A GTIKA

A gtika blcsje Franciaorszgban ringott, innen hdtotta meg egsz Eurpt.

A kzpkori Eurpban a XII-tl a XV. szzadig gazdasgi gyarapods s trsadalmi
fellendls figyelhet meg.
A vilgkpet a keresztny valls hatrozta meg. Az bred polgrsg fejldsi
lehetsghez jutott.
Az elnevezs a renesznszban szletett. Az itliai humanistk, akik kizrlag az kori
Rma eszmnyeit tekintettk pldakpnek, a gtikus jelzt a barbr szinonimjaknt
hasznlta.
A gtika a mvszetek egyik virgkora volt: az ptszeten kvl a festszetben, az
vegfestszetben, textilmvszetben s tvsmvszetben is jelents eredmnyeket hozott.
A gtikus ptszet elsdleges clja a keresztny hit megdicstse volt. Msodszor a
pspkk s mdos polgrok vetlkedse egymssal, hogy vrosaikat az egsz vilg csodlja,
s a mr messzirl lthat templomokkal dsztse. Harmadszor, a vallsos felfogs tantsa
szerint Istennek nemcsak jmborsggal, hanem j cselekedetekkel is szolglhatunk.

A gtikus ptszet technikai jtsai:

bords keresztboltozat
gtikus cscsvek a romn flkrv helyett
tmpillr s tmvek
a romn ngyzetes arnyokat tgabb s keskenyebb formk vltjk fel
a kerek, sznes veg ablakokon keresztl fldntli fny rad a templomtrbe
a szkesegyhzak hosszhzbl, kereszthzbl s szentlybl lltak
a magasabb fhajt a mellkhajtl pillrktegeken s floszlopokon nyugv
cscsves rkdok vlasztjk el
szdt belmagassgok ( a Notre-Dame 35m, de a 47,5 is elfordult, be is szakadt)
hrom hajra tagoldik
a kapukat krs-krl szobrok dsztik, melyeknek rz s hitrl tanbizonysgot
tev funkcijuk van.
a templomokat bellrl is oszlopok dsztik, melyeket szinte slytalan lebegs
jellemez. Az alakok attribtumaik rvn ismerhetk fel: pl. Szent Pter a
mennyorszg kulcsval
a szobrok lba alatt talapzat tallhat, fejk felett kbl kszlt baldachin
emelkedik, mintha a figurk egy flkben lennnek elhelyezve, s ez magyarzza
meg az plethez val szoros ktdsket
A gtika sohasem elgedett meg a csupn klsleges tkletes formval (pl klni dm
1248-1322), fontossgot tulajdontott a szimbolikus tartalomnak is
a templomok alaprajza legtbbszr kereszt (fontosak a jelkpek)
a rzsaablaknl a rzsa az ernyekkel kesked Szz Mria jelkpe
a mindent beragyog napfny Krisztus szimbluma, Isten mindenhatsgnak
kifejezje

A gtikus ptszet az egyhzi ptszetben rte l tetpontjt, de vilgi pleteket

vrakat, hzakat, hidakat is emeltek gtikus stlusban.

A XIX. szzadban szerte Eurpban neogt pletek emelkedtek. (pl. a Parlament)