Ureczky Dóra

Kaposvári Egyetem
Csoportvezető
EOSZK Sportszolgáltatási Csoport
Követelmények, félév menete:
• Az emberi szervezet felépítése: A mozgató
szervrendszer (csont, ízület, izom)
• A szív és keringési szervrendszer
• A légzés szervrendszere
• A kiválasztás és szabályozó szervrendszerek
• Az emésztőszervrendszer és energiaforgalom
• Táplálkozás, testsúlyszabályozás
• A táplálkozás (folyadékpótlás)
• A testedzés és a sport mint az egészség
megőrzésének eszköze
Ajánlott irodalom
 Dr. Osváth Péter: Sportegészségügyi
ismeretek, 2009
A mozgató szervrendszer
 A test hely- és helyzetváltoztató
mozgásait végrehajtó rendszer.

 Passzív rendszer (csontrendszer

(csontváz), mely porc és csontszöveti
elemekből, valamint az ízületekből épül
fel)
 Aktív rendszer (izomzat, melyet a
harántcsíkolt izomszövet sejtjei
alkotnak)
A csontok
 206-208db csont
 Teljes testtömeg 15-20%-a
 Csontjaink alak szerint hosszú csöves
csontokra (pl.: combcsont), rövid
csontokra (pl.: ujjpercek), lapos
csontokra (pl.: lapocka), köbös
csontokra (pl.: lábtőcsontok), és
szabálytalan alakú csontokra (pl.:
csigolyák) oszthatók.
Csontok alapvető funkciói
 meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az
endoskeletont alkotja
 védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg,
szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a
bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a
koponya csontjai védik az agyat
 vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő,
amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló
zsírszövet)
 az emberi test mozgásának passzív szerve
 ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a
foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak
 sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére
vagy felszabadítására
 méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve
ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja
le.
 Fej régiója: koponyacsont, mely arckoponyára és
agykoponyára tagolható
 Törzs régiója: gerincoszlopot alkotó csigolyák (7
nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 3-5 farki), a
szegycsont, és a bordák (12 pár).
 Felső végtag függesztő öve: lapockák,
kulcscsontok.
 Szabad felső végtag: felkarcsont, alkarcsontok
(orsócsont, singcsont), kéz csontjai (8 kéztőcsont, 5
kézközépcsont, 14 ujjperccsont).
 Alsó végtag függesztő öve: medencecsont
(csípőcsontok, szeméremcsontok, ülőcsontok).
 Szabad alsó végtag: combcsont, térdkalácscsont,
lábszárcsontok (sípcsont, szárkapocscsont), láb
csontjai (7 lábtőcsont, 5 lábközépcsont, 14
lábujjperc csont).
A csont szerkezete
 Csonthártya
 Csontkéreg
 Csontvelő (sárga csontvelő, vörös
csontvelő)
 Csont szivacsos állománya

Szerkezete miatt a csont könnyebb és

ellenállóbb, mintha tömör lenne.
Csontritkulás
 A rendszeres sportolás a csontok
szerkezetére is fejlesztő hatással van.
 Megerősödnek a csontgerendák,
csontkeresztmetszet vastagabbá válik,
ellenállóbb, de rugalmasabb csontjaink
lesznek, ezzel csökken a törések,
sérülések valószínűsége
 Csontszerkezet kb. 30 éves korig
fejleszthető jól, utána megtartás, vagy
leépülés lassítása zajlik.
Vibrációs plató
Egyetlen módszer, amellyel
bizonyítottan növelni lehet a
csontsűrűséget (nem csak szinten
tartani, vagy lassítani).
Egyéb jótékony hatása:
-Javul az izmok beidegzése
-Nő a tesztoszteron és a
növekedési hormon szint, ezáltal
az izomerő
-Csökkenti a vércukor szintet
-Növeli a pulzust
-Izmok erősödése közben az
izmok rugalmasak maradnak, így
hajlékonyságot igénylő
sportágakban is használható.
• Nyakcsigolyák közül 1., 2.
nyakcsigolyának külön elnevezése van
• Atlas, Axis
Alap
Csúcs
Rész
Vonal
Taraj
Lyuk
Felszín
Lyuk
Az ízületek
Csontos összeköttetés két típusa:
 Folyamatos (pl. keresztcsont,
koponyafedő lapos csontlemezei)
 Félbeszakított (=ízület)

Legalább két csont találkozásánál

alakulnak ki, de léteznek több csontból
álló ízületek is.
Az ízületek felosztása
 Egyszerű (pl ujjpercek)
 Összetett ízületek (pl. könyökízület)
 Egytengelyű (ujjpercek)
 Kéttengelyű (csukló)
 Soktengelyű ízület (csípő, váll)
Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését
a csontok alakja, és az ízület környékén
található lágyszöveti elemek nyújthatósága
befolyásolja, korlátozza.
Ízület szerkezete
 Ízületi felszín: egymás felé tekintő
csontfelszín
 Porcréteg: ízületi felszínt borítja, simábbá
teszi
 Ízületi folyadék/nedv: csúszósabbá teszi az
ízületi felszíneket, valamint táplálja a
porcokat
 Ízületi tok: ez a rendszer 360 fokos
szögben körülöleli az ízületet
 Ízületi szalagok: tokon kívül és belül is
elhelyezkedő, növelve az összetartó erőt
Az ízületek sérülékenysége
 A mozgató szervrendszeren belül, talán
az ízületek tekinthetők a
legsérülékenyebb szerveknek, így
fokozottan figyeljük a sportolás alatti
ízületi védelemre (Lásd később!). Ezt a
megfelelően végzett bemelegítéssel, a
sportoló edzettségi szintjéhez illesztett
terhelés megválasztással, és a
szabályos, precíz gyakorlat
végrehajtással érhetjük el.
Az izomzat
 A mozgatórendszer aktív
szervrendszere
 Test tömegének 40%-a
 Erős kötőszöveti rostok
 Ínakkal kapcsolódnak csontjainkhoz
(izom eredési és tapadási pont)
Az izom szerkezete
 Izomrost-izomkötegek
 Izompólya
Az izomműködés
 Az izomban lejátszódó kémiai
események szabályozó molekulák,
úgynevezett enzimek közreműködését is
igénylik. Ilyen az ATP bontáshoz
szükséges ATP-áz enzim, vagy a
kalcium izomsejtben való megkötéséért,
és az izomösszehúzódás
megindításáért felelős troponin is.
Izmok alakjuk szerint
 Hosszú izmok
 Rövid izmok
 Lapos izmok
 Legyező alakú izmok
 Többfejű izmok
 Gyűrű alakú izmok
 Izmok testtájak szerint
 A fej régiója: mimikai és rágóizmok.
 A vállöv régiója: nyak és vállizmok (deltaizom, kis és nagy görgeteg izom,
lapocka alatti izom, tövis alatti és feletti izom)
 A törzs régiója: mellizmok (nagy és kis mellizom, elülső fűrészizom), hátizmok
(széles hátizom, csuklyás izom, rombuszizmok, gerincfeszítők), hasizmok,
egyenes-, külső ferde-, belső ferde-, és haránt hasizom).
 A szabad felső végtag izmai: karizmok (kétfejű karizom, karizom, hollócsőr
karizom, háromfejű karizom, kampóizom), alkarizmok (alkarhajlítók és feszítők),
kézizmok
 A csípő régiója: külső csípőizmok (kis, középső és nagy farizom, combpólya
feszítő izom) belső csípőizmok (pl.: csípőhorpasz izom).
 A szabad alsó végtag régiója:
 Comb: combfeszítők (négyfejű combizom, szabóizom,), combhajlítók (kétfejű
combizom, féliginas izom, félighártyás izom), combközelítők (rövid-, hosszú-, és
nagy combközelítő izom, fésűsizom, karcsúizom)
 Lábszár: lábszárhajlító izmok (háromfejű lábszárizom), lábszárfeszítő izmok
(elülső sípcsonti izom).
 Lábfej: lábizmok.
Izomműködés
 Önállóan nem, de inger hatására képes
megrövidülni
 Idegeken érkező ingerek biokémiai
változásokat idéznek elő, melynek
hatására energia felszabadító
folyamatok indulnak el, és megtörténik
az izomösszehúzódás
 Izmok az általuk átívelt ízületben hoznak
létre mozgást
Mozgások
 Abduction, adduction, flexion, extension,
elevation, depression, circumduction
 Borítás, hanyintás, szembehelyező,
protraktor, retraktor
Működés:
 Agonista-antagonista-szinergista
Az izomműködés
energiaszolgáltató folyamatai
 ATP nagy energiát szolgáltató vegyület-
ATP-áz enzim közreműködése
szükséges
 ATP a tápanyagokkal felvett kalorigén
tápanyagok bontásakor keletkezik
 Kalorigén (energiát szolgáltató)
tápanyagok: fehérjék, zsírok,
szénhidrátok
Fehérjék
 4,1Kcal
 Szervezet felépítésében vesznek részt
 Fehérje minimum
 Fehérjebontás 120 perces súlyzós és 3
órás állóképességi edzés után
Szénhidrátok
 4,1Kcal
 Univerzális energia forrás
 Egyszerű és összetett cukrok
 Anaerob és aerob energia bontás
 Máj és izom raktár
Zsírok
 9,3 Kcal
 Jó energiaszolgáltatók, de nem
univerzálisak
 Csak aerob úton
 Extrém nagy zsírraktár
Kalorigén tápanyagok az
energiaszolgáltatásban
1. A pihenő időszakban, amikor az
izomzat nyugalmi állapotában,
tónusában van, elsősorban zsírok a fő
energiaszolgáltatók, természetesen
aerob úton bontva őket. (Kizárólag egy
féle energiaszolgáltatás nincs. Mindig
keverten zajlanak, csak domináns útról
beszélhetünk.)
2. A mozgás (sportolás) megkezdésének első
másodperceiben (2-3mp) az izomsejtben
jelenlévő ATP molekulák bontása
szolgáltatja a nyugalmi helyzethez
viszonyított többlet energiát. Ez az ATP
mennyiség azonban igen kevés, így a
következő másodpercekben már további
ATP termelés szükséges. Ez az
energiaszolgáltatási szakasz oxigént nem
igényel, ezért anaerob folyamatnak
tekinthető.
3. A következő, kb. 8-10 másodpercben a
sejtekben jelenlévő kreatin foszfát (CP)-ból
ATP molekulák. Ez szintén anaerob szakasz.
Az izomsejtekben rendelkezésre álló kreatin
foszfát mennyiség hamar kimerül, így a 10-
12. másodperctől újabb forrásra van
szükség. E folyamatok tejsavtermeléssel
nem járnak, ezért anaerob alaktacid
szakasznak hívjuk őket.
4. A mozgás további 50-60
másodpercében az ATP molekulák
termelődése a szénhidrátok anaerob
úton való bontásából származnak. Mivel
ennek eredményeként tejsav termelődik
bomlástermékként, így ezt a fázist
anaerob laktacid, azaz
tejsavtermeléssel zajló szakasznak
nevezzük.
5. A légzőrendszer és a szív működése
fokozatosan felgyorsul, így az izmokhoz
már megnövekedett mennyiségben
szállítódhat az oxigén. Az izom aerob
szénhidrátbontásra vált. A
szénhidrátok mint fő energiaforrások
több tíz percen keresztül szolgáltatják az
energiát, ATP termelésen keresztül.
6. Körülbelül 30-40 perc elteltével, a
jelentősen csökkenő szénhidrátraktárak
miatt, az izomzat újra energiaforrást vált,
és fokozatosan a zsírok aerob
bontására áll át, legalább is domináns
módon. Ettől kezdve főként „zsírokat
éget” az izom.
Anaerob küszöb
 Szubmaximális, maximális zónához
közeledve nem képes a szervezet csak
aerob úton fedezni, kénytelen anaerob
bontást is igénybe venni. Ennek
hatására tejsav termelődik. A tejsav
miatt nem tudja bármeddig tartani
teljesítményt.
 Ez a tejsavszint (anaerob küszöb)
4mmol/l
Hosszú terhelés
 120 perces erőfejlesztés, vagy 3 órás
állóképességi edzés esetén kiürül a
szénhidrátraktár, a szervezet
szénhidrátot termel az izomból,
fehérjebontással(glükoneogenezis).
 Kerülendő!
Izomműködés
 Statikus
 Dinamikus
1. Excentrikus
2. Koncentrikus
Izomrost típusok
 Vörös és fehér rostok
 Beidegzéstől függ
Vörös izomrostok
 Lassú
 Vöröses színe a mioglobin tartalma
miatt van
 Oxigénkötő molekula, ami jobb O2
ellátást biztosít
 Aerob, állóképességi, hosszabb munka
Lassú rostok
 Gyors
 Fáradékony
 Nagy és robbanékony erő
 Gyors ATP bontás és Kalcium felvétel