Ger

MAGYAR MOTIVUMOK

GYUJTEMENYE

40 LAPO.-.

A v, L i(1)'-152T£1l10l em n:zn:.~ lrOttP-,

lrOllPFOi:C- rs A. S£F1Sl;.OL.I.l;: '0"",, ,UlIlIti

Ar. 2.ft peng6

OsSZLlu.lTOIT.~ £S KlADJA..

GERGELY JA:xos TA..',-AB. tJPEST. HOWm.C. Z1.

Tajekoztato

a fU..,' larlalnulnak iskola! feldolgozlisolhoz, gyakorlato<mek • ..,rlllt:

I. Vonalve2etesi gyakorlatok. Szlnes v.agy rendes puha ir6nnat gyakoroljuk a raj. zoljial: gumlzas nelktil. halvanyam, Wbhszor athriaott foly.amalos voaalakkal. Kozben keresg6Jjiik vonalainkkal ennek j6 helyet • a fonma tokeleteslteset,

Alkalmas rnlntak az 1., 4., 5. SZ. lap ok, de a legegyszerUbb sfkformdk vonalnt is j6 fefadatok.

Ajanlhat6 minden tanev elejen, minden osztrilyban az elsa rajzot ez zel az eljarassal kcsaltcnl. az osztaty fokozatanak megfelelf feladatokkal.

Tovabbt r-ajzolfisoknal is ezt a r-ajzolasi m6dot alkulmaazuk ml ndenfete szabadkezzcl rajzolt: vrizlatoknnl, mfisolasnal, sfkforrmik vagy Iermeszet utanl 1ilrgyak rajeoh'isanlil, tervezgeteseknel stb., de rendes puha ir6nnal es gumlhasznelattal.

A toldozgat6 vonalr-ajzoldst keriiljiik, szokjuk le.

II. Ecsetuyomek, Ecsettel rajzolva vegczzfink vonalgyakor-latckat, ecse luyombol dsszeallftva dlszfteseket. Iront ne hasznnljunk. Csesz:che klkevert sotM festekkel, ;6 nedvesea ecscttel r'ajzoljunk. Ax coset nagysaganak megfelelf kisrncrettl rajzokut keszf tsunk a 3. es 2. sz. rnintalnpok alapjan. A'l ocsetet kdzel f'ogva (ax iron 'vag)' tollsz:ir Iogasulioz hason16an) a nyelet rntndfg abba az iranyba forditjuk, amerre a vonalat huzz uk. Mentdl nedvesebb a festestink es ugy sese-ad meg, annal szebb a rajzunk.

III. Foltfestes. Ir6nrajz nelkfil, k ikever-t sotet festckkel igyekezziink eltalaln; a minta formajat, kismcretii rajzokon. A j6 nedves Iestes megk Srmy'[Li a javltgatasokat, a hfba k ikilszbbdleset. Mlntdul csak a legeg yszerilbb formak ulkalmasuk a 7. SZ. laprol. Felhasznalhatjuk mas motivumok alkot6 reszeit is kulon-kulbn festve, melyek magukban is tetseetcs format mutatnak.

IV. SikfOrIWl rajzolasanak modjai k6ztil celravezeto a 6. sz. mintalap szerinti fokozatosan fejleszdf eljaras. A vaalat-sor ozexot nem kiilon~Kiilon, hanem egy rujzon alkalmazzuk, amfg elkeaetll a rajz teljesen. Legyiink figyelemmel a voualvezetesen tanult folyamatos vonalak rujzolfisfir a. A szimctrikus formaknul min dig a balolduli vonalat rajzoljuk el&bb. A kesz rn jzot kikever-t festekkel szinezz iik vagy ir6nnal egyenletesen atvonjuk. (Arnyekoljuk vagv egyir-anyu r ovid vonnloeassot betof tjilk.]

Feladatainkbao kesz.ltsfink nagymereul rajeokat, cgy vagy ket rajzot egy rajzlap on, - festve. Kismer etti rajzokat, .6-12·t egy Iapon, - vazlatszer tien - Ironnal arnyekolvn. Alkalmas tnintak: 6----13, 17-21, 38-40. sz. Iapok.

V, TerkiliiItesi' gynkorlafok. Etore megrajzolt mcr-tani for-mahan, - a 16. mintalap szerint - ugy helyezziik el a ldvalasztott mintat, hogy annak tbbb pontja er intse afmertani idom Iiatarvonalat. Ezer-t sziikscg szerint, a rnotfvum alkot6 reszelt atfcrma- 10m a tertllet alakjanak megfelelden. Ezaltal a mer tani "Idem hatarvonala inak kigumisese utan a d.lsattmenybfil nyer-jilk a k.ijeldlt fermat.

A'2: ismetI6do elemeket vagy csoportot kopfrozhatjuk er-des vnjpupir-r-al (oleate] a kovetkeaekep: puha, hegyes Ironnal megru jzoljuk a kop lrozon uz atlatsz6 rajzot. Ezutan a kopiroz6t rufor dlltjuk a. rajzlap kfvunt helyere, rajzznl a lap felc [tehat rajazal alul fordft,(a). Az ujjainkkal odaszoritott papirt kbrmtink feltiletevel j61 megdorzsoljUk a rajz felgtt. Ez al.tal a rajz nyoma rnjta marad a rajzlapon.

Ha a rajz 'ncm szimetrikus, Igy atfordltassal kopiroznt nem lehet. Ebben az esetben a kopiroz6t a rajz hatlapjan - a rujzzal szemben - puha it-unna bearnyokolorn s:uriin. Ezutan a ~~virt wisszafor dltva a rajzolt oldalaval feli.il, rahelyezem a rajzlap megfeleld helyere. Ujjaimmal j61 odaszorftom es hegyes irdunal Ismetelten atrajeo- 10m a vonalrajzot. A rajz nyoma ott marad R rajetapon.

A tisztan atrajzolt, kcsz._ rajz egesz teruletet kfkevert vilagos alepszfnnel atfestjtik.

Szal'adas ulan a mlntat az alapsz~llhezalkalmast sdtet, kikevert sz'lnnel festjiik.

VI. Rlitetkepz.es. A kiil6nbolo anylagID61 ktvagott diszHo mctfvumot rahelyezfk egv mdsfk anyagra. Ez a ratet. Nepies p.:fszfteseken: -b61\ poszto, szovet, vaszon, Iaanyagbol szerepel. A kivagott dlisz nnyaga eglt, darabbol all. Kepzesehez a 25. lap magyarazza az eJj~r:\'t. Egy motlivumnak kiilon:Ht6 alkcto reszelt ugy kapcsuljuk ossze, hogy az 011"" egy darabb61 l"iyen. Ezt a. elj~ alkalmazzuk tobb mollvum you dls.1l1!

csoport 6 ... ekapcsolasanal is. Ana toreksziink, bogy az egesz dlsz egy darabbol anjon. Kldolgcznsat szdnezessel es redisztollal hntasosan vegezbetjuk.

VlI. Keresztszemes ~s reeemiota k~p7.fs. Minden vonalas rnjz ullin kepezheftink keresztszemes vagy recerajzot: ha a j61 eldkeszftett vonatrajeot rukopf roazuk a keszen vett recepapfr-rujzlapra, (2 milllmeteres h:116z0tl ra jztap.] Lasd a 33. mintalapot.

A vonalas rajzal ugy kcszltjfik eli) l6gy rajzoljuk meg), hogy a ruotlvum ktilduiill6 alkotoreszei legalabb ket millimeter Uvoisagra lcgyenek egymast61. A recepaptrru koplrozott rajz vonalmcnten JCYO kls nogvzeteket bear-nyekolom sotet ir6nnal. Az igy koriiltart belsd teriiletet egvenlctcsen bearnyekolom. Kesz a rajz. Kiilonos figyelemmel vlgyaazunk, bogy a vonalrujzban kiilonA1l6 resz('k - a recerajzban is kiildn ftlljanak -. ne erintkezzenck egymassal. (~fert kiildnben zavaros, rossz hatasu lesz u kepzctt minta.}

Eldre megtcrvczett voualas rajzok nlapjfin a legnchezebbnek It.tsz6 recerajz is kbnnyen kesztthetd el minden meretben.

VIII. Ten·cz~sek. A tanulc keszsegc az oOlHll) suo-res munkdra meg keyes 14---15 eveS kor-lg. Ezert a tervezest egesz egyszerfi feladatckon kezdjUk. Ilyen a II. osztalyban = sorkepzes. [Egyrndst erint5, isrnellod5 motfvumokkul.] Majd ugyanezt a feladntot vlzsalntes, kdzepvrila sz to - sztmett-in - teugellynl, Tovabba valtakozo mouvumokknl fehet MvHeni a Il., IlL, IV. osztrilyban.

Ezekutdn tertlletkitoltcsl g yakorla tok kbvetkez aenek a Ill-IV. osztalyban.

Utdua ter-junk at nz ona1l6 tcrvezes re, de oil sem melldzhetf u raveeetd ntcsrtcs es sailkseges iranvftas.

Az egyenenkenli tervezf eljdr-ast a 37. mlntnlap ismer teti kdvetkezdkepp:

Kijcloljiik a dtszftondd teru let alnkjat. [Iskolai Ieludatok nul vnlumely mertanl idom A. Iega.lkalmasabb.] Ebbe helyezziik dfszftestinkct kdvetkcztikep:

1. KoriilbelUl 4--5--6 em. kisebbltett mdretben felvazoljuk a rajzla-p egyik SU1:kaba a megetlapnou format, vdzlatszerfien nehenyszor. Ezekben probatgatjuk a disziles helyenek k ijelolcset, a motfvumok elhelyezcsenek helyet, emit so teten iirrayckolunk. De ide motivumot vagy dtsaltdelemet nem rujzolunk.

A slkertllt vaetat korvoualait aranyoe nagysagbnn felvazoljuk a rajzlap megfelelc helyere. Ott pr6b6.ljuk a kijelOlt dlsz.ltes] foil terfiletet motfvumokkul kitfiltenl. Az Ilresen maradt kfsebb resz letekct Indukkal, Ievelekkel {1I.;:y kitblteni, hogy mentol tobb helyen erfntse a k ijelolt foltvcnalat. Az ismctl~do reszeket kopirozzuk. A kesa tervezest k idolgozz uk tlsatau ir6nnal, utana f'estjtik. Ajanlbnlo vllugos, kikevert f'estekkcl alapszinezni az cgesz ternlctct. Szaradas ulan sotet, klkever t szfnncl Iogjunk a diszites sxinezesehez.

LX. Sujbis, zsln6rozYs. A zsin6rvonalakat - lehetl5leg - egy da rub zsin6r alkotja.

Dtszftesek megrujzolasanal ajanlhato a d'lsz formajrlt esluorvonal nclktil eldbb Iel,,·azolni.Ebben k ijelbljtik a nagyobb hurkok he'lyet cs nzut an igyekezziink a zsin6rvunalakat elhelyezni a 4., 5. rnintnfup motivumnina k Jethasanulasuvat.

Szimctrikus zainor-dlszkepzesnel figyeljiink 81'1'3., hogy a zsinorvonalak a szimetr-iatengelyen athnlndva, egyrnast keresztezzek. (Ne ossza a tcngely ket kiilonszakadt csoportra a diszt.)

X. Festes, 1. A sfkformakat cseszebe kever t, hfg Jestekkel fesailk. Ddlve, fer-den lar-tsuk mngunk elott a rajztablut. (Tombot.) A festcst Ieun kcz djiik, a minLa Iegmagasahb resaen. Innen fokozatosan vezetjilk lefcle a Iestest, nedvesen tartva, bogy a Icstek sajat suIy~nal fogva ker iiljbn mindig lennebb. A csesaeben klkevert f'esteket jol fclkava rom, valahanyssor bemar-tcm HZ ecsetet.

2. Terkltdltesekuel, tervezeseknet elfibh alapozzuk az egesz teriiletet - drsattessel egyiitt - vilugos, kikevert festekkel. Szaradns utan sotetebb sz.lnnel fesslik a dfszftest (eset1eg IlZ a lapct). Melldzztlk a sokfcle s alnt. Ahelyett Iukribb egy-ket-hrirom szfnnek az ar-nyalata ivu l tegy'ilk vnltozatossa, eetnesse resrcsetnket. Kerfiljtik a nyers gombfcstek szint. Lehetoleg ket-harom festekbdl kikevert, tompttott szinczessel fcsailnk

A dekoratfv, nngvmeretd ra jzok resteset a 2. 5Z. redisztollal valo vonalozus nagyban cmcll. Ilycn kihuzashoz kikevert, sotet satnt alkulmazzunk.

Sfkdlszltmenyek tussal va16 k.idolgozasa r itkan elonyQs.

XI. Kopiroliab. Lelrasa a tc.rkitOlte.si gyakorlutok ismertesehen vall.

A motivumokrol.

Magyarorsziig videkeinck [ellemzdbb d{sziloelemcit tartalmazzak n csalolt mintaIapok. A magyar nep alkalmazza epulete!n, i-uhrizatfin, hasznnlutl es d lsz targyain. Rajzol]a, hfmexi, s2ovi, fm-agja, fest! ~s mintrizza mas es mas szokasok szcrint, melyck a nep oszton6b61, a dlfszitcs irnnt kifejlett, velesztiletett crzckebot erednek.

R6gi idokbol megmaradt eredeti hiizHpari munkuk dIszito elemei ezek, melyeket a gy{lripar es a viisari munka nem furmalt at. Igaeolja. hogy milycu valtczatos, gazdag formakincsflnk van es a magyar nep mennyire szereti a dtszftest. A valtozatok kOZQS forrrisbol credhettek, de a nepszckris atformullUa. Exer-t kUloruboz.ik pl. a szekely. kalote ... szegi, sark3zi, kunsfigi stb. egymastol.

Rajzo16ink, gyiijt6ink Ielkutattak, lerajzolgattak es osszegyiijtottt~k gazdag dfszito motivurna iukat. Ez tettc lchcto v e. hog}" megismcrdtetjiik nemzettinknek e SlCP tulajdonsilgat, amit igvekczztink mi is megtartanl, felhasxnulnt es tovabb fejlesz leni.

Az ut6bbi evtlzedekben a techn iku fejIl5rJese {vasut, gyurlpar] nagy befo lyasset van a fnlu nepenek clctmodjrira, bltbzekcre. AzeWtt maganak dfsaitett sajrit gyonyorilscgcre es kdrnyezetcnek s7.epitesere, Rlfnpusta'lun, szep, ertekcs munkat alkotott. Ki.i1findscn a var-ras, fcstea, szoves, faragos dtszftesbeu ,orokke maradaudo becsti targyak hirdelik kivalo nepmtiveszetiink et. Ma mar sok helyen a mhulseget a mennyiseg valtja fel. .'\z oruber es a gyors munka szabalyozza sorsat, ami tokeletessegere kedvez otlen.

valtozatatban legpompasabh diszftest a nep ruh3zat:'m talalunk, melyek vidckeukent kiilonbozlSek, ligy kivitelben, mint mot lvumokban. Az alfdldi lH~P [,1. a lkalrui ruhnzatat, szih-et posztcbor kivagott rnintakkal, ugyanazt a heqyvidekt nep bOr ruhuir-a szfnes bdr rel " [ir'haval] diszliti. Erdolybeu 65 a Felvldeken kuIOnbozuk6ppcu alkalmazott szinpompak teszik elonydsen valtozutossa 6116zekeiket. gaadagon varrotL diszeikkel Hasonlokep oszlik meg a feherhfrnzcs es a hasznalnn 1:'lrgyuk dlszftesl m6dja az orszeg mas es mas vidcken.

Ax epti.letcken a saekelvek magasan epltett, fcstctt-farugott dfszfi kapuikkn l, R kalotaszegiek fiiresszel cif'rnzott hazvegekkcl, a felvi dek iek nrintazou oszlopfcjekkel, a dunanttillnk kerftescik Jaragott dnszelvel es ezekhez csaflakoz o sok. czerfele husoulo apr6- sagokkal ekesffik kornyezettiket. Butorutkut fcstik, faragjak. Rajzolt fcstesbcn gazdag motivumhahnaz van sok ref. templom mcnnyezetcn, kar-zatrin, tuflpanos Iadakon, agyvcgeken. Fm-agjak az oszlopck, Iccek vegeit, a temetd f'ejf'at, sulykot sib" stb.

Az agyagmunkavnl foglalkoz6k edenyefk aluk.ltusuval, festeseivel, kalyhacserupek mintdzusaval tdkeletes lpermaveszett munkaig fcjlesztik alkotasaikat.

Vannak diszitesi motlvumok, melyek nz e,gesz orszrig tcruletcu hasznnlatosak. Ilyen pl. vaseon dfsZlfLes€m.e1 a kcrcsetolteses h'lm zcs. Szdnes felsdruha bdrhfmzcsen, aZ0110S rnotfvumokkal kcsz iil az osszes hegyvldektek nlkalml r-uhaja, sot az Alf61d szfnes szflrhlmzese is, A maty6k sz.lnes vart-ottas dtszrtesenek csaknem valtoxatlan Iormaja vall a kalotaszegi blSrblH keszfi'lt, sclycmmel h imzett mellreval6kon stb.

Hazufias kotelessegflnk, hogy Iskola l rnjzolasunk kcreteben fellcar-oljuk, megbecsilfjiik nemzetfink e kivaI6 erkblcs l er~{'kct. Falusi neptlnk - nepmtiveszettlnk _ adja kezfinkbe a legalkalmnsabb mint akat a kiiIonbozQ sfkformak rajzohi sahoz es tervezgetesekhez. Egyuttal megismerjilk magyar stfl iinket, mely saepscgelvet felveszi a versenyt masok nemzeti dfszitlS muveszetevel.

FELVIDE:K _ .

POZSON'I-NYITRk.... • .•.•.....

sARK,6z. '. ORi"1ANSAG·· .. ' BUZ5AK"

.. .. --PAlOC

. :::..- MATVO

..... _. JA5Z-KUN

,"

'~:"'~M /" KAlOTAS!EG .. ,,~ /.- TOROCKO

• / ,/ .ERDE~

./ / I SZEKEl.YFi>LD.

t(tfi7fTEhi K,l t'rl?!a:lr:a:zeme!l Y'<lr(lltro.,J, O't (>I"IS%og egesz l.rulet':n • B~rhin'\7.es~, 6~;r I'l~~"~ L rn. frh'Y.lqc':u:.t QS festcut <l~ il5%e .. !W'3'lvid. ... b ';

POOl!'> ni.I"lrt r hi'11",j l 0. PQ}ocok, ko.lofmll'e'lieQ,o.lroUlek.

A MOTIVUMOK SZARMA2A~' HELV61NEK F'ELTUNTETESE'.

c, DC~KAIlii f\.IR(:;ZElT :.z£c£l.YOI51fK

VoNAlVEZETESEK. :)llt>e 11lONNIO.. tillMW NEu«A..

/KA\A\A\/KA 'w·W-·Y/W·W·'4

,t\lt·W.W·W·w·\ """.)1'-;11"011"'1"/

,1/ ,./ ,1/

.... _ -.a. __ ._

/1' /" /1'

~

~~ ~., ~.\ ,.\0 ,,\0 .;.~

I

I ,

'.:.WTASOS---ZSiNO~-VON~--~~~

--~-------------------------------------------

A VeKONY :>EGe-DVONAlAI~A~ A V£C5LfOES Kl00lGOlA5NAl elHAGYJUK ..

KEZI MINTA. AlKALMAlli 05ZTAI.Y-FEI.ACATOK.

----------~----------------------------------------

9.

BUZ5AK-VIDEKI. KALOC'5A1 IROn.

____I~~~~~~'~~~O~IS~ZITO ELEMEINEK OSSZEliASONLITA'5A.

Somogyi szines himzes borkab6to~kr61 ~ __

· ' II

KAlOTASZEGI IRA50S DI52110 ELE'MEK.

____;,;_--

KAlOTA'5ZEGI IRA'S05 \404RR01TASOK RE5ZI.ETEI. PIROS, KeK .v: ... v FEKfTt l'% '''-'''a i.. •

FvhET KEPZES.

0I5ZJT() ELEMEK KULON ALLO Rf5ZEINEK 055ZE~APC~O~66L KELETKfZ'~ A RATET_ieh' tl"RAaaOl

..u n , I

=~uRSO\'. POS%TOaOl...

'i-!lI

•

~

.,

i1 ~

••

• t®

••

I>

~ m°.t.

o~ 0

.. 0

5;. 00 PO 0 D 0;"

~~ ~~

~~~y~~ ~~~

KAlQTA5ZE6f IRA50.5 IMRROT 1A5 ,,!/(""9YP'R~'

~ eft]

1 fOlTElO~A':>

';-5,6"", ••• VAzLATOKON.

1I

" ~ VONAlMENETt:-"

T1!FtVez:es.

, 5"-6 Mn.l1o:zlotok.

A fERVEZES FOKOZATOS FELILES%TEse.

Mez6kovesdi-motyo-diszites.