OSZK

KUNOS I.

*

JANUA LINGUAE OTTOMANICAE.

NYELVTAN, SZÓTÁR, OLVASMÁNYOK

IRTA

L)R KUNOS IGNÁCZ,
KÖTETEM! M. TANÁR
A KEKET! KERESKEDELMI AKADÉMIA IGAZGATÓJA.

BUDAPEST. 1905.
A KELETI KERESKEDELMI AKADÉMIA KIADÁSA.

)

■<^>'v2-

■■

*

JANIJA LINGUAB OTTOMANICAE.

NYELVTAN, SZÓTÁR, OLVASMÁNYOK

IRTA

DR KÚNOS IGNÁCZ,
EGYETEMI M. TANÁR
A KELETI KERESKEDELMI AKADÉMIA IGAZGATÓJA.

BUDAPEST, 1905.
A KELETI KERESKEDELMI AKADÉMIA KIADÁSA.

/

k Hyomt- Wövaiiiknafltó·

í?9 ‘éVl

2<&

Homyánsz'ky V. cs. és kir. udvari könyvnyomdája Budapesten.

I

η β Ϊ

SIMONYI ZSIGMONDIAK,
SZERETETT MESTEREMNEK,
HÁLÁM ÉS TISZTELETEM JELÉÜL
A SZERZŐ.

\

ELŐSZÓ.
; oszmán-török nyelv mélyebbre ható megismerésére
akar e nyelvkönyvem szolgálni. Nyelvkönyvnek
azért neveztem el e kötetet, mert nemcsak nyelvtani fel­
dolgozást állítottam benne össze, hanem azon igyekeztem,
hogy mindazt a nyelvi anyagot egybegyüjtsem, mely az
oszmán-török nyelv lehetőleg teljes megismerésére vezethet.
E czélomat a következőkép igyekeztem elérni. Olvas­
mányokat állítottam benne össze, melyek a nép nyelvéből
kiindulva, fokozatosan m utatják be úgy a fejlettebb szépirodalmi nyelv és stílus különböző fajait, mint a tudo­
mányos irodalom mesterkélteiül termékeit. Ez utóbbiak
közt, tekintettel nyelvkönyvem sajátosabb feladataira,
kiterjeszkedtem a kereskedelmi és hivatalos stílus külön­
féle termékeire is. A népnyelv tüzetesebb megismertetése
czéljából felöleltem mindazokat a költői termékeket,
melyek a népköltészet mezején termettek. Az irodalmi
nyelv szemelvényeinek összeállításánál pedig tekintettel
voltam a különböző költői és prózai műfajokra és az eze­
ket kísérő bevezetésekben és jegyzetekben az újabb török
irodalom fejlődésének is némi képét igyekeztem adni. E
mellett úgy állítottam össze az egyes nyelvi mutatványo-

VI

kat, hogy a kiválóbb írók egész irodalmi működése is
lehetőleg kitűnjék belőle.
Az oszmán-török nyelv kétféleségét, a népit és az
irodalmit, azért kellett egymástól elválasztanom, mert jelen­
tékeny közöttük az eltérés. A népnyelv, egyúttal a sztambuli köznyelv, a tiszta és idegen elemektől lehetőleg men­
tes török nyelvet tükrözi vissza. Nem úgy az irodalmi
nyelv. Itten már idegen, főleg pedig arab és perzsa ele­
mek oly nagy számmal használatosak, hogy e nyelv tuda­
tos megértéséhez az arab és perzsa nyelvnek meglehetős
számú szóanyagát, sőt alaktani sajátosságait is ismerni
kell. Innen van, hogy nyelvkönyvemnek kétfelé osztott
nyelvtani része van. Az egyik rész, a tulajdonképeni török
nyelv grammatikai tárgyalását foglalja magában, míg a
második rész, melyet a II. számú függelék tartalmaz,
azokat az arab és perzsa nyelvtani, illetve alaktani sza­
bályokat tárgyalja, melyek az irodalmi török nyelv meg­
tanulásához feltétlenül szükségesek. És míg az előbbi
részben, vagyis a török nyelvtanban az összes magyarázó
példák kizárólagosan közmondásokból, tehát a legtisztább
népnyelvi anyagból vannak összeválogatva, addig az iro­
dalmi nyelvre vonatkozó szemelvényeket a török irodalom
r
termékeiből állítottam össze. Épp így választottam ketté
az olvasmányok fordításához szükséges szójegyzéket is.
A népnyelvi szövegek szójegyzékében csakis török eredetű
vagy pedig a népnyelvben már meghonosodott idegen szók
vannak összeállítva, míg az irodalmi nyelv szójegyzéke
főleg arab és perzsa szóelemekből áll, kiegészítve azokkal
a török eredetű szókkal, melyek a népies szövegekben nem
fordultak elő.
A nyelvi szemelvények legnagyobb része latin betűk­
kel van átírva. És míg a népies szövegek lehetőleg a

VII

népies kiejtést vagyis az élő nyelvet tüntetik föl, addig
az irodalmi szövegek inkább az iskolázottak kiejtését
követi, a nélkül azonban, bogy az arab és perzsa nyel­
vek sajátosabb hangjait fel akarná tüntetni. Értem első
sorban az olyan hangokat, melyek a török hangrendszer­
ben különben is ismeretlenek. Találhatók a közölt szö­
vegek közt olyan részek is, melyek úgy arab, mint latin
jegyes átírásban is megvannak. E kettős átírással az volt
a czélom, hogy mintegy áthidaljam vele azt a nehézséget,
melyet az arab írásnak a biztos olvasása, főleg a tanulás
kezdő fokán, okozni szokott. Átíratlan szöveget mintegy
hat ívnyit illesztettem bele nyelvkönyvem anyagába. Az
első három ív nem más, mint a kötet elején közölt népies
szöveg átírása, míg a többi rész a modern irodalom né­
hány fontosabb szemelvényét foglalja magában. Az első közle­
mény Kemál bej hadtörténeti művének, amagyar-töröktárgyú
Kanizsd-aak (Kanize) egy fejezete; a második az újabb
török irodalom legkiválóbb elbeszélőjének Szezdji bejnek
egy novellája; a harmadik a kiváló stilisztának Nádsi
tanárnak két tárczája; és végül az utolsó, a török idő­
mértékes verselésről szóló tanulmányból áll, a régibb és
újabb irodalomból vett költői szemelvényekkel tarkítva.
E hat ívnyi török szöveg első felét egy sztainbuli nyom­
dában nyomattam, míg a többit, hogy a különböző betű­
típusok megismerésére is alkalmat adjak, a hollandi (Leiden)
Brill cég műhelyében szedettem ki.
Külön fejezetet szenteltem a sokféle török írások
ismertetésére. Ezzel azon a nem kis nehézségen akartam
könnyíteni, melylyel a különböző és egymástól eltérő török
írások megtanulása jár. Az ezen fejezet szövegeiben egy­
úttal oly iratok megismerésére is alkalmat akartam adni,
melyek egy átlagos nyelvtan keretébe nem illeszthetők

Vili

bele. Ilyenek különösen azok a kereskedelmi és közgazdasági iratok, melyek közzétételével első sorban a Keleti
Kereskedelmi Akadémia hallgatóira kellett tekintettel len­
nem. A minthogy e tankönyv, melynek kiadását a vallásés közoktatásügyi minisztérium ügyszerető áldozatkészsége
tette lehetővé, főleg ennek az intézetnek a czéljaira ké­
szült. E mellett azonban szem előtt tartottam azt a tudo­
mányos feladatot is, hogy olyan nyelvkönyvet szerkeszszek meg, melyben az oszmán-török nyelv összes, úgy elmé­
leti, mint gyakorlati sajátosságai kifejezésre jussanak.
Budapest, 1905.

Kunos Ignács dr.

TARTALOM
1. Előszó.
2. Olvasmányok (átírással) :
Oldal
I. Népnyelv. 1. K özm ondások....................................................
5
2. Találós m e s é k .....................................................
9
3. B a b o n á k .................................................................... 14
4. N épdalok.................................................................... 16
δ. A d o m á k ...................................... .
. . .
26
6. Népszinjátékok...........................................................32
7. Népmesék.................................................................... 44
8. T örténetkék............................................................... 49
II. Irodalmi nyelv. 1. Mondások.......................................................... 55
2. Elbeszélő i r o d a l o m ................................................. 58
3. Dráma-irodalom...........................................................89
4. Költői irodalom.........................................................119
3. Szójegyzék (a népies szövegek szavai)............................
. . .
153
4. N y e lv ta n ....................................................................................................181
а ) Hangtan :
1. A török hangok j e l ö l é s e .................................... 186
2. A török hangok k i e j t é s e ...................................... 190
3. Hangváltozások.........................................................201
4. H angsúly................................................
207
б) Alaktan: 1. F ő n é v ...................................................................... 212
2. Melléknév...................................................................234
3. S zám n év .................................................................. 237
4. N é v m á s .................................................................. 242
5. I g e ............................................................................ 248
6. Igeképzés.................................................................. 287
7. Ig e n e v e k .................................................... . . 293
8. N é v szó k ép zés.........................................................307
9. Igei s z e r k e z e te k ....................................................321
10. Összetett s z a v a k ....................................................324
11. Határozó s z ó k .........................................................329
12. K ötőszók.................................................................. 338
13. Indulatszók . . .
345

Oldal

δ. I. Függelék (a török Írásmódok ism ertetése).............................
1. A rika í r á s ................................................
2. Rika és nesih-es í r á s .............................
3. Török iskolák p ro g ram m jai...................
4. Közgazdasági és kereskedelmi iratok . .
5. Oklevelek.....................................................
6. Török í r á s o k ...........................................
6. II. Függelék (a török irodalmi nyelv alaktani sajátságai) . .
1. ír á s je le k ....................................................
2. Az arab n é v e l ő ......................................
3. A névszó .....................................................
4. Az arab és perzsa genitivus-szerkezet .
5. Arab többesek arab melléknevekkel . .
6. Az arab kettösszám .................................
7. Perzsa többesszám. Arab többesszám . .
8. Tört tö b b e ssz á m ......................................
9. Arab s z ó k é p z é s ......................................
10. Melléknevek képzése ragok által . . .
11. Arab és perzsa s z á m n é v ........................
12. A török időszámítás . . .
. . . .
13. Arab n é v m á s o k ...................
. . .
14. Arab igealakok k é p z é s e ........................
15. Perzsa szóképzés......................................
16. A perzsa i g e ...........................................
17. Összetételek................................................
18. Perzsa e l ö l j á r ó k ......................................
19. Arab elöljárók...........................................
20. Arab határozók...........................................
7. Szójegyzék (az irodalmi szövegek szavai) .
^
.
8. Olvasmányok (török írással):
I. Népnyelv. 1. Közmondások (atalar s ö z ü ) ...................
2. Találós mesék (b ilm e c e )........................
3. Babonák (koga kari lakîrdîsî) . . . .
4. Máni-dalok . .
5. Népdalok (türkü)
6. Adomák (lataif)
7. Karagöz ojunu .
8. Orta ojunu . .
9. Népmesék (masai)
10. Történetkók ( h i k j a j e ) ......................
II. Irodalmi nyelv. 1. Kanize (Kanizsa) irta Kemál bej .
2. Kediler (Macskák) írta Szezáji bej . .
3. Sairlar (Költők) irta Muállim Nádsi
4. Osmanf aruzu (Török verstan) . . .

350
354
362
366
373
404
414
429
431
433
434
435
438
439
440
441
445
447
449
451
454
455
460
461
462
464
465
467
469
2

7

11
13
17
24
31
36
45
50
53
63
70
74

TOROK OLVASMÁNYOK.
NÉPNYELV.
— Kaba dili. —

BEVEZETÉS.
Olvasmányaimnak a czélja, a mai török (oszmán)
nyelvnek a bemutatása. K ét részre kellett ezért osztani
a szövegeket, egy népnyelvi (kaba dili) és egy irodalmi
nyelvi (inge dili) részre. A népnyelvi rész a ruméliai, illetve
a sztambuli nyelvjárást tükrözi vissza, vagyis az oszmánli
közbeszédet. Az irodalmi nyelv részébe pedig olyan szö­
vegeket állítottam össze, melyek a napjainkbeli irodalom
nyelvi állapotát mutatják. Tudva levő dolog, hogy a nép
és irodalmi nyelv közt, nemcsak szókincs, hanem mondat­
szerkezetek tekintetében is, mily nagy a külömbség. Míg
ugyanis a nép nyelve az eredeti török szókincset őrizte
meg, addig az irodalmi nyelv főleg az arab és perzsa
nyelv hatása folytán, oly idegen egyveleggé alakult, mely
magának az írást nemtudó töröknek is teljesen idegenül
hangzik. Divattá vált az irodalomban, hogy egyes török
kifejezéseket, akár volt rá szükség akár nem, arab esetleg
perzsa szókkal helyettesítettek, és a mellett a törökös mondat­
szerkezeteket is úgy átalakitották, hogy inkább az arab
nyelv sajátságaihoz illeszkedjenek.
Ilyen nyelvet tükröz vissza a törökök hatszáz éves
irodalma. És csak újabb idő óta, a hatvanas évektől kezdve
indult meg egy üdvös mozgalom, mely a nyelv reformját
úgy akarja megvalósítani, hogy a még meg nem hono­
sodott arab és perzsa szókat, vagyis azokat, a melyek
alaki vagy tartalmi elváltozásokon nem mentek át, török
eredetű szókkal cseréli fel. Ehhez járult, hogy épp e moz­
galommal egy időben, az európai irodalom különböző mű­
fajaival is megismerkedtek, és jórészüket a török iro­
dalomba is átültették. íg y támadt lassanként egy újabb

4

irodalmi nyelv, melylia a múlt hagyományaival teljesen nem
is szakított, mégis közelebb hozta az élő vagyis a nép­
nyelvet az irodalmihoz, és a költői műfajokat az euró­
paihoz. E korszak a török irodalom nemzeti újjászületé­
sének a korszaka. Ebből az újabb irodalomból válogattam
össze azokat a költői szemelvényeket, melyek egyrészt az
irodalmi nyelv mai állapotát tükrözik vissza, másrészt
pedig ez újabb irodalom kiválóbb képviselőivel és költői
termékeivel is megismertetnek. Minderről az egyes olvas­
mányok végén bővebben és kimerítőbben lesz szó.
Ezúttal még csak azt említem meg, hogy a szöveget
fonetikusan, vagyis az élő kiejtéshez híven írtam át. De
itt is némi külömbséget kellett tennem a népi és az iro­
dalmi szövegek közt. Míg ugyanis a népnyelvi szövegek,
melyek nagyobbára a saját gyűjteményemből valók, a népies
kiejtést és a sztambuli nyelvjárást tükrözik vissza, addig
az irodalmi szövegekben nem annyira a kiejtés hűségére,
mint inkább a leirott anyag átírására törekedtem. Termé­
szetesen olyan mértékben, a hogyan az idegen (arab és
perzsa) szókat a török hangszervezet elolvasni, illetve kiejteni
képes. így például az arab ain (torok) hangot, melyet a
török csak leírni tud, kiejteni pedig nem, azzal a jelöléssel
helyettesítettem, melylyel a török ajk ki szokta ejteni.
Részletesebb felsorolásukat e helyütt nem is tartom szük­
ségesnek.
Szövegünkben a következő átírások fordulnak elő.
Az s, i, 6, s és é hangok a mi kiejtésünk se, dzs, cs,
zs és s hangjainak felelnek meg. Ezen kívül a χ, hang
a eh' (kh), a γ pedig a lágy g (gh) á tírá sa ; a vonással
jelzett hang pedig, p. ba’a, cVnra, az előbbi γ hangnak a
további meggyengülése. A magánhangzók közül az %,
a magyar i mélyhangú mássát jelöli, a hosszú m agán­
hangzókat pedig e, <">, ü, i továbbá a, ö, ü, i, módjára
írtam át. A hangsúlyt, minthogy e kérdés még tisztázva
nincs, ezúttal mellőztem.

Kimos Igndcz.

1. Közmondás ok.
— Atalar sözü. —
l.I t $r&r kervan geçer.
Borğsuz bir Allah.
Doyru söz ağı-dîr.
Altun pas tutmaz.
5. Küçük tas bas jarar.
Ev alma komşu al.
Ben demek sejtan demek.
El eli juvar, iki el jüzü juvar.
Ğok karînğa deveji öldürür.
10. Sinek pekmezğiji tanır.
Ujujan köpeji ujandırma.
Ağlîkdan kimse ölmez.
Balık basdan kokar.
Bir gemide iki kapudan olmaz.
15. Haği hağiji Mekkede bulur.
Arslandan doyan arslan-dîr.
Bir bulut ile kıs olmaz.
Alnı acık jüzü ak.
Armud ayağından uzak düşmez.
20. Kimine haj haj, kimine vaj vaj.
J?ıcak kendi kınını kesmez.
Her kus kendi juvasıni bejenir.
Dılenğinin torbası dolmaz.
Allah bana, ben-de sana.
25. Her Jusuf güzel olmaz.
Adamak ile mal tükenmez.
Kendi çalar, kendi ojnar.

6

Atılan ok geri dönmez.
Armud pis aYzıma düs.
30. Attan (at-dan) düşene tımar, deveden düşene mezar gerek dir.
Ateş kıs gününün mejvesi dir.
At jerine esek baYİadı.
Ağ ölmekden tok ölmek jek dir.
Az söjlemek cok söjlemekten evvelâ dir.
35. Aralarından kara kedi geçti.
Ağ: dojmam, tok: ağıkmam, sanır.
Asılağak sııja boyulmaz.
A'/lamajan coğuYa meme vermezler.
Aksam ise jat, sabah ise kalk.
40. Akşamın isini sabaha brakma.
Aj gördümse bajram et.
Isıran it dişini göstermez.
Érteje kalan arkaja kalır,
iki arslan bir posta sıymaz.
45. iki kılığ bir kına girmez.
Uğuz etin jahnısı tatsız olur.
Bakan göze jasak olmaz.
Öksüz coğuk göbejini kendi keser.
Bal tutan parmaYinı jalar.
50. Bir ok ile iki kus vurulmaz.
. Bahsıs atîn dişine bakılmaz.
Bugün bana ise jarın sana.
Büjük basın büjük olur aYrîsl.
Parajı veren çalar düdüjü.
55. Tenğere juvarlandî kapaYinî buldu.
Çabuk veren iki verir.
Dikenden gül biter, gülden diken.
Sonra gelen kapuju kapar.
Dünjada eken ahrette (a^retde) biçer.
60. DoYinadan coğuYa kaftan biçilmez.
Topal ile gezen aksamak öjrenir.
Arab araba: jüzün kara, demiş.
Tutulmajan ογηι bejden άογίΌ.
Sürüden ajrılan kuzuju kurd kapar.

65. Giden ayamız, gelen paşamız.
Mejve ayağından uzak diismez.
Mejvesini je-de ayağını sorma.
Vakitsiz acılan gül tez solar.
Hem zijaret hem tüğaret.
70. Joldan kal, joldastan kalma.
Ata dost gibi bakup düşmen gibi binmeli dir.
Anasına bak kızım al, kenarına bak bezini al.
Eski pamukdan bez olmaz, kötü demirden kılığ olmaz.
Çingeneden çoban olmaz, jalıudiden pehlivan.
75. Tausan daya küsmüs, dayın haberi olmamış.
Kimin arabasına binerse, onun türküsünü çalar.
Körün j anına varırsan, sen-de bir gözünü kapa.
Jokarı tükürsem bıjîyîm, asayı tükürsem sakalım.
Ak köpek kara köpek, ikisi-de köpek dir.
80. Ej abdal ej dervis, para ile biter her is.
Bugün-kü jumurta jarın-ki tavukdan eji dir.
Horoz cok olan jerde sabah gec olur.
Kişi jorganına göre ajayını uzatmalî-dîr.
Gözden ırak olan, gönülden-de ırak olur.
85. Veresije sarab içen, iki kerre sarhos olur.
Jatan arslandan gezen tilki eji dir.
Kızım sana söjlijorum, gelinim sen dinné.
Allahdan korkmajandan korkulur.
Sen efendi, ben efendi, atı kim tımar ede.
90. Karınğadan ibret al, jazdan kıs! karsılar.
Karaja sabun, delije öjüt nejlesin.
Ujujan jîlanın kujruyuna basma.
Ev sahibinin bir evi, kırağının bin evi var.
Kirk jılda bir, karı sözü dinnemeli dir.
95. Her horoz kendi küllüjünde öter.
Cok jasajan 6ok bilmez, cok gezen cok bilir.
Karga karganın gözünü ojmaz.
Jalanğînın evi janmıs, kimse inanmamış.
Öksüze ağır cok amma ekmek verir jok.
100 Komşunun tavuyu komsuja kaz görünür,
karısı kız görünür.

8

105.

110.

115.

120.

Isin bilen, esin bilen, asın bilen, fakir olmaz.
Arsızın jüzüne tükürmüşler, jaYmur jaYİjor, şanmış.
Araba kîrilîn|a, jol gösteren cok olur.
Garib kusun juvasînî Allak japar.
Eseji evvel baYİa, sonra tanríja ısmarla.
Ortalık tavukdan jalınız jumurta jek-dir.
DaY jürü daY jürü, daY jürümezse abdal jürü.
Esek derisinden post olmaz, urum ermenije dost olmaz.
imam evinden as, ölü gözünden jas.
Kör pazara varmasın, pazar körsüz kalmasın.
Cok mejve veren aYağa cok tas atılır.
Tekkeji beklejen corbajı içer.
Sen celebi ben celebi, atı kim timar ede.
Bülbülü altun kafese kojmuslar, ah vatanîm, demiş.
Tembelin biri armud aYağı altında jatrnîs. armud pis, aYzîma
düs, demiş.
Akçenin gittijine bakma, isin bittijine bak.
Ijneji evvel kendine sok, sonra öuvaldîzı ele.
AnÜajana sivri-sinek saz olur, annamajana davul zurna
az olur.
Alet isler el öjünür, kılîğ keser kol öjünür.
Altını sarafa sor, gevheri kojumğuja.

Jegyzet. Atörök közmondásoknak legelsőösszegyüjtőjeS in a s i
az újabb török irodlom egyik kiváló alakja volt. Az ő gyűjte­
ményének kritikai és párhuzamos idézetekkel ellátott feldolgozását
adta ki újabban E b u z r Z ia T evfik bej .Zurub-i emsal-i osmanije1
czímen. E gyűjtemény azért is becses, mert az egyes közmon­
dások összes változatait is felsorolja, sőt idézi a régibb költői
irodalomnak rokon vonatkozású, és az egyes közmondásokkal
összefüggő helyeit is. Egy másik gyűjtemény A h m e d V e fik p a s á tó l
ered, a nagyvezér-irótól. a ki ,Atalar sözü1 czímen adta ki köz­
mondásait, melyek angol fordítással is megjelentek. E közmon­
dások majdnem mindegyikében ritmus, itt-ott alliteratio is v an ;
rímek hol a sorok végén, hol sor középen vannak. A ritmus a
mi közmondásaink ütemével egyezik. Az azóta megjelent gyűjte­
mények e két kötetből vannak kiválogatva, és a török népnyelv
legtöbbje is e közmondások révén vált ismeretessé. Kisázsiában
nekem volt alkalmam ily közmondásokat gyűjteni (1. Kisázsia
török nyelvjárásai ez. dolgozatomat).

efe n d i,

2. Tal ál ós mesék.
— Bilmeğe. —
1. Ayzindan tuttum, dibine kadar teptim : — dizme.
Allah japar japîsînı, pıcak acar kapusunu: — karpuz.
Alcağîk bojlu, kadife donlu : — patlîğan.
Altı mermer üstü mermer, içinde bir gelin ojnar : — dil.
5. Altı tahta üstü tahta, içinde bir kanlı softa :
pîcak.
Ata biner, ajaklarîm sallar : — makarna.
Baylarım gider, cözerim durur : — çarık.
Ben giderim o gider, o benden ileri gider : — gölge.
Bes paralık nisadır, dört köseji kuşadır : — mum.
10. Bir ayağda bes jemis, ikisi güneş görmüş, ücü-de hic gör­
memiş : — bes namaz.
Bir kuşum var kahve rengi, kahvelerde çalar dengi, dur
birazğık jaz gelsin, kuşumun kejfi gelsin: — pire.
Bir kücüğük arabğîk, basînda-dır tablağık : — çivi.
Biri inil biri jokus, bunu bilmejen öküz : — köprü.
Dam üstünde kâdi gibi, gözleri var ğadı gibi: — bağa.
15. Daydan gelir day gibi, kolları budak gibi, ejilir-ki su ice,
bayırîr ölak gibi: — rüzgjar.
Etimi je götümü je, götümden çıkanı j e : — tavuk.
Gökten düşer atışır, jere düşer jap ısır: — kar.
Jer altında babam bas!: — lahana.
iki jüzlü bir kişi, dajma dönmek dir isi, iki kimseleri var,
biri erkek biri dişi: — dönme dolab.
20. Jazîn dalda, kısın gölde : — turşu.
Jedi delikli tokmak, bunu bilmejen ahmak : — insan.

10

Jer altında kazan k ajn ar: — karînğa.
Jer altında paslanmaz, at üstünde seslenmez : — altın.
Kalkın kızlar jatalîm, kılı kıla katalım: — kirpik.
25. Karsıdan baktım al, janına yardim bal, aYzîma attım dal
kirez.
Kat kat dir amma katmer dejil dir,
kırmızı amma elma dejil dir,
jenilir amma jemis dejil dir: — sovan.
Mavi atlas, ijne batmaz,
makas kesmez, terzi dikmez: — gök.
Nar tanesi, nur tanesi,
dört kösenin bir tanesi: — kjâbe.
Ne jerde dir, ne gökte dir,
her gün onun indinde d ir: — isim.
30. O jani tahta, bu jani tahta,
icinde-ki kanlı softa : -— pîcak.
O ne dir ki su içinde seslenir,
dilberimin pusesine jaslanır,
dem çektikçe janar tüter sinesi,
üfledikçe gark olur sefinesi: — nargile.
Öte divar beri dıvar,
padişahın küçük kızı,
gîldîr-gildîr jufka acar: — fare.
Sarî-dir safran gibi,
okunur kuran gibi,
jâ bunu bilirsin,
jâ bu geğe ölürsün: — altın.

11

Sarı-dir sarkar,
düşerim deje korkar: — ajva.
35. Sari tavuk dalda jatîı·,
dal kırılır jerde jatır: — ajva.
Sejirttim çıktım tepeje,
ajâm battı küpeje: — çizme.
Selam alejk ej kişi,
ne erkek dir ne dişi,
Mısırlan saraj isi: — kadın a'cası.
Sıra sıra söjütler,
bir birini öjütler: — dis.
Soktum kustu,
Ğektim küstü: — ğezve.
40. Suja düşer, ıslanmaz: — güneş.
Su karsıda bir taj oturijor,
biri kalkup bir oturijor: — teraze.
Çarşıda olmaz, mendile konmaz,
ondan tatlı bir sej olmaz: — ujku.
Çarşıdan aldım bir tane,
eve geldim bin tâne: — nar.
Taka tak tak, lime lim lim,
lime lu ha, jine tak ta k : — hallaç.
45. Tarlada biter, makine büker,
sabah jüzünü öper: — havlu.
Ufağık kuşlar, Bavdadda isler,
kendisi japar, ele baYÎslar: — bal arısı.

12

Uc jüz altmış alti lejlek,
kırk sekiz juvasî,
oniki jumurtası.
iki çıkar jaurusıı: — iki bajram.
|>anî jok-tur nefesi var,
geğe gündüz küllükte jatar: — körük.
Şansız doyar ğanlanır,
kendi etini jer, tavlanır: — ğiv-ğiv.
Adama.
Ahbab ile je ic ejlen,
düşmene mal adam a;
ğanımî kurban edejim,
asıl-zade adama.
50. Alemi.
Mevlam güzel jarattise,
demedi jak alemi;
jakarsan salt beni jak,
jakma bütün alemi.
Ara-bana.
Joruldum jolda kaldım,
binejim arabana;
esmerden aldım arzum,
bir bejaz ara bana.
Asmaja.
Bülbül kanadın kırılsın,
nicün kondun asm aja;
ben jerimden ajrîlamam,
getirseler asmaja.
\

Açalı.
Eridim hilal oldum,

13

sana sırrım açalı;
her gelen sana konar,
sende ne var a cali.
Bendinden.
Ağeb askın, söner-mi.
içsem suju bendinden;
bir imansız jár iéün,
cîkajım-mî ben dinden.
55. Birgünes.
Jârîm senin kasların aj,
gözlerin-de bir güneş;
ben bu dertten ölürsem,
gel mezarım bir gün es.
Dalarım.
indim ask derjasına,
jar jüzer ben dalarım;
günden güne artijor,
su benim sevdalarım.
Jegyzet. B ilm e c e -nek ( b ilm ek .tudni1 igéből képezve) hívja a
török a népies találós meséket. Leginkább asszonyok között diva­
tozik, és a meséken kívül ezekkel szórakoztatják a gyermekeket. Meg­
annyija ritmikus és rímes, itt-ott alliteratiós is. Tartalmuk és formájuk
ugyanolyan, mint a mi találós meséinknek a tárgya és alakja.
Divatba van még a p n n a s l l vagyis szójátékos b ilm ece, melyben
egyazon szónak kettős értelme van, és épp a jelentés különfélesége adja a mese megfejtését. Ez utóbbi faj rendesen négy soros
kis versekből áll, és a kettős értelmű szócska a második és
negyedik sor végén van. A verset magán ezen a szón szokás
megkezdeni, (1. 49—56. számuakat), és nem ritkán történik, hogy
egy ráillő verset illetve szójátékot legottan reá rögtönöznek. A bilmegéknek egy teljesebb gyűjteménye ,Török népköltési gyűjte­
ményemben1 található.

3. Babonák.
— Koğa karı lakırdısı. —
1. insanın gözü uğu kımıldarsa — sevinir.
Üstünde dikiş diken — aklına zarar eder.
Geğe sakız cijnejen — ölü eti cijnemis olur.
Pazar-ertesi günü tıraş olanın — evladı ölür.
5. Geğe sacını tarajanın — kısmeti kesilir.
Mangalda bir kömür dik durursa — müsafir gelir.
Jemek tabâ’na ekmek düserse — ağ bir müsafir gelir.
Geğe ateşe elma kabuvu atarsan — Zümrüt Anka kuşu inki­
sar eder.
Üstüne düjiim balananîn — kısmeti balanîr.
10. Gitti jerde sofraja rast gelenin — kajn-anası öok sever.
Güvej geğesi gelin ile güvejden hangisi öbürünün ajâ’na
basarsa — onun sözü üst olur.
Evde ıslık çalarsan — sejtanlar gelir.
Mangala tık-tık vurursan — kıs zijade olur.
Hamamda kurna dibine isejen — rujasînî seçemez.
15. Besiji bos iken sallarsan — coğün karnı ârır.
Sabah ağ karına kara üzüm jejeııin — aklî zijade olur.
Üzerime gerinme — ayırlıln bana gelir.
Erkek sakız cijnerse — köse olur.
Bir adama kırk gün ne denirse — o olur.
20. Sofra basında türkü söjlersen— ekmekçinin kızına âsik olursun.
Her őersembe tıraş ol mal adet eden — zengin olur.

25.

30.

35.

40.

Tütün ekerken nsurursan — tütün sert olur.
Sofrada sahan bulusîyı sîyîranîn — karîsî güzel olur.
Doyururken kimin jiizüne bakarsan — coğuk ona benzer.
İnsanîn say avuğu kasınırsa — para gelir, sol avucu kası­
nırsa — para gider.
İnsanîn kula’î éinlarsa — hajîrlı bir haber alır.
İnsanî hîökırîk tutarsa — birisi onu anmış olur.
Üzerime kusa’ınî balama — kısmeti balarsın.
Altın gürürsen — dostunu göreceksin.
Ejer seni arı sokarsa — düşmen sana hijanetlik eder.
Enfije kutusunu gördüjünde — jeni dost kazandın, ja kaza­
nacaksın.
Ejer gelin esbabı kesersen — hajırsız haberler dir.
Keçi rujalanırsan — düşmenin seni kepaze edecek.
Mektub gönderirsen jahod alırsan — uzakta olan hısımlarından
hajırlî haberler alacaksın.
Berber görürsen — hajırsız adamla tutuşacaksın.
Çanak rujalanırsan — ejilik gözetle.
Sarılık gözünü kaplarsa — keskin sıtmadan korkulu-sun.
Ejer raki içersen — bütün sevincin ağılıya gelir.
Ruba jıkarsan jahod dikersen — eji ınüzde dir.
*

Jegyzet. Az efféle babonás mondásokat ko%a k a r i la k ir d is i
vagyis öreg asszonyok beszédjének- nevezik. Főleg azért, mert
leginkább az idősebb asszonyok szokták a beszédjükbe szőni. Ilyen
néven nevezik általában a népies meséket, dalokat főleg a ,máni‘
nevezetűeket. és mindazokat a népies termékeket, melyeket a téli
esti ta n d ır (kályha-asztal) mellett, főkép asszonyok és gyermekek
mulattatására mondanak el. A ta n d lr t egy nagy szőnyeg félével
takarják be, melléje kuporodnak, és úgy űzik el a hosszú esték
unalmait. Ily babonák gyűjtésével tudtommal még senki sem
foglalkozott, az itten közölteket is csak nagy üggyel-bajjal tudtam
össze szedegetni. — A 29—40 számuak álomlátásokat magyaráznak.
Egy görög átirásos kis füzetben találtam őket, és néhányának a
közlését már ritkaságuknál fogva is érdemesnek találtam.

4. Népdalok.
I. Négysoros dalok.
— Mâni. —
1. Aja bak jildíza bak.
Damda duran kıza bak,
Aj benim jıldîz benim,
Damda duran kız benim.
*

Aksam oldu nejlejim,
Derdim kime söjlejim,
Gözüm dikeni aksam,
Seni jârsîz nejlejim.
*

Aksam oldu ikindi,
Mum şamdana dikildi,
Ellerin jârı geldi,
Benim bojnum büküldü.
*

Asmada üzüme bak,
Betime-benzime bak,
Herne kadar sevmezsen
Gülerek jüzüme bak.

Bir dalda iki kiraz,
Biri al biri bejaz,
Esmerden arzum aldım,
Saramadım bir bejaz.

Kaleden inijordum,
Cayırsan gelijordum,
Derdinden kibrit oldum
Üflersen janijordum.
*
Karanfil-im sarkarım,
Açılmaya korkarım,
Jâr kapuja gelince,
Mejit olsam kalkarım.
*

*

Elmajî pıcakladîm,
Dörd jana saeakladîm,
Jarı kojnumda sandım,
Jastıyî kucakladım.
*
5. Gök jiizü míivi kaldı,
Kus uçtu jauru kaldı,
Anahtar jâr kojnunda,
Göjnüm kilidli kaldı.

*

10. Karsıda jeni japî,
içinde demir kapu,
Beni járdán ajıran,
Dilensin kapu kapu.

17

Jemenimin jesili,
éimdi buldum esimi,
Jemenim sende dursun,
Sil gözünün jasınî.
*

Küp dibinde unum var,
Allahtan umudum var,
O kızğâz benim olursa,
Dedelere mumum var.
*

Baya gittim nar iöün,
Gül kopardım jâr icün,
Analar kız doyurmuş,
Deli-kanlılar icün.
*

Rafta-ki üzüme bak,
Kasıma gözüme bak,
içerden dargın isen-de,
Gülerek jiizüme bak.

Bahéelerde idrisah,
Boju uzun kendi âah,
iki gönül bir olsa,
Ajıramaz padişah.
*
Bahçelerde sarımsak,
Saıîm-sarîm-sarîlsak,
ikimiz bir döşekte,
Bajîm-bajîm-bajılsak.
*
5. Bahçelerde saz olur,
Gül açılır jaz olıır,
Ben jârıma gül demem,
Gülün ömrü az olur.
*

*

20.

Su gelen kimin kızı,
Fereğesi kırmızı,
Sakayında bir gül acmıs,
Sandım seher jıldîzî.
*
Tas üstüne tas kojdum,
Bir jastıya bas kojdum,
Jarîm geleğek deje,
Say janîmı bos kojdum.
*
Uzun uzun selviler,
Nicün jemis vermezler,
Simdi-ki kızlar fındıkçı,
Sevda ne dir bilmezler.
*

Aj doyar asmak ister,
Bal dudak jasmak ister,
Su benim deli göjnüm,
Jâre kavuşmak ister.
*

Aksam oldu gün san,
Kojnumda sandım jarî,
Uj andım hajai imiş,
Ayladım zârı-zârı.
*

Aj ajdın-dîr varamam,
Bir deste gül olamam,
Aj buluda girerse,
Baylasalar duramam.
*

Altını sarat' bilir,
Jaıamî ğerrah bilir,
Ben seni sevdijimi,
Güzelim Allah bilir.
*
2

18

25. Anne ben dervis-mi-jim,
Abalar gijmismijim,
Jârîm eller sarijor,
Ağeb ben ölmüsmüjüm ?
*
Armud dalda kurur-mu,
Giden gemi durur-mu,
ikimize bir jastık,
Ağeb nasıl olur-mu?
*
Ateşim var külüm jok,
Bülbül oldum dilim jok,
Ben bu derde düşeli,
Avlamadık günüm jok.
*

30. Entarisi pembeden,
Lekke oldu gijmeden,
Jaktîn beni kül ettin,
Onbesime girmeden.
*
Gökte jıldız bin tane.
Elmas ister gerdane,
Benim gibi kul gerek,
Senin gibi sultana.
*
Karanfil-sin kararın jok,
Konğe gül-sün timarîn jok,
Ben seni öoktan severim,
Senin benden haberin jok.
*

Bahçelerde portokai,
Jârîm gitme burda kal,
Mektebliler dururken,
Kjatiblere kim bakar.
*

Mâvilim kîjma bana,
Kurban olajım sana,
Jılda kurban bir olur,
Hergün kurban-ım sana.
*

Bu gün ğumâ günü-dür.
Jüküm bu'fdaj unu-dur,
Ergene gönül verme,
Evlenirse unudur.

Öjle ile ikindi,
Mum şamdana dikildi,
Ellerin jârı geldi,
Benim bojnum büküldü.

Jegyzet. A török népdal-költészet legegyszerűbb megnyilatko­
zása, a «íám-nak nevezett, négysoros dalocska. A m â n i szó, értelmet,
gondolatot1 jelent, és mindegyike egy-egy szerelmi vagy érzelmi
nyilatkozatból áll. Mánit mondani vagy dobni (m â n i a tm a k ) annyit
jelent, mint szerelmet vallani. Főleg a háremben, asszonyok közt
teremnek e dalok, összegyűjtik, leírják őket és egy kis zacskóba
rakják a máni-zacskóba (m â n i to rb a sı ), a honnan alkalom adtán
kiszedegetik, és egy-egy legényre vagy leányra ráolvassák (1.
,Anatóliai képek‘ ez. lítleirásomat). E négysoros dalok rendesen
nyolcz, még gyakrabban, bét szótagból álló verssorokból állanak,
melyeket 4-(—
4 illetve 4—
j—
3 szótag oszt fel a mi költészetünkkel
teljesen egyező ütemekre. A rímek rendesen párosak.

19

II. D a l o k .
— Türkü. —
1.

Plevne dedikleri küçük kasaba,
Rus askeri cok-tur gelmez hesaba,
Kesilen kelleler almaz kasaba.
Plevnenin içinde ordu kuruldu,
Osman pasa sol jamndan vuruldu,
Kırk bes bin askerle jesir tutuldu.
Tüfengimin uğu gümüşten isli,
Sırma bîjîklarım çürüdü düştü,
Dil bilmez kazaklar basıma üstü.
B. Giderim validem balkan tükenmez,
Arkama bakarim imdadım gelmez.
2.
Ej gaziler jol göründü,
Jine garib serime,
Daylar taslar dajanamaz
Benim âh-u zârime;
Kal selamet kömür gözlüm,
Bir jana sen birde ben.
Dün geğe jar hanesinde
Jastî|a 7 im tas idi,
Altım toprak üstüm japrak
Jine göjnüm hos idi,
Bir elim jârım kojnunda
Bir elim bosa gitti.
2'

20

Ben havada uçar iken
Αγ ile tuttun beni,
Ben pahamı bilir iken
Bir pula sattın beni,
Ne kapuda kul ejledin
Ne âzâd ettin beni.
3.
Kızım sana hotoz âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kızım sana potin âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kız seni ko|aja verem,
— <5 an babağâm ğan ğan
Kızım sana éorab âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kızım sana sahat âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kızım seni ele verem,
— |)an babağâm ğan ğan
Kızım sana jiizük âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kızım sana küpe âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kız seni kjatibe verem,
— ,3 an babağâm ğan ğan
Kız sana bilezik âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kızım sana inği âlâm,
— Jok babağâm jok jok
Kız seni güzele verem,
— ille bu pek ğan. —■

21

4.

Ütme bülbül ütme jaz behar oldí,
Bülbülin figanı baYrîmî deldi,
Gül alıp satmanın zemani geldi.
Aldı nemse bizim nazlı Budini.
kesmelerde abdes alınmaz oldı,
«Ramilerde namaz kılınmaz oldı,
Mahmur olan j erler hep harab oldı..
Aldı nemse bizim nazlı Budini.
Budinin içinde uzun carsısı,
Orta jcrde Sultan Mehmed ğâmisi,
Kjabe süretine benzer japısı.
Aldı nemse bizim nazlı Budini.
(^ebhane tutustı aklımız sastî,
Selatin ğâmiler jandı tutustı,
Hep sâbi-sübjan ateşe düsti.
Aldı nemse bizim nazlı Budini.
Serhadlar içinde Budin dir bası,
Kan ile juYrulmıs toprayı tası,
Çerkez alemdar sehidlerin bası.
Aldı nemse bizim nazlı Budini.
Kible tarafından üc top atıldı,
Perşembe giin-idi güneş tutuldı,
!>umâ giinler-idi Budin alındı.
Aidi nemse bizim nazlı Budini.
5.
indim jârım bahçesine jol sandım,
El uzattım kontesine gül sandım,

22

El kızını ben kendime jár sandım.
Bir ağajıb kıza gönül verdim ben.
Keten gölmek gül vüğuda gijilmez,
Kasa göze bakmajilen dojulmaz,
Sana gönül verdim, geri alınmaz.
Bir meleksi kıza gönül verdim ben.
Evlerimin önü jol-dur geçilmez,
Dar kafeste güzel çirkin seçilmez,
Sise dolu amberije içilmez.
Kömür gözlü kıza gönül verdim ben.

6.
K ız :

Ben babamın evin jıktım,
Bes bin altın alup çıktım,
dönüp-te ardıma baktım;
Bin gidelim, bejim olan.

o la n :

Anan dujar baban dujar,
Ardımızdan atlı kojar,
Gelen atlı |ana kijár;
Ben gidemem, türkmen kızı.

K îz \

Anam dujsun babam dujsun,
ardımızdan atlı kojsun,
Gelen atlı bes jüz olsun;
Ben jeterim, bejim olan.

o la n :

Kır atımın nalı jok-tur,
Arkasında çulu jok-tur,
bir geğelik jemi jok-tur;
Ben gidemem, türkmen kızı.

K ız :

Bilezijim nal edejim,
fereğemi cul edejim,

23

inğilerim jem edejim;
Bin gidelim, bejim olan.
o la n \

Türkmen kızı türkmen kızı,
Sabahın seher jıldîzî;
Git, gidemem türkmen kızı.

K ız ·.

Bejim olan, pasam Olan,
kolum jastîk saéím jorgan ;
Bin, gidelim bejim Olan.

o la n :

Öküzümü cifte kostüm,
Tohumumu jere saçtım,
Ben bir helal jere düştüm ;
Git, gidemem türkmen kızı.

K ız :

Öküzünü kurdlar jesin,
Tohumunu kuşlar jesin,
Helal ekmek haram olsun;
Ben istemem simden geri.

7.
Ramazan geldi dajandı,
Ramiler nura bojandı,
Top atıldı kandil jandî,
Kalbımız ona inandı.
iste geldim kapunuza,
Selam verdim topunuza,
Bahsîsîmî vermezseniz,
Bok işkembe basınıza.
Arkadaşım gel janıma,
Turp sıkajîm izanına,
Bekçilik kjarın dejil dir,
Aja-Sofja külhanına.

24

Davulu taktım bojnuma,
Çıkmıştım divan-joluna,
Sizin evde börek pişer,
Kokusu vurdu burnuma.
Davulum ipi kırmızı,
Bu jıl jemedim karpuzu,
Arkadaşımı sorarsan,
Ramide pabuğ hırsızı.
Ramazan geldi gidijor,
Bizleri mahzun edijor,
Onbir ajîn bir sultanî,
Gidiip jürekler ezijor.

8.
Aj doYar ajazlanîr,
Gün doYar bejazlanır,
Gelin olağak kızlar,
Hem gider hem nazlanır
O ki derim ben sana,
Söjle derdini bana,
Seni doYuran ana,
Olsun bana kajuana.
Gur gur gur gur gur gur gur,
Gel güzel karsımda dur,
Duramam ben duramam,
Durup-ta jalvaramam.
Kapuda hasıl olur,
Ağeba nasıl olur,
Kız oYİana söz verir,
Kapuda jesir olur.

25

Ğajîr inğe biçilmez,
Su bulanık içilmez,
Bana derler jardan gec,
Jar tatlı-dır geçilmez.
*

Jegyzet. A tulajdonképpeni népdalok (tü r k ü ), úgy tárgyra
mint formára nézve, jóval változatosabbak a máni-daloknál Az 1.
számú dalunk az orosz-török háború emlékét, a plevnai eseményt
örökíti meg és többféle változatban ismeretes. A 2. számú egy katona
dal, mely a háborúba indulók keserveit panaszolja e l; a 3-ik sz.
egy tréfás népdal, mely kérdések és feleletekből áll; az atya kérdez,
lánya pedig felel. A 4-ik számú egy ada-kálei, tehát félig ha/.ánkbeli dal, mely Buda vára visszafoglalását siratja el. Szövegünk,
melyet a hely színén jegyeztem fel, az ada-kálei nyelvjárást
tükrözi vissza. Az 5-ik egy szerelmi népdal, a 6 ik pedig a
türkmen leányról és a bej-fiuról szóló ballada. A török népköltészetben legtöbb a szerelmi dal. és az első sorok legtöbbször
a természetből vett képekből állanak. A 7-ik számú egy békési­
é n e k , vagyis ramazânı vers. Az éjjeli őrök (bekci) ugyanis Ramazánkor pénzgyüjteni járnak, és ilyen versekkel próbálják a
jókedvüeket adakozásra hangolni. A 8 -ik sz. és utolsó versünk
egy románczszerű szerelmi dal.
A népdalok, ép úgy mint a mánik, ritmikusak és rímelők.
A szótagok legnagyobb részt vagy nyolczas (4—
[-4). vagy tizen­
egyes (4 -4 - 4—
(—
3) számban fordulnak elő, és egyébként is meg­
egyeznek a magyar ritmus sajátságaival. A népdallal nem tévesz­
tendő össze az irodalom mü-dala a s a r k i (é a rk ,kelet1 szóból
képezve), mely úgy tartalomra mint nyelvére nézve is nagyon
külömbözik a valódi népdaltól a tü r k ü -tői (tü r k ,török1 szóból
képezve). Kisázsiában b ffr m a (bayirma) néven is ismeretes a
népdal. (L Népköltési gyűjteményemben) és a legszokottabb
hangszerek, melyeken a dalok melódiáit lejátszák: a kem an
(hegedű), dü m belek (féldob), n e j (síp), s a n tu r (czimbalom).

5. A d o m á k .
— Lataiflar.
1. Bir müezzin ezan okujarak kosijormus. „Nicün kosijorsun?“
demişler. Demiş k i : „Sesim uzaktan hős gelijor, dejorlar. Sesimi
uzaktan dinlemek icün kosijorum“.
*
2. Bir hasta icün jedi senelik sirke lazım olur, bir dostundan
ister. Dostu: „Bende yar amma veremem“ der. Hasta sebebini
sual eder. Dostu der-ki: „Ejer ben suna-buna sirke vereğek
olajdım, birinği senesinde biterdi, jedi senelik olmazdı“.
*
3. Birisi bir dostundan arijeten bir at istemis. „Atîm var amma
sijah dir“ demiş. „Sijah ata binilmez-mi'?“ deje sual etmiş„Mâdem-ki vermek istemejorum, bu kadar bahane kjafi-dir“, ğevabînı almış.
*
4. Bir kazvinli nezd-i tabibe gidüp: „Sakalımın kılları a 7 rijor“
demiş. Tabib: „Ne jedin?“ deje sual etmiş. „Ekmek ile buz",
ğevabını vermiş. Tabib demis-ki: „Ne derdin insan derdine benzijor, ne jedijin insan jejeğejine, var geber“.
*
5 Ge|e bir hırsız bir fakirin evinde calağak sej arijormus.
Fakir ujkudan ujanarak demis-ki: „Zavallı adamğâz, senin geje
karanlÎYÎnda aradÎYÎnı biz gündüz ajdınliYinda arijoruz-da bulamajoruz“.
*

6 . Bir kazvinli esejini kajb etnıis imiş. Şehir içinde sükr ede­
rek dolaşırmış. „Nicün siikr edijorsun?" demişler. „Esejin üze­
rinde bulunmadîyım iéün. Joksa ben-de kajb olalı, bu gün dört
gün olurdu", demiş.
*

7. Birisi ramazanın onbesinği günü: „Uruğ jemissin", deje
tutmuşlar. Tâzib edijorlarmıs. „Ramazandan kac gün geçti ?“
demiş. „Onbes gün", demişler. „Kac gün kaldı?“ demiş. „Onbes
gün", demişler. „Ölje ise ben ara jerde ne jemis ola bilirim?"
ğevabını vermiş.
*
8 . Birisi bir dostuna: „Gözüm avrijor, ne japajım ?“ demiş.
„Bıldır dişim ayrımıs idi, çıkarttım", ğevabînî almış.

*
9. Jolda bir ğenaze götürijorlarmıs. Bir fakir — 0 7 lu janında —
durijormus. Ğo|uk babasına: „Bűne dir?" deje soımus. „Adam",
ğevabînî almış. „Nereje götürijorlar?" denıis. Babası: „Bir jere
götürijorlar-ki orada ne jejeğek var, ne iceğek, ne ekmek, ne su,
ne odun, ne ateş, ne altun, ne gömüş, ne hasır, ne kilim", ğevahını vermiş. Öoğuk demis-ki: „Baba, galiba bunu bizim eve götü­
rijorlar".
*
10. Sultan Mahmud Gaznevi, arkasına bir jiik diken almış gider
zaif bir ehtijar görmüş, ağımıs, demis-ki: „Ehtijar, bu zahmetten
kurtulman icün sana biraz altîn-mı, bir merkeb-mi, bir kac kojun-mu, joksa bir baY-mı verejim?" Ehtijar su ğevabı vermiş: „A1tunları ver belime baylajajim, merkebe binejîın, kojunları önüme
katajım, bava gidejim, sâjende ömrümün kalanını orada rahatla
gecirejim". Sultanın hoşuna gitmiş, emr etmiş, öjle japmıslar.
*

11. Bir kel hamamdan çıkmış. Külahını çalmışlar imiş. Ha­
mamcı ile müğadeleje başlamış. Hamamğı demis-ki: „Sen buraja
geldijin vakit basında külah jok idi". Kel: „Müsülmanlar, bu
bas, sokakta külahsız gezdirileğek baslardan-mî-dîr ?“, dejebaYÎrmıs.

28

12. Bir horasanlı mejve dalmak icün merdüven (nerduban) ile
birinin bayına girijormus. Bay sahibi jetismis: „Bayımda ne isin
var?" demiş. „Merdüven satijorum“, ğevabînı almış. Herif: „Bayda
merdüven-mi satılır?1' demiş. Horasanlı: „Merdüven benim dejil-mi?
istedijim jerde satarım", ğevabınî vermiş.
.

*

13. Bir geğe boğanın evi önünde kouga zuhur eder. Hoğa
aslını anlamak icün jorganı arkasına alup çıkar. O aralık herifin
biri jorganı arkasından aldıyı gibi gider kouga-da biter. Hoğa
dönüp hanesine gelir, haremi kouganın aslını sorar. Höğa-da: kouga
bizim jorganın üzerine imiş; jorgan gitti kouga bitti, der.
*
14. Merhum haremde geğejatırken haremi: efendim, say tara­
fında' mum var jak. dejinğe, hoğa: a kadın, sen deli-mi-sin, geğe
karanlıkta ben sayımı solumu ne bilejim, demiş dir.
*
15. Hoğa bir gün hejbesini kajb edüp: ja hejbemi bulursunuz
ja ben japağayımı bilirim deje, ilan eder. Mahaleli arajup hejbeji
bulur getirirler, fakat merak edüp: ej hoğa, biz bu hejbeji bulmajajdık ne japağaktın, deje sual ederler. Hoğa: evet, ejer bulmajajdînız, evde bir eski çuval vardı, bozup hejbe japağaktım,
demiş dir.
*
16. Hoğaja: aj jeni oldukta eskisini ne japarlar, demişler. Kır­
kar kırkarlar, jıldız japarlar. demisdir.
*
17. Hoğa kaz pisirüp kâdije götürürken jolda karnı ağıkup
kazın bir budunu jemis. O halda kazı mahkemeje götürüp tepsi
ile kâdinin önüne kojmus. Kâdi kazın bir ajayınî sual etmiş;
hoğa: bizim kazlar bir ajaklî olur, demiş ise-de mahkemenin
önünde bir sürü kaz birer ajak üzere durmuş. Hoğa: inanmazsa­
nız bakîn, demiş. Kâdi emr edüp sopalarla kazları ürkütmüşler.
Kazlar iki ajak üstüne gelinğe, hoğa kâdije: ejer o sopaları siz
jeseniz dört ajaklî olursunuz, demiş dir.
*

29

18. Hoğa bir geğe hanesinde haremde kouga edüp, haremi
hoğaja bir tekme yurduyu gibi merdüvenden asayı juvarlamis.
Bu gürültüjü komşular isidüp, sabahlajîn boğadan sual ejlemisler. Haremde kouga ejledijini söjlemis. Onlar-da: pek âla amma
o gürültü ne idi, demişler. Kouga ederken kadın hiddetleniip,
ğüppeme bir tekme yurduyu gibi merdüvenden asayı juvarladı,
demiş. |)üppe juvarlanmayla okadar gürültü olmaz, demişler. Ej
ne zorlijorsunuz, ben-de içinde bulundum, demiş dir.
*
19. Hoğa merkebini pazara getirüp tellala verir. Bir müşteri
zuhur edüp jasînı anlamak icün dişlerine bakağak olur, merkeb
elini ısırır. Bir diğer müşteri daha zuhur ile kujruyunu kaldıra­
lım, derken merkeb bir cifte atar. Tellal gelüp: bu merkebi
kimse almaz, önüne geleni kapijor, arkasına geleni tepijor, demesde merhum: ben-de onu satmak iciin getirmedim, herkes ne
cektijimi bilsin deje getirdim, der.
*
20. Dostundan biri merhumdan biraz vâde ile bir kac gurus
ödünğ istemis. Merhum: para veremem, lâkin dostum-sun, vâde
nekadar istersen okadar vere bilirim, demiâ dir.
*
21. Hoğa pazara giderken mahalenin coğukları düdük ısmarla­
mışlar. içlerinden biri: su parajı al-da bana-da bir düdük al
dejinğe, hoğa: parajı veren düdüjü çaldı, demiş dir.
*
22. Hoğa geğe jarısı sokaya cıkup gezinijormus. Memleketin su-basısî rast gelüp: efendi, vakitsiz sokakta ne arijorsun, dejinğe;
ujkum kaçtı, onu arijorum, demiş dir.
*
23. Bekri Mustafa bir jerde geğe gansak öldü halda: herne türlü
raki olursa olsun, âzıma aidiyim gibi tanırım, demesile herifin biri
usul ile Bekrije bir kâde su dajar. Bekri suju âzına alup bir iki
judum içerek: Vallahi birader, ömbriimde içtim sej dejil, ben
bu dâvamdan geçtim, denıis.
*

30

24. Efendinin biri bir gün kávédé iki türk görüp, türkün birine:
adîn ne dir sordırfunda, türk: Semajil (İsmail) dir, dedikte efendi:
hanı onun elifi der, türk-de: arkadaşım öaldı, dejinğe, efendi
arkadaşının adını sorar.· Türk: Irğeb (Reğeb) dir, deje ğevab verir.
*
25. Bektasinin biri bir gün bir bahceje girer, bir kalın a yağ
üzerinde ufağîk inğirler ve bir inğeğik fidan üzerinde ko|a kabak­
lar oldünu gördükte der-ki: Ja rabbi, su koğa a y a ğ üzerine su
kücüğük mejveleri kojağâna su kabakları kojajdın ve su küeü|e k inğirleri bitirejdin daha eji olmaz-mı idi dejerek, kendi ken­
dine düşünürken, ujkusu gelüp arkası üzere ujuja kalır. Biraz
ujuduktan sonra incirlerden bir tane nasıl-sa Bektasinin burnu
üzerine düşer. Hemen Bektaşi: vaj burnum, dejerek birden bire
sıçrar ve kalkar kalkmaz: Jâ rabbi, senin isine karışılmaz, pek
eji etmissîn-ki kaba 7 Î inğir a 7 a|ından bitirmemiştin; ejer kabak
olajdı, paralanmadık ne jüzüm ve ııe-de gözüm kalırdı, demiş.
*

26. Tilkije demisler-ki: köpekden kurtulmak ieiin ne kadar
hilen var-dır? Binden zijade, fakat hajîrlîsı su-dur ki, ne o beni
görsün, ne ben onu görejim, demiş.
*
27. Haği bir eâek satın almak nijetile pazara doru gidijormus. Bir adama rast gelmiş. Söjle söjlesmisler: Nereje^ —
Bir esek satın almak icün pazara. — inşallah de. — Insallahın
jeri dejil. Esek pazarda, paralar-da avuğumda. — Pazara varır
varmaz, bir jan-kese|i, elinde-ki paraları carpmıâ. Dönmüş,
gelirken jine o adama tesadüf etmiş. Aralarında su muhavere
vâki olmuş: Nereden ? — Pazardan inşallah ! Bizim paralar calindi
inşallah ! Esek alamadım inşallah!
*
28. Birisi bir dostuna: elli batman bfldajım vardı, yaberim
olunğaja kadar fareler kjamilen jediler, demiş. O-da : benim-de
elli batman büdajim vardı, farelerin yaberi olunğaja kadar kjamilen
jedim, ğevabînı vermiş.
*

31

29. Bir sa?îr bir kazvinlije: işittim, evlenmişsin, der. O-da:
Sübhân allah, sen siö, bir sej işitmez iken, bu yaberi nasıl isitdin?
levabînı verir.
*
30. Bir horasanlının zaif bir pejgiri varmış. Buna nicün
arpa vermijorsun? demişler. — Her geğe on batman arpa jejor,
demiş. — Öjle ise neden böjle zaif? demişler. — Benden bir ajlık
' arpa atağa?) var, demiş.
*
Jegyzet. A fentebbi adomák vagy tréfák (arab eredetű néven
nagyobbára a nép ajkán keletkeztek. Jórészök N á d s i efe n d inek, vagy M u d ilim N á d s i- n a k (Nádsi tanár) classicus tollából szár­
mazik. Az újabb török irodalom e kiváló tudós-költője U b ed ije
czímen egy nagy tréfa-gyűjteményt adott ki, melyben többnyire
népi eredetű arab és perzsa adomák vannak népies török nyelvre
lefordítva, és az eredeti szövegek kíséretében kiadva. Egy másik
részét a közöltem adomáknak részben saját feljegyzéseimből,
részben pedig Nasreddin hodsa tréfa-gyűjteményéből válogattam
össze, melyet a mai élő népnyelvre átírva M e h e m ed T evfik adott
ki Sztambulban 1882-ben. Lásd a 13—22. számuakat. N á d s i
lataifjaiban már itt-ott az irodalmi nyelvre emlékeztető kifejezések
és szerkezetek is vannak (1. a 2—7. számuakat), noha fordítójuk
a népies nyelv visszatükróztetésére törekedett. A többi lataifgyűjtemények nagyobbára elavult és a keverék-irodalmi nyelven
vannak megírva.
la ta i f )

6. Né p s z í n j á t é ko k .
I. Karagöz-játék.
— Karagöz ojunu. —
1.

Aksam-i şerifler hajr olsun efendim.
Hős geldiniz sefa geldiniz.
H a d s .: Kejfler inşallah eji dir.
K a r .: Cok şükür efendim.
H a d s .: Aman efendim, basıma bir fes almıstîm-da gelirken
jorgunluk almak üzere Karagözüme uyrajim demiştim.
K a r .: Ne japajîm fes aldînsa?
H a d s .: Ulan, öjle-mi derler ?
K a r .: Ja nasıl derler?
H a d s .: Ulan „(lüle güle basında paralansın" demek jok-mıı ?
K a r .: Güle güle basında paralansın.
H a d s .: Ha aferim, iste böjle demeli , ja. Derken efendim,
onun üzerine evde odun bitmiş, biraz odun al dediler. Odun
kapusuna gidüp bes on çeki odun aldım.
K a r .: Güle güle basında paralansın.
H a d s .: Ulan sus, bu fes dejil, odun aldım odun.
K a r .: Güle güle basında paralansın.
H a d s .: Ulan, öjle demezler.
K a r .: Ne bilejim ben, sen öjrettin.
H a d s .: Ulan, o fese göre idi.
K a r .: Ej, ne dejejim ?
H a d s .: „Güle güle jak, otur-da külüne bak", demeli.
K a r .: Annadık efendim, annadîk.
H a d s e jv a t:

K a ra g ö z:

33
H a d s .: Derken efendim, gecen günkü jaYmur — mâlümja
— evin kiremitleri filan kırılmış, bütün jaYmur evin içine akmış.
Bari bir iki dülger caYirajîm-da, jîkık jerlerini japtîrajım dedim.
Evi bir güzelğe tamir ettirdim.
K a r .: Güle güle jak, otur-da külüne bak.
H a d s .: Ulan, bu evi jeni japtırdım, öjle denmez.
K a r .: Ja nasıl derler?
H a d s .: „Oh oh maşallah, pek memnun oldum; güle güle
oturunuz, içinde hic eksik olmajınîz11, demek istemez-mi?
K a r .: Olur efendim olur.
H a d s .: Sonra bilader borğlunun biri Hağejvat zenginlemiş,
evi japtırijor dejüp para alma?a gelir. Benim-de param bitmiş
oldu'ftından borglu ile boyaz boyaza kouga ederiz, sonra dâva
ediip bizi hapısa atarlar.
K a r .: Oh oh maşallah, pek memnun oldum; güle güle otu­
runuz, içinde hic eksik olmajınîz.
H a d s .: Aman bilader hapîsta-jım hapîsta.
K a r .: Oh oh maşallah ete.
H a d s .: Ulan, öjle demezler.
K a r .: Ja nasıl derler, ne bilejim ben, sen öjrettin.
H a d s .: Ulan, ben öjrettisem ev icün öjrettim. Buna-da
öjle-mi derler?
K a r .: Ne derler?
H a d s .: „inşallah efendim, jakında biri sebeb olur-da çıka­
rır; siz merak etmejin, inşallah ötekini-de çıkarırlar."
K a r .: inşallah efendim ete.
H a d s .: Ha. Sonra Karagöz nejse biz bununla ejige ιιγι-ηέϊrız. Nejse bizi hapıstan çıkarırlar. Ben o sevingle kosa kosa eve
gelirken, fırîngınîn biri fırından ekmek cîkarijormus, agelejle
kürejin sapı bir gözüme dokunup gözümün biri cıkmaz-mi ?
K a r .: inşallah efendim, jakında biri sebeb olur-da Ğîkarîr;
siz merak etmejin, inşallah ötekini-de çıkarırlar.
H a d s .: Ulan, gözüm Ğıktî.
K a r . inşallah efendim ete.
H a d s .: Ulan, „inşallah şifâ bulursunuz, jakında hic görme­
mişe dönersiniz", demek jok-mu-dur?
K a r .: inşallah şifâ bulursunuz ete.
3

34

2.
(Karagözün kapusuna gelir) Karagöz, asâ gel.
(asa gelir) Hağejvat, ne cardın beni ?
Ha%. Vaj hos geldin, sefa geldin, pilav zerde.
K a r . Hos bulduk sefa bulduk, tahta perde.
Hd%. Vaj külhanı, sözüme karşılık mi verijorsun?
K a r . Evet, birine bes birine onbes.
Ha%. Bir dalia söjlejeğem, dinné bakalım: hos geldin sefa
geldin, alıcı kevgiri.
K a r . Hos bulduk sefa bulduk, siirüğü pejgiri.
Ha%. Bir daha söjlejeğem, dinné bakalım.
K a r . Söjle bakalım.
İZağ. Hos geldin sefa geldin sâtcı mengenesi.
K a r . Hos bulduk, sefa bulduk, Sulu-kule çingenesi.
Ha%. Karagöz, zenginlikte züjürtlükte nasıl-sîn?
K a r . Nasıl olağanı ? Kara-kulak suju gibi hafif-im.
Ha%. Ej bilader böjle olmaz, seninle bir sanat tutalım.
K a r . Ne japalım?
J/ağ. Ne olağak? ahbabımız cok-tıır, seninle dondurmağîlık japalım.
K a r . Bende takım-falan bisej jok.
Ha%. Bilader. merak etme, bende var, eve gidelim-de birer
birer verejim. (Dejüp Hağejvatın evine giderler. Karagöze):
al bilader dondurma kutusunu, mejdana koj-da gel. (Karagöz
kojup gelir) Al bilader bu kar keçesi, bu-da testere, brak-ta gel.
(Karagöz brakup gelir) Al su çuval ile tuzu, iste mablak, don­
durma takımları, süt tenekesi. Su kutunun kapâ’nı ac, su
karı kes.
K a r . Peki (dejüp, baslar ğırîr-ğîrîr karı kesmeje).
//ağ. Kar kutusunun içine kari bastır (Kar. bastırır). Simdi
tuzunu koj, çevir bakajîm (Kar. fîrii-fîrîl cevirmeje baslar). Oldumu? Kapâ’nı ac-ta bikerre bakalım (Kar. kapâ’nı acar). Baka­
jîm tatlı oldu-mu ? (Hağ. bakar-ki tuzlu olmuş). Ulan, sen bu
tuzu südün icine-mi karıştırdın?
K a r Sen kutunun içine koj dedin, ben-de kojdum.
Ha%.

K ar.

— 3 5 —
H uğ. 0 amm ben kutunun içine koj demedim, etraflarına
sıkıştır, dedim. Sen bic dondurma japılırken görmedin-mi? Simdi
tuzlu dondurmajî nasıl satağâz.
K a r . Ben satarım, ne vazifen senin?
Ha%. Tabakları temizle, omzuna al-da gidelim. Sakın tabak­
ları kîrmajasın, tabaklar pahalî-dır.
K a r . Kırmam (Omzuna alırken tabakların bes altısını kırar).
Ka% . Kırdın (deje Karagözü döver).
K a r . (avlajarak) Ne güzel vişneli kajmaklî dondurma var
(Hağejvata): Bizde kac türlü dondurma var?
H a g . (Şanım ne vazifen senin?
K a r . Bizde bir türlü tuzlu dondurma var.
H a ğ . fanını söjleme, sora bizden almazlar.
K a r . Jalan-mı söjlejim? Dorusunu söjlerim (içerden kadınlar
dondurmağı, deje cârırlar).
K a d ın la r . Bu neli dondurma?
K a d . Tuzlu dondurma ?
K a d . Alı tuzlu dondurma jenir-mi (dejerek Karagözü döver­
ler, atarlar dışarı. Karagöz Hağejvata gelir).
Ha%. Hanı tepsi ile para?
K u r . Beni içerden : neli dondurma deje sordular; tuzlu don­
durma dedim, beni dövdüler dısarî attılar.
Ha%. Hic müsterije tuzlu dondurma denir-mi (dejerek Kara­
göze bir iki tokat vurur.)
K a d ın la r . Hağejvat celebi. Al su elli meğidiji, o arkadasınızî-da jollajînız ona-da verelim.
Ha%. Hajdı Karagöz, sen-de git bahsıs vereğekler.
K a r . Ben deminden gittim, iki tokat balısîsîmî aldım, aYİajaraktan eve gittim (dejüp muhavere biter).

3'

II. Kör-játék.
— Orta-ojunu. —
Çalgı terennüm ettikten sora mevk-i-temâsaja P e se k ja r çıkar.
P e s e k ja r kırmızı ğüppeli ve kırmızı sivri külahlı olup, elinde
saksak, jâni jarık bir dejnek bulunur.
P e se k ja r. Amma benim pehlivanım.
iç e r d e n b irisi. Bujur benim pehlivanım.
Peğ. O-da hesab dejil.
iç e rd e n . Ne dir hesabın ?
Pe§. Kunduracı ojununun taklidini aldım, çalsın calgığîlar,
nuzzâra temasa ettirejim.
(Çalgı arab havası Ğalarak ve Z en n e tâbir olunan, üzerinde
fereğe bulunmajup, jalınîz jasmaklı ve müzejjen surette kadın
urubasını labis bir hanım, ortada bir miktar raks ettikten sora
çalgı sükjut edüp Pesekjar kemal-i-nezaketle.)
P es. Hahahaj, gülme benim gamzekjürim, tabi güzel nazlı
ğanım. Aman nazeninim, bu geğenin nısfında takmış takıştırmış­
sınız j akmış jakîstîrmîssımz, ufak ufak raks ederek nerden gelüp
nereje gidijorsunuz.
Z en n e. Aman Hüsejn efendi, halimi nasıl arz edeğemi bilemejorum.
P es. Aman hanım kızım, bir felaket geçirmiş olmalî-sînîz.
Z en. Sorma Hüsejn efendi sorma, bizim validenin hali
malüm ja.
Pe§. Hajr ola ğanım, bendenizi-de merakta braktınîz.
Z en . Efendim ne olağak, bizim ihtijare valide sabah aksam
konulu komşu dolaşır, malüm ja hanede benden başka kimse
olmadı icün her bir isleri bendenize havale eder.
P es. Bir hizmetöi olsun tutsanız olmaz-mı?
Z en . Hüsejnğim, bilmez gibi söjlejorsun, bizim validenin
dırdîrîna hangi hizmetçi katlana bilir?
P es. Evet evet bendeniz orasını düşünememiştim, her nejse
lutf etseniz-de su felaketin netiğesini anlatsanız.
Z en . Hergiin jalnız otura otura göjnüm istirab içinde kalijor.
Gençlik âlemi bu ja, her kezin kızı gibi ben-de biraz hava almak
etrafı görmek, komşu kızlarile ejlenmek arzıı edijorum. Hal bu-ki

37

validem bunlara ruj-u-rizâ göstermedikten başka hergiin-de dırıl­
tısına dajanamajorum.
P es. Evet hanım kızım, dorusu pek mejus-sunuz, keski va­
lideniz jakîn vakitte dari-bekâja azimet bujursa-da siz-de iste­
diniz gibi gülüp ojnasanîz.
Z en. Keski Hüsejn|im keski.
Pes. Herne hal ise hanım kızım, sora?
Z en . Jine hergünkü gibi gecen gün-de evde hem isimi
görmek hem-de etrafı temasa etmek üzre pencerenin önüne otu­
rup dikiş dikmeje başladım. Karsıdan-da küçükten berü mektebde
ders okudümuz komşunun öoğû elinde bir çıkın geldini görün|e:
bari sununla biraz görüsejim-de jesimi izâle edejim, deje Ğoğu’a
pencereden ses verdim.
J ’es. Aman hanım kızım, korkarım ki coCuk birden bire
kapuju acık bulup-ta içeri girmiş olmalı.
Z en. Jok a Canım jok, öjle zann ettiniz kadar arsız dejil dir.
Pes. Aferim coCu’a.
Z en. Herne hal ise coCuk: kapuja gel-de su mendilde-ki
jemislerden hem sana verir hem-de biraz görüşürüz, demesi
üzerine Carijeniz derhal kapuja gittim, coCuk-ta bize bir iki elma
armud verdikten sora coCün janînda mahcube kalmamak iéün:
bu verdin jemislere mukabil ben-de size ne takdim edejim, deje
sual ettim.
P es. Ne istedi bakalım hanım kızım?
Z en. Ne istejeCek, iki tane şeftali verseniz kifajet eder, Ceva­
bını verdi.
PeS. Hemen şeftalileri verdiniz-mi ?
Z en. Tohaf sin HüsejnCim, şeftali Cebimde dejil ja, bizim
bahçede bildin şeftali a’aCıjok-mu? CoCu’a dedim-ki: içeri gel-de
a’aCdan sana koparup verejim.
Pes. Ej hanım kızım, demek-ki coCuk şeftali koparmak üzere
derhal haneden icerije girdi.
Z en . Öjle ja, derken HüsejnCim şeftali a’aCının janına varır
varmaz coCu’a: a’aCa ben cîkajım, coCuk: jok ben cıkajım deje
bir birimizi ceküp sarsmaja başladık.
Peâ. Birbirinizi jere jatıramadînîz ja hanım kızım.
Z en. Hemen o raddelere gelijordu. O esnada validemle
birlikte komşu HaCCe molla içeri girmezler-mi ?

38

Aj, korkarîm-ki münazajı büjüttünüz.
Münaza büjümedi amma, eli kîrîlasığa validem zavallı
coğu’a elinde-ki dejnekle hajlığe vurduktan sora, öoğtık güc hal
ile dışarı kaca-bildi.
Pes. Demek-ki tehlikeji savuşturdunuz.
Z e n . Tehlikeji savuşturduk amma, o bizim Hağğe molla
ötede beride: bizim komşunun kızı Fehime mollanın olunu içeri
almış deje, can can can etrafa jajmaja baslajınğa artık tehammül edemejüp başka bir mahallede iskjan etmek icün size miirağât etmeklije meğbur oldum.
Peá. Pek güzel etmişsiniz hanım kızım, hazır sindi-de elimin
altında bir hâne mevğud-dur, size o hâneji istikra edelim. Lâkin
hem hâne sahibinnen görüşmek hemde vakit geçirmek üzre biraz
raks ederseniz-de ben-de sindi size anahtarı bulur getiririm.
(Çalgı ojun havasını çaldıktan ve Zenne dahi biraz raks
ettikten sora Pesekjar gelüp çalgı sükjut eder.)
Peá. Bujurun hanım kızım, iste hâne (dejiip jokarda târif
olunan iki kanadlî evi gösterir).
Z en. Her nejse Hüsejn|im küçük amma zarar jok, ben
zâten jalınîz basîma-jım. Ha, bak surasînı-da söjlejim ki evden
çıkarken janîma para-mara almadım, inşallah aj hası hesabını
görürüz.
(Dejerek hanesine girer. Bu esnada çalgı terennüme baslar,
içerden uzun ve üstüvanevi ve dilimli kırmızı, koğa bir kavu’u,
ve üzerinde kırmızı ğüppe ile kırmızı şalvar ve sari mest pabuğu
lâbis, kısa bojlu gajet tohaf tabijatlı bir herif bir kac defa sendelejerek, etrafı dolaşırken Pesekjar elinde-ki saksa’ı kavu’una
vurur vurmaz, K a v u k lu kemali-teağüble Pesekjarîn jüziine bakar).
P es. Vaj hos geldin sefâ geldin, derisi patlamış ipi kasna’ı
kırılmış, derunu tozla dolmuş, kenef aralarına atılmış bekéi
davulu.
K a v . Vaj hos bulduk sefâ bulduk, kajıklarda kalmış, içini
dışını sıçanlar jemis, pis pis kokmuş, her tarafı delik deşik olmuş
lapseki kavunu.
Pes. Vaj ulan, benim lapseki kavununa neremi benzettin?
K a v . Ja sen-de beni bekçi davuluna neremi benzettin?
Peá.

Z en.

39
P eé . llalıi Hamdi, öjle kırmızılı sarıli ortada gezindini görünğe, bajram gelmis-te iizeri vergilerle setr olunmuş bekçi davu­
luna benzeti-verdim.
K a v . Ja ben-de seni sip-sivri ortada görünğe, lapseki kavu­
nuna benzettim.
P es. Herne hal ise ğanım, zann edersem siz beni tanıjamadınîz.
K a v . Elbette birez güçlükle tanıdım, çünkü biraz tüjlerin
dökülmüş.
P es. Ulan bajdı ordan, ben köpek-mi-jim'?
K a v . (Şanım, hatta siz jedi kardas-dinız-da senin gözlerin
ötekilerden çabuk acildi. Biçare kardaslarınîn gözleri henüz
kapalı oldii münâsibetle zavallıların altısinî-da araba cijnedi.
P es. Sen âdeta edebsizlenijorsun, ben seni eski dostlarımdan
ve hatta pederlerimiz dahi kardas gibi geçinirlerdi.
K a v . Pek âla, böjle oldu halde gelir gelmez sille tokat
bir takım sejlere benzetmenin ne münasibeti var; lıic hal hatır
sormak jok-mu ?
P e s. Korkarım-ki Hamdiğim bir felakete duçar oldun.
K a v . Sorma bilader sorma.
P es. Aman ğanım lıajr ola, ne oldu ?
K a v . Ne olağak ? Bilirsin ja, bizim peder pek zengin-di,
hatta ölürken bir dilim ekmek deje bâ’rdı.
P es. Evet evet bilirim, zannıma göre pederden kalan mi­
rasları ötede beride zevk âleminde jejüp iétiniz-de simdi biraz
joksulluk éekijorsunuz.
K a v . Nasıl-da bilirsin, iste bu joksulluk sebebine geğe
gündüz düşünüp dururken artık zihnimde: bari bir jere çırak
olma’a karar verdim.
P es. Aferim Hamdi, iste sindi seni bejendim.
K a v . Zâten benim akıllı oldum kijafetimden annasîlijor. Hernejse bu kararın üzerine bizim mahallede meşhur olan ve öok
müşterisi bulunan kâveği Ahmed-âjî görmeklije nijet ettim. Der­
hal ğüppeji şalvarı sırtıma, kavu’u basıma, pabuğlarımî-da ajâ’ma
gecirüp kâveği Alımed-ânın dükjanına.
P es. iste kararında durdündan dolajî seni sindi pek be­
jendim.

40

Ahmed-ânin dükjanına girer girmez selam kelamdan
sora hâlimizi kendisine anlattık, Ahmed-â-da henüz cını’nî def
ettinden benim su fikrimi tahsin etti.
P eğ. Eh sora?
K a v . Sorası ne olağak ? Biz derhal peştamalı belimize takup
öteje berije kâye ateş vermeje başladık.
P es. Allah vere-de hizmette bir kusur etmejejdin.
K a v . Jok a ğanım jok, hic bende kusur edeğek surat var­
rni? Hatta birisi: Hamdı bir ateş al, der demez biz atîklıjîmîzden
ateşi herifin ğî'arasına tutağak-ken burnuna tutup-ta zavallı
adamğâ’zın burnunu jakmajalım-mî?
P es. Aman Hamdı, eji bil-ki kovuldun.
K a v . Jok a ğanım jok, öjle ufak-tefek kusurlarla hic
adam kovulur-mu?
P e s. A ğanım, herifin burnunu jakmak ufak-tefek kusurlardan-mı-dır ja ?
K a v . Teşekkür etsin-ki suratını büsbütün tutuşturmadık.
P eğ. Ask olsun Hamdı.
K a v . Ha malüm ja, ustamız evli oldu icüıı her geğe evine
gider, ben-de sabâlajın öteberi isleri görür ve ateşi jakup sabah
müşterilerini beklerim.
P e s . Ej, demek-ki kâvenin hizmetlerini artlk ejiğe öjrendin.
K a v . Adam sen-de, bir günde derken bir sabah erkenğe
ujanup her bir islerimi gördükten sora başka isler arama’a baş­
ladım. Birde düşünürken öteden dir elmas traslı bir nargile el
etmeje baslamasîn-mı?
P eâ. Aman Hamdı, hic nargile insana el eder-mi ?
K a v . (ğanım, iste bize etti ja.
P eğ. Orası başka.
K a v . Derken öteki nargile: vaj sen onu istejüp-de beni
istemejorsun gibi bir takım sitemlere kalkınğa, o nargilenin-de
elmas tras kısmini öteden beri cok rığa ve nijaz eden cibuklarin
kehlibarlı parçalarını birer birer hajdı ğebe.
P eâ. Hamdı, sen âdeta hırsızlık edijorsun..
K a v . Jok a ğanım, ne hırsızlı’!? Onnar bana jalvardı, ben-de
onnarî gezmeje götüreğem.
K av.

41

Ja gebinde iken ustan içeri girerse.
K a v . iste benim düsündüjüm-de asıl orası ja. Derken tamam­
dır kapujı açtım, oradan dışarı çıkmak üzere idim, hemen ustam
dir birden bire karsulajınga, biz hajdı tekrar kâveden icerije.
P e s. iste burası pek ınüdhis.
K a v . Bereket versin-ki sabah kejfine ustam nargile ve
cibuklara dikkat etmeksizin: Hamdı bana bir kâve pişir deje
emr edinge, ben kâve kutusunun kapâ’nı aöup gezve indirmek
üzere basama'a basarak jokarija dkmakta iken, korku ile ajaklarîmın titremesinden dolaj! ajaklarım basamaktan kurtulur kur­
tulmaz, hajdı kâve kutusunun içine.
P eé. Aman Hamdı, hic insan kâve kutusunun içine si’ar-mı?
K a v . ^anım, bizim kave kutusu epeji büjük-tü, hatta bir
okka kâveji birden alırdı.
P e s. Eh sora, seni kâve kutusundan dışarı cıkarmadîlar-mî?
K a v . Nasıl öîkaragaklar ? Ustam kutunun basîua gelir gel­
mez biz kutunun bir kösesine gizlendik. Artık kasîj! ne tarafa
salarsa biz öbür tarafa filan derken, kasik-tîr bize tesadüf
edinge hajdi biz gezvenin içine.
P e s. Lâkin insanîn-da gezveje sîydı’mı senden isidijorum,
bakalım bunun sonu neje varağak?
K a v . Derken üzerimize sîğak suju döker dökmez, herne
kadar lıajlî haslandımsa-da ustamın haberi olmamak icün ses
çıkaramadık.
P eé . Demek-ki âdeta sujun iéinde müzmü-hal oldunuz.
K a v . Haj haj. Oradan ğop, koğa tiraki filganînîn iöine girüp
ustamız bizi herife filganla toka etmez-mi?
P e s. Vaj basına gelenler.
K a v . Kâveji bir jutum iki jutum derken ücüngü jutumda
herifin a’zından ve bo’azdan asa dar sokaktan geçerek mide
mahallesi dedikleri jere vasıl olduk, ne dersin ? Orada bir cok
arkadaşlar.
P eé . Aman Hamdi, bu ne biçim arkadaşlar?
K a v . Ne biçim olağak? Mesela bir tavuk budu, bakla, et
parçalar! ve bunun gibi bir takım âdi adamlar gülüşüp ojnasırken, geriden dir bir alaj kuru fasulja: varda içerde kimse kal­
P eé.

42

masın, efendinin veğası geldi, deje bizi bâ’rsak sokâ’ndan ilerii
doru itmeje baslamazlar-mî?
PeS. Ojle ise hajlı helecana üradî’înîzı his edijorum.
K a v . Sâde biz-mi ja ? Diğer arkadaslar-da ğan ğana, bas
basa, göz gözü görmez bir halda idiler Aradan bir müddet
geéer geçmez bir gürültü hır patırdı koptu-ki kendimizi kuburun
içinde bulduk.
P e s. iste hepsinden baskını, sıı kubura düşüşünüz.
K a v . Ne 6 âre, oradan-da bűjük ve kemerli bir jerden
sürüklenerek doru deniz önüne çıktım.
P e s. Demek-ki kuburdan lama, lâ’mdan-da denize cîkmîs,
ve artık selâmete irmistiniz zann ederim.
K a v . Ne siktirir, ola|ak bu ja. O esnada janımîzda bir
jangın zuhur ettinden, sakalar: su alalım derken ve ben-de alık
alık bakınırken saka bizi kırbaja, kırbadan-da tulumbaja bosatmasın-mı?
P e s . Aman Hamdı, iste buradan kurtulması hajlı müsgül.
K a r . Herne hal ise, tulumba kollarım bir iki basar basmaz,
hortumun içinden su kuvvetile hajdı evin tepesine.
I'es. Sakın ev janarken birlikte janmajasın.
K a v . Hajr, bereket versin-ki jangından lıâneji kurtarmak
icün henüz janmamıs bir kona’a sıkılan tulumba hortumundan
cîktî’îmîzdan artık janmak belijesinden kurtulduk.
P e s . Pek güzel amma jangının hitamından sora nasıl dam­
dan asa ineceksin ?
K av. |janîm, vakit kalsajdî bâ’rîr câ’rir kendimizi ja merdüven ve ja bir iple asada bulurduk, lâkin bizi öjle kırmızı |üppe
ve kavukla sîr-sıklam ıslanmış bir halde gören öajla'ın ğijer zann
etmesi, isi büsbütün fenalaştırdı.
P e s. Korkarım-ki karada sejjahatı braktınîz-da biraz-da
havada sejjahat edeceksiniz.
K a v . Tam eji söjledin. Mahud cajlak cüppenin ense tara­
fından jakaladî’î gibi hajdı biz havaja, jükseljüksel daha jüksel
hemen bes on minare boju jükseldik.
P e s . Maşallah eji-ki asâ baktıkça gözünüz kaı arup, mideniz
bulanmajor.
K a v . Nasıl bulanmajor? Bir parça daha jükseldikten sora

43

bir gasjan. bir gürültü, bir kijamet, artık ba’r bâ’r ba’rma'a basladı’ımda cajlak ürkerek, bizi asa brakmasîıı-mî. Brakır braknıaz
birde ujanajım-ki, henüz jata’n içinde sıcramıs oldümdan, kendimi
jata’a düşer buldum.
P es. Vaj ulan, simdije kadar ğan kula'/ile dinnedim sejlerin
demek-ki kjaffesi rujadan ibaret idi.
K a v . Ah avanak, senin hic aklîn jok-mu ki lıic insan kave
ğezvesine ve oradan herifin bo’azîna ve kuburla denize, ve hor­
tumdan dama çıka bilmesi miimkün-mii-dür ?
P e s . Öjle ise böjle uzun uzadıja gördüjünüz bir rujaji benden
başka annatağak bir adam bulamadînız-mî?
K a v . A ğanım, senin evvelden berii akıllı oldünü bildimden
ve inşallah su züjürtlük vaktında bu rüjaııîn neti|esi hajırlî bir
sej olur deje, sana annatma geldim.
P e s . Hajır-dır inşallah.
*
Jegyzet. A török népszínjátékoknak kétféle változata isme­
retes. Egyike a K a r a g ö z vagyis h a ja i (árnyjáték), másika az O rta o ju n u (körjáték), más néven z u h u r i-k o l. A karagöz-játék, melyben
a játszó személyeket teve bőrből kifaragott és színesre festett báb­
alakok helyettesítik, a ramazânı esték bohózata. Ilyenkor állítja
fel a h a ja ld s i az ő kis bódéját, és estenként más-más tárgyú,
itt-ott obscoen bohózatokban léptetik elő alakjainak nagy csopor.
tozatát. A legnépszerűbbek a pórias K a r a g ö z és a finomabb
szavú H a d s e jv a t apó, a kik folyton kötekednek egymással, és a
cselekményt is mindvégig ők vezetik. Mutatványul két ily jele­
netet közlök, melyekben kölcsönösen megtréfálják egymást és a
cselekmény tárgyával is megismertetnek (1. ,Három karagöz-játék1
ez. dolgozatomat).
Jóval fejlettebb foku már az O rta -o ju n u , melyben élő szemé­
lyek szerepelnek, nők helyett férfiak, és a cselekmény is kere­
kebb egészet képez. Kör játéknak azért nevezik, mert egy köralaku térségen játszanak, melyet a néző közönség amfiteátrálisan
ül körül. E játékok főbb szerepvivői P e s e k ja r és K a v u k lu , az előbbi
a ramazânı bohózatok furfangos és világismerő Hadsejvatja, az
utóbbi pedig az együgyű és pórias ravaszságú Karagöznek a
mássa. Az ,Orta-ojunu1 ma már tünedezőben van, és csak nagyon
elvétve bukkanni egy-egy ilyen játszó társaságra. A közöltük
szöveget, mely egy játéknak a bevezető része, E s k i-s e h ir -ben
(Kisázsia) hallottam és jegyeztem fel. (L. ,Orta-ojunu1 ez. dolgo­
zatomat).

7. N é p m e s é k .
— Masal. —
1.
Vaktin birinde bir padişahın bir 0 7 lu varmış. Bunun-da bir
lalası olup janından hic bir jere salı vermezmiş, kendi ğanı gibi
hem severmiş. Bu ovlan bir geğe düşünde bir kız görerek âsik
olur. Kız-da kırklardan imiş. Bu kız kimin kızı olduvunu bilmejerek, askından geğe gündüz avlar dururken, bir geğe jine dü­
şünde kızı görür. Kız oylana: avlama, beni gel kırklar hama­
mında bul, dedikte, ovlan ujkudan ujanarak lalasına: ğanım lala,
kırklar hamamı nerede dir bilirmisin, dedikte, lalası: aman sezadem, onu ne japağaksınîz, bunu sana kim söjledi, dejinğe. ovlan
basına geleni lalasına annadîr. O-da: sezadem, sen hic merak
etme, ben sana o kızı bulurum amma, bunu kimseje söjleme,
onlar peri dir, sonra seni öldürürler, dejüp, bir geğe lalası kendi
kendine kalkar, dovru o hamama varır.
Hamam kapusından girinğe hamamın içine gidesijeğek lalaja
sille tokat artık hic eksik olmaz. Nejse hic aldırmajarak hamamın
içine girer, göbek- tasına oturur. Birde hamamın kubbesi açılır gibi
bir gürültü kopar. Lala herne kadar korkarsa-da kendini tutarak
birde bakar-ki sezadenin âsik olduvu kız gelir, lalajı hic görmez gibi
oturup bilezijini inğilerini cıkarup göbek-tasına kor. Lala kız
jıkanîrken, onları alup hamam kapusundan jine dajak jejerek
dışarı çıkar amma, aklî basından gider. Nejse o aldîvı sejleri
saraja getirir, sezadeje kızın bilezijini inğilerini gösterinğe, ovlan:
aman lala, sen bunları nasıl aldın, der; lala-da japtıvı gibi söjler.
Ovlan biraz sevinirse-de: aman lala, su gittijin jere beni-de götür.

45

Lala: sezadem, sen benim gittijim jere gideğek olsan deli olur­
sun, hem dajaya dajanamazsın, kim bilir simdi bir daha gideğek
olsam, nekadar cok dajak jerim amma, bir gün seni o kızın
oturduyu jere gizliğe götürejim-de sen-de onu ejiğe sejr et. Amma
sakın kendini gösterecek olursan sen-de onlara karısup bir daha
ne benimle ne anan babanla görüse bilirsin. Oylan: aman lala­
rıyım, sen beni götür-de ben senin dediklerini japarım, dedikte,
bir geğe kimse dujmadan lalası sezadeji alup giderler.
Gide gide bir bahöeje varırlar. Lalası sezadeji bir ayağ ardına
saklar, kendi-de jani basında gizlenir. Birde bunlar oturup dururken
bakarlar ki kırk tane giijerğin gelüp, bahçede bulunan havuza
dalarak hepsi cîrpınup birer kız olur. Oylan-da kendi düşünde
gördüyü kızı görünğe: aman lalağîyım, sindi gördüm, iste benim
sevdijim önde-ki dejil-mi filan, der. Lalası-da: aman sezadem
sus, simdi bizi isidirlerse hem kaçarlar hem-de sonra buradan
cıkamajız, der. Nejse sezade sesini keser amma, artık kızın askın­
dan sabrı kalmaz. Bunlar bir sofra kurulup hepsi-de otururlar,
jerler içerler. Kız jemek jedikten sonra bir sise şerbet getirtip
kupalara kojarak : beni sevenin askına der, içerler, sonra
jemekten kalkup ojnarlar gülerler, hepsi sonujup jîkanmak icün
havuza girerler. Hemen lala gidüp o kızın urbalarını alarak jine
jerine gelir. Nejse bunlar jîkanırlar, hepsi urbalarını alarak gijerek çırpındıkları gibi kus olup uçar.
Bu kız urbalarını arajarak bulamajınğa: ejvah, buraja bir
düşmen gelmiş, simdi ben ne japajıra, deje oturup düşünür; kendi
kendine: ağeb bunu bana japan kimdir, dejüp dururken, oylan ayağın
arkasından çıkarak, kız bunu görünğe : aman sezadem, urbalarım
sende ise ver filan, derse-de oylan jemin ederek: ben almadım,
bende dejl. O-da: sen burada imissin, başka bir kimse gelüp aldısa-da
elbet görmüsün-diir. O'jlan: ej sevdijim, bıınğa vakitten berii senin
askınla ben janup tutuşarak geğe gündüz aylardım, sen ise bütün
giin zevkinde ğümbüsünde oturijorsun, bana teslim olağayina jemin
et, senin urbalarını bıılajîm, dedikte, kız peki dejüp, jemin edinğe,
bir rüzgjar koparak, bahçe bütiin kır gibi cajırlîk olup, birde
ikisi-de sasınıp kalırlar, Kız: ejvah sezadem, beni bütün kardaslarîmdan ajîrdın, simdi ben senin, sen benim oldun. Oylan sevi­
nerek: aman lalağîyım nerde, deje, öteji beriji araısa-da bir türlü

46

bulamaz. Kıza: ej sevdijim, senin urbalarımı alan benim janîmda-ki
lalam idi amma o sindi jok. ağeb nereje gitti. Kız: sezadem, sen
artık onu arama, ejer benim urbalarımı jakmıs olsajdîn, o vakit
lalanı kajb etmezdin, sindi benim urbalarımı ona gejdirdiler, o-da
kırklara karıştı amma ben kurtuldum. Oylan kızı bulduyuna sevi­
nirken, lalası-pa pek sevgilisi olduyu icün: ejvah istedimin birini
buldum birini kajb ettim, deje, aylajup dururken, kız: ej sezadem,
benim bir gajet sevgili halajiyım vardı ejer o bana bir kerre
geleğek olursa, onun bana zararı dokanmaz, ben senin lalanı ona
söjlejiip buldururum, hajdî biz sindi gidelim, dedikte, oylan ne
japsîn, bir sej dir oldu, kızı alarak doyru sarajına götürür.
Odasında oturup dururken kızın o sevgili olan halajîyı pencere­
nin önüne gelüp, kıza: ej sultanîm, benden nasıl ajrildın, sindi
ben sensiz ne japajım dedikte, kız aylamaya baslajup: hajdî su
bahcede-ki havuza gir, sezademin sevgili olan lalası her nerede
ise onu bana cayır. Kus: aman sultanîm, onu arkadaşları hic
j anların dam ajîrmijorlar, sindi ben onu cayırup buraja gelecek
olursa, öbürkiler-de onunla beraber gelüp, benim cayîrdıyîmî alma­
dıkları gibi beni-de öldürürler, sonra bütün-bütün sana hasret
kalırım. Ben sindi gidüp onu bir tenhada bulursam, belki buraja
getire bilirim, dejinğe, k ız : ama dadağîyîm, lıerne japarsan jap,
onu buraja getir, hic olmazsa bir kerre jüzüniizü görürüz, dejinğe,
kus uçup gider.
Arası bir kaö gün gecüp, sezadenin lalasını bulup: sezade
senincün cok aylijormus, sindi seni birkerre görejim, deje, benden
istediler, nasıl edüp-te bir kerre seninle gideriz, demesile, lala:
bir ge|e gizliğe seninle gideriz amma, çabuk gelmeli-jiz, zere
arkadaşlarım beni bir sât görmeseler, olamaz, sonra bizim nereje
gittijimizi görürlerse hemen öldürürler, der. Nejse geğe oldukta
berikiler dujmadan bunların ikisi birden kalkup sezadenin bahçesine
girerler, havuzda cîrpînup adam kîlıyîna girerler. Kız bunları
göriinCe: sezadem, aman simdi ben bunnarî içeri aldîyımda,
merdümen basında urbalarını sojup bizim urbalarımızdan gejdiz
ririm, sonra sen, onlar odaja girdikleri vakit, urbalarını al ateşe
at, bir daha kendi kılıklarını bulamajup bizimle kalırlar. Dejerek,
hemen bahceje iner, bunlaıî içeri alup urbalarını sojarak, başka
uruba gejdirir. Sezadenin odasına girdiklerinde, sezade gidıip

47

onların urbalarını ateşe atınğa, bunlar: ejvah jandık, dernesile
düşüp bajîlırlar. Nejse bunları ajılttîklarînda hepsi bir birlerine
sarılup kavuşurlar, sonra sezade kızı kendine, kızın dadısînı-da
lalasına nikjah ettiriip kırk gün kırk ge|e düjün japarlar.
*
2.
Bir vaktin birinde bir odun jarîğı varmış, bunun üc kı z
varmış. Bu odun jariğî her gün daya gidiip aksama kadar odun
keser onları satar, paralar ile jemek ekmek alır evine getirir imiş.
Günlerde bir gün jine da'fa gitmiş, odun keserken bir dervis
gelmiş: selam alejküm odunğı baba demiş.
O-da selamın alup: ne haber dervis baba demiş.
Sana bir sej soragaYim, onu bilirmisin?
Ne dir o dedikte, dervis: aj ne dir, jıldîz ne dir, gege ne
dir, gündüz ne dir, bunları üc günedejin bilirsen bilirsin, bilmezsen
bojnunu vururum der gider. Mejerse o dervis padişah imiş.
Odun jarığî baslar düsünmeje: aman ja rabbi, bu ne dir
benim basıma gelen, ben bir fakir adam-ım, simdi bunu nasıl
bilejim. dejerek odun kesmeji brakır, evine gider.
Birde büjiik kızı kapujı acar, bakar-ki babası pek fena
kılıkla gelijor: Aman baba sana ne oldu. O-da: ah kızım, bugün
bir dervis geldi, bana böjle bir sej sordu, ben-de onun iöün
kederlendim, der. O-da: ben-de sandîm-ki kızımın her bir sejsi
tamam, lijen örtüsü kaldı, dejeğen, dedikte, babası: hajdı jîkıl
oradan kahpe, dejiip jine düsünmeje baslar.
Sabah olur,. baltasını alır, daYa gider. Odun keserken o
dervis gelir: babam bildin-mi deje sorar, o-da jok bilemedim;
iki günün kaldi der, gider. Herif odunları brakır evine gelir.
Kapujı çaldıkta, ortanğa kızı acar, bakar-ki babasının cehresi
kap-kara. Aman baba sana ne oldu, o-da: hajdı git ordan, büjiik
kardasın ne söjledi-ki sen ne dejeğen. Aman b abacım , belki
derdine ben derman olurum, söjle bakalım neje kederlendin,
dedikte babası-da olduYU gibi söjler. Kız jine kahkaha ile güler:
ben-de sandîm-ki kızımın lıerbir sejsi tamam, lijen örtüsü eksik
dejeğen, babası-da: hajdı jıkîl git deje, kovar.
O geğe sabaha kadar ujumaz. Sabah oldukta jine daYa
gider, o dervis gelir: baba bildin-mi der; o-da: hajr bilemedim
•dejüp dervis gider. Odunğu-da kalkar, birde eve geldikte, kiicük

48

kîzî kapujı acar: aman baba, sana ne oldu, der. Herif bunu
kovarsa-da, kız jalvarır jakarır, babası-da isi annadır. Kız-da:
ah babağıylm onu bilmejeğek ne var, dervis geldikte dersin-ki:
aj padişah siz siniz, jıldîz veziriniz dir, geğe edııâ kulların, gündüz
âlâ kulların. Bunu işittikte herif sevinüp, o geğe sabaha kadar o
lakırdıları söjledi öjrendi.
Sabahlajın erken baltasını alup jine daya g itti: Baba bildinmi dedikte, o-da: evet bildim. Ne dir? dejüp, odunğu-da: aj
padişah siz siniz, jıldîz veziriniz dir, geğe asâ kulların, gündüz
âlâ kulların, dedikte, padişah itti: baba, senin üc kızın var,
ücü-de kız-oylan-kîz, altı ajlîk gebe dir, der gider. Odunğıja bu
lakırdı merak olur, kalkar jine evine gelir, küciik kızına bir bir
anladır.
Küciik kız üc tane bohça japar, hepsinin karınlarına birer
tane baylar, bűjük kıza der-ki: padişah sana ğanın ne istijor
derse, turşu de; ortanğaja der-ki: sana-da sorarsa: kız ğanın ne
istejor: et. de. Bunlar arabaja binerler, doyru saraja giderler,
padişahın karsusına çıkarlar. Padişah bunnara bakar, biijiik kıza
der-ki: kız ğanın ne istejor, o-da: turşu der; padişah: bunu
tursuğı-basıja nikjah edin der. Ortanğa kıza-da sorar, o-da et
istejor der, onu-da kasab-basıja nikjah edin der.
Küçük kıza der-ki: kız ğanın ne istejor: havada balık,
denizde tere der. Padişah: kız lıic havada balık, denizde tere
olur-mu dedikte, kız-da: ej padişahım, üc kız-oyan-kîz altı ajlık
gebe olur-mu, demesi üzerine, padişahın cok lıosuna gidüp, vezi­
rine: sunu da bana nikjah edin der. Diijün kurulur kırk gün
kırk geğe ederler.
Gökten üé elma diistü, biri benim, biri senin, biri-de masal
söjlejenin.
*

Jegyzet. A török népnek nagyon gazdag a népmese (masai)
költészete. Tárgyuk legnagyobb részt megegyezik az európaik,
köztük a magyar nép meséivel, és javarészük az úgynevezett tündér­
mesékhez tartozik. A tündér neve p e r i, d sin , a boszorkányé d s a d i ,
a sárkányé ezderh a , a rósz szellemé dev. A közölt két mese
,Népköltési gyűjteményemből1 való, melyben száznál több, köz­
vetlen a sztambuli nép ajkáról ellesett m a sa i van összegyűjtve.
Húsznak a magyar fordítása a Kisfaludi Társaság kiadásában
,Török népmesék4 czím alatt jelent meg.

8. Történetkék.
— Hikjaje. —
1. Efendinin biri müsafir ile beraber sofra basında tam
ederken, her nasılsa efendinin sakalına bir pirinğ tanesi düşer.
O aralık uşak, efendisinin sakalına bir pirinğ tanesi düstüjünü ve
efendisinin haberi olmadîyınî görünğe: efendim, gül dalına bülbül
kondıı, bes penceji gönderin-ki öjretsin. Demesi üzerine, efendi
sakalını silkerek düşürür.
Usayın bu sözü müsafir efendinin zijadesile zevkine giderek,
kendi hanesine avdet eder.
Bir kac gün sonra öteki efendi bir efendinin hanesine gelir,
ve biraz muhabbetten sonra jeniek çıkar. Hemen efendi dışarı
çıkarak, kendi usayınî bir kenare cayîrup: Ben jeniek jer-ken
sakalıma bir pirinğ tanesi düsiireğem, sen pirinğ tanesinin düsdüjünü görünğe, efendim gül dalına bülbül kondu, bes penceji
gönderin-de öjretsin de, dejerek usayîna tembih ettikten sonra
içeri gelerek sofraja oturur.
Tam ederken çalışa cabalaja sakalına bir pirinğ tanesi
düsiire bilir. Hemen dir uşak pirinğ tanesinin düsdüjünü görünğe,
efendisinin kendisine evvelğe tâlim etmiş okluyu sözü unudarak:
efendi, dışarıda söjledijin iste oldu, demiş. Zavallı efendi-de
usayın bu hamaketinden müsafirinin janında mahğub kaldı.
2. Efendinin birinin bir kaba usayî olup, geğe oturmak
üzre konısusu Danis beji câ’rtmak icün usayı câ’rîr.
Efendi: Memis!
— Memis: Efendim?
— Hajdı git-de bu geğe oturmak üzere komşu Danis beji
câ’r, fakat ejer-ki bir mânim var filan derse esrar etme, jarim
â’z öâ’r-da gelsin. Demesi üzerine usak-ta ğevaben:
Peki efendim, dedi ve gidüp Danis bejin kapusunu çalarak
4

50

jokari çıktıktan sonra: efendi bana jarım a’z câ’r deje tembih
etmisdi, dejerek â’zının jarîsînı kapadıktan sonra Danis beje
hitaben: efendi câ’rijor, dedi. Danis bej ise gajetle zekki bir zat
idijinden maddeji der-akab çakarak, o dahi bir elile â’zının jarîsını kapadıktan sonra: efendin afif eder, bu geğe gelemem, ğevabınî yerdi.
Bunun üzerine uşak geri dönerek hâneje avdet ye efen­
disinin janına çıktıktan sonra: efendim, Danis bej-de jarîrn â’z
gelemejeğek. Nasıl jarim â’z gelemejeğek? iste o-da benim gibi
â’zının jarîsînı elile kapadıktan sonra, jarim â’z gelemem, dedi.
Sen gidüp nasıl söjledin? Nasıl söjlejğem? Elimin üc parmâ’nı
â’zıma kapajarak jarim â’z söjledim. O-da ğevab olarak öjle
söjledi, dedi.
Efendi ise böjle bir alık usâ’n adem-i tedbirinden dolaj.
Danis bej gibi bir zatîn janında mahğub oldu.
3.
Gajet tohaf ve biraz-da kamburğa adamın biri ahba­
bından birinin hanesine gider. Bir kaö ehubbanın dahi orada
bulunduyuna asurı dereğede memnun olarak, dereden tepeden
sohbete girişirler.
O aralık hane sahibi, efedinin hizmetçilere etmiş okluyu işaret
üzerine, uşak dahi der-akab bu zate japılmıs bir cıyara getirüp
takdim eder. Bu zat: ağeba bu tütün kaçlık, hakikat kokulu
imiş, dejerek içer, bir az vakit sonra kalkup gider. Bu nereje
gitse bejenirsiniz.
Hamama girüp sojunup, içeri girdikte birde ne baksın, tıpkı
kendisine benzer, jâni o-da biraz kamburğa kibardan bir zat
oturmuş. Bir jandan hamamğılarla uşakların kemal-i dereğede
tazim ve ikram ettiklerini görerek, âdeta hased bile eder. O aralık
bu kibardan efendi abdest-haneje gider. Biraz vakit sonra-da
bu zat dahi abdest-hâneje girdikte, ne görsün, bu zengin olan
kambur orağîkta feğeten vefat etmemis-mi ?
Hemen kambur önünde-ki bajayı pestemalî efendinin önüne,
ve efendinin ipekli pestemalınî kendi önüne kojup, parmâ’nda-ki
jüziijü dahi takarak, dışarı çıkar. Birde dir hamamğılarla uşaklar
bunu tanımajarak tazimle halvete ve jıkandıktan sonra dışarı
çıkarırlar. Ehasil-kelam, gejinüp hamamğînın hesabını görür.

51

lâkin konak nerede. En zijade orasını düşünürken hamam kapusunun önünde kendisiéün hazırlanmış atî görünğe, zijadesile
memnun olarak, aspa rakib oldukta sejisi câ’rır: Hamam zija­
desile basıma yurdu, önüme düs-de konâ’n jolunu bulu-ver,
demesi üzerine, sejis temenna ederek hajvanın önüne düşüp,
konaya dalıil olurlar.
O esnada doruğa içeri girdikte, hanım dahi istikbal ederek,
odaja alır. Bu ise kendisini bildirmemek tedbirde: Aman hamam
pek zijade basıma vurdu, sojıınup jatağâm, dedikte, hanım:
peki, dejüp geğelik elbiselerini çıkarır, urbalarını gijerek, karjolaja cıkup hâba yaıîr. Hanım ise bunun efendi olmadiYinı anlajup
halajıklarîn ellerine birer sopa vererek, kamburu bir temizğe
tepelemeje başlarlar iken, kambur-da: aman, dejerek, karjoladan
asâ düşer . . .
O aralık bir kahkaha-dır kopar. Birde kambur ne görsün,
hâlâ o ehubbâ bejin hânesinde cİYarasî elinde olduYU halda koltuk
sandalijesinin üzerinden asâ düşmüş. Mejer elediler ejlenmek
üzere, merkume esrarlı cÎYara içirmişler, iste görmüş olduYU ruja
esrar kuvveti imiş.
*
Jegyzet. A történetkének vagy kisebb elbeszélések török illetve
arab neve hi/cjaje A népmesétől tárgyára is, nyelvére nézve is külömbözik. A h ik ja je alapja rendesen egy megtörtént vagy megtör­
ténhető, és a legtöbb esetben tréfás, szórakoztató esemény. Népi
terméknek annyiban tekinthetők, hogy a nép ajkára is elkerülnek,
sőt néha ott is keletkeznek. Ily liikjaje-gyűjtemények, különféle
szerzőktől és forrásokból, nagy számmal jelentek meg. Efféle hikjájékat mondanak el a ramazânı népmesélők (m e d d a h ) is, a kik
történetkéiket, megfelelő hang és arczjáték kíséretében, úgy­
szólván lejátsszák a mulatozó közönség előtt. A közöltük bárom
tréfás elbeszélés M eh m em ed H il m i -nék sztambuli E j lenge (Mulat­
ság) czímű gyűjteményéből való. és noha eléggé népies nyelven
vaunak leírva, némi átmenetűi tekinthetők az arab és perzsa elemek­
kel vegyített irodalmi nyelvhez.

4*

π.
I RODALMI

NYELV.

— Inge dili. —

Mondások.
L Bir milletin nisvanî dereğe-i terekkisinin mizanı dir.
Muzafferijetin hajîrlısî hangisi dir, kan dökülmeksizin husula
gelen se/i kim dir?
A/lak-i millijesi olmajan akvamde medenijet olmaz.
Adam zeman sâjesinde geçinir, sai ile jasar.
5. Bi-edebler arasında ediba gureba dir.
insan bir garib hajvan dir-ki her seje alışır, her alısmadiYÎ
sejden korkar.
Kijmet-i hurrijeti takdir edemejen bir millete ita-i hurrijet
etmek, o millet efradının aYzına bir hancer-i isjan vermek
gibi dir.
Tembel erbab-i hajatdaıı olamaz bir mejit dir, ki defn olamaz.
Hurrijet kadar leziz bir mesrub jok-tur, lâkin sarhoşluk ver­
memek icün itidal denilen bir mezeje ihtijağı var-dır.
10. Zirât toprak kazup elmas çıkarmak dir, tüğaret demir satup
altun kazanmak dir.
Her kimse kendi âleminin padişahı dir.
Kimsenin lutfîna olma talib, bedeli ğevher-i hurrijet dir.
Kuvve-i hafize, fakir olan telebenin kitab-hanesi dir.
Senin ki cil ve cehari geçti,
atî alan Üsküdari geçti.
15. Ac jüzünden zülfınî gitsin nikab,
sevdijim ja doy, ja doYSiın afitab.
Ajinesi isdir kişinin lafe bakılmaz,
sa^ın görünür rütbe-i aklî eserde.
Kâzı ola dâvâğı ve mahzar ola sahid,
ol mahkemenin hükmine derler-mi adalet.
Cihanı adam fani sanır kendi gibi zail,
akıntıdan gecenler vehm ederler kim jiirür sahil.

56

Ruja-i vüğudi göre kim nevm-i ademde
bin höf-i elemle ujanîr jevm-i nedemde.
20. Hakk tâla kimseji bir ferde muhtag etmesin,
joksa halkın ettiji ihsana dejmez minneti.
Bir kimseje kim fejz verir baht,
mihr-i efser olur carz-i berrin taht.
Her kim-ki olur jîldîzı düşkün,
göstermez ona devr i felek gün.
Fejlosof ismine sajeste olur bir insan,
kim janında ola idbar ile devet jeksan.
Fejlosof ol kişi dir-kim nerede olsa heman,
ujar elbette zemane, ona ujmazsa zeman.
25. Çıbanda varınğa ehl-i hüner ki düskün-dür,
efendi arsa cıldnğa el elden üstün-dür.
Adamın hiilkati dir nevsani,
adamın adam olur sejtanı.
Meskenet dir jarasan insana,
çünkü benlik jakısîr sej tana.
Kojamam kargajî bülbül jerine,
cicek acmîs dikeni gül jerine.
Aklı gerçi görünür sejtani,
isidir kalbı gibi rahmani.
30. Kisije her isi âla görünür,
kuzguna javrusu Anka görünür.
Fejz alırsın çekerek derd-ii gam-i dünjaji,
tekeji beklejen elbette içer éorbaji.
Simdi altınla biterken her is,
akçe ejler-mi dua-ji dervis?
Jememistim felejin sillesini,
çekmemiştim dazi el cillesini.
Aleme verdiji zehri içti,
ekdijin baY ğilıanda biçti.
35. Joksulun zengin acar malından,
tok olan bilmez ağın halından.
Bayda-ki sevmez iken daYda-kini,
daYda-ki gelse kovar baYda-kini.

57

Dene altını mabın tasında,
daxi İnsanî bir is basında.
Ne gam uçup vatanımdan baid düstiimse,
japar garib kusun asjanını Allah.
Göke-mi irdi basım jer jüzüne geldimse,
var-mî bak bengilejin jıldîzî düşkün kimse.
40. Hükm eden gönlüme ganan ol-dıır,
mühür kimde ise Sülejman ol-dur.
Sebatı jok bu âlemin ona kim itimad eder,
ferrah gelir terrah gider, terrah gelir ferrah gider
Huda kerim dir elbette ejlemez mahrum,
meramına irisir her kişi xuda dejerek.
Askı bülbül gibi bejan edelim,
halimiz gül gibi ajan edelim.
Jok-dur sebat çünkü gihan xarabda,
bir dir hezar sal ile jek dem hesabda.
45. Asiki bi-sabr-u aram ejlejüp sijah eder,
memleket sejr ettirir askın vilajet gösterir.
*
Jegyzet. A fentebbi mondások az ujabbkori írók költői
műveiből vannak összeválogatva. Főképpen S in á s z i efendi, N á d s i
efendi, K e m a l bej, E k r e m bej és Z ia pasa verses munkáiból. E mon­
dások mint-egy bevezetésül szolgálnak a jelenkori irodalom nyelve­
zetébe, mely főleg verses munkákban, még mindig nem tudott
szakítani az arab-persa elemek túlon-tul ívaló használatával. Törökösebb nyelvet leginkább a regény- és drámaírók használnak,
míg a költői és a tudományos nyelv inkább a régi nyomokon
halad. Noha némi haladás már itt is mutatkozik.Az itt követ­
kező szemelvényekben az újabb török irodalom kiválóbb kép­
viselőit és jelesebb termékeit mutatjuk be. Sorra véve az elbe­
szé lő (novella, regény, napló), d r á m a i és k ö ltő i (verses) irodalmat.

I. Elbeszélő irodalom.
A törökök újabbkori elbeszélő irodalma a hatvanas évekbeli
reform-korszakkal egy időben kezdődik. A régibb, inkább arab
és perzsa nyomokon haladó hagyományos formákkal szakítva, a
nyugoti népek műfajait kezdik utánozni. Rövid pár esztendő, és
elbeszélő irodalmukat nemcsak a tartalom, hanem a nyelvezet
szempontjából is átalakították. Ez új irány legkiválóbb megte­
remtői S in á s z i, K e m á l b e j és A h m e d M id h a d efendi voltak. Az
irodalmi nyelvet, melyet arab és perzsa szóknak s mondatszer­
kezeteknek tűlon-túl való használata jellemzett, közelebb hozták
a népnyelvhez és nyugoti eszméket vittek bele a költészetükbe.
Ekkor barátkoztak meg a ,nemzet' és a ,haza‘ szók eddigelé
ismeretlen fogalmával. És míg a modern próza megteremtője,
S in á s z i efendi, inkább a nemzeti nyelv megteremtésére törekedott, addig K e m á l bej nyugoti műfajokat honosított meg, és
nemzetivé tette a regény- és általában az elbeszélő irodalmat.
Egy minden ízében modern áramlat volt keletkezőben, mely
főleg franczia hatás alatt állva, hazai tárgyú regényekkel és
novellákkal árasztotta el a közönséget és támadtak írók, kik a
kezdők műveit folytatták és támadt közönség, mely ez új stílű
műveket mohó vágygyal olvasta és meg is értette.
Szemelvényeinkben a következő írók művei foglalnak
helyet.
S in á s z i efendi, a hatvanas évek lelkes írója, főleg mint
nyelvreformátor és műfordító tűnt ki. Inkább poéta volt, mint
prózaíró és egy mintaszámba menő levele, melyet még tizenhét éves
korában intézett volt anyjához, már abban az időben is nagy feltű­
nést keltett. írt egy vígjátékot is és sokat fordított idegen nyel­
vekből, különösebben francziából. 0 vette elsőnek a népnyelv

59
nagy fontosságát észre és nem egy költeményt írt, melyben a
nép nyelvét akarta az irodalomba bevezetni. Kiváló érdemet
azzal szerzett magának, hogy ó' gyűjtötte először össze a török
közmondásokat, és hogy a tájszókat is a nyelv szókincsébe akarta
beleilleszteni. Kéziratban maradt szótárkisérletét a Μ. T. Aka­
démia őrzi.
S zá d u lla h p a s a , a volt bécsi török nagykövet, főleg mint
prózaíró jeleskedett. Önálló nagyobb munkái nincsenek ugyan,
de európai körútjáról írott elmélkedései és levelei nagyban hozzá­
járultak, hogy a modern stílt (tarz-i |edid) fejleszsze és egyéni­
ségének súlyával is megkedveltesse. Sokat megfordult, hivatalos
minőségében is, a nagyobb európai városokban és a látottakat
mindig a saját hazája állapotával, anyagi és erkölcsi hátramaradottságával hasonlította össze, hogy a levont tanulságokra figyel­
meztesse ébredező nemzetét. Kétféle leveltöredékét közöljük az
olvasmányainkban. Az egyikben, mely testvéréhez van intézve,
szülője halálát siratja el (Tezijat-name), a másikban pedig egy
berlini utazásáról emlékezik meg (Berlin mektubu).
A h m e d M id h a d e fe n d i, az újabb elbeszélő irodalom leg­
bámulatosabb termékenységű írója. Százával írta meg az iro­
dalom minden szakába vágó munkáit, és magán a regényiro­
dalom terén is egész könyvtárt írt össze. Sokat fordított és dol­
gozott át francziából, de alkotott igen sok eredetit is, melyekben
először szólaltatta meg a török társadalmat és az eddigelé isme­
retlennek maradt népéletet. Nemzeti (milli) tárgyú regényei közül
a ,Derdane hanym‘-ból közöljük a bevezető részt. E regényében
a török főváros egyik negyedének, a galatai éjjeli életnek adja
sikerült rajzát, és elbeszélő képességének nem kis jelét adja
benne az idegen nemzetiségűek közt folyó cselekvény mesteri
bonyodalmával. Stílja már olyannyira tisztult, hogy alig külön­
bözik a sztambuli köznyelvtől. Regényei a keresettebbek közé
tartoznak, és ha mélyebb problémákkal nem is foglalkozik, a
meseszövésben és fantázia dolgában ritkítja párját.
E b u zzia -T e v fik bej, szintén egyik még élő harczosa az új
iránynak. Mint Sztambul egyik legelső nyomdájának a tulajdo­
nosa, egész sorozatát adja úgy önálló füzetekben, mint tudomá­
nyos folyóiratában (Kütübhane-i Ebuzzia) a régibb és újabb iro­

60

dalmat ismertető dolgozatoknak. Ő úgyszólván az újabb török
irodalom-történetírás megalapítója. Legbecsesebb dolgozatában
(Numnne-i edebijat) elsőnek állítja össze az irodalom válogatott
jeleseinek életét és bő szemelvények kíséretében méltatja érde­
meiket és fontosságukat. Sinászi közmondásainak kritikai és
összehasonlító kiadásával pedig lehetőleg teljes gyűjteményét
adja a népi szólásoknak és közmondásoknak. Rajongásig szere­
tett költője és barátja Kemál bej volt. Ő róla szól az a rövid
és velős jellemzés, melynek egyik részletét, egyúttal mint az
értekező próza mintáját is, bemutatjuk.
K e m â l bej, az újabb irodalom atyamestere és lángeszű köl­
tője. Párját ritkítja az a rendkívüli hatás, melyet minden egyes
munkájával, akár versével, regényével, drámájával, akár pedig
társadalmi és tudományirodalmi értekezéseivel elért. Az ő kor­
szakalkotó fellépése jelölte meg az új irányt, és noha minden
ízében mohamedán és török volt, bámulatos virtuózsággal tudta
a keleti gondolatvilágot a nyugoti eszmékkel összeegyeztetni.
Nemzeti tárgyú regényeiben lángoló nemzeti érzés egyesül a
nyelv művészi kezelésével és végleg megállapítja bennök azt az
irodalmi nyelvet, melyet azóta is classicusnak ismernek el az
epigonok. Regényei közül legfigyelemreméltóbbak a D se zm i, az
első török történeti regény, továbbá A l i bej k a la n d ja i (Ali bej
sergüzeşti) egy ifjúkori műve, melyben egy megtévelyedett lélek
bravúros rajzával úgyszólván korát is megelőzte. E regényéből
való a közöltük részlet.
N á d s i efe n d i, vagy szokottabban M u a llim N á d s i (Nádsi
professzor), főleg mint költő és nyelvtudós szolgálta hazája
irodalmát. A török nyelv belső szerkezetét alig ismerte va­
laki nálánál rendszeresebben, melynek sajátosságait és az arab­
perzsa nyelvekhez való viszonyát a tudós lelkiismeretességével
tárgyalta Legértékesebbek a régibb török irodalomra vonat­
kozó tanulmányai és irodalmi szemelvényei, nemkülönben kri­
tikai dolgozatai, melyek részint folyóiratokban, részint önálló
kötetekben jelentek meg. Szépprózai dolgozatai közül legkiválóbb
a S ü m bü le, melynek java része önéletrajz, tovább M e k tu b la rtm
(Leveleim) név alatt összefoglalt tárczái, melyekben különféle
irodalmi és művészi tárgyú történetkék vannak, választékos és

61

mély tudásra valló nyelven elbeszélve. Ezek közül való a szemel­
vényünkben tárczája, melyben egy galatai színházi előadásról
mondja el a megszívlelni valóit.
E k r e m bej, a máig is élő lírikus költők legnagyobbika.
Költeményein kívül az irodalomtörténet, főleg pedig a poétika
terén jeleskedik. Maradandó alkotású könyve a ,Tálim-i edebijat1, melyben az összes költői műfajokat meghatározza, és a
török költészet szempontjából magyarázza. Elbeszélő munkái közül
legkiválóbb a ,Tefekkür1 czímíi kötete, melynek minden egyes
kis darabja egy-egy prózában megírt költemény. Ilyen a mutatványunkbeli részlet is, a szerelem költői leírása.
M u s z ta fa B esid , az ifjú írói nemzedék egyik termékeny
tagja. Leginkább regényeket és novellákat ír, melyek mindegyikén
meglátszik a franozia hatás. Dolgozatainak tárgya rendszerint a
török főváros európai (perai) negyedéből van véve, és nemzeti
tárgyú művei is (Nejir, Hajf), azt a viszonyt rajzolja, mely az
európai viszonyokkal és szokásokkal való összeütközésből szár­
mazik. Stílusa az átlátszóságig könnyed, meseszövése egyszerű,
leírása költői. N e jir czímű regényében az öngyilkossá lett írónak,
Fuad bejnek az életét rajzolja, és apróbb novellái közül főleg
a Gőz jaslarí (Könnyek) érdemel különösebb figyelmet, melynek
egyik fejezete szemelvényeinkben található.
S z e z ú ji bej, az elbeszélő irodalom újabb művelőinek leg­
izmosabb tehetségű tagja. Kiváló elbeszélő és tárczaírói tehetség,
a ki úgy forma, mint jellemzés és szerkezet dolgában a legkivá­
lóbbat alkotta. Alkotásai önálló becsűek, úgy eredetiségüknél fogva
mint a nyelv művészi kezelése szempontjából. Egyik regénye a
S e rg ü ze şt (Kaland) a modern regényirodalom gyöngye. A török
rabszolga-életet rajzolja benne, és hősnőjének lélektani rajza bár­
mely európai író becsületére válnék. Másik jelentékeny műve a
K ü cü k se jle r (kis dolgok), melyben a legfinomabban kidolgozott
tárczák egész sorozatát nyújtja.
A szemelvényeinkben még szereplő írók közül M ehem ed
D selál szintén tárczáival és kisebb regényeivel keltett feltűnést.
,Elvah-i şairane1 nevű kötetéből való a közöltük A d a (sziget)
czímű leírása, melyben hangulatos rajzát adja a Herczeg-szigetek
legszebbikének, a Prinkipo nevűnek. N a z ım bej egy naturalistikus

62

irányú kis regényével a K a r a B ebek -kel keltett annak idején
figyelmet. A kisázsiai parasztéletet rajzolja benne, és ő szólal­
tatja meg először az irodalomban az anatóliai népnyelvet. F a tm a
A lije úrnő, a tudós Dsevdet pasának a lánya, szintén a népszerű
írók közé tartozik. ,Muhazerat‘ czímű regényében a török középosztálynak adja sikerült rajzát, és abban a fejezetben, melyet
mutatványul közlünk, a török lakodalmi szokásokkal ismertet
meg bennünket. Az itt felsoroltakon kívül még számosán foglal­
koznak az elbeszélő irodalom továbbfejlesztésével. A legújabb írók
már kezdenek a franczia hatás alól szabadulni, és újabb műveiket
nemzeti szellemben, a nemzeti köztudat felébresztése czéljából
írják. A napilapok (Terğüman-i hakikat, Sabah, Tarik) tárczái
és szépirodalmi folyóirataik (Meğmua-i funun) gyakrabban közöl­
nek oly dolgozatokat, melyek a nyugoti irodalom hasonló ter­
mékeivel is kiállják a versenyt.

SZEMELVÉNYEK.
— V al i de s i n e bir me k t u b u

L e v e l e az a n yj á hoz . —

Efendim ! Benim ğanimdan aziz olan valideğijim.
Gecen-ki aidiyim mektubunuzda bir jıldan berii yasta olduyunuzu bildirmiş idiniz. Lâkin bundan anladîyıma göre ganînizle
uyrasır mertebeje gelmişsiniz. Öjle ise efendim niciin bu zemane
kadar bildirmediniz? Ejer bildirmiş olajdınîz, çarçabuk tahsilin
arkasını alup, simdijedek Astaneje gelirdim, çünkü bundan mukad­
dem daha kolajlıklar var idi. Herne ise su günlerde isimi bitir­
mek üzere-im.
Ejer yastalîyînîz pek ayırlasijor ise, tez bize jazın. Tâ-ki
avdet etmenin çaresine bakajım, amma jine siz ihmal bujurmajup,
su yastalıkdan kurtulmaja calisin. Vüğud say olmadıktan sonra
mal-u mülkü ne japmalî-dır. Sakınup bu yususda parajî esir
gemejesiniz. Bir káé tabibe baktırın. Ejer borğ bile edilirse,
edasına Allak kerim dir. Hemen siz var olun.
Efendim, simdi igab edijor-ki su ane kadar gönlümde sakladıyîm sirleri size söjlejejim. Tâ-ki ne sana ne bana day derűn
olsıın. Cünkii beni-adam bit-tab hırslı olduyu asikjar dir, amma
bu hırs bir kac türlü-dür. Benim hırsım simdi-ki akil ve idrakıma bakılırsa, biraz gecineğek ile cok hünerden ibaret dir. Elhamd-ullah tála, su gene jasımda bunlardan bir miktar hissadar
oldum, lâkin hakikatda hep senin sajende dir, zira beni okutdıırup jazdırtdın, senin hakkını bir jıl jasasam ödejemem, senden
başka kimsem jok-tur.
iste efendim mâzallah size bir hal olağak olsa, senden
başkasına valide demeje â’zîm varamaz, ve dejemem âlim-allah
ve seni ben ölünğeje kadar unudamam . . . .
Sinâszi efendi.

— M ektublaríndan.

Leveleiből.

1. ΑΜίγϊιη kara xaber saıke-i bela gibi nazil oldu. Gönlüm
viran, gözlerimden sersek hasret revan dir. Cümlemiz muhabbet
evlad esiri-jiz, zususen peder ve validenin böjle vukuat-i ğijersuzde hasd edecekleri tesirat-i kalbijeji mülahaza ettikçe hizn-u
elemim bir kat daha miisted olmakda dir. Felejin böjle sitem­
leri çekilir derdlerden dejil dir, lâkin ahkjam-i kazaja rızadan
başka çare var-mı-dır? Gidenleri tézije ile uyrasanlar da^i bu
alemden gitmeje|ekler-mi ? Kim hajate mağrur ola-bilir.
Bu müsafir-%aneje mihman olanların kimi erken kimi gec
gider, her giden nöbetini savar, müddet-i müsaferetin kasr-u
meddinde ehemmijet jok-tıır. Mesele alem-i bakada UYranîlağak
tavr-u halet dir. Masum gidenler arkada brakdîklarîtıî mahzun
ederler amma, gaile-i hesab-u kitabdaıı masun ve naim-i a%revije
ile ebedi es-suruı- olurlar. Bu ğilıet düşünülür ise kalb müteselli
olmaYa baslar, ve ğenab-i hakkın idrakîndan a|iz oldıiYumuz
hükm ü jcafijesine arz-i teslimijet eder, jcuda-i mutaal |iimlemize
sabr-i Cemil ihsan ejlesin. Tatvil-i makala meCalîm olmadiYÎndaıı
bu kadar jaza bildim.
Biraderim riCa ederim, hikmet-i ilalıijeji tenıil ile ateş kalbı
teskim ediniz.
2. Bir aj kadar Avropajî sejahata çıkmış idim. Simdi Ber­
liné avdet edildi. Esna-ji sejahatmıda Avropanîn bir jjajlı belad-i
meshure-i mamuresi görüldü. Garbın mamurijet halı görüldükçe,
sarkın magmurijet ahvalına tesüf olunmamak kabil dejil dir. Bu
sejahat sihhatıma pek cok /izmet ejlediji gibi idare-i mülkijeCe
meslıudat-u meksubatîmı dayi tezjid ejledi.
Szâdullafı.

— D e r d a n e hanı m. De r d á n e a s s z o n y . —
Galatadan geçer iken bir takım geniş mejhaneler görürsiinüz-ki jirmi-jirmibes arsın arzında ve kırk elli arsın tülında dir.
Bu mejhanelerin sokak ğihetine karib bir tarafında süsliiğe bir
destgjah (tezgjah) görüp-de, onun ön tarafında daxi kadim junanlılarin işret rabbi olan Bakus tasvir-i mestanesi musavver olduYuna bakarak, bunları terekkijat-i hazire-i medenijenin vüğuda
getirmiş olduYU jeni j erişmelerden zaıın etmejiniz. Dijer ğihetinde
mejhanenin bojlu bojuna iki ve jaxod ü6 sıra olarak jekdijerinin
üzerine dizilmiş olan beser jüz kijelik fucılara havale-i nazar-i
dikkat bujurunuz . . .
Haber verdijimiz aksam bu mejhanelerin birinde orta bojlu
sari bîjıklı sarı benizli tahminen otuz bes jasînda ve mahonağı
kijafetinde bir adam tâ mejhanenin içinde saY tarafda-ki köseje
oturmuş, ve önünde bulunan bira kadehi ile aralıkda bir kerre
dudaklarını ıslatmakda bulunmuş idi.
Vakit akşamın sât jarîmî olup, bu zemanda Galata içinde
mejhane-nisin olanlardan hié birisi artık ajık add olunamaja|aklarî gibi, herkes ahbabım ve arkadaşını bulmuş oldukları
ğihetle, jalınız basına oturur Mc bir adam dazi görülememekde
iken, tarif ejledijimiz sari herifin hem jalınız lıemde hâlâ ilk bira
kadehile dudaklarını îslatmakdan ibaret bir işretle mütekeffi
olması nazar-i dikkati ğelbe sajan idi. Fakat her kezin derja-ji
mestije gark olmuş bulunduYU bir zemanda bu dikkat kimde
ola|ak ?
Mejer Galatada bizim sari herife benzer bir adam daha
varmış. Bu ise karanta bir rum idi-ki kalbı kijafeti xirsizlíkda
ve jan-kesiğilikde artık pir olmuş bulunduYunu jek nazarda hükm
ettirirdi. Zaten bu vakit Galatada bir azm-i mahsusu olan jankesiğiden başka kim ajık buluna bilir.
5

66

Karanta rum bizim sarı herifin janına geldiji zeman bir
eski dostuna tesadüf etmiş gibi mütebessim bir tavurla dedi-ki:
— Vaj, akşamlar xajr olsun Sohbet a*fa.
— Oh. akşamlar xajr olsun Papas-OYİu. Jine buralarda ne
gezijorsun bakajım ?
— Ne japalîm a gözüm? Bizim sandalımız jok, mahonamız
jok ; bizde éoluk-coguk sahibi-jiz, ekmek parası isteriz. Fakat
sen böjle jalınız oturmakdan . . . .
— Bilirsin-ki ben her vakit jalınız otururum. Ej bu aksam
kimi gözüne kestirdin bakalım?
— Bana-da bir bira ısmarlarsan anlatırım.
— Çıkarken paraları jine sen veregek isen, ısmarlamak
daxi benden olsun.
Papas-OYİu denilen bu rum bir hasır iskemle alarak mahonagi Ğerkes Sohbetin janına sokuldu. Evet, madem-ki sarı herifin
ismini öjrendik, öjle na-temam olarak öjrenmejüp ismi jalınız
Sohbet dejil, öerkes Sohbet oldıiYunu-da öjrenmeli-jiz.
Karanta rum iskemleje oturdukdan sonra kapa?! kırık bir
siYara kutusu cîkarup, bir jandan sÎYarasînı japma'fa baslajarak,
dijer gihetden da%i Sohbete dedi-ki:
— Uzun etme be Sohbet. Bilirsin-ki bende para olduYU
zeman hic esirgemem. Hatta gecen günkü urgunda bizim e/tijar
Vasile bir kat ruba bile aldÎYimî bilirsin ja.
— Fakat bak simdi ajaYinda kundura ve kıöînda pantalou
kalmamış.
— Bizimkisi öjle dir. Bugün bes-on liralık bir sej carpup.
bejler gibi gejinir kuşanırsın, jarın bir kumar-xánede bu hale
girersin.
— Hâlâ su kumardan vaz geçemedin gitti.
— Ben elime gecen paraları tutmuş olsajdım, simdi Kirje
Papas-ογΐιι Andonaki deje itibarlı bir saraf olurdum. Fakat
bundan sonra aklımı basıma alagaYÎm Sohbet. Hele bu aksam
bekledijim herifi bir güzelge kısmine getirirsem, jarın sen beni
görürsün.
— Kimi beklijorsun bakalım?
— Bir bira ısmarlamazsan söjlemem, ısmarlarsan âdeta
seni-de ortak ederim.

67

Çerkeş Sohbet mejhaneğije bir bira daha ısmarlamakla
beraber bazularim Papas-0 7 İuna göstererek dedi-ki :
— Allah bu bazuları bana jan-kesiğilik etsin deje vermedi.
— Ja mahona küreji çekerek avuğlari patlasın deje-mi
verdi ?
— Ne japajım, senâtîm bulunmuş.
— Öjle kaba senâtlar bir ise jaramazlar dostum. Inğe
senâtlara bakmalı, inğe senâtlara. Hem artık kırk jîllîk Çerkeş
Sohbet simdi bize kendisini irz-i ehli deje satamaz ja
— Ben sana irz-i ehli, aklî basında kjamil bir adam-ım
demejorum, jfírsíz ve jan-kesiği dejl-im dejorum.
— Kanlı katil-da . . .
— H m ........
Çerkeş Sohbet Papas-OYİunun jüzüne öjle bir bakış baktı-ki
herif lakırdısının alt tarafînı bitiremedi.
Bira geldi, Papas-ογΐιι bir nefesde kadehi son katrasına
kadar içerek, kır bîjîklarînıu üzerine jiYilan köpükleri dajfi alt
duda?îm burnu hizasına kadar kaldırarak bîjıklarînî emmek
ile aldı.
Sohbet herife sordu-ki :
— Ej kimi beklijorsun bakajım?
— Nasıl söjlejim a dostum ? Bana arkadaş olmajağak
oldukdan sonra söjlemenin fajdesi ne?
— Her halda vakit geçirmek iciin seni dinlerim, söjle.
— Ağem Ali bej dejorlar birisi türemiş, bir gene mirasjedi, iste onu.
Sohbet bir kerre kaslarını çattı, Papas-OYİu sordu-ki :
— Ne o, suretin baskalasdı.
— Hic.
— Bu ağem Ali beji tanijormusun joksa ?
— Hem-de ne tanıjîs, kendimizden zijade.
— Ahbabın arkadasın-mî dir? Ben-de amma sorijorum ha.
Onun gibi bir miras-jedi senin gibi bir sandalğı ile . . .
— Jok, ahbabım arkadaşım dejil, başka türlü tanırım.
— Fakat cebren dejisdi.
— Sana ağıdÎYimdan.
5'

68

— Kana alıcım dan-m ı ?
— Evet.
— Bana neden dolaj ağijorsun ?
— Bes on altun ümidile kendini geberteğeksin-de onun
iéün ağijorum.
— Ben-mi gebere|ejim ? Papas-OYİu Andonaki ha?
— Sen-de o ağem-OYİunu benim gibi tanışan böjle söyle­
mezsin. Vallahi seni köpek boYar gibi bir sıkmada boYar.
Jan-kesiğinin tavrı gajet mezifane bir suret kesb ejledi. Bir
kac katrası bira ve bir kac katrası köpük olması üzre kadehin
dibine süzülen bir jiYintıjı da/i aYzma dejdikden sonra Sohbete
dedi-ki:
— Bu agem Ali bej benim gibi bir kac köpeji boYmus ha?
— Bes altı kadarını birden.
— Fakat ben o köpeklere benzemem, ben eski comar-ım.
— O-da gene arslan.
— Hanja su tömbekigi dükjanlarında eli kılfğlı arslanlardan-mı, lıanja arkasına da/i güneşi jüklenmis.
Biraz sükjutdan sonra Sohbet dedi-ki: ağırım sana Andon.
— Brak Allahı seversen su zevzekliji. Artık tüjsüz tozsuz
coguklardan-da-mî k o rk a n ız ? Senidimizin namusuna toz toprak
kondurijorsun.
A h m e d M id h a d .

K

e

m

a

l

b

e

j .

Bundan jirmi sene mukaddem eli kalem tutar jirmi gene
tesavvür etmek, baja?! istihaleje vüğud vermek kabilinden idi.
Bugün mülkün her kösesinde o himam-i irfanın saj esinde dir ki
jazı jazmaYa, jazdiYi sejleri umume bejendirmeje muktedir iki
binden zijade erbab-i sebab tâdad oluna bilir.
En mükemmel bir mekteb-i irfanın bile bu kadar bir zeman
iéinde bu derecelerde adam jetisdirmesine ihtimal verilemez.
Onun zuhurına kadar lisan-i edebimiz ebkem hükminde idi.
Natikemize inhisat veren onun naYamat-i irfanı dir. Tasvir-i
efkjarda her gün bir başka zeminde sird-i mutalât etdikce, o
zemana göre suxenver geçinen köhenperverler bile hajran olur­
lardı. Kemal, lisanımızda arzu ettiji inkilabi iğraja muvafakijetile
bu gün bize bir natike-i irfan jadigjar ejlemiâ dir.
Kendisinin ,arab köle1 tesmije ejlediji kalem jedi irfanına
m a s a la r olunğaja kadar en vazıh tâbirde cetrekül idi. Zeban-i
kaleme sahajif-i edeb-ü irfanda beligane saniba araji bejan olmak
yasasım onun himmet-ü marifeti ifaza ejledi.
Kemalin kitab seklinde basılan ilk eser-i kalemi ,devr-i
istila1 resalesi dir. Bu resaleji 1272 senesi ramazanının onunğu
geğesi ala-tarik-ül imla bana jazdırmıs idi
Hic tashih görmeden bir sene sonra, hatta kendi reji /ilafîna olarak 73 senesi ramazanında tasvir-i efkjar tefrikesine derğ
etdiren-de ben idim. Kemalin büjüklüjünü idrakıma, iste bu resa­
lesi sebeb olmusdu. Kalemle kjâdı elime alup-da makaleji ,vaktâ
ki mukaddema iiklim-i arabdan zuhur ile az müddet içinde nur-i
sehar gibi afaka münteşir olan firak-i islamlije1 sözlerde takrire
basladiYÎnda, ben imlaje bedel hajran hajran jüzüne bakmış idim.
Bunun üzerine, ,nicün jazmijorsun
sualında bulunduYundan. ,ömrümde ,vakât-ki‘ ile baslar bir ibareje tesadüf
etmedijimden, bir sej rivajet edijorsun zann ettim1 Cevabını vermiş

70

idim. O giildükée, gönüllere bir sefaji ğavidani ba%s eden bajgın
gözlerde jüziime bakarak, bir ibtisam-i musfikane ile ,jaz bakajım,
sonra öjrenirsin‘ demiş idi. Binaen alejh tarijc-i osmanije vakaji
adijesine kadar ihate-i küllijesi olan o sahib daha geğe sat
ücden ona kadar, hatta kjah mutadı olduYU üzre gezinerek ve
kjah efalini tasvir ettiji selatin-i alijeje mutâlik mazbutu olan
fikarat-i tari/ijeji nakl ejlejerek risaleji kjamilen imla ejledi.
Bu risale kendisinin dediji gibi ,pirinğ üzerine fatiha jazmak kabilinden1 bir eser-i kemal dir.
Binaen alejh bir vakıtlar her geğede anın dibi ve fakat
her biri a^lak-u sijasijate ve ja lataif ve edebijate aid olarak,
jazdiYi jüzlerle makaleler mejdanda olmajup-da jekjane eser-i
kalemi bu risaleğik olsa, jine Kemalin azamet-i iktidarına bürhan
olarak ikame edile bilir.
Kemal gibi bir dahije-i irfanin terğüme-i hâlini jazmak bana
nasib olağaYÎnı kim *atire getirirdi. Velev bir an olsun, böjle bir
fikirde bulunm aktım lazım gelsejdi, bejnimi paralardım.
Hakikat bu iken o %arika-i ruzgjarin fikdanini idrak ejledim. Dünjada en mukaddes tanîdîyım sejlere kasem ederim, ki
benim iöiin anîn gaybubetinden dil-xaras bir badire-i müsibet mutesavvir dejil dir. Keşke o %aber-i müsibeti idrakdan evvel basıma
bir saika isabet etmiş olsajdı, ne kadar isabet etmiş olurdu.
Kemal ne idi? Bir barika-i irfan. Ja hic barikajı tasvire
imkjan mutesavvir-mi-dir ?
Ma mafih ben burada — velev bir zeman icün olsun —
tessürafıma galebe ile vazifemi ifaje calısağâm, ciinkü beni vazifeperver eden anîn iltizam-i vazifede gösterdiji itina idi.
E b u z z ia

Tevfik.

— Al i bej. —

Ali bej gazinoda bulunduYU müddet gönlünü ümid-i vusletle ejlendirir. Fikrini nazarına tesadüf eden temasa-ji latifin
ezvakile teskin ejlerdi. Mâsukesinin güzel gözlerinde girrije-i
meserret görmüş kadar ferra/ bulurdu. Kjah boYaz içinden akup
gelmekde olan gemilerin etrafa istila eden /afif zulmet içinde
/ajal-majal jelkenlerini görür. Perde-i istikbal arasından ümid-i
sâdetin nisane-i zuhuru görünmüş kadar mesrur olurdu. Akıbet
sât-i intizar boyaz içinin rakid suları kadar aYir aYir güzar etmekle
bej önüne tesadüf eden bir pijadeje binerek, mevud mülakata
do^ru azimet ejledi. Kendi kajıya girdiji sırada mahitab da/i
afakdan zuhur etmisidi. Tari/ ğemazi-ul evvelinin onjedisine
tesadüf etmekle kamerin tenakisa jaslamıs olan ğerm-i merijesi,
perişan saclarının gölgesi temalına aks etmiş bejazî bir gözle
benzerdi. Derjaja intaf eden zijası ise, o küçük küçük dalgalar
üzerinde cîrpîndıköa pertevrani temalın hava-ji muhabbetle hejeğan
halında bulunan bir kalb-i safa düsen aks hajalînî andırırdı.
DaYİarda-ki çimenlerin, ormanların koju jesil japrakları içinde
ajdîtılık okadar /afif görünürdü-ki, nebatat gjuja üzerlerine jİYilan
nurun bir ĞOYunu bel ile teajüs eder ve bir azını hisse şükran
olarak anzar-i ma/lukatın ğevellan-kjahi ezvakına arz-u ihda
ejler idi.
Ali bej sule-i sem içine atılmış pervane gibi suz-u küdaz
sevda ile nurlar iéinde jüzerek az vakit içinde iskeleje janasti
ve gjuja-ki sâdat-seraj-i visal-i istikbalına sitab edeğek imiş gibi,
daha iskelede iken jalî kapusunu teharrije baslajarak, dolaşıl­
ması lazım olan sokakları mahitab sajesinde suhuletle güzar
ederek, önüne tesadüf eden bir köseji devr edinğe gördü-ki bir
baYce kapusu az|îk acîlmîs, arasından Mah-i pejkerin nısf-i gemali

72

jan tarafından alînma bir melek tasviri gibi simdije kadar nigjahınîn meluf olmadiYi jolda bir Ietafet-i fevk-ül âde ile bir aYağa
dajanmıs durijor. Gönlünün /elemanından vüğudınîn her zerresi
ajrı ajrî titrejerek ve kanının hararetile cehresi dakikede bir kac
kerre sarartıp kızarak, a^jar tarafından ihtirazen sokaYin her
Canibine göz gezdirdikten ve etrafı tenha bulunduktan sonra,
heman kapunun aracından sıratla içeri atıldı.
Mah-i pejker ise gjuja geldijini görmemis-de birden bire
kapudan girinğe, jiireji ojnamıs gibi bin naz ve şiveden mürekkeb
bir tavr-i dilferib ile bejin kuğayına jîkîldı, ve basını omzuna
vaz ile saclarını bojnuna, göjsüne daYÎdarak bir iki dakika bir
hajret-i âşıkane ile jüzüne bakdîktan ve istimdad eder jollu, elini
/afif /afif sıktıktan sonra kendini topladı, önüne düştü. BaYcenin
nihajet dereğede hüsn-ii tabijetlen tertib olunmuş latif latif /ajabanlari arasından dolasdırarak bir ufak köşke isal ejledi.
Odanın sandalije ile takımları bejaz zemin üzerine pembe
çiçekler isleme ğanfesden japılmıs imiş. Halısî-da döşemesinin
renginde olarak jalınîz üzerine éicek jerine ötekinin pembesinden
daha kojuğa bir takım iri dallar naks olunmuş. Dîvarînda-ki
kjâdın bil-akis zemini pembe çiçekleri jaldızla karışık bejaz olarak
tuvani ise, alçıdan dondurma gajet müsanna gül destler, papaYanlarla tezjin edilmiş idi. Kara tarafına olan dıvarin vasatına
ve binajen-ilejh büjiik penğerenin karsısına tesadüf eden kapudan
girildiji gibi pencereden /ali olan saY dıvarin baYce tarafinda-ki
kösesinde inğe bejaz tül ile örtülmüş jataklık. Jataklıkla denize
nazir olan pen|erenin arasında bir kac sandalije, büjük penğerenin önünde endam-i ajinesile cifte fanuslu éalar sâtle bir
muntazam çiçeklik. Sola düseıı ve baYceje nazir iki penceresi
olan dıvarin deniz |anibinde-ki kösesinde bir kanapé, ve berije
άογπι jine bir kac sandalije ile kapu tarafında-ki kösesinde bir
ajnalı dolab. Kapunun iki tarafında da/i baYcenin sokak kapusu
tarafında-ki Cihetine nazir iki penCere görünürdü. PenCerelerin
bejaz bürünCük perdeleri jarî jerlerinden merbut ve binaen-ilejh
alt tarafları acık olduYundan endam ajnesile mestur olan büjük
penCereden başka hem denize ve hem-de baYceje nazaret olu­
nurdu. Kanapenin önüne mükellef bir işret takımı kurulmuş, ve

73

üzerine l^ c e je nazır olan pencereden alınma bir dal, henüz
aöîlmîs bejaz güllenle saje saz letafet olmusdu.
içeri girdikleri gibi Mah-i pejker hemen dolaba koştu,
içinden bir Canfes boYĞa çıkardı, janînda-ki iskemlenin üzerinde
açtı. Beji bir diğer iskemleje ile sojdu. Zinğan-i harden bir gebe­
likle üzerine jine o kumaşa kaplanmış bir fina kürk gejdirdi.
Potinlarînî-da kendi çekerek, ajaklarınîn altına ,elimin emeji dir,
lajik dejilse-de müsâde bujurunuz, xâki-pajinize jüz sürsün' jollu
nikte pendazlıklar la her birinin üzerine jün ipekden gâjet resimli
bir kabartma dudu kuşu işlenmiş bir çift terlik vaz ejledi.
Ali bej terlikleri gijdikden ve geğelijiııin kendi parçasından
japîlmıs ve arkasına rabt olunmuş olan kusaYinî baYİadıkdan
sonra, Mah-i pejker say elini jarı k o lc u n a girer, jarî kuğaklar
gibi maşukunun sol tarafına atdî. Bej efendiji bu vaz-i nazenin
ile odanın obir tarafına götürerek, kanapenin üstüne gül dalı
ve önüne işret takımı tesadüf eden Cihetine ikad ejledi.
Kendi daha jalîja gelir gelmez sojunarak, arkasına fistan
varı bir bejaz entari gijmis ve saclarını omzundan beline doyru
daYitmıs idi. Bu defâ-da perisanlıkda olan güzellijini temamile
göstermek iciin, sıCakdan sikajet jollu bir kac kelime söjlejerek,
belinde-ki kusaYinî çıkardı. Göjsünde-ki düjmeleri çözdü. Denizden
bulundukları jeri temasa kabil olan penCerenin perdesini indirdi;
geldi, bejin janîna oturdu. Sol kolunu bojnuna atdı, basını om­
zuna dajadî. ÁYZindan ruh dökülür kadar bir letafetle musahabete başladı.
K e m a l bej.

— Mektublarím.

Levelei m. —

Gecen ğumâ geğesi Galatada vâki avropa tiatorosunda
bulundum. Evvelğe kumpanja tarafından ilan edildiji veğh ile,
meşhur Otelló ojunu iğra olundu. Bűjük ve küçük İsmail efen­
diler kendilerini hakikaten mahir ojunculardan add ettirecek
dereğede rollarını güzel iğra ettiller.
Otelló dramının en meharetli ojunğular tarafından dahi itiraf
olunduyu iizre, soubet iğrasile beraber Avropa tiatorosunda bu
dere|e güzel olarak mevk-i temaşada teğessüm etdirilmesi, gönül­
lere tiatoro terekkijatın|a bir büjük ümid istikbal bahs etmekde
olduyundan sajan-i tesekkür-dür.
Sajir aktör ve aktrisler dabi İsmail efendilerle bir temasa
/anede arz endam ve idare-i kelam ede bileğek mertebede kabilijetleri olduyunu gösterdiler. Hele Hamdı efendinin dajre-i edebden
/ariğ olmajan xande-ferma evza u akvalı, isi kata tabiilikden
cıkarmadîyînî ğihetle ğemijete pek zijade şetaret ve letafet vermekde idi.
Ojunun mükemmel olarak iğra olunamadıyînî söjlejenler
bulundu. Vâkâ mükemmel dejil idi, fakat bu noksan ojunğularîn
meharetsizlijinden zijade pijesin terğümede tenfih ve ixtisare
uyramak ğihetile, hal aslısından çıkmak dereğesine gelmiş olma­
sına hami edilmek lazım gelir. Buraları böjle. Ja madmoazel . .
nasıl idi ? Ah ne dir o aheng, ej tabiat-i şairane, elinden gelirse
mütessir olma. Elinden gelirse raks etme, mütessir olursun, raks
edersin. Hakkîn-de var, kendi kendine raks azmaji-sefa olan bir
tabijet böjle kuvvetli bir mahrike-i tesadüf ederse nasıl ârâm ede bilir.
Madmoazel . . temasa-ghaja cıkup-da Ğalgî ile hem aheng
olarak o ihtizarlı, o dalgalı şarkilerini söjlemeje basladîyî vakit

75

ğezr-u-medd-i hisijat ile tufan-i hejeğan içinde kalmajagak hic bir
jürek tesavvür olunamaz. Madmoazel . . evvela mejdana çıktı.
Evza-i, ma/susesile bir sarki söjledi kulub-i huzzari hüzn-u surur
ile memzuğ bir garib hal istila ejledi. Herkes bu nagma-i dilfiribin /itam bulağayînı yatıra getırmekden bile muhteriz iken,
o sad-cak olağak perde indi. Gjuja-ki madmoazeli takib eden
deruni ahların siper-i sademati olmaYİna sitab etti. Tiatroda
heman bos jer brakmamîs olan huzar tarafından izhar olunan
arzu üzerine madmoazel jine veraji perdeden pejda olarak bir
aheng daha iğra ejledi. Bu hal dörd bes defa tekerrür etti. Perde
kapandıkça sejr|ilerin madmoazele pejrev olan anzar tehassuru
perdenin üzerinde-ki suretlere tesadüfle ğemal-i jare bedel cehre-i
rakibi görürmüse döner. Perde aöîldîkca gözler, jine istedijini
görerek jüzler gülmeje baslar idi. Zann ederim-ki su best-ü küsad
arasında hangi sejir|ije sorulsa, Otelló ojununun başka bir geğeje
te/irile bu aheng ruhperverin tâ be-sabah adama olunması suretine
memnunen riza gösterir idi.
Jalınîz ojun esnasında suflorin her tarafdan sesi isidilmesi
mugajjer-i tabijat ve birde perde faslalarînın lüzumından zijade
imtidadile ajak patîrdilarînîn coyalisî |aj-i sikajet idi.
N â d s i e fe n d i.

Ask. S z e r e l e m . —
Ask ne dir, hajatîn lezzeti, ruhun sefası, gönül ki bir
sema dir. Kenar ufukîndan muhabbet güneşi doyunga ne kadar
latif olur. Aşkla muhabbet ise gönül âleminin sihr-i vakti dir.
Vakt-i sihr ne kadar hizin olsa, jine nazara revnak jine ruha
sefa verir.
Ej ask, benden elini cekme-de istersin gönlümü huzn ile
doldur. Ah ne garib dir ki ask aklî fikri berbad eder gesmi ganî
jakar, kalbı dajma bir xelegan içinde brakar. Ujku ujutmaz
jemek jedirmez. Bu hallarla dajma İnsanîn hajatına kasd eder
durur-da jine hajatîn lezzeti ask ile bilinir, jine varlık askdan
ibaret görünür.
Varlık askdan ibaret oldu-fu sahih dir. Ask olmasa mevğudat olurmu-idi? |)ihan ask ile jaradıldı; gihan ask ile kaim
dir. Ask olmasa seher olmaz, seher olmasa güneş doymaz. Ask
olmasa gege olmaz, ask olmasa jıldızlar parlamaz. Ej dalgalı
deniz, senin-de gus-u ^urusun askını ilan icün dejil-mi ?
<§an göz nuruna nasıl kavuşur, jürek-de ayza ne türlü gelir
görmedinse, mahzun mahzun bir birinin gemalına nasb-i nigjah
eden âsik mâsukların hallarına dikkat et. Ruhlarının gözlerinde
ojnadiYÎnı jüreklerinin ve dudakları üzerinde tir-tir-titredijini
görsen. Sevilmek ne kadar leziz dir. Hele sevmek ondan ne
dereğe daha tatlî-dır. Ne ba^tijar dir onlar-ki bu iki lezzetle
nıütelezziz olurlar, ja ne biçare dir onnar-ki bu lezzeti tatmadan
diinjadan giderler.
Ekrenı bej.

— Göz-jaslarî. Könnyek. —
Behar içinde bir geğe Camlığa gezijordum. Sema saf olduYU
iciin hava serin idi. Kamer, mâvije mail bir zija ile zemini tenvir
edijordu. Etrafda bir kac bülbül sedasından başka hic bir ses
isidilmejordu.
Manzaranın tesirde tatlı bir te/ajjüle dalmış cılduyum balda
geze geze bir köskiin önüne vasıl oldum ki sekl-i dilrubası nazar-i
dikkatimi ğelb ejledi. Durdum, temasaja başladım. Köşkün bojası
gül renginde olduYundan zijajı kamer içinde temaşasına dojulmaz
bir manzara teşkil etmisdi.
Gözlerim bu manzarajı temaâa ile meşgul iken, öjle bir
levha-i bedijeje müsadif oldu-ki bir müddet kendimden geçerek
başka bir alemde bulunijorum, zann etmeje başladım. Ah, ressam­
ları iajirler cıldırdağak dereğede latif olan o levha hâlâ gözümün
önünde dir.
Köşkün kamere nazır bir penğeresinde onaltî, onjedi jasında
bir melek-sima basını saY koluna dajamıs oldali halda ujumu§
kalmış idi. Sefak bulutları içinde ujujan bir melek-de anğak
bukadar dil-nisin bir levha teékil ede bilirdi, ^ame /âb bariri
dirseklerine kadar düşmüş olduYundan bejaz kollarının zija-ji
kamer içinde kesb ettiji reng latif gözlerimi kamasdırdî.
/afif /afif vezan olan nesim-i muattar kızın periâan sacla­
rını ara sıra jüzüne örtijor, fakat pek cok dajanamajup jine
acijordu. Bu levhajî sâtlarğa tema§a ettim. Nihajet kız ujandî,
penğereji kapadı, gözden nihan oldu.

78

Ben ise bir xajlí müddet gözlerimi o mah-i pejkerin uful
ettiji noktadan ajıramadîm. Ertesi geğe jine o köşkün önünden
geçtim. Kız jine o pencerede idi, fakat bu defa ujumajordu, garkı
söjlijordu. Beni görünğe sarkiji kesti. Bilmem nasıl oldu-da pen­
ceresinin altından geçerken na-temam kalan garkının bakijesini
terennüme ğesaret ettim.
Bu küstaxlíya ğüretden sonra kögkün önünden gecemejüp,
diğer bir tarik ile ikamet-gjahıma avdet ejledim, amma siddet-i
istijak jirmi dört sât sonra beni jine köskiin önüne sevk etti.
Kız beni uzakdan tanıdı, bir tavr-i mütehevvürane ile kalkup
penğereji kapadı, gitti.
Kabahatimi bildijim icün bu ğezaja tehammül ettim, lâkin
o gece hic ujujamadım. Ertesi gün bir barem a?ası bana gu
mektubu getirdi:
„Efendi! Sizi pek eji tanırım. Bundan bir aj evvel bir mesi­
rede size müsadif olmugtum. .Halınız nazar-i dikkatimi ğelb etti.
O günden berü tahkik-i ahvalînızla meşgul oldum. Netiğe-i tah­
kikatıma nazaren sizi terbijeli dur-endig zann edijordum. Fakat
dün geğe-ki hareketiniz aksını ispat etti, tesüf ederim. O hare­
ketinizden maksad ne olsa gerek? Benden ne istijorsunuz? Geğe
jarılarî pencerenin altında nicün dolagijorsunuz ? Terbijeli, dur­
endiş adamlara jakıgmajan böjle bir harekete sizi sevk eden ne
gibi bir hal dir? Köşkümüzün xususen pencerenin önünde gezindijinizi ja /argdan ja/od dajremizden biri göreğek olursa, halımız
neje varır? Riga ederim, bu gibi hareketlerinize nihajet veriniz,
artık köşkümüzün önünden gecmejeğejinizi vâd edijorsunuz,
dejil-mi?“
imza.
Harem a7 ası mektubun Cevabînı-da istedijinden bu satır­
ları jazup verdim:
„yanım efendi ! Suallarınîz beni itiraf-i aşka mecbur edijor,
aff-i nijaz ederim. Kadr beni kögkünüzün önüne kadar sevk
etti, sizi nurlar içinde ujurken bana gösterdi, hüsnünüze meftun
oldum. Dün geğe ettijim küsta/liYÎ aff bujurunuz, zira o dakikede kendime malik dejildim.
Mektubunuzun nihajetinde artık köşkünüzün önünden geémemek icün benden vâd istijorsunuz. Tesüf ederim ki bunu size

79

vâd edemejeğpjim. Bundan sonra sizi görmejinğe ben nasıl jasaja
bilirim. Melejim, ri|a ederim, beni böjle cehennemi âzâblara
mehkjum etmejiniz. Bu riğajî tekrar iciin su varaka-pare size bir
kac damla göz jası götürijor.
Okkalarla mürekkeb sarf etsem, jine bunların bir taneğiji
kadar tasvir-i iztirabîma muktedir olamajağaYimdan bu babda
başka söz söjlemeji abes-i add ederim. Ah, bu göz jaslarınî
ajaklarînîzîn üstüne dökmeje fursat-jab olsajdım, ne kadar ba/tijar olurdum . .
Ertesi gün o barem aYasi bir mektub daha getirdi. Derunında su satırlar muharrer idi: „Efendi, Ketm edemem-ki size
ağijorum. Lâkin siz-de bana ağîjınîz-da köşkümüzün önünden
gecmejiniz, zira bu hareketiniz ikimiz icün-de pek ve/im netiğeleı· intağ ede bilir.
iste size bir tasvir, beni görmek istedijiniz zeman buna
bakınız. Siz ba/tiar-sînız, ciinkü istedijiniz ande sevdijinizin —
hic olmazsa — tasvirini göre bileceksiniz, ben ise . . . sizin
kadar-da ba/tiar dejilim.“
Cevabım: „Melek, beni sevinğile öıldîrdağaksîn, bu nekadar
inajet! Anladım güzelim anladım, sen-de beni sevijorsun. Sev
melejim sev, zira ben seni — nev-i beser icün nekadar seve
bilmek mümkin ise, o kadar — sevijorum. Fotoğrafını ijade edijorum. öünkü bejnimde-ki /ajalın okadar melun, okadar aslına
muvafık dir-ki fotoğraf anîn janında pek nakıs kalijor . . .“
M u s z ta f a B e sid .

— Sergüzeşt. Kaland. —
Rusije kumpanjasınîn Batumdan gelen bir vaporu Topha­
nenin önüne janasdÎYÎ zeman, denizin üzerinde sabırsızlıkla beklejen bir kac kişi, sandallardan vaporun iéine atılmışlardı. Bun­
lardan birisi uzun bojlu, geniş omuzlu, sejrek sijah bîjîklı, etekleri
ajaklarına kadar uzun, beli gajet dar bir cerkes paltosu gijmis.
Basında kendi kavmınîn kalpaYi, elinde bir gömiislü kırbacı olan
cerkeze :
Sefa geldiniz, ğarijeler nerede?
Ğerkes : iste burada . . .
Kac tane?
Cerkes: Uc . . .
Güzel-mi ?
Cerkes (esirlerin birisini göstererek) : Su mavi gözlere bak.
Bir pasa buna bir jcazna verir.
Cerkesle bu herif bir sandala, garijeler-de dijerine binerek
Tophane iskelesine do?ru vapordan açıldılar. Cerkesle beraber
bulunan ve gajet gesim-ül güsse olan bu adam Hagi Ömer
isminde bir esirgi idi-ki insan tügaretinin kalb-i bi-hasane verdiji
merhametsizlik, kalbının o bőjük juvarlak gözlerine aks etdirdiji bir nevi vahşilik asarından olarak, bakısı kaplana benzer,
manaji sumuli ile kendisinin de da/il olduYU insanijetin — menfat-i sa^sijesinden başka — bir kısmine gelen felaketden mütesir
olmaz. Bir /ânendenin sesile bir kızın aYİaması, j>ir sazın sedasile bir hüsn-ü bi-behanın istirhamım tefrik etıpezdi. Vazaif-i
insanijesinden iki seji takdis ederdi, biri tiigaretinin tazijane-i terak­
kisi olarak, odasının dıvarina asılan kırbagî, dijeri j evine giren
ma/lukat-i zaifenin kimsesizliji idi.

81

Sandalm içinde iken, o bűjük juvarlak gözlerde cerkese
bakarak, ve biler küçük jelpaze kadar büjük olan ellerini sallajarak esirleri pazarlık edijordu. Pazarlık jolunda gitmejinğe, kırk
bes jası ile elli arasında oldırfunu gösteren ve sijahdan zijade
kirli bir renge mail olan kır sakalile esmer cehresinde bir iki
kaba burusuklî?î sajan-i nefret bir suret kesb ederdi.
Halajîklarîn ikisi onaltı onjediser jasında Kafkasijanîn iki
parlak mahsul-i hüsnü idi. Ucünğüsü taxminen sekiz dokuz
jasında bir küçük esir idi-ki saclarile kaslarının arası biraz
jakînğa, a y z ı gajet küçük, juvarlak olan omuzlarına nisbetle
beli inğeğik, hele o sijah gözler-de pertev-i zekja bir letafet na­
mütenahi gösterirdi. Bir dest-i ustadane ile /utut-i mütenasibesi
çekilmiş, fakat rengi verilmemiş bir tasvir idi, zira küciiğük
dudakları pek rengsiz, bakîlmamakdan sacları sejrek, sefalet-ü
mesak-i seferin tesirde rengi uçuk, gözlerinin etrafı inğe bir
sijah dajre ile çevrilmiş, nazarında kafesin içine konulmuş bir
kusun ara sıra semaje bakısını andırır suretde xafi bir xüzn-ü
teessür meshud idi. Bu küciik kızın üzerinde dar ve ser-apa ilikli
bir cerkes paltosu, basında bir küçük eski kalpaYi vardı. San­
dallar sahile janasarak bu kızları bir eve getirdiler, eve girdik­
leri zeman esircinin karısı karsîlajarak, bu ikisi güzel, bu küçük
kız xastalíklí bir seje benzijor, bunu buraja olsun deje-mi getir­
dim, dedi.
H a|i Ömer-de: biz-de bunu bin liraja almadîk-a, tamam
Jtiksek Kaldırîmda-ki Mustafa efendi hareminin istediji gibi bir
kiicük, ğevabını verdi. O geğe cerkes o evde kalarak, üc gün
muxajjer olmak üzere ücünün-de pazarlî'fî bitdi.
Bu evde kızlar geğeleri bir odaja toplanır, bir-birlerile
konuşurlardı. Fakat cok gülmek, cerkesğe söjlemek jasak, ve
bir müsterije gidüp-de herne sebebden dolaj olursa olsun bejenilmejerek, gelen esirlere on onbes kırbaç muhakkak idi.
Szezdji bej.

6

— Ada. S z i g e t . —

Ada nekadar güzel dir. Telemakda-ki Kalipso ğeziresini
görmek istejenler Büjük-adaja gitmeli dirler. insan sanijor ki
Büjük-adanîn seması, zemini, tolü, gurubı, gündüzü, geğesi başka
dir. — TuttUYumıız ev, Büjük-adanın en şairane bir mevkinde,
Izmid körfezi, mermere ğiheti paj názáreti altında idi. <j5 ivarînda-ki
aYağlîklar. jesillikler, bir Sairi başka bir âlem içine atar. Bir dal
bâz zeman okadar latif gölgeler brakîr-ki insan o zulal hazini
gördüjü zeman bir ressamın, bir fırçanın lüzumînî hiss eder.
Başka bir jerde daj(i dedijim gibi, ada gülüstan-i ğennet nisan-i
denivi dir. Okadar tabii mevkleri var-dır-ki bir sair şirinde o
kadar tabiilik gösteremez.
*
Sefakla beraber ujanîrdım. Ressam-i kudretin levha-i semaja
sacdÎYinî mor, mavi, pembe gibi elvanın jekdijerile imtizağından
hasıl olan reng-i sasa-perver en mahir ressamları bile cıldırta
bilirdi. Elvan-i semanın denizde pejda ejlediji aks munir, gön­
lüme ne garib bir χίζη verirdi. Kuşların dalların arasından çalgı­
larını çalmalarını, arıların bu tabi musikije javas sedalar ile jardım
etmeleri nekadar viğdani dir. Dav çiçekleri revailı-i tabijelerini
odamdan içeri isal ejlerlerdi.
Mesrek reng-i gülguninin üzerine nurdan bir kordela takarak,
mahbub-i münevverinin arz-i didar ejlejeğejini tebşir ederdi.
Güneş çıkardı, kuşların bir tului alkîslamalarında-ki ruhanijeti
görmüş olajdınîz, mutlak gisi olurdumuz. Kursun kalemi alırdım,
mini mini bir defterim vardı, bir a'fağın altına giderdim, denize
göke aYağlara kuşlara bakarak neserimi sirimi jazardîm. ,Adada
söjlediklerim4 o vakit lıusula geldi, gönlüm hiss edijordu-ki ben
adada aylaja aYİaja sair oldum.
*

83

Eve gelirdim, jemeji jerdim, javas javas iskelede-ki gazi­
nonun janîna merdim, bir iskemle alırdım, deniz kenarına otu­
rurdum, zafifbir rüzgjar serinlik verirdi, deniz sahili öperdi. Aksam
üzeri bir lıajvana binerdim, Aja-nikolanın önünden geçerek Dijaskinosa çıkardım. Ne güzel mevkler var-dır. Orada cam avağlarî
bir birini kuğaklamıs-dir.
Savda bahri, solda sahraji görür mesud-dur. Dav basında
sairin kürsi-i istiğrakı var, demiştim. Karsıma bir jol tesadüf
ederdi-ki onun nihajeti jfristos mevki dir. Oraja-da çıkardım.
Bir hiss âşıkane, her jerden zijade o mevki bana sevdirmiş dir.
Gecelim : Aja-Jorgije çıkardım. Oraja zeruve-i istiğrak demeli.
Adanın en jüksek mevki orası-dir. Borgolije inerdim, orası sükjut
içinde mahfuz dur.
*
iste adada lıergün-kü mesgulijetim bu idi. Gürültülü şehirler
içinde jasmakdansa adada, enzuva içinde geçirmek elbette evvela
dir. Tiatrodan ne alır, balo bize ujkusuzlukdan başka ne verir?
Güzel bir hava teneffüs etmek, güzel bir avağ altında oturmak,
denizi görmek fena-mı-dîr? Bir dav bası esudekinin zeruve-i
alijesi dir.
*
İkamet-gjabîmın janînda güzel otlar, letafetli çiçeklerle
döşenmiş bir jer vardı. Bir aksam gezerken, birisinin jüzünü
pijasa joluna, arkasînı-da dava çevirmiş olduvu balda oturmakda.
olduvunu gördüm, janına jaklasdım, bakısında ruhun en derin
jerlerini, kalbın en nazik ğihetlerini tetre-tan bir ma^zumijet vardı,
ízmid vaporu köpükler saçarak gecijordu, o adam /aleğan ile
ajava kalktı, bir sa/s vaporun üzerinde bejaz mendilini sallijordu,
vapor nazardan kajb olunğaja kadar karada-kî avladı, hejhat...
Vapor dostunu götürijordu, berikinin gözlerinden akan jaslar,
çimenlerin üstünde zaleler teşkil edijordu. Ah, bu jaslar nekadar
keder amiz dir.
M ehetned D se la l.

6'

— K a r a bebek. F e k e t e Bebek. —
Aksam üstü Kara-bebek damın kapusundan girdiji zeman
kızı Huri tembel tembel ıızanup jatmakda idi. Hurinin jasî otuzu
geçmiş οΜιιγιι lıalda henüz kendisine bir koğa zuhur etmemişti.
Gajet esmer, gözleri patlak ve cepel, saY bağaYi topal, dudak­
ları küçük; vüğudî etine dolgun, ajakları hem iri hem nasırlı,
elleri küçük ve nazik, sacları kara ve dizlerine kadar uzun idi.
Α χ ^ ğilıetinde ise bazi fezail ile beraber bir cok nekaisi mevğud idi, mesela gajet tembel oMuyu lıalda gajet merhametli idi,
kibiri ejiğe zijade, ğahil, odun gibi kaba ve fakat boğuklara
muhabbeti zijade idi. Bu hal ile bir dikkatli valide o lu k la
mustaid ve kabil idi
Kara-bebejin ilk ve son evladı Huriden ibaret kaldı. Hurinin
anası vaz-i hamli muteakib bir humma-ji tifoididen görlejüp gitrnisdi. Coğuk o zeman pek ğiliz ve ^astalıklı bir halda idi. Komşu
Halil hoğanın kaıîsı Gülsüm ^atun Hurije süt vermisdi. Simdi
Gülsüm jfatun bunak koğa karinin birisi dir, fakat Huriji öz
vahid kızı gibi sever, süd babası Halil hoğanın elli dönüm bir
tarlası, bir çift öküzü, bir çift ğarnsî, bir sapası birisi jajlada
birisi burada iki kjar-gir damı ve rivajete göre elbisesinin kim
bilir neresinde saklı bir kaö bin gurusu var-dîr, fakat hic evladı
jok-dur. Huriji kendisine bir evlad, bir varis olmak üzere sevmekde dir. Kim bilir belki ölmezden evvel bu malların birazını
Hurinin üstüne çevirtir. Hatta geçenlerde Huri Gülsümiin aYzından
bu ümidi okşar bir kac söz-de isitmisdir. Ah sahih çıksa sahih
çıksa.
Huri babasının içeri giıdijiui gördüjü zeman toplanmadı
bile, hala miskin uzanup jatmakda idi. Kara-bebejin girdiji jer
kirpic seklinde öamur parçalarından teşekkül etmiş dört dıvar

85

arasında sıkîsmıs sekiz arsın boj, bes arsın en ve üc arsın jükseklikden ibaret bir mabalîn üstü hal-i tabijesinde <5am geüdelerinden miirekkeb cat! üzerine bir karış kalınliYinda, jaylı toprak
cekilmekden ibaret bir sakaf ile örtülmüş azır gibi jer odası idi.
Penğere namına hic bir deliji olmajup hava ve ajdınliYi sade
dîvarın birisinde oğak namile acilmiş olan geniş, isli, kurumlu
bir büjük delikden almakda idi.
Odanın zemini âdi kuru toprak olup şurasına burasına Karabebejin kim bilir kacînğı karn akrabasından biri nevaris ede
gelen fersude rengsiz, bir iki kilim parçası atılmış, bir köseje
bir iki kırık, mındar toprak çokal, bir iki tahta kasık, bir iki
kırık tabak, diğer bir köseje ici jajla unu ile dolu bir kavanoz,
darı unile dolu bir jajık, bir jııfka sacı, bir sac-ajak, ja?, pirinğ
gibi bâzi erzak kablarî filan jlyamis idi. 0 |ογιη karsısında-ki
dîvar tarafında-da iki ot jatak, iki jiin jastık, iki jorgandan
ibaret bir j^ ın üzerine Hurinin iki katdan ibaret olan elbisesi
darma-daynak bir suretle atılmış idi.
Kara-bebek içeri girer girmez zomurdanmaYa başladı.
Tensiredek böjle tembel tembel jatup durmalı ja. Jufkanın üçünü
dördünü lob-lob jutup durur-da koğa bubasına bir el jordamı
bileni etmez, daha ne vakıta-ğak bu tembel kızı beslejüp oturmalı.
Kara-bebek hiddetle kıza doYru gitti, ajaklarile dizlerini kakisdırarak dedi-ki: Eb, derlen göreni, iste gün batup oturur, as var­
rni bilmem gajri. Huri su roa|iz adama inzar-i hedidane atf
ederek, dedi-ki: ne bal edelim ?
Kora bebek hiddetle dısarî çıktı, dama jakın bir jerde bulunan
pırnal dalları jiYinîndan bir ku|ak aldı getirdi. Evvela bunların
iriğe ve kalınmalarından iki tanesini bas basa gelmek üzere ο|ογη
majilen dajadi. Aralarînî-da daha inğe dallarla doldurdu. Ko|a
bir cırajı kir kibrit ile tutusdurup bu çatı içine soktu. Kuru dallar
birer birer tutusmaYa başladı. Evvela hafif hafif cıkmakda olan
mavi bir duman gittikçe zijadelesti. 0 |a k bu dumanı bir türlü
cekmejordu, bağadan dışarı cıkmaYa fursat bulamajan duman ğerejanları hızla geri dönerek damın içinde bir takım halezonlar
teşkil etmekde idi. Köjlüler bu hale pek alışkın dirler, gözleri
bile jasarmaz.

86
Huri bun-bun bakuıakda ve gene pırnal dalları ateş içinde
catır-patır janmakda idi. Kara-bebek söjle bir tarafda duran
destiji jokladı-ki içinde bir damla bile su jok. Hiddeti topuYiınu asmakda idi. Bir
kütüjüuden bir kulplu ve emzikli
olmak üzere âdi toprak deştiler seklinde japılup dib tarafından
ici ojularak mua^eren budu bir aYağ tıkağîfela ejığe kapanmış
olan su destiji omuzlajup dışarı çıktı.
Huri ağlık tesiratîna maglub olanlara maxsus bir i^tiağ-i
saikesile jerinden kalkdî, gözlenmeje baslajan parçalar! bir pır­
nal dalile bir tarafa ceküp jajdıkdan sonra, üzerine sağ aja?!
kojdu. Bunun üzerine-de tozlu ju ka sacın! jerlesdirdi. Sağ ısınup
kîzmakda iken, kendisi-de küçük bir jufka tahtası üzerinde küçük
bir el oklavasile jufka acmaYa başladı. Bu sırada-da Kara-bebek
dolu desti ile geldi. Huri taze su ile xamuru ıslata ıslata acmakda idi . . .
Güneş batmış, damın içini karanlık ve duman başmış idi.
OğaYin ğansız parildîsî karsusînda o jemeji kemal istiha ile jediler. Hele Huri tembel oldu'cu kadar obur idi, iic tane jufkaj!
pesgir gibi katmer katmer bükerek bir biri üzerinde önüne jiY~
mîs, pilav Ğokalînî-da kendisine άογπι pek zijade çekmiş idi.
El kadar bir jufka parçasın! avurdına tıkadîkdan sonra iki
kaşıklık kadar pilavı-da birlikde j u t n i a çalışırdı.
Nabi-zade Nazım.

— M u h a z e r a t. —
Hikjajemizi bir düjiin evinden baslajağâz. Düjün evlerinin
hâli mâlüın ja. Jók, pek-de her kes icün maliim dejil. Karye­
lerimiz iciin maliim ise-de karejnimiz icün dejil dir. Çünkü bazları
bu alemin içinden jalınız bir kerre gece bilmiş ve bâzları-da
oradan gecegeji satî dejil, anğak bir iki dakike imtidad ide bilen
ân-ii zemanî tesavvurle lezzet-jab olmakda bulunmus-dur.
-/os karijelerimiz-de bir düjiin evinin tarifini dinlemekden
sıkılmazlar, ve her zeman gördüjümüz ahvali nicün dinlejelim,
demezler, zann ederim. Zira kemal-i hajret ü lezzetle okuduyumuz
romanlar her gün gözümüzün önünde |erejau eden ahvaldan
başka bir sej-mi dir? Halbu-ki hakikat halde okadar vukuat-i
garibeje tesadüf olunur-ki bunları bir romanda görsek, roman­
cının mubaligesine hami ederiz. Jüzlerğe liralar verilüp alınan
mücessem tablolar, dajim gördüjümüz tabijatın taklidinden başka
bir sej-mi dir-ki hajran olarak temaşalarına dojamajîz. Öu halda
senede bir kac defa gördüjümüz düjiin evinin tarif u tavsifi-de
İnsanî sıkmaz, demekde hakkım var-dır.
Düjün evi öjle bir alem dir-ki bila istisna her kes o
ğemijetden istifade eder. Ahbab ve jabanğı, zengin ve jaxod fakir,
hepsi icün /ânenin jalınız /ânenin dejil, her odanın kapusu acıkdır. Gelinin lıep*esjasî bunların anzaıîna mâruz-dur. Meduvin en
a îr elbiselerini gejmis, müğevlıerlerini takınmış, cijnenen etekler
ve jırtılan tüller danteller icün kimseden şekva edilmez. Düjün
evi dir bu, amma elbise elli altmış liralık imiş. Kimin ne vazi­
fesi ? Elbisesini takınmak istejen bir tarafa cekilüp otursun.
Ehl-i merak olup-da her tarafa gezinğe öjle sejler olur.
Düjiin evi ne kadar büjük olursa olsun, düjünün söhreti-de faınil-

88
janin büjüklüjü nisbetinde olagayîndan her balda kalabalık-da
yâııenin büjüklüjü nisbetinde olur. O kalabalıkda tatlı tepsisi ile
kahve tepsisi tasîjanlara ne demeli. Allah imdad ejlesin. O gün
gelin ile giiveje verilen şeref pek biijük dir, o kadar büjük dirki giivej mahrem itti-/az olunarak, birer kücüğük mendil baslara
örtülmek kadar bir testerle icerije kabul olunur. Yaka seren
tester jalîniz sacların örtülmesi ise-de, o zarif ve mini mini men­
diller saclarî-da temamile setr edemezler.
Bâzı kadınlar, güvejinin koltuyıında gelin varken bize-mi
bakağak, demelerine muvafık olarak, gözünü jerden ve kolundakîndan ajîramajup gecerse-de, bâzisi-de belki koltııyumda-kini
her zeman görürüm, ömrümde bir defâ içerisinden geçmek nasib
olan bu âleme bir göz gezdirejim, deje olmalı-ki her tarafı süzerek,
sankî gelini jormamak icün ayır ayır gider.
Gelin-de jerinden kalkup, dijer mahale gideğek oldukda
koltuyıına girilüp götürülür. Pek dar jere sıymajan etejine jer
açılır, en güzel bir mevke oturdular. Vaka evvelğe gelin koltuyunda-ki adamların pek lüzumsuzluyunu görürse-de aksama doyru
elbisesinde-ki bir cok sırmanın ve basında-ki mücevheratın ayırlıyından âdeta buna ihtiağ lıiss eder.
Vasi bir sofanın kösesinde pervane ile bölünmüş bir mahalde
bir takım sâz terennüm ejlemekde idi. Zavallı sazende ve yânendelerin o günkü calup cayırdîklarî ne kadar bejhude dir. Bir cok
dinlejenler bulunursa-da bir sej anlaja-bileni var-rnı dir, bilmem.
O kadar şayiam kafa varsa, doyrusu ask olsun. Bu sefanın
ealgıja en uzak olan mahalında jânı sofanın dijer ğihetinde genç­
lerden bir ğemijet teşekkül etmiş idi. Bu ğemijet edasının
elbise ve mü|evheratîndan, kibar takımından oldukları anlaşılır
idi. Kimisi ayır kumasdan olan elbisesinin trenini janına do ru
serüp tausa misal olur; kimisi trenine jer bulamadîyı icün anî
önüne jıyup kumasın temevvüğü üzerinde işlenmiş cicek dallarînın yos bir suretle durusundan önüne bir sepet cicek bosadup
sejrine bakijor zann olunijor. Kimi-de jer ile beraber olan rubalarile boj gösteren fidanlara benzijorlardı . . .
F a tm a A lije .

II. Drámairodalom.
Török drámairodalomról csak az újabb idők óta lehet
beszélni. A régibb irodalomban egyátalán nem fordul elő és azok
a népi eredetű színjátékok, melyek „Karagöz" és „Orta ojunu“
néven mai nap is otthonosak a népköltészetben, éppen nem vol­
tak befolyással a modern drámai műfaj keletkezésére. A törökök
újabb időkbeli drámái, európai, illetve franczia hatás alatt kelet­
keztek. És a nélkül, hogy a drámai műfajok elméletével csak
valamennyire is tisztában lettek volna, beszélgetésekbe foglalt tör­
ténetekkel állottak elő és egyes hol szomorú, hol vidám ese­
ményeket felvonásos részekre osztva, szomorú és vígjátékoknak
nevezett drámákat írtak. A hatvanas években még legfeljebb
csak mint európai különlegességet ismerték a drámai műfa­
jokat. De az az irodalmi renaissance, mely a hetvenes évek
kezdetén az oszmán-törökök szellemi erejét felrázta, ennek a mű­
fajnak a befogadására is rávezette őket. Főleg két embernek
a nevéhez fűződik a törökök drámai irodalmának megszületése.
K e m â l bejéhez és A h m e d V efik pasáéhoz. Az előbbi, ép úgy,
mint az elbeszélő irodalom terén, itt is elsőnek tanulta el e mű­
fajok szellemét, az utóbbi pedig a nyugoti minták lefordításával
és törökös mezbe öltöztetésével járt elől. És míg Kemál bej a
legnemzetibb, majdnem forradalmi hangú műveiben szólaltatta
meg a török dráma alig megszületett múzsáját, a tudós pasa
színházakat teremtett elő, színészeket tanított be, fordított Shakespeareből és Moherből és szóban, írásban egyaránt terjesztette a
színpad megkedvelését czélzó terveit. így alakult meg, alig egy
évtized leforgása alatt, a modern török dráma. Kezdetben ez a
műfaj is a nyelvtisztaság és vele együtt a nemzeti szellem felébresztésének szolgálatában állott. Ha valahol, úgy ép a beszél­
getések nyelvében adatott meg a mód, hogy a köznép beszédje
is belekerüljön az irodalomba és valóban alig van török szín­
darab, melynek nyelvezete ne a köznyelvet tükrözné vissza. De
csakhamar belátták azt is, hogy a külső hatás elérésére első
sorban hazai tárgyú drámákat kell nyújtani. És merész kézzel

90

írja meg S in á s z i „a költő házasodása“ czímű bohózatát, mely
ben százados török szokásokat tesz nevetségessé és nem átalja
népének hibáit és társadalmi ferdeségeit nevetség tárgyává tenni.
K e m â l bej múzsája szinte az országot rázkódtatta meg leleple­
zés számba menő drámáival. Színdarabjaival egyenesen a forra­
dalomra vezető utat egyengette és minden egyes szomorújátéka
— mert csak ilyeneket írt — a nemzetnek egy jajkiálltásához,
a halálraítéltek utolsó hörgéséhez hasonlított. A forradalmi vál­
ság meg is történt és a kezdetleges drámaírás túl volt az első
stádiumán. A hetvenes évekbeli események lezajlása után nvugodtabb mederbe terelődött a drámairás folyamata. A színházak,
melyek időközben állandósultak, nemcsak fordított, de eredeti mű­
sort kívántak és hazai tárgyú színművek helyébe, általánosabb,
úgyszólván nemzetközi események kerültek. Kezdetben inkább
a pathetikus, hol a becsületet, hol a szerencsétlen szerelmet eldeklamáló színdarabok voltak divatban, később azonban, főleg
a nyolczvanas évektől kezdve, tisztulni kezdett az ízlés. Már
Kemál bej mutatott rá példát, hogy a történeti érzéket is éb­
ressze és a nemzet rég múltját szólaltassa meg, de merész hangú
darabjai nem kerülhettek előadásra, sőt megjelentetésük is aka­
dályokba ütközött. És csak a nagytehetségű K a m i d bej terem­
tette meg a történeti és verses drámák irodalmát. Az izlám világ
nagy eseményeit szólaltatta meg gyors egymásutánban és ha
darabjai nem is feleltek meg a színpad kívánalmainak, legköze
lebb jutott el a drámai műfajoknak európai értelemben vett iro­
dalmi színvonalához. A drámai irodalom egészségesebb irányú
fejlődésének még ma sem kedveznek a viszonyok. A színészet
nem emelkedhetett művészetté és így nem élesztheti az irodalmat
sem, mely a legújabb időkben is csak íranezia fordításokkal táp­
lálkozik. Szövegünkben a következő drámákból közlünk egyes
mutatványokat.
A k i f bej. Kemál bejnek ötfelvonásos drámájából való.
Franczia írók hatása alatt írta meg társadalmi szomorújátékát,
melynek főhőse a házasságtörő Ό ίΙ η ώ α , Akif bejnek a felesége.
A k i f tengerész, a ki hazája védelmére kel és tengeri ütköze­
tekben vesz részt. E dráma főleg dialógusaival hatott, melyek­
ben a tengeri viharnak bűvösen szép leírása a legkiemelendőbb
részlet.
Z a v a l ll í o f u k vagyis a szerencsétlen gyermek, ugyancsak
Kemál bejnek a drámája. E darabban romantikus vonásokkal
rajzolja az ártatlan szerelem szenvedéseit. Fő alakja S e fik e , egy
szegény leányka, a kit a szerelem tüze a halál karjaiba vezetett,
mert nem lehetett azé, a kit szive választott magának. E dráma
főleg a török nőkre volt nagy hatással. A leány szomorú sorsa

91

kő nyékig hatotta őket és ebből tanulták meg először, bogy a
szerelmet, mint nemesebb szenvedélyt tekintsék.
G ü l-N ih á l Kemál bej drámáinak legkiválóbbja, mely hatás
dolgában ritkítja párját a világirodalomban Magát a trónt tá­
madta meg e költői remekjében és oly hatalmasan szólaltatta
meg benne az egyszerű és a paraszt előtt is érthető török nyelvet
és oly lángoló gyűlölet csapott elő e művének minden sorából
hogy szintén prófétai ihletséggé finomultak a mondásai. Czélzatokba burkolta darabját és körülírással fejezte ki mondani való­
ját. A játék színhelye a kormányzósági palota. K a p l a n (Tigris)
pasának a szerájja. Ez a vérengző vadállat bitorolja a hatalmat,
még vérengzőbb anyjával a pasaasszonynyal. Unokaöcscse M u h tá r
bej, a kit a nép bálványozásig szeret és mindkettőjük unokahuga Ism é t, a női ideál megszemélyesítője, a ki a legszentebb
szerelemmel esügg a nemes szivű Muhtár bejen. Hatalmas voná­
sokkal van kidomborítva a cserkesz rabnő G ü l-N ih a l jelleme,
a ki évek hosszú sora óta lakik a szerájban, és ismeri a palotabeli undok bűnök hajmeresztő sorozatát.
G ö ren ek az úrhatnámságot ostorozza és mint társadalmi
dráma, mely a fővárosi élet egy igen elterjedt fonákságát állítja
pellengérre, a legelső helyen áll. Ez volt az első színdarab, mely
merész kézzel nyúlt a török családi életbe, hogy a benne dúló
előítéleteket és fonákságokat nevetségessé tegye. A dráma szer­
zője Mehemed Rifaat, több drámának és elbeszélő műnek a
szerzője.
Ç erk ez ö zd e n le ri, a termékeny Ahmed Midhad efendi, a ki
egész sorát írta meg a török tárgyú drámáknak, e darabéban
a cserkesz életet rajzolja és nagy elevenséggel mutatja be az
ottan dívó szokásokat.
T a r ik és E s h e r a kiváló költőnek Abdulhakk Hamidnak
történeti darabjai közül valók. Kiváló szeretettel foglalkozik a
messzebb kelet országainak történetével és drámáinak tárgyait
is rendszerint onnan meríti. T a r ik czímű verses drámája az
arab-spanyol korszakát rajzolja, *E s b e r pedig Nagy Sándor ide­
jében szerepel.
A j j a r H a m z a voltaképen eredeti átdolgozása Moliére egyik
vígjátékának. Ahmed Vetik pasa, a kiváló műfordító végezte
azt a nem könnyű feladatot, hogy Shakespeare és Moliére több
darabját lefordította. Ez átültetések főleg azért nevezetesek, mert
legtöbbje nemcsak fordítás, hanem átdolgozás. Ezek közé tarto­
zik Ajjar Hamza is, mely oly mesteri módon van a török viszo­
nyokra rászabva, hogy jó sokáig eredeti török drámának
nézték.

92

A megemlítetteken kívül még egy egész sorát közölhetnék
a megjelent színdaraboknak, a fentebbiekben csak a kiválóbba­
kat szedegettük elő', mint a melyeknek egy része a színpadon
is megfordult. A ma is élők közt H a n tid bej a legkiválóbb
drámaíró, de mivel a színi viszonyok nem igen kedvezők, a
török dráma tovább fejlesztésére, ő is, mintha letette volna a
tollat, mint több más költő társa. A legújabb színdarabok, főleg,
mint könyvdrámák jöhetnek tekintetbe.

SZEMELVÉNYEK.
— A k i i b e j. —
O enginler, o fortunalar hic ^atîrînîza gelmejor.
Engin-mi fortuna-mi? Onlardan ne olur? Denize
binmemişsin, fortunaja tutulmamîssın-ki bilesin. Deniz bizim
vatanımız, veli-nimetimiz dir, sajesinde gezeriz, sajesinde jeriz^
sajesinde jasarız. Ah, böjle bir havada seni janıma alup-da engine
cikma; ı isterdim, o zeman görürdün, ki denizde ne sefa varmış.
Bir kerre gemi mütevekkil bir gönül gibi bi-perva rüzgjarin önüne
iiser. Felejin her ğevrine kendini hazırlamış bir merd gibi sefa
ile bir tarafına jaslanîr-da en ustadadlî gönüllere u?rajan sevdalar
gibi kararsız. Aramsız dokundu?u jerleri j ararak ileri doYrulur-ınî?
Bir kerre ufak ufak dalgalar ilk aylama-fa başlamış bir felaket­
zedenin kirpikleri u|uııa gelüp-te ağemilijindeıı gideğeji jolu
bilmejen göz jası gibi öteji beriji dolasma; a baslar-mî? Bir kerre
her görünen sejarenin, her biijük sabitenin zijasî denizin içine
do;ru türlü rengdekandîllara gark olmuş minarelerini salî-verir-mi?
Bir kerre denizde mahitabın aksı Allah jolu gibi nurani bir
ğadde pejda eder-mi? Huda bilir gök jüzünii jîldızlarla, kelıküsanile ajaj'îna inmiş ve ja/od denizi seninle jol arkadaşınla semavata cîkınıs zann edersin. — Engin tıpkı hajat gibi dir. insanın
nazarî dünjada olduYiı gibi enginde-de jalınız bir dajre içinde
gezinir. Afak ümidin ajnı-dîr. Sen dajma jaklasijorum zannile
gidersin, o dajma senin ilerüldijin kadar uzaklaşır. Nicün öjle
hajran hajran durijorsun, jine sana anlajamajağa în sejlerden-mi
balıs edijorum ?
D il- r u b a : Ah, dajma zihniniz sefada, ejlenğede ; zatırînızda
sakin denizler, mahitablı havalar dolasijor. Bak, hic fortunajî
düsünürmüsünüz ? Ben gemiği dejilim, lâkin buradan denizi sejr
edijorum. Vakit olijor-ki su ufa|ık dalgaların her biri kabarijor
kabarijor-da bir da, parçası kesilijor. Sahile doyru çırpına çırpına
D il-r u b a :

A k if:

94

gelirken, okadar hejbetli inlijor, o kadar lıejbetli inlijor-ki bir
hamlada bütün memleketi jatırağak sanırım.
A k i f : Coğıık, hic insan bir kac bardak sujun ca; iltısindan,
iniltisinden korkar-mi? Ictijin suları bir jere toplasalar, en büjük
dalgaların jirmisi, otuzu kadar olur. Dil-rubağîyım, fortuna acık
havadan sefalı-dir, vallahi jalan dejil. Simdi afakdan bir sijah
bulut-dur kalkar, hüğum kolu gibi toplanır toplanir-da omulmaz
bir sirâtle ileri doyru jürür. Jerler, gökler, da 1ar, taslar inilinil inlemeje, geminin her makarası, her ipi, jelkenlerin her dikişi,
her deliji bir başka havadan ferjad etmeje baslar. Deniz felekle
jarîsa kalkısîr-da siser sıser, her dalgası bir kara bulut sekline
girer, her dalganın atılışından, çarpısından, çakıltısından bir başka
fortuna pejda olur. Gökler jüziiniin önünden, jerler ajaYinîn
altından kaçar, bir dakikede jükselirsin jükselirsin jükselirsin,
kollarını uzatsan eline bir jıldız geceğek sanırsın, jine o daki­
kede alçalırsın alçalırsın alçalırsın; denize göz gezdirsen, diinja
jerinden ojnamıs, döne döne esfel-i satiline doyru cekilüp gidijor
gibi görürsün. — Her bakısda ğenab-i hakkın kudreti, azameti
dört tarafından mejdana cîkı-verir.
D il- r u b a : Ah, vüğudımîn her zerresi ajrı-ajrî titremeje baş­
la d ı; fortunanın sefası bu-mu olijor?
A k i f : Mejdan brakmadîn-ki söjlejejim. Fortuna vakıtlarî
ğenab-i hakkın kudreti, azameti denizin halında bir dereğe-ise, insanın
halında bin dereğe görünür. Bir kerre kendini, bir kerre ğinsinde
olanları düşün. Biz ne-iz ? iki arsın bojunda bir mayluk. Elimizde
ne var? Ne olduyu bize-de meghűl bir akıl ile bir ka'; lokma etden,
bir kac damla kandan japılmıs bir gönül dejil-mi ? Ja biz o akıl
ile, bu kalb ile neler japmısız, neler japijoruz. Bir kac tahtajı bir
jere toplamışız, bir tekne halına kojmusuz, üzerine bir kac ayağ dik­
mişiz, kenarlarına bir kac arsın bez baylamîsız ; o sajede su gibi
bulunduğumuz dünjanîn dört janını tutmuş, hava gibi oturduğumuz
kerenin her tarafını ihate etmiş iki muhib kudretin ittifakına galib
gelijoruz. Hava ne kadar kuvveti var ise, mejdana Ğıkarijor, mesela
su tarafdan esijor, ayağlarî kökünden sökijor, tepeleri bir birine
carpijor. Denizde ne kadar su var ise, önüne katijor, ona-da
kanat etmejor, derjanın karını karîstırijor, rast geldiji tasları,
toprakları su jüzüne cıkarijor, bu tarafa doyru sürijor, önüne

95

herne tesadüf ederse, jutağak gibi görünür. Biz jine a ;a | kırık­
larla, o bez parçalarla karsusîııa ziddine gidijoruz, u; rasijoruz
uyrasijoruz. Rüzgjar jorulijor, şiddetinden kuvvetinden kalijor; insan
jine jorulmijor, bir fortuna dabaistijor, carpisağak bir düşmen dalia
beklijor. — Ah sana söjlememisdim, belki korkarsın-da beni bir
daha janmdan brakmak istemezsin deje söjlememisdim. Gecen aj
Trapzondan gelirken bir fortuna geçirdik.
D i l - r u b a : Sanki o fortunanm serpintisi buralara u ramadî-mı?
A k i f ·. Serpinti başka, fortuna başka. Geğe idi, cîktîyîmız
geğe idi. Havada bir bulut-tur pejda oldu. Etrafda her herne
varsa kijamete tesadüf etmiş, Allahın gazebini görmüş gibi korkunğ korkunğ sedalar vermeje başladı. Deniz bir tarafdan, bulut
bir tarafdan, geğe bir tarafdan, üzerimize üc karanlık birden
éöktü. Deniz jükseldi jükseldi, göklere kavusdu; bulut alçaldı
alçaldı, âdeta jer jüzile birleşti. Arada bir zalmet, su-mu-dur,
hava-mî-dır? fark etmek iciin keramet ister. Sola gitsen engin,
adam var neji tutturajım derken, mesela Hoga-beje düseğek ;
saya gitsen her taraf sahil, her taraf kajalık, her taraf düşmen.
Bilirmisin, gemi|inin en büjük düşmeni toprak dir, isterse vatan
toprayı olsun. Geri dönsen nuz billalı müttefik devletlerin kapudanlarına güliinğ olağak. ileri gidilecek hava dejildi, fakat
çaresiz gittik. Görmeli idin-ki havada derjada ne kijametler kopijordu, görmeli idin-ki altımızda koğa korvet, kasırgaja tutulmuş
kjâd parçası gibi nasıl şiddetle, ne kadar süratle uçup gidijordu.
Mejer biz o karanlığın içinde iken, üstümüzü gajet nurani bir
mahitab ihate edermiş, gjujâ geminin direji dokundu-da buludun
bir tarafını paraladı. Mahitab revnakle, saltanatle göriinmeje
başladı. Hanı seni ilk gördüjüm zemanlar, geğeleri bin türlü
kara kara huljalar arasında, bin türlü karanlık ümidler içinde,
su evin etrafım döner dururken, arada merhamet ederdin-de
bir dakikeğik pencerenin sijah perdesini aralar güneş jüzüjü
gösterdin ja . . . .
Kemâl bej.

— Z a v a l l ı ç o ğ u k. S z e r e n c s é t l e n g y e r e k —
Sefilce : Gel, suraja gel janıma otur. Benim dünjada senden
başka halimi söjlejeğek kimsem var-mî? Simdije kadar korkup-da
ninemden babamdan sakladı;im sejleri hep sana söjlemezmijim ?
Gönlümde bir hal var, anı-da sana söjlejeğem. Zâten o hal senden
gelir, çaresini jine senden istejeğem, lâkin ihtida soıağâm sejlere
do ru ğevab ver.
A t a : Allah, Allah.
S efik e: χatîrînda-m^dîr ? Bundan iki aj evvel, tamam iki
aj evvel, o vakitten berü iki kerre dir mektebden gelijorsun
burada ---jine bu odada — bir hikjaje kitabî okujordun, aklına
gelmedi-mi ? Hanja bir paşanın bir kızı varmış, komşunun 0 7 lu
severmiş, sonra kızı başkasına vermişler, coğuk kendini öldürmüş,
onun üzerine kîz-da telef olmuş. Jine-ıni /atırlajamadîn ? Hanja
hikjaje oraja geldiji vakit ben ,subhan allah, bir kız istediji
adama varmamamla telef-mi olur ?· demiştim.
A ta ·. Evet.
S e fik e : Sen kendini okadar tutma'^a çalıştın, tutamadın,
gözünde bir damla jas pejda oldu. Jüzünün üzerinde gizleneğek
jer arar gibi javas javas öteje berije do;ru jürümeje başladı,
iste iste jine jüzünde tıpkı onun gibi bir damla jas gezijor.
A t a : O f. . .
S efike: Sıkılma, beni dinle. Ben o günden berii seni bütünbiitün başka türlü görijorum. (Şiddetle elini tutarak). Ne vakit
jüziine baksam, gözlerin sanki benim aksımı kajb edüp-de ruh
teslim edeğek kadar mahzun durijor.
A ta : Brak, Allah askına beni brak.
S e f k e : Dinle, daha bitirmedim. O günden berü gözlerine
■taktıkça hajalımda beraber jürejimin maxzunlu'fii aks edijor-da

97

onun icün bukadar bajgın dıırijor sanijorum. Halini düSündiikce,
Atadan ajrîlırsam jasamam deje jemin etmekden başka, aklıma
dilime bir sej gelmijor. Seni sevijorum dejil-mi ?
A ta : Ah, ja rabbi, ne japtîm ki beni bu kadar inajetine
lajik gördün? Zaten buna ola muhabetimle her kesden bahtijar
idim, simdi-de beni sevdijini isidijorum. Kendi avzîndan isidijorum.
Sevijorum, âefikeğijim, seni sevijorum. Hem dünajada ne kadar
sevmek mümkün ise, o kadar sevijorum.
Sefihe : Sevijorsun ? Muhabbet ne türlü hallar getirijor. söjle,
söjle, bakajım.
A t a : Ne türlü halları-mî getirijor? Zemanı zemanına benzemez-ki. Gün olur, janîma gelsen sanki, vüğudıma alevden
bir gömlek gejdirirler; janımdan gitsen, ganîm vüğudımdan çekilir,
cekildijini her zerem ajrî ajrıhis eder. Her tarafıma hafif bir titremek
gelir, gönlüm jerinden kopağak-da arkandan kosağak gibi olur.
Gün olur, zihnimde bu lekke olup-da seni bası uğumda aylar
görmekden büjük, dünjada bir devlet bulamam, sonra aylajağayînî
düşünürüm, sana ağîdîyımdan kendime-de ağınmaya baslarım.
Dünjada nekadar güzel sej görsem, elbette senin bir jerine beıızedirim, sonra gördüjüm sejin her tarafında bir kusur bulurum,
o-da gözümden düşer, jine jalınız sen kalırsın. Ujkuja rujada
seni görmek iimidile jatarîm, ujkudan hajalmî kajb etmek korkusile kalkarım. Her halim tarif olunmaz-ki nasıl söjlejejim.
Sefihe : Söjle, tarif ede bildijin kadar söjle.
A ta : Ne vakit seni görmesem jahod düşünmesem, gönlüme
zihnime bir jokluk bir karanlık ööker. Sanki ğanım benlijim kajb
olmus-da kendi kendime eğnebi kalmışım gibi olur, sonra birden
bire yatırıma gelirsin, ölüm dösejinden kalkmış xasta gibi dünjalar benim olur, sanki vüğudıma bastan asa bir sefa.
S e fih e : Ah, ben bu kadar vakit çalıştım. Gönlümden gecen
hisları bir türlü bir jere toplajup-da kendi kendime bile anladamadım. Sen bilmem nasıl muktedir olup-da tarif ede bilirsin.
Lisanın gönlümde-mi? Anladım bejim, ben-de seni sevijorum.
A ta : Ojle sejler söjleme, beni sevinğimden öldüreğeksin. Zararı
jok, söjle, söjle, insana dünjada muhabbet sözünü sevdijinin a zin­
dan isidüp-de ferrahdan ölmekden büjük sâdet-mi var.
K e m â l hej.

-----------------

7

— G ü 1-N i h a 1. —
G ü l-n ih a l: Kızım, jine söjlerim, Muhtar bej ğanını sakınsın,
sakınmazsa elden gider, vallahi gider, billahi gider.
i s m e t : Kadın, sen cîldîrdîn-mî ? Ben daha dün konakda
idim, yanını efendinin ferrah jüzünden akijordu, dudakları ister
istemez gülijordu. Gönlü nekadar rahat idi,, görmedin-mi, 0 7 lu
ne kadar ferrahda, nekadar sefada imiş, birer birer söjlijordu,
isitmedin-mi ? Muhtarın ğanına kıjağaklar dejorsıın, ğanîna kıjmak
istejenlerin. cehresi öjle gülüne, öjle besasetli durıır-mu ?
G ü l-n ih a l: Öjle durur £anîmğim, öjle durur. Ben ömrümün
onbe§ senesini o konak dedijin eğel-i kaza m ezarcında geçirdim,
damlaja damlaja tas delen sular gibi bu kalın kafaja-da göre göre^cok
teğrübeler jer etti. Bunlar sil gibi dir kızım, sakın göründükleri
vakit kork, dokundukları evi temelinden jıkarlar. Bunlar ğenaver
gibi dirler iki gözüm. Güler gibi dudakları aĞîlmaYa basladiYi
zeman sakın, azı dişlerini janına vardıkları adamın tâ jürejine
saplarlar. Bunlar jîlan gibi dir efendiğim, renglerine aldanma,
kime sürünürlerse zehirlerini tâ ğanîna dökerler. Zavallı öoğuk,
onların sen jüzüniin âenlijine, parlak^m a-m î bakijorsun? O bir
düzgün-dür, uzakdan sejr et, sürünürsen ηγζϊη zehirle dolar; o
bir alev dir, janına jaklasma, dokunursan vüğudun janar kiil
olur. Sen pasu hanımın güldüjüne-mi aldanijorsun? O insan kanı
içerken, insan ğijeri jerken-de güler. Sen janînda-kı-larîn tatlı
sözlerine-mi înanijorsun? Onların gönüllerinde ğehennem ateşi
kajnarsa jine janaklarında güller açılır. KonaYin hali su karanlık
geğeje benzer, sen her tarafını sakin, her tarafını emin sanırsın;
gözler nereje baksa bir sej göremez, kulaklar nereje dikilse bir
sej işitmez, lâkin içinde bir vakít zehirli akrebler, kudurmuş

99

köpekler, merhametsiz katillar eksik dejil dir. Su penğereden
bak, konak gözünün önünde durijor-da içinde hic ğelladdan, zin­
dandan bir sej görijormusun ? iste içindekilerin tas jüreji-de o
konamîn hali küçülmüşü dir; jüzlerine ne kadar dikkat etsen,
gönüllerinde-ki garazdan hijanetden eser göremezsin. Bu zâlimler
mezar gibi dünja ile a^ret arasında bir jer tutmuşlar, dışları
çiçekler içinde görünür, içleri ölüm dolu-dur.
i s m e t : Dadı sus.
G ü l-n ih a l: Sen daha dünjaja gelmemisdin, akrabanızdan
Ali bejin ku mejdanda bojnuııu vurdular. Hâlâ gözümün önünde
dir. Kanı kajnaja kajnaja iki karış havaja fırlijordu, konakda-kilerin jine fiskije sejrine cîkmıs gibi sefalarından, ferrahlarından
durul mijordu.
i s m e t: Dadı sus, jürejim sıkîlijor.
G ü l-n ih a l: Sen daha bir jasında idin. Küçük kardasıKahraman
beji âu zindan kapusunıın önüne asdîlar. Hic aklımdan çıkmaz.
Zavallı deli-kanlı. ipi koparmak icün elini bojnuna attı-da hep
tîrnaklarile sah-damarlarını kopardı; jine konakda-kiler salınğak
sefası eder gibi ejlenijorlardî.
i s m e t : Dadı sus, jürejim sıkîlijor dejorum ; beni cıldîrdağak misin ?
G ü l-n ih a l: Sen jeni südden kesilmisdin. Dün buraja gelen
^anımın babasını bin bile ile kaleje aldılar, jemin ettiler, kılığ
atladılar, kan jalasdîlar, kardak oldular, jemeje camîrdîlar, işreti
xalajíklara damıttırdılar. Ben-de içlerinde idim. Birbirlerinin kılına
dokunmamak iciin jemin ederken bir çift kursun alnına, bir çift
kursun-da göjsüne vurdular. Zavallı sehid. Jaralı arslan gibi
bıcamîna sarıldı, bir atısda odanın orta jerine kadar fırladı, fırladîmî jerde ğansız jîkîldı; hâlâ hajalı her geğe o kijafetle konaγΐη odalarında dolasijor, jine konakda-kiler ğümbüslerini. ahenglerini bozmadılar.
is m e t: Dadı, daha söjleğekmisin, bajılağâm.
G ü l-n ih a l: Dajını bu evin önünde cengele attılar, her cen­
gelin ilisdiji jerden dökülen kanlar esvabının üzerinde donmuâlardı-da biçarenin vüğudî cicek acmıs lejlak amağına benzemisdi.
Jine konakda-kilerin gülüklerine, ejlenislerine baksan, beharda
mahitaba çıkmışlar sanırdın. Ben daha öjle xajinlikler bilirim ki
7*

100 —
tárifi müsgül. iste kızım, bunlar böjle gülerler, ojnarlar, böjle-de
adam jerler, kan içerler.
İ s m e t : Haj musibet bajkusu. Hangi viraneden öîktîn, mezarlîkda-mı ötijorsun? Αγζΐη kapansın, sana sus dedim, isitmedin-mi?
Zihnimi ölülerle doldurdun, viiğudîmı tabut sanijorum. Korkumdan
üstüme göz gezdıremejorum. Benden ne istersin?
C 'ü l-n ih a l: Rahatını, saYİıyım isterim, kızım. Sen daha
benim halimi bilmezsin. Ah, bu kadar sene dir derdimi gönlümde
saklijordum. Derd saklamak ne dir, bilmezmisin ? Hic gönlünde
derd sakladiYin var-mı? Jine Allah ne derd versin, ne-de sak­
latsın. insan gönlünü bir kimseje acarsa, icinde-ki gamların her
biri bir parça ateş olijor, her japısdiYi jerde bir daY acijor, her
acdiYi daYda bir ateş alevlenijor. Bak, daha lakırdılarımdan
korkijorsun, ja gönlümü görsen ne japağaksın ? Ben-de memleke­
timde bir bej kızı idim, benim-de senin gibi saltanatım, konaYim,
halajiYim, jfizmetkjarim vardı, ben-de senin gibi onaltı jasînda
idim, ben-de senin gibi bir bej severdim. Bilirmisin nasıl severdim?
Senin-de basında sevda var, söjlersem belki anlarsın, insan
baharın zijnetini, gün batîsînın ma/zunluYunu, sabahın ruhanijetini, mabitabın sefasını nasıl sever ? Jeni doYurmus analar
coğUYunun en evvelki gülüşünü, babadan jetim kalmış coğuklaıninesinin en iltifatlı lakırdısını nasıl severse, ben-de bejimi öjle
severdim. Nasıl sevdijimi bir türlü tarif edemejorum-da münasibetsiz münasibetsiz siejlere benzedijorum. Öjle severdim-ki janıma
geldikçe ömrümün sefasını, dünja lezzetini ğaulanmîsi-da etrafımda
dolasijor sanırdım. Jüziine bakdıkca bütün bütün kendimden
geçerdim, dünja gözümün önünden cekilmeje baslardı. VarliYim,
viiğudîm aradan mahv olurdu; gözümde, gönlümde, janımda,
ğanımda jalınız bejim kalırdı. Ah, kahr olsunlar, onun-da düsmenleri vardı, onun-da en büjük düşmeni Muhtar bejin düşmeni
gibi akrabasından idi. Ömründe bir geğe fursat bulup-da janıma
geleğek oldu, melunlar geğe geldiler, konaYimı bastılar, bejimi
janımdan ajırdılar, gönlümden kopardılar, gözümün önünde para­
ladılar. Onun vüğudîna bir bıçak dokundukça benim ğanımda
bin jara acılijordu. Ne tâlâsız-îm ki o dakike alup-da axrete
bejimle beraber gidemedim. Allah ikimize jer altında hiğransiz
bir jatak nasib etmedi, gebereğejime bajîlmıâîm.

101 —

Zavallı dad áim .
Gözlerimi açtım, kendimi gemide, elimi ajayîmî zinğirde buldum. Mejer bejimin ğanîua kıjan melunlar beni-de
esir deje ğellad cehreli bir herife şatmışlar; denizin dalgaları
gemije doyru jiYilup geldikçe sanki bir mezarlık jerinden ojnamıs,
beni içine almak icün calkana calkana üzerime atîlifordıı. Ğünkii
bejim mezarda idi. Zihnimde ölmekden başka bir arzu bulamadım,
cünkii dünjada bejimle beni bir hale getire bileğek bir ölüm
kalmîsdî. Kendime en jakın ölüm denizi buldum. Ellerimde-ki
zinğiri dişimle gemirmeje başladım. Ben ne kadar carpındîm, ne
kadar cabalandîmsa esirğiler-de okadar döjdüler. Bir yakıtlar
dajak altında ölmeji-de ğanîma minnet bildim. Onlar döjdiikce
carpınmakdan cabalamakdan gerü durmadım. Akıbet ezijetden
takatim kesildi, vüğudımîn zaifliji ğanîmda-da kuvvet brakmadı
Gjah ayladım gjah bajildîm, gjalı kendimi kajb ettim, nihajet
ezijetden ezijete, dajakdan dajaya, hakaretden hakarete, beladan
belaja düşerek buralara kadar geldim. Dünjanın bin türlü fela­
keti gönlüme bir katılık getirmisdi, ieinde-ki jaralar gide gide
kabuk tutmaya baslamısdı. /am ur durdukça nasıl ekşir kükrerse,
vakit gecdikée gönlümde olan keder-de öjle tabijatînı dejiâtirmiâ,
biitün bütün kına, intikama telıavvül etmisdi. Elimden geleni
japtîm Koııaya satîldîyîmîn onbesin|i günü beni buraja getiren
esirğinin gözümün önünde bojnunu vurdurdum.
İ s m e t : Ah zalim, zavallıdan ne isterdin ?
G ü l-n ih a l: Ne-mi isterdim? Kızım, sen esirği ne dir bilmezsin,
elinde iken okadar ezijet altında idim, ki jedi aj kendimi öldiirmeje bile mejdan bulamadım. Sebeb olup-da dökdürdüjüm kan
jok-mu? Her gün benim gözümden alev damlaları dökülürdü,
jine o kanin soyuk ğelıennemin derelrei gibi bir dakike buzu
çözülmezdi, iler gün benim ayzımdan ateâler sacilîrdî, jine o kan
habisin damarlarında mer|an dalı gibi tas kesilir dururdu. Bil­
mezsin düşmen kanı kızkîn köpükler saçarak, adamın ajayına
doyru döküldüjü vakit ne kadar lezzetli sejr olunur. Allah jine
o lezzeti sana bildirmesin, insan bir kerre kana alıstİ-mİ? Gön­
lünün her pasını kanla jîkamak istijor; iste ben, ben esirğiji
öldürttükten sonra ğadı gibi insan kani görmekden, insan lasesi
koklamakdan başka bir sejden lezzet almaz oldum.
is m e t:

G ü l-n ih a i:

K e m â l bej

— Görenek. —
(Naim bejin xánesi. Manzara. Ala-frangamsî döşenmiş bir oda.
Naim bej küçük bir jazı-zane janînda-ki koltukda oturmuş gö­
rünür. Mülahaza halında görünerek azağık tevekküfden sonra
jüksek sesle ,of· dejüp kalkar.)
N a im b e j : Hala kurtulamadık gitti. Görenek belası, japmasan olmaz, japsan hisaba el vermez, hem-de nekadar hazz
etmedijim sej, bütün bütün efkjarîmın xargínda . . . Ne ise, mas­
rafı fîlanî göze alalım, lâkin viğdana nasıl galebe edejim? Daha
dünkü gün düjünlerin mazarretine dair jazdiYÎm bendler gazetalarda durijor, hâlâ mürekkebi kurumadı, simdi kalkajım-da kendi
efkjarîmîn alejhinde jine kendim bulunajım . . . . mümkün dejil.
(Biraz jumıısajarak): Peki japma, japma amma gel-de karija meram
annat. Onun aklî nerde bizim lıesab nerde. Hajdı jap, jap amma
bosuna masraf, hem ne masraf. Karının dedijine bakağak olursam
daYİar dajanmaz. (Azağık sükjut) : Dur ja hu hazır tenha-jım,
kendi kendime bir hesab edejim. Bakalım ne ile olur ? (Dejüp
jazí-xáne janînda-ki koltu?a oturur. Eline bir parça kjâdla kalemi
alup hesaba baslar).
i k i n c i m e c lis : Naim bej. ^evrije xaním.
ğ>evrij“ (girer): Nasıl bej efendi, inşallah aklınız jattı.
N a i m : Bakalım, ben-de onun hesabile uYrasijorum.
ğ e v r i j e : Aman bej efendi artık usandım. Bir seneden berü
dir isler hep bakalımla gidijor. Gajri bunun bakalımî-makalînî
kaldî-mî? Olağak ves-selam. Hem dur-sana, sen hesabı kendi
kendine japijorsun, burada-jız sor, oku bakajım, ne jazdın ?
N a im : J>anîm azağık sabırlı ol, iste hesab edijorum, el
verirse japarîz.
ğ e v r ij e : El vermejeğek ne var ? Nemiz eksik ? Her isimiz
jolunda, hesab etsen-de japağaksîn, etmesen-ge japağaksîn. Hele
su hesabı birde Oana söjle.
N a im : Allah askına, bu kadar üzerime düşme, jazdi7 Îmî-da
jazağaYÎmı-da şaşırdım. Azağık sabr et, tekmil edinğe hepsini
birden okurum (dejüp hesaba devam etmek üzere bulunurken

103 —

kalemi kırar, tekrar acar jine kırar). Gördün-mü karı? Bunda
bir mimenetsizlik var. iki dir kalem kırılır. Gel su isden vaz
geöelim (Kendi kendine) : Ne çare azağık tandîr-nâmeje inanır
gibi görünmeli.
ğ>evrije: Hajır-dır inşallah. Hic böjle sejde mimenet olmaz-mi?
Hesab jazı ile olmasın, sen bana ayzdan söjle.
N a im : Olmaz efendim. Hic ayzdan hesab-mı olur? Azağık
kaldı, bitirejim-de okurum (tekrar hisaba baslar).
ğ e v r i j e : Jok jok, o kalem oyursuz. Senin aklını celijor.
Başka kalemle jaz. ( N a im sükjut ve hisaba devam eder, ^evrije
ríja halile): Allah askına, su kalemi dejistir.
N a im : Peki peki (dejüp kalemi dejistirerek jine hesab eder
bitirir) Ja bu, iâte hesab bitti. Dinle bakalım.
ğ>evrije: Okujunuz efendim.
N a im : (kjâda bakarak) : Ğoğuya bir kat elbise bin gurus,
birde aldanağak sej jüz gurusí; düjiin masrafı ascısile-mascîsile
bes-altı bin gurus.
ğ e v r i j e : (keserek) Dur dur. Ja benim vâdım var. Jirmi
tane fukara coğuyu sünnet edeğejim, onnara elbise, fes, püskül,
kondura. ellerine para verilecek. Sen bunnarîn hic birinijazmamıssın.
N a im : Bak bu sözün jolunda. Fukaraları sünuet ederiz,
fakat düjün mesarifinden asayı varırım.
Ş e v r ije : Düjün masrafı ne idi-ki asayı varacaksın.
N a im : Be§ bin gurus.
ğ e v r i j e : Ah . . . bes bin gurusun nesi olur-ki cijnijorsun.
Adam akıllı takımile bir ascı getireğek olsak, en asayı on bine
gelir.
N a im : (hiddetliğe) Karı, sen cîldırdîn-mi ? On bin suna,
besbin buna, ne bu? Paralar kum dejil-ki denizden toplajalîm.
Bes on paramız, herneraîz varsa, nekadar zahmetle toplandîyınî
bilmijormusun ? Kır bajîr, jaymur çamur, dere tepe, day tas,
soyuk sîğak demedim gezdim. Geğeleri kjah pejgir sırtında sírt
üzerinde, kjah xan köselerinde çadır altlarında geçirdim. Gün­
düzleri daha beter. Jıllarğa sıkıntılara düstiim, hasretlere uyradım,
ajlarğa ğan korkuları çektim. Vakit oldu-ki anamdan emdijim
süt burnumdan geldi. Böjle böjle bes on para sahibi ola bildim.
Simdi bir takım hazır jejiğileri dojurağayım deje memalikimi

104
sarf edemem. Bir daha gene olmak mümkün dejil-ki jine kaza­
nırım dejejim. Sakal bejazlanîr, biraz rahat edelim ; insaf be ...
ğ> evrije: A bej efendi, ne çabuk hiddetlenirsin. Ben sana
malını sarf et demedim. Bunun olup olagaYi elli bin gurus.
N a im : Ne? Elli bin-mi? Simdi çıldırırım. Be karı, durup
dururken elli bin gurusun taksiratı ne? Hem elli bini nereden
bulijoruz, nereje sarf edijoruz. Allahı seversen su elli bini nereje
sarf edegejini söjle-sana.
^ e v r ije : A ganîm . . . Elli bin gurus cok-mu? CoguYa kız­
lara halajıklara uşaklara, fukara coguklarına basdan ajaYa elbise,
gerrahlara hedije para, bir iki takım çalgı, orta ojunu, lıokka-baz
takımı, köçekler, öte beri sojtarılar, çöğdün basına takmak iciiıı
kaldıragaYimız elmas kırası, jata-fina askı, sırmalı jorgan jastîk.
sojgunlara esvablık, ascı kılar su bu derken, elli bini bile asar.
N a i m : Pir ol, hic bir sej dejil, elli bini ver gec obir tarafa
(kendi kendine : Haj allak belasını versin, amma belaja öattık
ha). Ja hu, sen beni dinle. Bu kadar gürültüje lüzum jok. Herne
ise olur, jine jaYİajalım, tevekelli bu kadar paradan cikma-da
bir mâna jok-tur.
^ e v r i j e : Ha, öjle ja, dünjada bir erkek evladım, onun-da
mürüvvetini japmajajım. Hajr, dedijim gibi olagak.
N a i m : Vallahi kaıî, ben delirmedim. Hamd olsun aklîm
basımda, kırk jıldan berü kazana bildijim üc bes akceji kırk
satın içinde bosuna sarf edemem.
ğ )e v r ije : Edeğeksin.
N a im (hiddetle): Ask olsun be, bol keseden hükm nerden
edeğejim. Simdi-ki halda on bin gurus kadar nukudum var.
Senin dedijine bakılırsa kusurunu nerden bulmalı?
ğ > e v rije ■■ Ödüng al efendim.
N a im (hiddeti zijadeleserek): Ne ödiing-mü? Hele bir daha
söjle, hele bir daha söjle. Sen artık akîntîjı almışsın.
£ ev rije (kendi kendine): Olmajagak, gidejim hanım ninemi-de
alajım, belki birlikde kandırırız (çıkar).
N a i m : Karı aklî, Allah esirgesin. Borg mu ? Budalalık.
Budalalîk-da dejil-de âdeta delilik. Esassız bir sej iöiin borg et.
Hurrijetini âleme sat. O benim isim dejil (oturur).
M ehem ed R if a a t.

— Çerkeş

özdenleri. —

B i r i n c i p erd e.

(Perde acıldıkda bir éerkes odası görünür. Sahe-i temaşanın
saY ve sol taraflarında üçer penğere, ğebhenin orta jerinde bir
kapu, say ve sol pencereler hudasına uzun sandıklar konulup,
onların dahi üzerlerine güzel /alı seğadeler fars edilmişler dir.
Dsübhede kapunun iki taraflarînda-ki dîvarlara cerkes kîlîğları
kamaları tüfenkleri asîlmîs-dır.)
B i r i n c i m eclis.

Dsanfes. Ziba. Fezidet.
(Perde aöîldiYÎ zeman bu üc kız sandıklar üzerinde-ki
seğadeler üstüne oturmuş bulunurlar. Ücüde mükellef cerkes
elbisesile müzejjen dirler, jâni arkalarında temam vüğudlarina
göre daracık biçilmiş bir entari-ki kolları dazi dar dir. Bu entari­
lerin göjüs tarafları cerkes usulunğa uzun ve müzejjen gömüş
düjmeler ile tezjin olunmus-dur. Bellerinde enli kajislı gajet iri
tokalı ve kajîsînîn üzeri paftalı kemerler var-dır. Baslarında pek
uzun olmajarak sivri külahlar bulunur-ki bunlar ğanfesden ve
jaxod atlasdan bir sekil ma/rutide japılarak sırma siritler ile
siritlenmisler dir. Entarinin dajfi dikiş jerleri siritli ve kolları ve
etekleri zarplı dir. Entariler jere kadar süründükleri ğihetle şal­
varlar görünmezler. Baslarında-ki külahların uğlarına rabt edilmiş
olan jedi sekiz arsın kadar tüller arkalarına do-frıı serilmişler
dir. Dsanfesın elinde bir öreke ve ipek bulunarak japa?! ejirir.
Fezidet ajaYina gajtan ta/talarî takarak sırmalı sirit dokur.
Zibanın da/i elinde dikişi var-dır. Su üc gene kız hem iâlerini
görüp hem-de konuşurlar.)
D s a n fe s : Kız Ziba, hanja sen su Semur-kas bej icün kız­
ların çıkardıklar! sarkiji öjreneğekdin ; öjrendin-mi ?

— 106

Heves bile etmedim.
F e z i d e t : Heves bile etmedim demek ne demek ? Gecen gün
pek hevesin var idi ja.
D s a n fe s : Evet, pek hevesin vardı, sonra o hevesin ne oldu ?
Z ib a : ilk hevesim bir mulahazasîzlık üzerine imiş, sonra
o ilk hevese düşmüş olduYumdan-da na-dam oldum. (Biraz sükjutdan sonra).
D s a n fe s : Bu nedametin elbette bir sebebi olağak amma . ..
F e z i d e t : Ona sübhe jok. Ziba gibi bir akıllı kız sebebsiz
bir is görür-mü? Elbette bir sebebi var-dır amma, belki bizi
muharrem sajmaz-da o sebebi-de bize söjlemez.
Z i b a : Hajr kardaslarîm, neden sizi muharrem sajmajajım.
Sebebini size-de söjlerim, herkeze-de söjleje bilirim. Ben vatan
loruna moharebeje gidiip-de elinden geldiji kadar jfizmet eden
arslanlarîn gündeşini takdis ederim. Bunu hepiniz bilirsiniz.
D s a n fe s : Kim takdis etmez ?
F e z id e t: Gazi baba-jijitleri kim takdis etmez?
Z ib a : Siz-de edersiniz, herkes-de eder ja. Fakat ben bun­
lardan birisi bir moharebede ğüzüğe korkaklık etmiş deje, ne
onu tezjif icün sarki japarîm ne-de japîlan şarkılardan /oslanırım.
D & anfes : Semur-kas bej-de biraz korkaklık gösterdiji icün,
kızlar tarafından tezjif jolunda tertib edilen sarkiji-de sevmezsin
demek.
F e z i d e t : Hajr, sözümüz o dejil, evvela şevmiş, hatta öjrenmeje heves-de etmiş iken sonra bu hevesinden nedamet etmiş.
Simdi kendisi-de böjle söjlijordu.
D s a n fe s : Fakat burada affını riğa edegejim kücüğük bir sej
var. Semur-kas bej moharebede ğüzüğe korkmamış, külliğe kork­
muş. Hatta korkusundan bajılmıs bile.
Z ib a : Evet bajîldiYÎ sahih, fakat korkusundan bajılmıs olması
ispat olundu-mu?
D S a n fe s: Arkadaşları olan sair gazilerin kjaffesi öjle söjlijorlar.
F e ğ ıd e t: Evet ben-de bir kac deli-kanlıdan öjle isitdim.
Z ib a : Bâzı zevzeklerin sözde arslan gibi bir baba-jijidin
jüzüne kara sürülür-mü ?
Z ib a :

— 107 —
D sa n fe s : Aff edersin Ziba, simdi Semur-kas bej gibi bir
korkak icün-de öerkeslijin bin senelik âdetleri bozulmaz ja.
F e ğ id e t: Semur-kas bejin jüzüne kimsenin kara sürdüjü
jok-dur, fakat asil âdeti igra etmek lazım gelsejdi, hakikaten
bütün kızlar ellerini tengere karasına sürüp Semur-kas bejin
jüzünü sim-sijah etmeli idiler.
Z ib a ·. Ja bu halın bir jijit icün ölümden bes-beter olagaγϊηϊ hic düşünmemeli idiler.
F e ğ id e t : Ölümden bes-beter dir zahir. Onu düşünmeli idiler
amma sunu-da düşünmeli idiler-ki öte tarafda din uyruna gan
kiskanmajup seve seve ganini feda eden arslanlara edilegek
alkışları, korkusundan bajilan bir jüreksize-de ederlerse, arslan
ile köpeji kaplan ile kediji fark etmemiş olurlar.
D éa n fe s·. Öjle ja, bu-da ganlarına gümerdlik eden asıl
megahidler asil gaziler icün âzım bir hakaret olur.
Z i b a : (pengereden dîsarıja bakarak) Brakalım artık bu
bahsi kardaslarım. iste Arslan-göz-de gelijor.
D sa n fe s : Varsın gelsin. Bahsimizi neden brakagak imişiz.
i k i n c i m eclis.

Evvelkiler. Arslan-göz.
(Arslan-göz dijer üc kızdan daha mükellef gejinmis dir.
Külahı onlardan daha uzun olup, hatta basında-ki tülü gelin
duvaklarına japıldrfî gibi teller geçirerek da^i tezjin ejlemis dir.
Arslan-göz kapudan gelirken dijer kızlar tâzimen kijam ederler.)
A r s la n -g ö z (eli ile kızların oturmalarını işaret ederek) :
Zahmet etmejiniz kardaslarım. oturunuz, oturunuz. Kapuji acarken
Dsanfezin sesini isidijordum. ,Bahsimizi neden brakagak imişiz1
dejordu. Bir bahsînîz-mî var idi? Ben geldijim icün-mü brakagaksînız? Demek olijor-ki beni kendinize hemşire sajmajorsunuzda onun icün ben geldijim zeman sözünüzü kesijorsunuz. Öjle
ise gercekden güğenirim.
D s a n fe s ·. Hajr-a, bizim sizden gizli lakırdımız ola bilir-mi ?
A r s la n -g ö z : Fakat jerli jerinize oturmazsanız hic bir lakır­
dınızı dinlemem.
Z iba : Siz oturmajınga . ..
A r s l a n - g ö z : Oturmanızı ben riga ejledijim halda kabul
etmezseniz nasıl olur ? Ben komşuda pek cok oturdum-da simdi

— 108 —

biraz ajakda durarak jorulanlar otururlar ve dinlenirler, cok
oturup jorulanlar-da ajakda durarak dinlenirler. Riğa ederim
kardaslarîm oturunuz. (Kızların ücü-de otururlar.)
F e z i d e t : Kardasîm bahsimiz Semur-kas beje çıkarılan sarki
bahsi idi.
A r s la n -g ö z (şevkle): Vaj Semur-kas beje sarki-mi çıkar­
mışlar ?
D sa n fe s : Haberiniz jok-mu?
A r s l a n - g ö z : Hajr kardasîm, ilk defa olmak üzere simdi
isidijorum.
F e z id e t ·. Ziba size söjlemedi-mi ?
A r s la n -g ö z : Jok, nasıl sarki imiş. Dsanbulat beje çıkarılan
sarkidan daha güzel-mi ? (Fezidet ile Dsanfes kahkahalar ile
gülerler.)
Z ib a : Jok kardasîm jok, zevzejin birisi Semur-kas beji
tezjif jolunda melsiz mânâsız bir sej jazmıs-da . . .
A r s la n -g ö z (fevk-el hadd mükedder olarak): Tezjif jolundamı? (Etrafa:) Aman ja rabb, tezjif jolunda.
D s a n fe s (Zibaja): Neden melsiz manasız olsun?
F e z id e t (o-da Zibaja) : Neden zevzejin birisi cıkarmîs olsun?
A r s la n -g ö z (mütesirane): Hajr kardaslarım, böjle demejiniz. Semur-kas bej böjle bir tezjife neden lajik görülmüş,
dejiniz ?
F e z id e t ·. Neden-mi lajik görülmüş, bunu-da isitmedin-mi ?
A r s la n -g ö z : Jok.
D sa n fe s ·. Öjle bir korkak tezjife lajik görülmez-de kim
görülür ?
A r s la n -g ö z : Kim, Semur-kas bej-mi?
D s a n fe s ve F e r i d e t : Öjle ja, öjle ja.
A r s la n -g ö z (etrafa): Aman ja rabb, nasıl înana bilejim.
(Kızlara): Semur-kas bej korkak ha?
D s a n f e s : Hatta bir moharebede korkusundan bajılmıs.
F e z i d e t : Bajılmıs-da güc hal ile ajılta bilmişler.
(Arslan-gözde fevk-el hadd iztirabla haj ret alametleri
görülür.)
Z ib a (Jerinden kalkup Arslan-gözün janına gelerek ve

109 —

elinden tutarak): Kardasîm, ortaja böjle bir rivajet çıkarmışlar
amma bir zevzejin irzi olduyuna benim hic âübhem jok-dur.
D s a n fe s (o da%i ajaYa kalkarak ortaja gelir): <3ân im Ziba,
su Semur-kas bejin bukadar gajretini gütmek neden lazım gelir ?
Z i b a : Deminğek dedim ja. Oje sojzade bir kahramanın
jüzüne hakksız jere bir kara sürülmek reva dejil dir-de onun icün.
A r s la n -g ö z : Bak hakksız jere ise, gercekden jazık-dır.
F e z i d e t : Hié-de hakksız dejil.
D ğ a n fes : Evet pek-de hakklı, bütün deli-kanlılar böjle
söjlijorlar. Artık deli-kanlılarîn kjaffesi zevzek-mi oldular?
A r s la n -g ö z (kemal-i iztirabîndan penğereje άογπι gidüp
dısarîja bakarak) : Durunuz bakalım durunuz, iste Sefer bej ile
Zan bej gelijorlar, dovrusu onlara soralım.
Z ib a (etrafa Arslan-gözü işaretle): Zavallı kızğaYÎz.
A h m e d M id h a d .

T a rik .

I. M u sa (Kiraliceji istikbal ile elinden tutup selamladikdan
sonra): Siz sajan-i ihtiram sînîz, söjle teşrif bujurunuz. Fakat
asker öadırî-dîr, içinde size lajik bir jer-de jok, su sandalijeje
bujurunuz (,otur‘ der).
D is a r l d a a r a b l a r : Jasasîn ^alifemiz, jasasîn kiralice ila.
(Kiralice mahzunane sedre itikja eder.)
M u s a : Kiralice hazretleri, mükedder olmajînız, bizden hié
bir vakıtda vahsijane muamele görmezsiniz, dejil zat-i hismetinize dejil bir müntesibe-i xanedaníníza, hatta bir köjlü kızına
hakaret olunmajagaYindan emin olunuz. Biz simdi buradan Tilitleje gideğejiz, ispanjalîlar inaddan gecdikleri halda memleketde
sulh-u musalemetin muhafazasına biz gajret edegejiz Arabların
Endelüse hiğretden maksadı insanijete χίζαιβί etmek dir. Biz bu
kıtanın mâmurijetile ehalisinin selameti UYrunda calısağaÎiz. —
Muharebemiz bu xajrlí maksudımîzın iğrasîna memanat gösteren
asilerle dir. Kiralice hazretleri, bir inbisat-i hakikije mazhar olmak
jalınız taxt-i saltanatda bulunmaYa tevekküf etmez. Pek muzterib pek muazzib hükümdarlar var-dîr. Ejer bi günah olduYUnuzdan vığdanen emin iseniz, hic sübhe bujurmajmız-ki inajet-i
ilahije size dünjanın her tarafına muin olur.
A z i z (kendi kendine): Peder ispanjolğeji ne zeman öjrenmis.
K ir a lic e (tevazu ile Musaja): Verdijiniz tesellijetlere teşek­
kür ederim.
M u s a (SuYraja): Mukavele-nameji Merida sarajında kaleme
alırîz. Şimdilik bir sene dir zijareti emelinde bulunduYumuz şehri
temasaja gidelim. (Kiraliceje kolunu uzadarak) kabul bujurmazmîsînız? (Kiralice kabul eder, jürürler, herkes takib eder.)

— 111

--------

»

(jalînız, kapudan bakarak): Jine arabalarla gideğekler . . . Aj ta^ti-revanlar esterler-de var; kiralice nekadar mah­
zun, biçare kadın. Ja rabbi, su kadının mesrurijetini istihsal icün
bana bir kudret ihsan et, Vaj, babam kiralice ile bindi. O ne?
Kadınlar hep aYİasijorlar, bu gercekden huzun vereğek bir alaj
dir. Kendi sarajına esir gideğek, gözü baYİî ğennete gire|ek.
Biçare kadın, ne kadar-da güzel, güzel bir éehreje huzun-de
İakîsijor, bir ğazibe tesiri arz edijor. Aklını basına topla Aziz; her
kes teslim olunan şehri görmeje gidijor, sen burada kendi kendine-mi söjleneğeksin ? Daha simdi sijah elbisesile şurada oturijordu. Hala oturijormus gibi buradan ajrîlamajorum. Sanki matem
saclarına, gözlerine varînğa kadar sirajet etmiş. O ne kadar sijah
sac, sijah göz, hic-de nurun sijahînı görmemisdim. Kendine gel
Aziz. Kara sevda-mı getireceksin ? Bak sana, memleketde düjün
var, Endülüs İslama varijor. Hatta düjünün musikası-da var.
Ezanlar okunup canlar calınijor (giderken perde iner).
II Z u h ra : Allah askına söjlejiniz, nereje gömdüler?
M u s a : Ne japağaksın? Bir buluda gömmüşler, okadar itila
ede-bililrmisin?
Z u h r a : Zijaret edeğem, mektubuna mukabele edeğem
söjlejiniz.
M u s a : Bir merhumun mezarı hajalınîn d o la ş tı jer dir,
vüğudînîn gömiildiijü jer makber dejil, muhid dir. Alem bekaja
doYİjor demek . .. Mektubuna nasıl mukabele ede|eksin? 0 mevlud
ahruje fatiheden başka sej gönderilmez, çünkü dünjada fatiheden başka istediji joktu. Sana gönderdiji mektubu nereje istersen
oraja koj. Mezarının tasına jazdırmıs olursan, o halda ise belki
mutalâsinden ibret alağak bir nazara tesadüf eder. Bak bugün
ajaklar altına alınan jarın üstüne tutulur. Sen simdi hajatta-mîsın, ben simdi senin nazarında mevğud-mu-jum ? Hajhat.
Zuhra, bundan bin sene sonra seninle söjlese bilirmijiz.
iste o zeman bir hajat oluruz, ben böjle bir ümide mazhar olsam,
jatağaYim toprak döseji Roderikin altın ser jerine terğih ederdim.
Bu günkü fütuhatımın akvah nase düsen medaihi, ilerüde en
ağiz müellif kaleminin Musa dejeğek sar jerine bin kerre feda
olsun. Sulejhaja ağıma Zuhra. gabte et gabte.
Z u h ra : Ah, insan ne sebatsız ma/luk imiş, her sejle beraber
A z iz

— 112 —

âdet ve tabijeti-de dejistirir. Bugün görürsün, £İhan bir virane
halına gelse kajdînda olmaz, jarin bakarsın, bir binanın iki
tasım düşmüş görür-de αγίαν Da-flar dajanamajan kederlere
tehammül eden insan dir, jine insan dir ki derede bir hazinli
aks-i hitab isidir-de müteesir olur. Saskín, sabahlajîn o garib
hajvanın ferjad-i bülbülanesi gül/ande-i sefa ile dinlijordu, geğe
jarîsı bir kahkaha kuşunun seda-i lanyurasini isitmis-de aYİijor.
Grörijormusun baba, Zuhra bint-i Musa-da aylyor.
M u s a : Bak ben-de aYİijorum, zeman daha büjüklerimizi,
daha kavilerimizi-de aYİadır. insan kendinin ne olduYunu bilmek
bir marifet dir, ki ölünğeje kadar tahsil olunsa, jine ikmal edilmez.
A b d u l-H a k k H a m id .

E s b e r.

(Lahur nevahisinde bir mahal. Tenhalık, ge|e. Meğlis-i evvel.
İskender, sonra Aristo.)
İsk en d er:

A r is to :
İsk en d er:
A r is to :
İsken der:

A r is to :

Halk itsem esirlerle lesker,
Mahv ejlesem ordolarla asker,
Olsa bana hep miiluk caker,
<§insinğe o iktidar-i münker,
Tevkimde uçar tujur i kemter,
Avaze-i dehr iken tininim,
Gördüm ona dejmijor eninim,
Milletlere karsu aheninim,
Bir afete karsu nazeninim,
Afet-se-de ej ilahi göster,
Bilmem bana an-mı san-mı jazim,
Gülbün-mü ja kehkesan-mı lazım.
Αγθ8 -ί vefa nisan-mı lazım,
Bir pence-i χΐιη fesan-mı lazim,
Jjanan-mı güzel, |ihan-mi poster,
Ja fers-i çimende zülf-i zerrin,
Ja ta^t-i |ihanda buj-i nefrin,
iste mülk iste xuld-i berin;
^ennet-nıi güzel mülk-mü şirin,
Elbette biri firagat ister,
Gülsen gibi der|ihan süreksiz,
Bir gül koparîlmijor emeksiz,
^ennetse-de nejlejim meleksiz,
Bir fasl-i belıar olur çiçeksiz,
Gülmezse bana o gonce-i ter.
Bilmem ne bu i/tijar-i halvet.
Vaj, siz-mi-siniz, büjiik mürüvvet.
Esar okujordunuz isitdim.
Bir kac ge|e dir-ki adet etdim.
Jîldızlan ejledim temasa,
Esar-ki ^alik etmiş inşa.
Bir nazarda bin |ihani rujet,
Jâni bu-dabir muvafakijet.

8

114 —

İskender: Ah kjaski ben ölejdim,
Hep bildijimi hemen bulajdim,
Her jerde onu görür-de elbet,
Her lahza eder idim muhabbet,
Kılmaklık icün muhabbet ibraz.
Her sejden onu ederdim ifraz.
Aristo. Simdi dai nezdinizde mevğud.
İskender: Bir diirr gibi kim denizde mevğııd.
Aristo: izaha seza bu bir ifade.
İskender: Jâni edemem ben istifade,
itmiş ne çıkar o bahri mesken,
Zib-i ser-i devletim dejil iken,
Ol tağa bedel misal-ı ihram,
Sevda idijor serimde aram.
Aristo: Terviğ-i meramı itdi ima.
İskender: Birleşmek icün anınla amma,
Lazim gelijor heman bu sat,
Sekrah-i azimetimde riğat,
Penğab ile sur-gjah Lahur,
Kesmir-i azim o sehr-i meşhur,
Esberde bulunmak üzere mahza.
ita edeğek nikjaha imza.
Aristo : Sajeste-i ba.ınız dejil bu,
Pek sert esijor o bad-i ^osbu,
Galib geleğek size be-mâna,
0 1 sasa-i ğemal-i râna,
Dur etmek icün ujun-i ferrden,
Mebğur edeğek size zaferden.
İskender: Bilğümle mehasini ğilıanın,
Hükmünde o hüsn-i bi-behanın
Kim malik ise ona kezalik,
Olmuş sajılır ğihane malik,
Cennet ki |ihanda jok-dur iste,
j^alk itme-de onu firiste.
Abdulhakk Hamid.

— A j j a r Hamza. —
(Birinği fikra. Sena bej, Javer.)
iste bu fena havadis. Ej, sindi pederim gelijor ha!
Evet efendim.
S e n a : Bu sabah-mı ?
J a v e r : Bu sabah.
S ena]: Beni-de evlendirecek, öjle-mi?
J a v e r : Evet efendim.
S e n a : Zuhuri efendinin kîzînî-mı almak istijor?
J a v e r : Evet, Zuhuri efendinin kızını.
S e n a : Kızı-da Mısırdan gelijor-mu, dedin ?
J a v e r : Evet efendim, mahsus bu is icün.
S e n a : Bunları sana amuğam söjledi, öjle-mi?
J a v e r : Evet efendim, amuğanız söjledi.
S e n a : Babam kendisine jazmıs demek.
J a v e r : Evet efendim.
S e n a : Amuğam bizim isleri dujmus ha.
J a v e r : Evet efendim, olanı biteni bilijor.
S e n a (hiddetle): Sen-de söz söjlemeje nazlanijorsun, tekmil
hikjaje et-sana.
J a v e r : Başka hikjaje edeğek bir sej kaldî-mı ? Siz hepsini
sajdînız, iste benden eji bilijorsunuz.
S e n a (mahzun): Aman Javer, ben simdi nejapajım? Bana
bir öjüt ver.
J a v e r : Vallahi efendim, ben-de sizin gibi ne japağaYİmî
şaşırdım kaldım. Bir öjüt veriği olsa-da ikimize-de akıl öjretse.
S e n a : Babamın su avdeti havadisi fena tesir etti.
J a v e r : Bir kerre-de bana sorun.
S e n a : Sîmdi pederim etdiklerimi dujar dujmaz, kim bilir
nasıl tekdir edeğek dir.
S en a b e j:
J a ver:

8

— 116

Jalınîz tekdir olsa, ğanîma minnet. Allah vere-de
okadarla jakajı kurtarsak. Lâkin sizin çocukluklarınıza ettijim
χίζπιβίίη mükjafatı biraz a |î|e ola|ak gibi anlarım. Sırtım jejeğei
sopaların ağısını şimdiden biss edijor.
S e n a : Aman ja ’ rabbi, su beladan nasıl jakajı k u rta ra lım ?
J a v e r : Bunu ibtidasîndan düsünüp-de jakajı ele vermejejdiniz.
S e n a : fanım ı sîkup jatma sen-de allahi seversen. Araba
kîrîldıkdan sonra jol gösteren cok olur.
J a v e r : Sizin çocukluklarınız benîm ganîmi daha zijade
sıkijor.
S e n a : Simdi ne japajım, ne jol tutajım, ne halt edejim ?
(Ikingi fıkra. Sena bej. Javer. Hamza.)
H a m z a : Hajr ola Sena bej efendi. Ne var, ne oldunuz?
sizi mükedder görijorum.
S e n a : Ah HamzağiTim sorm a; aklîm basında dejil. Ne
japağaYimı şaşırdım kaldım. Ağeba dünjada benim gibi bahtsız
biri daha var-mı?
H a m z a : Ne oldu ?
S e n a : Basıma gelenlerden jjaberiniz jok-mu ?
H a m z a : Hajr.
S e n a Zuhuri efendi ile beraber babam gelijormus, beni-de
evlendireCeklermis.
H a m z a : Éji ja, bunda okudar mejus olCak ne var?
S e n a : Ah, sen benim keder ettijimin asıl sebebini bilmijorsun.
H a m z a : Hajr, lâkin söjlejiniz, bakalım ne dir; belki bir
çaresi bulunur. Bilirsiniz-ki ben her vakit sizin gibi gene bej­
lerin islerini iltizam ederim.
S e n a : Ah Hamza, ejer bu derdime bir çare bulaCak. olursan
beni jeni basdan ihja etmiş olursun.
H a m z a : Efendim, vaka benim elimden her sej güc kurtulur
^enab-i hakk bana böjle müsgül islere çare bulmak meharetini
vermiş dir. Lâkin £alk bu meharetin kadrini bilmez ; tezvirat
derler. Bu jolda-ki meharetim sajesinde sindije kadar pek cok
biçarelerin islerini tesvije ettim, jâni öjünmek olmasın, benim
gördüjüm isleri japaCak jok gibi dir. Ne fajde? Zemanîmızda
hünere itibar eden kalmadı ; hatta gecende jine böjle bir isden
Ja ver:

— 117

dolaj ğanımî sıktılar, iste o vakıtdan berü hic kimsenin isine
kulak verdijim jok-tur.
S e n a : Ne vakit? nasıl is ?
H a m z a : Bir isim hükümete düsmüstü-de . . .
S e n a : Hükümete-mi?
H a m z a : Evet, nasılsa bir k arg aşaca geldik idi.
S e n a : Sen-mi ?
H a m z a : Evet, hokkabazlık edelim derken, az kalsın hokka­
nın altına gidijorduk. Onun içlin o vakıtdan berü artık dünjaja
küstüm. Herne ise, sözünüzü kestim, aff edin. Bujurun bakalım
derdiniz ne imiş anlajalım.
S e n a : Bilirsin-ki babamla Zuhuri efendi mahud tüğaret isi
icün birlikde Mısıra gittiler.
H a m z a : Evet bilirim.
S e n a : Zuhuri efendi 0 7 lu Nimet beji sana, benim nazaretimi-de babam Javere havale etti.
H a m z a : Evet, hele ben lalalık borğunu hakk ile eda ejledim.
S e n a : Gittiklerinden bir müddetğik sonra Nimet bej, nasılsa
esirği Emine mollanın evinde bir cerkes halajîk görüp abaj!
jakar.
H a m z a (öksürerek): Evet, öjle oldu.
S e n a : Kendisile nekadar teklifsiz görüşüp sevistijimizi bilir­
sin. Bir gün derdini bana acar. Emine mollanın evine götürüp,
ğarijeji gösterir. Vaka güzel, güzel amma ben onun dediji kadar
güzel bulmam. Herne ise, bunun üzerine artık başka lakırdı jok.
Her gün ğarijenin lakırdısını ederiz. ,Iste bana bunu dedi idi,
jok söjle söjledi filan idi fîstakız idi·, hasılı geğe gündüz bana
kavuk sallatır. Bâzı vakıtta: ,^an kulayile dinlemijorsun, angarja
atijorsun, galiba ask-u muhabbet ne dır bilmijorsun', deje serze­
nişler ederdi.
H a m z a : Daha bunda keder edeğek bir sej göremejorum
Bakalım, neticesini anlajalım.
S e n a : Bir gün jine âdet üzere kendisile beraber kalkup,
esirği Emine mollanın evine giderken, jolda Sehzade-basinda
Ağem-OYİu hamamı sokayınîn iéinde-ki evlerin birinde, ağı ağı bir
aYİama sızlama isidiriz.- Janında-ki evin penğeresinden bakan
bir i^tijar /atînğaYizdan sorarız ; xatınğa7 Îz, içini çekerek ,Ah

— 118 —

evlad, bubi çarelerin halını Allah kimseje vermesin, isterseniz
gidin görün, pek ağınağak halda dirler, dejinğe', ben bütün-bütün
merak ederim.
H a m z a : Bakalım, nihajeti neje varağak ; ej ?
S e n a : Nimet beji zorlarım. Eve gireriz, birde bakarîz-ki
bir ixtijar karı |a n Ğekisijor. Janînda bir jaslı xalajíkla bir kız
a?lajup jatijorlar. Bizi görünğe baslarını örterler isede, öjle bir
jés halında kaçmak nekadar ola bileğek? Her jerleri mejdanda
idi. Kıza dikkat etdim, birde ne görejim? Bu bir afitab-i ğihan,
mahbube-i zeman, bir afet-i devran dır . . .
A hm ed

V efih p a s a .

III. Költői irodalom.
A törökök költeményes vagyis verses irodalma jóval meg­
előzte az előbbieket. Állami életök első éveiben már kiváló köl­
tőik voltak, a kik nagyszabású verses munkáikkal megterem­
tették a török lírai és elbeszélő költészetet. Ez irodalom azonban
inkább mohamedán volt mint török, és több mint három szá­
zadon keresztül arab és perzsa hatás alatt állott. Elannyira, hogy
az első századok írói nem is török, hanem perzsa nyelven szó­
laltak meg. Ehhez járult, hogy oly kiváló szellem telepedett meg
köztük, a perzsa eredetű D s e lá le d d in , a ki egymaga is képes
volt a költészet fejlődésének irányt szabni. M e s z n e v i nevű híres
misztikus költeménye, az akkori költők nyelvén szólva, az
összes isteni tudományoknak kimeríthetetlen tengere volt, a ke­
letiek legfenségesebb erkölcstana, a szent könyv és a hozzája
fűződő hagyományok titkos értelmének a magyarázója.
Az első török nyelvű lantos a 14-ik századbeli A s ik p a s a
volt, kinek költeményei, mélyek tízezer pár verset foglalnak magok­
ban,mint elsődrámja jelenik meg az oszmán műkölté3 zetnek. A
török költészet fénykora a 15. és 16-ik századra esik. A perzsa
mellett az arab befolyás is érvényesül, és ekkor jelennek meg
a perzsa epikai művek török átdolgozásai. Hoszrev és Sirinnek,
Medsnun és Lejlának és több más romantikus eposznak máig
is becses török mássai. A számos lírai műfajok közül megje­
lenik a k a s z id e és a gázéi, amaz mint a dicsőítő, és elégikus
költemények megnevezője, ez pedig mint az erotikus dalok és
szerelmi ömlengések műkifejezése. A fénykorát élő költészet legkiválób lírikusa F á z li, a rózsa és fülemüle szerelmének halhatatlan
költője, L á m i a perzsa romantikus költemények legkiválóbb
átültetője, és végül B a k i, mint a dalköltészet utolérhetetlen mes­
tere. E korszak után hanyatlás áll be úgy a politikai mint az

— 120

irodalmi életben. A költők egészen a hatása alá kerülnek az
arab költészetnek, és müveik csak gyenge és színtelen utánzat­
ból állanak. És csak e század közepén, a többi irodalmi mű"
fajokkal egy időben, támad ismét új életre a verses irodalom.
A hagyományos arab verseléssel, mely az átalakulóban levő
nyelvre nem illett többé, szakítani kezdenek és egy-két nyugoti
(Rousseau, Hugó Victor) költemény átültetésével példát adnak
az európai versmérték meghonosítására. A különböző költői
műfajok, melyek főbbjei m e d h ije , k a s z id e , k ila a , r u b a ji, g a ze lr
s a r k i,m e s z n e v i nevek alatt voltak ismeretesek, lassanként tünedezni
kezdenek, és európai mintára szótag számoló és classicus vers­
formákat honosítanak meg. Ez új irány legkiválóbb képviselői
a már többször említett K e m â l bej, továbbá E k r e m b e j és K a m i d
bej. Kemál bejnek ősereje a verses dolgozataiban is megnyilat­
kozik. És noha verseinek csak kis része jelenik meg nyomtatás­
ban, ismeri a nemzete, főleg pedig az ifjúság valamennyit. Dalait
lemásolták és ezer meg ezer példányban járt-kelt, gyújtott min­
denfelé. Főleg az a dala vált szent fohászszá, mely az oszmán
nemzethez szól és a melyben tettre serkenti őket. Lírája nem
egészen ment ugyan a hagyományos régi verseléstől, de kifeje­
zésének sajátos erejével és a költészetben eddigelé szokatlan
hangjával új utat jelölt meg a tétovázó lantosoknak. A purizmus
nem érvényesült a dalaiban, nem is akarta, hogy érvényesüljön.
Magasabb stilnak, a nem köznapi gondolatok kifejezőjének akarta
azt az arab-perzsa nyelvkeveréket kiművelni, mely a prózai stílből
hova-tovább tűnőben volt. És ime, a költészet stilja még mai nap
is az, melyet Kemál bej teremtett meg, és a melyet olyan követői is
elfogadtak, mint Ekrem és később Hamid bej.
A modernebb török lírának, főleg irodalmi hatását tekintve,
a máig is élő E k r e m b ej a megteremtője. 0 már nem politikai
czélokat szolgál, forradalmi dalai nincsenek, hanem versbe fog­
lalja mindazokat az érzelmeket, melyek belőle kifakadnak. Köl­
teményeiben európai versmértéket használ, sőt ő az első költő,
a kinek nem egy sorából érezhető ki a török nyelvben külön­
ben sem idegen ritmusnak a lüktetése. A török nyelvnek e sa­
játosságát eddigelé nem igen vették még észre. Pedig csak a
népdalokhoz kellett volna fordulniok. és megtalálták volna a török

— 121 —

nyelv természetének leginkább megfelelő nemzeti versidomot
Ekrem bej — úgy látszik — bírt azzal a kellő érzékkel, hogy
az újabb lírát a népköltészet motívumai alapján újjá teremtse
és nem egy költeménye tesz arról tanúságot, hogy az eddigelé
teljesen elhanyagolt népdalt műdallá is lehetne finomítani. 0
vitte be a költészetbe a családi élet rajzát, és amire eddigelé
török költő még nem merészkedett, családi életről, feleségéről,
gyermekeiről is nem egy költeményében emlékezik meg. Sőt
mi több, egy-két nyugoti műfajjal, mint a balladával, románczczal, elégiával is meg mert próbálkozni, melyeknek nem­
csak külső formáját találta el, hanem tartalmát és hangját is.
Hogy teljesen nemzetivé még se tehette a lírát, azt első
sorban az irodalmi stilnak a költészetben való érvényesülése
okozta. Kötetekre menő költeményeket irt Ekrem bej, sokat
fordított francziából, és a mai irodalom is őt tekinti az újabb
költői irodalom padisabjáuak. Dalai közül kettőt mutatunk be,
a Tavasz czíműt és egy gyermeke halálán kesergő elégiáját, a
Zemzemét.
Az uj irány első költői közül Z i a p a s a volt a legnagyobb
tehetség. Az ő működése jelzi az átmeneti korszakot, és míg
költeményeinek külalakja az előbbi századokéira emlékeztet,
addig tartalmával és gondolatainak kifejezése módjával az új
irány hívének vallja magát. Két költeménye, amint szemelvé­
nyeinkben látható, tanuságos tesz e mellett. Főleg Sárkija vagyis
dala, melyen Kemálék hatása erősen meglátszik.
S in á s z i e fe n d i nemcsak mint próza-író és a modern stíl
egyik megteremtője jeleskedik, hanem mint költő is számbajöhető tehetség. Munkálkodása első éveiben ő is a régi nyomo­
kon járt még, írt gazeleket, medhijének nevezett dicsőítő költe­
ményeket, melyeknek nyelvezete azonban már erősen rávall a
nagy nyelvújítóra. Egyik kezdője volt azoknak, a kik nyugoti,
főleg pedig franczia költőket tanulmányoztak, és megjelent ver­
seinek jó része ép ily franczia költemények fordításából áll. Azzal
is megpróbálkozott, hogy tiszta népnyelven írjon néhány költe­
ményt, és ezen a téren tett kísérletei eléggé figyelemreméltók.
Nagyobb költői tehetségek közül való N á d s i e fe n d i, a tudós
professzor. Kötetekre menő költeményeket írt, melyekben egészen

122 —

Kemâl bej nyomdokaiban jár, és a költészet nyelvének meg­
állapítására, mély nyelvtudásánál fogva is, a legnagyobb befo­
lyással volt. Nyelve erőteljes és tudatos, és a megállapodott
költői stílnak úgyszólván ő a megteremtője. Folyóiratot szerkesz­
tett, mely csakis ezt a czélt szolgálta és köteteken át (Zemzeme,
Debdebe) vitatkozott nagy ellenfelével, Ekrem bejjel, hogy a köl­
tészet nyelvét a sok barbarismustól és jogosulatlan újításoktól
megtisztítsa. Nádsi efendi talán nem volt oly nagy lírikus tehet­
ség, mint Ekrem bej, de leírásai és ódái röptű költeményei az
irodalom gyöngyei közé tartoznak. Különösen szerette az alle­
góriát, mely nemben K u z u (Bárány) czímű költeménye a legnagyobbszerű, melyet költő valaha alkotott.
M a m id h ej , ha nem is a legnépszerűbb, de a legtartalma­
sabb költők egyike. Drámáinak legnagyobb részét is versekben
írta meg, és majdnem mindegyikében vannak a tárgyhoz kapcso­
lódó költemények, melyeket főleg a gondolatok szokatlan mélysége
jellemez. Legkiválóbb mint elégikus költő. M a k b e r (Temető) czímen
egész kötet elégiát írt össze, melyekben megholt feleségének állít
emléket, és már a tárgy szokatlanságával is kivált az e nemű
termékek közül. A köteten mindvégig átvonuló elégikus hang
néhol szelíd érzelgőséggé puliul, néhol pedig mint a legszilajabb
fájdalom tör elő, és kifejezéseinek választékos és nemes volta,
verselésének könnyedsége az újabb török líra legkiválóbb kép­
viselőjévé tették a még javakorabeli költőt. Valóban ő lesz vala
hivatva a költészet eddigelé még elhanyagolt műfajait a török
irodalomba is átültetni, ha az újabb korszak kedvezőtlen áram­
latai őt ettől vissza nem riasztják. Számos verskötetén kívül,
főleg a drámában nyilatkozik meg az ő verselő tehetsége, és
mint a verses dráma megalapítója is halhatatlan érdemeket szer­
zett magának. Tehetségénél fogva ugyancsak ő lett volna arra
is hivatva, hogy a parlagon heverő epikai költészetet is fellen­
dítse. Drámáinak ilynemű részletei, melyekből akárhány epikus
költeményt lehetne összeválasztani, még csak öntudatlan meg­
nyilatkozásai elbeszélő tehetségének.
A legújabbak közé tartoznak: M e h e m e d D se la l, M e h e tn e d T a h ir ,
M e h e m e d E m in és a magyar származású költó'nő, N ig já r . A két első
főleg mint lírikusok válnak ki, és inkább Ekrem bejnek a követői,

— 123 —

míg E m in tiszta eredeti tehetség, a ki úgy költeményeinek a tárgyá­
val, mint külalakjával a népköltészet forrásához közeledik. Két
költeménye, a D sen lce g id e r k e n (Háborúba indulóban) és a Z e jb e k
d u a s ı (Zejbek imája) egy kötetjéből valók, mely tiszta népies
nyelven és a népköltészet formáiban akarja a török múzsát meg­
szólaltatni. N i g j á r , az újabb török líra megsebzett pacsirtája,
csak fájdalmáról tud panaszkodni és kötete (Efsus) egy vérző
és szerelmében szerencsétlen szívnek a keserve. — Ezeken kívül
még több, kisebb-nagyobb tehetségű költő dalolja a szív külön­
böző érzelmeit, és a legújabbaknál egyre észrevehetőbb az a
hatás, melyet a franczia költészet gyakorolt rájok. Noha viszont
nem egy költőnél tűnik ki az a törekvés, hogy nemzeti formákat
és nemzeti tárgyakat vigyenek be a költészetbe. A nyugoti vers­
formák ma már nagyobbára otthonosak, és a mai lírának a tár­
gya épp oly távol áll a régi erotikus és misztikus elemektől,
mint a mennyire megközelítette a nyugotias gondolkozás eszméit.

Terkib-i

b e n d.

Azm ejlejende baYa dün ol najd-i pürgurur.
Ezhar-i gülüstana verüp taze bir surur.
Itdi kenar-i hauzi nesimenine huzur,
Su içere aksını göriğek hemcu serv-i nur;
Jokdu joxsa serv-i cemender dedim dedi,
Taze nihal-i gülsen ğanîn dirir senin.
*
Gördüm giderdi naz atına binmiş ol givan,
Zülf-ü nikahın acdî görünğe beni heman,
Bir ud braxdí baYrîm adîn ja /d ı na gelıan,
Sordum tutup inanını ej biaman aman;
Bu hüsn-ü pakde mihr-i ğilıandir dedim dedi.
Söz etken o ğaY-i revanın dirir seni.
*
Ol jfuni cekdı katlime nazi bîcaYinî,
Verdi fesan-i xasm-u tegafülle zagini,
Bend itdi dest-u pajime kejsusu baYİni,
Baxdím jüzüne kırmızı gördüm janaYinı;
Veğhinde reng-i gaze ajan dir dedim dedi,
Billahi aks-i mevğe-i kanîndırîr senin.
*
Pejmane sondu dün geğe meğlisde bana jar,
Sandım üzerinde vasi gibi bir hajai var.
Αγζιη aramak istedim itdim fedaji ar,
Damen tek-i ajgına düşüp söjle zar zar;
Fikr-i visal jaxsí keman dir dedim dedi,
Bu söz £İjal-zilın-i jamanın dirir senin.
*

— 125 —

Bir çeşmenin basında oturmuş o gül beden,
Gördüm elinde var idi bir deste jasimen,
Karıştırırdı güldü beni onda görüben,
Hajretle kendi kendim unuttum-da gajri ben;
Bu bir latif sadravan dir dedim dedi,
J°X j°X z' a serisin revanın dirir senin.
Z ia p a sa .

Z e j b e k duası.
— Zejbek imája. —
JauruğÎYÎm donacaksın gel baYrıma elin sok,
Jürejimde janan ateş belki seni ısıdır,
Ej kardaslar ses gelmejor, ah kimseden ümüd jok.
Kar ja-fijor fîrtina var, jolu civlar almış dır.
*
Ej karlı daY jolum kesme, bir oğaklık odun ver,
Issız viran kubbemde jaurum jola bakijor,
Ej soyuk kar söjletmejor, oh jüzümü jakijor,
Jol bilirsiz bilmejorum, ucurum-mu su düz jer.
*
Ej Allahım, insan 0 7 lu baskasicün kajgısîz,
Onümde-ki karlı daYİar, uçurumlar dojgusuz.
Beni kuru, jetim bakîn kurda kusa jedirtme.
*
Su insanlar ağımak ne, bilmejeğek iseler,
Jetimlerin göz jasların silmejeğek iseler,
Kes neslimi bu topraYa bizden evlad getirtme.
M ehetned E m in .

S a r k i .

Düşündükçe gelir efkjare hajret,
Sana ejler iken alem muhabbet,
Ne talâ dir bu ej mihr-i sabahat;
Seni sevmek bana oldu kabahat.
*
Ağebdir sevdijim £alk zemane,
Ararlar levm icün dir bu behane,
Sarab içmek beni verdi lisane;
Seni sevmek bana oldu kabahat.
*
Firakınla çıkar eflake ahım,
A|eb jok-mu mürüvvet sende mahîm,
Ne dir bunda benim ğürmüm günahım;
Seni sevmek bana oldu kabahat.
*
Güzel-sin sen, sana uftade-jim ben,
Ne ğunha sadır oldu baSka benden,
|ihan xalki benimle oldu düşmen;
Seni sevmek bana oldu kabahat.
Z ia p a sa .

G a z e l .

Güldürürken jüzümü cehre-i gülfam-i sarab.
Neje lazım bana saki-i dilaram-i sarab,
Kalb eder katrası kalbımda sefaja kederi.
Kimjaji ferah olsa jakısîr nam-i sarab,
Aklıma bade verir başka ğilaji irfan,
O ğilaja demeli pertev-i ilham-i sarab,
Neşe vakfında ajari kişinin belli olur
Ağeb insane mihak tası-mî dir ğam-i sarab,
Hasret-i keüser ile aYİajamam dünjada,
Güldürürken üzümü cehre-i gülfam-i sarab.
S in â s z i e fe n d i.

M e d lı i j e
—- Safî türkce —
Gören sacın arasından jüzün parıldîsînî,
Sanır-ki kara buludun içinde gün άογιηιιέ,
Janında kan ile jas içere kaldiYim görüp el,
Demez-mi kim birini su kızı suja boımus.

Ki t â.
Arajup kendime bir es bula bilsem derdim,
Hele sen josmajı sevdim-de miirada erdim,
Satın almak dilerim puseni ğanım vererek.
Şimdiden gönlümü bak. iste sana pej verdim.
S in â s z i efendi..

Ramazan

Sadakası.

Köprüde.

SoYiık soYuk . . . ağı bir nevha-i tesekkisi,
Jolunda kalb-i hajatın gelir enin-i riah,
SoYuk soYuk . . . denizin lerzedar girjesi,
Eder jüreklere tari bir ihtizaz-i ğünah;
Delik paçavralar altında bir küçük sejjah.
*
.Efendiler ne olur, ben fakir-im iste . . . 1 sükjut,
.Efendiler, ağîjîn . . . ' perukar u bi-aram,
Efendiler gecijor, jauruğık soluk mebhut,
Nazarlarında hazin bir eda-ji istirham;
Ğolak elile verir her gecen £ajale-i selam.
*
.Efendiler ramazan dir, mübarek aksam dir‘,
Zavallı tifl-i sefalet, zavallı ömr-ü tebalı,
,Efendiler, ağıjın, ben garib-im iste1, jjajir,
Akın akın gecen erbab-i itizaz u refah ;
Eder bu kirli, bu jırtîk sedadan istikrah.
*
O süslü heğelelerin sine-i muattarine
Koşanlar, iste bir insan ki inlejor nefesi,
Bakîn su siske, su çıplak, su ejri kollarına,
Bu artık islejemez . . . hisse-i mesajisi;
Sizin dir iste, verin, susdurun bu /asta sesi.
T e v fik F ik r e t.

Dsezmi.

Maderle peder olup bahane,
Sevk etdi kaza beni ğihane,
Xân-zâde idim veladetimde,
DoYdum jine pek kalenderâne,
Urjan-u sefil idi vüğudım,
Mııhtağ dejilse ab-u nane,
Bir katra siide dihan acardı,
Melııf idi girje-ii figane,
Benzetse beni χιχία dejildi,
Bir kimse bakup-da urfana ;
Zinğirde inlejen esirin,
Kojnunda-ki tifl-i nanevâne,
Fitratda tesâvi-i zuhuru,
Bu hal ile haleti jekjane,
Etfalda gösterüp dururken,
Bin lıüğet ile ğihanijâne
Bilmem ne sebeble vardı dajim,
Kijusımda su hatifi-i terane,
Jüksel-ki jerin bu jer dejil dir,
Dünjaja geliş hüner dejil dir.
K e m a l bej.

— Ku z u . B á r á n y . —
Bilsem su kuzü neden gam almış.
Her nâlesi kalba daYzen dir,
Ferjad ederek koşar neden dir,
Sütsüz-mü refiksiz-mi kalmış ?
Ej süt kuzusu ne dir bu nalis,
Kim oldu sebeb bu infiale,
Mâder vererek sana nevale,
Pehlusunu etmejor-mu bâlis?
Joksa sürüden ğudâ-mı kaldın,
Firkat-mı bu İstıraba dâi,
Kalmışlara bakmijor-mu rai,
Bi-hemreh u bi nevâ-mı kaldın ?
Bejhude-mi böjle türk-tazın,
Var-dir bu melal içinde ümid,
Mâder dir eden ümid-i-tevlid,
Geemez-mi o mühribâne nâzın ?
Ümid ile dir bikja-i etfal,
Süt verme-de bi-emel-mi mâder,
Her kes bir ümide hizmet ejler,
Ümid ile dir ğihanda her hal.
Sen olmasan ej xajal-i ümid,
Kabil-mi dir izdijad-i ömrüm,
Sâjende-dir imtidad-i ömrüm,
Binler jasa ej nihal-i ümid.

131

Gel gel k u ^ ım d a ejle ârâm,
Amma seni validen-de bekler,
Bejhude-mi cekdiji emekler,
Kos kos anî bari ejle xoskjam.
Zannîm memeji dihane aldı,
Zira isidilmez oldu efgan
Sad ejledi derdimendi derman,
Ferjad edeğek daha ne kaldı?
Zanularîn ejlemis nihade,
Teshil-i ridâ iciin zemine,
Bostanda-ki sir-i sekerine,
Fıtrat anî ejlemiâ fitade.
Ejler memeji basile tehziz,
Dümbale ise hemise ğümban,
Dujmaz bunu sire cesm-i insan,
Ja rabb bu ne vâz-i hikmet âmiz.
N a d s i e fe n d i.

9*

Nev-behar.
— Tavasz. —
Mukim-i rag ol ej gönül fujuz-i nev-behar gör,
Sükj ufelerde mev| vuran sefaji hüsn-i jari gör,
Ne sanat ejler asikjar bezár nagme kjari gör,
Kenar-i liauz-i pakde dira/t-i saje dari gör ;
Verir hajate ihtizaz jjurus-i ğujibari gör.
*
Döner menekşe gül semen-i müğevherata zaleden,
Verir çemende lâlerer birer nisan pijaleden,
Sarab nehrin andırır su aks-i reng-i laleden,
Dolar derun-i murgzar-i tareble ğus-i nâleden ;
Seherde sejr-i ba-fa cık sebah-i fejz-i bari gör.
*
Edaji dilsikjar ile siikjufe cin-u dem fürus,
Xiram-i isvebaz ile dernek baYs akl-u hus,
Elinde gül — basında tül — kabaji al-i zibdus,
Rijaz-i jjuldi kim arar gelir-mi zatire sürus ;
Çimende naz ile gezen benât-i meh-i izari gör.
*

Ser-i dira^ta müst-zen, hijaz-i baya bergüriz,
Güsun içinde pürgiriv sükjufelerle pürsitiz,
Nihal-i gülde tebnuma jem-i çimende mevğziz,
Çimen cimen-i zemin güzer zeman zeman-i seman güriz
Hava perest-u pür heves nesim-i bîkarari gör.
*

133

Dilinde ask-i nesveriz, lebinde sevk-i jjandever,
Jolunda her cimen-i naim, gözünde her cicek güher,
Şarabi ab-i /osgüvar, gıdası sir-u sehdter,
Dejil melale aşina gilalden-de bi xaber ;
Üoban kijafetinde-ki garib kamkjari gör.
Ekrem , bej.

— Z em z e m e. —
Faxirem, dörd bucuk jasında senin,
Jarasır-mî idi topraYa bedenin,
Grömlejin câk edüp jaman eller,
Bicdiler ğismine göre kefenin ;
Simdi İslak durur sersikemle,
Koklajup öpdüjüm o pir-i kenin,
Söjle jalînîz-mî-sîn |ije r parem.
Isıdan jok-mu xâk içinde tenin ;
Bülbül natıkan neden susdu,
Soldu-mu ah gonce-i dihenin ?
*
^ennetden uçup semâje bir hur,
Bürğ-i hamele tekabül etmiâ,
Jaxod-ki düşüp zemine bir nur,
Kız suretine temessül etmiş ;
Bir nazlı kuzu olunğa manzur,
Amiz sene temajil etmiş,
Göjsünde tutup onu hajatî,
Ejler su zeminde iltifatı
E k r e m bej.

I b n E l - Mu s a .
Jine karsumda veğh-i münkesifi,
Göke vurmuş teninde-ki humret,
Ruji arza nigjah-i munatifi,
iki berk-i belâ gelir elbet,
Sanki nefretle alem-i besere,
Felek araji irtihal olmuş,
Gökde-de mazlıar-i ğelal olmuş,
Bak huzurında-ki feristelere,
Taleb etmiş mizağ-i munherifi;
Dus-i nâzında lal gun-i j^ilat,
O kijafle azim-i ğennet,
Ej vatan ej melike-i millet,
Sana bak al ketinde bir zi.jnet,
Benzijor kehkesane jaralarin,
Mevkib-i rahletin o-dur gjuja,
Jîldırîm aksî-dır nikarelerin,
Seni alkıslijor buruğ-i semâ,
Başka bir tarz-i iftirakîn var,
Görürüm bin helal-i nurâni,
Ej meh-i asmân-i kutanı,
Ne mahitablı insikjafın var,
Feleji kaplamış setârelerin.
Mahşer olmuş o atem-i bâlâ,
Buna muğib ne, bilmedim hâlâ,
Kadir ki ejlemek icün âlâ,
Sanki gelmiş ğenazene . . .
Abdul-Hakk Kam id.

— M a k b e r. T e m e t ő . —
Ejvah ne jer ne jár kaldı,
Gönlüm dola ah-u zar kaldı,
âimdi burada idi gitti elden,
Gitti ebede gelüp ezelden.
Ben gittim o /aki-sar kaldı,
Bir kösede tar-u mar kaldı,
Bâki o enis dilden ejvah,
Bejrutda bir mezar kaldı.
Nerde arajım o dilrubaji,
Kimden sorajım o bi-nevâji,
Bildir bana nerde nerde ja rabb,
Kim attı beni bu derde ja rabb.
Derler-ki ünut o âsinâji,
Gitti tutarak rah-i bekâji,
SÎYSÎn-mı j^ajale bu hakikat,
Görsün-mü gözüm bu mağerâji.
Sirâtle nasîl dejisti halım,
Almaz bunu, havselem hajalım,
Bir sej görürüm mezara benzer,
Baktıkça alır o jare benzer.
Seklerle güzar eder lejâlîm,
Artar jine matemim melalim,
Bir sademe-i inkilab dir bu,
Bilmem-ki jakin-mî-dîr zevalim.
Cık Fatma lahddan kijam et,
Jadimde-ki halına devam et,
Ketm etme bu razi söjle bir söz,
Ben isterim ah öjle bir söz.
Güller gibi mejl-i ibtisam et,
DaY-i dile çare bul meram et,
Bir tatlı bakışla bir gülüşle,
Ejam-i hajâtîmı temam et.
Makber-mi ne dir su gördüjüm jer, Ja böjle revâ-mi ğaj-i dilber,
Bir teğrübe dir bu hile dir bu,
Jok mahvıma bir vesile dir bu.

136

Bak bak ne dejismis ol semenber, Gül cehresi bak ne jolda muğber,
Nefrin bu sijah bayta nefrin,
Ferjad bu hale tâ be-mahser.
Ja rabb bana bir melek ajan et,
Birde beni öjle imtihan et,
Doysun görejim o mah jerden,
Nurun çıka ej ilah jerden.
Maksud i hajâtı der-mijan et,
Ferda-ji beser ne dir bejan et,
Ja fikrimi ruhuna kıl isal,
Ja ruhumu /âkına revan et.
Derd oldu mukim çare gitti,
Gjuja vatanîm kenara gitti,
Ben gurbet-i dajimide kaldım,
Bir türbe-i bi-ümide kaldım.
Ufkumdan o mah-pâre gitti,
Bir matla-i seb nisara gitti,
Gördüm jüzünü misal-i zulmet,
Matla ona bir setare gitti.
Gördüm jüzünü tıırab içinde,
Geldim aradım kitab içinde,
Bir /âb gelir o dideden dür,
Gitti dejemem mezara ol nür.
Bu sıfır ne dir hisab içinde,
Erkam ona inkilab içinde,
Bir hici-i zi-vügud ja/od,
Bir kabir dir iztirab içinde.
Her gördüjü sejden Allah Allah, Son demler o ejler oldu ikrah,
Etmezdi heves güzel havaje,
Vermezdi semâje gajri paje.
Tutmusdu fena rehin o hemrah,
Etmek beni istemezdi agjah,
Nalan idi pence-i veremde,
Gördükçe beni gülerdi ejvah.
Bir gün uzak olsa sohbetinden, Ömrüm geçemezdi hasretinden,
Bir an firakı bi-temmül,
Etdim ebedisine tehammül.
Kurtulmadı ah illetinden,
^ an kaldı alil firkatinden,
Anlardı ne dir azabı kabrin,
Görsejdi bu hâli ğennetinden.
A b d u l-H a k k H a m id .

— H er sej seni söjler. —
Seni
Seni
Seni
Seni
Seni
Seni
Seni
Seni

görmez olunğa dîde-ı ter,
arz ejlejor semâda-ki fer,
tarif eder zija-i kamer,
söjler /urus eden dereler.
söjler hezar gam-perver,
jad etdirir nüğum-i seher,
sevdi seni dil-i maYber,
i/tar eder bana her jer.
*

Beni mejâl-i buzn iden hiğran,
Sana zanmm bu-ki gelir âsân,
Bu lejal-i sitâda hajf u figan.
Sen tareb-xanelerde sin raksan.
Ben-se vahdetin hemde pür-/ale|ân,
Olup etrafa doyni nazara künân,
Seni jad ejlerim seni her ân.
Seni i/ta r eder bana her jer.
*
Nerde-jim zir-i bar-i mixnetde,
Ah u tenhaji mesaketde,
Geğeler kar-i derd u zıılmetde,
Gündüzün mesken-i felâketde.
KaldiYim bu dijar-i hasretde,
Her taraf gamlı gamlı hâletde,
Sanki bir gamfeza sükjnnetde,
Jine amma bu gene vahdetde,
Seni i/ta r eder bana her jer.

138

Ne bu mebhuti-i zulam numud,
Ne kadar-da ilahi jes alud,
Jaliníz-im gamle her taraf mesdud,
Dilzârimde derd nâ-mahdud.
Müteşekkil keder bana meshud,
DojduYum gizli gizli gamlı sűrűd,
Jine amma ki ej jekjâne vüğud,
Seni ixtar eder bana her jer.
N ig ja r h a n im .

Gazel.
Senin hüsnün ğihana güft-u gju dur,
Bu ne hüsn u-bu ne veğh u-ne rü dur.
Ağeb olmuş görüp anber sacın müsk,
Bu ne kjakül, bu ne ziilf u-ne bu dur.
DımaYÎm bû-i zülfünden dolu dur,
Bu ne tib u-bıi ne itr u-ne bu dur.
Tasup emvağ-i eskim basdan asdı,
Bu ne bahr u-bu ne nahr u-ne ğü dur.
Muhibbi nagehan divâne oldu,
Bu ne ask u-bu ne dir u-ne χΐχ dur.
S u lta n S u le jm a n .

Gazel.
Itdi rujada tekabül-i jar ğevr-i efzâsına,
Olmasın bidâr gönlüm dojmadî rujâsîna ;
Nâz-u istiğnası var-dîr nâz-u istiğnası var,
Nâzına baktım bajıldım jandım istiğnasına ;
Arzu-ji vusul ile bi-hüs olur dikkat edemez,
Nâzdan kirpik süzerken cesminin imâsına ;
Lalın icire ej melek dendânînî gördüm dedim,
2 ale dolmuş gülistanın gonce-i ranâsîna ;
Dama düştü bir gazal-i husn icün biçare dil,
Es-selam ej âsikan, girdim belâ sahrasına ;
Bir perinin âsiki oldum-ki olsun asmân,
Levha-i tavkir-i tasvir-i ğihan arasına ;
Sevdijim, ref-i nikab et, hüsn-i ğansüzun senin,
Resk-baxs olsun, Zulejxánín güzel simasına.
M eh etn ed D se la l.

Fehime.
Ah ej zâlim eğel, ejvah ej dehsteli derd,
Kîjdînîz-mı akıbet bir âfitab-i ismete ;
Vâz-i hami ejler iken geldi havale kıjdı ah,
Sırma saçlı, mavi gözlü bir feriste talata ;
Hüğret etti asmana bir muhağir dilberi,
Acdılar ayos-i kudsiler bu âli-i hüğrete ;
Itimad et sevdijim, zevğin-de pek cok beklemez,
Hasretinle ğan atar bir gün bu dâr-i rahmete ;
Zevği tâlâsîz helalin böjle bir tari/i var,
Gitti Fehimem kızile bir mekjâh-i |ennete.
M eh etn ed D sela l.

— B ü l b ü l . Fülemüle. —
Zuhur-i nev-beharî âleme ilâm eder bülbül,
Sedâ-ji hiznini sevk âver ejjâm eder bülbül,
Benim ferjad-i mahzunanemi itmam eder bülbül,
Bütün gülsende-ki sairleri jfoskjâm eder bülbül,
Tabijetden ururdum fikri bi-âram eder bülbül.
*
Niöün ol kusğayiz gönlüm gibi meftun-i mihnet dir,
Figanı nâle ba/s-i sine dir, ferjad-i firkat dir,
Semavât-i ilahide sedâ-ji sermedijet dir,
Dokunmaz-mı benim sevdama bu halet ne halet dir ;
Karanlıkda öter tezjid-i χίζη sam eder bülbül.
*
O jârîn bahs edersem ariz-i pertev numâsîndan,
Çiçeklerden gelir bir his, güler gönlüm sefasından,
Tebessüm âver olsam gülsenin safi havasından,
Biraz gülsem ğemal-i dilrııbânıu inğilâsîndan;
Beni inletmeje, aylatmaYa ikdam eder bülbül.
*
Perilerle gezer zevk ejler ormanlarda tair dir,
,5anâni nagması meşhur eder gjııja-ki sahir dir,
Figanı anlaşılmaz bir kederli hisse dair dir,
Küçük bir kus fakat bizden büjük bir hisli sair dir;
Mal-i nev beharin saire-i ilham eder bülbül.
M ehem ed D se la l.

— Bi r c i c e j e . Egy virághoz. —

Ne güzel-sin cicek, ne dilber-sin,
Reng-u bujun şebabete benzer,
Nur-i sevda ile münevver-sin,
Tutsan olmaz-mî dilde sen bir jer ?
Jakısır olsan ej bedia-i hakk,
Ala aşka ziver-i efser.
*

Manzaran gönlümü eder tezjin,
Bir tebessüm gibi latif latif,
Bâd-i xosbu esüp xafif yafif,
Seni etdikce ihtizaze karin,
Sanîrım-ki jcajalî serdijimin
Salınır nâz ile hazin hazin.
*
Jok, dejil-sin o mertebe dilber,
Sana faik su Ιώ|ηγΐζ elbet,
Nejlejim etmejor bana rağbet,
O güzel nazre-i gazab perver,
Hic ne mümkin naziri olma anîn,
Sen cicek-sin, o bir melek pejker.
M eh em ed T a h ir.

<§ e n k e g i d e r k e n .
— Harczra indulóban. —
Ben bir türk-üm dinim ğinsim ulu-dur,
Sinem özüm ate§ ile dolu-dur,
insan olan vatanının kulu-dur.
Türk evladı evde durmaz giderim.
*
Jaradanîn kitabını kaldırtmam,
O sm ancın bajra^ınî aldırtmam,
Düsmenimi vatanıma saldırtmam.
Tanrı evi viran olmaz giderim.
*

Bu topraklar ecdadımın ο^γϊ,
Evim köjüm hep bu jerin huğa?!,
iste vatan iste tanrı kuğa7 i.
Ata jurdun evlad bulmaz giderim.
*
Tanrım sŞhıd durağayım sözümde,
Milletimin sevgileri özümde,
Vatanımdan başka sej jok gözümde.
Jar jataYin düşmen almaz giderim.
*

Ak gömlekle göz jasîmı silerim,
Kara tasla bıcaYimî bilerim,
Vatanîmcün jüğelikler dilerim.
Bu dünjada kimse kalmaz giderim.
M eh em ed E m in .

Jetim coğuk
j â / o d Αχ m e d i n k a j g ı s î .
Viran köjü bir jajladan ajıran ıssız dayın
Jesil pembe gölgelere hasret çeken ırmayîn
Etejinde bir kac kırık fidanğıyîn janında.
Kızıl güneş tepelere son ışıyın saldîyî
Dereleri karanlıklar gariblikler aldı?!
Bir sırada jer jüzünün en acıklı vakfında.
On jasında bojnu bükük, bayrı janîk bir coğuk
Üstü bası eski-püskü jalîn ajak jauru|uk
Gözlerini jola dikmiş berisini beklijor.
Harman vakti dajısınîn baycesinden koparup
Sakladıyî elmaları samanlıkdan cîkarup
Göjüsğiji üzerinde sıkı sıkı tutijor.
Uzaklardan jola doyru bîr karaltı görünğe
Her gene renğber tarlasından köjğüjüne dönünğe
iste o-dıır o-dur deje sevinerek kosijor.
Köj çobanı kojunlarî keçileri güderek
Daydan inüp jaklasınğa aylajarak giderek
Jürekleri sızlatîğî bir ses ile dejor k i :
Jijit, arslan babamı pek garibsedim özledim
Gün karardı, simdijedek onun jolun gözledim
Babağıyîm gelijor-mu, hic jollarda gördün-mü?
Köjümüze askerliji bitirerek dönen cok
öicek ajında gitmisdi, bu günedek xaber jok
Babağıyîm niğe olmuş, jol|ulardan sordun-mu?
M eh em ed E m in .

G ü z e l i m a ç m a ma z i j i .
istemem ben açılmasın kalsın
O sijah perde ta ebed meşkuk
Jatsın imak-i zulmetinde onun
Bütün ejtam-i nijetim metruk.
Söndürür kalbının hararetini
Sana ondan esen zehirli hava
Soldurur nesje-i şebabetini
istemem ben açılmasın burda.
Ah mazi . . . bu sahne-i müelim
Sana meghűl kalsın ej güzelim
istemem anlama hajat ne dir.
Jes . . . ümid . . . nale-i kahir . . .
Bir ğidal-i tehi .. . hajat denir
Bunu sen bilme . . . of bilmejelim.
A h m ed K e m a l.

Z ejb ek duası.
— Zejbek imája. —
JaurugiYÎm donağaksîn gel bayrıma elin sok,
Jürejimde janan ateş belki seni ısıdır,
Ej kardaslar ses gelmejor, ah kimseden iimüd jok.
Kar jaYİjor fırtına var, jolu cÎYİar almış dır.
*

Ej karlı dav jolum kesme, bir oğaklîk odun ver,
Issız viran kubbemde jaurum jola bakijor,
Ej soYuk kar söjletmejor, oh jüzümü jakijor,
Jol bilirsiz bilmejorum, ucurum-mu su düz jer.
*

Ej Allahım, insan oylu baskasicün kajgîsız,
Önümde-ki karlı daylar, uéurumlar dojgusuz.
Beni kuru, jetim hakin kurda kusa jedirtme.
*

Su insanlar ağımak ne, bilmejeğek iseler,
Jetimlerin göz jaslarîn silmejegek iseler,
Kes neslimi bu topraYa bizden evlad getirtme.
M ehetned E m in .

10

Beszélgetések.
— Tekellümler. —
I. Vakt-i şerifler yajr olsun eféndim.
Sefa geldiniz, nasıl siniz?
Pek eji-jim, jâ siz efendim nasıl siniz?
Kejfiniz eji dir inşallah.
Hamd olsun, mizağım pek eji dir.
Valide yanım nasıl dir?
Bu gün kejfi jerinde dir; eskisi gibi.
Allah afijet versin.
Kejfsizliji ne dir, nesi var?
Odadan dışarı cıkmamaYa meğbur-dur.
Bir düzüje esnijorsunuz; ujkunuz-mu geldi?
Galiba sizi tâğiz edijorum ?
Kac jasînda dir? Otuzunu geöınis olmalı.
Musâdenizle artık gidejim.
Peder bej efendi hazretlerine arz-i ihtiram ederim.
Birader beje maysus selam söjlejiniz.
Allaha ısmarladık efendim.
Sefa geldiniz, jine görüşelim, sadetle.
II. Birisi kapuju calijor, gidin bakîn kim dir.
Bej efendije bir sandalije verin.
Bendenizi unutdunuz zann edijorum.
R i|â ederim oturunuz, rahatsız olmajıuız.
Sat kac olduyundan yaberiniz var-mı?
Sat iimdi Calağak.
İsidijormusunuz, sat dördü calijor.
Galiba bugün erken ujandınîz.

147

Aksam jatdiYÎmda sat bes idi.
Jatakdan bir türlü kalkamajorum.
Hava nasîl-dîr? Pek Şiddetli soYuk olmalı.
Pek Iisüjorum, ellerimi ojnadamajorum.
Ateşe jaklasınız. Tama kalîrmîsînız ?
Teiekkür ederim, fakat korkarîm-ki vakit pek gec olmasın.
Bu günlerde mesgulijetim pek zijade dir.
Tamam vaktînda geldiniz, artık birlikde kahve-altı ederiz.
Sizi görmejeli hajlı vakit oldu.
■ Bendenizin âdetim jalîoız caj içerim.
Biraz çorba bujururmusunuz ?
Musâde bujurıın-da biraz su börekden verejim.
Simdi size ne teklif ede bilirim ?
Susadım, lütfen bendenize bir su veriniz.
III. Ne dersiniz, gezmeje gidelim-mi ?
Bujurun gidelim, biraz hava alalım.
Biraz istirahat etmek istermisiniz ?
Siğak pek zijade, hiö rüzgjar esmejor.
Hajdı cajda jıkanalîm, caja girelim.
Ben jüzmeje henüz başladım.
Denizde insan gajet tatlı bir serinlik hiss edijor.
Bu sene pek güzel bir son-behanmiz oldu.
Bıı geğe-ki furtunajı isitdiniz-mi ?
Su zemanda baYİarda-ki letafet hic bir sejde bulunmaz.
Hajlı vakitdan berü ava gitmedik,
iste iki aded cifte tüfenk ile barut.
Zann ederim-ki ormanda cok av vardır.
Nerede balık tutağâz, gölde-mi joksa cajda-mî?
Nasıl arzu bujurulursa, nasıl isterseniz.
IV. Postanın günü ne vakit dir?
Bendenize lütfen bir kalem ile miirekkeb verin.
Su sisede-ki mürekkebden ala bilirsiniz.
Jazagak anğak bir iki kelimem kaldı.
Bugün ajın kacı-dır? Ajın jirmi iicü-dür.
Posta-lıünenin nerede olduyunu bendenize tarif ede bilir
misiniz ?
Siz za/met bujurmajınîz, bendeniz gönderirim.
10*

148

Ejer musâde ederseniz, aksam tamından sonra sizi görmek
şerefine nail olurum.
Nasıl olijor-da bukadar gec gelijorsunuz.
Aff edersiniz, bundan daha evvel gelemedim.
Lâkin bizimle beraber tama ne vakit teşrif edegeksiniz?
Bugün biraz mustâgel isim var, başka vakit gelirim.
O halda beklerim.
Sât jedi sularında gelüp sizi alırım.
Sadetle, inşallah jine görüşürüz.
V. Geminin kaptanı nerede? Efendim bendeniz-im.
Ne vakit kalkijorsunuz ve nereje gidijoruz ?
Efendim Brusaja gidijorum, jiikümüzü aldık, musaid bir
havada kalkagâm.
Jolgularînîz var-mi?
Cok jolgum var, fazla alamam.
Ageba limanda başka jüklü gemi jok-mu-dur?
Zann etmem.
Öjle ise vapora binsem daha eji olur.
Allah size selamet versin, ben-de gidiip jerimi tııtajım.
Kacîngı mevki alacaksınız?
Bir tane biringi mevki bileti alagârn.
Mevkilerin fiatı nekadar dir?
Biringiler jirmi dokuz, ikingiler onsekiz gurus dir.
Gemijé gidüp jerinizi tutdunuz-mu?
Ejer daha zijade gegikirseniz, ihtimal-ki jer bulamazsınız.
Hic vapora binüp sejahat etmedim.
Ageba vaporda insan nasıl olur, lütfen bendenize bunu söjlejiniz.
İnsanî vaporda iken deniz tutmaz-mi?
Gerek jelken gemisi olsun ve gerek vapor olsun, şiddetli
rüzgjar oldukdan sonra İnsanî dajma deniz tutar.
Nige jolgular vardır-ki deniz üzerinde pek cok sej jedikleri
halda, jine hic birsej olmazlar,
iste hareket nişanesi verilir.
Hava pek serin, nezle olmadan korkijorum.
Makinenin gürültüsünü isidijormusunuz ?
Bütün gemiji sarsijor.

149

Deniz pek karisík, ol derece dermansızlÎYim var-ki jatmaYa
meğbur olağâm.
Su karsuda görünen ne dir? kara dejil-mi?
Öjle zann ederim, jakında vasil olağâz
Şükürler olsun, iste say ve selam muvaselet etdik.
VI. Vaj Muhammed efendi siz burada-mi siniz ?
Bilmedijim ve tanımadî/ım bir memleketde sizi görmek
benim iöün ne sadet dir. Siz benim isime cok jaraja|aksînîz.
Hizmetinize, emrinize hazir-im.
Der-siidetde nekadar vakitden berü bulunijorsunuz ?
Dün geldim, esjam daha gümrükde dir.
tehirin sâjân-i temasa olan mahallerini bendenize göster­
menizi riğa ederim.
Istambul icün pek güzel bir şehir dir derler.
Evet efendim, mevkiğe pek güzel olduYU gibi, kurre-i arz
üzerinde-de emsalsiz dir.
Sevketmâb efendimizin boYaz icinde-ki seraj-i humajunlarını
gördünüz-mü ?
Hajr efendim görmedim, fakat medhini eğnebi gazetalarînda
okudum.
En kolaj tarikdan gidelim-ki jalînız gitmek istedijim zeman,
jolumu sasîrınajajîm.
Bu sokakdan éíkar iken sa?a sapınız, ve sokayın nihajetine vardiYinızda gajet geniş bir jol bulursunuz; iste
o jol άογπι mejdana çıkar.
Oraja hajvanla gitmek iktiza eder-mi ?
Haneler kjamilen taxtadan japîlmıs gibi görünijor.
Tasdan mamul evler-de pek cok-tur, ^ususile eski binalar
mejanında-ki evler hep tasdan dir.
Bütün ğâmiler düz kesme taslardan bina olunmuş.
Bazi ğâmi dîvarlarınîn ic tarafı bejaz mermer ve bâz kerre
daj^i rengja-reng mermerler ile kaplı olur.
Bir gün Sultan Ahmed ğâmi gerilini zijaret ede bilirmisiniz?
Size bir gün sehirin gajet mergub binalarını gösterejim.
Bendenize büjük bir inajet etmiş olursunuz.
VII. Sizinle vedâlasmaYa gelijorum.

ΙδΟ
Nasıl, bendenizi brakağakmîsınîz ?
Nijetiniz ne zeman jola çıkmak dir?
Jol tedarikini tekmil hazîrladınîz-mî?
Sizin gibi bir refikle sejahat etmek icün, böjle bir vesile
bulûğumdan dolaj pek memnun-um.
Jalînız basına sejahat etmekde hic bir lezzet jok.
insanın janînda arkadaş oldali zeman görüşülür, muhabbet
edilir ve bu sajede vakitlar hiss olunmaksızın geçer.
Jarîn güneş do'/madan evvel jola cîkağâz.
Hic χΐι-sîz korkusu jok-mu?
Hajr, jolumuz pek emnijetli dir ve öjle islik bir ğadde
dir-ki, üzerinden geğe gündüz arabalar eksik olmaz.
Araba kapuja geldi, lıajdî binelim, zira arabağı beklijor.
iste ilk mevkife vasıl olduk.
Burada nekadar müddet tevekküf edeğez.
Anğak iki üc dakika ejleneğez.
Jakînda sejahatîmız xitam bulağak.
Arabağı, çantam ejiğe ba^lî-mî?
Arabanın kapusunu ac ve b a sa n d ı indir, biz ineğez.
Elinizi bana verin, ağele etmejiniz.
"VIII. Hava sîğak, serinlik vereğek bir sej icrneli.
Bir kahveje girelim.
Efendilerim ne istersiniz, dondurma-mı joksa limonata-mı?
Hararetiniz varsa çabuk icmejiniz, dokunur.
Kahve her zeman icün eji dir.
Kâveji sekerli-mi joksa sade-mi istersiniz?
Sekerlisini daha zijade severim.
Nargile içermişiniz?
Göjsümü aYrîttîfîndan nadiren içerim.
Efendim gazetajı okudukdan sonra bendenize ihsan bujururmusunuz ?
Efendim görüstüjümüzden dolaj pek memnun oldum.
Pederimi eskiden berü tanijormusunuz ?
Ah efendim, sizi fakirhanemize kabul etmekle nekadar
mesrur olağâz.
Jadigjar olmak üzere size bir sej takdim etmek isterim
Size bir güzel hedije takdim edeğem.

— 151

Bejendiniz-mi χθί-íunuza gitti-mi?
Memul ederim-ki bendeniz-de size bir sej takdim edeğek
olursam, kabul edersiniz.
Hajdî gezmezime devam edelim, bendeniz kahve parasını
verdim.
Size tesekkürat-i âzimeji izhar etmeksizin böjle bir güzel
fursatı elden kacırağak olur isem, nankör olurum.
Teâekkür ederim efendim.
IX. Kejfsiz-im, fen alım var.
Bu geğeji nasıl geçirdiniz?
Pek fena, §imdi-de zijadesile xasta-jîm.
Ol dereğe dermansîzliYim var, ki ajak üzere d u r n ^ a meğalım jok.
Dilinize bakajım. Ğok bozuk.
Namzînız éok atijor.
Simdi nereniz aYrijor, nerenizde aYrî hiss edijorsunuz?
Her tarafım aYrijor, vücudumun her tarafında bir takım
aYrîlar hiss edijorum.
Bütün ge|e sıtma çektim.
Size bir ilag lazim, size gajet tatlı bir ilağ vereğejim
fVereğem).
Bugün perhiz edeceksiniz, jarîn aksama kadar bir §ejiniz
kalmaz.
Bütün geğe üzerimde bir titreme vardı.
iste reçete, eğzağıja jollarsînîz.
Jarîn bir daha sizi görmeje gelirim.
Biraz imtihanız varmî?
İki günden berü hemen (heman) bic bir sej jemedim.
SusadÎYÎm vakit ne icejim ?
Limonata içiniz,iki ücgün zarfîndakjamilensifa-jabolursunuz.
Kendinizi sığak tutunuz, éok calîsraajînız.
X. Bir káé eser satın almak isterdim.
Ne ğins eser istijorsunuz?
Sizde edebijate dajr nekadar tiirkce eserler mevgud ise
onların en makbul olanlarını bendenize göstermenizi
riga ederim.
Kitabların listesini veriniz.

152 —

Filan eserin son tabı sizde var-mı?
Son nusxasíní gecen hafta satdım, ejer arzu ederseniz, size
ondan bula bilirim.
Fiatlarî nekadar dir ?
Fiatlarî defterde gösterildiji gibi dir.
Bendeniz fiat-i maktu olarak satarım
Kitabları ğildletdiremezmisiniz ?
Ne jolda ğild istijorsunuz ?
Bunlar ne vakit biter, hazir olur?
Mümkin oldıiYu kadar çabuk bitirmeje gajret edeğejim.
Sözünüzde durunuz, zira ğumâ ertesi günü Sehiri terk ederim.
XI. Efendim, burada jatağakmîsînız ?
Bos bir jataYinız varsa kalırım.
Sizin icün bir kaö jataYimız var, istedijinizi seçersiniz.
Ben pek jorgun-um, erkenden jata|âm .
JataYimı hazırladınız, üzerine temiz carsav (carseb) örtünüz,
fakat jaâ ve rutubetli olmasın.
Müsafir icün sofranız var-mı ?
Evet, dajma soframızda eji zâtlar bulunur, zira bizim lokandamıza gelenler hep müteber adamlar dir.
Aksam tamı sat kacda dir, bana ne vere bilirsiniz?
Siz jalınız emr bujurunıız, ne isterseniz japarız.
Jalînız iki üc türlü tam ile bir sise eji sarab ve biraz-da
jemis isterim.
Başka bir emriniz jok-mu ?
Hajr, bu akSamlık hic birsej lazım dejil dir.
Fakat usayinıza söjlejiniz, jarin sabah beni ujandîrsın ve
hajvammî-da hazırlasın, zira jola çıkmazdan evvel
biraz sehirin etrafını sejr edeğem.
Bas üstüne efendim.
Siz-de hesab pusulasını hazırlajînız-ki avdetimde hakkınızı
verejim.

II.

SZÓJEGYZÉK.

(E sz ó je g y z é k csak is a n é p ie s szö v eg ek szav ait fo g la lja m agában.)

a b a posztó, dervis ruha
a b d a l barát, remete
a b d e st kézmosás; a b d e st a lm a k

a jije t egészség, üdvösség; a flje tle r o lsu n egészségére
a f f bocsánat; a f j etm e k meg­

imádkozás előtt mosakodni;
a b d est-h á n e árnyékszék
a ' i k nyílt, nyitott
a cm a k nyitni, kinyitni; a n h n a k
nyitva lenni, kinyílni; h a v a
a c ild i az idő kitisztult
a j éhes, telhetetlen; a j ® éhség
a j a j i b csodálatos, csodás
a zeb, a le b a vajon, igazán, való­
ban, talán
a je le sietség, gyorsaság; a j ele
etm ek sietni
a j i keserű, fájdalmas; a j i l i k
keserűség, fájdalom
a jik m a k
éhezni, megéhezni;
k a r n im a j i k t i megéheztem
a j i m a k sajnálkozni, fájlalni
a d név
a d a m (adem) ember; a d a m j â z
emberke
a d a m a k ígérni, fogadalmat tenni
a d e d szám, darab, egység
a d em hiány, nem lé t; a d e m -i
te d b ir megfontolatlanság
â d e t szokás; â d e t etm ek meg­
szokni, hozzászokni; â d e tâ
rendesen, szokás szerint
â d i közönséges
a fe rim bravó, derék, éljen

bocsátani
αγ tőr
αγα aga, gazda, úr, mester
α γα ζ fa (élőfa)
a ^ ir nehéz, súlyos; a -firlik lidércznyomás
α·\1ζ száj, nyílás, torkolat
a h la m a k sírni, jajgatni
αγη fájdalom, fájás
a ğ r ım a k fájni; a ğ r ıtm a k fájdítani
a h -u z á r sóhaj, bánat, keserűség
a h b a b (a/bab) barát, társ
a h m a k (a%mak) ostoba, együgyü
a h r e t (ajjret) másvilág, örökélet
a j hold, hónap; a j h asi hónap
eleje
a ja k lá b ; a ja k b a sm a k lábat
vetni
a ja z la n m a k szürkülni, deren­
geni
a jd in világos, holdvilág
a jd in lik világosság, holdféjiy
a jiltm a k magához -téríteni,·'esz-·
méletre hozni
a jir m a k elválasztani, elkülöní­
teni ; a jr ilm a k elválni, kiválni,
eltávolodni
a jv a birsalma

156
a k fehér, tiszta; a p -a k hófehér
a k ce pénz, ezüstpénz
a k ü (aki) ész; a k illi eszes, okos
a k m a k folyni; a k a r s u folyóvíz
a k sa m a k sántítani, biczegni
a k sa m (a/sam) este; a k şa m lık

estére való, este
a l piros, vérpiros
a lá pompás, szép, magas, elő­
kelő ; p e k â lâ nagyon szép,
nagyon jó
a l a j sereg, csapat
a l c a j i k alacsony
á lc á k alacsony, aljas
a ld ır m a k megfogni, hozzányúlni
â le m világ
a le m d a r zászlótartó
á lé t eszköz, szerszám
a lık zavart, együgyű ; a lık b a k ­
m a k elbámészkodni
a lin (aln) homlok
a lk ış la m a k helyeselni, tapsolni
a lla h isten; a lla h -u ek b e r allah
hatalmas; a lla h k e r im Isten
kegyes
a lm a k venni, elvenni, megvenni,
megfogni, megkapni
a lt valaminek az alja, alsó része;
a ltın d a alatta
a ltu n (altín) arany, aranypénz
a m a n irgalom, bocsánat, óh
jaj, ugyan
a m b e r ije ambrás ital
a m m a de, hanem, ugyan
a n a anya; a n a -b a b a szülők
a n a x ta r kulcs
a n j a k csak, csupán
a n k a phoenix madár, mesebeli
madár
a n la m a k (annamak) érteni, meg­
érteni, felfogni; a n la tm a k
(annatmak) megértetni, meg­
magyarázni
a n m a k emlegetni, megemlíteni

a n n e anya, mama
á r szégyen; a r s ız szemérmetlen
a r a köz, közép, időköz; a r a d a
időközben, o a r a d a a közben;
a r a - s ír a hébe-hóba; a ra lık

időköz
arab, fekete bőrű; a r a b ji k
arabocska
a r a b a kocsi, szekér; a r a b a j i
kocsis
a r a m a k keresni, kutatni
a r d mögött, hát, hátsó rész;
a r d ım d a hátam mögött; a r d l
s lr a utána
á r i méh
a r ije te n kölcsön, hitelbe
a r k a hát, hátsó rész
a r k a d a ş társ, pajtás
a r m u d körte
a r p a árp a; a r p a s u sör
a r s la n oroszlán
a r tık többé, már
a r tm a k nőni, szaporodni
a r z terület, föld; k u r r e -i a r z
földgömb
a r z etm e k megjelenni, bemu­
tatni, felajánlani; a r z - i ih ti­
r a m etm ek tiszteletet tenni
a r z u óhaj, kívánság; a r z u et­
m ek óhajtani, kívánni
a s il eredet, ok ; a s il-z a d e nemes
a s k e r katona
a s m a lúgos, szőlőlugos, függő
a sm a k függeszteni, felakasztani
a s p (esp) ló, paripa
a s eledel, eleség
a ía -fi (asa) lefelé, l e ; a s a d a
(asa'íida) lent
a s c i (ahcí) szakács
á s ik szerelmes, lantos; â s ik o l­
m a k szerelmessé válni, vala­
kibe beleszeretni
a sk szerelem; a lla h a s k ın a Isten
szerelmére
a ra b

157

egészség; a ék o lsu n egész­
ségére
a sm a k átlépni, átkelni
a s u r ı túl, túlságos, túlsó ; asur'i
d e r e c e d e túlságos fokban
a l ló ; a tlı lovas
a ta aty a; a ta la r ősök, a ta la r
sö zü közmondás (ősök szava)
a te s tűz, tűzvész
a tık lık együgytiség, ostobaság
a tış m a k verődni, dobálódni
a tla s satin (szövet)
a tm a k dobni, vetni, verni, lőni,
elsütni; to p a tm a k ágyút el­
sütni
a v vadászat, vadászás, vad; a v a
g itm e k vadászni
a v a n a k együgyü, hülye
a v d e t visszatérés, fordulás; a v ­
d et etm ek visszatérni, vissza­
fordulni
a v u j tenyér, marok
a z kevés; a z a j i k (azğık) kevés,
kevéske; b ir a z egy kevés
ű z ö d szabad; â z d d etm ek sza­
baddá tenni
a z im e t utazás, elutazás; a z im e t
etm ek utazni, elutazni
baba atya, apó; baba a d a m jólelkű
ember; b a b a já m apácskám
b a j a kémény7
ύαγ kert, szőlős kert
ba^ce kert, szőlő
ba-fir szív, máj
b a tır m a k (bâ’rmak) kiáltani, or­
dítani; b á ’r b d ’r b â ’r m a k erő­
sen kiáltozni
b a k ırsa k (bâ’rsak) gyomor
ba n la m a k (bulamak) kötni, meg­
kötni
b a ğ ışla m a k (bâ’slamak) ajándé­
kozni, megjutalmazni; a lla h
b a s la s ın Isten fizesse meg
b a f li megkötött
a sk

b a h a n e (behane) ürügy,
b a x sís (bahsjs) ajándék,

kifogás
borra­

való
b a j a i t közönséges, egyszerű
b a jílm a k elájulni, eszméletet
veszteni; b a jim -b a jim b a jilm a k egészen odáig lenni
b a jr a m mohamedán ünnep ; k u r ­
b a n b a jr a m i áldozati ünnep;
se k e r b a jr a m i czukor ünnep;
b a jr a m etm ek ünnepelni
b a k la paszuly, bab
b a k m a k nézni; b a n a b a k ide
nézz; b a k s a n a nézd csak
b a l méz
b á lik h a l; b á lik p a z a r halpiacz
b a lk a n hegy, hegység
b a r i legalább
b â ’r m a k 1. b a tır m a k
b a r u t puskapor
b a sa m a k lépcsőfok, zsámoly
b a sk ın meglepetés
b a sm a k nyomni, taposni, lépni;
b a s tır m a k nyomtatni
has fej, eredet; -h a si valaminek
a feje, főnöke; bas ü s tü n e

szívesen
h a sk a más, egyéb
b a şla m a k elkezdeni, hozzáfogni
b a tm a k vízbe merülni, elmerülni,
sülyedni; j e r e b a tm a k földbe

sülyedni
b a tm a n mázsa
b ű zi némely, nehány

; h a si k e rre
némelykor
b eh a r tavasz; ilk b eh a r tavasz;
só n b eh a r ősz
b e j úr, b e j; b ej-O flu Pera (vá­
rosrész) ; â b e j (aya bej) idő­
sebb testver, bátya
b ej a z fehér; b e ja z la n m a k megfehéredni
b e je n m e k megszeretni, megked­
velni

158

őr, éjjeli őr; b ek ç ilik őr­
ködés
beklem ek várni, őrizni
bel őv, derék
b ela baj, ínség, nyomorúság
b e lije veszedelem
belki talán
bellem ek megjegyezni, megis­
merni, megtanulni
b e n d víztartó
b en d e szolga; b e n d e n iz az ön
szolgája (én)
b e n z arcz, arczvonás; h etim
b e n zim ábrázatom
b en zem ek hasonlítani, hasonló­
nak lenni
b era b er eggyütt
b erber borbély
bereket áldás; bereket v e r s in
Isten áldása
b eri (bérű) óta, innen; <o k d a n
b eri régóta
b esik bölcső ; beşik s a lla m a k rin­
gatni
b ír á k (pícak) kés
b iç a re szegény, szerencsétlen
b ic im szabás, forma
biçm ek aratni, kaszálni, vágni,
szabni, gyűjteni (gabonát);
b iç ilm e z nem vágható
bıyık (bújik) bajusz
b ila d e r 1. b ir a d e r
b ıld ır (bujîldîr) tavai, a muit
évben
b ile t (bileta) jegy
b ile sőt, is
b ile zik karperecz
b ilm e c e rejtvény, találós mese
b ilm e k tudni, ismerni, kitalálni
b in a épület; b in a etm e k építeni;
b in a o lu n m a k épülni
b in m e k lóra ülni, felszállni,
megülni
b ír egy; b ird e n b ire egyszerre;

bekçi

b ir lik te
együttesen; b ir b ir
egyenként
b ir a d e r testvér
b is e j (bir sej) valami; h ic b ír
s e j semmi
b itm e k nőni, tenyészni, sarjadni,
rügyezni, befejeződni, bevég­
ződni ; b itir m e k befejezni
b o g a z torok, torkolat; b o gaz ic i
Boszporusz
b o tf a (bohía) csomag; b o tf a la m a k becsomagolni
b o zm a k megfojtani, megfullaszta n i; b o zu lm a k megfulni
b o j termet, nagyság
b ó ja festék; b o ja n m a k befestődni
b o ju n nyak
bök ganaj, piszok
b o r j adósság, kötelezettség
b o r jl u adós, hitelező; b o r js u z
adósság nélküli
bős üres, hiába való
b o şa tm a k üríteni, kiüríteni
b o zm a k rontani, elrontani; I oz u k romlott
börek rétestészta
b ra k m a k hagyni, elhagyni, el­
engedni
b ú d czomb
b u d a k ág, galv
B u d in
Buda; B u d in k a le si
Buda vára
b u g ü n (biijün) m a; b u g ü n -k ü
mai
bú gd,aj buza; b u g d a j u n u búza­
liszt
b u ju r m a k parancsolni, szíves­
kedni ; b u ju r u n tessék
b u la n ık zavaros, tisztátlan; bu ­
la n m a k zavarosnak lenni
b u lm a k találni, megtalálni; b u ­
lu n m a k lenni, találtatni
b u lu sík zavaros

h ulu t felhő
h u n ja annyi (bu ez)
b u ru n orr
b u z jég
b ü jü k nagy; b ü jü m e k nőni, na­
gyobbodni; b ü jü tm e k növesz­

teni, nagyobbítani
bü km ek összehajtani, összefonni
b ü lb ü l fülemüle
b ü tü n egész, mind, összes, tel­

jesen, egészen
ça b a la m a k igyekezni, iparkodni
ca b u k gyors, gyorsan
ç a ğ ırm a k (éarmak) hívni, szólí­
tani
( a j tea; folyó
c a jir rét, mező
b a jia k gólya
ça k m a k megérteni
(a lg i zene; ( a l g í j i zenész
ca li csalit
ç a lışm a k igyekezni, dolgozni,
tanulni; őalVkkan igyekvő,
szorgalmas
ça lm a k lopni, ütni (óráról); ze­
nélni, játszani, s a t ( a ld i az óra
ütött; k a p u ju b a lm o k ajtón ko­
pogtatni
b á n o k edény
c a n ta táska
ca re orvosság; n e ca re mi haszna
b a rik saru
ç a r p m a k ütni, sikkasztani
( á r é i vásár, bazár; b ü jü k c a r s i
nagy vásár
c a r s a f (éarseb) lepedő
(e b re arcz, arczvonás
beki súly (180 olaka), öl
çekm ek huzni, tűrni, szenvedni
celebi gazda, úr, mester
ce n g i tánczos, zenélő
cenk szigony, fogó, karom;
cersem he (ceharsembe) csütörtök
tekm e forrás

(e v ir m e k forgatni, csavarni
c ile n k pipaszár
c ift pár, páros, pár ökör, mező
c ifte páros, kettős, rúgás; ( ifte
kokm ak párosán futtatni; c ifte
a tm a k rúgni (állatnál)
c id a ra szivarka; j a p r a k cl çı­
r a s ı szivar
c ijn e m e k rágni, szétrágni, szo­

rítani
ç ık a r m a k húzni, kihúzni
c ik in zacskó
(ík m a k kimenni, kijönni; d ik a rl
tık m a k kimenni; j o l a clk m a k

útra kelni
ç ık a r m a k húzni, kihúzni, levetni
ç in g e n e (c'ingjane) czigány
ç ın la m a k zöngeni, csöngeni
c ir o k szolga, inas
( ir k in rút, csúf
ç ır p ın m a k megmozdulni, meg­

rázkódni
c iv i szög
cizm e csizma
bo b a n pásztor
c o j u k gyermek
cok sok, nagyon; bok f e n a na­
gyon rossz; (o k d a n régóta
co rab harisnya
co rb a leves
çö zm ek oldani, feloldani
c u l pokrócz, lótakaró
b ú va l zsák
( u v a ld iz zsákvarró tű
ç ü rü m e k rohadni, elrohadni
j a d d e országút
j a d i boszorkány
j á r n i mohamedán nagy tem­

plom
j a n lélek; j a n i m lelkem; j a n ­
s ı z lélek nélküli

életre kelni, meg­
elevenedni
j a r i j e rabnő, szolgáló
ja n la n m a k

160
je b h a n e lőportartó
j e n a z e holttetem
j e r r a h sebész
j e v a b felelet; j e v a b ve rm e k
lelni ; 5 e v ő b en feleletül

fe­

g e v h e r ékszer, drágakő
j e z v e kávéforraló
j i j e r zsiger
ζ ιΜ kötet; ş ild le tm e k , ş ild le td ir m e k köttetni
j i n s fa j; n e zjins miféle
j b i r - j í r i r (hangutánzó); g l r l r j î r i r k esm ek vágni
j i v - j i v csibe
y u m a péntek; j u m ü e r te s i hétfő
1 erte
j ü m b ü s mulatság, társaság
j ü p p e felöltő
d a d ı nevelő, dajka
d a v hegy
d a n a még, i s ; d a h i (dajâ, da, de)
i s ; b ir d a h a még egyszer
d a / i l o lm a k belépni
d a ja k pálcza, b o t; d a ja k je n ie k

kikapni
támasztani; d a ja n m a k
támaszkodni, ellenállani, el­
viselni
d a jm a (dajim) mindig, örökké
d a j r vonatkozó, illető
d a k ik a percz
d a l ág
d a lm a k sülyedni, merülni, el­
merülni
d a m pad, padlás
d a r szűk, szoros
d a r - i b a k a örökkévalóság
d a r g ın haragos, bosszús
d â v a pör; d â v a etm ek porolni
d a v u l dob; d a v u l j u dobos
d e d e apó, nagyapó, dervis apa
d e f etm ek elűzni, elkergetni;
d e f ol pusztulj
d e fd -szór, -szer; b ir d e fa egyszer
d a ja m a k

d e fte r füzet
d e je 1. d em ek
d e jn e k bot
d e li bolond; d e li k a n ll

ifjú (he­
ves vérű)
d e lik lyuk; d e lik -d e s ik össze­
lyukasztott
d elm ek átlyukasztani, átfúrni
d em lélegzet; d em çekm ek lé­
legzetet venni
d em ek szólni, mondani; d e jü p ,
d e je , d erk en mondván; d em esi
ü z e r in e mondván, mondására
d e m in , d e m in d e n az imént, az
előbb
d e m ir v as; d e m ir k a p u vaskapu
d e n iz tenger
d e r-a k a b legott, azonnal
d e r -s â d e t (der-i sadet) a boldog­
ság kapuja (Konstantinápoly)
d e r d fájdalom, bánat
d ere völgy; d e r e tep e hegy-völgy;
d e re d e n te p ed e n összevissza
d e r e je fok, mérték
d e r h a l azonnal, legott
d é r i bőr
d e r ja tenger
d e r m a n ir, orvosság; d e r m a n s ız
erőtlen, gyenge; d e r m a n s ız ­
lık gyengeség
d e r s leczke, feladat; d e r s ok u ­
m a k tanulni
d e r ű n külső
d e r v is mohamedán szerzetes,
dervis
d e ste bokréta, csokor; g ü l d e­
s te rózsacsokor
d e v ördög, rossz szellem
d e v a m etm ek folytatni
d ev e teve
d ib alap, fenék
d ik egyenes, magas, merev;
d im - d ik egész merev; d ik
d u r m a k mereven állani

161
d ik e n tövis
d ik iş varrás ; d ik iş d ik m e k varrni
d ik k a t figyelem; d ik k a t etm ek

figyelni, odavigyázni
varrni, szúrni; d ik ilm e k
odavarrva, odaerősítve, tűzve
lenni
d il nyelv, beszéd; d il H ím e z
nyelvet nem tudó
d ilb e r kedves, bájos, elragadó
d i l e n j i koldus; d ile n m e k kol­
dulni
d ilim szelet, czikkely, toldás
d in hit, vallás
d in le m e k (dinnemek) odahall­
gatni, odafigyelni
d l r d í r zsémbelődés
d lr i l t i czivódás
d is fog
d is a r l ki; d is a r d a kint
d is i nőstény
d iv a n tanács; d iv a n -h a n e ta­
nácsterem
d lv a r fal
dog m á k születni; d o y u rm a k szül­
ni ; g ü n e ş d o y a r a nap felkel
d o y r u (<Jöru) egyenes, igaz;
d o ğ ru d a n d o y r u j a egyenesen
d o jm a k jóllakni
d o k u n m a k érinteni, illetni, meg­
ártani
dolab szekrény; d ö n m e do la b
forgó szekrény
d o la j, d o la jl -ért, -miatt; s u n ­
d a n d o la j amiatt
d o la şm a k bolyongani, kóborolni
d o lm a k telni, megtelni; d o ld u r ­
m a k tölteni; d o lm a töltelék
d o lu tele; d o p -d o lu telides teli
d ó n bugyogó
d o n d u r m a fagylalt; d o n d u r m a ğ ı
fagylaltkészítő
d o ru 1. d o y r u
d o st barát; d o stlu k barátság
d ik m e k

megfordulni, visszafor­
dulni
d ö şek ágy, matrácz
d ö vm ek (döjmek) verni, ütni
d w 'a r o lm a k bele esni; bajba
jutni
d u d a k akj
d u r m a k megállani, állani; d u r
megállj
d ü d ü k síp ; d ü d ü k ç a lm a k sí­
polni
d ü jü m gomb
d ü jü n (dühtin) lakodalom
d ü k ja n bolt
d ü lg e r ács
d ü n tegnap
d ü n ja világ
d ü s álom; d ü é g ö rm ek álmot
látni
d ü şm e k esni, leesni; d ü şü rm e k
leejteni
d ü şm e n (düşman) ellenség
d ü z sima, egyenes; d ü m -d ü z
egészen sima
d ü z ü mód; b ír d ü z ü je egyre,
egy folytában
e j n e b i idegen, külföldi
e j z a ğ ı gyógyszerész; e j z a orvos­
ság
e d e b siz erkölcstelen, arczátlan;
e d e b sizle n m e k
erkölcstelenkedni; e d e b ija t irodalom
ednci közönséges
e f e n d i úr; e fe n d im uram; efe n ­
d im i z a mi urunk (a padişah)
e h tija r (e/ti jár) öreg eh u b b a jó barátok
e j óh, ugyan, nos
e je r (eger) ha, hogyha; e je r -k i
hogyha
é ji j ó ; p e k e ji (peki) nagyon jó
e jle m e k tenni, csinálni
e jle n m e k mulatni, tréfálkozni,
tartózkodni
dön m ek

11

162
e j v a h óh jaj
ekm ek kenyér; ek m ek ç i pék
ekm ek szántani
e k s ik hiányos ; ek sik o lm a k hiá­

nyozni
el (il) más, idegen, valaki
él kéz
elbise ruha, ruházat
e l-h a sil végre
elm a s gyémánt
e m n ije tli biztos, nyugodt
e m r parancs; e m r e tm e k , en ir
b u ju r m a k parancsolni
e m s a ls iz példátlan, hozzá nem

fogható
burnót; en fije k u tu s u tubák-szelencze
en m ek 1. in m e k
en se tarkó
e n ta r i női köpönyeg
erg en nőtlen, legényember
e r im e k olvadni, elolvadni
erk ek férfi, himnemfi
erk en , e r k e n d e n korán
e r m e n i örmény
e r te (írté) másnap, a következő
n ap ; e r te s i g ü n más napon
esbab (esvab) ruha
eser mű, munka
e sk i öreg, régi, avult
esm ek fújni, lehelni; r ü z g ja r
eser szél fú
e sm e r barna
esn a közbenső hely, id ő ; o es­
n a d a azon közben, az alatt
esn em ek ásítani
e s r a r ópium
e s r a r etm ek ragaszkodni vala­
mihez
es társ, párja valaminek vagy
valakinek
esek szamár
e s ja dolog, holmi
esm ek ásni, vágni
e n fije

et hús
e tm ek tenni, csinálni, cselekedni
e t r a f oldal, környék
ev ház
ev et igen
e v la d gyermek, gyermekek
ev le n m e k megházasodni
ev v e l első, előbb ; e v v e la először,
előbb; e m e l j e előbb
e z a n imára hívó; e za n o k u m a k

imára hívni
e zm ek zúzni, szétzúzni
e z d e rh a sárkány
f a k a t de, hanem, azonban
f a k ir szegény; f a k ir -χα η β (sze­

gényház, házam)
f a r e egér, patkány
f á s u lja paszuly
f a z la feles szám, maradék
f e j e t e n hirtelen
fe la k e t szerencsétlenség
fe n a rossz; fe n a lık rosszaság,
fe n a lığ ım v a r rosszul vagyok
f e r e j e (ferağe) női felöltő
fe s fez, török sapka
f ia t á r ; f ia tli drága
f id a n ág, sarj
fig a n sóhaj, panasz
fik r (fikir) gondolat, eszme
f i l a n (falan) N. N., egy bizonyos
f i i j á n (finğan) findsa
f i n d i k mogyoró; f ın d ı k ç ı ravasz,

szélhámos
f l r i l - f l r í l (hangutánzó); f i r l l f l r i l d ev irm ek egyre forgatni
f ı r ı n (furun) kemencze ; f ı r ı n j i

pék
f u k a r a szegény, szerencsétlen
f u r s a t alkalom, jó alkalom
f u r t u n a (fırtına) vihar
g a je t. g a je tle rendkívül, nagyon
g a jr e t buzgóság; g a jr e t etm ek

buzgólkodni, igyekezni
talán

g a lib a

163
g a v ize k j a r kedvencz
g a u sa k mámoros
g a rib elhagyott, idegen
g a r k o lm a k elsülyedni
g a ze ta újság; g a z e t a j i újságíró
g a z i hős, győztes
gebe terhes
geberm ek megdögleni, megge­

bedni
g ec késő
gecen muit,

elmúlt; g e c e n h a fta
muit hét
g e ç irm e k eltölteni
g eçm ek átmenni, áthaladni; g e ­
cen g ü n a muit napon; j á r d á n
gedm ek szeretőről lemondani
g e j e éjjel, éjszaka; g e j e j a r i s í
éjfél
g e jik m e k késni
g e lin meny, menyasszony
gelm ek jönni, megérkezni
g em i hajó; g e m iy i hajós
g é n i ifjú, fiatal; g e n ç lik fiatal­
ság, ifjú kor
g e n is széles
g e r d a n kebel, nyak
g erek kell, szükséges; g erek g erek akár-akár
g e r i (gerü) hátra, vissza
g e r in m e k nyújtózkodni
g ezm ek sétálni, járni, kóborolni,
utazni
g ib i -kép, -ként; s e n in g ib i
hozzád hasonló
g ijm e k (gejmek) felöltem, öl­
tözni, viselni; g e jin m e k öl­
tözködni ; g ijm e öltözködés
g ild ír - g ild tr (hangutánzó)
g ir m e k bemenni, belépni, be­
hatolni; g ir iş m e k megegyezni;
sohbete g ir iş m e k beszédbe me­
rülni
g itm e k menni, elmenni, eltá­
vozni

g iz le n m e k rejtőzni, elbúvni
göbek köldök; g ö b ek -ta s izzasztó­

kő (török fürdőkben)
g ö js (göjüs) mell, kebel
g ö k ég, kék
g ö l tó, tócsa
g ö lg e árnyék
g ö m le k ing
g ö n d e rm e k küldeni
g ö n ü l szív, bátorság; g ö jn ü m

(gönlüm) szivem
g ö re képest, szerint, nézve
g ö rm e k látni, nézni, megpillan­
tani; g ö rü n m e k látszani

mutatni, kinyilvání­
tani
g ö t alj, alap, hátsó rész
g ö tü rm e k vinni, elvinni
g ő z szem
g ö ze tle m e k őrizni, várni, szem­
mel tartani
g ö zü k m e k látszani
g u r u s piaszter, 40 para
g ü j e r j i n (güverğin) galamb
g ü l rózsa
g ü lm e k nevetni, örvendeni
g ü m r ü k vám
g ü m ü s ígömüs) ezüst
g ü n nap, időszak
g ü n d ü z nappal
g ü n e s nap (égitest)
g ü r ü ltü zaj. lárma
g ü v e j (güveji) vőlegény; g ü v e j
g e j e s i nászéj
g ü z e l szép
yjib alvás, álom
y a b e r (haber) hír, újság, értesí­
tés, tudomás
h a j j e nőzarándok; h a j j i zarán­
dok, mekkában járt
h a f if (/afif) könnyű, gyenge
h a fta h é t; g e c e n h a fta muit
héten
h a j h a j hej, haj
g ö ste rm e k

11*

164

képzelet, képzelődés, árny­
játék
h a jd i nosza, ra jta ; h a j d l ta k a ­
lım rajta csak, nosza lássuk
h a jlr li (%ajr) jó, boldog, üd­
vös ; h a jir s iz szerencsétlen
h a jll jócska, jó sok; h a j l i j e
jócskán
■/ajr (hajr) szép, j ó ; nem (ta­
gadó)
h a jv a n állat
h a k ik a t igazság, valóság, való­
ban
h a k k igazság, jog, követelés
h a l állapot; h a lb u -k i holott;
o h a ld a akkor
h a lla ç takács
h a lv e t külön helyiség, magá­
nyosság
h a m a k e t ostobaság
h a m a m fürdő ; h am am j i fürdős
h a m d dicséret, jóság; h arn d o lsu n
dicsértessék, hála Istennek
h a n e (/ane) ház; k a h v e h â n e
kávéház
h a m , h a n ja hol, hol van
h a m m (%anim) asszony, úrnő;
h a n im e f e n d i úrasszony
h a p is fogság, börtön
h a ra b puszta, rom
h a r a m tilos, megtiltott
h a r a r e t hőség, forróság, láz
h a rek e t mozgás, indulás
h a rem feleség, család; h a re m
a a s î háremőr
h a se d irigység, irigy; h a se d e t­
m e k irigykedni, irigyelni
h a s il o lm a k létrejönni, megtör­
ténni
h a s ír gyékény
■/asta (hasta) beteg; h a s ta lık
betegség; h a s ta -h â n e kórház
h a s r e t megbánás, bánat; h a sre t
h a ja i

k a lm a k

h a s la n m a k megfőni, forrni
h a tír (zatír) jóakarat, kedély,
kedvtelés; h a tır ım v ü n az

én kedvemért
h a tta sőt, még
h a v a levegő, időjárás; melódia;
h a v a n a s ıl ? milyen az idő ?;
a r a b h a v a s i arab melódia;
h a v a a lm a k levegőzni
h a v a le etm ek átadni, valamivel

valakit megbízni
törülköző
vízmedencze
kész, jelen; h a z ır la n m a k
elkészülni; h a z ır la m a k elké­
szíteni, előkészíteni
h a z r e t jelenlét, fenség, méltó­
ság ; h a z r e tle r i ő méltósága
h e d ije ajándék
h ejb e általvétő, iszák
h ela l megengedett, jogos tulaj­
don
h e le ja n gond, zavar, félelem
h em e n (heman) azonnal, éppen
h e n ü z (henüz) még, alig
h ep mind, az egész; h e p si mind­
nyája
h e r minden, mind; h e r tü r lü
mindenféle ; h e rn e k a d a r bár­
mennyire
h e r if ember, egyén
h erk es mindenki
h esab (hisab) számítás; h esa b a
g e lm e k összeszámítani
h ic valami, valaki; tagadással:
semmi, senki
h v k î r i k (hînckîrîk) csuklás ; h ıç­
k ır ık tu tm a k csuklani
h id d e t hevesség, düh; h id d e t­
le n m e k heveskedni,
dühbe
jönni
h ija n e t (7 ija.net) gonoszság, ra­
vaszság; h ija n e tlik árulás
h ik ja je elbeszélés, történet

h a v lu
h avu z
h a z ir

165
h ila l újhold
h ile ravaszság
h ır s ız (yjrsız) tolvaj
h is s etm ek érezni, észrevenni
h isim ellenség
h ısım (/ısım) rokon
h ita b e n (/italén) beszélvén
h itan ı (/itam) befejezés, vég;
■/itam b u lm a k befejeződni
h izm e t (/izmet) szolgálat; h iz ­
m e t'i (/izmetci) szolga
h ó j a (/o|a) mester, tanító
y o r o z (horoz) kakas
h o rtu m cső
ho$ (χοβ) boldog, kellemes ; hős
g e ld in üdvöz légy
h o to z (/otoz) kalap
y u s u s ügy, különösség; / u s u s
ile különösen, főleg
ib a r e t magyarázat, példa; b u n ­
d a n ib a r e t ebből áll

példa, tanítás ; ib r e t a lm a k
példát venni
ib r ik kanna, korsó
f e r i be; iç e rd e benn; i'e r d e n be­
lülről ; iç in d e bent, benne
ic m e k inni, szívni; tü tü n i ’m ek
dohányozni; iç ilm e z nem iható
ic ü n -ért, m iatt; b en im ic ü n
énértem; o n u n ic ü n am iatt;
n e ic ü n (nn’ün) miért
id r is a h geránium
ih s a n jóság, kegyesség; ih s a n
etm ek , ih sa n b u ju r m a k ke­
gyeskedni
ih tim a l lehetséges, lehető
ih tir a m tisztelet, becsülés, megtisztelés
ijn e tű; to p lu ijn e gombostű
ik in d i délutáni imaidő
ik r a m etm ek megkínálni, meg­
tisztelni
ik tiz a e d e r szükséges
Hat; orvosság

ib r e t

isteni, Istenemre
hirdetés; d a n etm e k ki­
hirdetni
ile -val, -vei; b e n im ile (be­
nimle) velem; o n u n ile (onunla)
azzal, ő vele
ile r i előre; ile rd e előtt, elől;
ile r d e n elölről
ilk első; ilk ö n je először
ille ime
im a m imám, előimádkozó
im a n hit, vallás; im a n s ız hi­
tetlen
im d a d segítség, segély; im d a d
e jle m e k segíteni, segítségre
jönni
im tih a n (imtahan) vizsga, vizs­
gálat
i n a je t jóság, kegyesség; in a je t
etm ek kegyeskedni
in a n m a k hinni, bízni
i n j e vékony, finom
i n j i gyöngy
i n j i r füge
in d oldal, rész, mellett, -nál,
-nél; in d in iz d e mellettetek
i n is szállás, lejtő
in k is a r baj, szomorúság
in k is a r etm e k átkozni, magán
kívül lenni
in m e k leszállani, leereszkedni;
in d ir m e k leszállítani
in s a n ember
in ş a lla h ha Istennek tetszik,
reméllem
ip fonál, kötél
ip e k selyem
ır a k távol, messze
ir m e k (ermek) elérni, megér­
kezni, megérteni
is im (ism) név
ıs ır m a k harapni
is k j a n etm ek lakni, letelepedni
ıs la n m a k nedvesedni

ila h i
ila n

166
is iik fütty ; Islık ç a lm a k fütyülni
ıs m a r la m a k ajánlani, megren­
delni ; a lla h a ıs m a r la d ık Is­

tennek ajánlottuk (köszöntés)
iste m e k akarni; is te r - is te r akárakár
is tik b a l etm ek elébe menni, fo­
gadni
is t ik r a etm ek kibérelni
is tir a b gond, izgalom, nyugta­
lanság
is tir a h a t etm ek pihenni, nyu­
godni
is dolog, munka, ü g y ; is iik
dolgos
iş a r e t je l ; iş a r e t etm ek jelt adni
işe m e k vizelni
iş itm e k hallani
işk em b e paczal
islem e k dolgozni, munkálkodni
iste ime
is tih a étvágy
i t kutya, eb
itm e k taszítani, szorítani, haj­
tani
iz a le etm ek megsemmisíteni, el­
venni, elpusztítani
iz h a r etm ek mutatni, nyilvání­
tani
j a (ja) hiszen, ugyan, h á t; j a - j a
vagy-vagy
j a d i g j a r ajándék, emlék
ja y m a k (járnak) esni (esőről);
j a y m u r j a y i j o r eső esik
j a h n i húsleves
ja h o d (ja/od) vagy, avagy
j a h u d i ( ja u d i) zsidó
j a j m a k elterjedni, kiszivárogni
ja k a la m a k megragadni, nyakon
fogni
j a k i n közel; j a k i n d a a közel­
ben, nemsokára
ja k U m a k illeni, illően megje­
lenni ; ja k is tlr m a k illeszteni; |

ja k in a k ja k ís tir m a k

kiczifráz-

kodni
ja k la s m a k közeledni
ja k m a k gyújtani, égetni
ja la m a k nyalni
j a l a n hazugság; j a l a n sö jlem e k
hazudni; j a l a n j i hazug
j a l i n i z egyedül, csupán, csak;
j a l i n l z b a é in a egy magára
ja lv a r m a k kérni, könyörögni
j a n oldal, rész; ja r u i oldalvást
j a n k e s e ğ i zsebmetsző
j a n g í n tűz, tűzvész
j a n i tudniillik
ja n ilm a k tévedni, hibázni; j a n ­
iié (jamlísj; j a n n U tévedés ;
j a n n i s a n n a m a k félreérteni
ja n m a k égni, gyűlni
j a p í épület
ja p is m a k odaragadni
j a p m a k tenni, csinálni; j a p t i r m a k megcsináltatni
ja p r a k levél
j á r társ, szerető, kedves, barát
j a r a seb
j a r a m a k alkalmasnak lenni,

illetni
j a r a t m a k teremteni
j a r í fele vminek; g e j e j a r i s i éjfél
j a r l k hasadt
j a r i m fél, valaminek a fele;
j a r i m a ’z (a y ız) fél vállról
j a r t n holnap; j a r i n d e j il o b irg ü n holnap u tán; ja r i n - k l

holnapi
j a r m a k hasítani, ketté hasítani;
j a r î j î hasító, vágó
j a s a k tilos
j a s t i k párna; j a s t i j a k párnácska
j a s nedvesség, nedves, könny;
g ő z j a é l könny
j a s kor; ja < li idős, koros
ja s a m a k élni; cok j a s a soká

éljen (éljen)

167
j a s m a k fátyol
j a t a k ágy, fekvőhely
ja tm a k feküdni, lefeküdni
j a u r u magzat, kölyök
j a z nyár; j a z l n nyáron
j a z m a k írn i; j a z i j i író
je k jó, jobb
je lk e n vitorla; je lk e n g e m is i

vi­
torlás hajó
je m abrak
je m e k enni, étel; je n n ie k ehe­
tőnek lenni; je n ilm e k u. a . ;
j e n i l i r ehető
je m e n i fátyolkendő, zsebkendő
je m in eskü; j e m i n etm e k es­
küdni
je m is gyümölcs
j e n i új ; je n id e n újra
j e r föld, hely, vidék
j e s bánat, szomorúság
j e s i r (esir) fogoly
j e s i l zöld, éretlen
je tm e k elérni, elégnek lenni;
je tis m e k elérni, oda érkezni
jik a m a k mosni, öblíteni; ji k a n m a k mosakodni
j i k i k lerontott, romlott
jík m a k rombolni, lerontani, el; pusztítani; jík U m a k lerontódni, feldőlni, elpusztulni;
j í k í l takarodj, pusztulj
j í l év, esztendő
j í l a n kígyó
jild ir lm villám, mennykő
j i l d l z csillag
j i n e (gene, jene) ismét, megint
jo g im n a k , gyúrni
jó k nem, nincs; j o k - t u r nincs
jo k a r i felfelé, fe l; j o k a r d a fen t;
jo k a r d a n felülről
jo k s a vagy, különben
jo k s u l szegény, nyomorúságos;
jo k s u llu k nyomorúság
jolcus emelkedés

út, mód, eszköz; n e jo ld a
mi módon; j o l j u utas
jo ld a s utitárs, társ, pajtás
jo lla m a k küldeni, útnak indítani
j o r g a n ágytakaró, paplan
jo r g u n fáradt; jo r g u n lu k fáradt­
ság, kimerültség; jo r g u n lu k
a lm a k megpihenni
jo r u lm a k elfáradni
j u d u m (jutum) csepp, korty
j u f k a finom, vékony, gyenge,
vékony tészta; j u f k a a c m a k
tésztát vékonynyá gyúrni
j u m a k mosni; el é li j u v a r kéz
kezet mos
j u m u r t a tojás
j u v a fészek
ju v a r l a m a k gurítani, gördíteni;
ju v a r l a n m a k gurulni, gördülni
j ü k teher, hajórakomány ; jü k l ü
g e m i teherhajó
jü k s e k magas
jü k s e lm e k emelkedni
j ü r e k szív
jü r ü m e k járni, lépni
j ü z arcz, kép, könyvoldal
jü z m e k úszni
j ü z ü k gyűrű
k a b a vastag, durva, esetlen
k a b a k tök
k a b u k héj
k a i hány, mennyi; k a > 'in ji há­
nyadik; k a ç lık hányas; b ir
k a c néhány
k a é m a k futni, menekülni; k a ­
i m n a k elszalasztani; eld en
k a ç ır m a k elszalasztani
k a d a r -nyi, -ig ; b u r a ja k a d a r
eddig; n e k a d a r mennyi; okad a r annyi; b u k a d a r ennyi
k a d e (kadeh) pohár
k d d i bíró, ítélő
k a d if e bársony
jó l

168

asszony, n ő ; İcadın a y a s ı
háremőr
k a fe s kalitka, rostély
lcaftan kaftán, felöltő
k a h k a h a kaczagás ; k a h k a h a ile
g ü lm e k erősen nevetni
k a h p e aljas nő, szemérmetlen
k a h ve (kávé) kávé, kávéház;
k a h v e -p a ra si borravaló (kávé­
pénz) ; k a h ve a lti reggeli
k a jb o lm a k elveszni; h ajh etm ek
elveszíteni
k a jik csónak
k a jm a k tejfel, tejhab ; k a jm a k li
tejfeles, habos
k a jn -a n a (kajîn-ana) anyós, napa
k a jn a m a k forrni, sisteregni
kall· szív
k a ld ır m a k emelni, felhúzni
k a le vár, erősség
k a le m toll, hivatal; k a le m -ira s
tolikés
k á lin vastag
k a lk m a k felkelni, fölegyenesedni
k a lm a k maradni, időzni; k a i
se la m e t maradj békességben
k a m b u r , k a m b u r c a púpos
k a n vér; k a rd i véres
k a n a d szárny
k a n d il mécs
k a p a k fedő, fedél
k a p a rn a k bezárni, becsukni, be­
tenni, befödni
k a p la m a k födni, elborítani, kö­
rülvenni
k a p lı befedett
k a p m a k elragadni, kitépni, meg­
ragad
k a p ta n kapitány, hajóparancs­
nok
k a p u ajtó, kapu; k a p u j u ajtón­
álló, kapus
k a p u d a n kapitány
İcar hó
İcadın

k a r a fekete, szárazföld; k a p -k a r a nagyon fekete
k a ra g ö z fekete szem, török árny­

játék
k a r a n fil szegfű
k a r a n lık sötétség
k a r a r állandóság, megállapo­
dás; k a r a r v e rm e k megálla­

podni vmiben
k a r a r m a k elsötétedni
k a r d a s testvér; H z k a r d a s

lány­
testvér
k a r g a holló
k a r i feleség, asszony; k o j a k a ri
öreg asszony
k a r ín (karn) has
k a r i n j a hangya
k a r iim a k beavatkozni, összeve­
gyülni, belevegyülni; k a rU ik
zavaros
k a r jó la ágy
k a r p u z görög dinnye
k a r s ı (karsu) szembe levő, szem­
közt, átellenes
k a r ş ıla m a k
találkozni, ellen­
kezni, ellentmondani
k a r M ik felelet, válasz; k a rşılık
v e rm e k visszafelelni
k a sa b mészáros
k a sa b a város
k a s n a k abroncs
k a s szemöldök
k a sık kanál
k a s ın m a k vakaródzni, viszketni
k á t réteg, ráncz; k a t k a t etm ek
ránczba szedni
k a ta r vonat
k a tla m a k összehajtani; k a tla n ­
m a k kitartani, kibírni
k a tm e r réteges, hajlásos; k a t­
m e r g ü l több levelű rózsa
k a v u k süveg
k a v u ş m a k érintkezni, találkozni,
viszontlátni

169
k a z liba
h a za k kozák
h a za n kazán
k a z a n m a k nyerni, nyerészkedni
keci kecske
kece nemez
k ed e r szomorúság, gond; k e d e r­
len m ek aggódni
k e d i macska
k e h lib a r borostyán
k e j f egészség, állapot ; k e jf s iz

beteg
kel kopasz; k el-ö la n tarfiu
k ela m szó, beszéd
k elim e szó
kelle fej, koponya
k em a l teljes, tökéletes ; k e m a l-i
d e r e je d e teljes mértékben
kem er nyereg
k e n a r szél, szegély, part, oldal
k e n d i maga, a saját, -ja, -je
k e n e f árnyékszék
k ep a ze becstelen
7cerre -szór, szer; ka": k e rre
hányszor; to k k erre sokszor
k e r v a n (kjarvan) karaván
k esk in hegyes, éles, heves
kesm ek vágni, szelni
keşke (keski) vajha, bár, bár­

csak
h eten gyapot
k e v g ir hab szedő kanál
k ib a r előkelő, hatalmas
k ib r it gyújtó, k é n ; k ib r it k u ­
tu su gyufaskatulya
k if a je t etm ek elégnek lenni
k ija f e t arcz, külső
h íja m é t zaj, végítélet; h íja m é t
k o p a r kitör a végítélet
k íjm a k szétvágni, megölni;
k ıjm a b a n a irgalmazz
M l szőr, haj, sörény
M iig kard, pallos
k ili d lakat, zár

k ılık alak, forma, külső
k ilim szőnyeg
kiírn ak tenni, cselekedni
k im ki, kicsoda; k im se valaki;
h ic k im se senki
k ım ıld a m a k mozogni; k ım ıld a n ­
m a k megmozdulni
k in tok, hüvelyk
M r szürke, síkság, mező
k ir a bér, bérlés; k ır a ğ ı bérlő
k ır b a tömlő
k ir e m it tégla
k ir e z (kiraz) cseresznye
k ır k negyven; k ır k la r a negy­

ven tündér
k ır k m a k vágni, felaprózni
k ır la n g ıç fecske
k ır m a k eltörni, széttörni,

sza­

kítani
piros; k ip - k îr m îz î túli
piros
k ir p ik szempilla
k ıs a rövid, kurta
M sm rész, darab
k ism e t felosztás, sors
M i té l; k is in télen
k ié i az ember, személy, egyén
k ita b könyv
k iz leány, szűz, hajadon; k ız ğ â z
(kızğayız) leányka; k iz o-jlan
k iz hajadon, szűz
k ja b e a mekkai templom
k ja ffe összeség
k ja f i elég, elegendő
k ja m ile n teljesen
k ja r haszon
k ja tib író, titkár
h ó ja öreg, nagy; k o ğ a k a r i
öregasszony
k o ğ a fé rj; k o ğ a ja v e rm e k férj­
hez ad n i; k o ğ a ja v a r m a k
férjhez menni
k o jm a k (kornak) tenni, helyezni,
letenni

k ır m ız ı

170

drágakő, ékszer; k o ju m ju
aranyműves
Tcojun öl, kebel
k o ju n juh
k o k m a k szagolni, illatozni; g ü z e l
k o k m a k , f e n a ko k m a k
k o k u szag, illat; kokulu, szagos,
illatos
kol kar, ág
k o la j könnyű
k o ltu k támla, hónalj
k o m şu szomszéd
k o n a k palota
k o n je bimbó
k o n m a k szállani, megszállani,
letelepedni, leülni, rászállani
k o p m a k kitörni, tépni, támadni;
g ü r ü ltü k o p a r zaj támad
k o p a r m a k szakítani, tépni, szedni
k o rk m a k félni, megijedni; k o r­
k u lu r félő, a kitől félni kell
k o rk u félelem; k o rk u lu félős
k o şm a k futni, szaladni
k o u g a (gouga) veszekedés,
harcz; k o u g a etm e k vesze­
kedni
k o vm a k űzni, kergetni, hajtani
k ö m ü r szén
köpek kutya; köpölu (köpejin
ογΐιι) kutyafla, kutyaházi
k ö p rü híd
k ö r vak, világtalan
k ö rü k fúvó
köse ritkaszőrű
köse sarok, szeglet
k ö tü rossz, romlott
kü kbe kupola, bolthajtás
k u b u r csatorna, peczegödör
k u c a k la m a k megölelni, átölelni
k u jr u k fark
k a i szolga, rabszolga
k u la k fül
k u lla n m a k használni, felhasz­
nálni, élni vmivel
koju rn

czipő; k u n d u r a j i czipész
k u p a serleg, kehely
k u r a n a Korán
k u r b a n áldozat, feláldozás; k u r ­
b a n o lm a k magát feláldozni
k u r d farkas
k u r m a k rendezni,
felállítani;
d ü jü n k u r m a k lakodalmazni;
k u r u lm a k
összegytilekezní,
csoportosulni
k u r n a fürösztő, mosdó
k u r tu lm a k menekülni, megsza­
badulni
k u r u száraz; k u r u m a k száradni,
elfonnyadni
k u s m a k okádni, hányni
k u s madár
k u sa k öv
k u ş a tm a k körülövezni, átfogni,
körülvenni
k u tu szekrény, fiók
k u v v e t erő, hatalom
k u z u bárány
k iic ü k kicsiny, fiatal; k ü c ü jü k
kicsinyke
k ü l hamu ; k ü llü hamvas; k ü l­
lü k hamutartó, szemétdomo
k ü la h süveg
k ü lh a n ı nyomorult
k ü p agyagkorsó
k ü p e fülbevaló
k ü re k lapát
k ü sm e k megharagudni, nehez­
telni
la b is felöltözött
la p ım (lâ’m) akna, csatorna, zsilip
la h a n a káposzta
la k in de, hanem
la k ır d ı szó, beszéd; la k ır d ı et­
m e k beszélgetni
la la dajka, nevelő
la p s e k i (kavunu) dinnyefaj (lampsakus)
ku n du ra

171
l a t a i f adoma, tréfás elbeszélés
la z ım kell, szükséges
lejlek gólya
leke folt, pecsét; lek eli foltos
le ta fe t kellemesség, jóság
le zze t íz, élvezet
lije n öblögető edény
lim a n kikötő
lim o n a ta limonádé
lis te jegyzék, lajstrom
lo k a n d a vendéglő
l u t f kegyesség, jóság ; l u t f e t­
m ek kegyeskedni; lü tfe n ke­

gyesen
m a lla k festőlapát
m a d d e anyag, tárgy, ügy
m a d e m -k i mivelhogy, minthogy
m a h a l hely
m a h a le hely, negyed, környék;
m a h a le li környékbeli
m a h j u l (mahcub) szemérmes,
szégyenlős, félénk; m a h j u l
k a ld ı szégyenben maradt
m a h k em e bíróság, törvényszék
m a h m u r (mâmur) népes, lakott
m a h su s sajátos, különös, bizal­

mas
m a h u d említett, fentemlitett
m a h z u n (mahzun) szomorú, bús
m a k a r n a makaróni
m a k a s olló
m a k iu l kedvelt, elfogadott
m a k in e gép
m a k tu megszabott; fia t- i m a k tu

szabott ár
jószág, vagyon, tulajdon,
birtok, gazdagság
m a lu m tudvalevő, ismert, igaz ;
m a lu m j a hisz tudvalevő
m á m u l épült, készült
m â n a (mani) értelem, vers
m a n g a l melegedő edény
m â n i akadály; m â n i o lm a k
megakadályozni
m ai

m a s a i mese, népmese
m a şa lla h pompás, remek
m a v i kék
me%al erő, képesség
m e j l u r köteles, kénytelen; m e j l u r i j e t kénytelenség
m e j i d i 2 0 piaszteres aeiistpénz
m e d h dicséret; m e d h etm ek di­

csérni
középhely; m e ja n in d a
közepében, közt
m e jd a n tér; a t m e jd a n lóver­
senytér
m e je r (meger) ha úgy van, vé­
letlenül ; m e je r se u. a.
m e jit (mejt) halott
m é ju s szomorú, bús; m e ju s ol­
m a k szomorkodni
m e jv e gyümölcs
m e k te l iskola; m é k te lli iskolás,
diák
m e k tu l levél
m elek angyal; m e lek si angyali,
angyalhoz hasonló
m erne emlő, csecs
m e m le k e t ország, birodalom;
m e m a lik -i o s m a n ije oszmán
birodalom
m em nun
hálás, lekötelezett;
m e m n u n o lm a k hálásnak, bol­
dognak lenni
m e n d il zsebkendő
m e n g e n e nyomda, sajtoló
m e ra k aggodalom, szenvedély;
m e ra k etm ek aggódni
m erd ü ven
(nerduban) lépcső,
létra
m e rg u b kedvelt
m e rh u m boldogult, néhai
m erk eb szamár
m e rk e z központ, állomás
m e r k u m említett
m e r m e r márvány
m e se lâ például
m e ja n

172
m e s r u r víg, boldog
m e rs lábbeli
m e s g u lije t elfoglaltság, dolog
m e şh u r híres, nevezetes
m e v j u d létező, jelen, meglevő
m e v k i hely, helyiség; m e v k -i
te m a ία nézőhely
m e v k if állomás, megállóhely
m e v la m Isten
m e z a r sír, temető

m ü s a fir vendég, látogató
m ü s g ü l nehéz, bajos
m ü ş te r i vevő
m ü te b e r előkelő
m iiz e jje n ékes, földiszitett
m ü z m ü -h a l o lm a k eltűnni,

el­
pusztulni
m ű id é hír, jóhír
n a d i r ritk a; n a d ir e n ritkán
n a il o lm a k elérni, eljutni ·
n a l patkó
m id e gyomor
n a m a z imádság; n a m a z kiírn ak
m ik ta r mennyiség
imádkozni
m in a r e torony
n
a
m ız (nabz) ér, ütőér
m ir a s örökség, hagyaték
n a n k ö r hálátlan
m is ír Egyiptom
n a r tű z; gránátalma
m i z a j egészség, állapot
n a r g ile perzsa vízi pipa
m u h a b b e t (moh abbét) barátság,
szeretet, társalgás; m u h a b b e t n a s ıl milyen, hogyan; n a s ıls a
(nasıl ise); h e r n a s ıls a bár­
etm ek barátkozni
mikép,
bár hogyan is
m u h a v e re (mohavere) beszélge­
tés, tanácskozás, párbeszéd; n a z e n in csinos, bájos, kedves
n a z la n m a k kaczérkodni, hival­
m u h a v e re etm ek beszélgetni
kodni
m u k a b il megfelelő, szembelevő
n a z lı bájos, kaczér
m ű m gyertya, viasz
n e mi, mit, melyik, milyen;
m u r á j á t (mürağât) etm ek vissza­
n e -n e sem-sem; n e li miféle
térni valamire, hozzáfordulni
n e fe s lélegzet
m u scide engedelem, jóváhagyás;
n e jle s in (ne ejlesin) mit tegyen,
m u s á d e n iz le engedelmévél
mire való
m u s a id kedvező
n e js e (ne ise) bármiként is,
m u s t á j e l sietős, sürgős
hagyján
m u v a s e le t etm ek megérkezni
n e m se (nemce) német, osztrák
m u ja d e l e czivakodás, veszeke­
n e re milyen ; n e re d e h o l; n e re je
dés
hova; n e re d e n honnan
m ü d d e t idő, időtartam
n e t i j e eredmény, következmény
m ü d h is ijesztő, rémes
n e z a k e t gyöngédség, udvarias­
m ü e z z in imára hivó
ság
m ü m k ü n (mümkin) lehetséges
n é z d közel, mellett; n e z d im d e
m ü n a s ib illendő, alkalmas, he­
mellettem
lyes ; m ü n a s ib e t alkalom;
n e z le o lm a k meghűlni, náthát
m ü n a s ib e ts iz alkalmatlan, il­
kapni
letlen ; m ü n a s ib e ts iz lik illet­
n ic iin 1. ic ü n
lenség
n i j e hány, mennyi
m ü n a z ü czivódás, veszekedés
n ih a je t v ég ; n ih a je ts iz végtelen
m ü rek k eb tenta

.

173 —

kérés, óhaj; n i j a z etm ek
kérni, könyörögni
n ije t terv, szándék ; n ije t etm ek
szándékozni, tervezni
n ik ja h
házasság, eljegyzés;
n ik ja h etm ek megházasitani,
eljegyezni
n i s f fele, közepe valaminek;
g e j e n í s f i éjfél
n is a d ır ammoniaksó
n iş a n e jel, jelzés
n u r fény, világosság
n u s x a példány
n u z z a r a (s. n a z ir ) nézők, szem­
lélők
o, ol az, ő
o d a szoba; o d a lık odaliszk
o d u n fa, tűzifa; o d u n j i favágó
o tla k (ólak) kecske kölyök
o tla n (ólán, ulan) ifjú, ficzkó
o-[ru (ογπ) tolvaj
ο γ ύ fiú, ficzkó; o tlu m (ölum)
fiam
o jm a k vésni, vájni, faragni, ásni
o jn a m a k
játszani, tánczolni;
o jn a tm a k mozgatni
o ju n játék, mulatság
ok nyíl
okka (oka) török font (400
drachma)
o k u m a k olvasni, tanulni
o lm a k lenni, létezni, megérni
(gyümölcsről); o lu r lehetsé­
ges ; o lm a z nem lehet
o m u z váll
o rd u sereg, hadsereg
o rm a n erdő
o rta közép, központ; o r ta -o ju n u
körjáték; ortaM k középhely,
közös, a világ ; o r ta lık ta v u k
közös tyúk
o rta k társ, házastárs; o rta k lık
társulás, társaság
o r t a n j a középső

n ija z

o tu r m a k ülni, lakni
ö b ü r (o bir) más, a másik, a többi
öd em ek fizetni, adósságot meg­

fizetni
ö d ü n j adósság, tartozás
ö jle (o ile) igy, ilyen 1. He
ö jle (öjlen) dél, déli idő; ö jle n d e n evve l délelőtt; ö jle n d e n
s o n r a délután

dicsérni, hívni; ö jü n m e k
dicsekedni
ó jre n m e k tanulni, megtanulni;
ö jre tm e k tanítani
ö jü t tanács, intelem; ö jü t ve r­
m e k tanácsot adni; ö jü tle m ek
tanácsolni
ö k s ü z árva
ö k ü z ökör
ölm ek meghalni; ö ld ü rm e k meg­
ölni ; ölti halott
ö m ü r (ömr) élet
ön előrész; ö n ü m d e előttem
öpm ek csókolni; ö p ü lm e k csókolózni
ö rtm ek takarni, befedni
ö rtü takaró, teríték
öté tú l; öte t a r a f túloldal;
ö te d en b erü régóta; ö tek i a
túlsó, a másik
ötm ek (ütmek) szólni, hangzani,
kukorékolni; b ü lb ü l ö te r füle­
müle énekel
p a b u j papucs
p a d iş a h uralkodó, fejedelem
p a h a (beha) érték, ár
p á k tiszta, szennytelen, szelíd
p a m u k pamut
p a r a pénz; p a r a la n m a k pénz­
hez jutni, meggazdagodni;
szétdarabolni
p a r c a darab, rész
p a r m a k ujj ; rostély, rácsozat
p á s rozsda; p a s la n m a k meg­
rozsdásodni
ö jm e k

174
p a s a p asa; p a s a e fe n d i
p a t ı r d ı z a j, lárma, zavar
p a tla m a k szétpattanni, pukkadni
p a t t i j á n tojásgyümölcs
p a z a r vásár, vasárnap; p a z a r
e r te si hétfő
p e d e r atya
p e h liv a n hős, bajnok
p e j g i r ló, teherhordó
p é k nagyon; p é k cok nagyon
sok; p e k i (pek éji) nagyon jó
p e k m e z szőllőpép
p e m b e rózsaszínű, rózsás
p e n c e karom, köröm
p e n j e r e ablak
p e r d e függöny; ta h ta p e r d e

deszka függöny
böjt, diéta; p e r h iz etm ek
bőjtölni, diétát tartani
p e r i tündér
p e r şe m b e (pencsembe) csütörtök
p e é te m a l kendő, törülköző
p ic a k 1. b ıç a k ; p ic a k la m a k fel­
vagdalni
p i l a v rizsétel, piláf
p i r e bolha
p i r i n j rizs
p i s piszkos, szennyes ; p i s h e r if
aljas ember
p iş m e k főni; p iş ir m e k főzni,
sütni
p o r to k a t narancs
p o s t bőr, bundabőr
p o s ta posta; p o s ta -h ü n e postahivatal
p o t i n czipő
p u l fillér, pikkely
p ü s e csók
p u s u la jegyzék; h esab p u s u la s ı
számla
ra b b úr, isten; r a b b i uram, te­
remtőm ; j a r a b b i óh uram
r a d d e rang, állás, állapot, fok
r a f polcz
p e r h iz

r a h a t nyugalom, kényelem; r a ­
h a ts ız kényelmetlen
r á k i pálinka, szeszes ital
r a k ib o lm a k felszállni, felülni
r a k s táncz ; r a k s etm ek tánczolni
r a m a z a n böjt hónap
r a s t találkozás ; r a s t g elm ek ta­
lálkozni ; r a s t g e le véletlenül
reçete orvosi rendelvény
re fik társ
re n g szín; re n g -á re n g sokféle

színű
kép, fénykép; re sm e n hi­
vatalosan
r i j d kérés; r í j a elm ék kérni,
könyörögni
r iz ű beleegyezés, engedelem;
r u j- u r iz â beleegyezés
r u b a (uruba) ruha, öltözet
r u j a álom, képzelet, látomás;
r u ja la n m a k képzelődni, álmo­
dozni
r u s orosz ; v. ö. m o sk o v muszka
r u tu b e tli nedves
r ü z g ja r (üriizgjar) szél
sa b a h reggel
s a b r (sabur) türelem; s a b r s íz
türelmetlen
s a b u n szappan
sa c haj
sa c a k la m a k kirojtozni, szabdalni
s a c ı ajándékérem
sa ç m a k szórni, szétszórni
s â d e egyedül, pusztán; sâ d e
k a h v e czukor nélküli kávé
s a d e t boldogság; s a d e tle bol­
dogsággal (köszöntés)
s a f r a n sáfrán
sa'i jobb, jobb oldal, egész­
séges
s a p r süket
s a h a n lapos edény
s a h a t 1. s ü t
sa h ib tulajdonos, birtokos
resm

175

árnyék, oltalom; s á je n d e
oltalmad alatt
so k a vízhordó
sa k a l szakái
s a k ın m a k ügyelni, vigyázni, őriz­
kedni ; s a k ın vigyázz
s a k ız mézga
sa k la m a k elrejteni, eldugni
s a lı ve rm e k elengedni
s a lla m a k inogni, hintálni, rin­
gatni
sa lm a k ütni, hajtani, dobni
s a lt csak, legalább
s a n a t (senát) mesterség; s a n a t
tu tm a k mesterséghez fogni
s a n d a lije szék
s a n m a k gondolni, hinni, vélni
sá p nyél
sa p m a k letérni, elkerülni
s a r a f pénzváltó
s a r a j (seraj) palota, császári
udvar; s a r a j - i h u m a ju n csá­
szári palota
s a r to S (sarhos) részeg
s á r i sárga, szőke;
sa p -sa ri
egész sárga; s a r ilik sárga
szín, sárgaság
sa r ım s a k foghagyma
s a rk m a k lógni, függni
s a r m a k betakarni, begöngyölni,
megölelni; s a r ılm a k beta­
karva lenni; s a r im -s a r lm s a ­
r ılm a k
egészen betakarva
lenni
s a rsm a k mozgatni, rázni
sü t (sahat) ó ra ; s a tc i órás; s ü t
káé hány óra ?
s a tın a lm a k venni, vásárolni;
sa tın a l i j i vevő
sa tm a k eladni, árulni
s a z zene, melódia; s a z ç a lm a k
zenélni
s a z nád, káka
sebeb ok, czél, eszköz
s d je

kiválasztani, megkülömböztetni, összeolvasni; r u j a
seőm ek álmodozni
s e fa tisztaság, élvezet; sefa
g e ld in iidvöz légy
se fin e hajó
se h e r hajnal, szürkület
s e ja h a t (sijahat) utazás; s e ja h a t
etm ek utazni
s e jir m e k ugrándozva já rn i; sejir tm e k siettetni a lépteket,
ugrándozva futni
s e jts inas, szolga
s e jr e tm ek megnézni, sétálni
se la m üdv, köszöntés, egészség;
se la m v e rm e k üdvözölni; se la ­
m e t üdvösség, egészség
s e la tin szultán, fejedelem (s u l­
ta n többese); s e la tin j a m i l e r
szultán dsámik
s e lv i (servi) cziprus, cziprusfa
se n d e lem ek tegezni
se n e év, esztendő; se n e lik évre
szóló
se r fej, fő
s e r a j , 1. s a r a j
s e r h a d határ
s e r in hűvös; s e r in lik hűvösség,
árnyékos hely
s e r t durva, erős; s e r t tü tü n
erős dohány
ses hang; ses k esm ek elhallgatni
se slen m e k kiáltani, hívni
seír e tm ek betakarni
s e v d a szenvedély, búskomorság,
szerelem
s e v g ili szeretett, kedves
s e v i n j öröm, vidámság
se v m e k szeretni, megkedvelni;
se v in m e k örülni, örvendeni
s ıç r a m a k ugrani
s í j a k forró, meleg
sık m a k férni, elférni, bemenni;
s ıy ır m a k behozni
se çm e k

176

fekete; s ím -s ija h egész
fekete
s ik ís tir m a k , 1. sık m a k
s ık m a k szorítani, nyomni; sík lím á k egymást szorítani; s ı­
k ış tır m a k összeszorítani, öszszenyomni
sik m ek párosodni; s ik tir m e k pá­
rosítani ; n e s ik t ir ir (szitok
szó)
s il (sel) folyam, áradat
s ilk m e k lerázni, letisztítani
sille arczuliités, nyakleves
s ilm e k törölni, kitörölni, kika­
parni
s in e kebel, mell
sín e k légy ; s iv r i sin e k szúnyog
s ı n ı f (sínf) osztály, sorrend
s ır -s ık la m csuronvíz
s ır a sor, rend; s i r a s i r a sorban,
sorjával
sir k e eczet
s ír m a arany fonál
s ír r titok ; s lr r a ? m á k titkot el­
árulni
s ír t hát, váll
s ite m sértés, igazságtalanság
s ıtm a (ısıtma) láz; s ltm a çekm ek
lázt szenvedni
s iv r i hegyes, 1 sin e k
s o fr a asztal; s o fr a b a sı asztalfő
s o fta diák, szofta
s o f a n hagyma
s o fu k (souk) hideg
soh bet társalgás, barátkozás
s o jm a k nyúzni, lefejteni, kifosz­
tani ; s o ju n m a k levetkezni,
kifosztódni
so k a k utcza; iík m a z so k a k zsákutcza
so k m a k dugni, bemélyíteni, be­
hatolni
so l b al; sol t a r a f bal oldal
so lm a k elhervadni, elhalványodni
s ija h

.

vég,
utolsó; só n k erre
utoljára
s o n r a után, azután, később;
so n r a g e le n későn jövő
so p a bot, pálcza
sorm ak; kérdeni, kérdezni
sö jle m e k szólni, beszélni, mon­
dani
s ö jü t fűzfa, szomorú fűz
sö n m e k
elaludni, megszűnni;
sö n d ü rm e k eloltani
sö z szó, ígéret; sö z ve rm e k meg­
ígérni
s u víz, folyó; s u la r megköze­
lítő idő
s u b a st rendőrfőnök
s u a l kérdés; s u a l etm ek kér­
dezni
s u b h a n a lla h
hála Istennek,
allah dicsértessék
s u r e t kép, képmás, arcz
s u s hallgass; su sm a k hallgatni,
elhallgatni
su s a m a k szomjazni, megszom­
jazni
s ü b ja n gyerekek; sü b i-sü b ja n
apró gyerekek
s ü k ju t (sükut, sukut) hallgatás,
csendesség; s ü k ju t etm ek
hallgatni
s ü r ü nyáj, csapat; s ü r ü j ü haj­
csár, postás
sü rü k le n m e k hajtatni, huzatni
s ü t te j; s ü tlü tejes; s ü tc ü tej­
áruló
sa h sah, fejedelem; ía h z a d e
(sezade) herczeg, királyfi
i á j á n méltó, illő; s á já n - i te­
m a s a o lm a k méltónak lenni
a megtekintésre
so k a k lábnyom
s a k sa k csapó pálcza
s a m d a n gyertyatartó
s a r a b bor, ital
só n

177

megzavarodni, zavarba
jönni; k a k ım a k zavarba hozni,
megzavarni
ş e fta li baraczk, csók
keh id vértanú, hős
se h ir város
s e j dolog, izé; b ír kéj valami;
h ié b ir s e j semmi
s e jta n ördög, sátán
sek er czııkor; se k e rli czukros,
édes
serb et szörbet, édes ital
k e r e f dicsőség, kitüntetés
s e r i f tiszteletre méltó, nemes,
kiváló
kevket-m ab hatalmas, kegyes
kezade 1. sah
ş id d e t hevesség; ş id d e tli heves
Ş ifâ gyógyulás; ş if â
b u lm a k
gyógyulni; s i f ü - j â b o lm a k
meggyógyulni
s im d i (sindi) most, jelenleg;
ş im d ilik mostanság
sise palaczk, üveg
sö jle így, ily módon
-ku az; k u n a -b u n a ennek-annak;
k u ra sı az
s ü k r (sükiir) köszönet, h ála;
sü k r etm ek megköszönni
tab nyomás, kiadás
ta b a k tányér
ta b ib orvos
ta b ii (tabij) természetes ; ta b ije t
természet, tulajdonság
tâ b ir magyarázat; tâ b ir etm ek
megmagyarázni
ta b la asztal falap
t a j i z etm ek fárasztani, hábor­
gatni
tá jü h
(teajjüb) csudálkozás;
t á j ü b etm ek csodálkozni
ta h s in etm ek helyeselni, jónak
találni
ta h ta fatábla, deszka
k asm a k

t á j csikó
t á j i n rész,

porczió ; t á j i n e tm ek
kiosztani, kirendelni
ta k d im etm e k ajánlani, kínálni
ta k ım eszköz, mennyiség, szer­
szám
ta k lid
utánzat; ta k lid etm ek
utánozni
ta k m a k illeszteni, helyezni; ta k m a k -ta k ls tir m a k neki czifrálkodni
tâ lim gyakorlat, tanulás; ta lim
etm ek gyakorolni, tanulmá­
nyozni
ta n i étel, eledel, étkezés; tű m
etm ek étkezni
ta m teljes, éppen, igaz ; ta m a m
helyes, igaz
ta m ir kijavítás; ta m ir etm ek
kijavítani, helyrehozni
ta y ıd ır kályhaasztal
ta n é darab
ta n ım a k ismerni, felismerni
ta n r í isten
t a r a f oldal, rész
ta r a m a k fésülni
t a r i f magyarázat; t a r i f etm ek
megmagyarázni
ta r ik út, irány
ta r la mező, tarló
ta s kő, szikla
ta tlı édes; ta t (dad) íz, édes­
ség ; ta ts ız ízetlen
ta n k (tavuk) tyuk
ta u sa n nyúl
ta v la n m a k meghízni
ta z ib kínzás, vallatás; tâ z îb e t­
m e k kínozni, üldözni
ta z im etm ek tisztelni, becsülni
te d a r ik előkészület, pótlás
te d b ir mérték, terv, megfontolás
te h a m m ü l etm ek tűrni, elviselni
te h lik e veszedelem; te h lik e li ve­
szélyes
12

178
te k ellü m beszélgetés; te k ellü m
etm ek beszélgetni
tekke dervis-kolostor
te k lif ajánlás, megkinálás, kö­
rülmény; te k lif etm e k meg­

kínálni
rúgás; tek m e v u r m a k
megrugni
te k m il teljes, teljesség, töké­
letes
te k r a r ismét, megint; te k r a r e t­
m ek megismételni
te lla l kikiáltó, ügynök
té m á ra nézés, séta, kilátás; té­
m á r a etm ek megtekinteni
tem bel rest, lusta
tem b ih intés, emlékeztetés, pa­
rancs ; tem b ih etm ek inteni,
parancsolni, megbízni
te m e n n a üdvözlés, köszöntés;
te m e n n a etm ek köszönteni
te m iz tiszta; te m izle m e k tisztí­
tani
te n d e re tányér, serpenyő
ten eke bádog, bádogedény
te n h a magányosság, magános
hely
tep e domb, tető
tepelem ek agyonütni
te p m ek rúgni, lökni; t o r a te p ­
m ek tánczolni
te p s i tepsi, lábos
tere v a j; te re ja -fi vaj
te r e n n ü m etm ek hangzani
te rk etm ek elhagyni
te rle m ek izzadni
te r z i szabó
te s a d ü f véletlenség, találkozás;
te s a d ü f etm ek találkozni
te slim megadás; te s lim etm ek
átadni; te slim o lm a k meg­
adni magát
te ste re (destere) kézi fűrész
te şek k ü r köszönet, h ála; teşek ­
tekm e

k ü r etm ek

köszönni, megkö­

szönni
te se k k ü rd t köszönet; te se k k ü rá t-i
á z im e nagy köszönet
t e ş r i f tisztelet, kitüntetés; te ş r if
etm ek méltóztatni
te v e k k ü f etm ek tartózkodni, várni
te z gyors, gyorsan, hamar
ü k -tik (hangutánzó); ü k -tik v u r ­
m ak
tilk i róka
tim a r gondozás, ápolás; tim a r
etm e k gondozni, ápolni
tip k i mássa valaminek; típ k ís i

ugyanaz
tir a k i (tirjaki) opiumivó
tir a s vágás, metszés; tira S e t­
m ek beretválui; tir a s o lm a k

beretválkozni
reszketés ; titre m e k resz­
ketni
to h a f csodálatos, furcsa
to h u m mag
to k jóllakott, tele
to k a etm e k érinteni, koczczintani
to k a t pofoncsapás; to k a t v u r m a k
arczulütni
to k m a k zúzó, kalapács, kilincs
to p ágyú; topói tüzér; to p a t­
m a k ágyúval lőni
to p golyó, darab; to p u n u z
mindnyájatok
to p a l sánta
to p r a k föld, agyag
to rb a zsák, tarisznya
tu lu m b a szivattyú; tu lu m b a j i
tűzoltó
tu r p retek
tu r.su besavanyított gyümölcs
vagy főzelék
tu tm a k fogni, megfogni; tu tu l­
m a k megfogatni; tu tu şm a k
meggyűlni, felhevülni; d e n iz
titre m e

179
tu ta r tengeri betegség fog
g ü n e é tu tu ld u elsötétült

e l;

tű z só; turdu sós; tu z s u z sótalan
t ü j a r e t (tiğaret) kereskedés;
t ü j j a r kereskedő
tü fe n k (tüfek) puska
t ü j toll
tü k e n m e k végződni, elfogyni, ki­

merültnek, elfogyottnak lenni
tü k ü rm e k köpni
tü r k török, paraszt; tü rk c e

módjával, halkan
u s u r m a k szelet ereszteni
u s a k szolga, inas
u ta n m a k
szégyelni, szégyen­
kezni ; u ta n d ır m a k megszé­

gyeníteni
tö­

rökül
tü r k ü ének
tü r lü féle; tü r lü -tü r lü sokféle
tü tm e k dohányozni, szippantani,

füstölni
dohány, füst; tü tü n iç m e k
dohányozni
u ç m a k repülni, elrepülni; u ttu r­
m a k röpíteni
u j vég, csúcs
u j u z olcsó
u fa k apró, kicsiny; u f a j i k ki­
csinyke ; u fa k - te fe k aprócseprő
u ğ r a m a k (űramak) találkozni,
arra menet meglátogatni
u ğ ra şm a k egymásra találni, baj­
lódni, veszekedni, fáradozni
u ja n m a k felébredni; u l a n d ı r ­
m a k felébreszteni
u jg u n s u z illetlen; u jg u n s u z lu k
illetlenség
u jk u álom, alvás
u ju m a k aludni; u ju tm a k elal­
tatni
u la k futár, hírnök
u la n 1. ογίαη
u m u d (ümid) remény
u n liszt
u n u tm a k elfelejteni
u r u b a (ruba) ruha
u r u j b ö jt; u r u j je m e k böjtöt
enni (megszegni)

tü tü n

u r u m görög, törökországi görög
u s ta mester
u s tu r a beretva
u s u l ügyesség, mód; u s u l ile

u z a k messze, távol
u z a tm a k nyújtani, megnyujtani
u zu n
hosszú; u z u n u z a d lja

nagyon hosszú, elnyújtva
ü fle m e k fújni
ü m id , 1. u m u d
ü rk m e k megijedni, visszariadni;
ü r k ü tm e k megijeszteni
ü r ü m e k ugatni, vonítani
ü s t felső rész; ü s t o lm a k felül­

kerekedni
hosszú alakú, nyúj­
tott
ü sm é k
összegyűlni, tódulni;
ü sü sm e k összeseregleni
ü şü m e k fázni, megfázni
ü tm e k 1. ötm ek
ü ze re rajta, -ra, -re ; b u n u n
ü ze re erre, ezután
ü z ü m szőllő
v á d ígéret; v á d etm e k ígérni
v a d é határidő, haladék
v a j o h ! fájdalom! v a j v a j óh
jaj!
v a k i esemény, a mi történik;
v a k i o lm a k megtörténni
v a k it (vakit, vakt) idő; n e v a ­
k it mikor; v a k its iz alkalmat­
lan, időelőtti
v a lid e anya, szülőanya
v a lla h i istenemre
v a p o r gőzhajó
v a r v an ; v a r - d ir van
v a r d a vigyázz

ü s tü v a n e m

12*

180
v a r m a k menni, elérkezni, elérni
v â s ıl o lm a k megérkezni, eljutni
v a ta n haza, szülőföld
v a z ife kötelesség, feladat; n e
v a z ife n
s e n in ?
mi közöd

hozzá ?
v e f a fájdalom, fájás
v e d a la ş m a k búcsúzkodni
v e f a t etm ek meghalni
v e li szent, Isten kedveltje
v e r e s i hitel; v e r e s ije hitelbe,

hitelre
v e r g i adó
ve rm e k adni, fizetni, megadni
ve sile eszköz, alkalom
v e z ir vezér, miniszter
v ir e v ir e folytonosan, egy hu-

zamban
visne meggy
v u k u eset, esemény; v a k u b u l­
m a k megtörténni, előfordulni
v u r m a k ütni, verni, megölni,
lelőni; v u r u lm a k megveretni,

leölettetni
v ü j u d test, lényeg; v ü j u d b u l­
m a k létrejönni; v ü j u d a g e ­
tir m e k létrehozni
z a i f gyenge, erőtlen; z a ifla n m a k elgyengülni
z a x m e t (zamet) fáradság, fárado­
zás ; z a h m e t etm ek fáradozni
z â lim kegyetlen, zsarnok
z a n n vélemény; z a n n
e tm ek

vélni, gondolni
kár, b a j; z a r a r etm ek
kárt csinálni; z a r a r jó k se baj

za ra r

tartó, boríték; z a r f ın d a
alatt, közben
z á r i sóhajtás, kesergés, sírás;
z á r i - z á r i keservesen
zât
személy, egyén; z â t ı n ı z
uraságod
z â te n tulajdonképen, voltaképen
z a v a llı szegény, szerencsétlen
z e k i (zekki) tehetséges, derék
z e m a n id ő ; n e z e m a n mikor
z e n g in gazdag; ze n g in le n m e k
meggazdagodni
z e r d e sáfrányos rizsétel; z e rd e
p i l a v sáfrányos pilav
z e re (zira) mert, mivel, mint­
hogy
z e v k öröm, kedv, vígság; ze v k -u
s e fa öröm és vígság
z ih in (zihn) agy
z ia d e (zijade) több; z ia d e s ile
szerfelett, felette
z ij a r e t látogatás, zarándoklás ;
z ij a r e t etm ek meglátogatni
z ir a 1. ze re
z o r erőszak; z o r la m a k erősza­
koskodni, erőltetni
z u h u r megjelenés, mutatkozás;
z u h u r etm ek megjelenni
z u r n a síp, kürt
z ü j ü r t (zühiirt) szegény, nyo­
morúságos, tönkrement; z ü j ü r t l ü k szegénység, nyomorú­
ság
z ü m r ü t smaragd; z ü m r ü t a n k a
1. a n k a .
za rf

III.

NYELVTAN.

BEVEZETÉS.
I. A török nyelv.
Az európai és kisázsiai török, vagy oszmánli nyelv az uralaltáji nagy nyelvcsalád turk csoportjába tartozik. E csoportnak
egyes tagjai, noha nagy földrajzi területeken laknak, inkább csak
nyelvjárási viszonyban állanak egymással és nincs köztük az a
nagy eltérés, mint például ugyancsak az ural-altáji nyelvcsalád­
hoz tartozó finn-ugor nyelvek közt. Inkább a földrajzi helyzetet
tartva szem előtt, a török nyelvek a következő csoportokba
oszthatók : I. S z ib é r ia i tö rö k ö k (jakut, altáji-tatár stb.); II. K ö z é p ­
á z s ia i törökök (kirgiz, özbég, türkmen stb.); III. V o lg a v id é k i tö rökök
(csuvas, baskír, volgai és krimi tatár) ; IV. N y u g a ti tö rö k ö k (azerbajdsán és oszmánli nyelvek). E nyelvek közt, melyekből csak
a jelentősebbeket említettük meg, még legtöbb eltérést mutatnak
a csuvas, j a k u t és a már kihalt1 u jg u r nyelvek. A többi nyelvek
e hárommal szemben egymással összetartozóbb egységet képez­
nek és úgy politikailag, mint irodalmi szempontból is a legfon­
tosabb közöttük a szeldsuk nyelvből alig hatszáz évvel ezelőtt
megalakult o szm á n , vagy a hogy a nyugot-európai nyelvszokás
nevezi, tö rö k nyelv. Az „oszmán“ vagy „oszmánli" nevezet e
nép legelső uralkodójához, Oszmán szultán nevéhez fűződik.2
Az európai kultúrához és az egyes államok külügyi (kül­
kereskedelmi) érdekeihez is az oszmán-törökök állanak legköze­
lebb, nemcsak földrajzi fekvésüknél fogva, mely őket az európai
1 E kihalt török nyelven kívül, mely a régóta ismert, de csak napjaink­
ban megfejtett mongolföldi sziklafeliratoknak is nyelve, még a k u n (kumániai)
nyelvnek is maradt emléke, melyet K u u n O é z a gróf adott ki Codex Cumanicus
czímen.
2 Ugyancsak az Oszmán szónak arabos „Otman“ kiejtéséből terjedt el
az európai használatú O t t o m á n is.

184

államok közvetlen szomszédjaivá tette, hanem eredetük és
ethnikai megalakulásuk sajátosságánál fogva is. Tudvalevő dolog,
hogy az oszmánok egy jó része, főleg a ruméliai és sztambuli
törökök, európai, illetve keresztény (görög, örmény, délszláv)
népek eltörökösödéséből keletkezett, és hogy idők folyamán a
lehető legkülönbözőbb népfajokkal kereszteződtek.
A turk nyelvcsoport e legnyugotibb kiágazású nyelvét igen
nagy földrajzi területen beszélik és ismerik. Az európai (ruméliai)
és ázsiai (anatóliai) Törökországon kívül ismerik e nyelvet Szí­
riában és Palesztinában, a kedive országa (Egyiptom) előkelőbb
és hivatalos köreiben.; nem hangzik továbbá idegenül Bulgáriában
és Bosznia-Herczegovinában sem. Ada-Kále népe és nyelve mai
napság is tiszta török.
A török nyelv szókincsének hatása a balkán- és duna. melléki országok nyelveiben máig is megőrződött, és a közel
bárom századon át tartó török hódoltság korából maradtak fenn
azok a jócska számú török szók, a melyek a román és délszláv
nyelveken kívül a magyar nyelvbe is eljutottak. Egyes hely és
helységnevek is őrzik még e török időknek az emlékét.1 Viszont
egyes európai nyelvekből is kerültek át egyes szavak és fogal­
mak az oszmánliba. Egyes európai népekkel és előttük eddigelé
új fogalomkörökkel való megismerkedés révén több görög (bizanczi
és új-görög) és olasz elem került a nyelvökbe és gazdagították
szókincsét majdnem mindazok a népek, melyekkel hosszabb —
akár háborús, akár békés — érintkezésben voltak.
Káros hatással azonban főleg két nyelv volt a török nyelv
természetes fejlődésére, még pedig első sorban az arab és jóval
kisebb mértékben a perzsa nyelv. Kezdetben politikai, később
pedig vallási hatások folytán oly sok arab elem tódult a török
nyelvbe, hogy az eredeti szókincs egy tetemes része teljesen
1 A magyar nyelvnek, ez oszmán-török kölesöüszókon kívül, egyéb török
nyelvekből is vannak átvett szavai, melyek a honfoglalást megelőző korokban
kerültek nyelvünkbe. Ezek egyikének hangsajátságai a mai c s u v a s nyelvben
mutatkoznak, mely a v o l g a i b o l g á r nyelvnek maradványa. Az a rokonság,
mely a magyar és török nyelv belső szerkezetében, nyelvi alakjaiban észlelhető
és a mely nekünk a török nyelv megtanulását jelentékenyen megkönnyíti, ősro­
konságon, az ural-altáji nyelvek közös hang- és alaktani sajátságain alapul.

185

kiveszett a használatból. Egy mesterkélt arab-török, és némi
részben perzsa elemekkel is vegyült irodalmi nyelv-egyveleg
támadt, mely magának az írás nem tudó töröknek is teljes idegenül
hangzott. Divattá vált ugyanis egyes török szókat, akár volt rá
szükség, akár nem, arab, esetleg perzsa szóalakokkal helyette­
síteni és a törökös mondatszerkezetet is úgy átalakítani, hogy
inkább az arab nyelv sajátosságaihoz illeszkedjék. E divat las­
sanként modorossággá, majd nyelvszokássá vált és ezt a nyelvet
kezdte lassanként magáénak vallani a műveltek vagyis az írás­
tudók osztálya. Ez az irodalmi nyelv természetesen egész más
volt, mint a köznép nyelve, melytől nemcsak szókincsében, hanem
mondattani szerkezetében is különbözött.
Ezt az egyveleg nyelvet tükrözi vissza a törökök öt-hatszáz
esztendős irodalma ; ezen a nyelven írtak tudósaik és költöttek
a költőik. Olyan nyelven, melyet csak az érthetett meg, a ki
mint rá nézve idegen nyelvet, tanulás útján sajátította el. És csak
újabb idő óta, a hetvenes évektől kezdve indult meg egy üdvös
nemzeti mozgalom, mely a nyelv reformját úgy akarja megvaló­
sítani, hogy a még meg nem honosodott arab és perzsa szókat,
vagyis azokat, a melyek alaki vagy tartalmi elváltozásokon nem
mentek át, török eredetű szókkal cseréli föl. Forrásul az élő
népnyelvet, a sztambuli dialektust használták. És bár napjaink­
ban nem is oly nagy már az ellentét az irodalmi és népnyelv
közt, de még mindig sok idő kell hozzá, hogy a török nyelv
még nagyobb mértékben megszabaduljon az idegen és vérévé
nem vált elemektől. A szépprózai stil már nagyobbára nemzetivé,
azaz törökössé vált, de a kötött beszédnek és a hivatalos nyelv­
nek a stílusa még mindig várja a nyelvtisztítás munkáját.
Számbavehető nyelvjárásai alig vannak a török nyelvnek.
Még legnagyobb az eltérés a ruméliai és anatóliai nyelvjárások
közt, nemcsak hangtani, hanem szókincsbeli különbözőségeiknél
fogva is. E különféle nyelvjárások még nincsenek kellő mérték­
ben fölkutatva. A számos kisázsiai dialektus közül csak itt-ott
vannak hézagos feljegyzéseink. Az irodalmi kiejtéshez a sztam­
buli nyelvjárás áll még legközelebb és könyvünk népies szövegei
is ennek a nyelvjárásnak a népi termékei közül valók.

II. A török nyelvtan vázlata.
A)

H a n g ta n .

1. A török hangok jelölése.
A törökök, mint a mohamedánok általában, a jobbról balra
menő a ra b írásmódot használják, mint a milyenen az iszlám hit
szent könyve, a K o r á n is íródott. Ennek az arab-perzsa-török
írásnak idők folyamán más-más, noha lényegileg egymástól el
nem térő változata fejlődött ki. Azt az írásmódot, melylyel a
török könyveket írják, illetve nyomtatják, h u r u fú t vagy ta s - h u r u fá t
(betűk, kő-betűk) névvel jelölik, a kézi írásuknak pedig r ik á
(folyó) a neve. Az arabok írásjeles betűi n e szih (másoló), a per­
zsáké pedig tú lik (függő) néven ismeretesek. Használják még
a törökök a d iv â n i írást, főleg okiratok, fermánok és egyéb hiva­
talos oklevelek írásánál. Hogy ez az arab írásmód a török nyelv
belső szerkezetéhez és hangrendszeréhez egyáltalában nem illik,
és hogy alkalmazása csak a nyelv megtanulását nehezíti meg,
az a következő táblázatunkból legott ki fog tűnni. Az arab írás
a sémi nyelvek sajátságaihoz van szabva és éppen nem felel
meg a vele semmiféle rokonságban nem álló török nyelv hangrendszerének.
A török az araboktól vette át harminczegy írásjelének az
elnevezését is és a következő táblázaton bemutatjuk e jeleket,
még pedig négyféle alakjukban. Először úgy, a hogy az egyes
jelek különállóan vagyis más betűkkel össze nem kapcsolva
használatosak. Ez a forma volt a legrégibb. A többi három alak
már későbbi fejlődés és a szerint, a mint a szót megkezdi, vagy
pedig az őt megelőző, illetve követő jellel jön kapcsolatba, más­
más alakulatot vesz. E különféle alakulatok pusztán grafikai
okokra vezethetők vissza, hogy könnyebben és gyorsabban jegyez­
hesse le a kéz. írásmódjuk a következő.

187

A betűk alakja
szó közepén

elif

szó elején

neve

önállóan

A betűk

-<öD
*>
©
-o
cScÍ

I

1

l

l

i

t

be

i

V

V

te

Cj

)

**

A

)

A

sze
dsim

csim

5.

ha

r

Megjegyzések
liangértéke

V

P

-

t

A

sz

£

s

S.

cs =

C

>-

%

£

h

kha

C

c

eh

dal

3

a

a

d

JL

Λ

z

r

İ

z

re

j

j

j

ze

j

j

}

A

A

zse

j

j

szín
A

sin

o~
'

A
AU

J

J

U~

A

u ,

ü ,

o-t

Perzsa betű, arab szók­
ban nem fordul elő.

5V
C

i

i,

b

>-

zal

Arab szókban
is jelölhet.

6

II
m
H
3

pe

A betűk

A

cr

Csakis arab szókban.

ε

(χ)

zs = í
sz = s
s = .f


Csakis arab szókban.

/<
Perzsa betű.

188

A betűk alakja
A betűk
neve

! cdö
i
JO

szá d
zad
ta

J

z a (z l )

2OΓ

:C

fe

cc

°

J *

z

Csakis arab szókban.

t

Ji

b

t

Ü

z

p
P

fe

s

3

kef

fJ

lá m

J

m im

Γ

je

Mélyhangú szótagban
használt sz.

Ja

L

he

sz == s

ü

g a in

vav

Megjegyzések
hangértéke

L

L

nun

A betűk

ain

kaf

*tí
©


-o
a:

3

J

( t i )

©
s

;

t
.

Mélyhangú szótagban
használt t , néha rf-nek
is hangzik.
Csakis arab szókban.

a,

e lif

Csakis arab szókban.

g ,

h g (γ)

Mélyhangú
használt

A

*_á

f

A

v—4

k

r

sC

dl

k, g, n, j

1

1

J

1

szótagban
g .

Mélyhangú török szók­
ban k .
Magashangú szótagban
használt k , g ; gyak­
ran ji-vé lágyul.

m

r

ΰ

*)

-

i

J

-J

0

A

*

o

-

)

θ'

n
V, o, u, ö , ii
h, a, e, i

iS

j,i, i.u,ü,e Arab szókban «-nak is
hangzik.

189

E jelek egyrészt nem elégségesek arra, hogy a török nyelv
összes meglevő hangjait kifejezhessék, másrészt meg egy és
ugyanazon török hangra a kelleténél több írásjel is van. így
vannak jelek, a melyek vagy csak arab, vagy csak perzsa ere­
detű szókban fordulnak elő. Helyet kellett azonban adnunk ezek­
nek is, mert meghonosodott arab és perzsa szók gyakoriak a
török nyelvben és mert egyes török hangok jelölésére is le van­
nak foglalva.
Táblázatunkból még a következő, inkább grafikainak nevez­
hető sajátságok tűnnek ki. Egyes hangok, mint például az
e l i f ), d a l
zal
továbbá r e ^ ze y z s e * és v a v ^ az utánok
következő hangjelekkel nem kapcsolhatók össze, az őket meg­
előző jelekkel azonban összeköthetők és ez esetben a következő­
képp írjuk le őket \ j j. ^ · % y Viszont a többi 24 hang
úgy a szó elején, mint közepén és végén, más-más jelzést mutat,
sőt egyes jelek, főleg tipográfiai okoknál fogva, az őket meg­
előző írásjelekkel állandóvá vált kapcsolatban vannak. A la m J
és az e l i f \ jelek, ha egymásmellé kerülnek, állandóan la m - e lif V
alakban használatosak. Táblázatunk jelei a török nyomtatások­
nál használatos h u r u fá t, vagyis n e szih betűket mutatják.
J e g y z e t, Az olvasás megkönnyítésére a már említett medda
(-) jelen kívül még a következő írásjelek szolgálnak.

a) hem ze ‘ a szóközépi
(e-e)-t jelent, pl. te e s ü f (tésü f ) .

e lif

felett 1 hosszú, illetve kettős e
sajnálkozás, je e s (je s) 1, gyász.

a szóközépi va v felett j , a v a v hangzói értékén kí­
vül még egy e-t jelent, pl. m ü essis
”y
alapító.
hem ze a szóközépi j e felett J (‘) állva i-t jelent. Ilyenkor
a , két pontja elmarad, pl. g a ib
távol.
hem ze a szóvégi he v és j e felett állva a birtokviszony
i-jét jelenti, pl. re sa le -i a lim
a tudós írása, h a d -i tah ­
r i r j j £ Jaj, az írás oka.
hem ze

b)

te sd id

- a mássalhangzó felett állva, annak kettős ki-

190
ejtését jelenti, pl,

ham m al

JC.>. hordár,

titok,

s ir r ·

k u vvet

//.

c/

c)
a szóvégi e l i f felett álló jel », azt jelenti, hogy az ( jel
«w-nek olvasandó, pl. g a rb e n " ( j. keletre. Többnyire azonban
e jel, mely tulajdonképpen az arab határozóképzőt fejezi, elma­
rad és d-nak hangzik, pl. m eselâ (m eselen h.) yti* például, hála,
(h â le n h.) V\>· még, most.
J e g y z e t.

Mindezek a példák csakis arabszókon fordulnak elő.

II.

A török hangok kiejtése.

Az előbbi táblázat alapján megállapíthatjuk az egyes török
bangók kiejtését. Leírásuknál csakis a török nyelv hangjait fog­
ju k tekintetbe venni és a török nyelvben használatos arab és
perzsa szók hangjait nem eredeti hangzásuk, hanem tórökös ki­
ejtésük szerint állapítjuk meg.
1. M a g á n h a n g z ó k .

Magashangúak:
mint a magyar e, pl. j e b : zseb, 1
minta magyar i, pl. i b r i k : kanna,
minta magyar ö, pl. ö k ü z : ökör,
mint a magyar m, pl. k ü cü k ·. kicsiny.
a)

e
i
ö
ü

olyan,
olyan,
olyan,
olyan,

a
l
0
u

Mél yhang úak:
olyan, mint a latin a, pl. a r p a : árpa,
a szájüreg hátsó részén kiejtett i. pl. k irb a c : korbács,
olyan, minta magyar o, pl. cok : sok,
olyan, minta magyar u, pl. g u r u i : piaszter.
b)

Mindezen hangok megnyüjtva is előfordulhatnak ; a hoszszúságot az írásjegy fölé helyezett vonással jelöltük meg. Pél­
dákat lásd a „Pótló-nyujtás“-nál.
1 A törökben ép úgy megvan a nyílt és zárt
megjelölésükben azonban különbséget nem tettünk.

e,

mint a magyarban,

191

A török magánhangzók vagy magas- vagy mélyhangúak.
És ép úgy, mint a magyarban, a török nyelvre nézve is áll az
a szabály, hogy egy szóban vagy csak magas-, vagy csak mélyhangú magánhangzók fordulhatnak elő'. A törökben ez a törvény,
a hangzóilleszkedés törvénye, annyival teljesebb, hogy a magas
í-nek megfelelő mély I hang is megvan, melyet a magyar nyelv
nem ismer. Bővebb tárgyalását 1. az alaktani fejezetben.
A hangzóilleszkedés ezen szabálya alól kivételt képeznek
az idegen eredetű (arab, perzsa, európai) szók, melyekben magasés mélyhangok vegyesen fordulhatnak elő, pl. k a le m toll, selam
üdv, f in j a n findsa, g a z e ta újság, in a je t kegyesség, in sa n ember,
e s ja holmi, k ita b könyv, j á r n i templom, i s t r i d j a osztriga, ba n ­
d ır a zászló, p ijá s a séta, f a m ilja család, p a n a j i r vásár, is ta v r o s
kereszt stb.
A török magánhangzók táblázata :
A ja k m ű k ö ­
d é s se l
k épezve

Felső nyelv- j
állással
f
Középső
\
nyelvállással ^

A ja k m ű k ö ­
d é s n é lk ü l
k ép ezv e

A ja k m ű k ö ­
d é s se l
képezve

A ja k m ű k ö ­
d é s n é lk ü l
képezve

_
U,

U

*,

1

ü, ü

İ,

İ

0, 0

_

Clj CL

mély hangok

ü,

ö

&

magas hangok

E hangok közül csak a következőkre van arabos meg­
jelölés :
1 . e l if | az a, e és idegen szókban az i, u , ü jelölésére.
2 . va v } a v-n kiviil az o, u, ö, ü jelölésére.
3. j e tí a j - n kívül az i, I, e és w, ü jelölésére.
4. he b a h-n kívül a szótagzáró a, e, i jelölésére. ·“'
Tulajdonképeni magánhangzó-jegy csak egy van, a£. e l i f ;
a többi háromnak hol magán-, hol mássalhangzó az értéke. Az
e lif -r e nézve a török nyelvszokás mindössze csak annyit állapí­
tott meg, hogy egy - (medda) jellel ellátott szókezdő Î mindig

192

α-nak hangzik és hogy ugyancsak a szó kezdetén a v a v -v al
összekötött e l i f j együttesen o, u, ö, ü, de ev is lehet; j - v e 1
összekötve pedig | i , de e mellett e j is lehet, A v - és aj-nak
csak
és l jelzéssel olvasható.
Ezek mellett is sok tekintetben ingadozó a helyesírás. Nem
egyszer jön ellentétbe az élő kiejtéssel, főleg olyan esetekben,
a mikor az írásmód eredetibb alakot őrzött meg. Ilyen eltérést
m utat:
1 . a kiejtés e hangja, mellyel szemben az írás i - 1 mutat.
Példák : d em ek mondani — d in ie k cíI*.o, en m ek leszállani —
in m ek / ], ·,!. el tartomány — il U, er férfi — i r j \ , erm ek el­
jutni — i r m e k e t m e k tenni — it m e k £ \^ > \,g e jm e k felölteni —
g ijm e k
je m ek enni — jim e k
ve rm e k adni — virrn ek
j, d erm ek gyűjteni —d irm e k ^ A 4j 3 , g e j e éjszaka — g i j e
gen e ismét — g in é
g e r ü vissza — g ir ü } ^
kese zacskó —
k is e „
te z gyors —- t i z
j j , erk en korán — irk e n j T j \ , e rte
másnap — ir te
|, d e v ördög — d iv
beéik bölcső — b is iAl. ·' . ringatni; b e k ja r legény — b ik ja r js C is ,p e s k e s ajándék —
p is k e s
, p e A jiriü rv A k ö ző- p i s g i , m e sin juhbőr — m ié in

■ . *. «.

I Pusztán a kiejtésben mutatnak ingadozást: e x t i j a r
és i x t i j a r öreg jL il, b ejem n ek és b ijir m e k megcsinálni á í* y & ,
hesab é s h isa b szám olásiba., lejen és lije n tálcza j 5Cj, n eje és
n ije miért 41i , p e s im a n és p iş m a n megbánás ,Μ,
Seher és şe h ir
város

W *.

M

J e g y z e t.

A n ije (hány, miféle) szó ^

eredeti

n e je

helyett van.

2. A kiejtés i-jével illetve t-jával szemben ü -t illetve u -1 mutat
az írás, pl. é ji jó — ejti y \ , k a r s ı szemközt — k a r s u
a lc ı
agyag — alcu y j \, k en d i maga — k e n d ü j j S j C arsi bazár —
ca réu yhy& -, in ξ ι gyöngy — i n j ü y y \ , g e r i vissza — g e rü } <f^
a j r í külön — a jr u j j \, te r a z i mérték — te r a z il y \ j , továbbá a

193

és - l i (melléknévképző) ,---- lu , -lü f . E hangváltozások
az illeszkedés törvényéből magyarázhatók meg.
J e g y z e t . Az újabb helyesírás az -u, -ü j írásmód helyett az i -1
kezdi használatba venni.
3.
Pusztán a kiejtésben mutatnak ingadozást a) 1 és m
hangok, pl. f i r í n - f u r u n kemencze, a llin - a ltu n arany, d iv a r -d u v a r
fal, f i c i - f u c i hordó, f ı r t ı n a - f ú r tu n a vihar, m ín d a r - m u r d a r piszok;
b) ö és ü hangok, pl. ö tm e k -ü tm e k énekelni, b ö jü k -b ü jü k nagy,
göm ü s-gütn üs ezüst, ö jü t- ü jü t tanács ; c) o és u hangok, pl. k o n ­
d u r a -k u n d u r a czipő. V. ö. p o s t bőr — p. p ü s t , d o s t barát — p.
d ü st, lo k m a falat — a. lu k m e, h o k k a szelencze — a. h u k k a , n o k ta
pont — a. n u k ta .
D ifto n g u s o k a török nyelvben nincsenek, ha csak azoknak
nem vesszük az egyes magánhangzóknak »-vei való találkozá­
sát, mely esetben a u , owés ew-nek hangzó hangcsoportok támadnak,
pl. j a u r u (javru) magzat, g ja u r (a. kiáfir) hitetlen, D a u d (a Dá(v)ud
személynév), d a u l (davul) dob, ta n k (tavuk) tyúk; g e ü re k (gevrek)
sütemény, d eü le t (devlet) birodalom, telibe (tevbe) megbánás, g a u g a
(gavga) veszekedés, k a u k (kavuk) süveg, vö. lo u sa betegágyas
asszony (lo y u sa h.)
Az u előtti y, illetve » beolvadásából ou hangcsoport
támad, pl. sou k (soYuk—sovuk) hideg, j o u r t (jo?urt) savanyú
tej, bouk (boYuk—bovuk) rekedt, k o u s (koyus—kovus) .terem.
A magánhangzókat követő i, leginkább idegen eredetű, vagy
pedig összetett szókban, rendesen J-nek hangzik, pl. r e is (rejs)
kapitány, seis (sejs) istálló-szolga,s a jf e (sahife, saife) lap, oldal,k a jm á (kaim-makam) hely tartó, k a jm e (kaime) papírpénz, k a d a jf{k & á ? á í)
tészta-édesség, h a jva n (haivan) állat, k a jb (a. gaib) elveszés. Eredeti
szókban: úó)7e(bu-ile) így, n ejse (ne ise) mi van, sö jle (su-ile) emígy.
P ó tló - n y ú jtá s . Eredeti oszmán szóban a hosszú magánhang­
zók többnyire γ, h és j mássalhangzók kiesése folytán szótagösszevonásból keletkeznek. Ilyen megnyújtások folytán lehet az
e mellett », például ce re k (cejrek) negyed, g id e je m (gideğejim)
menni fogok; az i mellett i. pl. j l t (jijit) legény, d i l e (eli ile)
kezével; az ü mellett w, pl. d ü n (düjün) lakodalom, d ü s tű (düstüjü) elesettje; az ö mellett 3, pl. so ré t (áóhret) hírnév; az a
mellett «, pl. k jd d (k ja g id ) papiros, b a ja (baja-fí) közönséges, d d
-li

13

194

(<2αγ és d a h a ) hegy, még; az I mellett Ϊ, pl. b lk (bîjîk) bajusz, sir
(βϊγΪΓ) ökör; az o mellett ö, pl. d ö r u (do'fru) egyenes, o ru (ογΐ-u)
tolvaj, és végül az u mellett ü , pl. co%ü (éo|u 7 u) gyermeke, u r a (ır/ra-) találkozik. — Magánhangzó kopott el a s ü tla f (tejes étel)
szóban (sü tlü a s h.). | Szókezdő' i kopott el a s ıtm a (láz) szóban
ıs ıtm a h. és a ú j a k (meleg) szóban i s i j a k h., vö. Isi meleg.
A s o r a (sonra) azután, szónál n , illetve ü olvadt a magán­
hangzóba.
Idegen eredetű, főleg már meghonosodott arab és perzsa
szókban gyakran fordul elő az á (a) hang. E hosszú hanggal egyrészt
az a in ^vagy a in - e lif k- hangot, másrészt pedig az idegen szókon levő
hangsúlyt és az â hangot szokás jelölni. Példák: s a t (vulg. sahaf) o L óra, a s ık j f X . szerelmes, a le m
világ, ja n i ^ tudniillik, a d e ta
fcUt rendesen, s í t a h ité i, d ia
pompás, d a v a 1* ^ pör, k a d ir ^
hatalmas, m u sd d e „j*Iw· engedelem, d z d
tag, ira d e
parancs, s e fa
élvezet. — A szóvégi h beolvadása szintén
megnyújtja az előtte levő magánhangzót, pl. s a b â (sabah) reg­
gel, p a d i s â (padiéah), s d (sah).
Maga az a in hang, a török nyelvben meghonosodott szók­
ban, többféle magánhangzónak felel meg. így: α -nak hangzik,
posztó, a b d
szolga, a ja ib
csodálatos, a je le
pl. aha
sietős, a ra b a
kocsi, a sk e r
r. katona, a sk j».r sze­
relem, a lem ^ világ, a lev
fény, a n b e r ^
ambra, akreb
skorpió, a v r e t Z jjy - asszony; M-nak hangzik: u r ja n
mez­
telen, u tu f e t
kegyesség, u k a b
sas, u lem a h it tudós,
u lu fe f t j ç . zsold, u lu m
tudomány, u m u m p , r. általánosság,
u nn ab
zizyphum, u n v a n
czím; o-nak, illetve ö-nek hang­
zik: osm an ,ji, v oszmán, ö zr, ö z ü r
ürügy, ö m r, ö m ü r
élet;
ö m er ^
(személynév); i-nek hangzik: ib a d e t ^ a k t imádság, ib re t
C j j f példa, i r z j , j . becsület, i z z e t Z j f tisztelet, ié r e t Z jJ íc· élve­
zet, i f r i t
szellem, ila v e
függelék, ille t
betegség,
Hm
tudomány, in a d akt dacz stb., i d r ( i d i r ) i l l ó olaj, vö.
i d r i s a h geránium,i l a
j orvosság.

195

Hosszú magánhangzó rövidült meg a következő szókban :
ficzkó (oylan , illetve o la n h.), a jo l ugyan ficzkó (e j o yu l ill.
öl h.), u la k (o yla k , illetve ó la k h.) gödölye.

u la n
ej

Jegyzet. Idegen szók. A török nyelvben levő idegen (arab,
perzsa és európai) szókon a következő hangtani sajátságokat
látjuk :

1. A hangzóilleszkedés törvényénél fogva, a török hang­
rend törvényeihez illeszkednek a megtörökösödött idegen szók.
Illeszkedés az első szótagban: s e d e f (sadet) gyöngyház, s a r a j
(seraj) palota, s e jis (sais) istálló szolga, z a m p a r a (zen-pare) lator,
p a h a (beha) ár, b a h a r (behar) tavasz, h e r i f (harif) ficzkó, hekim
(hâkim) orvos, z a m a n (zeman) idő, n a m a z (nemaz) imádság, h a v a
(heva) levegő, m e n d il (mandil) keszkenő, m eh kem e (mahkeme)
törvényszék, Ö m er (Ömer h.), köse (p. guse) szeglet, tü n e l (tünel
h.) alagút, d ü z in e (düzine h.) tuczat, f a k a t (fekat h.) csakhogy,
m a jd a n (mejdan) tér, p e j g i r (bargir) ló, sa ry o s (ser-/os) részeg. —
A második szótagban: u m u d (umid) remény, m e zer (mezar)
temető, f e n e r (fenar) lámpa, a v r a d (avret) feleség, r ü z g e r (rüzgjar)
szél, sej m en (sekban) hóhér, f e r e f e (ferağe) női felöltő, hem en (heman)
legott, a d a m (adem) ember, p a c a (pace) láb, csont, p a r c a (parce)
darab, p a r a (pare) rész, z e jtin (zejtun) olajbogyó, h a fta (hafte),
hét, te b eşir (tebasir) kréta, kem ence (kemanée) hegedű, a s ta r
(aster) csillag, m a sa (mase) harapófogó, k a la b a lık (galebelik)
sokaság, keten (ketan) len, e n te ri (entari) női köpönyeg.
A harmadik szótagban : bedesten (bedestan) régiségtár, m erd ü ven (nerduban) létra, c a lp a r a (carpare) csörgettyű, besm ele (bis­
millah) Isten nevében, d e jir m e n (dejirman) malom stb.
Az arab M-nak ü -s kiejtése szintén illeszkedésen alapszik,
pl. m ü ş ir (musir) tábornok, m ü rek k eb (murekkeb) ténta, m ü b a rek
(mübarek) áldott, m ü n a sib (munasib) alkalmas, m ü d e r r is (müder­
ris) tanár, m ü h im (mühim) fontos, m ü e zz in (müezzin, vulg. mejzin)
ezán olvasó, a le jk ü m (alejkum) veletek. — Illeszkedéssel együtt
összevonások : h a r ta (harita) kártya, mappa, h a zn a (hazine) kincs,
k a lf a (xalife) segéd, z a h r a (zahire) eleség, s a f k a t (sefakat) könyörületesség, sa m d a n (sema-dan) gyergyatartó, ta k ja (takije) hálósapka, a jn a (ajine) tükör. Y ö . p iş m a n (pesiman) megbánás, z e r e (zira
és z ir e útján) mert. — Török eredetű, főleg összetétel útján alakult
szók is illeszkedhetnek. Ilyen bu g ü n ma h. b ü jü n (bügün), böjle
így (b u -ile h.). sö jle emígy (su -ile h.), a jo l ficzkó (ej o y u l h.), je n g e c
rák (ja n gec h.).
2. Több mássalhangzó összetalálkozásán úgy segít a nyelvhasználat, hogy magánhangzót ejt közöttük. — Az első szótag­
ban : P ilevn e (Plevne) Plevna, s ip a h i (spahi) lovas, K i r i m (Krím),
13*

196
tir e m p e t (trempet) trombita, t ır a ş (tras) borotválás. — Az -st, -sk ,
-sp hangcsoporton kezdődő szók elé i magánhangzó járul, pl.
is ta s ijo n (fr. stasijon) állomás, is p ir to (spirto) gyufa, isk e le (ol. scala)
kikötő, is ta v r o s (gör. stavros) kereszt, is t a tis ti k (fr. statistik) statisz­
tika, is t r id ja (gör. stridja) osztriga, isk e m le (gör. skamni) zsámoly,
is ta k o z rák. — Ingadozó kiejtés: S ta m b u l és Ista m b u l. — A máso­
dik szótagban: sa h a n (sahn) tál, s ü k iir (sükr) köszönet, se k il
(seki) alak, ö m ü r (ömr) élet, m e jit (mejt) halott, sa b u r (sabr)
türelem, a ld l (aki) ész, a s il (asl) eredet, e m ir (emr) parancs,
h a p is (habs) fogság, n a k is (naks) festmény, v a k it (vakt) idő,
İ n g iliz (ingliz) angol, z i l i r (zikr) imádság, in t i r i k a (intrika) ármány,
iz in (izn) engedély, is im (ism) név, r e s im (resm) kép, re h in (rehn)
zálog, z ü l ü f (zülf) hajfürt, z e h ir (zehr) méreg, s a ti r (satr) sor,
f i k i r (fikr) gondolat, k is im (kism) rész, m ü h ü r (mühr) pecsét,
j e v i z (|evz) dió, r a k a m (rakm) szám stb. — A török nyelv

ezen sajátossága itt-ott még török eredetű szókon is érvényesül,
pl. b e n iz (benz) arcz, b ır a k m a k (brakmak) hagyni.
3.
A török nyelvben r hangon kezdődő eredeti szó nincs.
Az ilyen hangon kezdődő szók elébe, melyek átvétel útján ke­
rültek a törökbe, a szó hangrendjéhez illő magánhangzó kerül,
pl. u ru b a (ruba) ruha, u r u s (rus) orosz, u ru m (rum) görög, ír á s t
(rast) találkozás, e r işte (p. riste) metélt, u r u s p u (p. rûspî) szajha,
l r e f i b (Reğeb személynév), ü r ü z g j a r (rüzgjar) szél. Ugyanez a
jelenség mutatkozik egy-két l hangon kezdődő szón is, pl. ilim a n
(liman) kikötő, íla z b n (lazim) szükséges.
2. M á s s a l h a n g z ó k .

A mi ábécze rendünk szerint a következő mássalhangzók
vannak a török nyelvben:
b
W
_) pl. baba apa, b ıç a k kés, bu ez,
cs

r

pl.

cok

d

Z

pl.

da rı

pl.

fiivan

f

pl.

fen a

9

pl.

g u ru s

ds

y
h

t

sok,

coha

dara,
ifjú,
rossz,

h a n çer

fib

sereg,

c e ri

bolond,

d e li

teve,

d ev e

zseb,

fe rm a n

piaszter,

pl. αγα gazda,
pl

csuha,

gül

za^ ar

handsár,

fermán,

f ıs tık

pisztácz,

rózsa,

agár,
h a ra m i

ba^a

béka,

haramia,

197
j
k

3 íJ

J

l
7)1

f

n

pl.

je m is

gyümölcs,

pl.

k a f ta n

kaftán,

pl.

le v e n d

levente,

pl.

m in a re

pl.

nar

u

pl.

p id e

r

J
A
lT

pl.

ra m a za n

pl.

sa k a l

sz

pl.

t

pite,

t

Zj b

pl.

ta b u r

V

J

pl.

v e z ir

t pl.

z
zs

A

pl.

sa p k a

tábor,
vezér,

néne,

tekn e

ruha,

ru b a

sapka,

saraj

szeráj,

teknő,

vu rm a k

zubbony,

z ib ln

ío r n a l

n in e

ramazân,

szakái,

sa k a l

mecset,

pénz,

pa ra

sakál,

íj,

ajk,

m e s é id

gránátalma,

P

s

leb

ja j

kapu,

kapu

torony,

gyűrű,

jiiz ü k

zo r

verni,
erőszak,

újság.

Táblázatba összefoglalva, a következőkép csoportosulnak :
Kemény hangok
Torokh.

k

h, χ

Lágy hangok

9

Ί

Orr­
hangok

Folyé­
kony
hangok

n*

İ

Inyh.
Fogh.
Ajakh.

I

c

s

?

Z

t

s

d

z

n

p

f

b

V

m

h

r

|explosiv spiráns explosiv spiráns
* A gutturális w, mely a török k e f -fel jj van jelölve, a mai török ki­
ejtésben ismeretlen és csak a kisázsiai dialektusokban hallható.

198

Ha az összeállítást e táblázatbeli hangokkal összehason­
lítjuk, mindenekelőtt az tűnik ki, hogy egyes esetekben több
arab jel egy és ugyanazon hangot jelöl. Az s z és h hangokra
például három, a z hangra négy, a t , k , g , n és j hangokra
pedig két-két megjelölés van. Az s z megjelölésére szolgál a szín , sze
és s z á d ; a h -ra a ha, he és k h a \ a z hangra a ze , z a l, z a d és z a ;
a í-re a te és ta ; a k -ra k a f és k e f, a g -re g a in és k e f, az w-re
a n u n és k e f , a j -re pedig a j e és k ef. — Viszont arra is van
példánk, hogy egyazon arab jel több hangot jelöl. így jelölheti
a k e f a k , g , v, n és j hangot, a g a in pedig a g , k, y, v és h
hangokat. Ennek igazolására szolgáljon a következő kimutatás.
&-nak hangzik a kef a következőkben: köpek Ü> kutya,
kopasz, k ü re k
lapát, kesm ek .Π,
vágni,' keci
kecske, k e d i ^ j T macska, k ir p ik f i ' f ' szempilla, k e k lik ÜJbCT" fo­
kel f f '

goly,

kelebek d Á J f'

pillangó,

kicsoda, k e n d i
haragudni, k ö j ^ < f falu,

k im ç f f

kül f Ç

maga,
k is i

hamu,

köpük f f

csont,
hah.k ü s m e k ti , ,jC

k em ik

személy.

gf-nek hangzik: g ib i
képp, g itm e k
m e n n i . gelm ek
vÜJf'jönni, g e tirm e k f J l ' ^ f ' h o z n i , g e ç m e k f X ^ f ' á t h a l a d n i , g e r i ^cfÇ
vissza, g erek j f Ç kell, g ir m e k
bemenni, g e zm e k
sétálni,
menyasszony, g ö m ü ş J - <T ezüst, a em i
hajó, g ö m m ek
temetni, g en is J p f T széles, g ü tm e k d X d i f ' legelni, g ü c
bajos, göçm ek d X ^ - ' f költözködni,yim
n w p ,g ö rm e k Ü«jjf"nézni.

g e lin

»ί,-nek hangzik: só n
vég, b in Ü j ezer, b a n a bC nekem,
s a n a b d neked, dón
fagy, a n la m a k
érteni, j e n i
új, je n m e k dX+SZ győzni, g ö n ü l J f d szív, d e n iz jTs tenger,
ense d ' í tarkó, en li ıj'f széles, ön £|jl előrész, ben z f Z
arcz, ta n r ı g < Z isten, cene é Z ^ áll, d in m e k d X S z megszűnni,
s in ir j Z - ideg, sin ek Ü 5d légy, a n ır m a k d X * f I ordítani, a n m a k
j d í említeni. — Ide tartoznak úgy a személy, mint az igeragozás
2 -ik személyének a jelei, pl. b a b a -n fjlA atyád, sin Ü - vagy,
ja z a r - s í n írsz Ü~ojl ; többes : b a b a -m z -jZ X atyátok, s i n i z -jZ ~.

199

vagytok, j a z a r - s ı n ı z irtok jSC-jljt · Az igék 2-ik személyét az
újabb török ortográfia
helyett fonétikusan y _ -n ek írja.
J e g y z e t. E kef, melyet perzsa kefnek is neveznek, európai
átírásban »-nek jelöltetett és eredeti kiejtése ng volt.

y'-nek hangzik: bej
bej, e jlen mulatni, ejer
ha,
jijid
legény, lije n • J f j abrosz, e j r i ^cjC\ görbe, j i r m i
( jiji r m i b.)
húsz, ijn e S \ t ű , ö j ü t z s f j ] tanács, ö jre n _j| tanulni, bejenkedvelni, b ü jü
varázs, j i j e r
máj,
cijn e - 4 <Z->- rágni, ő ij
nyers, d e j é - j j T z változni, d e jil
j T s nem, d ejn e k jJ f T z bot, d ü jm e
gomb, d ü jü n
lagzi,
s e jir tfutni, sa jtit
nyírfa, g ö js j f i Ş ' kebel stb.
Ej eredetileg jr-nek hangzott, a mit egyes szóknak mindkét
féle kiejtése is bizonyít, pl. d ije r és d i g e r m k s ja j ir d é s s a g ir d ta n ítv k n y jin e
és giné ismét, j i j e r és j i g e r máj. | A dom uz j f f y (disznó), kom su^
(szomszéd), sam sun szelindek
szók m-je n helyett való.
J e g y z e t.

t’-nek hangzik : 1 ) a k e f : ü v e j ^ j \ mostoha, d ö v ü sverekedni, g ü v e r jin
galamb, cm endere
j | fut­
kos bot, ü velik dJjifjl lepke, d ö vütni, sövszidni;
2 ) a g a in : ov-, ovuş- o vu n J i i - j l y-yI dörzsölni, dörzsölódni, ok la va
henger, k a v u k
süveg, k iv lljl m (^JUí
szikra, kova
akó, kovkergetni, tu v u lg a
sisak,
so vu k j j f y a hideg.
A k e f- nek ezen ötféle kiejtésén kívül, előfordul még, főleg
arab és perzsa eredetű szókban a k e f és e l i f
hangnak k ja - s
kiejtése is, pl. k jd m il
tökéletes, k jâ tib
íródeák, k j d r f f
haszon, k j a f i d (k jd d )
papiros, k ja fir
hitetlen (pogány),
k jd fi
*
elég, b e k ja r
nőtlen, n ik ja h
házasság. —
E k ja - s hangcsoport a török élő kiejtésben igen sokszor &e-nek
hangzik, pl. keske (k ja s k i ) bár, k eh ru b a (k ja h ru b a ) borostyán,
k erva n (k ja r v a n ) karaván, k erh a n e (k ja rh a n é ) gyár.
J e g y z e t. A k j néha g j -nek is hangzik, pl. g ju ja [
mintha,
gjah
majd, cingjane (vulg. çingene)
czigány.

j

200 —

E rendszertelenség okát ismét csak abban kell keresnünk,
hogy az arab írásjelek még a mássalhangzók tekintetében sem
alkalmasak a török hangok jelölésére. Elannyira, hogy egyes
arab hangokat, noha a jelölését átvette, a török hangszerv nem
is képes kiejteni. Ilyenek az arab s z e d é s g a in ^ hangok, melye­
ket a török egyszerűen s z és y-nek ejt, továbbá az a in s·, melyet
a törökben magánhangzónak ejtenek, holott az arabban egé­
szen más a kiejtésök és fonetikai értékük. Idők nyomán azon­
ban a török nyelv úgy segített ezen, hogy a különféle írásjelek
egy részét, a melyek erre a czélra alkalmasaknak bizonyultak,
a maga hangrendszeréhez illesztette és arra használta fel, hogy
az olvasást könnyebbé tegye. így azután az a nyelvszokás fej­
lődött ki, hogy a különféle mássalhangzók közül az egyiket
mélyhangú szókban, a másikat pedig magashangúakban hasz­
nálják. E megkülönböztetés azonban nem teljes és csak néhány
hangra, a k és g - re és az s z , t, h - ra szorítkozik. így például a
három-féle s z közül, míg a sze csakis arab eredetű szókban fordul
elő, addig a s z ín magashangú, a s z á d pedig mélyhangú szókban
használatos. Ép így vált szokásossá a magashangú szókban a te,
k e f és he, a mélyhangúakban pedig az ezeknek megfelelő ti,
k a f és ha. A g a in magashangú szókban k e f - nek, mélyhanguakban pedig y-nek felel meg. Példákban bemutatva:
1 . s z ín
2 . te

3.

kef

4.

he

δ.

kef

és

és
és

toll,

ta .tü j
k a f:k ö j

és k h a : hep
és

nyáj,

szá d : sü rü

^

g a in : g e şe

su

kő,

ta s J f f ,

falu,
mind,

kos,

kőé

h u rm a

éjszaka,

^ víz,

day

datolya,
hegy.

E megkülönböztetésnek megvan az a gyakorlati haszna,
hogy belőle a szók hangrendjére lehet következtetni, vagyis hogy
a magas-, illetve mélyhangú alapszókhoz, a magas- és mély­
hangokat jobban kifejező írásjelek írandók. E szabálylyá erősö­
dött nyelvszokás főleg több szótagból álló hangsorokban érvé-

201

nyesül, vagy ha a tőszóhoz képzők és ragok járulnak. — De
mindezek mellett is hiányos a török nyelv arabos átírása és
még a fentebbi esetekben sem mindig következetes. Ugy, hogy
a legtöbb esetben csakis a mondatbeli összefüggés és az érte­
lem alapján fejthető meg az arab jelekkel írt török szöveg
olvasása. Erre pedig csakis hosszas gyakorlat segíthet. Az olva­
sást különben még az ékezetek teljes hiánya is megnehezíti.
H a n g v á l to z á s o k .

1.
Az arab és perzsa eredetű y (k h a ) hang a törökben rend­
szerint á-nak hangzik, pl. a szó elején: h a n ım (y a n lm ) asszony,
hara:* (y a r a f) adó, hős ( y o s h.) boldog, h ır s ız (y i r s i z k.), h u rm a
(y u r m a h.) datolya, h am (χαηι h.) nyers, h â n e (ya n e h.) ház,
h a m e r (ya n ce r h.) handzsár, h a r d a l (χατάαΐ h.) mustár, h oros
(yo ro s h.) kakas, h a lt ( y a tt h.) írás, h a f if ( y a f i f h.) könnyű, h ó ja
( y o ja h.) mester, h aber (x a b er) hír, h a jr (x a jr ) nem; szóközépen:
a h d ( a y d ) szerződés, za h m e t ( z a y m e t) fáradság, b a h t ( b a y t) sze­
rencse, d u h u l (d u y u l h.) bemenet, d a h i ( d a y ı h.) is, m a h su s (m a y su s b.) sajátos, m u h b ir ( m u y b ir h.) híradó, m a h lu k fm a y lu k b.)
teremtmény, ja h o d (ja y o d ) vagy. — E szóközépi hang az utána
következő mássalhangzóba is olvadhat, mely esetben pótló-nyúj­
tás áll be, például r a m e t (ra y m e t) eső, z á m e t (za y m e t). * — Ugyan­
ilyen pótló-nyújtást okoz a szóközépi h beolvadása is, pl. k a r a ­
m an (kahraman) hős, p e liv a n (pehlivan) bajnok, M erned (Mehemed) stb.
Ez az idegen y sok török szóban k-v& változik, pl. k a lfa
kőműves legény — a. y a l if e (helyettes), k a d ın asszony — ar.
ya tu n , b á rm ik kereszt (kifeszítésre) — p. c a r m iy , k a f ta n kaf­
tán — per. y a f t a n , k o fa — öreg, nagy — y o ja , m a s k a r a maskura — a. m a s y a r a , m u tf a k konyha — a. m a tb a y
kum ­
b a ra bomba — y u m b a r a . , -L. c a r k forgás — p. c a r y vö. c a r k la forgásba hozni, n a r k taksa — a. n a r y ; n u sk a (m u ska) példány
— a. n u sya.
Ingadozó kiejtés: coha és co y a csuha, j o y s a és j oksa avagy,
jo y s u l és jo k s u l szegény, k a ca n és h a c a n mikor.
* A χ hang, mint a
járásokban hallható, pl. c o y

k

( k a f
(c o k )

)-nak a lágyulása csak a kisázsiai nyelv­
sok, b u c u y ( b u c u k ) fél.

202
2. A kemény hangok közül a mélyhangú k g - v é , illetve
γ-vé, a magashangú k j - \ é , a t pedig d - v é változik, ha a
továbbképzésben vagy ragozásban magánhangzó következik
utánok, pl. kon a k palota — k o n a -p a , b u d a k ág — b u d a ;-in , cok
sok — c o ; - u ,· a ja k láb — a j a j t ; börek rétes — b ö re j-i, b ü jü k
nagy — b ü jü j-ü , elek szita — e le je ; j o ; u r t savanyú tej —
jo ; u r d - a , z ü jü r t szegény — z ü jü r d - ü n , c a y ıltı mormolás — ca; i l d a - ; d ö r t négy -— d ö rd ü . — Ezek közül a k csak két magán­
hangzó közt, a t pedig r és l hangok után válik lágygyá. —
Két magárhangzó közt a t lágy lesz, pl. a n la -d - lr megértet
(anlat-), b ü jü -d -ü r - növeszt (büjüt-), u n u -d -u r felejt (unut-).
3. Illeszkedés, a) Kemény mássalhangzót követó' lágy han­
gok megkeményülnek, pl. k a lk -tl (k a lk -d i h.), g it- ti ( g it- d i h.),
la f -ta n (la f-d a n h.), ja p ti ( ja p - d l h.); továbbá k a c - ti (k a c -d i b.),
h a s-ta n (b a s -d a n h.), k u s-tu m (k u s -d u m h.), b a s -tir - (b a s-d ir h.),
z a p tije rendőr (z a b tije h.), ip ti d a kezdet ( ıb tid a h.), te sp ih olvasó
( teşbih lı.), is p a t bizonyíték (isb a t h.). — b) Az orrhangok illesz­
kednek a következő explosivákhoz: Istá m b ó l (Ista n b o l h.), pem be
(p en b e h.) rózsaszínű, z a m p a r a (z a n -p a r a h.) lator, jü m b ü s { jü n büs h.) gyülekezet. — c) A folyékony hangok közül az l hasonul
az M-hez, pl. o n -n a r azok (o n -la r helyett), b u n -n a r ezek (b u n -la r
h.), d in -n em ek figyelni (d in -lem e k h.), a n n a m tk megérteni (a n -la m á k h.), tü s s ü füstölő és j a s s l estidő, tü ts ü és j a t s i h.
4. Mássalhangzók torlódásán úgy segít a nyelv, hogy az
egyik mássalhangzót elhagyja, pl. te zg ja h műhely (d e stk ja h h.),
teskere irat (d e s tk ir e h.), sa lh a n e vágóhíd (sa lx -h a n e h ), k a ld ír emelkedni (k a lk d ır - h.), a sla n oroszlán (a r s la n h.), fa n e la (fla n ela
h.), f a to r a { f a k tú r a h.); b isej {b ir se j h.) valami, vagy pedig magán­
hangzót szúr a két mássalhangzó közé, pl. tir a é { tr a s h., 1 a
magánhangzó k nál).
5. Ha két magánhangzó kerül össze, a hiatus betöltésére
mássalhangzót szúr közbe. így a magánhangzón végződő név­
szóknál a dat. és acc. ragjai elé ; járul, pl. k a p u -j-a , cbe-j-e,
a n a -j- l, n in e j - i ; a 3-ik személy ragja elé s, pl. k a p u -s-u , a n a -s-l,
ölü -s-ü . n in e - s - i; a genitivus ragja elé pedig n, pl. k a p u -n -u n ,
a n a -n -in , b ü jü -n -ü n , m n e -n -in .
6 . Szótagok összevonására példák: n ic ü n miért (n e n ic ü n b.),
n e jle jim mit tegyek (n e e jle jim h.), n a s ll milyen (ne a s il h.), j i r m i húsz
( j i j i r m i h.), k a r d a s testvér {k a rın d a ş h.), fő m é rd bátor (fie a n -m c rd ).
ó la m (o la fim h.), g id e m {g id e jim h.), a jo l {ej-o-jid h.), p e k i {p e k é ji h.),
b ıld ır { b u j ı l - d î r h.). V. ö . j i k a - mosni (ia jk a - h.), h İ r s iz tolvaj (x a jir s lz h.).
7. Hangátvetés: á r v á t feleség {a v re t h.), s a u la r bugyogó
{ş a lv a r h.), eb zer kívülről {e zb er h.), ü r z ü g ja r szél (r ü z g ja r h.),

203
n a let (la n e t h.) átok, to rb a (to b ra h.) zsák, ip s id ( is p id h.) hajó
széle, b u lg u r (b u rg u l h.) dara, a m r u d (a r m u d h.) körte, ce jre k
(c a r -je k h.) negyed.

. Dissimilatio: b ila d e r testvér (b ir a d e r h,), c a lp a r a csör( c a r p a r e h.), k e h lib a r borostyán (k e h ru b a r h.), p e r n a l tölgyfa
(p e r n a r h.), nhcî szakács (a sc i h.); ze lb e r túlsúly (se rb e r h.), d ü lg e r
ács (d ü rg e r h.), s a f r a n j sakkjáték (sá trá n j h.), s in sile nemzetség
(silsile h.); a k ta r fűszerkereskedő (a tta r h.), ta n d ır lábkályha
(ten n u r h.), f i i j á n csésze ( f in ja n h.), p a t l î j a n aubergine (b â d in jâ n
h.), k e n d ir kender (k e n n ir h.).
8

gettyű

9. Az idegen szókban gyakran fordulnak elő olyan össze­
vonások, és hangelváltozások, melyek inkább elferdítéseknek
látszanak, pl. benefée (ibolya) h. m enekşe, m eşh u r (híres) h. m e n ­
s u r , ze b zev a t (zöldség) h. z e r z a v a t, n erd u b a n (lépcső) h. m e rd ü v e n ,
bökrek (vese) h, böbrek , b a r g ir (ló) h. p e j g i r , ra h a t-u l-h u lk u m (édes­
ség) h. ra h a t-lo k u m , a f e t- i j a n h. á f á j á n (esztelen) h. f a ^ f u r i h.
f á r f u r i (porczellán), te n s u j h. te n e ş ir , j a m e s u j (fehérnemű) h.
ö a m a slr, j i v a n m e r d (bátor) h. jö m e r d , is tih a (étvány) b. is ta h ,
a rije te n (kölcsön) h. e jr e ti , p en csem b e (csütörtök) h. p erşem b e
nyilván a ça rşa m b a (szerda) szó hatása folytán, fa rm a so n (szabadkőműves) a fra n c -m a ç o n h. Népetimológiai átváltozások: b a l je m e z
to p méz nem evő ágyú (kőszóró), az olasz p a lla e m e zzo átvé­
tele ; eleğim sa^m a v. ílg im -s a lg b n szivárvány, az arab a la im -i
sem a (az ég jele); Istá m b ó l h. az irodalmi Isla m b o l. A török
nyelvszokás az ily szabálytalanságokat, melyek leginkább a
népies kiejtésben fordulnak elő, g a la t- n a k nevezi.
Itt sorozzuk fel végre azokat az eseteket, a mikor a helyes­
írás nem felel meg az élő kiejtésnek. Ezek a következők :
1.
íz — ta d

A kiejtés d-jével szemben f-t mutat az arab írás :
hegy — ta y
d a ya rj l k iszák — t a y a r j i k
j i o , d a y m a k szétszórni — ta y m a k j , MU. d a ja n - támaszkodni
— tá já n d a lg a bullám — to lg a ‘ülUa, d a l- merülni — ta lJlk, d a m a r ér — tu m o r j i J ? , d a m la csepp — ta m la «Juli», d á n
szürkület— ta n
n a d a tinó — ta n a ^L, > d a r il- haragudni
— t a n i - bjlL, d a v r a n - készülődni — ta v r a n - 'ıljylL», d a v u l dob — ta v u l
d o y- szülni— to y d o k u z kilencz — to k u z j
dokunérinteni — toku n - >y^la, d o k u - szőni — to k u - β β , . d o la b szekrény —
tolab
d ő l- telni — to ld o la s- bolyongani — to lá s d o m u z disznó — to m u z ' f β>> dón - fagyni — tó n - \β > ,
j b , day

dad

204

özvegy — tú l
d u m á n köd —
tu m a n
d u r- állani -— tu rd i z térd — t í z -j, d ış a r ı
kunt — tis a r i
d e m ir vas — te m ir ( tim u r )
d iz g in zabola
— tiz g in
d ik e n tövis — tik e n
d a m g a bélyeg— ta m g a
^ y , k a d a i f s ü te m é n y — k a t a i f
k a d if e selyem — k a tif e a;.U .
d u j-

sejteni — tu j-

dúl

Ezzel szemben t-vel ejtett szóknak d felel meg az írásban:
szabó — d e r z i
te rsa n e arsenal — d a r -s e n a , fc.-o^Z) te sti
korsó — d e s ti
te lla l ügynök — d e lla l JV> ta b a k tímár — a.
debbag
tiilb e n d turbán — a. d ü lb e n d χ la, te lla k fürdőszolga
— d e lla k JX)> te jz e nagynéne — d a jz e χ,Ι^, ta n e darab — d a n e *,1^,
ta r é in fahéj —d a r c ın jo - jb , te ste re fűrész— d e ste re e^"_o, te zg ja h mfihelv—d esta a h
testem ü l kendő—d e s tm a l,\\,
te sti korsó —
d e s ti
stb. | Ingadozó kiejtést m utat: te fle r és d e fte r füzet.
te r z i

Jegyzet. A

kadın

(asszony) szó régibb

xatu n-üdt

való.

2. A kiejtésűjével szemben δ-t m u ta t:ű /^ r ló— b a r g ir j T f l ,
(határozói igenév képzője) -ub, -üb
p a h a lı drága — baha
p a tla y a n aubergine — b a d in y a n f f ^ ^ p i r z o l a s ü l t h ú s — b r i z o l a ' j j j y ,
p e k s e m it perecz— b ek sim a t
. C Tp a h a érték — ba h a { y ,p u s e c s ő k —
buse 4^ y. p o y a c a sütemény — b o ya c a
m a ş r a p a edény —
m a sr a b a
p o jr a z északi szél — b o jr a z f j j , P a r a s a m Szíria
— B e r r es-sam ^LAJL· p a z v e n d karkötő — b a zu v e n d χ _jj(, p r a n g a
gálya — ol. b ra n ça \z ,\j< y ü p p e köpeny — y ü b b e
stb. | Ingadozó
kiejtést mutatnak: b tn a r és p ın a r kút, b ic a k és p ic a k kés, cabu k
és öa p u k gyors, b iz e lja és p iz e lja borsó, b a sm a k és p a s in a k czipő,
b a stırm a és p a s tır m a füstölt hús, bú s és p u s köd, b ir la n ta és
p ır la n ta drágakő, b a s a r és p a z a r vásár.
u p -ü p

3. A kiejtés ójának g ^ felel meg: k o u g a veszekedés —
(g a v g a ) V f l , k o n y e bimbó — g o n y e
k a jb elveszés — g a ib
____ k a la b a lık sokaság — g a l e b e l i k j j j ^ , k a lb u r szita — g a lb u r j f l í ,
k u r a b ije sütemény — g u r a k ije
k ı l ı f tartó, hüvely — g i l a f

gouga

205

kém — g a m m a z 3 ^ ., k a za b harag — g a ze b
k a lju n hadihajó — ol. galeone. — Ellenben a kiejtés y-jének k
felel meg: m a n g a l serpenyő-kályha — m a n k a l Jlíi., m an g'ir réz­
pénz — m a n k lr
. | Ingadozó kiejtést mutatnak : k u ru s és
g u r u s piaszter, k a jta n és g a jta n zsinór, k a z e ta és g a z e ta újság,
k a lo s és g a lo s sárczipő. —- Ugyancsak a &-val szemben t- 1 m utat:
ekm ek kenyér— etm ek
-.1, p a tis k a batisz — b a tis ta . | Ingadozó
kiejtésiiek: p e k m e z és p e tm e z gyümölcsíz, b a jk a i és b a jta l teher­
hordó állat. Barb. — V. ö. tekm e rúgás — tepm e Λι
J » ( jí.,k a m a z

v

4. A kiejtés /w-, illetve v- és /-jével szemben b- 1 mutat az
írás;a) n a m z ér —n a b z j r , sejm en kutyaőrző — sek b a n ^LsC-, *ml*k
heréit állat— Ibiik j j , l , m en ek şe (m en efse) ibolya — b en efse ^
V. ö. behane ürügy, vulg. m a h a n e | b) m e rd ü v e n lépcső — n erd u ban
·,, bah cu van kertész — bahceban ^ « o ^ . s a j v a n nyitott sátor —
sa jeb a n ,
fierceve keret — carcöbe
zh x in a burok— zib a n e
* * \f p a jv c n d béklyó— p a jb e n d j&.A, s a r v a n tevehajcsár — sa v b a n
• v
V. ö. v e f a t halál, vulg. m e fa t. | c) szóvégén: c a r s a f ágy­
takaró— őarseb
h o s a f szirup—- x o sab
c e rg e f
piezkos víz— cerk a b
s e d e f gyógyító fű — sed a b , ,VJl—
, ten ef
kötél — tenab
; szóközépen : z e n je f i l gyömbér — z e n je b il
L z f fj · V. ö. p i l á f (p ila v h.) rizsétel, p e s r e f (p eşre v h.) zene­
megnyitó, n ű s fa k (m is v a k h.) fogkefe, r ü s fe t (r ü ş v e t h.) ajándék.
Viszont a kiejtés δ-jének irodalmi v felel meg: esbab ruha —
esvab
k isb et öltözet — k is v e t
5. A kiejtés I-jének r, illetve n felel meg, pl. s e lv i cziprusfa — s e r v i
j i l i d (a. j i r i d ) lándsa, g ü les- ( g ü r e s - ) , vias­
kodni, m elhem flastrom — m e rh e m , c a lp a re csörgettyű — c a r p a re
ejLyUa-, a m e lik a n (b e z i) amerikai vászon, p a t l i j a n aubergine —
b a d in ja n
f e r m e n e ruhaféle a. f e n n ele, fin f a n és f i i j á n findzsa.
V

V

6.

Az írás 2 -je (z a l) az élő kiejtésben hol ri-nek, hol 2 -nek
hangzik, pl. h iz m e t szolgálat—
gyógyító-fű— ,_j l ,

206

régiségek vásárja — (jt-jljp h id r e liz tavasz első napja
— χ ϊζ ίν l l j a s ^ _ U 1 b a d i bíró —
v. ö. k a za sk e r (kaziasker) hadbíró, j a d l boszorkány jiU ; ingadozó kiejtés: s a d lik és
s a z llk öröm j l j l i . — Viszont a kiejtés s-jének az írásban z felel
meg, pl. so k a k utcza — ar. zo k a k , sa p k m szigony — ar. za b k in .
Ellenben : h o ro z kakas — b o ro s z a n a t mesterség — se n d t, z a r z a v a t
zöldség — p. se b ze v a t , z c b il kűt, ivóhely — sebil.
A kiejtés c-jénekj felel meg, pl. le h iz hozomány— j e h i z
h allal· gyapjúnyíró — h a l l a j
c if t pár — j ü f t
cengel horog
—j e n g e l J5o>-, ç a p a r gőgös— j a b a r
la m a s ir fehérnemű— p.
j a m e s ü r , lilin g e r lakatos — p. j i l á n g e r . — Ugyancsak a c-nek, illetve
j-nek s felel meg, pl. lo r b a leves — so rb a
l e p i j bárány —
le p is *
s ü t l a j tejes étel — s ü tlü a s , j a s i d ( ja s u s ) kém — s a s i d ,
m a r j á l pipaszár — m a r p u s
p a p a i papucs — p. p a p u s ,
la k a to s kőszóró ágyú — sa k a lo s, | Ingadozók : la p r a k és s d b r a k ,
c a jk a és sa jk a .
Az idegen e z és g y a törökben c, illetve j-nek hangzik,
pl. m a j a r magyar, nem ce német (n em eze h. ) , j i y a r a szivar (c zig a ra
h.), c á r (czar), l a r i l e (czaricze), la r e v ic (czarevics), k a n le la r ija
(kanczellarija).
7. Az arab eredetű szók kettős mássalhangzója az élő ki­
ejtésben megrövidült, pl. h a m a m fürdő {h a m m a m h.), h a m a l hor­
dár (h a m m a l h.), sa k a vízhordó (sa k k a h.), s a r a f pénzváltó (s a r r a f
h.), k a m a z kém {g a m m a z h.), k u sab mészáros {k a ssa b h.), sa m u r
ezoboly (s a m m u r h.), ta b a k tímár (d eb b a g h.), k a v a s fegyveres
szolga (k a v v a s h ).
8. A szó elejére a következő esetekben járulnak mással­
hangzók : 1) p. i m d i (tehát) mellett h im d i, u n n a b (zizyphum) m.
h u n n ab , elbette (mindenesetre) m. h elbette, ö r g ü l (púp) m. h örgü ç,
a p a z (marok) m. h a p a z ; 2) j p. e s ir (fogoly) m. j e s i r ; a szó végé­
hez : f e h r is t jegyzék {fih ris h.); elenyészik a kezdő mássalhangzó:
v o lta (hajófordulás) m. o lta , v. ö. v u r m a k és u r m a k (verni); a szó­
végi: u s ta (mester) u s ta d h.
b ed esta n

207

Hangsúly.
A török hangsúly kérdése még nincs eléggé kifejtve a
tudományos irodalomban. Általánosságban csak annyit tudunk,
hogy a török nyelvek hangsúlya rendszerint az utolsó szótago­
kon van. Ennek ellenében szintén bebizonyitottnak látszik, hogy
a szótagok egy bizonyos összeségén, mondjuk szólamon,* kétféle
hangsúly észlelhető. Egy e rő sség i hangsúly és egy m a g a ss á g i.
Az erő sség i hangsúly kivétel nélkül a szó első tagjára esik, míg
a m agassági· rendszerint a szó végső tagjainak valamelyikére.
A hogyan jobban hangzik a sor, vagy a hogy bizonyos értelem­
nek a kiemelése kívánja. És épp azért vajmi nehéz ez utóbbi
hangsúlyt, kivételt nem ismerő szabályokba beleilleszteni. A hang­
súly rendszerint úgy helyezkedik el, hogy a többtagú szó vagy
szólam bizonyos ritmikus csoportokba illeszkedjék. Főleg abból
a czélból, hogy a hosszú szavak egyhangúságán enyhítsen. Pél­
dák : ta s ll köves, h a s la r madarak, k e s ti vágta, se n d e n tőled,
g ü z e lje szépecskén, ja z llm V s íratott, b e j-o jlu bej fia. Elhelyezkedhetik azonban úgy is, a hogy az értelem határozó jelentősége
megkívánja, pl. y a p m a ne tégy —j a p m a tevés, Icacma ne fuss —
k'acma futás, g elm e ne jö jj— g'elrrie jövés; g id e m e m nem mehe­
te k — g id e m e m nem tudok menni, gelem em nem jöhetek— g ele­
m em nem tudok jönni stb.**
Az idetartozó jelenségek terén észlelhető szabályokat a
következőkben csoportosítom.
1.
A következő szóelemek (enclyticák) a szó végén mindig
hangsúlytalanok:
a)
A -d a , - d e ,is‘ jelentéssel, pl. o -d a az is, s u -d a ez is,
ben -de én is, ev-de k ö j-d e a ház is a falu is, b iz -d e mi is. —
Ellenben a ,hol£ kérdésre felelő - d a , - d e rag hangsúlyos, pl.
evde a házban, d o la b d a a szekrényben, b en de nálam, s iz d e nála­
tok, d e n iz d e a tengerben stb.
* Szólamnak nevezzük azt a szócsoportot, mely a mondatban egy
szóvá olvad össze, pl. a magyar é n i s , n e t e d d m e g ; a török b u g ü n , i s t e
g e l d i stb.
** Az erősségi hangsúlyt csak ott fogjuk megjelölni, a hol másféle
hangsúly nincsen.

208

b) A -dir segédige és hangrendi változatai, pl. o -d u r ő
éhes, g e n c - d ir ő ifjú, p e d e r im - d ir ez az atyám, b izd e d i r nálunk van, s e h ir d e n -d ir a városból van (való), ya st'a -d ir
beteg stb.
c) A -mi kérdó'szócska, pl. b en -m i én-e? d ejil-rn i nemde?
k iz - m i g e ld i , o^ lan -m l a lány jött-e, a fiú-e? g ö rd ü n -m ü láttad-e?
g itti- m i elment-e? ö jle -m i úgy-e ? g ö r d ü le r -m i látták-e? stb.
d) a - k i szócska ,hogy‘ jelentésben, pl. sö jlé -k i mondd
hogy, b a k tim -k i láttam hogy, s ö jle d i-k i azt mondta, hogy stb.
d) A - s e mint a föltételes kifejezője, pl. g id e rse ha megy,
g e lir s e ha jön, s ö jle d i-se ha megmondta, j a p a j a k - s a ha meg fogja
tenni, f o k -s a avagy stb.
f) a határozó - c e , - j e és változatai, pl. tü rk c e törökül,
b i z j e szerintünk, it-c e kutyamódra. — Ha azonban e képző comparativust fejez ki, akkor hangsúlyos, pl. se n d e n g ü z e l-fe d i r
náladnál szebb, o n d a n e j i j e d i r amannál jobb, u za k ç a d i r távo­
labbra van stb.
2. A két tagból álló névszóknál és főnévi igeneveknél a
magassági hangsúly rendszerint a második szótagon van, pl.
u s a k szolga, k o n a k palota, c a ta l villa, b ie a k kés, g ü ze l szép^ o r ­
g u n fáradt, j a z l írás, g elm ek jönni, k o sm á k futni, jü z m e k úszni,
varrnak haladni stb.
Kivételek egyes határozó szók, melyeknek csak az első
tagján van hangsúly, pl. b elk i talán, im d i tehát, s im d i most,
a n ja k csak, so n ra után, d e m in az imént, n e rd e hol, o r d a ott,
b u r d a itt, ó n j a szerinte, b u n je ennyi, k a n ı hol, h a n g i melyik,
n ic ü n miért.
3. A háromtagú névszóknál a magassági hangsúly rend­
szerint az utolsó szótagon van, pl. ö r iim jé k , köseği, a rm a d á n ,
b ile z ik , k ır la n g ıç , ju m u s a k , j u m u r j a k , j u v a r l a k , k a r is ik , b ilm e je ,
ü z e r e , k a jd ir a k , sa k sa ğ a n , c in g ir d k , k a n l i j a stb.
4. Idegen eredetű szók rendszerint az első és néha a máso­
dik szótagon hangsúlyosak, pl. soba kályha, k a n to ének, m a n to
köpenyeg, z ir a mert, gerçek való, b a r i legalább, m u şm u la noszpolya, k a jn a n a anyós, p a ta te s burgonya, to m a te s paradicsom, kon d u r a czipő, s a la ta saláta; işk e m b e paczal, tu lu m b a szivattyú.
Egyébként az eredetű hangsúlyt tartják meg.
az,

a j-d ir

209

5. H an gsú ly a név- és szem élyragozásban.

a) A név- és személyragok hangsúlyosak, pl.

ev in , eve, évi,

evdé, evden , e v le r ; k ö jü n , k ö jü , köjde, kö jd en , k ő je ; k e d in in , k e d ije ,
k e d iji, k e d ile r ;

a r a b a n ın ,

a r a b a ja ,

a r a b a ji,

arabada,

a ra b a d a n .

— Ha a személyragokat névragok követik, akkor a hangsúly az
utóbbin van, pl. ev im in , e v im e , e v im i, e v im d e , e v im d e n ; p e d e r in in ,
p e d e r in d e , p e d e r in d e n ; b a b a m ızın , b a b a m ız a , b a b a m ız ı; v a lid e n iz in ,
v a lid e n ize , v a l id e n iz i ;

b ejim ,

b e jin ,

b eji,

b e jim iz, b ejin iz, b e jle r i;

stb.
b) az önállóan használt személyragok hangsúlytalanok, pl.
x a s ta -fim beteg vagyok, b ü jü k -sü n nagy vagy, e j n e b i - d i r ide­
gen, z e n g in -iz gazdagok vagyunk, f u k a r a - s i n i z szegények vagy­
tok, a 3-ik személyben azonban c o ju k - d ir le r ó'k gyermekek.
c) A többesképző -la r , -le r hangsúlyos, pl. evler házak,
a r a b a la r kocsik, p a ş a la r pasák, tü r k le r törökök stb. — A többes
képzővel összekötött személyragos alakoknál a hangsúlyozás két­
féle. Vagy a többest hangsúlyozzuk, vagy a személyragokat, a
szerint, hogy melyiket akarjuk értelmileg is kiemelni, pl. e v le rim és
evlerim házaim, c o j u k la r in és c o ju k la r ín gyermekeid, k ı z l a n és k ız ­
la r ı lányai. Ha utánok névragok következnek, akkor a hangsúly
e ragokra száll, pl. ev le rim in , ev le rim e , e v le rim i, ev le rim d e , evle­
k a r d a s ım , k a r d a s ın , k a r d a s i

r im d e n ; c o ju k la r în ın , ç o c u k la r ın d a n ; k ita b la r ım lz in , k i t a b la r ım ız a ,

stb.
d) A birtokos személyragok hangsúlyosak, pl.
b izim , siz in , o n la r b ı vagy o n la rın .

k ita b la r ım ız ı, k ita b la r h n ız d a , k ita b la r im îz d a n
onun,

benim , senin ,

6. H angsúly az igeragozásban.

Az igeragozásnál és képzésnél előforduló hangsúlyozások
alig foglalhatók szabályokba. Minthogy a török hangsúly a szó
értelmét is határozza, gyakran előfordul, hogy egy és ugyanaz a
szó kétféleképp is hangsúlyozható. Aszerint, hogy a szó vagy a
szólam melyik részét akarja a beszélő különösebben kiemelni.
A főbb szabályok a következők :
a) A tartós jelenben a - jo r szótagon van a magassági
hangsúly, pl. g elijo ru m jövök, g elijo rsu n jössz, g e lijo r jön, g e lijo r u z jövünk, g e lijo rsu n u z jösztök, g e lijo r la r jönnek.
b) Az általános jelenben az -a r , -e r szótagon, pl. se ve rim
14

210

szeretek, seversin szeretsz, sever szeret, s e v e r iz szeretünk, se v e rsi­
n iz szerettek; ellenben a többes 3-ik személyben az utolsó szó­
tagon : severler szeretnek.
c) A határozott múltban az utolsó szótagon, pl. g e ld im jöt­
tem, g e ld in jöttél, g e ld i jött, g e ld ik jöttünk, g e ld in iz jöttetek, g e l­
d ile r jöttek. — A határozatlan múltban: g e lm işim , g e lm işsin , g el­
m iş , g e lm iş iz , g e lm iş s in iz , g e lm iş le r .
d) A jövó'időban a - j a k ( j e k ) képzőn, pl. a l a j â j ı m venni
fogok, a la j a k s i n venni fogsz, o l a j a k venni fog, a la já n jz venni
fogunk, a l a j a k s i n i z venni fogtok ; a többes 3-ik személyben :
a l a j a k l a r venni fognak.
e) A parancsolómódban a hangsúly a személyragokat meg­
előző szótagon van, pl. j a p l n tegyetek, g e lin jöjjetek, j a p i n i z tegye­
tek, g e lin iz jöjjetek; továbbá: g e lm e li-jim jönnöm kell, g elm eli-sin
jönnöd kell, g e lm e li-d ir jönnie kell, g e lm e li-jiz jönnünk kell, g el­
m e l i s i n i z jönnötök kell, g e lm e li-d ir le r jönniök kell.
f) Az óhajtó módban : se v e jim szeressek, sevesin szeress, seve
szeressen, sevelim szeressünk, se v e sin iz szeressetek, seveler szeres­
senek stb.
g) Tagadóigéknél a hangsúly a tagadó { - m a , - m e )
szócskát megelőző szótagon van pl. jâ p m a m nem teszek,
ja p m a z s in nem teszel, j a p m a z nem tesz, j â p m a j i z nem teszünk,
j a p m a z s in íz nem tesztek, de j a p m a z l a r nem tesznek ; se v m e d im
nem szerettem, sevm e d in nem szerettél, se v m e d i nem szeretett,
se v m e d ik nem szerettünk, se v m e d in iz nem szerettetek, de sevm e­
d ile r. — A harmadik személyben: ja p m a s ln ne tegyen, g itm esin
ne menjen. — Hangsúlyos a tagadó ige, ha a lehetőséget ki­
fejező -a, -e előzi meg és ha a tagadást akarja kiemelni, pl.
ja z a m d m , ja z a m a z s ln , j a z a m a z , j a z a m a j l z , ja z a m a z s in iz , de: j a z a m a z la r . Míg ha a lehetőséget emeli ki, akkor az -a, -e-n van a
hangsúly, pl. ja p a m a m , verem em , g id e m e z , j a p a m a j l z stb.
h) Az igeneveknél az utolsó szótagon, pl . j a p á n tevő, döven
verő, j a z l l a n írato tt; o k u ju p olvasván, g id ü p menvén; v u r a r a k
verve, g ezere k sétálva; s o r d u k ta kérdeztében, g itt ik te mentében;
e l u n j a lévén, v e r in je adásban; so lg u n hervadt, v u rg u n illetett,
d a lg ın elmélyedt; jü k s e k magas, ç ıp la k meztelen stb.

211
7. A t o v á b b k é p z e t t ig é k h a n g s ú ly a i.

Ha az igét többféle képző követi, akkor a hangsúly rend­
szerint az utolsó képzőn van. Kivételesek azok az esetek, a
mikor az értelem vagy különösebb kiemelés szempontjából, a
kiemelendő képzőre esik a hangsúly. így:
a) a tartós jelennel ellátott igék, pl. g e lijo r d u m , g e lijo r d u n , g e lijo r d u , g e lijo r d u k , g e lijo r d u n u z , g e l ijo r l a r d i; ja p ijo r m u s u m ,
ja p ijo r m u s s u n , ja p ij o r m u s , ja p ij o r m u s u z , j a p i j o vm u şsu n u z, j a p i j o r la rm ls. — Vagy ha a cselekvés befejezését megelőző képzőt akar­
juk kiemelni, akkor a hangsúlyozás a következő: g e lijo r d u m ,
g e lijo rd u n , g e lijo rd u , g e lijo r d u k , g e lijo r d u n u z , g e l ijo r d u la r ; j a p i ­
jo r m u s u m , ja p ijo r m u s s u n , ja p ij o r m u s , ja p ijo r m u s u z , ja p ijo r m u s su n u z, j a p i j o r m u şla r. Ez a szabály alkalmazható a rövidebb
jelennel összetett igékre is.
b) A múlt képzőivel ellátott igék, pl. g e lm iştim , g e lm iş tin ,
g e lm iş ti, g e lm iş tik , g e lm iş tin iz , g e lm iş tile r vagy g e lm iş id im , g e l­
m iş id in , g elm iş id i, g e lm iş id ik , g e lm iş id in iz , g e lm iş id ile r. —
A határozott múlttal összetéve, pl. g é ld id im , g e ld id in , g e ld id i,
g é ld id ik , g e ld id in iz , g é ld id ile r vagy g e ld im id i, g e ld in id i, g e ld i
id i, g e ld ik id i, g e ld in iz i d i , g e ld ile r i d i stb.
c) A jövőidő jelével ellátott igék, pl. j a p a j a k t í m , j a p t a j a k ­
im , j a p a j a k t í , j a p a j a k ü k , j a p a j a k t î m z , j a p a j a k tıla r vagy j a p a ­
j a k tin i, j a p a j a k t m , j a p a j a k t í , j a p a j a k t i k , j a p a j a k t i n i z , j a p a j a k tlla r . ■
— Ugyanígy történik a határozatlan múlt jelével ellátott
jövőidejű igék hangsúlyozása is, pl. j a p a j a k m i s i m és j a p a j a k m islm , j a p a j a k m l s s i n és j a p a j a k m is s in , j a p a j a k m i s és j a p a j a k m i s ,
j a p a j a k m l s l z és j a p a j a k m i s i z , ja p a j a k m i s s i m z és j a p a j a k m ış s ın ız ,
j a p a j a k m i s l a r és j a p a j a k m í s l a r .
d) Ugyanilyen módon ingadozik az összes továbbképzett
igék hangsúlyozása, pl. g e lm e lid im , g e lm e lid in , g e lm e lid i, g e lm e lid ik , g e lm e lid in iz, g e lm e lid ile r {gelm eli id im stb. helyett); épp úgy:
g elm eli im is im , gelm eli im is s in , g e lm e li im is stb., csakhogy ez
utóbbiban az első szó végső magánhangzója nem olvad egybe
az utána következő elem kezdő magánhangzójával.

14*

212 —

B)

A la k ta n .

I. Főnév.
1. A n é v e l ő . A török- nyelvben határozott névelő nincs.
A határozatlan névelőt a b ir J. (egv) számnév pótolja, mint a
magyarban. Példák : a) a d a m az ember, a r s la n az oroszlán ; k a p u
A lla h k a p u su az ajtó Isten ajtaja; k a r ta l sin e k o lm a z a sas légy
nem lehet; sa h ih d e n ev ve l a h ır a g ir m e a gazdánál elébb az
istállóba ne menj ; b a k k a l b ir m ü ş te r i ic ü n d ü k ja n a c m a z a
fűszeres egy vevőért boltot nem n y it; a r s la n p e n ç e s in d e n b elli
d i r az oroszlán a karmáról ismerhető meg (bizonyos); j a h i l He
k o n u ş a n j a h i l o lu r a tudatlannal beszélő tudatlan lesz; fil d iş in ­
d e n belli d ir az elefánt a fogáról ismerhető meg ; g ü l d e v şire n
d ik e n d e n k a ç m a z a rózsát gyűjtő a tövistől nem fut ; cesm eje
g id e n in te s tis i kirW ir a forráshoz menőnek a korsaja eltörik.
b) B i r f in ja n egy findsa, b ír b a lta egy balta, b ir k e r v a n egy
karaván; b ir fid a n d a b ite n e lm a n ın k a ç ı g ü n e s d e k a n g ö lg e d e egy
ágon növő almának nehánya napban, nehánya árnyékban ; ik i
j a n b a z b ir o r g a n d a o jn a m a z két kötéltánczos egy kötélen nem
tánczol; b ir ek m ek ic ü n f u r u n k lz m a z egy kenyérért kemencze
nem fűlik; b ir j i j i t k ır k f l l d a m e jd a n a g e lir egy legény (hős)
négy évben támad ; b ir g e m i d o n a n ır , b ir k ız d o n a n m a z egy
hajó felékesíthető, egy leány nem ékesíthető fe l; b ir k o z icü n
ta s a tılm a z egy dióért kő nem dobatik.
2. T ö b b e s s z á m , . A többesszám je le : -la r , -le r , mély­
hangú szókban -la r , magashangúakban -ler; arabos átírással J . Pél­
dák : p a b u j- la r papucsok, k o c -la r kosok, k iz - la r leányok ; j a n i s le r gyümölcsök, tek n e -ler teknők, g ü l-le r rózsák.
3. T á r g y . A tárgy kétféleképen jelölhető: határozatlanul
és határozottan. Ha a tárgy nincs meghatározva, a mit magyar­
ban névelő nélküli fordítással fejezünk ki, akkor változatlanul
marad a névszó nominativusi alakban. Példák: a ltu n p a s tu tm a z
az arany rozsdát nem fog; b in is i t b ir sö jle ezret hallj, egyet
mondj ; p e j n ir je je n su b u lu r sajtot evő vizet ta lá l; ta v u s
k a n a d a c tl a páva szárnyat nyitott (hajnalodik); b ű jü k lo k m a
je - d e b ű jü k só z sö jlem e nagy falatot egyél és nagy szót ne
szólj; do-;ru söz je m in iste m e z az egyenes szó esküt nem kíván;
a lm t s a n , sa tm a sa ri, k a p u n d a ise tu tm a s a n sárgát (szőkét,

213

vöröset) ne végy, sárgát ne árulj, ha az ajtódnál van is, sárgát
ne fogj meg; deve lcemik is te r , a rsla n s ım a n is te r a teve cson­
tot akar, az oroszlán szalmát akar (senki se éri be a sorsával);
b ír a ^ a j i k i tü r lü je m is ve rm e z egy fa kétféle gyümölcsöt nem
a d ; k o rk a k b a z ir g ja n n e k j d r ed e r ne z ija n a félénk kereskedő
se hasznot nem csinál se kárt.
Ha a tárgy határozott, tehát a magyarban névelős haszná­
lattal, "akkor a következőkép történik a tárgy jelölése:
a) Mássalhangzón végződő magashangú szóknál - i, -ü, mélyhangúaknál -I, -w hangokkal. Arabos átírással mindkét esetben
t j vagyis í, illetve j e . Példák: b e j-i a bejt, ö k ü z-ü az ökröt,
a r s la n -l az oroszlánt, koc-u a kost; j a l a n - l o ra n ile sö jle a hazug­
ságot mértékkel mondjad; k u r d k u r d -u je m e z farkas nem eszi
meg a farkast; a d a m a d a m ı b ir k e r re a ld a d ır az ember egyszer
csalja meg az embert; veren e li k e sm e zle r az adó kezet nem vág­
ják el; s a ir s a ir i v á z v â z î d in le m e z költő a költőt, papoló a
papolót nem hallgatja meg; ü zü m ü je, b a k in i s o rm a a szőlőt edd,
a kertjét ne kérdezd; ç ir k in d o s tu g ü ze l bil a rút barátot szép­
nek tudd; u ju r a r s la n i u ja n d ir m a az alvó oroszlánt ne ébreszd
fel; h er a te ş c i j i -p işirm ez minden tűz a nyerset nem főzi meg.
b) Magánhangzón végződő magashangú szóknál -ji, -jü , mélyhangúaknál pedig -fi, -ju szótagokkal. Arabos átírással mindkét
esetben J,. Példák : k e c i-ji a kecskét, ö lü -jü a halottat; a n a -jl
az anyát, k o c u -ju a kocsit; sa k a l k d d i- ji etm ez a szakái nem
teszi a bírót; esk i s ü p ü r g e ji d a m a a ta r l a r az ócska seprőt a
padlásra dobják; k ü r k lü jü -d e A lla h j a r a t t i p o s tlu ju - d a a bundást
is Isten teremtette, a bőröst is; içm ek iste je n , k a d e ji (k a d e h i h.) d o l­
d u rsu n az inni akaró a poharat töltse meg; j a l m ı z d a n a jî k u r d te z
j e r a magános tinót a farkas hamar megeszi; h e r d e liji tim a r-h a n e je
so k m a z la r minden bolondot az őrültek házába nem dugnak; d ir i
j e r je r , j e r d i r i j i j e r az eleven (élő) földet eszik, a föld az élőt
eszi; d is i-k u s j u v a j l ja p a r a nőstény madár csinálja a fészket.
c) Magashangú k (kef fj) a rá következő *, ü előtt f-vé
lágyul, pl. in ek (tehén) — in e j-i, b esik (bölcső) — b e s ij- i; kü cü k
(kicsiny) — k ü c ü j-ü ; u ju ja n k ö p e j-i u ja n d ir m a az alvó kutyát ne
ébreszd fel; e k m e ji j a l l n i z j e j e n , j ü k i i d is i ile k a l d l r l r a kenye­
ret egyedül evő a terhet a fogával emeli tel.

214

d)
Mélyhangű k (kaf J ) a rá következő i, u előtt γ-vé lágyul,
mely a népies kiejtésben alig hallható, pl. b a slık (fejrevaló) —
b a s l l p i , k a jlk (csónak) — k a j v p l ; cok (sok)— coy-u, c o ju k (gyer­
mek) — c o j u ^ - u ; s o n ra -k i c lk á n b o jn u z k u la p í geber a később
kijövő szarv a fület meghaladja.
A tárgy megjelölése épűgy mint a magyarban, mindig a
többesszám jele után történik. Péld. p a b u j - l a r - i (papucsokat),
te k n e -le r-i (teknőket).
Mint látjuk, a törökben is megvan a képzőknek és ragok­
nak olyan illeszkedése, mint a magyarban.
H a n g z ó ille s z k e d é s .

A h a n g zó illeszk e d é s tö rv én ye abból áll, hogy egy szóban
vagy csak magas-, vagy csak mélyhangok lehetnek és ugyan­
ezen szabály szerint illeszkednek a szótőhöz járuló képzők és
ragok is. A törökben ez a törvény még jobban ki van fejlődve,
mint a magyarban, a mennyiben a magánhangzók az ajakműkö­
dés szerint is illeszkednek és pedig olyformán, hogy a magasés mélyhangsorokon belül az ajakműködéssel képzett magán­
hangzók után szintén csak ajakműködéssel képzettek következ­
hetnek és viszont.
A magánhangzók táblázata a következő :
Ajakműködéssel
képzettek

Ajakműködés nélkül
képzettek

Mély hangok |

u

0

\

a

Magas hang.^

ü

ö

i

e

A képzők és ragok magánhangzói mindig csak a szó utolsó
szótagja szerint illeszkednek. Vannak két vagy több alakú ragok
és képzők. A két alakúak minden mélyhang után a —e, u — ü
hangsort mutatnak. Ezeknél minden mélyhang után a és m,
magashang után pedig e és ü következik. P l.:
k a l- a n ,

k a r-d a .

a d a m -d a n ,

b a s-a ,

ja p - u p

ver-en,

ev -d e,

b e j-d e n ,

tü j-e,

v e r-ü p .

215

A többalakú ragok és képzők a következőkép illeszkednek:
a után i
? után I
0 után u
m után u
e után i
1 után i
ö után ü
ü után ü

pl.
pl.
pl.
pl.
pl.
pl.
pl.
pl.

néz — b a k ís
tör — k ır ı k
hoz
jég — bozlu
h úrfúr — b u rg u
kés- vág — k e s k in
bicvág — b iç im
g ö rlát — g ö rü n g ü l- nevet — g ü lm ü ş
ba k -

tír -

tekintet
törött
jeges
fúró
éles
forma
látszik
nevetett.

Épp így történik az illeszkedés a már továbbképzett és
ragozott szóknál is, vagyis az új képzők és ragok a fentebbi
szabály szerint, mindig csak az utolsó szótaghoz alkalmazkodva
illeszkednek. P l.:
b a k ís
után b a tís - ll
tekintetű
k lr ik
után k l n k - l l k
széttört holmi
bozlu
után b o zlu -lu k jegesség
b u rg u
után b u rg u -su z fúró nélküli
keskin
után k e s k in -lik élesség
b ilim
után b ic im -s iz
formátlan
g ö rü n - után g ö rü n -m ü s látszott
g ü lm ü ş után g ü lm ü s -tü r nevetett.
J eg y ze t. Az idegen eredetű vegyeshangú szóknál mindig az
utolsó szótag az irányadó. Pl. b ir a d e r -le r , b e k ja r-d a n , ü lem -d e,
konsol-u, fen a r-a .

4. H e l y h a t á r o z ó r a g o k . A helyhatározók ragja 1) a „hol“
kérdésre: magashangú szókban -de, mélyhangúakban -d a , lágy
hangok után -ta , -te, arab átírással e5, mely utóbbi » hangnak a
szó végén magánhangzói értéke van; 2) a „honnan" kérdésre:
magashangú szókban -d en , mélyhangúakban -d á n , lágy han­
gok után -ta n , -te n , arab átírással
; 3) a „hova“ kérdésre:
magashangú és mássalhangzón végződő szóknál -e, magánhang­
zón végződőknél -je ; mélyhangú és mássalhangzón végződő szóknál
-a, magánhangzón végződőknél j a ; arabos átírással »· és
Példák: a hol kérdésre: ev-de házban, k a r - d a hóban,
ip -te kötélen, a t- ta lovon; a k ii ja s-d a d e jil b a s-d a d i r az ész nem

216
a korban van, hanem a fejben ; d e n iz -d e b a lîk -p a z a r o lm a z a
tengerben hal-piacz nincs; a b d a l tekede h a j i M ekede a remete a
klastrombán, a zarándok Mekkában (található); itte v e fa o lu r,
a v r e tte v e fa o lm a z a kutyában hőség van (lehet), az asszonyban
hűség nincs (nem lehet); d e n iz d e b a lîk -p a z a r o lm a z a tengerben
halvásár nem lehet; é ji is a lti a jd a b ite r a jó munka hat hónap­
ban végződik be; d e lik li ta s j e r d e k a lm a z lyukas kő nem marad
a földön; â s ik o la n k a r d a g e ze r, iz i n i b e lli e tm ez a szerelmes a
hóban sétál, lába nyomát nem árulja el.
A h onn an kérdésre: ev-den , k a r -d a n , ip -te n , a t - t a n ; d o m u z­
d a n k il k o p a rm a k h ü n er d i r a disznóból szőrt kihúzni becsület;
et tır n a k d a n a jîr îlm a z a hús a körömtől nem választható el;
tü tü n d e n k u r tu lm a k ic ü n ateşe d ü şm e a füsttől szabadulásért a
tűzbe ne ess; k o ja m is t il k i a y d a n k o rk m a z a megvénült róka a
tőrtől nem fél; A lla h d a n k o rk m a ja n d a n k o rk az istentől nem
félőtői félj; a j l l k t a n k im se ö lm e z éhségtől senki se hal meg; b á lik
b a sta n k o k a r a hal a fejtől bűzlik; d ik e n d e n g ü l b ite r, g u ld e n
d ik e n a tövisből rózsa nő, a rózsából tövis; z o r k a p u d a n g e lirse ,
ş e r ia t b a ja d a n b ık a r ha az erőszak az ajtón át jön, a törvény
a kéményen megy ki; k o ld a n h a rek et m e v lâ d a n bereket a kartól
munka, istentől áldás; a ra b d a n p aéa, çöpten m a sa arabból pasa,
fadarabból tüzfogó (t. i. nem válhatik); a r s la n -d a n d o ya n a rsla n
d i r az oroszlántól születő oroszlán lehet; k a lb d a n k a lb a j ó l v a r­
d ır a szívtől a szívhez út van.
A hova kérdésre: ev-e házba, k a r -a hóra, ehe-je bábához,
a n a -ja anyának; a d a m a d a m -a la z ım o lu r az embernek szüksége lehet
az emberre ; a ltu n u s a r a f a sor, j e v h e r i k o ju m ju ja az aranyat a
pénzváltónál kérdezd, az ékszert az aranyművesnél; ik i k í l i j b it­
k i m s iy m a z két kard egy hüvelybe nem fé r; d e n iz e d ü se n jila n a
s a r ı lır a tengerbe eső a kígyóba fogódzkodik; h er d e lije elin i
so k m a minden lyukba ne dugd a kezed; k â b eje v a r m a d a n h a j i
ó lm a a Kábába menés előtt zarándok ne légy.
A
1.
2.
3.

magyarban a következők felelnek meg e ragoknak :
a hol kérdésre: bán, ben; on, en, ön; nál, nél.
a h on n an kérdésre: ból, b ő i; ról, rő l; tói, tői.
a hova kérdésre: ba, b e ; ra, r e ; hoz, hez, höz.

217

A helyhatározó ragok táblázata:
Magas hangsor

Mély hangsor

-de (-te j

- d a (-ta )

Honnan

-d en (-te n )

-d á n (-ta n )

Hova

-e

-a

Hol

-je

1
i

-ja

Arab átírással

v

‘fc

mássalh. magánh. mássalh. magánh.
u t á n
5. R é s z e s h a t á r o z ó r a g j a . A részes határozó (dativus)
kifejezésére ugyanazon rag szolgál, mint a „hova* kérdésre felelő
helyhatározónál (lativus). Pl. p e d e r atya, p e d e r -e atyának ; k lz
leány, k lz -a leánynak ,· a n a anya, a n a -ja anyának; p id e pite,
p id e -je pitének; ta s ta s a , has b a sa a kó' a kőnek, a fej a fej­
nek ; ta tl lja ta ti l sö jle az édesnek édesen szólj; ilim f a k ir e , m a i
ze n g in e v e r ilm iş d i r tudomány a szegénynek, vagyon a gazdag­
nak adatott; f in is f i n s e çeker a faj a fajhoz húz; k u s a a ltu n
k a fe s z in d a n d i r a madárnak az arany kálit fogság; b a k a n g ő ze
ja s a k o lm a z a néző szemnek tilos nem leh et; b ü jü k lü k ta n r ija
ja k lS lr a nagyság Istennek illik ; k a r a ja sa b u n , d e lije ö jü t ne
ja p s i n feketének a szappan, bolondnak a tanács mit tegyen ;
ökü ze b o jn u z, k u sa k a n a d j ü k d e jil az ökörnek a szarv, a madár­
nak a szárny nem teher ; ere in a n m a s u ja d a ja n m a , k a r i sö zü n e
a ld a n m a a férfinak ne higyj, a víznek ne támaszkodj, az aszszony szaván ne csalódj ; in s a n a sö z, h a jv a n a d ejn e k az ember­
nek a szó, az állatnak a b o t; d e lije h er g ü n b a jr a m a bolond­
nak minden nap ünnep ; h ek im tene, ze m a n f a n a d e rm a n v e r ir
az orvos a testnek, az idő a léleknek gyógyulást a d ; keseje
danlS, p a z a r l ıy a so n ra g i r i ş az erszénnyel tanácskozz, a vásár­
lásba azután fogj bele.
J e g y z e t. Magashangú k a rákövetkező e előtt, mélyhangú k
pedig a rákövetkező a előtt épp úgy y-vé, illetve γ-vé lágyul,
mint a tárgy ragjánál láttuk. Pl. in e k , in e j- e ; k a lp a k , k a lp w \-a .

218

6.
B i r t o k o s - j e l z ő : A birtokos jelző ragja 1) Mással­
hangzón végződő szók után: magashangü szókban - in , -ün , mélyhangúakban -In, -u n ; arabos átírással s\ vagyis k ef, mely ez
úttal n, eredetileg zz-értékű. 2) Magánhangzón végződő szók
után: magashangú szókban -n in , -n ü n , mélyhangúakban -n in ,
- n u n ; arabos átírással ^
vagyis n u n és k e f. Példák : b e j-in ,
g ü l- ü n ; k îz - ın , k u s-u n , illetve n in e -n in , ö lü - n ü n ; a n a -n ln , k u tu ­
n u n . A su (víz), melynek birtokosjelzői ragja -ju n (su-jun) ere­
detileg s u j- nak hangzott.
A tő végén álló mássalhangzó e ragok előtt is épp úgy
változik mint a tárgy és részes határozó ragja előtt.
A birtokost jelentő főnév önállóan is ugyanazon raggal áll,
mint a jelző. A magyarban ennek tudvalevőleg külön (é) kép­
zője van. Pl. a n a -n ln az anyáé; bej-in a bejé; a t b in en -in k i l i j
k u s a n a n ln a ló az arra fel ülőé, a kard az azt felkötőé; k a ib akce
sa h ib in in d i r a hamis pénz a tulajdonosáé; s ö z a v r e tle r in d ir ,
is e r le r in d ir a szó az asszonyoké, a munka a férfiaké.
A birtokos jelző a törökben el is maradhat, főleg akkor,
ha a birtokos nincs eléggé meghatározva, vagy pedig, ha állandó
összetételszerű kifejezéssé vált a birtokot kifejező szóval. Példák:
a ta la r sö zü apák szava (közmondás), b in -b a sl ezer feje (ezredes),
k a p u p e r d e si ajtófüggöny, se lv i a y a j i cziprusfa, elm a a ^ a ji alma
fája (almafa), kom su k iz l szomszéd lánya, k ö r o flu vak fia; a lis
o ylu v e r is d i r az adás fia vevés; h a j va n a la sı d iş in d e , in sa n
a la s ı iç in d e az állat tarkája kívülről, az ember tarkája belülről;
ev sa h ib i m ü sa ftrin hizm etlej á r i d i r a ház tulajdonosa a vendég­
nek a szolgája; o rta k g e m is i jü r ü m ü s , e jr e ti g e m is i jü r ü m e m is a
közös hajója járt, a kölcsön hajója nem járt ; j ó l ç izm e sin i a ja γ ιη α g ijm is az út csizmáját a lábára öltötte ; H a le b jo lu n d a deve
i z i a ra m a k Aleppo útján a teve nyomát keresni; kom su ip i ile
k u ju ja in ilm e z a szomszéd kötelével kútba nem szállhatni l e ;
d in j e n k i k a n j e n k i a vallás harcza a vér harcza ; d ü jü n p i l a ­
v ın d a n köpek k a r n in i d o jm a z a lakodalom pilávjából a kutya
nem tölti meg a gyom rát; c u v a l α γ ζ ΐη ΐ ba k m a , d ib in i b a k a zsák
száját ne nézd, a fenekét nézd ; k a d i k a p u su je h e n n e m k a p u su
a bíró kapuja a pokol kapuja; cersem be k a r is i, a le m in m a sk a r a sı
szerda asszonya (varázsló) a világ csúfja; ç a lg ı d ü jü n evin e ja k i-

219

a zene a lakodalom házához illik ; la z a k lî k a z a k ü a láz
esze liba esze ; j a s a k h ü k m ü üc g ü n - d ü r a tilalom uralma
három nap; a d a m o ğ la n ı f u r s a t e s ir i d i r az ember fia az alka­
lom foglya.
7. B i r t o k o s s z e m é l y r a g o k .
Az egyes számú első személy ragja 1) Magánhangzón vég­
ződő szók után: - m ; 2) Mássalhangzón végződő szók után: magas­
hangú szókban: -im , ü m ; mélyhangúakban -lm, - u m ; arabos
átírással
vagyis m im . Példák: p a s a im pasám, b ej-im bejem,
g ü l-ü m rózsám; k lz -im lányom, k u l-u m szolgám; a r m u d p is α γζ i-m -a d ü s körte sülj meg, essél a számba; a z a j i k is im , k o u g a siz
h asim kevéske a dolgom, gond nélkül a fejem ; n a rg ile m k ır ı ld ı
ise , b a sım sa y o lsu n ha a nárgilém (vízi pipám) el is tört, csak
a fejem legyen é p ; k im se j o b u rd u m k a r a d e m e z senkise mondja
hogy fekete a savanyú tejem.
A m á so d ik személy ragja 1) Magánhangzón végződő szók
után: - n ; 2) Mássalhangzón végzocRT szók után: magashangú
szókban: -i n , -ün , mélyhangúakban -ín , - u n ; arabos átírással
vagyis k ef, mely ezúttal n értékű. Példák: p a s a - n pasád, b e j-in
bejed, g ü l-ü n rózsád, Ιάζ-în lányod, k u l-u n szolgád; e l-in ile ver
a ja y -in ile a r a kezeddel adj lábaddal keress ; m e jlis d e d ili n i ,
se fe rd e e lin i k ısa tu t a gyűlésben a nyelvedet, a háborúban a
kezedet rövidre fogd; k o lu n a k u v v e t , kesene bereket kezednek
erő, erszényednek áldás ; u m m a d ığ ın ta s bas j a r a r a nem remél­
ted kő fejet hasit; d â va m ın k â d i ise, j a r d î m j î n A lla h o lsu n ha
a perelőd a bíró, a segítőd Isten legyen ; k e n d i a jn e n i s il a
magad tükréd törüld; k a tír a , bab a n k im d e m işle r, a t d a jim - d i r
d em iş az öszvértől kérdezték, hogy ki az apád, azt mondta, hogy
a ló a nagybátyám.
A h a rm a d ik személy ragja 1) Mássalhangzón végződő szók
után: magashangú szókban -i, -ü , mélyhangúakban -í, - u ; arabos
átírással
vagyis i, illetve j e ; 2) Magánhangzón végződő szók
után: magashangú szókban - s i, -sü , mélyhangúakban -sí, - s u ;
arabos átírással t j * vagyis s z ín és i. Példák: b ej-i beje, g ü l-ü
rózsája, k iz - i lánya, k u l-u szolgája; d e v e -si tevéje, ö lü -s ü halottja;
αηα-sî anyja, d u d u -su papagája; j i j i d i n k a ra sı, a tin d o ru su a
legénynek a barnája, a lónak a pejszínú'je; el-i tu ta r g ö z-ü g ö r ü r

íir

220

a keze fog, a szeme lá t ; sö zü n k îsa s î ta tl i- d ír a szó rövidje
(rövid szó) édes; d ili u zu n e li k ıs a a nyelve hosszú, a keze rövid;
b a ja s í e jr i a m m a tü tü n ü d ö r u ç ık a r a kéménye görbe, de a
füstje egyenesen száll ki; iç e r is i j i f u t c a r s is i- d ir a belseje zsidó­
vásár ; el elile j i l a n tu ta r a más kezével kígyót fog; k ib a r ın
k e lâ m ı , k e lâ m în k ib a r ı d i r az előkelőnek a beszédje, a beszéd­
nek. az előkelője.
A 3-ik személy ragja után a névragok w-nel kezdődnek, pl.
g ü lü rózsája, g ü lü -n ü rózsáját, g ü lü -n ü n rózsájáé, g ü lü -n d e rózsáján,
g iilü -n d e n rózsájától, g ü lü -n e rózsájának; többes: g ü lle r i-n i, g ü lle ri-n in , g ü lle r i-n d e, g ü lle ri-n d e n , g ü lle r i-n e . Pl. i t i ş i n i b ilir a kutya a
gazdáját ismeri, eski k u r d jo lu n u s a s m a z az öreg farkas az útját
nem téveszti e l; a y ı n a k e n d i tu tu ld u a tőrébe maga fogatott meg;
a j k u r d ja u r u s u n u j e r az éhes farkas megeszi a kölykét; a ja y ln l
jo r g a n în a g ö re u z a tm a lı a takarójához képest kell a kábát ki­
nyújtani ; ıs ır a n i t d iş i n i g ö ste rm e z a harapó kutya a fogát nem
mutatja; a n a s ln d a n d o y a lı g ü lm e m iş mióta anyja megszülte (any­
jától születése óta) nem nevetett; a ja y in d a d o n u jó k , b a sın a
fe s lije n ta k a r a lábán bugyogója nincs, a fejére bazsalyikomot
tűz ; k is i k en d i a,j b in i g ö r m e z , il a jb ın ı sö jle r az ember a maga
szégyenét nem látja, a más szégyenét mondja.
A su (víz) szóhoz járuló személyrag itt is -ju , pl. su -ju , ill.
s u j-u vize.
A többes számú első személy ragja 1) Magánhangzón végzó'dő szók után : magashangú szókban -m iz , -m ü z , mélyhangúakban -m iz, - m u z ; 2) Mássalhangzón végződő szók után: magas­
hangú szókban - im iz ,- ü m ü z , mélyhangúakban - im iz , -u m u z; arabos
átírással } * vagyis m im és ze. Példák: d eve m iz tevénk, ö lü -m ü z
halottunk, a n a -m lz anyánk, d u d u -m u z papagájunk ; b e j-im iz ,
bejünk, g ü l-ü m ü z rózsánk, k iz - lm i z lányunk, k u l-u m u z szolgánk;
g id e n a y a -m ız gelen p a s a -m íz a menő agánk a jövő pasánk; s iv r i­
sin e k n e f e r im iz , D a u d p a s a s e fe r im iz szúnyog a legénységünk,
Daud pasa (megszállása) a hadjáratunk; e v im iz b ezd en , ne u m a r­
sın b iz d e n a házunk vászonból, mit remélsz tőlünk.
A m á so d ik személy ragja 1) Magánhangzón végződő szók
után: magashangú szókban -n iz , - n ü z , mélyhangúakban -n lz, - n u z ;
2) Mássalhangzón végződő szók után: magashangú szókban - in iz ,

221

- ü n ü z , mélyhangúakban - in iz , - u n u z ; arabos átírással jT vagyis
k e f és ze. Példák : d e v e -n iz tevétek, ö lü -n ü z halottotok, a n a -n îz
anyátok, d u d u -n u z papagájotok; b e j-in iz bejetek, g ü l-ü n ü z rózsá­
tok, k iz - ln îz lányotok, k u l-u n u z szolgátok; jo r g a n - în î z a göre
a ja y -în iz i u z a d ın ız paplanotokhoz mérten nyújtsátok a lábatokat.
A h a r m a d ik személy ragja magán- és mássalhangzón vég­
ződő szók után egyforma; magashangú szókban le r -i, mély­
hangúakban l a r - i ; arabos átírással
J vagyis lá m , r e és i.
Példák: d e v e -le ri tevéjök, a n a - la r i anyjok; b e j-le ri bejök, k l z - la r i
leányuk; el-leri isd e , g ö z -le r i o jn a jís d a kezök a munkán, szemök
a játékon.
A többes harmadik személyben a névszó többesszámú alak­
jához { le r -\-i, l a r - (—
z) járul a 3-ik személy ragja.
A birtokot jelentő főnévhez épp úgy jár a személyrag
mint a magyarban. P é l d á k : isin so n u n a b a k a dolognak a végére
nézz; sa b rın so n u se la m e t d i r a türelemnek vége üdvösség:
o d u n ju n u n g ö z ü a y a j d a - d i r a favágó szeme a fán van; k a r in in
sa c ı u zu n , a k li k ıs a az asszonynak a haja hosszú, az esze rövid;
u ju ja n fila n ın k u jr u y u n a b a sm a az alvó kígyónak a farkára ne
lépj ; k ö r k u su n ju v a s i n i ta n r ı j a p a r vak madárnak a fészkét
isten csinálja; ev sa h ib in in b ir e v i , k i r a j i n i n bin evi v a r a ház­
tulajdonosnak egy háza, a bérlőnek ezer háza van; şe fta lin in
d is a r is i , e n g in a r ın i l e r i s i a baraczknak a külseje, az árticsókának a belseje (gonosz lelkű emberre mondják); a k çe e lsizin e li ,
d ils iz in d ili d i r a pénz kezetlennek a keze, némának a nyelve;
g ja u r u n tem b eli k e s is , m ü sü lm a n in -k i d e r v is a hitetlennek restje
a remete, az igazhivőé a dervis; e lm a n ın j a r i s i o , j a r i s l bu az
almának a fele az, a fele ez ; a k s a m în is i n i sa b a h a b ra k m a az
estének a dolgát reggelre ne hagyd; h erk e sin g ö n lü n d e l i r a rsla n j a t a r mindenkinek a szivében egy oroszlán fekszik; a rm u d u n
ön ü , k ir e z in son u a körtének az eleje, a cseresnyének a vége ;
ta ze b a r d a y in su ju so yu k o lu r friss pohárnak a vize hideg lesz;
te r z i te r z in in e k s ijin i b u lu r a szabó a szabónak a fogyatékossá­
gát megtalálja; tü r k ü n a k lî so n ra d a n g e lir a töröknek az esze később
jön meg; d e lin in j i i r e j i a y z in d a d ir , a k ıllın ın d i l i jü r e jin d e a bolond­
nak a szíve a szájában van, az okosnak a nyelve a szivében; d ile n ­
c i n i n c a n a y in d a n p a r a ç a la r a koldusnak a táljából pénzt lop.

— 222 —
A n évszó

a)
Magashangü

mássalhangz.
végződök


•O
s
c
»4

Λ

s z ók

k—n (kef)
végződök

Alanyeset (nőm.)

el (kéz) J|

t e k n e (te k n ő )

elek (szita)

Tárgy (acc.)

d -i

tekne-ji

dej-i

jC

elej-in

di<!l

J|

Birtokos jelző (gén.) el-in

cíAil tekne-nin

,bol‘ kérdésre (loe.) el-de

eJ)| tekne-de

,honnan kérdésre
(ablat.)

el-den

,hova‘kérdésre (dat.) el-e

^ jjl

el-ler

Alanyeset (nőm.)

g ü l (r ó z sa ) J jT "

Tárgy (acc.)

güi-ü

j f

il

eJO l

tekne-den^3^5Cj elek-den

J)| tekne ler

Többes

dili

.^sCt elek-de

Jl tekne-je

Birtokos jelző (gén.) gül-ündlif

Íatározók

magánhangzón
végződök

N év-

. <sC)|

Ls

elej-e

é C \\

elek-ler

^<Γ11

köprü ( h íd ) ^ ,^

jü zü k (g y ű r ű )

±J^

köprü-jü u

^ jjf

jüzüj-jü

f y jJL

k ö p r ü -n ü n d J í j y f

jüzüj-ün

d f)jy _

J

,hol‘ kérdésre (loe.) gül-deej / " köprü-de e iJ jl f

jüzük-de e

,honnan1 kérdésre
(ablat.)

jü z ü k -d e n

<Tyj t

jüzüj-e

C yjy _

g ü l - d e n ^ j / ' k ö p r ü -d e n j z j }f

,hová, kérdésre (dat.) gül-e
Többes

<1f

gül-lerj f

köprü-je

<;Jyf

köprü-ler j j y f jüzük-ler

f j j y

— 223 —
ra g o zá sa .
r a g o k .

Mélyhangú
mássalhangzón
végződök

bas (fej)

j:l

s zó k
k—n (kai)

magánhangzón
végződök

pasa (pasa)

végződök

HL

kalpak (kalpag) JiU\S
V

bas-ι

^ ll

bas-ín

1İ1L

bas-da

ej l l

pasa-jí
pasa-nm
pasa-da

<J>~

-

kalpay-í

db Hl

kalpay-ín

e illl

kalpak-da

V

ο^ϋΰ
V

bas-dan ^ o ll

pasa-dan

kalpak-dan

bas-a

pasa-ja

kalpaY-a

<11

d-ii-US

L•.dj SUIS
v
4&U S
V

bas-lar

1

,111,

pasa-lar

kol (kar)

Jy

kapu (ajtó)

kol-u

Jy

kapu-ju

jllt

yj>

kalpak-lar
v

konuk (vendég)
konuY-u
konuY-un

kol-un

dlfy

kapu-nun

kolda

eJ y

kapu-da

konuk-da

kol-dan

· j,íy

kapu-dan

konnk-dan

d ty j;

JSUB
V

J yy
J -y?

Ac·y ^

kol-a

<|y

kapu-ja

4 jl\>

konuY-a

4i.yy

kol-lar

Jy

kapu-lar

jy S

konuk-lar

jîy y

224

b)

B irto k o s sze m é ly ra g o k .

I. M a g á n h a n g z ó n v é g z ő d ő s zók.
Magashanguak

(teknő)

tekne

Egyes sz.

Melyhangúak

(pasa) Lil

pasa

1. tekne-m

teknőm

pasa-m

2. tekne-n

teknőd

pasa-n

3. tekne-si

teknője

pasa-sí

íJlil

Többes sz. 1. tekne-miz teknőnk

pasa-míz

y>\Z .\

2. tekne-niz

teknőtök

pasa-níz

f z .1

3. tekne-leri

teknőjök

k ö p rü

Egyes sz.

(híd)

C;

pasa-lari

}j f

kapu

1. köprti-m

hidam

2. köprü-n

hidad

3. köprü-sii

hídja

Többes sz. 1. köprii-müz

hidotok

3. köprü-leri

hidjok

(ajtó)

kapu-m

?> Jrf

kapu-n
< S 3J . f

hidunk

2. köprü-nüz

iS jz X

kapu-su
kapu-muz

Í H

f

s j j j i f

kapu-nuz
kapu-lan

II. M á s s a l h a n g z ó n v é gz 6 d 6 s z ók.
Magashanguak
el

Egyes sz.

Mélyhangúak

(kéz) Jl

ba§

(fej)

r 11

bas-im

2. el-in

kezed dili

bas-ín

3. el-i

keze

baá-í

1. el-im kezem

J

J lL

d il i

y \i

225

Többes sz. 1. el-imiz

kezünk

2. el-iniz

kezetek

jí3

3. el-leri

kezűk

g

bas-frnz

JJ|

1. gül-üm

rózsám

2. gül-ün

rózsád

3. gül-ü

rózsája

Ül^

3. gül-leri

rózsájok

Jy

kol-umuz

jsCÍ^

}J y

kol-unuz
kol-larí.

-n v é g z ő d ő s z ók.
Mélyhangúak

(szita)

dl!l

k a l p a k

(kalpag)

1. elej-im

szitám

2. elej-in

szitád

dbCJI

kalpa^-ın

3. elej-i

szitája

^C ü

kalpaY-í

Többes sz. 1. elej-imiz

dUy

kol-u

jf"

Magashangúak
e le k

Jy

kol-un

J<T

rózsátok

K

(kar)

kol-um

2. gül-ünüz

III.

jíCdL

bas-lari

k o l

Többes sz. 1. gül-ümüz rózsánk

Egyes sz.

bas-ímíz

(rózsa) Jjf"

g ü l

Egyes sz.

jjl

-(J'j

k a l p a Y - í m

szitánk

dlc-UİÎ
j

\m

kalpaY-ímíz

2. elej-iniz

szitátok

3. elek-leri

szitájok ^ < J |

·β ^ ]\

kalpaY-iníz

‘i C iü S
V

j ü z ü k

(gyűrű)

í i j j y

E. sz. 1. jüzüj-üm

gyűrűm

2. jüzüj-ün

gyűrűd

3. jiizüj-ü

gyűrűje

kalpak-larí (_$jlsUS
c í b u k

^ y^

dlsCjjy
J 'y ^

(pipaszár)

c í b u Y - u m

c i b u Y - u n

c i b u Y - u

15

^

226

T. sz. 1. jüzüj-ümüz gyűrűnk
2. jüzüj-ünüz

gyűrűtök

3. jüzük-leri

gyűrűjök

jS 'ijy

^

cîbuY-umuz j , ^
cıbuy-unuz

'fZ s -y * -

cıbuk-larî.

^

Épp ügy mint a magyarban, a törökben is vannak hangzó­
vesztő tövek. Ilyen tőváltozás főleg a következő szókban található:
o yu l fiú: ο γ ΐ-um fiam, ο γ ΐ-u n fiad, o yl-u fia;
αγία száj: α γ ζ -îm szám, α γ ζ -ΐη szád, a y z - i szája;
h óján nyak: bojn -u m nyakam, bojn -u n nyakad, bojn -u nyaka;
k o ju n juh: k o jn -u m juhom, k o jn -u n juhod, k o jn -u juha;
g ö n ü l szív: g ö n l-ü m (g ö jn -ü m ) szivem, g ö n lü n (g ö jn iin ) szived
g ö n lü (g ö jn ü ) szive;
k a r ín has: k a r n -ím hasam, k a r n -ín hasad, k a r n - l hasa;
bu ru n orr : b u rn -u m orrom, b u rn -u m u z orrunk;
d a v u l dob: d a v l-u n u z dobotok;
a lın homlok: a ln -h n homlokom, a ln -ln homlokod, a ln -l

homloka;
v á ll: o m z-u m vállam, o m z-u n vállad, o m z-u válla;
kebel: g ö js-ü m keblem, g ö js-ü n kebled, g ö js-ü keble.
Mássalhangzós továbbképzés előtt azonban :
om uz
g ö jiis

o y u l-la r fiúk, a y iz -lík szopóka, b o ju n -d a nyakon,
k o ju n -la r juhok, g ö n ü ld ü bátor, d a v u ld a r i dobjuk.

Az előbbiek analógiájára magánhangzót vesznek fel: b e n iz
arcz, n a m ız (n a m z ) ér, ö m ü r (ö m r) élet, e m ir (e m r) parancs,
z ü l ü f ( z u lf) haj, s ü k ü r (s ü k r ) köszönet, se k il (s e k i) alak, a s ıl (a si )
eredet; bővebben 1. a magánhangzóknál.
(ben z)

c)

S z e m é ly - és n évra g o k .

Egyes szám 1. személy.
nőm.
aee.
gén.
loc.
abl.
dat.

elim
elim-i
elim-in
elim-de
elim-den
elim-e

kezem
kezemet
kezemé
kezemben
kezemből
kezemre

teknem
teknem-i
teknem-in
teknem-de
teknem-den
teknem-e

teknőm
teknőmet
teknőmé
teknőmben
teknőmből
teknőmre

227

Egyes szám 1, személy.
nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

gülüm (rózsám)
gülüm-ü
gültim-ün
gülüm-de
gülüm-den
gülüm-e

köprüm (hidam)
köprüm-ü
köprüm-ün
köprüm-de
köprüm-den
küprüm-e

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

basım (fejem)
basím-í
basím ín
basím-da
basím-dan
basím-a

pasam (pasám)
pasam-í
pasam-ín
paiam-da
pasam-dan
pasam-a

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

kolum (kezem)
kolum-u
kolum-un
kolum-da
kolum-dan
kolum-a

kapum (ajtóm)
kapum-u
kapum-un
kapum-da
kapum-dan
kapum-a

2. személy,
nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

elin
elin-i
elin-in
elin-de
elin-den
elin-e

kezed
kezedet
kezedé
kezedben
kezedből
kezedre

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

gülün (rózsád)
gülün-ü
gülün-ün
gülün-de
gülün-den
gülün-e

teknen
teknen-i
teknen-in
teknen-de
teknen-den
teknen- θ

teknőd
teknődet
teknődé
teknődben
teknődből
teknődre

köprün (hidad)
köprün-ü
köprün-ün
köprün-de
köprün-den
köprün-e
15*

228

nőm.
acc.
gen.
loc.
abl.
dat.

pasan (pasád)
pasan-í
pasan-ín
pasan-da
pasan-dan
pasan-a

basın (fejed)
basin-i
basín-ín
basîn-da
basín-dan
basin-a

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

kolun (karod)
kolun-u
kolun-un
kolun-da
kolun-dan
kolun-a

kapun (ajtód)
kapun-u
kapun-un
kapun-da
kapun-dan
kapun-a

3. személy.
nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

éli
eli-ni
eli-nin
eli-nde
eli-nden
eli-ne

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

gülü (rózsája)
gülü-nü
gülü-nün
gülii-nde
gülü-nden
gülü-ne

köprüsü (hídja)
köprüsü-nü
köprüsü-nün
köprüsü-nde
köprüsü-nden
köpriisü-ne

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

bası (feje)
basî-nî
basî-nîn
basında
basi-ndan
basi-na

pasasi (pasája)
pasasí-ní
pasasí-nin
pasasí-nda
pasasí-ndan
pasasî-na

keze
kezét
kezéé
kezében
kezéből
kezére

teknesi
teknesi-ni
teknesi-nin
teknisi-n-de
teknisi-n-den
teknesi-ne

teknője
teknó'jét
teknőjéé
teknőjében
teknőjéből
teknőjére

229

nőm.
acc.
gen
loc.
abl.
dat.

kolu (karja)
kolu-nu
kolu-nun
kolu-nda
kolu-ndan
kolu-na

kapusu (ajtaja)
kapusu-nu
kapusu-nun
kapusu-nda
kapusu-ndan
kapusu-na

Többes szám 1. személy.
nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

elimiz
elimiz-i
elimiz-in
elimiz-de
elimiz-den
elimiz-e

kezünk
kezünket
kezünké
kezünkben
kezünkből
kezünkre

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

gülümüz (rózsánk)
gülümüz-ü
giilümüz-ün
gülümüz-de
gülümüz-den
güliimüz-e

köprümüz (hidunk)
köprümüz-ü
köprümüz-ün
köprümüz-de
köprümüz-den
köprümüz-e

nőm.
acc.
gén
loc.
abl.
dat.

basımız (fejünk)
basîrmz-ϊ
basîmîz-în
basîmîz-da
basîmız-dan
basîmîz-a

paşamız (pasánk)
pasamız-î
pasamız-în
pasamız-da
pasamız-dan
pasamîz-a

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

kolumuz (karunk)
kolumuz-u
kolumuz-un
kolumuz-da
kolumuz-dan
kolumuz-a

kapumuz (ajtónk)
kapumuz-u
kapumuz-un
kapumuz-da
kapumu/.-dan
kapumuz-a

teknemiz
teknőnk
teknemiz-i teknőnket
teknemiz-in teknőnké
teknemiz-de teknőnkben
teknemiz-den teknó'nkből
teknemiz-e teknőnkre

230

2. személy.
nőm. eliniz
kezetek
tekneniz
acc. eliniz-i
kezeteket
tekneniz-i
gén. eliniz-in kezeteké
tekneniz-in
loc. eliniz-de kezetekben tekneniz-de
abl. eliniz-den kezetekből tekneniz-den
dat. eliniz-e
kezetekre
tekneniz-e

teknotök
teknőtöket
teknötöké
teknőtökben
teknőtökből
teknőtökre

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

gülünüz (rózsátok)
gülünüz-ü
gülünüz-ün
gülünüz-de
gülünüz-den
gülünüz-e

köprünüz (hidatok)
küprünüz-ü
köprünüz-ün
köprünüz-de
köprünüz-den
köprünüz-e

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

basınız (fejetek)
basınız-ι
basînîz-în
basînîz-da
basînîz-dan
basînız-a

paşanız (pasátok)
pasanîz-ı
pasanîz-ın
pasanız-da
pasanîz-dan
pasanız-a

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

kolunuz (karotok)
kolunuz-u
kolunuz-un
kolunuz-da
kolunuz-dan
kolunuz-a

kapunuz (ajtótok)
kapunuz-u
kapunuz-un
kapunuz-da
kapunuz-dan
kapunuz-a

nom.
acc.
gen.
loc.
abl.
dat.

pllpri (^e z ö k v ·
e iie n
k e z eik )
elleri-ni
elleri-nin
elleri-nde
elleri-nden
elleri-ne

3. személy.
tekneleri (tetS / ·
tekneleri-ni
tekneleıi-nin
tekneleri-nde
tekneleri-nden
tekneleri-ne

231

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

g U U G ll y r(;MÍik)

ȟlleri
gülleri-ni
gülleri-nin
gülieri-nde
gülleri-nden
gülleri-ne

köprüleri « J ·
köprüleri-ni
köprüleri-nin
köprüleri-nde
köprüleri-nden
köprüleri-ne

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

basları <fŞ ekikT·
baslarî-nî
baslarî-ηϊη
baslari-nda
baslarî-ndan
baslarî-na

paşaları <*£$*’■
pasaları-nî
pasaları-nîn
pasaları-nda
pasaları-ndan
pasaları-na

nőm.
acc.
gén.
loc.
abl.
dat.

kolları
kollarî-nı
kollarî-nın
kolları-nda
kolları-ndan
kolları-na

kapuları
kapuları-nî
kapuları-nîn
kapuları-nda
kapuları-ndan
kapuları-na

Ha több birtokról van szó, akkor a főnevet többesszámba
tesszük és úgy következnek utána a személyragok. Pl. :
Egyes sz. 1.
2.
3.
Több. sz. 1.
2.
3.

házaim
e v -le r -in házaid
ev -le r-i házai

e v -le r -im

házaink
házaitok
házaik

köveim
ta s - la r - în köveid
ta s - lá r - i kövei
ta s - la r - im

köveink
köveitek
köveik.

e v -le r-im iz

ta s - la r - b n íz

e v -le r-in iz

ta s - la r -ϊη ιζ

e v - le r - i

ta s -la r -í

J e g y ze t. 1. A többesszámú 3-ik személy alakjai tulajdon­
képpen e v -ler-le r-i és ta s - la r -la r -i alakok összevonásából kelet­
keztek.
2.
A harmadik személyrag után álló tárgynak a jele olyképp szokott, főleg közmondásokban és az élő beszédben, megrövi­
dülni, hogy az n után levő tárgyrag elmarad, pl. a ltu n k ijrn e tin
(’k ijm e tin i h.), s a r r a f b ilir az arany értékét a pénzváltó ismeri ;

232

h.) hilen, e s in (esin i h.) bilen , isin (iğ in i h.) hilen
az eledelét tudó, a dolgát tudó, a párját tudó (ismerő)
szegény nem lehet; b ile z ijim ( b ile z ijim i h.) n a l e d e jim , i n jile r im
( in c ile r im i h.) j e m e d e jim karkötőmet patkónak tegyem, gyön­
gyeimet abraknak tegyem (népd.).
3. A h ep isi (h ep si) mindnyája, tlp k is l mása szókban a har­
madik személy ragja kétszer van meg ( h e p -\- i- \- s i, ü p k -i-sí).
Ilyen továbbragozott alakokhoz fölösen járul még a 3-ik személy
ragja a következőkben : e k s e r -i-s i a leggyakrabbja, a legtöbbje
(ek se r több), b ir -i-s i egyike (b ir egy), ja r - i- s i valaminek a fele
(j a r - i a fele). | A b ir b irin d e n (egymástól), b ir b ir in e (egymás­
hoz) szólások tulajdonképpen a b ir i b irin d e n (egyike az egyiké­
től) és b ir i b irin e (egyike az egyikéhez) alakokból vannak öszszevonva.
a s în

( a s in i

f a k i r o lm a z

Példák: a ta la r sözünü tu tm a janî j aban a a ta r la r az atyák szavát
(közmondást) meg nem tartót idegenbe dobják ; a t iz i it izine k a rıştı
a ló nyoma a kutya nyomába vegyült; ates b ö je jin i görse j angın sa n ir
Szentjánosbogarat ha lát, tűzvésznek gondolja; ac gözünü jo k sa a c a r­
la r nyisd ki a szemed, különben kinyitják (mások); adam adam
sâjesin de adam olur az ember az ember oltalma alatt lesz emberré;
adam ın k ijm etin i adam b ilir az embernek értékét az ember tudja;
a rsla n postu nda ja k is ír az oroszlán a bőrében illik; arm udun ejisin i
da^da a ji j e r a körtének a javát a hegyen a medve eszi meg;
ekm ejin büjűjü xam urun copundan olur a kenyérnek nagyja a tésztá­
nak sokjából (sok tésztából) lesz; a slîn i sa k la ja n haram zade d ir az
eredetét titkoló, rabló ivadék; elin tü rlü tam ından bizim tarh an am ız
je k d ir más különféle ételeinél a mi tarhonyánk jobb; A llah k a rd o st
k a rd o s ja r a tm îs , kesesin i a jr í ja r a tm ís Isten a testvért testvérnek
teremtette, erszényét külön teremtette; tok a f in halından bilm ez a
a jóllakott az éhes állapotját nem ismeri; zengin kesesini döver, züjü r d d izin i a gazdag az erszényét üti, a szegény a térdét; k a rp u z
kökünde büjür a tök a tövén nő; k a rg a jí besle, gözünü ojsun a varjút
ápold, a szemedet hadd vájja ki.

233

234

II. M ellék n év .

1. A m e l l é k n é v h a s z n á l a t a . A török melléknév mint jelző
mindig változatlan, pl. é ji a d a m jó ember, f e n a h a v a rossz idő,
e j r i g em i d o y r u s e fe r görbe hajó egyenes ú t; a r lk etd en se m iz
t i r i d o lm a z sovány húsból kövér levesétel nem lehet; a k akce
k a r a g ü n ic ü n d i r a fehér pénz (ezüstpénz) fekete napra van ;
a cik α γ ιζ α ξ k a lm a z nyitott száj éhesen nem marad ; c ü rü k ip
ile k u ju ja in ilm e z rohadt kötéllel a kútba nem szállhatni ; p i r la n tl k a r a ta s d a n c ih a r a gyémánt fekete kőből jön elő ; eski
tilk i k a p a n a d ü ş m e z öreg róka tőrbe nem esik ; h ű jü k lo k m a
je - d e h ű jü k sö z sö jlem e nagy falatot egyél és nagy szót ne mondj;
ta m ın a cok tu z k a tm a ételedbe sok sót ne tégy.
Ha főnév gyanánt használatos, akkor épp úgy ragozzuk,
mint a főnevet, pl. g ü ze lle r szépek, p e j g ir in e jis i j o l u k ıs a ld ır a
lovak jobbja (jója) az utat megkurtítja; tatlij'a ta tl ı sö jle az édes­
nek édesen szólj ; fe n a g e lm e jin fe , e jin in k a d r i b ilin m e z míg a
rossz nem jön, a jónak értéke nem tudható.
Mint állítmány a többesben változatlan marad, pl. k u ju la r
d e r in - d ir a kutak mélyek (mély); e v le r jü k s e k - d ir a házak maga­
sak (magas); s e k ile r u z u n -d u r a cziprusfák hosszúak (hosszú);
tok evin k e d ile r i a c a jóllakott háznak a macskái éhesek (éhes).
— Ha a többesszámban levő alany élő lényt jelöl, a melléknév
ugyan egyesszámban marad, de a segédige többesszámban hasz­
nálatos, pl. a s k e r le r im iz g a jr e tli d ir l e r katonáink hősök (hős van­
nak), ç o c u k la r y a s ta d ir l e r a gyermekek betegek.
2. F o k o z á s . A melléknév a középfokban nem kap képzőt,
hanem e helyett az összehasonlítandó névszóhoz a ,honnan'
kérdésre felelő -d a n , -d en jjZ rag járul, pl. ξα η m a l-d a n ta tlı az
élet a vagyonnál édesebb (a vagyontól édes); d il k ı l l f d a n k es­
k in d i r a nyelv a kardnál élesebb; a j l i k d a d a r ı e k m c ji h elv a d a n
â lâ g e lir az éhségben a zabkenyér a helvánál pompásabbnak
tetszik; göm lek k a f ta n - d a n ja k ln - d lr az ing a kaftánnál közelebb
van; k e n d in -d e n b ű jü k île o r ta k o lm a náladnál nagyobbal társ ne
légy; b ed a v a sir k e b a l-d a n ta tl ı ingyen eczet a méznél édesebb;
a k illi d ü şm en a k ils iz d o st-d a n je k d i r az eszes ellenség az esz­
telen barátnál jobb ; k a b il s a j i r d u sta d a n u sta o lu r a képes tanít­
vány mesterebb lesz a mesternél; b en im b ir g ü lü m v a r k o n j eden

235

nekem egy rózsám van, frissebb a bimbónál; ben im j d r i m
az én szeretőm karcsúbb a karcsúnál; se jirden a tta n j ü r ü j e n deve cok g id e r a vágtató lónál a járó teve
többet megy.
Elavult formája a fokozásnak a - r a k , -re k
fjj képző,
pl. j ü j e - r e k magasabb ( j ü j e magas), k is a -r a k rövidebb (k ısa rövid).
A tővégi k kihagyásával: jü k s e - r e k magasabb (jü k s e k magas),
kü őü-rek kissebb (k ü c ü k kicsiny), a lc a -r a k alacsonyabb (á lc á k
alacsony), v. ö. e k s ir e k savanykás (e k si savanyú), i n j e r e k karcsú
termetű ( i n j e vékony), je k r e k jobb.
Még nagyobb kiemelésre szolgál a d a h a (még) U j és a
z ij a d e (több)
szóknak a melléknév elé tétele, pl. o senden
d a h a b ü jü k ő náladnál még nagyobb; k a r d a s im senden z ija d e k ü ­
ç ü k testvérem náladnál még kisebb ; b ir f u c i s ir k e d e n z ij a d e b ir
d a m la b a l ile sin ek tu tu lu r egy hordó eczetnél jobban, egy csepp
mézzel fogható a szúnyog.
A fe ls ő f o k o t úgy képezzük, ha a melléknév elé en fj|
szócskát illesztünk, pl. en é ji a legjobb, en z ija d e a legtöbb.
A melléknevet az előbbinél is erősebben úgy emeli ki a
török nyelv, hogy
a ) megismétli az egész szót, pl. bol-b o l nagyon bő, bőséges,
u zu n -u zu n igen hosszú, cok-cok a d a m g e lm iş nagyon sok ember jött;
soyu k-soyu k s u la r ın ı ic tim nagyon hideg vizeit ittam ; a r a je r d e
j ü j e - j ü j e d a y la r v a r közben igen magas hegyek vannak; k lz i lk l z l l çiçeklerden a la jlm a nagyon piros virágokból hadd szed­
jek; d o ja m a d lm t a t l î - t a t l i d ilin d e n nem telhettem be nagyon édes
nyelvével (beszédével);
b) csak az első szótagot ismétli meg és pedig oly formán,
hogy a megismételt szótag végére m , p , r, s hangokat illeszt.
ta ze

in ce lerd en i n j e d i r

Példák:

más, b a m -b a sk a egészen más
fehér, b em -b e ja z hófehér
jég, b o m -b o z csupa jég
üres, bom -bos egészen üres
bő, tele, bom -bol telides tele
merev, d im - d ik teljesen merev

b a sk a
bej a z
hoz
bo§
bol
d ik

236

kék, g ö m -g ö k egészen kék
j a s nedves, j a m - ja s teljesen nedves
j e s i l zöld, je m - je s il egészen zöld
s ija h fekete, s im -s ija h egész fekete
s ik i szűk, s im -s ik i nagyon szűk;
a c ık nyílt, világos, a p -a c ik egész világos
d i r i eleven, d i p - d i r i túl eleven
d o lu tele, d o p -d o lu telides tele
a cik nyitott, a p -a c ik tárt, nyitott
é ji jó, e p -e ji meglehetős jó
a l piros, a p - a l túli piros
çevre kör, öep-cevre egészen körül
j a lîn iz egyedül, j a p - j a l i n i z teljesen egyedül
k a r a fekete, k a p -k a r a egész fekete
k ir m iz i piros, k ip - k ir m iz i túli piros
k u r u száraz, k u p -k u r u nagyon száraz
sa lá m egészséges, s ip -sa y la m teljesen ép
s á r i sárga, s a p - s a r i egész sárga
s iv r i hegyes, s ip -s iv r i egész hegyes
u z u n hosszú, u p -u z u n igen hosszú
k o la j könnyű, k o p -k o la j igen könnyű;
top gömbölyű, to r-to p egész kerek
ç ıp la k meztelen, c ir -c ip la k csűrön meztelen
sik la m átázott, s ir -s ik la m csűrön víz
te m iz tiszta, te r -te m iz egészen tiszta;
b a ja y i közönséges, b a s-b a ja y i egész közönséges
k a ti erős, k a s - k a ti nagyon erős
b era b er együtt, b es-b era b er mind együtt
b ű jü k nagy, b ü s-b ü jiik igen nagy
to p a r la k kerek, to s -to p a r la k egész kerek
k o ja öreg, k o s - k o ja nagyon öreg
b ü tü n egészen, b ü s-b ü tü n teljesen
d o y r u egyenes, d o s-d o y ru egész egyenes
j u v a r l a k kerek, ju s - j u v a r l a k egész kerek
belli biztos, b es-b e lli egészen biztos
m ű vi kék, rn a s-m a vi teljesen kék.
beter rosszabb, b es-b eter a legrosszabb.
gök

237

III. Számnév.
1.

Tőszámok.

1.

b ir

2.

ik i

50. eiti

3.

üc

55. eZ7i óes

4.

d ö rt

5.

bes

6.

a lti

7.

je d i

8.

se k iz

9.

dokuz

44.

v

Zjy i

jííl

k ir k d ö r t

61

60.

a ltm is

j - 1-11

66.

a ltm is a lti

70. yetmiş

jsC-

J

J ·

80.

seksen

90.

d o k sa n

rtl^* , “II

,

ALj C ú t - * y i =>

100. yite jy

10.

on

jjjl

11.

o n b ir

14.

o n d ö rt Z j j j i j j 1

18.

o n sek iz

20.

jir m i

22.

j i r m i ik i

30.

o tu z

33.

otu zü c

40.

k ır k

800. s e te
j

975.

^j \

Λ

(μγΐπηΐ)

jjjjl

d o k u z j ü z je tm iş bes

<_rî

jSd-Ójl

jyjS d-

jü z

Λ

M

.

j A.

. ~ t

1,000. ói» ií-L|
100,000. j ü z b in
jy
1.000,000. m iljo n úyd«
d b

jC

1902.

ó i»

d o k u z jü z ik i

c /·? jii j& k
J

A számneveket követő névszó, épp úgy mint a magyar­
ban, egyesszámban áll. Példák: ' bin M r d ir e k ezeregy oszlop ,t
s ö z M r A lla h M r a szó egy Allah egy ; M r o k i k i k u s a lm a z
egy nyíl két madarat nem lő ; bes p a r m a k M r d e j i l d i r öt újj
nem egy (nem ugyanaz a dolog); ik is i M r mindegy (ketteje egy);
b ir a v r e t bin bela egy asszony, ezer baj ; s e k iz evd e d o k u z ek m eji
v a r nyolcz házban kilencz kenyere van (a kit mindenütt szíve-

238

sen látunk); d o k u z a t l i r k a z ıy a b a y la n m a z nyolcz ló egy karó­
hoz nem köthető; o n b ir a jin b ir s u lta n i tizenegy hónapnak a
szultánja (Ramazân); o tu zu h ra k u p onu a id i harminczat hagyván
tizet vett (cseberből vederbe esett) ; k ır k j i l j a y m u r j a y s a m er­
m ere, g eçm ez negyven évig ha esik a márványra, nem megy át
rajta; d o k sa n ı a çm a k a kilenczvenet megnyitni (aggkorba jutni);
se k sen in d e ça lg ı öğrenen k ija m e tte ç a la r a nyolczvanéves korában
zenét tanuló, a feltámadáskor fog játszani ; a ltm is j e t m i ş , a k ii
b a sın d a n g itm iş hatvan-hetven, az esze (a fejéből) elment; ik i el
b ir has ic ü n d i r két kéz egy fejért van; k ır k k u r d a b ir a rsla n
ne j a p s i n negyven farkassal egy oroszlán mit tegyen; ik i ta u sa n
b ird e n a v la n m a z két nyúl egyszerre nem vadászható; üc b ild iğ in i
j ü m l e b ili r a mit három tud, azt mindenki tudja; b ir sö zü n ü ik i
etm ez nem másítja meg a szavát.
A számnév, ha mint névszó használatos, ragozható és ön­
álló használatban a többes képzőt is felveszi, pl. ü cler (a három
t. i. tündér), j e d i - l e r (a hét t. i. szellem), s u lta n H a m id lin - le r
j a é a ta h tın d a Hamid Szultán ezreket (t. i. éveket) éljen a trónján.
2.

S orszám ok.

első

b ir-in ğ i

8-ik

s e k iz - ΐ η β

2-ik

ik i- η β

9-ik

d o k u z-u n ç u

3-ik

ü c-ü n şü

10-ik

o n -u n ju

4-ik

d ö r d -ü n ğ ü

15-ik

onbeğ- ί η β

5-ik

bes- ί η β

20-ik

jir m i-η β

6-ik

a lti- η β

30-ik

otuz-un% u

7-ik

je d i- η β

< j^ A

100-ik

jü z - ü n ğ ü

A sorszámnév képzője : - n j i , - n j i , -■njü, - n j u ; mâssalhaı
zók után - i n j i , - i n j l , - ü n jü , - u n ju , arabos átírással
A biriliği
mellett használatos még i lk , pl. i lk se v d a első szerelem; továbbá az
arab evvel szó ,első és előbb‘ jelentésben, pl. evvel ta m so n ra k ela m
előbb evés azután beszéd; evvel k a ç a n k u r tu lu r az előbb futó meg­
szabadul; evvel hesab s o n r a k a s a i előbb az elszámolás, azután a

239

mészáros; eéeji evvel b a y la so n ra ta n r íja ıs m a r la a szamarat előbb
kösd meg, aztán ajánld Istennek. — Utólsó: són , pl. són k e r re , són
d e fa utoljára ; son a k a la n d o n a k a lîr az utolsónak maradó meg­
fagyva marad; son p iş m a n lık a k çe e tm e z a késői megbánás nem
ér semmit.
3. T ö r t s z á m o k .
Fél (Vü), valaminek a fele : n l s f ,
és j a r l m
.
Ez utóbbi csak önállóan használatos, nem pedig számokkal
kapcsolatban, pl. j a r l m e n d a ze fél rőf, j a r l m s ü t fél óra. Személy­
ragozva: j a r i s l (fele), pl. gejje j a r í s l éjfél (tkp. éjnek a fele).
Az i k i z (iker) analógiájára van képezve: ü c ü z , d ö r ti iz , b e s iz, pl.
ik iz li, ü çü zlü , d ö r tü z lü , b e ş iz li s a m d a n két, három, négy, öt párü
gyertyatartó. — Tőszámokkal összekötve a ,fél‘-re a bu cu k haszná­
latos, pl. b ir bucuk másfél, i k i bu cu k harmadfél (tkp. kettőfél), hes
bucuk hatodfél; sü t k a c ? hány óra (az óra h ány?); s ü t a lti bucuk
hetedfél ó ra ; sü t bese j e d i v a r öt órához hét van (hét percz
hiányzik); s ü t b ire üc k a la r a k egy órához három maradva (három
percz híjával). Negyed : c e jre k
pl. b ír ce jre k e g y negyed,
beái ce jre k g e c ti negyed hat (tkp. ötöt egy negyed haladt át),
j e d ije b ir ce jre k is te r három negyed hét (héthez egy negyed
kell). — Egyebekben a törtszám képzése úgy történik, hogy a
locativus ragjával ellátott számhoz a b ir (egy) szócska járul, pl.
ü c d e b ir e g y harmad (háromban egy), s e k iz d e b ir egy nyolczad,
o n d a b ir egy tized, d ö r td e üc háromnegyed, j e d i d e a l t i hat heted,
jü z d e beá öt perczent (százban öt), innen jü z d e l ik perczent (tkp.
százbanság).
4. S z o r z ó s z á m o k .

A sz o r z ó szá m o k az arab k e r re
és d e f a
szókkal
vannak képezve, pl. b ir k e r r e (b ir k é z) egyszer, b ir k e r r e jik egy­
szer, üc d e f a háromszor, pl. tilk i i k i d e f a tu z a ·/a d ü şm e z a róka
nem esik kétszer a tőrbe. — Ezek mellett használatos a s e fe r
is,
moly tulajdonképpen utazást jelent, pl. bu s e fe r ezúttal, ez egy­

240

szer, k a c s e fe r hányszor, cok s e fe r sokszor. — Hasonlóan még
egyszeri jelent b ir d a h a is. Példák: ve re sije s a r ab içen i k i k erre
sa rx o s o lu r hitelre bort ivó kétszer lesz részeg; b ird e n egyszerre,
p. i k i ta u sa n b ir d e n a v la n m a z két nyúl egyszerre nem vadászható
(vadásztatik).
5.

O sztó s z á m o k .

Az o sztó szá m o k a t úgy képezzük, ha a tőszámok után -«»·,
-e r j, magánhangzó után -ser f képzőt függesztünk, pl. b ir-e r
egyenként, ik i-S er kettesével, ü c -e r hármasával, a lti-é e r hato­
sával, je d i- s e r hetesével, o n -a r tizenként; b u n la r ı d ö r d e r p a r a ja
a ld ım ezeket négy párájával vettem ; o Jcitablarin h e r b ir in i j i r m is e r g u r u s a a ld ım ama könyvek mindegyikét húsz piaszterjével
vettem. — Százas és ezres számoknál ez a képző csakis a százat
és ezret jelölő szóhoz járul, pl. b eser j ü z ötszázanként, ü ç e r b in
háromezrenként, ü ç e r bu cu k Viraja három és fél bírájával, d ö r d e r
j ü z e lli a ltis e r 456-onként.
A számokat mindig balról jobbra írjuk. Jeleik a
következők : I egy, f kettő, t" három,
négy, e öt, 4 hat, v hét,
λ nyolcz, ^ kilencz, (. tíz, It" tizenhárom, <s. ötven, t · λ kétszáznyolcz, Η · l" ezerkilenczszázhárom (bin dokuzjüz üc). — A h óna­
p o k n e v e i: k já n u n -i s á n i
İS" január, s u b á t
február, m a r t
márczius, n isa n jó .,á p rilis , m á j is
május, h a z ir a n ^ | ,, J e g y ze t.

június, te m u z
július,
szeptember, te s r in -i evvel
vember,

k já n u n -i evvel

M augusztus,
október, te s r in -i s á n i

a y o sto s

H űl

J^,|
no­

deczember.

A keltezésnél {ta r ik ) a sorrend a következő: a napok
számát megelőzi az arab f i ^ (bán, ben), a tőszámnévi alakban
használatos napok száma után következik a hónap megjelenése
és végül az évszám. Pl. 1902 deczember hó 23-ikán : fi jirmi üc
jkanun-i evvel, bin dokuzjüz iki N*t" J j|
1 ^ vagy pedig

241

1889 október hó 5-ike : bin sekiz jüz seksen dokuz senesi, tesrini-evvelin besi ; 1904 augusztus hó 5-ike : bin dokuz jüz dört
senesi, dulun besinği günü.
Jegyzet. Török pénznem ek.
P a r a (a k ce ) pénz, bes p a r a öt para (a legkissebb pénzegység),
on p a r a tiz para (öt fillér), jİ r m i p a r a húsz para, otu z p a r a harmincz
para, k ırk p a r a negyven para (egy piaszter), elli p a r a ötven para
fegy piaszter tiz para), a ltm ış p a r a hatvan para (másfél piaszter),
doksan p a r a kilenczven para (két piaszter és tiz para), j ü z p a r a
száz para (két és fél piaszter), onluk tizes (tíz párás), jir m ilik huszas
(húsz párás), elü lik ötvenes (ötven párás, egy piaszteres és tíz párás),
jü z lü k százas (száz párás, két és fél piaszteres), m eta lik (m etelik )
tíz párás érczpénz, p u l fillér.
G u r u s piaszter (húsz fillér), ik i gu rus két piaszter, bes guruit
öt piaszter, on gurus tíz piaszter, j ü z gurusluk száz piaszteres, j i r m i
gurus húsz piaszter, doksan bes gurus kilenczvenöt piaszter (franczia
arany értéke), j ü z sek iz gu rus száznyolcz piaszter (török arany értéke),
b e k tik ötös (öt piaszteres), ik ilik kettős (két piaszteres), pl. b ír fra n k
d ö r t bucuk gurus dejer egy frank négy és fél piasztert ér; p a ra n ın
k ırk ı b ir gurusa geçer negyven para egy piasztert ér.
M e j i d i j e (m ejid i, m e jid ) húsz piaszteres ezüst (négy korona),
bej az m e jid ije fehér (ezüst) medsidije, ja r im m e jid ije fél medsidije
(tíz piaszter), c e jr e k v. m e jid ije cejreji egy negyed v. egy medsidije
negyedrésze (öt piaszter), beşlik v. bes gu rusluk ötös (öt piaszteres,
egy korona), üc cejrek háromnegyed (tizenöt piaszter), ik i beşlik két

öt piaszteres (tíz piaszter).
A l t ı n arany, U r a török arany (108 piaszter), fra n siz altını
franczia arany (95 piaszter), osm anlí lir a sı török arany, İngiliz lira sı
angol arany, m a ja r a ltın ı magyar arany, ja r im Ura egy fél török
arany (54 piaszter), cejrek líra negyed arany (27 piaszter), ja r im
fra n siz fél franczia arany (47 és fél piaszter), altın m e jid ije arany
medsidije (öt lírás arany), altín cejre ji egy arany negyedrésze, altın
sikke arany pénz, cejrek lír a negyed arany.
K a j m e papírpénz, ellilik kajm e ötven piaszteres papírpénz,
jü z lü k kajm e százpiaszteres papírpénz, bes-jüzlük k ajm e 500 piaszte­
res papírpénz.
Példák: p a r a b o z m a k pénzt váltani, u f a k p a r a v. u f a k l ı k aprópénz,
egy paraértékii, p ara e t m e z nem ér semmit, c o k p a r a e d e r sok
pénzt ér, p a r a l ı a d a m pénzes ember, k a l l · p a r a hamis pénz, g e c e r a k c e járó
pénz, s i l i k p a r a kopott pénz, d e ş i k p a r a lyukas pénz, s a f p a r a ép (teljes
értékű) pénz, ç ü r ü k p a r a romlott (értéken aluli) pénz, a k c e f a r k i v. j ü z d e l i k
százalék, p a r a s ı z p u l s u z pénztelen fillértelen; p a r a p a r a j i k a z a n ı r a pénz a
pénzt nyeri: e j a b d a l , e j d e r v i s , p a r a i l e g i d e r h e r i s óh remete, óh dervis,
pénzzel megy minden dolog ; a k c e a d o m a a k i i ö j r e d i r a pénz az embernek
észt tanít (az embert észre tan ítja'; a k c e l i a d a m d a n d a l l a r k o r k a r a pénzes
b ir

p a r a lık

16

242

embertől a hegyek félnek; ak akce kara gün icün-dür a fehér pénz a fekete
napért van ; paranın jü zü sİj a k a pénznek az arcza meleg ; p a ra si cok
akii az pénze sok, esze kevés; p arasızlık her fenalığı ja p tir ir a pénztelen­
ség minden rosszaságot csináltat; akçesi ak olanın bakma jü zü n karasına a
kinek fehér a pénze, annak ne nézz az arcza feketéjére; altinin kijm etini
sa ra f bilir az aranynak értékét a pénzváltó tudja; altin an a/ ta r kale kopu­
şunu acar az aranykulcs a vár kapuját megnyitja; altin adi bakir oldu az
arany neve réz le tt; altinî sarafa sor, je v h e ri k u ju m ju ja az aranyat a pénz­
váltónál kérdezd, az ékszert az aranyművesnél; akçenin gittijin e bakma , isin
bittiğine bak a pénz elmentére ne nézz, a dolog befejeztére nézz; akce deliji
uslu, usluju deli eder a pénz a bolondot okossá, az okost bolonddá teszi;
éli altin keser a keze aranyat vág.

IY. Névmás.
1.

Személy névmás.
Egyesszám.
II. sz.

I. sz.

nőm.

ben

én

aec.

ben i

gen.

ben im

ά

engem

J 1·

enyém

te

sen

ír

téged

sen i

tied

db-

se n d e

nálad

e

se n d e n

tőled

ή

loc.

bende

nálam

abl.

ben den

dat.

bana

©j Jj

tőlem

nekem

IC

san a

neked

III. sz.
o, ol
onu

ő, az
v.

v.

(a n î)

o n d a (a n d a )

őt, azt <^| v. ^,1

nála

o n d a n (a n d a n )
on a (a n a )

_jl

övé, azé d t j v. d tl

onun (a n în )

tőle

neki

J r

se n in

β_ώjl v. βα>1
j

v. Jjjjl

j

v.

^ ; ι Α λ λ «ι

isC

243

Többesszám.
II.

I. sz.
mi

nőm.

b iz

ace.

b iz i

gén.

b iz im

mienk

loc.

b izd e

nálunk

abl.

b izd e n

dat.

bize

SZ.

s iz

minket

tőlünk

s iz i

*2
(2
»2

s iz in

tietek

s iz d e

nálatok

s iz d e n

& 2

nekünk

r

titeket

siz e

*2

i! >

tőletek

nektek

c ,o ***
©>V-»

ΙΠ. sz.
o n la r
o n la r ı

v.

(a n la r )

ők, azok

(a n la r ı ) őket, azokat

j\

övéké, azoké

ílju j)

o n la r ın (a n la r ın )

o n la rd a (a n la rd a )

náluk

o n la r d a n (a n la r d a n )
o n la ra

jj_j|

tőlük

(â n la r a ) nekik

Jz

£

e £jl

Az első személyi (ben) alak helyett, főleg a műveltek
beszédjében a b en d en iz (az ön szolgája), k u lu n u z (az ön rabja)
alakok használatosak, azért mondják ben d em ek s e jta n d em ek ént
mondani (annyi mint), sátánt mondani; b e n siz nékiilem, se n siz
nélküled, o n su z nélküle ; b e n -lik se jta n a j á k i s i r az én-ség (ént
mondás) az ördöghöz illik ; se n -li b en -li la k ır d ı tegező (énféle,
te féle) beszéd ; sen α γ α ben a y a , bu in e ji k im s a y a te úr, én
úr, ezt a tehenet ki feji meg.
A második személy mint rendes megszólító mellett haszná­
latos a többes s i z is ,ön‘ értelemben, de csak újabban, az euró­
pai nyelvek hatása folytán. A s i z mellett használatosak még,
főleg a választékosabb beszédmódban a z d t - i â lin iz , z d t - i şe r ifi­
n iz az ön magas vagy kiváló személye, h a z r e tin iz , h a z r e tle r in iz
Nagyságod, Méltóságod kifejezések is.
16*

244

A b iz és s iz néha b iz-le r és s iz -le r pleonastikus formában
is találhatók, nagyobb nyomatékosság okából. Épp úgy hallható
a ben helyett b iz is. pl. b iz le r i m a h z u n e d ijo r minket szomo­
rúvá tesz.
2.

B ir to k o s n é v m á s .

Más birtokos névmás a törökben nincsen, mint a birtokos­
jelzővel ellátott személynévmás, vagyis ben im enyém, sen -in tied,
o-n u n övé, b iz-im mienk, s iz - in tietek, o n la r -in övék, pl. et senin
k em ik benim a hús a tied, a csont az enyém.
Ha a birtokosjelző személynévmás, akkor a birtoknak az
első és 2-ik személyben nincs személyragja, pl. ben im ev az én
házam (enyém ház), sen in c o j u k a te gyermeked (tied gyermek),
b izim p e d e r a mi atyánk (mienk atya), s i z i n a n a a ti anyátok
(tietek anya). Pl. b iz im köpek s iz in lcöje b a lta g e tir d i- m i ? a mi
kutyánk a ti falutokba baltát hozott-e? — Személyrag csak akkor
járul hozzá, ha a birtokot nyomatékosabban akarjuk kiemelni,
pl. b izim e v im iz a mi házunk (és nem a másé), senin c o ju y u n a
te gyermeked.
A birtokos névmás csak úgy használatos főnévi értelem­
ben, ha az önállóan előforduló k i szócskával kapcsoljuk össze,
mely hozzátartozást fejez ki és a birtokosjelzővel ellátott személynévmási alakon kívül a genitivus vagy loeativus ragjai után is
állhat, pl. b en iin -k i (az enyém), s e n in -k i (a tied), o n u n -k i az övé
avagy b en d e-k i (a nálam levő), se n d e -k i a nálad levő, o n d a -k i
(a nála levő) Névszók után : e fe n d in in -k i az úré levő (az a me­
lyik az űré), b en d e-k i k ita b a nálam levő könyv.
A k i szócskának ezen használata pótolja a viszonyító névmást.
Többes: b iz im -k i a mienk, s iz in -k i a tietek, o n la r in -k i az övék.
3.

M u ta tó

n évm ás.

Közeire mutat a bu ^ (ez) és s u t, (távolabb mint az
első); távolra az -o, -ol j \ J_j| (az, amaz). Nyomatékosabb
használatban i'sbu
(iste bu h. ime ez), és éol
(amaz).
E két utóbbi alak csak mint jelzők használatosak és nem
ragozhatok, míg az előbbiek a névszók példájára veszik fel a

245

ragokat, pl. bu ez, b u n u ezt, bu nu n ezé v. ennek, b u n d a ebben,
bu n dan ettől, bu n a ennek | su ez, su n u ezt, su n u n ezé v. ennek,
su n d a ebben, su n d a n ettől, su n a ennek | o az, o n u azt, o n u n azé
v. annak, o n d a abban, o n d a n attól, on a annak. Plnr. b u n la r ezek,
s u n la r ezek, o n la r azok.
A hu és éu alakok, mint összetételek első részei, önálló
kifejezésekben is előfordulnak. így a -r a , -re je lle l: b u ra , s u r a ;
továbbragozva: b u -ra -d a ( b u r d a ) , s u -r a -d a {s u r d a ) itten, o -r a -d a
{o rd a ) ottan | b u ra d a n {b a rd a n ), ş u r a d a n (s u r d a n ) innen, o r a d a n
(o rd a n ) onnan | b u r a ja , s u r a ja ide, o r a ja oda | b u ra sı, s u r a s i ez
itt, o ra sı az ott | b u ra n ın , ş u r a n ın ezé itt, o ra n ın azé ott | b u ra lı,
ş u r a lı idevaló, o r a lı odavaló ; b u r a jik , s u r a j i k itt la, em itt;
b u n ja annyi; b u n jile jn , s u n j i l e j n így, ilymódon.
Az ile 4İ.I (val, vei) szóval összekötve böjle dıy (bu ile)
sö jle < 1 , (su ile) így, ilyen, ö jle ^ j ] (o-ile) úgy, olyan. Pl. böjle
k u su n böjle o lu r k u jr u y u ilyen madárnak ilyen a farka; böjle b a s
böjle t ir a s a milyen a fej, olyan a beretválás.
4.

K érdő

n évm ás.

K im
ki, kicsoda, ne * mi, micsoda, h a n g i (kangi)
melyik, h a n g in iz melyikőtök, p. h a n g i ta s ı k a ld ir s a la r , a llln d a n ç ık a r a melyik követ fölemelik, alóla jön k i; s e jta n in h a n g i
dered e k is la d iy in i b ilir a sátánnak melyik völgyben telelését
tudja. — Személyragokkal ellátva: k im -im kicsodám, k im -in kicso­
dád, kirn -i kicsodája, k im - im iz kicsodánk, k im - in iz kicsodátok,
k im -le ri kicsodájok; n e-m micsodám, n e-n micsodád, n e-si micso­
dája, n e-m iz micsodánk, n e -n iz micsodátok, n e -le ri micsodájok stb.
Pl. kim é ne kinek mi (köze hozzá): k im le r g e l d i? kijött, kik jöttek?
A n e szócska még a következő összetételekben fordul elő:
n erede {n erde) hol, n ered en (n e rd e n ) honnan, n ere je hová, n ere si
mely része, n eren in merről, n e re li hova való | k a n d a hol, pl. k a n d a
k a ld ı hol maradt? k a n d a ço k lu k o n d a boklu k a hol sokaság
van, ott szemét van | n a s ıl (ne asıl) milyen | n icü n (ne iéiin) miért,
ne k a d a r mennyi, n e ze m a n , ne v a k it mikor, n i j e (nege) hogyan.

246 —
Pl. k a r n e k a d a r cok ja y s á , j a z a k a lm a z bármennyi sok hó esik
is, nyárra nem marad; n a s il-k i j a s a r s a k ö jle ö lü r ü z a hogy élünk,
úgy halunk meg.
K ac
hány, k a c in z j hányadik, k a c k e rre hányszor, kaca
mennyiért, k a c d a mikor, k a c l n j l hányadik; k a c i n j i k e rre hányad­
szor; b ír k a c nehány. | K a c a n
használata ma már elavult.
A hani
U (kanı) szó n e re d e (hol) értelmében használatos. H a n ja
UU mely szintén ezt jelenti, néha az ,izé‘ értelmének felel meg,
pl. h a n ja g e tir d in - m i? izé, elhoztad-e?; h a n ja bu a d a m jo k - m u ?
is te bu a d a m o -d u r izé, ez az ember nincs-e? ime ez ő.
5.

V is s z a h a tó

n évm ás.

Alakja a k e n d i « j j j T maga; személyragozott alakjai: k en ­
magam, k e n d in magad, k e n d is i maga, k e n d im iz magunk,
k e n d in iz magatok, k e n d ile r i maguk. Pl. k e n d in d e n b ű jü k ile o r ta k
o lm a náladnál nagyobbal társ ne légy; k e n d i s ö jle r k en d i c a la r
maga énekel és maga játszik; d e li k is m i k e n d i sö jle r k e n d i is id ir
a bolond fajta maga beszél maga hallgat; h er k esin k e n d in je
d ö r t p a r a lı k kejfi v a r mindenkinek magához való négy fillérnyi
jó kedve van ; k e n d in d e n b ü jü je ta n ış m a náladnál nagyobbal ne
barátkozz ; esejin se m eri k en d in e j ü k g e lm e z a szamárnak a nyerge
neki (magának) nem teher; coban é o r a b ln i k e n d i ö re r a pásztor a
harisnyáját maga varrja; k a z m a k u ju ju , k e n d in d ü s e r s in ne ásd
a kutat, magad esel belé.
A k en d i szó egymagában állva, a 3-ik személy alakját
fejezi ki. Ritkább használatú a hasonló jelentésű ö z j j ) szó, pl.
ö z baba a valódi apa, ö z ö zü n e magamagától.
d im

6.

H a tá r o z a tla n

n évm á s.

Jobbára a kérdőnévmásokból alakultak. A perzsa eredetű
h er p (minden, mindenki) szó összetételével használatosak :
h e r-k im bárki, h er-n e bármi, továbbá h er-k es mindenki, h er-sej

247

minden, h e r-ze m a n , h e r -v a k it mindig (minden időben), h e r-tiir lü
mindenféle, h er-jere minden helyre, h e r-je rd e mindenütt, h er-jerd e n mindenünnen, p. h er a y a j d a n k a s ık o lm a z minden fából kanál
nem lehet; herkes k e n d i d e r d in i s ö jle r mindenki a maga baját
mondja; h er á r i b a l j a p m a z minden méh mézet nem készít; h er
a y a j i n g ö lg e si v a r minden fának árnyéka van.
A kérdő k im szócska a föltételes módot kifejező -ise szó­
val összetéve k im se (valaki) a. ,
alakot nyer, pl. b ir k im se egy
valaki, hic k im se senki. Ugyanez a tagadó értelme van a k im se
szónak akkor is, ha utána tagadó jelentésű ige van, pl. k im se
g elm ed i senkise jött (valaki nem jött). A k im esn e a k im se értel­
mében ma már elavult.
A k im szócska egyes 3-ik személye párosán használva, ,az
egyik — a másik4 jelentést kap, pl. k im in e h a j h a j , k im in e v a j
v a j az egyiknek heje huja, a másiknak óh jaj; k im i su b u la m a z
icm eje, k im i k ö p rü b u la m a z g ec m e je ki vizet nem talál ivásra, ki
hidat nem talál átkelésre.
B a s k a , d ig e r más, j ü a n N. N., egy bizonyos, hep (h e p si, h e p isi)
mind, mindnyája, o b ir, ö l ü r a másik, b ir b ir i egymást, ik is i mindketteje, ξ ύ m lesi mindnyája ; n i j e ^
hány, mennyi; y a jlí
sok, nagyon. Pl. g ö n ü l k im i severse g ü z e l o d i r a szív a kit
szeret, az szép ; k im s e k im se n in çu k u ru n u d o ld u r m a z senki se
tölti meg a más árkát (valaki valakinek az árkát nem tölti
meg); h a n g i g ü n v a r a k sa m o lm a d ık melyik nap az, hogy
estéje nem lett; ja la n ijn in ev i j a n d i k im se in a n m a d ı a hazugnak
égett a háza, senkise hitte ; n e ek ersen o n u b iç ersin a mit vetsz,
azt szántasz; f i l a n e fe n d i g e ld i N. N. úr eljött; h ic i hice versen
j i n e hic ç ık a r semmit a semmihez ha adsz, ismét semmi jön ki;
f ila n a d a m jo k - m u , is te bu k ita b o n u n -d u r , N. N. ember nincs-e ?
íme ez a könyv az övé ; h ep sin d en b a y ttı besik d e ölen mindnyájá­
nál legszerencsésebb a bölcsőben meghaló.

— 248

II. Az ige.
1. I g e r a g o z á s .
Az ige tőjét megkapjak, ha a főnévi igenév képzőjét el­
hagyjuk. E képző mélyhangú szókban -m á k j . , magashangúakban -m ek
. Példák : j a z - m a k Írni, b u l-m a k találni, v e r-m e k
adni, g el-m ek jönni; k u m ü stü n e to h u m ekm ek homokra magot
vetni; d e lid e n ib r e t a lm a k bolondtól példát venni; m e rm e r ü ze rin e
o tu rm a k márványon ülni; a c lk He u ju rn ak nyitottan aludni; so y u k
b á l i t corb i s l n l je m e k hideg hallevest enni (kész veszedelem);
ö k ü z k u jr u y u n a b u ju n d u r u k v u rm a k az ökör farkára igát rakni
(verni); bela b a sa g e ld ik d e n so n ra ö jre n m e k miután szerencsétlen­
ség ért, tanulni; ölü lere b e d -d u a etm ek g ü n a h d ir a halottakra
átkot mondani vétek. -— Maga az igető egyúttal a parancsoló
mód egyes második személye. T eh át: j a z írj, bul találj, v e r
adj, g él jöjj, o tu r ülj le stb.

A

1.

s e g é d ig é k

A , l e n n i * seg éd ig én ek

ra g o zá sa .

a következő alakjai vannak meg.

J e le n tő m ód. Jelen idő.

Egyes sz. 1. sz.
2. sz.

-s in

3. sz.

d ir

Többes sz. 1. sz.

-lm,

-im

-u m )

vagyok

(-sü n , -sin , -sü n )

(d ü r ,

d ir , d u r )

- iz (-ü z, - í z , -u z)

van

,3

vagyunk

2. sz.

- s in iz (-s ü n ü z , -sin iz, -su n u z )

3. sz.

d ir le r

(d ü r le r ,

r
dL

vagy

d i r l a r , d u r la r )

jd
vagytok

·<Ζ^

vannak

Jegyzet : Az egyes és többes első személy alakjai, magán
hangzón végződő szók után -fim , -jüm , -fim , -jum illetve -fiz, -jü z
-fiz, -juz.

249

Személynévmással összekötve:
Egyes sz. 1. sz.

b en -im

én vagyok

2. sz.

se n -sin

te vagyok

3. sz.

o -d u r

ő van

Többes sz. 1. sz.

b iz - iz

vW l
mi vagyak

2. sz.

s iz - s i n iz

3. sz.

o n la r d ir le r

pd1ú*.

**> V

ti vagytok
ők vannak

J ij]

P é ld á k : ben adam -hn én ember vagyok; sen y a s ta -sin te beteg
vagy; o bekjar d ir ő nőtlen; biz b u ra lt-fiz mi idevalók (idevaló)
vagyunk; siz köjlü-sünüz ti falusiak (falusi) vagytok; onnar k e jfsiz d ir ­
ler ók betegek (beteg vannak); sevenin kwlu-jum, sevm ejenin su ltan íjim a szeretőnek (a ki engem szeret) szolgája vagyok, a nem szere­
tőnek szultánja.

a) Határozott múlt.

M ú lt i d ő :

Egyes 1.

id im

voltam

2.

id in

voltál

3.

id i

r* -1
iU i

volt

Többes 1.

id ik

voltunk

iU l

2.

id in iz

voltatok

jfík l

3.

id il e r

voltak

JU J

P éld ák : şehirde id im a városban voltam; b ira d erim asker id i
testvérem katona volt; nerde idin k a rd a stm hol voltál testvérem;
d îsa rd a id ik kint voltunk.

b) Határozatlan múl t :
Egyes 1. sz.

im is -im

voltam v. lehettem

2. sz.

im iS -sin

voltál v. lehettél

3. sz.

im is

Többes 1. sz.

volt v. lehetett

im ié - iz

voltunk v. lehettünk

2. sz.

im is -s in iz

3. sz.

im iS -le r

voltatok v. lehettetek j C" *

voltak v. lehettek

1* , .

250
F elté teles m ó d . J e le n id ő .

Egyes

1. sz.

isem

ha vagyok

2. sz.

ise n

ha vagy

3. sz.

ise

Többes 1. sz.

ise k

ha van
ha vagyunk

2. sz.

is e n iz

ha vagytok

3. sz.

ise le r

ha vannak

íl-uJ
*5^^.: I

Jegyzet, A segédigék egyes alakjai elé a v a r (van) is járul­
hat, pl. v a r -id i (vardı) volt, v a r -im is (varm ış) volt, v a r-ise (varsa)
ha van, v a r iken lévén, pl. b ír va rm is b ír jo k m u s hol volt hol nem
volt. — Épp úgy megelőzheti á tagadó jó k is, pl. jó k id i (joktu) nem
volt, jó k im is (jokm us) nem volt, jó k ise (joksa) ha nincs, v. ö. jo k sa
(jo y s a ) *·—
<—’Ji vagy, különben. Példák: v a rsa pu lun olurum
kulun, jo k s a pu lun kapu -du r jo lu n ha van pénzed szolgád leszek, ha
nincs pénzed az ajtó az utad (elmehetsz); ta m a k ja r v a r iken, dolan­
d ır ıc ı a j k alm az fösvény lévén (míg fösvényben tart), a szédelgő
nem éhezik (nem marad éhen); dejnejin v a r ise, topuzum v a r -d ir
botod ha van, nekem fütykösöm van.
Példák : aksam ise ja t, sebat ise k a ik este ha van feküdj le,
reggel ha van kelj fel; düşmen k a r in ja ise, fil g ib i san az ellenség
ha (van) hangya, oroszlánnak véld; dost bin ise a z-d ir, düşmen bil­
ise cok-tur barát ezer ha van kevés, ellenség egy ha van sok;
m ühür kim de ise, Sülejm an o-dur a pecsét a kinél (ha) van, az a
Szulejman; odun e jr i ise ates d oyru a fa ha görbe, tüze egyenes;
size fena ise, bana éji d ir ha nektek rossz, nekem jó ; sev seni seveni
y a k ile je k sa n ise, sevm e seni sevm ejeni M ısıra, su ltan ise szeresd a
téged szeretőt ha a földdel egyenlő is, ne szeresd a téged nem
szeretőt, ha Egyiptomban szultán is.
lévén j5Cl, pb a 'ia3
ik e n e jü ir a fa
nedves lévén, hajlíttatik; f u r s a t eld e ik e n k a ç ır m a az alkalom a
kézben lévén el ne szalaszd.
A többi hiányzó idők és módok részben az o lm a k segéd­
igéből, részben összetétel útján vannak képezve, pl.
I g e n é v : iken

(ise-idim) ha lettem
volna v. ha volnék,
is e jd in ha lettél volna
is e jd i ha lett volna
is e jd im

ha lettünk volna
ha lettetek volna
is e jd ile r ha lettek volna.

is e jd ik

is e jd in iz

251

2.

A z , o l m a k 1 (le n n i , v a la m iv é v á ln i) segédige.
J e le n tő m ód. Jelen id ő .

Egyes

a) Tartós jelen.

1. sz.

o l-ijo r -u m

vagyok v. leszek

2. sz.

o l-ijo r-su n

vagy v. leszel

3. sz.

o l- ijo r

Többes 1. sz.

van v. lesz

o l- ijo r - u s

vagyunk v. leszünk

2. sz.

o l-ijo r-su n u z

3. sz.

o l-ijo r -la r

vagytok v. lesztek

vannak v. lesznek

j

b) Általános jelen.
Egyes

1.

o l-u r -u m

vagyok v. leszek

2.

o l-u r-su n

vagy v. leszel

dL jjljI

3.

o l-u r

van v. lesz, lehet

Jyb'

Többes 1.

o l-u r -u z

vagyunk v. leszünk

2.

o l-u r -su n u z

3.

o l- u r -la r

vagytok v. lesztek

vannak v. lesznek

Példák: itd e vefa olur, a vretd e olm az kutyában hűség van
(lehet), asszonyban nem; u ju z etin ja h n îsl ta ts ız olur olcsó húsnak
ízetlen lesz a levese; sa b r ile koruk helva olu r türelemmel a lőréből
édesség lesz; a j a rsız olur az éhes szemérmetlen lesz; adanı adam a
lazım olu r az ember az embernek szükséges (lesz); erken evlenenden
dul olu r a korán házasodéból özvegy lesz; j e s i r j i a k ıb et je s i r olur
a rabszolgakereskedő végtére rabszolga lesz; galib olan m aglub-da
olu r a győző legyőzött is lehet.

Egyes

M ú lt id ő

a) Határozott múlt.

sz. 1.

lettem

o l-d -u m

2.

o l-d -u n

3.

o l-d -u

lettél
lett

252

Többes sz. 1.

lettünk

o l-d -u k

2.

o l-d -u n u z

3.

o l-d -u la r

Jj_ j|

lettetek

•„‘Tjyl

lettek

LJjl

b) Határozatlan múlt.
Egyes sz. 1.

o l-m u s-u m

lettem v. lehettem

2.

o l-m u é-su n

lettél v. lehettél

3.

ol-m u s

Többes sz. 1.

d l—U jI

lett v. lehetett

o l-m u s-u z

*, Ul

lettünk v. lehettünk

2.

o l-m u s-s u n u z

3.

o l-m u s-la r

tijjl

lettetek v. lehettetek ·<" * , 1j

lettek v. lehettek

Példák: N e id im ne oldum mi voltam, mivé lettem; ben c i r a p
oldum , a j akşam dan d ofdu én tőzegárús lettem, a hold (azóta) este
kel fel; ne oldum d elisi mi lettem bolondja; a k lî olan, olur olm az
ise k a rîsm a z a kinek esze van (esze levő), bármilyen (lehető és nem
lehető) dologba nem avatkozik; kahve tütün, kéj f e r oldu bütün kávé
dohány, a jókedv meglett teljesen.
Jövő idő.
o la ja y - im
óla j a k - s í n
o la ja k

leszek

o la j a y ız

lenni fogsz .Π ,

lenni fog

lenni fogunk

o la ja k s ín izX e n n i
o l a j a k la r

fogtok

lenni fognak

j\

F ö lté te le s m ód.

Egyes sz. 1.

o l-sa m

ha leszek v. ha lennék

2.

o l-sa n

ha leszel v. ha lennél

3.

olsa

Többes sz. 1.

ha lesz v. ha lenne

ol-sa k

ha leszünk v. ha lennénk

2.

o l- s a m z

ha lesztek v. ha lennétek

3.

o l-s a la r

ha lesznek v. lennének

_1_jl

< Jj|
J-uJjl
p < J j\

j-uJjl

253
Ó h a jtó m ód.
o la -jim
o la sın
o la

legyek
légy

d L ıijl

legyenek

o la -la r

Az

olalım

legyetek jsC-djl

o la s ın ız

legyen

J e g y z e t.

legyünk

o la -lim

helyett régebben

o la jíz

is használatban volt.

P a ra n c so ló m ód.
ol

légy

ol-su n

Jjl

v.

o l-u n u z

legyetek

o ls u n la r

o lu n

legyetek j5Cíjl

legyenek

1·.^ id

A szü k ség esség m ó d ja .

Egyes az 1.

o lm a ll-jím

lennem kell

2.

o lm a l ıs ın

lenned kell

dLAJy!

3.

ó lm a li- d ir

lennie kell

jaJu-ijl

Többes sz. 1.

o lm a lí- jíz

lennünk kell

2.

o lm a lıs ın ız

lennetek kell

3.

o lm a lí- d ir la r

lenniök kell

jSC—i J jl

Igenevek.
olan
olmu§
o lu p
o ld u k ta

levő

o la ra k

a lett

o la lı

lévén
miután lett

mióta van

olu n j a
0j.; J j \

léve

míg van

o ld u k ç a

míg lett

A többi idők és módok összetételek útján képeztetnek,
pl. o lijo r d u m , o lijo rd u n , o lijo r d u (o lijo r id im stb. h.) és o lu rd u m ,
o lu r d u n , o lu rd u (o lu r id im stb.) vagy o lijo rm u su m , o lijo rm u ssu n ,
o lijo rm u s (o lijo r im i s i m) és o lu rm u şu m , o lu rm u şsu n , o lu rm u ş (o lu r

254

vagy
vagy o ld u id im stb.) és olm u sd u m , olm u ğdu n, olm uSdu voltam volt vagy lehettem volt stb.;
o lsa jd îm , o ls a jd in , o ls a jd î (o lsa id im stb.) ha lettem volna stb. ;
o l a j a k ü m , o la ja k t in , o l a j a k ti ( o la ja k id im stb.) és o la ja k m is lm ,
o la ja k m is s în , o la ja k m is ( o la ja k im iş ) ha leendettem volna.

im iğim

stb.) lettem volt stb .;

o ld u m id i, o ld u n id i, o ld u i d i

o ld îd im , o ld îd in , o ld îd i (o ld u n i d i

P éldák: B a^ a bak üzüm olsun a szőllőskertre vigyázz (hogy)
szóllő legyen; alçak eseje kim olsa biner az alacsony szamárra bárki
ha lesz felszáll; a v köpeji olalı b ir a v tu tm a d ı mióta vadászkutya
lett, egy vadat sem fogott; %îrsîz evden olu rsa, bulm ası m üsgül a tolvaj
ha a házból van, megtalálása nehéz; baxtin olsajdî, basın kel olm azdı
ha szerencséd lett volna, fejed nem lenne kopasz; b ir bas nereje olsa
s íf a r egy fej bárhova legyen is, elfér; d ile n ji alem de b ir olsa1
sekerle beslerler koldus a világon ha egy volna, czukorral táplálnák;
herkes je n n e te g ire je k olsa, jeh en n em bos k a lır ha mindenki a meny országba fogna menni, a pokol üresen marad; esek jü k lü olunca
an ırm a z a szamár ha meg van terhelve (míg terhes) nem ordít;
güneş olsa, kendi ta rla sın a d o fa r ha nap lenne, a maga mezején
kelne fel.
D ir

(van) és

var

(létezik).

A segédige egyes harmadik személye d i r (van), illeszkedve
d ü r , d ir , d u r mindig a mondat utolsó szavához vagy az állítmányt
kifejező névszóhoz illeszkedik. A d i r segédige olyankor haszná­
latos, ha a magyar mondatban ige nincs.
Példák : adam a d a m a lazim d ir az ember az embernek szük­
séges; d o fru söz a ji- d ír az egyenes szó keserű; ujku ölümün kard a sî-d îr az álom a halálnak testvére; ku sa altun k afes zin dan d ir a
madárnak az arany kalitka fogság; ilk p a z a r , p a z a r -d tr az első vá­
sár, vásár; p a d işa h A lla h gölgesi d ir a padişah isten árnyéka; p a d işa h
elcisinden belli d ir a padişah a követjéről biztos (felismerhető); her
k a r bejaz dir, am m a her bejaz k a r d ejil d ir minden hó fehér, de min­
den fehér nem hó.
A

d ir

tagadója

d e jil

Jfí

és

d e jil d ir

Példák: eseje sem eri jÜk d ejil a szamárnak a nyerge nem teher;
öküze bojnuz, kusa kan ad jü k d ejil d ir az ökörnek a szarv, a madárnak a
szárny nem teher; k ilid d o st icün d ir, düşm an icün d ejil a lakat a
jóbarátért van) nem az ellenségért; a k ii ja s d a d ejil, basda d ir az
ész nem a korban, a fejben van; her sa ra ra n altun d ejil minden
sárguló nem arany (nem mind arany a mi fénylik); a tlı ile j a j a b ir
dejil d ir lovas és gyalog nem mindegy; köpek köjii icün dejil, k en d i
icün h a v la r a kutya nem a faluért, magáért ugat.

255

Ha a magyar mondatban a ,van‘ nem hagyható el, akkor
a törökben a v a r j 3 (van, es giebt, es ist vorhanden, il y a)
és v a r - d ir J3J|j használatos.
Példák: adam -da va r, a d a m jik -d a v a r ember is van, emberke
is van; ev sahibinin b ir evi v a r, k ir a jin in bin evi v a r a háztulajdo­
nosnak egy háza van, a bérlőnek ezer háza van; arm u du n sá p i v a r ,
üzümün éöpü v a r a körtének szára van, a szőlőnek kocsánya van;
b aljin in v a r bal tasi, odun-j a n jin in v a r b a lta sí a mézesesnek van
mézes tálja, a favágónak van baltája.
A v a r tagadója j ó k J (nincs, nem létezik) és nyomatéko­
sabb használatban j o k - t u r (jók dir) ^ S j y .
y

Példák: ondan e jisi jo k - tu r : ne b ilirim ne gördüm annál jobb
nincs, se nem tudom, se nem láttam; d ilin k em iji jó k a nyelvnek
csontja nincs; ölmek v a r dönmek jó k meghalás van, visszatérés nincs;
isin jó k ise sah id ol, p a ra n cok ise kefil ol dolgod ha nincs, vértanú
légy, pénzed ha sok van, kezes légy; jo k d a n verm ek A lla h a ve rg i
d ir nincsből adni, Istennek adó; jo k lu k tasdan k a ti d ir a nincsenség
erősebb a kőnél; eleije güc jó k , jiikün den b a j jó k a követnek (követre
nézve) nehézség nincs, holmijáról adó nincs; v a r evi kerem evi, jó k
evi elem evi a van háza a jóság háza, a nincs háza a baj háza;
ulem aja k ilij jo k -tu r a tudósnak (részére) kard nincs; tem bel: ku dre­
tim jó k , d er a rest azt mondja hogy képességem nincs.
B e n im v a r

nekem van

j

b izim v a r

nekünk van

j }

nektek van

se n in v a r

neked van

jljdL u,

s iz in v a r

onun v a r

neki van

jly ü ljl

o n la r ın v a r

nekik van

fjbjl

A rendes igék ragozása.
I.
J e l e n t ő m ó d . 1. J e le n id ő kétféle v an : a) tartós jelen,
b) általános jelen. A tartós jelen képzője - ijo r j y , az általánosé
a segédhangzóval ellátott -r j (-ir, -ür, -er, -ír, -ur, -ar), pl. j a z ijo r ir, g e l-ijo r jön ; o k u -r olvas, g e l- ir jön, ö l-ü r meghal, ic -e r
iszik, k a l- ir marad, b u l-u r talál, j a p - a r csinál.

256

a)
ja z - ijo r - u m
ja z - ijo r - s u n

írok
írsz

ja z - i j o r - u z

írunk
irtok
írnak

ja z - ijo r - s u n u z
já z -ijo r -la r

b)
olvasok
olvasol
o k u -r olvas
o k u -r-u z olvasunk
o k u -r -s u n u z -tok
o k u -r -la r -nak

Á lta lá n o s jelen .

jön
jövünk
a e l-ir -s in iz jösztök
g e l-ir -le r jönnek

maradok
maradsz
k a l- ir marad
k a l- ir - íz maradunk
k a l- ir - s in iz -tok
k a l- lr - la r maradnak

találok
találsz
b u l-u r talál
h u l-u r-u z találunk
b u l-u r-su n u z találtok
b u l-u r -la r találnak

g e l-ir -im

o k u -r-su n

g e l-ir-sin

iszom
iszol
ic -e r iszik
ic -e r - iz iszunk
ic -e r -s in iz isztok
ic -e r-le r isznak
ic -e r-sin

jövök
jösz

meghalok
meghalsz
ö l-ü r meghal
ö l-ü r -ü z meghalunk
ö l-ü r -sü n ü z meghaltok
ö l-ü r -le r meghalnak.

o k u -r-u m

ic -e r -im

olvasok
o k u -jo r-su n olvasol
o k u -jo r olvas
o k u -jo r -u z olvasunk
o k u -jo r-su n u z olvastok
o k u -jo r -la r olvasnak.
oku -jor-u m ,

ír

ja z -ijo r

T a r tó s je le n .

g e l-ir

g e l-ir -iz

k a l- lr - im

k a l-lr -s in

csinálok
csinálsz
csinál

ö l-iir-ü m

ö l-ü r-sü n

b u l-u r-u m

b u l-u r-su n

csinálunk
csináltok
ja p - a r - la r csinálnak

ja i-a r -im

ja p -a r -iz

ja p -a r -s ln

ja p - a r - s in lz

ja p -a r

Jegyzet. 1. A tartós jelen -ijorum , -ijorsu n alakjai, főleg a kisázsiai nyelvjárásokban -ijom , -ijon-ná rövidülnek, pl. ja z ijo m írok,
ja p ijo n (ja p ijo n ) csinálsz; vannak olyan nyelvterületek is, a hol az
első személy alakja -íjon , a másodiké -ijon, pl. gelijon jövök, gelijoü
jössz. — A többes harmadik személy -ijo rla r alakja a népnyelvben
ijo lla r- nak is hangzik, pl. g elijo lla r jönnek stb.
2.
Az általános jelen többesszámú 2-ik személye -sin iz és hang­
rendi változatai összevont -siz alakban is előfordulnak, pl. benim
jarim siz-de görüp h a sa rsız (h asarsın ız h.) szeretőmet ti is látván
elámultak; ol j ü j e d a lla r ı n a sıl a sa rsız ama magas hegyeken hogyan
keltek á t; ja u r u hallin p e n j esine dühersiz a fiók sólyom karmaiba
estek; hin-göl ja jla s in i siz-d e geçersiz az ezer-tó rétjén ti is áthalad­
tok; s iz i çoban etsem n ije g ü d ersiz ha pásztorrá teszlek, hogyan
legeltettek stb.

257

A tartós jelen a mostan vagy jelenben folyó cselekvést
fejezi ki, míg az általános jelen szokásos vagy állandó termé­
szetű cselekvést jelent és a cselekvésnek úgy a jelenben, mint
a jövőben való tartósságát is kifejezi. Tehát j a z i jo r u m most írok
(ang. I write), j a z a r i m írok és fogok írni (I am writing).
Példák: 1.
vagyok); ba%cede

N e j a p ij őrs un mit csinálsz? O tu rijoru m ülök (meg
gezijoru m a kertben sétálok; günden güne a r tijo r su

benim sevdalarım napról-napra növekszik ez az én szerelmem (nép­
dal) ; su k a rsıd a Mr tá j otu rijo r, b iri kalku p b ír o tu rijo r — teraze itt
szembe egy csikó ül, egyike felkel, másika leül — mérő; a j ıslam a
zejtun silkijorsu n a hold fényébe olajbogyót rázogatsz ; sim d i /tapu ­
sunda m ajm un o jn ijo r most az ajtaja előtt majom tánczol (jó létben
vatı); anasından em d iji sü t burnundan g elijo r az anyjától szopott teje
az orrán át jön k i; jiizü n e kim b akarsa, gözleri k a m a sijo r a ki az
arczába néz, annak a szemei kápráznak; her kés kendi hâlinden a fla j o r mindenki a maga állapotján sír.

2. er ölür adı k a lır a férfi meghal, a neve megmarad; eli tu ­
ta r gözü görü r a keze fog, a szeme lá t; eski sü p ü rg eji dam a a ta rla r
a régi seprőt a padlásra dobják; to p a l ile gezen aksam ak ö jren ir a sán­
tával sétáló biczegni tanul; m ejvesiz a -jaja ba lta v u ru rla r gyümölcslé­
ién fába baltát vernek ; a j d e ise sejtan k a r ış ır sietős dologba az ördög
avatkozik; kör kusun ju v a s m i A lla h ja p a r vak madár fészkét Isten
készíti; âlet isler el öjü.nür a szerszám dolgozik, a kéz dicsekszik; it
ü rü r kervan geçer a kutya ugat, a karaván halad; abdalı tekede g ö rü r­
sün a remetét a klastrombán látod; ac tavuk düşünde d a rı g örü r az
éhes tyúk álmában kölest lát; osm anll tau san î a ra b a ile a v la r az
oszmánli a nyulat kocsival vadássza; z a i f a ^ a jd a n k u vve tli fidan
çık a r gyönge fából erős ág jön ki; k ırk k a rg a ja b ir ta s je te r negy­
ven hollónak egy kő elég; gök je r e su v e rir, j e r göke toz v e r ir az
ég a földnek vizet ad, a föld az égnek port ad; unu jo yu rm a d a n
e k m ejip işirm ek istersin a lisztet meggyúrás előtt kenyeret akarsz sütni;
ne ekersin onu bibersin amit vetsz azt aratsz; ja s î a t p a za rın d a
so ra rla r a kort a lóvásáron kérdezik.
2.
M ú lt id ő szintén kétféle van: a) Határozott múlt, b) Hatá­
rozatlan múlt. A határozott múlt képzője - d l {-d ii, - d i , -d u ), zön­
géshangok után - ti (-/ü, - ti, tu ), a határozatlané -m is (-m iis, -m is,
-m us), pl. g e l-d i jött, ö l-d ü meghalt, j a z d i írt, o k u -d u olvasott;
g ec ti múlt, ö p -tü csókolt, a k ti folyt, a t- tl dobott | g e l-m is jött, ö l­
m üş meghalt, ja z - m ís írt, o k u -m u s olvasott. -— Mint látjuk, e múlt
időbeli képzők az i d i és im is segédigékből keletkeztek.

17

258

a)

H a tá r o z o tt m u it.

Egyes sz. 1. g e l-d im jöttem
2. g é l-d in jöttél
3. g e l-d i jött
Többes sz. 1. g e l-d ik jöttünk
2- g e l-d in iz jöttetek
3. g e l-d ile r jöttek
Egyes sz. 1. j a z - d í m írtam
2. j a z - d i n írtál
3. j a z - d l írt
Többes sz. 1. j a z - d i k írtunk
2. j a z - d i n i z írtatok
3. j a z - d l l a r írtak

meghaltam
ö l-d ü n meghaltál
ö l-á ü meghalt
ö l-d ü k meghaltunk
ö l-d iin ü z meghaltatok
ö ld ü le r meghaltak.
o k u -d u m olvastam
o k u -d u n olvastál
o k u -d u olvasott
o k u -d u k olvastunk
o k u -d u n u z olvastatok
o k u -d u la r olvastak.
ö l-d ü m

b) H a tá r o z a tla n
Egyes sz. 1. g e l-m isim jöttem
2. g e l-m is s in jöttél
3. g é l-m is jött
Többes sz. 1. g e l-m is iz jöttünk
2. g e l-m is s in iz jöttetek
3. g é l-m is le r jöttek
Egyes sz. 1. ja z - m ls im írtam
2. ja z - m ís s in írtál
3. j a z - m l s írt
Többes sz. 1. j a z - m i s l z írtunk
2. j a z - m is s ln lz írtatok
3. ja z - m ís la r írtak

m ú lt.

meghaltam
meghaltál
ö l-m ü s meghalt
ö l-m ü á ü z meghaltunk
ö l-m ü k sü n ü z meghaltatok
ö l-m ü sle r meghaltak.
öl-m ü éü m

öl-m üSsün

olvastam
olvastál
o k u -m u s olvasott
o k u -m u su z olvastunk
o k u -m u ssu n u z olvastatok
o k u -m u é la r olvastak.
o k u -m u su m

o k u -m u ssu n

Jegyzet. A határozatlan múlt egyes és többes 3-ik személye
után a -d ir segédige is járulhat, tehát: g élm is-d ir és gelm isler-dir,
ölm üs-dür és ölm üsler-dir, ja z n m - d tr és ja zm isla r-d lr, okumuh-dur és
okum uélar-dtr. — A többesszámú első személy -iz jele helyett -ik is
használatos, pl. gitm iéik , gelm isik stb., az egyes 2-ik személyi sin li.
pedig -in, pl. gelm işin, g it m isin ; gurbette görm iisiik öz k a rd a sım ı ide­
gen láttuk saját testvéremet.
A határozott múlt a teljes bizonyossággal és határozottság­
gal befejezett cselekvést fejezi ki, míg a határozatlan múlt csak
befejezett voltának a valószínűségét, lehetó'ségét jelenti.

259

Példák: a) ten jere ju v a rla n d t, k a p a p n i buldu a tál gurult, fedelét
megtalálta; göz gördü, gönül sevd i a szem meglátta, a szív megszerette;
a t j e r iné esek b a ja d i aló helyébe szamarat kötött; esek biijüdü, semer
küçüldü a szamár megnagyobbodott, a nyereg megkissebbedett; sapk a jî braktî, s a r ıp gejd i a kalapot ott hagyta, a turbánt vette fel
(mohamedán hitre tért); dün do'idu dü nja büjüdü tegnap született, a
világ megnagyobbodott; erkek bildim d işi buldum férfinek (bátornak)
tudtam, nőnek (gyávának) találtam; yo s geldin, sefa geldin üdv (hogy)
jöttél, boldogság (hogy) jöttél; yo s bulduk, sefa bulduk üdv (hogy)
találtunk, boldogság (hogy) találtunk; d o iu rd u m o’ílum oldu, evlendim
komşum oldu szültem, fiam lett, házasodtam szomszédom lett.
b) j a s ja sa m is, gün görm üş a kor élt, a nap látott; tausan
rlyaa küsmüs, d a lin ya b e ri olm am ış a nyúl a hegyre meghara­
gudott, a hegynek tudomása nem volt; ja la n jln in evi ja n m is, kim se
inanm am ış a hazugnak a háza égett, senkise hitte el; ku zgun a: güzel
kim d ir, sorm uşlar, ja u ru la rtm dem is a hollótól (azt) kérdezték, (hogy)
ki a szép, (azt) felelte : a kölykeim; a rsızın jü zü n e tükürm üşler, ja ^ m u r
j a ii jo r sanm ls a szemérmetlennek az arczába köptek, azt hitte, (hogy)
az eső esik; danışan d a p asm is, dan ism ajan dü z ovada jo lu şa şırm ış
a tudakozódó a hegyet átlépte, a nem tudakozódó a sík mezőn az
titat eltévesztette; türke bejlik verm işler, ih tida babasını öldürm üş a
töröknek beji méltóságot adtak, legelsőbb apját ölte meg;er ölmiis,
g a jret ölm em iş a férfi meghalt, a vitézség nem halt meg.
3.

J ö vő id ő ,

képzője a mássalhangzón végződő tövűeknél
a magánhangzós tövűeknél pedig - ja ju k , -je je k , pl
j a z - a j a k írni fog, g e l-e je k jönni fog; o k u - ja ja k olvasni fog, sö jle ­
j e j e k szólni fog. E képzők végső &-ja a magánhangzón kezdődő
személyragok előtt mélyhangú szókban y - v é , magashangúakban
pedig y-vé gyengül. Példák :
- a j a k , - e je k ,

a) M á ssa lh a n g zó s töoüek.
E. sz. 1. j a z - a j a y i m írni fogok g e l-e je jim jönni fogok
2. j a z - a j a k s i n írni fogsz g e l - e jeksin jönni fogsz
3. j a z - a j a k írni fog
g e l-e je k jönni fog
T. sz. 1. j a z - a j a y i z írni fogunk g e l - e je j iz jönni fogunk
2. j a z - a j a k s i n i z írni fogt. g e l- e je k s in iz jönni fogtok
3. j a z - a j a k l a r í rni fognak g e l - e j e k le r jönni fognak.
M a g á n h a n g zó s-tö vű ek .

E. sz. 1. o k u - ja ja y im olvasni fogok
2. o k u -ja ja k s in olvasni fogsz
3. o k u -ja ja k olvasni fog

szólni fogok
sö jle -j e j eksin szólni fogsz
s ö jle -je je k szólni fog
17*
s ö jle -je je jim

260

T. sz. 1. o k u - ja j a y ız olvasni fogunk s ö jl e - je j e ji z szólni fogunk
2. o k u - ja j a k s in iz olv. fogtok sö jle -j e j e k s in iz szólni fogtok
6. o k u - ja j a k la r olv. fognak s ö jle -j e j ek ler szólni fognak.
Jegyzet: Az élő kiejtésben az - a ja jín i -a ja m - nak, az -ejéjim
-é jim - nek, az -a ja n ız - a já z - m k és az -e je jiz -e js z -nek hangzik, pl.
ja p a ja m (j a p a j a -μηι), g id e jem (gidejejim ), j a p a j a z (japaja-\íz), g id e jé z
(gidejejiz). — Népies kiejtéssel ja p a ja n és gidejen , ja p a ja n iz és gidejen iz -nek hangzanak a ja p a ja k s in , g id ejek sin , ja p a ja k s in lz és gidejeksin iz igealakok.
Példák: bizim p ir e evlenejek, kehlenin kızın a la ja k , ta jta -b iti
o jn a ja ja k , s iv r is in e k sa z c a la ja k a mi bolhánk házasodni fog, a
tetii lányát fogja elvenni, a poloska tánczolui fog, a szúnyog
muzsikálni fog (népdal); öldüjüm v a k it to p ra k la rım bile seni unutm a ja ja k d ir ha meghaltam, még a poraim sem fognak téged el­
felejteni; c ik a ja k kan dam arda du rm az a kimenendő vér az érben
nem marad; sonu torba o la ja k a vége (koldus) tarisznya lesz; ben
genclijim e dojaja^ h n ón ifjúságomat élvezni fogom; tü rk a ta binejek,
kendini bej oldum sa n ır a török (ha) lóra fog ülni, azt hiszi hogy bej
lett belőle.
II. F e l t é t e l e s m ó d , jele az ,ise‘ segédigcből megrövidült
mélyhangú szókban pedig -sa, pl. g el-se ha jönne, ver-se ha
adna, j a z - s a ba írna, o k u -sa ha olvasna.

-se,

j a z - s a m ha írnék
E. sz. 1. g e l s e m ha jönnék
ja z -s a n ha írnál
2. g e l s e n ha jönnél
j a z - s a ha írna
3. g el-se ha jönne
j a z - s a k ha írnánk
T. sz. 1. g e l s e k ha jönnénk
2. g e l s e n i z ha jönnétek j a z s a n i z ha írnátok
3. g e l s e l e r ha jönnének j a s - s a l a r ha írnának.
söjle-sem ha szólnék
E. sz. 1. o k u s a m ha olvasnék
söjle-sen ha szólnál
2. o k u s a n ha olvasnál
sö jlc -se ha szólna
3. o k u s a ha olvasna
sö jlc-sek ha szólnánk
T. sz. 1.o k u -s a k ha olvasnánk
2. o k u s a n ız ha olvasnátok sö jle -se n iz ha szólnátok
3. o k u s a la r haolvasnának sö jle-seler ha szólnának.
P éldák: dam dan düsse, k ed i g ib i d ö rt a j a p üstüne düşer ha a
padlásról leesnék, mint a macska a négy lábára esik; her sakaldan
b ir tel çekseler, köseje sakal olur ha mindeu szakáiból egy szálat ki­
húznának, a kopasznak szakála lenne; sensiz seker jesem , bana a -j-d îr
nélküled ha czukrot enném, nekem méreg (népdal); tója gitsen
tok g it ha lakomára mész, jóllakva menj; ik i desti birbirin e dokunsa,
b iri k ır ılır két korsó ha egymáshoz ütődik, az egyik eltörik; k a r nekad a r cok ja'[sa, ja z a ka lm a z ha bármily sok hó esnék is, a nyárig
nem marad.

261

III.
Ó h a j t ó m ó d ,jele mássalhangzós tövűszóknál mélyhangú
szókban -a, magasbangúakban -£ j magánhangzós tövfieknél mélyhangú szókban -ja , magashangúakban -je, pl. j a z - a hogy írjon,
g id -β hogy menjen, o k u -ja hogy olvasson, ü sü -je hogy fázzék.
a) M á ssa lh a n g zó s
E. sz. 1. j a z - a - j l m írjak
2. ja z - a - s in írj
3. j a z - a - írjon
1. ja z - a - l\m írjunk
Pl.
2. j a z - a - s m i i írjatok
3. j a z - a - l a r írjanak

tö v ü e k :

jöjjek
g e l-e -sin jöjj
g el-e- jöjjön
g e l-e -lim jöjjünk
g e l-e -s in iz jöjjetek
g el-e-ler jöjjenek.

g e l-e -jim

M a g á n h a n g zó s tö v ü e k :

E. sz. 1.
2.
3.
Pl.
1.
2.
3.

olvassak
olvass
o k u -ja olvasson
o k u -ja -llm olvassunk
o k u -ja - s im z olvassatok
o k u -ja -la r olvassanak

szóljak
szólj
sö jle -je szóljon
sö jle -je -lim szóljunk
sö jle -je -sin iz szóljatok
sö jle -je -le r szóljanak.

o k u -ja -jim

sö jle -je -jim

o k u -ja -s b i

sö jle -je -sin

Jegyzet: A többesszám első személyi! alakja parancsoló érte­
lemben is használatos, pl. gidelim menjünk, h aját bakalım rajta lás­
suk (nosza csak), susalım hallgassunk (csend legyen). — A többes
-alım , -elim helyett a régi nyelvben -a jíz, -ejiz is található, pl. gidej i z menjünk, ja z a jíz írjunk.
Az első személy -a jlm , -éjim alakja, a népies kiejtésben
am-má illetve em -m é rövidülhet, pl. g id e jim (menjek) h. g id e n i , in ejim
(szálljak) h. in e m ; az -ejéjim pedig -e jin tim é pl. e jle je jim (tegyek)
h. e jle jim , s ö jle je jim (szóljak) h. sö jle jim , pl. v a ra m g id e m , b ir g ü zele
d a m s a m hadd menjek, egy széppel tanácskozzak ; g id e m j á r ej­
tenem menjek lányka hadd mulassak, g id e m g u r b e t ele, gezeni
b ir zé m a n hadd menjek idegen földre, hadd bolyongjak egy
ideig. — A többes 2-ik személy - s i n i z alakja népiesen - s iz - z é
rövidül, pl. d e je s iz (d e je s in iz h.) hadd mondjátok.
Példák: aldadajîm dejen a ld a n ır csaljak mondó (a ki azt mondja,
hogy csaljak) csalódik; kan adı jo k -k i uca, aja-[í jo k -k i k a ra szárnya
nincs hogy röpüljön, lába nincs hogy fusson; em r et, fın d ık kaba-

262
■{una g irejim parancsolj, hadd menjek be a mogyoró héjába; kara ja
sabun, delije öjü t nejlesin (ne ejlesin) feketének a szappan, bolondnak
a tanács mit tegyen; öl benim icün, ölejim senin icün halj meg értem,
hogy meghaljak érted; sen a·;a ben αγα, bu in eji kim sa-(a te úr, én
úr, ezt a tehenet ki fejje meg; gelin babasın a: hem a-(laja!hn hem
gidelim , dem iş a menyasszony azt mondta az atyjának: sírjunk is,
menjünk is ; ineni gidem Ular jo ld a d u ra jim , gelene gecene abej sorajim ,
çevre verenlere jü r im d ejejim hadd szálljak, hadd menjek, agák, az

úton hadd álljak meg, a jövőtől, menőtől kérdezzem a testvért, a
kendőt adóknak hadd mondjam, hogy szeretőm (népdal).
IV.
A p a r a n c s o l ó m ó d , mint már említettük, azonos az
igetővel s ehhez járulnak a személyragok.
E. sz. 2.
3.

ja z

írj

ja z - s ín

írjon

T. sz. 2. j a z - ίη ϊζ írjatok
3. j a z - s i n l a r írjanak.

E. sz. 2. g é l jöjj
bul találj
3.
g e l-sin jöjjön b u ls u n találjon
T. sz. 2. g e l-in iz jöjjetek
b u l-u n u z találjatok
3.
g e l s i n l e r jöjjenek.
b u ls u n la r találjanak.
T. sz. 2. ö l-ü n ü z haljatok meg
E. sz. 2. ö l halj meg
3.
öl-sü n haljon meg
3. ö ls ü n le r haljanak meg.
E. sz. 2. okú olvass
j a s a élj
3.
o k u s u n olvasson ja s a - s in éljen
T. sz. 2. o k u -ju n u z olvassatok j a s a - j i n i z éljetek
3. o k u s u n la r olvassanak. ja s a - s ln la r éljenek,
E. sz. 2. j ü r ü járj
3. j ü r ü s ü n járjon

T. sz. 2. jü r ü - jü n ü z járjatok
3. j ü r ü - s ü n l t r járjanak.

J e g y z e t : 1. A parancsoló mód kifejezésére egy már elavult
alak a g il (illetve : gül, gil, gul)
mely az igető és egyúttal a
parancsoló mód egyes 2-ik személye után járul, p. gél-gil jöjj, ja p g íl csinálj, bul-gul találj, pl. bilgil kim bunun n e tije si za r a r li-d w tudd
meg, hogy ennek eredménye káros (Sami: Kamus-i türki). Ez az
alak a 16—18 századbeli iratokban, és szórványosan a mai nép­
nyelvben is előfordul. V. ö. dinle-gel, dinle-gel-de ve r je v a b h i figyelj,
figyelj és add meg a feleleted; dinle-gel sözüm e ej sacı zümbül
figyelj szavamra óh jáczinthajú. — A többes 2-ik személy ·in iz, -ünüz,
-in iz, -unuz ragja rövidített -in, -ün, -in, -un alakban is használatos

263

pl. geliniz h. gelin jöjjetek, jöjjön, bujurunuz h.
tessék, buğurun oturun tessék üljön le.

bujurun

parancsoljon,

Példák: bin is it b ir söjle ezret hallj, egyet szólj; besle k a rg a ji
gözünü ojsun tápláld a varjút, hogy a szemed kivájja; m ejvesin i je -d e
a y a jin i sorm a a gyümölcsét edd és a fáját ne kérdezd; A lla h je n n e t
ve rsin Allah paradicsomot adjon (oda juttasson); h a lm a bak-da hali
doku módodra nézz és szőnyeget szőjj; evvel dinle son ra söjle előbb
hallgass, aztán beszélj ; j arıma jó k , kazan -da j e préda nincs, keress
(nyerj) és egyél; nerde a j ordan kac, nerde as o ra ja ja n a s a hol
éhség, onnan fuss, a hol étel, oda közeledj; ja-;m ur ja js în -d a va rsın
k ir p ic n a -ja sin hadd essék az eső, a cserepes hadd sírjon; uzun kavak,
se lvi kavak, dalin kurusun, je r e düsen j a p r a j tf í n su da çürüsün hosszú
nyárfa, cziprus nyárfa, ágad száradjon el, földre hulló levelecskéd
a vízben rohadjon el (népd.); kalkın gidin m üsafirler, ev sah ibi
j a ta j a k keljetek fel, menjetek vendégek, a házigazda lefekszik; verin
je s in , örtün ja ts ín , beklejin j a n i çıksın adjatok (neki), hadd egyen,
takarjátok be, hadd aludjék, őrizzétek, hogy a lelke ki ne szálljon.
V. A s z ü k s é g e s s é g
magashangúakban -m e li
jönni kell.

jele mélyhangú szókban -m a li,
PL j a z - m a l i írni kell, g el-m eli

m ó d ja ,

E. sz. 1. ja z - m a li - j lm írnom kell
2. ja z -m a li-s in írnod kell
3. ja z - m a l i írnia kell
T. sz. 1. j a z - m a l l - j i z írnunk kell
2. j a z - m a li - s i n iz írnotok kell
3. ja z - m a li - l a r írniok kell

jönnöm kell
jönnöd kell
g e l-m e li jönnie kell
g e l-m é li-jiz jönnünk kell
g e l-m e li-s in iz jönnétek kell
g e l-m e li-le r jönniök kell.
g e l-m e li-jim

g e l-m e li-sin

Jegyzet: Az egyes és többes 3-ik személy után a d ir segéd­
ige is állhat, pl. ja z -m a li-d ir írnia kell, jazm aPi-d'irlar írniok kell;
gelm eli-dir jönnie kell, gelm eli-d irle r jönniök kell.
Az egyes számú 3-ik személy mint személytelen ige is
használatos, pl. n e j a p m a l i mit tenni, mit kell tenni, g itm e li
menni kell, v á z g eçm eli le kell mondani.
E -m eli valószínűleg a g it- igetőnek -m e névszóképzős alak­
jából származott, a - l i melléknév képzővel ellátva, vagyis g it-m e -li
menési, menésbeli.
Példák: sin eji bal ile a vla m a li
k in jo rg a n in a göre ajanını u za tm a lî-d îr

a legyet mézzel kell fogni;
az ember a takarójához képest
kell a lábát kinyújtania (hogy kinyújtsa a lábát); k ırk jíl d a bir, k a ri
sözü dinnemeli d ir negyven évben egy (egyszer), asszony szavát

— 264 —
m eg h a llg a tn i k e ll; ne oldum dememeli, ne o l a j a i m dem eli nem (azt)
k ell m ondani, (hogy) m i le ttem , (azt) k ell m ondani, (hogy) mi le sze k ;
k o ja lik ta ka jm a k jem ek istejen , gençlikte jo i u r t je m e li az ö re g sé g éb en
tejfelt en n i akaró, fiatalságáb an aludt te je t k el h o g y e g y é k ; ja^ m u r
ja \a r k e n , kü pleri doldu rm alî m íg e sik az eső , k ell az e d é n y e k e t m e g ­
tölteni.

VI. A z i g é i t , h a t ó a l a k j a . A cselekvés lehetőségét ügy
fejezi ki a török nyelv, hogy az igetőhöz -a , -e, illetve -ja , -je és
utána a b ilm ek (tudni) ige, illetve annak tovább ragozott alakja
járul, pl. ja z a -b ilm e k írhatni, gele-bilm ek jöhetni.
J e le n tő m ód. J e le n idő.

1.
2.
3.

ja z -a
ja z - a
ja z -a

1. ja z - a
2. j a z - a
3. j a z - a

Egyes szám.
b ilijo r u m írhatok
gel-e
b ilijo r s u n írhatsz
g el-e
b ilijo r írhat
g el-e
Többes szám.
írhatunk
gel-e
b ilijo r s u n u z írhattok
g el-e
b ilijo r la r írhatnak.
g el-e

b ilijo r u z

jöhetek
jöhetsz
jöhet

b ilir im

b ilir s in
b ilir

jöhetünk
jöhettek
b ilir le r jöhetnek.

b ilir iz

b ilir s in iz

M ú lt id ő .

1. j a z a
2. j a z a
3. j a z a
1.
2.
3.

ja z a
ja z a
ja z a

Egyes szám.
írhattam
g ele
b ild in írhattál
g ele
b ild i írhatott
gele
b ild im

jöhettem
jöhettél
jöhetett

b ilm iş im

b ilm iş s in
b ilm iş

Többes szám.
írhattunk
gele b ilm iş iz jöhettünk
b ild i n iz írhattatok
gele b ilm işsin iz jöhettetek
b ild ile r írhattak.
g ele b ilm işle r jöhetteki

b ild ik

J ö v ő id ő .
ja z a

v.

írhatni v. jöhetni fogok
fogsz
»
b ile je k
fog
r>
b ile je jiz
fogunk
»
b ile je k s in iz
fogtok
n
b ile je k le r
fognak.

g ele b ile je jim

b ile j eksin

n
V
V

n

F e lté te le s m ód.

jaza v. (jele
v

M sem
Misen

»

M ise

jöhetnék Jaza v·9e^e
hvs $ ^ [

fjehetne!
»

M isek
b ilsen iz
b ilsele r

h a í r h a tn á n
y . lő h e tn é n k
h a ír h a tn á to k
v. jö h e tn é te k
h a írh a tn á n a k
v . jö h e tn é n e k

Ó h a jtó m ód.
ja z a
ja z a

v.
v.

j a z a v . gele
ja z a
ja z a
ja z a

v.
v.
v.

hogy írhassak v. jöhessek
hogy írhass v. jöhess
bile hogy írhasson v. jöhessen
bilelim hogy írhassunk v. jöhessünk.
b ile sin iz hogy írhassatok v. jöhessetek
hileler hogy írhassanak v. jöhessenek.

g ele b ile jim
g ele bilesin
gele
gele
gele

P a ra n c so ló mód.
ja z a
ja z a
ja z a

v.
v.
v.

írhass v. jöhess
írhasson v. jöhessen
b ili n iz írhassatok v. jöhessetek
b ils in le r írhassanak v. jöhessenek.

gele b il

gele b ils in
gele

j a z a v . gele

Példák: dünja ja -\ll ku jru k-du r, je je bilene ask olsun a világ
egy zsíros fark, az enni tudónak egészségére legyen; cika bilsem
m jokusun baslna ha felmehetnék a magaslat csúcsára (népd.); sa b a ­
hın seher vaktîn da, göre bilsem jü r im i reggelnek szürköletjén ha lát­
hatnám a szeretőmet (népd.).
Tagadó

ig e r a g o z á s .

Az igék tagadó alakja úgy jön létre, hogy az igető után a
-ma -m e tagadó szótag járul. Arab átírásban L. <t«, személyragok
előtt azonban csak . Továbbragozásuk a magánhangzón vég­
ződő igék módjára történik.
J e le n tő m ó d . J e le n idő.

a) T a rtó s
E. sz. 1. ja z - m a - jo r u m nem írok
2. ja z - m a - jo r s u n nem írsz
3. ja z - m a - jo r nem ír
T. sz. 1. ja z - m a - jo r u z nem írunk
2. ja z - m a - jo r s u n u z nem írtok
3. ja z - m a - jo r la r nem írnak

je le n .

nem jövök
nem jösz
g e l-m e -jo r nem jön
g e l-m e -jo ru z nem jövünk
g e l-m e -jo rsu n u z nem jösztök
g e l-m e -jo r la r nem jönnek.
g el-m e-jo ru m

g e l-m e -jo rsu n

266

b) Á lta lá n o s
E. sz. 1. j a z - m a - m nem írok
2. ja z - m a z - s l n nem írsz
3. j a z - m a - z nem ír
T. sz. l . j a z - m a - f i z nem írnak
2. j a z - m a z - s ln iz nem írtok
3. j a z - m a z - l a r nem írnak

je le n .

nem jövök
nem jösz
g el-m es nem jön
g e l-m e -jiz nem jövünk
g e l-m e z -s in iz nem jösztök
g e l-m e z-le r nem jönnek.
g el-m e-m

g e l-m e z-sin

Jegyzet: Az általános jelen egyes és többes első személyi
alakjai égy teljesebb *-maz-\m, -m ez-im , illetve *-maz-lz, -m ez-iz alakok
összevonásából magyarázhatók. Ilyen teljesebb alakok, mint pl. g it­
m ezim nem megyek, ja p m a z íz nem csináljuk, a régiesebb nyelvbeu
még használatosak is, p. öteden gelm işim gitm ezim ú ja túlról jöttem,
nem megyek a végig. A tagadó jel után fellépő z a praesens tő
r-jének az elváltozása.
A további igemódok és idők tagadó ragozása a következő
szabályossággal történik.
M ú lt idő.

a)

H a tá r o z o tt m ú lt.

nem jöttem
nem jöttél
g e l-m e -d i nem jött
g e l-m e -d ik nem jöttünk
g e l-m e -d in iz nem jöttetek
g e l-m e -d ile r nem jöttek.

nem .írtam
nem írtál
j a z - m a - d i nem írt
ja z - m a - d ik nem írtunk
ja z - m a - d ín iz nem írtatok
ja z - m a - d ila r nem írtak

g e l-m e -d im

j a z - m a - d tm

g e l-m e -d in

j a z - m a - d ln

b)

H a tá r o z a tla n m ú lt.

nem jöttem
g e l-m e -m issin nem jötttél
g é l-m e-m ié nem jött.

nem írtam
ja z - m a - m ís s ín nem írtál
ja z - m a - m ís nem írt stb.

g e l-m e -m iá im

ja z - m a - m is im

J ö v ő id d .

nem fogok írni
nem fogsz írni
nem fog írni stb.

nem fogok jönni
nem fogsz jönni
nem fog jönni stb.

ja z - m a - ja ja f im

g e l-m e -je je jim

ja z - m a - ja la k ú n

g e l-m e -je j eksin

ja z - m a -ja ja k

g e l-m e -je je k

267
F ö ltétele s m ó d .

ha nem írnék
j a z - m a s a n ha nem írnál
j a z - m a s a ha nem írna stb.

j a z m a -sa m

ha nem jönnék
ha nem jönnél
ha nem jönne stb.

g el-m e-sem
g el-m e-sen
g e l- m e s e

Ó h a jtó m ó d .

ne írjak
ne írj
ne írjon stb.

ne olvassak
ne olvass
ne olvasson stb.

j a z - m a - ja jb n

g e l-m e -je jim

ja z - m a - ja s in

g e l-m e -je sin

ja z - m a - j a

g el-m e-je
P a ra n cso ló m ód.

ja z -m a

ne írj
ne írjon stb.

ja z - m a - s ln

g el-m e

ne jöjj
ne jöjjön stb.

g el-m esin

S zü k ség esség m ó d ja .
ja z - m a - m a li- jh n
ja z - m a -m a ll-s ín
ja z - m a - m a lí- d ir

nem kell írnom
nem kell írnod
nem kell írnia

stb.

nem kell jönnöm
nem kell jönnöd
g e l-m e -m e li-d ir nem kell jönnie
stb.
g e l-m e -m e li-jim

g elm e-m e li-sin

Jegyzet. A tagadó többes 2-ik személyi -m ajin iz, -m ejiniz, illetve

alakja -man, -mén- né is rövidül, pl. ask oduna j andırm an
a szerelem tüzébe ne égessetek; k o n je ji benden soldurm an a bimbót
tőlem ne hervasszátok e l; elleride güldürm en másokat is ne nevet­
tessetek.
-m ajin, -m ejin

A h a tó i g é k ta g a d ó ja .

A ható igék tagadó alakja nem a bilm ek (tudni) igével
történik, mint az állító alakban, hanem az ige tőjéhez járuló
-a, -e. illetve - ja , -je szótaggal és utána a rendes tagadó for­
mával. így
nem írhatok
nem írhatsz
nem írhat stb.

nem írhatok
nem írhatsz
nem írhat stb.

ja z - a - m a jo r u m

ja z - a - m a m

ja z - a - m a jo r s u n

ja z - a - m a z s \n

ja z - a - m a jo r

ja z -a -m a z

nem jöhetek
nem jöhetsz
nem jöhet stb.

nem jöhetek
nem jöhetsz
nem jöhet stb.

g el-e-m ejo ru m

g el-e -m em

gel-e-m ejo rsu n

g e l-e -m e zsin

g el-e -m ejo r

g e l-e -m e z

268
ja z - a - m a d îm
ja z - a - m a d in
ja z - a - m a d i

nem írhattam
nem írhattál
nem írhatott stb.

nem jöhettem
g e l-e -m e d in nem jöhettél
g e l-e -m e d i nem jöhetett stb.
g el-e-m ed im

j a z - a - m a j a b a y ım
j a z - a - m a j a d a k sın

nem fogok írhatni
nem fogsz ír­

nem írhattam
nem írhattál
nem írhatott stb.

ja z -a -m a m ls ir n

ja z - a - m a m ís s m
j a z - a - m a m ís

nem jöhettem
g el-e -m em issin nem jöhettél
g e l-e -m em is nem jöhetett stb.
g e l-e -m e m isim

g e l-e -m e je şe jim
g e l-e -m e j eşek sin

nem fogok jöhetni
nem fogsz jö­

hetni

hatni
ja z - a - m a ja $ a k

nem fogírhatni stb.

g é l-e -m e je je k

nem fog jöhetni stb.

Példák: su u ju r düşmen u ju m az a víz alszik, az ellenség nem
alszik; k a rg a kargan ın gözünü o jm az varjú a varjúnak szemét
nem vájja ki; j a r i k k a va l ötm ez a hasadt furulya nem szól; ja la n
söjlejen unutkan olm am alı a hazugnak feledékenynek nem kell lennie;
vu rm a korkuşa, j e s u r edersin ne üss a gyávára, bátorrá teszed;
kllij; kınını kesmez kard a tokját nem vágja meg; aş lám áján
co ju şa meme verm ezler nem síró gyermeknek csecset nem adnak;
deli aşlam az, akıllı gülm ez a bolond nem sír, az okos nem nevet;
ere inanm a, su ja dajan m a a férfinak ne higyj, a víznek ne
támaszkodj; alm adım verm em , görm edim bilmem nem vettem, nem
adok, nem láttam, nem tudom; ik i köpek b ir k e m ijip a ja la sa m a z két
kutya egy csonton nem osztozkodhatik; aksam olur je m e jin i jem ejez,
sabah olur şa lv a rım gijem ez, el ja n in d a jü r im v a r -d ir dejemez este
lesz, az ételét nem eheti, reggel lesz, bugyogóját nem veheti fel,
más előtt nem mondhatja, (hogy) szeretőm van (népd.); b ír deli kuju ja b ir ta s atm ış, k ırk akilli çıkaram am ış egy, bolond követ dobott
a kútba, negyven okos ki nem húzhatta; k ö r p a z a r a varm asın , p a z a r
körsüz kalm asın vak a vásárra né menjen, vásár vak nélkül ne
maradjon; senden alcakdan k ız al, senden u luja k iz verm e náladnál
alacsonyabb rendűtől lányt végy, náladnál nagyobbnak lányt ne adj;
su u ju r düşmen u jum az a víz alszik, az ellenség nem alszik; gökten
ne ja ş a r -k i onu j e r kabul ejlem eje az égből mi esik, hogy azt a föld
el ne fogadná; dokuzu ve rm e jin je onu k u rta ra m a zsın míg a kilenczet
meg nem adod, a tizet nem szabadíthatod meg; b ir baba dokuz oşlu
besler, dokuz oşul b ir babajî beslejemez egy apa kilencz fiút táplál,
kilencz fiú egy apát nem táplálhat; u fa k j e r i organ ile ölemé a kis
helyet kötéllel ne mérd.
A seg éd ig ék ta g a d ó a la k ja .

a)

d e jil- im

nem vagyok

d e jil- s in

nem vagy

d e j il- d ir

nincs

d e j il- iz

dU T a
.Alfa

nem vagyunk

d e jil- s in iz

·,ιο

nem vagytok

\í CLiTi

nincsenek

J jA í'z

d e jil- d ir le r

— 269

v.

d e jil- id im

v.

d e jil- id in
d e jil- id i

v.

d e jil- d in
d e jil-d i

v.

d e jil- id ik

nem voltam

d e jil-d im

nem voltál

v.

dej i l - d i n i z

d e jil- id ile r

v.

d e jil- d ile r

on un j ó k

neki nincs

b izim j ó k

nekünk nincs

nekik nincs

jo k - tu

neked nem volt

onun j ó k id i

neki nem volt

b iz im j ó k i d i

nekünk nem volt

y
LÎJJ íJ

íjj l
i

Λ-j

C-λ' 1
jjy

viliül
f-X

nektek nem volt
nekik nem volt

o n la rın j ó k id i
o l-m a -jo ru m

v.

o lm ijo ru m

nem vagyok

o l-m a -jo rsu n

v.

o lm ijo rsu n

nem vagy

o lm ijo r

v.

o l-m a -jo r su n u z
o l-m a -jo r la r

0-

nekem nem volt

se n in j ó k i d i

o l-m á -jo r u z

J

jZ\x>\


-

nektek nincs

o n la r ın j ó k

v.

y ^

y} y*

nem voltak

neked nincs

o l-m a -jo r

iijui

nem voltatok

sen in j ó k

s iz in j ó k i d i

jf i

nekem nincs

b en im j ó k

v.

fUil

y*

nem voltunk

d e jil- id in iz

benim j ó k i d i

jfz

nem volt

d e j il- d ik

s iz in j ó k

fJo'

v.

1—L—-

j

1

nincs

o lm ijo ru z

v.

yy

nem vagyunk

o lm ijo r s u n u z

o lm ijo r la r

nem vagytok

nincsenek

j\

270

nem leszek

o l-m a -m

fjji

nem leszel

o l-m a z-sln

d L jJjl

nem lesz (nem lehet)

o l-m a z

nem leszünk

o l-m a -jíz

j-Jj!

nem lesztek

o l-m a z -s in lz

nem lesznek

o l-m a z -la r
o l-m a -d im

nem lettem

o l-m a -d ín

nem lettél

o l-m a -d l

· |_j|

nem lett
nem lettünk

o l-m a -d ik

J-uJyl

o l-m a -d in iz

nem lettetek

o l-m a -d ila r

nem lettek

Jeg y zet. Az
alaknak igen sokszor, nem lehet, lehetetlen
jelentése van, p.
lehetetlen dolog,
teljesen lehe­
tetlen,
legalább (teljesen lehetetlen).
o lm a z

o lm

M

c

a z

is

M

c

o lm a z

o lm a z s a

A többi alakok: o l-m a -m ísb n nem lettem stb.; o l- m a - ja ja y m
nem fogok lenni stb.; o l-rn a-sam ha nem leszek stb.; o l-m a -m a lij i m nem kell lennem stb.; o l-m a -ja jlm ne legyek stb.; o l-m a ,
o l-m a -sin ne légy, ne legyen stb.; o l-m a -ja n nem levő; o l-m a -ju p
nem lévén; o l-m a -ja ra k nem léve; o l-m a -ja lí mióta nincs; o l-m a j í n j a mig nincs ; o l-m a -d ík ta miután nem le tt; o l-m a -d ik c a míg
nem lett.
P é ld á k :
a vitéz fejétől a
szerencse nincs messze;
gyümölcse
nem lévő fára követ nem dobnak;
a nekem nem használó szem fusson ki;
fénynélküli szem és bölcsesóg nélküli nyelv,
se nem szem se nem nyelv;
nem minden
tojás fehér;
két valakinek a harmadikja
ne légy;
egy emberben két ügyesség
nem lehet;
a farkasból pásztor nem lesz;
a szemesnek titkos egyáltalában nem lehet;
j i j i t

b a s ın d a n
j e m

d e v le t

i s i

o lm

İ r a k

a ja n

d e jil

a y a j a

b a n a

d i r

ta s

f a j d e s i

n u r s u z

i k i s i d e

g ő z

v e

d il

b i r

k im

s e n in

k i ş i d e

i k i

k u r d d a n

g ö z lü je

M

c

g i z l i

a z l a r

o lm a ja n

g ö z

v e

d e jil

h e r

i k i

a t m

o lm

a z

ü c ü n j ü s ü

h ü n e r

r o b a n

j u m

o lm a z

o lm a z

u r t a

o lm a

b e ja z

d e j i l

M

g ő z

k m

c ík s ln

e ts iz

d i l ,

271
her a-;ajin gölgesi va r, am m a her birinin m ejvesi jo k ininden fának
árnyéka van, hanem mindegyikének gyümölcse nincs; k in mürekkeb
ja la m a k la alim olm az az ember tenta nyalással tudós nem lehet;
v e r ij i ol cîlîjî olma adó légy de vevő ne légy; sü t evi sin ek siz olm az
tejesház légy nélkül nem lehet; dü n jada bitm ez is olm az a világon
he nem végződő dolog nem lehet; her dem irden k llîj olm az minden
vasból kard nem lehet; K a b e je va rm adan h a ji olma a Kábához menés
előtt zarándok ne légy ; a rik öküze bıçak olm az sovány ökörnek kés
nem lehet; a vret im am olm az az asszony imám nem lehet; her s a r a ­
ran altun dejil minden sárguló nem arany (nem mind arany a mi
fénylik); k a rt k ja fir m üsülm an olm az öreg hitetlenből igazhivő
nem lehet.

A z ig é k k é rd ő ra g o zá sa .

A török kérdő szócska -m i (-m ü , - m î -m u )
mely vagy
előtte áll a személyragoknak, vagy utána.
a) A személyragok előtt áll a következő esetekben;
Jelentő mód.
ja z ijo r - m u - ju m
ja z ijo r - m u - s u n
ja z ijo r - m u

írok-e
írsz-e

ír-e
írunk-e
írtok-e
írnak-e ?

ja z i jo r - m u - ju z

ja z ijo r -m u -s u n u z
j a z i jo r la r - m l

T a rtó s je le n .

jövök-e
jössz-e
g e lijo r -m u jön-e
g e lijo r -m u -ju z jövünk-e
g e lijo r -m u -s u n u z jösztök-e
g e lijo r la r -m i jönnek-e ?
g e lijo r-m u -ju m

g e lijo r-m u -su n

Á lta lá n o s je le n .

jövök-e
jösz-e
g e lir -m i jön-e
g e lir - m i- jiz jövünk-e
g e lir -m i-s in iz jösztök-e
g e lir le r -m i jönnek-e ?

ír-e
j a z a r - m l - j í z írunk-e
ja z a r - m i - s í n iz írtok-e
j a z a r l a r -m l írnak-e?

meghalok-e
meghalsz-e
ö lü r-m ü meghal-e
öl ű r-m ü - jü z meghalunk-e
ö liir -m ü -s ü n ü z meghaltok-e
ö lü rle r-m i meghalnak-e ?

találok-e
b u lu r-m u -s u n találsz-e
b u lu r-m u talál-e
b u lu r -m u -ju z találunk-e
b u lu r-m u -s u n u z találtok-e
b u lu r la r -m i találnak-e ?

g e lir -m i-jim

ja z a r - m i - ji m

g e lir-m i-sin

ja z a r - m i - s i n

ö liir -m ü -jü m
ö lü r-m ü -sü n

írok-e
írsz-e

ja z a r -m i

b u lu r-m u -ju m

272
H a tá r o z a tla n m u it.

irtam-e
írtál-e
ja z m is - m i írt-e
j a z m is - m l- jiz írtunk-e
ja z m lS - m i- s ln iz írtatok-e
ja z m is la r - m i írtak-e ?

jöttem-e
jöttél-e
g e lm is-m i jött-e
g e lm is -m i-jiz jöttünk-e
g e lm is - m i- s in iz jöttetek-e
g elm işler-m i j öttek- e ?
g e lm is -m i-jim

ja z m ls - n ü - jim

g e lm is-m i-sin

ja z m is - m i- s in

Jövő idő.

jönni fogok-e
gele% ek-m i-sin jönni fogsz-e
gele^ek-m i jönni fog-e
gele% ek-m i-jiz jönni fogunk-e
g e le je k -m i-s in iz jönni fogtok-e
g e le p M e r -m i jönni fognak-e?
g e le c e k -m i-jim

írni fogok-e
ja za $ a k -m i-s° m írni fogsz-e
j a z a j a k - m i írni fog-e
ia z a g a k -m l-fiz írni fogunk-e
j a z a c a k -m i - s in iz írni fogtok-e
j a z a j a k l a r - m i írni fognak-e?
ja z a g a k - m í- f im

Szükségesség módja.
ja z m a li- m i- jím írnom kell-e
g e lm e li-m i-jim jönnöm kell-e
ja z m a li- m i- s in írnod kell-e
g e lm e li-m i s in jönnöd kell-e
j a z m a li- m i- d ir írnia kell-e
g e lm e li-m i-d ir jönnie kell-e
j a z m a ll- m i- jiz írnunk kell-e
g e lm e li-m i-jiz jönnünk kell-e
g e lm e li-m i-s in iz jönnötök kell-e ja z m a li- m i- s in iz írnotok kell-e
g elm eli d ir le r - m i
d ir le r

v.

g e lm e li-m i

jönniük kell-e?

ja z r n a ll d ír la r -m i v. ja z m a lí-m 'i
d ir l a r

írniok kell-e?

Jegyzet. A többes 3-ik személyben a kérdő szócska, kivéve a
szükségesség módját, mindig a többesszám jele után áll.
h) A kérdő
esetekben.

-m i

a személyragok után áll a következő
H a tá r o z o tt m ú lt.

jöttem-e
jöttél-e
g e ld i-m i jött-e
g e ld ik -m i jöttünk-e
g e ld in iz -m i jöttetek-e
g e ld ile r -m i jöttek-e?
g e ld im -m i
g e ld in -m i

írtam-e
írtál-e
j a z d í - m i írt-e
j a z d i k - m i írtunk-e
ja z d i n i z - m i irtatok
j a z d i l a r - m i írtatok-e?
ja z d i m - m i

ja z d in - m i

273
Ó h a jtó m ó d .

jöjjek-e
y e le s in -m i jöjj-e
y e le -m i jöjjön-e
y e le lim -m i jöjjünk-e
y e le s in iz -m i jöjjetek-e
y e le le r -m i jöjjenek-e?
y e le jim -m i

írjak-e
ja z a s ín - m l írj-e
j a z a - m l írjon-e
ja z a l í m - m l írjunk-e
ja z a s i n i z - m l írjatok-e
j a z a l a r - m í írjanak-e ?
ja z a jim -m i

P a r a n c s o ló m ó d .

jöjjön-e
y e ls in le r -m i jöjjenek-e?
g e lsin -m i

j a z s in - m i

írjon-e
írjanak-e?

ja z s m la r -m í

T a g a d ó , k é r d ő és h a tó a l a k o k ö s s z e k a p c s o lá s a .

A tagadó, kérdő és ható jelek együttes használata a fen­
tebbiek alapján a következőkép történik :
1.

2.

nem írhatok-e
ja z - a - m a jo r -m u su n nem írhatsz-e
ja z - a - m a jo r - m u nem írhat-e? stb.

ja z - a - m a jo r - m u ju m

nem írhatok-e
nem írhatsz·e
nem írhat-e ? stb.

j a z - a - m a z - m ljl m
ja z - a - m a z - m ts ín
ja z - a - m a z - m l

3.

ja z - a - m a d tm - m i
ja z - a - m a d ln - m l
ja z -a -m a d i-m í

4. j a z

nem írhattam-e
nem írhattál-e
nem irhatott-e? stb.

nem írhattam-e
ja z - a - m a m ls - m ls ln nem írhattál e
ja z - a - m a m ís - m í nem írhatott-e? stb.

5.

a -m ai> °is-m \jb n

nem fogok-e írhatni
ja z - a - m a ja ja k - m is in nem fogsz-e írhatni
ja z - a - m a j a ja k - m l nem íog-e írhatni? stb.
j a z - a - m a ja ç a k -m Ifim

18

274

6.

ne írhassak-e
ne írhass-e
ne írhasson-e? stb.

ja e -a - m a ja jin - m l
j a z - a - m a ja s ín - m l
j a z - a - m a ja - m i

8.

ne írhasson-e
ja z - a - m a s in la r - m l ne írhassanak-e? stb
ja z - a - m a s ln - m l

Példák: j u l a f unundan ekmek olu r-m u? zab lisztből kenyér le­
het-e ? ku rd boğazına atılan j i j e r b ir dah a cikar-m i ? a farkas torkába
dobott lép még egyszer elő kerül-e ? h a jije tespih a lirm isin dem iş­
ler, j a biz bu raja neje geldik, dem iş a hadsitól azt kérdezték hogy
olvasót veszen-e ? Hát mi másért jöttünk volna ide, szólt; h a ji-m is in jo k s a hacli-m i-sin zarándok vagy-e, avagy keresztes vagy-e ? y a s ta ja
dösek-m i sorarsın ? a betegtől az ágyat kérded ? her sa k a llíjí baban-mi
sanijorsun ? minden szakálast atyádnak vélsz-e ? ben böjle dolma
ju ta r-m i-jim ? én ilyen falatot lenyelek-e ? alem i kendin gib i b i l i m i ­
sin ? a világot olyannak tudod-e mint magad vagy; kazın aja-fini anladin -m i? a libának a lábát megértetted-e (tudod-e miről van szó?)
ben do-jar iken, sen kan dil tuttun-m u ? mikor én születtem, te mécset
tartottál-e ? jü zü m de m ajm un ojnijor-m u az arczomon majom tánczol-e
(nevetséges vagyok talán ?) ja v a n ekmek je n ir-m i ? száraz kenyér
ehető-e? a yzin i k ira ja -m í ve rm iş a száját bérbe adta tán? aja k it
je n a v e r habs olur-m u ? lábas ragadozó elfogható-e ? erkek arslan
arslan -da, d isi arslan d ejil-m i ? a hím oroszlán oroszlán és a nőstény
oroszlán nem oroszlán-e? itin a ja y ín l tasdan -m i sa k ín ijo rsu n ? a kutya
lábát a kőtől óvod-e ? ö lü m ü sü n , Öldürürmüsün ? meghalsz-e, ölsz-e ?
balı olan, bal je m e z-m i? akinek méze van, nem eszik-e mézet? t ü rk ­
mene á ri alirm isin dem irler, p a ra m la v iz ir tiji nedejim dem iş a turkomántól azt kérdezték: méhet veszel-e? Azt mondta hogy pénzemért
a zümmögéssel mit tegyek; a k il düser-m i düsdüjü zin d a n a b ir dah i?
az eszes beleesik-e a fogságba, a melybe egyszer már beleesett.
Ö s s z e te tt i g e a la k o k .

A különböző igeidők és módok, a segédige kétféle múlt­
jával {id i, im is) és a feltételes alakjával (ise) összetéve is előfor­
dulnak. így keletkeznek az összetett igealakok:
1. Az
j a z i jo r - id im

v. j a z i j o rd u m
ja z a r -id im

v.

ja z a r d im

j a z d \ id im

v.

ja z d b n - d l

id i

ja z i j o r - i d i n

v.

ja z ijo r d u n

j a z a r -id in
v . ja z a r d ın
j a z d l id in

v.

ja z d in -d l

segédigével.
j a z i j o r i d i írtam vala stb.
v. j a z i j o r d u ;
j a z a r - i d i írtam vala stb.
v. j a z a r d \ \
j a z d l id i írtam volt stb.
v .ja z d i-d l;

275
j a z m l s id im

j a z m ı ğ id in

v.

v.

j a z m is d îm

j a z a j a k id im
v j a z a j a k tim

ja z m ls d m

j a z a j a k id in

v.

ja z a ja k tın

j a z a id im

j a z a id in

v.

v. ja z a j d i n

ja z a jd îm

j a z m a l i id im

ja z m a li id in

2. Az

ja z m îs d l

segédigével.

j a z i j o r im is s in

j a z i j o r im iğ im

v.

im iş

írtam volt stb.
;
j a z a j a k i d i írtam volna stb.
v. j a z a j a k ti ;
j a z a i d i írtam volna stb.
v. j a z a j d l ;
j a z n ıa lı id i írnom kellett.
ja z m îs id i

v.

v.

ja z ijo r m u s u m

j a z i j o r im iş

j a z a r im iğ im

j a z a r im issin

j a z a r iın is

v.

v.

v.

ja z a r m V îlm

ja z m ığ im iğ im

v.

j a z a j a k im is s in

ja z a ja h n ıs ım

j a z a j a k m ığ s ın
j a z m a l i im is s in

j a z m a l i im iğim

3. Az
j a z i j o r isem

v.

j a z i j orsam

j a z i j o r isen

v. j a z i j o r s a n

j a z a r isem

j a z a r isen

v.

v.

ja z a r s a m

j a z d ım ise

v.

*

ja z d í m s a

j a z m l s isem

v. ja z m is s a m

ise

ja z a r s a n

j a z d ın ise

v.

ja z d in s a

j a z n i i s ise n

v.

ja z m îs s a n

ja z a r m is ;

segédigével.
ha írok stb.

ja z i jo r ise
w ja z ijo r s a ;

ha írok stb.

ja z a r ise

v.

ja z a r s a ;

j á z d l ise

v.

ha írtam stb.

ja z d ts a ;

ja z m îs ise

ha írtam stb.

v. ja z m î ğ s a ;
ha írni fognék stb.

j a z a j a k isem

j a z a j a k isen

j a z a j a k ise

v.

v.

Y .j a z a g a k s a ;

ja z a ja k s a m

ja z íja k s a n

* Ez alak mellett mondják még
alakokat is.

írtam vala stb.

j a z m l s im iğ írtam volt stb.
v. j a z m î s m i s ;
j a z a j a k i m is írtam volnastb.
v j a z a j a k m ls ;
j a z m a l i im iğ írnom kellett stb.

ja z m ığ m issin

j a z a j a k im iğim

v.

j a z a r m issin

j a z m î s im is s in

ja zm lğ m isın ı

írtam vala stb.

v . j a z i j o r n ıu s ;

ja z ijo r m u s s u n

·. j a z d i

is e m , j a z d î

is e n ,

j a z d l

18 *

is e

stb.

276
j a z s a id im

v.

ja z s a jd im

j a z m a l i ise m

j a z s a id in

v.

ja z s a j d í n

j a z m a l i isen

ha írtam volna stb.

ja z s a id i

v.

ja z s a jd l;

j a z m a l i ise

ha írnom kellene stb

Példák: im am evine b a klava g itm iş ise, sana ne a pap házába
ha tészta ment, mi közöd hozzá; co ju k ile jo la gitm e, jü k iin düserse
gü ler gyerekkel útra ne kelj, a terhed ha leesik, kinevet; ic de­
dilerse, cehneji k u ru t dem ediler ha (azt) mondták igyál, nem mondták,
(hogy) a kutat szárítsd ki; b ir gözün a tla d tse, b ir gözün güldü egyik
szemed ha sírt, a másik szemed nevetett; an ladím -sa arab olajím
arab legyek, ha megértettem; babam öldü rdü sem jem ed im j a ha apá­
dat meg is öltem, (azért) nem ettem meg; düsdün ise topraka sá rii
ha elestél, fogódzkodj a földbe; kim e e jilik etdinse, ondan sakin a
kinek jót tettél, attól őrizkedj; körün ja n în a va rırsa n , sen-de b ir
gözünü k a p a vak mellé ha méssz, te is fél szemedet hunyd be; A llah
b ir kapu ju k a p a rsa , bin kapu ju a ca r ha Isten egy kaput becsuk, ezer
kaput kinyit; basım r a h a t bulur, dilim d u ru rsa fejem nyugtot talál,
ha a nyelvein áll; köpejin du ası kabul olajdl, gökden kem ik ja -\a rd l
a kutya imája ha elfogadtatott volna, az égből csont esnék; k u rdla
konuşursan, köpeji ko ja n in a ha farkassal beszélgetsz, a kutyát tedd
magad mellé; a j gördün-se b a jra m et ha holdat láttál ünnepelj;
et bulm azsan p e jn ir je , p e jn ir bulm azsan so'tan j e ha húst nem találsz
sajtot egyél, ha sajtot nem találsz, hagymát egyél; ölürsen sehid,
öldürürsen g a zi ha meghalsz vértanú, ha megölsz hős (leszel); á sik le
delinin fa rk ı, b iri gülm ez b iri a yla m a z im iş a szerelmes és a bolond
kiilömbsége, hogy az egyik nem nevetett, a másik nem sírt.
A s e g é d ig é k ö ssze té te le i.

1.

I d i - v e \ : o lijo r -id im
o lijo r id in
o lijo r id i

v. o lij o r d u n voltam vala
v. o lijo rd u n voltál vala
v. o lijo r d u volt vala stb.

v. o lu rd u m volt vala
v. o lu rd u n ,.

v. o lu rd u

„ stb.

o lu r id im
o lu r id in
o lu r i d i

lettem volt
o ld u n id i v. o ld u n d u lettél volt
o ld u i d i v. o ld ü d u lett volt stb.
o ld u m id i V. o ld u m d u

olm u ş id im
olm u ş id in
olm u ş id i

v. o lm u ştu m lettem volt
v. o lm u ştu n lettél volt
v. o lm u ştu lett volt stb.

277

v. o la c a k tım lettem volna
id in v. o la ja k tin lettél volna
i d i v. o la c a k tı lett volna stb.

o l a j a k id im
o la ja k
o la ja k

lettem volna
o la jd in (o la id in ) lettél volna
o la jd i (p ia i d i ) lett volna stb.

o la jd im (o la id h n )

o lm a lı id im
o lm a lı id in
o lm a lı i d i

2.

v. o lm a lid im lennem kellett
v. o lm a lid in lenned kellett
v. o lm a lid i lennie kellett stb.

I m is - sel: o lijo r im is im

v.
v.

o lijo r im issin

v.

o lijo r im is

o lu r im is

o lijo rm u ssu n

o lijo rm u s

v.
v.

o lu r im isim
o lu r im ié sin

v.

voltam vala
voltam vala
volt vala stb.

o lijo rm u su m

voltam vala
voltam vala
volt vala stb.

o lu rm u şu m

o lu rm u şsu n

o lu rm u ş

v. o lm u şm u şu m lettem volt
v. o lm u sm u ssu n lettél volt
v. o lm u şm u ş lett volt stb.

olm u s im is im

o lm u s im is s in
olm u s im is

o la ja k im is im
o la ja k im is s in
o la ja k im is

v.

v.
v.

lettem volna
lettél volna
lett volna stb.

o la c a k m ışım

o la ja k m is s in

o la ja k m is

lennem kellett
im is s in lenned kellett
im is lennie kellett stb.

o lm a lı im is im
o lm a lı
o lm a ll

3. Jse-vel:

v. o lijo'rsam ha vagyok v. ha leszek
isen v. o lijo rsa n ha vagy v. ha leszel
ise v. o lijo rsa ha van v. ha lesz stb.

o lijo r ise m
o lijo r
o lijo r

v. o lu rsa m ha leszek
v. o lu rsa n ha leszel
v. o lu rsa ha lesz stb.

o lu r isem
o lu r ise n
o lu r ise

278

v. o ld u m sa ha voltam v. lettem
v. o ld u n sa ha voltál v. lettél
v. o ld is e ha volt v. lett stb.

o ldu m ise
o ld u n ise
o ld u n ise

v. o lm u şsa m ha voltam v. lettem
v. o lm u şsa n ha voltál v. lettél
v. o lm u ssa ha volt v. lett stb.

o lm u ş isem
olm u ş isen
olm u ş ise

v. o l a j a k s a m ha lennék
v. o la ja k s a n ha lennél
v. o la ja k s a ha lenne stb.

o la ja k isem
o l a j a k isen
o la ja k ise

ha lettem volna
o ls a jd în (olsa id in ) ha lettél volna
o ls a jd l (o lsa id i) ha lett volna stb.
o ls a jd îm (olsa id im )

ha lennem kellene
ha lenned kellenn
ha lenni-e kellene stb.

o lm a lı isem
o lm a lı isen
o lm a lı ise

Az igék ragozása török írással.
I. J e l e n t ő in ó d.
1.

söjlejorum

J e le n id ő .

a) T a r tó s
gelijorum

jelen .

okujorum

jazijorum

dd-jjj y_jl

y y \i

r->xr
<—d~·j j i dj^*
Jv4T
jjy js h y *

j J y d;^—

h y -jf

j> y j[
» y j\

J jy )[

279

b) Á lta lá n o s je le n .
ölürüm
gelirim

j azarım
fJ ^dU jljl

r ^ 1
dU j/,1

okurum
r ^ 1
d L jy ji

d L jjT

ár

jljl

jy Á

3X
C

/
J

jjy j'

j n

jjy jl

/

>/»>

2. M últ Mő.
aj H a tá r o z o tt m ú lt.
öldüm
jazdím

okudum

geldim
fjJlS’”"

J iy jl

jSCiyjl

íUK"

flsjl

í Jj Jj I

lísjl

iS-Aİjl

3 ^ \

íjJji

íJjd'T

jsCíaljI

j C jJ T

■fZ? \

^ jd f "

ju jl

okumuşum
Λ--Af i

b) H a tá r o z a tla n m ú lt.
ölmüşüm
jazmísim

'
d L iJ jl

3 ^ '

gelmişim

d L JL j'T

J -M

c r* -^

jtJ j\

^ ijT

$ C -U j\
p J j\

^

I

tT

280
J ö v ő id ő .

3.

okujağaYÎm

jazağaYÎm

öleğejim

p"-e>

piCŞ-ltjl

dJ~4>-ajl

liL-^Cáxlíjl

d U Ç -ıtf"

J£-»3^

dUl.,1

dU-<l>

ya-ojl

'ÍvS-

',?C—a>-ajl
jlaa-4»yj!

jüa-öjll

*,^d.JfC^>· h!) 1

geleğejim

>C_5Cá-*l>

>Cá-<<Jjl

II. F e lt é t e le s m ód .

okusam

j azsam

söjlesem

gelsem

^4—
ı4İj^-*
i!<~>

y*

<C-jl
J-u-yjl

*jl

íJ-cjT

λ—« ■*!, j — <

i!

4İ)

£İ<uJ>
j< jr

J s-jl

^

y*

III. Ó h a jtó m ó d .

okujajím
r iV - 5'

jazajím

ölejim

gelejim

|V«j^
İ L /»jl

dí-<üjl

öjl
>3^

H v - 5'
j5C-*yj!

^>L-<ojl

JV -> ’

>31

d L « tT
« ir

p j^ l

pw r
jC -jT
j<L>

jasa
ül
l-*l
jC ü l

IV. Parancsoló
bul
okú
?s]
4*
Új—
jSCyjl
jO>.
Ar-^

mód.

öl
<1>I
uj—
Lj1'

gél
cT
Oy~n

}<b\

>

V. A szükségesség módja.
ölraelijim

okumalíjím

d L iJ jl

jazmalíjím

gelmelijim

rr^ j,l)

pJüT
d L A jT

•j u T
j?C—Uy jl

jO ü T

VI. Az igék ható alakja.
gele-bilmiáim

jaza-bildim

gele-bilirim
^ J lj *α15^

d L ü jj
4İS^

í JjlL

ojl>

i £*aLj

djli

)U L. <ir

í !j Ju) eji

jsC JU L 4Γ

«jl»

jü jl ,

<ir

j

- „· o*.u

d L jL ó T
jj L

óT

jaza-bilijorum
fj^ ·
j^ λΙλϊ

1)

j ^Jlj

ajli

^ i o *15^
>^Li

a^ '

j\jli t í f

A A í ®A

282

Tagadó igeragozás.
j azmam

gelmem

r*j>i

r* '

v*’X

d J U y jT

jazmajorum

gelmejorum
r^ r-^
d L j^ r

A>r\>-

ly -J í'

X 4j '5^ ~ O y~ J^

_ X jX
jjX '

)? 'λ

gelmesem

jazmasam

J ax *>_

gelmejeğejim

h

jazmajağaYÎm

A<U*> J l>

l)
dl—scS-^udT""

\\)

J ^ V j-

i!<e—wJ5^

y&-<~4jh
<Kj^ 4.«j l;

’,?d_>i=-

j ‘U*‘uA‘T"

-/J<L~*> Jvlj„

jl^ü-'udK^

gelme

jazma

gelmejejim

Ij

jazmajajím

u r
0

j l>

js o r
■<U_i5

d L ^ if
o T

jij *++>\*'S>

pi-ujT
'.5d-‘uU<r"

-/\5vd<u«',\)
„y^

283

gelmedim

jazmadîm

gelmemelijim

jazmamalî-jîm

p -L ü T

Γ

iijjT
'íSjJt'
İİJU.l'T

Jİ-ujl)

j-L jT

jflu jl

jS C -L jT

Aj

I?

j Ljujİj

gelememişim

jazamadım

gelemem

fj-v^öj l)

fA>r*e3«
}J*-A ö^lj

,j_t«ejl)

3A>r*e3l„

J*5Cjj^ öjl)

_/

)yâ<

jli

-S

jazamajornm

Az igék kérdő ragozása.
jazmîs-mî-jım

e·-” Ό»

}^r~-Aj\.

gelir-mi-jim

jazijor-mu-jum

ιίΧ—«ijJ5^"

iL-~<Jıyjlı

iJ'jf
xz*xr

^ :λ
j i)

J'j^sk

284

geldim-mi

jazmalî-mî-jîm

gele|ek-mi-jim

< ır
kS

İ ^

jfs fT
^ Α < Γ

^•jlíCS-^TÍ

Λ h ^

jazamajormujum

gelsin-mi

jazajim-mı

0

lí* ·^

^ ϊ? ° 'λ

^ * 3 ι.
lj^4d ,l)
^ )° 'λ

jazamamîs-mî-jîm

jazamadîm-nn

jazamazmijim

%
V
j

π ~ * * λ

*1)

e#^-Uâj';

^ ■*»«'♦ ^*\v)

^

jazamajajîm-mî

^ ^ α' λ

jazamajağak-mî-jîra

Λα' λ

285

Összetett igék.
sever idim v. severdim
V· f Jll

Jy*

f l y f

ijjol

Jr-

^ i y f

V.

ita jy -

gelijor idim 1v. gelijordum

v. fJ jjl j ^ ,

^-Jj! i y

v· fJjjl

iy ^

v· c£ta'^

^y^'

3 * )y f

V. íj-bl

/ S j j J T v.

V.

^.ajI (_£ijl)

i v.

y^J l y f

V· jil Λΐ 1Jy

\S~ j ^ y* ^ i £ ^

jazdı idim v. jazdídim

t£-tOjl v.
(ijcTíjl v.

^gJo)

(_£_VOjl) V.

±l_iojl> v. fjjjl

v.

< a o jl v. jf jj!

c ^ j f í j l v.

V.

l i i j b j l v.

j ÍjAjI

gelmiş imisim v. gelmişmişim

şevmiş idim v. sevmisdim

r U t A < v.

V.

v. £ L i J JLJK"

íU i^
L$-'~^ “I

v. jl^ jlJ L jS "
• j C j L J L j f í ' V.

v.

^

jazdîm idi v. jazdimdî

v. fjj.,1
V.

^

J lU<^

^J~ *y*

V. i U l J L ,^
^£«A)
V. f U l j'A y * .

y ^ “<
Κ***Λy s *

Ju jjL ^y*

V. ^1»Λ»1

^

286
b u lu r im isim v

b u lu rm u şu m

k a z ijo r im isim v . k a zijo rm u su m
v . p .* * jljjp jlî

V. r U İjyJy>
a L u

y y

«.......—11Jyiy)

v.

a f — ~ , * ) y \ íj v. a u - u i
J L ^ J I Î V. J U

V'

^a.«jjp j i i v. j a * j i j y j S

'Γ y —«JİJylyl
.?f~—.—<Jyİy

V*

jis v . j ? c a .—»ji

!Jlylyl

j i î v. j i u i jıjpjU

y U jy )y İ V. J L U jjy ly l
g e lir ise m v·. g e lir s e m
y 4—y*lf
iJ< -yJ.f"

V* ^

k a z ijo r ise m v. k a zijo rsa m
v . ^<_jl jjp jlî

iydf"”

iJ U y if"

V.

J jj^ s

v · aJ-4—>ı ) y _ j ı»

4 - y i f " V.

« U pj_j ) j S

V.

< u _ )|

jy_'JC>

J U y ’jl* v · iİ4~ ıl jjp jlî
jflu -jp jlí v.

y y j\j


g e lm iş isem

v.

g e lm işse m

jjíJ ő

k a z d ım is e v . k a z d îm sa

-U f"v . ^ I j U T "

< U w * 3 jlî

il-u -U f" v. a U l J ^ J f "

V.

<u j | j » V , l í

4 _ f i ;l? v. 4__ | fjijl»

< u - , | (j L j f "

<u_ojS v-4 _ .il

iU _aaf"v. f j u j u r "

4_iijlî v. 4_ıl

U

f "

V.

jf l _ _ a f" v . / L , ı j u i f "
yi4~aa<f"v. j u

ju if"
k a z sa id im

İİjk -JÖ ν · fjjjU jŐ

4_

j îC ij l S

V.

*U Jİ

4—yiojlS v . *_jl j i o j l î
. k a z sa jd ım
^ J j4 -jlî

j5Cjj<u-jl> v. jsCoil-c-jő

ij.A l4 .- J S

JLjj<t-ıjS v. Jua, U-jS

^.A 4—j l i

V.

V.

^ J ıl-u - jli»

fJ j^ U -jS

(^.Ai İ4_JİS

287

kazağak isem v. kazağaksam

4 ~ j » - a j \ í V <U-Jİ

II. Igekópzés.
1. Igéből képzett igék (Deverbalia).
Az igékből, egyes képzők hozzáfüggesztésével, további igék
képezhetők. Ilyen módon a következő igealakok keletkeznek:
1. M ű v e lte tő i g é k ( c a u n a t i v u m ) a következő kép­
zőkkel :
a) - t Jj, főleg magánhangzón vagy -r és -l végű többtagú
szók után, pl. sö jle -t- szólatni (söjle- szólni) ta r a - t- fésültetni (tara­
fésülni), e ri-t- olvasztatni (é ri- olvadni), o jn a -t- tánczoltatni, esn e-tásíttatni, o k u -t- olvastatni, u ju -t- altatni, g e tir - t- hozatni, d e v ir -tfelborítani, c e v ir -t- megfordítani, ü k sü r-t- köhögtetni, sík ll-t- szorongattatni, d a r il- t- haragítani. | Egytagú mássalbangzós tő után - i t ,
- u t , pl. a k -lt- folyatni, k o rk -u t- félemlíteni, s a r k - it- lóggatni, e z -itzúzatni. — Két magánhangzó közt d - re változik, pl. s ö jle -d -ir ,
e r i-d -ir, u ju -d -u r , ta r a - d - ir , b ü jü -d -ü r. k u s a -d -ir , o jn a -d -ir stb.
b) - ir (-Mr, -ír, -Mr, -a r ) j j jb főleg egyszótagú igetők
után, pl. ic ir - itatni ([ic - inni), b it- ir - befejezni (b it- végződni),
g e c -ir - átkeletni (gec- kelni), p is - ir - főzni (p is- főni), d ü s -ü r - ejteni,
g ü c -ü r- költöztetni, k a c -lr - szalasztani, a r t- lr - növeszteni, s a s - ír megzavarni, b a t-lr- sülyeszteni, j a t - i r - fektetni, d o y -u r - szülni,
Mc-Mr- röpíteni, d u j-u r - sejtetni, d o j-u r - jóllakatni, c ik -a r - húzni,
k o p -a r- szakítani. V. ö. e v -ir - házasítani (ev ház), su -v -a r- öntözni
(su víz).
c) - d i r (-d ü r , - d lr , -d u r )
pl. g e z -d ir - sétáltatni, ö l-d ü r ölni (meglialatni), ja z - d l r - íratni, b u l-d u r- találtatni, d u r -d u r - meg­
állítani, b il-d ir - tudatni, b e je n -d ir- kedveltetni, in - d ir - leszállatni,
b in -d ir - felültetni, k a z a n -d ir - nyeretni, ln a n - d lr - hitetni, g e j-d ir öltöztetni. | Zöngétlen mássalhangzók után - tir , pl. j a p - t l r - csinál-

288

tatni,

csókoltatni, so k -tú r- dugatni, j a p l s - t l r - ragasztani,
nézetni, s a t- tir - eladatni.
Sok igéhez, főleg egyszótagúakhoz, kettős műveltető képző
járul, pl. b il-d ir -t- tudatni, ö l-d ü r -t- öletni, k a c -lr -t- szalasztani,
u ju -t-d u r- elaltatni, pl. g ö zü n ü stü n d e k a s ín v a r d e d ir tm e z szemed
felett szemöldököd van, nem mondattatik.
Ö p-tür-

bah -Ü r-

Példák: i k i kapu don b ir g em iji b a tır ır két kapitány egy hajót
elsülyeszt; bos-bo-\azlik k a rín 'd o ju rm a z szószátyárság gyomrot nem
tölt m eg; derd abladır, ask sö jled ir a fájdalom ríkat, a szerelem
megszólaltat; ujujan köpeji u ja n d irm a az alvó kutyát ne ébreszd fel;
k ız p ın a r basında te sti d oldu ru r, testinin kulpuna şahin kondurur, kız
senin bakisin adam öld ü rü r lány a forrásfőnél korsót megtölt, a korsó
fülére sólymot szállat, a lány a te tekinteted embert öl (népdal); ku rd
tüjűnü d e jistirir, hujunu d ejistirm ez a farkas a szőrét megváltoztatja,
a természetét nem változtatja meg; a çtırm a ku tuju, sö jled irsin kötüjü
ki ne nyittasd a skatulyát, megszólaltatod a rosszat; keskin sa ra b kabint
ça tla d ır az erős bor a tartóját szétpattanja; b ir dam la kan denizi
bu lan dırır egy csepp vér a tengert beszennyezi; kendi sa zın ı öttü r
a magad sípját futtasd ; bos la k ırd ı karín d o ju rm a z üres beszéd hasat
nem lakat jól; d o st a yla d ır, düşmen g ü ld ü rü r a barát megnevettet,
az ellenség megrikat; m al ka n d a ise, kendini sö jled ir vagyon a hol
van, ott magát megszólaltatja; j i j i t jü zü n e tü kürtm ez, lakesine tü kü r­
dü r a legény nem köpet az arczára, a tetemére köpet; adam ı kukla
gibi ojn a d ir az embert bábként tánczoltatja.

2.

(p a s s i v m n ) képzője következő: a) - l
pl. j a z - í l - íratni, se v-ll- szerettetni, k lr - il- töretni,
g ö r-ü l- láttatni, a t- il- dobatni, tu t-u l- fogatni, ö rt-ü l- takartatni,
cö z-ü l- oldatni, b o z-u l- romlani, d a y - íl- szóratni, ja p - íl- csináltatni,
d e v r-il- íórdíttatni). — Tővégi t zöngéssé változik, pl. g id -il- menesz­
tetni (g it- menni), e d -il- tétetni (et- tenni), u n u d -u l- elfelejtetni
(u n u t- felejteni), is id - il- hallatszani (is it- hallani).
b) - n (-in , -ü n , -ín , -u n ) Jj, főleg az -l-e n és magánhang­
zón végződő tők után, pl. sö jle-n - szólatni, b u l-u n - találtatni,
b il-in - tudatni, a ra -n - kerestetni, iste-n - akartatni, o l-u n - levődni
(o l lenni), ed -in tétetni, e z - in - szétzúzatni.
c) - n i l (-n ü l, - m l, -n u l ), pl. d e -n il- mondatni (d e- mondani),
iste -n il- akartatni, k o -n u l- tétetni (ko- tenni), ja s a - n ll- életni (ja sa élni), b a y la -n íl- köttetni, α ξ ι- m l- fájlaltatni, a r a -n íl- kerestetni.
Ugyanezekkel a képzőkkel fejezzük ki a vissza h a tó (reflexivum) igéket is, pl. g e z -in - sétálgatni, b u l-u n - lenni, létezni (bu lS z e n v e d ő ig é k

( - i l . -ü l, -il, -u l ) J,

289

találni), sev-in - örülni (sev- szeretni), d in le -n - pihenni, ce k -in húzódozni (cek- húzni), g ö r-ü n - látszani (g ö r- látni), b a k -in - nézgelődni (bak- nézni), a y la -n - siránkozni (αγ/α- sírni), g ec-in - megélni,
átkelődni (gec- haladni, kelni). — Elhomályosult jelentéssel: d ü s-iin gondolkozni (d ü § - esni) g ü j- e n - neheztelni.
Példák: A llahın ikine karıkılm az Istennek dolgába nem avat­
kozhatni (avatkoztatik); atılan ok gerii dönmez a kilövetett nyíl nem
fordul vissza; bayk'ik atın dikine b akılm az ajándék lónak a fogára
nem nézetik; ik i a t b ir k a z ija b a lla n m a z két ló egy karóhoz nem
köttetik; ik i taukan birden avlanm az két nyúl egyszerre nem vadásztátik ; el uzadllan je r e d il u za d ilm a z a hová a kéz kinyujtatható, oda
a nyelv nem nyujtatik; her sudan abdest alın m az minden vízből kéz­
mosás nem vétetik; c a jir inge biçilm ez, su bulanık içilm ez, bana der­
ler já r d á n gec, j á r ta tli-d ir geçilm ez a fű vékony nem vágatik, a víz
zavaros nem itatik (iható), nekem (azt) mondják: a szeretődről mondj
le, édes a szerető, le nem mondható róla (népd.); sakın ılan göze cöp
düker az őrzött szembe szemét esik; baba ile ana He ja sa n ilm a z
atyával anyával nem lehet élni (nem életik); her kojun ken di baga­
jın dan a sılır minden juh a saját lábánál akasztatik fel; su d estisi su
jolu n da k ıy ılır a vizes edény a víz utján töretik el ;jiir ü k a ta kanici
vu rulm az gyorsan járó lóra ostor nem veretik; kiki ölm ejinge k ijm eti
bilinm ez az ember míg meg nem hal, értéke nem tudatik; kem ádet
tez öjrenilir, güc unudulur rossz szokás gyorsan tanultatik, nehezen felej­
tetik; kougada k i i g ödüng verilm ez háborúban a kard kölcsön nem
adatik.
Visszaható képzésre: b ir gem i donanır, b ir k ız donanm az egy
hajó felékesíthető, egy lány nem ékesíthető fel; herkes ken di nefesini
düşünür mindenki a maga életéről gondoskodik; dokuz abdal bir
kasıkla geçinir kilencz remete egy kanállal boldogul; abdal tekede
h a ji M ekede bulunur a remete a klastrombán, a zarándok Mekkában
található; el já r á s i öjülür, dil já r á s i öjülm ez a kéz sebe (a mit a
kéz okoz) meggyógyul, a nyelv sebe (a mit a nyelv okoz) nem gyó­
gyul meg.
8.
V ia z o n o s s á y o t kifejező igék ( r e c İp r o c ıım ), -s (-is ,
- is .-u s ) J- képzővel, p. ö p -ü s- csókolódni (öp- csókolni), se v -is- szeret­
kezni (sev- szeretni), ce k -is- huzakodni (öek- húzni), v u r-u s- vere­
kedni (vu r- verni), bu l-u s- találkozni (b u l- találni), g ö r-ü s- találkozni,
(g ö r- látni), ta n i-s - megismerkedni egymással (ta n i- ismerni),
d o la -s- bolyongani. | Ugyanez a képző fejezi ki az igék gyakori­
ságát ( fr e q u e n ta t iv u m ) , pl g ü l-ü s- nevetgélni (g ü l- nevetni),
söjle s- beszélgetni (sö jle- beszélni), k o s-u s- futkározni (k o s- futni),
k o k la -s- szaglászni (k o k la - szagolni), a t-ls - dobálgatni (a t- dobni),
a d a -s- ígérgetni (a d a - Ígérni), a jla - s - siránkozni (α γία - sírni),
b a k -is- nézgelődni (b a k - nézni). V. ö. em es- szopni (em - szopni),
19

-ük.

290

pl. hep a y a la r b ejler b an a g ü lü ş tü mind az agák és bejek rám
nevetgéltek; in sa n sö jle se söjlese, h a jv a n k o k la sa k o k la sa az ember
beszélgetve, az állat szaglászva; sa y'ir ile sö jle sm e k g ü c - tü r
sikettel beszélgetni bajos.
Elhomályosult jelentéssel: c a l-ls- igyekezni (ca l- játszani),
u y r a -s - fáradozni ( u y r a - találkozni), a l-ls - megszokni (a l- venni),
tu t-u s- veszekedni, egymást megfogni (tű t- fogni), j a p - l s - ragadni
( j a p - tenni).
4. Ritkább igeképzők: a) - m a s - , pl. s a r -m a s - ölelkezni (s á r ölelni, göngyölni); tir -m a s - kúszni; b) - s e , - s a , -i m s e , - ü m s e , pl.
g ü l-ü m se - mosolyogni (g ü l- nevetni), b il-im se- tudákoskodni (biltudni); a y la m sa - sirdogálni ( a y la - sírni); v. ö. mint analóg kép­
zést: ben im -se- elsajátítani (b en im enyém), cok-sa- nagynak venni
(cok sok), m ü hü m -se- fontoskodni (m iih ü m fontos); c) - z e , - z i r ,
pl. em -ze- szoptatni (em - szopni), e m -z ir - szoptatni, d a m - z lr - cse­
pegtetni ; d) - k u n , pl. ju t- k u n - nyeldekelni (ju t- nyelni). —
Továbbá: ö p -er-le - és öp-ek-le- sokat csókolni (öp- csókolni);
a jir -g a n - sajnálkozni ( a j i - fájlalni), Im iz-g a n - álmodozni, el­
aludni; b u yu r-su m a k mikor a teve keresi a hímjét (b u yu r- bőgni).
5. Hangutánzó igéknél többnyire - d a , - d e
képzőt talá­
lunk, mely képzőt rendszerint - i r ( -ír ), -il (-11) hangok előznek meg.
pl. p a tlr - d a - zajongani, c a tír -d a - hangosan összecsapni, c a y íl-d a zuhogni (vízről), csicseregni (madárról), c itir - d a - csattanni, y jr il- d a krákogni, hortyogni, s a p ír -d a , csámcsogni, s a k ír -d a - zenebonálni,
ta k ír -d a - csattogni, t í k í r - d a - pattogni, k ip ír - d a - hunyorgatni,
in il-d e- sóhajtozni, v iz il-d a - zümmögni. A képző előtti szórész
néha önállóan is előfordul, pl. c a tír - p a tir , ta k ir - tlk ír , c ítír -p U lr stb.
Idetartoznak m ég: f i s l l - d a - susogni, v ısîl-d a -, f í k í r - d a , g ij í r - d a -, k a k tr -d a -, z ín g íl- d a - , m ir îl- d a - stb.
Jegyzet. A fentebb tárgyalt igealakok közül kettő, néha három
együttesen is előfordul. A leggyakoribbak közé tartoznak a) köl­
csönös és műveltetö képző: sev-ís-dir-, bul-us-dur-, tut-us-dur-, carpls-dîr-, kak-ıs-dîr-, stk-ls-d îr-, vu r-u s-d u r -; b) visszaható és műveltetö:
bul-un-dur-, bula-n-dır-, soj-un-dur-, sev-in -d ir - ; c) visszaható és szen­
vedő : sev-in-il-, iste-n-il-, gec-in-il-, bayla-n-il-, basla-n-il-, sa c -in -il-; d)
műveltetö és szenvedő: sev-d ir-il-, otur-d-ul-, ja p - d ir - il - ; e) visszaható,
műveltetö és szenvedő: sev-in -d ir-il- vagy pedig: kölcsönös, műveltetö
és szenvedő: sev-is-dir-il-, kiz-is-dir-il-. A hármas halmozás azonban
a ritkább esetek közé tartozik.

291
2.

Névszóból képzett igék (Denominalia).

Névszóból a következő képzők segítségével képezhetők igék:
1. - l a , - l e ,
*), mely valamivé tevést vagy valamivel
való cselekvést, különösen ellátást jelent (factitivum), pl. te m iz -letisztítani (te m iz tiszta), ejer-le - nyergeim (eğer nyereg), k a m c i-la korbácsolni (k a m ç ı korbács), o t-la legelni (o t fű), ju m u r t-la (ju m u r ta la - helyett) tojni (ju m u r ta tojás), iá -le- dolgozni (is dolog),
su -Ια- nedvesíteni, b e ja z -la fehéríteni, b o ja -la - festeni, g ö z-le - szem­
lélni (gőz szem), d is -le - harapni (d is fog), ta s-la - megkövezni,
j a y - l a - zsírozni, k a r a -la - írni (tentával, k a r a fekete), pl. b a g ll
k o ju n je r in d e o tla r a megkötött juh a helyében legel; h a m a m a
g ir e n elbette te r le r a fürdőbe menő mindenesetre izzad: g ü n ja m a n
je r d e a k şa m la d ı a nap rossz helyen esteledett le; isle je n d e m ir
p u s tu tm a z a dolgozó vas rozsdát nem fog; y a s ta jl b u z a , a s ık ı
söze jo lla m a m a ü d ı r a beteget jéghez, a szerelmest szóhoz nem
kell küldeni; z e n g in in h o ro zu -d a j u m u r ta la r a gazdagnak még a
kakasa is tojik.
Összetételes szerkezetei: a) - l a n , - l e n ζ ) visszaható képző­
vel, pl. ev-len- házasodni (ev ház), k e d e r-le n - búsulni (k ed er gond),
g ü z e l-ltn - szépülni (g ü ze l szép), su -la n - nedvesedni (su víz), j e s i l len- zöldülni ( je s il zöld), s ija h -la n - feketedni, ö fk e -le n - bosszan­
kodni (ö fk e epe); b) - l á s , - l e s , viszonossági képzővel, pl. h a fifla s -egymásnak megkönnyíteni (h a fif könnyű), d o st-la s- barátkozni
(d o st barát), p a j- la s - osztozkodni ( p a j rész), sö z-le s- összebeszélni
(sö z szó), eji-les- javulni (é ji jó); pl. a s k ile pençeleşm eğe d e m ir
b d zu g e re k a szerelemmel való megbirkózáshoz vas kar kell;
k a rin g a n in k a n a d l a n m a sı z e v a lin a iş a r e t d ir a hangyának megszárnyasodása a bajlódásnak a jele; c) - l a t , - l e t műveltető kép­
zővel, pl. b a k k a l ö lü le rin b u rg u n u d ir ile r e jü k le d ir a szatócs a
holtak adósságát az élőkre rakja (terheli).
2. -I, mássalhangzók után - e l , - i l , - á l , J J|, mely valamivé
válást jelent, pl. k isa -l- megrövidülni, e jr i- l- meggörbülui ( e jr i
görbe), i n j - i l - vékonyodni (in g e vékony), siv ri-l- hegyesedni
(s iv r i hegyes), c o y -a l- sokasodni (cok sok), a z -a l- kevesbedni (a z
kevés), sa y -a l- egészségessé válni (sa y egészséges). Továbbá:
k ü cü -l- kissebbedni (k ü éiik kicsiny), u fa - l- kissebbedni (u fa k apró),
19*

292

alacsonyodni {a lça k alacsony), jü k s e - l- emelkedni (jü k se k
magas), pl. y a s ta sa ğ a lırsa , h ekim k a r s í g e lir a beteg, ha megegészségesedik, az orvos szembe jön (előtérbe); a d a m i s i ö ld ü r ü r ,
is a d a n ıl d i r i l d i r az ember a munkát megöli, a munka az em­
bert életre kelti; p e j g ir in e jis i j o l u k im i d ir a jó ló az utat meg­
rövidíti. — Összetételes szerkezet: - I t műveltető képzővel, pl.
s iv r i- lt -hegyesíteni, óos-a-ff-kiüríteni, wji-^-véknyítani, d ir i- lteleveníteni stb.
a lc a -l-

3.
pl.

I, melynek az előbbihez hasonló jelentése van,
megürülni {bős üres), ís í-n - melegedni (Isi meleg) vö.
(meleg), h í j a k helyett.
-n ,-a n j^

bos-an -

s íja k

Jegyzet. E két utóbbi képző azonosnak látszik a szenvedő,
illetve visszaható igék n és l képzőjével.
4. - r , - e r , - a r j jb mely szintén valamivé válást vagy
levést fejez ki, pl. k a r a -r - feketedni (k a ra fekete), g ö j-e r- kékké válni
(gök kék), α γ -a r- fehérré válni (alc fehér), j a s - a r - nedvessé válni
(ja s nedves), b a s -a r - befejezni (bas fej), d e li-r - bolondá válni
(d e li bolond), m o r -a r - sötétkékké válni (m ó r sötétkék). Továbbá:
s a r -a r - sárgává, halványnyá válni (s a r ı sárga), so y u -r- meghidegedni (soyu k hideg), pl. p a r a istem e b en d en , b u z g ib i so y u ru ru m
sen d en pénzt ne kérj tőlem, mint a jég elhidegülök tőled ; s a k a ­
lın ı d eğirm en de a y a r tm ış a szakálát a malomban fehérítette; su la r
k a r a r d í y i v a k ít naplementekor (mikor a víz megfeketedett); h iz ­
m et k ja r d i r e fe n d is in in j ü z ü n ü a c a r d a n a szolga őszíti gazdája
arczát.
5. Látszólagos képző nélkül, illetve lappangó képzővel
vannak képezve : a j i - fájlalni ( a j í keserű), ek si- savanyodni
(e k s i savanyú), bója- festeni (bója festék), d a m la - csepegni (d a m la
csepp), k u r u - száradni (k u ru száraz). Továbbá: b ü jü - nőni (bitjü k
nagy), solu - lélegzeni (so lu k lélegzet); ek si- hiányozni (ek sik hiá­
nyos). — Tővégi hangváltozással: s e m ir- kövéredni f se m iz
kövér). V. ö. ju m u s - megpuhulni (ju m u s a k puha), pl. keten d ö vü lm e jin je ju m u s m a z a len míg nem veretik, nem puhul; esek b ü jü d ü ,
sem er k ü çü ld ü a szamár megnőtt, a nyereg megkissebbedett; cok
l a k ír d l b a s a s r i d i r sok beszéd fejfájást okoz; d a m la ja d a m la ja
g ö l o lu r cseppenként csepegve tó lesz.

293

6.
Ritkább és homályosabb értelmű képzők: a) - i k , - i k , pl.
késni (gec késő), aj-V e- éhezni ( a j éhes), b ir-ih - egyesülni
(b ir egy); b) - a , pl. k a n -a - vérezni (k a n vér), bo s-a - elválni (bős
üres), u z-a - megnyúlni (u zu n hosszú), d a d - a vonzani (d a d íz );
c) - s a , pl. su -sa - szomjazni (su víz), v. ö. s u v a r- öntözni (s u v a r íí
termékeny), öok-sa- nagynak venni (cok sok), pl. esejin k u jru y u
g ib i, n e u z a r n e k ıs a l ır mint a szamár farka, se nem nyúlik se
nem rövidedik.
ye c -ik -

III. Igenevek.
1. F őn évi igenóv (inflnitivue).

Képzője: - m á k , - m e k
pl. g e l-m e k jönni, j a z - m a k
írni; pl. u n u jo y u r m a d a n ek m e ji p ié ir m e k is te r s in lisztet gyúrás előtt
akarsz kenyeret sütni ; k a z je r in e ö rd e k a lm a k liba helyett kacsát
venni; dökek a ltın a k a r í n j a k o ju verm ek párna alá hangyát tenni;
ja p m a k g ü c -tü r, jllcm a k k o la j-d b · csinálni nehéz, rontani könnyű;
o jn a m a k bilm ejcn , j e r d a r - d lr d t r atánczolni nem tudó azt mondja,
hogy szűk a hely; s a y ir ile sö jlesm e k g iic o lu r sükettel beszél­
getni bajos; k u r d u k u la c ın d a n tu tm a k g ü c a farkast a fülénél
megfogni bajos; b o r jú n e jisi ve rm e k , d e r d in e jis i ölm ek az adós­
ság legjava megadni, a fájdalom legjava meghalni.
Főnévi használata megfelel a mi -ás. -és végű szavainknak,
pl. a d a -m a k ile m a l tü k en m ez igéréssel a vagyon nem fogy;
ben dem ek s e jta n dem ek én mondás (annyi mint) sátánt mondás;
b ir vu rm a k ile a y a j d ü ş m e z egy veréssel a fa le nem esik; a te s
dem ekle (dem ek ile) d il ja n m a z tűz mondással (azzal, hogy tüzet
mondasz) a nyelv nem ég; g elm ek ir a d e t , g itm e k i j a z e t a jövés
parancs, a menés engedelem ; serçed e ö tm ek jó k , n a r e s i cok a
fecskénél éneklés nincs, lármája nagy; sö jlem e k g ö m ü ş ise, sö jle ­
mérnek a ltín - d ir ha a beszélés ezüst, a nem beszélés arany; ah la ­
m ak akçe etm ez a sirás nem ér semmit (pénzt nem é r); ça lışm a k
ib a d e tin j a r l s î d ı r az igyekezet fél imádkozás.

294

A főnévi igenév a személyragokat kivéve a többi névragot
felveszi, pl. j a z m a k - d a írásban, g elm ek -d e jövésben; ja p m a y -a
csináláshoz, d em ej-e mondáshoz; oku rn a k -d a n olvasástól, jü r ü m e k d en járástól; o k u m a k -la olvasással, v e rm e k -le adással ; k a c m a y -i
a futást, g e c m e j-i az átkelést.
Példák: az söjlem ek cok söjlem ekden evvela d ir a keveset beszólás
a sok beszélésnél előbbre való; amalık verm ekle, j i j i t l i k kaçm akla az
uraskodás adással, a legénykedés futással (jár); kisnem ekde her af
köliejlan d ir a nyerítésben minden ló faj ló; girm ezden evvel cikm ath n
düsün bemenés előtt a kimenésedet gondold meg; j e l i a d olmaca k a d ir
olm ajan, kasah olsun a hóhérságra nem képes, mészáros legyen; arife'
b ir gül je te r kokm aca a hozzáértőnek elég egy rózsa szagolni; k ara
ju m a k la a ya rm a z a fekete a mosással nem fehéredik; kurdu basm aya
k u rd g ib i b ir köpek gerek a farkast megfogni, egy farkashoz hasonló
kutya kell; a j gezmekden tok ölmek je k d ir jobb jóllakva meghalni, mint
éhesen sétálni; h a ji h a ji olm az gitm ekle M ekkeje, dede dede olmaz
gitm ekle tekkeje a zarándokból nem lesz zárándok a Mekkába menéssel,
dervis apóból nem lesz dervis a klastromba menéssel; d a vu l zárn á
ile adam a ra m a ya g id er dobbal síppal megy embert keresni.
A névszóképzők közül hozzájárulhat: a -lik (ü k stb.), mely
a cselekvés folyamatos voltát fejezi ki, pl. g itm e k -lik a menés,
o k u m a k -lik az olvasás; a - s iz ( -s îz stb.) fosztó képző és annak
tovább képzett -s iz in alakja, pl. g ö r m e k s iz in látás nélkül, so rm a k s l z í n kérdezés nélkül, d o k u n m a k s tz ln érintés nélkül.
Határozó szókkal kapcsolatban a következőkép használa­
tosak : g itm e k ü ze re menésben, menőben, g elm ek ü ze re jövésben;
j a p m a k icü n csinálásért v. végett, b a şla m a k ic ü n megkezdés
végett: pl. tü tü n d e n k u r tu lm a k ic ü n a teşe d ü şm e a füsttől meg­
szabadulásért (hogy a füsttől megszabadulj), a tűzbe ne ess.
A -d a n , -d en raggal szerkesztett főnévi igenév magában
vagy a föltételes -ise alakkal összekötve, valami „helyett11 való
cselekvést jelent. Egyébként a fokozást fejezi ki.
Példák: B unu ja p m a k d a n ise ezt csinálás helyett (a helyett
hogy azt csinálná); mektebe gitm ekden-se az iskolába menés helyett;
d a r je r d e jem ek jem ek d en -se, bol je r d e dajalc je m e si lia jirli-d ir szűk
helyen étel evés helyett, bőséges helyen verést kapás (evés) üdvösebb ;
zü jü rd olup düsünmekden-se, u ju z olup kasınm ak je k d ir szegény lóvén
gondolkodás helyett, rühes lévén vakaródzás jobb; fu karan ın bası
u ju n d a durm akdan, zenginin a ja y i u ju n d a ölmek je k d ir jobb a gaz­
dag lábánál meghalni, mint a szegény fejénél élni; ja h u d iji öldiirmekden-se korku tm ak je k d ir a zsidót a helyett hogy megölöd, jobb
megijeszteni; k ırk j i l tavu k olm akdan ise, b ir gün horos olm ak je k
d ir jobb egy napig kakasnak lenni, mint negyven évig tyúknak.

295
2. M ellék n év i igenóv (p a rtic ip iu m ).
a)

i d e j ű i g e n é v képzői: 1. - r (-e r, - i r , -ü r,
melynek alakja eszerint azonos a jelenidő egyes
3-ik személyével pl. o k u r j a z a r a d a m olvasó író (olvasni, írni
tudó) ember, c a la r s d t ütő óra, g ec er a k ié forgó pénz, k a lk a r
k ö p rü mozgó híd, j a n a r d a y é g ő hegy (vulkán),. — Tagadó igék­
nél - m á z - m e z pl. o lm a z is lehetetlen (nem lehet) dolog; Sık­
m a z so k a k zsák (ki nem menő) utcza.
A melléknévi tagadó igenév a szenvedő igéknél egyúttal
a lehetetlenséget fejezi ki, pl. g id ilm e z j ó l járhatatlan (nem járatik) út, jo r u lm a z a d a m fáradhatatlan ember, a lın m a z kale bevehe­
tetlen vár, g e ç ilm e z j ó l át nem kelhető út.

-

A

a r , - ir ,

-

je le n

u r)

j

P é ld á k :

hasonlít;
a j î r

B

a l

j a p m

a k a r s u

m

u r d a r

c o k ,

a m

m

a

e k m e k

a z

a r l j a

t u t m
v e r i r

mézet nem készítő méhhez
folyó víz piszkot nem fog;
az árván sajnálkozó sok (van),

b e m

a z

o,

j ó k

e r

ö k s ü z e

hanem kenyeret adó nincs;
Szmirna útjai járatlanok (nem dolgozó) lettek, az
én szürke paripám nem nyerítő lett (népd.);
szemérmetlen arcz, ki nem fogyó arcz;
mi is el menők lettünk e sík mezőről (népd.);
síró rívó (sírónak rívónak) láttam a te szeretődet
(népd.);
alvó kígyónak a farkára ne
lépj;
meg nem történhető dolog nem lehet;
rossz vasból jó kard nem lehet;
a kő fekve (fekvő), maradt;

sírjatok óh szemeim sírjatok, se jövő nincs se menő ;
az egy Isten, a ki el nem esik és fel nem kel.
E melléknévi igenévhez névragok is járulatnak, pl. bilen
b ili r b ilir - i , b ilm ejen n e b ils in b ili r - i ? a tudó tudja a tudni valót,
a nem tudó mit tudja a tudni valót? h er kés k e n d i c lk a r-l-n a
b a k a r mindenki a maga boldogulására (kimenőjére) vigyáz;
k ö jü n g e z e r in e ç a ta n α ξ a c ık k a lm a z a falu sétálójára (adósze­
dőre) akadó éhes, nem marad éhen; s u ju n j a v a s a k a r ın d a n , in s a ­
n in je r e b a k a rın d a n s a lá n a víznek lassan folyójától, az ember­
nek a földre nézőjétől őrizkedj; b ilm e zse n , b ir b ilir d e n so r ha
nem tudod, egy tudótól kérdezd meg; k a v g a ö k ü zü n b a sın ı k e n d i
c lk a r i ic ü n b itle r a varjú az ökör fejét a maga boldogulására
tetvészi; g ö rü n ü rd e n g ö rü n m e z c o k -tu r a látszónál több a nem
látszó (nem látható). V. ö. g ö r ü r a m m a g ö rm e zle n ir lát de nem
láttatódik.
I z m

a tim

k i l n e m

e z

i r i n

j o l l a r i

is le m e z

u t a n m

j ü z

b iz - d e

a z

v a r

d ü ş m e z

j i l a n m

g e lm e z

d e m ir d e n

j á t í r

k u j r w \ u n a

i s

j ü z ,

tü k e n m

o ld u k

b u

é ji

k i í r j

s ı z l a r

a z

b a s m a

o lm a z

α γ ία

g id e r

k a l k m

e z

d ü z

o lm a z

k a l d l

n e

k i r

j ü r i n i

u j u r

g e lir

b e n im

a - j a r

s e n in

b a s a

ta s

a z

g id e r

o v a d a n

g ö r d ü m

j a r a m

o ld u ,

o ld u

b i r

A l l a h

h e j

g ö z le r im

a j l a ,

n e

296

A tagadó melléknévi igenevet gyakran megelőzi az állító
igenév, mely esetben a cselekvésnek alig hogy megtörténtét fejezi
ki, pl. g ö rü n ü r-g ö rü n m e z k a z a d a n ta n r ı s a k la s ın az alig látszó
szerencsétlenségtől a teremtő őrizzen.
A tagadó melléknévi igenév a -d á n , - d m raggal, esetleg
utána még az evvel szóval a következő jelentést nyeri, pl. g ir ­
m ezd en evvel c ik a fa fm 'i d ü şü n bemenés előtt a kimenésedre gon­
dolj; sim sek c a k ln n a z d a n g ö k g ü rlem ez villámlás előtt nem meny­
dörög ; a,fi v u r u lm a z d a n d e r is i s a lilm a z mielőtt a medve le nem
lövetik, a bőre nem adható el; d o y m a z d a n c o j u y a k a fta n b iç il­
m ez születés előtt a gyermeknek kaftán nem szabatik.
S a já to s

s z e r k e z e t e k : jü z d e n

g ü le r

o jn a rim

látszatból
g eç ersin a

nevetve (nevető) tánczolok ; j ü r ü k ja jl a s in d a n tg e lir
a jürük tanyájáról jövő méssz (jössz méssz) ; s im d i siz e a n a h ta rı
b u lu r g e t i r i r i m azonnal önnek a kulcsot megtalálva (megtaláló)
hozom; k o rk m a k ız ım , g id e r j i n e g e lir im ne félj lányom, menvén
(menő) ismét eljövök; g e lir -d e s e v d ijim sen i a lır ım eljővén (eljövő)
téged szerelmesem elveszlek ; ja n ik ll- jim , b ir s u iç e r g id e r im
lázas vagyok, vizet iván (ivó) megyek; g id e r z in d a n a j a ta r s ın
menvén (menő), börtönbe lefekszel; c lk a r jü k s e k te n , k a ja ja b a k a ­
r ım lejővén (lejövő) a magasból, a sziklára nézek ; gelen d ü ş­
m a n la r ı v u r u r j ı k â r ı m a jövő ellenséget leütvén elpusztítom ;
ben j ü r i m i k a jb e ttim , a r a r g e z e rim én a szeretőmet elvesztettem,
keresvén járkálok ; ben jü r im i b u lm a y a , s o r a r g e z e rim én hogy
a szeretőmet megtaláljam, kérdezvén járkálok.
2. - n (-en, -a n , -jen , -ja n ) ó ói pl. g ez-c n sétáló, g id - e n menő,
j a p - a n készítő, ja z - a n író; ü sü -je n fázó, isle -je n dolgozó, a r a - ja n
kereső, ta s i-ja n hordozó, o k u -ja n olvasó.
Példák: gélen p a sa m , giden bejim a jövő a pasám, a távozó a
bejein; arslandan do^an a rsla n -d tr az oroszlántól születő oroszlán;
cok ja sa ja n cok bilm ez, cok gezen cok b ilir a sokat élő sokat nem
tud, a sokat utazó sokat tud ; tekkeji beklejen corbají icer a klastromnál
várakozó issza a levest; A llalidan korkm ajan dan kork az istentől
nem félőtői félj; M ztni dövm ejen d izin i döver a lányát nem verő, a
térdét veri; ü m id ile geçinen a jlîk ile ölür reménnyel élő éhséggel hal
meg; gecen geçti, gelene bak az elmúló elmúlt, a jövőre nézz; bal je je n in gözü siser a mézet evőnek a szeme megdagad; susajan ile su-

297
aksajan ile aksam ak a szomjazóval szomjazni, a sántítóval
sántítani; dajm a akan dam la k a ja jı deler a mindig folyó csepp a
sziklát átlyukasztja; istejenin b ír jü z ü k ara, verm ejenin ik ij ü z ü a ké­
rőnek egy arcza fekete, a nem adónak két arcza; fu k a ra ja veren,
m evlaja ödiinğ v e r ir a szegénynek adó, Istennek kölcsönt ad. — A r i f
olan k in 'ardından okur mektubu a tudós (levő) ember visszájáról
olvassa a levelet; fá ik olan k ö r d ir a szerelmes (levő) vak; je n iin
olm ajan a-;aja tas a tm a zla r agyümölcstelen (gyümölcse nem levő) fára
követ nem dobnak; bal olan je r d e sinek-de bulunur ott a hol méz van
(méz levő helyen), légy is van.
sam ak,

A m ú l t i d e j ű i g e n é v képzésre szolgál: 1. a határozatlan
múlt 3-ik személyének - m i s ( - m i s , - m ü s stb.) képzője, pl. o k u m u ş
a d a n ı olvasott ember, olin u s j e m i s érett (lett) gyümölcs, o lm a m ış
ü zü m éretlen szőlő, g e ç m iş o lsu n elmúlt legyen. -— Tovább­
ragozott alakja nincs, tehát csakis jelzőként használatos. Nagyobb
nyomatékosságot ad az igenévnek, ha utána az o lm a k jelen idejű
igenév alakja (o la n ) járul, pl. j a z m l s o la n a megírt, ö lm ü ş olan
a meghalt, g itm iş ola n az elment.
b)

Példák: k o fa m is tilk i a·;dan korkm az a megöregedett róka a
hálótól nem fél; ja n m is m a l ile, ölmüs baba ile i f t i j a r olunm az leégett
vagyonnal, meghalt apával nem lehet dicsekedni; da-;dan gelm iş d a \a
g id er a hegyről jött (ember) a hegyre megy; denize düsm iis jtla n a
s a r ılır a tengerbe esett, a kígyóba kapaszkodik; isid ilm em is yjib e rjo k -tu r
jih a n d a nem hallott hír nincs a világon; fa jd e etm em iş bazirgjan
gülm ez hasznot nem tett kereskedő nem nevet; topa a lîsm ıs deve
davuldan ürkm ez az ágyúhoz szokott teve a dobtól nem fél; gecm is
tez unudulur az elmúlt gyorsan felejtődik; d a rılm ış kudurm usdan
beter d ir a megdühödt a megveszettnél rosszabb; k u rd sa jilm is
koju nlari bile k a p a r a farkas még a megszámlált juhokat is elragadja;
ölmüş arslanîn sakalın jo la r la r a meghalt oroszlánnak a szakádat tépik;
ujum us köpeji u jandirm a az elaludt kutyát ne ébreszd fel; p işm iş asa
so'[uk su k a ttı főtt ételre hideg vizet öntött; aşılm ışın evinde ip la k ır­
d ısı etmem eli d ir a felakasztott házában a kötélről nem kell beszélni.
2. A határozott muit - d i k (-d ik stb.) képzője, rendszerint
tovább képzett vagy ragozott alakban. Személyragozott alakja
a következő:
E. sz. 1.

g eld iğ im

a jöttem

2.

g e ld iğ in

a jötted

3.

g e ld iğ i

a jöttje

Ö S C iS fí

298

T. sz. 1.

a jöttünk

g e ld ijim ız

2. g e ld iğ in iz

a jöttötök

3.

a jöttjük

g e ld ik le r i

E. sz. 1.

ja s d îy lm

2.

j a z d l İn

3.

ja z d r /í

T. sz. 1.

· îC j dT"

<_£'.J S C jilf

az írtam
az írtad
az írottja

ja z d r /ım ız

az írtuk

2.

ja z d îy în îz

az írtátok

3.

ja z d ık la r ı

J ’/ A

'.îCio

az írottjuk

Példák: çıkm adık ja n d a n umud kesilm ez a ki nem meut lélek­
ről remény nem vágatik el; k a z d h l k u ju ja düsm üs az ásottja kútba
(a kútba melyet ásott) esett bele; d ed iji dedik adam a mondottját
mondott ember; j a z d l j m k ita b az írtam (a írottam) könyv (könyv, a
melyet írtam); gördüğün k ız a láttad lány (a lány a kit láttál); se vd iji
va lid e szerette anyja; sícan cik trfi d e liji b ilir az egér a kimentje lyukat
(a lyukat, a honnan kimegy) ismeri; say elinin verdiğini sol elin g ö r­
m esin jobb kezednek adottját, a bal kezed ne lássa; m üsafir um du­
ğunu ğem ez, bulduğunu j e r a vendég nem a reméltjót eszi, hanem a
találtját eszi (nem azt eszik, a mit remél, hanem a mit kap); körűn
istediği b ir göz a vaknak a kívántja egy szem; kulun d ed iji olmaz,
A llahın d ed iji olur a szolgának a mondottja nem lehet, Istennek
mondottja (a mit Isten mond) lehet; elin a ttîy i ta s u zak dü şer a
más dobottja kő messze esik; a te s dü sdüjü j e r i ja k a r a tűz az esettje
helyet (azt a helyet, a hova esik) meggyujtja; doym adık co ju ya kaftan
biçilm ez meg nem szült gyermeknek kaftán nem szabható; söjlenm edik söz olm az nem mondottuk szó (olyan, a milyent már ne
mondtak volna) nincs; P levn e d ed ik leri küçük kasaba a Plevnának
nevezett kis város.
Jegyzet. A határozott múlt képzője után néha, főleg népies
használatban a kicsinyítő -ja k , -je k képző is járul, pl. sevdiğim
(a szerettein) mellett s e v d ije jim (tkp. sevd ik -jejim ), pl. s e v d ije jim top
zülüflü j á r olsa ha a kedves szerettem göndör fiirtü lány volna; astija y i m k a rli-k a rlí d a \ olsa ha a kedves átkelőm havas hegy volna;
in d i jejim , m ór süm büllii b a \ olsa ha a kedves leszállóm kék jáczintos
kert volna; b a stíja sin je r le r don ar ta s olur a kedves hely, melyre
ráléptél, megfagy, kővé lesz.
Mint e példákból látható, ez igenévi szerkezet egy mellékmondat helyett áll és a mellékmondat igéjének a törökben főnév*

299

illetve melléknév felel meg. Ebhez hasonló szerkezet a magyar­
ban is van, v. ö. isten adta (adottja), madár látta czipó stb.
E jelzős használaton kívül határozói értelemben is előfor­
dulnak, még pedig: a ) a ,hol‘ kérdésre felelő raggal, pl. g ö r ­
d ü lő ié látván (látottban), b u n u g ö rd ü ğ ü n d e ezt láttában (a mint
ezt látta), j o l d a g ittiğ im iz d e az úton mentünkben (a mint az úton
mentünk); b) a ,honnan1 kérdésre felelő raggal pl. bu nu b ild i­
ğ im d e n ezt tudtomból (mivel ezt tudtam), y a s ta
o ld u y u n d a n
beteg lettedből (miután beteg lettél). — Ez utóbbi alak, ha utána
a son ra (után) névutó következik ,miután már, ha már* jelen­
tést kap.
Példák: bunu ja p tik ta n son ra m iután ez m e g tó te te tt ; okuduktan
sonra elo lv a sta után; a t calíndikdan son ra a y ırın k a p u su n u k a p a r m iután
m ár a ló ellopatott, az istáló ajtaját b ecsu k ja ; ben öldükden sonra
tas ta s üstünde kalm asın m iután én m eg h a lta m , kő kövön ne m aradjon;
korku geçtikten sonra, tez unudulur a fé le le m m iután elm ú lt, ham ar
fe le d te tik ; ben öldükten sonra, bütün dünja oğa'/a ja n sín m iután én
m egh altam , az e g é sz v ilá g o d a é g je n ; kavun j a rıt d ik tan sonra, dadı
olm az a dinn ye m iután k etté sz e le te it, íz e n in c s; p a r a s ı benden
olduktan sonra, o çorba je rin d e dursun m iután a pén z tőlem v a ló , az
a le v e s csak m a ra d jo n ; ben esek oldu ktan sonra, sem er u r a ja k cok
bulunur m iután m ár sza m á r le ttem , n y e r e g verő sok le s z ; hakk
dedikden sonra, akan su la r du ru r m iután ig a z sá g m ondatott, a folyó
vizek m egállan ak .
A g ib i (képpen) szóval összekötve, ,alig hogy, mihelyt*
jelentést vesz fel, pl. eve g eld iğ i g ib i mihelyt haza jö t t ; m ek tu b u
ğ a z d lj i g ib i alig, hogy a levelet megírta.
Jegyzet : Az ab lativu s ra g já t az icün (ért, m iatt) is p ótolhatja, pl.
gözü kör olsun seni görm ediği icün vak uljon m eg , m ert té g e d m eg nem
látott (téged m eg nem láttáért).
c)

A

jö v ő

id e jű

ig e n é v

tehát: g e le je k a jönni fogó,
ragozva a következő:

ja z a ja k

jele azonos a jövő idő tőjével,
az írni fogó. Személy­

E. sz. 1.

g e le je ğ im

a jövendőm

2.

geleceğin

a jövendőd

3.

g e le je ji

a jövendője

300

T. sz. 1.

g e le je jim iz

a jövendőnk

2.

g e le je jin iz

a jövendőtök

3.

g e le c e k le r i

a jövendőjök

E. sz. 1.

ja z a ja y lm

az irandöm

2.

ja z a ja y ın

3.

ja za j ayı

T. sz. 1.

az irandód
az irandója

ja z a ja y ım ız

az irandönk

2.

ja z a ja y ın ız

az irandótok

3.

ja z a ja k la r ı

az irandójok

jl
J

·

-

Jelzői használata a következő: g e le c e k sene a jövő év,
is a meglevő dolog (a mi meglesz). — Személyragozott
alakjai: alaja~ fim v a r kapandóm (kapni valóm) van; g id e je jim iz
j ó l a menendő utunk (a mit meg fogunk tenni); n e rd e o tu r a ja ji m i
b ilm ejo ru m hol lakandómat (hogy hol fogok lakni) nem tudom. —
Nagyobb nyomatékot és bizonyosságot kap a cselekvés, ha az
o la n (lévő) szóval kerül össze, pl. j a z a j a k o la n az írandó, a ki
biztosan fog írni; p a r a j t v e re je k olan a d a m a pénzt adandó ember
(a ki feltétlenül adni fogja).
o la ja k

Példák: jü m le m izin g ö re je ji k a ra to p ra k d ir mindnyájunknak
látandója a fekete föld (a mit mindnyájan látni fogunk); s ö jle je je ji v a rsa
is id e je ji-d e v a r ha mondandója van, hallandója is van; a la ja k ile v e re je k
ödenmez a kapandó és az adandó nem fizettetik meg; a s ila ja k su ja
bozulm az a felakasztandó vízbe nem ful; sekerim v a r e zile je k , dülbendlerim

dü zülejek, daha cok söjlerdim

am m a, cok je r im

v a r gezilecek

czukrom van széttörendő, turbánom van rend beszedendő, még sokat
beszéltem volna, de sok helyem van bejárandó (népdal); sabahki
je je je jin i bugünden düşünme a reggeli evéseden (a mit reggel fogsz
enni) mától ne gondolkozz; a k a ja k kan d a m a rd a du rm az az elfo­
lyandó vér nem marad az érben; ik i öküze b ir sam an v e re je k halı
jó k nincs oly állapotban hogy két ökörnek egy szalmát adhasson;
olm usu-da bu, o la ja -j-d a bu a lettje is ez, a leendője is ez; babamın
ö le jejin i bilsejdim , tű z ile d e jistirird im dem is azt mondta, hogy ha
atyám halálát tudtam volna, sóval cseréltem volna fel; bal a la ja k
ciceji buldu megtalálta a mézet adó virágot; ben isterken b ir binejek,
A llah ve rd i b ir g ö tü rejek míg én egy felszállandót kívántam, Isten
egy elviendőt adott.

301
Határozói használata a következő:
a ) a .hol' kérdésre felelő raggal ,a helyett, hogy1 jelen­
tése van, pl. bős g e z e je jin e üresen sétálásod helyett (a helyett,
hogy tétlenül já rj); ban a b a k a j a y ın a isin e b a k a helyett, hogy
rám nézel, dolgod után láss.
b) a ,honnan1 kérdésre felelő raggal .mert, mivel· jelen­
tése van, pl. v a k tin i bos g e c ir e je jin d e n mivel időded hiában töl­
tőd el; bunu ja p a m a j a j a f í m d a n mivel ezt nem fogom megtehetui.
— Az ablativus ragja helyett ic ü n (ért, miatt) is állhat, pl. m ek­
tu bu j a z m a j a j a y í m ic ü n mivel a levelet nem fogom megírhatni.
3. Határozói igenóv (gerundium).
A török határozói igenevek is mellékmondatot helyettesíte­
nek. Alakjok nem változik, a mennyiben a cselekvés személyét,
számát és idejét a mondatbeli névszó fejezi ki. Igenévi képzésök
a következő:
1. Az igetőhöz járuló - u p , - ü p (eredetileg - u h , - ü b ) ^ ,
magánhangzó után -j u p , - J ü p ^ y , pl. se v-ü p szeretvén,ja z - u p írván,
ü sü -jü p fázván, a r a - ju p keresvén. A mondatban az és kötőszó
helyét pótolja, pl. g e lü p g i t t i jővén ment (jött és ment); a lu p
s a ta r ım eladván megveszem (eladom és megveszem).
Példák: denizden gecüp cajda bozuldu a tengeren átkelvén, a
folyóba fűlt; a l g ijü p k a ra ba-fiama veresei viselvén, feketét ne köss;
ata dost g ib i bakup dm m en g ib i binm eli d ir a lóra barátképen nézvén,
ellenségképen kell rászállani; d a \d a n a fifi in d irü p , adam g ib i öjredirir le r hegyről medvét szállítván, ember módjára tanítják; gok jü zü n d e
ötüp gelen tu rn alar az ég színén énekelvén jövő daruk; tütünden
korkup ateşe düşer a füsttől félvén a tűzbe esik; p e h liv a n la r k ispet
gejüp ja f ia n ir a birkózók ruhát öltve bekenik magukat; tas atu p-da
kolun-mu jo r u ld u ? követ dobván, tán a karod fáradt el?; kaz g ib i
aczini acup bakar liba módjára száját kinyitva néz; kötü gidüp-de
je rin e éji gelmez a rossz elmenvén, helyére jó nem jö n ; o rta şa m ­
danı gibi dikilüp du ru r mint a középső gyertyatartó odatüzve áll;
tilkinin gezüp gelejeji, kürkçü d ü k ja n i-d ır a hova a róka eljut, az a
prémes boltja lesz; dem ir ja la ju p , ates p ü sk ü rü r vasat nyalván,
tüzet szór.
Jegyzet. E határozói igenévnek régies használata mely a be­
fejezett cselekvést fejezi ki, a következő: jü je - jü je d a yla r bası a,su p ­
tu r igen magas hegyeken kelt át; a v jila r elinden b a \r i p isü p -tü r a
vadászok kezétől szive égett; bizim je rd e n sizin je r e dü sü p-tü r a mi

302

földünktől a ti földetekig esett. —Ez a nyelvhasználat az azerbajdsán
nyelvben általános.
A d em ek (mondani) ige határozó igeneve, a
mellett d ejii
és de/e 4 0 is használatos.

d e jü p

Példák: çıksın deje söjledim
vaktim, jó k deje je v a b verdim ma

menjen ki mondván, szóltam; bugün
időm nincs mondván, feleltem (azt
feleltem, hogy: ma időm nincs); k a rg a jî bülbül deje sa ta r a varjút
fülemüle mondván (árulja, azt modván, hogy fülemüle); d ile n jije b ir
’/ i j a r verm işler, e jri dejü bejenmem is a koldusnak egy ugorkát adtak,
görbe mondván nem tetszett neki; bosboyazl jeh en n em e atm ışlar,
odun j a s deje h a jk irm is a fecsegőt a pokolba dobták, azt kiáltozta
hogy a fa nedves.
A d u rm a k (állani) határozói igeneve, a
következő' ige tartós cselekvését fejezi.

du ru p ,

az utána

Példák: durup b a k ijo r állván néz (egyre néz); du rup gezijo r
egyre sétál. E szerkezet megfordítottja is gyakori, pl. bekci p ú ra
saju p du ru r az éjjeli őr egyre pénzt számlál (számlálván áll); gü l
jü ziin ü ju ju p du ru r rózsa arczát egyre mossa (mosván áll).
2. Az igetőhöz járuló - a r a k , - e r e k
magánhangzók
után - j a r a k , - j e r e k J j* fjj*, pl. j a z - a r a k írva, sev-erek szeretve,
a r a -ja v a k keresve, ü s ü -je r e k fázva. Jelenti a cselekvés tartóssá­
gát és folytonosságát.
Példák; gülerek jü ziim e bak mosolyogva az arczomba nézz;
sevinerek geldim örvendezve jöttem; bu a d a m m ezara girse, j a d î olarak
jin e önüme c îk a ja k ha ez az ember a temetőbe megy, mint varázsló
ismét elém fog jönni; üzüm b ir birine bakarak k a r a r ır a szőlő egy­
másra nézve feketedik; h a jva n ja s a ja r a k , insan so ru şa ra k az állat
éldegélve, az ember kérdezősködve ; ku rbaya v a r a r a k v a r a ra k büjür
a varangybéka menve menve megnő; can ayı ta şa ra k geldi edénye
megtelve jött (t. i. bizalommal).
Az időszámításnál k a la r a k (maradva) a percz, vagy negyed
hiányát jelenti, pl. sü t ü ce c e jre k k a la r a k g e ld i három negyed
háromkor (három órához egy negyed maradva) jött.
Jegyzet. Az -arak, -erek képző -a r, -er része valószínűleg
azonos az általános jelentőjével, (gid-er ja z -a r ), míg az -ak, -ek az
iken összevonásából, illetve hasonulásából magyarázható.
3. Az igetőhöz járuló - a , - e , magánhangzók után - j a , - j e v <o
pl. g iil-e nevetve, j a z - a írva, ü sü -je fázva, ja s a - j a élve. Ez igenév

303

rendszerint csak kettőzve használatos és ezzel a cselekvés foko­
zottabb tartósságát fejezi ki, pl. gele-gele jődögélve, so ra -so ra
kérdezősködve.
P éld á k : S ora-sora bulunur kába kérdezősködve rátalálni a

Kábára;

ben kül oldum ja n a -ja n a soká égve hamuvá lettem; insan
söjlese-söjlese, hajvan koklasa-koklasa az ember beszélgetve, az állat
szaglászva; salm a-salín a cík tí ham am dan imbolyogva imbolyogva jött
elő a fürdőből; a r a jı-a r a jı buldum o d a jí paraja h.) keresve keresve
találtam meg szobámat; ö d ü n j güle-güle g id er, a-\laja-a-\laja g elir az
adósság mosolyogva megy, sírva jön; um a-m na döndüm m um a
reménykedve viasszá lettem; d a m la ja -d a m la ja göl olur sokat csepegetve tó lesz; sora-sora B ag d a d bile bulunur kérdezősködve még Bagdad
is megtaláltatik; isin i o jn a ja -o jn a ja ja p a r a dolgát játszva végzi el;
sona kalan dona k a lır utoljára maradó fagyva marad; gele-gele geldik
su k a ra tasa jőve jőve jöttünk e fekete kőig; benzeje-benzeje ja z ,
benzeje-benzeje kis olur hasonlítgatva nyár, hasonlítgatva tél lesz;
söjleje-söjleje dilim de tü j b itti a sok beszédben a nyelvemen szőr
nőtt; bos bosuna beklejen, k o lla rım sa lla ja -sa U a ja g id er a hiába vára­

kozó karjait lóbálva megy.
Ellentétes jelentésű igék is kerülhetnek egymás mellé pl.
a gyermek elesve felkelve nő fel.

ló ju k d ü şe- k a lk a b ü jü r

4.
Az igetőhöz járuló - a l t ,
mióta, azóta hogyí jelentése van.

-é li

képző ^!0 J | melynek ,óta,

Példák: bul-ali találás óta, gid -eli menés óta; p ed erim ve fa t
azóta, hogy atyám meghalt; görm ejeli ja r í , gözüm kan a tla r a
szeretőt nem látás óta (mióta a szeretőm nem látom), a szemem vért
sír; anasından d ó t ali gülm em iş mióta anyja megszülte, nem nevetett;
altun gideli, gömüse bakalım mióta az arany elment, az ezüstre néz­
zünk ; askına düşeli m ejn u n oldum mióta szerelmedbe estem (meg­
szerettelek), őrült lettem; seni ben seveli, kesild i bahüm mióta megsze­
rettelek, oda a szerencsém.
edeli

A cselekvésnek nyomatékosabbá tételére, az igenév elé
ugyanazon ige határozott múltja is járulhat, pl. se v d im seveli
mióta szerettem (szerettem szeretés óta); b u ra ja g e ld i g e le li mióta
idejött (idejött jövés óta); g ü lm e d im , d ü n ja ja g e ld im g eleli nem
nevettem, a mióta a világra jöttem.
A ,honnan1 kérdésre felelő raggal és utána a berü (óta)
szóval ellátva még nyomatékosabban fejezi ki a cselekvést pl.
g elelid en b erü eljövés óta, k ita b i o k u ja lıd a n b e r il a könyvet
elolvasás óta.

304
5. Az igetőhöz járuló - i n j e , - m i j e , - in j a , - u n j a
hangzós tő után - ji n je , - j ü n j e , j l n j a , - j u n j a

^

magánaz ige jelen­

téséhez a ,mihelyt, mig‘ értelmet fűzi, pl. g c l - i n j c míg jön, mihelyt
jön, j a z i n j a míg ír, ö l- ü n je míg meghal, h u l- u n ja míg talál,
ü s ü - j ü n j e míg fázik, a r a - j í n j a mig keres.
h a v a a c ık e lu n ja mig az idő szép; a r a b d o ju n ja j e r
az arab jól lakásig (míg jól lakik) eszik, a török
míg meghal: o j a n e v le n in je b e j oldu m s a n ır az ifjú mihelyt meg­
házasodik, azt hiszi, hogy bej lett; r ü z g ja r e s m e jin je ja p r a k k ım ıld a ­
m a z míg nem fúj a szél, a falevél meg nem mozdul: g ö k gü rlem ej i n j e A lla h A lla h den m ez míg az ég nem dörög, allah allah-ot nem
mondanak; jí l a n d o ğ r u lm a jin ja d e lijin e g ire m e z a kígyó míg ki nem
egyenesedik, a lyukába nem mehet be; b ir evde h o ro z cok o h m ja ,
sa b a h gec o lu r a hol sok kakas van, reggel későn lesz; a j a j ile j a t í n j a ,
a r a d a d il e ti ji do-;ar mihelyt az éhes az éhessel fekszik, közben kol­
dus születik ; ik i d e s ti b ir b irin e d o k u s u n ja , b ir i elbet k ır ıl ır két korsó
mihelyt egymáshoz ér, az egyike mindenesetre eltörik; tiir k a ta b in in je ,
k e n d is in i bej oldu m s a n ır a török mihelyt lóra ül, magát bejnek (bej
lettem) véli; d iş i k öpek k u jr u ;u n u s a lla m a jín ja , erk ek k ö p ek a r d ın a
d ü şm e z míg a nőstény kutya nem rázza a farkát, a hím kutya nem
fut utána; k a z a n m a jın ja kazam k a jn a m a z nem nyerésig (pénz nem
keresésig) a kazán nem forr; h a m a m a g ire n , te r le m e jin je a k m a z a
fürdőbe menő míg nem izzad, ki nem jő ; a r a b d o ju n ja j e r , a je m
c a tl a ji n ja az arab jóllakásig eszik, a perzsa a kipukkadásig.

Példák:

tiir k

ö lü n je

Az igenév limitativ jelentése még nyomatékosabbá válik,
ha utána a ,hova‘ kérdésre felelő rag és a k a d a r , - d e k , - d e j in (-ig)
szócska járul.
Példák: g e lin je -je k a d a r jövésig; g id in je - je d e k menésig; ze n ­
g in in gön lü o lu n ja ja k a d a r , fu k a r a n ın j a n i ç ık a r míg a gazdagnak
szíve lesz (míg könyörül), a szegénynek kimegy a lelke; a k îllî
k ö p rü a r a j in j a ja d e k , d e li su ju gecer míg az eszes a hidat keresi, a
bolond átmegy a vízen; tá j a t o lu n ja ja k a d a r s a h ib i m a t o lu r a csikó
míg lóvá lesz, addig a gazdája meghal; tilk i tü k i li ji n i b ild ir in fe je
k a d a r , p o s t elden g id e r a róka míg rókaságát tudatja, a bőre oda van.
Az - i n j e képzőnek, főleg a régi és népnyelvben - i j e k , - í j a k ,
továbbá - i n j e k , - í n j a k mellékalakja is előfordul, pl. g i d i n j e mellett
g i d i n j e k , g e l i n j e mellett g e l i j e k .
Példák:

s u ja

g id e r elin de b ir b a k ır j a k , ne olu rm u ş o tla n k ız a

vízért megyen, kezében rézedényke, mi lett légyen, hogy
az ifjú a leányra ránézett; d u r i j a k ja p m is ülve készítette; m űm
sö jü n n je k , k ız ile a v r e t se ç ilm e z a gyertya elaludván; a leány az
asszonytól nem külömböztethető meg.
b a k ín ja k

30δ

6. Az igetőhöz járuló - d ik ç e (-d iik c e , -d ik c a , -d u k ő a )
mely tulajdonképpen a múlt idejű melléknévi igenév
v
jele, ellátva a -ca, -ce határozói képzővel. Jelentése: mennél inkább,
míg csak, a meddig csak, pl. ja z d l k c a a míg csak ír, g ö rd ü k ç e a míg
lát; ö lü lerin sö zü j e r e d ü şm e z , d ü n ja d u r d u k ç a a halottak szava
földre nem esik, míg csak a világ áll; s i v i l j i j i k u r c a la d ık ç a ç ıb a n
eder a szömölcsöt mennél inkább vakarván, daganattá lesz; k a r p u z
su la n d lk c a b ü jü r a dinnye mennél inkább öntöztetve nő; k ism e t
o lm a d lk c a , n a file ç a b a la rsın míg szerencséd nincs, hiába igyek­
szel ; okú je je n , j a j g ö rd ü k çe ü rk e r a nyilat evő (a kit nyíl ért)
íjat látván, fél; u lu la r sö zü j e r e d ü ş m e z , d ü n ja d u r d u k ç a a nagyok
szava földre nem esik (el nem vész), míg a világ á ll; çingene
ço ğaldıkça ç e ri b a s ı ü t i g a r e d e r a czigány sokasodtával a vajda
dicsekszik.
Eltérő jelentése van a g ittik ç e [ g it- menni) szónak (lassan
lassan, idővel), szószerint: mennél inkább menve. Hasonlóan az
o ld u k ça (ol- lenni), mely ,lehetóleg‘-et jelent, tkp. minél inkább
lévén pl. o ld u k ça g ü z e l meglehetősen szép ; g ittik ç e h a ra b o lu ru z
lassan lassan elpusztulunk.
7. Az igetőhöz járuló - m a y ı n , - v n e j i n
képző,
mely a főnévi igenév (-m á k , -mek) jele ellátva az -in, -In hatá­
rozói képzővel. Jelentése: mivel, minthogy, pl. p e d e r im y a s ta
o lm ad ın mivel atyám beteg lett. — Használata nem oly általános,
mint az előbbieké.
8. A ,lenni' segédige határozói igeneve i k e n (lévén), igékkel
kapcsolatban -ken-nö, rövidült és mint ilyen ,mialatt, mig' jelen­
tést vett fel. Használatára nézve abban különbözik az előbbiektől,
hogy nem az igetőhöz, hanem a jelen, határozatlan múlt és a
jövő idő töveihez járul, pl. se v ijo rk e n , severken , sevm işken , seve­
cekken.

volt;

Példák: sen g id e rk e n , ben g e lijo r d u m míg te mentél, én
ik i k i d la k ır d ı ederken , ücüni;üsü sen olm a mialatt két

jöttem
ember

20

306

beszélget, a harmadik te ne légy; ti l k i j i k o v a la r k e n k u rd u u ja n d ır d i
a rókát űzve (míg űzte), a farkast ébresztette fel; se v e r ik e n tez
sevm e, a jr ilír k e n güc a j r i l mikor szeretsz, gyorsan ne szeres, mikor
elválsz, nehezen válj el; z e j t i n j i z e jtin i b i t i r i r ik e n g ü le r, d e v ş ir ir
ik en a s la r az olajárús nevet, a mikor az olajat elfogyasztja es sír,
mikor összegyűjti; ta v u k bile su içerk en göke b a k a r még a tyúk is,
mialatt vizet iszik, az égre néz; ftır s a f elde iken , k a ç ır m a a jó alka­
lom kézben lévén, ne szalaszd el; ja ; m u r d a m k a çm ışk en dolu ja
tu tu ld u az eső elől futva, jégesőbe jutott; güneş d o la r k e n , n a m a z
k ılın m a z mialatt a nap fel kel, imádkozni nem lehet; k e n d i b o sta n í
k u ru rk en , kom şu n u n b o sta n ım s u la r mialatt a maga kertje szárad, a
szomszéd kertjét öntözi; fitil a lırk e n m u m u sö jü n d ü rü r, mialatt a
belét leveszi, a gyertyát eloltja.
A népnyelvben a -ken -nek illeszkedett -kan alakja is hasz­
nálatos ; pl. j a p a r -kan , j a z a r -kan stb.
9.

Az általános jelen vagy múlt tőjéhez járuló - f ia m ,
mely elemeire nézve nem egyéb, mint a határozói
-fia, ~5e képző, ellátva a harmadik személy ragjával. Jelenti a
cselekvésnek velamely határig való jutását, melyet főképp a
személyraghoz járuló dativus fejez ki, pl. ed er-^ esi-n e megtevéséig, mintha megtette volna, o lm u s-fia si-n a megtörténtéig, mint­
egy megtörtént; pl. e lim i koparm asına ç e k ti kezemet a kiszaka­
dásáig húzta (mintha csak kiszakította volna); c o fiu fu öldürm esine
d ö v d ü a gyermeket megöléséig verte (mintha csak megölte volna);
u ju rfi a s m a g ö z le r im i k a p a d ım elalvásig (mintha csak elaludtam
volna) szemeimet behunytam.
Tagadó

-fie s i

ig e n é v .

A tagadás jelével ellátott igető (b il-m e , g ez-m é), a ,honnan1 ·
kérdésre felelő raggal együtt a ,nélkül, mielőtt1 mellékjelentést
veszi fel.
Példák :

bil-m e-den tudás nélkül, a nélkül, hogy tudna; ok u m a ­
gezm eden s e jja h a nélkül, hogy olvasna tudós, a nélkül,
hogy utazna utas; a ta bin m eden a ja k la r în î s a lla r mielőtt még lóra
nem ül (lóra nem üléstől), lábait lóbálja; terlem eden p a r a k a za n ılm a z,
so lu m a d a n fiá n v e r ilm e z izzadás nélkül pénz nem nyerhető, lólekzés
nélkül a lélek ki nem lehelhető; dü şü n m eden sö jlem e gondolkozás
nélkül ne beszélj; k a lk ın b u rd á n g id e lim , p o lis kolu b a sm a d a n rajta
menjünk innen, mielőtt a rendőrség ránk nem tö r; g ü lle r açılm a d a n
bu j a z , a c ild i b îr s a k ız g ü lü a nélkül, hogy rozsuk nyíltak volna e
dan

a lim ,

307

nyáron, egy szakizi rózsa nyílt ki; den iz dalgalan m adan öte gecelim
mielőtt hullámzanék a tenger, keljünk át; ja n g ín b a ja jî sarm adan ,
çare bulm alı módját kell találni, mielőtt a tűz a kéménybe nem kap;
an ası söjlemeden, k ızı ta m a m la r mielőtt az anya szól, a leánya helyesli;
konm adan göçülmez meg nem szállás előtt nem költözhetni.

Ugyanezen alak megtoldva a fötételes ise (ha van) szóval,
még nyomatékosabbá teszi a cselekvést, pl. b ir a d a n ıln a d î ç ık ­
m a d a n ise ξ α η ΐ ç ık m a k h a j'İrll-d îr egy ember a helyett hogy a
neve megy ki (rossz hírbe jön), jobb hogy ha a lelke megy ki
(meghal) ; j a n óekism eden -se ölm ek j e k d i r kínlódás helyett (kín­
lódásnál) jobb a meghalás.

Névszó-képzés.
1.

N év szó b ó l k é p z e tt n évszók.

a) I ' ő n é v k é p z ö k . Fó'nevek képzése a következő módon
történik:
1. A - l i l e , - l ü k , · l i k , - l u k ü j
képző a) elvont fogalmak
képzésére pl. d o st-lu k barátság, k o ja - lík öregség, öregkor, k a r d a s - lik testvériség, g e j c - l i k éjjeli ruhadarab, b a jr a m -lik ünnepre
való, g ü n -lü k nappali, nappalra való, b a b a -llk apaság. | Ugyan­
csak elvont fogalmú névszókat képez akkor is, ha melléknév
után áll pl. g ü z e l-lik szépség, y a s ta - lik betegség, s a y -lik egész­
ség, g e lin lik -k íz menyasszonynak való lány, g e n c -lik fiatalság,
e ji- lik jóság, k u ru -lu k szárazság. | Számnevek után szintén ilyen
értelemmel járul pl. b ir -lik egység, b es-lik öt piaszteres pénz­
darab, j i r m i d i k húsz párás pénz, o n -lu k tíz párás pénz, j ü z - l ü k
száz párás pénz. — b) tér- és helyfogalmak képzésére pl. o rm a n ­
l ı k erdőség, day-fflc ta s -llk hegyes köves hely: c ic e k -lik virágos
hely, ca lt-lík csalitos hely, k a r a n -lik sötét hely, a jd in - lik világos
hely. | Névragos szóhoz járul a képző: g ü n -d e -lik napszám.
A magyarban többnyire a -súg, -sé g képző felel meg neki.
Példák:
a
a fiatal korból az
■öregkorra egészséget kell megőrizni;
ja k is ír a
g e n c lik d e n

k ö j á l i g

s a f l ı k

s a k l a m

a l i

b ü j ü k - l ü k

t a n r í j a

20*

308

nagyság Istenhez illik;
meg; b e jlik çeşm eden su

a jltk d a n k im se ö lm ez éhségtől senkise hal
icm e bejség (úri) forrásból vizet ne igyál;
b e k ja r lík g ib i su lta n lık o lm a z nőtlenséghez hasonló szultánság (úrko­
dás) nincs; b e jlik verm ek le, j i j i t l i k v u r m a k la a bejség adással, a legény­
kedés verekedéssel; p a r a s ız l ık h er fe n a lığ ı j a p t i r î r a pénzetlenség
minden rosszaságot tétet; son u n u sağan e r lik edem ez a végét szám­
láló férfiasságot nem tehet; h er tü r lü o tlu k b ir ta r la d a b itm e z minden­
fele fű (füség) egy mezőn nem nő; k a n d a çoklu k a n d a boklu k a hol
sokaság vau, ott piszok van; te m b e llik j a p j a p g id e r , a m m a f a k i r ­
liği i r i s i r a restség lassan megy ugyan, de a szegénységet utoléri;
m ü s a fir lik ü c güne değin d i r a vendégség három napig tart; dü n kü
köleliğine b a k m a , bu gü n kü efen diliğin e b a k a tegnapi szolga voltára ne
nézz, mai ur voltára nézz; f a k i r li k a jb değil d ir , tem b ellik a jb a
szegénység nem szégyen, a restség szégyen; o-;ru ol h a r a m i ol, do-(rulu-;u elden b ra k m a tolvaj légy haramija légy, de az egyenességet
szem elől ne teveszd; b a b a oklunun fe n a liy in i is te m e z az apa nem
akarja a fiának a rosszaságát; b ir g ü n lü k b e jlik , b e jlik d i r egy napi
uraság is uraság; z ü jü r d lü k z ü d e liji b o za r a nyomorúság a nemessé­
get rontja; d a r g ın lık jo r g u n lu k a haragvás fáradtság.

2. A - j i ,

(kemény mássalhangzók után - ó i , - ő ü r
a valamivel való foglalkozás és hivatás kife­
jezésére pl. k a h v e - ji kávés (kah ve kávé), tü tü n -j ü dohányárus
(itü tü n dohány), k a jlk -c l csónakos (k a jik csónak), a ra b a -j l kocsis
[a ra b a kocsi), k a p u - ju kapus, ajtón álló, s d t-c i órás, b a lik -c l halász,
d e v e - j i tevehajcsár, s u - j u vízáruló, b o z q - j i bozaáruló, b o já - ji
és l u s t r a - j i csizmatisztító (festékes); a német fertig szóból f e r t i g - j i vasúti kalauz (a ki vonat indulásakor fertig-et kiált). —
A bek-ci éjjeli ó'r bek- alapszava a keleti törökségben van meg.
- jü -ji, - ju

-c l, -c u )

Példák: ta n r ı ku lu n u n j a r d î m j h î - d î r I s te n a szolgájának segítője;
e k i n j i ç iftin d e g erek a szántó vető a mezején kell, hogy legyen; a v j ı a v ın d a
g erek , j o l j u jo lu n d a a vadásznak a vadászaton kell lenni, az utasnak az
úton; p a p u c -c îja % ajr d u a etm ek is te r s in a papucs készítőt akarod
áldani; ben a b a j i g e b e ji, j a sen n e j i én aba- és gubakészítő
(vagyok), hát te miféle (vagy); e k i n j i ja ^ m u r is te r , j o l f u k u r a k a.
szántóvető esőt akar, az utas szárazát; a r p a j ı k u m ru su g ib i dü şü n ü r
d u r u r gondolkozik mint az árpa áruló galambja; ekm ekçi çetelesined ön dü pék rovó pálczája lett; evlenene, ev ja p a n a A lla h j a r d i m j i - d i r
a házasodónak, a ház építőjének Isten a segítője \o d u n ju n u n gözü
a ^ a jd a d i r a favágó szeme a fán van; bin is c ije b ír b a sci la z im d ir
ezer dolgozónak egy felvigyázó kell; h a n fh û n ta v u s u ölm üş, j o l j u j a
ne a vendéglős tyúkja meghalt, az utasnak mi köze hozzá; m ejyfin ejid e n kefil is te m iş le r , b o z a jığ i g ö s te r m iş a korcsmárostól kezest kíván­

tak, a boza árulót mutatta.

809

3. A - j i k , - j ü k , - j i k , - j u k j * .
a kicsinyítést, ked­
veskedést fejezi ki, pl. k a d in - j ik asszonyka, o y l a n - jik fiúcska,
d e r e - jik völgyecske, o d a - jik szobácska, b a f - j i k kertecske, d ü k ja n j í k boltocska, a dam -j i k emberke; a z jilc kevéske, rendszerint a za j i k alakban használatos. — Szóvégi k ( k a f és k e f), főleg több­
tagú szóknál, e képző előtt elmarad, pl. k ö p e - jik kutyácska (köpek),
j a p r a - j i k levélke ( ja p r a k -); mellékneveknél: k ü c ü -jü k kicsinyke
{k ü çü k ), alca-j i k alacsonyka (alőak). | z képzővel továbbké­
pezve: - j i j i z , - j ü j ü z , - f i y i z , - j u y u z , jjCá- ji»-, hasonlóképp
kicsinyítést fejez ki, pl. e v - j i j i z házacska, k ö j - j ü j ü z falucska,
k l z - j i y i z leányka, k m - j u y u z madárka, d a l - j i y i z ágacska; efe n d ij i j i z - i m efendicském, α γ α - j î y î z - h n bátyácskám. Az élő kiejtésben
- j i z , - j a z , - j ü z stb-nek hangzik, pl. ö la n jiz b n fiacskám.
P éld ák : d lc a jik eseje kim olsa biner alacsony szamárrá bárki
is felül; alçak je rd e te p e jik ken disini d a f sa n ır alacsony helyen a
dombocska hegynek hiszi magát; a b a ji ja k ti F a tm a jijín bezine Fatmácska vásznán megégette a gubáját; b ír kü cü jü k a r a b jik , basın da­
d ır tabla j i k egy kicsinyke arabocska, fején van a táblácska pernye elejim ,
geni n ere jije asajim újacska a szitám, téged hová (merrecske) függeszszelek; j i j e r j i j i m delik delik deldiler belsőmet át meg át likasztották.

4. Ugyancsak kicsinyítést fejez ki az előbbi képzőnek
-je k , - ja k
d U változata is, pl. b a k ir-j a k rézedényke; o ju n j a k játék. A szóvégi k kihagyásával b ü jü -je lc nagyocska, s o y u - ja k
(soYúk) kissé hideg; c a b u - ja k (cabuk) gyorsacska; c o j u - j a k (c o ju k )
gyermekecske. Ide tartozik a s í j a k (meleg) szó, mely egy eredeti is i­
j ü k helyett való. Továbbképzett alakjában - j e j i z , - j a f i z
^
pl. c o j u k - j a f i z v. c o j u k - j ü z gyermekecske, a d a n i - j a f i z v. adan ı-j a z
emberke, k i z - j a y i z v. k l z - j á z leányka, j a n - j a f î z h n v. j a n j â z ım
lelkecském, pl. is i c o ju k o ju n j a f in a ç e v ir d i a munkát gyermek
játékává tette.
5. A - d á k
képző névszóhoz illesztve a ,,társ“ jelenté­
sét fejezi ki, pl. a r k a -d a s pajtás (a rk a hát), jo l- d a s utitárs, bojd a s pajtás (b ej termet), em ek -d a s pajtás (em ek fáradtság); k a r -d a s ,

310

teljesebb alakban k a r in -d a s testvér (k a r ín has), m e k teb -d a s iskola­
társ, p ir - d a s öreg társ ( p i r agg), a d ó s drusza {a d név), k o l-d a s
segítő {kol kar), s ir r - d a s titoktárs ( s ir r titok), a ja k -d a s lábtárs,
g ö n ü l-d a s szívtárs. E képző egyébként perzsa eredetű. Pl. b ir in ­
sa n ı ta n ım a k ic iin k e n d isile j ó l a r k a d a s lly l etm eli d ir egy embert
megismerés végett, vele utitárskodást kell tenni; b a p la s k u rm a k
maga alá rakott lábakkal ülni.
6.
A kicsinyítés kifejezésére szolgál még az ikerszók kép­
zése. Ennek egyik faja abból áll, hogy szókezdő m-mel ismétli
meg a szót, és ezzel némi gúnyos és kicsinylő értelmet ad a
kifejezésnek. E népies, és főleg az élőbeszédben elterjedt szó­
képzésre példák: p a s a -m a s a olyan pasaféle, k iz - m iz olyan leány­
féle, a la j- m a la j össze-visszaság, k ita b -m ita b afféle könyv, hotel­
m otel afféle hotel stb. Pl. böjle c ü rü k -m ü rü k je m is istem em ilyen
rohadtféle gyümölcsöt nem akarok; bu a d a m b u z-m u z s a ta r ez
az ember jeget mit áru l; g ö zü n e h a ja l-m a ja l g ö r ü n ü r szeme előtt
képzelődésfélének látszik; ls ta m b u ld a n e jr i- m e jr i j ó l g e lir Sztambulból girbe-görbe út vezet.
b) M e l l é k n é v k é p z ö k . Mellékneveket a következő kép­
zők alkotnak:
1.
A -U , - lü , -li, - l a
melynek jelentése a magyar - i
illetve -s képzőnek felel meg, pl. e v -li ( ev ház) házas, f a j d e - l i
( f a jd e haszon) hasznos, k u v v e t-li erős, su -lu vizes, bolond, j a r a - l i
sebes, l i r a - l i bérbeadó ( k ir a bér), k lr m iz l- li pirosas, k ir - li pisz­
kos, ca m u r-lu sáros, lu lu t- lu felhős, e k si-li savanyíts, b e ja z -li
fehéres, k a n - ll véres, t a t- lí édes, tu z -lu sós, j a y - ü zsíros. | Helyés országnevek után: n em se -li osztrák (németországi), p r u s i j a - l i
porosz, m a ja r is ta n - li magyarországi, o sm a n -li török, p e s te - li pesti,
b u d in - li budai. A g iz - li (titkos) szónak alapszava nincs haszná­
latban. A s a k -li (elrejtett, titkos) alapszava a keleti török s a k
(rejtek) szóban maradt meg. | Névszói értelemben használatos,
az a t- li lovas, g ö n ü l-lü önkéntes (gön ü l szív), míg a k a p a -li fedett
(&flpa-fedni), b a sl-ü nyomott (has- nyomni), a s í- li felakasztott (a s ílakasztatni), igéből vannak képezve.

311

Példák:

g ö zlü je g iz li jo k - tu r a szemesnek titkos nincs; h er
ta tll- d ir mindenkinek a lelke édes; hem su çlu hem giiclü
vétkes is nehézkes is; k u jr u k lu j i l d i z h er sene d o y m a z üstökös (farkas)
csillag minden évben nem támad; s a r i s u k a llî m a v i g ö zlü d en h a jr
gelm ez szőke szakáidtól, kék szeműtől üdv nem jön; g ö zü p e r d e li
d ır , g ö rm ez a szeme fátyolos, nem lát; a tl ij i a td a n in d i r i r a lovast
a lóról leszállatja; a n a lı k u zu , k in a lî k u zu anyás bárány, hennás
bárány; h er k ezin te n je r e s i k a p á lt k a jn a r mindenkinek á fazékja
befedetten forr; a ja k it j a n v e r h a p s o lu r -m u ? lábas ragadozó elfogható-e? a t k a n lt g erek, j i j i t j a n i i g e re k a lónak tüzesnek (véres)
kell lenni, az ifjúnak bátornak (lelkes); esek j ü k l ii o lu n ja , a n ır m a z
a szamár ha meg van terhelve, nem bőg; A lla h s a b ir li kulunu
se v e r Isten a türelmes szolgáját szereti; uzu n bojlu uzu n sa k a llı, a h ­
m a k o lu r a hosszú termetű hosszú szakálu, ostoba; b o r jlu su clu d u ­
r u r az adós hibásnak marad; b o rjlu n u n d u a ji s i a la j a k li - d i r az adósért
imádkozó a hitelező; h a k k li h a k k ın d a n v á z geçm ez az igazságos az
k ezin j a n i

igazságáról nem mond le.
A -siz, -süz, -siz, -sıız y, fosztóképző, megfelel a magyar
képzőnek és a valami nélkül való fogalmának, pl.
a k îl-s îz esztelen, ta t- s iz ízetlen, tu z - s u z sótalan, jü k - s ü z teher
nélküli, b o r j- s u z adósság nélküli, d in -s iz vallástalan, im a n - s iz
hitetlen, j ü r e k - s i z gyáva (jü r e k szív), d r - s iz szemérmetlen,,;’ü z-sü z
arczátlan, f a jd e - s iz haszonnélküli, v a k it- s iz időnkívüli, nem ide­
jében levő, r a h a t- s lz nyugtalan, k e j f - s iz beteg. V. ö. b en -siz én
nélkülem (én nélkül), se n -siz te nélküled, o n -su z ő nélküle.
2.

-ta la n , -teleti

Példák: B o r j s u z b ir A lla h adósság nélkül (csak) az egy Isten;
z a r a r s ı z ji l a n k ır k j i l j a s a s in az ártalmatlan kígyó negyven évet
éljen; u m u d su z ada n ı d ir e k s iz d a m remény nélküli ember, karó nél­
küli ház ; h a k im s iz h e k im siz beledede d u rm a bíró nélküli, orvos nél­
küli városban ne lakj; d e n iz d a lg a s ız olm az, k a p u h a lk a s iz a tenger
hullám nélkül, az ajtó závár nélkül nem lehet; tá z is i z a v a cikan ,
ta u s a n siz eve g e lir a ki agár nélkül megy a vadászatra, nyúl nélkül
jön haza; d ib s iz te n je r e , ja m s i z p e n je r e fenék nélküli tányér, üveg
nélküli ablak; e k m e k siz ev, k ö p e k siz k ö j o lm a z kenyértelen ház,
kutyátla’n falu nem lehet; a jis iz o rm á n o lm a z medve nélkül erdő
nem lehet; e m ek siz je m e k o lm a z fáradság nélkül evés nem lehet;
b iv is iz ta h ta ji r ü z g ja r a lır a szegnélküli deszkát a szél elviszi; a jíb s iz d o st a r a ja n , d o s ts u z k a lır hiba nélküli barátot kereső, barát nél­
kül marad; j i h a n d a b ir d e r d s iz jo k - tu r a világon fájdalomnélküli
nincs; b e jsiz b a fin ü zü m ü ta t tı o lu r gazdátlan kertnek a szőllője
édes; (irsiz a v r e t, j u l a r s i z a t szemérmetlen asszony, gyeplőtlen ló.

312

3. A valahova tartozást kifejező -Jei(-kü, -ki, -ku)
szócska
szintén mellékneveket képez, és jelentése megfelel a magyar
i-nek, és a levő, való kifejezéseknek, pl. b u g ü n -k ii mai, jn r în - H
holnapi, sa b a h -k i a reggeli, g e c e n -k i a múltkori, dün-lcü a teg­
napi. Viszonyragos és személyragozott szók után is használatos.
Példák: evde-ki az otthoni, otthon levő; bende-ki k ita b a nálam
levő könyv; bugünkü ju m u rta ja r ín k l tavu kdan e jid ir a mai tojás a
holnapi tyúknál jobb; s a r ab adam ın jü re jin d e k in i diline g e tir ir a bor
az embernek a szívben levőjét a nyelvére hozza; herkes cömlejinin
icindekin i b ilir mindenki a fazékjának benne levőjét ismeri; bugünkü
isin i ja r ín a brakm a a mai dolgodat holnapra ne hagyd; ja~\mur
ja ^ a rsa tarladakinden , ja ^ m u r j akm azsa em bardakinden k a za n ır ha
eső esik, a mezőn levőből, ha eső nem esik, a hambárban levő­
ből nyer; ata bakm a dona bakm a , ü stündeki j a n a bak a lóra ne nézz,
a bugyogóra ne nézz, a rajta levő lélekre nézz.

4. A - j a , - j e , ( - c a , - c e ) *>. mely rendszerint határozókat ké­
pez, melléknévi képzőnek is előfordul, pl. o r t a n j a középső (o rta
közép), o la n ja p a r a meglevő pénz, pénzkészlet, u z u n - j a hosszú­
kás, a b dal-j a bolondos, e j i - j e jócska, jóféle. Nemzetnevek után:
a ra b -ce sö z arab szó, r u m - j e j a z i görög írás, f r a n s i z - j e k ita b franczia könyv, tulajdonképen; arabul szó, görögül írás, francziául
könyv, pl. tü r k c e ji k a jb e tti a törökségét elvesztette. | Névszói
értelemben használatos: b ilm e -je találós mese (biline tudás), ak-ce
pénz (a k fehéres), b o p n a - ja fojtó, e m e je (e m e k -je h.) segítség.
V. ö. k a j n a r - j a forró víz {k a jn a - forrni), k a p l l - j a hév-fürdő. | E
képzőnek teljesebb - j a k (-j e k 1 alakja azonosnak látszik a főnév­
képző - j a k - kai, pl. s a ^ lija k k á lin egészségben maradjatok.
5.
Ritkábban használt képzők: -m t r e k , - m t r a k £ ] | J |
mely a szó jelentését enyhíti és hasonlóságot fejez ki, pl. ek sim tr e k savanykás, a j l - m t r a k kesernyés, s a r l-m tr a k (s a r lm tr ik ) sár­
gás színű, k u r u -m tr a k szárazkás, kissé száraz. — Ugyancsak ezt fejezi
ki a - s i( - s l) és-m sif'-m sí), mássalhangzó u
t á
n
-tin is í)
^
,. képző is, pl. e k si-m si savanykás, j a j - í m s i zsíros, zsí­
roshoz hasonló, a j l - m s l kesernyés, ta tlí- m s í édeskés, m o r-u m sl

313

barnás papiros, b a ja t-îm si ekm ek szárazkás kenyér, k ek re­
m si savanykás, fanyar, a b d a l-sl szerzeteshez hasonló, erkek-si férfiaskodó asszony, b u d a la -m si bolondos, m a h a le -m si negyedbelihez
hasonló, a ra n g a m sí közepes, u ta n g a m si szégyenló's, k a r ím s i j a p n u r
hóhoz hasonló eső, v. ö. k a r a m s ı sötét barnás. Ez a képző
lappanghat a gü l-ü m sem ek stb. végű igékben. L. Ritkább igekép­
zők. — A - j i l , - c i l ( - j i l , - c i l ) képzőnek hasonló a jelentése pl.
a k -cil , b e j a z - j íl fehérkés, k a r a -c ü feketés.

k jâ d

Jegyzet. Eltérő jelentésüek a következők : a d a m -jil emberevő,
embergyiilölő, fausan-jU nyúlölő (sas), ö lü m -jil halált okozó, balık­
e ti halölő (héron), jU a n -jíl kígyó ölő (vautour). | A sa t-la m (saç ép,
egészséges) szó a saç-selam összevonásából keletkezett. Mindkét szó
egészséget jelent.

A melléknévi
- li és - s iz képzők a főnévi - lik képző után is állhatnak pl.
x a s ta - lik - li beteges, kórságos, ja ç m u r lu k - s u z esernyő nélkül.
A főnévi - lik képző a melléknévi - li -s iz továbbá a főnévi
- j i és -d a s képzők után is állhat, pl. e v li-lik házas állapot,
p a r a - s iz - lik pénztelenség, k e jf- s iz - lik rosszullét (egészségtelenség),
e d e b s iz lik erkölcstelenség, s u -s u z -lu k szomjúság (viztelenség), j o l d a s - lik utitársaság, s d t j i - l i k óráskodás, se n d tc i-lik mesterkedés,
c ift-c i-lik gazdálkodás. Pl. is s iz lik g ü ç le rin bab a sı d ı r a dologtalanság a bajoknak atyja; la k ır d ı k a rsil'lk lí o lu r a beszéd feleletek­
kel jár (feleletes); iç in d e n p a z a r l ı k l ı belsejében vásáros; b ilg i s iz ­
lik in sa n a z a r a r ed e r a tudatlanság az embernek kárt okoz ;
e d e b s iz liji elden b ra k a neveletlenséget hagyd.
F ő - é s m e llé k n é v i k é p z ő k k a p c s o la ta .

2 . l g é lö l k é p z e tt n évszók.

a)
F ő n é v k é p z ő k . Főnevek képzésére a következő főnév­
képzők használatosak.
1. Az - i j i (-İi j i i , - í j í , - u j u )
magánhangzó után - j i j i
- jü jü , -jiji, - ju jn
képző, pl. b i n - i j i felszálló, k e s - i j i
vágó, j a z - i j i író, s a t - i j i eladó, b a k - i j i néző, s ü r - ü j i i hajcsár;

314

jü r ü -jü jü

járó,

o lc u -ju ju

olvasó,

b ile -jiji

élesítő,

o du n j a r - i j î

favágó.
Példák: a t b in ic is in i b ilir a ló a leszállóját (a ki ráül) ismeri;
d ile n c in in to r b a s ı d o lm a z a koldusnak a zsákja nem telik meg; j a j t
a tıc ıs ın a v e r az íjat a dobójának add ; z a r a r a g ü lü jii ólm a a kárra
nevető ne légy; do-(ru s ö j l e j i j i sen -m i k a ld ın ? egyenesen beszélőnek
te maradtál-e? j ı r t î j ı h a jv a n ragadozó állat.
Jegyzet. A d il e n ji (koldus) tulajdonképpen d il e n - i ji (dilen- kol­
dul) helyett van ; bekéi (éjjeli őr) a bekle- (vigyázni, őrizni) elavult
&eá-tőjéből van képezve.

2. Az -is (-űs, -is , -ús) J íj, magánhangzók után -jis(-jüs,
-jls, -jus) J l., képző. Jórészt a mi -á s, -é s végű névszóinknak
felel meg, pl. ver-is adás, a l- is vevés, ö t-ü s hang, ö p -ü s csók,
b a k -is nézés, vu r-u s verés, so r-u s kérdezés, d ö v-ü s verekedés,
a n la -jis értés, j ü r ü - j ü s járás, o k u -ju s olvasás.
Példák: a lîs o-du v e r is d ir a vevés fia az adás; h er j i j i d i n
b ir j o \ u r t j e j i s i v a r minden legénynek vaii egy aludtej evése; a j
d oku su n dan , in sa n jü r ü jm ü n d e n belli d i r a hold a keléséről, az ember
a járásáról ismerhető fel; d ö v ü ş a r a s ın d a j u m r u s a b a k ılm a z vere­
kedés közben, ökölcsapásra nem néznek; a lls v e r is m is k a i ile , d o st­
lu k k a n ta r He az adás vevés mértékkel, a barátság mázsával; h er
jo k u s u n b ir in is i v a r minden felszállásnak van egy leszállása; anla d ills a g ö re v e r ir le r f e t v a jí a fetvát a megérthetésig adják; é li is de,
g ö zü o jn a jís d a keze a munkán, szeme a játékon; b ír k e rr e a ld a n isd a
k a b a h a t a ld a ta n ın , ik i k e rr e a ld a n is d a k a b a h a t a ld a n a n in egyszeri csaló­
dásnál a hiba a megcsalóó, kétszeri csalódásnál a hiba a csalódóé;
te r z i k e n d i d ik iş in i d ik e m e z a szabó a maga varrását nem varhatja
meg; cersem ben in g e lişin d e n p e rşe m b e belli d i r a szerda jövéséről a
csütörtök biztos; o j a p n e jr ilijin e b a k m a , tü tü n ü n d o tr u ç ık ısın a bak
a kémény görbeségére ne nézz, a füst egyenes kimenésére nézz;
■/jitib k i l î j i g ib i g ö s te r iş icü n d i r mint az imán kardja, csak a látszat­
ért van.
Jegyzet. Az o jn a s (játszótárs) az o jn a -jis (o jn a - játszik) össze­
vonásának látszik. Szintén csak -s-sel van képezve a d o la s (dolaátölelni) és a s a r m a s (ölelés) szó : sa r m a s -d o la s ölelkezés.
Az -i (-Ü, -í, -u) jj; képző, pl. j a z - i írás, j a p - i épület,
ö l-ü halott, ö l-cü mérték, sa j- l szám, k ok-u illat, s ü r -ii nyáj,
k o rk -u félelem, b a t-i merülés, pl. g ü n b a tis i nap szállta; α γ ζ ΐη ΐη
ö lçü sü n ü a l d ı szájáról mértéket vett; a y la m a ölü i i ü n , αγία d i r i
3.

315

ne sírj a holtért, sírj az élőért; a ln ın ın k a r a j a z i s i homlo­
kának fekete írása (végzete); k o rk u b a y lijí b ek ler a félelem a
megkötöttet várja. — A -U melléknév-névképzővel továbbképezve:
k o rk u -lu félelmes, j a z l - l i írott, a s l- li felakasztott. P. s a j i - l i g ü n
tez gecer a megszámlált nap gyorsan múlik; s a jlll k o ju n u k u r d
k a p m a z a megszámlált juhot a farkas nem ragadja e l; k o rk u lu
d ü şü n son u y a j l r l í - d í r félős álomnak üdvös a vége; tü fe jim i d o l­
iciin

d u ru rd u m . asİİ'İ d î r a s ı l ı ; a r z ın a - d t k c ifte k u rsu n , b a s ili d ır b a sili

a puskámat megtöltöttem, fel van akasztva; egész a nyílásáig
páros golyóval van megtöltve.
Ide tartoznak a -d a , -d e végű hangutánzó igék, melyek
után a d utáni magánhangzó elhagyásával szintén - i képző járul,
pl. p a tlr d - i, c a tlr d - i, c a p llt-i, c ilir d - í, y i r ild - l, s a k ir d - í , ta k lr d - i ,
M p îr d -i , in ilt-i, t ik i r d - î , s a p i r d - l stb.
4.
A - g i ( - g ü , -g l, - g u )
képző, pl. se v -g i szerelem,
s ü z-g ü szűrő, b il-g i tudás, s e r -g i kiállítás, c a l-g i zene, c iz-g i vonal,
vonalzó, v e r - g i adó, b u r - g u fúró, s a r - g l kötelék, p. b a s s a r g ı s ı fej­
kötő; b il g is iz a d a m tudásnélküli ember; s a d a k a A lla h a v e r g i d i r
az adomány Istennek adó; ç a lg ı ç a lm a k zenélni (zenét játszani).
V. ö. s ü p ü r -g e seprő [s ü p ü r - seperni).
5. A - k i [-ltv, - M , - k u ) ^ ^ képző, az előbbivel megegyező
jelentéssel, pl. a s -k i akasztóka, ic -k i ital, b ic -k i kés, bicska, b a s-k i
sajtó, sajtoló, kes-ki vágó eszköz, u j-k u (u ju -k u h .) álom. — E képző
valószínűleg egyeredetű az előbbi - g i képzővel, és a kétféle
kiejtés az illeszkedés törvényéből magyarázható meg, pl. b a s k ıs ız
ta h ta jl el a llr , el a lm a z sa je l a lır a sajtoló nélküli deszkát a kéz
veszi el, ha a kéz el nem veszi, a szél veszi el.
ti. A - g i £ [ - g ü c , - g l c , - g u c )
képző, pl. b il-g ic sokat
tudó, d a l-g lc búvár, jü z - g ü c úszó, siiz-g ü c szűrő, b a sla n -g ic kez­
det, a tla n -g ic felugró, p a tla n -g lc pattanó (játékpuska), d o la n -g ic
tévesztő (út), a ld a n -g ic csalékony.
^
Jegyzet. Néhány szóban -gac, -gec
^ képzést találunk,
p. jü zg ü c mellett jü z-g ec úszó, u tan-gac szégyellős, dolan-gac bujkáló.

316

7. Az - im (-n i, -U m , - im , - u m ) ^ ^ képző, \ú .je - m abrak,
k u r u -m kórom (k u ru - száradni) ic -im ital, s a j- im számolás, bic-im
metszet, forma, ö l-ü m halál, a t-lm dobás, ju t-u m falat, a l-b n vétel, s a t­
ım eladás, u cu r-u m sárkány (u c u r - röpíteni), k a ld ir -im lépcső, járda
{ k a ld ír - e melni), ju j-u m mosás. Pl. b ir -a tlm b a r u t egy lövetnyi puska­
por; a lîm sa tım j ó k adás-vétel nincs; d o m u z k ir im i disznósze­
let; te r c ü m a n a ölü m jó k , e le ije z a v a l j ó k a dragománnak halál
nincs, a követnek bántódása nincs; u jk u ölü m ü n k a r d a s i-d ír az
álom a halálnak testvére.
Továbbképzésekben: b iç im s iz a d a m formátlan ember, se vim li
k ız szeretetre méltó leány, b ir d ö n ü m lü k j e r egy holdnyi föld,
a lim li g ü ze l elfogadhatóan szép.
8. Az - in t i (-ü n tü , - in ti, -u n tu ); - in d i {-ü n d ü , -in d i, - u n d u ) ;
- il ti (-ü ltü , -ilil, - u ltu ) ; - il d i (-ü ld ü , - ild i, -u ld u ) és - i r d i (-ü r d ü ,
- i r d i , -u rd u )
képző csoport, melyek jobbára egy ere­
detűek.
Pl. a) a k - ln ti áradat [a k -folyni), sü p r-ü n tü szemét (sü p ü rseperni), j i p i n t í rakás ( jiy -egybegyűjteni), b u ju r-u n tu parancs
(b u ju r - parancsolni), b o z-u n tu romladék (b o z- rontani), s iz -in ti
sajgás ( s íz -sajogni), s ü z -ü n tü átszűrt dolog (sü z- szűrni), ü r k ­
ü n tü ijedelem {ü rk -megijedni), j e - j i n i i ételmaradék ( j e -enni),
s ík - in ti szorongás (sik - szorítani), c a lk -in ti loccsanás (c a lk - öblíteni),
k a z - ln li kiásott dolog {k a z - ásni), pl. je b in i n s ilk in tis i on f u k a r a jl
d o n a d ır zsebének a morzsalékja tíz szegényt felékesít. — Tovább­
képezve: sü p rü n tü lü k szemét, s ik in tilik szorongatottság.
b) g ü r -ü ltü lárma, c a f - l l t f zajlás, v i z - i l t i zümmögés, in -ilti
sóhaj, nyögés; s i v r i s i n e k v ı z ılt ıs ı szúnyog zümmögése.
c) b u ju r -u ld u parancs; k e s -in d i vágás; p a t - i r d i zaj, k ü t-ü r d ü
veszekedés stb.
J e g y z e t. E képzők egy része egy -ti, -d i képzőre vezethetők
vissza pl. k a ra l-ti sötétség (k a ra i- sötétedni), míg az előző -n és -l
(-r) azonosnak látszik a szenvedő és visszaható igék képzőjével, pl.
ákín -ti, süprün-tü, bozun-tu, in il-ti, b u ju n d-du , calkín-ti. Másik része,
főleg a hangutánzók, pedig az -i képzőt mutatják pl. p a tir d -i (p a ­
tırda-), ca tird -i (çatırda-), sa p ird -i (şapırda-) stb.

3 17

9. Az - ί η ξ ( - n j , - ü n j , - i n j , - u n j ) ^ ^ képző, pl. s e v - in j
öröm (sec- szeretni), ö d - ü n j adósság (öde- fizetni), k o r k -u n j félelem
(kork- félni), g ü l- ü n j nevetség (g ü l- nevetni), pl. se v in c in d e n w \z \
k u la k la r ın a v a r ır örömében szája a füléig megy. — Tovább­
képezve: g ü l i i n j l ü nevettető, mulatságos.
Jeg y zet. E képző
eleme szintén azonosnak látszik a vissza­
ható igék
képzőjével, mely esetben a tulajdonképpeni képző -j,
v. ö.
keresmény
nyerni, keresni),
unalom
unatkozni),
átok
átkozni),
hanyag
lustál­
kodni),
undor
undorodni),
csaló
csalódni).
- n

- n

k a z a n - j

( k a z a n -

( u s a n -

i l e n - j

i j r e n - j

u s a n - j

( ile n -

ü s e n - j

( ijr e n -

( ils e n -

a l d a n - j

( a ld a n -

10. A - m a , - m e ^ képző, melyet rövidített infinitivusnak
is neveznek (-m á k , -m ek helyett). Sok esetben a magyar -ás, -és
végű névszóknak felelnek meg, pl. g el-m e jövés, g it-m e menés,
bas-m a nyomás, d o n d u r-m a fagylalt (d o n d u r- fagyasztani), k a p a -m a
fedés, döse-m e kirakás, besle-m e dajka (besle- táplálni), se k erle -m e
czukros étel, is it-m a láz, hideglelés, jü z - m e úszás, d o l-m a tölte­
lék, s a r -m a töltött étel, se k e r ezm esi czukor zúzottja, la h a n a d o l­
m a sı töltött káposzta.
P é ld á k :
minden sírásnak egy
nevetése van;
a tánezolást
nem tudó lány azt mondta: a helyem szűk;
az ugatását (ugatni) nem tudó kutya a nyájhoz far­
kast hoz;
(anyától) született vak;
régi fának a meghajlása bajos;
cselédből asszony nem lehet, rózsafából fa nem
lehet;
megrendeléses zarándoklat nem
fogadtatik el;
ha a tolvaj
a házból való, megtalálása nehéz;
kiön­
tött vízzel a malom nem forog;
mint a
forgó szekrény, két arczú;
a türe­
lem a czólnek legrövidebb útja;
összehordott vízzel meddig forog a malom ;
a Márczius az ajtón át kinézett, ásót lapátot
égettet;
lassú lónak a rúgása gonosz.
h e r

a h la m a n ın

o jn a m

a s în î

b ir

g ü lm

b ilm e je n

k ı z ,

e s i

v a r

j e r i m

d a r ,

d e m is

ü r ü m

s ű r ű je

k u r d

d ö f m

a

k ö r

o lu r

o d u n

ıs m

a r la m

a f a j i n

h a i;

k a b u l

e v d e n

b u lu n m

a s ı

d ö n m e - d o la b

s a b r

m

a k s a d ı n

t a s m

a - s u

e n

ile

m

ü s g ü l

ile

e jilm

o lm a z ,

e s i

g ü l

k ü r e k

o lu r

d e jir m

g ib i

i k i

k e s tir m
d e jir m
m

j a v a s

k a d ı n

o lm a z

o lu r s a ,

d ö k m e - s u

a

k ö p e k

o lm a z

a

y î r s i z

k a z m

k a r t

b e s le m e d e n

a f a ş ın d a n

r ı r ,

b ilm e je n

g e t i r i r

a n a d a n

g ü é

e s i n i

a r t

e n

d ö n m e z

j ü z l ü

e - jo lu - d u r

e n

n e k a d a r

k a p u d o n

d ö n e r

b a k t ı ­

j a k t í r í r

a tin

te k m e s i

j a v u z

o lu r

Jelzős használatban: dö n n e d o la b forgó szekrény, dökm e
su kiöntött víz, sa^ m a in e k fejős tehén, beslem e c o ju k táp­
lált gyermek, a sm a sü t függő óra, ba sm a k ita b nyomtatott

318

könyv,
beszéd.

a d a m

a

fogadalmi bárány,

k u r b a n

s a ç m

a

zavaros

s ö z

11. A -k, (a k , - e k ; - ik -Ik, - ü k , -uh) képzőcsoport,
nyaralóhely (
nyaralni),
telelő, kaszárnya
telelni),
füves hely, legelő
legelni),
Ígéret
ígérni).
kívánság (isié- kívánni),
fedél
fedni),
óhaj
óhajtani |
fekvőhely
feküdni),
mocsár
merülni),
ülőhely
ülni),
tartózkodóhely
állani),
megszállóhely, palota
megszállni),
gyáva
félni), |
lyuk
lyukasztani),
borostyánfa
-átölelni),
turban
göngyölni),
fedő, borí­
ték
fedni),
(emzik) szopóka, v. ö.
(emzikli) szópókás,
szopókás edény,
szoptatós
asszony,
szita
szitálni),
ágy
teríteni),
fésű
fésülni) stb.
p \ . j a j l a - k

j a j l a -

k i s l a - k

o tla - lc

( U

( o t l a -

i s t e - k

a d a - k

k a p a - k

( d ile -

j a t - á k

d i l e - k

b a t - a k

d e l - i k

a s

( d u r -

e m

z i k l i

k o r k - a J c

( d é l-

s a r m

s a r - î k

( ő r t -

( s a r -

e m

b a r d a k

e m

( e le -

a s - l k

ö r t - ü k

z e - k

e le - k

( b a t-

d u r - a k

( k o n -

( k o r k -

e m

( k a p a -

( o t u r -

k o n - a k

( s a r m

( a d a -

( j a t -

o t u r - a k

s l a -

d ö s e - k

z e k l i

z i k l i

k a d î n

( d ö s e -

t a r a - k

( t a r a -

A

J e g y z e t.

és

j a j l a k

szóknak

k i s l a k

j a j l a

és

k t s l a

alakjai is

használatosak.
P é ld á k :
j ü r ü k
v e

a ta

d e lik

k a m

t r l a j a n a

e t

b ű jü k ,

v u r u l m

ö k s ü r ü k

a z

x a s t a j a

j a t a - f i n d a n

\ e k i n j i

j a m

a

k ü c ü k

o k u ja n a

j a r d h n j l - d l r

köhögés segítség;
dezik;
hető meg
az utas szárazságot;
fedelét megtalálta.
a r s la n

a lyuk nagy, a folt kicsiny;
a gyors lóra ostor nem veretik;
az olvasónak és az éneklőnek a
a betegtől az ágyat nem kér­
az oroszlán a fekvőhelyéről ismer­
a szántó vető esőt akar,
a tányér gurult,

j a '( m

u r

d ö ş e k
b e lli

s o r u lm

a z

d i r

is te r ,

jo lg u

k u r a k

te n g e r e j u v a r l a n d ı ,

k a p a r in t

b u ld u

12. Ritkábban előforduló képzők: - ü n pl.
füst,
dohány
füstölni),
dohányozni (füstöt inni). | -id
pl.
átkelés
áthaladni),,
út átkelés,
hegyi út. | -ü tp \.
tanács
tanácsolni), | -ni, -s ü
esteli ima
feküdni),
füstölő
füstölni) pl
esti, lefekvés előtti imádkozás. —- E két szó közkiejtésben
nak és
nek hangzik, j - z ik pl.
szopóka és
szopós
szopni), v. ö.
csecs bimbó.
t ü t - ü n ,

( t ü t -

g e c - i d

t ü t ü n

i ç m

( g e c -

j ó l

ö j - ü t

( j a t -

e k

g e ç i d i

d a y

( ö j-

t ü t - s i i

g e ç i d i

\ A

( t ü t -

. j a

t s i

. j a t - s i

n a m

a z ı

j a s s i -

t ü s s ü -

( c m

-

e m

e m

j i k

- z i k

e m

- z i k l i

319

13.
A 3-ik személynek magánhangzók után járuló -s i , - s í ^
jele, a névszóvá merevedett óhajtó mód tőjéhez is szokott járulni,
pl. v e r e s i adós (adjon-ja), o la -s i hogy legyen (legyen-je). Jelentése,
főleg további személyragozott alakban, hasonlít a magyar „ihatnékom, ehetnékje“-féle szólásokhoz, melyekben a személyrag
előtti rész szintén névszóvá merevedett igéknek tehinthetők. Pl.
iç e sim g e ld i ihatnéköm jött; a ta b in esim g e ld i lóra ülhetnékem jött;
b a ja in esim g e ld i a folyóba szállhatnékom jött; k ö m ü r g ö z lü k î z î
g ö resim g e ld i a szénszemű lányt láthatnékom jött.
Jeg y zet. Leggyakrabban valamit óhajtó, és átkozódó jelzői
szólásokban fordul elő, p.
vak legyen-je (hogy
vakuljon meg) vő pasa; γ
ép legyen-je (maradjon
épségben) Oszmán pasa;
vak legyen-je
(hogy megvakuljon) férjem még egyszer (felém) megházasodott;
a lelke kimenjen-je (hogy a lelke menjen ki) asszony;
néztem havas idő, gyere haza
hogy vakulj meg;
szeme kifusson-ja (hogy a szeme
fusson ki) emher;
a keze kitörjön-je (hogy a keze
törjön ki) gyermek;
elpusztulván hogy romnak
maradjon;
a neve elsülyedjen-je (hogy a neve sülyedjen el) ember. V. ö.
hitelben, p.
hitelre vettem ;
a hitelre bort ivó, kétszer
lesz részeg.
b) M e llé k n é v b e p z ő k . 1.-g ü n (- g ü n ,-g in , -g u n )
J fő f
képző pl. jo r - g u n fáradt (j o r - fáradt) ol-gun érett, meglett (fe­
lenni), u j-g u n illesztett (u j- illenni), c il-g in őrült, b a j-g in ájult, d a lg in elmerült, szórakozott, sü r-g ü n száműzött, so j-g u n kifosztott,
d ü z-g ü n csinos, a z -g in kicsapongó, H z - g in dühös, d a r - g ín haragos,
boz-g u n romlott, sol-g u n hervadt, d o l-g u n telt, sü z-g ü n átszűrt,
e z -g in zúzott, d u r -g u n álló, pl. y firsizin a zg in li-fi su -b a sîn în ih m a lin d a n d i r a tolvaj féktelensége a rendőr lustasága miatt van.
Je g y z e t: A
( - égni), szó névszói értelemben (tűz)
használatos, pl.
a ki földrengést
látott, az a tűzvészbe belenyugszik.
k ö r

s a

o la s ı

o la s ı

k ö r

d á m

O s m a n

o la s ı

á d

p a s a

p a s a

h o j a m

ü s tü m

e

e v le n d i

j a

c ik a s i

b a k tım

k a r

h a v a s i,

e v e

g e l

k ö r

g ö z ü

c ik a s i

e li

k i r i l a s i

j i k i l u p

a d î

i

b a ta s ı

a d a m

in e n ,

i k i

o la s ı

h e r i f

a,

c o j u k

v i r a n

k a l a s ı

v e r e s i

v e r e s ije

n

k a r i

s a r a b

j a n - g i n

z e lz e le ji

v e r e s ije

k e r r e

s a r h o s

a id im

o l u r

j a n

g ö r e n

g a n g ın a

r á z i

o lu r

2. - k i n { -k ü n , -k in , - k u n ) ■
j í ' képző, pl. k es-k in
éles (kés- vágni), p is - k in megfőtt ( p is - főni), d ü s-k ü n nyomorúságos,
bas-kin nyomott, sa s -k ín együgyü, c a p -k in csélcsap, tu t-k u n meg-

320

fogható,
áthaladó,

vaskos,
menekülő,
hullámzó,
elborító,
elárasztó,
bevégződő, pl.
az őrültek háza menekültje ;
a boldogság nyomorultja;
a nyelv a
kardnál élesebb.
s i s - k i n

t ı m

a r h a n e

k a c - k i n

a s - H

n

j o s - k u n

t a s - k i n

g e é - k i n

b i t - k i n

k a ç k ı n ı

d e v l e t

d i l

k i l l j d a n

k e s k i n

d ü ş k ü n ü

d i r

J e g y z e t . A bas-kin (has- nyomni) szónak névszói (razzia) é r
telnie is van. V. ö. uc-kun szikra (uc- repülni).

3. - g a n , ^
képző pl.
harapós (Mr-harapni),
szégyellős
szégyellni),
unatkozó
unatkoz),
lélegző,
ordítozó,
tévesztő,
szóró,
tévedező,
szorong
tolakodó,
ülő,
vigyorgó
vigyorogni).
4. -T e á n , - k e n
-y képző, pl.
halló,
fele­
dékeny
felejteni),
sokat beszélő,
igyekvő,
szorgalmas,
szelíd
megszokni),
ragadó,
oda tapadó,
húzódozó,
verekedő.
5. - le ; - a k , - e k ; - i k , - ü k , - í k , - u k JfJ j , Ai. képző csoport
pl.
gyorsan járó
járni),
sánta
sántítani),
rohadt
rohadni),
gömbölyű,
alacsony,
magas,
hideg,
esztelen,
játékos [
nyílt
nyitni),
hervadt (soí-hervadni),
romlott
(0 0 2 -rontani),
széttépett,
elrombolt,
illő,
éber,
rekedt, fulladt,
kopott,
ijedős,
szomszédos,
átölelő (borostyán),
térdelt,
együgyii,
csonka, vágott,
besározott,
égett,
leesett,
lelóggó,
tekervényes,
vegyes, zavaros,
hékülékeny,
hasadt,
lyukas,
törött,
kiöntött, pl.
a gonosz
ember gyáva.
Továbbképezve :
csinos,
aljasság,
nyíltság,
sáros stb.
I s í r - g a n

g a n

( u t a n -

s o l u - g a n

g a n

u t a n ­

u s a n - g a n

a n i r - g a n

j a n i l - g a n

o t u r - g a n

( u s a n -

s a s i r - g a n

s i k i l - g a n

s i r i t - g a n

s a v u r ­

ó , s o k u l - g a n

( s í r i t -

i s i t - k e n

( u n u t -

k o n u s - k a n

a l i s - k a n

r ü

- k

c ü r ü - k

( c ü r ü -

s o ^ u - k

( a c -

a k s u - k

j u v a r l a - k

a l c a - k

b u n a - k

o j n a - k

h o z - u k

j i k - i k

b o y - u k

j a k l é - i k

s i l - i k

s a r m

b i t i s - i k

c ö k - ü k

b u l a s - l k

s a r k - i k

a l - i k

j a n - í k

d o l a s - i k

b a r í s - i k

d ö k - ü k

k a r i s - i k

j a r - i k

h á j i n

j a k i s i k - l i

b u l a s í k - l i

u j a n - i k

ü r k - ü k .

a s - i k

k e s - i k

t í r - i k

( a k s a -

s o l - u k

j i r t - î k

d ü s - ü k

j a p i s - k a n

d ö v ü s - k e n

( j ü r ü -

j ü k s e - k

a c - í k

c a l t s - k a n

( a l l s -

c e k i s - k e n

j ü

u n u t - k a n

a d a m

d e s - i k

k o r k a k

a l c a k - l i k

o l u r

a c i k - l i k

821

Igei szerkezetek.
A cselekvés bizonyos módjainak kifejezésére a rendes mód­
képzőkön kívül különös igei szerkezetek is szolgálnak. Ilyenek :
a) a
(adni) ige szerkezete az
4,
végű igei névszóval, mely a cselekvés gyorsaságát és közvetlen­
ségét fejezi ki, p.
gyorsan írn i;
gyorsan
csinálni;
gyorsan megtalálni;
gyorsan
beszélni;
egy hajóm van, gyorsan
neki engedtem a nyílt tengernek ;
eljegyezvén, gyorsan odaadtam a lányomat;
X
mindenkinek arra a helyre, ahol elfáradt,
házat nem építenek ;
szakáit ereszteni;
engedj, hadd menjek a magam útjára;
a páva kiterjeszti a farkát (hiú emberre
mondják);
a hátán
csak nincsen tojásos kosár, megfordul.
b) a
(írni) ige szerkezete az
végű
gerundiummal, mely esetben a cselekvéshez a ,kicsibe múlt, kis
hijján hogy4mellékjelentés fűződik. E nyelvhasználat főleg a régibb
irodalomban található, p.
kicsibe múlt, hogy el nem
vettem ;
kicsi hijján, hogy el nem jö t t ;
majd hogy bajba nem jutottam.
c) a
(jönni) és
(tenni) igék szerkezetei ugyan­
ilyen gerundiummal, a cselevés tartósságát és folytatólagosságát
fejezik ki, p.
mindig olvasni;
mindig
írt;
az ablakot kinyitotta (nyitva tartotta), a fényes pénzt egyre
szórta, a szépeket megválogatta ;
hirtelen megjött.
d) az
(tenni, csinálni), továbbá
(lenni) igék arab névszókkal szerkesztve, a névszóban jelzett
cselekvésnek igei kifejezésére szolgálnak, p.
kiadni
(kiadást csinálni),
írni,
elutazni,
megérkezni,
végrehajtani,
engedelmes­
kedni,
meglátogatni,
egyesülni,
bebizonyítani,
kérni,
megmagyarázni,
megpróbálni;
imádkozni (imádságot
tenni),
írn i;
tekinteni (tekintetet csi­
nálni),
végrehajtani,
elhagyni,
követni,
tűrni,
elpusztítani,
elfogadni;
beleegyezni (beleegyezőnek lenni),
okozni (okozónak lenni),
megfelelni
(megfelelőnek lenni),
létre jönni,
megér­
kezni,
tudvalevőnek lenni,
elveszni stb.
21
v e r m

e k

- i ,

j a z l - v e r m

b u l u - v e r m

b i r

g e m

e k

( - j i - j i ,

j a p l - v e r m

e k

i m

- u

s ö j l e j i - v e r m

v a r ,

s a l i - v e r d i m

e k

e k

e n g i n e
k í z i m

i

n i k j a h

e d ü p ,

v e r i - v e r d i m

h e r k e s e j o r u l d u y u

a n

j a p i - v e r m

g i d e j i m

t a v u s

j e r d e

e z l e r

s a k a l

- v e r ,

-j u )

k e n d i

k u j r u y u n u

j o l u m

e k

k o j u -

k o j u - v e r i r

a r k a s l n d a

j a z m

k o j u - v e r m

a

j u m

u r t a

k ü f e s i

j ó k

j a

a k

,

d ö n ü - v e r i r

- a ,

- e

( - j a ,

- je )

a l a - j a z d h n

g e l e - j a z d í

b í r

s a d e m

e je

d . ü s e - j a z d i m

g e l m

e k

k o j m

o k u j a - g e l m

p e n j e r e j i

k o j m

a c a - k o j m

a k

e k

u s ,

j a z a - g e l m

c i l

p a r a j î

s a c a

k o j m

u s ,

i s

g ü z e l l e r i

s e ő e -

u ğ

g é l i - k o j d u

e t m

e k ,

k l í m

á k ,

e j l e m

e k

o l m

s a

t a h r i r

e t m

e k

e t m

e k

i j r â

z i j a r e t

e t m

i j r a

m

s a b r

e k

u j i b

a k

e k

e k

e k

o l m

a z

k ı l m

e j l e m

a k

e k

v u r u d

e tm

e k

e k

e t m

i s p a t

e k

a k

e k

t e r k

e j l e m

e k

h e l a k

e j l e m

e k

m

o l m

e t m

r i f

e t m

t d k i b

o l m

u v a f i k

a k

o l m

v a s ı l

k a j b

e jle ­

k a b u l

a k

a k

a l u m

t a

r f

e k

i t a t

n a z a r

e j l e m

e t m

e k

e t m

h a s i l

m

e t

i t t i f a k

r â z i

o l m

a z i m

n a m

k ı l m

e j l e m

e k

e k

e k

e k

t a h r i r

e j l e m

e t m

r í j a

t e j r ü b e

m

e t m

e t m

a k

o l m

a k

o l m

a k

a k

322

Jegyzet. 1. Az arab névszókkal szerkesztett igéknél az etm ek,
és ejlem ek helyett, főleg választékosabb és megtisztelő mon­
dásoknál a bujurm ak (parancsolni) ige is használatos, pl. te ş r if bu jur­
m ak megtisztelni (megtiszteltetést parancsolni), ihsan bujurm ak méltóztatni, kerem bujurm ak kegyeskedni, fakir-h an eje te ş r if bujurun sze­
rencséltessen meg látogatásával. — 2. A fentebb említett igékkel
szerkesztett arab névszók vagy névszói értelemben használt főnévi
igenevek, vagy pedig fő- és melléknévi értelemben használt mellék­
névi igenevek lehetnek. Az előbbiekhez az etmek, lábnak, ejlemek,
az utóbbiakhoz pedig az olm ak igék járulnak.
Példák: a) b a ılî arsla n a ta u sa n la r bile h ü ju m eder a megkötött
oroszlánra még a nyulak is rátámadnak; h akka tevekkül eden acıkda
kalm az az Istenben bízó csupaszon nem marad; zü jü rde m a l k a p tırm ış
g ib i telaş eder megzavarodik, mintha szegénnyel vagyont raboltatott
volna; sü k ju t etmek g ib i dü n jada nadane j e v a b olm az nincs a világon
jobb felelet, mint hallgatni; dostunu medlı edersen, b ir ezilecek je r in i
koj ha barátodat dicséred, egy szétzúzandó helyedet tedd elő; d il
adam ı bejan eder a nyelv az embert megismerteti; d ilin i za b t eden,
basını k u rta rır a nyelvét megfékező a fejét menti meg \ A lla h im h al
eder, ih m al etm ez Isten csak elodáz, de nem mulaszt e l; iim id ile kan at
eden a jlîk d a n ölür a ki beéri a reménnyel, az éhen hal; büjükler
zulm e d e r,ja la n söjlem ez a nagyok kegyetlenkednek, de nem hazudnak;
çingene çoğaldıkça ceri-basi if tiy a r eder a czigány sokasodtával a vajda
dicsekszik; nefesinde te jrü b e etm edijin se ji h alka tevsije etme a magad­
nál meg nem próbált dolgot másnak ne ajánld; A lla h say gözü sol
göze m u h ta j etmesin Isten a jobb szemet a bal szemért szükségessé
ne tegye; tu tam adığı kuşu a zâ d eder a madarat, melyet meg nem
foghatott, szabaddá teszi; k a rg a k ek liji ta k lid ederken, jü rü sü n ü şa şır­
m ış a holló a foglyot utánozván, járását eltévesztette ; kul h a ta sız
olm az, a ff eder efendisi a szolga hiba nélkül uem lehet, megbocsát
a gazdája; kişin in refikine n a za r etm eli az embernek a barátját kell
megnézni;já r n i dururken, m e sjid d e n am az k ılın m a z míg a dsámi fenn­
áll, a mecsetben nem imádkoznak; g ö rm e jin je jü zü n ü , harf; edemem
sözüm ü míg nem látom az arczodat, nem adhatom ki a szavamat;
sözü f ik r edüp söjle a szót meggondolva mondjad; zann etm edijin
jerd en tilk i çık a r a róka előjön, a honnan nem is vélted; a sik ve
m elik jo ld a s î kabul etm ez a szerelmes és a fejedelem útitársai; nem
fogad e l; a ti za b t eden kem d ir a mi a lovat megfékezi, az a fék.
b) b ír istisn a k a jd e teşkil ejlem ez egy kivétel szabályt nem képez;
bír ga za e ttik -k i yosniid ejledik p ejg a m b eri olyant harczoltunk, hogy
kielégítettük vele a prófétát; sa b r ejlem ek senlik a n a y ta rî-d îr túrni
a vigasság kulcsa; a^zhula-ki d ilin i liaps ejle a szádban levő nyelve­
det fékezd .meg; ne a d et etm eli, ne â d e ti terk ejlem eli sem szokássá
nem kell tenni, sem a szokást el nem kell hagyni; noksana n a za r
ejlejen ahbab dejil d ir a hibára néző nem barát; suju bardakda, gem iji
d iv a rd a sejr ejlem em eli d ir a vizet a pohárban, a hajót a falon uem
kell megszemlélni; fu rsa ti fe v t ejlemek olm az az alkalmat elkerülni
nem lehet; günler tâk ib ejlerler, lâkin b irb irin e benzemezler a napok
következnek (egymásra), de egymásra nem hasonlítanak; A lla h b ir
kılm ak

323
k a p u j a

b e n d

e d e r s e ,

ezer ajtót kinyit;

b in

g e l

k a p u

e jle r

d e n ile n

Isten lia egy ajtót elzár,

k ü s a d

j e r e

g itm

e je

a r

e jle m e ,

g e lm e

d e n ile n

j e r e

olyan helyre menni, a hova hívnak, ne
szégyenkezz, ha pedig olyan helyre mégy a hova nem hívnak, ott
ne szorulj össze;
a barátság társkodást
nem fogad e l;
félek,
hogy a bánattól nem halok meg, a vitézség pusztít el engem.
c)
egy ilyen sálinak a
szolgája, akar-e kiszabadulást;
a ki álhatatos,
az növekszik;
míg mozgás nincs,
áldás sincs;
az igaz szóba az őrült
is beleegyezik;
bölcseségéről kérdés sem
lehet;
a .szélben nem bízhatni;
a siketért nincs kétféle mérték;
fikr
az elmúlt nem említtetik;
egy szeg miatt a patkó, patkó miatt egy ló vész e l;
törvényes vagyon nem pusztul e l;
a vaknak a színekről nem beszélhetni;
odaégett vagyonnal, meghalt apával nem
dicsekedhetni;
megrendelt imádság nem
fogadtatik el;
felekezetről lehet vitatkozni, az erkölcsről nem;
a könyőrületből bűn származik;
a
jobb szem a bal szemért szükségessé ne legyen;
ha Isten ellen lázadni akarsz, légy végrendelkező;
a halált látván a betegségbe bele­
nyugszik;
a tulajdonosa belenyug­
szik, az ügynök nem nyugszik bele;
az elvesző juhnak a farka nagy (szokott lenni);
el nem fogadandó imára, áment nem mondanak;
a földrengést látó, a tűzvészbe bele­
egyezik ;
nem tudja hogy melyik
prófétát imádja;
a jóság nem v ó r z el.
g id ü p - d e

j e r i n i

d a r

e jle m e

m u h a b b e t

g a m

b ö jle

s a h a

ş i r k e t

d a n

ö lm e m

k u l

o la n

k a b u l

k o r k a r ı m

i s t e r - m

i

h a k k

s ö z e

h ik m

r ü z g j a r a

k e r r e

k a m

e t

i t i m

o lm a d ık ç a ,
m

e j n u n

e tin d e n

a d

m

a i

n a b i t

e jle r

b e n i

o lu r

o lm a z

o lu r

a z

o lu n m a z

s a y i r

o lm a z

m

b i r

k a jb

r a z i

o lu n m

h e la k

o lm a d ı

o la n

b e r e k e t

d a y i

s u a l

g a j r e t

S z á d

s a b i t

h a r e k e t

e jle m e z

,

m

l y d a n

ö tü r ü

n a l,

ű z i

ic ü n

n a ld a n

ö tü r ü

b ir

o lu r

z a j i

o lu n m

a z

b a b a

H e

o lm a z

k ö r e

j a n m

iftiy ^ a r

o lu n m

e lv a n d a n

i s

m

a l

a

d u a

b a h s

k a b u l

o lu r

m e s r e b d e n

s a ·;

g ö z

b a h s

e r h a m

s o l

g ö z e

o lu n m a z

e td e n
m

m

u h t a j

A l l a h a

y a s t a l l ^ a

s a h i b i

k a i l

k a i l

o lu r ,

k a i l

o la n

k o ju n u n

k u jr u - ( U

k a b u l

in

a s i

o lm a k

o lm a z

o lu r

a m

h a s il

o lm c c ja

o lu r

te lla l

z a j i

d u c ija

a r a z

o l

g ö r ü n je ,

z e lz e le ji

b a h s

ö lm ü s

o lm a z

o lu n u r ,

m

v a s i

ile ,

a z

a r la m

m e z h e b d e n

ö lü m ü

a t

h e la l

I s m

is te r s e n

i k i

o lu n m a z

o l m

b ü jü k

a j a j a k

d e n m e z

g ö r e n ,

j a n g i n a

h a n g i p e jg a m

r a z i

b e r i

e j i l i k

im

z a j i

o lu r
m

e t

o l m

a l ı n ı

b ilm e z

o lm a z

K ü l ö n ö s e b b s z e r k e z e t e k : a t ile a v r e te in a n o lm a z a
lónak és asszonynak hinni nem lehet; d e d i k o d u ile g e ç ti b ü tü n
öm rii mondotta tette, ezzel telt el egész élte; r ü z-n d m e sözü n e
in a n j o k - t u r a napló szavában nincs a ki higyjen ; tu t e ttile r a lk in a ll td z í ja fogd-meget mondtak a piros hennás agárnak ; k im ­
sesiz m ir a s -je d in in k im sesi cok o lu r egy mindenki nélküli örökös­
nek sok valakije lesz ; y a s ta ja dö şek s o r o lm a z betegtől ágyat nem
lehet kérdezni; su s o lm a k csendben lenni.

21

324

Összetett szavak.
I.

Ö ssze te tt n évszó k .

1. A l á r e n d e l ő ö s s z e t é t e l , a) Az oszmánliban, épp úgy
mint a magyarban, a főnévvel egyesülhet a melléknévi jelző,
mely utóbbi vagy melléknév, vagy igenév, vagy pedig ilyenül
használt főnév is lehet, pl. k a d ín -v a lid e asszony anya, soj-küpek
faj kutya, a sm a -k ö p rü függő hid, k a lk a r-k ö p rü felvonó híd, u sta x ir s lz mester tolvaj, c ik m a z-so k a k zsák (ki nem menő) utcza,
d is i-k u s nőstény madár, k lz - c o ju k leánygyermek, d ö n m e-d o la b
forgó szekrény, d e m ir -k a p u vaskapu, j á n a r - d a y é g ő hegy, u zu n c a r s i nagy (hosszú) bazár, o r ta -p a r m a k középső újj, c o ju k -d ü s ü rm e
gyermek elhajtás, k o ju n - jil juh év (régi török időszámítás), sa p a j o l mellékút, co h a d a r-a g a főruhatáros, z e r d e -p ila v sáfrányos piláf,
g e lin lik -k iz eladó lány, sü rm e -se rb et hajtó serbet, b a lik -p a z a r hal­
vásár, a d a -k a le szigetvár.
Az ily jelzős főnevek gyakran mint melléknevek is hasz­
nálatosak, melyek a magyarban melléknévi képzővel vannak
ellátva, pl. k a r a -g ö z fekete szemű, k el-b a s kopasz fejű, k a ra -k a s
fekete szemöldökű, a k -sa k a l fehér (ősz) szakállú, k e m a n -k a s ív­
szemöldökű, k ir e z -d u d a k cseresznye ajkú, k a le m -k a s toll (ív) szem­
öldökű. V. ö. d e m ird e n le b leb i vas (vasból) borsó, a te sd en göm lek
tűz (-bői) ing ; éöpden m in a re je d ejm e, j i k ı l ı r fából való minárethez ne nyúlj, összedől; f r a n s i z j e a ltu n franczia arany.
P é ld á k :
a mester tolvaj a ház
tulajdonosát elnyomja;
csatornavízzel
a malom nem forog;
mint a forgó szekrény
két arczú;
a türelem a szándéknak
legrövidítettebb útja;
a fajkutya,
ha fogai ki is hullnak, neki ugrat;
összehordott vízzel a malom mennyit forog;
a tengerben halvásár nem lehet;
úr
forrásából vizet ne igyál;
a megajánlott ima
el nem fogadtatok;
túlról zsák utcza;
a nőstény madár csinálja a fészket;
míg a nőstény kutya a farkát
nem rázza, a hím kutya nem szalad utána;
a kopasz fejre aczél fésű illik;
üstökös csillag nem mindig támad;
bátor legény áldozatra való;
a teknős béka a hüvelyében azt mondta, hogy milyen
u s t a - y î r s ı z

e v

s a h i b i n i

d ö k m e - s u

ile

d ö n m e - d o la b

s a b r

m

a k s a d ı n

e n

g ib i

k e s tir m

s o j- k ö p e k

b a s t ı r ı r

d e jir m
i k i

e - jo lu

d iş le r i

e n

d ö n m e z

j ü z l ü
d i r

d ö k ü ls e - d e

ta s m a - s u

s a l d ı r ı r

ile

d ö n e r

o l m

d e jir m

a z

b e jlik - c e s m e d e n

is m

ö te s i

j u v a j i

a r la m

c ík m

a - d u a

k a b u l o lm

a r d ı n a

d u r

k u j r u ^ u n u

d ü ş m e z

j a

k u j r u k l u

d o - p n a z

k o c - j i j i t

k a p li- b a ^ a

d e m is

ic m e

d is i - k u s

k e l- b a s a

j a k i s í r

s u

d is i- k ö p e k

e r k e k - k ö p e k

n e k a d a r

b a lik - p a z a r

a z

a z - s o k a k

j a p a n

s a lla m a ğ ın d a

v a r ,

e n

d e n iz d e

k a b u s u n d a

s e m

j ı l d i z

k u r b a n

n e

s ir

h e r

b ű j ü k

t a r a k

z e m a n

ic ü n

d i r

s a r a j h n

325

nagy palotám van;
élete rövid;
haladt, a karaván szeráj a helyén van.
j î r t î j i

k e r v a n

k u s u n

g ö ç tü

is e ,

ö m

r ü

a z

k e r v a n - s e r a j

o lu r
j e r i n d e

a ragadozó madár
ha a karaván el is

b) A jelzői összetételek legtöbbjét az oszmánli nyelv birto­
kos szerkesztéssel fejezi ki olyképpen, hogy a jelzett szó birtokos
személyragot vesz fel, pl. elm a a y a j i almafa (-fája), bah ce-kapu su
kertajtó (-ajtaja), b u ru n otu tubák (orr füve), c l n a r - a y a j i platánfa,
k a p u p e r d e s i ajtófüggöny, ü zü m c e k ird e ji szó'lőmag, a j n e çerçevesi
tükörráma, coban d iid ü jü pásztor síp, r u m d i l i görög nyelv,
f r a n s i z a ltu n u franczia arany, s ü t c o r b a s i tej leves, sıç a n j o l u
egérút, a r p a su ju sör (árpa víz), ca m s a k iz í fenyő mézga, coban
j i l d i z i pásztorcsillag (Venus), k a n cib a n l vérkelevény (furunculus),
ta r la sıç a n ı mezei egér, ja n g i n k u le si tűztorony, k ah ve p a r a s l
kávépénz, c o j u k - o ju n ja y l gyermekjáték, g ö z -ja s i köny (szem
nedve), k a r í n j a j u v a s í hangyafészek, s á li g ü n ü kedd (-napja),
m e za r ta.il temetőkő, k a p u j î b a s ı főkapus (kapus feje), je n ic e r i
k a p u su janicsár kapu, n em se c a s a r î osztrák császár, o sm a n li lis a n ı
török nyelv, m a j a r m e m lek eti Magyarország, deve k u su struccz
(tevemadár), çin g en e d ü jü n ü czigánylakodalom, c e ri h a si seregfő,
a d a ca ji pemetefű (szigeti) tea, h a j i l a r j o l u tejút (hadsik útja),
k u d ret h a m a m l (ásványfürdő), tu lu m p e j n i r i tömlősajt, a r p a ta r ­
tá s i árpamező, b a jr a m g ü n ü ünnepnap, l d l i j b a llf i kardhal, k u s
sü d ü madártej, V id in k a le si Vidin vára, S a m se k e ri sziriai ezukor,
leh ja u d is i lengyel zsidó, sabah c a y î reggeli idő.
P é ld á k :
mint a márcziusi
levegő egy állapotban nem marad;
mint a
sírkő, merev:
a korcsmáros
arczát a hajrám ágyúja nevetteti;
mindennap tarhonya étel, legyen egyszer édesség is;
a kort a lóvásáron nem kérdik;
mint a vadmacska az embertől fut;
hányódik mint a czethal (Jónás-hala);
mézcseppel több legyet lehet fogni,
mint eczetes hordóval;
hős
a dob hangja
messziről szépnek tetszik;
a közmondást (atyák szavát) meg nem tartót idegenbe dobják;
ha tűzbogarat lát, tűzvésznek hiszi;
mint a darázs, mézet nem készít;
a halált nem bánja, de diófából
akar koporsót;
rózsafából tűzifa nem lehet;
mint a nyári eső, jön és elmúlik;
m

a r t - h a v a s i

g ib i

b i r

h a ld a
m

m

e j h a n e j i n i n

j ü z ü n ü

b a jr a m

h e r g ü n

m e z

- to p u

a z

g ib i

d i m

- d i k

g ü l d ü r ü r

ta r h a n a - a s i,

b i r g ü n - d e p e k ­

o ls u n

j a s i

a t- p a z a r ín d a

s o r m

g ib i

i n s a n d a n

g i b i

a t ı l ı r

d a m

d u r m

e z a r - ta s i

la s ile

a z la r

j a b a n - k e d i s i

k a ç a r

J u n u s - b a l i p

s i r k e - f a c ıs ın d a n

d a h a

c o k

s in e k

b a l-

t u t u l u r

d a v u l- s e d a s î

u z a k d a n

a t a l a r - s ö z ü n ü

t u t m

g e lir

a j a n i

j a b a n a

a t a r l a r

a te s -

b ö j e j i n i

a r ıs ı

g ö r s e

g ib i

b a l

b a k m a z - d a

j a n g i n
j a p m

s a n ı r

a z

ö ld ü jü n e

k o z - a ^ a j i n d a n

ta b u t

g ü l- a - ( a jtn d a n

j a z - j a p n u r u

g ib i,

e ş e k ­

g e lir

g e ç e r

is t e r

o d u n

o lm a z

d a v u l

326
zu rn a sîz citigene-düjünü olm az dob és síp nélkül czigány-lakodalom
nem lehet; d a t basından dum an, insan basından ja m a n eksik olm az
hegy tetejéről köd, ember fejéről a baj nem szűnik meg; hasında değir­
men ta sı dönse, k a jd etm ezh& a fejénmalomkőforogna is, nem törődik vele.

c) Gyakoriak az olyan jelzős összetételek, melyekben az
első rész személyragos és a melyekben ha mellékmondattá bont­
juk fel őket, az összetétel utórésze az elsőnek állítmánya lesz.
Hasonlók hozzá a magyar a g y a f ú r t , h i te h a g y ott, lá b a fá jó s , isten
a d ta , keze m e g a szo tt stb. kifejezések. Leghasználatosabbak a mel­
léknévvel és igenevekkel való kapcsolatok.
Példák:
ember; b a ja s í

p a b u ju bűjük adam papucsa nagy (nagy papuesú)
jü k sek ev kéménye magas (magas kéméiiyú) ház;
kokusu la tif cicek illatja kellemes (kellemes illatú) virág; d e risi kaim
h ajvan bőre vastag állat; gözü güzel kadın szeme szép asszony;
baldırı çıplak meztelen lábikrája (lábikrája meztelen); jild iz i düşkün
hanyatló csillagú; je n le ri sa rk ik ru ba széle lelóggó ruha; bası dum anlı
d a y la r ködös tetejű (feje ködös) hegyek; hasi B a g d a d sa llı kadin
Bagdád sálos fejű asszony; jü zü cifte benli k ız kettős lencsés arczú
lány; sacı bitm edik je tim haja ki nem nőtt árva; suju kesilm is dejirmen vize megakasztott malom; jild iz i p a r la k csillaga fénylő; kolu
k in k işlem iş, gönlü k ırık işlem em iş a tört karú dolgozott, a tört kezű
nem dolgozott; j a n i jan an esek a td a n jü r ü k olur a lelke égő szamár
gyorsabb a lónál; çenesi düşük k o ja k a ri lelóggó állá öreg asszony;
gözü gök, sakalı sa ri olandan doyan p e r i ola kék szeműtől, szőke szaká­
iéitól születő, tündér lesz; p a b u ju büjüje oku t ken din i nagy papucsával
taníttasd magad; suju d evirm iş k edije döndü vizet felborított macs­
kához hasonlít; taban ı ja n m is it g ib i k a ça r fut mint a talpát meg­
égetett kutya; évi ja n m is c lf it k a risi g ib i ja jg a r a eder ordítoz mint
a háza leégett zsidó asszony; b ir d e liji olan fa re çabuk tu tu lu r egy
lyuka levő egér gyorsan megfogatik; akçesi a k olanın bakm a jü zü n
k a ra sın a a fehér pénzűnek ne nézz arcza feketéjébe; göbeji d e jirm i
altun gömbölyű arany köldökű.

2. M e l l é r e n d e l ő ö s s z e t é t e l , a) Olyan ikerszavas össze­
tételek, melyekben vagy azonos és rokon vagy pedig ellentétes
értelmű szók kerülnek egymás mellé és úgy alakilag, mint tar­
talmilag összecsengenek. Pl. u j - b u j a k vég-szeglet, i s - g ü j munka­
bajlódás, ev-b a rk ház-család, e l- a v u j kéz-marok, ü st-b a s felsőrész­
fej, söz-soh bet szó-társalgás, a d -sa n név-hír, d a l-b u d a k ág-galy,
el-pen ce kéz-karom, k ö s e -b u ja k szeglet-sarok, gü c-bela nehézség­
baj, p a k - te m iz szende-tiszta, c a n a k -cö m lek tál-edény, d e r n e k -to p la k
gyülekezés-társaság, c a lg l-c d n a k ének-zene, ip s iz - s a p s iz kötéltelennyéltelen, a n a -h a b a anya-atya, cör-cöp fadarab-szemét, öjle-böjle

327

így-úgy,
adás-vevés,
völgy-domb,
iidvozlés-beszéd,
hegy-völgy,
feleség-férj,
éjjel-nappal,
rózsáskert,
szó­
társalgás,
belseje-külseje,
nagy-kicsiny,
föld-ég,
szem-fül,
fel- és leszállás,
éhes-szomjas,
hónapban-évben,
kevés-sok,
le-fel,
jó-rossz,
görbe-egyenes,
az ez,
ennek emennek,
té-tova,
alsó­
felső,
nagyos-aprós,
ég-föld,
látogatás-kereskedés,
szem-fülnek lenni,
zaj-lárma,
ölelkezés,
melle-keble,
elülső-hátsó rész,
korán-későn,
félmezte­
len,
ág-bog.
b) Olyan összetételek, melyeknek csak az egyik része for­
dul elő önállóan, a másik része pedig vagy elavult kifejezés
vagy pedig hangtani xárímelés, pl.
kegyelem (
kegyelem),
régi
régi),
apró-cseprő
apró),
termetes
termet),
szellem (
szel­
lem),
igenis
igen),
girbe-görbe
görbe),
keveset menj, sokat menj
kevés),
dirib-darab (
darab),
szétszóródott
szétszóródni),
egy bizonyos
bizonyos),
üdvözlés
üdv),
lyukas
lyuk),
gyerekek
gyermek),
összevissza beszéd
zavaros),
holmi
czók-mók),
összevissza
vegyes),
tarka-barka
tarka),
egy bizonyos,
szétszakadozott
szakítani),
szomszédság
szomszéd),
együgyű
ostoba),
összevegyített,
durva
durva).
c) Olyan összetételek, melyeknek mindkét része csakis össze­
tételekben, vagyis mint ikerszó fordul elő és többnyire elhomályosult
értelműek, pl.
falás,
össze-vissza, zagyva
beszéd,
össze-vissza,
fecsegés-locsogás,
ropogós,
pattogatott,
nagyétű,
zagyva,
zagyvalék,
bukdácsolva,
bumm,
,
hebehurgya,
csecse-becse.
a l i s - v e r i s

d e r e - t e p e

d a y - d e r e

g ü n d ü z

g ü l l ü k - g ü l ü s t a n U

i c i - d U

g ö k

s e l a m

l

g e j e -

k

s ö z - s o h b e t

b ü j ü k - k ü c ü k

g ö z - k u l a k

j e r -

j o k u s - i n i s

a

a j d a - f i l d a

j o k a r i

- k e l a m

k a r l - k o j a

a z - c o k

e j i - f e n u

a s a y l -

e j r i - d o y r u

s u n a - b u n a

o - b u

ö te - b e r i

i r i l i - u f a k l l

a l t - ü s t

j e r - g ö k

g ö z - k u l a k

k ü t ü r d ü

j - s u s u z

s a r m

o l m

z i j a r e t - t ü j a r e t

a k

p a t l r d i -

a s - d o l a s

ö n - a r d

g ö j s ü - b a y r i

e r - g e c

a c i k - s a c i k

c a l i - c i r p i

a m

e s k i - p ü s k ü

( e s k i

l o j l u - b o s l u

g i t - u z

i n

( e v e t

a m

j i n

( e g r i

( a z

p a r c a

d a r m

d e l i k - d e s 'i k

( c o j u k

s a c m

( s a c ın a

p l l i - p i r t i

k a r ı ş ı k

( k a r l é i k

( f i l a n

h o s - p e s

( d e l i k

c o l u k - c o j u k

a - s a p a n

k - p

s u

( a l ı k

k a r m

a l a - b u l a

j l r ü

k o n u - k o m

( d a y l n -

( p ı r t ı

f i l a n - f i s t e k i z

( f i r t -

p a r c a - p u r c a

a - d a y i n

f i l a n - j i s t i k

( h ő s

a ­

( a la

l r t l k

( k o m

k a r l é - m

a n

( u f a k

- j i n

e j r i - b ü j r ü

g i t

s a l í k

a n

u f a k - t e f e k

( b o j

e v e t- s e p e t

a z

a n - z a m

s u

a l l k -

u r u s

k a .b a - s a b a

( k a b a

a b u r - j i b u r

a b u k - s a b u k

a p a l - t a p a l

k i t i r

a l l e m

c i t l r - p l Ü

r

c a t r a - p a t r a

p a t l r - k ü t ü r

- k a l l e m

p i t i r -

o b u r - j o b u r

a l l a k - p u l l a k

p a l d i r - k ü l d ü r

û z l r - m

z ı r

j i j i - b

p a t - k ü t

i j i

328

II. Ö ssz e te tt igék.

1. Azonos, rokon vagy ellentétes értelmű igék összetételei
pl.
hiv-kiá!t,
kér-könyörög,
futköltözködik,
befed-lenyom,
sir-rí,
felocsúdik-elájul,
szeret-beczéz,
törül-seper,
űz-kerget,
összegyűjt,
keres-kérdez,
megtelepedik-költözködik,
eszik-iszik,
esve-kelve,
v.
menve-menve,
jöjj idő-menj idő,
olvasni és írni (olvasva-),
v.
jönni és menni (jővén-),
venni-eladni,
begöngyölni.
2. Olyan összetételek, melyeknek egyik része elavult vagy
önállóan nem használatos, pl.
összevissza keres (
keresni),
gondolkozik-töri magát
gondolkozni),
összehúzódik,
könyörgött-rimánkodott
- könyörögni).
3. Olyan összetételek, melyekben főleg hangutánzó iker­
szók vannak egyes igékkel összekötve. E hármas összetétel két
első tagja arra való, hogy az ige jelentését élénkebbé, színe­
sebbé tegye. Ilyen összetételek többféleképp alakulhatnak, a) Az
ige kezdő mássalhangzójából vagy szótagjából alakul az össze­
tétel első része, pl.
fénylik,
reszket,
elájul,
magához tér,
átölelkez,
reszket,
szétvág,
sóhajtoz,
fénylik,
kiáltoz,
folydogál,
kioson,
folyik.
b) Az ige alakjától függetlenül előzi meg az ikerszavas
összetétel, pl.
ringat,
bull­
dogéi,
játszadoz,
puffanva le­
száll. Ez az előrész a legtöbb esetben ugyanazon hangalakokból
áll, és az ige kifejezte cselekvés hangjának az utánzását fejezi ki,
pl.
járni,
nevetni,
bolyongani,
forrni,
keresni,
v.
forrni,
enni,
sírni,
b a y l r - c a y l r -

j a l v a r - j a l c a r -

ö r t - b a s -

k a c - g ö c -

a y l a - s i z l a -

s e v - o k s a -

k o v a l a -

s i l - s ü p ü r -

d e r n e - t o p l a -

j e r - i c e r

g i d e - g i d e

z e m

q e l ü p

a n

e k

g e l ü p - g i t m

s a r m

a k - s a r m

d ü s e -

v a r a - v a r a -

o k u j u p

g e ç m

k o v -

a r a - s o r -

k o n a r - g ö c e r

k a l k a -

g i t

a j í l - b a j i t -

j

a z m

g é l

a n -

a k

e k

a l m

a l a m

z e m

a k - s a t m

a k

a k

a r a - t a r a -

a r a -

d ü é ü n - t a s l n -

( d ü s ü n -

e s ü - b ü z ü l -

j a l v a r d i - j a k a r d i

( j a l v a r

p i r - p l r - p a r l a -

b a j i m

- b a j i m

- b a j U

s a i i l -

-

a j i m

- a j i m

t i r - t i r - t i t r c -

- a j i l -

t i r i l - t i r i l - t i t r e -

i n i l - i n i l - i n l e -

s a r i m

k l j l m

- k l j l m

p a r l l - p a r l l - p a r l a -

h a r i l - h a r l l - h a r l a -

- s a r l m

-

- k i f i i -

b a y l r - h a y t r - b a '/ i r -

f i r i l - f i r i l - f l r l a

-

c a y ü -

c a y i l - c a y l a -

t í n g i r - m

í n g i r - s a l l a -

c î t t r - p i t î r - o j n a -

t l p U

d o l a s m
a r a m

- t l p i s - j ü r ü m

a k

a k

k i t i r - j e m

e k

f i r s í z - f i r s í z - g ü l m

f i l n r - f i k í r - k a j n a m

k l p l r - k l p l r -

e k

s a p i r - s l p i r - d i i k ü l -

p a l d i r - k ü l d ü r - i n e r

t l k l r - t i H

h ö n g i i r - h ö n g ü r - a ^ l a m

a k

e k

f i r t l - f i n

a k

f Ü

r - k a j n a m
m

a k

i r l l - m

l -

d i r - f l l d i r -

k i t i r -

i r i l - s ü j l e m

e k

329

szólni,

v. c ild i r - c îld îr - , z l r î l z ır ıl- , g u ru l-g u ru l-, c a fÜ -c a y ll-a k m a k folyni, é l r a k - s ír a l- to k a tla m a k
felpofozni, s a r ık -s a r îk -v ıır m a k verni, c a jir - c a jlr -ja k m a k égetni,
f b i l - f i r i l - ç e v i r t m e k forgatni, c in g ir , -c in g ir- v. g iim b ü r-g ü m b ü rötm ek énekelni, g ü ld ü r -g ü ld ü r -o k u m a k olvasni, j a j l r - j a j l r - s ö j l e m e k
szólni, s a k lr -s a k ır - v. z ln g lr - z ln g ır - titr e m e k reszketni, a p u l-a p u ljü r ü m e k járni.
h a ril-h a rîl-jem e le

enni,

s ir il-s ir ü

VI. H atározó szók.

I. H e l y h a t á r o z ó l e . a) Névszói tövekből valók, belyhatározói és névszói alkalmazásban egyaránt használatosak :
a lt
alsó rész: a lt t a r a f alsó oldal, s o f r a a lti asztal
alja, kubbe a lti kupola alja (Fényes Porta), a ltım d a alattam, el
a ltin d a kéz alatt, a ltlın ız d a n alólunk. Pl. %uj j a n i n á ltln d a d l r
a természet (tulajdonság) a lélek alatt van ; sa m a n a ltln d a n su
jiir ü d ü r a szalma alól vizet folyat; a lti k a v a l , ü stü şişh a n e alól
furulya, felül karabély (kétszínű ember) ; u lu k u s k a n a d l
a ltın d a d l r nagy madár a szárnya alatt van.
U n tfelső rész, tető : ü st t a r a f felső oldal, ev ü stü
ház teteje, ü stü m felsőm, ü stü m e reám, ü stü m ü zd e rajtunk, ü stü n e
reá, ü stü b a sı egész külseje, ü s t k á t felső emelet. Pl. ta s ta s
ü stü n e k a lm a s ln kő a kövön ne maradjon ; b a s ü stü n e szívesen
(a fejre t. i. téve a kezet) ; ü st t a r a f ı m p a j l a s l r l z a maradékon
osztozkodunk ; a ltd a o l , ü std e olm a alant légy, fent ne légy ;
z e jtin j a y i g ib i d a jm a ü stü n e g e lir mint az olaj zsírja mindig
felszínre jön ; veren el a la n ln ü stü n d e d ir az adó kéz a vevőnek
felette v an; et n a k a d a r e r ik olsa, e k m e jin ü stü n e j a k i s í r a hüs
bármily sovány is, a kenyérre illik ; d a y d a y ü stü n e o lu r , ev ev
ü stün e o lm a z hegy a hegyre lehet, ház a házra nem lehet.
i é - g | belső rész : ic t a r a f belső oldal, se h ir ic i a város
belseje, j e v i z ic i a dió bélje, ic -o y la n belső ifjú (apród); iç in d e
benne, iç im iz d e közöttünk, iç le rin d e n köziilök, bes g ü n iç in d e öt
napban (alatt). Pl. in sa n in a l a j a s i iç in d e d i r az embernek a
fonákja bentról (bent) v an ; a j a k iç in d e tu tu lu r a tűzhely bentről

330

gyulád meg ; tü r k o la n a se h irin ic i z in d a n d ir a töröknek a
város belseje fogság ; herTcezin ic j ü z ü n ü A lla h b ilir mindenkinek
a belső arczát Allah tudja.
d ls külső rész : d îs t a r a f külső oldal, d l§ d e n iz külső
tenger (óczeán), ic i d i s i belseje külseje, d iş in d e n kívülről, d iş ­
le r in d e n közülök. Pl. s is e ji d işin d e n j a l a r a palaczkot kívülről
nyalja ; p e j n ir i s is e n in d U in d e n j a l a r a sajtot a palaczk kül­
sejéről nyalja le ; ic i d iş i b îr a belseje olyan, mint a külseje.
ö n - f j j elülső rész: ön t a r a f elől levő oldal, in önti bar­
lang eleje, s á r a j önií palota előtti tér, ön de elől, ö n ü m d e előttem,
ö n le rin d e előttök. Pl. ön ü n e b a k m a so n u n a b a k elejére ne nézz,
a végére nézz ; ön ün e g elen i k a p a r , a r d ın a g elen i te p e r az eléje
jövőt megragadja, az utána jövőt megrúgja.
s ó n - f i v é g s ő , utolsó: son t a r a f v é g s ő oldal, so n u n d a
végében, són k erre utóljára, son -h eh ar ősz (végső tavasz), isin
son u a dolog vége. Pl. so n a k a la n d o n a k adir az utolsónak maradó
fagyva marad ; so n u n u s a ja n e r lik ed em ez a végét számláló fér­
fiasságot nem tehet; són p is m a n llk f a j d e e tm ez utólagos megbánás
hasznot nem hoz ; son n e fe sd e im a n sela m et d ir az utolsó léleg­
zetben a hit üdv.
a ra közbenső : a r a j e r közbenső hely, bu a r a d a e
közben, a r a m ız d a n közöttünk, a r a - s lr a néha-néha, a r a s în î bu lm a k
sorját (közbensőjét) találni, a r a m iz d a o lsu n köztünk maradjon,
a r a m ız d a k a z v a r köztünk liba van (gyermekjáték). Pl. a r a la t In­
d á n k a r a k e d i g e ç ti köztük fekete macska haladt át (haragban
vannak); g ir ilm e z e fe n d i ile k u l a r a s ın a úr és szolga közé nem
mehetni ; k ö r le r in a r a s ın d a , sen -d e g ö zü n ü k a p a a vakok közt te
is húnyd be a szemed ; b u lu t a r a s ın d a n a j d o y d u a felhő közül
a hold jött fel; a j a j ile j a t î n j a , a r a d a d i l e n j i d o y a r éhes éhes­
sel feküdvén, közben koldus születik.
ardhátsó rész : a r d t a r a f hátsó oldal, a r d im d a mögöt­
tem, a r d ın ız d a n mögöttetek, a r d la r ln d a n utánuk. Pl. a r d a ja y n le

331

hátsó lábával a fülét vakarja ; a r i f o la n m e k tu ­
b u n u a v d ln d a n o k u r a hozzáértő a levelet visszájáról olvassa ;
a r d tn îz d a n ta ta r -m i k o v a r ? mögöttetek tatár kerget-e ?; a r d ln a
j ü z köpek ha o lam a] a n k u r d , k u r d s a jîlm a z a melyik farkas után
száz kutya nem ugat, az. nem megy farkasszámba ; a r d ın a d ü ş ­
m ek üldözni. Vö. a r k a - hát, hátsó rész, mögött: a r k a t a r a f
hátsó rész, a r k a m d a mögöttem, a r k a s ın d a mögötte, a r k a ja d ü şm ek
nyomába esni, üldözni, sö zü n a r k a s ın l kesm ek a beszédet befejezni,
el a r k a s ın d a n d o st tu tu n m a k más háta mögött barátkozni.
j a n - ^ oldal, mellettiem ta r a f , mellső oldal, j a n i b a sın d a inelle tte , ja n b n d a mellettem,j a n d a n oldalt, b en den ja n a mellettem (tőlem
oldalt), şe h ird en j a n a a város mellett (a várostól oldalt). Pl. k u r u ­
n un ja n ln d a j a s - d a j a n a r a száraz mellett a nedves is ég·, ja n d a n
gelen d en izd e n k o rk u lu r az oldalt jövő tengertől félni kell; k u v d
ile kon u şan k ö p eji k o j j a n a a farkassal beszélgető kutyát tedd
oldalt; k u r d ja n l n d a k u s -d a d o ja r a farkas mellett a madár is
jóllakik; k u ts u z k u su n j u v a s l to ya n ja n l n d a o lu r a szerencsétlen
madárnak a fészke a születő mellett van. — Vö. b a s - fej, mellett:
b a sın d a fejénél, mellette. Pl. u zu n c á ré i b a sın d a b ir ja la n s ö jle r ,
a lt b a sın d a ken d i in a n ır a nagy bazár mellett hazudik, lent
maga is elhiszi; cesm e b a é ln d a a forrás fejénél (mellett).
öté- túlsó rész; b e r i (h e rü ) ^,,innenső rész, ó ta;ftars?^,jS
szemközti rész: ö te t a r a f túlsó oldal, k a r s I t a r a f szemközti rész,
b e r i t a r a f innenső oldal, ö ted en túlról, b erid en innenről, k a r s ıd a n
szemköztről, evin ö te sin d e a házon túl, ír m a y ln ötesi a folyó túlsó
partja, öteden berü régóta, b erisin d e innensőjében, k a r s ım d a átellenemben, k a r s lla r in d a átellenükben, ö te sin i b e r i etm ek a túlsóját
innensővé tenni. Pl. ö te si e lk m a z so k a k az azontúlja zsák utcza;
z u r n a c ın ın k a r s ıs ın d a lim o n j e r a sípos átellenében czitromot
eszik ; d ü n d e n b eri so k a y a e lk m a d im tegnap óta az utczára nem
mentem k i ; k a r s ım ız a a tlı k o ja r ellenünkbe lovasokat küld. —
Vö. a s u r i (a s lr l ) túl: d a y a é ír i a hegyen túl, ik i g ü n a s l r i a
k u la y ım k a s ír

332

harmadik napon (két napon túl); a n a r l túl, pl. k im b e r i d ir k im
a n a n d e r le r némelyek azt mondják, hogy innen, némelyek, hogy
túlról van.
k a d a r j j S -ig, -nyi, pl. n e k a d a r mennyi, o k a d a r annyi,
n ereje k a d a r meddig, eve k a d a r a házig, a d a m k a d a r b ű jü k embernyi magas. | Ugyanilyen jelentésű a d ek , d e jin szó is, pl.
evedejin hazáig, s im d ije d e k mostanig. — Vő. - j e k , pl. e lifd e n
cik tim b e je je k , s e jir ttim k ö je je k elittől jöttem béig, nekiugrattam
a faluig. Pl. k a r n e k a d a r cok ja y s a , j a z a k a lm a z hó bármily sok
esik is, a nyárig meg nem m arad; B u r s a ja - d e k g ittim Brusszáig
mentem ; j a r a m a z k o m şu n u n j e d i m a h a lle je -d e k z a r a r ı v a r haszon­
talan szomszédnak hét helységig van a kára; h a ja k k a d a r boju
v a r , tü r lü -tü r lü %uju v a r kéménynyi termete van, különféle ter­
mészete van.
b)

a hol honnan és hova kérdésre:
bent, belül ; iç e rd e n v. iç e r id e n bentró'l,
belülről; ic e r i v. ic e r ije be, befelé.
d iS a rd a v. d ış a r ıd a kiint, kívül; d ış a r d a n v. d ls a r id a n kint­
ről, kívülről; d l s a r l v. d is a r íja ki, kifelé.
jo k a r d a v. j o k a r i d a fent, felül ; jo k a r d a n v. jo k a r i d a n fentről, felülről; j o k a r i v. jo lc a r lja fel, felfelé.
a s a y id a v. a s a d a lent, alan t; a s a y l d n ı y . a s a d a n lentről,
alulról; a s a y lja v. á s d le, lefelé, alá.
ü ze rd e v. ü z e r id e ra jta ; ü ze rd e n v. ü ze rid e n ró la ; ü zre ,
ü zere v. ü z e r ije rája, végett, ért.
ile r d e v. ile r id e elő tt; ile rd e n v. ile rid e n élőiről, ile r i y .
ile r ije előre.
g e r id e visszafelé ; g e r id e n visszafelőlről, g e r ije v. g e r i vissza.
N é v u tó k ,

iç erd e

v.

iç e r id e

Eóldák: ateş üzere k o j a tűzre tégy; jik a n m a k ü zre h am am a
mosakodás végett a fürdőbe mentem; evin jo k a r îs î a ház fel­
sője ; burnu jo k a rid a az orra fent van; jo k a rid a n a sa fi fentről le
(egyik végtől a másikig); asa'iîsî jo k a rısın a u jm a z lentje nem hason­
lít a fentjéhez (jelleme nem hasonlít a külsejéhez); ile ri ső t siető
óra; ölü köprü olsa, ü zeri kişinden geçme ha holt ember lenne a híd,
ne menj át rajta.
g ittim

333

II. Id ő h a tá ro zó k , a) Önálló határozók : ne v a h it , ne
mikor, s im d i most, d a jm a mindig, h ic valaha, soha, h ic
b ir v a h it soha, d e m in , d e m in je h az imént, g eç en le rd e a multkor,
b ird e egyben, b ird e n b ire egyszerre, o lv a h it akkor, d e rh a l azon­
nal, cokdan , cokdan b érű régóta, d ü n tegnap, bugün ma, j a r i n
holnap, evvelsi g ü n tegnapelőtt, o b irg ü n másnap, j a r i n d e jil, obir
g ü n holnapután, k a ca n mikor, j a k i n közel, a közelben.
se m a n

Példák: daha sim d i g itm iş éppen most ment el; sim d i p a r a
arslan arzın da most van a pénz az oroszlán szájában (nehéz idők
járnak); va k tln a göre b ir sıçan d e liji bin a ltin a dejer a körülmények­
hez képest egy egérlyuk ezer aranynyal ér fel; ik i tansan birden
tu tu lm az két nyúl egyszerre nem fogható; dün kabak oldu, bugün
etra fa bojun u zadijor tegnap lett tök, ma már mindenfelé nyújtja a
nyakát; ja r \n - k i kazdan bugünkü ju m u rta é ji d ir a holnapi libánál a
mai tojás jobb; j a l i i l olan d a jm a sa d olajîm dér, elem ceker a tudat­
lan mindig víg akarván lenni, bánkódik.
b) Időhatározót képez: a) - i n , - i n és alkalmazkodott alak­
jaik, pl. j a z - i n nyáron, g ü z-ü n őszszel, k ls-in télen, d e m -in az
imént, p eS -in előbb, ö jle -jin délben, g ü n d ü z -ü n nappal; b) - l e j i n ,
- l a j i n , pl. g e j e - le j in éjjel, s a b a h -la jin reggel, a k sa m -la jin este.
Pl. j a z i n a z ík s is , k isin ja y m u r lu k s u z j o l a clk m a nyáron eleség
nélkül, télen esernyő nélkül útra ne kelj; k is in h a rm a n beklejen,
ja z in d ö ve r a ki télen az aratást őrzi, az nyáron csépeli; p a d is a h lm , j a z i n j a z olsu n , k is in k is d e d ile r azt mondták padisám,
hogy nyáron nyár, télen tél legyen; c) külön határozószók :
a r t í k j j j í (a rt- nőni), már, még, végre, többé, legalább, pl.
a r tık u sa n d ım már meguntam; a r t í k g e lm e je je k többé nem fog
jönni; a r tík k a lm a d t több nem m aradt; a r t í k sen b en d en é ji
b ilir s in te már azt jobban tudod nálamnál | h e n ü z (henüz)
éppen most, csak most, pl. h en ü z g e ld i éppen most jött;
h en u z g itm iS az imént ment el; h en ü z k e n d ije te s lim o lu n m a m ış
i d i még csak nem adatott neki át | s o n r a ejf^» után (són
vég), később, pl. ben den sö n ra én utánam, se n d e n so n ra te utá­
nad, on dan so n ra ő utána, azután, en so n ra végül, so n ra d a n g elen
az azután jövő, sim d e n so n ra mostantól kezdve, ezután, b ir a z

334

kissé később, onbes g ü n so n ra tizenöt nap után. Pl. so n ra
gelen d e v le t , d ev le t d ı r az azután jövő szerencse a szerencse;
so n ra gelen k a p u ja k a p a r az azután jövő csukja be az ajtót;
tü r k a k lı s o n ra d a n g e lir a török esze későre (azután) jön meg;
Jeisdan so n ra Lehár o lu r a tél után tavasz lesz; evvel görün son ra
b ilis előbb látás, aztán tudás.
III. M ó d h a t á r o z ó l ; . a) A melléknév egyúttal határozó,
pl. ca b u k gyors, gyorsan, j a v a s lassú, lassan, a c ik nyílt, nyíltan,
é ji jó, jól, f e n a rossz, rosszul stb. P é l d á k : ca b u k sö jle gyorsan
beszélj; j a v a s sö jle lassan szólj; a c ik a y ı z a j k a lm a z nyitott száj
éhesen nem m arad; jo r g u n a t a y ı r b a s a r a fáradt ló nehezen
lép ; u j u z a l i j i ta tl ı je m ez az olcsón vevő jóízűen nem eszik;
u j u z s a ta n te z s a ta r az olcsón eladó gyorsan ad el; a lç a k u can
j ü j e k o n a r , j ü j e uöan a lç a k k o n a r az alacsonyan repülő magasan
száll, a magasan repülő alacsonyan száll; te z seven te s a j r l l l r a
gyorsan szerető gyorsan válik el. b) - j a , - j e , *c a , -ce, -je n e ,
-j i l e j n , -in képzők útján, pl. g i z l i - j e titkosan, e j i - j e j ó l , jócskán,
ja v a s - c a lassan, b a s ll - ja főképpen, köpek-ce kutyamódra, tü rk -ce
törökül, m a j a r - j e magyarul, e ji- je n e jócskán, s u - ju n ja víz men­
tén, b u n -jile jin ezen módon, s e n -jile jin a te módod szerint. P é ld á k :
c o ju lc ja o jn a m a k gyermek módjára játszani; omlani je m is e g ö n d er,
a r d i n j a sen v a r a fiút gyümölcsért küldd, mögötte te menj;
v a r -m í-d ir b e n jile jin j i l d i z i d ü şk ü n k im se van-e olyan szerencsétlen
mint én ?; köpekçe k ö p ek sa h ib in i ta n ır kutya módjára ismeri a
kutya a gazdáját; k ı l ı f ı k i l î j b o ju n ja d ü z e r le r a hüvelyket a
kard mérete szerint készítik; k u ju ju b o ju n ja k a z a kutat a ter­
meted szerint ásd. c) Külön határozószók:
a n j a k (régies, de már szokatlanabb használatban c a k )
jUjfí, csak, pusztán, pl. o g e lm e d i , a n j a k ben g e ld im ő nem jött,
csak én jöttem ; a d a m o lu rsu n , a n j a k c a lism a lı-s în ember leszel,
pusztán igyekezned kell; j o k t u r tapadjak, c a la b -d tr a n ja k ninesen
imádandó, isten van csak; bu gü n m ek teb e a n ja k ben g ittim ma
so n ra

— 335

az iskolába csak én mentem ; b u n u k im se b ilm e z , an j a k ben b ilir im
ezt senkise tudja, csak én tudom; c a k B r u s a ja d e k g ittim csak
Brusszáig mentem; s a lta n a t d e d ik le r i an jjak ξίΐια η g o u g a sî-d îr a
hatalomnak nevezett csak a világ háborúja.
talán, pl.
várjon, talán megjön,
b e lk i

b ir a z b e k le jin iz belki g e lir

egy kissé

bo még, főleg a fokozásnál használatos, pl. o sen ­
den d a h a b ű jü k ő náladnál még nagyobb; d o h a ne v a r még mi
van; d a h a sl d a y d a , j a r l s l evd e ,még‘-je a hegyen, a fele otthon;
da h a g e lm e d i még nem jött; d a h a ne j a p a l l m még mit tegyünk;
üc bes d a h a , s e k iz e d e r három meg öt, nyolczat tesz.
d á lia

legalább, pl. h ern e ise o lm u s, b a r i b ir d a h a olm asln már mindegy, megtörtént, még egyszer legalább meg ne tör­
ténjék; o is o lm a d l, b â r ı b u n a m ü sd d e b u ju r u n abból nem lett
semmi, legalább ennek engedje meg.
bari

g ib i
képp, ként, pl. d eve g ib i b ir d o y r u j e r i jó k tevemódjára egyenes helye nincs; h a jla z a d a m h a jv a n g ib i d i r a
lusta ember olyan, mint az állat ·, g u l-ja b a n i g ib i a d a m ın ja k a s în a
b ite r démonképp az ember nyakára nó'; z a y f e r a n g ib i s a r ı sárga
mint a sáfrány; d iş le r i i n j e g ib i b e ja z d i r a fogai fehérek mint
a gyöngy; h a jv a n k o s ijo r g ib i mintha állat futna. | Névmással
kapcsolatban: benim g ib i olyan mint én v. az enyém, se n in g ib i
olyan mint te v. a tied, o n u n g ib i olyan mint ő v. az övé, bunun
g ib i olyan mint ez v. ezé stb.
h e le

csak, végre, főleg, kivált, pl.

szólj
csak szólj; n ije tim cok, hele c îk s b ı R a m a z a n sok a tervem, csak
múljék el a Ramazân; hele su ise b a k in csak nézze ezt a dolgot;
hele d e d ijim o ld u csak meg lett, a mit mondtam; h e le ja p , g ö r ü r ­
sün h â lin i csak tedd, majd meg látod az állapotodat.
hem en

(hem an )

csak te beszélj;

hem en

hele sö jle hele

gyorsan, csak, pl. hem en sen sö jle
k a lk u p g id e jim gyorsan felkelvén hadd

— 336 —

menjek; f a k i r e itib a r j ó k , hem en iz z e t o lu r beje a szegénynek
tisztelete nincs, csak a bejnek van becsülése.
ille 4ÜI csak, pasztán, csupán csak, pl. h epsi o lu r , ille bu
o lm a z mindnyája lehet, csak ez nem lesz; ben i sen den kim se
a jlr m a z , ille e j e l engem tőled semmisem választ el, csak
a halál.
j i n e (gene) o ^ 7 azonos a j e n i (új) szóból képzett je n id e n
(újból, ismét) szóval, jelentése mégis, ismét, pl. j i n e g e ld i ismét
eljött; herkes a k lin i m e z a d a verm ié, j i n e k e n d i a k lin i bejen m is
mindenki az eszét kótyavetyére adta, mégis a maga eszét szerette
meg; e lm a sl ç a m u ra a tm ış la r , j i n e elm a s j i n e elm a s a gyémántot
sárba dobták, mégis gyémánt mégis gyémánt; d o m u zu n b u rn u n u
k eşm işle r, j i n e d o m u z j i n e d o m u z a disznónak orrát levágták,
mégis disznó mégis disznó.
nézve, képest [g ö r- (látni) igéből]. A hova kér­
désre felelő raggal: s a n a g ö re hozzád képest, neked való, ban a
g ö re h a v a hős rám nézve az idő szép. Pl. r a f d a se k er v a r , am m a
sa n a g ö re d e j il a polczon czukor van, de nem neked való; d e lije
g ö re h er g ü n b a jr a m a bolondnak minden nap ünnep van; d a d ın a
g ö re k a r j a y a r a hegyhez képest esik a hó; g ü n e g ö re k ü r k g ijm ek g erek a naphoz képest kell bundát ölteni; b o ju m a g ö re boj
b u ld u m , h u ju m a g ö re h u j b u ld u m termetemhez képest termetet
találtam, természetemhez képest természetet találtam ; tam am
b o ju n a g ö re b iç ilm iş k a f ta n d i r épp a termetéhez szabott
kaftán.
göre

pék
nagyon, z ija d e (z ija d e s ile ) felette, pl. p e k severim
v
nagyon szeretem, p e k d a r ıld ım nagyon megharagudtam, p é k cila
nagyon pompás. Pl. j a j t p e k cekm e, k i r i l i r az íjat nagyon ne
feszítsd, eltörik; p e k a ç ılm a , s o u k a lır s ın nagyon ne fedd ki magad,
meghűlsz; p ék k u r ja la m a , s i v i l f i j i ç ıb a n e d e rsin nagyon ne vaka­
rózz, a szemölcsöt keléssé teszed.

-

337 -

»ÜT csak, pusztán, pl. tek ok ú csak olvass; g iz le n d im ,
tek ben i g ö rm esin elrejtőzködtem, csak meg ne lásson; te k gelsin -d e gec gelsin csak jöjjön és későn jöjjön; te k b iz i y a tır ın ız d a n
c lk a r m a z s ln iz csak nem fog bennünket elfelejteni.
te k

IV. O k h a t á r o z ó s z ó k : d o l a j (d o la jt )
és
ért, végett, miatt. A honnan kérdésre felelő raggal: b u n d a n d o la j
e miatt; n eden d o la j mi miatt; s iz d e n d o la j ti miattatok. | Hasonló
jelentése van az ö tü rü
I szónak, pl. sizd e n ö tü rü ti miatta­
tok ; b ilm ed e n ö tü rü tudás végett.
(jjsul ért, végett, miatt, pl. A lla h ic ü n az Istenért. Név­
mással kapcsolatban: b en im ic ü n érettem, miattam, s e n in ic ü n
éretted, miattad, on u n ic ü n érette, azért, b u n u n icü n ezért, ennek,
k im in i(ü n kiért, kinek. Pl. b a yb a n b ir g ü l icü n bin y a r e y jz m e tk ja r
o lu r a kertész egy rózsáért ezer tövisnek lesz szolgája; tü tü n d e n
k u rtu lm a k icün ateşe d ü şm e a füsttől megszabadulásért a tűzbe
ne ess.
iő ü n

|j*U kivéve, kívül. Honnan kérdésre felelő raggal:
benden m â d a kívülem, sen den m a d a téged kivéve, o n d a n m a d a
azonkívül; senden m a d a h erk es g e ld i téged kivéve, mindenki eljött, j
Hasonló jelentése van a g a j r i szónak, pl. ben den g a jr l h erk esd e
v a r kívülem mindenkinek v an ; A h m e d d e n g a jr l s l g e ld i Ahme­
det kivéve, eljöttek. | Hasonló értelme van a b a s k a és az
elavult ö z g e szóknak, pl. b u n d a n b a sk a , b u n d a n ö zg e ezen
kívül; serçeden baska k u s, ze jre k d e n b a sk a jo k u s b ilm e z vereben
kívül más madarat, Z ejrelcen kívül más meredeket nem ismer; h er
s e j o lu r b ite r, kö se n in s a k a lln d a n b a sk a minden dolog nőhet, a
szőrtelen szakálát kivéve.
in a d a

22

338

VII. Kötőszók.

Az igenévi szerkezet a kötőszók túlságos használatát feles­
legessé teszik. Innen van, hogy a török nyelvbe jutott kötőszók
jobbára arab és perzsa eredetűek. A gyakrabban előfordulók a
következők.
ar. Ul de, hanem, sőt, esakhogy, pl. g i t a m m a
çabu k g e l menj, hanem gyorsan jö jj; b i l i r a m m a sö jlem e z tudja,
de nem szól ; d ilin k e m iji j o k - t u r a m m a k e m iji k ır a r a nyelvnek
csontja nincs, de csontot tör. — Mondatbeli használatánál a
kötőszót erős, majdnem éneklő hangsúlylyal ejtik ki és utána
kis szünet következik, pl. k a vu k b ű jü k a m m a — a ltın d a e fe n d i
j ó k a süveg nagy ugyan, de alatta ember nincs (nagy pipájú,
kevés dohányú ember); b a ja s í e j r i a m m a — tü tü n ü d o y u ç ık a r
a kéménye görbe (ugyan), de a füstje egyenesen megy ki; d e r d
g id e r a m m a — j e r i bos k a lm a z a fájdalom elmegy (ugyan), de
a helye nem marad üresen; deve a j i r g id e r a m m a — j ó l a l ı r a
teve nehézkesen megy (ugyan), de halad (utat vesz); d e jirm e n
dön er, a m m a —- s u ju n e r e d e n ? ; a malom forog (ugyan), de a
vize honnan ?; d u d u sö jle r a m m a — in sa n o la m a z a papagály
beszél ugyan, de ember nem lehet; ev ja n m ls a m m a — b o r j b a j a d a n kacm iS a ház leégett, de az adósság a kéményen át kifutott.
A m m a

Jegyzet. Csodálkozást és megütközést is fejezhet ki, p.
ugyan írás; am m a ses ha no ez aztán a hang; am m a
ugyan megtetted.

j a z i ez
há ezt

am m a
ja p tin

sőt, még, is, még csak; tagadó szerkezetben: még­
sem, még csak nem is, pl. gelsem bile még ha jönnék is; h o ro z
bile v a k its iz ö tm e z a kakas sem szól idő előtt; sa n a el veren ,
ba n a bol b ile g e lir a neked elég levő (a mi neked elég), nekem
még sok is (soknak jön); d e l is iz je n n e te bile g ir ilm e z bolond
nélkül még a menyországba se lehet menni; k u r d s a jilm is
k o ju n la r i b ile k a p a r a farkas még a megszámlált juhokat is el­
ragadja; b a j l i a r s la n a ta u s a n la r b ile huğu m e d e r a megkötött
b ile

.

339 —

Oroszlánra még a nyulak is rátámadnak; k a r ín j a n i n b ile s a f r a s ı
v a r a hangyának is van epéje; ja lv a r m a k d e jil, a y la m a k b ile k já r
etm ed i nem hogy a könyörgés, de még a sírás sem használt;
omlani d e jil , a y a s ln î b ile v u r d u m nem hogy a fiút, de még a gaz­
dáját is megvertem.
Jeg y zet. A mely az
(-vei) teljesebb alakjának látszik,
a régibb
jelentésével is előfordul, p.
vele (magával) vette még az anyját, atyját is;
vele (magával) vette volt a barátját. — Továbbkópezve is hasz­
nálatos, pl.
együtt, együttesen, p.
vele együtt
ment el.
b ile

- ile

v e le

b ile

a lm

s ın

is

b ile

h e m

a lm

a n a s ın

is

a t a ­

i d i j a n i n j a

d o s tu

b ile s in je

b i l e s i n j e

g i t t i

ar. (ά α χ ί , d a h a , összevonva -d a , -de)
az is, és, de,
sőt; tagadó szerkezetben: sem, is- nem, pl. b en -d e (ben ά α χ ί h.)
én is; o -d a az is; a z je - d e b ir / iz m e t k ja r tű t keveset egyél, de
egy szolgát ta rts; h izm e t e tm e ji ö jre n m eje n , e fe n d ilik d a h i etm ez
a szolgálást meg nem tanuló, az uraskodást sem tudja; h akk söze
m e jn u n ά α χ ί r d z i o lu r az igaz szóba a bolond is belenyugszik ;
d e r v is in f i k r i ne ise, z i k r i d a h i o -d u r a mi a dervisnek a gon­
dolata, az az imádsága is; b a l-d a b ir, p a h a s i-d a b ir a méz is
egy, az ára is egy; b á lik a v la ja n a k ö tü su -d a g erek a halászénak
rossz víz is kell; b a s o l-d a esek h a si ol fej légy, ha szamár feje
is ; z e n g in in h o r o z u -d a j u m u r t l a r a gazdagnak még a kakasa is
tojik; bas n ereje g id e r s e , a ja k - d a o r a ja g id e r a hova a fej megy,
a láb is oda megy, b ir αχονάα a t-d a b u lu n u r esek-de egy istálló­
ban ló is van (találtatik), szamár is; d e r d in i veren d e r m a n in î-d a
v e rir a ki a bajt adja, a vigaszát is adja; k u r d u n j a n ın d a k u s-d a
g e ç in ir a farkas mellett a madár is megél.
dahi

Jegyzet. Ugyancsak
d a h a

- d a ,

- d e

megrövidült alakja van a török

U i (még) szónak is, melyet hibásau

ά α χ ί-

nak is írnak át.

e j e r (e g e r ) per. J'T ha, hogyha; leginkább a föltételes
mondatszerkezeteknél használatos. Hasonló jelentése van az arab
fa rza
j
(föltéve) szónak, pl. f a r z a sen g itm e se n , ne o lu r

22*

340

föltéve hogy nem méssz, mi lesz; e je r ja ^ m u r o la jd i, a n j a k
k e n d i ta r la s ın a j a j a r d i ha eső lett volna, csak a maga mezejére
esett volna ; ( je r o k u rsa , m ü f t i o lu rd u ha tanulna, mufti lehetne;
e je r u m s a jd l ha remélte volna; e je r d e rsim e ç a lışm a zs a m , m ektebden k o v a r la r ha nem dolgozom a leczkémen, az iskolából kiűz­
nek. — Előfordul rövidebb g e r és összetett eğerce alakban, pl.
ejerce m a d d e böjle ise , ta sh ih e tm e n iz i r í j a e d e rim ha a dolog így
áll, kijavítását kérem; k u r d u n o flu k u r d o lu r , ejerce a d a m la
h ü jü sü n a farkas fia farkas lesz, hogyha az emberrel nő
is fel.
elég, nem több) \ f * . Jelentése: de,hanem,
menj, hanem gyorsan jöjj vissza;
ö jle o lm a z, f a k a t böjle o lu r így nem lehet, hanem emígy lehet ;
sa n a sö jle rim , f a k a t b a sk a sln a sö jlem e m neked megmondom, de
másnak nem mondom meg.
fa lta t

csak, pl.

(ar.

f e -k a t

g it, f a k a t ça b u k gel

gerek
fJjfT eredeti jelentése : k e ll; kötőszói értelemben
főleg párosán használva: g erek -g ere k akár-akár, pl. g erek g ü n d ü z
gerek g efe akár nappal, akár éjjel; g e re k g e ls in , gerek gelm esin
akár jöjjön, akár ne jöjjön.
f f ' , perzsa eredetije időt jelent, mint kötőszónak
a jelentése; párosán: g ja h -g ja h majd-majd, pl. g ja h sö jle
g ja h böjle most így majd úgy; a je m i n a lb e n d g ib i g ja h n a lın a
v u r u r g ja h ιη ιχ ιη α ügyetlen kovács módjára majd a patkóra üt,
majd a szegre; k u m lu d e re su g ib i g ja h d a la r g ja h c lk a r mint a
homokos patak vize majd elmerül, majd előkerül; in sa n g ja h
i s i j a k g ja h so yu k iif ü r ü r az ember majd meleget, majd hideget
fú j; in sa n g ja h o lu r d a y ı k a ld ir ir , g ja h o lu r d a r l j i k a ld ír a m a z az
ember majd hogy a hegyet felemeli, majd meg hogy a darát nem
emelheti fel.
g ja h

m a jd

a perzsa g ü fte n (mondani) igének részesülő
alakja: mondva, beszélve. Mint kötőszónak:,mintha1jelentése van,
g ju ja

341

pl. m a h itá b o k a d a r g ü ze l-k i g jü ja g e j e g ü n d ü z e d ö n m ü ş a holdvilág
annyira szép, hogy mintha az éjjel nappallá vált volna.
h a ttá
ar. sőt, még, pl. m a n g a ll d e v ir m iş le r , h a ttâ
k ilim b ile ja n m is a mangált felfordították, sőt még a szőnyeg is
elégett; h er t a r a f ı g e z d im , h a ttâ e v in iz e g e ld im , j i n e b u la m a d lm
mindenfelé járkáltam, sőt házatokba is elmentem, mégse talál­
tam meg; ben k im s e ji d in le m e m , h a ttâ s iz i-d e én senkire se hall­
gatok, még önre sem.
h e m pA eredeti perzsa jelentése: mind. Kettősen hasz­
nálva : hem -hem mind-mind, is-is; h em z i j á r e t hem t ü j a r e t láto­
gatás is, üzlet is ; h e r k a d ın e v in in h em h a n ım ı hem h a la jly ı- d lr
minden asszony a házának úrnője is, szolgálója is; h em sö jle jo r
hem g ü lijo r beszél is nevet is ; hem o k u d u k , hem o k u ttu k , hem
u n u ttu k olvastuk is, olvastattuk is, el is felejtettük.
A -de ( d a y i) kötőszóval kapcsolatosan is előfordul.
is te r
akár, az iste - (akarni) török ige egyes 3-ik
személye. Többnyire kettősen használatos: is te r - is te r akár-akár,
pl. iste r v e z ir olsu n , is te r ve k il akár vezér legyen, akár minisz­
ter; is te r g i t is te r k a i akár menj, akár maradj. — Páros hasz­
nálatában egyenlő jelentésű a g erek -g ere k kötőszóval.
j a V,, eredeti perzsa jelentése: vagy, avagy. Kettősen hasz­
nálva : j a - j a vagy-vagy, pl. j a o lu r , j ö o lm a z vagy lehet, vagy
nem lehet; j â ta y t j â b a y t vagy trón vagy szerencse; dsilca j a
sa b u r j â s e fe r gerek a szerelmesnek vagy türelem vagy utazás
kell; j a d ev e , j â d e v e j i , j a ü stü n d e -k i h a j i vagy a teve, vagy a
tevehajcsár, vagy a rajta levő zarándok; j a z o r j â z e r , j â şe h ir­
den s e fe r vagy erőszak, vagy arany, vagy elutazás a városból;
tü rk e b o r jl u o lm a , j â d ü jü n d e j â b a jr a m d a is te r a töröknek adósa
ne légy, vagy lakodalomkor, vagy ünnepen kívánja; h er d e lije
elini sokm a, j â j ı l a n ç ık a r j â c ija n minden lyukba a kezed ne
dugd, vagy kígyó jön elő vagy gyík.
A j a mellett használatos még az ugyancsak perzsa eredetű

342

a

hasonló jelentésben, pl. p e k su sa d ım , b ir a z
su ja% od serbet g e t ir nagyon megszomjaztam, egy kis vizet vagy
pedig serbetet hozz; j a k ita b im i v e r ja x o d p a r a s ın ı vagy a köny­
vemet add, vagy pedig a pénzét.

ja x o d

ja n i
senin d ir , j a n i

j ü - é v al

eredeti arab jelentése: tudniillik, azaz, pl. hu
bu sa n a m a x s u s -d u r ez a tied. tudniillik ez a te

birtokod.
jo k s a ( jo x s a )
^
a tagadó j ó k (nem) szócská­
nak a feltételes ise (ha van) szóval való összevonása. Jelentése:
külömben, vagy, avagy, pl. ve li-m i-sin jo k sa d eli-m i-sin szent,
vagy-e avagy őrült vagy-e? böjle-rni o lsu n , j o k s a ö jle -m i? így
legyen-e avagy emígy? ac g ö zü n ü jo k s a a c a r la r nyisd ki a sze­
med, külömben mások nyitják ki.
a perzsa eredetű k ja s -k i átvétele,
melynek jelentése: ,ha Isten akarná, bárcsak, bárha'. Rendsze­
rint feltételes igével van kapcsolatban, pl. keéke o k u sa -d a a d a m
olsa bárcsak tanulna és ember lenne.
keşke

ki

(keski)

arab eredetije k é j- nek hangzik, jelentése: ,hogy‘, pl.
d e d im -k i mondtam hogy; d e n iz b ir p a d ié a h d i r k i sö z d in le m e z
a tenger egy padişah, hogy nem hallgat a szóra ; d ü n ja k im e
k a lm ış k i sa n a k a l a j a k a világ kire maradt, hogy reád marad­
jon; a d a m a ö lü m ü n ü g ö ste rm e li k i x a s ta lly in a r á z i olsu n az ember­
nek a halálát kell megmutatni, hogy a betegségébe belenyugod­
jék; b ü jü jü döv k i k ü ö ü k -d e ib r e t a lsın a nagyot üsd, hogy a
kicsiny is példát vegyen; a d a m o l- d u r k i a k r a r ln d a n dön m eje
ember az, hogy a szavától el ne térjen; d e li o ld u r-k i b ír d ü sd ü jü ç u k u ra b ir d a h a d ü şe r bolond az, a ki az esettje gödörbe
még egyszer beleesik ; h er sö z sö jle m e -k i j erin k u la y ı v a r minden
szót ne mondj ki, hogy a földnek füle van; tilk i d e m is k i: ben im
ic ü n dem em a m m a ü z ü m s ü z b a y ın k ö tü jü k u ru su n a róka azt
mondta, hogy: nem magamért mondom, de szőlő nélküli kertnek

343

a tőkéje száradjon k i;

d ev eje s o r m u ş la r k i : in is -m i se v e rsin j oksa

jo k u s - m u ; j ü k o ld u k ta n so n ra ik is in i-d e s e jta n á ls ln , d e m iş

a tevé­
től kérdezték hogy: a felszállást szereted-e avagy a lemenést;
ha teher van, mindkettejét vigye az ördög, mondta.
Ugyanez a k i van meg a s a n k i
m d d e m -k i
bU
cü n k ü
kötőszókban. A sawK-nak, mely a sa n - (vélni) ige
parancsoló tője, jelentése: mintha, pl. s a n k í b ű jü k d a f a r i o ja r a t m l s
mintha a nagy hegyeket ő teremtette (volna); s a n k i kijeim et k o p m u ş
mintha a végítélet tört (volna) k i : | m d d e m -k i jelentése: mivel,
minthogy, miután, pl. m d d e m -k i is te m ijo r s u n a lm a minthogy nem
akarsz, ne végy | a cü n k ü jelentése: mert, mivel. A régibb nyelv­
ben a cün önállóan is használatos volt ,midőn1 jelentésben. Pl.
k a r d a s g ib i se v işiriz, çü n k ü b ir v a ta n e v la d î- jîz testvérképp sze­
retjük egymást, mert egy haza gyermekei vagyunk ; cü n k ü
(m a d e m k i) te re k k i etm ek is tijo r s u n u z , n ic ü n c a llsm a jo r s u n u z mint­
hogy haladni akartok, miért nem dolgoztok ?
-yC), arab eredetű, jelentése: de, hanem, pl. h ep si
o r ta s ı k a ld ı mind elfogyott, hanem a közepe meg­

la k in ,
b itti , lâ k in

maradt.
perzsa eredetű, az e/er-nek a tagadó
me szócskával való összetétele, jelentése: ,holott, hacsak, kivéve
hogy, hacsak nem1, pl. ben o n d a n a jr ilm a m , m e je r k i ö le jim én
attól meg nem válók, ha csak meg nem halok; ben onu a ra jo ru m , m ejer-se o g itm ié én őt keresem, holott ő elment; a d a m ln
k ö tü sü o lm a z , m e jer z ü j ü r d o la az emberben rossz nincs, kivéve
ha szerencsétlen; ö k sü z g ü le r -m i , m e je r j a n l l a az árva nevet-e,
hacsak nem téved; é jid é n f e n a s ı o lm a z , m e je r f a k i r o la a jóból
rossz nem lehet, hacsak nem szegény.
m e je r

(m eğer)

ff,.

i , perzsa eredetű; jelentése: sem, se; kettősen hasz­
nálva: ne-ne sem-sem, se-se, pl. n e se la m a le jk ü m , ne a le jk ü m
s e fam sem békesség veletek, sem veletek békesség; k a v a k a y a j i
ne

344

mint a nyárfának, se gyümölcse, se
árnyéka; ne sa y a n a k d a n z a r a r ı v a r , ne f ır tın a d a n k o rk u su sem a
vihartól nincs kárja, sem zivatartól félelme; ne ölű je a y la r, ne
d ir i je g ü le r sem a halotton nem sír, sem az élőn nem nevet.
g ib i n e je m is i v a r ne g ö lg e si

Az utána következő ige, a magyarral ellentétben, nem
tagadó, hanem állító jelentésű. Pl. çoban k ö p e ji g ib i ne j e r n e j e d i r i r mint a juhász kutyája, se nem eszik (sem eszik), sem mást
nem enged enni (sem etet); o n d a n e jis i j o k t u r : ne b ilirim ne
g ö rd ü m annál jobb nincs: sem nem tudom, sem nem láttam;
d e n iz su ju n e iç ilir ne g e ç ilir a tenger vize sem (nem) iható,
sem (nem) átkelhető.
pl.

Gyakran fordul elő az is-t jelentő -d a , -d e - v e 1 kapcsolatban,
sem fehér, sem (is) fekete.

ne b eja z n e-de s ija h

t
addig hogy, míg, egész, pl. tâ evin e g itt im
egész a házáig mentem ; tâ sa b a h a k a d a r u ju m a d ım egész regge­
lig nem aludtam; tâ k ija m e te d e jin egész a végítéletig; v a lid e jn in e ih tir a m k il, tâ ö m rü n ta v it o la szüléidét tiszteld, hogy életed
hosszú legyen.
ta ,

tá -k i

arab erredetű, jelentése: ,és‘, pl. k a r i ve a r l j a r a y i ijn e
d i r az asszony és a méh fegyvere a tű; tu s ve tu s ve tu s só és
só és só (arra a kérdésre, hogy mi szükséges a házassághoz) ;
gebe h a jv a n a bal ve su ve j o y u r t tu lu m u jü k le tm e rossz lóra mézet
és vizet és savanyútejes tömlőt ne rakj fel; b ír é ji éa ra b ve l i r
d ilb e r a v r e t ik i ta tlı z e h ir d i r egy jó bor és egy bájos nő két
édes méreg.
ve j

Törökös mondatszerkezetekben a ve helyében ile (val, vei) van,
pl. a tlı ile j a j a b ir d e jil d i r a lovas és a gyalogos (lovassal gya­
logos) nem mindegy ; a te ş ile p a m b u y u n o ju n u o lm a z a tűznek és
pamutnak (tűzzel pamutnak) játéka nem lehet; a v ro p a ile a s ij a ji
g e z d im Európát és Ázsiát (Európával Ázsiát) bejártam ; su ju
g e tir e n ile d e s tiji k ir a n b ir d i r a vizet hozó és a korsót eltörő

345

egy;

a ló és a szamár nem egy; a k ile k a r a jt
se çti fehéret és feketét választott.
Jegyzet. Az arab és perzsa szók összetétele közt levő -u, -ü
nem az arab ve- vei azonos, hanem az összetételt kifejező perzsa u
kötőszó p. ruz-u-séb nappal és éjjel; lejl-ü-nehar éjjel és nappal;
(törökül: g eje gündüz éjjel nappal); sulh-u-silah béke és háború; abu-hava víz és levegő; je h d -u -sa b r ile sıçan ta h ta jı deler igyekezettel
és türelemmel az egér a deszkát átlyukasztja.
a t ile esek b ir d e jil

z ir a

(zere)

Ij ·

perzsa eredetű, jelentése: ,mert, mivel,

minthogy4, pl. ça lın m a k ta n g e r i d u rm a m a lı, z ir a te re k k i ç a lışm a k la
a tanulással nem kell visszamaradni, mert az előhaladás
csak tanulással lehet.

o lu r

VIII. I n d u la ts z ó k .

A török indulatszók kétféle természetűek: 1. Jelentés nél­
küli felkiáltások, főleg a csodálkozás, megütközés, sajnálkozás
kifejezésére. A használtabbak a következők:
a ( e ) a) a szó vagy mondat elején, pl. a j a n i m ugyan
lelkem; a k a r d o s ugyan testvér; a b ir a d e r , ne ja p ij o r s u n ugyan
testvér, mit csinálsz; a k u z u m , b ir a z sö z d in le ugyan bárányom
(lelkem), kissé hallgass a szóra; a, ne ze m a n g e ld i óh milyen idő
jött; a , sa n a ne o ld u hát veled mi történt; b en i d in le , a ö lu m
rám hallgas, óh íiam. b) a szó vagy mondat végén, pl. bu se n in a
hisz ez a tied; b u ra ja g é l sen -a (se n -e ) jöjj csak ide; sen j a p a m a zs ln a te nem teheted; l ő j le o lu r a így csak lehet; d e r s in iz i
ja p tl n lz a a leczkédet csak elkészítetted; bak se n -a (sa n -a ) nézd
csak; g é l sen -a jöjj csak; bu b e n im d ı r a ez csak az enyém;
bu gün m ektebe g id e r -e ma csak elmegy az iskolába.
a h , α χ óh, jaj, pl. ah e fe n d im ah s u lta n im óh efendim,
óh szultánom; ah n e o lu rd u óh mi lett volna; α χ ben b u n u b ilir ­
d im óh ha én ezt tudtam volna.
a j ejh, ugyan, pl. a j e fe n d im ejh uram ; a j a j, ne v a k ít
g e ld in ? ej ej, mikor jöttél?
b e ( b r e ) és b e h e j hé, pl. g e l be, g it bre jöjj hé, menj hé;
b u rd a ne d u r ijo r s u n be mit állasz itt h é ; bre h e r i f ugyan ember;
behej a d a m ugyan ember.

346

hé, ugyan, pl. e j b a n a b a k hé ide nézz; e j sen -d e ugyan
te is; e j v a h óh jaj, pl. ejva h , le n b ilem ed im óh jaj, én nem
tudhattam; ejvah , j i h a n l n so n u jo k m u s óh jaj, hát a világnak
nincs vége.
h a , fenyegetés és meglepetés kifejezésére, pl. j a z ha írj
h át; c a lls h a dolgozz h á t; d ö v e rim ha vigyázz, mert megverlek;
d in le ha ide figyelj; g it h a azt mondom elmenj; u slu d u r m a il ha
szerényen kell ám ülni | ha, d u r s ö jle je jim igaz, állj meg, hadd
mondjam e l; ha h ó ja A l i, h a A l i h ó ja vagy hodsa Ali, vagy
Ali hodsa.
h a j , h a j h a j hej, ugyancsak, pl. h a j , ne old u hej mi lett;
h íja m é t o la ja k m i ? b a j h a j végítélet lesz-e? ugyancsak.
h a j d í nosza, rajta, pl. h a j d l g id e lim nosza menjünk; hajdú
isim ize b a k a lım rajta, lássunk a dolgunk után; h a jd l b ir a d e r g id e ­
lim rajta testvér, menjünk; h a jd l b a k a llm nosza rajta. | Össze­
kötve : h a jd i be rajta h é; h a jd ln d l rajta csak; h a jd in á i hop g id e ­
lim nosza rajta, menjünk.
h e j h a t óh jaj, sajna, pl. k e n d in i s a i r -m i sa n d ın h e jh a tja ) ,
te tán költőnek vélted magad? h ej h at. sen ü m ü d c d ijo rsu n óh jaj,
még te remélsz is?
j a hát, hiszen, bizony, pl. d e d ijim c lk tl j a a mondottam
bizony megtörtént; e fe n d i g e ld i j a hiszen az úr megjött; j a do-fru
d e d ijin a d a m ln bu j a l a n ln a n e d e r sin hát mit szólasz amaz ember
hazugságához, a kit becsületesnek mondtál; j a sen h ic ü n l ő j le
j a l a n j l l a r i n sö zle rin e a ld a n lr s ln hát te ilyen hazugok szavaiban
miért bízol; o b u r a d a -m l j a hát ő itt van ?
o f , o h , ο χ óh, jaj, pl. ο χ bu g ü n m ektebe g id ijo r u m óh,
ma az iskolába megyek; o f, p e k h a z z e ttim óh, nagyon örvendek;
o f. p e k a lá o lm u s óh pompás volt; o f, a r tı k u sa n d lm óh már
torkig vagyok vele (ráuntam); o f, jo r u ld u m jaj elfáradtam; oh,
ne g ü ze l su óh mily jó víz; o f, bu n e b ela ja sa tıh tık óh mily
bajba kerültünk; o f, p a r m a y ím e z ild i jaj, az ujjam szétzúzódott;
oh b u ju rs u n la r óh tessék; α χ d em e k i d ü s 'v e n in οχ d em eje sin ne
sóhajts, hogy ellenséged ne örvendjen. V. ö. ο χ -sa m a k czirógatni.
p e p e a csodálkozás kifejezésére, pl. p e p e ne g ü ze l óh óh
mi szép ; tü r k p u h p u h d a n , sediri p e p e -d e n h o şla n ır a paraszt a
puh puh, a városi a pe pe szót szereti.
ej

347
v á l t , ν α χ óh jaj, be kár, pl. vah h a lim e jaj nekem (az
állapotomnak); ν α χ b iç a re c o j u k óh, a szerencsétlen gyermek ;
vah d işim vah jaj a fogam jaj.
v a j a csodálkozás, meglepetés kifejezésére, pl. v a j, böjle
o ld u ha no hát így történt; v a j , n e ze m a n g e ld in óh, mikor jöttél ?
va j. s iz i b u ra d a g ö r ijo r u m óh, önt itt látom; v a j, sen b u rd a óh, te itt.
2. Indulatszókul használatosak egyes jelentős, értelmes szók
is. Ilyenek a következők: a m a n óh jaj (kegyelem), o f a m a n
ja n d lm a m a n óh jaj megégtem; b a k a lım nosza, rajta (lássuk),
pl. g él b a k a 'im nosza jöjj, k a c b a k a lım fuss csak, v e r b a k a lım
adj csak; g ö r e jim sen i rajta (had lássalak); j a z i k kár; j i k l l pusz­
tulj, kotródj, pl. j i k l l ş u r a d a n pusztulj innen; d e f ol takarodj ;
su s hallgass; vessela m vége, punktum, pl. b itti vessela m vége és
azzal punktum; m a é a lla h derék, bravó; in ş a lla h remélhetőleg
(ha Allah akarja), pl. r u ja ise h a jlr - d lr in ş a lla h ha álom, remél­
hetőleg jóra fordul; m a z a lla h Isten ments; A lla h a s k ın a az Isten
szerelmére; e s td f r u lla Isten őrizz; g e ç m iş óla elmúlt legyen;
a fije tle r o lsu n egészségére váljék; a fe r im pompás, bravó, pl.
a f e r im sa n a szép tőled; A lla h A lla h óh Istenem, pl. g ö k g ttrle m e jin je A lla h A lla h d en m e z míg nem mennydörög, Allah Allahot
nem kell mondani; g id i lurkó, pl. se n i g i d i se n i adta lurkója;
sen i g id i ç a p k ın sen i adta lurkó hunczutja.

\v")■■};■■·%‘’
.
··

vv;

I.

FÜGGELÉK.

E fejezetben a különféle Írásmódokat akarom, megfelelő'
szövegek keretében, bemutatni. A leghasználtabbakat a sü lü s ,
n esih , tú lik és r ik â írásokat együttesen y a t t - i a r b â vagyis a
négy írásnak nevezik. Ezek közül, már gyakorlati szempont­
ból is, legfontosabb a r ik á - nak nevezett kurzív írás. Ez írás
a nyomtatásra használt wesiá-írásból fejlődött és főleg abban
különbözik tőle, hogy olyan ligaturák is vannak benne, melyek
a wmá-nél nem fordulnak elő. Jóval nehezebb a többnyire csak
hivatalos okiratoknál, fermánoknál használatos d iv â n i írás; míg
a perzsák ta lik -j a főleg a költeményes írásokra van, illetve volt
lefoglalva. A d iv â n i íráson kívül még két írásmód volt régibb
időkben használatos : a k ü fi és a már majdnem ismeretlen s ija kat. Ezek közül újabban a k ü fi használatát kezdik feleleveníteni,
főleg könyvczímeknél és rövidebb feliratoknál, míg a s ija k a t ma
már teljesen elavult és helyét a d iv â n i foglalta el, E hétféle
Írások majdnem mindegyikének némi stilizált változata is isme­
retes, az úgynevezett k ırm a . Itten következő szövegeink, melyek
már a török nyelvtanulás magasabb és előrehaladottabb fokát
szolgálják, a következő tartalmúak:
1. Egyes és átírással is ellátott szavaknak r ik á írásba való
foglalása, kezdve az egyszerűbb és könnyebben leírható betűkön
és folytatva a nehezebb és szövevényesebb alakokon. Minthogy
magának a r i k á írásnak is különböző fokai vannak, akkép igye­
keztem az egyes példákat összeállítani, hogy az egyes ligaturák
fokozatosan és ugyanazon példán legyenek visszatükrözhetők.
2. E részben egy G ü n e s czímű szöveget közlök, egymás­
mellé állított r ik á és n esih írásban. Az itt közölt kurzív írás

352

nyomtatva van, hogy a kezdő annál könnyebben elsajátíthassa
ez írást. Nyomtatott r ik a leginkább tanulók részére, főleg iskolai
könyvekben és a nagy közönségnek szánt nyomtatványokban
használatos; ez is csak a legújabban.
3. A nyilvános iskolák programmjait, illetve a tanításnak
azt az anyagát foglalja ez a rész magában, melyet a török
oktatási tanács állapított meg a török állami iskolák különböző
fokozatai részére. Kezdődik a háromesztendős m ü lk ijé - n, mely a
mi középiskolánk négy felső osztályának felel meg, azután követ­
kezik az egyetemi oktatás négy esztendeje, főleg bölcsészeti,
természettudományi, irodalmi és nyelvi tárgyaival. Folytatjuk a
jogi szakoktatásnak négy esztendőbe osztott anyagán és végül
befejezzük az id a d ijé - nek nevezett három osztályával, a mi közép­
iskolánknak mintegy alsó tagozatával.
4. E részben a következő iratokat közöljük : az ottomán
bank mérlege, az anatóliai vasutak heti forgalma, a galatai börze
árfolyamlapja, egy öt aranylírás papírpénz, egy számla, melyet
a h erek ei császári selyemgyár igazgatósága állított ki egy vétel
alkalmából; továbbá egy török útlevél, a forgalomban levő török
ezüst és nikel pénzeknek egy lenyomata és több kereskedelmi és
hivatalos irat. Ez utóbbiak r ik a írásban. Ezen iratok között vannak
hitellevelek, váltók, utalványok, elismervények és megbízólevelek.
5. A török hivatalos stílus megismerése czéljából öt okle­
vél. Az első négy oklevél, úgynevezett b u ju ru ld u , melyet kisázsiai utazásom alkalmából kaptam a török belügyi kormánytól,
a különböző vilajetek kormányzóihoz czimezve; a negyedik pedig
egy úgynevezett b era t, vagyis egy rendjel (nisan-i imtiaz) ado­
mányozásáról szóló okirat. A két utóbbi oklevél d iv a n i írással
van kiállítva. Két költői mutatvány fejezi be e szakaszt. Az egyik
V a z li híres költői munkájának a R ó z sa és F ü le m ü lén ek (Gül-übülbül) bekezdő része, a másik pedig a török irodalom egyik
legnagyobb lantosának, N e v i- nek egy költeménye. Mindkettő az
akkoriban divatos ta lik írással van átírva.
6. E pont alatt mutatom be a különféle írásokat, megfelelő
szövegek és ezek átírása kíséretében. Külön táblázatokban van­
nak összeállítva a n esih , sü lü s, ta lik , r ik d , d iv â n i, j e l i d iv â n i és
a k ü fi írás hangjegyei, melyek közül a d iv â n i, k u fi és ta lik egyéb

353

stilizált változatait is közlöm. Részint azért, hogy ez írások ponto­
zott és pontozatlan voltát is bemutassam, részint pedig, hogy
az egyes hangjegyek ligaturáit is megismertessem. A k ü fi írásos
szöveg n esih -e s átírásban is megvan, mely az olvasást jelentéke­
nyen megkönnyíti. A kétféle d iv â n i írás közül az egyik a ren­
des írást tükrözi vissza, míg a másik, az úgynevezett %eli jóval
bonyolultabb és nehezebb olvasású. Követi ezeket végül a
s ija k a t irás. Ez írásmód mai napság már ismeretlen és csak
régibb írásokban, főleg pedig defterekben fordul elő. Ez írás­
mód ismerete, főleg a hazai történelem szempontjából bír fon­
tossággal. Itt is kétféle, noha lényegökben egymástól alig
eltérő változatot közlök. Az egyik a pontozott betűk és szöve­
gek kézírása, megfelelő latin betűs átírással, a másik pedig a
pontozatlan, valódi s ija k a t, melyből az egyes betűkön és szám­
jegyeken kívül, két oldalnyi szöveget és úgy s ü lü s ö s mint
latin betűs átírást is közlök, hogy e rendkívül nehéz olvasatú
írás megtanulását a lehetőségig megkönnyítsem.
Az irodalmi szövegekben és olvasmányainkban előforduló
szók és műkifejezések külön szójegyzékben vannak összeállítva.

23

1. A rika írás.

^

as

as

Jt
aj

ok

\

izn

üzüm

í
an

c>í

M

J.İ

ó

a?

at

í
at

dJÍ

al

an

Λ Τ *

arí

1
ardí

1

az

üc

í vO 1

y

avaz

ezan

erz

i l j l
edat

c rW
as

\

adi

~ í

ab

/ \

κ Λ » ι
arzu

V

ay

af

w

laf

ak

's

£'

ad

J í

Ös
o

1

^

az

\lám

ek

1

^

1

C-» ->

edeb

•*
adab

355

Jjj
döl

A
váz

h


\

<>^s J

dört

dam

JA

J s ^ J

van

verak

varis

varid

ravi

>

rej

O

s

s

rízk

O j J

deve

dede

í / j s J

dürus

zelal

J A j A jA
daul

ό ϊ.
rezi

laden

olan

dadı

Ό

rezak

s s

rızk

J

lK*j

devr

ders

b ob

x

dar

l

darı

aj

s s

zerde

T

ram

O

Í

rés

vah

zere

elan

rah

day

dal

Jy

P
lazim

lal

J vj

J J SJ

daud

ob
ϋ υ

s J

L.V' *>yjs a*jV JyJ oys
alat

s J

s

O J J

dere

;

deva

\ J s J

Ő s

düz

der|

SJ

Ü

ójL ó l
revağ

υ

L·"

devam

delal

zuvar

zár

0 J ^ s

zade

23'

356

j

oj \, 1 Ojl>t

\ *>l L· 1

uruğ

erzan

erzak

azade

üzre

. ·

. *

j*·
muganni mustegni

jani

mubteni

4>^l
aum

Ijí Jj
vardı

/

é
kesb

J'
mükemmel

verzis

Λ

1

v 1*1

veda

A

A

$

kitab

leman

/
M

tekmil

v1

mükerem

^ í -1 /

Λ*

^1 /

mumarese

merni u

mumaná

<r

mebni

seni

ön

J.
beni

<*JJ í Oj <
A

of

un

o'ÍJ \>sJ

#
yarup

9

urf

1 <2i»l

^
eve

évi

ara

irade

kemter

vezan

J

A
*

gecer

1
tekrar

vezn

J

0

kimesne

^Aa>
§eker

tefekür

mümkin

A
kerem
/fikr

aSS

Js
memnun

vüzera

mermer

mümin

357

4 * > .'

arada

isede

/
V

V

J -

ϋ

ϊ ι

anîn

bunun

sunun

ajîn

j.

l /
é

heğa

o

t ) j £

l *

0

a

hic

heza

heves

.

lâkin

bejin

bülbül

heman

humajun

hezar

r

L

.W

o

W

»

V

.
6,

müntehi

bedihi

veğhle

*
y [)u

fihrist

kjase

&

derkjar

'

keklik

zuhur

Ο

Ϋ Α

teharet

tenbihat

o

tenha

A /"

W

behar

fi
0

erkjan

s y »

,* >

\

\
·
bekam

kelam

>

- V

mazhar

Λ>
ö

ğihan

mihman ceharsembe

mühimmat

dérgjah

agjah


destgjah

rajgan

kain

o

6— »

kjatib

&

• j·

pisgjah

hünkjar

358

-> -n ^

« »»

j y

/

t . J ,

v

*

s i /

·

mehğebin mefhum
/

j j i f

|

/ ,

mâhud ühud

mahitab mahmuz

/ .

l ;

.

J j

beji

l>

J t

zeki

eli

f r İ ğ S 1

»

memhur

-

.

i l

'

J »
anî

*

X

S

'

umurlarında

c,\y j>
.
hejhat

mussammam

y y '

ı > v

·

sihrijet

kahkaha

himem

e r &

ilm

'

olbahda

bujursun

*

behğet

ism

'

\

meh|ur

memleket

*

olunan

oldukda

mütehem

töhmet

memen

memur

359

olmajup

olup

*

jy

o ^ y . m

í m

o m

bulan

1

j

* > * > ->

*

olan

bujuruldu?una

^

^

^ ^ \( j\*

mulukjanede

o &

^

^

bendegjan

A‘

if
r_ #

Ά

&

/*

bujurulmak

\o ^

^

tezkjar

. á

fo

bujurulduYuna

Á

^

'.
# '

*r *
bujurula

.

e s J

t/: .

bujuruldukda

* *

-W .C f
Φ·

bujura

b

S

,

ó

860

o

y

y

, .

*

>

'y y s .

»

ν

' / ·*

..

bujurulan

'j] ) ^

b

a

nageh-zuhur

zuhurat

züll-üllahi

me|burijetle

olmuş

>

s

t

sehinsah

*

> l

sehrijar

meğburijet

-v & l >
bujurulduYimdan

L - ^ —*

'

6

1

^ '

v i ’

olmak

olmaYİa

ΐ/ί · ί > '

c ftJ s

oldu?u

şahanede

AJ

όυμ t

1

emru-ferman

'ϋh&s

*

υ
emru-ferman

'

ν I

361

C &

&

mezkjure
)

> ΐΛ >

.0

L y ib

m'emurijetle ^

b > J s S '

İ r tf J

o
olduYundan

s is
suretde

bujuruldukda

memurijet

S

ty j'

£

)

I

j

véli

r v K ·
suret

bujuruli^iíjup

2. Olvasmány rikâ és nesih-es átírásban.
G ü n es.

S. güneş ne şekilde dir?
juvarlak (gülle gibi), nurlu, sığak bir ğesm dir.
s. güneş jerinden hareket eder-mi?
ğ. vaka güneş, dünjamızîn etrafında dönijor gibi görünür,
lâkin bu hal, tıpkı hareket eden vaporda-ki jolğularîn iskeleji
aksı tarafa gidijor görmeleri gibi bir janlîslıkdan ileri gelir, joksa
hakikat halda dönen, güneş olmajup dünjamîz dir. Güneş ise
jirmibes gün, oniki sat zarfında bir kerre jalînız kendi mihveri
üzerinde döner.
s. öjle ise nicün, güneş doYdu, güneş battı'? deriz,
ğ. kurre-i arzın her hangi tarafı güneşe άογπι döner ise,
jalînız o taraf güneşi görür, obir tarafı karanlık olur, iste bunun
iöün dir, ki bizde geğe olduYU vakit kurre-i arzda bulunduYumuz
noktanın aksı tarafında bulunan memleketlerde gündüz olur.
Onlara geğe oMuyu zeman bize gündüz olur. Bu sebeble güneş
bize görünmeje baslajınğa, doYdu, ve artık göze görünmez
olunğa, battı deriz, joksa hakikat halda güneş ne doYar ne
batar.
s. dünja nasıl döner?
ğ. dünja jirmidört sâtda kendi mihveri üzerinde garbdan
sarka άογπι döner. Bunun icün sabahlajın güneş sark tarafından
doYar gibi, aksam-da garb tarafından batar gibi görünür,
s. hangi tarafa sark derler?
ğ. güneş doYar gibi görünen tarafa derler,
s. hangî tarafa garb derler?
ğ. güneş batar gibi görünen tarafa derler,
s. kurre-i arz günesden ne kadar uzak dir?
ğ. onbes miljon jüz doksan bin altıjüz mil kadar uzak dir.
s. güneşin zijası ne kadar vakitda kurre-i arza jetisir?
ğ. sekiz dakikede.

f —
(j T < i j ) ( j y j \ j f - £
?

oAJ^L· 4»

(‘d f J< /)‘ W *' j S - £

j

J J?
jT,>- jÂj" j j f - j.

<?^ ; Λ ΐ
iiy*^.O f

* \f“*^J>^"“’

S yJ

1*9 i_) —

-ilf
«Alicisi
zS'J><J u _y JvJ ‘ J y
Λ ^ \ (bJ.X-y ^*îjy\ J jA \
- JÇ

i Ay

w-' .y5 Λ/.»* ^ v A r —
î c / —•·

d)> L -> <v—^ ^ 1* A - £

. ) ; / (jf , yyj j
A y 7 ^i-i» i Jiy» y v-u ί „y
. Α Λ J y J-.y .
- ^
.„ /
JJ» <3 α * j

j yy ·*£**» J* ^$~^· <J
S b'>
^0 AjA^^-VİS^L
^ b\
(3 «A; 1 V-^A—
A t ✓ ijf tA -*
İ^J J ·5«-Jle- JjLİs- “'.—i _y .
i^-Jj eJ\+ J.i.if« ,J y · ^o
k

λ

• j* y'^-yi y A j '
<0 f J~\ y f '.

m

f

• /;> L j

' A /"

*

j

e

·_,5 ^ λA*.?

iSjy*i ıS^-f

w- y A

1

v^y t/y··. - y 1

^ o* 3 Ja <3·* L· tA* <v>J *

a

^ ό*

ό *A

^
• .*Λ>

• AJ->
-/** : A f ’ 4—l ' ^ j ' -

v*—
^^

v^

8

a 1A 1 ~

<y

J *

f

*

<

' i S - û - j l ·

"> j j
^

d U » y

c S ^ A ^

y> ~

^

t ş ' í j -λ>

.

/

<_-9 J

j l

e j l > _jl

- } \ ) ) ^

y _y

A__\

f

» x i^ ia

eJ:

A

j í

A

J

Ά

J

i*

v t

^

. y

i
· J .7

. j>

y

y > ”

:

^

j

C J a- S ~ -

'

y

:

a. C í j

j j / "

A_9_}>

Ο

j

/ " " ( J 'A

. J _/ J

£

<Á ■ * *

· * } * j f

^ '

'

a

. . A

- /

Ά

Α

< Α *

* .* y y

*

.*■ j f

j

t

j

eJ vL »J

/ j * ^ '·

sr^* j *


j

y

J l y

Α

·

^

.*

o i;

e ^

-

* a j>

j y

>

i /

« t í A

s

d

^

:

. ^ U

- a! y

'

a

A

J 5 - * y > * <,J

"

A

J*

i3 y *

y

j

d

^ g j\c

^

- r

>

^

<~> J >

^ j 13

^ Jo

9 -A _ -^

» i jL » )^ />

f » j

A

ti J *

/

í J 5 J f

y

. j_ ^ y

«

ί λ ^

* » ; ->

A„2Lj \ , j

^

<

J r

-Aİ j \

s^-Α.» ^la-A>

as£

j '

\ ı«iAı

. ^ λ ΐ . 'κ Λ κ

^

J^ JL

J

»

Î J - .J

* --> _ > > j >

j j *

/

-3 "

® J ^ -

i_ }

\ Λ

V J

J *

1

·

y

·

,

i

> y
/

'

> 1 -1 ·

j

■. . ^ y y

J

nj* * *

°

rt <_£ Jo l *


• jL " 1 A> í J İC ^.L>

J - A
O

A> ^ 1 )

V ·5 _

» -J U-

. ^ l: 1.

< ^

l/

^

J - ^ l;

j J J

β<λ^ ^

‘- í , - ' i ·.
j ç j

• A ·»

t’ ç · λ « 3 ^ ö A * tA « ^

*»r -

j - Ά

e +■ * * J 1

ν Ά

\r ^

í

,

S & jl·»

j^ - '- İ J *

J

y -

(

í j í

^

* ;-»

-

^ r-*

c í ->

U "

~

t i -**·1

c3

«✓ "*

V

* ^ J e

£
■? ^

l—

<v

-/

*>

-s0

" ti - '"

— 365

ίω Τ
■J y i J

íJ

}

r -

J

f

• * jj< j
f
\

j C ; u _ uT

^

**
M . v - l i j > s^ J s·

> \
1 -3^J> S '

-

L r-

ç
’f

S &

o * / -

j *

{ Ί ν * ) ** J *

U ^ J

JJ

Í

/

j d u

A

jA _

-

lj^ '

J -Û

J -* /

)

j

> J ./-> ** j *

cr >

J 3 ^

c r

f -

-

lt*

\)

<·« j f

v a '

: d

-j ^

v J '

• ; j r . ~

u "

ς

• v-*'; 1-/*j

A 5 Aj

j V____S

; y

Á

Λ » * )

j î

•J v J

j

\ ) J * \+ >

( \ o , \ V

\&

v L* L

- /

;y

-

.j > £

s -Λ ο

ζ_

^ r 1. j j '

1-ΐ3·_—1

j

j

> !

v*'

*

i L·

?J-Ü \j}\

j y

" d
• ^ ^ J ^

U

cr

j i

j y . j _j—J - *

/

J <9 J b ü J J

c
-

- /

^J

■*>

A jj'

^ L ~ö

^

j\ o^

— ^j·
d A^9 j

vJ

(

J : '

'

^

j

-

i

\ c , W

Λ · ·

·

Ο

Â
e

0

.

·

Ϊ

/

-

| >
^

Ő^

A+} J

^X-*

)

31- j 1
O"
/

’ . *
Û

y

------ .--»i·.*-

:

iA ,


jAİ *

' .

" £

J

366

3. Török iskolák progranunjai.
-K

M e k ja tib -i u m u m ije d e r s p r o g r a m ­
la r ı.

V

op v

/

yt

P

Serefsudur bujurulan irade-i se- A-Λ p ' .> l d ^ «*—
- «*JW
nije-i hazret-i padişahı muktaziját-i
âlijesine tevfiken mekjatib-i umu­
mije ders programlarınla tadilât ve
tensikât-i lazime i|ra edilmekde
-O l jliuol
a Al—
idi. Márif nazaret |elilesinde bu
xususda inikad etdiji evvel-ü a/ir
jazîlan komision ikmal i vazife et­
j jSl O yy
«Λ**—'"*
miş ve programlar tadil olunmuş l^Ucd
ve bu sene-i tedrisijeden itibaren d d P i j y .jx zd y
mevk-i tatbike vaz-i mukarrer bulunmusdur. Bu programın destres
olduYumuz bir nusxasína nazaren vik—
j! j l —>
l
tâdilat-i mezkjuıe atide bejan olun—< p . j * o a »
j>^ j l *—' ^ P
musdur. Her dersin zirine jazîlan
rakam müddet-i tedris satın!göstermekde dir.

Si

y

ji

a) M ekteb-i m ü lk ije -i Şahane
müddet-i tedrisije 3 sene
birinği sene:
Ilm-i kelam ve tefsir-i §erif (3),
usul-i fikih (2), ilm-i a*lak (2),
meğelle (1), kitabet-i resmije ve
belaget (2), tarixi osmani (2),
ğa'frafija-i imrani ve istatistik (1),
usul-u malije (2), ilm-i servet (2),
hukuk-i düvel (1), usul-i idare (2),
erazi kanuni (1), fransızğe (4),
usul-i terğeme (2), elsine-i arba
(2), hüsn-ü hatt (1).

*·ρ

«l—V

le
t

r

Cj J l·

«iV

·*—* J

v

T

jLc* j^jlı

«—-4—
j o l- P

Y

4-Jla
Y

•jfjl
Y
ο -/
v

T
d p

>

*"İJ

'

Jj·» ti.»*»
Y

jj-*
T
jiijl

t
Jait

AjUj \

«_J|
t

367

ikİDgi sene :
ilm-i kelam ve tefsir ve hadis
, , ,
(3), usnl-i fikih (2), ilm-i a^lak (1),
kitabet-i resmije ve belaget (2),
tariyi osmani (1), usul-i malije (2),
ilm-i servet (1), hukuk-i düvel (1),
*
usul-i idare (1), hukuk-i tigaret (1),
hukuk-i geza (1), fransizge (4), usul-i
'
tergeme (1), hüsn-ü hatt (11, elsine-i J*iarbâ (2).
>

tJ t£ \

.

^

.

.

^
3 <^ ‘ 3

'
O'·31
' ·

^

'

* r j'J * * \

\

*"*·"

t

'
U*· «jy*·
'
<«ijl L l ı

V
ücüngü sene:
ilm-i kelam ve tefsir ve hadis (3),
J» i
^
ώ Jy*\
usul-i fikih (1), megelle(l), kitabet-i
t
S
*
resmije ve belaget-i osmanije (l),
<~
M;J
J
ki”*
tarijc-i osmani (1), usul-i malije (1),
t
ilm-i servet (1), hukuk-i düvel (2),
\
\
usul-i idare (1), usul-i muhakemât-i «jİJİ J ^^«#1
J j 3 ö jl·*
‘-’j /
hukukije (1), usul-i muhakemât-i
T
'
gezaje (1), fransizge (4), usul-i ter­
ü ji»
Jy*· 1
1j *
J >·#(
geme (1), hüsn-ü hatt (1), elsine-i
\
V
arbâ (2).
<»>jl İl J·» ^ —>·
Usul-i idare dersinde axz-i asker
\
1
T
\
kanunu ile nizamât-i zabtije ve
j *>'!> J Z * j^-1 .X—J3 ο'·>' ό y-+ \
hifz-es sihheji umumije mebahisi
ve usul-i malije dersinde gümrük
<-*yf~
\]o - j
ol*Uü
muamelâtı, elsine derslerinde arabge
! İ » x l— ~ -jı aİ u
rumge erm eniğe ve bulgarge göste- A. -J\
rilegek dir.
V»-j L j Ji»y
*Jr J J

368

b)

4 > l* b

D a r -u l-fu n u n -i şah an e

j J

Ijli

Olo

u lu m -i a lije - i d in ije su besi

müddet-i tedrisije 4 sene

t

Ç

Cj J u»

s ' g S S a Piris s^ T1*1' S50
? c c 7 c o ^^ 0 5 ^N cc
sât

sa t sat

2 3
2
2 2 2
2 2
2
0 2
2
2 2
2
1 1 1 2

sat

3
2
2
2
2

tefsir-i serif
hadis-i serif ve
usul-i hadis
ilm-i fikih
usul-i fikih
ilm-i kelam
tarix-i din-i İslam

t

t

γ

r

y

γ

γ

y

j>
J j-O

γ

γ

γ

γ

Y

Y

Y

Y

Y

Y

Y

*

\


r* >

Y Y

F u n u n subesi

birinği sene :
kimja-i madeni (2), teğriibi ve
rijazi fizik (2), ğebr-i âla ve müsellesat-i kürrevije (3), hendese-i tahlilije (3).

»^Ll

z j >L

e s a m i-i d u r u s

(X-l

jy j
* ·'- j f j .

Y

t

·

y

<j.u: Η-e*
r

ikinği sene:
ilm-i hejet-i rijazije ve tabiije (2),
hisah-i tefazülü ve temami (2), t/líj J - l*
fenn-i mehanik (2), kimja-ji uzvi
Y
«(2), rijazi fizik (2).
t

»
Aí m~ y j

^r®·^
x

Y

^

Y

369

ücünğü sene:
ilm-i hejet-i tabijije ve rijazije (2),
hisab-i tefazül-i temamı (2), hisab-i
ihtimali (2), fenn-i mehanik (2),
taksim-i erazi (1), rijaz-i fizik (2)
ikinğe sene funun kısmi:
kimja-ji uzvi (2), teğrüb-i fizik
(2), ilm-i hajvanât (2), ilm-i neba­
tat (2), ilm-i madin ve tabakât
ül-arz (2).

a!~>

v

r

'

\

y

r
A***

y

y

y

y

(jijV ı öbui» j j j L ·
Y

iicünğii sene funun kısm i:
* ö y * Aİ».
teğriib-i fizik (2), kimja-ji hai l ’L’
jL».
jilti (2), ilm-i hajvanât (2), ilm-i
Y
Y
Y
Y
nebatat (2), mâdin ve tabakât ul1 «lıbûl» j jjL *
arz (2).
Y
E d e b ija t ğu besi ,
A*—
* Y A-.*J j
-^4
jl— 1
müddet-i tedrisije 2 sene
b ir in j t Î/iİ»j
a~ / £ | a^
’j ;
y -JJJ V L >
e s a m i-i d u r u ş
sene sene
Y
J5İİİJ
2
2 mantik ve a^lak
>
A-'ti® i L â l
1 edebijât-i osmanije
Y
Aj—j ü j A -^ O L jl
2 edebijât-i arabije ve
o l-il
farsije
Y
2
2 edebijât-i frausevije
Y
J j j £jl>*j Jl*® £ jlf
2
2 tarix-i osmani ve tarix-i
düvel; ğaYrafija-i umumi
Y
ve osmani ve
Ai-T» j t T ^
\
2
2 imrani ve etnografla
Y
A -/ J_j^l
1
1 ilm-i âsâr-i atike

1 usul-u terbije ve tedris
Ulum-i dinije şubesinin tari/-i
ıiL-1 j - 33- "
t^UAc-j a î I A ULU
din-i İslam dersinde bilmünasibe
ejime ve ulema-i âlâm hazerâtinin θΙ>Ί_};»-.
«ikk-A^İ Ö > ^ J j^ j ÍA-JUj ITI J
menakib ve asar-i ilmijelerive funun
y * ıik —
ietY'^iL·»
o·»
şubesinin ilm-i hajvanât dersinde
teşrih ve ilm-i menafi iil-âzâ-i umumi
gösterilecek dir.

1
2

24

370

c) M ekteb-i h u k u k -i şa h a n e,
müddet-i tedrisije 4 sene

4» U&Lî»
t Ç-Jj-A
.' ÖX.

!*
-*
l<
'T
v »çö
<
S
>S ^
,S‘
8 ’<
8*s|
S
S
*
*
o
^
>'T
S<
*
>

*
?C
O
^s*íC
C-5á <
C
O
^
C
O
-S *«* :5
S jg

4 4 4 —meğelle.
3 — — — ğeza kanunu
2 2 — — hukuk-i düvel
2 2 — —mukaddime-iilm-i
hukuk
1 — — — vesaja ve feraiz
— 4 — — usul-i muhakemât-i ğezaje
— 1 — — kitab ul-nikjah
—— 1
4 usul-i fikih
—— 1
2 usul-i muhakemat-i hukukije
— 2
3 — uhud
—— 2
—ığra kanunu
-------- 3 — tiğaret-i berije
kanunu
-------- —
4 tanzimât-iilamât-i
hukukije
--------— 4 tanzimât-iilamat-i
ğezaje
--------— 2 erazi kanunu
--------— 1 kitab-i diat
--------—
1 tiğaret-i ba/rije
kanunu

4 ^
O

i


j* .

İm
*

c*.

t

t

4*

T

J y 'i

'ir

T

r

Y

ji» ·

\

*

1
>»l> i lUi

*

»

Y

Jjo
.j'ji

i

\

\

i

V

9

Y

Y


«

»

**

s

*

S

•j

t*

i
T
*
w
»
t

3 β »

r

^
»
· jJl fc
*jbî*"
4âi J^#1

V

0r»

»

j k

*

J/tt y W
ili# ıjisr
«.jîf o

jti?

371

d)

M e k ja tib -i id a d ije

birinği sene:
ulum-i dinije (2), türkée (4), u L >
ıs-θ'» d . s
arabi (2), farsi (1), hisab (4),
ı
\
x
bendese-i xattije ve sethije (2),
L»i^ y » ·
ğa'crafia (2), tari/d İslam (2), zirât f * - ı &Λ*
Y
T
(3), fransizğe (1), hiisn-i χ att (1),
< u j|
Jai
resm (1), elsine (2).

«£/

\

r
y

A l—

A— «C a

<»■>-» l y

x

ikinği sene:

Λ- k »

T

J

T

V.·*

t

C -eljj

\

t

i

ulum-i dinije (2), ajflak (1), kita­ v y j ' j » J - J ü
c - tT " jM i-i λ-í j ^y»
T
bet (3), arabi (2), farsi (2), fran- . r
T
T
\
t
sizğe (3), hisab (2), hendese-i set­
k®1
Cî }* A—
· «ıjjk 1_ )'î—»
hije (2), ğaYrafia (2), tari/d osmani
T
T
T
t
(2), ziriít (2), hüsn-i jfatt (1), resm
C-Jl
w»ljj
(1) , elsine (2).
x

>

iicünğü sene:
ulum-i dinije (2), kitabet-i resmije (3), arabi (2), kirât (1),
fransizğe (3), usul-i defteri-i tiğari
(2) , hisab ve ğebr (2), hendese-i
müğesseme (2 ), ğaYrafia-i osmani
(2), tari^-i osmani (2), hikmet (1),
kimja-i madeni (1), %att (1), resm
(l) elsine-i arbâ (2).

\

r

uf*-^ j '
r

\

r

t

>_ıL»»
T

t

J I

[id

T

t

jlr*
\

\

γ
Aa^ I a-LJI
r

y*»
r
j

\

24*

Jo»
\

372

dördünğü sene :
ulum-i dinije (2), axlak ve man­
tık (1), kitabet-i resmije (2), edebijât-i osmanije (1), kavanin (1),
fransizğe (2), ğebr ve müsellesât (3),
hendese (1). kozmográfia (1), hik­
met (2), kimja (2), mevalid ve
hifz-üs sehha (4), makine (1), ilm-i
servet (2), elsine (2).
Evvelki programdaki besinği
sene dersleri ile zirat ve tiğaret
ve senai şubelerinin dersleri işbu
dört senenin derslerine bil-id^al
mezkjur besinği seneler ile şubeler
lagv olunmusdur. Mekjatib-i ibtidaje ve rtisdije ile sair mekjatibin
ve inas mektebleri ile dar-ul-muallimin ve dar-ul-muallimâtin pro­
gramlarını bil-a£Îre jazarîz.

O^■‘1*J

k i"
T

>

X

c-’lr* o L jl
T

T
· x

t

İİMİI
T

\

^ } J

x

^
Joi>j oJt J A
i

^

X

\

UUoYl ^
• j-o y j\

>

»
■*"·

jîS

ıl*L-Ί^* j [ —~·

ψΐ

v.J’SC·
^ j\ ( j j · - lC·

jj

jj\j[ »J-

VI

373

4. Közgazdasági és kereskedelmi iratok.

d
C
>
>

a) B a n k O sm a n i
üt® &
30 nisan, sene 1904. bilançosu.
m a tlu b â t
lira-i osmani
W * Í,
hissa bedeli alınmad'C*
jan kısmi . . . 5,5 .. , ... —
«
.
·
......
5
jLP
1
J·»»
Va»
sandık mevğudu . 6,68 ,537 69
t,YA · , o VV
İngiliz, fransizveale-|
man esham tahvi- 1,678,804 50
Jll 1j y~)[y *
^
lât-i düvelijesi .1 .
oM_yi j
esham ve tahvilât-i
ejr
v , va », \ r r
saire-i makbuze . 3,785,133 18
oΛ 1jjy ğüzdanda mevğud
X,\ ί V,ATA
tahvilat . . . . 2,143,838 85
Ι,ΛΥΑ,ΥβΥ
»d*I
^ j> hazine-i ğelile ile hi-l
4»jU.
»—âiû.C
sabat-i ğarije . j 1,839,252 64
mıı/telifhisabât-i ğa­
Îİ.Uİ.U/·
^ 4*1*lj *ly—l \
»»,'ίΙ,ΑΜ
rije . . . . . . . 2,996,585 95
oLolyİ j
esham ve emtia ter-|
T VV, · Λβ
UİJ d5U
hini mukabilinda 5,046,849 10
ikrazât . . .
.1
1 ■Α,ΙΑ ·
emlak ve esja . . 277,565 93
hisabât-i muxtelife . 109.680 52
jj£
Τ»,Λ·Λ,Χ1Λ
w l>‘f 3
jekun 25,658,248 39



•♦

Λ·

Μ
Α»
\ ·
AV
βr

VI

sermaje . . . . 11,000,000 —
1 \,m ,u v —
banknot . . . .
1,279,327 —

A
tedije olunağak tah­
w
I i»j ir Τ , Ι Π , Μ ί —
vilât . . . .
2,646,013 —
»>bd 4İ
OVl* * t , TW, t V1 YA
müajjen vâdelerde
V, A\V, · A Λe
tevdiât . . . . 51,212,476 28
hesabat-i ğarije-i
Γ,νΐΛ V
mujftelife . . . 7,917,080 95
Λ ί ν , Λ ' , ν ΛΤ
tedije olunağak te\P
Vc, ■ ,ν %Λ 1 4
mettüat . . .
3,866 70
ihtijat akçesi . .
847,867 83
J j C νβ,ΛβΑ,ΤΙΛ T t
mütenevvie . . .
750,716 60

di
jekun . 25,658,248 36
Jm·**
i J
■**
Deftelere mutabık oldıı-fiı tasdik
JV J3 •J
.T
kılınır.
müdir-i umumi muavini
müdir-i umumi
muhasebeği
A. Nias
J. Döfez,
Keller
j

374

b)

A n a to lu s im in d ife r k u m p a n ja s l

haftalık hasilát ğedveli
Γ578 kilometro]
26-ınğı hafta, 2δ haziran ila 1 temuz
1904.
Hajdar-pasa —- Ankara hattı

n a k l i j a t

gene i gene-i
halije sabike

nok­
san

frank

frank

frank

i T 'V V j î

MM*

[
\a·t jy

oVA]

\ Jl j \ j y t o *<4Α

ΧΛ

V>> ·>■ I —1—
ö,»

<İiL> 4

mezkur hafta zar­
3>'?
jl ' J
fında. . . . 9585-29 11856-63 1271-64
τ
τν»
λ
ı
261-51
evvelki haftalarda 8238-79 9000-30
vív ·<
lkjanun-i ganiden
beri . . . . 8295-29 9110·17 819-88 Λ\Λ ΑΛ

Eski-sehir — Konja hattı
[445 kilometro]

t

UU

Ji'A

olu;

M Ao A ΑΓ, ^ΟΑ·

TA

•jli

A· · · Γ· ΑΤΓ*

\

ϋ [λ τ Α·

ta

ιί/.ύ·Α?Ι>*ύ>· t

ΑλΙ^Ι _
[ j A -A ' { ( 0 ]

n a k l i j a t

π ·

·α

»Ali V\
mezkur hafta zar­
fında . . . . 5577-53 5523-09 345-56 \rAA «' 1
evvelki haftalarda 3233-18 5078-79 1845-71'
lkjanun-i ganiden
beri . . . . 3322-76 5111-27 1688-51
mamelat-i tiğarije.

|#^rr
U*V4
\o \w

•A|«#vv • r|
*A r r.rr • Λ
TV' ΓΓ t T vn|

•JjIaU» Jpj»

375

c) B u r s a
Galata bursasî
320 sene, 2 temuz
gurus p a r a

dujun-i miivahhade-i
osmanije
tahvilâtı

acildi
en asaYÎ
en jokarî
kapandı

93
93
93
02

04
39
16
39
* J \ΰ

fra n k san tim

sark
demirj olları
tahvilatı

acildi
121
en asaYÎ 121
en jokarî 122
kapandı 121
.Co

e
»i
düjun-imubeddele-i osmanije tahvilâtı gurus
tahvilât-i mumtaze-i osmanije
frank
rumili demirjolu
osmanije demirjolu

mumtaze güm­
rük
1896 istikraz
tahvilâtı

bank osmani
hise senedâti
tütün rezi hise
senedâti

Ş

îo » . y

j y ı

87
62
12
75

c fv * ·Α
\r · i-

liJİfT
j> bı i!i
t i j 'î j ’-îl'

\r r\
yr

\

λ_

* Y X\
j ü y r VL·
cí j U-T \ T \ AVJ d il
■ \ Y> a r_
CÍj'iy jw
\ YY \ Y^ ji L» \ t \ V ·

se

1

85..

i.

e.
w

ö-ı*· ‘ v
\ YA t «

128 2 (
j

C.IC*

1)

3 jT y .jtS »

A

»

'Î. j  J ' I_^:-Ιμα·\»

» ıS jjj-V »

376

J

£ j■}{***j

Dersadet
lira 122 13
rumili demirjolu
osmanlî siyorta
n 122 22
sirket-i baj ríj e
» 122
122 95
dersadet tramvají

tahvilâtı, frank 592
511

rijítim
n
525
anatolu demirjolu
n

JSJJ? Jt1fJJ
*
1)

S y i- iS 'jC

»TT ' τ ­
ι XX-

^

T
0

11

» J ity
(· ·. » »
j

\

0

»·
x> · ·
j r0 ··

i\r
0

zi \£j

£L*

Meskjukat
g u ru s p a r a
É *>

I
c3 732

S
S
*oSt* a
m

O *2

Ö
X
)
<v

’fl ^
aQ <iD
O
ΟΛ

»H

·

05
10
20
10
20
10

87 08 87 17
109 32 109 32
109 32 109 32
51 0

\ ♦ t »e
j**' J 1-"
tj(
)
diL·.
\ - r \*
1
«İUı x · r \ · \ « r r *
•MV.
tt'~* W *Λ \*A > ·
i - » r*
Í ı$C>V *
I ^Lil »
x * 1 \*
Γ~
av \ r
1
l ' «él1
J>
1 1 Λ Τ Τ X· V t t
% ·*
•* ·
» Jy
A* · ··
•ti
0\ * 0
i.
''trP*./*
<£İî
j-u>
a nı
A 10·
j —«ΰ
«Ur O jjjU jX ji
> \ · xx_‘
H

(
8 64

8 64

110

22

Jlí* líLs> )
o iiy

«Ur o ^ jjl u~j [

(
Kambio
22
gurus Londra üzerine
3 mah vadeli (lira-i
osmani jüz gurusdan)
81V2 frank Paris üzerine 3
mah vadeli (bir aded
lira-i osmanijemukabil)

<

53

104
103
103 10 103
108 08 108
107
104

>
<

>w

altılık nısfı
metalik
beşlik
sim meğidi
m. cejreji
m. aksami
transız altunu
İngiliz altunü
pol altunu
kiremis „
aded karbon
kajmesi

* (3 ^ C Í^ ·>-“>/, )

t t A\j

377

‘3

S
φ

μ

a

co

d

σ3
e

Οι-*

tp
ιΦ
>φ00 α
fO S
fl
Ο ^3
.

φ

&

-*-*

s ^

®) 1§-1

'S5 Λ 2 Μ
Λ! ■“ !3 03
w
Φ
Ν
Ν İS
a
05 Ο :a

05 _, •'—
<
Μ
e Φ i Φce
?sp
Η
τ—
t P
:^5 n3
Λ

Γ3
S-.

• pH

•F -.

)NQ’T
Φ tű
£ )K>

Ρ<

QC

*ββ

Φ

Ta3 a
'O
Φ

•S F^
t>
V
'■c Q

ιά
tsa
ıa
PC
a
<

>OD

s

Φ

N
ηβJ
c3
F^
c»H
S
a
>

a
-o
>cc

3
φ

-M
a<3
*72

°r3

378

nümero : 49

379

>02 >5
S Ol—
<
Η-ώ
U.
0
0
&c 02
>02
CM 0

o

^3

a

)N0 ^
03

a 0
C3 c
a -00
"-2
03
0
OD a
53 Jg
bJD

-4S--a J003

d

m

:o
r3

>03

°a
>0?

>02

(D
-0

S
*H
53
bJD
W (M H
ıC

e

G

03

bJD

03

-bd
CS3 OH
OH
0 'O
0
0
o3 02
"—5
J0 ’T

a

GO lC

ia

S
iO

£

t -H

(M (M

,

H3
'■0Ö
3

__
0

03

0
a

a
0

d

S
03

a

ıs 2

,
53
σ
03

’oD

0

>02

o3
£
'S

:o

'S

03

P3 -5

>0
03
OD

a
03

03

’«S>
53
1

O)
-403-3 0
co
•Η* -0

jg
-0
03 53
>K)
0
o3
Γ0
t- •ı—5

"5

ğild : 2

03

15
-0 ’Ί»

o

s

0

53 •’—i
03
s
NO
503 203

co
ιΟ

%

a

a

03

03
OD

15 15

hisabile axz olunduğumu mübejjin makbuz senedi dir.

a

*0-£

e)

H e re k e f a b r ik a - i h u m a ju n i

d

>02
0
— b£

wy//ww»wyyj

380

....... > f ....
•......'i' Λ*—
.... cıi<V*...
......^ ....
.
......W' - -teé:.
-W
5u*... ..—ıXj
...^ ....

L ı / t ^ L 1^1/
&Lf

381

f) T ö r ö k ú t l e v é l .

M u r u r te z k e r e s i

|ild: 46

da£İijeje mahsus dur

E s k ja li

sinn: 24
b o j: orta
gőz: çakır
burun: orta
aYiz: keza
bıjık: sarı
sakal: keza
çene: orta
cehre: keza
reng: bejaz
alamet-i farike-i
sabite: —

aded: 4552

Hamil-i tezkerenin niza­ M a h a l- i a zim e t ve
mi dajresinde Austria kana h v a li
celariasinden getirip bilkaid hifz olunan ilm-i/aber ismi: —
mu^ibinğe zahr i varakada mahal-i veladeti:
Austria
. . . neferden ibaret olan
rüfekasile azimet edeğe- mahal-i ikameti:
jinden esna-i rahda bulu­
Galata
nan memurin-i devlet-i
senati: mekteb
alije taraflarından müru­
hocası
runa mumanât olunmamak
pederinin
ismi ve
ve led-el-iktiza ijane ve
himajet kılınmak ve bir mahal-i veladeti:
sene hükmü olmak üzere
işbu murur tezkeresi Ga­ mahal-i azimeti:
lata murur şubesinden itâ
Selanik
kılındı.
Fi 9 şevval 302 ve 9 tabijeti: Austria
mezhebi: jehudi
temuz, 301.

Jalınız onbes gurus resmi

olunmusdur.

382

g) Török pénznemek.

rneğidije

meğidije

jüz para (jüzliik)

(20 piaszter)

(20 piaszter)

(2 és Va piaszter)

jirmi para

cejrek (beşlik)

(fél piaszter)

(öt piaszter)

iki gurus

bír gurus

on para

(2 piaszter)

(1 piaszter)

(tíz para) régi

on para

bes para

(tiz para) új

(öt para) új

E péuzek egyik oldalán a
kező felirat van : A z z e n a sru h u

tu y r a ,

másik oldalán pedig a követ­

d u r ib e f i K o n s ta n tin ig 1 2 7 7 .

383

h) Hitellevelek, váltók, utalványok.

G
4 4 «+-*
02 02
2NQ

02
'G
02

o3

02
o3

*S

n=5

102

Ű
G

OH

02

G
O*
o3
>0
44
02
Ph >0
ío3
ro
a
eS

02
-5
44

Ö

ΓΜ

co

a

-•'—
s
03
>

G
o3

%*

'S
>02

o
G

02

a
a tg
02 '■Ö
O 02
S3
1
o3 X
o3
íG

>C 02
:G

44

•T3

c3
G

n

Of-H

a 13
02
Ίκ! 42
•'—5

02

IG

384

i
3 *
·| Λ ΐ
*> $ S

t ι -?·
/

İ -Λ

ο

\

ϊ

i

J

;

i

!

•·θ

1

-]
'4

V

\v '^

Φ )| 1*<■
!'
Λ'
' i l i
i

: ;ν
\4.

Ί

ğild nümerosu:
1

385
o3
13

a
'C
ad>
ı3
ad>
a
03
13
aa

fl

d>

05

05
>05

rO

>02

05

a

d)
)K )
05
13
d)

03
H

a
d

a
13

05

13

c3

NJ

S
>dÖ
F-^
O
Ph

05
13
d)
13
d>

13

a

Sh

a
13
d>

oa
a
05
S

a
:a

a
c3

05

od

733

•s g
s<c3 OI

d>
13

,a

_

a
O
^

a
CSJ

ı3

d>

03
:S

CO
05
a
05
02

c3

a
a

a

a
a
02
S
&
c3

M

ΧΩ
"d?

oT

a

CM

H

o3
13

I
05
>o
i—
c3
PQ

ıO

»H

05 Îts0l3
>Ö Jr; a
*ıO o
3a©
aS
ro
0
5
05
^ >0D 1
____
3
sco
©
o
s
a
a
sg
•S^a "
§ S S “§
ss e
·5<>
k)
L^-v c3
"Ö g ■?-*·«
δ

o3

M

d>

.
:p

a

3

a

a
>c/3

o
rçj
.3a3

>NQ

a

d

rld CO

03

>02

>NQ

3 ,-5
35
•1—

1*
c3
cc

13

a

a

£2
d)
13
d)

**
aS3

.d>

F^J

c3
ra

13
d)

i-

C3

>GQ

s:

θ3

13
İd)

03

193
s05
P

e d in iz

çent:
25

lira-i osmani:
100

„05

vade gün :
91

ld>

d>

13

Evrak nümerosu:
15

13

Ahmed Talat efendi.

S
Tc3

05
a
0
05
2
oT
‘a5

1
•<
»
F
^s
i>

'g.

a
:a *da
6üD a
t-. 0
2
a O
a .H
5
a 0032 #£g•j >0a©
ıO
o
(M 13 S3>00
.S ©
a
•*
<
?cώ
> £
+
• 1—
i
p a
t—
>i<N i r·-*M
'C «
g
5
25

osmanlı lirası:

santim:

387

ıC

a
o
S3
Oı—(
fl

fi
(m
fi
-fi

S3
ap

a

fi

OP

OP

ifi
^fi
H
'fi

> ufi a
S-J 'fi •’—2
30
B 'fi
s
0
'
•—

CP

OP

-fi

OP

*<
t-0

OP

-*i

OP
N
OP

ÖP
-fi

ÖP
—■
ÖP

)N

o
-fi
ap

fi

aa

'fi

ÖP

OP

'fi

fi .a

1
ap *03
OP

a

çOP
M

a
a

'-S

fi
:fi

s

600

03
>OP
03
-O
fi

‘I
’f i
fi
c

ÖP
'fi
n

;

s·*
fi
H

N
fi
• '—a

fi

>03 o
0a3

OP
>

<—
1
*03
OP

M

'f i
fi

ifi

OP
gj

OP

OP

-*πΓ
fi
-fi
fi

'fi

OP
'f i
Ifi
s>
'

(M
c o

OP

M

0
1
fi
«H

)N

OP

’.fi5
'fi
lap
-4
-s

ıfi1
O İH *fi
Şi­
fi
03 - ff ii
0Í >O
*
tó >—i
ιαρ
"*■* :θ t-I
*3? s
fi
O OP

a
o
'fi
m
o

bir

vâdesi:

'fi

*'“5
jOg ic - f i
13 a p ^Sfhi
-a 3
>OP03
ap
1 S
-fi
a

:s

Istambul fi 25 subát, sene: 1321.

*3
o
fi
o

1

03
>03

ıO
rM

25“

388

c
v_
v-_

•i

t ,-

%

Λ

a/z ejledijim emtia bedeli olarak dejnim olup, tarixden itibaren otuzbir gün

Dersâdetde Samanlı emrine tedije edeğejimi mes’ar işbu bonom ita kılındı.

V

td
Pl

V.

to

P il

I
Iliit

*—

PP

s. ■
Vj

B
B
cr

.V_
A

C-

çL

—.

V

B:

es

ı
c .

\
V
V.
o
\
t'

cr
Λ
GG<
B

O
CO
B
P

3

P
B

DO
θ'

<
1
co
o

3_

V
V» ·

Ev>

3
B:
3a>
Oi

s

ΛΛ
\

i;
*V

4
\-N
v_

/■
W"
O

il

V.
0 -,
%

t- i
.
V~

.s "

Λ
i
,v
. <N
v.
<.
•»
Λw
s
\'
.V
V
V
Γ~, \
İt
t
V:
S.
. t—
•'vN V*
ı **■.
V.

\


o.
Λim'

389 —

Ss

v , j .

·

0

~ J jX
L>+> S
j J U ^ ı j j . J / rf " U 1*

J^y

ü J / j j ' jj r 'j-Ü* ^ 'J Iv U ^ Ú W j ~ U J f S > ' j j
· · · ·

\x>

j^ u

y* * >

·

u

^

J- v i> b j j s · J I k A j » + & 1

j

1

ú

'

*

j

>u

{(/*{!+
4

L

*
é*

%° ■

·
< > jiu

y j> *

Ba/rije nazaret-i ğelilesine.
Devletlu efendim hazretleri.
Kulları Koğa Mustafa pasa rüsdijesi dördünğü sene sagirdânîndan olup tiirkce ve fransizğe ve ilm-i hisab ve ğayrafijada
mâlumât-i ibtitaje-i tahsil etmiş olduyumdan tiğar-kapudan mek­
tebine kabul olmakliYÎm xususuna musâde-i âlije-i hazret-i nazaret
pünahilerinin sezavâr bujurulmasınî istirham ejlerim. Ol babda
ve her halda emr-u ferman hazret-i min leh ülamerin dir. Fi 9
nisan, sene: 302.
Abdullah
Devletlu efendim hazretleri.

390

1

K

"J-*

o* ,

j s j

S

λ^

χτ^ ο

^ .

1/

ç tsy L ^j> ' j 1£ i tr j^ y X - o —_ú v ^ j y s j :
- v .> '

W' l

<>

y ~ ^ T .,

~_r I· -~
— U

l

J . * )j

-^ -'
ύ - » - Λ

t - v -■ L >
, J j 'i/ir ^ -e S ?

L

V-í-"v

ü y j·'

u

J ^ r -íX f

' v ' - ' ^ ^ i ^ ' «> -»l>
././v ^ »> I» Z~+2~*
->·
{y ó 1> j H>

1
s j

*

391

i)

S e n e d â t-i a d ije

800
Jalınîz sekiz jüz gurus-dur.
Tarixdan altmísbeá gün mururunda güzeste-i nizamisile eda
etmek üzere, sekerği haği Bajiam aya jedinden sekizjüz gurus
raiğ akçe β,χζ ve istidane ejledim.
Der-Izmir, fi 1 muharrem, sene: 96. Elmedjun: Hursid.

18
Jalînız onsekiz aded sim meğidije dir.
Badi-i tastir-i sened-i dejn oldur-ki,
ğeste ğeste tedije birle zirde muharrer tarizden itibaren dört
mah zarfında jani geleğek şehir ejlul nihajetine kadar kjamilen
tesvije etmek sartile, karz-i serii olarak jegenim haği Murád
ayadan ber veğh-i bala jalınîz onsekiz aded sim meğidije βχζ
ve istidane ejledim. Fi haziran 1, 97.
Elmedjun: Arif.

392

X i »
t- ^ J ν ' ^ -*■·*
' |—
^t
t-X
m

^V

-■—- -^^*·y* <y<-y . ^ y

·

·

'

>" !>K
y js J -* v 1

' \ * y (s u

j

·

^y
·

.

tjt S »* s ,

.

·

t / J j 'ir *'*1lyy t/vy

j>'

Lkí Vi »

C V -V

o .—

·

*y*

j"j Vy

i
X J-»
L-V L L-*·

^—■» y

U -v ^ - y

y^l»
S>

- s ^ f - ' ~ * r t s 1' ^ r

x S ' ^ ' c.r - * * * s s » >

U cV ’^y.x >j

**s

'j

t s 's

»

X

j

^yjy ^ i-'


y ly»

'~ v s s j s .

^

j r

^

κ ^ " 0*

j

'1

*>J s

y -'’* ^

^ / ζ j . y j %y u \» l \ ^ > ^

v V

»J M

s » '* J

XX 1

393

Bais-i tastir-i sened-i dejn oldur-kiT
zirde mümzi Nur-ovlu Sirin Ebulxajr karijesi u/uvvet-perver
iirketi meğlis idaresinden bin gurus karzen axz ejlemis olduyumu
ve mebleg-i mezkjuri beher hafta ellişer gurus edasile tesvije
edeğejimi miibejjin, i§bu senedim sirket-i mezkjureje ita kılındı.
Fi 10 kjanun-i sani, sene : 301.
Eğin kazası Kemergab karijesi ehalisinden.
Nur-ογΐη Şirin.

1500
Jalınîz bin besjüz gurus-duı\
Veğh-i tahrir-i huruf ol-dur-kiT
işbu bin üéjüz dört sene-i hiğrijesi sehr-i saban-ilmuazzamın
gurresinden itibaren doksan bir gün vâde ile karz-i haşan olarak
ismetlu Nebije jcanîm jedinden ber veğh-i bâlâ jalınîz bin besjüz
gurus a/z ejledim. Mebleg-i mezbur zimmetimde edası vağib ve
lazim-ül kaza dejnim olmaYİa vâdesi hululînda bi mennihi tâla
kjamilen eda edeğejimi mübejjin, işbu senedim /anım-i muma
ilejha jedine ita kılındı. Fi şevval 304.
Elmedjun; Hanife.

394

··

Λ

1

O j'jS ü

K
S>>J^

L—^ l

-*■' >

j4 > > t

j

\ ο

I»^ ^ -*- «v

L- l ^ s J s *

. C/
< c.

->

ί>„ A>
'^ j l r J

4*"-*■
"

^

λ

1S*> K ^ J o j ^

u

L ’£ · ^ ' ΰ ' ^ ' ΰ Lk J’c/ u» 0^·£»

s j s j

·

' ^ / / . #^ ,
1~>

-l·'

.

\ s S j , J s L) l
'

.

* <·

*

*

U '/

«

S 'f J j
*

^

,

!v-^l» u
»

·

,

395

E m r s e n e d a ti

9000
Bedelini nakden &χζ etmiş olduYum jalınız dokuz bin gurusu
ta ^ d e n jirmi giin mürurunda, coban-zade Jâkub efendi emrine
eda edegejim. Fi 2 şubat, sene: 300.
Hosrev Zihni.

85
Jalınız seksen bes aded sim megidije.
» Bâlâda muharrer seksen bes aded sim megidijeji emtia bedeli
olarak, tari/den on gün sonra hagi Vasil aYa emrine ifa edegejiz.
Fi 8 ayostos, sene: 1881
Lefter ve biraderânı kumpanjası.

50
Jalınız elli aded fransız altunu dur.
Mubajâ etmiş olduYum mal bedelinden dolaj Asajan bira­
derler kumpanjasına dejnim olan ber vegh-i bâlâ.

396

L

t£ * ) j 'í> j

" '/

^ r ^ y * s ' s 's J + \ j

W

J^y> <
^-L^rf

i> * . ,
β

^

'

m ·

j

s

"^

*^ ·

çî-ιΛί

1—^ '
·

»

l*>

'

·

b" í l

‘C w / Z / o t U '

/
Λ>^

l> y ,/ s

J -* S t

»

·

*

^—ÍJ t J r

Lk>%*V

·

•w ··
'j y > ^
.

^ jy

» 'j^ s
/

·

L>

<L

*

\jj*

·

* 'j* i\+ y

11»·

-Ú f

·

*

397

jalíniz elli aded fransíz altummu tarixden otuzbir gün müru­
runda, nizamen lazım gelen giizestesile kumpanja-i mezkjure
ve ja^od emr edegeji mahale tedije edegejim. Fi 1 kjanun-i evvel,
sene : 97.
Elmedjun : Agob.

D siro .

İşbu senedin natik olduYu elli aded fransíz altununu Sam­
sun tügaranmdan Fejzullah efendiden nakden &χζ ejlemis οΜιιγιιmuzdan, mebleg-i mezkjuri efendi-i muma ilejhe tedije edesiniz.
Fi 5 kjanun-i evvel, sene: 97.
Asajan biraderler kumpanjasl

P o liç e le r.

Kale-i-Sultanijede pastlrmagí yanında mukim tagir Abdullah
efendije, gurus : 6500
Gelegek temuz-i rumi nihajetinde Coban-zâde Dsemal efendi
emrine, jalınız allı bin bes jüz gurus eda edüp hisabıma geçire­
siniz. Bedeli nakden a%z olunmus-dur.
Aintab Fi 2 mais, sene: 1886.
J’akub.

*?υ

L»l>

o s 'S jC * * '

j ’ ^· y y ^ y

# j l/V"*
r 0'

j f 9 s * * %l* > %

r · 0

^.

l> \jlJ J
y

o ^ )

U^>—

f s

,.a

f * j 'J tj‘

j y ^

o>!

>

. · 0

u*

*

^1Â/.UİC >·*> t r ^ < i' U' fcî ı/*>
s y s

*■
>j

'

L/ Χ χ

J >

j

L

'> ~ * > J s ü ·

yy ^f·»

»j s j s

^

.**JVjı>k

y y /s s

j y*e'

u

ı* -/'i> y y

* -< € ? £ ·> '

·

y y *

u i*—-r- »
*

I

yy
•v—'
**

w *y>

T'
> ,u

»j _>» t> c#*İA->1cA* L» ίλ> j s* /—- ->'- >y*

cr^t

.iA/'jt» ia > t / . ^

ı»

^

^ < 0 ^ U /l/^ J - i u

y
v

ıy

\ . L·

o?

^ s~ -y

*

39 9

E m a n e t se n e d le ri.

SaY kol-ayası rif’atlu Tosun bejin palolu Vahan kalfaja baYcesi
deruninde inşa etdireğeji köşkün bejnehümade munakid sartnâmeje tevfiken japılup çitanı bulduYunda, heman merkume teslim
ve itâ olunmak üzere mir-i muma ilejh tarafından jalînız elli
aded lira-i osmani emaneten braYilmîs olmaYİa, binanın matlub
suretde xitam bulduYuna dair merkum kalfa her ne vakit mir-i
muma ilejhin imzasile bir kitâ ilm-i /aber getirirse, derhal mebleg-i
mezkjuri kendisine teslim edeğejimi ve getirmediji takdirde getirinğeje dejin mebleg-i mezkjurun tarafejnden birine verilmejüp
nezdimde tevkif edileğejini mübejjin, iSbu sened-i emanet merkum
kalfaja itâ kilindi. Fi 15 zil-hiğe, sene: 304.
Abdul-Rahman

AYnam rejs: 50

6Ϊγιι· rejs: 12

ğamus rejs: 2

Bâdi-i testir-i sened-i makbuz ol-dur ki,
ğelab usta Mironun malik olduYU bâlâda mezkjur il-ğins
vel-mikdar ğem’en jetmiş dört rés hajvanâtînî lajÎYÎ veğhle
timar ve ra’i ve muhafaza etmek ve vuku talebinde heman red
ve iade ejlemek üzere emaneten &χζ ve tesellüm etmiş olduyıımıı
mübejjin, işbu sened temhir ve jed-i merkume itâ kilindi. Fi 10
şevval, sene: 98.
Nüman.

400

v »
j

Ip

1 .......... tf'* *-^

U L t'

Ir-^ S ''—J > » lr * fijI j 'j s \»j &*.
L j

1r^> LH >
v J f . V

\)y*>*S' tX>Ss

S

ú iU * i> > '

ü J > ; \*>

y u s · í.— * t j

J \l» ,

υ

o v S

I ■,'
í> *

p^

*

..
I» - /

·

j

>·■£·

\

vJ. ,J Ö j y U

Λ . ·4>
λ- Η
. .,

V

l* , s* s j J& 'j

‘J

ÍXf ' S L > J '»/ , J s e+j&

V j

j

\Ú J

s y y f y>J>j

ú

»j s '

\a L

u

·

/jji

J * j* * * ?

j

H > - > ’ l > · ;*^ » ű 'í» l> .v

Ş m '

(J l* . 1

<^U Ű

y
·

O U j \» y i)

& \f

t

ύ>U U > . ,
ú L > t . ν'

401

G a jr i- r e s m i k o n k o rd a to j a n i te sv ije -n a m e .

Zirde mevzu’ imza sahihleri pazarğı........... ayanın dainleri
olduyumuzdan merkumun bu defa izhar-i iflas ejledijine mehııi
defâtir ve evrakını ğemijetimize |elb ile teftiş ve tedkik ejledijimizde, isinde asla bir taksirat görülmemiş ve binaen-alejh iflasijet-i
vakasının hile ve yud’aje mubteni olmajup mahzâ ayz ve itanın
kesadinden ve küllijetlü veresije satısdan mümbais olduyuna ğümlemizğe kanat hasıl olmuş olmayla, ba defâtir matlubumuz olan
mebalig-i mâlumeje mukabil tarixden bir sene temamına-dek dört
taksitle, jani üc mahda bir jüzde on eda etmek üzere jüzde kırk
ayz ve istifaje ve bakisini ibra ıskata muvafakat ve teahlıüd
ejledijimizi mübejjin, işbu konkordato bil-tanzim tarafımızdan imza
birle merkum Vartan aya jedine ita kılındı.
Fi 18 nisan, sene: 303.
D. Horasangijan
M. Agobian

M. Kinagijan
II. Jorgiadi

Artaki Karagözijan
Moâun Hajim.

Dikran Tokadlijan
Jorgi Sîvağı-jjYİu

26

402

v ű u
j.J j
L*"
S

I> o s

f s

»

i a * \α >

r y

·

ύ

Φ

'y->

Ju X fj

/

j

I*j

r

\£-v
1^-0
·

U ú *1*\./" J

<JS

O lf S

U

'jS Ú j

*

u

·

* .

! v ^ 1/ t > / U - * ' ^
· ·

«

»

, ·

λ

H r itj

·

*

.

'< //.
4 -~ £ -<
»

·

i ^ l ^ 1 c4f^<

·

j- ^

t ' - v ' t V - ' ·> / >

*

'l _ / · ^

~ ^ d ? !s ‘ &> W>i> ' j y j

ü , S J <Ss & j

^ s y j» y ·

U L * -'

’J S /

J-*A> iX>

j * >s

1

*

*

*■?■> g f j J j

m

íj \

y j

l>1

^

es

>

^ J L/^}A>
J yjy j

)

ci l/^>

£\ *

£>✓ 1

(

S J

j

* > > l>

\

m

^>£Λ-'

* fcr

·

^ j 'J j y J
-JÓL*
J^»j
■'

4> !> ^ > t
·

4 03

V ekj a le t-n a m e .

Bâdi-i testir-i vekjalet-nâmem ol-dur ki,
Balîk-pazarında (13) nümerolu mayazada mukim zayire tağiri Asja
• *·
•efendi zimmetinde olan jetmiş aded lira-i osmani matlubumun istihlasi zımninde nâmıma ve tarafımdan olarak iğab eden mehakimde
müddai sıfatile bedajeten ve itirazen ve istinafen ve temjizen ve
ijadeten ikame-i dâva ve mudafâja ve mabkemeğe iktiza eden her
nevi evrak ve muharrerâtın takdim ve kabuluna ve tablif ve
tebellüfe ve lehime sadır olan ilamâtıu igrasınî taleb ve istidâje ve hegz vaz’ ve fekkine ve efendi-i muma ilejhin itirazen
ve istinafen ve temjizen ve iade-i ikame-i dâva ejledijinde
müddai alejb sıfat ile red-i dâvâ ve müdafaje ve yusus mezkjurun müteferri oldııyu umurun küllisini iğraje mezun olmak
üzere, bayce-kapuda Rasim pasa yanında 6 nümerolu odada
mükim birinği sînf dâvâ-vekillerinden Manokijan izzetin Saboh
efendiji vekil-i mutlak nasib ve tájin ejledijimi mübejjin, işbu
vekjalet-name efendi-i muma ilejh jedine ita kilindi. Fi 8 ilııl,
sene : 99.
Ohanes.

26*

aS . Oa ·ν

•\
$■
*Nj 4 ·
dk\
<·. \V
• \ 1 -$

■.

% s

02

’jj?

'. V

a
02

Ml

IS

^3 Ml+*

οΞ

JV

\

SS
02

!V V J j
•i»
•λ

$
•'V *\
Λ
κ· '■ i
O k le v e le k .
»o

\

* 1

é

ο
~

íno ia
μ

λO

4 )

-v Ξ g

° sa Ia g
ÎS

i

a t» ιο
» -a
_.

fi'

^ a n
*5

®

í-

%

7

Û 03 cp
03
aP Pa ö►
T_
3 b a

Ά
■k
A
Λ

a
08

’ -■«
02

Ü«H
j—

§ "a a «

fl1 „S fc
03
•a 1 ·&1 02
a <2 "e
Πa3 0a2 ■
®- jtP a
P
_
»

a
-a .5 a Λ Ϊ-

02

1
a
.22
M

P

Oi—

c3 s- s-i p 2NQ
g § B g
g

-t—'
—.
02 .—• rH
*c m _g u S 3
S
. 2 !P p a
)K) —0Qta*1 *^P
2
La" 0

>

p
Ö3

Λ

c- ^

0-2
02 h

IS ·£
a λ *57^
:S ώ ,H *h
a ^
^ s 3 Λ
sa ^a 3P ^02
ES3

02

C3

02

gM

505?
2 ^2—i3
h
O

03

^02

O

" a â
a >co §_
dd •Ie58 üas |a
£ p
o3

|

l

53

r3

Ih 2

.G

í

1S"

S 3 s s* S

V ^

4

OJ

İ §Ü§

■ N>

jv

'o

o a ** *»

2

•Λ 4

^

^

3O J3
Ί 'β* g5
Ö ŞŞ „S B

G
o—

İ

oo

13 H jno „
s -İ -° )N0

a -r-s .« a
!?n
öç >íN
_0 ~iáS tH

■>

•1

J2

bí Φ
a ^ °co
_ZL 00

f

■i >
··{ ·$·

Ti V

02

Ul-I
î0 S
a O
^H cű3

1
P
02
j
w

S a £
2K) 42
Λ
.— 02
,3 ® -2
e 02 —
-*-*
P Ml
p

S3

^r*

02

S

fi

^

*
r

4
y

;*·· t
0 1
V
'3
*v
Λ
1 .

V

Λ

«fifi *a
fifi °Srfis
·£03? fiP >fi^o
ÍIV 5—*
“< <u
p fl g
'T m )tşp a
s a o «?fi-1
^fi ®
rg fi
*- ^
«4J •'-5
fi
00 :° -a
<D
S a —M
<
t; fi fi
Sυ rS
<D >

Es-sejd Mehemmed Kadri

-

ív
*

efendim hazretlerinin dır. Fi 5 ramazan, 303 ve 26 mais, 303
Vekil-i vali defterdar-i vilajet.

A
‘S

^

λ
Λ

- \

A

f1

S

V

1.

I

C0 Λ 53
.9
^
’S ’n a
t> a
■2 ^ Λ
:=> a
c a
Γ72 ® (M s 2 o
a1 *>< ıs
2 ·—
5- ? 2a
-5
£
· *
JD
a
CQ

'
■%

^

%

^

a

)N
0
©
©

İ

as

©

c3

*

•i

N^
• <

\

\

*
1

-*·

’A
<

?

â

a
o « ’flJ
as
a
o © °^3
>K> les
Ό
)K)
S *7
®3
*■3 S—
a ■a?
s
a o a a
J 4

V

m>

>,

^

a
İH
a
^5
. a
<5

S3

■S a

S
a ^
©

s ;§ a ·~
£ :S> a ^
1:a s© a?- ’a>

£

/

M
dS
_a

Π3
a


S
+H
©

V

\

-v

‘•t· ‘Λ
·

■«

ÇÖ © 3N0

λ '\
λ

İS

-4-3

$

: * ■%■

v

a

-S

*00

• • Í ·$'

j ,

.9

a
:a
3K ) £

a

·=jH
M ^
fl
a

©

*

aQ

111

©

;n
la
©
as
*l

• 1

·

\ » _· ·
,r\

·

Ol—*
-a

j2
ıs »e®
_ Si
ea cg
o
)N0 -t: a
£ 3
a o 2

V '- i
•j

a

.S

> · ύ :

1

.i?

İC3 ο ϊ

-

• V · *
- Λ

^

1• 3 1. * !
o2 g

* ı

i
S
l
ί t Λ
V -3 i ·
>
Λ
\

.£»
=
İS
o

ajre-i
ektııbt
aded
jinden b
, muma
rulm ası 1
umur-u

i

„•\
' *vı

IB
-*-a

Πa>3
ia
C/ 2

O

. ^
© ıa
aj .§ §
a s — scğ
©Q
« 50
S t

a -*-a

.-a
a
03 CÖ

-a a
1
_
®
05
a ta a § a ^
a- gİS
©
û
u ’Z?
a .2
ta
Η-Η ^ ^

• 2

a
^
•a

ό

a
sc
«e

s :s
ıj

a
03
•r=

5

®3

M

t-3 a

©
03

-PH
OD 5
© *a
-a
3
t—ı a
İH ^
03 >03 a
a
© ,©

. 2

<5 3 ®

Hamil i bnjııruldu D. K. raa^aristan akademiasî tarafından memuren lisan-i türki hakkında bazı
nıâmıilat istihsal etmek: üzere bu defa Brussa ve Anadoluda vaki diğer bâzi vilajat-i sahaneje azimet
etmiş olmaYİa memurijet-i mezkjurenin i|rasi hakkımda bir tarhfdan memanat ifa olmamasîni zımnında
işbu bujuruldu jedine ita kilindi.
Fi 18 regeb, 303 ve 10 nisan 302.

J

\

^

oj>• j j / ’^ j T J ·,3 "

J ,.,&

l ^

/ j ’} j 3 t

J . 5X) eja i

— 409

Nisan-i serif-i alisani sami mekjani sultani ve tu-(raji garra-i
ğihanistani xakani hükmi oldur-ki:

Zât-i sevketsimat-i padisahaneme vedie-i ğenab-i kibria olan
sunuf-i taba-i şahanemin terfid-i rifah ve sadet ve memalik-i
mahruse-i mulukjanemin terekki imran ve medenijeti exas mekasid-i
mülkdaranem olduğu gibi gerek bu xususlarda sarf-i mesaje-i m & ysuse ve gerek uhdelerine mevdu olan /idemat-i saltanat-i seniemde
ibraz-i âsâr-i fevk-ül-âde edenlerin avatif-i mutemaize sehrijaraneme
mazharietleri indimizde mültezim ve rafi-i refi jerlİY-i humajuni
mağar muteberanîndan — devlet-i alijem oyrunda fevk-ul-âde se|ât
ve sadakat ibraz edenlere taksisen bin üijüz senesinde tesis ettijim
imtiaz nisanının medaljasine naiiet icün nizam-i mevzui iktizasında
şart olan meziât ve evsafi ihraz ejlediji muhakkak ve müsellem
olarak, serefsadir olan irade-i mekjarim mutade-i mulukjanem muci­
binde, kendisine mezkjur medaljanîn gömüsden mamul bir kıtası
ita ve ihsan kılınmış olduYunu mubejjin, işbu mekjarimsimat-i
sehrijaranem tasdir ve ita kılındı.
Harrere fi eljeüm sabi vei isrin min şehri saban et-muazzam,
sene: sitté ve selase mie ve elf
El mahruse-i şahanem.

—- 410
A

h

»&' A ’ ( / A 1 ■**’
ν’

L j

İ3-.

d

3 /J
T

^

'

< y£í J /· j / /> d Ά Α '
Λ

M /

£1

jlk u
J-*i—sJj »>Gj
y> ;

yC

>l ■> >f

j s

jrT t

J'íj>
C
! >

J ?

31 (

ó /'j*

,/- < / ’

” J 1 »>'

J’ jp* (y?
G> J>' J >4 »>— ~J"; ζ \

\y .j>

*±C
,

,^ Λ

Λ1

Ji)

»I

~ z J — -. d ú

d ^ 1
f /

δν l>w j^ 1
6 $

g i

* j d ~ s , \ 1j u

q /'

· J3

J 1;

«/* í j A 1 j » /

f j 1 £1 s>~y j v j> ),'

(J~—~
}

έ·

j A 1\ζ^ d ? 31aj t díd* ζ \ J) Ju

' f f

d'j>

»>£>V

^.J ’1J> J,1’ ’/ ( y ^ ^

>i
f> J * }

^

·

yjjl'i'

— 411

f)

F a z lı

költeményének bevezető része.

Kadd-i bismillah oldu ile nikjah

Bag-i rahmetde gönce dir ol

Gülbün-ü-gülsen-i kelam-i Allah

Arz eder her zeman Safi sana

Gülsen-i gan anínla ziba dir

Lale dir bay-iğennet içere o n u n

Bülbül-i dil anínla gjuja dir

Noktası oldu sanki day-ı derűn

Oldu her harfi bir gül-i rengin

Ja-sı anîn benefse dir gjuja

Buldu zijmet anlüla gülsen-i din

Kaddi olmuş benefse gibi duta

bay-i bidajetin jeri dir

B ası

Gülsen ğennetin gül teri dir

üstünde seddesi seheri

Berk-i sümbülde zale katraları
Noktalar zale dir temessülde

üstünde sin sultanı

M im -i

L a m -î

ha

Gönce ayzînda zale-i dindanî

Lale ile benefâe ve gülde

E lifi

Harekjat-i hurufî oldu heman

servi bay rahmet dir

Gonce-i zambak hidajet dir

Bu gülistan iéinde bad-i vezan

L a m -i

Süknatine jeri dir dirsem

kim ande al-i devlet vár

Oldu bay-ü vefâde zulf-u nigjar

Oldu ruj-i zeminde bay-i İrem

Gözliğe

Gelin imdi bu gülsene girelim

h ası

ain-i abher dir

Ja iki taze gonce-i ter dir
Sane sin servi dalı dir ol

Kest edüp taze güllerin derelim
ra

iki bükmüş seherde bad-i sabâ

F a z lija

ol bu gülsene dayil

Gülleri şevkine terennüm kıl.

412

413
N evi

költeménye.

Ahbaba gelmedi geçse ol mah paremiz
Joktur bu devr içinde diriga settaremiz
Bir kac ölümlü xasta ve sergeste kalmışız
Pervane gibi j anmadan artık ne çaremiz
Düşmek idi o sohbet dusine sofija
Hajre delalet ejlemedr isti/âremiz
Biz sanma suti daire-i aéka girmedik
Biz arifiz mejanle bir dir kenaremiz
Kim gördü hic sebb-ü rızan içinde mah-i id
Hep Nevia abes jere dir bu nazaremiz.

Ásítani mejfuruâun kible-i ahbab-mıs
Pajinin her nâlî ask ehline bir mihrab-mîs
Çekmek icün köjiine ben asik üftadeji
Sinem üzere kesdijim her nal bir mihrab-mîs
Dsam-i ves dil zor fen ende düşermiş ruzigjar
Bahr-i aşka halka-i bezmi safa girdab-mıs
Alma abım ayladup ej meh sakın car/in batar
Dur sine ebru zulmet göz jası silab-mıs
Bülbül dil özine bir gülzara düştü Nevia
Kim ona her cesme mihr olmuş felek dolanmış.

— 414

6. Török írások.

jcatt-i nesih

a) A n e s ih , t a l i k , s ü lü s , r i k d , k étfé le
d i v a n i és k ü f i hetük tá b lá z a to s ö ssze­
á llítá s a .

Jd

Az e g y e s betűk a következő átírásos
sorrend szerint következnek egymásra:
elif—be—pe—te—se
|im —cim—ha—χΐ—dal
•zal—rí—zí—ze—sin
sin—sad—zad—11—zí
ain—?ain—fe—kaf—kef
kjef—nef—ki—lám —mim
nun—vav—he—lam elif—je.

)

L

L

d

d f

J

3

/

J *

d f

>
Λ
—j

xatt-i talik

İl — ^

\ Λ

f e

*A

ó
J

i

V İ

e^

>
L

L
3
d
Cf
L

B

3

J

J

^att-i sülüs

‘U

1 <·
>

1

— — -r
L

L

&

>

j

>

> <S
ó

r

T J,
4 c3
L
df J 4 4 3
-2? o

l

4

J / d

1/ 0

)

J

d>
I
x> 5 C £ n
cr B
> j> <
/* $

d

Xatt-i divani

415

zatt-i rikâ
4
O

j v l /

S

£

u ^ ir

V

j> A

1
£>

L>

1

L·*

V

m

m
Lf

d )

t

&

L

S

S

i

ü *

I r 'İ

Lf
0

m

J

i

t

6

o ir

j

J

✓ V

c>

c /

J tr

t

ts

ώ

<y

>

* ü

L

>

>

|
Ji

o
J

*<
<J

L ·

|

o

Λ? ü


G)

d
($

JD J ) !
1

t

έ

y

o $

j

Λ)

zatt-i küfi

U

â>&
/>
**>7^

J

ΊΠ

i

6

Γ

6

έ

>>/

i

i? < / (%
6f
a
0J
*

Ó?
<r
6 e

,

j

/
y

Á á d
>//
y> 1» T * .3=* Í
‘i.
.
is
J i=
Y d 3 5®
"
JJ)

İ*

<

a

*7

416

417

J

S

íi

S

numune-i edebijat-i osmanije

27

418

<
L
aí1*3ísdaU^iW
*\>

ji >

4 a -J

«/Í^T

dJá» L*í)»ejL

j j j j ^ A s l á t e 4£δΛ*ρ,'
jilft

AÍlj*; LmÍ***j

dl j^ tá ía )L 5 ^ > J á ia i-lıtşP

JW>
^ *jÁ5\b'
Ls*' j

x j

-^ j

dátíiaj^s

^iaj^jJ^4A»4k-A*'4^£>-dL

VSe^ ^ BB h s ^ '

Vj tte t

V

UUa^É.

ti

A A g ^ ía .^ V ív 4İ;U yiaşfo
</
.y/ ,, . ,,
' aAi<
^ t i a u u y ^ t i ^ ®L
ai<^^l^üi λ,A*^
fjv

^ y ^ tty r·

<İ^->dtfc»Ş
İJ*.dlit)tdy i

c£*P3dül
A

A y

.tb W ^ o i S £
^sáj j ±

S»^ V

i t^A-díJjti tí A»*
^Uj>Ytí 3 W“J®
59

«JDíÍ«>-l«i>J
«X > U ^ b

d^sssmL
aL
uLJyt\í»i

419

K u fi szö v eg nesih és la tin je g y e s á t í r á s s a l :

Bakma ja rabb sivad defterime
Anı jak ateşe benim jerime
Ger günahım gjuh-i kaf olsa ne gam dir ja gelil
Rahmetin bahrine nispet innehü sejün kalil
Meji ajakda görüp izzet idüp aldım ele
Bir haramzade imiş basıma çıktı fil-hal
Dil zaife bir afet güzel bejendiremem
O xasta-i gam-i aşka eğel bejendirémem
Rafeta dar-i ğihan günğ-i mihen dir emma
Ben bu mesreb ile ğennetde-de rahat edemem
Olmak isterisen eğer hakka jakîn
Fukara kalbına dokunma sakın
Sen hemen ejle xulusile ruğuh
Aff-u bari bulur elbette vuku
Gec ikilikden dilâ itme niza
Alem kesretde olmaz intifa
Mahrem raz ejleme hemrazînı
Küllü sirr ğavez el isnejn sa’a
Çünkü jok ev sahibinden faide
Rabbena enzil alejna maidé.

27*

420

b) A sijakat írás különféle változatai.
Pontozatlan hangjegyek:
Á tír á s :

i


A

—r~

i. i

X

ğim—cim—ha—y \—dal

Vt

λ
4

4

4

zal—rí—zí—ze—sin

A

sin—sad—zad—ti—zî

λ i
—3

f

elif—be—pe—te—se

ain—Yain—fe—kaf—kef

J .A

— -f"
»

//

kjef—nef—ki—lám—mim

• A**·

nun—vav—he—lam elif—je.

Számjegyek:

*
•^

t.

-A

A

M

•«â

■04

.W>-

•A®
«4^



. rw

>«ÍW •Aiy

JU
•Ά
•V.

__ M

·* l

Á tír á s :

ahad: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
asarat: 10 20 30 40 50 60 70 80 90
m iat: 100 200 300 400 500 600 700 800 900
uluf: 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000.

421
P o n to z o tt h a n g je g y e k és sz ö v e g r ik a és la tin á t í r á s s a l :

-e

f

«L .
\

'L .'Ü i -p
/
m

t

» ; r

13

'
Λ
. / > . . }
. · · . . .
.. j
V** 1.-f ,l«- i
-l«i. ' _
|\| '* 1** -yyV>—ι·Λί·^.
. . I* / ■ /*
1— I ' VΛ . \ .1 . · 1 Λ*
I \
I - TI
Ά . Ι.Γίν^Ο
·>*i i {#■/—<- ■ ° ■& ί ^
dT^iíJj al jíü — ía ·—rM -C. j.'u.l
— i -Û
.JyA* y a
; · ■' · ' Ί ·* · <·

' ' f 's v ^ ‘W

ı>'r .^ » J

« '* b á a j ' . v r
^

*&

,\ú )
>

* )> ' ^

, j p ) >*»■' * ~ y

’^ í > ' ’ t Á

o * ">
*

'■?'

J '

v á*

t>

'< * '* '

·

0

<ÚJ> Â& ÚJ *. I f '~ t»
< ^ c w ú > '

S ,

>

V

_J u>

^
*J

^

a

*»— # ji

Al-el-itlak erazi-i emirije üzerinde /udaji nabit palamud
ve geviz ve kestane ve gürgen ve mese aYaglari mesellu esgar-i
müsmerre ve gajri müsmerre erâzije tâbi olup menafi-i erázi
mütesarrifine aid olur, fakat esgar-i müsmerrenin hasilâtinden
ganib-i miri icün öşrü serii alınır, ve bu makule /udaji nabit
eégarí gerek mütesarrifi ve gerek eğanibden birisi kat’-u kal’
edemez, sajed ederse ol esgarın kajmeten kijmeti kat’-u kal’
ejlejen kimesneden alınır ve bu erâzi kanun-nâmesinin jirmisekizingi maddesinden muharrer dir.

422

ó j - j jj
—f1* A*

ra .

1

^ U » a >ό

J>.1

.„
./A U U i,,X

A

1^

- -

1λ1!;\> · - - Í ^

*l.»o»»i,'. \^ - ; \,r z - * » . * ,.\,
Í
Hl·11 ^ 1^- «· α

j

t

Ü jc rC r·

‘X ^ p ^ y O ·>j y C j i
o ;> > & * * >

------ i i - f - - --^■-.'‘‘ - » a J^, ,

< £> J.

'*■&-* a^VZ-N^

—· - - i

f

>j

v<i

V ^ lr 1'

Jü p j ^ l s í

a j;
V - .V t. . i ,i«

^ - Λ ,ν

f.

• iiiiU iliü iU á .A i
J - ..........................

Z é& L & X * ·^

.»,** A

aJ

-

^

jj'm '

423
P o n to z a tla n sija k a t s zö v e g , nesih és la tin á tírá s s a l

Asjab-i su/eni kendime ben döndire|ek
Ejledim harman endişede sad fikir dakik
Dostî zar-u hazin düşmanı sâdân ejler
Sen sen ol ejleme bir kimseje izhar elemin
Lazim gelirdi servi çınar ola mejve dar
Fazl-ü hünerde medzeli olsa kijafetin
Bir nokta kojup müğrim iderler seni a%ar
Esrar-i kibaıa sakın ola hele mahrem
Kesmem ümidimi eltaf-i £udadan zira
Kerem-ü lutfi fezun dur benim ümidimden
Mizana vur görüsdiijiin i'/vani el^azer
Rehber tesavvur ejledijin rehzen olmasın
Sakın bir zerre naçizi pamal etme sultanım
Kişi ittijini elbet bulur günden ajan dir bu
Khakipaje bir rikjab ihdası naçiz isede
Etme redd kıratı ver ja al baYisla bir kula
Sende aklîn var ise bir nesne tahsil et jürü
Alemin tan etme tirjakisine ajjasine
ilme mağrur olma eflatıın-i vakt olsan eğer
Bir edib-i kjfimili gördükte tıflî mekteb ol

424
Ot»

Λ».»
*V·'»

j^j*y u»

),u
ı^n·. _vU,lA.^
1/ · ç -f4»x’\kλ
Μv

JJÛ£i

«y^ —
,.ı,—a»ı ví^ji
'/w£^
~~—x‘-*î-£\ ^—*■a*a*a- J/ijU;j£&'4*b».J
g 8 r»r4ji^#î\İa -UjUii
<--A^^rijC»»/*
<ix \ a
\y > *
»3 J - f / f J ' ^ j Û

^ii^áW^uW d^W fe'V>>^
-LllUUl il i, >■>-y)]/-U>Vy ) i «A?
, ,..-^t«*V
Jk
1* J J j j ' V j j j j j ı j y V )
.A

İ.W>WiJ_*,4İV1
j^V
» üA j#S r ' ^ j S j *J^

λ»«—W^^*1, A* V y /^ > J j. f^

A*i«A»»^ 1 —
lU^.

425

Mekal-i tan adadan ne gam dir ehl-i irfane
Atarlar tası elbette duruxt mejvedar üzere
Kazara bir sapan tası bir altun kjaseji kırsa
Ne artar kijmeti tasın ne kijmetden düşer kjase
Ibtidaji amelin a/ari der pis gerek
Kjar-i evvelde kişi akıbet endis gerek
Girmez ele tekjasül ile salıid emel
Tahsil-i vusla etek dermejan gerek
Fikr etmede dir hejetini bejt-i χηάάηΐη
Bejhude dejil titrediji kıble numânîn
Ekmejen biçmedi bu mezrada elhasıl
Kime lazım ise etmek ana lazım ekmek
Veled-i pak olur bais-i izaz-i peder
Daima dir verir kadr-i kemana revnak
OkumaYa jazıdan cok saj it
Ki kalır naksla ğahil hattat
Suju bardakda demişler gemiji dıvarda
Bizden evvel bu ğihan sejrin eden ehl-i vukuf
Alem berri kojup bahr-i havasında jan
Bu âli ise anın aklına idrakine juf.

426

Pontozott

s ija k a t

és latin betűs átirata :

^İÜİCÎuI îp \tSy le. Ü

/b J

L ^ !* "

jilftW J i

ifis

*V*eljJí/"
" Jj (/ΐ/β'-ίλ—
- ·" *
£ Ç> Ş^î<£-tl.jjí tfa'i

«IjJ J

i \ <rJ

; U f c _ r i?

i

J

( í

M j -s . JoX i j
i JJi

j i'jj, ^ iU .Jl i J»l

Jl'J
Li] jf W1"

^ g u S ^ ftí^ t

£*1UJU-A» tűi ) ^ j J

01 müğib-üd-davat
Kad-il hagát . . .
Ja ilahi zebun-i ask oldum
Mübtela-i ğünun ask oldum
Bir peri aklımı alup gitti
Dsümle halka beni gülünğ itti
Gönlüm aldı ol serv-ü zülf
Sajesi gibi kıldı iktibağe
Ke kim bu ağajib zulla mi
Karajı zulumde şahidi gani
Vaiz-i vedia hiğab iderek

Beni kardasa cün lain giderek
Vadudijet musta£İ idüp agele
01 sanam her kaçan gazı gele
Ja gül ejle gazi hal ejat
Malihüljajî kendine itijad
Gelse segde gönlüme etat
Kibir oldum iciin sejtanla
Ja ruzigjahi adutinin iderek
Kjahi agjar ile genk iderek
Öjle vaktında kılîgla gajet
İle bitti kendije minnet.

φ

φ

II.

FÜGGELÉK.

A török irodalmi nyelv alaktani sajátságai.*
A török irodalmi nyelv sok olyan arab és perzsa eredetű
szót használ, melyeket aztán hol arab, hol perzsa grammatikai
szabályok szerint fűz egymáshoz. Az irodalmi nyelv tehát az
idegen szókkal együtt idegen nyelvtani alakokat is meghonosí­
tott, melyek megismerésére okvetlenül szükség van. Irányadó
szabályul e tekintetben a nyelvszokás azt állapította meg, hogy
míg a török szók csakis a török nyelvtan szabályai szerint hasz­
nálandók, addig a perzsa szók perzsa és török, az arab szók
pedig arab, perzsa és török nyelvtani szabályok szerint fűzhetők.
E szabály alól azonban kivételek is vannak. E kivételek, melyek
egyúttal az irodalmi nyelv barbarizmusainak is tekinthetők, a
török nyelvtani szabályok közt
sUjILMp g e d a ta t-i m esh u re ,
vagyis ,köztudomású hibák4 néven ismeretesek. A következőkben
azok az arab és perzsa nyelvi, illetve alaktani szabályok vannak
összeállítva és példákkal megvilágítva, melyek megismerése a
török irodalmi nyelv szempontjából nélkülözhetetlenek.
1. §.

írá s je le k .

Az arab szókban a hangok kiejtésének némi különféleségét
az illető hangot jelölő betűk felé illesztett jelek jelzik. Ilyenek:
1.
m e d d a — (nyújtás), melyet kizárólag arab és perzsa
szók kezdő e lif - je fölé teszünk, ha az hosszan (a) ejtendő ki, pl.
* E fejezet és a szójegyzék összeállításánál hathatós segítségemre volt
jeles tanítványom, Germanus Gyula bölcsészettani hallgató úr.

432

_„*[ âsih szerencsétlenség,
â f e t balsors,
â fita b nap,
â le t eszköz.
Török szókban a m e d d a nem nyújtja meg az e lif -e t, csak
a mély hangú voltát jelzi, pl. t.
α γ \ν súlyos, j j T a lm a k venni,
a r í méh.
2.
h e m z e J_ (szúrás), előfordulhat a szók elején, közepén
és végén e l i f , j e , he és v a v felett.
a) Szó elején e l i f felett az e l i f magashangú voltát jelzi,
pl- f j \ e f r a d személyek; a szó elején a j e felett főleg az újabb
török írók használják idegen (franczia, olasz) szókon, pl.
L i l e tn o g rá fia ,
e z ip sie n (égyptien).
b) Szó közepén az e l i f felett a h em ze csak arab szókon
fordul elő, és ez esetben az e l i f e-e-nek ejtendő ki, pl. j y i ,
m eem u r hivatalnok, .« £ te em in biztosíték. — Szó közepén vav
felett is előfordul ugyancsak arab szókban, és ilyenkor we-nek‘
vagy ha e l i f következik utána, ü a - vagy M«-nak ejtendő ki, pl.
J j a m ü e llim fájdalmas,
m ü e ll if gyűjtő, szerző, Jjy* su a l
kérdés,
m u a x e ze bírálat. — Ha a h em ze szóközépi i-n
van, akkor az i kiejtése megkettőződik és pontjait elveszti, pl.
jblt a id vonatkozó, Jílj z a il elmúló. Gyakran azonban h em ze
nélkül és törökösen két ponttal is használatos, pl.
a id , j , |j
z a il . — Idegen szókban a magánhangzó előtti bemzés i, io és
m-nak ejtendő, pl.
y U jy Cornelius,
Vitelius. — Ha
arab vagy perzsa szóban két i hang kerül egymás mellé, az
első elveszti pontjait és hemzét kap helyette, pl.
éei dolog,
§ e ji dolgot.
c) Szó végén a h em ze rendszerint e lif, v a v és főleg he felett
áll (lásd bővebben a perzsa genitivus-szerkezet tárgyalásánál).
3.
t e s d i d -L (erősítés), valamely mássalhangzó felett azt
jelzi, hogy az illető hangot kettőzve, illetve hosszan kell kiejteni.
Csakis arab szókon fordul elő, pl. fff* m u k a r r e r megállapított, f y ^
m ü n e v v e r megvilágított,
te g a n n i éneklés.

433

4. t e n v i n (nunnatio), a szóvégi e l i f fölé írt két vonalka
(j), mely az e l i f kiejtését en - re változtatja, pl. ' [ j . g a rb e n nyu­
gatra,
* Sarkén keletre.
Ha he felett van a te n v in , akkor eten - nek ejtetik ki, pl.
JJUI em aneten bizománybán,
Jaj f itr e te n természetét tekintve.
A te n v in gyakran el is marad az e l i f fölül, sőt egynéhány
szónak a kiejtésében sem maradt meg, pl. VU- h â la (h â len he­
lyett) most,
m u tla k a ( m u tla k e n h.) okvetetlen.
5. v a s i — (összekötés), főleg az arab névelő -el e lif- jén
fordul elő és azt jelzi, hogy a névelő magánhangzója az előző
szó végmagánhangzójával együtt ejtendő ki, pl. y S \ x s . a b d -u la z iz és nem a b d u el a z iz .
6 . Egyes nyelvészeti munkákban, főleg olvasási kétségek
elkerülése végett, gyakran használatosak a következő jelek :
a) a rövid a és e hangot azon két mássalhangzó fölé tett
vonalka (J_) jelzi, melyek között e magánhangzó valamelyike
áll. É j e i n e v e f a t h a «s-:»(törökül ü stü n ), pl.
s a lta n a t csá­
szárság,
n a z a r e t minisztérium.
b) Ugyanígy jelzi az o, u, ö, ü hangot is a hang fölé tett
(_L) jel, melynek neve d h a m m a
(törökül ö tü rü ), pl. ^ <
*
J
f u tu v v e t nagylelkűség,
u ju v v e t testvériség.
c) Az i hangot a hang alá tett (~r) jel mutatja, melynek
kesre
(törökül esre) a neve, pl.
m id h a t dicsőítő beszéd.
d) Ha valamely mássalhangzó után magánhangzó nem követ­
kezik, ezt a két mássalhangzó jele fölé írt (_L) félkör jelzi, mely­
nek $ezm ^ (elvágás) a neve, pl. ^
f i s m test,
su lh
béke,
m ü jte n ib tartózkodó stb.
2.

§.

Az arab névelő J |
áll, melyek

Cj

j

A z a ra b n évelő.

el:
1

j>

a, az. Ha a névelő oly szók előtt
j

^

^

j

l

28

6

4 34

hangok valamelyikével kezdődnek, akkor a névelő i hangja a
rákövetkező szókezdő hanggá alakul át, pl.
\j| en -n a s (el-nas
h.) a nép, j».^| e r - r e jü l ( e l- r e jiil h.) az ember, ,_i_lrll e t-te e s ü f
(el-te esü f h ) a sajnálat,
, *11 es-sem s (el-sem s h.) a nap stb.
E hangokat, szemben azokkal, melyek a névelő /-jével nem
olvadnak össze, a se m s (nap) szó után n apih an gokn ak. a többit
pedig a k a m e r (hold) szó után holdhan gokn& k nevezik. A holdhan­
gok a következők :
tfO í
a menedékhely,
e l-fiin et az értelmesség.
A névelő néha a vele összekapcsolt szót kiemeli, pl. «li I
a lla h , összevonva az e l-ila h JV' szóból,
e l-k u rd n a könyv,
Korán. Állandóan névelővel használatos. A névelő további alkal­
mazásáról a birtokviszony képzéséről szóló fejezetben lesz szó.
el-m eem en

3. §.

A névszó.

Míg a perzsa nyelv a nem (genus) fogal­
mát nem ismeri, addig az arab nyelvben két nemet különböz­
tethetni meg. Hím és nőnemet. A török nyelvhasználatban az
a , e és t -re végződő arab szók nőneműek, valamint nőneműnek
tekinti az összes arab többesszámokat is, pl.
a x ir e t túl­
világ,
s il a egyezség, e
mu b a r e z e viadal; ellenben hírnneműek :
ve%h mód.
fik d a n hiány.
a k i ész stb. — Azok
a szók, melyek á-nak ejtett *-re végződnek, hímneműek.
A n évszó k nem e.

Hím és nőnemű alakjuk van a mellékneveknek is. A femininumot úgy képezzük, ha a hímnemű alakhoz a he (?) hangot
illesszük, pl.
h a z ir kész, nőnem : e
h a z ir e ; λ, λ». j e d i d
új, nőnem: 0j . , ^ j e d i d e : ^ k e b ir nagy, nőnem: e ^ kebire. —
Ha a melléknév jelzőként áll a főnév mellett, akkor azzal nemre
nézve is egyeztetni kell, pl. 0
d e v le t-i keb ire a nagy
birodalom stb.

43ó

4. §.

A z a ra b és p e r z s a g e n itiv u s -s z e r k e z e t {iz a fe t).

A rendes török birtokviszony mellett a török nyelvben
még két módját találjuk a birtokviszony kifejezésének: az arab
és perzsa genitivus alakját.
1. Az a ra b g e n itiv u s úgy áll elő, ba a birtokot a birtokossal,
a névelő útján, mely ily esetben gyakran -w/-nek is hangzik, egybe­
fűzzük. A birtok ily esetben helyre nézve, megelőzi a birtokost, pl.
ij^UI

kelâm, ü l-m ü lü k

i!^L«
OlLUI

m ú lo k ü l-k e la m
z u l m e s-su lta n

ûjtiJI j b

a királyok szavai,
a szók királyai,
a szultán zsarnoksága,

a művészetek csarnoka (egyetem),

d a r ü l-fü n ü n

j b d a r ü l-u lü m a tudományok csarnoka (egyetem).
E genitivussal csakis arab szókat lehet összefűzni.
2. Sokkal használatosabb a p e r z s a g e n itiv u s alakja. Ebben
is megelőzi a birtok a birtokost, a kettőt pedig rövid hangsúly­
talan -i köti össze. Ezt az i-t az írásban nem tüntetik fel, kivéve
a tárgyalandó eseteket. A perzsa birtokkötés neve iz a f e t (arab
I kötés), pl.
ÓÜalL pili z u lm -i s u lta n a szultán zsarnoksága,
·■*

ObLíol
Lven :

Zj

_-

k esb -i m ü m a re se t

ügyesség szerzése,

s tr e t-i-p a d is a h a n

a fejedelmek jellemrajza,

a la ji m - i sem a

az ég jelei (szivárvány), népnyel­

e le jim sa y m a .

Az írásban jelöljük az i - 1, ha az mi/eíkötés első szava, a
* ^ j 1-re végződik.
Ha e v. «-nak ejtett »-re végződik az első szó, az iz â f e tkötés i-jét a v fölé írt h e m zé -v e 1 érzékítjük, pl.
a:y A te s v ie -i-m ü n a z ü t a viszály békés elintézése,
JjjU -

ü h d e -i-s e fa r e t

J l?e7 44fc n a m e - i- tü j a r

a követség kötelessége,

a kereskedő levele.
28*

436

Ha a szóvégi * Λ-nak hangzik, nem szabad a
h em zé t kiírni, pl.
U£| i } ^ g ü r u h - i - e s k i a a lázadók csapatja,
J e g y z e t.

pJW » ilil p 'id is a h - i- d le m a világ fejedelme stb.
Hasonlóképen h e m zé -v e 1 jelzik az i z ü f e t- e t, ha a szerkezet
első' szava ^-re végződik, pl.
0 j U ‘J U
e á li-i- f itr e t a művelődés nagyjai,
az állam hajója stb.
Arab szókban a szóvégi magánhangzónak ejtett
felé tett hernze jelzi az iz a f e t - e t, pl.
t
s u -i-k a sd a szándék rosszasága,
k eS ti-i-d ev le t

j

és i

Z J j z ‘Ijjj v iiz e r a -i-d e v le t a birodalom vezirjei.
Az e l if - re végződő' szókban gyakran kiírják az . i z á f e t - e t
jelző *-t, pl.
C-J.V (jljl
v ü ze ra -i d ev le t.
J e g y ze t. Ha a szóvégi -t mássalhangzó, akkor az i z a f e t - e t
nem jelezzük, pl. .jy<T, .
a d ü v -i-m e m le k e t az ország ellensége.
Perzsa j v. 1-re végződő szó után kiírt ^ jelzi az iz a f e t
Újét, pl. igí (S J }\ b a z u -i-k a h r az erőszak karja.
Ugy az arab, mint a perzsa genitivus-szerkezet nemcsak
főneveket kapcsolhat össze, de összeköthet főnevet melléknévi
jelszóval is. Ily használatban a főnév áll elől, s erre következik
a genitivus i-je (arab szerkezetben a névelő), mely a mellékne­
vet a főnévhez csatolja.
Miután az arab nyelvben két nem van, ily összekapcsolás­
nál az egyeztetésre kell ügyelni. Az egyeztetés szabályai a
következők:
Ha perzsa főnevet perzsa melléknévvel kötünk össze, az
egyeztetés kérdése tárgytalan.
Ha perzsa főnevet arab melléknévvel, vagy arab főnevet
perzsa melléknévvel kapcsolunk egybe, egyeztetés nem jő létre.
A melléknév és főnév nemi egyeztetése csak arab fő- és
arab melléknév összekapcsolásánál jöhet létre.

437

Ha a, e-t jelző r vagy
re végződő, tehát nőnemű arab
főnevet arab melléknévvel akár perzsa akár arab genitivusszal
kötünk össze, a melléknévnek mindig nőnemű alakját kell hasz­
nálni. A többi esetekben (vagyis ha a főnév az említett betűk
egyikére sem, vagy á-nek kiejtett *-ra végződik) a hímnemű
alakú melléknév használatos, pl.
zir v e -i-k e b ire
j T J f íe l-i-k e b ir

SCji JT

a magas domb,

tel eL-kebir

‘<ó ,L

a magas orom,

a magas domb,

tu rfe -i-m e sh u r e

súlyos, veszélyes betegség,

cJe- ille t-i-v a y jm e

tu g ja n e l-v a y im

,

L,

tu y ja n -i-v a y im

sa d a k a ti-sa h ih e

■u jjî

u b u d ie t-i-k a d im e

ο -s-

veszélyes lázadás,

veszélyes lázadás,

οελ -ο

<u*l~ ‘J j

az ismert újdonság,

valódi őszinteség,
régi szolgaság,

magas fok, rang,

r ü tb e -i-s a m ie
y ilk a t-i-h ü sn e

szép jellem stb.

A r a b f ő n é v és p e r z s a m ellék n év csak i z a f e t -tel köthető össze,
arab genitivussal nem, pl.
J İU te m a il-i-χ κ η r ı z â ne vérengzési hajlam,

Jjli z a t- i- n a m e r d fértiatlan személy,

i ,Λ
j

\

ı j \ ü m e r a - i - mi h ma n n ü v a z

kök stb.
pl.
terjedelmes ház,

P e r z s a f ő n é v és a ra b m elléknév,

y â n e -i-v â s i'
i j * m e r d -i-g a r ib

J jU

különös ember,

g ü r k -i-s á r ik
m ih r -i-lá m i’

tolvaj farkas,

fénylő nap stb.

vendégszerető

főnö­

43 8
P e r z s a f ő n é v , p e r z s a m ellék n év,

ilj\ 5o < ^
.cl)

pl.

d e s t-i-s a n ü tk ja r a n e
s a n e v b e r-i-b u la n d

5.

§.

művészkéz,

magas orom stb.

A r a b többesek a ra b m ellékn evekkel.

Az összes arab többesszámok nőneműeknek tekintendők és
ha arab melléknevekkel kapcsoljuk őket össze, a melléknevet
nőnembe kell tennünk, pl.
^ . 1,-,

^1 j \

a .,%l,j

a,

e f r a d -i-s a lib e

kemény személyek,

m e s a il-i-r ia z ie
\^αΛ

algebr. kérdések,

m a sa lih -i-m ü h ü m e

fontos ügyek,

m e m a lik -i-m a h ru se jól őrzött országok (Török­
ország).
E két genitivusszerkezettel csak arab, illetőleg arab és
perzsa szókat lehet összekötni. E szabály alól kivételt képez
néhány g a la t-i-m e s h u r , melyben török és európai szót is össze­
kötnek perzsa módon, pl.
e fe n d i-i-m u m a ile jh
Cjy U-A

je r lig - i- h u m a ju n

üyL-A

császári oklevél,

tu y r a -i-h u m a ju n

óyU-A

**

császári hajóhad,

császári had,

JjlsCíjs- é iftlik á t-i-h u m a ju n császári birtokok,
v
X - se rg i-i-u m u m i egyetemes kiállítás,
jil

b a n k -i-o sm a n i

ó j ... . y
űJ i La

császári pecsét,

d o n a n m a -i-h u m a ju n
(Sj z j I o r d u -i-h u m a ju n

ú yf*

az említett úr,

lijjS

ottomán bank,

k o m is ijo n -i-m a x su s

fa b r ik a - i-h u m a ju n

különleges

császári gyár.

bizottság,

439

Az elősorolt idegen genitivus kötések közül leginkább csak
a perzsa iz a f e t használatos, de három, négy szónál többet nem
igen kapcsolnak, mert ilyen szerkezetek nehézkesek, pl.
O U J o ^ j T k e s b - i - m a l u m a t - i - l a z i m e a szükséges isme­
retek megszerzése,
\~a
Jlsajl ir tih a l-i-d a r -i-b a k a az örökkévalóság házába való
utazás.
Az i z a f e t -kötés egy szónak tekintendő és a ragok, képzők
mint egy szóhoz járulnak hozzá, pl.
Ó.O'ujjV J j U j j j - \ ih r a z -i-m d lu m a t-i-la z im e d e n a szükséges
ismeretek megszerzéséből,
jta Jlsajt ir tih a l- i- d a r - i b a k á ja az örökkévalóság házába
való költözésre.
Az iz d f e tx u k nagy szerepe van az összetett igéknél is.
Egyes szokásos igealakok mind török tárgyi szerkezetben mind
iz d f e tte l fejezhetők ki, pl.
d lk
m ü m a re se k esb etm ek vagy | ugyesseget
- ·
megsze­
d ik
___ r k e sb -i-m ü m a re se etm ek
| rezni,
d ió i UiV

jjj

ib r a z - i y jd e m a t-i la ju f n a etm ek

di.-.l ’\ j \ UiV oUo»· y jd e m a t-i
el nem múló szolgálatokat tenni.

6

. §.

vagy

la ju f n a ib r a z etm ek

A z a ra b k ettő sszá m .

Az arab nyelvnek a kettősszám kifejezésére külön jele van.
E jel az
ejn, mely a szó után járul és mely előtt a szóvégi
ja, o _re változik (nőnemű duális). A kettős szám a törökben ritkán
fordul elő és használata csak néhány állandó kifejezésre szorít­
kozik, pl.
·, J ebüvein |
szülők,
^

v a lid e jn

440

.j

a két oldal, a két párt,

\ , ta r a f e jn

kJ- J

s a x se jn

. jo

d e v le te jn

^ < í,

.

j,

a két személy,
a két állam,

m em lek etejn

b a h rejn

a két ország (Moldva-Olábország),

a két tenger (Egei és Fekete tenger),

a két szárazföld (Rumélia és Anatolia) stb.
A kettős számban álló főnevet a jelzői melléknév duális
alakjával kell egyeztetni, pl.
v» ^ ta r a f e j n -i-m e sb u re jn a leírt két rész.
j

b e r re jn

A p e r z s a többesszám .

A török többesszámon kívül az irodalmi nyelv még perzsa
.és arab eredetű többesszámokat is ismer. A perzsa többesszám
jele, melyet ügy perzsa, mint arab szókhoz egyaránt lehet füg­
geszteni, jjl -â n . E képzőt csak élő lényt jelentő szókhoz lehet
függeszteni, pl.
m e rd férfi, b b
m e rd á n férfiak ;
z a b it tiszt, blLU?
z ö b ita n tisztek;
j d v e r testőr,
ja v e r c m testőrök.
A tr-re végződő perzsa szók he-je, e rag felvétele által
fj-vé alakul, pl.
m ü rd e holt,
m iir d e g ja n holtak; «aljjal a s il­
z a d e nemes,
a s ilz a d e g jâ n nemesek.
A v a v -ra végződő perzsa szók többesragjuk elé eufonikus
^ -t vesznek fel, pl.
yb( ah u gazella, b«y>l d h u jd n gazellák.
7. §.

A z a r a b iöbbesszám .

Az arab plurális vagy teljes vagy tört. A teljes többes
ismét hímnemű és nőnemű többesekre oszlik. A teljes hímnemő
többes képzője: ín i t ., mely az olyan hímnemfi arab szókhoz

441

járul, melyek eszes lényeket fejeznek ki, pl. j «u m e m u r hiva­
talnok, többes: m é m u r -m ;
m u a llim tanító, többes: m u a llim -m .
A teljes nőnemű többes képző úgy alakul, hogy a szóvégi
v he illetve í -eí vagy í, vagy - á t - tá változik, pl.
k elim e szó,
többes: k elim â t\ c S ' j - h a rek et mozgás, többes: h a re k já t.
A török nyelvhasználatban sok olyan többesszámú arab
szó van, melyeknek egyesszáma nincs használatban. Az ilyen
többesszók rendszerint gyűjtő fogalmat fejeznek ki. Pl.
m a lu m a t ismeretek, h a jv a n â t állatvilág, n e b a ta t növényvilág.
A teljes és tört többesen kívül van még nehány szabály­
talan arab többes is. A használtabbak a következők: in sa n ember,
többes: Más; ibn fiú, többes: b e n i\ αχ testvér, többes: α χ ν α η · m â
víz, többes: m ija h .
A teljes arab többes hímnemű alakját a melléknévi jelző
nőnemű alakjával kell összekapcsolni, pl. ^ ^
^ , 1. . m u a llim in -i m ü h terim e a tiszteletreméltó tanítók.
Előfordul azonban, hogy a hímnemű teljes többest a mel­
léknévi jelző hímnemű teljes többes alakjával kapcsoljuk össze,
pl.
^ m u a l l i m i n - i m u h te rim in a tisztelt tanítók.
A teljes nőnemű többest mindig a melléknévi jelző nőnemű
alakjával kell összekapcsolni, pl. *«»1;
n e b a ta t-i n afie hasz­
nos növények,
c J tí'j- h a r e k ja t-i la z im e a szükséges intéz­
kedések.
8.

§.

T ö r t tö b b esszá m .

A török irodalmi nyelv túlnyomó részben arab tört többes­
számot használ, a török és perzsa többesek rovására.
Az arab szók, csekély kivétellel, három hangzóból állanak,
melyeket töhangn& k nevezünk, szemben a k ép zö h a n g okkal,
melyeknek a tőhangzóhoz való kapcsolásával az arab szókból
újakat képezünk, pl.
f é r d személy, e szóban a tőhangzók, mint azt az írás

442

is feltűnteti, 3 _>
e sz ó b a n ^ n eh er folyó, a tőhangzók i v j,;
<C.'t f ik r gondolat, a tőhangzók j fj J f .
Az arab grammatikusok valamely arab szó szerkezetét jel­
képileg szokták kifejezni ügy, hogy az első tőhangzót
a má­
sodikat
a harmadikat J betűvel jelzik. így nyerjük a
us
képletet, a szó alapalakját.
A képzőhangok a következők: ^ v j o e ^ Z j I ·
Miként a magyar nyelvben képzők és ragokkal alkotjuk
valamely szó egyes alakjait, úgy az arab nyelv a képző­
hangok valamelyikének a tőhangzóhoz való hozzáfűzésével alkot
ixj szókat, pl.
jSCs f ik r gondolat, tőhangok fj
ebből yCiu m ü te fe k ir
gondolkodó.
E szóban a tőhöz ^ és
képzőhangok hozzáadásával nyer­
tük a szó alakját, egy participiumot, melynek képlete
m ü tef a i l . — Ha e képletbe a
(értés) szó betűit illesztjük, akkor
m ü te fe h im (értő) alakot kapunk.
Az arab tört többesszám képzése a fentebbi szóképzés
szabályai szerint történik, csakhogy más képzőhangok hozzá­
adása által nyerjük a participiiimokat mint a többesszámot, pl.
J\*»l p-faal képlet után képződik néhány főnév többese, pl.
^
n eh er ,
en h a r folyó,
v a k it,
j

Sok főnév

n ü r,
4İ*j

fe"
__HL»

Jljisjl

jl^l

f a a le

evkât

en var

idő,

világosság stb.

képlet szerint alkotja többesét, pl.

k ja tib , 4 -<T ketebe
tü lib ,

*.1]a

telebe

író,

tanuló ;

majd j JUj képlet szerint képzettek is találhatók, pl.
<tiLo r is a le , jIU j re s a il röpirat,
fa z ile t,

JÎUsi

fa z a il

erény,

443

^ -..v.
jj. O

n a sih et.
s a h il ,

n a sa íh

j„ | „

se v a h il

tanács;
(part) képlete J tly

pl. ejí\j f á i d é , jjt.» f a v a í d haszon stb.
Bővebben nem szükséges a tört többes képzésére itt kiter­
jeszkednünk, mert a szótárban minden arab szó mellett, annak
többesszáma is fel van említve.
Ha a tört arab többes jelzői melléknévvel áll, a melléknév­
nek egyesszámü nőnemű alakját kell használni, pl.
~,r.
d ü v e l-i-á z im e hatalmas birodalmak,
„«

e fra d -i-m ü h te re m e

tisztelt személyek,

O b i z e v a t-i-a lie magas (nagytekintélyű) férfiak.
Némely melléknév tört többessel összekötve, tört többes­
számú alakot vesz fel, pl.
J j i d iiv e l-i-á z d m nagyhatalmak,
A{ ^

a tisztelt vezérek,

v ü z e r a -i-fiy a m

A\ f

k a r ijn - i- k ir d m

tisztelt olvasók,

j LS^JUj r i j d l - i - k i b á r magas tisztviselők.
Néhány Í2w/ét-kötésben a melléknév, az előbbi példához
hasonlóan, tört többesszámot vesz fel, megelőzve a főnevet, pl.
0 , 1 j j A L a m e s d h ir -i-a tib b a az orvosok híresei, híres orvosok,
m e h e rei-m ü h e n d isín

jtfíOL

b a k ia - i- â s â r

ügyes mérnökök,

hátrahagyott művek.

óty
k u d e m a -i-ju n a n a régi görögök.
A török használatban a többesnek néha az egyes számtól
eltérő jelentése van, pl.
sebeb o k ,__>V
—t esbáb okok, eszközök ;
^

ü zv

testrész.

dza

j^ t

asl

eredet, JL·,!

usTd

z a r if

vidám, 1»

vmely egyesület tagja ;
mód;

zu refa

kicsapongó.

444

Néhány arab szónak több plurálisa van különböző jelen­
téssel, pl.
y , \ em r parancs, ügy, ^ , 1 u m a r ügyek és^l } \
parancsok;
s in /

osztály, _Vy

su n u f

osztályok és

esn af

kézművesek.
A következő arab főnevek többesszámúak, de a török
nyelvben egyes gyanánt használatosak, pl.
am ele munkás,
ah bab barát. JL^I u sû l módszer,
J U I eh ali nép, ‘1 ^ 1 a z a tag,
esa s alap,
telebe ta­
nítvány.
s a n a jí ipar (sing. 2 . - · η C8a^ összetételben),
r a j a moh. állam, nem mohám, alattvalója, jjz \y > . h a v a ­
d is e s e m é n y , U _ j l ev li j a próféta, f f f , k ib a r előkelő, i j j c - h u d ü d határ,
Lil e s ja holmi stb.
Melléknévvel összekötve e főnevek megtartják többesszám
jellegüket, tehát a melléknév nőnemű alakját vonzzák, pl.
s a n a jí-i-n e fis e szépművészetek.
A köznép nyelvében e főneveket gyakran még török többes­
raggal is ellátják, pl.
yí L J a h b a b -la r barátok, J L 1 I e s ja -la r holmik, j \ j ü i f u k a r a ­
la r szegények, j f s f t ü j j a r - l a r kereskedők^ J j j f e v la d -la r gyer­
mekek stb.
Egyes arab tört többesben álló főnévhez még a teljes nőnemű
többes ragját is hozzáfűzik, pl.
m a s a r i f költségek és
m a s d r ifa t,
le v a z ım

és

le v a z im a t

szükségletek,

és
j j j - h u r ü f a t betűk stb.
Az irodalminyelv viszont egyes főneveket gyűjtő értelem­
ben, kizárólag többesben használ, pl.
JU-j r í j á l főbb hivatalnokok,
Ji,j j -

h u rü f

^,tl

en a s

asszonyok,

z ü k jn r

férfiak.

445

Arab plurális használatos néhány török szónál, így pl.
JjlA .lf' g e lis -d t körülmények,
ZJ6 CíiL»- c i f t lik já t

majorságok.
Néha tulajdonnevekből is képeznek arab többest., pl.
cerkes,
■>. cerakese cserkesz,
- V

cr x,

fj v í«rfc. f)| j|
k iír d ,

J j; Ç

.sljfí

J7

c tr d k

török,

ekrdd

k o m u l,

kurd,
k o n zu l,

Brugsch pasa után az Egyip­
tomba jövő archaeologűsokat így nevezi a nép.
j j ' b r u g í,

b ér á g ii.

9. §.

A r a b szóképzés.

A török nyelvben teljesen meghonosodott arab szók szer­
kezetének némi megértésére a leginkább használatos alakokat
a következőkben soroljuk fel.
Cselekvő ré szesü lő . Arab neve Jpl»
ism -i-J a il. Arab
névszókból kJ képlet szerint cselekvő részesülőt képezünk, pl.
hükm

rendelet, szóból, yft>.

h â k im

rendelő, bíró,

írás, szóból
k ja tib író.
Azon főnevek, melyek második főhangzója
i s m i- i - f a il alakjukban h em zés ^ -t kapnak, pl.
ζ ' keteh

J~«

m e jl

vágy, j j u

m a jil

^

(pl.

vágyó.

Az 1. cselekvő részesülő többesszámát
és
képlet
szerint képezzük, pl.
(oU- ‘/ â d i m szolga, plur.
Xadem e vagy
xudam
szolgák,
k ja tib író, plur,
ketebe vagy
k ü ttá b .
A nőnem többesszámát j^ | » f a v a i l képlettel alkotjuk, pl.
tV.V l â z Íme plur. ^ jy le c u ü m .

446

A nőnemű alak a törökben gyakran gyűjtő értelemben
többesszámban használtatik. Egyesszáma egységet fejez ki, pl.
f f f k elim szó,
k elim e egy szó.
Az is m - i- f á il erősített alakja a 2 . cselek vő részesülő. Arab
neve j Λ .1 i s m - i- f á il. Képlete j .« f a i l . pl.
| ,%» f a z ı l erényes,
UM
t_Llr

a lîm

igen bölcs; míg

â lim

bölcs.

Többesszámát
f ü e la képlet szerint képezzük, pl.
a lim bölcs, Í J t Ulem a bölcsek,
k a d îm öreg, régi, Ujs k u d a m a régiek.
Az arab melléknév f o k o z á s á t is a fentebbi módon W
uil e fa l
képlet szerint alkotjuk. A fokozás neve j . /^r .1 is m - i- ta f d il , pl.
fel-ír nagy, ^5"ί efeer nagyobb,
k a d îm

régi, *α>1

akdem

régibb,

jujû-

scáíá heves, j£ l esed hevesebb.
A nőnemű melléknevek fokozását
f ü l a képlet szerint
képezzük, pl.
....
a za n ı nagy,
u zm a nagyobb. Ez az alak azonban
ritkán fordul elő.
Az is m - i- ta f d il többese Jtljl mintára képződik, pl.
f f \ ek b e r nagyobb, j f f 1 ek já b ir.
Az is m - i- ta f d il jelentése megfelel a magyar melléknév
középfokának, de gyakran kifejezi azt is, hogy valamely tulaj­
donság a kelleténél nagyobb mértékben van meg.
Ez alaknál elterjedtebb alak a m ú lt sze n v e d ő ré szesü lő ,
melynek képlete
arab neve
is m -i m e jü l, pl.
k a tl

ölés, J 2 U

kabz

m a k tü l

megfogás,

^ k e t e b írás,
forma után képzi, pl.

ja y l*

megölt ;
m akbuz

m ek tü b

megfogott;

írott, levél. A többesét u lfe

447

o /i C · m ek tu b , ,_V
5CC m e k já tib levelek.
Az is m i-m e f ü l nőnemű teljes többese gyűjtő értelemben
használatos, pl.
O lysC· m e k tu b a t irományok, o l j J^·* m e şru h a t italok;
e szók egyesszámú alakjait a nyelvhasználat nem ismeri.
Használatosak UL, m e fe l és
m e fe le képlet szerint "képzett főnevek, melyek azon helyet jelentik, a hol az illető cselek­
vés történik, pl.
OlU m e lik király,
cjC * -· m e m le k e t királyság;
keteb

Uo

lú fz

jyi

αχζ
tab'

írás,

^ .:$ 0

megőrzés,
vevés, j.0 1 ,

m e x ez

nyomás,

d. L-

m ekteb

a hol írnak, iskola ;

m a h fa z

a hol vmit őriznek;

a honnan vmit vesznek, forrás ;
m a tb u

nyomda.

E főnevek többese ubU m e fa il képlet szerint képeztetik
pl. ^ 5C -^ m e m l e k e t , me má l i k.
Az arab nyelv kifejezheti azon eszközt, mellyel valamit
végrehajtanak. Ezen alak arab neve
képlete l} \ ^ * m i f á l ,
pl. ^ fe th megnyitás,
m if ta h a mivel vmit kinyitnak, kulcs.
10. §. M elléknevek k ép zése r a g o k á lta l.
A képletek szerint képzett mellékneveken kívül, arab fő­
nevekből ragok hozzáadásával is képezhetünk melléknevet. Az
ily módon képzett melléknevek neve n isbet (^ . \ v iszo n y ). Ragja
^ mely arab főnevekhez egyszerűen hozzáfűződik, pl.

g arbi

a

he

j . a ra b arab,
a r a b i arab;
ga rb
nyugat,
nyugati; JUO s im á i észak,
ş im a li északi.
Ha ϊ vagy eí-vel végződő szók a n isb et ragját veszik fel,
és j e rendesen j-ra változik át, pl.
sene,
sen evi év i;
is a

Jézus,

.r. İsevi

keresztény;

448

^

M ü sa

Mózes,

Syy*

•<_i\ ; f r a n s i z franczia,

M u sev i

Mózes vallású ;

t£ y ~ ^ \j f r a n s e v i

franczia;

értelem,
m a n e v i értelmi
.Szóvégi
gyakran elmarad, pl.
O -L - s ia s e t politika,
s iá s i politikai
m âna

E l i f - fel

és

je

végződő' szók a n isb e t ragja felvételekor, az e l i f
közé eufonikus hemzés i t kapnak, pl.
|_U5 se d d hang,
s,(^ á akustikai.
Némely e lif -r e végződő szó a hemzés i helyett j-ot vesz fel, pl.
^ sem â ég,
se m d v i égi.

A nőnemet rendesen képezzük, pl.
(c,
sen evi,
^ y ^ , se n e d e .
A nőnemű

4

gyakran általánosító főnévértelme van, pl.
s e ms i e napernyő,

<J J o

d u x u lie

n isb e tn e k

sa jfie

belépőjegy,

nyári lak.

Ezekből meg kell azonban olyan szerkezeteket különböz­
tetni, melyekben egyes szók, főleg y ^ \ u m ü r (dolgok), hiány­
zanak. Ilyenek főleg a hivatalnevek, pl.
{i y »\)

<ul»-b
JU

külügy,

{ u m ü r ) - i- y a r ijie
d d x ilie
m a lié

belügy,

pénzügy;

rendesen jr jlli <uli-b d a x ilie n a z a r e ti-t mondanak és írnak 7 ^
t ü b j ^ \ u m ü r -i-d a x ilie n á z á r e ti helyett.
A következő kifejezésekben f A f u n v n hiányzik, pl.
<u5CÍ,«
o

j-

teljes alakjuk

m e k te b -i-m ü lk ie
m e k teb -i-h a rb ie
^ y>

^,^C«

polgári iskola,

katona iskola;

m e k te b -i-fu n ü n -i-m ü lk ie

stb.

449

A n isbet ragját kizárólag arab eredetű főnevekhez lehet
illeszteni, mégis találkozunk egynéhány kivétellel. így
a t ö r ö k i g é h e z járul a n is b e t és lesz c-o b v a r ié t vagyon,
,,

n

„ Jljs

(legelő) szóhoz fiiggesztve«Js}t}| o tla k ie legelőpénz,

fó tia k
bral

(király)

a perzsa

se rbest

'L .

m áh

^ 5^

g erm

J

k r a lije t

szabad

királyság;

“■■■— se rb e stle t szabadság,

m a k ié t

meles

havifizetés,

Ş g e r m ie t

"TV

yosn u d

megelégedett ^

11. §.

A r a b és p e r z s a szá m n é v.

3
elégedettség.

hőség,
y o S n u d ijet

meg­

1.
Az a ra b tőszámok a török nyelvben csak a keltezésnél
használatosak, de továbbképzésük fontossága miatt ezeket is föl­
soroljuk.
09-1 a k a d egy
oJ A a sa ra tíz
jj;|

<u>j|

esnejn

kettő

selese

három

öt

s itté

hat

sa b â

hét

1jjs e m á n ie

İL.

ű r 1'

négy

arb á

x a m se

•u—

e s r in

ű™
u f*
O rr-

nyolcz

tis á

kilencz

m ije

száz

húsz

selesin

harmincz

e r b a in

negyven
ötven

X am sin
s ittín
seb a ín

hatvan
hetven

s e m â n ın

nyolczvan

-*!uO t issin kilenczven

*L

^Jíl

e lf

ezer.

Keltezésnél a kisebbik szám áll elől, pl. ezernyolczszáznegyvennyolcz J | j
j OLÎ se m â n ve e r b a in ve
sem ân m ije ve elf.

29

450

Sokkal használatosabbak a sorszámok, melyek j t l j

kép­

let szerint képeztetnek, pl.
J jl

evvel

első

sü n i

második

s a lis

harmadik

r a li

negyedik

^voL.
^L ,

tizedik

J -1 ciyir

utolsó.

Az arab törteket
képlettel alkotják, pl.
n is f fél

ötödik

y/Iniis

a s ir

hatodik

s fid is

ra b

hetedik

sdbi

negyed

J . y u o is

nyolczadik

sarn in

ötöd
hatod stb.

siid s

lT

fü l

,fc ta s i kilenczedik
cr
A törtszámok az arab türtszám duálisa által képeztetik, pl.
^ y u m se jn

2. A

egy

ja

kettő

si

három

ceh ár

j .^5

kilencz

dih

tíz

sa d

száz

j Ija h e zá r

négy
öt

hat

h e ft

hét

h est

nvolcz

ezer
fél

il,oA? ce jre k negyed
i 15C je g já n e egyedüli
Jl>- cen d

néhány.

^
egy test, je k - p a r e 0j L5C egy darab,
ojfjljA ezerszer,
·<Τ je k n a sa k uniformis, ^ L iC

je k -v ü ju d

h e z d r -k e r r e

kéthatod.

nüli

n in i

penj

Pl.

l

cár

seé

su d se jn

or

számnevek összetételekben használatosak.

perzsa

d i je k

jU-

kétötöd

j . .

451

egyenlő, ^ L iC <U je r le je k s a n földdel egyenlő,
j e k t a összehasonlíthatatlan,
je k b e s egyszer.
jiV&d ig e r egymás, iC-vSCl b á je k d ig e r egymással, ^i>\5C i ' k j a je k hir­
telen, egyszerre.

je k s a n

12. §.

A tö rö k id ő s z á m ítá s .

A mohamedán törökök naplementével kezdik meg a napot
és innen kezdve számítják a nap huszonnégy óráját két, 1 2 — 1 2
órás részben. A nap lementének ideje azonban időnként változik
és így az időmutató órákat gyakran kell igazítani. Különösen
fontos a nap öt imádságának (n a m a z) az ideje, melyek a
következők:
reggeh ima,

sa ^a ^ n a m a z \

iLjl

ö jle n a m a z l

£X SZZ\

déli ima,

ik in d i n a m a z ı

a k sa m n a m a zı
já ts i n a m a z l

délutáni ima,

esti ima,

lefekvés előtti esti ima.

A hét napjai, melyeknek kezdete a mi vasárnapunkkal
egyezik meg, a következők : a h a d (pazar), esn ein (pazar ertesi),
selese (salı), n rb â (cersembe), χ â m is (perşembe), - j u m a (|umâ),
sebt (|umâ ertesi) A mohamedánok va llá si i és p o lg á r i évet külön­
böztetnek meg. A vallási év áll tizenkét AoW-hónapból, a pol­
gári pedig tizenkét nap-hóból.
A holdhónapok nevei a következők :
1.
m u h a rrem , áll 30 napból,
2.

sá fá r,

áll 29 napból,

3. Jyyi

re b i-iil-ev ce l,

4.

r c b i-ü l-a y ir ,

5. JjV'
C. jí-Vl

áll 30 napból,
„29

i£z\^o. je m a z i- ü l-e v v e l,
je m a z i - ü l - á y j r ,

áll 30 napból,

áll 29 napból,
29*

452

7.

regei),

8.

sá b a n ,

9.

ra m a z a n ,

áll 30 napból,

s e r m i,

10. J l^ i

11. ejulll j i
Iá·

0 =3=]! +

áll 30 napból,
áll 29

z u -l-lö d e ,
z u l- h i ja ,

napból,

29
áll 30 napból,
áll 29 v. 30 napból.

A hőidéinek e szerint rendesen 354 napja van és mint­
hogy a szökőévben a tizenkettedik hó 30 napból áll, így az
összes napok száma 355. Egy 30 éves cziklusban a 2-ik, 5-ik,
7-ik, 10-ik, 13-ik, 15-ik, 18-ik, 21-ik, 24-ik, 26-ik és a 30-ik
év a szökőév. E szökőévek úgy keletkeznek, hogy az időszámí­
tást a hold forgásával igyekeznek összeegyeztetni és miután egy
holdhó nem 29 5 napból, hanem 29‘53059 napból áll, a hiányzó
időt megtoldják. E szerint a hold év 2953059X 12=354 36708
napból áll. Harmincz évnek pedig nem 30X354=10620, hanem
30X354‘36708=1063101240 napja van. Ha tehát 354 naposnak
vesszük az évet, akkor 30 év alatt 11 napnyi hiány támad,
mely hiányt a 30 év közül 11 évnek a 12-ik hónapjához egyegy nap hozzáadásával pótolják.
A mohamedán időszámítás a H e jr á * tói, Mohammednek
Mekkába való távozásától kezdődik, melynek dátuma Kr. u.
622 július hó 15-ike.
A keresztény naptár évét a heğra évre, megközelítőleg a
következő képlet szerint számíthatjuk át.
Heğra év = keresztény év — 622 -f-—'er'—1~

^

Pl. Heğra = 1905 — 6 2 2 + ( — g” - 2) = 1283+39=1322.
Heğra évet keresztény időszámítási évre e képlet segítségével
számíthatunk ki.
Keresztény év = heğra év 622 -— —Jj—
Pl. 1321+622— - ^ - = 1 9 4 3 —40=1903.
E szabály a következő okokon alapszik :
Kr. u. 622-ben kezdődött a h é j r a ideje. De miután ez

■153

időszámítás évei holdévek, a keresztény időszámítás alapjául
pedig a napév szolgál, a két számítás közti különbség évrőlévre 11 napot tesz ; e szám 33 év alatt 33 X 11 = 3 6 3 napra,
tehát majdnem egy teljes kér. évre rúg. Ha tehát valamely adott
kér. évet h é j r a évre kell átszámítanunk, akkor a különbséghez
(kér. év —622), még azon törtet kell hozzáadnunk, melyet a
különbség osztva 33-mal ad.
A moszlimeknek tulajdonképpen két iinnepjük van, melyek­
nek nevei ^Lutl jut íd - e l-f itr (böjtvég) és ^ ^ 1
íd -e n -n a h r vagy
íd -e l-k u rb a n (áldozó ünnep). Az előbbi şe v v a l hó elsejére
esik, a böjthónap (r a m a z a n ) után és örömünnepnek tekintik.
A második z u l h i j a hónap tizedik napján van és ez egyúttal a
mekkai zarándoklással egybekötött czerimóniák ünnepe. A törö­
kök ezen ünnepeket a két bajramnak nevezik.
Miután a holdév rendszerint tizenegy nappal rövidebb a
napévnél, természetes, hogy az ünnepnapok sem esnek mindig
ugyanarra az évszakra.
A következő négy hónap : m u h a rre m , r e je b , z u lk â d e és
z u l h i j a szent (h a ra ") hónap, melyekben mindenféle viszálykodás­
tól tartózkodni kell; a többi hónap profán (h a lá l) számba megy.
Az újév perzsa neve n e v r u z , törökül y ıl h a si. A heti ünnep,
a hét hatodik napja a < * ^ 1
je v m e l- ju m á , mely a mi pén­
tekünknek felel meg.
A törökök a napév szerint is számítanak, melyeknek
hónapjai a következők :
1.

m a r t,

2.

^J Lwm)

3.

i

4.
5.
6

.

ú U 'f -

n isa n ,

áll 31 napból,
» 30

-

31

V

h a z ir a n

» 30

V

te m u z

» 31

y>

a yo sto s

n 31

m á j is

454

7.

Jjld

ef l ul

8.

<1)1 ü lJ S

te é rin -i evvel

„ 31

11

te s r in -i sü n i

„ 30

»

31

»

„ 31

n

9.

áll 30 napból,

10.

J j\

ő jte 'k ja n u n -ie v v e l „

ti.

^

o y ^ k ja n u n -i s ü n i

12.

JaLA

su b á t,

áll 28 vagy 29 napból.

Az újév m a r t (azer) elseje, vagyis a julianusi márczius
elseje. A napév használatánál is a he^rá- tói kezdik az időszámí­
tást és pedig veszik a h ep -a azon évét, mely m a r t hó elsejével
összeesik. Néha a seleucid időszámítást is használják, melynek
ta r i x - i is k e n d e r -i r u m i a neve. A naptár neve ^ ^ 7 ta k v im és
sa ln a m e.

13. §.

A r a b n évm ások.

Az arab névmások csak állandó kifejezésekben használa­
tosak. A birtokos névmás arab szóhoz járul a szó minden vál­
tozása nélkül. Alakjai a következők :
1.

sz.

^

2.

n

i!

plur.

1.

személy t

ak,

2.

»

3. „ hímn.r

hű,

3.

3. „ nőn. U

ha,

na,

ç i küm ,
hím ,

duális

h üm ü.

A birtokosnévmások arab főnevekhez, igékhez és elöljárók­
hoz függeszthetők, pl. <j^ ra b b i istenem,
essaldm
a le jk ü m béke rátok.
A mutatónévmások közül csak li*
használatos, pl.'
m a -h e za ezzel.

h eza

(fém.

h a zih i)

455

A vonatkozó névmás U m a (a mely, a ki), csak összetéte­
lekben és állandó kifejezésekben fordul elő, pl.
U
^ j l,
\j~

L

m ada mâ m ada
m â le zem e

elmúlt, a mi elmúlt,

a mi szükséges,

a mi megtörtént, esemény.

mâ je r â

Arab praepositiókkal összekötve e névmás állandó kifeje­
zésekben használatos, pl.
U

m a -b e jn

4-: .<l.

m á b e jn ji

a* U

a mi közben van, a szultáni udvar,
kamarás,

a mi utána jön, folytatás,

m âbâd

J y l«

m a fe v k

a mi felette van, elöljáró,

Oj í L

in á d ü n

alatta álló.

A perzsa névmások ritkábbak. Leginkább a következők
fordulnak elő, pl.

ân

n i ez, jjÎ â n az, ^
χ ιιά maga (j; j j f ) ,
arra támaszkodva,
b â d ez â n azután.

14. §.

j-b

b in a b ér

A z a r a b ig e a lá k o k képzése.

A képzett arab szók jórésze összeköthető a török olm a lı (perzsa
su d en ) igével, mely ez esetben valamivé válni jelentéssel bír. Különö­
sen az első cselekvő részesülővel való kapcsolása használatos, pl.
j j j l joU.

ta d ım

o lm a k

szolgálni.

E részesülőkön kívül a török irodalmi nyelv azonban külö­
nös előszeretettel használja az arab masdarokat (főnévi jelentésű
infinitivusok), melyek etm ek (perzsa k e rd e n ) igével összekötve
egész seregét képezik az összetett igéknek.

456

A török nyelvben nem honosodtak meg az összes arab
igealakok s így csak a leginkább előfordulókról emlékezünk meg.
Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy minden alaknak egy
m a s d a r ja és két részesülője van, az egyik cselekvő, a másik
szenvedő jelentéssel. A részesülők csak a kiejtésben különböz­
tethetők meg, a mennyiben a cselekvő részesülő utolsó tagjának
magánhangzója i, a szenvedőé e, illetőleg a.
A részesülők nőnemét » hozzáfüggesztése által kapjuk meg.
A részesülők többesszámát a hímnemű rágós többes, a m a s d a r
többesszámát a nőnemű rágós többes szabályai szerint képezzük.
I. C se lek v ő a l a k , m a s d a r ja
te fil képlet szerint
képeztetik; jelentése műveltető, illetőleg cselekvő, pl.
f f
ta k sim

k esret soka ság,
részre oszt;

sek l

Ha a harmadik tőhangzó
változik, pl.
β

,jy.\,
A

te k s ir sokası tás; ^_Js k is m rész,
alak, J <"*r te stá l alakítás stb.

elif.\ j e , ve ,

kavi

erős,

ta k v ie

%áli

üres,

te y jie

»r

m asdar

ta k s im a t

dLjjl

erősítés;
üresítés. Plurálisa:

felosztások,

az dL-J

etm ek

te ş k ila t

alkotások.

igével cselekvő igéket alkot, pl.

e r d z i ta k s im etm ek
o lu n m a k

a képzés által <,-re

felosztani a földet;

igével összekötve, szenvedő jelentésű igéket

kapunk, pl.
jl p J

felosztódni,
PsA
J t~ s .
ta k s im o lu n u r e város bárom város­

ta k sim o lu n m a k

lm se h ir ü c m a h a lle je

részre oszlik.
Az I. cselekvő alak cselekvő részesülője L·/uL« m ü fa il , szénvédő részesülője
m ü fa e l képlet szerint képeztetik, pl.

4 57
i lm

tudomány, okosság,
tanító,

m ü a llim

j .Cr

te k m il

J*.5C«

m ü kem m el

tâ lim

m ü a lle m

tökéletesítés,

oktatás;

tanított, oktatott;
tökéletesítő,

f J f C · m ü k e m m il

tökéletesített, tökéletes.

A részesülőknek főnévvel, izd/eí-szerkezetben való kötése
is használatos, pl.
<iU5 C« O L jj -S te d rîsâ t-i-m ü k e m m e le tökéletes előadások.
A részesülők többese a rágós hímnenaü többessel képeztetik, pl.
D 'ü a llim m tanítók.
11.

M ü v e lte tö
d u y jd

a la k ,

masdar-képlete: Ju»l

belépés, JUol

ίιίχ α ΐ

fa l,

pl.

belépetni, bevinni;

iflo s d d fölemelés,
is a d felemelni.
Ha a harmadik gyök A ez a képzésben elvész, pl.
Ιαγν semmisítés,
Vili ilg a etm ek megsemmisíteni.
Ha a második tőhang j vagy <£, ez a képzésben elesik,
de a m a s d a r a nőnemű v végzetet veszi fel, pl.
jjy.

avn

J i f . %öf

segítség,

>nne

félelem,

i'/fife

A részesülő képlete
m ü h ‘t

m iifii,

bezáró,

segítés;
megfélemlítés.
pl.
m ü fs id

elrontó.

Illa) V i s s z a h a t ó a l a k , masdarjának képlete:
te fa ü l ,
jelentése visszaható, néha szenvedő, pl.
tek essiir sokasodás,
te a llü m okulás, tanulás.
A részesülőt

m ü te fa il

képlettel képezzük, pl.

j.5 o * m ü tek e b b ir nagyzó, f C í i * m ü te fe k k ir gondolkodó.
A szenvedő részesülő nem használatos.

45 8

b) V is s z a h a tó a l a k jelentése visszaható, néha a kölcsö­
nösség fogalmát fejezi ki, masaíarjának képlete
te fa ü l, pl.
e5 l, ·

z ia d e

több,

joljT

te z á jü d

sokasodás;

d Lr. ittie adomány,
te a t i kölcsönös adomány, ki­
cserélés; részesülője J p Ui , m ii te f a i t . pl.
m ü te ja s ir .

f ia l,

c) S z e n v e d ő b e tilta tó a l a k , »vasporjának képlete J\*il
pl.
ju. sé d fal, 5 |_uJ| in s id a d körülzáródás.

in ­

Ez alak részesülői közül csak az aktív használatos, szen­
vedő jelentéssel; képlete
m ü n f a il , pl.
i ·..

határolt, körülzárt.

m ü n se d

d) V is s z a h a tó a la k , képlete JUÓl
J j»

/ « / r dicsőség,

pl.

if t i d l ,

ifti% a r

dicsekedés.

Kezdő e l i f ., v a v és je a képzőhangba olvad, pl.
_a>-| a h a d egy,
itt ih a d egyezség.
Ha az első tőhang
1 ,-vé változik, pl.
£ j·

hitves,

zevj

fs

za rb

Részesülője

j. Jp,

akkor a képző

;jj|

^_j\Jafo\ iz tir a b

.

pl.

fcL ·* m ü f te y ir

m ü fte il,

dicsekvő,

illetőleg

házasodás;

iz d i v a j

ütés,

Z>,

csapás.

m iiz ta r ib

lesújtott.

IV. Ó h a j t á s t k i f e j e z ő a l a k , »vasParképlete
f a l , pl.
y C á f f bocsánat,
1 i s t i f a bocsánatkérés ;
|

iz n

engedély, ,jl i J

is tiz a n

engedélykérés.

isti-

459

Ha a második tőhang
betűjét veszi magához, pl.
segítség,

!jy . avn

részesülője

t;.h ifz

ez kiesik és a

J,

is tiâ n e

. m ü stâ fil

m asdar

a nőnem

segítséget kérés;

pl.

védés, őrzés,

.

ki védeni akar,

m ü s ta h fz

honvéd.
V.

K ö lc s ö n ö s s é g e t k if e je z ő a la k ,

m ü fa a la ,

wascíarképlete 4 ^ ^

pl.
ölés,

k a tl

olsC«

m ü k d ta la

m ü k ja te b e

Részesülője :

levelezés, OlîC»

ipbU

ih u h a rib

kölcsönös ölés, öldöklés;

niüfcUl,

m ü k jü lem e

társalgás.

pl.

háborúskodó, Jj\i«

m ü k d til

öldöklő.

A török nyelvben az arab igealakok közül a m a s d a r
.Ή, -.1, a részesülők j CJ\ igével összekötve, a török összetett igé­
ket alkotják.
A szabály alól kivételt képeznek a következők:
jJ_j|

te le f o lm a k

İİÜİA

. 1,
Λΐ,-ιΙ
d lo l

1

} elpusztulni,
I

h ela k o lm a k
f e v t o lm a k

meghalni,

g a jib etm ek

elveszteni,

m a h jü b etm ek

megszégyeníteni,

m e jb ü r etm ek

kényszeríteni,

h â z ir etm e k

készíteni.

Szokásos két szinonimának y-val való egybefúzése, pl.
Λ1, ",I

j íjr ^ J

te r s in u ta k v ie etm ek

erősíteni.

460

15. §.

P e r z s a szóképzés.

A perzsa szók képzése ragok és képzők hozzáfiiggesztése
által történik. A ragok perzsa és arab szókhoz íűzhetők. A főbb
képzők:
jjbt-ı
ûfc-oUl>

ország, pl.

ısta n

Magyarország;

M a ja r is ta n

Jjla
JjlijSCi.

Bolgárország,

B u lg a r is ta n

dán

tartó, pl.

se k e rd á n

czukortartó,

Sam adán

gyertyalartó;

A, b ő n

őrző, pl.

d e r b im

ajtónálló;

tevő, cselekvő, pl.

k jü r

jl 5C:< j J-

y jd m e t-k ja r

szolga,

jlSCSb

d e n ü je t-k ja r

silány,

jb O .

vmihez kedvvel bíró;

h e v e s-k jü r

jl j

zá r

hely, pl.
gyászhely.

m a te m - z á r

Az ^ i elvont főneveket alkot cselekvő főnevekből; a szó­
végi e-nek kiejtett e képző hozzáfűzése által £j-re változik, pl.
s û ben de szolga,
fejedelemség.

b en d eg i

Előfordul a melléknévképző
j; . .i-,

h a m ie t

m end,

pl.

igyekezet,

h a m ic t-m e n d

Melléknevet képez a

szolgaság,

-n a k

igyekvő, hazafi.
fjfc képző is, pl.

&\Ζζ\> p a d is a h i

461
J a i. Z 'ttír

fjkJ a » ·

veszély,
veszélyes.

x a tlr n á k

Különös szerkezet áll elő két perzsa szónak ismétlése által,
miközben a két szó közé e lif-e t teszünk. Pl.
kebel keblen, együtt.

b era b er

LljdlíjlíCjj

JU VU

sera p a

fejétől lábáig,

re n g jd r e n k

szín színen, sokszínű,

günagün

sokféle,

m a la rn a l

tárgy tárgyon, telisteli.

E szerkezetek egy szónak tekintendők s melléknév gyanánt
használtatnak.
Melléknevet és határozót <él -d n e képzővel alkotunk, pl.
d o st barát, 4ib - j i d o sta n e baráti, barátságosan; a szó­
végi e-nek hangzó
fj-vé alakul, pl.
ben de

szolga,

bed eg jü u e

Ily melléknevek
‘e jj

szolgailag, szolgai.

i z a f e t -tel

is használhatók, pl.

ben d e-i- ü jiz á n e m

szerénységem, én magam.

A perzsa középfokot a melléknév alapfokához j -té r hozzáfiiggesztése által kapjuk, pl. j, bed rossz,
b e d -te r rosszabb,
ç j ' gerin meleg, J l i j T g e rm -tc r melegebb,
g e r m te r m
legmelegebb.
16. §.

A p e r z s a ige.

A török irodalmi nyelvnek, különösen költői része, elő­
szeretettel használja a perzsa elemeket. A perzsa ige szerkeze­
tével mélyebben foglalkozni e helyütt felesleges, mert a szótár
itt is kisegít. Némi útbaigazításul a következőket jegyezzük meg.

462

A perzsa ige jelen idejének tője csak összetételekben fordul
elő, pl.
szivettépő,

d ilx ir a S

jj Ví d i kiver

bátor.

A jelen részesülő ragja ejj
ejj j».
eiUT

jü je n d e

-en de,

kereső, ejG

pl.

sa ze n d e

A múlt szenvedő részesülő ragja
kész,
á ' u r d e hozott,

am ade

pl.
e^ J |

tevő.

e fsu rd e

elhervadt.

E múlt részesülők különösen iz d f e t -szerkezetben használa­
tosak, pl. | ^ |
a v u r d e - i- m e v k i- i- ijr a a megvalósítás
terére hozott, végrehajtott.
17. §.

Ö sszetételek.

Az eddig felsorolt összetételeken kívül nagyszámban for­
dulnak elő arab és perzsa genitivussal összekapcsolt szócsopor­
tok, melyek egy szónak vétetnek. A használtabbak a következők:
a) A r a h g e n itiv u s s a l vannak összekötve, pl.
z u birtokos (néha
pl.
dicső (a dicsőség birtokosa),

z i- s a n

z u e z -z u v a b e

j J ' j S z u -l-je d

jLuVl

a haj birtokosa,üstökös,

a kéz birtokosa, tulajdonos,

Iji

zu -J -k a rn a jn

La

fá h ib

két század ura (Nagy Sándor);

birtokos, pl.

sa h ib ü l- i m tij d z

kiváltságos.

Melléknevek főnévvel kapcsolva, melléknevet alkotnak, pl.
^ 11 ι_ χ Λ^} z a i f ü l-b a s a r gyenge tekintetű,
é

-II

ζ/ J

k a v i el-b ü n je
X

< f k e s ir ü l-v u k u

erős termetű,
gyakran előforduló,

46d
\~^.Λ m ü x te ll ü s-sih h a t

C?
p l t_áíL*< s á l i /
jfjJI
b)

említendő.

ü ti e z - z i k r

v e li

vannak összekötve, pl.

birtokos,

v e li- ji a h d

j- , .',^U

trónörökös,

Ιλ Ι

birtokos

ehl

írók, toliforgatók,

eh l-i k a le m
eh l-i ld ta b

tatott vallás híve),
j s j . J a I eh l-i
^ a X /> sühib

Jjc

ir z

a könyv birtokosai (kinyilatkoz­

becsületes ember;

birtokos, tulajdonos,

s a h ib -i-a k l

•j

kegyes;

v e li- ji n im e t

LP

említett,

e z - z ik r

P e r z s a r/e n itiv m sa l

romlott egészségű,

okos,

s ü h ib -i-fe n n

művész, tudós.

Gyakran többesben is előfordul, pl.
a s h a b -i-m d r ife t

tudósok;

személyek (egyesszámú _,j csak isten
értelemben használatos),
crb ü b -i h ü n er művészek,
er> ab

J j i ._I

e rb a b -i-ze v k
h üsn

mulatozók;

szépség,

h iisn -i-a x la k
h ü sn -i-χαΗ
síi

i ,r î

a jellem szépsége, szép jellem,
szépírás;

rosszaság,

s n -i-k a s d

a szándék rosszasága, rossz szándék,

464 -

ejlal "y*

s ü - i- id a r e
adem

rossz kormányzás;

hiány,

f js . a d e m -i-m a r ife t

a tudományhiány, tudatlanság;

más,

^2

g a ir

jl

g a ir - i- m ü s lim

nem mohamedán,

yL· g a ir-i-m ü k e m m e l

.Jj
yJi\

z j S f l .'

n e fs,

Z jly s
^ A\

tói/eí-szer kezet ben: magában,

n e fs -i-m ilk d e
a jn

magában az országban;

képmás, valódi,

a jn -i-s ü r e t
y s .

tökéletlen ;

hű kép,

a jn - i k e ra m e t

a megtestesült kegyesség.

Ezen összetételek ismét kapcsolhatók más főnevekkel, pl.
C jy

J ',

J^S C

..I

sü -i-is tim á l-i-k u v v e f,

az erővel való visszaélés,

J . f C t.\ le é k e r-i-g a ir -i-m ü k e m m é l

tökéletlen sereg.

18. §. P e r z s a e lö ljá ró k .
A törökben meghonosodott perzsa elöljárók közül különö­
sen használatosak a következők :
X -b ér -ra, -re, pl.
j \& b in a h er támaszkodva valamire,
jjSM

-

Vl
’.

bér v e jh -i-m u h a r r e r
bér m u je b - i- b á ld

ra, re, pl.
JUbeheme

a leírott módon,

a fentebbi szerint;

-be

C â»
•1 -e z

hal

beher h a fta

mindenesetre,
minden hétre;

ból, bői, pl.
jrjl

ez-b e r

kívülről,

46δ

többek közt ;

ez j ü m l e

0

-d e r

bán, ben, pl.

JleOi
1

-ha

d e r -h a l

rögtön, azonnal;

val, vei, pl.
különösen;

J p y a iX ' b á -y jisü s
b era j

Jy

ért, miatt, pl.
pénzért.

b e ra j p u l

19. §.

A r a b elö ljá ró k .

Arab elöljárók csak arab eredetű szóval köthetők össze.
Ily elöljárós szók a törökben egy szónak tekintendők s leginkább
állandó kifejezések; főbbjei a következők:
■ujteH,

b ilx ö se

különösen,

Ö lü l

b iz z a t

személyesen,
jogtalanul,

b ig a jr i h a k k
b ilü /ö f

ó l·

wa

félelem nélkül,
avval a mi benne van, daczára,

m a fth

a népnél,

Xs. in d en n á s

UvS Viı£Ü
jU l

^5C5ellJJ
sjl ju;

szükségkép,

le d e lik tiz a

bejn u lm ille l

a nemzetek közt,

fi m d b ű d

valóban,

filh a k ik a

a jövőben,

k a b l u lhukrn
bű d elh arb
badeh ii

ítélet előtt,

háború után,

ezután,

a n k a sd in

szándékosan,
30

466

folytonosan,

a le d d e v a m

teljességgel,

a lilitla k

'b
.

i , j

ennek folytán,

b in â en a le jh

i r.

a lc jh im d e
a le jh in d e

ά •J l r>.J'

ellenem,
ellened,
az ítélet napig,

ila je v tn e d d in

«Jljli,,

m ü s d r ile jh

a kire mutattak, az említett,

J l^ ,

m ü m a ilejh

a kire intettek, az említett.

E két utolsó kifejezés i z a f e t kötésben használva a főnév
nemével és számával egyeztetendő, pl.
1, ^ tijl* . . “,1V z â t- i- m ü s â r

ile jh ü m â

(nőnemű birtokrag),

J. b e rre in -i-m ü m a -i-ile jh ,

^.11 jLíL« C L > \ z e v â t-i-m ü s â r -ile jh im ,
0^

m *n f ereJi'n

e pilanattól fogva,

m ^n e la n

dl)

fT k e z a lik

dlTld

éppen így,
úgy mint volt;

k e m â k jâ n

-

h asb

^

hasb e llu zü m

J>. V

lie jl

4İ leh

»v, gı
Jy
eiU IJy
o d 'l j y

folytán, pl.
szükség folytán,

miatt,

ért, iránt,

le h im izd e
fe v k

örömtől,

értünk,

felett,

fe v k iilâ d e
f e v k ü lg a je t

rendkívüli,
mérték felett.

467

20. §.

A r a b h a tá ro zó k .

Az arab határozókat ~|
léknevekhez ragasztható, pl.

v

es

raggal képezzük, mely fő- és mel

keletre,

' t j t sa rk é n

LyT

en

közelítőleg;

ta k rib e n

rendesen

eten -re

változik, pl.

természete után.

 js» f itr e te n

A török nyelvben leginkább a következők használatosak
a)

Uuo
tU-l
Ί >i,
,
'Ulyu

Időhatározók:

b a ze n

néha,
idejében,

e h ja n c n

m ü tem á d en
m ü tev a lie n

f-'y * tn ü e /e r e n

hirtelen.

'çziü b a y te te n

Helyhatározók.

'L

b erren

^

bah reti
c)

Ua?

nemrég,

egyszer, néha,

d e fe te n

b)

i
> folytonosan,
;

szárazon,
vizen.

M ó d h a t á r o z ó k.

k a za e n

véletlenül,
különösen,

y u sü se n

<1*^ jü m le te n valamennyien,
~ί·

,L~ ta h m in e n
am den

megközelítőleg,

szándékosan,
30'

468

'U U t

ş ifa h e n

'

t ahr i r e n

!

szóbelileg,
írásbelileg.

Az e l i f felett a te n v in gyakran elmarad s egynéhány szón
már a kiejtésben sem vehető észre, pl.
UU
I

g a lib a

valószínű, talán,

jI e k seria gyakran,
Uo

d a jm ü

Vl».

h â lâ

mindig,

most.

Használatosak egyes arab határozók, mint török postpositiók
s rendesen dativus után állnak, pl.
Ίf o i ú Z j '

bu éeje n a za re n

e dologra nézve,

bu se je tevfiken

e dologhoz képest.

SZDJEGYZÉK.
b)

(E sz ó je g y z é k fő leg az irodalm i sz ö v e g e k sz a v a it fo g la lja m agában.)

A.
p. víz; ~ u - h â jâ t élet vize;
~ u -h a v a víz és levegő.
a b a n o s ébenfa.
a b d a. szolga; ~ u lla h Isten
szolgája.
abes a. felesleges, hiábavaló.
a b la néne, anyó.
a c -m a k kinyit; ^ íl- m a k kinyílik.
a j éhes.
a j e b a. csodálkozás.
ojemi a. idegen, hozzá nem értő;
~ a je m ilik
a j e n t e ügynökség.
a j e z a. gyengeség.
a je z e a. p. szegények; ~ p e r ver
a. p. szegénytápláló.
a j l keserű, fájdalmas.
a j i b a. különös; ~ ü l-h e jk e l külö­
nös termetű.
d j i z a. gyenge; ~«ne szerény,
alázatos.
a d a sziget; b ű jü k ™ Isztambul
közelében fekvő Herczeg-szigetek legnagyobbika (Prinkipo).
db

a d a le t

a. igazság, méltányosság.
a. t. valaminek tart,

a d d e t-m e k

vél.
aduv

a. ellenség.
rossz dolog, haszontalan.
a. p. szemhatár; égbolt,

á fá já n
á fá k

1.

u fu k ,

a. csapás.
ópium.
â f ta b (â fitâ b ) p. n ap ; ~ d o y a r
a nap felkel.
â g jâ h p. tudó, figyelmes.
a y ir la s - m a k súlyosbodik.
a y ı z (v. a z) száj.
a y la -m a k sir; a y la s - siránkozik.
á y o s p. kebel.
a h e n g p. hang, kiejtés.
ü h e n in p. vasból való. ■
a h k ja m a. pl. rendeletek, ítélet,
végzés, 1. h ü k m .
a h v a l a. ügy, állapot.
α χ α ε a. legbensőbb, határozot­
tabb, kiváló.
a y la k a. pl. erkölcs; h ü s n -i- ~
tiszta erkölcs.
â fe t

a fio n

472

a. tulvilági.
a. t. nyer, kap, el­
fogad ; ~ v e i t á kereskedés.
a id (a j i d ) a. tartozó, vonatkozó.
d ile a. család.
a j a n a. nyilvánvaló.
a in a. szem; ~ i- v e fd valódi
hűség.
d j d n o l-m a k a. t. kiviláglik.
a j i k éber.
ajíl-m aJc magához tér.
a jin e (v. a jn é ) p. tükör.
a j j d l a. cselédnép, háznép.
a j j a r a. kóborló, csaló.
a k ıb e t a. vég, végül.
a k in tl ár, áradat.
a k r a b a a. pl. rokon, rokonság.
a k r a n a. pl. hasonlók, egyfor­
mák.
a k re b a. közeli, rokon.
a k s a. visszaverődés; ~ -i se d a
a. visszhang.
a k s et-m ek a. t. ütközik, terjed.
a k sa k sánta.
a k s lr -m a k tüsszent.
a k ta r fűszeres.
a k to r színész.
a k tr is színésznő.
a k v a l a. pl. hangok, szók, 1.
axrevi

α χ ζ et-m ek

k a vl.
akvam

a. pl. népek, 1. k a vm .
im ld a. diktálás

a la - ta r ík - u l

által.
o l a j a tarka, fonák.
a la h i a. isteni.
a la im a. pl. je lek ; ~
szivárvány.

-i

se m â

a. jel.
lesülyed.
a lc ı gipsz.
a ld a n -m á k csalódik; a ld a t-m a k
megcsal.
d le m a. világ; ~ - i f â n i a földi
világ; ™- i b a k a a túlvilág;
~ p e n d h i fejedelmi.
a le m a n német.
a le v a. láng; <^len-mek lán­
gol.
ü li a. magas, fenséges; ~ bayj,
szerencsés ; ~ San legmaga­
sabb; n is a n - i ~ magas rend­
jel.
a lil a. beteg, gyenge.
â lim a. tudós; ™<me bölcs.
a lln - m a k vétetik.
a lis -m a k hozzászokik, megszo­
kik.
a lu d p. behintett.
a m ik a. mély.
a m in a. ámen.
d m ir a. császári; codne paran­
csoló.
d m iz p. kevert, valamit tar­
talmazó.
a m u j a a. nagybátya.
ö n a. idő, pillanat; b u d n e -d e k
e pillanatig.
A n a d o lu Kisázsia.
a n b e r (a m b er) a. ambra; <*>ije
ambra ital.
a n d eskü; ~ iö -m e k esküszik.
a n d ir - m a k hasonlít.
a n g a r ia robot; ~ a t-m a k robo­
tot kivet.
a lâ m e t

a lc a la -m a k

473

p. díszítő; j i h a n ~ világdíszítő, híres.
a r a j i j i kereső, búvár.
A r a b is ta n Arábia.
a r i f a. ismerő, tudó, hozzá­
értő.
a r s a. ég, isten trónja; ~ -i r a h ­
m a n az irgalmas trónja.
a r s ı n rőf.
a rtir-m .d k (a rtd lr-m a lc ) növeszt,
növel.
a rü s
(a m s e )
a. menyecske,
menyasszony; n é v ~ új há­
zasok.
a r ü z a. prozódia, verstan; i l m - i ~
verstan.
a r z a. eléterjesztés, nyilvánítás ;
~ u -h a l folyamodvány.
a r z (e r z ) a. föld; k ü r r e i- i ~ föld­
gömb.
a r z a. szélesség.
h sa ié p. nyugalom.
a s a r a. pl. művek; ~ - i a tik e
régiségek.
â s i a. lázadó.
a s d k ir a. pl. katonák, katonaság,
1. a sk er.
a s a n p. könnyű, könnyen.
a s ja n a. lázadás ; ~ ü ze re o lm a k
fellázad.
a sk ı nadrágtartó, akasztó.
a s ü ir a. pl. törzs, 1. a ş ir e t,
â sik â n e a. p. szerelmes, szerel­
mesen.
â râ

p. világos, nyilvánvaló,
fényes.
a s in a (á sn a ) p. barát, ismerős,
jártas, hozzáértő; ~ o l-m a k
barátságot köt, ért hozzá.
a ş ir e t a. törzs, faj.
a s ja n p. fészek.
a te s-ze b ü n p. lángszavú.
a t f et-m ek a. t. fordít, v e t;
~ - i- n a z a r e t-m ek tekintetet
vet.
a tf a l a. pl. gyermekek, 1. tifl.
â ti a. jövő, lentebbi.
a tim lövés, dobás.
a tla -m a k fut, ugrat.
a tv a r a. p. cselekedet, 1. ta v r .
a v ü t i f a. p. hajlandóság, jó­
akarat.
a v j i vadász.
â v â z (â vâ ze ) a. hang, hír, vissz­
hang.
a v e r p. hozó, okozó, bíró; r a k s ~
a. p. tánczot hozó; d i l ~ bá­
tor, szívrabló.
a v la -m a k vadászik.
a v o k a t ügyvéd.
a v u r t száj üreg.
a z a a. pl. tag, tagok, egyesület
tagja.
â z â b a. kínzás.
a z a m e t a. nagyság.
a z i z a. kedves, szent.
a z m a. terv, szándék; ~ et-m ek
vállal.
á s ik ja r

474 —

B.
a. versmérték.
a. tenger.
b a jo k láb, lábszár.
bű d p. szél, lehelet; ~ i- m u x a lif
p.a. kedvezőtlen szél; ™ u-hava
(v. b ed a v a ) hiába, ingyen.
b a d a. után; b a d e h u v. b a d
e z -ín ezután, erre; m a ~ foly­
tatás.
b a d e p. bor, ~ p e r e s t iszákos;
~ i-a s k a szerelem itala.
b a y kötelék, hurok, kötés; cor a b ™i harisnyakötő.
b a y -m a k elvarázsol, megköt.
bah s a. vita; ~ et-m ek vitatkozik,
vitat.
b a l t p. szerencse, sors; b ed ~
szerencsétlen.
b a y j et-m ek p. t. ad, ajándékoz.
b a y tija r p. boldog, szerencsés.
b á lid a. távol, messze levő.
b ű is a. okozó, adó.
b a jg in bágyadt.
b a jir hegyoldal.
b a jk u s bagoly.
b a k a a. tartósság, öröklét; d a r - i
~ öröklét, túlvilág.
b a jr a k zászló.
b ü k i a. állandó, maradó, tartós; ~
k a l-m a k megmarad.
b a k tir -m a k megszemléltet, meg­
nézet.
b a kié tekintet.
b â lâ p. fent, magasan; r iitb e - i ™
b a h er
bahr

előkelők rangja; ™da z ik r
a fent említett.
b a lig a. vmire rugó, on k is ije ~
körülbelül tíz személy.
h â lis p. párna, vánkos; ~ - i â li
a magasztos párna, a magas
trón.
b a n k ir bankár.
b a r i a. teremtő, okozó, Isten.
b á r ik a a. villámczikázás, vihar­
felhő; ~ n u m á a. p. fénylő,
villámló.
b a sa m a k lépcső, létrafok.
b a s il-m a k nyomat.
h asak kalász.
b a sk a la s -m a k megváltozik.
b a ta k mocsár.
b â tıl a. hazug.
b a tir -m a k sülyeszt.
b â z p. játszó; j a n ~ (V. ja r n b a z )
kötéltánczos (élettel játszó);
ku m ar™ játékos; h o k k a ~ szem­
fényvesztő.
b a ze n a. néha.
b á z u p. kar, erő; ~ b e n d (v.
p a z v e n d ) karkötő.
be p. val, vei; ™>avne p. a. se­
gítséggel; ™ a vn e tá la m e d a r
a magasztosság középpontjá­
nak segítségével; ~ a v n - A lla h
Isten segítségével.
b ed p. rossz, gonosz, rút; ~
d u a átok; ~ a y la k rossz er­
kölcsű.
o lu n a n

475

a. kezdet.
p. szerencsétlen.
bedel a. érték, jutalom, ellenérték.
beden a. test.
b ed i a. új, csodás.
b ed ia a. csoda.
beh çet a. vidámság, szépség.
b e ja n a. jelentés; ~ et-m e k a. s.
kinyilvánít; ~ - i h a l folya­
modás, kérelem.
b e je n d ir-m e k megszerettet, meg­
kedveltet.
bejn a. között; f i m i z d e közöttünk.
b ejt a. vers, párvers.
b e jt-ü lm a l a. kincstár.
b ek ri részeg, részeges; ~ lik
részegség.
b ek td si
szabadon gondolkozó
dervis.
beid a r á m a. p. veszélyhez kötve.
b elad a. pl. városok.
b elig á n e p. ékesszólón.
belli határozott, biztos.
ben , b in a. fiú, gyermek; ~
i-a d a m az ember.
b én á t a. pl. lányok.
bengilej i n miként én.
b en d p. czikk.
b en d et-m ek p. t. köt.
b e n d e k ja n e p. szolgai.
benek folt, lencse.
b en lik önzés.
bér p. ra, re, on; ~ m ü ta d
szokás szerint; ~ m ü jib - i- b d lá
a fenti szerint.
b e r -ta r a f p. félretevés; ~ et-m ek
p. t. meghiúsít.
b ed d je

b ed -b a x t

p. t. tönkretesz,
elpusztít.
b e r g -r lz p. levélszóró, ősz.
b e ri a. szárazföldi.
b e r in p. magas.
b erk a. villám.
b e r ze d á r p. reszkető.
b esö let a. merészség.
b e s t-u -k ü s a d p. megnyitás.
b esd set a. örömteljes arcz.
beser a. emberek.
b e te r (b e d -te r, b etter) p. roszszabb, gonoszabb, rosszabbul.
b ez vászon.
b i p. nélkül, -talan, -télén; ~
edeb neveletlen; ~ ç a n halott.
b i-d r d m p. nyughely nélkül.
b id â r p. felébredt, éber; ~ o l­
m a k felébred, valamit megtud.
b i-ed e b p. illetlen, szemérmetlen.
b i-g ü n a h p. vétek nélkül.
b ih a k k ın a. valóban.
b i-h a s a n a. nemszép.
b i-h ü s p. ismeretlen.
b i- ja m a n p. t. kegyetlen.
b i- k a r a r állhatatlanság; h e v a i
s e v d a f e z d i ~ az állhatatlan­
ság szenvedély növelte vágya.
b ild ir -m e k tudat.
bi-ld, a. nélkül, -talan, -télén; ~
f a jd e haszon nélkül.
b ild is t is n a a. kivétel nélkül.
b ila k is a. ellenkező,
ellenke­
zőleg.
b ile -m ek élesít.
b il-id x a l a. összevonva, befog­
lalva.
b e rb a d e t-m e k

476
b in â -b e r in

a. p. ennek folytán,

emiatt.

böl-m ek

a. erre támaszkodva,
ennekfolytán, ennek következ­
tében.
h in t a. leány, kisasszony.
b ir a sör.
b i-ra h m a. kegyetlen.
b ir e r egyenként.
b irles-m e k egyesül.
b i-sa b r p. türelmetlen.
b i-se b a t p. állhatatlan.
b i-ta b p. gyenge.
b it-ta b a. természetesen.
b iz a r a. elcsüggedett.
b i-z e h ir p. nem mérges.
bol bő.
bono elismervény; cicik
b o sta n p. kert, zöldséges kert;
kertész; <vj? h a si a csá­
szári gárda főnöke.
b o su n a hiábavaló dologra.
b in â e n a le jh

C,
sátor.
csobogás.
c a y lr ís -m a k kiáltoz.
lü k et-m ek p. t. széthasít, szét­
szakít.
c a k ir p. szolga, <s>áne alázatos,
szolgai.
c a k ir szürke; ~ g ő z szürke szem.
c a lk a n -m a k himbálódik.
ca m fenyő; ~ s a k iz i fenyőszurok.
c a m u r sár.
la d ır

c a y iltí

elromlik.
széthasít
b ö lü n -m e k elkülöníttetik.
bü p. illat; xos ~ kellemes
illatú; a m b e r ~ arabra illatú.
bu ^ak sarok, szöglet.
b u d a la ostoba; <*>Rk butaság.
b ú j p. illat, bűz; bed ~ büdösség.
b u ju r u ld u rendelet.
b u lu slk maradék.
b u lu s-m a k összetalálkozik.
b u n a k ostoba.
b u rsa tőzsde.
b u r u f a. felfordulás.
b u r u s u k lik ráncz.
b u r f a. vártorony, erősség; csil­
lagzat.
b ü jü k lü k nagyság.
b ü k ü k meghajlott.
b ü rh a n a. bizonyíték, példa.
h ü ru n j ü k fátyol.
b o zu l-m a k

á.
harangozik.
p. sors, kerék ; ~ - i feleik
forgó ég, sors.
c a tl tető.
le h a r p. négy; ~ p á r é (c a l-p a re )
castagnette; <»sem be(cersem be)
csütörtök; ~ s u (c a r s i) piacz.
le k in -m e k vonakodik, húzódik.
cekik pacsirta.
le k is -m e k huzakodik; j a n ~ hal­
doklik.
ca n c a l-m a k

cár/

477

megragad, megüt.
szamár.

ről ; k a r a r d a n ~ megállapo­
dásról lemond.
cen e áll.
j a n i p. üveg, ablak, tükör;
cengel kampó, horog.
™ ji ablakos.
cepel mély, sötét, mocsár.
j â m e -χΓώ p. ágy, fekhely.
cesm p. szem; ~cm pl. szemek.
jâ n â n
p. szeretett, szerető;
çetrefil rossz törökség.
~e a. szeretett.
clb u k (cu b u k ) pipaszár, pipa,
j a n f e s kanavász.
rúd, bot.
j a r i a. forgalomban levő, hasz­
cicek virág.
nálatos, folyó ; ~ o l-m a k a. t.
c iy hófergeteg.
folyik, történik.
clk ls-m a k vetélked, huzakodik.
j a s u s p. kém; ™luk kémkedés.
c il szürke, újpénz.
j a v i d ü n p. örökkétartó, örök.
j a z i b e a. feni. vonzó.
c lld lr-m a k megbolondít.
j e b a. zseb.
cille p. kin, fáradalom.
j e b h e a. homlok.
cím en p. pázsit, rét; ~ z ű r rét.
j e b r a. erőszak, algebra; ~ i-ülü
cin p. gyűjtő, ráncz.
c lp la k meztelen; c lr ~ teljesen
felső matematika.
meztelen.
j e f a a. igazságtalanság.
j e h e n n e m a. pokol.
c ır a gyantás fenyő.
j e l a l a. nagyság, dicsőség; ~e<
c it kerítés.
a. nagyság.
co ya lis növekedés.
ίο χ α szövet.
j e l a l i a. rebellis, lázadó; ~ ol­
m a k a. t. fellázad.
c o k a d a r inas, ruhatárnok.
j e l b et-m ek a. t. vonz, okoz, elő­
co kal takaró, pánczél.
idéz.
cólak (cu la k ) félkezű, nyomo­
rék.
j e l i l a. fenséges, magas.
c o l u k c o ju k gyerekek.
j e l l a b a. rabszolgakereskedő.
j e l i a d a. bakó, hóhér.
c o m a r kis szarvú juh.
j e m ’ gyűjtemény, egyesülés, so­
cök-m ek térdel.
kaság ; ~en összesen; ~ e t­
c u v a l zsák.
m e k összegyűjt, egyesít, hozzá­
c ü n k i p. mert, mivel.
ad ; ~ o l-m a k összegyűl.
j ü h i l a. tudatlan; *>ijet a. tu­
j e m d l a. szépség.
datlanság.
j a j p. hely; ~ -i s ik j a je t pa­ j e m i j e t a. társaság, gyülekezet.
j e m i l a. szép, jó ; e v s a f -i ~ e
nasz helye.
jó tulajdonságok.
j a j - m a k lemond vmi egyezség­
cel-m ek

c em en d é r

— 478 —

a jog birtokosa,
isten ; ~ i- k ib r ia Isten.
j e n a z e a. hulla, holttest.
j e n h a a. vétek.
j e n k p. harcz, háború; ~ á v e r
p. harczias, hős.
j e n n e t a. paradicsomkert; ~ m ekj a n megboldogult (uralkodók­
ról).
j e r e j a n et-m ek a. t. folyik, elő­
kerül, megtörténik.
j e r h a. seb; ~ et-m ek megse­
besít.
je r m
a. vágás, levágás, bűn
elkövetése, 1. j ü r m .
j e r r a h a. sebész.
j e s á r e t et-m ek a. bátorkodik,
merészkedik.
j e s e d a. te st;
testi.
j e s t e p. lépés, fok; ~ j e s t e fo­
konként, részletre.
je v e lá n
a. keringés, forgás;
~ g ja h gyakorló té r ; ~ e t-m ek
a. t. kering, forog.
j e v r a. kínzás, erőszak; ~ e t-m ek
a. t. elnyom.
j e z á a. büntetés ; ~ v e r-m e k a. t.
megbűnhődik.
g e z d i r a. pl. szigetek, Algír;
™i b a / r - i se fid görög sziget­
tenger.
j e z i r e a. sziget, félsziget.
j e z m a. levágás, elhatározás;
<s>en a. kifejezetten.
j e z r a. apály; ~ u -m e d d apály
és dagály.
jidffZ a. küzdelem, harcz, vita;
je n a b - i - h a k k

™et-m e k a. t. harczol, vitat­
kozik.
j i h á n p. világ; ~ a r a p. világékesitő; ~ d ü r, ~ g'ir uralkodó;
™n ü rn a világleírás.
j i h e t a. oldal, rész, ok, mód.
j i l d a. fény, világosság.
j i r o forgatmány.
j i s m a. test, lényeg; ~en a.
anyagi.
j i v a n p. legény, ifjú; ™Uk
ifjúság.
j o s - m a k hullámzik, buzdul.
j ü p. kereső, törekvő.
j a j b á r p. folyó.
g u m e rd ( jö m e r d ) p. nemes, sza­
badelvű, bátor; colik bátorság,
nemesszivűség.
j a k p. hullámzás, forrás, lel­
kesedés; ~ e t-m e k p. t. fel­
indul, erős mozgásba jön.
j ü d a p. elválasztva, elhagyva;
~ e t-m e k p. t. elválaszt, el­
különít.
j ü m l e a. valamennyi, a teljesség;
b i-l ~ mindenki; e z
a töb­
bek közt; ™ten egészben.
j ü n d h p. vétek, bűn.
j ü r e t a. merészség.
j ü r m a. vétek, hiba, bűn.
j u s s é a. test; g esim ü l ~ a. ha­
talmas termetű.
j ü z ( j ü z ü ) a. rész, szakasz,
fejezet;
részben, rész­
legesen.
j ü z d a n p. tárcza.

dajka, nevelő.
hegy; ~ lik hegyvidék.
d a y p. sebzés, megbélyegzés;
~ ll p. megbélyegzett.
d a g it-m a k elszór, szétszór.
d ü y -ze n p. fájdalmas.
d ü 'i a. hívó, okozó; ~ le r i én
(önökért imádkozó).
d ü in a. adós.
d a j i anyai nagybátya.
d a jr e a. kerület, terület, kör,
lakosztály.
d a k ik a. liszt.
d a lg a hullám.
d a lji n elmélyedt, elmerült.
d a m p. csel, háló.
d a m a r é r ; sa h ~ artéria.
d ü m en p. fodor, ruhaszegély.
d a m la csepp ; ~ m á k csepeg.
dadi
day

d a n te i

a. ház, lakás, otthon, világ;
™e s-sifü a gyógyulás háza
(kórház); <v e s -sü d e t a boldog­
ság háza (szultáni harem);
oo u l- f u n ü n a tudományok
háza (egyetem).
d ü r p. tartó; y a z in e (h a zn a ) ™
kincstartó ; h a jr a k ~ zászló­
tartó.
d a r a j i k szíikecske.
d a r l dara.
d â v a a. per, panasz, veszekedés;
™v e k ili ügyvéd; ~ j i pana­
szos, vádló.
d ü v e r i p. bíróság.
dar

azt jelenti, hogy.
a. pompa, ünnepély.
d e fe te n a. többször, néhányszor.
d e fn e t-m e k a. t. eltemet.
d e fte r a. jegyzék, lajstrom; a n a ~
matricula; ~ d a r pénzügymi­
niszter.
d e h ije a. éles ész, furfang.
d e h r a. idő, század, sors, sze­
rencse.
d eh şet a. rettegés, félelem; ~ li
rettenetes.
d e j-m e k érkezik, megérint, vala­
mit ér, értékkel bír.
d e jis -m e k változik.
d e jn a. tartozás, adósság.
d e lir -m e k megbolondul.
d e n d ü n p. fog.
d e n k (d e n g ) p. csomag, teher,
szállítmány.
d é r p. ajtó, kapuf fok; ~ % -a lije
a magas porta; ~ i-s ü d e t a
boldogság kapuja (Sztambul).
d e r - p. bán, ben; ~ ü yo s et-m ek
átölel; ~ d e s t et-m ek valakit
elfog; ~ j i h ü n a világon.
d e r j e t-m e k a. közöl, közzé tesz.
d e r d im e n d p. beteg, fájdalmas.
d e r in mély.
d e r-m é k egyesít, halmoz.
d e r - m ija n et-m ek p. t. elé teszi,
szóba hoz, megemlít.
d e r n e k gyülekezet.
d e r ű n p. benső, benső rész, szív;
d em ek k i

d eb d eb e

480
ά α γ cv p. fájdalmas emlék;
™i- d ild e n benső szívből.
d e s ik lyukas ; d e lik ~ lyukas.
d e sise a. csel, ravaszság.
d e s t p. kéz, hatalom; ~ h a tt
kézirat.
d este p. marok, tuczat, csokor,
csomag.
d e s ti p. korsó, edény.
d e s t-g ja h p. (v. te z y ja h ) műterem,
műhely, gyár.
d e s tre s olm. p. elér, megkap.
d e v a m et-m ék a. folytat.
d e v e r a n (d e v r â n ) a. forgás.
d e v le t a. ország, birodalom; ~
i- o s m a n ije v. a lij e oszmán v.
magas birodalom.
d e v r a. forgás, idő, időszak, vi­
lág; ~ et-m ék megkerül, forog;
™â n idők.
d iá t a. pl. vérdíj.
d i d a r p. arcz, ábrázat, kilátás,
szem.
d id e p. látott, szem; n a ~ rit­
kán látott, hallatlan.
d e lâ n {d iten ) p. száj.
d ig e r p. másik.
d ijü n e t a. vallásosság.
d i j a r a. pl. ország.
d il- â r â m p. szivetnyugtató.
d ile -m e k kiván, óhajt.
d il-fig a r p. szivetsebző.
d il-fir ib p. szivetcsaló.
d il- x ir á s p. tragikus, szivettépő.
d il- s ö d p. jókedvű, megelégedett.
d ü - s ik já r p. szivetrabló.
d ilz a r p. szív.

a. velő.
a. vallási.
d ín d a r a n e p. kegyeletes.
d ir a x t p. fa.
d ir ü je t a. tudás, ismeret; ~ U
eszes, értelmes.
d ir e k oszlop, hasáb.
d ir e v p. aratás.
d ir ig a p. óh baj !
d ir s e k könyök.
d iv â n e p. bolond, hülye.
d i r i t tentatartó.
d iz g i n gyeplő.
d o ju l-m a k betelik, megelégszik.
d o ju r -m a k kielégít, jóllakat.
d a jg u érzelem.
d o k u -m a k fon, sző.
d o lg u n telt.
d o n -m a k fagy.
d ö k -m e k önt, kiönt; ~ ü l-m ek
ömlik.
d ö k ü l-m e k hull, kihull.
d ö k ü n tü ömlés.
d ö n d ü r -m e k fordít; j ü z ~ elillan.
d ö v ü l-m e k veretik, ütődik.
d ö n ü m hold (földmért.).
dö şem e bútorzat.
d ö se n -m ek beültet.
d ö v ü s-m e k verekedik.
d ö v ü s verekedés, harcz.
d r a m színmű.
d u a a. ima.
d u d p. füst, lélegzés.
d im a g Id a m a g )

d in t

d u d u k u su .
duxul

a. belépés.
megtud, megsejt.
a. pl. adósságok.

d u j-m a k
d u ju n

481

füst, gőz.
p. hosszú, messze, távol;
d ü r a d ü r p. igen távoli.
d ü r -e n d is p. előrelátó.
d ü jm e gömb.
d iim p. hegy, vég.
d iim b a l p. fark.
d ü n je v i a. világi, földi.
d ü r r a. gyöngy.

dum an
dür

örökkétartó;
~ e s -s u r u r örökkétig; ebijét
a. öröklét, örökkévalóság.
eb rü p. szemöldök.
ebsem
a. nyugodt, csendes;
~ o l-m a k hallgat, nyugodtan
van.
e j d a d a. pl. ősök.
e j el a. halál; ~ -i-icazö, a. hir­
telen halál.
ed a a. fizetés, végrehajtás; ~ e t­
m ek p. a. fizet, visszaad.
edeb a. erkölcs, irodalom;
irodalmi; * 4 jö t szépirodalom.
ed ib a. illedelmes, művelt, sze­
rény.
e f a l a. pl. tettek.
e fg á n p. panasz, sóhaj, nyögés.
e fk e n p. dobó, dobva; ta b ~
fényszóró.
e f k ja r a. pl. gondolatok.
efla k a. pl. sors.
e fr a d a. pl. személyek.
e fse r p. korona, fejdisz.
e fv d h a. pl. szájak, nyílások.

ebed

a. öröklét;

elzüllött, elesett vmitől;
oo lehullott csillagu.
d ü s ü n -m e k gondolkozik.
d ü v e l a. pl. országok, 1. d evlet,
d ü z k esm e koczkára vágott.
d ü z e lt-m e k rendez, rendbe hoz.
d ü z g ü n tettető.
d ü z -m e k rendez, alkot.

d ü şkü n

jíld lz l

p. növelő, nagyobbitó; elvö.ni- r e v n a k ~ szépséget növelő
színek.
e h a li a. pl. nép.
e h e m m ije t a. fontosság.
eh l a. nép, ember, család, tu­
lajdonos ; oo - i-h ü n e r a művé­
szet emberei, művészek; ~ -i
a j a l családapa; ~ i- is la m müszülmán ; ~ i- i r z tisztességes
ember.
e h li a. házi, házhoz tartozó, szelíd.
éjedét a. kerület, kormányzóság.
e je r nyereg; ~ k a s t nyeregkápa.
e jilik jóság.
e jil-m e k hajol, meghajol.
e j j â n ı a. pl. napok; ~ i-b e h a r
tavasz.
e jm e a. pl. imámok.
e j-m e k hajlít, görbít.
e j r i görbe;
b ü jr ü egészen
görbe.
e j tű m a. pl. árvák.
e k s e riá a. legtöbbször, legtöbbnyire, leggyakrabban.

efzci

31

482

savanyodik.
a. természetesen,
okvetetlenül.
elem a. baj, fájdalom, gond;
o) cek-m ek szenved.
e l-h a m d u lla h ta ta a. hála a
nagy istennek.
e lv a n a. pl. színek.
e l-v e d â a. búcsú, isten veled.
el v e r-m ek elégnek lenni.
e m â n e t a. bizomány, biztonság,
megőrzés ; ~ k o j-m a k bizton­
ságba helyez.
em ek munka, fáradság; co cekm ek fáradozik.
em el a. kívánság, szándék, re­
mény; ~ etm ek remél.
e m in a. szilárd, biztos, megbíz­
ható ; <s>Uk biztonság.
e m ir a. vezér, főnök, fejedelem,
a próféta ivadéka; ~ - i α χο τ
(im reh o r) főistállómester.
e m lâ k a. pl. földbirtok.
em -m ek szopik.
e m n ije t a. bizalom, biztonság,
nyugalom.
e m tia a. pl. árú, portéka.
em vaj; a. pl. hullámok; sing.
ek si-m ek
elbette

(elbet)

m e v j.

a. pl. árú, portéka.
p. társ; bi ~ egyedülálló.
e n d a m p. test, termet, alak,
növés; b i <*> rossz növésű.
e n d á z p. lövő, hajító; n a v e k ~
p. nyilat lövő; t í r <s> ijja s;
h a r f co fecsegő.
E n d é lü s Spanyolország.
em vál

enbaz

en dü h

p.

szomorúság, fájda­

lom.
nyílt tenger.
a. sóhaj, fohász.
e n is a. bizalmas, barát.
e n li széles.
e n z a r a. pl. tekintet.
e n z u v a a. magány.
e p e j j e jócskán, meglehetősen.
e r a z i a. pl. föld; ~ k a n u n i a.
földtörvény.
erb a b a. pl. személyek; ~ i-s ü r b
ivók.
e rk a m a. pl. számjegyek.
e r z a k a. pl. élelem.
e s â m i a. pl. nevek.
e sâ s a. pl. alap, eredetet, gyö­
kér ; ~ i b e jtije házi bútorok.
e se r a. mű, nyom, emlék.
e sfe l a. legalsó; i- s á fil a. alacsonyság, legalja.
esham, a. pl. államadósság.
e s ir a. fogoly; ~ etm ek fogollyá
tesz.
e sirg e -m e k kiméi, sajnál.
e s m á n p. ár, érték.
e s n á f a. pl. osztályok, mester­
ember.
e s te r p. öszvér.
esva b (v. esbab) a. pl. ruha,
ruhanemű.
e s a ’r a. pl. költemény, költői mű.
eS'/as a. pl. személyek.
esk p. könny, könnyek.
e s k ia a. pl. lázadók, rablók.
e s k ja l a. pl. alakok.
etek ruhaszegély, széle vminek.
e n g in
e n in

483

a. pl. csecsemők, gyer­
mekek.
e v a x ir a. utolsó, végső.
e v r a k a. pl. lap, levél.
e v s a f a. pl. jó tulajdonság.

a. pl.
a. pl.
ezel a. vég,
e z h a r a. pl.
e z v a k a. pl.

gyár.
f a x i r a. dicséretes, pompás, szép.
f a j d e a. haszon, nyereség; ~ g ö r ­
m e k hasznot húz.
f a l a. jóslat, előjel, ómen; ooa ç ­
m a k jövendöl.
f á i k a. felülmúló, pompás.
f a m i i j a család, feleség.
f a n e la flaneli.
f â n i a. múló, földi, halandó;
oo d ü n ja múló világ.
f a n o s lámpa, világító torony.
f á r i k a. különböztető, elválasztó.
f a r k a. megkülönböztetés, elvá­
lás ; ~ et-m ek megkülönböztet.
f á s i d a. elrontott, rossz, gonosz.
f á s ile a. elkülönítés ; ~ v e r-m e k
félbeszakít, megszakít.
f a t i h a a. megnyitás, a Korán
első szúrája, kezdet; ~ ceJc-mek
elkezd.
f a t o r a számla.
f â z ı l a. kiváló, erényes; <»et
erény.
f e d a et-m ek a. feláldoz; ~ lejár
a. p. önfeláldozó.
f e j z a. bőség; ~ a l-m a k bőség­
ben él.

filozófus.
fek k a. felszabadítás,
meg­
váltás.
fe le k a. ég, sors, szerencse, vi­
lág ; c a r x -i ~ a forgó ég, sors;
~ ze d e a. p. sorsüldözte.
fe n a la ş tır -m á k
megrosszabbít,
rossz helyzetbe juttat.
fe n n a. tudomány, művészet,
ügyesség; ~ -%-harb a háború
művészete; ~ i- b a x r ije hajós
tudomány.
f e n a r (fen er) lámpa, világító
torony.
f é r p. pompa, fény, hatalom.
fe r a h a. öröm, vidámság; e jja m - i
~ az öröm napjai.
f e r d iz a. örökösödési törvény­
könyv ; a sh a b -i ~ jogos örö­
kösök.
f é r d a. egyén, személy, egy pár,
fele; <*>á-ferd külön-külön,
egyenként.
f e r d a p. holnap, másnap.
f e r ja d p. segélykiáltás; ~ et-m ek
segítségért kiált.
fe r m a n p. rendelet, parancs;
co - i d lis a n magas rendelet.

e tfa l

f a b r ik a

e v za h

evzdn

taglejtés.
versmértékek.
örökkétartóság.
virágok.
mulatságok.

f e jlo s o f

31*

484

p. dörgölt, csiszolt, el­
használt, elhervadt.
fe r s et-meJc a. t. lerak, bebutoroz, berendez.
f e s a d a. pusztulás, gonoszság,
zavargás.
fesçin p. köszörűkő.
f e s a n p. szóró; pl. e fsa n .
feth a. megnyitás, vár bevétele,
meghódítás ; ~ et-m ek elfog­
lal, meghódít; ~ i-k e la m be­
széd megkezdése.
f e v a id a. pl. hasznos dolgok;
~ i - z a tij e személyes érdekek.
fe v k -ü l-â d e a. rendkívül, szoká­
son felüli.
fe z a p. növelő, terjesztő; 1. e fza .
f e z d a. nagy tér, szabad vidék;
~ i - j e n n e t a mennyország tér­
sége.
f e z d il a. pl. erény, 1. fâ z ıl,
fi a. bán, ben, hoz, hez; oo-l-asl
eredetileg; ™ -l-hal azonnal;
^ -l-h a k ik a te rt valósággal.
fig â n p. siránkozás, sóhaj, pa­
nasz.
fik a r a t a . pl. fejezet.
f ık d a n a. hiány, elhagyatottság.
f k r a. gondolat, vélemény, gond,
aggodalom ; ~ et-m ek gondol­
kozik.
fik re jelenet, fejezet, vers, kis
elbeszélés; pl. f ik a r á t.
fii czérna, czérnaszál.
fii a. elefánt; ~ d i s i elefántfog.
f i i a. cselekvés, munka, ige;
~ i- m a z i múlt idejű ige.

fersu d e

1. fi.
fi-1 -vâ k â a. valóban, tényleg, 1. fi.
fin o finom, előkelő.
fira g e t (,fe ra g e t ) a. pihenés, nyu­
galom, lemondás, leköszönés^
fircik a. pl. csoport, nép.
f ı r ç a ecset, kefe.
fir ib p. csaló, ravasz; d il ~ szív­
rabló.
f ir is te (fe rişte ) p. angyal, Isten
küldöttje.
firk a a. szakasz, csoport, szekta.
f ir k a t a. elkülönítés, csapat faj,
távozás ; ~ et-m e k elkülönítf í r l a k körjáték.
f ir l a - m a k hull, ömlik, repül.
fir ü z e (p e r u z e ) p. türkiz.
fislcije szökőkút.
f i s t a n szoknya.
f i s t i k pisztácz.
fitâ d e p. esett, leesett, segítség
nélküli.
f itil a. kanócz; ~ a l-m a k tüzet
fog, vkibe szeret.
fitn e a. kísértés, csábítás, fel­
lázadás, csel.
f itr a t a. természet, tulajdonság.
f iz ik fizika.
f u c l hordó.
f u j ü z a. pl. bőség, kegyelem,.
magasztosság; sing. f e jz .
f u r s a t (f'írsa t) a. alkalom; ~ j d b
alkalomnyerő.
f u r u x t p. eladás; ~ et-m ek elad,
árul.
f ü r ü s p. dicsérő, eladó; m e j co.
borkereskedő.
fi-l-h a k ik e

485

p. örvendeztető, világító;
e\> szivgyujtó.
f ü r ü z á n p. pl. fénylő, ragyogó;
fü r ü z

é e s m a n -i-p e r te v

d il

gyogó szemek.

a. tunya, hanyag, könynyelmű; ~ o l - m a k hanyagnak
lenni; ~eí (g a f l e t ) nyugalom,
hanyagság.
g a i l e a. fáradság, küzdelem, sze­
rencsétlenség.
g a i b ( k a j b ) elvesztés; ~ e t- m e J c
elveszt; <v o l - m a k elvesz.
g a j t a n zsinór.
g a l e b e a. győzelem; ~ e t - m é k
legyőz; ~ c a l - m a k legyőz,
felülmúl.
g a l i b a. győző; ~<me a. p. győ­
zelmesen.
g a m (g a m m ) a. bú, bánat, szo­
morúság.
g a m z e a. kacsintás.
g a r a z a. szándék, álnokság, gyű­
lölet ; ~ e t - m e k gyűlöl.
g a r b távolódás, elutazás; nap­
lemente, nyugat; ~en nyu­
gatra.
g a r e t e t - m e k a. t. tönkretesz,
kifoszt.
g a r r a a. fényes.
g a s j a n zaj, lárma.
g a v g a (g o u g a , k o u g a ) vita, ve­
szekedés, harcz; ~ e t - m e k
vitatkoz, veszekedik, harczol;
ojjffl t u t u s - m a k veszekedik.

g a fil

~ fénytől ra­

) a. harag ; ~ e t - m e k
haragszik; ~ n â k haragos.
g a z i n o kaszinó, kávéház.
g e c i n - m e k él, éldegél, együtt él,
boldogul.
g e j e l i k éjjeli, éjjeli ruha.
g e d i k rés, hasíték.
g e d i k szolgákra felügyelő ember
tiszte; ^ l i a szeráj szolgái­
nak vezetője.
g e j s ü p. hajfonat.
g e m i r - m e k harap, vág.
g e r ç e k igaz, való; ~ d e n igazán;
~ s i n i z igaza van önnek.
g e r c i p. miként, ként.
g e t i r - m e k hoz, elhoz, elővezet.
g e ü d e ( g ö v d e ) test, törzs.
g e z i n - m e k járkál, sétálgat.
g i d i s menet.
g e j d i r - m e k felöltöztet.
g i d a a. táplálék, eledel; ~ - i - r u h d n i szellemi táplálék.
g i l á l a. fáradtság.
g i r j a n p. síró, panaszló; ~ o lm a k sír.
g i r j e p. sírás.
g i z l e - m e k elrejt, titkol.
g i z l i titkos ; ~ j e titkosan, titok­
ban.
g j a h p. hely, idő, 1. d e s t g j a h .
g a z e b (g a z a b

486

p. miként.
p. fül.
g o n c a p. kehely; ~ d eh en p.
kehelyszájú.
g ö c-m ek költözködik, vándorol.
g ö m -m ek ás, elás, eltemet.
g ö m ü s (g ü m ü s) ezüst.
g ö rü ld e -m e k dörög, mennydörög.
g ö rü s látás; ^ m e k egymást lát,
találkozik.
g ö re n e k szokás.
g ö ste ris feltűnés, bemutatás, szín­
lelés.
g ő z j a s i köny.
g u f t - u g j ü p. szóbeszéd, fecsegés.
g u jü b e t a. eltűnés, távoliét.
g ü n p. szín, mód, szerű; ~ g ü n
rózsaszínű; g ü n - a -g f m külön­
féle, tarka.
g u r e b a a. pl. idegenek, furcsák.
g u r r e a. a hónap eleje.
g u r u l· a. pl. naplemente; ~ i-sem s
napnyugta.
g jü ja
g jü s

p. fül, hallás.
nehéz, bajos; ~ l ü k nehézség.
g ü j e n - m e k neheztel, haragszik.
g ü d â z p. olvasztó, puhító.
g ü h e r ( g e v h e r , g u h e r ) p. drágakő,,
ékszer, lényeg.
g ü l - f á m p. rózsaszínű, rózsapiros.
g ü l - g u n í n p. rózsaszínű.
g ü l - s e n p. rózsakert.
g ü l ü n j nevetség.
g ü l ü s nevetés.
g ü n a h p. vétek, bűn; b i ~ ár­
tatlan ; ~ k j ü r vétkes.
g ü t - m e k legeltet, vezet, vitat.
g ü z ősz; ~ e j j a m i őszi napok.
g ü z â r p. átadó, végrehajtó, idő­
töltő ; b é r ~ ajándék; i s ~·
szorgalmas; ~ e t - m e k lefolyik,
történik.
g ü z e l l i k szépség.
g ü z e s t e p. elmúlt, lefolyt; e j j a m - i
~ régi idők.
g ü z i n p. kiválasztott.
güs

güc

Η , χ.

a. milyen, mennyire.
a. fogság; ~ e t - m e k elfog,
visszatart, becsuk.
h a f e t a, szükség, kényszerűség,
szegénység.
h a d i s a. uj, újság, elbeszélés,
hagyomány.
h a i z o l - m a k a. t. bír, birtokolh a j a t a. élet, életidő; a b - i ~
életvize.
habbezâ
habs

rabló.
a. kár, igazságtalanság.
h a j k e r - m a k kiabál, hív, kiált.
h a j r ( x a j r ) jó, jóság; b i - l - ~·
szerencsésen, ~ h a p. jóakaró.
h a j r a n o l - m a k a. t. elámul, meg­
lepődik.
h a jr e t
a. bámulat, csodálat,
zavar.
h a j v a n a. állat;
állatok.
h a jd ú d

h a jf

— 487 —

a. megvetés; ~ et-m ek
megsért.
h a k k a. igazság, jog, isten;
■»Inda irányomban, ügyemben;
~ v e r-m e k a. t. igazat a d ; ~
ta ta a. isten (magasztos jog).
h a k k s iz
jogtalan; ™lik jog­
talanság.
h â lâ a. még, most.
h a la yık a. rabszolga.
h a lá l a. megengedett, jogos hit­
ves ; ™lik jogos házasság.
H a le b esseh ba a. Aleppó.
h a lét a. helyzet.
h ű lik a. teremtő, Isten.
h a lk (x a lk ) a. teremtés, a meg­
teremtett, nép, világ; ~ e t-m e k
teremt.
h a lt et-m ek tévedésben van, nincs
igaza.
h a m a il a. amnlette, kardszíj.
h a m a l (h a m m a l ) a. teherhordó.
h a m ie t a. igyekvés; ~ k j a r a.
p. igyekvő.
h â m il a. vivő, átadó, viselő;
~e [ham le) terhes.
h a m l a. terhesség, teher-; ~ etm ek a. t. terhel, hord, ráruház,
tulajdonít.
h a n ç e r p. hosszú kés, handzsár.
h a r a m (h arem ) a. tiltott, tilos,
szent tárgy (melynek haszná­
lata tilos); b e jt-u l ~ a Kába.
h a rü m -i s e r i f a. a Kaba szentélye.
h a r a r e t a. hév, láz, égető szom­
júság, szenvedély.
h a rb a. háború;
háborús,
h a k a re t

háborúhoz tartozó, ~ i j e had­
ügyminisztérium, <s4je n á z i r i
hadügyminiszter.
h a re k e t et-m e k a. t. elindul, litra
kel.
h a r m a n cséplés.
h a s e d a. irigység; ~ e t-m ek iri­
gyel·
h a s a n a. szép, jó; fém. h a s a n e . ;
a x la k -i ~ jó tulajdonságok.
h a s id a. irigy.
h a s ír n ád ; ~ is k e m le s i nádszék.
h a s r e t a. fájdalom, bú, vágy,
bánat; s a n a ~ k a lir ím bána­
todra leszek, búsulsz utánam.
h a s e r a t a. csőcselék, gyülevész,
férgek.
h a şm e t a. pompa, fenség; ~ lu
felséges ; ~ -i- a l- i O sm a n az
Oszmán ház fensége.
h a tt (χ α ϋ ) a. írás, vonal; ~ -ir ik a riká írás ; ~ -i- h u m a ju n
császári irat.
h a v a d is a. pl. esemény, újság.
h a v a le e t-m e k a. t. átad, oda
irányit; ~ - i- n a z r et-m ek ránéz.
h a v e t a. teve nyereg.
h â v i a. tartalmazó.
h a v se le a. szellemi erő, képesség.
h â z ır a. kész, jelenlevő; ~ o l­
m a k jelen van, kész.
h e fe (Ιιίξα) a. szótag, szótagolás;
h u r u f - i ~ az abécze betűi.
h e d ir et-m ek a. t. büntetlenül
vért o n t; ~ o l-m a k megsem­
misül, megsértődik.
h e jb e t a. rettegés, félelem.

488

a. oh jaj.
a. helyzet, rang, mél­
tóság.
h é j é b a n a. mozgás, felindulás;
™ h u l - m a k indulatba jön.
h e k im
a. orvos, tudós; ~ b a s ı
főorvos.
h e m i s e p. mindig, folytonosan.
h e m - r e h (h e m - r a h ) p. utitárs.
h e m ş i r e p. nővér, tejtestvér.
h e n d e k a. árok.
h e n d e s e a. mértan; ~ - i - x a t t i j e
v e s e t h i e a. vonal és felület
mértan; ~ i t a h l i l i j e elemző
mértan.
h a v a ( h e v e i ) a. vágy, szenvedély,
öröm, levegő; b a d - i ~ (v.
b e d a v a ) ingyen (levegő szele).
h e v e s a. vágy, hajlani, szenve­
dély; ~ k j a r kedvelő.
h e z á r p. ezer; ~ p a
százlábú
bogár.
h i c k l r - m a k zokog.
h i j r a n a. elválás, kivándorlás,
fájdalom; ™e t - m e k elválik,
kivándorol.
h i j v e t a. kivándorlás, költözés,
Mohamednek Mekkából Medi­
nába való futása.
h i j v i e a. szatíra.
h i f z e t - m e k a. t. megőriz ; ~ e s s i h h e közegészség.
h i k m e t a. bölcsesség, ok, alapgondolat ; ~ â m i z a. p. bölcseséggel kevert.
h i l a l a. újhold, félhold; ~ e b r u
félhold szemöldökű.

a. oltalom, megvédés.
a. igyekvés.
h i m m e t a. kegyesség, igyekvés,
jóakarat; < » b u j u r - m a k kegyes­
kedik ; e h l - i ~ igyekvő, derék.
h i n a. idő, időszak, a kellő idő;
pl. e h j a n .
h i r s a. vágy, kívánság; ~ H e
i s t e - m e k vágyakozik.
h i s a b ( h e s a b ) a. számla, számí­
tás ; ™ - i t e f ü z ü l i v e t e m ü m i
differenciális és integrális szá­
mítás.
h i s s e ( h i s s a ) a. rész; ~ s a h i b i
részvényes.
h i s s e - d a r o l - m a k részesül, részt
vesz.

h e jh a t

h im c ije t

h e js ije t

h im a m

h ita b

1. x i t a b .

p. tanító, mester, öreg.
h o k k a - b á z szemfényvesztő.
h o r a s a n l ı Horaszánba való.
h u k u k a. pl. jog, igazság; m e k t e b - i ~ jogi főiskola.
h u l j a a. képzelet.
h ű iü l
a. közeledés, leszállás,
betérés, áthatolás.
h u m ü j u n p. áldott, szerencsés,
fenséges, császári; a h d - n ü m e - i
~ császári szerződés, v. ö.
h u m a fénikszmadár.
h u m m a a. lá z ; ~ i t i f o i d agy­
láz.
h u r r i j e t a. szabadság.
h u s s a d a. pl. irigyek.
h u s ü l a. létrejövés; ~a g e l - m e k
létrejön.
h ú s p. szellem.

h ó j a (yvo j a )

489
hu zu n

(h u z n

, h ü zn )

a . sz o m o ­

rú sá g , kín.
a.

h u zu r

sá g , g o n d , a g g o d a lo m .

j e le n lé t ,

n y u g a lo m ;

cv e t - m e k p ih e n .
a. p l. je le n le v ő k .

h ü jü m

e t-m e k

m eg tá m a d , m e g ­

lo m , íté lk e z é s , íté le t; m e r k e z - i
(h ü k m - d â r )

a.

p.

u ralk od ó, p a ra n cso ló .
a. v ö rö s szín , v ö rö s fo lt,
m ű v é sze t,

ü g yesség,

a. s z é p s é g , j ó s á g ; ~ - i - z a n n

p. álom , a l v á s ; ~ íí v a r - m á k

a lu d n i m eg y .
a l-m a k

x a b e r-d ü r

X ada

h írt v e s z .

a. p. tu d ó síto tt, é r te ­

x a jli
Xak

la k á s,

c s a lá d ;

s z o lg a i la k á s (az én
d e v le t

~

h a ta lo m
csa lá d ,

n e m z e tsé g .
X a n jm

p. n e v e tő .

(h a n im )

p.

k is a s s z o n y ,

ú rh ö lg y .
( h a r a b ) p u sz tu lá s, e lp u s z ­

X a rá b

yarj

a. k ia d á s, t a r t o z é k ; ~ e t k ö lt, k iad .

a. k ü lső , k ü n t le v ő , lé n y e g ­

te le n .
a. h a sító d o lo g ; ~ i - r u z g j a r

y a r i/c a

a. p l. c s a lá s, r a v a sz sá g .
(h a f i e )

a.

titk o s

ak arat,

a sz á z a d k o r sz a k a lk o tó j e le n ­
ség e.
a. k ár, v e s z te s é g .

X a sá r

{ h a ja i)

a.

k é p z e le t;

~e

k ísértet.
/ü jin

h á z,
~

la k á so m );

y ü r ij

kém .
X a ja l

p.

m ek

sült.
x a fie

n e v e tte tő .

X á n d e -fe r m a

títo tt ; ~ e t - m e k elp u sz tít.

írás.

xaber

k h án fi.

X á n e n d e n ín

p. fe je d e le m , csá szá r .

jó v é le m é n y ; ~ - i- / a t t szép ­
Xab

k h án ; ~ za d e

(a z ön) h á z a ; ~ d c m

erén y.
h ü n k ja r
h ü sn

k o v á sz.

p. n e v e té s , tr é fa ; ~ r u j

bende

e lv ö r ö sö d é s.
p.

p.

xande

xane

a. term észet.

hüner

té sz ta ,

(h a m u r)

n e v e tő arcz.

™ főváros.
h ü k ü m -d c ir

χάη

ép ítő m ester.

a. ter em tő , Isten .

yam ur

(h ü k j u m e t ) a. b iro d a ­

hüküm et

a. h e ly e tte s , u tód ,

(k a lfa )

k a lifa , le g é n y ,
X a lik

a. íté le t, r e n d e le t.

hüm ret

a. ü res, m en t.

X a life

rohan.

h ü lk a t

a. ro m lá s, kár.

y a le l
y ja li

h u zzá r

hükm

(h a l e j a n ) a. n y u g ta la n ­

y a le ja n

a. áru ló, h its z e g ő .

yass

(h a ss)

c sá sz á r ,

p. f ö l d ; ~ % p â j î n i z s z o lg á ja

y a k is a r

p. fö ld d e l e g y e n lő .

á lla m i,

á lla m

tu la j­

d on , c s á sz á r i b irtok , e lő k e lő k ;
h u m a ju n

e lé g g é , jó sok .

(lába pora).

a. sa já to s , k ü lö n ö s,

c s á sz á r i

tu la j­

d on .
xasm
y a ta

a. e lle n s é g .
a. h ib a , té v e d é s , v é te k .

490

a. emlékezőtehetség, ész;
o> e g e tir -m e k eszébe juttat.
x a tt 1. h a tt.
χ α ζ η α ( h a z n e ) a. kincstár.
y i d m a t a. pl. szolgálatok.
x i j a b a n a. kerti út, séta.
x i l a f a. ellentét, ellenzés; b i r
s e jin
*Ληα
valaminek elle­
nére ; ~ s ö j l e - m e k hazudik.
x i l a t a. köpeny, diszköpeny.
x i r ü m p. könnyed menet.
y i r a s p. szakító, tépő; s o m i é
<» s e s