Hazánk őstörténete, a honfoglalás

a, Magyar nép eredete: hun rokonság - finnugor rokonság / nyelv: Ural hegység vidékén
élnek
- Eredetmonda: Magor- Hunor – magyarok / hunok ősei
Csaba királyfi / Attila fia -hun vereség után Szittyaországba
menekül vitézeivel
Attila földjén maradó hunok felveszik a székely nevet / 3000/
életmód : nomád pásztorkodás / vándorló állattartás , Ló, szarvasmarha, juh – nemez a juh
gyapjjából
Félnomád életmód : állattartás+ földművelés
/ Szállás : jurta, Veremház / főldbe vájt ház
Társadalom :
nagycsalád: Több generáció együttélése. /20-25 fő/- munkamegosztás: állatok legeltetése,
földművelés
vezető : családfő
nemzetség: a nagycsaládok alkotják , vezető : nemzetfő
törzs: nemzetségek alkotják, nagy katonai erőt képez. Vezető törzs a Megyer / Magyar
vezető : törzsfő, fejedelem
Harcmodor: fegyverek : íj, nyílvessző, kard, kopja, kengyel- hátrafelé nyilazás, bőrpáncél
könnyűlovas harcmodor, megfutamodás

b, Vándorlás: magyar őshaza : Urál hegység

Levédia és Etelköz IX. század
Etelköz (Vérszerződés)
Kárpát-medence – Honfoglalás 895-900
c, Svatlopjuk morva fejedelem megsegítése- győzelem
Vereckei hágón keresztúl -Kárpát medence : Erdély, Alföld, később
Felvidék, Dumámtúl

e, Honfoglaló magyarok társadalma

fejedelem törzs: több nemzetséget összefogó csoport
törzsfő
nemzetségfő nemzetség: nagycsaládok szövetsége
családfő család: több generációt összefogó társadalmi alakulat

f, Kalandozások (Kr. u. X. sz.)

iránya: Ny. Európa (Német császárság, Francia királyság)
D. Európa (Itália)
D-K. Európa (Kelet-Római Birodalom - Bizánc)
célja: megfélemlítés, zsákmányolás, otthon védelme
eredménye: először sikerek: gyors lovak, csel / megfutamodás, íj, szablya, szekerce, bőr
pajzs
kudarc: Merseburg – vereség ; Augsburg –vereség (gyászmagyarok; Lehel kürtje)

Államalapítás – Árpád ház

a, Géza fejedelem (972 – 997)

- fiát, Vajkot megkeresztelteti (István) - házasság politika- béketeremtés, Gizella
- ő maga is megkeresztelkedik, de - keresztény papok behívása
nem gyakorolja a vallást - német lovagok behívása
- trónöröklődési rend megváltoztatása - lázadó törzsek leverése
legidősebb férfirokon első szülött
b, I. (Szent) István (997 – 1000 – 1038)
államszervezés: - királlyá koronázzák (koronát kér és kap II. Szilveszter pápától)
- vármegyerendszer megszervezése - ispán (feladata: adók beszedése,
bíráskodás, hadak vezetése), várjobbágyok (várkatonák tisztjei),
várkatona, várnép
egyházszervezés: minden 10. falu építsen templomot
templomba járási kötelezettség
tizedfizetés
püspökségek, érsekségek, alapítása (Esztergom, Kalocsa)
belső rend: lázadó törzsfők leverése (Koppány)
c, további Árpád házi királyok
- Péter- idegen lovagoknak földet adott, magyar urak föllázadtak- Aba Sámuelt
választották királynak ; Péter német császár segítségével legyőzte Aba Sámuelt,
császár hűbérese lett, de András legyőzte Pétert
- I. András (1046 – 1060) - német császár legyőzése 2 háborúban
– pogánylázadás leverése
- I. Szent László (1077 – 1095) – szigorú törvények magántulajdon védelmére, lopás,
kóborlás büntetése, templomba járás közelező, vásár
szombaton, pogányság büntetése, kőtelező adózás az
uraknak a terményből, szentté avatások
- védekezés a besenyők és a kunok ellen,
- Horvátország elfoglalása
- (Könyves) Kálmán (1095 – 1116) – Dalmácia elfoglalása, törvények enyhítése
halálbüntetés eltörlése / vámtörvény
bevezetése, jó viszony német császárral. Művelt/
- II. András (1205 – 1235)
Aranybulla – 1222 királyi szerviensek (köznemesek) jogait foglalja össze,
adómentesség, ellenállási záradék / szembefordulhatnak a
királlyal, de kötelesek háborúban részt venni fizetségért

- IV. Béla (1235 – 1270) – 2. honalapító - tatárjárás 1241/42 (1241 Muhi csata -
vereség)
Tatárjárás előtt Tatárjárás után
földadományok visszavétele, királyi hatalom várak építése, birtok adományozás, katonaállítás, kunok
visszaállítása, kunok kiűzése vissza-hívása
- III. András (1290 – 1301) – utolsó árpád házi király / a bárok hatalmas birtokokat
gyűjtöttel- kiskirályok, Csák Máté pénzt veret, András megígéri, hogy megzabolláza a
kiskirályokat, de meghal

Személyek és évszámok
Hunor; Magor: Ménrot fiai, a mondák szerint tőlük ered a hun és a magyar nép.
Emese: Álmos anyja, azt álmodta, hogy ágyékából nagy királyok születnek, ezért kapta fia az
Álmos nevet.
Álmos: törzsfőnök, Árpád apja, Etelközben fejedelemmé választják, de átadja fiának Árpádnak.
Árpád: fejedelem, Árpád és utódai a fejedelmek.
I. Ottó: az első német-római császár, vereséget mér Augsburgnál a kalandozó magyarokra.
Lehel (Lél); Bulcsú: Augsburgnál vezetik a kalandozó magyar seregeket, vereséget
szenvednek.(Lehel kürtje)
Vajk: I. (Szent) István királyunk pogány neve
I. (Szent) István (997-1001-1038): Hazánk, Magyarország első királya, államalapítás
II. Szilveszter: pápa, tőle kér és kap István koronát (Szent István koronázása 1001. január 1.)
Imre: herceg, Szent István király korán elhunyt fia, akihez István „Intelmeit” intézte.
Vazul: Szent István király unokatestvére, pályázik a trónra. Hogy uralkodásra alkalmatlanná
tegyék fülébe István forró ólmot öntetett.
Péter: Szent István unokaöccse, utóda a trónon Aba Sámuel: Trónviszályok idején rövid ideig
király.
Vata, Vata fia János: pogánylázadások vezetői (1046; 1061)
I. András (1046-1060); I. Béla (1060-1063): királyok, pogánylázadások leverése, német
támadás visszaverése
I. (Szent) László (1077-1095): magyar király, szigorú törvények a magántulajdon védelmében,
védekező hadjárat a besenyők és kunok ellen, Horvátország elfoglalása
Könyves Kálmán: magyar király, szigorú törvények a magántulajdon védelmében, Dalmácia
elfoglalása
II. András (1205- 1235): magyar király, főúri összeesküvés Bánk bán vezetésével; Aranybulla
kiadása (1222)
IV. Béla (1235-1270): magyar király; második honalapító a tatárjárás után – tatárjárás 1241-
1242
Batu kán: tatár uralkodó, a tatár csapatok vezetője a magyarok ellen (Muhi csata - 1241)
III. András (1290-1301): utolsó Árpád házi király hazánkban, vele kihal az Árpád ház (1301)
fogalmak
pogány: nem katolikus vallást követő emberek, valamilyen természeti vallás
turul: sólyomféle madár
sztyeppe: füves puszta
jurta: Szétszedhető, kör alaprajzú favázas sátor, többnyire nemezzel fedett. Nomád népek
lakhelye.
hunok: Belső Ázsiából származó lovas nomád nép. Attila vezetésével a Kárpát medencében
alakítottak ki birodalmukat. A magyarok őseinek is tartják őket.
Magna Hungária: jelentése: Nagy Magyarország, a magyar őshaza latin elnevezése a Volga-
Káma-Bjelaja folyók mentén
püspök: egy egyházmegye élén álló katolikus főpap
érsek: katolikus főpap, egy nagyobb országrész egyházi vezetője
tized (dézsma): a jobbágyok által az egyháznak fizetett terményadó (a termény tized része)
ispán: a vármegyék élén álló király által kinevezett ember(adók szedése, bíráskodás, katonai
csapatok vezetése)
királyi tanács: egyházi és világi főurakból álló tanácsadó testület
várjobbágy: a várkatonák tisztjei, később egy részük nemesi rangra emelkedik, mások
jobbágysorba sűlyednek
várnép: Fél szabad, paraszti foglalkozású emberek a vármegyékben, katonáskodnak, adóznak
nádor: a király után a legfőbb országos méltóság, a király távollétében helytartója, a nemesi
felkelés vezetője
trónviszály: törvényes utód híján sokszor fegyveres küzdelem a hatalomért
kun: nomád, félnomád életmódot folytató népcsoport, XIII. században telepednek meg
Magyarországon
tatár: mongol eredetű, nomád életmódot folytató népcsoport, hadjáratot indítanak
Magyarország ellen
Aranybulla: fém, arany függőpecséttel ellátott okirat
vármegye: I Szent István által létrehozott területi önkormányzati szervezet
Évszámok:
895: Honfoglalás
997 – 1001 – 1038: I. Szent István uralkodása
1077 – 1095: I. Szent László uralkodása
1095 – 1116: Könyves Kálmán uralkodása
1235 – 1270: IV. Béla uralkodása
1241 – 1242: Tatárjárás
1241: Muhi csata
1301: Árpád ház kihalása
a besenyők és a kunok ellen, Horvátország elfoglalása
- (Könyves) Kálmán (1095 – 1116) – Dalmácia elfoglalása, törvények enyhítése
- II. András (1205 – 1235) Aranybulla – 1222 királyi szerviensek (köznemesek) jogait
foglalja össze,
adómentesség, ellenállási záradék
- IV. Béla (1235 – 1270) – 2. honalapító - tatárjárás 1241/42 (1241 Muhi csata -
vereség)
Tatárjárás előtt Tatárjárás után
földadományok visszavétele, királyi hatalom visszaállítása, várak építése, birtok adományozás, katonaállítás, kunok vissza-
kunok kiűzése hívása
- III. András (1290 – 1301) – utolsó árpád házi király
Magyarország az Árpádok idején
Személyek és évszámok
Hunor; Magor: Ménrot fiai, a mondák szerint tőlük ered a hun és a magyar nép.
Emese: Álmos anyja, azt álmodta, hogy ágyékából nagy királyok születnek, ezért kapta fia az
Álmos nevet.
Álmos: törzsfőnök, Árpád apja, Etelközben fejedelemmé választják, de átadja fiának Árpádnak.
Árpád: fejedelem, Kurszán kündü halála után megszűnik a kettős fejedelemség, Árpád és
utódai a fejedelmek.
I. Ottó: az első német-római császár, vereséget mér Augsburgnál a kalandozó magyarokra.
Lehel (Lél); Bulcsú: Augsburgnál vezetik a kalandozó magyar seregeket, vereséget
szenvednek.(Lehel kürtje)
Vajk: I. (Szent) István királyunk pogány neve
I. (Szent) István (997-1001-1038): Hazánk, Magyarország első királya, államalapítás
II. Szilveszter: pápa, tőle kér és kap István koronát (Szent István koronázása 1001. január 1.)
Imre: herceg, Szent István király korán elhunyt fia, akihez István „Intelmeit” intézte.
Vazul: Szent István király unokatestvére, pályázik a trónra. Hogy uralkodásra alkalmatlanná
tegyék fülébe István forró ólmot öntetett.
Péter: Szent István unokaöccse, utóda a trónon Aba Sámuel: Trónviszályok idején rövid ideig
király.
Vata, Vata fia János: pogánylázadások vezetői (1046; 1061)
I. András (1046-1060); I. Béla (1060-1063): királyok, pogánylázadások leverése, német
támadás visszaverése (Vértes hegység legendája, Búvár Kund legendája)
I. (Szent) László (1077-1095): magyar király, szigorú törvények a magántulajdon védelmében,
védekező hadjárat a besenyők és kunok ellen, Horvátország elfoglalása
Könyves Kálmán: magyar király, szigorú törvények a magántulajdon védelmében, Dalmácia
elfoglalása
II. András (1205- 1235): magyar király, főúri összeesküvés Bánk bán vezetésével; Aranybulla
kiadása (1222)
IV. Béla (1235-1270): magyar király; második honalapító a tatárjárás után – tatárjárás 1241-
1242
Batu kán: tatár uralkodó, a tatár csapatok vezetője a magyarok ellen (Muhi csata - 1241)
III. András (1290-1301): utolsó Árpád házi király hazánkban, vele kihal az Árpád ház (1301)
fogalmak
pogány: nem katolikus vallást követő emberek, valamilyen természeti vallás követője
turul: sólyomféle madár
sztyeppe: füves puszta
jurta: Szétszedhető, kör alaprajzú favázas sátor, többnyire nemezzel fedett. Nomád népek
lakhelye.
hunok: Belső Ázsiából származó lovas nomád nép. Attila vezetésével a Kárpát medencében
alakítottak ki birodalmukat. A magyarok őseinek is tartják őket.
Magna Hungária: jelentése: Nagy Magyarország, a magyar őshaza latin elnevezése a Volga-
Káma-Bjelaja folyók mentén
törzs: nemzetségek alkotják, nagy katonai erőt képez. Vezető törzs a Megyer / Magyar
nemzetség: a nagycsaládok alkotják
nagycsalád: Több generáció együttélése. /20-25 fő/- munkamegosztás : állatok legeltetése,
földművelés
püspök: egy egyházmegye élén álló katolikus főpap
érsek: katolikus főpap, egy nagyobb országrész egyházi vezetője
tized (dézsma): a jobbágyok által az egyháznak fizetett terményadó (a termény tized része)
ispán: a vármegyék élén álló király által kinevezett ember(adók szedése, bíráskodás, katonai
csapatok vezetése)
királyi tanács: egyházi és világi főurakból álló tanácsadó testület
várjobbágy: a várkatonák tisztjei, később egy részük nemesi rangra emelkedik, mások
jobbágysorba sűlyednek
várnép: Fél szabad, paraszti foglalkozású emberek a vármegyékben, katonáskodnak, adóznak
nádor: a király után a legfőbb országos méltóság, a király távollétében helytartója, a nemesi
felkelés vezetője
trónviszály: törvényes utód híján sokszor fegyveres küzdelem a hatalomért
kun: nomád, félnomád életmódot folytató népcsoport, XIII. században telepednek meg
Magyarországon
tatár: mongol eredetű, nomád életmódot folytató népcsoport, hadjáratot indítanak
Magyarország ellen
Aranybulla: fém, arany függőpecséttel ellátott okirat
vármegye: I Szent István által létrehozott területi önkormányzati szervezet
Évszámok:
895: Honfoglalás
997 – 1001 – 1038: I. Szent István uralkodása
1077 – 1095: I. Szent László uralkodása
1095 – 1116: Könyves Kálmán uralkodása
1235 – 1270: IV. Béla uralkodása
1241 – 1242: Tatárjárás
1241: Muhi csata
1301: Árpád ház kihalása