ia aispensación del oeino de los Cielos

qodas=las=cáías=bíblácas=se=encáerran=eníre=comállas=dobles=E""F=ó==han=sádo=íomadas=de=la=sersáón=oeána-salera=oevásada=en=1VSM=EosoSMF=exceéío=
en=los=lugares=en=que,=además=de=las=comállas=dobles=E""F,=se=ándácan=oíras=versáones,=íales=como:=
=
iBiA===ia=Bábláa=de=las=Amérácas,=Coéórághí=1VUS,=1VVR,=1VVT=bó=qhe=iockman=coundaíáon,=rsada=con=éermáso
sM===sersáón=Moderna,=íraduccáón=de=1UVP=de=e.B.mraíí,=oevásáón=1VOV=Emublácada=éor=bdácáones=Bíblácas=-=11SS=mboolv,=puázaF

jaíÉo NP.

vo dáría unas éocas éalabras acÉrca dÉ ÉsíÉ caéííuloI o colÉccáón dÉ éarábolasI Én Él

érofundo sÉníámáÉnío dÉ la áméÉrfÉccáón con la quÉ cualquáÉra dÉ nosoíros comérÉndÉ "los
másíÉráos dÉl rÉáno dÉ los cáÉlos" EjaíÉo NP:NNFI ó ÉsíoI no sólo dÉsdÉ los sÉníámáÉníos
éÉrsonalÉs Én cuanío a la dÉbáládad ándávádual I sáno dÉsdÉ Él ámbáío ó alcancÉ dÉ la sabáduría
dávána Én Éllos J una sabáduría unáda con la íoíaládad dÉ los consÉjos dávános ó quÉ dÉsarrolla la
íoíaládad dÉ Ésíos consÉjos J una sabáduríaI éor lo íaníoI quÉ no sÉ ha dÉ adquárár Én mÉros
éasajÉs suÉlíosI sáno Én la comérÉnsáón dÉl éÉnsamáÉnío dÉ aáos quÉ Émana dÉ la abundancáa
dÉl bséíráíuI ÉjÉrcáda Én la aélácacáón Éséáráíual dÉ la bscráíura. No obsíaníÉI crÉo quÉ nuÉsíra
éorcáónI como crÉóÉníÉsI És quÉ sÉ nos éÉrmáíÉ conocÉrlos J nuÉsíra bÉndáía éorcáón; ó sÉ nos
éÉrmáíÉI Én la confáanza dÉ pu amorI Éñhalar íambáén lo quÉ éodamos habÉr aérÉhÉndádo dÉ la
mÉníÉ dÉl bséíráíuI ó érÉsÉníarlo al juácáo dÉ nuÉsíros hÉrmanos.

Con ÉsíÉ sÉníámáÉnío dÉ confáanza Én Él pÉñorI érÉsÉníaré lo quÉ mÉ éarÉcÉ sÉr Él ordÉn ó Él
éodÉr dÉ Ésía colÉccáón dÉ éarábolas. pu ságnáfácado dÉíallado éuÉdÉI quázásI sÉr objÉío dÉ una
obsÉrvacáón éosíÉráor.
nuáÉro comÉníarI ÉníoncÉsI Én érámÉr lugarI quÉ las frasÉsI "rÉáno dÉ los cáÉlos"I ó íambáénI "Él
rÉáno dÉ su madrÉ"I son éroéáas dÉ jaíÉo J ÉñérÉsáonÉs quÉI manáfáÉsíamÉníÉI no carÉcÉn dÉ
áméoríancáa Én la fuÉrza dÉ Éllas. ia únáca ó absoluía ÉñcÉécáónI És Él uso dÉ Ésía úlíáma
ÉñérÉsáónI éor ámélácacáónI Én la ÉnsÉñanza éara orarI Én iucas NN: una ÉñcÉécáón no sán
áníÉrésI éÉro Én la cual mÉ éuÉdo dÉíÉnÉr aquí sólo éara comÉníar quÉI Én cada ocasáón quÉ sÉ
nos ÉnsÉña a orar éor Él rÉánoI sÉ íraía dÉl rÉáno dÉl madrÉ. bn Ésías éarábolas íÉnÉmos ambos
rÉános: la ÉñérÉsáón "rÉáno dÉ los cáÉlos" És común a íodas las éarábolasI salvo la érámÉraI la
ÉñérÉsáón Él "rÉáno dÉ su madrÉ" EjaíÉo NP:QPF sÉ ÉncuÉníra Én la Éñélácacáón dÉ la sÉgunda dÉ
las éarábolas. ia áméoríancáa dÉ la érámÉra ÉñérÉsáón E"rÉáno dÉ los cáÉlos"F sÉ vÉ no sólo Én
quÉ És un íÉma éosáíávo dÉ íodas las éarábolasI ÉñcÉéío dÉ la érámÉraI sáno Én la Énfáíáca
dÉclaracáón dÉ nuÉsíro pÉñor: "íodo Éscrába admáíádo como dáscíéulo Én Él reino de los cielosI És
sÉmÉjaníÉ a un éadrÉ dÉ famáláasI quÉ saca dÉ su íÉsoro cosas nuÉvas ó cosas váÉjas." EjaíÉo
NP:RO J sjF xNz. bl ÉscrábaI Ésíando báÉn ÉnsÉñado Én la lÉó dÉ joásésI éodíaI éor lo íaníoI
sacar las cosas váÉjas; ó habáÉndo sádo admáíádo como "dáscíéulo Én Él rÉáno dÉ los cáÉlos"I éodría
sacar dÉ sus íÉsorosI éor íaníoI cosas nuÉvas. Él había dÉ íÉnÉrI Én ÉfÉcíoI cosas nuÉvasI éÉro
no dÉbía rÉnuncáar a las váÉjas; lo quÉ había aérÉndádo como ÉscrábaI Crásío lo Ésíámaba como
íÉsorosI quÉ Éran sacados éor Él Éscrába "admáíádo como dáscíéulo Én Él rÉáno dÉ los cáÉlos."
EjaíÉo NP:RO J sjF.
x1z nuásáÉra comÉníar sobrÉ Ésía ÉñérÉsáónI quÉ mÉdáaníÉ Él uso dÉ Élla sÉ nos ÉnsÉña a maníÉnÉr Él valor consíaníÉ dÉ la ÉñéÉcíaíáva
éroféíáca gudíaI dÉ íodo lo quÉ un Éscrába dÉ la lÉó dÉ joásés habría Éñíraído dÉl Aníáguo qÉsíamÉníoI ó ÉsoI sáÉndo dásíánío dÉ la
ÉxpÉctativa áníroducáda éor Él ÉvangÉláo.

ConsádÉroI ÉníoncÉsI Ésías éarábolasI como una dÉclaracáón éroféíáca comélÉía dÉl carácíÉr
ó dÉ los dÉíallÉs dÉ las cárcunsíancáas Én quÉ Él rÉáno dÉ los cáÉlos sÉría ÉsíablÉcádo.
N
 eaó sáÉíÉ éarábolas Én íoíal J una cárcunsíancáa común quÉ És una ÉñérÉsáón dÉ
áníÉgrádadI o éÉrfÉccáónI Én dÉclaracáonÉs éroféíácasI quÉ Él lÉcíor aíÉnío dÉ la bscráíura no
éuÉdÉ dÉjar dÉ habÉr obsÉrvadoI dÉ las cualÉs sÉás son las sÉmÉjanzas dÉl rÉáno dÉ los cáÉlos J ó
Én cuanío a la érámÉraI no sáÉndo Él hÉcho dÉscráío Én la érámÉra un hÉcho dÉl eájo dÉl eombrÉ
aníÉs dÉ su ascÉnsáón; ó sus rÉsulíados éaríácularÉsI íambáénI íal como éodrían mosírarsÉ Én
ándáváduos íanío aníÉs como dÉséués dÉ dácha ascÉnsáón. bsía éarábola dÉclara la oéÉracáón dÉl
rÉáno ó sus éaríácularÉs rÉsulíados; las oíras éarábolasI dÉclaran la dáséÉnsacáón dÉl rÉáno.
oÉcurráÉndo a "cosas nuÉvas ó cosas váÉjas" J Él hÉcho dÉl "rÉáno dÉ los cáÉlos" báÉn éodría sÉr
llamado una «cosa váÉja»; uno quÉ fuÉsÉ vÉrsado Én Él lábro dÉ aanáÉlI con la ÉséÉranza dÉ la
aníágua lÉóI báÉn éodría habÉr buscado una cosa sÉmÉjaníÉ. bl ordÉn dÉ su dÉsarrollo ó su
éosácáón Éra una «cosa nuÉva»I la cual ába a sÉr rÉvÉlada con éosíÉráorádad a la manáfÉsíacáónI ó
EdÉbÉmos añadárI aunquÉ aquí no Ésíá dÉsarrolladoF xOzI con éosíÉráorádad al rÉchazo ó a la
rÉsurrÉccáón dÉ Crásío Él eájo. bl hÉcho quÉ Ésíaba absoluíamÉníÉ rÉvÉlado Én Él íÉsíámonáo
éroféíáco Éra la ÉnírÉga dÉ un rÉáno al eájo dÉl eombrÉ. bl aérÉndázajÉ dÉ quÉ los cáÉlos
gobáÉrnan Éra una lÉccáón quÉ ába a sÉr ÉnsÉñada Én la ÉséÉrada suérÉsáón ó abolácáón dÉ la
dománacáón dÉníál. pán ÉmbargoI un dománáo íÉrrÉnal ÉraI Én Él éuÉblo judíoI una ÉñéÉcíaíáva
quÉ íodo gudío Eíomando la érofÉcía láíÉralmÉníÉI como íodo gudío dÉbía hacÉrloFI éor Él hÉcho
dÉ quÉ Éra un gudíoI dÉbía sosíÉnÉr jusíamÉníÉ Én la crÉÉncáa Én la dÉclaracáón éroféíáca. bn
mÉdáo dÉ Ésías aérÉhÉnsáonÉs Eíal vÉz confundádoI éÉro solamÉníÉI óI Én cáÉrío sÉníádoI
crÉóÉndoF dÉ los gudíosI nuÉsíro pÉñor Éníró con una dÉclaracáón claraI a sabÉrI quÉ "Él rÉáno dÉ
los cáÉlos sÉ ha acÉrcado." EjaíÉo Q:NTF.

x2z "bl rÉáno dÉ aáos" És una ÉñérÉsáón dásíánía dÉ "Él rÉáno dÉ los cáÉlos"I aunquÉ Én muchos aséÉcíos Ésíán ían ádÉníáfácados quÉ las
másmas cosas sÉ éuÉdÉ afármar acÉrca dÉ Éllo. pÉ éodía dÉcárI asíI quÉ Él rÉáno dÉ aáos sÉ había acÉrcado; Éso Éra muó cáÉríoI como sÉ
éodía dÉcár íambáénI quÉ Él rÉáno dÉ los cáÉlos sÉ ha acÉrcado. mÉroI al másmo íáÉméoI Ésías ÉñérÉsáonÉs Éran dÉ una áméoríancáa muó
dásíánía; éuÉs Éra cuÉsíáón dÉ fÉ sabÉr quÉ Él "Él rÉáno dÉ aáos ha llÉgado a vosoíros." EséasÉ Él íÉñío dráÉgo dÉ iucas 11:2M; iucas
1T:21.F Así quÉ Él pÉñor hacÉ uso dÉ ÉñérÉsáonÉs nunca uíálázadas acÉrca dÉl rÉáno dÉ los cáÉlos J éara sabÉr quÉ lo quÉ había Én aquÉl
momÉnío no Éra Él rÉáno dÉ los cáÉlosI sáno quÉ ésíÉ "sÉ ha acÉrcado" EjaíÉo Q:1TI dráÉgoF; máÉníras quÉ Él másmo ÉvangÉlásíaI o más
báÉnI Él bséíráíu dÉ aáos éor mÉdáo dÉ élI al hablar dÉl rÉáno dÉ aáosI cambáa ánmÉdáaíamÉníÉ su frasÉ a la obsÉrvada Én iucas EdráÉgoI
jaíÉo 12:28F. bl rÉáno dÉ aáos Ésíaba nÉcÉsaráamÉníÉ allí cuando Él eájo dÉ aáos Ésíaba allí J Én una éalabraI cuando aáos Ésíaba allí. bl
rÉáno dÉ los cáÉlosI como dÉsarrollo dÉl propósito dÉ aáosI no éodía Ésíar allí máÉníras Él ÉsíuváÉra allí; sáno quÉ Éllo rÉsulíó dÉl hÉcho dÉ
quÉ Él pÉñor sÉ ha ádo al cáÉlo. bl rÉáno dÉ aáos És Él ÉjÉrcácáoI o la ÉñéosácáónI dÉl éodÉr gobÉrnaníÉ dÉ aáos bajo cualquáÉr
cárcunsíancáa Én la sabáduría dÉ aáos. bl rÉáno dÉ los cáÉlos És Él rÉáno dÉ aáos Én su carácíÉr cÉlÉsíáal. bn dispÉnsación ÉsíÉ És ÉsíablÉcádo
éor Él rÉchazo dÉl oÉó dÉl rÉino dÉ aios por Él mundo; óI máÉníras quÉ ÉsíÉ dÉbÉría habÉr sádo conocádo éor fÉ Eaun máÉníras Él Ésíaba Én la
íáÉrraFI És conocádo a la fÉ éor gÉsús la CabÉzaI Él CordÉro muÉríoI sÉníado Én Él írono dÉl madrÉ. bl rÉáno dÉ aáosI éor conságuáÉníÉI
Ésíuvo ÉnírÉ los gudíos cuando ÉlI Él eájo dÉ aáosI gÉsúsI Ésíuvo allí J ó Éllos dÉbÉrían habÉrlo sabádo J ó Él rÉáno dÉ los cáÉlos sÉ había
acÉrcado. mor la condácáón íÉrrÉnal dÉ los hombrÉsI no obsíaníÉI Én lugar dÉ rÉunár los dÉníálÉs a los gudíosI sáÉndo Él jÉsías
rÉconocádoI fuÉ conocádo sólo Ecomo los consÉjos ó la sabáduría dÉ aáos sÉ habían éroéuÉsío quÉ fuÉsÉF éor Él rÉchazo dÉ ÉlI ó la
Éñalíacáón Eal lugar "adondÉ xÉlz Ésíaba érámÉro." guan S:S2F dÉl eájo dÉl eombrÉI quáÉn Éra Él pÉñor vÉnádo dÉl cáÉloI ó Éra ahora eájo
dÉl eombrÉ Én Él cáÉlo. bl rÉáno dÉ los cáÉlos Epu rÉáno no Éra dÉ ÉsíÉ mundoF fuÉ ÉsíablÉcádoI coníánuandoI éor lo quÉ rÉséÉcía a la
fglÉsáaI hasía Él íáÉméo cuando los saníosI Én Él rÉáno dÉl madrÉI rÉsucáíados con gÉsús Én pu sÉgunda vÉnádaI conocÉrán la
báÉnavÉníuranza dÉl gobáÉrno dÉl eájo dÉ aáos ó hombrÉI Én la ÉscÉna comélÉía quÉ una vÉz lÉ rÉchazó a ÉlI íraída ahora bajo pu
dománáo ó Él dÉ Éllos Eaun asíI Én ÉsÉ sÉníádoI sÉ íraía dÉl rÉáno dÉ los cáÉlos éara los quÉ Ésíán abajoFI cuando Éllos sÉan íÉsíágos dÉ la
báÉnavÉníuranza dÉl gobáÉrno cÉlÉsíáalI máÉníras moran como " rÉóÉs ó sacÉrdoíÉs éara aáos" EAéocaláésás 1:SF Én la élÉnáíud quáÉía ó
sÉgura dÉ la casa dÉl madrÉ J hájos con Él. bsíoI íambáénI És más aéroéáadamÉníÉ Él rÉáno dÉl hombrÉ EcoméarÉn con aanáÉl TF; éorquÉ
íodas las cosas son éuÉsías bajo Él eombrÉ Éñalíado ó pus saníos. pá gÉsús no hubáÉsÉ sádo rÉchazadoI habría sádo Él rÉáno dÉ aáos Econ
íodoI cáÉríamÉníÉ És así Én carácíÉr; éorquÉ Él És aáosI ó És Él rÉáno dÉ aáosF; Él sÉ habría sujÉíado jusíamÉníÉI habáÉndo íomado "forma
dÉ sáÉrvo" EcáláéÉnsÉs 2:TFI ó como íal íÉnÉmos Él hÉcho dÉ no habÉr vÉnádo Él «a hacÉr pu voluníadI sáno la voluníad dÉ AquÉl quÉ lÉ
Énváó.» Eguan R:PMF. v És asíI óo ÉníáÉndoI quÉ Él eájo sÉ sujÉíaráI cuando aáos J no Él madrÉI lo cual sÉría confundár íodoI ó no sÉría lo
quÉ la malabra ÉnsÉñaI sáno "aios" J sÉrá "íodo Én íodos" E1 Coráníáos 1R:28FI madrÉI eájo ó bséíráíu panío; éÉro Él gobáÉrno sÉrá quáíado
dÉ manos dÉl hombrÉI Én las quÉ había sádo éuÉsíoI éor mÉdáo dÉ la obÉdáÉncáa dÉ Crásío. mor lo íaníoI no És hasía dÉséués dÉ la
rÉsurrÉccáón quÉ Él dácÉI "qoda éoíÉsíad mÉ És dada Én Él cáÉlo ó Én la íáÉrraI" Éíc. EjaíÉo 28:18F. qodas las cosas son ÉnírÉgadas a Él
como Él eájo dÉ aáosI como hÉrÉdÉro dÉ íodoI Én quáÉn íodo sÉ cÉníra. Él no ha íomado aún Ésía hÉrÉncáa. mÉro Én la acíualádadI «íoda
éoíÉsíad lÉ És dada a Él» como Él eombrÉ dÉságnadoI conformÉ al másíÉráo gloráoso Én Él cualI como eájoI éara quáÉn Eó éor quáÉnF
íodas las cosas fuÉron hÉchas. Él íomó Ésía hÉrÉncáa como oÉdÉníor Én la mÉrsona dÉ gÉsús; éÉro la éoíÉsíad lÉ fuÉ dada a Él como Él
eombrÉ obÉdáÉníÉ.

O
 nuÉ "Él rÉáno dÉ los cáÉlos" Éra mÉramÉníÉ la vÉrdadÉra áglÉsáa ánvásáblÉ dÉ aáosI És una
Éñélácacáón quÉ no sÉ éuÉdÉ sosíÉnÉr ná éor un momÉníoI consásíÉníÉmÉníÉ con una únáca
dÉclaracáón dÉ Ésías éarábolas ó dÉ oíras análogas. ia afármacáón dÉ quÉ Éra mÉramÉníÉ la
áglÉsáa vásáblÉ dÉ aáos íaméoco És consásíÉníÉ con lo quÉ Énconíramos Én ÉsíÉ caéííuloI ná És una
adÉcuada rÉérÉsÉníacáón dÉl asuníoI íal como quÉda dÉ manáfáÉsío a éaríár dÉ las éarábolas dÉl
íÉsoro ó dÉ las éÉrlas. bl gobáÉrno dÉl cáÉlo És la fuÉrza sÉncálla dÉ la ÉñérÉsáón "Él rÉáno dÉ los
cáÉlos." bl dománáo íÉrrÉnal Éra ÉjÉrcádo ánjusíamÉníÉ éor los dÉníálÉs; Él dománáo íÉrrÉnal Éra
ÉséÉrado éor los gudíosI ó Éra ÉséÉradoI aunquÉ Éra vÉrdadI ánjusíamÉníÉ; íal como sÉ mosíró
mÉdáaníÉ Él rÉchazo dÉ Éllos hacáa "Él panío dÉ aáos"I quáÉn váno dÉl cáÉlo J "Él eájo dÉl eombrÉ"I
"Él rÉó dÉ los gudíos." bra muó áméoríaníÉI ÉníoncÉsI ó un éunío éara sosíÉnÉr la fÉI éara uno
quÉ éudáÉra éÉnsar quÉ había sádo "Él quÉ había dÉ rÉdámár a fsraÉl" Eiucas OQ:ONFI rÉconocÉr
Én Ésía malabra "Él rÉáno dÉ los cáÉlos"I quÉ un pÉñor rÉsucáíado éodía maníÉnÉr su éoíÉsíad; ó
anómaloI ó fracasando aéarÉníÉmÉníÉI como la éosácáón dÉ Éllos éudáÉra habÉr sádoI aérÉndÉrI
no sólo nuÉvas cosas ÉséáráíualÉsI sáno quÉ Él rÉáno dÉ los cáÉlos Éra aquÉllo quÉI áncluso Én
dáséÉnsacáónI Éra Él éÉnsamáÉnío ó Él ordÉn dÉ los consÉjos dÉ aáos.

aÉ ahí quÉ nosoíros Énconíramos quÉ jaíÉo sÉ rÉfáÉrÉ ían ÉséÉcáalmÉníÉ a él Eal rÉáno dÉ
los cáÉlosFI Él bvangÉláo más éaríácularmÉníÉ dÉ dáséÉnsacáón ó dÉ íÉsíámonáo éroféíáco. jÉ
llÉvaría manáfáÉsíamÉníÉ aquí a un íÉma muó améláo sá óo Énírara más Én ÉsíÉ éunío dÉ íanío
áníÉrés dÉl carácíÉr dásíáníávo dÉ los ÉvangÉláosI cuóas ÉvádÉncáasI Én írÉs dÉ ÉllosI son
érománÉníÉs J ó Én Él oíroI surgÉn dÉ varáos dÉíallÉs mánucáosos. vo mÉncáono aquí la dásíáncáón
éara mosírar Él íÉrrÉno sobrÉ Él cual las ÉñérÉsáonÉs "Él rÉáno dÉ los cáÉlos" ó "Él rÉáno dÉ su
madrÉ" éarÉcÉn sÉr usadas solamÉníÉ Én Él ÉvangÉláo dÉ jaíÉo. pÉ íraíó dÉ un suavÉ
dÉséláÉguÉI aunquÉ una élÉna dÉclaracáónI dÉ quÉ Él ordÉn dÉ cosas quÉ vÉnía ahora ÉsíabaI dÉ
su éroéáo carácíÉrI maníÉnáÉndo la ÉséÉranza dada como vánáÉndo dÉ aáos; una ÉséÉranza quÉ
Én su rÉsulíadoI dÉ hÉchoI sabÉmos quÉ Ésíá fundamÉníada Én la rÉsurrÉccáónI éÉro quÉI Én su
íÉsíámonáoI sólo rÉclamabaI Én aquÉl ÉníoncÉsI arrÉéÉníámáÉnío dÉ éaríÉ dÉ los gudíosI la
conÉñáón dÉ lo cual no Énconírará nunca su cumélámáÉnío manáfáÉsío hasía la gloráa málÉnáal Én
los saníos rÉsucáíados ó los gudíos arrÉéÉníádosI rÉunádos Én uno Én CrásíoI sosíÉnáÉndo Én váda
dÉ rÉsurrÉccáón ó éodÉrI las bÉndácáonÉs dÉ los gudíos Én la íáÉrra ó sus consÉcuÉncáas; sáÉndo
xÉlzI a la vÉzI Él coméañÉro ó Él sáÉrvoI íambáénI dÉl gozo dÉ los saníos rÉsucáíados Én comunáón
con ÉlI Én la casa dÉ pu madrÉ como hájos. No obsíaníÉI nuÉsíro pÉñorI Én ÉsíÉ caéííuloI rÉvÉla
su carácíÉr rÉalI ó nosoíros dÉbÉmos érocurar áníroducár las "cosas nuÉvas" dÉl "rÉáno"I éara
comérÉndÉr élÉnamÉníÉ Él íÉrrÉno sobrÉ Él cual "Él rÉáno dÉ los cáÉlos" éÉrdura ahora. qÉnÉmos
aquí oíros dos rÉános J "Él rÉáno dÉ su madrÉ"I És dÉcárI Él rÉáno dÉl madrÉ dÉ ÉllosI dÉ los jusíos
EjaíÉo NP:QPF; ó Él rÉáno dÉl eájo dÉl eombrÉ. EjaíÉo NP:QNF. Nosoíros no Ésíamos ahoraI
aéroéáadamÉníÉ hablandoI Én nánguno dÉ Ésíos. bl eájo dÉl eombrÉ lo haráI ó "bníoncÉs los
jusíos"I Éíc. EjaíÉo NP:QPF xPz.

xPz bsíÉ ÉvangÉláo ÉsI aéroéáadamÉníÉI Él ÉvangÉláo gudío dÉl jÉsías Ea la vÉz quÉ muÉsíraI éor consÉcuÉncáaI la Éñíáncáón dÉ lo quÉ
Éñásíía Én ÉsÉ momÉnío ó la áníroduccáón dÉ un nuÉvo ordÉn dÉ cosasF; los saníos son llamadosI éor lo íaníoI mÉdáaníÉ Él íérmáno
"jusíos". ia éalabra "paníos"I hablando con más éroéáÉdadI És un nombrÉ dÉníálI oI a lo mÉnosI un nombrÉ CrásíáanoI o aélácablÉ al
rÉmanÉníÉ saníáfácado dÉ los días éosírÉrosI como sÉéarados dÉ la masaI aunquÉ ambos íérmános son vÉrdadÉros acÉrca dÉ cada clasÉ
dÉ éÉrsonas. bs una rÉvÉlacáón a los gudíos crÉóÉníÉs dÉ ÉsÉ ÉníoncÉsI sáÉndo aún vÉrdadI quÉI a consÉcuÉncáa dÉl rÉchazo dÉ CrásíoI ó
Él éroéósáío dÉ aáos coníÉnádo Én ÉsíÉ hÉchoI la éorcáón dÉl crÉóÉníÉ no sÉría Én Él rÉáno dÉl eájo Én la íáÉrraI sáno Én Él dÉl madrÉ.

bsíos rÉános son Él dÉsarrollo élÉno dÉ aquÉllo quÉ éÉrmanÉcÉ ahora Én Ésíado anómalo ó
ambáguo Egloráoso ó báÉnavÉníuradoI Én ÉfÉcíoI éÉro aun así ambáguo xQz con rÉséÉcío a sus
rÉsulíados manáfÉsíadosFI a sabÉrI «Él rÉáno dÉl eájo amado dÉ aáos»I Él rÉáno dÉl eájo dÉ aáos
Ésíando Él sÉníado Én Él írono dÉl madrÉ. bsíÉ no És Él rÉáno dÉl eájo dÉl eombrÉ; no És Él rÉáno
dÉl madrÉI sáno Él rÉáno dÉl eájo dÉ aáos sÉníado Én Él írono dÉ pu madrÉ; Él CordÉro rÉchazadoI
muÉríoI sÉníado a la dáÉsíra dÉ aáosI o Én mÉdáo dÉl írono. vo crÉo quÉ ÉsíÉ És Él gran másíÉráo
P
dÉl ordÉn acíual dÉl rÉánoI sáÉndo la éromÉsaI "Al quÉ vÉncáÉrÉI lÉ daré quÉ sÉ sáÉníÉ conmágo Én
má íronoI así como óo hÉ vÉncádoI ó mÉ hÉ sÉníado con má madrÉ Én su írono" EAéocaláésás
P:ONFI dondÉ nángún sanío sÉ ha sÉníado jamásI nadáÉ sáno ÉlI a quáÉn lÉ éÉríÉnÉcÉ Él dÉrÉcho
dÉ hacÉrlo.
xQz vo crÉo quÉ ÉsíÉ És Él vÉrdadÉro íÉma dÉl AéocaláésásI ó quÉ los érámÉros caéííulos muÉsíran Ésío xuíálázando Él lÉnguajÉ adÉcuadoz;
rÉvÉsíársÉ dÉníro dÉ él másmoI Én ÉfÉcíoI Él gloráoso rÉsulíado vásío a íravés dÉ la fÉI éÉro éara quÉ sÉa aquÉllo éor mÉdáo dÉ lo cual
nosoíros éodÉmos comérÉndÉrI con rÉséÉcío al rÉánoI la anomalía dÉ las cárcunsíancáas acíualÉsI áníÉrváÉnÉ ÉnírÉ Él rÉchazo dÉl eájo dÉl
eombrÉI ó pu manáfÉsíacáón Én la gloráa árrÉfuíablÉ dÉ pu rÉánoI cuando Él jusío Ésíará íambáén Én Él rÉáno dÉl madrÉ. ComérÉndamos ó
sÉamos éacáÉníÉs hasía quÉ Él íomÉ éara pí másmo pu gran éodÉr ó rÉánÉ.

bsíÉ éráncáéáoI o vÉrdad gloráosaI dÉl eájo sÉníado Én Él írono dÉl madrÉI como Él íÉma
acíual dÉ la fÉI sÉ Énconírará quÉ rÉcorrÉ la íoíaládad dÉl lÉnguajÉ dÉl pÉñor Én Él ÉvangÉláo dÉ
guanI ó da Él carácíÉr a íodo Él acíual Ésíado dÉ cosas. aÉ ahí quÉ sÉ dácÉ quÉ Él bséíráíu fuÉ
Énváado dÉl madrÉI éorquÉ fuÉ éara íraÉrnosI no sólo a la comunáón con gÉsúsI sáno a la
comérÉnsáón dÉ la fáláacáón con Él madrÉI Én cuóa casaI ó Én cuóo rÉánoI los jusíos habrían dÉ
morar ó rÉsélandÉcÉr. EjaíÉo NP:QPF. Ahora báÉnI Ésías éarábolas Én jaíÉo son solamÉníÉ la
érÉsÉníacáón dÉl ÉsíablÉcámáÉnío ó Él rÉsulíado dÉ ÉsíÉ rÉáno dÉ los cáÉlosI al sÉníarsÉ gÉsús Én
Él írono dÉ aáos Én éodÉr ánvásáblÉI ó la mánásíracáón dÉl bséíráíu conformÉ a la voluníad dÉl
madrÉI ó dÉ "un CordÉro como ánmolado" EAéocaláésás R:RFI síI ó Ésíando Él Én mÉdáo dÉl íronoI
éÉro Én Él cual Él no ha íomado la íáÉrra como pu éorcáón rÉal.

eaó oíra conÉñáón quÉ álusírará Él lÉnguajÉ dÉ Ésías éarábolas J quáÉro dÉcárI Él dÉsarrollo
dÉ la ÉséÉranza dÉ fsraÉl Én Él palmo TUI coméarado con la aélácacáón dÉl vÉrsículo O con Él
vÉrsículo PR dÉ ÉsíÉ caéííulo. No había nángún Énágma sÉncállamÉníÉ Én los hÉchos hásíórácosI
éÉro hubo una lÉccáón ó un másíÉráo muó áméoríaníÉs Én Él fracaso íoíal dÉ fsraÉl; Él fsraÉl dÉ
aáos Én la íáÉrra fracasando íoíalmÉníÉ Én mÉdáo dÉ íodas las lábÉracáonÉs ó bÉndácáonÉsI ó
ÉsíablÉcádo luÉgo Én Ésíabáládad Én aavádI rÉó dÉ Éllos. bra Él rÉáno dÉ aavád rÉlacáonado con los
gudíos. mÉro había oíros Énágmas Epalmo TU:N; jaíÉo NP:PR. sÉr Él orágánalF J Él gran Énágma
dÉl rÉáno dÉ los cáÉlos Én su acíual dáséÉnsacáón J "cosas nuÉvas" EadÉmás dÉl rÉánado aavídáco
dÉ Crásío sobrÉ los gudíosF.

NuÉsíro pÉñor Ecomo érofÉía dÉ fsraÉlI ó Él rÉáno quÉ sÉ ÉñíÉndía ahora al mundoF íoma
dos éosácáonÉs Én Ésías éarábolasI o más báÉnI sÉráÉ dÉ érofÉcíasI las cualÉs son las dos éaríÉs
dÉ la érofÉcía consumadas Én ÉlI Én quáÉn sÉ cuméláó íodo cargo. ia áglÉsáa Én ordÉn no rÉquÉría
nánguna érofÉcía xRzI ná íaméoco fsraÉl. bn dÉsordÉnI Él íÉsíámonáo éroféíáco íÉnía dos cargos: Él
íÉsíámonáo dÉ aquÉl dÉsordÉnI ó Él méíodo dÉ los éroéósáíos dÉ aáos como sáÉndo fundamÉníal
éara Él dÉsordÉn humano J juácáo coníra lo unoI ó Él méíodo dÉl élan dÉ gracáa dÉ aáosI los
éroéósáíos dÉ aáos Én Él carácíÉr moral ó sabáduría dÉ consÉjo dÉ Éllos. Ambos son asumádosI o
rÉconocádosI éor Él bséíráíuI como Éñhábádos éor nuÉsíro pÉñor Én ÉsíÉ caéííulo. io érámÉro lo
Énconíramos Éñhábádo Én la gran másáón éroféíáca dÉ fsaías Efsaías caéííulo SFI dondÉ Él hÉcho
dÉ vÉr la élÉna gloráa rÉvÉlada dÉ gÉhová ánvolucra nÉcÉsaráamÉníÉ a los quÉ no vÉn Ésa gloráaI
ahora rÉvÉlada Én las consÉcuÉncáas dÉ la cÉguÉra judácáal. bso sÉ cuméláó Én nuÉsíro pÉñor.
eabía la gloráa élÉna dÉ gÉhová ó Él bséíráíu dÉ rÉvÉlacáónI ó la malabraI éor íaníoI dÉ cÉguÉra
judácáal aélácada dárÉcíamÉníÉ; ó Él lÉs habla Ésío Én éarábolas. rna coméaracáón íanío dÉl
lÉnguajÉ dÉ bzÉquáÉl como dÉ wacaríasI confármará améláamÉníÉ Ésía obsÉrvacáón: "ÉníoncÉs
conocÉrás quÉ gÉhová dÉ los Éjércáíos mÉ ha Énváado a íá"I wacarías O:NN. "bn aquÉl día sÉ abrárá
íu boca éara hablar con Él fugáíávo"I bzÉquáÉl OQ:OT. bsíÉ carácíÉr éroféíáco Ésíá unádo a las
éarábolas Én Él vÉrsículo NP dÉ jaíÉo NP. bl oíro carácíÉr éroféíáco sÉ abrÉ al rÉmanÉníÉI
mÉdáaníÉ Ésíos másmos ÉnágmasI los másíÉráos dÉl rÉánoI ÉníÉndádos cuando Él bséíráíu ha
rÉvÉlado a CrásíoI conformÉ a la mÉdáda dÉ Ésa rÉvÉlacáónI "a vosoíros os És dado sabÉr."
EjaíÉo NP:NNF. bsío quÉ sÉ dÉclara Én Él palmo TU És mÉncáonado Én Él vÉrsículo PR dÉ jaíÉo

Q
NP. NoíÉn aquí quÉ Él pÉñor acíúa sobrÉ la mÉdáda dÉ cÉguÉraI Én juácáoI así como sobrÉ la
mÉdáda dÉ luz dando más luz J una consádÉracáón muó íÉrráblÉI éÉro cáÉría.

xRz jÉdáaníÉ Ésío no sÉ quáÉrÉ dÉcár quÉ la áglÉsáa no rÉquáÉra érofÉcía Én Él sÉníádo dÉ Édáfácacáón ó consuÉloI obváamÉníÉ.

sÉmosI asíI Él carácíÉr dÉ íodo Él caéííulo J a sabÉr;

J Él íÉsíámonáo éroféíáco dÉ Crásío íras Él rÉchazo dÉ pu éalabra éor éaríÉ dÉ los gudíos;
J Él ordÉn dÉl rÉáno dáváno duraníÉ la ausÉncáa dÉl eájo dÉl eombrÉ éosíÉráor a pu rÉchazoI óI
J la asuncáón dÉ pu éroéáo íronoI la mánásíracáón dÉl éodÉr Én manos dÉl eájo dÉl eombrÉI con la
ÉscÉna fánal dÉ aquÉl ordÉnI la asuncáón dÉ los jusíos Én Él rÉáno dÉl madrÉ Én Él rÉsélandor "dÉl
sol" EÉs dÉcárI Crásío másmoF;
J la éuráfácacáón dÉl rÉáno dÉl eájo dÉl eombrÉI Él caméo Én Él cual Ésíaba la cázaña;
J la dÉclaracáón dÉ la ÉñcÉlÉncáa ó Él valor ánírínsÉcos con la bÉllÉza dÉl rÉáno xla rÉcogáda dÉ lo
buÉno Én cÉsíasI jaíÉo NP: QTJRMzI óI
J Él juácáo dÉ la áglÉsáa vásáblÉI la rÉd llÉna rÉcogáda dÉl mar.

vo sÉguáríaI un éocoI Él ordÉn dÉ las éroéáas éarábolasI o dÉclaracáonÉs éroféíácas.

ia érámÉra EÉl sÉmbradorFI hÉ comÉníadoI no És una sÉmÉjanza dÉl rÉáno Én absoluíoI

sáno la sáÉmbra dÉ la sÉmállaI mÉdáaníÉ la cual su mánásíracáón sÉ llÉvó a ÉfÉcío: És una éarábola
gÉnÉralI Él ánsírumÉnío gÉnÉralI ó éor íaníoI dÉclarada érÉváamÉníÉ a la cÉguÉra judácáal dÉ los
gudíosI ó no sÉ hacÉ dÉ Élla una sÉmÉjanza dÉl rÉáno dÉ los cáÉlosI sáno quÉ És la malabra dÉl
rÉánoI los dÉíallÉs dÉ la oéÉracáón o Él áméÉdámÉnío dÉ lo cual son muó fÉlázmÉníÉ ó
hÉrmosamÉníÉ sÉñalados.

ias ságuáÉníÉs sÉás éarábolas son sÉmÉjanzas dÉl rÉáno dÉ los cáÉlosI éÉro haó una
marcada dásíáncáón Én Éllas. ia Éñélácacáón dÉ la érámÉra dÉ las sÉás EÉl írágo ó la cázañaF ó las
ÉñélácacáonÉs dÉ las úlíámas írÉs éarábolas EÉl íÉsoroI la éÉrlaI la rÉdF son dárágádas sólo a los
dáscíéulos; sáÉndo las írÉs érámÉras EÉl írágo ó la cázañaI la sÉmálla dÉ mosíazaI la lÉvaduraF
dárágádas a Éllos ó a la mulíáíud Én gÉnÉral.
ias írÉs érámÉras coníáÉnÉn la éosácáón osíÉnsáblÉ ó Él rÉsulíado dÉl rÉáno Én Él mundoI dÉ
lo cual los hombrÉs éodrían Ésíar más o mÉnos conscáÉníÉsI o quÉ éodrían sÉr dárágádas a Éllos.
ias úlíámas írÉsI ó la Éñélácacáón dÉ ÉllasI o báÉn son Él rÉsulíado Én dÉsarrollo élÉnoI Él
rÉsulíado Én las manos dÉ aáosI o báÉn Él carácíÉr ó Él valor ánírínsÉcos dÉ la obra dÉl rÉánoI
como Én la mÉníÉ dÉl bséíráíuI dÉsarrollando la mÉníÉ dÉl pÉñor. bsío fuÉ dárágádo ÉséÉcáalmÉníÉ
a los dáscíéulos. AdÉmásI óo comÉníaríaI como las írÉs érámÉras son Él rÉáno íal como És vásío
Én Él mundoI ó las úlíámas írÉs íal como És conocádo Én la mÉníÉ dÉ aáosI así Él conírasíÉ ÉnírÉ
Éllas aún más claro.
ia érámÉra És la sáÉmbra fuÉra Én Él mundoI la úlíáma És Él érocÉso sÉéaraíávo dÉ la rÉd
llÉna rÉal Ela cuaníía rÉcogáda dÉl marF sacada ahora a la orálla.
ias dos éarábolas áníÉrmÉdáas dÉ las írÉs érámÉras sonI una Ela sÉmálla dÉ mosíazaFI la
organázacáón ÉñíÉrna mÉdáaníÉ la cual Él rÉáno crÉcÉ Én Él mundo; la oíra Ela lÉvaduraFI la
dáfusáón dÉ la docírána a íravés dÉ la masaI la cual Él pÉñor caracíÉráza como lÉvaduraI la
áméoríancáa dÉ lo cual sÉ érÉsÉnía Én oíra éaríÉ.
ias dos éarábolas áníÉrmÉdáas dÉ las írÉs úlíámas sonI la érámÉra EÉl íÉsoroFI Él valor dÉl
íÉsoro Éscondádo Én Él caméoI la gloráa rÉal dÉ la fglÉsáaI como És conocáda éor la mÉníÉ ó Él
dÉscubrámáÉnío dÉl pÉñorI aunquÉ no ÉñéuÉsía ahoraI éor lo cual Él sÉ saíásfázo comérando Él
caméo J sÉ saíásfázo con íomar Él mundo Én su condácáón acíual sán valor. ia aélácacáón dÉ Ésío
És muó áméoríaníÉ. ia sÉgunda dÉ Ésías éarábolas És la bÉllÉza moral dÉ la gracáa dÉ la áglÉsáa a
los ojos dÉ aáosI saíásfacáÉndo la mÉníÉ dÉl mÉrcadÉr quÉ busca éÉrlas éáadososI la Ésíámacáón
quÉ Crásío íáÉnÉ dÉ la gracáa Én la áglÉsáaI ó Él Éséíráíu dÉ Crásío. vo crÉoI asámásmoI quÉ la

R
érámÉra dÉ las dos úlíámas rÉséondÉ aI o És Él conírasíÉ dÉI la érámÉra dÉ las érámÉras dosI ó la
érámÉra dÉ las érámÉras.
ia úlíáma éarábola dÉsvÉla manáfáÉsíamÉníÉ Él érocÉso judácáal sobrÉ Él cuÉréo rÉcogádo
Én la orálla xmÉdáaníÉ la sÉéaracáón dÉ lo buÉnoI ó Él juácáo éosíÉráorzI un asunío basíaníÉ
dásíánío dÉ pu juácáo dÉl mundo.

vo crÉo quÉ hÉ írazado ahora claramÉníÉ Él ordÉn ó la Ésírucíura dÉ las éarábolas. nuÉda
éÉndáÉníÉ una íÉníaíáva Én su áníÉrérÉíacáón. vo comÉníaré solamÉníÉ acÉrca dÉ aquÉllas quÉ
son la sÉmÉjanza dÉl rÉáno dÉ los cáÉlosI ó sólo éor mÉdáo dÉ ÉncabÉzados.

aÉ la érámÉra EÉl sÉmbradorFI nosoíros íÉnÉmos la éroéáa áníÉrérÉíacáón dÉl pÉñorI Én la

cual óo sólo dÉbo dárágár la aíÉncáón a la fuÉrza sÉncálla dÉ los íérmános sobrÉ los cualÉs Él
bséíráíu dÉ aáos dÉbÉ éroóÉcíar pu luz éara quÉ comérÉndamos "la éalabra dÉl rÉáno." EjaíÉo
NP:NVF.

eÉmos vásíoI gÉnÉralmÉníÉI quÉ las írÉs érámÉras EÉñcÉéíuando la dÉl sÉmbradorF son la
éosácáónI o carácíÉrI dÉl rÉáno Én Él mundo EÉl írágo ó la cázañaI la sÉmálla dÉ mosíazaI la
lÉvaduraF. Así quÉ íÉnÉmos aquí quÉ "Él caméo És Él mundo" EjaíÉo NP:PUFI ó nada más; ó
íaméoco Él érocÉso judácáal sÉ rÉfáÉrÉ ná sáquáÉra al juácáo dÉ la áglÉsáa nománalI Éso Ésíá
éosíÉráormÉníÉ Én la úlíáma éarábola. Crásío sÉmbró la buÉna sÉmálla dÉl rÉáno Én Él mundo; ó Él
dáabloI con asíucáaI sÉmbró cázaña allí ÉnírÉ ÉllaI máÉníras los hombrÉs dormíanI "hombrÉs
áméíos" "dÉsíánados éara Ésía condÉnacáón." Egudas QF. bl éodÉr dÉ ÉñíÉrmánacáón no fuÉ dado
Ea sabÉrI fuÉra dÉl mundoF a la áglÉsáaI los sáÉrvos dÉl éadrÉ dÉ famáláa: Éllos Ela cázañaF dÉbÉn
"crÉcÉr juníamÉníÉ lo uno ó lo oíro hasía la sáÉga." EjaíÉo NP:PMF. No Éra nángún sÉrvácáo a
CrásíoI ÉníoncÉsI maíar un hÉrÉjÉ; la mano ruda dÉ un sáÉrvo éodría dÉsíruár a un saníoI al
áníÉníar la éurÉza dÉ la cosÉchaI mÉdáaníÉ aquÉllo quÉ Ésíaba rÉsÉrvado éara oíras manos. ia
maduracáón dÉ ambos Éra Él érocÉso acíualI madurando juníos Én Él mundo. ia áglÉsáa nunca
llÉgaría a sÉr un sásíÉma éara éuráfácarI o corrÉgárI Él mundo. bl éodÉr érovádÉncáal dÉ aáos Én la
mánásíracáón dÉl eájo mÉdáaníÉ pus ángÉlÉs xSzI dÉséÉjará dÉ pu rÉáno Én manojosI Én Él caméoI
Én Él mundoI la cázaña éara sÉr quÉmada; ó ÉníoncÉs los jusíos rÉsélandÉcÉrán como Él solI no
Én Él rÉáno dÉl eájoI no Én Él rÉáno dÉl eájo dÉl eombrÉI sáno Én Él rÉáno dÉl madrÉ. bn una
éalabraI nosoíros íÉnÉmos la láméáÉza dÉl mundoI Él caméoI mÉdáaníÉ áníÉréosácáón érovádÉncáalI
mÉdáaníÉ un érocÉso judácáal Én manos dÉl eájo dÉl eombrÉI Énváando a pus ángÉlÉs. ios jusíos
dÉl rÉánoI És dÉcárI aquÉllos quÉ habían sádo jusíos máÉníras Él mundo Éra maloI sÉrán como Él
sol. Nosoíros sabÉmos quáén És "Él pol dÉ jusíácáa" Ejalaquías Q:OFI ó "cuando él sÉ manáfáÉsíÉI
sÉrÉmos sÉmÉjaníÉs a élI éorquÉ lÉ vÉrÉmos íal como él És" EN guan P:OF; éÉro Ésío És Én Él
rÉáno dÉl madrÉ dÉ Éllos EjaíÉo NP:QPF. io quÉ sÉguía a coníánuacáón Én Él rÉáno dÉl eájo dÉl
eombrÉI Én consÉcuÉncáaI no lo sabÉmosI sólo quÉ Él rÉcogáó fuÉra dÉ él a íodo lo quÉ lo
ofÉndíaI ó quÉ Él rÉáno íÉrrÉnal dÉ nuÉsíro pÉñor ó palvador gÉsucrásío había llÉgado; éÉro ÉsíÉ
no Éra Él íÉma dÉ una sÉmÉjanza dÉl rÉáno dÉ los cáÉlos. bsíÉ sásíÉma mÉzclado ó ambáguo
fánalázóI o más báÉn sÉ cuméláóI Én la sÉéaracáón dÉl rÉáno dÉ gloráa dÉl madrÉ Elos jusíosI como
Él pol dÉ jusíácáaI Ésíando juníos Én élI éara alabanza dÉ la gloráa dÉ pu gracáa éor lo quÉ ha
éasadoI ó dÉ pu gloráa Én ÉsÉ ÉníoncÉs: coméarÉn con bfÉsáos N: SJNOF ó Él rÉáno dÉl eájo dÉl
eombrÉI láméáado judácáalmÉníÉ ahoraI sáÉndo áníroducádo ahora Él rÉáno íÉrrÉnalI dÉl cual
nosoíros sabÉmosI dÉ oíras fuÉníÉsI quÉ los gudíos son Él éodÉr áméÉráal Én Crásío.
xSz cormalmÉníÉI És dÉcárI Én la rÉal asuncáón dÉ éodÉr adquárádo como hombrÉI óo crÉo quÉ los ángÉlÉs llÉgaron a sÉr sáÉrvos dÉl eájo
dÉl eombrÉ cuando Él hubo vÉncádo a paíanás J como mánásíros dÉ la éosácáón gudíaI dÉ la quÉ Él había llÉgado a sÉr la CabÉza
rÉdÉníora J como agÉníÉs dÉl éodÉr érovádÉncáal dÉ aáos Én Él mundoI quÉ Éra mosírado ahora como Ésíando Én pus manosI dÉbádo a
quÉ Él había vÉncádo EÉn obÉdáÉncáa ó fádÉládadF al éríncáéÉ dÉ ÉsíÉ mundo. mor conságuáÉníÉI nosoíros lÉÉmos Én jaíÉoI ÉsíÉ ÉvangÉláo
dÉ la dáséÉnsacáónI "bl dáablo ÉníoncÉs lÉ dÉjó; ó hÉ aquí vánáÉron ángÉlÉs ó lÉ sÉrvían." EjaíÉo Q:11F. Así íambáén Énconíramos Én aquÉl
maraválloso éasajÉ Én iucas 22I " v sÉ lÉ aéarÉcáó un ángÉl dÉl cáÉlo éara foríalÉcÉrlÉ." Eiucas 22:QPF.

S
 va hÉ hablado dÉ la sÉgunda éarábola Ela sÉmálla dÉ mosíazaF como dÉ la organázacáón
ÉñíÉráor Én Él mundoI dÉl éodÉr É ánfluÉncáa dÉl rÉáno conformÉ a la forma jÉrárquáca quÉ adoéíó
Én manos dÉl hombrÉ. bl lÉcíor aíÉnío dÉ la bscráíura dÉbÉ Ésíar famáláarázado con Él símbolo dÉ
un árbol como dÉnoíando éodÉr éroíÉcíor ó ÉmánÉncáa ÉñíÉrnosI como Én NabucodonosorI
caraónI ó muchos oírosI hacáÉndo quÉ la analogía sÉa más clara. bsíoI ÉníoncÉsI Éra Él éodÉr
mundano dÉl sásíÉma. Ahora báÉnI cuando Él rÉáno dÉl eájo dÉl eombrÉ váÉnÉI éuÉdÉ habÉr algo
análogoI aunquÉ no ÉquávalÉníÉ a Ésío; éÉro un sásíÉma íal xTz dÉbÉrá sÉr un sásíÉma dÉ jusíácáa
sobÉranaI érohábádo éor las éarábolas aníÉráorÉs a la áglÉsáaI o sÉrá una asocáacáón o sásíÉma dÉ
maldad.

xTz páéndolÉ érohábádo a la áglÉsáa Él éodÉr sobrÉ Él mal Én Él mundoI Él hÉcho dÉ quÉ Élla íÉnga éodÉr Én Él mundo áméláca
nÉcÉsaráamÉníÉ Él rÉconocámáÉnío o la éÉrmásáón dÉl mal.

ia íÉrcÉra éarábola Ela lÉvaduraF És la éroéagacáón dÉ la docírána nománal a cualquáÉr

mÉdáda dÉ alcancÉ quÉ aáos había aságnado o dÉságnado. Así íambáén Én oíro sásíÉmaI ÉsíÉ
éodría íÉnÉr oíro carácíÉrI éÉro no éuÉdÉ sÉr rÉconocádo aéroéáadamÉníÉ aquí Én gracáaI éorquÉ
la íoíaládad Ésíá lÉudadaI una cosa nÉgada ÉñérÉsamÉníÉ oíra vÉzI como un hÉcho Én gracáaI Én
la érámÉra éarábola.

va hÉmos habladoI ían élÉnamÉníÉ como nuÉsíras lámáíacáonÉs lo éÉrmáíÉn aquíI dÉ la

Éñélácacáón a los dáscíéulos dÉ la érámÉra.

aÉ la cuaría EÉl íÉsoroFI éodÉmos dÉcár quÉ ÉsI ÉvádÉníÉmÉníÉI la coméra dÉl mundo
hÉcha éor CrásíoI éor causa dÉl íÉsoroI la áglÉsáaI Él íÉsoro dÉ aáos Éscondádo Én élI éara sÉr
ÉñéuÉsío a su dÉbádo íáÉméo.

ia quánía Ela éÉrlaFI És la bÉllÉza ó la ÉñcÉlÉncáa dÉ la áglÉsáa dáscrámánadas éosáíávamÉníÉI

como ordÉnada ó ÉsíablÉcáda éor aáosI ó quÉ Él bséíráíu dÉ CrásíoI Él rngádoI rÉconocÉ ó vÉ Én
su bÉllÉzaI como éara «amar a la áglÉsáa ó ÉnírÉgarsÉ a pí másmo éor Élla» EbfÉsáos R:ORFI como
És vásía Én Él éÉnsamáÉnío dÉl amor dÉ aáos.

bn la éroéorcáón Én quÉ nosoíros íÉngamos la mÉníÉ dÉ CrásíoI éodrÉmos ÉnírarI

obváamÉníÉI Én la mÉníÉ dÉ AquÉl quÉ És la cabÉza dÉl rÉánoI cuóo bséíráíu És dÉscráío asíI
cuméládo éÉrfÉcíamÉníÉ Én Él.

bn la úlíáma Ela rÉdFI íÉnÉmos ÉvádÉncáa dÉl rÉsulíadoI a sabÉrI quÉ la áglÉsáa nománal no
rÉcogÉrá Én Él mundo. eabía muchos éÉcÉs Én Él marI la masa dÉl mundo dÉscuádado ságuáÉndo
sus éroéáos camánosI no caéíurados Én la rÉd; éÉro la rÉd Ésíaba llÉnaI ó había rÉcogádo dÉl mar
íoda xUz clasÉ dÉ éÉcÉsI ó habíaI asámásmoI lo buÉno ó lo malo. «ia élÉnáíud dÉ los dÉníálÉs
había Énírado»I ó Ésíando la rÉd llÉnaI fuÉ sacada a la orálla; ó Él juácáo dÉ la áglÉsáa comÉnzó
xmÉdáaníÉ la sÉéaracáón dÉ lo buÉnozI ó lo malo És dÉsÉchado. vo no Éníro aquí más allá Én los
dÉíallÉs dÉ Ésías éarábolas.

x8z "qomar dÉ ÉnírÉ los gÉníálÉs un éuÉblo éara su nombrÉ." EeÉchos 1R:1Q J iBiAF.

vo dÉclaroI dÉ forma sánóéíácaI lo quÉ sÉ ha concluádo conformÉ Él íÉma surgía. qÉnÉmos

Él rÉáno dÉ los cáÉlos como un Ésíado dÉ cosas duraníÉ Él éÉríodo cuando Él eájo Ésíá sÉníado Én
Él írono dÉl madrÉ. auraníÉ ÉsíÉ éÉríodoI los hájos Ésíán Én Él írono dÉl eájoI éÉro son hÉrÉdÉros
dÉl rÉáno dÉl madrÉ J un éÉríodo duraníÉ Él cual Él mundo no És ordÉnado conformÉ al éodÉr
judácáal jusío dÉl rÉáno dÉl eájo dÉl eombrÉ J ó És Él áníÉrvalo ÉnírÉ Él rÉchazo dÉl eájo dÉl
eombrÉ Én la íáÉrra ó pu rÉánado Én la íáÉrraI Én Él cual los saníos son sosíÉnádos éor Él bséíráíuI
Én mÉdáo dÉl mundoI éor Él bséíráíu Énváado dÉl eájo éor Él madrÉI sáÉndo Él bséíráíu Él íÉsíágo dÉ
pu Éñalíacáón allí. bsíÉ caéííulo És Él élÉno anuncáo éroféíáco dÉ ÉsíÉ Ésíado dÉ cosas. bl carácíÉr
T
ÉñíÉrno quÉ ÉsíÉ Ésíado dÉ cosas asumÉ Én Él mundo sÉ dÉscrábÉ Én las érámÉras írÉs éarábolas
Eírágo ó cázañaI sÉmálla dÉ mosíazaI lÉvaduraF; la bÉndácáón rÉal ó Él valor ó Él juácáo dÉ sus
rÉsulíadosI su carácíÉr áníÉráor a los ojos dÉ aáosI sÉ dÉscrábÉ Én las úlíámas írÉs dÉ las sÉás
éarábolas EÉl íÉsoroI la éÉrlaI la rÉdF. bl caéííulo fánaláza Én Él ÉsíablÉcámáÉnío dÉl rÉáno dÉl eájo
dÉl eombrÉ Én la íáÉrraI ó la asuncáón dÉ los jusíosI duraníÉ su duracáónI al rÉáno dÉl madrÉ Én
los lugarÉs cÉlÉsíáalÉs. ia érámÉra éarábola EÉl sÉmbradorF És la malabra dÉl rÉáno. ias
ÉñéosácáonÉs ó las vásáonÉs áníÉrnas dÉ la áglÉsáa o dÉl rÉáno son dadas a los dáscíéulos; la
cÉguÉra judácáal dÉ los gudíos És dÉclaradaI ó los éráválÉgáos ÉséÉcáalÉs dÉ los saníos íambáén; ó
las éarábolas son éronuncáadas claramÉníÉ como la dÉclaracáón dÉ "cosas Éscondádas dÉsdÉ la
fundacáón dÉl mundo" EjaíÉo NP:PRFI quÉ Él bséíráíu rÉvÉla a aquÉllos quÉ íáÉnÉn "oídos éara
oír." EjaíÉo NP:V; NP:QPF.

g. N. aarbó

qraducádo dÉl fnglés éor: B.o.C.l. J bnÉro OMNM.J

www.gracáaóvÉrdad.nÉí