A kotet az Orszagos Tudomanyos Kutatasi Alap

tamogatasaval kesziilt

Vdlogatta is az eloszot irta:

BACS6 BELA

Forditottdk:
Ambrus Gergely, Bonyhai Gabor, Breier Zsuzsa,
Hegyesi Maria, Kiraly Erzsebet, Poprady Judit,
Rozsahegyi Edit, Zoltai Denes

A Z S T E T I K A VEGE

- vcMj se vege, se hossza?

A forditdsokat az eredetivel egybevetette:

Renyi Andras es Somlyo Balint
Ikon Kiado
ELTE Esztetikai Tanszek
Budapest, 1995

FSZEK Kozponti Konyvtar

iiilllillllliWI
001000004752J

ISBN 963 7948 93 7

10\0\SO

A V A L O G A T A S ELE

^ 9 & -

A valogatas ele

5
BEVEZETES

M Gianni Vattmux'A muveszet halala vagy alkonya

13

A M U T A R G Y T 6 L A N E M IDENTIKUS M U I G

Roman Ingarden: Az esztetikai tapasztalat ismeretelmeleti

vizsgalatanak alapelvei
29
Hans-Georg Gadamer: Filozofia es irodalom
41
k Manfred Frank} Mit jelent egy szoveget megerteni"?
63
1

TUDATOS, TUDATTALAN, PSZICHOL6GIA,

PSZICHOANALfZIS
r Odo Marquard: A tudattalan elmelete es a tobbe-nem-szepmuveszet
88
*Ernst Kris: Pszichoanalitikai kozelitesek a muveszethez 115
ANTROPOL6GIAIALAPZA^^
Arnold Gehlen: A felszabadult-esztetikai vi^ke<M^%
nehany kategoriajarol
niftielmuth Plessnef: Az erzekek antropologiajX^-

& ^
.j^jfe

MUVESZET ES T A R S A D A L M I S A G "

Theodor W. Adorno: A muveszet es a muveszetek

Ernst H. Gombrich: Illuzio es vizualis csapda
Walter Benjamin: A sziirrealizmus
Albrecht Wellmer: Muveszet es ipari termeles
Jurgen Habermas: Filozofia es tudomany mint irodalom?
A tanulmanyok forrasai

263
287
303
319
341
364

Ez a ketkotetes valogatas, melynek most az elso kotetet bocsatjuk kozre, a szo legszorosabb ertelmeben oktatdsi anyagnak
kesziilt. Felepitese tematikus elrendezettseget kovet; a temak
kivalasztasakor es kijelolesekor nemcsak arra kellett tekintettel lenni, hogy a muveszet jelensege a leheto legsokoldalubb
megvilagitasba keriiljon, hanem arra is, hogy a kozelmult
meghatarozo esztetikai irdnyzatai es megkozelitesmod]aTlegalabb
egy irassal kepviselve legyenek. Az olvaso a sok esetBen egymas ellen tarto megkozelitesek iitkoztetesenek eredojeben kialakithatja sajat allaspontjat. Persze mint minden valogatas,
ez is fokent terjedelmi megszoritasoknak volt kiteve.
Korszakunk gondolkodasat egy esztetikai boom" (Welsch,
1993) jellemzi. Vagy Biichner Lenzevel mondhatjuk: a miaveszetroTBeszelni jo. A regi-szep szisztematizalo idok egyik akkoriban meghatarozo gondolkodojanak megfogalmazasabol
pedig az is kideriil, hogy miert: a muveszet letezesiink osjelensegenek tekintheto, amely athatja, transzformalja es atszellemiti letezesiink egeszet (Nohl, 1935).
Valogatasommal a muveszetnek ezt az emberi letezesben
betoltott sokretu szerepet is meg kivantam mutatni. Elso temakent a mualkotas, az esztetikailag letrehozott mint sajatos
kepzodmeny szerepel. Ezutan a lelektani megkozelites reszekent nemcsak az alkotaslelektani problemak keriilnek elenk,
hanem a muveszetnek az az alapveto funkcioja is, hogy valamilyen modoh efihti az emberben elfojtottat", a lelek erzelem-haztartasat is. Odo Marquard itt olvashato fordulataval:
a muveszet elviselhet6ve teszi az elviselhetetlent". Fontos
megismerkedniink - jollehet ma ez az elemzesi irany kisse
hatterbe szorult - az antropologiai alapzatot targyalo irasok-

WALTER BENJAMIN

A szurrealizmus
Az europai ertelmiseg utolso pillanatfelvetele

Szellemi aramlatok elegge nagy esesuekke valhatnak ahhoz,

hogy a kritikus felepitse rajtuk sajat eromuvet. A sziirrealizmus szamara ilyen esest" okozott a Fj^JiciaQiggag es Nemetorszag kozotti szintkiilonbseg. A m i 1919-ben Franciaorszagban nehany irodalmar korebol fakadt - emlitsuk is meg
itt rogton a legfontosabb neveket: Andre Breton, Louis
Aragon, Philippe Soupault, Robert Desnos, Paul Eluard - ,
vekonyka patak lehetett, ami a haboru utani Europa nyirkos
unalmabol es a francia dekadencia utolso cseppjeibol taplalkozott. - A nagyokosok, akik maig sem kepesek a mozgalom
autentikus eredeten" tuljutni, es meg ma sem tudnak errol
egyebet mondani, mint hogy itt a tiszteletremelto nyilvanossag megint az irodalmarok egy klikkjet misztifikalta, olyan
szakertoi gyiilekezethez hasonlitanak, mely egy forrasnal tanacskozva hosszas gondolkodas utan arra a meggyozodesre
jut: a kis patak soha nem fog turbinakat hajtani.
A nemet megfigyelo nem a forrasnal all. Ez az 6 eselye.
A volgyben all. Fel tudja merni a mozgalom energiait. Neki
mint nemetnek regota ismeros az ertelmiseg, pontosabban a
humanista szabadsagfogalom valsaga, aki tudja, milyen eros
akarattal rendelkezik, hogy az orok vitak stadiumabol kitorjon
es mindenaron dontesre jusson az, akinek sajat testen kellett
tapasztalnia vegletekig exponalt helyzetet anarchista partiitok
es forradalmi fegyelem kozott; szamara nines bocsanat, ha a
legfeliiletesebb latszat szerint muveszinek", k61toinek" tartja a mozgalmat. Ha kezdetben az volt is, Breton mar a mozgalom korai szakaszaban kijelentette azt is, hogy egy olyan gyakorlattal akarnak szakitani, amely a kozonseg ele bizonyos letforma irodalmi lecsapodasat talalja, s egyuttal ezt a letformat

304

MUVESZET ES TARSADALMISAG

maga akadalyozza. Rovidebben es dialektikusabban fogalmazva azonban ez azt jelenti: itt a kolteszet teriiletet beliilrol
robbantottak szet, amennyiben egymassal szoros kapcsolatban alio embereknek egy kore ,,a koltoi eletet" a lehetosegek
legvegso hataraig vitte. Es valoban, szo szerint el lehet hinni
nekik, amikor azt allitjak, nem jelentett mar szamukra semmi
titkot Rimbaud Saison en Enfem (Evad a pokolban). Hiszenez
a konyv tenyleg az elso bizonyiteka egy ilyen mozgalomnak.
(AzTujabb idokbol. Korabbi elodokrol meg szo lesz.) Lehet-e
vegervenyesebben es elesebben eloadni, mirol is van itt szo,
mint azt Rimbaud az emlitett konyv sajat kezipeldanyaban tette? Ebben ahhoz a helyhez, ahol a kovetkezo mondat all: a
tengerek es arktikus viragok selymen"^ kesobb_azt. a lapszeli
megjegvzest h'izte: Nem letezik" (Elles n'existent pas").
Hogy milyen jelentektelen, felreeso anyagba agyazodottbe
eredetileg az a dialektikus mag, amelyik aztan a sziirrealizmusban kikelt, Aragon mutatta meg Vague de Reves-eben
1924-ben, egy olyan idoszakban, amikor a fejlodest meg nem
lehetett elore latni. Ma mar ez lathato. Hiszen nem ketseges,
hogy a heroikus stadium, melynek hosi katalogusat Aragon
ebben rank hagyta, mar befejezodott. Az ilyen mozgalmakban mindig van egy pillanat, amikor a titkos szovetseg eredeti felkesztiltsegenek fel kell robbannia a hatalomert es uralkodasert folyo targyias, profan harcban, vagy nyilvanps manifesztacio formajaban szet kell esnie es at.kell alakulnia. Jelenleg ebben az atalakulasi fazisban van a szurrealizmus. Akkoriban, amikor alapitoin keresztiil inspiralo alomhullamkent
tort be, a legintegralobbnak, leglezarobbnak, leginkabb abszolutnak tunt. Minden, amivel csak erintkezesbe keriilt, beleolvadt. Az elet csak ugy tunt elesre erdemesnek, ha az ebrenlet es alom kozti kiiszobot mindenkiben kitapostak a tomegesen oda es vissza aramlo kepek lepesei; a nyelv csak ugy
tunt igazan onmaganak, ha hang es kep, kep es hang automatikus pontossaggal ugy folytak boldogan egymasba, hogy az
ertelem" fill^rjei. szamara jsemrm Mzagot nem hagytak szabadonrKep__S.nyelY. elonyt elyeznek. Amikor reggel fele
aludni ter, Saint-Pol-Roux egy tablat erosit az ajtajara: Le
poete travaille. Breton feljegyzi: Cs6ndesen. Oda igyekszem

w. BENJAMIN: A SZURREALIZMUS

305

atjutni, ahova meg senki sem jutott at, csondesen! Csak On

utan, kedves nyelv!" Neki van elonye.
Nemcsak az ertelemmel, az ennel szemben.is. Az alom
nteglazijja_az individualitast a vilag szovedekeben, mint egy
lyukas fogat. Ugyanakkor eppen az ennek ez a mamor altali
meglazulasa az a tapasztalat, amely segit kilepni ezeknek az
embereknek a mamor varazskorebol. Ez itt nem a megfelelo
hely, hogy a szurrealista tapasztalatot teljes meghatarozottsagaban felvazoljuk. De aki felismerte, hogy e kor irasai nem
irodalmat, hanem mast: kinyilatkoztatast, jelszot (parole-t),
dokumentumot, bloffot, vagy ha ugy tetszik hamisitast, de
eppen nem irodalmat jelentenek, az azt is tudja, hogy itt szo
szerint tapasztalatokrol van szo, es nem elmeletekrol, meg
kevesbe fantazmagoriakrol. Es ezek a tapasztalatok egyaltalan nem korlatozodnak csupancsak az alomra, a hasis-eves
vagy opiumszivas oraira. Oly nagy tevedes azt gondolni,
hogy a ,,szurrealista tapasztalatok" koziil csak a vallasi ekszlazist vagy a kabitoszerek eksztazisat ismerjiik! Lenin a nep
opiumanak nevezte a vallast, es ezzel e ket dolgot kozelebb
liozta egymashoz, mint ahogyan azt a szurrealistak szerettek
volna. Meg lesz szo a katolicizmus elleni keseru, szenvedelyes lazadasrol, mint amiben Rimbaud, Lautreamont es
Apollinaire a sziirrealizmust vilagra hoztak. A vallasi megyiIdgosodas valodi, alkoto meghaladasa azonban tenyleg nem
a kabitoszerek segitsegevel tortenik, hanem egy profan megvildgosoddssal,,egy materialista, antropologiai inspiracio altal,
melyhez a^h^sjs^az opium es hasonlok csupan bevezetokent
/olgalhatnak. (De yeszelyes bevezetokent. A vallasoke peilig szigoriibb.) Ez a profan megvilagosodas nem talalta mindig helyzete magaslatan a sziirrealizmust, es eppen azok az
11 ,'isok mutatnak nagyon zavaro hiany-jelensegeket, melyek e
megvilagosodasrol leginkabb taniisagot tesznek, igy Aragon
liasonlithatatlan Paysan de Paris es Breton Nadja cimu muve.
A Nadjdban talalhato peldaul egy kivalo resz a parizsi foszI ogatas magavalragado napjairol Sacco es Vanzetti jegyeI M I I " , es ehhez kapcsolodoan Breton biztosit rola, hogy a
Boulevard Bonne-Nouvelle ezekben a napokban bevaltotta a
li'izadas strategiai igeretet, melyet neveben mindig is hordo-

306

MUVESZET ES TARSADALMISAG

zott. Mme Sacco is megjelenik azonban, es 6 nem Fuller aldozatanak a felesege, hanem egy latnok, egy josno, aki a Rue
des Usines 3. alatt lakik es Paul Eluard-nak megjosolja, hogy
Nadjatol nem szamithat semmi jora. Nos, meg kell adni, a
szurrealizmus nyaktoro utjai soran, melyek tetokon, villamharitokon, ereszcsatornakon, verandakon, szelkakasokon,
stukahirokon at vezetnek - a bemaszo tolvajnak minden ornamens csak a javat kell szolgalja - , a spiritizmus nyirkos hatso szobaiba is eljutott. De nem szivesen halljuk 6t ovatosan
kopogtatni az ablakiivegen, hogy jovojerol kerdezoskodjon.
Ki ne szeretne a forradalom erne fogadott gyermekeit mindentol tavol tudni, ami a kivenhedt nemesi holgyek, nyugdijas urnagyok es emigrans feketezok titkos osszejovetelein lejatszodik?
Egyebkent Breton konyve kivaloan alkalmas arra, hogy
peldajan megvilagitsuk ennek a profan megvilagosodasnak" nehany alapvonasat. A Nadjdt livre a porte battante"nak nevezi, a csapoajtok konyvenek". (Moszkvaban egy
olyan hotelben szalltam meg, melyben csaknem minden szobat tibeti lamak laktak, akik az osszes buddhista egyhazak'
kongresszusara erkeztek a varosba. Feltunt, hogy a haz folyosoin milyen sok ajto allt allandoan felig nyitva. Ami eloszor
veletlennek tunt, csakhamar kisertetiesse valt. Megtudtam:
ezekben a szobakban egy szekta tagjai laktak, akik megfogadtak, hogy soha nem tartozkodnak zart terben. A sokkot, ami
akkor ert, erezheti a Nadja olvasoja is.) Uveghazban elni 6nmagaban forradalmi ereny. Ez is egy mamor, erkolcsi exhibicionizmus, amire igencsak sziiksegunk van. A saj^t elet dolgaiban valo diszkrecio arisztokratikus erenyebol egyre inkabb a beerkezett kispolgarok iigyeve valt. A Nadja megtalalta_ a valodi, alkoto szintezist muveszregeny es kulcsregeny
kozott.
Csak komolyan kell venniink egyebkent a szerelmet - amire a Nadja szinten ravezet - ahhoz, hogy benne is profan megvilagosodast" fedezziink fel. Akkoriban (azaz a Nadjavai valo kapcsolat idejen) - meseli a szerzo - eppen sokat foglalkoztam VII. Lajos koraval, mivel ez a szerelmi udvarok idoszaka volt, es nagy intenzitassal igyekeztem elkepzelni magam-

W . BENJAMIN: A SZURREALIZMUS

307

nak, hogyan lattak akkoriban az eletet." A provanszal trubadurkolteszetrol tudunk azota egy-ket pontosabb dolgot egy
mai szerzo tollabol, ami meglepoen kozel vezet a szerelem
sziirrealista koncepciojahoz. Az Uj Stilus minden koltojenek
- mondja Erich Auerbach Dante, mint a fdldi vildg koltoje cimu
kivalo muveben - van egy misztikus szerelmese, mindegyikiikkel koriilbelul ugyanazok a furcsa szerelmi kalandok esnek meg, Amor mindegyikuknek nyujt vagy mindegyikiiktol
megtagad adomanyokat, melyek inkabb megvilagosodashoz
hasonlitanak, semmint erzeki elvezethez, ni ind ai my i an v a lain ilyen titkos szoyetseghez tartoznak, mely belso es talan kiilso eletiiket is meghatarozza." Sajatos a mamor dialektikaja.
Hiszen az, ami az egyik vilagban eksztazis, vajon nem megszegyenito jozansag-e az azt kiegeszito masikban? M i masra
utalna a_lgyagi szerelem, a Minne - es Bretont ez fuzi a telepatikus lanyhoz, nem a szerelem (Liebe) - mint az, hogy a szuziesseg egyben elragadtatottsag is? Egy olyan vilagra, amely
nemcsak Jezus Szive-sirboltokkal es Maria-oltarokkal hataros,
hanem iitkozetek elotti vagy gyozelmek utani reggelekkel is.
Az ezoterikus szerelemben a holgy maga a leglenyegtelenebb. Igy Bretonnal is. Sokkal inkabb azokhoz a dolgokhoz
all 6 kozel, amikhez Nadja is, mint magahoz a nohoz. Mik hat
azok a dolgok, melyekhez 6 kozel all? Ezeknek a kanonja a
szurrealizmus szamara olyan tanulsagos, amilyen csak lehet.
Hoi kezdjiik hat? A mozgalom egy csodalatos felfedezessel
tuntette k i magat. Elsokent talalt ra a forradalmi energiakra,
melyek az elavultban", a divatjamultban" rejlenek; az elso
vasszerkezetekben, az elso gyarepuletekben, a regi fenykepekben, a targyakban, melyek kihalofelben vannak, a szalonzongorakban, az 6t evvel korabbi ruhakban, a gyulesek monden helyisegeiben, amikor a divat mar kezd visszahiizodni
toliik. Hogyan allnak e dolgok kapcsolatban a forradalommal
- senkinek nem lehet errol pontosabb f ogalma, mint ezeknek
a szerzoknek. Hogyan csap at forradalmi nihilizmusba a nyomor, nemcsak a szocialis, hanem eppugy az epiteszeti is, az
enterior nyomorusaga, a rabsagba dontott es rabsagba donto
dolgok, ezt senki nem vette eszre e latok es jovendomondok
elott. Hogy Aragon Passage de /'Operajarol ne is beszeljiink:

308

MUVESZET ES TARSADALMISAG

Breton es Nadja az a szerelmespar, akik forradalmi tapasztalatba, ha nem cselekvesbe forditjak at mindazt, amit szomoru
vonatutakon tapasztalunk (a vonatok kezdenek oregedni),
vagy a nagyvarosok proletarnegyedeiben sivar vasarnap delutanokon latunk, vagy amit egy uj lakas esotol nedves ablakan at vetett elso pillantasra megtudunk. A hangulatnak"
azokat a hatalmas eroit robbantjak fel, melyek ezekben a dolgokban rejtoznek. Mit gondolnak Onok, hogyan alakulna egy
elet, amely magat egy donto pillanatban eppen az utolso kedvelt slager szerint hagyna meghatarozni?
A trukk, ami urra lesz ezen a dologi vilagon - helyesebb itt
triikkrol, mint modszerrol beszelni - abban all, hogy a multra iranyulo tortenelmi szemszog felcserelodik egy politikaira.
Taruljatok fel, ti sirok, ti keptarak halottai, holttestek spanyolfalak mogott, palotakban, kastelyokban es kolostorokban; itt all a mesebeli kulcsorzo, aki kulcscsomojan kezeben
tartja minden idok kulcsait, aki ismeri meg a legelzartabb zar
nyitjat is, es meghiv titeket, lepjetek a ma vilaganak kellos kozepebe, keveredjetek a teherhordok, szerelok koze, akiket a
penz nemesit, helyezkedjetek el otthonosan automobiljaikban, melyek szepek, mint a lovagi kor fegyverzetei, foglaljatok helyet a nemzetkozi halokocsikban es forrjatok egybe
mindazokkal az emberekkel, akik meg ma is biiszkek elojogaikra. A civilizacio azonban gyorsan fog vegezni veliik." Ezt
a beszedet baratja, Henri Hertz adta Apollinaire szajaba.
Apollinaire-tol indul ki ez a technika. Novellaskoteteben, a
L'Heresiarque-ban machiavellista szamitassal alkalmazta,
hogy a katolicizmus (amelynek bensoseges hive volt) mergeben megpukkadjon.
E ^dologi vilag kozeppontjaban targyaik legmegalmodottabbja, maga Parizs varosa all. De sziirrealis" arcat csak a lazadas rajzolja k i eloszor teljes koriien. (Ember nelkiili utcak,
ahol fiittyok es lovesek diktaljak a dontest.) Es egy arc sem
tud olyan mertekben sziirrealis lenni, mint egy varos igazi area. Chirico vagy Max Ernst egy kepe sem merheto ossze belso bastyainak eles vonalaival, melyeket eloszor meg kell hoditani es el kell foglalni ahhoz, hogy az ember sorsukon, t6megeik sorsan, a sajat sorsan urra tudjon lenni. Nadja e tome-

W. BENJAMIN: A SZURREALIZMUS

309

gek kepviseloje, es aze, ami oket forradalmian inspiralja: La

grande inconscience vive et sonore qui m'inspire mes seuls
actes probants dans le sens ou toujours je veux prouver,
qu'elle dispose a tout jamais de tout ce qui est a moi." Itt megtalalhato tehat ezeknek a bastyaknak a listaja, kezdve attol a
Place Maubert-tol, ahol a piszok ugy megorizte teljes szimbplikus erejet, mint sehol masutt, egeszen a Theatre Moderne"ig, ami miatt vigasztalhatatlan vagyok, hogy mar nem ismerhettem. De ahogy Breton az emeleti bart leirja - egeszen sotet van, alagiitszeru szobacskak, melyekbol nem talal k i az
ember - egy szalon a to feneken" - , ebben van valami, mi a
regi Prinzess-Cafe ama legfurcsabb termet juttatja eszembe.
Ez egy elso emeleti hatso szoba volt, kek fenyben megbuvo
parocskaival. Anat6mianak" hivtuk, ez volt a szerelem utolso lokalja. Ezen a helyen Bretonnal egeszen erdekes modon a
fotografia lep be. A varos utcait, kapuit, tereit egy ponyvaregeny illusztracioiva teszi, lefejti ezekrol az evszazados epitmenyekrol banalis magatolertetodosegxiket, hogy oket a
legeredetibb intenzitassal az abrazolt tortenesnek szentelje,
melyre - pontosan, mint a regi, cseledlanyok altal olvasott
konyvekben - szo szerinti idezetek utalnak pontos oldalszamokkal. Es Parizs osszes helye, ami itt felbukkan, olyan, ahol
az ezek kozott az emberek kozott levo dolgok forgoajtokent
porognek.
^A^szurrealistak Parizsa is egy kis vilag". Ez azt jelenti: a
nagyban, a kozmoszban sem mas a helyzet. Ott is vannak keresztezodesek, ahol kiserteties szignalok villannak fel a forgalombol, es a tortenesek elkepzelhetetlen analogiai es osszekapcsolodasai napirenden vannak. Ez az a terseg, melyrol a
szurrealizmus liraja hiradassal szolgal. Ha csak a l'art pour
l'art obligat felreertesevel talalkozunk is, igy van ez. Hiszen a
Pai^javuiXiLLfogalrr^ majdnem soha nem volt szo szerint
ertendo, mindig csak olyan zaszlo volt, mely alatt egy rakomany vitorlazik, amit nem lehet deklaralni. mivel a nev meg
hianyzik. Ideje volna megirni egy olyan muvet, mely a muveszetek valsagat, melynek tanui vagyunk, ugy vilagitana meg,
mint meg eddig semmilyen masik: az ezoterikus kolteszet
tortenetet. Nem veletlen, hogy ez meg nem sziiletett meg. Hi-

310

MUVESZET ES TARSADALMISAG

szen ugy megirva, ahogyan azt meg kell irni - tehat nem
gyujtemenyes kotetkent, melyhez az egyes szakemberek"
sajat teruletiikon tudasuk legjavaval jarulnak hozza", hanem egyetlen szerzo megalapozott irasakent, aki belso kesztetesbol nem annyira az ezoterikus kolteszet fejlodestortenetet, mint inkabb annak ujra es ujra bekovetkezo eredeti feleledeset abrazolna - igy megirva tehat azoknak a tudos vallomasoknak a soraba tartozna, melyekbol minden evszazadban
csupan nehany sziiletik. Utolso oldalan a szurrealizmus rontgenkepenek kellene allnia. Breton jelzi az Introduction au
Discours sur le peu de Realiteben, hogyan alkotja a kozepkor filozofiai realizmusa a koltoi tapasztalat alapjat. Ez a realizmus
azonban - tehat a hit a fogalmak tenyleges sajat egzisztenciajaban, akar a dolgokon kiviil, akar azokon beliil - mindig nagyon gyorsan megtalalta az atmenetet a logikus fogalmi birodalombol a szavak magikus birodalmaba. Es magikus szokiserletek, nem pedig artisztikus jatszadozasok azok a kedvelt
fonetikai es grafikai atvaltoztatojatekok is, melyek immar tizenot eve vonulnak at az avantgarde egesz irodalman, hivjak
azt akar futurizmusnak, dadaizmusnak vagy sziirrealizmusnak. Hogyan keveredik itt jelszo, varazsige es fogalom, jol
mutatjak azt Apollinaire kovetkezo szavai utolso kialtvanyabol, a L'Esprit nouveau et les Poetes-bol. Itt ezt mondja 1918ban: Nincs modern megfeleloje a kolteszetben annak a gyorsasagnak es egyszerusegnek, amivel mindannyian raszoktunk, hogy egyetlen szoval olyan osszetett dolgokat jeloljiink
meg, mint tomeg, nep, vilagegyetem. A mai koltok azonban
kitoltik ezt az urt: szintetikus koltemenyeik uj lenyeket teremtenek, melyeknek plasztikus megjelenese eppen olyan
osszetett, mint a kollektivat kifejezo szavake." Amikor azonban Apollinaire es Breton meg energikusabban ebbe az iranyba haladnak, es a sziirrealizmust a kovetkezo magyarazattal
kapcsoljak a kornyezo vilaghoz: A tudomany hoditasai sokkal inkabb egy sziirrealisztikus, mint logikus gondolkodason
nyugszanak", amikor tehat mas szoval a misztifikaciot melynek csucsai Breton a kolteszetben latja (ez megvedheto
allaspont) -^Judbmanyos es technikai fejlodesnek is alapjava kivanjak tenni, az ilyen integracio tulzottan elkapkodott.

W. BENJAMIN: A SZURREALIZMUS

311

Nagyon tanulsagos, ha a mozgalom elhamarkodott csatlakozasat a meg nem ertett technikai csodahoz, ezeket a heveny
fantazialasokat (Apollinaire: A regi mesek nagyreszt valora
valtak, most a koltokon all, hogy ujakat talaljanak ki, amiket
aztan a feltalalok megint megvalositanak.") osszehasonlitjuk
egy Scheerbart jol megfontolt utopiaival.
Nevetnem kell, barmilyen emberi tevekenysegre gondolok" - Aragonnak ez a kijelentese igazan jol mutatja, milyen
utat kellett bejarnia a szurrealizmusnak, kezdeteitol politizalodasaig. Joggal nevezte e fejlodest dialektikusnak a La
Revolution et les Intellectuels cimu kivalo irasaban Pierre
Naville, aki eredetileg ehhez a csoporthoz tartozott. A vegletekig szemlelodo magatartasbol a forradalmi ellenzekisegbe torteno atvaltasban fo szerepet jatszott a burzsoazia ellenseges hozzaallasa a radikalis szellemi szabadsag mindenfajta kinyilatkoztatasaval szemben. Ez az ellenseges
hozzaallas az oka, hogy a szurrealizmus balra tolodott. Politikai esemenyek is meggyorsitottak e folyamatot, fokent a
marokkoi haboru. Az Ertelmisegiek a marokkoi haboru ellen" cimu kialtvannyal, amely a Humanite"-ben jelent
meg, teljesen mas platformra helyezkedtek, mint amit peldaul a Saint-Pol-Roux bankettjen tortent nevezetes botrany
jelentett. Akkor, roviddel a haboru utan, amikor a
sziirrealistak, akik egy altaluk tisztelt kolto iinnepseget nacionalista elemek jelenlete miatt kompromittalva ereztek, az
Eljen Nemetorszag!" kialtasban tortek ki, a botrany keretein beliil maradtak, amivel szemben a burzsoazia koztudottan eppolyan vastag boru, mint amilyen erzekeny minden akcioval szemben. Figyelemremelto az a velemenyegyezes, melyben Apollinaire es Aragon ilyen politikai viharok kozepette a kolto jovojet lattak. Apollinaire Poete
assassine)enek Uld6ztetes" es Gyilkossag" cimu fejezetei
egy kolto-ellepes program hires leirasat tartalmazzak. A kiadok epiileteit megrohamozzak, a verseskoteteket tuzbe vetik, a koltoket agyoniitik. Es ugyanebben az idoben az egesz
foldon ugyanezek a jelenetek jatszodnak le. Aragonnal a
kepzeloer6" az ilyen szornyuseg eloerzeteben legenyseget
egy utolso keresztes hadjaratra szolitja fel.

312

MUVESZET ES TARSADALMISAG

Ahhoz, hogy az ilyen profeciakat megertsiik es strategiailag fel tudjuk merni a szurrealizmus altal elert vonalat, meg
kell nezniink, milyen gondolkodasmod terjedt el az ugynevezett joindulatu baloldali polgari ertelmiseg koreben. Ez eleg
pontosan kirajzolodik e korok mostani Oroszorszag-orientaciojaban. Termeszetesen nem Beraud-rol beszeliink, aki utat
tort az Oroszorszagrol szolo hazugsag szamara, es nem is
Fabre-Luce-rol, aki huseges szamarkent poroszkal utana ezen
a kitaposott uton, megpakolva minden polgari sertodottseggel. De milyen problematikus meg Duhamel tipikus kozvetito konyve is! Milyen nehezen elviselheto a protestans teologus vegig eroltetetten oszinte, eroltetetten elszant es szivelyes
hangja! Milyen elhasznalt a zavar es a nyelvismeret hianya altal diktalt modszer, mely a dolgokat valamilyen szimbolikus
fenyben akarja feltuntetni! Milyen arulo vegso osszefoglalasa: A valodi, a melyebb forradalom, az, amelyik bizonyos ertelemben magat a szlav lelek alapjat kepes megvaltoztatni,
meg nem kovetkezett be." E baloldali francia ertelmisegre eppen az a jellemzo, mint a neki megfelelo oroszra, hogy pozitiv funkcioja nem a forradalom, hanem az atoroklodo kultiira iranti elkotelezettseg erzesebol fakad. Kollektiv teljesitmenyiik, amennyiben pozitiv, a konzervalokehoz hasonlit. Politikailag es gazdasagilag azonban mindig szamolni kell naluk
a szabotazs veszelyevel.
Erre az egesz baloldali polgari poziciora az a jellemzo,
hogy az idealista moralt javifhatatlanul osszemossa a politikai gyakorlattal. Csak a gondolkodasmod" tehetetlen kompromisszumainak kontrasztjaban erthetok meg a szurrealizmus, a sziirrealista hagyomany bizonyos lenyegi momentumai. Sok meg nem tortent e megertes erdekeben. Tul csabito
volt egy Rimbaud vagy egy Lautreamont satanizmusat a
sznobizmus leltaraban a l'art pour l'art ellenparjanak tekinteni. Ha azonban az ember elhatarozza, hogy felnyitja ezt a romantikus dobozkat, valami hasznalhatot talal benne. A gonosz kultuszat, mint a politika tenyleg romantikus fertotlenito es elkiilonito szeret minden erkolcsi dilettantizmussal
szemben. Ez a meggyozodes talan visszanyulik nehany evtizeddel azelottre; Bretonnal egy remdrama jeleneteire bukka-

W. BENJAMIN: A SZURREALIZMUS

313

nunk, melynek kozeppontjaban egy gyermekgyalazas all.

1865 es 1875 kozott nehany nagy . anarcMgta dqlgozott
egyidoben a pokolgepen anelkiil, hogy tudtak volna
egymasrol. Es a csodalatramelto az, hogy egymastol fuggetleniil pontosan ugyanarra az orara idozitettek oket, es negyven gvvel kesobb egyidoben robbantak Nyugat-Europaban
Dosztojevszkij, Rimbaud es l.autreamonl irasai. A pohtossag
keeK'eeft ki lehetne ragadni Dosztojevszkij egesz munkassagabol azt az egyetlen helyet, mely valoban csak 1915-ben latott napvilagot: Sztavrogin gyonasat" az Orddgbkbol. Ez a fejezet, ami szorosan osszefugg a Chants de Maldoror harmadik
enekevel, a gonosz letenek igazolasat tartalmazza, ami a
szurrealizmus bizonyos motivumait sokkal inkabb meghatarozza, mint ez barmelyik mai szoszolojanak sikerult volna.
Hiszen Sztavrogin sziirrealista avant-la-lettre. Senki mas nem
ertette meg ugy, mint 6, milyen gyanutlan a nyarspolgarok
azon velemenye, miszerint a jot ugyan gyakorloja minden
ferfias erenye mellett isten inspiralja, a rossz azonban teljesen
sajat spontaneitasunkbol szarmazna, abban tokeletesen onal16 es magunkra utalt lenyek lennenk. Senki nem latta meg
ugy az inspiraciot a legkozonsegesebb tettben is, es eppen abban, mint 6. 0 meg ugy tekintett a galadsagra, mint valamire, ami a vilagban, de benniink magunkban is eleve adott,
hozzank kozelallo, ha nem egyenesen rank mert dolog eppugy, mint ahogyan az idealista burzsoazia az erenyrol velekedett. Dosztojevszkij istene nemcsak eget es foldet, embert es
allatot teremtett, hanem kozonsegesseget, bosszut, kegyetlenseget is. Es itt sem hagyta, hogy az ordog belekontarkodjon a
muvebe. Igy hat ezek nala mind egeszen eredetiek, talan nem
isteniek", de orokke ujak, mint az elso napon", es egy vilag
valasztja el oket a klisektol, melyekben a filiszter szamara a
bun megjelenik.
Hogy milyen nagy a fesziiltseg, mely az emlitett koltoket
ilyen bamulatramelto tavhatas kifejtesere teszi kepesse, szinte bohokas modon bizonyitja az a level, melyet Isidore
Ducasse 1869. oktober 23-an irt, hogy megertesse vele kolteszetet. Ebben Mickiewicz-csel, Miltonnal, Southey-vel, Alfred
de Musset-vel, Baudelaire-rel allitja egy sorba magat, es ezt

314

MUVESZET ES TARSADALMISAG

mondja: Termeszetesen en kisse teljesebbre vettem a hangot,

hogy valami ujat vezessek be ebbe az irodalomba, amely csak
latszolag abrazolja a ketsegbeesest, hogy az olvasora nyomasztolag hasson, aki azutan majd annal jobban vagyik a jora, mint gyogyszerre, iidvozito szerre. fgy persze vegiil is
mindig csak a jot szajkozzuk, csak a modszer inkabb filozofiai es kevesbe naiv, mint ama regi iskolae, amelybol mar csak
Victor Hugo es nehany mas iro van eletben." Ha Lautreamont erratikus konyve egyaltalan valamivel kapcsolatban all,
vagy inkabb valamilyen kapcsolatba allithato, akkor ez a
fegyveres lazadas. Ezert nagyon ertheto es onmagaban nem
kilatastalan probalkozas volt, amit Soupault 1927-ben, osszes
muveinek kiadasaban tett, hogy Isidore Ducasse-nak a politikai eletrajzat megirja. Sajnos ennek nincsenek dokumentumai, es hogy Soupault ilyenekre hivatkozott, az tevedesen
alapult. Rimbaud eseteben ezzel ellentetben szerencsere sikerult a hasonlo probalkozas, es Marcel Coulon erdeme, hogy
megvedte a kolto valodi kepet Claudel es Berrichon katolikus
bitorlasaval szemben. Rimbaud valoban katolikus, de onabrazolasa szerint lenye legnyomoriisagosabb oldala az, melyet
lekicsinyleni, sajat es masok gyuloletenek, sajat es masok lenezesenek kiszolgaltatni el nem farad: az az oldala, ami arra
a beismeresre kenyszeriti, hogy nem erti a lazadast. De ez a
kommiinar beismerese, aki maga sem volt kepes eleget tenni,
es amikor a kolteszetnek hatat forditott, addigra a vallasnak
legkorabbi kolteszeteben mar reg bucsut mondott. Gyul6let,
rad biztam kincsemet" - irja a Saison en Enferben. Ezen az alapon is felepiilhetne a szurrealizmus poetikaja, sot, ez melyebbre bocsathatna le gyokereit, mint a surprise", a meglepo kolteszet ama teoriaja, amely Apollinaire-tol szarmazik:
egeszen a Poe-i gondolatok melysegeig.
Europaban Bakunyin ota nem letezett a szabadsag radikalis fogalma. A sziirrealistaknal ez megvan. Ok az elsok, akik
a liberalis, moralisan-humanisztikusan megmerevedett szabadsageszmennyel leszamolnak, mert biztosak benne, hogy
a szabadsagot, amit ezen a foldon csak ezer nehez aldozat
aran lehet megvaltani, korlatlanul, teljessegeben es minden
pragmatikus szamitas nelkiil kell elvezni, amfg tart". Es ez

W . BENJAMIN: A SZURREALIZMUS

315

igazolja szamunkra, hogy az emberiseg felszabadito harca

annak legjellemzobb forradalmi formajaban (ami megis es
eppenhogy felszabaditas, minden szempontbol) az egyetlen
dolog, aminek meg erdemes szolgalni". De vajon sikeriil-e
nekik a szabadsag e tapasztalatat a masik forradalmi tapasztalattal egybeolvasztani, melyet el kell ismerniink, hiszen a
mienk volt: a forradalom konstruktivitasaval, diktatorikussagaval? Roviden: a lazadast a forradalommal osszekapcsolni?
Hogyan kepzelheto el Le Corbusier es Oud termeiben egy
olyan let, mely teljes egeszeben a Boulevard Bonne-Nouvelle-en terjedt szet?
A mamor eroit a forradalom szamara megnyerni - ez az,
ami koriil a szurrealizmus minden konyveben es vallalkozasaban kering. Ezt nevezheti legsajatabb feladatanak. Azzal
persze meg semmi nem tortent ebben az iranyban, hogy, mint
tudjuk, minden forradalmi cselekedetben el egy mamorszeru
komponens. Ez azonos az anarchikussal. A hangsulyt azonban kizarolag erre helyezni azt jelentene, hogy a forradalom
modszeres es tudomanyos elokesziteset teljesen elhanyagoljuk egy gyakorlas es eloiinnep kozott ingadozo praxis javara.
Ehhez jon meg a mamor lenyegenek tul rovidre fogott,
antidialektikus felfogasa. A peintre; a poete en etat de surprise"; a muveszet, mint a meglepodott reakciojanak esztetikaja nehany nagyon sotet romantikus eloiteletbe agyazodik
bele. Az okkult, sziirrealista, fantaziadiis kepessegek es jelensegek minden komoly magyarazatanak valamilyen dialektikus megszoritas az elofeltetele, melyet egy romantikus agy
soha nem fog elsajatitani. Nem visz ugyanis tovabb minket,
ha magan a rejtelyes dolgon huzzuk ala patetikusan vagy fanatikusan annak rejtelyes oldalat; sokkal inkabb csak olyan
fokig vagyunk kepesek a titokba belelatni, amennyire azt a
hetkoznapiban fel tudjuk fedezni, egy dialektikus optika segitsegevel, mely a hetkoznapiban felismeri az erthetetlent, athatolhatatlant, az erthetetlenben, athatolhatatlanban pedig a
hetkoznapit. A telepatikus jelensegek kedvelt vizsgalata peldaul fele annyit sem tanit meg nekiink az olvasasrol (ami egy
eminensen telepatikus folyamat), mint az olvasas profan
megvilagitasa a telepatikus jelensegekrol. Vagy: a hasisma-

316

MUVESZET ES TARSADALMISAG

mor kedvelt vizsgalata feleannyit sem tanit meg nekiink a

gondolkodasrol (ami egy eminens narkotikum), mint
amennyit a gondolkodas profan megvilagitasa a hasismamorrol. Az olvaso, a gondolkodo, a koszalo eppugy a megvilagosodott ember tipusai, mint az opiumevo, az almodo, a
megmamorosodott, csak profanabbak. Nem is beszelve arrol
a felelmetes drogrol - sajat magunkrol - amit maganyunkban vesziink magunkhoz.
A mamor eroit a forradalom szamara megnyerni" - mas
szavakkal: koltoi politika lenne? Nous en avons soupe. Mindent inkabb, mint azt!" Nos, annal inkabb erdekelni fogja
Onoket, hogyan tisztazza a dolgokat egy kirandulas a kolteszetbe. Hiszen: mi a polgari partok programja? Egy rossz tavaszi vers. Pukkadasig zsufolva hasonlatokkal. A szocialista
gyermekeink es unokaink szep jovojet" abban latja, hogy
mindenki ugy cselekszik, mintha angyal volna", mindenkinek annyija van, mintha gazdag lenne" es mindenki ugy el,
mintha szabad lenne". Angyaloknak, gazdagsagnak, szabadsagnak semmi nyoma. Mindezek csak kepek. Es e szocialdemokrata egyesiileti koltok kepkincse? Gradus ad parnassum"-uk? Az optimizmus. Akkor mar Naville irasanak mas a
levegoje, aki a pesszimizmus megszervezeset" napi kovetelmennye teszi. Irodalmi baratai neveben ultimatumot ad, amire e lelkiismeretlen, dilettans optimizmusnak szint kell vallar
nia. Miben rejlenek a forradalom elofeltetelei? A gondolkodas
vagy a kiilso korulmenyek megvaltoztatasaban? Ez a fo kerdes, amely meghatarozza politika es moral viszonyat es amit
nem lehet eltussolni. A szurrealizmus egyre kozelebb keriilt a.
kommunista valaszhoz. Ez pedig azt jelenti: pesszimizmus az
egesz vonalon. Igenis es mindenkeppen. Ketelkedes az irodalom kiildeteseben, ketelkedes a szabadsag kiildeteseben, ketelkedes az europai emberiseg kiildeteseben, de mindenekelott ketelkedes, ketelkedes es ketelkedes a megertes minden
lehetosegeben: az osztalyok kozott, a nepek kozott, az egyenek kozott. Es hatartalan bizalom egyediil csak az I . G.
Farbenben es a legiero bekes tokeletesiteseben. Es azutan?
Itt lep ervenybe Aragon utolso konyvenek, a Traite du Stylenek az a belatasa, amely hasonlat es kep megkiilonbozteteset

W. BENJAMIN: A SZURREALIZMUS

317

koveteli. A stiluskerdeseket illetoen a szerencses belatas tovabbi kiegeszitest kivan. Kiegeszites: sehol nem talalkozik
egymassal e ketto - hasonlat es kep - olyan drasztikusan es
kibekithetetleniil, mint a politikaban. A pesszimizmust megszervezni ugyanis semmi mast nem jelent, mint az erkolcsi
metaforat kiuzni a politikabol es a politikai cselekves tereben
felfedezni a szazszazalekos kep-teret. Ezt a kep-teret azonban
mar egyaltalan nem lehet szemlelodo modon felmerni. Ha a
forradalmi ertelmiseg kettos feladata a burzsoazia intellektualis uralmat megdonteni es kontaktust talalni a proletar tomegekkel, akkor e feladat masodik reszet illetoen csaknem
teljesen csodot mondott, mivel azt mar nem lehet szemlelodo
modon megoldani. Es megis, ez a legkevesebbjiiket akadalyozta meg abban, hogy ugy allitsak be, mintha igy meg lehetne oldani, es hogy proletar koltok, gondolkodok es muveszek utan kialtozzanak. Mar Trockijnak ra kellett mutatnia
azonban az Irodalom es forradalomban, hogy ezek csak gyoztes
forradalombol sziilethetnek. Igazabol nem arrol van szo,
hogy a polgari szarmazasu muvesz a proletar muveszet"
mestereve valjek, sokkal inkabb arrol, hogy - meg muveszi
munkassaga karara is - fontos funkciot toltsenek be vele e
kep-ter lenyeges pontjain. Vagy talan muveszi palyafutasanak" megszakitasa nem e funkcio lenyeges resze?
Annal jobbak lesznek a viccek, amiket elmesel. Es annal
jobban meseli el oket. Hiszen a viccben, a karomkodasban, a
felreertesben is, es mindeniitt, ahol a cselekves kiforditja magabol, bekebelezi es felfalja a kepet, ahol a kcizelseg kozvetlen
kozelbol latja magat, ott mindenhol feltarul ez a keresett kepter, az atfogo es ihtegralis aktualitas vilaga, amelybol hianyzik a tisztaszoba", egyszoval az a ter, amelyikben a politikai
materializmus es a fizikai teremtmeny a dialektikus igazsagossag alapjan ugy osztja fel egymas kozott a belso embert, a
pszichet vagy individuumot, vagy barmit, amit elebiik vet az
ember, hogy annak egyetlen szetszakitatlan, ep tagja sem marad. Es megis, igen, eppen ezutan a dialektikus megsemmisites utan lesz ez a ter kep-terre, meg konkretabban: test-terre.
Hiszen semmi sem segit, be kell vallani: a vogti es buharini
hagyomany metafizikai materializmusa nem vezetheto at to-

318

MUVESZET ES TARSADALMISAG

resmentesen antropologiai materializmusba, mint ahogyan

ezt a szurrealistak, korabban pedig egy Hebbel, egy Georg
Biichner, egy Nietzsche vagy Rimbaud tapasztalata igazolja.
Mindig visszamarad valami. A kollektivumnak is van teste.
Es fizikumat, mely a technika formajaban alakul ki, egesz politikai es targyi valojaban csak abban a kep-terben lehet letrehozni, amelyben minket a profan megvilagosodas otthonossa
tesz. Csak ha benne test- es kep-ter olyan melyen athatjak
egymast, hogy minden forradalmi fesziiltseg kollektiv testi
beidegzodesse es a kollektivum minden testi beidegzodese
forradalmi kitoresse valik, csak akkor haladta meg magat
annyira a valosag, amennyire ezt a Kommunista kidltvdny koveteli. Pillanatnyilag a szurrealistak az egyetlenek, akik ennek mai rendelkezeseit megertettek. Egy emberkent bocsatjak
rendelkezesre arcjatekukat, egy olyan vekkerora szamlapjat
helyettesitendo, amelyik minden percben hatvan masodpercen keresztiil iit.

ALBRECHT WELLMER

Muveszet es ipari termeles

A modern es posztmodern dialektikdjdhoz

I.
Ajszipseg, Kant nyoman a eel nelkiili celszeruseg, eredetileg
a tarsadalom celosszefiiggeseivel fonodott egybe, sajat letjogosultsaggal nem rendelkezo fenomen volt. Vagy.szakralis
funkciokhoz kotodott es igy vallasi celokat szolgalt, vagy
profan funkciokhoz, es igy a kezmuves termeles resze volt.
Octavio Paz szavaival szolva, vagy a hasznossagnak" vagy
a ,,magikus tevekenysegnek volt alarendelve". Az autonom
muveszet felemelkedese egyben az ipari termelesi mod fellerCTHlese is^mindketto a kulturalis modernizalodas folyamatanak koszonheto, amely - Max Weber megfogalmazasaban a"vilagnak a varazslat aloli feloldasahoz", a polgarsag felemelkedesehez es a kapitalista termelesi mod ervenyre jutasahoz vezetett. Ha a muveszet elszakad a vallasi es kultikus
celosszefuggesektol, autonomma valik; ugyanakkor az erejiiket veszteft vallasi tartalmak - Benjamin kifejezesevel elve aurakent" bevonulnak a mualkotasokba. A muveszet vallasa - rnohdja Octavio Paz - a keresztenyseg romjaibol sziiletett." Forditva pedig az ipari termeles fokozodo racionalizalodasaval" a hasznossag elszakad a szepsegtol, emancipalodik; az ipari termeles koriilmenyei kozott az esztetikai tobblet, amely eletet lehelt a kezmuves termekekbe, elavultnak tunik, mintha az iparilag eloallitott hasznalati targynal minden
esztetikai tobblet hamis gesztussa vagy illuzionista dekora1

Hegyessy Maria forditdsa

1 Octavio Paz, Schonheit und Niitzlichkeit. In: O. P., Essays. 2. Frankfurt/Main, Suhrkamp Verlag, 1980. 383. o.
2 Uo. 384. o.