You are on page 1of 3

1

Az új közoktatási törvény koncepciójának véleményezése


Az egész koncepció nagy-nagy értéke, hogy visszahozza a régi, jól bevált elveket és végre
szakemberek döntenek.

1. A törvény új vonásai

Kiemelnék néhány szempontot, ami különösen megragadott:


 A közoktatás közszolgálat
 Nagyobb állami szerepvállalás
 Ingyen tankönyv az általános skolában
 Külső szakmai ellenőrzés
 Új finanszírozási rendszer
 Csökkenti a felsőoktatásba jutó tanulók számát

2. Alapelvek

A legnagyobb súlyú kérdés a hároméves szakképzés bevezetése. Ez nagyom jó, de csak akkor
lesz sikeres, ha előtte az általános iskola reformját tervezzük meg. Nem lehet az, hogy
funkcionális analfabéták érkeznek a szakképzésbe. Ezeket a tanulókat előbb az alap dolgokra
kell megtanítani, azután jöhet a szakmai képzés.

Szerencsés gondolat a második szakképzés ingyenessé tétele.

3. Általános iskola

Hiányolom, hogy az általános iskolát mindennemű záróvizsga nélkül el lehet végezni. Nincs
kontrol.
Javaslom: negyedik és nyolcadik után legyen záróvizsga, melynek sikertelensége esetén, nem
lehetne tovább lépni.
Nem tartom szerencsésnek, hogy tanítónők feltaníthatnak felső tagozatba. Van mit tenniük
alsó tagozaton is.

4. Középiskola

Az SNI-s, HH-s, HHH-s tanulók száma ugrásszerűen nő. Bővíteni kellene a Dobbantó- és az
Arany János programba bevonhatók létszámát.
Jónak tartom, hogy a fogadó iskola követelményei határozzák meg az áthelyezés feltételeit.

5. Szakközépiskola

A régi, jó bevált formát javasolnám visszaállítani. (másodikban megkezdődő szakmai


alapozás, negyedikben érettségi és szakmunkás vizsga, ötödikben technikusi vizsga.) A 4+1-
es modell már bizonyított.

6. Gimnázium

Mindenképpen csökkenteni kell a gimnáziumban tanulók létszámát. Nem lehet megengedni,


hogy pl. 2-es átlaggal nyelvtagozatra lehessen bejutni.
2

A „Győri példa” bevezetését javaslom.


A hatosztályos és a nyolcosztályos gimnázium feltételei nagyon szigorúak. Országosan csak
néhány gimnázium tud szerintem megfelelni ezeknek a kritérumoknak. Viszont megoldja az
általános iskolából való elszippantás problematikáját.

7. Közoktatási intézmény alapítása

Az iskolák alapításánál, fenntartásánál szigorítani kellene a feltételeket. Szakképzést,


felnőttképzést csak szakiskola vagy szakközépiskola végezhessen, mert nagyon megnőtt a
„diploma táskában elférő” szakképzők száma. Ezek sokszor hiteltelenek, de végzettséget ,
bizonyítványt adnak ki. A szakiskolákban minden feltétel adott az ellenőrizhető oktatáshoz.
A vezetők megbízásánál a munkaközösség vezetők kétszeri meghosszabbítását (2x5 év) túl
szigorúnak tartom. Az igazgató helyettesek viszont korlátlanul hosszabbíthatóak Jó
szempont, hogy őket is csak 5 évre lehessen kinevezni, mert ezzel a leváltás lehetősége nyílik
meg az igazgató számára.
Az intézmény vezetőjének megbízásánál feleslegesnek látom a megyei oktatási hivatal
bevonását. Szerintem a „C” verzió a legjobb (nevelő testület véleményének kikérése után 5
évre) , a kinevezés többszöri hosszabbíthatóságával („B” variáns). A fenntartó nevezi ki végül
az intézmény vezetőjét, ennek a testületnek kell a szerepét erősíteni.

8. Tanulmányokban való előre haladás értékelése.

Nagyszerű, hogy visszaáll általános iskolában a buktathatóság és a jeggyel történő értékelés.


Támogatom azt is, hogy csak 3 tantárgyi bukás esetén lehessen pótvizsgázni.
Meglepő, de jó a magatartás és a szorgalom egyforma értékelése. Végre itt is van 1, nem
megfelelő minősítés.
Záróvizsga bevezetését javaslom 4. év és 8. év után. Ezek legyenek központi vizsgák, és aki
nem tudja teljesíteni, az ne mehessen tovább. Néhány iskolában már jól működik.
Nem javaslom a nagy felmenő rendszer illetve a nem szakrendszerű oktatást, mert ezzel csak
a tanítónők álláshelyeit mentjük meg, hatékony munka, eredmény nem sok van mögötte.
(tisztelet a kivételnek).

9. Érettségi vizsga

A szakközépiskolában két szakmai tantárgyból javaslok vizsgát tenni a választható tantárgyak


keretében. A többi 4 kötelező tantárgy maradjon.
Egyetemi felvételihez kötelezővé tenném az emelt szintű (központi) tantárgyi érettségit.
Számomra nem teljesen világos a 60 órás közösségi szolgálat, mint az érettségire jelentkezés
egyik feltétele. Gondolom később pontosan ki lesz ez is dolgozva.

10. Pedagógusok jogai

A jogok felsorolásánál szükségesnek tartanám felsorolni a védelmüket, kiemelt státuszukat.


Meg kell védeni a pedagógust az egyre növekvő iskolai erőszakkal szemben.
Vissza kell adni a fegyelmezés jogát az órát tartó tanárnak. A renitens diák azonnal
eltávolítható lehessen az iskolából.

11. A szülők kötelessége


3

Mivel az iskola nem szolgáltató intézmény, ezért nem fogja átvenni a gyerekek teljes körű
nevelését. Ebben a folyamatban a szülőnek igen nagy feladata és kötelessége van.
Köteles legyen az aktív és hatékony együttműködésre. Tarthatatlan, hogy szülői
értekezletekre, fogadó estekre már alig jár valaki.

12. Finanszírozás

Nagyon jó ötletnek tartom a közalkalmazottak bérének központi finanszírozását. A dologi


kiadások sok önkormányzat nehezen vagy egyáltalán nem fogja teljesíteni. Probléma lesz a
leutalt normatívák csökkenése miatt is. A gazdag városokban jó lesz majd dolgozni, de kis
falvakba nehéz lesz tanárt találni.
Fő probléma a szakképzésben a mérnökök és szakoktatók pótlása. Sokan nyugállományba
vonulnak és ezért a fizetésért, nem lehet még pályakezdő mérnököt sem kapni. Szükséges egy
jelentős bérreform kidolgozása.
Fontosnak tartom, hogy irányelvként az oktatást segítők számát 30%-ra kellene minimum
emelni.

13. Oktatási Hivatal és a megyei kormányhivatalok

Túlzottnak tartom, hogy a megyei kormányhivatalok első-, és másodfokú hatósági jogkört


kapnának.
Nagyszerű viszont, hogy visszaáll a központi ellenőrzés és minősítés. Ez nagy segítség az
igazgatónak és a fenntartónak egyaránt.
Nagyon fontosnak tartom a mentorok, szaktanácsadók újbóli megjelenését.
Az új programok elindulása előtt kezdjék el a munkát és ne egyszerre, mert az káoszhoz
vezet. Jó példa a „Dobbantó program”, mely egy év felkészülés után indult, nyugodtan
állíthatom, hogy szinte probléma mentesen. Mindenki tudta és tette a dolgát.

14. Irányelvek a csoportok és osztálylétszámok megállapításához

Jó lehetőség az alsó tagozat helyben hagyása már 8 fő esetén is.


Szerencsés az osztálylétszámok csökkentése is.
A gyakorlati képzésben az RFKB ezektől eltérő tanuló létszámot is engedélyezhet. Kinek lesz
ekkor igaza? Mi lesz a csoportok összevonásával, az osztályon belüli több szakma
megjelenésével? Sok-sok apró kérdés jelenik meg a hétköznapokban.

Kiskunfélegyháza, 2010. december 12.

Ágoston Tibor
Igazgató
Közoktatási szakértő