9 Tanc3a1r 5 Ars Poeticc3a1k PDF

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Tanári útmutató 5
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program
(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE
FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT
VEZETŐ FEJLESZTŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó
KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I Z OT T S Á G B Ó K AY A N TA L ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N
CSERHALMI ZSUZSA
GYÕRI JÁNOS
SCHEIN GÁBOR
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ MURÁNYI YVETT
S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I
PETHŐNÉ NAGY CSILLA
FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN
TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA
© S U L I N O VA K H T.
© MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN, KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007
A R S P O E T I C Á K
Tanári útmutató
Fejlesztők
Fűköh Borbála
Kálmán László
Molnár Cecília
Pethőné Nagy Csilla
TARTALOM
ARS POETICÁK
5 NÉVJEGY
9 E L Ő Í R Ó K Ö LT É S Z E T TA N O K
38 EGY ROMANTIKUS ARS POETICA – PETŐFI: A TERMÉSZET VADVIRÁGA
61 TÁGABB ÉRTELEMBEN VETT ARS POETICÁK
10 4 E G Y I R Á N Y Z ATO S A R S P O E T I C A É S F O R M A I Ö N E L L E N T M O N D Á S A I
– V E R L A I N E : K Ö LT É S Z E T T A N
114 ADY ÉS BABITS
13 4 AR S POETIC ÁK A X X. SZ Á Z AD 30 -A S É VEITŐL A X XI. SZ Á Z AD ELEJÉIG

NÉVJEGY
9. ÉVFOLYAM, 5. FEJEZET
Ars poeticák
Fejlesztők:
Fűköh Borbála
Kálmán László
Molnár Cecília
Pethőné Nagy Csilla
(A fejezet megírásához felhasználtuk Szeredás Lőrinc és Pála Károly korábbi anyagait is.)
A FEJEZET CÉLJA A költészet egy világosan elkülönülő, tematikus csoportjának megismerése. Ol-
vasói tapasztalat szerzése reprezentáns ars poeticákról, az ars poetica alakulás-
történetéről, szűkebb és tágabb jelentéséről, változatairól. Ezzel összefüggésben
a költői szerepek, költészetfelfogások, beszélői szándékok és kifejezésmódok
elemzése, értelmezése, összehasonlítása. Ars poetica jellegű szövegek és képi
ismerethordozók vizsgálata a hétköznapok, a munka és a populáris kultúra terü-
letéről, gyakorlati szövegek alkotása. Összehasonlító elemzés írása.
KÉPESSÉGFEJLESZ- Tematikus fókusz: Költő, költőszerep, szerepvállalás, vátesz, hitvallás, tanító köl-
TÉSI FÓKUSZOK tészet. Az írás-költés mint szakma. A fogalom tágabb és szűkebb jelentései. A mű
mint alkotás, csinálmány, készítmény. A művész mint tudós költő és mint zseni.
A művész és/vagy művének kultusza. A művészek és stílusok egymáshoz való
viszonya.
Poétikai fókusz: A műfaj és az abba tartozó szövegek közti viszony. A mű és a
reprezentált irányzat, törekvés viszonya. Tartalom és forma viszonya egy olyan
műfaj esetében, ahol a tartalom a formálás mikéntjére vonatkozik.
Szövegértési fókusz: Az érvelő szerkezet vizsgálata lírai, illetve verses művekben:
tételek és érvek, tételek és példák viszonya.
Szövegalkotási fókusz: Ars poeticák összehasonlító elemzése rövid értekezésben.
Ars poetica-szerű szövegek írása a hétköznapi élet – a magánélet, a munka világa
és a közélet – területén.
A FEJEZETBEN 1. Előíró költészettanok (3 óra) – részletek Horatius és Boileau Ars poeticájából,
LÉVŐ MODULOK Arany János Vojtina ars poeticájából
CÍME, AJÁNLOTT
2. Egy romantikus ars poetica (3 óra) – Petőfi Sándor: A természet vadvirága, rész-
ÓRASZÁMA ÉS
let A helység kalapácsából, Egy gondolat bánt engemet…
SZÖVEGBÁZISA
3. Tágabb értelemben vett ars poeticák (4 óra) – Petőfi Sándor: Dalaim, A XIX.
század költői, Petri György: Horgodra tűztél, uram…, Arany János: Letészem a
lantot, Mindvégig
4. Egy irányzatos ars poetica és formai önellentmondásai – Verlaine: Költészettan
(1 óra)
5. Ady és Babits ars poeticája (2 óra) – Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…,
Babits Mihály: Szonettek, Ady Endre: Egy csúf rontás, Babits Mihály: Csak posta
voltál (részlet)
6. Ars poeticák a XX. század 30-as éveitől a XXI. század elejéig (3 óra) – József
Attila: (Ha lelked logikád)…, Pilinszky János: Címerem, Nemes Nagy Ágnes:
Mesterségemhez, Tóth Krisztina: Ráolvasó, Kovács András Ferenc: Fragmen-
tum, Várady Szabolcs: Ars poetica? Mellébeszéd
AJÁNLOTT KOR- 9. évfolyam (14–15 évesek)
OSZTÁLY
ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ Konfliktusos drámák

FEJEZET Anekdotikus epikai hagyományunk
TANTERVI MODUL- 5. évfolyam 1. fejezet 3. modul
KAPCSOLÓDÁSI 5. évfolyam 5. fejezet
PONTOK
6. évfolyam 2. fejezet 3., 4–5., 7–8., 10–14. modul
6. évfolyam 3. fejezet
KERESZTTANTERVI A pszichológia, a filozófia, a történelem és az etika bizonyos tartalmai, társművé-
KAPCSOLÓDÁS szetek, médiaismeret, társadalomismeret, életpálya-építés
NAT Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés
Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése
A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete
és alkalmazása
Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezé-
sére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások)
Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése
Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb
szövegek írására
Verbális és nem verbális információk együttes kezelése
Önálló jegyzetkészítés
Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendel-
tetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban
KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje az ars poetica fontosabb tartalmi és nyelvi jellemzőit, ezeket
legyen képes különféle szövegekben azonosítani és ilyen jellegű hétköznapi szö-
vegeket alkotni.
Legyen képes megkülönböztetni és értelmezni konkrét ars poeticák:
– szűkebb és tágabb értelmét,
– kommunikációs szándékát, beszédhelyzetét, a beszélő és a közönség viszo-
nyát,
– irodalmi szövegekben költői szerepeket, költészetfelfogásokat,
– metaforikus jelentéseket.
Tudjon megállapításokat tenni tartalom és forma, konvenció (hagyomány) és in-
nováció (újítás) viszonyáról.
Legyen képes összehasonlító szempontok megfogalmazására, érvényesítésére az
elemzésben.
Tudjon a szöveg szerkezeti és poétikai megformáltságával kapcsolatos megállapí-
tásokat tenni, azokat érvekkel alátámasztani.
Viszonyuljon reflexíven a szövegekhez: kritikai attitűd, véleményalkotás.
Összehasonlító elemzéshez legyen képes megfelelő grafikai szervezők (halma-
zábra, szemponttáblázat) segítségével anyagot gyűjteni, megadott szövegalkotási
szempontokat hosszabb írásműben érvényesíteni.
Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véle-
ményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni.
Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.
Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmas-
ságra.
ÉRTÉKELÉS Folyamati: a prezentációk értékelése, dicséretkártyák, a megértést szondázó
mintavétel a motivációs levélből és más szövegalkotási feladatokból
Kimeneti: összehasonlító elemzés kritériumos értékelése
MÓDSZERTANI A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) ré-
AJÁNLÁS szesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és
eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét.
TÁMOGATÓREND- Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A
SZER, SZAKIRODA- kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002
LOM
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompeten-
ciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005
Hangos irodalom: Petőfi Sándor, HUNGAROTON
Hangos irodalom: Arany János, HUNGAROTON
Szigeti Lajos Sándor: Verssor(s)ok – Líraiság az ezredfordulón, Széphalom Könyv-
műhely, 2005
Bókay Antal: József Attila poétikái, Gondolat Kiadó, 2004
SZÖVEGFORRÁ- Petőfi Sándor összes versei
SOK http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184607.htm#145
Arany János összes versei
http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/ - 5k
Fata Morgana: A tíz legszebb szó; http://www.fullextra.com/modules.php?name
=KedvencVers&file=index&sort=B
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, 1986
Ady Endre összes versei
http://mek.oszk.hu/00500/00588/html/versek01.htm - 12k
Babits Mihály összes versei
mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0202.htm - 36k
Vörös Ferenc: A közösségi névadási hagyomány továbbélése a tizenéves korosz-
tályban. Egy Révkomáromban, magyar gimnazisták körében végzett vizsgálat ta-
pasztalatai, Magyar Nyelvőr, 1999/8–9.
József Attila összes versei:
http://www.mathstat.dal.ca/~lukacs/ja/
Pilinszky János: Összegyűjtött versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987
Nemes Nagy Ágnes: A Föld emlékei – Összegyűjtött versek, Magvető Könyvki-
adó, 1986
Tóth Krisztina: Porhó, Magvető Kiadó, 2001
Kovács András Ferenc: Kompletórium, Jelenkor Kiadó, 2000
Várady Szabolcs: Ars poetica? Mellébeszéd; http://www.c3.hu/scripta/lettre/lett-
re26/10.htm
1. ELŐÍRÓ KÖLTÉSZETTANOK
3 óra
A fejezetben az irodalmi művek, többnyire versek egy sajátos tematikus csoportjával foglalkozunk.
Azt vizsgáljuk, miért és hogyan sajátos szövegtípusok az ars poeticák, illetve milyen hétköznapi
szövegekkel tartanak rokonságot. Vizsgálódásunk ezúttal történeti jellegű is, az antikvitás klasszikus,
sokáig példának tekintett alkotásától (Horatius: Ars poetica) különböző irodalmi korszakokban ke-
letkezett ars poeticák olvasásával és értelmezésével jutunk el napjaink néhány hasonló tematikájú
verséhez. Az időben utazva megfigyeljük, mit jelent az ars poetica szűkebb és tágabb értelme,
hogyan alakult, változott szerepe, tartalma, kérdésfelvetése mostanáig. A fejezet első moduljában a
költői mesterséget tanító, szabályokat alkotó ars poeticákból olvasunk részleteket.
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat Kötötten és szabadon
T/1. 5. oldal
20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k
• A játékos feladat célja, hogy a tanulók frissítsék, újragondolják tapasztalataikat a szabályköve-
tésről és az „alkotói szabadságról”. Mindkét kérdés a fejezet fókuszában áll, a feladat tanulságai
előkészítik a későbbiek megértését.
• Az a) és b) feladatelemnél az a cél, hogy a mintakompozíciónak lehető legpontosabban megfelelő
rajzok készüljenek, ezért mindkét feladatelemnél válasszunk az osztályból egy-egy olyan tanulót,
aki gördülékenyen beszél, érthetően és jól magyaráz.
a) Adjuk a kiválasztott tanuló kezébe a rajzot, és mondjuk el, hogy a társainak az ő magyaráza-
tára hagyatkozva a lehető legpontosabban kell majd ezt a kompozíciót lerajzolniuk. Kérjük
arra is a kiválasztott tanulót, hogy csak szavakkal (nem mutogathat, nem mutathatja fel a
rajzot) irányítsa társai munkáját. Nem reagálhat az esetleges kérdésekre sem.
b) Ismételjük meg a feladatot, egy másik tanulót választva az irányításhoz. Most azonban hívjuk
fel a tanulók figyelmét arra, hogy feltehetnek tisztázó kérdéseket vagy kérhetik az utasítás
megismétlését.
• A két feladatelem elvégzését követően tegyük ki a táblára a két mintakompozíciót, és adjunk
néhány percet a tapasztalatok páros megbeszélésére (c),
• majd összegezzük röviden, frontálisan a levonható tanulságokat, fontosabb tapasztalatokat.
• Ekkor feltétlenül kérdezzük meg az irányítókat is arról:
– Hogyan érezték magukat szerepükben?
– Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük?
– Számoltak-e előre ezekkel a nehézségekkel?
– Milyen „tervet” eszeltek ki leküzdésükre?
10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M
• Ezt követően a tanulók készítsék el a d) feladatot. A rajzolást kövesse egyéni visszatekintés (e),
majd ismét rövid frontális megbeszélés.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, figyelemkoncentráció, szabályköve-
tés, belső képalkotás, tanulói kérdezés, kreativitás, fantázia
C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály
M u n k a f o r m á k : egyéni, az egyes szakaszokat követően páros, majd frontális megbeszéléssel
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rajzolás, eszmecsere, szemponttáblázat
E s z k ö z ö k : két, négyzetekből álló kompozíció külön lapon; színes ceruzák a d) feladathoz
a) b)
1. Kötötten és szabadon
a) Társad utasításait követve kérdezés, visszakérdezés nélkül készítsd el a rajzot!
b) Megismételjük a feladatot egy másik rajz elkészítésével úgy, hogy most rajzolás közben tisztázó
kérdéseket is feltehetsz!
(Ha szükséged van megerősítésre, pontosításra, jelentkezz, és tedd fel a kérdése(i)det az utasítá-
sokat közlő társadnak!)
a) b)
E L Ő Í R Ó K Ö L T É S Z E T T A N O K 11
c) Beszéljétek meg az a–b) feladat tanulságait padtársaddal! (Segítségül használjátok az alábbi szem-
ponttáblázatot!)
Melyik rajz sikerült pontosabban? Vajon miért?
Melyik feladat járt több nehézséggel? Melyek

voltak ezek?
Hogyan próbáltatok úrrá lenni a nehézségeken?
Mi minden volt megkötve ennél a feladatnál?
Egyéb megjegyzéseink, tapasztalataink, észrevé-

teleink
d) Készíts tetszőleges számú, fajtájú és nagyságú síkidomból önálló, színes kompozíciót!
e) Tekints vissza padtársaddal a feladat egészére az alábbi szemponttáblázat segítségével!
Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznotok a

d) feladatban az a–b) feladathoz képest?
Melyik „alkotói helyzetben” éreztétek jobban

magatokat? Miért?
Milyen megkötései voltak a d) feladatnak?

teleink
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK
a–b) az eredetinek minél pontosabb megfelelés
c)
Melyik rajz sikerült pontosabban? Vajon miért? Feltehetően a második: kérdezhettek, pontosítást
kérhettek, tisztázhattak, másodjára némi gyakor-
lattal rendelkeztek már.
Melyik feladat járt több nehézséggel? Melyek Feltehetően az első. Nehéz lehetett nem kérdez-
voltak ezek? ni, egyedül dönteni, mérlegelni.
Hogyan próbáltatok úrrá lenni a nehézségeken? Feltehetően: figyelemkoncentrációval, a padtárs

rajzára pillantással, belső képalkotással.
Mi minden volt megkötve ennél a két feladatnál? Méret, síkidom, az elemek elhelyezkedése,
egymáshoz való viszonya (vagyis a kompozíció
egésze), az elsőnél a kommunikáció is.
teleink
e)
Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznotok a Az önállóság, az ötlet, a terv, a gondolat nemcsak
d) feladatban az a–b) feladathoz képest? nagyszerű lehetőség. Olyan szabadság, amivel
élni is tudni kell.
Melyik „alkotói helyzetben” éreztétek jobban Feltehetően a saját kompozíció készítésénél, de
magatokat? Miért? ellenkező álláspont is lehetséges.
Milyen megkötései voltak a d) feladatnak? Síkidom (nem használhattak például geometriai

formákat, figurákat).
A keret kijelölt egy kitölthető teret.
Színes kompozíciót várt el.
(A megbeszéléskor itt fontos tudatosítani, hogy
a szabadságban is működnek, működhetnek
szabályok!)
teleink
2. lépés: 2. feladat Emlékeztető az általánosító mondatokról
T/2. 7. oldal
15 PERC
• A feladat célja annak felidézése, ami először az 5. évfolyamban és azóta is többször előkerült: az
általánosító mondatok formájának és funkciójának.
• Az 5. évfolyam óta több olyan műfajjal megismerkedtünk, amelyeknek műfaji sajátossága az ál-
talánosító mondat, de ezeknek más sajátos stílusjegyeik is vannak.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, mondatsémák felismerése
M u n k a f o r m á k : páros, majd frontális megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismétlés
2. Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre!
a) „A helyesírás a nyelvtannak nem igen jelentékeny függeléke; hisz a nőknek is semmit könnyeb-
ben meg nem bocsátunk, mint »a sok bájos, kedves ortografiai hibát«”. (Simonyi Zsigmond: A
magyar nyelv, 1889. Az ortografiai szó jelentése: ’helyesírási’. )
b) A vombat az erszényes emlősök közé tartozik. Teste esetlen, nehézkes, feje vastag, nyaka rövid,
lábai kurták és ötujjúak. Talpa széles és csupasz. Hossza 95 cm. Füvekkel és gyökerekkel táplál-
kozik. Éjjeli állat. Tasmánia erdeiben él. Üregeket ás magának. Könnyen megszelídíthető.
c) „– Te lenni balkezes! Én várni ütés jobbról.

José vállat vont.
– Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani.” (Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapi-
tány, I. fejezet)
d) Sólet (csólent): Az előző nap kiválogatott, megmosott és beáztatott bab egy részét a magas és
szűk szájú sóletfazékba tették, rá a liba- vagy a marhahúst, majd a maradék babot, és a tetejére
került az apróra vágott vöröshagyma, a zúzott fokhagyma. Feltöltötték vízzel, hogy ellepje a ba-
bot, beletették a fűszereket, szorosan lefedték, és a péknél a kemencében megfőzették.
e) A játék üres táblán kezdődik. A játékot mindig a fekete kővel játszó játékos kezdi. A játékosok
felváltva lépnek, azaz teszik a tábla metszéspontjaira a köveiket. Minden letett kőnek annyi élete
van, ahány üres, vele vonallal összekötött metszéspont van mellette. Kettő vagy több egymás
mellé tett kő csoportot alkot. A csoport életeinek száma is a vele vonallal összekötött szabad
metszéspontok összegéből adódik. Az olyan csoportot vagy egyedülálló követ, ami teljesen be
van kerítve, le kell venni a tábláról. Minden körbekerített terület pont 1-1 pontot ér. Az győz,
akinek több pontja van a játszma végén. A játékosok kihagyhatják lépésüket. A játéknak akkor
van vége, ha mind a két fél úgy látja, hogy nincs több pontot érő lépés a táblán. A játékos nem
hozhatja olyan állapotba a saját köveit, hogy azoknak ne legyen életük. Ha az ellenfél leüti egy
kövünket, akkor tilos azonnal visszaütni, ha azzal, hogy visszaütünk, az eredeti állapotot állítjuk
vissza. Ha az a helyzet, hogy egyik játékosnak se jó lépni, mert lépésével leüthetővé tenné magát,
a helyzetből adódó pontokat egyik fél se írhatja be saját területként.
f) Amennyiben a szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik,

hogy a Megbízott a megbízást nem a kellő szakmai minőségben fogja teljesíteni, úgy a Megbízó
jogosult a szerződéstől elállni.
(1) Mi a közös a szövegek nyelvi megformálásában? (Amelyikben van aláhúzott rész, arra koncentrál-
jatok!)
(2) Milyen szövegtípusba tudnátok besorolni a részleteket (ha egyáltalán van azonosítható szövegtí-
pusuk)?
(3) Döntsétek el, melyik szövegben lehet többé-kevésbé azonosítani a beszélőt (narrátort) és melyik-
ben nem! Ha lehet azonosítani, indokoljátok meg a választ!
(4) Gyűjtsetek példákat a szövegekből az alábbi nyelvi eszközökre! Töltsétek ki a táblázatot! Amire
nem találtatok példát a szövegekben, azzal a nyelvi eszközzel írjatok önállóan egy-egy mondatot!
NYELVI ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE PÉLDA

TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY
TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY
EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY
AZ EMBER FŐNÉV
LEHET, SZABAD, KELL, ILLIK, ÉRDEMES STB. +

INFINITÍVUSZ
-HATÓ/-HETŐ
(5) Írjatok olyan mondatot, amely rendelkezik a fenti nyelvi eszközök valamelyikével, mégis kivehető
belőle a narrátor személye!
(1) Mindezek a mondatok általánosító mondatok, vagyis nem egyedi helyzetekről szólnak, ha-
nem meghatározatlan helyen és időben (bármikor) hasonlóképpen ismétlődő helyzetekről.
(2) a) szokásokról szóló általánosítás, nem külön szövegtípus;
b) lexikonszócikk;
c) aforizma, közmondás, szólásmondás;
d) recept;
e) játékszabály (a go játék szabálya);
f) szerződés, törvényszöveg
(3) A beszélőt leginkább a c) szövegben lehet azonosítani, aki általános igazságot mond. Emellett
azonosítható még az a) szöveg beszélője, hiszen itt a szerző véleményt mond el, de szintén
általános igazságként közli. A többi szövegben nem igazán azonosítható a beszélő személye.
(4) Például az alábbi táblázatban szereplő szerkezetek:
NYELVI ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE PÉLDA

TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY magas és szűk szájú sóletfazékba tették, feltöltötték vízzel,
hogy ellepje a babot, beletették a fűszereket, szorosan le-
fedték, és a péknél a kemencében megfőzették, a játékosok
kihagyhatják lépésüket
TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY semmit könnyebben meg nem bocsátunk
EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY Ajándék lónak ne nézd a fogát!
AZ EMBER FŐNÉV Magyarországon az emberek nem szeretnek sorban állni.
LEHET, SZABAD, KELL, ILLIK, ÉRDEMES Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani,
STB. + INFINITÍVUSZ jogosult a szerződéstől elállni, egyik játékosnak se jó lépni
-HATÓ/-HETŐ könnyen megszelidíthető
(5) Például „Szeretek a kertben sütkérezni.” – Általánosító mondat, de a beszélő személyes val-
lomása. Az E/1 ellenére nem tekinthető vallomásnak, mert bárki más is elmondhatná a be-
szélőre vonatkoztatott személyben. Az előtérben nem a vallomás, hanem a közlési szándék
áll E/1-ben.
3. lépés: 3. feladat
T/3. 9. oldal
5 PERC
• A feladat célja, hogy a tanulók gondolkodni kezdjenek arról, vajon milyen szabályok működnek,
működhetnek irodalmi szövegekben, milyen mintákat követnek, követhetnek az alkotók.
• Nem cél itt és most a frontális megbeszélés, erre csak a listához visszatérő reflektálási feladatban
kerüljön sor.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás, vélekedés előhívása
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pármunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés
3. Listakészítés
a) Készíts 2 percben listát arról, mi mindenre terjedhetnek ki szerinted a szépirodalmi szövegek

megalkotására vonatkozó tanácsok, előírások, szabályok!
b) Beszéld meg listádat padtársaddal!
LEHETSÉGES MEGOLDÁS
egyéni (például műnemekre, műfajokra, ritmusra, rímre, nyelvhasználatra, terjedelemre, hiteles-
ségre, szerkezetre vonatkozók)
JELENTÉSTEREMTÉS
4. lépés: 4–7. feladat Horatius Ars poeticája
T/4. 9. oldal
5 PERC
T a n á r i i n s t r u k c i ó k : olvassuk el vagy mondjuk el tanári közlésben a keretes rész infor-

mációit. Beszéljük meg közösen a kérdéseket.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerzői és beszélői szándék, illetve szerep azo-
nosítása szövegben, képi gondolkodás
M u n k a f o r m á k : frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdésekkel irányított eszmecsere
A római irodalom egyik legnagyobb költője, Quintus Horatius Flaccus (Kr. e. 65–8) sok-sok olvasói és
alkotói tapasztalat birtokában, idős fővel foglalta össze a költői mesterségről való gondolatait. Költői
levélnek (episztola) fogalmazott hexameteres tankölteményére az utókor annak témája miatt az Ars
poetica – költői művészet, költői mesterség – címet ragasztotta. Horatius műve évszázadokra mintá-
ja lett egy olyan sajátos, tematikus műcsoportnak, amely összegző-rendszerező, illetve tanító-előíró
jelleggel igyekszik felderíteni és közkinccsé tenni mindazt a tudást, amit a költői-alkotói tapasztalás
az évezredek során felhalmozott. Tankölteményében Horatius a „költő” és a „költészet” szót – a kor
poétikai gyakorlatának megfelelően – tágabb értelemben használja. A „költő” az eposz- és drámaírót
is jelöli, mint ahogy a „költészetbe” beleérti az eposzt és a drámát is. Így tanításai hol általában a(z)
(időmértékes) versben írt művekre, hol szűkebben az eposzokra, a drámákra vagy a mai értelemben
vett lírai szövegekre vonatkoznak.
4. Horatius: Ars poetica – a szerzői szándék

Olvassátok el az alábbi idézetet, és beszéljétek meg a kérdések segítségével!
„Szolgálok, hát, mint köszörűkő, mely az acélnak

jó élt ád, noha ő maga metszeni tompa; nem írok,
s hogy mi a költőnek hivatása s tiszte, tanítom;
hol lel kincseket, és mi teremti, mi képzi a költőt,
mit szabad és mit nem, s az erény hova visz meg a botlás?”
a) Milyen költői képpel fejezi ki Horatius a költői mesterségre tanítás tevékenységét?
b) Minek tekinti a beszélő a tanítást?
c) Mire vállalkozik a beszélő?
d) Szerintetek sikeres, hasznos lehet-e egy ilyen vállalkozás? Indokoljatok!
e) Miben tér el a beszélő állítása az ismeretközlő szövegben olvasottaktól? Vajon miért?
f) Hogyan cáfolhatja meg a beszélő állítását maga a szövegrészlet?
a) Hasonlattal: köszörűkő élező (tanító); acél (kés) alkotók, tanítványok
b) Szolgálatnak.
c) A költői mesterség tanítására, szabályalkotásra, összegzésre, rendszerezésre.
d) Egyéni. Előkerülhet az is, hogy a mintakövetés hasznos segítség, hogy a jeles elődök mérték-
adóak lehetnek, de a szabálykövetés formalizáló szerepével szemben az eredetiség, az újítás
kérdésköre is.
e) Az elbeszélő azt állítja, hogy nem gyakorolja, hanem tanítja a költői mesterséget. Horatiusról
az ismeretközlő szövegben azt olvastuk, hogy kora egyik legnagyobb költője, akinek műveit
későbbi korokban is mintának tekintették. A szöveg tehát megalkot egy beszélői szerepet is.
Eszerint az elbeszélő nem költő, de ismeri a költői siker titkait, a költészet szabályait.
f) Például: verses forma, jelesül hexameter, költői stíluseszközök, például a hasonlat, vagyis a
szöveg maga is irodalmi műalkotás. (A hexametert a görög mintákhoz való idomulással, az
epikussággal is érdemes összefüggésbe hozni. Megemlíthetjük, hogy a klasszikus latin nyelv
– a göröghöz hasonlóan – alkalmas az időmértékes verselésre.)
T/5. 10. oldal
25 PERC A feldolgozásra és megbeszélésre
• Hozzunk létre négyfős kooperatív csoportokat, egy feladattal több csoport is dolgozhat.
• A feladat célja, hogy néhány szövegrészletet olvasva és értelmezve tapasztalatot szerezzünk az
ars poetica legszűkebb jelentéséről, elgondolkodjunk a költői mesterség néhány, Horatiusnál fel-
vetett kérdéséről, a megfogalmazott szabály, tanács működőképességéről.
• A választott idézetek megbeszélése hozzájárulhat a diákok irodalomról való gondolkodásának
elmélyítéséhez, árnyalásához, tudatosíthatnak, megerősíthetnek az irodalom természetével kap-
csolatos kérdéseket és lehetséges (akár polemikus) válaszokat.
• A megosztásnál egy-egy csoport prezentálja megbeszélésük eredményét, a többiek kiegészítésre
kapjanak szót.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kérdésfeltevés, előírások, szabályok, tanácsok
azonosítása és értelmezése, olvasói tapasztalatok mozgósítása, véleményalkotás
C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : szövegrészletek szerint, hete-
rogén csoportok
M u n k a f o r m á k : csoport
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik
5. Részletek az Ars poeticából
a) Olvassátok el Horatius Ars poeticájának csoportotok számára kijelölt részleteit!
b) Ismételjétek el az első idézet olvasását félhangosan, az időmértékes vers szabályai szerint „skan-
dálva”!
c) A szempontokat megbeszélve töltsétek ki a táblázatot!
d) Készüljetek fel gondolkodásotok eredményének közzétételére! (Osszátok meg a szerepeket: le-

gyen idézetolvasó, kérdésfeltevő, szabályfogalmazó és szabályértelmező!)
A)
1. IDÉZET
Ábrázolni ha lónyakkal kívánna a festő
emberi főt, s tollal tarkázna – vegyítve ezer színt –
innen-amonnan vett tagokat, hogy lent feketés, rút
halban végződnék a felül még elragadó nő,
elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek?
(…) – „Mindenkor akármit
merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!”
Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is adjuk.
Ámde nem úgy, hogy a vad s a szelíd keveredjen, a kígyó
párja madárka legyen, kisbárány társa a tigris.
OLVASÓI TAPASZTALATAITOK
MILYEN KÉRDÉST VÁLASZOL MILYEN SZABÁLYT (NORMÁT)
ALAPJÁN MI A VÉLEMÉNYETEK
MEG A RÉSZLET? ÁLLÍT FEL?
ERRŐL A SZABÁLYRÓL?
2. IDÉZET
Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók!
Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla
és mit nem. Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel,
azt a világos rend s ékes szó el sose hagyja.
3. IDÉZET
Az lesz bája – ha jól látom – meg erénye a rendnek,
hogy most annyit mond csak, amennyit mondani most kell,
mást mellőz, s a jelen percről későbbre halaszt el.
(Muraközy Gyula fordítása)
B)
1. IDÉZET
Akkor szólsz helyesen, ha a közkeletű szavak újként
hatnak ügyes módon kapcsolva. Ha késztet a szükség,
hogy nevet adj újabb dolgoknak, költve olyan szót,
mit nemigen hallott a kötényes, régi Cethegus1,
megteheted, kapsz rá jogot, ám túlzásba ne essél.
1
Cethegus [cetégusz]: az ódivatúság, az idejétmúltság megtestesítője
2. IDÉZET
Szórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő,
vagy mi az életben gyönyörű s jó, mondani együtt.
Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg
gyorsan a lelkünkben s mélyen bele így gyökeredzik;
mert minden kifolyik, mi fölösleg, a túltele szívből.
Míg gyönyörűségért írsz, messze ne járj a valótól,
és ne akarja meséd, hogy higgyünk el neki bármit.
3. IDÉZET
Nagy kérdés: remeket mi teremt, a tudás vagy az ihlet?
Nem hiszem én, hogy az ihlet kincsei nélkül elég a
szorgalom egymaga, sem hogy minden a puszta tehetség.
Így szorul egyik a másikra, s vele hű frigyet így köt.
C)
1. IDÉZET
Nincs műfaj, mit nem próbáltak a római költők,
és a görög minták útját otthagyva – nagy érdem! –
itthoni dolgokat is bátran nagy hírre emeltek
köznapi tógás vagy bíborköpenyes darabokban.
2. IDÉZET
Drámairó, halld meg, mit kívánunk: a közönség
s én, ha szeretnéd, hogy néződ megvárja a függönyt,
s míg a szinész nem szól: „Tapsoljatok!”, ülve maradjon.
Jól kell ismerned minden kor egyéni vonását
s azt, hogy az évekkel mint változik egyre a jellem.
(…)
Sok-sok szép adományt hoznak, míg jönnek az évek,
s lassan visszaveszik távozva. Vigyázz, nehogy ifjú-
korra ruházd az öreg s gyermekre a férfi vonását,
s el ne feledd, míly más lesz minden korban a jellem.
3. IDÉZET
Színpadon elmondják a mesét vagy megjelenítik.
Csak hallott dolgok nem rázzák úgy meg a lelkünk,
mint az, amit biztos szemmel meglátva a néző
önmaga érzékel. De nehogy nyílt színre kirángasd
azt, ami bentre való! Sok mindent rejts a szemünktől,
s mondja el ékesen felidézve utóbb, aki látta.
a feladat c) pontjához
A)
1. IDÉZET
Ábrázolni ha lónyakkal kívánna a festő
emberi főt, s tollal tarkázna – vegyítve ezer színt –
innen-amonnan vett tagokat, hogy lent feketés, rút
halban végződnék a felül még elragadó nő,
elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek?
(…) – „Mindenkor akármit
merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!”
Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is adjuk.
Ámde nem úgy, hogy a vad s a szelíd keveredjen, a kígyó
párja madárka legyen, kisbárány társa a tigris.
Meddig terjed a művészi sza- A hihetőség, a valószerűség, A válasz egyén és csoportfüggő,
badság? hitelesség követelményét. Sze- a gyerekek feltehetően egy sor
rinte a költői szabadságnak ez olyan művet említenek, amely
korlátokat szab. Nem vegyíthe- nem tesz eleget ennek a köve-
tőek össze nem illő tematikus és telménynek. A megbeszéléskor
stiláris vonások a műalkotásban. tudatosíthatjuk, hogy Horatius
a művészetet (Arisztotelész
nyomán) ábrázolásnak (utánzás-
nak) tekintette, ugyanakkor ma
az irodalom kitalációs jellegét,
fikciós voltát hangsúlyozzuk,
amely nyelvből van, a szöveg-
nek a világa.
2. IDÉZET
Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók!
Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla
és mit nem. Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel,
azt a világos rend s ékes szó el sose hagyja.
Hogyan válasszon témát az A kitűzött téma a tehetséghez, A válasz egyén és csoportfüggő,
alkotó (szerző)? a költői erőhöz mérendő, ne a gyerekek feltehetően elfogad-
Min múlik a témaválasztás haladja meg a vállalás az alkotó ják. Felmerülhet a „korszerű-
sikeressége? képességeit, lehetőségeit. ség” vagy az „egykönyvesség”,
esetleg a megítélés szubjektivi-
tásának kérdése is.
3. IDÉZET
Az lesz bája – ha jól látom – meg erénye a rendnek,
hogy most annyit mond csak, amennyit mondani most kell,
mást mellőz, s a jelen percről későbbre halaszt el.
Mit mondjon és mit hallgasson Elég általános tanács, amely a A válasz egyén és csoportfüggő.
el az alkotó? Mikor mondja el? közléssel kapcsolatos tudatos- Szóba kerülhet az előreutalás,
ságra, arányérzékre hívja fel a a kitérés, visszatekintés, a kés-
figyelmet. A jó szerző (illetve a leltetés és az elhallgatás (hiány)
jó mű) tudatosan és megfontol- kérdésköre.
tan „adagolja” az információt,
kiszámítja és felépíti a hatást.
B)
1. IDÉZET
Akkor szólsz helyesen, ha a közkeletű szavak újként
hatnak ügyes módon kapcsolva. Ha késztet a szükség,
hogy nevet adj újabb dolgoknak, költve olyan szót,
mit nemigen hallott a kötényes, régi Cethegus1,
megteheted, kapsz rá jogot, ám túlzásba ne essél.
1
Cethegus [cetégusz]: az ódivatúság, az idejétmúltság megtestesítője
Hogyan használja a költő a Közkeletű szavak újszerű A válasz egyén és csoportfüggő.
nyelvet? felhasználása, mértéktartás a Szóba kerülhet például
Mi a szerepe a konvenciónak költői szóalkotásban. a közérthetőség kérdése, de
(hagyomány) és az innováció- Arányérzék és tudatosság a a megszokottól való eltérésben
nak (újítás) a költői nyelvhasz- nyelvhasználatban. rejlő esztétikai hatás is.
nálatban?
2. IDÉZET
Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg
gyorsan a lelkünkben s mélyen bele így gyökeredzik;
mert minden kifolyik, mi fölösleg, a túltele szívből.
Míg gyönyörűségért írsz, messze ne járj a valótól,
és ne akarja meséd, hogy higgyünk el neki bármit.
Mi a szerepe a művészetnek, az A tanítás és a gyönyörködte- A válasz egyén és csoportfüggő.
irodalomnak? tés (az irodalom használati és Vita alakulhat ki az irodalom
Mi célból születnek szépirodal- esztétikai értékének) egységben szerepét illetően. A gyerekek
mi alkotások? kell lennie. például idegenkedhetnek a
A tanítás legyen rövid, tömör, a direkt tanítói célzattól, és bizo-
gyönyörködtetés hiteles, a való- nyára említenek a „valóságtól
ságtól nem elrugaszkodott. elrugaszkodott” alkotásokat is.
Jelezhetjük: tanítás és gyönyör-
ködtetés különböző korokban
más-más hangsúlyt kapott,
irodalmi vitákat generált (lásd
majd Verlaine Költészettanát).
3. IDÉZET
Nagy kérdés: remeket mi teremt, a tudás vagy az ihlet?
Nem hiszem én, hogy az ihlet kincsei nélkül elég a
szorgalom egymaga, sem hogy minden a puszta tehetség.
Így szorul egyik a másikra, s vele hű frigyet így köt.
Mesterségbeli tudás vagy in- Mesterségbeli tudás nélkül nem Egyén és csoportfüggő, való-
kább tehetség hoz létre remek- születhet jeles alkotás, de ez színűleg elfogadják. Ám lehet,
műveket? önmagában nem elég: tehetség hogy előkerülnek olyan sztereo-
Mi a szerepe a mesterségbeli is kell. Mindkettőre szükség típiák, mint az „ösztönös zseni”,
tudásnak, a műveltségnek, az van. (Ha tehetségtelen vagy, „természet adta tehetség”. (Erre
olvasottságnak, képzettségnek hagyj fel az alkotással, ha tehet- a második modulban: Petőfi A
(erudíció) és a tehetségnek a séges, tégy meg mindent, hogy természet vadvirága c. versénél
remekművek születésében? kitanuld a mesterséget.) visszatérhetünk.)
C)
1. IDÉZET
Nincs műfaj, mit nem próbáltak a római költők,
és a görög minták útját otthagyva – nagy érdem! –
itthoni dolgokat is bátran nagy hírre emeltek
köznapi tógás vagy bíborköpenyes darabokban.
Hogyan viszonyul a római iro- A római irodalom (itt a dráma) Egyén és csoportfüggő. Előke-
dalom a göröghöz? mintakövető és újító (tehát rülhet, hogy az igazán jelentős
Mi a szerepe az irodalomban a eredeti) egyszerre. alkotások mindig meg is újítot-
mintakövetésnek és az eredeti- Vagyis a megfogalmazható ták az irodalmi hagyományt,
ségnek? szabály a mintakövetés és újítás többnyire maguk is hagyományt
egyensúlya, egysége. teremtettek, mintául szolgáltak.
Voltak korok, amelyekben a
mintakövetés (pl. klasszicizmus),
másokban az eredetiség (pl.
romantika) számított értéknek.
2. IDÉZET
Drámairó, halld meg, mit kívánunk: a közönség
s én, ha szeretnéd, hogy néződ megvárja a függönyt,
s míg a szinész nem szól: „Tapsoljatok!”, ülve maradjon.
Jól kell ismerned minden kor egyéni vonását
s azt, hogy az évekkel mint változik egyre a jellem.
(…)
Sok-sok szép adományt hoznak, míg jönnek az évek,
s lassan visszaveszik távozva. Vigyázz, nehogy ifjú-
korra ruházd az öreg s gyermekre a férfi vonását,
s el ne feledd, míly más lesz minden korban a jellem.
Mi a sikeres dráma (drámai Életkor- és emberismeret szük- Egyén és csoportfüggő. Elő-
előadás) titka? ségessége. (Valójában összefügg kerülhet, hogy nem minden
a valószerűség és hitelesség drámavilág valószerű, és nem
igényével.) minden drámai figura hús-vér
alak.
3. IDÉZET
Színpadon elmondják a mesét vagy megjelenítik.
Csak hallott dolgok nem rázzák úgy meg a lelkünk,
mint az, amit biztos szemmel meglátva a néző
önmaga érzékel. De nehogy nyílt színre kirángasd
azt, ami bentre való! Sok mindent rejts a szemünktől,
s mondja el ékesen felidézve utóbb, aki látta.
Mit mondjon el és mit jelenít- A mértéktartás elvét. Nyílt szín- Egyén és csoportfüggő, de sok
sen meg a színpadi mű? re Horatius szerint (és a görög ezzel ellenkező olvasói, illetve
tragédia gyakorlata alapján) nézői tapasztalat előkerülhet,
nem valóak megrázó, felkava- és akciót kedvelő, felgyorsult
ró (például véres) események. világunkban a „szenzációéhség”
(Ezekről a görög tragédiákban elég erős.
például hírnök útján értesült a
néző.)
Általánosabb esztétikai vonat-
kozásként: a hiány, az elhallga-
tás szerepéről is szólhat.
A hiány „kiegészítésre” ösztönzi
befogadót, aktívabbá teszi a
befogadást.
T/6. 15. oldal
10 PERC
• Maradhatnak a 4 fős csoportok, de a tanulók egyénileg dolgozzanak ebben a feladatban.
• A feladat célja az általánosító mondatokról korábban tanult és a modul elején átismételt tudás
összekapcsolása az irodalmi szöveggel, az előíró típusú költészettan nyelvi jellemzőinek tudatosí-
tása.
• Kétféleképpen járhatunk el. Dönthetünk úgy, hogy mindenki a számára ismert idézeteket vizs-
gálja, amelyekkel az előző feladatban dolgozott (ez feltehetően gyorsabb). De dönthetünk úgy is,
hogy mindenki más csoport szövegével dolgozik, például aki az előzőekben A csoport volt, az
most a B-vel, aki B, az a C-vel, aki C, az az A-val. Így újabb részletekről is szerezhetnek olvasói
tapasztalatot a tanulók.
• A táblázat a közös megbeszélés során fog teljessé válni, ügyeljünk rá, hogy a folyamatrész végére
minden szemponthoz mindenkinél legyen példa.
• Ha a tanulócsoport tempója lassú, az is lehetséges, hogy a tanár választ: vagy csak a 6., vagy csak
a 7. feladattal foglalkoznak.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, az előíró szöveg nyelvi eszközeinek
azonosítása
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd közös megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegvizsgálat megadott szempontokkal
6. Keress példát az előző feladat idézeteiből az előíró (tanító szándékú) irodalmi szöveg minél
több nyelvi jellemzőjére!
NYELVI JELLEMZŐ PÉLDA
MEGSZÓLÍTÁS
TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY HASZNÁ-
LATA (ÁLTALÁNOSÍTÁS)
TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY HASZNÁLATA

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY HASZNÁLA-
TA (FELSZÓLÍTÁSBAN)
TÖBBES SZÁMÚ FŐNÉV (ÁLTALÁNOSÍTÁS)

LEHET, SZABAD, KELL + INFINITÍVUSZ
KÖZMONDÁSSZERŰSÉG (BÖLCSELETI JELLEG
– SZENTENCIA, ÁLTALÁNOSÍTÓ MONDAT)
SZABÁLY/RECEPTSZERŰSÉG
A BESZÉLŐ SZEMÉLYES MEGJEGYZÉSE, VÉLE-

MÉNYE
NYELVI JELLEMZŐ PÉLDA
Megszólítás Drámairó, halld meg
elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek

Többes szám harmadik Mindenkor akármit
személy használata merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!
(általánosítás)
Többes szám első sze- Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is
mély használata adjuk.
Egyes szám második sze- De nehogy nyílt színre kirángasd
mély használata (felszólí- azt, ami bentre való!
tásban)
Többes számú főnév Nincs műfaj, mit nem próbáltak a római költők
(általánosítás)
Lehet, szabad, kell + infi- Jól kell ismerned minden kor egyéni vonását
nitívusz
annyit mond csak, amennyit mondani most kell
Közmondásszerűség (böl- Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel,

cseleti jelleg – szentencia, azt a világos rend s ékes szó el sose hagyja.
általánosító mondat)
Szabály/receptszerűség Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók!
A beszélő személyes meg- Az lesz bája – ha jól látom – meg erénye a rendnek
jegyzése, véleménye
Nem hiszem én
T/7. 15. oldal
10 PERC
• A korábban alakult 4 fős csoportok szakadhatnak párokra.
• A feladat egy szövegrészlet retorikai felépítését vizsgálja részletesen, de a megbeszéléskor tér-
jünk ki a megállapítások általánosítható tapasztalataira is (állítás, bizonyítás, következtetés).
Amennyiben a feladat megbeszélésére (esetleg megoldására) nem marad elég idő, befejezhető
otthon, egyénileg is. Ebben az esetben a megbeszélésre a következő óra elején mindenképp
kerüljön sor.
• Ha a tanulócsoport tempója lassú, az is lehetséges, hogy a tanár választ: vagy csak a 6., vagy csak
a 7. feladattal foglalkoznak.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : retorikai szerkezet elemeinek azonosítása
M u n k a f o r m á k : pármunka, majd közös megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés
7. Retorika és poétika
Olvassátok el és vizsgáljátok meg az alábbi, szintén Horatius Ars poeticájából való részletet!
„Ez költők joga volt, s marad is, hogy a nyelvnek

új szót adnak – akár új pénzt – a jelen veretével.
Mint a futó évvel lombját kicseréli az erdő,
s hull az öregje, a vén szó éppígy hal ki, de ifjú-
módra virágzik a nemrégen született, s csupa élet.
Létünk és művünk a halálé! Védi a száraz-
földre bevitt tenger flottánkat az északi széltől
– fenséges mű! –, érzi a rég meddő, evezővert

láp ma a súlyos ekét, s kenyeret kap róla a környék;
nem csap már a folyó új medréből a vetésre
többé: emberi mű mindez, nem lesz maradandó!
Hát hogyan élne a nyelv becse, kedveltsége örökké?
Feltámad már sok feledett szó, és feledésbe
hull sok most kedvelt, ha talán így dönt a gyakorlat,
mely legfőbb mérték, törvény, bíró a beszédben.”
a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal egy mondatban azt az állítást (szabályt), amit ebben a
részletben megmagyaráz, illetve bebizonyít az elbeszélő!
b) Milyen, a természetből és az épített környezetből vett példákkal bizonyítja állítását az elbeszélő?
c) Keressetek példát a részletben az alábbi stíluseszközökre, próbáljátok megmagyarázni szerepüket!
STÍLUSESZKÖZ PÉLDA SZEREPE

HASONLAT
ELLENTÉT
PÁRHUZAM
d) Mi a szerepe a részletben a felkiáltójelek használatának és a kérdő mondatnak?
e) Milyen következtetéshez jut el az elbeszélő?
f) Milyen tekintélyre hivatkozik a következtető részben az elbeszélő?
a) Például: A költőknek joga van új szót alkotni.
b) Természet: a lombkorona megújulása évente.
Épített környezet: mesterséges kikötő (öböl), mocsarak lecsapolásával földek művelésbe vo-
nása, folyószabályozás (gátépítés).
c)
STÍLUSESZKÖZ PÉLDA MAGYARÁZAT
Hasonlat Akár új pénzt… Példáz, szemléletessé tesz, az
Mint futó évvel lombját kicseréli élet különböző területeihez (ter-
az erdő… mészet–civilizáció) kapcsol.
Ellentét hull az öregje ifjúmódra A változás természetét magya-

virágzik rázza.
feltámad feledésbe hull
Párhuzam Társadalmi (pénzverés) – termé- Több oldalról megvilágít, a több

szeti (erdő) – épített természeti példa nyomatékosít, segíti az ol-
– nyelvi változás vasót a megértésben, az állítás
Kikötőépítés – mocsárlecsapo- igazságának belátásában.
lás – gátépítés
d) Felkiáltójelek: érzelmi nyomatékosítás, elbeszélői (személyes) jelenlét; kérdő mondat: valójá-

ban költői kérdés, értelmi-logikai nyomaték, a következtetés előkészítése.
e) Ha minden változik, a nyelvi változás is természetes.
f) A gyakorlatra, vagyis a nyelvhasználatra.
T/8. 17. oldal
20 PERC
• Négyfős heterogén csoportokban dolgozunk, minden csoport ugyanazt a feladatot végzi.
• A feladat célja annak megtapasztalása néhány részlet segítségével, hogy egyrészt Horatius ha-
gyományt teremtett művével: előíró-tanító szándékú ars poeticák későbbi korokban, még a XIX.
században is születtek. Másrészt különböző korok különböző alkotói nagyon is másképp nyúltak
a horatiusi hagyományhoz, az előíró jelleg még kötöttebb vagy épp szabadabb lett.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információ azonosítása, összehasonlítás, kap-
csolatteremtés, tudásalkalmazás
M u n k a f o r m á k : csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlító szemponttáblázat
8. Előíró ars poeticák a XVII. és XIX. századból
a) Olvassátok el az alábbi részleteket!

NICOLAS BOILEAU1: ARS POETICA
(1674, RÉSZLETEK)
Szeressen mindig a közönség? Akarod?

Változatos legyen, ha írsz, a modorod.
Egyhangú stílusod nem szül, csupán unalmat;
ha szemre csillog is, előbb-utóbb elaltat.
A közönség olyan szerzőtől viszolyog,
aki örökösen csak egy hangon morog ...
Bármit írsz, durvaság abban soha ne essék:
van a legköznapibb stílusban is nemesség.
(…)
Spanyolországban a költő egy puszta napban
akár éveket is zsúfolhat egy darabban.
Ott még kisgyermek a hős az idomtalan
Színdarab elején, végén szakálla van.
De bennünket az Ész vezet szabálya rendjén:
úgy kívánjuk, legyen jól formált a cselekmény,
történjék egy eset, egy helyen, egy napon;
kezdettől végig azt lássuk a szinpadon.
Ne tárj néződ elé olyat, mi hihetetlen.
A való néha nem valószerű is egyben.
Nekem érdektelen egy képtelen csoda.
Amit nem hisz, az észt nem hatja meg soha.
Mit látni nem szabad, elbeszélés tudassa.
Bár amit látsz, eszed azt jobban megragadja,
helyes művészetünk bizonyos dolgokat
csak fülünkkel közöl, szemünknek nem mutat…
(Rónay György fordítása)
1 NICOLAS BOILEAU [ejtsd: nikolá boáló] francia író és irodalmár, XIV. Lajos udvari történetírója, a francia Aka-
démia tagja (1636–1711). Irodalmi bírálatait a király pártfogását maga mögött tudva fogalmazta meg. Az 1680-
as évek irodalmi vitáiban a konzervatív álláspont képviselője volt azokkal a „modernekkel” szemben, akik nem
kizárólag az antikvitásban véltek témát találhatni. Ars poetica (L’art poétique, 1674) című verse az antik mintákat
követő klasszicista esztétika alapvetésévé vált. A megírását követő másfél évszázadban iskolai tananyag, vala-
mint az irodalomban érvényes, működő szabályrendszer volt.
ARANY JÁNOS: VOJTINA2 ARS POÉTICÁJA
(1861, RÉSZLETEK)
Hazudni rút. Ez ellen a morál,

A társas illem egykint perorál3
De költőnek, bár lénye isteni,
Nemcsak szabad: – szükség fillenteni.
Avagy felettünk nem hazud az ég,
Bolttá simulva, melynek színe kék?
A támadó nap burka nem hazud?
S fejünk felett, min jár, nem ál az út?
A csillagok hullása nem csaló?
Távol hegy, erdő kék szine való?
Szivárvány hídja nem csak tettetés?
A látkör széle nem csúf rászedés?
A délibáb, midőn vizet csinál,
Melyben torony, fa kettészelve áll,
Lebegve orma, tótágast az alja:
Hát nem szemed, szomjad ingerli, csalja?…
Minden hazugság, földön ami szép:
Csontváz, ijesztő a valódi kép;
Azt vérrel, hússal ékesíteni
Jer, jer költő!… hazudva isteni!
Győzz meg, hogy ami látszik, az való:
Akkor neved költő lesz, nem csaló, –
(…)
Nem a való hát: annak égi mássa
Lesz, amitől függ az ének varázsa:
E hűtlen hívség, mely szebbít, nagyít –
Sulykot, bizony, nem egyszer elhajít:
Ez alkonysúgár, mely az árnyakat,
E köd, mely nőteti a tárgyakat;
E fénytörődés átlátszó habon,
E zöld, esős lég egy május-napon;
Ez önmagánál szebb, dicsőbb természet:
Egyszóval… a költészet.
2 VOJTINA MÁTYÁS a XIX. század közepének jellegzetes pesti figurája, szlovák születésű műkedvelő költő volt.
Kocsmáról kocsmára járva szavalta saját verseit, amelyekkel nem aratott osztatlan sikert. Arany Jánosnak is be-
mutatták a közismert hóbortos figurát egy vendéglőben, ahol rendszeresen gyűltek össze írók, költők. Arany az
ő szerepébe illeszkedve már 1850-ben két levelet (episztolát) írt, ezekben még – Vojtinához méltóan – gúnyo-
san ható tanácsokat osztogatott levelei címzettjének, öccsének. Aranyt a szabadságharc leverése után nagyon
bosszantotta az, hogy a lapok – az ínséges időkben, amikor valamirevaló magyar költő a cenzúrától félve meg
sem kísérelte műveit megjelentetni – rengeteg rossz, népieskedő verset közöltek dilettáns, gyakran nem magyar
nemzetiségű, de magyarul író költőktől. „Megszántam szegényeket, hisz magyarul döngicséltek” – kommentálta
a Vojtina-leveleket szerzőjük.
3 PERORÁL: szónokol
b) Beszéljétek meg az olvasottakat az alábbi szempontok segítségével, közben töltsétek ki a táblázatot!

(Ha szükséges, lapozzatok vissza Horatius Ars poeticájának részleteihez is!)
SZEMPONT NICOLAS BOILEAU ARANY JÁNOS

MILYEN SZABÁLYOKAT
FOGALMAZNAK MEG
A RÉSZLETEK A KÖLTŐI
TEVÉKENYSÉGRŐL?
MILYEN TEKINTÉLYRE HIVAT-
KOZNAK A RÉSZLETEKBEN
A BESZÉLŐK?
HOGYAN, MENNYIBEN KAP-
CSOLÓDNAK A RÉSZLETEK
A HORATIUSI MINTÁHOZ?
SZEMPONT NICOLAS BOILEAU ARANY JÁNOS
MILYEN SZABÁLYOKAT Legyen változatos a stílus. A műalkotás nem másolja, hanem
FOGALMAZNAK MEG Kerülendő a durvaság a költői be- átalakítja a valóságot: megszépít,
A RÉSZLETEK A KÖLTŐI szédben (mértéktartás). stilizál (erre a természetben is példa
TEVÉKENYSÉGRŐL? A dráma egy napon, egy helyen számos található).
játszódjék, egységes cselekménye A stilizálás csak látszólag hazugság,
legyen (valószerűség, hitelesség). valójában varázslat, alkotás, művé-
Nem kell mindent színre vinni (illen- szi értelmű igazság.
dőség).
MILYEN TEKINTÉLY- Az észre, az értelemre. A természetességre.
RE HIVATKOZNAK A
RÉSZLETEKBEN
A BESZÉLŐK?
HOGYAN, MENNYIBEN Például az arányérzék, a valószerű- A kapcsolat kevésbé direkt, köz-
KAPCSOLÓDNAK A ség (hitelesség), a mértéktartás, az vetlen.
RÉSZLETEK A HORATI- illendőség szabályának szövegsze- A részlet az utánzás (mimézis) és a
USI MINTÁHOZ? rűen is kimutatható átvételében. valószerűség fogalmát járja körül,
„Drámairó, halld meg, mit kívá- ebben közös Horatiusszal. Ugyanak-
nunk: a közönség” – H. kor másképp értelmezi a valószerűség
„Szeressen mindig a közönség? követelményét, a stilizálást hangsú-
Akarod?” – B. lyozza. Beszédmódjában is kevésbé
„De nehogy nyílt színre kirángasd előíró, „szabályalkotó”, inkább tanít-
azt, ami bentre való!” – H. gatás, amit humor és irónia is árnyal.
„Mit látni nem szabad, elbeszélés Költőibb, metaforikusabb, személye-
tudassa.” – B. sebb, vallomásosabb, például:
A beszédmódban (tanító-előíró: „Jer, jer költő!… hazudva isteni!”
általánosító nyelvi sémák). „hűtlen hívség”
„alkonysúgár, köd, fénytörés = köl-
tészet”
REFLEK TÁL ÁS
6. lépés: 9–10. feladat
T/9. 19. oldal
10 PERC
• Visszatérünk a 3. feladathoz.
• Szánjunk 2-3 percet az egyéni összegzésre, gondolkodásra, majd beszéljük meg közösen, mi
mindennel egészült ki meglévő tudásunk, hogyan, mennyiben igazolódtak előfeltevéseink.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, önreflexió, metakogníció
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés
9. Visszatérés a listához
a) Lapozz vissza a 3. feladatbeli listádhoz!
b) Pipáld ki azokat a szempontokat, amelyekkel kapcsolatban Horatius, Boileau, illetve Arany szö-
vegrészleteiben tanácsokkal, szabályokkal találkoztál!
c) Egészítsd ki a listádat – más színt használva – olyan szempontokkal, amelyekkel kapcsolatos sza-
bályokkal, tanácsokkal, előírásokkal Horatius, Boileau, illetve Arany szövegrészleteiben találkoz-
tál, de a listádon eredetileg nem szerepelt!
egyén- és osztályfüggő
T/10. 20. oldal
2 PERC
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalomértelmezés
M u n k a f o r m á k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflektáló olvasás
10. Olvasd el és értelmezd a magad számára az alábbi fogalom-meghatározást!
Az ARS POETICA latin elnevezés, jelentése: költői mesterség, költészettan. A témára utaló elne-
vezés eredeti értelmében a gondolati líra világosan elkülönülő költeménytípusának megjelölésére
szolgál. Olyan, általában versben írt, hosszabb terjedelmű, a szerzői szándék szerint tanító és sza-
bálymegfogalmazó műveket sorolnak alá, amelyek összegző és rendszerező, normaadó igénnyel
születtek. E költeménytípus legjellemzőbb klasszikus (ókori latin) példája Horatius De arte poetica
című költeménye, amely máig mintadarabja, követett vagy elutasított normája a verscsoportnak.
Voltak olyan korok, például Boileau kora (a klasszicizmus), amelyekben Horatius műve szinte
kánonként szolgált, noha szerzője eredetileg nem szigorúan normaképző alkotásnak szánta.
Ma szűkebb értelemben vett ars poeticának tekintünk minden olyan költeményt, amelynek té-
mája a költői mesterség, annak fogásai, a „költészetcsinálás”, vagyis magának a megalkotásnak a
mikéntje.
Tágabb értelemben az ars poetica témája rendkívül változatos lehet. Szólhat a költészet esztéti-
kai, illetve társadalmi szerepéről, a költői szerepfelfogásról, én- és világfelfogásról. Ezek a tágabb
értelemben vett ars poeticák általában (de nem feltétlenül) vallomásos jellegű, személyes hitval-
lások. Ilyen, közvetlenül és vallomásosan megnyilatkozó ars poeticák a romantika korától, a XIX.
századtól váltak jellemzővé.
T/11–12. 20–21. oldal
10–12 PERC
• A 11. és a 12. közül választhatnak a tanulók.
• A feladat célja a tanító szándékú szöveg megalkotásának gyakorlása mellett a szépirodalmi és
hétköznapi szövegek lehetséges kapcsolatainak tudatosítása (itt például a kommunikációs helyzet
és a beszédmód hasonlósága).
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás
11. Egy kis illemtan
a) Válassz az alábbiakból egy témát, és írj hozzá „illemtan” jellegű szabályrendszert!
b) Írásodat olvasd fel padtársadnak!
12. Használati utasítás
a) Válaszd ki a neked legjobban tetsző képtelen tárgyat, és írj hozzá humoros használati utasítást!
(Használd az általánosító mondatokra jellemző nyelvi sémákat!)
b) Írásodat olvasd fel padtársadnak!
takarítópapucs állati erővel hajtott

varrógép
hintafűrész
egyéni
8. lépés: 13–16. feladat (fakultatív)
T/13–16. 21–23. oldal Tanórán kívüli tevékenység
• A négy feladat fakultatív, de a tanár dönthet úgy is, hogy egy feladatot mindenki válasszon ki, és
készítsen el, kedvére.
• A következő óra elején térjünk vissza rá, hallgassunk és beszéljünk meg röviden egy-egy meg-
oldást.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, kritikai gondolkodás, metaforikus
jelentések megfogalmazása, a tanultak kiterjesztése, érvelés, olvasói tapasztalatok mozgósítása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fakultatív házi feladat
Csak érdeklődőknek!
13. Hogyan írjunk eredeti verset?
Tristan Tzara (1896–1963), a XX. század elejének egyik különös irodalmi vezéralakja a következő
útmutatást adta a verskészítéshez:
„Vegyetek egy újságot. / Vegyetek egy ollót. / Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket,
amilyen hosszúnak a költeményt szánjátok. / Vágjátok ki a cikket. / Gondosan vágjátok ki belőle a
cikk szavait és az összeset tegyétek bele egy zacskóba. / Gyengéden rázzátok össze. / Egymás után
húzzátok ki a szavakat, és olyan sorrendben rakjátok le, amilyenben előjöttek. / Lelkiismeretesen
másoljátok le őket. / A költemény rátok fog hasonlítani. / És íme, végletesen eredeti és elbűvölő íróvá
váltatok, bár, értsétek meg, a köznép képtelen ezt felfogni.”
a) Ha van kedved, alkosd meg a saját versedet Tzara útmutatásai szerint!
b) Mit gondolsz, hogyan értelmezhető az „alkotói szabadság” és az „eredetiség” kérdése ebben az

esetben?
14. Szikrázó forma
Esterházy Péter Pápai vizeken ne kalózkodj! című művéből való az alábbi részlet. Az elbeszélő taná-
csainak címzettje Miklóska, aki élete első munkanapjára indul pincérként. Az elbeszélés olvasható a
fiatal, pályakezdő művész ars poeticájaként is, mint ahogy az alábbi részlet is lehet az írás, az alkotás
metaforája.
„A szalonnát találd vonzónak: benne az az elbűvölő, ami megkülönbözteti a zsírtól: a szikrázó for-
ma. A formának ezt a rámenős, de tanulságos előrenyomulását ritkán érheted tetten. (…) A szalonna
külön leckével is szolgál, hiszen ha a fokhagyma átható szagára, a paprika színére vagy az abárolás
lehengerlő bonyolultságára is ügyelsz, akkor a különálló elemek anyagszerű és ekképp példás egybe-
illesztéséről kapsz követendő mintát.”
Értelmezd az írás metaforájaként a részletet!
15. Horatius-idézetek
Értelmezd az alábbi bölcsességeket!
a) Hegy vajudik, s végül nevetést keltő egeret szül!
b) (…) Te kilenc évig tartsd vissza a műved,

jól elzárva.
c) Annak verseidet sose olvasd fel, kinek adtál,

vagy pedig adni akarsz valamit (…)
16. Értékelés
Írj „tízcentis” esszét, amelyben értékeled az előíró költészettanoknak az irodalomra
gyakorolt, általad feltételezett hatását!
Érveidet a kedvező, illetve kedvezőtlen hatás mellett próbáld alátámasztani olvasói tapasztala-
todból vett példákkal!
egyéni
2. EGY ROMANTIKUS ARS POETICA
– PETŐFI: A TERMÉSZET VADVIRÁGA
3 óra
R ÁHANGOLÓDÁS
T/0. 24. oldal
10 PERC
• Ha van, a fakultatív házi feladatot beszéljük meg.
• Különösen fordítsunk figyelmet a „dadaista versben” (a gyerekeknek a fogalmat nem kell be-
vezetni) az „előírás” és a szabadság (véletlenszerűség) kérdésére (Tzara), illetve a metaforizáció
szerepére (Esterházy).
T/1. 24. oldal Romantikus természetszemlélet
10 PERC Elhagyható, amennyiben a tanulócsoport tempója lassú
• A feladat az előfeltétel-tudás megszerzését segíti. Mivel a programcsomag tematikus-kompetencia-
alapú, a tanulóknak a romantikáról nincsenek szervezett tanulás formájában szerzett ismereteik.
• A feladat megbeszélésekor feltehetően mód nyílik olyan tartalmak rövid megbeszélésére, érinté-
sére, mint: a személyiség és személyesség előtérbe kerülése, szabadságeszmény(élmény), termé-
szetszemlélet (a természettel való egyetemes együttérzés, a természet mint a személyiség belső
tartalmainak kifejeződése), metaforikus kifejezésmód.
• Hagyjunk 2-3 percet az egyéni munkára, majd a „névlánc” technikáját használva hallgassunk meg
néhány írást, és beszéljük meg a fenti tartalmakból azokat, amelyek az írásokban is előkerülnek.
• A megbeszéléskor érinthetünk olyan kérdéseket is, hogy
– vajon miért áll a szemlélőnek háttal a képen látható alak;
– mit látunk és mit érzünk, gondolunk;
– hogyan viszonyul a cím a képhez.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, kreatív írás
M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beleképzeléses monológ írása
E G Y R O M A N T I K U S A R S P O E T I C A 39
A modul középpontjában Petőfi Sándor A természet vadvirága című versének értelmezése áll. Ez az
ars poetica nagyjából abban a korban született, amikor Arany János Vojtina ars poeticája című verse.
Ugyanakkor nem alkot követésre szánt szabályokat, nem hisz a szabályok általános érvényében és
nem akar tanító célzatú sem lenni. Miben és hogyan változott a költői mesterségről való gondolko-
dás a XIX. századra, a romantika idejére? Ez többek között azért is izgalmas kérdés, mert a romantika
költészetfelfogása sok tekintetben előzménye korunk költészetfelfogásának.
1. Monológ a természetről
Írd meg első személyben, mit gondolhat a képen látható vándor a természetről és önmagáról!
Caspar David Friedrich: A vándor a ködtenger fölött, 1818
egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS (a –f )
– JELENTÉSTEREMTÉS
T/2.
24. oldal
25 PERC
• A feladat előkészíti a vers metaforikus hálózatának megértését, a jelentés változó voltára való
tudatos figyelést az olvasáskor, értelmezéskor.
• Adjunk 10 percet az e) feladatig, ekkor iktassunk be egy frontális részmegbeszélést. Ezt követően
folytassuk a munkát.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, a jelentés változásának,
jelentések összekapcsolódásának érzékelése, jóslás
M u n k a f o r m á k : egyéni: a), f), h), i); páros: b), c), d), e); frontális: g), j), k), l)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : folyamatábra
2. Mi jut eszedbe róla?
a) Fentről lefelé és balról jobbra haladva írj minden szóhoz, szószerkezethez két képzettársítást, ami
legelőször eszedbe jut!
(Egyelőre ne foglalkozz az üres szövegdobozokkal!)
VIRÁG
VADVIRÁG ÜVEGHÁZI
A KORLÁTTALAN ÜVEGHÁZAK
TERMÉSZET SATNYA SARJA-
VADVIRÁGA DÉKAI
ÉN ŐK
(ENGEMET) (RAJTUK)
b) Az előbb követett haladási rendben beszéljétek meg pároddal képzettársításaitokat!
c) Vizsgáljátok meg, hogyan és miért változtak asszociációitok jelentései, értékképzetei! Észrevéte-

leiteket rögzítsétek is!
1. sor
2. sor
3. sor
d) Beszéljétek meg, milyen lehetőség rejlik a személyes névmások (illetve ragozott alakjaik) megje-
lenésében!
4. sor
e) Mit lehet kérdezni mostani tudásunk birtokában? Beszéljétek meg, majd írjátok le a kérdéseket!
f) Írj egy jósló mondatot, miről fog szólni az a vers, amelyben a fenti szavak és viszonyok szere-
pelnek!
g) Hallgassátok meg a verset, és olvasással is kövessétek a szöveget!
A TERMÉSZET VADVIRÁGA
Mit ugattok, mit haraptok

Engemet, hitvány ebek!
Torkotokba, hogy megfúltok,
Oly kemény koncot* vetek.
Nyirbáljatok üvegházak
Satnya* sarjadékain*;
A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én.
Nem verték belém tanítók

Bottal a költészetet,
Iskolai szabályoknak
Lelkem sosem engedett.
Támaszkodjék szabályokra,
Ki szabadban félve mén.
Nem virítok számotokra,

Árva finnyás kóficok*!
Kiknek gyönge, kényes, romlott
Gyomra mindjárt háborog;
Van azért, ki ép izléssel
Üdvezelve jön elém.
Hát azért nekem örökre,

Szépen békét hagyjatok;
Ugysem sok gyümölcsü munka:
Falra borsót hánynotok.
S kedvetek ha jön kötődni,
Ugy kapkodjatok felém:
A természetnek tövíses
Pest, 1844. december
KONC: kutyának odadobott húsos csont, hogy elhallgattassák, elfoglalják

SATNYA: fejlődésben elmaradt, csenevész, csekély értékű
SARJADÉK: gyenge, fiatal hajtás; utód, leszármazott (gúnyosan)
KÓFIC: hitvány, semmirekellő ember
h) Húzd alá a versben azokat a szavakat, szószerkezeteket, amelyek a folyamatábrában szerepel-

nek! (Valamennyi előfordulásukat!)
i) Írd be a folyamatábra üres szövegdobozaiba a hiányzó szavakat, szószerkezeteket!
j) Beszéljétek meg, hogyan módosították a hiányzó és most beírt szavak, szószerkezetek a jelentést!
Milyen metaforikus jelentéssel bír a képrendszer egésze?
Adjatok közösen választ az e) pontban feltett kérdéseitekre olvasói tapasztalatotok birtokában!
5. sor
k) Ellenőrizzétek jósló mondataitokat, és beszéljétek meg, miben igazolta, módosította, pontosítot-
ta feltevéseiteket a vers!
l) Milyen nyelvi eszközök teremtik meg az erőszakosan támadó beszélői hangot?
a) egyéni
Várható például:
Virág: szép(ség), természetes, változatos, színesség, szedett, ill. vágott, cserepes stb.
Vadvirág: igénytelen, nem szorul gondozásra, magától nő, szapora, szívós stb.
Üvegházi virág: igényes, ápolásra, gondozásra szorul, sérülékeny, nemesített stb.
Korláttalan természet vadvirága: erős, szabad, „vad”, életerős, szívós, kiirthatatlan stb.
Üvegházak satnya sarjadékai: gyenge, nem szapora, mesterséges, nem életrevaló stb.
Én – Ők: metaforizáció, azonosítás, az ellentétes jelentések és értékek kiterjesztése: egy–sok
(a többiek)
c–d)
1. SOR Feltehetően pozitív értékű asszociációk.
2. SOR Az asszociációkban feltehetően megjelenik a különbségtétel, de nem feltétlenül érték-
beli. Az is lehet, hogy értékesebbként az üvegházi virág jelenik meg.
3. SOR A jelzői módosítók egyértelműen megkülönböztetnek pozitív és negatív értéket, bejön
a szabadság és a bezártság jelentésköre.
4. SOR A névmások azonosítást hoznak létre (metafora), létrejön a jelentésben az én – vadvi-
rág, ők – satnya üvegházi sarjadékok ellentét.
e) Ki az én?
Ki az ők?
Kik azok, ki az, aki „engemet” és „rajtuk?
Mi, illetve ki a vadvirág és az üvegházi sarjadék?
(A nyelvi konstrukció világosan megalkot egy harmadik szereplőt, a viszonyrendszer ez által
válik értelmezhetővé, teljessé.)
i) tövises vadvirága; hitvány ebek, finnyás kóficok
j–k) „tövíses”: védekezik és támad, határozott és indulatos, tudatában van saját értékeinek; „hit-
vány ebek”, „finnyás kóficok”, esetleg még: „ugattok”, „haraptok”, „nyirbáljatok”: lenéző,
lekicsinylő, durva megszólítás, a „tövisesnek” megfelelően támadó-védekező magatartásra
utal. Bár a vers a lírai énről szól, a metaforikája a versekre is vonatkoztatható. A vadvirág és
az üvegházi sarjadék versjellemző metafora is: ez utóbbi leértékelése is a másféle (nem ter-
mészetes, „csinált”, művi) költészetnek.
A kiegészítésekből valójában a beszédhelyzet rakható össze, ezt nyomatékosítsuk, tudatosít-

suk: a szöveg a beszélő (költői én) válaszaként értelmezhető. A címzetteket a beszélő „hit-
vány ebeknek”, „finnyás kóficoknak” nevezi, akik támadják őt (ugattok, haraptok). Következ-
tetni lehet: azok, akik támadják a költészetét: kritikusok. A vers tehát válasz a költői ént ért
kritikákra, bírálatokra. Ugyanakkor a beszélő tudatában van költői értékeinek, határozottan
megkülönbözteti magát és költészetét a nem eredeti, nem természetes költőktől, költészettől
is, mint ahogy a kritikusokat az értő versolvasóktól.
l) Például: a felütés számonkérő, rendreutasító kérdése, a kérdést záró felkiáltójel, párhuzamos
mondatok, csúfolódó, lekicsinylő megszólítások, fenyegetések, alliterációk (nyomatékosítás).
T/3. 27. oldal
10 PERC A megbeszélésre
• A házi feladat az értelmezés szerves részét képezi.
• A következő óra elején szánjunk időt részletes megbeszélésére.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : versszakon belüli és versszakok közötti kom-
pozíciós elvek felismerése, értelmezése, az irodalmi szöveg tudatos nyelvi megalkotottságának
belátása, érvkeresés szövegből
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat
3. Mintakövetés és eredetiség
Házi feladat
a) Vizsgáld meg, miféle kettősség (ellentét) szervezi a második és a harmadik versszakot!
2. versszak 3. versszak
Nem verték belém tanítók Nem virítok számotokra,
Bottal a költészetet, Árva finnyás kóficok!
Iskolai szabályoknak Kiknek gyönge, kényes, romlott
Lelkem sosem engedett. Gyomra mindjárt háborog;
Támaszkodjék szabályokra, Van azért, ki ép izléssel
Ki szabadban félve mén. Üdvezelve jön elém.
A korláttalan természet A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én. Vadvirága vagyok én.
KÖLTŐK BEFOGADÓK
(KRITIKUSOK, OLVASÓK)
Én: Más: Ti: Más:
b) A költői én a második versszakban azt állítja, hogy a költői mesterséget nem tanulta, mesterség-
beli tudása természetes (ösztönös).
Cáfold meg ezt az állítást, keress minél több érvet a versből a tudatos nyelvi megalkotottságra!
a)
A versszakon belül ellentét, a versszakok között párhuzam.
2. versszak: 1–4. sor: természete és a természetesség szerint szabad, öntörvényű költő (én)
5–6. sor: szabálykövető, mintakövető, bizonytalan költők (mások) + refrén (7–8. sor).
3. versszak: 1–4. sor: a nem értő befogadók (kritikusok) megszólítása, minősítése (ti)
5–6. sor: utalás az értő versolvasókra (van olyan, aki) + refrén (7–8. sor).
b)
Például:
Nyolcsoros, szabályos versszakok
Szabálytalanul (félrím) szabályos rím (következetes)
Páratlan sorok: felező nyolcas, páros sorok: kétütemű hetes (egyszerre szimmetrikus és aszimmet-
rikus) – magyaros, a népköltészetre jellemző versritmus
(Bimetrikus a ritmusa: trochaikus lejtéssel is olvasható)
Minden versszak refrénnel, a vers pedig csattanóval zárul
Következetesen felépített metaforizáció, képiség
A jelzői módosító „cseréje” az utolsó versszakban: csattanó, jelentéstöbblet
Az „én” névmás a refrénben záró helyzetbe kerül (plusz verszáró helyzetbe), ami nyomatékosítja
a személyiséget, a személyességet, a beszélő költői ént (ráutalás)
T/4–5. 28. oldal
15 PERC
• Heterogén, négyfős csoportokban dolgozzunk, minden csoport ugyanazon a feladaton.
• Célunk az előíró költészettanok összevetése a Petőfi-vers költészetfelfogásával.
• Hagyjunk 3-4 percet a csoportoknak a megbeszélésre, majd nyissuk frontálissá a folyamatot:

minden csoport szószólója mondjon egy észrevételt körforgásszerűen, mindaddig, amíg van
mondandójuk. A már elhangzottak nem ismételhetők.
• Az ismeretközlő szöveg olvasását jelöléstechnikával adjuk fel házi feladatnak.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra, házi feladat
4. Összevetés
a) Hasonlítsátok össze halmazábrában az előíró költészettanokat A természet vadvirága költészetfel-

fogásával!
b) Írd be a halmazábrádba más színnel azokat az észrevételeket, amelyeket más csoportok tettek,
amelyekre ti most nem gondoltatok!
ELŐÍRÓ KÖLTÉSZETTANOK KÖZÖS VONÁSOK A TERMÉSZET VADVIRÁGA
Hasonló vonások: téma a költészet, van egy (el)beszélő, tematizálódik benne a művész és kö-
zönség viszonya, a „jó” és a „rossz” költészet, képi-metaforikus kifejezésmód is jellemzi, kritikai
magatartás stb.
Különböző: Horatius időmértékes – Petőfi ütemhangsúlyos (is)
Előíró jelleg – vallomásos jelleg (a saját költői gyakorlaton, költészetfelfogáson van a hangsúly)
A fő érték a mintakövetés – a fő érték az eredetiség, a beszédmód költői szabadsága, amely nem
tűr korlátokat (másképp fogja fel a természetességet)
Kevésbé személyes, inkább általánosító – hangsúlyosan személyes
A megalkotottságban az ihlet és a mívesség szerepének egyensúlyát hangsúlyozza – az ösztö-
nös tehetséget hangsúlyozza (de nem azt csinálja: a Petőfi-vers is tudatosan megcsinált szöveg)
Egységes stílus – különböző nyelvi rétegekből építkező nyelvhasználat, akár közhelyek („falra
borsót hánynotok”), durva kifejezések (kóficok, hitvány ebek)
Tanító szándék – „kioktató”, lázadó hang stb.
5. Olvasd el az alábbi összefoglaló-ismeretközlő szöveget!

Tégy √ jelet a margóra azokhoz a megállapításokhoz, amelyekkel az értelmezés folyamatában
találkoztál!
Tégy + jelet oda, amelyekkel ebben az összefoglalóban találkoztál először, vagyis számodra új
információ!
Petőfi gyakran írt önmagáról, verseiben szívesen jellemezte, elemezte költői és emberi magatar-
tását. Korai, 1842 és 1844 között született önarcképeiben többnyire mint zabolátlan, a költészet-
tan szabályaira fittyet hányó természetes tehetség jelenik meg, akit nem kötnek lírai konvenciók,
iskolai tananyaggá merevedett szabályok.
Petőfit kortársai is, az utókor is gyakran tekintette műveletlen, ösztönös „vadzseni”-nek, s ebben
nem kis szerepet játszott az a hamis kép, amelyet épp a költő festett önmagáról. A valóság egészen
más volt. A magát a természet vadvirágaként megnevező költő egész diákkorában szakadatlanul
olvasott, nem véletlenül hívták aszódi diáktársai „könyves Sándor”-nak. Furcsa ellentmondás,
hogy a természetesség, tanulatlanság és eredetiség ars poeticájában, A természet vadvirágában
is jól fölismerhetők ezek a hatások: a refrénes formát feltehetőleg a francia Béranger-től (ejtsd:
béranzsé), a csattanóra épülő szerkesztést a német Heinétől leste el Petőfi. S még az eredetiség
erőteljes hangsúlyozása sem eredeti: a korszak uralkodó stílusa, a romantika szinte minden kép-
viselőjénél megtalálhatjuk.
A természet vadvirága ars poeticaként lírai önarckép s egyben programadó vers is. Olyan költe-
mény, melyben Petőfi megfogalmazza saját stíluseszményét, jelzi azt a költői magatartást, melyet
meg kíván valósítani. A költői nyelvhasználat, beszédmód szabadságát vallja és hirdeti meg.
A természet vadvirágának nyers, „faragatlan” vadzsenije jellegzetes költői magatartás a XIX. század
első felének irodalmában. A természetesség és az „istenadta” tehetség hangsúlyozása a megszer-
zett tudás és a mesterkéltség rovására a XVIII. század művészeti ízlésével és az azt szabályokba
rögzítő (klasszicista) esztétikával fordul szembe, s mindkettő e korszak uralkodó korstílusának, a
romantikának a szülötte.
A romantikáról mint a XIX. század első kétharmadának meghatározó stílusirányzatáról a későbbi-
ekben fogtok bővebb ismereteket szerezni. Itt és most azt érdemes megjegyezni, hogy a termé-
szetesség kultusza összefügg a romantikának a népköltészet iránti érdeklődésével, a romlatlan,
mesterkéltség nélküli, egyszerű népi művészethez – mint ősforráshoz – való visszatérés program-
jával. A „zsenikultusz” alapja a költő szerepének túlértékelése, felsőbbrendűségének, rendkívü-
liségének hite, tudata. A romantika az egyénre, az érzelmekre koncentrált, a művészetekben a
szabálykövetés helyett az egyéni megoldásokra helyezte a hangsúlyt. A művészt nem mester-
embernek, hanem teremtőnek, alkotónak (tehát géniusznak, azaz zseninek) tekintette. Felfogása
szerint a zseninek joga van átlépni a merev szabályokon és új szabályokat, illetve „szabálytalan”
műalkotásokat létrehozni. A romantikusok előszeretettel vegyítik a korábban össze nem férőnek
tekintett dolgokat: műnemeket, műformákat, műfajokat, esztétikai minőségeket. Így jönnek létre
kevert műfajú alkotások, illetve a hagyományos műfajoknak jellemzően a líra irányába elhajló
változatai.
(Pála Károly – Szeredás Lőrinc)
5. lépés: 6. feladat Evidenciális szempontból különböző mondatok szerkesztése
T/6. 30. oldal
15 PERC
• A feladat a következő tanulási szakaszt készíti elő. Célja annak a felismerése és gyakorlása, hogy
a szövegalkotásban milyen összefüggések vannak a beszélő személye, az elmondottakban való
bizonyosság és az információ forrása között.
• Ez összevág a modul egyik fő kérdésével, a lírai megnyilatkozás beszélőjének (a beszélő nyelvtani
személyének) és az elmondottak jellegének összefüggésével.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás
6. Tegyük fel, hogy nem tudjuk, szabad-e vagy lehet-e Budapestnél a Dunán evezős csónakkal
közlekedni.
Fogalmazd meg és írd be a jobb oldali oszlopba a lehető legrövidebben azt az állítást, ami a bal
oldalon szereplő leírást kifejezi!
a) A hatóság tiltja:
b) Nem tudod biztosan, de valószínűnek tartod,

hogy a hatóság tiltja:
c) A hatóság nem tiltja, de hallottál róla, hogy

jobb nem próbálkozni vele:
d) A hatóság nem tiltja, te próbáltad is, de nem

javaslod, hogy más megpróbálja:
e) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, de

ismered annyira a helyet, hogy nem javaslod:
f) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, nem

is ismered a vízi viszonyokat, de hallottál róla,
hogy jobb nem próbálkozni vele:
g) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, nem
is ismered a vízi viszonyokat, de valaki, akinek
ilyen dolgokban megbízol a véleményében,
elmondta, hogy jobb nem próbálkozni vele:
(csak példák)
a) Tilos.
b) Szerintem tilos; Azt hiszem, tilos.
c) Tudtommal nem érdemes.
d) Nem érdemes, én próbáltam.
e) Szerintem nem lehet jó.
f) Tudtommal nem érdemes.
g) Azt mondják, nem jó.
6. lépés: 7. feladat Evidenciálisok és modalitások
T/7. 30. oldal
5 PERC
Közösen olvassuk el az ismeretközlő szöveget, majd vizsgáljuk meg az előző feladat megoldásait
(önként jelentkezők felolvashatják), és beszéljük meg, ki milyen eszközt választott a megjelölt
jelentés kifejezésére.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakciós képesség
M u n k a f o r m á k : frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés
7. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget!
Beszéljétek meg, az előző feladat melyik mondata mennyi személyes bizonyosságot, mennyi közve-
tett értesülést sugall, illetve hogy milyen valóságtartalmat tulajdonít a beszélő az egyes megoldások-
ban annak az állításnak, hogy „Pestnél a Dunán nem lehet (szabad) evezős csónakkal közlekedni”!
A közlő megnyilatkozásokban sokszor kifejezzük azt is, hogy honnan szereztük az értesülést,
amelyet továbbadunk (az információ FORRÁSÁT) és hogy milyen VALÓSÁGTARTALMAT tulaj-
donítunk neki. A forrás néhány fontos típusa:
a) a beszélő saját élménye (pl. fáj a lábam, láttam a Mont Blanc-t);
b) a beszélő kikövetkeztette (pl. nem lehet máshol, mint az ágy alatt);
c) a beszélő transzcendens (isteni) sugallatból tudja (pl. harmadnapra feltámadott);
d) a beszélő másvalakitől hallotta (pl. úgy tudom, Mari beteg);
e) a beszélő ismereteivel összefér, de nincs róla információja (pl. lehet, hogy itt szabad csónakázni).
Az, hogy milyen valóságtartalmat tulajdonítunk az információnak, szorosan összefügg a forrásá-

val. Például világos, hogy a fenti első három típusú forrás esetében az információt valóságosnak
(igaznak) véli a beszélő, míg az utolsó kettőnél nem feltétlenül. Másrészt különböző az egyes
esetekben a közlés SZEMÉLYESSÉGÉNEK a foka is, a legszemélyesebb élménybeszámolótól attól
a teljesen személytelen közlésmódig, amikor valaki másnak a közlését fogalmazzuk meg (ez az
ún. FÜGGŐ vagy KÖZVETETT BESZÉD, pl. Pista azt mondta, hogy Mari beteg).
Sok nyelvben nyelvtani eszközei is vannak annak, hogy megjelöljük az információ forrását és
(vagy) a bizonyosságunk mértékét, például eltérő igealakokat vagy szerkezeteket használnak a
különböző esetekben. A magyarban nincs egységes nyelvtani eszköz erre, mindegyik típusnak
sokféle kifejezési módja van.
REFLEK TÁL ÁS
(„A” változat) Választhatunk A) és B) változat között
T/8. 31. oldal
40 PERC 15 perc: olvasás és anyaggyűjtés; 10–15 perc: írás; 10 perc köz-

readás 2 pár alkotta csoportban; 5 perc közös megbeszélés
• A feladat célja a kritikai attitűd fejlesztése, a normakövetésről és a költői szabadságról való gon-
dolkodás elmélyítése, személyes kontextusba vonása.
• A kreatív írásgyakorlatot heterogén írópárokban végezzük. Úgy alakítsuk a munkát, hogy fele
páros elmarasztaló bírálatot, fele páros elismerő kritikát írjon.
• A folyamat elején közöljük az egyes szakaszokra jutó időt, és közben is jelezzük, ha újabb szakasz
megkezdése kívánatos.
• Kövessük szorosan nyomon a párok munkáját, ahol kell, segítsünk. A legjobban sikerült írásokat
kitehetjük a témafalra is.
• A folyamat végén szánjunk időt rövid megbeszélésre, értékelésre, például a következő szempon-
tok mentén:
– Hogyan éreztétek magatokat a folyamatban?
– Bírálni vagy elismerni volt nehezebb?
– Mit gondoltok valójában az olvasottakról?
– Mit tanultatok meg a feladatból?
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyaggyűjtés, elemzés, kritikai gondolkodás,
alkotó írás, stílus- és humorérzék
M u n k a f o r m á k : páros írás, felolvasás két-két párral, végül frontális megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló, kreatív írás
8. A) változat: Kritikaírás
a) Dolgozzatok párban! Olvassátok el az alábbi két kritikarészletet, majd olvassátok újra A helység
kalapácsának elejét!
Kár, hogy néhányoknak ezen valóban szép jövendő elébe siető költőink közül nincs egy barátjok,
ki megmondaná nekik, mikép e káromlás sehol sem szép, s költeményekben botrányos; s hogy ez
nem humor, vagy ha az, csak annyiban az, amennyiben a bor is humor. Kár, hogy a kritika hallgat, s
egy-két egészséges gondolat által megvesztegetve, nem igyekszik kiirtani mindent, mi a költészet égi
hangján nem szól s mi a rögre emlékezteti az embert. [...] Ifjabb költőink [...] a népiességet akként
kívánják kifejezni, hogy káromkodnak és virágokkal élnek, melyek a bogrács mellett csak elcsúszhat-
nak, de költői műben botrányosak.”
Pompéry János – „Dardanus”, Pesti Divatlap, 1844. december 29.
Azonban amilly örömmel méltánylom e jeles tehetséget P. úrban, annál nagyobb sajnálattal, de
kénytelen vagyok kimondani, mikép e népköltői tehetség álirányban kezd indulni, s (hogy kimond-
jam hímezés nélkül) a pórias verselés alant-régiójába kezd mindinkább alásülyedezni. [...] Ama köny-
nyűség könnyelműséggé kezd válni, s ahelyett, hogy leereszkednék költő a néphez, mellynek nyel-
vén szól, lealjasul a pórhoz, hogy sületlen vicceivel azt megkacagtassa.
Nádaskay Lajos, Honderű, 1844. december 21.
A HELYSÉG KALAPÁCSA ANYAGGYŰJTÉS

(részlet az első énekből) (észrevételek, elemző megjegyzések)
Szeretnek az istenek engem,
Rémítő módra szeretnek:
Megajándékoztanak ők
Oly ritka tüdővel,
Mely a csatavészek
Világrendítő dúlakodásit
Illendőn elkurjantani képes,
S melyet tőlem minden kántor irígyel.
És hogy férfi legyen,
Méltó e tüdőhöz,
Lön az égi hatalmak irántami
hajlandóságából
A széles tenyerű Fejenagy,
A helységi kovács,
Vagy mint őt a dús képzeletű nép
Költőileg elnevezé:
A helység kalapácsa.
Ti, kik erős lélekkel birván,
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, akiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!
*
„Ámen!” szólt az áhítat

Szent hangján
A menny szolgája; s az egyház
Négy fala, régi szokása szerint,
Komolyan mondotta utána, hogy:
„Ámen.”
A nép pedig, amely esti imára
Gyűlekezett a szentegyházba, azonnal
Elhordta magát,
S egy-egy kancsó bor előtt
Otthon vagy a csapszék asztala
mellett
Dícsérte az istent.
A becsukott templomban csend lett;
Nagyobb csend nincs a mocsárok
partjainál sem,
Mikor a gém, bíbic s béka elalszik.
Csend vala hát;

Csak két éhes pók harcolt
Életre, halálra
Egy szilvamagon-hízott légy combja
felett;
De, oh balsors! a combot elejték.
Egy egér fölkapta, s iramlott
Véle az oltár háta mögé
A tiszteletes reverendájába,
S lakomáz vala,
S a pókok szeme koppant.
Hah, de mi szörnyű zaj,
Mily lárma riasztja
Egyszerre az egyház
Temetői nyugalmát!
Mennydörgés?
Vagy kásának forrása fazékban?...
Nem!
Ott ember hortyog.
Ugy van! ez emberalak.

Egy zugban két öklére hajolva
Alszik... hanem íme fölébredt,
Miután elhortyantotta magát.
Ásít... szemeit dörzsölve körülnéz...
Lát és sejt... sejtése pogány.
Megy az ajtóhoz; megrázza kilincsét.
És rázta hiába.
Éles eszével
Átlátta azonnal
A dolog állását,
És ezt mondotta: „Bezártak.”
S még egyszer mondotta: „Bezártak.”
Azután, mint férfihoz illik,
Téged híva segédül,
Lelki jelenlét!
S kére: ne hagyd el.
S te nem hagytad el őt.
Védő szárnyadnak alatta
Ily gondolatok születének
Nem tökkelütött koponyájában,
Mialatt orrát mutató ujjára tevé:
A) párosok
b) Képzeljétek magatokat Petőfi bírálóinak helyébe! Gyűjtsetek kritikai észrevételeket a kettéosztott

napló technikájával!
A bal oldalon húzzatok alá az „illendőséget sértő”, „alantas és pórias” kifejezéseket, „verselésbeli
és műfajbeli szabálytalanságokat”!
A jobb oldalra tegyétek meg bíráló megjegyzéseiteket!
c) Írjátok meg Petőfi kritikusainak szemléletében és modorában, maximum 15 sorban rövid, elma-
rasztaló bírálatotokat!
B) párosok
d) Képzeljétek magatokat Petőfi „ép ízlésű”, korabeli értő olvasóinak helyébe! Gyűjtsetek eredetisé-
gét, humorát elismerő-méltató észrevételeket a kettéosztott napló technikájával!
A bal oldalon húzzatok alá humoros kifejezéseket, eredeti nyelvi megoldásokat, izgalmas sza-
bálytalanságokat!
A jobb oldalra tegyétek meg elemző-méltató megjegyzéseiteket!
e) Írjatok olvasói levélben cáfolatot az elmarasztaló kritikákra Petőfi korabeli értő olvasóinak „szem-
léletében és modorában”, maximum 15 sorban !
f) Üljön össze egy kritizáló és egy méltató páros, és olvassátok fel egymásnak írásaitokat!
párfüggő
„B” változat Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
T/8–9. 34. oldal
40 PERC
• Már az óra elején alakítsuk meg az ötfős csoportokat.
• A 8. feladatot minden csoport végezze el (5 perc). Ezt követően a tanár olvassa fel a verset.
Néhány kérdéssel frontálisan exponálhatja a közfelfogásban elterjedt hiedelmet, miszerint Petőfi
megjósolta saját halálát (5 perc).
Például:
– Szerintetek hogyan kapcsolható a vers a képhez?
– Létezik-e önmagát beteljesítő jóslat?
– Milyen szerepe lehetett annak a ténynek, hogy Petőfi tragikus halála egybeesett a magyarság
történelmének egyik legtragikusabb pillanatával?
• A vers értelmezésének folyamatában – 9. feladat – a szakértői mozaikra építünk. Tisztáztuk, me-
lyik feladategységnek hányas számú csoporttag lesz a gazdája. Ezt legegyszerűbben úgy tehetjük,
ha a differenciálás elvei szerint a tanár előre megtervezi a csoportok összetételét, és névkártyákat
is készít, felírva, melyik névhez hányas számú feladategység tartozik.
• Hagyjunk 5 percet arra, hogy az alapcsoportokban minden tanuló egyénileg foglalkozzon a maga
feladatával, majd alakítsunk szakértői csoportokat az azonos számú, de különböző csoportok
tanulóiból.
Alapcsoportok:
A/1 A/2 A/3 A/4 A/5
B/1 B/2 B/3 B/4 B/5
C/1 C/2 C/3 C/4 C/5
D/1 D/2 D/3 D/4 D/5
E/1 E/2 E/3 E/4 E/5
Szakértői csoportok:
A/1 B/1 C/1 D/1 E/1
A/2 B/2 C/2 D/2 E/2
A/3 B/3 C/3 D/3 E/3
A/4 B/4 C/4 D/4 E/4
A/5 B/5 C/5 D/5 E/5
• Amennyiben az aktuális osztálylétszám nem osztható öttel, a csonka csoport tagjait is osszuk be
az alapcsoportokba úgy, hogy az egyik csoportban például két 1-es, a másikban két 2-es (és így
tovább) legyen.
• A szakértői csoportok dolgozzanak közösen tovább kb. 10 percet a feladatrészükön. Nyomaté-
kosítsuk, hogy ezt követően mindenki visszatér majd az alapcsoportjába, ahol a többieket neki
kell „megtanítania” arra a tudásra, amit minden szakértő külön birtokol. Ezért nagy figyelemmel,
aktív részvétellel kell részt venniük a szakértői csoportmunkában, hiszen másokat tanítani nagy
felelősség.
• A szakértői csoportok munkáját a tanárnak szorosan nyomon kell követnie. A 10 perc alatt jusson
el mind az öt szakértői csoporthoz, ahol kell, igény szerint segítsen tisztázó kérdésekkel, meg-
jegyzésekkel.
• Az idő elteltével a tanulók menjenek vissza alapcsoportjaikba, és a feladatok sorszáma szerint
kezdődhet a csoportban az egymást tanítás folyamata. Erre 15 perc jut, tehát jelezzük úgy osszák
be az időt, hogy mindenki nagyjából egyenlő arányban jusson szóhoz (3 perc jut tagonként). A
többiek készítsenek rövid, kulcsszavas jegyzeteket.
• A tanár kövesse nyomon az alapcsoportban folyó munkát, de lehetőség szerint ne szóljon bele,
inkább készítsen magának jegyzeteket, és a folyamat végén térjen vissza a felírtakra.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés adott szempontok alapján, kooperáció,
kommunikáció, kritikai gondolkodás
Célcsoport – a differenciálás lehetőségei
Képességek szerint heterogén csoportösszetétel az alábbiak szerint:
1. csoporttag: a nyomtatási képből nyerhető információk azonosításában és értelme-
zésében fejlesztendő tanuló
2. csoporttag: beszédhelyzet és költőszerep azonosításában és értelmezésében fejleszten-
dő tanuló
3. csoporttag: a metaforikus jelentés értelmezésében fejlesztendő tanuló
4. csoporttag: az értékszerkezet értelmezésében fejlesztendő tanuló
5. csoporttag: a versritmus és a tempóváltás azonosításában és értelmezésében fejleszten-
dő tanuló
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik szakértői és alapcsoportokban tanári kalauzokkal és
kettéosztott naplóval
8. B) változat: A költő halála
Madarász Viktor festőművész 1875-ben készí-

tett képén így képzelte el a haldokló Petőfi Sán-
dor utolsó perceit.
a) Milyen tárgyak vannak Petőfi környezetében?
b) A költő milyen szerepeire utalnak ezek a tárgyak?
c) Mi jellemzi a képen látható Petőfi-alak testtartását, tekintettartását? Mi lehet ennek a szerepe?
d) Milyen érzéseket keltett bennetek ez a kép? Miért?
9. Belső formából megalkotott szöveg – Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…
a) Alakítsatok ötfős csoportokat tanárotok útmutatása szerint!
b) Gondolkodj öt percig saját feladatod megoldásán, majd folytassátok a munkát azonos feladato-
kon dolgozó szakértői csoportokban!
(Az anyaggyűjtéshez, az elemzéshez és értelmezéshez használjátok a kettéosztott naplót!
A bal oszlopban húzd alá a versből azokat a szövegrészeket, formai és tartalmi elemeket, ame-
lyekről gondolkodtok! A jobb oldalra írd be az értelmezéssel kapcsolatos meglátásaitokat!)
1. számú csoporttag: a vers nyomtatási képe

– Milyen hagyományos kötöttségeket, szabályokat „szeg meg” a vers nyomtatási képe?
– Mi lehet az oka, indoka a nyomtatási kép „szabálytalanságainak”?
– Milyen többletjelentések fakadhatnak a vers nyomtatási képéből?
– Vizsgáljátok meg a rímtechnikát is! Hogyan viszonyul a rím a szabálytalan formához?
2. számú csoporttag: beszédhelyzet és költőszerep

– Ki a vers beszélője, kit szólít meg: ki a címzett?
– Milyen jellemző nyelvi kifejezőeszközei vannak a versben a megszólalás személyességének,
illetve a címzetthez fordulásnak?
– Milyen szerep, életsors betöltésére vágyik a vers beszélője?
– A vers nem alkotja meg a jelenetkeretet. Milyen jelenetkeretet képzeltek a megszólaláshoz?
3. számú csoporttag: metaforizáció

– Hogyan értelmezik a beszélőt bántó egy gondolatot a 3–6. sor hasonlatai és 9–12. sor metaforái?
– Mely szavak, kifejezések viszik tovább a viharmetaforát a 13–30. sorban? Hogyan kapcsolhatók
ezek a természeti viharhoz?
– Hogyan értelmezi át visszafelé a vers 13–30. sora a 9–12. sorbeli viharmetafora jelentését?
– Milyen hangvétellel fogalmazódik meg a 13–36. sor költői víziója? Milyen nyelvi eszközök te-
remtik meg ezt? (Néhány példával válaszoljatok!)
4. számú csoporttag: értékszerkezet

– Milyen kétfajta élet és halál áll szemben egymással ebben a versben?
– Miért és hogyan kapcsolódnak negatív és pozitív értékek az élethez és a halálhoz?
– Melyik szó képviseli a versben az abszolút értéket? Mivel szemben?
– Egyéni becsvágy vagy a közjó szolgálatának vágya motiválja a beszélőt a hősi halál kérésében?
(Szövegből indokoljatok!)
5. számú csoporttag: versritmus és tempóváltás

– Vizsgáljátok meg az 1–20. sorok, a 21–30. sorok és a 31–36. sorok ritmikáját! (Az egységeken belül
néhány sor vizsgálata elegendő.)
– Milyen verslábak a meghatározóak az egyes részekben?
– Milyen tartalmi váltásokhoz kapcsolódik a ritmusváltás?
– Hogyan változik a versben a versmondatok hosszúsága?
– Hogyan változik a ritmusváltással és a mondatok hosszúságával összefüggésben a vers tempója?
PETŐFI SÁNDOR: GYŰJTŐMUNKA: ELEMZŐ ÉSZREVÉTELEK,

EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET... MEGJEGYZÉSEK
1 Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
5 Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
10 Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... –
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
15 Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!”
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
20 S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
25 Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
30 S ott hagyjanak engemet összetiporva.
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
35 A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!
Pest, 1846. december
c) Üljetek vissza alapcsoportjaitokba, és foglaljátok össze csoporttársaitoknak kutató-értelmező

munkátok eredményét!
(A kérdéseket, illetve feladatokat nem kell felolvasni, törekedjetek szempontotok összegző, lé-
nyegkiemelő bemutatására!)
d) Készíts rövid, kulcsszavakból álló jegyzeteket a magad számára csoporttársaid összefoglalójáról!
e) Olvasd el és vesd össze jegyzeteiddel az alábbi meghatározást!

Tégy √ jelet a jegyzeteidben oda, ahol megállapításaitok egybeesnek a fogalom-meghatározás-
ban olvasottakkal!
Az Egy gondolat bánt engemet… műfaja RAPSZÓDIA. A rapszódia lírai műfaj, de az irodalom-
ba az azonos nevű zenei műfaj nyomán került át. Mind a zenében, mind az irodalomban a
romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság, melynek kifejezőeszközei a meg-
jelenő érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet. Ez utóbbi annak
következménye, hogy a szerkezeti egységek elsősorban nem logikailag, hanem a képzelet és az
asszociációk révén kapcsolódnak egymáshoz. További jellemzői a szintén kötetlen külső forma,
illetve ritmus, a közvetlen és személyes (szubjektív) kifejezésmód eszközeinek gyakori és változa-
tos felhasználása, valamint a hangnem emelkedett, gyakran elragadtatott jellege. A merev műfaji
(és műnemi) határok elmosódása és az új műfajok születése összefügg a romantikának azzal az
igényével, hogy a gondolatot és érzelmet nem a meglévő formákba kell beleerőltetni, hanem a
(belső) gondolat és érzelem teremti meg a maga külső formáját (szerves forma).
8.
a) kettétört kard, elgurult csákó, teleírt, szétszóródott papírlapok
b) katona és költő voltára
c) kicsavart testtartás, égre emelt tekintet – sebesülés, haldoklás, megdicsőülés
d) Egyéni, de a tanulók feltehetően „nehezen viselik” a kép pátoszát, melodramatikus kifejezés-
módját.
A szakértői mozaik megbeszélését követően, a folyamat végén térjünk vissza a képhez: kérdez-
zünk rá, azonosítható-e szerintük a versbeli megszólaló vagy a képen látható alak az életrajzi
alakkal. Itt nyílik mód annak nyomatékosítására, hogy a vers beszélője, a beszélőként megnyi-
latkozó hang is meg van alkotva, nyelvileg meg van formálva. Az életrajzi én és a lírai én nem
azonos, azonosítását e vers esetében sokkal inkább Petőfi életének sajátos lezárulása, az abból
való „visszaolvasás” és nem maga a szöveg hozta, hozhatta létre.
9.
(1)
Nincs versszakokra bontva, egytömbű (astrofikus), a verssorok hosszúsága változó, egy szóból
álló, nagyon rövidtől (5 szótagos) a hosszúig (11 szótagos), rendezetlenül. A vers második felében
több rövid sor van.
A forma kötöttségeit, az egységesség, rendszerszerűség elvét.
A szöveg nem külső szabályokhoz, formához igazodik, a lélek belső tartalmai alakítják a szöveget,
ezzel együtt a formát. (Ez példája lehet a romantika által hirdetett szerves formának.)
Zaklatott lélekállapotra utal, azt nyomatékosítja; a beszéd és a gondolkodás egyidejűségét imitálja.
Páros rím: egyszerű rímtechnika, összefogja a zabolátlan formát.
(2)
Nevezhetjük költői énnek, a megszólítottja: isten (a sors?) – tehát imaként, gyónásként, könyör-
gésként (is) olvasható a szöveg.
Egyes szám első személy (névmások: deixis; személyragok); egyes szám második személy, felszó-
lító mód (adj). A felszólító mód egyes szám első és harmadik személyben továbbra is megmarad a
kívánatos (kért, betölteni vágyott) élettel és halállal kapcsolatban (essem, folyjon, nyelje, száguld-
janak, hagyjanak, szedjék).
A közjóért való cselekvés, életáldozat: értelmes élet és értelmes halál betöltésére. Ez jelesül a
világszabadságért való küzdelem és áldozat.
A beszéd „kihallgatott, kihangosított monológ”. Eszerint például elképzelhető az éjszakai gondol-
kodóé, aki íróasztalnál ül, meditál vagy kibámul az ablakon, esetleg valamit olvas és elmereng az
olvasottakon, de az esti ima intim helyzete is.
(3)
A két hasonlat a lírai én félelmét pontosítja, fejti ki: az értelmetlen élettől és lassú, szenvedések-
kel teli haláltól (esetleg az észrevétlen és haszontalan élettől és elmúlástól). Metaforák: én – fa,
kőszirt; vihar (villám, szélvész, mennydörgés) – halál. A vihar a gyors halál, az ép, erős, nagyszerű
hirtelen pusztulásának metaforája. A beszélő számára ez a kívánatos, ezt kéri Istentől, sorstól.
Például: elharsogják, megütközik, zendül, zörej, (ágyu-) dörej
Párhuzam: természeti vihar és (világméretű) társadalmi vihar közt.
Vihar = a világszabadságért vívott harc, az ebben való részvétel értelmessé teszi az életet és a
halált, mert célt ad az embernek.
Patetikus, szenvedélyes, felfokozott érzelmi állapotot kifejező beszédmód kapcsolódik a vízióhoz,
ami a 9–12. sort fejti ki, vetíti ki a személyes élet, illetve halál jövőjébe. Például ellentét: rabszolga
nép – világszabadság; párhuzam: pirosló arccal és piros zászlókkal; hangutánzó szavak: zörej,
dörej, zendül; (gyorsuló) mozgást kifejező szavak: megütközik, száguldjanak, összetiporva.
(4)
Haszontalan élet – hasznos, értelmes élet, nagy célért való küzdelem; lassú, észrevétlen halál
– hősi halál.
Ez a kétféle értelemben való jelenlét okozza, hogy mind az életnek, mind a halálnak van érték-
telen volta és értéke.
Világszabadság – rabság (rabszolga nép, lánc – metafora).
A látomásban a hősi halottak közös sírba helyezésének képe a közjóért való szolgálatot, áldozatot
hangsúlyozza. Az ünnep, a gyászzene viszont kitüntetetté teszi a pillanatot. Így az egyén (a kö-
zép-kelet-európai irodalomban jellemző módon) feloldódik a közösségben. (Petőfi költészetében
az individualizmus hangsúlyosabb jelenlétére is van szép számmal példa.)
(5)
Jambusok (u–), anapesztusok (uu–), majd ismét jambusok a meghatározó verslábak, illetve sorok.
A csata víziójában, a beszélő halálának látomásakor vált a vers anapesztusokra. A 13–31. sor
egyetlen, de zaklatottságot kifejezően sorokra tördelt versmondat. Ebben a középső részben fel-
gyorsul a tempó, amit tovább gyorsítanak a 21. sortól megjelenő anapesztusok. A 31. sortól ismét
tempóváltás van, a lassú tempó igazodik a gyászszertartás víziójának ünnepélyességéhez.
8. lépés: 10. feladat Csak azoknak, akik a B) változat szerint dolgoztak
T/10. 38. oldal
5 PERC
• Hagyjunk 2-3 percet az egyéni írásra, majd zárjuk a folyamatot néhány írás felolvasásával, meg-
beszélésével.
• Nem várunk összefüggő szöveget, inkább a gondolatok, ötletek, érvek verbalizálását.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : mérlegelés, érvelés, kritikai gondolkodás
M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális megbeszéléssel
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé (a gondolkodás eszközeként használt írás)
10. Ars poetica?

Írj 2-3 percig folyamatosan arról, olvasható-e az Egy gondolat bánt engemet... ars poeticaként!
Nem költészettan, és a szó szoros értelmében nem is költői hitvallás. Szembetűnő a vallomásos
jelleg, ars poeticus vonása is ebből fakad, bár nem a költőlétre, hanem az emberlétre (egy adott
történelmi helyzetben) vonatkozó, kívánt szerepet fogalmaz meg. Rapszódia, de a beszédhelyzet
a könyörgés műfajával is rokonítja. A belső, szabálytalan forma a gyakorlatban is megvalósítja a
beszédmódnak, nyelvhasználatnak azt a szabadságát, amelyről A természet vadvirága alkotott
programot.
9. lépés: 11. feladat A) és B) változat esetében is
T/11. 39. oldal Tanórán kívüli tevékenység
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás
11. Házi feladat

Válassz az alábbi képek közül egyet, és írj hozzá első személyben néhány mondatos szöveget a
feladat szerint!
A költő (Varró Dániel) hitvallása

..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
..........................................................
Az autóversenyző (Fernando
Alonso) hitvallása
......................................................
......................................................
......................................................
......................................................
......................................................
......................................................
......................................................
......................................................
......................................................
A cédrus hitvallása A festő hitvallása

.................................. .................................
................................. .................................
................................. .................................
.................................. .................................
................................. .................................
................................. .................................
................................... .................................
................................... .................................
................................... .................................
................................... .................................
................................... .................................
Csontváry Kosztka Tivadar:
Magányos cédrus, 1907
3. TÁGABB ÉRTELEMBEN VETT ARS POETICÁK
4 óra
R ÁHANGOLÓDÁS
T/1. 40. oldal A házi feladat megbeszélése

5 PERC
A modulban megismerkedünk két újabb Petőfi-verssel, valamint összevetjük Arany János két, alkotói
pályájának különböző szakaszában írt költeményét. A művek feldolgozásának folyamatában meg-
gondoljuk és értelmezzük az ars poetica tágabb jelentésének lehetőségeit, és ezzel összefüggésben
foglalkozunk a versekben megformált költői szerepekkel is. Nem szépirodalmi szövegek vizsgálatá-
val és szövegalkotási feladatokkal tapasztalatot szerzünk arról, hogy a hétköznapokban is gyakran
teszünk ars poetica jellegű megnyilvánulásokat, személyes hitvallásokat céljainkról, munkánkról, a
számunkra fontos dolgokról, értékekről. Mindezt írásgyakorlatokkal is kipróbáljuk.
1. Keress magadnak egy párt, aki ugyanazt a képet választotta, mint te! Olvassátok fel egymás-
nak és beszéljétek meg írásotokat!
T/2. 40. oldal
10 PERC
• Maradhatnak a házi feladat megbeszélésekor kialakult párok.
• Hagyjunk 7-8 percet az olvasásra és ötletelésre, majd beszéljük meg közösen az észrevételeket.
• Fontos belátás, a feladat célja is ez, hogy tágabb értelemben, a mindennapi életben, például a
munka világában is alkotunk ars poetica jellegű szövegeket: hitvallásokat, küldetésnyilatkozato-
kat, szándéknyilatkozatokat, programnyilatkozatokat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretalkalmazás, szövegek felépítésbeli és
funkcióbeli hasonlóságainak azonosítása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés
2. Hétköznapi ars poeticák
a) Olvassátok el az alábbi, hétköznapi életből vett szövegeket!
Munkánk során speciális igényeket elégítünk ki, mivel minden hangszerünket egyedileg tervezzük
és illesztjük be az adott térbe, szem előtt tartva a hely akusztikai és építészeti sajátosságait. Ehhez
munkánk során együttműködünk akusztikusokkal, építészekkel, restaurátorokkal csakúgy, mint orgo-
naművészekkel és orgonaszakértőkkel.
Hangszereink konstrukciója során alkalmazott koncepciónk az orgona számára rendelkezésre álló
hely optimális kihasználása és az adott igénynek maximálisan megfelelő szerkezet kidolgozása. Fon-
tosnak tartjuk, hogy orgonáinknak nemcsak a külső megjelenése, hanem belső alkatrészei is megbíz-
ható, kiváló minőségben készüljenek el.
Törekszünk arra, hogy hangszereink minőségét a saját készítésű, igényes alkatrészek határozzák meg.
A hangszerenként több ezer órát igénylő kézműves munka alapja a tradicionális orgonaépítészet,
a klasszikus európai technológia.
(Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra, http://orgona.hu/ars_poetica/arspoetica_h.html)
Arra törekszünk, hogy a vendég, amíg szalonunkban tartózkodik, maradéktalanul érezze jól magát,
és amikor távozik, legyen tökéletesen elégedett elkészült frizurájával. A frizura stílusát természetesen
a vendéggel közösen alakítjuk ki a saját egyéniségére szabott formával és színvilággal. Azt valljuk:
„EGY JÓ HAJ FÉL SIKER AZ ÉLETBEN!”
(http://www.gellei.hu/index.php?lang=hu&faz=4&aaz=0&linkcsop=0)
Hitvallásunk, hogy a tudás segítette hozzá a múlt és a jelenkor milliomosait ahhoz, hogy elérjék cél-
jaikat és boldogan éljenek! Az a tudás, amin lépésről lépésre végigvezetjük hallgatóinkat, tartalmazza
azokat az adatokat, amivel ők is elérhetik céljaikat! Oktatásunk része a milliomos észjárás, a gazdaság
működése, a pénzpiac törvényei, a tőzsdei és más befektetések ismerete, és ezeken keresztül ön-
magunk és a többi ember megismerése! Mi nem egy elméletet tanítunk, hanem azt, amit nap mint
nap meg is csinálunk! Igyekszünk a lehető legtöbb csapdára és veszélyre előre felkészíteni mindenkit,
amiket mi magunk megéltünk vagy másoknál tapasztaltunk, mert az okos ember más kárán tanul,
nem a sajátján! Örömmel segítünk mindenkinek, és örömmel fogadjuk mindenki segítségét!
(Netinvestors Business School, http://www.netinvestors.hu/netinvestors_ars_poetica)
Ahogy általában minden valamire való csoportnak van egy filozófiája, természetesen ennek a kis
csapatnak is van egy olyan közös gondolatvilága, ami összetart minket.
A cél tulajdonképpen egyértelmű, elsősorban a hazai (magyar) rajongókat szeretnénk kiszolgálni
minél több információval, írással.
Mielőtt komolyabban belemennénk az oldal elemzésébe, előre le kell szögezni egy alapfilozófiát:
ez a műfaj szubjektív, a saját véleményeket tükrözik az írások.
A rockzene történelmét nem akarjuk most bemutatni, de aki egy picit is belemerült a műfaj-
ba, azt tapasztalhatta, hogy igen sokrétű és gazdag mind mondanivalójában (szövegek), mind zenei
szempontból. Arra szinte lehetetlen vállalkozni, hogy ezt a nagyon széles rajongótábort kiszolgáljuk
(pop-rocktól a black metalig), így mi kihasítottunk egy igen vastag szeletet ebből a tortából. Mit is
jelent ez? Azt mondhatjuk, hogy oldalainkon ezekkel a stílusokkal foglalkozunk részletesen: heavy-
metal – 80’s – hard rock, glam rock, thrash/power, progresszív rock/metal.
(Hard rock magazin, http://www.hardrock.hu/?q=node/18)
b) A szövegeket összevetve gyűjtsetek minél több tartalmi, szerkezeti és nyelvhasználatbeli hasonlóságot!

T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K 63
Többes szám első személy használata, személyesség, vallomásosság, a tárgy (téma) megnevezé-
se, küldetésnyilatkozat, elkötelezettség kinyilvánítása, szlogenhasználat (vagy szlogenszerűség),
hivatkozás valamilyen hagyományra, referenciára.
T/3. 41. oldal
10 PERC
• A feladat előkészíti a Dalaim című Petőfi-vers megértését.
• Nem célunk, hogy a metaforákat a versbeli jelzői módosítós szerkezetekkel „helyesen” kapcsolják
össze a diákok. A cél az, hogy a feladatba helyezkedve, érzékenységükre támaszkodva játsszanak
el a párosítás lehetőségeivel, és maguk is alkossanak újabb metaforikus kapcsolatokat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metaforikus gondolkodás, metaforaalkotás, be-
leérző-képesség, kreativitás
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás
3. Párosítás
a) Kapcsold össze érzésed szerint a bal oszlop metaforáit a jobb oszlop névszói szerkezeteivel! (Pél-
dául így gondolkozhatsz: „Ha a lélek haragos, akkor a dal…”)
b) Írj az üres szövegdobozokba két további, szerinted összetartozó metaforát és névszói szerkezetet!
HOLDSUGÁR HARAGOS
PILLANGÓ BÁNATOS
VADRÓZSA ÁBRÁNDOS
DAL LÉLEK
SZIVÁRVÁNY KÖNNYELMŰ
FELLEG MÁMOROS
VILLÁMLÁS SZERELMES
egyéni
JELENTÉSTEREMTÉS
T/4. 42. oldal
20 PERC
• A feladat célja a tematikus sokszínűség programjának értelmezése a természetesség ars poeticá-
jával összefüggésben.
• Fontos, megerősítő tapasztalatként kínálkozik, hogy a versben beszélő állításai az alkotás ösz-
tönös voltáról nem felelnek meg a szöveg tényleges felépítésének, megalkotottságának. Ezt a
szövegösszetartó erő tartalmi-logikai, illetve poétikai elemeinek vizsgálatával igazoljuk.
• Hagyjunk 15 percet a páros munkára, továbbra is dolgozzanak együtt az óra elején alakult párok.
Majd beszéljük meg közösen a párok vizsgálódásának eredményét.
• Ha az osztály tempója lassúbb, és az idő kevésnek bizonyul, hagyjuk, hogy a párok ledolgozzák
a feladatra szánt teljes időt (20 perc).
• A házi feladatnak feladott összefoglaló-ismeretközlő szöveg részben helyettesítheti a közös meg-
beszélést. Ebben az esetben a következő óra elején, már az összefoglaló szöveg ismereteinek
birtokában térjünk vissza a feladatmegoldásokra.
• Mindenképp kívánatos az f) feladat egyeztetése és az e), illetve a g–h) feladat megbeszélése. Erre
a fantomversszakok megbeszélésével, felolvasásával együtt maximum 15 percet szánhatunk.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló elemzés, értelmezés megadott szempon-

tokkal, szövegkohéziós eszközök azonosítása és értelmezése, összehasonlítás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz
4. A témaválasztás szabadsága
Olvasd el Petőfi Sándor Dalaim című versét, majd dolgozd fel pároddal a kalauz segítségével!
PETŐFI SÁNDOR: DALAIM

Elmerengek gondolkodva gyakran,
S nem tudom, hogy mi gondolatom van,
Átröpűlök hosszában hazámon,
Át a földön, az egész világon.
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Holdsugári ábrándos lelkemnek.
A helyett, hogy ábrándoknak élek,

Tán jobb volna élnem a jövőnek,
S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnám?
Jó az isten, majd gondot visel rám.
Pillangói könnyelmű lelkemnek.
Ha szép lyánnyal van találkozásom,

Gondomat még mélyebb sírba ásom,
S mélyen nézek a szép lyány szemébe,
Mint a csillag csendes tó vizébe.
Vadrózsái szerelmes lelkemnek.
Szeret a lyány? iszom örömömben,

Nem szeret? kell inni keservemben.
S hol pohár és a pohárban bor van,
Tarka jókedv születik meg ottan.
Szivárványi mámoros lelkemnek.
Oh de míg a pohár van kezemben,

Nemzeteknek keze van bilincsben,
S amilyen víg a pohár csengése,
Olyan bús a rabbilincs csörgése.
Fellegei bánatos lelkemnek.
De mit tűr a szolgaságnak népe?

Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?
Arra vár, hogy isten kegyelméből
Azt a rozsda rágja le kezéről?
Villámlási haragos lelkemnek!
Pest, 1846. április 24–30.
a) Miben hasonlít a vers beszédhelyzete A természet vadvirágának beszédhelyzetéhez? Miben kü-

lönbözik tőle?
b) Milyen témákat mutatnak be az egyes versszakok?
Ha tudtok, írjatok példát az egyes témákra az általatok ismert Petőfi-versekből!
Mit állít a vers beszélője a költői témaválasztásról?
Mit állít a vers beszélője az élmény, az ihlet és a versírás összefüggéséről?
c) Beszéld meg pároddal, miben egyezik és miben különbözik saját párosításotok (3. feladat) a vers-
belitől!
d) Fogalmazzátok meg, miben azonos a versszakok utolsó 2 sorainak felépítése!
e) Vizsgáljátok meg, milyen kapcsolat van:
– az egyes versszakzáró sorokban a metafora és a jelzői módosítóval bővített szószerkezet közt;
– a versszakzáró sorok és a szakaszok első négy sora között;
– a versszakok között!
f) A versszakok refrénszerű zárlataiban melyik szó jelöli A természet vadvirágában is költői program-
ként jelentkező „természetességet”? Hogyan?
g) Olvassátok újra figyelmesen a verset!
Írjátok be a jobb oszlop szövegdobozaiba azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek valamilyen
formában ismétlődve két, egymást követő versszakban a tartalmi összekapcsolódását szövegsze-
rűen is létrehozzák!
h) Hogyan viszonyul ez a szövegtapasztalat a „természetesség” programjához? Követ-e valamilyen
mintát?
i) Milyen további érvekkel tudjátok bizonyítani, hogy ez a vers is tudatos megformálás eredménye?
a) hasonlít: személyesség (első személyű megszólalás), vallomásos jelleg, költői program
Különbözik: a Dalaimnak nincs megalkotott megszólítottja, monológszerű, A természet vad-
virága a költői nyelvhasználat szabadságáról, a Dalaim a költői téma szabadságáról szól.
b) álom-álmodozás, család (Egy estém otthon), szerelem (A virágnak megtiltani nem lehet, Resz-
ket a bokor, mert), bor: öröm, bánat (Borozó, Hortobágyi kocsmárosné), a szolgaság és a
szolgalelkűség (Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal)
A hangulatok és témák sokszínűségét és a változatosság szabadságát. A beszélő úgy véli, a
kedélybeli, tárgyi, tematikus sokoldalúság és változékonyság megfér a költői személyiség lel-
kében és művészetében. A különbözőség nem kizárja, sokkal inkább kiegészíti egymást.
A természetesség, a változékony költői lélekállapot, az ihlet hatására ösztönösen születő köl-
tészet teremtőjének vallja magát. A lírai én az önmagára vonatkoztatott váltakozásokat prog-
ramszerűen vonatkoztatja egész költészetére is.
d) azonos mondatszerkezet: metafora + jelzői módosítós névszói szerkezet, birtokos személyjel
e) Hatféle lélek-, illetve kedélyállapot mellé hatféle költői megnyilvánulást, metaforikusan meg-
nevezett tematikus, illetve műfaji sajátosságokat társít, mintegy szerves (természetes) össze-
függést teremtve lélekállapot és alkotás (versírás) közt.
1–4.: költői hangulat, lélekállapot, ihlet 5–6.: ihlet hatására ösztönszerűen születő költészet
Minden páros versszak ellentétben áll az őt megelőző páratlannal: ábránd gondoskodás,
szerelmi mámor boros mámor, rabság felkelés.
f) A „teremnek” – a természetességre, az alkotás ösztönös voltára utal, ezt állítja.
g)
1–2.: ábrándos ábrándoknak élek
2–3.: gondot visel gondomat
3–4.: szerelmes szeret
4–5.: pohár, pohárban bor pohár van kezemben, pohár csengése; kezek kezemben;
csengés – (hangzásban) (jelentésben) csörgés
5–6.: nemzeteknek keze bilincsben, rabbilincs csörgése láncát letépje
h) Épp az ellenkezőjét, a tudatos megalkotottságot igazolja. Ugyanakkor érdemes különbséget
tenni a teljesen egyedi – az első versszak által megalkotott mintán nyugvó – formateremtés
mint belső mintakövetés, valamint a külső mintakövetés között.
i) Látszólag szabad képzettársítás a versszakok között, valójában megalkotott rendet követ
(minden szakasz előképe felbukkan a megelőző versszakban), láncszerű szerkesztés.
A beszélő csapongó gondolatai minden szakasz végére visszatérnek a kiindulóponthoz: él-
mény és mű(alkotás) összekapcsolásához.
Versszakokra tagolt vers, hatsoros, ütemhangsúlyos verselés (4+4+2), páros rím.
A vers az egyéni érdekeltségtől halad a közösségi érdekeltség gondolata felé.
4. lépés: 5. feladat Tanórán kívüli tevékenység
T/5. 44. oldal
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információazonosítás, reflexív olvasás, meta-

kogníció, kreatív írás
5. Házi feladat
a) Olvasd el az alábbi összefoglaló-ismeretközlő szöveget! Írd a szöveginformációkhoz a margóra a

4. feladatnak azt a betűjelét, amelyikben ugyanezzel a kérdéssel foglalkoztatok!
A változékonyság és tematikus változatosság ars poeticája
Tágabb értelemben ars poeticának tekintünk minden olyan szépirodalmi szöveget, amely egyéni köl-
tői programot fogalmaz meg vagy a beszélő személyes hitvallása a költőlétről, a költészetről, a köl-
tő, költészet és világ kapcsolatáról. Ezek a közvetlenül és vallomásosan megnyilatkozó ars poeticák
többnyire lírai alkotások, és a romantika korától, a XIX. századtól váltak jellemzővé. Petőfi életművé-
ben jó néhány ilyen ars poeticával találkozhatunk. Úgy tűnik, a költő fontosnak tartotta, hogy időről
időre megfogalmazza, összegezze a költészetről vallott nézeteit. Felfogása költői fejlődése során
változik, újabb vonásokkal gazdagodik. Viszonylag korai ars poeticájában, A természet vadvirágában
– mint megtapasztaltátok – a beszédmód természetességét, a nyelvhasználat költői szabadságának
elvét állítja szembe a mesterkéltség és az iskolás korlátozottság korabeli költői gyakorlatával. A két
évvel később született Dalaimban nem pusztán költői elveket fogalmaz meg, hanem tematikus (té-
mák szerinti) áttekintést ad költészetéről. „A költemény egy csokor, leggyakoribb s legjellemzőbb lírai
ihleteiből” – írta róla a Petőfi-életmű egyik legavatottabb kutatója, Horváth János (1922).
A Dalaimban megszólaló költői én a természetesség, a változékony költői lélekállapot, az ihlet
hatására ösztönösen születő költészet teremtőjének vallja magát. A hat versszak hatféle lélek-, illetve
kedélyállapotot rendel egymás mellé, és a hatféle lélekállapothoz különféle költői megnyilvánulá-
sokat, metaforikusan megnevezett tematikus, illetve műfaji sajátosságokat társít. Vagyis a lírai én az
önmagára vonatkoztatott váltakozásokat programszerűen vonatkoztatja egész költészetére is, és az
egynemű, egyhangú költészettel szemben a folyton változó, más-más hangon megszólaló, különbö-
ző költői szerepekben megnyilvánuló költészet létjogosultságát hirdeti.
A beszélő úgy véli, a kedélybeli, tárgyi, tematikus sokoldalúság és változékonyság megfér a költői
személyiség lelkében és művészetében. A sokféleség nem kizárja, sokkal inkább kiegészíti egymást.
Ezt a folytonosan alakváltó, ellentétekben megtapasztalható költészetet a romantikus személyi-
ség (individuum) fogja össze, egységesíti. Ennek a költői személyiségnek kitüntetett jellemvonása
az ellentétes érzelmi-gondolati sajátságokon nyugvó feszültség, a költői lélek sokféle, változékony
reakciója a világra és önmagára. Az ellentétekben megtapasztalható és ellentéteket felmutató világ-
és költészetfelfogás Petőfi lírájának egyik legfőbb, egyben a romantika szemléletmód- és stílusbeli
jellemzője.
A vers jó példa arra, hogyan valósul meg a költő verseiben az egységes, jellemző petőfis hang
mellett a sokféleség, a sokszínűség, a témák és hangulatok páratlan gazdagsága. A vers lírai hősé-
nek el-elkalandozó, csapongó gondolatai minden szakasz végére visszatérnek a kiindulóponthoz: a
fogantató élmény és a megszülető mű összekapcsolásához. A gondolat csapongásának szabadságát
a szakaszok zárlatának rendje egészíti ki. Szabadság és rend egysége nyilvánul meg az egyes szaka-
szok közötti, képzettársításon alapuló kapcsolatok, összefüggések megalkotásában is. Az asszociáció
(képzettársítás) látszólag szabad, spontán jellegű: a költő arról ír az egyes versszakokban, ami „éppen
az eszébe jut”. Valójában az asszociációs sor szigorú rendet követ: minden szakasz előképe, „előre-
jelzése” felbukkan a megelőző versszakban.
A figyelmes olvasónak az is feltűnhet, hogy a versbeli önjellemzés az egyén ábrándozó lélek-
állapotától a közösség szolgasága, illetve szolgalelkűsége miatti haragig terjed. Míg az első négy
versszak középpontjában a lírai személyiség áll, az utolsó két versszakban a lírai személyiség közös-
ségért érzett felelőssége kerül előtérbe. Vagyis a tudatos költői megalkotottság, megszerkesztettség
következtében (ami ellentmond a beszélő állításának, miszerint a költészet természetes ihletből és
ösztönből fakad, „termés”) a közösségi érdekeltségű költészetről való megnyilatkozás kitüntetett
helyzetbe, a verset lezáró pozícióba kerül. Ez a tapasztalat ellentétes azzal a mellérendeltnek feltün-
tetett viszonnyal is, amit a szöveg lírai énje állít a különféle lélekállapotok, költőszerepek és témák
egymás mellett megférő sokféleségéről. Ellentétes, mert bár a közösségi érdekeltségű költészetet a
beszélő nem különíti el a lehetséges többitől, a művet megformáló alkotó költő mégis ezt a szerepet
nyomatékosítja a szerkezetbeli kiemeléssel.
A két eddig olvasott Petőfi-ars poetica összevetése is szolgálhat néhány tanulsággal. Látható,
hogy Petőfinek a költészetről, a költő feladatáról alkotott elképzelései sokat változtak e viszonylag
rövid idő alatt. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy jó néhány jellemző vonás mindkét szövegben
jelen van. A természet vadvirágának indulatos hangja tér vissza például a Dalaim záró szakaszának
„mennydörgésé”-ben. Ugyanilyen fontos azonban a változás, a különbség: az indulat oka, tárgya és
az ebből következő költői magatartás, amely Petőfi közéleti-politikai költészete felé mutat, s egyben
előképe az általa egy évvel később vallott, követendő példaként állított költői magatartást fölmutató
ars poeticának, A XIX. század költőinek.
(Pála Károly – Pethőné Nagy Csilla)
b) Lapozz vissza a 3. feladathoz! Próbálj meg a b) feladatelemben írt egyik saját ötleted alapján
„fantomversszakot írni” a Dalaimhoz!
Gondold meg azt is, hova helyeznéd el a versszakodat!
a)
2–3. bekezdés: a)
4. bekezdés: d), g), f).
5. bekezdés: g) h)
b)
egyéni
T/6. 46. oldal
30 PERC 2 perc vershallgatás, 15 perc feladatmegoldás, majd

prezentáció
• A nyelvhasználat és a téma szabadsága után a politikai szabadság programját járjuk körül A XIX.
század költői értelmezésével.
• Kezdjük az órát a házi feladat megbeszélésével, ha a múlt órán nem maradt idő a párok munká-
jának egyeztetésére, erre most akár 15 percet is szánhatunk.
• Hallgassunk meg néhány fantomversszakot is, ezt követően folytassuk a modult. Alakítsuk ki a
négyfős kooperatív csoportokat a differenciálás előre meggondolt szempontjai szerint. Az osztály
létszámától függően egy feladattal több csoport is dolgozhat.
• A harmadik Petőfi ars poetica a „politikai szabadság” és a költészet együttes programjaként olvas-
ható. Ebből fakad meggyőző szándéka, érvelő szerkezete, bibliai példázatossága. Az értelmezés-
ben hangsúlyos szerepet kap a vátesz-szerep.
• Hallgassuk meg a verset CD-ről, majd dolgozzanak a csoportok feladataikon. Kövessük szorosan
nyomon a munkát, ahol kell, segítsünk.
• Az óra utolsó 15 percében kezdjük meg közösen a csoportprezentációkat, ha nem érünk a végé-
re, a következő óra elején folytassuk. Erre most a tanár jelöljön ki tanulókat, de csak közvetlenül
a prezentáció előtt.
• Ne kérjük a feladatok felolvasását, a közzétevők törekedjenek a szempontot kifejtő, összefüggő-
összegző kiselőadásra. Ehhez minden csoportban készüljön „vázlat”, „elérési útvonal” fóliára.
A C) jelű csoport közzétételét követően ismételjük, tisztázzuk a „költői szerep” lényegét. Ehhez
olvassuk el a fogalom-meghatározást is.
• A folyamat végén röviden értékeljük a munkát az alábbi szempontok mentén:
– Érdemben kibontotta-e az előadó a szempontban megjelenő problematikát?
– Kellően összefogott, lényegre törő volt-e?
– Tudott-e válaszolni a felmerülő tanulói-tanári kérdésekre?
– Lekötötte-e hallgatósága figyelmét (előadói stílus)?
Az értékelés lehet szummatív, akár jegyet is adhatunk.
• A közzétételnél minden csoport prezentációjára kb. 3 perc jusson, és egy-egy csoport előadása
után szánjunk szükség szerint néhány percet tanári kiegészítésre, nyomatékosításra, összegzésre,
értékelésre. Ezért készítsünk jegyzeteket a tanulói előadásokról!
• Az értelmező-összegző szöveg olvasását csak akkor adjuk fel házi feladatnak, ha a folyamat végé-
re értünk.
• Ha a közzététel áthúzódik a következő órára, akkor a visszatekintő olvasás az órán kövesse a
közzétételt, és hagyjuk ki a 6. lépést.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : beszédhelyzet, költői szerepek, retorikus szer-
kezet (érvelés), metaforizáció azonosítása és értelmezése tanári kalauzzal, együttműködési kész-
ség, előadói készség
A: címmeditációban fejlesztendők
B: a beszédhelyzet azonosításában és értelmezésében fejlesztendők
C: szövegben megformált szerepek azonosításában és értelmezésében fejlesztendők
D: metaforikus jelentések megteremtésében fejlesztendők
E: érvelő szerkezet azonosításában és értelmezésében fejlesztendők
Úgy szervezzük a csoportokat, hogy a C) és az E) csoport(ok) feladata a legnehezebb, ezekbe
mindenképpen gyakorlottabb, ügyesebb, érzékenyebb értelmezők kerüljenek.
M u n k a f o r m á k : frontális, csoport, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz
Eszközök
CD és CD-lejátszó
Magyar költők – Petőfi Sándor, 26. HUNGAROTON
5 db írásvetítő fólia, 5 db fóliafilc, írásvetítő
6. A szabadság költői-politikai programja

Hallgassátok meg a nyomtatott szövegben is nyomon követve Petőfi Sándor versét, majd értel-
mezzétek együttműködő csoportjaitokban a költeményt!
PETŐFI SÁNDOR: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI

Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan

Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.
Előre hát mind, aki költő,

A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját.
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!
Vannak hamis próféták, akik

Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bőség kosarából

Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,

Addig folyvást küszködni kell.
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.
Pest, 1847. január
A) Címmeditáció
a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint!

– Mit mond el a cím, és mit hallgat el?
– Hányféleképpen tudnátok kiegészíteni a címbeli hiányt a versszöveg nélkül?
– Hogyan egészül ki a cím jelentése a versszöveg által?
– Milyen szövegtípust vár az olvasó a cím alapján?
– Hogyan jelennek meg ezek a szövegtípusok a versben?
b) Készítsetek a cím és a műegész viszonyáról összefoglaló vázlatot írásvetítő fóliára a közzétételhez!

(A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen!
Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafikai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott nap-
lót, szemponttáblázatot vagy mást.)
B) Beszédhelyzet

– Ki a vers beszélője, mit tud meg róla az olvasó?
– Kihez, kikhez intézi szavait a beszélő? Kik lehetnek a megszólítottak, címzettek?
– Milyen beszélői szándék olvasható ki a megszólalásából?
– Milyen közlésmódok mutatják a versben a beszélő személyes érintettségét, érdekeltségét, elkö-
telezettségét?
– Milyen nyelvi kifejezőeszközök mutatják a versben azt, hogy a beszélő biztos saját értékrend-
jében, a mondottakat megfellebbezhetetlen igazságnak tartja?
– Hol bizonytalanodik el a beszélő hangja? Milyen nyelvi eszközök jelzik ezt?
b) Készítsetek összefoglaló vázlatot a beszédhelyzetről írásvetítő fóliára a közzétételhez!

C) Költőszerepek

– Milyen költői magatartást utasít el az első versszakban a beszélő?
– Milyen költői magatartást mutat be a második versszakban a beszélő?
– Milyen költői feladatot jelöl ki a harmadik szakaszban a beszélő? Hogyan függ ez össze a má-
sodikban bemutatott költői szereppel?
– Kik lehetnek a 4. versszakban említett hamis próféták? Kinek, kiknek az érdekeit képviselhetik,
kivel, kikkel szemben?
– Milyen feltételekhez köti az 5. versszakban a beszélő a költők elé állított cél elérését?
– Milyen hasonlóságot és különbséget vesztek észre az Egy gondolat bánt engemet… és A XIX.
század költői című vers zárlatában? (Erre a kérdésre akkor válaszoljatok, ha órán megbeszéltétek
az Egy gondolat bánt engemet… című verset!)
b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a versben megjelenő költői magatar-

tásokról, szerepekről írásvetítő fóliára a közzétételhez!
D) Költői képek

– Mi az első versszak központi költői képe? Milyen jelentések és további képek kapcsolódnak
hozzá a versszakban?
– Milyen más, jellegzetes toposz van jelen a vers térbeliségre vonatkozó szavainak hátterében?
Gyűjtsetek ilyen szavakat a versből, és próbáljátok megmagyarázni metaforikus jelentésüket!
– Milyen bibliai párhuzamokkal él a második versszak? Mi a szerepük ezeknek a képeknek, ho-
gyan alakítják a jelentést?
– Melyik versszakokban hogyan tér vissza a Kánaán-kép? Hogyan módosítják az ismétlődések a
jelentését?
– Melyek az 5. versszak metaforái? Milyen társadalmi-politikai programot tesznek egyszerűen
megérthetővé?
b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a vers költői képeiről és a lehetséges

jelentésekről írásvetítő fóliára a közzétételhez!
E) Érvelő szerkezet

– Próbáljátok azonosítani a versben a szónoki beszéd alábbi részeit!
BEVEZETÉS: A HALLGATÓSÁGHOZ FORDULÁS

ELBESZÉLÉS: A TÉMA MEGJELÖLÉSE (ÁLLÍTÁS)
BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS: ÉRVEK RÉSZLETEZÉSE
KÖVETKEZTETÉS
BEFEJEZÉS: ÉRZELMI RÁHATÁS
– Keressetek példát a versben az alábbi stíluseszközökre!

PÁRHUZAM
ISMÉTLÉS
KÉRDÉS
ELLENTÉT
– Vizsgáljátok meg, mi a szerepe ezeknek a stíluseszközöknek az értelmi-érzelmi ráhatásban!
b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a vers retorikus szerkezetéről és eszkö-

zeiről írásvetítő fóliára a közzétételhez!
(A vázlat ne tartalmazza a feladatokat, összegző, lényegkiemelő legyen!
Jegyzeteim a többi csoport közzétételéről
Szempont:
Szempont:
Szempont:
Szempont:
A) a)
– Téma: feltehetően ars poetica, költőkről, költészetről szól, kijelöl egy időbeli érvényességet
(XIX. század). Nem tudjuk meg a címből például: mi célból (beszélői szándék)? Pontosabban
miről szól? Miért a XIX. század?
– Például: költőiről vagy költőihez.
– A szöveg megerősíti és pontosítja a cím jelentését: valóban költőkről, költőkhöz szól, költői
magatartásformákat, szerepeket mutat be és értékel, szándéka szerint meggyőzni kíván, dön-
téshelyzet elé állít.
– Érvelő, esetleg leíró szövegrészeket.
– Többféle költőtípust, költői szerepet, magatartásformát mutat be (leíró jelleg), viszont egy kor-
szerű szerep mellett foglal állást (érvel).
B) a)
– Maga is költő (T/1. személy használata); elkötelezett a közösség ügyei iránt („nagy munkát vállal
az magára”, „vezessék a népet”), a prófétákhoz hasonlóan Isten által kiválasztott a vezető sze-
repre („isten ilyen / Lángoszlopoknak rendelé a költőket), képes jövőbe látni, helyes célt adni (5.
versszak), költészete tett (harc, csata) értékű („a néppel tűzön-vízen át”, „a nép zászlaját”).
– A költőtársakhoz, a többi költőhöz, esetleg: közönségéhez, a vezetettekhez, a néphez.
– A meggyőzés szándéka: az igazi, korszerű költészet a társadalmi változások élére áll, az igazi,
korszerű költő elkötelezett a nemzeti-emberi közösségnek.
– Például: buzdítás („Előre hát”), kinyilatkoztatás („Nincs rád szüksége”), átokmondás („Átok
reá”), ítéletalkotás (szemtelen hazugság), prófécia („Ha majd”).
– Felszólító és kijelentő mód használata, felkiáltójel, igehalmozás („küzd, fárad, izzad”), jelzői
módosító („szemtelen hazugság”, „hamis próféták”).
– 5. versszak („ha – majd – akkor”): a beteljesülés jövőbeli idejében való bizonytalanság (nem
magában a jövőbeli beteljesülésben); 6. versszak („talán”): az életbeli jutalomban (lásd: Mózes
sem léphetett az ígéret földjére).
C) a)
– Az önkifejező, személyes (individuális) költészetet (a társadalmi változások szolgálatába állított,
közösségi érdekeltségű költészettel szemben).
– A prófétai (korszerűnek tekintett) költőszerepet, magatartást: isteni küldetés, népvezér szerep.
– A tett értékű költészetet, költői szót (a tettet nem vállalókkal: gyávákkal, lustákkal szemben).
– A félúton megállók, fél eredménnyel megelégedők: megalkuvók, a gyökeres változást nem aka-
rók (kevéssé radikálisok) – szemben az általános földi boldogságért küzdőkkel.
– Gazdasági egyenlőség (javak egyenlő elosztása), jogegyenlőség, kulturális egyenlőség: politikai
feltételek (program): részben polgári szabadságjogok, részben utópisztikus elképzelések.
– A szabadságért való személyes életáldozat, a közösség elismerése, hálája. Különbség: tömegsír,
hősi halál – hasznos élet, szelíd halál).
D) a)
– Lant = költészettoposz húr, szent fa: metonimikus képek (a költészet kiemelt, a szakrálisnak
megfelelően közösségi szerepe).
– Út-utazás toposz: a vers háttérmetaforája. A térbeli haladásra vonatkozó képekben (bujdosunk,
kövessék, előre, megállhatunk stb.) jelenik meg, valójában időbeliséget jelöl. A beszélő célelvű
(fejlődéselvű) történelemfelfogását mutatja.
– Mózes, zsidó nép: az ókori szolgaságból menekülők – a „mai” (XIX. sz.) szolgaságból szabadulni
akarók; puszta: vándorlás, az ígéret földjének keresése – a „mai” földi boldogság (igazságos,
szabad társadalom) keresése – hasonlat. Isten küldte lángoszlop – újabb idők költői – metafora;
Kánaán – az újabb idők földi boldogsága, politikai szabadságjogok kivívása (társadalmi igazsá-
gosság, pl. egyenlőség, testvériség) – metafora. A bibliai párhuzam a küldetés, a költő kitünte-
tett, kiválasztott voltát nyomatékosítja, értelmezi.
– 4. versszak: ígéretnek földe, 5. versszak: jövőbeli időre utalással (akkor…itt van már a Kánaán).
– Bőség kosara, jognak asztala, tudás napvilágának ablaka: mindenki számára érthető, hétköz-
napi tapasztalatból alkotott képek, a bibliai kifejezésmód is gyakran él vele vagy hasonlókkal a
példázatokban.
- Egyenlő elosztás, jogegyenlőség, tudáshoz, iskolázottsághoz való jog (részben polgári, részben
utópisztikus, szocialisztikus).
E) a)
– bevezetés: a hallgatósághoz fordulás – Ne fogjon…; Ha nem tudsz mást… (1. vsz.)
elbeszélés – Nagy munkát… (1. vsz.)
bizonyítás, cáfolás: 2–5. vsz.
következtetés: És addig… (6. vsz.)
befejezés: érzelmi ráhatás – Talán az élet… (6. vsz.)
– párhuzam: Mózes kora – újabb idők; próféta – költő; „Ha majd…” (5. vsz.)
ismétlés: Kánaán, ígéret földje, „Átok reá…” (3. versszak)
kérdés: „És addig?” (6. vsz.)
ellentét: 1–2. vsz., 4. vsz.: „megállhatunk…” „…tengenek”
– Értelmi és érzelmi érvekkel is él, hatásos meggyőzés.
T/7. 53. oldal
Tanórán kívüli tevékenység
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektáló olvasás
7. Házi feladat
a) Olvasd el az alábbi összefoglaló szöveget!
b) Tégy a margóra 3 jelet azokhoz az információkhoz, amelyek a közzététel során elhangzottak, +

jelet azokhoz az információkhoz, amelyek számodra újak, és ? jelet oda, ahol valamit nem értesz!
c) Kérdéseid tisztázásához kérd osztálytársad vagy tanárod segítségét!
A Dalaim születését követő évben íródott újabb Petőfi-ars poetica – A XIX. század költői – a költé-
szetet a szabadság politikai-társadalmi programjával kapcsolja össze. A meggyőző szándékú versbe-
széd szerkezete a klasszikus retorika szabályait követi. Az első versszak tételmondatszerű kijelentését
(„Nagy munkát vállal az magára, / Ki most kezébe lantot vesz.”) a 2–5. versszak kifejtő, magyarázó,
érvelő gesztusai követik, amit az utolsó versszakban a követendő költői magatartás („Addig folyvást
küszködni kell.”) következtetésként való megerősítése zár le. A versben megnyilatkozó lírai én érvelő-
meggyőző szándékának érzelmi túlfűtöttségét jelzik a felszólító mondatok, az átokmondás vagy a
beszélő személyes állásfoglalásai („Ne fogjon”, „Előre hát”, Átok reá”, „szemtelen hazugság”).
A vers beszélője a látnok-próféta szerepéből szólal meg, kiválasztottként fordul kora költőihez
és a közösségéhez. Olyan költőként, aki abszolút igazságok tudója, ezért képes felmutatni a kor-
ban szükséges költői magatartás mintáját, és a jobb jövő érdekében képes megjeleníteni (vizionálni)
az elérendő célt, tehát „VÁTESZ” (latin: jelentése ’látnok, jós, igehirdető’). A vátesz a költészetben a
prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megjelölésére használt elnevezés. A váteszköltő
azt a közösséget szólítja meg (emberiség, nemzet), amelyhez maga is tartozik, amelyen ugyanakkor
kiválasztottként, a jövő és a helyes cselekvés tudójaként általában felül is emelkedik. Jellegzetes költői
szerep, illetve magatartás ez a romantika irodalmában, és a magyar lírahagyományban még a XX.
század hatvanas éveiben is megfigyelhető. Összefügg azzal a művészetfölfogással, amely a költészet
és a költők jelentőségét túlértékeli a társadalom formálásában, a társadalmi folyamatok alakításában
(költőkultusz).
Poétikai értelemben a KÖLTŐI SZEREP a szövegbe „beleírt”, a szöveg megalkotásával teremtett

megszólalási mód. Vagyis az a pozíció, amelyből és amelyben a költő beszél, az a kommunikációs
helyzet, amelyet megszólalása kereteként feltételez. Azok a retorikai hatások, amelyekre épít,
illetve az a kommunikációs viszony, amelyet kialakít vagy elképzel a beszélő és a feltételezett
befogadó (hallgató, illetve olvasó) közt. A költői szerep tehát elképzelt és a szövegben megalko-
tott magatartásmodell, melynek nem értékmérője az életrajzi vagy lélektani hitelesség, hiszen az
irodalmi szöveg kitalációs (fiktív) természetű. A szöveg életrajzként való olvasását poétikai sajátos-
ságai eleve lehetetlenné teszik. (Például az ember a valóságban nem tud lángoszlop lenni.)
Petőfi életművében három romantikus költőszerep látszik meghatározónak: a személyes-vallo-

másos, a természetes (természetközeli, népi), valamint a kiválasztott (próféta-apostol szerepben
megjelenő) költőé. E szerepek gyakran megférnek egymással, máskor feloldhatatlan ellentétben
tűnnek fel, hangsúlyaik, egymáshoz való viszonyaik az életműben a tematikus, beszédmódbeli
sokszínűségnek megfelelően változnak.
Ebben a versben a beszélő által érvényesnek és hitelesnek felmutatott költőszerepet a második
versszak hasonlatainak Bibliára épülő mitologikus utalásai mélyítik el. A zsidó nép ószövetségi tör-
ténetéből vett motívumok általánosítják a szabadságnak, illetve a földi boldogságnak a fogalmát, és
egyetemesebb tartalom felé mozdítják el a jelentést. Másrészt e képek a kor követelte költői ma-
gatartás szemléletes megjelenítését is szolgálják. Eszerint az újabb időkben a költők isteni küldetést
teljesítő kiválasztottak, lángoszlopok. Olyan népvezérek, akik nemcsak látják és feltárják az elérendő
társadalmi célt, de képesek arra is, hogy a változások élére álljanak, mintegy utat, irányt mutassanak
a közösségnek.
Az 5. versszak a megvalósítani kívánt teljesebb és emberibb világot, a szabadságfogalom elvon-
tabb tartalmait a hétköznapi tapasztalat mindenki számára ismerős képeivel (kosár, asztal, ablak)
teszik értelmezhetővé a (a javak elosztása, jogegyenlőség, a művelődéshez való jog). Ez a poétikai
vonás is biblikus hagyományokat követ, de szemben a bibliai üdvtörténet tapasztalaton túli jelle-
gével, Petőfinél az emberi és történelmi cselekvések célja az evilági üdvözülés, vagyis az általános,
mindenkire érvényes földi boldogság.
A beszélőnek nincsenek kételyei a jövőt illetően, hisz a történelem célszerűségében, a fejlődésben
(lásd a versnek a vándorlással kapcsolatos metaforáit). A megvalósulás ideje azonban bizonytalan.
Ezt az időbeli bizonytalanságot például a „ha”, „majd”, „akkor” szavak fejezik ki az 5. versszakban.
A kétely a szolgálat életbeli jutalmával kapcsolatban is felmerül, de a zárlat végtisztesség-látomása a
vállalt feladat beteljesítéséből fakadó elégedettség és megnyugvás érzését ígéri.
egyéni
T/8. 54. oldal
15 PERC
• Elképzelhető, hogy a Petri-verssel a tanulók a Biblia-fejezetben (Jónás könyve) már találkoztak. Az
újraolvasást mégis fontosnak tartjuk mint a Petri-versnek a váteszköltői hagyománnyal, illetve az
egyik (sztereotípiaként is élő) Petőfi-szerephagyománnyal folytatott lehetséges párbeszédét.
• Maradjanak a kialakított csoportok. A csoportokon belül a b) feladattal dolgozzanak egyénileg
vagy párban azok a tanulók (akár az egész csoport, például az előző feladat D) csoportjai), akik-
nek szükségük van a metafora gyakorlására. A c) feladattal azok, akik már ügyesen értelmezik a
metaforát, feltehetően első olvasásra sincsenek megértési problémáik.
• Hagyjunk kb. 5 percet a b–c) feladat párhuzamos megoldására, ötletelésre, majd nyissuk frontá-
lissá a megbeszélést.
• Az összetett költői kép áttekintése után minden csoport mondjon egy hasonlóságot és egy kü-
lönbséget. Ami elhangzott, nem ismételhető. Haladjunk csoportról csoportra, amíg van új észre-
vétel vagy az idő le nem telik.
• Az összehasonlító folyamatban a metaforák értelmezése is előkerül, ezért az ábra megbeszélésé-
nél ezzel nem kell időt tölteni. A feladatot követő értelmezés (g) olvasása fakultatív.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, metaforaértelmezés, az irónia
nyelvi és képi eszközeinek azonosítása, értelmezése
C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : a b) feladatot a metafora azo-
nosításában még bizonytalanok gyakorlásához szánjuk
M u n k a f o r m á k : egyéni (a), egyéni vagy csoport (b–c), frontális (d–f)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra, halmazábra, karikatúra
8. Szövegek és szerepek párbeszéde

a) Olvasd el Petri György (1943–2000) versét!
PETRI GYÖRGY: (HORGODRA TŰZTÉL…)
Horgodra tűztél, uram.

Huszonhat éve
kunkorodok, tekergek
csábosan, mégsem
feszült ki a zsinór.
Nyilvánvaló,
hogy a folyódban nincs hal.
Ha mégis remélsz,
válassz más kukacot.
Szép volt
kiválasztottnak lenni.
De most már szeretnék
szárítkozni, mászkálni a napon.
b) Töltsd ki a vers képrendszerét összefoglaló ábra hiányzó elemeit!
ÚR ( )
(strandoló) ÉN
kunkorodok
mászkálni
( ) hal (NINCS)
c) Hasonlítsátok össze minél több szempontból a Petri-verset A XIX. század költőivel!

(Például: műfaj, beszédhelyzet, költőszerep, metaforizáció, hangvétel, nyelvi kifejezésmód, nyom-
tatási kép stb.)
Észrevételeiteket rögzítsétek az alábbi halmazábrában!
A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI KÖZÖS HORGODRA TŰZTÉL...
d) Írd be a halmazábrába más színnel, amit más csoportok vettek észre, amire most ti nem gon-
doltatok!
e) Hogyan befolyásolhatja a „huszonhat éve” időhatározói szerkezet értelmezése azt, hogy kit te-
kinthetünk a vers beszélőjének?
f) Hogyan hozható kapcsolatba az itt láthetó Jónás-karikatúra Petri György versével?
g) Ha van kedved hozzá, olvasd el az alábbi értelmezést!
A magyar irodalomban a romantika után is sokáig nagyon erős volt az a lírahagyomány, amely
tudatosan vállalta a költőt a közösség képviselőjének tekintő szerepfelfogást, a költészetnek pedig
– az esztétikai értéken túl – társadalomformáló szerepet tulajdonított. Ez a költői szerepértelmezés
a verset vallomásos jellegű, ugyanakkor közérdekű, nyilvános beszédnek tekintette. Olyan meg-
nyilatkozásnak, amely a közösség erkölcsi, társadalmi vagy politikai kérdésfelvetéseire hiteles vá-
laszt, útmutatást ad. Ez a líraváltozat a XX. század hetvenes éveire veszítette el poétikai hitelességét.
A váteszköltői szerephagyománytól való eltávolodás igénye jelenik meg például Petri György (1943–
2000) Horgodra tűztél, uram... kezdetű versében.
A vers – A XIX. század költőihez hasonlóan – sok szállal kötődik a bibliai hagyományokhoz, de
át is formálja a bibliai jelentéseket. A lírai én egyrészt kiválasztottságának tényét rögzíti, másrészt e
szerep betölthetetlenségét állítja. A könyörgés hagyományos gesztusával fordul a Teremtőhöz abból
a célból, hogy a ráruházott váteszszereptől megválhasson. Már nem egy közösség nevében szól, első
személyű magánbeszéde iróniával, illetve öniróniával párosul.
A szöveg képrendszere (hal–halász) bibliai jelképeket idéz (emberhalászok: Jézus és az apostolok
térítőmunkájának képi-metaforikus megfogalmazása), azonban lefokozza ezeket a bibliai motívu-
mokat. Hiszen a vers alapmetaforája az Úr – horgász (pecás) kép („horgodra tűztél”), ami nemcsak
azért jelent lefokozást, mert a halászathoz a termékenység, bőség jelentése is kapcsolódik, míg a
horgászat természeténél fogva kevésbé eredményes, de azért is, mert a halászat általában foglalko-
zás, míg a horgászat hobbi, passzió. Ehhez a lefokozott alapmetaforához kapcsolódik azután a szö-
veg többi, hasonlóan lefokozott költői képe: a lírai én – kukac („kunkorodok, tekergek”), illetve sze-
repét tekintve csali („csábosan”), az emberhalászat – vagyis maga a küldetés – kapás, ami azonban
nincs, hiszen a folyóban nincs hal. Így végső soron maga a tevékenység válik értelmetlenné, vagyis a
küldetés betölthetetlenné. A „huszonhat éve” időmegjelölés utalhat a küldetéses költőszerep Petőfi-
féle mintaképére is, hiszen a XIX. századi költőtárs épp ennyi idős volt, amikor meghalt a magyar
szabadságküzdelemben. Ez a párhuzam el is bizonytalanítja a versben megszólaló hangot, hiszen a
szöveg akár Petőfi szerepdilemmájaként is olvashatóvá válik.
A szerep betölthetetlenségének felismerése a képviseleti költészet elutasítását és a személyes,
hétköznapi, öncélú megszólalás igényét eredményezi. A „csökkent értékűség” azonban erre az új
szerepre is kiterjed („szeretnék / Szárítkozni, mászkálni a napon”). Ebből feltételezhetjük, hogy a XX.
század utolsó harmadára nemcsak a közösségi ideálok és szerepek veszítették el hitelességüket, de
– a romantikában kitüntetett helyzetű – személyiség is leértékelődött. A „leértékelődés” a poeti-
záltságra is kiterjed: a versbeszéd a hétköznapi nyelvhasználathoz közelít, fellazulnak és esetlegessé
válnak a hagyományos ritmikai tényezők és eltűnik a rím.
b)
ÚR (horgász, pecás)
Horgodon, horgodra
tűztél
zsinór
folyódban
(strandoló) ÉN kukac(ot), (csali)
szárítkozni kunkorodok
mászkálni tekergek
(ŐK: megtérítendők,
hal (NINCS)
vezetendők)
c) Hasonló vonások: témája ars poetica, a költői szerepről szól, a közösségi érdekeltségű és a
személyes költőszerep ellentétesnek tűnik föl, metaforikája bibliai előzményekre épül, de
módosítja a bibliai jelentést, kiválasztottság gondolata, jambikus sorok stb.
Különböző: műfaj: szónoklathagyomány – zsoltárhagyomány; közösségi költőszerep korsze-
rűsége – korszerűtlensége; személyiség kitüntetett szerepe – lefokozott szerepe; strófákra
tagolt – astrofikus; ritmikailag szabályosabb sorok, rímel – szabálytalanabb ritmus, nincs
rím; képrendszere a bibliai hagyományt pátoszosan kezeli – ironikusan, önironikusan kezeli;
nyelvhasználata poetizáltabb – hétköznapibb stb.
e) Petőfi 26 évet élt. Az utalás a szöveget „Petőfi beszédeként” is értelmezhetővé teszi.
f) Például: lefokozás: kis hal, betölthetetlen küldetés. A karikatúra is ironizál: kék égbolt, csen-
des part, bárányfelhők, lábáztatás. Történelmi lépték helyett kisszerű, hétköznapi történé-
sek, viszonyok.
REFLEK TÁL ÁS
T/9. 57. oldal
15 PERC
• A feladat a populáris és magas kultúra között teremt kapcsolatot az irodalmi szövegek olvasásával
és értelmezésével megszerzett tudás adaptív felhasználásával.
• Hagyjunk időt a megbeszélés előtt a feladatok páros áttekintésére.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiateremtés
M u n k a f o r m á k : pár, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : zenehallgatás, megbeszélés
E s z k ö z ö k : CD és CD-lejátszó, 30y: Ül és vár című száma
9. Hallgassátok meg a 30y nevű zenekar Ül és vár című számát! Kövessétek nyomon a dalszöveget!
ÜL ÉS VÁR
Hogyha az életben
boldog akarsz lenni,
csinálj zenekart és hogyha
abból nem lesz semmi,
vegyél magad mellé egy
kutyát vagy macskát társnak,
mert nem beszél vissza egy
ilyen háziállat.
Látni a szíveddel,
a szemeddel lesni,
ha becsukod, vágyak,
és ha kinyitod, semmi,
majd a hintaszéked
elringat s az álom
nem jön a szemedre, csak
ott ül a párkányon.
Ha feldobod, piros,
ha leesik, semmi,
ha az élet fenn van, akkor
neked kell lenn lenni,
ott ül a felhőkön,
az égben keres társat,
háziállat lehetsz, hogyha
rossz voltál gazdának.
Csak ül és vár,
csak ül és vár,
csak ül és vár,
csak ül és vár,
csak ül és vár... (Szöveg: Beck Zoltán)
a) Ki beszél a dalszövegben, ki(k) lehet(nek) a megszólított(ak)?
b) Milyen ars poetica-szerű vonásai vannak ennek a dalszövegnek?
c) Keressetek példát a szövegből az alábbi nyelvi, illetve stíluseszközökre!
NYELVI, ILLETVE STÍLUSESZKÖZÖK A SZÖVEGBŐL VETT PÉLDA

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY HASZNÁLA-
TA FELSZÓLÍTÁSBAN
INFINITÍVUSZ HASZNÁLATA (ÁLTALÁNOSÍTÁS)
RECEPTSZERŰSÉG
ELLENTÉT
IRÓNIA
EGYÉB ÉSZREVÉTELEK
d) Keressetek az általatok hallgatott, kedvelt zeneszámok közül olyanokat, amelyeknek szövege ars
poetica-jellegű! Indokoljátok is álláspontotokat!
EGYÜTTES, DALCÍM INDOKLÁS
a) Van egy nyelvileg nem jelölt első személyű beszélő, a „te” lehet önmaga (önmegszólítás), de
lehet a szám célközönsége (hallgatók) is.
b) Olvasható vallomásként: a beszélő számára mindennél fontosabb, hogy legyen egy zenekara.
Átvitt értelemben: tervezni és megcsinálni valami fontosat, felelősnek lenni valamiért (gazda).
Ezzel szemben áll egy másik magatartásforma, metaforikusan a háziállat (kutya, macska), aki
„ül és vár”, gondoskodásra szorul. A zenekar talán azért kell, hogy a megértett dolgok és a
megélt érzések kimondhatóak, elmondhatóak legyenek („látni a szíveddel, / a szemeddel les-
ni”). Olvasható választási, döntési lehetőségként is: tudatos és nem tudatos életvitel, irányítani
az életünket (fenn–lent), mert az élet csak a tevékeny, önmegvalósító embernek a „társa”.
c)
NYELVI, ILLETVE STÍLUSESZKÖZÖK A SZÖVEGBŐL VETT PÉLDA

Egyes szám második személy haszná- Például: csinálj, vegyél
lata felszólításban
Infinitívusz használata (általánosítás) Például: látni, lesni, kell+lenni
Receptszerűség Például 1. versszak 1–2. sor „Ha... (akkor)...”
Ellentét Például: fent–lent, gazda–háziállat, csinál–ül és vár
Irónia Háziállattartás az életproblémák „megoldására”,
„csak ül és vár” ismétlése
d) osztályfüggő
T/10–11. 58. oldal Ha a tanulócsoport tempója lassabb, a 10–11. feladatból

csak az egyikkel foglalkozzunk!
15 PERC
• A két feladat az irodalmi szövegekben megértettek alkalmazásával az életszerű, mindennapok-
ban felhasználható tudást erősíti.
• A 10., illetve 11. e) feladat fakultatív házi feladatnak is feladható. Ha az osztály tempója lassú, a
meglévő tudás nehezen mozgósítható, válasszunk a két feladat közül, és csak az egyikkel foglal-
kozzunk az órán, de hívjuk fel az érdeklődőbb tanulók figyelmét a másikra is.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, adaptivitás
M u n k a f o r m á k : páros (10-11. a-d), egyéni (10-11. e), frontális megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap, kreatív írás, rajzolás, eszmecsere
10. A szó elszáll, a szlogen megmarad

Olvassátok el, nézzétek meg az alábbi szlogeneket (jelmondatokat), majd válaszoljatok a kérdésekre!
(1) Munka közben...
dolgozz keveset, nem érhet baleset –

munka után...
(2)
(3)
(4)
(5)
a) A mindennapi élet mely területéhez tartoznak az egyes szlogenek? Ki lehet a feladójuk, címzettjük?
b) Mi a szerepük, kommunikációs funkciójuk az egyes szlogeneknek?
c) Miben hasonlít az egyes szlogenek kommunikációs szándéka a szűkebben vagy tágabban értel-
mezett ars poetica szerzői szándékához, nyelvi megformáltságához?
d) Milyen jelentéstöbbletet ad az egyes szlogenek üzenetének a nyomtatási kép?
e) Írd a keretbe kedvenc szlogenedet, vagy találj ki magadnak egy jelmondatot!

11. Plakátok
Nézzétek meg az alábbi plakátokat, majd válaszoljatok a kérdésekre!
(1) (2)
(3) (4)
a) A mindennapi élet mely területéhez tartoznak ezek a plakátok? Ki lehet a feladójuk, címzettjük?
b) Mi a szerepe, kommunikációs funkciója az 1–2. és a 3–4. plakátnak?
c) Miben hasonlít ezeknek a plakátoknak a kommunikációs szándéka a szűkebben vagy tágabban

értelmezett ars poetica szerzői szándékához, nyelvi megformáltságához?
d) Milyen jelentéstöbbletet ad a plakátok üzenetének a kép és a szöveg együttese?
e) Készíts a keretbe egy plakátot tetszőleges közérdekű témában (például: környezetvédelem, vér-
adás, adakozás, egészségmegőrzés stb.)!
10. feladat
a) (1) és (3): inkább a magánélet körébe, feladó-címzett viszony: az ember önmagának kirak-
hatja, vagy ismerősnek, barátnak küldheti. (2), (4)–(5): a közélet területe: szolgáltató (cég,
alapítvány, társaság) a lehetséges ügyfeleknek, partnereknek.
b) (1) és (3): humoros életbölcsesség, pozitív beállítódás, metafora átírása – játék („elhagyja a
süllyedő hajót”); (2), (4)–(5): rövid, tömör információ a cég, alapítvány, társaság tevékenysé-
géről, vállalt küldetéséről (küldetésnyilatkozat), bizalom és érdeklődés felkeltése (lehetséges
partnerek).
c) Például: hitvallásszerűség, tájékoztató, ill. tanító jelleg, általánosító mondatok (4)–(5), meg-
szólítás (1). Stb.
d) Például: az „o” betű vízcsepp formája, lelkileg jó hatást keltő vagy a tartalommal kapcsolatos
színek (zöld = segítség, kék = víz, érték), a (3) szlogenben az írás hullámformája, a szöveget
illusztráló képek (3) és (1).
11. feladat
a) Közélet, állampolgári jog gyakorlása, környezettudatos magatartás. Feladó: állam, politikai
vagy civil szerveződés, címzett: az állampolgár.
b) (1)–(2): Tanító funkció, a szavazási folyamat lépéseit, az érvényesség feltételeit mutatja be.
(3)–(4): Meggyőző, figyelemfelkeltő funkció (döntésre, véleményalkotásra késztet).
c) Tanító szándék, szabály (1)–(2), E/1. használata (1)–(2), E/2. személy megszólítása, felszólító
mód vagy felszólítás (3)–(4). A (3)–(4) a feladó értékítéletét, álláspontját is tartalmazza (kép).
d) Például: szemléletesség, humor, értékítélet (a ventilátorlapát fehér-fekete színe), metaforizá-
ció (kormány – süllyedő hajó és kapitány).
T/12. 62. oldal Tanórán kívüli tevékenység
• Szedjük be mindenkitől vagy mintavétellel (4-6 fő), és értékeljük szövegesen is a feladatot a moti-
vációs levél formai és tartalmi követelményei mentén (feladó, címzett, hivatalos levélforma, téma,
motiváció, cél, terv).
• Tanulságaira feltétlenül térjünk vissza a fejezet további óráinak valamelyikén!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív írás, alkalmazás, adaptivitás, gyakorlati
írásbeliség
12. Motivációs levél

Az iskola és a munka világában gyakran előfordul, hogy egy ösztöndíj vagy egy állás megpályázá-
sakor „motivációs levelet” is kérnek a pályázótól. Ez a rövid írás tartalmazza:
– a témában a pályázó számára fontos dolgokat,
– azt, hogy mi indítja a pályázat beadására,
– és ha elnyeri, milyen elképzelései vannak, amelyeket szeretne megvalósítani.
Válassz egyet az alábbi helyzetek közül, és írd meg a pályázathoz motivációs leveledet!
– Egy angol gyermeküdültető szervezet nyárra nemzetközi pályázatot ír ki jól sportoló, angolul
beszélő középiskolásoknak. Ellátás és némi fizetés fejében egy angliai sporttáborban kellene kis-
iskolásoknak (9-10 éves gyerekeknek) sporttevékenységeket szervezni.
– A Magyar Újságírók Szövetsége pályázatot ír ki középiskolás diákönkormányzatoknak iskolaújság
indítására.
– Az Európai Unió nemzetközi projektpályázatot hirdet középiskolai osztályoknak „Tolerancia és
empátia” címmel. A részvétel feltétele a projekt kooperációban történő megvalósítása. Ehhez
legalább két uniós ország egy-egy középiskolai osztályával fel kell venni a kapcsolatot, közös pro-
jekttervet kell benyújtani.
– Hagyományőrző alapítványnál középiskolás diákok ösztöndíjra pályázhatnak helytörténeti jellegű
kutatásra. A kutatást portfólió beadásával kell majd dokumentálni.
egyéni
R ÁHANGOLÓDÁS
T/13. 63. oldal
5–6 PERC
Tanári instrukciók
• Hagyjunk 1-2 percet egyéni munkára, majd nyissuk frontálissá a folyamatot „névlánccal”.
• Nem kell teljességre törekedni, bánjunk takarékosan az idővel. A versek meghallgatását követően
térjünk vissza a pókhálóábrákhoz.
• Hallgassunk meg néhány jóslásellenőrző mondatot: „Én felírtam azt, hogy…………., a
…………………versben ez a tartalom …………………..”
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, előfeltevések megfogalmazása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, névlánc
13. Két Arany János-vers összehasonlítása

Gyűjtsd össze a kettős pókhálóábrában, mi minden jut eszedbe a két címről!
Letészem a lantot Mindvégig
Letészem a lantot: ars poetica, költészet, dal, elhallgatás, elégia, vallomás, személyesség, Petőfi stb.
Mindvégig: ars poetica, költészet, utószó, halál, bölcsesség, elmúlás, összegzés, lezárulás stb.
JELENTÉSTEREMTÉS
T/14. 63. oldal
20 PERC
• A pármunkát kövesse frontális megbeszélés: egy-egy páros egy-egy idézetpárt olvashat föl, más
párosok kiegészítő-értelmező írásaikból egyet-egyet.
• Fontos, hogy a megbeszéléskor arra is rákérdezzünk, született-e más megoldás, párosítás. Min-
den indokolható megoldást fogadjunk el és dicsérjünk.
• Variáns lassabb tempónál: az idézetpárosítás megbeszélése után minden tanulópár csak egy ér-
telmező szöveg elkészítésével foglalkozik, majd közzéteszik az értelmezést.
Ki e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiateremtés, különbségtétel, értelmezés
M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártyák, rövid, értelmező írás
E s z k ö z ö k : CD-lejátszó, CD: Hangos irodalom: Arany János, HUNGAROTON (1., 41.)
14. Idézetpárosítás, értelmezés
a) Hallgassátok meg a verseket! Figyeljetek arra, melyek azok a gondolatok, motívumok, amelyek a
versek valamelyikében és pókhálóábrátokon is szerepelnek!
(Ezeket 3 -val jelölhetitek ábrátokon.)
LETÉSZEM A LANTOT MINDVÉGIG
Letészem a lantot. Nyugodjék. A lantot, a lantot

Tőlem ne várjon senki dalt. Szorítsd kebeledhez
Nem az vagyok, ki voltam egykor, Ha jő a halál;
Belőlem a jobb rész kihalt. Ujjod valamíg azt
A tűz nem melegít, nem él: Pengetheti: vígaszt
Csak, mint reves fáé, világa. Bús elme talál.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága! Bár a szerelem s bor
Ereidben nem forr:
Más ég hintette rám mosolyját, Ne tedd le azért;
Bársony palástban járt a föld, Hát nincs örömed, hát
Madár zengett minden bokorban, Nincs bánat, amit rád
Midőn ez ajak dalra költ. Balsors keze mért?...
Fűszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága. Hisz szép ez az élet
Hová lettél, hová levél Fogytig, ha kíméled
Oh lelkem ifjusága! Azt ami maradt;
Csak az ősz fordultán,
Nem így, magánosan, daloltam: Leveleid hulltán
Versenyben égtek húrjaim; Ne kivánj nyarat.
Baráti szem, művészi gonddal
Függött a lantos ujjain; Bár füstbe reményid,
Láng gyult a láng gerjelminél S egeden felényit
S eggyé fonódott minden ága. Sincs már fel a nap:
Hová lettél, hová levél Ami derüs, élvezd,
Oh lelkem ifjusága! Boruját meg széleszd:
Légy te vidorabb.
Zengettük a jövő reményit,
Elsírtuk a mult panaszát; S ne hidd, hogy a lantnak
Dicsőség fényével öveztük Ereje meglankadt:
Körűl a nemzetet, hazát: Csak hangköre más;
Minden dalunk friss zöld levél Ezzel ha elégszel,
Gyanánt vegyült koszorujába. Még várhat elégszer
Hová lettél, hová levél Dalban vidulás.
Oh lelkem ifjusága!
Ah, látni véltük sirjainkon Tárgy künn, s temagadban

A visszafénylő hírt-nevet: És érzelem, az van,
Hazát és népet álmodánk, mely Míg dobban a szív;
Örökre él s megemleget. S új eszme ha pezsdűl;
Hittük: ha illet a babér, Ne vonakodj restűl
Lesz aki osszon... Mind hiába! Mikor a lant hív.
Oh lelkem ifjusága! Van hallgatód? nincsen?
Te mondd, ahogy isten
Most... árva énekem, mi vagy te? Adta mondanod,
Elhunyt daloknak lelke tán, Bár puszta kopáron
Mely temetőbül, mint kisértet, Mint tücsöké nyáron
Jár még föl a halál után...? Vész is ki dalod.
Hímzett, virágos szemfedél...?
Szó, mely kiált a pusztaságba...? (1877. júl. 24.)
Letészem a lantot. Nehéz az.

Kit érdekelne már a dal.
Ki örvend fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
Oda vagy, érzem, oda vagy
(1850. márc. 19.)
b) A szövegösszefüggést is folyamatosan figyelve írjátok be a párversből a megadott idézettel szerin-

tetek beszélgető-vitatkozó sort, sorokat a megfelelő helyre!
„A lantot, a lantot / Szorítsd kebeledhez, / Ha

jő a halál.”
Az első személyű megszólalás a költészet ab-

bahagyását, az elhallgatást helyezi kilátásba.
A XIX. század költőinek lanttoposzára való
visszautalásként is értelmezhető.
„A tűz nem melegít, nem él”
A megszólító lírai én úgy véli, minden lé-

lekállapot a költészet témájává válhat. A lét
csonkaságának tapasztalatából fakadó köl-
tészet esztétikai szempontból nem alacso-
nyabb rendű a többinél.
„Dicsőség fényével öveztük /Körűl a nemzetet,

hazát”
A megszólító én beletörődő-elfogadó
magatartással fordul a töredékes lét ihletet
adó külső és belső tárgyai felé, és az alkotás
belső függetlenségét, menedék voltát, illetve
önkifejező jellegét hangsúlyozza.
„Ami derüs élvezd, / Boruját meg széleszd: /
Légy te vidorabb.”
A költői én a haza jövőjének kilátástalanságát

a nemzeti költő szerepének betölthetetlensé-
gével kapcsolja össze. Úgy tapasztalja, hogy
megbomlott a külső és a belső világ egységé-
nek összhangja. Az eszmények és a valóság
egymást kizáró ellentétben tűnnek fel,
a meghatározó hangnem az elégikus.
„Bár puszta kopáron / (…) / Vész is ki dalod”
A költészet feltétele a befogadók közössége, A módosítószó azt jelzi, hogy a beszélő

a beszélő szerint az adott helyzetben, be- függetleníti költészetének értelmét a befoga-
fogadó közönség (közösség) hiányában a dal dó közösségtől, a hallgatóságtól.
feleslegessé válik.
„Kit érdekelne már a dal.”
A beszélő szerint a hallgatóság hiánya nem

teszi céltalanná a költészetet, mert a költészet
szándéka szerint önkifejezés, értéke csak ön-
magával, vagyis esztétikai mércével mérhető.
c) Készítsétek el és írjátok be a táblázatba a hiányzó rövid értelmezéseket is!

b–c)
(Nem kizárólagos, más indokolható párosítás és értelmezés is elfogadható!)

„Letészem a lantot. Nyugodjék.” „A lantot, a lantot / Szorítsd kebeledhez”
Az első személyű megszólalás a költészet ab- A beszélő az élet és a költészet szoros kap-
bahagyását, az elhallgatást helyezi kilátásba. csolatáról győzi meg önmagát: szerinte a köl-
A XIX. század költőinek lanttoposzára való visz- tészethez való ragaszkodás vigaszt jelent, és
szautalásként is értelmezhető. oldja a haláltól való félelmét. A Letészem a
lantot c. versre való visszautalásként is értel-
mezhető.
„A tűz nem melegít, nem él” „S ne hidd, hogy a lantnak / Ereje meglankadt:
/ Csak hangköre más”
Az elégikus létélményt a beszélő a költészet- A megszólító lírai én úgy véli, minden lélekál-
hez méltatlan tárgynak tekinti. lapot a költészet témájává válhat. A lét cson-
kaságának tapasztalatából fakadó költészet
esztétikai szempontból nem alacsonyabb ren-
dű a többinél.
„Dicsőség fényével öveztük /Körűl a nemzetet, Tárgy künn, s tenmagadban – / És érzelem, az
hazát” van, / Míg dobban a szív
A múltat a beszélő eszményinek látja és láttat- A megszólító én beletörődő-elfogadó ma-

ja, olyan reményteljes alkotói környezetnek, gatartással fordul a töredékes lét ihletet adó
amely az aktív, értelmes költői tevékenység külső és belső tárgyai felé, és az alkotás belső
lehetőségét is jelentette. A nagyszerű célok függetlenségét, menedék voltát, illetve önki-
szolgálatába állított költői ihlet olyan lelke- fejező jellegét hangsúlyozza.
sült lélekállapot (volt), amelyben a költői én
a költőtársakkal együtt azonosult a közösségi
költőszereppel.
„Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl „Ami derüs élvezd, / Boruját meg széleszd: /
virága” Légy te vidorabb.”
A költői én a haza jövőjének kilátástalanságát A megszólító lírai én a megváltoztathatatlan

a nemzeti költő szerepének betölthetetlensé- tudomásul vételére inti a megszólított ént, és
gével kapcsolja össze. Úgy tapasztalja, hogy arra figyelmezteti, hogy az élet csonkult for-
megbomlott a külső és a belső világ egységé- májában is található öröm; a derűs szemléletre
nek összhangja. Az eszmények és a valóság való képesség bölcs, követendő beállítódás.
egymást kizáró ellentétben tűnnek fel, meg-
határozó hangnem az elégikus.
„Szó, mely kiált a pusztaságba” „Bár puszta kopáron”
A költészet feltétele a befogadók közössége, a A módosítószó azt jelzi, hogy a beszélő füg-
beszélő szerint az adott helyzetben, befogadó getleníti költészetének értelmét a befogadó
közönség (közösség) hiányában a dal felesle- közösségtől, a hallgatóságtól.
gessé válik.
„Kit érdekelne már a dal.” „Te mondd, ahogy isten / Adta mondanod”
A lírai én a kilátásba helyezett elhallgatást a A beszélő szerint a hallgatóság hiánya nem te-
közönség érdektelenségével is indokolja. szi céltalanná a költészetet, mert a költészet
szándéka szerint önkifejezés, értéke csak ön-
magával, vagyis esztétikai mércével mérhető.
REFLEK TÁL ÁS
T/15. 66. oldal
15 PERC
• Az a) feladatot az óra utolsó 15 percében végezzük el közösen. Nem cél a részletes elemzés,
értelmezés, pusztán néhány jellegzetes költészettoposz tudatosítása.
• A b–c) lehet házi feladat, akár választhatóan, akár részeire bontva (például lesz, aki összehason-
lító képelemzést ír, lesz, aki a Szimbólumtárból a hattyú címszót tekinti át stb.).
• Ha szükséges, egy-egy költészettoposz áttekintéséhez adjuk ki a vonatkozó szócikk fénymásola-
tát a tanulónak.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : költészettoposzok, költői képek azonosítása,
szövegbeli jelentésének megfogalmazása
M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, házi feladat (b, c)
E s z k ö z ö k : Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001
15. Költészettoposzok
a) Az európai kultúrában a lant az ógörög líra (pengetős, húros hangszer) változataként a költészet
talán legrégibb, de korántsem kizárólagos jelképe, toposza. Az alábbi idézetek a költészetjelké-
pekből adnak ízelítőt.
Olvassátok el az idézeteket, és töltsétek ki a táblázatot!
KÖLTŐI KÉP
KÖLTÉSZET-
IDÉZET FAJTÁJA A SZÖ- ÉRTELMEZÉS, MAGYARÁZAT
TOPOSZ
VEGBEN
„A szent poézis néma hattyú,
S hallgat örökre a néma vizekben.”
(Berzsenyi Dániel: A poézis hajdan és most)
„Te mondd, ahogy isten
Adta mondanod,
Bár puszta kopáron
– Mint tücsöké nyáron –
Vész is ki dalod.”
T Á G A B B
(Arany János: Mindvégig)
„Csendnek és éjszakának hegedűje,

milyen lehet tenéked a világ?
Érzed-e a csöndet s az éjszakát?”
(Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz)
Húzd rá cigány, megittad az árát,
É R T E L E M B E N
Ne lógasd a lábadat hiába;

Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
V E T T
Mindig igy volt e világi élet,

Egyszer fázott, másszor lánggal égett;
A R S
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
(Vörösmarty Mihály: A vén cigány)
P O E T I C Á K
95
96
KÖLTŐI KÉP
KÖLTÉSZET-
TOPOSZ
VEGBEN
Hol vagy most, Pégaze! amely, mint az árnyék-ölelő
Képzelődés érthetetlen hangokon adja elő,
Szárnyas ló vagy s a bérceket és magas kősziklákat
Megtetéző szárnyaidon hordod a poétákat.
Mely egy percbe előállasz vickándozva, mint a ló,
Mihelyt nagy fennyen kettyeget hozzád egy
rongyos dalló.
És egy percbe odarántod, ahová parancsolja,
Ha negédes dühödtébe egy-két versét mormolja.
(Csokonai Vitéz Mihály: Lócsere)
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
„Cifra szűrben áll egy égi pajta:

•
Benne gunnyaszt az Irodalom…

9 .
Senki nem költ mostanában arra:

Pókháló leng már az ablakon.”
(Kovács András Ferenc:
Dallamvázlat egy lírai istálló falára)
„Az öreg úrnak van egy tamburája,
S mikor az ihlet s unalom megszállja,
É V F O L Y A M
Veszi a rozzant, kopogó eszközt

S múlatja magát vele négy fala közt.
Nem figyel arra deli hallgatóság,

Nem olyan szerszám, divata is óság:
Az öreg úr (fél-süket és fél-vak),
Maga számára és lopva zenél csak.”
(Arany János: A tamburás öregúr)
KÖLTŐI KÉP
KÖLTÉSZET-
TOPOSZ
VEGBEN
Nem irom pennával,
Fekete téntával,
De szablyám élivel,
Ellenség vérivel,
Az én örök hiremet.
(Zrínyi Miklós: Nem irom pennával)
„Nem is kell más írásjelem

tollam s füzem
T Á G A B B
meg a csillag aki vezem

én közbe csak következem”
(Parti Nagy Lajos: Őszológiai gyakorlatok)
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
97
b) Hasonlítsd össze a két Pegazust!

Milyen költészetfelfogásról, költőszerepről vall szerinted Pócs Judit, milyenről Szalay Lajos alkotása?
Pócs Judit: Pegazus Szalay Lajos: Pegazus
c) Nézz utána a Szimbólumtárban (Balassi Kiadó, 2001), mi az eredete a líra/lant, a hattyú, a tücsök
és a Pegazus költészettoposznak!
líra/lant
hattyú
tücsök
Pégazosz/Pegazus
IDÉZET KÖLTÉSZET- KÖLTŐI KÉP ÉRTELMEZÉS, MAGYARÁZAT
TOPOSZ FAJTÁJA A
SZÖVEGBEN
„A szent poézis néma hattyú, hattyú metafora A szent, tiszta és szép költészetnek nincs közege, elhall-
S hallgat örökre a néma vizekben.” gatásra van ítélve (néma vizekben = szinesztézia)
(Berzsenyi Dániel: A poézis hajdan és most)
„Te mondd, ahogy isten tücsök hasonlat Az önkifejező költészet is értékes, az alkotásnak nem
Adta mondanod, feltétele a befogadó közösség.
Bár puszta kopáron
– Mint tücsöké nyáron –
Vész is ki dalod.”
T Á G A B B
(Arany János: Mindvégig)
„Csendnek és éjszakának hegedűje, hegedű metafora Az öntudatlan költészetre, a szépség öncélúságára kérdez
milyen lehet tenéked a világ? (tücsök) rá az idézet.
Érzed-e a csöndet s az éjszakát?”
(Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz)
Húzd rá cigány, megittad az árát, muzsikus metafora A világ, hallgatóság bánatát (örömét) elmuzsikáló cigány a
Ne lógasd a lábadat hiába; cigány, költő metaforája, a hegedű, a zene a költészeté.
Mit ér a gond kenyéren és vizen, hegedű
V E T T
Tölts hozzá bort a rideg kupába.

Mindig igy volt e világi élet,
A R S
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
(Vörösmarty Mihály: A vén cigány)
P O E T I C Á K
99
10 0
Hol vagy most, Pégaze! amely, mint az árnyék- szárnyas ló allegória A költői ihlet, a fantázia szárnyalásának jelképe
ölelő (Pegazus)
Képzelődés érthetetlen hangokon adja elő,
Szárnyas ló vagy s a bérceket és magas kősziklá-
kat
Megtetéző szárnyaidon hordod a poétákat.
Mely egy percbe előállasz vickándozva, mint a ló,
Mihelyt nagy fennyen kettyeget hozzád egy
rongyos dalló.
És egy percbe odarántod, ahová parancsolja,
Ha negédes dühödtébe egy-két versét mor-
molja.
(Csokonai Vitéz Mihály: Lócsere)
„Cifra szűrben áll egy égi pajta: égi pajta metafora A líra leértékelődését, a költészet „halálát” fejezheti ki
Benne gunnyaszt az Irodalom… (– lírai (összetett) (a ritmus a „Pókháló van már az ablakon” c. „örökzöld”
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
Senki nem költ mostanában arra: lóistálló ~ sláger szerint való).

•
Pókháló leng már az ablakon.” Pegazus)

9 .
(Kovács András Ferenc: Dallamvázlat egy lírai istálló

falára)
„Az öreg úrnak van egy tamburája, tambura metafora Az önkifejező, magánérdekeltségű költészetre utaló ön-
S mikor az ihlet s unalom megszállja, ironikus kép. Az öreg, rozzant hangszer a használó (köl-
Veszi a rozzant, kopogó eszközt tő) költészetét jellemzi.
S múlatja magát vele négy fala közt.
É V F O L Y A M
Nem figyel arra deli hallgatóság,

Nem olyan szerszám, divata is óság:
Az öreg úr (fél-süket és fél-vak),
Maga számára és lopva zenél csak.”
(Arany János: A tamburás öregúr)
Nem irom pennával, penna (toll), szinekdoché A költői tevékenység eszközével nevezi meg magát a
Fekete téntával, ténta (tinta), költészetet. Itt tagadó forma: a beszélő számára a költői
De szablyám élivel, szablya szerepnél becsesebb a katonáé.
Ellenség vérivel,
Az én örök hiremet. metafora
(Zrínyi Miklós: Nem irom pennával)
„Nem is kell más írásjelem tollam szinekdoché A költői tevékenység eszközeivel jelöli magát a költésze-
T Á G A B B
tollam s füzem füzem tet, a versírást (tudatos nyelvrontás, depoetizálás).

meg a csillag aki vezem
én közbe csak következem”
(Parti Nagy Lajos: Őszológiai gyakorlatok)
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
10 1
10 2 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M
T/16. 71. oldal
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : visszatekintő értelmezés
16. Olvasd el az alábbi összefoglaló-értelmező szöveget!

Írj a szöveg szerinted legfontosabb állításaihoz a versekből a margóra versenként legalább 2-2
idézetet!
A LETÉSZEM A LANTOT címe, verskezdete és zárlata a költői én elhallgatását helyezi kilátásba. Köl-
tészettoposzát, a lantot Petőfi Sándor A XIX. század költői című versére való utalásként is értelmez-
hetjük. Petőfi alkotásának lírai hőse a látnok-próféta szerepéből szólalt meg, és abszolút igazságok
tudójaként fordult kora költőihez és közösségéhez. Megszólalásában szembeállította a magasabb
rendűnek értékelt, társadalmi változásokat szolgáló költészetet az önkifejező, személyes jellegűvel.
E költészetfelfogással párbeszédet folytatva a Letészem a lantot költői énje úgy tapasztalja, hogy
jelenbeli helyzetében folytathatatlan a költőtárs képviselte közösségi költőszerep, és a helyette lehet-
séges lírai megszólalásmód értékében is alatta marad a Petőfi-féle megszólalási módoknak. A vers
az idősíkok és az értékek szembeállításával magyarázza meg az elhallgatási szándék kiváltó okait
és világítja meg a költői személyiség változásának lélektani hátterét. A beszélő szerint személyisége
mélyreható változásokon ment át: az eszmények szertefoszlását a biztos értéktudat elvesztése és
lelki kiüresedés, lelki öregség követte („hová levél / Oh lelkem ifjúsága”). A költői megszólalást (ének,
dal) jelölő metaforák és hasonlatok a halál képzetköréből vett képekkel érzékeltetik, hogy jelenlegi
alkotásait múltbeli költészetének nagyszerűségéhez képest élettelen, kísértetszerű műveknek érté-
keli a lírai én. Az énekhez kapcsolódó „árva” jelző értelmezhető a költőtárs (Petőfi) elvesztésére való
utalásként, de a hallgatóság hiányaként, a befogadói közösség érdektelenségeként is. E lehetséges
jelentéseket a pusztába kiáltott szó biblikus utalása erősíti meg. Az első versszakkal keretet alkotó
hetedik törzsök – virág metaforájában természeti törvényszerűségként jelenik meg a közösségi költő-
szerep betölthetetlensége, valamint a költészet elhallgatásának szükségszerűsége. A törzsökmetafora
Arany költészetfelfogásában kezdetektől a költészet szerves közösségi funkcióját jelentette, melyben
a költő közösségének a szószólója volt.
S mi vagyok én kérded. Egy népi sarjadék,
Ki törzsömnek élek, érette, általa;
Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,
Otthon leli magát ajakimon dala. (Válasz Petőfinek, 1847)
A Letészem a lantot refrénjének zárlatbeli módosulása is jelzi, hogy a beszélő reményeinek szerte-
foszlását befejezettnek, elégikus lélekállapotát pedig véglegesnek tekinti.
T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K 10 3
Arany János kései lírájának egyik legjelentősebb alkotása a MINDVÉGIG című vers. Ars poeticus jelle-
gére szintén a lant költészettoposz hívhatja fel az olvasó figyelmét. A költemény tudatos párbeszédet
folytat a Letészem a lantot című verssel, ennek a korábbi ars poeticának több állítását is visszavonja.
Ebben a költeményben az elégikus hangnemhez szelíd, visszafogott életörömből fakadó derű tár-
sul. A hangnemben megtapasztalható kettősség műfaji jellegzetességekben is megfigyelhető: az
összegző igényhez rövid sorokból építkező, egyszerű rímképletű (aabccb) dalforma járul. A második
személyű megszólítás önvigasztalási, önmeggyőzési szándékról árulkodik. Ennek lényege a lírai én
költészethez való szenvedélyes ragaszkodása, ami abban is megmutatkozik, hogy bár a beszélő
továbbra is csonkának tapasztalja létét, mégis arra biztatja önmagát, hogy vállalja csonkaságból fa-
kadó, a teljességet felmutatni képtelen, töredékes költészetét. Ebben a versben a költészetnek nem
közösségi szerepe van. Funkciója magát a létezést érinti: a költészet mintegy a halállal szembehe-
lyezhető menedék, pajzs. A bölcs és derűs megbékélés az élet szépségeinek felismerésében, illetve
a hiányérzeten való felülemelkedés képességében nyilvánul meg. Ez a felülemelkedés a versben hol
öniróniával („Légy te vidorabb”), hol csúfondáros önszemlélettel („És érzelem, az van”) párosul.
A megváltozott hangú költészet értékeit az utolsó három versszak hangsúlyozza. A költészet önkife-
jező jellegét a zárlat tücsökhasonlata teszi érzékletessé, ami a verskezdet lantmotívumára is vissza-
utal. A tücsök ugyanis a lanthoz hasonlóan az antikvitás óta költészetjelkép: a Múzsák és Apollón
kedvelt állata, az egyszerű szépség muzsikusa.
egyéni
4. EGY IRÁNYZATOS ARS POETICA ÉS FORMAI
ÖNELLENTMONDÁSAI – VERLAINE: KÖLTÉSZETTAN
1 óra
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1–5. feladat Játék a nyelvvel
T/1–5. 73. oldal A feladatokból szabadon válogathatunk, vagy megbeszélhetünk

többet is, ahogy az időbe belefér
10 PERC
• A ráhangolódás feladatai azt járják körül, hogy:
– a hangoknak, a hangzásnak a befogadó jelentést, többletjelentést tulajdonít, a költemények-
ben a hangzásnak, zeneiségnek különösen fontos szerepe van – 1., 3. feladatok;
– az irodalmi szövegek eredendően mondott, nem némán olvasott szövegek, a „hangoztatás”
egyben értelmezés is, amiben meghatározó szerepe van a nem nyelvi kifejezőeszközöknek
(szövegfonetikának) – 2. feladat;
– a versíráskor a költőket a logikai, gondolati szempontokon túl más szempontok is vezetik
(hangzás, nyelvi lelemény, képzettársítás), ezért a befogadó sem képezheti meg saját jelenté-
sét pusztán ésszerű gondolkodással, gyakran inkább érzéseinkre, érzékenységünkre, fantázi-
ánkra, játékos kedvünkre kell hagyatkozni – 1. b), 3–5. feladatok;
– attól, hogy nem értjük a szavakat, még érezhetjük a vers ritmusát, hangulatát.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség, nyelvi érzékenység, kre-
ativitás, fantázia
M ó d s z e r e k : játék
E s z k ö z ö k : ha az 5. feladatot választjuk, akkor CD és CD-lejátszó
Ebben a mindössze egyórás modulban egy olyan ars poeticát értelmezünk, amely egyrészt inkább
az előíró költészettanok hagyományához kapcsolódik, másrészt a XIX. század egyik meghatározó
költészeti irányzatának programverseként olvasható. A megbeszélés folyamatában megvizsgáljuk azt
is, mennyiben felel meg maga a vers azoknak a poétikai elveknek, amelyeket meghirdet.
E G Y I R Á N Y Z A T O S A R S P O E T I C A É S . . . 10 5
1. Játék a hangokkal
a) Karikázd be!
Melyik hang harciasabb? l r

Melyik fürgébb? i e
Melyik sötétebb? á ü
Melyik vidámabb? ü o
Melyik lomhább? m k
b) Milyen az r a Weöres Sándortól verseiből vett alábbi idézetekben?
Levegőben erre-arra
kanyarog a dallam. ……………………………
Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi ……………………………
Ugrótáncot jókedvemből,
édes rózsám, járok,
országút visz Fehérvárig,
Széles a két árok. ……………………………
Méh-raj duruzsol
fák közt, fü alól,
Fürjek dala szól
Tó partján. ……………………………
Bim-bam! torony üregében

érc-hang pihen el az éjben. ……………………………
2. Így is, úgy is

Mondjátok el a megadott helyzeteknek megfelelően az alábbi versrészletet!
panyigai panyigai panyigai

ü panyigai ü
panyigai panyigai panyigai
ü panyigai ü
(Weöres Sándor: Táncdal – részlet)
– Nagyon kedvesen kölcsönkéred barátod Bëlga CD-jét.

– Az osztálytársad siet, de neked töri a lábad a cipő, kérlelően panaszkodsz.
– Valaki szó nélkül elvitte a füzetedet, házit másolni, ezért dühös vagy.
– Fel vagy háborodva, mert mégsem oda mentek kirándulni, ahova te szeretted volna.
– Töredelmesen bocsánatot kérsz a barátodtól, mert tegnap nagyon megbántottad.
– Elmeséled az osztálytársadnak, hogy ma reggel a buszon állandóan lökdöstek a tömegben, és
elszakadt a kabátod.
3. Kik lakják?
Asszociáljatok a településnevekből, milyenek lehetnek az ott lakó emberek!
Csempeszkopács
Kajászószentpéter
Taktaszada
Szentbékálla
Pornóapáti
Borszörcsök
Inárcs-kakucs
Vaszar
Ukk
Sé
(Weöres Sándor: A legfurcsább magyar falunevek)
4. Miért zavarba ejtők az alábbi, Parti Nagy Lajos kortárs költőnk verseiből válogatott szöveg-
részletek (verssorok, sorpárok)?
tükrőt őrőlnek kézidarálón

az éjszaka oly bársonyos
oly kord oly duplaszéles
a széjjelpiszkált habzó hangyabolyhok
felett termeszállásban a dolgok
kabátcsönd
gyufapupilla
5. A tíz legszebb szó
Egy francia folyóirat 1933-ban azt kérdezte az irodalom jeles képviselőitől, melyik a tíz legszebb szó.
Paul Valéry költő (1871–1945) a következő tíz szó mellett döntött: pure [pür], jour [zsúr], or [ar], lac
[lák], pic [pik], seul [szöl], onde [ond], feuille [föj], mouille [muj], flute [flűt]. Magyarul ez a francia
szócsokor így hangzik: tiszta, nap (mint időtartam), arany, tó, hegyfok, egyedül, hullám, levél (nö-
vényé), csermely, fuvola.
Kosztolányi Dezső is eltűnődött a kérdésen, ő a következő tíz szót választotta ki: láng, gyöngy, anya,
ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. Egy magyarul nem tudó ember úgy vélte, a legszebb magyar szó
a hajolaj.
a) Szerinted miért lehet komolyan venni vagy nem egy ilyen kérdést?
b) Írd le, szerinted melyik a tíz legszebb magyar szó!
c) Milyen nyelvi szempontokat megfontolva válaszoltál a kérdésre? (Mi befolyásolta választásodat?)
d) Hallgasd meg a Fata Morgana együttes dalát, és húzd alá a dalszöveg tíz szerinted legszebb szavát!
A TÍZ LEGSZEBB SZÓ

Miminek
Kastélyod kész, ajtaján lépj be,
tárd ki ablakod, nézz az égre,
ott keress csillagot, az örvény
lehúz, csapodár szívekkel kísért
a múlt. Csak szellemek azok!
A bánat tovaszáll, a csermely

most lassul, a zuhatag megáll.
Tárd ki ablakod, s rajta a fény
liliom – lelkednek az éltető víz,
virágba borul majd, s édes illatod
szerelmet hív pillangó-szárnyakon.

Kastélyod kész, lépj be ajtaján,
viseld boldogan az élet-kalárisát,
hagyd a tovatűnő hűtlen álmokat,
vesd a jelenre pillantásodat!
(Fata Morgana)
e) Megoldásodat egyeztesd padtársaddal!

f) Fogalmazzátok meg, mit tapasztaltatok!
1. a) feltehetően (a hangok sajátosságaiból fakadóan): r, i, á, ü, m (de nem szükségszerűen!)
b) például: játékos, gyors, pattogó, cikázó, kényelmes
3. egyéni, fantáziafüggő
4. Mert hétköznapi tapasztalatainkkal nem alátámasztható, beleérzést, érzékenységet, kreativi-
tást igényel.
5. a) A válasz személyes, ezért komolyan lehet venni, de épp ezért komolytalan is.
c) Vagy a jelentés, vagy a hangzás alapján dönt az ember.
f) Bizonyosan nem egyezik a „megoldás”, feltehetően lesznek azért olyan szavak,
amelyeket a pár mindkét tagja aláhúzott. Az értékítélet szubjektivitására hívhatja fel a
figyelmet.
JELENTÉSTEREMTÉS
2. lépés: 6. feladat Versértelmezés
T/6. 76. oldal
30 PERC
Alakítsunk négyfős heterogén csoportokat, minden csoport ugyanazzal a feladattal dolgozik. Az
a) feladat megbeszélésekor minden csoport egy oppozíciót mutasson be és értelmezzen, halad-
junk csoportról csoportra, amíg az észrevétel el nem fogy. A b–d) feladatot nézzük meg közösen
a közzétételt követően. A b) akár el is hagyható, ha az idő szorít, vagy a tanár a tanulócsoport
szempontjából kevésbé ítéli lényegesnek. Az e) feladatot adhatjuk házi feladatnak is.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : implicit és explicit tartalmak azonosítása, oppo-
zícióba állítása, ellentmondások azonosítása, értelmezése
M u n k a f o r m á k : csoport, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat
6. Hallgassátok meg Paul Verlaine Költészettan című versét, majd dolgozzatok négyfős csopor-
tokban!
PAUL VERLAINE: KÖLTÉSZETTAN
Zenét minékünk, csak zenét,

ezért a versed lebegőben
ragadd meg a lágy levegőben,
amint cikázik szerteszét.
Ha szókat írsz, csak légy hanyag,

és megvetőn dobd a zenének,
mert édes a tétova ének
s a kétes, olvadó anyag.
Fátylak mögött tüzes szemek

és déli, reszkető verőfény,
s a langyos őszi ég merő fény,
kék csillagok tündöklenek.
Mert csak te kellesz, Árnyalat,

és semmi Szín, koldusi ékül,
óh, fuvola s kürt összebékül
e síma álomszárny alatt.
A gyilkos Csattanó gaz úr,

baj lenne, ha versedbe hagynád
az ötletet, e durva hagymát,
melytől könnyez a szent Azúr.
Szónoklat? Törd ki a nyakát,

és jó, ha izmod megfeszíted,
pórázra szoktatván a Rímet.
Mi volna, ha nem volna gát?
Ó jaj, a Rím silány kolomp,

süket gyerek, oktondi néger,
babrál olcsó játékszerével
s kongatja a szegény bolond.
Zenét minékünk, muzsikát!

Legyen a vers egy meg nem álló
lélek, mindig új vágyba szálló,
mely új egekbe ugrik át.
Egy jó kaland legyen dalom,

hajnalban, az ideges szélben
mentákra üljön észrevétlen…
A többi csak irodalom.
(1874)
(Kosztolányi Dezső fordítása)
a) Gyűjtsétek ki a versből, és írjátok egymással szembeállított párokba a hagyományos (elutasított)

és az újító (követendő) költészetre vonatkozó állításokat!
Írjatok B betűt a rubrikába azokhoz az állításokhoz, amelyek szövegszerűen nincsenek a versben,
de burkoltan igen!
Írjatok K betűt a rubrikába azokhoz az állításokhoz, amelyek szövegszerűen is ki vannak fejtve a
versben!
KÖVETENDŐ KÖLTÉSZETESZMÉNY
ELUTASÍTOTT HAGYOMÁNY
(HAGYOMÁNYTEREMTÉS, PROGRAM)
b) Hasonlítsátok össze, mit állít a rímről az alábbi Boileau-részlet, mit a Verlaine-vers!
Akármilyen a tárgy, ha fölséges, ha kedves,

igazodjék a rím a józan értelemhez,
Úgy látszik, egyik a másikával perel,
de szolga csak a rím, és engednie kell.
Ha valaki kemény munkával jár utána,
a szellem csakhamar könnyedén jut nyomára;
az ész-szabta igát készséggel fölveszi,

s nincs ártalmára az, sőt dúsabbá teszi.
Ha viszont nem törődsz vele, fejedre lázad,
s akkor az értelem bottal üti nyomát csak.
Ezért szeressük a józan észt. Érdemet
s fényt írásműveink csak tőle nyerjenek.
(Boileau: Ars poetica)
c) Vizsgáljátok meg az alábbi névszói szerkezeteket a táblázat szempontjainak segítségével!
SZEREPÜK
ÖSSZEKAPCSOLT HANGOK
KÉP AZ ÚJFAJTA KIFEJEZÉS-
(ÉRZÉK)TERÜLETEK ÖSSZECSENGÉSE
MÓDBAN
LÁGY LEVEGŐBEN
LANGYOS ŐSZI ÉG
RESZKETŐ VERŐFÉNY
SÍMA ÁLOMSZÁRNY
IDEGES SZÉLBEN
Két vagy több egyszerre érvényesülő érzéki hatás (például látás-hallás, ízlelés-hallás, szaglás-hallás)
egyidejű kifejezését SZINESZTÉZIÁNAK nevezzük. A szinesztézia (görög: ’együttérzékelés, összeér-
zés’) a metafora egyik fajtája (hiszen két dolgot azonosít hasonlóságuk alapján), és Verlaine korában
(szimbolizmus) vált a költészet különösen kedvelt poétikai eszközévé.
d) Milyen érvekkel bizonyítanátok be, hogy a Verlaine-vers nem követi és nem valósítja meg mara-
déktalanul azokat a poétikai elveket, amelyeket meghirdet?
A PARADOXON (görög: ’nem várt, lehetetlen vélemény’) eredeti értelmében valós és kibékíthetetlen
önellentmondáson alapuló szellemes kijelentés; a köznyelvi szóhasználatban az önellentmondás
maga, amely meghökkenést, zavart, elgondolkodást, esetleg nevetést vált ki az emberből. Parado-
xon például Arany János versének „Letészem a lantot” állítása, hiszen miközben a költői elhallgatást
jelenti be, megszületik az ezt tematizáló vers. Paradoxonnak nevezzük az ilyen kijelentéseket is: „a
vakok látnak jól”, „a gazdagok szegények”. A képtelennek látszó ellentmondás alaposabb meggon-
dolás után igaznak bizonyulhat, tehát ellentmondásossága látszólagos lehet.
e) Olvasd el az alábbi ismeretközlő és összefoglaló-értelmező szöveget!
A XIX. század ötvenes éveinek végén a francia irodalomban megjelenő szerzők és művek alapjaiban
változtatták meg a költészet nyelvét. Témáikat a hétköznapok, a tudomány és a hit tapasztalatain
túl keresték: a világot titkok, rejtett összefüggések hálózatának gondolták. Költészetükben ezeknek
a titokzatos kapcsolatoknak a megsejtetésére törekedtek, és a romantikához képest is új, szokatlan
költői nyelvet alakítottak ki. Az új költészeti irányzat, a SZIMBOLIZMUS a befogadótól is másfajta
együttműködést igényelt.
E G Y I R Á N Y Z A T O S A R S P O E T I C A É S . . . 111
A modern szimbolizmusban – mint stílusirányzatban – a KÉP (SZIMBÓLUM) a szöveg központi

alkotóelemévé vált. A művészek új világtapasztalatával összefüggésben olyan összetett jelentéslehe-
tőségeket hozott játékba, amelyeket nem lehet egy-egy konkrét jelentéssel megfeleltetni. Vagyis a
szimbolista vers a köznyelvi, elsődleges jelentéssel (denotáció) szemben kiaknázza a nyelvi elemek
másodlagos értelmeinek lehetőségét (konnotáció). Így nem rendelhető hozzá egy jelhez (szimbó-
lumhoz) egy meghatározott jelentés. E jellemzője alapján szokás a szimbólumot elkülöníteni az
allegóriától, amelyben a képsor elemei egyértelműen megfeleltethetők a fogalmi jelentés elemeinek.
A szimbolista vers tehát nem megnevez, hanem sejtet, sugalmaz, a jelentések sokféleségének és rög-
zíthetetlenségének tapasztalatához juttatja a befogadót. A szimbolista költészet ugyanakkor nem-
csak kép-, hanem HANG- és SZÍNTEREMTŐ FŐNEVEKET is képes a versek középpontjába állítani.
A szimbolisták átvették az 1850-es években a francia irodalomban megfogalmazott irodalmi
jelszót: „L’art pour l’art” (’a művészet a művészetért’), amely tagadja a művészet hasznosságának és
tanító-nevelő célzatának szerepét, és A SZÉPSÉGET AZ ÖNCÉLÚSÁG ÉRTELMÉBEN FOGJA FEL. Az
esztétikai érték vezető szerepét hirdető poétikák és költői magatartásformák közös jellemzője, hogy
az általuk elképzelt értékrend csúcsára kizárólag esztétikai-művészi sajátosságokat állítottak.
A nyelv gondolatközlő, értelemtükröző szerepével a hangzás, a zeneiség eszményét állítja szembe
Verlaine Költészettana, melyet az irodalmi hagyomány a szimbolizmus egyik legfontosabb program-
adó verseként tart számon. Erre utal a modul címében az „irányzatos” kifejezés.
a)
KÖVETENDŐ KÖLTÉSZETESZMÉNY
ELUTASÍTOTT HAGYOMÁNY
(HAGYOMÁNYTEREMTÉS, PROGRAM)
A verszene (hangzás) és a tartalom B A zeneiség (hangzás) fontosabb, meg- K

egyaránt fontosak, kölcsönösen kiegé- határozóbb szempont a tartalomnál
szítik egymást. („Zenét minékünk, csak zenét”).
Gondosan kell fogalmazni. B A fogalmazás „hanyagsága” kívána- K
tos: a szóválasztás rendelődjön alá a
hangzás szempontjának („Ha szókat
írsz, csak légy hanyag”).
A vers átgondolt, befejezett, egész. B A vers képlékeny, nyitott, titokzatos, K
többértelmű („édes a tétova ének”).
Variációs ismétlése a korábbi gondolat- K Az impresszionizmus valőrjének tö- K
nak: a vers törekedjen tárgyszerűségre, rekvése. A fény kölcsönözte szín fonto-
fogalmi pontosságra („semmi Szín”). sabb a tárgy saját színénél („Árnyalat”,
„fuvola s kürt összebékül”), a hangzás,
a hangulat a fogalmi pontosságnál.
A versben legyen világos és fogalmilag B A direkt tanítás „megöli” a verset, a K
kifejtett a tanítás, üzenet. költő tartózkodjon a csattanótól
(„gyilkos Csattanó”, ötlet – durva
hagyma”).
A felépítés kövesse a retorika szabályait. B Nem kell a logikai felépítettség, a reto- K

rika („törd ki a nyakát”).
A rím igazodjék az ésszerűséghez, K A rím a zeneiségnek nem kiemelt, K
a tartalomhoz, fogja össze, díszítse pusztán egyik eszköze. (Egyes értel-
a verset. mezések szerint itt a tiszta rímet állítja
szembe Verlaine az asszonánccal.)
A versírás tudatos, kiszámított és befe- B A versírás „kaland”, fegyelmezetlen- K
jezett tevékenység ség, csapongás, folyton változó tarta-
(„csak irodalom”). lom és forma jellemzi (dal = kaland).
A megbeszélés folyamatában térjünk ki arra is, hogy a beszélő tanácsainak egy része ne-
hezen vagy egyáltalán nem fordítható le fogalmi nyelvre: pl. „Zenét minékünk”, „a versed
lebegőben / ragadd meg a lágy levegőben”, az egész 3. versszak. Nincsenek ennek megfelelő
hétköznapi tapasztalataink, referenciáink. Ezekben a hangzás, a hangulat, az asszociáció
fontos, ennyiben a Verlaine-vers ezeken a szöveghelyeken meg is valósítja saját programját.
Utaljunk vissza a választott ráhangolódás feladatra is.
b) Verlaine épp az ellenkezőjét állítja a rím és a tartalom összefüggéséről, mint Boileau. A ze-
neiség (hangulat, érzés, hangzás) elsődlegességét hirdeti az ésszerűséggel, a valóságra vonat-
koztathatósággal szemben.
c)
ÖSSZEKAPCSOLT HANGOK ÖSSZE- SZEREPÜK AZ ÚJFAJTA
KÉP
(ÉRZÉK)TERÜLETEK CSENGÉSE KIFEJEZÉSMÓDBAN
lágy levegőben tapintás – látás (illet- lágy levegőben A többféle „minő-
ve átlátszóság) ség” együttes hatá-
sa, az egység, egy-
langyos őszi ég hőérzékelés – látás langyos őszi ég öntetűség oldása, a
(égbolt) pontos fogalmiság
reszkető verőfény fizikai testre jellemző reszkető verőfény helyett többértelmű
mozgás – fény képiség („árnyalat”,
„összebékül”).
síma álomszárny tapintás – képzelet síma álomszárny Összecsengések: a
hangzásnak, a vers-
zenének van kitünte-
ideges szélben láthatatlan, belső ideges szélben tett szerepe.
mozgás – tapintható,
fizikai mozgás (élő
– élettelen: megsze-
mélyesítés is)
d) A Költészettan rímes vers, sőt (legalábbis a fordítást kifejezetten bravúros rímelés jellemzi: gaz
úr–Azúr, dalom–irodalom, kolomp–bolond).
A vers szabályrendszert fogalmaz meg egy másik hagyomány ellenében, így szükségszerűen
oppozíciókra (ellentétekre) épül, ami kifejezetten retorikus jellemzője a szerkesztésnek.
Elveti a tanító szándékú költészetet, miközben maga is tanít.
E G Y I R Á N Y Z A T O S A R S P O E T I C A É S . . . 113
Mindez (vagyis program és megalkotottság ellentétei) akár a vers csattanójaként is értelmez-

hető: úgy alkot új szabályokat, hogy közben a régi hagyományhoz is kapcsolódik, tehát az
újítás viszonylagos. A vers nem az irodalom ellen lázad, hanem egy irodalmi hagyománnyal
szemben fogalmazza meg egy újfajta irodalmiság eszményét.
Eleve csattanóra van komponálva, a szó szűkebb értelmében is: „dalom” „csak irodalom”:
az oppozíció szerint a költészet más, szűkebb, fontosabb, lényegibb, mint az irodalom.
REFLEK TÁL ÁS
3. lépés: 7. feladat Kosztolányi-paradoxonok
T/7. 80. oldal
5 PERC
Hagyjunk 2-3 percet az írásra, a fennmaradó időt szánjuk a csoportokon belüli páros felolvasásra,
megbeszélésre.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logika
M u n k a f o r m á k : egyéni, páros
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflexív írás
7. Kosztolányi-paradoxonok
a) A Verlaine-vers fordítójától, Kosztolányi Dezsőtől valók az alábbi paradoxonok.

Válassz egyet közülük, és adj róla rövid értelmezést! (Húzd alá választott idézetedet!)
„Minden költemény érthetetlen, amennyiben az értelem eszközeivel közelítünk hozzá.”

„Hiába világítok a szobába az értelem tolvajlámpájával, a rejtély nem lesz kisebb.”
„Mihelyt egy hangzót elmozdítunk a helyéről, már más lesz, nem kicsit más, hanem egészen
más, a bűvös kártyavár összeomlik.”
b) Beszéljétek meg párban a választott állítást és értelmezését!

5. ADY ÉS BABITS
2 óra
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1–4. feladat Választható az 1–3. feladat mint (A), illetve a 4. feladat mint
(B) variáció.
T/1–4. 82. oldal
(A) variáció: 1–3. feladat Névadás és hagyomány
T/1–3. 82. oldal
T/1–2. 82. oldal
15 PERC
• Ez a nagyrészt találgatásból álló játék a következő feladat előkészítését célozza. Ugyanakkor a
szomszéd népek kultúrájával való (igaz, nagyon felületes) ismerkedés is egyben, ami azonban a
névadás ismerten neuralgikus kérdésével kapcsolatban nagyon is indokolt. (Témájában a követ-
kező feladat is ehhez kapcsolódik.)
• Az A és B csoport feladatait padtársak kaphatják; a 2. feladatban ezek a párok dolgozhatnak
együtt.
• Az első feladat megoldása után röviden értékeljük az eredményeket; nem várható, hogy minden
párt megtaláljanak, hiszen vannak nagyon távoli rokonok is (a János és az Ivan például nem ha-
sonlítanak, bár közös a görög ősük, a Ioannis). A megoldások ismeretében tudják csak megoldani
a második, könnyebb feladatot.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség, nyelvi érzékenység, fantázia
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pármunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék
A D Y É S B A B I T S 115
Ebben a modulban az ars poeticával összefüggésben a tágabb értelemben vett hagyományhoz való
viszonyt vizsgáljuk részletesebben. Meggondoljuk, hogyan élnek tovább, és hogyan változnak, újul-
nak meg mindennapi életünkben a különféle hagyományok. Ady Endre és Babits Mihály egy-egy
versének összehasonlító értelmezésével keresünk választ a hagyomány megszakítottságának és foly-
tonosságának néhány kérdésére. Például arra, mit mondanak a versek beszélői, és mit mondanak
maguk a szövegek arról, milyen hagyománnyal helyezkednek szembe, milyen hagyomány folytatói,
illetve miben kívánnak maguk is hagyományt teremteni. Megkezdjük a felkészülést a fejezetben szer-
zett olvasói tapasztalataink, tudásunk összegzésére és egy összehasonlító dolgozat megírására.
1. Névfejtés
A) Az alábbi táblázat első oszlopában magyar, a másodikban román keresztnevek vannak.

Kösd össze vonallal azokat a neveket, amelyeknek szerinted azonos lehet az eredetük!
Nem mindegyik név párosítható másik névvel, mindkét oszlopban lesznek árván maradó nevek is!
MAGYAR ROMÁN
Árpád Decebal
Mária Petru
Ferenc Ana
Zoltán Ieronim
Miklós Sigismund
Anna Mircea
Zalán Francisc
Péter Nicolae
Zsigmond Maria
István Ivan
Enikő Mirela
János Ştefan
B) Az alábbi táblázat első oszlopában szlovák, a másodikban magyar keresztnevek vannak.

Kösd össze vonallal azokat a neveket, amelyeknek szerinted azonos lehet az eredetük!
Nem mindegyik név párosítható másik névvel, mindkét oszlopban lesznek árván maradó nevek is!
SZLOVÁK MAGYAR
Mikuláš Attila
Sylvia Dorottya
Dušan Gyöngyvér
Ludovít Barbara
Alžbeta Miklós
Marta László
Svetlana György
Barbora Szilvia
Ladislav Lajos
Dorota Márta
Svetozár Erzsébet
Juraj Tünde
2. Ellenőrzés után a párosítható neveket csoportosítsátok az alábbi táblázat szerint!
KÖZELI ROKONOK
TÁVOLABBI
CSAK SZLOVÁK CSAK MAGYAR CSAK ROMÁN (CSAK AZ ÍRÁS-
ROKONOK
MÓD MÁS)
MEGOLDÁSOK
1. feladat
A) Mária — Maria; Ferenc — Francisc; Miklós — Nicolae; Anna — Ana; Péter — Petru; Zsigmond
— Sigismund; István — Ştefan; János — Ivan
B) Mikuláš — Miklós; Sylvia — Szilvia; Ludovít — Lajos; Alžbeta — Erzsébet; Marta — Márta;
Barbora — Barbara; Ladislav — László; Dorota — Dorottya; Juraj — György
2. feladat
KÖZELI ROKONOK
TÁVOLABBI RO-
CSAK SZLOVÁK CSAK MAGYAR CSAK ROMÁN (CSAK AZ ÍRÁS-
KONOK
MÓD MÁS)
Dušan Árpád Mircea Mária–Maria Ferenc–Francisc
Svetlana Zoltán Mirela Anna–Ana Miklós–Nicolae
Svetozár Zalán Decebal Sylvia–Szilvia Péter–Petru
Enikő Marta–Márta Zsigmond–Sigis-
mund
Attila Dorota–Dorottya István–Ştefan
Gyöngyvér Barbora–Barbara Mikuláš–Miklós
Tünde Ludovít–Lajos
Alžbeta–Erzsébet
Ladislav–László
Juraj–György
T/3. 83. oldal
10 PERC
• A feladat az 1–2. feladat nyomán megértettekre épül.
• Célja, hogy a tanulók egy grafikonelemzési feladat segítségével vizsgáljanak meg egy hagyományt,
jelesül egy kisebbségi helyzetben lévő diákcsoport névválasztási preferenciáit.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : grafikonról leolvasható információk megfogal-
mazása és értelmezése, kritikai gondolkodás
M u n k a f o r m á k : páros, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : grafikonelemzés
3. Grafikonelemzés
Az alábbi grafikon egy Révkomáromban végzett vizsgálat (választás névlistáról) eredményeként
azt mutatja be, hogyan él tovább a tizenéves szlovákiai magyar gimnazisták körében a közösségi
névadási hagyomány.
a) Elemezzétek párban a grafikon információit!
A = A szlovák névpárral nem rendelkező magyar nevet választotta

B = A közeli névpár magyar alakját választotta
C = A távoli névpár magyar alakját választotta
D = Az írásában nem egyező névpár magyar alakját választotta
E = Az írásában egyező (semleges) nevet választotta
F = A szlovák nevet választotta
b) Beszéljétek meg közösen elemző észrevételeiteket, próbálkozzatok meg a lehetséges következte-

tések levonásával!
Lehetséges következtetések: a névadást kisebbségi helyzetben kötik a családi, települési hagyo-
mányok, etnikai szokások. Az asszimiláció ellen hat. Az etnikai kötődés az anyanyelvhaszná-
latban, a névadásban is megragadható, a névadás technikája is hagyományozódik. A szlovákul
bejegyzett nevek egy része a mindennapokban magyar névhasználatot takar.
(B) variáció: 4. feladat Hagyomány és újítás
T/4. 84. oldal
25 PERC
• A feladat célja, hogy a képek segítségével a tanulók elgondolkodjanak, és véleményt formáljanak
a hagyomány és az innováció viszonyáról, lehetséges kapcsolatáról.
• A reflexív írásfeladat után párokban beszéljék meg észrevételeiket.
• A feladat befejezéseként összegezzük és általánosítsuk e megbeszélések tapasztalatait.
• Jó, ha eljutunk annak belátásához, hogy:
– a hagyomány folytonosan „történülő” folyamat;
– a hagyományhoz való viszony változik, változhat;
– többnyire minden újdonság kapcsolódik előzményekhez, korábbi, ha nem is közvetlen hagyo-
mányokhoz, ugyanakkor változtat is rajta;
– hagyomány és újítás termékeny párbeszédben van, föltételezi egymást;
– a fontos újítások maguk is hagyományt teremtenek.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meglévő tapasztalat előhívása, információértel-
mezés, összehasonlítás, véleményalkotás, kritikai gondolkodás
M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : anyaggyűjtés, reflexív írás
4. Hagyomány és újítás
a) Az alábbi képpárok (képhármas) közül válassz ki néhányat, és írj 10 percig a képek és saját
tapasztalataid alapján a hagyomány és az újítás viszonyáról, illetve szerinted lehetséges
összefüggéseiről!
Hátrafelé íjazó alak a nagyszentmiklósi kincs Lovasíjászat napjainkban

egyik darabján (XXI. sz.)
Népi építészet
Makovecz Imre építész
egyik alkotása
A testdíszítés – testfestés és testékszerek – mint ősi kultúra és mint jelenkori divat

Polükleitosz szobra (i. e. 450 k.) Michelangelo: Dávid (1501–1504)
HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS
b) Írásodat olvasd fel párodnak! Keressetek esszéitekben hasonló – esetleg eltérő – gondolatokat!
egyéni
JELENTÉSTEREMTÉS
T/5. 87. oldal
15 PERC
• A ráhangolódáskor kialakított párok továbbra is együtt dolgozhatnak.
• Kezdjük a jelentésteremtést néhány mondatos felvezetéssel (Nyugat, nyugatosok, XX. század eleji
magyar költészet, az Új versek kötet jelentősége, vezérverse), majd Ady és Babits versének tanári
bemutatásával.
• Ezt követően a párok egy része a „Góg és Magóg fia vagyok én” kezdetű Ady-verssel, más részük
Babits Szonettekjével dolgozzon.
A D Y É S B A B I T S 12 1
• A feladat célja mindkét esetben az összehasonlító értelmezés kognitív feltételeinek megteremté-

se. Lehet, hogy a közös megbeszélésre csak a következő óra elején kerülhet sor.
• Ha szükséges, hagyjuk, hogy a párok felhasználják a teljes időkeretet az elemző munkára.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudásalkalmazás, analízis, konvencionális és
metaforikus-szimbolikus jelentések megkülönböztetése, megfogalmazása, topográfia
M u n k a f o r m á k : pár, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vaktérkép, szemponttáblázat
E s z k ö z ö k : történelematlasz – az A) párosoknak páronként 1 db
5. Hagyomány és újraértelmezése (1.)
A) párosok
a) Olvassátok most el figyelmesen Ady Endre „Góg és Magóg fia vagyok én…” kezdetű versét és a
hozzá tartozó lábjegyzeteket is!
GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN…
Góg és Magóg1 fia vagyok én,

Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke2 híres útján jöttem én,

Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél3 betörnöm
Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek

Legyek az új, az énekes Vazul4,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
1 GÓG, MAGÓG: Ószövetségi pogány fejedelmek (Ez38–39), Izraelnek és Istenének ellenségei; az istenellenes
hatalmak jelképeivé váltak. A világvégi, az utolsó ítéletet közvetlenül megelőző támadásukról és pusztulásukról a
Jelenések könyve számol be (Jel20,8–10). Anonymus krónikájának magyarázata szerint a magyar népnév eredete
a Magor személynév. Ady Bilek című cikkében így rokonítja Góg és Magóg sorsát a magyarságéval: „Góg és Ma-
góg népét érckapukkal zárták el, de Góg és Magóg népe legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt
sem teheti.”
2 VERECKE HÍRES ÚTJA: A honfoglaló magyarok a Vereckei-hágón át (ma Ukrajna területén van) jöttek be a Kárpát-
medencébe.
3 DÉVÉNY: A történelmi Magyarország nyugati kapuja, itt lépett a Duna magyar területre – ma Ausztria és Szlovákia
közti határfolyó e szorosban a Duna.
4 VAZUL (VAGY VÁSZOLY): Árpád-házi herceg, Szent István apai unokatestvére. 1032-ben összeesküvést szított
és merényletet tervezett István ellen, mert az nem őt, hanem egy másik unokatestvérét, Orseolo Pétert jelölte
ki örököséül; a király büntetésül megvakíttatta Vazult, fülébe ólmot öntetve megsüketíttette, azaz alkalmatlanná
tette az uralkodásra, és fiait is száműzte az országból.
De addig sírva, kínban, mit se várva

Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer5,
Mégis győztes, mégis új és magyar.
(1905, 1906: az Új versek kötet nyitó darabja)
b) Történelmi atlasz segítségével jelöljétek be a vaktérképen a versben is megjelenő helyeket! Írjátok

be a térképre a neveket és az égtájakat is!
c) Vizsgáljátok meg a vers tulajdonneveit a megadott szempontok szerint!
MIT JELÖL A VERSEN KÍVÜL SZERINTÜNK LEHETSÉGES JELENTÉSE

TULAJDONNÉV
(A VALÓSÁGBAN) A VERSBELI SZÖVEGKÖRNYEZETBEN
GÓG ÉS MAGÓG
KÁRPÁTOK (ALATT)
VERECKE
DÉVÉNY
VAZUL
PUSZTASZER
B) párosok
a) Olvassátok most el figyelmesen Babits Mihály Szonettek című versét!
5 PUSZTASZER: Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötött vérszerződést egymással a honfoglaló hét vezér, és
itt tartották az első törvénykező gyűlést. 1896-ban, a honfoglalás millenniumán ennek tiszteletére itt állították fel
az Árpád-emlékművet, ahol Feszty Árpád híres, a honfoglalást ábrázoló körképe ma ismét látható. A honfoglalás
ezredik évfordulójakor, valamint a millenniumot követően is a hivatalos Magyarország hazafiaskodó szólamainak
visszatérő hivatkozása volt.
BABITS MIHÁLY: SZONETTEK
Ezek hideg szonettek. Mind ügyesség

és szenvtelen, csak virtuózitás.
Bár munkában manapság nincs nemesség,
ez csupa munka, csupa faragás.
Ha költő, ki lázát árulja: tessék!:

itt állok cédán, levetkőzve! láss:
ez nem költészet; de aranyművesség!
s bár nem őszinte, nem komédiás.
Minden szonett egy miniatür oltár,

ki vérigéket, pongyolán, szeret,
az versemet ezentúl ne olvassa.
Ki hajdan annyi szívek kulcsa voltál,

Szonett, aranykulcs, zárd el szívemet,
erősen, hogy csak rokonom nyithassa.
(1907, 1911: kötetben)
b) Vizsgáljátok meg a versformát!
MILYEN SZABÁLYOSSÁGOKAT MUTAT A

VERS NYOMTATÁSI KÉPE?
HÁNY SZÓTAGOSAK A VERSSOROK? MILYEN
SZABÁLYOSSÁGOK VANNAK A SOROK SZÓ-
TAGSZÁMÁBAN?
MILYEN A SOROK RITMUSA (VERSELÉSE)?
MILYEN A VERS RÍMKÉPLETE?
HOGYAN NEVEZI MEG MAGA A KÖLTEMÉNY
SAJÁT VERSFORMÁJÁT?
SZERINTETEK MIRE UTAL A FELÜTÉSBEN AZ
EZEK MUTATÓ NÉVMÁS?
c) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget, majd válaszoljátok meg a kérdéseket!
A szonett 14 soros, szigorúan kötött versforma. A XIII. században keletkezett, és a XIV–XV. századra
Európa-szerte divatossá vált. Az olasz Petrarca (1304–1374) a szonett két négysoros (kvartina) és két
háromsoros (tercina) strófából álló változatát művelte, melynek verssorai 11 szótagosak, rímképlete:
abba abba cdc dcd. A petrarcai szonett záró strófája a megelőző versszakokkal gyakran ellentétes,
önálló tartalmi-gondolati egységet alkotott. A szonett shakespeare-i változata (William Shakespeare:
1564–1616) a pertarcaitól eltérően nem oszlik versszakokra (astrofikus). Utolsó két sorát formailag
bekezdés különíti el az első tizenkettőtől, amit – a keresztrímeket felváltó, verszáró helyzetben lévő
– páros rím is kiemel. Rímképlete: abab cdcd efef gg.
A szonett a szerelmi költészet egyik legrégebbi, konvencionális versformája is, a középkor lovagi köl-
tészetét művelő trubadúrok, később Petrarca és Shakespeare is írtak udvarló vagy a hölgyet dicsőítő
szonetteket. Például a Romeo és Júlia erkélyjelenetében Romeo szerelmi vallomását is szonettfor-
mában alkotta meg Shakespeare.
Melyik szonett-hagyományhoz kapcsolódik Babits verse, mennyiben tér el a konvenciótól?
Hogyan magyarázza meg az ismeretközlő szöveg a vers „Ki hajdan annyi szívek kulcsa voltál” sorának
jelentését?
A) párosok
c)
JELENTÉSE A VERSEN KÍVÜL SZERINTÜNK LEHETSÉGES JELENTÉSE
TULAJDONNÉV
(A VALÓSÁGBAN) A VERSBELI SZÖVEGKÖRNYEZETBEN
GÓG ÉS MAGÓG Pogány fejedelmek a Bibliában, A beszélő a pogány fejedelmek-
az istenellenes hatalom jelképei, től származtatja magát (szelle-
pusztulásra ítéltettek. miségében): a „rend”, a bevett
Anonymus szerint a magyar nép- hagyomány elleni lázadóként és
név Magógtól ered. kirekesztettként egyaránt megha-
tározza magát.
KÁRPÁTOK A történelmi Magyarországot kö- A magyarság élőhelyét, a beszélő
(ALATT) rülölelő hegység, földrajzi képződ- környezetét megnevező metoní-
mény (Kárpát-medence). mia.
VERECKE A Kárpátok egyik hágója, a honfog- A keleti eredet, az ősi gyökerek jel-
laló magyarok bejövetelének útja képe.
(egyébként Rákóczié is).
DÉVÉNY Magyarország nyugati kapuja: a A nyugati (európai) kultúra jelképe,
Duna itt érte el a történelmi Ma- a korszerűségé, a modernségé, az
gyarország területét. újításé, a haladásé.
VAZUL Árpád-házi herceg, trónkövetelő, A bevett rend ellen lázadó, elszánt
uralkodásra képtelenné téve távolí- lírai hős metaforája, aki az újítás
tották el a hatalom közeléből. programját hirdeti meg.
PUSZTASZER Történelmileg nevezetes hely, a Az elmaradottság, a visszahúzó, a
honfoglalást követő első szeri gyű- lírai hős újító szándékát veszélyez-
lés helyszíne, az ezeréves magyar tető erők, társadalmi környezet jel-
államiság egyik szimbóluma. képe.
A megszokott kulturális környezetből (különböző terekből és időkből) ki vannak emelve és
önkényesen új nyelvi környezetbe vannak helyezve. Ez a befogadót zavarba ejtheti, mert
nem értelmezhetőek konvencionálisan.
B) párosok
b)
Milyen szabályosságokat mutat a vers nyom- Két négysoros és két háromsoros versszak-
tatási képe? ból, tehát 14 sorból áll.
Hány szótagosak a verssorok? Milyen szabá- 11 és 10 szótagos sorok szabályosan válta-
lyosságok vannak a sorok szótagszámában? koznak.
Milyen a sorok ritmusa (verselése)? Időmértékes, jambikus.
Milyen a vers rímképlete? abab, abab, cde, cde
Hogyan nevezi meg maga a költemény saját szonett

versformáját?
Szerintetek mire utal a felütésben az „Ezek” Többes szám, feltehetően több szonett (szo-
mutató névmás? nettciklus) elé készült a szonett, mintegy
„előhang”-ként.
c)
A petrarcai hagyományhoz kötődik, de a rímképlete más, újszerű.
Szonetteket korábban hölgyekhez (is) írtak, az udvarló vers hagyományos formája.
T/6. 91. oldal
20–25 PERC Az előző óráról áthúzódó megbeszélés időigényétől függően
• Fordítsuk meg a párok célszövegét. Akik eddig Ady versével dolgoztak, a Babits-verssel dolgoz-
zanak tovább. Akik Babitséval, azok az Ady-verssel folytassák a munkát.
• Ezt már az előző feladat megbeszélésekor közöljük, hiszen a további sikeres munka előfeltétele
az előző folyamatrészben megvizsgáltak megértése, megjegyzése.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analizálás, összehasonlítás
A lassúbb tempójú párosok csak az A–B) a) és A) e), illetve B) d) feladatelemmel dolgozzanak. Ha
a tanulócsoport egészének tempója úgy diktálja, az összehasonlító feladatelemeket is elhagyhat-
juk – A) e), B) d).
M u n k a f o r m á k : páros, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, halmazábra
6. Hagyomány és újraértelmezése (2.)
B) párosok
Olvassátok most el Ady Endre „Góg és Magóg fia vagyok én…” kezdetű versét! Mostantól ti dol-
goztok vele.
a) Értelmezzétek a versbeli ellentéteket az alábbi szempontok szerint! Vizsgáljátok meg az ellenté-

tek nyelvi eszközeit is!
A BESZÉLŐ ÉS KÖRNYEZETÉNEK VISZONYA

A BESZÉLŐ PROGRAMJA ÉS VISZONYA A HAGYOMÁNYHOZ
A BESZÉLŐ SZEREPVÁLLALÁSA ÉS A SZEREPBETÖLTÉS KILÁTÁSAI
b) Vizsgáljátok meg az első versszak ritmusát és rímalkotását! Miben újító, formabontó?

c) Milyen nyelvi kifejezőeszközök állítják a vers középpontjába a lírai ént?
d) Olvassátok el Ady Endre Egy csúf rontás című versét, hasonlítsátok össze a „Góg és Magóg fia
vagyok én…” kezdetűvel!
EGY CSÚF RONTÁS6
Szűz borzongások, pompás szavak,

Új, nagy látások királyfia volnék
S lelkemen, szép, pogány lelkemen
Egy csúf rontás ül, pusztít, bitorol még.
Jaj, hányszor csupán krisztuskodok

S minden igém kenetesen terül szét.
Jaj, hogy elfut a tollam alól,
Ami igaz, ami esztelenül Szép.
Pedig a szó nekem ópium,

Pogány titkokat szívhatok belőle
S új részegség vagy új gondolat
Nekem nem új: régiek temetője.
Finom, dalos titkokkal tele

A lelkem. S mégse apollói bátor,
Mégse merek. És úgy dalolok,
Mint egy ósdi, telt szájú prédikátor.
Egy urambátyám röpdös körül:

Mult századokból nagy pipafüst-szárnnyal:
Egy ősöm. Tollamra néz, dohog
S kezemre csap a füstös pipaszárral.
(1907)
6 RONTÁS (népes, régies): a babonás hit szerint varázslat útján okozott kár, betegség
GÓG ÉS MAGÓG KÖZÖS EGY CSÚF RONTÁS
A) párosok
Olvassátok most el a Szonettek című Babits-verset! Mostantól ti dolgoztok vele.
a) Gyűjtsétek ki és értelmezzétek a versből a költésre mint mesterségre-tevékenységre és a versre

mint elkészült produktumra utaló metaforákat, szavakat, szószerkezeteket!
A KÖLTÉS MINT TEVÉKENYSÉG A VERS MINT PRODUKTUM
b) Bizonyítsátok a szöveg nyelvi és formai megalkotottságából vett érvekkel, hogy a költés valóban
mesterségbeli tudás!
c) Bizonyítsátok a versből vett érvekkel, hogy a költés a hagyomány ismerete, újraértelmezése és a
személyes olvasói tapasztalat és műveltség felhasználása is!
d) Bizonyítsátok a versből vett érvekkel, hogy a költészet több józan, szenvtelen mesterségnél!
e) Olvassátok el Babits Mihály Csak posta voltál című versének első és utolsó versszakát, hasonlítsá-
tok össze a Szonettekkel!
CSAK POSTA VOLTÁL
Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak,

kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad
nehezét únja s rímét ismeri:
marad-e rajta valami magadból,
vagy csak az utcán cipődre ragadt por
amit emlékül továbbadsz neki?
(…)
Életed gyenge szál amellyel szőnek
a tájak s mult dob hurkot a jövőnek:
amit hoztál, csak annyira tied
mint a por mit lábad a szőnyegen hagy.
Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy
magad is, kit a holtak lépte vet.
SZONETTEK KÖZÖS CSAK POSTA VOLTÁL
B) párosok
a)
A BESZÉLŐ ÉS KÖRNYEZETÉNEK VISZONYA
Nagyra hivatott „hős”, egyszerre tagja a kö- A környezet ellenséges (vagy a beszélő ellen-
zösségnek és felette is áll, fontos és bizonyos ségesnek látja), akadályozza a hőst a külde-
igazságok tudója és kimondója. tés teljesítésében (ez a beszélő felszólításai-
Magányos hős, szellemi rokonsága nem a je- ból derül ki: tiporjatok, öntsetek).
lenkorból való. Mitikusra növesztett alak.
A BESZÉLŐ PROGRAMJA ÉS VISZONYA A HAGYOMÁNYHOZ
Az újítás programjával lép fel, az új szó hat- Egyszerre vallja magát az ősi magyar (po-
szor szerepel a versben, a modernizáció gány) kultúra örökösének és az új meghir-
programja kiterjed a költészetre (új dal) és a detőjének, elutasít egy hagyományt (jelen),
társadalmi változásokra (új idők). miközben folytonosan hagyományra hivat-
kozik, ez folytonosságot sugall az ősi múlt és
a jelen között, miközben megszakítottságot
is jelent (elutasít).
A BESZÉLŐ SZEREPVÁLLALÁSA ÉS A SZEREPBETÖLTÉS KILÁTÁSAI
Küldetéses ember (a romantika váteszköltői Lázadása kudarcra van ítélve.
szerepének folytatója), lázadó.
Közösségi érdekeltséggel szólal meg, dacos
és eltökélt (de, mégis).
b) Lazán kezelt jambusok, az első sorban például három rövid szótag is követi egymást, az utol-
sóban van egy anapesztus (a klasszikus időmértékes versben ez elképzelhetetlen). Félrímes
forma (xaxa).
c) Az első személyű megszólalást kétszer is nyomatékosítja személyes névmás, sőt, a névmás
sorzáró helyzetben van.
Többes számú megszólított (tőletek), felszólító mód használata, a beszélő léthelyzetére vonatko-
zó igenevek, határozóragos főnév halmozása (sírva, kínban, mit se várva), túlzás (százszor) stb.
d) Hasonlóságok például: a lírai én központi szerepe, a beszélő kitüntetett helyzete (bibliai, tör-
ténelmi, népmesei alakok rokonaként értelmezi magát), vallomásosság, a költészet megújítá-
sának szándékát jelenti be, ugyanakkor korlátokba ütközik, az ősi (pogány) hagyományhoz
és az innovációhoz egyaránt kötődőnek vallja magát stb.
Különbségek például: a hagyomány megkerülhetetlensége erősebb az Egy csúf rontásban,

megjelenik (a magyar költészetben először) a nyelv uralhatóságába, a kifejezhetőségbe vetett
bizalom megrendülése, a „küldetés” teljesítésének akadálya a Góg és Magóg-ban a környe-
zet, az Egy csúf rontásban ez a beszélőn belül van (szándék és megvalósíthatóság) stb.
A) párosok
a)
A KÖLTÉS MINT TEVÉKENYSÉG A VERS MINT PRODUKTUM
Ügyesség, virtuozitás, csupa munka, csupa Hideg szonettek = ötvösmunka – metafora:
faragás = mesterségbeli tudás. az „aranyművesség” felől visszaolvasva válik
pontossá a jelentése.
Aranyművesség – a metafora látszólag a köl- Szonett = miniatűr oltár – metafora: minden
tészet ellenében fogalmazza meg az alkotói alkotás kimunkált, megcsinált, használati ér-
tevékenységet, valójában az aranyművesség tékkel nem, csak esztétikai értékkel mérhető
metaforikusan a versfaragást, költészetcsiná- produktum (szentség).
lást jelenti. Fontos az aranynak mint nemes-
fémnek az érték volta, szakrális funkciója is
= a költészet mint szentség, esztétikai érté-
ket létrehozó tevékenység.
Szonett = aranykulcs – metafora: a szerelmi
költészet egyik hagyományos formájára utal,
megnyitotta a női szíveket.
Szonett = kulcs zárd el szívemet = ti-
tok – látszólag ellentét, valójában szűkítés: a
műremek csak a hozzáértőknek, az alkotóval
rokon műveltségű és esztétikai érzékenysé-
gű befogadónak nyílik meg.
A „zárd el” összefüggésbe hozható a szonett-
formával is: kötött, zárt forma.
b) Például: formai követelményeknek való megfelelés; ellentét: nem költészet aranyműves-

ség, nem őszinte nem komédiás; párhuzamos szerkezetek: csupa munka, csupa faragás;
alliterációk, összecsengések: csak, nincs, csupa, csupa, kulcs; az utolsó tercina tartalmi ellen-
pontozása az első három versszaknak; a pongyolaság elutasítása stb.
c) Bele van titkolva például: formai konvenciókövetés, a szonett tradicionális kommunikációs
szerepére való utalás (udvarló vers), ilyen versek olvasói tapasztalata, feltételezhető idegen-
nyelv-tudás, oltárkészítésről (templomépítészetről), ötvösmesterségtől való tudás, műértői-
befogadói tapasztalat, érzékenység (esetleg világlátottság).
d) Valójában a második tercina válaszolja meg, amely értelmezi az első tercina „s bár nem
őszinte, nem komédiás” sorát is. Eszerint a költői alkotás, a vers elrejti az alkotói személyes-
séget (a benne foglaltak áttételes kifejeződések, a beszélő személye is megalkotott a versben,
nem azonosítható az életrajzi énnel). Ugyanakkor a versben az alkotói személyiség meg is
nyílik, de csak a hozzáértő befogadók számára („zárd el szívemet” „itt állok cédán, levet-
kőzve”). A hagyományos formában tehát új(szerű) gondolat, tartalom nyilatkozik meg.
e) Nem várunk teljes, részletes megoldást. A cél néhány észrevétel megfogalmazása, különös
tekintettel a hagyományról való gondolkodás változására. Például közös: a kötött forma, for-
mai mintakövetés: időmértékes verselés, rímjáték; a hagyomány kérdésének szerepe.

Például eltérő: E/1. személy a Szonettekben, E/2. önmegszólítás a Csak posta voltál-ban.
Költői mesterségről szól (Szonettek) – önértelmező igényű (Csak posta voltál); konvenciókat
használó vers – a hagyomány megkerülhetetlenségének tapasztalatát kimondó vers.
REFLEK TÁL ÁS
T/7. 94. oldal
10 PERC
• Hagyjuk 5-6 percig írni a tanulókat, majd beszéljük meg a névlánc megosztási technikával az
észrevételeket.
• Minden szólított diák egy észrevételt tegyen, és ne ismételjék a már elhangzottakat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, tudásalkalmazás, szintézisteremtés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé, névlánc
7. Hasonlítsd össze Ady és Babits költé-

szet-, illetve költői szerepfelfogását, a
hagyományhoz és az újításhoz való vi-
szonyát!
Babits és Ady
ADY
Góg és Magóg
Ady ars poeticája a romantikus váteszhagyományokat követi, a költői én fel van nagyítva, hősi
küzdelmet vív a visszahúzó erőkkel, harca kilátástalan (hiába), mégis vállalja, központi szándéka
az újítás, ugyanakkor egyszerre képviseli az ősit és az újat, a költészetnek társadalomformáló
szerepet tulajdonít.
Egy csúf rontás
Problematikusnak mutatja a költői szándékot, a kifejezhetőség kérdését, megkerülhetetlennek a
hagyományt.
Mindkét versre jellemző a vallomásosság, a személyesség, tágabb értelemben vett ars poeticák,
bár az Egy csúf rontás mesterségbeli kérdésről (a nyelv által való kifejezhetőség) is szól.
BABITS
A Szonettek inkább szűkebb értelemben vett, a Csak posta voltál tágabb értelemben vett ars
poetica.
Szonettek
A versírás mesterségbeli, műveltségbeli tudás, a költemény esztétikai szerepet tölt be, megalkotá-
sa és értése is esztétikai jellegű tevékenység.
Csak posta voltál
Önértelmező, önkereső jellegű vers: a „Ki vagyok én?”, a „Miből vagyok?”, „Mit hagyok?” kérdé-
seire keresi a választ. Bölcseleti jellegű, válasza a hagyomány megkerülhetetlensége.
Összegezve
Fontos tapasztalat: klasszicizálás és formabontás, konvenció és innováció, mintakövetés és újítás
az irodalomban (és az életben is) visszatérő, egymással vitázó vagy párbeszédet folytató alkotási
elvek és gyakorlatok. Vannak korok és alkotók, amelyekben és akiknél az egyik, más korokban
vagy más alkotóknál a másik a meghatározóbb. Ez igaz a költőszerepekre és költészetfelfogásokra
is. A hangsúlyok egy-egy életművön belül is változhatnak, hiszen a világ és a benne élő ember is
folytonosan változik. Ady és Babits az irodalom megújításának igényével és szándékával léptek
fel, ám mindketten eljutottak az újítás viszonylagosságának, a hagyomány megkerülhetetlenségé-
nek belátásához.
T/8. 95. oldal
5 PERC
• A feladattal megkezdjük a felkészülést egy összehasonlító házi dolgozat megírására.
• A fenntartott 5 percben tekintsük át a tanulókkal a szemponttáblázat rubrikáit, értelmezzük a
szempontokat, a feladatot.
• Nyomatékosítsuk, hogy az elmélyült gyűjtőmunka a sikeres dolgozat elemi föltétele.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló anyaggyűjtés szempontok szerint, össze-

hasonlítás, tudásalkalmazás, szintézisteremtés, lényegkiemelés
A) Az értelmezésben, szövegalkotásban gyengébb képességű tanulók (vagy tanulócsoportok)
három szöveggel dolgozzanak csak. A folyamatnak ebben a szakaszában két mű összehason-
lításának anyaggyűjtését végezzék.
B) Az értelmezésben, szövegalkotásban közepes képességű tanulók (vagy tanulócsoportok) há-
rom szöveggel dolgozzanak, de néhány szempont esetében (2-3) tekintsenek ki egy negyedik
szövegre is. A folyamatnak ebben a szakaszában két mű összehasonlítását végezzék, és né-
hány szempont esetében tekintsenek ki egy harmadik műre is.
C) Értelemszerűen: ebben a szakaszban három szöveggel dolgozzanak.
8. Anyaggyűjtés összehasonlító elemzés írásához
A fejezetben megszerzett olvasói tapasztalatodat, tudásodat egy körülbelül 80 soros összehasonlító

elemzésben teszed majd láthatóvá. Ezt az írásodat tanárod jeggyel is értékelni fogja. Azért, hogy
az elemzésed jól sikerüljön, célszerű időben elkezdeni az erre való felkészülést. Ezt segíti az alábbi,
anyaggyűjtést segítő feladat.
a) Tekintsd át és értelmezd az alábbi táblázat összehasonlító szempontsorát!
SZEMP ONTOK SZERZŐ, CÍM (1) SZERZŐ, CÍM (2) SZERZŐ, CÍM (3) SZERZŐ, CÍM (4)
AZ ARS POETICA
TÉMÁJA, JELLEGE
(SZŰKEBB-TÁGABB
ÉRTELMŰ, ELŐÍRÓ-
VALLOMÁSOS)
MIBŐL DERÜL KI?

(A KOMMUNIKÁCI-
ÓS SZÁNDÉK NYELVI
ESZKÖZEI)
A VERS BESZÉDHELY-
ZETE
(KI BESZÉL A VERS-
BEN, KIHEZ, KIKHEZ
SZÓL?)
BESZÉLŐ ÉS A KÖ-
ZÖNSÉG VISZONYA
KÖLTŐI SZEREP,
KÖLTÉSZET-
FELFOGÁS
(MILYEN SZEREPBŐL
SZÓL A BESZÉLŐ,
MIT TART A KÖL-
TÉSZET FELADATÁ-
RÓL?)
TARTALOM ÉS FOR-
MA VISZONYA
(MENNYIBEN VALÓ-
SÍTJA MEG A FORMA
A BESZÉLŐ ÁLTAL
MONDOTTAKAT?)
HAGYOMÁNY ÉS
ÚJÍTÁS VISZONYA
(MILYEN HAGYO-
MÁNYHOZ KAPCSO-
LÓDIK A BESZÉLŐ
KIMONDOTTAN
VAGY KIMONDATLA-
NUL, MIBEN KÍVÁN
MAGA IS HAGYO-
MÁNYT TEREMTE-
NI?)
A SZÖVEG SZER-
KEZETI, POÉTIKAI
MEGFORMÁLTSÁGA
EGYÉB
ÉSZREVÉTELEIM
b) Vedd sorra (olvasd is újra) a fejezetben olvasott ars poeticákat!
c) Válassz ki három ars poeticát (vagy részleteit – Horatius, Boileau, Arany: Vojtina ars poeticája)
különböző korokból és szerzőktől, amelyek szerinted reprezentálhatják ennek a tematikus vers-
csoportnak a jellemzőit, időbeli változását! (A negyedik oszlopot egyelőre hagyd üresen.)
d) Gyűjts anyagot az összehasonlító elemzésedhez a szemponttáblázatba! (Ha újabb, saját szem-

pontjaid merülnek fel, használd az egyéb észrevételek rubrikát! A negyedik oszlopot egyelőre
hagyd üresen.)
6. ARS POETICÁK A XX. SZÁZAD 30-AS ÉVEITŐL A
XXI. SZÁZAD ELEJÉIG
3 óra
R ÁHANGOLÓDÁS
T/1. 98. oldal
15 PERC
• A feladat a belső képalkotást segíti, lehetőséget ad a nyelvi üzenet vizuális megjelenítésére.
Ugyanakkor azzal is újra szembesíti a tanulókat, hogy a képes beszéd nem feleltethető meg a
tapasztalati valóságnak.
• A négyfős csoportok szabadon szerveződjenek.
• Minden csoport húzzon egy idézetkártyát. Ezeken olyan József Attila-versrészletek vannak, ame-
lyek természeti képeket tartalmaznak.
• A feladat, hogy a rendelkezésükre álló 6-8 percben rajzolják le, amit leírva olvasnak. A munkák
elkészülte után a csoportok mutassák be rajzaikat: egy tanuló olvassa az idézetet, a másik mutas-
sa be az illusztrációt.
• A bemutató után beszéljünk a feladatról olyan kérdések mentén, mint
– könnyű vagy nehéz volt a feladat;
– mi okozott nehézséget;
– mire figyeltetek: a részletek hűségére vagy inkább hangulati összbenyomásra.
• Annyi idézettel dolgozzunk, ahány csoport szerveződik, de mindenképp adjuk ki a g) idézetet.
Kiemelt készségek, képességek: kódváltás, kreativitás, metaforikus jelentés
értelmezése
M u n k a f o r m á k : csoportos, frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rajzolás
Eszközök
• színes ceruzák, filcek vagy zsírkréta, csomagolópapír
• idézetkártyák a következő idézetekkel:
a) Szép a forrás – fürödni abban!

A nyugalom, a remegés
egymást öleli s kél a habban
kecsesen okos csevegés.
(Ars poetica)
A R S P O E T I C Á K A X X . S Z Á Z A D 3 0 - A S É V E I T Ő L 13 5
b) Zöld napsütés hintált a tenger lágy, habos vizén,

meztelenül, vigan, nagy messze beusztam biz én,
a fényes ég, a csipke víz pólyája testemen,
bölcsőben fekve ringtam ott, behunyva két szemem.
(Zöld napsütés hintált…)
c) A nyárfák közt ezüst habokkal

az édes szellő folydogál
s csak fürdik benne aranyos tagokkal
az óriási nyár.
(Töredékek)
d) Alig hallottam, sorsomba merülten,

hogy fecseg a felszín, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.
(A Dunánál)
e) Az idő
futva terem mint bab
Esős, kisímult vidéken
tócsába foglalta a holdat.
(Töredékek)
f) Akár a hült érc, merevek

a csattogó vizek.
Kóbor kutyaként jár a szél,
nagy, lógó nyelve vizet ér
és nyeli a vizet.
(Külvárosi éj)
g) Ha lelked, logikád,
mint patak köveken
csevegve folyik át
dolgokon, egeken –
ver az ér, visz az ár

(Ha lelked, logikád…)
h) Holott náddal ringat,

holott csobogással,
kékellő derűvel,
tavi csókolással.
(Ringató)
i) – amint elfut a Szinva-patak –

ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken,
fogaidon a tündér nevetés.
(Óda)
A modul középpontjában József Attila Ha lelked, logikád…

című versének értelmezése áll. Ez is egy ars poetica, arról
szól, hogy hogyan születik egy költemény, ugyanakkor kí-
sérletet tesz magának a költőiségnek és a költészetnek a de-
finiálására is. Joggal nevezhetjük tehát olyan versnek, mely
önmagára utal vissza. A verselemzés kiegészül József Attila
kései verseiből való lírai megnyilatkozásokkal, melyeknek
tárgya a költői szerepértelmezések sokfélesége, igazolva,
hogy modern költészetünkben nincs egyértelmű hitvallás a
költő feladatáról és lehetőségeiről, nincs egységes költészet-
felfogás. A modul második felében mai költészetünkből vá-
logatott verseket olvasunk, amelyek párbeszédet folytatnak a
József Attila-i örökséggel és egymással is.
1. Versidézetek képben
Milyen látványelemeket hívnak elő a képek? Rajzoljátok
le a kapott kártyán szereplő József Attila-idézetet!
József Attila
Nem közvetlen tájleírások olvashatók az idézetek többségében, hanem költői képekben (meta-
fora, megszemélyesítés, hasonlat, allegória) jelennek meg a tájelemek, s nem mindegyik képhez
lehet egyértelmű fogalmat társítani; maga a fogalmi rész nemegyszer elvont fogalom, melyet
nem könnyű megjeleníteni; egymástól távol eső dolgokat kapcsol össze a költői én a természeti
képben stb.
JELENTÉSTEREMTÉS
T/2. 98. oldal
25 PERC
• Az óra elején létrejött fakultatív csoportok továbbra is együtt dolgoznak, minden csoport más
feladaton (ha magas az osztálylétszám, ugyanazt a feladatot két csoport is elvégezheti), a kérdé-
seket, utasításokat a tanári kalauz tartalmazza, a tanár végig kövesse nyomon, segítse a feladatok
megoldását.
• A tanár a prezentáció során kiegészíthet, pontosíthat. A tanulók jegyzeteljenek.
• Mielőtt a csoportok munkához látnának, olvassuk fel a verset (vagy a tanulók olvassák fel) akár
egymás után folyamatosan, többször is.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : műértelmezés, versszervező elvek azonosítása,
a tudatos nyelvi megalkotottság belátása, analizáló, szintetizáló képesség
M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd prezentáció
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, mozaik
2. Hallgassátok meg a verset, majd dolgozzatok együttműködő csoportokban!
(HA LELKED, LOGIKÁD…)
Ha lelked, logikád,
mint patak köveken
csevegve folyik át
dolgokon egeken –
ver az ér, visz az ár

eszmélhetsz nagyot:
nem kell más verse már,
költő én vagyok!
Kertemben érik a
leveles dohány.
A líra: logika;
de nem tudomány.
1937 tavasza-nyara
A) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”.

Vizsgáljátok meg, milyen pontos szerkesztés, tudatos szóválasztás jellemzi az 1. versszakot!
a) A szavak szófajiságában, nyelvtani alakjában:
b) A szavak jelentésében, a jelentések egymáshoz való viszonyában:
c) A hangzásban – a magán- és mássalhangzók előfordulásának gyakoriságában, összecsengésekben:
B) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”.

Vizsgáljátok meg, milyen párhuzamok és ellentétek szervezik a 2. versszak első sorát: „ver az ér,
visz az ár”!
a) A szavak jelentésében:
b) A felidézett mozgásformákban:
c) A mondatszerkezetben:
C) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”.

Az első és második versszak egymáshoz viszonyítva a „ha – akkor” szerkezettel írható le.
a) Milyen tartalmi, logikai viszonyt rejt ez a szókapcsolat?
b) Egészítsétek ki az alábbi mondatokat!

Ha holnap korábban kelek, akkor ………………………………………………………………....
Ha folyamatosan készülök a témazáróra, akkor ……………………………………………….....
Ha mindenki besegít a feladat megoldásába, akkor ……………………………………………..
Ha nagy leszek, akkor ………………………………………………………………………….........
Ha befalom az ebédet, akkor ……………………………………………………………………....
c) Értelmezzétek e logikai viszony függvényében a költemény első két szakaszát!
D) A költemény két kulcsszava a „csevegve” és az „eszmélhetsz”.
a) Értelmezzétek a „csevegve” igealakot az alábbi szempontok szerint!
JELENTÉSE JELENTÉSE A HÉTKÖZNAPI

A HASONLATBAN NYELVHASZNÁLATBAN
CSEVEGVE
JELENTÉSE A VERSÍRÁS
METAFORÁJAKÉNT
b) Készítsetek fürtábrát arról, hányféle jelentése lehet az „eszmélhetsz” igének!
ESZMÉLHETSZ
c) Vonatkoztassátok egymásra a két szó jelentését: érveljetek amellett, hogy a különböző jelentések
hatnak egymásra a vers szövegvilágában!
E) A költői megszólalás szempontjából a vers első nyolc sora két egységre tagolódik.
a) Mi jellemzi az 1–6. sort, mi a 7–8. sort?
b) Értelmezzétek a „költő én vagyok” állítást a következő jelentésekben! (Érveljetek valamelyik érvé-

nyessége mellett!)
A KÖLTŐ ÉN VAGYOK
CSAK ÉN VAGYOK KÖLTŐ
ÉN KÖLTŐ VAGYOK
VERSELEK, TEHÁT VAGYOK
F) A költemény második versszakáról Nagy László ezt mondta ifjú költőtársainak:

„A fiatal költő iskolába jár. Valójában csak később, amikor fölnőtt s vonásai megércesedtek, akkor
véshet maga elé, mint József Attila, ilyen sorokat. Csak a laikus* hiszi, hogy ez már boldogság.
Véres a zenit*.”
LAIKUS: hozzá nem értő, nem szakmabeli
ZENIT: tetőpont, valaminek a legmagasabb foka, delelője
Indokoljátok Nagy László állítását! Legalább öt érvet soroljatok! (Gondoljatok mindarra, amit ed-
dig a költőszerepről, a költői megszólalás nehézségéről, felelősségéről tanultatok!)
JEGYZETEIM MÁS CSOPORTOK KÖZZÉTÉTELÉRŐL
A)
a–b)
1. sor: 2 főnév (E/2. birt. toldalék), 2 „belső rész”, szubj. természetű
2. sor: 2 főnév, külső dolgok, obj. természetűek
3. sor: 2 igei természetű szó (-va/-ve toldalékos és ragozott ige), szubj. természetűek, de
cselekvések
4. sor: 2 főnév (T. számúak), 2 „külső jelenség”, obj. természetűek
c) k–g, d hangok gyakorisága, kemény hangzású szók; elöl- és hátul képzett magánhangzós
szavak szabályos váltakozása
B)
a–b)
ver visz
kétféle mozgás: ritmikus, ismétlődő, valahonnan valahova
ér ár
belső „áradat”, külső áradat
funkciója: testben hozza létre az életet, külső áradatként, erőként elragad
nagysága: „kis víz”, patak, „nagy víz”
c) Formailag 2 tőmondatból áll a sor, azonos a szórend (Áll–A), 2x3 szóból állnak (3-2-2 hang-
ból), a v hang alliterál.
C)
A kiegészítés egyéni.
A „ha, akkor” viszony egy feltételhez rendel valamilyen következményt, eredményt. Az adott
versre vonatkoztatva: ha a lírai én (aki először megszólítja önmagát) teljesíti a saját maga által
szabott feltételeket, vagyis teljes lényével – lelkével és eszével –, alávetve magát a belső és
külső világ törvényeinek, megérti és ezáltal birtokba veszi a világot, akkor neki már nem kell
más költő verse, igazi költőnek vallhatja magát.
D)
cseveg: (1) a hasonlatban a patak „csevegve folyik át” a köveken (ekkor legerősebb hangután-
zó volta (2) valakinek a beszédmódja, üres, tartalmatlan beszéd (3) a költői én beszédeként:
alkotás, írás, költés
eszmél: például: reggeli ébredéskor, eszméletvesztés után, egy összetett feladat megoldása-
kor, öntudatra ébredéskor, megértéskor, megéléskor stb.
A csevegés értelmezésében el kell jutnunk addig, hogy a költői „nyelvelés” – folyamatosan
érinteni, „körbenyaldosni”, „átfolyni” a dolgokat – egyenlő a versírással, még akkor is, ha a
csevegés sokszor értelmetlen fecsegésnek hat. József Attila szótárában pedig az eszmélet „a
létteremtő, létmegismerő belátás pillanata, amely egyszerre formál meg világot és személyt”.
(Bókay Antal)
E)
a) 1–6. : önmegszólítás, 7–8.: E/1.
b) Az első értelmezés a romantikus, profetikus szerepértelmezéshez közelíthető – a költő én
vagyok, az egyetlen, aki elutasítja az összes többi költőtárs versét; az első nyomatékosabb
változata a második: költő = kontrasztív topik; én = fókusz. A harmadik változat a költősze-
repbe osztja be a megszólalót, közösségi funkcióba; a negyedik értelmezésben a költőség
létforma, melyben az én minden lényeg birtokosa, neki nem kell más költő verse.
F)
Normakövető vagy eredetit alkotó legyen a költő, mikor érti meg inkább a közönség; merjen
személyes lenni vagy inkább általánosító közlésmódban szóljon; tanítson vagy gyönyörköd-
tessen, a költői szerep- és önazonosság változó, a költői én újabb és újabb kérdésekre keresi
a választ, hiszen az alkotó maga is folyamatosan változik stb.
T/3. 103. oldal
5 PERC
• József Attila költeményének harmadik versszaka eléggé talányos. Értelmezhetjük úgy, hogy a köl-
tő az első két sorban elkezd írni egy verset, majd ezt hirtelen megszakítja, és következik egy ki-
jelentés, a lírai vers definíciója: „A líra: logika; de nem tudomány.” Tehát számunkra, versolvasók
számára is hozzáférhető, de ki kell találnunk a mű – minden egyes mű – logikáját.
• A feladat tehát továbbírni a megkezdett két sort legalább még hattal!
• Szánjunk időt a következő óra elején több „alkotás” közzétételére, mert a megoldások szerves
részét képezik a műértelmezésnek.
• A következő óra elejét kezdjük a házi feladat megbeszélésével, erre 10 percet szánhatunk.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kreativitás, az irodalmi szöveg tudatos
nyelvi megalkotottságának belátása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, kreatív írás
3. Házi feladat
Írd tovább hat sorral az alábbi két sort (a verstől függetlenül)!
Kertemben érik a
leveles dohány.
T/4. 103. oldal
10 PERC
• A tanulók egyénileg írjanak 5 percben arról, szerintük miről szól József Attila Ha lelked, logikád…
kezdetű verse! Hogyan értelmezi a költő e versében a költői létet?
• Az önálló írás után olvassanak fel néhány munkát. Vagy a tanár, vagy az osztálytársak röviden
reflektáljanak az írásokra.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : felidézés, egybefoglalás, értékelés, reflektálás

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára
4. Írj ötperces esszét arról, hogyan értelmezi a Ha lelked, logikád… kezdetű vers beszélője a
költői létet!
MEGOLDÁS
egyéni
T/5. 103. oldal
20 PERC
• József Attila kései költészetében megmutatkozik a lírai én sokszínűsége, a lírai én megszólalásá-
nak sokfélesége. A feladat felvezetésében mondjuk el, hogy az alábbiakban költői szerepértelme-
zéseket olvashatnak a tanulók. Olyan megállapításokat, amelyek az alkotási folyamatról, a líraiság
lényegéről szólnak.
• Ezután versrészletek következnek. A tanulók párban dolgoznak – az eredeti négyfős csoportok
tehát két párba rendeződnek.
• Az érvelést nem kell összefüggő, folyamatos szövegben rögzíteniük, lehet összehúzni a párokat,
aláhúzni az idézetben a számukra érvként szolgáló szavakat, nyelvtani viszonyokat, a sorok fölé
írni, gondolatjeles megjegyzést fűzni a részlethez stb.
• A megoldásokat szóban hallgassuk meg a páros egyik tagjától! Akiknek azonos megoldásaik van-
nak, kiegészíthetik az első megszólalót, vagy különbözőség esetén érvelhetnek a maguk megol-
dása mellett. Hagyjunk elegendő időt az érvelésre!
• A tanulók könnyebben tudnak dolgozni a szövegekkel, ha mind a megállapításokat, mind az idé-
zeteket kártyákon is megkapják. Ekkor a megállapítás-kártyáknál fontos feltétel, hogy egy páros
egy megállapításból többet is kapjon.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, analízis, szintézis, érvelő gondolko-
dás, információk összekapcsolása
Cé l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály
M u n k a f o r m á k : páros
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás
5. Párosítsátok a megállapításokat a József Attila-versekből vett idézetekkel! Indokoljátok is

döntéseteket!
(Az indoklásban érvelhettek a konkrét műrészlet értelmezésével vagy az ars poetica témakörben
korábban tanultakkal is. Egy idézethez több megállapítás is köthető.)
MEGÁLLAPÍTÁSOK
(1) A lírai én E/1. személyben szólal meg, monológjában hangsúlyos a személyesség, a mindenható
hang.
(2) A megszólaló hang száma és személye változik, ami az én elbizonytalanodásából fakad.
(3) A lírai én egyszerre feladója és címzettje a beszédnek, önmagát szólítja meg.
(4) A lírai én felelősen, a közösséggel való összetartozás tudatában szólal meg, hisz a kimondás erejében.
(5) A lírai én elbizonytalanodik a vers, a szavak jelentésében, azt vallja, hogy értelmét veszti a költés.
(6) A lírai én a nyelvet új helyzetbe hozza, a vers nem irányul rajta kívüli dolgokra, önmagára utal,
önmagával válik azonossá.
(7) A lírai én megidézi versében a költőelődöket, illetve alkotásaikat, ezáltal párbeszédet kezdemé-
nyez a hagyománnyal.
VERSIDÉZETEK
a)
Magamban bíztam eleitől fogva –
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
(…)
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogy lesz, immár kész a leltár.
Éltem – és ebbe más is belehalt már.
(Kész a leltár)
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
b)
Én mondom: Még nem nagy az ember.
De képzeli, hát szertelen.
Kisérje két szülője szemmel:
a szellem és a szerelem!
(Ars poetica)
c)
S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad –
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!
Totyogjon, aki buksi medve

láncon – nekem ezt nem szabad!
Költő vagyok – szólj ügyészedre,
ki ne tépje a tollamat!
(…)
Hadd írjak szépet, jót – nekem
add meg boldogabb énekem!
(Hazám)
d)
Ime, itt a költeményem.
Ez a második sora.
K betűkkel szól keményen
címe: „Költőnk és Kora.”
Ugy szállong a semmi benne,
mintha valaminek lenne
a pora…
(„Költőnk és Kora”)
e)
Jöjj barátom, jöjj és nézz szét.
E világban dolgozol
s benned dolgozik a részvét.
Hiába hazudozol.
Hadd most azt el, hadd most ezt el.
Nézd ez esti fényt az esttel
mint oszol…
f)
A csöndbe térnek a dalok,
kitágul, mint az űr, az elme.
Kitetszik, hogy üres dolog
s mint világ visszája, bolyong
bennem a lélek, a lét türelme.
Széthull a testem, mint a kelme,
mit összerágtak a molyok.
(Majd…)
g)
Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad!
Sziszegve se szolgálok aljas,
nyomorító hatalmakat.
(Ars poetica)
h)
Én a széken, az a földön
és a Föld a Nap alatt,
a naprendszer meg a börtön
csillagzatokkal halad –
mindenség a semmiségbe’,
mint fordítva, bennem épp e
gondolat…
a – 1., 7.; b – 1., 4.; c – 1., 4.; d – 5., 6.; e – 3., 4.; f – 1., 5.; g – 2., 4.; h – 1., 6.
T/6. 106. oldal
5 PERC
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő olvasás, felismerés, alkalmazás

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismeretközlő szöveg reflektáló olvasása
6. Olvasd el figyelmesen az alábbi ismeretközlő szöveget, s ha olyan információval találkozol,

amely az előző feladatból már ismert, írj melléje a margóra egy-két verscímet!
József Attila költészetével az európai modernség klasszikusaihoz kapcsolódik. Kései verseiben eltűnik
a hangsúlyosan egységes költői hang (amely a romantikára még jellemző volt). Ez nem jelenti azt,
hogy végképp megszűnik nála az egyes szám első személyű megszólalás, a lírai monológ. Sőt! A
szövegek költői énje hangsúlyosan vall személyes léttörténetéről, a költői szerep felelősségéről vagy
közösségi érdekeltségéről. A beszélő gyakran hitet tesz az egyéni és a társadalmi szabadság mellett,
a teljesség, a világgal való egység érzése a kimondás örömével tölti el. A költészetbe vetett hit mellett
azonban megjelenik a versekben a világ szétesettségének tapasztalata is, a lírai én örökös küzdelme
a semmivel, az űrrel. S ha a világ üres, az én is széthullik: az elme, a lélek és a versek is. A dalok
maguk választanak maguknak irányt, s tudatosan indulnak az űr, a csönd felé. Miért? Mert képtele-
nek megtartani a korábbi, megszokott – a költő által is elvárt – jelentésüket, szerepüket. Azonban a
semmiből még alkotás formálható: a szöveg önmagát írja, önmagára utal vissza. A lírai én a mű mint
„dolog” azonosságát keresi, s hangsúlyozza a nyelvvel, a szóval való alkotást.
A világ szétesettségének érzékelése együtt jár az én hasadásával. A pálya végén írt versekben már
nincs egységes én, a beszélő hang száma és személye változik. Gyarapszik azoknak a költői meg-
szólalásoknak a száma, amelyekben a megszólaló egyszerre feladója és címzettje az üzenetnek. Az
osztott lírai én változatos hangnemekben nyilatkozik meg.
MEGOLDÁS
egyéni
T/7. 107. oldal
• A házi feladat a következő órát, a tematikus egység lezárását készíti elő.
• A tanulók a József Attila utáni modern magyar költészetből kapnak otthoni elolvasásra négy ver-
set. A feladatuk az lesz, hogy olvassák el mind a 4 szöveget, és a kettéosztott napló technikájával
húzzanak alá mindegyik műben két-két részletet, majd írjanak hozzájuk kapcsolódó reflexiókat.
Tehát összesen nyolc idézethez fognak megjegyzéseket fűzni.
• A feladattal egyrészt biztosítjuk, hogy minden tanuló minden szövegről szerezzen elsődleges
olvasói tapasztalatot, másrészt előkészítjük, hogy a reflexiók mentén választani tudjanak majd: a
négy versből melyikkel kívánnak részletesebben foglalkozni.
• A költemények az alábbiak:
Pilinszky János: Címerem
Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez
Kovács András Ferenc: Fragmentum

Tóth Krisztina: Ráolvasó
• E versekkel dolgozunk a következő órán.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő olvasás, felidézés, műértelmezés, reflektá-
lás, szabad asszociáció
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, kettéosztott napló
7. Házi feladat
Olvasd el az alábbi négy verset!
Készíts kettéosztott naplót! A bal oldali oszlopban húzz alá versenként 2-2 neked tetsző, szá-
modra fontos, elgondolkodtató idézetet, a jobb oszlopba írd be személyes észrevételeidet,
értelmezésedet!
ÉSZREVÉTELEIM, MEGJEGYZÉSEIM
PILINSZKY JÁNOS: CÍMEREM
A kegyelem és öröm együtt ért

azzal, amit nyomoruságnak
neveznek általában.
Szög és olaj lehetne címerem,

mit írhatnék azonban szövegéül?
Talán azt, hogy mindent megértek,

felhők futását és disznók fejét
rálapúlva a préskemény palánkra.
De ez is mit jelent?
Nekünk magunknak muszáj végül is
a présbe kényszerülnünk. Befejeznünk
a mondatot.
(1971)
NEMES NAGY ÁGNES: MESTERSÉGEMHEZ
Mesterségem, te gyönyörű,
ki elhiteted: fontos élnem.
Erkölcs és rémület között
egyszerre fényben s vaksötétben,
mint egy villámszaggatta táj

szikláin, ahol állhatatlan
roppant felhők – nagy, gomolyos
agyvelők – tüze összecsattan,
s a tűzzel csíkos levegőben

szülik a szüntelen csatát,
sejt-korom óta ismerős
végtelen Buda-ostromát,
hol minden vibrál és veszendő,

hol minden fércelt, foszladó,
hol rojtosodik már a szív,
s egyetlen szálon függ a szó,
a szó, amely a földből égbe

sistergő döngés ütemét
ingázza folyton, összevétve
önrángását, s a fellegét –
erkölcs és rémület között,

vagy erkölcstelen rémületben,
mesterségem, mégis te vagy,
mi méred, ami mérhetetlen,
ha rángva is, de óraként,

mely képzelt ütemet rovátkol
az egy-időn – mégis a fényt
elválasztja az éjszakától.
(1950)
TÓTH KRISZTINA: RÁOLVASÓ1
Levágott hajam, nőj ki újra.

Hajtűkanyar, fordulj a rétnek.
Elveszett nyelv, beszélj belőlem.
Levágott rét, legyél hajam.
Levágott nyelv, oldd meg szavam.

Elveszett út, találj kanyarra.
Lejtőm te, jóslatom te,
beszédem, aki vagy.
(kötetben: 2001)
1 RÁOLVASÁS: szóval való gyógyító, fogyatkozást megszüntető eljárás (varázslat, mágia, babona)
KOVÁCS ANDRÁS FERENC:

FRAGMENTUM2
Légy fölösleges!
Ellobban arcod – költők
nincsenek, se költészet.
Csak egyetlen vers
létezik – a mindenség
egy költemény végtelen
változatának
álma talán… Ha a csend
kitárul, s tágul a szó
is az isteni
szépség tériszonyában –
teremt, nő az időben.
Csak egyetlen vers
létezik… Amelyet írsz.
Örökkön ismeretlen
mégis előtted –
nem köti vágy, se törvény…
Könyörtelen teljesség
másaként. Amit
magadra mértél, meg sem
értheted… Nincs irgalom.
Csak egyetlen vers
létezik.
(kötetben: 1992)
2 FRAGMENTUM (latin): töredék, befejezetlenül maradt műalkotás, töredék-törmelék, ami az egészről már alig
tájékoztat
T/8. 111. oldal
30–35 PERC
• A házi feladatul kapott versek elemzésére 4-5 fős csoportok alakulnak szabad versválasztás alap-
ján. (Egy verssel több csoport is foglalkozhat.)
• Feladatuk lesz a nekik leginkább tetsző vers elemzése az ars poetica tágabb értelmezési keretét
szem előtt tartva. Mindegyik csoport ugyanazt a kérdéssort kapja.
• A csoportmunka közben kísérjük figyelemmel a megoldásokat, segítsük a folyamatot, tegyünk fel
további tisztázó kérdéseket, ha úgy látjuk, nehezen birkóznak a szöveggel.
• A csoportoknak prezentációt nem kell készíteniük, egy választott csoporttag elmondja a töb-
bieknek, hogyan értelmezték a választott versüket. Más csoportbeliek jegyzetelhetnek a saját
kettéosztott naplójukba.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködő-készség, műelemzés, felidézés,
összehasonlítás
M u n k a f o r m á k : csoport, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportmunkában műelemzés, közzététel
8. Versértelmezés
a) Elemezzétek együttműködő csoportjaitokban a választott verset az alább megadott szempontok

szerint!
– Hogyan utal a cím a vers témájára?
– Milyennek érzékeli, írja le a lírai én a világot?
– Hogyan jelenik meg a költői én a versben?
– Megjelenik-e – s ha igen, hogyan – az alkotói folyamat, a versírás?
– Milyen költőszerepben jelenik meg a lírai én?
– Milyen szerepet tulajdonít magának a műalkotásnak?
– Mi jellemzi a vers nyelvi megalkotottságát?
b) Miután megválaszoltátok a kérdéseket, válasszatok ki magatok közül valakit, aki a többieknek

összefoglalja az ars poetica-vers értelmezését!
c) Készíts jegyzeteket a magad számára más csoportok versértelmezéséről! Ehhez használd a ketté-
osztott napló jobb oszlopát!
Pilinszky János: Címerem
A költemény egyszerre világ- és létértelmezés, ahogy a lírai énre – aki hangsúlyosan van
jelen, lásd már a címet is –, úgy a világra is a kettősség jellemző, egyszerre van meg benne
a szépség (felhők) és a kiszolgáltatottság, halálraítéltség (disznók feje a présben). A lírai én cí-
mere a szög (szenvedés, nyomorúság ~ Jézus) és az olaj (kiválasztottság, kegyelem, öröm).
Az alkotás is egyszerre szenvedés és kegyelem, vagy másképpen: a létezés = szembenézni
a halállal és alkotni. De megjelenik a T/1. is és a kétely: a nyelv alkalmas-e a belső lényeg
kifejezésére.
Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez

A műben a költés mesterség, dicsért tevékenység, melyhez himnuszt, illetve ódát ír a lírai
én. A mű elején szerepel az állítás, miszerint a költészet értelmét adja a lírai én létezésének.
Hangsúlyos az E/1. személy a megszólításban, később, a létértelmezés során eltűnik. Ebben
a lét- és szerepértelmezésben kulcsszó a „közöttiség”. A lét olyan, mint egy természeti vihar
– csata, ostrom –, melyben minden szétesik. Maga az alkotói folyamat is „rángásban” van,
átlényegül a létezés folyamataiba, azok meg vissza beléje, mégis van funkciója: közvetít a
világok között, összeköt és elválaszt. A lírai én az alkotásban, mestersége gyakorlásában éli
meg térbe és időbe vetettségének élményét.
Tóth Krisztina: Ráolvasó

A cím utal a szó mágikus erejére, varázserejére ~ gyermekmondókák pl.: Ess, eső, ess.., népi
ráolvasások. A műben megidézett világ egyszerre szubjektív (haj, nyelv) és objektív (kanyar,
rét, út). A világállapotra a hiány a jellemző: „levágott, elveszett”, a befejezett melléknévi ige-
nevek a véglegességet rögzítik. A szubjektumot megidéző fogalmak utalnak a külsőre (haj) és
a belső világra is (nyelv, beszéd). Mégis egymásba tűnik a szubjektum és objektum a hangsú-
lyozott személyesség révén: a lírai én jelenléte a birt. személyjelekben és a természeti fogal-
mak megszemélyesítése. E természeti fogalmak mind az út toposzhoz köthetők: kanyar, rét,
út, lejtő, tehát értelmezhetjük őket az életút szakaszainak. A szövegvilág másik szócsoportja
pedig mind a költői megszólaláshoz köthető: nyelv, beszéd, szó, jóslat. A lírai én csak általuk
létezik, hisz a beszéd, a megszólalás erejében, a szóban, ami azonos önmagával.
Kovács András Ferenc: Fragmentum

A költemény címe: töredék, befejezetlenül maradt műalkotás. Ilyen értelemben a cím össze-
foglalóan értelmezi a mű témáját, ugyanakkor összefüggést teremt a szöveg formai megol-
dásaival (rendezett rendezetlenség a nyomtatási képben, írásjelek) és világképével, ember-,
illetve költőképével, költészetértelmezésével. A lírai én a versnek egyszerre beszélője és meg-
szólítottja. A mű elején a felszólítás és a költők, költészet megszűnéséről tett kijelentések
meghökkentőek, de a további szöveg indokolja az állításokat. A lírai én egyetlen létezőnek a
műalkotást tételezi, mely a kitáruló csendben és térben íródik, az időben megalkotja önma-
gát, és a teljességet, a szépséget hordozza. Világunk, a mindenség ennek az egy alkotásnak
végtelen változata csak. Ezért a beszélő emberfeletti vállalkozásnak tartja az írást, mert aki
ilyen vállalkozásba kezd, annak „nincs irgalom”.
REFLEK TÁL ÁS
T/9–10. 112. oldal
10 PERC
• Várady Szabolcs vallomásos írását a modul visszatekintő-reflektáló összefoglalásának szánjuk.
• Dolgozzák át a diákok a feladatra szánt időt, de a közös megbeszélés elmaradhat.
• A 10. feladat hierarchikus fürtábrája a fejezet egészét igyekszik egy lehetséges rendszerbe foglalni.
• Hívjuk fel a tanulók figyelmét a tanulmányozására, ajánljuk azt is, hogy az összehasonlító dol-
gozatba választott verseket próbálják értelmezni az összefoglaló fürtábra szerint is. Ezt tehetik a
fürtábrához írt marginális jegyzetekkel is.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisteremtés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, fürtábra
9. Olvasd el Várady Szabolcs kortárs költőnk írását!
VÁRADY SZABOLCS:
ARS POETICA? MELLÉBESZÉD
Megint elmúlt egy év anélkül, hogy akárcsak egyetlen sort is tudtam volna írni, verssort természe-
tesen, igazi verssort – így aztán különösen kínos feladat nekem, hogy írjak valamit úgymond az ars
poeticámról.
Ars poetica? Mi is volna az? Az idős mester beavatja a fiatalabbakat, kezdőket a mesterség for-
télyaiba. Átadja a tapasztalatát, a szakmai tudását. Egyáltalán, megmondja, milyen a jó vers. Ehhez
különben is ajánlatos lenne, mondjuk, Horatiusnak lenni, sőt olyan korban is élni, amikor az ilyen szó
számít, és amikor meg lehet mondani, hogy milyen a jó vers. Író, olvasó egy húron pendül.
Manapság már az is bizonytalan, hogy ki a költő. Megesik, hogy aki az egyik irodalmi táborban
korszakalkotó zseni, az a másik kör szemében dilettáns. Aki meg emitt poeta doctus, az amonnan
nézve csak ügyes rímfaragó. Vagy ez nem is olyan szokatlan? Az ember hajlamos a maga korát tekin-
teni a mélypontnak, ahonnan már nincs is hová hanyatlani tovább. Pedig hát Shakespeare-t például
a „szakma”, a korabeli parnasszus („the university wits”) úgy fogadta, mint sehonnai betolakodót
– hiszen nem is járt egyetemre. Vagy nálunk Babitsot, a századelő nagy irodalmi hőskorában, hányan
leepigonozták – az ellenkezőjéért.
Az ars poetica a magyar szóhasználatban különben már régen nem azt jelenti, amit eredetileg je-
lentett. Inkább valamiféle hitvallást szokás érteni rajta, sőt újabban a költészettől függetlenül, egészen
általános értelemben is használják. (Miért is ne, ha már a bankoknak is filozófiájuk van?) Hogy nekem
mi volna az ars poeticám, erre bizony nem tudok válaszolni. Elég baj, persze – valamirevaló költő-
nek ez nem lenne szabad, hogy gondot okozzon. A költőnek ugyanis szilárd meggyőződése, hogy a
világnak égető szüksége van mindenre, amit a szelleme kitermel. Ha leszakad az ég, ő megtartja a
ceruzájával. Emiatt a költők, mi tagadás, nem mindig kellemes emberek, de a legkomolyabban úgy
gondolom, hogy ez a hitük nagy segítség ahhoz, hogy írni tudjanak. Tudom, ha most azt mondom,
hogy hajlamos vagyok magamat nem egészen igazi költőnek tekinteni, ez kínos mórikálásnak hat.
Nem is azt akarom mondani, hogy azt a keveset, amit írtam, rossznak tartom. Nem, azok a versek
meg vannak rendesen csinálva, egy darabig biztosan eltartanak. Csak éppen az a hit, az nincs meg
bennem, vagy nem eléggé, hogy ez fontos közérdek. Meglehet, ez az egyik oka annak, hogy olyan
ritkán sikerül verset írnom.
a) Hogyan értelmezhető a cím mellébeszéd szava a szöveggel összefüggésben?
b) Írd ki a saját szavaiddal a szerző három gondolatát, amely szerinted összefüggésbe hozható a
modulban olvasott más versekkel, versrészletekkel!
VÁRADY SZABOLCS GONDO- KAPCSOLHATÓ VERS(EK), A KAPCSOLAT KIFEJTÉSE,

LATA RÉSZLETEK A MODULBÓL INDOKLÁSA
1.
2.
3.
10. Tanulmányozd az alábbi összefoglaló ábrát! Próbáld elhelyezni benne (akár több mezőbe is)
az általad összehasonlító elemzésre kiválasztott verseket!
ARS POETICA
(tág, tematikus szövegcsoport gyűjtőneve)
SZŰKEBB ÉRTELEMBEN TÁGABB ÉRTELEMBEN

Témája a költói mesterség, Témája rendkívül változatos
annak fogásai, a költészet-
csinálás, vagyis magának a
megalkotásnak a mikéntje
normatív, előíró
személyesebb, vallomásosabb
Hagyomány-
Nem vállalkozik
tapasztalatot Innovatív
normaadásra,
összegez, szándékú, új
problematizál,
hagyomány- hagyományt
sokféleség
követésre akar teremteni
(kortárs)
ösztönöz
A költészet A költő szerepe Világ- és énfel-

szerepe (közösségi érde- fogás: értelme-
(esztétikai– keltség, vátesz, ző, (ön)azonos-
társadalmi) – személyes ságkereső,
érdekeltség, bölcseleti (pl.
önkifejezés) történelem-
vagy létbölcse-
leti, létösszegző
jelleg)
Kapcsolódhat más tematikus verscsoportokhoz, műfajokhoz,

vagy más tematikus verscsoportok, műfajok kapcsolód-
hatnak hozzá
egyéni
10. lépés: 11–12. feladat Összehasonlító dolgozat írása
T/11–12. 115. oldal A feladat az 5. modul 8. feladatának (anyaggyűjtés) folytatása

Tanórán kívüli tevékenység
• A házi dolgozat megírására adjunk legalább néhány napot, akár egy hetet. Az értékelés szem-
pontjaira is hívjuk fel a tanulók figyelmét.
• Szedjük be és értékeljük a házi dolgozatokat, feltétlenül csatoljunk vissza.
• Ha mód és idő van rá, az értékelést követően a tanulók dolgozatrészletek felolvasásával tegyék
közzé írásaikat 6-8 fős csoportokban.
• Értékelés: A tanulói oldalon megadott lépések kritériumként való értelmezése szerint (a lépések
egyenként: a tanuló dolgozatában világosan megjelenik / még azonosítható / nem jelenik meg).
A dolgozatok tartalmi részére a fejezet tanári oldalain megadott lehetséges válaszok adhatnak
eligazítást.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlító elemzés írása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi dolgozat
11. Válassz egy ars poeticát az ebben a modulban megismertekből, és töltsd ki az előző modul
végén elkezdett anyaggyűjtő táblázatod negyedik oszlopát!
12. Írj körülbelül 80 soros összehasonlító értelmezést gyűjtőmunkád alapján!

Ehhez tanulmányozd alaposan az összehasonlító elemzésnek az alábbiakban megadott lehetsé-
ges lépéseit!
a) Választott verseid alapján adj címet írásodnak (vagyis gondold meg, miről fogsz írni, mire vállal-
kozol).
b) A bevezetésedben:
– Értelmezd röviden a témát, és mutasd be azokat a műveket, amelyeket a dolgozatodban össze-
hasonlítasz!
– Indokold néhány mondattal választásodat!
– Válassz ki és ígérj meg néhány (3-4) szempontot, amelyeket a versekben következetesen vizsgálsz!
c) A tárgyalásodban:
– Haladj szempontonként, mutasd be vizsgálódásaid eredményét (hasonlóságok, különbségek)!
– Állításaidat magyarázd meg, igazold a versekből vett idézetekkel, példákkal, illetve hozzájuk
fűzött értelmezéseiddel!
– Ügyelj arra, hogy a választott szempontok logikusan kövessék egymást, és ezt fogalmazásod is
tegye láthatóvá (átvezetések)!
– Egy-egy szempontról való gondolkodásod (bekezdés) lezárásaként írj részösszegző mondatot,
tégy következtető megállapítást!
d) A befejezésedben:
– Térj vissza a bevezetésedben megígértekhez: foglald össze vizsgálódásod egészének
eredményét!
– Kísérelj meg következtetéseket levonni arról, mit őriztek meg és miben változtak a különböző
korokban írt ars poeticák!
– Formálj véleményt arról, miért érdekesek, fontosak, elgondolkodásra érdemesek az ars poeticák!
e) Készítsd el dolgozatod tisztázatát, ellenőrizd fogalmazásod stílusát és a helyesírásodat is!

9 Tanc3a1r 5 Ars Poeticc3a1k PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

9 Tanc3a1r 5 Ars Poeticc3a1k PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT

FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN

TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

38 EGY ROMANTIKUS ARS POETICA – PETŐFI: A TERMÉSZET VADVIRÁGA

61 TÁGABB ÉRTELEMBEN VETT ARS POETICÁK

114 ADY ÉS BABITS

13 4 AR S POETIC ÁK A X X. SZ Á Z AD 30 -A S É VEITŐL A X XI. SZ Á Z AD ELEJÉIG

ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ Konfliktusos drámák

a) Társad utasításait követve kérdezés, visszakérdezés nélkül készítsd el a rajzot!

Melyik rajz sikerült pontosabban? Vajon miért?

Melyik feladat járt több nehézséggel? Melyek

Hogyan próbáltatok úrrá lenni a nehézségeken?

Mi minden volt megkötve ennél a feladatnál?

Egyéb megjegyzéseink, tapasztalataink, észrevé-

d) Készíts tetszőleges számú, fajtájú és nagyságú síkidomból önálló, színes kompozíciót!

e) Tekints vissza padtársaddal a feladat egészére az alábbi szemponttáblázat segítségével!

Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznotok a

Melyik „alkotói helyzetben” éreztétek jobban

Milyen megkötései voltak a d) feladatnak?

Egyéb megjegyzéseink, tapasztalataink, észrevé-

Hogyan próbáltatok úrrá lenni a nehézségeken? Feltehetően: figyelemkoncentrációval, a padtárs

Milyen megkötései voltak a d) feladatnak? Síkidom (nem használhattak például geometriai

2. lépés: 2. feladat Emlékeztető az általánosító mondatokról

2. Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre!

c) „– Te lenni balkezes! Én várni ütés jobbról.

f) Amennyiben a szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik,

NYELVI ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE PÉLDA

TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY

EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY

LEHET, SZABAD, KELL, ILLIK, ÉRDEMES STB. +

NYELVI ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE PÉLDA

a) Készíts 2 percben listát arról, mi mindenre terjedhetnek ki szerinted a szépirodalmi szövegek

b) Beszéld meg listádat padtársaddal!

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : olvassuk el vagy mondjuk el tanári közlésben a keretes rész infor-

4. Horatius: Ars poetica – a szerzői szándék

„Szolgálok, hát, mint köszörűkő, mely az acélnak

a) Milyen költői képpel fejezi ki Horatius a költői mesterségre tanítás tevékenységét?

b) Minek tekinti a beszélő a tanítást?

c) Mire vállalkozik a beszélő?

d) Szerintetek sikeres, hasznos lehet-e egy ilyen vállalkozás? Indokoljatok!

e) Miben tér el a beszélő állítása az ismeretközlő szövegben olvasottaktól? Vajon miért?

f) Hogyan cáfolhatja meg a beszélő állítását maga a szövegrészlet?

T/5. 10. oldal

25 PERC A feldolgozásra és megbeszélésre

5. Részletek az Ars poeticából

a) Olvassátok el Horatius Ars poeticájának csoportotok számára kijelölt részleteit!

c) A szempontokat megbeszélve töltsétek ki a táblázatot!

d) Készüljetek fel gondolkodásotok eredményének közzétételére! (Osszátok meg a szerepeket: le-

T/6. 15. oldal

NYELVI JELLEMZŐ PÉLDA

TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY HASZNÁLATA

TÖBBES SZÁMÚ FŐNÉV (ÁLTALÁNOSÍTÁS)

A BESZÉLŐ SZEMÉLYES MEGJEGYZÉSE, VÉLE-

elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek

Közmondásszerűség (böl- Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel,

T/7. 15. oldal

„Ez költők joga volt, s marad is, hogy a nyelvnek

– fenséges mű! –, érzi a rég meddő, evezővert

b) Milyen, a természetből és az épített környezetből vett példákkal bizonyítja állítását az elbeszélő?

c) Keressetek példát a részletben az alábbi stíluseszközökre, próbáljátok megmagyarázni szerepüket!