A mozgás szervrendszerének (systema locomotorium) részei:

passzív:
 csontok
 ízületek

aktív:
 izmok

A csontvázrendszer (systema sceleti):

feladata:
 a test szilárd vázát alkotja
 védelmet nyújt
 vérképzés szerve
a csontok alakja:
 hosszú csöves csont(pld.: felkarcsont, combcsont)

 rövid csontok (pld.: ujjperccsontok)

 lapos csontok(pld.: lapocka, szegycsont, medence)

 szabálytalan alakú csontok(pld.: csigolyák)

A csontok makroszkópos szerkezete:

1
csonthártya (periosteum):

 véd
 táplál
 érzékszervi funkciója van
 szerepe van vastagságbeli növekedésben
 elengedhetetlen a csont folytonosságának helyreállítódásához (a regenerációhoz)
 tömör szerkezetű csontállomány (compact állomány)
 egyneműnek látszik
 kemény
 lemezes szerkezetű (szivacsos) csontállomány (spongiosa állomány):

csontvelő:
vörös csontvelő (medulla ossium rubra)
 előfordulása: a rövid, lapos, szabálytalan csontokban
 szerepe: vörösvérsejt, vérlemez és egyes fehérvérsejtek képzése
sárga csontvelő (medulla ossium flava)

 előfordulása:
 hosszú csöves csontokban
 szerepe: nagyobb vérveszteség után vörös csontvelővé alakul
 nem mobilizálható zsírraktárt képez
ízületi porc — üvegporc (hyalin):a csonthártyával nem borított felszíneken található, kékesfehér,
üveg keménységű porc
A csontok mikroszkópos szerkezete:

sejtek:
fiatal csontsejt (osteoblast):
 kötőszöveti sejtekből (vagy porcszövetből) alakul ki

2
  vagy a csonthártya belső rétegében található
érett csontsejt (osteocyta):
 a csontok alapállományát termelik és abban találhatók
 az érett csontsejtek kialakulásának folyamata:
 kötőszöveti sejtek Þ porcsejtek Þ fiatal csontsejtek Þ érett csontsejtek
csontfalósejt (osteoclast):
 a csont belsejében található
 elősegíti a vastagságbeli növekedést
 szerepe van a szivacsos állomány átrendeződésében
alapállomány:a csontsejtek hozzák létre, miközben az osteoblastok osteocytákká alakulnak át

szerves rész (osszein):

 a csont rugalmasságát biztosítja
 kötőszöveti rostok, fehérjék, szénhidrátot tartalmaznak
szervetlen rész:

 a csont szilárdságát biztosítja

 20 fajta elem talalható benne
 legnagyobb mennyiségben Ca sókat tartalmaz

A csontok növekedése, összeköttetései

A csontok növekedése:
vastagságbeli növekedés:
 kifelé fiatal csontsejteket hoz létre
 belül a csontfaló fejtek bontják a csont állományát
 a csont vastagszik és a velőűr nő
hosszirányú növekedés:

 a növekedési porckorong a csont vége felé porcot hoz létre

 a csont teste felül a porcbontó sejtek lebontják a porcot és a helyét fiatal

csontsejtek foglalják el
a növekedés szabályozása:
 az agyalapi mirigy elülső lebenyének növekedést serkentő (somatotrop hormonja
[STH]) serkenti a növekedést
 a nemi hormonok termelődése gátlólag hat a növekedésre
 18 éves kor körül az STH termelődése csökken és a porc helyét csont veszi át

3
A csontok közötti összeköttetések:

folytonos összeköttetés:
1. kötőszövetes összeköttetés:
 azok a csontösszeköttetések, melyeknél a vázanyag folytonossági hiányát
szalag(ok) vagy hártya tölti ki, úgy hogy a csontok elmozdulását nem teszi
lehetővé



 pl.: a koponya varratai, foggyökér-fogmeder közötti összeköttetés
1. porcos összeköttetés:
 a csontokat a közéjük ékelődő porc tölti ki. pl.: a csigolyák közötti
porckorongok
1. csontos összeköttetés:

 a medencecsontok közötti porcok helyén alakul ki

megszakított összeköttetés:
 ízület (articulácio)

Az ízület szerkezete, összetartó tényezői, az ízületekben lehetséges

mozgások
Az ízületek (articulatio) fogalma:két vagy több csont összeköttetése, ahol a csontok
elmozdulnak

Az ízület részei:

4
  ízületi fej:általában valamilyen idomhoz hasonló, amely egyben a létrejövő
mozgásokat is megszabja

 ízületi árok (ízvápa):általában az ízületi fej lenyomata

 ízületi porc (hyalin porc):az ízesülő csontvégeken található üvegkeménységű porc

 ízületi tok:

 a külső réteget vastag kötőszövet alkotja

 a belső (synoviális) réteg vékony, termeli az ízületi nedvet
 ízületi nedv (synovia):
 az ízületi tok termeli
 néhány csepp nyúlós, tapadós, sárgás folyadék amely a porcfelszínt
sikamlóssá teszi ("kenőolaj")
 ízületi szalag:
 általában a két ízesülő csont között található - legtöbbször az ízületi
tokon kívül helyezkednek el (kivétel: térdízület, csípőízület) - erős,
kötőszöveti rostok építik fel - rugalmatlanok, a húzóerőnek ellenállnak
 az ízületet erősítik, a rendellenes mozgást megakadályozzák

Az ízület összetartó tényezői:

 a külső légnyomás (belül légüres tér van!) - az ízületet körülvevő bőr és izom -
ízületi tok és szalagok
 addhéziós erő (synovia hatására - üveglemez példa)
Az ízületek osztályozása:
1.csontok száma szerint:
 egyszerű: két csont ízesül (pld.: ujj)
 összetett: több csont ízesül (pld.: könyök)
2. az ízületi fej alakja illetve az ízület tengelyének száma szerint:

az ízületi fej a tengelyek száma

létrejövő mozgások példák
alakja szerint szerint

hajlítás = flexio ujjpercek közötti

henger 1
feszítés = extensio ízület

5
tojás csukló ízület
hajlítás = flexio
feszítés = extensio kéztőcsontok és a
2
közelítés = adductio nagyujj
nyereg távolítás = abductio kézközépcsontja
között

6
 hajlítás = flexio
feszítés = extensio
3 közelítés = adductio
gömb váll és csípőízület
(sok) távolítás = abductio
forgómozgás = rotatio
körmozgás = circumdictio

A felső végtag csontjai

A felső függesztőöv (vállöv) csontjai:

7
kulcscsont (clavicula): bőrön (középső része) jól kitapintható

jellegzetes S alakban görbült

 egyik végével a szegycsonthoz ízesül

 másik vége a lapockához kapcsolódik
 törése gyakori

lapocka (scapula): -
 jellegzetes, háromszögletű lapos csont

8
  -
 oldalsó felső szögleténél igen lapos ízfelszín található (ide ízesül a felkarcsont feje)
 a háti felszínen erős kiemelkedés lapockatövis (spina scapulae) húzódik, ennek
végrésze a vállcsúcs amelynek törése gyakori
A szabad felső végtag csontjai:
1.felkar (brachium):
felkarcsont (humerus):
 proximális vége: (caput humeri)
 alatta sebészi nyak (collum chirurgicum)
 distalis végrészéhez az alkar kapcsolódik

2.alkar csontjai (antebrachium):

- orsócsont (radius):
az alkar nagyujj felüli oldalán található

9
 - singcsont (ulna):
a kisujj felöl helyezkedik el
proximális végrésze erősebb és a könyökízület alkotásában vesz részt
a két alkarcsontot kötőszövetes membrán rögzíti egymáshoz
-kéz (manus) csontjai:
1.kéztőcsontok (carpus):
nyolc darab szabálytalan alakú csontocska két sorba rendeződve (4+4)
a felső sorban a sajkacsont, a holdascsont, a háromszögcsont és a borsócsont

helyezkedik el
az alsó sorban a trapézcsont, a trapezoidcsont, fejescsont és horgascsont található
2.kézközépcsontok (metacarpus):
 a tenyér nagy részét alkotja
 az ujjaknak megfelelő 5 rövid csont

3.ujjperccsontok (phalanx)
○ ujjon 2 a többin 3 található

10
  ujj: pollex
 ujj: index
A felső végtag ízületei
1.A vállízület (articulatio humeri):

 a lapocka és a felkarcsont feje alkotja

 az ízvápa sekély, ízületi tok bő -» ficam

 összetartásában az izmok játsznak szerepet

 soktengelyű ízület

2.A könyökízület (articulatio cubiti):

 összetett ízület
 a felkarcsont distalis vége és a két alkarcsont proximális részei képezik

11
  alapvető működését (flexio - extensio) a felkarcsont és a singcsont szabja meg
 a könyökízületben a radius ulna körüli mozgása következtében jön létre a tenyér
lefelé fordítása (pronatio - boríntás) és felfelé fordítása (supinatio - hanyitás)

3.Csukló ízület:

4.A kéz ízületei:

 nyereg ízület
• ez teszi lehetővé az oppositiót -» fogást (a I. ujj szembeállítását a többi
ujjal)
 hengerízület

A medenceöv csontjai
1.Medencecsont (os coxae):
A csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont folytonos porcos összeköttetése helyén
alakul ki csontos összeköttetéssé alakulva 16-18 éves korra.

12
 a) Csípőcsont (os ilium)
• a medencecsont felső legnagyobb részét alkotja
• a csípőlapát felső széle S alakban görbült csípőtaréj (crista iliaca)
• a csípőtaréj elöl a tövisszerű elülső felső csípőtövisben végződik (spina iliaca
anterior superior) a csípőlapát hátsó részén fül alakú ízfelszín található a
keresztcsont ízesülésére(articulatio sacroiliaca)
• a csípőlapát belső felszíne kivájt (fossa iliaca)
• amit alul az ívelt kiemelkedés (vonal) határol (linea arcuata)

a) Ülőcsont (os ischii):

• a medence hátsó alsó részét alkotja
• testből (corpus ossis ischii), felső (ramus superior ossis ischii) és alsó ágból áll
(ramus inferior ossis ischii)
• a két ág szögletben találkozik -» ülőgumó (tuber ischiadicum)
• az ülőgumó felett található az ülőcsonti tövis (spina ischiadica)

c) Szeméremcsont (os pubis):

• a medence elülső, alsó részét alkotja
• szintén testből (corpus ossis pubis), felső (ramus superior ossis pubis) és alsó
ágból (ramus inferior ossis ischii) épül fel
• a felső ágon kiemelkedés (szeméremfésű - pecten ossis pubis) húzódik végig,
amely az ívelt vonal folytatása
• a kétoldali szeméremcsont a symphysis-ben ízesül, porcos összeköttetéssel

2. A medencecsont fontos képletei:

a) csípőízületi árok (acetabulum)
• a medencecsont külső felszínének fontos képlete
• ide ízesül a combcsont feje
b) elfedett nyílás (foramen obturatum)
• a szeméremcsont és az ülőcsont ágai között találhanyílás
• kötőszövetes lemez zárja le, melyről izmok indulnak

A szabad alsóvégtag csontjai

1.A combcsont (femur):

13
  jellegzetes erős, csöves csont
 proximális vége a fej (caput femoris) gömb alakú
 a fej alatt helyezkedi el a nyak (collum femoris) amely a testtel 125°-os szöget zár
be
 a proximális végén helyezkedik el a nagy tompor (trochanter major) és a
kistompor (trochanter minor)

2. Lábszárcsontok

a) sípcsont (tibia)

 vastag, nagyjából háromszög átmetszetű csont

 élőben is végig tapintható

 proximális végén kettős ízfelszín látható

 alatta a négyfejű combfeszítő izom ínának tapadásának érdessége található -
 distalis vége alkotja a belső bokát (malleolus medialis)

b) szárkapocscsont (fibula)

 proximális végrésze alkotja a fejet (caput seu capitulum fibulae)

 distalis vége a külső bokanyúlványt alkotja (malleolus lateralis)

c ) csontok közötti kötőszövetes lemez : erek és idegek futnak rajta és izmok indulnak
róla

3. A térdkalács csont (patella) -

14
  szelídgesztenye alakú csont
 izmok inába ágyazott

4. A láb (pes, pedis) csontjai

a) lábtőcsontok (tarsus) :
7 darab szabálytalan alakú csont
a két legnagyobb csont :
• ugrócsont (talus)
• sarokcsont (calcaneus)
a) lábközépcsontok (metatarsus)
b) ujjperccsontok

A szabad alsóvégtag ízületei

1 .Csípőízület (articulatio coxae)

 az acetabulum és a csombcsont feje alkotja
 a csípőízületen belül is van szalag -» táplálást szolgálják (erek, idegek)
 a körülvevő szalagok erősítik az ízületeket

-
 az acetabulum és a csombcsont feje alkotja
 a csípőízületen belül is van szalag -» táplálást szolgálják (erek, idegek)

15
  a körülvevő szalagok erősítik az ízületeket

2. Térdízület
 a combcsont distalis végrésze és a tibia proximális végrésze között (a fibula nem
vesz részt az alkotásban!)
 itt az ízvápa nem felel meg az ízületi fej lenyomatának
 a különbséget két porckorong szünteti meg
 a medialisan C alakú , lateralisan gyűrű alakú porckoron található
 a térdízületen belül két, kereszt alakban elhelyezkedő szalag található, amelyek a
mozgásoknak szabnak határt az ízületen kívül található, oldalsó szalagok az ízület
erősítésében játszanak szerepet

3. A láb ízületei
a) bokaízület
 felső ugróízület : a két lábszárcsont és az ugrócsont (talus) között
 alsó ugróízület : az ugrócsont és más lábtőcsontok között
b ) lábujj ízületei
 felépítését és működését tekintve megegyezik a kéz ujjainak ízületeivel
4.A lábboltozat
 nem veleszületett!!!
 a járás tanulása közben alakul ki
 izmok és inak tartják fenn
 hosszanti és keresztirányú
 a láb három ponton támaszkodik a taljra:
 az első és az ötödik lábközépcsont vége és a sarokcsont

A gerinc felépítése
1.A gerinc alkotórészei:
a)csigolya (vertebra):
 csigolya test (corpus vertebrae)
• elöl helyezkedik el
• felülről lefelé fokozatosan nagyobbodik és magasodik
• az egymás felé tekintő lapos felszínüket üvegporc fedi
• hátra felé függőleges vályút képez
 csigolya ív (arcus vertebrae): a test által alkotott vályú két széléről ered
 csigolya lyuk (foramen vertebrale): a test ésa csigolyaív zárja közre
 gerinccsatorna (canalis vertebralis):
• az egymás alatt fekvő csigolyalyukak alkotják
• benne fut a gerincvelő
 tövisnyúlvány (processus spinosus): középen hártrafelé és többségében lefelé
irányuló páratlan nyúlvány
 harántnyúlvány (processus transversus): oldalt kissé hártrafelé irányuló páros
nyúlvány
 ízületi nyúlvány (processus articularis) :csigolyánként négy található a
szomszédos csigolyák ízesülésére

16
b)porckorong (discus intervertebralis):
 anulus fibrosus : kemény porcos kötőszövetes rész
 nucleus pulposus :puha rész

c)ízületi szalagok: a csigolyákat összeköti és rögzíti

2. A gerincszakaszok jellemzése:
a) nyaki szakasz
hét nyakcsigolya (vertebra cervicalis) alkotja
 a csigolyák teste kicsiny, téglatest alakú
 haránt nyúlvány két gumóban végződik, bennük a
gerincverőér (arteria vertebralis) fut
 a csigolyalyuk tág, háromszög alakú
 tövisnyúlványuk villaszerűen elágazik

az első csigolya (atlas):

 talp szerű ízületi felszín található, amellyel a
koponya nyakszirtcsontjához kapcsolódik

 teste nincs, elülső és hátsó ívből áll,

 az első íven ízületi felszín található a
fognyúlvány befekvésére
 a tövisnyúlvány hiányzik
a második csigolya (axis):
 a csigolyák teste kicsiny, tégla alakú, rajta felfelé
tekintő fogszerű nyúlvány (dens axis) található
rajta
 tövisnyúlvány nagyon kicsiny
 a nyakcsigolyák előre domború ívet alkotnak

b) háti szakasz:
 tizenkét hátcsigolya (vertebra thoracica) építi fel
 a csigolyatest nagyobb
 a csigolyalyuk szűkebb
 a harántnyúlvány hátra és oldalra irányul (bordák
kapcsolódnak hozzájuk)
 a tövisnyúlvány hátra és lefelé mutat
 az egymás alatt levő tövisnyúlványok
tetőcserépszerűen fedik egymást a csigolyák
hátra domború ívet hoznak létre

c)ágyéki szakasz
 öt ágyéki csigolya (vertebra lumbalis) alkotja
 a csigolya test nagy, bab alakú
 a csigolya lyuk szűkebb
 a harántnyúlványok bordacsökevények
 a tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak
 a csigolyák előre domború ívet alkotnak
d)keresztcsonti szakasz
 öt keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis) összecsontosodása hozza létre
(=keresztcsont [os sacrum])

17
  ásó alakú csont
 felső része enyhén a medencébe emelkedik (promontorium)

 oldalsó részén fül szerű ízületi felszín (facies sacroiliaca) található ,ami a
csípőcsonttal ízesül
 hátsó felszínén az összecsontosodott tövisnyúlványok tarajszerű kiemelkedést
(crista sacroiliaca) képeznek a farokcsonti szakasszal együtt hátra domborúak

e) farki szakasz
 a három-öt farokcsonti csigolya (vertebra coccygis) összecsontosodásából jön létre

 az összecsontosodás miatt nem különíthetők el

 az összecsontosodás miatt nem különíthetők el
 a keresztcsonti szakasszal együtt hátra domború szakaszt hoz létre

A mellkas csontjai
1. Szegycsont (sternum):

 alakja: lapos csont

 részei:
• markolat (manubrium sterni)
• test (corpus sterni)
• kardnyúlvány (processus xyphoideus)
 szerepe:
• bordák ízesülnek hozzá
• belőle vöröscsontvelő vizsgálatra nyerhető
• újraélesztés során ide gyakorolnak nyomást
2. Borda (costa)
 részei:
• fej (caput costae)
• nyak (collum costae)
• test (corpus costae)
• a fejen és a nyakon érdesség található mely ízületi felszínt tartalmaz a
hátcsigolya testéhez és a harántnyúlványhoz való kapcsolódásra
 fajtái:
• valódi bordák (I-VII.): a sternumhoz porc (bordaporc) segítségével ízesül,
fokozatosan hosszabbodik
• állbordák (VIII-X.):porc segítségével egymáshoz, majd a sternumhoz
(bordaív) ízesül, hossza fokozatosan rövidül
• repülő (lengő) bordák :szegycsonthoz egyáltalán nem
kapcsolódnak ,hosszuk tovább rövidül
3. Mellkas (thorax) -
 felül keskeny, közép felé egyre szélesedik, majd újra keskenyedik

18
  a szegycsont, bordák és a hátcsigolyák alkotják
 három irányú bordahajlás miatt:
• belégzéskor -» emelkedik -» a mellkas térfogata nő
• kilégzéskor -» süllyed -» a mellkas térfogata csökken
 fiatal korban a bordaporcok rugalmasak
 újraélesztéskor az összenyomás során kb. 5 cm-re benyomható

A medence
1.A medence alkotó csontjai:
 alsó ágyékcsigolyák
 keresztcsont
 farkcsont -
 két medencecsont
2. Felosztása:
a) nagymedence (pelvis major): csak hátul van csontos fala (csípőcsont és az alsó ágyéki
csigolyák)
b) kismedence (pelvis minor):
 minden oldalról csontok határolják
 szeméremcsontok
 ülőcsontok
 csípőcsont
 keresztcsont
 farkcsont
c) a k é t m e d e n c e h a t á r v o n a l a :
 keresztcsont felső része
 csípőcsont ívelt vonala
 szeméremcsont szeméremfésűje
3. A medence jellegzetes alakjának kialakulása
 evolúció során, a kétlábon való járás kialakulásával
 genetikai hatásra:
női medence:
○ vékonyabb csontú
○ simább felszínű
○ nagyobb a két ülőgumó közötti távolság
○ a keresztcsont alig emelkedik bea két medence határvonala ovális (ellipszis
alakú) -» ok a szülést könnyíti meg
férfi medence:
○ vastagabb csontú
○ durvább felszínű
○ a két ülőgumó közötti távolság kisebb
○ a keresztcsont jelentősen a medencébe emelkedik
○ a két medence határvonala kártyaszív alakú

4. A medence átmérői

19
a) CSAK NŐKNÉL VAN JELENTŐSÉGE, méretéből a szülés lefolyására lehet előzetes
következtetést levonni
b) a medence belső átmérői -» élőben nem mérhetők
c) a medence külső átmérői
élőben (medencekörzővel) mérhetők!

Az izmokról általában
1.Az izom felépítése
 izomhas (venter) - harántcsíkolt izom
 ín (tendo) - rugalmatlan, a húzásnak ellenáll ,ínszövet alkotja
 ínhüvely (vagina tendinis) : a surlódás csökkentésével elősegíti a mozgást
2.Az izmok osztályozása
alak szerint:
 rövid izmok -» kéz (ujj) izmai
 hosszú izmok (orsó alakú és tollas izmok) -» musculus biceps
 széles izmok (lapos ínnal - aponeurosisal - tapadnak) -» ferde hasizom
 gyűrűs izmok -» száj-, végbél-, húgycső záróizma
eredési hely szerint
 egy helyen eredő (egyfejű izmok) -» alkar izmai
 két helyen eredő (kétfejű izmok) -» muculus biceps
 három helyen eredő (háromfejű izmok) -» muculus triceps
 négy helyen eredő (négyfejű izmok) -» muculus quadriceps
működés szerint
 egymást segítő (synergista) izmok
 ellentétes működésű (antagonosta) izmok
 hajlító (flexor) «-» feszítő (extensor)
 közelítő (adductor) «-» távolító (abductor)
 szűkítő (sphincter) izom (mindig gyűrűs)
 emelő (levator) izom
Az izmok működése
1. Az izom nyugalmi állapota:
 normotonus: a nyugalomban levő izom kisfokú feszessége, amely
nélkülözhetetlen a működéshez
 atónus: izomtónus teljes hiánya (bénulás)
 hypotonus: az izom feszesség csökkenése
 hypertonus: az izom nagyfokú feszessége - izomvédekezés (musculus dèfense)

2. Az izmok ingerlése: hatására összehúzódás következik be

 küszöb alatti inger: amely nem vált ki összehúzódást
 küszöb inger :amely már összehúzódást vált ki
 küszöb feletti inger :a küszöb ingernél erősebb inger, ami az inger nagyságával
arányos összehúzódást vált ki
 inger maximum :amely maximális összehúzódást vált ki
 inger összegződés (summatio)

20
  az egyidejűleg ható küszöb alatti ingerek összegződve összehúzódást vált ki

3. Izomösszehúzódások (contractio) típusai:

 izomertiás contractio :megrövidülés nincs, de a fesszesség növekszik
 izotoniás contractio :a megrövidülés alatt a feszesség és a tónus állandó
 tartós (tetanusos) összehúzódás: az ingerek olyan gyors egymásutánban (30
inger/sec) érkeznek az izomhoz, hogy az elernyedés nem megy végbe
 refrakter stádium: az izomműködés azon szakasza, amelyben hiába kap ingert
az izom összehúzódás nem következik be

4. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa

• az izom szerkezeti egysége: a sarcomer, amely actinból és myozinból áll
• összehúzódás: energia + Ca + actin + miozin »» actomyozin »» a sarcomer
megrövidül
• elernyedés: actomyozin »» actin + miozin

5.Az izomműködés energiaszolgáltazó anyagai

➢ adenozin-trifoszfát - »» ADP + energia - a foszfát molekula lehasadása mekroerg
energia felszabadulást eredményez
➢ glikogén (vércukorból képződő poliszacharid): - biológiai oxidáció »» CO2 + víz +
energia »» creatininfoszfát képződik - elégtelen oxidáció »» tejsav (izomláz) -
creatininfoszfát lebomlásából szárazó energia »» beépül az ADP-be és átalakul
ATP-vé

6. Az izomok energia és oxigénellátása

• nyugalomban a hajszálerek 30 %-a nyitott
• működés közben a hajszálerek megnyílnak
• maximális teljesítménynél a hajszálerek megnyílnak (bemelegítés)

A végtagok izmai
1. A felső végtag izmai:

a) a vállöv izma

➢ képviselője a deltaizom (musculus deltoideus) » a váll jellegzetes alakját adja

➢ a lapockán és a kulcscsonton erednek és a felkarcsonton tapadnak
➢ fontos szerep van a vállízület összetartásában

b)a felkar izmai

 a hajlító izmok elöl helyezkednek el:
 kétfejű felkarizom (musculus biceps brachii)
 a feszítők hátul helyezkednek el
 háromfejű felkarizom (musculus triceps brachii)

21
c)az alkar izmai
 a hajlítók a tenyéri oldalon felületes és mély rétegben találhatók
 a feszítők a kézháti oldalon, szintén két rétegben találhatók
 az izmok egyrésze hosszú inakban (ínhüvelyben) az ujjpercekig futnak
 az ínakat a rá merőleges kéztőszalagok szorítják le
d)a kéz izmai
három csoportba oszthatók :
 hüvelykpárna
 tenyér
 kisujjpárna

2. Az alsó végtag izmai

csípőizmok
külső és belső csípőizmokra oszthatók :
 a belső izmok (musculus iliopsoas) a csípőlapát belső felszínén, valamint az
ágyékcsigolyákon erednek, a lágyékszalag alatt kilépnek a combra és a
combcsonton tapadnak
 a külső izmok a medencecsont külső felszínén, valamint a keresztcsonton erednek
és a combcsonton tapadnak
a külső izmokhoz tartoznak a farizmok:
 középső farizom (musculus gluteus medius)
 kis farizom (musculus gluteus minimus)
 nagy farizom (musculus gluteus maximus) :
➢ a legfelületesebben helyezkedik el
➢ jelentős szerep játszik a járásban
➢ vastagsága eléri két harántujjnyit -» injekció beadási helye
a comb izmai
elül találhatók a feszítő izmok :
➢ négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris)
➢ distalis inába illeszkedik a patella
➢ ínjára mért ütéssel nézik a térdreflexet
hátsó oldalon található a hajlító izom
➢ kétfejű combizom (musculus biceps femoris

22
belső oldalon helyezkednek el a közelítő izmok
➢ a hosszú közelítő izom (musculus adductor longus) és a karcsúizom (musculus
gracilis) alatt található a nagy közelítő izom (musculus adductor magnus)
➢ a nagy közelítő izom és a combcsont között található az "adductor csatorna"
(canalis adductorius) » ezen keresztül jutnak a combon elül futó erek a
térdhajlatba
➢ a távolítás (abductio) a csípőizmok feladata!
a lábszár izmai
➢ elül a szárkapocscsont és a sípcsont között található a feszítők (musculus tibialis
anterior)
➢ a hátsó oldalon két rétegben helyezkednek el a hajlítók
➢ háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae) :ez alakítja a láb alakját (képezi a
vádlit!)
➢ distalisan az Achilles-ínba megy át
➢ a lábszár külső oldalán a szárkapcsi izmok találhatók » feladatuk a lábboltozat
fenntartása
a talp izmai
három csoportba oszthatók:
➢ öregujj-párna izmai
➢ talpközép izmai
➢ kisujj-párna izmai
A szív anatómiai jellemzése
A szív helyzete:
 a szív a mellüregben, a két tüdő között helyezkedik el
 a szív nem pontosan függőleges, hanem attól balra és előre kitér
 valamint működés közben jobbról balra megcsavarodik
A szív alakja:
 kúp alakú
 elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis)
 a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius)
fut
 a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz

 a barázdákban a szív falát ellátó koszorú erek futnak

 a szív szélesebb része a bázis (basis cordis)
 a bázis két oldalánál két fülcse a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse
(auricula sinistra) található
 a fülcsék a pitvarok kiöblösödései

23
A szív vetülete:
 kopogtatható!
 a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re
van (a szívcsúcs lökés helye) a vena cava superior beömlési helye a jobb
pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél
 a sulcus coronarius jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb.
2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől a sulcus corinarius bal
vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re
 a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni

A szívburok (pericardium):
 kettősfalú savós hártya borítja
 kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül
 zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg

 a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba

 a két lemez között cavum pericardii - benne néhány csepp folyadék liquor
pericardii -» elcsúszást könnyíti meg

A szívfal szerkezete:
a) epicardium

b) myocardii
 a legvastagabb réteg
 a pitvarok falában vékony
 a bal kamra területén a legvastagabb

c)szívbelhátya (endocardium)
○ vékony fénylő réteg
○ a szívet belülről szorosan borítja
○ a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei

A szív üregrendszere

24
A szív üregrendszere:

 az üregrendszert létrehozó képletek

 az üregrendszer jellemzése

jobb bal

Pitvar neve atrium dextrum atrium sinistrum

vére vénás artériás

2 mm vastag
a septumon a magzati
életben foramen ovale 2 mm vastag
fala -» itt is látható a fossa
születés után záródik ovalis
-»
fossa ovalis

25
 felső üres visszér
(vena cava superior) (három-)
alsó üres visszér négy tüdővéna
belépő erek (vena cava inferior) vena pulmonalis
szív saját vénája (venae pulmonales)
(sinus coronarius)

valva bicuspidalis
seu
pitvar-kamrai valva tricuspidalis valva mitralis
neve
billentyű (valvula tricuspidalis) (valvula bicuspidalis
seu
valvula mitralis)
vitorlák
3 2
száma
vitorla (cuspis),
ínhúr (corda tendinea),
részei
szemölcsizom
(musculus papillaris)

Kamra neve ventriculus dexter ventriculus sinister

vére vénás arteriás
fala kb. 5 mm vastag kb. 15-20 mm vastag
kilépő erek truncus pulmonalis aorta

kilépő erek valva trunci pulmonalis valva aortae

neve
billentyűi (valvula trunci pulmonalis) (valvula aortae)
billentyűk
3
száma
részei az áramlás irányába tekintő tasakok
alsó részük vastagabb, felső részük vékonyabb

A szívbillentyűk:
 szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei -» epithel sejtek
 típusai: (lásd táblázat)
 vitorlás billentyűk (valva seu valvula atrioventricularis)
 vitorla (cuspis)

26
  ínhúrok (corda tendinea)
 szemölcsizom (musculus papillaris)

 félhold alakú (zsebes) billentyűk (valva seu valvula semilunaris):

 az áramlás irányába tekintő tasakok
 alsó részük vastagabb, felső vékonyabb

A szív működése:

 általános elvek:

27
 ✔ a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt
kamrai dyastole)
✔ a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban
működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt)
 működési sorrend:
✔ pitvari systole -» vitorlás billentyű nyit -» vér a diastoleban levő kamrába
áramlik -» kamrai systole -» vitorlás billentyű zár -» zsebes billentyű nyit -» vér
az erekbe áramlik

A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszerének működése

A szív beidegzése: önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez
nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra

A szív intracardialis szabályozása:

ingerképző rendszer :

-elsődleges ingerképző központ(sinus csomó,nodus sinuatrialis (Keith-Flack-csomó):

 60-80 inger/perc
 kb 3 cm nagyságú
 helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között
-másodlagos ingerképző központ :(pitvar-kamrai csomó seu nodus atrioventricularis seu
a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó)
 35-40 inger/perc
 a szív sövényben a pitvar-kamrai határon található

ingervezető rendszer :
 His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis): a szívsövényben húzódik, kb 2 cm
hosszan lefelé
 Tawara-szárak: a HIS–köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - CRUS
DEXTRUM et SINISTRUM) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több
szárra oszlik a septum felső harmadában]
 Purkinje-rostok :a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a
munkaizomzatnak adja az ingerületet

A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása:

a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás
b) a szabályozást végző idegek:
 truncus sympathicus: sympathicus ingerületet szállít →szívműködés gyorsul,
koszorús erek tágulnak
 nervus vagus (X. agyideg) :parasympathicus ingerületet szállít → szívműködés
lassul, koszorús erek szűkülnek

A szívizo m alap ve t ő s aját o ss ág ai

28
A szívizom szövettani jellemzése
 módosult simaizom sejtek alkotják
 a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak
 egy-egy sejt villa alakban elágazik
 a szívizomrost közepén egy sejtmag található
 az aktin és a myozin speciális elrendeződésű
 a mitochondriumok száma igen nagy
 a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak
A szívizom működése:
 működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között
 akaratunktól független, gyors működésűek
 nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el
 a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos
contractio nem hozható létre
 a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a
küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az
ingermaximummal)
Az elektrokardiográfia (EKG) fogalma:
a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése
az idő függvényében
a normál görbe szakaszai:
➢ P-hullám :a pitvari systole alatt keletkezik
➢ PQ-távolság : az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra
➢ QRS-komplexus :a kamra systoleja közben keletkezik
➢ T-hullám :a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció)
➢ RR-távolág :két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus

A nagyvérkör főbb arteriai

A felszálló aorta :(aorta descendens):
jellemzése
➢ szervezetünk legnagyobb verőere
➢ a bal kamrából való kilépést követő rövid aortaszakasz

ágai:
➢ a jobb és a bal oldali koszorúsér (arteria coronaria dextra et sinistra)

ágak eredése:
➢ az aorta zsebes billentyűinek tasakjából

29
az ágak feladata :

arteria coronaria dextra:

➢ a sulcus coronariusban fut hátra, ahol a hátsó hosszanti barázdában az apex
cordisig halad közben ellátja a szív jobb oldalát és a septum hátsó harmadát
arteria coronaria sinistra:
➢ eredése után két ágra oszlik, az elülső ág az elülső hosszanti barázdában fut a
szívcsúcsig, a másik ág a körkörös barázdában fut ellátja a szív baloldalát,
valamint a szívsövényt
➢

az ágak működése:

30
  számos ágat adnak le, amelyek tovább oszolva ellátják a szívizmot ,a legkisebb
arteriák ún. funkcionális végartériák (anastomosis kevés, csak lassan alakul ki)

a szív ereinek összeszedődése:

 az apexnél kezdődő vena cordis magna mely felfelé az első hosszanti barázdában
fut, majd a sulcus coronariusba kanyarodik, és sinus coronarius formájában ömlik
a jobb pitvarba

Az aortaív (arcus aortae) ágai:

1)fejkar-verőértörzs : (truncus brachiocephalicus)

 jobb oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra) :ágakat ad a

gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) fontos szerepet játszik az agy és a
gerincvelő vérellátásában
 hónalj verőér :(arteria axillaris)
 felkar verőér :(arteria brachialis)
 orsócsonti verőér :(arteria radialis)
 singcsonti verőér :(arteria ulnaris)

 jobb oldali közös fej verőér :(arteria carotis communis dextra)

 belső fej verőér : (arteria carotis interna) :ellátja az agyvelő jobb oldali részét

 külső fej verőér: (arteria carotis externa) : ellátja az agyvelő jobb oldali részét

31
2)bal oldali közös fej verőér (arteria carotis communis sinistra)
 belső fej verőér :(arteria carotis interna) :ellátja az agyvelő bal oldali részét

 külső fej verőér :(arteria carotis externa) :ellátja az agyvelő bal oldali részét

3)bal oldali kulcscsont alatti verőér: (arteria subclavia sinistra) :ágakat ad a

gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő
vérellátásában
 hónalj verőér :(arteria axillaris)
 felkar verőér :(arteria brachialis)
 orsócsonti verőér (arteria radialis)
 singcsonti verőér (arteria ulnaris)

A nagyvérkör főbb vénái

A felső üres visszér (vena cava superior) ágai: jobb és bal oldali fej-kar véna ( vena
brachiocephalica dextra et sinistra)
 belső nyaki ("torkolati") gyűjtőér :(vena jugularis interna) → összegyűjti a fej
és a nyak vénás vérét
 külső nyaki ("torkolati") gyűjtőér : (vena jugularis externa) → összegyűjti a
koponya feszínének vérét

32
  kulcscsont alatti gyűjtőér:(vena subclavia) → a felső végtag vénás vérét gyűjti
össze
 hónalj alatti véna (vena axillaris)
 felkari visszér (vena brachialis)
 király (kézháti) visszér (vena basilica)
 fej (lateralis) visszér (vena cephalica)
 középső könyökvéna (vena mediana cubiti)
 jobb és bal oldali hörgővéna (vena bronchialis dextra et sininstra)
 jobb és bal oldali vénás szöglet (angulus venosus dextra et sinistra)

Az alsó üres visszér (vena cava inferior) ágai :

páros vénák

 jobb és bal oldali mellévese véna (vena suprarenalis dextra et sinistra)

 jobb és bal oldali vese véna (vena renalis dextra et sinistra)
 jobb és bal oldali petefészekvéna (vena ovarica dextra et sinistra)
 jobb és bal oldali herevéna (vena testicularis dextra et sinistra

májvéna (vena hepatica)

májkapu visszér ágrendszere (vena portae)

 lépvéna (vena lienalis)
 gyomorvéna (vena gastrica)
 felső bélfodri véna (vena mesenterica superior)
 alsó bélfodri véna (vena mesenterica inferior)

33
Jobb és bal oldali közös csípővisszér (vena iliaca communis dextra et sinistra)

 belső csípővisszér (vena iliaca interna) → összegyűjti a kismedencei szervek

vérét
 külső csípővisszér (vena iliaca externa)
○ combvéna (vena femoralis)
○ térdhajlati véna (vena poplitea)
○ nagy rejtett bőrvéna (vena saphena magna)
○ kis rejtett bőrvéna (vena saphena parva)

A tüdő vérellátása, a kis vérkör

34
1. A kisvérkör: gázcserét végzi!
 a szív jobb kamrájából lép ki a tüdő verőértörzs (truncus pumonalis)
 az ér röviddel utána, a tüdőkapuban két ágra, a jobb és bal tüdő verőérre (arteria
pulmonalis dextra et sinistra) oszlik
 mind a két arteria sokszorosan tovább oszlik és a léghólyagok körül hajszálér
hálózatot alkot
 a léghólyagokban megtörténik a gázcsere (a vénás vérből a szén-dioxid adódik le,
és a vörösvérsejtek oxigént vesznek fel)
 a hajszálerek összeszedődnek
 a bal pitvarba négy (gyakori fejlődési eltérés esetén három) tüdővéna (vena
pulmonalis seu venae pulmonales) lép be

35
2.tüdő vérellátása kettős:
a) a jobb kamrából a truncus pulmunalis (CSAK A GÁZCSERÉT
VÉGZI!)
b) a hörgők és a tüdőszövet táplálása az arteria bronchialison
keresztül történik

36
37
38
39