Kt magzat beszlget. - Mondd, te hiszel a szlets utni letben ? - Persze. A szlets utn jn az let.

Taln azrt vagyunk itt, hogy felkszljnk arra, ami ezutn kvetkezik. - Hagyjuk mr! A szlets utn nincs semmi ! Onnan mg senki nem trt vissza ! s klnben is, hogy nzne az ki ? - Azt pontosan nem tudom, de gy rzem, hogy ott mindenhol fnyek vannak... Taln a sajt lbunkon fogunk jrni, s a sajt sznkkal esznk. - Ez mr vgkpp ostobasg ! Jrni nem lehet ! Mg, hogy szjjal enni Nevetsges ! Ht nem ltod a kldkzsinrt ? s ha mr itt tartunk, gondolkodj el egy picit: azrt sem lehetsges a szlets utni let, mert a kldkzsinr tl rvid . - Igen, de szerintem valami biztosan lesz, pp csak mshogy, mint amit itt letnek neveznk. - Ostoba vagy. A szletssel az let vget r, s ksz. - Figyelj, nem tudom pontosan mi lesz, de majd a Mama segt neknk... - A Mama ? Te hiszel a Mamban ? ! - Igen. - Ne nevettesd ki magad ! Lttad mr valahol ? Egyltaln ltta mr valaki ? - Nem, mert itt van krlttnk. Benne lnk. S bizony, neki ksznhetjk, hogy vagyunk. - Na, most mr hagyjl bkn ezzel az ostobasggal, j ? Majd akkor hiszem a Mamt, ha ltom. - Ltni nem tudod, de ha elcsendesedsz, akkor hallhatod az nekt, rezheted a szeretett. Ha elcsendesedsz, rezni fogod a simogatst, rezni fogod v kezt. (D).