3.

) A termels terjedelmben (volumenben) bekovetkezettv|tozshoz val viszony szerint megktilonboztetrink: a) llando (fix) koltsget (a tevkenysg vItozsa ]tatban nem v|toztatja meg rtktiket), b) v|tozo koltsget ( a tevkenysg v|tozsrartktik vlto zlk (arnyosan, arnyfelett, arny a|att,ellenttes irnyban) o llando ( fix) koltsgek: - nem reag|nak a vlto zsra, . v|tozo koltsgek: reaglnak a vlto zsra

3.) osszetteltik szerintmegktilonboztettirrk: a) egyszeni koltsget( csak elemi koltsge t tartalmazp|. anyagkciltsg), b) osszetett koltsget (tobbelemi koltsget tartalm az). Ennek rdekben a szmvitelneknemcsak a tnylegesen szmbavte| felmeriilt koltsgek re' hanem datoi beblvst sra, ehhez a kiiltspek Mindezeket a szmviteli torvnyben kcitelezjelleggel elrtkoltsgnemszerinti nyilvntartsvezetse bizosda, valamint clszeri-ehhez nyilvnt artanis eleme zni a koltsgeknek a ktiltsghelyek skriltsgviselk szerinti elszmolstamit, a clszeni rszletezettsgri 6. 7. szm|aoszt|yok vezetse is biztost. A v|la|kozs diinti e|, lrogy alka|mazza-e a 6, s 7. szm|aoszt|5rt. vagysem, ugyan is ezen szm|aosztlyok k<itelezhasznlatt szmviteli torvny nem rja el. De a vezeto informcis ignyekkielgtsre javasolja a szm|aosztlyokat felhasznlni. A koltsgelemzs megllaptsaia vezetcr dtintsek elkszitse shatsnakellencrzse szempontjblkiemelked jelentsgriek' A termk.szintii gazdasgi dontsekelksztsnInagy szerepet jtszanaka hatdrktjltsgszmtsok, ame|yeket ma inkbb a fedezeti pont megh trozsilrak neve znek. Fedezeti pont az a tevkenysgi-rtkestsi volumen' arrrelyn | az adott ron e|rt rbevte|csak a kti|tsgeket fedezi. Fedezetszmitsok: Szmthato a vo|umensa fedezetipont|toztartoz( minimum r: ) Fedezeti pont darabszma : AIlandokoltsg

Egy egysg ra - egy egysgv|tozokoltsge

253

Allando koltsg + Fedezeti r :

Y|tozo koltsg

( db ) Megrendels

sa amely magbafoglalja a viszonylag llando koltsgeket Fedezeti tisszeg aZ az rtk, vllalkozs nyeresgt. Fedezeti tisszeg: : mskppen Fedezeti tisszeg : Arbevtel - v|tozokoltsg ( llando koltsg + nyeresg ) Fedezetiosszeg Fedezeti hnyad rbevtel osszegt kvnt nyeresg YLaszt kaphatunk arra is, hogy ha a vllalkozs kitizi az eLrni volumen, illetve terme|si sziiksges etrshez akkor mekkora a nyeresg adhato. engedmny kapcsolodoan forgalomhoz amelynl a aZ a mennyisg' rneghatrozhato mely a vllalkoz szmra kiemelked fontossgri tevkenysg, A kiiltsgektervezse informci az sztiksges hanem pont meghatrozsval, fedezeti nem mertil ki a termkszintti koltsgeinek alakulsrl a kovetkezo 3-5 vre a vllalkozs teljes tevkenysg sek meghatr ozshoz. si c lkittz vonatkozoan a termel mdszerei : tervezsnek A kti|tsgek . a bzisadatkorrekciojbol kiindulo, . normkra,norTnatvkra alapozott, . nulla bzisu koltsgvetsi modszerek . fedezeti koltsgs zmits . a koltsgvltozsitnyezok alakulsa frgyelemmelkell lenni a vrhatorvltozsraes a reaglsi tervezsnl A koltsgek fokra. A reaglsi fok fejezi ki a koltsgekalakulsa skoltsgiellemzovItozitsnakaritnyt. ,te\^",se: . . vagy eredmnyez, koltsgv|tozst l 7o-ostermelsvLtozsmilyen mrtkti proporcionliskoltsgnek (hny %-a) tekntheto hnyadrsze a koltsgek

Egybfogalmak: o . (a termels vltozsa)koltsge, a rtegtermels rtegkiiltsg: juto rtegkoltsg egysgre a rtegtermels hatrkti|tsg:

254

A kii|tsge|emzs |ehet: . statikus : ajelensgeket llo helyzetbenvizsgljuk. Pl. feladatteljestmny elemzse' vagy egy adottidcpont kszletllomny nagysgnakrisszettelnek vizsg|ata dinamikus : a fejlcdst, avltozst ellenrizzik.

A koltsgek elemzsnek meg ke|l llaptani a bzis Vagy tnyleges koltsg, a k<iltsgiellemzck, sa reaglsi fok segtsgve| az indokolt koltsget, ai abszol t srelatv eltrs rtkt a kcivetkezc osszefiiggsek alapjn:
+ reaglsifok Ko|tsgjel|emzo

Indokoltkolts= ( g1 +
t00 Tnyleges koltsg_ Indokoltkoltsg + Relatveltrs _ Tnyleges Abszolut eltrs koltseg- Bzis koltsg Legjobb gazd|kods _ IndokoltsTny|eges mellettiko|tsg koltsg kozul a kisebb. A fenti kp letek a\apjnbrmelyik tny ezc gl me lapthat. A mdszert leginkbb aZ tizemi koltsggazdlkods s koltsgtervezs elemzsre alkalmazzuk. Koltsgnemenknti ( cs. lers, fenrrtartsi ktsg.,stb....) A koltsgek alakulsnak elernzst elvgezhedtik a kozvetlerr koltsgek vonatkozsban is. Menete: Kozvetlen koltsgek a beszmolsiidciszakban (vItozatlanron ) Kozvetlen ktiltseek a bzis dszakban Kozvetlen koltsgek r,|tozsa Ennek elt5dzj tny ezot l , Volum env|tozs hatsa ( Iq l po - Iqopo ) x bzis 'idciszakkoltsgh nyada 2, osszettel vltozs hatsa ( Beszmolsi idszak ktsg, hnyada - Bzis id. ktsg. hnyada)x Iq1po 3, Koltsgmegtakarts ( tullps ) hatsa Iqlkl Iqlko Jelolsek: q Termels mennyisge ( db ) p Termels ra ( Ft/db) k Kozvetlerrkoltsg ( Ft/db)

255

MUNKAERos a nncnzoLLKoDs nr,nvrzsn 2|.B)

biztostja elemzse elstisorbana vllalkoz.s vezetot rszre A vllalkozs tevkenysgnek irnytsazokat az informcikat, amelyekkel a vllalkozs gazdlkodsnakeredmnyes teszik lehetov ugyanakkor is altmaszthatk, hoz sztiksgesvezetodontsekszmszakilag tovbbi vizsg|att.Az elemzsteht olyan feladat, vgrehajtsnak a megtett intzkedsek mennyisgisminosgi vLtozitstbemutatva segtia gazmelynek sorn aZ egyes tnyezlk ttelt. hatkonyabb dlkods eredmnyesebb, az al bbi fbb csoportokat ismerjiik : A termelserforrdsaiban azok elemzshez o . . eroforrs elemzse a termelsieszkoz<ik elemzse a kszletekercforrs a munkaerforrsok srfordtsokelemzse:

A munkaer gazd lkod s elemzse: . a|tszm nagysga sosszettele, kapcsolatnak o a munkaid kihasznls, valamint a munkaero sa termels tigyvezetsnek. lalk ozs vl a vizsg|ataad lnyegesinformciokat abbol kell kiindulni, hogy a vllalkozs A ltszm nagysga stisszettelevizsg|atakor kialaki to ttk azt az optimli san dol gozoi megtervezsekor tevkenysgnek mrtkti idoszakbana munkaido legteljesebb adott amellye|az ltszmnagysgot, elolltst. lehet a tewezetttermkmennyisg kihasznlsamellett biztostani a legritkbbesetbenegyezik meg az ||omnyba A vllalk ozsnIa dolgozo ltszmazonban az idelistol. is eltrhet ugyanakkorosszettele mennyisgvel, felvett ltszm (opt.|tszm nagysg) A ltszmnaglsga s sszettele tlagosdolg. ltszm munkaer felhasznlsi mutato : tl. llomnyi |tszm

100

(llomnybavett ltszm) hny A mutat megmutatja, hogy az osszesalkalmazott|tszm a a l00-tol valo eltrse azaz jelent meg a vllalkozsnImunkafelvtel cljbol, szza|ka jelenti. mutatonaka hinyzo ltszmot
(fluktucit). vizsg|nia lnunkaeronrozgst kapcsoIatban sziiksges A ltszmma|

Ennek mutatoi: forgalom= Belpsi

Belpk szma fo x l 00 Atlagos llomnyi ltszmfd Kilpckszma fo tlagos llomnyi ltszmfo

Kilpsiforgalom =

3l tt

Munkaer forgalom :

+ Kilpk szmaft Belpcik

tlagos llornnyiltszm

Vlts (munkaer< cserlds) a belpkskilpk koztil a kisebb = Vlts intenzitsa

Vlts ft
tlagos llomnyi ltszmf

Ennek fontossgtjelenti az, hogy ebbl a kies napok szrmazhatnak: O . o . fizetett szabadsg( rendes srendkvtili) miatti tvolltbl, betegsg miatti tvolltb<il, egybengedlyezetttvolltbl, tgazolatlan tvolltb l

Mindezeketmr a termelsnl figyelembekell venni. teljestett napok szma torvnyes napok szma A mutat kifejezi azt, hogy hogyanalakulnakaz egSZ napostvolltek a vllalkozsnl. teljestett ork szmatulork nlkti| teljestett napok sztna A mutat a tiirtnapi tvollteket a munkanaponbeliili idcikiessek elemzshez fontos adatok,melyekre a munkanaptlagoshossza sa munkaidtikihasznlsi mutatban kapunk vIaszt. munkanaptlagoslrossza munkanaptnyleges hossza A brgazdlkodse|emzse: A koltsggazdlkods egyik |egfontosabb vizsglati terulete.Elemzsnl fontos ismemi, jovedelemtermelkpessge hogy a vllalkozs tevkenysge, mlyen nagysgrendti brkoltsget kpeselviselni, valamint, hogy milyen arnybanvannak egymssa|abrarnyok( fizikai snem ftzikat dolgozk kozott, teljestmnybres sidbresfoglalkoztatottakkozott )

munkaer kihasznlsi mutat -

*unkunap tlagoshossza

munkaid kihasznlsi mutat :

319

A brgazd|kods teniletnleggyakrabbanhasznlt elemzsimutatk : . . o . o o o tlagbr mutatok a brfelhasznlsgazdasgossgnak vizsg|ata : a munka termelkenysgnek elemzse a termels srtkests alakulsnakelemzse a termelsi rtk svolumen tfog elemzse a termels minsgnek elemzse a termels srtkests titemessgnek elemzse

A munkabrszerkezete: alapbr, illetve torzsbr (idtibr Vagy darabbr), . brptlkok, o kiegszt fizetsek, o prmiumok, . jutalmak, o egybbrek.

AtlagbrFfti :

BralapFt Ltszm f

A brkti|tse v|tozsnak okai: - Bzis idszak ( Beszmolsi idoszak brkoltsge brkoltsge) Ltszm v|tozs = ( Besz. idszak ltszma- bzis idcszak ltszma) x Bzis idoszak brkoltsge Atlagbrvltozs hatsa (Besz. idszak tlagbre - Bzis idoszak t\agbre ) Besz. idoszak |tszma A brgazd|kodse|emzse.. leggyakrabban haszn|telemzs i mutatk tlagbrmutatk : o I orrajut torzsbr . I orrajuto osszesbr . l napi osszesbr o l havi osszesbr . vestlagbr B rfo l haszn l s gazdasgoss gnak v izs g|ata ( tervezett Tnyleges ) brkoltsg Tervezettbrkoltsg ( tervezett vagy tnyleges tennelsi rtk ) Brhnvad= Brkoltsg x l00 Termelsi rtk

320

Brrentabilitsi mutat =

Termelsi rtk Brkoltsg l 00 forintban

A brrentabilitsi mutatoka termelkenysg stlagbr mutatokviszo nytis kifejezik mert: Termelsi rtk Ltszm Termelkenvsg Atlagbr

Brkoltse Ltszm

= Brignyessg

Brkoltsg x l00

osszeskoltsg
= Brhatkonysg

Eredmny
Brkoltsg l00 Ft-ban

Relatv bre|trs iisszege ( RBo ): A mutat megmutatja a brvltozss az egysgrryi jut brarny termelsirtkre hogyan alakult a tervhezkpest: _ Tnylegesbrkoltsg Re lativbreltrsosszege _ ,T!r.vlegestermelsirtk xTervezettberkoltseg) Terv ezetttermel s i r t k A munka termelkenysgnek elemzse: Munkatermelkenysg Termels Munka (lmunka) rfordts A munkaterme|kenys g vil|tozsnak okai : Termelsvonatkozsban: o o o az rak v|tozsa, a termkosszettel vltozsa. a termelsi rtken beltil a sajt teljestmnyek aktivlt-rtknek arnya

lmunka rforditsvonatkozsban: o . . . o o a gyrtotttermkek korszensge, mintsge, az alka|mazottgyrtstechnolgia muszaki sznvonala a termels, munkaszervezs sznvonala az emberekszakismerete, ennek fellraszn |sa a munkaid kihasznls sznvonala egybtnyez<k.

321

gyakrabban hasznlt mutati : A munkatermelkenysg 1. Vltozatlan ( bzis vagy terv szintti ) normaorrajut termels: rtk Tnyleges termelsi ( bzis vagy terv szinten)tny Termelshez sztiksges normaora (bzis Vagy terv szinten) : Bzis vagy terv rtk termelsi sztiksges Termelshez bzis Vagy terv normaora

hatstfejezi ki. osszette!.vItozsnak rtk A mutatoindexe a termelsi = juto termelsi rtk 2.Egy normaorafelhasznlsra rtk termelsi Tnyleges ( bzis. vagv terv szinten) Termelshezsztiksges normaora ( trry terv szinten) Bzs vagy terv rtk termelsi : szriksges Termelshez bzis, vagy terv normaora

normaora felhaszn|ssal szmo|unk, akkor a a tny|eges Ha a mutat nevezojben szmoljuk ki : hat tnyez<ket termelkenysgre . a miszakifejleszts hatst . a norTna hatst szigortsok o a megvltozott kooperciot = rtk 3. Egy kozvetlenorrajutotermelsi x rtk Egv tnvnormaorra iuto termelsi X nk termelsi normaorrajuto vagy terv Egy bzis rtk = 4.F'gy fizikai orrajutotermelsi ( tny arnya juto termelsi ork tnyleges rtk ) x kozvetlen orra Egy kozvetlen v. terv arnya bzis ork (bzis kozvetlen X v. terv) terrnelsi rtk orrajuto Egy kozvetlen rtk = munkanapjrajutotermelsi 5. Egy fizikai dolgozo egy teljestett (tny) (tny) x a munkanap juto termelsi hossza tlagos rtk Egy fizikai orra (bzisv.terv) hossza tlagos (bzisv. terv) x tnunkanap terrnelsi rtk Egy fizikai orrajuto juto termelsi rtk = napjra 6.Eey fizikai dolgozo egy torvnyes
(tny) juto termelesirtck x Tn.vleges munkaerof-e|haszn|S Ee]/ fizikai doleozo teljcstettmunkanapjra

( trry tlagosteljestmny ) (bzis v.terv) tlagosteljestnrny

(bzis v. terv) juto termelsi x tlagosteljestmny rtk E'gy bzis v. terv normaorra

napos munkanapokkalszmol, figyelmen kvtilhagyva az egsz A mutatoa torvnyes tvollteket. rtk = 7,Egy fizikai dolgozorajut ves termelsi
(tcny) x munkanapokszma (tny) rtk napjrajuto termelsi Egy fizikai dolgozo egy torvnyes juto (bzis v.terv) x munkanapokszma( bzis v.tcrv) crtk torvnycs napjra termelsi Egy fizikai dolgozo egy

322

gyakrabban hasznlt mutatoi : A munkatermelkenysg t.Yltozatlan ( bzis vagy terv szintii ) normarrajut termels: nk termelsi Tnyleges ( bzis vagy terv szinten)tny sztiksges Termelshez normaora(bzis Vagy terv szinten) : Bzis vagy terv rtk termelsi sztiksges Termelshez bzis vagy terv normaora

hatstfejezi ki. osszette!-vItozsnak rtk A mutatoindexe a termelsi = juto termelsi rtk 2.Egy normaorafelhasznlsra rtk termelsi Tnyleges ( bzis. vagv terv szinten) Termelshezsztiksges normaora ( trry terv szinten) a tnylegesnormaora Ha a mutat nevezojben szmoljuk ki : hat tnyezoket termelkenysgre o a miiszaki fejleszts hatst o a norTna hatst szigortsok . a megvltozottkooperciot = rtk 3. Egy kozvetlen orrajutotermelsi x rtk tnvnormaorraiuto termelsi rtk X Egy bzis vagy terv normaorrajutotermelsi nk 4.Egy fizikai orrajuto termelsi = ( trr tlagosteliestmnv (bzis v.terv) ny tlagosteljestnr Bzis vagy terv rtk termelsi : sztiksges Termelshez bzis, Vagy terv normaora fe|hasznlssa|szmolunk, akkor

arnya (.tny) x kozvetlenork tnyleees rtk Egy kozvetlen orrajuto termelsi (bzis v. terv) X kozvetlenork bzis v. terv arnya rtk Egy kozvetlen orrajutoterrnelsi = 5. Egy fizlkai dolgozo egy teljestettmunkanapjrajut termelsi rtk (tn munkanaptlaqoshossza(t( lsiertk (bzis v' terv) x tnunkanaptlagoslrossza(bzis v'terv) rtk Egy fizikai orrajuto terrnelsi

rtk = napjrajuto termelsi 6. Egy fizikai dolgozo egy torvnyes ny(bzis v. terv) juto termelsi x tlagosteljestm rtk E,gy bzis v. terv normaorra napos munkanapokkalszmol, figyelmen kvtilhagyva az egsz A mutat a torvnyes tvol1teket. rtk = 7.Egy fizikai dolgozorajut ves termelsi
rtk(tn}r)x munkanapokszma (tenY) napjrajuto termelsi Eg]l f,rzikaido|gozoegy torvnyes crtk(bzis v.terv) x munkanapokszma( bzis v.terv) napjrajuto termelsi Egy fizikai dolgozo egy torvnyes fizikai dolsozo telics T nvI eges

322

A mutato a forvnyes munkanapok v|tozsnakhatstmutada a termelkenysgi mutaton beltil. Terme|kenysg tisszevontmutatja az egyes rszmutatk szorzata z ( 1 ) x(2)x (3 ) x (4 )x (s)x (6)x (7 ) Az eredmnynekmeg kell egyezni a munkatermelkenysg ltalnos kplete alapjn kiszmtott rtkkel: Termels Munkarfordts Termelkenysgi mutat : Termelkenysgi mutato= Teljes termelsi rtk rtk -.. Bzis vagy terv termelsi Fizikai dolgozok tlagos \tszma(tny) Fizikai dolgozok tlagos |tszma (bzis v. terv) A mutatomegmutatja a munkaszervezsi hinyossgokat.

323

26.8) A vlr,AlKozst sztxr HlrKoNYsct MUTArr s sncrscxKnl A HATroxysc vIZSGura

t. A VLnatrozs n,arroNvscxaK MUTArt
A jovedelmezsgi steljestmny mutatik a gazdasgi hatkonysgmrsre szo\gtlnak a jut jovedelmet ,illetve az egysgnyi felhasznlt ertforrsok egysgnyi mennyisgre jovedelemhezsztiksgeserforrsokmennyisgt mutatjk. (gazdasgosabb), A vllalkozs akkor hatkonyabb kisebb rfordtssal ha az eredmnyt ri produkl. e|, vagy az adottrfordtssal az osszehasonltsi alapnl nagyobberedmnyt Az alapkpletek: teljesitmny ( eredmn1l = gazdasgi hatkon y sg ) (egyenesmutato) felhasznalt termelsierciJbrras ( rfordtas ) ' gazdasgi hatkonysg= (fordtottmutato) felhasznalt termelsier forrs ( rJbrdtas) ( eredm,y) teljestmny

Vagy:

Az elemzshez hasznlatos kategrik : a) a teljestmny ki,/bjezsre: o az rtkests nett rbevtele

. o .

az osszes(brutto)termelsi rtk; aZ anyagmentes termelsi rtk: hozzadott rtk .

b . az eroforrsokkifejezsre: . . o . o o koltsg osszestermelsi foglalkoztatottaktl.1l.ltszma vesbrkoltsg lekototteszkozok tl. rtke lekototttrgyi eszkozok tl.nettortke lekotottkszletek tl. rtke

375

A felsorolt adatokbl ktilonfeleosszelltsu mutatszmokalakthatok ki. A vllalkozs hatkonysgnak megtlshez leggyakrabban az erforrsok fe|haszn|sasaz rtkesitsi rbevte|kapcso|atnak e|emzsre szo|gl mutatkat alka|mazzk. Az ilyen tpusrimutatok - ltalnossgban. aa adnak v|aszt,hogy az e|rt ( rbevtelbez 100 Ft-ra Vagy 1000 Ft-ra vettve)mekkora rtkii eszkozt vagy t kt hasznltakfel:
rtkes its netto arbevtele

100

Eszkrjz vag

tke

A mutato reciproka az ignyessg, amely az ercforrsokhoz viszonytottrbevtelmutatja: Eszkriz vagy tke rtkes ts netto arbevtele I. Az rtkests rbevtellel sszffiggsben szmthat mutatk a) Eszkiizarnyos rbevte|:

x 100

Azt mutatjameg,hogy a vllalkozs l00 Ft lekototteszkozzel(befektetett eszkozok' trgyi eszkozok,forgoeszkozok, illetve l00 Ft kszletek) rea|iz|t. hny Ft rbevtelt rbevtel elrshez hny Ft tkt kellett lekotnie.Az eszkozok rtktkronologikus tlaggal + nyito llomny zro llomny 2 c lszerti meghatrozni. rtkesits netto rhevtele ( osszes) lekotott eszkoz (Osszes) lekotott eszkoz tkests netto arbevteIe Az eszkiiziik .fordulatszma megmutatja, hogy aZ osszes eszkoz hnyszor tnil meg aZ rbevtelben. nett arbevtele* Pnz gyi miveletekbevtele -Ertkesets Eszkozok os.szesen - 1/brdulat)

100

vagy

100

376

 kszletekfordulatszma azt mutatja, hogy a zro, illetve az t|agoskszlethnyszor tnil meg az rbevtelben: Ertkests netto arbevtele Kszletek

= (fordulat)

A kszletek forgsi sebessge aztmutatjameg, hogy a kszletek hny napi rtkestsi rbevtelt kotnek le. Atlagos kszletrtk x 365 Ertkesits netto arbevtele

= (nap)

A mutat szmthatmgaz rukszletre, a vevallomnyra, illetve a szlltok atlomanvra ,s. A vevk tlagos tfut si ideje azt mutatja meg, hogy az t\agosvevllomny hny napi rtkestsi rbevtelnek felel meg. tlagos vevllomny Ertkesits netto arbevtele b.

365

= (nap)

A tkearnyos rbevtel : e mdszerrel mrhetc!, hogy a vllalk ozs I00 Ft lekototttkvelhny Ft rbevtelt rea|tzIt, illetve 100 Ft rbevtel elrshezhnv Ft tktkellett lekcitnie'
rtkes tsnetto rbevtele

osszes forrs ( t ke )

100

A mutatot ki lehet szmtania tke kiiliinfle megielensiformra is: . sajt tke, . idegen tke (, krjtelezettsgek, vagy ms megkcizeltsben a hosszu lejratu kotelezettsgek), o mtikod toke (a trgyvbenrendelkezsreIo,befizetett tke tlagos rtke, vagy ms megkozeltsben javak, az aktivlt trgyi eszkozok,a az immaterilis befektetett pnzugyi eszkozok sa forgotokeegytittes osszege), . forgotoke(a forgeszkozokneka rovid lejratukotelezettsgekkel csokkentett osszege) A sajt tke hatkonysgnak megtlshez clszeniaz rtkests nett rbevte\hez viszonytvaa sajt tcke fordulatszmt, illetve a tkemegtrtilsi mutatt ki szmtani.

Jt/

hnyszor triilmeg 1 v alatt a azt mutatjameg, hogy a sajt tcke tke fordulatsztma A sajtt illetve a bevtelbl: nett rbevtelbl. nettorbevtele rtkests Sajat trike nett rbevtele+ Pnziigyimtiveletekbevtele rtkests Sqit tke hnyszor trtilmegaz mutat anaad vlaszt,hogy a mtikod toke vente A tkemegtriils rbevtelbl. rtkests + Pnzt'igyi mtiveletekbevtele netto arbevtele rtkesits M k(jd toke toke tlagos rtke: ll (befizetett) rendelkezsre ahol a mikiid tke atrgyvben Megllaptsa: (+) a jegyzett"toke tlomny nak kronologikus (mtikodsi idotartammal sulyozott)tlaga jegyzett, de be nem ftzetetttke (-) (.+) a tciketartalk kronologikus tlaga saz eredmnytartalk Miki'd tke c) Ltszmarnyos rbevtel:

A munkaer kihasznttsgt je|zo mutat, amely azt fejez ki, hogy a vllalkozs egy j ut. foglalko ztatottjrahny Ft rbevtel rtettorbevtele ts rtkes Ltszm Kiiltsgarnyosrbevte|: hny Ft E mutatoval azt |ehet mrni' h"gy a vllalkozs l Ft koltsgrfordtssal rtel. rbevtelt netto arbevtele Ertkests

d)

100

378

A mutatt ki lehet szmtaniaz egyes koltsgfajtkra vonathozoanis. Ilyeneklehetnek pldul: Ert kesitsnetto arbev tele Anyag koltsg

x 100

rtkes ts netto rbevte le Brkolt,sg rtkests netto arbevtele .

100

Ertkests kozvetlen koltsge

Ertkestsnetto rbevte le
,!_

100

rrc kests kozvetettkol t,s ge e) Eredmnyarnyos rbevtel :

x 100

E mutat kiszmtsakor arrakapunkvlaszt,hogy a vllalkozsnl I Ft o o . o . tizemi (tizleti)tevkenysg eredmnye., szoksosvllalkozsieredmnye. adzs elcittieredmnye, adozotteredmnye, mrlegszerinti eredmnye(ha anrrakr1ke nem nulla) rea|iz|shoz hny Ft rbevtelt kellettelrni. Ertkests netto rbevtele Eredmnykategoria

x 100

f) A be|fii|di rtkests s az export arnya azt mutat ja, hogy aZ rtkests netto rbevtelbl hny o realizldott belfloldon,illetve ktilfoldon: Exportrbevtel E rtkests nett rbevtele
x 100

379

tisszefiiggsben szmtotthatkonysgimuta tk Termelsi rtkke| a) Eszktizhatkonysgimutatk

termelsi elctltott mutatk a vllalkozs ltal a trgyid<iszakban Az eszkcizhatkonysgi illetve aZ hozzjrulst, forgeszkozok a befektetett eszkozok s a rtkkpzdshez fejezik ki. eszkozok megtnilst Termel,si rtk Eszkoz Termelsirtkknt o . . rtk, a brutto termelsi - a nettotennelsi rtk, rtk, termelsi az anyagmentes kategorikszerepelhetnek. ahozzadottrtk

Vettsi alap lehet: o . . b) illetve a eszkozok,kiemeltena trgyieszkozoktlagosnettortke' a befektetett kszletek tlagos'rtke; jogok sszellemi javak koziil jovedelmettermelovagyoni rtki immaterilis az termkek, trgyi szerintirtke. rnrleg egyrittes eszkozok,illetve kszletek

Tkehatkonys g mutatk lekototttoke (pl. sajt toke, meg, hogy egysgnyi azt mutatja A tke hatkonysga Pi. hozott ltre. rtket tennelsi mekkora toke stb.) tke, miikodo tke, forg degen rtk Brutto termelsi Sajat tke

c)

Az | munka hatkonysga fejezi ki. Pldul: rtket E mutat aZegy fore jut termels (Ft/fo) 1 fore jut brutt termelsirtk =
Brutto tertnelsi rtt

Ltszm

d)

mutat A kiiltsghatkonysgi

ad v|aszt. Szmtsa ltrehozo kpessgre uj rtket Az egysgnyi koltsgrfordts Pldul: tortnhet. illetve termelsi rtkkategorinknt koltsgfajtnkt,

3tro

Brhatkonys gi mutatk :

Bruttotermelsi rtk
Brkoltsg

100

Anyagmentes termelsi rtk Brkoltsg Netto termelsi rtk Brkoltsg

100

100

(kti|tsghnyad) A ko|tsgszint mutatokfordtott hatkonysgi mutatoknt foghatokfe|.Az ''A osszkoltsgeljrssal ksztiloeredmnykimutatsbl szmithatkoltsgszint mutatk kpzsnl a nevezbe a brutt termelsi rtk kertil. A termelsi kiiltsgszint mutat nI Tennelsi koltsgszint= vagy Termelsikoltsgek Brutto termelsi rtk

100

ss,es koltseg Brutto termelsi rtek

100

Az anyaghdnyad kiszrntsval a termelS anyag-Vagy munkaignyessgre kapunk vlaszt. A mutatoazt'mutatja meg, hogy a tevkenysgen beltil aZanyagrfordts milyen sullyal szerepel. Any agj el l egti r fo r dtasok Brutto termelsi rtk

100

A brki)ltsg hnyad megmutatja,hogy a koltsgszerkezetben a brkoltsg s kozterhei m ilyen rszarnyt kpvi selnek Szem lyi j ell egti rfor dt s ok Brutto termelsi rtk

100

Az rtkcsiikkensi lersi hnyad a koltsgszerkezeten belti| az rtkcsokkens' mint szabadonelkoltheto,a bevtelbenrealizld ja. pnzforrs arnyt mutat Ert kcsokkens i l eras Brutto termelsi rtk

100

3f,rl

t-

Az eglb kiiltsgekhnyada az elcibbiekbenem tartozokoltsgekarnyt mutatja a zerkezetben. koltsgs Eglb koltsegek Brutto termelsirtk l szmthato koltsgszint A ||B,?forgalmi kiiltsgelj r ssal ksziil eredmnykimutattsb mutatk nem a termelsi hanema nett rbevtelre vettvekpezhetok. rtkre, I rea|iz|sa milyen ktiltsgszint azt fejezi ki, hogy egysgnyi rbevte Az rtkestsi geket. fedezi az rtkes i ko l ts mrtkben ts Ertkests osszes koltsge Ertkests netto arbevtele az rtkestssel arnyos (ltalban linerisan) v|tozo Az rtkests kijzvetlen k ltsgszintje gek arnyt mutatja a ko l ts g szerkezetben. ko l ts Ertkests kozetlen koltsgei rtekests netto arbevtele viszonylag llando az rtkests kiizvetettkiiltsgszintjea koltsgszerkezetben Az rtkests arnytmutatj a. koltsgeinek kozvetettkoltsgei Ertkesits netto arbevtele rt ke'sts a termelstl, az rtkeststcl a koltsgszerkezetben Az igazgatsi-irnytdsi ktiltsgsz,int aZ igazgatsi rbevtelben illetve az rtkests fiiggetlen rfordtsok nagysgrendjre, koltsgarnyrautal. Igazgatasi koltsgek rtkests netto arbevtele , gszerkezetbenaz egyeb rezsikoltsgek k ltsgszintjea kolts Az egtb ltalnos ki)Itsgek mutada. nagysgrendjt Egybltalanos koltsgek Ertkests netto arbevtel

100

100

100

100

100

100

382