HANGTORTENET E. Abaffy Erzsébet Bevezetés A hangtérténet a beszédhangoknak (= hangoknak), valamint a fonémaknak és a fo- némarendszerckneka miltbeli sllapotaval és médosuldsaival foglalkozik. Mi a beszéd- hang? A beszédfolyamat tagolisa soran megtapasztalhat6, kiclemezhet6 nyelvi egység, a beszédfolyamatot alkoté hangszerkezetek elemi dsszetevdje. Mi a fonéma? Elvont nyelvi egység, funkcionslis hangtipus, a nyelvi rendszer legkisebb, tovabb nem bontha- 16 egysége, amelynek nincsen Snilld jelentése, ezért nem nyelvi jel, csupan jelelem, s amely egy adott nyelv tabbi ilyen egységével rendszerszeré kapesolatban a nyclvijelek hangtesténck megalkotiséra (azonositasira és megkiilnbiztetésére) szolgal. Tadvale- v6, hogy a sz6készlet nagyon rugalmas és valtozékony, a fonémarendszerbe viszont csak ritkan lép be egy-cgy ti, vagy vész el beléle egy-egy régi elem. Ennek oka az, hogy a szdkines a szavaknak nyitott, rendszerbe kevésbé foglalhats halmaza, a fonémik viszont srigoriian strukturdlt, tbbé-kevésbé zart rendszert alkotnak, amely nemesak aszink- rénidban, hanem olykor igen hosszii id6n at a diakrOnidban is szinte valtozatlannak mutatkozik. Az a fonémaéllomsny azonban, mely a magyar nyelvben az ésmagyar kor kezdctén, mintegy 3000 évvel ezelétt megvolt, napjainkra nagymértékben médosult A hangtorténet targyalasanak szempontjai Vizsgildasaink sordn a kivetkez6 kérdésckre kerestink vilaszt: 1) Mely fonémak vol- tak meg az adott korszak elején? 2) Hogyan médosult ez az llomny a korszak folys- man? 3) Mi jellemzt a korszak végére kialakult fonémarendszert? 4) Mik a fonémsk hangsorba szervezddésénck szabalyai: a s26 mely részén és milyen hangkérnyezetben fordulhattak elé az egyes hangok? Bzzel kapesolatos az a kérdés is, hhogyan illeszkednek be a magyar hangkombinaciskban ritka (példiul a missalhangz6-torlidissal kezd6d6) jOvevényszavak a magyarba, Anyelvtorténeti kutatis a kiilinbiz6 korszakokban kilonbiz6 forrésokra timaszkod- hat, stermészetes, hogy a forrasok jellege, azoknak a nyelvtirténet széimira val6 felhasz~ nalhatésiga mas-mas problémakat vet fel, mas-mas megkizelitési médokat, miédszere- ket kivin.HANGTORTENET #107 A FONEMARENDSZER A KORSZAKOK ELEJEN Minden kor elejére kikovetkeztetjtk, illetdleg leltérozzuk azt a fonémaillomanyt, amely- lel az adott korszak indul, s lefrjuk azt a rendszert, amelyet a fonémik alkotnak. Ez a rendszervizsgalat kitcrjed arra, hogy megéllapitjuk, melyek a jellemz6 fonéma-szem- bendllisok (opporicidk), tovabba hogy mely fonémak hidnyoztak a kés6bbi, avagy mi- Iyen tdbbletfonémak voltak meg az el6z6 korszakhoz képest a targyalt korszak el Szimba kell venniink a fonémak hangsorba szervez6désének szabilyait is, azt, hogy azegyes hangok a sz6 mely részén, milyen hangkérnyezetben (azaz milyen fonotak- tikai helyzetben) fordulhattak elé. Példaul az 6s magyar korban taldlhatok olyan mas- salhangzék, melyck csak sekezdik, misok viszont esak sz6 belsejében Iehettck: vagy magénhangz6k kizitt (intervokalikus helyzetben), vagy massalhangz6-kapesolatokban lelheték fel. Természetesen mindig valésziniisiteni, az adott korban rendelkezéstinkre All6 forrasok scgitségével Iehetéleg igazolni kell a fonémarendszer tagjainak meglétét. Lassunk néhiny példacarra, hogyan tudjuk felhasznalni a kiilnb676 nyelvtérténeti korszakokban rendelkezéstinkre dlls forrasokat hangtérténeti kivetkeztetések levond- sara! Az ésmagyar kor clejére feltehet6 massalhangz6rendszer az urdli nyelvek segitségé- vel s a nyelvhasonlitis médszereivel meglehetds biztonsiggal leirhaté: az ily médon kikivetkeztetett hangokat a betti elé tett csillaggal (*) jeloliik Arokon nyelvek kézis sz6készletének pirhuzamos egybevetésébél példaként egy szbkezdé massalhangz6ra vonatkoz6lag a kivetkez6 tablazat készithets el: [Em] woe [ose [zur [vod [cer [_ md f Ip | seam [Fe P Pp Pp P Pp P v P Mis, idetartoz6 ctimolégidk alapjin valamelyest médosul a kép, mert kideriil, hogy egy- egy seoban mis megfelelok is eléfordulnak. Igy a magyarban akad b (bal) & p (por), a aiirjénben és vorjakban b, a lappban pedigp szdkezdet is. Minthogy a legtibb nyelvben azegyetlen vagy legalabbis a fovaltozat a szdkezd6 p-, a tobbségi elv alapjan hitelesnek tekinthet6, hogy az alapnyelvben megyolt a *p-, saz is megillapithat6, hogy a p az ésma- gyar kor kezdetén srikez ‘Az ésmagyar kori veléris (mély hangti) i megléte a nyelvtdrténet mis forrsaival iga- zolhat6. Egyrészt a mai magyar nyelv tantiskodik r6la: az uréli eredetti nyf toldalékole alakjai nyilak, nyilas,nyilam. Az pedig, hogy a masodik sz6tagban mély, veléris magin- hangzé van, a magyar nyelvre jellemzé maganhangz6-harmsnia szabslya alapjan csakis tigy magyarizhats, hogy valamikor az els6 szdtag maginhangzdja is mély, azaz veléris jvolt, Masrészt a veléris { ismeretér6l vallanak a vandorlasok koraban atkertile wrk j6- vevényszavak is: tr. *giyin > kijin > kin : kinos. A trdk velivis nak az Ssmagyarban isveliris felel meg, ezt a kinos, kinom, kinoz-féle toldalékolt formak igazoljak Ambar az 6- és kizépmagyar korszak fonémarendszerénck leirasakor mar a nyelv- emlékek s timpontot nytijtanak, vallomasuk sokszor csak akkor vilhat hitelessé, ha egycb koriilményck is megerdsitik az észlelt jelenséget, Az, hogy az émagyar kor elején a massalhangz6rendszerb6l hi 5 massalhangzoként tagja volt a magyar fonémarendszernek. nyzott egy hang, iga-18 1 AZ Gsmaacivan som zolhatnd az, hogy nem talilhaté meg a korai nyclvemlékekben, Am az véletlenszeré leet, hogy mit irtak Ic, iiletve ini murade fent az cgykor leirtakbol, s hogy milyen sza- vak, milyent hangok forduduak e16 a szorvauyokhan és a szovegekben, Biztosabb fous ded, ha azt figyelhorjiik meg, hogy a jvevényszavak egyes hangiait a magyar nyely ms hanggal helycttesiti. E hanghelyettesitések arra mutathatnak, hogy a kérdéses hang, még nem volt a rendszer tagja, vagy fegalabbis csak igen ritkdn fordult elé benne. La nyyanis fonémaként meg lett volna, akkor nem helycttesitestck volta. igy példaul az atad6 nyelvichangot a (szliv nemee > ) aut szdbaa t helyettesiti; a (sclav cesar > ) esd sad, a (s7liv cew > )esé szavakban pedig call helyette. Ez meperisiti azt a feltevést, hogy az dsmagyar kor vei m: Ihangzssrendszerbél me hisuyzott ac A RENDSZER MODOSULASA A KORSZAKOK FOLYAMAN Miutin kellé korultchintésscl megillapiguk a targyalt korszak clejére feltehetd fond marendszert, a tovabbiakban azt vz vesszitk » korban lefolyt hangviltorasoha. A viltozis credménye Ichet az, hogy ij fonéma keletkezik (cz a fonologiztodas). Példaul az Ssmagyar kor elejen ap, dgand rchozva ezzelazirhangokon hekill fontos, amagyarea késbb igen jellcmz6 korrelacivt, a zonge: sgaliuk, hogyan viltozik ez a tendszer, azar sorra > rongstlen seembenil- bie. Megesik, hogy a hangvéltoxis sordn egy régi fonéma eltiinik (cr a defonologiza- lédas). Az Ssmagyar korban meglévé veliis (az magyar korban ive vay wv valt: nyilak > nyilak, tir. * arig > ark (> mai drok) Végtil —s leggyakrabban — nem keletkezik vagy nem ttinik cl egy-egy fonéma,a hangs valtozis csupdn vilamely ovir meghivé forgma gyakorisagat médositja (niveli vagy csdkkenti). [yy a TA.-beli buiturbsl az dmagyar nyiltabba vékisi tendencta sorin bokor lett, ezdleal az o elfordulisi gyakorisiga (fonematikus terhelése) nétt, szaporitotta az credotiteg 1s o-t tartalmazé szavaink (bogs, dorad? stb.) sedmat. De a bukar > bokor-feic wiltozivok nem tiintették el az u fongmat, mely megunaradt peldal a TA.s ket (mai kere tak) sedban, Exy masik dmagyar kori tendencia, a labializélédés hasonls jelleygi az i > iesenthen is. A R.:ssimibGl sziim letta HB. nyelyjarasaban Gjuontcliel [sztimtiakzel]), 6 er niivelte a2 f pyakori cit (vi. Konszt drelxotigon [etelktizti |), de megmaradt az éa HIB. fen, binee stb, szavaiban: az é eléfordulisi gyakorisaga teliit esak esokkent, de az} fonéia ner tint el. 78 nyelyjérdsrd! beszélunk, aztjelenti, hogy az 3 elétordulisi eyakori- megyek belyett meqyok vagy crdsebben 6: Amikor ma. sdga p6 az Fro. az ejtés. Az nyelyjérasok, illetsteg nyelvteriileten migpok ¢ nagyohb, minthogy mis kosnyelvi éhelyén tabbszar tordul ol6 az i. ki 26 nyelvjérésokban a7 / fonematikus terheHANGTORTENET 4 109 A FONEMARENDSZER A KORSZAKOK VEGEN Végiil lefrjuk a korszakot 2rd fonémarendszert, mely értelemszertien tikrézi mar a korban végbemené viltozésokat, s szembesitve ezt a kiindul6, tehit a korszak eleji rend- szerrel, elemezziik az ti paradigma jellemzé sajatoss4gait: |) Melyek az tijonnan kelet- kezett fonémik és az esetleg még csak meghatérozott kornyezett6l fligg6 hangvaltoza- tok (azaz allofénok)? 2) Melyek a létrejétt vagy éppen elttint fonéma-szembenillasok? 3) Mely fonémak fordulnak el6 uj fonotaktikai helyzetben? A hangvAltozdsok A fonémarendszerek médosulisaban leghatékonyabban azoka hangvaltozésok méikéd- nek kézre, amelyck egy vagy tbb fonémira vonatkoz6an egyarant érvényesek, jobbara tendencianyalabokban hatnak. Ezek a szabalyos, tendenciaszerti hangvaltozasok. Miskor csupan az trténik, hogy egy-egy szdban a sz6 cgyik hangja médositja a sz6 masik hangjinak ejtését: ezek az asszocidciés hangvaltozasok. A SZABALYOS, TENDENCIASZERU HANGVALTOZASOK Ha egy hang azonos fonetikai helyzetben, azonos térben és azonos idében az eseteknek jelentékeny részében azonos médon viltozik meg, hangvaltozasi tendenciarél be- széliink. ‘Azonos fonetikai helyzetrél van sz6 példéul az urdli *p- > m.f- valtozis esetében. Az 6sip kizardlag szdkezd6 helyzetben vilik -f6: fgr. *pata > faz(6k), fgr. *pents- > fed. S26 belsejében, maginhangzdk kézstt el6szdr f, majd v lesz belle: fpr. *repiics > raBasz > ravasz. Azazonos tér azonos szillasteriiletet, illetéleg azonos beszélokézisséget, az Gsma- gyarban elsdsorban azonos térzsi nyelyjérast jelent. Az eredeti ly-b6l | lett a Dundntiilon (luk, kirdl), j lett belle az orszig keleti részén (juk, kirdj: ezt viszi tovabb a mai kéznyelv), egyes paléc nyelyjérasokban pedig megmaradt az ly (lyuk, kindly: ezt viszi tovabb a he- lyesiras). ‘Az azonos idé azt jelenti, hogy egy-egy hangvaltozasi tendencia esak meghatéro- zott idészakban érvényes, A *p- > f- viltozas példaul csak az 6smagyarban folyt: a hon- foglalis utan atkeriilt p-vel kezdéds jévevényszavak mar nem vettek részt bene: szl. pop > pap, szl. potok > patak. Végiil: a hangvéltozési tendencia nem érvényesiil minden sz4mba johetd esetben. Példaként itt is az alapnyelvi sz6kezdé *p-t emlitjiik. Sz6téraink bizonysaga szerint az alapnyelvi *p- tbb mint 70 sz6ban f-fé valt, 3 biztos és 7-8 bizonytalan etimolégidban b-vé zingésiilt (bal, bog, bér), 2 szdban pedig megmaradt a p (por, para *halouisztat6 fa’) A szokezdé *p- ¢ valtozasai kéziil tchat csak a *p- > f-re mondhatjuk, hogy tendencia~ szerti hangvaltozds. A maradéktalanul, kivételek nélkiil érvényesiilé hangyaltozast ne- vezziik hangtdrvénynek. Az 6si tévégi maginhangz6k elttinése ez volt. Atendenciaszeri valtozsok soran rendszerint csak egy képzési mozzanat, egy képzé-110.1 Az OSMAGYAR KOR si jegy médosul, tehat példdul az i nyfltabbé valissal é-vé valhat: a felsd nyelvallast maginhangz6 kiz6 esz, de minden mis tulajdonsigst (palatilis és illabidlis) meg- tartja, majd egy tjabb valtozissal ez is nyiltabbs valhat, se lesz belle: R.:ssim > szém > sce. Mas nyelvjarasteriileten az. credeti i labializalédhat ii-vé (de megmarad palatilis, felsé nyelvallist jellege), majd ezt kévetheti nyiltabba vals: szim > sziint > szdm. De sohasem vathat az i példiul p-vé vagy t-vé AZ ASSZOCIACIOS HANGVALTOZASOK ‘Azasszociicids hangyiltozds az a jelenség, amikor egy sz6n beliil az egyik hang tigy hat egy misikra, hogy az ennek a hatisnak a kovetkeztében megvaltozik. E hangvaltozisok okit tehat mindig meg tudjuk Allapitani. Az asszociaciés véltozésok minden korszakban eléfordulnak, de esak bizonyos fajtai érvényesiilnek tbbé-kevésbé kételezéen, masok egyedi esetek maradnak. ‘Azt.a hangot, amely a valtozést clinditja, indukal6, amelyre a viltozés hat, indukalt hangnak hivjuk. Ha a hangvaltozést kivalt6, indukalé hang megelszi az indukalt han got, amelyen a viltozés végbemegy (R.: azval > azzal), el6rchat6 (>) asszocidci6r6l beszéliink. Ha az indukalé hang koveti az indukéltat, ha tehdt hatdsa visszafelé irinyul (R.:azval > avval), hatrahaté (€) asszociécidrol van sz6. Ahasonulas (asszimilacié). Ha az indukal6 hang az indukalt hangot magival tel sen azonossa teszi, teljes hasonulésrél, haa képzés valamely mozzanatanak médositis4- val csak hasonlébbé alakitja magahoz, részleges hasonulésrél beszéliink. El6rehaté teljes hasonulis: KT: mujia > mossa, R.: hoszjti > hossztt. El6rehat6 részle- ges hasonulis: R.: hajté > hajdti, R.zmajt > majd (e szavakban aj at hangot csak az6ngé ség szempontjabol hasonitja magihoz: a zingétlen t a j hatdsara zéngésitl d-vé) Hiatrahat6 teljes hasonulis: szl. vidla > villa, R.: kazdag > gazdag (ez ut6bbi esetben a szdvégi gaz indukalé hang, mely magahoz hasonitjaa szkezd6 k-t. Hatrahaté részleges hasonulis: R.: romt, bonit, hint (v. romlik, bork, himld) > ron, bont, hint (ezekben a sza~ vakban aa képzés helye szcrint hasonitja magihoz az m-et: a bilabidlis hangbl a t-vel azonos helyen képzett n lett). A zéngésség szerinti hatrahaté részleges hasonulés mind- indig érvényes hatéer6, sa knnyebb, gazdasigosabb cjtést szolgalja, amikor a hdztdl helyett haszt6lt, a vashan helyett vazsbant ejtiink. A maginhangz6k kérében a hasonulis dltaléban a vegyes hangrend@i szavakban vényesiil: a maginhangz6-harméniat Kétrehoz6 illeszkedésre vonatkozik; elérehat6: HB: puculnec > pokolnak; hatrahat6: R.: pehdr > pohdr. Az elhasonulas (disszimilaci6). Elérchaté clhasonulés: ném. erker > erkély (a kétr k6ziil az elsé megmarad, a mésodikat elhasonitja magatol, az ly-lyé valik), R.:fazakas > fazekas. Hatrahaté elhasonulas: R.: duceds > dureds, R.: hornyé > hernyé. Ahangatvetés. Az asszociicids viltozas ritkabb fajtdja, amikor két egymas mellett lev hang helyet ese kese (vi. szdkik) > sediske, R.: lekee (vo. lat lectio) > leckeHANGTORTENET 1111 A HANGVALTOZASOK OKAI A hangtorténetben szamos tendencidval fogunk talélkozni. Bar trcksziink majd arra, hogy meg is magyarzzuk, miért megy végbe egy-cey hangvaltozés, erre nem mindig sikeriil fénytderiteni. Példaula *p- > f- valtozésrdl is csak azt tudtuk megillapitani, hogy szokezdé helyzethen, az Ssmagyar korban folyik, s hogy nem kivétel nélkiili. De hogy mi az oka a hangyaltozasnak, arra nem tudunk biztos feleletet adn Mint minden nyelvi valtozésnak, a hangvaltozasnak is lehetnek nyelvrendszertani ésazon kiviil es6 okai. 1. Anyelvrendszertani (belsé nyelvi) okok kézé sorolhaték a kévetkezok: 1) Az asszocidciés hangvaltozasok. Okuk egy-egy sz6n beliil mindig magyarazha 16. Arra joval ritkabban adédik alkalom, hogy segftségitkkel egy tendencia kialakulasét isnyomon kovethessiik. Lassunk egy olyan példat, ahol a tendencia keletkezését kiln biz6, de azonos iranyban mGk6d6 asszociécids valtozésok indukalta ‘Atérténeti Sopron megye nyelve a korai Gmagyar oklevelek sz6rvanyai szcrint az i: di szempontjabsl még illabidlis volt: bik, fil, pispek, kild, idé, kenyérsitd stb. A kés6bbi ada~ tokban hérom, pontosan megillapithaté asszociicids (tchat a hangkornyezettdl fiigg6) viltozas talélhhaté meg az efféle szavakban. Egyrészt a szdkezd6 labialis massalhang26 nbializilja az 6t kivetS maganhangzot: bik > biik, pispek > piispek, fil > fil, Masrészt ugyancsak labializalé hatassal van a maginhangz6ra, ha | + dentilis massalhangz6 kaveti: kild > kiild, kilss > keilsd (vd. egyebiitt is: halal : holt, vala ; volt, telik ; tat stb.) Harmadrészt a masodik sz6tag hosszti 6-je hatrahaté részleges hasonuléssal a labialités szempontjabol hasonitja az i-t: idé > iidS, tidé > tiid6. Mint megfigyelhettiik, az i > i labializécié mindhérom tipusban a sz6 els6 szdtagjaban érvényesiilt. Létrejitt tehat ¢ nyelvjérasban egy kitlnbéz6 okokra visszavezethet6, igen ers, hangstilyos sz6tagbeli ji-nés. Ennck analogikus hatséra olyan szavakban is bekvetkezett késébb a hangsti- Iyos s26tag i-jének labializcidja, ahol egyik ok sem volt adva: innep > dinnep, szintén > sziintén, igyekezni > iigyekezni stb. Azaz: az egyes konkrét okokra visszamené labializé- cidk analogikusan, epyre szaporods esetekben hangstilyos szétagbeli i > ii tendencist hoztak létre a 16, szazadra. 2) Ahangstilyviszonyok. A hangstilyos szétag a hangzdsabb, nyfltabb maginhangz6 keletkezését segiti eld, a hangstilytalan szotag a kevésbé hangz6s, zértabb maginhang- zékét, Ezzel magyarazhaté az. els6 szétagok magnhangzdinak erételjes nyiltabbé valé- saaz magyar korban sa hangsdilytalan sz6tagok maginhangz6inak zértabbi valisa, s6t szévégi elttinése ugyanebben az idGben. Mindkét jelenséget egyszerre illusztralja a hodu > had valtozas, melyben az els6 sz6tag o-ja nyiltabba vilt a-va, a sz6végi, fels6 nyelval- list maginhangzé, a7 w pedig eltiint. Az cls6 szdtagbeli hangstily kvetkezménye az.is, hogy a hangstilytalan szétag maginhangz6ja kieshet: R.: vdrojon > varjon; mai (villalat) > vdlalat > vdllat. 3) A fonotaktikai szabalyok. A beszél6k igyekeznek a fonémsk hangsorba szerve- 26désének megszokott, j6l ismert szabilyait megtartani, s az ennek ellentmonds hang- kapesolatokat a szokisossé alakitani. Az Gsmagyarban nem volt se6kezd6 massalhang- 26-torlédis. A honfoglalis utani CC kapesolattal kezddd6 jovewényszavakat még soki- ig Stalakitjak, a megszokott formshoz igazttjak: skola helyettiskoldt, brit helyett bardrot mondanak,——————————e 112 1 AZ OSMACYAR KOR 2. Anem nyelvrendszertani (kiis6 nyelvi) okok kizé tartozhatnak a kévetkezGk: Al 1) Az idegen nyelvekkel val6 érintkezés. s|daul ij fonémat honosithat meg. Az magyar kor eleiéna ccsakaallofonként fordult eld, meghatérozottfonetiat helyzetben, ae es kapesolatban: alse ejtése lac, a teszik ejtése ees. A honfoglalés arin jover Xényszavak, mint a cinbalom,ctrom s26 elején, alee, legis pedig ms hangkérnyezet- ben is megtalilhats, teljes értékt fonémiva tették a c-t ugy 2) Azon nyelvi nyelvvaltozatok érintkezése: a) A nyelvjéras-keveredés. Meg- vala soimtethet illerve elterjesathet korabban esak egyes nyelyjardsokra érvényes véltozato- nen kat Az dsmagyar korban a nychyjardsok keletkezése a nemzetségek, torzsek alakulisival sn van kapesolatban. E kételékek azonban konnyen meglazultak, a torzsck kizotti szévet- eltt ségiviszony hol lazabb volt, hol szorosabbra ffizdd6rt. Exért az a) keletkezésti nyelyjara— hid si elkilnst6 vonisok ismeételten keveredhettck, Az dsmagyar korra feltehetd egy s=-e26 de: & egy s-eu6 nyelyjards: erre utalnak példiul a s20 és sz smazéka a sivény, aszer és a sor: exe melyek azonos etimologidjtt sz6parok; vagy a-sdg képz6nek -s=ag alakja, mely az orszdg, ug |jésadg szavakban van meg, E szavak ma és val6szingleg mar igen régota ugyanabban a me nyelvi kézésségben egymas ‘mellett élnek. Nyelvyjérés-keveredés eredménye, hogy afe- val jar salt, aseper 65 asipor mai kSznyelviinkben egyardnt hasznlhats, P) koznyelv mv ésanyelvjarasok kapesolata. A 16. szizadt6l folyamatosan sma egy" erételjesebben ala hefotyésolja a nyelvjarasokat, a nyelyjarsi etésmodot isa kialakulo, illewSleg elterjedé Komnyely (A Pal6cfldrdl szdrmaz6 Tolnay Kléri méivésznének tudatosan kellete részok- so niaa kéznyelvi a, é hangok ejtésére.) &r 3) Anyelvi kzlés gyorsuldsa. Egyrészt kovetkezménye ahangydltozsnak: a vdrojon vi > virion, villaat > véllat tipust valtozasok rovidebbé teszika s26 gyorsabb Iehet a be- le ceed temapdja, Mésrészt oka Iehet a hangyaltozisnak: az amtigy is hangsdlytalan s26tag- al bala feleyorsult beszédben kénnyen kieshet a maginhange6 (v6. az bp emlitett wl- haat > nalat példée). A beszédtemp6 gyorsulésit okozhatja az cletkortilmények megval- al roeiaa, a mteeltséqualtds (rnindidig az tapasztaljuk, falun Tasstbb az életterpd, mint s a nagywirosban). Befolyssolja a beszéd tempéjataz egyes besz€l5k egyentseee, s6t lelki- s Allapota is. In {) A gondozott és hanyag beszéd kizStt ma is megfigyelhets Kiilonbség vaya I csch vieepnetithetd okokat kindl nyelvt®rténeti folyamatok (alaliban a rovidilések) ti rmagyardzatéra, A mit tegyek helyett a régiségben gyakran hasznélt meggyek mar a Miineh, 4 see elafordut; acm tudor helyetta nen fon pedig 17. szazadi n6tlevélbsl mutathats a i. Mai példak: klom = esékolom, stét = jest : 5) A hangvaltozasok okai kOzStt még s74mos egyéb kOrtilmeny is figyelembe veheté: gy a gazdasigossigra, az egyszertiscere val tirekvés (példaul a fésztam, kiilomben-féle Srbalyosan jelentke7% hasonulisok); a kilonb6z6 tirsadalmi csoportok nyelvének kl- ccandsegyindsta hatisa;az egyes nemzedckek kbzitiejtéskilonbségstb. Az Eppen hang- po beszédet (nemcsak tempgjaban) befolyésolhagja a beszel6 lelkiallapora Azemfatikum hhangrdsabbi, nyfltabbs teheti, vagy mewnyrijthatja a hangstlyo magénhangzot: ilyen a nat niseda helyett az emfatiks mcesoda vagy adott esetben az irdatan, bénnulaos szavak els6 maginhangz6janak a megszokottnal hosszabb ejtése "Ahangvaltozisoknak e szdvevényes okrendszere eeyattesen madi, egyitiesen hat. Ahangtorténet targyatisa soran — ha médunk van ré = mindig igyeksziink a tendencié- at miikédtet6, hatékonnyé tev6 erdvonalak felderitésére isHANGTORTENET #113, A HANGVALTOZAST BEFOLYASOLO EGYEB TENYEZOK 1. Valtozatok a szinkrén rendszerben. Még a tendenciaszerii valtozisok sem gy zajlanak, hogy azonnal végbemennek minden lehetséges esetben, hanem szinte szavan- kent kiizd meg egymissal a régi és az «ij valtozat: azaz van olyan idszak, amikor ugyanaz a beszélé vagy ugyanaz a beszélékiizisség hol az egyik, hol a masik vltozatot vilasztja, hasznélja, Ezért természctesnek talilhatjuk, ha ugyanabban a forrdsban, s6t nem ritkan ugyanabban a sz6ban is egyszer a régi, maskor a7 tjabb alak fordul el6. Az Ssmagyar kor elején még minden sz6 maginhangz6ra végzGdott. E sz6végi vokdlisok eltfinésének folyamatat jol tiikrézi a TA., melyben sokszor még megvan, maskor mar hiényzika tévégi maginhangz6, akér ugyanabban a sz6ban is: hodu ut rea (= hadviera), de: ohut cutarea (= 6 Git ktitjara). Az i > é nyiltabbé vals ingadozasat illusztralja az OMS.: eqgen yg fyoduun "egyctlen egy fiacském’, ahol az égy és igy valtozat egymas mellett van; ugyanigy egy oklevélben a hégy és higy: 1347: Hegeshyg (= hegyes hegy) (OkISz.). Erde- mes felfigyelni arra, hogy mindkét esetben az els6, hangstilyos sz6tag magénhangzja valt nyiltabba, az alkalmasint ésszetételnek érzett s26 masodik, hangstilytalan tagja még, meggrizte a zartabb varianst. A mai koznyelvi cuda ~ esoda, redm ~ rdm-féle régi és tijabb alakokat egyardnt haszndlhatjuk, egymas mellett élésiiket elfogadjuk. 2. Az analégia. Nagymértékben befolydsolhatja egy-egy hangvaltoz4s sorsit. Els- sorban tigy, hogy egy elindult hangvaltozst tendenciaszertivé tesz, egyre tobb sz6ban érvényesit. Analogias jellegtiek a tilhelyesbitett, hiperkorrekt alakok is. A szabilyos hang- valtozissal keletkezett volt ~ vet, fold ~ féd pérok analégidjéra hiperkorrekcidval jéttek létre és dllandésultak a Miskéc helyctt Miskolc, a Szénok helyett Szolnok varosnevek (vi amaisziike, szolda-féle cjtésviltozatot) 3. A grammatikai anal6gia. A rendszerkényszer lépten-nyomon belesz6l a nyelv alakulisiba, s keresztezhet egy-egy hangvaltozist, vagy éppen ellentmondhat a meg- szokott viltozatnak. Példaul az tijabban bekeriilé -a végti szdknak, mint félia, eutandzia szévégi a-ja megnytilik a toldalékok elott: folidk, eutandzidt a nagyszdmii fa: fak, hdza : hazat stb. t6viltakozds analégidjara (jéllchet azok éppen forditva jéttek létre: eredeti d- juk révidiile mega szdvégen, s maradt hosszii a toldalékok eldtt). Ugyanesak a gramma- tikai analégia miikédik, ha a szél5 : szdleje (v5. mezd : mezeje) helyett s2016 : s2dldje, az aitaja helyett pedig ajt6ja alakot hasznalunk, hiszen a =ja birtokos személyjel rendszerint azalapalakhoz jarul: nevelsje, hajéja. 4. A funkcié-megkiilénbéztetés. Az egyértelmtiségre térekvé praktikus igény is beleszélhat egy-cay hangyaltozis végbemenetelébe. Az magyar kor mésodik felében a szévégi d, éhangok megrévidiiltck: fi > fa, eké > eke, Mielott e rovidiilés végbement, az igeragoz4sban a vdrd, kéré és a vdrnd, kérné alakokban egybeesett a hatérozott és az Altalé- nos ragozis: viird, kér’, vend, kérné azt, vard, kéré, vdrnd, kérné valamit. Amikor a szvégi 4,é rviditlése megindul, j6 ideig egymas mellett éltek mindkét ragozisban a ndrd ~ ura, kéré ~ kere, illetve varnd ~ varna, kérné ~ kéme véltozatok. Az igy kinélko76 alak- gazdagsagot a beszélokizisség tigy értékesitette, hogy funkcidk megkiilinbsztet rehaszndlta fel. Minthogy a kett6s alakhoz kettés funkci6 tarsult, funkeiémegoszlas- sala vind, kéré, varnd, kérmétipus a hatdrozott, a megrividiilt vara, kére, vdma, kéme tipus pedig az dltalanos ragozasra foglalédott le. Ezaltal viszont a szovégi 4, é révidiilésének tendencisja csorbit szenvedett: mig a névsz6k esetében ebben a korban a tendencia114 AZ OSMAGYAR KOR, incgsziintette a szovégi d, ét, a2 igék esetében mind a régi, mind az ij valeozat meg maradt Amikor a kévetkez6kben a hangtérténetet korszakonként tirgyaljuk, Litni fogiuk, hogy ~ bir mindig igyeksziink vallat6ra fogni forrasainkat az ds-, s6t még az magyar kor- ban is tbbszir kell hipotézisckhez folyamodnunk, konkrét adatok hijan kézvetett bizo- nyitckokat keresntink egy-egy hangyaltozis lefolyasinak, idGbeli és xérbeli hatirainak igazolisara ‘A nyelvi anyag bemutatasénak médjat, szempontrendszerét mindenkor a forrisok korszakonként médosuld természete szabja meg, A hangtrténeti adatok elemzése, értelmezése sorin gondosan kell igyelntink arra, hogy sohasem szabad tigy tekinteniink egy-cgy régebbi, korabbr6l datilt adatra, hogy az feltétleniil elézménye egy késobbi vagy a mai alaknak. Példiul nem szabad azt gondol- hunk, hogya HB.: jumtuchel [setimtiikyel] alakjabol kell levezetntink a mai szemetelsel format, Majd litni fogjuk, hogy a két valtozat nem ugyanazon nyelvvéltozatb6l, nem ugyanazon nyclvi rendszerbél val6. Az eredetiszint s26t6 i-je az egyikben, a 1B. nyelv- jarésiban labializslédote:sziim, egy masik nyelyjsrasban nyfltabbs vale: szém. A régiseiimn= bol (idetartozik a HB.-beli forma is) letta mai 5-26 nyelyjardsok szim alakja, aszém-bol pedig a mai kéznyelvi szem. ‘Az elemzések hitelességénck érdckel ngedhetetlen, hogy az adatokat credeti alakjukban kézaljiik. Az olvasés megkonnyitésére a kévetke76 jeloléseket hasznéljuk | ] HB: Latiate (latjaeuk]. Szdgletes zardjelben az egykord valdszing olvasatot ad- juk meg. (=) HB. milofiben (= malasztban). Kerek zérdjelben egyenl alakja talélhats > HB. birfagnop “itéletnap’. Jelentésjclek kizitt a s26 jelentése szerepel. El6fordulhat mind a hérom egyiitt: TA.: kereku [kerekii] (= kerek) ‘erd6’ ‘Azadatok forrasat mindig kiz6ljiik. Amikor ezt nem, csak az adat évszémiit jeloljak meg, az at jelenti, hogy az EWUng.-ra hivatkozunk, gjellel a szavak mai 1 FELADATOK L.A szokezd6 *p- kézdlt tiblizatabsl milyen kronolégiai kovetkeztetés vorthats le a magyar *p- > f- viltozdsra vonatkoz6an? 2. A finnugor intervokalikus *-mp- méssalhangz6-kapesolat leggyakoribb megfele- lései a finnugor nyelvekben a kivetkez6k bp | ft md. ser, zit). vot. | _vog, seth m. mp mp mb anb b b | mp mp b Milyen feleevés adédhat tabkizatb6l az *mip- > magyar -b- véltozas ide)ére vonatko- zéai, illetéleg milyen problémak meriilnek fel, s eek megoldéséra milyen vilaszok kindlkoznak?ee HANGTORTENET #115 3. Hogyan magyarizzaa R.: magyer sz6nak magyar és megyer, valamint a sl, deljad s26- nak csaldd és cseléd alakjit? Miért maradt meg mindkét sz6nak mindkét valtozata? 4, Gytijtsén a szakirodalombsl vagy sajat krnyezetéb6l példakat mai nyelvi viltoz: sokra, lletleg kettds nyelvi viltozatokra, s magyarézza okukat (példaul gyermeknych alakok keletkezése, a genericidk kizitti ejtéskiilonbségek, az artikulicié helytelen ész~ lelésével kapcsolatos ¢jtésvaltozatok stb.)! 1 TOVABBVEZETO IRODALOM Barezi 1959; Benk6 1957a, 1-60), 1988a; Bynion 1997; Durand-Siptir 1997; Fénagy 1967; Gésy 1998; Herman 1967; Hocnigswald 1946; Kiefer 1967; Kiss J. 1990; Kubinyi 1958; Laziczius 1932; Lyons 1969, 99-132; Pais 1950. A szavak fonoldgiai szerkezete az 6smagyar kor elején L. Az Osmagyar kor elején valamennyi sz6 maginhangzéra végz6dott. 2.Asz6 nem kezdédhetett két massalhangzéval, azaz sz6 elején nem volt méssalhang- 26-torlédas, Sz6 belsejében azonban gyakoriak lehettek a massalhangz6-kapcsolatok. 3. A tdszavakban WV kapesolat (,maganhangz6-torlédas”, azaz hiatus) eredetileg nem fordult els 4. Alegtobb sz6 két szdtagti volt. Egy szétagtiak lehettek egyes névmisok és indulat- sek. Ezek szerinta kévetke76 tipusokkal szamothatunk: Vv ur. *0~ *u > a(z); ur. *i > e(z) cv ur, *ki > ki2; ur, Ys > ini? vcv ur. *eld- > a CVCV far. *kota > haz VCCV ugr. *dmp3 > eb CVCCV fpr. Forks > fdr Azalapszékhoz természetesen képz6k is jarulhattak, fgy a hirom, st ragozott formaban tobb sz6tagi ban is: fr. *repai-cs > ravasz "rka’ épzdvégi vol ak is Ichettck a szavak mar az 6 ager. Fala-ma > alom. lissal egytitt magyar kor-116 4 Az. Gymacivane KOR ‘A MASSALHANGZOK A missalhangz6rendszer az Ssmagyar kor clején Az dsmagyar kor elejére kikivetkeztetett rovid massalhangz6k és a korszak folyaman rendszerszertien viselked6 méssalhangz6-kapcsolatok és hosszti massalhangz6k. Zirhangok | Nazilisok | Réshangok]| Aflrikitak | Likvidik | Massal- hangz6- kapesolatok Bilabialis PPP m B =mp- Interdentilis| 8 7 _ Dentialveoliris [1 -it n = Tr |e Alvcopalatalis 5 6 Pal é A tablizatban kétéjelek jelzik, ha egy hang csak sz6 belsejében fordulhatott cl6. A mas- salhangz6-kapesolatok esetében ez természctesen két maganhangz6 kézétti (intervoka~ likus) helyzetet jelent. A két6jel nélkiili hangok akir s26 kezdetén, akar 526 belsejében Allhattak. (Sz végén nem, mert ~ mint léttuk — minden sz6 maginhangz6ra vég26- dott.) ‘Az dsmagyar kor eleji massalhangz6rendszer jellemz6 sajstossigai 1. Nincs zéngés : zéngétlen szembenillés. 2. Megyan a zarhangok ordlis : nazilis ellentéte: p : mt: n; k= 7 3. Van révid : hosszti oppozici6: -p- : -pp-j -t- : tj -h- :-kk- 4. A missalhangz-kapcsolatok kéziil legteljesebb rendszert a nazilis és az azonos helyen képzett (homorgin) zérhang, illetdleg affrikita kapesolatsora alkot: az -mp-, -1-, nk, illetve -nyds-. (Ezeken kiviil szimos egyedi kapesolat is lehetséges volt: pt, tk, kt, Ik, rk, affrikétak vagy réshangok kapcsolata k-val stb. ) 5. Csaknem minden hang elofordulhatott s26 elején és sz6 belsejében. Kivét mely csak 26 elején, az--17- & az -ly- pedig esak s26 belsejében allhatott. A missalhangz6rendszer médosulisa Afent leirt massalhangzorendszer az 6smagyar korban nagymértékben dtalakult. A fo- némaallomany médosulisét elsésorban rendszerszertt hangvaltozisi tendenciak, ten- dencianyalibok eredményezték, az alabbiakban ezeket tekingjiik 4t. :eee eee HANGTORTENET #117 ATENDENCIASZERU HANGVALTOZASOK A zirhangok és kapesolataik maganhangz6k kézétti helyzetben 1. Zéngésiilés és denazalizacis (azaz a nazilis hang elttinése) a nazélis + zérhang, valamint a nazélis + affrikaéta kapcsolatban: -mp- > -mb- > -b- ur. “kunipa > *jumba > hab om > -nd~ > -d- fr. *kunta > *yunda > had enke > -ng- > -g- fer. *tuunke- > *unge > dug -nyés= > -nydés- > -dés- fr. *laiics > *enydése > léd&s > légy (fi.) | Avaltozast feltchetéen az erdsen 26ngés kirnyezet inditja el: nemesak a maginhang- 26k, hanem a kivéte! nélkiil mindig zéngés nazélisok is hozzdjarulhattak ahhoz, hogy a ak elészr csak meghatérozott fonetikai kornyezetben (nazalis mellett) még csu- alaktll ki komnyezettdl fiiggs (kombinatérikus) variinsa, zéngés valto- ng-. Majd a denazalizacisval ab, d, ¢ 6ndlls fonémava vilik. A tendencia kos: ugr. *tamp3 > domb, fer. *lorica > higy és langyos. E kivételek azt is ‘tjak, hogy el6szir val6ban a zongésiilés kovetkezett be a nazilisok mellett s csak ezutin a denazalizécio. 2. Zongésiilés és spirantiz4lédas intervokalikus p, t, k esetén: ‘ “pe > -b- > B= fer. *repiics > *rebii’s > raBiasz > ravasz we > d= >-2~ fer. *kota > *yoda > haz che > -g- > =7- ur. Moke > *joge > joye > j6 folys’ (vi. Sajé) 3. Rovidiilés a hosszti massalhangz6k, a geminitak esetében: | : -pp- > -p- fer. *sippa > ep (maiepe) 1 i ott > t= fg. *kutte > hat (szmnév) : ok > ke fer. *hikke’- > lok Feltehetd, hogy az ésmagyar korban volt hoss2i -mm is: szem szavunk az ur. *silm@-b6] keletkezott hatrahats teljes hasonulassal, majd rovidiiléssel: -hn- > mm > m. Ehangyaltozasok lefolyasa és relativ kronolégidja. A harom tendencia minden bizonnyal az ésmagyar kor els6 szakaszaban, még a vandorlisok kora, Kr. u, 500 eldtt ajlott le. Err6l tantiskodnak olyan, a vandorlasok koraban dtkeriilt tordk jovevénysza- vak, melyekben a targyalt fonémakapesolatok és fonémak mar megmaradtak: kiindii, tengerepingy; csepit, kapu; bet, bator; bikea iker stb. Akivetkez6 tablazat cgyrészt altalanos nyelvészeti, masrészt logikai kivetkeztetések ahpjin megkisérli c hangvaltozasoknak legalabb relativ kronologidjat felvazolni, vagy- isahdrom tendencia viltozési fokozatait egymast kovet6 szinkron metszetekbe kivetite- ni, bizonyitva, hogy a harom esoportba tartoz6 szavak sohasem moséduak dssze.[E81 AZOSMAGYAR KOR [Az alapnyelvi dllapor: “inp tite =k 1. Zényésiilés a nazilis esoportban Y (4b, d, qesak allo = -nd- -ng- 2. A-ps oh che zongesiil, & Gnall6 tonémavs val -b--nd--ng-| hizdlineszertien pétolja ciibe -ind= ng ugeming 4A Acb-m de, y= stires hly | adenazalizicis ik egysreriissdés dh, ge Spi nb A nazalisok kéziil a maginhangzok kizstti -m- és nyelyjérdsi ktilonfejlédéskent) bizonyos szavakban csatlakozhatott a fenti tendencidk valamelyik¢hez. Alakulisuk ugyanis a kévetkez6: Az -m- vagy megmarad, vagy elvesztve nazillis jellegét spirantizalédik (s az utobbi esetben a zarhangokbol keletkezett -B- vijat jarja) “m= fr-* teme- > tm; hisd még ham, a < =f sr, time > *nefe (> név); kasd még havas, leves. Az-n- vagy kiegésziil egy k-val (valészinGileg mar az ugor korban), saz -7l- kapeso latok szimat néveli, vagy (mint az -m-) , elvesztve nazdlis jellegét, spirantizalédik, s a -k- bél keletkezett -y- valtozasait kiveti: < -ipk=: far. Mine > *inke > je; isd még ceér,fogoly. A zarhangok szdkezdé helyzetben n- (credetileg feltehetsen csak y, yom, — sur *pdne > feye ( > f6 fn.); lasd még nd fh Spirantizdlédas. Két sz6kezd6 zérhangra, a *p-re és a velaris maginhangz6 elétt all6 *k-ra vonatkoz6an igen erdteljes, csaknem minden esetre érvényes tendencia, A p- aszavak tilnyoms tobbségében (feltehetdleg két mozzanattal) /-fé spirantizé- lodik: ugr. *puns > fog ige. fer. *pelja > fil; Lisd még fa, fakead, fazék, fed, fo, ft, fog fn, fok, fiist. - Két szban megmaradta szokezd6 p- : ur. * pors > por és ut. * pars > para(fa) hd- Iotisztats fa’. — Néhiny esctben (méga * p- > - valtozas clétt) zongésiilés tortént (talin 1826 belseji zingés hangok asszociacids hatisira): fgr. *pals > bal; kisd még bog, boi At- nem vesz részt a spirantizilédésban: csaknem mindig valtozatlan marad: ur. *tunte= > md, fer. *1alfsi > tél; isd még tl, tall, te, i, téova, 16, ti, ti’z, — S2drvinyosan d-vé 26n- gésiil: fur. * tunke= > dug; lasd még dob (ige esetch . domb, Ez a zingésiilés 1 —feltchetsen a 26 belseji zdngés massalhangz csakap- > b- 6 hasonite hati ak tulajdonit- hats. Ak-viselkedése attdl fi elétt z-vd spirantizalodik: k hogy milyen magénhangz6 kéveti, Veliris maginhangz6 > y-rur. *kala > yala > hal fn, fer. *kota > haz; lsd méHANGTORTENET 1119 had, hall, hat, hérom, h6. A y-cbben az idében meghatérozott hangkérmyezetben (szdkez~ dé veliris maginhangz6 elétt) jelentkez6 varidnsa (allofonja) ak fonémanak. Palatilis maginhangz6 elétt megmarad: k= > k=: fer. *kiite > kéz, fr. *kife > k6; lasd még key, hész, ki, kad. Nyelyjirasi kiilinfejlédések vagy egyéb okok miatt a mai nyelvben ellentétes példak is vannak, Egyrészt veldris maginhangz6 elétt megmaradhat alapnyelvi szavainkban is ake: hajlik, de: kajla; hiiny, de nyj.: kunt; masrészt palatilis maganhangz6 eléte is Alllat ht hemyd, hin, hés, (Ez utbbiakban eredetileg veléris maginhangz6 volt a k utén.) A jovevényszavak tantisiga szerint a szkezd6 zirhangok valtozisa is az Ssmagyar kor elsé szakaszanak eseménye. A 6, szizad utin atkeriilt tordk jvevényszavakban e tendencidk mar nem érvényestilnek, Az dtadé tordk nyelv fonémarendszerében székez~ d6p-nem volt; sz6kezd6 twrak f-ket f-vel vettiik at: tani, tarlé, ennger, savelaris magin- hangz6 elétt alls szkezd6 k- mar megmarad, nem spirantizalédik: kapu, koporsé, korom stb. Az.dsmagyar kor misodik felére tehit a z- allofon jellege megsztinik Egyéb tendenciaszerti viltozisok Apalatalizacié. 1) Allands palatalizacis. Valahinyszor az 6smagyar y (< fer. -k-, --) maginhangz6-kiesés kvetkeztében egy megel6z6 méssalhangzdval érintkezik, artiku- licidja aj teriiletére htizddik: ugr. * dp srsks > epereye > eperje (vo. Eperjes) (> mai eper). igy kertil mindig massalhangz6 utini helyzetbe a felszdlité mod jele is. 2) Sz6rvanyos > ly palatalizaicié mehctett végbe mar az Ssmagyar korban, ha az / magénhangz6 elé keri: il > ilyen, uf > olyan. 3) Alkalmi palatalizacié. Ha felsz6lité méd jele [-hez vagy n-hez jarul, azt mindig palatiliss4 s intervokalikus helyzetben rendszerint azonnal hossativa is teszi: él-+jenr > éllyen, men+jen > mennyen. Ad + j kapesolata is palatalis missalhangzot: d&-t eredményez, maginhangedk k6ztt ez is hosszti: ad + jon > addon (> aggyon). At + j sajdétosan viselkedik. A t nem ty-vé palatalizalédott, hanem — mivel az egykont beszélokizdsség ezt a fonémat nem ismerte ~ egyszertibb volt a rendszerben meglévé palatilis 6-t ejteni. Ez egytittal természetes megoldis is, hiszen ad+j-bél kelet- kerédeeneka 6a zingétlen parja. Ac missalhangz6 utin réviden, intervokalikus hely- zetben hosszan hangzott: tart-+ja > tarésa (= tartsa), Mdt-tja > lécésa (> ldssa). Adepalatalizacid. Tendenciaszerii ac > cs valtozis: az elobb emlitett felsz6lté modi alakokban mindig végbemegy: tarca > tarcsa (= tartsa), lééa > ldeesa. A &-t ta si seavakban s26 elején is és 826 belsejében is kimutathats: uge. "dk (13) > esékol; fer Fpucsrs > facsar Rendszeres depalatalizécis kivetkezett be az alapnyelvi szdkerd5s > s= viltozis so- rin: un. silmd > szem; bisd még szel, szomorii stb. (A leguijabb kutatasok ezt a tendencidt ugor korinak tartjik. Az Osmagyar kor eleji massalhangzGrendszer tablizata— ban ezért nem is szerepeltettiik.) Az affrikalédas. Szdrvanyos jelenség a j-nek & sé val6 affrikéléddsaz for. alka > dzsalog (> gyalog). Idetartoznak azok az esetck, amikor egy eredeti [-nek ma gi megfelelése van: a vol- igets vagy(ok) tipustt forméi csak ly > dés kozbeiktatasaval, vagyis palatalizacisval s azt kévet6 affrikilédassal magyardzhatok. (A ds > gy mar az maz a e_O_O120 1 az GSMAGYAR KOR Smagyar korban zajl6 tendencia.) Alig néhdny példank van erre a valtozdsra, s azok is csak dsszességiikben mutayjak fel a hangvdltozsok fokozatait, az egyes adatsorokban szinte mindig talalunk hidnyz6 lineszemet: vol- > *valy- > vadee (> vagy-) hol > *holy > hodzs ( > hogy) i> ily > ides (> (ey) ul > oly > tidzs ( > tigy) Idctartozhat még az azonos etimonra visszamen6 jel és jegy, valamine (ha helyes mologia) a/fill és figyel sz6par. ‘A dezaffrikalédas. A &-b6l depalatalizécisval keletkezett «=-k vagy megmaradtak, vagy dezaffrikilodassal s-sé lettck. Ezaltal a késci Gsmagyar korra kialakult egy «s-26 és egy s-e76 nyelyjarés. Egyrészt alapnyelvi & > cs : csdkel, esomé, facsar, des. Masrés7t alap- nyelvi & > 5:1 cBkli > sily kelés’;kisd még hes, les. A felsz6lité médban ez hangkor- cti- nyezett6l fiigg6 vlkozis: massalhangz6 utin megmarad a cs: bénts tarisa; maginhang- 26 utin s-sé V ‘Acs-26 655-076 nyelyjaris feltevését tordk jovevényszavaink is hitelesitik. A t5rok nek ugyanis a magyarban olykor os, maskor s felel meg. Egyrészt tr. *Zalazan > csalén, “ayati > ds. Mastésze tbr, *éatir > stor * buréag > borsi. Akett6s Aevételt a tir. *kigi > m. lik: kdssa, boesdssa. his és tr. *hidin > m. kicsiny is szemlélteti. S ugyanigy a trk s-nck Iehet a magyarban 6s (es) megfelelése is: tor. * bokat > bocsd, tor. “inns > gyiimles. Vagy megmarad azs a tbr. *siprig > sdreg, tor. * ill > sil szavakban. ‘A.B elnémulésa sziz szizalékos tendencia. A B- (az interdentilis zéngétlen réshang) az ugor korban keletkezett a fer. sz6kezd6 *3-b6I és *s-b6l. A 8- a7 Ssmagyar kor folya- inxdn eletinik: fr. ers > gr. * dere > err, patak’ fi. lisd még eg, int — Fer * sippa > ugt. *Bappai > ep(c); kasd mégée fi, 6sz. "A B (a bilabiilis 26ngés réshang) az smagyarban dltaliban megmarad: ur. “Bete > sm. *Bize > viz; dsm. *neBe > név. Szdkezd6 helyzctben nébany szsban elttinik, de labialitasat ,dtadja” a kovetkez6 maginhangzdnak: fgr. “Bitte > sm. *Bite > iite > 6t. Ez térténtaz él s26 elézményében is. A kéanyiltszétagos tendencia Ha egy széban két vagy hérom nyfle (sz6tagoliskor magénhangz6ra végz6d6) sz6tag kéveti ceymast, a maganhangz6 a mésodik vagy a harmadik sz6tagb6l kieshet. E tenden- ciaaa magyar nyelvtrtcnet egész folyamén — gyors vagy hanyag beszédben mindmiig miikédik. A HB, hotolm, az OMS. Jyrolm szavai az Ssmagyarban j6 idcig még minden bizonnyal Grizték a képz6k utén Ald képz5végi maginhangz6t is, tehat igy hangozhat- tak: *zatalomu, *siralomu, saz is val6szing, hogy harmadik sz6taguk maginhangz6ja mar az Ssmagyarban kiesctt. Ugyanigy maginhangz6-kivetés trténhetett az ~ff kép76 6s magyar elézményében, mely V/VIV Ichetett, Ekkor léphetett mtikédésbe a kétyilt- sz6tagos tendencia, saz igy keletkezett V/V kapcsolatban a frészleges hasonuléssal egy- részt zbngétleniti, masrészt sajat képzési helyshez kizelitia 7-t: a 71-bdl 71 lett. igyrelotti helyzethen allofonkéne feltinika / (vb. GyS.: fonohtuananac [tanoZtBanyanak); R:tanezt > tanojt > tanit). Et nak késznhet6 az is, hogy az m mar az 6smagyarb: ngéskHANGTORTENET 1121 elé keriilhetett, s ebben a pozicidban, nem énallé fonémaként, hanem csak allofonként megjelenik az 17. Az engem és a minket akkuzativuszi névmasok *endgém > *emgem > engem, illetve *mimskst > * mimket > minket sorral vezetheték le. (Az ng kapesolat a vindorlisok koraban atvett tor. tengely és fenger szavakban is megtalélhats.) A kétnyilt- sz6tagos tendencia tehat egyszerre érinti a maginhangz6kat: kiveti valamelyiket, s a mas~ salhangzdkat, amennyiben tijfajta massalhangz5-kapesolatokat eredményez, s két tij allofint,a z-t és az n-t hozza létre mar az ésmagyar korban, A HANGVALTOZASOK HATASA A FONEMARENDSZERRE Afelsorolt tendenciak kivetkeztében lényegesen megvaltozott az Ssmagyar kor missal- hangzérendszere. Egyrészt tij fonémak jiittek Iétre, masrészt egyes fonémak eletintck bed. Akorszak elején hiényz6, a korszak folyaman keletkezett missalhangz6k szima tia, tchat igen nagy. A zirhangok sora ab, d, ¢-vel egésziilt ki, elsésorban sz belseji hely- zetben. Ab ésd szorvanyosan szokezd6 is Iehetett, de ag az egész Gsmagyar korban nem fordult el6 sz6 elején. A réshangok soraban «ij hangaz /- és az allofonbol inl fonémé vival6 y- (mindketts csak szkezds helyzetben), valaminta ~2- ésa-y- (csak $26 belse~ jében). Kérdéses a sekezd6 =- megléte, Amennyiben elfogadjuk, hogy a z6ld sz6 irani eredetti, akkor ez az els és ebben a korban az egyetlen z-vel kezdéd6 szavunk. Az aff rikétik kil ti a dés Az 6smagyar kor clején meglévé, de a korszak végén hidnyz6 fonéma a szdkezdé interdentélis spirins, a & mely teljesen eltéint, valamint a palatilis 6, mely dtalakult Akorszak clején még fonéma stétusti 7 mar esak variénsként jelentkezik. Uj allofén A fonémagyakorisag valtozasa és a jovevényszavak hatésa. A lefolyt hangval- tozisok természetesen csdkkentették. illetve néveltékaz egyes fonémak cléfordulisi gy: korisigét. A csikkenés kiilindsen szembedtls a sz6kezd6 p esetében, ugyanis p szdkez- dota vindorlisok kori jovevényszavakban sem keriilt a nyelvbe (a térakben nem volt szbke2dé p). De példaul a sz6kezd6, veliris maginhangz6 elétti k hidnyat béségesen potoltika kanyard, korom, krit-féle tordk jvevényszavak, melyekben ak mar valtozatlan rmaradt k gyakorisagit a vindorlisok kordnak jovevényszavai jécskin megnd- sen a b-vel kezdids szavak szima szaporodotta tordk Atvételekkel: harom, binony, bitor, béka, bér, bika, borjii; de jon at sz6kezdé d is: dé, dél. Jelentés valtozas, hogy adé-ta jovevényszavak s26 kezdetén is meghonositotték, st igen gyakoriva tették: tor. Sing > gyingy; kasd meg gyst, gyertya, gyn, gytir, gyiimles, ey, epiis=A Az dsmagyar korban a jovevényszavakkal ti fonéma nem kertil a nyelvbe, de a meg- lév6 fonémak vj fonetikai kirnyezetben jelenhetnek meg, igy az eldbb emlitett dés 526 clején, s egyetlen kivételes esetben, az alin *aysin ( > asszony) sz6ban, a 7 s26 belseji méssalhangz6-kapcsolatban téinik fe Ahosszi massalhangz6k. Azokat a hosszii massalhangzokat, amelyekkel az 6s- magyar kor cleje indult, a geminatak egyszertiséidésének folyamata eltiintette. Az Os- magyar kor masodik felére azonban tijak johettek Iétre, méghozza éppen az eldbb ti122.1 AZ OsMAGyAR KOR gyalt kétnyfltsz6tagos tendencia kévetkezményeként is, Igy példaul a felszdlité médjel mar az smagyar kor masodik felében bizonydra az igék méssalhangzés tévéhez jérult, (vdrokon > *véroyon > véryon > virjon). Ha a médjel fd I, n-hez kapesolédott, s ¢ kap- csolat maginhangzdk kézatt Allt, nagy valészintiséggel azonnal geminatak, azaz soro- zatosan hosszii mssalhangzok lettek beldhik. Korai nyelvemékeink jelilik is ¢ hosszti- sigot: H1B.: bulfafla (= bocsissa), vezelle (= vezesse); HB.: oggun {addéson] (= adjon); OMS: ullyetuk (= dljétek); MiinchK, 8vb: mennetec (= menjetek) A MASSALHANGZORENDSZER VALTOZASA AZ OSMAGYAR KORBAN Zirhangok | Nazilisok | Réshangok | Alivikatak Likvidak zingétlen | zéngétlen zongés | zone Labiodentalis Interdentilis [Dentialveoliris [1 a a ~ | Tor | [Alveopalatitis 5 “ Palatilis, ny (ds | ly Veliris t or [xe A tablizatban félkévérck az Ssmagyarban keletkezett fonémak; a kihaltak zérdjelben vannak. A massalhangzorendszer az 6smagyar kor végén Zarhangok | Nazilisok | Réshangok | Aflrikieik Likvidik zongétlen zonggtlen zingés zingés Bilabislis fp bf om _ — Labiodentilis Dentialveoliris | 7 d 1 = to Alveopalacalis | _ - 5 s T | [Palacalis | - uy ji | =ly- _ Veliris k Leer _ E rendszer jellemz6 sajatossigai 1. Aleglényegescbb iijitis a zngétlen : zéngés szembenillas megjelenése. Ez az6ta is meghatéroz6 tulajdonsiga a magyar massalhangzdrendszernek a) Azarhangok esetében teljesen kiépiilt ap :b, 7d, kg oppozici6 (ak: g-re vonatko- z6an azonban ez csak $26 belsejében érvényesiilt).HANGTORTENET 1123 b) Aréshangok soraban a zdngés f-nek fonolégiai sempontbél zongétlen parja lett azfakkor is, ha fonetikailag még nem azonos helyen képzddnek, s egyel6re esak szbkez- dS helyzetben Allnak szemben egymassal: Bizet (mai vizet): fizet, Az sz az-vel alkot zin- gétlen : zingés korrelicist, de esak s26 belsejében (példaul a kész : ké= elézményében) A z:ymepfeleléssel ugyan rendszertanilag létrején a szembenilllis, dea z (az akin *agsine 26 kivételével) esak 526 clején, a 7 pedig csak $26 belsejében fordulhatott eld. 6) Az afirikiték 2éngétlen cs-j¢hez fonoldgaiailag zongés parként csatlakozik a dé, mind sz6kezd6, mind 26 belseji helyzetben 2. Az tij fonémak fonotaktikai helyzete: csak 976 elején fordult €l6 az f & a velaris maginhangz6 elstt lls y-, mely allofonbol az 6smagyar kor masodik felére Gnaill6 fo némava vilt. Csak szé belsejében allt a =g-, a=2-, a~7~ és tovabbra is az Ly 3. Allofnként jelentkezik az 7 az-ng- és az -nk- kapcsolatban, valamint a Za clot “fe 4. Lehetett rdvid : hosszii szembenillis az 5:55, dé 2 dds ly: lly, ny: nny viszonylatban. AMAGANHANGZOK Arévid maginhangz6k az 6smagyar kor clején Valais __ Palatilis Uabisiy | Labs Labialis i __ __ _ L ¢ 2. Aziillabiilis : labidlis oppozi i liris, mind a palatalis oszlopban megvan: i: 4, (ii. ~A kozéps6 nyelvillasitak esetében a labialis hang velais, az illabialis hang palatalis: 0 -& — Az als6 nyelvallastiaknal hidny- zik a labialitas megkiilonbdztetd jegye, ugyanis mind a veliris d, mind a palatélis¢ illa- bialis 3. Anyelvillés hérom foka csupin a palatélis illabilis soron van teljesen kihaszn; vazi:é:e. Aveliris labiilis sorban a felsé és kézéps6 nyelvallstt hangok alkotnak oppo- zicidt: v : 0, A velaris illabidlisok fels6 vagy als nyclvallistiak lehetnek: i: é. A felsé nyelvallisti i hangnak nines a nyelvillésfok tekintetében kiil6nbSz6 korrelativ parja: a sorban egyediil dll Avelaris i. E fonéma ceykori meglétét egyrészt mai nyelvi példak igazoljak: ur. “rile > dsm. *nyils > nyila(-k), nyila(-s); vagyis az credeti t6végi vokdlis mindmaig hangrendé. Ez esak olyan szavakban fordul el6, ahol az els6 sz6tagbeli maginhangzd velitis (ur, hala > hala-k, hala-s stb.). Velivis {vole még az iszom, az fn: inake stb. els s26tagjaban. Az dsmagyar kor folyaman trdk jévevényszavakban is keriile at veliris i: tir. *gijiin > kin(os), ¥ildam > ildom(os), *arig > TA. anuk > drok. Lehetséges, hogy volt124 1 AZ OSMAGYAR KOR olyan nyelyjéras, melyben az j elttinése mar az 6smagyar korban megindult, tehat e nyelvjaras hangrendszeréb6l hidnyzott a veléris j fonéma Az ii. Azii-vel kapesolatban a7.a legvalészintibb feltevés, hogy nem ismerte minden Ivjarés, de egyes nychyjérésokban biztosan megvolt. A sz6ba jhets alapnyelvi sza- vakban az EWUng. mar az urdli, finnugor etimolégikban is altalaban kett6s lehetdsé- get ad meg, példaul: kit < fr. *hitke- vagy *kiitke-; ko < fgr. *kits vagy *kits. A HB. ben az egyik illabitlis: ketnie (= kotnie), a masik labialis: HBK.: cvzicun (= kéziikin) “kézétt’ (Gmagyar kori okleveleinkben ennek is vannak kiz, kez viltozatat). Mar az 6s- magyar korban Iehetett tehit egy illabidlis és egy labidlis jellegti nyelvjérds. Ugyancsak Gsmagyar # : ii nyelyjardsi kettdsségr6l tantiskodnak a trdk atvételek is. A wrdk * kik 826 6-ét az egyik nyclyjaras hanghelycttesitéssel kéike-nek vette at, ebb lett a mai kék & yelyjdrasi kik; v6. 1270/: keykholm (= kékhalom) (OkISz,); 1075/1217: kektou kekts); 1268: kyklew (= kékl6). De lehetett olyan nyelvjaras, amely ii-vel helycttesitette az 6-t: kokeény: 121: Crucen A TENDENCIASZERU VALTOZASOK A t6végi rovid maginhangzok zarédisa Azt, hogy a szavak valamikor maginhangzéra végz6dtek, szinte a nyelvtérténet vala- mennyi forrisa igazolja. Espedig: 1) A nyelvhasonlités: ur, * kala > hal fn, far. "kate > far. *kunta > had, 2) A jovevényszavak kéziil a vindorlisok kori trdk atvételek *ayaci > des, * berti > bx, * jinjti > gydugy. —3) A nyelvemlékek adatai: TA. hodu [yodu] > (= had), wtu (= tit), kercku [kerekii] (= kerek) 'erd6". - 4) A mai magyar nyclv is megérizte e szvégi maginhangzGkat azok el6tt a toldalékok el6tt, amelyck mir az 5s magyar korban, még.a | maginhangeds végdé szshoz.tapadtak. llyen toldalck példéul a -k tbbesjel, az-s , az.-m, -d birtokos személyjel: hala-k, hala-s, hala-m, hala-d. S az igeragok kéziil a -k, -n stb. fede-k, fede-m. A tévégi vokilisok teljcs elttinése csak az magyar korban kovetkezik be, De az eltti- nés fokozatait mér az dsmagyar kort6l nyomon tudjuk kévetni. Az dsmagyar kor clején a tovégi maginhangz6k még als6 vagy kizéps6 nyelvallasti- ak voltak: ur. *kala (> hal), ur. *eli- (> dl ige), fer. *Bire (> vér). Az Ssmagyar kor fo- lyamian jelentés viltozas tértént: a korszak végére valamennyi t6végi vokilis fels6 nyclv- Allistivi 2érédott: d > j,d > 0 > u, ¢ > & > i, azaza hangstilytalan sz6végi magénhangzd alegkevésbé hangzés, fels6 nyelvallast i i, u, d-vé lett. Korai nyelvemlékeink eztaz 4l- lapotot mutatjik: Konszt.: dpradi |arpadi] (= Arpad), seven [medéseri] (= megyer), xouptovyepudzov [kiirtiidastrmatu] (= kiirtgyarmat), dtedxovov [etélkiizii] (= etel- koz). A vindorlisok kori tirdk jvevényszavak segitségével még pontosabb kronolégiai megillapitist tchetiink: a zartabba valis az Gsmagyar korszak els6 szakasziban, a Kr. tt 5. szdzadra mir lezarult. Azt figyelhetjitk meg ugyanis, hogy ha a tordk szavak alsé nyelv- Allasti maganhangzora (d-ra vagy e-re) végzGdtek, azok mar nem vettek részt a zértabl valasban, hanem ~ minthogy é-ra, e-re végz6d6 szavaink mar nem voltak — hanghelyet- sel hosszti d, évégtiek lettek: tir. alma > Gsm. “ald (v6. alied-k, alind-s, aliné-m), tesitHANGTORTENI tir. *hacki’ > Gsm. *keeské (vb. kecské-k, keeské-s, kecské-m). Ha viszont ugyanezen kor rok sz6végei fels6 nyelvallistiak voltak, azok az alapnyelvi seavak t6végi vokslisaihoz hasonléan a kovetkez6 korszakban eltéintek: * ayadi > dcs, “Jinjli > gydngy. Konsztantinosz adatai alapjan azt is feltcherjiik, hogy a felsé nyelvalkisti tvégi ma- ginhangz6k legkorabban a bilabidlis és a veléris zngés spirinsok, vagyis af és a 7 utin tiintek cl: ¢ hangok mar abszolit szévégen Allnak: Konszt.: yevety ene] (= Jend), Méiex [Celery] ‘izkels. Azé > i zartabba vlas. Szrvinyos viltozis. Néhény esetben az alapnyelvié-nek amagyarban i megfelelése van: ur. *fete > viz(es), fer. *pelj > fil > fill. De: fer. *ker’ (> ker-iil), fgr.* tems ( > tm). Mindezek, valamint az ur. *eld- (> d ~ ny}. il) tipusti példak alapjin gondolhatunk esetleg arra, hogy mar az Gsmagyar korban Ichetett olyan nyely- jirds, melyben zértabbé valis tortént, s olyan is, mely meg6rizte a nyiltabb maginhang- z6t. Majd e nyclvjarasok keveredhettck. Alabializacié. Néhiny sz6ban a szbkezd6 f utén labializélédott az i (mikézben a8 clttint): fr. *Bitte > * ite > 61; hasonléan alakult az ot ige. Azi > i valtozs. Legfeljebb szérvanyosan indulhatott el a velaris j palatalizdcidja egyes nyelyjarésokban az dsmagyar kor vége felé, Lenyegében az magyar korban megy végbe, Fontos! Az Ssmagyar kor végénck révidmaginhangz6-rendszere azonos maradt a korszak elejénck révidmaganhangz6-rendszerével! A kett6shangz6k (diftongusok) Az dsmagyar kor kettshangz6i illabidlis utétagiak voltak, j-re végzSdtek. Az jelote akar palatélis, akér velaris maginhangz6 Allhatott. Minthogy az Gsmagyar sz6épitkezés hangtani, fonotaktikai szabilyai szerint a szavakban VV kapcsolat nem volt, a gyakori Gsmagyar i formans a t6végi vokilis mellett azonnal félhangz6va gyengiil, s {gy a sz. végen a s26 belsejében is diftongusok keletkeztek. Az j utotagti diftongusok élloma- nyét tobb kiilénbéz6 forrds téplaita. Az Ssmagyar kor elején a mult idé jele i volt. Ez a t6végi vokdlissal (-s diftongust alkotott: fede + i > fedei ( > fedé), ada + i > adaj ( > add). AzE/3. birtokos személyjel, melyben a théz a harmadik személydi személyes név- mis jarult, ugyancsak ¢ diftongusok szamit szaporitotta: keze +(5)i > kezei ( > kezé{t]), hala + (5)i > halaj ( > halé{¢]). A hova? kérdésre felels dsi lativuszrag is i volt: hele + i > belei ( > belé). Ezek s még egyéb i alakti formansok az Osmagyar kor folyamin tijra és tijra létrehoz~ tik a illabidlis utctagd kettSshangz6kat. Keriltek 4t ilyen diftongusok rik jovevény- szavakkal is: tr. *bakay ( > boka, vd. bokd-1), * buyzay ( > biiza, vb. biizd-t)OL nee Hncc enone neenserGneneeniio nian steamer 126 4 Az OSMAGYAR KOR A hosszi maginhangz6k A hosszi maginbangz6k Ssmagyar kori alloménydnak kérdése nines tisztiava, Amit Feleétlenil valoszintisithettink, az, hogy az f-s diftongusok mar az 6smagyar kor folya- min vagy a végére monoftongizlédhattak, egy hossaii hanggd: v6, i-vé vagy d ‘lak: fedé, adi, hezé ~ kei, hal, biz, belé (v6. fedé-m, ada-m, , halt, brisé 2). Ezek alapjan hiteles Iehet az feltevés, hogy bir révid d, ¢ nem allhatotta $26 végén az Ssmagyar kor misodik felében, de a sz6végi d, é gyakori volt. Azaz: av els6 hosszii magénhangz6k az Ssmagyar korban alakultak ki, éspedig az dé ésazi vd A maginhangz6-harménia A magainhangz6-harmonia valdszinGileg mir az alapnyelvetjellemezte, de oly médon, hogy a masodik szstagbeli kézéps6 nyelvallisit é a harménia sempontjabsl semleges hang volt. Nemesak az els6 sz6tag palatalis maginhangzdjat kovethette: fat. * kate > Ke, hanem els6 szétagbeli veliris maginhangzo utin is dllhatott: fgr. * lone > Ie. Az Gsmagyar korban cz utobbiak vegyes hangrendtisége valészinGileg megszGint, vb. ligo-k. Am tjonnan is keletkezhettck vegyes hangrendéi szavak. Ennek okai a kévetkezok. aya veliris(~ bar bizonyara esak egy saiik nyelyjarastertileten ~ esctleg mar ckkor palatilis Eve vilhatott: j > i, Ez anyilak, isz0m tipus. b) Az j-s diftongusok mély hangrendd sza- vakban is monoftongizalodhattak évé vagy f-vé. Az elbeszél6 miilt F/I. személye pé daul igy alakul: vdro + i + k > varoik > vith. ©) Osmagyar kori dsszetett szavak ugr fe torzsbeli férfi’ (> magyar ~ megyer). d) Korai clhasonulisok: tor. *jarmat > Konsze.: yapucirov [désirmatu] ‘eyarmat’. Mindezek ast eredinényezték, hogy az i, émély maganhangzdkkal egyiitt egy szdban is clotordul- hattak, A jévevényszavak beilleszkedés A vindorlisok korinak magyar nyelvkizdsségét a trdk nyelvekkel valé érintkezés a maginhang/ok tekintetében sem Allitotta olyan probléma elé, hogy a tOrdk jovevény- szavakban széméra ismeretlen hangokat kelfjen visszaadnia. Legfeljebb annyi tartént, hogy az dsmagyar kor végén a magyar szGvégeken mar hidnyz6 also nyelvallist rovid maginhangzékat —ha a trdk sravak erre végzédtek — a beszélékca tlk jolismert hoss7ti maginhangz6s szévéggel helyettesitették (alld, kee). A massalhangzdra végzsds to- TOK szavak tigy tudtak beilleszkedni az egykortt rendszerbe, hogy analogikus tvéei vokilis keriilt a sz6v¢gre. Konsztantinosznal igy kap t6végi maginhangzét a Tarn é a Cyanmat torzsnév: reptdsov [Tarjanu], yepuctrou [désérmatu | (cbben a szdban mégel- hasonulis is t6rtént). Sajétos megoldasti lett a k-ra vagy g-re végzGd6 szavak dtvétele, Vagy t6végi vokilis keriilt uténuak, majd annak eltGinése atin megmaradt a-k, -¢ s26 tor, *arig (> sm. *ériku >) dnuke > droks tr. dirig > screg. Vagy helyettesitették a bes7élék @ hangokat egy olyan hanggal, amely utén mér nem vole t6végi magénhangzs, tehitHANGTORTENED 1127 amely mar dllhatott sz6végen is (s ez masképp alakul a tovabbiak soran): tor. *quinlag > dsm.*huniliy > komld; tor. *kiidalak > Gsm. *keseley > keselyit. Ezek a vandorlasok kori (talin az dsmagyar kor végén dtvett) jSvevényszavak egyben igazoljak a eggillapi- tisunkat, hogy a veliris zongés spirans utin korabban elttinhetett a t6véghangz6, A t= rok hats nem szaporitotta a vegyes hangrendGi szavak sz4mat, mert a maginhangz6- harménia a trdk nyelynek is sajitossdga. A szavak Ssmagyar kori fonotaktikai szerke- zetétajovevénys2dk nem valtoztattdk meg, 1 FELADATOK 1, Hogyan magyarizza az. Ssmagyar kori akin * id (palatilis é-vel!) > dsm. zd + ida (inai hid : hidak) megfeclclést? 2. Mi indokolja az ur. *kala > hal : halak, tor. * arpa > drpa : drpak eredeti szdvégi a-janak kiilinbizdsé get? 3. Tudjuk, hogy az alapnyelvbél érdkélt szavakban az Ssmagyar kor folyam.in igen ritkén jelenik meg szdkezd6 b és d, s nem voltak g és = kezdetti szavak sem. Vilassza ki kozilik valamelyiker, s az EWUng, sepitségével allapitsa meg, milyen médon kelet- keztek a magyarban ezek a szokezdetck (példaul jvevényszavakban téinnek fel, hang- viltozis hozza létre Sket, vagy hangutinz/hangfesté belsé keletkezéstick stb.)! Probal- ja meg szazadokra bontva a megjclenés kronoldgisjat is megvizsgalni (nem felejtve el, hogy sokdig lappanghat egy-egy sz6 anélkiil, hogy leirtik volna)! Rendszerezze az anya- got, s vizsgilja a fonéma fonematikus terheltségének viltozasit! 4.Az dsmagyar kor eleji ko~ szdkezderbsl rendszeresen 75- lett, a sz6kezd6 k8- pedig megmaradt. A MSzFE, és az EWUng. segitségével keresse meg azokat az alapnyelvi eredetii szavakat, ahol ma ennek a forditott megvalésulésaval taldlkozik: veléris magin- hangz6 eléttk-t, palatilis maginhangz6 clétt pedigh-t tall! Allapitsa mega kiilénfejl- désokait, s esoportositsa ezek szerint az adatokat! ssze az EWUng,-bol (a MS2FE. segitségével) azokat az alapnyclvbdl szér~ mazé magyar szavakat, amelyek els6 sz6tagjaban ma i vagy f talilhat6! A szétirak alap- jan allitsa éssze e hangok rokon nyelvi megfeleléscit! Csoportositsa Sket, indokolja a csoportositis szempontiait, vonja le a kovetkeztetéseket! 6.Azclobbi pontban leirt feladatot végezze el az cls6 sz6tagban nem i, it, hanem egyéb palatélis maginhangzét tartalmaz6 alapnyelvi szavainkkal! 7.Gyéijtse dssze az MSZFE. és az EWUng. segitségével azokat a szavakat, amelyek az Ssmagyar kor elején (tchat az ursli,a finnugor vagy az ugor korban is) harom szstagitak voltak, s amelyckbél az Gsmagyarban a kétnyiltszotagos tendencia kivetkeztében a ma- ginhangz6 kieshetett (példul ugr.* tiiys-ts vagy * tiiws-13 > tiiz stb.), s Allapitsa meg, milyen hangtarténeti tanulsigok vonhatok le ezekbdl a s2stipusokbél! 8. Az ésmagyar hangtérténetnck szdmos vitatott kérdése van. Gytijtse bssze a veliris j-vel kapesolatos véleményeket; ismertesse ket, és foglaljon allast: érveljen valamelyik felfogis mellett! 9, Vita folyt a szdkezd6. maradasar6l k + veliris maginhangz6s szdkezdet es tén, Ismertesse a vitat, s fejtse ki, melyik alléspontot és miért fogadja el! 10, Az ésmagyar kor fonémarendszerének médosulisara jovevényszav:128 1 Az OSMAGVAR KOR ti 1986. é Réna-Tas 1997b. segitségével vizsgalja meg, hogy a trdk jovevényszavakban atkeriilé réshangok és a cs affrikata milyen fonotaktikai helyzetek- ben szaporitottik e fonémak el6fordulisit! 11. Gyfijtse dssze a MSZFE. segitségével azokat az etimologiakat, amelyekben alap- nyelvi a talathaté az elsé szdtagban, s Ligeti 1986. alapjén egészitse ki ezeket Ssmagyar jvevényszavaink u-t tartalmaz6 szavaival! Hogyan alakult az « fonéma a tovabbiak soran? 12. Az el6z6 feladatot végezze el az els6 szdtagban 0-t tartalmaz6 szavakkal is! 13, Az 6smagyar intervokalikus zarhangok és massalhangz6-kapesolatok tablizaté- nak segitségével vezesse le fokr6l fokra a *kunta > had, *kota > haz és *kutte > hat szavak parhuzamos valtozésait, bizonyitva, hogy minden szinkrén rendszerben megtartottak cgymistsl cltéré alakjukat! Mutassa ki, hogy mely esetekben okozott volna a tablizat- ban feltett kronoldgia megvaltoztatisa olyan egybeeséscket, amelyek credményeként egybemos6dtak volna a ma is elkitléniil6 szalakok! 1 TOVABBVEZETO IRODALOM Abally 19942, 1994b; Balizs Jinos 1967b; Barczi 1947; Benk6 1957a, 60-70; Bereczkt 1996; Hajda P 1981, 1983; Ligeti 1986; Rédei 1997; RGna-Tas 1997b; Vertes E. 1997,