ARMNIA.

Azt a hegyvidket, amely a kiszsiai flszigettl nyugatra terl el a Fekete-tenger s a Kaspi-tenger

kztt, Armninak (rmnyorszgnak) nevezzk. Ez az elnevezs a perzsa idkbl val. Az
asszrok Nairi fldjnek neveztk.

Armnia egsz Nyugat-zsinak legmagasabb fennskja.

Nmely ftlan skja 2200 m magasan van. Van tbb tengerszeme is. Legmagasabb hegye a 4883
mter magas Nagy Arart s tle nem messze emelked 3850 mteres Kis Arart. Az orszg
keleti rszn, klnsen a Kur s az Arexes folyk kztt vannak nagy, termkeny laplyok is.
Az orszg ghajlata ltalban nagyon hideg s a telek nagyon hosszak. Azok a npek, amelyek a
Kr. e. vezredekben Armniban laktak, nem eldei a ma rmnyeknek. A Van-t hegyvidkein
s az Araxes foly vlgyben az urartuk trzse lakott tbb llamot alkotva. Ezek kzl a Van-t
keleti partjn lv, amelynek Tuspa (ma Vam) volt a fvrosa, a kilencedik szzad ta nagy
jelentsgre tett szert. Van kirlyainak felirataibl, amelyek hazai nyelven vannak szvegezve
asszr krssal, kitnik, hogy az urartuk nem voltak sem szemitk, sem indogermnok.
Nyelvk kzeli rokonsgban van a mai georgiaiak nyelvvel (a dli Kaukzusban), akik az urartuk
utdai lehetnek.

Armnia legrgibb trtnete megbzhatatlan.

Az orszg tbb kis llamra

oszlott. Br az egyes trzsek nevt ismerjk, orszguk helyt nem tudjuk megllaptani. Az
asszr kirlyok mr korn meg akartk hdtani ezt a szomszdos terletet. I. Tiglatpilezr hdt
hadjratot indtott a Nairi orszgok fldjre. Tiglatpilezr kpmsa be van faragva a karkari
sziklkba.

Utdai meghdtottk Armnia legnagyobb rszt.

De az Armnia ellen vvott

harcok vgigksrik az egsz asszr trtnelmet s ezrt ezzel kapcsolatban fogunk rla
megemlkezni. Ezeknek a barbr s kegyetlen hborknak megvolt az a j kvetkezmnyk,
hogy az asszr kultrt bevittk ebbe a durva hegyvidkbe. Az asszr krs meghonosodott
Armniban s az armniai emlkeken krsos feliratok vannak.