk6zas
Birk6zas kzben a klykk remekl sz6rakoznak. Sok energiat hasz-
nal fel a szervezetk, es megtanuljak behuzva tartani a karrnaikat es
nem belemelyeszteni egymasba a fogaikat. Felvaltvajeitsszak a gyen-
gebbik, a vesztes szerepet. Megragadjak egymast, hempergoznek a
fldn, es rugdossak egymast, ahogy csak birjak. A hats6 labukra
allnak es a mancsukkal tik egymast; vagy megpr6baljak elkapni
egymas farkat. Amikor jatek kzben heitul megharapja egyik cica
a masik nyakat, azt az lesi technikat gyakorolja, amellyel a felnott
macskak leteritik aldozatukat.
A kiscica lti szint hozhat az idosebb, mar meglevo kedvencnk
\ eletebe. Afelnott macskak szeretnek a kicsinyekkeljeitszani, es gyak-
ran a fiatal, uj jveveny felbukkanasaval az regebb, re gi lak6nak is
ujra kedve tamad jatszani. Csak figyeljen ra oda, hogy kellokeppen
ismertesse meg oket egymassal, nehogy a jatek val6di verekedesse
fajuljon.
A felnott macskaknak mar kisebb az igenyk arra, hogy tarsaik-
kaI jatsszanak. Ha nem ismerik eleg j61 egymast, a jatek knnyen
atmehet harcba. Ha ismerik egymast, egymas tudomasara tudjak
hozni, hogy jatszani tamadt kedvk, es tudjak, hogy csak tettetik
magukat es nem igazab61agresszivak.
Fog6cska
A ciccik kedvence minden olyan jatek, amiben szaladgalhatnak,
futkarozhatnak. Neha meg ugy is tesznek, mintha valami nagy es
felelmetes ldzne oket, es eszeveszetten meneklnek elole krbe~
krbe a szobaban vagy fel a masz6fa tetejere. Amikor fog6cskaznak,
felvaltva jatsszak a cica es az eger szerepet. Miutan a cica elkapta az
egeret, gyakran birk6znak egyet, mielott szerepet cserelnek.
A klykkre es nem egy felnott macskara gyakran "rcijn az t
perc", ahogy a tulajdonosok szoktak mondani. A macskafelek jel-
lemzo tul~donsaga, hogy kirobban6 energiaval vadasznak. Amikor
kedvencnk egesz nap egyedl van otthon, annyi energia gylemlik
fel benne, hogy egyszeruen "nem bir magaval". Mire nehany 6ras
tavollet utan hazaternk, teljesen "bezsong", es elkezd a lakasban,
hazban, lepcson le-fel rohangalni.
A JTEK 247
Zsakmanyszerzes
Targyakkal a macskak feln6tt korukban is szlvesenjcitszanak. Gyak-
ran kiszemelnek maguknak egy targyat, es azt perceken at tgetik,
harapdaljak, karmoljak, becserkeszik es elkapjak. A bogarakkal es
rovarokkal ez rendjen is van, csakhogy 6k a gurul6 ceruzakat es
kitmtt allatfigurakat is hajlamosak el6kent kezelni. Neha meg
szamunkra lathatatlan "targyakkal" isjatszanak.
Ajanlom figyelmebe: Egy sor olyan klnfele jatekszert lehet
kapni az allatfeiszerelesi boltokban, amelyeket minden kl-
nsebb veszely nelkl kergethetnek a ciccik.I1yenekpeldaul az
elemmel mukd6 egerek. Vagyszinten nagy kedvenc es min-
den cica erdekl6deset felkelti az elemes, muanyag gmbbe
zart m6kus, ami ide-oda gurul a fldn.
Azsakmany elejtesehez persze ugrani isj61 keIl tudni, ezert aztan
a macskaklykk gyakran addig ugralnak, hogy mar nem is latszik
bel6lk mas, csak egy sz6rgomb6c. Neha ugy gyakorolnak, hogy
elrejt6znek, s aztan hirtelen el6ugranak es lecsapnak a gyanutlan
aldozatra.
Maskor lopakodva kzelitik meg a zsakmanyt. Lefekszenek a
fldre, es lassan kusznak el6re. Amikor keszen allnak ra, hogy le-
csapjanak, ezt ugyjelzik, hogy a haLs6labukkal el6re-hatra lepeget-
nek - mintha turaztatnak a motort. Aztan nekirugaszkodnak es a
mancsaikkallecsapnak a zsakmanyra, legyen az egy madartoll vagy
akar az n bokaja.
Horgaszas
A ciccika mancsukkal nemcsak tesztelik a targyakat, hanem mint
egy paranyi kis kez, felnyalaboljak 6ketjcitek kzben. Ezt a technikat
minden bizonnyal meg evezredekkel ezel6tt fejlesztettek ki, amikor
felfedeztek, hogy a halak milyen lzletes falatok, es kitalaltak, ho-
gyan szedhetnek ki 6ket a vlzb61.
A ciccik(es a feln6tt macskak) odavannak a lyukakert. EIlenaIlha-
tatlan vagyat ereznek ra, hogy bekukkantsanak es bedugjak a man-
csukat a lyukakba, hatha talalnak bennk valami erdekeset.
248 KLVKMACSKAK
Knnyen jatekra birhatja kedveneet es felkeltheti a kivanesisa-
gat olyan targyakkal, melyek eltunnek a szeme el6l. Dobjon egy
papir- vagy f6liagalaesint egy res dobozba, es nezze meg, hogyan
horgassza ki. Serennek kedvene sz6rakozasa, hogy valamelyik gu-
ml6s, pattog6s jatekat beledobja egy cip6be, es aztan kihorgassza
onnan.
Seren masik kedvelt jateka "az eltCinoszalag". Dugja egy szalag,
fonal vagy akar hosszu toll egyik veget egy parna vagy egyeb targy
ala, aztan lassan kezdje el huzni. Ahogy a szalag vagy fonal eltunik
a szeme el61, a eiea raveti magat avegere, es bedugja a manesat a
parna ala, hogy megszerezze a zsakmanyt.
,
Cicabalett
Aklykmaeskak meggyoz6 testbeszeddel esabitjak egymast jatekra.
Ha peldaul birk6zni tamad kedvk, hanyatt fekve (negy, karmokban
vegzod6labuk az eg feIe mered!) hemperegnek a fldn, majd )ab-
ujjhegyre" emelkednek es tarsaik krl ide-oda sasszeznak.
A feln6tt maeskak ezt a testhelyzetet veszik fel, amikor vedeke;zni
kenyszerlnek. Amikor a klykk felelmetesnek akarnak latszani,
tuloznak. Ha nagyon izgatottak, felborzol6dik a szork. Azt, hogy
jatekr61 vagy val6di sszetCizesr61van-e sz6, el tudja dnteni, ha
megfigyeli, hogyan viselkednek es milyen hangokat adnak ki. Ha
morognak es sziszegnek, komoly a helyzet. A eiccikezekb61 a jelek-
b61 ertenek, es aszerint dntik el, hogy bekapesol6djanak a jcitekba
vagy kimaradjanak a verekedesb6l.
Az oldalaz6, sasszelepeseken kivl a eieabalett elemei kze tartoz-
nak olyan keeses (es nem tul keeses) mozdulatok is, mint az ugrasok.
Nem ritka mutatvany, amikor a kisciea felugrik a levegobe, perdl
egyet (eI akarja kapni a sajat farkcit) es landol a fggnyn.
Ajatek mint sszekt6 kapoes es nevel6eszkz
A maeskaklykk az embert a p6tmamajuknak tekintik. Kedvenee
szamara n jelenti a mamat, mert ntol kap enni, n viseli a gond-
jat es n jatszik vele. Es mint szl6re, nre haml a feladat, hogy a
j6 viselkedesi formakat meger6sitse, a rosszakat pedig kijavittassa
vagy elhagyassa kedveneevel. Ajatek a kapesolatuk melyitesere es a
nevelesre egyarant kival6an alkalmas eszkz.
A JTEK 249
(Fot6: Ralston Purina Company)
A kismacskak mindenfele jafkot kitalalnak sajat maguk szorakoztatasara.
Niha egymas !dltt ugralnak.
Legyen megszokott, hogy naponta Iegalabb ketszer husz percen
keresztl egytt jatszanak. De minel gyakrabban es minel tbb id6t
tItenek kzs jatekkal, annal jobb. Jatek kzben ugyanis a kIyk
sokat mozog, elfarad, s ezaltal kisebb a val6szinusege, hogy valami
bajt csinal. A testen kivl a jatek az agyat is megdolgoztatja - kesz-
tesse tprengesre, hogy fennmaradjon az erdekl6dese. Mutasson
meg neki egy jutaIomfalatot peIdaul, aztan dugja el egy kend6 aIa,
es biztassa, hogy keresse meg.
Az ilyenfajta jatekok segitik elmdyiteni a kettejk kapcsolatat -
kedvence jobban fog kt6dni nhz. Ha felenk, nvelik az nbizal-
mat es kiegyensuIyozottabb Iesz. Egy puha, kitmtt figura, amit
kedvere harapdalhat, cibalhat, vagy egy szaIag, amit kergethet es el-
kaphat, remek jatekok. Sz6rakoztatjak, Iektik a figyelmet es siker-
elmenyhez juttatjak. Ha nagyon batortalan, fdenk, peIdaul egy k6-
bor cicaval van dolga, amely fel az emberekt61, sem kelllemondania
a kzs jatek elmenyer61. Ilyen esetben valassza a horgaszbotszeru
250 KLVKMACSKK
jatekokat, s kedvence el6bb-ut6bb ra fog ebredni, hogy az ember
kzelsege j6 es hasznos. -
Avad6c, harapdal6s es karmol6s klykket ajatek segitsegevelle
lehet szoktatni ezekr61 a helytelen magatartasi formakr61. Ajatek-
id6 az, amikor engedelyezve van szamukra az ,,6rltkdes", amikor
"kitombolha1jak" magukat. Ajatek klnsen hatekony nevel6esz-
kz. Hasznalha1juk mint jutalmat vagy dicseretet a j6 magavisele-
tert, es segitsegl hivha1juk, ha ra akarjuk venni a klykt a helyes
viselkedesre. Ne feledjk, ha le akarjuk szoktatni valami rosszr61, a
legjobb m6dszer, ha felajanlunk neki helyette valamijobbat. Ha pel-
daul megtil1juk neki, hogy harapdalja az ujjainkat, de nem kinalunk
fel neki semmit helyettk, keresni fog maganak valami ujabb harap-
dalnival6t, peldaul az n bokait, ami legalabb olyan rossz, mintha a
keznket harapdalja. A klykmacskaknak letelemk a harapdalas
es karmolas, ezert adjunk nekik valamit, amin kielhetik ezt a terme-
szetes sztnket.
Ajanlom figyelmebe: APetsMart es Hasbro Inc. kzsen kifej-
lesztettek a Paws'n Morejatekokat, amelyek figyelembe veszik
a kutya- es macskaklykk eletkori adottsagait es szksegle-
teit. Tbb mint husz olyan jatekot es kelleket dobtak piacra,
amelyekkel val6 jcitek soran a kicsinyek tanulhatnak, szociali-
zal6dhatnak es sokat mozoghatnak. Ezeket a klnbz6 jcitek
egereket, csrg6ket, macskamentaval megtlttt figurakat,
forg6 textilhalakat stb. megtekintheti a www.petsmart.com
internetoldalon.
Klnleges adottsagok
Jcitek kzben a kismacskak nem akarmilyen mutatvanyokat hajta-
nak vegre, es nem akarmilyen er611letr61tesznek tanubizonysagot.
Meg nezni is eleg 6ket. Rendkivl hajlekonyak, frgek es kiva16az
egyensulyerzekk. De lassuk, pontosan minek ksznhetik ezeket a
klnleges adottsagokat.
AJTEK 251
HAJLEKONYAK
A felnatt macskak es macskaklykk teste hihetetlenl ruganyos es
hajlekony. Ezenkivl ttel tbb csigolyajuk van, mint neknk. Igy
aztan az izmoknak es a nagyobb szamu csigolyaknak ksznhetaen
akar 180 fokban is el tudjak forditani a testket.
UGYESEN MAsZNAK FARA
Amacskak lapockaja a mellkas oldalan van es nem pedig a hatukon,
mint a mienk, es a valluk sem kulcscsonttal kapcsol6dik a mellka-
sukhoz, hanem izmokkal. Ez a magyarazata annak, hogy a mellsa
labukat szinte minden iranyba el tudjak forditani. Igy nemcsak hosz-
szabbakat tudnak lepni futas kzben, hanem at tudjak fogni a fak
trzset, es gyorsan feljutnak a fak tetejere. Ha tul magasra masznak,
elafordulhat, hogy nyavogva segitsegl hivnak bennnket, mert
nem akarnak hattallemaszni.
GYORSAK
Afelnatt macskak akar 50 kilometert is kepesek megtenni 6rankent.
Futas kzben a farkukkal egyensulyoznak, es akarmilyen nagy se-
besseggel haladnak, gyorsan iranyt tudnak valtoztatni. Afak trzsen
is ugyanolyan gyorsan tudnak szaladni, mint lent a talajon. Tanitsa
meg kedvencenek, hogy hiv6 sz6ra masszon le a far6l, klnben fel- _
natt koraban bajban lesz, ha majd le keIl szedni valamelyik nagyon
magas agr61.
RUGANYOSAK
A macskak a1l6 testhelyzetbal akar a sajat testhosszuk tszrsere
is kepesek felugrani. Megis, ha felmasznak egy fara vagy hutaszek-
renyre, szakaszokban erkeznek le onnan, nem egybal ugranak le a
talajra.
252 KLVKMACSKK
KIVAL6 AZ EGYENSULYERZEKK
A macskak egyensulyerz6 szervei a bels6flkben talalhat6 felkrs
ivjaratok. Nagyon j6 egyensulyerzekk, hajlekonysaguk, latasuk es
mozgaskoordinaci6juk egyttes hatasanak ksznhet6, hogy min-
dig talpra esnek. A testk zuhanas kzben ugy fordul, hogy el6szr
az ells6, majd a hatuls6 mancsukra essenek.
J6, ha tudja: A macskak bels6fleben talalhat6 harom kis fo-
lyadekkal teli csatorna: a tml6cske, a zsakocska es a felkrs
ivjaratok. Ezeket sz6rsejtek belelik, es a zsakocskaban es a
tml6cskeben asvanyi kristalyok uszkalnak. Valahanyszor az
allat megmozdi~a a fejet, a folyadek es a kristalyok mozgasba
jnnek. Ez elhajli~a az erzekeny sz6rsejteket, es idegimpulzu-
sokat hoz letre, amelyek jelzik az agynak a mozgas irany<it es
sebesseget.
Figyelem! Ha alacsony pontr6l, peldaul egy gyerek kezeb6l esik
le a cica, megeshet, hogy nincs eleg id6 arra, hogy az egyensulyoz6
mechanizmus mukdesbe jjjn. A kiscic<ikgyakran szenvednek
sulyos serleseket, amikor nem talpra esnek vagy tul magasr6l zu-
hannak le.
14
A KISCICAK
NEVELHETOK!
Atanulekonysag es nevelhet6seg az egyik kedvenc temam, mert
szeretem latni, amint a ketked6 arcokra kil a csodalat. A regi
mondassal, mely szerint "a macska kzmbs, erdektelen, fggetlen
es nevelhetetlen allat" , nem ertek egyet. Nemcsak a vegletekig le-
egyszenlsitett, de sert6 isoAltalanosit, az egesz macskafajr61 negativ
kepet fest, holott az megannyi elbuvl6, szeretetre melt6 es kln-
bz6 egyedb61 a11.
Gyakran jarom az orszagot es tartok bemutat6kat a feln6tt macs-
kak es macskaklykk neveleser61. A "segedeimet" altalaban men-
helyekr61 valogatom, es ha hiszik, ha nem, elkapraztatjak a kzn-
seget! Azok a kiscicak es feln6tt macskak, amelyek azel6tt sohasem
viseltek p6razt, peckesen lepdelnek benne a televizi6kamerak el6tt,
lelnek es integetnek a kznsegnek. Visszaadjak a remenyt azok-
nak a tulajdonosoknak, akikhek problemajuk volt kedvenckkel,
meggy6zik 6ket arr61, hogy egyszeru nevelesi m6dszerekkel igenis
helyrehozhat6 a megromlott kapcsolat.
C.A.1:
Az evek soran kidolgoztam egy cica- es macskanevelesi progra-
mot, melynek neve C. A. T (Cat Attitude Training). Bar bizonyos
kerdeseit a rendszeresen megjelen6 macskatartassal kapcsolatos
rovatomban mar erintettem, es a Purina Cat Chow Wayof Life Tour
rendezvenyein mint nemzeti sz6sz616 nehany technikat bemutat-
tarn, nyomtatasban, teljes egeszeben, most el6szr, ebben a knyv-
ben kerlt kiadasra. Tapasztalataim szerint, a C. A. T-programmal
254 KLVKMACSKK
nagyon rvid id6 alatt eredmenyt lehet elerni. Ebben termeszetesen
kzrejatszhat az is, hogy olyan eidkat valasztok ki a bemutatashoz,
amelyekerdekl6d6ek, kivanesiak es fogekonyak. De ha megfelel6en
alkalmazzak, a C. A. T barmelyik kisciea vagy feln6tt maeska vi-
selkedesi rendellenesseget segit megszntetni. Kepzelje esak el, mi
mindent elerhet kedveneevel egy egesz elet alatt!
A maeskanevelesr6l az embereknek altalaban a kutyaidomitas
jut eszebe, amikor is a kutyakat engedelmessegre, es ar ra tanitiak,
hogy "l!", "Fekszik!" es hasonl6k. Minden bizonnyal ilyen mutat-
vanyokra az n kedvenee is megtanithat6, de erre a kerdesre kesobb
majd meg visszaterek. Ennel sokkal fontosabb azonban a helyes vi-
selkedesre megtanitani a eidt. Fel keIl keszitennk az embenel val6
egyttelesre es meg keIl eloznnk, hogy a helyes viselkedesi formak
viselkedesi zavarokka alakuljanak at. Ha mindezt sikerl elernnk,
boldog, szeretetteljes kapesolatnak neznk elebe.
A helyes viselkedesre neveles a eiea szamara eletbiztositas, az
ember szamara pedig garaneia a bekes, boldog egyttelesre. Ha
megtanitiuk kedvenenknek, hogy mit szabad es mit nem, mi nye-
rnk egy eletre sz6l6 baratsagot, az allat pedig nyugodt eletre es
otthonra leI.
Hogyan tannl a dca?
Minden eiea nevelheto, de minel fiatalabb az allat, annal gyorsab-
ban tanul. A klykkor a legidealisabb a neveles elkezdesere.
A klykk a szletesk pillanatat61 fogva tanulnak. Az anyjuk
megmutatia nekik, hogyan mosakodjanak, es hogyan hasznaljak
a maeskaveeet. EIOfordulhat azonban, hogy a rossz peldcit is elta-
nuljak a mamajukt61. Peldaul tartani fognak a gyerekektol, ha az
anyjuk sem megfeleloen viszonyul hozzajuk.
A tanulasi folyamatnak tbbfele tipusat klnbztetik meg.
A klasszikus kondiciondlds azt jelenti, hogy az allat sszefggest te-
remt egy esemeny vagy eselekves es egy arra adott reakei6 kztt.
Megtanulja peldaul, hogy ha vizet enged az ember a mosogat6ba,
frdetes kvetke~ik. A reakei6t6l fgg6en, az esemenyr6l kellemes
vagy kellemetlen elmenyre asszoeial, es aszerint viselkedik. Az opera-
tiv kondiciondlds az inger, a valaszreakei6 es a kvetkezmeny kztti
kapesolatra epl. A eiea megtanulja, hogy amit esinal, befolyasolja
azt, ami utana kvetkezik. Ha peldaul j6l viselkedik - a kapar6fajan
elesiti a karmait -, jutalmat kap.
A KISCICK NEVELHETOK! 255
A ciaik nem gondolatolvasok. Ha nem mondjuk nekik, nem tudjrik,
hogy az asztal tetejere nem szabad jelmriszni. Oket vonzzrik
a magaslatok, csak azt teszik, amit az sztnk sug nekik.
Hason16keppen megtanulja, hogy ha harapdalja az anyja fark,lt,
az rafrmed es veget vet a jateknak. S ez egyaltalan nem vicces. Ha
azonban szepen jatszik, a mama megjutalmazza egy kis nyalogatas-
sal, szeretgetessel.
256 KLVKMACSKK
Asikeres neveles titka, hogy megtudjuk, mi motivalja kedvencnk
cselekedeteit, es ezt a molival6 er6t felhasznalva pr6baljuk meg ra-
venni arra, hogy azt csinalja, amit mi szeretnenk. Val6jaban amikor
neveljk, elhitetjk a cicval, hogy az egesz az 6 tlete volt. Ahhoz,
hogy motivalni tudjuk kedvencnket, ismernnk es ertennk keil a
cick nyelvet, viselkedeset es egymashoz fuz6d6 viszonyat.' Ha tanu-
lasr6l van sz6, a cick vagya kielegfthetetlen. Legtbbszr eleg, ha
csak egyszer vagy ketszer elmondunk nekik valamit, es mar ertik,
mit akarunk.
Figyelem! Ezeket a nevelesi m6dszereket kedvenceink is alkal-
mazzak, megpedig rajtunk. Ha peldaul ehes, a cica jelez - sznet
nelkl nyavog -, es ezzel arra sztkel bennnket, hogy enni adjunk
neki. Amikor megelegeljk, hogy kvetel6zik es megetetjk, abba-
hagyja a nyavogast - ez bennnket megnyugtat, az ingert azonban
meger6sftjk. Termeszetesen azzal, hogy beadjuk a derekunkat es
megetetjk, megjutalmazzuk a cict a nyavogasert.
A szocializaci6 erositi a ktodest
Mar sokat emlftettem ennek a knyvnek a lapjain a kt6des jelen-
t6seget. Itt most ujra ki kell terne m ra, mert ha j61 neveljk ked-
vencnket, meg szorosabba valhat a kapcsolatunk, ha azonban rossz
m6dszereket alkalmazunk, epp az ellenkez6jet erhetjk el - elmer-
gesedhet a viszony, es az egyik6nknek semj6.
A szocializaci6 egy tanulasi folyamat, melynek soran a cica meg-
ismeri a krnyezetet, annak szokasrendszeret es az egytteles sza-
balyait. Fejl6desenek ebben a fontos szakaszaban tanul a j6 es rossz
tapasztalataib61. Az els6dleges szocializaci6 2-7 hetes korban zajlik,
de tulajdonkeppen 12-16 hetes korig is eltart.
Ez alatt az id6 alatt a cica megtanul klnbseget tenni a bizton-
sagos es veszelyes, a j6 es a rossz dolgok kztt. Azok a cick, ame-
lyek j6l szocializaltak, vagyis megtanultak egyttelni tarsaikkal es
az emberrel, nem felnek sem az embert61, sem a tbbi allatt61, sem
az uj helyekt61. Aj61 szocializalt klykk magabiztosabbak, jobban
tudnak alkalmazkodni, es ezekkel a kepessegekkel rendelkez6 fel-
n6ttekke is valnak. Di6hejban ez a C. A. T lenyege.
Ez fordftva is igaz. Azok a cick, amelyeknek nemj6, vagy semmi-
lyen kapcsolata nincs az emberrel es mas allatokkal, feln6tt koruk-
ban is nehezen fogadjak el az ember vagy egy masik ailat kzelseget.
Ha peldaul az anyamacska fel a kutyakt61vagy a klykt kiskoraban
megijeszti egy kutya, a eiea feln6tt koraban is tartan i fog a kutyakt6l.
A k6bor eieak, amelyeknek ebben a nagyon fontos es meghataroz6
id6szakban nines kapesolatuk az emberrel, kes6bb is felni fognak az
emberekt6l.
A szoeializaei6s folyamat harom kulcseleme az erintes, a beszed
es az id6.
Tipp: A k6bor eidk ninesenek hozzaszokva az ember kzelse-
gehez, ezert el6szr esak egy eeruzaval vagy fakanallal erjnk
hozzajuk. Igy a keznk sines veszelyben es tul kzel sem kell
mereszkednnk hozzajuk. Lassan nveljk a tur6kepesseg-
ket, fokozatosan szoktassuk hozza 6ket a simogatas, cir6gatas
kellemes elmenyehez.
A gyenged irintis, a lagy simogatas az anyjat jutta~a eszebe a
klyknek. J 6lesik neki, es id6vel megtanulja, hogy j6t akarunk ve-
le. A babusgatas, simogatas jutalom, kitntetes legyen kedvenenk
szamara.
A beszid megtanf~a arra, hogy a szavaknak jelent6sege van, fon-
tosak az 6 boldogsaga szempon~ab61. Minel jobban odafigyel arra,
amit mondunk neki, annal gyorsabban kitalalja es megerti, mit
akarunk t6le.
Az ido sem mellekes tenyez6, mert a helytelen viselkedest hala-
dektalanul ki kell javftani, a j6 magaviseletet pedig azonnal meg
kell jutalmazni. Err6l kes6bb meg ejtnk sz6t ebben a fejezetben
"Jutalom es dieseret" dmen es a 15. fejezetben"A hibak kijavftasa"
dmsz6 alatt.
A neveles tulajdonkeppen nem mas, mint a szoeializaei6s folya-
mat folytatasa. Minel korabban szerzik az els6 pozitfv elmenyeiket a
klykk a nevelessel kapesolatban, annal knnyebben formalhat6k.
A "tan6rak" legyenek mindig pozitfv hangveteluek, hogy a eidk va-
rakozassal tekintsenek elebk es eszrevetlenl, knnyen befogadjak
a "tananyagot", mertjutalmat kapnak erte.
A neveles barmely korban elkezdhet6, meg a feln6tt maeskak is
formalhat6k, alakfthat6k. De minel fiatalabb az allat, annal hateko-
nyabb es eredmenyesebb munkat vegezhetnk. Ne varjon sokaig.
Mihelyst hazaviszi uj kedveneet, kezdje el tanftgatni, s a hatas egy
eletre megmarad.
258 KLVKMACSKK
F6 a kvetkezetesseg!
A ciGik neveleseben a kvetkezetessegen van a f6hangsuly. Ne
engedje, hogy kedvence felmasszon az asztal tetejere, ha masnap
ugyanezert leszidja. Igazsagtalan jatek kzben megvaltoztatni a
szabalyokat. Raadasul a kvetkezetlenseg tnkretesz minden addig
elert eredmenyt. A macskaklykk nagyon gyorsan tanulnak. Ha
csak egyszer is el6fordul, hogy nem tarta~uk be velk a szabalyokat,
rajnnek, hogy neha belefer egy kis engedetlenseg iso
Kvetkezeskepp nagyon fontos, hogy a csalad minden tagjaval
tisztazzuk es e16re beszeljk meg, mit szabad a macskanak es mit
nem. A kismacskak olyanok, mint a gyerekek. Ha tudjak, hogy anya
megenged bizonyos dolgokat, de apa szigoru, egyszeruen aszerint
viselkednek.
Erre egy pelda Serennel kapcsolatos tapasztalataimb61. Az abla-
kainkon stetit6fggny helyett reluxa van, es Seren hamar raszo-
kott, hogy felmaszik a pultra, az ablakhoz nyomja a fejet es a reluxa
lemezei kztt kikukucskal. Ezzel olyan nagy zajt csapott, mintha az
egesz reluxa a fldre zuhant volna. Valahanyszor megzrdlt a relu-
xa, a ferjem felugrott, es elkergette mell6le Serent. Es ezzel ki is ala-
kult egyjeitek! Ha azt akarja, hogy a ferjem ra figyeljen, odamegy az
ablakhoz es a mancsaival zrgeti a reluxat. Ha en vagyok vele egye-
dl otthon, sohasem csinalja - tudja, hogy en nem reagalok ra.
Trelem rozsat terem
Ne gondolja, hogy kedvence varazstesre engedelmes, j61 nevelt
cic<ivavalik. A cic<ikszeretik a nyugalmat, a megszokott, kialakult
rendet, ezert ha barmilyen szokasukon valtoztatni akarunk, azt csak
fokozatosan szabad tennnk. A neveles tehat nagyfoku trelmet
igenyel.
Elvegre egy fiatal klykkel van dolgunk, es a klykk hibaznak.
A hibak es tevedesek a tanulasi folyamat reszei. A cic<ika hibaikb61
tanulnak. Megjegyzem, mi emberek isoEzert azt javas10m, legyen
trelmes kedvencevel es nmagaval isoAdjon maganak id6t, hogy
kikiserletezze es rajjjn, az nk eseteben mi valik be legjobban.
Ne feledje, cic<ijaes n kztt kommunikaci6s szakadek tatong.
Mindketten meg csak tanuljak egymas nyelvet. A felreertesek elke-
rlhetetlenek, de cskkentheti az el6fordulasuk szamat, ha megfi-
gyeli kedvence reakci6it. Minden cica mas. Ami az egyiknel bevalik,
az nem biztos, hogy a masiknal is celravezet6.
Tipp: Nevelni csak nyugodtan, higgadtan lehet. Aharag es
a dh sehova sem vezet. Epp ellenkez6leg, ha elveszti a fejet,
nemhogy nem er el vele semmit, de meg vissza is yeti a cicat.
Csak akkor lesz hatekony es eredmenyes a neveles, ha az a
cica szamara sz6rakozas es pozitiv elmeny. Ezert ha ugy erzi,
hogy kezdi elvesziteni a trelmet es nem tud uralkodni magan,
inkabb tartson sznetet. A cica hadd vonuljon vissza a sajat
kuck6jaba, n pedig setaljon egyet vagy szamoljon el tizig. Egy
rvid sznet csodakat muvelhet. Varja meg, amig mindketten
lehiggadnak.
260 KLVKMACSKK
Mib6[ ert a cica?
A tartalomnal neha fontosabb a forma, azaz nem mindegy, hogyan
kzljk a cicilval a mondanival6nkat. Minden bizonnyal az egyik
legfontosabb sz6, amit kedvencnknek meg kell tanulnia, a nem. De
meg ennel is fontosabb, hogy megtanulja a sajat nevet. Gondolom,
n sem szeretne, ha olyan gyakran hallana azt, hogy nem, hogy sz-
szekeverne a kett6t.
Beszeljen minel tbbet kedvencehez. Beszeljen hozza normal,
megszokott hangon es beszelgetes kzben emHtse minel tbbszr
a nevet. A lenyeg, hogy a sajat nevet csak pozitiv, szamara kellemes
dolgokkal hozza sszefggesbe. "Cleo, hogy te milyen okos es aranyos
kiscica vagy!" "Cleo, olyan bszke vagyok rild, amikor a kapar6fan
elesfted a karmaidat!" "gyes vagy, Cleo!"
Ellenben ha valami rosszat csinal vagy n a csal6dottsagat akarja
a cica tudomasara hozni, kerlje a nevet. I1yenkor kizar6lag olyan
szavakat hasznaljon, amelyeket nem teveszthet ssze semmivel.
A rvid, de sokatmond6 szavak erik el a legjobb hatast. Akar ki is
talalhatunk szavakat, ha azokra jobban hallgat kedvencnk. Csak az
a fontos, hogy kvetkezetesen hasznaljuk 6ket, nehogy sszezavar-
juk az allatot.
A kiscicilk leginkabb abb6l ertenek, ha egy rvid, de er6teljes
Sssstt! hangot hallatunk, mert az kfsertetiesen hasonHt arra a szi-
szeg6 hangra, amivel az anyjuk fegyelmezte 6ket. De tulzasokba
sem szabad esnnk, mert akkor hatastalan lesz a figyelmeztetes.
Csak indokolt esetben hasznaljuk, ha peldaul harapdal a kis sz6r-
pamacs.
Nem baj, ha a cica nem ismer minden sz6t. Erteni fog a hang-
sulyb6l es a hanglejtesb6l, nekem elhiheti! Ahangunkb6l tudni fog-
ja, hogy mikor vagyunk csa16dottak es elegedetlenek vele, es erezni
fogja, ha bszkek vagyunk ra. Szamara nagyjelent6seggel bfr az arc-
kifejezesnk es a testtartasunk is, ezert figyeljnk oda, hogy mit es
hogyan kzlnk vele. Ha nem egyertelmuek a jelzeseink - peldaul
azt mondjuk, hogy nem es kzben mosolygunk vagy nevetnk, nem
ernk celt, csak sszezavarjuk a cicat.
A cicak kommunikaci6jaban a hangjelzesek es a testbeszed egy-
forman fontos szerephez jutnak. Akar akarva, akar akaratlanul az
arckifejezesnk, a gesztikulaci6nk es a testtartasunk informaci6t
kzl a cicaval. Amikor fontos kzlnival6nk van, peldaul szeret-
nenk, ha valamit megtenne, olyan kommunikaci6s eszkzket hasz-
naljunk, amelyeket biztosan megert. Alljunk egyenesen es nezznk
ra, hogy erezze, komolyan gondoljuk, amit mondunk neki. A ciccik
a magasabb frekvenciaju hangokra gyorsabban reagalnak, de szk-
segtelen Minnie Mouse-t jatszanunk. Ha nem figyel rank, ismetel-
jk meg a keresnket nyomatekosabban es melyebb hangon, ahogy
6 is teszi, amikor nagyon akar valamit.
Figyelem! Dhdt, ingerlt kiabalassal nem tanitjuk semmire,
legfeljebb csak azt erjk el, hogy felni fog t6lnk es kerl bennn-
ket. A macskak egymas kztt gyakran "szorakoznak" azzal, hogy
nagy larmat csapnak - morognak, sziszegnek, fUjnak egymasra. Ha
vltnk velk, azt hiszik, hogy mi is csak jatszunk velk. A reak-
ciojuk mindenkeppen az lesz, hogy elszaladnak es elbujnak. Ha
kiabalunk velk, azt nem tudjak meg, hogy mit csinaltak rosszul,
csak az derl ki a. szamukra, hogy az ember neha "bekattan" es
oriasi larmat csap.
A hangsuly az id6n van
Az id6 tenyezo legalabb olyan fontos, mint az erintes es a beszed -
ha nem a legfontosabb. El6szr is a cica a figyelme tartossagat te-
kintve olyan, mint egy negyeves gyerek. EIes eszu, gyors a felfogasa,
de nem kepes tartosan egy dologra koncentralni.
Amegszokas nagy ur a ciccikeleteben. Aciccikszeretik, ha mindig
minden a megszokott rendben zajlik, mert akkor tudjak, hogy mi-
kor mi kvetkezik, es varakozassal tekinthetnek a szamukra kedvez6
dolgok elebe. Szamukra megnyugtato es kenyelmes, ha az "orak"
mindig ugyanazon a helyen es ugyanabban az id6ben vannak.
A foglalkozasok ne legyenek tul hosszuak. 12 hetesnel fiatalabb
ciccikeseteben soha ne tartsanak 5-10 percnel tovabb, es a 12 he-
tesnel id6sebb ciccikszamara se legyenek 15 percesnel hosszabbak.
A tbb, rvidebb okitas a nap folyaman hatekonyabb, mint egy ma-
ratoni lecke.
Tipp: Az orak hangvetele mindig pozitiv legyen. Nem az a ce-
lunk, hogy kifarasszuk vagy stresszeljk az allatot, hanem az,
hogy jol erezze magat es eszrevetlen tanuljon. Biztos garancia
a jo hangulatra, ha az orat mindig a cica valamelyik kedvenc
jatekaval kezdjk es fejezzk be. Ennek klnsen akkor nagy
a jelent6sege, amikor valami ujat tanitunk neki.
262 KLVKMACSKK
Az id6 klnsen nagy jelent6segre tesz szert, amikor a helyte-
len viselkedest korrigaljuk. Ennek az a magyarazata, hogy a cic<ika
hibaikra csak nagyon rvid ideig, mindssze hatvan masodpercig
emlekeznek. Ha peldaul a sz6nyegre pisilnek, csak legfeljebb egy
percig emlekeznek ra, hogy mit is csinaltak. Ezert ha a "baleset" es a
dorgalas kztt tul sok id6 telik el, annak semmi foganatja. Hacsak
nem kapjuk rajta, a cica nem tudja, hogy mi a felindultsagunk es
a t6csa kztt az sszefgges. Ha hosszabb tavollet utan erkeznk
haza valahonnan, es azt latjuk, hogy kedvencnk "kimintazta" az
tti kanapenkat, mar minden hiaba - lehetetlenseg vele megertetni,
hogy "rosszat" csinalt.
Nagyon fontos tehat, hogy a kijavitas mindig id6ben vagy a nem
megfele16 viselkedes kzben, illetve nem sokkal utana trtenjen.
Vagy azonnal vagy egy percen bell sz6ljon ra kedvencere, ha vala-
mi csintalansagon eri, mert csak akkor kepes sszefggest teremteni
a helytelen viselkedes es a korrigalas kztt. Csak igy tanulja meg,
hogy a rossz cselekedet kellemetlen kvetkezmenyeket von maga
utan.
Figyelem! Csak ugy erhetjk el, hogy kedvencnk felhagyjon
a rossz szokasaival, ha azonnal vagy maximum egy percen bell a
tudomasara hozzuk, hogy helytelen, amit csinal. Abntetes es meg-
torlas azonban tbbet art, mint hasznal. Abntetest verje ki a feje-
b6l! Lehet, hogy rvid tavon segit, mert n levezeti a feszltseget,
de hosszu tavon mindenkeppen artalmas, mert elrontja a kettejk
kapcsolatat. Bosszunak es megtorlasnak nincs helye a\macskaneve-
lesben, de semmilyen mas kedvenc neveleseben sem! A bntetest
az allatok sszefggesbe hozzak az n jelenletevel, es felni fognak
nt61. Tovabbi hatekony es helyes korrigalasi technikakr6l a 15. fe-
jezetben meg olvashat majd.
Hatekony nevelesi eszkzk
A kutyaidomitasban bizonyos fokig a negativ vagy korlatoz6 neve-
lesi technikak is bevalnak, mert akut yak knnyen megbocsatanak.
E16szr ugyan kicsit meghuzzak magukat es neheztelnek, de aztan
ugyanugy nyaldossak a keznket, amivel ravertnk vagy megpaskol-
tuk, es ugyanugy odajnnek hozzank es varjak, hogy vakargassuk
a hasukat, mintha mi sem trtent volna. Termeszetesen a profi
kutyaidomarok tudjak, hogy a pozitiv nevelesi m6dszerek sokkal
hatekonyabbak.
A cidk azonban sert6dekenyek. Naluk a testi fenyites sz6ba sem
jhet. Ha ban~uk 6ket, felni fognak es kerlni bennnket.
A kutyaknal testi kenyszer is alkalmazhat6. Gyakran el6fordul,
hogy lenyomjuk a hats6jukat, tolunk vagy huzunk rajtuk egyet a ke-
znkkel, ha azt akarjuk, hogy peldaulleljenek vagy lefekdjenek.
A cidk az ilyenfajta "er6szakos" m6dszereket nem tfirik, 6ket csak
szep sz6vallehet ravenni valamire. igy gyorsabban engedelmesked-
nek, mert ugy erzik, mintha az 6 agyukb61pattant volna ki az tlet,
es nem pedig mi er6szakoltuk ki bel6lk. A cidknal a "megveszte-
getes" is megengedetett es elfogadott. Ki kell frkesznnk, mi az,
amiert sok mindenre hajland6 kedvencnk, es ezt a "csalit" hasznal-
va pr6baljunk meg neki uj dolgokat tanitani.
Sokfele nevelesi eszkz letezik. A legjobbakb61 a cidnak min-
denkeppen haszna szarmazik, mert vagy sikerl ravenni, hogy ugy
viselkedjen vagy azt csinaljon, amit szeretnenk, vagy jutalmat kap,
amiert gyes volt vagyj61 viselkedett. De hogy a sok kzl melyik a
leghatekonyabb, az az adott cidt61 fgg. Acica egyeniseget61, egye-
di adottsagait61 fgg, hogy ra mi hat a legjobban.
Ajanlom figyelmebe: Az ugynevezett "csettint6s" m6dszert
Karen Pryor mar reg6ta alkalmazza a delfineken, es a kutya-
idomit6k kreben is egyre inkabb elterjedt. Ez az ujszerfi el-
jaras a macskak eseteben is hatekonynak bizonyul. A m6dszer
lenyege, hogy abban a pillanatban, ahogy kedvencnk ugy
tesz vagy viselkedik, ahogy azt elvarjuk t6le, csettintnk egyet
es megjutalmazzuk valamivel. Mivel ez a hang szokatlan a sza-
mara, felfigyel ra, es egy id6 utan tudni fogja, hogy mit varunk
t6le. A "csettint6s" m6dszer alkalmazasar61 es el6nyeir61 taje-
koz6dhat a www.clickertraining.com weboldalon.
jutalmazcis es dicseret
A klykmacskak rendkivl halasak a dicseretert. Fontos, hogy va-
lahanyszor megdicserjk, kedvencnk erezze a hangunkb61, hogy
elegedettek vagyunkvele, es bszkek vagyunk ra. "Hogy te milyen
gyes kiscica vagy!" A legszerencsesebb, ha a sz6beli dieserettel va-
lamilyen kezzelfoghat6bb jutalom is parosul. Elismeresnk jelel
simogassuk meg peldaul, vakarasszuk, kenyeztessk egy kicsit. Ha
264 KLVKMACSKK
simogatjuk, szenteljnk kln figyelmet a kedvenc testreszeinek,
igy peldaul a pofajanak es a farka tvenek.
Nincs az a kiscica, amelyik ne szeretne jatszani. Epp ezert a jatek
a nevelesben is nagy segitsegnkre lehet. Az, hogy melyikjatektargy-
gyal vagy jatekkal erjk el a legtbb sikert, ismet csak a cican mu-
lik. Lehet, hogy a horgaszbotszeru jatekok vannak ra a legnagyobb
hatassal, de az is lehetseges, hogy leginkabb a bolyhos, rikit6 sZlml
labdak blivlik el, amiket krbehordozhat. Ha kitapasztaltuk, mi a
kedvence, tartogassuk azt az olyan alkalmakra, amikor j61 viselkedik
es jutalmat erdemel.
Az egyik leghatasosabb cicanevel6 eszkz a madartoll. Nekem
a facantollak a kedvenceim. Olyan hosszuak es hajlekonyak, hogy
mint egy kigy6t, lehet 6ket tekerg6ztetni a cica el6tt a fldn vagy a
tavolb61incselkedve ra lehet velk birni a cicat a kivant viselkedesre.
Csalikent is remekl megalljak a helyket, amikor egy adott p6zt
szeretnenk felvetetni a kis kedvenccel (peldaul ra akarjuk venni,
hogy a mancsait a kapar6fara tegye) es aj61 megerdemeltjutalom-
j<itek soran is hasznukat vehetjk.
Az ennival6 szinten nagyon gyakran alkalmazott nevel6eszkz.
A kiscicakat es feln6tt macskakat finomsagokkal knnyen le lehet
venni a labukr61. A lenyeg, hogy amit a j6 magaviseleteret adunk a
cicanak enni, mindig valami mas legyen, mint amit nap mint nap
kap. Ha peldaul szaraz tapon tartjuk, kedveskedjnk neki konzerv-
eledellel. A forgalomban lev6 jutalomfalatok egeszsegesek, az allat
szamara fontos tapanyagokat tartalmaznak - a cicakeseteben egyal-
talan nem elhanyagolhat6 szempont. Ha jutalmazas celjab61adjuk,
barmi legyen is az, kis mennyiseg is elegend6.
Ajutalom barmi lehet, csak kedvencnknek fogara val6 legyen.
Seren peldaul annyira szereti a kremsajtot, hogy egy keshegynyi kis
falatnak is nagyon rl. A leghatasosabbak a jellegzetes, er6s szagu.
csemegek. Keves is eleg bel6lk, es nem karosak a cica egeszsegere.
Az zletekben kaphat6 jutalomfalatokat, ragicskakat akar darabok-
ra is trhetjk, es akkor tbb alkalomra is elegend6ek.
Ajanlom figyelmebe: Nalunk a macskakaviar mindig megteszi
a hatasat. Ez ajellegzetes illatu csemege szaritott bonitohalb61
keszl. Rasz6rhatjuk a cica eledelere is vagy megjutalmazhat-
juk vele a j6 magaviseletli kedvencet.
Szobatisztasagra nevelt~s
Mire rkbe fogadjak, szinte minden macskaklyk tudja, hogy
mire va16es hogyan kell haszmilni a macskavecet. Megtanulja, mert
utanozza az anyjat. Ha azonban meg nagyon fiatal a kedvenc, nre
harul a mama feladata. Tegye bele a cicust a ladaba, es az ujjaval ka-
pargassa meg egy kicsit az almot. Sokat segithet, ha egy friss mintat
benne hagyunk a ladaban, hogy a szagab6l kvetkeztethessen az al-
lat arra, mit varunk t6le. Ha sikerrel jar, dicserjk meg es jutalmaz-
zuk meg valamivel. Azrlek betemetese a tisztelet jele, es a legtbb
cica kis segitseggel ra is szoktathat6.
Hagyja, hogy a dolgavegeztevel a cica egyedl hagyja el a ladat,
mert fgy megjegyzi a helyet es legkzelebb is vissza fog talalni hoz-
za, ha rajn a szkseg.
Menjnk elebe a dolgoknak!
A cicak a vecet altalaban ebredes, eves es jatek utan hasznaljak.
Felgyorsfthatjuk a tanulasi folyamatot, ha alvas, eves es jatek utan
mindig beletesszk a cicat a macskavecebe. Ha nem is mindig vegzi
el a dolgat benne, a helyet legalabb megjegyzi. Adjunk meg neki
minden eselyt arra, hogy hasznalja a macskatoalettet.
Ennek klnsen olyankor van nagy jelent6sege, amikor a lada
peldaul a fldszinten van, a cica pedig az emeleten jatszik. A macs-
kavece elhelyezesenel vegyk figyelembe a kenyelmi szempontokat
isoNa persze nem a sajatunkat, hanem az allatet. A nagyon fiatal ci-
cak sokszor hiaba tudjak, hogy mit kellene csinalniuk, es hol talaljak
a ladat, egyszenlen nem tudjak sokaig visszatartani a szekletket es
vizeletket. Olyan helyre tegye a macskaladat, ahol id6ben elerheti
a kiscica. Biztosftsa a lehet6seget kedvence szamara arra, hogy j6
lehessen, es ne csinaljon rosszat.
Ha minden adott ahhoz, hogy hasznalja a cicavecet, es szfvesen
is hasznalja, nem fog mas megoldasokat keresni. Aklykk a feln6tt
macskakhoz hason16an nem szeretik, ha a macskalada kzel van a
fekhelykhz vagy a talkajukhoz, es igenylik a nyugalmat a dolguk
. elvegzesehez, ezert lehet6leg csendes, kevesbe forgalmas helyet va-
lasszunk a macskatoalett szamara.
266 KLVKMACSKK
A karmolas sztns cselekves
A macskak karmolnak. A karmolas naluk sztns viselkedes, amit
nem szabad es nem is lehet elfojtani. Elfojtas helyett inkabb bizto-
sitsunk szamukra egy olyan "celpontot", amin nyugodtan kielhetik
ezt az sztnket, es akkor nem keIl agg6dnunk a draga butorda-
rabjaink miatt. Ne feledjk, a macskak nem lcitnak a fejnkbe, igy
nem tudhatjak, hogy az antik butorainkat beken keIl hagyniuk.
Csak rajtunk mulik, hogy megtanitjuk-e nekik, hogy mit tilos es mit
szabad.
A macskak labujjai karmokban vegzodnek. A labujjak vegeben
ket paranyi kis csont talalhat6 majdnem egymason, s ezeket a cson-
tokat inak tartjak ssze es mozgatjak. A karmok ennek ksznhe-
toen kimereszthetok es visszahuzhat6k. Amikor a karmait behuzva
tartja, a cica mancsai puhak es simak, amikor viszont kimereszti a
karmait, a kis talpparnai szetterlnek, s ezaltal a mancsai mintegy
ketszereskre nonek.
Miutan kivalasztottuk a legmegfelel6bb fajta karomelesit6 oszlo-
pot vagy deszkat, mar csak azt keIl eldntennk, hogy hol allitsuk
feI. Mivel a karmolassal a macskanak az is a celja, hogy megjelljn
targyakat, azt aka~ja, hogy az egesz vilag lassa a karmolasa nyomait.
A KISCICK NEVELHETOKI 267
Kvetkezeskepp egy stet, eIdugott zug nem megfeielo hely a kapa-
r6fa szamara. '
A karomelesito osziop helyenek megvalasztasakor vegyen figye-
Iembe minden okot, ami miau a macska karmol. A cic<ikaltalaban
egyszerre tbb helyen is szeretik elesiteni es koptatni a karmaikat,
ezert Iehetoseg szerint tbb erre aikalmas fat, deszkat szerezznk
be. AlHtsunk fel cic<inkszamara egy-egy kapar6fit az sszes kedvenc
helyen: az aIv6heIye kzeieben, a talkaja mellett es a nappaliban,
ahol a csalad sszegylilik. Szereti, ha az ember megnezi es megcso-
dalja a faba vesett graffitijeit.
Ha olyan p6znit kinalunk neki, aminek nem tud ellenallni, es a
p6znat a megfeielo helyre alli~uk, nem kell a draga butorainkat fel-
teni kedvencnktol. Amikor az uj osziopot felalli~uk, terdeljnk Ie
melle es a cica elott tegynk ugy, mintha kaparnank. Kzben mond-
juk el tbbszr, hogy milyen j6 erzes es remek sz6rakozas. Ez altaIa-
ban meghozza a cica kedvet. Ha megsem, meg vonz6bba tehetjk a
karomelesito osziopot, ha egy madartollat vagy szalagot erositnk a
tetejere. Mikzben a csali utan nyul, raerez a kaparas izere.
Tipp: Sokat segithet a helyes kaparasi szokasok kialakitasa-
ban a macskak kedvenc illata, a macskamenta. Vagya szarltott
nvennyel drzslje be a kaparand6 felIetet vagy hasznalja a
szakzIetekben kaphat6 mentaspray-ket. Ha hat h6naposnal
idosebb, a mentaillatra haromb6I ket cica biztosan reagalni
fog. A cic<ikegyharmada azonban nem rkli a menta erze-
kelesehez szkseges geneket, ezert naluk ez a m6dszer nem
valik be.
A szabadban ~s biztonsagban
Ha nem is tul gyakran, de eleteben nehanyszor biztosan minden
cic<inakel kell hagynia a hazat. Meg kelljelennie peidaul a szokasos
orvosi ellenorzesen vagy meg kell kapnia a soron kvetkezo vedool-
tast. Vagyfel kell keresnie a cicakozmetikat, mert a bund;ija specialis
apolast igenyel. Ha pedig kialHtasokra jar, meg gyakrabban keny-
szerl utazni. Epp ezert sok kellemetlensegtol es bajt6I kimeljk
meg kedvencnket es magunkat is, ha megtani~uk a cicat elfogadni
a szallit6kosarat, a hamot es a p6razt.
268 KLVKMACSKK
Sok eiea azert fel a szalHt6kosart61,mert semmilyen mas elmenye
nines vele kapesolatban, esak az, hogy beletuszkoljak es az allat-
orvosnal kt ki. A szallit6kosar IMvanya a sok felelmetes injekci6s
tut es kimeletlen h6mer6t juttatja eszebe. A eelunk epp ennek az
ellenkez6je - eierni, hogy a cicanak a szallit6kosarral es az aut6uttal
kapesolatban pozitiv elmenyei legyenek.
Ne feledjk, a maeskak a szokas rabjai. Barrnilyen kismerteku
valtozas a megszokott eletritmusukban ingerltte, feszltte teheti
oket. Ha hozza akarja szoktatni kedveneet a szallit6kosarhoz, p6-
razhoz es hamhoz, trelmesnek kelliennie, es lepesr61lepesre kell
haladnia.
Ajanlom figyelmebe: Jelent6s mertekben lervidithetjk azt
az id6t, ami alatt cieusunk megbaratkozik a szamara olyan
idegen targyakkal, mint a szallit6kosar, a p6raz vagy a harn,
ha Feliwaythasznalunk. Ez a sprayegy, a maeskak altal termelt
hormonhoz, a feromonhoz hasonl6 szagli anyag. A feromon
szaga nyugtat6lag hat a eieakra, azt erezteti velk, hogy
"Minden rendben van. Semmi ok az aggodalomra." Fujja be
Feliwayjela szallit6kosar belsejet, a hamot es a p6razt, es akkor
a eiea knnyebben elfogadja 6ket.
A szallit6kosar megkedvelteMse
A szallit6ketree elfogadtatasanak kulcsa a megismertetesben rejlik.
Lepesr61lepesre meg kell vele baratkoztatni a cieM.
Kezdjk ezt azzal, hogy a szallit6kosarat vagy ketreeet elhelyezzk
a eiea szobajanak egyik sarkaban, es hagyjuk, hogy a eiea felfedezze.
Ne esinaljunk beloie klnsebb gondot. Egyszeruen hagyjuk, hogy
a eieus a kzelebe mereszkedjen, krbeszaglassza, hozzadrgloz-
zn, esetleg belebujjon.
Nehany nap mulva, amikor a dobozra vagy kosarra mar ugy
tekint, mint a helyiseg tbbi megszokott berendezesi targyara, to-
vabb lephetnk. Vegyk le a kosar ajtajat vagy huzzuk le a eipzart,
hogy szabadon jarhasson ki es be. Aztan tegyk be a szallit6kosarba
valamelyik kedvene jatekszeret. Egy pingponglabda peldaul a zart
dobozban remek sz6rakozast es kikapesol6dast nylijt. Igy az allatnak
j6 emlekei maradnak a szallit6kosarr61. Egy puha, meleg takar6t
vagy ph~det is betehetnk a szaIlft6kosarba, mert ugy szuny6kalni is
lehet benne.
Akvetkezo lepes visszatenni az ajt6t es megvarni, mfg a cica ma-
gat61bemegy. Ha ez megtrtent, csu~uk be az ajt6t, es kzben be-
szeljnk hozza es dicserjk. Legynk higgadtak es nyugodtak, hogy
erezze, aggodalomra semmi ok. t perc utan nyissuk ki az ajt6t,
engedjk ki, dicserjk meg esjutalmazzuk meg valamivel, amit csak
akkor kaphat, ha nagyon megerdemli. Tudnia keIl, hogy ha nyugton
marad es jol viselkedik a szaIlft6kosarban, azert dicseret es jutalom
jar. Ismeteljk meg ezt alepest a kvetkezo napokban nehanyszor,
de t percnel tovabb sohasem tartsuk bent a szaIlft6kosarban.
A het vege feIe elkezdhe~k nvelni a bent tlttt idot. Vegye
fel a kosarral, tegyen vele nehany krt a hazban, majd engedje ki.
Aztan vigye ki a kosarban az aut6ba, ljenek ott egy kicsit es kzben
beszeljen hozza, majd vigye vissza a hazba es engedje szabadon.
Ajutalomr61 ezuttal se feledkezzen meg! Hamarosan minden kl-
nsebb ellenszegles es gond nelkl tudnia keIl szallftani a kosarban.
Idovel megtanulja, hogy a szaIlft6kosarban nem minden ut az aIlat-
orvoshoz vezet, es benne utazni nem is olyan szrnyu dolog, sot!
Figyelem! Aut6ban a cicakat es macskakat mindig szaIlft6kosar-
ban szallftsuk. Aj61 nevelt barsonytalpuak is megzavarha~ak a so-
fort a vezetesben vagy megserlhetnek. Ha baleset trtenik, a kosar
megvedi oket, es nem engedi, hogy ijedtkben elszkjenek.
A ham es a p6raz elfogadtatasa
Csakugy, mint a szallft6kosar eseteben, a p6raz es a harn elfogad-
tatasahoz is nagyfoku trelemre van szkseg. Hasonlo lepesekben,
fokozatosan haladjon. Tanftsa meg cicajanak, hogy semmit sem ve-
szfthet, de annal tbbet nyerhet.
A szaIlft6kosarhoz hasonl6an a hamnak es a p6raznak is hozza
keIl tartoznia a cica megszokott krnyezetehez. Tegye le oket a fld-
re, es hagyja, hogya cica rajuk talaljon. Aztan egyik alkalommal,
mikzben simoga~a, fogja a kezebe a hamot, hogy az atvegye a cica
illatat. Ha erzi rajtuk a sajat, ismeros szagat, mar a harn es a p6raz
sem olyan remiszto es felelmetes targyak.
A p6razt, mintha az egy szalag vagy kfgy6 lenne, huzza a fldn
a cica elott, hogy kedve tamadjon elkapni. Amikor sikerllecsapnia
ra, dicserje meg. Igy a p6razr6l is kellemes elmenyei lesznek es a
jatek fog eszebe jutni.
270 KL VKMACSKK
Jtt Pumaval, egy hat h6napos menhelyes klykkel vagyok lathat6, amelyet
ezutan aC. A. T.-bemutat6 utan azonnal rkbefogadtak. Puma tiz perc
ulan hamban es p6razon setalt.
Ket-harom nap mulva, amikor a p6raz mar reszeve valik a meg-
szokott krnyezetenek, ljn le hozza a fldre es babusgassa egy ki-
csit. Mikzben simogatja, drzslje hozza a bundajahoz, majd adja
ra a hamot.
Amikor mar rajta van a harn, tereIje eI a figyeImet egy kis nfe-
ledt jatekkal. Jatsszanak egy madartollal vagy a p6raz vegeveI, hogy
minel tbbet ugraljon, mozogjon. Ez a fiatalabb klykknel garan-
taltan bevalik. Gyorsan megtanuljak, hogy a harn nem akadalyozza
ket a mozgasban.
Napi nehany rvidke kis trening az eIs harom napban csodakra
kepes. Aztan fokozatosan nvelhetjk az idt, amit a cica a hamban
tlt. Ne felejtsk el minden egyes alkalommal busasan megjutal-
mazni az ,,6ra" vegen, mert akkor rajn, hogy j61jar, ha engedeI-
meskedik.
Amikor mar egyetlen zoksz6 nelkl viseli a hamot, csatoljuk ra a
p6razt, fogjuk meg a veget es menjnk nehany krt a hazban. Na-
gyon fontos azonban, hogy eIszr csak kvessk, hagyjuk, hogy
vezessen bennnket. AkutyakkaI ellentetben a cidk szeretik a "ke-
zkbe venni az iranyftast".
Figyelem! Ha nagyon nincs fnyere a p6raz, ne rangassa es huzza
- vegye feI az lebe es nyugtassa meg. Ugyanis ha kicsit meg nagy
ra (fiatal klykknel nem ritka eset) knnyen kibujhat a hamb61 es
elszkhet. Marpedig ezt, azt hiszem, n sem szeretne, ha megta-
nulna!
Miutan nehany napig engedte, hogy menjen, amerre akar, ,
kezdje el 6vatosan szoktatni ahhoz, hogy n iranyft. Egyet-kettt ha
keIl, termeszetesen huzhat a p6razon, de rangatni semmi esetre sem
szabad. Ha rangatja, hadakozni fog a p6raz ellen, es kellemetlene
valik szamara aviseIese. Knnyen raveheti, hogy a kfvant iranyba
menjen, ha eItte tart egy madartollat.
Vegl, amikor mar j61 turi a p6razt es arra megy, amerre sze-
retne, tegyenek egy setat a teraszon vagy hats6 udvaron. A p6raz
uj tavlatokat nyit meg kedvence el6tt, es lehetve teszi, hogy a haz
falain kfvl is biztonsagban legyen.
Mutatvanyok
Igen, a macskak is kepesek kisebb mutatvanyokra. A kis hazi tig-
risek eseteben a neveIes es tanftgatas inkabb csak az eletre val6
feIkeszftest jeIenti - szobatisztasag, karomkoptatas a megfeIeI he-
272 KLYKMACSKK
lyen -, de bizonyos cicak megtanfthat6k nehany egyszeru mutat-
vanyra. A mutatvanytanftasnak az a titka, hogy csak a cicaban
meglev6 termeszetes sztnre, hajlamra szabad epfteni. Vagyis ugy
erhetjk el, hogy valamit parancssz6ra is megcsinaljon, ha vala-
hanyszor azt a bizonyos dolgot magat61 megcsinalja, busasan meg-
jutalmazzuk vagy egy jatekkal vagy egy fzletes csemegevel. Egy-ket
finom falat csodakat muvel. Csak a hagymat kerljk, mert az egyes
cicaknal problem<;itokozhat.
Itt van negy apr6 trkk, amit a kismacskak is meg tudnak tanul-
ni. Tapasztalja ki, hogy a s~at kedvence mire kepes, es aztan ezek-
nek a technikaknak a segftsegevel tanftsa meg ra, hogy vezenysz6ra
bemutassa a tudomanyat. Ha peldaul azt la~a, hogy nagyokat ugrik,
fejlessze tovabb ezt a kepesseget, es tanftsa meg arra, hogy atugorja
a karjaib61 font gyumt vagy ha "beszedes" fajta, erje el, hogy "be-
szeljen", ha megkeri ra.
" Gyere!"
Minden cica megtanfthat6 arra, hogy ha hfvjuk, odajjjn hozzank.
Gyakran ezt tanftas nelkl is megteszik, mert figyelnek es tudjak,
hogy mikor mi kvetkezik. Egy id6 utan az edenyek hangjab61 es
a konzervbont6 latvanyab61 az evesre asszocialnak es magukt61
odajnnek hozzank. Hasznaljuk ezt ki. Mikzben megtl~k ked-
vencnk tanyerjat, sz6ljunk oda neki, hogy "Gyere!" Csinaljuk ezt
ket heten keresztl. Aztan tegyk tele a zsebnket a kedvenc nya-
lanksagaival, es egy masik helyen, mas, az etkezes idejet61 elter6
id6pontban hfvjuk oda magunkhoz. Ha sz6t fogad, adjuk oda neki
a megerdemeltjutalmat. Ezt ismeteljk ket hetig. Aztan az tdik es
hatodik heten folytassuk ugy a gyakorlast, hogy a "Gyere!" parancs-
sz6t mindig mas helyen es mas id6pontban adjuk ki neki, jutalmat
azonban csakminden harmadik vagy negyedik alkalommal kapjon.
Igy megtanulja, hogy majdnem mindig kap valamit, ha a hfv6sz6ra
odajn hozzank. Biztosan azonban soha nem tudja, hogy mikor kap
valamit, ezert ajutalom remenyeben mindig tejesfteni fogja a kere-
snket.
Figyelem! Ha meg akarjuk dorgalni vagy fenyfteni, soha ne hfv-
juk magunkhoz, mert nagyon gyorsan megtanulja, hogy ne me~en,
ha hfvjak. Ha kenytelenek vagyunk leszidni vagy szamara kellemet-
len dolgot akarunk csinalni vele (peldaul karomvagas vagy frdetes)
hfvas helyett inkabb menjnk oda hozza mi.
"l!"
lni minden cica tud. Kvetkezeskepp, ha a cselekvest sszekap-
csoljuk egy vezenysz6val es jutalommal, kedvencnk az "1!" sz6
hallatara le fog lni. Ennek eleresehez hasznaljuk segitsegl vala-
melyik kedvenc jatekszeret vagy etelet - a facantollak klnsen ha-
tasosak. Varjuk meg, amig megall el6ttnk, majd tartsunk a feje fle
egy tollat vagy finomsagot, es lassan kezdjk el hatrafele vinni. Ah-
hoz, hogy tovabbra is lassa, kenytelen lesz letenni a feneket a fldre.
Amikor ez bekvetkezik, adjuk ki a parancssz6t, hogy sszefggesbe
tudja hozni a mozdulattal, es adjuk oda neki a csalit.
"Szolgal!"
la helyzetben egy j61 bevalt csalival vegyk ra a cicat, hogy fel-
emelje amelIsa ket labat. Sok cica ezt keres nelkl is megteszi. Min-
den pr6balkozasat jutalmazzuk meg, meg akkor is, ha nem tudja
megtartani az egyensulyat. Kis gyakorlassal menni fog neki.
"Integet!"
A cicak a targyakat a mancsukkal szoktak megtapogatni, vizsgal-
gatni. Erre epitve megtanithatjuk nekik, hogy integessenek, ha
elhangzik a vezenysz6. Nem kell mast tennnk, csak a viselkedesi
format sszektni a parancssz6val, es sikeres produkci6 eseten meg-
jutalmazni a cicat. Tegyk ezt kvetkezetesen, hogy a cica felismerje,
megeri engedelmeskednie.
15
A VISELKEDES
Miert rossz a cica?
Akismacskak nem szandekosan rosszak. Nem gonoszak es bosz-
szua1l6k. Nem el6re megfontolt szandekkal hozzak ki gaz-
daikat a sodrukb61. Megis az els6 szamu indok, amiert a macska-
klykk az utcara kerlnek es az eletket vesztik, a helytelen visel-
kedes.
Ha sokaig rmnket szeretnenk lelni a kapcsolatunkban, lafon-
tossagu, hog)' megtudjuk es megertsk a kedvencnk rossz magavi-
selete mgtt meghuz6d6 okokat. A kiscicak rosszasaga alapvet6en
harom f6 okra vezethet6 vissza: egeszsegi problema, erzelmi allapot
es sztn.
Lehet, hogy beteg?
A kiscicak sokszor azert trnek borsot az orrunk ala, mert betegek.
Ha valami rosszat csinalnak, gyanfthatjuk, hogy nem erzik j6l ma-
gukat. Ha peldaul faj a hasuk, knnyebben el6fordul velk, hogy
elvetik a macskaladat vag)' ha faj valamijk es megerintjk 6ket,
felszisszennek vagy megharapnak bennnket. Ha barmilyen valto-
zast eszlelnk kedvencnk viselkedeseben, az figyelmeztet6 jellehet
arra, hogy segitsegre van szksege. Miel6tt barmi mast tennenk,
vig)'k el az aUatorvoshoz es ellen6riztessk, hogy minden rendben
van-e nala.
A VISELKEDES 275
Valamilyen negativ elmeny erte?
Az erzelmek, a stressz szinten hatassal vannak az a11atviselkedesere.
Ha peldaul valtozas a11be a mindennapok rendjeben (mas lesz a
munkaid6beosztasunk), knnyen el6fordulhat, hogy kedvenenk-
nek gyakrabban tamad kedve a butorainkon elesiteni a karmait,
mert ugy nagyobb biztonsagban erzi magat. Ha uj tarsat talalunk
magunknak, megeshet, hogy cieusunk a stressz hatasara a parnank-
ra vizel - nem azert, mert haragszik, hanem mert akkor olyan lesz
az i11ata,mint neki, es ez biztonsagerzetet nyujt a szamara, es igy
tuda~a a vilaggal, hogy mi az 6 tulajdona vagyunk. Egy masik ked-
vene halala, egy esaladtag elkltzese vagy akar a lakas vagy szoba
atrendezese egyes eic<ikszamara olyan nagy lelki megrazk6dtatast
jelenthet, hogy elbujnak az agy ala es onnan napokig nem jnnek
el6. Tbb kedvene eseten a tarsadalmi hierarehiaban betlttt rang
megvaltozasa vagy veszelyben erzese is okot adhat a rossz magavi-
seletre. Egy k6bor maeska felbukkanasa a sajat birodalmanak velt
pazsiton peldaul azt a hatast is kivaltha~a a kismaeskab6l, hogy a
maeskalada me11evizel vagy agressziv lesz azzal a masik a11attal,
amely veszelyezteti az uralmat.
Vagy egyszeriien ilyen a termeszete?
A kismaeskak a termeszetkb6l ad6d6an karmolnak, masznak es
nyavognak - ezeket az sztneiket nem lehet es nem szabad elfoj-
tani. A eic<ikszemelyisege is klnbz6. Mig egyesek mindig nyug-
hatatlanok, rkmozg6k, addig a baratunk tizenhat eves felnott
perzsamaeskaja peldaul a nap huszonnegy 6rajab6l tizennyolcat
atalszik. Azoknak az embereknek, akinek soha nem volt maeskajuk,
gyakran nines pontos elkepzelesk a kiseic<ikr6l,nem tudjak, mire
szamitsanak. Sokszor a gyerekkori emlekeink is megszeplnek, es
mar esak a j6ra emlekeznk a kis kedvenenkkel kapesolatban. R6-
zsaszin kepet festnk r6la, mert mar elfelejtettk, hogy mennyi bor-
sot trt az orrunk ala, s az uj kedveneet akarva-akaratlanul is hozza
hasonli~uk. Ez az uj eiea szempon~ab6l egyaltalan nem j6. Csak
realis elvarasokat tamasszunk vele szemben. Ha meger~k, hogy a
maeskak miert viselkednek ugy, ahogy, megfelel6 nevel6eszkzkkel
a rossz szokasaikat j6kra eserelhe~k.
Az uj klyk nem egy szent, es nem is egy kitmtt plssa11atka.
Irrealis tole azt varni, hogy tkeletes legyen, f6kent ha a kapeso-
276 KLVKMACSKK
latunkra vonatkoz6 elkepzeleseink teljesen elter6ek. Ahhoz, hogy
j6 cica lehessen, kedvencenek szksege van az n szeretetere, ta-
mogatasara meg akkor is, ha neha csal6dast okoz nnek. Elvegre 6
elfogadja nt minden hibajaval (meg akkor is, ha neha eltnteti az
6 eger ajandekat!). A tulajdonosok megtanuljak elfogadni, mi tbb,
szeretni kis barataik egyedlaIl6 gyengeit.
A szabalyok tisztazasa es betartatasa
Egymas megertesenek egyik legfObb ga~a a kvetkezetlenseg. El6re
gondoljuk vegig, hogy mi az, ami szamunkra fontos, amib61 nem
engednk. Az egesz csaladdal beszeljk meg es tisztazzuk a sza-
balyokat, klnben a cica sszezavarodik, es nem fogja tudni, mit
varunk el t6le. Mindnyajunk dolgat megneheziti, ha mindenki mast
enged meg es mast tilt. Acica nem erti, hogy lehet az, hogy egyszer
felmaszhat a fggnyre es meg j61 is sz6rakoznak rajta (a gyerekei),
masszor pedig ugyanezert dhsek ra (n).
A szabalyok feiallitasanal legynk tekintettel a kiscica velesz-
letett tulajdonsagaira es sztneire. Ha peldaul szomali macskank
van, tudnunk keIl r6la, hogy ez egy rendkivl aktiv fajta, amelyet
vonzzak a magaslatok, ezert ha a lakas valamennyi magasabb pont-
jat61 es butorat61 eltil~uk, mindketten meg fogunk 6rlni. Legynk
realisztikusak. Biztositsunk szamara egy-ket olyan helyet - peldaul
a tevekeszlek tetejet -, ahol kielheti az sztneit, es akkor tisztelet-
ben fogja tartan i a keresnket, es beken hagyja a kanda1l6parkanyt
a porcelandiszekkel.
Szinte minden helytelen viselkedes abb61 fakad, hogy nem
vagyunk tisztaban azzal, mit varhatunk el egy macskaklykt61.
A fiatal macskak karmolnak, harapnak, jatszanak es nyavognak.
Ezek termeszetes, normal viselkedesi m6dok, amikben nem lehet
es nem is szabad megpr6balni megakadalyozni a cicakat. Ertsk
meg, hogy mit miert csinalnak, es akkor felajanlhatunk nekik alter-
nativakat. Ha nem akarjuk 6ket megfosztani att61, amire feltetlenl
szksegk van, 6k boldogok, kiegyensulyozottak es egeszsegesek
lesznek, mi pedig igaz, hli tarsakra lelnk bennk.
Ha mindketten szerencsesek vagyunk,. akar tiz vagy meg annal
tbb evet is eltlthetnk egytt. A macskak husz vagy husz-egyne-
hany evig is elelhetnek. Aj6 kapcsolat a klcsns bizalmon es bi-
zonyos foku kompromisszumon alapszik. Nekem elhiheti, kedvence
soha nem fogja abbahagyni a pr6balkozast arra, hogy nt a sajat
A VISELKEDES 277
idealjahoz igazitsa. Egyszeruen nem fogja feladni, meg akkor sem,
ha az elkepzelesei soha nem valnak val6ra. Es ugyanigy, nnek sem
szabad feladnia azt az elkepzeleset, hogy a sajat kepere formalja.
Lasson hozza. Allitson fel realisztikus szabalyokat. Dntse el, mi az,
ami az n szamara elengedhetetlenl fontos, s kzben ne feledkezzen
meg arr61 sem, hogy ciccijaszamara mi a lenyeges. Aztan kvetkeze-
tesen tartassa be a szabalyokat. Menet kzben ne valtoztasson rajtuk.
Legyen megert6 kedvencevel, hisz 6 sem tevedhetetlen. Pr6balja
megfejteni az okat, ha rosszat csinal, s akkor segithet a probleman
anelkl, hogy fennallna a veszely,hogy sulyosbitana a helyzetet.
Ravezetes
Nem szivesen hasznalom azt a sz6t, hogy bntetes. Bntetes helyett
a cicciknak segitsegre van szksegk. Arra, hogy ravezessk 6ket a
helyes utra. Alegjobb m6dszer a helytelen viselkedesr61val6 leszok-
tatasra, ha megzavarjuk a ciccit, es ravezetjk a helyes magatartas-
formara.
Ha rajtakapjuk valami rosszasagon, meg kell hkkentennk,
hogy abbahagyja, amit csinal. Nem nehez elvonni a figyelmet. Ha
sikerlt megzavarnunk, van nehany masodpercnk ra, hogy valami
mas, elfogadhat6 dologra tereljk a figyelmet. Ha megvaltozott a
viselkedese, es azt csinalja, amit szabad, mindig jutalmazzuk meg.
Ha peldaul a kanapet kaparja, ijessznk ra, helyezzk a mancsait a
kapar6fara, es ha azt elkezdi kaparni, jutalmazzuk meg. Nem min-
den ciccinal valik be ugyanaz a m6dszer, ezert sajat magunknak kell
kitapasztalnunk, hogy kedvencnk eseteben mi vezet sikerhez.
AMJA-program
Aproblemas viselkedes megszntetesehez es kijavitasahoz alapvet6-
en negy elem szksegeltetik. Ha kzlk akarcsak egy is hianyzik,
nagy val6szinuseggel kudarcot fogunk vallani. Ez a negy eIern a k-
vetkez6: azonnali beavatkozas, a motival6 er6k megismerese, jobb
alternativa felajanlasa es az atneveles.
Azonnali beavatkozas alatt azt ertem, hogy mihelyt rajtakapjuk
valami rosszon, akadalyozzuk meg abban, hogy azt tovabb foly-
tassa.
278 KLVKMACSKK
Pr6baljuk megerteni, miert esinalta, amit esinalt. Tudjunk meg
minel tbbet arr6l, mi motivalhatja a eselekedeteit, es akkor rea-
lisabb elvarasokat tudunk vele szemben tamasztani es jobban ki
tudjuk elegfteni a szksegleteit. ,
Helyettesftsk a regi rosszat uj, jobb alternatfvaval. Azt nem aka-
dalyozhatjuk meg, hogy azt esinalja, amit az sztne sug neki,
de azt elerhetjk, hogy az sztnet olyasvalamiben elje ki, ami
megengedett.
Neveljk at. Ehhez azonnal dieserjk meg, amiert felhagyott a
regi rossz szokasaval es "vesztegessk ri1eg" vagy jutalmazzuk
meg annak erdekeben, hogy felvegye az uj, j6 szokast.
Mit tehetnk?
Minden eiea es maeska mas. (Hogy ezt valahol mar hallotta?) Ami az
egyik eicara hat, az nem biztos, hogy a masiknal is bevalik, ezert egy
kiesit kfserletezgetnie kell, hogy megtalalja az n kedvenee szamara
leghatekonyabb m6dszert.
A klnbzo szagok es illatok vagy taszftjak vagy vonzzak a eica-
kat. A Vieks VapoRubnak eros mentolos szaga tavol tartja oket az
olyan veszelyes dolgokt6l, mint amilyen peldaul az elektromos veze-
tek. Ezzel szemben az illatos maeskamenta mindig felkelti az erdek-
lodesket, ezert kival6an alkalmas az uj kapar6fa elfogadtatasara.
Ha valami zajt hall, a eiea meglepodik es abbahagyja, amit eppen
esinal. Fontos, hogy a zajhattis varatlanul erje, es olyan legyen, amit
ritkan hall, klnben hozzaszokik es nem reagal ra. Az a sziszego
hang, amit az anyamaeskak hallatnak, meglehetosen hatasos.
A derlt egbol villamesapaskent erkezo, taktilis ingerek kival6an
alkalmasak arra, hogy megremisszek az elmelylten tenykedo eicat.
Erre az egyik legjobb pelda a vfzipisztoly.Amaeskak altalaban nem
szeretik a vizet, es a szoba egyik sarkab6l varatlanul elotro vfzsu-
gar a szemkben misztikus erovel bfr. Szinten hatasos m6dszer a
tiltott targyakat olyan anyaggal bevonni, amit nem kedvelnek. I1yen
peldaul az aluf6lia. A legtbb ciea irt6zik tole, nem szfvesen lep ra.
Vagyisha el akarja kerlni, hogy kedvenee a konyhapultra masszon,
vonja be aluf6liaval. Ennek a m6dszernek nagy elonye, hogy nelk-
lnk is hatasos.
A zajhatasok esak azt a eelt szolgaljak, hogy elriasszak a cieM, de
folyamatosan nem tartjak tavol a tiltott targyakt61. Ezzel szemben
egy mindket oldalan ragaesos szalag annyi kellemetlenseget okoz,
A VISELKEDES 279
hogy meg is zavarja a cict es el is veszi a kedvet a legkzelebbi
pr6balkozast61. Ezekkel a m6dszerekkel csak azt erhetjk el, hogy az
adott pillanatban abbahagyja a cica a rosszalkodast, vagy elriasztjuk
egy bizonyos targyt61. Ha azonban nem kfnalunk fel neki egy masik,
jobb lehet6seget, semmi garancia nincs ra, hogy az uj celpontja is-
met nem olyasvalami lesz, ami tiltott. Ha nem ismertetjk meg vele
a kapar6fat, beken hagyja ugyan a kanape egyik veget, de elkezdi
ragni es kaparni a masikat.
A leggyakoribb panaszok a klykmacskakra
Akismacskak hihetetlenl talalekonyak. Egyszer valaki azt kerdezte
t6lem, mit tegyen: a kismacskaja aIland6an elcseni a sminkes sziva-
csot, belerakja a kutya vizestaljaba es aztan az ajt6felfar61 dobalja a
vizes szivaccsal a kutyat. Hogy mit tehetne? Edes Istenem! rlnie
kellene es megtapsolni azt a cicat.
A leggyakoribb panaszok azonban a cickra ennel sokkal komo-
lyabbak, val6ban problemat jelentenek. Most vegigmegynk kz-
lk nehanyon, es megnezzk, mit tehetnk eIlenk. Trelemmel
csintalan es kartekony kedvencet bubajos kezes barannya valtoztat-
hatja, es akkor semmi nem ingathatja meg a kettejk kapcsolatat.
Harapdalnak
Ha kedvence harapdalni szokott, derftse ki, hogy emgtt a rossz
szokasa mgtt egeszsegi vagy erzelmi okok aIlnak-e vagy egyszeru-
en csak arr61 van sz6, hogy ilyen a termeszete. Abetegseg kivalthat-
ja a harapdalast, vagy azert, mert fajdalma van a cicanak vagy fel,
illetve fgyvedi magat. Ajatek heveben viszont a legtbb cica harap,
tehat a harapas nem annyira meglep6 viselkedes. A szocializaci6
nemikepp mersekli a harapdalasra val6 hajlamot, de ha a macska-
mama nem allt a helyzet magasIatan, kenytelen lesz nehany lecket
adni kedvencenek.
Hogyan lasson hozza? Ne feledje, ahogy nekiesik a bokajanak, le
keIl allftania. Ezt leginkabb ketfelekeppen teheti. A legtbb esetben
az anyamacska hangjat imital6 55st! megteszi a hatasat. A lenyeg,
hogy a figyelmeztetes hangos, er6teljes legyen.
Aharapas masik hatasos ellenszere a sikftas. Afiatal cickra es az
id6sebb macskakra is hatassal van. Ne ordftson - az ordftas nem ve-
280 KLVKMACSKK
zet eelra, de egy rvid, eies es nagyon hangos sikitas igen. Gondolja
esak vegig: a testverei is ugyanezt tennek, es ezzel egyertelmuen a
tudomasara hozzuk, mit gondolunk a viselkedeser6I. Val6szfnuleg
fogalma sines arr6l, hogy neknk az faj, ha megharap. Avisft6 hang
nemesak meghkkenti es megzavarja a harapdalasban, de meg is
tanf~a egy nagyon fontos dologra. Am6dszer el6nye, hogy neknk
is hasznunkra valik, hisz kiereszthetjk a faradt g6zt. Miel6tt elkez-
dene alkalmazni ezt a technikat, ne felejtse el terver6l ertesfteni a
esaladtagjait.
Miutan akar a sziszeg6 hanggal, akar a sikftassal megzavarta,
fejtse meg a viselkedese okat. Nem lehet, hogy felvette annak el-
lenere, hogy a flevel es a farkaval egyertelmuen jelezte, hogy fel?
Nem faj-e valamelyik testresze, amit n veletlenl megszorftott vagy
megnyomott? Vagyegyszeruen esakjatszani van kedve?
Ne feledje, ha engedi neki, hogy jatsszon a kezevel, nem fogja
tudni, hogy azt nem szabad, es akarata ellenere is megharapha~a.
Ne engedje, hogy a kezet es az ujjait jatekszernek tekintse. Adjon
neki inkabb egy kitmtt allatfigurat, amit kedvere harapdalhat es
karmolaszhat.
A sziszeg6s vagy sikft6s m6dszerrel tehat leszoktatha~a kedven-
eet a harapdalasr6l, ha pedig jatek kzben harap, egyszeruen hagy-
ja abba a jatekot. Meg fogja tanulni, hogy ha harap, nines tovabb
jatek. Csak abban az esetben folytassa vele ajatekot, ha megtanulja,
hogy harapni es karmolni tilos.
Tipp: Gyakran akaratunk ellenere is ar ra sztkeljk a eicat,
hogy harapjon. Ha elkapjuk a keznket vagy ide-oda taneo-
lunk, hogy ne kapja el a labunkat, epp azt erjk el, hogy meg
vonz6bba tesszk vele a szemeben. Arra sztnzzk, hogy
folytassa a jatekot. Ezert inkabb viesorftsunk a fogunkkai es
maradjunk veszteg. Ha raharapott a keznkre, ahelyett, hogy
megpr6balnank kihuzni, nyomjuk meg beljebb, mert akkor
kenytelen lesz kinyitni a szajat es elengedni a keznket. Egyi-
dejuleg alkalmazhatjuk a sziszeg6s es sikit6s teehnikat iso
Az emberre akar azok a kisebb harapasok is veszelyesek
lehetnek, amelyek esak a b6rt sertik feI. Akomolyabb fertoze-
sek megel6zese erdekeben azonnal orvoshoz kell fordulnunk
velk es gyakran antibiotikumot tartalmaz6 injekci6ra is szk-
seg \Tan.
A VISELKEDES 281
A fel6s vagy fokozottan agressziv cicaknak sokat segithet a "jatek-
terapia", amikor is engedelyezett a harapdalas es karmolas. Adjunk
neki oda egy kitmtt figurat vagy horgaszbotszeru jatekot, es hagy-
juk, hogy kielje raja magat. Batoritsuk arra, hogy melyessze bele a
fogat es a karmait (inkabb bele, mint a keznkbe vagy a bokankba).
Egyes cicak abb61 is ertenek, ha az incidens utan berakjuk es
egyedl hagyjuk 6ket a szobajukban. Ezt zokon veszik, mert nem
tudnak kivel jatszani. Igy hamarosan megtanuljak, hogy ha harap-
nak, veget vetnk a jateknak, nem foglalkozunJ<.velk tovabb, es
legkzelebb ketszer is meggondoljak, hogy megcs6csaljanak-e ben-
nnket vagy sem. Ennel a m6dszernel is lenyeges azonban, hogy
rgtn a harapdalas utan hagyjuk magara, hogy megtanulja, melyik
cselekedete milyen kvetkezmenyekkel jar.
282 KLVKMACSKK
Mindig tartsuk szem el6tt, hogy a kiseiGik emlekezete rvid ter-
jedelmu. A "szobaba zaras" esak akkor hatekony, ha a harapdalas
utan egy pereen bell trtenik. t perenel tovabb azonban sohasem
hagyjuk egyedl. Azutan ar ra mar nem fog emlekezni, hogy miert
van ott, esak arra, hogy egyedl van. t pere elteltevel engedjk ki,
es adjunk neki valamit, amit harapdalhat. Ha ujra harapni tamadna
kedve, ismet vigyk a szobajaba.
Karmo/nah
A karmolaszasr6l - az akar jatek kzben, akar a birodalom megje-
llese eeljab6l trtenik - ugyanugy le lehet szoktatni a eiGit, mint a
harapdalasr61. A legtbb tulajdonosnak esak azert van b<:tiakedven-
ce karmolasi szokasaival, mert azoknak a butorain h6dol.
El6szr is le kell szgeznnk, hogy a karmolas nem betegseg, ha-
nem termeszetes sztn. Anegatfv erzelmek es a stressz termeszete-
sen nvelhetik az ineidensek el6fordulasanak eselyet, ezert ha sike-
rl elernnk, hogy kedvenenk boldog es kiegyensulyozott, mar j6
uton haladunk a problema megoldasahoz. A klykket egyszeruen
meg kell tanftani ra, hogy esak az altalunk engedelyezett targyakon
elesftsek a karrnaikat.
A helytelen karmolasi szokasokr61 is esak ugy tudjuk leszoktatni,
ha azonnal tudatjuk vele, hogy rossz, amit esinal, es segftnk neki
kijavftani a hibajat es uj, j6 szokasokat felvenni.
ViZIPISZTOLY
Afarkara iranyftott varatlan vfzsugar megdbbenti a eiGit es megza-
varja a karmolasban. Meglep6dik, mert sejtelme sines r6la, honnan
jtt a vfz.
Figyelem! Mindig a eiea farkat eelozzuk! Ha a szemebe vagy a f-
lebe megy a vfz, azzal nemesak fajdalmat, hanem komoly karosodast
is okozhatunk neki. Csak az a eelunk, hogy megijesszk es abba-
hagyja a karmolast, nem pedig az, hogy artsunk neki es esetleg arra
kesztessk, hogy legkzelebb elrejt6zzn el6lnk, ha karmolaszni
tamad kedve. Tudnunk kell azonban, hogy a vfzipisztolyos m6dszer
nem minden macskanal vezet eredmenyre. Seren peldaul kifejezet-
ten elvezi, es jateknak tekinti, ha leloesoljuk.
A VISELKEDES 283
CSRGO DOBOZ
Tltsn meg egy femdobozt apr6 penzermekkel vagy veggoly6kkal
es nizza meg, ha rajtakapja kedvencet, hogy epp valamelyik kedves
butordarabjan koptatja a karmait. Hasonl6keppen tapsolhat is egy
nagyot vagy az asztalra csaphat egy ujsaggal.
BABzsAK
Szinten j6 m6dszer lehet, ha a kzelebe dob egy babzsakot vagy
kitmtt figural. A puffanas es a hirtelen mellette "landoI6" targy
meghkkenti es meg esetleg el is vonja a figyelmet a foglalatossaga-
r6l. Fontos azonban, hogy magat a ciccitsoha ne dobjuk meg, min-
dig melle celozzunk.
Letezik meg nehany hatasos m6dszer, ha ismerjk kedvencnk
kedvelt kapar6helyet.
RAGACSOS MANCSOK
J6 megoldas lehet, ha a kaparand6 felletet vonjuk be olyan anyag-
gal, amitol a cica elriad. ASticky Pawsegy mindket oldalan ragacsos
szalag, amitol mar az elso alkalom utan elmegy a cica kedve. Meg-
tapasztalja ugyanis, hogy ha rateszi a mancsat, a szalag raragad a
bundajara, es huzza a szoret. A Sticky Paws 6riasi elonye, hogy nel-
klnk is hatasos, nem kell ott lennnk es orkdnnk.
FELIWAY
A Feliwayegy feromonalapu spray, ami garantaltan elrettenti a ciccit
a feltve orztt es ertekes targyaink kaparasat6l.
Nagyon fontos, hogy a tiltott targy helyett mindig kinaljunk fel
valamit, amit szabad kaparni. De nemcsak maga a targy, hanem
annak a helye is meghatarozza azt, hogy a cica elfogadja-e es hasz-
nalja-e. Nem minden cica egyforma. Egyik a vizszintes, masik a
fggoleges felleteket reszesiti elonyben, es klnbzoek az izlesek
a fellet milyensege tekinteteben isoKedvencnk igenyetol fggoen
valasszunk fggoleges vagy vizszintes kapar6fcit vagy deszkat szo-
nyeg-, kender- vagy fabevonattal.
284 KLVKMACSKK
A VISELKEDES 285
Bepiszkitanak
Ha a cica nem a macskaladaba vegzi a dolgat, annak altalaban vala-
milyen betegseg az.oka. Ha ferges vagy hasmeneses, knnyen trte-
nik "baleset", mert nem er id6ben a macskavecehez.
Astressz - amit altalaban valamilyen, a cica eleteben bekvetkez6
valtozas valt ki - szinten el6segitheti a problema kialakulasat. Ha va-
lamilyen rossz elmenye fUz6dik hozza, felhet a ladat61. Peldaul egy
kutya meglepte, mikzben a szkseget vegezte vagy sz6rgomb6c van
a gyomraban es ezert nehez es fajdalmas szamara a szekeles. Kerli
a toalettet, mert eszebe jut r6la a felelmetes kutya vagy a fajdalom es
kellemetlen erzes. Vagyegyszeruen csak rossz a szaga, mert tul er6s
fert6tlenit6szerrel mostak ki vagy nem takaritjak eleg gyakran.
Az illatositott vagy poros alomt61 egyes cicciknal asztmatikus t-
netek is fellephetnek. Az illatokra es porra allergias allatok zihalva,
sipolva veszik a leveg6t, lihegnek vagy akar eszmeletket is veszt-
hetik. Egy, az alom altal el6idezett asztmas roham is lehet az oka
annak, hogy a cica kerli a macskaladat.
Tipp: Ha kedvence mindig csak ugyanazt az egy-ket terletet
jelli meg a vizeletevel, knnyen elveheti a kedvet ezekt61 a
helyekt61, ha aluf6liaval vonja be a falat es a padl6t. Amikor a
vizelete sugara eleri a f6licit, egyreszt megriad a hangt61, mas-
reszt a visszacsap6d6 vizeletcseppek undort keltenek benne.
Raadasul a f6lia a sz6nyeget, parkettcit es falat is megvedi.
Ha kedvence asztmas, nagyon gondosan valasszon almot, kerlje
a port es illatanyagokat.
Az id6sebb klykk es feln6tt macskak hajlamosak a vizeletper-
metezesre. A meg nem ivartalanitott cicak igy tudatjak a klvilag-
gal, hogy egy bizonyos terlet az 6 uralmuk alatt all, es igy hozzak
tarsaik tudomasara, hogy keszen allnak a naszra. Az ivartalanitas
nagymertekben cskkenti, illetve teljes mertekben megsznteti a
vizeletpermetezest.
Ha stressz eri, azonban barmelyik ciccival el6fordulhat, hogy
oldalba vizel ezt-azt, mert megnyugtatja az ismer6s szag, es ugy
erzi, ura a helyzetnek. A vizeletpermetezesi problemak gyakran
azert alakulnak ki, mert egy macskakzssegen bell nem egyer-
telmuek ahatalmi viszonyok vagy valtozas all be a cica megszokott
286 KLVKMACSKK
Ajanlom figyelmebe: A Feliway spray a macskak szervezete
altal termelt termeszetes hormonnak, a feromonnak az utan-
zata. Az illata azt sugja a ciG:inak,hogy "nyugodj meg, min-
den rendben van." A karmolasi panaszok megszntetesehez
hason16an a vizeletpermetezesi szokasok megvaltoztatasara
is alkalmas. Ha befUjjuk vele a kedvenc celpon~at, a ciG:iban
csillapodik a vagy arra, hogy visszaterjen es ujra elkvesse a
hibat. Az esetek nagy tbbsegeben a stressz miau kialaku16
vizeletpermetezesi problemak a Feliwayrendszeres hasznala-
taval megszntethet6k.
mindennapjaiban vagy krnyezeteben. Ilyen esetekben ha sikerl
megtalalnunk es megszntetnnk a stressz kivalt6 okat, altalaban a
vizeletpermetezesi problema is megold6dik.
A VISELKEDES 287
Afiatal klykk eseteben a szobatisztatalansagot elsosorban a fel-
reertesek okozzak. A kiscidknak meg keIl tanftani, hogy szekelesre
es vizelesre a ladat keIl hasznalniuk es nem pedig peldaul a szonye-
gel. De ami meg fontosabb, neknk is meg keIl tudnunk, hogy ked-
vencnket mi motivalja. Nyilvanval6an neha minden cidra rajn a
szkseg, de vajon mi vonzza ahhoz a bizonyos masik helyhez? Derft-
sk ki, mi a baj a macskaladaval. A kvetkezo lista nagy segftsegere
lehet a problema okanak felderfteseben.
1. A hely: A macskavecevel kapcsolatban a legfontosabb kerdes,
hogy hova kerljn. A cidk es macskak a dolgukat szeretik
nyugodtan elvegezni, ezert a macskavecet mindenkeppen olyan
helyre keIl tenni, ahol ritkan jarunk es nem zavarjuk az aIlatoL
Ezenkfvl a cidk kztudottan finnyas allatok, amelyek nem szf-
vesen esznek vagy alszanak a toalettjk kzeleben. Vegl, a fiatal
cidk nem tudjak sokaig tartani a vizeletket es szekletket, ezert
tbb vecere is szkseg van es azok legyenek elerheto tavolsagon
bell.
A cicdk knnyen felreerthetik, mit akmunk. Ez a fstszinu szepseg pelddul
azt hiszi, hogy az alom alvdsra valo.
288 KLVKMACSKK
2. A tartalom: A hely mellett a lada tartalma sem mellekes a cica
szamara. A legjobb, ha az alom nem illatositott. A cicaknak na-
gyon kifinomult a szaglasuk, egy olyan illat, ami neknk tetszik,
6ket taszithatja.
3. Tisztasag: Finnyas es tisztasagmanias termeszetkb61 ad6d6an
knnyen el6fordulhat, hogy ha nem tartjuk ke1l6en tisztan a la-
dajukat, a cicak jobb hely utan (peldaul az agyunk ala) neznek.
Naponta takaritsuk ki a vecejket.
Figyelem! Havonta legalabb egyszer alaposan ki kell mosni
es tisztitani a macskaladat, de az er6s tisztit6szereket kerljk.
A forr6 viz tkeletesen megteszi. A cicak nem birjak a fert6tleni-
t6szerek szagat. Ugyanakkor a sajat rlekk es vizeletk szaga
nemileg segithet nekik, kvetkeztetni tudnak bel6le arra, hogy
mit is varunk t6lk es biztonsagban erzik magukat t6le.
4. Szam: Javas10m betartani az egy plusz egy szabalyt, vagyis cican-
kent egy plusz egy lada szksegeltetik. Sok cica ugy szereti, ha
kln ladaba vegezheti a nagydolgat es kln ladaba vizelhet,
es vannak olyanok is, amelyek nem szivesen kzskdnek ma-
sokkal.
5. Meret es forma: Kiscicaknal a meret meg nem annyira lenyeges
kerdes, de ahogy n6nek, egyre inkabb azza valik. A nagyobb tes-
tu cica knnyen kil6ghat a ladab61 es kivlre potyogtathatja az
rleket. Minel nagyobb a lada, annal jobb es annal knnyebb
benne mozogni.
6. Mlandosag: Ha egyszer megtalalta a megfelel6 helyet, almot es
takaritasi m6dszert, semmi esetre se valtoztasson rajta. Egy masik
'fajta alomra trten6 atallas vagy a lada helyenek megvaltoztatasa
problemakhoz vezethet. '
Ha azt akarjuk, hogy kedvencnk szobatiszta legyen, adjunk meg
neki minden lehet6seget erre. Szoktassuk ra, hogy jatek, eves vagy
alvas utan mindig vecezzen. Ha eszrevesszzk, hogy epp keszl.
meglepni bennnket, fogjuk meg es tegyk bele a macskaladaba.
Figyelem! Anagyon pici cicakat ne zavarjuk meg a dolguk vegze-
se kzben, klnben el fognak rejt6zni el6lnk. Ha mar id6sebbek
es megertik a macskavece hasznalatanak lenyeget, a vizipisztolyos
m6dszerrel figyelmeztethetjk 6ket. Ha a vizzel sikerlt megzavar-
nunk 6ket, tegyk be a ladaba es biztassuk arra, hogy ott fejezzek be,
amit elkezdtek. Ha sz6t fogadnak es a ladaba "csinalnak", dicserjk
es jutalmazzuk meg 6ket.
A VISELKEDES 289
Ne feledjk, hacsak nem rajtakapjuk, a ciGinak fogalma sem lesz
rola, miert vagyunk mergesek, amikor egy tocsara vagy kupacra
bukkanunk a szonyegen. Ha nem all modunkban minden lepest k-
vetni, a leghelyesebb, ha elklnitjk - betesszk a szobajaba, ahol
szkseg eseten talal vecet.
Megeri beruhazni egy szagsemlegesitoszerre - barmelyik allat-
felszerelesi zletben lehet kapni -, es hasznalni a szonyegen vagy
karpiton, ha megis megtrtenik a baj. Ezek a termekek megktik
es semlegesitik a kellemetlen szagokat. A Tuff Oxi nevli szerrol
csodakat regelnek a macskatulajdonosok. Az egyszerCitisztitoszerek
hasznalata utan ugyanugy oU marad asokat elarulo illat, es vissza
fogja csabitani a ciGit a tett szinhelyere. Az ammoniatartalmu szere-
ket szinten legjobb kerlni. A macskak vizelete ugyanis ammoniara
emlekezteto szagli, igy nemhogy elriasztanak, hanem meg inkabb
vonzzak a ciGikat.
Figyelem! Avadonat~ szonyegek szaga emlekeztethet a macska-
vizelet szagara, ezert a macskak hajlamosak az uj szonyegeket vece-
nek hasznalni. A szonyegek hatuljanak (es egyes muanyag kadkile-
poknek) a keszitesenel gyakran hasznalt anyagban megtelepszenek
a mikroorganizmusok, s ezek a mikroorganizmusok a macskapisihez
hasonlo szagli anyagot bocsatanak ki. Ha ciGijanak a kadkilepo a
kedvence, minden tovabbi nelkl dobja ki. Az uj szonyeggel azon-
ban nem sok mindent tehet, legfeljebb panaszt emel a gyartonal es
kiesereiteti. Remelhetoleg a tudosok mar jo uton jarnak afele, hogy
megtalaljak a megoldast az uj szonyegek szagtalanitasara.
A neheznek tuno esetekben is beken hagyjak a cicak a kedvenc
perzsaszonyegnket, ha rateszk az etetotalkajukat. Az ennivaloja
melle egy cica sem piszkit. Egy res tanyert hagyjon a helyen em-
lekeztetonek. Egy het utan vegye el a talat egy napra, aztan tegye
vissza. A kvetkezo egy hetig ismetelje ezt meg minden masnap,
Tipp: A macskavizelet, szeklet es az emberi korpa vilagit az
ultraibolya-lampa alatt (az allatorvosanak biztosan van egy).
Igy a segitsegevel knnyen felderitheti es kitisztithatja a "bun-
teny helyszineit". A lampat tartsuk minel kzelebb a folthoz,
a helyisegben legyen minel kisebb a feny vagy kapcsoljuk le
az sszes lampat. Az ultraibolya-lampa hatranya, hogy nem
olcso, a kevesbe draga es knnyebben beszerezheto "fekete
lampak" viszont nem az igaziak.
290 KLVKMACSKK
majd fokozatosan tegye vissza a tanyert az eredeti helyere. Kzben
mindvegig er6sitse benne a tudatot, hogy a ladaja a eelnak legmeg-
felel6bb hely.
Hangosak
A tulajdonosok egyik leggyakoribb panaszai kedveneeikre, hogy
hangosak. Anyavogas eppugy termeszetes viselkedes a k!ykmaes-
kaknal, mint a siras a eseesem6knel. Annyiszor haIlom: "Alland6an
nyavog. Fogalmam sines, mit akarhat," Sokan teszik fel a kerdest:
"Hajnali negykor felebreszt es nem hagyja abba a nyavogast, amig
enni nem adok neki. Mit tehetnek?"
Az els6 kerdesre a valaszom: azt akarja, hogy odafigyeljen ra.
Igy kzli, hogy "Unatkozom. Foglalkozz velem!" Minel inkabb en-
gednk a keresenek, annal jobban kvetel6zik, vagyis mi magunk
szokatjuk ra arra, hogy gytrjn bennnket.
A eic<iktbb okb61 "sirnak", nyavognak, nyivakolnak es ny-
szitenek. Id6vel, amikor .mar keIl6keppen megismertek egymast,
klnbseget fog tudni tenni a segelyker6 hivasok es a panaszos
nyekergesek kztt, amikor esak azt akarjak, hogy felebredjen es .
jatsszon velk. Az, hogy egy egyed mennyire hangos, az a fajtat6l
es az egyeni adottsagokt6l is fgg. Ha nt zavarja a sok nyavogas,
valasszon egy esendesebb fajtat. Asziami maeskak meglehet6sen
"beszedesek" .
Ha kedvenee hajnalok hajnalan felebreszti nt, annak ket magya-
razata lehetseges. Az egyik, hogy unatkozik es igenyli az n figyel-
met, a masik, hogy ehes. Ha barmi m6don, de reagal ezekre ajelze-
sekre, nem esinal mast, mint megjutalmazza kedveneet, klnsen,
ha a miakolasaval eleri, hogy n kimaszik az agyb61es enni ad neki.
"AdagoI6automatat" nevelt nb61.
Mindaddig, mig az nt nem zavarja es nem esik nehezere, nines
bel6le gond, ha enged kedveneenek es teljesiti a kereseit. A mi
Serennk nagyon sokat "beszel" klnsen a kora reggeli es a kes6
esti 6rakban. Elvegre 6 sziami maeska - es ezekben az 6rakban a
legaktivabb.
Ha azonban nt zavarja. az rks nyivakolas, es hajnali negynel
tovabb szeretne aludni, meg keIl tanulnia kedveneet okosan szeret-
ni. Kemenyebbnek keIl lennie, es figyelmen kivl keIl hagynia a
nyavogasat. Csak akkor tntesse ki a figyelmevel, amikor nyugodt
es esendes, es nem zavarja nt. Ne tulajdonitson jelent6seget a
A VISELKEDES 291
nyavogasanak. Ne keljen fel, ne spriccelje le a vlzipiszto11yales ne is
sz6ljon hozza. Legf6kepp ne adja be a derekat, ne adjon neki enni.
Barmit, amit tesz, ugy fogja fel, hogy megknyrlt rajta, ezert leg-
kzelebb meg inkabb azon lesz, hogy levegye a labar61.
Tudom, hogy nehez ellenallni egy edes kiscicanak, amely a man-
csaval az orrunkat csapkodja vagy befurja magat a h6naljunkba.
Acicak nagyon elszantak tudnak lenni. Ha az n kedvencevel is ez a
helyzet, ne ossza meg vele a hal6szobajat, tltse inkabb az ejszakat a
sajat szobajaban. n ki tudja magat pihenni, a cica pedig kenytelen
lesz varni.
rkke a szekreny tetejer61 es a fggnyr61
kellieszedni 6ket
A macskak imadjak a magaslatokat. Mihelyst meger6sdnek es
megn6nek akkorara, hogy maszrii es ugrani tudjanak, alig lehet
6ket a fldn latni. A rendkfvl nagy mozgasigenyfi Cornish Rex
macskak peldaul nemcsak magasra tudnak ugrani, de maszni is na-
gyon szeretnek. A hfit6szekreny, a knyvespolcok vagy az ajt6 teteje
nem jelentenek akadalyt szamukra.
A macskaknak velk szletett adottsaguk, hogy vonzzak 6ket a
magaslatok. SZlvesen ldgelnek es bameszkodnak a magasb61.
A magassag iranti imadatuk a macskakzssegek tarsadalmi struk-
turajaval is sszefggesbe hozhat6. Amelyik cica a legmagasabbra
tud feljutni, az a11a tarsadalmi rangletra legmagasabb fokan. Ama-
gassag hihetetlenl fontos szerepet jatszik a macskak eleteben.
Ennek a magassag iranti 6riasi vonzalomnak azonban megvan-
nak a hatranyai isoNem egy olyan magasabb pont talalhat6 a laka-
sokban, amelyek veszelyeket is rejtenek a macskak szamara. Ilyen
peldaul a tfizhely. S ki az, aki szeretne, ha kedvence a trekeny es
ertekes emlektargyain vizsgalna a gravitaci6 trvenyet a kanda116-
parkanyon?
Mindennek ellenere egyetlen cicat61sem lehet elvarni, hogy erje
be a padl6val. Ajelenletnkben persze legtbbjk betartja a szaba-
lyokat, de ha kitesszk a labunkat, kivetel nelkl mind megnezik,
milyen a vilag peldaul az ebedl6asztal tetejer6l szemlelve.
Dntsk el, mi az, ami meg belefer, hova engedjk fel kedven-
cnket, es melyek azok a helyek, amelyeket abszolut macskamentes
vezetnek tekintnk. Gondolkodjunk rajta, hogy milyen m6don
akadalyozhatjuk meg, hogy tiltott terletre lepjen. Egyreszt figyel-
292 KLVKMACSKAK
hetjk, es amikor latjuk, hogy ugrani keszl, a vizipisztollyal celoz-
zuk meg a farkat vagy razzuk meg a penzermevel teli femdobozt.
Ugras el6tt a cicak gyakran lekuporodnak a celpont el6tt es a hats6
labaikkal "turaztatjak magukat", hogy lendletet gyujtsenek.
A celpontt6l fgg6en a felletet is beborithatjuk valamilyen,
a cica szamara kellemetlen anyaggal. Seren peldaul rajtt, hogy
knnyen feljuthat a kanda1l6parkanyra, ha el6szr felugrik a teve-
allvanyra, onnan a tevere es vegl a tevet hasznalja ugr6deszkanak.
Erre en bevontam Sticky Paws-zal a teVeallvanyt es a tevekeszleket,
igy most mar nem kell feltenem a porcelanjaimat.
Aregi, j6l bevalt aluf6lia is segithet tavol tartani a cicakat a ma-
gaslatokt6l, mert nem szivesen teszik ra a mancsukat. Az egyenetlen
oldalukkal felfele forditott muanyag vagy gumi frd6szobasz6nye-
gekkel is elvehetjk a kedvket a cicaknak a maszast61. A szakzle-
tekben az egerfog6hoz hasonl6 szerkezeteket is lehet kapni, ame-
lyek veszelytelenek, de elriasztjak a gyanutlan cicat.
Tipp: Amacskak szeretnek a kocsikmotorhaztetejen heveresz-
ni, mert meleg esj6 kilatast nyujt. Muanyag, aljaval felfele for-
ditott sz6nyegekkel elriaszthatjuk 6ket az aut6kt61. Mindennel
biztonsagosabb persze, ha egyaltalan nem engedjk ki 6ket a
hazb61. Mindezt elmondhatja a szomszedainak is, ha nekik is
vannak birtokhaborit6,aut6manias cicaik.
De egyik m6dszer sem segit, ha a tiltott targyak es helyek helyett
nem biztosit kedvence szamara valami jobbat es legalist. Keszltsen
vagy vasaroljon neki egy olyan magaslati pihen6helyet, amelyik
kenyelmesebb, jobb kilatast biztoslt es magasabb, mint barmelyik
butordarabja, es akkor nem fog panaszkodni. Az zletekben keszen
kaphat6 macskafak altalaban ugy vannak kialakitva, hogy kaparasi
es karmolasi sztneit is kielheti rajtuk a cica, vagyis ket legyet thet
velk egy csapasra.
Ha tbb cicat tart, olyan fat valasszon, amin az sszes kedvencnek
jut hely. Az olyan helyeken, ahol tbb macska el egytt, a macskafa
segit a hierarchikus viszonyok tisztazasaban iso
A VISELKEDES 293
#
5. RESZ
~
MACSKASAGOK
16
Tfz LEGENDA
" "
A MACSKAKROL
A kezdet kezdett~n- a teremtes
Nines masik olyan teremtmeny, amelyet annyit istenitettek - es
annyit bantottak - a trtenelem folyaman, mint a maeskat.
Ezek a meglehetosen szelsoseges velemenyek es viszonyulasok
va16szinuleg a maeskak kztudottan misztikus termeszetenek, eso-
dalatos fizikai adottsaganak, rendkivli erzekelokepessegenek es
szeretetre melt lenyenek tudhatk be. Ezekkel a nem mindennapi
tulajdonsagokkal es vonasokkal magyarazhat, hogy elodeink min-
dig felelemmel vegyes ahitattal tekintettek a maeskakra.
A mult emberei, mikzben a valaszt kerestek a maeskakkal kap-
esolatos megszamlalhatatlanul sok kerdeseikre, szamos erdekes es
magaval ragad6 trtenetet talaltak ki, hogy megmagyarazzak a
megmagyarazhatatlant. A legsz6rakoztat6bb es figyelemremelt6bb
legendak kzl nehany a maeska teremteserol sz61.
Noe es a macska
Heber eredetu forrasok szerint a maeska a vizzn elott nem letezett.
Noenak sok idejebe telt, mire sszegyujttte es a barkara terelte az
allatokat. Nem volt knnyu dolga. Egyreszt meg kellett gyoznie a sok
vonakod allatot, hogy j helyk lesz az usz allatkertben, masreszt
gondoskodnia kellett a biztonsagrl. Elvegre az oroszlanok nemesak
a gazellakra, nyulakra es egyeb kisallatokra jelentettek veszelyt, ha-
nem az emberre iso"Mi lesz, ha az oroszlanokra ratr az ehseg az
ejszaka kzepen es felfaljak az utitarsaikat?", elmelkedett Noe..
298 KLVKMACSKK
Tanacstalansagaban az egiekhez fordult segftsegert. Isten meg-
hallgatta az imait, es a barkan minden leny fellelegezhetett, mert
az oroszlanok mely alomba merltek. Ezt latvan a tbbi allat biz-
tonsagban erezte magat es boldogan maszott fel a barkara Noe'
keresere. A nagy ribilli6r61 tudomast szerzett azonban egy patkany-
par is, es anelkl, hogy barki meghfvta volna 6ket, felosontak a
barkara.
Napokon es ejszakakon at esett az es6, mennydrgtt, villamlott
es tombolt a szel. Az emberek es az allatok rettegtek es szenved-
tek - mindannyian tengeribetegek lettek. Majd amikor vegre ujra
rajuk ragyogott a nap az egr61, elmult a tengeribetegsegk es vissza-
tert az etvagyuk, Noe elindult, hogy ellen6rizze az elelmiszerkesz-
letet. Ekkor fedezte csak fel, hogy a ket potyautas (ezek szerint 6k
nem voltak tengeribetegek) megdezsmalta agabonat, es hihetetlen
mertekben elszaporodott.
Noe ismet Isten segftseget kerte, mert tisztaban volt vele, hogy
a falank patkanyok legalabb akkora veszelyt jelentenek, mint az
oroszlanok. Isten ujra meghallgatta az imajat es ismet a segftsegere
sietett. Az oroszlan, mikzben bekesen szuny6kalt, tsszentett egy
hatalmasat.
Es a tsszenteseb61 el6ttk termett egy paranyi kis cica, amely-
nek, ha ragcsal6kr61 volt sz6, legalabb akkora etvagya volt, mint az
oroszlannak, es olyan nagy szeretettel volt az emberek iranyaba,
mint a Teremt6 szfve.
Szent Peter es a macska
A kzepkori legendak egy masik valtozattal szolgalnak a macska te-
remtesenek trtenetere. Ez a valtozat hfven tkrzi a kor macskahoz
val6 viszonyulasat, amikor is a macskat gonosz lenynek tekintettek.
A trtenet szerint az rdg magankfvl volt a feltekenysegt61,
amikor meglatta, hogy Isten megteremtette az embert. Milyen
csodalatos teremtmeny! Leven ntelt, az rdg bfzott magaban es
tudta, hogy kepes tulszarnyalni a Teremt6t. /
Megpr6balta utanozni Istent, de a sajat m6dszereivel. Am bamu-
latra melt6 leny helyett csak egy szomoru tekintetu, szanalmas kis
lenyt tudott letrehozni, amelynek meg b6re sem volt.
Ez volt az els6 macska.
S ahelyett, hogy bszke lett volna a teremtmenyere, az rdg
undorodva hatat fordftott a macskanak. De Szent Peter megsajnal-
TIZ LEGENDA A MACSKKROL 299
ta az elkeseredetten nyavog6, hitvany kis cicat, es odaadta neki az
egyetlen erteket, egy kaprazatos sz6rmekabatot. Ezert van az, hogy
a macska a mai napig nagy gondot fordft csodalatos bundajanak az
apolasara. Szorgalmasan mosakodik es tisztogatja a sz6ret, mert fgy
fejezi ki a halajat es a tiszteletet Szent Peternek.
A Nap es a Hold versengese
Egy 6si mftosz szerint a Nap es a Hold kihfvtak egymast egy ver-
senyre, hogy megnezzek, melyikk tudja letrehozni a legszebb alla-
tot. A Nap felgyurte tzes ingujj<it, a szemldket sszerancolta es
a semmib61 teremtett egy oroszlant. Az oroszlan bszken lepdelt fl
s ala a szobaban es elegedettsege jelel ordftott egy nagyot. Az iste-
nek nem hittek a szemknek, es sorra gratulaltak a Napnak.
A Hold majd megpukkadt az irigysegt61. sszegyujttte az ujjai
hegyeb61 kilve1l6 fenysugarakat es megalkotott egy trekeny, am
izmos es frge macsk<it.Ajatekos macska ide-oda ugralt, es kedves
szemeben ott csillogott a dagad6 es apad6 hold-anyja fenye.
De az istenek kiglinyoltak a macskat. "Ez csak egy oroszlanutan-
zat!", kialtottak es utanz6nak neveztek a Holdat. A Nap megvetese
jelel teremtett egy egeret.
A Hold nem hagyta magat, elszant volt, ezert ujra megpr6balko-
lOtt a teremtessel, es ezuttal az arnyb61, ami a fenyessegenek masik
oldal<it borftotta, letrehozott egy aranyos kis majmot. A majom
gyetlen kis trefai es bolondozasa azonban csak tovabb rontotta a
helyzetet. Az Istenek egyre csak nevettek, fogtak a hasukat, mfgnem
a Hold arca elvrsdtt a megalaztatast61.
A Hold annyira dhbe gurult alOn, hogy kiglinyoltak, hogy att61
kezdve a teremtmenyek rk harcban allnak egymassal. Az6ta az
oroszlan lenezi a majmot es a macska ldzi az egeret.
Id6j6s macskcik
El6deinket egyszerre elkapraztatta es megremisztette a macskak hi-
hetetlen j6stehetsege. Ma mar tudjuk, hogy a macskak a legkisebb
valtozasokat is kepesek erzekelni a krnyez6 vilagban. Megtanuljak,
hogy mit jelentenek ezek a valtozasok, es aszerint viselkednek.
Villamlas es mennydrges el6tt peldaul sztatikus elektromossag
halmoz6dik fel a felh6kben, es ez a macskanak kellemetlen erzes,
300 KLVKMACSKK
mert a bundaja is feltltodik. A bajuszszorei es a szorszalai mind
egy-egy erzo idegvegzodeshez kapcsol6dnak a bore alatt, ezek er-
zekelik, ily m6don figyelmeztetik a macskat a szelirany es a legkri
nyomas megvaltozasara. Kifinomult orruknak ksznhetoen - egy-
szeruen erzekelik a levegoben a nedvesseget - tudjak, mikor fog
esni az eso. A macska szamara ezek a jelzesek jelentessel bfrnak, es
pontosabbak, megbfzhat6bbak, mint az idojaras-elorejelzesek.
Hajdanan az emberek csak a macskak reakci6it lattak, es azt hittek
r6luk, hogy magikus kepessegekkel bfrnak, azert tudjak megj6solni
- vagy akar befolyasolni - az idojaras-valtozasokat. Amacskakat egy
egesz sor termeszeti jelensegert tartottak felelosnek (es hibasnak).
I1yenek peldaul a viharok a tengereken. Sok orszagban ugy veltek,
hogy ha a macsk<itmegfrdetik, eso lesz.
Sk6ciaban ha mennydrgtt, a macskakat kizavartak a hazb61,
mert ugy tartottak, hogy a macskak elo villamcsapasok. Az egyik
legenda szerint a villamlast az angyalok talaltak ki, hogy kiuzzek a
macskakb61 a gonosz szellemeket, amik viharok idejen megszalljak
oket. A sk6t es ajapan nephagyomany szerint a cirmos macskak elo-
rejelzik a viharokat. Ha a macska az asztallabat kaparja, az Sk6cia-
ban azt jelenti, szellesz, Japanban pedig ha a macska a fle mgtt
vakar6zik, esni fog. Ha a macska zsineggeljatszik, az vihartjelez, es
a j<itsz6macska lagy szellot jelent.
A macskcikkilenc elete
A trtenelem folyaman a macskakr61 klnbzo vallasi hiedelmek
keringtek. Az egyik legenda szerint a macskaknak kilenc elete van,
ami a szammisztikaval hozhat6 sszefggesbe.
A kilences szamot - haromszor harom - mindig szerencsesnek es
misztikusnak tartottak az emberek. Ha a kilencet barmelyik szam-
mal megszorozzuk, a szorzat szamjegyeinek sszege mindig osztha-
t6 kilenccel!
Az 6kori Egyiptomban peldaul a macskakat Basztet istenno
megtesteslesenek tekintettek. Akkoriban Basztet istennot a sZt:nt-
haromsag noi tagjakent tartottak szamon. Az egyiptomi istensegek
templomaban az isteneket harom csoportba soroltak, mindegyik
csoportba kilenc isten tartozott, es ezek az istenek nagyon szerettek
es oltalmaztak a macskakat. Val6szfnuleg innen ered a gondolat,
hogy a macskaknak kilenc elete van. Freia az eszaki german mito-
16giaban a szepseg es a szerelem istennoje egy kaprazatos hint6ban
Tfz LEGENDA A MACSKKROL 301
utazott, amit bubajos macskak huztak, es kilenc vilag fltt uralko-
dott, egy legenda szerint kilenc ejszaka alatt lehetett elerni a szent
foly6t.
A macskak kilenc eletet a korai keresztenyseggel is sszefgges-
be hoztak. M. Oldfield Howey lebilincsel6 knyve, a The Cat in the
Mysteries 01Religion and Magie (Castle Books, 1956) szerint Krisztus
a kilencedik 6raban halt meg. Mivel az Igazsagossag Napjakentjel-
lemeztek, es valamelyest Ozirisszel es' a H6russzal is sszefggesbe
hoztak (H6rusz a feny istene es Ozirisz szerett fia volt), Krisztust
szent macskakent abrazoltak, ezzel is azt hangsulyozva, hogy 6 az
ujjaszletett, felkel6 Nap a feny a vilagban. A macska azon kepes-
sege, hogy kilencevente ujjaszletik, szoros sszefggesben allt a
szentharomsaggal, a feltamadassal es az ujjaszletessel.
De val6szinuleg a macskak hihetetlen fizikai kepessegeiben es
er6nleteben rejlik a magyarazat arra a feltevesre, hogy a macskak-
nak kilenc elete van. Az emberek eszrevettek, hogy a macskak sok-
szor az olyan katasztr6fakat is tulelik, amikben mas lenyek biztosan
megserlnek vagy elpusztulnak - ilyen peldaul, hogy nagy magas-
sagb61 is biztonsagosan fldet ernek, talpra esnek.
Klns ismertetojegyek
Szamos trtenet a macskak fizikai adottsagaira, igy peldaul a szink-
re es bundajuk mintazatara pr6bal magyarazatot keresni. A harom-
szinu vagy ahogy gyakran emlegetik 6ket, a calikomacskak peldaul
- val6szinuleg szinten a harmas szamhoz fUz6d6 misztikum miatt
- sok kulturaban szerencset hoznak. Mas legendak a szokasost61el-
ter6 testi adottsagok mibenletet vizsgaljak. igypeldaul a kelletenel
tbb labujjal rendelkez6 macskak szinten szerencset jelentenek.
Farkatlan es bogos farku macsktik
Nehany kivetelt61 eltekintve a macskaknak mutat6s es hajlekony
farkuk van. A nehany kivetel azonban nemi magyarazatra szorul.
A Man-szigetekr61 szarmaz6 Manx macskakr61 peldaul az a hir jar-
ja, hogy azert nincs farkuk, mert Noe tul gyorsan csukta be az ajt6t.
Egy masik elkepzeles szerint a Manx macskak egy Samsonnal foly-
tatott kzdelemben veszitettek el a farkukat. Samson gyakran uszott
az lr-tengerben, es egy nap sszegabalyodott egy usz6 macskaval.
302 KLVKMACSKK
Csak azert nem fuIladt meg, mert levagta a macska farkat. Az6ta a
Manx macskaknak nincs farkuk.
Egy masik trtenet arra a kerdesre keresi a valaszt, hogy miert
bogos, iIletve volt bogos asziami macskak farka, ma ugyanis a ne-
vesebb tenyeszt6k mar hibanak tekintik ezt a tulajdonsagot. Nos,
a legenda szerint egy bajos sziami macskara egyszer rabfztak egy
dragakvekkel kirakott gyurut. Amacska ugy gondolta, hogy legna-
gyobb biztonsagban akkor lesz az ekszer, ha a farkara huzza, ezert
fgy is tett, es keletkezett egy csom6 a farkan. Egy masik magyarazat
szerint sok-sok ewel ezel6tt egy sziami macska csom6t kttt a far-
kara, hogy el ne felejtsen valamit. .. megis elfelejtette.
"Templomjegy"
Vilagszerte szamos kulturaban azt tartottak, hogy a macskak az iste-
nek kegyeltjei, nem akarmilyen helyet foglalnak el pr6fetaik es lat-
nokaik szfveben. Mohamed pr6fetar61 peldaul azt beszeltek, hogy
kedvenc macskaja, Muezza egyszer elaludt az ingujjan, mikzben
6 predikalt. Mohamed annyira szerette es tisztelte kedvencet, hogy
inkabb levagta az inge ujjat, mintsem megzavarja almaban a pihen6
aIlatot.
Asziami az egyik legregebbi tenyesztett fajta, s mint ilyenhez sok-
feIe legenda es trtenet f6z6dik. Azt tartottak, hogy a holtak lelkei
olyan szent macskakban ltenek ujra testet, mint amilyenek peldaul
asziami macskak. Egy ugynevezett "templomjegyre" is talalhat6
szamos utalas, mely allft6lag az igazi sziami templommacskak meg-
klnbztet6 jegye volt. Azt gondoltak, hogy a ket megklnbzte-
t6 jel ezeknek a macskaknak a hatan nem mas, mint annak a szent
lenynek a halvany kezlenyomata, aki egyszer felemelte a macskat, es
ezzel rkre megjellte minden templommacska ut6dat.
Burmai szent templommacskak
Egy legenda szerint a Birman macskak (burmai szent templommacs-
kak) a kvetkez6 m6don nyertek el klnleges klsejket: Mun-Ha,
nagy tiszteletben aIl6 pap Lao-Cun templomaban elt. A pap napo-
kon at meditalt a zaffrszemu aranyistenn6, Csun-kjan Ksze el6tt,
aki az uj el6lenyekke ujjaszletni keszl6 lelkek atalakulasa fltt
uralkodott. Mun-Hanak volt egy segft6je, aki megsugta neki, milyen
T[Z LEGENDA A MACSKKROL 303
dnteseket hozzon. Ez a segito nem volt mas, mint egy aranyszemu,
feher macska, Sinh, amelyet minden pap tisztelt. Sinh egyike volt a
papok altal tartott szaz feher templommacskanak.
Egy ejszaka thaifldi haramiak tamadtak meg a szent templo-
mot, es a remenyvesztett Mun-Ha az istenno es Sinh jelenleteben
meghalt. Areinkarnaci6 azonnal bekvetkezett, ahogy Sinh felszk-
kent halott mestere tetemere es az istenno szemebe nezett.
Sinh bundaja bearanyoz6dott es sarga szeme zafirkekre valtozott,
olyan kekre, mint az istennoe volt. Alabai es a flei bebarnultak, de
a mancsai, ahol hozzaertek a tiszteletre melt6 mester fejehez, kife-
heredtek, mert megtisztultak a szent ember erintesetol.
Az atalakult Sinh a szemevel intett a tbbi papnak, mire azok en-
gedelmeskedtek, es a csodan felbuzdulva megvedtek a templomot a
haramiakt61. Ettol kezdve Sinh nem evett egy falatot sem, csak vir-
rasztott az istenno mellett. Het nap telt el ugy, hogy le nem hunyta
a szemet meg csak egy pillanatra sem. A hetedik napon azonban
meghalt, es az istenno segedletevel ttijaszletett benne Mun-Ha lel-
ke, ami tul tkeletes volt a Fldre.
A papok sszegyultek Cun Kiang Sze istenno el6tt, hogy ut6dot
valasszanak. Es csodak csodaja, lassan felvonult a templom szaz fe-
her macskaja. A mancsuk h6feher volt, itt-ott aranyfeny csillogott
rajtuk es a szemk zafirkek fenyben szikrazott.
Apapok mind terdre borultak elottk, mert tudtak, hogy a macs-
kakban tovabb elt szent oseik lelke. Amacskak nnepelyesen krl-
vettek Legocit, a legfiatalabb papot, es ebbol tudni lehetett, hogy az
egiek akarata szerint 0 lesz Mun-ha ut6da.
Az6ta minden igazi burma i macskanak kek a szeme, aranyszinu
a bundaja, barna a laba, a mancsa makulatlan feher es burmai szent
templommacskakent ismeretes.
Kimonos macskcik
M. Oldfield Howey The Cat in the Mysteries 01Religion and Magie dmu
knyveben talalhilt6 ket kep a japan szent macskar61, melyeket dr.
Lilian Veleykeszitett 1910-ben. Azmk cica feher bundajat j61 k-
rlhatarolhat6 fekete foltok diszitik. Afarka nagyon rvid, fekete es
vaskos. Ez a japan csonka farku macska nagyon hasonlit a modern
japan bobtailre.
A ciccit a hatan megfigyelheto fekete folt teszi szentte, ami egy
kimon6s hlgy sziluettjere emlekeztet. Az ilyen macskakr61 azt gon-
304 KLVKMACSKK
doltak, hogy bennk lakozik egy os lelke, es templomokba kldtek
oket, hogy ott, eletk hatralevo reszeben nagy tiszteletben es pom-
paban elhessenek.
Mbetiis cirmosok
Az egyik legmegindft6bb legenda egy egyszenl cirmosr61, es arr61
az ajandekr61 sz61, amivel ez a nagyszfvu kis allat az elso karacso-
nyon megajandekozott egy nem mindennapi anyat es gyermeket.
Aznap ejjel nem havazott Bethlehemben. A kismacska az istall6
ablakab61 a csillagos egboltban gynyrkdtt. Szerette az istall6t,
mert meleg es biztonsagos hely volt, ahol nyugodtan nevelgethette
szors kis csemeteit, es a fogad6s neha egy kis maradekkal is meg-
lepte oket. A kis cirmosban nem,volt semmi klns, a legtbb em-
ber szinte tudomast sem vett r6la. Elvegre szrkesfekete, rvid szoru
bundajaval nem sokban klnbztt a tbbi macskat61. De a cirmos
csfkos bundaja alatt 6riasi nagy szfvrejtoztt.
Aznap este a mi cirmosunk meglehetosen rosszkedvu volt, mert
nem sikerlt semmit sem fognia vacsorara, hiaba vadaszott. Avarost
nehany napja elznlttek az emberek, es olyan hangosak voltak,
hogy nem lehetett tolk pihenni sem. Mi tbb meg Cirmos maskor
oly csendes istall6jat is elleptek. Korabban csak szors tarsaival kel-
lett osztozni a helyen. A par ellen nem is volt neki semmi kifogasa
- ok csendesek voltak. Aznap reggel is elindult a szokasos krU~ara,
de mire visszaert, az istall6 televolt emberekkel.
Az ablakb61 nezte, amint az utols6 l<itogat6is tavozott. Leugrott
a parkanyr61 es halk leptekkel kzelebb mereszkedett - es nem hitt
a szemenek!
"Mauu, mauu, mauu" ismetelte a vekonyka kis hang.
Egy kiscica? Cirmos flelni kezdett, pr6balta megallapftani,
honnan jn a hang. Ajaszolb61 jtt, arr61 a helyrol, ahol Cirmos
is gyakran alomra hajtotta a fejet. Egy no terdelt a jaszol mellett,
es agg6dva tekintett a paranyi kis nyivakol6 lenyre. Cirmos elerze-
kenylt a nyavog6 hang hallatan - a sajat klykeit mar reg hallotta
fgy nyavogni. Elorelepett, s nagyon lassan megindult. Elhaladt egy
csacsi, egy tehen es az sszes tbbi allat mellett.
A no felnezett es megpillantotta a csfkos macskat. ,,6, cicus", mo-
tyogta az orra alatt. "Akisbabam nem tud aludni, keptelen vagyok
megnyugtatni." S6hajtott egyd, aztan visszafordult ajaszolhoz. "Mit
nem adnek erte, ha valaki alomba ringatna!"
Tlz LEGENDA A MACSKKROL 305
Mikzben Cirmos csak nezte a jaszolt es a not, az allatok mind
kzelebb mentek es megpr6baltak almot hozni a gyermek szemere.
De a nyavog6 hang csak nem akart szunni. Cirmos vegl nem birta
tovabb.
Gyorsan megmosakodott. Megtisztitotta a mancsait, a pofajat, a
fle mgtt egeszen a farka hegyeig (nehogy magara haragitsa az
edesanyat) es batortalanul elorelepett. Ajaszolhoz ment es inegpil-
lantotta maga elott a bebit. Soha szebbet meg nem latott!
A kis teremtmeny mosolygott, gogicselt es icipici kezevel mintha
Cirmos feIe intett volna. Cirmos visszahuzta a karmait es lelt meI-
le. Arr61, hogy a gyomra res volt, egy szempillantas alatt megfeled-
kezett, csak azt erezte, hogy a szive hevesen ver.
Es akkor elkezdett dorombolni.
A megnyugtat6 hang betlttte az egesz istall6t, es nem maradt
leny, akinek a szivet ne melengette volna meg. Az allatok felelem-
mel vegyes ahitattal hallgattak, a no mosolygott, ahogy a baba las-
san elszenderlt.
Ennek a cirmos klyknek j6l kirajzol6dik a homlokdn az "M" betu.
306 KLVKMACSKAK
Ahalas edesanya gyengeden a dorombolo macska homlokara
helyezte a kezet. "Ndasom rad, kedves cirmos. Ksznm az ajan-
dekot, amit nekem es gyermekemnek adtal." Mondta, es ahol meg-
erintette Cirmos fejet, megjelent egy "M" - Szuz Maria aldasanak
jele.
Azota minden cirmos cica homlokan megfigyelheta az "M" for-
. ma, amit Cirmos kapott a szolgalataert az elsa karacsony este, es
azota karacsony este minden cirmos az eget kemleli es dorombol,
mikzben visszaemlekszik arra a bizonyos babara, akit az aseik egy-
szer alomba ringattak.
17
TENYEK
ES ERDEKESSEGEK
lIlatos macskamenta
Azldesszrke nvenyt, az illatos macskamenta.t vagy mas ne-
yen gyngymentat mindenhl reklamozzak. Kaphat6 szaritott
formaban kis vdrkbe csomagolva vagy jatek egerek belsejebe
gymszlve, de vannak macskamenta illatu sprayk isoEs terme-
szetesen a frissen szedett levelek sem hagyjak hidegen a kis hazi
tigriseket. De nem minden macska van odaig az illatos macska-
mentaert. A felevesnel fiatalabb cicak nem reagalnak ra, es harom
macskab61 csak ketto rkli azt a gent, ami felelos a gyngymenta
imadataert.
A tbbi mentahoz hason16an az illatos macskamentanak is eros,
athat6 szaga van. Acicak belelegzik ezt a jellegzetes illatot, es hata-
sara az agyban beindul egy folyamat, ami a gatlasok felszabadulasat
eredmenyezi. A gyngymenta hatasa alatt all6 cicak nfeledten
nyavognak, prgnek, forognak, hengergoznek a fldn 5-15 per-
cig, mig a hatas el nem mulik, ugy viselkednek, mintha reszegek
lennenek.
Mivel a cicak igencsak kedvelik, az illatos macskamenta pom-
pas neveloeszkz. Alkalmazhat6 jutalomkent vagy peldaul "csa-
likent", amikor uj kapar6p6znaval akarjuk megismertetni. Nem
okoz fggoseget, de ha tul gyakran hasznaljuk, kevesbe es rvidebb
ideig hat.
308 KLYKMACSKK
J6, ha tudja: Az illatos macskamenta vagy gyngymenta
(Nepeta cataria) Eur6paban, Azsiaban es Eszak-Amerikaban
vadon term6 nveny. Amerikaba az els6 eur6pai telepesek
vittek be, akik gy6gyteat f6ztek bel61e a gyomorbantalmak
enyhitesere. 60-90 centimeteres magassagig n6. Levelei sziv
alakuak, fogazott szeluek es barsonyosak. Ha szetszakitjuk
vagy beleharapunk, a levelekb61 ill601aj kerl a leveg6be, ami
belelegezve hatassal van a ciccikorraban lev6 idegekre es az
agyban lev6 szag16kzpontra.
Ajanlom figyelmebe: A Cosmic Catnip szarltott illatos macs-
kamenta kzkedvelt a macskak kreben, es kaphat6 a legtbb
kisallatboltban. A spray valtozata kiva16an alkalmas a helyes
kaparasi szokasok kialakitasara - azt a targyat rnjjuk be vele,
amelyiket nem banjuk, ha megragja es sszekarmolja kedven-
cnk.
Hetalv6k
A szuny6kalas a macskaklykk egyik kedvenc id6tltese. Az al-
vasnak tbb fazisa van, az els6 a szuny6kaIas. Ez 15-20 percig tart
es ilyenkor az agymukdest lassu hullamok jellemzik. A cica a fe-
jet fenntartja, a mancsait maga ala huzza, szinte l, es viszonylag
eber. Bar a szeme csukva van, a klvilag hang- es szagingereire
fogekony. Ezert van at, hogy ha valamilyen finomsag keszl, es az
illata megcsapja az orrat vagy meghallja az edenycsrgest, azonnal
felebred.
Alomszuszekok
Az ujszltt cicak a nap huszonnegy 6r<ijab61krlbell huszat al-
vassal tltenek, de a feln6tt macskak is naponta kzel tizenhat 6rat
alszanak.
A macskak az eletk ketharmad reszet atalusszak. Azaz egy hat-
eves macska az eleteb61 krlbell csak ket evet tlt ebren. Az id6s-
TENYEK ES ERDEKESSEGEK 309
d6 feln6tt macskak tbbet alszanak, mint fiatalabb, eleter6s tarsaik,
es hideg vagy es6s id6ben minden cica hajlamosabb ra, hogy vissza-
vonuljon es aludjon.
Az embert61 elteroen a cicak nem 6rakat alszanak, hanem in-
kabb napjaban tbbszr szuny6kalnak egy-egy kicsit. Az alvassal
tlttt id6 70 szazalekaban a cica agya reagal a szagokra es hang-
hatasokra.
Az alvas lassu hullamu szakaszat kveti a mely alvas, ami krl-
bell 6-7 percig tart. A mely alvast gyors szemmozgasos fazisnak is
nevezik, mert ilyenkor az agymukdest gyors hullamok jellemzik.
Afeln6tt macskaknal alvas kzben a ket fazis egymast valtogatja, de
eletk els6 h6napjaban a kisciccikegyb61mely alvasba zuhannak es
ott is maradnak.
Ez a cicus
szunditani
keszl. A kiscicak
szivesen alszanak
a kifejezetten
szamukra keszlt
agyik6kban, de
gyakorlatilag
Mrhol tudnak
aludni (es
alszanak is!).
310 KLVKMACSKK
)6, ha tudja: A tud6sok szerint a macskak es azok az allatok,
ameIyeknek a vadonban keves ellensege van, tbbet alszanak,
es ez az alvasigeny egyenes aranyosan n6 a vadaszathoz szk-
seges energiamennyiseggel. A macskak jcitek es vadaszat kz-
ben nagyon sok energiat hasznalnak.
Macskaalom
Igen, a macskak is almodnak. Azt azonban csak talalgatni tudjuk,
hogy milyen kepeket lathatnak, mikzben a mancsukat ranga~ak, a
farkukat cs6valjak es a bajuszuk meg-megrandul. Talan egy kepze-
letbeli egeret pr6balnak meg elkapni vagy epp a szomszed macskat
tani~ak m6resre. Val6szinu, hogy a napkzbeni elmenyeiket elik
ujra.
A ciccikalmai az alvas mely szakaszara esnek, vagyis a kisciccik
tbbet almodnak, mint a feln6tt macskak. Azok az allatok, ame-
lyeknek a legfejlettebb az agyuk, almodnak a leghosszabban. Az
ember ejszakankent atlagosan ket 6rat almodik (akar emlekszik
ra, akar nem). A feln6tt macskak naponta krlbell harom 6rat
almodnak.
Szemt61 szembe
A macska,szemek 6sid6k 6ta buvletben tar~ak az embereket, es
val6ban, a ciccikon el6szr mindig a szemek vonjak magukra a
tekinteteket. A szem a cicciknal is alelek tkre. A tizenkilencedik
szazadi Kinaban az emberek a macskak pupillajanak tagulasab61 es
szukleseb61 kvetkeztettek az id6 mulasara. gy tartottak, hogy
deli tizenket 6rakig a macskak pupillaja fokozatosan szukl, delben
epphogy csak egy kis res latszik bel6le, aztan tizenket 6ra utan el-
kezd tagulni. Napsteses id6ben ez val6ban igy is van, hisz a leger6-
sebben deI krl st a nap, es a pupilla er6s fenyben sszeszukl.
A macskaszemek aIakjat a feIs6 es az als6 szemhejak allasa es a szem
elhelyezkedese hatarozza meg. Amacskak szeme alapvet6en harom-
feIe Iehet. Akerek szem a perzsamacskak adottsaga. Akeleti, kztk
asziami macskak szeme mandulavagasu es egymast61meglehet6sen
tavol 16, es vannak ovalis szemu ciccikiso
Szemszin
Amikor a vilagra jn, minden kismacska kek szemu, es a vegleges
szemszfne csak 3-7 h6napos korban alakul ki. Kivetel ez a161a
koratfajta, amelyik jellegzetes sugarz6an zld szemszfnet csak 3--4
eves koraban nyeri el.
A macskak szeme szinte a szivarvany minden szfneben pom-
pazhat. Vannak sarga, aranysarga, borostyan, vrs, kek es zld
szemu macskak. A szemszfn fajtankent valtozik, es genetikailag
meghatarozott. A szemszfn nemcsak az friszben - a szem szfnes
szivarvanyhartyajaban - levo pigment mennyisegetol es elhelyez-
kedesetol fgg, hanem att61, hogy a feny hogyan verodik vissza a
szemrol. Nem ritkak azok a cicak sem, amelyeknek a ket szemk
szfne klnbzo.
Macskaszem
Ha a szrkletben vagy stetben kiscicank szemebe vilagftunk, az
visszaveri a fenyt. Az 6korban ugy veltek, hogy a macska szemebol
stetben visszaverodo feny nem mas, mint az a fenymennyiseg,
amit a szem napkzben elnyelt. A jelenseg magyarazata, hogy a
retina sejtjeit borft6 szfnjatsz6 tapetum lucidum nevli reteg felero-
sfti a szembe erkezo fenyt. Ennek ksznhetoen a macskak gyenge
fenyben jobban latnak, mint az ember vagy sok mas allat. A hazi-
macska szeme kzel 50 szazalekkal jobban hasznosftja a fenyt, mint
az emberi szem, es krlbell egyhatodannyi fenyre van szksege,
hogy lasson. Ez az oka annak, hogy kis kedvence meg az esti es
ejszakai 6rakban is meglehetosen aktfv, amikor nnek mar csaJ<.
aludni van kedve.
Szinlatas
Regen a tud6sok ugy veltek, hogy a macskak csak fekete-feher ke-
pet latnak. Ma mar tudjuk, hogy a macskaknak is van szfnltitasuk.
A retin;ijukban tbb milli6 kis fotoreceptor talalhat6, amelyek ke-
pesek elklnfteni egymast61 a klnbzo hullamhosszu fenyeket.
A palcikak lehetove teszik szamukra a feher, a fekete es a szrke
arnyalatainak erzekeleset. A csapok pedig megklnbztetik a k-
lnbzo hullamhosszu fenyeket. A macskaknak sokkal tbb palcika
312 KLVKMACSKK
van a retinajaban, mint neknk, embereknek, ezert van az, hogy
szrkletben jobban latnak.
Vizsgalatok igazoljak, hogy a macskak kepesek klnbseget tenni
a vrs, a zld, a kek es sarga szinek klnbzo arnyalatai kztt. Az
ember a vrs, a kek es a sarga kombinacioit erzekeli, ezzel szemben
a macska szinlatasa ket szinen, a keken es a zldn alapul. Nagyon
eros fenyben a macska a zldet es a keket jobban latja, mint a v-
rset vagy a sargat, mert nagyon keves vrsre erzekeny csap van
a szemeben. Ez ertheto is, hisz a macskanak regen a vadonban a
zldes-kek tajban kellett eszrevennie a zsakmanyt.
Erdekes modon a macskaknak es kiscicciknakvan szinlatasuk, de
szamukra a szinek nem jelentenek sokat. Ok a szinnel sokkal na-
gyobb jelentoseget tulajdonitanak a mintazatnak.
Vadasztr6feak
A macskcit ugyan haziasitottak, de a vadaszsztne megmaradt. Sok
macska rendkivl gyesen elkapja a zsineg vegen logo madartollat,
az ablakra szallo molylepket vagy akar az egereket, es miutan elej-
tette a zsakmanyat, azt bszken mutatja a gazdajanak. Nemegyszer
elofordul, hogy a trofeat ott talaljuk alepeson, az etetotalkajaban
vagy ne adj isten a parnankon.
De vajon mi lehet az oka ennek a klns szokasanak? Nos,
egyreszt azt hiszi, hogy azzal, hogy megajandekoz bennnket az
altala megszerzett zsakmannyal, kifejezi az irantunk erzett tiszte-
letet. Egyes viselkedeskutatok szerint a macskak ugy tekintenek az
emberekre, mint akik a segitsegk nelkl nem kepesek diesoseget
szerezni. Megint masok ezt ugy magyarazzak, hogy a macskak egy-
szenlen esak hazaviszik az otthonukba a zsakmanyt, mert tervk van
vele - peldaul kesobb akarjak megenni.
A kiseicakat rendkivl nagy megelegedessel es bszkeseggel
tlti el, ha megdieserjk oket az gyessegkert. Ne felejtse el hcit
megdieserni a kis szors vadaszt, ha hazaviszi a trofeat, es amikor
nem veszi eszre, vegye el tale es eserelje ki valami egeszsegesebb
falatra.
"Dagasztcis"
A "dagasztas" az ujszltt macskakra jellemz6 viselkedesi forma.
Amikor megszletnek, a kiscic<ika mancsukkal temesen nyomkod-
jak - "dagasztanak" - az anyjuk emloit, hogy jobban folyjon belolk
a tej. Aviselkedeskutat6k szerint a "dagasztas" az elegedettseg jele,
azt az erzest - biztonsag, boldogsag, nyugalom - juttaya az eszebe,
amit ujszlttkent erzett az anyja mellett.
Polydactylia
A macskaknak normalis esetben a hats6 labukon negy, a mellso
labukon pedig t labujj van. Mutaci6 kvetkezteben egyes cic<ika
kelletenel tbb labujjal jnnek a vilagra (polydactylia: tnel vagy
negynel tbb labujj a labakon).
Regen az ilyen cic<ikr6l azt tartottak, hogy szerencset hoznak.
Vannak cic<ik,amelyeknek csak az egyik labukon van eggyel tbb
ujj, es vannak olyanok is, amelyeknek mind a negy labukra tbb
ujj nott a kelletenel. A sokujjusag altalaban fajdalommal nem jar,
de a labujjak kisebbek lehetnek az atlagosnal es a karmaikat nem
tudjak behuzni a cic<ik,igy nagyobb odafigyelest igenyel a karmok
apolasa.
Viziszony
Sok cica irt6zik a viztol. sszekushadnak, ha esik az eso es tiltakoz-
nak a frdes ellen. Ugyanakkor elvezettel jatszadoznak a csapb6l
foly6 vizsugarral vagy a talkajukban levo iv6vizzel. Hogy is van ak-
kor ez?
A kiscicak eleteben nagy jelentosege van a megszokasnak. Az eso
es a frdes szamukra szokatlan dolgok. A csobog6 viz felelmetes
hangot ad. A macskak a kellemetlen elmenyeket megjegyzik es so-
kaig visszaemlekeznek rajuk, ezert eleg, ha csak egyszer belefolyik a
viz a szemkbe vagy a flkbe, kialakul naluk a f6bia.
A macskak szore taszitja a vizet, igy a bork esos idoben is szaraz
es meleg marad. Frdeskor azonban elazik a bundajuk, es az elazott
szor mar nem ved a hideg ellen sem, ezert a frdes kellemetlen,
rossz elmenyt jelent nekik. Raadasul a vizes szorszalak ratapadnak a
testkre, es ez hosszu szor eseten meglehetos tbbletsulyt jelent az
314 KLVKMACSKK
allat szamara. Ezenkivl a szaraz bundanak megvan az az el6nye is,
hogy fellehet borzolni es ellehet vele ijeszteni az ellenseges masik
macskat es nagy melegben huteni is kepes.
A cicusok vizhez va16viszonya egyenenkent valtoz6. Haj6k a ta-
pasztalatai vele kapcsolatban, kellemes elmenyek fUz6dnek hozza,
j6ban van a cica a vizzel. A trk van macska annyira imadja a vizet,
hogy szivesen beugrik hozzank akar a frd6kadba, akar az usz6me-
dencebe.
F
Ajanlott irodalom
1. Veress Istvan Macskalexikon Sensus Kiad6, 2000
2. Albert Pintera-Jan Maget Macskdk Mezogazdasagi Knyvkiad6
Vallalat, 1988
3. Veress-Knig Macskdk M6ra Knyvkiad6, 1987
4. Sigrid es Harald Theilig A macska Elektra Kiad6haz 2002
5. Kepes cicalexikon Anno Kiad6, 1999
6. Lasz16Erika Gondoskodas a macskdrol L&L Communication Bt.,
1997
7. Bruce Fogle 101 kir des, amit a cicaja megkirdezne a dokitol, ha be-
szelni tudna Unimum Knyvek, 1994
8. Catherine Starke Kisebb-nagyobb cicak Park Knyvkiad6, 1999
9. Dr. Vera Weingarten Beteg a macskdnk - megel6zes, felismeres, gyo-
gyittis Planetas Kiad6, 1993
10. David Alderton Macskdk Panemex Kft. es Grafo Kft., 1995
11. Jean-Luc-RenckA macska Vincze Kiad6, 2002
12. Dr. Graf Zoltan Allatkedvencek tartasa es gyogyitasa Mezogazdasa-
gi Kiad6 Kft., 1991
13. Helga Hofmann Ertsk meg a cicankat! - Amit a macskdrol tudni
illik Officina Nova, 1997
14. Doris Quinten-Graef Macskabetegsegek - felismerese, kezelise, meg-
el6zese Mezogazda Kiad6, 1995
15. Helga Fritzsche Macskdk - Hasznos tudnivalok vasarlasrol, gondo-
zasrol, taPlalasrol, betegsegekr61 Gondolat Kiad6, 1986
16. Desmond Morris Miirt csinaY'a ... ? A macska Eur6pa Knyvki-
ad6, 1990
316 KLYKMACSKK
17. Dr. Med. veto Rolf Spannenberg A macskabetegsegek felismerese es
kezelise Pecsi Direkt Kft. Alexandra Kiad6ja, 1999
18. Harald Wenzel A macskcik helyes tdpldldsa Pecsi Direkt Kft. Ale-
xandra Kiad6ja, 1999
Magazinok, ujsagok
I.A macska
L&L Communications BT
2081 Piliscsaba, Egyetem u. 5.
Telefon: 06-26-373-243
Internet: www.famkat.hu/amacska.htm
2. Cicc ... Macska Magazin
1092 Budapest, Bakats ter 3. Ill/2.
Telefon: 06-1-455-0526
Internet: www.macska-magazin.com
Intezmenyek, szervezetek, alapitvanyok
1. Alapitvdny a Macskcikert
1027 Budapest, Frankel Le6 utca 1.
E-mail: famkat@ax.hu
Honlap: www.famkat.hu
2. Magyar Macskabardtok es AUattenyeszt6k Orszdgos Egyeslete
1064 Budapest, R6zsa u. 64.
Telefon: 06-1-311-0836
3. Fauna Egyeslet
1054 Budapest, Vadasz u. 29.
Telefon: 06-1-302-1686
4. Fehirkereszt AUatved6 Liga
1084 Budapest, Deri Mikl6s u. 16.
Telefon: 06-1-303-5694
5. HEROSZ AUat- es Termeszetvidelmi Orszdgos Egyeslet
1051 Budapest, Vigyaz6 F. u. 4. fsz. 1.
FGGELEK 317
6. Herman Dtto Allatmenhely
1223 Budapest, Brass6i u.
06-90-590-236
7. Csizmas Kandur Allattamogato Alapitvany es Allatmenhely
9073 Gy6r, B6ny-Sz616hegy, Peiskorn u. 1.
06-30-290-3535
8. Vidam Cicak AlaPitvany
1400 Budapest pf. 91.
06-30-954-0878
T
Abesszin 40
Adoptalas 43
Adrenalin 214
Akupunktura 214
Aljsz6r 32, 146-147
Mlatmenhelyek 23, 42, 44, 49,
98, 102, 171, 184
Mlatterapia 258
Almok 45,91-92
Mom 177,298,304,306,308
Alomtal 24,26, 90
Als6hugyuti betegsegek (LUTD)
286
Alvas 35, 66, 265, 287-288,
308-310
Alv6hely 76, 93, 109-110, 227,
267
Aminosavak 130
Anorexia 170
Antioxidansok 135
Antitestek 57, 128, 175, 200,
204
Aramtes 77, 217
Arginin 130
Arnyaltsag 32
Artikulalt hangok 230
Aspirin 81, 184,218
Asvanyi anyagok 129, 131
Asztma 285
Aut6balesetek 68, 214, 216
Azonosft6 biletak 101
Bajusz 21, 145-146, 148,
238-240,300,310
Berlakas 45
Bicolor 32
Binokularis latas 236
Birman 302
Biztonsagi el6keszletek 76
Bolhairt6 szerek 179-180, 199
Bolhak 53,69, 149, 151, 161,
166,178-181,197-198,
206-207
Borostyan 311
Burmai szent templommacskak
302
Buv6helyek 77, 116, 293
Bntetes 19, 262, 277
Calicivfrus 208
Chanuka 82
Chlamydia 177, 208
Cicajatekok 244
Cink 131
320 KLVKMACSKK
Cirmos mintazat 33-35
Coccidia 205-206
Csapok 311
Csincsilla 32
Csiviteles 230, 232
Csokolade 81
Csonttres 214
Csrgo doboz 283-284
Dicseret 250, 257, 263, 269
Diffenbachia 79
Dorombolas 25, 158, 230-233
Drglozes 227
Edenyek 87,272
Egzotikus rvid szorli macskak
66
Egyeniseg 23, 110, 117,263
Egyensulyerzek 61, 250, 252
Egyherejuseg 185
Egyiptom 23, 34, 51-52, 300
Egymas nyalogatasa 150, 227
Elektrornos vezetekek 77, 83,
217
Eletkrlmenyek 34, 65
Elhizas 138
Elsosegelynyuj tas 211, 215
Emberi tarsadalom 106-107
Emesztes 64, 132, 206
Epinephrin 214
Erintes 91-92, 257, 261, 303
Erzsebet-galler 195
Esesek 216
Etelmaradek 80-81, 141
Etvagytalansag 137, 170, 286
Eutanazia 43
Fajtak 20,31,36-38,40-41,
53, 63, 65-66, 79, 138,
145-147,151,154,156,163,
167, 244
F<utatiszta macskak 23, 36, 45,
182
Fedettseg 32
Feherjek 129-130, 144
Felis libyca 108
Felszaraz eledelek 134-135
Felszar 145-146
Fenilalanin 130
Fergek 54, 178, 190, 204-205
Feromonok 228
Fesuk 154-155, 158
Filodendron 79
Fluorid 157
Fogapolas 163
Foltos teknocszin 33
Folyekony gy6gyszerek 192-193
Foszfor 131
Fujas 115, 230, 233
Fuldoklas 215, 217
Flatkak 54
Frdetes 159-161, 207, 254,
272
Galandfergek 205-206
Gerincserl~s 214
Giardia 177-178, 205-206
Gyertyak 82-83
Gy6gyszermergezes 25, 218
Hajlekonysag 252
Halak 70, 87, 120, 180, 247
Hallas 163, 181, 237, 258
Hamu 131
Hangjelzesek 229, 234, 238,
260
Hanyas 170, 203
Harapdalas 55, 77, 245, 250,
279-282
Hasmenes 54, 139, 153,
169-170,190,196-197,
199-201,203,205-206,285
Haziasitas 51, 88
Helyvaltoztatasos jatekok 245
Herek 185
Herezacsk6 185
Herpeszvirus 208
Hisztidin 130
Hiuzjegy 35
Horogfergek 181, 204
H6guta 220
Hrcsgk 120
Husev6k 129, 235
Id6j6s macskak 299
Illatos macskamenta (Nepeta
Cataria) 26, 278, 284,
307-308
Immungyengeseg 202
Immunrendszer 62, 128, 165,
169, 174-175, 177, 181, 199,
203-204, 207, 210
Interaktiv jatek 94
Ivartalanitas 35, 43, 63, 110,
184-187,228,281,285
lzoleucin 130
J atektargyak 93
J6d 131
Jutalmazas 263-264
Jutalomfalatok 24, 139, 141, 264
Kalcium 131
Kalik6 macskak 33
Kalium 131
Kapar6fak 96-97
Karacsony 82-83, 90, 217, 304,
306
Karmolas 55,84,96, 117, 188,
226-227, 250, 266, 280-282,
286, 292
Karmolaszas 226, 282
Karomvagas 156, 161-163, 272
TRGYMUTATO 321
Kartauzi macska 230
Kefek 155, 157-158
Keverek macskak 38
Kimon6s macskak 303
Kint vagy bent 68
Kisallat-kereskedesek 48, 86,
91,95, 180
Kiszaradas 54, 170
Klasszikus kondicionalas 254
Kl6r 131
Kobalt 131
K6bor macskak 103, 108
Kolosztrum 128
Kondicional6k 155, 160
Konzervek 87, 134-135
Korat macskak 60
Koronavirus 200-201
Kortizon 225
Kovafld 179
Kullancsok 69, 149, 178,
180-181, 197-199
Kutyaharapasok 213
Kutyatarsadalom 107, 117
Kllem 31
Lapcitok 92
Laz54, 170, 199,201,203,281
Legendak 26, 52, 181,
297-298, 301
Lehangoltsag 170, 178, 201
Lehliles 220
Lenyelt targyak 80
Leuein 130
Lizin 130
Macska~t6 71, 103, 120
Macska-immungyengeseg (FIV)
69, 199-200
Macskak fert6z6
hashartyagyulladasa (FIP)
177,200
322 KLVKMACSKK
Macskak kilenc eIete 300-301
Macskakaram 70
Macskakarmolasi betegseg
122
MacskakialHtas 37, 45, 71, 93,
95, 183
Macskaleuk6zis (FeLV) 69,
177-178,202,209
Madarak 70,87, 120, 140, 180,
197
Magabiztos ciccik 240
Magnezium 131
Magpie 33
Mangan 131
Manx macskak 301-302
Maszas 245, 292
Masz6fa 95,97,99,246,293
Menhelyek 19, 42-45, 49, 56,
101, 177, 184, 201, 253
Mergezesek 217
Mergez6 nvenyek 79, 219
Mesterseges lelegeztetes 213,
215-217
Metionin 130
Mikrochipek 69, 102
Miliaris dermatitis 198
Mohamed pr6feta 302
Morgasszenl hangok 230
Mosakodas 147, 149-150,
152-153,219
Mutatvanyok 250, 254, 271
Mfiteti beavatkozasok 173
Natrium 131
Nemi status 110, 228
Nevadas 85
Noe 297-298, 301
Nyakrv 26, 69, 98, 101-103,
180
Nyavogas 40,77,229-230,
232-233,256,286,290-291
Nyelv 19, 81, 85, 106, 118,
147-149, 152, 168, 192, 195,
208, 220, 225-226, 228, 235,
256, 259
Nyulak 120-121, 297
Operativ kondicionalas 254
Oroszlanok 34, 297-298
Ors6fergek 205-206
Orvosi bizonyitvany 48, 104
Ozirisz 301
nmlikd6 macskavecek 90
rkbefogadas 38, 42-43, 48,
56, 114, 171
Palcikak 156, 193, 236, 311
Panleukopenia (FPV) 177, 203
Panthera nemzetseg 34
Parazitak 54, 149, 151, 178,
181, 198,206
Passzlv immunitas 176
Pedigres macskak 35, 104
Periferialis latas 236
Perzsamacskak 40,63, 151, 158,
163, 245, 310
Polydactylia 313
Pupillak 236
Rej tettherejliseg 185
Rex macskak 146,291
Samponok 155, 180
Sargasag 167
Savozottsag 32
Sk6t 16g6 flli macskak 66
Sokk 25, 40, 51, 54, 65, 117,
127, 130, 138, 151, 177,
188, 199,204,212,214,
235-236, 254, 262, 279,
311-312
Steatitis 141
Stressz 47, 120, 146, 150, 165,
177,185,192,210,228,243,
258, 261, 275, 282, 284-286,
293
Sket cid.k 238
Szaghis 58, 60, 118, 225-227,
238,288
Sz~ 54, 59, 77, 80, 82, 94-95,
134, 142, 148, 157, 163-164,
168,173,190-193,197,199,
207-208, 213-218, 220, 228,
230, 280
Szallft6kosarak 87, 98
Szallodak 105
Szaporft6szervek betegsegei
202
Szekrekedes 152, 169
Szelen 131
Szemet 75, 87, 93, 95, 118, 120,
140,159,163,190,194-195,
208,235,303
Szemkontaktus 235
Szenhidratok 129-130
Szent Peter 298-299
Szepiajegy 35
Sziami macskak 35, 40, 63, 230,
245, 290, 302, 310
Sziszeges 115, 230, 233
Szfvfergek 181, 204
Szfvmasszazs 216-217
Sz6beli dicseret 263
Szocializaci6 25,38,49,51,60,
110, 113, 223, 256-257, 279
Szorulas 152
Szonyeg 84, 90, 92, 96-97, 111,
155-156, 179, 183, 187-188,
228,262,283,285,287,289,
292
Szorcsom6k 151-152, 154, 160,
170, 190
Szorhullas 53, 146-147,207
TRGYMUTATO 323
Szorlabdak 152-153
Szorzet szerepe 144
Szuny6kalas 136, 266, 308
Talyogok 183, 185,281
Tapetum lucidum 235, 311
Taplalkozasi szokasok 24, 142
Tarka teknocszfn 33
Tark6bor 191, 197
Taurin 130
Tehentej 64, 139
Tenyesztes 46, 49
Tenyesztok 23, 36-38, 46-47,
56-57, 59, 154, 182-183,
302
Testbeszed 106, 118, 229,
233-234,240,248,260
Testhomerseklet 58, 60, 62,
160, 173,216,220-221,
281
Tisztft6szerek 80, 288-289
Tokoferolok 135
Tonhal141,192
Tkkonzerv 153
Tmlocske 252
Trk van macskak 33
Trzsknyvbe bejegyzett nev
85
Treonin 130
Trillazas 230, 233
Triptofan 130
Tumorok 178
Trelem 49,68,71, 111, 113,
259,269,279,284
Tzeles 63, 183
Ugrandozas 19,40
Ujraelesztes 214
Utazas 26, 104, 135
nnepek 83
rlek betemetese 265
324 KLVKMACSKK
Vadaszat 242,310
Vadaszsztn 118, 312
Vadmacskak 51, 108
Valin 130
Vanfliatrkk 115
Vas 32, 60, 64, 92, 131, 146,
154,220,232,303
Vedooltasok 38-39, 43, 50, 56,
173-178,182,189,210
Vegleges karomeltavolitas 186
Verekedes 107, 116, 245-246,
248
Vermleny 194
Verszegenyseg 131, 181,
197-198,201-202
Veszettseg 69, 101, 176-178
Vezerszor 145-147
VicksVapoRub 77, 278, 284
Vidramenyetjegy 35
Vitaminok 129, 131-132, 140,
153
Vizipisztoly 278, 282, 284, 288
Viziszony 313
Vrshagyma 81
Zabliszt 155
Zsakmanyszerzes 247
Zsakocska 252
Zsin6rok 79
Zsirok 129-131, 135, 153
- ,,/ -- .- ~----_.
r / MINDEN, AMIT A KISCICAKROL TUDNI KELL ES TUDNI LERET
1/
"Ha macskakIykt vasarol, negy dolgot kell beszereznie: eiedelt, etet6- e,
itat6talkat, alomtalcat es ezt a knyvet." !
Steve Dale, a Pet Central radi6 musorvezet6je es i"Ov~t6je
"Vegre egy humoros, de hasznos informaci6kban gazdag keziknyv, amely
minden segftseget megad ahhoz, hogy kedvencnkb61 a leheto legjobb macs-
kat neveljk ... televan gyakorlatias megoldasokkal, eIbuvI6 trtenetekkel-es
a tudomany Iegujabb eredmenyeire epl."
Bob Walkeres Frances Mooney, a The Cats' Hause es Cats into Everything szerz6i
Ez az - pontosan erre a knyvre van szksege, ha keszen all ra, hogy magahoz
vegyen egy kismacskat. Az orszagszerte hobbiallatokr61 sz6I6 knyveir6I is-
mert szerzo, Amy D. Shojai egy ujabb igazi gyngyszemmel rvendezteti meg
az allatbaratokat. Ezuttal a kIykmacskakr6I fr Ie mindent:
ki~aIasztas, neveles es kommunikaci6
a kInbzo f~tak jelleme
fajtatiszta es keverek cicak
ismerkedes mas allatokkal es a csaiadtagokkal
viselkedes
tapialas es gondozas
Ieggyakoribb betegsegek
eletre sz6I6 baratsagok
Iegendak, trtenetek es erdekessegek
"A-t6I Z-ig minden benne van ... szeles kru, mindenre kiterjed6 attekintest
ad a cicanevelesr6l."
Carole Nelson Douglas, a Midnight Louie Mysteries szerz6je
GOLD BOOK
www.goldbook.hu
AMY D. SHOJAI a hobbiallattartasr61 sz6I6 knyveirol
ismert fr6, a Purina sz6sz6I6ja, es tbb mint egy tucat
knyv, kztk a Pet Care in the New Century: Cutting-Edge
Medicine for Dogs and Cats cfmu dijnyertes alkotas fr6ja.

Kölyökmacskák - Minden, Amit A Kiscicákról Tudni Kell És Tudni Lehet (By A.D.Shojai) (Ocr)

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kölyökmacskák - Minden, Amit A Kiscicákról Tudni Kell És Tudni Lehet (By A.D.Shojai) (Ocr)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

"'...~-~-"" .-._"~----.,.=.._:-._~_. - ..-.- .... ----.- ~~~~~-~-="".~~--_ .. -, .. _~ ..

UdvzIm a Klykmacskdk oIvas6i kztt. A Klykmacskdk vaIa-

You might also like