PARAPSZICHOLOGIA GYIK

Gyakran Ismetelt Kerdesek a Parapszichologiarol Utolso modositas: 1997. februar 18.

Tartalomjegyzek
1. Ki allitotta ossze ezt a GYIK-et? 2. Milyen kozonseghez szol? o Technikai jegyzet: Kozonseg 3. Mi a parapszichologia? 4. Mi nem a parapszichologia? 5. Mit tanulmanyoznak a parapszichologusok? o Technikai jegyzet: Alapfogalmak 6. Miert erdekes a parapszichologia? o Technikai jegyzet: Kovetkezmenyek 7. Milyen gyakorlati alkalmazasai lehetnek a pszinek? 8. Melyek a kutatas soran alkalmazott fobb megkozelitesek? 9. Melyek ma a legfontosabb pszi-kiserletek? o PK veletlenszam-generatorokon o PK elo rendszereken o ESP ganzfeldben o Tavolbalatas o Technikai jegyzet: Modszertan 10. Hogyan szolnak a parapszichologia fobb biralatai es a rajuk adott valaszok? o 1. biralat o 2. biralat o 3. biralat 11. Miert annyira vitatott tovabbra is a parapszichologia? 12. Hogy all a pszi elmelete? 13. Hol szerezhetek meg tobb informaciot? 14. Kerdesek nepszeru jelensegekkel kapcsolatosan o Valosagosak-e a szellemek? o Valosagosak-e a poltergeistek? o Ha a pszi valosagos, hogy lehet, hogy a kaszinok megis annyi penzt keresnek? o Valosagos-e a "channeling" (szellemek kozvetitese)? o Valosagosak-e a nagymeretu PK-effektusok, mint a levitacio? 15. A parapszichologia tortenete 16. Vannak-e Weben keresztul elerheto pszi-kutatasi kiserletek? 17. Hol vannak ma a pszi-kutatas mukodo kozpontjai? 18. A dokumentum fobb szerzoi

Parapszicholgia GYIK - 2 -

1. KI ALLITOTTA OSSZE EZT A GYIK-ET?

Ezt a GYIK-et a parapszichologia -- a nepszeru nyelven parajelensegeknek nevezett jelensegcsoportot vizsgalo tudomanyag -- irant erdeklodo kutatok es tudosok egy alkalmilag osszeallt csoportja allitotta ossze. A csoport tagjai kozott van fizikus, pszichologus, filozofus, statisztikus, matematikus, szamitogeptudos, vegyesz, antropologus es tortenesz. A szoveg fobb szerzoit es intezmenyeiket a dokumentum vegen soroljuk fel. A csoport tagjainak tobbsege a Parapszichologiai Tarsasag (Parapsychological Association, lasd http://world.std.com/~parapsyc/) tagja. Az 1957-ben alapitott PT egy nemzetkozi tudostarsasag, amelyet 1969-ben bevalasztottak az Amerikai Tarsasag a Tudomany Eloreviteleert elnevezesu szervezetbe is. Noha ez a GYIK nem a PT hivatalos publikacioja, szerzoi kozott szerepel a PT szamos korabbi elnoke, a jelenlegi (1995) elnok, valamint a PT Igazgatotanacsanak tobb egykori es mai tagja. A szerzoknek a parapszichologiai kutatas teren laboratoriumokban es kulso helyszineken szerzett tapasztalatai osszesen tobb mint 400 evnyire tehetok. A csoport megprobalt a GYIK minden egyes kerdeset illetoen egyetertesre jutni, de -- mint az szamos mas szellemi tevekenyseggel is megesik, kulonosen fiatal, multidiszciplinaris teruleteken -- nemely kerdesben eles velemenykulonbsegek alakultak ki. E velemenykulonbsegek ellenere a szerzok ugy gondoljak, hogy az egyre novekvo kozerdeklodes, a megbizhato informaciok hianya, valamint a temahoz kotodo szamos mitosz es torzitas miatt fontos volt mielobb elerhetove tenni nehany alapinformaciot a World Wide Weben. Aki tovabbi kerdesekkel szeretne boviteni a GYIK-et, javaslatait e-mailben kuldje el Dean Radinnek (dradin@nevada.edu) vagy nezze meg Tudatkutatasi Tanszek honlapjat (http://hrcweb.lv-hrc.nevada.edu/cogno/cogno.html).

2. MILYEN KOZONSEGHEZ SZOL?

Ez a dokumentum altalanos bevezetest kivan adni a parapszichologiaba, olyan olvasok szamara, akik e targyban nem vagy alig rendelkeznek elotanulmanyokkal, a kozepiskolai tanuloktol kezdve egeszen a professzionalis tudosokig. A megcelzott szeles kozonseg nagy kihivast jelent a szerzok szamara, mert a parapszichologia problemainak valamelyes megertesehez szamos tudomanyag legalabb futolagos szintu ismerete szukseges; ide sorolhatjuk a statisztikat, a kiserlettervezes elmeletet, a kvantummechanikat, a tudomanyszociologat es tudomanyfilozofiat, a parapszichologia tortenetet, valamint a parapszichologia tudomanyos szakirodalmat. Mivel szeles kozonseghez kivanunk szolni, csak erintolegesen foglalkozunk egy sor technikai reszletkerdessel, amelyek egyebkent erdekes problemak es vitak forrasai. Ugy szeretnenk az olvaso szamara vilagossa tenni a parapszichologia bonyolult temakoret, hogy kozben elkeruljuk a fontos kerdesek folotti atsiklast, es ne tegyuk semmitmondova az alapveto mondanivalot. Nehany kulonosen kenyes kerdessel az e celra beiktatott "Technikai jegyzet" cimu reszekben foglalkozunk. Szeretnenk -- foleg a Weben talalhato mas forrasokra mutato linkek reven -- utmutatast adni a parapszichologiaval kapcsolatos informacioforrasokhoz. Ide tartoznak tobbek kozott a legfontosabb vitas kerdesek reszletei, a leginkabb elfogadott elmeletek, az empirikus bizonyitekokrol szolo eszmecserek, valamint linkek folyoiratcikkekre, forrasgyujtemenyekre, celkituzesek ismertetesere, tovabba egyes kutatok es tudostarsasagok honlapjaira. 2.1. TECHNIKAI JEGYZET: KOZONSEG E dokumentum tartalma es stilusa heves vitat valtott ki a szerzok kozott. Legalabb otfele potencialis olvasot azonositottunk: termeszettudosok, tarsadalomtudosok es pszichologusok, kemeny szkeptikusok, lelkes New Age-hivok, valamint tudomanyos vagy parapszichologiai elokepzettseggel nem vagy alig rendelkezo olvasok. Ugy veltuk: a termeszettudosok szamara fontos, hogy ismertessuk a modszertani kerdeseket es a terminologiat, tovabba foglalkozzunk a parapszichologia szokasos biralataival. A tarsadalomtudosok es pszichologusok szamara szoltunk nehany szot annak a megfigyelesnek a kovetkezmenyeirol, hogy az emberek minden kulturaban, minden tortenelmi idoszakban beszamoltak bizonyos paranormalis tapasztalatokrol. A kemeny szkeptikusok, vagy a parapszichologiat csak a szkeptikus irodalombol ismero olvasok eseteben ugy ereztuk, fontos ramutatnunk arra a tenyre, hogy perdonto jelentosegu,

Parapszicholgia GYIK - 3 tudomanyosan meggyozo tapasztalati adatok allnak rendelkezesunkre a parajelensegekkel kapcsolatban. A New Age irant erdeklodo, az irant lelkesedo vagy abban hivo olvasokra gondolva pedig ugy veltuk, feltetlenul jeleznunk kell a tudomanyos adatok altal valoban alatamasztott jelensegek csoportjanak hatarait. A temarol, ill. a tudomanyrol es a tudomany modszereirol semmit vagy csak keveset tudo olvasok szamara igyekeztuk a leheto legtobbet elmondani a temarol, amennyi egy dokumentum keretein belul meg elmondhato. A GYIK kesobbi kiadasait tovabbi hiperlinkekkel fogjuk kiegesziteni.

3. MI A PARAPSZICHOLOGIA?
A parapszichologia egyes, az emberi tapasztalassal kapcsolatos szokatlan jelensegek termeszettudomanyos es bolcseleti vizsgalata. Regota ismert es elfogadott, jozan gondolkodason alapulo felteves az, hogy a szubjektiv es az objektiv dolgok vilaga egymastol teljesen elkulonul, nincs atfedes kozottuk. Szubjektiv az, ami "itt van, a fejunkben", objektiv pedig az, ami "ott van, a kulvilagban". A parapszichologia altal vizsgalt jelensegek valamikeppen arra utalnak, hogy az elesen kettevalo szubjektiv es objektiv dolgok valojaban egy folytonos tartomany ket veget testesithetik meg, s egyes jelensegek nemelykor valahova a tisztan szubjektiv es a tisztan objektiv veglet koze esnek. Ezeket a jelensegeket "anomalis" jelensegeknek nevezzuk, mert a mai tudomanyos modellekkel nehez megmagyarazni oket. Ezek az anomaliak harom altalanos kategoriaba sorolhatok (a szakkifejezesek meghatarozasat lasd kesobb): ESP, PK, valamint a testi halal utani tulelesre utalo jelensegek, tobbek kozott a halalkozeli elmenyek, a szellemek jelenesei es a reinkarnacio. A parapszichologusok tobbsege ma ugy veli, hogy a tovabbi kutatasok ezekre a jelensegekre tudomanyos magyarazattal fognak szolgalni, noha nem egyertelmu, hogy ez lehetseges-e mai tudomanyos ismereteink jelentos (egyesek szerint forradalmi) kiterjesztese nelkul. Mas kutatok szerint az emlekezet es az erzekeles ma letezo tudomanyos modelljei elegsegesek nemelyik vagy az osszes parapszichologiai jelenseg megmagyarazasahoz.

4. MI NEM A PARAPSZICHOLOGIA?
A sajto altal gyakorta sugallt nezettel ellentetben a parapszichologia nem azonos "mindenfele paranormalis vagy bizarr dolog" vizsgalataval. A parapszichologia nem foglalkozik tovabba az asztrologiaval, az ufokkal, a Yeti keresesevel, az ujpoganysaggal, a vampirokkal, az alkimiaval es a varazslassal sem. Szamos tudos nagy gyanakvassal tekint a parapszichologiara, mert a szot sokan kulonfele titokzatos jelensegek, hatarteruletek es altudomanyok garmadajaval tarsitottak az elmult evtizedekben. A parapszichologiat gyakran osszefuggesbe hozzak -- szinten helytelenul -- egy sor kulonfele, "magikus" kepessegekkel rendelkezo szorakoztato muvesszel, buveszekkel es ugynevezett "paranormalis" nyomozokkal is. Raadasul egyes onjelolt "parafenomenek" is parapszichologusnak nevezik magukat, de -mint ebbol a dokumentumbol is ki fog derulni -- mi nem ezzel foglalkozunk.

5. MIT TANULMANYOZNAK A PARAPSZICHOLOGUSOK?

Sokan erzik ugy, hogy a parapszichologiai jelensegek legfurcsabb es egyben legerdekesebb vonasa az, hogy latszolag nincsenek alavetve a ter es az ido ismert korlatainak. Azonkivul ezeknel a jelensegeknel elmosodik az elme es az anyag kozotti eles hatarvonal. Az alapveto parapszichologiai jelensegeket a kovetkezokeppen szokas csoportositani: * Telepatia: Elme es elme kozotti kozvetlen kommunikacio. * Prekognicio: (mas neven premonicio, megerzes) Informacioszerzes jovobeli esemenyekrol olyan helyzetekben, amelyekben az informaciohoz hagyomanyos uton torteno kovetkeztetes altal nem lehet hozzajutni. Sok ember szamol be prekognitivnak tuno almokrol. * ESP: Extraszenzorialis percepcio, azaz erzekszerveken kivuli erzekeles. Ez egy altalanos kifejezes a normalis erzekszervekkel nem elerheto esemenyekrol torteno informacioszerzesre. Ide tartozik a telepatia, a clairvoyance (tisztanlatas) es a prekognicio. * Pszichokinezis: Roviden PK; kozvetlen mentalis kolcsonhatas letesitese elo vagy elettelen fizikai objektumokkal.

Parapszicholgia GYIK - 4 * Bio-PK: Kozvetlen mentalis kolcsonhatas elo rendszerekkel. * NDE: "Near death experience", azaz halalkozeli elmeny; a klinikai halal allapotabol ujraelesztett szemelyek altal leirt elmeny. NDE alatt gyakran a beke erzeset, OBE-t, fenyek latasat es mas jelensegeket magaban foglalo, tipikus halalkozeli elmenyt ertik. * OBE: "Out-of-body experience", azaz testenkivuliseg-elmeny; a testtol valo elkulonultseg erzesenek elmenye. Gyakran olyan vizualis eszleles kiseri, mintha az eszlelo sajat teste folott elhelyezkedo nezopontbol szemlelne az esemenyeket. * Reinkarnacio: Elozo eletekre valo latszolagos visszaemlekezes. Tipikusan gyerekek szamolnak be ilyesmirol. * Kisertetjaras: Bizonyos helyeken megfigyelt, ujra es ujra bekovetkezo furcsa jelensegek, tobbek kozott szellemek jelenesei, hangok, targyak elmozdulasa es mas effektusok. * Poltergeist: Nagymeretu PK-jelensegek, melyeket gyakran szellemeknek tulajdonitanak. Ma mar ugy veljuk, hogy ezeket a jelensegeket egy elo szemely idezi elo, gyakorta egy serdulo. * Pszi: Semleges szo a parapszichologiai jelensegekre. A "pszi" es a "paranormalis" rokon ertelmu szavak. 5.1. TECHNIKAI JEGYZET: ALAPFOGALMAK A fenti kifejezesek a hetkoznapi nyelvhasznalatot tukrozik, a parapszichologusok azonban altalaban semlegesebb vagy muveleti ertelmu fogalmakkal hatarozzak meg a pszit. Ennek az az oka, hogy a megjelolesek gyakran eros, de ki nem mondott masodlagos jelenteseket hordoznak, melyek teves ertelmezesekhez vezethetnek. A "telepatiat" peldaul lenyegeben a gondolatolvasassal azonositja a kozvelemeny. A gyakorlatban, kulonosen pedig a laboratoriumi kutatasokban, a telepatiaelmenyek ritkan jelentik tenyleges gondolatok eszleleset, maga a jelenseg pedig sok esetben nem feltetlenul teszi szuksegesse ket elme egymas kozti kommunikaciojat -- "magyarazhato" clairvoyance-kent vagy prekogniciokent is. Soha ne feledkezzunk meg arrol, hogy a pszi leirasara hasznalt elnevezesek es fogalmak tulajdonkeppen tobbet mondanak azokrol a helyzetekrol, amelyekben a jelensegek megfigyelhetok, mint maguknak a jelensegeknek az alapveto tulajdonsagairol. Ha ket esemenyt ugyanabba a kategoriaba sorolunk is, ez meg nem jelenti azt, hogy azonos esemenyekrol van szo. Ezen felul a tudomanyos gyakorlatban a fentebb felsorolt alapfogalmakat rendszerint olyan jelzokkel latjak el, mint "latszolagos", "velelmezett", "allitolagos", stb. Ugyanis szamos, feltetelezetten pszivel osszefuggo jelenseg eseteben fennall az a lehetoseg, hogy megsem pszi all a hattereben, hanem normalis pszichologiai, vagy tevesen ertelmezett fizikai okok.

6. MIERT ERDEKES A PARAPSZICHOLOGIA?

A parapszichologia fokent a lehetseges kovetkezmenyei miatt erdekes. Csak nehany pelda: a pszijelensegek arra utalnak, hogy (a) a tudomany ismeretei az Univerzum termeszeterol nem teljesek; (b) az emberi kepessegek lehetosegeit es korlatait alabecsultuk; (c) a test es az elme elkulonulesevel kapcsolatos alapveto felteveseink es filozofiai meggyozodeseink tevesek lehetnek; tovabba (d) a "csodak" isteni eredetevel kapcsolatos vallasi elkepzelesek szinten tevesek lehetnek. Hozza kell tennunk, hogy a tudomanyos parapszichologusok nagy resze -- koztuk e GYIK szerzoinek tobbsege is -- a pszi-jelensegeket empirikusan, az adatokra osszpontositva kozeliti meg, es amennyire csak lehet, elkeruli az adatok altal ala nem tamasztott, spekulativ elkepzelesek megvitatasat. Nemely kutato azonban ugy veli, hogy a parapszichologia eddigi eredmenyeinek szamos fontos kovetkezmenye van, tobbek kozott az ember spiritualis termeszetevel kapcsolatban is. Ezert -- e dokumentum szeles olvasokozonsegere tekintettel -- a kovetkezo technikai jegyzetben bemutatjuk a pszi letezesenek nehany lehetseges kovetkezmenyet, hozzateve persze, hogy ez a resz teljesen spekulativ. 6.1. TECHNIKAI JEGYZET: KOVETKEZMENYEK A fizikusok altalaban azert erdeklodnek a parapszichologia irant, mert az felveti annak lehetoseget, hogy valamit alapvetoen felreertunk a ter es az ido termeszetevel, valamint az energia es az informacio atvitelevel kapcsolatban. A biologusokat azert erdekli a tema, mert a pszi a vilag erzekelesenek egy ujabb,

Parapszicholgia GYIK - 5 eddig megmagyarazatlan modjara mutathat ra. A pszichologusok erdeklodeset a pszinek az eszleles es a emoria termeszetevel kapcsolatos jelentosege taplalja. A filozofusok pedig azert erdeklodnek, mert a pszijelensegek szorosan osszefuggenek szamos osregi filozofiai problemaval, igy az elme szerepevel a fizikai vilagban, valamint az objektiv, ill. a szubjektiv dolgok termeszetevel es viszonyaval. A teologusok es a kozvelemeny azert talalja a parapszichologiat erdekfeszitonek, mert a szemelyes pszielmenyt atelo szemelyeknek gyakran az az erzesuk, hogy az atelt esemenyeknek mely, szavakkal ki nem fejezheto jelentese van. Egyesek emiatt ugy velik, hogy a pszinek "spiritualis" kovetkezmenyei is vannak. A tudomanyos vilagnezet alapjat kepezo materialisztikus szemszogbol nezve az emberi tudat nem tobb, mint az Agy, a Test es az Idegrendszer (roviden "ATIR") egyuttes mukodesenek termeke. Tehat barmennyire kulonbozonek latszik is az elme a kezzelfoghato, szilard testektol, vegso soron megis egyedul az ATIR elektrokemiai mukodese hozza letre, s ennelfogva teljes mertekben az ATIR-tol fugg. Ha az ATIR meghal, a tudat is elvesz. Ebbol az alapallasbol nezve a testi halal utani tulelessel, a szellemekkel, jelenesekkel kapcsolatos allitasok nem lehetnek masok, mint a vagyvezerelt gondolkodas termekei. Tovabba, az anyagi mukodes korlatai automatikusan meghatarozzak a mentalis mukodes vegso korlatait, ily modon -- a vilag mukodesevel kapcsolatos jelenlegi ismereteink alapjan -- az ESP es a PK lehetetlensegnek tunik. Ennek ellenere pszi-jelensegek minden kulturaban, minden tortenelmi idoben tortentek, s tovabbra is tortennek; egyes leirt jelensegek letezeset pedig a tudosok tudomanyos modszerekkel, meggyozoen igazoltak. Mivel a pszi latszolag atlepi az anyagi mukodes feltetelezett korlatait, egyesek ertelmezese szerint a pszi alatamasztja azt az elkepzelest, hogy az elme megiscsak tobb, mint pusztan az ATIR termeke, es van valami olyasmi, hogy "lelek", vagy effele. Ez a "nem fizikai" valami, amelyet a ter es az ido latszolag nem korlatoz a mai tudomanyos modellek altal elvart mertekben, tulelheti a testi halalt. Ha ez igaz, akkor egyes spiritualis elkepzelesek es praktikak pontos igazsagok hordozoi lehetnek. A parapszichologia termeszetesen nagyon messze van attol, hogy kepes legyen azt mondani: "az adatok azt mutatjak, hogy az X vallasnak (X helyebe helyettesitse mindenki a kedvenc vallasat) igaza van az A, B es C vallasi tantetelekben, a P, Q es R dogmak azonban oriasi tevedesek". Bar megemlitettuk, hogy a parapszichologia eredmenyeinek lehetnek spiritualis szempontbol is kovetkezmenyei, ez tavolrol sem jelenti azt, hogy a parapszichologusokat valamifele leplezett spiritualis szandek vezerli. A parapszichologia egyes biraloi a jelek szerint azt hiszik, hogy minden parapszichologusnak titkolt vallasi motivacioi vannak, es igazabol az a celjuk, hogy igazoljak a lelek letezeset. Ennek az allitasnak semmivel sem tobb az igazsagtartalma, mint annak, hogy minden vegyesznek titkolt alkimista torekvesei vannak, es igazabol az a celjuk, hogy a higanyt arannya valtoztassak. A komoly kutatokat eppoly sokfele tenyezo vonzza valamely terulethez, mint amilyen sokfele a kutatok elokepzettsege es szemelyisege.

7. MILYEN GYAKORLATI ALKALMAZASAI LEHETNEK A PSZINEK?

Az elo rendszerekkel valo kozvetlen mentalis kolcsonhatasok vizsgalatai arra utalnak, hogy a hagyomanyos szellemi gyogyito modszerek -- pl. az ima -- hattereben valodi, pszi altal kozvetitett hatasok allhatnak. A jovoben ezekre a jelensegekre alapozva lehetsegesse valhat hatekonyabb gyogyito modszerek kidolgozasa. A pszinek szerepe lehet Murphy torvenyeben is: "ami elromolhat, az el is romlik". Azaz, az erzekeny elektronikus aramkorokkel mukodo korszeru berendezesek, peldaul a fenymasologepek es a szamitogepek nemelykor kozvetlen kolcsonhatasba lephetnek az emberi szandekokkal, es alkalmatlan idopontokban megmagyarazhatatlanul csodot mondhatnak. Termeszetesen ennek a forditottja is bekovetkezhet. Ily modon fennall a lehetosege az erzekeny berendezesek mentalis uton torteno javitasanak vagy iranyitasanak. Ez a technologia nagy hasznara valhatna a fogyatekos embereknek. Az egyeb lehetseges alkalmazasok kozott megemlithetjuk a dontesek jobb elokesziteset, az eltunt szemelyek es ertektargyak helyenek felderiteset, valamint a terben, ill. idoben tavoli, vagy mas okbol hozzaferhetetlen helyeken lezajlo esemenyek leirasat. Ide tartozhatnak a pszivel dolgozo torteneszek es josok is. A magasan fejlett pszi-kepessegek hasznosak lehetnek a pszichoterapiaban es egyeb tanacsadoi feladatkorokben. A pszi statisztikai elonyt biztosithat hasznaloi szamara a penzpiacokon, es segithet regeszeti kincsek felkutatasaban is.

Parapszicholgia GYIK - 6 -

8. MELYEK A KUTATAS SORAN ALKALMAZOTT FOBB MEGKOZELITESEK?

Mint a multidiszciplinaris teruleteken altalaban, a parapszichologiaban is szamos utja van a kutatasoknak. Az ot legfontosabb modszer a kovetkezo: 1) Kulturtorteneti kutatas: a filozofiai vonatkozasok megvitatasa es a torteneti hatter vizsgalata. 2) Elemzo kutatas: nagy adatbazisok statisztikai ertekelese. 3) Esettanulmanyok: szemelyes pszi-elmenyek behato vizsgalata, helyszini kutatasok, valamint a kulonbozo kulturakban meglevo, pszivel kapcsolatos elkepzelesek es gyakorlati eljarasok osszehasonlitasa. 4) Elmeleti kutatas: a pszi matematikai, leiro es fenomenologiai modelljeinek kidolgozasa. 5) Kiserleti kutatas: pszi-effektusok laboratoriumi vizsgalata. Bar az ot megkozelites mindegyike hozzajarul a terulet fejlodesehez, a "kemeny bizonyitekok" elsodleges forrasat a parapszichologiaban is az ellenorzott laboratoriumi kiserletek jelentik. A tudomanyos modszer szigoru kriteriumait alkalmazva a kutatok az elmult hat evtized soran egyre meggyozobb es meggyozobb adatbazist hoztak letre bizonyos pszi-jelensegek vizsgalatanak eredmenyeibol. Ez alatt az ido alatt a megtervezett kiserleteknek tobb nagy tipusat fejlesztettek ki, nehany kivalasztott kiserletet pedig kutatok tucatjai tobb szaz alkalommal vegeztek el vilagszerte. A kiserletezes soran nemelykor pontosan megismetlik a korabban vegzett kiserleteket; gyakoribb azonban, hogy elviekben hasonlo, de tobb ellenorzesi lehetoseget nyujto, illetve tobb kerdes megvalaszolasara alkalmas kiserleteket terveznek es vegeznek el.

9. MELYEK MA A LEGFONTOSABB PSZI-KISERLETEK?

A nepszeru konyvek es mozifilmek (pl. Szellemirtok) hatasara sokan azt hiszik, hogy a pszivel kiserletezok ma elsosorban "ESP-kartyakat" hasznalnak. Ez egy 25 lapbol allo kartyacsomag, melyben otfele szimbolumot abarzolo kartya talalhato meg ot peldanyban: negyzet, kor, hullamvonal, kereszt es csillag. Ilyen kartyakat elsosorban J. B. Rhine es munkatarsai hasznaltak a korai pszi-kiserletekben, az 1930-as evektol kezdve egeszen az 1960-as evekig. Az ESP-kartyak meggyozo bizonyitekot szolgaltattak az ESP letezesere, ma mar azonban ritkan hasznaljak oket a szakemberek. A ma vegzett kiserletek kozul a kovetkezo negy bizonyult a legmeggyozobbnek es leggyumolcsozobbnek: 9.1. PK VELETLENSZAM-GENERATOROKON Az elektronika es a szamitogepkorszak bekoszontesevel a kutatoknak lehetosege nyilt arra, hogy nagymertekben automatizalt kiserleteket tervezzenek az elme es az anyag kolcsonhatasanak tanulmanyozasara. Az egyik ilyen kiserletben egy, elektronikus vagy radioaktiv zaj segitsegevel mukodo veletlenszam-generator (Random Number Generator, RNG) egy adatsort allit elo, majd ezt az adatsort szamitogepes programmal elemzik. A tipikus RNG-kiserletben a kiserleti alany megprobalja mentalis uton megvaltoztatni a veletlenszamok eloszlasat. A kiserlet egyenerteku azzal a feladattal, hogy egy erme sokszori feldobasakor tobb fejet dobjunk, mint irast. Az elektronikus, szamitogepesitett kiserletnek termeszetesen szamos elonye van a korabban vegzett kutatasokhoz kepest, melyekben meg penzermeket es dobokockakat hasznaltak. Az RNG-kiserlet lehetove teszi a gondos tudomanyos ellenorzest es az igen nagy sebessegu adatgyujtest, ugyanakkor nagyfoku rugalmassagot biztosit. Az adatbazis egy 1989-ben kozzetett meta-analizise soran az elemzok 800 kiserletet ertekeltek ki, melyeket a megelozo 30 evben tobb mint 60 kutato vegzett. Az effektus nagysaga igen kicsinek bizonyult, de nagyon kovetkezetesen jelen volt; a teljesen veletlenszeru effektushoz kepest a statisztikai elteres a standard hiba kb. 15-szorose volt. Annak valoszinusege, hogy a megfigyelt effektus valojaban nulla (vagyis nincs pszi), kevesebb mint egy az egybilliohoz. Ez azt igazolja, hogy az emberi tudat valoban kepes egy veletlenszeru fizikai rendszer viselkedeset befolyasolni. Tovabba, mikozben a kiserlet minosege az idok soran jelentosen javult, a megfigyelt effektus nagysaga nem valtozott ezzel osszefuggesben -- ellentetben a szkeptikus biralok egyik gyakori, de nyilvanvaloan alaptalan allitasaval.

Parapszicholgia GYIK - 7 9.2. PK ELO RENDSZEREKEN Az elo rendszereken torteno pszichokinezist bio-PK-nak is hivjak, ujabban egyes kutatok pedig a DMILS (Direct Mental Interactions with Living Systems, kozvetlen mentalis kolcsonhatas elo rendszerekkel) elnevezest alkalmazzak a jelensegre. Ma mar az orvostudomany kepes a szervezet belso mukodeset kulonfele eszkozokkel kovetni, az idegrendszer mukodeset peldaul EEG-vel es biofeedback technikakkal. Ez lehetoseget nyujt arra, hogy megvizsgaljuk: vajon a biologiai rendszerek is befolyasolhatok-e mentalis uton, hasonloan a veletlenszam-generatorokon torteno PK-hoz. Az egyik legsikeresebb DMILS-kiserlet azt a sokak altal ismert jelenseget vizsgalja, hogy az ember gyakran megerzi, amikor valaki nezi. A kiserletben a "nezo" es a "nezett" ket, egymastol elszigetelt helyen tartozkodik, es a nezot idonkent megkerik, hogy egyszeruen bamuljon ra a nezettre. A "nezes" zart lancu televizios rendszeren keresztul tortenik. Ekozben automatikusan es folyamatosan rogzitik a nezett idegrendszerenek aktivitasat. Az ilyen es ehhez hasonlo DMILS-kiserletek osszesitett adatbazisa meggyozoen bizonyitja, hogy egy szemelynek egy masik, tole elszigetelt szemelyre iranyulo figyelme jelentosen serkentheti vagy csillapithatja a nezett, ill. figyelt szemely idegrendszeret, a nezonek adott utasitasnak megfeleloen. 9.3. ESP ganzfeldben Az erzekelessel kapcsolatos pszi-jelensegek egyik elmelete szerint a "pszi-jelek" gyakran jelen vannak az agyban, de a normalis erzekszervekbol befuto idegrendszeri zaj miatt nehez eszrevenni oket. A "ganzfeld" ("egesz mezo") technikat azert fejlesztettek ki, hogy segitsegevel elnyomjak ezt a kulso zajt, oly modon, hogy az erzekszerveket gyenge, semmifele mintazatot nem tartalmazo, allando inger hatasanak teszik ki, mely a kulso vilag zajait elnyomja. A tipikus ganzfeld kiserletben a telepatikus "ado" es "vevo" szemely egymastol elkulonitetten foglal helyet, a vevot ganzfeldbe helyezik, majd az adonak egy allokepet (vagy egy videoklipet) mutatnak, es megkerik, hogy mentalisan kuldje el a kepet a vevonek. A vevot megkerik, hogy -- mikozben ganzfeldben van -- folyamatosan, szoban szamoljon be minden mentalis folyamatarol: kepekrol, gondolatokrol, erzesekrol. A kuldesi idoszak vegen -- ez tipikusan 20--40 perc hosszusagu -- a vevot kiveszik a ganzfeldbol es negy kepet mutatnak neki. A negy kep kozul az egyik az, amelyet az ado kuldott, a masik harom ellenorzest szolgalo "csapda". A vevo megkiserli kivalasztani a negy kep kozul a valodi celkepet. Ehhez a ganzfeldben atelt erzekleteit hasznalja fel, ezek nyujtanak szamara tampontot, hogy mi lehetett a mentalisan "kuldott" kep. Ha nincs telepatia, akkor a veletlen torvenyei alapjan varhatoan 4 esetbol atlagosan 1-ben fogja a vevo a helyes celkepet valasztani, vagyis 25% lesz a "talalati arany". Mintegy ket tucat kutato vegzett vilagszerte ilyen kiserleteket, mara mintegy 700 egyedi vizsgalat eredmenyei allnak rendelkezesunkre. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy a helyes celkepet atlagosan az esetek 34%-aban valasztja ki a vevo. Ez igen szignifikans eredmeny, amely arra utal, hogy a telepatia -- legalabbis a leirt kiserlet reven meghatarozott muveleti ertelemben -- letezik. 9.4. TAVOLBALATAS A ganzfeld technika alkalmazasa megmutatta, hogy mentalis informaciocsere lehetseges a vevo megvaltozott tudatallapotaban (ganzfeldben). A tavolbalatasi kiserletben, legalabbis szamos formaja kozul az egyikben, azt vizsgaljuk: lehet-e kulonleges tudatallapot es "ado" szemely nelkul informaciot nyerni. Az egyik fajta tavolbalatasi kiserletben peldaul egy tobb szaz fenykepbol allo fenykepgyujtemenyt hasznalnak. Ezek kozul valaki veletlenszeruen kivalaszt egyet -- ez lesz a celkep --, es felreteszi egy tavoli helyre. A kiserleti alany ezutan megprobal informaciot nyerni a tavoli keprol, s rajzvazlatot keszit rola vagy mas modon leirja. Ezt megismetlik peldaul 7 kulonbozo celkeppel. A proba kiertekelesere szamos kulonbozo modszert fejlesztettek ki, koztuk igen kifinomult modszereket is. Az egyik gyakori (es konnyu) modszer az, hogy vesszuk a het celkepet es a kiserleti alany het valaszat, ezeket osszekeverjuk, majd felkerunk nehany fuggetlen "itelobirot", hogy a valaszokat rangsorolja vagy parositsa a celkepekkel. Ha valoban volt informacioatvitel, akkor a valaszoknak jobban kell egyezniuk a helyes celkepekkel, mint a tobbi celkeppel. Az elmult 25 evben tobb tucat kutato tobb ezer ilyen kiserletet vegzett, tobb szaz kiserleti alany reszvetelevel. Az osszesitett adatbazis meggyozoen mutatja, hogy valoban lehet informaciot szerezni tavoli fenykepekrol, helyszinekrol es esemenyekrol. Hasonlo kiserletek segitsegevel sikerrel vizsgaltak a prekognicio jelenseget is; ilyenkor a kiserleti alanyt arra kertek, hogy irjon le egy olyan fenykepet, amelyet a jovoben fognak veletlenszeruen kivalasztani.

Parapszicholgia GYIK - 8 -

9.5. TECHNIKAI JEGYZET: MODSZERTAN A parapszichologia ugyanazokat a modszereket hasznalja, amelyeket mas tudomanyteruletek. A laboratoriumi vizsgalatokban a pszichologia, a biologia es a fizika kutatasi modszereit alkalmazzak, a helyszini vizsgalatokban a szociologia es az antropologia modszereit. E teruletek kutatasi modszereirol szamos szakkonyv szol, igy meg sem probaljuk osszefoglalni oket. Ami a parapszichologia eseteben kulonleges, az az, hogy igen nagy figyelmet kell szentelni a "hagyomanyos" magyarazatoknak. A pszi-jelensegeket ugyanis ugy definialtuk, mint olyan jelensegeket, amelyekben nem hagyomanyos, tehat nem jelenleg ismert modon tortenik informacioatvitel. "ESP"-rol peldaul akkor beszelunk, ha valaki anelkul szerez tudomast valamely, a kornyezeteben torteno dologrol, hogy az informaciohoz latas, hallas, erintes, szaglas vagy mas ismert erzekszervi uton jutna hozza, ill. hogy kepes lenne a "celinformaciot" valami modon kikovetkeztetni, kitalalni. Akkor beszelunk "PK"-rol, ha egy fizikai rendszer latszolag valaszol valakinek a szandekaira, noha nincs ismert fizikai kapcsolat a szemely es a "celrendszer" kozott. A "nelkul" szo es a "nincs ismert ..." szokapcsolat nagyon gyakran felbukkan a pszi-jelensegek leirasaiban. A parapszichologiai kutatasoknak emiatt igen fontos eleme az ismert kapcsolatteremtesi modok kikuszobolese a laboratoriumi kiserletekbol. Amikor ertekeljuk az emberek elmenybeszamoloit, szinten alaposan meg kell vizsgalni az osszes lehetseges kapcsolatteremtesi modot. Az ESP-kutatasok eseteben ehhez ismerni kell az erzekeles, az eszleles, az emlekezet, a gondolkodas es a kommunikacio pszichologiajat, valamint az erzekeles es a mozgas biologiajat es fizikajat. A PK-vizsgalatoknal pedig fontos ismerni a "celtargy" fizikai jellemzoit, mukodeset, es hogy mi minden lehet hatassal ra. A helyszini vizsgalatoknal es a legtobb laboratoriumi vizsgalatnal fontos ismerni azokat a modozatokat, amelyek reven az emberek kommunikalhatnak, hatassal lehetnek egymasra. A helyszini (nem laboratoriumi) vizsgalatoknal termeszetesen sokkal nehezebb kikuszobolni a hagyomanyos magyarazatokat, mint a laboratoriumban, mert nem tudjuk elore megteremteni azokat a felteteleket, amelyek kizarjak az emberek, ill. az emberek es a "celtargyak" kozotti hagyomanyos kapcsolatteremtesi modokat. Meg ha jol ellenorzesunk alatt tartjuk vagy teljesen kikuszoboljuk is az ismert kapcsolatteremtesi modokat, akkor is mindig fennall annak lehetosege, hogy amit megfigyeltunk, pusztan veletlenul tortent meg. Peldaul, ha valaki latszolag ESP-vel tudomast szerez egy tavoli esemenyrol, akkor lehetseges, hogy valojaban csak talalomra mondott valamit, ami veletlenul hasonlit a tavoli esemenyre. Ami pedig PKhatasnak tunik valamely fizikai rendszeren, az talan csak egy veletlen valtozas, amely tortenetesen a megfelelo idoben tortent. Emiatt fontos ismerni azokat a statisztikai modszereket, amelyekkel meg lehet allapitani, hogy mennyi a valoszinusege annak, hogy az adott esemeny veletlenul tortent. El kell tudni donteni tovabba, hogy mikor tekintjuk a veletlent annyira valoszinutlennek, hogy megalapozottan kimondhassuk: valoban pszi-jelenseg tortent. A helyszini kutatasok, terepvizsgalatok celja nem annak vizsgalata, hogy az emberek pszi-elmenyei valoban pszi-jelensegek-e. Ezek a kutatasok inkabb olyan kerdesekre keresik a valaszt, hogy "Mirol szamolnak be az emberek az altaluk pszi-elmenynek tartott tapasztalataik kapcsan?", "Hogyan befolyasoljak ezek az elmenyek az emberek eletet?", es "Befolyasolja-e az emberek pszichologiai alkata es kulturalis hattere azt, hogy mennyire hajlamosak egyes tapasztalataikat pszi-elmenyeknek tekinteni?". Ez sima antropologiai, szociologiai vagy pszichologiai kutatas, es nem teszi szuksegesse a hagyomanyos magyarazatok gondos kikuszoboleset. A terepvizsgalatok azert ertekesek, mert az emberek altal valosagosan atelt elmenyeket vizsgaljak. Az ilyen elmenyek koze tartoznak a prekognitiv almok, testenkivuliseg-elmenyek, telepatikus benyomasok, aurak, elozo eletek emleknyomai, kisertetek jelenesei es a poltergeistek. A kutatasok reven informaciot nyerunk e jelensegek elofordulasarol, fenomenologiajarol, valamint az elmenyek demografiai es pszichologiai tenyezokkel valo osszefuggeseirol. Bar a terepvizsgalatok, esettanulmanyok altalaban nem csupan a szakemberek szamara erthetoek, sot, gyakran kifejezetten izgalmasak, bolcsen tesszuk, ha elkeruljuk azt a hibat, hogy az egyedi esetek alapjan elhamarkodott kovetkezteteseket vonunk le a pszi termeszetevel kapcsolatban. Persze, mivel a spontan esettanulmanyok a "nyers tapasztalatokra" osszpontositanak, ezzel sokszor olyan oldalat mutatjak meg a pszinek, amely az ellenorzott laboratoriumi kiserletekbol gyakorta hianyzik. Az esettanulmanyok lehetoseget adnak arra, hogy felismerjuk az elmenyek mogott rejlo szemelyes jelenteseket es pszichodinamikai tenyezoket, ez pedig fontos utmutatasokat adhat a pszi lehetseges mechanizmusait illetoen is.

Parapszicholgia GYIK - 9 A laboratoriumi kutatasok egyik fontos celja annak megallapitasa, hogy a terepvizsgalatokban es spontan esettanulmanyokban leirt elmenyek milyen mertekben igazolhatoak a ma hasznalatos tudomanyos modszerekkel. Ha az elmenyek laboratoriumban ellenorizhetonek, megismetelhetonek bizonyulnak, akkor a laboratoriumi munka sulypontja athelyezodik a "bizonyitekorientalt" kutatasrol a "folyamatorientalt" kutatasra, melynek celja az egyes jelensegek pszichologiai, elettani es fizikai mechanizmusainak felderitese. 10. HOGYAN SZOLNAK A PARAPSZICHOLOGIA FOBB BIRALATAI ES A RAJUK ADOTT VALASZOK? Az epito biralat a tudomanyban alapveto fontossagu, es az aktiv pszi-kutatok tobbsege szivesen fogadja. Eros szkepticizmusra szamitanak, es valojaban sok parapszichologus sokkal szkeptikusabb a pszit illetoen, mint azt a legtobb "kulso" tudos gondolna. Annak viszont altalaban nem orulnek a parapszichologusok, hogy a parapszichologia leghangosabb biraloinak nemelyike valojaban "albiralatot" fogalmaz meg. Egyes szkeptikusok nemelykor igen ellenseges hangvetelu, ledorongolo kritikakkal allnak elo, s ezeket gyakran eros meggyozodessel vallott, eloiteletes allaspontbol fogalmazzak meg. Az ilyen biralatot nem epito kritikanak szanjak, hanem egesz egyszeruen tekintelyelvu alapon probaljak a pszi lehetetlenseget "bebizonyitani". A tudomany korein kivul allok tobbnyire azt feltetelezik, hogy a pszi-kutatas hasznarol szolo szkeptikus vitak a tudomanyos eszmecserek szokasos szabalyai szerint zajlanak. Sajnos nem mindig ez a helyzet. A lenezo hangvetelu retorika es a szemelyeskedes tulsagosan gyakran fordul elo a pszivel kapcsolatos vitakban. A parapszichologia tarsadalomtudomanya, illetve altalaban az, ahogyan a tudomany az anomaliakhoz viszonyul, rendkivul erdekes tema, es nagyon jol ravilagit a tudomany tenyleges mukodesenek nagyon is emberi oldalaira. E tema reszletesebb targyalasa meghaladja e GYIK kereteit. 10.1. 1. BIRALAT BIRALAT: A latszolag sikeres kiserletek es eredmenyeik mogott valojaban hanyag munka, rosszul kepzett kutatok, modszertani hibak, szelektiv adatkozles es statisztikai problemak allnak. Ennelfogva a pszi-jelensegekre egy szemernyi tudomanyos bizonyitek sincsen. VALASZ: Ezekkel a kerdesekkel a kiserleti irodalom meta-analitikai attekintesei behatoan foglalkoznak. Az eredmenyek egyertelmuen mutatjak, hogy a sikeres kiserleteket nem lehet ezekkel a kifogasokkal kimagyarazni. A Harvard Egyetem tudomanyos modszerekkel foglalkozo szakemberei megallapitottak, hogy a mai legjobb kiserleti pszi-kutatasok messzemenoen megfelelnek a tudomanyossag normainak, sot, gyakran szigorubb mercet allitanak maguk ele, mint a mai tarsadalom- es termeszettudomanyi kutatasok altalaban. Tovabba, az evek soran a parapszichologusok igen hatasosan cafoltak egyes, egyedi vizsgalatokkal szemben felhozott biralatokat. Az elmult evtizedben olyan kiserleti eljarasokat fejlesztettek ki, amelyek gyakorlatilag az osszes modszertani

Parapszicholgia GYIK - 10 biralat lehetoseget kivedik, meg a csalas es az osszejatszas lehetoseget is, peldaul ugy, hogy szkeptikusokat is bevonnak a kiserletbe. 10.2. 2. BIRALAT BIRALAT: A pszi-jelensegek megsertik a tudomany alapveto, meghatarozott korlatokat megszabo alapelveit, ennelfogva lehetetlenek. VALASZ: Husz evvel ezelott ez a biralat meglehetosen gyakran elhangzott az allitolagos pszi-jelensegekkel kapcsolatban. Azota szamos tudomanyteruleten jelentos elorelepes tortent, es a tudomanyos vilagszemlelet rohamleptekkel valtozik. A korlatokat megszabo alapelveket folyamatosan ujradefinialjak. Tovabba, a parapszichologia alapveto fontossagu tapasztalati adatbazisa ma mar olyan anomaliakra hivja fel a figyelmet, amelyek egyszeruen nem "tunnek el", igy a fenti biralat mar nem meggyozo, es egyre ritkabban hangzik el a ketkedok szajabol. Figyelembe veve a tudomany valtozasanak mai utemet, legjobb esetben is meggondolatlansag -- legrosszabb esetben pedig egyenesen esztelenseg -- a pszit a lehetetlensegek birodalmaba utalni. 10.3. 3. BIRALAT BIRALAT: A parapszichologia nem tud felmutatni egyetlen "megismetelheto" kiserletet sem. VALASZ: Sokan, amikor megismetelheto pszi-kiserletrol beszelnek, altalaban olyasfele kiserletre gondolnak, mint amilyeneket altalanos iskolaban a fizika- vagy kemiaorakon vegeznek, peldaul a gravitacios gyorsulas kimutatasara vagy egyszeru kemiai reakciok demonstralasara. Az ilyen kiserletek kimenetelet mindig viszonylag keves, jol ismert es jol ellenorizheto korulmeny hatarozza meg, ezert gyakorlatilag barki, barmikor megismetelheti oket: mindig mukodni fognak. A parapszichologia, sot, a legtobb tarsadalomtudomany es viselkedestudomany eseteben azonban nem ragaszkodhatunk az ilyen szintu megismetelhetoseghez. A pszi-kiserletekben altalaban nagy a valtozok szama, s ezek kozul nemelyiket kevesse ertjuk, es nehezen vagy egyaltalan nem tudjuk kozvetlenul ellenorizni. Ilyen korulmenyek kozott a tudosok statisztikai ervekkel demonstraljak a "megismetelhetoseget" a szokasos, de korlatozo "ha letezik, akkor meg kell tudnom csinalni, amikor csak akarom" szemlelet helyett. Ha feltesszuk, hogy a pszi nem letezik, akkor azt varhatnank, hogy a kutatok a jol elvegzett pszi-kiserleteknek mintegy 5%-at "sikeresnek" (azaz statisztikailag szignifikansnak) minositenek, egyszeruen a puszta veletlen folytan. De tegyuk fel, hogy megfigyeleseink szerint 100, valoban elvegzett pszi-kiserlet kozul kovetkezetesen es szabalyszeruen mintegy 20 bizonyul sikeresnek. Rendkivul valoszinutlen, hogy ez veletlenul van igy, s ez azt sugallja, hogy a kiserletek nemelyikenel valoban jelen volt valamifele pszi-hatas. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy mindegy egyes kiserlet 80% valoszinuseggel "kudarccal" vegzodik. Ha tehat egy kritikus megismetelne egy pszi-kiserletet, hogy

Parapszicholgia GYIK - 11 lassa, "letezik-e" a jelenseg, s a kiserlet sikertelenul vegzodne, nyilvanvaloan helytelen volna az egyetlen kiserlet alapjan kimondani, hogy a pszi nem letezik, mert nem megismetelheto. A kiserletek megismetelhetosegenek megallapitasara van egy, szeles korben elfogadott modszer: a meta-analizis. Ezt a kvantitativ modszert nagyon gyakran hasznaljak a tarsadalomtudomanyokban, a pszichologiaban es az orvostudomanyban arra, hogy szamos fuggetlen kiserlet kutatasi eredmenyeit osszegezzek. Kb. 1985 ota sokfele pszi-kiserlet eredmenyeire alkalmaztak a meta-analizist. Az analizisek nagy resze azt allapitotta meg, hogy a kiserletek eredmenyei mogott nem a veletlen all, s nem magyarazhatok modszertani hibakkal, szelektiv adatkozlessel, es egyeb feltetelezett "normalis" tenyezok hatasaval sem. Egyetlen magyarazat marad: a pszi; s szamos kiserlettipus eseteben fuggetlen kutatok ketsegtelenul reprodukalni tudtak a vizsgalt jelenseget. 11. MIERT ANNYIRA VITATOTT TOVABBRA IS A PARAPSZICHOLOGIA? A parapszichologia tovabbra is vitatott, annak ellenere, hogy tudomanyosan megalapozott, meggyozo, sot perdonto bizonyitekokat tud felmutatni. Ennek harom fo oka van: ELOSZOR, a media es a kozvelemeny nagy resze a parapszichologiat gyakran osszeteveszti bizonyos szenzaciohajhasz, tudomanytalan allitasokkal es a "paranormalisrol" szolo anekdotakkal. Ez a szeles korben elterjedt felreertes sok tudost arra kesztet, hogy a teruletet komoly tanulmanyozasra meltatlannak minositse. Egyszeruen ugy gondoljak, hogy nem erdemes idejuket a bizonyitekok megvizsgalasara pazarolni. Tovabba, a parapszichologia bizonyitekainak termeszetet egyaltalan nem konnyu megerteni. Bar a meta-analitikai eredmenyek meggyozoek es lenyegbevagoak, specialis ismeretekre van szukseg a bizonyitekok e formajanak megertesehez. Azok szamara, akik nem jaratosak a statisztikaban, vagy nem biznak benne (utobbi tobbnyire felreertesbol adodik), a bizonyitek nem fog nagyon meggyozonek tunni. Ezek az emberek nemritkan a "nagy dobas", a "pszi bele a kepunkbe", vagyis a magatol ertetodo, nyilvanvalo pszi-jelensegek keresesebe kezdenek, s rendre oriasi mennyisegu anekdotikus bizonyitekra bukkannak; tudomanyosan igazolhato, hiteles adatokat azonban gyakorlatilag nem talalnak. A hosszas fejtegeteseket, mint amilyen ebben a GYIK-ben is olvashato, annak bizonyitekakent ertelmezik, hogy igazabol senki sem tudja, mi folyik, es a tudosok tovabbra is csak bizonytalankodnak es ures szocseplest folytatnak a temarol. Valaszunk egyszeru: A pszi bizonyos formaira _rendkivul meggyozo_ tudomanyos bizonyitekaink vannak. Kimondhatjuk: a pszi letezik, es egy keveset mar kezdunk kideriteni rola es a pszi-jelensegekre kepes szemelyekrol. Olvasd el ezt a GYIK-et elejetol vegeig, es ellenorizd az irodalmi hivatkozasokat.

Parapszicholgia GYIK - 12 MASODSZOR, meg ha hajlando is valaki a bizonyitekok megvizsgalasara, kiderul, hogy a meggyozo munkak nagy resze szuk korben terjesztett szakmai folyoiratokban jelent meg. Ezek megtalalhatoak a legtobb nagy egyetemi konyvtarban, de sok esetben a tudosoknak maguktol a szerzoktol kell masolatokat, technikai beszamolokat kerniuk a munkakrol. Ez a GYIK reszben azert jott letre, hogy ezt a problemat enyhitse, es hogy megjeloljon mas forrasokat. (Lasd a "Hol szerezhetek meg tobb informaciot" c. fejezetet.) HARMADSZOR, egyes emberek felnek attol, hogy a pszi valosagos lehet. A pszitol valo felelem peldaul az alabbi okok kovetkezmenye lehet: (1) Ordogi erokkel, magiaval, boszorkanysaggal fugghet ossze. (2) Enunk hatarainak elvesztesevel fenyegethet. (3) Egyes emberek kepesek lehetnek olvasni a gondolataidban, s igy megtudhatjak, hogy titkos (vagy tudattalan) szexualis vagy agressziv tartalmu vagyaid vannak, vagy meg annal is rosszabb. (4) Ha beszelsz rola, az emberek bolondnak nezhetnek. (5) Ha azt hiszed, hogy megtapasztaltad a pszit, lehet, hogy bolond vagy. (6) Szuleid hateves korod elott rossz neven vettek, amikor idonkent egy kis telepatiat mutattal be. (7) A pszirol valo gondolkodas kozepkorias, babonas gondolkodasmodhoz vezet, ez pedig elosegiti a veszelyes, primitiv gondolkodas elterjedeset. (8) ESP utjan megtudhatsz olyan dolgokat magadrol vagy masokrol, amikrol inkabb nem akarsz tudni -- pl. ertesulhetsz a nemsokara bekovetkezo balesetekrol, es mas olyan dolgokrol, amelyek tudasaert nem szivesen vallalnal felelosseget. (9) Ha megtortenik veled a (8)-ban leirt esemeny, foleg ha gyerekkorodban tortenik meg, hajlamos leszel felelosseget erezni azert, ami tortent. (10) A pszi megzavarhatja az en elkulonulesenek es fejlodesenek normalis folyamatat. Emiatt kifinomult strategiakat fejlesztettunk ki a kulturalis gatlas ervenyesitesere. (11) Ha kepes vagy telepatiara, hogyan fogod megkulonboztetni a sajat gondolataidat masoketol? Esetleg elmebetegge valsz emiatt. (12) Szamos ember szemelyisegeben van egy onrombolo vonas. Milyen karokat okozhat a pszi, ha e tenyezo szolgalataban hasznaljak fel? Errol Jule Eisenbud ir _Parapsychology and the Unconscious_ (A parapszichologia es a tudattalan) cimu

Parapszicholgia GYIK - 13 konyveben. (13) Ha a pszi letezik, hanyat kell majd feladnom dedelgetett nezeteim kozul? (14) Ha a pszi letezik, akkor ez azt jelenti, hogy egy parafenomen figyelhet engem, mikozben a mellekhelyiseget hasznalom? (15) Ha a pszi letezik, akkor talan nem tudom annyira elszigetelni magamat a vilagban jelen levo fajdalomtol es szenvedestol. A fenti listat Jeffrey Mishlove, az Intuicios Halozat igazgatoja (Elvont Tudomanyok Intezete) szivessegbol bocsatotta rendelkezesunkre.