Mesemorzsa

Kt kicsi hangya elindult szerencst prblni. Mentek-mendegltek, fszlrl fszlra

msztak, repedsbl hasadkba kszltak. Bejrtak mr vagy tz tenyrnyi helyet, dl volt
mr, s mg semmit se leltek.
Enni kne. tlen nem lehet
menni.
Lehetni lehet, csak lassabban fejezte
be a sopnkodst a blcsebbik hangya. Azzal tovbb mendegltek, msztak. S egyszer csak
nekimentek egy majdnem mogyornyi morzsnak. Pihentek egyet, s nekilttak a
hurcolkodsnak.
Azaz
csak
lttak
volna.
Mit cipeljk
a
bolyba!

gondolta
s
mondta
a
ravaszabbik
hangya.

Egyk
meg
itt
helyben.

Nem
bnom, faljunk belle, hogy kapjunk erre egyezett bele a msik , amennyit mi esznk,
meg
se
ltszik.

Az
egszet
megesszk!

Az
egszet nem lehet, nem engedi a hangyabecslet.
Ftylk a becsletre. hes
vagyok,
meg
akarom
enni
a
rszem.
A vitatkozsra melljk szkkent a levelibka.

Na, nzd csak hmmgte , a hangyk sszeklnbztek a koszton. No majd elosztom n

nekik azzal hamm, a bka bekapta a morzst.
Azta a
hangyk, amit tallnak, sztlanul hazacipelik-hordjk. Haza a bolyba.