Ezeken a helyeken hasznlhat mdon le vannak rva a determinisztikus/periodikus jelek Fourier sorfejts, mintavtelezs, a mintavtelezs s kvantls hatsa a jelekre,

mintavte rekvenciatartomnyban, DFT, FFT, kvantls, szrk, IIR, FIR. Az A/D talaktsrl, a Z-trans irl is tallnak egy-kt rvid lerst.

Dr. Gordos Gza Takcs Gyrgy: Digitlis beszdfeldolgozs knyvbl idzek egy rvid rsz t is hasznlhatjk:

"JEL: a jel valamilyen fizikai jellemz (pl. feszltsg, hangnyoms) pillanatnyi amplitdj ak idbeli vltozsa, s azt tbbnyire az amplitd- s idkoordintk rendszerben brzolju A jel rtelmezsi tartomnya elvileg mindkt koordinta mentn lehet folytonos vagy diszkrt Az idben s amplitdban folytonos rtkkszlet jeleket analg jeleknek nevezzk. Az ampli rtkkszlet, az idben pedig vges vagy megszmllhatan vgtelen rtkkszlet jelek mind k (digitek) sorozatval, ezrt azokat digitlis jeleknek szoks hvni. Vizsgldsunk pldjaknt hozhatjuk fel a hangot, mint analg jelet. Szmtgpszer eszkz digitlis jeleket tudnak feldolgozni. Ezrt szksgnk van olyan eljrsokra, amelyek mindk rnyban tmenetet biztostanak az analg s digitlis jelek kztt. Az idbeli diszkretizlst mintavtelezsnek, mg annak ellentetjt visszalltsnak vagy re kcinak nevezzk. Az amplitdbeli diszkretizls a kvantls. A mintavett s kvantlt jel megadhat az amplitdk rtkt tkrz szmsorozattal."