196,C5

WALTER BENJAMIN

ANGELUS
NOVUS
E R T E K E Z E S E K , Kf SERLETEK,
BIRALATOK
20s-

20
71 7

MAGYAR

H E L I K O N

1980

Cor

m o d j a r a , hanem

ahogy

egy boles gyereknek

vagy egy szefll

oregas szony n a k . "

AZ ALKOTO MINT

TERMELO

Jean Paul olyan teremtmeny v o l t , a k i allammal, erkolccsel,

hivatassal, asszonnyal es iizlettel csak a maga veresege k e p t ben b i r t megismerkedni". Ezert lett az ove a beavatott varazsp a l c a " , amely az anyagi v i l a g f o r m a j a t egy csapasra atvaltozt a t j a " . A fantazia varazspalcajarol

v a n szo. A humor nedves-

sege permetezi: kimerithetetlen forrasbol pezseg elo. E g y bicdermeier

m o d r a felviragozott szikla tovenel f a k a d .

tanyazik a dallamos

Mellette

kezu k o l t o , fejet egy egszlnkek istenni'i

vallara hajtja. A m i t a muzsa sugalmaz n e k i , szarnyas gyermel;

jegyzi f e l . K o r o s - k o r i i l h a r f a k , lantok. A hegy oleben hegedii16, fuvolazo torpek. A z egen azonban

epp lenyugszik a nap.

I g y festette meg v a l a m i k o r Lyser a t a j a t :

Jean Paul alakjni

a szinek tiizes pompajaban tuntek fel es t u n t e k at egymasb;>.

K o m m e r e l l n e l a k o l t o feje csupaszon r a j z o l o d i k k i az orokkd-valosag sziirke hatterebol.
K O S Z E G

756

F E R E N G

FORDlTASA

H a meg akarjuk nyerni a

osztaly

szamara

tudatositanunk
tartasanak

es

az

k e l l benne
termeloi

munkas-

ertelmiscgct,
szellemi

mivoltanak

azonossagat.
R A M O N

F E R N A N D E Z

N y i l v a n emlekeznek ra, hogyan jar el az a l l a m r o l i r t m u n k a jfiban Platon a k o l t o k k e l : a kozosseg erdekeben

k i t i l t j a oket

a falak k o z i i l . A kolteszetet, a kolteszet hatalmat tehat nagyon

is magasra ertekelte, de a mar - j o l ertsuk - kialakult
segre karosnak es feleslegesnek t a r t o t t a . R i t k a n

kozos-

fogalmaztak

meg azota ilyen elesert a k o l t o letjogosultsaganak kerdeses v o l i at - a m a i k o r azonban ismet fgy fogalmaz. Persze tobbnyire
ncm ugyanebben a formdban

teszi f e l a kerdest. D e ha mas

formaban is, O n 6 k m i n d j o l k e l l hogy ismerjek a k o l t o autonomiajanak a kerdeset, vagyis hogy szabad-e azt koltenie, a m i t
csak akar. O n o k n y i l v a n kevesse hajlanak ra, hogy ezt az autonomiat megadjak n e k i . tTgy v e l i k , a jelenlegi tarsadalmi hely/etben m i n d e n k o l t o kenyszerfien el k e l l hogy ddntse, k i n e k a
s/olgalataban

f e j t i k i tevekenyseget.

polgari

szorakoztato

Irodalom a l k o t o i nem ismerik ezt az alternativat. O n o k azonban keszek lennenek bebizonyitani, hogy ezek az i r o k , ha nem
is v a l l j a k be,

szinten bizonyos osztalyerdekek

szolgalataban

dolgoznak. A z i r o k masik, halado tipusa viszont elismeri az

alternativa letezeset. Donteseiket

az osztalyharc

alapelveibol

kiivetkezoen hozzak meg, amennyiben a proletariatus oldalara

Allnak. Ezzel aztan teljesseggel feladjak a u t o n o m i a j u k a t : teM'kenysegiiket aszerint i r a n y i t j a k , a m i az osztalyharcban a p r o letariatus szamara hasznos. A h o g y ezt ma m o n d a n i szokas,
irndencidf

kovetnek.
759

E z hat a cimszo, a m i k o r i i l , m i k e n t O n o k is j o l t u d j a k , mar

regota f o l y i k a v i t a . N y i l v a n ismerik a v i t a anyagat is, s igy

foglalja magaba a m u i r o d a l m i erteket: m i v e l a m u i r o d a l m i

tendencidjdt

is magaba foglalja.

Egyszeruen

U g y remelem, megigerhetem, hogy allitasom rovidesen v i l a -

senki nem t u d o t t elrugaszkodni az egyfelol-masfelol unalmas

gosabba v a l i k . Egyelore azonban kozbevetem, hogy vizsgalo-

biztos eszrevettek,
ismetelgetesetol:

mennyire termeketlen m a r a d t .

egyfelol

meg kell k o v e t e l n i a k o l t o teljesft-

menyetol a helyes tendenciat, mdsfelol

viszont jogosultan var-

dasaimhoz masik k i i n d u l o p o n t o t is valaszthatnek. A b b o l a termeketlen v i t a b o l i n d u l t a m k i , amelyik az alkotas

tendenciaja-

j u k el tole a minoseget is. E z a f o r m u l a m i n d a d d i g k i nem

nak es minosegenek viszonya k o r i i l f o l y i k . K i i n d u l h a t t a m v o l -

elegitonek fog bizonyulni, mig

milyen ossze-

na egy regebbi, de eppolyan termeketlen v i t a b o l : m i l y e n v i -

fiigges a l l fenn a ket tenyezo, tehat a tendencia es a minosejj

szonyban allnak egymassal - s kiilonosen a p o l i t i k a i kolteszet-

kozott. Persze arra is m o d v a n , hogy csak egyszeruen

ben - a f o r m a es a tartalom? E z a kerdesfelteves joggal h i r -

be

nem

Idtjuk,

kinyi-

latkoztatasokkal intezziik el az egesz kerdest. Peldaul azt m o n d -

hedt, az i r o d a l m i osszefiiggesek n e m - d i a l e k t i k u s , sablonos meg-

j u k : ha a m u a helyes tendenciat k o v e t i , semmifele tovabbi

kozelitesenek

minoseget nem k e l l rajta szamonkerntink. A z t is m o n d h a t j u k :

zana e kerdes dialektikus elemzese?

ha a m u a helyes tendenciat k o v e t i , sziiksegkepp

tartalmaz

m i n d e n minoseget is.

iskolapeldaja. Rendben v a n . D e hogyan hang-

A kerdes dialektikus elemzese, s ezzel most mar a targyra

t i r e k , olyan mereven e l k i i l o n i t e t t d o l g o k k a l , m i n t a m u , a re-

elfoga-

geny, a k o n y v , egyaltalan semmit nem t u d kezdeni. A z eleven

d o m . D e semmi esetre sem egyszeruen k i n y i l a t k o z t a t n i k i v a -

tarsadalmi osszefuggesekbe k e l l oket belehelyezni. Joggal vet-

n o m . A z allitast b i z o n y i t a n i k e l l . A z e r t veszem igenybe figyel-

hetnek kozbe, hogy eszmebarataink ezt mar tobbszor megkise-

m u k e t , hogy megprobaljam

reltek. Bizonyara igy v a n . Csakhogy kiserleteik nagyon gyak-

A z u t o b b i kijelentes nem erdektelen -

sot, helyes:

bizonyitani. Talan

ellene v e t i k ,

hogy nagyon is specialis, s t a v o l eso kerdesrol v a n szo. V a j o n

ran a legaltalanosabb osszefiiggesek koreben mozogtak, s ezert

hozza lehet-e j a r u l n i vele a fasizmus tanulmanyozasahoz? H o l -

kenyszeruen folotte homalyosak m a r a d t a k . A tarsadalmi v i -

ott ez a szandekom. Remelem, hogy bebizonyithatom Onok

szonyok, m i n t t u d j u k , a termelesi viszonyoktol fuggnek. Ezert

n e k : a tendencia-fogalom sommas f o r m a j a - az iment emlitcd

aztan, ha a materialista k r i t i k a egy m u v e t elemzett,

vitaban -

irodalomkritikarn.

azt kerdezte, m i a m u viszonya a kor tarsadalmanak termelesi

T o v a b b a b i z o n y i t a n i k i v a n o m , hogy egy m u tendenciaja csak

viszonyaihoz? Igen fontos kerdes; de igen nehez is, es a v a -

a k k o r lehet p o l i t i k a i l a g helyes, ha i r o d a l m i l a g is az. V a g y i i ,

lasz sem m i n d i g felreerthetetlen. E n ezert egy kozelebbi ker-

hogy a helyes p o l i t i k a i tendencia bizonyos i r o d a l m i tendenciai

dest tennek f e l : v a l a m i v e l szerenyebb, kisebb igenyu kerdest

a l k a l m a t l a n eszkoz a p o l i t i k a i

mindig

is magaba f o g l a l . S fuzziik nyomban hozza: ez az i r o d a l m i ten

- amelyre viszont, ugy tetszik, jobb esellyel remelhetiink va-

dencia,

vagy explicit m o d o n m i n d e n belytt

laszt. A h e l y e t t tehat, hogy azt kerdeznenk: m i a m u viszonya

bennefoglaltatik -

mil

a k o r termelesi viszonyaihoz, igenli oket, vagyis reakcios, i l l e t -

hozza letre a m i i minoseget. A helyes p o l i t i k a i tendencia r,.< IfJ

ve megdontesiikre tor, vagyis f o r r a d a l m i ? - e kerdes helyett,

politikai

amely i m p l i c i t
tendenciaban

ez,

es nem

vagy mindenesetre e kerdes elott egy masikat javasolok. M i 760

761

'

elott azt kerdeznenk: m i a kolteszet viszonya a k o r termelesi

kor

viszonyaihoz, en azt kerdeznem: m i k a kolteszet termelesi v i -

k i a d t a k a jelszot: l r o k a k o l h o z o k b a ! " , T r e t y a k o v elutazott

szonyai?

A kommunizmus v i l a g i t o t o r n y a " nevu kolhozba, ket izben is

'

teljes kollektivizalasa idejen

amelyet a mualkotas valamely k o r i r o d a l m i termelesi viszo-

liosszabb i d o t t o l t o t t o t t , es reszt v e t t a tomeggyulesek eloke-

nyaiban betolt. Mas szavakkal: k o z v e t l e n i i l a m u v e k i r o i

techni-

sziteseben, a t r a k t o r o k vasarlasara szant penzek osszegyujtese-

A technika f o g a l m a v a l azt a fogalmat neveztem meg, amely

ban, felugyeletet v a l l a l t az olvasotermekben, faliujsagokat csi-

kdjdra

E z a kerdes k o z v e t l e n i i l arra a f u n k c i o r a i r a n y u l ,

1928-ban, a mezogazdasag

iranyul.

ben, az egyenileg gazdalkodo parasztok kozott vegzett agitacio-

az i r o d a l m i termekeket a k o z v e t l e n i i l t a r s a d a l m i , tehat mate-

nalt es szerkesztette

rialista elemzes szamara

moszkvai l a p o k n a k , r a d i o t szerzett,

hozzaferhetove

teszi.

Egyszersmind

a kolhozujsagot, tudositasokat k i i l d o t t a
bevezette

a r a d i o t es a

a technika fogalma d i a l e k t i k u s k i i n d u l o p o n t , amelybol forma

vandormozit stb. N e m meglepo hat, hogy A fold

es t a r t a l o m termeketlen ellentete legyozheto. Vegezetiil pedig

k o n y v , amelyet hazaterte u t a n i r t , eroteljes

a technika fogalma tartalmaz utmutatast alapkerdesiinknek, a

a kozos gazdalkodas t o v a b b i kiterjesztesere. O n o k persze nagy-

tendencia es a minoseg viszonyanak helyes megoldasara is. H a

ra becstilhetik T r e t y a k o v o t , s megis ligy v e l h e t i k , peldaja osz-

tehat az elobb azt m o n d t u k , hogy valamely m u helyes p o l i t i k a i

szefiiggesiinkben keveset er. A feladatok, amelyeket magara v a l -

tendenciaja a m u i r o d a l m i erteket - mivelhogy i r o d a l m i ten-

lalt - az ujsagiro vagy a propagandista f e l a d a t a i ; a kolteszet-

denciajat - is magaba foglalja, ugy most mar pontosabb meg-

hez p e d i g szinte semmi koziik. E n azonban szandekosan valasz-

hatarozast a d h a t u n k : az i r o d a l m i tendencia az i r o d a l m i tech-

tottam T r e t y a k o v p e l d a j a t : meg a k a r t a m m u t a t n i O n o k n e k , ha

n i k a fejlodeset vagy visszafejlodeset jelenti.

a m a i technikai adottsagokbol i n d u l u n k k i , mennyire szeles ho-

Bizonyara egyetertenek velem, ha most, csak latszolag m i n -

rizontbol

tekintve kell

urai

cimu

hatast g y a k o r o l t

kolteszet f o r m a i r o l vagy m u f a j a i r o l

den atmenet n e l k i i l , rogton egy i r o d a l o m - az orosz i r o d a l o m

a l k o t o t t elkepzeleseinket l i j r a g o n d o l n u n k , hogy eljussunk azok-

- egeszen k o n k r e t kerdeseire terek at. F e l h i v n a m a figyelmii-

hoz a kifejezesi formakhoz, amelyek k o r u n k i r o d a l m i energiai-

ket Szergej T r e t y a k o v r a , s vele a t e v e k e n y " i r o altala meg-

nak csomopontjait jelentik. N e m m i n d i g v o l t a k es nem is m i n -

hatarozott -

dig lesznek regenyek, tragediak sem es nagyeposzok

s egyszersmind megtestesitett - tipusara. A te-

sem;

v e k e n y " i r o a legtisztabb peldaja a funkcionalis fiiggosegnek,

kommentar, a forditas es akar a hamisitvany vagy a k i i l o n b o -

amely a helyes p o l i t i k a i tendenciat es a halado i r o d a l m i technika!

zo jatekos f o r m a k sem m i n d i g szorultak az i r o d a l o m peremere,

m i n d i g es m i n d e n k o r i i l m e n y e k kozott osszekoti. Persze csak az

nemcsak az arab es a k i n a i f i l o z o f i a i i r o d a l o m b a n , hanem a

egyik p e l d a ; t o v a b b i a k a t m a j d kesobb emlitek. T r e t y a k o v meg-

kolteszetben is helyiik v o l t . N e m m i n d i g szamitott a r e t o r i k a

kiilonbozteti a tevekeny es az i n f o r m a l o i r o t . A z elobbinek a

erdektelen f o r m a n a k , hiszen az a n t i k i r o d a l o m hatalmas tar-

hivatasa nem az, hogy tajekoztasson,

hanem hogy harcoljon;

tomanyain rajta hagyta belyeget. M i n d e z t azert e m l i t e m , mert

nem jatszhatja a nezot, hanem a k t i v a n kozbe k e l l avatkoznia.

hozza a k a r o m szoktatni O n o k e t a gondolathoz, hogy az iro-

T r e t y a k o v felsorolja onnon tevekenysegenek

legfontosabb ada-

d a l m i f o r m a k felbomlasanak k o r a t e l j i i k , es e f o l y a m a t vegere

t a i t , s igy hatarozza meg, m i t ert a tevekeny iro hivatasan. A m i -

szamos ellentmondas, amelyet manapsag meg elesen vegiggon-

762

763

d o l u n k , esetleg erejet fogja veszteni. H a d d emlitsek egy p61dat az ilyenfele termeketlen ellentmondasokra, s egyszersmind
dialektikus tiilhaladasukra. Ezzel ismet Tretyakovhoz j u t u n k :
az ujsag peldajara gondolok.
A mai irodalomban -

i r j a egy b a l o l d a l i szerzo

azoh

az ellentetek, amelyek szerencsesebb k o r o k b a n egymast serkenteni t u d t a k , f e l o l d h a t a t l a n a n t i n o m i a k k a v a l t a k . A tudomany

es a szepirodalom, a k r i t i k a es az alkotas, a muvelodes es a
p o l i t i k a izolaltan es rendezetleniil keriilnek egymas melle. A z
irodalmi

zurzavar

kitiintetett

szintere:

az

ujsag.

Tartalma,

anyaga csak abban a szervezodesi f o r m a b a n hajlando megn y i l v a n u l n i , amelyet az olvaso turelmetlensege

kenyszerit ra.

S nem csupan az informaciora ehes politikus vagy a kedvezfi

tippeket kereso spekulans turelmetlensege, hanem egy sokkal
szelesebb k o r u is: ama kirekesztetteke, a k i k jogot velnek form a l h a t n i arra, hogy sajat erdekeik szohoz jussanak.

A szer-

kesztosegek mar regota felismertek, hogy az olvasot semmi nem

k o t i erosebben az ujsagjahoz, m i n t ez a nap nap utan uj taplalekra ehezo tiirelmetlenseg: ezert n y i t n a k m i n d i g uj rovatokat, ahol az olvasok kerdeseit, velemenyet es tiltakozasat kci/l i k . A z ujsagok, ahogy a t i n y e k e t , ugy az olvasokat is valoga-

hoz, hanem csak betoltott posztjahoz ertonek - lehetosege n y i l i k ra, hogy 6 is szerzo legyen. M a g a a m u n k a j u t szohoz.
S

szobeli

abrazolasa

tulajdonkeppen a

munka

szukseges kepesseg reszeve v a l i k . A z i r o d a l m i

kifejtescihez
elhivatottsag

nem igenyel tobbe sajatos kepzest, hanem hozzatartozik az a l talanos technikai oktatashoz, vagyis kozkinccse lesz. R o v i d e n
szolva: az eletkoriilmenyek altalanos irodalmiasodasa urra t u d
lenni az egyebkent f e l o l d h a t a t l a n a n t i n o m i a k o n , s epp a r r o l a
szinterrol, ahol a szo erteket a leggatlastalanabbul

alacsonyi-

tottak l e : az ujsagokbol t a m a d a menekves."

Remelem, sikeriilt bebizonyitanom, hogy a szerzo m i n t termelo problemajanak elemzesekor egeszen a sajtoig k e l l visszan y i i l n i . M e r t a sajtobol, vagy legalabbis a szovjet-orosz

sajto-

bol v a l i k vilagossa, hogy a hatalmas felbomlasi f o l y a m a t , amelyrol az elobb szoltunk, nemcsak a m u f a j o k k o z o t t i hagyomanyos
szetvalasztasokat

s nemcsak az i r o k es a k o l t o k , vagy a k u -

tatok es a nepszerusitok megkulonbozteteset

e r i n t i , hanem a

szerzo es az olvaso megkulonbozteteset is ketsegesse teszi. E n nek a f o l y a m a t n a k pedig eppen a sajto a leginkabb mertekado
szintere: a szerzo

m i n t termelo mindennemu elemzesenek te-

hat a sajtot is korebe k e l l vonnia.

munkatarsak-

I t t azonban nem a l l h a t u n k meg. Hiszen a nyugat-europai

nak is erzik magukat. Fel k e l l azonban ismernxink a folyamat-

lijsagok ma meg semmi esetre sem az i r o k szolgalataban alio

ban

termeloeszkozok - hanem a tokehez tartoznak. A z ujsag tehat

t a t l a n u l szivjak f e l ; s az u t o b b i a k egyszeriben
rejlo

dialektikus mozzanatot:

nevezetesen, hogy

ugyanaz, a m i a polgari sajto i r o d a l m i ertekenek

eppen

leziillesehcz

cgyfelol, mintegy strategiailag szolva, a leheto

legfontosabb

vezet, a szovjetorosz sajtoban az i r o d a l m i ertek visszanyeresci

Iroi hadallast k i n a l j a , masfelol azonban ez a hadallas az ellen-

segiti elo. I t t ugyanis, a m i t az iras melysegben veszit, meg-

Ncg kezeben v a n : nem meglepo, ha az i r o k csak szornyu nehez-

nyeri szelessegben: a szerzonek es az olvasokozonsegnek a pol-

scgekkel kuszkodve t u d h a t j a k onnon tarsadalmi fiiggosegiiket,

gari sajtoban hagyomanyosan megorzott kiilonbozosege a szov-

(innon technikai eszkozeiket

jet sajtoban lassan megszunik. A z olvaso m i n d i g kesz arra, hogy

Iclismerni. A z u t o b b i t i z esztendo Nemetorszaganak egyik leg-

es

onnon p o l i t i k a i

feladatukat

i r o v a legyen, nevezetesen, hogy l e i r j o n vagy eppen eloirjon va-

ineghatarozobb jelensege, hogy a l k o t o i n a k jelentos resze a gaz-

l a m i t . M i n t hozzaertonek - s nem feltetleniil egy egesz szak

ilasagi viszonyok nyomasa alatt szellemileg ugyan f o r r a d a l m i

764

765

iranyba f e j l o d o t t , arra azonban mar keptelen, hogy a m u n -

lahol i r j a - az a kepesseg, hogy mas fejevel g o n d o l k o z z u n k . *

kajat is, munkajanak viszonyat a termeloeszkozokhoz,

mun-

A z a k t i v i z m u s megkiserelte a materialista d i a l e k t i k a helyebe

kajanak technikajat f o r r a d a l m i a n vegiggondolja. Termeszetesen

a jozan esz osztalyszeruen meghatarozhatatlan erteket a l l i t a n i .

az ugynevezett b a l o l d a l i ertelmisegrol, ezen beliil is a polgari

A szellem emberei legjobb esetben is csak egy bizonyos alla-

b a l o l d a l r o l beszelek. A z u t o b b i evtized Nemetorszaganak m i n -

potot kepviselnek. Mas s z a v a k k a l : k o l l e k t i v i t a s u k reakcios elv-

den

b a l o l d a l i er-

re e p i i l t ; es egy ilyen k o l l e k t i v i t a s hatasa persze soha nem le-

k i : az

akti-

hetett f o r r a d a l m i .

kivanom

meg-

Viszont annal i n k a b b messzire t e r j e d : kartekony erejet h a r o m

m u t a t n i , hogy barmennyire f o r r a d a l m i n a k latszodjek egy po-

evvel ezelott mar f o l lehetett m e r n i , a m i k o r D o b l i n k i a d t a

l i t i k a i tendencia, e l l e n f o r r a d a l m i k e n t hat, a m i g az i r o csu-

Tudni

pan szellemileg es nem termeloi m i v o l t a b a n eli at szolida-

tes, valaszkent i r o d o t t , meghozza egy fiatalemberhez, a k i t D o b -

ritasat a proletariatussal.

l i n H o c k e urnak nevez, s a k i azzal a kerdesevel f o r d u l t a hires

jelentos

politikai-irodalmi

telmiseg

kezdemenyezte.

vizmust

es

az

uj

Ket

mozgalmat

peldat ragadok

targyiassagot;

altaluk

A z a k t i v i z m u s a , , l p ^ o k r a c i a " jelszavaban foglalta ossze ko-

es megvdltoztatni

cimu konyvet. E z a m u , m i k e n t ismere-

irohoz: M i t t e g y i i n k ? " D o b l i n felszolitja, hogy csatlakozzek

veteleseit. E z a szellem u r a l m a t j e l e n t i ; szeretik ugy is f o r d i -

a szocializmus iigyehez -

t a n i : a szellem embereinek u r a l m a . A z u t o b b i megnevezest a

m o d o n kepzeli. A szocializmus - D o b l i n szerint - ,,a szabad-

de ezt igencsak meggondolkoztato

b a l o l d a l i ertelmiseg - H e i n r i c h M a n n t o l D o b l i n i g -

egyontc-

sagot, az emberek spontan egyesuleset, m i n d e n kenyszer eluta-

tiien magaeva tette, m i n d e n p o l i t i k a i k i a l t v a n y b a n visszater.

sitasat" j e l e n t i , ,,lazadast a jogtalansag es a kenyszer ellen,

K o n n y u f e l i s m e r n i , hogy a f o g a l o m meg csak tekintetbe sem

cmberiesseget, turelmet, bekevagyat". A k a r h o g y a n kepzelje is

veszi az ertelmiseg helyet a termelesi f o l y a m a t b a n . Sot H i l l c r ,

D o b l i n m i n d e z t : az 6 szocializmusa valojaban arcvonal a ra-

az a k t i v i z m u s teoretikusa legszivesebben nem bizonyos szak-

dikalis munkasmozgalom elmeletevel es gyakorlataval szem-

m a k m u v e l o i n e k " , hanem i n k a b b egy bizonyos karakterolo

ben. E g y dologbol nem johet letre v a l a m i - fejtegeti D o b l i n

giai tipus k e p v i s e l o i n e k " tekintene a szellem embereit. A z ilycn

- , a m i nem rejlett eleve benne; a gyilkosan kielezett osztaly-

karakterologiai tipus termeszetesen

liarcbol tamadhat igazsagossag, de szocializmus soha."

az osztalyok kozott all.

Tetszes szerinti szamii maganember t a r t o z i k hozza, szervezfi-

tisztelt u r a m -

,,On,

foglalja ossze kiilonbozo erveit, a m i d o n tana-

desiikrol pedig semmit nem t u d u n k meg. A m i k o r H i l l e r mcg-

csot a d H o c k e urnak - , soha nem lesz kepes megvalositani a

fogalmazta a partvezerekhez intezett elutasitasat, elismeri, hogjf

pioletariatus harcara m o n d o t t e l v i igenleset, ha a proletaria-

ok fontos dolgokat pontosabban t u d n a k . . ., egyszerubben be

tus arcvonalaba beilleszkedik. Szamot k e l l ezzel vetnie, a m i -

szelnek, batrabban cselekszenek", m i n t 6, egy azonban biz! i

a partvezetok hianyosabban g o n d o l k o z n a k " . Valoszinulej; (gj

* IA knvctkezfl mondat helyett

is v a n ; csakhogy m i t segit ez, a m i k o r a p o l i t i k a t nem a mi

hrnjnmin

ganember gondolkozasa d o n t i e l , hanem - m i k e n t Brechi V

liMlak

kihuzott:]

incgki'serelnek

AmidAn

azonban

lungoztatni,

766

,.Vagy
a

a kdziratban

hogy

haborunak

felfegyverzett

a k k o r a haborunak

eredetileg

Trockijjal szoljuak:
tacionalis

tomegek

ervckkel

kezdenek

egy

masik

Amidon
veget v e t n i ,

haboru

allt,
a

amelyet

megvilagosult
nevetsegeften

ellen

racionalis

Walter
pacibatnak.
^rveket

vege."

767

don keseru lelkesedessel tamogatja a proletarok harcat, s t u d -

zott f e n n a l l . A z uj targyiassagrol" szolo fejtegeteseimet

an-

nia k e l l azt is, meg ha tobbet tenne, akkor is egy vegteieniil

nak leszogezesevel k i v a n o m k e z d e n i : ha csak kiszolgaljuk a

fontos szerep betoltetlen m a r a d : az emberi i n d i v i d u a l i s

termeloapparatust

badsagnak,

az emberek

spontan szolidaritasanak

es

sza-

kapcso-

a n e l k i i l , hogy amennyire

csak lehetseges,

megvaltoztatnank, meglehetosen ketes f o l y a m a t n a k v a l u n k re-

latanak 6s-kommunista szerepe. Ez az O n egyetlen igazi sze-

szeseive, meg ha ez az apparatus

repe, tisztelt u r a m . " I t t mar kezzelfoghato, hova vezet az a

anyagot

felfogas, amely a szellem embereinek" tipusat az odasoroltak

ugyanis szamtalan bizonyitekot szolgaltatott arra, hogy a p o l -

velemenye, erziilete vagy kepessege s nem a termelesi f o l y a -

gari termeloi es publikacios apparatus f o r r a d a l m i temaknak

is

magaba

sok f o r r a d a l m i n a k tetszo

epit. A z u t o b b i evtized

Nemetorszaga

matban elfoglalt helye alapjan d e f i n i a l j a . D o b l i n k i is m o n d -

egesz meghokkento tomeget kepes f e l s z i v n i , sot terjeszteni, anel-

ja, hogy e tipusnak a p r o l e t a r i a t e mellett

k i i l , hogy onmaganak es az ot b i r t o k o l o osztalynak a fennalla-

k e l l a helyet meg-

talalnia. D e hat mifele hely volna ez? V a l a m i f e l e

ideologiai mecenase? Kesz lehetetlenseg.

adakozoe,

sat k o m o l y a n kerdesesse tenne. S m i n d a d d i g , a m i g r o u t i n i e r -

S ezzel

visszaterhe-

r o l , es akar f o r r a d a l m i r o u t i n i e r - k r o l van szo, ez igy is f o g

t i i n k nyito t e t e l i i n k h o z : az ertelmiseg helyet az

osztalyharc-

m a r a d n i . Meghatarozasom szerint r o u t i n i e r az az ember, a k i

ban csak a termelesi folyamatban elfoglalt helyzete

hatarozhatjuk meg -

i l l e t v e hatarozhatja meg sajat maga.

A termelesi f o r m a k n a k es a termeloeszkozoknek
-

alapjan

tehat a termeloeszkozdk felszabaditasaban

az osztalyharcban hasznos -

iranyaba megujitsa s ezaltal az u r a l k o d o osztalytol elidege-

a halado

erdekelt,

elvileg m o n d le r o l a , hogy a termeloapparatust a szocializmus

tehat

ertelmiseg szempontjabol torteno

nitse. S tobbet is m o n d o k : az tigynevezett b a l o l d a l i i r o d a l o m

jelentekeny reszenek egyetlen tarsadalmi f u n k c i o j a , hogy a k o zonseget elszorakoztassa:

a p o l i t i k a i helyzet csak arra jo ne-

megvaltoztatasat Brecht az atfunkcionalas f o g a l m a v a l jelolte.

k i , hogy ujabb es ujabb muveszi hatasokat

S 6 fogalmazta meg elsonek azt a nagy horderejii igenyt is,

S ezzel az uj targyiassaghoz j u t u n k . A z uj targyiassag

amely szerint az ertelmisegnek csak a k k o r szabad a termelo-

d i v a t b a a r i p o r t o t ; m i azt kerdezziik, k i n e k hasznalt ez

apparatust kiszolgalnia, ha azt egyszersmind amennyire csak

technika?

lehetseges, a szocializmus iranyaba megvaltoztathatja. A

csiholjon belole.
hozta
a

Ki-

A szemleletesseg kedveert vegyiik a r i p o r t n a k a fenykepe-

zesben meghonosodott f o r m a j a t ; az, a m i t rola megallapitunk,

olyan i d o p o n t b a n tessziik kozze, a m i k o r szamos m i i mar nem

ervenyes az i r o d a l o m r a is. M i n d k e t f o r m a a publikacios tech-

szemelyes elmenyt k i v a n megjeleniteni

nikanak koszonheti r e n d k i v i i l i fellendiileset: a r a d i o n a k , i l l e t -

serlet-et

irja a hasoncimu cikkgyujtemeny bevezetojeben

kepviselni), hanem

bizonyos

(es szemelyes

erteket

intezmenyek felhasznalasat

(es

ve az illusztralt sajtonak. G o n d o l j u n k a dadaizmusra: az i r a n y -

atalakitasat) tuzi k i c e l j a u l . " N e m szellemi felfrissiilesre van

zat ereje abban a l l t , hogy a muveszet autentikussagat

sziikseg, ahogy azt a fasisztak h i r d e t i k , hanem technikai mcg-

vizsga ala. V i l l a m o s j e g y e k b o l , p a m u t b o l , csikkekbol csendele-

ujulasra; az u t o b b i r o l

teket k o m p o n a l t a k . A z elemeket

kesobb meg

szo

esik.

Most

azonban

vetette

festoi m o t i v u m o k k o t o t t e k

u t a l n i szeretnek a donto kiilonbsegre, amely a termelesi ap-

ossze, az egeszet pedig belehelyeztek egy keretbe. S ezzel m i n t -

paratus kiszolgalasa es a termeloapparatus megvaltoztatasa k<i-

egy igy szoltak a kozonseghez:

768

Lassatok,

kepkereteiket szet769

robbantja az i d o ; a m i n d e n n a p i elet legkisebb autentikus toredeke tobbet m o n d , m i n t a festeszet; m i n t ahogy a gyilkos

veres ujjlenyomata egy k o n y v lapjan tobbet m o n d , m i n t a sz6veg. E b b o l a f o r r a d a l m i t a r t a l o m b o l sok m i n d e n atmentodott
a fotomontazsba.

G o n d o l j a n a k csak John H e a r t f i e l d techni-

kajara, amellyel a k o n y v fedelet a p o l i t i k a i hare eszkozeve

t u d t a t e n n i . Kovessiik most tovabb a fenykepeszet u t j a t : m i t
latunk? A fenykepeszet egyre arnyaltabb, egyre modernebb
s az eredmeny, hogy manapsag

akar egy berhazat vagy egy

szemetdombot is keptelen mar megvilagitas n e l k i i l lefenykepezni. A n n a l kevesbe, mert most mar egy duzzasztomurol vagy
egy kabelgyarrol sines mas k o z o l n i v a l o j a , m i n t hogy: a vilag
szep. A vildg

szep:

ez a cime Renger-Patzsch hirneves anto-

logiajanak, amelyben az uj targyiassag fotomuveszete a csucspontra j u t o t t . M e g a n y o m o r t is sikeriilt a divatos muves/i

t o k e l l y e l megkozelitenie s igy esztetikai elvezet targyava tcnnie. M e r t ha a fenykepezesnek az a gazdasagi f u n k c i o j a , li<>;'
olyan t a r t a l m a k a t , amelyek tomegfogyasztasra korabban alknlmatlannak bizonyultak -

m i n t a tavasz, a prominens szcnn

lyek, a k i i l f o l d - , divatos f o r m a b a n az emberek szamara I d

t a l a l j o n , ugy egyik p o l i t i k a i f u n k c i o j a az, hogy a vilagoi el
fogadja olyannak, a m i l y e n , es b e l i i l r o l - mas kifejezessel

sz6j

v a : divatosan - ujitsa meg.

I m e , egy drasztikus pelda arra, a m i r o l fentebb beszeltiinll
kiszolgalja a termelesi apparatust, a n e l k i i l , hogy megvalto/i |
na. M e r t ha meg akarta v o l n a v a l t o z t a t n i , az annyit jelenttt!
v o l n a , hogy ledont egy k o r l a t o t , tiillep egy ellentmondiisun,
amely az ertelmiseg termelo tevekenyseget

akadalyoz/a.

Rh

ben az esetben: a kep es a f e l i r a t k o z o t t i k o r l a t o t . A f6nyl

pesznek m a a felveteleit olyan f e l i r a t o k k a l k e l l ellatnia, mm
l y e k k e l k i r a g a d j a oket a megkopott d i v a t b o l es forradalmi
hasznalati erteket kolcsonoz n e k i k : ezt a kepesseget k i l v c l f U
77

j i i k meg tole. S kovetelesiink akkor lesz a

legnyomatekosabb,

ha m i i r o k kozelediink a fenykepezeshez.

I t t is tehat az a l -

k o t o , m i n t termelo p o l i t i k a i fejlodesenek

a technikai fejlodes

az alapja. Mas szavakkal: csak ha t u l l e p i i n k a szellemi termeles folyamatanak a p o l g a r i felfogas szerint megallapitott elhatarolasain es elrendezesen,

akkor lesz a termeles

poiitikai-

lag h a t e k o n y ; s meghozza ezeket a k o r l a t o k a t eppen annak a

ket termeloeronek k e l l kozosen ledontenie, amelyeket

egymas-

t o l elhatarolni h i v a t o t t a k . M i h e l y t az a l k o t o , m i n t termelo ateli szolidaritasat a proletariatussal, at fogja elni olyan mas

t e r m e l o k k e l is, a k i k szamara eleddig m a j d teljesen

erdektele-

nek v o l t a k . Fentebb a fenykepeszrol szoltam; h a d d

iktassak

kozbe azonban par szot a zeneszrol i s : Eislert i d e z e m :

Fel

k e l l i s m e r n i i n k , hogy a zenei fejlodest, akar az alkotasra, akar

a reprodukciora g o n d o l j u n k , egyre erosebben befolyasolja
racionalizalas

folyamata...

hanglemez, a

hangosfilm,

a
az

automatak a zene legnagyobb ertekeit k o n z e r v f o r m a b a n , arukent terjesztik. A racionalizalas

f o l y a m a t a v a l jar, hogy a zene

reprodukalasa kizarolag egyre kevesebb, de egyre magasabban

kepzett specialistanak

lesz a feladata. A koncertipar vilaga-

val egy, az uj technikai felfedezesek m i a t t elavult es t i i l h a ladott alkoto-termeloforma j u t o t t valsagba." A k o n c e r t f o r m a t

kell tehat a t f u n k c i o n a l n i : meghozza a kovetkezo ket alapelv
szerint: meg k e l l sziintetni az eloado es a hallgato,

masreszt

pedig a technika es a t a r t a l m a k k o z o t t i ellenteteket.

Ezzel

I M'csolatban Eisler igen tanulsagos megallapitast tesz: O v a l o d n u n k k e l l a t t o l , hogy a zenekari muzsikat tulbecsuljiik s
j egyetlen magas miiveszetnek tartsuk. A szoveg n e l k i i l i zeH.

esak a kapitalizmusban nyert ilyen nagy teret es jelentose-

Met." T e h a t :

a koncert megvaltoztatasanak

* <> segitsegevel

feladatat csak a

t u d j u k veghezvinni. Csak a szo kepes - m i -

kent Eisler fogalmazza -

egy koncertet p o l i t i k a i

nepgyulesse

771

v a l t o z t a t n i . S hogy az ilyen transzformacio m i n d a zenei, m i n d

az i r o d a l m i technikanak mennyire a legmagasabb f o k a t igenyl i , k i t u n o e n peldazza Brecht es Eisler kozos tandarabja, A

rend-

szabdly.
H a marmost innen visszatekintenek az i r o d a l m i f o r m a k f e l bomlasanak

fentebb taglalt folyamatara, felmerhetik, hogyan

k e r i i l be a fenykep es a zene, s m e l l e t t i i k meg sok mas abba

a folyekony s izzo tomegbe, amelybol m a j d az uj i r o d a l m i form a k kiontetnek. S bizonyossa v a l i k az

O n o k szamara is, hogy

a hatalmas kiterjedesu f o l y a m a t o t csak az eletkoriilmenyek i r o dalmiasodasanak f o g a l m a v a l jelolhetjiik - a homersekletet

pe-

d i g , amelyen a felbomlas tobbe vagy kevesbe tokeletesen vegbemegy, az osztalyharc allasa hatarozza meg.
Beszeltem a m a i fenykepeszek egyik divatos eljarasarol, arr o l , hogy meg a n y o m o r t is konzum-cikke teszik. H a marmost
az uj targyiassaggal, m i n t i r o d a l m i mozgalommal foglalkozom,
egy lepessel tovabb k e l l mennem es kijelentenem, hogy az tij
targyiassag a nyomor

elleni

kiizdelmet

tette konzum-cikke. Po-

l i t i k a i jelentosege tobbnyire k i m e r i i l abban, hogy a polgarsag

koreben

egyeb

kent m i n d e n nehezseg n e l k i i l - a t i i l t e t i a szorakoztatas

mar meghonosodott

f o r r a d a l m i reflexeket

kiilon

fele f o r m a i b a , amelyek aztan meg a nagyvarosi kabareiparbu

is k i t u n o e n beleillenek. A p o l i t i k a i hare lenyege szerint a dfin
tes kenyszeret

j e l e n t i : igy viszont a szemlelodo

gyava l e t t ; m i k e n t ennek

joerzes tai

az i r o d a l o m n a k legfobb

jellemvo

nasa is, hogy a termeloeszkozt konzum-cikke teszi. E g y belatd

kritikus

E r i c h Kastner peldajan elemzi e jelenseget: A bal

o l d a l i radikaiis ertelmisegnek a munkasmozgalomhoz keves koze v a n . Letezese i n k a b b polgari bomlastiinet, annak

fcti-

dalis m i m i k r i n e k a megfeleloje, amelyet a csaszarsag a taii.i

lekos hadnagyokon csodalt. A Kastner, M e h r i n g vagy Tucliol I, \
tipusu radikaiis b a l o l d a l i publicista a hanyatlo polgarsag ptfl
772

letar m i m i k r i j e . K o r i i k b o i -

szerepiikhoz hiven -

a politika-

ban p a r t o k helyett k l i k k e k , az i r o d a l o m b a n iskolak helyett d i vatok, a gazdasagi

eletben termelok helyett iigynokok k e r i i l -

nek k i . U g y n o k o k es r o u t i n i e r - k nagy dolgot csinalnak a szegenysegiikbol s iinnepet iilnek a tatongo iiresseg felett. K e d e l y telen helyzetben kedelyesebben
Ez az iskola -

mondottam -

meg sosem rendezkedtek

be."

nagy dolgot akar csinalni a

szegenysegebol. A m a i i r o legfontosabb

feladata elol ter k i :

annak felismerese elol, mennyire szegeny 6, es mennyire szegenynek k e l l lennie ahhoz, hogy m i n d e n t e l o l r o l ujra kezdhessen. A bevezetoben

emlitettem a p l a t o n i a l l a m o t : a szov-

jet a l l a m nem fogja ugyan k i u t a s i t a n i a k o l t o k e t , de olyan

fcladatokat szab n e k i k , amelyek megakadalyozzak, hogy ujabb
muremekekben allitsak kozszemlere az alkoto szemelyiseg

mar

reges-regota hamis gazdagsagat. A z ebben az ertelemben

velt

szemelyisegek es m i i v e k megujulasat szorgalmazni manapsag a

fasizmus

p r i v i l e g i u m a ; meg olyan ostobasagokat is

olvasha-

1 unk, m i n t amilyennel p e l d a u l G i i n t h e r G r i i n d e l Az if'ju

zedek

hivatdsa

r c k i t i : Melt6bban

nem zarhatjuk le . . . at- es k i t e k i n t e s i i n -

kct, m i n t ha m e g a l l a p i t j u k , hogy a m i nemzedekunk

Maister-e

nem-

c i m u konyvenek i r o d a l o m k r i t i k a i reszet leke-

es Zold

Henrik-]e

Wilhelm

meg nem i r a t o t t m e g . " H a egy

alkoto atgondolja a termeles m a i felteteleit, semmit nem v a r hat vagy akar csak k i v a n h a t kevesbe, m i n t eppen az

ilyen

niiivcket. M u n k a j a ugyanis sohasem csupan a termekekre i r a iiyiil, hanem m i n d i g es egyszersmind a termeles eszkozeire is.
M;is szavakkal: termekeinek nemcsak erteket k e l l kepviselni11k, hanem

emellett, sot

ezelott

szervezo f u n k c i o t is be

kell

HJlteniiik. A szervezo erteket pedig semmi esetre sem szabad

propagandisztikus felhasznalhatosagara
I'.111 a tendencia

k o r l a t o z n u n k . Onmaga-

ugyanis meg nem teszi a m u v e t ertekesse.

Ihogy a k i t u n o Lichtenberg m o n d t a : nem az a fontos, hogy

773

v a l a k i n e k m i a felfogasa, hanem az, hogy m i v e v a l i k e f e l fogas

hatasara.

Sok

m i i l i k a felfogason, de a legjobb

sem

er semmit, ha nem teszi hasznossa h i r d e t o i t . A legjobb tendencia is hamis, ha nem k o v e t i a sziiksegkepp hozza tartozo
magatartas. E z t a magatartast pedig az i r o csak ott keszitheti elo, ahol valosagos

tevekenyseget

f e j t i k i : az irasban.

A tendencia tehat sziikseges, de sohasem elegendo feltetele a

m u v e k szervezo

f u n k c i o j a n a k : ennek ugyanis, s ma jobban,

m i n t b a r m i k o r , az i r o k o k t a t o - i r a n y i t o magatartasat is magaba k e l l f o g l a l n i a . Olyan

tanitja,

senkit

nem

alkoto,

tanit semmire.

aki

az irokat

semmire

nem

V a g y i s : a termeles modell-

je a m e r t e k a d o ; m i v e l csak az kepes ra, hogy a t o b b i termel o t a termelesre rairanyitsa, s mar j a v i t o t t apparatust bocsasson a rendelkezesere. M i n e l tobb fogyasztot i r a n y i t at az apparatus a termelesbe, minel tobb olvasot, i l l e t v e nezot formal
at k o z r e m u k o d o v e , annal tobbet er. E g y ilyen m o d e l l t , amelyr o l i t t csak utalasszeruen lehet szo, ismeriink i s : Brecht epikus
szinhazat.
M a is allandoan sziiletnek tragediak es operak, amelyek latszolag j o l fel t u d j a k hasznalni a rendelkezesre
apparatust, holott valojaban tokeletesen

alio szinpadi

e l a v u l t berendezest

szolgalnak k i . Zeneszerz6k, i r o k es k r i t i k u s o k -

i r j a Brecht

egyarant teljes tudatlansagban v a n n a k helyzetuk f e l o l , en-

nek pedig messze nem elegge figyelembe v e t t , es igen sulyos

kovetkezmenyei vannak. A z t hiszik, kezukben t a r t j a k az apparatust, h o l o t t f o r d i t v a igaz: az apparatus t a r t j a kezeben oket;
ok tehat olyan apparatust, olyan eszkozt vedelmeznek, amcl y i k - h i t i i k k e l szemben - mar nem a termelok szamara, hanem a termelok ellen szolgal." A t e r m e l o k ellen szolgalo eszkozze v a l t a szinhaz -

b o n y o l u l t gepezeteivel, m i l l i o statisz-

t a j a v a l , r a f i n a l t hatdsaival -

nem utolsosorban azert is, mert

belesodrodott es a termeloket is belekenyszeriti a f i l m m e l es

774

a r a d i o v a l szembeni remenytelen konkurrenciaharcba. E g y a

tiilsagig kielegitett reteg szinhaza ez, akar a magasabb m u veltseg, akar a szorakoztatas jegyeben f o l y n a k az

eloadasok;

a ketto kiilonben is komplementer, kiegesziti egymast.

Egy

retege, amely akarmihez n y u l is, n y o m b a n izgato ingerre alakitja. Pedig eleve elveszett hadallasbol i n d u l harcba:
nye csak

annak

a szinhaznak

lehet, mely

reme-

ahelyett, hogy

konkurrencianak tekintene az uj kozlesi eszkozoket, megprobalja a l k a l m a z n i oket, megprobal t a n u l n i tolttk, vagyis m i n t egy kolcsonhatasba lep v e l i i k . A z epikus szinhaz az ilyen k o l csonhatast tuzte k i c e l j a u l : a f i l m es a r a d i o fejlodesenek m a i
fokan ez az egyetlen korszeru torekves.
A kolcsonhatas jegyeben h a t r a l t vissza Brecht a szinhaz legosibb elemeihez. Joszerint mar magaval a p o d i u m m a l is beerte. L e m o n d o t t a nagyon k i t e r j e d t cselekmenyrol. Igy

sike-

riilt aztan szinpad es kozonseg, szoveg es eloadas, rendezo es

szinesz funkcionalis kapcsolatat

megvaltoztatnia. A z

epikus

szinhaznak, magyarazta, nem annyira cselekmenyeket k e l l k i bontania, m i n t i n k a b b allapotokat abrazolnia. A z allapotokhoz pedig ugy j u t el, m i k e n t ezt rogton l a t n i f o g j u k , hogy
megszakitja

a cselekmenyt.

songokra

emlekeztetek,

ame-

lyeknek fo f u n k c i o j a , hogy megszakitsak a cselekmenyt. V a g y is i t t -

t u d n i i l l i k a megszakitas

olyan eljarasmodot

elvevel -

tesz magaeva,

az epikus szinhaz

amelyet az u t o b b i

evek-

ben a f i l m b o l , a r a d i o b o l , a sajtobol es a fenykepezesbol ismertiink meg. A montazs eljarasarol beszelek; az, a m i t valamire r a m o n t i r o z u n k , megszakitja

annak

osszefiiggeseit,

ami-

re r a m o n t i r o z z u k . S r o v i d e n h a d d terjek k i arra, hogy ez az

eljarasmod

Brecht

szinhazaban

kiilonosen jogosultnak bizo-

nyul - sot i t t bizonyul tokeletesen jogosultnak.

A cselekmeny megszakitasa, amelynek okan Brecht a szinhazat epikusnak

nevezte, m i n d i g a kozonseg i l l u z i o j a n a k el775

leneben hat. A z az i l l i i z i o ugyanis hasznalhatatlan egy olyan

megjeleniteni. A kiserlet kozeppontjaban az ember a l l . A m a i

szinhazban, amelynek az a celja, hogy a valosag elemeit va-

ember;

lamino

nyosan didergo. D e hat ez adatott n e k i i n k : e r d e k i i n k , hogy

elrendezesi

kiserletben

hasznalja

fel. E

kiserletnek

tehat a r e d u k a l t ember,

megismerjiik.

hoz f o g u n k j u t n i , allapotokhoz, amelyek ebben vagy abban az

eredmenyt pedig igy fogalmazhatnank: a donto f o r d u l a t o k nem

a sajatjaink. A szinhaz nem hozza kozel a nezokhoz

elemzeseknek v e t j i i k

maga-

semmi esetre sem az elejen, hanem a v e g p o n t j a n : allapotokalakban

Vizsgalatoknak,

a hideg k i i l v i l a g b a n

annyira az esemenyek csucspontjan

kovetkeznek

ala.

Az

be, nem

is

ezeket az allapotokat, hanem eppen e l t a v o l i t j a 6t t o l i i k . Igy

erenyek es dontesek

aztan a nezo nem f o g , m i k e n t a naturalista szinhazban, meg-

szokasosabb lefolyasa soran, az ertelem es a beidegzes hata-

elegedetten

szemlelodni, hanem

rakenyszeriil, hogy

megdob-

indittatasara, hanem az esemenyek leg-

sara. A z epikus szinhaz a magatartas legkisebb elemeibol e p i -

benten ismerje f e l a valosagos allapotokat. A z epikus szinhaz

t i f e l , a m i t az arisztoteleszi d r a m a t u r g i a cselekves"-nek

tehat nem abrazolja az allapotokat, hanem mintegy felfedezi

vez. Eszkozei tehat j o v a l szerenyebbek, m i n t a

ne-

hagyomanyos

oket. Es ez a felfedezes eppen a tortenesek megszakitasa re-

szinhaze; s celjai is azok. Kevesbe az a szandeka, hogy a k o -

ven j o n letre. A megszakitas

inger:

zonseget erzelmekre - akar lazado erzelmekre - i n d i t s a ; tar-,

szervezo f u n k c i o j a v a n . M e g a l l i t j a a cselekmenyt - ugy keny-

tos hatast k i v a n elerni, gondolatokat k e l t e n i , amelyek a ne--

szeriti a nezot, hogy allast f o g l a l j o n a tortenessel,

szineszt

zot onnon eletenek a l l a p o t a t o l elidegenitik. S jegyezziik meg

pedig, hogy allast f o g l a l j o n a szerepevel szemben. Brecht veg-

mellekesen, hogy a gondolkodast jobban nem is lehet kezdeni,

so soron nem tett mast, m i n t hogy felfedezte,

m i n t nevetessel. A rekeszizom megtornaztatasa

i t t ugyanis nem izgato

m i k e n t lebet

egy a radioban es a f i l m b e n bevett modszert, a

tobbnyire

csak

divatos

fogasbol

cselekvesek

ra felhasznalni, vagyis ismet emberi tortenesse

ni. -

montazst,
abrazolasa-

visszaalakita-

Kepzeljek el a kovetkezo csaladi jelenetet: az asszony

eppen egy bronztargy utan n y u l , hogy a lanyahoz vagja,

apa meg az ablakot n y i t j a , hogy segitsegert kialtson.
a

az

Ebben

pillanatban belep egy idegen. A z esemenysor megszakad; he-

majd mindig

jobb gondolatokra serkent, m i n t a l e l k i megrendites. Es

epikus szinhaz b o v e l k e d i k nevetest k i v a l t o

az-

alkalmakban.

T a l a n f e l t u n t mar O n o k n e k , hogy noha gondolatmenetiink

vege fele j a r u n k , m i n d i g csak egyetlen kovetelest
t u n k az i r o v a l szemben:

tamasztot-

azt, hogy pontosan gondolja

vegig,

m i l y e n helyet f o g l a l el a termelesi f o l y a m a t b a n . E r r e az ismervre nyugodtan rahagyatkozhatunk, e merlegeles reven

i r o k el fognak j u t n i ahhoz, amin minden

i i t k o z i k bele: zavart arcok, n y i t o t t ablak, szetdult berendezes.

m a j u k legjobb ertoi fogjak elobb vagy u t o b b , s a leheto leg-

V a n azonban egy t e k i n t e t , mely elott m a i letiink szokasosabb

jozanabb

jelenetei

kifejezni. Ennek

sem fognak sokkal kedvezobb fenyben f e l t u n n i ;

az

szolidaritasukat

bizonyitasara

amelyet az i t t e n i Commune

epikus drama irojanak tekintetere gondolok.

A z epikus drama iroja a d r a m a i G e s a m t k u n s t w e r k k e l

erveles alapjan

vegiil

miilik,

az

lyette most az allapot t u n i k elo, s az idegen tekintete ebbe

vagyis szak-

a proletariatussal

felhoznek egy

peldat,

c i m u l a p b o l idezek. A lap k o r -

kerdest intezett az i r o k h o z : K i n e k a szamara i r O n ? "

Rene

l a b o r a t o r i u m i dramat a l l i t j a szembe. A maga m o d j a n a szin-

Maublanc valaszat es A r a g o n n a k a valaszahoz f u z o t t megjegy-

haz regi nagy eselyet u j i t j a f e l : azt, hogy a meglevot t u d j a

zcseit i d e z e m : Ketsegteleniil,

776

mondja Maublanc,

majdnem
777-

kizarolag polgari

olvasokozonseg

szamara i r o k .

Elsosorban,

mert ra is kenyszeriilok - M a u b l a n c i t t g i m n a z i u m i tanar v o l t a b o l adodo kotottsegeire u t a l - , masodsorban, mert magam is

polgari csaladbol szarmazom, polgari nevelesben

reszesiiltem,

polgari kornyezetben nottem f e l ; termeszetes hat, hogy elsosorban ahhoz az osztalyhoz szolok, amelyhez t a r t o z o m , amelyet a legjobban ismerek, s amelyet a legjobban megertek. E z
azonban nem jelenti, hogy irasaimmal a tetszesiiket k i v a n n a m
elnyerni, vagy eppen t a m o g a t n i a k a r o m oket. E g y f e l o l meg
vagyok gyozodve a r r o l , hogy a p r o l e t a r f o r r a d a l o m sziikseges
es kivanatos, masfelol pedig annal konnyebb, gyorsabb, sikeresebb es vertelenebb lesz, m i n e l gyengebb ellenallast taniisit
a burzsoazia . . . A proletariatusnak ma eppugy sziiksege v a n
szovetsegesekre a polgarsag taborabol, ahogy a tizennyolcadik
szazad polgarsaganak

a feudalis t a b o r b o l v o l t sziiksege

vetsegesekre. M a g a m e szovetsegesek koze szeretnek

szo-

tartoz-

ni."
A r a g o n a kovetkezo megjegyzest

fvizi hozza:

Elvtarsunk

i t t egy olyan kerdest v e t f e l , amely nagyon sok i r o t erint. Csak

nem m i n d e n k i eleg bator hozza, hogy szembenezzen

vele . . .

Kevesen l a t j a k olyan vilagosan a helyzetuket, m i n t Rene M a u blanc. E p p e n t o l i i k azonban meg tobbet k e l l k i v a n n u n k . . .

Nem

eleg, ha

-tussal egyiitt

burzsoaziat

beliilrol

g y e n g i t i k ; a proletaria-

k e l l h a r c o l n i u k , a burzsoaziat p e d i g le k e l l gyoz-

n i . . . Rene M a u b l a n c es sok mas i r o baratunk elott, a k i k meg

ingadoznak, o t t a l l a szovjet-orosz i r o k peldaja, a k i k k i l e p tek a burzsoazia taborabol, es a szocialista epites u t t o r o i v e
valtak."
Igy A r a g o n . D e hogyan lettek ezek az i r o k a szocialista e p i tes uttoroive? Bizonyara nagyon keseru harcok, nagyon nehez
v i t a k aran. A most eloadott gondolatok vegso soron ezeknek
a harcoknak bizonyos tanulsagat kisereltek meg leszurni. L e 778

nyegeben

arra

a fogalomra tamaszkodnak, a m e l y az

ertelmiseg magatartasa

k o r i i l i v i t a k tisztazasahoz

omsz

leghate-

konyabban j a r u l t hozza: a szakember fogalmara. A tisztazasnak abbol k e l l k i i n d u l n i a , hogy a szakember

szolidaritasa a

proletariatussal csak kozvetett lehet. A k a r m i l y e n jelmezt 61tottek is magukra az u j targyiassag kepviseloi es az a k t i v i s t a k , teny m a r a d t , hogy az ertelmiseg elenyeszo k i v e t e l l e l meg
proletarizalodasa reven

sem kepes

proletarra v a l n i . M i e r t ?

mert az ertelmiseg a polgari osztalytol olyan termeloeszkozt

k a p o t t a kezebe - a muveltseget - , amelynek p r i v i l e g i u m a e
reteget a polgarsaggal, s meg erosebben:

a polgarsagot e re-

teggel o k v e t l e n i i l szolidarissa teszi. Teljesen igaza v a n tehat

A r a g o n n a k , a k i - mas osszefiiggesben - azt m o n d t a : A f o r radalmar ertelmisegi mindenekelott onnon osztalya arulojanak
t u n i k . " E g y i r o arulasa' p e d i g magatartasanak

megvaltozasa-

ban a l l : tobbe nem abban latja a feladatat, hogy kiszolgalja

a termeloapparatust, hanem abban, hogy -

mintegy m e r n o k -

kent - ezt az apparatust a p r o l e t a r f o r r a d a l o m celjainak megfeleloen atalakitsa. E z persze kozvetett hatekonysagii tevekenyseg: ama tisztan d e s t r u k t i v i r a n y i i feladaton azonban, amelyre M a u b l a n c is meg sok elvtarsa az ertelmiseget

korlatozni

k i v a n j a , es azt hiszi, kenytelen k o r l a t o z n i , mindenesetre meszsze t i i l h a l a d . Kerdes persze, eljut-e a d d i g is az ertelmiseg, hogy
a szellemi termeloeszkozok tarsadalmiasitasat tamogassa? Lat-e
m o d o t arra, hogy a szellemi munkasokat magaban a termelesi f o l y a m a t b a n szervezze meg? V a n n a k - e javaslatai a regeny,
a d r a m a , a koltemeny atfunkcionalasara? M i n e l i n k a b b ezekre a f e l a d a t o k r a osszpontositja egesz tevekenyseget, m u n k a j a nak tendenciaja annal helyesebb, s igy - szuksegszeruen - techn i k a i minosege annal magasabb lesz. I l l e t v e a masik o l d a l r o l :
minel pontosabban tisztaban v a n a termelesi f o l y a m a t b a n elfoglalt helyevel, annal kevesbe j u t olyan gondolatra, hogy ,,a
779

szellem emberenek" erezze magat. A n n a k a szellemnek, amely

FRANZ KAFKA

a fasizmus neveben v a l i k megfoghatova, el kell tunnie. A z a

szellem, amelyik onnon varazserejeben bizva elfogadja a
siszta l i j a t , el fog

fa-

t i i n n i . M e r t a f o r r a d a l m i hare nem a k a p i t a -

lizmus es a szellem, hanem a kapitalizmus es a

proletariatus

kozott z a j l i k .
POR

780

P B T E R

F O R D i T A S A

Halalanak tizedik evfordulojara