~ n tómia

· atasz

HOLLÓ ÉS TÁRSA
A magyar fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Atlas de Anatomia

© Parramón Ediciones, S. A. - 2000.

Ronda de Sant Pere, 5, 4~ planta.
08010 Barcelona (Spanyolország)

Tervezés és kivitelezés
Parramón Ediciones, S. A.

Grafikai munkák
Toni Inglés Stúdió

Magyarországon kiadja a Holló és Társa Könyvkiadó

© Holló és Társa Könyvkiadó
Felelős kiadó: a Holló és Társa ügyvezetője

Fordította
Karácsonyi Zita

Lektorálta
Hutás Gábor

Szerkesztette
Vincze Zsuzsa

Műszaki szerkesztő
Csere Tamás

ISBN 963684 101 2

A kiadó írásos engedélye nélkül tilos a könyv részeinek

vagy egészének másolása bárminemű eszközzel vagy
eljárással, legyen az nyomtatás, reprográfia, mikrofilm,
informatikai feldolgozás vagy egyéb módszer.
BEMUTATKOZÁS

Az Anatómia atlasz kiváló lehetőséget nyújt a kedves olvasónak, hogy job-

ban megismerhesse az emberi testet, és szervezetünk egyes részeinek fel-
építését, működését. Igen hasznos lehet tehát a test felderítéséhez, amit
gyakran hasonlítanak bonyolult gépekhez, de ami azoknál sokkal különlege-
sebb: milliószor összetettebb és kidolgozottabb, mint bármilyen szerkezet,
amit az ember eddig megalkotott, és amit valaha alkotni fog.

A könyv fejezetei teljes összefoglalást adnak az emberi anatómiáról. A sok

vázlatos, ám igen pontos kép és ábra részletesen mutatja be szervezetünk
minden részét és azok működését. A könyv gerincét alkotó illusztrációk
mellett rövid magyarázatok és jegyzetek segítik az alapvető anatómiai és
élettani fogalmak megértését, valamint részletes tárgy- és névmutató
könnyíti a kérdésekre megfelelő válaszok egyszerű megtalálását.

Amikor elhatároztuk, hogy kiadjuk az Anató-

mia atlaszt, olyan könyvet szerettünk volna
összeállítani, ami egyszerre célszerű, hasz-
nos és könnyen használható, gazdag és pon-
tos tudományos ismereteket tükröz, és szó-
rakoztató, világos olvasmány. Reméljük,
hogy olvasóink mindezt megtalálják majd a
könyv forgatása közben!

3
 ,
TARTALOMJEGYZEK

Bevezetö 6 A nyelőcső 32
A nyelés 32
A sejt 10 A gyomor 33
Az emberi sejt alkotóelemei 10 A vékonybél 34
A hasnyálmirigy 35
Az emberi test 12 A máj 36
A férfi anatómiája 12 Az epehólyag és az epeutak 36
A nő anatómiája 13 A vastag bél 37

A mozgásszervrendszer 14 A légzöszervrendszer 38
A csontrendszer 14 A légzőszervrendszer részei 38
A csontszövet 14 A légzés folyamata 38
A csont kialakulása és fejlődése 14 Az orr csontjai és porcai 39
A csontok fajtái 15 Az orr 39
A csont vérellátása 15 A garat 39
Csonttörések 15 A gége és a légcső .40
Csontváz (elölnézet) 16 A hörgőrendszer .41
Csontváz (hátulnézet) 17 A tüdők .41
A koponya csontjai 18
Agerincoszlop 19 A keringés szervrendszere 42
A felső végtag csontjai 20 A keringés vázlata .42
Az alsó végtag csontjai 21 A szív .43
Az ízületek 22 A szív üregei .44
Az ízületek fajtái 22 A koszorúerek .45
Ficamok 22 A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere .45
A térdízület 23 A szívciklus .45
A vállízület 23 A szervezet főbb artériái .46
A csípőízület 23 A szervezet főbb vénái 47
Az ízületi porckorongok 23
Az izomrendszer 24 A vér 48
Az izmok szerkezete 24 A vér összetétele .48
Az izmok alakja 24 A vérsejtek .48
Az emberi test izmai (elölnézet) 25 A csontvelő .49
Az emberi test izmai (hátulnézet) 26 A lép .49
A fej izmai 27
A felső végtag izmai 28 A nyirokszervek 50
Az alsó végtag izmai 29 A nyirok- és a vérkeringés kapcsolata 50
A nyirokhajszálér 50
Az emésztöszervrendszer 30 A nyirokerek 51
Az emésztés folyamata .30 A nyirokkeringés vázlata 51
A szájüreg 31 A nyirokcsomó 51
A fog metszete 31
A tejfogak 31 Az idegrendszer 52
A maradandó fogak 31 Az idegrendszer részei 52

4
Az idegsejt szerkezete 52 A szaporodás szervrendszerei 72
Az idegsejtek típusai 52 A férfi nemi szervei 72
Az agy 53 A hímvessző 73
A nagyagy 54 A here és amellékhere 73
Az agyhártya 55 A dülmirigy 73
Az agykérgi területek 55 A nő nemi szervei 74
Agerincoszlop és a gerincvelő 56 A hüvely 75
A környéki idegrendszer 57 A petefészek és a tüszők 76
Az emlők 76
Az érzékelés szervei 58 A menstruációs ciklus 77
A látás 58
A szemgolyó 58 A szaporodás 78
A képek keletkezése az ideg hártyán 58 A szexuális aktus 78
A könnytermelés és -elvezetés szervei 59 A spermium és a petesejt 78
A kötőhártya, a szaruhártya és az ideg hártya 60 A megtermékenyítés és a beágyazódás 79
A látóideg 60 A terhesség 80
A képalkotás folyamata 61 Az embrió fejlődése 80
Főbb látáshibák és korrigálásuk 61 A magzat fejlődése 81
A hallás 62 A méh lepény 82
A fülkagyló 62 A magzat elhelyezkedése a terhesség végén 83
A hallócsontok láncolata 62 A szülés 84
A hallás folyamata 63 A magzat aszülőcsatornában 84
A labirintus 63 Magzatfekvések 84
A szaglás 64 A szülés folyamata 85
Az ízlelés 65
A nyelv 65 A hormonrendszer 86
A különböző ízeket érzékelő területek 65 A hormonrendszer belső elválasztású
A tapintás 66 mirigyei 86
A bőr metszete 66 Az agyalapi mirigy és
Érzékelő-receptorok 66 az agyfüggelékmirigy 86
A fájdalomra adott válaszreakció 67 Az agyalapi mirigy feladatai 87
A hajhagyma és a hajgyökér 67 Az agyfüggelékmirigy
A köröm 67 hormonkiválasztása 87
A pajzsmirigy 88
A vizeletkiválasztó és -elvezető szervrendszer 68 A mellékpajzsmirigyek 88
A vizeletkiválasztó és -elvezető szervrendszer A mellékvesék 89
részei 68
Vesekeringés 68 Az immunrendszer 90
A vesék és a vérellátás kapcsolata 69 Az immunrendszer szervei 90
A vese részei 69 A csecsemőmirigy elhelyezkedése 90
A vese érhálózata 70 A nem specifikus védekezés 91
A nefron 70 A védőoltások 91
A húgyhólyag 71
A húgycső 71 Betűrendes tárgy- és névmutató 92

5
 BEVEZETŐ
AZ EMBERI ANATÓMIA
KUTATÁSÁNAK KEZDETEI
Az anatómia szó görög eredetű, boncolást je-
lent, de az élőlények felépítését és az ezzel
foglalkozó tudományágat is így nevezzük.
Régi tudomány ez, bár az emberi test kutatása
igazán csak a tizenhatodik században kezdő-
döttel: ekkoriban kezdtek holttesteket rnód-
szeresen felboncolni, hogy alaposan megvizs-
gálhassák a belső felépítésüket. Az ezerötszá-
zas évek előtt a boncolás tilos volt, elsősar-
ban etikai megfontolások, másrészt az embe-
rek vallásos meggyőződése miatt, így az em-
beri test szerkezetére és működésére főként
állatokon végzett megfigyelésekből következ-
tettek, melyek természetesen pontatlanok és
gyakran hibásak voltak.
Az első tudós, aki szembeszegült kora erköl-
csi elvárásaival, és orvostani óráin az elméleti
magyarázatok mellett emberi testek felbonco-
lásával gyakorlati bemutatókat is tartott, a
század legnevesebb egyetemein (Lővenben,
Padovában és Bolognában) tanító Andreas
Vesalius (1514-1564) belga orvos volt. A ku-
tatási eredményeit összefoglaló, több mint
háromszáz aprólékos anatómiai metszetet is
tartalmazó De humani corporis fabrica (Az
D emberi test szerkezete) című művét 1543-ban
1-
W
N adta ki. A könyv nagy felzúdulást váltott ki a
W
>
W
kor tudósai körében, mivel számos dologban
cn ellentmondott az addig általánosan elfogadott
6
elméleteknek. Vesalius munkája óriási jelen-
tőségű lépés volt az emberi test pontos meg-
ismerésének útján, szerzője számára azonban
több mint kellemetlen következményekkel járt:
amikor 1561-ben Spanyolországban". Fülöp
király udvarában dolgozott, merész elképzelé-
sei miatt az inkvizíció bírósága elé került, ahol
először halálra ítélték, majd halálbüntetését
egy kötelező szentföldi zarándoklatra változ-
tatták. Vesalius végül a zarándoklatról haza-
felé tartva halt meg hajótörésben.
Az idők múlásával az anatómiai tanulmányok
lassacskán elfogadottá váltak, a boncolások
közben egyszerű szemrevételezéssel végzett
megfigyeléseket pedig felváltották a mind
modernebb technikák. így még jobban meg-
érthették a tudósok, hogy milyen az emberi
test szerkezete, és milyen feladatot látnak el
benne az egyes szervek. Egyre jobban megis-
merték a szervezet részeit és működését,
kezdték megkülönböztetni a szerveket alkató
szöveteket és a szövetek alapelemeit, a sejte-
ket, amik az emberi test igen összetett, sok
milliónyi, egymással bonyolult kapcsolatban
álló tagját építik fel.
SEJTEK ÉS SZÖVETEK
Az emberi testet lényegében megszámlálha-
tatlanul sok sejt alkotja - ezek minden élőlény
alapegységei. Egyes számítások szerint egy
 •
A sejt

Az ernben
test

A mozgás-
szervrendszer

felnőtt ember testében legalább kétszázbillió és amiből az inak, ínszalagok épülnek fel; más Az emésztó-
szervrendszer
sejt található, amelyek mindegyike részben különleges feladatok elvégzésére alkalmas
hasonló elemekből épül fel, bár ezek eltérő kötőszövetek, például a zsírszövet, a porcszö-
A légző-
alakúak és más-más funkciójúak. vet, a csontszövet, a vérszövet és a nyirok- szervrendszer
szövet.
Ezek az eltérően fejlődött sejtek nem rend- A keringés
szervrendszere
szertelenül, hanem a típusukra jellemző rend- • Az izomszövet hosszúkás, ingerre összehú-
szerben, csoportokban találhatók meg a szer- zódó, majd újra eredeti méretükre elernyedő
Avér
vezetben, és bizonyos ásványi sókkal és
rostokkal együtt szöveteket alkotnak. A test-
ben alapvetöen négy szövettípust találhatunk A nyi rokszervek

meg, és ezek mindegyikének megvan a maga

feladata: Az ideg-
rendszer

• A hámszövetet nagyon egyforma, egymás- Az érzéke lés

hoz szorosan kapcsolódó sejtek alkotják; a szervei

hámszövet legfontosabb feladata a testfe-

A vizeletkiválasltó
lületek beborítása (a test külső felületét és a és -elvezető
rendszer
belső üregeket is ez takarja), és a kiválasztás,
amit a benne található, sokféle célt szolgáló
A szaporodás
mirigyek végeznek, miközben a testen kívülre szervrendszerei

vagy éppen belülre (például a vérbe) ürítenek csontrendszer

különböző váladékokat. !.c_sg_~~~_L__
A szaporodás

• A kötöszövetet többféle sejt alkotja; a sejtek

között eltérő állagú anyagokat és rugalmas A hormon-
rendszer
rostokat találunk, amelyek elsősorban a test szerv
egyes részeit tartják össze. Többféle kötö- \c_son_t)_
Az immun-
szövetet is megkülönböztetünk: létezik laza rendszer

rostos kötőszövet, amit az egész testben

megtalálhatunk, és a véredények segítségével Tárgy- és
névmutató
főként a szövetek tápanyagellátása a feladata;
tömött rostos kötőszövet, ami igen ellenálló,

7
 sejtekből áll. Feladata, hogy mozgassa a testet
és a belső szerveket.
• Az idegszövet egészen különleges sejtek-
ből, neuronokból, azaz idegsejtekből épül fel,
amelyek képesek ingereket érzékelni és
elektromos impulzusok formájában továbbí-
tani, s ezekkel az izmokat és a mirigyeket irá-
nyítani, valamint a magasabb rendű idegi rnű-
ködést biztosítani.
A SZERVEK
A szövetek, csakúgy, mint a sejtek, rendszer
szerint helyezkednek el a testben. Az azonos
működés szolgálatában álló szövetek együtte-
sét szerveknek nevezzük: ilyen a bőr, a gyo-
mor, a máj, a tüdő, a szív stb.
Minden szervnek sajátos alakja, meghatáro-
zott helye és feladata van a szervezetben;
egyes szervek szilárdak, mások üreges veze-
tékhez hasonlítanak, de mindegyik többféle
alapszövetből épül fel. Vannak olyan szervek,
amelyek szövetei - például a test felületét bo-
rító hámszövet vagy a csontszövet - a testnek
csak bizonyos helyein fordulnak elő; más
szervek alapvető tulajdonságai pedig a
~O
f--
W
bennük jelen lévő azonos szövettől függenek:
N
W
ilyenek a test izmai, a szív és a különböző zsi-
>
W gerek, amelyek mind azért tudnak összehú-
co zódni és elernyedni, mert részben izomszö-
8
vetből állnak. A szerveket azonban elsősorban
a működésük és nem az anatómiai felépítésük
jellemzi: mindegyiknek megvan a maga sajá-
tos feladata, ami a szervezet egésze számára
létfo ntosság ú.
SZÖVET- ÉS SZERVRENDSZEREK
Léteznek olyan szervek, amelyek önállóan lát-
nak el bizonyos feladatokat: ilyen a testünket
fedő bőr, ami a külső hatásoktói védi a belső
szerveinket. Oe számos szerv csak más
szervekkel együttműködve tudja betölteni
funkcióját: az ilyen együttműködő szervek
csoportjait hívjuk szervrendszereknek (vagy
szervi rendszernek).
Bár a rendszer és szervrendszer szót rokon
értelmű kifejezésként szoktuk használni, némi
apró eltérés mégis van közöttük. Szervrend-
szernek vagy szervi rendszernek azt a szerv-
együttest hívjuk, amiben az alkotó szövetek
különfélék: így például az emésztőszervi rend-
szer alatt olyan egymástól nagyban eltérő
alapanyagú szerveket értünk, mint a száj, a
gyomor és a máj; a légzőszervi rendszer alatt
többek között az orrot, a gégét, a hörgőket és
a tüdőket; a keringési szervrendszer alatt
pedig a szívet, a verőereket (artériákat) és a
visszereket (vénákat). Egyszerűen (szöveti)
rendszerről beszélünk azonban akkor, ha min-
den benne lévő alkotórész egyazon szövetből
 A sejt

Az emberi
test

A mozgás-
szervrendszer

Az emésztő-
épül föl: például az idegrendszer alapjában szervrendszer
véve csak idegszövetből áll; a csontrendszer
csontszövetből, az izomrendszer izomszövet- A légző-
ből, bár mindkettő beletartozik egyben a moz- szervrendszer

gásszervi rendszerbe is; végül pedig a belső

elválasztású mirigyek rendszere a vérbe hor- A keringés
szervrendszere
monokat juttató szervekből áll. A szöveti rendszer
(fenti ábra, az ideg-
rendszer vázlata) és
A vér
Azonban az összes szervrendszer és szöveti a szervrendszerek (lenti
ábra, a keringés) között
rendszer összeköttetésben áll egymással, és az a különbség, hogy
a szöveti rendszerek A nyirokszervek
az egyes feladatokat csak akkor tudják el- egyazon szövettípus-
végezni, ha mindegyik másik működik, azaz ból épülnek fel, míg
a szervek többféléből.
mindegyikre szükség van ahhoz, hogy egy Az ideg-
rendszer
önállóan létezni képes szervezetet életben
tartsanak. Az emésztőszervrendszer például a Az érzéke lés
szervei
tápanyag feldolgozásával foglalkozik, a légző-
szervek oxigént juttatnak a testünkbe a külvi- A vizeletkiválasztó
lágból, a keringés pedig azt biztosítja, hogya és -elvezető
rendszer
tápanyagokkal és oxigénnel teli vér minden
szövetbe eljusson; a mozgásszervrendszer a A szaporodás
mindennapi létezéshez szükséges mozgáso- szervrendszerei

kat végzi, míg az idegrendszer és a belső elvá-

lasztású mirigyek rendszere a test tevékeny- A szaporodás
ségeit szabályozza. Az eddig említetteken kí-
vül persze még számos más szerv is létezik:
A hormon-
az érzékszervek, a vizeletkiválasztó- és elveze- rendszer
tő szervek, a nemi szervek.
Az immun-
Könyvünkben a sejt tömör leírása után meg- rendszer

ismerkedünk az emberi test különböző ré-

szeivel, majd a szervekkel és a szervrendsze- Tárgy- és
névmutató
rekkel is.

9
 A SEJT
A sejt az emberi szervezet legkisebb egysége. Általában az élet SEJTSZERVECSKÉK
minden formájának is ez a közös neve: a legegyszerűbb élő szerve-
Sejtszervecskéknek hívjuk azokat
zetek, a baktériumok és az egysejWek egyetlen, önállóan létező sejt- az aprócska képződményeket, amelyek
ből állnak, míg az emberek testében sok milliárd összehangoltan a sejtplazmában úsznak és a sejt
működéséhez elengedhetetlenül
működő sejtet találhatunk. A különböző szövetek és szervek sejtjei szükséges speciális feladatokat látnak
egymástól nagyban eltérhetnek mind alakjukat, mind pedig mére- el: fehérjéket készítenek, energiát
szabadítanak fel, tápanyagokat
tüket tekintve, de alapszerkezetük mindig egyforma. bontanak le. A sejt szintjén olyanok
ezek, mint a testben a szervek.

AZ EMBERI SEJT ÖSSZETEVŐI

_lIIi_k_r_()~_()ly_~~_~ _ ______________
~~it_k~~~()~~
-..... ", .:::::.
A sejthártya apró redői. amelyek megnövelik a sejt felületét és .-/~-r----------C~-6-alakú sejtszervecskék,
amelyek nek
a külvilággal történő anyagcserében játszanak fontos szerepet. a sejtosztódásban van fontos szerepük.

mikrotubulusok
d~_"-,~--'-e_I~_z_í"-ű
en~opl~~_III~_ris rends_z_er _
A sejt vázát alkotó finom csőrendszer.
Mikrocsatornákból és hártyákból álló rendszer, ahol több
riboszóma is megtalál ható,

riboszóma
~_~i~h._á~~__ ._________________
Mag alakú sejtszervecske,
A seit féligáteresztő burka, amin keresztül a sejt belseje a fehérietermelésért felelős.
és a sejtet körülvevő közeg közti anyagcsere zajlik. ....- ••• ~~~11~"
lizoszóma
vakuólumok
Aprócska zsák, amelyben
Az apró, zsákszerű képződmények enzimek találhatók. A táp-
tápanxagokat tárol nak és anyagok emésztésében
a kivalasztást végzik_ és a sejt salakanyagai-
nak lebontásában ját-
mikrofilamentumok szik fontos szetépet.
vék~~;-j~hé;;ékb6i-áii6-~;ái;k:------·,
amelyeknek a sejten belüli
mozgásokban van szerepük,
és amelyek az izomrostok
összehúzódásáért is fele-
lősek_

mitokondrium
Hosszúkás formájú, reke-
szes felépítésű sejfszervecske,
amiben a tápanyagok égetése
történik: ez a sejt "energiatermelő
központja" .
sima lelszínű ~~ltlll~.!!
e_"-~_~p_'~_z_IT1_~~
__r~_"-_d~~~r.
Gömb alakú képződmény, ami a sejtműködé-
Mikrocsatornákból és hártyákból sért és az örökletes tulajdonságok tovább-
álló rendszer, ami a sejten belüli viteléért felelős genetikai anyagot fartalmazza.
anyagszállítást intézi.

~_~-'!!.i:~~~z_ü.I_é.~ _ _________________. s_e.ltl1!~Q~~_~~~_a_

A seít "gyára": a sejt működéséhez Apró, gömb alakú testecske a sejtmagon
szükséges anyagok kémiai átalakítását, belül, ami a citoplazma riboszómáinak küld
szállítását és eltávolítását végző üregecskék fehérjegyártásra felszólító üzeneteket
f-
J
és csövecskék haírnaza.
W III~Qh.á.~~____, ,______ ~e.ltp_'~zlll_a_
CI)
A sejt magjának saját hártyája, Zselés állagú anyag, ami a sejt belsejének nagy
« ami elválasztja a magot a sejt-
plazmátóL
részét kitölti, és amibe a mag és a sejtszervecskék
beágyazódnak.

10
 Bevezetó

A SEJTMAG Az emberi sejt eukarióta, azaz a sejtmag jól elkülönül a citoplazmától,

mivel a magnak saját hártyája van; ezen a hártyán belül találhatóak
az öröklődéshez kapcsolódó információk és a sejt működéséhez szükséges
~~jtmaghártya
elemek. Az öröklődési információkat egyébként olyan dezoxiribonukleinsav
kromatin (DNS) molekulák tárolják, amelyek a sejt nyugalmi állapota esetén a sejt-
Az emberi
ben szétszórva kromatin formájában találhatók meg, míg a sejtosztódás
test
közben összegyűlnek és kromoszómáknak hívott pálca alakba rendeződnek.

sejtmag- A mozgás-
vacska szervrendszer
KROMOSZÓMÁK A SEJTOSZTÓDÁS BAN

Az emészló-
szervrendszer

A légző-
szervrendszer
a sejtmag hártya
Ró_r~~~_

A keringés
szervrendszere
A KROMOSZÓMA SZERKEZETE

A vér

A nyirokszervek

Az ideg-
rendszer

DNS Az érzékelés
Minden kromoszóma változó hosszúságú DNS-Iáncból áll, szervei
aminek a középen (a centramernél) kissé összehúzódó, két
eltérő méretű kromoszóma-karba gyűrődik össze. A vizeletkiválaszló
és -elvezető
rendszer

A DNS-lÁNC
A szaporodás
szervrendszerei

A szaporodás

A hormon-
rendszer

A DNS olyan, mint egy csigalépcső: két, dupla spirál alakba rendeződött Az immun-
adenin (A)
dezoxiribóz dezoxiribózból és foszfátból álló szálból adódik össze, amelyeken a lépcső- rendszer
guanin (G)
fokokat hidrogén hidakkal összekapcsolódó nitrogén-bázisok alkotják.
foszfát timin (l)
Négyféle nitrogén-bázis létezik: adenin, guanin timin és citozin, amelyek
hidrogén hidak citozin (C)
kölcsönösen kiegészítik egymást, mivel mindegyik csak egy másik meg-
lárgy- és
határozott bázissal tud összekapcsalódni. Ezeknek a bázisoknak a sorrendje névmutató
határoua meg a gének szerkezetét. A gének tulajdonképpen a DNS egyedi
szakaszai, ezek adják az örökletes tulajdonságokat.

11
 AZ EMBERI TEST
A számtalan apró különbség ellenére minden em- izmosabb és inasabb, a nőké pedig kerekdedebb,
ber teste nagyon hasonlít egymásra: fejből, törzs- kecsesebb vonalú. Még szembetűnőbb a nemi
ből és négy végtag ból (a két felső végtagból, a szervek és a másodiagos nemi jegyek (például a
karokból, és a két alsóból, a lábakból) áll. Termé- szőrzet eloszlásának és a mellek nagyságának)
szetesen nyilvánvaló eltéréseket figyelhetünk különbözősége.
meg a férfiak és a nők teste között: a férfiak teste

A FÉRFI ANATÓMIÁJA ElÖL- ÉS HÁTULNÉZET

homlok .._------
_._------------_
szem ...................................... f.eL .. . hal
arc
---------------------------_ •• _------_ ••••• __ ••••• _-_ •••••
orr
__ o.

orca
~i~.k .
áll
................................................... t~r~~!..nxa.k.s.zir.t

.............~~I1.ali.
mellkas
felkar
hát

has

csípő

ágyék. H
•••
...-,-

kéz
kéz

i tt :hüvelykujj
t~.nyé.r. V.U.li~~"······
here
comb
hímvesszö

---------_ térd.

f-
u) lábszár
W
f-

a:
ui
cn
~
W
N
« sarok

12
 Bevezető

A sejt

A NŐ ANATÓMIÁJA ElÖl- ÉS HÁTULNÉZET

A mozgás-
szervrendszer

Az emésztő-
homlok szervrendszer
szem
fej .
arc orr . h.~!
orca fül
A légző-
~i~k szervrendszer
áll

A keringés
váll szervrendszere

hónalj
mellbimbó
------------------------
A vér
emlő
mellkas
kar A nyi rokszervek
hát

köldök .............................
~9nX~~
Az ideg-
rendszer
~~íp'~.
has szeméremdomb
............................
Az érzékelés
~~y.~.k . csukló szervei

kéz }~vely'kuii far A vizeletkiválasztó

és -elvezető
rendszer

.-
...
comb
A szaporodás
nemi szervek
... _ __ .._---_ .....• szervrendszerei

A szaporodás
térd

A hormon-
rendszer

Az immun-
rendszer

boka Tárgy- és
YÜ~~

J {
névmutató
láb
sarok

13
 A CSONTRENDSZER
A csontok kemények és ellenálló anyagúak, alak- lárdságuk ellenére azonban a csontok is élő szö-
juk és méretük sokféle lehet; belőlük épül fel a vetből állnak. Ez a szövet folyamatosan működik,
test csontváza, és elsődleges szerepet játszanak sajátos keménységét pedig a rárakódó ásványi
abban is, hogy képesek vagyunk mozogni. Szi- anyagoknak köszönheti.

A csontszövet szerves elemekből és

A CSONTSZÖVET FELÉPÍTÉSE ásványokból álló, folyamatosan megújuló
összetett egység. Az osteoblastok, azaz
Havers csatornában futó vérér
--------------------------------------------------------------------------------------------------- csontépítő sejtek kollagén- (fehérje-)
rostokból és egy amorf (alaktalan) csonlos
anyagból szerves sejt közötti alapállományt
(mátrixot) állítanak elő; ebben az alapállo-
lagúnákban elhelyezkedő csontsejt
mányban aztán olyan ásványok raktározöd-
koncentri kus csonti emez rendszer nak el, mint a kálcium és a foszfor. Amikor
Havers-féle csontlemezek az osteoblastokat már teljesen körülveszi
lagúna a benne
.~I~~IX~~ke~~~~~~t~ejttel az amorf csontos anyag, nyugvó állapotú
oszteocitákká alakulnak át.
...~s~~thárty~
A csontos anyag a véredényeket koncentri-
kusan körülvevő lemezekben helyezkedik el.
A lemezeken számtalan csalornácska halad
át keresztirányban. Ha több csatornácska
halad át a lemezeken és sűrűbben szövi át
őket, a csontszövetet szivacsosnak nevezzük
- ez a porózusabb, kevésbé tömött csontszö-
vet tartalmazza a csontvelőt, míg a tömött,
keményebb szövetből áll a csontok külső
rétege.
Születéskor a csontok helyén még porcok
vannak, amiket fokozatosan vált fel a csont-
szövet.

velőűr
csontszövetet
..t~Rlál.ó~~r~~~

A CSONTSZÖVET ÖSSZETEVŐI A CSONT KIAJA~ULÁSA ÉS

osteoblast
FEJLODESE
(csontépítő sejt) osteoclast
sejtközötti
kötöszövet oszteocita
----------------------·····---7 : .~IIOrn~~y ~~O.n.t.~I~R~IIOrnAn'y
cr: ,(c.so.~t~~il2
W
N
ir:
o
z
w
tömör csontállomány .,
szivacsos
............c.so.nt~ll~rnány
cr:
>
cr:
W
N növekedési zóna
o:
o:
,«
CJ
N csonthártya .,
o
~
«

14
 Bevezeté

A CSÖVES CSONTOK
A CSONTOK FAJTÁI Középső részüket diafízisnek, két végüket pedig epifízisnek A sejt
nevezzük. Kívül tömör csont található (kéreg), amit kívülről kemény
,- -L:=====::::;-----------j hártya (csonthártya), belülről pedig egy ellenálló belső hártya borít.
Két végén szivacsos csont található, ebben van a vörös csontvelő,
szivacsos Az emberi
míg a csontvelőüregben sárga csontvelőt láthatunk. test
_______
c_s_~~t~II~_I11_ánx

•
tömör
csontállomány
_________________
(~ér~gl ',.
A CSONT VÉRELLÁTÁSA • . I •

_____.t~pl_á_l_ó_~~r9~~
dialízis A csont felületét a csont-
____________
cs_~~t_h_á~l}'~ Az emésztő-
hártya ütőerei hálózzák be,
a belsejét pedig tápanyagot szervrendszer
a velőűrt bélelő
_____________________
há_~X~ szállító ütőerek, amelyek
behatolnak a csontba, majd
a csontvelő ürege végtelen sok hajszálérre A légző-
_ _Jc_sO~tv:~12Y~ll ágaznak el. szervrendszer

FELKAR- A keringés
CSONT szervrendszere

A vér

A nyi rokszervek

SAROKCSONT
Az ideg-
rendszer
KOPONYAFALCSONT
A CSONTOK SZEREPE
Az érzékelés
szervei
tömör l i szivacsos ; tömör! szivacsos
• Felépítik a test alakját és méretét is meghatározó, szilárd
~~~_ntá_II~lllánLJ l~~~_n_tá.lI~Ill_ánx l.c_so_n_t~II~_I11_á_nx
/_~s_~~t~llg_l11_á_nx csontvázat.
A vizeletkiválasztó
• Megvédik a különböző lágy belső szerveket, amelyek
és -elvezető
RÖVID CSONTOK LAPOS CSONTOK egyébként sebezhetőek lennének. rendszer
Kis méretűek és különböző Különböző alakúak és
• A mozgásszervek szilárd alkotóelemei: támasztékul
alakúak - általában négyszög- méretűek - általában
szolgálnak az izmoknak, valamint emelőként is működnek,
letesek vagy hengeresek -, szélesek -, két réteg
így lehetővé teszik a test különböző részeinek mozgását. A szaporodás
külsejüket vékony, tömör csont tömör csont között egy szervrendszerei
borítja, belül szivacsos csont diploénak nevezett • Olyan fontos ásványokat tárolnak, mint például a kálcium
található. szivacsos réteggel. és a foszfor.

• A csontokban található a csontvelő, ahol a vérsejtek

A szaporodás
képződnek.
CSONTTÖRÉSEK
A hormon-
rendszer

Az immun-
rendszer

Tárgy- és
A csont eltörhet teljesen (amikor a csont két vagy több darabra névmutató
esik szét - utóbbit hívjuk darabos törésnek) vagy részlegesen. Ha
a csontot fedő bőr sértetlen marad, akkor zárt törésről beszélünk,
ha viszont megsérül és a csontok láthatóvá válnak, akkor nyíltról.

15
 A CSONTRENDSZER
homlokcsont
CSONTVÁZ
falcsont
ELÖLNÉZET
halántékcsont

orrcsont ________________________________jár~mcsQnt
_.--_ .
ékesont
felső állcsont _

kulcscsont

bordák

_______o_szegycsont
felkarcsont -,

c~igolyák --- -

orsócsont

____________________________________________________
s_i~g~~~nt

kéztőcsontok ------------------------[

--f
~jjcsontok {

combcsont

Hány csontból áll a csontváz?

Az ember csontváza általában
208 csontból áll, ám ettől eltérő
térdkalácscsont számú csontunk is lehet: néhá-
nyunknak például apró csontocs-
cr: kák nőnek a koponyacsontjaink
W
N vagy az ujjpercek csontjai közé.
if)
o
z
w
cr:
>
cr:
W
N
if)
if)
,«
(9
N
o
~
«
16
 Bevezető

falcsonl HÁTULNÉZET Aseit

_____ ______________~x~~~~i~c~9nt
halántékcsont Az emberi
test

•
__ H________________________ánkapo.~scso.~!

o • I
',
.

kulcscsont
Az emésztő-
szervrendszer
lapockacsont _

A légző-
szervrendszer
bordák ............ _- .._-
-"'" -e-
""'"
--""
A keringés
___ -::" ~~i~olyá~
szervrendszere

A vér
_____________________
_ c~ípó~~o.n!

keresztcsont
A nyirokszervek
_________________________________________~i~_gc_so_~t
farokcsont
orsócsont
._--------_ .._--------_ .._-------------------. Az ideg-
] kéztócsontok rendszer

] •••
_••••••••••••••••••
;~~~~~~~~~ Az érzékelés
szervei
J---------";;OOO'O'
combcsont A vizeletkiválasz!ó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

A szaporodás

Szigorú szimmetria. A csontváz

_________________________________ sípc_sOn.t
szigorúan szimmetrikus szerke- A hormon-
zetű: ha egy függőleges vonallal rendszer
kétfelé vágnánk, mindkét oldal ______________________________________________________~~~r_k~po_cs_cso_nt
egyforma lenne. Azok a csontok
tehát, amelyekből csak egy van Az immun-
rendszer
a csontvázban, azaz nem páro-
sak, kivétel nélkül szimmetrikus
alakúak, míg a páros csontok
Tárgy- és
alakja szabálytalan, de elhelyez- névmutató
kedésük a test két oldalán
szimmetrikus.

17
 A CSONTRENDSZER
A FEJ CSONTVÁZA KÉT RÉSZRE
A FEJ CSONTJAI OSZTHATÓ
ELÖLNÉZET
• A agykoponya a fej csontvázának hátsó
része, ami nyolc, az agyat körülvevő üreget
orrcsont
alkotó csontból áll.

• Az arckoponya csontjai az elülső részen

homlokcsont találhatóak, és a szabadon mozgó alsó
állkapocscsont kivételével mind egybenőttek.
Ezek takarják a legtöbb érzékszervet, valamint
falcsont ékesont
itt kezdődnek a légzőszervek és az emésztő-
szervek is.

A KÖZÉPFÜL CSONTOCSKÁI
rostacsont
A halántékcsont mögött meghúzódó középfülben
három olyan csontocskát találhatunk, amelyek
nem tartoznak szervesen a csontvázhoz, a hallás
orrkagyló- folyamatában azonban alapvető szerepük van:
ekecsont ~.-... _- ...•....csontok ezek a kalapács, az üllő és a kengyel.

....................... _-_üUó.

fels6_á_Ukapocscsont ______________________________
á~_~k_aE~~~~s~~!

A FEJ CSONTJAI
OLDALNÉZET

homlokcsont ékesont

falcsont
A FEJ CSONTJAI
cr: HÁTULNÉZET
LU
rostacsont
N halánték-
(j)
orrcsont csont
O
Z
LU nyakszirt-
cr: csont
>
cr:
falcsont

LU
N nyak-
(j)
(j) szirt-
,« csont
o halánték-
N
csont
O
~
« ________________________________________________________________
al_s_ó_~II~~R~~~~~~_nt

18
 Bevezető

A gerincoszlop a törzs tengelye: középen húzódik végig a hát teljes

AGERINCOSZLOP hosszán, a koponya legaljától egészen a szeméremcsontig. A gerinc- A sejt
OLDALNÉZET oszlop egymáson nyugvó csontokból áll: a csigolyákból összesen
harmincnégy van, de ezekből csak a felső huszonnégy mozog sza-
badon, az alsók ugyanis összenőttek - belőlük alakult ki a kereszt-
l' Az emberi
csont és a farcsont.
test
2'

•
3' Elso nyakcsigolya
(atlas vagy fejgyam)
nyakcsigolyák (nyaki
ger_i_n_~~z_akasz) o • I •
',

Az emésztő-
szervrendszer
fOg~y'gl~~ny' _

Második
nyakcsigolya (axis A légző-
vagy forgó) szervrendszer

A keringés
szervrendszere

hátcsigolyák (háti Avér

9_e~i~~~~~k_~s_zJ.
__
Negyedik
nyakcsigolya
A nyirokszervek

csi golyatest _ Az ideg-

Ötödik rendszer
11' hátcsigolya

Az érzékelés
szervei
harántnyúlvány _

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer
2,'

Negyedik A szaporodás
ágyékcsigolya
ágyékcsigolyák szervrendszerei
id.e_r~~t~jigerinc_sz~_k~~~L

4'
A szaporodás

A hormon-
rendszer
Keresztcsont és
farokcsont
keresztcsont Az immun-
rendszer
medencetáji
9_e~i~~~z_~~a_s_z
_

Tárgy- és
farcsont
névmutató

farcsont

19
 A CSONTRENDSZER
A felső végtag a felkar (felkarcsont), az alkar (singcsont és orsó-
A JOBB LAPOCKACSONT csont) és a kézfej (kéztő, kézközép és ujjak) csontjaiból áll.
SZEMBŐL

vállcsúcs
csontnyúlvány, ami a kulcs-
csonthoz kapcsolódik
A FELSŐ VÉGTAG
....
//// .f~I~~r~rerT1 CSONTJAI

~~ ~
.. ~ ~ kulcscsont.

iz.ü.I~ti~á~~
a felkarcsont
beilleszkedésének
helye

felkarcsont ....................... _-_ felkar

__ ._--_._-_ .._-_._--

A JOBB KÉZ
FELÜLNÉZET

singcsont ors6csont
................

holdascsont

piramiscsont
alkar
bors6csont .-.~~p'it~t.u.rn.

horgas csont ~~~!\ trap'e.zi~.rn.

ors6csont

cr:
W
N bü.ve.I~.k.uji....
(j)
o muta.t6ujj kéztócsontok
z
w középsó ujj
cr: 9y'g.rű.~~jL kézközépcsontok
>
cr: ~i~.ujj
W
N
(j)
(j)
,«
(9 ujjcsontok
N
o
~
«

20
 Bevezető

Az alsó végtag csontjai közé a comb (combcsont), alábszár

(sípcsont és szárkapocscsont) és a lábfej (lábtő, lábközép és ujjak) A JOBB CSíPŐCSONT A sejt
csontjait soroljuk. SZEMBŐL

Az emberi
AZ ALSÓ VÉGTAG test
C S ONT JA I ~~íRő.ta.r~L

c~íRőcsont ..................
~z.~I.~ti.~á.r.a.
ide illeszkedikbe Az emésztő-
...........................c~íR~ a combcsontfeje szervrendszer

a csípőízület
~~Rája _.' A légző-
szervrendszer
ülőcsont
szeméremcsont
A keringés
szervrendszere

comb
A vér
combcsont
A láb váza több részre osztható:
• az első a lábtő: a lábfej hátsó része nyolc szabálytalan A nyirokszervek
alakú csontból áll, amelyek két vízszintes vonal mentén
helyezkednek el;
• a második a lábközép: nagyjából a lábboltozat középső Az ideg-
rendszer
részét jelenti, öt lábközépcsontból áll;
• végül pedig az ujjak: mind három csontból, az ujj-
térdkalácscsont percekből áll, kivéve a nagylábujjat, ami csak kettőből. Az érzékelés
térd szervei

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer
A JOBB LÁB
OLDALNÉZET A szaporodás
sípcsont . szervrendszerei
lábszár ~íRc.so.nt..........................• .......................................s~jk~~~Qnt
•.
•.
A szaporodás
:ugr~cso.nt ///

belső ékesont
A hormon-
külső ékcsont rendszer

lábtőcsontok
Az immun-
rendszer
l~b~öz~RcsontQk .
köbcsont
láb
sarokcsont Tárgy- és
névmutató

lábközépcsont
....................... g~.I11Q

21
 , ..
AZIZULETEK
Az ízületek a csontvázat alkotó csontok közötti
kapcsolódási pontok. Az emberi testben több mint
200 ízület található, amelyek többfélék lehetnek,
és más-más feladatot láthatnak el: vannak, amelyek
a csontváz különböző részeinek mozgását bizto-
sítják és vannak, amelyek alig vagy egyáltalán nem
mozdulnak el, feladatuk éppen az, hogy egyes kü-
lönálló részeket szilárdan egybekapcsoljanak.

AZ íZÜLETEK FAJTÁI
csontos
Merev kötőszövetes össze-
köttetés: merev, mozgás-
-------\:------1 képtelen összeköttetések,
amelyeknél két vagy több
csont szilárdan összenőtt,
ezért védelmet nyújthatnak
a lágy szöveteknek, amiket
eltakarnak.
porcos
csigolyaközti Körös-körül összefűzött
por~~~ro~g összeköttetések: alig
mozognak, a csontok nem
kapcsolódnak egymáshoz
közvetlenül, hanem rostos
porc van közöttük; a porc-
nak - különleges állaga
miatt - átmenetileg rnó-
dosulhat az alakja, így
a csontok bizonyos rnér-
tékig elmozdulhatnak.

valódi ízületek
Olyan ízületek, amelyek nagy mozgásteret engednek; többféle fajtájuk van.

soktengelyü vagy
szabad ízület forgó ízület
Olyan szabadon mozgó Olyan szabadon
ízület, amelynél egy gömb mozgó ízület,
alakú csontdarab illeszkedik ahol két lapos
bele egy mélyedésbe, így csontdarab csak
a csont csaknem minden felkar- elcsúszni tud
irányba elmozdulhat. csont egymáson.

henger vagy
csuklóízület
L"~~--
Olyan szabadon mozgó
ízület, amelynél egy orsó- csigaízület
gömbölyű vagy elliptikus csont Olyan szabadon mozgó ízü let, ahol az egyik csontdarab
csontdarab egy másik, csiga alakú, közepén mélyedéssel, s a másik csonton
bemélyedő csontra található taréj beleilleszkedik a csiga mélyedésébe.
nehezedik rá.

cr:
W
N
if)
o
z
w
FICAMOK
Ficamnak vagy kificamo-
dásnak nevezzük, amikor
két csont elmozdul egy-
:~E:~~
,"~""",,!I'!~
cr: mástól, és a köztük levő combcsont
>
cr: normális kapcsolat KÖNVÖK- -
W megszakad. FICAM
N
if)
if)
,«
c)
N
o
2
« VÁllFICAM UJJPERC KIFICAMODÁSA
csípő-
FICAM

22
 Bevezető

A VALÓDI íZÜLET ALKOTÓELEMEI

A csípőíZÜLET A sejt
A szabadon mozgó valódi ízületekben a két kapcsolódó csonton kívül SZEMBŐL
találhatunk még olyan alkotóelemeket is, amelyeknek az a feladata, hogy
megvédjék a csontok végeit, valamint olyanokat, amelyek az egész ~~ípő.cso~L Az emberi
szerkezet stabilitását biztosítják:
test
a csípőt és a combcsontot
• ízületi porc: vékony, rugalmas és ellenálló szövetréteg, ami a csontok

•
~s_s~~~~t~_íns_z~I~_g
ízületi tok
végét borítja, így megakadályozza, hogy azok a súrlódástói elkopjanak.
• ízületi tok: rostos burok, ami az egész ízületet beborítja; feladata, hogy o • I
',.
•
megakadályozza a csontok túlzott elmozdulását.
• ízületi hártya: sima, csillogó szövet réteg, ami az ízületi tok belsejét
borítja, és olyan nyúlós folyadékot termel, ami megtölti és csúszóssá
Az emésztő-
teszi az ízületet, valamint táplálja az ízületporcokat.
szervrendszer
• Izületi szalagok: ellenálló, rostos szalagok, amik összefogják combcsont
az ízületet.
A légző-
szervrendszer
METSZET
A TÉRDíZÜLET ~~ípőcs~nt
KERESZTMETSZET OLDALNÉZETBŐL A keringés
ízületi perem ___________________
~~ípő.c_so_n.t~~p.~j~
szervrendszere
ízületi tok
_______
í~QI~t~~~elüli~zalaq

A vér

combcsont
---------------------

A nyirokszervek

térdkalács

Az ideg-
rendszer
ízületi tok

AzíZÜLETI PORCKORONGQK Az érzékelés

ízületi
R~~c_~~r~n~ szervei

ízületi tömlők
_____________
~ípcs~.nt A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

Az ízületi porc-
A VÁLLíZÜLET korongok olyan
A szaporodás
rostos porcok,
KERESZTMETSZET SZEMBŐL amelyek néhány combcsont
ízületben növelik
ízületi tok
a csontok közötti
combcsont A hormon-
í~QI~ti_s~~I~~
_ érintkezési felüle- _______________
~ü1!'k_ö~ rendszer
tet, így jobban el-
sípcsonti
I~R~c~~~~~_n_t osztják a csontok- ______p.0~~k_~r~_n_~~~
felkarcsont ra nehezedő nyo-
____ízü_leti_p.~~~ ..kü_ls_~_p.~~~k_~r~_n_~ Az immun-
mást és vissza-
______
.__..ízü_l~tifolya_d_é~ fogják a túlzott rendszer
belső
mozgásokat.
-·, · ··;i~:t'~~----------po-r~~~ro~~
A testben több
.. í~QI~tif~ly~Q~~ helyen is van ízületi Tárgy- és
_______________
ízül~ti.b~r1}'~ porckorong, a leg- .srpcs~nt névmutató
fontosabb azonban
ízületi tok a térdben található
két gyűrű.

23
 AZ IZOMRENDSZER
Az izmok különleges szövetből vannak: képesek összehúzódni és AZ IZOMROSTSZÁL
Ha elektronmikroszkóppal vizsgálunk meg
elernyed ni, azaz változtatni a hosszúságukat. Sokféle izom létezik, egy izomrostszálat, egy sor szabályos
a legfontosabbak a vázizmok, amelyek közvetlenül vagy rostos sza- barázdát láthatunk rajta, amelyek színükben
is eltérnek a környezetüktől, és amelyek
lagokkal (inakkal) a csontokhoz kapcsolódnak, akaratlagosan moz- az izom legfontosabb működési egységei:
gathatjuk őket, általuk mozognak a testünk különböző részei. Ezek- a szarkomerek.

nek az izmoknak köszönhetően tudunk járni és ugrani, megfogni

és elengedni tárgyakat, odacsapni valahová vagy megsimogatni
valamit, rágni és fütyülni, vagy éppen az orrunkat vakarni ...

AZ IZMOK SZERKEZETE
Z-vonal
izomrost
izomrostszál
-------_._--------------
aktin
-------------_ .._-_ .._-_ .._-_ .. _---

miozin

motoros
~~glelTl.e.z ~

endomízium

....... .P.~rill1íziulTl
a mozgató-
izomrost \ e.P.irTlf~i~.ITl. ............ ig~g.te.n.Qe.Iy.e.

SZARKOMER
IZOM IZOMROST Minden szarkomerben kétféle vékony
Minden izmot hosszú, több magból álló Minden izomrostban több száz vagy fehérjeszál van: az aktin és közte
sejtek alkotnak, amelyeket izomrosioknak több ezer izomrosiszál fut végig, a miozin. Ha ingert kapnak az ideg-
nevezünk: ezek kötegei ellenálló kötöszövet- amelyek igen vékonyak, és az egész rendszertől, akkor az aktin elcsúszik
tokokban futnak. sejtet beborítják. a miozinon és a szarkomerek
megrövidülnek, így az izom össze-
húzódik.
Halszáznállöbb izom. Egyik-másik alig látszik, olyan pici, mások hatalmasak
és erősek: az emberi testben több mint hatszáznegyven izom található.

Bár minden izom alapjában véve ugyanazokból az alkotóelemekből

AZ IZMOK ALAKJA áll és hasonlóan működik, alakjuk eltér egymástól, mert az adott
o: izom feladatához igazodnak.
W
N ín
if)
o
z
w
o:
>
o:
W
N
if)
if)
,«
c)
N
o
~
« EGYHA~Ú, ORSO
ALAKU IZOM
KÉTFEJŰ
IZOM
LAPOS
IZOM
RÖVID
IZOM
KÉTSZÁRNYÚ
IZOM
KÖR ALAKÚ
IZOM
MZBEIKTATOTT íN
ALTAL MEGOSZTOTT
TÖBB HASÚ IZOM

24
 Bevezető

AZ EMBERI TEST IZMAI HÁTULNÉZET A sejt

homlokizom
Az emberi
............ __ ._----_. __ .__ .__ szemöldök feletti izom .
__ .__ .__ .__ ..__ .__ .-_._-_. __ ._-_. __ .__ ..__ .__ ..__ ..__ test

Santorini-nevetőizom
A mozgás-
____
~szájk_ö_ri~ITl~~ szervrendszer
~t~r_~~~I~i90.rf1~s.t~i_d_e_u_s-,
__f~j~i_c~~flt~izO_rTl
sarok-vállizom
t~aR~z_i_zO_rn
_ Az ernészíö-
szervrendszer

deltaizom
h_á~~rTlf_eJ_Qf~I~~ri~Onl__ _________________
___f1~gLnle_llizo_rTl A légző-
szervrendszer
fű~~szfogi~QrTl
széles hátizom
~~tf~jQfe_lk_~ri~OITl _
elülső karizom
b~_si_eg_ye_ne_si.ZO_rTl
_ _ A keringés
szervrendszere
b~_sl_nagth.~rántizQrTl _
elülső karizom
__ kÜ_ls_ő_s~g~rizOrTl
bO_ss_z~_for9_atóizOrTl_ Avér
r_~v_igfo~g~t~izO_nl kerek csavaróizom

~IÜI_s~_k_~f1X0_kl_zO_nl
_ ____
n_awteflx~ri_z°rrJ
A nyi rokszervek
~~z~r~~_f_a~iz_QITl_ ________________________________________
~is.t~f1X~rl_zO_nl_

--------_ .._------_ .._----------------------------_ szabóizom

..... _-_ ..................•
Az ideg-
rendszer

oldalsó feszítőizom Az érzéke lés

szervei
csípőizom
Az izmok tömege.
fl_a_9X_á9yékizo_rTl Egy felnőtt ember- A vizeletkiválasztó
fésűsizom ben az izmok a test és -elvezető
kis közelítőizom tömegének körül- rendszer

~1_ül_ső~gX~f1~S._~O_nl_b_lzO_rTl
_ belül negyven szá-
~0~~r~s._~0~~lít~izOI1l __// zalékát teszik ki.
A szaporodás
fl~_gy'k_~z_elí_t~izQrTl___ / REKORDOK szervrendszerei
külső vastus ----------
...... • A leg hosszabb izom a szabóizom, ami
belső vastus --_ _-_. __ ._-------------_. __ .__ ._-------_ . a medencecsontnál kezdődik és a térd
saruizom alatt ér véget: több mint negyven centi A szaporodás

l_á~ujj~~flX9Mi_z_rTla _ hosszú.
Renl_e_II~s.~.izO_rTl
_ • A legkisebb izom a középfülben
található, a kengyelhez kapcsolódik és A hormon-
~1_üls_ő_s.ír~s.Oflti_i_z_o_rTl _
hosszúsága nem éri el az egy millimétert. rendszer
oldalsó hosszú lábikraizom
• A legnagyobb térfogatú izom a nagy
farizom, ami az ülepünk része.
oldalsó rövid lábikraizom
Az immun-
• A leggyorsabb izom a szemhéjat rendszer
emelgeti: másodpercenként ötször
elülső lábikraizom__ ..
............................ képes összehúzódni.
• A legerősebb izom a rágóizom, ami Tárgy- és
az állkapcsot mozgatja rágás közben: névmutató
100 kg megmozgatásával egyenlő erőt
fejt ki.

25
 AZ IZOMRENDSZER
AZ EMBERI TEST IZMAI
HÁTULNÉZET

____________________________f~I~~fül~a9XI~i_z~_~
tarkóizom
______________ h_á_ts_~_fQlk~gylóizO'rf!
________________ ~t_er.n.~~I~ido_rf!~~t~i_de_u_s_,
__f~!~l_c~~nt~izOrf!
____ ~feLta~~i_zlll_~
sarok-vállizom
._-----------------_ ..__ .._-_.,-------_._ ...

trapéz izom

deltaizom

infr~~Rinátus________ _

~agyr~lllb_~~z_i_zO_rn _

hasi kis harántizom ____

::::::;,l- ._---_
...-----.,---.."-----
....- .._---
széles hátizom
..--..--..--..----------
._-_._-----_._--------_. __ .. _----_ .. _~
"<....._-
~1~~__k_ü_I~~_~~_g_ár.i~o.lll -"'-.
-'---.
---"-. elülső karizom
~~_nxö_k_izo_rf!____________ __ ---""
----------- _________ ...kar_i_~~ro~f~jgi.ZOrn
második kül_s_ő_s_u.~~rizom

b_át_s_ó
__~Qn.X~ki~O_rn

~191_ső_~Qn.X9_ki~~_rn
____ ...k~_z~R~9_fari~O'rf!
~_~~~~ijainak_n.xQJt.ó.i.zrTI~ --------- oldalsó feszítőizom
-_ .._-------------_ .._-_ .._-_ .._----------------------._--_ ... _-_ ... -
.---"
~a~inaw~~r.án.ti~O'Ill ________----

____________________________
___________JcO_rn~ __b_el_ső_e_W~n.~sizrf!~
________________ k~tfeW_I~~~~~ri~O'Ill

n~gy.tarizom ._
~_~~íR_ő_t.a
__s_íRc_~o.n.tt~I
__ö_s_sz~~~tősz~laQj.- _________________________________
f~ligin.a.~_izO'rf!
na_gXközelí~ő_izOrf!___ -:
_____________________________________________
_____________~~~~_ny._ta_IRi~O'rf!
külső vastus /-------
_H_________________________ ..ké_tfeJ.Q_I~~_s~~ri~~Ill_
cr: ______ a_gerf!~II~s~iz_O'rTl_k_ül_s~f~j~
W
N ______________________ _ _a_gerf!~II~s_~i~O'rTl __b_e_ls_~f~j~
(j)
o
z
w Qe_lll_ell~~~_izO_rf! _
cr: saru izom
>
cr:
W
N
(j)
(j)
,« ol_d_a_l~órövid lábikraizom
~ n._aQy'I_á_b_ujLbo_s_s_zú_h_a.ilít~i~lll_a
__
N
o lábujj~~_~Q~Q~_~~jIít_Ó_iz_rf!a. __ -
.- ---
.------_.-.

~ Járás közben testünk több mint

Achi Iles-ín
« 200 izma működik összehangoltan.

26
 Bevezetó

A fejen számos izom található. Közülük néhánya koponyát

fedi be és mozgásuk meglehetősen korlátozott, a többi, A sejt

nagyon mozgékony izom az arcon található, két csoportra

osztjuk őket:
Az emberi
• Arcizmok vagy a mimika izmai: ezek segítségével test
különböző arckifejezéseket vehetünk fel, hogy kifejezzük
a lelkiállapotunkat.
A FEJ IZMA • Rágóizmok: az alsó állkapocs mozgásáért felelős izmok.
ELÖLNÉZET
Az emésztő-
szervrendszer

homlokizom

A légző-
szervrendszer

~~~~~r,ös"s,z~Ill,h,éjiz.o,Ill, -----_._--::: ...

A keringés
~,~r~,p'ir.a.rTli~i~rTl~__, , szervrendszere
az orr harántizma a felső ajak és az orr
közös emelőizma
~i~j~r.~rTl~~~n.,ti~.o,rTl ,, , __,__
A vér
rá,g,Qizom

~~tyaizO,rTl
A nyi rokszervek
nagy jár~,I11,c,s,o,~t ._------_ _----_ -

trombitálóizom .-----
-"-. nevetőizom
a szájszögl~t szorítóizma Az ideg-
-'-"-. rendszer
<.
<g,a.I~Q,~j~kszorí,tQi~ma

Az érzéke lés
szervei

A FEJ IZMAI A vizeletkiválasztó

és -efvezetö
OLDALNÉZETBŐL rendszer

homlokizom
A szaporodás
szervrendszerei

______
, , kopo~Xa.fa.lizo~
az orrcimpa és a felső
~j~~~~~~~~Ill,e,I,ő.i~rTla. _ A szaporodás
tarkóizom
az_-_orr harántizma
... __ .__ .._ ..__ .__ ._----_.~..

a felső ajak s,a)át emelőizma

__s,t~r,no,c,le,I~~,I11,a,s,to,i~~~~,
__
f.e)b,I~~~~t~iz~,112 A hormon-
~i~J.ár~rTlc~,on.,tiz,o,rTl, __" rendszer
, a.,f~U~li,gt~~i~~~,i~Ill,~

~Q~~~,al,a,kú_i_z'O,rTl ,__" __, _

Az immun-
~~ty~i~~Ill _
rendszer
~,~~á.j.k.~rk,ör~~,i~Ill,a ,, _ ----------_ ...-

nevetőizom
'--',_ "' __, __,~a.~xj~r.~rTl~~~,n! Tárgy- és
~,a.I~Q,~jak sz~r,ítóizma
névmutató
___________, __,,__,anxak,b.ő.r.i.Z,I11,~
~i9W~S,ztő.iz.o,rTl , ,__,

trombitálóizom

27
 AZ IZOMRENDSZER
A felső végtagokon több nagy térfogatú, eros izom
található: ilyen például a deltaizom, ami a karok
minden irányba történő mozgását teszi lehetővé,
valamint a bicepszek (kétfejű izmok) és tricepszek
(háromfejű izmok), amik az alkart emelik és enge-
dik le. Ezek mellett sok vékonyabb és kisebb izom
is van a karokon, amelyek főként az ujjainkkal vég-
zett finom és pontos mozgásokért felelősek.

A FELSŐ VÉGTAG A KÉZFEJ IZMAI

IZMAI FElÜLNÉZETBŐL
a hüvelykujj saját
hosszú nyújtóizma ................~.~~.v~ly.kujLrövid~XQjtÓ.iZIl1a.

a hüvelykujj rövid
>_.ny'újt9iz.fTl~.nakin.a.
a hüvelykujj hosszú
~,," .•..:;r.~~ ~y'újtQiz.fTl~~~klna.
t..:.lo:. .•••••• ---,,;, az ujjak közös
~.~isujjt~v.~lít9i.z.ll1.a.... .......... ny.újtQiz.fTl~~~.k.i.n.a!

a kisujj saját az ujjak közös

deltaizom .~y..újt~iz.fTl~~~kinai
~y.újt~lz.fTl~nakina ..
az ujjak közös
~y.újt~iz.fTl~~~ki.n.ai...
a mutatóujj saját
~y.újt~iz.fTl~~.akin~ ..

a törzshöz közeli
ujjpercek közti ízület

a törzstől távoli ujj-

p'.er.c.e.k.k.özti.ízület

a kézhát csont
közötti izmai

rombuszizom
------------_. __ .__ ._------~

tric.e.Rs.z .
A KÉZFEJ IZMAI
az ujjak A TENYÉR FELŐL
. . ~~jlít9.iz.ll1.ai

a hüvelykujj behúzóizma
külső vastus

.. akisujj.t~v~lító.iz.rT1a.

...a~isuji.~~jlftó.iz.rT1a.
cr:
W a hüvelykujj ............a..~is.u.jj.b.e.h.ú.z.6.izrT1a.
N távolítóizma
if)
o a hüvelykujj lumbrikális izmok
z
w ELÖLNÉZET
bajlítóizma
a tenyér csont
cr: közötti izmai
>
cr:
W
a törzshöz közel'
N ujjpercek közti
if) a hüvelykujj
if) ízület
,« ~~z.~lít~i.zl11.a..,./
,
/

o a kézhát csont
közötti izma
a törzstől távoli
.......... u.Up.~r.c.ek
..k.öztiízü.le.t
N
o
~ HÁTULNÉZET
«
28
 Bevezelő

Az alsó végtagok izmainak alapvető szerepe van a belső vastus és a comb hátsó vastusa). A láb
A sejt
felegyenesedett tartásban és a járásban. Itt ta- hátsó részén a legfontosabb izmok a gemellusok.
lálhatóak a legnagyobb izmok, a farizmok, ame- A lábon és lábfejen ezen kívül még számos olyan
lyek az ülep húsos részét alkotják, és a láb négy- izom van, amik az ujjakat mozgatják - ezek járás Az emberi
test
fejű izmai (elülső egyenesizom, külső vastus, közben igen aktívak.
AZ ALSÓ VÉGTAG A LÁBFEJ IZMAI
IZMAI FELÜLNÉZETBŐL

a lábujjak hosszú _.__. . .._._~ __

n_agy.ujj_~~j~t~y.újtQi~rTl~ Az emésztő-
_ny.úJt6.i~rT1~i~_a_k.i_na.
__ szervrendszer

az elülső sípcsonti A légző-

izom ina szervrendszer
a lábujjak hosszú
_nyújtóizrTl~i_n_a_k.i_nai
szabóizom
A keringés
naw~~~~lít~izOrT1 szervrendszere
a nagyujj saját
elülső _.__ ._nxúJtQizrTl_án_aki~a
~gy~nes.izOI11

a nagyujj A vér
kvadricepsz, közelítőizma
_~~g}'f~J.ú._i_zO_rT1

A nyirokszervek
külső vastus hátsó felszíni csont
közötti izmok

belső vastus Az ideg-

rendszer

Az érzékelés
szervei

A vizeletkiválasztó
A LÁBFEJ IZMAI és -elvezető
rendszer
OLDALNÉZETBŐL
Achilles-ín

__.__. .__. .__. .~.nagy~jL~~I~tnyújtQi~rTl~ A szaporodás

szervrendszerei

____
. ~zelül~9~íRcson_ti.i~~rTl.i~~

a lábujjak hosszú nyújtóizmának A szaporodás

. .inaJt~_go_lt)

a nagyujj saját
A hormon-
__. ~yQjtói_zl11_á_n_a_k
__i~~
rendszer

Achilles-ín
Az immun-
rendszer

a szárkapocscsont ..
oldalsó hosszú .•l,i. hátsó felszíni csont Tárgy- és
HÁTULNÉZET ELÖLNÉZET
izmának ina ___ közötti izmok névmutató

a szárkapocscsont 01- i
-,
a szárkapocscsont
',
dalsó rövid izmának ina i elülső izmának ina

29
 AZEMésZTÖSZERVRENDSZER
Az emésztés szervei létfontosságúak: a naponta fenntartásához szükséges tápanyagokat nyerhes-
magunkhoz vett ételeket alakítják át úgy, hogya sen belőlük. Ezenkívül az. anyagcserénk és élet-
szervezet energiát és a szövetek kialakításához és funkcióink folyamatosságát biztosítják.

AZ EMÉSZTÉS FOLYAMATA

____________ ~z_áWr~ll
...--_ ...

.............. ..........
. _ _ _.~y_~_I_~

~_z_á.t _
___________________________________________________________________________g~~
1. Az emésztés folyamata a szájban kezdődik.
ahol a fogak segítségével összezúzzuk az ételeket,
a nyállal pedig megkezdjük a szétbontásukat. .......
.~.:::::::...
<•• ~.

f.o_g_~~ /"., .••••

n~~löcsö _
2. A falat a nyelés során áthalad anyelőcsövön
és a gyomorba érkezik.

~~.i
4. A máj választja ki a zsírok emésztéséhez
nélkülözhetetlen epét, valamint vitaminokat,
fehérjéket és cukrokat tárol, szerepe van a zsíros
anyagok anyagcseréjében, fehérjéket készít és
ártalmatlanná tesz egyes mérgező anyagokat.
ep~_~~Iy.~_g
5. Az epehólyag tárolja az epét, amit aztán
a patkóbélbe önt.
_____________________gv.~_1l10~
3. Egy ideig agyomorban tároljuk az ételeket,
melyeket a gyomorsav kezd el lebontani.
_ A gyomorsavat a gyomorfalat borító nyálkahártya
..... mirigyei termelik .
_________________________________~~~~y.~I_Il1_iri_p.y.
4. A hasnyálmirigy minden szerves élelmiszer
emésztésében fontos szerepet játszik
_

.......
P._~~k.~_b.~_I_________ -
7. A patkóbél ben ömlenek össze a hasnyálmirigy,
__________________ __.__________________~é_k.~_~y._b_~I_
az epe és a bél nedvei , amelyek feldolgozzák 8. A vékonybél teljes hosszában a tápanyagok
az ételeket és felszívják a tápanyagokat. emésztését és felszívását végzi.
cr:
w
N
o:
o
z
w - >___________________________________~~~é!

cr: felszáI19 __v_astagbél____________________ -i ......... -

>
cr: cs[pőbél ______________________________________ _~~i_gll1_~_b~l_
ui
N 9. Itt teszi meg az utolsó szakaszt
c: a bélben az étel; itt képződik a íekália.
~O
l-
N
o: _______________________________________________
~~_p._b~_1
'W féregnyúlvány ....... 10. A végbélen és a végbélnyíláson át
~ lökődik ki a szervezetből az emésztési
W folyamat minden mellékterméke.
N
« vég_bélcsatorna _
........-_ .

30
 Beveze!ő

A SZÁJÜREG A TEJFOGAK A sejt

KINÖVÉSÜK SORRENDJE
,.....................k~z.é)l.s.ő..I11~t~~9f9.q ........ ~.:~.h.~~~p~.s.a.n.
Az emberi
..9.I.d.a.ls.~.l11et.s~~f~.g. ..............
§~l~ ..h.~~~p~.san. test
...................... ~~e.l11f~.q ........... 1.~:1~.h.~~~p~.s.a.n.
............. e.I~~.~rl~f~.g ................ 1.~~?Q..h.~~~p.Cl.san.
.. I11~s.~~i.k..ő.rl~.lo.Q ........... ?Q.:~Q.h.~~~p.os.an A rnozgás-
kemény szervrendszer
szájpadlás

•
felső
lágy szájpadlás
.......... f~9.s~.~ , ..
üvüfii;················· • • I •

fürtöcske szájnyálka- .. .. ....I11~s.~~i.k..ő.rl~f.Cl.Q ... ?Q:~Q..h.Q~~pg.s.a.n.

...................... ,I
..... ;._ ....
. ~.á.rt.y.~ .•............... e.1s.9.éírl~f~.g •.............. 1~~?QM~~p~s.an .
garat-
mandulák ....................... szemfoq .............. 1.?:1~h.Q~~p~s.an
A légző-
o.l~~.IS.Ó
..I11~t~~2f9.9 .§:l~
.h.~~~po.s.a.n. szervrendszer
... ~ö.zé)l.s.Ő..I11~t~~Qf9q 6-8 hónapos.a.n.

a garat A keringés
hátsó fala szervrendszere

................ ~y.e.lv.
szemfogak
Avér

A nyirokszervek

Az ideg-
EGY FOG KERESZTMETSZETE (ŐRLŐFOG) AZ ÁLLANDÓ FOGAK rendszer
KINÖVÉSÜK SORRENDJE
zománc ....~~9~é.Rs.~..l11ets.zQf~.Q 6-9 évesen
................................................ Az érzékelés

~::gs:; ...
_
..
"" .......

........
dentin ......... ~.I.d.a.ls.~.I11.et.s~~f~.9.
................... ~~e.l11fgq
7-10 évesen
.9-14 évesen .
szervei

...... ......... f99b.é.~ ..... e.Is.~.~I~ő.rl~f.0.9 9-13 évesen .

/
.........
. A vizeletkiválasztó
....
• .... l11ás.Cl.~i~.~I~.őrl~fg.Q 11-14 évesen és -elvezető
....... ~I~Q..ő.rlő-'~.Q _-_ ... _-_ ...6-8 évesen rendszer
........... ..ínx ..... _-------_ .. _--------_ .. _---_ .

kötö- . '"_ I11.á.sg~i~9.rIQf~.Q 10-14 évesen

szövet .!-.."..."...,.,.,~- ~.ar.I11~~i.k..őr.l~f~g. 16-30 évesen
A szaporodás
fog- szervrendszerei
cement -e-... ~~r.rT1a.~i~.9.rIQfg.Q 16-30
__
.........
évesen .
állkapocs- •....... rT1~so.d.i~.9r.19f~.Q -_._-_ .. _-------_
10-14 __ évesen .
.. _--_

csont e.1S.9.9.rI9fg.9.
•................... 6-8 ..évesen
----_ _----_ .. _.-
.. _--------_

11-14 évesen . A szaporodás

.......rT1~s.o.d.i~.e.19.őr.19fg.g ... _--_

............... e.l.s.ő..e.1~9r.IQfg.g. •.......................... ...9.~.1.3..é.v.e.s.e.~

................... s.ze.l11fgg ......................
9-14 évesen
.............. g.I.d.a.Is.~.I1l.et.sz9f.Cl.Q •..................... J~.1.O'.é.v.e.s.e.~ A hormon-
középsö metszőfogsejtmag 6-8 évesen rendszer
l h.á.rt.Y.~j~

Az immun-
rendszer

szem-
...fogak
Tárgy- és
névmutató

fogágyat i a foggyökér a foggyökér

alkot.ó.cso.~U vezetéke ... ~y'íl~s.a.

31
 A NYELŐCSŐ A NYELÉS
ELÖLNÉZET

A nyelés folyamata összetett mechanizmus. Az első

szakasza tudatos és akaratlagos: az étel rágása közben
a nyelv a szájpadláshoz tolja az ételdarabkát, majd
továbbnyomja a garat felé (1). Ezután több önkéntelen
QyŰrűporc ... cselekvés következik: a garat falai összehúzódnak és
továbbnyomják az ételt a nyelőcsőbe, miközben az száj-
padívek felemelkednek, hogy a táplálék nehogy az orr-
felső záróizom üregbe kerüljön (2), az apró szelepként működő gége-
főporc pedig bezárja a légcsövet, hogy az étel abba se
~yelö.cs.Ő . mehessen bele (3). A nyelőcsőben a szerv falának izmai
sorozatosan összehúzódnak, így terelik lefelé az ételt
légcső
(4 és 5), míg végül az a gyomorba ér (6).

főverőér

alsó záróizom

rekeszizom

a rekeszizom nyílása
rr a nyelőcső számára
W
N
(J)
6
o 910rTlQr 4 4 5
z
w
cr::
>
rr
W
N A nyelőcső körülbelül 25 centiméter hosszú,
(J)
izmos falú vezeték, amin keresztül a táplálék
~O Amikor éppen nem eszünk, a nyelés
l- a toroktói a gyomorig jut. A garatnál kezdődik
N és felülről lefelé végighalad a mellkasüregen, akkor is folyamatosan ismétlődik:
(J)
'W át a rekeszizmon, majd a hason belül óránként átlagosan hetvenszer nyelünk
~ agyomorüregbe ér. nyálat éber állapotban és tízszer alvás
W
közben.
N
«

32
 Bevezető

A gyomor izmos falú, üreges szerv két nyílással: a felsőt

A GYOMOR ELHELYEZKEDÉSE gyomorszájnak hívják, ez akadályozza meg, hogy A sejt
A TESTBEN a gyomor tartalma visszajusson a nyelőcsőbe; az alsót
pedig gyomorkapunak, ami szelepszerűen rnűködik:
Az emberi
zárva marad, míg az étel a gyomorban olyan állapotba
test
nem kerül, hogy továbbhaladhasson, majd kinyílik, és
a gyomor tartaimát a patkóbélbe ereszti.
A mozgás-
szervrendszer

A GYOMOR METSZETE
ELÖLNÉZET
• .

A légző-
.

szervrendszer
I
, ..
.

~y'.e.lőcső .

A keringés
szervrenöszere
gyomorszáj

A vér

A nyi rokszervek

Az ideg-
rendszer

Az érzékelés
szervei

.....................gy~.rn.o.rr.e~Q~ A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

A szaporodás
A gyomorba jutott
ételdarab az erőteljes
perisztaltikus
(emésztő rendsze ri) A hormon-
ételdarab rendszer
mozgásoknak kö-
szönhetően össze-
keveredik a gyomor- emésztőrendszeri Az immun-
nedvvel, amelynek Ill.o.zg.á.s
.. rendszer
két fő összetevője -
az erősen bomlasztó sósav
......................~~~~~.h.ár.t~~
sósav és a pepszin Tárgy- és
\' nevű enzim - kémiai névmutató
l, nyálka-"<::\
kölcsönhatásba lép
nyálka- !! hártya alatti \'.
b~r.ty.a. : lszövetek "\. ........... i~O'lllhár1}'~ az étellel.

33
 A VÉKONYBÉL A VÉKONYBÉL ELHELYEZKEDÉSE
A vékonybélben történnek az emésztés legfontosabb
A TESTBEN
lépései: belsejében a táplálékot a májból, a hasnyál-
mirigyből és magának a bélnek a nyálkahártyájából
származó enzimek kezdik el lebontani elemi összetevőkre.
A körülbelül 7-8 méter hosszú vékonybélen belül három
szakaszt különböztetünk meg:
• A patkóbél a gyomor kijáratánál kezdődő 25-30 centis
szakasz, ahová a májból származó epe és a hasnyálmirigy
nedvei kerülnek.
• Az éhbél a hasüreg felső részében található, körülbelül
3 méter hosszú.
• A csípőbél a hasüreg alsó részében található, 3-4 méter
hosszú, a vastag bélben ér véget.

A PATKÓBÉL
SZEMBŐL
~~t_k_ó_b.é.1:9_U.fTló _

felső vízszintes szakasz__ .__ ..... ...,.

-----------------------_. , _____gy.()fTl~~

epeve~e.té.~

mellék has-
nyálmirigy-
vezeték
(Wirsung-
____~e.z_eték)

fő hasnyálmirigy-
vezeték (Santorini-
_____~e.ze!ék2

leszálló
szakasz
éhbél
nagy papilla vagy / alsó vízszintes i felszálló
~a_te_r-ampulla L__ l..__
s.z_a_k_a~~ s~~~~s_~

BÉLMOZGÁSOK
cr:
W
N A vékonybél falai
CI) több célból húzód-
o
z
ui
nak össze automa-
tikusan: szakaszos,
cr:
> ritmikus mozgással
cr: tömörítik és össze-
W
N zúzzák a táplálékot
CI) ~~í~_őb_é.l " éhbél
~O (1), ellentétes
l- irányú mozgással
N
CI) AVASTAGBÉL ÁLTJ.\L K,ÖRBEY,ETT VÉKONYBÉL összekeverik (2) és
'W szakaszos (perisz-
ELOLNEZETBOL
~
W taltikus) bélmoz-
N gással avastagbél
« bélzáró
~i_l.le_nt~Q felé továbbítják (3).

34
 Bevezető

A hasnyálmirigy az emésztőcsőhöz kapcsolódik: rendszernek is része. Hosszúkás, kúp alakú

egyrészt a táplálék lebontásához szükséges
enzimekben gazdag nedvet termel, másrészt az
olyan fontos hormonok előállítása a feladata, mint
amilyen az inzulin. A belső elválasztású mirigy-
A sejt
szerv, ami a has felső részében keresztirányban
helyezkedik el. Legnagyobb részét, a hasnyál-
mirigy fejét a patkóbél keríti körbe, amibe a Az emberi
test
mirigy az emésztőnedveket juttatja.

A mozgás-
szervrendszer
RÉSZLEGESEN FELDARABOLT HASNYÁLMIRIGY, MELYET A PATKÓBÉL KERETEZ

közös epevezeték _
ELÖLNÉZET

/-'
../
______________
_ __.__ ..
másodiagos (mellék) hasnyálmirigyvezeték
.___________ ~_~gJ_~_~_n_t~_ri~i:~e.~~_t~_~
a hasnyálmirigy felső részének nedveit gyűjti össze, és
a kis papilián át a patkóbél be engedi őkel
• •

A légző-
•

szervrendszer
I
, ..
.

A keringés
szervrendszere
a hasnyálmirigy
_____,far~kr_és_z~~

Avér

a patkóbél kis
p'~p'i_llá.j~
____________________________
~~;:;{~~_;~~~~1~_~;J:!.;~! A nyirokszervek
a hasnyálmirigy na9yobb részének nedveit gyűjti
össze, és a nagy papillan át a patkóbél be ereszti őket
a patkóbél nagy az epevezetékből jövő epével együtt
p'api}lá.j~ _ Az ideg-
rendszer

Az érzékelés
szervei

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei
A PAT,KÓBÉL ÁLTAL KÖRBEVETJ
HASNYALMIRIGY ELHELYEZKEDESE
A TESTBEN HASNYÁLMIRIGY-VÉGKAMRÁK A szaporodás

A hormon-
rendszer

Az immun-
rendszer

Tárgy- és
névmutató

35
 A MÁJ A MÁJ ELHELYEZKEDÉSE
A máj az emésztőcsatornához kapcsolódó mirigy, amely
A TESTBEN
az anyagcseréhez szükséges egyéb fontos funkciókon
kívül a zsírok emésztéséhez elengedhetetlen epét is
termeli. Az epe az epehólyagban tárolódik, és minden
étkezés után a vékonybél belsejébe ömlik az epevezeté-
keken át.

ELÖLNÉZET

rekeszizom

epehólyag

A MÁJ AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEVEZETÉK

ALULNÉZET
jobb oldali
.b~.I.g.ldalimájvéna...... . . k~puvén~ ............................rTI~i~~~e.té.k.
f~r.o.kalakú lebeny
cr: epe-
w vezeték
.ny~l.ka.há.~y~re.d~k.
....
N
o: közös
h

o
z
w
máj-
vezeték ......•......

cr:
>
cr:
W h6lyag-
N vezeték
o:
~O
l-
N ~p~~ölyag .
o: ............jo.~~leb.e.n.y.
'W
~ bal lebeny
W
N
« p.atkóbé.1 ...,", .....
a patkóbél
,~ .. ~.agx.R~RiUája

36
 Bevezető

AVASTAGBÉL A VASTAGBÉL ELHELYEZKEDÉSE A sejt

A vastagbél az emésztőcsatorna utolsó szakasza, ahol A TESTBEN
az emésztés melléktermékei addig raktározódnak, amíg
széklet nem lesz belőlük, hogy végül kikerüljenek Az emberi
test
a szervezetből. Ebben a körülbelül 1,5-1 ,8 méter hosszú
bélvezetékben három szakaszt különböztetünk meg:
• a vakbelet, ami a has jobb alsó részén helyezkedik el, A mozgás-
és amibe a vékonybél érkezik; szervrendszer

• a tulajdonképpeni vastagbelet, ami a hasüregben

keretszerűen elhelyezkedő leghosszabb szakasz, és amit
négy kisebb részre oszthatunk: a felszálló, a haránt-,
a leszálló vastagbélre és a szigmabélre;
• a végbélre? ami a végbélnyílásban ér véget.
• .

A légző-
.

szervrendszer
I
, ..
•

A keringés
szervrendszere

A VASTAG BÉL SZEMBŐL

a bél redőzete A vér

A nyi rokszervek I

___________________________________________________
I~~zálló._~~~t~~~_é! Az ideg-
f~I~~~119_va~ta_g~é_1
_ _ rendszer

Az érzékelés
szervei
__________________________
s_zig_lTIa_~~1

A vizeletkiválasztó
vakbél és -elvezető
rendszer
_______________________________v_é_Q~~!

A szaporodás
szervrendszerei
A VÉGBÉL
A VAKBÉL A szaporodás

bélredőket elválasztó
~~t_ős_z_ö_v_et_e_s_r.é.t~L __ __~é_Q~~I~~ITIR_ull_~
A hormon-
felszálló vast~Q~é.! __~~Q~é.I~~r9bill~~tyŰ~ rendszer
bélredők
_____________________
bél_z~ró_~_ill_e_n_ty~

_______________________
~~íp.~_b_é_1 Az immun-
bélredőket rendszer
elválasztó
kötőszövetes
____________
r_éte_g_
vakbél Tárgy- és
névmutató

37
 ALÉGZÖSZERVRENDSZER
A légzöszervek biztosítják a szervezet és a külvilág
közötti folyamatos gázcserét. A gázcsere a létfon-
tosságú oxigén bevileléhez szükséges. Az oxi-
gént a sejtek tüzelöanyagként használják az ener-
giatermeléshez, miközben az oxigén felhasználása
közben keletkezett széndioxidlól megszabadul-
nak, hiszen az a szervezetben felhalmozódva rnér-
gezövé válhat.

A LÉGZÉS SZERVEI

orr ....................................................... garat

az oxigén szervezetbe vezető természetes útjának az eleje: az orr és az orrüre.llek mögött kezdődő
a levegő az orrüregeken áthaladva meglisztul. felmelegszik vezeték, a légzo- és emésztőcsövek
és megtelik nedvességgel, hogy megfelelő állapotban találkozási pontja
jusson a tüdőbe

~~~L .
a levegő szervezetbe vezető másodiagos útja, ami
a hangképzésben is közrejátszik
...................................
9~91l.
a garat és a légcső közli vezeték,
ami a légutaknak is része és
a hangképzés is itt történik

1~9.C.S.~ .
porcos, 10-15 centiméter hosszú vezeték
a gégefedő és a hörgők kezdete között

......... ~~~9~}t
a légcső elágazásából kialakuló
vezetékek, amelyek újra meg újra
egészen apró vezetékekre,
szegmentális hörgőkre
ágaznak el
tüdólc
a légzőrendszer alapszervei, amik ame11kasi
üregben találhatóak, és a levegő és vér
közötti gázcserét biztosítják

A LÉGZÉS FOLYAMATA

A levegő bejul
a lüdőkbe.
A levegő kinyomódik
a tüdőkbőL .'
.
a: A tüdő kitáguL A tüdő összehúzódik.
w
N
o: A bordaközi
o izmok A bordaközi izmok
z
w
összehúzódnak. eliazuinak.

a:
>
a:
w
N A rekeszizom össze- A rekeszizom
o: ............................ hú.z.ó.d.i~.~~.~II~p..o.s.o.d.i~
...J ellazul és felfelé
~O ...................................... \o.I9.di.k .!
N
o
'W
-.J
« BELÉGZÉS KilÉGZÉS

38
 Bevezető

AZ ORR CSONTJAI ÉS AZ ORRÜREG METSZETE A sejt

PORCAI
homlokcsont .... s.z_a.9_Ió.h.~~
homlokcsont
homloküreg .._. .r_el_s_ő_o.rrk_a_~XI_ó.Az emberi
____________
test
orrcsont ékesont

A mozgás-
szervrendszer
alsó
orrcsont ~r.r~~gxl_ó_
Az emésztő-
felső orr porc szervrendszer

orr-
bemenet
járulékos
__________
e~_r~

A keringés
Az orr a levegő tüdőbe jutásának természetes útvonala. Az arc szervrendszere
közepén található, piramis alakú kiemelkedés alján az orrlyukakat
alsó láthatjuk. Belsejében két tágas üreg, az orrüregek találhatóak,
orrporc, amelyeket az orrsövény választ ketté.
~_I_d.a_Is.ó._~r.r~i_rn_p'~
j A vér

alsó orrporc,
~~~~p.s.~_~_rr~il11p'a o_o_o. A nyirokszervek
A GÉGE METSZETE OLDALNÉZETBŐL
a szemüreg
AZ ARCKOPONYA MELLÉKÜREGEI hátulsó melletti orr- Az ideg-
~r.rnyílás 2r.rQr.eg Qr.e.ge.~""·---l mandula rendszer
-'0'0 az Eustach-kürt
_______ ~~ílá.s.~
felső áll-
__________
._._._. ._.._.. h.~rnl~k.Qr_e_~_ kapocscsont ..•.. Az érzékelés
szervei

_.,.,.-
A vizeletkiválasztó
és -elvezető
A melléküregek a koponya nyelv rendszer
egyes csontjainak levegő- a torokmandulák
.............. _----.- ..
vel teli kis csarnokai, ~__nXelv.9X~k.i_JTl_a_n_d_u.Iá.k.
amiket az orréhoz hasonló A szaporodás
9é_~_e.r_ed.~
_ szervrendszerei
nyálkahártya borít, és ame-
lyek közvetlen kapcsolat-
szemüreg h~_n_~_s_z~_lak _
l11_ellett.i_Qr.~Q~k. ban állnak az orrüregekkeL
Beszéd közben ezek Q,ége _
I~~_c~ő _ A szaporodás
az üregek a hangot erősítő
rezgőlapként működnek. ~ye.l_őc_s~_

A hormon-
A GARAT '.' ~ - .......•.. ,,, rendszer

HÁTULNÉZET _____________
~rr.:~ar~tirés_~

Az immun-
A garat az a vezeték, amely az orrüregek hátsó részénél kezdődik, _____________
s_z~i.:g~r_a_tir~s.z. rendszer
és a száj mögött a gégéig és a nyelőcső ig tart. Ez tehát a levegő és _________________ __9~gef_e_d_ó.
az ételek közös bejárata, azaz éppúgy része az emésztőrendszer- _____________________________Q~ge.:Qa.r~ti_r.é.s_~
nek, mint a légzőszerveknek. A garat és a gége találkozási pontjánál Tárgy- és
apró, nyelv alakú porc található, amit gégefedőnek nevezünk. névmutató
A gégefedő a nyelés alatt hátrahajlik és lezárja a légutak bejáratát.
_________________________________________________
Q~ge.

39
 A GÉGE METSZETE ELÖLNÉZETBŐL .............. g~gefedő

A gége több egymáshoz ízesült poreból álló vezeték, ami álhangszalagok · ~X~I~~~ont
a garatot a légcsővel köti össze; belégzéskor ez a levegő
természetes útja a külvilágból a tüdő felé, kilégzéskor Morgagni-féle
a tüdőből kifelé. A gége egyben a hangképzés szerve is: tasak

itt találhatók a hangszálak. pajzsporc .

................hang~z.alag~~

A GÉGE ÉS A LÉGCSŐ
ELÖLNÉZET

A GÉGE ÉS A LÉGCSŐ
HÁTULNÉZET
g.ége.fe.dg.

............................ p.ajz~PQ~~ nXelv~sQnt

ádámcsutka ~y.elv.c~o.nt~p.alzspor~~~alag....
----------_ ... _-----------------------------------

i~I' .1

gy.ű~qpor~

hörgőporcok -_. __ .__ .__ ..__ ._----_. __ .__ __ ._-_. __ .__ ._--'.:--'"

..............................~Iégcsőelág~~~~~

Lob~.Qldali.f~hörgő ... .. balol~~lifőhörgő

1~~.I:'.o.
IT:
W
N
CI)
o A LÉGCSŐ VíZSZINTES
z METSZETE __
W
IT: elülső fal
> kötőszövet-borítás A légcső a gége folytatása. A nyakon keresztül amellkasi
IT: ....................~X~lrlli.rigX~~ üregbe fut, ahol két főhörgőre ágazik el. A főhörgők
W
N további elágazásai szállítják a levegőt a tüdőbe. A légcső
CI)
~O hámszövet
körülbelül tizenöt-húsz, a hátsó részükön megszakadó,
N patkó alakú poreból áll, amelyek csaknem teljesen
c) hátsó fal körbezárják a légcsővezetéket. A hátsó, szabadon maradó
'W
--.J
részt, ahol a patkók nyitott része van, hártyával fedett
« • iE~~°!'Sl.i~~··· ..··············~X~I~CSŐiZQIl1 kötőszövet és izmok alkotják .

40
 Bevezető

A HÖRGŐK A sejt
KÜLÖNBÖZŐ ~ZíNNE1(KE~, JELÖLT
SZEG MENTALIS HORGOKKEL
Az emberi
test
.. .. ~~úcsi~grgá.
.-.--_ ..-

csQCSihörgő hátsó A mozgás-

hgrg.ő. szervrendszer
- . ......

elülső ~
"'
i;' ...hQr.9á. ~ Az emésztő-
o• szervrendszer
~"'
.o
ro
v;
'5l o.
~h.át.s.ó ..~grgö. " ro
g
=
:2 ..
:::J
.o felső 'ci5
.o
'2, linQ~la~i~
ro

A keringés
elülső hörgő szervrendszere

A vér

A nyirokszervek

felső hörgő
Az ideg-
~ ~IQ,I,s,ő.~QrQő. rendszer
~
'c>

'*l
~ hörgő
középsö _--------_._--
-----------_ ..
.',.,.;;:< Az érzékelés
:2 oldalsó szervei
.o
hQrgá.
~ro oldalsó hörgő _•..",;::::::....
A vizeletkiválasztó
és -elvezető
hátsó rendszer
.......• ::.:: ~Q~QQ

A szaporodás
szervrendszerei
A HÖRGŐK KIVETíTÉSE A TÜDŐK
A TÜOŐ FELszíNÉRE A BELSŐ RÉSZ VÁZLATA
A szaporodás

....................... fe.ls.ő..I~~~ny
tüdőartériák A hormon-
rendszer

_ ~QrQő.~
lüdővénák Az immun-
rendszer
középső lebeny
...........a.I~~I~~e.ny
Tárgy- és
névmutató

BAL TÜOŐ JOBB TÜOŐ

41
 A KERINGÉS SZERVRENDSZERE
A vérkeringést az erek bonyolult hálózata alkotja, szükséges anyagokat tartalmazó és a sejtanyag-
ami a szív ritmikus lökéseinek köszönhetően fo- csere során képződő malléktermékeket szállító
lyamatosan keringteti a szövetek működéséhez vért a szervezetben.

A KERINGÉS VÁZLATA

felső véna cava

-------------------------- ._._-------------------------_.
A test felső részeiból a szívbe
vezeti az oxigénben szegény vért.

-_._---_ _-----------_ _-_ főverőér

tüdőartéria
---------------------------------------------
A szívből kiszivatlyúzotl
oxigénszegény vért a tüdőkbe
viszi.
_--_ _-
-------------------------------- A szervezet legfontosabb veréere. azaz
artériája: ebbe sZivattyúua a szív
az oxigénben gazdag vért, ami aztán
továbbhalad az aorta elágazásaiban, hogy
a test minden részébe eljusson.

tüdővénák
A szívbe viszik a tüdőben oxigénnel
feldúsult vért
alsó véna cava
A test alsó részeiből a szívbe
vezeti az oxigénben szegény vért. szív
A keringési rendszer központi motorja
pumpálásával az artériákba nyomja a vért,
ami aztán az egész szervezetet végigjárva
a vénákon át jut vissza a szív be.
~_~~_á_~Jg.Y.íij_t~t!~t!~
__~~_gp_i~~~Il.r.t!~L _
A főgyújtőér felé vezeti
az oXigénszegény vért.

___________
a.r.t~ri_á.~j~e.~ííll_r_e_~~a.g.Y.~~íí.e_r_e.~)
A szívből a szövetekhez szállítják
az oxigénben gazdag vért.
w
cr:
w
N
(j)
o
z
w
~_a_~_i_,,_á.~i~_o_~
__
(~_aj~z_á.I_t!r_t!~)
__
cr: A legapróbb erek: vékonyka falukon
át zajlik a szöveíek és a vér közötti
>
cr: anyagcsere.
W
N
(j)
AZ ÉRHÁLÓZAT
(j)
'W A szív az oxigénben gazdag vért az aortába nyomja, ami egy sokfelé ágazó artéria: a számtalan ér olyan, mint
(9
Z egy fa koronája, amin az ágacskák (az erek) újra meg újra elágaznak, és egyre vékonyabbak lesznek, míg az ar-
teriolák, azaz kisebb artériák kapillárisokká, vagyis hajszálerekké válnak. A hajszálerek fala egyetlen seitré-
cr: tegből áll, így az érben folyó vér és a szövetek között a vékonyka érfalon át megtörténhet az anyagcsere. Ezután
w
~ a hajszálerek visszaindulnak a szív felé; vénulák, azaz kisebb vénák lesznek belőlük. A vénulák nagy vénákká,
« azaz gyűjtőerekké egyesülnek, és az oxigénszegény, anyagcsere-melléktermékekkel teli vért a szívbe szállítják.

42
 Bevezeto

A szív A szív ELHELYEZKEDÉSE A sejt

ELÖLNÉZET A TESTBEN
Az emberi
test

felső véna cava A mozgás-

szervrendszer

tüdőartéria Az emésztő-
szervrendszer
bal__szfvpitvar

A légzo-
szervrendszer
jobb szív_p.~tvar

bal kamra
A szív, a keringési rendszer motorja
• •

A vér
•
,.
I ••
.

körülbelül ökölnyi rnéretű szerv, ami

a mellkas közepén helyezkedik el a két
tüdő között, egy gátornak nevezett A nyirokszervek
helyen. Kettős nyálkás hártya borítja,
amit szívburoknak hívunk. A burok-
Az ideg-
ban a szív alakja oldalra dőlt kúphoz rendszer
hasonlít: a kúp alapja felfelé és kissé
A szív jobbra néz, míg a csúcsa lefelé és
HÁTULNÉZET balra. Az érzékelés
szervei

A vizeletkiválaszló
és -elvezető
~~~~,f~x~r_ő.éL _ rendszer
felső véna cava

bal tüdőartéria A szaporodás

szervrendszerei

______________________________________
j~b_~.tQ~ő_a_~~ri~

bal tüdővénák A szaporodás

bal pitvar --------::,.- ..
_._--------------------

A hormon-
rendszer

______________________ J.~~_b_p.itv~~ Az immun-

rendszer
bal kamra
alsó véna cava
Tárgy- és
névmutató
________________________________
_________________j~~_b..k.a_rT1r~

43
 A szív HOSSZANTI METSZETE
aortabi Ilentyű _
bal tüdővénák

felső véna cava

________________________________
b.~I_p.I_rvar

bal pitvar-kamrai billentyű

___ __~~~x.k.~t_he~xQb.ill_e~Y.tQ

ínhurok
";.-

jobb pitvar-kamrai billentyű

~~~Xh_á_rO'Ill_csúc_súb.ille~ty_Q

..................................szívizom

alsó véna cava

bal kamra
elülső kamraizom

jobb kamra

kamraközi sövény -_ .... _-_ ... _---_._---_._----_

szívburok
_-_ ..... _-------
...

A szív ÜREGEl
A szív izmos falú üreges szerv, ami négy részre osztható.
a két felsőt pitvarnak, az alsókat pedig kamráknak nevezzük.

SZíVBillENTYŰK
KAMRAI ELERNYEDÉS KAMRAI ÖSSZEHÚZÓDÁS
_________________ __ aortabi lIentyq _________________ b.~I_p.i_rv_a~:k.~lllr~i_gil_le_ntyQ~~~x._k~t_h_e_~xQ_b.ill_e_nty_Q
jobb pitvar-kamrai _____________________t.üd~b.illentyQ
billentyű vagy háromcsúcsú
_____________________________
b.i'-'_entyQ _____ __________~9_rt.~gill_en_tyű.
w
cr: _____________
job.b.k~Ill~a.
jobb pitvar-kamrai
billentyű vagy
W
N háromcsúcsú
(j) _b.ill~~_ty_q
o
z
w bal kamra
cr:
>
cr:
W
N
(j) bal pitvar-kamrai
bi lIentyű vagy
(j)
k~tb~~xű __b.ill_e_ntyQ bal kamra
'W
(9
Z A vér a szíven belül egyetlen irányba halad: a pitvarokból a megfelelő helyről a másikra, és megakadályozzák a visszafolyását. A szívben
cr: oldalakon levő kamrákba, onnan pedig az artériákba, azaz a jobb két pltvar-karnral billentyű (a jobb oldali a három hegyű, a bal
w
~ kamrából a tüdőartériába, a bal ból pedig az aortába. Ez az egyirányú a kétcsúcsú). és két félhold alakú billentyű található; ez utóbbiak
keringés a négy billentyűnek köszönhető, amelyek a szívverés a jobb kamra és a tüdőartéria között (tüdőbillentyű), és a bal kamra
« különbözö szakaszainak megfelelően átengedik a vért az egyik és az aorta között (aortabillentyű) helyezkednek el.

44
 Bevezető

A szívnek saját érrendszere van, amelynek erei úgy veszik körbe

KOSZORÚEREK a szervet, mint egy koszorú. A két fő koszorús artéria a jobb és a bal A sejt
oldali aortából indul ki, és számtalan elágazásukkaJ a szív minden
ELÖL- ÉS HÁTULNÉZET
részébe elviszik az oxigénnel teli vért. A szív szöveteinek behálózása
után az oxigénjét vesztett vér apró vénák hálózatába fut bele; a kis
Az emberi
vénák egyesülnek, és végül elérnek a koszorús vénába, ami a jobb
test
pitvarba fut be.

A mozgás-
bal koszorúér szervrendszer

jobbk~s~~rúér
fő koszorúér-véna Az emészlő-
elülső szívvénák szervrendszer

kis szívvéna A légző-

szervrendszer

A szív INGERKÉPZŐ·
VEZETŐRENDSZERE
ÉS
...___
____
kis szívvéna
_______________
.J~~_b_k_~~zgrg_é~
_________________
~~z~R~~~~ívyén~
aj~~_bs_z~lsők~~zorgér

a bal koszor~~r~~~~~~~~
• .

A vér
.
,.
I .•
.

a bal kamra
b_á~ul~Q~~nája ',

szinuszcsomó
Az ideg-
rendszer

___ .Rit~~r~~~rTlraics°rTl~ Az érzékelés

..........._.. . . . .__. ~i~_:kö.t~g, szervei

.........._.._..._.._. . __._~~I~gles~~II~.s.z~~
______________ ..i~b_b~gl~~~~II~s~á~ A vizeletkiválasztó
job_~~~rTlra és -elvezető
bal kamra rendszer
A szív spontán módon és ritmikusan ver az erre a célra
~~rTl~ak_özi_sö.~~~X
_ kifejlődött izmos szívrostokban keletkező apró elektromos
~_u.rkinje:~~~t~_k .... ingereknek köszönhetően. Az ingerek a szerv összes
részébe eljutnak, így tudnak a különböző szívüregek A szaporodás
összehangoltan és folyamatosan összehúzódni. szervrendszerei

A szaporodás
A SZíVCIKLUS
A szív kamráiban és
ELERNYEDÉS PITVARIÖSSZEHÚZÖDÁS KAMRAI ÖSSZEHÚZÖDÁS pitvaraiban minden
szívverésnél követi A hormon-
egymást a diasztolé, rendszer
azaz a szív elernye-
dése, és a szisztolé,
azaz a szív összeh ú- Az immun-
zódása: a vér a pit- rendszer
varokból a megfele-
lő oldalakon levő
__ kamrákba áramlik,
Tárgy- és
onnan pedig tovább- névmutató
ömlik az artériákba -
mindez megszakítás
nélkül zajlik.

45
 A SZERVEZET FŐBB ARTÉRIÁI

- .
....
......

.....
.....
......
j~.b.~.~I.d.a.IL~~~~~.f~j~~r.~.é.r. . baloldali kulcscsont alatti artéria
. .
......
a fejet és jobb ka.rt..~II~t~.~.e!őér .....

aortaív
~j~.b.~.~ldali kulcscsont ..a.l.attiartéria
felszálló aorta
a hónalji verőér .._ _ , aorta
leszálló aorta
_ _ (I1l~II.k~~i~~s.z)
fel kari artéria
leszálló aorta
.......... ... (b.a~i.~~s.z)
hasüregi főverőér ._ .

veseartéria

~~.ny.ö.k.a.rt.~ria.
orsócsonti artéria
.........a!.s.ó..~~~é.r.~é.I=a.~é.r.i.a.
.
.........~a.I~ld.a.IL~.il1l~ ..C:SíP..ő.v.e.r~é.~
....... ~I~~.~rp.ő.v.e.r~é.~

......... ~ü.Is.~.~íp..ő.v.~.~Qé.~

combartéria

..••...........

AZ ÜTŐÉR METSZETE
w
a:
w
N
o:
o
z
11~:::'::~~:
'5l~
h~~S~o.~~t . KAPILLÁRIS METSZETE
1l kotőszovetes
- --- - - lemez .
w
a: g> belső rugalmas
>
a: ~ b~.rtY.a. .
w
N
o:
o: elülső
...........~íP..c.sg.nti.~r:té.ri~
'W
(9 szárkapocscsonti
z artéria
egyetlen sejtsorból
a: álló érfal
w alábboltozat
~
...........~~.é~i~i.a.
«

46
 Bevezető

A SZERVEZET FŐBB ARTÉRIÁI A sejt

Az emberi
test

~Job.b.~~ré~t.ejvér~t~I~~~~tQt..ővé.na ----_ .. _._-------------------_. __ .....•.•

A mozgás-
...... ~~IQI~ők.ul~~cso.~tIele.~i~é~~ szervrendszer
~Jo.b.~.old.~li.~~I~~~~~.n.t.~lattivéna .............................................................................. ~.~~I~.ő..ku.I~~c.so.~Uel.e.~i~é~~
---_ .. -.-
----._----
................................................................................ ~ kQls.ő.ku.I~~c.so.~Uele~i.~é.~~
b.ó.n~lji.~Y..ű.i.tQ~r .... _----------
-"' ...,
-"""
a baloldali kulcscsont alatti véna Az emésztő-
"""
szervrendszer
páratlan v~~a
.... balo.l~~lifej:k~r.vén~

t.ejvéna ....................................................................... .I.első véna cava

A légző-
királyvén~ . -c.
. b.~I~QlTlellkasi véna szervrendszer

•
alsó véna cava
kar véna
..............................................rrl~jf~le~ivén~ ,. .
I ..
....................................................... ... .. ... .. ...kap..uv.é.n.~
o •

vese véna

.................................I.éP...~é.n.~
A vér
................ aP..e.tefész.e.k!h.~r~.~I~.e~~t~~é.t.~i~t~~ít.ó
..g~QjtI5.ér

........................................................................ a.l.s.ó.:.k.ö.z~p..b.é.lv.én.~
külső csípő véna ................................................................ fe.l.s~:k.öz~p..b.é.Iv.én.~ A nyirokszervek
.................................... b.~I~ld.aIL~ilTl~..CSfp'.ő
..vén~

Az ideg-
rendszer

érzékelés
fJ;Z

comb véna szervei

-""---

.............................................. cO'rTlb:gy.űit~~r.~I.só.ág~
A vizeletkiválasztó
belső bőr véna és -elvezetö
................................ t~~~b~jl~tivén~
rendszer
-----_ _-_._ bőr véna
_-----------------

.,."

~I~Iső.sí~~~o.~ti.vé.n.~
•••• 0

.r ::
.,.0'- A szaporodás
szervrendszerei

A VÉNA METSZETE A VÉNABILLENTYŰ

VÁZLATA A szaporodás

a vér áramlásának
iránya (felfelé)

A hormon-
rendszer

Az immun-
rendszer

Tárgy- és
....... k.ö.z.éP..s.~~zöveti.r~t.e.g névmutató
............. .küls~~z.Qv.~tiréte.g

47
 ,
AVER
A vér az erekben folyamatosan keringő vörös, sűrű
folyadék, ami a test szerveihez szállít oxigént és
tápanyagokat, valamint egyéb, a sejtek anyag-
cseréjéhez szükséges anyagokat, ezenkívül pedig
a testben képződő mérgező melléktermékeket is
magával viszi az ezek lebontását végző szervekhez.

A VÉR ÖSSZETÉTELE 4-5 liter vér

A vér nagy részét a sárgás színű, főként vízből

álló plazma teszi ki, ami sokféle oldott anyagot
tartalmaz, és amiben a különböző vérsejtek 45% sejtes elem 55% plazma
úsznak.

150000-
300000/mm3
vérlemezke

A VÉRSEJTEK
A testben folyamatosan képződnek új vértestecskék, hogy
az elöregedett, ezért lebontott vérsejtek helyébe lépjenek:
minden nap sok milliárd vörösvértest, fehérvérsejt és
vérlemezke születik. Ezt a folyamatot vérképzésnek
nevezzük. A vérképzés elsősorban a csontvelőben történik
az úgynevezett pluripotenciális (több lehetőséget hordozó)
KÉPZŐDÉSE
őssejtekből. Ezek az őssejtek amolyan elősejtek, amikből
nemcsak egyféle sejt jöhet létre: képesek megsokszorozni
önmagukat, és a legkülönfélébb mono potenciális (egy
lehetőséget hordozó) őssejteket létrehozni - ezekből fej-
lődnek ki aztán a vérsejtek.

A VÉR SEJTJEI
A vérplazmában többféle sejttestecske úszkál, és ezek • A fehérvérsejtek, amiket leukocitáknak is nevezünk,
mindegyikének más-más szerepe van: az immunrendszer részei: a fertőzésektől védik a szer-
vezetet.
• A vörösvértestek szállítják az oxigént a tüdőkből
a szövetekig, valamint a visszafelé vezető úton a sejt- • A vérlemezkék, azaz a trombociták a tartós vérzés
anyagcsere közben képződő széndioxidot. kialakulását megakadályozó véralvadásban vesznek részt.

vörös- [
vértest _ __________________________
f~~~r~~~s_ej!

cr:
'W
> E~ÖL- OL,DAL-
« NEZET NEZET

48
 Bevezető

A CSONTVELŐ AZ AKTív CSONTVELŐ ELHELYEZKE- A sejt

DÉSE A FELNŐTT EMBERBEN
szivacsos csont csontgrrendák vérerek
tömör csont ~
Az emberi
A vér sejtjei elsősorban test
a csontvelőben,
a csontok belsejében
található speciális A mozgás-
szövetben képződnek. szervrendszer
Az újszülöttek testében
minden csontban van
Az emésztő-
aktív csontvelő, azon- szervrendszer
ban ahogy öregszünk,
a csontvelő jelentős
része zsírszövetté A légző-
alakul- különösen szervrendszer
a serdülőkor alatt.
csontvelő
A keringés
szervrendszere

A LÉP
ELHELYEZKEDÉSE A HASBAN elválasztó kötőszöveti M ElS ZEl
r.éte.ge.~ .

A nyirokszervek
szöveíi vénák

szöveti
artériák Az ideg-
rendszer

Az érzékelés
szervei

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer
A LÉP ,
ELHELYEZKEDESE
lépvéna
A TESTBEN A szaporodás
szervrendszerei

I~p'.a.rt.é.ria.... . . .......................I~p..k~p.u.

A szaporodás
A lép a has bal felső részén talál- A LÉP MIKROSZKOPIKUS
ható; a magzati élet során min-
denféle vérsejtet termel, a szüle-
SZERKEZETE
tés után azonban csak néhány A hormon-
rendszer
fehérvérsejtet gyárt. Legfontosabb
feladata az elöregedett vörös-
..feh.ér.~IIOrTl~~~
vértestek lebontása, bár
...~Qr.ö.~.~IIO.rná~~ Az immun-
az immunrendszernek is része, rendszer
mivel kiszűri a benne áthaladó • .}é.~~t~~~r.v.é~~e.~
'. .
vérből a csírákat és a szennyező elválasztó
anyagokat. kötőszöveti Biliroth- Tárgy- és
r.étegek... zsinórok névmutató
szöveti
artéria szöveti véna

49
 A NYIROKSZERVEK
A nyirokkeringés nyirokutak és nyirokerek bonyo-
lult vezetékrendszeréből áll: ezek a sejt közötti
terek nedveit és a bennük lévő apró részecskéket,
azaz a nyiroknak nevezett folyadékot vezetik el a
vérkeringésbe. Eközben áthalad nak a csírákat és a
szennyező anyagokat kiszűrő és fehérvérsejteket
tároló csornószerű képződményeken, a nyirok-
csomókon.

A NYIROK- ÉS A VÉRKERINGÉS
KAPCSOLATA

........................... . ny.ir9k~~9fT1Q

....................................................................................................... ~xiro.~~~j~z.ále.r~~

a vér és a nyi rok

közötti kapcsolat
a kis vérkörben
---------------------------------
A nyirokkeringés elsödleges feladata, hogy

t vérrel telt
összegyűjtse azt a fölös plazmafolyadékot,
amit a szövetek sejtjei engednek ki a sejt
közötti terekbe, azaz lecsapolja a sejtek
haJs.z.álerek közti apró résekben felgyűlt folyadékot.
A nyirokkeringés bonyolult rendszerének

t ....... __ ..__ __ __ . szív

vezetékei a vénákba torkolInak, a bennük
szállított folyadék pedig visszakerül a vér-
keringésbe.
artériák

vénák

A VÉR- ÉS A FEIjÉRVÉR&EJTEK
NYIROKHAJSZÁLEREK VANDORLASA
a vér és a nyirok
közötti kapcsolat a hasi KÖZÖTTI KAPCSOLAT A VÉRBŐL A NYIROKBA
b~j.s~~I~~.e~.n.él .l
keringö nyirok pórus

A ,NYIROKHAJSZÁLÉR
VAZLATOS METSZETE

~
w
>
cr::
W A test minden szövetében megtalál ható
N nyirokhajszálerek egyik végükön zárt, ! nyirok- vér- i nyirok-
(j)
nagyon vékony erecskék, amelyeknek a fala ihajszálerek hajszálerek i szövet
~
o
cr::
egyetlen hámszövetsejt-sorból áll; a hám-
szövetsejtek közti pórusokon át szivárog be A nyirokfolyadékban nagy számú fehérvér-
>- a nyirokhajszálér belsejébe a fölös plazma- sejt kering, melyek a szervezet védekezése-
z folyadék, valamint a fehérjék, a csírák és ben játszanak szerepet; ezek közül a fehér-
« egyéb részecskék. vérsejtek közül sok a vérhajszálerekböl jut
át a nyirokhajszálerekbe.

50
 Bevezeté

ANYIROKEDÉNYEK A NYIROKKERINGÉS VÁZLATOS A sejt

ÁBRÁJA
KíVŰlRŐl
Az emberi
test

A mozgás-
nyaki nyirokcsomók szervrendszer

Az emészté-
jobb mellkasi vezeték
nyirokvezeték ------------------------------- szervrendszer
HOSSZANTI METSZET hónalji
gátornyirok-
csomók
~y'irokcsomók
A nyirokedények a nyirokhajszálerek ágszerűen egyesülő, így egyre A légző-
vastagabb és egyre nagyobb átmérőjű folytatásai. Belsejükben szervrendszer
billentyú'k találhatók, melyek a folyadékot egy irányban tartva és
visszafolyását megakadályozva szabályozzák a nyirok áramlását. könyök feletti
nyirokcsomók
A keringés
szervrendszere

A NYIROKCSOMÓ Avér

nyirokcsomó .
-
Az ideg-
rendszer

Az érzékelés
szervei

odavivő
~y.ir.o.k.~~~~Y.~k.. .... A vizeletkiválasztó
és -elvezető
hasi rendszer
'. \ ............nXiro.k~~~.rn.6.k.

A szaporodás
szervrendszerei
ágyéki
..............n.y.ir~.k~~~.rn.ó.k.

A szaporodás

A hormon-
rendszer

A nyirokcsomók a nyirokfolyadékot szállító nyirokedénye-
ken és nyirokereken található, egészséges esetben két
centiméternél nem nagyobb átmérőjű, gömbszerü képzöd-
mények. A külső rostos burokhoz több nyúlvány kapcso-
lódik, melyek részekre osztják a csomó belsejét. A csomó-
ban a nyirokszövet tárolja a szervezet védekezéséhez
szükséges nagyszámú fehérvérsejtet.
Az immun-
A test nyirokedényei nagyobb nyirokvezetékekben rendszer
egyesülnek. Tartalmukat végül két nagy csatornába,
amellkasi nyirokvezetékbe és a jobb oldali nyirok-
vezetékbe öntik. Ezek a nagy vezetékek a megfelelő Tárgy- és
oldalakon a jobb és a bal kulcscsont alatti vénákba névmutató
ömlenek, a két kulcscsont alatti véna pedig a felső véna
cavába: így érkezik a nyirokfolyadék a vérkeringésbe.

51
 AZ IDEGRENDSZER
Az idegrendszer - azaz az agyvelő, a gerincvelő és A IDEGSEJT
az egész testet behálózó ideg pályák szövedéke - SZERKEZETE
irányítja minden akaratlagos cselekvésünket,
NissHestecskék
szabályozza a szervezet automatikus mú1<ödését, --------------------------------------

felelős a külvilággal való kapcsolattartásért, és

szellemi aktivitásunknak is ez a központja.
f:il- ~~jtJlla.zr.n.a ..
-----t~itrn-a9-------

ideg-
~~jlny.ú.lvány_ -:" -.

AZ IDEGRENDSZER _.__..._._. . .____S~~~a~~~s~jt

RÉSZEI
a tengelyfonalak
~~g~i
agt .
A központi idegrendszer része.
amely a koponyán belül található;
több szervből áll: anagyagyból.
a kisagyból. a hídból és
a nyúltvelőből.

AZ IDEGSEJTEK TíPUSAI
gerincvelő
A központi idegrendszer .. .....sejttes.t
elosztórésze; a gerinc- idegsejt-
oszlop belsejében
található és belőle ,._nxQI~~nx
futnak ki a perifériás
idegrendszer idegei.

sejttest _,

tengely.fo.nal

vegetatív
i.~~_g!~I1~~.z_er
A szervezet belső
működését szabályoua.
azaz működése független
az akaratunktói; két külön
rendszer, a szimpatikus és
a paraszimpatikus idegrendszer
összehangolásával végzi motoros
a feladatát. ...... i.d.e.~~é.~z.ő.~é.~

,EGY , ,KÉT, ,SOt<,

cr: NYULVANYU NYULVANYU NYULVANYU
W
N periférikus környék.Udegek
(J) Az idegszövet idegsejteknek, vagyis neuronoknak nevezett
O Az idegi ingereket szállító
Z rostkötegek; vannak köztük különleges sejtekböl áll, amelyek eltérő alakúak és mére-
ui úgynevezett érzőidegek, melyek tűek lehetnek, de egyforma a szerkezetük. Minden idegsejt-
cr: ingerekel szállítanak a testben
az idegközponlba, és motoros nek kétféle nyúlványa van: a dendriteken, a faágszerüen
(9 idegek, melyek az ideg kezpontok
w parancsait viszik a szervezet elágazó rövid nyúlványokon át a sejt a többi idegsejtből
O különböző részeibe. érkező ingereket fogadja, míg az axonon, azaz a tengely-
N fonalon (amiből egyébként csak egyetlenegy van) át maga
« a sejt küld ingereket a többi sejtnek vagy a test szöveteinek.

52
 Bevezető

AZ AGY HOSSZANTI A sejt

METSZETE
nagyagy Az agyvelő az idegrendszer koponyában levő részeiből áll: Az emberi
test
• A nagyagy a legnagyobb és legfontosabb szerv: irányítja
az akaratlagos tevékenységeinket és a nem akaratlagos
tevékenységeink jelentős részét is, valamint a szellemi A mozgás-
folyamatoknak is ez a központja. szervrendszer

• Az agy törzs a hídból és a nyúltagyból áll, az életfunkciók

szabályozó kőzpontja, és a koponyaidegek nagy részének
Az emésztő-
kiindulópontja. szervrendszer
• A kisagy az egyensúlyozásért és a test mozgásáért
felelős.
A légző-
szervrendszer

A keringés
szervrendszere

A vér
AZ AGYVELŐ ALULNÉZETBŐL
ELÜLSŐ PÓLUS
A nyi rokszervek
látóideg
......................................................................
(II.,~gyide9)
közös szemmozgatóideg
............jlll~gyldeg) Az ideg-
szaglóideg (1 agyideg) rendszer
.................................
~z.e.rnig~H
~~~gl~~~~.rn.~ ................................f~I~Qállkap~~slgeH
~~~gl~.k~.ZR.0nt
.... sodorideg Az érzékelés
......................................... \Iy..~gyi.de.91 szervei

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
I~tóid~g~.ker~~zteződé.s
...
. ~IS.ó.áll~a.R~~~ige.q rendszer
~gyfügg~I~~~.rnir.ig.l háromosztatú ideg (trigeminus-ideg)
............................................
(Y:ag.lig~g)
távolitó ideg A szaporodás
szervrendszerei
...........................................
(Vlagyig~g)

hid arcideg
........................................Jyllagyig~g) A szaporodás
..................i~t~rrn.egl~s~(kö.z~pső)lgeq

egyensúlyi és hallóideg
. ... .. ... . ..Jylllagyig~g) A hormon-
rendszer
nyelv-garat ideg (glossopharyngeus)
..........................................(I)(.agyig~g)
bolygóideg
..........................................
j)(agyig~g) Az immun-
nyelv alatti ideg rendszer
..... .....................J;x:II}gyldeg)
kis~gy
járulékos ideg
.......................................... .J;x:IJgyid.eg.) Tárgy- és
névmutató
""', ••" geri~~y~IQig.lö~ök
HÁTULSÓ (NYAKSZIRTI) PÓLUS .., gerl~~~~IQ

53
 AZ AGY AZ AGY VíZSZINTES
FELÜLRŐL METSZETE
Elülső pólus Elülső pólus
agykéreg o,

belső tok

farkos
mag

~al_agxfé_lte~e " thalamus

............... __ ._-_. __ ._-_._----------_._---_. __ ._-_ ... _-- ...-.--., külső tok

Hátulsó (nyakszirti) pólus Hátulsó (nyakszirti) pólus

precentrális középsö barázda postcentralis

AZ AGY t~_ke.rvény
-------------_._----------
..."
vagy Rolando-árok
r······························· __· .
_________ te_ker.~énx
._--_ .
OLDALNÉZET szupramarg iná lis
______________
te_ker.~é~X
.-'
felső homlo_kUe.~e.rvény anguláris tekervény
__v_agXsz9g_l_e_tt.e_~er.~é_~X
~9~~P~9_h~rTllg_~i_t_e.~e_r~~~y" _

Hátulsó
Elülső (nyak-
pólus szirti)
AZ AGYFÉLTEKE pólus
alsó homloki
t~k~r_vé_nx. _
BELSŐ OLDALÁNAK KÉPE

középsö halántéki
___ Jte.rTlpg_r~li~)__te.~e_r~~~x
rr
w " fe.I~~halá~t~~iLterT1R9r.a_l}slte._ke.r_v_é_nx
N
o: ______________
9~te.~e.~_énx
o ____________________
~~r_e_g_te_s!
z
w thalamus
rr
c)
w
o
N
«

54
 Bevezető

Az agyhártya tulajdonképpen három koncentrikus hártyából

AZ AGYHÁRTYA áll, amelyek beborítják és védik az agyat és agerincvelőt: A sejt
a legkülső a keményagyburok, mely vastag és ellenálló
hártya; a középsö a pókhálóhártya, mely egy vékony és ru-
galmas réteg; a legbelső pedig a finom és érzékeny lágy agy- Az emberi
test
hártya, mely az agy és a gerincvelő felületéhez tapadó réteg.

..................................~efT)~~x.~9y.b.u.r.o.~
A mozgás-
szervrendszer
koponyacsont ........................................................................................ p.ókh~tQ~~.rI!'~

vénás öblök ...................................................... e.Ri~y~~li~Ja.k.erTlé.~t~gX~y.rg~.f~l~tti2.t~~ Az emészlő-

szervrendszer
a pókhálóhártya ................................................s.u.~~y~á.li~La
..kernény~gX~.u~g~.~I~tti).t~~
9y..ű.rQ~~~~i
.......................•

agy A légző-
szervrendszer

.. I~gX.~gy.~ur~kJp.i~.fT).ate!1 A keringés
szervrendszere

Avér
AZ AGYKAMRÁK
Az agy belsejében több, egy- oldalkamrák ........................ ~.a.g.Y.agX A nyi rokszervek
mással összeköttetésben álló
agy- és gerincvelőfolyadékkal
teli üreg található: az oldal-
kamrák, a harmadik kamra és
a negyedik kamra, ami kap-
csolatban áll a pókhálóhártya
alatti térrel, lefelé pedig
Monro-nyílás

harmadik kamra •. , .

Az érzékelés
szervei
'.,

a gerincvelő központi veze-

tékében folytatódik. . ~i~~gX A vizeletkiválaszló
és -elvezető
....... - rendszer
.n.e.gy'.e.d.ik.kafT)ra _..

A szaporodás
AZ AGYKÉRGI TERÜLETEK szervrendszerei

A szaporodás

...................................................... érzQ~~r~g Az agynak számos különböző

feladata közül egyik-másik
............................................................
~~II~~~r.e.9. A hormon-
igen összetett: itt tudatosul-
rendszer
nak az érzéseink, de a gon-
motoros terület (akaratlagos dolkodás, az emlékezés és
........fT)g~g~s.g~iránxít~s.a)
a beszéd bonyolult folya- Az immun-
......................................... . .tát~~~r~g matai is itt zajlanak. rendszer

Tárgy- és
névmutató

homloklebeny területe (magasabb prematoros terület (tájékozódás, fej-

.....s.zi.n.tQ.i9.e.g.r~~9s.z~ri.te.v.é~en.Y.ség.) .............é.s.sz~.l11fT)g~g~s.g~.i!ánxít~s.a.)

55
 AGERINCOSZLOP ÉS A GERINCVELŐ
A GERINCVELŐ METSZETE METSZETE ÉS A GERINCVELŐi
IDEGEK

tI
1

csigolya háti része

epidurátis (a kemény
nyaki
fonat ······.. nyaki

ideg-
3
_..~-_.
-1~t;~"""""""""""'2

···························
....5 ... csig~IX~~
3
__ .._._ .. _ ... __ ..__ ..__ ..__ ...-

4
nyak-

.... h.á.~X~ gy~k~.k.... 5 ~~ ..•.•································6

a.Qy..b.u.r9kfete.tti}tér. .
6 7
karfanat 7
1
gerincvetői 8
2
l.degQxg~ ...
3
4

5
hát-
6 .... c.si.g.~ly~~

AZ IDEGGYÖKÖK A GERINCVELŐ 9
EGY SZAKASZÁN 10
10 ---+----~
., 11
11
12

................ fehér~ll~rn~~X
12 ----t:::.:!!V

-------_ 2
__ ..
ágyék-
3 .... c.si.g.~ly~~

4 5

, ke-
reszt-
csonti
~lüls.Q.ig~ggxök . fonat szemé- ~ereszt-.
rem-
csonti csonti
f~n~t.. ~~WÖ.k.

farokcsonti ideggyök
J..... fa.rokcsont

A GERINCVELŐ ÉS EGY IDEGGYÖKÉR

VÁZLATOS KÉPE
cr: ~lü.ls~ig~g.gyÖ.~ _ hátsó gyöki
gerincvelő melletli
dúcok
.......~I~lsőág
W
N i.d.egse)tcs~p~r.t, gerincvelői . szürke
(j) .......ö.ssz~k~tőág.
i i.de.gQyg.k
o elülső szarv
fehér
z
w hátsó szarv ............................ ö.ss.z~~gtő.á.Q
cr:
c)
w
o
N
« .. h.átsói~eggxö.~

I'
56
 Bevezető

A KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER A sejt

Az emberi
test

etső elsődleges határkoteg A mozgás-

kar/onat kozépsőelsődleges határkoteg.~·.. .. ...................................................nEkiIQ~~! szervrendszer
alsó elsődleges határkoteg. , .
~

Az emésztő-
szervrendszer

b.ón.~ljigeg .
A légző-
szervrendszer
.....................................................................
~Qrdaközii~~~~~
bőrizomideg _
olda.ls.ó..I~lk~r.i
bőrideg A keringés
szervrendszere
k9z~p.i.d.e.g .

Avér
........................................ 9y'OrT1~~~I~tti.ide.g
.
...........csíJl.~~.I.áWé.kii~~g
a nemi szervekkelés
könyökideg .
..........acQrT1bbaL~~R~~QI~t~.s.id.~g A nyirokszervek

a tenyérbenIutó
~9~~~ujjig~g.e~
a tenyérbenfutó
-., :IöiII'''Iil-<l/ ~"'.'"•••_.~
...........................................
~~.rn.~i~.eg
........s~~rT1~r.erT1~táj~ki.i~~g
....................... ....~~r0i.d.e.g. •.

~~gXker.eszti.de.~e.k. Az érzékelés
szervei
, .
'.,

~~j~t..ujjlg~g.ek _•..;" ..
A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

.................... }~Isőtér~hajlati~~r~~~ti~~g

sípcsont-tájéki ideg vagy belső A szaporodás

.. té.r~hajlati}~r~~~i~~g

~~I.SŐ.I~~i~r.a.~~.ő~i~~g .
A hormon-
rendszer
mély szérkanocscsont-táiéki Ideg vagy elulső sípcsonHá!ékl.ldeg
A központi idegrendszert a test
......... minden részével összekötő bonyolult Az immun-
ideghálózat felelős a külvilágból és rendszer
~1.ábizO.rT1~~~.i~~ge _..
a test belsejéből érkező információk
összegyűjtéséért (ezek az érzőidegek)
és az ezekre érkező válaszok továbbí- Tárgy- és
névmutató
tásáért (ezek a motoros idegek).

57
 A LÁTÁS
A látás azon érzékszervünk, amely a legtöbb in- gereit, jelekké alakítják át, a jelek pedig a megfe-
formációt adja a minket körülvevő világról: a sze- lelő idegpályákon az agyba jutnak, ahol képekké
mek vagy szemgolyók felfogják a külvilág fényin- alakulnak.

________________________________________________
}~~_~r:tY_a_
A SZEMGOLYÓ METSZETE ----' a szemgolyó ellenálló és opálos külső
borítása, amit csak a szem elülső részén
láthatunk (,szemfehérje')

k_~t_óllá~a _
átlátszó hártya, ami a szaruhártya
elülső részét és a szemhéjak belső
részét borítja

~_zi_v.~.r'/~~v_h.~_r:tY~
pigmentes, azaz színanyagot
tarlalmazó izmos korong, közepén
a szemfenékbe érkező fénysugarak
mennyiségét lágulással vagy
záródással szabályozó
pupillanyílással
•
_________________________________________________~_r_h_~_rtya.
a szemgolyó erekkel teli
középső rélege
_________
i~_e.9_h_~_rty_a.
a szemgolyó fényérzékeny sejtjeit
tartalmazó belső rétege, amelyre
a fénysugarak rávetülnek

------------------------------------------------------._---_
vakfolt_-
..

a szemidegei alkotó retinasejtek

meghosszabbodásainak kijárati
~_z_a_r_u_~_~r:tY~ része, ahol nem látunk
átlátszó korong,
amin keresztül
a fénysugarak
a szemgolyó
mélyébe jutnak
-- ~~_r_9_~I_o.l~
kicsi, sárgás
színű terület
az ideghártyán
itt a legélesebb
a látásunk
csarnokvíz
víztiszta, átlátszó folyadék,
ami a szem elülső részén
lalálható

sugártest
izmos rostokkal teli szerv, amelynek
összehúzódása változtatja a lencse
görbületét
_
_ ~~~_I11_i~_e.!l
a reti nán képződő jelekel az agyba
szállító idegrostok kötege

lencse ........... __ .
_______________________üv.~_9t_e.~t_il_o.ly_~~_~~
mindkét oldalán domború, átlátszó és átlátszó, zselés anyag, ami a szemgolyó
rugalmas test, ami az ideghártyára gyűjti nagy részét kitölti és megtartja a szem alakjál
a fénysugarakat

A KÉPALKOTÁS FOLYAMATA
AZIDEGHÁRTYÁN
w
>
a: A külvilág egy tárgyáról érkező
w fénysugarak a szaru hártyán
N keresztül behatolnak a szembe,
(j)
(j) majd áthaladnak a pupillán, és
'W
---1 a lencse a retinára irányítja pu~illa
W őket, ahol fordított kép képző- lencse
::::.::::
'W dik le a tárgyról. Az agy ezt
N a képet fordítja vissza eredeti
a: helyzetébe.
'W
N
« a kép megjelenése
az ideghártyán - - - •.••-'---

58
 Bevezető

A SZEMGOLYÓ OLDALNÉZET A SZEMGOLYÓ IZMAIVAL A sejt

homlokcsont
----------------_._----------------------------------------- A szemgolyók az ínhártya felszínébe kapcsolódó izm oknak
a felső szemhéj
köszönhetően több irányban mozoghatnak összehangoltan. Az emberi
emelőizma test

felső harántizom
........................ .r.elsőe.Qy.e.n.~s.iz.~rT1. A mozgás-
szervrendszer
......................................................................................... s.ze0i~~~
szemöldök

hosszú csi lIóizom

Az emésztő-
szervrendszer

ínhártya
-"""

-". A légző-
szervrendszer
felső szemhéj

szempilla A keringés
szervrendszere

s.~~r~h..á.rty.~
pupilla
A vér

ék alakú csont
s.~i~~r~.án.Y.h.~rty~_

~1S.9..s.z~lll.hé.L A nyirokszervek

belső egyen.e.s.iz~rT1.
Az ideg-
rendszer
a szemhéjak

•
körkörös izma
\ _ j~11ll.e.ts.z~ttJ..~ü.Is.~..e9x.e.n.e.s.i.z.o.rn. ••••
..
szemüreg alatti,i9~Q

A vizeletkiválasztó
felső állcsont alsó harántizom és -elvezető
rendszer

A szem külső-felső részében elhelyezkedő mirigy választja

A KÖNNYTERMELÉS ÉS -ELVEZETÉS SZERVEI ki folyamatosan azt a folyadékot, ami síkosítja, táplálja és A szaporodás
védi a szemgolyó külső-elülső felületét. szervrendszerei
szemöldök felső ............................ .. k9nn.y.p.~.n!
·······-1
könnycsatorna

felső szemöldök A szaporodás

könnymirigy ~9.n.n.y.tQrll.12'--1 ~~n.nXc.s.a.t~rna
........................................... f~Is.9.s~~Ill.h.él
............................... .....al.sósz~lll.h.é.j

A hormon-
könnytörT1.I.Ő
felső rendszer
s.~erT1.h..éL . könny-
vezeték

s.~e.rT1.p'i,I.lá.k . Az immun-
rendszer
könny-
szemöles
alsó szemhéj .
. .... ~~n.n.Y.P..o.n.\
Tárgy- és
névmutató

................... ~!s.~.kö~n.y.c.s.~to.rn~

59
 A LÁTÁS
A KÖTŐHÁRTYA A SZARUHÁRTYA METSZETE
felső Bowman- szaruhártya- Descemet-
h.árTlr~t~~] ~.á~ya...., folyadék hártya
................ ~~t~.h.á.~X~
ínhártya
felső
....... ~zelllhéj

A kötőhártya olyan vékony,

nyálkás, átlátszó hártya, ami
védi az ínhártya elülső részét,
és beborítja a szemhéjak alsó
szövethárn-] . .csarnokvíz -
belső felületét.
A szaruhártya többréteoü, ho-
morú korong, aminek legfőbb
jellegzetessége, hogya benne
levő párhuzamos rostok miatt
átlátszó, valamint hogy
nagyon magas a víztartalma,
és nincsenek benne vérerek.
A retinának több rétege van;
a legmélyebben azok a fény-
receptorok találhatók, ame-
Iyeknek idegi impulzusokká
kell alakítaniuk a fényingere-
ket: ezek a csapok és a pál-
cikák. A csapok jól megvilá-
gított terekben aktívak és
felismerik a színeket, míg
a pálcikák gyenge fényben
lépnek működésbe és fekete-
fehér képet adnak .

................ f.é.nx...
• • • •
látóidegfő idegsejtek
aildegháiiyaközpöiiii'"
~~~~j~......... .~-==--~:-- magvait
tartalmazó
r.é.teg..

érhártya
w
>
cr:
az ideghártya
központi artériája
W ideghám-
N szövet-réte.g
(j)
(j)
'W
---l pigment-
W réteg
~
'W
N
cr:
'W
N LÁTÓIDEG
« látóideg AZ IDEGHÁRTYA METSZETE

60
 Bevezető

A látómezőben elhelyezkedő
A KÉPALKOTÁS FOLYAMATA tárgyakról visszaverődő fénysugarak A sejt
ingerlik a retinán levő tényrecepte-
rokat; ezek az idegi ingerek hosszú
I utat tesznek meg az agyig, közben
I Az emberi
I az ingerek képpé alakulnak át. Útjuk
látótér L.,,;,.-+, --"'" I test
j ••
során a látóidegek szálainak egy
\
\ 1
'<
1,, I
I
része keresztezi egymást, ezért a két
I
\ agyfélteke tarkólebenyének látóme-
\
\
1
/
1 ,
,
, I
I
I
zejéig mindkét szemből érkeznek A mozgás-
\ ingerek. szervrendszer
1 \ I
\
\ /
1
1 \
,
, I
I

szemgolyó . Az emészlő-
szervrendszer

a látómező kivetülése
-_ __ .__ ---_._---_
..__ ..__
a retinára
_-_._-_._-------- A légző-
szervrendszer
látóideg .

látóideg-kereszteződés . A keringés
szervrendszere

Avér

A nyirokszervek
külső térdestest

Az ideg-
rendszer

•
•••

. .

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

TÁVOLLÁTÁS RÖVIDLÁTÁS HIPERMETRÓPIA

A szaporodás

FŐBB
LÁTÁSHIBÁK ÉS
KORRIGÁLÁSUK A hormon-
rendszer
Amikor a lencse elveszíti rugalmasságát, A lencse jól működik, de a szemgolyó A szemlencse jól működik, de
akkor nem tudja kellőképpen változtatni alakja ellaposodott A messze levő a szemgolyó vízszintesen túl rövid.
a görbületét Ilyenkor a közeli tárgyak tárgyak képe így a retina előtt képző- A közeli tárgyak képe a retina mögött
képe a retina mögött képződik le. dik le. képződik le. Az immun-
rendszer

Tárgy- és
névmutató

Egy domborúan összetartó (konvergens) Egy homorúan széttartó (divergens) Egy konvergens lencse a retinán helyezi
lencse korrigálja a szemlencse görbülését lencse a retinához igazítja a képet el a tiszta képet

61
 A HALLÁS
A fülben három részt különböztetünk meg:
A fül összetett szerv: a hallás során a fülünkkel
fogjuk fel a külső hangokat, ez az alapvető fon- • A külső fül magából a fülkagylóból és a külső
hallójáratból áll.
tosságú szerv segíti a külvilágban való tájékozó-
• A középfül a halántékcsont mélyedésében található.
dást és a kapcsolattartást a többi élőlénnyel, A dobüreg nek hívott mélyedést egy rezgő hártya,
valamint a test egyensúlyának megtartásában is a dobhártya választja el a külső fültől, belsejében
,----------1 pedig három egybeízesült csontocska van.
fontos szerepet játszik.
• A belső fül, amit labirintusnak is hívunk, két további
részre osztható: az előlabirintusra, vagyis a csigára,
ahol a hallószerv (Corti-szerv) található, és a hátsó
labirintusra, ahol az egyensúly megtartásához
szükséges ingerek képződnek.
A FÜL METSZETE

külső fül középfül belső fül

halántékcsont

..................egy.en.sú.Iy.~~Q.ideg

félkör.~I~~QJá~at .. ..................................... ~~IIQideg

2o~Qr~g .

hátsó labirintus

fDlkagXIó. .

Eustach-kürt

2.o~~~~y.~ .

a középfül ~k~I~P~C~
csontocskáinak
láncolata Q.I.I.Q....... ,

~~~gy.el , ......................................c.sig.a.a~I~~

A FÜLKAGYLÓ A KÖZÉPFÜL CSONTOCSKÁINAK

LÁNCOLATA
A fülkagyló rugalmas
porcból áll, amit bőr kalapács , üllő
ui borít, és bár alakja és az üllő teste
>
cr: antehélix mérete sokféle lehet,
W (szemben lévő minden fülkagylón
görbület) rövid szar
N ugyanazokat a jelleg-
cf) a kalapács nyaka
zetes gyűrődéseket hosszú szár
cf) ~.é.li.xJg~~~~I~t) fedezhetjük fel. oldalsó csontkinövés
'W ..................................................
~~.~gy~1
---l
~.aU.ó.~aWIQ ........................................... t.ü.lc.s.ae elülső csontkinövés
W
~ antitragus (fülcsappal .....................................al.aJl.
'W
N ......................s~~I11.be.nL~i~I11~I.k~2.é~J.
cr:
'W hátsó szár
---------_ .. _-----_ .. _-----_ .. __ .. _------------_
.. -

N .................................................... ~il11.e~
<t:
---------------------_ .. __ .. _-_ ..elülső szár
_-_ .. _-_ .. _-------

62
 Bevezető

A HALLÁS FOLYAMATA A sejt

2. A középfül csontocskái 3. A kengyel alapjának

(a kalapács, az üllő és rezgései az ovális Az emberi
a kengyel) a hangoktói csigaablakon át jutnak
el a csiga külső test
megrezegnek, a kengyel
alapja megmozdul és tekervényének hártyás
az ovális csigaablakhoz labirintusához.
csúszik. 4. A rezgések ingerlik
a hallószervet (a Corti- A rnozqás-
szervet) és olyan idegi szervrendszer
ingereket hoznak létre,
~~~.gtel .
amelyek a hallóidegen
át érkeznek az agyba.
üllő Az emésztő-
szervrendszer
kalapács

A légző-
szervrendszer

.................. ~~rtyásla~iri.n.tu.~ A keringés

szervrendszere
1. A hanghullámok
a külső hallójáraton át .................... c.sigajára.~
jutnak el a külvilágból
a dobhártyához. ... .gob~~rty~te.k~~v.é.nx
Avér

5. A hallószerv inger- A nyirokszervek

lése után a rezgé-
sek a dobhártya-
~ü.I.s.ő
..~a.II~Wat . tekervény hártyás kerek csigaablak
labirintusához
Az ideg-
érnek, majd a kerek
csigaablakon rendszer
átjutva elhalnak.

•
gO.~~~~ta . __________________________ J ....................................................................... ....~~~Ii~~~ig.aa.bla.~
••••

..

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
A LABIRINTUS A CSIGA KERESZTIRÁNYÚ METSZETE rendszer

elülső félkör A szaporodás

a.1a.~Qjá~a.t . szervrendszerei
külső külső tekervény
tekervény
~
A szaporodás
csigajárat ji

A hormon-
rendszer

Az immun-
Corti-
rendszer
szerv
csiga ......... b.el~Q.hártya.
hátsó félkör i
alakú Járat ' ..g~.bh.~~Xa.t.ek~~~én.X Tárgy- és
névmutató

oldalsó félkör \ dobhártya-

a.1a.~QJá~at . t~k~rv.é.n.L ................................. ~a.II~i.de.g.

63
 A SZAGLÁS
A szaglás is olyan érzékszervünk, aminek több SZAGLÓGUMÓ
feladata van: részt vesz az emésztésben, hiszen
az ételek kellemes illata ösztönzi a nyál- és gyo-
mornedvek kiválasztását, de emellett figyelmez- aszitacsont szitaszerű lemeze

tet a rossz szagú mérgező gázok jelenlétére is - szag~ógumó..................................

tehát egyaránt nyújthat kellemes és kellemetlen

érzeteket.

A SZAGLPHÁRTYA ÉS ,
A SZAGLOGUMO ELHELYEZKEDESE

Az orrü regek tetejét borító

nyálkahártyán van az a körül-
belül 2,5 cm 2-es terület, amit
szaglóhártyának nevezünk. . .t.a~t~~~it~k
Itt találhatóak abelélegzett
levegőben lebegő szagos
anyagokat érzékelő i------c::-:====="l ...............................sz~gl~g~rTl~
speciális sejtek.
rostacsont

A szaglósejtek egy-egy tartósejt és az apró

nyálkamirigyek között vannak, szabad
végükön pedig pici csillók lengenek, amelyek
a szagos anyagokra reagálva a másik végükön
kezdődő, aszitacsonton átnyúló vékony
idegroston keresztül ingereket küldenek
a szaglógumóba.

SZAGLÓSEJT

.......................... iQ~grost

ui
>
cr: ............................s.z~gló.rT1irigX
W
A SZAGLÓ·
ag
N
u)
HÁRTYA ...................... idegrostok ............................................ Ill

u) METSZETE .......................... ~I~phártx~

'W
-l
W ~~~gl~.s~)te.k .
:::s::::
'W t~~t~~~jt~~ .
N
cr:
'W
szaglócsillók
N
« nyálka .................................... szagI9~~llló~

64
 AzíZLELÉS Bevezető
1
A NYELV A NYELVFELSzíN RÉSZLETÉNEK A sejt
FELÜLNÉZET METSZETE
gégefedő _ _ _ .
gomba alakú ízlel_ő_b.i_mbók_ _.._..... ._ _ _ _..k~.he.IXa.lakúízleIQ~i_Ill_b.~~ Az emberi
test
nyelvmandula,
nyelvtömlők .._..._...._....__....

A mozgás-
szervrendszer

Az emésztő-
szervrendszer

A légző-
szervrendszer

A keringés
szervrendszere

gomba alakú
ízlelőbimbók
AZ íZLELŐTESTECSKE A vér

METSZETE
A nyirokszervek

Az ideg-
rendszer
A nyelv felületén ezernyi ízlelőbimbó rejti az ízlelő-receptorokat:
ezek az ízlelőtestecskék. A tojás alakú testecskék öttől húszig terjedő

•
számú érzősejtet tartalmaznak a megfelelő idegvégződésekkel, ••••

valamint az íZlelőnyílás körül elhelyezkedő tartósejtekkel. Amikor í~I~lősejtek ..

a nyálban oldott kémiai anyagok eljutnak az ízlelőnyíláshoz,
az érzősejteket inger éri - ezért érezzük az ízeket.
A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

A KÜLÖNBÖZŐ íZEKET ÉRZŐ AZ íZLELŐBIMBÓ TíPUSAI

TERÜLETEK A szaporodás
Többféle ízlelőbimbó létezik, amelyek mind érzik a négy főbb ízt:
az édeset, a sösat, a savanyút és a keserűt. A különböző bimbók
a keserű ízt érző azonban egyenetlenül oszlanak el a nyelv felszínén, és kisebb-
t~r_QI~t!sá!g~) nagyobb eltéréssel válaszolnak a különböző ízingerekre, ezért A hormon-
a nyelv bizonyos területei jobban éreznek egy-egy ízt, mint a többit. rendszer

a savanyú ízt érző

t~!ü.l~tJk.é.kJ..
Az immun-
rendszer

a sós ízt érző

t~r.QI~tJz~l.dJ.
Tárgy- és
névmutató
az édes íztérző
terQI~tJ~lros)_.. gomba alakú kehely alakú fonálszerű körülvájt gomb alakú

65
 A TAlilNTA!
A bőrünk beburkolja a testünket, de olyan gazdag
érzőideg-hálózattal is rendelkezik, ami rengeteg
külső ingert képes felfogni, így értékes informá-
ciókat adhat a minket körülvevő világról. Mindezt
annak a számtalan receptornak a segítségével te-
szi, amelyek képesek érzékelni az érintési ingert,
a hőingert (hideg, meleg) és a fájdalmat.

A BŐR METSZETE szőr

____________________________________
~~z_ői~~g~v_égz_~~é.~
szaruréteg .. --'-:iiiiili~
~il~gos_r~t~g
szemcsés réteg ._ felhám

tüskés felhám
alapré.t~L
szemölestest
Meissner-testecske

Krause-testecske

faggyúrnirigL __ irha
-------------------_ .. _---------------------_ .. _-_ .. _- .... _--

_________________________________
b_~r~IJ~

Vater-Paci ni-testecske

---_. __ Ruffini-testecske
_---_ ..__ .._----_ ..__ .._------------------- .. _----- _-
(.JU~""''i ~~Jb_agy.rn_~
zsírszövet
________________________________________________________________________________________________
~~rejtékfT1lrigX

A bőr ellenálló, rugalmas hártya, ami

az egész testet beborítja, megvédi a szer- ÉRZÉKELŐ-RECEPTOROK
vezetet a külvilág egyes káros tényezőitől,
valamint fontos szerepe van a testhőmér- A bőr felületén egyenetlen
séklet szabályozásában, és érzékszervként sűrűségben rengeteg
is működik. Három rétegből áll: érzékelő-receptor rnűkö-
dik. Ezek különböző
• A felhám a legfelső réteg, ami közvet- ingerekre válaszolnak és
lenül érintkezik a külvilággal. információkat küldenek
az idegrendszernek.
• Az irha a felhám alatt található, főként
kötőszövetből áll.
w • A böralja, vagyis a bőr alatti sejtszövet tapintásérzékelő nyomás- és rezgés-
>
tr: a legmélyebben levő réteg, ami elsősorban receptor érzékelő receptor
W zsírszövetből épül fel, megvédi a testet
N a hidegtől, felfogja az ütéseket és a szer-
ef)
vezet elsődleges energiatartalékoló helye.
ef)
'W
-.J
W
~
'W
N
tr:
'W
N
« hidegérzékelő
receptor
fájdalomérzékelő
receptor

66
 Bevezető

A FÁJDALOMRA ADOTT A sejt

VÁLASZREAKCIÓ
tv. emberi
test
1. Egy tárgy meg- izom
szúrja a bőrt.

A mozgás-
szervrendszer
2. tv. érzőpályán keresztül az inger
a gerincvelőbe érkezik, ami
azonnal válaszol.
érzőpálya 3. A megfelelő válasz 4. A válasz megérkezik tv. emésztő-
a motoros pályán a megfelelő izomhoz, szervrendszer
érkezik meg ami összehúzódik,
hogy megszüntesse
az érintkezést a fájdalmat
okozó tárggyal.
A légző-
szervrendszer

A keringés
szervrendszere

az agy fájdalmat
érzékelő területe
Avér

A nyirokszervek

Az ideg-
rendszer
5. Amikor a fájdalom-

•
érzet tudatosodik
az agyban, ••••

a válaszreakci6 ..
rögtön megindul.

A vizeletkiválasztó
GERINCVELŐ és -elvezető
rendszer

A HAJHAGVMA ÉS A HAJGVÖKÉR '--

A KÖRÖM METSZETE
c ._.

METSZETE A szaporodás
szervrendszerei

zsír A szaporodás

velőállomány __ _ körömlemez
cuticula

A hormon-
rendszer

Az immun-
alap- körömhold
állomány rendszer
haj- haF'- ~~r~rrlágy'b.~r
b~.gy.rna.. szemöles
felhám Tárgy- és
névmutató
.. _-_._-_._-_ .. _-_._-_ irha.

67
 A VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS -ELVEZETŐ SZERVRENDSZER
A vizeletkiválasztó és -elvezető szervek feladata, let távozásával a szervezet a felesleges víztől és a
hogy megszürjék a vért a mérgező anyagoktói, mérgektől is megszabadul.
aminek így az összetételét is szabályozzák. A vize-

A VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS -ELVEZETŐ SZERVRENDSZER RÉSZEI

vesék
a vér és az anyagcsere-folyamatok
szervezetre mérgező melléktermékeinek
.h.~g)'vezeték, uréter . megszűrését végző szervek, amik a felesleges
vizet is összegyűjtik a vizeletben
a vizeletet a vesékből összegyűjtő és
onnan a húgyhólyagba szállító vezetékek

A HÚGYVEZETÉK
KERESZTMETSZETE

hámszövet

~~!~t.k.öt~~zÖ.v.e.ti.r~t.e.9
....
A HÚGYHÓJ-YAG
a: ~oss.z~~ti..i.z.o.rT1~~t~.~.:r.éle.g
. FALANAK
w ~~r.kö.r~s.i.z.o.rT1k.ö.t~g~réteg.
METSZETE
N
(f) , } kQI~2~~Ö.~~tir.é.te.9.
o .kQls.ősz.ö.vetir~t~g ..........................................................•
z
w ,~.~~~~~~5f~
hosszanti belső
.iZ,ornk.ö.t~g~r~t.eQ
a: .h.~g.~h..ó.ly~9 körkörös középsö
>
a: üreges, izmos, táguló falú szerv, ....................... iz.~rTl.k~.teg.:r.ét~Q
w ami a vesékbél jövő vizeletet hosszanti külső
N tárolja, és amikor megtelik,
(f) a vizelés során kiürül ...................... i~'O.Ill.k.ö.t~g~.r~t~f!.

~O ...h.Qs.s~antikül~2izo.rnkö.teg~r~te.g.
1-
W ---------_ ..__ ..__ ..__ ..__ ... __ ... __ ..hámszövet
_-----------,._ ..
N húgycső .
W az a vezeték, amin át
:Jw, a húgyhólyag ban táro It
vizelet a vize lés során
elhagyja a szervezetet
(f)
'W
'O
l- ..-..- __ - tüdő.
N
(f)
VESEKERINGÉS ------------------------------------------------------. __ .. _-_ __
tüdőartéria
_- ..-.-.. __ .
«
--.J tüdővéna
,« A testben keringő vér rendszeresen áthalad a veséken: szervezetünk
> számára létfontosságú, hogy a vesék a vizelettel válasszák ki belőle
~ a mérgezö anyagokat, amiket a szövetek sejtanyagcseréje folya- .........................................
szív
_-------------------------------
1-
W matosan termel. Az egység nyi idő alatt a vesébe érkező vér mennyi-
--.J aorta
sége tetemes: nagyjából a szívből kinyomott vér térfogatának húsz
W
N százaléka, azaz percenként körülbelül 1,2 liter vér halad át a veséken. alsó véna cava
-------------------------------------------------------------------------
>
« -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
vese

68
 Bevezető

A VESÉK ÉS EREIK ELÖLNÉZETBŐL A sejt

Az emberi
mellékvese
test

mellékvese
A mozgás-
szervrendszer

jobb oldali veseartéria

bal vese
Az emésztő-
szervrendszer
jobb.vese.

A légző-
baloldali szervrendszer
...... _-_ veseartéria
__ ..__ .. _-_ .. _--

baloldali
vesevéna
A keringés
vesemedence szervrendszere

vesemedence

A vér

vesetok
A nyi rokszervek

Az ideg-
Lob.~.~ldali~esevén.a. . rendszer
jobb oldali húgyvezeték
Az érzékelés
szervei

A VESE METSZETE ----~---'

vesemedence
(BAL VESE)
vesevelő
A szaporodás
A jellegzetes, bab alakú vese külsejét rostos tok borítja, szervrendszerei
belsejét pedig két részre osztjuk: a külső, sárgás színű terület tok
a vesekéreg, a belső, sötétvörös rész pedig a vesevelö.
Ez utóbbiban 12-15 kúp alakú képletet találhatunk, amiket
Malpighi-piramisoknak hívunk. A piramisokat a kéreg velőbe ................ .....v~~~~~r.e.q A szaporodás
türemkedő részei választják el egymástól: ezek a betüremke-
veseöböl
dések a Bertin-oszlopok. A piramisok alapja a vese külseje
felé esik, a csúcsuk pedig a közepe felé; ez a középső rész ----"'-'" .- .....~~rti.~:.Qs.z.lo.~
üreges, és a vese szinuszának, azaz veseöbölnek nevezzük. A hormon-
Minden piramis csúcsán, azaz a papillákon apró nyílások rendszer
vannak, amiken át a vesében képződött vizelet a kis vese-
kelyhekbe jut, onnan pedig a nagy vesekelyhekben folyik ................................ ~.ag.Yvesek.e~eIX
tovább. A nagy vesekelyhek összeolvadásából alakul ki
Az immun-
a vesemedence, ami a belső szegélynél hagyja el a vesét,
rendszer
és a húgyvezetékben folytatódik.

....................................~~lpig~I~RlrarTIi~ Tárgy- és
névmutató
.......................................pira.fl1l.salapja.

69
 A VESE ÉS A VÉRELLÁTÁS KAPCSOLATA
A vese belsejében a veseartéria
többször is elágazik, így a szerv
alapegységeihez, a nefronokhoz ................................................................. le~e~x~e~~ztl~rté~I~~
csak egy-egy aprócska artéria jut
el. Minden vesében több mint íveit artériák
------------_. __ ._----_._--_ .. _---_ .. _--------_ .. _---- - _-_ _-_ -
egymillió nefron van. A nefronok
két részből állnak: az egyik egy
vérszűrö gomolyag, a másik ........................................................ I~~~~Xk~~tia~~ri~.~
vizeletkészítö csatorna.
A gomolyagba vivőartéria érkezik,
ami sok-sok hajszálérre ágazik el;
ezek a hajszálerek gömb alakban
hálózzák be a nefront, ezért hívjuk
glomerulusnak, azaz gombolyag- -------------------------------_ .. __ .. __ .. __ .. __ .. __ .. --_veseartéria
.. _-_ .. _--------.-.--

nak ezt a részt. A gombolyagokat

kettős hártya, a Bowman-tok
burkolja be tölcsér alakban. A vér
a gomolyag kapillárisaiban kering,
míg a képződmény falainak
aprócska pórusain különböző
folyadékok és pici molekulák vesevéna
érkeznek be. A Bowman-tok
felfogja a kiszűrt anyagokat és
a vesecsatornába önti őket.
.........................................~zelvénxezettvéná~
A vesecsatorna több szakaszból
álló vezeték, amin áthaladva a víz
és a még hasznosítható anyagok
nagyobb része visszaszívódik, míg
a káros anyagok, amiket még nem
íves.. _---------
vénák
sikerült kiszűrni, a vizeletbe ..... _-_. __ .__ ._-_. __ ._----_. __ .__ ._-_._-_._-_. __ .. __ ..-----------------., --------------_

kerülnek.

cr:
W
N
o:
o
z
w
cr:
> EGY NEFRON VÁZLATA
cr: '------
W A veséknek kivételes a teherbírásuk: ha a vese megbetegszik, elég,
N ha a nefronoknak csupán a 25-30 százaléka marad működőképes,
o: hogy megfelelően végezze a vizeletképzést.
~O
1-
W
N
W vesekéreg
::Jw
I EGY NEFRON
'-----~- VÁZLATA
c: kivezető artéria
'W
'O
l-
N
o:
« .-.---
Henle-kacs
odatartó
artéria ·:~:be,i~i~~~k~~rr~D··B~
-.J a kanyarulatos
,« vesevelő
vese-
""1"" __ "", csatorna
> ~OrTl~lxaR. Ii\~~~m" első szakasza
::::.::::
1-
w Bowman-tok
-.J kivezető
artéria ............................................
Q~e.g~
W gomolyag-
N .....................................~~j~záler~~
>
«

70
 Bevezető

A HÚGYHÓLYAG .~~_. •. ..J A FÉRFI HÚGYHÓlYAGJÁNAK A sejt

HÁTULNÉZET METSZETE --~-_.~~--------;
ELÖLNÉZET
Az emberi
test
_____________ ~_bggyhQIX~9ill]~
!.ob_~_bú9xve_z~t_é_k
_
_ bashártxa
~ill_h_Qgx~~z_e_té_k A mozgás-
___________________lz_lTlg~_~~~~~tiréteg
szervrendszer
__ ___~~ggXhQIXilgtest~

1~lTlg_s_s_z0_v~ti.r~t~g_ __ahÚgXh9Iyag~X~I~il~~rt.yájil
Az emésztő-
ondóvezeték ____ _il_~úgX~QlyilgnXílásil szervrendszer

____________
trlgón~lTlvagX~~rgrTIs_zö9

____h_Qgybó_ly_a9_fQr_tö_~s_k_e_ A légző-
szervrendszer
a húgyhólyag
________________
bel_s_ő
__~Xíl~~~
---------- . I).rg~z.tatil_vil9X_düllTlirigX
A keringés
szervrendszere

A vér
TELI ÉS ÜRES HÚGYHÓLYAG
--~----~~~-~~~~-~~~~~-- -------- .. _-_ ..__ .---_._-
A húgyhólyag a medence közepén A nyi rokszervek
található, és mindkét nem esetében
nagyon hasonló, bár a férfiaknál
a közeli szervekkel más a hólyag
Az ideg-
kapcsolata, mint a nőknél. Amikor rendszer
a hólyag üres, akkor háromszög
alakú, amikor kezd megtelni
a vizelettel, tojás vagy gömb Az érzéke lés
alakúvá váűk. Egy felnőtt ember szervei
húgyhólyagja akár 350 milliliter
vizeletet is képes tárolni.

ÜRES HÚGYHÓLYAG TELI HÚGYHÓLYAG A szaporodás

szervrendszerei

A FÉRFI HÚGYCSÖVE -------' A NŐ HÚGYCSÖVÉNEK METSZETE

OLDALNÉZETBŐL ELÖLNÉZET
A szaporodás
~úgX~QIYil9 ________________________________. ________________________________
h_QgY~_ólY.aQ
ondóhólyag
prosztata . __________________________
búgycsq
------ .
ondókilövellő A hormon-
csatorna
a húgycső körüli rendszer
a húqycső prosztatai része
________________________
rnirigXe_k_nXí_l~s_ai
a húgycső izomréteget Cowper-mirigy
keresztülszelő része -----------------ijizeieii-es
vizeleti és nemi szervi
nemi szervi
---------------_. __ .__
rekeszizom
__ _- rekeszizom Az immun-
a húgycső rendszer
szivacsos része
--------------------------

Tárgy- és
_____________________________________________
~Q~~lx
makk szivacsos test névmutató
__~issz.~ITl~rernajil~

-----o ~~j~il~rg~ -------- ~~9X~zelTl~rern_aja~

71
 A FÉRFI NEMI SZERVEI
A férfi szaporító szervrendszere a nemi szervek sen a nemzés folyamatában, és hatékony szexuá-
összességéből áll. Ezek a külső és belső nemi lis életet élhessen.
szervek teszik lehetövé, hogy a férfi részt vehes-

A FÉRFI NEMI SZERVEI ________a~_~_n_d._ó.~~_z_e.t_é.k.~~~_~I~~~

az ondóvezelék végének kilágulása,
ahol a spermiumok raklározódnak
hasüreg _

ba~h_á~x~_ _ ~_~d._ó.~_ó.IX~!!.
bú_gX~~IX~g kicsi, csőszerű mirigy,
ami a sárgás, viszkózus
ondóvezeték ondófolyadékol termeli

az a vezeték, amin ál a spermiumok

a mellékheréből a külvilág felé ____________________________
véQ.~~1
haladnak
ondókilövellő
szeméremcsont ._.
csatorna
.. _-_ ...
----------------------------------_

J1r_~~~t_~ta_~~_gyd.üll:n.i_ri_9.y. az ondóvezelékből
ide érkeznek
gesztenye alakú mirigy, aminek a spermium ok,
az ondó alapját adó, a spermiumokat az ondóhólyagból
tápláló elemeket is tartalmazó anyag pedig akiválasztoll
kiválasztása a feladata anyagok a prosztalán
ál a húgycsőbe
mellékhere julnak
a here feleli található csőszerű képződmény,
ahol a spermiumok raktározódnak és megérnek ____________
~~_Vlper:flli_rigy.

~_~~J~~~
_ _ ~~g~~lnXrlá~
az a vezeték, amin át az ondó a magömlés
pillanatában elhagyja a szervezetet
here
pénisz, hímtag [ ~_a~I~~9.0_s_t~s_t tojás alakú mirigyszerv,
ahol a spermiumok és a tesztoszteron
nevű nemi hormon képződik
r~~;;~:::~~~k~lt~ll- ~:~:~~~~_t~~t_
szerv; ha a testecskék ------------------------
megtelnek vérrel, herezacskó
a pénisz mérete és álla-
ga megnő, így lehetővé a hasüregből kilógó bőrzacskó, amin
válik a közösülés belül a herék találhatóak

A FÉRFI NEMI SZERVEINEK

KÜLSŐ FÉRFI NEMI SZERVEK ELHELYEZKEDÉSE

w
cr:
W
N
(J)
o
z
w
szernérernszörzet

cr:
>
cr:
W
N
(J)
-_. __ .__ __
hímvessző .
(J)
,« herezacskó
o
o
cr:
makk
___fltXrTl~
o
CL
«
N
(J)

« a húgycső külső vezetéke _

72
 Bevezető

A HíMVESSZÖ A HERE ÉS AMELLÉKHERE---_._--' A sejt

METSZET

A hímvessző olyan szerv, ami képes megnöveini a méretét és meg- Mindkét herét rostos hártya veszi körül, amit fehér kötőszöveti Az emberi
változtatni az állagát: ez a merevedés állapota, amit azok a belsejé- toknak hívnak. A herék alsó része több különálló lebenyre oszlik; test
ben levő apró, hengeres testek tesznek lehetővé, amelyek bizonyos a lebenyeket herecsatornákkal teli kötőszövet-sövény választja el
ingerekre válaszolva megtelnek vérrel. Ezek a barlangos és szivacsos egymástól. A herecsatornák olyan vékony vezetékek, amik sper-
testek. A szimmetrikus barlang os testek a hímvessző felső részén, miumokat termelnek. Sürű gombolyagot alkotnak, majd tágabb, A mozgás-
egymás mellett helyezkednek el, a szivacsos test középen és a bar- kivezető csatornákká egyesülnek, amik a mellékherében érnek szervrendszer
lang os testek alatt található, belsejében pedig a húgycső halad végig. véget.

HOSSZANTI METSZET Az emésztő-

húgyhólyag szervrendszer

a metlékhere feje , ondó-

vezeték
dülmirigy
A légző-
szervrendszer

kivezető csatornák
amellékhere A keringés
- -------_ ... __ ..__ ..__teste
... _-- szervrendszere

........................... h.ú.Qy.c~~
bar- Avér
langos test rrellék-
here-
............Jü9.~~I~~
A nyi rokszervek
szivacsos test here-
csatornák

Az ideg-
herehálózat .... rendszer

Az érzékelés
makk
szervei
.fitY..rT1~
~~~+-~~==========~.
a húgycső
_ , ••...••_ ~ü.I~.ő..nY..íl~s.~ A vizeletkiválasztó i
és -elvezető

KERESZT-
A DÜLMIRIGY rendszer

METSZETEK
A dÜlmirigy a húgyhólyag alatt található mirigy, amit középen
makk bőr
a húgycső szel át, hátsó részébe pedig az ondókilövellő csatornák A szaporodás
érkeznek. A dülmirigy csöszerű képződmények sokaságából áll. szervrendszerei i
A csövecskék falai választják ki az ondó egyik alapanyagát, majd
körülbelül húsz nagyobb csőben egyesülnek és a húgycsőbe
torkolInak, ahová éppen az ejakuláció előtti pillanatban öntik ki
barlangos A szaporodás
testek a prosztataváladékot, miközben az ondókilövellő csatornákon át
'.:.---
ugyanide ömlik az ondóhólyag folyadéka és a herékből érkező
!/ barlan- \ szivacsos spermiumok is.
L:: ..g.o.s.t~s.t~~ \ te.s.t szívacsos test
A hormon-
rendszer
METSZET SZEMBŐL METSZET OLDALRÓL KERESZTMETSZET
.............. h.ú.Qy'.hóya~ ondókilövellő
prosztata vagy elülső
~y'íl.á.s Az immun-
...................... ~,ü.IrT1ir.igY.. .......Ie.b.e~x rendszer
prosztata vagy
.... .o~d.ó.~il~~~II.ő..~Xíl~~ .~.úgy"c.ső.
......... 9,ü.I.rT1iri,gx
.............. R~o.~z.ta.ta.ve.z~t~~ ,... .. g.o.\V~~r~rT1irigy"
hátsó Tárgy- és
............. .on.d.ó.~iI.ö.v.e.n.ő..~y.íl~~ Cowper-mirigyek .Ie.~e.n.x névmutató
Cowper-mirigyek ................................ h.ú.Qy.~~~ torkolata
torkolata oldalsó i i húgycső alatti
.................. h.úQX~~~ I~.b.e.ny" ...... rr1i~i.Qy'e.~

73
 A NŐ NEMI SZERVEI
A női szaporító rendszer a nemi szervek összes- nemi szervekhez tartoznak az emlők is, amelyben
ségéből áll. Ezek a nemi szervek teszik lehetövé, a csecsemő megfelelő táplálásához szükséges
hogya nő részt vehessen a nemzés folyamatá- anyatejet termelő mirigyek találhatóak.
ban, és hatékony szexuális életet élhessen. A női

A NŐi NEMI SZERVEK

méh J1.e.t.e.'1.e.z.e.t.~~
..'1:..I11.é.~.k.~r:tJE.a.II.~J1.i~:'1.e.~e..t~.k.l
Körte alakú, izmos falú (miometrium) üreges szerv, aminek a belső részét Vadászkürt alakú vezeték, ami keskenyebb végével a méhbe ér, míg
nyálkás réteg (endometrium) borítja; ez a réteg a menstruációs ciklusban kürt alakú vége a petefészekbe nyúlik, és az ovuláció, azaz tüsző-
először megszaporodik, utána pedig lehámlik - így történik a menstruáció. repedés (az érett petesejt leválása a petefészekről) alatt a leváló
Ez a szerv fogadja be a megtermékenyített petesejtet és a magzatot petesejtet a méhbe vezeti.
a terhesség alatt.

fenék

a méhkürt szűkülete

miometrium

endometrium

méhtest .P.e..le..f~~.z.e.~
Tojás alakú mirigyszerv, ahol
a peték megérnek, és ahol a női
nemi hormonok, az ösztrogén és
a progeszteron termel6dik .
.....
....
rTl.é.h.n.y.~k. _ ...• -0,.
.. ~.rTl.é.h
..~~1~9nYr.lá.s~

-0_. .._ __ __ ._._. ._._._ _ ~~.~~y.~~

............................................................................ a.I11~~.k.üIS.ó..n.Xíl.á~a.

............................................................. . . ~.~'1ely.
Rugalmas falú üreges szerv, ami a méhet a külvilággal összeköti, és ahová a hímvesszőnek
be kell hatolnia a közösülés során, valamint amin keresztül a magzat megszületik.

••••• __•• __• __• __• __• • __•••••••••••••••••• _•• -"-0 __•• szeméremtest _

w A NŐi NEMI SZE~VEK

o:
W
N A KÜLSŐ NŐi NEMI SZERVEK ELHELYEZKEDESE
(j)
o
z
w
Vénuszdomb
------------------------------

o:
>
o:
W klitorisz

r
N
(j)
..n.~gy..~z.e.rrl~r~.Il1.ala.~

,""------1
(j)
-«
o
szemérem-
.....a..rrl~~Xü.l.só..n.y.í!~~~

oo:
•.... O ••
--- .
... ...ki~..s.z~rTl.~!.e.rrl~i~k.
~:::::::::::::::::::: .
oo, ...........
- ..... - .J.h.ü.v.eY ..n.y'íl~~~

«
N .......... .~z.~z.h.á.rIY.~
(j) ------------- .............................. g.~t
«
74
 Bevezető

~------------------------ A NŐiKERESZTMETSZET
NEMI SZERVEK A sejt

Az.emberi
test

A mozgás-
szervrendszer

__________________R~t~I~~~e_k
Az.emész!ő-
petevezeték v. méhkürt
szervrendszer

________________________ vé_Qb.é,t
A légző-
............... __ .__ ...méh
__ .. _-
szervrendszer

A keringés
szervrendszere
________________~_ú_gXc_s~

_~~~~I~
A vér

____________________
v_égb.~~
A nyirokszervek

Az.ideg-
rendszer

, ,________________________________________________
_ k_i_s__sze_rné_r~f1l~ja~
Az.érzékelés
szervei

A vizeletkiválasltó
és -elvezető
rendszer
A HÜVELY
KERESZTMETSZETE
has- • 1111.
• • I ••
_~~~t~~
A hüvely a húgyhólyag és a végbél •
között elhelyezkedő üreges szerv, ami
felső részével a méh hez kapcsolódik
úgy, hogya méh nyak nyúlványa a végbélnyílás A szaporodás
a hüvely fenekéhez ér. A hüvely alsó emelőizma
vége a szeméremtest nyílásán át,
a szeméremajkak között nyitott.
A felnőtt nő hüvelye 8-12 centiméter A hormon-
hosszú, átmérője azonban nagyon a hüvely rendszer
változó méretU, mivel a szerv falai hátsó lala
haránt
igen rugalmasak. A közösülés alatt Ráti_z~rn__
kitágulhat a hímvesszö befogadásá- bulbus
--_._-_._-_ vestibuli.
hüvely
..__
Az.immun-
ra, valamint a szülés közben egészen rendszer
kinyílhat, hogya magzat ki tudjon a szeméremtest az üreges test
előtere izma
............. -._-_.-.
bújni. A szűz nők esetében a hüvely
nyílását részben lezárja a szüzhár- ~i~s~~f1l~r_e_lTl~j~~
tyának nevezett vékony réteg, ami __________
nagX~zern_ér~f1laja_~ Tárgy- és
szűzhártya névmutató
a menstruáció idején használt tam-
ponok miatt vagy az első közösülés
hüvely lal "
alkalmával átszakad.

75
 A PETEFÉSZEK METSZETE
A születés pillanatában a petefészek több ezer elsodleges tüszot
tartalmaz, amelyek az éretlen női szaporodási sejteket zárják
magukba. A serdülőkortól az ösztrogén-termelésre képes elsődleges
tüszők ciklikusan (időszakosan) fejlődnek, közben pedig a bennük
lévő ovociták elkezdenek érni. A ciklus kezdete után körülbelül
tizennégy nappal az egyik tüsző teljesen kifejlődik, azaz megtörténik
ÉS A TÜSZŐ ÉRÉSE
az ovuláció, a peteérés: a tüsző szétnyílik és a benne levő, pete-
sejtté érett ovocita kiszakad a petefészekből. A szétszakadt tüsző falai
ezután úgynevezett sárgatestté alakulnak, ami progeszteron nevű
hormont termel. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a sárgatest
elsorvad, és 10-14 nap múlva fehértestté alakul, amely már nem
termel női nemi hormonokat.

A. peteelősejt elsődleges tüszők petekéreg

B. tüszősejtek

1. csírahámszövet
2. fehér kötőszöveti tok
3. kötőszöveti váz (sztróma)
... tüszők a fejlődés
különböző
._._ ...__ .._-- -----_ .._----_ ..szakaszaiban
_-_ ..__ .._-_ .._-_ .._--

p'.etekapu.

--------------------------_ érett tüsző

..__ .. _-----_ ... _-_ .. _-

fehértest

sárgatest

.................................. p.ete.s.ei,t

AZ EMLŐK
'----~~--- AZ EMLŐ
SZEMBŐL METSZET OLDALRÓL

zsírszövet
............ ,...,...

W
tr:
W
N emlő
(j) // alatti redő
o f/
z
W
l/
f/
tr:
>
tr:
/'
W
N
..l csecsbimbó
csecsbimbó
(j)
(j) A serdülőkortól kezdve a nők mellei megnövekednek, belsejükben
,<{
pedig kifejlődnek az emlomirigyek, amelyeknek a tejtermelés
o
o
tr:
a feladatuk, hogy az anya táplálni tudja újszülöttjét. Az emlőmirigy
számtalan kis csomóból áll: a csomók olyanok, mintha apró zsákok
o
o....
lennének, amiket megfelelő hormonok ösztönzésére anyatejet
termelő sejtek burkolnak be belülről. A csomók zsírszövetbe
<{
ágyazódnak be, és először apró, majd mind nagyobb csatornákba,
N a tejvezetékekbe torkolInak, amelyek a külvilág felé haladva
(j)
<{ a tejelvezeto szinuszokon át a bimbókban érnek véget.

76
 Bevezető

A MENSTRUÁCiÓS CIKLUS VÁLTOZÓ IDŐTARTAM A sejt

A menstruációs ciklus a menstruáció első napja és a következő A serdülőkortól a menopauzáig

menstruáció első napja közötti időszakot jelöli, azaz egy körülbelül (a változó korig) a terhességek alatti
időszakot kivéve folyamatosan ismét- Az emberi
huszonnyolc napos periódust. A ciklus első részében, a proliferatív
lődő menstruációs ciklus átlagosan test
szakaszban a pete tüszői által termelt ösztrogén hatására a méhet
borító nyálkahártya (endometrium) megvastagodik és szivacsosabb huszonnyolc napig tart, de még
állag ú lesz. Ez a szakasz egészen az ovulációig, azaz a peteérésig az sem rendhagyó, ha hossza
tart, ami nagyjából a tizennegyedik napon történik meg. A ciklus huszonegy napra csökken vagy A mozgás-
második részében, a kiválasztási szakaszban a sárgatest által harmincötre emelkedik. szervrendszer
készített progeszteron hormon tovább vastagít ja a méhnyálkahártyát,
hogy felkészítse egy megtermékenyített petesejt befogadására. Ha
nem történik meg a megtermékenyítés, megáll a női nemi hormonok Az emésztő-
termelése, az endometrium lehámlik, a menstruációs vérömléssei szervrendszer
pedig megkezdődik a következő ciklus.

A CIKLUS SZAKASZAI A légző-

szervrendszer
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 1 2 3 41
A keringés
A YS 'G szervrendszere
EI~~~ ~~~A

... .. .. A vér
1. A verzes, kulon- 2. A tuszo.- novekedésének 3. Az ovutáctó, vagyls peteérés, amelynek pontos 4. A sargatest kivalaszócásének szakasza, amit csak 1. A vérzés, mely ku-
böző hosszúságú. szakasza (hosszú ciklus esetén ideiét nem lehet előre megmondani. hőmérsékletfigyeléssel tudunk pontosan kimutatni. lönböző hosszúságú.
14 napnál is tovább tarthat).

A PETEFÉSZEK fejlődésben A nyirokszervek

....pete~lős.eJt levő tüsző érett tüsző

fehértest .... p~t~~I.ő.s.eJt Az ideg-

rendszer

Az érzékelés
szervei

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
A MÉH rendszer
a méhnyálkahártya ovuláció, peteérés
megvastagodása
• 1111.
• • I ••

A szaporodás

A hormon-
rendszer

HŐMÉRSÉKLETI MEGFELELŐK (Celsius-fokban)

37,3
37,2
37,1 lJ"
~ "'1
/
1/
!o...~ , '\.
Az immun-
rendszer

36,9
37'

~
•.... , '- /
1/ 1\..
.......
/ Tárgy- és
névmutató
36,8 ,..,. ...•. l' 1"""""'" ....• ,.."", ...•."'" ~ I
36,7

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 1 2 3 4
- menstruáció - ---- proliferatív szakasz ---- -------- kiválasztási szakasz ------- - menstruáció -

77
 A MEGTERMÉKENVíTÉS
A megtermékenyítés tulajdonképpen a két nem
csírasejtjeinek, azaz az anya petesejtjének és az
apa spermájának egyesülése, amelyek összeol-
vadásából létrejön a zigóta, azaz a megterméke-
nyített petesejt, az eljövendő új emberi lény első
sejtje.
FÉRFI ÉS NŐ EGYESÜLÉS
KÖZBEN
A szexuális aktus során a férfi a magömlés következtében milliónyi
spermiumot helyez el a nő hüvelyében. A spermiumok ekkor meg-
kezdik hosszú vándorútjukat a női nemi szervekben. Ha a közösülés
a nő termékeny időszakában történik, akkor a spermiumok útjuk
közben találkoznak az érett petesejttel, és valószínű, hogy egyikük
megtermékenyíti azt.

L...- _ A SPERMIUM

méh

akroszóma
(cs.Ú.c.s.o.~
..te.s.t)....
....f~j

... ~~~kIX~
merevedésben lévő hímvessző
farok
~X~.k .
b.üvelx
közbü Iső rész

hullámzó ostor

herék

A PETESEJT ÉS A SPERMIUM
EGYESÜLÉSE

1. A spermium feje a petesejt

hártyájának feszül.

A PETESEJT
~---------------- ------~~~~

átlátszó
..b~~t~~
CI)
,« petesejt-
J jlmllllljjl
3. A petesejt
hártyája bezáródik,
4. A spermium farka leválik,
csak a fej hatol be.
o ~~jtr.l.a.zl11.a
.....
...bb{J~~
hogy másik
o sejtmag spermium már ne
cr: juthasson a belsejébe.
o
o....
«
N
CI)
«

78
 Bevezető

A M,EGTERjVlÉ,KENYíTÉS ÉS A sejt
A BEAGYAZODAS FOLYAMATA
Az emberi
6. A megtermékenyített 5. A Falopio-kürtben tett útja alatt a megtermékenyltett test
p~t.e~.ejt.s.z~.d.e~c.s.ír~j~: " , ~~t~~~jt..rTI~~~~zdi~~~~t~~~~t:
....../
4. A petesejt és a spermium egyesüléséből A mozgás-
megszületik a zigóta, azaz a megtermékenyltett
petesejt. szervrendszer
------------------------------------------------------._-_ .. _-------_ .. _--------

Az emésztő-
7. A meg- szervrendszer
termékenyített
petesejt
hólyagcsírája. (Falopio-kürt) méhkürt
. ~~gX.p~t~~.e~~t~~
A légző-
3. A petesejt és szervrendszer
a megtermékenyftő
spermiumok találkozása.
-------------------------------------_ .. _---

A keringés
szervrendszere

méh 2. A petefészekből kiszabadult

petesejt a Falopio-kürtben.
...................................
A vér

1. A tüsző kiszakadása,
-_ -
a petesejt
__ ..__
kilökődése.
__ .. -----------.-
A nyirokszervek
',
',

\,
8. A megtermékenyítés ötödik
',
napja körül a petesejt megérkezik
a méhbe, ahol a nyolcadik nap
-, körül beágyazódik. petefészek Az ideg-
. -. __ -
rendszer

Az érzékelés
szervei
A SZEDERCsíRA ÉS
A HÓLYAGCsíRA KIALAKULÁSA A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

kiszabadult a spermium megtermé- zigóta, vagyis a petesejt és a spermium négy részre barázdálódott A hormon-
petesejt kenyfti a petesejtet egyesülésébőllétrejött sejt zigóta
rendszer
citotrofoblaszt
fehérjezsák
..·..··..···beis6csfraIiimez Az immun-
................... (~~9o.Q~rll1aJ. rendszer
külső csIralemez
.......... j~~tQ9.errT1~1
.......~~I.s9.rT1~gz.~t~~r.~~Qre~ Tárgy- és
amnioblaszt névmutató
nyolc részre a megtermékenyülés
barázdálódott zigóta negyedik napján kialakuló a hólyagcsíra metszete a Mlyagcslra metszete a méhbe
szederesíra 32 blasztomérával ágyazódáskor

79
 A TERHESSÉG
A terhesség a megtermékenyítés pillanatában
kezdődik, és körülbelül kilenc hónappal később,
a kisbaba születésekor ér véget. Ez alatt az idő
alatt a zigóta egymást követő osztódásaiból ki-
alakul az embrió, amelynek a harmadik hónaptól
kezdve már jól kivehető emberi alakja van, és akit
ekkor már magzatnak nevezünk. Ezután gyakor-
latilag éppen annyi ideig kell növekednie az anya
méhében, míg képes lesz a külvilágban önállóan
létezni.

AZ EMBRiÓ FEJLŐDÉSE NÉGYHETES EMBRiÓ

RESZEl
3 HETESEN .................................... f.ehérj~zsá~
köldökzsinór
.................................................. fej
............................................f~jredő.
......... . Il1.a.g.z~t.bu.r~~ szem .......~~~~~tl~~~~.fül
száj
...................~I~Qáll.k.ap.~~~
szív
4 HETESEN karívek
ll1.agzatbu.r~.k
..
farok

.......................gerincoszlo~

6 HETESEN IKREK
Bár aterhességek többségénél csak egy magzat fogan meg, elő-
fordulhat, hogy két vagy még több magzat fejlődik egyszerre a méh-
ben, azaz az anyának ikrei születnek. Ez néha azért történik meg,
mert két pete sejtet két spermium termékenyít meg egyszerre: ezek
a kétpetélű ikrek, akiknek külön-külön méhlepényük van, és lehetnek
egyneműek vagy különneműek is. Máskor egyetlen megtermékenyült
petesejt zigótája két vagy több részre osztód ik, és így egyszerre több
embrió jön létre: ezek az egypetéjű ikrek, akik egyetlen méhlepényen
osztoznak, és genetikai adottságaik azonosak, épp ezért mindig
8 HETESEN egyneműek és gyakorlatilag egyformák.

EGYPETÉJÜ IKREK
.........................}~t.ll1éhlep.~~y.
~':

3 HÓNAPOSAN

o:
,«
o
o
a:
o
o....
«
N
o:
« KÉTPETÉJÜ IKREK

80
 Bevezeté

~--------~--------A MAGZAT FEJLŐDÉSE AZ ANYAMÉHBEN A sejt

Az emberi
test

A mozgás-
szervrendszer

AjlARMADIK AZ ELSO HÖNAP A MÁSODIK HÖNAP

HET (2-3 gr, 0,75 cm) (5-8 gr, 3 cm) Az emésztő-
szervrendszer

A sejtek megsokszorozódnak,
kialakítva a szövetek és a szervek
alapjait. Megjelennek a különböző
szervek, vázak, edények és idegek
kezdeményei.
Elkezd verni az embrió szíve; Megjelennek a lábak és a kezek; A magzat már emberi formájú;
megjelennek agerincoszlop és a szervek kezdenek felismerhetővé feje a test többi részével A légző-
az agy körvonalai. válni. A második hónaptól a magzat összehasonlítva igen nagy szervrendszer
már gyorsan fejlődik.

A keringés
szervrendszere

A vér

A nyirokszervek

Az ideg-
A NEGYEDIK HÖNAP AZ ÖTÖDIK HÖNAP rendszer
(120 gr, 18-20 cm) (300 gr, 25-27 cm)

Az érzékelés
Elkezd működni az emésztővezeték, a máj. a has- Az idegrendszer kifejlődése. Az anya kezdi érezni A csontvelő elkezdi termelni a vörösvértesteket. szervei
nyálmirigy és a vesék. Megjelennek a hajszálak és a magzat mozgásait. A magzatnak már van szemöldöke, A magzat a hajszálerek vérétől kezd rózsaszínű lenni.
a körmök. szempi Ilája, a bőrét szőrszálak borítják. A tüdők kezdenek kifejlődni.
A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

•
A hormon-
rendszer

Az immun-
A HETEDIK HÖNAP A NYOLCADIK HÖNAP A KILENCEDIK HÖNAP rendszer
(1300-1400 gr, 39 cm) (2200-2300 gr, 45 cm) (3200-3300 gr, 48-51 cm)

A tüdő már működik annyira, hogy koraszülés
esetén a magzatnak esélye van a túlélésre.
A magzat mérete jelentősen me9nő. A belső
szervek csaknem elérik a külvilagban való önálló
létezéshez szükséges teljes fejlettséget.
A tüdők készen állnak a légzésre. A bőr sima és A tökéletesen kifejlődött, kidomborodó hasú magzat Tárgy- és
rózsaszín. a születésre készülődve benyomul az anya medencéjébe. névmutató
A magzat a bőre alatt lévő zsír miatt pufóknak látszik.

81
 A MÉH LEPÉNY
~~y'.ai..vé.re.g~~y'~~ ....................................... Ill.a9za.tb.~ro~.~~I~h.o~
:\","---

köldökzsinór-véna

köldök-
zsinór
. }.or.i~~ ..I11.a.Qz.at.~~r.o.~
' . ........................................ ~~~~i.~~r.ö.~~!
.................................... sö~é.~~
...................................................... pe.te..b.ur.o~
............. ~.ITl~.h..izg.~r.~t.e9e.
A méh lepény a terhesség alatt kifejlődő szerv, ami
az anya és a magzat szervezete közti hídként mÚKö-
dik. Kevéssel a zigóta beágyazódása után az embrió
külső szöveteiből (a korionból, azaz magzatburok-
ból) és a méhnyálkahártyából fejlődik ki. Az anyá-
ból erek érkeznek a méhlepénybe, onnan pedig
a köldökzsinóron át a magzathoz. A méhlepényben
alapvető fontosságú anyagcsere zajlik az anya és
a magzat között, akik azonban soha nincsenek
közvetlen kapcsolatban: az anya keringéséből
oxigén és tápanyagok jutnak a magzat keringésébe,
a magzatból pedig anyagcsere-maradványok térnek
vissza az anyához, akinek a szervezete lebontja
azokat.

~--------------------A MAGZAT FEJLŐDÉSE AZ ANYAMÉHBEN

if)
,<{
o
o
a:
o
o.
<{
N A HARMADIK HÓNAP Al ÖTÖDIK HÓNAP A HETEDIK HÓNAP A KILENCEDIK HÓNAP
if) A magzat alakja teljesen A magzat erőteljesen A magzat belső szerveinek jelentős A magzat teljesen kifejlődött. A szü-
<{ kivehető. Ez a gyors fejlődés mozogni kezd, és reagál fejlődése. Már megvan az esélye lésre készülödve tökéletesen bele-
kezdete. a hangokra. a külvilágban való túlélésre. illeszkedik az anya medencéjébe.

82
 Bevezető

" r , "
A NO HASANAK METSZETE A TERHESSEG
~------- VEGEN A sejt

Az emberi
test

A mozqás-
szervrendszer
emlő
szív

Az emésztő-
szervrendszer

A légző-
szervrendszer
_______________________________________________________________________________
ITl_ál

A keringés
___________________________________________________
gX~rT1~~
hasnyálmirigy szervrendszere

A vér

__________________________________________
l1l_é_h_l~e~~x

A nyirokszervek
...-:;:.. ..
vékonybél .-.,,::---:-
köldökzsinór
Az ideg-
méh
...................................... _-_
..
rendszer

Az érzékelés
szervei

köldökzsinór-véna A vizeletkiválaszló
köldökzsinór-artéria és -elvezető
rendszer
vastagbél _ kilenc hónapos magzat
a születés előtt
A szaporodás
szervrendszerei

farcsont

A hormon-
__________________________________________________________________
k.is_~zerTlér~ITl_*_~ rendszer
méhnyak
_______________________________________________________________________________
~~~ys~~ITl~~e_rTl~j~~

Az immun-
rendszer
.,/

végbél .............. ~
..... -:....•.
-------------------- Tárgy- és
végbélnyílás .....•... névmutató

hüvely ___________________________________
h~9X~~~

83
 A SZÜLÉS
A terhesség kilencedik hónapjának végén követ-
kezik a születés csodálatos eseménye. A kis lény
már képes a külvilágban való önálló életre, bár
még jó ideig a szülei gondoskodására szorul. A
szülés hosszú, több szakaszból álló folyamat,
amelynek során a méhnyak nyílása kitágul, a méh
falai erőteljesen összehúzódnak, és előbb a mag-
zatot, majd a méhlepényt is kinyomják az anya
testéből.

A MAGZAT ELHELYEZKEDÉSE
--------_. __ ..__ _-_tüdő
.. _--

emlők

A terhesség nagy része alatt máj

a magzat a magzatburokban belek
levő folyadékban, a magzat-
vízben lebeg; a növekedésévei
együtt azonban csökken
a rendelkezésére álló hely, így
mozgástere leszűkül. Amikor köldökzsinór
közeledik a születés ideje,
a magzat lesüllyed, feje pedig méhkürt vagy
beékelődik az anya medencé- p'.eteve~~té~
jébe: ekkor már minden
készen áll arra, hogy a szülés
.............. p.~tefész~~
folyamata megkezdődjön.
méh
a ki lene hónapos
..rn~gzat

szeméremcsont

MAGZATFEKVÉSEK

(f)
,«
o
o
cr: FEJFEKVÉS FARFEKVÉS OLDALFEKVÉS
o
CL Normális körülmények között a magzat a születés előtt jellegzetes párhuzamosan fekszik, akkor oldalfekvésesnek nevezzük. Ilyenkor
«
N
helyzetet vesz fel, amit fejfekvésnek nevezünk: a magzat feje lefelé, a szülés nehezebb, ezért gyakran császármetszést végeznek
(f) a far pedig felfelé áll, karjai és lábai behallanak. Néhány esetben az anyán. A császármetszés olyan sebészeti beavatkozás, amely
« azonban ettől eltérően fekszik: ha a feje áll felfelé, akkor tartek-
vésesnek, ha pedig oldalra fordulva, az anya medencecsontjával
során átmetszik az anya hasát, és az így keletkezett nyíláson át
emelik ki a kisbabát.

84
 Bevezető

A SZÜLÉS FOLYAMATA A KITOLÁS A sejt

SZAKASZA
A szülés csúcspontja a magzat kitolásának Az emberi
szakasza: a kisbaba fejteteje az anya test
szeméremtestéhez feszül, majd kevéssel
ezután a fej, utána pedig a test is kibújik,
A mozgás-
szervrendszer

Az emésztó-
szervrendszer

Először szülő anyák esetében hárorn-öt héttel, nem A méh izmai elkezdenek szabálytalan időközönként és eltérő
először szülő anyáknál néhány órával a szülés előtt erősséggel összehúzódni. Az összehúzódások egyrészt szét- A légző-
a magzat feje beékelődik az anya medencéjébe, szakítják a magzatburkot, és a körülbelül két liternyi magzatvíz
kifolyik, másrészt kinyomják akisbabát. szervrendszer

A keringés
szervrendszere

A vér

A nyi rokszervek

A méh nyak körülbelül Hz centi szélesre tágul, hogy
megkönnyítse a magzat ki jövetelét. Az izom-össze-
húz6dások mind erősebben és gyakrabban jönnek,
Normális szülésnél először a magzat feje jelenik Az ideg-
meg, Ha az anya nem tágult ki kellőképpen, akkor
rendszer
úgynevezett gátmetszést alkalmaznak rajta, hogy
elkerüljék a komplikációkat.

Az érzékelés
szervei

A vizeletkiválasztó
és -elvezető
rendszer

A szaporodás
szervrendszerei

Miután megjelent a kisbaba feje, a teste oldalra fordul Amikor a kisbaba már az anya testén kívül van, a köldökzsinór
és elkezd kibújni. Ez a szakasz minden szülésnél még összeköti a méhlepénnyel. Ezt a zsinórt elvágják, A méh-
eltérő hosszúságú, csakúgy, mint az összes többi. lepény és a többi magzati képződmény a méh ben marad,

A hormon-
rendszer

Az első méhösszehúzódásoktól Az immun-

a magzat kijöveteléig hat-tizenkét rendszer
óra telik el az először szülő nők
esetében, és körülbelül négy
a nem először szülőknél. Tárgy- és
A maradék köldökzsinór, a méhlepény és a többi A méh lepény és a köldökzsinór a méh en kívül. A szülés névmutató
magzati képződmény erős összehúzódások mellett folyamata véget ért,
kinyomódik a méhből, körülbelül negyed órával
a kisbaba születése után,

85
 A HORMON RENDSZER
A hormon rendszer a tartalmukat a szervezet bel-
sejébe juttató mirigyek összességéből áll: ezek
hormonokat termelnek és engednek a vérbe. A
hormonok kémiai hírvivő anyagok, amelyekből a
vérkeringés visz el egy kis mennyiséget a céljuk-
hoz. Egyes hormonok csak meghatározott szer-
vekre vannak hatással, qyorsitanak vagy éppen
megállítanak folyamatokat, más hormonok min-
den szövetet befolyásolnak - például az anyag-
cserét vagy a test növekedését szabályozzák.

A HORMONRENDSZER BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEI

agyalapi mirigy

agyfüggelékmirigy

pajzsmirigy

mellékpajzsmirigy

mellékvese

hasnyálmirigy

petefészkek

herék

A agyalapi mirigy és
AZ AGYALAPI MIRIGY ÉS AZ AGYFÜGGELÉKMIRIGY az agyfüggelékmirigy két
apró képződmény az agy-
agykamra alap ban , amelyek sajátos
...........rn.e.II~~i..rn.a.g. anatómiai kapcsolatban
állnak egymással. Egyrészt
cr: ............ ~gy~I~p.i..rTliri.9X
az agyalapi mirigy egyes
W
N az agyalapi- és idegeinek olyan meg-
(j) az agyfüggelékmirigy hosszabbodásai vannak,
o közös érhálózata
z
ui
----------------------------

az agyfüggelékmirigy
amelyek elérik az agyfügge-
lékmirigy hátsó lebenyét
szára
cr: (a neurohipofízist), más-
z hátsó részt a közös érhálózat
o agyfüggelékmirig~ az agyalapi mirigyben kép-
2 ződött hormonokat szállít
cr: elülső
az agyfüggelékmirigy elülső
O .......~gytQ.9.g.e.lé.krTlirigy
I lebenyébe (adenohipofízis).
« ék alakú csont

86
 Bevezető

étvágy
AZ AGYALAPI MIRIGY szomjúság testhőmérséklet
A sejt
FELADATAI
szabályozás
Az emberi
A agyalapi mirigy hidat alkot az idegrendszer test
és a belső elválasztási rendszer között: ideg-
központjai különböző testfunkciókat szabá-
lyoznak, a benne kiválasztott hormonok segít-
ségével pedig az agyfüggelékmirigy tevékeny- A mozgás-
szervrendszer
ségét oetolyásofla.
az agyfüggelékmirigyek az agyfüggelékmirigyek
hormonfelszabadítását hormonfelszabadítását gátló
ösztönzö tényezők tényezők
Az emésztő-
szervrendszer
~
't Ir.in I vizeletkiválasztástl
MIS ~ o~ gátló hormon

A légző-
szervrendszer

adreno~rtikotroPin I prolaktin

A keringés
tirotropin szomatotropin
szervrendszere

gonadrotropinok
melanocita-serkentő
hormon
J
A vér •

'~""h;P~ ~.'----_ •••

A nyirokszervek

AZ AGYFÜGG~LÉKMIIJIGY neurohipofízis

HORMONKIVALASZTASA Az ide§-
rendszer

Az érzékelés
bőr vese szervei

a melanociták, azaz a börsznért felelős A vizeletkiválasltó

pigrT1~~ts~jte.k.maködését ösztönzi . és -elvezető
.• - hormon (MSH)
megfogja a vizet a vesékben
vizelet- rendszer
az anyagcserében játszik szerepet: (sűrűbb lesz a vizelet), és a vesék
serdü lőkorban serkenti a csontok, szomalropin, kiválasztási összehúz6dását is ez idézi elő
gátló hormon
az izmok és a szervek növekedését
................................................. .. .......• hor~~~ t~~)
vagyis növekedési
GH (ADH)
A szaporodás
aszüléskor szervrendszerei
oxilocin összehúzódásokat idéz elő
a pajzsmirigyhormonok
kiválasztását serkenti
----------------------- ._----------------------------------_ .. _--_ .. _-------.-.
lirolropin
(TSH)
A szaporodás

a mellékvesekérget serkenti
mellékvesekéreg-hormonok
termelésére
............................................................................................. - adrenokortikolropin
(ACTH) fl
I prolaktin
(PRL)
I
gOnadr[oPinok

lüszőérés-
I a csírasejtek (spermiumok és
petesejtek) érését. valamint a nemi
• . ,

Az immun-
rendszer
. "

serkenlő hormon ••....... sárgalesiképző b.o.rl11.o.n.~~.t~r.rn.~I~s.é.t~z.a.b.á.ly~zz~~

(FSH) hormon (LH)

q~~"
.,
Tárgy- és
névmutató

cg~~x~t~jt~r.rT1~Ié.~t.s.~rk~~.ti. . _

87
 A PAJZSMIRIGY -~-"~--~
.... A PAJZSMIRIGY MŰISÖDÉSÉNEK
ELÖLNÉZET SZABALYOZASA
nyelvcsont A pajzsmirigyhormonok termelése a tirotropin (TRH) nevű hormon
·········································apajzspúcöi ösztönzésétől függ, amit az agyalapi mirigy termel. A pajzsmirigy-
p..-.,..-,c-:-±' .•••....é:ittII anyelvcsonttal hormonok vérben való jelenlétének szükséges szint je finom
....Q~~zekö.tQ.~z.al.ag. egyensúlyban kell, hogy maradjon: a mirigy termelékenyebb, amikor
\.."IF-~[.'•................
pajz~p.or~ hormonhiány lép fel (pozitív ellentermelés), viszont a termelés
f~j~~r.Q~r... csökken, amikor többlet van a hormonból (negatív ellentermelés).
piramis-
belső
torkolati véna .. Ie~~~~

bal
. lebeny pajzs-
.rTlirigy
szoros

jobb
lebe~~

A pajzsmirigy a nyak elülső felén helyezkedik el, és két oldalsó

lebenyből áll, amelyek körülveszik a légcső kezdetét és egy
szorosnak nevezett szövetrészben kapcsolódnak össze, néha pedig
felfelé egy kissé meghosszabbodnak - ilyenkor egy úgynevezett
piramislebenye is van a pajzsmirigynek. Ez a mirigy két hormont
termel, amelyek a szervezet anyagcseréjét szabályozzák: a tiroxin és
a trijódtironin növeli a sejtek oxíqén-telhasználását és a hőtermelést,
valamint a gyerekek testi és szellemi fejlődésében is fontos szerepet
játszanak.

A MELLÉKPAJZSMI,RIGYEK A MELLÉKPA,,-ZSMIRI!JY-HORMON
ELHELYEZKEDESE TEVEKENYSEGE
A négy mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy két oldalsó lebenyének hátsó
részén helyezkedik el. Feladatuk a mellékpajzsmirigy-hormon terme-
lése; ez a hormon a vér kalcium és foszforszintjének szabályozásá-
ban vesz részt.
foszfor (P) kalcium (Ca) _.,.----:----__..
• • ,--+-'-"-'---"
\ -'I---"~~
........................................... P~j~s.R~r.~

mellékpajzsmi rigyek
O·vitamin

cr:
W
pajzsmirigy

--~I-t-I ..
••
-+--~--",-
••
foszfor
kiválasztása
N a csontieépítést a vizeletíel
(J) serkenti
o .............................................. I~g.csq
z
w
cr:
z
o
~ A mellékpajzsmirigy-hormon elsődleges feladata, hogy emelje a vér
cr:
o
I
kalciumszintjét. Ezt több szinten teszi: az emésztőrendszerben
elősegíti a kalcium felszívódását, és leépíti a csontszövetet, hogy
megszabadítsa a szervezetet a felesleges kalciumtartaléktói, közben
« pedig a vizeletveszteséget is csökkenti.

88
 Bevezető

A MELLÉKVESE-MIjUGYEK AMELLÉKVESE A sejt

ELHELYEZKEDESE METSZETE
Az emberi
test

bal A mozgás-
jobb
mellékvese mellékvese szervrendszer

Az ernésztö-
szervrendszer
bal vese

A légző-
szervrendszer

A keringés
szervrendszere
A mellékvese két apró, piramis alakú mirigy, ezek csuklyaszerűen
helyezkednek el a vesék tetején. Belsejükben kétféle összetételű és
gomolyagos
feladatú rész található: rész
A vér
• Amellékvese velőállománya a központi részen található,
idegszövetből áll, és elsősorban katekolamin-hormonokat, például
adrenalint és noradrenalint termel.
A nyi rokszervek
• A mellékvesekéreg a külső rész, ami az agyfüggelékmirigy
adrenokortikotropin (ACTH) hormonjának hatására működik, és
három mirigyszövet-rétegből áll, amelyek különböző mellékvese- hálózatos Az ideg-
kéreg-hormonokat termelnek: a hálózatos rész androgéneket készít, rész
rendszer
például dehidroepiandroszteront, ami férfi nemi hormonként
működik; a köteges rész glukokortikoidokat termel; a gomolya gos ~~I~.ál.IO.rTl~~)'...
rész mineralokortikoidokat állít elő. Az érzékelés
szervei

~"~.
A vizeletkiválaszté
A HASNYÁLMIRIGY BELSŐ SZÖVETE hasnyálmirigy
és -elvezető
rendszer

vér

glükagon A szaporodás
szervrendszerei
cukor

A szaporodás

F
•
C

. I .
•
glükagon

..............................~Ifa~~j\
..........................bé.ta.s.ejt
vér
--------------------------------
máiseit
Az immun-
rendszer
A hasnyálmirigyben, az emésztőnedveket kiválasztó szövetbe
süllyedve találhat juk meg a langerhans-szigeteknek nevezett
sejttömörüléseket. Ezek a szigetek kétféle, a cukoranyagcserét és
a vér cukorkoncentrációját szabályozó hormont termelnek és Tárgy- és
névmutató
ereszte nek a vérbe: az alla sejteket, amik glükagont állítanak elő,
és a béta sejteket, amik inzulint készítenek.

89
 AZ IMMUNRENDSZER
Az immunrendszer feladata a szervezet védelme
AZ IMMUNRENDSZER
SZERVEI az apróbb és a veszélyesebb külső behatásoktól,
azaz a fertőzésektől: ebben a több szerv termelte
fehérvérsejtek, vagyis a leukociták játszanak el-
sődleges szerepet. A fehérvérsejtek a káros, fer-
tözö anyagokat keresve keringenek a szervezet-
ben, és amikor ilyen anyagot találnak, azonnal
megsemmisítik vagy mú1<ödésképtelenné teszik.

~.s~~~~".l~.lTIir.ig}' _
apró nyirokszerv, amiben
a T-sejteknek (T-limfocitáknak)
nevezett fehérvérsejtek érett,
speciális feladatuknak
megfelelően kész állapotba
kerülnek a magzati és
a gyermekkor alatt

...................................................I~II

/ kevés fehérvérsejtet termelő szerv,

nyirokcsom6k ...........................•. :
ami a fertőzéseket szűri ki a benne
keringő vérből
csomószerű képződmények
a nyirokereken; nagyon sok
fehérvérsejtet tárolnak és
a fertőzések kiszűrése
a feladatuk

............................ __ . __ ._----_._----_. __ . __ ..-_. __ ..__ - csontvelő

__ __ _--

a csontváz több csont jának belsejében

is megtalálható szövet, ahol
a vérsejtek, köztük a fehérvérsejtek
is képződnek

A CSECSEMŐMIRIGY HELYE
A csecsernörnlríqy a mellkas
közepén található a szegycsont
alatt, anatómiai tulajdonságai
azonban az ember élete során
cr: különös fejlődést mutatnak.
W Ez a szerv igen fontos a gyerek-
N
CI) korban, hiszen ennek a belsejé-
o ben érnek a Hmfocitáknak légcső
z
ui
(T-sejteknek) nevezett fehérvér- ······················csecsemŐ~
cr: sejtek, és tömege akár negy- rTiirigX
z venöt gramm is lehet. A serdü-
::) lőkor alatt azonban a csecsemő- tüdők
~ mirigy tevékenysége csökken,
~ sőt, csaknem teljesen megszű-
nik, és fokozatosan elsorvad,
N
« így a felnőtt emberben a töme-
ge alig éri el a tizenöt grammot.

90
 Bevezető

L-____________
A FEHÉRVÉRSEJTEK__ ~ A FEHÉRVÉRSEJT TíPUSAI A sejt

Típus Feladata Az emberi

test

Neutrolil 45-75 % falósejtek

granulociták
A mozgás-
szervrendszer

Eozinofil allergiás reakciókban és

granulociták 1-3 % az élösködök elleni
védekezésbenvesznek részt
Az emésztő-
,. szervrendszer
Bazofil 1% allergiás reakciókban
granulociták vesznek részt
GRANULOCITÁK (SZEMCSÉZETT FEHÉRVÉRSEJTEK) A légző-
szervrendszer
Monociták 3-7 % falósejtek
kis
limfocita
a T-limfociták az immunreakciók A keringés
és a sejtek immunválaszának szervrendszere
Limfociták 25-30 % összehangolását végzik
a B-Iimfociták a humorális
immunválaszokat végzik
A vér

.~
, A nyi rokszervek
AKTív IMMU~IZÁCIÓ:
AZ OLTAS
NEM SZEMCSÉZETT FEHÉRVÉRSEJTEK Az ideg-
rendszer

Az érzékelés
szervei
A NEM SPECIFIKUS VÉDEKEZÉS
A vizeletkiválasztó
nem lertőzötl
és -elvezető
aO baktériumok".,.,<;;5 (l.••
sejt helper (segítő) rendszer
l-seit
<:::>= ~.<;;:>\l'
t
• .•• antigének
SEJTIMMUNITÁS
• _ •
~ ~ ~ t ...
:0 ~
r l-se]
'~ ••:...,
.,.....
:-r-'j'"
,
Á
A szaporodás
szervrendszerei
fertözött sejt

:~o"·
• ~
1· "::;;~~·(se~ő)
T-
1. Legyengftett fertözés
befecskendezése.
2. A szervezetantitesteket
termel a fertözés ellen.

•• A szaporodás

..
~ .-.
t..."
,. " ••...
":
-..I,.y
HUMORAlIS IMMUNITÁS
""JJY
"
plazma-
sejt
':(
A hormon-
rendszer

Ha a szervezetet külső tényező támadja meg, akkor az immunrendszer először nem

specifikus védekezési választ indít el. A válasz a születés óta meglevő mechanizmuso-
kan alapul: ez a természetes immunitás.
Ha ez a védekezés nem elég, akkor specifikus (külön e célra kifejlesztett) választ ad
az immunrendszer. Ez történhet fehérvérsejtek, vagy a néhány fehérvérsejt által
termelt antitestek segítségével: ez a szerzett immunitás, ami az életünk során 3. A szervezetmegjegyzi
a fertőzést.
4. A fertőzéssel való újbóli talál-
kozás eselén az immunrendszer
•
Tárgy- és
névmutató

a különböző fertőzésekkel való érintkezés alatt fejlődik ki. már ismeri a megfelelő reakcióI.

91
 TÁRGY· ÉS NÉVMUTATÓ
A arteriolák 42 csigolyák elhelyezkedése 16, 17 éhbél 30, 34
Achilles-ín 26, 29 atlasz (csigolya), fej gyám 19 csigolyanyúlvány 19 ékesont 16, 18, 39
ádámcsutka 40 axis (csigolya), forgó 19 csigolyatest 19 ékesont. belső (lábfej) 21
adenin 11 csípő elhelyezkedése 12-13, 21 ékesont, középső (lábfej) 21
adenohipofízis 87 B csípő bél 30, 34, 37 ékesont, külső (lábfej) 21
adrenokortikotropin (hormon) 87 bal lüdő alsó lebenye 41 csípő-bordaizom 26 ékesonthoz tapadó szem izom 59
agy bal féltekéje 54 bal tüdő felső lebenye 41 csípőcsont 16 ekecsont 18
agy belső tokja 54 barázdák 79 csípőcsont 16,17,21 ektoderma 79
agy- és gerincvelőfolyadék 55 bélbehúzódás 37 csípőcsont 21 elernyedés (szív) 45
agy feladatai 55 belégzés 38 csípőficam 22 elhelyezkedés 12-13
agy jobb féltekéje 54 bélfal (vastagbél) 37 csípőizom 25 előőrlőfog 31
agy külső tokja 54 bélmozgások 34 csípőízületek 23 előőrlőfog, második 31
agy részei 54 belső csíralemez (endodermisz) 79 csípő-Iágyéki ideg 57 elsődleges hasnyálmirigyvezeték 35
agy 52-55 belső csonthártya 15 csípő-sípcsonti izom 26 emberi test 12-13
agyalap 54 belső elválasztású rendszer 86-89 csípővéna, baloldali sima 47 embrió farka 80
agyalapi mirigy 86-88 belső magzatburoküreg 79 csípővéna. belső 47 embrió fejredője 80
agyburok, kemény 55 bélzáró billentyű 37 csípővéna, jobb oldali sima 47 embrió kezdetleges füle 80
ágyék elhelyezkedése 12-13 Berti n-oszl op 69 csípővéna, külső 47 embrió szemei 80
ágyékcsigolyák 19, 56 beszéeközpont 55 csípőverőér, baloldali sima 46 emésztés folyamata 30
ágyékizom, nagy 25 béta-sejt (hasnyálmirigyé) 89 csípőverőér, belső 46 emésztönedv 30, 33
agyfüggelékmirigy 53, 86-88 biggyesztőizom 27 csípöveröér, jobb oldali sima 46 emésztőrendszer 30-37
agyhártya 55, 56 Billroth-zsinórok 49 csípőverőér, külső 46 emlő (terhes nőnél) 83
agykamrák 55 blasztomérák 79 csírahámszövet 76 emlő alatti redő 76
agykéreg 54, 61 boka elhelyezkedése 12-13 csírasejtek 78 emlő elhelyezkedése 13
agytekervények 54 bolygóideg (X agyideg) 53 csomókat összekötő pályák 45 emlő 76
agytörzs 53 bordai csontnyúlvány (csigolya) 19 csont érhálózata 15 emlőmirigy 76
agyvelő kitüremkedése 53 bordák (csont) 16, 17 csontgerendák 14, 49 emlőzsír 76
agyvelő 52-53 bordaközi idegek 57 csontocskák, középfül 18 enartrosis (gömbizület) 22
ajak, alsó 31 borsó alakú kéztőcsont 20 csontok feladatai 15 endodermisz (belső csíralemez) 79
ajak, felső 31 Bowman-hártya 60 csontok, kialakulásuk és növekedésük endometrium (méhnyálkahártya) 74,
akroszóma 78 Bowman-tok 70 14 77
aktin 24 bőr rétegei 66 csontok, lapos 15 endomízium 24
alaphőmérséklet 77 bőr 66 csontos anyag 14 endoplazmáris rendszer, durva
alfa-sejt (hasnyálmirigyé) 89 bőralja 66 csontosodási kezpont 14 felszínű 10
alkar 20 bőrideg 57 csontrendszer 14-21 endoplazmáris rendszer, sima felszínű
alkari bőrideg, oldalsó 57 bőrizom-ideg 57 csontszövet 14 10
áll elhelyezkedése 12-13 bőrvéna 47 csontszövet, szivacsos 14, 15 epe 36
állkapocs 16, 17, 18 bőrvéna, belső 47 csontszövet, tömör 14, 15 epehólyag nyálkahártyájának redői 36
állkapocscsont 16,17,18 bulbus vestibuli 75 csonttípusok 15 epehólyag 30, 36
állkapocscsont, felső 16, 18,39 csonttörések 15 epevezeték 34, 35, 36
állkapocsideg, alsó 53 C,CS csonttörés-lípusok 15 epevezeték 34, 35, 36
állkapocsideg, felső 53 citotrofoblaszt 79 csontváz, emberi 16-17 epevezetékek 36
állkapocsüreg 39 citozin 11 csontváz, szimrnetriája 17 epidurális (keményagyburok alatti) tér
amnioblaszt 79 comb mélyvénája 47 csontvelő 14 55, 56
antehélix 62 comb mélyverőere 46 csontvelő 14, 49 epifízis, alsó (csont) 15
anti gének 91 comb 12-13, 21 csontvelőüreg 14, 15 epifízis, felső (csont) 15
anya hasa és a magzat fejlődése combartéria 46 csúcsos test 78 epimízium 24
82-83 comb-bőrideg 57 csukló elhelyezkedése 12-13 érhártya 58, 60
anyai felszín 82 combcsont 16, 17 érzékszervek 58-67
anyai véröböl 82 combideg 57 D érző területek 55
aorta (artéria) 42, 43,44, 45 combvéna 47 deltaizom 25, 26, 28 érzőideg 67
aorta (bi lIenylű) 44 corpus mami Ilaris 53 Descemet-hártya 60 érzőpálya 67
aorta, felszálló (artéria) 46 corpus mamillaris 53 diafízis (csont) 15 érzőreceptorok 66
aorta, leszálló (artéria) 46 Corti-szerv 63 DNS 11 ételfalat 30, 33
aortaív 46 Cowper-mirigy 71-73 dobhártya 62-63 Eustach-kürt 62
arc elhelyezkedése 12-13, 18 cuticula (haj) 67 dobhártyatekervény 63
arcideg (VII. agyi) 53 csapok 60 dobüreg 62 F
arcizmok 27 csarnokvíz 58, 60 dülmirigy 71-73 fájdalomérzékelő 66
areóla 76 csavaróizom, kerek 25 dülmirigyvezeték 73 fájdalominger 67
artéria alaphártyája 46 csecsbimbó elhelyezkedése 13 falcsont 15,16,17,18
artéria belső rugalmas hártyája 46 csecsbi mbó 76 E, É Falopio-kürt 74-75,79
artéria belső szöveti rétege 46 csecsemőmirigy 90-91 édes (ízlelés) 65 far elhelyezkedése 12-13
artéria érfalbélelő hámszövete 46 csiga (fül) 62, 63 egyenesizom, combé, belső 26 farcsont (terhes nőnél) 83
artéria izom rostjai 46 csiga fedőhártyája 63 egyenesizom, combé, elülső 25 farizom, középső 25, 26
artéria középső szövetí rétege 46 csiga 63 egyenesizom, hasi 25 farizom, nagy 26, 29
artéria külső rugalmas hártyája 46 csigaablak, kerek 62, 63 egyenesizom, szemé, alsó 59 farkos lebeny 36
artéria külső szöveti rétege 46 csigaablak, ovális 63 egyenesizom, szemé, belső 59 farkos mag 54
artéria saját lemeze 46 csigaízület 22 egyenesizom, szemé, felső 59 farokcsont 17, 19, 56
artéria-hajszálerek 46 csigavezeték 63 egyenesizom, szemé, külső 59 fehér kötöszöveti tok 73

92
 Bevezető

fehérállomány 54 G,GY hallójárat, külső 62, 63 húgyvezeték 75

fehérállomány, velőé 56 garat alatti rész 39 hallómező 55 húgyvezeték, bal 69 A sejt
fehérjezsák 79 garat hátsó fala 31 hallóporc 23 húgyvezeték, jobb 69
fehértest, petesejté 76, 77 garat 30, 38-39 hámszövet, légcsőé 40 húgyvezetékek 68
fehérvérsejtek vándorlása a vérből a gát harántizma 75 hangképzés szerve 40 hüvely (terhes nőnél) 83
Az emberi
nyi rokrendszerbe 50 gát 74 hangképzés szerve 40 hüvely fala 75
test
fehérvérsejtek 48-49, 91 gátor 43 hangszalagok 39, 40 hüvely 71, 74-79
fej csontjai 18 gégefedő 39, 40, 65 harántnyúlvány (csigolya) 19 hüvelykujj behúzóizma 28
fej elhelyezkedése 12-13 gemellus-izom belső része 26 harántvastagbél 30, 37 hüvelykujj elhelyezkedése 12-13
fej tartóizma 26, 27 gemellus-izom külső része 26 háromcsúcsú bi Ilentyű 44 hüvelykujj hajlítóizma 28 A mozgás-
fejbiccentőizom 25, 26, 27 gemellus-izom 26, 29 háromfejű izom (tricepsz), karon 25, hüvelykujj hosszú nyújtóizma (ín) 28 szervrendszer
fejtartó gyökér 53 gerincideg (XI. agyideg) 53 26, 28 hüvelykujj hosszú nyújtóizma 26, 28
fejvéna 47 gerincideg 56 háromosztalú ideg (Vagyi pár) 53 hüvelykujj rövid nyújtóizma (ín) 28
fejverőér 88 gerinc-idegsejtcsoportok 56 has harántizma, kicsi 26 hüvelykujj rövid nyújtóizma 28
Az emésztő-
fejverőér, belső 46 gerincoszlop (terhes nőnél) 83 has harántizma, nagy 25, 26 hüvelyüreg (vagina) 74 szervrendszer
fejverőér, külső 46 gerincoszlop csontjai 19 hasnyálmirigy (terhes nőnél) 83
felhám 66 gerincoszlop metszete 56 hasnyálmirigy az emésztésben 30 1, í
félhold alakú kéztőcsont 20 gerincoszlop, magzaté 80 hasnyálmirigy farka 35 ideg hártya központi artériája 60
félig inas izom 26 gerincvelő szarvai 56 hasnyálmirigy farka 35 ideg hártya központi vénája 60 A légző-
félig tövises izom, fejé 27 gerincvelő 52, 53, 55, 56 hasnyálmirigy feje 35 ideg hártya rétegei 60 szervrendszer
felkarcsont 15, 16, 20 gerincvelőzsinórok 56 hasnyálmirigy teste 35 ideg hártya 58, 60
felkari artéria 46 gerinccsomó 53, 55 hasnyálmirigy 35, 86-89 ideghártya, rávetülő képek 56
félkör alakú vezetékek 62 glenoid mélyedés 20 hasnyáltermelő sejtek 35 idegrendszer összetevői 52
A keringés
felső ajak és az orrcimpa közös glossopharyngeus- (IX agyideg) hát elhelyezkedése 12-13 idegrendszer 52-57 szervrendszere
emelőizma 27 53 hátizom, széles 25, 26 idegrendszer, környéki 57
felső ajak saját emelőizma 27 glükagon 89 hátsó csigolyagumó 19 idegrendszer, vegetatív 52
felső ajak szorítóizma 27 glükogén 89 hátulsó orrnyílás 39 idegsejt dendritjei 52
felső fogsor 31 glükóz 89 hélix 62 idegsejt magja 52 A vér
felső szemhéj emelőizma 59 Golgi-készülék 10 Henle-fül 70 idegsejt Ranvier-csomója 52
féregnyúlvány 30, 37 gonadotropin (hormon) 87 here elhelyezkedése 12 idegsejt sejtplazmája 52
férfi anatómiája 12 gömbízület (enartrosis) 22 here 72-73 idegsejt szerkezete 52
A nyi rokszervek
férfi nemi szervek 72 gömbízület 22 hereartéria 46 idegsejt teste 52
férfi szaporodási szervek 72-73 granulocita 91 herecsatornák 73 idegsejt végződése 52
fésűsizom 25 Gratiolet-sugárzás 61 herehálózat 73 idegsejt-típusok 52
feszes (körös-körü' összefűzött) ízület guanin 11 herék 72-73, 86-87 idő, fogzásé 31 Az ideg-
22 gyomor (terhes nőnél) 83 herelebenyek 73 ikrek 80 rendszer
feszítőizom, oldalsó 25, 26 gyomor alatti ideg 57 herevéna 47 ikrek, egypetéjű 80
ficamtípusok 22 gyomor izomtokja 33 híd 53 ikrek, kétpetéjű 80
fityma 72-73 gyomor kis görbülete 33 hidegérzékelő 66 immunrendszer 90-91 Az érzékelés
fogak 30-31 gyomor nagy görbülete 33 hímvessző elhelyezkedése 12 inak 23 szervei
fogkorona 31 gyomor nyálka alatti rétege 33 hímvessző 72-73 infraspinátus (izom) 26
fogmedercsont 31 gyomor nyálkahártyája 33 hi permetrópia 61 ínhártya 58, 59, 60
A vizeletkiválasztó
fog nyak 31 gyomor váladékos szöveti rétege 33 His-köteg 45 ínszalagok 44
és -elvezető
fogzás 31 gyomor 30, 33 hollócsőrnyúlvány (lapocka) 20 intermedius- (középsö) ideg 53
rendszer
foggyökér vezetéke 31 gyomoralap 33 hólyagvezeték 36 inzulin 89
foggyökér 31 gyomorkapu 33 homlokcsont 16, 18, 39 ínyvitorla 31
foggyökérüreg 31 gyomorkapuüreg 33 homloki mező 55 irha 66
forgatóizom, hosszú 25 gyomorredők 33 homlokizom 25, 27 íveit (artériák) 70 A szaporodás
homloküreg 39 íveit (vénák) 70 szervrendszerei
forgatóizom, rövid 25 gyomorszáj 33
forgóizület 22 gyomortest 33 hónalj elhelyezkedése 12-13 ízeket érző területek 65
foszforfelszívódás 88 gyűrű-pajzsporc ina 40 hónalji (artéria) 46 ízérzet 65
fő artériák 46 gyűrűporc 32, 40 hónalji (ideg) 57 ízlelőbimbók 65
A szaporodás
főhörgő, baloldali 40, 41 gyűrűporc 88 hónalji (véna) 47 ízlelőbimbók, fonálszerű 65
főhörgő, jobb oldali 40, 41 gyűrűsujj (csontja) 20 hormonok 87 ízlelőbimbók, gomba alakú 65
fővéna, kart és fejet összekötő bal 47 hormonrendszer mirigyei 86-89 ízlelőbimbók, kehely alakú 65
fővéna, kart és fejet összekötő jobb 47 H hörgőcskék 38, 41 ízlelőtestecske 65
hörgők 41 izmok alakja 24 A hormon-
fővénák 47 haj elhelyezkedése 12-13
izmok ingerre történő válasza 67 rendszer
főverőér, hasüregi 46 haj kérge 67 húgycső (terhes nőnél) 83
főverőér, kart és fejet összekötő 46 haj 66, 67 húgycső külső nyílása 74 izmok szerkezete 24
fül részei 61, 62-63 hajhagyma 67 húgycső 68, 71, 72-73, 75 izmok 24-29
fül 12-13,62 hajszál alapállománya 67 húgycső, férfi 71 izomrendszer 24-29 Az immun-
fülizom, felső 26 hajszálerek 42 húgycső, női 71 izomrost 24 rendszer
fül izom, hátsó 26, 27 halántékcsont 16, 17, 18, 62 húgyhólyag (terhes nőnél) 83 izomrostocska 24
fülkagyló 62 halántékizom 25, 27 húgyhólyag alja 71 izomtok 71
fülkagyló 62 hallás folyamata 63 húgyhólyag nyálkahártyája 71 ízületek 22-23
fülkagyló, bal 43, 44 halló- és egyensúlyozó ideg (VilI. agyi húgyhólyag teste 71 ízületi hártya 23

•
. • I
fülkagyló, jobb 43, 44, 45 pár) 53 húgyhólyag 68, 71, 72-73, 75 ízületi mélyedés 21
fűrészfog izom 25 hallóideg (csigaideg) 62, 63 húgyhólyagfürtöcske 71 ízületi porckorongok 23
fürtöcske (uvula) 31 hallóideg 62 húgyvezeték metszete 68 ízületi tok 23

93
 J könyéki középső véna 47
járomcsont 16, 18
járomcsonti izom, kicsi 27
járomcsonti izom, nagy 27
járulékos (porc) 39
jobb artéria elágazása 45
jobb tüdő alsó lebenye 41
jobb tüdő felső lebenye 41
jobb tüdő középső lebenye 41
K könyökartéria 46
kalapács (csont) 18, 62-63
kálciumfelvétel 88
kampó alakú kézlőcsont 20
kamra, bal (szív) 43, 44, 45
kamra, jobb (szfv) 43, 44, 45
kamraizom, elülső 44
kamraközti sövény 44, 45
kapillárisok 42
kapuvéna 36, 47
kar elhelyezkedése 12-13
kar izmai 28
kar 20
karbicepsz 25, 28
karizom, elülső 25, 26
karvénák 47
kemotaxis 91
kengyel (csont) 18, 62-63
képek kivetülése a retinára 58
kéregtest 54
kerekizom, nagy 26
keresztcsont 16, 17, 19, 56
keresztcsonti csigolyák 19, 56
keresztideg, nagy 57
keresztideg, térdhajlati belső 57
keresztideg, térdhajlati külső 57
keringés vázlata 42
keserű (ízlelés) 65
kétcsúcsú bi lIentyű 44
kétfejű lábszárizom 26
kéz ujjainak közös nyújtóizma 26
kézfej csont közötti izmai 28
kézfej elhelyezkedése 12-13
kézfej izmai 28
kézfej részei 20
kézfej 20
kézközép csontjai 16, 17, 20
kézközépcsontok 20
kéztőcsontok 16, 17, 20
kilégzés 38
kinyomás szakasza (szülésnél) 85
királyvéna 47
kis szeméremajak (terhes nőnél) 83
kis szeméremajak 71, 74-75
kisagy 53, 55
kisujj (csontja) 20
kisujj behúzó izma 28
kisujj hajlítóizma 28
kisujj saját nyújtóizma (ín) 28
kivezető csatornák 73
klitorisz 74
koponya 18
korion (magzati felszín) 82
koszorúartéria, bal 45
koszorúartéria, jobb 45
köldök elhelyezkedése 12-13
köldökzsinór 82-85
köldökzsinór-artériák 82-83
köldökzsinórvéna 82-83
94
lábikra-bőrideg, belső 57 májvéna, bal 36
könnycsont 18 lábikra-bőrideg, külső 57 májvezeték, bal 36
könnykészülék 59 lábikra-ideg 57 májvezeték, jobb 36
könnymirigy 59 labirintus előtere 63 májvezeték, közös 36
könnypont 59 labirintus 62, 63 makk 71-73
könnyszemölcs 59 labirintus, hártyás 63 Malpighi-piramis 69
könnyvezeték, alsó 59 labirintus, hátulsó 62 Malpighi-testecske 49
könnyvezeték, felső 59 lábközép 21 maradandó fogak 31
könnyzsák 59 lábtő 21 másodlagas hasnyálmirigyvezeték 34,
könyök 12-13, 20 lábujjak izmai 29 35
lágyagyburok 55 medence elhelyezkedése 12-13
könyökcsont 16, 17, 20 lágyrész, fehér 49 megtermékenyítés 78-79
könyökideg 57 lágyrész, vörös 49 méh (terhes nőnél) 83
könyökizom 26 lánc, DNS-é 11 méh alja 74
könyökizom, elülső 25, 26 Langerhans-szi getek 89 méh belső szája 74
könYökizom, hátsó 26 lapockaalji gödör 20 méh külső szája 74
környéki idegek 52 lapockacsont 16, 17, 20 méh 74-75, 77-79
körörn részei 67 lapockacsont 16, 17, 20 méhbolyhok 82
körömholdacska 67 látás (érzékszerv) 58-61 méhet a petefészekkel összekötő
körömlemez 67 látás 61 szalag 74
köteg (ideggyökerek), keresztcsonti 56 látáshibák 61 méhlepény sövénye 82
köteg, deréktáji 56 látásjavító lencsék 61 méh lepény 82-83
köteg, kar- 56, 57 látóideg (II. agyideg) 53 méhnyak (terhes nőnél) 83
köteg, nyaki 56, 57 látó ideg kereszteződés 53, 61 méhnyak 74, 75
köteg, szeméremcsonti 56 látÓideg-kisugárzás (radiatio optica) méhnyak 74, 75
kötőszövet 58, 60 61 méhnyaki csatorna 74
kötőszöveti váz (sztróma) 76 látóközpont 61 méhnyálkahártya (endometrium) 74,
közelítőizom, hüvelykujjé 28 látómező 55 77
közelítőizom, kis 25 látótér 61 méhszoros 74
közelítőizom, közepes 25 lebenyhörgők 41 méhtest 74
közelítőizom, nagy 25, 26, 29 lebenykeközti artériák 70 Meissner-testecske 66
közelítőizom, nagyujjé 29 lebenykeközti vénák 70 melanocita-serkenlő hormon 87
középbél-artéria, alsó 46 lebenyközti artériák 70 melegérzékelő 66
középbél-artéria, felső 46 lebenyközti vénák 70 mellékhere feje 73
középbél-véna, alsó 47 légcső hátsó fala 40 mellékhere teste 73
középbél-véna, felső 47 légcső 38, 40, 88 mellékhere 72-73
középfül csontocskái 18, 63-64 légzés folyamata 38 mellékhere-függelék 73
középső csont (ujjé) 20 lencsemag, agyi 54 mellékpajzsmirigy 86-88
középső ideg 57 lép tokja 49 mellékpajzsmirigy-hormon 88
középső ujjperc, falangina 20 lép 49, 90 mellékvese 69
közös motoros látóideg (Ill. agyideg) lépartéria 49 mellékvesék 86-89
53 lép kapu 49 mellékvesevelő 89
Krause-testecske 66 lépszövet 49 mellizom, nagy 25
kromoszóma 11 lépvéna 47 mellkas elhelyezkedése 12-13
kulcscsont alatti artéria, baloldali 46 lépvéna 47, 49 mellkas, elhelyezkedése 12-13
kulcscsont alatti artéria, jobb oldali 46 leukociták - lásd fehérvérsejtek mellkasi véna, belső 47
kulcscsont alatti véna, baloldali 47 linfocita 91 mellkasi vezeték 51
kulcscsont alatti véna, jobb oldali 47 lizoszóma 10 menstruáció 77
kulcscsont feletti véna, belső 47, 88 lumbrikális izmok 28 menstruációs ciklus 77
kulcscsont feletti véna, elülső 47 metszőfog, középső 31
kulcscsont feletti véna, külső 47 M metszőfog, oldalsó 31
kulcscsont 16, 17, 20 magzat alsó állkapcsa 80 metszőfogak 31
kutyaizom 27 magzat beállása elhelyezkedése mikrobeszűrődések (sejtben) 10
külső motoros látóideg (VI. agyideg) 84-85 mikrobolyhok 10--11
59 magzat feje 80 mi krocsövecskék 10
külső tekervény 63 magzat fejlődése 80 miometrium 74, 82
magzat fejlődése 81-83 miozin 24
l magzat karívei 80 mitokondrium 10
láb bőrizom-idege 57 magzat mellkasürege 80 monocita 91
láb izmai 29 magzat szája 80 monopotenciális őssejt 48
láb ujjainak hosszú nyújtóizma (ín) 29 magzatfekvések 84 Monro-üreg 54
láb ujjainak közös nyújtóizma 25 magzati felszín (korion) 82 Montgomery-csomók 76
láb 21 máj (terhes nőnél) 83 Morgagni-féle tasak 40
lábboltozat artériája 46 máj bal lebenye 36 motoros ideg 67
lábfej csont közötti izmai 29 máj jobb lebenye 36 motoros idegvégződés 52
lábfej izmai 29 máj lebenyeit elválasztó szalag 36 motoros mező 55
lábfej részei 21 máj 30,36 mozgásszervek 14-29
lábfej 12-13, 21 májartéria 36 mozgató ideg tengelye 24, 52
lábikra elhelyezkedése 12-13 májfeletti véna 47 mutatóujj (csontja) 20
 Bevezető

mutatóujj saját nyújtóizma (ín) 28 orrcsont 16, 18, 39 pofacsont 16, 17, 18 spermium hullámzó ostora 78
mutatóujj saját nyújtóizma 26 orrelőtér 39 pókhálóhártya alatti tér 55 spermium nyaka 78 A sejt
orr-garat 39 pókhalóhanya 55 spermium 78-79
N,NY orr-garat 39 pókbálóháríya-szerncsék 55 sternocleidomastoideus 25, 26, 27
nagy (ujjcsont) 20 orrkagyló, alsó 39 porc 14 sugaras korona 78
nagy szeméremajak (terhes nőnél) 83 orrkagyló, felső 39 premotoros kéreg 55 sugárizom, első külső 26 Az emberi
nagy szeméremajak 71,74-75 orrkagyló, középső 39 prolaktin (hormon) 87 sugárizom, külső 25 test
nagy lábujj saját nyújtóizma 29 orrporc, alsó 39 pupilla 58, 59 sugárizom, második külső 26
nefron gyűjtőcsatornája 70 orrporc, felső 39 Purkinje-hálózat 45 sugártest 58
nefron 70 orrsövény melletti üreg 39 putamen 54 süveg alakú izom 27 A mozgás-
négyfejű izom 29 orrsövény, porc 39 Sylvius-árok 54 szervrendszer
négyszögletes lebeny 36 orrüreg 39 R Sylvius-csatorna 55
nemi szervekkel és combbal orsócsont 16, 17, 20 rágóizmok 27 szabóizom 25, 29
kapcsolatos ideg 56 orsócsonti artéria 46 rágóizom 27 szaglás 64
neurohipofízis 86, 87 oszteoblasztok 14 receptor, idegsejté 52 szaglócsillók 64 Az emésztő-
Nissl-testecske 52 oszteoklasztok 14 Reissner-hártya 63 szaglógumó 53, 64 szervrendszer
nő anatómiája 13 ovuláció (peteérés) 76-79 rekeszizom és máj 36 szaglóhártya 64
női nemi szervek elhelyezkedése 13, oxitocin (hormon) 87 rekeszizom és nyelőcső 32 szaglóideg (1 agyideg) 53, 64
74 rekeszizom nyelőcső-nyílása 32 szaglóközpont 53 A légző-
női szaporodási szervek 74-77 Ö,Ö részek (emberi testé) 12-13 szaglólemez 39 szervrendszer
növekedési hormon 87 őrlőfog 31 riboszóma 10 szaglómirigy 64
nyak elhelyezkedése 12-13 őrlőfog, első 31 rombuszizom 28 szaglósejt 64
nyakcsigolyák 19, 56 őrlőfog, harmadik 31 rombuszizom, nagy 26 száj elhelyezkedése 12-13
nyaki bőrizom 27 őrlőfog, második 31 rostacsont 18 száj és légzés 38-39 A keringés
nyaki nyirokcsomók 51 összehúzódás (szív) 45 rövidlátás 61 száj körkörös izma 25, 27 szervrendszere
nyakszirt elhelyezkedése 12-13 összekötő ideg 67 Ruffini-testecske 66 száj nyálkahártyája 31
nyakszirtcsont 17, 18 száj 30-31
nyakszirtizom 26, 27 P S,SZ száj-garat 39 A vér
nyálmirigyek 40 pajzsmirigy 86-88 sajkaárok 71 száj-garati rész 39
nye lés folyamata 32 pajzsmirigy-hormon 88 sajkacsont (lábfej) 21 szájpadlás, kemény 31
nyelés folyamata 32 pajzsporc 32, 40 s-alakú billentyű 44 szájpadlás, lágy 31
nyelőcső 30, 32, 39 pajzsporchártya 88 Santorini-nevetőizom 25, 27 szájpadlás-mandulák 31, 39 A nyi rokszervek
nyelőcsőizom 40 pálcikák 60 Santorini-vezeték 35 szájszöglet szorítóizma 27
nyelőcsőporcok 40 pallidus(halvány- )tok, agyi 54 sárgafolt 58 szájüreg 30-31
nyelőcső-záróizom, alsó 32 páratlan (véna) 47 sárgatest, petesejté 76, 77 szalagos (merev kötőszövetes) Az ideg-
nyelőcső-záróizom, elülső 32 paravertebrális idegsejtcsoport 56 sárgatestképző hormon 87 összeköttetés 22 rendszer
nyelv alatti ideg (XII agyideg) 53 patkóbél alsó vízszintes szakasza 34 sarok elhelyezkedése 12-13 szaporodás 78-85
nyelv és ízérzet 65 patkóbél felső vízszintes szakasza 34 sarokcsont 15, 21 szaporodási szervek, férfi 72-73
nyelv 30-31, 39, 65 patkóbél felszálló szakasza 34 sarok-vállizom 26, 26 szaporodési szervek, női 74 Az érzékelés
nyelvcsont 40, 88 patkóbél kis papillája 34, 35 saru izom 25, 26, 29 szárkapocscsont 16, 17 szervei
nyelvmandula 39, 65 patkóbél leszálló szakasza 34 savanyú (ízlelés) 65 szárkapocscsont-artéria 46
nyelv-pajzsporc ina 40 patkóbél nagy papillája 34,35 scaphoideum 20 szárkapocscsont-izom, elülső 25
nyirok 50-51 patkóbél 30, 34 Schwan-sejt 52 szárkapocscsontizom, oldalsó hosszú A vizeletkiválasztó
nyirokcsomó, ágyéki 51 patkóbél-gumó 34 sejt plazmája 10 (ín) 29 és -elvezető
nyirokcsomó, gátor- 51 pepszin 33 sejt 1G-11 szárkapocscsontizom, oldalsó hosszú rendszer
nyirokcsomó, hasi 51 perimetrium 74 sejthártya 10 25, 26
nyirokcsomó, hónalji 51 perimízium 24 sejthártya 10 szárkapocscsontizom, oldalsó rövid
nyirokcsomó, könyök feletti 51 peteelősejt 77 sejtmag 10-11 (ín) 29 A szaporodás
nyirokcsomó, nyaki 51 peteérés (ovuláció) 76-79 sejtmaghártya 10 szárkapocscsontizom, oldalsó rövid szervrendszerei
nyirokcsomó, térdhajlati 51 petefészek teste 76 sejtmagocska 10-11 25, 26
nyirokcsomó-hajszál erek 70 petefészek véredényei 76 sejtszervecskék 10 szárkapocscsonttájéki ideg, felső 57
nyirokcsomók 50-51, 90-91 petefészek 74-77, 79, 86-87 sima fejverőér, baloldali 46 szárkapocscsonttájéki ideg, közös 57
nyirokedények 5G-51 petefészek-artéria 46 sima fejverőér, jobb oldali 46 szárkapocscsonttájéki ideg, mély 57 A szaporodás
nyirokhajszálerek 50-51 petefészek-kapu 76 sípcsont elhelyezkedése 12-13 szarkomer 24
nyirokrendszer 50-51 petefészek-véna 47 sípcsont 16, 17 szaruhártya felső hámrétege 60
nyomásérzékelő 66 petesejt átlátszó hártyája 78 sípcsonti ín, elülső 29 szaruhártya 58, 60
petesejt belső hártyája 78 sípcsontizom, elülső 25 szaruhártyafolyadék 60 A hormon-
O petesejt és spermium egyesülése 78 sípcsonttáji artéria, elülső 46 szederesíra 79 rendszer
oltás 91 petesejt kérge 76 sípcsonttáji artéria, hátsó 46 szegycsont 16
ondóhólyag 71-72 petesejt magja 78 sípcsonttáji ideg, belső 57 szelvényezett artériák 70
ondókilövellő nyílás 73 petesejt poláris területe 78 sípcsonttáji ideg, elülső 57 szelvényezett vénák 70 Az immun-
ondóürítő vezeték 71, 72 petesejt sejtplazmája 78 sípcsonttáji véna, elülső 47 szem elhelyezkedése 12-13 rendszer
ondóvezeték hólyagja 72 petesejt 76-79 sodorideg (IVagyideg) 53 szem harántizma, alsó 59
ondóvezeték 72, 73 piramiscsont 20 sós (ízlelés) 65 szem harántizma, felső 59
orca elhelyezkedése 12-13 piramisizom (orré) 27 sósav, emésztésnél 33 szem hosszú csillóizma 59
orr csontjai és porcai 39 pitvar-kamrai billentyű, bal 44 spermium alsó gyűrűje 78 szem közös motoros látóizma 59

•
orr elhelyezkedése 12-13 pitvar-kamrai billentyű, jobb 44 spermium csuklyája 78 szem részei 58-60 • • I

orr és légzés 38-39 pitvar-kamrai csomó 45 spermium farka 78 szeméremcsont 72

orr harántizma 27 placenta (méhlepény) 82-83 spermium feje 78 szeméremdomb 12-13, 16

95
 szeméremszőrzet 72 tengelyfonal 52 váll elhelyezkedése 12-13 vesekehely, nagy 69
szeméremtájéki ideg 57 tenyér csont közötti izmai 28 vállcsúcs 20 vesekéreg 89
szeméremtest előtere 75 tenyér elhelyezkedése 12-13 vállficam 22 vesekeringés 68
szeméremtest 74 tenyérben futó közös ujjidegek 57 vállízület 23 vesemedence 69
szemfogak 31 tenyérben futó saját ujjidegek 57 valódi izület 22 veseöböl 69
szemgolyó 58-61 tenyérizom, kicsi 25 vastag bél (terhes nőnél) 83 vesetok 69
szemgolyóvíz 58 tenyérizom, nagy 25 vastagbél 37 vesevelő 69
szemhéj, alsó 59, 60 térd 12-13,21 vastagbél, felszálló 30,37 vesevéna 47, 70
szemhéj, felső 59, 60 térdestest, külső 61 vastagbél, leszálló 30,37 vesevéna, baloldali 69
szemhéjak körkörös izma 27, 59 térdhajlati artéria 46 vastus, belső (izom) 25 vesevéna, jobb oldali 69
szemideg 53 térdhajlati véna 47 vastus, külső (izom) 25, 26 vestibularis ideg 62
szemlencse 58, 61 térdízület 23 Vater-ampulla 34 vizeleti és nemi szervi rekeszizom 71
szemölestest 66 térdkalács 16 Vater-Paci ni-testecske 66 vizeletkiválasztást gátló hormon 87
szemöldök feletti izom 25 terhesség 80, 83 vazopreszin (hormon) 87 vizeletkiválasztó és -elvezető
szemöldök 59 terhesség 80-83 végbél (terhes nőnél) 83 szervrendszer összetevői 68
szempilla 59 timin í1 ' végbél 30, 37, 72, 75 vizeletkiválasztó és -elvezető
szemüreg alatti ideg 59 tirotropin (hormon) 87 végbél-ampulla 37 szervrendszer 68-71
szemüreg öblének mellékürege 39,86 tiroxin (hormon) 88 végbélcsatorna 30, 37 vörösvértestek 48-49
szexuális aktus 78 tölcsér 74 végbélnyílás (terhes nőnél) 83
szigmabél 30, 37 tömör csontok 14, 15, 49 végbélnyílás emelőizma 75 W
szinusz-csomó 45 törés, csonté 15 végbélnyílás 30, 72, 75 Wirsung-vezeték 35
szisztolé, kamrai 45 török nyereg 86 végbélzáró billentyűk 37
szisztolé, pitvar- 45 tövisnyúlvány (csigolya) 19 végbélzáróizom, belső 37 Z
szív (terhes nőnél) 83 trapezium 20 végbélzáróizom, külső 37 záróideg 57
szív elernyedés 45 trapézizom 25, 26, 27 végkamrák, emlőmirigyéi 76 zigóta 79
szív érhálózata 45 trapezo ideu m 20 végkamrák, hasnyálmirigyéi 35
szív 42-45 trigónum 71 végtag, alsó (izmok) 29 Zs
szív, magzaté 80 trijódtironin (hormon) 88 végtag, alsó (részek) 21 zsírszövet 66
szivacsos csontok 14, 15, 49 trombitálóizom 27 végtag, felső (izmok) 29
szivacsos test 72-73 trombociták - lásd vérlemezkék végtag, felső (részek) 20
szivárványhártya 58, 59 tüdőartéria truncusa 43 vékonybél (terhes nőnél) 83
szívbillentyűk 44-45 tüdőartéria 42 vékonybél 30, 34
szívburok 43, 44 lüdőartéria, bal 43 velőtok 52
szívciklus 45 tüdőartéria, jobb 43 véna alaphártyája 47
szívérhálózat 45 lüdőbillentyű 44 véna belső szöveti rétege 47
szívizom 44 tüdők 38,41 véna cava, alsó 36, 42, 43, 44, 47
szívkamrák 44 lüdővéna 42, 43 véna cava, felső 42, 43, 44, 47
szívmozgások 45 tüdővéna, bal 43, 44 véna érfalbélelő hámszövete 47
szívvéna, kicsi 45 tüdővéna, jobb 43 véna középső szöveti rétege 47
szívvéna, nagy 45 tüsző, pete- 76 véna külső szöveti rétege 47
szívvénák, elülső 45 lüszőérés-serkentő hormon 87 véna metszete 47
szívverések 45 vénabillenytű vázlata 47
szomatropin (hormon) 87 U vénák 42-43, 47
szőrtüsző 66, 67 ugrócsont 16,17,21 vénatekervények 49
szőrtüszőt mozgató sima izomnyaláb ujjak hajlítóizmai 28 vénulák 42
66 ujjak közös hajlítóizma 26 Vénusz-domb 74
szöveti artériák 49 ujjak közös nyújtóizma (ín) 28 vér- és nyirokkeringés kapcsolata 50
szöveti vénák 49 ujjak nyújtóizmai 28 vér 48-49
sztróma (kötőszöveti váz) 76 ujjak, kéze 12-13, 20 véredény (csontszövet) 14
szubdurális (keményagyburok alatti) ujjak, lábfejé 12-13, 21 verejtékmirigy 66
tér 55 ujjhegyi ujjperc, falangeta 20 vérhajszálerek 50
szülés folyamata 85 ujjperc kificamodása 22 vérképzés 48-49
szülés 84-85 ujjpercek (kézcsontok) 16, 17, 20 vérkeringés vázlata 42
születés 84-85 ujjpercek (lábfej csontjai) 21 vérkeringés 42-47
szürkeállomány, velőé 56 ujjpercek közötti distalis (ízület) 28 vérkeringés, vázlata 42
szűzhártya 74,75 ujjpercek közötn proximalis (ízület) 28 vérlemezkék 48-49
uvula (fürtöcske) 31 vérplazma 48
T vérsejtek 48-49
talpizom, vékony 26 Ü vese érhálózata 70
tapintás (érzékszerv) 66-67 üllő (csont) 18, 62-63 vese metszete 69
tapintóreceptor 66 ülőcsont 16, 21 vese véredényei 69
tápláló artéria 14, 15 üregecskék (sejté) 10 vese 68
távolítóizom, hüvelykujj é 28 üreges test izma 75 vese, bal 69
távolítóizom, kéz kisujjáé 28 üregestest 71-73 vese, jobb 69
távolítóizom, kisujjé 29 veseartéria 46, 70
távollátás 61 V veseartéria, baloldali 70
tejelvezető szinuszok 76 vakbél (vastag bél) 37 veseartéria, jobb oldali 69
tejfogak 31 vakfolt 58 vesekapu 69
tejvezetékek 76 válaszreakció 67 vesekehely, kicsi 69

96
 I
I
-1
I

I
l'
I .
ISBN 963 684101 2

I IIIII
9789636 841010