Barbara Krumhardt, Ph.D.

l. Edward Alcamo, Ph.D.

N|&a
lHNititcrNK
20L4
ri46x,sxe91
A rnii eredeti cime: E-Z Anatomy and physiology
Szerz6k: Barbara Krumhardt 6s I. Edward Alcamo
Text o copyright 2010 by Barron's Educational Series, Inc. and I. Edward Alcamo
Ilustrations O Copyright 2010 by Barron's Educational Series, Inc.
O Copyright 2014 amagyar nyelvri kiad6sra:
Editura university Press, Marosv6s6rhelyi orvosi 6s Gy6gyszer6szeti Egyetem
Minden jog fenntartva.

A k<inyv megviis6rolhat6 az egyetem kcinyvesboltjilban 6s web6ruh6z6ban:

http://l ibrarie.umft gm.rol

A magyar kiadfst szerkesztette: Szil6gyi Tibor 6s Lorinczi Zoltin

A forditist ellendrizte, 6s az angol eredetivel, valamint a rom6n nyelvii kiadfssat egybevetette:
Llrinczi Zolthn
Fordit6k: Barab6s-Hajdu Enikd, Cs6p Katalin, Ddnes L6rind, D6czi KeresztesiZoltiln,F6bi6n Enik6,
Feh6rv6ri Lajos, Frigy Attila, JeremiSs Zsuzsa, Kedves Hanga, Kocsis lldik6, Kozma Bdla, Kraft Hunor,
L6rinczi Zolt6n, Magd6s Annam6ria, Metz Jrilia, Mezei Tibor, Nemes-Nagy Enik6, Orb6n-Kis K6roly,
Ruff Rudolf, S6t5n Edit, Suvanjeiev Robert, Sz|nt6 Annam6ria, Sz6kely Edit, Tfr6s Jiinos

Nyomdai szerkeszt6s: Valentin Ndddqan 6s Metz Jflia

Nyomda: IDEA Design&Print SRL, Kolozsv6r, Rom6nia

Descrierea CIP a Bibliotecii Nafionale a Rominiei

KRUMHARDT, BARBARA
Az ember anat6mi6ja 6s 6lettana az orvosi szakokra val6 felv6telivizsgilhoz /
L Edward Alcamo, Barbara Krumhardt ; trad.: Barabris-Hajdu Enik6, cs6p Katalin, D6nes
L6r6nd,... ; coord. ed. in lb. magh.: L6rirczi ZoItdn, Szil6gyi Tibor. - T6rgu Mureg : University
Press, 2014
Index
ISBN 978 -973 -169 -27 8 _
4

I. Alcamo, Edward I.
IL Barab6s-Hajdu, Enik6 (trad.)
III.Cs6p, Katalin (trad.)
IV D6nes, Lor6nd (trad.)
V. L6rinczi, ZoIt\n (coord.)
VL Szil6gyi, Tibor (coord.)

611(075.35)
613(07s.3s)
371.21:318

Editura University Press

Director de Edituri: $ef de lucrdri dr. Ovidiu S. Cotoi
Coresponden [il] comenzi: UMF Tirgu Mures, Romdnia
Adresa editurii: Tirgu Mures, Str. Gh. Marinescu, Nr. 3g, cod 540139
E-mail: editura.universitypress@umftgm.ro
Tel./Fax. 00 40265208932 Tet. 00 4026521 5551I irfi. 126
El6sz6 az eredeti, angol nyelvti Lzizmok t9t
kiad{shoz v A vdgtagok izmai 196
Afej ds atorzsizmat 205
El6sz6 a magyar nyelvfi kiadfshoz vii Ismdtlo k6rd6sek 209
Bevezet6s az anat6mi6ba 6s t0 Az idegsziivet 221
6lettanba I Elemi feldpitds 222
Szerkezeti szintek 2
Ideg6lettan 226
Az emberi szetvezet funkci6i 4 Ismdtl6 k6rd6sek 234
Ir6nyra vonatkoz6 elnevezdsek 5
Testiiregek 6s t6j6kok 9 11 Az idegrendszer fel6pit6se 243
Ismdtlo kdrddsek i1 A kozponti idegrendszer 244
A perifdri6s idegrendszer 252
Lz anatlmia 6s 6lettan triok6miai Ism6tl6 kdrddsek 257
vonatkozfsai 2l t2 Az Crz6kszervek 269
Kdmiai alapfogalmak 22
A szem 270
Szerves vegyiiletek 27
Afiil 275
Ismdtlo k6rd6sek 35
Mris drz6kek 277
Sejtek 6s sejt6lettan 45 Ismdtl6 k6rd6sek 282
Sejtszerkezet 46 13 Az endokrin rendszer 293
Sejtek ds energia 52 295
Az agyalapi mirigy
Mit6zis 6s sejtszaporod6s 55
A pajzsmirigy 299
Fehdrj eszint6zis 58
A mell6kpajzsmirigyek 301
Ism6tlo k6rddsek 63 A hasny6lmirigy 302
A sziivetek t3 A melldkvesdk 303
Egydb endokrin mirigyek 305
H6mszovet 74
Ismdtlo kdrddsek 306
A kcit6szovet 82
Az izom- 6s az idegszovet 85 14 Av6r 317
Ismdtl6 k6rd6sek 87 Aplazma 319
Vrirdsvdrtestek 320
A kiiztakar6 97
A fehdrvdrsejtek 325
A b6r 98 A trombocit6k -tz I
A b6r friggeldkei 102 Ism6t16 kdrd6sek 330
Ism6tl6 kdrddsek 105
15 A sziv-6s 6rrendszer 339
Csontok 6s fziiletek 115 A sziv 340
A csontok i16 A v6rerek 347
Csontkcizti 6sszekdttetdsek 121 Ismdtl6 kdrddsek 3s6
Ismdtl6 k6rddsek 127
l6 A nyirokrendszer 6s
A csontrendszer 139 az immunrendszer 371
Atengelyviu 140 A nyirokrendszer 372
Avdgtagokvhza 148 A csecsem6mirigy vagy timusz 376
Ismdtlo kdrd6sek t54 A ldp 377
Az immunrendszer 378
Izomsziivet 167 Az immunv6lasz 380
A har6ntcsikolt vdzrzom 169 Ismdtlo k6rd6sek 386
Energia az 6 sszehiz6 d{sho z t76
Sima- ds szivizom mrikriddse 178
t7 L6gzdrendszer 397
Ism6tl6 kdrd6sek 180 A legzorendszer anatom iaja 398
A l6gz6s dlettana 405
Tsmdtlri k6rd6sek 4t1

iii
 Tartalomjegyz6k

18 Az emilsztdrendszer 421 2l Folyad6k-, elektrolit- 6s sav-br[zis

A t6pcsatorna 423 egyensfly 503
A j6ru16kos szervek 434 folyaddkai
Tesfiink 504
Ism6t16 kdrd6sek 437 Elektrolitok egyensrilya 508
Sav-b6zis egyensiily
19 Anyagcsere 6s tfplflkozSs 447 511
Ismdtl6 kdrddsek 513
Adenozin-trifoszf6t 449
Szdnhidr6tanyagcsere 4s0 22 A f6rfi szaporit6 rendszer 523
Zsir- 4.s feh6rj eanyagcsere 458 Herdk 524
Az anyagcsere egydb vonatkoz6sai 464 Aj6tuldkos vezet6kek ds szervek 528
Ismdtl6 k6rddsek 468 Him nemi hormonok 530
20 A kiv{laszt6 rendszer Ismdtl6 kdrddsek 532
479
A vesdk 480 23 N6i nemi szervek 543
J6ruldkos szervek 490 A n6i nemi szervek anat6mi6ja 544
Egy6b kiv6laszt6 szervek 49t A szaporodSs dlettana 550
Ismdtlci k6rddsek 492 Az embri6 6.s amagzat fej16d6se 556
Ismdtl6 kdrddsek 561

Sz6jegyz6k 571
Tdrgymutat6 s83
Anat6mi6t 6s dlettant tanulni nem kc)nnyil feladat. Uj kifejezdseket kell megjegyezni, killdnbdzci folya-
m at o ka t v d g i gkdv e tn i,
ttj szerkezeti elemeket tanulm6nyozni.
Ezt a munk6t pr6b6ltuk megkonnyiteni sz6motokra az anat6mia ds dlettan konnyen megkozelitheto
bemutat6sa 61ta1. A jelen konyw (E-Z Anat6mia es dlettqn) tartalma az alapjhtkepezi az egdszsdgtudom6-
nyi ds orvosi szakok anat6mia ds dlettan el6adSsainak. Ezen kotet haszn6ra v6lik b6rmely hallgat6nak,
aki 6pol5stanna1, fizikoterhpiSval, fogiszati higidndvel, orvosi technol6gi6vaT, gy6gyszerdszettel vagy
m6s egdszsdgigyi szakSgazattal kdsziil megismerkedni tanulm6nyai sor6n. Orvostanhallgat6k, illetve
orvosi egyetemre kdsziil6k a szakeloaditsok 6r16kes kiegdszitojdnek fogj6k tal|lni ezt a konyvet, a biol6-
gia profihi oszt6lyok tanul6inak pedig hasznhraviiikaz emberi testtel kapcsolatos tudnival6k kozvetlen
bemutatdsa 5ltal.
Az E-Z Anatdmia ds elettan cimri konlw tartalma megfelel a klasszikus szakkonyvek ismereta-
nyagftnak, az informfrci6k vildgosan, tomoren vannak fogalmazva, eziJlal a szoveg j6l 6ttekintheto 6s
konnyen megdrtheto. A bekezddsek rrjvidek ds a szovegben el6fordulnak a legfontosabb szakkifejezdsek,
amelyek lehetovd teszik az anat6mia 6s 6lettan nyelvezetdnek megfelel6 elsaj5tit6s6t. Lehet6sdg szerint
igyekeztiink elkertiini az elvont technikai szaknyelv hasznSlatfit, minim6lisra cscjkkentetttik a szakzsar-
gont, el6nyben rdszesitve a szabatos tudom6nyos kifejezdsm6dot. A kotet tartalmaz egy sz6jegyzdket is,
amely segitsdget nyrijt a megnevezdsektiszthzhshban ds 6ttekint6sdben. Tov6bb5, az ismeretek elsaj6ti-
Iilsfinakk<innyebb felmdrdse drdekdben, minden fejezet tobb mint 100 olyan kdrddst tartalmaz, amelyek
megfelelnek a vizsg6kon leggyakrabban el6fordul6 tipusoknak.
Ez a konlw segitsdget nyfut aktilonboz6 szinhi vizsgill<ra va16 felkdsziildsben is, mivel konnyen elsa-
j6lithat6 formilban tartalmazza az anat6mia ds dlettan t5rgykordnek alapismereteit. Gondosan terveztiik
meg az egyes fejezetek tartalmht, annak drdek6ben, hogy az o1vas6 megfeleloen tudjon tdjekozodni a
szamtalanirj ismeret kozott. B6tran irjatok kieg6szito jegyzeteket a konyv lapjaira, mivel ez a kotet t6rs-
kdnt szeretne szolg6lni benneteket a tanul6si folyamat sor6n. Oldj6tok meg az cisszefoglal6 kdrddseket,
hogy megbizonyosodjatokazq ismeretek elsajtttithshr6l minden fejezet esetdben.
Remdljiik, hogy 6lvezettel fogtok tanulni ebb6l a konyvb6l, ds nagyon fogunk ortlni, ha legjobb osz-
thlyzatot szerzitek majd anat6mi6b6l 6s dlettanb6l.
V6gezettil sok sikert kivSnunk a tanulm6nyaitokhoz. Amennyibenigy erzitek, hogy lehengerel a sok
inform6ci6, vegyetek egy m6ly levegdt, 6s jusson eszetekbe az alfibbi mond6s: ,,Az 6let nehdz, ha mdr-
loldeket akarunk ldpni. Hiivelykr6l hiivelykre haladva viszont mindez semmisdgnek trinik."

B. Krumhardt
ds
E. Alcano
 Az emberi szewezettel foglalkoz6 tudomdny5gak gazdag inform5ci6tartalmukn6l fogva sokrdtiiek
6s lenytigoz6ek, a megismerdst szolg6lj6k a test eg6szdt6l a sejt, molekula ds atom szintjdig. A rdszletek
sokas6ga a biol6gia elsaj6tit6s6t nehezze teheti, ez6ft az ismeretanyag ittlfithato rendszerezdse 6s 6tad6sa
kiemelked6en fontos a tanul6si folyamatban, ami az elso l6p6st jelenti egy sikeres orvosi p5lyafut6sra
vitgyo fiatal6letdben.
Egy orvosi egyetemre felvdtelt nyerni nem konnyri, a siker erofeszitdst 6s kitart6st kivhn a sok ds
gyakran elvont fogalom tanul6sakor. Ehhez kdt6dik a biol6giaijelensdgek megdrtdsdnek fontoss6ga, az
olyan kiilonbozo, anatomifrhoz es elettanhoz kapcsol6d6 tertiletekrol szhnnaz6 inform6ci6 feldolgoz6sa,
mint a k6mia, fizlka, genetika. Ezek egyilttesen ndlktilozhetetlenek az elso dvekben oktatott preklinikai
anyag elsaj6tit6shoz.Egy felvdteli vizsga nem csup6n a tobbi jelentkezovel folytatott igazs6gos kiizde-
lem, hanem a sajdt k6pessdgeink megmdrettetdse is.
Egy j6 felv6teli tankonlwel szemben titmasztoll elv6r6s az inform6ci6 egysdges, j6l rendszerezett
stilusban va16 bemutatSsa, amely szem el6tt tartja a ldnyeg ds a r6szletek kdzotti egyensitlyt, 6s vdgiil,
de nem utols6sorban alkalmas kdrddsek megalkot6s6ra is. Az Ember anatLmiaja ds dlettana az orvosi
szakokra val6 fetvdteti vizsgahoz teljesiti ezeket a cdlokat. A konyv, tobb mint egyszeri, angol nyelvb6l
val6 forditdsa egy, az amerlkai foiskol6kra/egyetemekre jelentkezok felkdszitdsdre haszn6lt tankonyv-
nek, mivel a szoveg6t a koz6piskol6kban oktatott biol6gia nyelvezet6hezadapt|lthk. Akonyvet egyar6nt
hasznosnak tartjuk mind a biol6gi6t tanul6 di6kok, mind az azt oktatl pedag6gusokszdmdra. A felvdteli
vizsgdn is alkalmazott korszeni m6dszerek megismerdse vdgett, minden fejezet 100 ki.ilonbozo tipusti
kdrd6ssort tartalmaz: kiegdszit6s kdrddseket, amelyek afejezetsz6vegdben elofordul6 fogalmakat lartal-
mazz6k, feleletv6laszt6sos 6s igazlhamis tipusri k6rddseket, valamint egy esettanulm6nyt.
Meggy6z6ddsiink, hogy a Marosv6s6rhelyi Orvosi 6s Gy6gyszerdszeti Egyetemnek ezen tankonlv
bevezetdsdre ir6nyul6 erofeszitdse egy drtdkes munkaeszkozt fog biztositani a felvdtelire jelentkezok
szhmhra. Hissziik, hogy nem csup6n az orvosi karokra val6 felvdteli elj6r6s tekintetdben hoz tjat orsz6-
gunkban, de fontos ldpdst jelent a jcivend6, kiemelked6 tanulm6nyi teljesitmdnyekre k6pes orvostanhall-
gat6k kiv6laszt6sSban is.

Prof. Dr. Leonard Azamfirei

Rektor
Marosv6sdrhelyi Orvosi ds Gy6gyszereszeti Egyetem

vil
 .'1
""

Bevezet6s
az anatdmidha
7
es 6lettanba
AMIRoL A FEJEZET $ZtlL
F.z afejezel megismertet az anat6mia ds dlettan alapveto fogalmaival. A fejezet tanulmS-
nyozdsa kozben a kcivetkez6 ismereteket lehet elsaj6titani:
. tt$ekozodni az anat6mia is dlettan t6rgykordbenhaszniit feloszt6sok kozott
. rangsorolni az anat6miai kdpletek szintjei kozdtt
. azonositani az eletmikoddsek fenntart6s6hoz sziiksdges folyamatokat
. t6rsitani szeryrendszereket az alapveta szerkezeti jellegzetessdgeikkel ds dlettani
szereptikkel
. azonositani az emberi szeryezetbenzallo, a homeoszt6zistszabiiyozo folyama-
tokra j ellemz6 tulaj dons6gokat
. a szervek ant6miai helyzetdt leirni
. haszn6lni az trhnyra ds a testrdszekre vonatkoz6 elnevezdseket
. kiilonbsdget tenni a szewezet sikjai kozott
. elkiiloniteni a szervezetben elofordul6 iiregeket ds a ventralis testirregek hffiy6it
. azonasitani a hasi ds medenceiiregi t6jdkokat ds ezek alegysdgeit
. alkalmazni az elsajhtitott alapvet6 anat6miai fogalmakat egy esetismefiet6s
kapcs6n.

Szerkezeti szintek ,', , ,,,t ''' ,

Az emberi test jellegzetlidgei ,,

k6qrokra' vonatkoi6,leinevei6sek
.: : :. .'

Testiiregek l6s nij dkok

Isrn6tl6 kdrd6sek " ,
2 Az emher anatdmidja 6s 6lettana

Az emberi szewezet egdszdnek megdrtdse drdekdben alapveto feladat az anatomia

(bonctan) 6s a fiziol6gia (dlettan) tanulm6nyoz6sa. Az anat6mia es az eletrantrlrgyko-
re magSba foglalja a szewezet szerkezet6re ds mrikoddsdre vonatkoz6 ismereteket. A
szewezet funkci6ja nagy mdrldkben ftigg a feldpitdsdt6l, ds a test szerkezeti jellegze-
tessdgei fontos ir6nymutat6k ennek szerepdre vonatkoz6an. Pdld6ul a ttiddk tobb milli6
l6gh6lyagocsk6b6l 6llnak, amelyek nagyon vdkony fallal rendelkeznek. Ez a szerkezet
alkalmass6 teszi a tiidoket a az oxigdn ds szdndioxi d gilzakcserdjdre.
Az anat6mia a tdrgy\t tobb megkcizelitdsben tlrgyalja. Pdld6ul a leir6 anat6mia a
mikroszk6p ndlkiil lilthat6 testalkot6kra vonatkozik. A sziivettani anat6mia a mikrosz-
k6ppal megfigyelheto sejtekre, szovetekre ds szeryekre vonatkozik. A fejt6ddstani ana-
t6mia az egyedfejl6ddssel foglalkozik, a megtermdkenyitett petesejtt6l a feln6ttkorig.
A dlettan t6rgykordben rigyszintdn tobb megkcizelites alkalmazhat6. Pdld6ul a citol6-
gia a sejtek szerkezetdvel ds funkci6j6val foglalkozlk; aneurofiziol6 gia azidegrendszer
mrikodds6t tirgyalla; a renalis fiziol6gia akiv|laszto rendszert ds ennek biol6giai szere-
pdt mutatja be; mig a reprodukci6s fiziol6gia a szaporit6 rendszerr6l ds ennek biol6giai
szerepdrol sz6l.

Az emberi szervezet tobb szerkezeti szinttel rendelkezik. Legalacsonyabb szinten az

emberi szervezet atomokb6l 5ll, amely az anyagultramikroszk6pos szinffidpitok6ve.
Atomjaink kozott szerepelnek olyan elemek, mint az oxig6n, szdn, nitrog6n 6s n61-
ium. Az atomok egym5ssal dsszekapcsol6dva molekulfkat hoznak letre. Az emberi
szewezetben tal,d,lhato fontos molekulSk kdz6 tartoznak a viz, nltiun-klorid, feh6rjek,
szdnhidr6tok 6s zsirok (1.1. 6bra).
A kiiltjnboz6 molekul6k osszekapcsol6d6s6b6l szhrrnazik a kovetkezo szerkezeti
szint, a sejt. A sejt az 6lo szewezetek alapvet6 egysdge. Benne talftlhat6 szSmos sejtszer-
vecske, mintpdldriul a sejtmag, mitokondriumok, ribosz6m6k 6s ltzoszomfk(3. fejezet).
A szewezetben sokfele sejtet kiilOnbcjztetiink meg, p6ld6ul idegsejteket, izomsejteket,
vdrsejteket, ds mindegyik jellegzetes feldpitdssel 6s biol6giai szereppel rendelkezik.

IVz---)_
Atomok
Oo -___.
O to,"nu,au
<<:-'>
,e-=Y
\ ail.u"n /t
evffi
.-:\\-7

-W
l/ t1-
1l
$
Szeru-
rendszer

1.1. ABRA Az emberi szervezet szerkezetiszintjei.

 Bevezetds az anat6mi{ba 6s 6lettanba

A kovetkez6, felsobb szerkezeli szirrt a szdvet. Ez egy olyan sejtcsoportosul6s,

amelyben a sejtek hasonl6 szerkezettel rendelkeznek, egytittmrikodnek egym6ssal 6s
azonos szerepet toltenek be (4. fejezet). Szervezetiink ndgy alapvet6 szdvettipusb6l 6ll:
h6mszovet (epithelium) (mint pdld6ul a b6r felh6mja), kotoszovet (mint p6ldSul a v6r 6s
a csontszovet), izomszdvet ds idegszovet. Minden szdvettipus egyedi szerepet tolt be a
szervezetben.
A kovetkezo, magasabb szerkezeti szinl a szerv. Minden szerv kdt vagy tobb kiilcjn-
bozo szovettipusb6l 6ll. Pdld6ul a gyomor h6mszovetbol, izomszdvetbol, idegszovetb6l
ds kot6szovetb6l feldpiil6 szerv. Minden szerv egy-egy jellegzetes funkci6 betrjltdsdre
szakosodott anat6miai 6s dlettani kcizpont.
A kovetkez6 szerkezeli szint a tobb, egymSst kiegdszito szereppel rendelkez6 szerv-
b6l 6116 szervrendszer. Ilyen szervrendszer az emdszt6rendszer, a legzorendszer, az
idegrendszer 6s a keringdsi rendszer (I.1. tlbl6zat). Az egym6ssal osszhangban mrikod6
szervrendszerek alkotj6k a szervezetet, amely a legfelsdbb szerkezeti szint.

1.1. "t AB,L AZ AT Az emb eri szer v ezet szervrendszerei.

Szervrendszer Elettani szerep F6 alkot6elemek

Kiiztakar6 Beboritja 6s v6di a szervezetet Bd1 haj, kormok 6s verejt6k-

mirigyek
A testvdz V6di a szervezetet, lehet6v6 teszi a moz- Csontok, porcok 6s szalagok
95sokat 6s a helyvdltoztatdst
ldegrendszer lngereket 6rz6kel, feldolgozza az infor- Agy, gerincvel6, idegek 6s
mSci6kat 6s osszehangolja a szervezet 6rz6kszervek
fu n kci6it
Endokrin rendszer Vegyileg osszehangolja 6s szab5lyozza a Agyalapi mirigy, mell6kvese,
szervezetben zajl6 folyamatokat pajzsmirigy 6s egy6b bels6
elvdlasztdsrl mirigyek
lzomrendszer Megval6sitja a mozg5st a szervezetben Ha16ntcsikolt izmok, sima
izmok, szivizom
Em6szt6 rendszer A tdpl6l6k em6szt6se 6s a t6panyagok Fogak, nySlmirigyek, nyel6-
felsziv6d6sa cs6, gyomor; belek, m5j 6s
hasny6lmirigy
L6gz6rendszer Megval6sitja a felvett oxig6n 6s a kibo- Tiid6k, garat, l6gcs6 6s
csdtott sz6nd ioxid giizcser6j6t egy6b l6gutak
Kering6si rendszer A sejtek 6s vegyriletek sz6llit6s6t val6sit- Sziv, v6rerek, v6r 6s a nyirok-
ja meg a szervezetben rendszer elemei
lmmunrendszer A testidegen anyagokkal l6p kolcsonha- T limfocit6k, B limfocitSk,
t6 s ba. makrofdgok 6s a nyirokrend-
szer elemei
Kiv6laszt6 rendszer Az anyagcsere v6gterm6keinek elt6voli- Ves6k, hrigyh6lyag 6s j6rul6-
tds5ra szolgdl a v6rdramb6l kos vezet6kek
Szaporit6 rendszer Az ut6dok l6trehozSsSshoz szriks6ges Her6k, petef6szkek 6s a
csirasejtek k6pz6d6s6t val6sitja meg - szaporit6 rendszer jSru l6kos
elemei
Az emher anat6mi6ja 6s 6lettana

Az emberi szervezet, egydb dl6ldnyekhez hasonl6an, bizonyosjellegzetessdgekkel ren-

delkezik, amelyek megkiilcinboztetik az dlettelen tdrgyakt6l. Ezen tulajdons6gok teszik
lehet6vd, hogy a szervezet sejtjei megval6sits6k a ndveked6shez ds fennmaradiishoz
sztiksdges folyamatokat.

AZ ANYAGCSERE
Az el6 szervezetek egyik ldnyeges funkci6j a az anyagcsere (metabolizmus), amely a
benniik zajl6 vegyi folyamatok osszessdge. Az anyagcsere keretdn beltil zaj16 reakci6kat
kdt alcsoportra oszthatjuk: lebont6 (katabolikus) ds feldpit6 (anabolikus) folyamatok-
ra. Akatabolikus reakci6k a szerves anyagok leboml6sa rdvdn, azaz energiatenneldssel
val6sulnak meg. Az anabolikus folyamatok a szelves anyagok feldpitds6t szolg6l6 reak-
ci6kat foglalj6k magukba, es 6ltal6ban energiSt igdnyelnek. Az olyan dlettani folyama-
tok, mint az emdsztds,l6gzds, kering6s ds kiv6laszths arra ir6ny.ulnak, hogy biztosits6k
az anyagcserc szdmhra sziiks6ges dpitokoveket, ds kikiiszobdljdk az ekozbenkepzodo
salakanyagokat.

A MI|ZGIS ES EEYfB FUNKHIIK

Egy m6sik alapveto funkci6 a mozgfs, amely az izomsejtek osszehriz6 ddsa illtalval6sul
meg. A mozg6s lehet akaratlagos, amit avhzizmokval6sitanak meg, vagy lehet akaratt6l
fiiggetlen, mint amilyen a szivizom ritmikus osszehiiz6d6sa. Athmaszt6 sziJvelhez lar-
toz6 csontok ds porcok szintdn hozzSjfirulnak a mozg6s kivitelezdsdhez, mivel az izmok
szfrmhra 6k biztosftj6k a tapad6si felszineket.
Egy m6sik jellegzetessdg, a niiveked6s, a test egdszdnek a mdretbeli gyarapodds6ra
vonatkozik. A novekedds az a folyamat, amely sordn a szewezetktilonboz6 anyagokat
vesz fel a kornyezetdb6l, ds megnoveli a sajfuttomegdt.
A negyedik funkci6 a vezet6k6pess6g. Ez a tulajdonsrlg a sejtek azon kdpessdgdre
vonatkozik,hogyingereket@6pesektov6bbitaniatestkiilon-
brizo rdszeihez.Ez a tulajdons6g az idegsejtek ds izomsejtek r6vdn val6sul meg.
A szaporodds egy irjabb alapvet6 funkci6ja az emberi szelezetnek , a szervezel azon
kdpessdge, hogy tjrakdpezze onmaght. Aszaporod6s vonatkozhat az fj sejtek kdpz6sdre
novekedds, javitds (gy6glul6s) vagy p6tl6s c6lj6b6l, illefve egy teljesen rij egyed kiala-
kul6s6ra is.
Az emberekndl a szaporod6s alapfelt6tele a spermiumok ds petesejtek kdpz6ddse,
majd ezek egyesiildse, mi|ltal kialakul a megterm6kenyitett petesejt, amelyb6l kifej-
lodlk az rij egyed. Ezt a fajta szaporodSst szexuflisnak nevezztik. Az aszexuilis sza-
porod6s sor6n egy sejt megkettozodlk, ezhllal kdt azonos le6nysejt kepzodlk; ez a fajta
szaporod6s jellemzo a noveked6si 6s javit6 folyamatokra.
Az elllenyek tovdbbi funkci6ja az ingerelhetdsdg, a szewezetazon kdpessdge, hogy
vftlaszreakci6val feleljen a kiils6 ds belso ingerekre. A kivdlaszt6k6pess6g a salakanya-
gok szervezetbol val6 elt6volit6s6ra vonatkozik.
 Bevezet6s az anatdmidba 6s 6lettanba

A HIIMEIISZTAZIS
Homeoszt(nisnak nevezzik azoknak a folyamatoknak az osszessdgdt, amelyek fenntaft-
j6k a szervezet belso komyezetdnek 6lland6sdgdt a kiils6 kornyezet v6ltozSsainak elle-
ndre. Ennek koszonheto a sejtekben 6s a szewezet eg6szdben tal6lhat6 vegyi ds fizikai
kornyezet viszonylagos 61land6s5ga. Aviz, a tfryanyagok 6s az oxigdn alapveto vegyi
sziiksdgletek a homeoszt6zis fenntarthsa drdekdbery az filand6 h6mdrsdklet ds l6gkori
nyom6s a homeoszt6zis megvai6sul6s6nak fiz1kai alapfeltdteleikozetartoznak.
A szewezet homeosztlzisa egyensirlyban van, amikor a sejtjeinek a sztiks6gletei
megval6sulnak ds a kiilonbciz6 tevdkenysdgek norm6lis m6don zajlanakle. Az osszes
szervrendszer szerepet j ittszlk ahomeosztazisban. ami6ltal a szewezet folyaddktereinek
osszetdtele mindig megtartott. B6rmilyen jellegri stressz, legyen az betegsdg, hoemelke-
dds, f6jdalom vagy oxig6nhi6ny, a belso kornyezet egyenstly6nak megboml6s6t vonja
magaul6n, es megzavarja a homeoszthzist.
Mivel a bels6 kornyezet 6lland6an vdltoztk, a szewezet onszabhlyoz6 visszacsatol6-
si mechanizmusokkal (feedback) vddekezik a nagy kilengdsek ellen. Egy visszacsato-
16si mechanizmus sor6n egy, a szervezelben vdgbemen6 folyamat eredmdnye visszahat
azilleto folyamatot kiv51t6 okra 6s aztbefolySsolvaszabhlyaz6halfistgyakorol. Az ilyen
visszacsatol6si rendszereknek a munkapontja valamely dlettani v6ltoz6, mint pdid6ul a
homdrsdklet normSlis drt6ke. F.gy erzekelo, vagy receptor felismeri a norm6list6i va16
eltdrdst, 6s egy ellen6rz6 kdzpont a sz6mos receptort6l kapott jelek alapjitn osszesiti az
inform6ci6kat, 6s meghatdrozza avSlaszreakci6kat, amelyek cella a befllit6si pontra
va16 visszatdrds. A v6grehajt6 rendszerek megval6sitj6k a v|laszreakci6t, amely 6ltal a
szerv e zet fj ra vi s s z at6r a ho me o sz t6zrs illap otitb a.
A negativ visszacsatol6s az elsodleges eszkoz a szervezethomeosztlzis6nak fenntar-
t6s6ban. A negativan visszacsatolt rendszer esetdben a visszat6p16lt inform6ci6 lecsok-
kenti a rendszer kimenet6t, ez|ltal visszahozva azt abe|Tlitisi drtdkhez. Pdld6ul dtkez6s
uthn a szdnhidr6tok csoportj6ba tartaz6 gliik6z szintje megno a szewezetben, ds ez ser-
kenti a hasny6lmirigy (pancreas) szintjdn az inzulin hormon kivSlaszlilsbt. Az inzulin
el6segiti a glik6z bejut6sft a sejtekbe, ez|ltal csokkenti a gltik6z szintjet. Az alacsony
gliik6z szint befoly|solla az inzulintermelo sejteket, csokkentve az inzuhn elvillasztS-
s6t, a homeosztfnis fenntart6sa drdekdben.
Pozitiv visszacs atolfsi rendszerek miiko dhetnek szdl e sebb szab6ly ozhsi mechaniz-
muson beltil, egy bizonyos vdgkifejlet eldr6se drdekdben, mint amilyen a vdralvad6s,
vagy sziilds. A pozitiv visszacsatolilshatlsfra mind nagyobb ds nagyobb eltdrds jon ldtre
a be6llit6si ponthoz .riszonyitva, amig a v6gkifejlet megval6sul, mint amilyen p6ld6ul a
vdrz5s megsziin6se vagy az irjsziilott vil6gra jovetele, illetve a mdhlep6ny kilokoddse.

IrSnyra vonatkoz6 elnevezdsek haszn6latosak az anat6mi6ban ds dlettanban a testrdszek

helyzetdnek meghatiroz6s6ra. Minden iiyen jellegii kifejezds kiindul6pontla az anat6-
miai testhelyzet. Ilyenkor az egyenesen 6116 test elore ndz, a l5bak egym6s mellett
6 Az ember anat6mi6ja 6s 6lettana

vannak osszezhwa, a karok oldalt foglalnak helyet, akezektenydrrel el6re n6znek ds a

hiivelykujj kifele mutat (t.2. 6bra).
Az anatomiai pozicioban eliils6nek nevezziik azt, ami elore tekint.
Az eliils6 (anterior) resz kifejezds helyett gyakran haszn6ljuk a vent-
ralis (hasi) megnevezdst (annak ellendre, hogy ez eredetileg a negy-
l6bri 6llatok, mint pdld6ul a kutya, testdnek hasi oldal6ra vonatkozik).
A hftuls6 (h6ti, posterior) rdsz megnevezds vonatkozik az emberi test
h6toldal6ra. Ehelyett gyakran haszn6ljuk a dorsalis kifejezdst.
Az emberi test esetdben a fels6 (superior) kifejezds a test fels6 r6sze
irhnyhban elhelyezked6 kdpletekre vonatkozik. pdld6ul az orr a sziljhoz
kdpest fels6 elhelyezkeddst mutat. A feji vagy cranialis megnevezdsek
egyatdnt haszn6latosak a felso kifejezds helyett. Atest als6 (inferior) r6,sze afejt6l t6vo1i,
a l6bak irhnyhbanelhelyezkedo pozicioravonatkozik. A caudalis (farki) kifejezds ennek
szinonim6ja, de ritk6bbanhaszndlatos az emberi anat6miSban, mivel az emberitest nem
rendelkezik farokkal. Pdld6ul a has a mellkashoz (thoraxhoz) kdpest als6 helyzetben
lal|lhato.
Felsci (feji, cranialis, superior)

Proxlmalis
,n.rK Cranialis (feli)

Elr.ils6
hasi, anterior)

Caudalis (als6, inferior, {arki)

Distalis (t6voli)

Disralis $evoll)
,,,//

1'2' ABRA A test ds az itSnyai. (a) A test anat6miai poziciobantalsIhat6,cisszez6rt ldbak-

kal, karok oldalt, a tenyerek e16re n6znek. (b) Ir6nyokra vonatkoz6 kifejez6sek
a
a test anat6miai struktrirdira vonatkoz6an

A mediflis (belso) kifejezds a test kcizdpvonalfrhoz vagy az ott tal6lhat6 kdpletek-

hez val6 kozeli elhelyezkeddsre vonatkozlk - az oft medirilisan helyezkedik
el a sze-
mekhez kdpest. A later{lis (oldals6) megnevezds a test kozdpvonalit6l
oldalra val6 el-
 Bevezet6s az anatdmidba 6s flettanba 7

helyezkeddsre utal, pdld6ul a szemek laterSlisan helyezkednek el az onhoz kdpest. Az

ipsilateralis (azonos oldali) ds kontralaterrilis (ellenoldali) kifejezdsek a test azonos,
illetve ellenkezo oldal6n elhelyezked6 kdpletekre vonatkoznak (1.2. tdbl6zat). Pdld6ul a
vastagbdl (colon) felszSll6 rdsze ds az epeholyag ipsilateralisan helyezkednek el, mig a
vastagbdl felsz6ll6 ds lesz6116 rdsze egym6shoz kdpest kontralater6lis.

1.2. T ABLLZ AT Az ir6nyokra vonatkoz6 kifej ez6 sek dsszefoglal6sa.

Kifejez6s Meghat6rozds P6lda

Eltils6 (anterior, hasi, ennek
A test eliils6 r6sz6n vagy A szegycsont (sternum) a sziv
ventralis) elhelyezked6
kozel6ben el6tt helyezkedik el
H6ts6 (posterior, h6ti, A test h6ts6 r6sz6n vagy ennek A nyel6cs6 (esophagus) a
dorsalis) kozel6ben elhelyezked6 l6gcs6hoz (trachea) k6pest
hStul helyezkedik el
Fels6 (superior, feji, A fejhez kozelebbi, a test fels6 A sziv a m5j felett helyezkedik
cranialis) r6sz6n val6 elhelyezked6sre vonat- el
kozik
(inferior,
Als6 A fejt6l t5voli, a test als6 r6sz6hez A gyomor a ttid6k alatt he-
kaudiilis) kozelebbi elhelyezked6sre vonat- lyezkedik el
kozik
MediSlis (bels6) ko- A singcsont (ulna) az alkaron
A test vagy bizonyos k6pletek
z6pvonal5hoz kozeli elhelyezked6s- medi5lisan tal6lhat6
re vonatkozik
Later5lis (oldals6) A test koz6pvonalSt6l tdvoli pozici- A trld6k a szlvhez k6pest
6ra utal oldalra helyezkednek el
lpsilateralis (azonos A test azonos olda16n elhelyezked6 A vastagb6l felsz6l16 r6sze 6s
oldali) k6pletekre vonatkozik az epeh6lyag ipsilateralisan
helyezkednek el
Kontralater6lis A test ellenkez6 oldaldn elhelyezke- A vastagb6l felsziill6 6s
(ellenoldali) d5 k6pletekre vonatkozik lesz5li6 r6sze kontralaterSlis
pozici6t mutat
Proximalis (kiizelebbi) A v6gtagok torzshoz va16 kapcsol6- A combcsont a sipcsonthoz
d5sdhoz viszonyitott kozeli helyzet- (tibia) k6pest proximalisan
re vonatkozik helyezkedik el
Distalis {tiivoli) A v6gtagok torzshoz val6 kapcso- Az ujjpercek distalisan helyez-
l6dds6hoz viszonyitott tiivolabbi kednek el a k6zt6csontokhoz
helyzetre vonatkozik (csukl6) k6pest
Felszines (superficialis) A test felszin6hez kozel ta15lhat6 A mellkas izomzata felszine-
sen helyezkedik el a mel-
h.iregben ta lSlhat6 zsigerek-
hez viszonyitva
M6ly A test felszin6t6l t6vol taldlhat6 A bord6k m6lyebben taliilha-
t6k, mint a mellkas bSre

Az emberi szelezetben a proximalis (kozelebbi) kifejezds a vdgtagok torzshoz val6

kapcsol6d6sirhozviszonyitott kozeli helyzetre vonatkozik; pdld6ul a combcsont (femur)
I Az ember anatrimidja 6s 6lettana

proximalisan talSlhat6 a torzshoz abokhhoz kdpest. Ezzel ellent6tben, a distalis (t6vo-

li) kifejezds a vdgtagok torzshdz val6 kapcsol6dhshhoz viszonyftott t6volabbi helyzetre
vonatkozik; pdld6ul a boka distalisan helyezkedik el atorzsh)za combcsonthoz (femur-
hoz) kdpest. A felszines (superficialis) ds m6ly kifejezdsek a test felszin ehezvalo kozeli
elhelyezkeddsre illetve ett6l l6nyegesen t6voli poziciora vonatkoznak; abor az izmok-
hoz viszonyifia felszinesen helyezkedik el; a sziv az izmo!<hozkdpest mdlyen talillhato.

SIKtlK
Az emberi testhez szfmos kdpzeletbeli lapos felszin rendelhet6 hozz|,amelyeket sfkok-
nak neveziink. A sagittalis (nyilirfnyri) sik pdld6ul az a fiiggoleges sik, amely a testet
jobb ds bal fdlre tagolja. Ezlehet median sagittalis sik (kozdpsik), amely a testet k6t
egyenlo bal ds j obb fdlre tagolj a , mig az ezzel phrhuzamos parasagittalis sikok kdt nem
egyenlo jobb 6s bal rdszre osztjrik a testet.
A kovetkez6 fontos sik a frontflis (koronflis) sik, amely szintdn hosszanti irhny-
ban, de eliils6 ds h6ts6 r6szre tagolja a testet. A front6lis sik derdkszo get zdr be a sagit-
talis sikkal (i.3. 6bra).
A harmadik ldnyeges sik a transzverzflis (horizontflis) sik, amely a testet als6
ds felso rdszekre osztla. A szervekb6l tanulm6nyozhs vegettkeszitett keresztmetszet
tr anszv erz|lis sikban kdszi.il.

Frontdlis (korondlis) sik

1.3. ABRA Az emberi test h6rom legfontosabb sikja.

 Bevezet6s az anatdmidba 6s 6lettanha

A testiiregek testtink azon teriiletei, amelyek a bels6 szerveket tartalmazzdk A kdt leg-
fdbb tireg a dorsalis ds a ventralis testtireg. A dorsalis testiireg a test h6ts6 felszine
mentdn tal|Ihato, ide tartozik a koponyaiireg, amelyben az agy tal6lhat6, ds a gerincs-
csatorna, amelyben a gerincvel6 tal6lhat6. A gerinccsatorn6t a csigolyaivek hat6rolj6k.
A m6sodik a ventralis testiireg, amely a test hasi ftszdntal6lhet6. K6t jelentos alegy-
sege a mellkas iirBge (ryrel[Up$.iUetve q has- 6s medenceiireg (1.4. ihra). A mellkas
tiregdt bordak er H8t1h#f"b.liFfriilh. tovdbbi lelosztdsa a jobb es bal mellhdr-
tyatireg, mindegyikben egy-egy tiido ta161hat6. Ezek mellett a melliiregben takllhatd
egy harmadik iireg, a pericardialis (sziv kddili) iireg, amely rnindkdt melih6rlyatiregtol
medi6lisan (azaz kozotatk) helyezkedik el.
Apericardialis iiregben tal61hat6 a sziv, ez a mediastinumnak neyezettt6j6kban fog-
lal helyet. A mediastinum maghba foglalja a melltireg egesz tartalm6t, a tiidok kivdte-
ldvel. A mediastinumban tal6lhat6k a sziv, csecsemomirigy, nyelocso, 16gcs6, horg6k
6s sz6mos vdr-, illetve nyirokdr. A pericardialis iireg va16j6ban egy kis r6s a zsigeri
(viszcer6lis) 6s fali (pariet6iis) pericardium kozcitt (ez ut6bbiak aszivetborit6 h6rfydk)
(15. fejezet).

Gerincvel5

Has- 6s
medenceureg

1.4. ABRA A szervezet k6t f6 testiire ge, ezek akeszei 6s tartalmuk.

10 Az ember anat6mi{ja 6s 6lettana

A has-medencetireget a nagy, kupola alakri rekes zizom (diafragma) vilasztja el a

melliiregt6l. A has-medenceiireget peritonealis iiregnek is nevezztik, a has 6s rnedence
zsigeri szerveit tartalmazza. A fels6, hasi rekeszben tatr6lhat6k a gyornor, belek, ldp,
m6j ds egy6b szelek. Az als6, medencei rekesz tartalmazzaa hrigyh6lyagot, bizonyos
szapofito szerveket ds a vdgbelet.
A has-medenceiireg tovSbbi feloszt6s6val kilenc kiilonboz6 t6j6kot ktilonboztettink
meg. A kittditktfi6k (periumbilicalis r6gi6) a has kozponti rdszdt foglalja mag(ba, mig
az epigastrialis t6jdk (fels6 k6zdpso hast6jdk) az elozo kozvetlen fels6 szomszeds6g6-
bantalSlhat6. A hypogastrium (alhasi t6jdk) kdzvetlentil a k6lddkt6jdk alatttaldlhat6.
Az epigastrialis t6jdk jobb ds bal oldal6n talSlhat6 a jobb 6s bal hypochondrium
(borda alatti 6iek), ds a kolddkt6jdk kdt oldal6n talSlhat6k a lumbflis (6gy6ki vagy
mdskdnt derdktSji) rdgi6k. A hypogastrialis teriiletek kdt oldal6ntalhlhato a jobb ds bal
Idgy6ki (inguin6lis) rdgi6. Ezek mellett a kiinikai gyakorlatban ndgy has-medencet6j6ki
teriiletet ktllonboztetnek meg, a kozdppontot metsz6 fiigg6leges 6s vizszintes vonalak
felsd jobb 6s bal, illetve als6 jobb 6s bat negyedeket (kvadr6nsokat) (1.5.
'ltalhathrolt
6bra).

MEMBRINOK (H[RTY[K)
A ventralis testiireg falait ds a benne talirlhato szerveket vdkony, kdtlemezes h6rty6k bo-
ritjitk, amelyeket sav6s hfrfyfknak neveztink. Ezt a nevtik et ah6{tr/ir- riltal kis mennyi-
sdgben kiv6lasztott sav6s ken6folyad6kr6l kapt6k. Ez a folyadek lehetovd teszi, hogy a
sav6s h6rty6k Sltal bevont szervek srirl6d6s ndlktil, konnyeddn elcsfsszanak a testtreg
falai mentdn ds egym6s mellett. A sav6s hfurrytklemezei egym6shoz igen kozel helyei-
kednek el.
Aszervezetben h6rom fontos sav6s h5rtya Ial5lhat6: a mellhdrtya (pleura), amely a
melltireget bdleli; a szivburok (pericardium) a szivetveszi koriil; a hashr{rtya (perito-
neum) egyes hasi- ds medencei szerveket burkol be
Qteritonealis szer-
vek), mig m6s szerveket a hash6rlya csak elorr6l fed, (retroperitonectlis
szervek).
Mindhrirom sav6s h5rtya rendelkezik egy fali (parietalis) lemezzel
ds egy zsigeri (visceralis) lemezzel.A fali lemez iireget b61el, mig a zsi-
geri lemez valamely szervet burkol be. pdrd6ul a fali hash6rtyalemez
a has-medencei iireget bdleli, mig a zsigeri hashirfyalemezbeburkolja
a hasiiregben taliihat6 szerveket. A fali ds a zsigeri hash6rtyalemezek
k<izotti tdrsdg a hashrirryaiireg (peritonealis iireg). A mellh6rtyaiireg (pleuralis
iireg) a
fali ds a zsigeri mellh6rtyale mezek kcizott helyezkedik el. A pericardialis flreget a fali ds
zsigeri pericardium-lemezhatdrolja, amint azt az elozleksor6n emiitettiik.
 Bevezet6s az anatdmidba 6s 6lettanha 11

=-- \z/

Epigastrialis terulet
(fels6 k6zeps5 hastdj6k)

Jobb borda alatti tdj6k borda alatti tdLj6k

(jobb hypochondrium) (bal hypochondrium)
Jobb lumbdlis lumbdlis
(de16ktAji) 16gi6 (der6ktdji) 169i6
Jobb lSgy6ki ldgy6ki
(inguindlis) 169i6 (inguin5lis) 169i6
Hypogastrium
(alhasi

1.5. ABRA A has- 6s medenceiireg fontos anat6miai alegys6gei.

Egy6b kisebb testiiregek tal6lhat6k a fejen. Itt van a szSjireg, az otriireg, a kozdpftil
tirege, ds a szemtiregek. Ezekre is kitdriink a tov6bbi fejezetek sor6n.

ISMETLO KERDESEK

A. RESZ - Kiegdszitis: i4a be a szdt vagt szavakat, amelyekhelyesen egdszitik

ki az aldbbi dll{tdsokat.

1. A szervezet struktur6inak mikroszk6p ndlktili tanulm6nyozasa a

nevet viseli.

2. A szdv ettani anat6mi6hoz elengedhetetlentil sztiksdges egy

hasznSlata.

3. A dlettan egylk ilgazata a citol6gia, amely a tanulm6nyoz6s6t

jelenti.
12 Az emher anat6midja 6s dlettana

4. Akiv6laszt6 rendszer mriktjddsdnek tanulm6nyozhsa a elettanfontos igazata,

amely a nevet viseli.

5. A legegyszenibb szervezoddsi szintj6t tekintve az emberi szewezet

osszessege.

6. A szdnhidr:ltok, fehdrjdk, zsirok 6s avizmeghatirozzhkaz emberi test egyik szer-

vez6ddsi szintlet, amelyben a fd osszetev6k a

7. Az 6lo szewezetek, beledrtve az embefi szewezetetis, alapvet6 szerkezetiegysdge

a

8. Egy osszehangoltan miikod6 sejtcsoport, amely azonos funkci6val rendelkezik, a

nevet viseli.

9. A vdr ds a csontszcivet a nevii szovettipus kdpvisel6i.

10. A testiinkben tal6lhat6 szerveket borit6 szovettfpus a

11. Kiilcjnbozo, de egym6ssal egyiittmrikod6 szovettipusok alkotj 5k a szerv ezehinkben

taliilhat6

12. Atestiinkben vdgbemen6 ijsszes vegyi reakci6 osszefoglal6 neve az

13. Az a vegyi folyamat, amely sor6n szerves anyag dpiil fel kisebb moleku|ikb6l,
|ltalihar, energia beviteldt igdnyelve, az nevet viseli.
14. Az a vegyi folyamat, amely sor6n szerves anyag bomlik le, iitalfhanenergi6t
termelve. a nevet viseli.

i5. Kdttipusri mozgdstktilonboztetiinkmeg aszewezetenbeliil: azegylkazakaratla-

gos, mig a mdsik az

16. Amozg6s kivitelezdse drdekdben a kdpezik a har6nicsikolt

izmok tapad6si felszin6t.

17. Aszewezetktilonbcjzo anyagokat vesz fel komyezetbol ds megnoveli a tomegdt a

nevii folyamat sor6n.
18. Avezetokdpessdg az izomsejtekre es az jellemzl saj6toss6g.
19. Azui egyedletrehozhshnkiviil a szervezetben hilrom cd1b61 kdpz6dnek ij sejtek:
p6tl6s, novekedds ds cdlj6b6l.
20. A megtermdkenyitett petesejt letrehozfus|val jfr6 szaporod6si tipus neve

21. Egy sejt megkett6z6ddse sor6n trjrtdn6 kdt azonos le6nysejt kdpz6ddse
ndven ismert.

22. Az a folyamat, amely 6ltal a szewezet fenntartja saj6t bels6 kornyezetdnek egyen-
srilydt, a nevet viseli.
 Bevezet6s az anat6midba 6s 6lettanba 13

23. Aszewezet sejtjeire 6s az egdsz testre 6lland6s6g jellemzo vegyi 6s

kornyezetdben.

24. Az emberi szerv ezet homeoszlSzisdnak fenntart6s6hoz elengedhetetlen alapvet,5

vegyi sziiksdgletek koze tartoznak aviz, atitpanyagok es az

25. Ahomeoszthzis szabhlyozits6ban szerepet j6tszik az idegrendszer {s az

rendszer.

26. Abelso kornyezet egyensiilyzavarinak, ds egyrittal ahomeoszthzis felboml6s6nak

az oka lehet tribbf6le tipusri

27 . Az a mechanizmus, amely lecsokkenti a kimeneti jelet annak drdekdben, hogy a

rendszer vissza6lljon a be6llitdsi pontra a nevet viseli.

28. Az a szabhlyoz6 mechanizmus, amely megnoveli az eltercst az eredeti be6llit6si

ponthoz viszonyitva, a nevet viseli.

29. Az a testtartSs, amelyben a test egyenesen 611, elorc nez, al|bak,kal egym6s mel-
lett, a karok oldalt, akezek tenydrrel elore az nevet viseii.

30. Az irSnyra utal6 fogalniak koziil az, amely a test eliils6, hasi rdszdre vonatkozik az
nevet viseli.

31. A posterior kiiejezdssel szinonimakdnt haszn6lt elnevezds, amely az emberi test

h6tuls6 rdszereutala

32. Az anat6miai nyelvezetben a test mely testrdszenek irhnybba fekvo rdsz6re vonat-
kozik a superior (felso) kifejez6s:
33. Az anat6miai nyelvezetben a has als6 (inferior) helyzetben ta161hat6 a
-hoz viszonyitva.
34. Akozdpvonalt6l t6vol es6 (oldals6) poziciora vonatkoz6 anat6miai kifejezds a

35. A proximalis kifejezds a test olyan pontjaira vonatkozik, amelyek kozel vannak
ahhoz aheTyhez, ahol a v6grdszek kapcsol6dnak a

36. Az anat6miai nyelvezetben akdz distaiisnak tekinthet6 az

hoz kdpest.

37. Atest azonos oldal6n elhelyezkedo kdt kdplet (mint p61d6ul a bal kar ds a bal 16b)
egym6shoz kdpest kialakult helyzete az nevet viseli.

38. Az a fiiggoleges sik, amely a testet bal 6s jobb fdlre tagolja, a

nevet viseli.

39. Az a hosszanti, front6lis sik, amely a testet eliils6 6s hdts6 fdlre tagolja,
.is
siknak nevezheto.

40. Az a vizszintes (horizont6lis) sik, arnely a testet als6 ds fe1s6 fdlre tagolja,
siknak is nevezhet6.
14 Az ember anat6mi{ja 6s 6lettana

41. Amedian sagittalis sik (kdzdpsik) a testet kdt egyenlo, bal ds jobb fdlre tagolja,
mig a vele p6rhuzamos sikok, amelyek kdt nem egyenl6 jobb ds bal rdszre osztj6k
a testet, a sik nevet viselik.
42. Adorsalis testiiregben taI6lhat6 a gerinccsatoma ds a

43. Aventralis testiireg kdt nagy alegysdge a has- ds medenceiireg, illetve a

44. Atest azontfrleka, ahol a sziv, nyel6cs6, ldgcso ds a horgok foglalnak helyet, a
nevet viseli.

45. Ahasi 6s medencei szerveket tartalmazo has-ds medenceiiree m6sik elnevez6se a

iireg.
46. Anagy, kupola alaku izom, amely a has-6s medenceiireget elv6lasztja a melliireg-
szaknyelven a
161, nevet viseli.
47 . Ahas- 6s medenceiire g azontdjeka, amely a kold6kt6j6k kozvetlen felso szom-
szdds6g6ban tal|Thato, a nevet viseli.
48. A has- ds medencetireg hypogastrialis t6jdk6t6l oldalra talillhato l6gydki t6jdk
m6sik elnevez6se az _6j6k.

49. Aszewezet h6rom fontos sav6s h6rty6j akdze l*rrtozlka hash6rtya (peritoneum), a
mellh6rtya (pleura), 6s a _-----_*-=---.

50. A test hdrom sav6s h6rty6ja kdt lemzb6l6n: azsigeri (visceralis) ds a

rdtegb6l.

B. RESZ - Feleletvrilasztds kdrcldsek: Karikdzza be a helyes vdlasznak megkleki betiit.

1. A szovettani anat6mia alapveto t6rgykordbe tafiozlk:

A. az egyed fejl6ddsdnek leir6sa
B. a vesemiikodds tanulmfnyoz|sa
C. a sejtek ds szovetek mikroszk6ppal val6 tanulmfinyozdsa
D. az agy tanulmhnyozdsa

2. Az 6lo szewezetek alapvet6 egysdge:

A. a szdvet
B. a sejt
C. a szerv
D. a szeryrendszer

3. Az al6bbiak kriztil melyiknem tartozlk az emberi szovetek alapveto tipusai kozd:

A. a kcitoszovet
B. az idegszovet
C. a h6mszrivet
D. a szarusod6 szovet
 Bevezet6s az anat6mi6ba 6s 6lettanba 15

4. Sz6mos, egym6ssal osszeftiggo szerepet betolt6 szerv kialakit egy:

A. szovetet
B. szeryrendszert
C. szervezetet
D. sejtet

5. Az anyagcsere keret6n beliil a katabolizmus vonatkozik:

A. a szerves anyag feldpiil6sdre
B. az energia felhaszndlilsdra
C. a szeles anyag leboml6s6ra
D . a tilpany agok felsziv6 df.shr a

6. A vbzrendszerhez tartozo csontok segitik a mozgiisfunkci6t:

A. a fehdrvdrsejtek k6pzod6s6vel
B. 6sv6nyi anyagok throl|sdval
C. az rzmok szhmara sztiksdges tapad6si felszinek biztosit6sdval
D. idegimpulzusok krizvetitdsdvel

7. Minden al6bbi tulajdons6g jellemz6 a novekeddsre, kivrive:

A. a szewezet a kornyezetbol szerez meg bizonyos anyagokat
B. a szewezet az izmok segitsdgdvel mozog
C. a szervezet megnoveli a tdmegdt
D. megno a szewezet sejtjeinek a mdrete

8. Annak az |llapolnak a neve, amely eset6ben a szewezet sejtjeinek a sziiksdgletei

ki vannak eldgitve, ds a test kiilonboz6 funcki6i norm6lis m6don zajlanak:
A. homeosztdzis
B. anabolikus anyagcsere
C. novekedds
D. ipsilateralis (azonos oldali) mozg6s

9. Az alapvet6 visszacsatol6si (feedback) mechanizmus, amely a szervezeltinkben

miikodik:
A. negatfv visszacsatol6s
B. pozitiv visszacsatol6s
C. szabilyozo
D. proximalis a distalis ellen

10. Minden al6bbi tulajdons6g j ellemzo az anatomiai pozicioban talfilhato lestre, kivdve:
A. a szemek el6re ndznek
B. a karok oldalt tal6ihat6k
C. alSbak ossze vannakzhwa
D. a tenyerek a test feld ndznek

ll. Az al6bbi kdpletek koziil melyek tal6lhat6k a test eliilso reszen?

A. a tark6
B. a tenyerek
C. a fiilek
D. a konyokok
16 Az ember anatfmidja 6s 6lettana

t2. A gyomorhoz viszonyitva a gerincvelo helyzete:

A. oldals6
B. h6ts6
C. eliilso
D. ventralis

13. Az az irdnyt jelz6 kifejezds, amely a test als6 rcszehez kozeii ds fejt6l t6voli hely-
zetre vonatkozik:
A. feji
B. craniaiis
C. superior
D. inferior
t4. Ha az Akdplet a test oldalso reszdntal6lhat-o, ds a B kdplet ellenkezS ir6nyban van,
akkor a B kdplet helyzetdre vonatkoz6 kifejezds:
A. proximalis
B. medirilis
C. ventralis
D. eliilsd
15. Egym6shoz viszonyffva a jobb ds bal kar helyzete:
A. proximalis
B. front6lis
C. kontralater6lis
D. caudalis
i6" A tdrdfztilethez kdpest a csipoiztilet helyzete:
A. proximalis
B. felszines
C. als6
D. dorsalis
17. A b6rhdz kdpest az izmok heiyzete :

A. felszines
B. rndly
C. oldals6
D. feji
18. Mivel a bal kar ds a bal l6b a test azonos oldalin tal6lhat6k, a helyzetiikre vonatko-
za kifejezes:
A. transzverzfiis
B. epigastrialis
C. ventralis
D. ipsilateralis
t9. A karhoz kdpest azujjak helyzete:
A. felszines
B. distalis
C. parasagittalis
D. vizszintes
 Bevezet6s az anat6mi6ba 6s 6lettanba 17

20. A sagittalis (nyil ir6nyri) sik az al6bbiak koziil mely r6szekre tagolja a testet:
A. jobb 6s bal testfel
B. eliilso6s h6ts6 rdszek
C. fels6 ds a1s6 rdszek
D. oldals6 6s kontralater6lis rdszek

2I. Egy szerv keresztmetszete melyik sikban val6 metszdse sor6n keletkezik:
A. sagittalis sikban
B. kozdpsagittalis sikban
C. koron6lis sikban
D. transzverz6lis sikban

22. Akoponyaiireg 6s a gerinccsatorna alkotjSk:

A. az also testiireget
B. a fels6 testiireget
C. a dorsalis tesfiireget
D. a ventralis testiireget

23. Amediastinum az alilbbiak koziil melyik testtiregben ta161hat6:

A. a has-6s medenceiireg medencei rdszdben
B. a has-6s medenceiireg hasi rdszdben
C. a gerinccsatom6ban
D. a melliiregben

24. Ahypogastrialis, Sgydki 6s kold<iktSjdkok elhelyezkeddse:

A. a has-6s medenceiireg
B. a mellkas jobb als6 negyede
C. a gerinccsatorna bal felso negyede
D. a dorsalis tesftireg

25. A sav6s hrirly6k 6ltal ellillitott sav6s folyaddk:

A. a vorcisvdrtestek kdpz6d6sdnek helye
B. em6szt6 enzimeket tarlalmaz
C. lehet6vd teszi a szervek konnyed elcstisz6s6t egym6son
D. a hormonok sz6llit6s6hoz sziiksdges kozeget biztositja

C. RESZ - Igaz/Hamis:A kdvetkezri attitosok mindegyike mellett jeldtje ,,1" bettivel,

amennyiben az igaz. Ha az dllitds hamis, cserdlje ki az alahlizott sz6t ilgy, hogy az dllitds
helyessd vdljon.

1. A szervezet szerkezeti szintjeit tekintve a molekul6k osszekapcsol6dnak egym6s-

sal, igy jon l6tre a szovet.

2. Ket vagy tdbb ktilonboz6 szovet t6rsul6sa hozza ldtre a szerv nevezetri szerkezeti
szintet.
3. A katabolizmus nevet visel6 anyagcsere-folyamat sor6n a szeryes anyag lebomlik,
|ltalih an energia bevitel kisdretdben.
18 Az ember anatdmifja 6s 6lettana

a. A@) ingerelhetosdg nevii tulajdons6g keretdn beliil a sejtek ingereket vesznek fel
6s ezeket tov6bbitjrik a sejt kiilcinb6zo reszeihez.

5. Az aszexu6lis szaporod6s az a szaporod6si forma, amely sor6n egyetlen sejt meg-

kett6z6 dik, k6t azono s le6nysej tet hozv a letr e.

6. A homeosztfizis afizlkai ds vegyi krimyezet viszonylagos 6lland6s6g6val

jellemezhet6 a szewezet sejtjeiben ds mag6ban a szervezetben.

7. Azok az onszabhlyoz6 rendszerek, amelyek a szewezetben mrikodnek, 6s a v6g-

letekt6l 6vj6k meg az emberi testet, ellen6rz6 rendszerek ndven ismertek.

8. A test hasi rdszdn tal6lhat6 k6pletre mondjuk, hogy dorsalis helyzetben talillhato.

9 . A(z) horizontdlis helyzet a viszonyitlsi alap minden testre vonatkozo irfinyt jelzo
kifejez6s eset6n.

10. Egy kdplet, amely a test fels6 rdszdntalhlhato,rigy is nevezhet6, hogy cranialis
helyzetben van.

11. A szemek az ontol medi6lis helyzetben tal6lhat6k.

12. Egy kdplet, amely a testfelszinhez kozelebb taliLlhat6,mint egy m6sik struktfra,
superf cialis helyzetben van.

13. A dorsalis elnevezds hasonl6, de nem tokdletesen azonos a(z) anlerior kifejezdssel.
14. A combcsonthoz viszonyitva a boka mdly pozici6ban helyezkedik el.
15. A fi.igg6leges sik megfelel egy hosszanti siknak, amely a testet jobb ds bal fdire
tagolja.

I 6. Atest koron6lis sikja megfelel a transzv erzalis siknak.

17. Akoron6lis sik der6kszogben tal6lhat6 a sagittalis sikhoz viszonyitva.

18. A dorsalis tesftireg kdt nagy alegysdge a melliireg, illetve a has-6s medenceilreg.

19. A nye16cs6, ldgcso ds a sziv a melltireg pericardium nevLi t6jdk6b antalhlha-

t6k.

20. Ahas-ds medenceiire gben az epigastrialis tertilet a hlzpogastrium kozvetlen fels6

zom s zdd s 6 ghban tal6lhat6 .
s

2r. Ahas-ds medenceiireg koldrik t6jdk6t6l jobbra ds babahelyezkednek.r u4gx&i

teriiletek.

22. Atestiiregek falait ds a benniik tal6lhat6 szerveket ny6lkah6rtya nevri h6rty6k

boritjik.
23. A hasi szerveket 6s sz6mos medencei szervet a pleura nevri sav6s hfifiaborit be.
24. A sav6s hfiflyak lemezei illtal6bannagyon t6voltal6lhat6k egym6shoz kdpest.

25. A sav6s hilrtyakkdt fo rdsze a visceralis 6s pauelalis.

 Bevezet6s az anat6miiba 6s 6lettanba 19

D. RESZ - Esettunulmtiny
J6nos mindenlelegzetvetelkor dles fSjdalmat 6rez. Az orvos kcizli vele, hogy pleuritis
diagn6zist |llapitott meg n5la. Mely membr6nok glulladdsfu6l van sz6? Mi ezeknek a
dlettani szerepe? Midrt annyira f6jdalmas a pleuritis?

VALASZOK

A. RESZ - Kieg6szit6s

1. leir6 anat6mia 27. negaliv visszacsatol6si (feedback)

2. mikroszk6p mechanizmus
3. sejtek 28. pozitiv visszacsatolSsi (feedback)
4. renalis fiziol6gia mechanizmus
5. atomok 29. anatomiaipozicio
6. molekul:ik 30. ventralis
7. sejt 31. dorsalis
8. szovet 32. afej
9. k<it6szdvet 33. thorax/mellkas
10. h6mszcivet 34. later5,Iis
11. szerveket 35. torzshoz
12. anyagcsere 36. alkar
13. anabolizmus 37. ipsilateralis
14. katabolizmus 38. sagittalis sik
15. akaratt6l fiiggetlen mozg5s 39. koron6lis
16. csontok 40. transzverzfiis
17. novekedds 41. parasagittalis
18. idegsejtekre 42. koponyaiireg
19. javit6s 43. melliireg
20. szexuSlis szaporod6s 44. mediastinum
21. aszext|lis szaporod6s 45. peritonealis
22. homeoszt|zis 46. diafragmalrekeszizom
23. fizlkai 47. epigastrialis r6gi6
24. oxigen 48. inguinalis
25. endokrin 49. pericardium (szivburok)
26. stressz 50. fali (parietalis)
20 Az ember anat6mi6ja 6s dlettana

B. RESZ - Feleletvflaszt6s k6rd6sek

1.C 6.C 11. B 16. A 21. D
2.8 7.8 12. B 17. B 22. C
3.D 8.A 13. D 18. D 23. D
4.8 9.A 14. B 19. B 24. A
5.C 10. D 15. C 20. A 25. C

C. RESZ - IgaziHamis
1. sejt 14. distalis
2. igaz 15. sagittalis
3. felszabadul6s 16. frontalis
4. vezetokepess6g 17. igaz
5. igaz 18. ventralis
6. igaz 19. mediastinum
7 . negativ visszacsatol6si (feedback) 20. kolddkt6jdk
8. ventralis 21. lumb6lis
9. anat6miai 22. savoshirfia
10. igaz 23. peritoneum
11. later6lis 24. kozel
12. igaz 25. igaz
13. posterior

D. RESZ - Esettanulmdny
A parietalis (fali) ds visceralis (zsigeri) mellh6rtya be van gyulladva, amit mellh6rrya-
gyullad6snak neveziink (szaknyelven pleuritis). Ezek bdlelik a melliireget, ds beboritj6k
a ttidoket, ezfital lehet6vd teszik a ttid6k sfrl6d6s ndlktili t6gul6s6t.A pleuritis igen f6j-
dalmas, mivel a legzes alkalm6val srirl6d6s jon ldtre, amely 6les frljdalm at okoz.