DIENES LÁSZLÓ GÖRÖGKATOLIKUS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKGIMNÁZIUM ÉS

SZAKKÖZÉPISKOLA 15/A./2.

Ápoló 55 723 01 Szóbeli

Tételek Kidolgozva
Érvényes 2017. Május 1.
15/A/2.
2018. 02. 18.

Szóbeli vizsgatevékenység. Elméleti ismeretek szóbeli felidézése. Vizsgafeladat időtartama: 45

perc.
 1. A
Jellemezze az ischaemiás szívbetegségeket! Foglalja össze a kórképek lehetséges okait,
diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait! Ismertess az akut állapotok lehetséges
diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciáit!
Szempontok a válaszadáshoz:
− az ischaemiás betegség rizikó tényezői, patomechanizmusa
− az egyes megjelenési formák jellemző tünetei
− diagnosztikai lehetőségek
− terápiás beavatkozások
− az akut szakasz ápolási specialitásai és
− az akut állapotok lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái
Mit nevezünk ischaemiás szívbetegségnek? Mit jelent az angina pectoris?

Ischaemiás szívbetegségnek nevezzük a koszorúér szűkületből származó szívizom

vérátáramlási zavart. Az ischaemia megnyilvánulási formái többfélék, melyek legtöbbször
egymást követve (nem egyszerre) jelentkeznek: szívizom pumpafunkciójának zavara, EKG -
változás, mellkasi fájdalom. A szívizom ischaemia járhat tünetekkel (anginás mellkasi
fájdalom, ingerképzési és / vagy ingerületvezetési zavar, hirtelen fellépő szívelégtelenség),
illetve elhanyagolható, alig észlelhető vagy nem típusos tünetekkel is. A különböző kórformák
kialakulásában döntő jelentőségű az ischaemia időtartama, illetve a következményeképpen
kialakuló (visszafordítható vagy visszafordíthatatlan) funkciókárosodás jellege. Az ischaemiás
szívbetegség leggyakoribb megnyilvánulási formái az angina pectoris (mellkasi fájdalom), a
szívelégtelenség, a szívinfarktus, az arrhytmia vagy a hirtelen szívhalál.

Az ischaemiás betegség rizikó tényezői, patomechanizmusa:

 dohányzás, köszvény
 alkohol, életkor, HDL magas, LDL alacsony
 mozgásszegény életmód
 fokozott zsír és koleszterin bevitel, stressz
 magas vérnyomás, 35 év felett fogamzásgátló és dohányzás együttes elhagyása.
 diabetes mellitus, elhízás, inzulin rezisztencia,

Ischaemiás szívbetegség patomechanizmusa / kórtörténet lefolyása:

1. A rövid távú ischaemia következményei:
Ha a vérellátási zavar gyorsan alakul ki, akkor a szívizom nem tud alkalmazkodni a
megváltozott körülményekhez. Az anyagcseréje gyorsan és kényszerűen megváltozik, a
felszaporodott káros anyagcseretermékek valószínűleg fájdalomérző receptorokat ingerelnek,
mely miatt a beteg – kb. fél - egy perccel az átmeneti vagy tartós myocardialis
oxigénhiányának fellépését követően jellegzetes mellkasi fájdalmat kezd érezni, mely egyre
súlyosabb lesz. Az elviselhetetlen fájdalom mellé fehér színű végtag társul, mely azonnali
beavatkozást igényel. A terhelésre jelentkező mellkasi fájdalomhoz nehézlégzés, halálfélelem
társulhat. Ezt a tünet együttest nevezik angina pectoris (anginás panaszok). Ha a vérellátás

2
perceken belül helyreáll, akkor a fájdalom gyorsan szűnik, a szívizom anyagcseréje és
működése helyreáll. Ebben az esetben szívizom - károsodás nincs, vagy csak molekuláris
módszerekkel kimutatható.
Az egyes megjelenési formák jellemző tünetei, fajtái:
 Effort angina: oka a szívizom megnövekedett oxigénigénye, amely valamilyen fizikai
terhelés következménye. Az angina pectoris a szívizom - ischaemia egyik
megnyilvánulási formája, amelyet a beteg mellkasi diszkomfort, illetve fájdalom
formájában észlel. A mellkasi szenzációra jellemző a jelentkezés módja (pl. stabil
effort angina pectoris), lokalizációja (pl. szegycsont mögötti, nyakba, állba, bal karba
sugárzó), jellege (nyomás, szorítás), időtartama (néhány perc), a panasz
megszűnésének körülményei (a terhelés abbahagyása, rövid hatású nitroglicerin
használata).
 Nyugalmi angina
 Stabil angina: jellemzői: 1. substernalis fájdalom és / vagy diszkomfort; 2. a panaszt
terhelés vagy emocionális stressz váltja ki; 3. nyugalomban vagy nitroglicerin hatására
a panasz megszűnik.
 Néma ischaemia: nincs mellkasi fájdalom
Ha nagy területű szívizom teljes vérellátása szűnik meg hirtelen, s ez nem oldódik meg
perceken belül, akkor szívizominfarktusról beszélünk. Mivel a szívizom teljes pusztulása kb.
6 óra alatt következik be az elzáródástól számítva, ezen időn belül, ha az elzáródás megnyílik,
s a vérellátás helyreáll, akkor a szívizom-károsodás nem lesz teljes.
2. A tartós ischaemia következményei:
Minél tovább tart a vérellátási zavar, annál nagyobb egy bizonyos időn belül a szívizomzat
körülírt elhalása, okai: a koszorúserek valamely ágának elzáródása, coronaria sclerosis,
coronaria spasmus, thrombus., elzáródott coronaria mögötti szívizom elhal,. Az ér
elzáródásától számított kb. 6 óra időtartam az, mely alatt az adott ér által ellátott
szívizomterület maximális mértékben károsodik (elpusztul).

A heveny koszorúér betegség különböző formái, instabil angina, acut myocardialis infarctus
(STEMI, NSTEMI) - továbbiakban összefoglaló néven Acut Coronaria Syndroma (ACS),
mely hirtelen szívhalálhoz vezethet. EKG eltérések (ST - eleváció, ST - depresszió).
Amennyiben az EKG-n az ST szakasz elevációja látható, úgy ST elevációs myocardialis
infarktusról (STEMI) beszélünk. Ugyanúgy „ST elevációs” acut infarctusként kell kezelni a
valószínűleg új keletű, bal Tawara - szár blokk EKG képével járó infarktust, típusos mellkasi
fájdalommal. STEMI esetében legtöbbször egy jól körülhatárolt acut coronaria occlusio
található. A mellkasi fájdalom mellett észlelt ST - eleváció a transmuralis ischaemia jele
(Prinzmetal angina pectoris, myocardialis infarctus).

Tartós (20 percet meghaladó), típusos mellkasi fájdalom és az EKG -n ST eleváció egyenlő a
STEMI diagnózisával, semmiféle további diagnosztikus lépés nem szükséges a beteg
reperfúziós ellátásának megszervezéséhez, vagyis amennyiben lehetséges azonnal
intervenciós centrumba szállíttatása szükséges. Ha ez két órán belül nem lehetséges,
thrombolysis megkezdése indokolt.

3
Ischaemiás szívbetegségek okai:

 koszorúerek valamely ágának elzáródása

 coronaria sclerosis
 thrombus
 elzáródott koronária mögött a szívizom elhal
Hosszan tartó anginás roham nitroglicerin adására alig változik. Halálfélelem, vegetatív kísérő
tünetek, szívritmuszavarok (kamrai arrythmiák, kamrafibrilláció) jelentkeznek a betegnél.

Diagnosztikai lehetőségek:

 anamnézis felvétele
 fizikális vizsgálat
 mellkasröntgen
 ECHO
 Coronarographia
 stressz ECHO
 izotópvizsgálat
 PET
 EKG
 Holter EKG
 ergometria
 teljes vérkép, labor diagnosztika: Troponin I/T, CK, CKMB, GOT, GPT, LDH,
enzimek, elektrolitok, CN, kreatinin, vizeletvizsgálat
Műtéti lehetőség, invazív beavatkozások:

PCI: (Percutan Coronaria Interventio) a koszorúerek ballonos tágítása, egyszerű, combnál

behatolva az ereken keresztül egy vezetőkatétert, majd ezen keresztül speciális ballonkatétert
juttatnak el a szűkület helyéig, a ballont nagy nyomással felfújják, a felfújt ballon pedig
szétroncsolja a koszorúér-szűkületet okozó lerakódást (plakkot) anélkül, hogy a koszorúér fala
komolyabban sérülne. túlélési és felépülési esélyei jóval kilencven százalék felett van.

PTCA: a Percutan Transluminalis Coronaria Angioplastica rövidítése. Jelentése: bőrön

keresztüli behatolásból, érnyíláson keresztül végzett koszorúér - tágítás.

STENT: szívkatéterezés után egy "belső érprotézis", ún. stent behelyezésével a szűkült eret is
kitágítják, s az érfal sérülését stabilizálják.

Bypass: (angol rövidítéssel CABG). Az elzáródott érszakasz megkerülése szívsebészeti

beavatkozás során készített áthidalással.

Terápiás beavatkozások:

 vérnyomás monitorozás
 oxigén terápia
 nitrát tartalmú szerek

4
  fibrinolízis
 fájdalomcsillapítás (Morphium)
 acetylszalicilsav
 béta – blokkolók, ACE - gátló
 szöveti plazminogén aktivátor (tPA), az urokináz típusú plazminogén aktivátor (uPA),
streptokináz: (allergia) plazminogént aktiválja.
Ápolói terápia:

 fektetés
 ágynyugalom
 vénabiztosítás
 oxigénterápia
 monitorizálás
 fájdalomcsillapítás
 gyógyszerelés
 könnyű táplálkozás
 pszichés vezetés
 egészségnevelés
 rehabilitáció
 szakápolói feladatok a megelőzés szintjén: a még kezdő stádiumban lévő ischaemiás
szívbetegek oktatása, életmódbeli tanácsok adása, hogy stabilizáljuk, stagnáljon
állapota
 életmódváltás: rendszeres mozgás, napirend szerepe, testsúlycsökkentés, dohányzásról
való leszoktatás támogatása, gyorsan felszívódó szénhidrátok bevitelének csökkentése,
zsírfogyasztás optimalizálása, megfelelő vitamin bevitel és folyadékfogyasztás,
gyógyszerek előírt bevétele.
Az akut szakasz ápolási specialitásai és az akut állapot lehetséges diagnosztikai és
terápiás ápolói kompetenciái: anamnézis felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális
paraméterek mérése, EKG diagnosztika, pozicionálás, oxigénterápia, vénabiztosítás,
infúziós terápia, fájdalomcsillapítás, nitrát sublingualis adagolás vérnyomás
függvényében.

*****

ISZB: a szívizom vérellátás zavara következtében kialakuló oxigén hiányos vagy hypoxiás
állapot. Bővebben: A koszorúérrendszer a szívet és a szívizomzatot ellátó ütőerek hálózata,
amely koszorúként öleli körül a szívünket. Ezek az erek szállítják az oxigénben dús vért a
szívizomsejtekhez.
Az egészségtelen életvitel – a magas zsírtartalmú ételek túlzott fogyasztása, a dohányzás, a
mozgáshiány – miatt zsírszerű lerakódások (ún. plakkok) alakulhatnak ki a koszorúerek belső
falában, később ezekbe a zsíros felhalmozódásokba mészsár rakódik le => coronaria lumene
szűkül => endothel egyenetlenné válik. Ennek következtében csökken a vérellátás, és nem jut
elég oxigén a szívizomhoz. Az oxigénigény és kínálat egyensúlyának megbomlása a szívizom

5
elégtelen keringéséhez, ischaemiához vezet. A tartósan fennálló súlyos ischaemia
következtében szívizomelhalás, átmeneti oxigénzavar esetén szívizom - ischaemia jön létre.
Oka: a koszorús ereknek reverzibilis v irreverzibilis beszűkülése / stenosis vagy elzáródása
Rizikófaktorok:
- életkor
- hipertónia
- köszvény
- magas vér zsírszinttel járó állapot (koleszterin HDL(védő) LDL(károsító))
- cukorbetegség
- stressz
- dohányzás
- elhízás, mozgás szegény életmód
- 35 év felett fogamzásgátló és a dohányzás együttes hatása
Ide tartozó kórképek:
1.Coronariasclerosis / koronáriák elmeszesedése, irreverzibilis áll, chr.
2.Angina pectoris / chr. acut epizódokkal
3.AMI - Acut Myocardialis infarktus / heveny szívizom elhalás

1.Coronariasclerosis: A coronariának orvosi szaknyelven a szívet ellátó verőeret nevezzük.

Ennek az érrendszernek a meszesedését hívjuk coronaria sclerosisnak.
A betegség kezdetén a verőerek belsejét borító réteg- az endothel betegszik meg. Egyenetlen
lesz az erek egyébként sima, hézagmentes belső lemeze. Az ilyen módon károsodott helyre a
véráramból különböző zsírtartalmú anyagrészecskék rakódnak le. Később az érfal rugalmas
elemei pusztulnak, az ér merevvé válik, bel mérete szűkül. A szűkült helyre vérrög tapadhat,
amely az ér teljes elzáródását okozhatja. A mész lerakódása csak a betegség végén következik
be az elpusztult szövetek helyén. A betegség nem az idős korban kezdődik, hanem jóval
előbb, rendszerint 45-55 év között, de gyakori tapasztalat az is, hogy 80 évnél idősebb korban
elhalt egyének boncolása során teljesen ép ereket találnak.
2. Angina pectoris: - Koszorús erek összeszűkülése => reverzibilis coronária szűkület
oka:
- stressz, sietés, fizikai megerőltetés
Tünete:
- Rohamokban jelentkező, Szorító, markoló, éles, kibírhatatlannak tűnő mellkasi
fájdalom
- ami a bal karba, bal vállba egészen az ujjakig sugárzik
- beteg sápadt, halálfélelme van
- gyakran hányinger, hányás kíséri
Th:
Rohamoldó kezelés => koszorúér tágítót adunk, ez egy nyelv alatti tabletta vagy spray:
NITROMINT (fejfájást okozhat).
3. AMI = koszorúserek leggyakrabban vérrög / trombus okozta elzáródása, koszorús erek
érelmeszesedési elzáródása
- középkorú vagy idősödő férfiaknál
- nőknél 50 éves kor után
6
Oka:
- Elhízás
- magas vér zsírszint
- köszvény
- mozgásszegény életmód
- stressz
- dohányzás

Klinikai tünete:
- Nitrátra nem szűnő anginás fájdalom, EKG,
Dg:
- Anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, mellkasröntgen
- ECHO, coronarographia, EKG
- Laborvizsgálat: enzim vizsgálat = elhalt szívizom sejtekből kiszabadulnak enzimek és
vérben megemelkedik a szintjük, leggyakrabban: CK - kreatinin foszfát, LDH laktát
dehidrogenáz, GOT, GPT
- Troponin teszt (szív specifikus fehérje, a vérbeli mennyisége a szívizom károsodás
nagyságával változik)
Th:
AMI: 6 órán belül szakcentrumba kell helyezni a szívizom elhalást megelőzésére!
Sürgősségi ellátás MONA terápia!
- M - morfium
- O - oxigén
- N - nitrát (koszorúér tágító)
- A - aszpirin (szalicilát: akadályozza a vérrögképződést, vérlemezkék
összecsapzódását).
Végleges ellátása: Kardiológiai osztályon a lehetőségekhez képest PTCA-t kell végezni:
- P - percutan
- T - transluminaris
- C - coronaria
- A - angioplastica
Antikoagulánst adunk még a betegnek (véralvadást, vérrögképződést) Astrix, Aspirin protect,
ASA-100! => Infarktusban ez nem elég ezért adunk még:
Heparin készítményeket:
1. Na - Heparin: rövid ideig, gyorsan hat, iv. is adható nem csak sc.
2. Kis molekulájú Heparin: hosszú hatóidő 24ó, kevésbé okoz vérzéses
mellékhatást, vér alvadékonyságát csökkenti így vérzékennyé teheti a beteget,
nem jut át a méhlepényen (Clexane, Fraxiparin, Fragmin) SC. előretöltött,
Függ a beteg súlyától az adagja, 2x naponta az infarktusnál (császármetszésnél
1x naponta megelőzés céljából
 Orális szerek: Kumarin származék: Syncumar, Walfarin
Ölelkezőleg 4-5 napig a tablettát és az inj. együtt adjuk

7
FIGYELJÜK! hogy ne adagoljuk túl ezért szükséges lesz egy vérminta vétele és megnézzük
az INR (nemzetközi ráta norm. értéke: 2,0-3,0 között van)
Protrombin = vér plazmában norm. jelen levő fehérje vagy faktor, amit a máj termel : prot.
képz. gátolni normálisan 80% ha 30%-ra csökken az antikoaguláns th!!
INR érték:
 2,0 alatt van, akkor több gyógyszert kell adni
 3,0 felett van az vérzékenységet fog okozni ezért a gyógyszer adagot visszább kell
venni.
Infarktus szövődményei:
Korai:
- súlyos szívritmus zavar
- kamra fibrilláció
- acut szívelégtelenség
- szívizom ruptúrája / megrepedése (koszorúér elzáródása miatt elhal, enzimek
szabadulnak fel az elhalt területről így könnyen megreped
Késői: szív aneurismája / kiboltosul az elgyengült szívizom
 koronaria ellátás PTCA
 végleges ellátás bypass műtét (nyitott műtét az összeszűkült koronáriát áthidalják
Anginás beteg ápolása:
1. Betegmegfigyelés: fájdalom intenzitása, kisugárzását megfigyelni, fájdalom skála
2. Folyamatos tájékoztatás
3. Vizsgálatokhoz előkészítés, kivitelezés
 vérvétel, EKG, Holter EKG
 fizikális vizsgálat
4. Gyógyszerelés Orvos rendeli el (hatás, mellékhatások)
5. Edukáció, életmódváltás - mozgás-étrend
 szenvedélyek kerülése
 stressz kezelés
 Testsúlyrendezés
Anginás rohamok alatt:
 fél Fowler helyzet, pihenés
 gyógyszerelés
 sz.e.O2 th.
 betegmegfigyelés
Étrend:
 Na – zsír - koleszterin szegény
 Mg és K-ban gazdag
 rendszeres étkezés
Infarctusos beteg ápolása:
 fekvés – monitorozás - EKG, SatO2, pulzus
 vénabiztosítás - iv. gyógyszerelés
 O2 th.
 sz.e. defibrillálás, ETI  Kardiológiára, Szívcentrumokba!

8
Ápolás:
 észlelés, monitorozás, vit. param., csökkennek infarktus nagysága szerint
 fél Fowler helyzet  szigorú ágynyugalom  3-4 nap múlva felülhet minimális
mozgás  1 hét után fokozatos mobilizálás
 folyamatos tájékoztatás  vizsgálatok + szorongás oldása
 gyakori nővéri jelenlét, nővérhívó
 vizsgálatok, beavatkozásokhoz előkészítés, kivitelezés
 vénabiztosítás - branül + gyógyszerelés
 szükségletek kielégítése = higiéné, tápl., ürítés
o könnyű, présmentes széklet (segítséggel, ágytál, sz.e. beöntés, folyadéklap
vezetés)
o étrend K gazdag és zsír sószegény
 kezdetben egy személy rövid ideig látogassa
Ápolási diagnózisok:
1. fájdalom az O2 hiánya vagy szívizom elhalás következtében
2. állapotromlás kockázata a szívizom elhalás következtében jelentkező
működészavar miatt vagy együttműködés, felvilágosítás hiánya miatt
3. önellátás hiánya a szerepteljesítésben bekövetkezett változás miatt
4. O2 vagy perfúzió zavara a szív pumpafunkciójának primer károsodása miatt
5. szorongás a nagy fájdalom következtében – EKG
*****
1. B
Foglalja össze a betegmegfigyelő monitor alkalmazásának szakápolói feladatait!
Feleletében térjen ki és jellemezze a monitorrendszereket! Foglalja össze a korszerű
monitorokkal szemben támasztott elvárásokat!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a betegmegfigyelésének célja, módszerei, formái

- a monitorozás lényege, főbb jellemzői

- az egyes monitorrendszerek és jellemzőik

- a korszerű monitorok működésének jellemzői

- a noninvazív és invazív monitorozás formái, jellemzői

- a monitorok használatának és karbantartásának ápolói feladatai

A betegmegfigyelésének célja, módszerei, formái: A betegmegfigyelés az ápoló önálló

funkciói közé tartozó feladat. Az ápoló saját hatáskörén belül az értékeket, pl. testmagasság,
vérnyomás stb. megméri és a mért értékeket a beteg dokumentációjában rögzíti, valamint az
eszközzel történő mérések, megfigyelések, pl. betegmegfigyelő monitor eredményeit rögzíti.

9
A tünetek észlelése történhet autoanamnesztikusan (autoanamnézis): az ápoló az
információkat magától a betegtől nyeri; és történhet heteroanamnesztikusan (heteroanam-
nézis), amikor a beteg nem tud, vagy nem akar az állapotára vonatkozó információkat
elmondani. Ilyenkor információforrásként szolgálhatnak a hozzátartozók, a mentő kollégák,
más egészségügyi team-tagok és a beteg korábbi kórházi dokumentációi. Megfigyelés:
Érzékszerveink által felfogott észlelések /látás, hallás, tapintás, szaglás/ tudatosítása, és
összehasonlítása előző ismereteinkkel.

A megfigyelés az ápolói munka legfontosabb része, mert:

– észleléseinket önállóan kell végezni, döntéseket kell hozni

– az életveszélyes helyzetek megítélésének része

– az észleléseket azonnal dokumentálni, írásban rögzíteni kell.

Szubjektív tünetek: melyek szemmel nem láthatók, a beteg érzi őket (pl. fejfájás,
gyengeségérzés).

Objektív tünetek: a látható, érzékelhető tünetek (pl. oxigénhiányos bőr szederjessége

(cianózis, cyanosis), bőrpír).

Kardinális tünetek: alapvető, létfontosságú tünetek. Életfontosságú szerveink műkö- déséről

adnak felvilágosítást (pl. pulzus, hőmérséklet, vérnyomás, légzés).

Tünetszegény betegség: a betegség úgy zajlik le, hogy jellegzetes tünetek nem ész- lelhetők.

Atípusos tünetek: betegségre nem jellemző tünetek jelentkeznek. Sárga szem és bőr lehet
vérképzőszervi elváltozás is, nem csak májgyulladás. Fizikális vizsgálatok:

Megtekintés (inspectio): – fizikális állapot – bőr színe, állapot változása, rugalmassága –

arckifejezés, melyen lehet aggodalom és fájdalom jele

Tapintás (palpitatio): – a bőr feszessége – máj- és léptomporulatok – a belek tomporulatai –

nyaki nyirokcsomók – emlők, herék – a fájdalom helyének kitapintása

Kopogtatás (percussio): – üreges szervek határai – bélhangok

Hallgatózás (auscultatio): – szívhangok – légzés – bélhangok – gyomor, éhség perisztaltika.

A monitorozás lényege, főbb jellemzői:

 A monitorok olyan elektromos készülékek, amely segítségével az életjelenségek

folyamatosan mérhetők, megfigyelhetők, rögzíthetők és a veszélyt is azonnal képesek
jelezni. Paraméterek megfigyelésére szolgál, grafikus ábrázolást mutat. A
megjelenített paraméterek normál tartománya beállítható és a megjelenített görbék
fiziológiás alakja elemezhető.
 Ha a riasztási paraméterek nem opcionálisak, akkor az eszköz hangjelzéssel, szöveges
üzenettel, illetve kóros paraméter értékének villogásával riaszt.

10
 A monitorok az intenzív megfigyelést megkönnyítik, folyamatossá teszik.
 Nem helyettesítik a tapasztalat éles szemű, szakmailag jól képzett ápoló éberségét, éles
szemét, tudását.
 Elvezetések: három - és öt elektródás rendszerek.
A monitorrendszerek típusai, jellemzőik (központi-, bed side-, transzport monitor):

 A központi monitorrendszer:(ágymelletti monitorok által megfigyelt beteg

paraméterei egy központi monitoron is megjelennek, a központi kijelzőn akár 16
beteg paraméterei is láthatók egyszerre, lehetőség van egy beteg valamennyi
paraméterének megjelenítésére, kóros paraméterekre vonatkozó riasztások
beállítására).
Intenzív osztályok, sürgősségi osztályok, illetve subintenzíves jellegű osztályok
alkalmazzák. A központi kijelzőn akár 16 beteg paraméterei is láthatóak egyszerre. A
legfontosabb mérhető értékek az EKG, a pulzus szám, a légzés szám, a hőmérséklet,
valamint a vértelen vagy véres úton mért artériás és vénás nyomás.
 A betegágy melletti vagy bed side monitor:
A beteg életfontos működéseit a betegágy mellett mutatják, jelzik. Az intenzív osztályok
nélkülözhetetlen eszköze. Betegtranszporthoz is alkalmas monitorok.

 Telemetria vagy transzport (mozgatható) monitor: (betegek folyamatos nyomon

követése, egész intézmény területén, mozgásukban nem korlátozottak, jeladó egy
kisméretű adó/vevő, kiépített antennarendszer, központi monitor, 12 elvezetéses
EKG regisztrálása, három vagy öt elvezetés felhelyezése, adatok tárolása).
Kiépített antennarendszere van, melynél a jeladó egy kisméretű adó / vevő, amely a
központi monitorra kapcsolható.

 Moduláris monitorrendszer: (adott betegfigyelő monitor bővíthető tetszőleges

modulokkal, melyek a mérések szélesebb skáláját tudják biztosítani, például több
haemodinamikai érték mérését, (invazív vérnyomás, centrális vénásnyomás,
hőmérséklet invazív mérése, kapnográfia/kapnometria).
Betegmegfigyelő monitorok által mért fontosabb paraméterek:

 hőmérséklet
 vérnyomás (invazív és non invazív módszerek)
 PICCO monitorozás: behelyeznek egy CVP a véna subclavia-ba vagy pedig a
femoralisba, ez a két kanült egy speciális monitorral van összekötve
 oxigénszaturáció, légzés szám, pulzus, hőmérséklet,
 EKG (elvezetések: három- vagy öt elektródával)
Monitorral szemben támasztott elvárások, korszerű monitorok működésének jellemzői:

 adatrögzítés
 vitális paraméterek megjelenítése
 riasztás
 pontos érték mutatása

11
  egyszerű használat
 „hordozható, akkumulátorral rendelkezzen”
 könnyen takarítható
A monitorok használatának és karbantartásának ápolói feladatai:
- paraméterek megfigyelése, grafikus ábrázolása
- a megjelenített paraméterek normál tartománya, megjelenített görbék fiziológiás alakja
- riasztások: riasztási paraméterek opcionálisak, eszközök hangjelzéssel, szöveges
üzenettel, ill. a kóros paraméter értékének villogásával riaszt.
- elvezetések: három és öt elektródás rendszerrel
A noninvazív és invazív monitorozás formái, jellemzői:
Monitorozás nem invazív vagy kevéssé invazív módon: A pulzus vizsgálata, a szívritmus
folyamatos monitorozása, az EKG, a nem invazív vérnyomásmérés (non invasive blood
pressure, NIBP) a prehospitális gyakorlatnak is részei. A diurézis pontos követése
hólyagkatéter bevezetése utáni vizeletgyűjtéssel lehetséges. Hemodinamikailag érintett
betegnél szükség lehet a vizeletmennyiség óránkénti ellenőrzésére: óradiurézis. A perifériás és
centrális hőmérsékletek közötti különbség megnövekedése szintén a romló perifériás perfúzió
jele.
Invazív hemodinamikai monitorozás:
A beteg keringési állapotától függően különböző invazív technikák alkalmazása válhat
szükségessé. A leggyakoribbak:

- a centrális vénás nyomás (CVP) mérése centrális vénás kanülön (CVC),

- a vérnyomás folyamatos mérése véres úton artériás kanülön keresztül,
- a pulmonális artériás nyomás és a bal szívfél előterhelésének meghatározása
Swan-Ganz katéteren keresztül,
- a szív kontraktilitásának, a volumenstátusznak és a perifériás érellenállásnak a
meghatározása (PiCCO).
2. A
Ismertesse a perifériás artériás és vénás rendszer akut megbetegedéseit! Hasonlítsa össze a
kórképek lehetséges okait, diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait! Ismertesse az
akut állapotok lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciáit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- betegségek rizikó tényezői, patomechanizmusa

- az egyes megjelenési formák jellemző tünetei

- diagnosztikai lehetőségek

- terápiás beavatkozások

- az akut szakasz ápolási specialitásai

- az akut állapotok lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái

12
 Az atherosclerosis (érelmeszesedés) keletkezésének pontos mechanizmusa máig sem
ismeretes. Valószínű, hogy az artéria bélhártyájában először molekuláris szintű anyagcsere-
változások indulnak meg, melyet kötőszövetes felszaporodás követ. Az elasztikus rostok
szabálytalanokká válnak és az érfalban lipidek halmozódnak fel.

Kialakulásának patomechanizmusa, betegségek rizikó tényezői: A kor előrehaladottsága.

Emelkedett vérzsír értékek. A lipoproteinek egy csoportja az LDL koleszterin mennyisége
megnő a vérben, plakkok alakulnak ki és az ér lumene szűkül. Viszont egy védőszerepet
játszó koleszterincsoport, a HDL koleszterin szintje csökken. Továbbá a dohányzás,
hypertonia, elhízás, diabetes mellitus, genetika, metabolikus - X szindróma, myocardialis
oxigénhiány. Elősegíti az atherosclerosis kialakulását a fizikai munka hiánya, ülő és
mozgásszegény életmód, alkati adottságok, valamint a köszvény is.

Az atherosclerosis több okból veszélyes a betegre:

Ha az artéria belvilága nagymértékben beszűkül, akkor el is záródhat. Az elzáródás oka a
beteg érfalon képződött plakkok, amely tumoros elváltozású is lehet. Plakk leszakadása
következtében embólus fog kialakulni. Artériás trombózis, thromboangiitis.

Diagnosztika lehetőségek :

1. A vérnyomásmérés egyszerű módszerével akkor valószínűsíthető érelmeszesedés, ha a

végtagokban különbözik a vérnyomás.
2. Elektrokardiográfiás vizsgálattal súlyosabb esetben fizikai terhelés nélkül, enyhébb esetben
fizikai terhelésre koszorúér-szűkület jelei mutatkoznak.
3. Egyszerű röntgenvizsgálattal is láthatóvá válnak az erek a bennük felhalmozódó kalcium miatt.
4. Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok (angiográfiák) alkalmával az artériába adott
kontrasztanyag segítségével a röntgenfelvétel-sorozaton jól láthatók a beszűkült szakaszok.
Legelterjedtebbek a szív, az agy és a végtagok kontrasztanyagos röntgenvizsgálatai. Más
radiológiai vizsgálat (CT, MRI) inkább már a szervkárosodások megítélésében játszanak
szerepet.
5. Ultrahangos ("Doppler") áramlásméréskor a sebességmérő radar elvén működő áramlásmérő
eszközökkel az érszűkületek jól detektálhatók.
6. További lehetőséget kínálnak a laboratóriumi vizsgálatok: érelmeszesedés gyanúja esetén
fontos megmérni a vér homocisztein - szintjét és a vérzsír - értékeket. A vizeletvizsgálat inkább
a hajlamosító vesebetegségek kizárását célozza.
Terápiás beavatkozások:

Ha a betegséget korai stádiumban felismerik, koleszterinszegény diétával és rendszeres

testmozgással a plakkok megszűnhetnek. Bizonyos vérnyomáscsökkentők és koleszterinszint-
csökkentők, megakadályozhatják a további lerakódást. Csökkentik a vérzsír szintet pl.: a
statinok, az Omega – 3 zsírsav, a nikotinsav, és a fibrátok. Az életveszélyes arterioszklerózis
műtéti úton kezelhető.
Ballon katéter alkalmazása (Perkutane Transluminale Angioplastie, PTA): egy kis ballon
katétert tolnak be az érbe az érszűkületig, ahol a kis ballont felfújják. Az ér így kitágul, és a
vér újra szabadon tud áramlani benne. Ha újabb érelzáródás fenyeget, akkor katéter

13
segítségével egy kis dróthálót (stent) juttathatnak az érbe, hogy a vér szabadon keringeni
tudjon benne.

Bypass (a vér útjának elterelése): a sebész egy „terelő utat” képez, ami a vért elvezeti a
szűkület előtt, kikerülve az elzáródott érszakaszt.

Thromboangitis (lábszárfekély):

A fekély lényege a szövetek felszínének elhalása, mely szövethiányt hoz létre az érintett
területen. A fekélyek nagyon nehezen gyógyulnak, és ha mégis begyógyulnak, hamar
kiújulnak. Az egész szervezet számára súlyos fertőzésforrást jelent.

A lábszárfekély okai:

1. Vénás keringési elégtelenség (tulajdonképpen trombózis utáni állapot, "poszttrombótikus

szindróma").
2. Artériás érelzáródás: Az alsó végtag verőerének elzáródását
leggyakrabban érelmeszesedés okozza.
3. Neurotrófiás zavarok: Az idegek nemcsak érző, illetve mozgatóhatással bírnak, de
táplálják is a szöveteket is. A cukorbetegség során létrejövő idegkárosodás (neuropátia)
hatására ezt a feladatát az ideg nem látja el megfelelően, ezért akár a bőr fekélyes
elváltozása is bekövetkezhet.
A cukorbetegség, természetesen egyéb módon is hozzájárul a lábszárfekély kialakulásához:
érelmeszesedést okoz, a kiserek megbetegedését (mikroangiopátia) váltja ki, a szöveteket a
fertőzésekkel szemben érzékennyé teszi, stb.
A lábszárfekély tünetei:

1. A vénás keringési elégtelenség legfontosabb tünetei a következők:

 Az boka - vagy lábszár - duzzanata (anasarca)

 Jelentős visszértágulat
 A boka körüli bőr és bőr alatti kötőszövetek zsugorodása: emiatt egy sávban a bőr
feszes, száraz, hámlik, a zsugorodó szövet az alszárat palacknyakhoz teszi hasonlóvá.
 Boka körüli pigment zavarok: a hajszálerek károsodása miatt vörösvértestek lépnek ki
az érpályából és aprófoltos rozsdabarna pigmentációt hagynak maguk után.
A vénás kifekélyesedés többé - kevésbé kiterjedt, szabálytalan szélű bőrdefektus. A fekélyek
az alszárak igen nagy területeit is képesek bevonni, mélységüknek sokszor csak a sípcsont
szab határt.
2. Az artériás keringési elégtelenség a lábszárfekélyek mintegy 6 %-ért felelős.

A akut artériás embólia jellemzően tromboembólia következménye, melyre leggyakrabban a

pitvarfibrilláció hajlamosít. Jellemző tünetei: lövésszerűen hirtelen kialakuló heves alsó
végtagfájdalom, a bőr sápadt, az izmok mozgásképtelenek. Az érelzáródás hiperakut
elváltozás, mely azt jelenti, hogy (nagyon sürgős) ellátást is igényel. Lehetőleg érsebész által

14
elvégzett műtétet jelent, melynek során az érelzáródást okozó vérrögöt (embolust) el kell
távolítani, így megakadályozzuk a végtag elhalását és az amputáció (a végtag eltávolítása)
lehetőségét.

Az idült artériás elzáródás, az artériák fokozatos beszűkülése mozgásra súlyosbodó

fájdalommal jelentkezik. A beteg egyre kevesebb lépést képes megtenni, egyre gyakrabban
kell megállnia. Az izommozgás felfüggesztése átmenetileg egyensúlyt teremt a szűkült
artériák által nyújtott oxigénkínálat és az izommunka által kiváltott oxigénigény között. Ez az
állapot a claudicatio intermittens (klaudikáció intermittensz = váltakozó sántítás).

Ha az állapot romlik, számíthatunk lábszárfekély kialakulására is. Egyébként az alsó végtag

artériás érelzáródása a láb elüszkösödését (gangréna) okozhatja.

A lábszárfekély diagnózisa:

Véna érfestéses vizsgálata (flebográfia) Segítségével a lezajlott vénás trombózisok

lokalizálhatók.
Kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok:

 Vérzsír értékek ellenőrzése

 Általános vérkép a gyulladások kizárására
 Véralvadási és vérzési rendellenességek vizsgálata
 Cukortolerancia vizsgálata
Terápia:
 Oki th.
Artériás trombózis:
Okai:
 A véráramlás lelassulása, vagy lokális turbulenciája
 Az ér intimájának (az érfal legbelső rétegének) sérülése
 A vér alvadási készségének fokozódása
 Pitvarfibrilláció, azaz pitvari ritmuszavar. Ebben az esetben az áramlás sebessége
jelentősen csökken, ami azt okozza, hogy a véráramban fiziológiásan centrálisan
haladó alakos elemek a periférián fognak úszni, így nagyobb valószínűséggel kerülnek
kapcsolatba az érfallal.
 Szívbillentyű gyulladása
 Szívinfarktus: az ér intimájának sérülését válthatja ki, amely súlyos problémákat
okozhat a véralvadás szabályozásában.
 Leiden - mutáció, Antifoszfolipid antitest szindróma: a véralvadás örökletes zavarait
okozzák, a vér hiperkoagulábilissé válik, ilyenkor a trombus keletkezésének
valószínűsége fokozott

15
Dg.:
Az artéria érfeltöltéses röntgenvizsgálata a femoralis arteriográfia. Ilyenkor a combartériák
feltöltése a hasi aorta megszúrásával történik.
Th:
 műtét
Embólia:
Embóliának nevezzük azt az állapotot, amikor egy objektum (embolus) az érrendszerben a
vérkeringés segítségével egyik helyről egy másik helyre sodródik, majd elzárja, azt az
érszakaszt ahol megakad.
Az embólia abban különbözik a trombustól, hogy a trombus nem vándorol, hanem ott okoz
elzáródást, ahol keletkezett. Gyakran úgy keletkezik embólia, hogy egy trombusból leszakad
egy rész.
 Tromboembólia: Az embolus anyaga megalvadt vér, trombus. Ez a leggyakoribb embolus
forma.
 Zsírembólia: anyaga zsírszövet. Általában nagyobb, csöves csontokat érő trauma után
fordul elő.
 Levegőembólia: Levegőbuborékok kerülnek az érrendszerbe.
 Szeptikus embólia: Az embolusokat baktériumok vagy gombák alkotják.
 Szöveti embólia: Kisebb szövetdarabok embolizációja.
 Idegentest - embólia: testidegen anyagok kerülnek a vérkeringésbe, pl.: hintőpor, injekciós
tű, műbillentyű stb.
 Magzatvíz - embólia: Magzatvizet és egyéb magzati sejteket tartalmaz.
Aorta aneurysma kialakulásának tényezői:
 érelmeszesedés
 sérülés
 gyulladás
 szifilisz
 öröklődő, kötőszöveti rendellenességgel járó kórkép pl.: Marfan szindróma
Tünetei:
A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely érszakaszon található az elváltozás
és milyen mértékű a tágulat.
Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet, csupán más okból készített mellkas
felvételen vagy hasi ultrahangon veszik észre véletlenül az eltérést.
Máskor képalkotó vizsgálat sem szükséges a gyanú felmerüléséhez, mert ha a tágult
(dilatált) érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű
elégtelenséget okoz (ún. aorta insufficiencia).
Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik (regurgitál) a
rosszul záródó billentyűkön keresztül. A visszafelé áramló vér típusos zörejt kelt, mely
fonendoszkóppal az orvos számára jól hallható.

16
Ugyanakkor jelentkezhetnek a másodlagosan kialakuló szívelégtelenség tünetei is, mint
nehézlégzés vagy láb ödéma.
Megjelenhet továbbá a légcső nyomása, eltolása következtében kialakuló nehézlégzés,
köhögés, igen ritkán vérköpés, esetleg visszatérő tüdőgyulladás formájában, a nyelőcső
nyomása miatt megjelenő nyelési nehézség egy, az aortát megkerülő ideg nyomása esetén
rekedtség, továbbá mellkasi fájdalom és hátfájdalom, valamint az aneurysmával érintkező
csontok erosiója (felmaródása) képében.
Dg:
 MR
 CT
 hasi UH.
 mellkasi Rtg.
 angiographia
Kezelés:
 gyógyszeres
 műtéti (billentyű)
Szövődmény: dissectio / ruptura (repedés)
Az akut állapotok ápolási specialitásai: - anamnézis felvétele, fizikális vizsgálat, a
fájdalom felmérése, a végtagi körfogat mérése, labordiagnosztika (INR, D-dimer,
vérkép, ionogram, vércsoport) képalkotó vizsgálatok: (Ultrahang, Doppler, CT,
angiográfia, DSA vizsgálat). - ágynyugalom, pozicionálás, oxigénterápia,
fájdalomcsillapítás. - thrombolysis, heparinizáció, embolectomia, thrombectomia,
antikoaguláns terápia, LMWH terápia.

Az akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái: anamnézis

felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális paraméterek mérése, végtagi körfogat mérése,
EKG diagnosztika, pozicionálás, oxigénterápia, vénabiztosítás, infúziós terápia,
fájdalomcsillapítás.

2. B
Foglalja össze a centrális vénabiztosítás, a kanülön történő gyógyszerelés és a centrális
kanül gondozásának ápolói feladatait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a centrális véna fogalma, punkciós helyek, kanülálási technikák

- kanül bevezetés ápolói feladatai

- centrális kanülön történő gyógyszer, infúzió bejuttatásának szabályai

- centrális kanülön történő vérmintavétel szabályai

- kanül gondozásának szabályai

17
Centrális véna fogalma: Olyan nagy áteresztő képességű (high-flow), kanülök melyek
agresszív volumenpótláshoz, hemodialízis kezeléshez, vérmintavétel laboratóriumi
vizsgálathoz, CVP mérés a folyadékstátusz értékeléséhez, magas ozmolaritású gyógyszerek
beviteléhez, transzfúzióhoz, parenterális tápláláshoz alkalmasak. Az intrakavitális pacemaker
behelyezésének is egy nagy véna punkciója az első lépése. Mindezek miatt általában
többlumenű kanülöket használunk.

Punkciós helyek:

 vena jugularis interna: 15° fokban süllyesztett felsőtest, fej elfordítása, elülső -,
hátulsó -, centrális behatolás
 vena subclavia: kulcscsont feletti - alatti bevezetés, Trendelenburg helyzet,
elfordított fej
 perifériás vénából felvezetett centrális kanül (v. brachiális, vena femorális: távolított
helyzetű alsó végtag)
Bevezetés, kanül felvezetések módjai, kanülálási technikák:

- Seldinger - technika: punkciós tű, vezető drót, tágító, kanül, szikepenge (lényege,
hogy a tű lumenébe a punkció után egy vezetődrótot helyeznek, a tűt eltávolítják, majd
a vezető drótra ráhúzzák a katétert.)
- Percutan / „katéter a tűben” technika: punkciós tű, kanül (a műany. katéter
lumenében helyezkedik el a behatolást biztosító tű, úgy hogy néhány mm-re túlér a
katéteren, megkönnyítve a bevezetést az ér lumenébe.
Bejutás után a tűt kihúzzák, a katétert előre tolják, és ha megfelelő helyen van, rögzítik).

Kanül felvezetésének módjai:

Tunelizált centrális vénás kanül: Bőr alatt elvezetett (alagutas) kanülálás. A bőr és a
véna punkciós pontja egymástól távolabb helyezkedik el. Elmozdulás, infekcióveszély
kisebb.

Perkután centrális vénás kanül/nem tunelizált (bőr és a véna punkciós pontja

egymáshoz közel helyezkedik el, elmozdulás, infekció), Pick-line.

Beültetett port-a-cath (hosszú távú kemoterápiás kezelések, bőr alá pungálható tartályt
ültetnek, (egy- és kétrészes portok), kulcscsont alatti árok bőre alá, kar bőre alá,
speciális tű: Huber-tű).

Perifériásan bevezetett centrális kanül PICC.

Szakápolói feladatok: - aszepszis-antiszepszis szabályai, a kanülszár bemosása és

lezárása, zártrendszerű mintavétel. - gézalapú kötszer, szigetkötszer, szúrt csatorna
környékének ellenőrzése, fertőzésre utaló jelek, tünete.

Beteg előkészítés:

 beteg pszichés, somaticus előkészítése

 beteg pozícionálása

18
Eszközös előkészítés:

 centrális vénás szett

 steril műszerek: olló, csipesz, tűfogó, érfogó, varróeszközök
 sebkötözőszerek: lyukas kendő, steril lapok, ragtapasz, bucik
 fertőtlenítőszer: lemosó szer, dezinficiens
 egyebek: steril kesztyű, inf. szerelék, PH elektróda
Asszisztálás. Dokumentálás feladatai.

Centrális kanülön történő gyógyszer, infúzió bejuttatásának vérmintavétel szabályai: A

manipulációk számának minimalizálása. Az asepsis szabályainak betartása. Embólia veszély
felismerése, megelőzése.
*****
Centrális vénák jellemzői:
- nagy lumenű, tág vénák
- a perifériás vénáknál nagyobb áramlási sebességet biztosítanak: a vena cava (superior és
inferior) rendszerén a teljes perctérfogat átáramlik.

Indikációk:
- Perifériás véna elérhetetlensége
- Nagy volumenű, gyors folyadékbevitel szüksége
- Sorozatos gyógyszeres beavatkozás
- Pacemaker elektróda felvezetése

Kontraindikációi:
- gyulladásban lévő, sérült bőrfelszín
- égett bőrfelszín
- diagnosztizált vénás thrombosis adott érszakaszon, obstrukció
- bármilyen véralvadási zavar
- anticoaguláns terápia

Szövődmények:
- punkció helyétől függően egyéb képletek sérülései
- véna perforáció
- vérzés, thrombus képződés
- idegsérülések
- katéter okozta idegentest-embolizáció
- sepsis, véna elzáródás
- phlebitis
Centrális véna biztosítás szakápolói feladatai:

1. Előkészítés:
 Beteg:
Pszichés előkész.: eszméleténél lévő betegnek (ápolói kompetencián belül)

Szomatikus előkész.: - megfelelő betegpozicionálás:

1. Vena jugularis interna: 15 ° fokban süllyesztett felsőtest, fej az ellenkező oldalra
fordítva.

19
2. Vena subclavia: Trendelenburg helyzet, a szúrással ellentétes oldal felé fordított fej,
egy hengerbe csavart törölközőt helyezünk a beteg gerincével párhuzamosan a két
lapockája közé.
3. Vena femoralis: távolító helyzetű alsó végtag – a lábfej kifordításával
4. PICC: A beteg a hátán feküdjön, a behelyezés felőli karja 45°-ban legyen behajlítva.
-a ruházat megfelelő mértékű eltávolítása

 Környezet előkész.: zavartalan körny., megfelelő fényviszonyok, asepsis-

antisepsis szabályinak szigorú betartása

 Eszközös előkészítés:
o steril cvc szett
o steril köpeny, sapka, maszk, izoláció kendő, kesztyű
o Betadine oldat
o steril vattapálca
o Lidocain 1% vagy 2%
o steril fecskendők, tűk
o Na-Heparin oldat
o fiziológiás sóoldat NaCl 0,9%-os
o törölköző henger: per cutan katéterhez vagy subclavia bevezetésekor alkalm.
o transzparens kötszer (spec.filmkötszer, ami rögzíti is a kanült)
o megfelelő hulladék gyűjtő
o borotva, vesetál

2. Asszisztálás menete:
- Paraméterek lemérése (RR,P,L,T)
- Beteg pozicionálása – ill.
- törölköző henger behelyezése a beteg lapockái közé percutan katéter vagy subclavia
bevezetésekor.
- Higiénés kézmosás, beöltözés, áp.kesztyű felvétele,
- Lidocain inj. és (heparinizált) NaCl felszívása
- Az orvos által kijelölt terület fertőtlenítése – behatási idő
Ezután az orvos:
- érzéstelenít
- CV-kanül behelyezése (Seldinger tech., katéter a tűn tech.)
- a kanül helyzetét ellenőrzi - fecskendővel megszívja a CVC-t, ha vér jelenik meg jó
helyen van – RTG-n is kontrollálható
- A (heparinizált) NaCl-dal átmossa a kanült
Kanül bevezetés ápolói feladatai: steril kesztyűt vesz fel
- letisztítja a bőrterületet és felhelyezi a spec.filmkötszert ( szigorú aseptikus technika)
- beavatkozás után paraméterek ellenőrzése (RR,P,T,L)
- eszközök elpakolása
- szelektív hulladékkezelés
- higiénés kézmosás
- Folyamatos beteg megfigyelés (fájdalom, nehézlégzés, szédülés – orvosnak szólni)

20
 - Dokumentáció /beavatkozás megtörtént, esetleges panaszok, mért paraméterek beírása
a lázlapba, ápolási lapra, észlelő lapra/
Kanül gondozásának szabályai:
- Transzparens kötszer esetén: 7 naponta szükséges a csere
- Géz alapú kötszer esetén: 24 óránként
- Amennyiben szennyeződik azonnali kötéscsere aszepszis-antiszepszis szabályainak
megfelelően.
- Kötéscsere esetén arra kell figyelni, hogy
-a kötés lebontása történhet ápolási kesztyűvel, de
-utánna le kell dobni és steril kesztyűvel kell felhelyezni a köt-
szert.
 kötés lebontása után a területet meg kell tekinteni nem látunk-e gyulladásra
utaló jeleket, majd
 3X Betadinos pálcával áttörölni úgy, hogy minden törlés előtt a Betadin
száradjon rá a bőrfelszínre és utána felhelyezhető a spec kötszer.
 A nozokomiális fertőzések kivédésében az előbbieken túl a kanülvégek és
csapok használat előtti fertőtlenítése is kulcsfontosságú. - klór tartalmú
fertőtlenítőszerek a legalkalmasabbak pl. Klórhexidin spray, Egisept spray
- Kanül átjárhatóság biztosítása
 rendszeres használat esetén 10 ml fecskendővel NaCl-os átmosás
 ha nincs használva 8-12 óránként Na-heparinos átmosás orvosi utasítás szerint
 Az átmosó folyadék mennyisége mindig kétszerese legyen a kanül
űrtartalmának.
A dekanülálás technikája:

Eltávolítható, ha
- a kezelés befejeződött
- katéter sepsis gyanuja merül fel: megemelkedett testhőmérséklet,láz, bevezetés helyén
bőrpír,duzzanat, a terület fájdalma
- a katéter megtörik vagy az elzáródása nem oldható meg
- az érszakaszban thrombozisa áll fenn

Eszköz előkészítése:
- fertőtlenített tálca
- st. gézlap
- vesetál
- áp.kesztyű
- st.kesztyű
- st.vattapálca
- Betadin oldat
- Betadin kenőcs
- ragtapasz
- táptalajos transzportcső
Menete:
- távolítsuk el a kötést áp. kesztyűben majd
- vegyünk ster.kesztyűt és töröljük át a katéter körüli területet betadinos pálcával
- rászáradás után az orvos kihúzza a kanült
- az ápoló pedig steril összhajtott gézlapot nyom a kanül helyére

21
 - ha nem látható vérzés felhelyezhető a fedőkötés (zárókötés + Betadinos kenőcs
alkalmazható a légembólia kivédésére)
- 24 - 48 óráig legyen fent a kötés és ne érje víz!
- ha történt mintavétel haemokultúrára ill. tenyésztésre a kanül véglevágása és táptalajos
transzportcsőbe helyezésével, akkor laborba juttatásról gondoskodunk.
- eszközök elpakolása
- szelektív hulladékkezelés
- gumikesztyű eltávolítás, higiénés kézmosás
- dokumentálás
*****
3. A
Hasonlítsa össze a sokk megjelenési formáit és lefolyását azok kiváltó okai szerint!
Ismertesse a sokkos állapotban lévő beteg aspecifikus ellátásának diagnosztikai, terápiás és
ápolási vonatkozásait az ápolói kompetenciák hangsúlyozásával!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a sokk fogalma, csoportosítása, patomechanizmusa

- az egyes megjelenési formák jellemző tünetei

- diagnosztikai lehetőségek

- terápiás beavatkozások

- az akut szakasz ápolási specialitásai

- az akut állapotok lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái

Shock fogalma: A shock a kiváltó folyamattól független keringési elégtelenséget jelent,

amely az életfontosságú szervek oxigénhiányos állapotához és anyagcsere – folyamataiban
kialakult súlyos károsodásához vezet. A shock által kiváltott reakciók a folyamat kezdetén
visszafordíthatók, ám hosszabb fennállásuk esetén egyes szervek visszafordíthatatlan
károsodása jön létre. Progresszív kórfolyamat, hirtelen fellépő és jelentős aránytalanság
a keringő vértérfogat és az érpálya befogadóképessége között. Kompenzáló
mechanizmusok, érszűkület (kivétel agy, coronaria), AV-shuntök megnyílnak, romló
szöveti oxigénellátás, anyagcserezavarok, acidosis, kompenzáció megszűnése, értágulat,
fokozódó szöveti hypoxia, halál. Ha a szervek perfúziója csökken, és a szervekhez szállított
oxigén mennyisége kevesebb, mint azok aktuális igénye, oxigénadósság alakul ki - ez a sokk
lényege.

Sokk megjelenési formái kiváltó ok szerint:

1. Hypovolaemias: Ha a keringő vér mennyisége csökken, hipovolémiás shockról
beszélhetünk. A vértérfogat csökkenését okozzák a következő folyamatok:
o ion - és vízvesztés, hányás, hasmenés, kiszáradás következtében,
o vérplazma vesztése égési sérülés miatt,
o külső vagy belső vérzés => vérvesztés

22
 2. Szeptikus: a szepszis a szervezetfertőzésekre adott válaszreakciója, amelyet
okozhatnak baktériumok, gombák, vírusok vagy ezek mérgező termékei.
3. Anaphylaxias: allergiás reakció következtében jön létre, a kiváltó allergének általában
gyógyszerek - antibiotikumok, helyi érzéstelenítők -, diagnosztikus vizsgálathoz
használt kontrasztanyagok, gyógyszerek, rovarmérgek.
4. Cardiogen: Kardiogén shockhoz vezet a szív teljesítőképességének csökkenése,
melynek közvetlen okai a következők lehetnek:
 a szívizom összehúzódásának károsodása: szívinfarktus, cardiomyopathia,
szívizomgyulladás,
 mechanikus okok: szívbillentyűhibák, szívfejlődési rendellenességek,
 szívritmuszavarok,
 a szív telődésének károsodása: a szívburok gyulladása, a szívburokban
felszaporodó folyadék (szív tamponád), tüdőembólia, feszülő légmell.
Sokkos állapotban lévő beteg ellátása: anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, folyamatos
betegmegfigyelés, monitorizálás, invazív monitorizálás, kapilláris újratelődési idő,
vérnyomásmérés, hypotonia, pulzus filiformis, tachypnoe, sápadt, hidegverítékes bőr,
beesett arc, oliguria, anuria, acidosis, nyugtalanság, tudatzavar.

Az akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái: anamnézis

felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális paraméterek mérése, EKG diagnosztika,
pozicionálás, oxigénterápia, egyszerű légútbiztosítás, vénabiztosítás, infúziós terápia,
fájdalomcsillapítás, hypothermia védelem, melegítés. Sokkfektetés, Trendelenburg-
helyzet, vénabiztosítás (centrális, perifériás, intraossealis), átjárható légutak biztosítása,
oxigén, lélegeztetés, vérzéscsillapítás, adekvát folyadékpótlás, transzfúzió, veseműködés
ellenőrzése, fájdalomcsillapítás, sav-bázis egyensúly helyreállítása, keringéstámogatás,
thrombosis profilaxis, Dopamin, Tonogén, szteroid, folyamatos monitorozás, kihűléstől
védelem, fájdalomcsillapítás, szedálás, pozitív inotrop szerek, szteroid, EKG,
mellkasröntgen, CT, ultrahang, helyszíni UH

Fekvés:

 aktív hátfekvés
 aktív oldalfekvés
Kóros fekvési módok:

 opisthotonus (vadászkutya)
 hullaláb állás
 magzati póz
Fektetés:

 hátfekvés
 oldalt fekvés
 hason fekvés
 lejtőztetés (Trendelenburg, Anti - Trendelenburg)
 Sokk - fektetés (láb megemelve)

23
  nehézlégzés (félig ülő helyzet, Fowler és fél - Flowler testhelyzet)
*****
Tünetei:

 hűvös, sápadt hidegverítékes bőr

 lívid vörös
 tág pupillák, tudatzavar
 nyugtalanság
 vérnyomás csökken, pulzus nő
 fokozott izomtónus
 olyguria, apátia
Ellátás:

I. Ápolói feladatok, azonnali teendők:

 Fektetés: sokkfektetés (hanyatt fekvés, láb felemelése max 600
 fontos, hogy a beteg minden oldalról hozzáférhető legyen
 légút biztosítása: intratracheális tubussal, majd lélegeztető gépre kell tenni
 Vénabiztosítás: perifériás vastag lumenű branüllel
 szükség esetén vérzés csillapítása
 Volumenpótlás
II. Szakápolói feladatok:
 Ellenőrzés: vérnyomás, pulzus, CVP nyomás, állandó katéteres vizelet
mennyisége, Hgb, ionok (Na,K,Cl, Se bikarbonát szint), laktát, vér pH 3-4
óránként
 Oki terápia: Feladata az aránytalanság megszüntetése.
a) érpálya feltöltése: ha a beteg kivérzett
b) gyógyszeres terápia: a szív, a légzés és a veseműködés támogatása.
Dopamin vagy Dobutamin gyógyszer a leghatásosabb: fokozzák a szív
frekvenciáját a periférián és a vese ereit tágítják. Nitroglicerin: Szív
ereit tágítja.
c) intubálás, gépi lélegeztetés
d) acidózis jav.
e) dioretikumok adása
f) antibiotikum adása
g) thrombózis megelőzése, kialakulásának meg akadályozása
*****
3. B
Ismertesse transzfúziós terápia ápolói feladatait az alábbi szempontok alapján!

Szempontok a válaszadáshoz:

- transzfúzió fogalma, indikációi, kontra indikációi

24
- a leggyakrabban alkalmazott vérkészítmények és jellemzői

- az ápolói feladatok a transzfúzió menete alapján

- betegmegfigyelés szempontjai

- transzfúziós szövődmények és ellátása

A transzfúzió célja, indikációi:

 A hiányzó, vagy funkcióképtelen véralkotórész pótlása megfelelő mennyiségben és
minőségben.
 Akut vérvesztés: - teljes vértérfogat 30 %-ának elvesztése relatív indikáció,
 40 % vérvesztés kor krisztalloid és kolloidpótlás mellett vvs. is pótolandó
 Krónikus anémia: Hgb: 6 - 8 g/dl Htk: 23 %, vörösvértest-készítmények indikáció: a
szöveti oxigénkínálat, oxigéntranszport javítása. Thrombocyta-készítmények
típusai, indikáció: vérzés, vagy közvetlen veszélye, thrombocytopenia).
Plazmakészítmények típusai (friss fagyasztott plazma, FFP, FFP aferézisből),
indikáció: vérzés, véralvadási faktor hiány, haemostasis zavara, DIC,
antikoaguláns túladagolás.

Befolyásoló tényezők:
 kardiopulmonális állapot
 koraszülött, csecsemő kóros vvs. alakok (sarlósejtes anaemia)

Kontraindikációk:
 Vörösvérsejt - készítményeket kontraindikált alkalmazni, ha a hiányzó vérvolumen
pótlása krisztalloid vagy kolloid oldatok adásával megoldható.
 Vörösvérsejt - készítményeket általában kontraindikált alkalmazni a krónikus anémia
olyan eseteiben, amikor más, gyógyszeres úton a betegség kezelhető (pl. vas, vitamin
B12, folsav, erytropoetin).
 Nem javasolt thrombocyta adása refrakter állapotban levő, nem vérző beteg esetén.

Szigorúan kontraindikált az FFP (Frissen Fagyasztott Plazma) adása:

 diagnosztizált, illetve a “hemofília kataszterben” szereplő, veleszületett
vérzékenységben szenvedő (pl. haemofília, Von Willebrand - betegség, egyéb izolált
faktorhiány) betegeknek.
 fehérjeallergia, illetve bizonyított IgA -hiány esetén.
Transzfúziós szövődmények: Lázas reakció, allergia, haemolitikus reakció (csoportidegen
vér), fertőzés, heveny balszívfél - elégtelenség (keringési elégtelenség), haematoma,
allergia, légembólia, haemosiderosis (sárga vagy barna fehérje felszaporodása), Graft –
Versus - Host betegség /GVHD/ (Az átültetett szövet immunreakciója a befogadó
szervezettel szemben). Véna fenntartása, gyógyszeres terápia, vérvétel (1 db alvadásban
gátolt, 2 db natív cső) keringés stabilizálása, allergiás reakció gyógyszeres ellátása,
lázcsillapítás.

25
Tünetek: deréktáji fájdalom, hidegrázás és/vagy láz, bőrpír vagy elsápadás, cyanosis,
borzongás, köhögés, szapora szívműködés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, vérnyomás-
emelkedés vagy csökkenés, nyaki vénák teltsége, fejfájás, hirtelen kialakuló rossz
általános állapot, eszméletzavar, hasmenés, hányinger, hányás.
Transzfúziós terápiával kapcsolatos szakápolói teendők:

 Betegtájékoztatás:
A transzfúzió előtt a beteget a transzfúzióval kapcsolatos ismeretekről, szóban és írásban
tájékoztatni kell, beegyező nyilatkozat aláírása szükséges, mindezektől eltérni csak a
közvetlen életveszély esetén lehetséges. A beteg tájékoztatása a kezelőorvos feladata.
 A vérkészítmények igénylése, szállítása, tárolása:
A vérigénylés a területileg illetékes vérellátótól történik az erre a célra rendszeresített
vérkészítmény-igénylő lap. Rendkívüli esetben telefonon is rendelhető vér, de az
igénylőlapot utólag is ki kell tölteni és el kell juttatni a vérellátóba. Az igénylőlapon fel kell
tüntetni az intézmény, az osztály nevét, kódját, ha van, a beteg vércsoportját és
naplósorszámát, az igényelt készítmény pontos nevét és mennyiségét (egységben
meghatározva), az igénylő orvos nevét, pecsétszámát, a beteg nevét, azonosító adatait
(születési dátum, anyja neve, TAJ szám), diagnózist, a pontos dátumot. Ha a betegnek nincs
vércsoport meghatározása, akkor ki kell tölteni a vércsoport meghatározáshoz szükséges
szerológiai nyomtatványt is. A kérőlapok kitöltése az ápoló feladata, azokat az orvossal alá
kell íratni és lepecsételtetni. Vérkészítményt igényelhetünk "készenlétbe" is, ha a
vérkészítmény felhasználása kérdéses. Ilyen esetben, ha szükséges, a készenlétben tárolt vért
telefonon kérhetjük be a vérellátóból. Mindezt rögzíteni kell ápolási dokumentáción és a
transzfúziós naplón.
Az ápoló feladata a vérvétel, tudnia kell, hogy vérigényléshez minimum 2 kémcső natív
vérmintára van szükség, az egyik csövet a vérellátóba kell küldeni, a másik az osztályon
marad (savó). Ha a betegnek vércsoport meghatározást is kértünk, akkor még egy kémcső vér
szükséges. A kémcsövekre olvasható, nyomtatott betűkkel rá kell írni a beteg nevét, anyja
nevét és TAJ - számát. Klinikai vércsoport-meghatározás ágy mellett történik Serafol
teszt kártyával.
A vér vagy vérkészítmény szállítása az erre a célra rendszeresített hűtőtáskában történik. Az
ápoló feladata, hogy a szállítótól átvett vért, vagy vérkészítményt a következő szempontok
szerint ellenőrizze:
 A csomagolás nem sérült-e,
 A szavatosság nem járt-e le,
 A rendelt készítményt kapta-e.
A vérkészítményeket, ha valamilyen ok miatt azonnal nem adhatók be, az osztályon + 2 °C -
+4 °C -n, hűtőszekrényben kell tárolni. Az osztályon azonban 24 óráig tárolhatók. A
hűtőszekrény hőmérsékletét az ápolónak naponta kétszer ellenőriznie kell, az eredményt pedig
dokumentálni. Ha a csomagolás nem sérült meg, akkor, ha nincs szükség rá, a vérellátóba
visszaküldhető a készítmény.

26
 A vérátömlesztés (transzfúzió) a beteg vagy sérült személy érrendszerébe történő vér vagy
vérkészítmény bevitelét jelenti.
A vércsoport meghatározáshoz és a transzfúzió bekötéséhez szükséges eszközök:
 A beadandó készítmény,
 Transzfúziós szerelék,
 Steril vénás kanül -k, szárnyas tűk, több méretben,
 Steril tűk, fecskendők,
 Gumikesztyűk,
 Olló, ragtapasz, vattatörlők,
 Bőr fertőtlenítőszer,
 Karleszorító gumi,
 A beteg karja alá alátét, ágyvédelem céljából,
 Kramer - sín (gyereknél, vagy zavart tudatú felnőtt betegnél),
 Veszélyes hulladék ledobó.

A Serafol-kártya (ágymelletti):
 A Serafol AB0 + D vércsoport meghatározó ikerkártya
egy az orvos segítségével könnyedén alkalmazható
vércsoport meghatározásra szolgáló eszköz, melyre
gyárilag felvitték az anti-A, anti-B és anti-D antitesteket
tartalmazó reagenst.
 A megfelelőn kitöltött (név, dátum, aláírás.) Serafol
kártyára 4 csepp, ujjbegyből vett vércseppet cseppentünk: az anti-A, az anti-B, az anti-
D antitestek foltjára és a kontroll helyére. Minden csepp vérhez hozzáadunk egy csepp
desztillált vizet vagy fiziológiás sóoldatot. A cseppeket összemossuk a reagenssel, és
60 mp. elteltével a kártyáról leolvasható a vércsoport.
Biológiai próba:
 Ez az utolsó alkalmassági próba, melynek során a korai, súlyos transzfúziós
szövődmények észlelhetők.
 A következőképpen kell elvégezni: 25 ml vér bólusban történő beadása gyors
cseppszámmal, ezután lassítjuk a transzfúziót és 4 - 5 percig figyeljük a beteget, az
eljárást még kétszer megismételjük. Ha a betegnek nincs semmilyen panasza, és mi
sem észlelünk tüneteket, akkor beállíthatjuk a végleges cseppszámot. (Több egység
vér adása esetén, minden készítménynél el kell végezni a biológiai próbát.)
Transzfúzió előtti feladatok:

 betegtájékoztatás
 vérkészítmény igénylése
 vérkészítmény szállítása és tárolása (vérdepó, megfelelő hőmérsékleten és tárolóban
szállítás, visszaküldés, transzfúziós jelentőlap, jegyzőkönyv)
 vércsoport - meghatározás: ABO - és Rh azonos, vagy kompatibilis vér

27
  vér és vérkészítmény előkészítése: ellenanyagszűrés és azonosítás, vérkészítmény
makroszkópos ellenőrzése, vérmelegítés, túlnyomás,
 keresztpróba, laboratóriumi keresztpróba
 biológiai próba
Transzfúzió alatt és utáni feladatok:

 vitális paraméterek ellenőrzése, vizelet megfigyelése

 szaturáció mérés
 vizeletvizsgálat
 vér vagy vérkészítmény tasakjának megőrzése 24 h-ig
 szoros betegmegfigyelés, labor ellenőrzés
 dokumentálás
Transzfúziós reakció vagy szövődmény esetén:

 véna fenntartása
 diuretikum adása
 vérvétel (1 db alvadásban gátolt, 2 db natív cső)
 keringés stabilizálása
 allergiás reakció ellen gyógyszer adása
 lázcsillapítás
 monitoros megfigyelés
Leggyakoribb vérkészítmények és terápiás indikációjuk:

Teljes vér
Vérkomponens (vvt., fvt., thr., plazma)
Vérkészítmény: emberi vérből transzfúzió céljából előállított gyógyászati célú termék

 vörösvértest - készítmények: vvs.- koncentrátum, mosott vvs.- koncentrátum, szűrt -

mosott vvs. - koncentrátum, mélyfagyasztott vvs. - koncentrátum
 indikáció: a szöveti oxigénkínálat, oxigéntranszport javítása
 thrombocyta - készítmények típusai: thr. koncentrátum és thr. dús plazma
 indikáció: vérzés vagy közvetlen veszélye
 thrombocytopenia
 plazmakészítmények típusai:
 friss fagyasztott plazma (FFP)
 FFP aferézisből
 Albumin 5, 10, 15, 20 % (égés, vesebetegség)
 kevert immunglobulin készítmény: immundeficiens betegek számára
 specifikus immunglobulinok: anti-D immunglobulin 50, 100μg
 krioprecipitátum: fibrinogént, fibronektint, VIII -as faktort, Willenbrand
faktor
 indikáció: vérzés
 véralvadási faktor hiánya
 haemostasis zavara
28
  DIC (Disszeminált Intravaszkuláris Coaguláció
/véralvadás/)
 antikoaguláns túladagolás
 fehérvérsejt – készítmény / fehérvérsejt - koncentrátum
 indikáció: neutropenia (kevés neutrophil granulocyta van a vérben)
 szepszis
 granulocyta funkció zavara
*****
Transzfundált beteg szükségletei:
1. Normál légzés: kényelmes testhelyzet; pozícionálás Fowler, fél-Fowler
2. Váladékürítés folyamatának elősegítése: széklet, vizelet ürítés esetén a felfogás
(kacsa, ágytál, pelenka); légúti váladék eltávolítása fektetéssel
3. Megfelelő táplálék és folyadékfogyasztás: a beteg etetése, itatása ill. ennek elősegítése
(pl.: ágyasztalra helyezni, kezébe adni)
4. Mozgás és megfelelő testhelyzet: transzfúzió alatt kényelmes testhelyzet, a kar
biztonságos rögzítésével; ill. a beteg ált. állap. függő testhelyzet
5. Alvás, pihenés: kapcsán fontos a transzfúzió alatt a beteg kényelmes testhelyzete és a
kar rögzítése
6. Megfelelő ruházat: csak a megfelelő mértékű eltávolítása, vagyis az adott kar
felszabadítása (kényelem érzet)
7. Normál testhőmérséklet: a transzfúziós terápia alatt megfelelő hőmérsékletet kell
biztosítani, ajtó-ablak becsukása, szellőztetés során ne hűtsük ki a kórtermet, mivel
lehűlhet a vérkészítmény is; beteg betakarása, megfelelő ruházat
8. Higiénés szükséglet: pl. izzad a beteg, melege van, biztosítunk száraz ruházatot és
ágyneműt, ill. vizes ruhával töröljük a beteg arcát; pelenka csere során a bőr
nedvességét megszüntetni, bőrvédelem, hintőpor; frissítő mentolos-alkoholos
bedörzsölés a háton
9. Biztonság: nővérhívó odakészítése; ágyrács alkalmazása; fokozott obszerváció
10. Magasabb rendű szükségletek: biztosítani rádióhallgatást fülhallgatóval. TV nézést,
újság olvasást, PC használatot; ha ez nem hátráltatja a beteg terápiáját; ill.
kommunikáció biztosítása: beszélgetés, ha beteg szorong a terápiáról.
*****

4. A
Jellemezze a krónikus obstruktív tüdőbetegségeket! Foglalja össze a kórképek lehetséges
okait, diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait! Ismertesse az akut állapot lehetséges
diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciáit!
Szempontok a válaszadáshoz:
- betegség rizikótényezői, patomechanizmusa
- az egyes megjelenési formák jellemző tünetei
- diagnosztikai lehetőségek - terápiás beavatkozások
- az akut szakasz ápolási specialitásai és
- az akut állapotok lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái

29
E néven olyan krónikus, aspecifikus légúti betegségeket nevezünk, melyekre a hörgők
beszűkülése jellemző. Az idült obstruktív tüdőbetegségben (COPD) a légutak
nyálkahártyájának gyulladása és a tüdőszövet pusztulása együttesen okozza a klinikai
tüneteket - köhögés, köpetürítés, nehézlégzés. A COPD-re a légúti áramlás akadályozottsága
és a betegség fokozatos progressziója jellemző. A kiváltó okok közül a legfontosabb a
dohányfüst. A COPD kialakulásának, illetve progressziójának megelőzésében alapvető
fontosságú a dohányzás abbahagyása. A gyógyszeres kezelés célja a fulladás csökkentése
(hörgtágító készítményekkel), a szövődmények, pl. bakteriális légúti infekció gyógyítása
(antibiotikumokkal). A krónikus beteg gondozása során légzés rehabilitációs eljárásokkal
javítani lehet a beteg életminőségén (expektoráció elősegítése, helyes légzéstechnika
elsajátítása, testedzés, aktív életmód). A betegségre jellemző, hogy a panaszok és a tünetek
hosszú ideig változatlanok ("stabil COPD"), de időnként hirtelen állapotrosszabbodás
következhet be, ami megfelelő kezeléssel általában rövid idő alatt rendezhető.
E betegségekre elsősorban hörgők beszűkülése, kóros levegőáramlás, légúti ellenállás
fokozódása, tüdő rugalmasságának csökkenése, hörgőfal, hörgőt körülvevő szövetek
gyulladása, nyálkahártya sorvadása, hegesedés, kötőszövet felszaporodás jellemző.
Kiválthatja, súlyosbíthatja, betegség rizikótényezői, patomechanizmusa: dohányzás,
légszennyezettség, porbelégzés, nedves, hideg klíma. Patológiailag a COPD-re jellemző,
hogy a légutak (bronchusok és bronchiolusok) falában megszaporodnak a neutrofil
granulociták és aktivált makrofágok, valamint a limfociták (krónikus gyulladás). A
csillószőrök károsodása majd pusztulása, a kehelysejtek túltengése, a submucosában lévő
nyákmirigyek hyperplasiája figyelhető meg. Ennek következtében a légúti váladék
megszaporodik és minősége megváltozik (sűrű, tapadós lesz). A kilégzési áramlás
korlátozottságát a kislégutak gyulladásos szűkülete és a tüdőszövet destrukciója okozza. A
széteső neutrofilekből és makrofágokból szabad gyökök, proteolitikus enzimek - közülük a
legfontosabbak az elasztáz és a kollagenáz - szabadulnak föl. Ezek a cigarettafüstben lévő
szabad gyökökkel (oxidánsok) együtt megbontják a tüdő oxidáns-antioxidáns egyensúlyát és
az alveolusfal pusztulását, a légzőfelszín beszűkülését, a tüdőszövet rugalmasságának
csökkenését okozzák (emphysema).
Az egyes megjelenési formák jellemző tünetei:

Bronchitis chronica (idült hörghurut):

Oka: a nyálkahártya gyulladásával kezdődik, hosszabb idő után azonban a gyulladás ráterjed a
hörgőfalra és a hörgőt körülvevő szövetekre is.
Tünet: A gyulladt duzzadt nyálkahártya és az exudatum együttesen szűkítik a bronchus lumenét
és ezzel akadályozzák a levegő áramlását. A betegnél legalább két egymást követő évben,
évente minimum három hónapon keresztül fennáll a köpetürítéssel járó köhögés, légzési
nehézség is jelentkezhet, évekig fennálló produktív köhögés.
Előidéző tényezők: dohányzás, szennyezett levegő, nedves-hideg klíma.
Azoknál az embereknél, akiknek dohányoztak a szülei gyakori a később kifejlődő bronchitis.

Emphysema pulmonum (tüdőtágulat):

Oka: Az alveolus falak, az alveolusok közti sövények pusztulása, a tüdő rugalmasságának és
végső soron a légző felületnek a csökkénese.
Tünetek: Kifelé nehezített sípoló légzés, kínzó köhögés reggelente.
Terápia: Gyulladás csökkentők, gyógytorna, rizikótényezők csökkentése, dohányzás
megszüntetése.

30
Asthma bronchiale (tüdőasztma):
Oka: A tüdő krónikus légúti szűkülettel járó betegsége. A légutak krónikus gyulladásával járó
allergiás alapon kialakuló betegség. Allergén anyagok, munkahelyi ártalom pl. vegyi
anyagok, gyógyszer, baktérium, étel, a bronchus izomzat spasmusa, a bronchus nyálkahártya
oedemája, nyákmirigyek túltengése. Status asthmaticus tünettana: Rövid kapkodó légzés után
a kilégzés hosszan elnyúló, sípoló. A pulzus szapora, a vérnyomás nem változik. Több órán
keresztül tartó roham esetén status asthmaticusról beszélünk, ez az egész szervezetet
megviseli. A beteg cianotikussá válik, nyaki vénái tágulnak, bőre verítékes.
Tünetek:
• Rohamokban jelentkező nehézlégzés a kilégzés nehezítettségével,
• náthás tünetek, fokozott váladékképződés, tüsszentés,
• roham éjszaka, hajnali órákban,
• a beteg keresi a függőleges helyzetet, légzési segédizmait kihasználja.
• A légzése hangos, sípoló, hosszan tartó
• Szapora pulzus, tachycardia,
• Köpet tapadós, sűrű, nyákos
• Köhögés, megszaporodott és megváltozott minőségű köpetürítés, nehézlégzés
• A légúti áramlás akadályozottsága (különösen kilégzésben), megnőtt mellkasi térfogat
és lelapult rekeszek (felfújt tüdő)
• Lassú, fokozatos progresszió, viszonylagos irreverzibilitás, előrehaladott állapotban
kórosan megváltozott gázcsere (hypoxia, hypercapnia).

Diagnosztikai lehetőségek: anamnézis felvétel

• fizikális vizsgálat
• légzési hangok vizsgálata
• allergia dg.: Prick - teszt, inhalatív allergénprovokáló teszt
• mellkas rtg.
• spirometria
• légzésfunkciós vizsgálat (csökkent Tiffenau - index)
• fokozott vérsüllyedés, emelkedett gyulladásos paraméterek,
• polyglobulia
• mérsékelt leukocytosis
• vérgáz analízis
• provokációs tesztek
• köpettenyésztés
Szakápolói tevékenységek:
• pszichés vezetés
• gyógyszerek bejuttatása
• inhalálás
• nyákoldók, köptetők megadása
• oxigén th. biztosítása
• beavatkozások előkészítése
• betegmegfigyelés
• fektetés figyelése
• betegoktatás

31
Terápiás beavatkozások: az asthma kezelésének alapja a lépcsőzetes gyógyszeres kezelés:
1, hörgőtágítók - szimpatikus izgatók, paraszimpatikus bénítók
• xantinszármazékok
• glükokortikoidok
• antihisztaminok
2, köptetők - nyákoldók
• oxigénterápia
3, szteroid terápia, inhalációs terápia
A krónikus obstuktív tüdőbetegségek megelőzési lehetőségei:
• dohányzás elkerülése
• fertőzésektől. légúti megbetegedésektől való védekezés
• szennyezett levegő kerülése
• allergén anyagok minimalizálása
Életvitel, életmódbeli tanácsok:
A tüdőbetegek ellátásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő tápláltsági állapot
elérése, és annak megtartása. A nem megfelelő táplálkozás tovább rontja a légcseréjüket és
hypoxaemiát okoz.

Az étrend célja:
 a roborálás
 megfelelő tápláltsági állapot elérése és megtartása
 az általános egészségi állapot és az életminőség javítása
 mortalitás (halálozás) csökkentése

A kiváltó okok közé tartozik a levegő szennyezettsége, bizonyos munkaterületek ártalma

(bányászat, kőtörés), nedves, hideg klíma. Ezek következtében változtatni kell
munkahelyünkön, környezetünkön saját magunk érdekében.

Cél: a tünetmentes állapot elérése,

• folyamatos szinten tartás,
• akut rohamok megelőzése
• fizikai aktivitás fenntartása
Betegoktatás fontossága!

A légzőszervi betegségek vizsgáló módszerek:

• -átvilágítás
• -summatios (összegző) felvételek
• -ernyőképfelvétel
• -scintigraphia
• -CT
• -spirometria (légzésfunkciós vizsgálatok): vitálkapacitás: a lehető legmélyebb belégzést
követő maximális kilélegzett levegő térfogata.
• -bőrpróba: A bőrteszt (Prick teszt) a légúti allergiás betegségek diagnózisára alkalmas
vizsgálat. Az allergiás náthában (szénanáthában), allergiás garat- és gégehurutban, allergiás

32
asthmában szenvedő betegek bőrében az allergénjükre jellemző ellenanyag van. Ennek az
ellenanyagnak a jelenlétét mutatja ki a bőrpróba.
A vizsgálat kivitelezése:
Az alkar belső felszínén történik a vizsgálat. A vizsgált területet alkoholos oldattal mossuk le.
Az allergének keverékét vagy egy- egy összetevőjét cseppenként az alkar bőrére visszük.
Általában 9 - 12 cseppet teszünk fel, továbbá 1 negatív kontrollt (a vivő anyagot) és 1 csepp
hisztamin oldatot (pozitív kontrollt) cseppentünk a bőrre. A hisztamin a légúti allergiás
folyamat során felszabaduló anyag. Ehhez mérjük a beteg reakciójának nagyságát.
A bőrt a cseppeken keresztül lándzsával, vagy tű-heggyel megkarcoljuk.
A reakció 15 - 20 perc múlva jelentkezik, ekkor olvassuk le. Tipikus esetben a hisztamin helyén
jellegzetes göbcse, - a szúnyogcsípéshez hasonló bőrjelenség - mutatkozik. A hisztamin (pozitív
kontroll) okozta bőrduzzanat nagyságához hasonlítjuk a vizsgált allergének által okozott
bőrtünetet.
A vizsgálat során a hisztamin és a pozitív vizsgálati helyek általában viszketnek.
Pozitív az eredmény arra az anyagra, amely a hisztamin által kiváltott bőrreakció nagyságának
legalább felét eléri.
Vérgáz analízis - AVGA (Artériás vérgáz analízis ARTÉRIA - PUNCTIO):
Kivitelezése: A bőr fertőtlenítése után. steril, egyszer használatos tűvel megszúrnak egy osztó
eret (artériát) és onnan kismennyiségű vért vesznek. A tűszúrás egy pillanatig tart, gyakorlatilag
fájdalmatlan. Utána néhány percen át a tűszúrás helyét le kell szorítani, amíg eláll a vérzés.
A kismennyiségű vérmintából speciális ún. Astrup készülékkel meghatározható a sejtek és a
szervezet számára alapvetően fontos vér oxigén, széndioxid, bikarbonát koncentrációja, a vér
vegyhatása. A vizsgálat során mért kóros sav illetve lúgfelhalmozódás számszerű értéke nagy
segítséget nyújt a korszerű folyadékpótláshoz, a vér vegyhatásának helyreállításához.
A Tiffeneau- index (FEV1/ VC %) a legérzékenyebb paramétere a légúti szűkületnek, melynek
értéke egészséges felnőtt esetén 80 százalék felett van, illetve korral csökken.
Az akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái, ápolási
specialitásai: anamnézis felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális paraméterek mérése,
EKG diagnosztika, pozicionálás, oxigénterápia, szükség esetén egyszerű légút biztosítás,
vénabiztosítás, infúziós terápia, artériás vérmintavétel.

4. B
Ismertesse az infúziós terápia szabályait az alábbi szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- infúziós terápia fogalma, indikációi, kontra indikációi

- az infúziós oldatok típusai és jellemzői

- az infúzió bejutatásának módjai

- az infúziós terápia ápolói feladatai és kompetenciái

- az infúziós terápia szövődményei és ellátása

33
Infúziós terápia fogalma: kanülön keresztüli beadás, gyógyszer bejuttatása, azonnali hatás.

Az infúzió bejutatásának módjai: Számos ok (gyógyszerelés, infúziós terápia vagy esetleg

mindkettő) miatt szükségünk van arra, hogy betegeinknek vénás utat biztosítsunk. Ennek
egyik módszere a perifériás vénabiztosítás (kanül) (PVB). A perifériás vénabiztosítás
leggyakoribb helyei a kézhát, az alkar és a könyökhajlat vénái a könnyebb hozzáférhetőség
miatt, azonban gyakran kényszerülhetünk a csuklótáji, lábháti, illetve a v. jugularis externák
kanülálására. Csecsemők esetén szóba jöhet az kéz ujjainak oldalán található, valamint a fej
vénáinak szúrása, újszülöttek esetén pedig a köldökzsinór vénájának punkciója. Midline
katéter, centrális véna, intraossealis kanül.

Indikációi:

• Volumenpótlás, parenterális folyadékpótlás

• Ion - és sav - bázis zavarok rendezése, folyadék- és elektrolit háztartás zavarai

• Tápanyagok bevitele

• Egyes gyógyszerek bejuttatása, fájdalomcsillapítás, hányáscsillapítás, antibiotikum,

szedatívum kanülön történő beadás

• Véna fenntartása, keringéstámogatás, plazmamennyiség csökkenése,

Infúziós terápia kontraindikációi:

• akut tüdő ödéma => oxigén

• hiperhidráció, a végtag phlebitise, lymphoedemája, cellulitis, megelőző mastectomia

vagy axillaris sebészeti beavatkozás ugyanazon az oldalon, tervezett arteriovenosus shunt
(AV-shuntot ne használjunk kanülök bevezetésére)

• kardiális dekompenzáció => folyamatos monitorizálás

Az infúziós terápia szövődményei és ellátása:

Helyi szövődmények:
• extravasatio, Paravénásan folyhat az oldat. (Okok: a tű átszúrta a vénafalát, a branül
kicsúszott a vénából, áteresztő a véna, elrepedt az érfal.)
• Haematoma (elrepedt érfal)
• Thromboflebitis (sterilitás szabályai ellen vétettünk, hosszú ideig tartottuk egy adott
vénában a branült, gyógyszer mellékhatásként, pl. Mannisol.)
• phlebitis, vénagyulladás
• trombózis
• infiltráció

Általános szövődmények:
• fertőzés, Pyrogen reakció (lázkeltő anyagok kerülnek a szervezetbe az infúziós
oldattal.)

34
• Keringésterhelés => keringési elégtelenség
• Allergiás reakció
• Légembólia

Előkészítés és kivitelezés menete:

Az infúzió bekötése orvosi tevékenységi körbe tartozik.

A beteg előkészítése:
 a beteg azonosítása
 tájékoztatatása a kezelésről
 a beteg szükségleteinek kielégítése az infúzió bekötése előtt (evés, ivás, ürítés)
 kényelmes testhelyzetbe fektetés, helyezés
Tárgyi feltételek:

• az elrendelt steril infúziós oldat (bontatlan palack)

• megfelelő méretű infúziós kosár, megfelelő méretű kanül
• steril infúziós szerelék
• címke, az infúziós palackra
• infúziós állvány
• felületfertőtlenítő az infúziós palack gumidugójának fertőtlenítéséhez
• ágyvédelemhez: gumilepedő + textillepedő
• EH. gumikesztyű
• gézlap
• ragtapasz
• ledobó
• szárnyastű
• perifériás rövid kanül és midline katéter: 5 - 9 pH -jú és 500 mosm/l alatti oldatok
adhatóak. Általánosságban 72 óráig megtartható, de a phlebitis skála alapján meg kell ítélni a
szövődményeket és az eltávolítás időtartamát. Lehető legkisebb átmérőjű kanült választani
kivéve magas viszkozitású oldatok esetén. Midline hosszabb, de nem halad tovább az axilláris
vonalnál, így kevesebb a szövődmény, kisebb a vénafal irritációja. Ez a kanül 1 hónapig is
használható. (az ozmolaritás fogalmával, ami a beadás előtt, a palackban lévő oldat
jellemzője, mértékegysége mosm/l, és csak az oldott részecskék számától függ.)

• A gézalapú kötszereket naponta cserélni kell, a transzparens kötszerek 7 napig is

fennmaradhat. (kanül rögzítésére; gél, alginát - kötszerek kiegészítőiként (például OpSite,
Opraflex). Anyaguk egyszerű fólia, vagy adhéziós hátlappal ellátott poliuretán vagy
poliészter. A gázokra és vízpárára áteresztők, de a sebváladékra impermeábilisek (vízhatlan,
vízálló).

Az infúziós terápia ápolói feladatai és kompetenciái: vitális paraméterek mérése,

keringés folyamatos monitorizálás, vizelet- kiválasztás követése.

Az ozmolaritás az ozmotikusan aktív részecskék koncentrációja az oldatban, "osmol" oldott

anyag per kiló oldószer értelemben.

35
A plazma ozmolaritását a Na+ koncentráció határozza meg, a plazma ozmolaritásának
csökkenése (hipoozmolaritás) esetén a víz a sejtekbe áramlik, melyek megduzzadnak. Az
ozmolaritás szabályozása fontos a szervek és a sejtek állandósága (homeosztázisa), a térfogat
szabályozás pedig a szív-érrendszer működése szempontjából. A vesék a víz- és a NaCl
háztartás szabályozása révén alapvető szerepet játszanak a kardiovaszkuláris és a központi
idegrendszer működésében.

Az infúziós oldatok típusai és jellemzői:

1. krisztalloid oldatok:
• 0,9 %-os NaCl, Salsol
• Ringer oldat
• ½ -es Ringer oldat
• Ringer laktát, Ringer acetát
• Isodex, Rindex 5, Rindex 10
• nem rendelkeznek vízkötő képességgel
• vízkötő anyagokat nem, csak ionokat tartalmaz
• volumenpótlás esetén 1:1 arányban kell adni a kolloidokkal
• nem okoznak allergiás reakciót
• vizes oldatok: extra és intracelluláris térben oszlanak el

• elsősorban vivőanyagok pl. Desztillált víz, 5 %-os Isodex oldat

• isotoniás oldatok: csak az extracelluláris térben oszlanak el

• pl. Ringer-laktat, Rindex 5, 10, Sterofundin

2. kolloid oldatok:
• Dextrán készítmények (Macrodex, Rheomacrodex)
• Zselatin készítmények (Gelofusin, Gelifundol)
• Hydroxietil készítmények (HAES, Voluven)
• Humán albumin, plazmaprotein, FFP
• megoszlás: intravasalisan , a térfogatot a bevitt mennyiség másfélszeresére növeli
• súlyos allergiás reakciót válthatnak ki
• az intravasculáris térben maradnak

• pl. Albumin, HAES, Rheomacrodex. FFP

Vénaválasztás menete:

• nem domináns kar

• alkar felől kezdjük a vénakeresést

• hajlatokba nem helyezzük

• pl. vena basilica (kézháti) és vena cephalica (kézfej)

36
Kanül lezárás:

Átmosás fiziológiás sóoldattal, vagy heparinizált sóoldattal történik. Mennyisége az átmosó

folyadéknak: min. 2x a kanül űrtartalmának.

Az infúziós terápia ápolói feladatai és kompetenciái:

• Beteg azonosítása.

• Az orvos és ápoló higiénés kézmosást végez.

• Készítsen elő leukoplaszt csíkokat a rögzítéshez.

• Terítse a beteg karja alá az ágyvédelmet.

• Készítsen bucit kézhez az esetleg kicseppenő vér miatt.

• Amennyiben szükséges rögzítse a beteg karját.

• Az orvos kikeresi az infúzió bekötésére alkalmas vénát.

• A tervezett szúrás helye felett kb. 10 cm-rel a kart a karleszorító gumival megfelelő
erősséggel leszorítjuk.

• Dezinficiálja a szúrás helyét.

• Az orvos steril gumikesztyűt húz.

• Az orvos elvégzi a szúrást.

• Az ápoló az inf. szerelék lefolyócső végéről eltávolítja a műanyag kupakot és a

kónuszát a tűre illeszti.

• Engedje fel a kochert.

• Rögzítse a leukoplasztal a bekötött tűt.

• Orvos utasítása alapján állítsa be a cseppszámot.

• Beteg keze ügyébe legyen a nővérhívó.

• Dokumentálás, betegmegfigyelés.

*****

A PVB során a beteg kényelmesen, hanyatt fekve vagy ülve helyezkedjen el, végtagja legyen alátámasztva,
maradjon nyugodtan. PVB-hez hivatalos beleegyezés nem szükséges.

A PVB folyamata:

1. Tegyük fel a leszorítást a könyökhajlat fölé, könnyen eltávolítható helyzetben,

2. kérjük meg a beteget öklének ki-be nyitására, hogy a felületes vénák megteljenek az izommunka által, a
kar lehetőleg a szív szintje alatt legyen!

37
 3. Válasszuk ki a vénát! Mindig a legdisztálisabb vénától induljunk!

4. Tapintsuk ki a véna lefutásának irányát, képzeljük el az ágait. Lehetőség szerint minél egyenesebb
szakaszt válasszunk, bizonyosodjunk meg róla, hogy elég hosszú ahhoz, hogy a kiválasztott kanül
beleférjen. Finoman ütögessük meg a vénát, ez segíti a feltelődését.

5. Helyezzük el a védőlepedőt a beteg karja alá, mossunk kezet, vegyünk védőkesztyűt,

6. tisztítsuk meg a bőrt a beszúrás helye körül,

7. bizonyosodjunk meg arról, hogy a tű végétől milyen távolságban végződik a műanyag kanül, hogy a
szúrás után biztosan a vénában legyen mindkettő rész.

8. Feszítsük meg a bőrt a vénától disztálisan a nem domináns kézzel!

9. Fogjuk meg a kanült a hüvelyk-, mutató- és középső ujjunkkal, és kb. 15-30°-os szögben tartva szúrjuk
át a bőrt a véna felett, vagy mellett. Toljuk a tűt a vénába, ekkor a kónuszban vér jelenik meg. Pár
milliméterrel (1-2 mm) toljuk tovább a tűt, hogy a kanül is biztosan a vénában lehessen.

10. Húzzuk le a kanült a tűről, olyan módon, hogy a tűt egy helyben tartva, letoljuk a tűről a kanült a
vénába, egészen a kónuszáig, majd távolítsuk el a tűt. Előtte gyakoroljunk nyomást a kanül bőr alatt
tapintható részére, hogy ne vérezzünk össze semmit.

11. Ha biztosan a vénában vagyunk, és nem sikerül feltolni a kanült, valószínűleg egy billentyű akadályoz
meg ebben bennünket. Távolítsuk el a tűt, majd sóoldattal bemosva próbáljuk felvezetni a kanült.

12. Engedjük fel a leszorítást!

13. Ha folyadékot szeretnénk adni, kössük össze az előkészített szerelékkel, és ellenőrizzük az áramlást.
Megfelelően vezető véna jó áramlással folyik. Ha mégsem így lenne, mozgassuk meg a kanült a
vénában. Az infúziós palacknak a kanül szintje alá történő süllyesztésekor a vér visszaáramlik a
szerelékbe.

14. Bizonyosodjunk meg, hogy nincs extravasatio. Ebben az esetben a kanült el kell távolítani.

15. Rögzítsük a kanült erre a célra kialakított tapasszal, vagy ragtapasszal. Az infúziós szereléket csavarjuk
karikába és rögzítsük! Írjuk rá a ragtapaszra a behelyezés dátumát!

A v. jugularis externa könnyen hozzáférhető véna, bár nehezen rögzíthető, és a betegnek is kényelmetlen.
Azonban gyakran kényszerülhetünk ennek szúrására, ha nincs megfelelő perifériás véna, és azonnali
gyógyszeradás szükséges.

1. A beteget hozzuk Trendelenburg-helyzetbe (kontraindikáció lehet, ha a beteg nem hozható ebbe a

pozícióba), mossunk kezet és húzzunk kesztyűt!

2. A nyakat a claviculától a fülig terjedő területig fertőtlenítsük le,

3. keressük meg a v. jugularis externát, esetleg végeztessünk Valsalva-manővert a beteggel!

4. Végezhetjük kónuszra helyezett fecskendővel, nyitott vagy zárt kónusszal is, a folyamat a továbbiakban
megegyezik a PVB folyamatával.

*****

38
 5. A
Mutassa be a mellhártya leggyakoribb megbetegedéseit és azok okait, tüneteit! Ismertesse a
pneumothorax (PTX) diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a mellhártya betegségei és jellemzői

- a PTX fogalma, formái és főbb jellemzői

- a PTX tünettana és diagnosztikája

- a PTX ellátása

- a PTX-es beteg ápolásának specialitásai

A mellhártya betegségei és jellemzői:

Hydrothorax:

A pleurális folyadékgyülem a mellhártya rétegei között felhalmozódó folyadék. A mellkasi

folyadékgyülemek általában két nagy csoportra oszthatók: gyulladásos és tumoros
eredetűekre. Elhelyezkedésük szerint egyoldali, vagy kétoldali lehet.

Okai:

1. Ha a felhalmozódott folyadék genny => gyulladásos eredetre gondolunk, ami lehet

tüdőgyulladás, tályog, vagy egyéb szerv gyulladása.
2. Ha a folyadék vér => sérülésre gondolunk, vagy a mellkasi erek megszakadására egyéb
okokból.
3. Ha a folyadék vérplazmához hasonlít => a mellkasi erek áteresztőképességének
megváltozására gondolunk, amely létrejöhet autoimmun betegségekben, allergiás
kórképekben, áramütés következtében, krónikus májzsugorodásban, veseelégtelenségben
és szívelégtelenségben is.
4. Ha a folyadékgyülem tartalmazhat tumor sejteket is, ez esetben daganatos kórképek állnak
a háttérben. A betegség eme kórképek szövődményeként jön létre.
Fizikai okok következtében, a megnőtt endocapillaris nyomás, vagy az ozmotikus
plazmanyomás csökkenése miatt is kiléphet a folyadék az extravascularis üregbe és nem
történik meg a visszaszívódás az endocapillaris szárba. Ezeket a mellkasi folyadékgyülemeket
transsudatumoknak nevezzük. Transsudatum a mellüregben. Kardiális pangás.
Fehérjehiányos állapot.
A gyulladásos vagy tumoros mellhártyaizzadmány gyakorlatilag mindig exudatum. A
tumoros mellhártyaizzadmány főleg a pleurális nyirok utak daganatos infiltrációja
következtében jön létre, ami megzavarja a mellhártyaüregben egészséges körülmények között
meglévő csekély folyadékmennyiség absorbcióját.

39
Pleuritis (Mellhártyagyulladás):

A mellhártyagyulladás megjelenhet pleuritis sicca formájában exsudatio nélkül, vagy

exsudatioval, mint pleuritis exudativa.

A pleuritist okozhatják:
 Különböző baktériumok valamint vírusok, kórokozók, kórokozók inhalációja,
váladék aspiráció, környezeti szövetekből, kórokozók, streptococcus
utóbetegségek.
 A tüdőinfarktust is követheti, valamint a tüdőráknak is velejárója.
A tüneteket:

 a légzéssel összefüggő és a légzést akadályozó éles szúró mellkasi fájdalom vezeti be, ezt
oldalszegzésnek nevezzük.
 Az oldalszegzés addig erős, amíg izzadmány nem keletkezik, ez az izzadmány a
pleuralemezek szétválasztásával megakadályozza a fájdalmat okozó dörzsölődést.
 A fájdalom a légzést felületessé teszi.
 A növekvő izzadmány összenyomja a tüdőt, a légző felületet csökkenti.
 A dyspnoe es cyanosis a légző felület csökkenésével arányosan jelenik meg.
Fiatal és középkorú egyénekben az izzadmányos mellhártyagyulladás gyakran TBC-s eredetű.

Pneumothorax / PTX (Légmell):

A PTX fogalma, formái és főbb jellemzői: Ha a mellhártya lemezei között levegő van =>
légmell alakul ki. Ha a pleura űrbe levegő kerül, a negatív nyomás a pleurális térben
megszűnik, és a tüdő összeesik. A tüdő összeesésével csökken a légző felület esetleg olyan
mértékben, hogy légzési elégtelenség alakul ki. A pneumothorax (PTX), ezen belül a feszülő
pneumothorax (tPTX) potenciálisan életveszélyes folyamatok, melyek előfordulási
gyakorisága a súlyos sérültek körében meglepően gyakori, 5% és 30% közötti. A pleuraűrbe
levegő alapvetően két úton kerülhet: a külvilág felől (penetráló trauma) vagy a tüdő felől
(bordatörés, vagy ritkábban contusiós mechanizmus útján).

Nyitott légmell esetén a mellhártyaűr és a tüdő, vagy a mellhártyaűr és a külvilág között

egyfajta összeköttetés jön létre, melynek értelmében a mellhártyalemezek közötti résbe
gyorsabban jut levegő. pl. áthatoló mellkas sérülések.

Zárt légmellről akkor beszélünk, amikor a légnyomás csak kicsit változik meg a normális
viszonyokhoz képest.
Primer: Tüdőbetegség nincs az előzményben. Kisméretű subpleuralis hólyagocskák, bullák
megrepedése okozza, 30 - 40 %-ban recidivál.

Secunder: Chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD), tuberculosis, sarcoidosis, tüdőrák,

pneumocystis infekció, cystás fibrosis szövődménye.

40
Traumás / iatrogén: Mellkasi sérülés, orvosi beavatkozás (thoracocentesis, transthoracalis
tűbiopszia, subclavia kanül behelyezés, bronchoscopos excisio, gépi lélegeztetés, mellkas
sebészeti beavatkozások) következtében alakul ki.

Feszülő (ventill) légmell esetén belégzéskor a sérülésen át levegő áramlik a mellüregbe,

ennek következtében magasabb légnyomás alakul ki, mint a külvilágban => a problémás
oldalon a tüdő képtelen tágulni fog => a tüdők között elhelyezkedő szervek mozgásba
lendülnek és elindulnak az ép oldal felé => a nagy erek felőli telítődése a szívnek gátolva lesz
és károsodhat az ép oldalon lévő tüdő.

Részleges (parciális) légmellről akkor beszélünk, amikor a tüdő csak részlegesen esik össze,
ekkor ugyanis egyes részei érintkeznek a mellkasfallal. A légmell e típusa elsősorban
korábban lezajlott betegségek utóhatásaként jön létre (pl.: mellhártyagyulladás).

Komplett (totális) pneumothorax: a problémás oldalon a tüdő körkörösen esik össze.

A PTX tünettana:

 hirtelen szúró mellkasi fájdalom

 köhögés, fulladás, hypoxia, csökkent légzési hang, mellkas kitérése
csökkent,nehézlégzés
 dobos kopogtatási hang
és Diagnosztikája:

 anamnézis felvétel
 vérkép: fvs. szám, kvalitatív vérkép, süllyedés
 köpetvizsgálat
 Fizikális vizsgálatok: Kopogtatás, Hallgatózás, Megtekintés, Tapintás.
 Eszközös vizsgálatok:
 Mellkas Röntgen vizsgálat (átvilágítás)
 Summatios (összegzős) felvételek
 Ernyő képfelvétel
 Scintigraphia
 CT: virtualis bronchoscopia

a PTX-es beteg ápolásának specialitásai, ellátása:

 pozícionálás, oxigénterápia, fájdalomcsillapítás, légzési fizioterápia

 non - szteroid gyulladáscsökkentők
 teljes / részleges testborogatás
 fizikális lázcsillapítás
 mellkas drenálás, detenzionálás, tartós szívás, szívórendszer és tartály, Bülau-
rendszer.

41
Haemothorax:

A haemothorax a mellhártya rétegei között felhalmozódó vér, amely a mellkasi erek

sérüléséből származik. A kórkép jellemző tünetei egyrészt a mellkasi folyadékgyülem miatt
kialakuló légzésre fokozódó szúró mellkasi fájdalom és nehézlégzés. Ez társul a vérvesztés
következtében kialakuló tünetekkel. A betegség lehet enyhe lefolyású, de előfordulhat súlyos
lefolyás shockkal.

Okai :
 tumoros megbetegedések,
 trauma,
 embólia,
 gyulladás,
 ritkán tuberculosis.
 az ereket meggyengítő, szakadékonnyá tévő egyéb betegségek következtében
 előfordulhat orvosi beavatkozások nem várt velejárójaként.
Tünete:

 a szúró jellegű mellkasi fájdalom nehézlégzéssel

 a köhögés súlyosbítja a fájdalmat
 fulladás, légzése sokszor gyors, kapkodó, felületes
 hypoxia
 mellkas kitérése csökkent => csökkent légzési hang a folyadékréteg tompítása miatt
 dobos kopogtatási hang

Számítanunk kell a vérvesztés miatt kialakuló, a szervezetkülönböző helyein lecsökkent

oxigén és tápanyagellátás miatt kialakuló központi idegrendszeri és a szív eredetű tünetekre
is, melyek súlyos vérvesztéses shockos, komatózus állapotba is torkolhatnak.

Punkció előtti vizsgálatok:

 anamnézis felvétele
 fizikális vizsgálat: kopogtatás
 mellkas RTG, UH.
 CT, MRI
 bronchofiberoscopia: A felnőtt - bronchofiberoscop külső átmérője 5 - 6 mm,
amelyben a száloptika mellett egy kb. 2 - 3 mm belső átmérőjű „munkacsatorna” fut,
melybe a különböző mintavevő eszközök bevezethetők. Diagnosztikai célra
megfelelő (folyadék laborvizsgálat /citológia/), de terápiás célra általában a merev
hörgőtükröt használják, ez 8 - 10 mm keresztmetszetű fémcső. Véralvadási zavar
esetén is alkalmazható.
 vérgáz analízis
 véralvadási paraméterek

42
Terápiás lehetőség: a mellkascsapolás:

Lehet:
 serothorax (savógyülem a mellüregben),
 haemothorax (vér a mellűrben),
 chylothorax (mellhártya rétegei között felhalmozódott nyirok)
 vagy pyothorax (gennygyűlés a mellüregben)
Maximum 1500 ml engedhető le egy alkalommal, mert a hasi szervek sérülhetnek. 9. borda
felett kell szúrni.

Pozíció:
 ülő testhelyzet, előre dőlve egy asztalra megemelt karokkal
 ülő testhelyzet széken lovagló ülésben és megemelt karok
 vagy fél - Fowler testhelyzet és az érintett oldalon megemelt karokkal

A levegő eltávolítása után oxigénterápiát biztosítunk. Bizonyos esetben szükség lehet légút
biztosításra, amelyhez intubálás szükséges, s itt megtörténik a lélegeztetés. A végén mellkas
csövezés / drainezés szükségessége felmerül.

*****

A mellkasi detenzionálás lehetőségei:

Tűdekompresszió: Előnye, hogy egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, de sajnos számos

hátránya van: a tű nem éri el a mellüreget, kimozdul, megtörik, hatása átmeneti, mivel a
lumen nem elég nagy ahhoz, hogy egy nagyobb PTX mellüregi levegőtartalma kiürüljön. A
tűdekompresszió két okból fontos: a thoracostomiára kompetenciával nem rendelkező ellátó
elvégezheti, áthidaló megoldásként a thoracostomia elvégzéséig időt nyerhetünk vele.
Eszköze: a 14 G-s, narancssárga színű iv. kanül. Elérhetetlensége esetén a lehető legnagyobb
kanül használható. Intravénás kanül használata esetén nem szabad a tűt a kanülből kihúzni,
mert a kanül önmagában azonnal megtörik. A tűt és a kanült együtt kell a mellüregben
hagyni. Természetesen a levegő kiengedéséhez a kupakokat a tű végéről el kell távolítani.

Kivitelezése:

 azonosítjuk a II. bordaközt,

 azonosítjuk a beszúrás helyét a II. bordaköz (angulus sterni magassága) és a

medioclavicularis vonal találkozásánál,

 fertőtlenítjük a bőrt (periarreszt állapot esetén NEM),

 az alsó (III.) borda felső szélénél merőlegesen beszúrjuk a tűt a mellkasfalba,

 olyan mélyre szúrjuk, hogy hatást érjünk el,

 figyeljük, hogy távozik-e levegő (sziszegés).

43
Egyszerű thoracostomia: a thoracostomiát a nyílásba helyezett mellkas csővel kiegészítve
végzett mellkas csövezés a bevett gyakorlat. A thoracostomia eszközei: egyszer használatos
steril szike, steril, egyenes, anatómiás (tehát nem horgas végű), kb. 15-20 cm hosszú sebészi
fogó műszer (Pean), steril kesztyű, bőrfertőtlenítő oldat. Menete:

a) A beavatkozás helyének azonosítása: a 4. bordaközben a középső hónaljvonalban van.

b) Lemosás, steril kesztyű, bőrmetszés, szubkután preparálás: A metszés kb. 4 cm hosszú.

c) Mellüregi behatolás: A mellkasfalon való áthatolás pillanatában a felgyülemlett mellűri

nyomás kiegyenlítődik a külvilággal, így ez a lépés a thoracostomia lényege, ebben a
pillanatban valósul meg a mellkasi detenzionálás.

d) Mellüregi betapintás: A mellüregben 360 fokban körbetapintó ujjunk teljes bizonyosságot

jelent arról, hogy bejutottunk a mellüregbe. Nyitott thoracostomiás nyílás mellett néhány
percnyi lélegeztetés utána a PTX teljesen megszűnhet a tüdő expanziójával. Haemothorax
esetén a nagyobb mennyiségű vér is ki tud ilyenkor ürülni.

*****

5. B
Ismertesse a légúti váladék eltávolításának ápolói teendőit endotrachealis tubusból,
valamint tracheostomából az alábbi szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a légúti váladékképződés oka, elősegítő tényezői

- a váladék eltávolításának lehetőségei

- ápolói feladatok a különböző eltávolítási módszerek alapján

- lehetséges szövődmények és hibalehetőségek

***** A légúti váladékképződés oka, elősegítő tényezői: Fertőzés, gyulladás, ödéma,

mérgezés, mérgező gáz inhalatio, anaphylaxiás reakció, tumor, vérzés, trauma, nyálkahártya
sérülések, stb. Microatelectasia, macroatelectasia (Az atelectasia a tüdő kisebb-nagyobb részének
légtelensége, mely úgy jön létre, hogy a léghólyagocskákból a levegő felszívódik, emiatt a léghólyagocskák
összeesnek), csökkent légzési munka, dehidráció.

A váladék eltávolításának lehetőségei: - légzési fizioterápia, preoxygenizáció, a váladék

spontán ürítése, köhögtetés, leszívás  nyílt - és zárt rendszerű szívó berendezések,

Garatleszívás: Szájon át, Oropharyngealis (Guedel) tubuson keresztül, Nasopharyngealis

tubuson keresztül.

Trachealeszívás:

INDOKOLT:

44
  Sűrű folyadék (vér, genny, sár, főzelék stb.)
 Tubus átjárhatóságának ellenőrzése
 Tiszta folyadék (víz)
 Ödémahab

NEM INDOKOLT:

 a folyadék elég sűrű ahhoz, hogy elzáródást (azaz problémát) okozzon;

 a folyadék nincs túl mélyen (a katéter maximum a főhörgőig ér le);

 az esetleges komplikáció veszélye kisebb, mint a várható haszon.

Menete: Előkészületek közben lélegeztesse a beteget 100% oxigénnel! Vegyen (steril)

kesztyűt, és használjon frissen felbontott katétert! A tubusba leérő katéter szakaszt ne érintse
meg! A légző kört szétszedve tolja a katétert a tubusba szívás nélkül. Amikor a tracheába ért,
az ellenállás megnő. Ha a főhörgőt is le kell szívni, innen még kb. 5-6 cm-t haladjon tovább.
Csak visszahúzás alatt alkalmazzon szívást! Így elkerülhető, hogy a katéter vége rátapadjon a
nyálkahártyára és felsértse azt. A mozdulatsort szükség szerint ismételje, de legkésőbb 30
másodperc után fejezze be (deszaturálódás esetén azonnal). Újabb szívást csak átlélegeztetés
után végezzen!

*****

Ápolói feladatok a különböző eltávolítási módszerek alapján: A beteg előkészítése:

 A tevékenység elmagyarázása.
 Megfelelő testhelyzet kialakítása.
Eszközök előkészítése:

 hordozható vagy központi szívókészülék

 fiziológiás sóoldat
 steril szívó katéter
 védőkendő
 steril kesztyű
 vesetál
Légutak tubuson keresztül történő leszívásának menete:

 Aszeptikus munkavégzés, sterilitás szabályainak betartása!

 Fertőtlenítő kézmosás, steril gumikesztyű használata
 Tegyünk a beteg álla alá védőkendőt
 Csatlakoztassuk a szívó katétert a szívógép összekötőcsövéhez és kapcsoljuk be a
szívót. Leszívó katéterek mérete, jellemzése (leszívó katéter átmérője nem lehet
nagyobb, mint a tracheatubus belső átmérőjének a fele).
 Vezessük be a tubuson keresztül a szívó katétert.
 A leszívás erőssége és időtartama és technikája: gyors mozdulatokkal forgassuk
körbe a katétert a beteg szájában, és szívjuk ki a váladékot 15 mp egy leszívás, 3
alkalommal lehet egy leszíváson belül visszavezetni a leszívó katétert.

45
  Levezetés mélysége: ha elkezd köhögni, vagy ellenállásba ütközünk, preoxigenizálás
min. 30 mp 100 % oxigénnel, vákuum átlagos erőssége 120 Hgmm, zártrendszerű
szívók preferáltak.
 Szívás közben biztassuk a beteget köhögésre
 Mossuk át a szívó katétert vízzel, amíg tiszta nem lesz
 Kapcsoljuk ki a szívást, és dobjuk a ledobóba a szívó katétert. Egy leszívó katétert
egyszer lehet használni, fiziológiás sóoldatos instilláció /öblítés/ nem javasolt.
 Takarítsuk ki a készüléket.
 Váladék megfigyelése: színe, szaga, konzisztenciája, rétegződése, tartalma.
 Dokumentálás.
Indikációja: szabad légutak biztosítása.

Váladék eltávolításánál a köpetet meg kell figyelni. Folyadékegyensúly megfigyelés,

testhőmérséklet érése és sz. e. lázcsillapítás. A beteget fél- Fowler testhelyzetbe helyezzük.
Mintavétel orvosi kérésre történik. Betegoktatás: Felvilágosítjuk, hogy az antibiotikumot végig
kell szedni, amely mellett probiotikumok alkalmazása célszerű. Antibiotikum rezisztencia
léphet fel /a baktériumok ellenállnak az antibiotikumnak/.

Szívóberendezések felosztása:

 nyílt rendszerű: A hagyományos, nyitott leszívórendszer alkalmazása során a leszívóberendezés

összekötőcsövének végére helyezzük a leszívókatétert, majd bevezetjük ezt a (mesterséges) légútba, a
vákuumot a katéter kifelé húzásakor alkalmazzuk.
 zárt rendszerű: Zárt rendszer alkalmazásakor a lélegeztetés megszakítása nélkül, zárt rendszerben, a
légzőkörön keresztül megy végbe a leszívás.
 félig nyitott rendszerű
Gépi lélegeztetett beteg váladékának leszívása:

 nehézlégzéskor
 hallható váladék felszaporodásakor
 vérgáz értékének romlásakor
 oxygén szaturáció esésekor
Lehetséges szövődmények és hibalehetőségek:

 Hypoxia (oxigénhiány), aspiráció, laryngospasmus (gégegörcs), bronchospasmus

(hörgőgörcs), apnoe (légzésszünet), atelectasia, pneumothorax (légmell), a gépi
lélegeztetés mgszakítása, vomitus (hányás), a vagustónus fokozódása,
szívritmuszavar, ingadozó vérnyomás, fokozódó koponyaűri nyomás, fájdalom,
katéter malpozíciója, szorongás, diszkomfortérzés.

 fertőzés
 nyálkahártya sérülések, traumák, vérzés.
Gépi lélegeztetett beteg váladékának eltávolítása: Az intubált, lélegeztetett beteg légúti
váladékának eltávolítását leggyakrabban a tracheatubuson keresztül történő leszívással
végezzük.

46
A nem szakszerűen végzett tracheaszívás fatális következménnyel járhat: ha a szívást
hypoxiás betegnél végzik, másodpercek alatt olyan súlyos hypoxia léphet fel, mely
keringésmegálláshoz vezető ritmuszavart okozhat. Ezért ha a betegnek esik a SpO2-je, és
hallhatóan sok a tüdejében a váladék, akkor az első teendő a tüdők átlélegeztetése 100% O2-
nel, majd a SpO2 rendeződése után a trachea szívása úgy, hogy közben a beteget nem vesszük
le a respirátorról.
Szíváskor a tubust a légzőkörrel összekötő - erre alkalmas - toldalékon át sterilen
(zárt leszívórendszer) bevezetjük a szívókatétert. A szívást csak akkor végezzük, amikor a
katétert már kifelé húzzuk! A szívás nem tarthat tovább 10 - 15 sec-nál. A légúti leszívás
történhet szemellenőrzés mellett, bronchofiberoszkópiával is.
Lélegeztetési alapelvek, szempontok:

 Hipoxia, hiperoxia elkerülése

Az oxigenizációt nem csak a belégzési oxigénkoncentráció emelésével javíthatjuk,
hanem PEEP alkalmazásával is. Ez különösen akkor fontos, ha a beteg 0.5 - 0.6-nál
magasabb FiO2-t igényel (mert ez tartósan tüdőkárosító).
A helyszíni ellátásban használatosnál sokkal magasabb (20-25 vízcm-es) PEEP
alkalmazása hemodinamikai monitorozást indikál.

 Hipo-, hiperkapnia elkerülése

Kivételes esetben megengedhető a normálisnál magasabb artériás szén-dioxid-tenzió
is, de csak olyan mértékben, hogy ez ne okozzon pH 7,2-nél súlyosabb respirációs
acidózist. Az ún. permisszív hiperkapnia akkor indokolt, ha az alacsonyabb
légzésszám (és légzési térfogat) használata a tüdőkímélő lélegeztetés érdekében
elengedhetetlen.

 Baro-, illetve volutrauma megelőzése

Magas nyomások, nagy légzési térfogatok károsíthatját a tüdő szövetét, akut
szövődményként légmell is kialakulhat. Ezért a lélegeztetési csúcsnyomást (PP) és a
PP - PEEP nyomáskülönbségeket a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

 Párásítás
Rendkívül fontos az intubáció miatt a légzésből kirekesztett felső légút párásító,
melegítő funkciójának pótlása. Ezt vagy aktív párásítással, vagy hő pára cserélő
szűrőkkel („heat moisture exchanger”, HME) oldhatjuk meg. Ezzel az alveoláris
levegő elérheti a fiziológiás maghőmérsékletet és a 100%-os relatív páratartalmat, ami
elengedhetetlenül fontos a csillószőrök működéséhez, és a légúti váladék feloldásához.
Ennek hiányában a váladék besűrűsödik, nyákretenció, súlyos esetben a tubus
eldugulása léphet fel.

 Fizioterápia
A lélegeztetett betegek légző tornája, a tüdők átlélegeztetése, a váladék szakszerű
eltávolítása fontos része a lélegeztetésnek.

 Nozokomiális infekciók megelőzése

47
Légzési elégtelen betegeken gyakori egyéb beavatkozások:

Oxigénterápia – párásítással: Tartós oxigénterápia - különösen magas áramlású rendszerek esetében -

párásítás nélkül veszélyes a váladék beszáradása és atelektázia kialakulása miatt. A rotaméterhez csatlakoztatott
víztartályon keresztüli buborékos párásításnál a hideg gázkeverékben nem keletkezik elegendő pára, és nem
alakulnak ki olyan méretű páraszemcsék, melyek lejutnának az alsó légutakba. Viszont a víztartály nozokomiális
infekcióforrás, ezért használata kerülendő! Tartós O2 terápia esetén aktív párásítást kell használni, mellyel
nemcsak a vízfürdő hőmérsékletét, hanem a beteghez érkező páráét is szabályozhatjuk .

Inhalációs terápia: Az oxigénadagoló rendszerbe vagy a belégzőszárra csatlakoztatható inhalációs

eszközzel intermittálva vagy folyamatosan vihetők be gyógyszerek, elsősorban bronchodilátorok. Az alsó
légutakba azonban csak a néhány µm-es részecskék jutnak le, így a megfelelő porlasztó inhalátor nem
nélkülözhető.

Légzőtorna, mobilizálás: Váladékszívással csak a nagyobb légutak tisztíthatók. A kis légutak kiürítéséhez
a beteg aktív köhögése, köhögtetése, a váladékoldódás mechanikus elősegítése (gyógytorna, légzésterápia)
elengedhetetlen, és mind a lélegeztetett, mind a lélegeztetésről leszoktatott betegeken naponta többször végezni
kell. Az ágyban fekvő beteg helyzetének rendszeres változtatása („forgatás”), állapotjavulás esetén ágyból
történő mobilizálása („kiültetés”) szintén fontos.

Légúti leszívások, bronchofiberoscopia: Az intubált, lélegeztetett beteg légúti váladékának

eltávolítását leggyakrabban a tracheatubuson keresztül történő leszívással végezzük. A nem szakszerűen végzett
tracheaszívás fatális következménnyel járhat: ha a szívást hipoxiás betegnél végzik, másodpercek alatt olyan
súlyos hipoxia léphet fel, mely keringésmegálláshoz vezető ritmuszavart okozhat. Ezért ha a betegnek esik a
SpO2-je, és hallhatóan sok a tüdejében a váladék, akkor az első teendő a tüdők átlélegeztetése 100% O 2-nel,
majd a SpO2 rendeződése után a trachea szívása úgy, hogy közben a beteget nem vesszük le a respirátorról.
Szíváskor a tubust a légzőkörrel összekötő - erre alkalmas - toldalékon át sterilen (zárt leszívórendszer)
bevezetjük a szívókatétert. A szívást csak akkor végezzük, amikor a katétert már kifelé húzzuk! A szívás nem
tarthat tovább 10 - 15 sec-nál.

Zárt rendszerű mintavétel: Szükség lehet a légúti váladék mikrobiológiai vizsgálatára. A

mintavételre sor kerülhet a felső és az alsó légutakból invazív vagy non-invazív módon.

Tracheaváladék: Intubált, lélegeztetett betegeknél kivitelezhető steril leszívókatéterrel a

lehető legmélyebb pontról. A leszívó lumenében maradt váladék kevés 0,9%-os fiziológiás
NaCl-oldattal juttatható a kémcsőbe. Dokumentáció, és a minta vizsgálatra való küldése. A
légúti váladék leszívást, köpetürítést, és a kanül tisztítást egyaránt jelölni kell az ápolási lapon
és a lázlapon.

6. A
Ismertesse az ápoló feladatait a fájdalom felmérésére, megfigyelésére és csillapítására
vonatkozóan az alábbi szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a fájdalom fogalma, megjelenési formái és jellemzői

- a fájdalom szervezetre gyakorolt hatásai

- a fájdalom felmérésének algoritmusa

48
- ápolói kompetenciájú gyógyszeres fájdalomcsillapítás jellemzői

- a fájdalomcsillapítás dokumentálása és jogi vonatkozásai

A fájdalom pozitív-negatív hatásai: A fájdalom az emberi szervezet egyik leghatásosabb

jelzőrendszere. Hasznos mert, azonnali válaszlépésre sarkall, és mértékétől függően káros,
hiszen a szervezetben válasz reakciókat indít el.

 szubjektív tünet
 kellemetlen fizikai és érzelmi tapasztalat
Fájdalom kérdezési algoritmusa: nemzetközi OPQRST séma:

Onset: a fájdalom kezdete: mikor kezdődött a fájdalom?

Provocation/palliation: kiváltó oka/a fájdalmat csökkentő faktorok: nyugalomban kezdődött

vagy fizikai terhelésre, provokálható-e mozgással, mély légvétellel, nyomással, van-e esetleg
olyan körülmény, ami enyhíti a fájdalmat?

Quality: minősége: milyen a jellege, nyomó, feszítő, szúró, égő, görcsös, stb.

Radiation: sugárzása: hol érzi és sugárzik-e valamerre?

Severity: a vizuális analóg skálán (VAS) pontozza a fájdalmát, ahol az 1-es a jelentéktelen
fájdalmat, a 10-es a megsemmisítő, soha meg nem élt fájdalmat jelöli.

Temporal profile: idő jellemzők: kezdete óta változott-e, ha igen, hogyan?

Mérése: fájdalommérő skálák:

 VAS (vizuális analóg skála)

 Numerikus skála (0 - 10)
 Wong - Baker skála (smile)
Megjelenési formái és jellemzői: (Szomatikus, Viscerális, Neurophatiás, Akut fájdalom,
Krónikus fájdalom, Posztoperatív fájdalom)

 nociceptiv: lágyrészek nyomása, sérülése okozza

 nem nociceptiv: neuropathias fájdalom (idegi)
Befolyásolja:

 pszichés faktorok
 spirituális körülmények pl. vallás
 szociokulturális körülmények
 kultúra (mibe szocializálódnak bele)
Gyógyszeres-adagolási módok:

 per os
 intravénás
 intramuscularis

49
  subcutan
 rectalis
 lokális epidurális
 peridurális
Fájdalom csillapítás terápiás módszerei:

 gyógyszeres kezelés:
o analgeticum, minor analgetikumok: NSAID (fájdalomcsillapító,
gyulladáscsökkentő, lázcsillapító hatás), acetylszalicilsav, pirazonolok,
paracetamol;,
o major analgetikumok: gyenge ópiátok, erős ópiátok;,
o adjuváns szerek: neuroleptikumok, antidepresszánsok, antiepileptikumok,
lidocain, bupivacain 0,25 % oldatai,
 nem gyógyszeres kezelés:
o pszichoth.: hipnózis, relaxáció, jóga, meditáció
o fizikai módszerek: fizikoth., TENS, gyógytorna
o invazív beavatkozások: aneszteziológiai és / vagy idegsebészeti módszerek pl.
epidurális kanül, idegblokád, Trigger - pont inj. (izomcsomó)
Daganatos beteg fájdalom csillapításának alapelvei a WHO szerint:

1, Megfelelő gyógyszert a megfelelő adagban

 legkisebb, még hatásos dózis alkalmazása

 mindig a gyengébbtől az erősebb felé haladva
2, Megfelelő időközönként

 sz.sz.-i adagolás kerülése

 fontos az óra szerinti fájd. csill.
3, Megfelelő kombinációban

50
WHO ajánlása alapján fájd. csill. (lépcsőzetesség)

1, Enyhe fájd. ( VAS 1 - 3)

 analgeticum pl. paracetamol, NAID

 sz. r. adjuváns th.
2, Közepes fájd. (VAS 4 - 6)

 gyenge opioid
 sz. e. analgeticum
 sz.e. adjuváns th.
3, Erős fájd. (VAS 7 - 10)

 erős opioid
 sz.e. analgeticum
 sz. e. adjuváns th.
Fajtái:

Nem opiátok vagy NSAID készítmények:

 analgeticum pl. paracetamol, aspirin

 NSAID készítmények
Gyenge opiátok:

 kodein
 dihidrokodein (köhögésre)
 tramadol
Erős opiátok:

 morfin
 metadon

51
  fentanil származékok
Adjuváns szerek:

 anticonvulsivum (görcs elleni) pl. karbamazepin

 neurolepticumok pl. haloperidol, seduxen
 anxiolyticum pl. diazepam
 antidepresszánsok pl. kortikoszteroidok (Solu - Medrol, Metilprednizolon)
 helyi érzéstelenítők pl. lidocain, bupivacain 0,25 - 0,375 - 0,5 % oldatai

Gyógyszeradagolás, lépcsőzetesség:

 folyamatos gyógyszeradagolás,
 intermittáló gyógyszeradagolás
 óra szerinti fájdalomcsillapítás

Mellékhatás:

 vérképzőszervi
 gyomor-bélrendszeri
 hepatotoxicitás
 nephrotoxicitás
 véralvadási zavar

Mellékhatások morfin adagolásakor:

 álmosság
 hányinger
 székrekedés
 tolerancia
 félelem a hozzászokástól
 myoclonusos rángások
 szájszárazság
*****

A fájdalom kontrollálása: a beteg folyamatos monitorizálása, melynek során a fájdalom

mérő skálák alkalmazására kerülhet sor ill. a beteg reakcióinak, mozgásának megfigyelésére,
dokumentálás, fájdalomfelmérő lap.

Fájdalom definíciója: a fájdalom kellemetlen, szubjektív érzet és érzelmi történés, amely

fenyegető vagy már bekövetkezett szövetsérüléshez kapcsolódik illetve ilyen sérülés jellemzi.
A fájdalom élettani védekező mechanizmus, valamilyen károsító inger eredménye. Fizikai,
érzelmi és magatartási reakciók komplex keveréke.

52
  Nociceptor: fájdalomérző receptor (befogadó, ingerfelvevő idegkészülék).
Mechanikai-, hő-, és kémiai ingerek és onnan induló rostok.
 Nociceptor típusai:
1.: vastag myelinhüvelyes- gyors- mechanikai nociceptorok
2.: vékony myelinhüvelyes- gyors- hő-, és kémiai ingereket érzékelő nociceptorok
3.: polymodalis nociceptorok - lassú- mechanikai-, hő-, kémiai ingereket érzékelnek
 Az acut fájdalom hírtelen kezdődik el és időtartama 3 hónapnál rövidebb időre
korlátozódik.
 Általában szembetűnő a beteg viselkedése látszik a betegen a szenvedés ill. egy
bizonyos területre korlátozódik, melyet a beteg testhelyzetéből is láthatunk.
 Acut fájd.csill.-nál fontos az intermittáló gyógyszeradagolás, vagyis ha a beteg jelzi a
fájdalmat, akkor kell fájd.csill. gyógyszer adni.
Az acut fájdalom felmérésének és kezelésének 4 alapvető célja van:

- Csökkenteni a beteg fájdalmának hevességét és előfordulásának gyakoriságát

- Megtanítani a beteget, hogy jelezze a fájdalom jelentkezését, hogy azonnali és
hatékony kezelést kaphasson.
- Elősegíteni a beteg kényelmét, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy elviselhetőbb legyen
a fájdalom
- Postoperatív időszakban a szövődmények csökkentésére alkalmazzuk
Acut fájdalom esetén fellépő reakciók, a fájdalom szervezetre gyakorolt hatásai:

- tachycardia, vérnyomás emelkedés

- tachypnoe
- izzadás, sápadtság
- izomfeszülés, izomvédekezés (defans)
- tágult pupilla
- jellegzetes testhelyzet, szenvedő arckifejezés
1. Fájdalom felmérésének algoritmusa és a csillapítás szakápolástani vonatkozásai:
1. A beteg fájdalomérzetének felmérése:
a. kezdet: hirtelen vagy fokozatos
b. kiváltó tényezők: testhelyzet, mozdulat, oedema,
c. jellege: égő, tompa, éles, szúró, lüktető, megsemmisítő
d. helye: lokalizált, kisugárzó, általános
e. súlyossága: fájdalom felmérő skálák segítségével
-verbális, leíró skála
-numerikus skála
-vizuál analog skála
-Wong-Baker skála – Arc skála
f. A fájdalom magatartásbeli megnyilvánulásai:

-arckifejezés
-testtartás
-járásmód
-aktivitás csökkenés

53
 -védekező testtartás
-az izmok feszülése

2. Az ápolói kompetenciájú gyógyszeres fájdalomcsillapítás jellemzői:

a. Az orvos által előírt gyógyszeres terápia kivitelezése
-a gyógyszeradagolás módja lehet acut fájdalom esetén:
• per os gyógyszerkészítmények – tabletta, folyadék formájában (paracetamolok,
aminophenazonok, szalicilátok, non-steroidok)
• subcutan, intramuscularis, intravénás gyógyszerkészítmények – aminophenazonok
csoportjából (Algopyrin, Demalgon)
gyenge opioid szerek (Contramal)
erős opioid szerek (Morphin)
• rectalis gyógyszerkészítmények – kúp formájában is kapható fájdalomcsill.
készítmények
• lokális fájd.csill. alkalmas gyógyszerkészítmények – kenőcsök formájában kapható
készítmények ill. lidocain, bupivacain injectiós fomában adható izomgörcsök esetén
lokális hatás érdekében
• epiduralis, periduralis gyógyszerkészítmények – invazív fájdalomcsillapítás formája
b. A fájdalmas inger csökkentése vagy megszüntetése (testhelyzet változtatása,
terület megtámasztása párnával)
c. Csökkenteni vagy kiküszöbölni a fájd.érzetet növelő tényezőket (zaj, fény)
d. Megtanítani a betegnek, hogyan rögzítse a fájdalmas területet pl.
köhögésnél, lélegzetvételnél.
e. Segítsük elő az ellazulást, a beteg figyelmének elterelése
f. Figyelni a gyógyszerek mellékhatására és a beteg figyelmét is felhívni erre

-vérképzőrendszeri
-gyomor-,bélrendszeri
-hepatotoxicitas
-nephrotoxicitas
-véralvadási zavar

6. B
Ismertesse az ápoló sztóma terápiás feladatait! Sorolja fel az enterosztómák típusait és
jellemzőit! Számoljon be a sztómát viselő betegek gondozási feladatairól!

Szempontok a válaszadáshoz:

- sztóma fogalma, formái

- sztómaképzés indikációi és helyei

- sztóma típusok és jellemzői

- sztóma terápiás ápolási-gondozási feladatok

54
A sztóma fogalma: egy olyan mesterségesen, sebészek által létrehozott bélnyílás a hasfalon,
melyen keresztül a széklet a szervezetből távozni tud, és egy cserélhető zsákba jut.

A sztóma (anus praeternaturalis) felhelyezése lehet átmeneti vagy végleges szájadék, és az

alapbetegség jellegéből adódóan készülhet a vékony- és a vastagbélszakaszon is.

Formái:

1. egynyílású - orális bélszakaszt varrják ki

2. kétnyílású - bélkacsot emelnek ki és nyitják meg

Enterosztómák típusai:

 ileostoma
 transversostoma
 sigmoideostoma
 coecostoma
 colostoma
 anus praeternatus
Sztómaképzés indikációi:
 rectum és anus daganat
 vastagbél gyulladásos megbetegedése
 ileus
 bélsérülés
 sugár colitis
 exstirpatio
 continentia megtartó műtét
Sztóma szövődményeinek megfigyelése:
 posztoperatív ileus
 necrosis
 abcessus
 fistula
 retractio
 parastomalis hernia
 prolapsus
 stenosis
 retractio
 peristomalis dermatitis
 késői abcessus
 bőr zsírsavköpenyének roncsolódása
 súlyos bőrirritáció
Sztóma pozíciójának kijelölése, elkészítése:
 ileorectalis anastomosis

55
  anatómiai képletektől való távolság stoma nyílás: lágyékhajlat, köldök, bordaív,
elülső csípőtövis
 régi műtéti heg
 bőrredő
 károsodott bőrterület
=>

 próbazacskó ragasztása
 bélelőkészítés
 enterostoma zárása
 proctocolectomia
 prominens stoma
 sebvonalban történő kivezetés
 incisio
Stómazsákok típusai:
Az egyrészes sztóma zsák rendszerek esetén a tapadó felület és zacskó egybe van építve. Az
egyrészes zsákok lehetnek zártak, vagy alsó részükön leürítésre kinyitható, majd
visszazárható nyitott formák. A zárt egyrészes zacskót telítődése esetén minden alkalommal
cserélni szükséges. A bőrről leválasztás és visszaragasztás kissé körülményes, az érzékenyebb
bőrt idővel megviselheti. Bőrvédelem, bőrlégzés! Egyetlen előnyeként említhető, hogy a
sztóma környezetének könnyű tisztítása után teljesen tiszta új zacskó helyezhető fel. Előnye,
hogy zajvédelemmel, szénszűrővel rendelkezik. A nyitott egyrészes zacskók tartalmát alul le
lehet üríteni, majd különféle zárószerkezettel biztonságosan visszazárhatók. A tapadó részt a
bőrről elég lehet 3 - 4 naponta leválasztani. Ezen előnye mellett diszkrétebb, flexibilis bőr-
illeszkedése miatt szokás szeretni, szemben az alaplapos változatok kissé robosztusabb
felépítésével. Hátrányaként említhető, hogy leürítést követően a zacskó megtisztítása,
higiénikus visszazárása kissé körülményes lehet.
 Kétrészes sztóma zsák - rendszerek esetén egy különálló, körkörös öntapadó alaplap
illeszkedik a bőrnyíláshoz, melyre a gyűjtőzacskó egy műanyag-profil összeillesztésével
felpattintható. Az alaplap az egyrészes rendszerhez hasonlóan kombinálható zárt és nyitott
zacskóval. Legfőbb előnye, hogy az öntapadó alaplapot elég 3 naponta a bőrről leválasztani,
ezzel a zsák-csere egyik kellemetlen része kiküszöbölhető, a szájadékot övező bőrfelszín
kevésbé van irritációnak kitéve. Ellene hozható, hogy az alaplap kissé ridegebb, vaskosabb az
egyrészes rendszerekhez viszonyítva, mely a viselést kissé kellemetlenné teheti. Az illeszkedő
profil tisztítása is okozhat problémákat, a felpattintás pedig kicsit keményebb hasfali
gyömöszölést igényel, ezért közvetlenül műtét után nem szerencsés választás.
Sztóma terápiás ápolási-gondozási feladatok:

 nyílás körüli szőrzet eltávolítása

 bőrvédelemre való felhívás
 fokozott személyi higiéné
 étkezési tanácsadás, betegoktatás
 pszichés vezetés, sztóma klubbok ajánlása

56
Hibalehetőségei:

 parasztómális bőr alkoholos, benzines vagy éteres tisztogatása a bőr

zsírsavköpenyének szétrombolásához és súlyos dermatitishez vezethet;
 cink – oxid - felületű zacskó túl erősen tapad, eltömi a bőr pórusait, ami súlyos
bőrirritációt okoz;
 leggyakoribb gondozási hiba a túl nagy zacskónyílás. Különösen figyelembe kell
venni a sztóma első három hónapos zsugorodását. A túl nagy nyílás a bőr izgalmát és
perisztómális dermatitisét okozza fájdalmakkal, további szövődményekkel
(másodlagos beszűkülés);
 a túl kicsi zacskónyílás többnyire sztóma ödémát idéz elő;
 a túlzott aggályoskodásból, esetleg túl kevés széklet jelenléte után, vagy akár
esztétikai okból túl gyakran végzett zacskócsere az első napokban feleslegesen irritálja
a bőrt, ami gyulladást, az öltések helyének és a sztóma peremének fertőződését és
parasztómális tályogképződést okozhat;
 a túl ritka zacskócsere lehetetlenné teszi a sztóma és a parasztómális bőr ellenőrzését.
Ilyenkor is bőrirritáció, sebgyógyulási zavar és candidamycosis alakulhat ki;
 allergizáló gyógyászati segédeszközkészlet alkalmazása.
Enterostoma ellátása:

Műtét előtti teendők: Ápolói kompetencián belüli felvilágosítás, anamnézis felvétel.

Általános megtekintés, bőr állapota, kísérő betegségek, mozgáskorlátozottság, manuális
készség, kommunikáció, pszichés állapot, közösségi források. Betegoktatás: a várható műtét
székletürítést befolyásoló hatásairól. Meg kell ismertetni a beteget a segédeszközökkel,
sztóma ideális helyének kijelölése, thrombosis profilaxis.

Műtét utáni teendők: Stoma: szín, méret, nyílás, vérbősége, varrat, bőr. Kétnyílású stómák
esetében a híd elhelyezése, széklet ürülésének és helyzetének ellenőrzése. Normális esetben a
stoma világos vörös és meleg tapintatú. Nekrózis jele, ha elfeketedik, hideg tapintatú.
Vérellátási zavar, ha lilás vagy sötétvörös.

Stomazsák cseréje:

Eszköz előkészítés:
- Steril kötszerek
- Sztóma terápiás segédeszközök
- Paszta
- Testmeleg víz
- Törlések
- Gumilepedő
- Kommunális, veszélyes ledobó
- Steril gumikesztyűk
- Olló, ragasztó

57
- Stoma mérő
- Ileostoma esetén mérőpohár
- Dokumentáció
Sztómazsák ürítése és tisztítása:
1. Higiénés kézfertőtlenítés
2. Környezet előkészítése (látogatók kiküldése, paraván)
3. Beteg azonosítás, tájékoztatás, vitális paraméterek megfigyelése, együttműködésre való
kérés
4. Ágyvédelem
5. Gumikesztyű felvétele
6. Tegyen izolálást a stoma köré a hasra
7. Távolítsa el vagy nyissa szét a zsákzáró csatját
8. Nyissa ki lassan a zsák végét, és óvatosan engedje le a belőle a székletet
9. Nyissa szét a zsák alját és törölje ki
10. Ágytál vagy a WC ürítése
11. Higiénés kézfertőtlenítés
12. Zárja a záró csatot
13. Törölje meg kívülről is a zsákot
14. Beteg környezetének rendbetétele, hulladékok kidobása, eszközök elpakolása
15. Kézfertőtlenítés
16. Dokumentálás: ürítés állaga, ideje, széklet jellege, probléma esetén orvos értesítése.
Sztómazsák cseréje:
1. - 6. –ig. ugyanaz
7. Ürítse ki a zsákot: nyitott zsák esetén a záró csatot eltávolítva vagy kinyitva, egyrészes zárt
zsák esetén a zsákot alul kivágva
8. Távolítsa el a sztóma eszközt: A has bőrét megtámasztva óvatosan tolja el azt a tapadó
felületről. A használt zsákot dobja a veszélyes hulladékba.
9. Kézfertőtlenítés, kesztyűcsere
10. Sztóma és környékének tisztítása, ha szükséges szappanos vízzel, a sztóma környékét
törölje szárazra.
11. Készítse elő a bőrt és az új eszközt helyezze fel. Mérje le a sztóma átmérőjét és méretét,
alakjának megfelelően vágja ki az alaplapot vagy a zsák nyílását.
Szükség esetén a sztóma körüli redőket, mélyedéseket töltse ki pasztával.
12. Távolítsa el az öntapadó részt borító védőfóliát és helyezze fel az alaplapot vagy zsákot,
úgy hogy a bőr ráncmentes legyen
13. Beteg környezetének rendbetétele - előző teendők 16. -ig.
A sztómák szövődményei:

58
Kialakulásuk ideje alapján korai és késői szövődményekre oszthatjuk. Ezek kialakulásának
oka a nem megfelelő elhelyezésből adódik, de a helytelen gondozás is kiváltó tényező lehet.
A korai szövődmények gyakran műtéti megoldást kívánnak, a késői szövődmények jelentős
része a műtétet követő 6 hónapon belül alakul ki.
Korai szövődmények: Peristomalis bőrfelmaródás, peristomális tályog, necrosis.
Késői szövődmények: parastomalis hernia, előesés, stenosis, besüllyedés, késői abscessus.
Rehabilitáció és stoma: A betegség hatással van az egyén és a család életére egyaránt. Míg
az akut megbetegedések esetén a betegség gyors lefolyásából adódóan kevesebb stressz hatás
érvényesül és a betegség nem igényli az életmód jelentős megváltoztatását, addig a krónikus
betegség kialakulása a beteg és a családja számára erőteljes stressz hatással jár, valamint az
addigi életvitel megváltoztatását is követeli.
A stomás betegeknek a családi és a társas kapcsolatai átértékelőnek. Megváltoznak a beteg
szokásai, szexuális élete, a társas kapcsolatok beszűkülnek, társas izoláció alakulhat ki, növeli
az elmagányosodás kockázatát, depresszió, káros szenvedélyek alakulhatnak ki. A beteg
kilátástalannak ítéli meg az életét, ennek következményeként az öngyilkosságot látja
megoldásnak.
A beteg az egészségügyi ellátással, szolgáltatással függő helyzetbe kerül a műtét, utókezelés,
rendszeres ellenőrzések következményeként.
A sztómás beteg rehabilitációja a holisztikus ellátás biztosítása végett, interdiszciplináris
megközelítést igényel, melyben jelentős szerepe hárul a sztóma terápiás ápolóra, háziorvosra,
pszichológusra, dietetikusra, sebész és onkológusra.
Irrigálás:

Lényege: a colostomán keresztül a beteg rendszeresen vizes beöntésekkel mechanikusan üríti

a beleit. Csupán annyit teszünk, hogy a vastagbél nyálkahártyáját hozzászoktatjuk egy új
ingerhez, a testmeleg víz érintéséhez. Ennek hatására, ha rendszeresen és lehetőleg mindig
ugyanabban az időpontban alkalmazzuk, bekövetkezik a székürítés.

Célja: a sztómás beteg a beöntések között kontinenssé (székletmentessé) váljon.

Az irrigálást egyéni igény szerint 24 - 48 óránként célszerű alkalmazni. Alkalmanként 500 -
1000 ml mennyiségű szobahőmérsékletű vizet (36 - 37 C) kell az irrigáló eszköz segítségével
a belekbe juttatni. Célszerű mindig ugyanabban a napszakban végezni, egyfajta higiénés
rutint kialakítva ez által.

Az irrigálás feltételei:
* Gyógyult műtéti heg (általában a műtét után 3 - 6 hét).
* Nincs a sztóma mellett nagyobb sérv és nincs nyálkahártya - előesés, ill. nem szűk
a sztóma nyílása.
* A sztóma viselő rendelkezzék a módszer alkalmazásához szükséges
megfelelő ismeretekkel és képzettséggel.
* Csak a szakorvossal történt előzetes megbeszélés után kezdhető el.
* Megfelelő irrigáló készülék és körülmények.
A betanítást mindig sztóma terápiás nővér végezze!

Az irrigálás javallatai:
 a vastagbél leszálló szakasza van kivezetve.
 kemény a széklete.

59
  sztómája normál lefutású.
 nincs súlyos keringési és légzési betegsége és
 aki szeretné elsajátítani az irrigálás technikáját, ezáltal szabályozottabbá tenni az
ürítést.
Az irrigálás ellenjavallatai:
 két nyílású colostoma
 parasztomalis sérv
 Prolapsus (bélelőesés)
 Stenosis (szűkület)
 Gyakori hasmenés esetén
 Crohn betegség miatt operált betegeknek
 Kemoterápia ideje alatt
 Hasi besugárzást követően (6 hónapig)
 Társult betegségek (paresis, arthritis, vakság, demencia)

Az irrigálás előnyei: - Székletürítés feletti kontroll

- Kisebb méretű segédeszköz alkalmazása is elegendő
- Kevesebb bőrszövődmény
- Kevesebb mennyiségű bélgáz
- Kevésbé kellemetlen szagok
- Jobb közérzet, kevesebb pszichoszomatikus probléma

Az irrigálás hátrányai: - Időigényes (kb. 45- 60 perc)

- Mellékhelyiséghez kötött

Az irrigáló szett részei: mix alaplap, zárókapocs, kifolyószelep, váladékelvezető

rendszerek, irrigációs készlet, gravitációs irrigáció- víztartály, flexibilis cső,
beöntő tölcsér, sztómadugó, paszta, katéter, széklet, folyadékbevitel mérése, olló, törlő,
lemosó, egyszer használatos borotva, Kock-rezervoár (ileo-, és urostománál a salakanyagok
ürítésének szabályozására műtéttel: vékonybélből egy tárolótasakot (rezervoárt) készítenek, s ezt egy önzáró
billentyűn keresztül szájaztatják a hasfal bőrére.), az ürített váladék mérésének lehetőségei.
7. A
Vázolja a májzsugorodás és a májelégtelenség kórélettani folyamatát! Mutassa be a kórkép
lehetséges okait, diagnosztikai, terápiás és ápolási lehetőségeit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a májelégtelenséghez vezető állapotok

- a májelégtelenség kialakulásának folyamata

- diagnosztikai feladatok

- terápiás lehetőségek

- májelégtelenség ápolási speciálisai

A májelégtelenséghez vezető állapotok: a májfunkciók olyan súlyos mértékű romlása,

amikor a máj már nem tudja ellátni a szervezetben betöltött szerepét. Kiváltó okként bármely
májat károsító hatás szerepelhet. A leggyakoribb tényező a túlzott mértékű alkoholfogyasztás,

60
de vírusok, gyógyszerek, vegyszerek, mérgek, a máj anyagcsere és autoimmun betegségei,
epeelfolyási zavar, tumor vagy áttétek szintén szerepet játszhatnak a kialakulásában, toxikus
károsodások, infekciók. A betegség lehet hirtelen kialakuló akut, vagy lappangva létrejövő
krónikus lefolyású. A tünetek és a laboratóriumi eltérések abból adódnak, hogy a máj
bizonyos anyagokat képző, illetve káros anyagokat lebontó (méregtelenítő) funkciója kimerül
(a máj parenchimás /szöveti/ működésének elégtelensége).

A hepatitis összefoglaló elnevezése, melyen minden toxikus vagy fertőző eredetű

gyulladásos májmegbetegedést értünk. A hepatitisre az akut gyulladáson kívül a májsejt
pusztulás jellemző.

Létrehozhatják májmérgek (gomba, kígyóméreg, arzén, szén - tetrakloris, foszfor,

gyógyszerek), baktériumok (pneumónia, typhusabdominalis kísérő betegségként), s
pirochéták (ileus), leptosprák. A leggyakrabban előforduló hepatitisek azonban nagy
többségben a vírus hepatitisek.

A májelégtelenség okai: (emésztőrendszeri vérzés, székrekedés, hypokalaemia, alkalózis,

hypoxia, hyponatraemia, gyógyszerek, fertőzés, műtét;

Fertőzés terjedése:

A hepatitis A és E ún. faeco - oralis; azaz szájon át, jellemzően széklettel szennyezett
élelmiszerrel, de széklettel szennyeződött kéz, ivóvíz, szennyvíz, fürdővíz, használati tárgyak
közvetítésével terjed.

A hepatitis B, C és D jellemzően indirekt úton, vér közvetítésével (transzfúzióval,

vérkészítményekkel, dialízissel, nem kellően sterilezett műszerekkel, szexuális kontaktus).
Perinatális terjedés (szülés - születés körüli időszak): transplacentarisan átjut a magzatba; az
újszülött a szülőcsatornában és szoptatás során is fertőződhet. Nem steril eszközökkel végzett
akupunktúra, tetoválás, manikűrözés, pedikűrözés során is bekövetkezhet fertőződés.

Jellemző tünetek a különböző kórtényezők okozta akut hepatitisekben lényegében

megegyeznek. A lappangás szakaszt követő prodromális szakban a tünetek nem jellemzőek: a
beteg fáradékonyságra, étvágytalanságról, hányingerről, émelygésről, fejfájásról, levertségről,
bágyadtságról panaszkodik. Előfordul hányás, hasmenés, jobb oldali epigastrium
nyomásérzékenység (májtok feszüléssel járó megnagyobbodás), valamint főleg a kéz, kis
ízületeiben jelentkező ízületi fájdalom. Néha minden meghatározható tünet nélkül egyszerűen
rosszul érzi magát, és munkaképessége csökken. A beteg hőmérséklete lehet magasabb
(subfebrilitás), de a láz nem jellemző tünet.

Stádiumai (I.-IV.) és jellemző tünetei: nyugtalanság, alvási ritmus változása, lassult

intellektus, csökkent számolási készség, romló kézírás, apraxia, eufória, letargia,
álmosság, dezorientáció, flapping tremor, somnolentia, stupor, hiperaktív reflexek,
zavartság, beszéd-artikulációs zavar, kóma.

61
 A manifesztációs szakaszban kialakul az icterus, a vizelet sötét lesz, a máj és a lép
megnagyobbodik. A sárgaság megjelenésekor a beteg közérzete lényegesen javul, panaszai
megszűnnek, láztalanná válik.

Szövődmény: ascites: a peritoneum lemezei között folyadék felszaporodása.

Májcirrhosis:

Oka:
10 gramm alkoholt tartalmaz 30 ml 40 % -os whisky, 100 ml 12 % -os bor, vagy 250 ml 5 % -
os sör. Nőknél évek alatt, rendszeres fogyasztás mellett már napi 20 gramm, férfiaknál napi
60 gramm alkohol májkárosodást okoz. A kalóriaszegény táplálkozás a gyomor - bélrendszer
és a hasnyálmirigy idült gyulladása révén fokozódó felszívódási zavar sietteti a májkárosodás
kialakulását.

Tünetek a különböző stádiumokban:

Az alkoholos májkárosodás még a cirrhosis kezdeti szakaszában is tünetszegény. Az
alkoholos májkárosodásnak három karakteres formáját különíthetjük el, de számos esetben
mutatható ki átfedés, a betegségek egyidejű fennállása.

A máj zsíros elfajulása (alkoholos zsírmáj, szteatózis) a májkárosodás kezdeti szakaszára

jellemző. A máj megnagyobbodik, mirigyállományára rámetszve sárga a sejteken belül
felhalmozódó zsíroktól. A zsír cseppek formájában akár az egész sejtet elfoglalhatja. A
mirigyállomány azonban regenerációra képes, ilyenkor a zsírt az anyagcsere-folyamatok
elbontják, és eltűnik a sejtekből. Az elpusztult sejtek helyén is képződhetnek újak. A máj
mirigyállománya mindaddig képes regenerálódni, amíg a szövetek regenerációs
rosthálózatának sejtjei ("argirofil rostok") épek maradnak.
Alkoholos májgyulladás esetében a sejteken belül jelen vannak a zsírcseppek, de emellett
kifejezett gyulladásos sejtes beszűrődés, gócokban elhalás és a cirrhosis első jelei is
mutatkozhatnak. A betegség során vérzékenység alakulhat ki a máj véralvadási faktorokat
termelő funkciójának kiesése miatt. Ha ez K-vitamin injekcióval nem rendezhető, a betegség
végzetes lehet. Kezelésében a szteroid gyulladás gátlók játsszák a főszerepet.
Alkoholos májzsugorodás májgyulladás nélkül is kialakulhat. Az alkoholfogyasztás teljes
abbahagyása esetén a májban a kötőszövetes elfajulás lelassul, meg is állhat, a megmaradt
májszövet-részekből regenerációs folyamatok indulnak ki.

Szövődményei:

 portalis hypertensio vena portae rendszerében kórosan emelkedett nyomás =>

portosystémás kollaterálisok megnyílásának bármelyike vérezhet, leggyakoribb (95 –
99 %) a gastrooesophagealis átmenetben lévő nyelőcsővisszerek vérzése
 icterus: prehepaticus (máj előtti fázis); posthepaticus (elzáródásos)
 cholelithiasis (epekövesség)
 gyomor -, lép -, köldök -, rectum körüli erek kitágulnak
 nyelőcső és a gyomor vénái kitágulnak
 caput medusae (medúzafej, bőrvénák köldök körüli visszeres tágulata)

62
  splenomegalis (lép megnagyobbodás)
 nodus haemorrhoidalis (aranyeres csomó, végbélkörnyéki visszeres tágulat)
 bélmotilitási zavar
 varix vérzés (visszértágulat vérzés) leginkább a nyelőcső alsó harmadában =>
melaena (emésztett vér miatt sötét színű széklet / szurokszéklet/)
 ascites: peritoneum lemezei között folyadék felszaporodása
 máj szerkezeti átalakulása
 portoszisztémás encephalopathia, toxikus anyagok (ammónia,
hyperammonaemia) jutnak a központi idegrendszerbe,
Fizikális vizsgálat, labordiagnosztika először a vizeletben való urobilinogén -
felszaporodás mutatható ki, majd a vizelet bilirubin próbája is pozitívvá válik. A vérben a
transzaminázok, elsősorban a GPT majd a GOT szintje emelkedik igen magasra,
plazmafehérje csökken. Természetesen a sárgaságnak megfelelően megnő a vérben a direkt
bilirubin szintje, ammónia-emelkedés. A vérkép nem jellemző, a kvalitatív vérképben
lymphocytiosist találunk. A vérsüllyedés gyorsulása inkább hepatitis ellen szól. A betegség
tetőpontján néha eltűnik a vizeletből az ubg. a széklet acholissá válik. Ilyenkor elzáródásos
sárgaság tünetei alakulnak ki. Ezekért a tünetekért a májon belüli epepangás tehető felelőssé.
A javulás kezdetét az ubg. megjelenése jelzi a vizeletben. A sárgaság általában kínzó
bőrviszketést okoz a betegnek.

CT vizsgálat, biopsia Hasi UH:

 Egyenetlen, irregularis májfelszín

 Ascites
 Splenomegalia
 csökkent portalis áramlási sebesség
 v. portae átmérő > 13 mm
Májelégtelenség terápiája: kiváltó ok, megszűntetése, ammóniaképzés csökkentése,
fehérje bevitel csökkentése, laktulóz (ozmotikus hashajtó, csökkenti a pH-t, akadályozza
az ammónia felszívódását, csökkenti a bélflóra ammónia termelését) súlyos esetben
plazmacsere, transzplantáció.

Szakápolói feladatok:

 pszichés vezetés
 beteg megnyugtatása
 fizikai pszichés terheléstől való óvás
 energia dús, fehérjében és szénhidrátban gazdag, zsírszegény étrend
 Alkoholtilalom
 ascites lecsapolása => tudatállapot megfigyelése

Ascites: kóros folyadék - felhalmozódás (transudatum) a hasüregben, előrehaladott

májcirrhosis egyik szövődménye.

63
Indikáció: Minden betegnél, akinél újonnan kialakult ascites van, el kell végezni a
diagnosztikus has csapolást! A has csapolás megismétlése indokolt, ha új tünetek, panaszok
alakulnak ki, romlanak a laborleletek vagy fertőzésre van gyanú.
Kontraindikáció: Súlyos véralvadási zavar:
 disszeminált intravascularis coagulopathia (szóródott éren belüli véralvadási zavar),
 klinikailag egyértelmű fibrinolysis (a fibrin feloldása)

Szövődmények:
 légzési nehezítettség
 hasűri vérzés
 ascites csorgás
 belső szerv sérülése
 peritonitis (hashártyagyulladás)

Fajtái:
1. diagnosztikus: nyert anyagot labor (bakteriológiai), vagy szövettani (citológiai)
vizsgálatra küldjük (színe, fajsúlya, fehérjetartalom,)
2. terápiás: a felszaporodott folyadék eltávolítása

A tevékenységhez szükséges eszközök felsorolása:

 Lepedő
 Vesetál
 Papírvatta
 A bőr fertőtlenítéséhez oldat
 Kocher
 2 db steril 10 ml -es fecskendő és 2 db steril 20 ml -es fecskendő
 Különböző méretű tűk 2 - 2 db.
 2 amp. 1 % -s Lidokain
 2 db egyszer használatos haspunkciós szett
 Különböző méretű steril kesztyű, méretenként 2 – 2 db.
 Izolációs kendő
 steril mull lap, ragtapasz
 paraván
 ágyvédelem
 kitöltött kérőlap
 Kémcsövek, Mércézett vödör

Kórterem, kezelő helység előkészítése:

 ajtajának becsukása
 ablakok becsukása
 szeparálási lehetőség biztosítása kórteremben

64
 Beteg előkészítése:
 beteg azonosítása
 a beteg pszichés felkészítése: ismertetjük a tevékenység menetét, bátorítsuk a beteget
 beteg elhelyezése : kicsit az ágy baloldalához húzva féloldalt feküdve, hátát kitámasztva
Beavatkozás előtt a has betapintása, UH az ascites helyének és mennyiségének meghatározása
érdekében. Vércsoportmeghatározás az esetleges transzfundálás miatt.
Kivitelezés menete:
1. Higiénés kézfertőtlenítés protokoll szerint.
2. Egyszer használatos gumikesztyű húzása.
3. Ágyvédelem.
4. A beteg dereka alá lepedőt helyezünk hosszában négybe hajtva, ha ágyban fekszik.
5. Az orvos a beszúrás helyét kijelöli és lefertőtleníti. Beszúrás köldök alatt 2 cm, vagy az
elülső felső csípőtövis felfelé 2 - 2 cm -rel mindkét oldalon.
6. Kibontjuk a punkciós szettet, és az orvos kezébe adjuk.
7. Beszúrás után a tűt ragtapasszal rögzítjük.
8. A vizsgálandó anyagot steril fecskendőbe levesszük a mintavételi szabályzatnak
megfelelően.
9. A szett vezetékének a végét mércézett vödörbe helyezzük.
10. A beteget nem hagyjuk magára a hasűri folyadék ürülésének idejére, folyamatosan
kövessük nyomon az ürülő ascites színét.
11. Többször ellenőrizzük a beteg vitális paramétereit, keringési állapotot.
12. Az elrendelt mennyiség kiürülése után az orvos a punkciós tűt kihúzza, steril nyomókötés a
szúrcsatornára.
13. A beteg dereka alá helyezett lepedőt szorosan a dereka köré tekerjük és rögzítjük.
14. A lebocsátott ascites mennyiségének lemérése.
15. Keletkező hulladék eltávolítása a Hulladékkezelési utasításban leírtak szerint.
16. Kesztyű levétele.
17. Higiénés kézfertőtlenítés protokoll szerint.
18. A felhelyezett lepedőt 24 óra múlva vegyük le, ágynyugalom min. 6 órán át.
19. Dokumentálás: Az ápolási lapon és a lázlapon kell rögzítenie a beavatkozás létrejöttéét, le
kell írni, hogy mennyi folyadékot bocsátottunk le és milyen vizsgálatokra küldtünk mintát.
A punktátum: a nyert anyagot labor (bakteriológiai), vagy szövettani (citológiai) vizsgálatra
küldjük (színe, fajsúlya, fehérjetartalom,).

Teendők hascsapolás után:

 haskötő felhelyezése a beavatkozást követően
 ágynyugalom min. 6 órán át
 vérkép
 hasi ultrahang
 testtömeg mérés

65
  szoros vérnyomás kontroll, hypotension esetén Trendelenburg helyzet: 25 - 30° -os
szögben fejjel lefele lejtőztetve van
 haskörfogat mérése
 étrend: fehérje dús, só szegény
 A szúrás helyének ellenőrzése.

7. B
Ismertesse az eszméletlen beteg intenzív ellátásának ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- eszméletlenség fogalma, formái

- az eszméletlen beteg aspecifikus ellátási algoritmusa és annak ápolói feladatai

- eszméletlen beteg megfigyelésének specialitásai

- eszméletlen beteg intenzív ápolásának feladatai

Eszméletlenség, rövid-hosszú ideig tartó: légzése - keringése van, de kontaktusba nem

vonható. Az egyén elveszíti tudatos kapcsolatát a külvilággal.

Okai:

 központi idegrendszer megbetegedései

 keringési zavarok
 anyagcserezavar, diabetes, uraemia
 légzési akadály
 mérgezések
Fokozatai:


syncope - rövid ideig tartó eszméletvesztés az agy vérátáramlási zavara miatt

collapsus - rövid ideig tartó felületes, általában keringési zavar következtében jön létre

somnolentia (aluszékonyság)

sopor - mély kábultság, igen erős fájdalom ingerre még reagál

coma - eszméletlenség legmélyebb foka, semmilyen ingerre nem reagál, reflexei
nincsenek.
Tudat megítélése:
 AVPU (Alert – Verbal – Pain – Unresponsive / éber - felszólításra reagál - fájdalomra
reagál - nem reagál)
 GCS (szemnyitás 4 pont, motoros válasz 6 pont, verbális válasz 5 pont)
Teendők:

 stabil légutak biztosítása, emelt szintű légút biztosítás, oxigén terápia, lélegeztetés,
haemodinamikai stabilizálás

66
  sérülések keresése
 vitális paraméterek folyamatos ellenőrzése
Intravénás terápia:

 invazív gyógyszerelés, folyadékterápia,

 gyógyszeres terápia, gyógyszerek folyamatos adagolása
 infúziós pumpák
Eszméletlen beteg intenzív ápolásának feladatai:

 pozícionálás
 testi higiéné biztosítása: bőrápolás, decubitus védelem, a száj- és nyálkahártyák
védelme, szemápolás
 tudatállapot, postagressziós szindróma, kültakaró megfigyelése, invazív-,
noninvazív monitorozás, folyadékegyensúly, haemostasis
 légutak védelme és tisztítása, szükséglet kielégítés, szem-, szájápolás, bőrápolás,
 tartós fekvés és szövődményei, immobilizációs szindróma, fektetés, mobilizálás
biztosítása, kontraktúrák kialakulásának megakadályozása, ízületvédelem
 higiénés szabályok betartása
 mellkasi fizioterápia
 az igényeknek megfeleltetett klinikai táplálás, önellátási deficit,
 dokumentációs feladatok
Az eszméletlen beteg aspecifikus ellátási algoritmusa és annak ápolói feladatai:

Ápolásuk speciális, nincs, a betegnek agyműködése nem kommunikál. Magatehetetlenné

válik, a beteg ebből adódóan pedig teljesen kiszolgáltatott lesz. Folyamatos szoros
obszervációra szorulnak. Első lépés az ok felderítése, kiderítése, légút biztosítás - protézis
eltávolítása, nyelv hátracsúszás megakadályozása - mayo tubus behelyezése, betegágyra
gumilepedőt kell tenni, ágyvég 30%-os szögben megemelni a nyelvgyök hátracsúszása miatt.
Ágyrács használata! Eszméletlen beteget lehetőség szerint el kell különíteni és minden
oldalról megközelíthető ágyon elhelyezni.

• Az eszméletlen beteg általában nyitott szájjal lélegzik, ezért a légútjai, szájnyálkahártyája

hamar kiszárad, ezért ezt nedvesen kell tartani, és folyamatosan nedvesíteni kell. (szájra
nedves géz, a légutak védelmében, orr – száj nyálkahártya Paraffin olajjal)

• A beteg légútjaiban felszaporodik a váladék, aminek az oka az, hogy elégtelen köhögési
reflex miatt, nem tudja kiüríteni a külvilág felé. A légutak tisztításának a lehetősége a
tracheális leszívás. A váladékot mindig sterilen, megfelelő erősségű szívóval lehet leszívni,
miközben vigyázni kell a trachea sérülésre.

Amikor a betegnek légzési elégtelensége alakul ki vagy intubálják, vagy tracheostomiát

végeznek rajta, aminek az az előnye, hogy a váladékot könnyebben és egyszerűbben le lehet
szívni.

67
• Ezeknél a betegeknél fokozottabban kell figyelni a bőr ápolására, és a vérellátás egyenletes
biztosítását. A végtagok megfelelő elhelyezésével javíthatjuk a keringését, és ezzel
megelőzheti a felfekvést.

• A végtagokon fontos még a kontraktúrák megakadályozása, amit a végtagok, ízületek

mozgatásával érhetünk el. Beteg mozgatása forgatása 2 óránként, tornáztatás.

• A betegek körmeit mindig vágjuk rövidre, és tisztítsuk ki.

• A haját a betegeknek min. hetente mossuk meg.

• Az eszméletlen betegek ápolásának egy igen érzékeny pontja a betegek szemének ápolása.
A szemeket mindig óvni kell a kiszáradástól, hiszen igen gyakori az, hogy az ilyen betegek
szemei nyitva maradnak. A szemek ápolására műkönnyet, A – vitamin olajat használhatunk.

• Az eszméletlen betegek hőszabályzó központjai is zavart szenvedtek, ezért ezeket a

betegeket fokozottan kell óvni, a lehűléstől, ill. a fokozott felmelegedéstől, azaz a hő
pangástól. Igyekezzünk a normális testhőmérsékletet megtartani.

• Az eszméletlen betegek szájon át nem táplálhatók, így vagy parenterálisan vagy szondán
átjuttathatjuk be a beteg szervezetébe a megfelelő mennyiségű kalóriát tartalmazó táplálékot.

• A vitális paramétereket folyamatosan kell monitorozni: RR, P, RESP, T, valamint ha

lehetőség van rá haemodinamikai paramétereket. Figyelni kell még a lehetséges görcsök,
nyugtalan állapotok kialakulást, valamint a lehetséges tudati változásokat.

• Intenzív osztályon az eszméletlen betegeket állandó katéterrel kell ellátni, mivel a bevitt és
az ürített folyadék egyensúlyát így tudjuk pontosan megmérni. A tartós eszméletlenség
ápolása alatt nem szükséges a katéter, hiszen nagy a fertőzés veszélye, dekubitálhat is, ezért itt
egyre nagyobb teret kap a pelenka használata.

• Eszméletlen betegeknél igen gyakori a széklet ürítés zavara, ami vagy székrekedéssel, vagy
hasmenéssel jár. Mind a két probléma megoldásakor ügyelni kell a legoptimálisabb
lehetőségek alkalmazására.

• Az eszméletlen beteg állapotában bekövetkezett mindennemű változást az orvossal tudatni

kell, és mindig pontos és alapos dokumentációt kell vezetni.

Az eszméletlen beteg ápolásához sok türelem szükséges. Az ápoló szaktudásának,

lelkiismeretének, sőt emberségének is a fontos fokmérője lehet az eszméletlen beteg ápoltsági
foka.

8. A
Ismertesse a nosocomialis infekciók formáit, azok kialakulásának okait és prevenciós
feladatait! Magyarázza el a hemokultúra mintavétel specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

68
- a nosocomiális infekció fogalma, formái, azok jellemzői

- az egyes megjelenési formák megelőzésének módszerei

- a nosocomiális surveillance tevékenység módszerei

- a hemokultúra mintavétel, célja, indikációja, módszere, szabályai

Nosocomiális infekció fogalma: Az egészségügyi ellátással összefüggő azon fertőzés,

melyet az eü. dolgozó, valamint az egészségügyi ellátással összefüggésbe kerül más személy
az ellátás során szerez, és amely intézményi felvételkor még lappangó formában sem volt
kimutatható! A felvételt követő 48 órán túl jelennek meg az első tünetek. Jellemzői:
1. Specifikus: csak a kórházi körülmények között fordul elő, kialakulásához az eü. ellátó
rendszer különleges körülményei szükségesek, s csak kórházi beavatkozással
összefüggésben lehet diagnosztizálni. pl.: katéterezés – húgyúti fertőzés; lélegeztetés –
pneumónia; érkatéterezés – sepsis (véráram);
2. Multikauzalitás: fertőzések több tényező együtt hatásaként jönnek létre!
Leggyakrabban előforduló nosocomialis fertőzések:
 leggyakrabban húgyúti fertőzések, – Seb., ITO,
 pneumóniák, – ITO, NIC,
 szepszisek, – ITO, Seb., NIC,
 sebfertőzések, – Seb., Trauma; - Bőr és lágyrész (nyirok) - Seb., Krónikus O.,
 Intenzív osztályokon a leggyakoribb!

Nosocomialis húgyúti infekció: Ok: 80 %-ban katéterezés vagy egyéb invazív urológiai
beavatkozás kapcsán.
Rizikófaktorok:
 Intrisic: anatómiai, strukturális, funkcionális eltérés a húgyutakban, egyoldali
veseműködés, pre - ill. postrenalis veseelégtelenség, diab., májelégtelenség,
immunszupresszió, hypothermia
 Extrinsic: a katéterezéssel kapcsolatban az aszepszis szabályának súlyos megszegése
Tünetek:

 általában cystitis formájában, de ascendálhat és vesemedence -, prosztata -,

mellékheregyulladást, szepszist okozhat
 a láz nem jellemző, de nem obligát tünet
Felosztás:

 Egyszeri katéterezés: bacteruria esélye 1 - 5 %

 Rövidtávú katéterezés (< 7nap): bacteruria esélye 10 – 50 %, monobakteriális 85 %,
nem rezisztens kórokozók
 Hosszútávú katéterezés (> 28nap): bacteruria esélye 90 – 100 %, polymikróbiális,
rezisztens törzsek, tünetes UTI < 10%
Kezelés:

69
  Aszimptomatikus bacteruria kezelése nem szükséges (kivéve, ha immunszuprimált), a
katéter eltávolítás általában megoldja.
 Szimptomatikus UTI esetén: ha lehet megszüntetni a katétert, ha nem => kicserélni és
abból vizelettenyésztést küldeni, szepszis esetén haemokultúra vétele is, majd
lehetőleg célzott kezelés 5 – 21 napig.
 Krónikus antibiotikus szupresszív kezelés minden formában kontraindikált!

Megelőzés:

 a katéterezés mellőzése (nem lehet kényelmi szempont!)

 minden lépésnél az aszepszis / antiszepszis szabályainak betartása
 inkább intermittáló, mint állandó katéterezés
 ha állandó, akkor zárt rendszerű, szabad vizeletáramlás, gravitációnak megfelelően
 2 - 3 hetente cserélni, ha probléma van vele, akkor azonnal!
 fertőzött betegeket izolálni

Nosocomialis pneumonia:
 1/3 -a megelőzhető hatékony surveillancel
 intenzív osztályon, lélegeztetett betegekben a leggyakoribb
90 %-ban bakteriális eredetű:

 60 % Gram - negatív: Pseudomonas, Enterobacter, K.pneumoniae, E.coli

 20 % Gram - pozítiv: S. aureus, Pneumococcus
Rizikótényezők:

 időskor
 elhízottság
 dohányzás
 immunszupresszió
 beszűkült tudati állapot
 újszülöttek alacsony születési súllyal
 mellkasi műtét
 COPD
 súlyos alapbetegség
Diagnózis:

 láz + leukocytosis + purulens köpet + új vagy progrediáló röntgen árnyék

Kezelés:

 14 napos antimikróbás kezelés, általában empirikus, az irányelveknek megfelelően

Megelőzés:

 Légúti váladékkal való érintkezéskor kesztyűviselet, majd utána kézmosás

 Lélegeztetett beteg esetén respirator csöveinek cseréje 72 óránként, szűrő használata, a
porlasztókba steril folyadék és naponta csere

70
  Aszeptikus leszívás: beavatkozás előtt - után higiénés kézfertőtlenítés, kesztyűviselet,
1 beteg = 1 leszívó katéter, 1 tiszta gyűjtőedény
 Műtétek után légzőtorna, mobilizáció, adekvát fájdalomcsillapítás
 Korai enterális táplálás, sucralfat alkalmazása
 Fejvég megemelése
Nosocomiális sebfertőzések:

 7 - 10 nappal növeli az ápolási időt

 A műtőben keletkezik, a műtét után 5 – 7 nappal jelentkezik! (< 30 nap, protézis
esetén < 1év)
Veszélyforrás:

 a műtő levegője
 a személyzet
 a használt műszerek
 a beteg endogen flórája

Kialakulás kockázati tényezői:

I. Intrinsic (belső):
- fenn álló krónikus betegségek: diab. mell. tumor, HT, COPD,
érbetegségek, keringési-légúti elégtelenségek, „a kórházi mikroklímában
lévő kórokozók 4000x az otthoni mikroklímához képest!”
- Immunbetegségek: immunszupresszió, szervátültetés, cisztás fibrózis,
- Szenvedély betegségek
- Beteg tápláltsági állapota
- Beteg kora, súlyos alapbetegség, ASA stadium, egyéb infekció,
- Beteg szocióökonómiai státusza
- Beteg mentális állapota
II. Extrinsic (külső):
- Eszközös vizsgálatok: katéterezések, parenteralis táplálás, trachetómia,
oro-nasotubus, dialízis, altatás, műtét, stb.
- Gyógyszeres és egyéb kezelések: antibiotikum (multi rezisztens – régen
semicillin)
- Citosztatikus kezelések
- Immunszupresszív terápia
- Beteg 3 hétnél tartósabb kezelésre szorul, korai borotválás, elhúzódó műtét,
a műtét típusa, AB profilaxis helytelen alkalmazása, műtéti sebtípus

71
Nozokomiális fertőzések okai:
I. Objektív okok: mindazon dolgok melyek feketén – fehéren ellenőrizhetőek,
kimutathatók!
- Korszerűtlenség – régi gépek: RTG, Altató,
- Zsúfoltság az osztályokon, rendeléseken
- Kevés vizes blokk
- Elégtelen szakdolgozói létszám,
- Kritikátlan antibiotikum adás
- Hosszú hospitalizálás, ápolás
II. Szubjektív okok:
- Preventív szemlélet hiánya
- Aszepszis – antiszepszis be nem tartása
- Látogatók fegyelmezetlen viselkedés
- Kéz higiéné hiánya
- Kíméletlen műtéti technika alkalmazása

Műtéti sebtípusok (fertőzés kockázata)

 Tiszta: < 2%
 Tiszta - szennyezett: 5 – 10 %
 Szennyezett: 20 % körül
 Fertőzött: > 40%

Leggyakoribb kórokozók: S.aureus 20 %, koaguláz - negatív Staphylococcusok 14 %,

Enterococcusok 12 %, E.Coli 8 %, Paeruginosa 8 %, Enterobacter spp. 7 %, Proteus mirabilis,
K.pneumoniae, egyéb Streptococcusok
Megelőzés:

 Preoperatív: meglévő infekció szanálása, vc - kontroll, dohányzás elhagyása, műtét

előtt fertőtlenítő fürdés, borotválás közvetlen előtte, műtét előtt bőrfertőtlenítés,
sebészi bemosakodás, antibiotikum profilaxis.
 Intraoperatív: műtői légtechnika, fertőtlenítő takarítás és annak ellenőrzése
mikrobiológiai mintavételezéssel, védőeszközök alkalmazása, aszepszis szabályainak
szigorú betartása.

72
  Posztoperatív sebkezelés: aszepszis szabályainak szigorú betartása, primeren zárt
sebek esetén 24 - 48 óráig steril fedőkötés, kötéscserénél steril technika alkalmazása,
minden esetben előtte - utánna higiénés kézfertőtlenítés.
Nosocomialis véráram fertőzések / sepsis:
Felosztás:

 Primer: dg. vagy th. beavatkozás kapcsán kerül a véráramba a kórokozó (leginkább
kanülinfekció kapcsán)
 Secunder: meglévő bármilyen lokalizációjú infekció tör a véráramba
Leggyakoribb kórokozók: koag.-neg. Staphyloc., Enteroc. spp., gombák, S.aureus,
bélbaktériumok
Tünetei:

 Periféria esetén: thrombophlebitis, esetleg láz, hidegrázás

 CV- kanül esetén: egyéb okkal nem magyarázható láz, hidegrázás, szepszis, esetleg az
exit - site gyulladása

A hemokultúra mintavétel, célja, indikációja, módszere, szabályai: hemokultúra,

bacteraemia, fungaemia, anaerob, aerob, kórokozó identifikálás, célzott antibiotikum,
aszeptikus technika, mintavétel ideje, helye technikája.
Célja: mikroorganizmusok kimutatása a vérből, melyre akkor kerül sor, ha bakteriális vagy
gombás fertőzésre gyanakszunk.
Indikációja: lázas állapot, ismeretlen eredetű láz, sebészeti fertőzések, húgyúti fertőzések,
meningitis, postoperatív fertőzések. (A vér tenyésztéses vizsgálata)! 2 db táptalajba (aerob +
anaerob) perifériás vénás vérből vesszük le, kivéve kanül fertőzés esetén, akkor a kanülből.
Antibiotikum megkezdése előtt vegyük le, legalább 2 db mintavétel vagy 3.
- Első: Hőemelkedéskor
- Második: Láz felszökésekor
- Harmadik: Láz megszűnését követően => mindenegyes mintavétel más
szúráshelyről kell, hogy származzon!
Antibiotikum terápia alatt a legalacsonyabb antibiotikum szinttel kell levenni, azaz a
következő gyógyszer bevétele előtt közvetlen!
Nozokomiális fertőzések megelőzése:
1. Izoláció:
- Védő: cél: fertőzésre fogékony beteg védelme, pl.: szervátültetés
- Kontakt: cél a fertőző forrásként szereplő beteg kiemelése a környezetéből
- Szigorú: Betegség csoportok vagy kórokozók szerint történik az
elkülönítés, pl.: enterális fertőzés, MRSA, MACI,

73
 2. Külön kórterembe helyezés, ahol van vizesblokk, ha nincs az ajtóra kiírni, hogy
elkülönített kórterem, WC ajtóra is!
3. Védőruha alkalmazása
4. Külön ápolási eszközök alkalmazása, RR, lázmérő stb.
5. Fertőtlenítő fürdetés alkalmazása
6. Takarítás külön szettel
7. Kézfertőtlenítés be-ki lépéskor
8. Gyakori szellőztetés az ablakon keresztül
9. Kórterem ajtó folyamatosan zárva legyen
10. Kórteremben keletkező, lévő hulladékot veszélyesként kell kezelni
11. Szennyes ágyneműt fertőző felirattal zsákban kell gyűjteni
12. Folyamatos és záró fertőtlenítést kell végezni
13. Egyszer használatos evőeszközöket kell használni vagy külön fertőtlenítő mosogatás
14. Csak közvetlen hozzátartozó látogassa (védőfelszerelésben)
15. Beteg szállítása minimális legyen, amit lehet, a kórteremben végezzünk el, ha mégis
kell, akkor utolsóként! pl.: műtét, CT, beavatkozások, majd záró fertőtlenítés
16. Eü. dolgozók időszakos vizsgálata, védőoltások adása, ellenagyag szint ellenőrzése
(Ig)
17. Rovar és rágcsálógyérítés időszakosan
18. Keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelése, szállítása
19. Látogatási fegyelem javítása
20. Objektív – szubjektív okok kiküszöbölése!
21. Eü. dolgozók folyamatos képzése.

Nosocomiális fertőzés csökkentése:

 nosocomialis surveillance: Feladata: a folyamatos és rendszeres adatgyűjtés, elemzés,
értékelés, visszacsatolás (monitorozás, be – ki jelentés).
Célja: a fertőzések gyakoriságának csökkentése, nemzetközileg összehasonlítható
megbízható adatok biztosítása, megelőzési stratégiák kialakítása. Hozzájárulni az
oktatáshoz, képzéshez, kutatáshoz, eljárási szabályrendek kidolgozása, gazdasági
költségek csökkentése. Fajtái: Teljes körű surveillance – drága, kivitelezhetetlen.
Célzott vagy szelektív surveillance – egyes speciális fertőzésekre vagy fertőzési rizikót
képező osztályokra vagy bizonyos beteg populációra egyes beavatkozásra vagy
kórokozókra terjed ki

74
 Kibocsájtást követő surveillance – pl.: kötözés járó betegnél vagy egynapos sebészeti
beavatkozásra megy.
Infekció kontroll: Nozokomiális surveillance másik része, fontos az intézmény minőség
biztosításának => e nélkül nem kaphat senki engedélyt a működésre!
 aseptikus technikák alkalmazása: higiénés szabályok betartása, fertőtlenítés,
sterilezés, személyi higiéné, kéz higiéné, szennyes és tiszta textília kezelése,
egészségügyi hulladékok szelektív kezelése, rovar - rágcsáló gyérítés.
 steril eszközök használata
 adatgyűjtés
 célzott surveillance: egy - egy meghatározott fertőzés, rizikótényező, kórokozó,
antibiotikum érzékenység/rezisztencia, profilaktikus vagy terápiás célú gyógyszer
felhasználás monitorozására irányuló tevékenység

Megelőzés jelentősége, főbb szempontjai: Fontos, hogy tudjuk milyen fertőzéssel állunk
szembe és így tudunk antibiotikumos kezelést alkalmazni, de fontos a megelőzés és a higiénés
fertőtlenítés betartása, fertőzések terjedésének a megakadályozása. Higiénés kézfertőtlenítés,
fertőtlenítő kézmosás, alkoholos kézbedörzsölés. Mely egyszerű, gyors, biztonságos. Ennek
eszközei: Fali folyékony szappanadagoló, fali kéz fertőtlenítőszer, fali papírtörlő. Fajtái: egy-
vagy kétfázisú fertőtlenítő.
Hulladékgyűjtés szempontjai: Eü-i hulladékok szelektív kezelése: kommunális és veszélyes
hulladékgyűjtő. Veszélyes hulladékokat úgynevezett badellákban tárolják, sárga színű vastag
műanyagzsákba gyűjtik, nemzetközi bioveszély jelnek rajta kell lennie! 48 óra után kötelező
lezárni a badellákat. Felkel címkézni és dátumozni.
A veszélyes hulladékot erre szakosodott cég szállítja el, ott elégetik, vagy úgynevezett direkt
gőzbevezetéssel ártalmatlanítják a veszélyes hulladékot így utána lehet kommunális
hulladékként kezelni.
Szakápolói tevékenységek:
 higiénés szabályok betartása
 kézmosás jelentősége
 hulladékkezelés
 megfelelő vitamin és ásványianyag beviteli lehetőségek
 stressz kerülése
 megküzdés a betegséggel
 immunszupresszív hatások elkerülése

8. B.
Ismertesse az akut allergiás reakciók ellátási algoritmusát és annak ápolói kompetenciáit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az allergiás reakciók kórélettani specialitásai, formái, jellemzői

- anaphylaxiás reakció stádiumai és tünettana

75
- anaphylaxiás reakció ellátási algoritmusa

- a gyógyszerallergiák ellátásának ápolói feladatai

Allergiának az immunrendszer - antigén-antitest reakción alapuló - fokozott érzékenységét

nevezzük a környezeti hatásokkal szemben, melyek egészséges egyénekben nem váltanak ki
megbetegedéseket. Az allergiában, az allergén és az ellenanyag találkozásakor létrejövő
fokozott reakció maga a betegség. A reakcióban szereplő antigént allergénnek nevezzük.

Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális

körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az allergének
bőrünkre, szemünkre kerülve, belélegezve, elfogyasztva vagy injekcióval bejuttatva allergiás
reakciót válthatnak ki. Az allergiás reakció szezonális allergiaként jelenhet meg (pl.
szénanátha), melyet például a fű vagy parlagfű pollenjei okozhatnak. Az allergiás reakciót
gyógyszerszedés, bizonyos ételek elfogyasztása, por vagy állatszőr belélegzése is kiválthatja.

A találkozás során azonban biológiailag aktív anyagok, mediátorok keletkeznek, melyek

patológiás folyamatot váltanak ki. Fontosabb mediátorok:

1. Hisztamin - urticariogén

2. Acetilkolin – urticariogén. Hatására a bőrben adrenerg anyag szabadul fel

3. Szerotonin – urticát okoz.

4. Heparin – felszabadul allergiás reakciók során. Szöveti hatásai: növeli az erek

permeabilitását, a szövetek víztartalmát, az eosinofil sejtek aktivitását.

5. Bradikinin – a savóban lévő kallidinből keletkezik tripszin vagy kallikrein hatására,

urticát, erythamat, ödémát, simaizom görcsöt okoz, nem idéz elő gyulladást.

6. Slow reacting substance – kis molekulasúlyú glikoproteid. Antihisztaminok hatását nem

gátolják. A bronchiolusok tartós görcsét okozza.

7. Prosztaglandinok – elhúzódó urtikát okozó vasoaktív proteinek, hisztamin felszabadulást

előidéznek.

8. Permeabilitás faktorok.

Az allergiás reakciók osztályozása, stádiumok:

A. Korai reakció: - a reakció az allergén - ellenanyag találkozás után néhány perccel vagy
órával végbemegy.

I. Reagin–típusú (anaphylaxiás, atopiás, mediátor felszabadulás) érzékenység. A reakciót

IgE ellenanyagok (reaginok) keletkezése váltja ki az allergén bejutásakor.

A reaginok olyan ellenanyagok, melyek sejtaffinok, az ellenanyag molekula egyik végével a

szövetekhez, a másikkal az antigénhez kötődnek. Az IgE –k csak kis mennyiségben vannak a
keringésben, nagyobb részük a szövetekhez kötődött. A szervezetben hisztamin és egyéb

76
aminok (mediátor) szabadulnak fel azokból a sejtekből, melyek felszínén az antigénnel
találkoznak. A mediátor felszabadulása okozza érfalak permeabilitásának fokozódását
oedema (urticaria), simaizmok görcsét (asztma), vagy az erek általános tágulatát
vasodiletáció (anaphilaxiás shock- antigén és ellenanyag egyesüléskor fellépő
túlérzékenység).

II. Cytolytikus vagy cytotoxikus reakció. Ez a reakció is ellenanyaghoz, IgG típusúhoz

kötött. Az antigén a sejtfelszínre kötődik, a bipoláris ellenanyagok a sejtből és antigénből álló
komplexumhoz kapcsolódnak, ami sejtszétesést eredményez. 4-8 óra alatt alakul ki.

Ez a reakció alakul ki pl. pemphigusban, pemphigoidban, vagy amikor nem azonos

vércsoportú vérek keverednek. Vérátömlesztéskor halálos szövődményt okozhat a vérsejtek
szétesése. Újszülöttekben a sárgaság a széteső vérsejtekben levő vérfestékből keletkezik.

Az Rh - összeférhetetlen anya –magzat terhességben, az anyában keletkezett IgG típusú

ellenanyag bejut a magzatba. A reakció nagysága kisebb-nagyobb fokú sárgaságon át a
magzat halálát okozhatja. Ezért fontos terhességben mind az anya, mind az apa
vércsoportjának tisztázása a lehetséges szövődmények kivédésére. Autoimmun
vérzékenységben és vérszegénységben is ez a reakció játszódik le, de a keletkezés kiváltója
ismeretlen, genetikai tényezők játszanak szerepet, fertőzések vagy egyes gyógyszerek
indíthatják el a betegséget.

III. Arthus-reakció (antigén-antitest immun komplex okozta reakció). A reakció bipoláris

ellenanyagokhoz, IgM és IgG típusúhoz kötött.

A szervezetben lévő antigénekhez hozzákapcsolódnak a termelt ellenanyagok, ehhez egyéb

fehérjék, nagy molekulák kapcsolódhatnak. Az így keletkezett anyagot nevezzük immun
komplexnek (IK), ami az ér-lumenben, az érfalban, vagy közvetlen szomszédságában, az
ízületi tokban vagy a vese-glomerulusokban képződik.

Mindennapi esetben a keletkezett IK-kat a szervezet a komplement enzimrendszer és a

falósejtek útján elbontja. Kóros esetben azonban (ha az IK mennyisége tömegesebb) az IK-k
kicsapódnak az erek falára egyes szervekben, itt gyulladásos reakciót váltanak ki és
betegséget okoznak. Ez történik reumás lázban, egyes vesebetegségben, érgyulladásokban.
Keletkezése 2-8 órát vesz igénybe.

B. Késői reakció:

A folyamatban elsősorban a T-limfociták vesznek részt. A reakció 1-2 nap után keletkezik,
ezért hívják későinek. A bejutott antigént a bemutatósejtek felveszik, majd reagál az antitest
módon viselkedő limfocitákkal. A reakció késése azzal magyarázható, hogy az antitestet
hordozó lymfociták az antigén hatására először „blasztosodnak”, osztódással szaporodnak.
Csak hosszabb idő alatt érnek el a reakció kiváltásához szükséges mennyiségben arra a
területre, ahol a szöveti sejtekhez az antigén adszorbeálódott.

Az allergiás érzékenységet limfocitákkal lehet átvinni. A kiváltás módja és a shock - szerv

szerint két típusa van:

77
IV/a. Tuberkulin–típusú érzékenység fertőző betegségek alatt mikroba-antigének hatására
keletkezik, s az elölt baktérium (vírus) kivonatának bőrbe fecskendezésével mutatható ki.

Olykor az antigént a véráram a befecskendezés vagy a kóros folyamat helyétől tovasodorja és

távolabb is keletkeznek bőrtünetek, pl. urticaria, papulák, erythema multiforme, erythema
nodosum, stb.

IV/b. Ekcémás típusú reakcióban shock szerv a hám. Tuberkulin típusú érzékenységben az
allergén a keringésből, ekcémában kívülről éri a shock szervet. Az allergénnek a való
érintkezés helyén papulákból álló ekcémaszerű reakció keletkezik. A hámban vesicula-
képződés, gyulladásos exsudatum (váladék) látható. Pl. kontakt ekcéma, fotoallergiás ekcéma,
atópiás ekcéma.

Az anafilaxia tünetei:

Viszketés, erythema, urticaria, angioedema (angioneurotikus ödéma - a bőr alatti szövetek nagy
területeinek duzzanata, amely érintheti az arcot és a garatot is). Conjunctivitis, rhinitis, hypotenzio,
tachycardia, filiformis pulzus, fejfájás, bronchospasmus, hányinger, hányás, hasi görcsös
fájdalom, hasmenés, hyperperistaltica, uterus contractiók, szivritmuszavar, halálfélelem,
tudatzavar, nehézlégzés, stridor, szorongás (pánik), mellkasi diszkomfort, szorítás, köhögés,
hasmenés, belégzési nehézség, nyelési nehézség, szédülés, palpitáció, elmosott beszéd, arcra
lokalizált ödéma, gége ödéma, eszméletvesztés.

Az anafilaxia három csoportja:

- anafilaxiás sokk: a vérerek a test legnagyobb részében kitágulnak (szisztémás, azaz egész
testre kiterjedő vazodilatáció), amelynek következtében a vérnyomás legalább 30%-kal
alacsonyabb az illető normál vérnyomásánál, vagy 30%-kal alacsonyabb a szabványos
értékeknél

- kétfázisos anafilaxia: a tünetek 1 és 72 óra között kiújulnak annak ellenére, hogy az illető
nem került ismételten érintkezésbe az első reakciót kiváltó allergénnel. A tünetek rendszerint
8 órán belül jelentkeznek ismét. A második reakciót ugyanúgy kezelik, mint az eredeti
anafilaxiát.

- pszeudoanafilaxia: vagy anafilaktoid reakció az anafilaxia olyan régebbi elnevezései,

amelyek nem allergiás reakciók, hanem a hízósejtek közvetlen sérülése (degranulációja) miatt
következnek be.

Anaphylaxiás reakció ellátási algoritmusa:

A. / Azonnali tennivalók:

1. Légutak, légzés, keringés, tudatállapot felmérése

78
2. Adrenalin (Tonogén) 0,3-0,5 mg i.m. felnőttnek, 0,1-0,3 ml gyermeknek a felkarba, vagy
a combba. Az intramuscularisan adott adrenalin felszívódása tökéletes és gyorsabb, mint a
subcutan injekcióé. A kar általában jobban hozzáférhető, de a combból gyorsabban szívódik
fel az adrenalin. Súlyos esetben a comb elülső részébe adjuk az adrenalint. Szükség esetén 10-
15 perc múlva ismételhető. Kerüljük a toxicitást!

3. Ha a beteg az i.m. adrenalinra és a folyadékpótlásra nem reagál, percek múlva i.v is adható:
0,1-0,3 mg. adrenalin fiziológiás sóval 10 ml-re hígítva. Folyamatos hemodinamikai
monitorozás szükséges! Bár az adrenalinnak az anafilaxiában nincs abszolut
kontraindikációja, több halálos komplikációt okozott már az adrenalin meggondolatlan
intravénás használata.

B. / Általános tennivalók:

1. Helyezzük a beteget hanyattfekvő helyzetbe és emeljük fel a lábát.

2. Légút biztosítás (endotracheális intubáció vagy conicotomia válhat szükségessé)

3. Oxigén 6-8 L/perc

4. Vénabiztosítás, folyadékpótlás krisztalloid oldattal. Súlyos hypotenzió esetén volumen-

expander (kolloid-oldat) gyors infúziója.

5. Az allergiát kiváltó injekciónak, vagy a rovarcsípésnek a helyét leszorítva a felszívódás

lassítható.

C. / Speciális, a szituációtól függő tennivalók:

1. Az allergiát kiváltó injekció, vagy a rovarcsípés helyére beadott fél adag (0,1-0,2 mg)
adrenalin injekció lassítja az allergén felszívódását.

2. Antihisztamin orálisan, intramuscularisan vagy intravénásan (Tavegyl injekció

i.v.10 ml fiziológiás sóval hígítva, lassan adható).

3. Ranitidin 50 mg. i.v. felnőttnek, 1 mg/kg gyermeknek.

4. Bronchospasmus esetén salbutamol inhalatio (2-4 puff adagoló aerosolból)

5. Aminophyllin 5 mg/kg 30 perc alatt i.v., ha az inhalált β-agonista nem használt.

6. Az adrenalin kezelés és a folyadékpótlás ellenére fennálló hypotenzió kezelésére dopamin

infúzió adható 2-20 μg/kg/perc dózisban. Folyamatos hemodinamikai monitorozás szükséges.

7. Ha a beteg β-blokkoló kezelés alatt áll, az anafilaxia a terápiára refrakter lehet, ilyenkor
glucagon injekció segíthet: 1-5 mg i.v. 5 perc alatt. Hányingert okozhat, aspiráció elkerülésére
vigyázni kell.

8. Szisztémás glukokortikoidok (szteroidok), pl. methylprednisolon 1-2 mg/kg/nap. Akutan

többnyire hatástalan, de segíthet megelőzni az elhúzódó, vagy a bifázisos anafilaxiát.

79
D. / Teendők keringés összeomlás esetén:

1. Nagy dózisú adrenalin i.v.: 1-3 mg 3 perc alatt

2. Gyors folyadékpótlás

3. Asystolia esetén atropin, transcutan pace-maker

4. Elhúzódó resustitatio sikeres lehet, ha egyébként egészséges fiatalnál alakult ki az

anafilaxia.

A gyógyszerallergiák ellátásának ápolói feladatai: Orvos azonnali értesítése, jelentés,

dokumentálás!!!! A gyógyszerallergia típusai és tünetei megegyeznek az allergiás
reakcióknál általában tapasztaltakkal, súlyosabb esetben gége ödéma, anafilaxiás reakció is
bekövetkezhet. Figyelemmel kell lenni az úgynevezett keresztallergia jelenségre is. Egy adott
szerrel kialakuló allergia esetén az összes, ezt a szerkezetet tartalmazó gyógyszer vagy
gyógyszer kombináció alkalmazása TILOS!

Legismertebb allergizáló gyógyszerek: a penicillinek, a szulfonamidok, a szalicilátok, az

amidazofen, de a gyógyszerek adalékanyagai is lehetnek allergizálok. Első és legfontosabb
lépés a gyógyszer elhagyása, rendszeresen szedett gyógyszer esetén annak helyettesítése
szükséges. Súlyos allergiás reakció esetén tüneti kezelés jön szóba kiegészítésként, ez főleg
szteroidok, antihisztaminok adását jelenti. Természetesen az életveszélyes állapotot jelentő
anafilaxia intenzív ellátást igényel.

9. A
Ismertesse a diabetes mellitus felosztását! Foglalja össze a kórképek lehetséges okait,
hajlamosító tényezőit, diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs lehetőségeit! Ismertesse az
akut állapotok lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciáit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a diabétesz fogalma, rizikótényezői, formái

- az egyes formák kórélettani jellemzői és tünetei

- diagnosztikai lehetőségek

- terápiás lehetőségek és ápolói vonatkozásai

- akut szövődmények

A diabetes mellitus fogalma: összetett anyagcserezavar, ugyanis a szénhidrát

anyagcserezavar együtt jár a fehérje és zsíranyagcsere zavarával. A cukorbetegség alapvető oka
az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása. A két eltérés
együttesen is előfordulhat. Az elnevezés utal a vizeletben megjelenő cukorra, eredeti fordítása:
édes áradat. Rizikótényezői: Túlsúly, életkor, genetikai háttér (cukorbeteg a családban),

80
csökkent glükóz tolerancia, mozgásszegény, stresszes életmód, köszvény, magas vérzsír, túlzott
szénhidrát bevitel, alacsony HDL és magas LDL koleszterin szint.

Felosztása, formái - az egyes formák kórélettani jellemzői és tünetei:

 1-es típus: Az összes cukorbeteg 4 - 6 %-a tartozik ebbe a csoportba. Az egyes típusú
diabétesz általában gyerek és ifjúkorban hirtelen anyagcsere kisiklás formájában jelentkezik,
de előfordulhat felnőttkorban is. A betegség esetén a szervezetből teljesen hiányzik az inzulin
vagy nagyon kevés van belőle. Ennek oka, hogy valamely, ismeretlen okból elpusztulnak a
hasnyálmirigy szigetsejtjei, így nem tudnak többé inzulint termelni. Inzulinfüggő.

 2-es típus: A 2-es típusú cukorbetegséget legtöbb esetben 35 év felett jelenik meg inzulin
elválasztás és / vagy az inzulinhatás károsodása miatt. Obesitassal társul. Kialakulásában
a túlsúlynak, a mozgásszegény életmódnak kiemelt szerepe van. Nem inzulinfüggő. A 2-es
típusú diabétesz dominálóan az inzulinrezisztencián alapul, de a betegség előre haladtával
relatív vagy abszolút inzulinhiány lép fel.

 Gesztációs diabetes: Terhességi cukorbetegség. Szűrése a terhesség 24 - 28. hete között.

WHO állásfoglalása szerint, ha az éhgyomri vénás vér glükóz mennyisége nagyobb vagy
egyenlő 7,0 mmol/l vagy a random /véletlenszerű/ vénás vér mérésének glükóz tartalma
egyenlő vagy meghaladja a 11,1 mmol/l-t, akkor gesztációs diabetesről van szó.

Metabolikus syndroma: Centralis obesitas, azaz hasi elhízás jellemzi. Kialakul a sejtek
inzulin rezisztenciája, ezáltal a vérben emelkedett inzulinkoncentráció
(hyperinzulinaemia) jelentkezik, majd glükóz intolerancia alakul ki. Az LDL (Low
Density Lipoprotein) - kis sűrűségű lipoprotein szintje emelkedik. Hypertonia és éhgyomri
vc. emelkedése társul hozzá. Ezek együttes következményeképpen a cardiovascularis rizikó
emelkedik.

Szövödmények:
1. Macroangiopathia: Nagy erek károsodása az érelmeszesedés miatt. Cardiovascularis
szövődmény: Coronariasclerosis, myocardialis infarktus. Cerebrovascularis szövődmény:
Stroke gyakorisága 2 – 4x. Rövid és hosszú távú prognózis rosszabb. Regresszió mértéke
csekélyebb, ismétlődések gyakoribbak. Perifériás macroangiopathia: Főként az alsó végtagokra
terjedő obliteratív arteriosclerosis - nem gyógyuló sebek.

2. Microangiopathia: Kis erek károsodása az érelmeszesedés miatt.

 Retinopathia: Szemfenék erei károsodnak. Látáscsökkenés jellemzi.

81
 Neuropathia: Motoros és szenzoros funkciók károsodnak. Érzéskiesés, fonákérzés jellemzi.
Nephropathia: Glomerolusok erei károsodnak. Beszűkült vesefunkcióval, glomerolus
filtrációs ráta csökkenésével, albumin vizeléssel jár.

o Normoalbuminuria: < 30 mg/24 óra

o Microalbuminuria: 30 - 300 mg/24 óra
o Macroalbuminuria: > 300 mg/óra

Életet veszélyeztető heveny szövődmények:

 Hypoglikaemia: 2,7 - 3 mmol/l alatti a vércukorszint:

 Hyperglikaemia: 11,0 mmol/l feletti vércukorszint

 Ketoacidosis: Kussmaul - légzés, polyuria és polydipsia /túlzott szomjúságérzet/,

dehidráció /folyadék vesztés/ jelentkezik a 11 mmol/l feletti vércukor miatt.
Idegrendszeri károsodás is felléphet. Orvosi sürgősségi állapot. Kómát és halált
okozhat.

Nagy mennyiségű intravénás folyadékot adnak elektrolitokkal (nátriummal, káliummal, klórral

és foszfáttal) együtt, hogy pótolják azt a mennyiséget, ami a túlzott vizeletürítéssel elveszett.
Az inzulint általában intravénásan adják, mert így gyorsan hat. A keton testek (pl. aceton )
felszaporodásával és a szervezet vegyhatásának savi irányú eltolódásával jár.

IGT (csökkent glukóztolerancia - Impaired Glucose Tolerance):

A fiziológiás glukóz tolerancia és a diabetes mellitus között megjelenő átmeneti
állapotok, mikor az éhgyomri (IFG a prepandrialis -emelkedett éhgyomri vércukorszint
impaired fasting glykaemia) vércukorszint normális (7 mmol/l alatt van), viszont az étkezés
utáni (IGT a postpandrialis) vércukorszint magasabb, mint az egészséges. Ez terheléses
vércukor vizsgálattal mutatható ki, amikor 75 g szőlőcukor elfogyasztása után 2 órával mérik
a vércukor értéket. Csökkent glukóz tolerancia esetén ez a vércukor érték magas (8 -
11mmol/l). Valamint magas vér - inzulinszint is jellemzi ezt az állapotot.

OGTT (Orális Glükóz Tolerancia Test) - diagnosztikai lehetőség:

 A vénás vér glükóz értékének meghatározása.

 75 g glükóz elfogyasztása.
 éhgyomri, 30, 60, 120 perces értékek meghatározása.
 Glikált (glükózzal kapcsolt) fehérjék meghatározása.
 hosszabb időszak monitorozása (HbA1c: 3 hónap, fruktózamin 2 - 3 hét)
 phyelonephritis

Géntechnológiával előállított inzulinok: Monokomponensűek, tehát nagy tisztaságú

inzulinkészítmények. Molekulájában az A és B láncot egy C - peptid kapcsolja össze, amely

82
aktiválódás során peptidáz hatására leválik. Subcutan adagolás. Inzulinadagoló készülékek
is vannak. A különböző hatáskezdetű és hatástartamú inzulin adagolását az orvos rendeli
el, akár naponta többszöri beadással.
Fajtái:
 Ultragyors: Hatásának kezdete 0,3 óra /18perc/. 1 óra alatt érik el a hatáscsúcsukat és 3
órán keresztül érvényesül hatásuk.
 Gyors: Típustól függően 0,3 - 0,7 /42perc/ vagy 0,5 - 1 óra kezdettel hatnak. 2 - 4, ill. 2 - 8
óra csúcshatással és 5 - 8 vagy 12 - 16 órás időtartammal rendelkeznek.
 Közepes: Hatásuk 1 - 2 órás kezdettel. 6 - 12 óra csúcsidővel és 18 - 24 óra hatástartammal
rendelkeznek.
 Hosszú hatástartamú: 4 - 6 óra hatáskezdetű, 16 - 18 óra csúcsidejű és 20 - 36 óra
hatástartam.

Hypoglycaemia (2,7 - 3 mmol/l alatti vércukorszint) esetén gyorsan felszívódó szénhidrát

adagolása, folyadékpótlás kell a betegnek.
Életmódbeli változtatások:
 Testsúlycsökkentés (30 - 35 vagy 20 - 25 kcal/ttkg energia bevitel)
 5 - 6 étkezés elosztva: sokszor kis adag módra, egészséges ételek fogyasztása stb.
 Gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, ami cukrot és fehér lisztet tartalmaz.
 Alacsony Glycaemias Indexel (GI) jellemezhető szénhidrátok fogyasztása
 Testmozgás (fizikai aktivitás hatására a GLUT-4 termelés fokozódik, glükóz
transzport inzulin jelenléte nélkül is végbemehet)
 Napi lábápolás, mosásnál fontos a víz hőmérsékletének ellenőrzése. A bőrt meg kell
szárítani, majd hidratálni. Megfelelő zokni és cipő viselése ajánlott. A sérülésektől
óvni kell a lábat. Naponta ellenőrizze a lábát tükörbe, hogy sérülések nem-e
keletkeztek.

Vércukormérés elméleti és gyakorlati alapjai:

 Szúrás technikája / önijekciózás: A punctio helye leggyakrabban az ujjbegy II.-

IV. ujj körömpercének lateralis része. Újszülötteknél és csecsemők esetében a
fülcimpa, a sarok megfelelő vérbőségű, ahol a szúrást elvégezhetjük. Fertőtlenítés
és annak behatási idejének megvárása után következik a szúrás. Az első
megjelenő vércseppet le kell törölni, majd csak a következő cseppet lehet

83
 felhasználni a méréshez. Nyomást és préselést nem szabad alkalmazni, mert fals
eredményt produkálhat.

Subcutan injekció:
A subcután injekció során az orvos által rendelt gyógyszert a bőr alatti kötőszövetbe juttatjuk.
Lassú, egyenletes felszívódást biztosít. 1 - 2 ml hatóanyagú készítmények adhatóak, víz
oldékonyak. Helyét változtatni kell a lypohypertrofia (zsírszövet - gyarapodás) megelőzése
céljából. Leggyakrabban inzulint, heparint ill. kis molekulasúlyú heparint (LMWH -t) adunk
be subcutan. Amennyiben a beteg vérzékeny, az egyébként intramuscularisan alkalmazott
gyógyszereket is adhatjuk subcutan.
Beadás helyei: felkar dorsalis és lateralis része, has - köldök körüli 2,5 cm-es sugarú körben
nem, comb, scapula területe, sacralis régió.
Beadásának szöge: 45° tradicíonálisan (hagyományosan), 90° előretöltött fecskendőkkel. 25 -
26 G tű, 13 - 25 mm -s tűvel.

PEN felépítése, típusai, alkalmazása:

PEN: Diszkrét kinézetű. Könnyű használni. 90° -s a beadási szöge. A tű kihúzása előtt 10 mp
-et várni kell, hogy az összes hatóanyag bekerüljön a szervezetbe. A még nem használt
patronokat hűtőszekrényben kell tárolni. A helyes használat következtében elkerülhető az
inzulinpazarlás. Öninjekciózás, önellenőrző technikák elsajátítása.
Betegoktatás tartalmazza: rendszeres ellenőrzés:
 vércukor értékek; diéta
 láb / talp bőre, alakja, köröm; fertőzés megelőzése; testi higiéné
 sérülésektől védje a bőrt, mert nehezen gyógyulnak a sebek, amelyek sokszor
fájdalmatlan sérülések; ulcus / lábszárfekély kialakulásának megakadályozása;
ágynyugalom; sebkezelés intelligens kötszerrel
 artériák vizsgálata, neuropathia (környéki idegeket érintő károsodás) jeleinek keresése

*****
Diabetes mellitus - Cukorbetegség: olyan anyagcsere betegség, amelynek középpontjában a
szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír - és fehérje
- anyagcserét is. Oka: az inzulin abszolút v. relatív hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása.

A vércukorszint szabályozása: A szénhidrát raktározási formája a glikogén, mely a májban

és az izmokban található. A glikogén állandó bomlása és szintetizálódása biztosítja a
vércukorszint (vc.) állandóságát. Ha a vc. szint csökken  azt a szervezet a glikogén
bontásával pótolja.
84
Vércukorszintet növelik:

- adrenalin, glükagon
- szteroid hormonok
- tiroxin
- növekedési hormon
Vércukorszintet csökkenti: az inzulin, termelődésének ingere a vc. szint emelkedése.

Az inzulin inzulin-receptorokon kötődik az egyes sejtek felszínére; szívizom, vázizmok,

zsírsejtek. A kötődés hatására megnyílnak a sejtmembrán glükóz-transzporter járatai és a
glükóz a vérből a sejtekbe áramlik. Miután az inzulin-receptor bekerült a sejtekbe az inzulin
lebomlik, a receptor pedig visszakerül a sejt felszínére. Az agy és a máj sejtjeinek glükóz-
transzporter molekulái inzulin jelenléte nélkül is fel tudják venni a glükózt. Az inzulin a
sejtekben nemcsak a cukorfelvételt, hanem az aminosavak és a Kálium bejutását is elősegítik.

Diabetes mellitusban az inzulinhatás csökken vagy teljesen elmarad, hiányzik. Az

inzulinhatás hiányának oka:

- kevesebb inzulin termelődik vagy

- kevesebb az inzulin-receptorok száma vagy
- a vc. szintet emelő hormonok túlsúlyba kerülnek
Diabetes mellitusról; akkor beszélünk, ha az éhgyomri vc. érték ismételten 7,0 mmól/l vagy e
fölé emelkedik. Bizonyítására szokták elvégezni a cukorterheléses vizsgálatot = OGTT =
Orális Glükóz Tolerancia Tesztet. További vizsgálatok: egyéb laborvizsgálatok, esetleg; hasi
UH, szcintigráfia, MR, biopszia,

A DIABETES SZÖVŐDMÉNYEI: a DM legfőbb veszélyét az órák alatt kialakuló

rövidtávú vagy az évek alatt létrejövő hosszú távú szövődmények jelentik

RÖVIDTÁVÚ SZÖVŐDMÉNYEK:

1. HYPERGLIKÉMIÁS KÓMA – lassan alakul ki

Oka: késői dg, abbahagyott inzulinterápia, vc. szint felborulást eredményező állapotok; láz,
műtét, trauma, AMI,

Praecomas tünetek:

- fáradtság, gyengeség, étvágytalanság,

- hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasi izgalmi jelek,
- polyuria
- tachycardia
- acetonos lehelet
Kómás tünetek:

- Kussmaul típusú légzés

- kipirult arc + az exsiccosis jelei + filiformis pulzus, hypotonia, turgor csökken
- Se K magas

85
 - reflexek csökkentek, majd kiesnek/areflexia
- eszméletlenség  coma
1DM-ban: KETOACIDOTIKUS COMA = sejtekben cukor/energiahiány zsírokat
bontana, de nem tud, mert ehhez sincs energiája  ketontestek keletkeznek  acidózis
(metabolikus),

2DM-ban: HYPEROZMOLÁRISOS COMA = magas a vc. szint, de nincs acidózis

Terápia (Th):

 KETOASIDOTIKUS COMA: inzulin adása infúzióban lassan, mert agyoedemat

okozhat, melynek jelei: hypertonia, bradycardia
- óránként 5-10 NE inzulin bevitele, 17 mmol/l vc. érték esetén 2 NE/óra
- folyadékpótlás; feles Ringer oldat a CVP-tól függően összesen; 4-5l, Se K szintet
ellenőrizni!
 HYPEROZMOLÁRISOS COMA: folyadékpótlás lassan

2. HYPEGLIKÉMIÁS COMA: alacsony vc. szint, ha a vc-érték 2,5 – 3,0 mmol/l alatt
van és tüneteket okoz – gyorsan alakul ki
Oka: fokozott inzulinhatás, kevés CH-fogyasztás

 az alacsony vc. szint beindítja a szimpatikus idegrendszeri (IR) aktivitását, az IR

tüneteket az agy cukorhiánya okozza
Praecomas tünetek:

- gyengeség, éhségérzet,
- remegés, nyugtalanság  zavartság, ingerültség
- sápadt, hideg, verejtékes bőr, viszketés
Kómás tünetek:

- szédülés, beszédzavar,
- látászavar, koordinációs zavar,
- hallucináció
- hideg, verejtékes bőr
- szapora, telt pulzus
- RR, légzés normális  dehydratio nincs
- görcsök, eszméletlenség  coma
Th:

- öntudat van: orális cukorbevitel

- eszméletlenség: iv. glükóz adása sz.e. GLUKAGON inj.
HOSSZÚTÁVÚ SZÖVŐDMÉNYEK

Tartósan magas vc. szint miatt a cukormolekulák lekötődnek a szövetek molekuláihoz

(GLIKOLIZÁCIÓ) és degenerációt indítanak el  hosszú távú paraméter: a HbA1C = a hgb-

86
nak az a része, mely a glükózt kötni képes,  a kötés stabilizálódik, a cukor nem tud leválni a
hgb-ról

 HbA1C értékét %-ban adjuk meg: kifejezi, hogy a hgb-molekulák hány %-a köt
cukrot. Normális értéke: 4-6%
 A hgb-molekulán kívül más fehérjék is glikolizálódnak a vc. koncentráció
függvényében: hosszabb távon az erek és az idegek károsodnak.
ÉRRENDSZERI SZÖVŐDMÉNYEK

Oka: az érfalak glikolizációja, és a vérzsírok szintjének emelkedése

1.MAKROANGIOPATHIA: a nagy- és közepes artériák korai, súlyos elmeszesedése

- coronariák: angina pectoris, AMI= acut myocardialis infarctus
- agyi erek: stroke
- végtagi erek: főleg alsó végtagon jelentkező keringési zavar gangrena
2.MIKROANGIOPATHIA: hajszálerek degenerációja  mikroaneurismák kialakulása
 Retinopathia: szemfenéki aneurismák, vérzések  üvegtesti vérzések retinaleválás,
vakság
 körülírt necrosisok
 nő a cataracta kialakulásának veszélye
 Nephropathia: vesekárosodás; proteinuria, kezdetben albuminok, később
makrofehérjék is  RR magas, veseelégtelenség (40%-ban DM eredetű)
IDEGRENDSZERI (IR) szövődmények:

 Perifériás polyneuropathia: az idegrostok MYELIN-fehérjéinek glikolizációja,

mértéke összefügg a vc-szinttel
a) szenzoros neuropathia: érzőidegek károsodása= kezek, lábak zsibbadása, fájdalma,
fájdalomérzékelés csökkenése  sérüléseket nem vagy későn veszi észre
b) motoros neuropathia: izomsorvadás
c) vegetatív neuropathia: tachycardia, potenciazavar, székrekedés-hasmanés, és egyéb
emésztési panaszok, hányinger, hányás
FERTŐZÉSES eredetű szövődmények: fogékonyabb a bőrgennyesedésre

- bakteriális fertőzések: bőr, húgyutak,

- gombás betegségek
- TBC
Szövődmények kialakulásának kockázatát növelik:

 rossz vércukorszint beállítás

 látást veszélyeztető retinopathia
 neuropathia
 dohányzás
 rossz láb higiéné
Diabeteses láb

87
A perifériás érszűkület, a gyakori fertőzések és a neuropathias elváltozások egyaránt szerepet
játszanak a kialakulásában.

-a motorikus zavarok miatt változik, a láb statikája  gyakran megbotlik, elesik 

nehezen gyógyuló sebek, mélyre hatoló fekélyek, üszkös területek alakulnak ki
- kezelésük hosszadalmas, sikertelen  amputáció lehet a vége
- fontos a prevenció  cél: a jó anyagcsere-egyensúly biztosítása
LÁBÁPOLÁS:

 lábmosás naponta, lábujjak közötti területet szárazra törölni

 hidratálókrém a lábfejen, de a lábujjak között NEM!
 körmöket egyenesen vágni, vágáshoz csipesz használata, körömszéleket csak
reszelővel igazítani, kerekíteni
 ne maga távolítsa el a tyúkszemet, bőrkeményedést, ne használjon tyúkszemtapaszt!
 naponta ellenőrizni a lábujjak, talp bőrét, akár tükörrel
 ne sétáljon soha mezítláb (szúrás, vágás veszély)
 pamut zokni használata: megfelelő méretű legyen, gumija ne szorítson, világos színű
legyen, jól szellőzik, a pamut nedvszívó
 cipő; legyen természetes anyagból, hogy szellőzzön a láb, kényelmes, ne törjön,
időközönként fertőtleníteni, rendszeresen kiszárítani
 cipő belső részét felhúzás előtt ellenőrizni – ne legyen sebet okozó kavics, gyűrődés
benne,
 naponta tornáztatni
Cukorbeteg gyógykezelése:

1. Diéta célja:
- az optimális anyagcsere-állapot elérése és fenntartása
- a vc. szint normális vagy biztonságos határok között tartása
- a kezelés más elemei vc. csökkentő hatásának erősítése
Jellemzői:

o összetétele: zsír (25-30 %)- fehérjeszegény (15-20 %), CH-ban gazdag (50-55 %)
legyen
o a természetes élelmi anyagokban előforduló egyszerű vagy kettős cukrok naponta,
több részletbe elosztva fogyaszthatók
o a rostok egyenletesebb CH felszívódást biztosítanak
o a fehérjék aránya: 50% - 50% állati és növényi eredetű fehérje
o zsírok: telítetlen növényi zsiradékok fogyasztása javasolt
o étkezések száma: 3-5 alkalom, inzulinos betegnél 3-6X
o túlsúly esetén 1000-14000 kcal, normál súly esetén: 1400-1800 kcal
o Gyerek: naponta 5X étkezzen! natív cukrot ne egyen! minél többet mozogjon!
 1DM-ban: inzulinnal együttesen, kerülnie kell a gyorsan felszívódó CH-kat
 2DM-ban: önmagában, gyógyszer nélkül, orális antidiabetikumokkal és / vagy inzulin
adásával

88
A diétát meghatározza:

- a DM típusa
- az inzulin vagy gyógyszeres kezelés
- a beteg életkora, testtömege
- fizikai aktivitása
- társbetegségek
GYÓGYSZERES KEZELÉS 1 DM-ben: inzulin adása sc-n.

Az inzulin feladata:

 a normális vc. szint fenntartása, a szövetek megfelelő glükóz-ellátásának biztosítása

1. Inzulin fajták és hatásuk: különböznek egymástól eredet, tisztasági fok és
hatástartamuk alapján.
 eredet: állati – sertés; allergizálhat,
- humán – ma csak ezt használjuk
 tisztasági foka: MC= monokomponensű; mentes a szennyezőanyagoktól, a humán
inzulin nagy tisztaságú
 hatástartam alapján: - gyors/rapid, - közepes/intermedier, - hosszú hatású/bázis
inzulinok
- Gyors/rapid hatásúak: fő étkezésekhez adjuk 3-szor és hyperglikaemias comaban iv.
Pl:Actrapid, Humalog, Humalog M25, M50, Novorapid, Humulin R,
- Kevert inzulinok: gyors + közepes hatású Mix inzulinok: naponta 2-szer reggel és este
Pl: Humulin M3, Novomix 30
- Hosszú hatású/bázis inzulinok: Lantus, Levemir, Humulin L, U,
Mellékhatásuk: hypoglikaemiát, lypodystrophiát (helyi zsírszövet sorvadás), allergiás
reakciót, inzulin-rezisztenciát, oedemát okoz.

- Inzulin pumpával történő adagolás

2. Orális antidiabetikumok: 2-es típusú DM th első lépése; a testsúly csökkentése +

diéta, ha nem elég per os tablettás szereket adnak
Feltétele, hogy legyenek saját, ép béta-sejtek, melyek képesek inzulint termelni. Kémiai
szerkezetük és hatásmódjuk szerint különböző csoportba sorolhatók.

a) SZULFANIL – KARBAMID származékok hatása:

- fokozzák a pancreas inzulitermelő tevékenységét,
- az inzulin-receptorok érzékenységét fokozzák, számukat megváltoztatják
- Pl: GILEMAL, GLUKOBENE, DIAPREL, MINIDAB, AMARYL, GLURENORM,

b) BIGUANID származékok hatás:

- működő beta-sejtek hiányában is hatásosak
- nem az inzulin-szekréció fokozásával hatnak
- csökkentik a glükóz vérből való felszívódását
- növelik a sejtek glükózfelvételét

89
 - Pl: ADEBIT, MAFORMIN, MEFORAL, METFOGAMMA

c) ALFA – GLUKOZIDÁZ gátlók hatása:

- csökkentik a bélben a polyszacharidok lebontását  lassítják a vc-szint növekedését
- Pl: GLUKOBAY,

d) GLITAZONOK hatása:
- növelik az inzulin iránti érzékenységet a májban, izomzatban, zsírszövetben
- elhízott betegnél is hatásos
- mellékhatásban oedemát okoz
- Pl: AVANDIA

e) PRANDIÁLIS GLÜKÓZREGULÁTOROK hatása:

- növelik a pancreasban az étkezés utáni korai, gyors inzulintermelést
- főétkezésekhez adagoljuk Pl: STARLIX, NOVONORM
SZAKÁPOLÁSI FELADATOK - hypo-, és hyperglyckaem állapotok ápolói feladatai:

1. Betegmegfigyelés:
- vitális paraméterek: P, T, RR, légzés
- bőr- és nyálkahártya állapota: turgor, hőmérséklet, színe, vakarózási nyomok,
injekciózás helyei, sebek
- lehelet – acetonos
- tudat – zavart, eszméletlen
- viselkedés, aktivitás; mértéke, intenzitása
- széklet – állaga, ürítések száma
- vizelet – mennyisége,
- testsúly, alkat, tápláltsági állapot, étvágy
- végtagok érzékletei
- látási problémák és mozgáskoordináció
2. Vizsgálatok, beavatkozások előkészítése, elvégzése
- Laborvizsgálat: kis és nagylabor; Se ionogram, OGTT, vizelet - aceton, vérgáz
vizsgálat – pH, acidózis, HbA1C
- Egyszerű eszközös vizsgálatok, testsúlymérés,
- Gyógyszerelés: sc injekciózás,
- vénabiztosítás – kanülgondozás, infúziós th.
- EKG vizsgálat
- kötözés, sebápolás,
- Angiográfia, UH – Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat előkészítése,
3. Szükségletek kielégítése
- Higiénés szükséglet: bőr- száj- fog- láb és körömápolás (vakarózás, inj. helyei,
sebzések miatt)
- Táplálkozás – Diéta: megfelelő diétát kapta, azt eszi-e vagy mást is,
- Mozgás – pihenés: lábtorna, mobilizálás
- Magasabb rendű szükségletek: tanulás - betegoktatás

90
Betegoktatás: hosszú folyamat, a hozzátartozót is be kell vonni (ffi, idős ember, gyermek).
Szabálya:

- tervezett, egyénre szabott legyen

- a tervet meghatározza: a beteg életkora, állapota, tanulási igénye
- az oktatási programot és a célokat meg kell beszélni a beteggel és utána véglegesíteni
- az önsegítő csoportfoglalkozások jó hatásúak
- akkor kell kezdeni, amikor a beteg megkapta saját készülékeit: vércukormérőjét, Pen-
jét
Tervei:

1. Öninjekciózás tanításának menete:

- a bőr fertőtlenítése
- injekciózás helyei
- Pen részei, töltése, adag beállítása, tű cseréje
- szúrás technikája
- az eszköz karbantartása, csere szükségessége
2. Vércukor-mérés menete:
- szúrás eszközei, helyei
- vércukormérő részei, használata, hitelesítése
- a mérés menete
- mérés utáni teendők
- naplóvezetés
- eszköz karbantartása, cseréje
3. Lábápolás
4. Étrendkészítés
5. Szövődmények felismerése, kezelése
6. Bőr- száj- fogápolás
7. Szociális támogatások formái
8. Rendszeres kontroll fontossága
Időskori ápolás és gondozás specialitásai:

 megromlott általános állapot, társbetegségek, egyéb gyógyszerszedés,

 az időskori fiziológiás változásokkal együtt járó magány, rosszabb szociális helyzet,
 motiválás nehézségei
 hitek tévhitek, hiedelmek („csak enyhén cukros vagyok”)
 beszűkült veseműködés miatt a hosszúhatású gyógyszerek nem ürülnek ki,
hypoglikémia veszélye
Lehetséges ápolási diagnózisok

1) Állapotromlás kockázata, az együttműködés hiánya/vagy az ismerethiány

következtében
2) Társadalmi elszigetelődés/vagy társas kapcsolatok zavara, az öninjekciózás, a
látásromlás következtében
3) Bőrkárosodás kockázata, a szövődmények kialakulásának következtében

91
 4) Szorongás, a diagnózis kimondása, a lehetséges szövődmények, az öninjekciózás és az
életmód korlátozottsága következtében
5) Megváltozott szerepteljesítmény, a megjelenő szövődmények miatt
*****
9. B
Ismertesse a krónikus sebek formáit és a sebkezelés korszerű irányelveit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- krónikus sebek fogalma, formái, jellemzői

- a krónikus sebek gyógyulásának fázisai

- krónikus sebek korszerű kezelési irányelvei

- korszerű kötszerek jellemzői

- a sebkezelés ápolói feladatai

Krónikus sebek fogalma, formái, jellemzői: Egy seb akkor tekinthető krónikusnak, ha
szakszerű kezelés mellett nem, vagy nem megfelelő mértékben mutatja a gyógyulás jeleit.
Ezek a sebek jellemzően nem külső behatás eredményeként keletkeznek (mint például a
horzsolás vagy az égés), hanem valamilyen betegséghez kapcsolódóan, annak tüneteként
alakulnak ki. Az anyagcsere zavara a szövetek károsodását okozhatja, és késleltetheti illetve
le is állíthatja a sebgyógyulás folyamatát. A krónikus seb a test bármely részén kialakult olyan
hám és szövethiány, amely 6-8 héten belül nem gyógyul.

A krónikus sebek leggyakrabban előforduló típusai: a nyomási fekély (decubitus),

lábszárfekély (ulcus cruris), és a cukorbeteg-láb szindróma, vénás elégtelenség eredetű
fekély, érszűkület- (artériás) eredetű fekély; krónikus nyirok ödéma; neuropátiás fekély;
vasculitis; égési seb. Minél hamarabb diagnosztizálják a krónikus sebet, annál nagyobb az
esély a gyógyulásra. Ezért fontos, hogy az érintett beteg észlelje és helyesen azonosítsa a
kezdeti tüneteket valamint szakszerű segítséget kapjon.

A nyomási fekély megelőzésében – ahogy arra a neve is utal –elsődleges, hogy a terhelő nyomás és súrlódás
mértékét csökkentsük illetve. megszüntessük. Kiemelten fontos a kockázatnak kitett betegek azonosítása és a
szükséges tehermentesítő intézkedések meghozatala. Ezek közé tartozik a rendszeres forgatás és a tehermentesítő
eszközök használata. Vénás eredetű fekély esetén kiemelendő a kompressziós terápia és a mobilizáció
fontossága. A terápia sikeréhez elengedhetetlen a beteg edukáció - az érintettek betanítása a pólya helyes
felhelyezésére és tájékoztatásuk a láb mozgatásának fontosságáról. A megelőzésben való aktív részvétel
diabéteszes betegnél elsődleges. Az érintetteknek gondoskodniuk kell lábuk átvizsgálásáról, lehetőleg minden
nap. Fontos a láb szárazon és melegen tartása, mezítláb sétálni tilos! A betegséghez kapcsolódó tünetek
megelőzéséhez és enyhítéséhez nagyban hozzájárul a rendszeres szakorvosi vizsgálat. A krónikus sebek
eredményes gyógyítása érdekében holisztikus megközelítésre van szükség, a helyi kezelés mellett fel kell tárni
az alapbetegséget, a sebgyógyulást késleltető faktorokat, kizárólag ezek együttes kezelése hozhat sikert .

A kialakulás okától függetlenül minden seb három fázison megy keresztül a gyógyulás során,
a krónikus sebek gyógyulásának fázisai:

92
1. fázis: Tisztulás: Ebben a kezdeti szakaszban a seb tisztulása zajlik. Jellemző a nagy
mennyiségű váladék, és jelentkezhetnek a fertőzés tünetei is: bőrpír, megemelkedett
hőmérséklet, duzzanat, fájdalom. A helyi kezelés elsődleges feladata a tisztulási folyamat
támogatása és a gyógyulás elősegítése
2. fázis Granuláció: A seb új szövetekkel töltődik fel és csökken a váladékozás. Továbbra is
támogatni kell a tisztulást és védeni a friss szöveteket
3. fázis Epitelizáció: A sebszélek összehúzódnak. A seb felszínét hámsejtek borítják be és
folytatódik a seb bezáródása. A váladékozás minimális majd teljesen megszűnik,
legfontosabb az érzékeny hámszövet védelme.

A krónikus sebek stádiumai:

Nekrotikus: a szövetkárosodás következtében elhalt szövetek, véralvadék, sebváladék,

baktériumok alkotják a nekrotikus felrakódást a sebalapon és a sebszéleken.

Váladékozó, fertőzött: a váladék a sebalapon képződik a nyirokfolyadékból, a gyulladásos

infiltrátum alkotórészeiből és az elhalt szövetek autolitikus anyagaiból. A baktériumfertőzés a
gyulladás következtében fokozza a sebváladékot, amihez az elhalt leukocyták nagy tömege
(genny) keveredik.

Granulálódó: a növekedési faktorok hatására megindult kötőszövet szaporulat eredményezi

az ér dús, vörös színű granulációs szövetet a sebalapon.

Hámosodó: a sebalapon kialakult granulációs szövet megteremti az alapot az epidermális-

dermalis kapcsolódás számára, és megindul a hámsejtek osztódása és a hámosodás.

***** A krónikus sebek gyógyulási fázisai:

I. Exsudatív fázis: jellemző a gyulladás: tumor, dolor, calor, rubor és functio laesa.

II.Proliferatív fázis: jellemző a hámsejt migráció, a kötőszöveti mátrix-képzés, a fibroblast

proliferáció.

Ill.Maturációs fázis: jellemző az eddig felépült pótszövet teljes értékűvé érése.

Exsudativ fázis: Meghatározója az érsérülés, a korai és a natív immunválasz (lob).

a. Thrombocyta szak: coagulum és növekedési faktorok keletkeznek, kinin útvonali

lobképzés.

b. Granulocyta szak: sejtes lob, fagocitózis, enzimek, migrációs faktorok, oxidatív

robbanás.

c. Macrophag szak: törmelék eltávolítás, fagocitózis, antigén prezentáció, korai

immunválasz.

Proliferativ fázis: Meghatározója a kötőszöveti mátrix sejtes és molekuláris összetevőinek

újraképzése. A proliferatív fázisa sebzést követő 1-7.napon zajlik.

93
 a. Az extracelluláris mátrix makromolekuláinak gyors és erőteljes szintézise kezdődik.

b. Fibroblast proliferáció, a seb korai vázának felépítése az extracelluláris

mátrixmolekuláival együtt.

c. A hámsejtmigráció a sebszéléről és alapjáról a seb középpontja felé.

d. Új kapillárisok képződnek kis fészkekben, ez a felszínen apró granulumokként

észlelhető.

Maturációs fázis: Meghatározója a pótszövet érés és átépülés révén teljes értékűvé válása.
Amaturációs fázis a második héten veszi kezdetét és akár évekig is eltarthat.

a. A sejtes elemek reorganizációja a hám, az erek, az idegek és a kötőszövet

vonatkozásában.

b. Extracelluláris mátrix rost szerkezetének stabilizálódása (kollagénes elasztikus elemek

lebontása, átépítése).

c. A seb lassú összehúzódásával párhuzamosan létrejön az ér és ideghálózat

readaptációja. *****

Krónikus sebek korszerű kezelési irányelvei:

1. Kezelés elve: A nehezen vagy nem gyógyuló krónikus sebek kezelésében az első
lépés a seb okának pontos meghatározása, azaz a diagnózis felállítása. Így a
sebgyógyítást akadályozó tényezőt (általános / helyi) mérsékelni, megszüntetni lehet.
A szövetek eltávolítása (necrectomia) és a fertőzések kiküszöbölése a kezelés
legfontosabb feladata.

2. A legfontosabb kezelési elvek: Korai diagnózis a seb stádiumának és a beteg

általános állapotának az ismeretében az ellátási szint megállapítása. A különböző
ellátási szinteken biztosítani kell a kezelés minőségét.

3. Kezelés elemei:
- Nekrotikus seb - fekete színű száraz vagy világosabb és enyhén nedves elhalt
szövetrész. Anginát-tartalmú hydrogél, mely az üreges sebekbe is behatol. A
nekrotikus szöveteket feloldja, megkönnyítve eltávolításukat, utat nyit a
hámosodásnak.
- Fertőződött seb - sárgás, gennyes elhalt sejteket és fibrint tartalmazó
sebváladék. Ezüsttartalmú aktív szenes kötszer. A sebváladékozást
kontrollálja, a kellemetlen szagokat megköti, a baktériumokat elpusztítja. A
kötszer 4-7 napig a sebben maradhat, a fedőkötést sűrűbben, a váladék
függvényében cseréljük.
- Sarjadzó seb - Élénkpiros, enyhén szemcsézett, csillogó felszínű szövet,
áttetsző sebváladék. Speciális 4 rétegű hidropolimer kötszer. Réteges
kiképzése révén kezeli a sebváladékot és az optimális környezet kialakítása
révén gyorsítja a sebgyógyulást. Gáz és páraáteresztő, baktérium és vízzáró.

94
 - Hámosodó seb - Rózsaszínű, a sebszélek felől benövő, nagyon enyhén
nedvedző szövet. - poliuretán filmkötszer: gázáteresztő, baktérium és vízzáró.
A nedvességet visszatartva nem engedi kiszáradni a sebet, ugyanakkor
meggátolja az újrafertőződést.
 Necrectomia.
 Sebfelszín tisztítása, debridement (sebkimetszés) seböblítő folyadékok, mechanikus
tisztítás, nedves sebkezelés, fedőkötés, cink, antibiotikum profilaxis, fizikális
sebtisztítás, sebzuhany, nekrotikus sziget, kompressziós kötés.
 Infekció kontroll - dezinficiálás, steril eszköz, steril terület, steril sebfedés, izolálás,
aszepszis- antiszepszis szabályai a sebkezelés során.
 Sebváladék mennyiségének pontos monitorozása.
 Fájdalom kontroll.
 Oedema mentesítés.
 Beteg és hozzátartozók tájékoztatása.
Lehetséges Szövődmények: A fekélyhez társuló szövődmények kialakulásának oka
elsősorban a seben kialakult infekció =>

 phlebitis,
 phlebothrombozis,
 abseccus,
 sipoly,
 necrotisans.
Sebkezelés menete: - Nekrotikus seb ellátása:

 Nekrektomia => mechanikus tisztítás az elhalt szövetek eltávolítása Volkmann -

kanál, szike.
 Enzimatikus kenőcsök. (fibrinolizin - kollagenaz)
 Sebészi nekrektomia. (lokális / általános érzéstelenítés)
 Kötéscsere naponta.
 Lokális sebfedés / a sebgyógyulás fázisai szerinti kötszerek alkalmazása => Alginát,
aktív szén, hidrokollid, hidrogél, impregnált lapok.
 Infekciókontroll => Baktérium oltása szükség esetén.
Helyi kezelés:

 Kötéscsere naponta.
 Sebváladék eltávolítása => fertőtlenítő oldatok ecsetelők használata.
 Jód (betadine)
 H2o2 hidrogén peroxid
 Bőséges vizes lemosás!
Aktív szenet tartalmazó ezüst-nitráttal/monokristályos ezüsttel átitatott kötszerek:

 Szagmegkötő, nagy váladék felvevő képességű.

 Hatékony baktérium, ölő.
 Pluszba mellé nedvszívó kötést kell alkalmazni!

95
  Kötéscsere naponta vagy 3 – 5 - 7 naponta.
Alginátok:

 Algarostokból előállított.
 Nedvességfelvevő kapacitásuk a saját tömegük 10 - 20 -szorosa.
 Vérzéscsillapító hatású.
 Sebkörnyék védelem.
Hidrogélek és alginát - hidrogél tartalmú sebkötözők:

 A sebbe nem tapadnak bele.

 Fedőkötés.
 A sebkörnyék védelme.
 Váladékozó / száraz nekrotikus fekély.
 Kötéscsere 2 - 3 naponta.
Korszerű terápiás lehetőségek:
 negatív - nyomás terápia
 lárvaterápia

***** Lábszárfekély / ulcus cruris Oka:

 Érbetegségek (artériás / vénás) vasculitisok.

 Haemostasis zavarai, hypercoagulatio.
 Haematológiai kórkép.
 Infekciók. (bakteriális, protozoon)
 Anyagcserezavarokkal járó betegségek.
 Tumoros eredetű.
 Kémiai és fizikai okok. Fajtái:
Artériás lábszárfekély =>

 Elégtelen artériás keringés. Sápadt, hűvös hideg tapintatú végtag. A perifériás

verőerek nem / vagy gyengébben tapinthatóak.
 Gyorsan progrediálnak, nagyon fájdalmasak. Környezete anaemiás, sebalapja száraz.
 Tapadós purulens lepedék figyelhető meg rajta.
 Szöveti oxigén és tápanyag hiány.

Kezelése:

 A kiváltó ok megszüntetése. Életmódbeli tanácsok (mozgás, vénás gyógytorna)

 Meleg hőmérséklet kerülése. Kompressziós kezelés (kompressziós pólya, harisnya)
 Sebfedők alkalmazása => Nedvszívó sebfedő alginát használata.
 Szagtalanító aktív szén.
 Ezüstiont tartalmazó kötszer.

96
Vénás lábszárfekély:

Vénás pangás következtében keringés zavara áll fenn. Alapja a kompressziós kötés, a lábujjak
tövétől a sarkakat is befedve. Csökkenti a vénás hypertensiót, fokozza a szív felé történő
visszaáramlás sebességét. Támogatja az izompumpa tevékenységét. Kezelése: Cél => Ideális
feltételek biztosítása. Gyulladásos fázis elhúzódása.

Lokális kezelés: Cél => a fekélyalap feltisztítása / tiszta seb - oxigénellátottság és macrofag
funkció.
 Megfelelő sebkezelő kiválasztása-> a sebalap és sebkörnyék aktuális állapota.
 Sebtisztítás => Fiziológiás konyhasóoldat / seböblítő folyadékok.
 Csökkenti a gyulladást.
 Mérsékeli a váladékozást.

Elsődleges sebgyógyulás => Sanatio per primam intentionem.

A sebet éles, steril eszköz okozta pl. műtéti seb. A szövetroncsolódás minimális. A sebszélek
összefekszenek. A sebgyógyulás a sebszélek felől indul meg. A fertőzés kialakulásának
esélye csekély. Kevés a véralvadék, kevés a gyulladásos sejt. Sarjszövet képződés nincs.

Másodlagos sebgyógyulás => Sanatio per secudam intentionem. Szövetroncsolódás

jelentős. Szövethiány nagyfokú, sebszélek nem egyesíthetők. A sebgyógyulás a seb alapon
kezdődik. A seb fertőzött, gyulladás alakul ki. Sok a szövettörmelék, sarjszövet képződés
lassan következik be.
Sebgyógyulás szakaszai:

1. szakasz => Sérülést követő 2-3 napon. A sérült terület gyulladt => bőrpír (rubor), Fáj
/ érzékeny (dolor), Duzzanat (tumor), Melegség (color), Funkció kiesés (functio
laesa).

A sebet véralvadék tölti ki, mely véd a fertőzésektől és a kiszáradástól. Megkezdődik a vérből
a fibrinszálak képzése. A szervezet makrofágokat és granulocytákat küld a sebhez, hogy
segítsenek a fertőzések megelőzésében és eltávolítsák a felesleges törmelékeket (thrombocyta
aggregágatio - vérlemezkék felhalmozódása). Defektus (idegfunkció zavara) jellemzi. Fontos
a sebtoilette.

2. szakasz / proliferációs szak => 4 naptól a 7 napig tart „Rekonstrukció” Sarjszövet jelenik
meg és burjánzik. Felépül a rugalmas váz és különféle rost típusok jelennek meg.

3. szakasz => 9 naptól a 22 napig tart „Reparáció” Intenzív kollagén és elastin rostok
jelennek meg, majd megjelenik a heg. *****

Korszerű kötszerek jellemzői:

Optimális kötszer jellemzői:

• Kizárja a sebfertőzés gyakoriságát
• Nedves sebkörnyezet megteremtése
• Felszívja és magában tartja a váladékot

97
• Minimalizálja a kötéscserék gyakoriságát
• A kötéscsere nem okoz traumát, a kötés eltávolításakor nem marad kötszermaradvány a
sebben
• Lokális gyógyszerhatás hatékonyságát elősegíti
• Nem tartalmaz toxikus elemeket
Nedves sebkörnyezet jelentősége:
• A nedves sebkörnyezet serkenti a sebgyógyulást, mert védi a sebet a kiszáradástól, ezáltal a
pörkképződéstől.
• A sebgyógyulás fázisainak történéseit optimálisan elősegíti, sőt felgyorsíthatja, mert így
megfelelő közeget biztosít a növekedési faktorok és immunsejtek számára.
• Elősegíti és fokozza az angiogenezist (a növekedéshez elengedhetetlen anyagok –cukor,
aminosav, ionok jelenlétét).
• Optimális pH és hőmérsékleti viszonyokat biztosít (enzimműködés!).

Gyógyulási fázisoknak megfelelő sebellátás:

Nekrotikus
Alginát,
Habkötszer
Ag impregnált
Szénnel impregnált

Pörkkel fedett,
közepesen/erősen
váladékozó sebek
(fertőzött)
Alginát,
Hydrokolloid

Granulációs fázis,
közepesen v.
gyengén váladékozó
Hydrokolloid

Epithelizációs fázis
Hydrokolloid
Film kötszer

„Intelligens” kötszerek:
• Alginát: Alga rostok (tengeri alga Ca-rost). Gél formája miatt optimalizálja a sebgyógyulást.
Ca elősegíti a hemosztázist. Nedvszívó és nedv tartó. Jelentős váladék megkötés. Másodlagos
kötést igényel.
• Poiluratán hab: Poliuretán, hidrocelluláris, lágy szilikon és hidropolimer
kötszer.Közepesen erősen váladékozó sebekre!Kompressziós pólya alá is!
• Hidrokolloid: Főként cellulóz tartalmúak. Légáteresztő. Hatékony, gyors nedvszívás: a seb-
váladékkal érintkezve a hidrokolloid kötszer elgélesedik.2cm-el érjen túl a sebszélen!!
Anaerob fertőzött sebek esetén óvatosan!
• Impregnált – aktív szén, ezüstion (arany) tartalmú: Ezüst: Antiszeptikus. 2-3 hétig
alkalmazható! Jól kombinálható. Antiszeptikus! Csere ha kötszer „kifehéredik”!
• Mátrix kötszerek
• Hidrogél: Sebkitöltő zselé (v. lap forma) Segíti a sebtisztítást Segíti az élettelen szövetek
autolízisét. Necrotikus és fertőzött sebeknél. Vizet ad le v. köt meg. Sekunder kötést igényel.
• Film (film lap ill. folyékony)
Szakápolói feladatok, a sebkezelés ápolói feladatai:

98
  sebfelmérő lap használata, az adatokat a kezelési lapra feljegyezni
 aszepszis - antiszepszis formái a sebkezelés kapcsán
 a seb váladék mennyiségének pontos monitorozása, megtisztítani a sebalapot,
váladékmintát venni, megvizsgálni a sebszélt, ellátni a seb környékét
 antibiotikum profilaxis
 fizikális sebtisztítás, sebzuhany
 dezinficiálás, sebek felszínének fertőtlenítése, felismerni a fertőzésre utaló jeleket, seb
vagy a seb környékének megváltozását az orvosnak kell jelenteni
 szakszerűen felhelyezni a kompressziós pólyákat
 steril eszközök, steril terület, steril sebfedés, izolálás biztosítása, szakszerűen
felhelyezni a sebfedőt
 impregnált gézlapok, rövid megnyúlású rugalmas pólya, nátrium - klorid használata
10. A
Jellemezze a pajzsmirigy megbetegedéseit! Foglalja össze a kórképek lehetséges okait,
diagnosztikai, terápiás, ápolói és rehabilitációs lehetőségeit, megjelenési formái szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- pajzsmirigy hyper-, és hypofunkciós kórképei, azok jellemzői

- az egyes kórképek jellegzetes tünetei

- pajzsmirigy betegségek diagnosztikája és annak ápolói feladatai

- terápiás lehetőségek és ápolási specialitások

- betegoktatás szempontjai

Pajzsmirigy hyper-, és hypofunkciós kórképei, azok jellemzői:

Hyperthyreosis (fokozott pajzsmirigyhormon szintézis): A pajzsmirigy túlműködése a

pajzsmirigyhormonok fokozott termelésével jár, melynek hatására a katabolikus (lebontó)
anyagcsere - folyamatok fokozódnak.
Okok:
 Leggyakoribb oka az autoimmun eredetű Basedow - kór vagy más néven Graves -
kór.
 Genetikus.
 Stressz.
 Hormontermelő forró göb a pajzsmirigyben, mely hyperthyreosist okoz (Plummer -kór).
 Öröklött pajzsmirigy túlműködés.
 Gyógyszer okozta pajzsmirigy túlműködés (pl. Líthium mellékhatás vagy túladagolt
pajzsmirigy hormon)
 Pajzsmirigygyulladás, mely lehet vírusos vagy autoimmun eredetű.
 Túlzott jódbevitel okozta pajzsmirigy túlműködés.
 Áttétes pajzsmirigy daganat.
 Toxicus göbös golyva vagy pajzsmirigy adenoma

99
  Hypophysis daganatok
 Fertőzés.
Kórkép jellegzetes tünetei:

 szívfrekvencia emelése, szívdobogásérzés, szapora szívműködés (tachycardia),

 szemtünetek (exophtalmus /a szem kóros kidülledése/, csillogó szem, tág szemrés,
ritka pillacsapás)
 struma vagyis a pajzsmirigy megnagyobbodása,
 hasmenés,
 fokozott táplálékfelvétel melletti fogyás
 hőmérséklet emelése,
 fokozott, erős verejtékezés,
 kézremegés
 gyengeség
 nehézlégzés
 meleg intolerancia
 sima, kipirult bőr
 izgatottság, pszichés instabilitás, nyugtalanság, ingerlékenység, szorongás,
hangulatingadozások, érzelmi labilitás.

Labor eltérések: TSH ↓, T3 és T4 értékek ↑. Emellett nézik a PBI, koleszterin és alapanyagcsere

értékeit.

Vizsgálati módszerek:
1. Anamnézis, fizikális vizsgálat /manuális, EKG/.
2. Hormon vizsgálatok.
3. Pajzsmirigy scintigrafia.
4. Pajzsmirigy ultrahang.
5. Aspiárciós citológia.

Hypothyreosis: Pajzsmirigy alulműködésben (hypothyreosis) csökken vagy megszűnik a

pajzsmirigy hormonkibocsátása. Ez a hormon azonban fontos a szervezet számára, mert
hiánya lassítja az anyagcsere-folyamatokat és csökkenti a teljesítőképességet.

Lehet:
 Veleszületett: genetikai eltérés => kretenizmus
 Szerzett: pl. idült autoimmun gyulladása
Okok:
 Hashimoto - thyreoiditis
 thyreoidectomia
 pajzsmirigy ellenes szerek túladagolása
 agyalapi mirigy elégtelen működése
 radioaktív jódkezelés
 oxidatív anyagcsere csökkenése
Kórkép jellegzetes tünetei:

100
 hirtelen hízás, súlygyarapodás, annak ellenére, hogy az egyén étkezési szokásai nem
változtak.
 hajhullás (alopecia) és korai őszülés
 az agy oxigénellátottsága csökken, ezért a beteg lelassul
 depresszió, érdektelenség
 vérszegénység
 fáradékonyság
 száraz bőr
 szívfrekvencia csökkenése
 hypoxia (a szervezet oxigénhiányos állapota)
 hypercapnia (magas szöveti széndioxid - szint)
 csont és ízületi fájdalmak
 test szerte jelentkezhet duzzanat (myxoedema), leggyakrabban az arc, főleg a szem körüli
terület érintett
 hideg intolerancia
 vaskos nyelv, duzzadt ajkak
 menstruációs zavarok
 székrekedés
 hypothermia

Pajzsmirigy betegségek diagnosztikája és annak ápolói feladatai - képalkotó vizsgálatok:

 Pajzsmirigy UH - vizsgálata (mirigy nagysága, göbök, ciszták).

 Esetleg nyaki és mellkasi CT (substernalis terjedés esetén).
 Hipofízis, hypothalamus CT / MR (szekunder, tercier eredet gyanújakor).
 Pajzsmirigy - szcintigráfia (pertechnát, vagy 131-I, vagy 123-I: pajzsmirigy göbök
differenciál diagnosztikájához).
 Trachea - légsáv és nyelés röntgenvizsgálata.
 Pajzsmirigy vékonytű - biopsziája (szükség esetén UH - vezérléssel: göbök és
thyreoiditisek citológiai diagnosztikájához).

Laboratóriumi vizsgálatok: Vérből mért hormonszintek: A tiroxinon (T4) és a trijód -

tironinon (T3) kívül meghatározzák a TSH (pajzsmirigy - stimuláló hormon) szintjét is:
Klinikai hypothyreosis esetén a T4 és a T3 szintje csökkent, míg a TSH -é emelkedett.
Alkalmazandó készítmények:

Pajzsmirigyhormon pótló: A korábban alkalmazott szárított pajzsmirigypor helyett ma

szintetikus levothyroxint (T4) vagy liothyronint (levotrijódtironin, T3) alkalmaznak.

Izotópos kezelés: A radiojód kezelés során a beteg 131-jód izotópot kap szájon át folyadék
vagy kapszula formájában. A radiojóddal megsugárzott sejtek egy része azonnal elpusztul, de
az életben maradó pajzsmirigysejtek hormontermelő képessége is csökken. A pajzsmirigy
térfogata kisebb lesz, részben sejtpusztulás miatt, részben azért, mert a megmaradók osztódási
képessége károsodik.

Nyugtató: A túlműködés feszültséget, ingerlékenységet, alvászavart eredményez, aminek

következtében nyugtató szedését veti fel az orvos.

101
Thiaminok: Alultermeléskor fáradtság, gyengeség jelentkezik, amire B1 vitamin /thiamin/
szedése javasolt.

Jódkészítmény: Jodid: A jód nyomelem, amely mind a pajzsmirigyhormonok termeléséhez,

mind a pajzsmirigy megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Általában a
táplálékkal, főként tengeri ételek és tejtermékek fogyasztásával kerül a szervezetbe. Az
elégtelen jódbevitel a pajzsmirigyhormonok csökkent termelődéséhez és jódhiányos
pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz (golyva, struma) vezethet, akár magzati korban is. A Jodid
100 mikrogramm tabletta hatóanyaga, a kálium - jodid pótolhatja az elégtelen jódbevitel miatt
fellépő jódhiányt.

Adrenerg-blokkoló: A pajzsmirigy túlműködés is okozhat hypertoniát, valamint jellegzetes

panaszokat, tüneteket. Ezeknél a betegeknél elfedheti a pajzsmirigy túlműködés klinikai
tüneteit (pl. kamrai tachycardia és remegés).

Szívglikozid: Antiarrhytmiás hatásán kívül a pajzsmirigy működését is befolyásolja. A

pajzsmirigy - túlműködés fokozza a digoxin kiválasztását. A pajzsmirigy - alulműködése
ezzel szemben csökkenti a kiválasztást, és a szívizom érzékenységét is növeli a hatóanyaggal
szemben.

Glukokortikoid: A pajzsmirigyben termelődő tiroxin (T4) serkenti a glukóz bélből való

felszívódását, ami rövidtávon megemelkedett vércukorszintet eredményez. Tartós hatás esetén
ez jelentősen terheli a ß-sejtek inzulin termelését. Főleg a periférián, adejodáz
enzimek hatására kialakuló T3 (trijód - tironin), de a T4 is gyorsítja a glukóz szöveti
felhasználását, amelynek pótlása intravénás glükóz történik.

Székletpuhító: Pajzsmirigy alulműködés vagy mellékpajzsmirigy túlműködés esetén

székrekedés lép fel, ennek következtében székletlazítók adása kell.

Terápiás lehetőségek és ápolási specialitások – anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat,

pajzsmirigy szcintigráfia, EKG, T3, T4, PBI, 131-jód szintek, TSH, koleszterin,
alapanyagcsere, - nyugtató, jódkészítmény, adrenerg-blokkoló, vitamin, szívglikozid,
glukokortikoid, intravénás glükóz, pajzsmirigyhormon pótló, székletpuhítók adagolása.

Betegoktatás szempontjai :

 diéta
 folyadékegyensúly megfigyelése
 vitális paraméterek (kiemelten pulzusszám és testhőmérséklet)
 előírás szerinti gyógyszerelés
 ágynyugalom
 nyugodt környezet
 szemápolás
 bőrápolás
 életmódbeli tanácsok

102
 10. B
Ismertesse a gyógyszer- és infúzióadagoló készülékek működési jellemzőit, és alkalmazásuk
specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az infúzióadagoló készülékek alkalmazásának jelentősége

- a készülékek formái és működési jellemzői

- a készülékek alkalmazásának indikációja

- a készülékek használatának szabályai, ápolói feladatai

Infúzióadagoló készülékek alkalmazásának jelentősége - alkalmazásának indikációja: az

állandó terápiás vérszint biztosítására, kis mennyiségű gyógyszerek/infúziók nagypontosságú
adagolása, folyamatos, egyenletes bevitele terápiás célból, vagy kliniko-farmakológiai
vizsgálatokban. Súlyos folyadékveszteség esetén, a folyadék- és elektrolit háztartás
zavaraiban a folyadék pótlására, nagyobb mennyiségű folyadékot, ásványi anyagokat vagy
gyógyszert juttatunk a vénán keresztül a keringési rendszerbe. Szabályozható a folyadékpótlás
sebessége, időtartama, az egy perc alatt beáramló folyadék mennyisége. Nemcsak élettani
oldatot, hanem annál töményebb gyógyszert is be tudunk juttatni. A gyógyszer így hosszú
időn át, egyenletesen jut a szervezetbe, biztosítva az állandó vérszintet. Az adagolás
sebességét milliliter/óra -ban (ml/h) mérjük. Egyes hatóanyagok beadása olyan feltételeket
támaszt, mely emberi munkaerővel nem biztosítható. Órákon, sőt napokon át tartó folyadék
vagy hatóanyag adagolás. Mikrogram szintű beadási precizitás, stb. Mindazokon az ellátási
helyeken szükség van infúziós pumpára, ahol pontos gyógyszeradagolásra van szükség.
Intézményen kívül elsősorban a mentőszolgálatnál, intézményen belül főleg sürgősségi,
intenzív és subakut részlegeken, továbbá műtőkben nélkülözhetetlenek. Indikációk:

- Akut szívinfarktus

- Akut balszívfél elégtelenség

- Pulmonális embólia

- Stroke

- Hipertenzív krízis

- Status asthmaticus

- Akut vérvesztés

- Shock

- Eszméletlen állapot

- Akut végtagi verőér elzáródás

103
- Akut anyagcsere kómák (hyperglikémia)

- Addisonos, hyper- és hypothyreotikus krízis

Infúzióadagoló készülékek formái és működési jellemzői:

 mechanizmus alapján:
- gravitációs és manuális
 szabályozott:
- meghajtás nélküli infúzióadagoló (drip rate controller)
 mechanikailag kontrollált:
- infúziós pumpa,
- fecskendős infúziós pumpa (perfúzor)
 érzékelés (vezérlés) alapján:
- cseppvezérelt,
- volumenvezérelt (speciális szereléken keresztül az eszközön átáramló volument
kontrollálja)
 meghajtás típusa szerint:
- perisztaltikus,
- kiszorításos,
- ujjpumpás (lineáris),
- görgőpumpás (rotációs),
- dugattyús
Adagoló készülékek/inf. szerelékek előnyei, hátrányai, alkalmazásuk lehetőségei:

 cseppszabályozó (drip rate controller):

- Könnyen használható
- Szabályozó a betegek egyedi állapotának megfelelő jól látható kalibrációval, széles
szabályozási tartománnyal (10 - 250 ml/h)
- Gyorsan beállítható és visszaállítható az előre kiválasztott infúziós sebesség.
- A szabályozó biztonságos távolságban helyezhető el, ahol a beteg már nem érheti el.
- Az infúziós sebesség független a vezetékezéstől: automatikus módosítás nem
lehetséges, állandó infúziós sebesség biztosítása, eltérés < 5 % (feltéve, hogy nincs
változás a folyadék viszkozitásban, a tartálymagasság okozta nyomásban, a beteg
jellemzőiben stb.).
- Praktikus fogantyú egykezes használathoz, cseppszám egyszerű beállítása.
- Elzáró görgős szorító az infúzió rövid idejű megszakítására, ami után nem kell újra
elvégezni a beállítást.
- Csavaros Luer Lock szerelvény a véletlen lekapcsolódás megakadályozására.
 cseppvezérelt infúziós pumpa:
- A cseppvezérelt infúziós pumpáknál az adagolás pontosságát a cseppráta
(időegység alatti cseppek száma) határozza meg. A cseppek számát akár 0,05 %
pontossággal is meg lehet határozni. A pontatlanság a cseppek különböző térfogatából
adódik.
- A csepptérfogatot befolyásoló tényezők:

104
 · Csepegtető cső: átmérő, forma, gyártási toleranciák
· A csepp képződésének sebessége
· A folyadék típusa és tulajdonságai
· Külső tényezők: nyomás, hőmérséklet
 volumetrikus infúziós pumpa (volumenvezérelt infúziós pumpa)
- dugattyús vagy perisztaltikus típusúak:
- Kiváló kezelési kényelem:
– Adagolási sebesség közvetlen megadása vagy automatikus kiszámítása (volumen /
idő)
– Nagy kijelző a legfontosabb paraméterek kijelzésére
- Dózis sebesség üzemmód: biztosítja a ml/h adagolási sebesség automatikus
kiszámítását a gyógyszer-koncentráció megadása esetén a kívánt dózissebességhez (pl.
ml/kg/perc)
- Biztonsági jellemzők:
– A szorítócsap megakadályozza a „szabad áramlást” a pumpaajtó nyitott
helyzetében
– Légbuborék - érzékelő minimálisra csökkenti a levegőbuborék infúzióba
kerülésének kockázatát
– Beállítható nyomáshatárértékek az elzáródás gyorsabb jelzésére
 egyszer használatos, hordozható, elasztometrikus pumpa
-folyamatos gyógyszeradagolást tesz lehetővé
 fecskendős infúziós pumpa
-leggyakrabban használt
-kiszorításos fecskendős infúziós pumpa
 Páciens vezérelt analgesia (PCA- Patient Controlled Analgesia).
A fájdalomcsillapítás akkor optimális, ha a beteg igényeihez alkalmazkodik az éppen
csak szükséges mennyiségű adaggal, a mellékhatások és a túladagolás esélyének
minimalizálásával. Ezeknek felel meg a beteg által irányított fájdalomcsillapítás (Patient
Controlled Analgesia – PCA) koncepciója, illetve ennek megvalósulása, a mikrocsippel
vezérelt gyógyszeradagoló pumpa (Computerised Ambulatory Drug Delivery – CADD)
használata. A pumpa egy gomb megnyomásával a kezelőorvos által meghatározott
nagyságú gyógyszerdózist ad a betegnek. Ez rendszerint intravénásan adott kábító
fájdalomcsillapító, de idegek, ideggyökök működésének gátlására helyi érzéstelenítőt is
adhatunk az ideg közelébe vezetett vékony csövön át. A veszélyesen nagy mennyiségű
gyógyszer beadását megakadályozza, hogy beállítható a két gyógyszeradás között
megkívánt minimális várakozási idő, és megszabható az időegység alatt beadható
maximális gyógyszermennyiség is. A CADD pumpák használatával a
fájdalomcsillapítás lehetősége a beteg keze ügyében van, nem kell megvárnia az esetleg
elfoglalt ápoló érkezését és a tűrhetetlen fájdalom kialakulását.
A gyógyszer dózist mindig az aktuális fájdalomérzet erősségének megfelelően maga
szabja meg, az intravénásan beadott fájdalomcsillapító hatása percek alatt kialakul. A
CADD pumpák használatával csökkenthetjük a műtét utáni fájdalmat, a műtét utáni
szövődmények számát, ezzel az ápolási időt és a kórházi kezelés költségeit.

105
A készülékek használatának szabályai, ápolói feladatai - a készülék beállítása,
biztonságos alkalmazása, tisztítása: 1. Ellenőrizd a készülék és az alkatrészek meglétét. 2.
Ellenőrizd, hogy nincs-e sérülés a készüléken. 3. Ellenőrizd a készülék tisztaságát. 4.
Kapcsold be a készüléket, és ellenőrizd az önteszt lefutását, illetve a telep töltöttségét.
Karbantartás: a tisztítás lágy szappanoldattal és puha törlőruhával.
Kijelző: Egyszerre leolvasható minden fontos adat: ráta, fecskendőtípus, hálózati vagy akku
üzem, futásjelző, riasztások.
Általánosan beállítható paraméterek, kezelő funkciók: Bekapcsolás és önteszt - Kikapcsolás -
Fecskendő behelyezés - Légtelenítés - Ráta beállítása - Infúzió indítása - Infúzió leállítása -
Fecskendőcsere - Rátaváltoztatás infúzió megállításával - Rátaváltoztatás futó infúzió mellett
– Fecskendőválasztás - Bólus adagolása - Riasztások - Beadott volumen - Volumenhatár -
Akkukapacitás - Okklúziós nyomás.

11. A
Jellemezze a húgyutak gyulladásos megbetegedéseit! Foglalja össze a lehetséges okait,
diagnosztikai, terápiás és rehabilitáció lehetőségeit, megjelenési formái szerint! Számoljon
be a húgyúti infekcióban szenvedő betegek ellátásának szakápolási vonatkozásairól!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az alsó húgyúti gyulladásos betegségek formái, okai és tünettana

- diagnosztikai, mintavételi feladatok ápolói specialitásai

- a vizelet mintavétel és vizsgálat ápolási vonatkozásai

- a terápiás lehetőségek

A húgyúti fertőzések az embereket leggyakrabban érintő fertőző betegségek közé tartoznak,

de többnyire nem járnak komplikációkkal. Főleg bakteriális fertőzésekről van szó, ritkán
játszanak szerepet más kórokozók. Az egyik legveszélyesebb szövődmény a vesemedence-
gyulladás. A húgyúti fertőzés kialakulása A húgyúti fertőzéseket okozó kórokozók általában a
húgycsövön keresztül jutnak be a húgyhólyagba. Hatásukra begyulladnak a különböző
szövetek, és attól függően, hogy meddig jutnak el a kórokozók, kialakulhat húgycsőgyulladás
és húgyhólyaggyulladás is, ezek alsó húgyúti fertőzések. Súlyos esetben akár vesemedence-
gyulladás is felléphet, amit felső húgyúti fertőzésnek is neveznek. A vesemedence-gyulladás
fő veszélye az, hogy ha a kórokozókat nem irtják ki időben, a veseszövetek pusztulása miatt a
vese tönkremehet.

Húgyúti fertőzésre hajlamosító tényezők: Baktériumok, anatómiai rendellenességek,

immunfaktorok, ösztrogén, oralis fogamzásgátlók, diafragma és spermicid gél
alkalmazása, a menses alatti szexuális élet, tamponok alkalmazása, helytelen húgyuti
beavatkozások (katéterezés). Cukorbetegség, húgyúti kő - vesekő és hólyagkő, prosztata
megnagyobbodás, transzplantáció, immunrendszerének gyengülése, túlsúly, menopauza,
szexuális érintkezés, terhesség, gyermekkor - időskor.

106
A húgyúti fertőzés általános tünetei: A húgyúti fertőzés tipikus tünete a fájdalmas
vizeletürítés, gyakori kínzó vizelési inger, esetleg véres vizelet.

Vese gyulladásos betegségei:

1. Glomerulonephritis Acuta: A vese kétoldali, gyulladásos, nem gennyes megbetegedése.

Ok: Kiváltója Streptococcus - fertőzés. Gyermekkorban és fiatalkorban a leggyakoribb. A
kezdeti légúti infekció néha észrevétlen, máskor enyhe vagy súlyosabb, de mindenképpen
meggyógyul.
1 - 3 hét múlva jelentkeznek általános tünetek: gyengeség, fejfájás, étvágytalanság, tompa
deréktáji fájdalom. Későbbiekben jellemző 3 tünet együttes alakul ki: oedema, hipertónia,
kóros vizelet. A beteg láztalan. A vizeletben fehérje mutatható ki és a vizelet mennyisége
csökken (oliguria). A vizeletüledékben vörösvérsejteket és szemcsés cilindereket találunk,
a haematuria makroszkópossá is válhat. Az esetek egy része krónikus glomerulonephlitisbe
megy át. Legsúlyosabb szövődmény az akut veseelégtelenség és az agyoedema.

2. Glomerulonephritis Chronica: A veseglomerolusok krónikus gyulladásos megbetegedése.

A betegség lefolyásában három szakasz különböztethető meg, melyek nem különülnek el
élesen. Az első szakaszban a beteg panaszmentes, vizeletében fokozódó mértékű
proteinuria és haematuria észlelhető. Leghamarabb a hypertonia mutatható ki. A második
szakaszban csökken a vese koncentrálóképessége. A harmadik szakaszban a
veseelégtelenség tünetei alakulnak ki: gyengeség, bőrviszketés, sápadtság, majd abszolút
veseelégtelenségben a beteg meghal. A betegség progresszióját nem tudjuk megállítani, de
még lassítani sem.

3. Pyelonephritis acuta: Hirtelen kezdődik magas lázzal, hidegrázással, deréktáji

fájdalommal, atipusos hasifájdalom- Ha ascendáló fertőzésről van szó, akkor megelőzheti
sűrű vizelési inger, fájdalmas, égő, csípő vizelés. A beteg oldalon a vese tájéka
tapintásra, ütögetésre, de spontán is igen fájdalmas. A vizeletben, az üledékben sok
fehérvérsejtet találnak. Steril kémcsőbe vett, lemosakodás utáni középsugaras-vizeletből
baktérium tenyészthető ki. A vérképben leucocytosis van, a süllyedés gyorsul.

4. Pyelonephritis chroniha: Ismétlődő vagy nem tökéletesen gyógyult akut pyelonephritis

következménye. A veseállományban hegesedések alakulnak ki, emiatt a vese zsugorodik,
kialakul => a pyelonephritisen zsugorvese, ami uraemiához vezet. A megbetegedés igen
tünetszegény. A beteg fáradékonyságról, fejfájásról panaszkodik, sápadt, hamar kialakul a
hypertonia. A vizelet mennyisége a kompenzáló polyuria miatt növekszik. A vizeletben
proteinuria, alacsony sűrűség, változó mértékű pyuria található.

Az alsó húgyúti gyulladásos betegségek formái, okai és tünettana: fertőző kórokozó a

húgyutakban, urethritis, cystitis, ascendáló fertőzés, haematogen fertőzés, alsó húgyúti
infekciók (UTI) pyuria,
Az alsó húgyutak gyulladásai főleg nőknél gyakoriak. Leggyakrabban enyhe lefolyásúak.
Akut urethralis szindróma, Frekvencia dysuria-szindróma, Pyuria-dysuria szindróma,

107
 1. Akut cystitis: Tünetei gyakori vizelési inger, fájdalmas, csípős, égő érzés. Hólyag
és deréktáji érzékenység. A fvs-ek az üledékben, bacteriuria, vvt. -t találunk.

2. Recurráló cystitisek: Kialakulásában szerepet játszó tényezők: baktériumok, anatómiai és

immunfaktorok, ösztrogén, orális fogamzásgátlók, diafragma és spermicid gél alkalmazása.

3. Urethritis: az urethra gyulladása, amely purulens váladékozás, vizeléskor égő

érzéssel jár. A kórkép lehet akut, krónikus vagy akár tünetmentes is.
Infectiok hajlamositó tényezői: A nemi szervi gombás fertőzések okai a túlsúly, a nem
megfelelő ruházat viselése, de a női nemi szervek gombás fertőzésének kialakulásában
szerepet játszik még a normál hüvelyi flóra egyensúlyának felborulása, akár antibiotikum
szedése, akár a stressz miatt. Az ondó hüvelyben maradása is gombás fertőzésre
hajlamosíthat, hiszen a hüvely pH -ját lúgos irányba tolja el, mely a fertőzések kialakulásának
kedvez.

Benignus prostata hyperplasia:

A férfiak leggyakoribb jóindulatú (nem rákos) daganata, mely a vizeletürítést nehezíti: 50 év

felett a férfiak negyede, 70 év felett a fele panaszkodik a vizeletsugár renyhüléséről.
Ok: a hormonális változások, pontosabban a megváltozott tesztoszteron-szintnek lehet
szerepe. Kialakulásában az öregedés, hormonális változások és a genetikai hajlam is felmerül.
A prosztata megnagyobbodása során fokozatosan összenyomja a húgycsövet, és ezzel elzárja
a vizelet útját (húgyúti elzáródás). Benignus prosztata hiperpláziában szenvedő férfi hólyagja
a vizeletürítéskor nem mindig ürül ki teljesen, vizeletpangás jön létre. Ezek okozzák a tünet
együttest. Ez hólyag és vesemedence fertőzésre is hajlamosít. A betegek leggyakoribb
panaszai: csökken a vizeletsugár kalibere, a hólyag nem ürül ki teljesen, jellemző az ismételt
ürítés, vagyis 2 órán belül újra vizelési inger lép fel, nehezen indul meg a vizelés. A vizelési
inger sürgetővé válik. Emellett éjjeli vizelési inger is gyakori. A hólyag az ürülési nehézség
miatt túlfeszítetté válik, és túlfolyásos vizelettartási nehézséget (inkontinenciát) okoz.

Laboratóriumi vizsgálatok - diagnosztikai, mintavételi feladatok ápolói specialitásai:

 Fajsúlymérés: a vizelet fajsúlyát sűrűségmérőjével mérjük. A vizsgálathoz 50 ml -es

mérőhengert kb. 2/3-ig töltjük vizelettel, majd a sűrűségmérőt lassan, enyhén megpörgetve
beleengedjük. A vizelet sűrűsége a skálán a folyadékszint magasságában olvasható le.
 Fehérje kimutatás: kémcsőben lévő néhány ml. vizelethez pár csepp 20 % -os
szulfosalicilsavat cseppentünk. Fehérjetartalom esetén különböző intenzitású kicsapódást
látni. A kicsapódást keresztekkel jelölik. (Proteinuria)
 Genny kimutatása: kémcsőbe lévő néhány ml. vizelethez kb. 1 ml natronlúgot
cseppentünk, majd egyetlen mozdulattal megrázzuk. Pozitív esetben alig mozduló
buborékokat látunk. Ezek mennyisége és nagysága jelzi a genny mennyiségét. (Pyuria)
 Vegyhatás: kémcsőbe lévő vizelethez néhány csepp bromtimolkék indikátort csepegtetünk
és összerázzuk. Savas vegyhatású sárga, semleges vegyhatású zöld, lúgos vegyhatású kék
elszíneződést ad. A vizelet vegyhatását ma inkább lakmusz papírral („tesztcsik”)
vizsgálhatjuk.

108
 Üledék vizsgálata: a vizeletmintát jól összekeverve, natív csőbe öntve 2000 -es fordulattal
5 percig centrifugáljuk. A felülúszót (ebből mérünk pl.: fehérjét) leöntve, jól kirázva, a
maradék pár csepp vizelettel az üledéket jól összekeverve tárgylemezre cseppentjük, és
fedőlemezzel lefedve mikroszkópban vizsgáljuk 400x -os nagyításban.
 Haematuria: a vérvizelés két formáját különböztetjük meg, makroszkópos haematuria
esetén a vér szabad szemmel látható a vizeletben. Másik formájában mikroszkópos
haematuria csak a vizeletüledékben mutatható ki vvt.
 Bakteriuria: kimutatásához tartozik, hogy a vizeletet steril körülmények között vegyük.
Steril vizelet nyerésére csak a középsugár - vizeletet használhatjuk, a katéterezés e célból
tilos.
A vizelet baktériumtenyésztése során megtudhatjuk, hogy milyen baktérium található a
vizeletben és e baktérium milyen antibiotikumra érzékeny, tehát milyen antibiotikumot
kapjon a beteg.

Eszközös vizsgálatok:

 Testtömegmérés: fontos és egyszerű vizsgálat, mellyel a bevitt és kiürített folyadék napi

egyensúlyát ellenőrizhetjük. Oedemás betegnél mindennapi testtömeg mérésre van
szükség.
 Vérnyomásmérés: azért fontos, mert néha hypertonia a vesebetegség egyetlen tünete.
 Ultrahangvizsgálat: nem invazív, a beteget nem terhelő vizsgálat. Különösen jól bevált a
veseterimék, vesecysták, gyűjtőrendszeri tágulatok (hydronephrosis), egyes vesekövek
kimutatására. A vese nagyságát, meglétét is megítéli a vizsgáló orvos. Duplex ultrahang
vizsgálattal a nagyobb veseartériák, avagy vénák betegségei diagnosztizálhatóak.
 Röntgenvizsgálat: az ún. üres hasi felvételen a vese alakját, nagyságát, helyzetét, a vese
vetületében levő meszes kőárnyékot figyelhetjük meg.
 Computertomographia (CT): pontosabb információval szolgál a vesében levő termékről és
a vese körüli térségről.
 Mágneses rezonancia MRI: nem jár radioaktív sugárzással, sem kontrasztanyag adásával.
Az MRI a CT-hez hasonlóan rétegfelvételek formájában szolgáltatja a képeket.
 Reziduum mennyiségének meghatározása urodinámiai vizsgálatokkal.
 Anamnézis felvétele után fizikális vizsgálatot végez el az orvos. Elrendeli a vérkép,
gyulladásos paraméterek, vizeletvizsgálatot, amelyben meg kell nézni a karbamid-
nitrogén, ionogramm, szérumfehérje, szérum koleszterin szintet és a clearence
vizsgálat elvégzése. A vizeletvizsgálat ágymelletti tesztcsík segítségével történik. 10
- 15 mp-re a mintába kell mártani, majd egy perc után leolvasni az eredményt, mert a
második perc után a leolvasása már nem ad megbízható eredményt. Ezt követi a
testtömeg mérés és a vérnyomásmérés. Elmegy a beteg Ultrahang, röntgen
vizsgálatra, ha szükséges vesebiopsziát végeznek. Vizelet mintavétel, teljes
vizeletvizsgálat, vizelet mikrobiológiai vizsgálata, vizeletgyűjtés, hemokultúra,
 A húgyutak gyulladásos betegségeinek kezelésének a legfontosabb tényezője a szigorú
ágynyugalom. A folyadékbevitelt a vizeletmennyiséghez kell igazítani. Az étrend
sóban szegény, az első héten szénhidrátot és zsírokat kap a beteg, majd a következő

109
 héten 30 - 40 g fehérjét adhatunk, majd fokozatosan növelni kell a fehérje adagot. A
fellépő szövődményeket adekvát terápiával kezeljük.
 Gyógyszeresen a még feltételezhetően jelen levő Streptococcusok elpusztítására
penicillint adunk. Tüneti terápia (láz és fájdalomcsillapítás), probiotikum,

1) Antibiotikus terápia adásánál gondolnunk kell a rossz kiválasztásra, és ennek

megfelelően kell csökkenteni az adagot. Tetrant, Doxycikilint krónikus vesebeteg nem
kaphat. Mihamarabb megkezdett széles spektrumú baktericid antibiotikumos kezelés
javasolt 3 - 5 napig (pl.: Ciprobay, Cifran). A gyulladás fennmaradása vagy kiújulása
esetén vizelettenyésztést követően célzott antibiotikus terápia adása célszerű.
Szövődmények megelőzése érdekében steroidok, cytostaticumok adását szokták
megkísérelni, melyen néhány esetben jó hatásúak.

2) Ezen kívül vérnyomáscsökkentőket kap a beteg. Vérnyomás csökkentők adásánál

mindig figyelembe kell venni a veseműködés romlásának lehetőségét a vérnyomás
csökkenésének hatására.
 Ki kell oktatni a beteget, hogy nem csak a szomját kell oltani, hanem forszírozott
folyadékbevitelről kell gondoskodni, leginkább buborékmentes ásványvizet.
Folyadékbevitel monitorozása folyadéklapon történik órára lebontva, emellett
vizelési naplót kell vezetni.
 Vizeletgyűjtés történhet intermittáló katéterből, állandó katéterből, suprapubikus
szúrással. Vizelet mintavételt legjobb a reggeli első vizeletből elvégezni, amely
középsugaras és higiénés szabályok között történő.
Szövődmény:

 kóros vizeletürítés
 vizeletretenció
 teljes inkontinencia
 az erőkifejtés csökkent tűrése
 fertőzés kockázata
 kóros testhőmérséklet kockázata
 hyperthermia
 a szöveti épség károsodása
 az alvásrend zavara
 megváltozott közérzet
 heveny fájdalom
 ismerethiány
 szorongás
 testi énkép zavara
 szexuális működészavar
 csökkent védelem
Szakápolási feladatok:

110
  antibiotikum terápia az előírt ideig
 higiénés szabályok betartása, szexuálhigiéné.
 hideghatás minimalizálása
 megfelelő folyadékbevitel
 megfelelő vitamin bevitele
*****
Húgyúti fertőzések okai: - ascendáló fertőzés - haematogén út - lymphogén út
Kórokozó: baktérium (E. Coli, Proteus Gr – bakt. )
1) Alsó húgyúti fertőzés –
a) Cystitisacuta / Heveny húgyhólyaggyulladás: Tünetei:
- fájdalmas/dysuria, gyakori/pollakisuria kis mennyiségű vizeletürítés
- hólyagtáji fájdalom
- láz nincs - pyuria
Dg:
- u: pus ++,
- üledékben: 20-30 fvs
- vérkép eltérés nincs
Th:
- tőzegáfonya
- Monural por (este alvás előtt hogy a hólyagba maradjon)
- súlyos esetben víz. tenyésztés: Gr (-) baktériumra ható antibiotikum – II.
generációs Cephalosporin (Zinnat);
Penicillin (Augmentin);
Fluorokinolok (Levofloxacin)
- bő folyadékbevitel!

2) Felsőhúgyúti fertőzések:
a) Acutpyelonephritis / Heveny vesemedencegyulladás:
Tünetei:
- láz (gyakran csak ez az egy tünet jelentkezik – monosymptomás betegség)
- deréktáji fájdalom
- vizelés panasz nincs
- pyuria
Dg:
- urinaban: pus,
- üledék: sok fvs, baktérium
- laborvizsg. CRP, fvs, We emelkedett
Th:
- célzott antibiotikum 3 hétig (Augmentin, Zinnat), tökéletesen gyógyul
ÁPOLÓI FELADATOK :
a. Pyelonephritisacuta:
- gyógyszeres terápia orvos ut. sz., és a beteg felvilágosítása hogy fontos az
antibiotikumot az előírt (3 hét) ideig szedni

111
 - lázcsillapítás: fizikális, gyógyszeres
- forszírozott folyadékbevitel
- ágynyugalom biztosítása – szükségletek kielégítése
- vizeletvizsgálat – tesztcsík (pus), labor (üledék)
- vérvétel (gyulladásos paraméterek)

b) Chronicuspyelonephritis / Idült vesemedence gyulladás

„Észrevétlenül” zajló acutpyelonphritis következménye. A vese krónikus
gyulladás miatt zsugorodik, hegesedik és uraemiába / veseelégtelenségbe megy át.
Tünetei:
- fejfájás (hypertónia jele)
- fáradékonyság
- sápadság (anaemia)
- kompenzáló polyuria/ bő vizelet
Dg:
- u: fajsúly csökkent, pyuria, proteinura
- laborvizsg.:anaemia, We emelkedett
Th:
- veseelégtelenség stádiumának megfelelően
ÁPOLÓI FELADATOK:
Pyelonephritischronica:
- folyadékfogyasztás az állapot rosszabbodásnak megfelelően
(kopenzálópolyuriában bő foly., később az ürítéssel arányos bevitel)
- orvos által elrendelt gyógyszere megadása (hypertónia, anaemia kezelés,
antibiotikum)
- ágynyugalom – szükségletek kielégítése
- vizeletvizsgálat – tesztcsík (piuria, proteinuria), fajsúly-mérés
- vizeletmérés és –gyűjtés (fehérje)
- vitális paraméterek kontrollálása – RR
- vérvétel

3) Immunpathogenezisűvesebetgségek:
a) Acutglomerulonephritis / Heveny érgomolyaggyulladás:
Vese kétoldali, gyulladásos nem gennyes megbetegedése. Kiváltója Streptococcus
fertőzés, de a glomerulusok gyulladását nem a streptoc.antigénjére adott
immunválasz okozza, mely a glomerulusokat/ érgomolyag/ károsítja.
Tünetei:
- tompa deréktáji fájdalom
- étvágytalanság
- gyengeség
- oedema
- hypertónia (dyastoles érték magas), fejfájás
- olyguria
- proteinuria

112
 - haematuria (mikros-, macroscopos)
Szövődmény:
- acut veseelégtelenség
- agyoedema
- krónikus glomerulanephritis
Th:
- kórházban kezelendő
- Penicillin
- antihypertenzid szer
Diéta – folyadék bevitt az ürítéssel arányosan, első héten CH és zsiradékot kap a
beteg, második héttől fehérjebevitel a veszített függvényében.
ÁPOLÓI FELADATOK
Acutglomerulonephritis:
- vizeletvizsgálat – tesztcsík (haematuria)
- vizeletgyűjtés (fehérje)
- Vitális pm. kontrollálása – RR, P
- testsúlykontroll (oedéma)
- vérvétel
- ágynyugalom – szükségletek kiel.
- diéta: folyadék bevitelt az ürítetthez igazítják – folyadéklap, sószegény, első
héten csak CH és zsír bevitel, majd 30-40 g fehérje melyet fokozatosan
emelnek
- gyógyszerek megadása (Penicillin, RR-csökkentők)

b.) Chronicusglomerulonephritis / Idült érgomolyaggyulladás:

A glomerulusok kötőszövetesen átalakulnak, elzáródnak és uraemiához vezetnek.
A progressziót lassítani lehet szteroidokkal.
Vezető tünete: proteinuria és haematuria (labor – vizelet vizsg.), 20-30 évig tartó
folyamat
Dg: vesebiopszia
Sokáig tünetmentes
ÁPOLÓI FELADATOK:
glomerulonephritischronica:
- vizeletvizsgálat – tesztcsík
- vizeletgyűjtés
- Vitális pm. kontrollálása – RR, P
- testsúlykontroll
- vérvétel
- ágynyugalom – szükségletek kiel.
- gyógyszerek megadása
- diéta: polyuria időszakában bő folyadék bevitel, majd folyadék bevitel az
ürítéssel arányban történhet, sószegény étrend, fehérjebevitel a veszített
függvényében
Ápolási diagnózisok:

113
 - Megemelkedett hőmérséklet a gyulladásos folyamat következtében
- Fájdalom a nyálkahártya irritációja miatt
- Testsúlycsökkenés kockázata az étvágytalanság miatt
- Csökkent önellátás a gyengeség miatt
- Bőrkárosodás kockázata az oedema képződés miatt
- Szorongás az estelegesen kialakuló szövődmények miatt

Húgyúti infekció esetén tanácsok a betegnek (betegoktatás):

- szexuális együttlét után fokozott higiéne (húgycső irritálódhat és a kórokozó
könnyebben feljut)
- nagy a rizikó azoknál a nőknél akik spermicideket (Pharmatex) használnak
vagy fogamzásgátlót szednek
- a menopausa után a húgycső nyálkahártyája is sorvad így könnyebben alakul
ki infekció
- vizeletpangás is nagy rizikótényező: szűkület vagy kő a húgyutakban, vizelet
visszatartása vagy retenciója
- hajlamosít még infekcióra krónikus betegség pl. cukorbetegség vagy terhesség
- Hiba, ha valaki nem szedi az antibiotikumot megfelelő ideig vagy
öngyógyításba kezd
- Immunrendszer erősítése
- Időjárásnak megfelelő öltözködés (felfázás elkerülésére)
- Bő folyadékfogyasztás (2l/nap)
- Tőzegáfonya –prevenció, és kezelés alkalmazására
*****
11. B.
Ismertesse a cardioversio ápolói feladatait az alábbi szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a cardioversio fogalma, célja, indikációi, kontra indikációi

- a beavatkozás előkészítésének ápolói feladatai

- a beavatkozás menete, biztonsági szabályai

- ápolói feladatok a beavatkozás után

Gyógyszeres cardioverzió fogalma: Ezt a típusú cardioverzió-t úgynevezett antiaritmiás

gyógyszerekkel végzik. Időnként az orvos az elektromos cardioverzió előtt antiaritmikumot
adhat, különösen abban az esetben, amikor korábban már volt sikertelen elektromos
cardioverzió.

Elektromos cardioverzió fogalma: Olyan supraventrikuláris ritmuszavarok

megszüntetésére alkalmazzuk, amik gyógyszeres kezelésre nem reagálnak és emiatt
haemodinamikai zavart okoznak, tachyarrhytmiák megszűntetése elektromos

114
energiával, narkózisban. Eszköze a defibrillátor, csak rajta be kell kapcsolni a SINCRON
– gombot, ami az R – hullámot érzékeli és az ütést erre igazítja. Rövid anesztéziában történő,
nem mindig sürgős beavatkozásról van szó.

Az elektromos kardioverzió lényege: Elektromos cardioverzió esetén a sinus ritmust

egyenáramú ütés (szinkronizált DC sokk) alkalmazásával kíséreljük meg visszaállítani. Az
áramütés egyszerre depolarizálja a teljes szívizomzatot, így az ezt követő repolarizáció során
lehetőség nyílik rá, hogy a sinus csomó átvegye a vezérlést, helyreálljon a sinus ritmus.

Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: A pitvarfibrillációk gyakran okoz panaszokat:

szívdobogás, terhelési intolerancia, szívelégtelenség, angina, nagy vérköri (leggyakrabban
agyi) embólia, de tünetmentes is lehet. A pitvarfibrilláció az embólia-előfordulási
gyakoriságot, a mortalitást növeli! A pitvarfibrilláció leggyakoribb formájában, a
nonvalvularis pitvarfibrillációban az embólia-előfordulási gyakoriságot kb. 5x, a mortalitást
pedig 2x növeli.

Az elektromos cardioverzió indikációja: Az intézeti - helyszíni elektromos cardioverzió

indokolt, ha az észlelt tachycardia hemodinamikai instabilitást okoz. Az indikáció
felállításának legfontosabb lépései:

• A tachycardia felismerése, azonosítása

• A hemodinamikai instabilitás jeleinek vizsgálata

• A hemodinamikai instabilitás és a tachycardia összefüggésének mérlegelése: Pitvari

flattern, Pitvarfibrilláció, Supraventricularis tachycardia, Kamrai tachycardia.

Különösen ajánlott:

1. az első pitvarfibrillációs epizód jelentkezésekor;

2. a kiváltó ok megszűnte után is fennálló pitvarfibrilláció esetén;

3. tünetekkel összefüggő ritmuszavar esetén;

4. ha nem lehetséges tartós antikoagulálás.

Cardioversio általában nem javasolt:

1. a sinusritmus-fenntartás gyógyszereinek hatástalansága vagy mellékhatása esetén;

2. több mint két év óta fennálló pitvarfibrilláció esetén;

3. ha igen tág a bal pitvar;

4. szimptómás sinuscsomó-betegség esetén (pacemaker implantációjakor nem kontraindikált);

5. súlyos mitralis vitium esetén;

6. fennálló reverzíbilis ok esetén.  Egyéb esetekben javasolt a cardioversio!

115
Beavatkozás előkészítésének ápolói feladatai: 12 elvezetéses EKG, környezet előkészítése,
beteg pszichés és szomatikus előkészítése, perifériás vénabiztosítás, infúziós terápia,
ürítési szükségletek kielégítése, preoxygenizáció, a mellkas előkészítése, bőrvédelem, az
eszközök előkészítése, reanimációs készenlét, preoxygenizáció, narcosis, légút,
defibrillálás. Beavatkozás menete, biztonsági szabályai, a cardioverzió kivitelezése:

- Aspecifikus előkészületek:

• „A” és „B” instabilitás kezelése szükség szerint (egyszerű légút, BMV lélegeztetés)

• O2, 100%-os nem-visszalégző maszkon, preoxygenizáció.

• monitorozás (EKG, RR, SpO2)

• stabil perifériás véna (tudatzavar esetén vércukor mérése)

• újraélesztési készenlét

- Analgézia és szedáció (narcosis) szükség szerinti biztosítása:

• CSÖKKENT TUDAT ESETÉN:

* fentanyl: 1-2 µg/kg (felnőttnél 50-150 µg) vagy

* morphin: maximum 0,05 mg/kg-ig (felnőttnél 2,5 – 5 mg) titrálva

• MEGTARTOTT TUDAT ESETÉN:

* etomidat maximum 0,2-0,3 mg/kg-ig (felnőttnél 10-20 mg) a hatás eléréséig

titrálva

Technikai kivitelezés:

1. EKG monitor-elvezetések megfelelő pozicionálása (ne zavarja a lapátok/felragasztható

elektródák felhelyezését), csatlakoztatása, bekapcsolása és a megfelelő elvezetés kiválasztása.
Azt az elvezetést válasszuk, melyben az R vagy S-hullám kitérése a legnagyobb. Amennyiben
felragasztható lapátokat használunk, válasszuk a lapát elvezetést.

2. A szinkron gomb bekapcsolása és a szinkronizálás ellenőrzése a monitoron. Sikeres

szinkronizációt jelzi, ha az R (S)-hullám csúcsán (illetve azt követően a csúcshoz közel)
megjelenik egy háromszög a monitoron és a SYNC gomb zölden villog. Ha a szinkronizáció
nehézkes, válasszunk más elvezetést, esetleg módosíthatjuk az elektródák helyzetét,
növelhetjük az amplitúdót.

3. Energiaszint kiválasztása: 100-150-200 J (sikertelenség esetén lépcsőzetes emelkedés, max.

200 J)

4. Elektromos cardioverzióhoz a felragasztható elektródák használata javasolt a lapátok

helyett.

116
 5. Töltés, majd (a beteg illetve a monitor ellenőrzése után) a sokk biztonságos leadása. A
szabadon áramló oxigént távolítsuk el! Győződjünk meg róla, hogy a készülék szinkron
üzemmódban van. A lapátok/elektródák töltése a beteg mellkasán történjen, miután
ellenőriztük, hogy senki sem ér hozzá a beteghez! Cardioverzió esetén a gombokat mindaddig
lenyomva kell tartani, míg a készülék leadja a sokkot (defibrillálás). Ez a szinkronizáció
érdekében néhány másodpercet igénybe vehet.

6. Ritmusanalízis: A sokk után ellenőrizzük a ritmust a monitoron, és vizsgáljuk a beteg

pulzusát. A ritmusváltás után minden esetben készüljön 12 elvezetéses EKG!

7. Amennyiben a kardiverziót indikáló ritmuszavar:

• megszűnt: folytassuk a monitorozást, és a beteget vizsgáljuk újra (ABCD).

• nem szűnt meg: emeljük az energiaszintet, ismét kapcsoljuk be és ellenőrizzük a

szinkronizációt majd a sokkot ismételjük meg

8. Három sikertelen sokk (100 – 150 – 200 J) után 20 perc alatt adjunk a betegnek 300 mg
amiodaront i.v, majd 200 J-al a sokk ismételhető.

Ápolói feladatok a beavatkozás után: Ébredés, tudat, EKG készítés, vitális paraméterek
monitorozása, dokumentálás, bőrápolás.

12. A
Csoportosítsa az anémiákat! Foglalja összea kórképek lehetséges okait, diagnosztikai,
terápiás és ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- anaemia fogalma, oka, csoportosítása

- egyes formák jellemzői és jellegzetes tünetei

- diagnosztikai lehetőségek és ápolói feladatai

- ápolási feladatok

- életmódbeli tanácsok

Anaemia fogalma: Jelentése vérszegénység. Olyan állapot, amikor a vérben található

vörösvértestek száma jelentősen a normál érték alá csökken. Ez gyengeség, energiahiány,
rövidült, szapora légzés és szívverés tüneteivel, valamint sápadtsággal jár.
Okok - felosztása - csoportosítása - egyes formák jellemzői és jellegzetes tünetei:
I. Vörösvértest mérete és az egy vörösvértestre jutó haemoglobin tartalom szerint:
 Normocytas - normochrom: MCV – vvt. - térfogat normális, azaz 80 - 100 FI
(Festék Index)
 Mycrocytas - hypochrom: MVC < 80 FI, halványabb festődésű
117
  Macrocytas - hyperchrom: MCV > 100 FI, erősebb festődésű
II. Kialakulás alapján:
 Vashiányos anaemia:
Hiányzik a Hb. szintéziséhez szükséges vas. Oka lehet: elégtelen mennyiségű vasbevitel,
fokozott vasfelhasználás vagy a vas felszívódásának zavara. A képződő vörösvérsejtek
kevés Hb. – t tartalmaznak, halványabb festődésűek (hipokrom) és kisebbek az átlagosnál
(microcyta). A tünetek: sápadtság, gyengeség, szédülés, ájuláshajlam, rossz közérzet,
hajhullás, köröm töredezettség.

 Anaemia pernicosa:
A vészes vérszegénység oka a B12 - vitamin hiánya. A B12 - vitamint a szervezet nem képes
előállítani, a természetben mikroorganizmusok szintetizálják. Lassan alakul ki. Általános
tünetei: bőr sápadt, végtagzsibbadás, hőemelkedés, pszichés zavarok. Gyakran sárgás
árnyalatú bőr a fokozottan pusztuló csontvelői sejtekből felszabaduló sárga színű festék, a
bilirubin okozza. A hámszövet rendellenessége miatt a nyelv gyulladása lép fel (főtt húsra
emlékeztető, vörös színű, fájdalmas), ebben a betegségben gyakori a szájzug fekély, valamint
a bélnyálkahártya károsodása következtében előálló felszívódási zavar, emiatt enyhe fogyás.

 Aplasztikus anaemia:
Lényege a csontvelő csökkent működése. Lehet veleszületett vagy szerzett. Kialakulásának
oka leggyakrabban ismeretlen. Lehet idiopathias (külső ok nélkül kialakuló betegség), de
okozhatja kemoterápia, sugárkezelés, ionizáló sugár, gyógyszerek (szulfonamidok,
citosztatikumok), mérgek (benzin, rovarirtó szerek, oldószerek), vírusfertőzések (hepatitis,
mononucleosis).
A legjellemzőbb tünetek az anaemia általános tünetei, hőemelkedés, gyakori fertőzések.

 Haemolytikus anaemiák:
Okai:
o vörösvértestek fokozott szétesése
o vvt. rendellenességek
o vvt. életképtelensége
o kémiai vagy fizikai ártalmak pl. ólom, égés, sugárzás
o gyógyszerek
o fertőzések pl. hepatitis, mononucleosis
o kígyóméreg, gombamérleg
o csoportidegen transzfúzió
o enzim - defektus (transzamináz defektus): aminosavak lebontása
o haemoglobinopathiák: olyan rendellenesség vagy betegség, amit a vérben jelen
lévő kóros haemoglobinok okoznak, ill. azok jelenlétéhez társul.
Az anémia általános tünetei: sápadtság, teljesítménycsökkenés, terhelési dyspnoe, szapora
szívverés; nem specifikusak, az anémia diagnózisát csak a vérkép ismeretében lehet
felállítani. A vizeletben hgb. és ubg. fokozottan van jelen. Haemolyticus icterus: bőr,
sclera. Veszélye a vese leállás.

118
  Vérzéses anaemiák:
Kialakulásának oka a fokozott vérveszteség, melynek következtében csökken a keringő
térfogat, a vörösvérsejtek száma, és a hematokrit érték. Kialakulhat: okkult vérzés,
vérvesztés, trauma, oesophagus varix ruptura, hypoxia, hypovolaemiás shock.

 Idült betegségeket kísérő anaemia: Okai: a vese és máj betegségei.

 Terhességi anaemia

A vérszegénység kezelésében, elsődleges az ok megszüntetése: a vérzésforrás

felszámolása, a sejtkárosító gyógyszerek, az alkohol elhagyása, a fertőzések kezelése, illetve a
vas, B12 vitamin és folsav pótlása.
 B12 - vitamin injekció profilaktikusan (betegséget megelőzően). Forrásai: csak állati
eredetű élelmiszerekben fordul elő. Hús és húsból készült ételek, tojás, tej és tejtermékek,
halak, halból készült termékek, élesztő. Súlyos idegrendszeri tünetek is felléphetnek
(zavartság, szaglóképesség elvesztése, elbutulás).
 Folsav jelentősége a betegség kezelésében: vörösvértest képzéséhez szükséges.
Folsavhiány tünetei: makrocytas anaemia. Hatását úgy fejti ki, hogy a nukleinsav
szintézisre hatva részt vesz az osztódó sejtek működésében és a vörösvértestek képzésében.
Emellett nagyon fontos a megfelelő táplálkozással való bevitel is friss, nyers gyümölcsök,
zöldségek formájában, ugyanis a folsav hőérzékeny, és főzéskor elbomlik.
 Vaskészítmények és szerepük: Lehetőség szerint orális készítményt C - vitaminnal,
gyümölcslével vegye be a vaskészítményt, ne tejjel. Székletét feketére színezi. Okozhat
hasmenést vagy székrekedést. Túladagoláskor a májsejtekben halmozódik fel ezzel
károsodást okozva. A terápiát 3 - 6 hónapon keresztül kell folytatni. A vas felszívódását a
nagy mennyiségű teaivás, illetve savcsökkentő gyógyszerek alkalmazása nagymértékben
rontja, ezért a vaspótlás ideje alatt, ezek mellőzése javasolt.

 Instabil vérkészítmények:
A transzfúziók során érvényesül a komponensterápia, mint alapelv, azaz csak olyan
vérkomponenst kap a beteg, amely pótolja a betegsége, állapota okán elvesztett sejtféleségek
funkcióit, vagy a kórosan alacsony sejtszámot. pl. vörösvértest, thrombocyta, fehérvérsejt,
plazmakészítmények
A teljes vért centrifugálási eljárással választjuk szét az egyes vérkomponensekre, azaz
ilyenkor mindig keletkezik vörösvérsejt koncentrátum (transzfúzióra alkalmas 35 nap),
thrombocyta (vérlemez) koncentrátum (transzfúzióra alkalmas 5 nap) és plazma - készítmény
(transzfúzióra alkalmas 1 év).

Két típusát különböztetjük meg:

• Labilis vérkészítmények: vérből, vagy vérkomponensből, preparatív transzfúziós
tevékenységre jogosult OVSZ intézetben, előírt technológiával előállított, egyedi azonosító
jellel ellátott, a donor-recipiens kompatibilitásának figyelembe vételével alkalmazásra kerülő,
rövid lejárati idejű termékek

119
• Stabil vérkészítmények: Gyógyszertári körülmények között állítják elő. Albumint
(plazma alapvető fehérjéje) és immunglobulinokat (specifikus fehérjék) tartalmaz.

Ápolási feladatok - életmódbeli tanácsok:

 alapvető szükségleteinek kielégítésében való segítés

 elrendelt terápia megadása
 transzfúzióval kapcsolatos feladatok
 pszichés vezetés
 higiéné betartása.

12. B
Ismertesse az ápoló feladatait az oxigénterápia és inhalációs terápia során az alábbi
szempontok alapján!
Szempontok a válaszadáshoz:
- az oxigénterápia indikációja, kontraindikációja
- az oxigénterápiás eszközök és azok jellemzői
- a módszerek megválasztásának szempontjai
- a betegmegfigyelés szempontjai oxigénterápia alatt

Fogalma: (Hypoxia): A vér és a szövetek oxigén ellátottsága károsodott. Normálisan 20 % a

levegő oxigéntartalma, a terápia lényege, hogy 30 – 40 %-os oxigén telítettségű levegőt
szívjon be a beteg, melyet vagy oxigénpalackból, vagy központi oxigénellátó helyről
biztosítják.

Az oxigénterápia indikációja, kontraindikációja: - hypoxiás állapotok, erős fájdalom,

kritikus állapot, zavart tudat állapot, eszméletlen állapot, - elégtelen légcsere (légzőfelület
csökkenés), pl. tüdőgyulladás, TBC, asztma, légúti idegentest - csökkent haemoglobin
koncentráció, pl. anaemia, szén-dioxid mérgezés, mérgezések - keringési elégtelenség, pl. bal
szívfél elégtelenség.

Ezen betegek cél szaturációs értéke 100%:

- újraélesztés (lélegeztetés 100% oxigénnel)
- légzésleállás, lélegeztetés szükségessége
- felső légúti szűkület, fenyegetett légút
- súlyos sérülés, szöveti hypoxia, kritikus állapotú beteg ellátása,
- eszméletlenség, szeptikus állapot, nagy volumenű vérzés
- súlyos zavartság
- görcsroham, metabolikus acidózis,
- anafilaxia
- szénmonoxid, vagy más gáz által okozott mérgezés
- hipotermia
- bármilyen eredetű sokkfolyamat
- endotrachealis intubáció indikációja (preoxigenizáció)

120
- bármely súlyos állapotú GYERMEK

NEM alkalmazzuk: COPD (a légzőközpontot természetes ingerét csökkenti), kora és

újszülöttek (szemkárosodást okoz), Bleomycin kezelés, Peszticid mérgezés,

Magas áramlású rendszerek: a FiO2 (belélegzett gáz oxigén koncentrációja) független a

PIF - től, a beteg légzési mintájától, fix FiO2 –t biztosít.

Az oxigén beviteli eszközök FiO2 értékek:

 Venturi maszk (2 - 15 l/min, 24 – 60 %)
 Aeroszol maszk (8 - 10 l/min, 30 - 100 %)
 Tracheaostoma maszk (-10 l/min, 30 - 100 %)
 Oxigén csuklya (10 - 15 l/min, 80 - 90 %)
 Oxigén sátor (> 10 l/min, 30 - 50 %)

Az oxigénterápiás eszközök és azok jellemzői - oxigén beviteli módok:

Általában Fowler-helyzet, fél Fowler-helyzetben:
- Oxigén orr kanül 4-6 l/min, 20-22 %: egyszer használatos műanyag tubus, melynek
két kivezető csövét egyszerre a beteg orrnyílásába helyezhetjük és a szárát szemüveg
módjára a beteg fülére akasztjuk. Nagyon egyszerű könnyen alkalmazható nem
kellemetlen a beteg számára. Táplálkozás, köpetürítés közben is folyamatos
oxigénellátást biztosít. Ma a legelterjedtebb módszer, ha maximum 4 l/perc
sebességgel akarjuk adagolni az oxigént.
- Oxigén maszk (50-es maszk) 4-10 l/min, 45-50%: a beteg orrnyergére és a szájára
jól illeszkedő plasztik arcmaszk, melyet gumiszalaggal rögzítünk a fején.
- Venturi maszk 2-15 l/min, 24-60%
- Aeroszol maszk 8-10 l/min, 30-100%
- Tracheostoma maszk 8-10 l/min 30-100%
- Oxigéncsuklya (szkafander) 10-15 l/min, 80-90%
- Rezervoár zsákos maszk (100-as maszk) 10-15 l/min, 85-95%
- Endotrachealis tubus: lehetővé teszi, hogy vékony szilikon csövet vezetve a tubusba
oxigénnel dúsíthassuk a belélegzett levegőt, vagy respirátorral összekötve akár pozitív
nyomású lélegeztetést is végezhessünk. A tubus jól átjárhatóságát folyamatosan
ellenőrizni kell, a képződött váladékot steril leszívással kell eltávolítani.
- Oxigénsátor> 10 l/min, 30-50%: nagyon ritkán alkalmazzuk bár a beteg számára ez
az eljárás a legkényelmesebb, hiszen a beteg arca szabad mozgása korlátlan. Az
oxigénfogyasztás magas, ezért az üzemeltetése drága.

Oxigén terápiához szükséges eszközök:

- az oxigénbevitel módjának megfelelő steril eszköz: orr katéter, maszk előkészítése
- összekötő csövek
- párásító desztillált vízzel feltöltve
- steril 0,9 %-os NaCl oldat

121
 - áramlásmérővel ellátott oxigénforrás
- ragtapasz, ami nem allergizáló

Oxigénforrások:

 Központi oxigénellátó berendezés: A kórházba központi telephelyről egy nagy

tartályból vezetékeken keresztül kerül a kórtermekbe az oxigén. Folyamatosan töltik,
így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a palack kiürül. Vezetékeken jut el a falra
szerelt reduktorok segítségével a beteghez.

Indikáció:

- szívbetegségben szenvedők: pl.: bal szívfél elégtelenség

- tüdőbetegségben szenvedők: elégtelen légcsere (légző felület csökkenése), pl.:
tüdőgyulladás, TBC, asthma, légúti megbetegedés
- csökkent haemoglobin koncentráció, pl.: anaemia, szén - dioxidmérgezés, mérgezések

Kontraindikáció, veszélyei:
- túladagolás: csecsemőknél farkasvakságot okoz, éjszaka ne alkalmazzuk csak
akkor, ha szükséges, mert nem vesz levegőt a beteg, mert elmúlik az inger a
levegővételre.
Technikai veszély: ütés hatására robbanhat és nem megfelelő tárolás esetén is. Nyitott
palacknál tilos a dohányzás, nyílt láng használata

 Oxigénpalack: reduktor, áramlás szabályzó flow-méter, párásító tartály, párásító

tartályba desztillált víz, kék jelzésű. Az oxigénpalackot mindig rögzített állapotban,
tartóállványon kell szállítani és a beteg ágya mellé szintén rögzítve kell állítani.
Előnye:
- könnyen hozzáférhető,
- kis palackkal mobilizálható,
- magas áramlás is lehetséges

Hátránya:
- korlátozott mennyiség => spórolni kell vele,
- nagy súly, térfogat,
- tűz és robbanásveszély
- közvetlen hőhatástól, dohányzástól, ütéstől, elektromos eszköztől védeni kell
- drága
- szerviz igény
- zsíros, olajos kézzel nem szabad hozzá nyúlni
Óvatosság rendszabályok:
- tartalmaz- e oxigént a palack
- jól zárnak-e a csavarok
- üres palackot azonnal cseréltessük ki
- a palack szelepét mindig balra zárjuk el
- kórtermen kívül próbáljuk ki és szereljük fel a reductort
- kerekes állványra szerelve szállítsuk
- rögzítés 3 ponton
- ne legyen túl meleg helyen

122
- nyílt láng, elektromos szikra (gyulladás és robbanásveszély)
- zsírozás, olajozás, robbanásveszély
- a palackot csak olyan szakember szállítsa vagy cserélje, akinek ezzel kapcsolatos
munkavédelmi vizsgája van
- a készülékeke kezeléséről az illetékes munkavédelmi szakembernek minden munkatársat ki
kell oktatni

 Oxigénkoncentrátor: elektromos árammal működik a levegő szétválasztásának elvén.

5 l/perc mennyiséget biztosít.
Előnye:
- könnyen használat, hozzáférhetőség
- oxigén nem fogy el
- oxigén koncentráció kisebb 100 %-nál (4 l/min feletti adagolásnál kettő kell)

Hátránya:
- csak alacsony nyomású rendszerekhez
- hangos
- árammal működik
- spórolni kell vele
- a beteg helyhez kötött

 Oxigéntartály: oxigén -183 C-on folyékony.

Előnye:
- nagy mennyiségben tárolható
- különféle mértékben
- akár 14 nap
- kisebb tartály esetén 6 - 8 óra a lakás elhagyható
- magas nyomású/áramlású is
Hátrány:
- drága

Biztonsági szabályok és párásítás szükségessége:

- tartalmaz-e oxigént a palack
- jól zárnak-e a csapok
- üres palackot cseréltessük ki
- a szelepet mindig balra zárjuk el
- Kórtermen kívül próbáljuk ki és szereljük fel a reduktort
- Kerekes állványon szállítható
- Rögzítés 3 ponton
- Ne legyen túl meleg helyen
- Szikrát, lángot kerüljük, mert tűz és robbanás veszélyes
- Csak szakember szállíthatja, cserélheti
- Ütéstől óvni kell
Párásítás: párásító tartályba desztillált vizet öntünk, és úgy párásítunk. Fontos hogy a
palackon mindig legyen párásító tartály és mindig legyen feltöltve, a nélkül ne használjuk.
Párásítunk, ha a terápia a 24 órát meghaladja.
Hátránya: a kórokozók megtelepednek.
4 l/perc feletti áramlás.

123
Betegtájékoztatás: Fontos hogy a beteget saját kompetenciánkon belül tájékoztassuk. Fel kell
hívni a figyelmét, hogy az orvos által előírt terápiát tartsa be. Fel kell hívni a figyelmét a
biztonsági szabályokra, előírásokra. Dohányzás tilalmára külön ki kell térni. Meg kell tanítani
a beteget a biztonságos használatára az oxigénkezelés részleteire. Fel kell hívni a figyelmét a
megfelelő párásítás szabályaira.
Dokumentálás: Fontos a dokumentálás Lázlapon és Ápolási dokumentációban is rögzíteni
kell, hogy a beteg mikor kapott oxigént.
A betegmegfigyelés szempontjai oxigénterápia alatt - a módszerek megválasztásának
szempontjai: - tudatállapot, bőrszín, vitális paraméterek, oxigén szaturáció,
kapnográfia, vérgáz vizsgálat.

Hypoxia tünetei:
- cianózis
- verejtékezés
- sápadtság
- zavart
- szapora pulzus
- dyspnoe. Krónikus oxigénhiány tünetei: óraüvegköröm, dobverőujj.

13. A
Mutassa be az agy vérellátási zavarainak formáit! Ismertesse az agyi térszűkítő folyamatok
klinikai jellemzőit, diagnosztikus, terápiás és ápolási specialitásait az alábbi szempontok
szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az agy vérellátásának zavarai, formái és azok jellemzői

- az agyi térszűkítő folyamatok okai, lényege, tünetei

- diagnosztikai lehetőségek

- terápiás beavatkozások

- ápolási specialitások

Az agy vérellátásának zavarai, formái és azok jellemzői:

Stroke: Akut agyi érkatasztrófa, a köznyelvben gutaütés, szélütés, az agy vérellátási zavara
következtében létrejövő működészavar. Az agy működéséhez oxigénre és cukorra van szükség,
ezek a véráram útján jutnak el az agysejtekhez. Ha a vérellátás zavart szenved, az
agyműködésben átmeneti vagy maradandó károsodás keletkezik. Ez egy tünet együttes.

Kockázati tényezők:

Befolyásolható kockázati tényezők:

1. hypertensio
2. diabetes mellitus
3. magas koleszterinszint: Magas LDL és alacsony HDL (jó) szint
124
 4. egészségtelen táplálkozás: magas só, alacsony calcium bevitel
5. mozgáshiány: a véralvadásra való hajlam csökken
6. obesitas
7. kamrafibrillátió.
8. szívbetegségek: szívbillentyűhiba, koronária rendellenessége
9. alkohol
10. carotis stenosis: nyaki verőér szűkülete
11. hormonpótló terápia: változó korban, fogamzásgátló tabletta: 35 év felett veszélyes
12. érrendszeri betegségek: szív-koszorúér betegség, perifériás-artériás betegség
13. migrén
14. dohányzás: nikotin

Nem befolyásolható kockázati tényezők:

1. idős kor
2. nem: 25 %-al magasabb arányban fordul elő férfiaknál
3. öröklött tényező

Főbb tünetek:

1. féloldali végtaggyengeség vagy bénulás

2. féloldali arc, kar, lábzsibbadás, reflexet nem lehet kiváltani az érintett oldalon
3. látótér kiesés, látásromlás, pupillák nem egyformán tágulnak - szűkülnek, kettős látás
4. beszédzavar
5. nyelészavar
6. zavartság, emlékezészavar
7. tarkótáji fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, átmeneti egyensúlyzavar
8. hirtelen fellépő eszméletvesztés
Osztályozás:

 Ischaemiás stroke: (thrombotikus, embóliás, haemodinamikai ok) vérzéses

(subarachnoidealis vérzés, intracerebralis, állományi vérzés).
Az ischaemiás stroke-nak az elégtelen agyi véráramlás következtében kialakuló
cerebrovascularis kórképeket nevezzük.

A TIA tünetei 24 órán belül nyom nélkül rendeződnek. A TIA a tranziens ischémiás attak
rövidítése, azaz átmeneti agyi keringészavar. A stroke ezzel szemben maradandó károsodást
okoz.
Tünetei: átmeneti egyensúlyzavar, szédülés, hányinger, hányás, tarkótáji fájdalom.
PTIA: elhúzódó, 24 óra után szűnő.

 Vérzéses stroke: - intracranialis nyomásfokozódás, koponya zárt tér, agyburok,

liquor, agyállomány, vér, térfoglaló folyamat (vér, tumor, oedema) agyállomány
kompressziója, koponyaűri nyomásfokozódás, beékelődés, foramen magnum,
- Okai: daganat, vérzés, meningitis, encephalitis, oedema, tályog, a vénás sinus
rögösödése, liquor elfolyási akadály, gyógyszerek (szteroid, ovuláció gátló szerek),
toxikus anyagok (ólom), koponya trauma.

125
Akkor alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés keletkezik. A kiömlő vér egyrészt
maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut
elég vér. Általában hypertonia vagy érelmeszesedés okozza. Tünetei: fejfájás, szédülés,
eszméletvesztés, góctünet.

A stroke fizikális vizsgálata:

1. megtekintés: eszméletlen, vagy eszméleténél van: (eszmélet, tudat, figyelem,

orientáció, emlékezet), beszéd (motoros, sensoros aphasia), arc szimmetria, facialis
paresis, nyelési zavar, szem vizsgálata (anisocoria, nystagmus, látótérvizsgálat),
góc tünetek, oldaliság, izomtónus, izomerő, paresis, plégia, mozgás koordináció
zavar, vérnyomás emelkedés, bradycardia, bradypnoe.
2. tapintás: izom - erő vizsgálata
3. meningiális izgalmi jelek vizsgálata: tarkókötöttség,
4. szaglás
5. szem vizsgálata: látásélesség: vízus tábla, szemmozgások; látótérvizsgálat: az orvos
szemben áll a beteggel, a beteg az orvos homlokát nézi. Az orvos két oldalt mozgatja az
ujjait.
Pupillák tágulása – szűkülése egyforma-e (anisocoria - két pupilla nagyságának
különbsége), szemfenéki pangás van-e. Exophtalmus - szemgolyó egyre fokozódó
kidülledése. Enophtalmus - szemgolyó besüppedése az orbitába.
6. figyelem, orientáció, emlékezet, absztrakt gondolkodás
Reflexvizsgálatok: saját reflexek kiesése, kiválthatatlan reflexek megjelenése:
 Radiusreflex: Finom ütést mérünk a reflexkalapáccsal az alkar disztális szakaszára a
csuklótól mintegy 10 cm távolságban: reflexválasz a könyökízület flexiója.
 Bicepsreflex: Az egyik hüvelykujjunkat a m. biceps brachii inára helyezzük, a
reflexkalapáccsal ujjunkra ütve váltjuk ki a reflexet: a könyökízületben észlelhető flexió.
 Tricepsreflex: vizsgálatakor a m. triceps brachii inára, annak tapadása felett néhány cm - el
mérünk enyhe ütést: a könyökízületben extenzió következik be.
 Patellareflex: A hátán fekvő beteg esetében a térdízületek mintegy 90 fokos behajlított
helyzetében vizsgáljuk úgy, hogy a m. quadriceps inára a patella és a tuberositás tibiae között
finom ütést mérünk. Másik kezünkkel megfogva a beteg quadricepsét olyan finom
összehúzódást - oldalkülönbséget is érzékelni tudunk, amit szemmel esetleg nem vennénk
észre.
 Achilles – ín - reflex: Vizsgálatához a beteg lábát a térdízület 90 fokos behajlítottságát
megtartva felemeljük úgy, hogy a csípőízület is 90 fokban flektált helyzetbe kerüljön. A
beteg térdét hónunk alá vesszük, felkarunkkal rögzítjük, lábfejét az ujjpárna magasságában
lazán megfogva, a bokaízület megközelítően 90 fokos állása mellett az Achilles - ínra ütünk:
fiziológiás válaszként a bokaízületben plantárflexió lép fel.
 Izomtónus vizsgálata: Az izomtónus az izomzat akaratlagos teljes ellazítása mellett a
passzív mozgatással szemben érezhető ellenállás. Az izomtónus lehet normális, csökkent,
vagy fokozott.
 Pozitív Babinsky - reflex: A Babinsky - jelet úgy lehet kiváltani, hogy egy kulcsot vagy
egyéb tárgyat erős nyomással végighúzunk a talp külső szélénél. Erre a kissé kellemetlen
vizsgálatra az egyébként egészséges emberek - leszámítva a 6 hónapnál fiatalabb
csecsemőket - a lábujjak talpi behajlításával reagálnak. Az agy vagy a gerincvelő bántalmára
utal azonban, ha az öregujj (nagy lábujj) föl - és hátrafelé mozdul, a többi ujj pedig
legyezőszerűen távolodik egymástól.
 Garatreflex: A garatreflex kiesése az azonos oldalon, nyelési zavar és rekedtség a nucleus
nervi glossopharyngei [IX.] és a nucleus nervi vagi [X.] léziói következtében.
126
 Oculoencephalicus reflex (a fej gyors elmozdulásakor a szem mozgása ettől elmarad, és
csak lassabban áll be a fej új helyzetének megfelelő állásba); kómás állapotban a szem
helyzete passzívan követi a fej mindenkori mozgásait: („babaszem” tünet), a tüsszentési
reflex, az Oculovestibuláris reflex (ez a reflex biztosítja, hogy a tekintet rögzül a megfigyelt
tárgyon a fej mozgásai mellett is) tesztje (hideg kalorikus teszt) cornealis
reflex és garatreflex.
7. Érzés vizsgálata: egyformán érzi-e mindkét oldalon a simítást.
8. Járás vizsgálata. Koordináció. Behunyt szemmel, lábakat-picit szétrakva megáll a beteg.
Kezeit tenyérrel felfelé fordítja. Meg tud-e egyenesen állni, vagy dől-e. Behunyt szemmel
sétálás. Fájdalom tünetei. Felmérjük a beteg kommunikációs képességét, pszichés állapotát.
Eszközös vizsgálatok

1. szemlámpa: pupilla szemtükör: szemfenék vizsgálat

2. CT, CT angio: natív, kontrasztanyagos
3. MRI, digitalis substracios angiographia, MR angiographia (jódtartalmú kontrasztanyag,
metformin tartalmú antidiabetikum elvonása)
4. Carotis doppler: nyaki ér szűkülete
5. ECHO - cardiograohia: kardiológiailag embóliaforrás lehetősége
6. EEG, ENG, EMG: agy, ideg, izom vizsgálata
7. DSA: combartérián keresztül végzett angiográphia
8. LP: lumbál punkció: liquor (meningitis - encephalitis?)
9. agyi scintigráfiás vizsgálat: izotóp segítségével végzett képalkotó eljárás.
Laboratóriumi vizsgálatok: mikrobiológiai vizsgálat, vírus szerológiai vizsgálat.

1. WE
2. vérkép
3. haemosztázis: INR, APTI, TI, PTI
4. ionok: Na, K
5. vesefunktió: urea, kreatinin, GFR
6. májfunktió: GOT, GPT, GGT, alkalikus - foszfatáz, össz.- direkt billirubin
7. szívenzim: CK, LDH, HDL
8. vérzsír: triglicerid, koleszterin
9. TAG: az adott véralvadásgátló hatásos-e?

Az akut stroke kezelésének alapvető stratégiája

• Kórházba kerülés gyorsítása

• Életfontos funkciók támogatása
• Stroke - altípus megállapítása (CT vizsgálat)
• Thrombolysis (3 órán belül, felkészült intézményben)
• Korai rehabilitáció
• Secunder prevenció

A stroke kezelése: - pozicionálás, légúti védelem, oxigén terápia, lélegeztetés, vérnyomás

kontroll, monitorizálás, ICP monitorozás, intracranialis drain, kiváltó ok alapján
gyógyszeres terápia vagy idegsebészeti beavatkozás (craniotomia). Folyadék és elektrolit
egyensúly, sav – bázis egyensúly, neurovegetatív tünetek megfigyelése, szövődmények,
tápláltsági állapot ellenőrzése, dokumentáció, betegoktatás.

127
 - Előírt orvosi terápia alkalmazása:
- Vizsgálatokra irányítás: CT, Doppler
- gyógyszerek beadása
- vérvétel: ionok, vérzsír, INR ellenőrzés
- infúzió összeállítása értágítóval pl. Trental, Chinotal
- ICP monitorozás
- vérnyomáscsökkentés
- O² szint ellenőrzése. Szükség esetén oxigénterápia alkalmazása.
- trombózis megelőzése véralvadásgátló: Clexan, Fraxiparin, Syncumar, Marfarin.
- A trombocyta - aggregáció gátló pl.: aszpirin, ticlopidin, clopidagrel, abciximab
- thrombolysis
- agynyomás csökkentés (pozicionálás, Mannisol, glycerin, vízhajtó terápia, szteroid
terápia)
- Pszichés vezetés
- Ágynyugalom biztosítása
- Szükségletek kielégítésében segédkezés
- Megfelelő bőrvédelem. Felfekvés megelőzése, a kialakult kezelése. Forgatás.
- Folyadékegyenleg ellenőrzése. Folyadék pótlása
- Széklet rendezése
- Komfortérzet megteremtése
Műtéti lehetőség:

CRANIOTOMIA – ACUT SUBDURALIS HAEMATOMA ESETÉN

ASH: Zárt koponyasérüléskor ép csont mellett keletkezik jelentős nagyságú haematoma a

dura alatt. Az agyfelszín ereinek sérülésekor keletkezik. Vérömleny leszívása.
CRANIECTOMIA: A koponyacsont egy részének eltávolítása, koponyalékelés.

Az akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái: anamnézis

felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális paraméterek mérése, EKG diagnosztika,
pozicionálás, légútbiztosítás, oxigénterápia, vénabiztosítás, infúziós terápia,
fájdalomcsillapítás.

Szakápolói feladatok:
 folyadék és elektrolit egyensúly
 sav-bázis egyensúly
 neuro - vegetatív tünetek megfigyelése
 szövődmények
 tápláltsági állapot ellenőrzése
 dokumentáció
 betegoktatás
*****
Osztályozása: Keletkezési mód szerint lehet:

128
Vérzéses - A szélütések e fajtáját az agyállományon belül az agy közvetlen környezetében
fellépő vérzés okozza. Az esetek kb.15 – 20 % - ban fordul elő. Oka:- hypertonia, aneuryzma
rupturája, intracerebrális, subarachnoidealis, subduralis vérzés trauma, koponyacsont sérülés
 Epidurális – dura és koponyacsont közötti – Középső agyhártya verőér (art. meningea
media) mely károsodhat fejsérülések esetén. Oka- koponyacsont sérülés – törés.
Tünet – eszméletvesztés, majd magához tér.
 Subdurális – dura alatt – kemény agyhártya és a pókháló hártya között fellépő
vérzések, és ebből következő vérömlenyek. Oka – trauma Tünet – tudatzavar,
tudatvesztés, hemiparezis, hemiplegia, subarachnoidealis vérzés.
 Subarachnoidealis vérzés – pókhártya alatti –az agyalapi artériás gyűrű veleszületett
tágulatának, szivárgásának vagy megrepedésének a következménye vagy ritkábban
egy érdaganatból vagy az agy és az agyhártyák zúzódásából és szakadásából
származik. Oka – fejlődési rendellenesség Tünet – hírtelen ütésszerű fejfájás,
meningeális izgalmi jelek, tarkókötöttség, eszméletvesztés
Ischaemias - 80-85% -oka-ismeretlen, daganat, cardiovascularis eredet, cerebrosclerosis,
életmód. Ischaemia - oxigén hiányos állapotot jelent úgy alakul ki, hogy az agyszövethez
nem jut elegendő mennyiségű oxigénben gazdag vér, aminek oka az artériák elzáródása.
(a. carotis interna az agyvelő 2/3-át látja el, az art. vertebralis az agyvelő 1/3-át) ha az elzáródás helyben
alakul ki trombózisról, ha máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor
embóliáról beszélünk.
Időbeli lefolyás szerinti csoportosítása:
 TIA –(Transitoricus Ischaemias Attack)– átmeneti agyi keringési, vérellátási zavar.
Tünetei 24 órán belül elmúlnak, ez figyelmeztető jel ezért komolyan kell venni, mert 5
éven belül 25 % - os valószínűséggel komolyabb történés lesz.
 RIND –(Reverzibilis Ischaemias Neurológiai Deficit) visszafordítható vérellátási
zavarral járó neurológiai hiány. Tünetei 24 órán túl 3 héten belül a panaszok
megszűnnek oldódnak
 PS – Progresszív Stroke – előre haladó, változó súlyosságú, de egyre előre haladó és
romló.
 CS – Complett Stroke – súlyos végleges idegrendszeri tünetek/ maradvány tünetek,
amelyek javulást nem mutatnak. A beteg súlyos állapotával és halálával jár.
Arteria carotis interna (nyaki verőér) károsodása esetén tünetek:
 Motoros zavarok -féloldali gyengeség v. bénulás (egyik végtag v. azonos oldali alsó és
felső végtag bénulása gyengesége)
 Érzés zavar, látás zavar, zsibbadás,
 Beszédzavar – elkent – (galuskás) beszéd
 Fejfájás – féloldali
 Ájulás
Art. Vertebralis (csigolya verőér) károsodása esetén tünetek:
 Motoros zavarok – változatos eloszlásban akár mind a 4 végtagra kiterjedő bénulás
 Ájulásszerű rohamok
 Egyensúly zavar
 Szédülés
 Elesési rohamok –drop attack
 Tarkótáji fájdalom
 Fülzúgás, hallászavar

Diagnosztika - eldönteni vérzéses vagy ischaemiás stroke

129
Fizikális vizsgálat:

 Megtekintés – eszméletlen vagy eszméleténél van

 Tapintás – izom - erő vizsgálata
 Meningeális izgalmi jelek vizsgálata (tarkókötöttség a SAV-nál)
 Szemvizsgálat – látótér, pupillák – tágulása, szűkülése (Exophtalmus- szemgolyó kóros
kidülledése, Enophtalmus a szem besüllyedése a szemgödörbe, Anisocoria- pupillák
méretkülönbsége)
 Figyelem orientáció, emlékezet, absztarkt gondolkodás

Eszközös vizsgálatok/ Képalkotó diagnosztika

 Lumbálpunctio – liquor vizsgálat
 EEG – agyi hullámok meglassulna
 UH – Carotis Dopler
 MR – Kimutatható vérzés vagy elzáródás
 CT
 Agyi arteriografia – látható az érszűkület, elzáródás, aneurysma, DSA (digitális
szubtrakciós angiografia)
 Szem vizsgálata – szemfenék, pupilla, látótér
 EKG
 Labor vizsgálatok (WE, vérkép, INR, Ionok – Na, K)
 ICP monitorozása – intra craniális nyomásmérés
Terápia: Kórházba kerülés gyorsítása, Élet fontos funkciók támogatása, Stroke altípus
meghatározása, Thrombolyzis (3 órán belül, felkészült intézménybe).
Vérzéses, aneurysma, thrombózisos stroke esetén:
 vérzés eredetét kell tudni
 Hypertónia esetén – óvatos RR csökkentés (a kezelés első órájában az RR csak a
kiindulási érték max. 30 % - al csökkenthető)
 Agyduzzanat (agy oedema csökkentése pl.: Mannisol
 RR -30% csökkentése 1 nap
 Diuretikumok adása (Furosemid)
 Bénulás esetén rehabilitáció
Ischaemiás (thromboticus, thromboembóliás):
 Thrombózisos – 6 órán belül kell ellátni! Vérrög feloldás (fibrinolízis és anticoaguláns
kezelés) csak centrumokban
 Aneurysma – ütésszerű heves fejfájás (fiatalkorban okoz tüneteit) - hányinger hányás
tarkókötöttség. Th: műtét (craniotómia – koponyaműtét) - (craniectómia –
koponyacsont egy részének eltávolítása, koponyalékelés)
Gyógyszeres terápia – értágítók, vérnyomáscsökkentők, véralvadásgátlók, thrombocyta –
aggregáció gátló, thrombolyzis, agynyomáscsökkentés – pozicionálás (30 fokban fejrész
emelése) Mannisol, glycerin, vízhajtók, szteroid terápia
Szakápolói feladatok:
 Betegmegfigyelés (RR, P, Légzés, Testhőmérséklet)
 Szabad légút biztosítása
 Légúti váladék leszívás
 oxygén terápia
 RR csökkentés
 Intracranialis nyomásfokozódás esetén az ágy fejrészét 30 fokkal emeljük meg

130
  folyadékpótlás, elektrolit egyensúly biztosítása, sav-bázis egyensúly biztosítása
 oedema kezelés diuretikumok adása
 Neurovegetatív tünetek megfigyelése
 Szövődmények (Aspiratio, trombozis)
 Tápláltsági állapot felmérése, ellenőrzése
 Dokumentálás
 A beteg szükséglet szerinti ellátása
 Betegoktatás (életvezetési tanácsok beteg és hozzátartozó, családtagjai számára,
segédeszközök használatának megismerése – kompetencia szerint.
Stroke beteg ápolási szükségletei:
 Teljes vagy részleges ápolás (eszméletlen beteg)
 Megfelelő pozicionálás
 Individuális ápolás
 önellátóképesség figyelembe vétele
 Mobilizálás (ágyban történő mozgások)
 Mozgásterjedelem fenntartása
 Izomerő megtartása, fejlesztése
 Contrakturák megelőzése (ízületi mozgás beszűkülés, izommerevség)
 Szövődmények kivédése (aspiratio, decubitus, trombózis, pneumonia)
 mindennapi aktivitás fejlesztése
 Funkciók fejlesztése, helyreállítása (állóképesség, testsúly áthelyezése, járás
megtanítása, írás megtanítása)
 Életvezetési tanácsok

Rehabilitáció: Célja – alkalmassá tenni a beteget a teljes értékű másoktól független életre. A
rehabilitáció során figyelembe kell venni a beteg terhelhetőségét. A rehabilitáció céljai között
szerepel, az önellátó képesség javítása, az önállóéletmód, az önálló járás, a helyzetváltoztatás
képességének fokozása (segédeszközök használata), a beszédzavar, a kommunikációkészség
és a kognitív funkciók javítása. Célkitűzés a funkcionális javulás erősítése, az életminőség
javítása, a beteg visszavezetése a családba, a társadalomba. Team munka jelentősége (orvos,
ápoló, logopédus, dietetikus, gyógytornász, pszichológus). A rehabilitációs programot
szakmai team végzi, amelynek a beteg is aktív tagja. (együttműködési készség fenntartása)

Ápolási diagnózisok - Stroke-s beteg ellátása:

Áp dg: Aspiratio veszélye nyelészavar miatt.

Áp cél: Aspiratio lehetőségének csökkentése.
Áp feladat: nyelészavar észlelése, étkezés előtt próbanyelést végeztetünk, majd köhögtessük
a beteget a nyelést követően. Az étkezés ülő helyzetben, ágyasztal mellett történjen.
Gondoskodjunk a megfelelő ételkonzisztenciáról. Nyak legyen megtámasztva, fej kissé előre
hajtva. A falatot a nyelv közepére helyezzük, a nem paretikus oldalon. Lassú tempóban
etessünk. Étkezés után a bénult arcfélből el kell távolítani az ételmaradékot. Szájtoalett
étkezés után.
Áp dg: Elégtelen tápanyagbevitel táplálkozás nehezítettsége miatt.
Táplálkozási nehezítettséget jelent a nyelési nehézség, végtag gyengeség, bénulás és az
apraxia is. Az apraxiás beteg tudja, hogy étel van a tányéron, kanál a kezében, de nem tudja,
hogy mit kell vele csinálni.
Áp cél: Megfelelő tápanyagbevitel biztosítása
Áp feladat: úgy etessük a beteget, hogy lássa, mit kap. Tanítsuk a másik kéz használatára

131
minden étkezésnél. Az optimális diéta meghatározásánál kérjük a dietetikus segítségét.
Speciális segédeszközök használata (flexibilis evőkanál, pohártartó)
Áp dg: Immobilitási szindróma veszélye bénultság/ tudatzavar miatt.
A tudatzavar elsősorban haemorrhagiás stroke-on átesett betegeken fordul elő. Ide tartozik
minden olyan ápolói tevékenység, amely a tüdőgyulladás, decubitus, contractura,
izomatrophia, mélyvénás trombózis ellen irányul.
Áp cél: Immobilitás megelőzése.
/Nyugalmi légzésszám 24/perc alatt, normális légzési hangok megtartása, élettani irányban
jól mozgó ízületek, ép bőr, trombusképződés elkerülése. /
Áp feladat: légzőtorna, kétóránként forgatás, sima, morzsamentes lepedő, bőrápolás, helyes
fektetés, mindkét alsó végtag rugalmas pólyázása, passzív mozgatás, széklet-vizelet
távoltartása

A helyes fektetés formái:

a) Hanyatt fekvés: fejet kissé helyezzük az ép oldal felé. A bénult alsó végtag kifelé rotatioját
gyopár párnával, szivacsékkel akadályozzuk meg. Azért is fontos a térd nyújtott helyzete,
mert petyhüdt szakban flexiós térdcontractura (térdízületi merevség) alakulhat ki.
b) Oldalt fekvés: paretikus oldalra nem minden esetben fektetünk decubitus veszély miatt.
Alsó vállat helyezzük előre, könyök nyújtott, tenyér felfelé néz. Kellő stabilitáshoz hát felőli
támasztás is szükséges.
c) Félig ülő helyzet: előkészíti az ülést. Nagy hátránya a szakrális tájékra ható nyíróerők;
decubitus veszély miatt nem alkalmazható.
A korai aktív mobilizáció feltétele a tudatállapot ébersége, a keringés, légzés és a vegetatív
paraméterek stabilizációja. A beteg segítségét kérjük az oldalra fordításban, később önállóan
végzi. Ezt követi a felülés, ülőegyensúly kialakítása, kiülés, átülés. Neurológiai osztályon
járatásra csak akkor kerül sor, ha a bénulás eleve enyhe vagy gyorsan javul és tartós
egyensúlyzavar nincs.
*****
13. B
Ismertesse a zavart tudatú beteg korlátozó intézkedésinek jogi vonatkozásait az alábbi
szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a tudat felmérésének ápolói kompetenciái

- a veszélyeztető magatartás formái, jellemzői

- a korlátozó intézkedés fogalma, formái és főbb jellemzői

- az ápolói szintű fizikai korlátozás jogi, ápolási és dokumentációs vonatkozásai

Tudat felmérésének ápolói kompetenciái: A tudat: A központi idegrendszer legmagasabb

rendű szintetikus funkciója. Ismeretek felhalmozódása. Olyan ébrenléti állapot melyben a
külvilág és a belső környezetünk ingereit megfelelő módon fel tudjuk fogni, érzékeljük, és
jelentőségével tisztában vagyunk. Tartalmát meghatározza: Elsajátított ismeret. Személyes
életünk tapasztalatai. Elképzeléseink, gondolataink. Tudatunkat jelentősen meghatározza
neveltetésünk, körülményeink, foglalkozásunk, iskolai végzettségünk.

132
Tudatállapot:

Egészséges tudatállapot:

• Normál éber állapotban pontos tudomásunk van a történésekről. Helyben és időben és térben
orientáltak vagyunk, kérdésekre gyors és logikus választ ad, a személyiségtudata tiszta,
térben–időben tájékozott:  *tudja a nevét, *lakcímét, *tudja, hol van, *hogyan került oda,
*meg tudja mondani a napot és a hónapot.

• A tudat szempontjából fontos az objektív és szubjektív idő.

• Fontos szerepe van a térnek is. Pl. gyermek másként érzékeli a körülötte lévő teret.

• Ok-okozati összefüggés is a tudat rendjének fontos eleme. Ez biztosítja a logikus beszéd

összefüggő jellegét.

• Saját magunkról lévő ismereteink is (testünkről, tulajdonságainkról) a tudatunk fontos része.

Kóros tudatállapot: Tudat leépülése rendszerint az időbeli dezorientációval kezdődik.

(összekeveri a nappalt az éjszakával). Térbeli tájékozódás zavara időbeni dezorientáció,
ezáltal önmagát, környezetét veszélyezteti (veszélyeztetés), (nem tudja, nem ismeri fel, hogy
hol van, vagy hogyan került épp oda ahol van).

A tudat megfigyelésének területei: - viselkedés, - arckifejezés, - beszéd és a szimbólumok

megértése, - a külső ingerekre adott válaszok. Az általános egészségi helyzetfelmérés első
lépése a tudatállapot felmérése. A tudat állapotáról tájékozódhatunk a viselkedés, a feltett
kérdésekre adott válaszok alapján, megfigyeléssel, beszélgetéssel. Győződjünk meg arról,
hogy a beteg ébren van-e. Először egyszerű kérdéseket tegyünk fel (pl. hogy hívják, hol
lakik). Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a beteg megértette a kérdést, fogalmazzunk
másképpen. Adjunk egyszerű utasításokat (pl. nyissa ki a szemét). Mérjük fel az intellektuális
funkciókat (pl. kérdezzük meg a beteget, hogy tudatában van-e betegségének). Figyeljük meg
a beteg beszédmódját, érthetőségét. Figyeljük meg a hangszínt, a hang- magasságot, a beszéd
sebességet. Figyeljük meg a hangulatbeli és viselkedési reakciókat. Figyelni kell a hirtelen
tudatváltozásra, észlelése esetén orvosnak kell jelezni. A kóros tudatállapotú beteg fokozott
felügyeletet igényel!

Tudatállapot változások, zavart tudat:

1. Delírium vagy zavartsági állapot: olyan akkutan vagy subakkutan kialakuló állapot,
amelyet a környezet felismerésének átmeneti csökkenése jellemez. A tünetek közé tartozik
memóriafunkciók romlása, legalább részleges dezorientáció, percepciós zavarok, az
ítéletalkotás zavara, érzékcsalódás. A deliráló betegek hangosak és nyugtalanok, gyakran
hallucinálnak és a hallucinációik általában vizuális jellegűek. Oneroid (álomszerű) állapot;
Homályállapotok (tenebrozitás); Delirium tremens; Tudatszűkület; Konfúzió (laza tudati
állapot).

2. Somnolencia (aluszékonyság): a beteg szinte egész napját félálomban tölti, hangos szóval,
erélyesebb ingerekkel azonban felébreszthető.

133
3. Sopor (mélykábultság): pszichológiailag reaktív állapot, amelyet igen erős és tartós külső
inger képes áttörni. Reflexek még megtartottak, inkontinens.

4. Coma (mély eszméletlenség): öntudatlan állapot, sem külső sem belsőingerre nem reagál,
reflexek hiányoznak, légzése horkoló, az élet csupán vegetatív működések formájában folyik
tovább. Légzési és keringési elégtelenség jelentkezhet. Glasgow–kóma skála (Glasgow Coma
Scala) (GCS).

Veszélyeztető magatartás formái, jellemzői, a korlátozó intézkedés fogalma, formái és

főbb jellemzői:

Korlátozhatatlan emberi jogok:

• Élethez és emberi méltósághoz való jog,

• Személyes szabadsághoz és biztonsághoz,

• Ártatlanság vélelméhez, védelemhez,

• Gondolat,- lelkiismeret és vallásszabadság joga,

• Férfiak és nők egyenjogúsága,

• Kisebbségek jogai, diszkrimináció tilalma,

• Állampolgárságtól való megfosztás tilalma.

Korlátozás: Olyan esetekben alkalmazható, amikor az ellátott állapotából kifolyólag képtelen

kontrollálni viselkedését, nem képes felfogni objektíven a körülötte zajló történéseket, nem
ura cselekedeteinek, saját maga helyzetét és egészségi állapotát tévesen ítéli meg. Az ellátott
veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít.

- Pszichikai korlátozás - a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartás

elhárítását célzó pszichés megnyugtatás. (felszólítás)!

- Fizikai korlátozás - a szabad mozgás megtagadása, testi kényszerrel, fizikai és

mechanikai eszközökkel (intézet elhagyásának megtagadása, rögzítés, lekötés).

- Farmakoterápiai korlátozás - a gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása.

- Elkülönítés - intézményen belül.

- Komplex korlátozás - a fizikai, kémiai korlátozások komplex alkalmazása.

Mindig az ellátott kezelőorvosa dönti el, mely korlátozást tartja szükségesnek, az ápoló az
eszközrendszerek közül a következőket alkalmazhatja:

- Pszichés nyugtatás: szituációból kiemelni, beszélgetés, ventiláció biztosítása, gondolat

elterelése.

- Farmakoterápia, ezen belül a szükség esetén járó gyógyszert, ami fel van tüntetve az egyéni
gyógyszernyilvántartó lapon,

134
- Intézményen belüli elkülönítés,

- Mozgásban való korlátozás esetén csak az intézet területének az elhagyását korlátozhatja.

Veszélyeztető magatartás: Amennyiben az ellátott pszichés állapotának zavara

következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt
jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel
nem indokolt.

Közvetlen veszélyeztető magatartás:

• Amennyiben az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy

mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent, szükség
esetén, a beteg saját vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében
korlátozható.

• Mindkettő agresszív, erőszakos, önmagára is veszélyes, esetleg szuicid állapot, mely

azonnali beavatkozást igényel.

Vezérelv: Az ápoló – gondozó munka során a hangsúly a veszélyeztető, illetve közvetlen

veszélyeztető állapotok prevenciójára, illetve a hirtelen fellépő esetekben a probléma
megoldására és a kényszerítő intézkedések minimalizálására helyeződik. A korlátozás csak
addig tartható, illetve olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához
feltétlenül szükséges. Az adott veszélyhelyzethez viszonyítva a legkisebb mértékű, a
legkevesebb hátrányt jelentő korlátozást alkalmazzuk. Nem lehet büntető jellegű, az
elrendelés oka fennállásáig tarthat, a kezelőorvos, ideiglenesen az ápoló rendelheti el,
dokumentálni kell.

A korlátozás főbb alapelvei:

• Az emberi méltóság nem korlátozható, Nem alkalmazható büntetésként,

• A testi épséghez és az egészséghez fűződő jogok tiszteletben tartása,

• A jogok csak annyiban korlátozhatóak, amennyiben azok gyakorlása veszélyezteti a

korlátozás célját,

• Nem történhet kínzás, kegyetlenség, megalázás, tilos a bántalmazás, a hálós ágy, ketrec
alkalmazása.

• A korlátozás a veszély elhárításához szükséges legrövidebb ideig alkalmazható,

• Az adott veszélyhelyzethez viszonyítva a legkisebb mértékű, a legkevesebb hátrányt jelentő

korlátozást alkalmazzuk,

• A korlátozás alatt értesíthet más személyt, ebben a korlátozás elrendelője segíti.

A korlátozó intézkedések dokumentációja kötelező. Adatlap – 1/2000-es rendelet 6. sz.

melléklete, adatlap és betétlap, a korlátozás dokumentumai az ápolási dokumentáció része, a

135
korlátozás ideje alatti ellenőrzéseket szintén dokumentálni kell. Az orvos haladéktalanul
tájékoztatja az intézményvezetőt a korlátozásról. Az intézmény vezetőjének feladata a
feltételek megteremtése, az ellátottak védelmének biztosítása. Az intézményvezető 48 órán
belül értesíti az ellátott jogi képviselőt, értesíti a törvényes képviselőt. Törvényes képviselőt
48-72 órán belül értesíti, 3 napon belül az adatlapot át kell adni. Az intézkedés ellen
jogorvoslati lehetőség a fenntartónál. A korlátozó intézkedések eljárásrendjét a Házirendben
szabályozni kell. Az intézményi jogviszony létesítése előtt a korlátozás szabályáról és
eljárásrendjéről, a korlátozás SZMSZ-ben foglalt szabályairól tájékoztatni kell az ellátottat és
törvényes képviselőjét.

Ápolói szintű fizikai korlátozás jogi, ápolási és dokumentációs vonatkozásai:

Kompetenciák, kötelezettségek: A veszélyeztető állapot felmérése az orvos feladata, a

szakápoló, gondozó folyamatos jelzése által. A korlátozó módszerek vagy eljárások
alkalmazását az ellátott orvosa írásban rendeli el, megjelölve annak indítékát, módját,
alkalmazásának időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában: - Ha az ápoló
(legmagasabb szakképesítéssel bíró ápoló) rendeli el a korlátozást, haladéktalanul értesíteni
kell az ellátott kezelőorvosát, aki a korlátozó intézkedést két órán belül jóváhagyja. A
kezelőorvosnak utólag ezt írásban vagy szóban jóvá kell hagynia, és ezt utólag 16-24 órán
belül dokumentálnia kell. A korlátozó intézkedés elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatni
kell az intézet vezetőjét és vezető ápolóját.

Korlátozó intézkedések jogszabályi háttere:

• Magyarország Alaptörvénye,

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről,

• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról,

• 60/2004. (VII. 6.) ESZCSM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az

ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól.

• 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények

szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

• SzMSz és Házirend (korl. eljárásrendje).

Pszichiátriai intézet (Eütv. 188., 189-195. §)

• Minden olyan egészségügyi szolgáltatás vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai
betegek felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja.

• Pszichiátriai intézetnek minősül: pszichiátriai járó beteg és szakellátás, bentlakásos és

rehabilitációs otthon, átmeneti intézmény.

• Pszichiátriai beteg: BNO F, X60-84.

14. A
136
Ismertesse a tartós fekvés szövődményeit, azok kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa
be a szövődmények megelőzésére irányuló ápolási specialitásokat!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a tartós fekvés szövődményei

- az egyes szövődmények kialakulásának okai és jellemzői

- tartós fekvés szövődményeinek tünettana és diagnosztikája

- a rizikó felmérése és a preventív ápolási feladatok

A tartós fekvés szövődménye: az immobilizációs szindróma: az egész szervezetet érintő

gyors leépülési folyamat, mely valamennyi szervrendszer funkció csökkenésével jár, beleértve
a mentális és a pszichés funkciókat is. A folyamat hamar irreverzibilissé válhat.
Az immobilitás hatása a kültakaróra: A bőr ellenálló képessége csökken, a keringési- és az
anyagcserezavar következtében. A perifériás erek vérellátása romlik, nem szállítanak
megfelelő tápanyagot, folyadékot és oxigént a sejtekbe. A sejtek ellenálló képessége csökken.
A perifériás nyirokrendszerbe ez által kevesebb folyadék lesz, amely a bőr sérülése esetén
kevesebb ellenanyagot, sebgyógyulást segítő anyagot szállít, ami fokozza a fertőzés
szervezetbe kerülésének veszélyét, valamint lassul, elhúzódik a sebgyógyulás is. A kevesebb
folyadékot kapó sejtek, a sejtközi állomány nem tudnak a bőrbe megfelelő mennyiségű nedvet
juttatni, a bőr kiszárad, hámlik, berepedezhet. Fentiek következményeképpen a bőr már
csekély behatásra is sérülhet. A tartós fekvés szövődményeként jelentkezhet a decubitus
(felfekvés). A decubitus tartós nyomás hatására létrejött körülírt szövetelhalás.
A posztagressziós szindróma: Minden sebészeti beavatkozás (trauma, érzéstelenítés), mint
exogén stressz (agresszió) közvetlenül vagy pszichés behatások (félelem, szorongás),
fájdalom, éhezés, hypoxia és immobilizáció következtében közvetve, endogén
stressztényezők révén jellegzetes elváltozásokat okoz.
Decubitus (nyomási fekély):
A decubitus (felfekvés) jelentése nyomási fekély, tartós nyomás hatására létrejött körülírt
szövetelhalás. A decubitus kialakulásában három fontos tényező játszik szerepet nyomás,
nyíróerő és a súrlódás.
 Nyomás: A beteg testsúlya odapréseli a szöveteket a kiemelkedő csonthoz, mozdulatlanság
esetén alakul ki a decubitus. A hosszan tartó nyomás hatására vérszegénység alakul ki, a
szövetek hypoxiásak, majd anoxiásak lesznek, és beavatkozás nélkül el is pusztulhatnak.
 Nyíróerő: Akkor jön létre, amikor a beteg lecsúszik, vagy helytelenül felhúzzák az ágyban.
Beteg helyzetváltoztatása húzással. Az indirekt nyomás következtében szakadás és
mechanikus károsodás is bekövetkezik a szövetekbe, ezt a felszínnel érintkező szövet
mozgása, az az a nyíróerő okozza. Az alsóbb rétegekben a kapilláris keringés akadályozott,
ahol a kapilláris nyomás 16 - 32 Hgmm, így szöveti ischaemia jön létre (a szövet az anoxia
miatt elhal). Súlyosabb esetben a nyirokerek és az izomrostok is elszakadnak és mély
nyomási fekély alakul ki. Fontos, hogy a keletkezet károsodást egy ideig nem lehet látni,
mert a bőr felette akár még két hétig is ép maradhat.
 Súrlódás: A nyíróerő része, a bőr legfelső elszarusodó rétegén eredményez felületes fekélyt.
A súrlódást fokozza a nedves környezet, például vizelet, izzadás, nem szellőző ruhanemű.
Az egyes szövődmények kialakulásának okai és jellemzői: a nem megfelelő ápolás, valamint
több hajlamosító tényező befolyásolja:

137
 • gyűrött, morzsás lepedő
• kényelmetlen, rossz fekvőhely
• ágyban felejtett tárgyak
• helytelenül alkalmazott kényelmi eszközök, - gyógyszerek mellékhatásai, rossz
nyálkahártya vérellátás, hospitalizáció, megváltozott környezet, elszigetelődés
• nedvesség, váladékok, ízületi contractura, izomsorvadás, mozgás hiánya,
• helytelen mobilizálás, viszkozitás változás, szöveti perfúzió zavar,
• nem megfelelő higiénés ellátás
• immobilizációs szindróma
• társult betegségek – diabétesz, ödéma, érzés kiesés, bénultság
• testalkat, tápláltság – soványság, túlsúly, obstipáció, lelassult peristaltica, fokozott víz
visszaszívás stressz ulcus,
• nem megfelelő tápanyag összetétel, táplálkozási probléma,
• elégtelen folyadékbevitel
• egyes bőrbetegségek, - pneumonia, microatelectasia, váladék retenció, thromboembolia,
lelassult keringés,

A kialakulás helyei:
A decubitus a testfelszín azon részén alakul ki, ahol vékony a bőr alatti zsírréteg. A
kialakulása attól függ, hogy a beteg milyen testhelyzetben van és a gravitációnak megfelelően
mely pontokon támaszkodik. Háton fekvő betegnél: a koponya hátulsó része, könyök, lapocka,
keresztcsont, farok csont, ülőgumó, sarok. oldalt fekvő betegnél: a fül, váll, csípőtaréj,
tompor, térd, külső és belső boka.

Tartós fekvés szövődményeinek tünettana és diagnosztikája - Decubitus stádiumai:

1. Bőrpír: nincs szövetkárosodás, csak helyi vérbőség a nyomásnak kitett helyen. A bőr
fekélyesedésének előjele az ép bőrben elszíneződés (nem kifehéredő erythema). A bőr
nagyságától függően fájdalom, égő érzés is jelentkezhet.
2. Hámhiány: Felületes hámfosztott terület alakul ki, mely a felhámra és az irha felszínes,
klinikailag horzsolásnak látszik, hólyagokkal vagy sekély kráterekkel. Részleges bőrhiány
(bullosus elváltozások) láthatóak. A bőr meleg, és a hámhiányos terület erős fájdalmat okoz.
Ebben a stádiumban a fekélyes decubitus kialakulása még elkerülhető. Ha azonban nem
történik eredményes beavatkozás, akkor rövid időn belül ez a terület hideg tapintatúvá,
érzéketlenné válik, kékesen elszíneződik és megkezdődik a szövetek elhalása.
3. Üszkösödés: Teljes vastagságú bőrhiány, amely a subcutan rétegéig ér. Mélyre terjedő, de a
fascián nem hatol át. A fekély klinikailag mély kráter formájában jelenik meg.
a, száraz üszkösödés: a szövetrész feketés - vörösen, vagy barnásan elszíneződött, felszíne
száraz és ráncos.
b, nedves üszkösödés: az elhalt terület feketés - vörösen elszíneződött és szürkés, rendkívül
kellemetlen szagú, szürkés váladékot termel. Szövődménye: a beteg szeptikus állapotba
kerülhet!
4. Szövetelhalás = necrosis: Teljes vastagságú bőrhiány, kiterjedt roncsolással,
szövetelhalással. Vagy az izom, a csontok illetve a támasztórendszer károsodásával, teljes
vagy részleges hámhiánnyal. A fascián is továbbhalad (pólya, izompólya, vékony

138
 kötőszövet, mely az izmokat beborítja, és az egyes izomcsoportokat egymástól elválasztja).
Súlyosbítja: bőrfelszín nedvessége, rossz tápláltság, negatív nitrogénegyensúly.
Krónikus sebkezelés algoritmusa:
 felmérés
 támogató intézkedések
 rendszeres észlelés
 necrotikus seb műtéti sebtisztítása
 enzimatikus sebtisztítás
 rendszeres ellenőrzés
 fertőzés jelenlétének megakadályozása érdekében és az újból kialakuló decubitus
megelőző intézkedései

Speciális ápolói feladatok:

 kötöző kocsi felszerelésének ellenőrzése
 aszepszis - antiszepszis elveinek alkalmazása
 speciális kötszerek alkalmazása

Ápolási anamnézis:
Az esetleges rizikó faktorokat teljes körűen fel kell mérni (Cukorbetegség, Lázas állapot,
Inkontinencia, Kövérség, Bőrbetegségek, fagyás-égés, Életkór, Pszichés állapot). Különösen
fontos a veszélyeztetett csoportok feltárása (csökkent mobilitás, immobilitás, ízületi protézis,
keringési zavar, érzékkiesés időskór, zavart tudatállapot, korábbi decubitus). Minden felmárt
adatot, eredményt folyamatosan dokumentálni kell az egészségügyi dokumentációba.
A rizikó felmérése és a preventív ápolási feladatok - A felmérés kiemelt területei: tápláltsági
állapot felmérése, mozgásállapot, bőr állapotának leírása (szárazság, hámhiány, oedema,
melegség, kifehéredés, márványozottság, irritáció), csontos állapotú testtájak megtekintése,
decubitus rizikó mérőskála alkalmazása (például Norton - skála, bővített Norton - skála,
Waterloo – skála, Braden - skála).

A leggyakrabban használt Norton - skála. Pontértékelésének jelentése:

Alacsony rizikó: 15 pont vagy több. Jó általános állapotú. Jól kooperáló mobilis beteg.
Közepes rizikó: 13 - 14 pont: decubitus megbetegedésre hajlamos beteg, fokozott figyelmet
igényel!
Magas rizikó: 12 pont vagy kevesebb. Fokozottan veszélyeztetett beteg, aktív prevenciót
igényel!

139
Bővített Norton - skála: 25 pont felett nem veszélyeztettet, 21 - 25 között közepes rizikójú, a
20 vagy alacsonyabb pontszám esetén magas rizikójú csoportba tartozik.

Braden - skála:
I.SZENZOROS ÉRZÉKELÉS: hogyan reagál a nyomás hatására érzett kényelmetlenségre.
1. teljesen korlátozott: az öntudatlanság vagy nyugtatók következtében fájdalom ingerekre érzéketlen
(nem nyög, nem rándul) vagy szinte a testfelszínen korlátozott fájdalomérző képesség.
2. erősen korlátozott: csak fájdalom ingerekre reagál, nyögéssel és nyugtalansággal fejezi ki rossz
közérzetét.
3. enyhén korlátozott: szóbeli utasításra válaszol, de kényelmetlenségről nem szól. Érzékzavar
kísérheti mely egy vagy két végtagra korlátozott.
4. nincs károsodás: kérdésre válaszol, nincs olyan érzékszervi hiányossága, ami korlátozná azt a
képességét, hogy a fájdalmat jelezze.

II. NEDVESSÉG: milyen mértékben van a bőr a nedvességnek kitéve.

1. állandóan nedves: a bőrt a verejték, vizelet állandóan nedvesen tartja.
2. nagyon nedves: a bőr gyakran, de nem mindig nedves.
3. alkalmanként nedves: csak alkalmanként nedves a bőr.
4. ritkán nedves: a bőr rendszerint száraz.

III. AKTIVITÁS: a fizikai aktivitás foka.

1. ágyhoz kötött: tartósan ágyban fekvő beteg.
2. székhez kötött: járásképessége erősen korlátozott vagy megszűnt, nem bírja el saját súlyát
segítségre szorul.
3. alkalmanként jár: napközben, alkalmanként segítséggel vagy anélkül jár.
4. gyakran jár: szobán kívül naponta legalább kétszer jár.

IV. MOZGÉKONYSÁG: testhelyzet változtatási és befolyásolási képesség.

1. teljesen mozdulatlan: segítség nélkül kis mozdulatokra sem képes.
2. nagyon korlátozott: alkalomszerűen a törzs vagy a végtagok kis helyzetváltoztatására képes, de
egyedül nem képes gyakori változtatásra.
3. enyhén korlátozott: képes egyedül a törzs és a végtagok mozgatására.
4. nincs korlátozás: képes a gyakori változtatásra.

V. TÁPLÁLKOZÁS: megszokott táplálkozási séma.

1. nagyon rossz: soha nem fogyaszt el egy teljes menüt, az étel egyharmadát eszi meg.
2. elégtelen: ritkán eszi meg a teljes menüt, a felajánlott étel kb. felét.
3. megfelelő: az étkezések során az étel több mint felét elfogyasztja.
4. kitűnő: a legtöbb étel nagy részét elfogyasztja.

VI. SÚRLÓDÁS és HÚZÓDÁS

140
1. probléma: maximális segítségre van szüksége a mozgásban, felemelése a lepedőn csúsztatás nélkül
lehetetlen, gyakran lecsúszik az ágyban, vagy a széken.
2. potenciális probléma: erőtlenül mozog, mozgása folyamán bőre bizonyos mértékben súrlódik a
lepedőn, a széken. 3. nincs látható probléma: az ágyban van a széken segítség nélkül mozog.
Enyhén nedvedző seb: kevés az exudatum. A sebalap sarjszövettel fedett. Használhatunk
polimereket, impregnált lapokat, félig áteresztő filmkötszer, alginát lapok, hidrogéleket,
habokat.
Közepesen nedvedző seb:
Üreg nélküli. Használhatunk habokat, hydrocolloidokat, hydrofiberek, alginátok,
polymereket.
Üreggel rendelkező: alginát csík, hydrokolloid, habszivacs.
Erősen nedvedző seb: Használatunk aktív szenes kötszereket hydrofibereket, habokat.
Lepedékes sebalap, kevés exudatum: hydrogélek, szemipermeábilis film, hydrokolloidok,
impregnált lap.

Prvenciós tevékenységek:
 Bőrápolás
 Szoros betegmegfigyelés, vitális paraméterek - korai mobilizáció, folyadék
terápia, légzési fizioterápia, gyógytorna, dietoterápia, rendszeres ürítés
biztosítása, pszichés vezetés.
 Súrlódási és nyíró erő csökkentése, Nyomásminimalizálás
 Táplálás
 Nedvesség kezelése
 Betegoktatás, dokumentáció
Antidecubitor eszközök: statikus és dinamikus eszközök, speciális ágyak.

Dokumentáció:

 a seb és a sebkörnyék állapota

 váladék mennyisége, színe, szaga, állaga
 alkalmazott seböblítő-fertőtlenítő folyadék, kötszer
 időpont
 fájdalom

14. B
Ismertesse a lélegeztetett beteg ápolásának speciális feladatait az alábbi szempontok
alapján!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a gépi lélegeztetés fogalma, indikációi

- a gépi lélegeztetés formái, módjai és azok jellemzői

141
- a lélegeztetett beteg megfigyelésének szempontjai

- a lélegeztetett beteg ápolásának specialitásai

Gépi lélegeztetés fogalma, indikációi: Lélegeztetésnek nevezzük azt az eljárást, amikor a

beteg spontán légzésének hiánya vagy súlyos elégtelensége miatt a tüdőben történő
légáramlást mechanikusan pótoljuk, vagy támogatjuk. Gépi lélegeztetéssel pontosan beállított,
garantált paraméterek alapján történik a gázcsere, a ballonnal végzett lélegeztetéssel szemben.

Azonnali lélegeztetés szükséges: Keringésmegállás esetén. Légzésleállás vagy súlyos légzési

elégtelenség esetén. Intubációs előkészület vagy inkubációs kísérlet során, ha az SpO2 értéke
kritikusan csökken. Intubált beteg ellátása esetén. Oxigenizáció javítása, alveoláris
ventillatio optimalizálása, a légzési munka csökkentése, a szívizom oxigén anyagcsere
javítása, haemodinamikai instabilitás, szedálás, relaxáció szüksége, tartós
eszméletlenség.

Gépi lélegeztetés formái, módjai és azok jellemzői:

Kontrollált mód (a betegnek nincs spontán légzése, mind volumenében és

frekvenciájában a gép irányítja a légzést).
 a belégzés ideje, jellege
 a belégzés gyakorisága (idő trigger) trigger = érzékenységi küszöb
 belégzési trigger, belégzés kontrollálása
 nincs páciens trigger
 a kilégzés passzív
asszisztált és kontrollált: a beteg asszisztáltan lélegzik, a gép időközönként kontrollált
ciklusokat biztosít
 a belégzés ideje, jellege
 a belégzés gyakorisága (idő trigger)
 van páciens trigger is
 a kilégzés passzív
 ha a beteg a beállított frekvenciánál gyakrabban kezdeményez belégzést, úgy a
kilégzési idő rövidül, és esetleg nem marad elég idő a teljes kilégzésre
(dinamikus hiperinfláció)
Invazív lélegeztetés - Asszisztált mód (a beteg spontán légzésének támogatása, a spontán
légzés mellé a beállított módon támogatja a légzést) - csak páciens triggerre indul
 csak triggerrel vált kilégzésre (időlimit)
 kilégzési trigger, pozitív kilégzésvégi nyomás
 támogatás (nyomás)

Noninvazív lélegeztetés (CPAP maszk): - az élettani funkciók megtartása, kisebb

csúcsnyomások, váladék eltávolítása problémás lehet.
Folyamatos pozitív légúti nyomás (Positiv End Espiratory Presson PEEP), általában 0 - 10
cm H2O. A gép folyamatosan ugyan azt a beállított nyomást tartja fenn. Csak asszisztált

142
 lélegeztetésre alkalmas. Pl.: részleges légzési elégtelenség (eszmélet, kooperálás,
együttműködés a beteg részéről)
Lélegeztetett beteg:
 életmentő felszerelés megléte
 ideális ápoló-beteg arány 1:1
 monitorelvezetések
 mesterséges légút megfelelően csatlakoznak
 fejrész 30 - 45 fokban megemelt
 decubitus rizikófelmérés (Waterlow - skála)
Lélegeztetett beteg gondozása - lélegeztetett beteg ápolásának specialitásai,
megfigyelésének szempontjai:
 kommunikáció elősegítése (írótábla, tablet, okostelefon)
 normális légzés biztosítása: légző kör cseréje csak szennyeződés esetén; párásítás
aktív vagy passzív (HME filter)
 gépi lélegeztetés esetén 4 óránként vagy állapotromlás esetén: tubus helyének fiz.
vizsg., cuff nyomásának ell., artériás vérgáz vizsg.
 légzési paraméterek monitorizálása, dok. 4 óránként
 beteg tüneteinek foly. megfigy., értékelése és dok.
 életveszély felismerése és elhárítása
 tubusból ürülő váladék menny. és min. megfigy. és dok.
 tubus és garat toilette sz. sz.
 váladékok ürítése: zártrendszerű szívók preferálása (keresztfertőződés megelőzése,
deszaturáció megelőzése), menny. és min. megfigy. és változásaik dok.,
zártrendszerű szívók 72 - 96 óránkénti cseréje, ill. sz.sz. , rutinszerű leszívás
kerülése, sz. e. bronchoscopos leszívás, sűrű váladék feloldása 5 - 10 ml NaCl ,
antibiot. th. megkezdése előtt mikrobiológiai tenyésztés.
 higiénés szükséglet: szemápolás kétóránként vagy polietilénkötés; szájápolás
kétóránként; teljes ágyfürdő naponta 1x; orr – fül - hajápolás; bőr és függelékei,
genitáliák
 normális hőmérséklet biztosítása: 4 óránként hőmérőzés, ha lehet folyamatos
elektronikus monitor, újonnan jelentkező láz esetén hemokultúra levétele, fizikális
és gyógyszeres lázcsillapítás
 ürítés szükséglet kielégítése: tartós hólyag katéter bevezetése, óra diurézis mérése,
8 óránként foly. egyenleg készítése, kath. átjárhatóságának ell., vizelet
makroszópikus ell., dok.;
széklet menny. és min. megfigy. és dok., skyballum eltávolítása, orvosi rendelés
szerint beöntés, hashajtás szükséges
 folyadék és elektrolitháztartás: CVP mérése 4 óránként vagy sz.sz. orvosi u. sz.;
parenterális foly. bevitel biztosítása; foly. egyenleg 8 óránként vagy sz.sz.
 megfelelő táplálkozás: gyomor - bélrendszer megfelelő => enterális táplálás
szondatáppal 24 h-án belül. Szondatáplálás teljes felépítése 48 óra alatt. (naso vagy
orogastricus, naso vagy orojejunalis, PEG, PEJ). Enterális táplálás nem lehetséges
=> parenterális táplálás.
 érzékelés kontrollja megtartott
 haemodinamikai monitorozás, pulzoximetria
 anaesthesia

143
  mozgás szükséglete: végtagok felpóckolása, trombózis profilaxis (mechanikus és
gyógyszeres együtt), kontraktúrák kialakulásának veszélyei (fiziológiás
középállás), 24 óra múlva antidekubitor matrac, alaphelyzet: 30° -os szögbe
megemelve, 2 óránként következetes testhelyzet változtatás, sz.e. légutak leszívása
pozícionálás előtt és után, konzultálás gyógytornásszal
 mellkasi fizioth.: gyógyszeres inhaláció; köhögtetés; mellkas ütögetése; pozíciós
drenázs ( j.o., b.o., lejtőztetés fel - le); mellkas mobilizálása; lélegeztetési technika
javítása; kondicionáló tréning
 nosocomiális ártalmak kivédése
 pihenés, alvás biztosítása: sz.e. szedatívum, Ramsay - skála (szedálás mélységének
megállapítására) 4 óránként (-2, -1, 0, 1, 2); orvosi rendelés esetén fájd. csill.

Leszoktatás a gépi lélegeztetésről a lehető legrövidebb legyen.

- invazív módon lélegeztetett beteg ápolása- endotrachealis intubáció vagy tracheostoma,
légzőkör, respirátor (lélegeztetési mód, nyomás, tidal volumen, FiO2, légzésszám, ki-
belégzés aránya), párásítás aktív, vagy passzív (HME filter), légzőkör cseréje csak
szennyeződés esetén, zártrendszerű szívás és mintavétel.
- megfigyelés: eszmélet, tudat állapot, szedáltság, fájdalom, könnyezés, kültakaró, vitális
paraméterek, pulzoximetria, invazív monitorozás (kapnometria, vérnyomásmérés,
centrális nyomásmérés) EKG monitorozás, vérgázanalízis
- ápolás: súlyos önellátási deficit, teljes körű ápolás, tartós fekvés szövődményeinek
megelőzése, inhalációs terápia, légzési fizioterápia, váladék leszívás, szemápolás
kétóránként, vagy polietilénkötés, szájápolás kétóránként, kommunikáció elősegítése
(írótábla, tablet, okostelefon).
*****
Gépi lélegeztetés - Respirációs kezelés. A spontán légzés pótlását és a légzési elégtelenség
kezelését jelenti. Célja:

 Oxigenizáció javítása, növelése

 az alveoláris ventilláció optimális értékének biztosítása
 a légzőmunka csökkentése illetve átmeneti megszüntetése
 az átlagos tüdőtérfogat és az alveoláris nyomás csökkentése
 szedálásra, izomrelaxációra van szükség
Indikációi:
 Nincs saját légzés (apnoe), vagy nem kielégítő
 Súlyos hypoxia, a parciális oxigénnyomás 40-60 Hgmm alá csökken
 Kardiogén sokk illetve tüdőoedema
 Fokozott légzési munka
 Respiratoricus acidózis
 Restriktív tüdőbetegség
 Epilepsziás – tetánias görcsrohamon van túl
 Magas intracranialis nyomás (ICP)
Kontraindikáció:
 Terminális állapotú haldokló beteg géppel való élet meghosszabbítása
 A beteg nyilatkozott róla hogy nem akarja a gépi lélegeztetést
Lélegeztetés fázisai:
 Belégzés indítása / belégzési trigger

144
  Belélegeztetés (gázkeverék juttatása a beteg légútjába)
 Cycling - Belélegeztetésről kilélegeztetésre való váltás
 Kilégzés / kilégzési trigger
Lélegeztetés főbb formái:
 BIPAP- Bifázisos légúti nyomású lélegeztetés
 CPAP- Folyamatos légúti nyomású lélegeztetés
 IPPV - Intermittáló pozitív nyomású lélegeztetés
 PEEP – Pozitív végkilégzési lélegeztetés
 SIMV – szinkronizált lélegeztetés
Kivitelezése:
ETR (Endotracheális intubáció), melynek segítségével izoláljuk a légutakat és
megakadályozzuk az aspirációt.
Előnyei: - csökken az anatómiai holttér
- hörgőváladék könnyen leszívható
- testhelyzet változtatható
A beteget le kell szoktatni a gépről lépcsőzetesen, folyamatosan monitorozni kell, hogy a
spontán légzése mennyire kielégítő. – ha szedatívumot kapott, azt a leszoktatás előtt 8 órával
abba kell hagyni! Extubálás csak kielégítő spontán légzés esetén! Utána Oxigénterápia +
légzési fizioterápia.

Szakápolói feladatok:
Szükségletek hierarchiája szerint - Alapvető szükségletek speciálisan kielégítve
Normál légzés biztosítása – Lélegeztető gép beállítása, párásítás, váladék leszívás, riasztások
figyelése, tubus helyzete, vitális paraméterek illetve gép által kiírt paraméterek ellenőrzése,
beteg megfigyelés (bőr színe, hogy tűri a lélegeztetést)
Mobilizálás – Decubitus és pneumónia prevenció, 2 óránként mozgatni, de ne okozzon
kellemetlen érzést (megtörhet a tubus), Ízűletek izmok mozgatása a kontraktúrák kivédése
miatt – Enyhén behajlított könyök, alkart kissé alátámasztani, térdet alápolcolni valamivel.
Testi higiéné biztosítása – Szájtoalett – boraxglicerines ecsetelés, fogak tisztítása, szem
ápolása – naponta min. 3x fiziológiás sóoldattal kívülről befelé történő áttörlése. + teljes
ágyfürdő, mosdató folyadék hőmérséklete legyen alacsonyabb a testhőmérsékletnél a
vérkeringés javítása céljából.
Ürítés szükséglete – Vizelet – katéter (színe mennyisége) és pelenka segítségével,
elsődlegesen pelenka mert a katéter decubitálhat, széklet – pelenka megfigyelni színét állagát
mennyiségét
Megfelelő testhőmérséklet biztosítása - hűtő lemosások, nagyerek közelébe jeges pakolások
Mesterséges táplálás: - Enterális – nasogastrikus szondán
- Parenetrális: többlumenű centrális vénába + Folyadék- egyensúly!!!
Biztonság szükséglete – főleg a leszoktatás idejében, nővérhívó, papír, toll adása
Oxigénterápia. Légzőtornák tanítása.
*****
15. A
Csoportosítsa az akut hasi fájdalommal járó leggyakoribb kórképeket, azok okait és
jellegzetes tüneteit! Ismertesse az akut hasi fájdalom lehetséges diagnosztikai és terápiás
ápolói kompetenciáit!

Szempontok a válaszadáshoz:
- az akut has fogalma, jellemzői, leggyakoribb okai
- az egyes kórképek tünetei

145
- az akut hasi fájdalom diagnosztikája
- az akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái

Az „akut has” fogalma: egy fenyegető és kifejletében életveszélyes hasi megbetegedést

jelöl, mely azonnali cselekvést igényel. Többnyire gyorsan progrediáló tünet együttesről van
szó, ahol az esetek nagy részében sürgős műtéti beavatkozásra van szükség. Az idő rövidsége
miatt a sebész elsősorban érzékszerveire van utalva: megtekintés, tapintás, hallgatózás és nem
utolsósorban intuíció. Betegek akut hasi tünetekkel alapvetően és elsődlegesen sebészeti
osztályra kell, hogy kerüljenek. Kóroktana:
1. hirtelen fellépő gyulladásos folyamat
2. üreges szerv perforációja
3. üreges szerv elzáródása
4. hasi szervek akut vérellátási zavara
5. sérülések
6. masszív intraabdominális, ill. gastrointestinális vérzés
A heveny hasi katasztrófa leggyakoribb okai:
A gyomor és béltraktus elváltozásai: Vakbélgyulladás, vékonybél-elzáródás, vastagbél-
elzáródás, sérvkizáródás, fekélyperforáció, bélperforáció, vastagbél diverticulitise,
gyulladásos bélbetegségek, gyomor-bélhurut, hasi nyirokcsomó-gyulladás,
Egyéb hasi szervek elváltozásai: Akut epehólyag-gyulladás és epeút gyulladás, epegörcs,
spontán léprepedés, akut májgyulladás, májtályog megrepedése, akut hasnyálmirigy-
gyulladás, obstructiók,
Urológiai megbetegedések: Vese- és húgyvezeték görcs, akut vese-vesemedencegyulladás,
akut hólyaghurut, veseinfarktus
Nőgyógyászati megbetegedések: Méhen kívüli terhesség, petefészektömlő (cysta)
megrepedése, megcsavarodása, méhfüggelék-gyulladás, menstruációs görcs,
Érbetegségek: Bélfodor ereinek trombózisa, infarktusa, oxigénhiányos (ischaemiás)
vastagbélgyulladás, aorta vagy nagyobb artéria aneurizma-repedése
Peritoneum (hashártya) elváltozásai: Elsődleges hashártyagyulladás, tbc-s
hashártyagyulladás, hasüregi tályog
Retroperitoneum elváltozásai: Bevérzés.
Traumás okok.
Kórképek általános jellemző tünetei: A megbetegedést előidéző sokféle kórkép
meglehetősen egységes kardinális szimptómákat mutat:
- rövid idő alatt fellépő heves fájdalom
- bélműködés zavara
- hányás
- az általános állapot rohamos romlása
- masszív vérzés esetén ennek klinikai jelei
- dysphagia, singultus, defanse, meteorizmus, diffúz vagy lokális fájdalom,
izomvédekezés, hányinger, hányás, szapora szívműködés, légzési zavar, mérsékelt láz,
száraz nyelv, oliguria,

146
- Fájdalom: Fontos a fájdalom intenzitásának, jellegének, tartamának, lokalizációjának a
tisztázása mivel ezekből a beteg szervre következtethetünk.
A heveny hasi kórképek, hasi katasztrófát okozó elváltozásokat tüneti és gyakorlati
szempontból a következők szerint csoportosíthatjuk:
1. heveny hashártyagyulladáshoz vezető betegségek,
2. a gyomor-bélrendszer passzázs zavarai,
3. masszív gastrointestinalis (gyomor-bélrendszeri) vérzések
4. hasüregi sérülések és vérzések a szabad hasüregbe
Az akut hasi fájdalom diagnosztikája: - anamnézis, vitális paraméterek mérése, fizikális
vizsgálatok, a fájdalom jellegzetességei, váladékok megfigyelése, EKG készítés- labor
diagnosztika (AVGA, gyulladásos paraméterek, vérkép, vérkémiai vizsgálatok, máj-,
pancreas-, vesefunkció, INR, mikrobiológiai vizsgálatok, T vizeletvizsgálat), képalkotó
diagnosztika (hasi-kismedencei ultrahang, CT vizsgálat, natív hasi röntgen, endoszkópos
vizsgálatok).
Az ileus az egyik leggyakrabban előforduló akut hasi katasztrófa. A bélelzáródás mintegy 2 -
3x gyakrabban jelentkezik a vékonybélen, mint a vastagbélen. Az ileus elnevezés valójában
egy tünet együttesen alapuló gyűjtőfogalom, melynek lényege, hogy a béltartalom (gáz,
folyadék, bélsár) továbbjutása, kiürülése akadályozott, és következményes béldistensio jön
létre.
Az elzáródás lehet teljes, vagyis komplett, illetve inkomplett, amikor változó erősségű
panaszok mellett a beteg több - kevesebb székletet üríthet.
Az ileus kialakulásában genetikai tényezők nem játszanak szerepet, mindkét nemben és
bármely életkorban előfordulhat, ugyanakkor vannak fajtái, melyek természetesen bizonyos
életkorhoz kötöttek (pl.: meconium ileus, fejlődési rendellenességek, terhesség).

Etiológia:
A béltraktusban jelentkező passzázs zavarokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk:
mechanikus és funkcionális ileus. Az előidéző ok szerinti csoportosítás rendkívül fontos,
mivel a mechanikus (sérv, gyulladás, trauma, epekő, idegentest) akadály előzetes igazolása
gyakorlatilag azonnali műtéti indikációt jelent. Míg a funkcionális ileus (paralitikus /bénult/:
vaszkuláris /ér eredetű/, toxikus, metabolikus /anyagcsere/, spasztikus /görcsös/) konzervatív
kezelést igényel és műtét csak abban az esetben válik szükségessé, ha a kiváltó ok műtétileg
kezelendő.
Tünettan:
● Hányás: annál korábban jelentkezik, minél magasabb az elzáródás szintje. Kezdetben
gyomortartalom, majd miserere.
● Fájdalom: mechanikus ileusban görcsös jellegű, intermittálóan jelentkezik, és fokozatosan
erősödik.
● Széklet és szél megáll: ez az ileus klasszikus tünete. Megjegyzendő azonban, hogy az
elzáródás alatti bélszakaszból félrevezető módon távozhat szél és széklet.
● Meteorismus: puffadás, hasi puffadás. A tünetek intenzitását számos tényező befolyásolja
(az elzáródás oka, magassága, részleges vagy teljes volta és kialakulásának gyorsasága).

147
Az ileus előre haladtával a beteg általános állapota rohamosan romlik. A tartós hányás
dehidrációt, hypovolaemiát eredményez. Az elektrolit egyensúly eltolódása és metabolikus
acidosis alakul ki azotaemiával, oliguriával, súlyosabb esetben anuriával.

Diagnózis:

1. Anamnézis felvétel:
Az anamnézis felvételekor ki kell térni az esetlegesen ileust kiváltó elváltozásokra (korábbi
betegségek, műtétek, sérülések, peritonitissel járó állapotok). Tisztázni kell a panaszok
kialakulásának az időtartamát, rá kell kérdezni a székelési habitus esetleges megváltozására,
valamint a fogyásra.
2. Fizikális vizsgálatok:
●A beteg általános állapotának a felmérése: légzés, pulzusszám, vérnyomás ellenőrzése,
milyen a beteg tudata, orientáltsága. Bőr és nyálkahártya szárazsága, nyelv bevontsága, facies
hyppocratica. Lehelet szaga, bűzös hányadék.
● Inspekció: Műtéti hegek, kizárt sérv, keret meteorismus, izolált bélpuffadás, aszimmetrikus
has. Látható perisztaltika, látható bélkontúrok (Darmsteifung).
● Tapintás: has, sérvkapuk, műtéti hegek, rectális digitális vizsgálat. Fontos a fájdalom
lokalizációja, erőssége felmérése. Izomvédekezés /hasi defans/ bélelhalásra utal.
● Kopogtatás: a meteorismus miatt dobos kopogtatási hang hallható.
● Hallgatózás: Bélhangok nem hallhatók. Loccsanás a mechanikus ileusra, míg a néma has a
paralitikus ileusra jellemző.
● Rectális digitális vizsgálat: minden esetben kötelező. Elérhetünk rectum tumort,
kismedencei tumort, folyadék gyülemet.
3. Laboratóriumi vizsgálatok:
Az ileusnak nincs kórjelző labor paramétere, de a beteg általános állapotának felméréséhez és
a kezelés megkezdéséhez a megfelelő laborvizsgálatok elengedhetetlenül szükségesek.
Vérkémiai, haemotológiai vizsgálat. Van-e véralvadási zavar.
4. Képalkotó vizsgálatok
● CT, MRI: Natív has felvétel: gáz és nívóképződés. Időnként az elzáródás magasságának
megítélésében is támpontot nyújthat. Alkalmas a konzervatívan kezelt betegeknél a
progresszió vagy regresszió megítélésére.
● Gasztrografinos bél passzázs vizsgálat: posztoperatív szakban elkülönítheti a mechanikus
és a paralitikus ileust.
● Akut irrigoscopia: vastagbél ileus esetén segítséget nyújthat az elzáródás magasságának és
okának megállapításában.
●Hasi UH-vizsgálat: Ileusos állapotban a belek fokozott folyadék és gáztartalma miatt értéke
erősen korlátozott, ugyanakkor kimutathat szabad hasi folyadékot, abscessust és kivételes
esetben epekő ileust.
 keringés vizsgálata, 12 - elvezetéses EKG, vérnyomás és légzésfunkciós vizsgálatok,
vesefunkciók vizsgálata.

Peritonitis: hashártyagyulladás

148
A peritonitis diffúz vagy lokalizált hashártyagyulladás bakteriális infekció következtében
(Staphylococcus, Streptococcus, Escherichia - coli).
A has űri fertőzések túlnyomórészt a szabad hasüreg bakteriális fertőzései, amelyek
kiterjedten (diffúz peritonitis) vagy körülírtan (peritonitis circumscripta) érinthetik a
hashártyát. A hasüregi tályog (abscessus) tulajdonképpen a körülírt peritonitis egyik formája,
ahol egy le tokolt, a hasüregtől elhatárolt gennygyülem található. A kórképeket anaerob és
aerob vegyes baktériumflóra hozza létre. A kórokozók azonosítása jelentős problémát
okozhat. A peritonitiseket etiológiája (kóroka) és kiterjedés mértéke alapján lehet felosztani.
Diffúz peritonitis kialakulhat spontán (primer peritonitisek) haematogén (véráram útján)
ráterjedés vagy a nemi szervek felszálló fertőzése révén. Gyakran cirrhosisban
(májzsugorban), nephrosisban (vese betegségben) vagy egyes autoimmun kórképekben
szenvedő betegekben alakul ki. Pneumococcusok, leány gyermekeknél), streptococcusok,
gonococcusok, Tbc baktérium a kórokozó.
Szekunder peritonitist (másodlagos hashártyagyulladás, ez a leggyakoribb) a hasüregi szervek
(gyomor, nyombél vékonybél, vastagbél, féregnyúlvány, epehólyag) spontán (gyulladás,
tumor, ischaemia) vagy trauma okozta perforatiója (kilyukadása) eredményez, de létrejöhet
műtét után (posztoperatív peritonitis) az anasztomózis elégtelensége, egyéb varrat
elégtelenség, vagy sérülés következtében is. Epe, vagy húgyhólyag, gyomor, nyombél
perforatiója kezdetben sterilnek tekinthető, csak kémiai irritáció áll fenn, kb. 6 - 12 óra
elteltével, kezeletlen esetekben alakul ki a vegyes (aerob - anaerob, Gram - pozitív, - negatív)
bakteriális gyulladás.
Tünetek: Hasi fájdalom, hányinger, hányás, rossz közérzet, étvágytalanság, elesettség,
aluszékonyság, nyugtalanság, hidegrázás, mérsékelt láz, súlyos esetben kialakulhat még:
hypotensio, tachycardia, verejtékezés, sápadtság, olyguria, légzési zavar, izomvédekezés,
száraz nyelv, leukocytosis, meteorizmus.
Az akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái: anamnézis
felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális paraméterek mérése, EKG diagnosztika, has
fizikális vizsgálata, váladékok megfigyelése, pozicionálás, oxigénterápia, vénabiztosítás,
infúziós terápia, fájdalomcsillapítás, műtéti előkészítés.
 folyadék és elektrolit egyensúly
 sav-bázis egyensúly
 szövődmények, fertőzés megelőzése
 dokumentáció
 betegoktatás
 pszichés vezetés
*****
Terápia:
- Gastointestinalis szívókezelés: célja a dekompresszió. Nasogatrikus szondával lebocsátható
a gyomorba,illetve a duodenumbaregurgitaló vékonybéltartalom. Eszköze a duodenumszonda.

- Folyadék- és elektrolit- háztartás helyreállítása. A gyors folyadékbevitel elősegítésére

centrális vénát biztosítunk a betegnek, (subclaviakanül szúrással)

149
- A műtét az egyedüli oki kezelés. Cél: megszüntetni az elzáródást, helyreállítani a
bélpasszást. Szakápolói teendők: - nasogatrikus szonda levezetése - folyadék. elektrolit
háztartás felmérése, rendezése (műtét előtt, után) - beteg műtéti előkészítése: - általános
műtéti előkészítés, - speciális műtéti előkészítés – praemeditáció - beteg és
dokumentációjának eljuttatása a műtőbe, - közben előkészítjük a beteg helyét, felszerelést, pl:
nyomózsák (műtéti területre) – betegmegfigyelés - seb megfigyelés - stoma esetén:- stoma
megfigyelés, - stomazsák cseréje - szívó kezelés, - bélműködés rendezése: bélmozgatók
adása, esetleg beöntés - korai mobilizálás, gyógytorna, - a bélpasszázs beindulása után
fokozatosan megkezdhető a szálon keresztül táplálás.

Későbbi teendő stomás betegnél:- stoma ápolása - betegoktatás: stomaápolás, stomazsák

kezelése, Diéta: nem ehet puffasztó és szeles ételeket. Fertőzés esetén antibiotikum adása
szükséges.

*****
15. B
Ismertesse az artéria punkcióval végzett vérmintavétel, az artéria kanülálás és a kanül
gondozásának ápoló feladatait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az artériás vérgáz vizsgálat lényege, indikációja, diagnosztikai paraméterek

- az artéria punkció kivitelezésének szabályai

- az artéria kanülálás lényege, indikációja, helyei

- az artéria kanülálás asszisztálásának ápolói feladatai

- a kanül gondozásának ápolói specialitásai

Az artériás vérgáz vizsgálat lényege, indikációja, diagnosztikai paraméterek:

Az artériás vérvizsgálat (AVGA /Artériás VérGázAnalízis) képet ad a súlyos állapotú beteg

vérgáz státuszáról. Az artériás vérben a pH, PCO2 és a PO2 meghatározását, valamint a
HCO3-, O2 szaturáció kiszámítását az oxigén- és szén-dioxid-csere, respiratorikus funkció és
a sav-bázis egyensúly vizsgálatára alkalmazzák. A vizsgálatra az artériás vér a
legalkalmasabb, ugyanis a mért értékek az egész szervezetben azonosak. A vérvétel artéria
punkcióval nyert vagy artériás katéterből vett minta lehet (leggyakrabban az a. radialisból, de
lehet az a. femoralisból vagy az a. brachialisból). A vérminta levétele artéria punkció esetén
száraz heparinnal előkezelt, önmagától feltöltődő mintavevő fecskendőbe vagy
hagyományos heparinnal átmosott fecskendőbe történhet. A vizsgálat elvégzéséhez általában
1-1,5 ml heparinizált artériás vér szükséges. Asepsis, antisepsis, megfelelő tű, nyomókötés,
a minta mielőbbi eljuttatása a géphez, dokumentáció

Artériás vérvizsgálat esetén alapvizsgálat: artériás vérmintavétel, homeosztázis követése,

tüdő és veseműködés követése, diagnosztikai paraméterek (paO2, paCO2, pH, HCO3,

150
Standard bikarbonát, BE, BB) , laktát és az elektrolitok: Na, K, Cl. Kiegészítő vizsgálatok
lehetnek respiratorikus zavarok esetén az arteriovenosus oxigénkülönbség (AVDO2),
valamint metabolikus zavarok esetén a karbamid, kreatinin, vércukor.

Kanülálás indikációi: (labilis haemodinamika, rendszeres vérgázvétel, katekolamin

adagolás, invazív nyomásmérés), helyei (a. radialis, a. dorsalis pedis, a. femoralis, a.
brachialis, a. ulnaris, a. axillaris.

Az artéria punkció kivitelezésének szabályai - Bevezetés:

 percutan: katéter a tűn technika

 Az artériás véna biztosítás esetén alkalmazott Seldinger - technika lényege, hogy a tű
/ kanül lumenébe a punkció után egy vezetődrótot dugunk, a tűt / kanült eltávolítjuk,
majd a vezető drótra ráhúzzuk a katétert. Mélyen fekvő képletek, mint centrális véna,
artéria femoralis kanülálásához ez ma a legelterjedtebb eljárás.
A Seldinger technika lépései:

1. Braunüle tű + kanül beszúrása a perifériás vénába

2. Tű eltávolítása

3. Rugalmas vezetődrót centrális vénába vezetése a Braunüle hüvelyen keresztül

4. Braunüle hüvelyének eltávolítása (a vezetődrót centrális vénában marad)

5. Tágító hüvely felvezetése, majd eltávolítása

6. Centrális véna kanül felvezetése a vezetődróton keresztül

7. A vezetődrót eltávolítása, a centrális véna kanül rögzítése kiöltéssel;

Az artéria kanülálás asszisztálásának ápolói feladatai:

151
  beteg előkészítés (pszichés, somaticus)
 eszköz előkészítés
 orvos melletti asszisztálás
 vitális paraméterek ellenőrzése

Artériás kanül eltávolításakor asszisztálási feladatok:

 beteg előkészítés
 nyomókötés előkészítése
 tenyésztéshez használt tárolóedény előkészítése és steril felszerelés
 orvos melletti asszisztálás
 vitális paraméterek ellenőrzése

Az arterias kanül bevezetése előtt Allen - teszttel ellenőrizzük a kollaterális keringést:

 a kézfej collateralis keringésének vizsgálata: az a. radialis károsodása esetén az a.

ulnaris képes-e megfelelő mértékben ellátni a kézfej artériás keringését?
 kivitelezés: asepsis, antisepsis, pozícionálás, mintavétel, lezárás vagy invazív
szerelék csatlakoztatása, rögzítés.
o szívénél mélyebben fekvő kezét lógassa le és szorítsa ökölbe
o majd szív felé emelve elnyomjuk az a. radialist és az a. ulanrist
o 30 mp elteltével az öklét kiengedi, de az artériát tovább szorítjuk
o az a. ulnarist felengedjük
o ha a kifehéredett kézfej hyperaemizalódik => teszt negatív => collateralis
keringés jó => az a. radialis pungálható
Mérési lehetőségek - punkciós helyek:

 a. radialis
 a. ulnaris
 a.brachialis
 a. femoralis
 a. tibialis posterior
 a. dorsalis pedis
 a. axillaris
 a. temporalis superficialis
Szövődmények:

 arteria spasmus, szúrcsatorna környéke

 haematoma
 ruptura
 szétcsúszás miatt vérzés
 artériás trombózis
 infekció
152
  artaeria occlusio, végtag ischaemia.
 valódi vagy ál aneurysma képződés
 légembólia / thromboembolia,
 végtag - keringési zavar
Kanül gondozása:

 óránként átöblíteni a szereléket és a kanült, átjárhatóság, lezárás, átmosás,

 0,1 ml (500NE) heparin alkalmazható a túlnyomásba
 transzparens kötszer (akár 7 napig is alkalmazható, szennyeződés esetén cserélni)
 géz alapú kötszer (naponta cserélni, vagy szennyeződés esetén)
Kanül lezárás:

 Átmosás fiziológiás sóoldattal, vagy heparinizált sóoldattal történik. Mennyisége az

átmosó folyadéknak: min. 2x kétszerese a kanül űrtartalmának.
Fontos:

 a systoles és dyastoles vérnyomás mellett az artériás középnyomás (MAP) - Main

Arterial Presson
 a transzducer a jobb pitvar magasságában
 túlnyomásos zsák és szerelék alkalmazása
 monitorhoz csatlakoztatni a szereléket, monitor kalibrálása a légköri nyomáshoz
 ischemia megelőzése (valamely mechanikus hiba (pl. artéria elzáródás, - szűkület)
okozta vérellátási hiány egy adott területen.)
Astrup:

 artériás
 kapilláris
Indikáció:

 gépi lélegeztetés
 sav - bázis zavar
 légzőszervi érintettség, oxigén terápiával kapcsolatos paraméterek ellenőrzése illetve
kontrollálása: pO2, pCO2, sav-bázis paraméterek, a vér oxigénszállító kapacitása
Kontraindikációk:

 bőrelváltozás
 gyulladás
 lézió
 Cimino - shunt
 artaeria ulnaris és artaeria radialis közötti kollaterális keringés nem megfelelő (Allen)
 véralvadási zavar

Szükséges eszközök:

153
  bőr dezinficiens, steril törlés, nyomókötés
 előre heparinizált fecskendő: előre gyártott vagy ápoló által készített (2 ml-es
fecskendőbe kónusznyi heparinnal átmosni a tű belsejét is)
 mintavételi szabályok (minta - heparin arány 5%)
 punkciós tű
 helyi érzéstelenítés eszközei: 2 ml-es fecskendő, 1 % Lidocain, 24 – 26 G-s tű
Vérgáz értékei:

 pH: 7,35 - 7,45

 pCO2: 35 - 45 Hgmm
 pO2 artériás: 75 - 100 Hgmm
 pO2 vénás: 35 - 45 Hgmm
 HCO3: 21 - 28 mmol/l
 BE (bázis egyenleg): -3- +3 mmol/l
Szakápolói feladatok:

 beteg pszichés és somaticus előkészítése

 eszköz előkészítése
 asszisztálás
 vitális paraméterek ellenőrzése
 observatio
 minta vizsgálata, mért értékek rögzítése
 dokumentálás
16. A
Ismertesse a tápláltsági állapot felmérésének specialitásait, a parenterális táplálás formáit
és azok ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a tápláltsági állapot felmérésének célja, algoritmusa

- a malnutritio fogalma, formái

- a parenterális táplálás formái, előnyei, hátrányai

- a parenterális táplálás ápolói feladatai

Malnutritio fogalma, formái: Ha a szervezet megfelelő tápanyagpótlása tartósan nem fedezi

a szükségletet és energia tartalékait felélte, akkor alultápláltság alakul ki.

A malnutritio - alultápláltság, olyan kóros állapotnak tekinthető, amely egy vagy több
lényeges tápanyag relatív vagy abszolút hiányának, esetleg iatrogén feleslegének
következtében alakul ki.

A protein - energia malnutrició (PEM) a fejlődő országokban előforduló rendellenességek

széles tartományát írja le. Főként a fiatal gyermekeket érinti és a túl kevés energia -, valamint

154
a túl kevés fehérjebevitel eredményeképpen alakul ki. A PEM két leggyakoribb formája a
marazmus, illetve a kwashiorkor - kór.

- Az egészség marazmusának (sorvadás) egyik legfontosabb tényezője a nem megfelelő

táplálkozás. A lassan ható marazmust nehéz észrevenni és irányát megfordítani.

- A Kwashior - kór - kevert típusú malnutritio. Gyermekkorban jelentkező hiánybetegség,

hiányos fehérje - és energia-bevitel (azaz krónikus minőségi és mennyiségi éhezés) miatt
kialakuló akut hiánybetegség, amelyet vizenyő (oedema), ingerlékenység (irritábilitás), kóros
étvágytalanság (anorexia), fekélyes bőrgyulladás és megnagyobbodott, elzsírosodott máj
jellemez.

Kevert típusú malnutritio: az izomfehérje, zsigeri fehérje és a zsírraktárak eltűnnek. NEM

JUT ELÉG FEHÉRJE ÉS ELÉG KALÓRIA SEM a szervezetbe.

Malnutritio - alultápláltság:  Számos oka lehet, pl.:

• Nem kellő mennyiségű, vagy nem kiegyensúlyozott étrend
• Emésztési vagy felszívódási zavar
• Egyes betegségek, állapotok kísérőjelensége
Létrejöhet azonban különböző vitaminhiányok miatt is. A malnutritio világszerte komoly
fenyegetettség, főként a gyermekek körében. A szegénység, a természeti katasztrófák,
politikai problémák, háborús helyzet mind-mind oka lehet az alultápláltságnak.
Természetesen a járványok is, és ez utóbbiak nemcsak a fejlődő országok területén.

Az alultápláltság tünetei: A tünetek igen változékonyak, és számos esetben a kiváltó októl

függenek. Általános tünetek a fáradtságérzés, szédülés, testsúlycsökkenés.

Szövődmények: A kezeletlen alultápláltság mentális vagy testi fogyatékossághoz, betegségek

kialakulásához, halálozáshoz vezethet. Keringési rendszer zavara, érzékszervek, látószerv
romlása, emésztőrendszeri zavar, idegrendszeri károsodás, kültakaró változása, légző
rendszeri megbetegedés, urogenitális rendszer zavara, váz - izomrendszer rendellenessége.

Tápláltsági állapot felmérésének célja, algoritmusa: - a tápláltsági állapot felmérésének

célja a beteg jelenlegi vagy várható tápláltsági állapotának és a táplálkozási probléma
okának meghatározása, az ápolási folyamat tervezése.

BMI - Body Mass Index

Must - Malnutritio Universal Screening Tool

MST - Malnutritio Screening Tool

NRS - Nottingham Risk Score

Antropometriai vizsgálatok:
 Testtömeg, testmagasság, derék, csípő körfogat, hányadosuk, fogyás, hízás
 testösszetétel és testméretek meghatározása, BMI, csukló körfogat, felkar- izom
körfogat, bőrredő vastagság,

155
Bizonyosan fehérje-protein malnutrició áll fenn, és mesterséges táplálás feltétlenül javallt
azokban az esetekben, ha az alábbi kóros értékek közül egyidejűleg négy fennáll:
o táplálkozási problémára utaló adatok: 5 napot meghaladó elégtelen táplálékfelvétel,
rágási vagy nyelési problémák
o 4 héten belül (szándékos fogyókúra nélkül) kialakult, 10 %-ot meghaladó
testsúlyvesztés
o klinikai jelek, táplálkozási anamnézis, fizikális vizsgálat, a keringési rendszer,
érzékszervek, látószerv, emésztőrendszer, idegrendszer, kültakaró, légzőrendszer,
urogenitalis rendszer, váz-izomrendszer táplálkozási problémára utaló elváltozásainak
vizsgálata,
o aktuális testsúly kisebb, mint az ideális testsúly 80 %-a
o BMI értéke kisebb, mint 20 kg/m2
o mért antropometriai értékek kisebbek, mint az ideális értékek 80 %-a
o laboratóriumi vizsgálatok, szérum albumin szint kisebb, mint 30 g/l (normovolaemia
mellett)
o lymfocyta - szám kisebb, mint 1,2 g/l
o csökkent / anergiás válasz az alkalmazott bőrtesztre: immunrendszer, elsősorban a
celluláris immunitás károsodása
Mesterséges táplálás indikációi:

A mesterséges táplálás ajánlott: azoknak, akiknek a gyomor-béltraktusuk funkcionális, de

egyéb okok miatt képtelenek önállóan táplálkozni:

 központi idegrendszeri zavarok

 agyvérzés, embólia, koponyatraumák
 különböző eredetű endogén, exogén kómák
 pszichés anorexia
 az arc szintjén levő traumák, a száj, garat és nyelőcső különböző megbetegedései esetén
 műtétek utáni első napokban
 polytrauma, nagy kiterjedésű égések
 radioterápia, chimioterápia esetén
 súlyos anorexia

Klinikai táplálás formái:

Természetes táplálkozást kiegészítő táplálás:
Előnyei:
 gyomor és bélrendszer működésének megtartása
 természetes táplálkozás megtartható
 szükséges étrend kiegészíthető
 szükségletnek megfelelően adagolható
 alacsony költségek
156
Hátrányai:
 hasmenés
 tápszer undor
 puffadás
Enterális (szondán, sztóma eszközön keresztül) táplálás:
Előnyei:

 szabályozott felszívódás és hasznosítás

 bélbolyhok integritásának megőrzése
 a parenterális tápláláshoz képest alacsony költségek
Hátrányai:

 hasmenés
 aspiráció
Parenterális táplálás:
Előnyei:

 bélrendszerből és per os táplálékfelvételtől független

 pontosa energia -, és tápanyagbevitel
 a szervezet igényeitől „független” beviteli sebesség / mennyiség
Hátrányai:

 kontamináció lehetősége
 vénabiztosítás ás tartós vénafenntartás szövődményei
 drága
*****
A malnutritio olyan kóros állapot, amely egy vagy több lényeges tápanyag relatív vagy
abszolút hiánya, esetleg feleslege következtében alakul ki. (Ha a szervezet megfelelő
tápanyagpótlása tartósan nem fedezi a szükségletet és energia tartalékait felélte, akkor
alultápláltság alakul ki.) Olyan tápláltsági állapot, melyben az energia, fehérje, vagy egyéb
tápanyagok hiánya, vagy többlete, vagy ezen tápanyagok egyensúlyának a hiánya mérhető
kóros hatással jár, akár a szövet, vagy test formájára, megjelenésére, funkciójára és a klinikai
eredményekre nézve. Absolut alultápláltság, illetve relatív hiányállapotok, vagy
aránytalanságok, amelyek egy specifikus tápanyagok hiánya vagy ellenkezőleg, aránytalan
felhalmozása következtében jelenik meg.

Malnutrició kiváltó tényezői, okai lehetnek:

- Nem kellő mennyiségű, vagy nem kiegyensúlyozott étrend
- Egyes betegségek, állapotok kísérőjelensége
- tápcsatornán át történő táplálás tilalmakor
- Nagymértékű étvágycsökkenéskor
- táplálkozási képtelenség (vegativizmus)
- Megjelenhet alapbetegségként is
- Emésztési vagy felszívódási zavar
- felgyorsult anyagcsere – hypermetabolizmus, hyperkatabolyzmus, fehérje gyors
157
 lebomlása, tartós lázas állapot, súlyosabb sérülés, égés, szepszis, hyperthireosis
Kockázati tényezők:
- csökkent tápanyag bevitel (idegen környezet, idegen étel, hideg étel, nem megszokott
íz világ)
- különböző betegségek esetén alkalmazott terápia: (gyógyszerek, sugárterápia,
kemoterápia)
- egészségügyi ellátó személyzet helytelen szemlélete, elméleti, gyakorlati ismeretek
hiánya
- fokozott, kóros tápanyag vesztése (hányás, vérzés, hasmenés)
- ismerethiány
A mallnutritió jellemző tünetei:

- beteg magatartásában változás, pl.: apátiás, depresszió - bőr turgorának csökkenése

- izom atrophia - csökken a mozgás és állóképesség - vitaminhiányos állapot
- soványság alaki jelei - hányinger, hányás, hasmenés
- oedema-k megjelenése (fehérje nem tartja a vérben a vizet, albumin kell hozzá)
Malnutritió következtében a szervrendszerekben a következő változások jelentkeznek:

- Az agy kivételével minden más szerv tömege csökken

- Vesékben gyakori a polyuria és a metabolikus acidózis
- haemodinamikai változások: brachycardia és hypotensio
- légzés: a vitálkapacitás csökken, ezáltal romlik a gázcsere, a belégzési erő csökken,
felületessé válik a légzés.
- bélrendszer: csökken a bélfal mobilitás-székrekedés. Táplálék felszívódási zavar.
Bélflóra megváltozik. - vázizomzat: csökken a tömege
- pszichés változások: érdektelenség, zavartság, depresszió, agresszivitás
Tápláltsági állapot felmérése:
ÁPOLÓ: tápláltsági állapot szűrése, BMI mérés, magasság és testsúlymérés, fizikális
vizsgálatok, szükséglet felmérés
DIETETIKUS: antropometria felmérés, bőrredő vastagság mérés, felkar körfogat mérés,
(izomtömeg becslés), napi energia bevitel/szükséglet felmérése
Malnutritió kezelés elve: Mesterséges táplálás 2 formája: ENTERÁLIS PARENTERÁLIS

Klinikai táplálás: a különböző ellátási szinteken tevékenységek, komplex folyamatának

összessége, amely a beteg egyéni táplálás iránti szükségletét támogatja, vagy helyettesíti.
Mesterséges táplálás: elsődleges célja, a malnutritió kialakulásának a megelőzése. Feltárt
kóros tápláltsági állapot megszüntetése, vagy csökkentése, a szervezet energia háztartásának
stabilizálása.
Enterális táplálás: (tápcsatornán keresztül) módjának a kiválasztásakor figyelembe kell venni
a beteg alapbetegségét, társbetegségét, általános tápláltsági állapotát, anyagcseréjének
stabilitását, táplálkozási képességét,
- a táplálkozási képtelenség időtartamának a hosszát
- gyomor-bélrendszer működését

158
Enterális táplálási módok alkalmazása:
- PER-OS. pl.: tápszerek a természetes táplálás kiegészítésére
- NASOGASTRIKUS SZONDA (orron keresztül vezetjük) rövid ideig tartó tápláláskor.
- JEJUNÁLIS SZONDA: hasfalon keresztül a bélbe vezetjük, 24-órán át adott
folyamatos, de időtartamát tekintve rövid táplálás. Néhány naptól-néhány hétig.
- GASTROSTOMA: PEG, PEJ
Alul tápláltsági szempontból magas kockázatú betegek műtéte: NORTON –SKÁLA /
mindenkinél ki kell tölteni, akinek a BMI értéke kisebb, mint 20.
Szűrési módszerek: MNA
I. Megfigyelés: Alkat, általános állapot, magatartás, fizikai aktivitás, kültakaró, izomzat
állapota, száj-nyálkahártya állapota, fogak, nyelv, nyelési képtelenség, táplálkozás módja,
táplálkozási képesség.
II. Szűrési módszerek kivitelezése: - BMI (TTI) testtömeg kg/testmagasság méterben
mért négyzetével, - Broca-index: testhossz cm-ben mínusz 100
III. NRS: fekvőbeteg ellátásban használják
4 fő szempont:
1. BMI érték, ha 20, vagy alatti az értéke-0pont18-20, 1pont
2. fogyott-e a beteg?
3. eszik-e rendesen?
4. Stressz, jelen van-e?
IV. MNA, MST: idős betegek ellátásában pontoznak.
V. bővített NORTON-skála
Parenterális táplálás: tápcsatorna megkerülése/csak akkor lehet alkalmazni, ha a beteg
enterális úton nem, vagy nem kielégítően táplálható. Néhány naptól több évig is alkalmazható.
Módozatai:
- (TPT) teljes, vagy totális parenterális táplálás: amelynek alkalmazásakor, az aminosav,
a szénhidrát, a zsír, a vitamin, a nyomelem és az energia szükségletet a tápcsatorna
megkerülésével vénás úton pótoljuk.
Az ilyen TPT táplálást bélboholy táplálással ki kell egészíteni: min. 250ml enterális tápszer
24óra alatt. A gastrointestinális mucosa egészségének és funkciójának megtartása érdekében,
valamint az enzimek felszívódására, illetve az epetermelés megtartására.
- (RPT) részleges parenterális táplálás: aminosavakat, szénhidrátot, és zsírt adunk
pluszban.
Klinikai táplálás formáinak előnye, hátránya:
természetes úton való enterális szondán, parenterális
táplálás/kiegészítő táplálás vagy stoma táplálás
eszközön keresztül
valótáplálás
előnye -gyomor-bélrendszer -szabályozott -per-os
működésének megtartása felszívódás és táplálékfelvétel
-természetes táplálkozás hasznosítás pl.: PEJ függetlenül
megtartása -bélboholy alkalmazható

159
 -szükséges étrend integritás -pontosabb energia
kiegészítéséül szolgál megőrzése és tápanyag bevitel
-szükségletnek megfelelően -parenterálishoz -a szervezet
adagolható képest alacsonyigényeitől független
-akacsony költségű költségű beviteli mennyiség
és sebesség
hátránya -hasmenés -hasmenés -fertőzésveszély
-tápszerundor -aspiráció veszélye -véráram fertőzés
-puffadás hányás esetén -tartós
vénafenntartás
szövődményei
magas költség

*****
17. B
Ismertesse a citosztatikus keverékinfúzió előállításának és kezelésének általános és speciális
szabályait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a citosztatikus kezelések lényege

- a citosztatikus anyagokkal történő munkavégzés szabályai

- teendők citosztatikummal történő kontamináció esetén

Citosztatikus kezelések lényege: A kórosan szaporodó sejteket pusztító vagy károsító szerek.
Sejtmérgeknek is nevezik, amelyek nem csak a rákos, hanem az intenzíven osztódó
egészséges sejteket is pusztítják. A kemoterápia általános értelemben az a gyógyító eljárás,
amelynek során vegyszerek testbe juttatásával a betegséget okozó mikroorganizmusok vagy
sejtek egy csoportja elpusztítható. De minden olyan esetben is, amikor a szervezet
immunreakcióit kell elnyomni, például szervátültetés során, vagy autoimmun betegségeknél,
amikor a szervezet a saját sejtjeit is test idegennek ismeri fel. Ezeket a szereket közvetlenül a
véráramba juttatják. A citosztatikumok gátolják a sejtszaporodást, a malignus sejteket
hatékonyabban pusztítják, mint a normál sejteket, és citotoxikus anyagok amik a sejtekre
toxikusak és gyors sejthalált idéznek elő. Expozíciós idő: maximum 6 óra / nap.

Citosztatikus anyagokkal történő munkavégzés szabályai:

 szakmai alkalmasság (képzés), írásos megbízás, egészségügyi alkalmasság, a

munkakör végzéséből adódó veszélyek ismerete, évenkénti munkavédelmi
oktatás, terhes, vagy szoptatós anyát ilyen tevékenységgel megbízni szigorúan
tilos!
 munkavégzés feltételei (munkaköri alkalmasság, oktatás), védőfelszerelések:
védőköpeny, védőkesztyű, orr-száj maszk, védősapka, cipővédő.

160
Citosztatikumok összeállításával és kezelésével kapcsolatos teendők:

 Laminar Air Flow (LAF): Negatív nyomású, vertikális levegőáramlással ellátott „A”
tisztasági fokozattal rendelkező zárt fülkében készíthető el.
 Gravitációs infúziós szereléken egy 0,2 mikrométerszűrő található, amely speciális
fényvédelemmel van ellátva.
 Védőfelszerelések alkalmazása kötelező!
 A védőköpeny elől zárt, hosszú ujjú, mely a csukló és a nyak részénél gumírozott, így
pontosan illeszkedik a viselőjére.
 A védőkesztyűnek a kézre pontosan illenie kell. Anyaga vízhatlan, megfelelő
falvastagságú, az ujjaknál dupla megerősítéssel. Allergénmentes. Viselésénél fontos
szabály, hogy folyamatos infúzió előállítása során óránként egyszer, vagy kétszer le kell
cserélni. Sérülés esetén pedig azonnal.
 Orr - száj maszk használata kötelező. A citosztatikum belélegzése elkerülése végett
pormaszk használata javasolt.
 A védősapka kapcsán előírás, hogy egyszer használatos, gumírozott legyen, mely teljes
egészében takarja a hajas fejbőrt és a hajat.
 Egyszer használatos gumírozott cipővédő használható, melynek teljesen be kell fednie
viselője lábbelijét.
 Kemoterápiás kezelés során a beteg szoros obszerválása (paravénásan adott
készítmény okozta irreverzibilis szövet nekrózis miatt!).

Helyiségek:

 bemosakodó
 előkészítő
 és oldatkészítő helyiség
Eszközök:
 infúziós szerelékek
 fecskendők
 tűk (nagy lumenű)
 tálcák
 alufólia
 gumisapka
 címkék
 hulladékgyűjtők
 tűgyűjtő dobozok
Gyógyszerkészítés:
 előkészítés
161
  előállítás
 fényvédelem
Utófeladatok:
 címkézés
 dokumentáció
 hulladékkezelés
 takarítás
 logisztika
 beteg ágyneműje – ágyneműcsere, ágy takarítása, fertőtlenítése védőeszközben
Továbbá:
 ellenőrzés (organolepticus vizsgálat - érzékszervekkel észlelhető)
 felhasználás
 tárolás, szállítás
Kontamináció leggyakoribb módjai - elkerülése:
 inhaláció (por és folyadékcseppek)
 abszorpció (bőrön keresztül)
Teendők citosztatikummal történő kontamináció esetén: Kontamináció (kiömlés) esetén
az ún. Spill Kit citosztatikus baleseti egységcsomagot kell használni, melynek tartalma:
vegyi dekontamináció, dekontamináló tevékenység, (fertőtlenítés, mentesítés).
Tevékenység leírása, megjelöléshez szükséges toll, védőköpeny, védőcipő, védőmaszk,
védőkesztyű, védőszemüveg, víz, seprű, lapát, stabil hulladéktartály, dokumentáció.

- Szem – bő folyóvizes (maximum 15 percig), vagy fiziológiás sóoldatos öblítés, majd

szemészeti szakellátás

- Nyálkahártya – bő folyóvízzel való öblítés

- Bőr – szappanos, vagy fiziológiás sóoldatos öblítés. Baleset (kontamináció) jelentése a

munkahelyi vezetőnek, foglalkozás- egészségügyi szakorvosnak, higiénés főorvosnak,
munkavédelmi felelősnek.

17. A
Hasonlítsa össze az alapszintű újraélesztés (BLS) és az intrahospitális BLS érvényes
algoritmusait és azok ápolói kompetenciáit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a BLS érvényes algoritmusa

- az AED használat lényege, szabályai

- az IHBLS érvényes algoritmusa

- Ápolói kompetenciák IHBLS során

162
A B C D E vizsgálat:

„A”  Légút, átjárhatóság:

- Szájüreg megtekintése: látható szennyeződés? (vér, hányadék, hátracsúszott nyelv,

protézis kiesett) Száj – garat toilette (2 ujjon géz vagy zsebkendő tekerve)

- Eschmark – féle műfogás

- Mayo – tubus (nasopharingialis – oropharingialis)

- Stabil oldalfektetés.

„B”  Légzés: megítélése, pozícionálás

- 10 sec 3-s észlelés 2-3 légvétel a megfelelő

- eszméletén van félig ülő helyzet, eszméletlen stabiloldal fektetés.

„C”  Keringés: megítélése 10 sec 3 ujj a. carotis

„D”  Idegrendszer: megítélése eszmélet? van? (tudat, reflexek) nincs?

„E”  Egész test, egész eset!

- kórelőzmény, beteg kikérdezése

- szemtanúk, hozzátartozók

- helyszín vizsgálata

Újraélesztés: Spontán légzés és keringés pótlása a visszafordíthatatlan szervkárosodás

elkerülése érdekében. Túlélési lánc ~ ~ ~ Korai felismerés - észlelés, korai segélykérés 
Korai BLS  Korai AED használata  ALS, PLS  Korai kórházi ellátás!

a BLS érvényes algoritmusa: eszköznélküli alapszintű újraélesztés

- Környezet?  Biztonságos?
- Kontaktusba vonható? - eszmélet vizsgálata kontaktusba hozhatóság alapján
(megrázom, hangosan megszólítom)  Nincs!
- Segítségkérés!
- Légút felszabadítása, légzés vizsgálat, hármas érzékelés (látom, hallom, érzem), 10
másodpercig, legalább két határozott, nem gaspoló légvétel, ha Nincs! 
- mentő hívatása megkezdett újraélesztéshez 104! Segélyhívás!
- azonnal, haladéktalanul 30 mellkas kompresszió, a kompresszió kulcspontjai:
strenum közepe, mamilláris vonalban (emlőnek az emlőbimbót “átszelő” vonala) 100 –
120/min munkafrekvenciával
- majd 2 befúvás szájból szájba, a befúvás szempontjai: lassan egyenletesen  30:2
Két percenként csere, ha van segítség!

163
Meddig?

- mentő kiérkezik, s átveszi

- életjelek visszatérnek
- bírjuk erővel (fizikailag)
- van másik segélynyújtó
- időközben fedezzük fel a halál biztos jeleit.

a xBLS érvényes algoritmusa: eszköznélküli alapszintű újraélesztés

- Környezet?  Biztonságos?
- Kontaktusba vonható? - eszmélet vizsgálata kontaktusba hozhatóság alapján
(megrázom, hangosan megszólítom)  Nincs!
- Segítségkérés! AED hozatása
- Légút felszabadítása, légzés vizsgálat, hármas érzékelés (látom, hallom, érzem), 10
másodpercig, legalább két határozott, nem gaspoló légvétel, ha Nincs! 
- mentő hívatása megkezdett újraélesztéshez 104! Segélyhívás!
- azonnal, haladéktalanul 30 mellkas kompresszió, a kompresszió kulcspontjai:
strenum közepe, mamilláris vonalban (emlőnek az emlőbimbót “átszelő” vonala) 100 –
120/min munkafrekvenciával
- majd 2 befúvás szájból szájba, a befúvás szempontjai: lassan egyenletesen, min.
500 ml  30:2 Két percenként csere, ha van segítség!

Szövődmények:

- sok idő megy el a vizsgálatra

- nem kérünk segítséget
- felületes sérült vizsgálat
- nem biztosítunk átjárható légútat
- helytelen fejtartás befújáskor
- nincs keményalapra helyezve az ellátott

Csecsemő – Gyerek:

- nem hajtjuk a fejet maximálisan hátra, max. középállás!

- száj – orr egyszerre van befújás, erőssége kisebb (csecsemőnél pofából!)
- kompresszió erőssége! Csecsemőnél két újjal, gyermeknél három ujjal vagy egy
kézzel!
- 1 éves kor alatt nincs AED használat!

AED: (Automatic External Defibrillator): Külső, félautomata (automata) defibrillátor 

Helyettesíti az orvost és a tudást” • EKG-t analizál – Nem sokkolandó – Sokkolandó ritmus •
Végig utasításokkal lát el • ~ 500 defibrillálás!

Lélegeztetés: Az eszköz nélküli lélegeztetésre két, közel egyenértékű módszer: a szájból –

szájba, ill. a szájból – orrba lélegeztetés - technika ismeretes. A szabályosan végzett
technikával a lélegeztetésnél a 2 befúvás - egyenként kb. 2 másodpercig tartanak, és kb. 700 –

164
1000 ml-nyi levegőt juttatnak a beteg tüdejébe. (Ha úgy találja, hogy képtelen a beteget
lélegeztetni, gondoskodjon legalább a keringés pótlásáról; mivel rövidtávon a csupán
kompresszióval végzett BLS is mutat hatékonyságot.)

A keringés vizsgálata: Működő keringés nélkül sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem
lehetségesek: hatékony légzés, köhögés, nyelés és mindenfajta célzott végtagmozgás. Ezek
észlelésekor a keringés is megtartott, hiányuk esetén kimondható a keringésleállás. A fentiek
mellett továbbra is ellenőrizhetik a nyaki verőér lüktetését, a vizsgálat azonban ekkor sem
tarthat tovább 10 másodpercnél!

Ha tíz másodpercen belül észlel hatékony keringésre utaló jelet, annak fenntartásához a
beteget lélegeztetnie kell kb. 2–3 másodpercenként (saját légzése ütemében), egyenként
befújva. Tekintettel a beteg instabil állapotára, percenként ellenőrizze újra a keringést, és
gondoskodjon segélyhívásról, ha eddig még nem történt meg.

Ha tíz másodperc alatt nem észleli a keringés jeleit, a betegnél keringésleállás alakult ki,
haladéktalanul kezdje meg a mellkas-kompressziók végzését, majd a lélegeztetéssel
váltakozva folytassa.

Sérült személy találásakor teendők a következők:

 stabil légutak biztosítása

 sérülések keresése
 stabil oldalfektetés
 vitális paraméterek folyamatos ellenőrzése

Emeltszintű újraélesztés helye, feladata, specialitásai:

1. biztonságos környezet
2. kontaktusba vonás (hang és érintés)
3. segítség hívása
4. légzés vizsgálata
5. mentő hívása
6. mellkas kompressziók (30 db) és lélegeztetés (2 befújás)
Cél: 100 / perces munka frekvencia a mellkas kompresszióknál
7. defibrillátor hozatása, amint lehet ritmuselemzés
Sokkolandó ritmusok:

 kamrafibrilláció 70 %, VF: ventricularis fibrillatio => AED vagy sokkolás

 pulzus nélküli kamrai tachycardia
Nem - sokkolandó ritmus:
 PEA 15 %, pulzusnélküli elektromos aktivitás => mellkas kompresszió
 asystolia 15 % => mellkas kompresszió
 ritmuszavarok
Sokkolandó:

1. Beteg elektromos izolálása.

165
 2. Egy sokk leadása 300 - 360 Joule
3. Reagálatlan => 30:2 BLS kettő percig
4. Második sokk => reagál-e? => 30:2 BLS => perifériás véna biztosítása vagy IO,
esetleg centrális véna szúrása és légút biztosítása
5. Harmadik sokk után / azonnal, ha a ritmus megengedi, akkor 1 mg Adrenalin + ha a
harmadik sokk sikertelen 300 mg Amiodarone => 30:2
6. Monitor => negyedik sokk => 150 mg Amiodarone => 30:2
7. Monitor => ötödik sokk => 1 mg Adrenalin => eszméletlen => 30:2
8. Monitor => hatodik sokk => 450 mg Amiodarone perfúzorral => eszméletlen => 30:2
9. ……
Lényege:
 a bifázisos hullámforma - kezdő energia csökkenthető (150 - 200J), /ALS/
 a monofázisos 360J /BLS/
 két perces körök, melyek egymást követik

Nem sokkolandó:
 30:2 két percig
 periféria biztosítása => 1mg Adrenalin

Reverzibilis kiváltó okok:

 4H:
 hypoxia
 hypovolaemia
 hypothermia
 hypo -, hyperglicaemia /metabolikus okok/
 4T:
 tensios PTX
 tamponád, perikardialis
 toxinok
 thromboembolia (coronaria vagy pulmonalis)

Keringésmegállás utáni tünetegyüttes (PCAS ‐ Post Cardiac Arrest Syndrome):

A spontán keringés helyreállása (ROSC) csak a sikeres újraélesztés első lépése. A post ‐
reszuszcitációs időszakot a keringésmegállás utáni tünet együttes jellemzi, melynek része
a keringésmegállás utáni neurológiai károsodás, a keringésmegállás utáni szívizom ‐
működészavar a szisztémás ischaemia / reperfúzió okozta gyulladásos válaszreakció és a
keringésmegállást kiváltó kórok.

A PCAS súlyossága elsősorban a keringésmegállás tartamától és kiváltó okától függ, de

fontos szerepet játszanak a keringésmegállás utáni időszak során fellépő elváltozások:
mikrocirkulációs zavar, hiperkarbia, hipoxia, hiperoxia, láz, hiperglikémia, görcsállapot.
ROSC után a beteget intenzív terápiás osztályon kell kezelni és törekedni kell a kiváltó ok
megoldására. A reszuszcitáció nem ellenjavallata sem a trombolízisnek sem a
szívkatéterezésnek.

166
Ellátás legfontosabb alapelvei:

 ABCDE szerinti ellátás (átjárható légút, belégzés, keringés, idegrendszer, egész test)
 vasopresszorok a keringéstámogatásra
 átmeneti tachycardia, majd bradycardizálódhat
 intubálás, lélegeztetés (szaturáció 94 % fölött tartani)
 normocapnia, vérgázanalízis, inotrop adása
 szöveti oxigenizáció kontrollálása
 gyakori az epileptiform görcsroham
 szérum glükóz szintjének kontrollálása
 terápiás hypothermia (32 - 34 °C 48 óráig)
 folyamatos szedálás

az AED használat lényege, szabályai, - biztonságos defibrillálás szabályai:

1) A készülék bekapcsolását követően az AED utasításai ismerteti a szükséges
teendőket. Először az elektródák felhelyezésére szólít fel, a megfelelő hely az
elektródákon lévő rajzon látható, a felhelyezést az öntapadó felület biztosítja. A két
elektróda között megy az elektromos impulzus, ezért azokat úgy kell elhelyezni, hogy
minél nagyobb mértékben érintse a szív izomzatát.
Az egyik elektróda a mellkas jobb oldalára a szegycsont mellé kerül, a másikat a
baloldalra a szívcsúcs alá kell helyezni - elektróda pozíció.
2) A következő lépésben az elektródák csatlakoztatására szólít fel, majd ún. analízist
végez a készülék, amely során a beteg ritmuszavarát vizsgálja. Az analízis során
nagyon fontos, hogy senki ne érjen a beteghez, mert ez zavarja az értékelést, erre
hangutasítást is kapunk!

Az analízis függvényében a készülék javasolja, vagy nem javasolja a sokk, azaz a

defibrilláció leadását. Amennyiben javasolt a sokk, az utasításnak megfelelően
nyomjuk meg "sokk" gombot (piros). Kamrafibrilláció esetén a félautomata
defibrillátor - az érvényes protokollnak megfelelően - egy sokk leadását végzi.
3) A sokk leadását követően, ha egyértelműen nem tért vissza a keringés, meg kell
kezdenünk az újraélesztést. A készülék méri az időt és 2 perc elteltével ismét analízist
végez.
Amennyiben nem javasolt a sokk, akkor azonnal újraélesztést kell kezdenünk 2
percig.

Jelentősége:

 korai ritmus analízis

 malignus ritmuszavarok észrevétele, mely hirtelen halálhoz vezethet!

az IHBLS (IntraHospitalis BLS) érvényes algoritmusa - ápolói kompetenciák IHBLS

során:

Összeesett / rosszul lévő beteg  Kiálts segítségért – Vizsgáld meg a beteg életjeleit!
167
Vannak életjelek: A B C D E vizsgálat, kezeld a felismert problémákat!

Nincsenek életjelek: Reszuszcitációs team hívása – Defibrillátor hoz(at)ása!

(Jó minőségű mellkaskompresszió: gyorsan 100 – 120/perc; erősen 5-6 cm mélyen; teljes felengedéssel;
egyenletesen)CPR 30 : 2  Egyszerű légútbiztosítás, oxigenizáció, maszkos-ballonos
lélegeztetés!

Amint a Defibrillátor\Monitor készen áll: felhelyezés; defibrillálás, ha szükséges a CPR

folytatása 30:2 …….

A reszuszcitációs team megérkezésével  Az emelt szintű újraélesztés ALS folytatása!

 vénabiztosítás, folyadékterápia, Tonogén adagolás, EKG, defibrillálás,

az IH-BLS filozófiája - MET riasztási kritériumok: (Medical Emergency Team):

A kórházi keringésmegállás jellemzői: Kevesebb a shockolandó ritmus!
Az esetek körülbelül 80% a keringésleállás előtti néhány órában a klinikai jelek romlanak!

Lassú és progresszív élettani romlás zajlik, különösen hypoxia és hypotensio (ABC

problémák). A keringésleállás ritmusa ebben a csoportban általában nem–sokkolható
(PEA vagy asystolia) túlélési százalékuk nagyon alacsony!

Gyakorisága 1‐5/1000 felvétel. Hazánkban: 6-10.2 % a kórházat élve elhagyók aránya!

Számos társbetegség!‐ Bradycardia/ PEA/ asystolia Előzzük meg! ÉSZLELJÜK KORÁN!

MET riasztási kritériumai (102):

- Légzésszám: > 30/perc, vagy < 8/perc

- Pulzusszám: > 140/perc, vagy < 40/perc

- Szisztolés vérnyomás: <90 Hgmm vagy > 220 Hgmm

- GCS csökkenés: > 2 pontérték

- Nyilvánvaló intubatios szükséglet (Spo2 csökkenés)

- Görcsroham, - légúti, légzőszervi eredetű, tüdőembolia, sepsis. ÉSZLELHETŐ!

- Akut jelentős vérzés

- Minden nem tisztázott állapotromlás („nagyon nem tetszik” = nővér szerint nincs jól)

NEM KONZILIUM!

• Ápoló is riaszthat!

• Döntés a beteg sorsa felől a MET orvosának kompetenciája!

168
• EGYSÉGESEN elfogadott riasztási kritériumok EGYSÉGES HÍVÓSZÁM: 102!

17. B.
Készítsen rövid betegoktatási tervet tartós antikoaguláns terápiában részesülő beteg részére
az alábbi szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az antikoaguláns terápia lényege,

- gyógyszerek csoportjai, azok jellemzői alkalmazásuk indikációi

- az antikoaguláns terápia lehetséges mellékhatásai

- a gyógyszerek adagolásának módjai és szabályai

Az antikoaguláns terápia lényege: A véralvadási kaszkádot gátló vegyületeket

antikoagulánsoknak nevezzük. Hatásmódjuk alapján beszélhetünk a faktorok direkt vagy
indirekt inaktivációja, illetve a szintézisük gátlása révén ható antikoagulánsokról, amelyek
közül az első csoport képviselőit (néhány kivétellel) csak parenterálisan, a második csoportét
pedig jellemzően orálisan alkalmazzuk, ezért az utóbbiak jelölésére az orális antikoaguláns
kifejezés is elterjedt. Ezek a gyógyszerkészítmények a véralvadás tartós gátlására használt
szerek, melyeknek legfontosabb hatásai, hogy a vér alvadását késleltetik, így a vérzés idejét
megnyújtják. Alkalmazáskor igen fontos az adagolás pontos meghatározása, és hatásaiknak
figyelemmel kísérése, melyhez szükséges a rendszeres, 3-4 hetenkénti időpontokban
vérvételeken és orvosi kontrollokon való megjelenés. A véralvadás gátlás mérőszáma az INR
érték. Általában 2-3 közötti INR érték jelent jó beállítást. Az INR jó beállításával teremthető
meg a helyes egyensúly a véralvadás gátlása és a vérzésveszély között. INR, PI
(prothrombin idő), normál és célérték, alacsonyabb PI érték fokozott alvadékonysággal,
trombózisokkal, embólia kialakulásával jár, a megnyúlt PI érték vérzékenységet okoz.
Magas rizikójú embolizáció veszély, akut mélyvénás trombózis és tüdőembólia esetén
kezelésként és megelőzésként is alkalmazhatják. Ezen kívül pitvarlebegéses
szívritmuszavarok, műbillentyű-beültetés és szívinfarktus után a vérrög-kialakulás
megelőzésére, műtétek esetén a vénás trombózisok megelőzésére szokták alkalmazni.

Gyógyszerek csoportjai, azok jellemzői alkalmazásuk indikációi:

- Heparinok (UFH, LMWH): un. alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH-k)

széles körben alkalmazott véralvadásgátlók, melyek a szervezet természetes
véralvadásgátló molekulájának (antithrombin III-nak és a véralvadásban szereplő
anyagok - az X és a thrombin molekula) inaktív komplexbe kötődését gyorsítják meg.
Várandósság idején a legjobb antikoaguláns, hiszen nem jut át a méhlepényen, így
nem károsítja a baba egészségét. Előszeretettel alkalmazzák továbbá thromboembóliás
esetek megelőzésére, mélyvénás trombózis után, ám használatuk kellemetlen, ugyanis
injekcióval bőr alá, vagy vénásan kell adni. Mellékhatásai lehetnek: a heparin
indukálta trombocitopénia (alacsony vérlemezkeszám) ami paradox módon trombózist

169
 is okozhat. Minden alvadás gátló kezelés legfontosabb mellékhatása a vérzés. Ez lehet
elhanyagolhatóan csekély bőr alatti vérzés, ami elsősorban a helytelen öninjekciózás,
vagy egy eltalált kis véna miatt következik be.
Az LMWH adagolásakor jelentkezhet vérvizelés, emésztett (fekete), vagy emésztetlen
(piros) vér a székletben. A bőrön is lehetségesek helyi mellékhatások (a jelentéktelen
bőrpírtől az allergiáig). Sokkal veszélyesebbek azonban a ritkán előforduló hashártya
mögötti bevérzések, a szervek bevérzései, különös tekintettel a koponyán belüli
vérzésre, melyek életveszélyesek is lehetnek. Ezért fontos az előírt kezelés dózisának,
időtartamának betartása és annak ellenőrzése!
- Pentaszacharidok („ULMWH” - csak anti-FXa, fondaparinux; danaparoid): Nagy
előnye ezeknek a készítményeknek, hogy a bio hasznosulásuk majdnem teljes
(szemben a heparin 30%-os bio hasznosulásával) és tartósabban hatnak. Kémiai
szintézissel állítják elő és a legfontosabb 5 cukormolekulát tartalmazza, ami az Xa-
faktor inaktiválását segíti elő.
- Kumarinok (Acenocoumarol - Syncumar mite, Warfarin - Marfarin): a véralvadási
faktorok aktiválásához szükséges K-vitamin hatását gátolják. Szedésük során K-
vitamin hiányában nem tudnak funkcióképes alvadási faktorok keletkezni, és így
csökken a vérrögök kialakulásának veszélye az érben. A K-vitamin raktárak
kiürüléséhez azonban időre van szükség, vagyis a kumarinok hatása lassan, napok
alatt alakul ki. Emiatt a terápia kezdetén egyszerre adják a kumarint heparin
injekcióval, melynek hatása azonnal kialakul, majd csökkentik a heparin adagját és pár
nap után csak a kumarint kell szedni. Magyarországon jelenleg az acenokumarol és a
warfarin van forgalomban.
- NOAC (rivaroxaban, abixaban, dabigatran): új típusú orális véralvadásgátló
készítmények. Aktívált Xa-faktor (rivaroxaban, apixaban, edoxaban) illetve a
thrombin (dabigatran) működését gátolják. A NOAC szerek számos pozitív
tulajdonsággal rendelkeznek, alkalmazásuk nem csak biztonságos, de szedésük során
nincs szükség rendszeres INR ellenőrzésre, nem kell tartani a gyógyszer-és az
ételkölcsönhatásoktól (vagyis nem kell figyelni az ételek K-vitamin tartalmára),
ráadásul kevesebb mellékhatással kell számolni és a vérzéses szövődmények
előfordulása is kevesebb. (vese és májfunkciós vizsgálatokat el kell végezni min.
félévente.) A NOAC készítmények javallatai:
- nehezen, vagy nem beállítható INR
- allergia a kumarin származékokra
- kumarin mellékhatások jelentkezése (pl. hajhullás,)
- bizonyos betegségek miatt a kumarin nem adható
- vérzéses szövődmények előfordulása
- az életvitel nem teszi lehetővé a rendszeres labor (INR) kontrollt
- kumarint nem kaphat, de nem szeretne injekciót használni.
- Direkt thrombin-gátlók: (hirudin, bivaluridin, argatroban): a K vitamin antagonista
kezelésnél biztonságosabbnak találták pitvarfibrillációban az agyemboliák
megelőzésében.

170
Gyógyszerek adagolásának módjai és szabályai: A vérzések megelőzése érdekében mindig
tartsa be az orvos által előírt gyógyszeradagot, melyet mindig egyszerre, azonos időben,
délután, vagy este kell bevenni - x mg hatóanyag = x tabletta. Az antikoagulánssal együtt
szedett gyógyszerek is /más hatásmechanizmussal/ befolyásolják a prothrombin-szintet,
ezért mindig kérdezze meg az ellenőrzést végző orvost, hogy nem kell-e módosítani a
beállított adagját. Figyeljen oda a sérülések elkerülésére. Azonnal forduljon orvoshoz, ha
rendellenes vérzést (megmagyarázhatatlan véraláfutások, véres székletet, vizeletet, vagy véres
köpetet) tapasztal. Orrvérzés vagy fogmosáskor fogínyvérzés is túladagolás kezdeti jele lehet,
ha ezekre egyébként nem hajlamos. Vérzésveszéllyel járó orvosi beavatkozásra (pl. foghúzás)
van szüksége, minden orvosnak jelezze a véralvadásgátló kezelést! Alkohol fogyasztás
nagymértékben befolyásolja az antikoaguláns hatását, ezért az alvadásgátolt beteg ne
fogyasszon szeszes italt!

K vitamint fogyasztás hatása a prothrombinra: Étrend:  Igen magas a K vitamin

tartalmú, fogyasztása korlátozandó: tojás, a máj, a saláta, a spenót, a karfiol, a málna,
az eper, a paradicsom, a paprika, a brokkoli, aszparágusz, káposzta.

Közepes mértékben tartalmaz K vitamint, a szokásos mennyiségbe fogyaszthatók: vaj,

étolaj, répaféleségek, gomba, uborka, zöldbab, alma, narancs.

Alacsony K vitamin tartalmú ételek nem befolyásolják a prothrombin-szintet, húsfélék,

hal, kenyér, burgonya, rizs, tésztafélék, sajt.

Az injekciók (Fraxiparin, Clexan, Fragmin) adagolása naponta egyszer, vagy kétszer, a

gyógyszer hatékonyságát a táplálkozás nem befolyásolja (x NE (x mg)/x ml).

Szakápoló edukáció:

- Dietoterápiás tanácsadás,

- Az első LMWH injekciókat beadja.

- Megtanítja a beteget az öninjekciózásra.

- Ellenőrzi az öninjekciózást.

- Minden látogatás után beszámol az orvosnak a beteg állapotáról.

Hogyan végezze a beteg a trombózis-megelőzést (profilaxist)?

- Adja be saját magának az orvos által rendelt gyógyszert, a rendelt dózisban.

- Tanulja meg az öninjekciózást.

- A naponkénti injekciózás idejéről, annak esetleges módosulásáról vezessen naplót.

- Ha kihagyott véletlenül egy injekciót, másnap ne a dupláját adja be!

- Panaszait, az esetleges mellékhatásokat feltétlen jelezze az orvosának!

171
Mi az öninjekciózás helyes módja?

- Készítsen maga mellé minden szükséges kelléket egy dobozban (injekció, fertőtlenítő, papírtörlő) és
helyezkedjen el kényelmesen akár ülve, akár fekve.

- Tegye szabaddá a hasfalát és fertőtlenítse a kiválasztott területet. A szúrás helyét naponta változtassa. Terhes
kismamák ne féljenek: a tű nem érheti el a gyermeket. A kiválasztott területet folyamatosan változtatni kell
(oldalt, alul, ha másképp nem megy a felkarba, combba).

- Bontsa ki a fecskendőt és távolítsa el a tűvédő kupakot. A fecskendőt ne légtelenítse!

- Képezzen 2-3 centiméteres bőrredőt, majd a fecskendőt merőlegesen tartva a tűt szúrja bele a redőbe teljes
hosszában és nyomja be a hatóanyagot.

- Húzza ki a tűt és a bőrredőt még tartsa néhány másod-percig.

- A védőkupakot helyezze vissza a fecskendőre, hogy a tű ne okozzon sérülést .

18. A.

Ismertesse a leggyakrabban alkalmazott aneszteziológiai módszereket, azok jellemzőit a

perioperatív ápolás vonatkozásában!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az aneszteziológia fogalma, célja

- az aneszteziológiai módszerek és jellemzőik

- az aneszteziológiai kivizsgálás célja, folyamata

- a korai posztoperatív szak ápolói feladatai

Az aneszteziológia (érzéstelenítés, érzéketlenség) fogalma: az érzéstelenítéssel és

érzéstelenítő szerekkel foglalkozó szakterület, legfőbb célja a műtét alatti altatás vagy a
beavatkozás alatti fájdalommentesség biztosítása. Célja: fájdalomcsillapítás, pszichés
elviselhetőség előidézése, reflexek kikapcsolása, kóros reflexek magakadályozása, izom
relaxáció biztosítása. Feladata: az anesztézia céljainak elérése, a homeosztázis
megőrzése, a beteg biztonsága.

Aneszteziológiai módszerek és jellemzőik: Általános anesztézia: Ha az érzéstelenség nem

kizárólag a műtéti területre lokalizálódik, hanem a beteg tudatállapotát is befolyásolja
(K.I.R.), általános anesztéziáról beszélünk. Jellegzetes ismérvei: tudat elvesztése (hipnózis),
fájdalomérzet kiiktatása (analgézia), káros vegetatív reakciók fékezése (antinociceptio),
emlékezet kikapcsolása (amnézia), harántcsíkolt izomzat tónusának elvesztése (relaxáció). A
kellő mélységű érzéstelenség elérése céljából ún. vénás anesztetikumokat adunk, mely alatt
hipnotikus hatású elaltató és fenntartó gyógyszereket, szedatívumokat, narkotikus
fájdalomcsillapítókat (opioidok), izomrelaxánsokat és inhalációs altatószereket értünk.

Fajtái:

172
 - Per os – praemedicatio: célja a beteg szomatikus és pszichés státuszának idealizálása, a
gyomortartalom regurgitációjának és a savas aspiráció kialakulásának elkerülése. Ezen célok
elérése érdekében adekvát folyadékbevitel (infundálás) történik, anxiolytikus hatású
benzodiazepint adunk, prokinetikus, illetve antiemetikus (pl. metoclopramid 10 mg) és
savszekréciót csökkentő (pl. ranitidin 50 mg vagy pantoprazol 40 mg) gyógyszeres kezelést
használunk.

- intravénás: a szükséges anesztézia elérését intravénásan adott készítménnyel vagy azok

kombinációival érjük el, intravénás anesztéziának nevezzük.

- inhalációs anesztetikum: a műtéti érzéstelenség elérése céljából pusztán belélegezhető

gázokat vagy párolgó folyadékok gőzeit alkalmazzuk, inhalációs anesztéziáról beszélünk. A
leggyakrabban e két módszer tetszőleges arányú kombinációját alkalmazzuk az
aneszteziológiai gyakorlatban, melyet balanszírozott anesztéziának nevezünk.

- Totál (teljes) intravénás anesztézia: kizárólag intravénás szeradás, a belélegeztetett

gázkeverék oxigénből és légköri levegőből áll, propofol + nem depolarizáló izomrelaxáns és
fentanyl. Előnye, hogy biztonsággal alkalmazható olyan esetekben, amikor az inhalációs
anesztetikumok adása kontraindikált lehet (szívsebészeti, idegsebészeti műtét,
bronchoscopia), valamint ritkábban jelentkezik posztoperatív hányinger és hányás. Hátránya,
hogy a propofolra a szisztémás vaszkuláris rezisztenciacsökkentő hatás miatt a hypovolaemiás
betegek jelentős tenzió csökkenéssel reagálnak.

- perifériás izomrelaxáns: harántcsíkolt izmok tónusát perifériás mechanizmusok gátlásával

csökkentik, illetve kikapcsolják. Gátolják az ingerület terjedését a motoros idegről a
harántcsíkolt izomra. A centrálisan ható izom relaxánsok olyan gyógyszerek, amelyek
központi idegrendszeri támadásponttal csökkentik a vázizmok kórosan megnövekedett
nyugalmi tónusát anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák azok akaratlagos összehúzódását.

- rectalis: kevésbé gyors a hatásbeállás az intramuscularis, a subcutan injekciókkal illetve a

rectalis analgetikus kúpokkal – ezek a módszerek elsősorban kiegészítő, vagy bázis
fájdalomcsillapításra alkalmasak az intravénás módszer mellett.

- neuroleptanalgesia, (NLA) felületes alvás és fájdalommentesség (phenotiazin + opoid)

- atralgesia, felületes alvás és fájdalommentesség (benzodiazepin + opoid)

Helyi /lokális/ részleges anesztézia: Regionális anesztéziáról beszélünk, ha az érzéstelenítő

eljárás mellett a beteg ébersége, tudata megmarad, és az érzéstelenség kialakulása csak egy
adott régióra terjed ki. A hatást lokál anesztetikumok (helyi érzéstelenítők) alkalmazásával
érjük el, de egyes esetekben a gyógyszerelést opioid szerekkel egészítjük ki, kihasználva a
szerek egymást erősítő (szinergista) hatását. Fajtái:

- Felületi vezetéses: Leggyakrabban nyálkahártyákon alkalmazzuk, valamilyen

közegben oldott érzéstelenítő szer, általában lidocain felvitelével, szemészeti
ellátásban oxibuprocain.

173
 - Infiltrációs: A leggyakrabban végzett helyi érzéstelenítés, 1-2%-os lidocainnal
végzünk, ami érzékenység esetén észter típusú procainnal helyettesíthető. Sebellátás
során debridement és sebszélek suturával vagy kapoccsal történő egyesítése előtt.
sebet képző bemetszés előtt, a fájdalommentesség biztosításához alkalmazzuk a
módszert, így pl. bőralatti tályogok kiürítéséhez, testüregi punkció végzése előtt,
angiográfiás behatolás punkciójának helyén, centrális véna kanülálása előtt.

Perifériás regionális anesztézia valamely testtájék (általában végtag) nagyobb területét,

esetleg a végtag egészét akarjuk érzéstelenné tenni. Az indikáció lehet jelentős fájdalmat
okozó trauma, ficam vagy törés repozíciója, ortopédiai, érsebészeti, traumatológiai
beavatkozás, de végezhetünk perifériás vezetéses idegblokádot pl. neuralgiás fájdalmak
(lumboischialgia, cervicobrachialgia, intercostalis neuralgia, trigeminus neuralgia)
kezelésére is.

- Perifériás blokádok: idegi ingervezetést függesztjük föl a perifériás idegrendszer

különböző részein (minor blokád, major blokád).
- Intravénás regionális anesztézia (IVRA, Bier-blokk): felső végtagon (kéz, csukló,
alkar), ritkább esetben az alsó végtagon (lábfej, boka, lábszár alsó része) végzett
műtétekhez használható aneszteziológiai módszer.

Centrális regionális anesztézia (neuroaxiális, vagy gerinc közeli érzéstelenítés): A

módszer lényege, hogy a lokál anesztetikumot a gerinccsatornába, a gerincvelő közelébe
juttatjuk, a központi idegrendszerben érjük el az idegi vezetés felfüggesztését.

- Spinal: subarachnoideális térbe juttatott helyi érzéstelenítő, ami a beadás

magasságától disztálisan teljes motoros és szenzoros blokádot eredményez. A köldök
szintje alatti hasi, kismedencei, alsó végtagi műtétek anesztéziájához használható.
- Epidural: a gerinccsatornát bélelő durakettőzet lemezei közé, a virtuális epiduralis
térbe juttatjuk a lokál anesztetikumot. Epidurális tér kanülálható .

Lokálanasztetikum: azok a vegyületek, amelyek lokálisan alkalmazva reverzibilis jelleggel

felfüggesztik az ingerlékeny szövetek (idegrost) ingerületvezető képességét.

Aneszteziológiai kivizsgálás célja, folyamata: preoperatív kivizsgálás célja, az

érzéstelenítéssel járó kockázat felmérése, az érzéstelenítés módjának meghatározása, a
lehető legjobban előkészített állapotban kerüljön sor a műtétre, műtéti morbiditás
csökkentése, a perioperatív kockázat csökkentése miatt végzendő profilaktikus kezelések
meghatározása, premedikáció, preoperatív carencia (hiány). Anamnézis, fizikális
vizsgálat, EKG, friss laborlelet, mellkas Rtg, kiegészítő vizsgálatok, műtéti rizikó-
besorolás (ASA). A műtéti labor tartalmazza altatás nélküli:

- vérkép: a vérben lévő alakos elemek, a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a

vérlemezkék abszolút számának meghatározására végezzük. Ebből következtethet az
aneszteziológus többek közt vérszegénységre, vérvesztésre, gyulladásos folyamatokra
és véralvadási zavarokra.

174
- prothrombin: a vizsgálat a véralvadást beindító enzimrendszer működéséről ad
információt. Segít kimutatni és diagnosztizálni a vérzési rendellenességeket, valamint
ellenőrizhető vele a véralvadásgátló gyógyszerek hatékonysága. Alacsony érték
fokozott alvadékonysággal járhat, nagyobb a trombózis és embólia kialakulásának
lehetősége. A ma gasabb érték pedig vérzékenységgel járhat.
- karbamid: az aminosavak lebontási terméke, szintén a veseműködés jelzője.
Emelkedett szintje általában a veseműködés elégtelenségét jelzi. Normál értéke 3-7
mmol/l közt van.
- keratinin: az izomanyagcsere végterméke, vérszintje megmutatja a vese működését,
ellenőrizhető vele a vese szűrletképző tevékenysége. Normál értéke: 55-103 µm/l.
- általános vizelet és üledék: ez a vizsgálat fertőzés, anyagcsere rendellenesség és
vesebetegség felismerésére szolgál.
- vércukor: a vérben levő glükóz szintjének meghatározására szolgál, segítségével
felismerhető a cukorbetegség. Magas vércukorszint növeli a műtétek után kialakuló
fertőzéses szövődmények veszélyét. Normál érték: 3,6 – 6,0 mmol/l.
- kálium: káliumion mérése fontos információt szolgáltat a szervezet
folyadékháztartásáról, hormonális hatásokról, és alkalmazott terápiákról.
Magas káliumszint szívritmuszavarokat és légzési problémákat okozhat. Normál
értéke 3,5-5 mmol/l közt van.

Illetve, altatásos műtéthez szükségeseket:

- vércsoport ellenagyag szűrés: ez a vizsgálat azért szükséges, hogy kiderüljön, a

páciens szervezete melyik vércsoport-antigénre termel ellenanyagot (antitestet),
vérátömlesztés esetén milyen vért kaphat.
- bilirubin: a vörösvérsejtek hemoglobinjának lebontása során keletkezik a lépben, a
májban és bizonyos nyirokcsomókban. Szintje a vörös vértestek fokozott lebomlása,
májbetegségek és epeelfolyási akadály esetén emelkedhet. Össz-bilirubin normál
értéke: 5 – 17 umol/l (3 – 10 mg/l) között.
- GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz): az aminosavak anyagcseréjénél
közreműködő enzim. Normál esetben kis mennyiségben van jelen a vérben,
májkárosodás esetén azonban értéke megemelkedik. Normál értéke nőknél 18-31 U/l,
férfiaknál 18-33 U/l.
- GPT (glutamát-piruvát aminotranszferáz): a májsejtekben termelődő enzim, ami az ott
bekövetkezett károsodásokat mutatja. Normál esetben ez is kis mennyiségben van
jelen a vérben, károsodás esetén emelkedik. Normál értéke nőknél 7-30 U/l, férfiaknál
10-55 U/l.
- GGT (gamma-glutamil-transzferáz): a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt
enzim. Értékét a máj és az epeutak vizsgálatánál nézik, a legmegbízhatóbb jelző
paraméter. Normál értéke nőknél 8-40 U/l, 9-50 U/l.
- AP (alkaikus foszfatáz): a fehérjék lebontását segítő enzim. Általában máj és
csontbetegségek vizsgálatánál ad információt. Magas érték máj vagy csontbetegségre
(pl. csontritkulás) utal, alacsonyabb érték oka lehet pajzsmirigy-alulműködés,
alultápláltság vagy vérszegénység is. Normál értéke: 20-140 U/l.

175
 - Nátrium: a szérum nátriumion koncentráció mérése fontos információt szolgáltathat a
folyadékháztartásról, hormonális hatásokról és az alkalmazott kezelés
hatékonyságáról. Normál értéke vénás vérben 137-150 mmol/l.

Korai posztoperatív szak ápolói feladatai: ébredő szoba, műtét után 24 óra, eszmélet,
tudat, ébredés, fájdalom, vitális paraméterek, az anesztézia szövődményei,
testhőmérséklet hypothermia miatt, seb, sebkörnyék, kötés, drain kezelés, vizelet,
székletürítés, korai mobilizálás, légzési fizioterápia.

Szoros megfigyelést igényel:

- bőrszín,

- légzés,

- hőmérséklet,

- fájdalom,

- a műtéti területre behelyezett drain, az ürülő váladék mennyisége, minősége,

- a műtéti seb,

- a vizelet színe, mennyisége.

- a helyes életmódra való oktatás (pl. emberekkel zsúfolt helyiségben ne tartózkodjon,

influenzás időszakban lehetőleg viseljen orr- szájmaszkot)

- pontos gyógyszerszedés betanítása, a mellékhatások megismertetése,

- a pontos folyadékbevitel és - ürítés mérése milliliterben,

- a testsúly és a hőmérséklet naponkénti ellenőrzése,

- az ajánlott étrend betartása,

- higiénés környezet megteremtése.

18. B
Számoljon be a beteg által szabályozott fájdalomcsillapításról!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a beteg által vezérelt analgezia lényege, jelentősége

- az eszköz működésének bemutatása

- a beteg megfigyelésének ápolói feladatai

A beteg által vezérelt analgezia lényege, jelentősége: Krónikus fájdalmat igen sokféle
betegség okozhat. A leggyakrabban a mozgásszervi megbetegedések és daganatos

176
megbetegedések állnak a háttérben, ill. a hasnyálmirigy betegségei - idült gyulladása és
rosszindulatú daganata egyaránt -, bizonyos érbetegségek (érszűkület) és még számos egyéb
betegség szintén súlyos, tartós fájdalmakkal járhatnak.

A krónikus fájdalmak hátterében álló okok az esetek jelentős részében egyáltalán nem, nem
teljesen vagy csak nagyon lassan szüntethetők meg. A kezelés fő iránya tehát –a kiváltó ok
megszüntetésére irányuló terápia mellett - a fájdalom csillapítása. Ez sokszor igen nehéz
összetett feladat.

A fájdalomcsillapítás akkor optimális, ha a beteg igényeihez alkalmazkodik az éppen csak

szükséges mennyiségű adaggal, a mellékhatások és a túladagolás esélyének
minimalizálásával. Ezeknek felel meg a beteg által irányított fájdalomcsillapítás - páciens
vezérelt analgezia (Patient Controlled Analgesia – PCA) koncepciója, illetve ennek
megvalósulása, a mikrocsippel vezérelt gyógyszeradagoló pumpa (Computerised Ambulatory
Drug Delivery – CADD) használata.

PCA - PATIENT-CONTROLLED ANALGESIA

Definíció: páciens kontrolállta fájdalomcsillapítás / páciens vezérelt analgesia.

Cél: a „fájdalommentesség" és a fájdalomcsillapító mennyiségének egyén szerinti

dozírozásának lehetősége. - fájdalomcsillapítás: folyamatos gyógyszeradagolás intravénás-
, epiduralis bejuttatással, a beteg egyéni igényére állítható alap gyógyszerszint biztosítása,
biztonságos, elektronikusan vezérelt, kisméretű, elemmel/akkumulátorral működő
eszközzel.

Fájdalomcsillapítás:

 Az intravénás,
 a subcutan
 és az epiduralis adagolás történhet. Önálló használatára nem képes gyermekeknél a
pumpát irányíthatja a szülő (Parent Controlled Analgesia) vagy a nővér (Nurse
Controlled Analgesia). Erre a technikai kivitelezésre leginkább alkalmas a morphin,
fentanyl, sufentanyl, meperidin, nalbuphin, tramadol és ketorolac. Általában
átmenetileg alkalmazzuk.

Jellemzői - az eszköz működésének bemutatása:

 kisméretű, elemmel / akkumulátorral működő

 elektronikusan vezérelt
 folyamatos gyógyszeradagolás
 alap gyógyszerszint biztosítása
 biztonságos
 egyéni igényekre állítható

177
Beállítandó paraméterek:

 egyszeri dózis: az a dózis (mg), amit a beteg egyszeri gombnyomással a szervezetébe

juttat
 kizárási idő: az az időtartam (perc), ami kötelezően eltelik két gombnyomás között; ezen
idő alatt a gombnyomás ellenére fájdalomcsillapítót nem adagol a pumpa
 maximális dózis: a pumpán beállítható az a maximális dózis (mg) amit a beteg 4 óra alatt
önmagának beadhat

PCA pumpa használatának dokumentációja

Az észlelőlapon jelölni kell:

 PCA pumpa indításának időpontját

 a fájdalomcsillapító gyógyszer nevét (pl. Dolargan)
 a gyógyszer töménységét (mg/ml)
 a pumpa beállított paramétereit (egyszeri dózis, kizárási idő, 4 órás maximális dózis)
 a fecskendő kiürülése esetén történt csere időpontját
 a 12 és 24 óra alatt felhasznált gyógyszer mennyiségét (mg)

PCA pumpa használata:

 a PCA mindig vénába legyen bekötve (periféria, centrális)

 periféria esetén ügyeljünk rá, hogy a vénás kanül olyan helyen legyen, ahol a beteg a
mozgásával azt nem törheti meg
 gondoskodjunk folyamatos bemosásról, pl.: lassú cseppszámú Salsol infúzió
 a pumpában adandó fájdalomcsillapító hígítása mindig legyen egész szám, 1 vagy annak
egész számú többszöröse
 a fecskendőn jelölni kell a gyógyszer nevét, töménységét (mg/ml), a készítés dátumát és a
nevét annak, aki készítette
 törekedjünk rá, hogy a felirat mindig olvasható és látható legyen
 a gyógyszer felszívása megfelelő mennyiségű oldószerrel, a bejuttatásra bevezetett
kanülhöz csatlakoztatni, a készülék beállítása, egy expozíció gyógyszer mennyisége, a
valós expozíciók gyakorisága, egy óra alatt maximálisan beadható gyógyszer adag, a
készülék memóriájának beállítása, a beteg oktatása a készülék alkalmazására, a
behelyezett hatóanyag biztonságos zárása.

19. A
Jellemezze az idegrendszer gyulladásos megbetegedéseit! Foglalja össze a kórképek
lehetséges okait, diagnosztikai, terápiás, ápolási és rehabilitációs lehetőségeit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az idegrendszer gyulladásos megbetegedései

- az egyes kórképek lényege, tünettana

178
- diagnosztikai

- ápolási specialitások

A KIR leggyakrabban észlelhető gyulladásos megbetegedései a meningitis és az

encephalitis, illetve gerincvelő körülírt gyulladása - akut myelitis. A lágyburok gyulladása a
meningitis, az agy parenchymájának gyulladásos betegsége az encephalitis, de felléphet
egyszerre mindkettő, amit meningoencephalitisnek nevezünk. A KIR védelmét a vér-agygát
biztosítja, ha azonban a kórokozó bejutott, a védekezés gyenge: mert az agyvíz - liquor
ellenanyagszintje csekély a vérhez képest, és nem tartalmaz faló fagocita sejteket, mint a vér.
Kórok: baktériumok, vírusok, gombák.

Behatolási kapuk: - légutak (influenza vírus, Meningococcus); - tápcsatorna - véráram útján;

- idegek mentén (pl. veszettség vírusa); - közvetlenül arcüregből; - nyílt koponyasérülésen át
juthatnak be a kórokozók.

Az idegrendszer gyulladásos megbetegedései - az egyes kórképek lényege, tünettana:

1, Myelitis: (vírusos gerincvelő gyulladás) – gerincvelő körülírt gyulladása: A tünetek a

gyulladás helyétől kiterjedésétől függenek. Ha az alsó végtag bénulása felfelé terjed a
törzsizomra életveszélyes állapot, légzésbénulás állhat be.

A myelitis gyakran encephalitissel (agyvelőgyulladás) együtt jár, máskor, ritkábban külön is

felléphet. Szövődményként agyhártya-, vagy agyvelőgyulladás, a végtagok megbénulása
alakulhat ki.

Dg.: Lumbál punkció. Jelentősége: kórokozó kimutatása bakteriális eredet esetén. Ápolói
feladat: ápolás, mint együttműködő funkció: - eszközök előkészítése - beteg szomatikus és
pszichés előkészítése: a vizsgálat menetét, idejét, azzal járó kellemetlenségekről való
tájékoztatás ápolói kompetencia. - vizsgálat közben asszisztálás az orvosnak, ill.
Betegmegfigyelés: kardinális tünetek észlelése (P, L) - vizsgálat után fektetés, ágynyugalom
biztosítása.

• Általános tünetek: láz, amely hirtelen emelkedik, rossz közérzet, fáradság, elesettség,
vizelési és székelési zavar, deréktáji fájdalom, végtagzsibbadás vagy
érzéketlenség, bénulás, végtag fájdalom, izomgyengeség, érzészavar, reflexkiesés.
• Szövődményei: gerincvelői rendellenesség, gerincvelő kóros elváltozása,
agyvelőgyulladás, járásképtelenség, vizelet incontinentia

2, Heine – Medin - kór / Polyomielitis (járványos gyermekbénulás)

• Ok: Poliovírus hominis okozta fertőzés
• Általános tünetek: magas láz, fejfájás, rossz közérzet, átmeneti javulás majd
bénulás áll be, nyelési képtelenség, tachycardia, vizeletürítési nehézség
• Szövődményei: epilepsia, myelitis, encephalitis, hypoventillatio, tüdőembólia,
aspiráció
• Védőoltás – aktív immunizálás.

179
3, Meningitis (járványos agyhártyagyulladás) – központi idegrendszer burkainak
gyulladása.
• Ok: okozhatja baktérium, vírus, gomba, parazita is
• Fajtái: gennyes, serosa, purulenta, / serosapurulenta (savós - gennyes gyulladás),
• Általános tünetek: magas láz, fejfájás, fényiszony, fulladás, tachycardia, centrális hányás-,
sugárhányás, tudatzavar, ingerlékenység, aluszékonyság, meningeális jelek, agynyomás
fokozódás jelei.
• Szövődményei: epilepsia, agyvizenyő, agyi nyomásfokozódás, látászavarok, ízületi
gyulladás, veseelégtelenség, shock, pneumonia.
• Kimenetel: tünetmentes, maradványtünetekkel gyógyuló, halálos.
• Terápia: - savós gyulladás: tüneti kezelés: lázcsillapítás, folyadék-, elektrolit pótlás,
agynyomás csökkentők (glicerin, mannizol infúzió) - bakteriális meningitiszben: intenzív
osztály, monitorozás, antibiotikum, kortikoszteroidok.

4, Encephalitis (agyvelőgyulladás) – kullancs-, herpeszes vírus:

• Ok: vírus okozza
• Általános tünetek: magas láz, amely fejfájással jár, fénykerülés, hányinger, hányás,
aluszékonyság, tudatzavar, izomgörcs, beszéd nehezítettség, epilepsziás rohamok,
góctünetek.
• Szövődményei: epilepsia, agyvizenyő, agyi nyomásfokozódás, ataxia, tremor, myelitis.
• Ápolás: Akut szakban: a betegek teljes ápolói ellátást igényelnek. A lázas beteg
rendszerint aluszékony, nyugtalanná, zavarttá is válhat, görcsrohamok is jelentkezhetnek
balesetveszély, megsérülhet. Állandó felügyeletet igényel. Állapotváltozás, tudatzavar
észlelését az orvosnak jelentenie kell. - aspiráció veszélye (ha a beteg szájon át táplálható)
- étkezés, ivás csak nővér jelenlétében történjen.

Meningeális izgalmi jelek:

• Tarkókötöttség: fekvő helyzetben tarkóját csak kis mértékben lehet mozgatni
• Vadászkutyafekvés: fejét hátra hajtja
• Brudzinsky tünet: fejének előrehajtásával a térd felhúzódik, a szeméremcsontra
gyakorolt hatásra a térd szintén felhúzódik
• Kernig tünet: láb egyenes emelésekor bizonyos szögnél behajlik

Diagnosztika - Kezelések:
 antimikróbás szer: elpusztítják az élő mikroorganizmusokat vagy meggátolják
szaporodásukat
 NSAID: nem szteroid gyulladáscsökkentő, amelyek kémiailag nem szteránvázasak, és
hatásukat nem a szteroid hormonok (glükokortikoidok) receptorain fejtik ki.
Gyulladáscsökkentő hatásuk mellett általában lázcsökkentő (antipyreticus) hatással is
rendelkeznek.
 szteroid terápia
 gyulladáscsökkentés
 oedema csökkentés
 immunterápia: Biológiai kezelés. Az immunrendszer sejtjei, antitestei, szervei mind
azon dolgoznak, hogy megvédjék a szervezetet a külső behatolóktól: vírusoktól,
baktériumoktól.

180
  immunglobulin terápia: Az immunglobulin pótlásán alapuló terápia primer antitest
deficiencia esetén növeli a várható élettartamot, valamint csökkenti a fertőzések
gyakoriságát és súlyosságát.
 immunszupresszió: immunválasz kialakulásának megelőzése, ill. meggátlása, amely
vagy a szervezet saját immunválaszán alapul, vagy pedig külső ágenseken (gyógyszerek,
biológiai anyagok stb.)
 ciclosporin: a statinok (pl. lovastatin) izmokat érintő mellékhatásait fokozhatja.
 interferonok: Fehérje típusú anyag, amely az emberi és állati szervezetben is termelődik.
Bizonyos típusú vírusokra és daganatos sejtekre gátló hatással rendelkezik.
 védőoltások, profilaxis.
 szükségletek felmérése, önellátási deficit, teljes körű ápolás, neurológiai tünetek
követése, lázcsillapítás, folyadékterápia, fájdalomcsillapítás, fertőző beteg
ápolásának specialitásai.

Kivizsgálás:
 Anamnézis felvétele: A neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség
prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez.
 Fizikális vizsgálat: A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával
kezdődik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia
(túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek,
ezek azonban nem rendelkeznek kellő objektivitással.
Az agyidegek érzés - rendellenességei közül különös jelentőséggel bír a n. trigeminus
érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a
mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az íz érzés, a rágás, a hangképzés
elváltozásairól kaphatunk információt.
 Vitális paraméterek. RR, P, L, T,
 Laboratóriumi vizsgálatok: Vérkémiai, haematológiai, mikrobiológiai, haemocultura,
szerológiai. Glükóz (amennyiben az éhgyomri érték a norm. felső határán van, terheléses
vércukorvizsgálat elvégzése szükséges), süllyedés, májenzimek, urea, creatinin, TSH, B12
vitamin (alacsony szint esetén Schilling teszt), serum protein electrophoresis,
autoantitestek, borrelia antitestek (gyanú esetén), virológia, DNS analízis (örökletes
neuropathiáknál).
 Liquor vizsgálat: gyulladásos neuropathiáknál emelkedett a fehérje szint. Liquor
nyomásmérés.
 Képalkotó vizsgálatok: - Electroneurographia (ENG), – Electromyographia (EMG), –
CT, - MRI
 Lumbálpunkció
 Izomtónus vizsgálata: hipotonia, hipertonia, spaszticitás.
 Perifériás reflexek vizsgálata: achilles, patella, hasbőr, cremaster (hererázó)
!Tudatállapot: A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendű funkciója, melyen a külső
és belső környezetben zajló események megélését értjük.

181
A tudatzavarok: Tiszta tudat: térben és időben tájékozott, kérdéseinkre adekvát válasz
(szorongás, félelem→ oldani kell! A hirtelen ébredés is zavaró lehet). Az eszméleti és tudati
állapot között szoros összefüggés van! Pl.: alkoholt fogyasztó ember  hangulatváltozás
(euphoria, „feldobott). Tudatállapota is változik: viselkedése gyakran nem kiszámítható, az
ingerekre nem relevánsan válaszol, végül az eszméletét is elvesztheti.

Tartalmi zavar:

1. A tudat beszűkülése: - az én és a nem-én világára vonatkozóan kevés a tudatban az

ismeretanyag. Pl.: oligophrenia - ismeretanyag szegénysége.

2. A tudat egységére vonatkozó zavar:

- Ködös állapot: a fiziológiás alvás-ébrenlét átmenetéhez hasonlít. A reális és az álomvilág

határa elmosódik, az én tudat bizonytalan, az én és a külvilág elkülönülése határozatlan. pl.:
epilepsziások roham utáni ködös állapota.

- Delírium: a tudat beszűkülését hallucinációk és illúziók is kísérik. Pl.: delírium tremens.

- Stupor: a legsúlyosabb forma, a látszólag éber beteg alig-alig vesz tudomást a külvilágról.

3. A tudat éberségére vonatkozó zavarok:

- Somnolentia: beteges álmosság, a beteg aluszékony, egész napját félálomban tölti, de

felébreszthető, ha nem foglalkoznak, vele visszaalszik. Ingerekre ébreszthető fel- adekvát
választ ad. Pl. láz, mérgezés.

- Sopor: mély kábultság, igen mély alvás a beteg csak erős ingerekkel ébreszthető fel pl.:
fájdalom. Fizikai ingerekkel nem vagy csak csekély mértékben ébreszthető – adekvát
viselkedés nincs. pl.: idegrendszeri betegségekben, altatószer túladagolás, mérgezés,

- Coma: eszméletlenség –a tudatzavar legsúlyosabb formája. A sopornál súlyosabb mély

kábultság. A beteg külső ingerekre nem reagál, reflexei alig vagy egyáltalán nem válthatók ki,
az élet csupán vegetatív működések formájában folyik tovább. Légzése horkoló, pupilla és
egyéb reflexei nem vagy alig válthatók ki. Fájdalomingerre nem reagál.

Coma skála: Max. pont 15. Coma határ - 3 pont.

1. Szemnyitás: – spontán (4), felszólításra (3), fájdalomra (2), nincs (1)

2. Mozgások-motoros válasz: – engedelmeskedik (6), lokalizál (5), visszahúz (4), kóros flexió
(3), extensios válasz (2), nincs (1)

3. Verbális válasz: - orientált (5), zavart (4) Értelmetlen szavak (3) érthetetlen szavak (2)
nincs (1)

Egyéb tudat zavarokra :

182
1. Apathia: – közöny, érdektelenség,- a beteg mozdulatlanul fekszik, nem törődik a
környezetével. Válaszol, de lassan. pl.: hosszan tartó gyógyíthatatlan betegségben,
elmebetegség

2. Euphoria: – emelkedett hangulat - alkoholfogyasztás, kábítószer, halálküzdelem előtt

3. Negatívizmus: minden közeledésre, beavatkozásra negatívan reagál – nem eszik, iszik,

tiltakozik minden beavatkozásra

4. Dezorientáció- térbeli és időbeli tájékozatlanság: A beteg nem tudja a nevét; nem ismeri
meg a hozzátartozóit; nem tudja, hogy hol van; de jellemző, hogy a régmúlt eseményeire jól
emlékszik. Pl. időskori agyi keringési elégtelenség

5. Agónia, haldoklás: A beteg tudata lehet tiszta, de elveszíti a kapcsolatát a külvilággal.

Időnként nyugtalan lehet és izgatott, vagy ellenkezőleg csendes. Hallása megmarad!

Ápolási specialitások, rehabilitáció jelentősége, módszerei:

A Maslowi hierarchia szerint a fiziológiás szükségletek - alapápolási feladatokkal kezdve,

mely az ápolási anamnézis - során felmértek szerint, a felállított ápolási tervnek
megfelelően történik.

Az önellátás felmérése és későbbiekben annak fejlődésével változik szükségletenként

(kiemelten itt a kiesett vagy csökkent mozgásfunkcióra gondolva). Ápolás során kiemelt
fontosságú a fokozott obszerváció - betegmegfigyelés.

1. Táplálkozás szükséglete, folyadékfogyasztás: A normális táplálkozást az agyi károsodás

miatt bénulás, gyengeség nehezítheti.

Az apraxia fennállása szinte lehetetlenné teszi az evést (a beteg tudja, hogy étel van előtte, de
nem tudja, mit kell tenni vele.) ülő helyzetben való étkezés (fekve tilos!!! – aspiráció,
félrenyelés veszélye)

● látótérkiesés esetén a látó oldalra kell rakni az ételt

● folyékony ételt pohárból adni
● etetés lassú tempóban, kis falatokkal
● bénult arc félből ürüljön ki az étel!
● evés után folyadék adása
● önálló étkezés lassú megtanítása (pl.: jobb test fél sérülés esetén bal kézzel –
v. fordítva)

A speciális diéta - megfelelő minőségi és mennyiségi táplálás: fehérje bevitel, ne alakuljon

ki minőségi éhezés sem (ásványi anyagok, vitaminok).

A fekvő betegeknél gond a székrekedés, ezért a rostos étrend (főzelék, gyümölcs, teljes
kiőrlésű gabona) adása szükséges.

183
 Nyelészavar (dysphagia) esetén, ha a beteg mesterséges úton táplálandó: gyomorszondán,
vagy intravénás úton történik, otthoni körülmények között az ún. PEG-en át (perkután
endoszkópos gasztrosztómát alkalmazzák).

A szondatáplálást otthoni körülmények között szakápolók oktatják a hozzátartozóknak.

A kommunikáció zavarai (önkifejezés): Nehézséget jelenthet a beszédzavar - dysfazia, afázia

(szenzoros vagy motorosa kommunikáció zavarai (önkifejezést) biztonságérzetét nehezíteni
fogja (biztonság szükséglet).

Pszichés támogatás, magasabb rendű szükséglet kielégítése.

Pihenés szükséglete: megfelelő ágy (kényelmes, állítható, ápoláshoz kiképzett -

betegkomfort kielégítése- legnagyobb kényelmét biztosítani a kliens számára csökkenti a
felfekvések kialakulásának kockázatát

Ápolási diagnózis (kockázati ápolási diagnózis):

Decubitus kockázata az immobilizáció miatt: felfekvés megelőzésére alkalmas matracot is
beszereznünk (anti-decubitor => felfekvés gátló matrac ).
Mozgás szükséglete: Akut szakban passzív mobilizálás.
Ha a beteg mobilizálható, és felépülése során már stabilan tud ülni, szükségessé
válik a kerekesszék alkalmazása. A kerekesszékből felállva, segítséggel,
járókerettel gyakorolható tovább a járás, amely a későbbiekben felcserélhető
három támpontú, majd egy támpontú botra. Egyik segédeszközről a
másikra való áttéréskor kiemelt figyelemmel segítsük a beteget, mert az új
eszköz használata szokatlan lehet.

Ápolási diagnózis: fokozott balesetveszély mozgáskoordinációs zavar miatt az

agyi történés következtében.

Ürítés és higiénés szükséglet: székletürítés akaratlagos szabályozása, itt két probléma is

jelentkezik: a beteg fel sem ismeri, hogy ínkontinens vagy éppen tudatában van a visszatartás
képtelenségének.
Higiénia, fürdetés ágyi körülmények között (eszméletlen betegek ápolása):

● Két ápoló szükséges (megtartás, fürdetés)

Ürítés után azonnali tisztába tétel (felfekvés veszélye)!
A higiéné célja a keringés serkentése is (decubitus prevenció).
● Higiéné (felnőtt betétek, pelenka alkalmazása)

● A bőr kezelése (bőr, hajlatok szárazra törlése, hintőporozás,

emlő alá gézcsík)

● Szemérem, empátia

184
● Pszichés segítés, támogatás
Későbbiekben, akinél inkontinencia nem áll fenn, vagy a beteg már mobilizálható:

- a gyógyászati segédeszköz: WC-magasító, kifordítható kádülőke, fürdető szék,

kádbelépő, csúszásgátló, egyéb eszközök-kapaszkodó) használatával megkönnyíthető a
fürdés, és az önellátás fokozódásával az önálló fürdést

- szájápolás, fogápolás, ha segítségre szorul a beteg (protézis is!)

- beteget a fürdőben soha nem szabad egyedül hagyni!

Higiénés szükséglethez:

- száj- és fogápolás
 Éber betegnél segítség mellett
 Eszméletlen betegen napi 3x a száj kitörlése (bórax-glicerin, szükség esetén
gombaellenes szer alkalmazása)
- szemápolás
 Éber betegen a szemhéj lemosása, kamilla, cseppentés.
Eszméletlen betegen a kiszáradás megakadályozása, szemrés lemosása, A-vitamin olaj
becseppentése.

Az ürítés szükségleténél még előfordulhat egy gyakori ápolási diagnózis:

Obstipáció - székrekedés a tartós ágyban fekvés, a mozgás-hiány, az ismeretlen környezet

(kórház) miatt.

Ilyenkor fontos a székletlazítás, enyhe (!) has hajtás, rostos étrend, kellő folyadék.

Vizeletürítési problémák:
Az agyi károsodás miatt: a vizeletretenció/visszatartás, csökken a vizelet, feszül a hólyag,
ez katéterezéssel oldható meg (szakápolás). Ilyen esetben fontos a hólyagtonizáció.
A hosszas katéter-viselés után nehéz visszatérni az önálló szabályozáshoz.

Rehabilitáció:

Krónikus gondozás – Agyi katasztrófán átesett betegek rehabilitációja

Az állapot stabilizálást követően korai gyógytorna és fizikoterápiás kezeléseket
kapjon.

A korai kezelések megkezdésével mind nagyobb az esély az egyes kiesett funkciók

helyreállítására:

A REHABILITÁCIÓ SEGÍT VISSZAÁLLÍTANI A

FUNKCIÓKAT:

- beszédlogopédus-logopédiai gyakorlatok, beszédterápia, mozgáskoordináció –

gyógytornász
- emlékezet

185
Szervezett csoport - team végzi a rehabilitációt, melynek aktív résztvevője a beteg.

Fontos: compliance/coping kialakítása (együttműködés/megküzdés)

A beteg aktív résztvevője legyen a rehabilitációnak!

A beteg közreműködése nélkül a rehabilitáció sikertelen.

- segítségnyújtás a segédeszközökhöz jutásban és eszközök használatának

betanítása

- tanácsadás az otthoni környezet átalakításában

- betegvezetés, segítségnyújtás a megváltozott állapot elfogadására
- rendszeres mozgás szorgalmazása, gyakorlatok tanítása, amit a kliens
önállóan is tud végezni.
A rokkantság vezető oka: bénulttá vált betegek rehabilitációja összetett feladat.

- Orvosi rehabilitáció
- Szociális rehabilitáció (visszailleszkedését a családba, a közösségbe)
- Foglalkozási rehabilitáció - ha a mindennapi életbe vissza tud illeszkedni,
munkaképes korúaknál elérjük a munkavégző képesség visszanyerését eredeti vagy
rehabilitált munkahelyen.

A beteg tudja ellátni magát, javuljanak a motoros funkciói, képes legyen helyzetváltoztatásra,
illetve járásra (önállóan vagy segédeszközzel), valamint javuljon a beszédzavara, a
kommunikációkészsége és a kognitív funkció. A betegek mindennapi tevékenységével
összefüggő fogyatékosságok:

- motoros funkciók zavarát: izomerő-csökkenés (hemiparesis-hemiplegia); az izommozgások

csökkenése vagy megszűnése, az izomtónus változása (hyper-, hypotonia),
egyensúlyzavar, koordinációs zavar; beszédzavar (szenzoros, motoros vagy globális
afázia)
- észlelési, érzékelési zavarok,
- incontinentia
- kognitív funkciók csökkenése; látászavarok (látótérkiesés); mentális regresszió
A WHO statisztikái szerint az iparilag fejlett országokban mortalitás tekintetében a
cerebrovascularis betegségek a 3. helyen állnak.

 Az egészségügyi és társadalmi probléma súlyosságát mutatja a

megbetegedés akut szakának magas halálozási aránya,
 A betegség idült szakában a jelentős ápolásigény, illetve az élet későbbi
szakára vonatkozó életminőség-romlás.
A rehabilitáció interdiszciplináris, számos szakterület vesz benne részt. A
rehabilitáció mindig probléma orientált.

Rehabilitációs terv: rövid és hosszú távú.

A beteg és hozzátartozó oktatása az eszközök használatára. Fokozatosság elvének jelentősége.

186
- helyváltoztatás - kerekesszéktől a járóbotig.
- önellátó képesség (ergo terápiás segédeszközök- funkció helyreállítás a cél).
Akadályozott ember gondozásában tanultak:

– adaptált környezet: balesetmentesség biztosítása, pl.: higiénés szükséglet:

fürdőszoba: kapaszkodó, betegemelő, csúszásgátló stb.

 kontinencia zavar esetén - pelenka.

19. B
Hasonlítsa össze az egyszerű eszközös légútbiztosítás lehetőségeit alkalmazásuk indikációi
szerint! Foglalja össze az endotrachealis intubációhoz szükséges előkészítés ápolói
feladatait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a légútbiztosítás célja, indikációi

- az egyszerű, eszközös légútbiztosítás eszközei, azok jellemzői

- az endotrachealis intubáció ápolói feladatai

Eszköz nélküli légútbiztosítás: A légút vizsgálatnál 3 kérdés tisztázandó: Átjárható

légutak? Veszélyben? Elzáródott? Pozicionálás, műfogások: - Fej hátra, áll előre műfogás -
Állkapocs kiemelése (Esmarch-Heiberg-féle műfogás - koponya reklinálása, chin lift -
Oldalra fordítás - Stabil oldalfektetés - HAINES pozíció (High Arm IN Endangered Spine =
magas kar veszélyeztetett gerinc esetén). Légúti idegen test eltávolítása: Háti ütés, Hasi lökés
(Heimlich-manőver), Mellkasi lökés, Ujjal kihalászás (finger sweep).

Az egyszerű, eszközös légútbiztosítás eszközei, azok jellemzői:

1, Pharyngealis tubusok (garat):

 Oropharingealis - Guedel / Mayo –tubus – száj - garat:

 a szájüregen keresztül kerülnek bevezetésre, és a garat üregében végződnek
 megfelelő méret- a fülcimpa és a szájzug közti távolság (rózsaszín, s. kék,
barna, fehér, zöld, sárga, piros, v. kék, narancssárga)
 fordított irányú behelyezés, majd 180° -ban elfordítani
 aspiráció ellen nem véd => stabil oldalfekvés
 légút tartós fenntartására nem alkalmas
 Nasopharyngealis – Wendl - tubus - orrgarat:
 bevezetése orrnyíláson keresztül, és a hátsó garatfalnak feküdve végződnek
 általában gumiból készül, külső rész tölcsérszerű, másik vége ferdén vágott
 aspiráció ellen nem véd
 tartós légút biztosításra nem alkalmas
 8 óránként másik orrlyukba kell helyezni

187
2, Supraglotticus légút biztosítási eszközök: Átmenetet képeznek a garattubus és az intubálás
között, mind anatómia, mind kivitelezhetőség, mind biztonságosság tekintetében. A légutakba
úgy képesek levegőt juttatni, hogy nem szükséges őket a hangrésen keresztül vezetni, hanem
a gége felett végződnek, supraglotticus (supra = felett, glottis = gége) helyzetűek.
Direkt laryngoscopia nélkül is bevezethetők.
 Laryngealis Maszk / LM, LMA/:
 a gégebemenetre fekszik, egy ellipszis alakú mandezsetta (cuff) illeszkedésével
biztosítja a levegő bejutását,
 nyaki gerincsérülteknél is alkalmazható
 tartós légút biztosításra nem alkalmas

 iGEL a laryngealis maszk továbbfejlesztett, egyszer használatos változata. Felfújást nem

igénylő, zselészerű cuffja a test melegére lágyul, és a gégebemenet alakjához idomul. A cuff
csúcsán lévő nyílás lehetővé teszi gyomorszonda levezetését. A cső robusztus szerkezete
nagyobb stabilitást biztosít, és az átharapás ellen is véd. Levezetése a többi eszközhöz képest
könnyebb. 1-5 méretekben elérhető.

 Kombi / laryngealis tubus (LT):

 oesophagialis - trachealis kombitubus (OTC)
 két lumen két külön lélegeztető nyílással és két cuff
 ha a nyelőcsőbe vezetik, akkor is lehet vele lélegeztetni
Endotrachealis tubus: Intubációnak nevezzük, amikor egy felfújható ballonnal ellátott (cuff-
os) vagy cuff nélküli tubust a hangrésen keresztül a légcsőbe vezetünk. Többféle módszer
ismert, de a prehospitális ellátásban a szájon keresztüli, direkt laringoszkópiás technika terjedt
el, azaz a hangrést laringoszkópos feltárással hozzuk látótérbe, és a tubust szemellenőrzés
mellett vezetjük le (hangrésen átvezetni, általában 7-8 méret, szokványos tubusmélység
18-23 cm, nagy volumenű kis nyomású cuff-ok preferálása).

Indikációi:

- Elégtelen, vagy fenyegetett légút

- Légzési elégtelenség, igazolt kritikus oxigenizációs zavar

- Eszméletlenség

- Koponyasérülés, vagy más okból súlyosan agitált, küzdő, kezelhetetlen zavart tudatú
betegek esetében

- Humanitárius szempontok és a várható kórlefolyás miatt is.

Az intubáció történhet gyógyszer nélkül, gyógyszerrel, valamint izomrelaxánssal segített

módon.

 tubusméretek mm-ben vannak ráírva, I.D.- internal diameter (belső átmérő)

 hangrésen átvezetni
 újszülöttek 2,5 - 3,5

188
  csecsemők 4 - 4,5
 1 év felett (életkor években / 4) + 4
 általában 7 - 8 méret
 szokványos tubusmélység 18 - 23 cm
 nagy volumenű, kis nyomású cuff-ok preferálása
 cuff (kis o, nagy (), univerzális csatlakozó 15 mm, murphy - szem (átmeneti
lélegeztetés a cuff felett)
ET típusok:

 egylumenű
 kétlumenű tubusok
 tubusok leszívó lumennel (subglotticus váladék leszívása)
 endobrachialis blokkoló
 tubusok fej - nyak sebészethez
Intubáció formái:

 direkt laryngoscopia
 in - line intubatio: a nyaki gerinc neutrális helyzete mellett a fej hátraszegése és
mozgatása nélkül végrehajtott intubáció
 vak intubáció: laryngoscop nélkül
 retrográd intubáció: conitomias szúráson drót kivezetése szájon át, majd ráhúzni a
tubusra
 digitalis intubáció: vak intubáció, ujjal való feltárás
 inverz intubáció: oldal vagy elöli pozíció
 fiberopticus vagy fiberoscopos broncoscoppal

Endotrachealis intubációhoz szükséges előkészítés - az endotrachealis intubáció ápolói

feladatai:

 leszívó berendezés: szívókészülék, garatszívó, EH. tracheaszívó

 tubus: Guedel - tubus, Wendl - tubus, endotrachealis tubusok
 Ambu - ballon + maszk
 oxigén csatlakoztatása a ballon - maszkhoz
 pulzoximeter
 laryngoscop, különböző méretű és formájú lapocokkal
 Lidocain - spray
 síkosító
 Magill - fogó: nehéz légút biztosításakor a tubus bevezetéséhez
 vezető nyársak (bougie)
 10 cm3 fecskendők
 rögzítés: ragtapasz, rögzítő szalag (géz)
 olló
 fonendoszkóp
 egyszer használatos kesztyű

189
  orr - száj maszk
 praemedicatio
 gyógyszerek: szedálás pl. dormicum, propofol; relaxáns pl. midarin
 alternatív légút biztosítási lehetőség
 reanimációs készenlét
Beteg pozicionálás, monitorozás, preoxygenizáció, eszközök előkészítése, gyógyszerek
előkészítése, vénabiztosítás, asszisztálás, Sellick-manőver, tubus pozíció ellenőrzése,
tubusrögzítés, vérgáz mintavétel, beteg megfigyelés.

*****

A légútbiztosítás célja, indikációi:

Légútbiztosítás: Életmentő beavatkozás a szabad légút biztosítása, fenntartása és az azon
keresztül történő légzéstámogatás. A sürgősségi ellátás elsődleges feladata a szabad légút
biztosítása.
Célja: a szervezet oxigén igényének kielégítése, fenntartása, átjárható szabad légutak
biztosítása, pl.: eszméletlen beteg, gége ödéma esetén, agyi történés miatt, ventillációs
elégtelenség, légúti égés, instabil légzés, mellkas-koponya trauma.
Endotracheális intubáció:

Indikáció: légút izolált védelme, eszméletlen vagy kómás állapot, elégtelen vagy hiányzó
légzés, vagy akár nagy mennyiségű légúti váladék eltávolítása. Súlyosbodó respirációs
acidózis. Kontraindikáció: nem ez az elsőként választandó légút biztosítási eszköz.

Előkészítés: eszközök működésének ellenőrzése, tubus méret szerinti kiválasztása,

gyógyszerek előkészítése (érzéstelenítő, nyugtató). Beteg monitorra helyezése, állandó
megfigyelés. Vitális paraméterek folyamatos ellenőrzése. Gyógyszeres praemedikáció orvosi
utasítás szerint. Az intubálás nagy gyakorlatot igénylő orvosi feladat, team munka!
Beteg megfelelő pozicionálása után megtörténik a beavatkozás. Az eszközt szájon át a
gégében a hangszalagok között, a légcsövön át vezetik. A laringoszkóppal levezetett eszköz
pontos helyzetének ellenőrzése történhet fonendoszkóppal vagy kapnográffal. Lélegeztetés
oxigénnel. Ha az eszköz a megfelelő helyen van, megtörténik annak rögzítése, az eszközön
található mandzsetta felfújása. Fontos nővéri feladat a beteg szoros és állandó obszerválása.

ETI: Gumiból vagy műanyagból készült, 30 cm hosszú, enyhén hajlított cső. Behelyezett
végén a tubusmandzsetta (CUFF) a külvilág felé néző végén található egy vékony csövecske
kontroll ballonnal, ezen keresztül történhet meg a CUFF felfújása. Különböző méretben
készül külső átmérőjét charriere-ben mérik. Felnőtt férfinál 36-39 ch (12-13 mm) nőnél 34-36
cm (11-12 mm). Felső metszőfogtól a légcső bifurkációjáig mérjük.

Bifurkáció: a tracheában a két legcső elágazás fölött 1 cm-el (férfiaknál 27 cm nőknél 23 cm

ez a távolság)
CUFF rögzíti a tracheában az ETI-t, megakadályozza a nyál vér lecsorgását a tubus mellett a
tüdőbe. A mandzsetta felfújásához 5-10 ml levegő elég.
Rövid idejű intubálásnál a felfújt CUFF ellipszis alakú, hosszabb idejű intubálásnál a CUFF
kocka vagy téglalap alakú, nagyobb felületen fekszik fel a trachea falára.

ETI tubust csak akkor helyezhetünk be:

• a beteg a klinikai halál állapotában

190
• mély eszméletlenségben
• narkózis és izom ellazulás állapotában van
ETI tubus előnyei:
• legbiztosabb szabad légút biztosító módszer
• a légzési holtteret a felére csökkenti, megakadályozza az aspirációt
• lehetővé teszi a mélyebb légútból történő leszívást
• lehetővé teszi a pozitív nyomású lélegeztetést

Beteg pozícionálása: klasszikus Jackson -féle pozícionálás: laposan párna nélkül hanyatt
fektetjük, tenyerünket a homlokára helyezzük, fejét hárta hajtjuk, ezzel a nyaki gerincet
retroflektáljuk. Ezt a fajta pozícionálást CHIN - lift módszernek hívják.
Javított Jackson -féle módszer: hanyatt fekvő beteg tarkója alá 10-12 cm vastag párnát vagy
össze hajtott takarót helyezünk, csak annyira hajtjuk hátra a fejet, hogy a száját kinyithassuk.
Ez a pozício akkor szükséges, ha a betegnek rövid a nyaka, valamilyen anatómiai helyzet
miatt vagy a beteg nagyon obes.

A prémedikáció:
• fájdalomcsillapító adása
• nyugtató adása
• relaxáció előidéző készítmény adása (morphin, Fentanil, Propofol, Midasolam,
succinylcolin, minden készítmény intravénásan!)
*****
20. A
Ismertesse a belek nem fertőzéses eredetű gyulladásos megbetegedéseinek okait,
diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség lényege, tünettana

- diagnosztikai lehetőségek

- terápiás lehetőségek

- ápolási feladatok

A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség lényege, tünettana:

Crohn - betegség: A vékonybél utolsó szakasza és a vastagbél egészét érintő

megbetegedésével és (végbélnyílás körüli kivezetés) - perianalis sipolyképződéssel jár az
esetek többségében. Tápcsatorna teljes hosszát érintheti, sarjadzásos gyulladás, egész
bélfal érintett, kifekélyesedés, perforáció, sipoly, sürgető hasmenés (nem véres hasmenés),
hasi érzékenység, felszívódási zavar, szövődmény: sipoly, tályog, strictura, perforáció,
vérzés, összenövések, ileus, strictura kialakulása, amely műtétet indikál. Minden rétegre
kiterjed. Ehhez hasi érzékenység, felszívódási zavar, tapintható hasi rezisztencia, hasi tályog
kialakulásának tünetei társulhatnak. Vannak sipolyképződésre vagy hegesedésre hajlamos
betegek. Ileostoma vagy colostoma kialakítása indikálódhat.

191
Fekélyes vastagbélgyulladás / Colitis ulcerosa: Vastagbél, végbél nyálkahártya, fekélyes
gyulladás. Mucosa réteg érintett. A rectum és a colon egy részében is előfordul. A
betegségnek jó és rossz időszakai vannak - periodikus lefolyás. Panaszmentes, jó időszak
után véres nyákos hasmenéses, éjszakai hasmenés, kínzó tenesmus, görcsös hasi fájdalom,
fogyás jelentkezik, ízületi fájdalom is jelentkezhet. Felszívódási zavar társul melléjük.
Laboratóriumi tünetei közül az emelkedett süllyedés, leucocytosis, hypoproteinaemia és az
anaemia jellemző. Ileostoma vagy colostoma kialakítása indikálódhat.
Szövődmények:
Bélszövődményként: Vérzés, Toxikus megacolon (extragastrointestinalis manifesztációk - erős
gyomor - bél tüneti megnyilvánulás): a gyulladás következtében károsodhat a bélfal izomzata
és az ott futó idegek, melynek következtében kórosan kitágul a bél, tónusát veszti és ezért
megnő a perforáció (kilyukadás) veszélye. Hegesedés, malignus tumor, vastagbél toxikus
tágulata, perforáció, szűkületek.
Általános szövődményként: Láz, súlyvesztés, gyengeség, vér- és vashiány, csontritkulás stb.

Vizsgáló módszereik - diagnosztikai lehetőségek:

 Végbélvizsgálat: a végbél környékén tapintható elváltozások kiszűrésére.

 Hagyományos hasi ultrahangvizsgálat: a vastagbél elhelyezkedéséről, a bélfal
vastagságáról ad információt.
 Háromdimenziós ultrahangvizsgálat: a bélnyálkahártya vizsgálatára is alkalmas.
 Kolonoszkópia (vastagbéltükrözés): a legmegbízhatóbb, a szem ellenőrzése mellett
végzett módszer a vastagbél teljes egészének átvizsgálására.
 Irrigoszkópia: a vastagbél kontrasztanyagos röntgenvizsgálata.
 Szigmoidoszkópia: a végbél és a felette található szigmabél alsó részének tükrözéses
vizsgálata.
 Komputertomográfia (CT): a legmodernebb vizsgálómódszerek egyike, a belső
szervek apró részleteit is láthatóvá teszi.
 Jellegzetes fizikális jelek keresése
A beteg érkezésekor anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat történik.
Ekkor a következő vizsgálatokat végzik el: biopsia, hisztológia, CT, kontrasztanyagos Rtg
vizsgálat, endoscopia, colonoscopia, irrigoscopia, biopsia, labor vizsgálat: vérkép,
gyulladásos paraméterek, ionok, széklet vizsgálata.

Terápiás lehetőségek / Gyógyszeres kezelés:

 corticoszteroid: csökkentik a korai és késői gyulladásos tüneteket és immunológiai

reakciókat azáltal, hogy csökkentik a lymphocytak, monocytak, eosinophil-, basophil
leukocyták T-helper típusú sejtek számát, ám a gyulladásos területen növelik a neutrophil
granulocíták számát. Csökkentik továbbá a hízlalósejtekből a histamin felszabadulást,
akadályozzák az antitestek képződését, így immunszupresszív hatással is rendelkeznek.
 immunszupresztív szerek: immunműködést elnyomó

192
 antibiotikum: szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid
hatás) vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás)
 biológiai kezelés: közömbösítik a gyulladáskeltő anyagokat
 TNF antagonista: tumor necrosis faktor elleni hatású
 génterápia: károsodott gének megjavítása vagy kicserélése

Tüneti terápia:
 hasmenés kezelése
 görcsoldók
 fájdalomcsillapítók
Konzervatív terápia: szalicilsav- származék, szteroid, antibiotikum, lokális
érzéstelenítő, probiotikum, B12, folsav, immunszupresszív szerek, korai műtét, szükség
esetén transzfúziós terápia, életmódbeli tanácsok, javaslatok. Folyadékterápia,
dietoterápia, pontos gyógyszer bevétel, kéz- és testi higiénés szabályok, végbélnyílás
ápolása.
Műtéti kezelés lehetőségei:

Műtét során stoma kialakítása (ileostoma, colostoma) is megtörténik. A sztóma zsák cseréjét a
beteggel meg kell tanítani. Léteznek egyrészes és kétrészes, nyílt és zárt eszközök.
Egyenletes, nem redős bőrterületen legyen a stoma.

Normál esetben élénkpiros színű és a stoma körüli bőr védelmére is felhívjuk a figyelmet.
Ezzel javul az életminőségük a korábbihoz képest. Könnyen megtanulható az együttélés és
kezelése a stomanak.

*****
Az idiopathias gyulladásos bélbetegségek (IBD) a tápcsatorna ismeretlen eredetű,
multifaktoriális betegsége. Ide tartozó betegségek: COLITIS ULCEROSA, CROHN
BETEGSÉG. Jellemzői:

- általában fiatalkorban kezdődik

- a gyulladásos faktorok (We, CRP) emelkedése jelzi az aktivitás szintjét
- súlyosságuk nagyon változó
Okai:

- környezeti hatások
- stressz
- fertőzés
- öröklött tényezők
- allergia
- autoimmun eredet
Colitis ulcerosa – Fekélyes vastagbélgyulladás:

A vastag- és a végbél nyálkahártyájának chronicus, recidiváló gyulladásos betegsége, amely

fekélyképződéssel jár. Periodikus lezajlású; jó és rossz időszakok váltakozva jelentkeznek.

193
Jellemzői:

- autoimmun eredetű, sokáig pszichoszomatikus betegségnek tartották

- a bél összefüggő területeit érinti
- csak a bélnyálkahártyát érinti
- a végbél felől indul, és felfelé terjed különböző magasságig

Tünetei:

- tartós hasmenés, amely véres, nyálkás

- napi ürítések száma; 10-15X, éjszaka is, a vérzés miatt anaemizálódik (vashiányos) a
beteg, a hasmenés miatt folyadékot és bélnedvet veszít, ami exsiccosishoz vezet
- görcsös hasi fájdalom kíséri
- kínzó székelési inger, tenezmus, hőemelkedés, étvágytalanság, fogyás
Súlyos esetben az egész colonra kiterjed, amely erős hasi fájdalommal, nagyfokú
hasmenéssel, következményes kiszáradással jár.

Diagnosztikus vizsgálatok

- recto-colonoscopia; bélfal oedemás, vérzékeny, fekélyekkel borított

- laborvizsgálat: We fokozott, CRP magas, leucocytosis, hypoproteinaemia, anaemia
Tüneti terápia:

- hasmenés kezelése
- görcsoldó adása
- fájdalomcsillapító adása
Konzervatív, gyógyszeres kezelés:

- Pentasa kúp, vagy orálisan

- Budenofalk kapszula
- sz.e. szteroidok
- antibiotikum (felülfertőződés esetén)
- vitaminok, vas
- diéta
Általában kórházi kezelést igényel! Konzervatív kezelésre nem javul műtét; colectomia.

Diéta: egyéni érzékenységet kell figyelembe venni!

- tej és cukormentes, rostszegény; durva, vízben nem oldódó rostoktól mentes, de a

finomrostokra szükség van, mert bevonják a nyálkahártyát, csökkentik a fájdalmat
- gyakori kis étkezés
- a beteg állapotától függ az energia és fehérjebevitel
Crohn-betegség: A tápcsatorna bármely szakaszán kialakuló, változatos lefolyású, lassan
progrediáló betegség. Jellemzői:

194
  a bélrendszer különböző részén kialakulhat; a leggyakoribb helye a vékonybél utolsó
szakasza: terminális ileum
 több, egymástól független bélterületet érinthet
 nemcsak a nyálkahártya, hanem az egész bélfal beteg;
 gyakori szövődmény: fekélyek, tályog, perforáció, sipolyképződéstápanyagok
felszívódása elégtelenné válik
Tünetei:

 sürgető hasmenés: 5-6x, nem véres, csak ha a vastagbél is érintett

 hasi fájdalom, jobb alhasi vagy hasi érzékenység
 felszívódási zavar: fehérje, vitamin, ásványi anyagok
 hőemelkedés
 rossz közérzet, étvágytalanság, fogyás
Diagnózis:

 endoscopia; vékonybél; kapszulaendoscopia

 hasi CT
 izotópos vizsgálat
 laborvizsgálat (We, CRP)
Terápia:

 ugyanaz, mint a colitisulcerosanál

 többféle gyógyszercsoport alkalmazása: szteroid, vitaminok- ásványi anyagok,
Diéta: egyéni érzékenységet figyelembe kell venni. Alap diéta: a durva rostokat, a tejet, és az
élesztőt ki kell hagyni a diétából

- csökkenteni kell a zsírfogyasztást, de az omega 3 zsírsavakat tartalmazó zsírokat

meghagyni,
Szakápolástani feladatok - ápolási feladatok:

Betegmegfigyelés:

 széklet; ürítések száma, mennyisége, állaga, kóros anyagai, kísérő tünetei

 hányás esetén: száma, mennyisége, összetétele
 bőr- nyálkahártya állapota: turgor,
 fájdalom intenzitása, helye, jellege
 vitális paraméterek: pulzus, testhőmérséklet,
 testsúlyváltozás, diétával kapcsolatos megfigyelés
 általános állapot, közérzet
 folyadékforgalom
Vizsgálatok, beavatkozások előkészítése, asszisztálás, kivitelezés:

 egyszerű eszközös vizsgálatok: testsúlymérés, hallgatózás, pulzus, testhőmérés,

 endoscopos vizsgálat előkészítése, utána betegmegfigyelés: fájdalom, pulzus, bőrszín
 laborvizsgálat: vérvétel, széklet mintavétel, vizsgálatra küldés,

195
  infúziós terápia ápolói feladatai, folyadéklap vezetés,
 transzfúziós terápia ápolói feladatai: vérvétel, vércsoport-meghatározás, transzfúzió
bekötésének előkészítése, alatta és utána betegmegfigyelés, dokumentálás
 gyógyszerelés orvosi utasítás szerint: injekciók,
Szükségletek kielégítése:

o HIGIÉNÉS szükséglet:
 hányás  száj toalett
 hasmenés anuskörnyék bőrének ápolása,
 bőrápolás
o ÜRÍTÉS szükséglet:
 természetes körülmények biztosítása, mely a beteg állapotának megfelelően változik:
Kikísérem, gördülő WC-szék, ágytál, pelenkázat,
o TÁPLÁLKOZÁS szükséglete:
 megfelelő diéta, betegmegfigyelés; megeszi-e, azt kapja-e, ami neki jár, bő
folyadékbevitel,
o BIZTONSÁG szükséglete: nővérhívó, kapaszkodó, oldalrács, járókeret
o ÖLTÖZKÖDÉS, ruházat- ágyneműcsere
o MAGASABB RENDŰ szükséglet: betegoktatás
o PSZICHÉS VEZETÉS: meghallgatás, kérdéseire válaszolni, folyamatos tájékoztatás,
Dokumentálás: lázlap, ápolási lap, folyadéklap

Ápolási diagnózisok:

1. Folyadék és elektrolit háztartás zavara, a hasmenéses vérzések következtében

2. Bőrkárosodás kockázata, a gyakori székletürítés következtében
3. Csökkent táplálékfelvétel, az étvágytalanság, a hasmenés miatti félelem következtében
4. Szorongás, a szerepek ellátatlansága miatt
5. Társas kapcsolatok zavara, a megváltozott külső és ürítési habitus következtében
*****
20. B
Foglalja össze a szakápoló feladatait a krónikus fájdalom csillapítása kapcsán!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a krónikus fájdalom fogalma, jellemzői

- a krónikus fájdalom hatása az egyénre

- a fájdalom felmérésének szempontjai

- a krónikus fájdalom csillapításának módszerei és jellemzői

Indikációi:

 degeneratív mozgásszervi betegségek (ízület sérülése, porckopás),

196
  lágyrész reumatizmus (inak, ínhüvelyek, szalagok, nyáktömlők, izmok betegségei),
 artériás keringési zavarok,
 hypertonia,
 vénás keringési zavarok,
 vegetatív idegrendszeri elváltozások,
 krónikus mozgásszervi betegségek,
 infarktus utáni rehabilitáció.
Kontraindikációi:

 nagyobb bőrsérülés,
 légzési elégtelenség,
 súlyos kardiális dekompenzáció.
Fájdalom csillapítás terápiás módszerei - a krónikus fájdalom csillapításának módszerei
és jellemzői:

 gyógyszeres kezelés:
o analgeticum, minor analgetikumok: NSAID, acetylszalicilsav, pirazonolok,
paracetamol, - major analgetikumok: gyenge ópiátok, erős ópiátok;
o adjuváns szerek: neuroleptikumok, antidepresszánsok, antiepileptikumok,
lidocain, bupivacain 0,25 % oldatai
 nem gyógyszeres kezelés:
o pszichotherápia: hipnózis, relaxáció, jóga, meditáció
o fizikai módszerek: fizikoth., TENS, gyógytorna
o invazív beavatkozások: aneszteziológiai és / vagy idegsebészeti módszerek pl.
epidurális kanül, idegblokád, Trigger - pont inj. (izomcsomó)
Fizikoterápiás lehetőségek:

 Mechanoterápia: gyógytorna,masszázs, UH kezelés

 Thermoterápia: hydroterápia, iszapkezelések,
 Balneoterápia: fürdőkúra, iszapkezelés
 Fototerápia: helioterápia, ultraibolya kezelés (UV)
 Elektroterápia: kis - és középfrekvenciás kezelések
Fizikoterápia szövődményei:

 hőemelkedés,
 túlerőltetés,
 fájdalom,
 izom atrophia (gerinc környéki izomsorvadás),
 elvárt funkcionális javulásának elmaradásából depresszió.
Idegblokádok:

 Szimpatikus:

197
 o lumbalis sympathectomia : kismedencei szervek malignus tumor, daganat okozta
neuropathiás, idegkompresziós fájdalma, artériás - vénás occlusio, fantom, - csonk
fájdalom
o plexus hypogastricus blokk: colon transversum distalis harmada, flexura lienalis,
sigma, - húgyhólyag -, uterus -, vagina -, prostata -, rectum - malignus daganatai,
sugárterápiát követő urethritis, cystitis, proctitis
 Centrális:
o epidurális blokk: szegmentális fájdalom csillapítására a gerinc bármely szakaszán
C VII-től distalisan
o intrathecalis blokk: kínzó perianalis fájdalom
 Perifériás:
o agyideg blokád: arc, maxilla, orrüreg, kemény szájpad, tonsillák, nyelv, garat,
trachea, gége inoperabilis daganatai
o intrapleurális blokád: más módon nem uralható nyelőcsőrák, csigolyaáttét, plexus
brachialis laesio
o paravertebrális blokád: kiegészítő kezelésként alkalmazzák
o intercostalis blokád: pathológiás bordafractura, pleurát is érintő folyamatok
Alternatív kezelési módok:

 akupunktúra
 biorezonancia
Fájdalom erősségének felmérési lehetőségei - a fájdalom felmérésének szempontjai:

 VAS (vizuális analóg skála)

 Numerikus skála (0 - 10)
 Színes analóg skála
 Wong - Baker skála (smile)
 Verbális leíró skála

Fájdalomskálák előnye:

 minden korosztály tudja használni

 egyszerű és érthető
 be lehet határolni a fájdalom erősségét

Fájdalomskálák hátránya:

 fájdalom küszöbinger más-más egyéneknél => pontatlan eredmény

Tens:
Elektromos impulzussal stimuláló ingerterápiás készülék Indikációk: fájdalomcsillapítás,
izom rehabilitáció, inkontinencia, impotencia, frigiditás, migrén, fejfájás, gerinctraumák,
porcsérülések, kopások, ficamok, törések, kisugárzó idegfájdalmak, zsiger fájdalmak
csillapítása, vérkeringési zavarok, fekélyek, bőrsérülések regenerációja.

198
PCA (Patient Controlled Analgesa)

Definíció: páciens kontrolállta fájdalomcsillapítás. A folyamat lényege, hogy az adott beteg,

amennyiben fájdalmat érez, egy általunk előre beprogramozott PCA pumpa segítségével,
gombnyomásra meghatározott mennyiségű fájdalomcsillapítót juttathat a szervezetébe. Cél: a
„fájdalommentesség" és a fájdalomcsillapító mennyiségének egyén szerinti dozírozásának
lehetősége

Az észlelőlapon jelölni kell:

- PCA pumpa indításának időpontját

- a fájdalomcsillapító gyógyszer nevét (pl. Dolargan)

- a gyógyszer töménységét (mg/ml)

- a pumpa beállított paramétereit (egyszeri dózis, kizárási idő, 4 órás maximális dózis)

- a fecskendő kiürülése esetén történt csere időpontját

- a 12 és 24 óra alatt felhasznált gyógyszer mennyiségét (mg)

Terápia kontrollálásának lehetőségei:

 fájdalom erősségének változása?

Objektív paraméterek. Kliensoktatás, dokumentációs feladatok!

*****

A krónikus fájdalom fogalma, jellemzői - a krónikus fájdalom hatása az egyénre:

Fájdalom definíciója: kellemetlen, szubjektív érzet és érzelmi történés, amely fenyegető vagy
már bekövetkezett szövetsérüléshez kapcsolódik, ill. ilyen sérülés jellemezi.

A fájdalom élettani védekező mechanizmus, valamilyen károsító inger eredménye. Fizikai,

érzelmi és magatartás reakciók komplex keveréke.

Fájdalom csoportosítása:

- Akut fájdalom: amely 3 hónapnál rövidebb ideig tart, hirtelen kezdődik és az ok

megszüntetésével várható a teljes megszűnése.
- Krónikus fájdalom: amely 3-6 hónapnál hosszabb ideig tart, folyamatos vagy
szabályos időközönként visszatérő (rekurráló), változó intenzivitású. Az idő
múltával egyre kellemetlenebbé váló és teljes megszűnése nem valószínű. A
krónikus fájdalom kezelésében döntő a pszicho szociális, pszichológiai problémák
kezelése. A beteg szorongóvá, frusztrálttá és depresszióssá válhat, valamint az
élete minden pillanata a fájdalom körül kezd forogni. A gyógyíthatatlan rák,
vagy egyéb progresszív betegség okozta krónikus fájdalom „csillapíthatatlan”

199
 malignus fájdalom. Egészen a halálig fennállhat. A krónikus nem malignus
fájdalom a kiváltó ok megszűnte után is hosszan fennáll, gyakran nehezen reagál
a kezelésekre. Jellemzője, nincs hasznos funkciója, oka nehezen tisztázható,
gyakran terápia rezisztens, opioidok alig hatásosak, következményei vannak. A
fájdalomlefutását tekintve beszélünk I. stádiumról, amelynek jellemzője, hogy
intermittáló, időben változó erősségű, II. stádiumról, mely már tartóssá válik,
kissé változó erősséggel, illetve III. stádiumról, amikor már folyamatos a
fájdalom. A fájdalom kérdezési algoritmusa, vizuál, analóg, numerikus
skála, Wong-Baker skála, objektív paraméterek, a fájdalom intenzitása.

Általában a beteg viselkedését jellemzi fáradtság, álmatlanság, étvágytalanság, fogyás,

düh, reménytelenség, félelem, szorongás, izoláció, depresszió kialakulása.

Akut fájdalommal ellentétben nem találhatók heves megnyilvánulások, esetleg hangos

nyögés, kiabálás, itt inkább a befelé fordulás, csendes szenvedés jellemző, amely
megváltoztathatja a beteg teljes személyiségét.

A fájdalom három alaptípusát különböztethetjük meg:

- Perifériás projekciós fájdalom (pl. trigeminus neuralgia, Sudeck-szindróma)

- Központi fájdalom, ami az agyban vagy a csontvelőben keletkezik (pl. égő tartós fájdalom
stroke után, „talamuszfájdalom”).

- Kivetített fájdalom: Egy belső szerv fájdalma egy bizonyos bőrfelületre vetül.

A leggyakoribb krónikus fájdalmak:

- Hátfájás - Fejfájás

- Ízületi fájdalom - Neuralgia

- Daganat okozta fájdalom (főleg áttétek esetén)

- Fantomfájdalom (idegkárosodások vagy amputáció után)

Krónikus fájdalom esetén az alábbi vizsgálatokra van szükség:

- Neurológiai vizsgálat

- Ortopédia vizsgálat

- Esetleg ENG (elektroneurográfia) és EMG (elektromiográfia)

- Ultrahang, CT, MRT

Krónikus fájdalomcsillapításnál fontos:

Fájdalom csillapítás alapelvei (WHO) – Terápiás elvek:

200
 - Preventív adagolás – folyamatos gyógyszerelés
- „Óra szerinti” gyógyszerelés
- „Per os” alkalmazásra való törekvés (retard készítménnyel!)
- Lépcsőzetesség
- Individualizáltan kell a beteget kezelni
- A fájdalomcsillapítást rendszeresen dokumentálni kell
A fájdalom erősségének felmérése történhet a fájdalom felmérő skálák segítségével!

- Verbális, leíró skála (nincs, enyhe, közepes, erős, tűrhetetlen)

- Numerikus skála (0 – 10.)
- Vizuális analóg skála (nincs fájdalom ….. tűrhetetlen)
- Wong – Baker skála – Arc skála. (mosoly …. fájdalmas grimasz)
Krónikus fájdalomcsillapítás történhet:

a. Gyógyszeres fájdalomcsillapítás formájában, ill. ezt kiegészítő

b. Alternatív fájdalomcsillapítási módszerekkel valamint
c. Invazív fájdalomcsillapítás beavatkozások által.
I. Krónikus fájdalomcsillapítás gyógyszerei:
- Analgetikus létra (fájdalomcsillapítás lépcsői) alkalmazását WHO írja elő
1. lépcső:
Nem opioid szerek +/- adjuváns szerek; paracetamolok, aminophenazonok,
szalicátok, non-szteroidok. Ha fájdalom változatlan, fokozódik, mellékhatások
súlyosak =>
2. lépcső: Gyenge opioid szerek + nem opioid szerek +/- adjuváns szerek; lásd
előző + Tramadol, Contramal. Ha fájdalom változatlan, fokozódik =>
3. lépcső: Erős opioid szerek + nem opioid szerek +/- adjuváns szerek; lásd előző
+ Morphinium Hydrochloricum M-Elson, MST Continus, Fentanyl tapasz,
Durogesic tapasz.
- Adjuváns szerek: A fájdalomküszöböt kedvezően befolyásolják, vagyis pszichés
tényezőkre hatva potencírozzák a fájdalomcsillapítók hatását.
Általában alkalmazott szerek: szorongásoldók, antidepresszánsok, antipszichotikumok,
kortikoszteroidok. Haloperidol, Chlorpromazin, Diazepam, Carbamazepin,
Amitriptylin, Chlorprotexin, Corticosteroidok.
Ha a fájdalom ekkor is fokozódik: Dózisemelés, adjuváns szerek módosítása, nem-
gyógyszeres fájdalomcsillapítási módszerek (pszichoterápia, fizikóth.), Sebészi
neuromodulatios - és stimulatios eljárások.
II. Alternatív fájdalomcsillapító módszerekkel: Hideg – meleg hatás; Masszázs;
Relaxáció; Figyelemelterelés; Megfelelő testhelyzet; Zeneterápia; Hipnózis;
Biofeedback (viselkedésterápia);
Fizikóterápia: elektro, foto, hidro, termo, mechanoterápia lehetséges. Melyek a
fájdalomcsillapításban a hőhatás, a keringés serkentése, érzőideg ingerlési küszöbe
emelésével, ill. a víz fizikai hatásait használják fel: felhajtóerő, hidrosztatikai
nyomás, hőmérséklet.

201
 A TENS egy mozaikszó: Transzkután Elektromos Neuron Stimuláció – bőrön
keresztültörténő idegi ingerlést jelent. Melzack és Wall megállapították, hogy a
gerincvelő hátsó szarvában lévő vastag idegrostok 144 Hz-es frekvenciájú
hullámmal nagyon jól ingerelhetők a bőrön keresztül. Ezek az idegrostok fogadják
a perifériákról érkező fájdalomingereket. Ezek feladata az ingert megszűrve az
agyba továbbítani.
 A „kapuszabályzó” mechanizmus: TENS készülékkel külső ingerlés hatására ezek
az idegrostok egy ’telítettségi’ állapotba kerülnek, tehát nem tudják fogadni a
perifériákról érkező fájdalomingereket. Mintegy bezárják előttük a kaput, s így az
agyba nem továbbítanak fájdalomingert. Ezáltal megszűnik a fájdalomérzet.
 A fokozott endorfin termelés: Kutatások igazolták, hogy alacsonyabb
frekvenciákon történő ingerlésnél a perifériás idegpályákon is végbemegy egy
elektrokémiai változás. Különböző aminosavak szabadulnak fel, mint az endogén
opiátok. ezekről bebizonyosodott, hogy az idegi gátlás révén jó fájdalomcsillapító
hatással rendelkeznek.
 Hisztamin szabadul fel: amely vasodilatációt (értágulatot) és ennek következtében
vérbőséget eredményez, tehát a kapillárisok kitágulnak fokozódik a vérellátás, így
a keringés eredetű fájdalmak nagymértékben csökkennek.
A TENS készülékek jellemzői: Hordozható, nincs mellékhatás, hozzászokás,
egyszerű kezelhetőség, naponta többszöri kezelés lehetősége, gyógyszerallergia esetén
is.

Alkalmazási területek, indikációi:

- fájdalomcsillapítás (izom-, idegbántalmak, postherpeses fájdalom, meszesedés)

- perifériás keringési zavarok
- izombénulás
- izomzat tónusának (feszességének) fokozása, erősítése.
Kezelés ellenjavallatai:
- vérzékenység esetén
- láz esetén, akut fertőzés
- közvetlen infarktus után, PM.
- fémek, protézisek esetén sem lehet arra a területre helyezni az elektródát
- malignus tumor, varicositas
- sérült, gyulladt, fertőzött bőrfelület esetén
- epilepszia
- ne használjuk a készüléket, ha fájdalom eredete nem ismert.
Mellékhatások: ritka, kontakt-anyag iránti érzékenység, fejfájás, hányinger, hányás
esetén a kezelést félbe kell szakítani!
Kezelés ideje: A kezelt problémától függ, javasolt kezelési idő alkalmanként 5-20-30-60 perc
6 órás szüneteket tartva naponta 2x.

PCA:

202
Patient-Controlled-Analgesia / Páciens kontrollálta fájdalomcsillapítás. Cél: a
„fájdalommentesség” és a fájdalomcsillapító mennyiségének egyén szerinti adagolás
lehetősége. A legtöbb berendezés kisméretű elemmel vagy akkumulátorral működő
elektronikusan vezérelt, a rongálás kiküszöbölése érdekében lezárható, digitális
eredménykijelzője van, ez mutatja a különböző funkciókat, ill. a ténylegesen felhasznált
gyógyszermennyiséget. PCA alkalmazható intravénás, subcutan és epiduralis
adagoláshoz is. PCA lehetővé teszi, hogy a beteg igényének megfelelően (egyénre szabott
gyógyszerbeállítás) megszakítva vagy folyamatos infúzió formájában maga adja be a felírt
gyógyszerdózist, fenntartva így a vérben az alap gyógyszerszintet. Az orvos
beprogramozhatja a plusz gyógyszeradagolást kód alapján ez által megakadályozható a
gyógyszer túladagolás, tehát biztonságos adagolást tesz lehetővé!

III. Invazív fájdalomcsillapító beavatkozások:

 Szimpatikus idegblokádok:
- Ggl. (ganglion) stellatum blokád
- Ggl. coeliacum blokád
- lumbális szimpatikus idegblokád
- Ggl. impair blokád
 Centrális idegblokádok:
- epidurális blokk
- intraduralis blokk
 Perifériás idegblokádok:
- agyideg blokádok
- intrapleurális blokád
- paravertebralis blokád
- intercostalis blokád

Dokumentálás:

1. A kábító fájdalomcsillapító gyógyszerek szigorú elszámolás és dokumentálás alá

tartoznak. Pontosan fel kell tüntetni a beteg nevét, gyógyszernevét, dózisát, kiadási
dátuma, és aki kiadta (kábítószer felelős orvos).
A kábítószert a dokumentációval együtt jól zárható helyen:

- gyógyszerszekrénybe lerögzített páncélkazettába vagy

- külön „kábítószer” felirattal ellátott biztonsági zárral rendelkező faliszekrénybe
tároljuk.
2. Fájdalom felmérő skálák alkalmazásával kontrolláljuk a terápiát.
Kliensoktatás:

- Krónikus fájdalomcsillapítás esetén a betegnek ismernie kell gyógyszereit, azok

hatását, mellékhatását.
- Ki kell oktatni a TENS vagy PCA használatáról a beteget.
- Milyen alternatív fájdalomcsillapító módszerek vannak.

203
Terápia kontrollálásának lehetőségei: dokumentációs feladatok - fájdalom skála kontroll,
testtérképen jelölni a beteg által megadott fájdalmas területeket, ha megfelelő a terápia ezek
csökkenni fognak, minden kontroll alkalmával mérjük fel és rögzítsük a változást, hogy
egyénre szabott megfelelő terápiát kaphasson a beteg.

*****

21. A
Csoportosítsa a pszichiátriai megbetegedéseket! Ismertesse a dementia formáit, lehetséges
okait, diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a pszichiátriai betegségek jellemzői és megjelenési formái

- a dementia fogalma, oka, formái

- a dementia tünettana, diagnosztikája

- terápiás és ápolási specialitások

Pszichiátriai betegségek jellemzői és megjelenési formái:

- hangulatzavarok (bipoláris, mánia, depresszió, szorongásos betegségek)

- személyiség zavarok (paranoid, schizoid, schyzotip, kiszámíthatatlan, szorongó)

- étkezési zavarok (bulimia, anorexia)

- organikus pszichoszindrómák (dementia, delírium)

Az affektív betegségekhez a mániás és a depressziós kórképek tartoznak, amelyeknek fő

jellegzetessége a hangulati élet zavara.

Tüneti kép
Depresszió Mánia

Affektivitás zavara:

szomorúság jókedv, vicckészség

dysphoria euphoria
érzelmi kiürülés érzelemtelítettség
nyugtalanság nyugtalanság
közömbösség fokozott érdeklődés
dysthymia euthymia
ambivalencia határozottság

Gondolkodás zavara:

lassulás felgyorsulás

204
 tartalomszegény tartalomgazdag
képzetek megtapadása másodlagos inkoherencia
mikromániás (holothym) doxasma megalomániás doxasma
figyelem nehezen felkelthető, tapadó figyelem könnyen terelhető, csapongó
fokozott betegségtudat fokozott egészségélmény
tudatbeszűkülés tudatkitágulás

Akarat, motórium zavara:

akaratgyengeség intenzív akarati tevékenység

indítékszegénység fokozott kezdeményezés
döntési gátoltság gyors, határozott döntés
gátoltság gátlástalanság
motoros inaktivitás fokozott motorikum
stupor tevékenységi kényszer
agitáltság agitáltság
autoagresszió (heteroagresszió) heteroagresszió

Szomatikus tünetek:

insomnia, fokozott igény csökkent alvásigény

étvágy-, súlycsökkenés fokozott étvágy, súlycsökkenés
fokozott fájdalomérzet csökkent fájdalomérzet
csökkent szexualitás fokozott szexualitás
székrekedés

Pszichiátria vizsgálat: mentális státusz, beszéd, tudat, éberség, tájékozottság, figyelem,

hangulat, hangulati/érzelmi élet, gondolkodás megfigyelése.

Organikus pszichoszindrómák:
 dementia
 delírium
Dementia fogalma, oka, formái: A magasabb agykérgi funkciók (memória, figyelem,
gondolkodás, nyelvi ítélőképesség, orientáció) károsodása. Az emocionális kontroll, a
szociális viselkedés, és a motiváció károsodása. Az alkalmazkodó képesség romlik.
Hanyatló teljesítmény, visszafordíthatatlan, prevalencia korfüggő.

- Primer dementia: az agy betegsége okozza.

- Secunder dementia: más szervrendszerek betegségei másodlagosan hatnak az agy

működésére. Lehet enyhe, közepes, súlyos, presenilis, senilis forma. főbb típusok:
degeneratív (agyi atrófia): Alzheimer-kór (acetil-kolin-anyagcsere zavara), vascularis
(agyi erek meszesedése, infarktusok),

Tünetek:

205
  tanulás nehézsége
 új ismeretek elvesztése
 progresszió során a régebbi emlékek is elvesznek
 konfabuláció: meseszövés; Az a folyamat a visszaemlékezéskor, melynek során az
egyén a hiányos emlékeit nem valós vagy a fantáziája szülte elemekkel cseréli fel,
egészíti ki.
 figyelemzavar
 tájékozatlanság
 gondolkodás lelassul
 téveszmék
Beszéd:
 töredezett
 szótalálási nehézség
 viselkedés inadekvát
 kritikátlan
Hangulat:
 ingadozó
 szorongás
 feszültség
 fáradékonyság
 depresszió
Főbb típusok:
 degeneratív (agyi atrophia):
o Alzheimer - kór (acetilkolin - anyagcsere zavara)
 vascularis (agyi erek meszesedése, infarktusok)

Delírium: Tudatzavarral és változó pszichés és testi tünetekkel járó, általában

visszafordítható állapot. Oka:

 alkohol / egyéb pszichoaktív szer megvonása

 láz
 fertőzés
 méreg okoz
Testi tünetek:

 végtagreszketés
 vérnyomás-emelkedés
 verejtékezés
 izzadás
 gyomor-bélrendszeri tünetek
Továbbá:

206
  hallucinációk (vizuális, tapintási, hanghallások)
 tájékozatlanság térben és időben, fluktuáló tudatzavar (Ingadozik, hullámzik, gyorsan
(szabálytalanul) váltakozik.)
 ionháztartás, homeosztázis felborul
 életveszélyes állapot!
Pszichiátriai megbetegedések terápiás és ápolási specialitások:

 pszichoterápiák
 egyénith.
 csoportterápia
 párth.
 családterápia
Gyógyszeres terápia, megfelelő folyadék bevitel, ionháztartás kontrollja, homeosztázis
követése, biztonságos környezet, felügyelet, pszichoterápia, önellátási deficit, a
gyógyszeres terápia specialitásai.

21. B.

Ismertesse a hypertoniás krízis ellátásának algoritmusát és ápolói specialitásait alábbi

szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a hypertoniás krízis fogalma, jellemzői

- a hypertoniás krízis tünettana

- a gyógyszeres terápia specialitásai

- ápolói kompetenciák hypertoniás krízis ellátása során

Hypertoniás krízis fogalma, jellemzői: Hipertónia betegségről beszélünk, ha a vérnyomás

nyugalomban, legalább 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értékének átlaga
nagyobb, mint 139 Hgmm szisztolés vagy nagyobb, mint 89 Hgmm diasztolés érték. A
magasvérnyomás-betegség szövődménye, amely minden típusú hipertóniánál lehetséges.
Hirtelen fellépő tensio emelkedés, mely a központi idegrendszer, szív vagy vese
funkciójának csökkenésével járhat, 200/120 Hgmm-nél magasabb vérnyomásérték.
Azonnali gyógyszeres beavatkozás szükséges. A hipertóniás krízis egyéb kísérő tünetei közé
tartozhat a látás romlása és a szívelégtelenség miatti légszomj, illetve a veseelégtelenség
miatti általános rossz közérzet. Meg kell különbeztetni az életveszéllyel nem járó állapot,
illetve életveszélyes szövődménnyel járó állapot - Hypertensív encephalopathia: fejfájás,
szédülés, hányinger, hányás, látászavar, epilepszia, dezorientáció, paresis. Kardiális
tünetek: angina, AMI, nyugalmi dyspnoe, tüdőödéma, ritmuszavar, BK (bal kamrai)
hypertrophia, aorta dissectio. Renalis tünetek: oliguria, haematuria, proteinuria. Egyéb
tünetek: papillaödema, retinabevérzés.

207
A terhesség alatti magas vérnyomás fő veszélye: preeklampszia, általában nincsenek
tünetei, ha tüneteket produkál, akkor ezek leggyakrabban a fejfájás, a látászavarok (gyakran
„villogó fény”), a hányás, a gyomortáji fájdalom és az ödéma (püffedés). Rutinszerű
szűrővizsgálattal észlelhető, amely a terhesség második felében és a szülést követő első
hetekben előforduló súlyos állapot (rángógörcs). A preeklampsziára jellemző az emelkedett
vérnyomás és a fehérje jelenléte a vizeletben. A preeklampszia néha életveszélyes állapottá,
az úgynevezett eklampsziává súlyosbodhat, és több súlyos szövődménnyel jár, többek között
a látásvesztés, az agyödéma, a görcsrohamok, a veseelégtelenség, a tüdőödéma és a
disszeminált intravasculáris coaguláció, azaz a véralvadás zavara.

Csecsemőknél és gyermekeknél a növekedési zavarok, a rohamok, az ingerlékenység, a

levertség erőtlenség és a gyermekkori légzési zavarok kapcsolatba hozhatóak a magas
vérnyomással. Idősebb csecsemőknél és gyermekeknél a hipertónia okozhat fejfájást,
megmagyarázhatatlan ingerlékenységet, fáradtságot, növekedési zavart, homályos látást,
orrvérzést és arcidegbénulás.

Összefoglalva:

- A nagymértékben megemelkedett vérnyomás akut károsodáshoz is vezethet,

különösen a hypertoniás rohamok során tapasztalható hirtelen beálló vérnyomás-
emelkedés esetén.
- Szervkárosodás nélküli hypertoniás sürgősségi állapotban a vérnyomás csökkentése
órák-napok alatt történik. Szervkárosodással járó hypertoniás krízis esetén a
vérnyomást perceken, de legalábbis órákon belül csökkenteni kell.
- Akut angina pectorisban, vagy ha dyspnoét, látásvesztést, neurológiai zavart, illetve
hirtelen fellépő tudatzavart észlelünk, elővigyázatosságra és gyors cselekvésre van
szükség.
- A folyamatos monitorozás mellett elengedhetetlen az anamnézis célzott felvétele,
hogy az okok, a szervkárosodások, valamint a kísérő betegségek figyelembevételével
megfelelő diagnosztikai lépésekre kerülhessen sor.
- A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatástani csoportjainak korlátait figyelembe véve
elvileg az összes gyógyszercsoport alkalmazása számításba jön. Az antihipertenzív
gyógyszer (nátriumürítést fokozó vizelethajtók; szimpatikus idegrendszerre ható
szerek; értágítók; a kalciumcsatorna-gátló gyógyszerek) kiválasztása személyre
szólóan, a tünetek és a kísérő betegségek alapján történjék.
- Orális és intravénás gyógyszerek mindegyike ismételten is adható. Különösen
intravénás adagolás esetén lényeges a vérnyomás szoros követése a túladagolás és a
hypotonia elkerülése érdekében.
- A szervkárosodás miatt fellépő speciális kórképek a megfelelő gyógyszerekkel
kezelendők.

Hypertoniás krízis tünettana, tünetei:

• bőrpír az arcon;

• súlyos fejfájás, tarkótáji fájdalom;

208
• gyengeség, szédülés;

• halláskárosodás és fülzúgás;

• látászavar: homályos látás és villogó fények a szeme előtt;

• rossz közérzet, mellkasi fájdalom;

• légszomj;

• hányinger, hányás;

• vérnyomás emelkedés, amely rendkívül magas értékű

• tachycardia;

• a végtagok bizsergése, zsibbadása, gyengesége, bénulása.

Gyógyszeres terápia specialitásai: (Nitrát – nitroglicerin; Kábító fájdalom csillapító –

morfin; ACE gátló – captopril, enalapril; β blokkoló – metoprolol, labetolol; Furon -
furosemid; Ebrantil – urapidil; kalcium-csatorna blokkoló - amlodipin;)

- a cél vérnyomásérték a kiindulási érték 20-25% csökkentése a kezelés első 2 órájában,

majd tovább fokozatos csökkentés monitorizált körülmények között.

- terápia uralható helyzetben orálisan adott Captopril, Verapamil, Amlodipin,

Labetalol, Urapidyl

- súlyos esetben intravénásan adott Nitroprussid-Na, Nitroglycerin, Enalapril, Urapidyl,

Labetalol

Ápolói kompetenciák hypertoniás krízis ellátása során: anamnézis felvétele, vitális

paraméterek mérése, vénabiztosítás, oxigénterápia, per os 12,5 mg Tensiomin
szétrágatása, szigorú ágynyugalom, vérnyomás kontroll.

Ajánlott vizsgálatok hipertónia diagnózisához:

- Rutin vizsgálatok: elektrokardiogram; vizeletvizsgálat;éhgyomri vércukor, vérkép a vér

kálium, kreatinin, húgysav értékei; lipid profil (9-12 óra éheztetést követően), összes
koleszterol (Tchol), HDL és LDL koleszterin, TG; számított kreatinin clearance vagy GFR
(glomeruláris filtrációs ráta) érték

- Ajánlott vizsgálatok: echokardiográfia; carotis ultrahang; boka-kar index; szemfenéki kép;

vércukor terheléses vizsgálat; ambuláns vérnyomás-monitorozás; pulzushullám-terjedés.

22. A
Jellemezze a főbb ortopédiai megbetegedéseket! Foglalja össze a kórképek lehetséges okait,
diagnosztikai, terápiás, ápolási és rehabilitációs lehetőségeit! Számoljon be az időskori
csípőtáji törésben szenvedő betegek postoperatív ellátásának ápolási vonatkozásairól!

209
Szempontok a válaszadáshoz:

- az ortopédiai betegségek csoportosítása

- az egyes betegségek jellemzői, tünettana

- diagnosztikai lehetőségek

- csípőtáji törött beteg posztoperatív ellátásának ápolási specialitásai

Ortopédiai betegségek csoportosítása - az egyes betegségek jellemzői, tünettana -

diagnosztikai lehetőségek: - klinikai megjelenés alapján lehetnek kopások, degeneratív
betegségek, gennyes vagy reaktív gyulladások, traumák és rendszerbetegségek,
daganatos és TBC fertőzéses megbetegedések.

- Generalizált betegségek (Rheumatoid arthritis, Spondylitis ankylopoetica (M.

Bechterev)

- Generalizált csontbetegségek (Osteoporosis, Osteomalacia, Paget-kór, Köszvény)

- Regionális betegségek, az ízületek gyulladása, degenerálódása

- Csontok és ízületek nem steril gyulladásos betegségeit (osteomyelitis, gennyes ízületi

gyulladás, gümőkór)

- Nyak, váll, felső végtag (torticollis, habitualis vállficam, teniszkönyök (epicondylitis

lateralis)

- Gerinc elváltozásai (scoliosis, discushernia)

- Csípőízület betegségei (veleszületett dysplasia, csípőízületi arthrosis)

- Alsó végtag betegségei és deformitásai (idiopátiás aszeptikus combcsontfej nekrózis,

gonarthrosis, bütyök, kalapácsujj).

Degeneratív, gyulladásos, daganatos és TBC fertőzéses megbetegedések:

1. Porckorong kopás:
A nyakfájás egyik leggyakoribb oka a porckorong degeneratív ("kopásos")
elváltozása.
Tünetek:
 a fej mozgatásakor csikorgó, ropogó, máskor súrlódó, pattogó hang, mintha a
csigolyák között homok lenne
 vissza-visszatérő nyakfájás, amely rendszerint rövidebb-hosszabb idő után
fokozatosan alakul ki, többnyire reggel jelentkezik, s a fej mozgatása nehézségbe
ütközik. Ritkán a karba is kisugározhat, és bizonytalan zsibbadás, bizsergés kísérheti a
kézujjakban; néha a kéz megpüffed, időnként pedig a fej hirtelen elfordítása szédülést,
fejfájást, hányingert, látászavart, fülzúgást okoz.

210
Diagnózis:
Reumatológiai, ideggyógyászati vizsgálat, röntgenfelvétel, gerincfestés (mielográfia),
mágneses rezonancia (MRI) tisztázhatja a diagnózist.
Kezelés:
 fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők, izomlazítók, helyi bedörzsölő
és reumakenőcsökkel, ritexszel, gerinc melletti izomzatba adott szteroid - injekció,
tehermentesítő habszivacs
 gyógytorna, helyi pakolás (ritex, iszap), fizioterápia (torna, masszázs, súlyfürdő vagy
Glisson, elektroterápia), habszivacs nyakgallér viselése javasolt.
Megelőzés:

a rendszeres napi torna,

a lapos, korszerű párnán való fekvés
Ülő foglalkozásúak esetében lehetőséget kell találni a nyak időnkénti néhány
perces tornáztatására.
2. Idült (krónikus) derékfájás:
Okok:
A krónikus derékfájdalom oka az esetek döntő részében a porckorong degenerációja,
amely másodlagosan a kisízületek lazaságához, a porc változásához, a csigolyákat
összetartó szalagok és izmok kóros, tartós feszüléséhez, túlterheléséhez vezet.

3. Ezen kívül a gerincfejlődési rendellenessége (például csigolyaív hasadás), csigolyák

gyulladásos (SPA), fertőzéses (tbc stb.) megbetegedései, csontritkulás, daganatok is
okozhatnak krónikus derékpanaszokat, valamint nem mozgásszervi elváltozások
(például nőgyógyászati megbetegedések) is jelentkezhetnek deréktáji fájdalom
képében.
Tünetek: Fő panasz a mozgásra, terhelésre jelentkező hullámzó derékfájás, mely
pihenésre rendszerint szűnik, kifáradáskor fokozódik. A fájdalom néha kisugárzik a
fartájékra, ritkán az alsó végtagba is. Az ágyéki gerinc izmai feszesek, nyomás
érzékenyek, a derékmozgások egy bizonyos irányban korlátozottak
Diagnózis:
A képalkotó eljárások (röntgen-, CT -, MRI - felvétel).

4. Arthrosis:
Az ízületek elfajulásával járó megbetegedést. Az arthrosis lényegét a lassan, fokozatosan
kialakuló ízületi porckopás, porcfelszín kopásához vezet.

Okok:

 életkor
 Ismétlődő traumák => az ízületi porc alatti csont merevebb => a porckopás
 túlsúly
 Bizonyos foglalkozások és sportok.

211
Az ízületi felszínt ért károsító hatásokra a porcszövet sejtjeiből olyan anyagok szabadulnak
fel, amelyek a porc szerkezetének széteséséhez vezetnek. A porc pusztulását a szervezet
csontképződéssel próbálja „reparálni".

Bizonyos hormonbetegségekben és anyagcsere-eltérésekben kalcium rakódik le az

ízületekben, ami gyulladásos folyamatot indít el. Ennek következtében fehérjebontó enzimek
szabadulnak fel a fehérvérsejtekből, és ez vezet a porc károsodásához.

Végső soron a porcfelszín felrostozódik, berepedezik, rajta fekélyszerű hiányok jönnek létre,
ami teljesen csupasz csontfelszínek kialakulását eredményezi. A hiányok pótlásának céljával
induló csontújraképződéssel – úgynevezett „csőrök" formájában – elsősorban az ízületek
szélein találkozunk. Az ízületi felszín alatti csontszövet vastagabb, keményebb, gyakoriak
benne a ciszták.

Tünetek, diagnosztizálás:

 a fájdalom, amely eleinte még enyhe, időszakos, később intenzívebbé válik,

állandósul, és főleg éjszaka igen kínzó. A fájdalom pihenésre enyhül, mozgásra ismét
fokozódik.
 az ízületek fájdalommal kísért „ropogása", deformitása, megnagyobbodása, mely
utóbbi részben csontnagyobbodásból, részben az ízületi folyadék felszaporodásából
eredhet
 A beteg sántíthat, fájdalomellenes kímélő tartást vehet fel
Gyógyítás:

 gyógyszeres, fizikoterápiás és sebészeti

 nyugalomba helyezésével
 szükséges testsúlycsökkentés
 Súlyosabb esetekben protézis beültetésével a teljes ízület is kicserélhető.
A csontok és ízületek nem steril gyulladásos betegségei:

1, Osteomyelitis:
Oka:
A csontvelőgyulladás kialakulásáért, többnyire a szervezetben lévő más fertőzőforrásból, a
véráram útján a csontba jutó kórokozók a felelősek. A fertőzés forrása leggyakrabban egy
gennyes-gyulladt fog, bőrgyulladás, középfülgyulladás lehet. Az akut csontvelőgyulladás a
csont, és a csontvelő gennykeltő baktériumok által okozott megbetegedése. Leggyakrabban a
hosszú, csöves csontok az érintettek (combcsont, lábszárcsont, felkarcsont, alkarcsont). Az
esetek közel 90 százalékában a staphylococcus aureus nevű gennykeltő baktérium a kórokozó.

Tünet:
Csontvelőgyulladás esetén az érintett végtag fájdalmas, duzzadt, felette a bőr melegebb
tapintatú, piros. A fájdalom nyugalomban is fennáll és lüktető jellegű. Érzékeny és duzzadt
lehet a szomszédos ízület is. Emellett magas láz, elesettség tapasztalható.

Diagnózis:

212
  Laboratóriumi vizsgálattal emelkedett fehérvérsejt szám (fvs), gyorsult süllyedés (We)
és magas CRP - szint észlelhető.
 A röntgeneltérések csak néhány nap elteltével jelentkeznek.
 A csontizotóp vizsgálat, mely során a csonthoz jól kötődő kontrasztanyagot adnak be
intravénásan, mely a gyulladt területen dúsul fel és a készített képeken kirajzolja azt.
Kezelés:

 Az érintett végtag nyugalomba helyezése,

 széles spektrumú antibiotikum intravénás adása szükséges
 szükség lehet a gyulladásos terület feltárására és az elhalt csontrész eltávolítására
(trepanálás). Ezt követően szívó-öblítő draint helyeznek be a feltárt területbe, melyen
keresztül antibiotikumos oldattal öblítik a területet. A folyamat megnyugvása után is
még néhány hétig antibiotikum szedése szükséges.
2, Gennyes ízületi gyulladás:

Oka:
 Kórokozói a különféle gennykeltő baktériumok, a Strepto-, a Pneumo-, a Gono- és a
Staphilococcus
A tünetei:
 Korán jelentkező általános tünet a levertség, magas láz, hidegrázás, étvágytalanság.
 Az ízület fájdalmas, a fájdalom a legcsekélyebb mozgatásra is fokozódik.
 A terület duzzadt, gyakran vörös és az ellenoldali ízületnél melegebb tapintatú.
Diagnózis:
 beteg fizikális vizsgálata
 Röntgenfelvétel
 az ízületből folyadék vétele, melyből a baktérium antibiotikum-érzékenységének
vizsgálata történik
A kezelése:
 Azonnal széles hatókörű antibiotikumok
 célzott antibiotikum
 folyamatos leszívással távolítják el a felgyülemlő folyadékot, valamint antibiotikumos
oldattal öblítik át az ízületet
 A betegség kezdetén pihentetés, az ízület rögzítése és feltámasztása szükséges.
 Súlyos esetekben az ízület mozgásának beszűkülését elkerülendő az ízület passzív
mozgatását kell elkezdeni.

3, Osteomyelitis tuberculosa / Csontvelő gümőkor/

Oka:
Mycobacterium tuberculosis human, vagy bovin típusa.
A tüdőben megtelepedett baktériumok haematogén szórás eredményeként hozzák létre a
csontízületi folyamatot. Gümős sarjadzást, és sajtos necrosist okoznak. A granulomatosus
szövet károsítja mind a porc, mind a csontszövetet

213
Tünetek:
 éjszakai izzadás,
 étvágytalanság,
 fogyás,
 hőemelkedés
 A fájdalom nyugalomban csökken
 köhögés
 duzzanat
Diagnózis:
 laborvizsgálat (emelkedett süllyedés, lymphocytosis),
 szövettani vizsgálat,
 bakteriális tenyésztés (Ziehl - Neelsen festéssel)
Kezelés:
 antituberculotikumok adása javasolt kombinációban (INH, rifampicin, ethambutol,
pyrazinamid stb.)
 ill. műtéti terápia mely a góc kitakarítása, tályogok, sequesterek eltávolítása
Nyak, váll, felsővégtag:

1, Torticollis (ferde nyak)

A ferdenyak egy összefoglaló tünet, ami annyit jelent, hogy valaki ferdén tartja a nyakát, az
álla pedig az ellenkező irányba mutat. Két nagy csoportra osztható: veleszületett ferdenyakra
(Congenitalis torticollis) és szerzettre.

Oka:
 születési rendellenesség
 csigolyafejlődési rendellenesség
 sérülés vagy trauma
 elfekvés
 klíma vagy huzat
 egyes fertőzés
 nyirokcsomó megnagyobbodás
 csigolyakopás
 agydaganat
 gyógyszer mellékhatás
Tünet:
 fájdalom
 haematoma
 izomfeszülés, kötött izmok
 megemelkedett váll
Diagnózis:
 fizikális vizsgálat
 Rtg.

214
Kezelés:
 meleg borogatás
 izomlazító masszázs
 torna
 fájdalomcsillapító
 merevítő gallér
 alapbetegség kezelése
 sebészi
2, Habituális vállficam

Kialakulása, előfordulása:
- Előre, lefelé luxálódik, kezdetben repositio szükséges, később spontán helyremegy
- 90 %-ban 20 éves kor alatt
- Szokványos, ha kis traumára vagy bizonyos mozdulatokra elhagyja a vápát
- Általában elülső
Anamnézis: kabátlevétel, labdadobás

Tünetek, diagnózis:
- Első esetben: duzzadt lehet, mozgás korlátozott
- Ficam: az acromion jobban látható, alatta bemélyedés, a humerus fej előrébb, lejjebb
található
- Elülső: kifelé rotáláskor mintha kificamodna
- Hátsó: hátra csúszik, el a fossa glenoidalisból
- RTG:
o Dislocatio iránya
o CT
o Labrum glenoidaleval leszakadt periosteum helyén csont defectus
Kezelés:
- Rögzítés befelé rotált helyzetben 4 hétig (kevés eredmény)
- Műtéti

3, Teniszkönyök /Epicondylitis lateralis/

Fizikai igénybevételek után a könyöktájék, illetőleg a felkarcsont külső alsó részének, az ún.
epicondilusnak a gyulladása következik be, és az itt eredő izmok túlzott igénybevétele miatt a
könyökben és az alkar külső hátsó felén fájdalom jelentkezik.

Okai:
 csonthártyagyulladás - periostitis
Tünete:
 fájdalom
 könyökízület és a csuklóízület egy bizonyos mozdulatára erős fájdalom keletkezik a
felkarcsont könyökízületi része felett a külső oldalon
Diagnózis:

215
  tapintásra a csont megnyomásakor erős fájdalom lép fel, ami bizonyítja a
csonthártyagyulladás jelenlétét
Kezelés:
 konzervatív kezelések: tehermentesítés, sínezés, fizikoterápia, szteroid
 műtét

Gerinc elváltozásai:

1, Scoliosis /gerincferdülés/: A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros oldalirányú

elgörbülése, melyet a csigolyák egymáson való elmozdulása, elcsavarodása okoz.
Oka:

 ismeretlen
 fejlődési rendellenesség
 izomsorvadás
 anyagcsere-zavar
Tünetei:

 az egyik oldali váll, illetve csípő magasabban helyezkedik el,

 sánta járás,
 hátfájdalom,
 csökken a fizikai terhelhetőség

Kezelése:
 gyógytorna, úszás
 fűző
 műtét
2, Discus hernia /porckorong sérv, gerincsérv/

Hajlamosító tényezők:
 elhízás
 dohányzás
 hivatásszerű gépjárművezetés
 folyamatos hosszú időtartamú ülőmunka
Tünetek:
 fájdalom
 neurológiai: lábzsibbadás, gyengeség, bénulás, érzészavar, széklet - vizeletindítási
vagy tartási zavar, a nemi élet vegetatív zavarai
Kezelés:
 konzervatív: NSAID, gyógytorna
 műtét
Csípőízület betegségei:

1, Veleszületett dysplasia - fejlődési zavar

216
A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége.
A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület
alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül
hagyja el az íz vápát kisebb vagy nagyobb mértékben.

Oka:
 nem ismert
 fejlődési rendellenesség
 öröklött hajlam
 genetikai tényezők
Tünet:
 kattanó csípő
 végtagok nem egyenlő hosszúak
 kacsázó járás
 sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális az ún.
Trendelenburg - tünet, amikor az egyik lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül
Diagnózis:
 Rtg.
 UH
Kezelés:
 terpesztett csípőtartású speciális pelenkázás
 műtét
2, Csípőízületi arthrosis:

Gyermekkorból, vagy felnőttkorból származó csípőízületi betegség, melynek talaján az ízület

fokozott terhelésnek, rongálódásnak van kitéve. Ilyenek a veleszületett csípőficam, mely
lányoknál kétszer gyakrabban fordul elő, mint fiúk esetében.

Oka:
 a combcsont fejének vérellátása sérül, mely elhaláshoz, a csont beroppanásához vezet
 A gyulladásos csípőízületi betegségek, pl. rheumatoid arhritis, gennyes ízületi
gyulladás.
 Felnőttkorban fontos megemlíteni a steril, ún. aszeptikus combfej elhalást. Oka nagy
valószínűséggel vérellátási zavar, mely leggyakrabban alkoholizmus talaján, vagy
szteroid tartalmú gyógyszerek tartós, nagy mennyiségű szedése következtében alakul
ki.
 A csípőízületbe hatoló törések, anyagcsere betegségek (pajzsmirigy,
mellékpajzsmirigy betegségei) szintén másodlagos kopás előidézői.
Tünete:
 csípőízület fájdalma
 mozgáskorlátozottság
 sántítás
Diagnózis: Rtg.
Kezelés:

217
  testsúly optimális szinten tartása,
 rendszeres torna, mozgás, mely a csípő körüli izomzatot erősíti, javítja az ízület
vérellátását.
 gyógyszeres kezelési lehetőségek (általános és nem szteroid fájdalomcsillapítók,
porcvédők),
 és nem gyógyszeres kezelési módszerek (fizio - és balneoterápia)
 Ha ezek a konzervatív módszerek nem hoznak eredményt, akkor van szükség műtéti
beavatkozásra, endoprotézis beültetésére.

Alsó végtag betegségei és deformitásai:

1, Idiopátiás aszeptikus combcsontfej nekrózis:
Oka:
A combfej egészének vagy egy részének elhalása vérkeringési zavar, érelzáródás miatt.
Tünetei:
 hirtelen fájdalom
 sántítás
Diagnózis:
 MRI vizsgálat
 Rtg.
 laborvizsgálat
 fizikális vizsgálat
Kezelés:
 konzervatív: Nem - szteroid gyulladás gátlók (NSAID), harántcsíkolt izom relaxánsok
(izomlazítók), keringésjavító szerek, vitaminok.
 műtét
 Alkoholfogyasztás, dohányzás leállítása, egészséges táplálkozás.

2, Gonarthrosis /térdízületi kopás/

Oka:
A térdízület kopásos megbetegedése esetén, a csontokon kinövések, sarkantyúk jelennek meg,
melyek merevséget okoznak, olykor az ízületek ropognak, kattognak mozgás közben.
Tünet:
 fájdalom

Diagnózis:
 Rtg.
 MRI
 UH
 arthroscopia

Kezelés:

218
  A fájdalomcsillapítók, izomlazítók mellett, a porcvédő szerek egyértelműen pozitív
irányban befolyásolják, támogatják a porcanyagcserét.
 Emellett fizioterápia, ultrahang, elektromos kezelések, iontoforézis és fürdőkezelések,
valamint a gyógytorna, úszás javítja a térdfunkciókat, csökkenti a fájdalmat.
 Ha a fenti eljárások elkéstek, a kopásos folyamatok súlyosak, kiterjedtek, akkor műtét
válhat szükségessé.

3, Bütyök:
Egészséges láb esetén a láb az ujjak alapízületének magasságában a legszélesebb, és a nagyujj
egyenesen előre mutat. A bütyök kialakulásakor a harántboltozat süllyedése miatt, a
megrövidült inak a nagyujjat a kisujjak felé húzzák.

Oka:
 szűk és magas sarkú viselése
 terpeszláb
 örökletes tényezők

Tünet:
 fájdalom
 nyáktömlő gyulladás
 tyúkszem

Kezelés:
 fájdalomcsillapító tablettával,
 lábtornával,
 járást könnyítő cipőbetéttel,
 egyedi cipővel vagy sebészeti beavatkozás

4, Kalapácsujj:
Oka:
Kialakulása leggyakrabban a rosszul illeszkedő cipőre vezethető vissza, amely
kényszerhelyzetben tarja a lábujjakat - ilyenek a nagyon magas sarkú és a keskeny orrú cipők.
Ha az ujjak sokáig hajlított helyzetben vannak, az őket mozgató izmok megrövidülnek, húzási
irányuk megváltozik: a lábháton elhelyezkedő, feszítő (extensor) izmok a lábujj alappercét
felfelé emelik, a talpi oldalon elhelyezkedő, hajlító (flexor) izmok pedig a lábujj középpercét
a talaj felé húzzák. Az izmok eltérő húzási iránya miatt jön létre az úgynevezett kalapács
helyzet.
További tényező lehet a láb haránt-, illetve hosszboltozatának süllyedése is, illetve az
elváltozás gyakori kísérője lehet egyéb szervrendszeri megbetegedéseknek, mint pl. a
cukorbetegség, reumatológiai kórképek és a stroke.

Tünetei:
 fájdalom és irritáció

219
  bőrkeményedés
 tyúkszem
 gyulladás
 bőrpír
 égő érzés

Kezelés:
 konzervatív terápia- gyógytorna, megfelelő cipő, gyógyászati segédeszközök,
fájdalomcsillapítás
 műtét

Csípőtáji törött beteg posztoperatív ellátásának ápolási specialitásai:

 műtéti szövődmények megelőzése
 csípőtáji törés, hajlamosító tényező osteoporosis (halálos szövődmény az esetek
50%-ban),
 aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása
 megfelelő táplálás
 korai mobilizálás
 dokumentációs feladatok
 pszichés vezetés
 rövidült végtag, rotálás, „hullaállás”, fájdalom, mozgás korlátozott végtag,
Röntgen diagnosztika, , optimális anesztézia, kíméletes műtéti technika. Az
elsődleges ízületpótlásra, dislocált medialis, időskori combnyaktörés esetén kerül
sor. A totál csípőízület pótlása, mint elsődleges csonttörés kezelési módszer igen
gyakori. Tartós fekvés szövődményeinek kivédése, légzési fizioterápia,
dietoterápia, folyadék bevitel, szükségletek kielégítése.

22. B
Magyarázza el a törtvégek rögzítésének lényegét, módszereit. Az ápoló feladatait fixateur
externe-vel rendelkező beteg ápolása során! Ismertesse a gipszelt végtag megfigyelésének
szempontjait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a törtvégek rögzítésének módjai

- a fixateur externe célja, megfigyelési, ápolási feladatai

- a végtagi gipszrögzítés lényege, célja, ápolási feladatai

A törtvégek rögzítésének módjaia: csonttörések kezelésének célja a legrövidebb idő alatt

és a legkevesebb szövődménnyel járó gyógyulás, amelyet követően a csont funkciója a lehető

220
legnagyobb mértékben áll vissza. A kezelés módja az esetek döntő többségében konzervatív
vagy műtéti lehet. A törések konzervatív kezelése gipszrögzítés vagy extenziós kezelés.
Ha azonban a törés stabil - nem mozdult el -, akkor alkalmazhatunk funkcionális kezelést,
amelynek lényege a pihentető kötésben vagy a nélkül történő gyógyítás. Ezt irányított
mozgatókezeléssel lehet kiegészíteni. A konzervatív kezelés előnye, hogy a gyógyulás műtéti
beavatkozás nélkül történik. Ez többek közt azért lényeges, mert így kiküszöbölhető a műtéti
feltárásból kialakuló esetleges fertőzéses szövődmény. Hátránya többek közt, hogy a tartós
rögzítés fokozza a vérrög kialakulásának kockázatát. Feltárás nélkül a törtvégek anatómiai
helyzetének rekonstruálása sem lehetséges maradéktalanul, és a hosszú gyógyulási idő miatt a
mobilizálás csak későn kezdhető el. A konzervatív töréskezelés három alapszabálya a 3 R:
repozíció, azaz az anatómiai viszonyok helyreállítása - a rögzítés - és a rehabilitáció, vagyis
a sérült terület működésének visszaállítása. Az első lépés a törött csont törtvégeinek
összeillesztése az eredeti állapot szerint, ekkor helyreállítják az anatómiai szituációt. Erre csak
akkor nincs szükség, ha a törés nem mozdult el, vagy minimális elmozdulással járt. A
következő lépés a rögzítés: a végtagtöréseket általában alápárnázott gipszsínekkel rögzítik az
első ellátás során. A gipszet - amennyiben lehetséges -, ma már műanyag rögzítők váltották
fel. A hosszú csöves csontok rögzítésénél fontos, hogy a gipsz fixálja a csontot határoló
ízületeket is. A kezelés utolsó lépése a törött végtag rehabilitációja, fokozatos terheléssel. A
csonttörések műtéti kezelésére számos lehetőség adott. Előnyei közé tartozik a törtvégek
anatómiailag kifogástalan illesztése, a korai mozgathatóság illetve terhelhetőség. Hátránya a
műtéti feltárásból eredő esetleges fertőzésveszély, az újabb műtét a rögzítő fém
eltávolításakor, a rögzítő fém törése, lazulása, és az erre kialakuló allergia. Mindenképp
műtéti kezelést kell alkalmazni többek közt az ízületbe hatoló és ízület közeli törések esetén,
nyílt törések esetén, és akkor, ha a csonttörést ér-illetve idegsérülés is kíséri. Az
implantátumok elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk intramedulláris - csontvelőüregen
belüli -, extramedulláris - a csontfelszínen elhelyezkedő -, és vegyes típusú csontrögzítő
eljárást. A vegyes típusú csontrögzítések az említett két eljárást ötvözik. A csontvelőn belüli
implantátumok lényege a törött csont belülről történő rögzítése. Az Ender-szegezés és a
velőűr-sínezés instabil csontegyesítő eljárásnak számít, ma már ritkán alkalmazzák, ha mégis,
akkor a felső végtagon, illetve gyermekkorban.

Ennek tökéletesítésére alkották meg a stabil csontegyesítő eljárásokat, amelyek alapja a

velőűr-szegezés. Ebben az esetben a "velőűrszeg" szorosan a csöves csont belsejében
található csontvelő üregébe illeszkedik, és megakadályozza az oldalirányú mozgásokat.

Ha a törés még stabilabb rögzítést igényel, a velőűrszegen található furatokba a csontvelőbe

történő bevezetés után a csont külső felszíne felől csavarokat illesztenek, ezt az eljárást
reteszes velőűr-szegezésnek hívják.

Az extramedulláris módszereken belül két technika jutott kiemelkedő szerephez. A lemezes

csontegyesítés lényege a csont sajátosságaihoz alkalmazkodó lemezek és változó
menetsűrűségű csavarok alkalmazása. A speciális lemezek nyomást gyakorolnak a
törtvégekre, így megteremtik az elsődleges csontgyógyulás lehetőségét. A "tűződrótos
feszítőhurkos" eljárás az aszimmetrikusan terhelt törések esetében hasznos.

221
Külső rögzítéses technika, - az extramedullaris csontegyesítés gyakori módszere a fixateur
externe alkalmazása. A fixateur externe a külső rögzítésnek az a módja, amelynél
rögzítő csavarokat vezetnek át a csonton a törések alatt és felett, amelyeket merev külső
fémkerethez erősítenek. Ennek az eljárásnak a segítségével a hosszú csöves csontokon
pótolható a csonthiány, vagy végezhető csonthosszabbítás.

A külső rögzítő csaknem minden testtájékon használható:

 medencecsont-,
 combcsont-,
 lábszár-,
 felkarcsont-,
 alkar-,
 csukló-
 és kézcsonttörések, elváltozások kezelhetők vele.
Külső rögzítő esetén a műtét utáni időszakban fontos teendőink vannak, amiket gondosan el
kell végezni: az első időszakban gyakori kötéscsere, sebellenőrzés szükséges, az operált
végtagot mindig felpolcoljuk.

Ápolás - Kötéscsere folyamata:

 tisztítás
 fertőtlenítés
 fedés
 fájdalomcsillapítás
 nyársápolás

A duzzanat megszűnte után fontos az ízületek mozgatása, tornáztatása.

Szövődmények:
 csontfertőzés a nyárscsatornán keresztül (felületes, vagy mély),
 esetleges lágyrész-károsodások a nyárs bevezetésekor.

Szakápolói feladatok:

 bőrfelület megfigyelése (erythema, exanthema, rubor, calor, váladékozás, genny

seb szélek, váladék mennyisége)
 kötéscsere
 jódtartalmú kenőcs használata
 váladék megfigyelése
 sebkezelő szerek, hámosítók használata
 Drének megfigyelése, palackcsere: aszeptikus módon, vákuum óvatos bevezetése
(aktív - passzív drenázs, Redon - palack, kesztyűdrén)
 betegoktatás: otthonában való nyársápolás
 pszichés vezetés
 dokumentálás

222
  vitális jelek felmérése, dokumentálása
 fájdalom mértékének felmérése, a fájdalom csillapítása
 folyadéklap vezetése
 Drének megfigyelése, kezelése, felfogó edények cseréje
o Passzív (aktív szívás nélkül): csíkok, csövecskék, gumikesztyű ujj. Külön
nyíláson át, az üreg alján keresztül vezetve.
o Aktív (negatív nyomással): nyílt, félig zárt és zárt csőrendszerek.
o Félig zárt rendszer: az oldalnyílásokkal ellátott csövet külön nyíláson vezetjük ki,
és steril zsákkal látjuk el (Robinson drainage).
o Alacsony nyomású szívás: összenyomható harmonikapalack (Polyvac).
o Zárt rendszer erős vákuumszívással: Redon drain.
 érintett végtag felpockolása, műtött ízület fiziológiás helyzetben tartása
 légző tornák, ágy tornák kiviteleztetése
 szükségletek kielégítése részleges/teljes helyettesítései
 közép- és hosszútávon megfigyelni a mielitisz tüneteit
Sebellátás, fedőkötés készítés folyamata műtéti seb ellátása esetén:

 tisztítás
 fertőtlenítés
 kötszerek megválasztása
 steril fedés
Sebfedő kötés:
Feladata a seb védelme, a secretum felszívása. A kötszertől elvárható, hogy ne ragadjon a
sebbe, jó szívóképessége legyen és engedje a seb szellőzését: azaz megfelelő környezetet
biztosítson a seb gyógyulásához. A kötés védi a sebet a másodlagos fertőzéstől és a
mechanikus ingerektől. A sebváladék elszívása azért fontos, mert a váladéktól átitatott kötés
alatt a bőr macerálódik és fertőzésforrás lehet. A kötésbe száradt váladéknyomást gyakorol a
környező bőrre és azt tovább károsítja.
A kötéscserék gyakoriságát a sebben képződő váladék mennyisége befolyásolja. Kötéscsere
kapcsán figyelemmel kísérjük a sebgyógyulás folyamatát.

A duzzadt, fájdalmas seb, a környező bőr kipirulásával sebfertőzésre utal.

A kötszer készülhet természetes rostokból (gyapot, selyem), fél szintetikus, illetve szintetikus
anyagokból. A természetes rostok előnye a jó nedvszívó képesség, hátrányuk viszont, hogy
könnyen beragadnak a sebbe. A szintetikus anyagok fordítva viselkednek.
Az elsődlegesen zárt sebeket 2 - 3 napig steril, száraz fedőkötéssel védjük. Ha utóvérzésre,
sebfertőzésre van gyanú, a kötésváltás előbb szükséges. Az indokolatlan, gyakori kötéscsere
fokozott fertőzés veszéllyel jár. Az 5. posztoperatív nap után a reakciómentes műtéti terület
kötés nélkül is hagyható.

A végtagi gipszrögzítés lényege, célja, ápolási feladatai: - friss törés esetén gipszsínt vagy
körkörös felvágott gipszet alkalmaznak. A rögzítést funkcionális helyzetben, a
szomszédos ízületeken túlérve kell elkészíteni úgy, hogy a körkörös gipszet fel kell vágni,
nyomás, gyűrődés a gipsz következtében nem megengedett. 24 órán belül a

223
gipszrögzítést ellenőrizni kell, és szükség esetén ki kell cserélni. A töréssel együtt járó
duzzanat megszűnése után (7-10 nap) lehet a gipszet körkörösíteni, a későbbiekben az
alsó végtagon járógipszet kialakítani.

- a végtag megfigyelése, ödema, keringés, érzés, mozgás, fájdalom, duzzanat, a

gipszrögzítés stabilitása.

23. A
Jellemezze a bélrendszer fertőzéses megbetegedéseit a lehetséges okok, diagnosztikai,
terápiás és ápolási specialitásai alapján!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a bélrendszer fertőzéses megbetegedései és azok okai

- az egyes megbetegedések tünetei, diagnosztikai lehetőségei

- fertőző betegek ápolásának specialitásai

A bélrendszer fertőzéses megbetegedései és azok okai - Enterális fertőzések közös

jellemzői:
A kórokozó rendszerint szájon át jut be és széklettel távozik. A kórokozók egy része az
emésztőrendszerben telepszik meg és ott fejti ki helyi tüneteit. Egy másik csoportjuk az
általuk termelt toxinok generálják a tüneteket. Harmadik csoportjuk átjut a bélfalon vér-
nyirok közvetítésével más szerveket is megbetegítenek. Általános fertőző forrás beteg ember,
egészséges, de kórokozó ürítő, beteg fertőző állat, lábadozó ember. Direkt indirekt terjedés.
Ki-be jelentési kötelezettség (kivéve a féreg). Zömmel emésztőrendszeri panaszok, tünetek.

Enterális csoportosítás:
- Baktérium: salmonella, hastífusz stb.
- Vírusok: hepatitis A E, rota, calici stb.
- Protozoonok: amőba, giardia, stb.
- Férgek: Cérna, orsó, fonál stb.

Általános megelőzési szempontok: Izolálás, kórokozó hordozó felderítése, munkavégzéstől

való eltiltás, higiéné, gyógyulást követően felszabadító vizsgálat 2-3 negatív székletminta,
Megfelelő: ivóvíz, csatorna, szennyvíz, hulladék, személyi higiéné, rendszeres rovar és
rágcsáló gyérítés, védőoltás aktív, passzív.
Általános teendők az ellátás során: be - ki jelentés, izoláció, labor vizsgálatok (széklet,
vizelet, vér, váladék, tükrözés, képalkotó, ionok), infúziós terápia, diéta, ágynyugalom,
váladékok megfigyelése, dokumentálása, sze. orvosnak bemutatni, folyamatos és záró
fertőtlenítés, védőfelszerelés használata, személyi higiéné fokozása (kéz, genitália). Eü.
nevelés, használatai eszközök fertőtlenítése, steril eszközök használata, felszabadító vizsgálat
elvégzése, környezet járványügyi megfigyelése, aktív-passzív immunizálás, hozzátartozók
járványügyi tájékoztatása, megfelelő szennyes, textília és hulladékkezelés, élelmiszer higiénia
javítása, egyszer használatos evőeszközök, munkából való kiemelés.
Fertőző betegek ápolásának specialitásai - általános tüneti kezelés: lázcsillapítás, folyadék
per os, infúzió + vérpótlás, ORF (WHO: orális rehidrációs folyadék), diéta, só – fűszer

224
szegény étrend, vitamin és ásványi anyagokban gazdag ételek, hasmenés gátlása, láz és
hányingercsillapítás, bélmozgás csökkentése, hányós beteg ápolása.
Salmonellosis (szalmonella fertőzés):
A salmonellosis a köznyelvben rendszerint fertőzött étel fogyasztása után kialakuló
gyomor-bélrendszeri tünetekre utal. A baktérium a szájon át kerül be a szervezetbe,
rendszerint szennyezett élelmiszerrel vagy innivalóval.

A szalmonella okai:
Magyarországon a betegség gyomor-bélhuruttal járó formája fordul elő. Okozója a
Salmonella baktérium többféle típusa lehet, leggyakoribb kórokozó a S. typhi és a S.
paratyphi –A - B. A kórokozó a széklettel ürül, a nem megfelelő higiénés viszonyok, a
kézmosás hiánya elősegítheti lakóközösségen belüli terjedését. Tehát kontakt úton terjed.
Sporadikus (elszórtan jelentkező, szórványos) betegség.

A szalmonella tünetei:
A tünetek általában a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 8 - 48 órával mutatkoznak meg.
Akut gastroenteritis. Jelentkezhet hányinger, hányás, vizes, alkalmanként véres, nyálkás
hasmenés, görcsös hasi fájdalom, láz.

Shigellosis:
A shigellosis a Shigella baktériumok okozta súlyos hasmenésben megnyilvánuló bélfertőzés.
A Shigella baktériumok világszerte a vérhas (dysenteria) okozói, és sok területen a
hasmenéses megbetegedések 5 - 10 % -áért felelősek. A megbetegedés a fertőzött ember
székletével való kapcsolat útján terjed.
A betegség elkapható száj - végbél (oro - analis) úton vagy szennyezett élelmiszertől, víztől
és egyéb tárgyaktól, illetve legyektől.
Tünetek:
Híg, nyákos majd vércsíkos széklet; láz, bágyadtság, hányás, hasi görcs.

Campylobacter - enteritis:
A Campylobacter baktériumtörzs által okozott fertőzéses megbetegedés, mely lázzal,
hasmenéssel, izomfájdalommal jár.
A kórokozó a Campylobacter jejuni, vagy C.coli baktérium.
A Campylobacter jejuni hasmenéses megbetegedések kórokozója, az "utazók hasmenése"
nevű kórképben is szerepet játszik. A baktériumok rezervoárjai a szárnyasok, madarak,
emlősök (sertés, szarvasmarha, bárány) baromfik, rágcsálók bélcsatornája.
Leggyakrabban fertőzött ételek fogyasztásával terjed a betegség (nem jól sütött, főzött ételek,
tej révén).

Anaerob kórokozók okozta fertőzések:

Kitenyészthető még a Clostridium difficile, ez okozza a clostridium fertőzéseket, amely
fertőző hasmenéses, hányásos megbetegedés. Súlyos enteritis necroticanst (elhalt
bélgyulladás) okoz. A Clostridium difficile, más neveken C. difficile, C. diff, vagy CDF a
Clostridium törzsbe tartozó Gram - pozitív baktérium, az álhártyás
vastagbélgyulladás leggyakoribb okozója.
A betegség sokszor az antibiotikumok túl használatának az eredménye, mert ezek a többi, a
bélben meghonosodott, az emberi szervezetre ártalmatlan baktériumok kiirtásával alkalmat
adhatnak ennek az antibiotikumoknak ellenálló veszélyes baktériumnak a sokszor halált
okozó elterjedésére.

225
Toxinok:
A C. difficile bacilus (vagy bacillus) főleg két toxin (mikrobiológiai eredetű mérgezőanyag)
útján okozza a gyulladásos megbetegedést:
 enterotoxin (A toxin) és
 citotoxin (B toxin): a sejtfalat átlyukasztó toxin

Diagnózis: Megbízható diagnózisra bakteriológiai vizsgálat szükséges, amire idő kell,

azonban mivel a kezelés igen sürgős, az orvos sokszor nem is vár az eredményre mielőtt a
kezelést megkezdi.
 Citotoxicitás meghatározása
A citotoxin mennyiségi kiértékelése az eddigi legjobb és legmegbízhatóbb diagnosztikai,
vagy kísérleti módszer, de igen lassú és munkaigényes.
 ELISA - Enzimmel kapcsolt toxin meghatározása.
Az enzimmel kapcsolt immunoabszorbciós meghatározás ELISA kiértékeli mindkét (A és B)
toxin jelenlétét.
 Érzékenység (szenzitivitás) 63 - 99 %
 Specificitás 93 – 100 %

Egy 15 %-os gyakorisággal számítva:

 Pozitív prediktív érték: 73 %
 Negatív prediktív érték: 96 %

Szakértők tanácsa: három mintával kell megerősíteni egy első negatív eredményt. Egy beteg
ürüléke negatív eredményt adjon ahhoz, hogy a kezelést sikeresnek nyilváníthassuk.

Fontos: mindkét toxin távollétét bizonyítani kell.

 Egyéb ürülékvizsgálatok
Az ürülék leukocita és laktoferrin tartalmának meghatározása nem olyan jó, mint az ELISA.
 Számítógépes tomográfia (CT)
Ez a módszer gyorsabb, mint az ELISA.

Kezelés:
Általában a kezelés sürgős, hogy szepszist és bélperforációt elkerülhessük.

Gyógyszerek:
A C. diff. ellen három antibiotikum eredményes :
 Metronidazole 500 mg háromszor naponta a legjobb (olcsó és elég eredményes)
 Vancomycin 125 mg négyszer naponta ugyancsak jó, de mértékkel kell használni,
hogy a bélben a vankomicin ellenálló baktériumnépesség megnövekedése okozta
veszélyt elkerüljük. Ennek a használatát azonban nehéz elkerülni, mert az előbbi nem
használható állapotos nők, 10 éven aluli gyerekek esetében, vagy ha a beteg allergiás a
metronidazolra.
 Linezoid a harmadik gyógyszert, ami használható.

Más hasmenéssel járó megbetegedés ellen használt gyógyszerek sajnos sokszor rontják a
beteg állapotát javítás helyett. Ilyen gyógyszerek közé tartoznak: laperamid, diphenoxylate,
bizmut.

226
Kolektómia: Ritka esetekben a vastagbél egy részének az eltávolítására kolektómiára van
szükség.

Ürülék bioterápia:
Ez a módszer egy jó baktérium összetételű béllel rendelkező egyén ürülékéből származott
baktériumkultúrának a beteg belébe való átvezetéséből áll, amit 95 %-ban sikeres.

Visszaesés:
A betegség ismétlődése esetén a fent említett gyógyszerek ismételt használata sikeresnek
bizonyult; a vankomicinhez olykor egy másik antibiotikumot, rifampint is hozzáadnak, ezek
kombinációja hatékonyabb . Aktív baktériumkultúrát tartalmazó erjesztett tejtermékek
(joghurt, kefir, tejföl) gyakran jók a bél flórájának visszaállítására.

Megelőzés:
A legjobb megelőzés az antibiotikumok használatának korlátozása.
A kórházak és gondozóotthonok higiéniájának fenntartása elkerülhetetlenül fontos, beleértve
azt is, hogy az ápolószemélyzet viseljen védőkesztyűt, amikor fertőzött betegekkel, ill. az
általuk érintett tárgyakkal kerül kapcsolatba, majd a kesztyűt biztonságosan eltávolítsák
használat után. Rendszeres probiotikum szedéssel.

Leggyakoribb bélrendszeri parazitafertőzések:

Amoebasis: Az amoebiasis kórokozója egy pathogen protozoon (amoeba), az Entamobea

histolytica. Rezervoar: fertőzött ember. Az E. histolytica a vastagbelet támadja meg, és a
gazdaszervezet elhalt sejtjeiből, vörösvértestekből és baktériumokból táplálkozik. Behatol a
bélnyálkahártyába, roncsolja a hámsejteket, kráterhoz hasonló fekélyeket okoz. A bélfalon
keresztül ráterjedhet a peritoneumra, és szétszóródhat a vénás keringésen keresztül a májba és
más szervekbe amoebás tályogok kialakulásához vezetve. Széklettel szennyezett ételben vagy
italban lévő ciszták elfogyasztása során történik a fertőzés. Extraintestinális panaszok
jellemző (teljes bélrendszer).

Ascarisis: Egy 15 – 35 cm hosszú és 0,3 - 0,6 cm vastag bélgiliszta. Emberi szervezetbe a

talajban élő peték lenyelésével kerülhet. A lárvák a gastrointestinalis tractusban kelnek ki, és
bejutnak a vérkeringésbe. A tüdőkön keresztül a garatba vándorolnak, ahonnan ismét
lekerülnek a bélbe, ahol a kifejlett krém-színű férgek élősködnek.

Lárvavándorlás miatt légúti megbetegedés gyanúja vethető fel. Panaszok: A legtöbb fertőzés
tünetmentes vagy enyhe panaszok kísérik. A leggyakoribb intestinalis panasz a bizonytalan
hasi diszkomfort vagy fájdalom, melyet hányinger és colica követ. A lárvák migratios
fázisában köhögés és láz fordulhat elő a pneumonitis következtében; urticaria is kialakulhat.
A férgek nagy tömege hepatitist, pneumonitist vagy bélelzáródást okozhat.

Giardiasis: Kórokozója a Giardia lamblia. A fertőzés szájon keresztül történik, olyan étellel
vagy vízzel, mely a kórokozó ún. ciszta alakjával szennyezett. A lenyelt ciszták a patkóbélben
alakulnak át kifejlett egyedekké (trophozoita). A trophozoiták a gazdaszervezet
vékonybelének hámsejtjeire tapadva élősködnek, és kellő mértékben elszaporodva súlyos
tápanyag-felszívódási zavart okozhatnak. A giardiasis felléphet járványszerűen is, ha
szennyvíz jut az ivóvízhálózatba, a klórozás ugyanis önmagában még nem pusztítja el a
kórokozókat. Fokozott veszélynek vannak kitéve azok, akik forralatlan természetes (patak)

227
vizet isznak, ugyanis a hordozó állatok is szennyezhetik a vizet. Giardiasis gyakrabban fordul
elő homoszexuálisak körében is az oro - analis szexuális kapcsolat miatt.
A giardiasis tünetei és kezelése
A fertőzött egyének nagyjából fele tünetmentes, azonban székletükkel ők is ürítik a
fertőzőképes cisztákat. Gyermekek esetében a fertőzés szinte mindig tünetekkel jár.
Leggyakrabban bűzös, zsíros fényű, zöldes székletürítés figyelhető meg, esetleg hasi görcsök
kíséretében. A felszívódási zavar tünetei fáradtság, étvágytalanság, hányinger és
testsúlycsökkenés lehetnek. A fertőzés egyértelműen azonosítható, ha székletből vagy
vékonybélnedvből mikroszkópos vizsgálattal kimutatják a kórokozókat. Kezelésére a
methronidazol nevű gyógyszert alkalmazzák, mely néhány nap alatt gyógyulást hoz.
Megelőzésében a higiéné (étkezés előtti kézmosás) az elsődleges, a patakvizeket pedig
célszerű forralás után fogyasztani!

Trichinosis:
Féreg által okozott heveny vagy fél heveny fertőző betegség, amelynek okozója a Trichinella
spiralis, amelynek lárvái nyers hús fogyasztásával kerülnek az ember szervezetébe.
Emberben mindkét alak, tehát a bél - és az izomtrichinella is súlyos tüneteket okoz, utóbbi
sokszor halálos kimenetelű.
A béltrichinellózis tünetei: láz, hasmenés, hányás, hasi fájdalmak.
Az izomtrichinellózis tünetei: magas láz, izomfájdalmak, nyelési és légzési nehézségek,
vizenyős beszűrődések a szemhéjakon és az arcon, kötőhártya gyulladás, bőrkiütés. A halál a
fertőződés után 2 - 7 hét múlva áll be a beteg toxikus, cachexiás állapotában (teljes
lesoványodás).

Toxocariasis:
A toxocariasis fertőzés veszélyének leginkább a házi kedvenc játszótársai, tehát a gyermekek
vannak kitéve. Kórokozói a kutyák által hordozott Toxocara canis és a macskákban
előforduló Toxocara cati. A kifejlett férgek 10 - 18 cm hosszúak. Az ember fertőződése a
lárvakezdeményeket tartalmazó petékkel történhet, amennyiben élelmiszer vagy ital
szennyeződik a petéket tartalmazó földdel. A fertőzés veszélyének leginkább a "házi
kedvenc" játszótársai, tehát a gyermekek vannak kitéve. A Toxocara lárvák a vékonybélben
kelnek ki, ahol a bélfalon áthatolva a keringésbe jutnak.
A lárvák a keringéssel szinte bármely szervbe eljuthatnak, és azt megbetegíthetik,
leggyakrabban a májban, a tüdőben, az agyban és a szemgolyóban telepszenek meg. A lárvák
körül a gazda immunrendszere az érintett szervekben tokszerű anyagot képez. A
toxocariasis fertőzés tünetei az érintett szerv (-ek) - től függenek, láz szinte minden esetben
észlelhető. A szemgolyóban megtelepedett lárvák akár vakságot is okozhatnak.
Okozhatnak ezen kívül tüdőgyulladást, májgyulladást, agyvelőgyulladást, epilepsziát.
A fertőzést vérvizsgálat valószínűsíti, melyet az érintett szervek képalkotókkal történő
vizsgálata, vagy a belőlük vett szövetmintából kimutatott lárvák bizonyítanak. Kezelésére
tiabendazolt adnak. Megelőzésében a személyi (és állat) higiéné az elsődleges.

Orsóféreg:
Az Ascaris lumbricoides a legnagyobb bélféreg a paraziták között, mely az ember belében él.
Az A. lumbricoides éretlen, valamint felnőtt paraziták a széklettel terjednek. A felnőtt
egyedek az ember vékonybelében élnek, hosszúságuk 15 - 30 cm, átmérőjük 0,3 - 0,8 cm, és
ívelt farkuk van.
Ez a leggyakoribb bélféregfertőzés. Ezek a paraziták az egész világon előfordulnak.

228
 Leggyakrabban a trópusi, illetve szubtrópusi országokban, valamint azokon a területeken
fordulnak elő, ahol a tisztálkodási szokások elégtelenek.
Hegyesfarkú bélgiliszta, cérnagiliszta:
Enterobius vermicularis a legnagyobb fonalféreg a paraziták között, mely az emberi belekben
található. Az éretlen és a kifejlett paraziták a széklettel távoznak. A kifejlett nőstény paraziták
mérete teljes hosszúságát tekintve 20 - 30 cm, 0,5 cm átmérőjű.
A paraziták petéi a végbélnyílás környékén találhatók. Maga a fertőzés a megtermékenyített
peték szájba történő átvitelével történik az olyan kézzel, mely előzőleg a végbélnyílás
környékével került kapcsolatba. A fertőzés egyik személyről a másikra azzal is terjedhet,
hogy ez a személy megfogja a fertőzött ruháit vagy ágyneműjét. A paraziták petéi lárvákká
fejlődnek, melyek a vékonybélben kelnek ki és a felnőtt férgek a vastagbélben telepszenek
meg. Az érett nőstények éjjel a végbélnyíláson keresztül kivándorolnak a szervezetből, ennek
környékén rakják le petéiket, majd visszatérnek a bélbe.

A kifejlett férgek hastáji fájdalommal, hasmenéssel, hányással és ileussal járnak.

Vírusos bélrendszeri betegségek:

A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok (rotavirus, astrovirus, calicivirus, enteralis és
adenovirus) a vékonybélbolyhok sejtjeit károsítják, melynek következtében felborul a
folyadékfelszívódás és – kiválasztás egyensúlya, és a szénhidrátok felszívódása is zavart
szenved. A fertőzések által okozott kóros szöveti elváltozások tehát változatosak, de a
következmény ugyanaz; - romlik az emésztés és a felszívódás, fokozódik a bél perisztaltika,
továbbá folyadék - és só veszteség keletkezik. Legfontosabb a folyadékveszteség pótlása.

A Bélrendszer fertőző betegségeinek diagnosztikus eljárásai módszerei: anamnézis,

környezet vizsgálata, fizikális vizsgálat, vitális paraméterek, folyadék háztartás,
váladékok megfigyelése, labor diagnosztika, vérkép, ionogram, széklettenyésztés,
endoszkópos vizsgálat.

Fizikális vizsgálatok:
Fizikális vizsgálat során felmérjük a beteg aktuális állapotát. Kikérdezzük őt panaszairól,
észlelt tüneteiről, megtekintjük, megfigyeljük testi tüneteit, testalkatát, megmérjük testsúlyát,
kardinális tüneteit. Az orvos a has felett hallgatózva a bélhangokat vizsgálja. A végbélen
keresztül történő rectalis digitális vizsgálattal (az orvos ujját a végbélnyíláson keresztül a
végbélbe vezeti, és azt belülről megtapintja) az ott lévő elváltozások gyakran elérhetőek, észre
vehetőek. Az emésztőrendszeri betegségek kapcsán a beteg által elmondott előzmények,
tünetek általában igen jellemzőek, csak e szervrendszerre lokalizálhatóak.

Eszközös vizsgálatok:
Gastroscopia:
A gyomortükrözés során egy kb. ujjnyi vastag eszközt vezetnek a gyomorba, melynek
segítségével a nyelőcső és gyomor nyálkahártyája teljes egészében áttekinthető, a talált
elváltozásokból minta vehető. A vizsgálat a torok érzéstelenítését követően ambulánsan
történik és igen kellemetlen. Előkészítést igényel, a betegnek el kell mondani, hogy a vizsgálat
napján ne egyen és ne igyon, mert üres gyomorral kell megjelennie. A vizsgálatot követő
néhány órában, míg a torok érzéstelen, szintén nem ehet, ihat a beteg, majd fokozatosan,
kortyolással megkezdve fogyaszthat folyadékot és ételt is.

229
Colonoscopia, rectoscopia:
Szintén tükrözéses vizsgálat, de a bélrendszer alsó szakaszában végzik.
A colonoscopia során az eszközt a végbélnyíláson keresztül a vastagbélbe vezetik, így az ott
lévő elváltozások a monitoron keresztül láthatóvá válnak a vizsgáló orvos számára, valamint
szövettani minta is nyerhető belőlük. A vizsgálathoz komoly előkészítés szükséges, hiszen a
bélfal láthatóságához meg kell tisztítani azt a széklettől. A beteg a vizsgálatot megelőzően két
nappal csak pépes étrendet fogyasszon, a vizsgálatot megelőző napon pedig kizárólag teát vagy
vizet, de azt nagy mennyiségben. A vizsgálatot megelőző nap estéjén és a vizsgálat napján
reggel tisztító magas beöntéseket adunk a betegnek egészen addig, míg tiszta víz nem ürül a
beöntést követően. A vizsgálat igen kellemetlen és a beteg néhány órás megfigyelésre szorul
azt követően.
A rectoscopia során szintén a végbélnyíláson keresztül vezetik fel az eszközt, de csak a
végbélig, ezért a betegnek nem szükséges egy napot koplalnia, de előkészítésében szintén
szerepel a beöntés egészen a tiszta víz ürüléséig. Szintén kellemetlen beavatkozás és utána a
beteg megfigyelése szükséges.
Hasi ultrahang:
A hasi ultrahangos vizsgálat igen gyakori emésztőrendszeri betegségek gyanúja esetén. A hasi
szervek jól vizsgálhatóak ezzel a módszerrel, azonban a belekben lévő elváltozások a belek
hosszúsága és a bélkacsok egymáson történő elhajlása miatt nehezen diagnosztizálhatóak
csupán ezzel a módszerrel. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, de némi előkészítést igényel.
A beteg a vizsgálat napján maradjon éhgyomorra, csak a gyógyszerét vegye be egy korty
vízzel. Lehetőleg húgyhólyagját ne ürítse ki, hogy az is jól vizsgálható legyen. A bélgázok
csökkentése érdekében enyhe hashajtó vagy szélhajtó gyógyszer adható orvosi utasítás alapján.
Computer - Tomographia (CT) és mágneses magrezonancia (MR):
A hasüregben, hasi szervekben található egész kis elváltozásokat is nagyon pontosan
megmutatják ezek a vizsgálatok rétegfelvételek segítségével. A beteg hanyatt fekszik és egy
hangosan kattogó csőszerű gépbe tolják, ahol a rétegfelvételek elkészülnek. A CT alkalmával
gyakran adnak intravénás kontrasztanyagot is, aminek segítségével még több értékes
információ nyerhető. A vizsgálat különösebb előkészítést nem igényel és teljesen
fájdalommentes. A kontrasztanyag beadása a szúrás miatt jár némi kellemetlenséggel, illetve a
kontrasztanyag okozhat néhány perces általános rossz közérzetet, melegséget, gyengeséget.
Ritka esetben előfordul anaphilaxiás (allergiás) reakció a kontrasztanyagra.

Biopsiás vizsgálatok:
Leggyakrabban az említett gyomortükrözés és béltükrözések során a talált elváltozásból a
műszeren található apró csipesz segítségével mintát vesznek, melyet mikroszkóp alatt
szövettani laborba vizsgálnak. Végezhető biopsia tű segítségével is, mikor a bőrön át egy
speciális tűvel vesznek mintát különböző szervek szövetéből, pl. a májból.

Laboratóriumi vizsgálat:
Tenyésztéses vizsgálatok (mikrobiológiai vizsgálatok). A tenyésztéses vizsgálatokat minden
esetben egy vagy több kórokozó kitenyésztése érdekében végezzük valamilyen testnedvből
vagy váladékból. Ez a célzott antibiotikus terápia alapja, illetve fertőzések okainak, a kórokozó
(vírusok, baktériumok) azonosításának módszere. Az ápoló feladata, hogy tenyésztéses
vizsgálatra történő váladékvétel esetén függetlenül a váladéktól minden esetben a sterilitás
szabályait betartva vegye le a vizsgálati mintát, különben az egyéb szennyeződések, és nem a
betegben élő kórokozók fognak kitenyésztődni a vizsgálat során.
Székelt, vizelet és vér vizsgálata, tartalmaz e gennyet.

230
 Bélrendszeri fertőzések terápiás lehetőségei: folyadék- és elektrolit pótlás szájon át vagy
infúzióval, antibiotikum, súlyos shigellosis esetében vérátömlesztés, vese működésének
biztosítása.

Fertőzések általános ellátása:

 folyadékpótlás: a hányás, hasmenés következtében nagymértékű folyadék- és elektrolit

veszteség léphet fel, ezt kell bő folyadék fogyasztással pótolni. Lehet per orális, infúziós
terápia és krisztalloid oldatokkal.
 diéta: kímélő ételekkel, például főtt burgonya, háztartási keksz, rizs, pirítós
 antimikróbás terápia: antibiotikumos kezelés, célja: a kórokozó elpusztítása illetve
szaporodásának leállítása a fertőzés helyén. Az antibiotikum kiválasztása során figyelembe
kell venni, hogy az adott kórképet mely kórokozó (-k) okozhatják, milyen a választandó
szer hatásspektruma, valamint hogy a kórokozó ne rendelkezzen se természetes, se szerzett
rezisztenciával adott antibiotikummal szemben.
Bélrendszeri fertőzések oki terápiája: Az oki terápia a betegség okának kiküszöbölését
jelenti, vagyis például egy fertőző betegség esetében a kórokozók eltávolítását. Ennek
előfeltétele, hogy ismerjük a betegség okát.

Alkalmazott készítmények:
1. Antibiotikumok: Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek az állati (illetve emberi)
szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid hatás) vagy szaporodásukat
gátolják (bakteriosztatikus hatás). Ebből kifolyólag bakteriális fertőzések kezelésére vagy
megelőzésére használják őket. A legismertebb antibiotikum a penicillin, a Penicillium
notatum penészgomba terméke. A ß-laktám antibiotikum csoportjába tartozik. A baktériumok
sejtfal szintézisét gátolják. Igen korszerű csoportja a Cefalosporin, mely baktericid hatást fejt
ki. Szintén a baktériumok sejtfal szintézisét gátolják.
Újabb ß-laktám antibiotikum a baktériumok sejtfal szintézisét gátolják. Fajtái:
 Aminoglikozid: baktériumok fehérjeszintézisét gátolják.
 Makrolid antibiotikum: baktériumok fehérjeszintézisét gátolja.
 Tetracyclin: baktériumok fehérjeszintézisét gátolja.
 Chloramphenicol: baktériumok fehérjeszintézisét gátolja.
 Szulfonamidok: baktériumok folsavszintézisét gátolják, így akadályozva a nukleinsav-
szintézist.
 Metronidazol: baktérium DNS-ét károsítja.
 Fluorokinolonok: baktérium DNS-ét károsítja.
 Glycopeptidek: baktériumok sejtfal szintézisét gátolja.
Az antibiotikumokat addig kell szedni, amíg a fertőzés kialakulásáért felelős kórokozó a
szervezetben elpusztul.
2. Hasmenés gátló szerek: Olyan abszorbensek (felszívó), adsztrigensek (szöveteket összehúzó,
gyulladás csökkentő) szerek, amelyek képesek a toxinokat felszívni.

3. Bélmozgást csökkentő vegyületek: A belek motalitását és a szekréciót gátolják. Az ópiátok ezt

a hatást az ópiát receptorok izgatásával pl. loperamid érik el.

231
 A parasymphaticus bénítók a muszkarin receptorok gátlásával csökkentik a bélmozgásokat pl.
Reasec (diphenoxylat + atropin). Kizárólag nem fertőzéses eredetű diarrhoea kezelésében
alkalmazhatók.
Epesavkötő gyanták pl. kolesztiramin az epesavak csökkent felszívódása miatt kialakult
diarrhoea pl. Chron-betegség kezelésében hatásosak.
Bélfertőtlenítők pl. nifuroxazid bakterális fertőzések alkalmával adhatók.
4. NSAID (nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek): Gyulladáscsökkentő hatásuk mellett
lázcsillapító hatással is rendelkeznek. Fajtái:
 acetilszalicilsav: az egyik legrégebben ismert gyulladáscsökkentő szer, lázcsillapító
hatással is rendelkezik.
 paracetamol: Anilin származék. Főként lázcsökkentő és fájdalomcsillapító hatással
rendelkezik. Mellékhatásai ritkák – főként májbetegségek esetén jelentkeznek.
 aminophenazol: Pirazolon származék. Származéka az Algopyrin, fenazon,
noraminonfenazon / metamizol. Ezek a vegyületek erőteljes hő csökkentő és
fájdalomcsillapító hatásúak, valamint rendelkeznek gyulladás gátló hatással is.
 Ibuprofen: Propionsav származék. Származékai (flubiprofen, ketoprofén).
Fájdalomcsillapító, lázcsökkentő és gyulladásgátló hatással rendelkeznek.
 Lázcsillapítás: NSAID készítmények. Fizikális lázcsillapítás nem preferált.
5. Immunizálás: Az immunizáció a fertőző betegségekkel szembeni védetté (immunissá) tétel
– védőoltások segítségével. Az immunitás a szervezet védekezőképességét jelenti bizonyos
fertőzést okozó organizmusokkal szemben. Az immunitás lényege, hogy a szervezet felismerje
a testbe jutó idegen anyagokat és képes legyen a megfelelő immunválasz kialakítására.
Az immunizáció lehet:
 Aktív immunizáció: aminek során gyöngített vagy elölt kórokozók szervezetbe
juttatása révén a természetes fertőzés folyamatát utánozzák s ezzel a szervezet
természetes védekezőképességét (az ellenanyag - képződést) serkentik a fertőzések
kivédése, az immunizáció létrehozása érdekében.
 Passzív immunizáció: amikor egy bizonyos kórokozó elleni specifikus antitesteknek (a
már kész ellenanyagnak) a szervezetbe juttatásával hozzák létre az immunitást. A
passzív immunizáció jellemzője, hogy a védelem csupán néhány napig vagy hétig tart,
amíg a szervezetből ki nem ürülnek a beoltott ellenanyagok.
A fertőző betegségek megelőzése a világon mindenhol fontos cél, a különböző országok saját
oltási rendszerük (oltási rend, oltási naptár) keretein belül kidolgozzák kötelező védőoltásaik
beadási rendjét valamint a kötelező és ajánlott védőoltásokra, oltóanyagokra vonatkozó egyéb
szabályozásokat, ajánlásokat.

Lázcsillapítás formái:
 Gyógyszeres: kúp, tabletta, suspensio, injekció. Orvosi utasításra történik, csak a lázat
csökkenti, a normál testhőmérsékletet nem viszi le.
 Fizikális:
 Borogatás: egész test / mellkas borogatása állott vizes ruhával.
 Hűtőfürdő: testhőmérsékletű vízbe a beteg fokozatosan ereszkedjen bele. A lábánál hűtjük
és folyamatosan keverjük a vizet. 5 - 15 percig tart, hidegrázás esetén azonnal
megszüntetjük.
Fertőző beteg szakápolói ellátása:
 higiénés szabályok betartása, kézmosás jelentősége
 az izoláció szakápolói jelentősége

232
  hulladékkezelés, szennyes ágynemű kezelése, étkeztetés specialitásai.
 megfelelő vitamin, ásványi anyag beviteli lehetőségek
 stressz, megküzdés
 pszichés vezetés, előírt terápia megadása
*****
Fertőző betegek ellátásának ápolói feladatai
1. Betegmegfigyelés:
o vitális paraméterek: testhő, pulzus,
o bőr és nyálkahártya állapota, turgor
o széklet: ürítések száma, széklet konzisztenciája, színe, szaga, kóros anyagai
o vizelet: mennyisége, színe folyadéklap
o tudatállapot
2. Vizsgálatok, beavatkozások előkészítése, elvégzése
 Egyszerű eszközös: pulzus, testhőmérséklet, RR –mérés, testsúlymérés,
 Laborvizsgálat: vér, vizelet, mintavételi eljárások,
 Vénabiztosítás: infúziós terápia,
 Lázcsillapítás:
o fizikális: priznic: állotvizes ruha felhelyezése, rá száraz ruha, a hónaljtól a
bokáig, 10 percig hagyjuk a betegen, szobahőmérsékletű legyen a víz, 3x-4x
cseréljük. Utolsó borogatás után 30 perc múlva visszamérjük a hőmérsékletet.
Forró zuhany, ágynyugalom.
o gyógyszeres: per os

3. A beteg izolálása: védőruházat, folyamatos fertőtlenítés, 1x használatos eszközök

alkalmazása, a beteg és hozzátartozók felvilágosítása
4. Szükségletek kielégítése
 Higiéné:
o Bőrápolás, anus környék ápolása, védelme
o Hányás esetén szájtoalett
 Ürítés szükséglete:
o ha elesett beteg katéter, pelenka, ágytál vagy szoba WC szék
 Öltözet, ruházat:
o tiszta ágynemű, hálóruházat
 Étkezés: megfelelő diéta
o Diéta: folyadék és elektrolit pótlás a feladat, Célja: a kiszáradás megelőzése
o 1.nap ún. nyáklevesek (rizsnyák), ez a gyulladt nyálkahártyát bevonja
o 2.nap BRAT diéta (banán, rizs, alma, pirítós), emellett főtt krumpli, sárgarépa
főve, lágy tojás, piskóta
o Energia és tápanyagszükséglet pótlása. Ha a hányinger enyhül fűszer-, rost-,
zsírszegény étrend
o 3-4.nap fokozatos bővítés: fehérhúsok, szárnyas, gépi húsok, sovány sajtok,
krémlevesek
 Alvás-pihenés, biztonság: sz.e. oldalrács, nővérhívó, fokozott nővéri jelenlét,
kapaszkodók,
5. Dokumentáció: ápolási lap, lázlap, folyadék lap
6. Betegoktatás: étrend, higiéné, izoláció jelentősége,
Ápolási diagnózis:
 Folyadék és elektrolit háztartás zavara, a hányás, hasmenés és a láz következtében.

233
  Megemelkedett testhőmérséklet, a fertőzés következtében.
 Elégtelen táplálékbevitel, az étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés miatt.
 A fertőzés továbbterjedésének kockázata, a fertőzött testváladékok gyakori ürülése
következtében.
 Bőrkárosodás (anus környék) kockázata a gyakori hasmenés következtében.
 Diszkomfortérzet, a hányinger, hányás, hasi görcsök, a gyengeség következtében.
*****
23. B
Jellemezze az otthoni szakápolást, mint ellátási formát!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az otthoni szakápolás fogalma, célja

- az otthoni szakápolás igénybevételének feltételei

- Az otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátások

Otthoni szakápolás fogalma: - az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy

tartózkodási helyén, háziorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység
a kórházi ellátás kiváltása céljából. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni
környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. - az
otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota –
orvosi végzettséghez nem kötött – kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az
otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.

Az otthoni szakápolás keretében a díjmentesen nyújtott ellátás naponta egy, három órát
meg nem haladó vizit. Egyszerre legfeljebb 14 vizit (napi 1) rendelhető. A költséges
kórházi ellátás csökkentése!

Az otthoni szakápolás előnyei:

 elkerülhető a kórházi zsúfoltság

 humánusabb az otthonában történő ellátás
 kevesebb a hospitalizációs ártalom
 gyorsabb a felépülés
 megfelelő ellátás kórházi falak nélkül, a megszokott környezetben

Az otthoni szakápolás hátrányai:

 szociális problémát nem old meg

 csak stabil állapotú betegnél végezhető
Melyek az otthoni szakápolás igénybevételének feltételei?

234
Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi
végzettséghez nem kötött – kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni
szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.
Az otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátásokat a beteg akkor veheti az
egészségbiztosítás keretében díjmentesen igénybe, ha egészségi állapota miatt – a kórházba
utalás, vagy a további ott tartózkodás helyett – a háziorvos az otthoni szakápolás szolgáltatást
elrendeli.
Az Egészségbiztosítási Alapból való támogatás további feltétele, hogy az ellátást az
egészségbiztosítóval a feladat ellátására szerződött szakápolási szolgáltató a szerződésében
meghatározott ellátási területen, az otthoni szakápolás igénybevételére jogosult személy
otthonában nyújtsa.
Az otthoni szakápolási szolgáltatók a finanszírozási szerződésekben rögzített keret mértékéig
területi ellátási kötelezettséggel működnek. Ez azt jelenti, hogy minden hozzájuk érkező,
ellátási kereten belüli rendelést kötelesek elfogadni. Kereten felül érkezett igényről a
szolgáltatók tájékoztatni kötelesek a kezelőorvost annak érdekében, hogy a beteg ellátásáról
más szolgáltatónál, vagy kórházba utalással tudjon gondoskodni.
Az egynapos beavatkozással (az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási
finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV.2.) NM rendelet 9. sz. mellékletében
felsorolt pl. egynapos sebészet, egynapos klinikai beavatkozás) összefüggésben nem rendelhető
el otthoni szakápolás.
Az otthoni szakápolás időtartama alatt a beteg más szolgáltatótól kórházat kiváltó ellátást nem
vehet igénybe.

Az otthoni szakápolás keretében a következő ellátások vehetők igénybe:

* szondán át tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó ápolás, illetve ezek

megtanítása,

* tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, illetve ezek megtanítása,

* katéterezés, illetve hólyagöblítéshez kapcsolódó ápolás,

* intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz nem szájüregen történő gyógyszer

beadáshoz kapcsolódó ápolás,

* baleseti vagy műtétek utáni ápolás, és korlátozott önellátás esetén a testi higiéné
biztosítása, valamint a mozgás segítése,

* műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása,

* sztómaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelése

* szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után,

* dekubitálódott területek, fekélyek ápolása,

- betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent

funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó ápolás keretében:

235
 * gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,

* mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása,

* hely- és helyzetváltoztatás segítése.

- szükség szerinti, kiegészítő speciális eljárások: UH inhalálás, légzésterápia, szívó

alkalmazása, oxigénterápia.

- tartós fájdalomcsillapítás,

- beszédterápia a beteg állapotától függően,

- gyógytorna,

- elektroterápia,

- otthoni parenterális (nem szájüregen keresztül történő) táplálás végzése kizárólag

krónikus bélelégtelenségben szenvedő betegek esetében, szükség esetén dietetikus
bevonásával.

A háziorvos az ellátás befejezését az ápolási dokumentációban aláírásával igazolja. Személyi

és tárgyi feltételeket biztosítani kell.

Szakápolási team összetétele:

 koordinátor
 szakápoló
 gyógytornász
 fizioterápiás asszisztens
 logopédus
 orvos szakmai vezető (kezelőorvos, elrendelő orvos)

Dokumentációs feladatok

- ápolási anamnézis felmérő lap

- szakápolási elrendelő lap (orvos rendeli el)
- szakápolási lap (szakápoló vezeti)
- vizitlap (tényszerűen mit végzett el)
- rehabilitációs felmérő lap

24. A
Ismertesse a méhen kívüli terhesség kialakulását, jellegzetes tüneteit, és ápolási
specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

236
- a méhen kívüli terhesség fogalma, elősegítő tényezői, formái

- tünetei

- terápiás lehetőségek

- ápolási specialitások

Méhen kívüli terhesség fogalma, elősegítő tényezői, formái: Minden olyan terhességet,
amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli
terhességnek (extrauterin graviditas) nevezünk. A megtermékenyített petesejt, nem az
endometriumba ágyazódik be, az esetek 97%-ban a kürtben, 1-2 %-ban a petefészekben
vagy a hasüreg valamely felszínére történik.

A beágyazódás leggyakrabban az ampullában (kürt legtágabb szakasza) (75%), ezt követően a

kürt intramurális (pete a petevezeték méhfalon való áthaladásánál ágyazódik be) szakaszában, majd
az isztmikus (a kürt legszűkebb szakasza) részen, végül a fimbriákon (kürtök végein található
fodorban tapad meg) történik.) alakul ki a terhesség, akkor komoly hasüregi vérzést és hirtelen
jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat.

Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-

felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre. Nyakcsatorna-terhesség (cervikális
graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a
méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. A méhen kívüli terhesség az
anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget
indokol.

Elősegítő, hajlamosító tényezők méhen kívüli terhességre:

- 35 éven felüli anyai kor

- Fejletlen belső nemi szervek, a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása
- Korábbi meddőség
- Előzetes kismedencei gyulladások és vetélések, amelyek következtében a méhkürt
hegesedik, belső felszíne egyenetlenné válik, összenövések figyelhetők meg.
- Petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való be szájazásánál elhelyezkedő
miómák (a méh jóindulatú izomdaganatai).
- Intrauterin fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a
megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe.
- A kürt spazmusa a zigóta kürtben történő vándorlásának idején a petesejt külső
átvándorlása, késői ovuláció, kürt diverticuluma, gyulladás miatti szűkület.

Tünetei: jellegzetes terhességi tünetek, majd bizonytalan alhasi panaszok, enyhe

vérezgetés. hányás, hányinger, eszméletvesztés, sápadtság, vérnyomáscsökkenés, hasi
fájdalom, havi vérzés elmarad, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás, emlőfeszülés,
barnás vérzés (kávéaljszerű), húzó fájdalom deréktájon, végbélfájdalom, heves szívdobogás,
ájulásérzés, vérnyomászuhanás, sokkszerű állapot - vérzéses sokk, a lezajlott tubaris
abortus (hasüreg felé kilökődik az embrió) miatt.

237
Diagnózis: Anamnézis, pozitív terhességi teszt, fizikális vizsgálat, Ultrahang,
laborvizsgálat, vérkép, vércsoport, Beta-Hcg (human chorialis gonadotropint) sokktalanítás,
műtéti beavatkozás. A méh betapintásra, megemelésre igen fájdalmas, a hasfalon körülírt
izomvédekezés tapintható. Az egyik oldali adnexum (függelék-képletek: petevezetékek, petefészkek)
vetületében fájdalmas szövettöbblet (rezisztencia + a kürtizomzat kontrakciója) tapintható.
A hátsó hüvelyboltozat felszúrásával (Douglas punkció) a kürtfal megrepedése miatt, erős
hasűri vérzés, közepes mennyiségű hasűri vérzés, vagy sötét színű, kisebb alvadékokat
tartalmazó vért (tubáris vetélés jele) nyerhetünk. Ez önmagában is bizonyító jelentőségű.
RTG. CT. Ultrahang-vizsgálattal a méhen kívüli terhesség nagy biztonsággal kimutatható. A
méhüregben összegyűlő vér petezsákot utánzó ún. pseudogestatiós gyűrűt mutat.

Terápiás lehetőségek: Méhen kívüli terhesség ellátásának a legkorszerűbb műtétje a

laparoszkópos műtét. Ilyenkor a terhességet tartalmazó petevezeték eltávolításra kerül a
terhességgel együtt, mert a visszamaradt, már operált petevezeték funkciója már nem tér
vissza, így azon keresztül teherbeesés nem lehetséges, illetve az újabb méhen kívüli terhesség
kialakulásának jóval nagyobb az esélye. Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres
kezelése is szóba jön. A készítmény (metotrexát injekció) hatására a méhen kívül kialakult
terhesség nyom nélkül felszívódhat és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható
marad.

Ápolási specialitások: az akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói

kompetenciái: anamnézis felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális paraméterek
mérése, EKG diagnosztika, pozicionálás, oxigénterápia, egyszerű légút biztosítás,
vénabiztosítás, infúziós terápia, fájdalomcsillapítás, hypothermia védelem, melegítés.

24. B
Ismertesse a posztoperatív műtéti ellátás ápolói feladatait! Mutassa be a drének kezelésének
ápolói feladatait!

Szempontok a válaszadáshoz:
- a műtét fogalma, célja, indikációi
- a posztoperatív ápolás feladatai
- a drének típusai, jellemzői
- a drének kezelésének specialitásai

A műtét fogalma, célja, indikációi: A műtét gyógyító, vagy diagnosztikus céllal végzett
beavatkozás, amellyel a szövetek folytonosságát közvetlenül, vagy közvetve megszakítjuk,
vagy helyreállítjuk. Részei a behatolás, a beavatkozás, és a zárás.
Célja alapján megkülönböztetünk kuratív (radikális) és tüneti (palliatív) műtéteket - a műtét,
operáció, a betegségek gyógyítása, megelőzése, ill. felismerése, valamint a sérülések
következményeinek gyógyítása céljából végzett sebészeti beavatkozás, gyógyító,
profilaktikus, diagnosztikus célból.
Praeoperativ: az a műtét előtti ellátást jelent. Postoperatív: az a műtét utáni ellátás.

Praeoperatív ápolás:
 Fertőtlenítő szeres fürdetés: A műtéti területet fertőtlenítő szappannal le kell mosatni
ezt követően tiszta hálóing adása a betegnek.
238
  Vénabiztosítás: Műtét előtt kötelező véna katéter behelyezése, mert altató,
fájdalomcsillapító és egyéb készítmények adása ide történik. Esetleges
szövődményeknél, véna összeesésekor folyadékhiány miatt használják.
 Gyomor kiürítése: Műtét előtti napon este 8 óráig fogyaszthat ételt, és éjfélig
fogyaszthat folyadékot. Reggel már nincs se kávé, se tea. Bizonyos gyógyszereket
minimális folyadék mennyiséggel be kell venni.
 Koplalás: Bizonyos műtétek esetében előírás a beöntés és has hajtás is.
 Nasogastricus szonda levezetése
 Vitális paraméterek: Különösen fontos a testhőmérséklet és a vérnyomás ellenőrzése. Láz
esetén a műtét nem végezhető el, mert a sepsis kialakulásának kockázatát emeli. Kiugróan
magas vérnyomás esetén az orvos rendelhet el gyógyszert, ezzel csökkentve a
szövődmények kialakulását.
 Praemedikáció: Az aneszteziológus írja meg előző nap. A műtét előtt fél órával kell
megadni. Általában szerepel benne kábító, nyugtató, sav secretiot gátló hatású
készítmény, amelyet i.m. vagy per os adható be. Esetleg infundálás.
 Vércukor monitorozás: Különösen fontos cukorbetegek esetében, ezzel elkerülve a hypo
-, és hyperglycaemia -t. Műtéti kiírás csúszásakor az altató orvos rendelhet el infúziót,
amely tartalmaz cukrot, ezzel csökkentve a komplikációk kialakulását.
 Pszichés vezetés.
 Vérnyomásmérő és fonendoszkóp mindig legyen.
 Altatott beteg gyakran hány ezért vesetál és papírvatta válhat szükségessé.
 Homokzsák bizonyos műtéteknél pl.: lágyéksérv, pacemaker
 Drének elrendezése
 Súlyos műtéteknél oda kell készíteni a sokktalanítás és reanimálás eszközeit illetve a
gyógyszereket.
 O2 palack
 Fontos feladat a beteg fektetése: minden esetben figyelni kell arra, hogy a műtéti terület
ne feszüljön.
 Altatott illetve spinális vagy epidurális érzéstelenítésben részesült beteget lapos
fektetésbe helyezzük.
 Hasi műtöttet, végtag operált beteget enyhén megemelt felsőtesttel helyezzük el.
 Hosszú ideig fekvő betegnél fontos a prevenció az antidecubitor lepedő.
Műtéti indikációk:
Abszolút javallat (feltétlen)
 a beteg életének megmentése csak a műtéttől remélhető
 az élet megmentése mellett a károsodott funkciók helyreállítása
 vitális javallat: az élet megmentése csak azonnali műtéti beavatkozástól remélhető (pl.
gyomorvérzés, bélelzáródás)
Feltételes javallat (relatív)
 a beteg nincs közvetlen életveszélyben, de a műtét a betegség gyorsabb, biztosabb,
végleges gyógyulása érdekében ajánlott (pl. epekő)

Ellenjavallat:
Feltétlen ellenjavalt
 a műtét kockázata nagyobb, mint a várható eredmény (pl. súlyos szív-, keringési
elégtelenség)

239
  a műtéti beavatkozást reménytelennek, biztosan végzetes kimenetelűnek tartják
Feltételes ellenjavallat:
 feltételesen, átmenetileg ellenjavalják, halasztják a műtétet (pl.meghüléses betegség,
lázas betegség)

Tartalmi felosztás:
 vitális
 abszolút
 relatív
 megelőző

Jellege szerint:
 sürgős, urgens műtét, (akut) – az élet megmentése a cél
 választott időpontban végzett, elektív műtét, (tervezhető)

Időbeni felosztás:
 kisműtét: helyi beavatkozások, melyek kis területre korlátozódnak,
például sebek bevarrása, különböző bőrelváltozások kimetszése, ganglion műtétek,
artroszkópiák stb. 15 - 30 perc
 nagyműtét: protézis behelyezések, hasi tumorok eltávolítása. 30 percnél több

Postoperatív ápolás /Frissen operált/:

 tudatállapot (GCS), ébredés,
 bőr tapintata, bőr színe, pozicionálás,
 vitális paraméterek, hányinger, hányás
 váladék mennyisége, minősége
 drain
 kötés szárazsága
 sápadtság, cyanosis
 légzés zavarok, oxigénterápia, folyadékterápia, ürítés, mobilizáció
 fájdalom
 vizeletürítés
 diéta
 Vérnyomásmérő és fonendoszkóp mindig legyen.
 Altatott beteg gyakran hány ezért vesetál és papírvatta válhat szükségessé.
 Homokzsák bizonyos műtéteknél pl: lágyéksérv, pacemakaer
 Drének elrendezése
 Súlyos műtéteknél oda kell készíteni a sokktalanítás és reanimálás eszközeit illetve a
gyógyszereket.
 O2 palack
 kötés és seb megfigyelése
 Fontos feladat a beteg fektetése: minden esetben figyelni kell arra, hogy a műtéti terület
ne feszüljön.
 Altatott illetve spinális vagy epidurális érzéstelenítésben részesült beteget lapos
fektetésbe helyezzük.
 Hasi műtöttet, végtag operált beteget enyhén megemelt felsőtesttel helyezzük el.

240
  Hosszú ideig fekvő betegnél fontos a prevenció az antidecubitor matrac használata.
Műtétet követő napokon:

- korai aktív mozgatás

- légző torna
- bélműködés figyelése, rendezése

A drének típusai, jellemzői - a drének kezelésének specialitásai:

Drain: a sebfertőzés kockázatának csökkentése céljából a seb- üregben szabadon

felgyülemlett váladékoknak (pl. vér, genny, elhalt sejtek, egyéb testnedvek) a testből való
kivezetésére alkalmazott zárt rendszer.

- passzív drénezés aktív szívás nélkül működik. A váladékot a sebüregbe helyezett

tamponok, csíkok, csövecskék, gumikesztyűujj (Penrose-drain) vezetik el. Ezek az
eszközök hajlamosak a sebből való kicsúszásra, ezért a lehetőség szerint a felszínen
rögzíthetők.

- aktív drénezés a negatív nyomás (szívás) hatására távozik a sebüregben felgyülemlett

váladék alacsonyabb (Polyvac) vagy erősebb (Redon) vákuumszívással.

- passzív (aktív szívás nélkül): csíkok, csövecskék, gumikesztyű ujj. Külön nyíláson át az
üreg alján keresztül vezetve.

- aktív (negatív nyomással): nyílt, félig zárt és zárt csőrendszerek.

- félig zárt rendszer: az oldalnyílásokkal ellátott csövet külön nyíláson vezetjük ki, és
steril zsákkal látjuk el (Robinson-drainage).

- alacsony nyomású szívás: összenyomható harmonikapalack (Polyvac).

- zárt rendszer erős vákuumszívással: Redon-drén.

- speciális drain - posztoperatív vérmentést (PVM)

Drének kezelése: drén-seb viszonya, kötés állapota, drain hozama, minősége, drének
számozása, drain cső megtörés, drain tartály pozíciója.

25. A
Határozza meg az újraélesztés szintjeinek helyét és szerepét a túlélési láncban! Ismertesse a
ALS algoritmusát és annak ápolói feladatait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az újraélesztés szintjei és jellemzői

- az ALS érvényes algoritmusa

241
- reverzibilis okok ALS-ben

- ápolói feladatok ALS során

Lásd a 17. A Tételt! Az újraélesztés szintjei és jellemzői:

Az ALS érvényes algoritmusa:

Az ALS képzett egészségügyi személyzet által közösen, csapatmunkában végzett ellátás,

aminek célja a spontán keringés mielőbbi helyreállítása, a legjobb hosszú távú életminőség
biztosítása érdekében. Az ápoló tevékenységeit ALS során a TEAM vezetője határozza meg.
Rendkívül fontos a csapatmunka, a mellkas kompressziós szünetek minimalizálása a
kompressziókat és a lélegeztetést végzők munkájának összehangolása révén.

Az ALS első lépései (biztonság, eszmélet-, légzés- és keringésvizsgálat, mellkas

kompressziók, lélegeztetés 100% oxigéndúsítással, váltás 2 percenként) megegyeznek a BLS-
nél, xBLS-nél leírtakkal.

Elektroterápia: Az ALS kritikus pontja a keringésmegállás hátterében álló EKG

ritmuselemzése, ezért a mellkas kompressziók megkezdése után csatlakoztatjuk a
defibrillátor-monitort. A ritmuselemzés idejére a mellkas kompressziókat szüneteltetjük.

A ritmuselemzés 10 másodperce alatt a TEAM vezetője elkülöníti, hogy sokkolandó ritmust

(VF, PNVT), nem sokkolandó ritmust (ASY, PEA), keringés kompatibilis ritmust (bármely

242
elektromos tevékenység, ami keringéssel járhat) lát-e. Keringés kompatibilis ritmus esetén
pulzusvizsgálatot végzünk.

Nem sokkolandó ritmus esetén folytatjuk a mellkas kompressziókat és a lélegeztetést 2

percig, majd annak elteltével újra ritmuselemzést végzünk.

Sokkolandó ritmus esetén aszinkron elektromos sokkot adunk le. A lapátok felhelyezése a
BLS-nél leírtaknak megfelelő. A defibrillátor töltése közben a mellkas kompressziók
folyamatosak, azokat kizárólag a sokk leadásához szakítjuk meg, törekedve a biztonsági
előírások betartására (senki nem ér a beteghez, a beteg nem ér vezető közeghez, az áramló
oxigént eltávolítjuk, az infúziót a betegre helyezzük elzárva, a sokk leadója hangosan szól, és
meggyőződik róla, hogy „Senki nem ér a beteghez, sokk következik”).

Bifázisos hullámformájú készülék esetén (a gyártó ajánlásainak figyelembevételével) 150-200

J közötti kezdő energiát adunk le, amit (ugyancsak az adott készülék sajátosságainak
megfelelően) ha szükséges, 150-360 J közötti egyszeri sokkok követnek a továbbiakban. (Ha
a gyártó ajánlata nem ismert, az első sokkot 200 J-lal, a később esedékes sokkot pedig max.
360 J energiával végezzük.)

Monofázisos készülék esetén 360 J-lal kell az ellátást megkezdeni és folytatni. A sokk
leadását követően azonnal folytatjuk a mellkas kompressziókat és a lélegeztetést, majd két
perc elteltével újra ritmuselemzés következik.

Amennyiben a keringésleállás és a sokkolandó ritmuszavar monitorizált betegnél a

jelenlétünkben lép fel, végezzünk egymás után maximum 3 alkalommal defibrillálást és
minden egyes sokk után keringésellenőrzést.

Reverzibilis okok keresése: A keringésmegállást okozó kezelhető, visszafordítható okok

felfedezése a spontán keringés helyreállásának legjobb eszköze. Természetesen ezek keresése
közben is folyamatos az újraélesztés. Az egyszerű megjegyezhetőség érdekében ezeket a 4H-
4T akronímmel jelöljük.

Gyógyszerek az ALS alatt: Az iv. vagy io. út biztosítása, illetve a gyógyszerek adása nem
hátráltathatja a mellkas kompressziókat, a lélegeztetést vagy a defibrillálást. Általában az ALS
alatt az iv, io, út biztosítása, a gyógyszerek felszívása és beadása ápolói feladat a megfelelő
kompetencia birtokában. Kompetencia hiányában a beavatkozások körüli ápolói teendőket
végzi az ápoló.

Adrenalin (Tonogen 1amp.: 1ml, 1mg): Az adrenalin adása javítja a mellkasi kompressziók
során elérhető koszorúér perfúziós nyomást és javítja a spontán keringés helyreállásának
valószínűségét. 1 mg bólusban adjuk, melyet 3-5 percenként, a gyakorlatban minden második
2 perces ciklusban ismétlünk. Az első dózis adrenalint nem sokkolandó ritmusok (ASY, PEA)
esetén azonnal (amint IV vagy IO út rendelkezésre áll) adjuk. Sokkolandó ritmus esetén (VF,
VT) az első dózist csak a 3. sokk leadását követően adjuk, majd ezt követően minden második
ciklusban (3-5 percenként) ismételjük.

243
Amiodaron (Cordarone 1 amp.: 3 ml, 150 mg): Az amiodaron a terápiára nem reagáló vagy
visszatérő kamrafibrilláció, illetve kamrai tachikardia esetén javítja a spontán keringés
helyreállását. Alkalmazása esetén gyakoribb a poszt-reszuszcitáció első időszakában
előforduló hipotenzió. Amiodaront a 3. sokk leadása után adunk először 300 mg dózisban (2
amp.), majd szükség esetén a 4. sokk leadása után 150 mg-mal (1amp.) ismétlünk. Ezután 900
mg/24 óra dózissal egészíthetjük ki.

Nátrium-bikarbonát:Triciklikus antidepresszáns mérgezésben, amennyiben ezzel együtt a

pH 7,3 alatti, valamint súlyos metabolikus acidózis esetén alkalmazzuk, rutinszerűen ne
alkalmazzuk.

Intravénás folyadék: Hipovolémia miatti keringésmegállásban volumenpótlást végzünk,

azonban normovolémiás beteg esetén lassú cseppszámú fenntartó infúzió indokolt.

Trombolízis: Az újraélesztés nem kontraindikációja a szisztémás trombolízisnek.

Amennyiben trombolízist végzünk, az ALS-t 60-90 percig folytatnunk szükséges.

Légútbiztosítás és lélegeztetés: A légútbiztosítás egyik formája sem hátráltathatja, illetve

késleltetheti a mellkas kompressziókat vagy a defibrillálást. Használjunk egyszerű légút
biztosító eszközöket, amint rendelkezésre állnak (OPA, NPA).

Megfelelően izolált légút esetén a mellkas kompressziók megszakítása nélkül

lélegeztethetünk. A légútbiztosítás gold standardja, továbbra is az endotracheális intubáció,
azonban igen jó hatásfokkal használhatóak a gégebemenetet izoláló eszközök (LMA, i-gel
laringeális tubus, kombitubus) is.

Az ápoló feladata az előkészítés, majd az asszisztencia az invazív légút biztosításhoz. A

TEAM vezetője az előkészítés után a folyamatos mellkas kompressziók közben végzi az
intubációt (szükség esetén, a tubus hangrésen történő átvezetéséhez 5, max. 10 mp. szünetet
iktatunk be). Szintén ápolói feladat az endotracheális tubus korrekt rögzítése, valamint a
kapnográf csatlakoztatása. Lélegeztessünk 100% oxigéndúsítással, PEEP nélkül, 10/min
frekvenciával, 6ml/ttkg volumennel.

Pacemaker terápia: P-hullám asystolia esetén indokolt. Gyors és egyszerű kivitelezése miatt,
inkább transthoracalis PM-terápiát alkalmazunk, de transvenosus kivitelezés mellett is
dönthetünk az eszközök rendelkezésre állása esetén. Mindkét esetben ápolói feladat az
előkészítés és az asszisztencia.

Post-resuscitatio vezetése-terápiás hypothermia: cerebrális protekció, terápiás

hypothermia (32 – 34 °C, 48 óráig), szedálás, haemodinamikai stabilizálás. Spontán
keringéssel bíró, eszméletlen felnőtt beteg esetében, VF következtében, kórházon kívül
végzett újraélesztést követően. Mérsékelt hypothermia ugyancsak hasznos lehet spontán
keringéssel bíró, eszméletlen betegnél, amennyiben a kórházon kívüli újraélesztés során nem
shockolható ritmusa volt, illetve kórházon belül került sor a CPR-re.

25. B

244
Foglalja össze a szakápoló urosztóma ellátásához, gondozásához kapcsoló feladatait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- az urosztóma, fogalma, formái, indikációja

- az urosztóma gondozásának ápolói feladatai

- megfigyelési feladatok

Stoma: (görög, orvosi) nyílás, hasadék. Urostoma: a vizelet elvezetés biztosítására a test
felszínen, műtétileg képzett nyílás.

- Nephrostoma egyik, vagy mindkét vesemedence katéterrel, vagy drénnel történő

közvetlen kivezetését jelenti. Általában a húgyvezeték/ek elzáródása, a hólyagba történő
vizeletelvezetés akadályoztatása esetén készítik.

- Uretero-cutaneostoma a húgyvezetékek bőrre történő kiszájaztatását jelenti.

Hólyagcarcinoma, nőgyógyászati daganatok, húgyhólyag-hüvely sipoly, prosztata
daganatok esetén alkalmazzák a leggyakrabban.

- Ileum-conduit - a húgyvezetékeket egy kirekesztett vékonybélkacsba szájaztatják, s

ezen kacs egyik végét ültetik ki a hasfalra.

- Cystostoma a hólyagban összegyűlt vizelet nem a húgycsövön keresztül, hanem a

hólyagból képzett szájadékon át, vagy bőrön átvezetett katéteren keresztül ürül a
külvilágba. A húgycső, hímvessző daganatai, sérülései, illetve prosztata daganatok
esetén kerülhet sor.

Indikáció: Ha a vesék által kiválasztott vizelet természetes úton történő kiürítése

valamilyen okból akadályozott, a vizeletelvezető rendszeren stomát készítenek ennek
okai:

 kiterjedt kismedencei tumor

 uréter szűkület
 vizelet visszaáramlás a vese felé
 fisztula, húgycső rendellenesség
 hólyag beidegzési zavar
Kontraindikáció:

 a műtét kockázata nagyobb, mint a műtét elmaradásáé,

 nem várható javulás, mert pl. más betegségek a meghatározóak,
 más módszerrel jobb eredmény érhető el,
 már igazolt gyógyíthatatlan állapot,
 hiányzó személyi, vagy tárgyi feltételek,
 a beteg nem egyezik bele.

245
Sztóma képzésének menete (a sztóma helyének kijelölése):

 a hasfal jobb v. bal oldala

- derék alatt v. felett
 hegtől, bőrredőtől, csontkinövéstől távol
 a beteg számára látható helyen legyen
 a beteg öltözködését ne zavarja
- ne rontsa a beteg életminőségét
- törekedjünk funkció megtartásra
Sztóma zsákok:

 Jellemzői: A vizelet gyűjtésére alkalmas zsákocska. Testfelőli felszínén különböző

méretű öntapadós felszín található, melynek közepén vagy egy kis lyuk, vagy előre
méretre vágott nyílás található. A megfelelő tapadást a korszerű, nem allergizáló
hidrokolloid biztosítja. A több rétegből hegesztett műanyag zsákot általában
szövetszerű anyag borítja, mely a zörgést csökkenti.

 Testszínű és áttetsző kivitelben, alul nyitott, kiüríthető formában szerezhetők be.

 A zsákok visszafolyás gátló rendszerrel vannak ellátva, ami megakadályozza a

folyamatosan ürülő folyadék visszafolyását

 A zsák ürítése az elzáró dugó eltávolításával történik, amely a vizeletgyűjtő zsákhoz

éjszakai toldattal csatlakoztatható

Váladékfelfogó rendszerek különböző típusainak ismertetése:

Az egyrészes rendszer:
Felhelyezése egyszerű. Naponta általában egyszer kell cserélni.

Előnye, hogy a vékonyabb tapadó felszín, valamint a kétrészesnél lévő illesztő gyűrű hiánya
miatt viselése kényelmesebb, biztonságosabb. Főleg az aktív, különböző tevékenységeket
végzők számára javasolt.

Hátránya, hogy a gyakori (naponkénti) csere érzékeny, sérülékeny bőr esetén problémát
okozhat. Negyedévente 120 db rendelhető ingyenesen.

A kétrészes sztóma zsák: A sztóma körül a bőrhöz tapadó alaplapból, s az alaplapon lévő
gyűrűhöz pattintható, az alaplaphoz légmentesen záródó zsákból áll.

Sztómazsák csere menete: A beteg vagy hozzátartozóját szükséges megtanítani a sztóma

zsák cserére hazamenetel előtt.

Lépései:

Intim környezet kialakítása!

246
  Szükséges eszközök előkészítése:
1. Mossuk meg a kezünket
2. Húzzunk fel kesztyűt (egyszer használatos)
3. A zsákot távolítsuk el.
4. Az alaplapot távolítsuk el /általában 3 - 4 naponta/
5. Bőrvédelem:
– tisztítás (szappanos vízzel)
– töröljük szárazra a bőrt a sztóma körül /ne dörzsölve, inkább felitatva a nedvességet/
– időnként, ha szükséges borotváljuk le a szőrzetet
– kenőcsöt az alaplap alá ne rakjunk, és soha ne használjunk alkoholos fertőtlenítőt.
6. Az új alaplapot helyezzük fel. Tanítsuk meg a beteget a zsák méretre való kivágására.
Hívjuk fel a figyelmét a mérőkorong használatára, főleg az első három hónapban. Ha a
sztóma bőrredőbe esik, használhatunk pasztát a bőr síkjának kiegyenlítésére.
7. A zsák felhelyezésekor hívjuk fel a figyelmet a zsákcsere gyakoriságára:
Alaplapos (két részes) segédeszköznél, az alaplapot elegendő 3-4 naponta cserélni. A zsákot,
ha megtelt, elegendő leengedni.
Amennyiben egy részes zsákot használ, lehetőleg minden lefekvés előtt teljesen ürítse ki, az
éjszakai "balesetek" elkerülése miatt. Mivel 3 hónapra 150 db zsák áll rendelkezésére, így
minden nap legalább egy zsákot tud cserélni.
8. Fel kell hívni a beteg figyelmét a bőrproblémák kialakulásának lehetőségére is / lehetséges
szövődmények:
– irritáció, sérv, vérzés, kőképződés, allergia, gyulladás, láz, urosepsis
– allergia /ragasztó anyaggal szemben/
– alkoholos bőrtisztító használata
– bőrgomba
– helytelen méretre vágás
Kliensoktatás: Fontos a beteget felvilágosítani, hogy a sztóma körüli egészséges bőr színe
éppen olyan, mint más területen a bőre színe. Amennyiben bőrproblémája van, felkeresheti az
operáló orvost, vagy a sztóma terápiás nővért is.

Vizeletminta vétel: specialitásai, aszeptikus technika, zárt rendszer.

A sztómazsák alján lévő található leengedő szelep kinyitásával és a mintavételi pohárba való
engedésével lehet a sztómából vizeletet venni.

Dokumentációs feladatok elvégzése:

- Hány naponta van cserélve

- Milyen a bőr a sztóma körül

- A vizelet mennyiségi és minőségi megfigyelésének dokumentálása

247
 - Minden a normálistól való eltérés.

Speciális megfigyelési feladatok: sztóma környék, hozam, vizelet minősége.

26. A
Ismertesse az akut veseelégtelenség patomechanizmusát, diagnosztikai, terápiás és ápolási
specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a veseelégtelenség fogalma, felosztása, okai

- tünettan, diagnosztikai lehetőségek

- terápiás lehetőségek

- ápolási specialitások

A veseműködés elégtelenségéről akkor beszélünk, ha a vesék nem képesek kellő mennyiségű és

koncentrációjú vizeletet termelni. A kiválasztandó anyagok visszamaradnak a vérben és
mérgezik a szervezetet. A só- és folyadékháztartásban, a sav-bázis egyensúlyban zavar keletkezik,
és a szervezetben kimutathatók a felszaporodott anyagcsere-végtermékek. Lehet heveny és
idült.Tehát a vesefunkciók komplex károsodása az uraemiás toxinok felszaporodásával szervi
károsodásokkal jár, ez a veseelégtelenség. - patofiziológia: a koncentrálóképesség csökkenése miatt
hypostenuria, majd astenuria, a glomerulusfiltrátum csökkenése oliguriát, majd anuriát
eredményez. A vérben a maradéknitrogén mennyisége növekszik (azotaemia), megjelennek a víz-
és elektrolit-háztartás zavarának következményei, a sav-bázis egyensúly eltolódása miatt
acidózis alakul ki és a vérben mérgező anyagcsere-végtermékek szaporodnak fel.

Só - és vízháztartás okozta rendellenességek:

Vizelet tünetek: A koncentráló képesség csökkenése miatt hypostenuria (A vese koncentráló és hígító
képessége beszűkül, csökken), majd astenuria (-II- megszűnik) alakul ki.
Glomerulus filtrátum csökkenése: Első körben Oliguriát, majd anuriát okoz.
Vértünetek:
 A vér maradék nitrogén szintjének emelkedése, növekedése (Azotaemia)
 Megjelennek a víz - és elektrolit háztartás következményei: Hyperkalaemia, Hyponatraemia,
Hypocalcaemia.
 A sav- bázis egyensúly eltolódása miatt acidosis (túl sok a sav, vagy túl kevés a lúg a vérben) alakul ki,
így a vér pH értékének csökkenését (lúgos alkalosis) H+ koncentráció növekedését jelenti.

Általános tünetek:
Émelygés, hasfájás, hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, szédülés, tudatzavar, oedema a test több
pontján is, a szemek alatt, a végtagokon. Fáradékonyság, aluszékonyság, verejtékezés.

Veseelégtelenség felosztása: Az uraemiának (veseelégtelenségnek) heveny és idült formáját

különböztetjük meg, melyek visszavezethetők praerenalis (veseelőtti), renalis (vese) és posztrenalis
(veseutáni) tényezőkre is.

1. Acut veseelégtelenség (AVE):

248
 Az akut veseelégtelenség hirtelen fellépő, általában reverzibilis állapot, mely a vese előzetes
károsodása nélkül alakul ki. Gyakran az első és legfontosabb tünete az oliguria, illetve az anuria.
A keletkezés mechanizmusa szerint lehet praerenalis, posztrenalis, vagy renalis.
a) Praerenalis veseelégtelenség:
Oka: A vesék rövid ideig tartó hypoperfusioja, hypoxiája vagy a szervezet súlyos metabolikus
acidosisa váltja ki. A glomerulusfiltrátum mennyiségének csökkenése a vesén átáramló
vérmennyiség és filtrációs nyomás csökkenése miatt. Okai nagyfokú folyadékvesztés, sokk
folyamatok, perctérfogat csökkenéssel járó keringési elégtelenség és a perifériás rezisztencia
(ellenállás) hirtelen csökkenése. Rövid ideig tartó oligo - anuriás állapotok ép veseszerkezettel.
Kialakulásához vezető okok, tényezők:
 gastroenteritisek, magas láz miatti exsiccosisok
 keringési elégtelenségek, acut vérvesztés
 vesevéna - trombózis, égés, hypovolaemiás shock
 diabeteses ketoacidosis
 nephrotoxicus mérgek
 súlyos izomzúzódások, égés, áramütés
b) Renalis anuria:
Vesekárosodás mértéke szabja meg a tünetek súlyosságát és a prognózist. Vese szerkezetet károsító
folyamatok, akut glomerulonefritis, akut tubularis nephropathia (inkompatibilis transzfúzió,
nehézfémsó-, organikus oldószermérgezés, gombamérgezés).
Kialakuláshoz vezető okok, tényezők:
 Akut glomerulonephritis (A vese nephronjainak gyulladása streptococcus miatt)
 Interstitialis nephritis (szövetek közötti)
 Terhességi veseelégtelenség
c) Postrenalis anuria:
Okai: az uréter elzáródása, prosztatahipertrófia, húgycsőszűkület, hólyagbénulás.
Vese működik, de a vizelet nem tud ürülni. A vesék kivezető csatornáinak vagy a húgyutak elzáródása
húgysav, kő, tumor, haematoma miatt. Vagy a kiürítés mechanizmusának zavara miatt- neurológiai
okok.
Tünetei: A beteg a kezdeti viszonylagos jóllététől a súlyos kómás állapotig bármilyen állapotban lehet.
 Nátrium és víz retenciója jellemző,
 Metabolikus acidosis (Bikarbonátvesztés),
 Kreatinin (izmokból származó fehérje lebomlási termék, mely a vesén keresztül távozik)
felszaporodás,
 polyuria (akár 8 - 12 l vizelet is lehet, naponta ami híg vízszerű).
Th: sebészi

Diagnózis, diagnosztikai lehetőségek:

 laboratóriumi vizsgálat: vvs. száma csökken, szérum karbamid (aminosavak lebontási
termékek) és kreatinin növekszik; vizeletben: vvt. , fajsúly magas, proteinuria
 Képalkotó eljárások: Hasi, esetleg szívultrahang, RTG.
 Izotóp vizsgálat
 Vese biopszia:
A szövettan akkor válik szükségessé, ha a betegség atípusos lefolyású vagy a társuló
betegségek más eredetű veseelégtelenség lehetőségét vetik fel.

AVE szakaszai / kórképek patomechanizmusa:

 Bevezető szak:
 ártalom bekövetkezésétől a tünet megjelenéséig

249
 o Tünetek:
 kreatinin, karbamid enyhe emelkedése
 alapbetegség tünetei észlelhetőek
 hypertonia!
o Terápia:
 24-36 órán belül el kell kezdeni
 forszírozott diuresis, min. 3 l + vízhajtó
 folyadék - elektrolit háztartás ell., korigálása

Retentiós (oligo - anuriás) szak: - az oliguria-anuria szakaszában a vizeletmennyiség fokozatosan

csökken, a beteg étvágytalan, hány, görcsös állapotok, a nyálkahártyán és bőrvérzések, zavart
tudat állapot, nyugtalanság, aluszékonyság. A polyuria szakaszában a vizelet mennyisége
fokozatosan nő, súlyos folyadék és elektrolit zavar. Magas a szérum kreatin és a karbamid
nitrogén.
 Tünetek:
o hyperkalaemia, metabolikus acidosis
o oedema megjelenése
o csuklás, hányás (belső szervek ödémája => GI tünet)
o zavartság, apátia, aluszékonyság, kóma
o vérzékenység
o ritmuszavarok
o fertőzésekkel szembeni csökkent védekezés
 Terápia:
o Gyógyszerrel kompenzálható fázis:
 foly. pótlás csak a veszteség pótlására
 foly. megszorítás
 forszírozott diuresis
 ionok ell., kézben tartása (K, Na)
 metabolikus acidosis kezelése
 nitrogén anyagcsere befolyásolása
 inf. megelőzése és kezelése
o Dialízis igénylő fázis

 Polyurias (regressziós) szak:

 eredményes kezelés esetén méreganyagok kiürülésével párhuzamosan javul a beteg állapota
 vizeletmennyiség gyorsan nő (5 l / nap vagy több) – híg => koncentráció nem megfelelő, de a
vese javul
o Terápia:
 só és foly. pótlás
 diéta fokozatosan több fehérjét tartalmaz

 Regenerációs fázis:
 ált. áll. rendeződik, a vesekoncentráló képessége javul, tensio, pulzus, laborok normalizálódnak
 a tubuláris, glomeruláris működés teljes helyreállításához 6 - 8 hónap is szükséges.

Terápia: a kiváltó ok felkutatása és kezelése, elektrolitok pótlására, a hyperkalaemia rendezése.

Gyulladásos eredet esetén antibiotikum terápia. Fehérje-, só- és káliumszegény diéta. Súlyos
esetben vesepótló kezelés – dialízis szükséges. Vesedializis - Művese kezelés:
A beteg vérét megfelelő extrakorporális (testenkívüli) készülék segítségével megtisztítják azoktól az
anyagoktól, melyeket egyébként a vese választ ki. A művese anyaga celofán hártya, ezen keresztül

250
áramlik a vér, miközben a celofánhártya külső részét dializáló folyadék veszi körül. A hártya
szemipermeábilis (féligáteresztő). A kisebb molekulákat (húgysavat, kreatinint, káliumot) átengedi, de
a fehérjéket és a vér alakos elemeit nem. A dializátor mosófolyadékának szabályozásával szükség
szerint a hypernatrémiát vagy hyperkalaemiát is meg tudják szűntetni. A dialízis folyamata 6 - 10 óra.

Fajtái:
 Diffúzió:
Két vizes oldat semipermeabilis membránon keresztül történő érintkezése során a koncentráció
grádiens hatására létrejövő oldott anyagáramlás.
 Dialízis:
Olyan diffúzió, ahol az egyik oldat a vér.
 Ultrafiltráció:
Hydrostaticus nyomás hatására létrejövő víz és benne oldott anyag áramlás semipermeabilis
membránon - konvektív transzport
 Membrán típusok:
- extracorporalis, mesterséges membrán: haemodialízis (HD)
- intracorporalis, natív, peritoneum: peritonealis dialízis (PD)

Akut veseelégtelenség komplex kezelésének alapelvei:

 Hirtelen keletkezett életveszélyes állapot mielőbbi elhárítása.

 Veseelégtelenségek kiváltó ok kezelése.
 Tüneti kezelés: Veseműködés megindítása  vízhajtók adása. (Diuretikumok adása), Ion és
folyadékháztartás rendezése  infúziók adása.
 Kiegyensúlyozott folyadék bevitel, megfelelő mennyiségben.
 Fontos a megfelelő kalóriadús, ám fehérjeszegény (só, kálium) táplálkozás
 Szükség esetén vesepótló kezelés (dialízis)
 Oliguria esetén 10 %-os Mannit - oldatot adunk i.v.
 Fontos az elektrolit megfelelő mennyiségéről - beviteléről gondoskodni.
 Hypercalaemia esetén glükózt és insulint adunk i.v.
 Az infúziók elkerülése érdekében széles spektrumú antibiotikumos kezelés.
 Amennyiben súlyos esetben a beteg eszméletlen állapotba kerül, vagy alapból eszméletlen
állapotban van, gondoskodnunk kell az intubálásról is, valamint a száj higiénéről, tubus és garat
leszívásról.

Szakápolói feladatok akut veseelégtelenségben:

 Folyadéklap vezetése
 Az anuriás betegbe zártrendszerű katétert helyezünk be
 vízhajtó
 Szükséges a vénabiztosítás (Centrális véna).
 Infúziókat adunk az elektrolit háztartás javítása érdekében
 a beteg lehetőség szerinti mobilizációjára a decubitus kialakulásának megelőzése érdekében,
valamint az emésztőrendszer és a vérkeringés javításának érdekében.
 A leromlott immunrendszer, ezért a meghűléstől is óvni kell. Fontos a megfelelő hőmérséklet
biztosítása a kórteremben. Lehetőség szerint izolált kórteremről van szó.
 az aszepszis, antiszepszis szabályainak maximális betartása.
 Figyelni kell a beteg öntudatát és annak minden egyes változását, mert előfordul, hogy a beteg
zavarttá, nyugtalanná válik.
 A betegszámára biztosítsunk nyugodt, pihentető környezetet.

251
 Az ápolási dokumentációkat rendszeresen és pontosan vezessük (lázlap, ápolási lap, folyadéknapló,)
A betegszámára megfelelő étrendet kell biztosítanunk (fehérje, só és kálium szegény, de energia dús
étrendet.)

2. Krónikus veseelégtelenség (Uraemia chronica):

A veseszövet lassú, fokozatos pusztulása uraemiához vezet.

Chronikus uraemia
oka:
 Krónikus nephritis,
 Krónikus pyelonephritis,
 Malignus hypertonia
 Diabetes mellitus
 polycystas vese
A krónikus veseelégtelenség csökkent glomerulus filtráció következtében kialakuló progresszív
(előrehaladt) és irreverzibilis (visszafordíthatatlan) betegség.

Tünetei:
- 3 hónapon túl fennálló vesebetegség, mely feltételezhetően 12 hónapja, vagy régebben fennáll.
- Hypertonia
- Anaemiás beteg, vérzés hajlam, vérzékenység kialakulása.
- Oedemák létrejötte, idegrendszeri tünetek.
- Infekció hajlam, csontkárosodás, Ca szint csökkenése
- Retinopathia (ideghártya leválás)
- Astenuria és csökkent GFR szint, pH értékcsökkenés, acidosis, Szérum karbamid és kreatinin szint nő,
Kalcium csökken.

A veseelégtelenség krónikus formájának (lefolyásának) 4 szakasza van:

1. Latens szak:
A beteg panaszmentes, azonban a nephronok fele már elpusztult, ennek következtében a Clearance-t
beszűkültnek látjuk.  A vese egy adott folyadékot hosszadalmas idő alatt tisztít meg, valamint nem
olyan minőségben, ahogyan egészséges formában kellene.
2. Progressziós szak:
Kompenzáló polyuria jellemző, Megnő a kreatinin szint és acidosis alakul ki. Végül a beteg sok
vizeletet ürít.
3. Veseelégtelenség szaka:
A karbamid kreatinin szint tovább emelkedik, astenuria alakul ki. Acidosis jellemző a hyperkalaemia
mellett. Ezt az állapotot anaemia és hypertonia kísér.

4. Terminális szak:
Az uraemia tünetcsoportjának felel meg,
 Gastrointestinalis tünetek jelentkeznek (étvágytalanság, fémes szájíz, rosszullét, hányinger, a
nyelv száraz, lepedékes, lehelet vizeletszagú)
 Oedema alakul ki, Savós hártyák gyulladása pl.: Pleuritis, Peritonitis, Pericarditis.
 Bőrviszketés, sárgaság, Szürkés bőrszín, szárazbőr,
 Bőr és nyálkahártyavérzések, súlyos anaemia.
 Légzőszervi tünetek: Kussmaul légzés, acidotikus.
 Idegrendszeri tünetek: Fokozott reflexek, izomgörcsök, csuklás, zavartság, fejfájás.

252
  Csonttünetek: spontán törések
 Rohamos testsúly csökkenés, lesoványodás.
Uraemia labordiagnosztika:
Vérszérum - Karbamid és kreatinin szint (leleteken UN, vagy CN), a szérum albuminszint
meghatározása, ezekből a vesekiválasztó tevékenységekre jellemző GFR kiszámítása.
Vizelet vizsgálata: Kvantitatív, Kvalitatív (Mennyiségi, Minőségi)
Egyéb vizsgálatok: CT, MR, UH, Clearance vizsgálat (Vesefunkció)
Krónikus veseelégtelenség komplex kezelésének alapelvei:
 a vér urémiás toxin (szérumkreatinin, szérum – karbamid - nitrogén, parathormon és ásványi
anyag) szintjének befolyásolása
 magas vérnyomás, ödéma csökkentése
 a progresszió lassítása, tápláltsági állapot szinten tartása
Ápolói tevékenység:
 Ügyelni kell a vizelet mérésére, Óra diuresis, Mennyiségi és minőségi megfigyelés
 Kardinális tünetek / vitális paraméterek ellenőrzése
 Az izomgörcsök, izomrángások egyértelműen utalhatnak az uraemiára.
 A légzés megfigyelés során Kussmaul típusú légzést figyelhetünk meg.
 A bőrön és a nyálkahártyán bevérzéseket figyelhetünk meg, a bőr viszket, feszül, így a bőrön
karmolás nyomokat figyelhetünk meg, ebben az esetben a fertőzés veszély is fennáll.
 A testsúlymérés is számottevő lehetőség szerint, a folyadék háztartás vizsgálatának felmérése
szempontjából.

Az uraemia 3 módszerrel kezelhető:

1. Haemodialisis  Vérátömlesztés
2. Peritonealis dialisis Hashártyán keresztül
3. Vesetranszplantáció  Élő vérrokon, vagy agyhalált szenvedett donor veséjének átültetése.
A leggyakoribb módszer a Haemodialisis. Ez heti 3x-i 3-5 órás dialisist jelent általában.

A veseelégtelenségben szenvedő betegek diétája:

 esszenciális aminosavak bevitele
 vitamin és ásványi anyag bevitele
 foszfát és a só bevitelének csökkentése
 kalcium és D vitamin bevitelének fokozása

Szakápolói feladatok:
 csökkent csontsűrűség miatt a balesetek megelőzése
 napi terhelés megállapítása
 folyadékegyensúly megteremtése (az ürített vizelet megfigyelésével)
 dokumentációs feladatok

26. B
Foglalja össze a szakápolói feladatokat az incontinentia terápia kapcsán!

Szempontok a válaszadáshoz:

- incontinentia fogalma, típusai, jellemzői, stádiumai

253
- az incontinentia diagnosztikája

- terápiás lehetőségek

- betegoktatás szempontjai

Inkontinencia: a vizeletürítés feletti kontroll elvesztése, a húgycsövön át történő

akaratlan vizeletvesztés. A vizeletürítés történhet vizelési inger mellett, de a nélkül is.

- I-es stádium: (csak a fokozott hasűri nyomás esetén fordul elő) II-es stádium (kisebb
megterhelés esetén), III-as stádium: (nyugalomban) is akaratlan vizeletürítés.

Incontinentia típusai:

 stressz pl. köhögés, tüsszentés

 reflex: neurológiai betegségek, sérülések miatt a gerincvelői és az agyi vizelési
központok közötti koordinált működés megszakad és a hólyag működése
automatikussá válik, úgynevezett automata hólyag alakul ki, mely bizonyos
hólyagtérfogat elérésekor, vizelési inger jelentkezése nélkül reflexesen kiürül
 Kevert: stresszes és sürgős kombinációja
 urgens késztetéses (sürgős) pl. húgyhólyag izmainak működése fokozódik, a
záróizmok összehúzódása romlik; az erős vizelési ingert azonnali vizeletvesztés kíséri
 funkcionális pl. kiváltója lehet mozgásszervi betegség, mely miatt a beteg nem éri el
idejében a mellékhelyiséget
 túlfolyásos pl. oka a húgyhólyag túltelítődése, pl. a vizeletelvezető rendszer
elzáródása miatt
 teljes: súlyos stresszes inkontinencia

 Enuresis nocturna: a vizeletvesztés éjszaka következik be.

Diagnosztika: continentia kérdőívek, stressz teszt, vizelési napló vezetése, bevitt és

ürített folyadék mérése, a vizelet /residuum/ vizeletvesztés mennyiségének mérése,
mikroszkópos/makroszkópos vizsgálat, vizeletüledék, vizelettenyésztés, vizeletfajsúly,
urodinamikai vizsgálat, uretroszkópia, cisztoszkópia, uroflowmetria, áramlási sebesség,
cisztometria, detrusor hiperaktivitás, hólyag compliance, elcsepegés vizsgálat.

Terápiás lehetőségek:

 időzített hólyagtréning (hólyagürítés időzítése, vizelési napló vezetése)

 külső vizeletgyűjtők
 medencefenék izomzat tréning: Kegel - gyakorlat, periurethralis izomzat
kontrakció javulás, Kriston - féle intimtorna
 biofeddback: lényege, hogy a kezeléssel befolyásolni kívánt folyamatot jól
érzékelhető hanggá, vagy vizuális információvá alakítja át. A megfelelő izmok
254
 összehúzódása, tehát egyértelmű visszajelzést ad. A módszerhez szükséges készülék
receptre kapható.
 elektrostimuláció (direkt, indirekt, neuromuscularis), mictiós tréning: Az
elektrostimuláció során elektromos áram segítségével késztetik összehúzódásra a
medencefenék izmait.
 Gyógyszeres kezelés
Gyógyászati segédeszközök:

 pesszárium
 húgycső tampon
 kollagén implantátumok
 incontinentia betétek:
o vizeletgyűjtő betét
o urológiai betét 70-200 ml
o anatómiai betét 100-900 ml
o incontinentia vizeletgyűjtő pelenkák 1260-1400 ml
 kondom katéter
Műtéti lehetőségek:

 mesterséges hólyagzáró izom

 szalagplasztikák
 hólyagnyak felfüggesztése
Incontinentia következményei:

 szociális izoláció
 vizeletretenció
 dyspepsia
 erythema
 felázás
 dermatitis
Életmódbeli tanácsok - betegoktatás szempontjai:

 testsúlycsökkentés
 koffeinbevitel visszaszorítása
 lábak keresztezése
 torna
Mosdó helyiség kialakítása időseknek:

 kontinenciabarát környezet
 megfelelő toalett magasság/méret
 kapaszkodók
*****

255
Az inkontinencia felderítése, diagnosztikája:

1.
a. Általános anamnézis: kísérő betegségek, korábbi műtétek, jelenleg szedett
gyógyszerek, elhízás, széklethabitus, mentális státusz.
b. Speciális inkontinencia anamnézis:
 a panaszok jellege, intenzitása, folyamatos vagy intermittáló volta, a fennállás
időtartama
 korábbi gyógyszeres /fizioterápiás/ műtéti kezelések
 szülések száma, módja, nehezítő körülmények, férfiak prosztata problémái
 folyadék-bevitel és ürítési szokások
c. A felderítésben objektív segítséget:
 nyújtanak a vizelési naplók (a betegek pontosan vezetik a 24 óra alatt bevitt
folyadék mennyiséget, a vizeletürítéseket és a vizelet vesztések számát).
 A standardizált inkontinencia kérdőívek segítik a panaszok jellegének,
súlyossági fokának részletesebb feltérképezését (gátizom állapota és
ingerelhetőség a vizelet elvezető rendszerben)
 A vizelet elfolyás mértékének megítélésében a pad (betét) teszt a
vizeletvesztés kvantitatív mérésére szolgál – 1 liter illetve 24 órás betét teszt
és a vizeletvesztési arány meghatározását jelenti ml-ben
 A stressz inkontinencia fokának, súlyosságának meghatározása: Stressz
teszt – spontán, de legalább 150 ml-s hólyagtelítődés mellett fekve és állva
hasprés és köhögtetés (Valsalva manőver) mellett észlelhető-e vizeletvesztés
=> I.fok: Vizeletvesztés köhögéskor, tüsszentéskor, emeléskor; II.fok:
Vizeletvesztés járáskor, felkeléskor; III.fok: Vizeletvesztés fekvéskor
 Férfiak esetében az I-PSS (NEMZETKÖZI PROSZTATA TÜNETÉRTÉKELŐ KÉRDÖÍV)
kitöltése: 0-7 = tünetek enyhék; 8-19 = tünetek középsúlyosak; 20-35 = tünetek
súlyosak
 Szakápolási feladat: a beteg előkészítése a vizsgálatokra.
2.
Fizikális vizsgálat:
- a gát és a hüvely vizsgálata, a prolapsus (méhelőesés) felmérése (bimanuális vizsg.,
UH)
- férfiaknál prosztata vizsgálat (rectumon keresztül történik)
- húgycső hossz vizsgálata (4 cm rövidebb húgycső inkontinencia fennállására utal,
UH.)
3. Vizelet vizsgálatok:
- általános vizelet vizsg. – makroszkópos, mikroszkópos (vizelet üledék) vizsg. ill.
tenyésztéses vizsg.
- vizelet residuum (hólyagban visszamaradt vizelet), vizeletvesztés vizsgálata (Stressz
teszt)
- bevitt- és ürített folyadék mérése.
4. Eszközös vizsgálatok:

256
 - pszichés előkészítés kompetencia határokon belül, megnyugtatjuk a beteget, hogy
fájdalmatlan, ill. kisebb kellemetlenséggel járnak a vizsgálatok
- szomatikus előkészítés során figyelni kell, hogy a beteg telt illetve üres hólyaggal
legyen a vizsgálatnak megfelelően.
Urodinamikai vizsgálat – a hólyag vizelettartó és ürítő képességét méri fel.


uroflowmetria, cystometria: áramlási sebesség mérése, vizeletvesztési
nyomás vizsgálat, urethra-nyomás vizsg. elvégzése szükséges
 a vizeletvesztési nyomás vizsgálata alkalmas a húgycsőzáró-izomzat
állapotának felmérésére és ez által a műtét irányának meghatározására.
Endoszkópos vizsgálat:

 cystoscopia, uretroscopia – infekció, vagy korábbi a hólyagon vagy

környezetében végzett műtét, ill. daganat, kő vagy egyéb szűkület, kóros
állapotot okozó körülmény felderítésére.
Uroflowmetria (vizeletáramlás mérés): A teljesen fájdalommentes és gyors vizsgálat segítségével könnyen kivizsgálhatóak
a vizeletürítési panaszok. A vizelési problémákat okozhatják prosztata-megbetegedések, továbbá számos egyéb betegség is,
pl. húgycső betegségek, gyenge hólyagizomzat stb. A vizsgálat során a vizeletáramlási sebességét elektronikus úton
határozzuk meg. A mérés során a páciensnek egy tölcsérszerű edénybe kell vizeletét ürítenie, ez alatt az eszköz rögzíti a
vizelés idejét, a vizelet áramlásának sebességét (ml/s), a maximális és az átlagos áramlást.

A vizsgálatkor el kell mondani a szakorvosnak, hogy tapasztaltunk-e (zavartságból, szégyenlősségből adódó) eltérést a
szokásos vizeléshez képest, ez ugyanis erőlködést, vagy vizelet-visszatartást is okozhat, jelentősen befolyásolva ezzel a
vizsgálat pontosságát. A vizsgálatkor figyelembe kell venni a páciens életkorát is, hiszen a kor előre haladtával az áramlási
sebesség csökken. Fontos, hogy a páciens vizsgálatra telt hólyaggal érkezzen, célszerű a vizsgálatot megelőzően legalább fél
liternyi folyadékot fogyasztani.

A hólyagnyomás mérés (cystometria): esetén a húgycsőbe és a húgyhólyagba felvezetett vékony katéteren keresztül a
hólyagnyomást mérik úgy, hogy a katéterhez nyomásmérőt illesztenek, amellyel az üres hólyag és húgycső izom-
összehúzódásának erejét mérik. Ezen eljárás segítségével mérik a hólyagban az ún. detruzor-nyomást (kilökő – kihajtó
nyomás).

 Szakápolói feladatok az inkontinencia terápia kapcsán:

1. Életmódváltás: Az inkontinens állapot okának felderítése után szükséges lehet az

addigi életmód megváltoztatása. Többek között:

a. Folyadék-beviteli szokások változtatása:

- Lefekvés előtti folyadék megszorítása javíthatja az éjszakai pihenést azáltal, hogy

kevesebb alkalommal kell a mosdóba mennie a betegnek
- lefekvés előtti közvetlen vizeletürítés
- csökkenteni kell a koffein, nikotin, alkoholfogyasztást (vizelethajtó hatás)
- rendszeres időközökben vizeletürítés (3 óránként WC-re megy a beteg)

b. Táplálkozási szokások megváltoztatása:

- vizelethajtó hatású zöldségek és egyéb a beteg által megtapasztalt ételek kerülése

(legalább lefekvés előtt)

c. Mivel a túlsúly is kedvezőtlen hatású a vizelettartás szempontjából így a

testsúlycsökkentés fontos terápiás hatású (diéta, mozgás)

257
2. Vizelet felfogási lehetőségek megismertetése:

a. betétek megismertetése (milyen típusú inkontinencia betét mennyi vizelet

felfogására képes); urológiai betét 70-200 ml, anatómia betét 100-900 ml,
inkontinencia vizeletgyűjtő pelenka 1260-1400 ml vizelet befogadására képes.
b. vizeletkondom alkalmazása férfiak esetén
c. külső vizeletgyűjtők – ha a betegnek katétere lesz, ismernie kell a combjára
erősíthető lábzsákot (vizeletes zsákot).

3. Test tisztántartása, bőrvédelem: A rendszeres tisztálkodással elkerülhető a beteg

vizelet szaga, így csökkenthetjük a szociális izoláció kockázatát, valamint a vizelet
maró hatása által kialakuló dermatitis is lekerülhető.
4. Nehéz fizikai munka kerülése
5. Kontinencia barát környezet kialakítása: megfelelő toalett magasság és méret.
kapaszkodók, nővérhívó a mosdóban, WC-ben ezek által a beteg biztonságban érzi
magát és inkább megpróbálja a mosdók használatát, mint a pelenkák
alkalmazását.
6. Terápiás lehetőségek megismertetése: Szakápolói feladat ezen gyakorlatok
betanítása!

a. Medencefenék izmainak erősítése – Kegel vagy Kriston féle gáti torna => a
vizelet megszakítását szolgáló izmok tornája. Stressz és késztetéses
inkontinenciában kedvező hatású, naponta 3-4 alkalommal 10x ismételje meg a
beteg – mintha a vizeletét szeretné visszatartani, ilyenkor ne mozduljanak sem a
hasizmok sem a belső combizmok, csak a gátizmok feszüljenek meg. Első
alkalommal vizeletürítés közben próbálja meg a beteg visszatartani a vizeletét és
ilyenkor megtapasztalhatja azt az érzést, amit a gyakorlatok során kell éreznie.
b. hólyagtréning – kondicionálás: célja a hólyagkontroll javítása és a vizelések
közötti időtartam meghosszabbítása, így a vizelések számának csökkentése. Ha a
beteg érzi, hogy vizelnie kell, tartsa vissza a vizeletét először néhány percre majd
ezt az időt növelve egyre hosszabb ideig. Eredményes alkalmazás követően, akár
hetente 20 perccel is sikerül növelni a vizelések közötti időtartamot.
c. toalett tréning: lényege, hogy a beteg előre meghatározott időben pl. 3 óránként,
és nem a vizelési inger megjelenésekor ürít vizeletet. Főleg idős, demens betegek
esetén eredményes. Egyéb terápiás lehetőségek:
d. Biofeedback technika: Amennyiben nem biztos abban, hogy a megfelelő izmokat
tornáztatja. A biofeedback módszer lényege, hogy a kezeléssel befolyásolni kívánt
folyamatot jól érzékelhető hanggá, vagy vizuális információvá alakítja át. A
megfelelő izmok összehúzódásakor, tehát egyértelmű visszajelzést ad. A
módszerhez szükséges készülék receptre kapható!
e. Elektrostimuláció: során elektromos áram segítségével késztetik összehúzódásra
a medencefenék izmait.

Az ingerlés általában hüvely vagy végbélkúpokba szerelt elektródák segítségével

történik. Jó eredményeket lehet elérni stressz inkontinencia és késztetéses
inkontinencia esetén is.

f. Elektrostimulációs pacemaker: állandó segédeszköz, mivel az ingereket

kibocsájtó pacemakert a bőr alá ültetik, melyből egy vezeték fut a keresztcsontra
felfekvő idegfonatokra. Ez az idegfonat szabályozza többek között a hólyagfal

258
 feszülését is. A készülék, hasonlóan a szívben működő pacemakerhez, elektromos
ingerek kibocsátásával átveszi az izom összehúzódások szabályozását.
g. Gyógyászati segédeszközök: A vizelet inkontinencia egyes gyógyászati
segédeszközök segítségével is kezelhető, pl. Pesszárium – egy merev gyűrű, mely
a hüvelybe történt felhelyezést követően egész nap viselhető. Az eszköz segít a
hólyag alátámasztásában, ezáltal megakadályozza a vizeletcsorgást.
h. Gyógyszeres kezelés: Az alkalmazott gyógyszerek általánosságban hasonló
mechanizmussal hatnak és csökkentik a vizelés sürgető érzését és gyakoriságát.
i. Műtéti kezelés: Amennyiben az előbb részletezett kezelési módok nem vezetnek
eredményre, szóba jön a műtéti kezelés. Férfiak esetén, amennyiben az
inkontinencia hátterében a prosztata megnagyobbodása áll, műtétileg
csökkenteni kell a szűkületet okozó prosztata méretét. A mennyiben a tünetek
hátterében a hólyag, vagy a méh előesése, megsüllyedése áll, ezt is műtéti úton
lehet rendezni (hólyagnyak felfüggesztés, szalagplasztikák).
j. Hólyagnyak megerősítése kollagén injekcióval: A stressz inkontinenciában
szenvedő betegek kezelésében alkalmazott eljárás. Lényege, hogy zömítő anyagot,
pl. kollagént, teflont injektálnak, vagy közvetlenül a hólyagnyakat körülvevő
szövetekbe, vagy külső húgycsőnyílás körüli nyálkahártyába. *****

27. A
Jellemezze a krónikus restriktív tüdőbetegségeket! Ismertesse a pneumónia lehetséges
okait, diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- betegség rizikó tényezői, az egyes megjelenési formák és jellemző tünetei

- diagnosztikai lehetőségek

- a pneumónia klinikai jellemzői

- pneumóniás beteg ápolási specialitásai

Krónikus restriktív tüdőbetegség: a légző felület csökkenésével, hypoxiával járó

folyamatok. - rizikófaktorok: időskor, dohányzás, légszennyezés, krónikus betegségek,
alultápláltság, alkoholizmus, COPD, cisztás fibrózis, bronchiectasia, dilatatív
cardiomyopathia, neuromuszkuláris betegségek, dementia, autoimmun kórképek,
tumorok, immunhiány, splenectomia, gyógyszerabúzus, rossz AB-terápia.

Krónikus restriktív betegségek okai:

 pulmonális ok:
o tüdő resectio, fibrosis, TBC, daganat, gyulladás, tüdőödéma.
 pleurális ok:
o pleuritis, callus, hydrothorax, pneumothorax.
 thoracalis ok:
 kyphoscoliosis, magas rekeszállás, a légzőizmok neuromuscularis zavara
 extrathoracalis ok:

259
 o elhízás
Dg.:
 légzés funkciós vizsg.(VC csökk.),
 képalkotó eljárások: RTG, CT, MR
Pneumónia: - formái: közösségben szerzett pneumonia, kórházban szerzett pneumonia.
A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák (alveolusok), és / vagy a hólyagok közötti tér
(intersticium) gyulladásos megbetegedése. - fő tünetek: köhögés, köpetürítés, nehézlégzés,
láz, mellkasi fájdalom. Fizikális vizsgálattal hörgi légzés és krepitáció hallható,
kopogtatással infiltrátum. Idősekben, immunhiányosokban kezdődhet atípusosan is,
zavartsággal, ágyhoz kötöttséggel, tachycardiával.

Kórok / okai infekciós eredet: leggyakoribb kórokozók a Str. pneumoniae, majd a M.

pneumoniae, C. pneumoniae, H. influenzae, L. pneumophila, S. aureus. Gombák
(Aspergillus, Candida, Pneumocystis.) CMV
A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, a betegség létrejötte a szervezet ellenálló képessége
határozza meg. Felosztása:

 primer pneumonia (elsődleges) - ép tüdőben keletkezik.

 ún. secunder pneumóniák: valamilyen már meglevő tüdőelváltozás (tüdőpangás,
tüdőinfarktus, aspiráció, hörgőtágulat) talaján jönnek létre.
 Ha a gyulladás egy lebenyre terjed ki: lobáris pneumónia
 ha foltokban jelentkezik, gócos: bronchopneumóniáról beszélünk.
A pneumónia során a gyulladt területen gyulladásos exsudatum jelenik meg (légző felület
csökken, restriktív tüdőbetegségek közé tartozik).

Klinikai tünetei:

 A bakteriális eredetű pneumóniáknál típusos tünetek: hidegrázás, magas láz

(continua), fejfájás, gyengeség, produktív köhögés, szúró mellkasi fájdalom,
nehézlégzés. Köpet: barna szín, vagy véres jellegű (rubiginózus).

 A vírusos peumoniák: hőemelkedés vagy szabálytalan láz jellemzi.

 Atípusos pneumonia: időseknél a nem specifikus tünetek jellemzik: gyakran hiányzik

a láz, köhögés, viszont gyakori a betegek zavartsága. Atípusos pneumóniák
elkülönítése nagyon fontos! Fizikális vizsgálattal nem állapítható meg. A Rtg kép
kiterjedt elváltozást mutat. We normális, leukocytosis nincs. Csak sejtbe hatoló
antibiotikumokkal gyógyítható.

Pneumónia fizikális és eszközös vizsgáló módszerei: - diagnosztika: anamnézis, fizikális

vizsgálat, mellkas Rtg vagy CT, labor diagnosztika, vérkép, gyulladásos paraméterek,
ionok, vérgáz vizsgálat, Hemokultúra, mikrobiológiai tenyésztés (köpet, trachea
váladék), bronchoscopia.

 fiz.vizsg.: hallgatózási lelet: szörtyzörejek, crepitáció (hóropogásszerű)

260
  mellkas RTG: Biztos kórismét (orvosi diagnózist) a mellkas röntgenfelvétele, illetve a
köpetből kitenyésztett kórokozók adhatnak.
A pneumoniák szövődményei:

 1. tályogképződés
 2. gennyes mellhártyagyulladás / empyema
 3. krónikus pneumónia
 4. keringési elégtelenség

A bakteriális pneumoniák kezelése:

Oki:
 lehetőleg célzott (tenyésztés), célzott antibiotikum
 Antibiotikumok: penicillin (pneumo -, streptococcus)
 amoxicillin (Augmentin)
 cephalosporinok (Zinacef – Zinnat)
 makrolid antibiotikumok (Rulid)
Tüneti terápia:
 lázcsillapítás (Algopyrin, Panadol stb.)
 köhögés és fájdalomcsillapítás (pl. codein származékok, nyákoldás, oxigén adása)
 Folyadékpótlás (lázas, izzadó, étvágytalan beteg!), köptetők, nyákoldók, oxigén
terápia, légzési fizioterápia, korai mobilizálás, köpet kezelés. aszepszis-
antiszepszis szabályainak betartása, dietoterápia, immobilizációs szindróma
kivédése.
 Általános megfontolások, ágynyugalom (trombózis profilaxis)

Pneumonia szakápolástani vonatkozása:

 légző torna, mellkasi fizioterápia jelentősége: váladék mobilizálása, légző izmok

használata

 súlyos esetben oxigén belélegeztetésre is szükség lehet

 láz miatt a beteg könnyen dehidrálódik – folyadékpótlás - gyakori itatás, súlyos

esetben parenteralis, folyadéklap vezetés

 láz, hőemelkedés miatt izzadás – ágynemű, ruházat csere – (idős, fekvő betegnél
decubitus profilaxis). Láz miatt keringés terheltsége fokozódik.

 Kardinális tünetek figyelése

 elesett, lázas beteget etetni kell

 Magas láz esetén delírium alakulhat ki (idős embernél)

 nehézlégzés esetén félig ülő - Flower helyzet biztosítása

A megelőzésének lehetőségei:

261
  védőoltás
 gyakori kézmosás
 dohányzás elkerülése (infekcióra hajlamosabb)
 beltéri levegőszennyezés csökkentése
Népeü.-i vonatkozása:

 A tüdőbetegség a leggyakoribb a kórházban szerzett halálos fertőzések között. A

másodlagos tüdőgyulladás az évente visszatérő influenzajárványok leggyakoribb
szövődménye.
Pneumóniás beteg ápolási specialitásai:
Betegmegfigyelés:
- vitális paraméterek: RR, P, L, T
- köpet megfigyelése: mennyiség, színe, köpet gyűjtése
- folyadékforgalom: bevitt és az ürített vizelet mennyisége, színe
- bőr: turgora, színe, hőmérséklete, tapintata,
- tudata: dezorientált, delírium – idős betegnél
Vizsgálatok, beavatkozások előkészítése, kivitelezése:
- O2-terápia ápolói feladatai – vérgáz vizsgálat
- vénabiztosítás, kanül-gondozás, laborvizsgálatok ( vér, vizelet)
- infúziós terápia - folyadéklap vezetése
- gyógyszerelés: injekció
- lázcsillapítás: gyógyszeres, fizikális
- inhalációs terápia – orvosi utasításra
- köpet felfogása, vizsgálatra küldése
- váladékürítés elősegítése
- rtg felvétel
Szükségletek kielégítése:
- higiénés szükséglet: bőr- szájápolás
- ürítési szükséglet: széklet, vizelet felfogása, köpet felfogása
- táplálkozás szükséglete: lázas állapotban, bő folyadék, folyékony-pépes, fehérje- vitamin-
ásványi anyag dús étrend, könnyű-vegyes, gyakori kis étkezés
- öltözködés: gyakori hálóruha, ágynemű csere,
- pihenés – mozgás: láz esetén – ágynyugalom, Fowler helyzet, utána fokozatos monitorozás,
DECUBITUS és egyéb szövődmények megelőzése – kényelmi eszközök
- biztonság szükséglete: kapaszkodók, nővérhívó, gyakori nővéri jelenlét, mozgást segítő
eszközök
Dokumentálás:
- lázlap
- ápolási lap
- folyadéklap vezetése

Felmérés Ápolási diagnózis Cél Tervezett tevékenység Értékelés

262
- csillogó Emelkedett Testhőmérséklet - betegmegfigyelés - a bőr Testhőmérséklet
szem testhőmérséklet a normalizálása és nyálkahártya állapotának csökken
- kipirult arc tüdőben zajló a megfigyelése (bőrturgor) - gyógyszer
- T: 38,5C gyulladás köpet és légzés hatására.
következtében. megfigyelése Közérzet javult.
- vitális paraméterek
ellenőrzése
- fizikális lázcsillapítás
- folyadékpótlás (per os)
- sz.e. infúziós terápia
orvosi utasításra
- folyadéklap vezetése
- orvosi utasításra
gyógyszerelés

cyanosis Légzési Légzés Bmf: légzés, bőr, non verb. Nehézlégzés

nehézlégzés nehezítettség a támogatása. jelek. Fél-Fowler helyzet. megszűnt 4-6 l/p
légzőfelület Vibrációs th. Laza ruházat O2 által.
csökkenése Légzőtorna (kesztyűfújás) Légzésszáma
következtében. Oxigenizáció csökkent, cyanosis
segítése:orv.ut-ra O2 nem látható.
terápia, gyakori szellőztetés,
párásítás, orv. ut-ra
inhalációs terápia. Bő
folyadékbevitel. Post.drain.
Sz.e.váladék leszívás
- fájdalom Légutak elégtelen Légutak Orv. ut-ra inhaláció, Váladék
- köhögés tisztulása a fokozott tisztulásának gyógyszerelés. Kényelmes bőségesen ürül
váladékképződés, a elősegítése. testhelyzet. Köhögtetés, (köpőcsészébe)
fájdalom és a köpet higiénés kezelése.
gyengeség miatt.
gyengeség Önellátó képesség Önellátás javítása Szükségletek kielégítése Komfort érzete
elesettség csökkenése a (Komf.érzet jav.) igény szerint: higiénés, javult.
gyengeség ürítés,
következtében.
szédülés Balesetveszély a Baleset Balesetmentes körny. kial.: Nem történt
szédülés, a megelőzése. rend a kórteremben, baleset.r
gyengeség oldalrács, kapaszkodók,
következtében. nővérhívó, gyakori nővéri
jelenlét, gyakori nővéri
jelenlét, bmf.:szédülés
Diagnózis még:
+ Csökkent táplálékfelvétel, az étvágytalanság, a DYSPNOE, a köhögés következtében.
+ A fertőzés terjedésének kockázata, a köhögés, és a fertőzött köpetürítés következtében.
+ Kiszáradás kockázata, a lázas állapot, a tachy- és dyspnoe következtében.

27. B

263
Ismertesse a gyógyszer és folyadék invazív bejuttatási technikáinak lehetséges formáit,
jellemzőit és azok ápolói kompetenciájú feladatait!
Szempontok a válaszadáshoz:
- a perifériás vénakanülálás indikációi, kontraindikációi, formái, eszközei
- az intraossealis kanülálás lényege, indikációja, kontraindikációja, eszközei
- a centrális vénabiztosítás indikációi, kontraindikációi, helyei, eszközei
- port-a-cath alkalmazásának indikációi, kontraindikációi, alkalmazásának szabályai
- a kanülök gondozásának specialitásai és ápolói feladatai

Perifériás véna kanülálás: A felső végtagot érintő beavatkozás – hajlatba nem teszünk
branült, kerülhet a kézhát, ill. az alkar felületes bőrvénáiba. A keresés a perifériáról (pl.
kézhátról) indul, hogy a szív felé haladó áramlás megszakítatlan maradjon arra az esetre, ha
további próbálkozásra lenne szükség. Katéter a tűn technika indikációk: Folyadék, gyógyszer
vagy vérkészítmény intravénás alkalmazása.

Végső esetben alkalmazzák a lábháti vénák megszúrását (nagyobb a fertőzés veszély)

punkciós helyek:
- vena cephalica
- kézháti vénaív
- vena basilica
- alkar bőrvénák

Perifériás véna kanülálás specialitásai:

 Flexibilis műanyag rész, tű a kanülben, biztonsági kanül, kanül rögzítés
 Szabvány csatlakozóval ellátott vég (LUER)
Perifériás véna kanülálás előnyei:
 ápoló is végezheti
 kisebb a fertőzésveszély kialakulásának kockázata
 Sterilek, Jól rögzíthető
 Szövetbarát anyagból készül
Perifériás véna kanülálás hátrányai:
 max. 72 óra
 korlátozott volumen
Centrális véna kanülálás specialitásai:
 Pacemaker elektróda felvezetése
 Perifériás véna elérhetetlensége
Centrális véna kanülálás előnyei:
 Vénafalat károsító anyagok beadása (1100 mosm/l -nél nagyobb, 15 %-osnál töményebb
glukóz, pH 7,2 -nél kisebb és 7,6 -nál nagyobb pH-jú oldatok).
 perifériás vénáknál nagyobb áramlási sebességet biztosít
 dialízis / plazmaferezis kivitelezhető vele

264
  hosszan tartós kanülálást biztosít: hosszantartó (3-5 napnál hosszabb) volumenpótlás, i.v.
terápia, parenteralis táplálás.
 Shockos keringés, gyógyszerbevitel, életmentő gyógyszerek
 Centrális vénás nyomást lehet mérni
Centrális véna kanülálás hátrányai:
 Mellkasi trauma
 Gyakorlatlanság, szakszemélyzet szükséges
 Negatív nyomás az érrendszerben
Intraossealis kanülálás specialitásai:
 Centrális vénának számít
 Rendkívül gyors: gyakorlott kézben másodpercek alatt elvégezhető

Intraossealis kanülálás előnyei:

 a beadott folyadék gyorsan a központi vérkeringésbe jut  azonnali hatás
 gyógyszer, folyadék és vérkészítmény is korlátozás nélkül beadhatók a kanülön
 rövid idő alatt kivitelezhető (kb. 30 - 60 mp.)
 Bármilyen infúzió, gyógyszer és vér (transzfúzió) is beadható rajta
Intraossealis kanülálás hátrányai:
 Ha az adott területen gyulladás zajlik (lágyrész gyulladás, csontvelőgyulladás)
 Ha az adott csont vagy a tőle proximalisan lévő csont törött
 Ha korábbi műtét miatt megváltoztak az anatómia viszonyok
A perifériás vénabiztosítás indikációi:

- Volumenpótlás: ha az oldat pH-ja 7,2 – 7,6 között van, ozmolaritás kevesebb 1100
mosm/l-nél
- ha a terápia tervezett időtartama nem több 3 napnál
- i.v. gyógyszer bevitel
- vérvétel
Kontraindikációi:

- a végtag phlebitise, lymphoedemája

- helyi gyulladás, cellulitis
- felnőtteken az alsó végtag vénái, tervezett arteriovenosus shunt
A szúrás helye: A keresés a perifériáról (pl. kézhát) indul, hogy a szív felé haladó áramlás
megszakítatlan maradjon arra az esetre, ha további próbálkozásra lenne szükség.

Előnyben részesítendők:

 Nagy lumenű vénák, még ha csupán tapinthatók is

 Elágazódó erek; behatolás az erek oszlásánál
 A kézhát területe: itt gyakran jobb a vénák szöveti kihorgonyozottsága, és jobban
megfeszíthetők
 A domináns oldal: jobb kezes beteg esetén gyakran a jobbak a vénák jobb oldalon

265
 Kerülendők:

 Fertőződött bőrterületek
 Gyulladt vénák
 A könyökhajlat medialis – felső kvadránsában soha ne végezzünk punkciót az artéria
közvetlen szomszédsága miatt
 Trombolizált vénák: nincs bennük áramlás. Már a leszorítást megelőzően teltek, és
nem lehet őket kiüríteni
 Bénult kar (pl. stroke után): az izompumpa hiányának következtében gátolt lehet a
véráram és koaguláció alakulhat ki
 Gátolt nyirokáramlású kar (pl. emlőműtétet követően)
 Ízületi régió
 Vénabillentyű
Centrális vénabiztosítás:

1. Venasectio: a vena mediana cubiti / juguralis kanülálása véres, sebészeti úton való
feltárással. Indikáció: ha valamilyen okból percutan vena cava katéter bevezetése nem
indoklolt.
2. Centralis véna percutan punctiója: Perifériásan bevezetett centrális katétert (PICC)
általában a karvéna, a vena juguralis interna vagy a vena subclavia percutan
punkciójával lehet bevezetni a vena cava superiorba. Seldinger technika!
Perifériás vénabiztosítás:
• A vénabiztosítás helyének kiválasztási szempontjai
• Distalis-tól proximális irány felé
• Ne csak lássuk, érezzük is
• Rögzíthetőség
• Lumenes volumen
• Kontra indikációk (sebzés, gyulladás, törés, stb.)

Percutan kanülök - Jellemzőik:

• Sterilek
• Szövetbarát anyagból készül
• Flexibilis műanyag rész
• Jól rögzíthető
• Szabvány csatlakozóval ellátott vég (LUER)
Átbocsájtó képességük: 22 G36 ml/min - 20 G61 ml/min - 18 G90 ml/min - 16 G200 ml/min -
14 G280 ml/min.
Perifériás vénabiztosítás előkészítés:
1.A beteg előkészítése:
• Tájékoztatás
• Pozícionálás
• A punkció helyének a kiválasztása (stranguláció)
2.Eszközök előkészítése
• Dezinficiálás, védőeszközök, strang, kanülök, géz, ragtapasz, infúzió, ledobó.

266
 Perifériás vénabiztosítás kivitelezés:
1.Pangás létrehozása
2.Desinficiálás
3.Megszúrjuk a vénát (rászúrás vagy oldalszúrás)
4.Ha a lumenbe juttattunk, akkor a kanül proximális végén lévő cseppkamrában vér
jelenik meg
5.Ezt követően a műanyag kanült 1 –2 cm-rel tovább toljuk
6.Megszüntetjük a pangást
7.Kihúzzuk az acéltűt (mandrin)
8.Ezzel egy időben felvezetjük a műanyag részt a vénába
9.Csatlakoztatjuk az infúziót vagy a fecskendőt
10.Rögzítjük ragtapasszal vagy branül ragasztóval
Centrális véna punkció:
Indikációk:
• Perifériás véna elérhetetlensége
• Nagy volumenű, gyors folyadékbevitel szüksége
• Sorozatos gyógyszeres beavatkozás
• Pacemaker elektróda felvezetése
Kontra indikációk:
• Mellkasi trauma
• Gyakorlatlanság
• Negatív nyomás az érrendszerben
Formái, punkciós helyek:
V. jugularis externa; V. jugularis interna; V. subclavia. Seldinger-technika, több
lumenű katéter, rögzítés
Előkészület a centrális vénabiztosításhoz:
1.A beteg előkészítése:
• Tájékoztatás
• A punkció helyének a kiválasztása
• A beteg pozicionálása (három módon)
2.Eszközök előkészítése:
• Dezinficiálás,
• Védőeszközök,
• Centralis kanülök, (kivéve externa)
• Fecskendő,
• Érzéstelenítő,
• Izoláció,
• Infúzió,
• Ledobó
A punkció:
• V. jugularis externa: Beteg elhelyezés; Strangulatió
• V. jugularis interna: Beteg elhelyezés; Érzéstelenítés; Szúrás irány; Kanülálás;
Kontrollálás; Rögzítés
• V. subclavia: lásd imént.

267
Intraossealis technikák – Meghatározás: Egyfajta vénabiztosítási módszer, mely során vastag
tűt fúrunk egy nagy csontvelővel rendelkező csontba intraossealis tér (pl. sípcsont,
combcsont, felkarcsont). Mivel a csontvelő dús érhálózattal rendelkezik, a tűn át beadott
infúzió vagy gyógyszer azonnal a vérkeringésbe jut.

Mi az intraossealis vénabiztosítás előnye?

• Rendkívül gyors: gyakorlott kézben másodpercek alatt elvégezhető.
• Centrális vénának számít: a csontvelő kiterjedt érhálózata miatt az ide beadott
folyadék gyorsan a központi (centrális) vérkeringésbe jut, és azonnal kifejti hatását.
Kifejezetten hasznos ez, amikor a perifériás keringés rossz vagy megszűnt (pl. sokk,
keringésmegállás).
• Bármilyen infúzió, gyógyszer és vér (transzfúzió) is beadható rajta keresztül.
• Kevés szövődménnyel jár a hagyományos (kulcscsont alatt vagy a nyak oldalán
szúrt) centrális vénákhoz képest.
• A beavatkozás fájdalmassága 2-3 (10-es skálán); ez gyakorlatilag megegyezik egy
G18-as branül behelyezésének fajdalmával
• A gyógyszerek dózisa megegyezik a vénás adaggal
• A beadott gyógyszert bolus folyadékkal be kell mosni

Az IO-út indikációi:
1. elsőként választandó: gyermek újraélesztése során, amennyiben keringésleállás
időpontjában nincs intravénás bemenet biztosítva. Korai vénásút létesítése
újraélesztésnél, kritikus állapotú beteg ellátásánál, punkciós helyek (tibia,
humerus, sternum), gyógyszer, folyadék, vér-vérkészítmény bejuttatása,
túlnyomásos folyadék terápia, maximum 24 óráig alkalmazható.
2. másodlagos választás: két sikertelen perifériás vénabiztosítási kísérlet után minden
kritikus állapotú beteg/sérült esetén, amennyiben infúzió ill. gyógyszer adása azonnal
szükséges.

IO technika kontra indikációja:

• Ha az adott csont vagy a tőle proximalisan lévő csont törött (pl. sípcsont fúrásakor
sem a sípcsont, sem a combcsont nem lehet eltörve)
• Ha az adott területen gyulladás zajlik (lágyrész gyulladás, csontvelőgyulladás)
• Ha korábbi műtét miatt megváltoztak az anatómia viszonyok, vagy a csontba
fémprotézist ültettek be.

268
 A szúrás / fúrás helye:
• Punkció helye: elsősorban a proximális tibia.
• Merőlegesen a csontra.
• Rögzítés nem szükséges, de steril kötszerrel érdemes fedni a területet
IO technika eszközei:
• Bőrfertőtlenítő
• Steril géz
• Eszméleténél lévő beteg esetén helyi érzéstelenítés eszközei: 1%-os Lidocain10 ml-
es fecskendőbe felszívva, fekete tűvel ellátva
• Sóoldattal feltöltött 10 ml-es fecskendő (teszteléshez és bemosáshoz) a végén egy
légtelenített háromágú csappal
 • Összeállított infúzió és túlnyomásos szett (vagy 20-50 ml-es fecskendőbe szívott
infúzió).
Portacath (port-a-cath) egy kanül, amit sebészi úton a bőr alá ültetnek be. Célja, hogy
elkerüljék a vénák károsodását hosszas vagy agresszív vénán keresztül adandó kezelések
alkalmával. Előnye még, hogy mivel zárt rendszer így az ambuláns kezelések közötti
időszakokban nincs fokozott fertőzésveszély. Legtöbbször kemoterápia alkalmával vagy
gyakori vér transzfúzió esetén alkalmazzák. Egy- vagy kétkamrás, speciális tű, szigorú
aszeptikus technika.

Esetleges komplikációk:

- Elzáródás: A port és a katéter véralvadás okozta elzáródása elkerülése végett időként

sóoldattal és Heparinnal öblítik át a portot.

- Mechanikai meghibásodás: Eltörik vagy szétesik a port valamelyik része. Membrán hiba.

- Fertőzés: A kezelések alatt ha nem megfelelő a higiénia, akkor fertőzés léphet fel.

- Véna sérülése: Vénafal, artéria sérülése.

- Rossz pozícióba került katéter

- Toxikus gyógyszerek visszaszivárgása: A membránon keresztül a bőr alá, ahol gyulladást

okoz.

269
A kanülök gondozásának specialitásai és ápolói feladatai: - az alkalmazás szabályai, a
szúr csatorna környékének megfigyelése, a kanül átjárhatóságának biztosítása,
mintavételi specialitások, kanül bemosás, rögzítések, kanül gondozás, szövődményre
utaló tünetek, jelek.

28. A
Ismertesse a masszív gastrointestinalis vérzések megjelenési formáit, azok lehetséges okait,
diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a masszív gastrointestinalis vérzés fogalma, megjelenési formái, okai

- a gasztrointesztinális vérzés diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai lehetőségei

- terápiás lehetőségek

- a szondakezelés és ápolás specialitásai

Masszív gastrointestinalis vérzés fogalma, megjelenési formái, okai:

Definició: A GIR (GastroIntestinalis Rendszer) vérzés a tápcsatornába történő vérzés. A

gastrointestinalis vérzések a vérzéssel járó kórképek igen jelentős csoportját alkotják, a vérzés
forrása az emésztőcsatorna bármelyik pontja lehet a szájüregtől az anusig. Ha a vérzés forrása
a ligamentum Treitz (ligamentum duodenojejunale) vonala fölött van, akkor felső, ha pedig az
alatt helyezkedik el, akkor alsó gastrointestinalis vérzésről beszélünk.

Masszív vérzés: ha a beteg teljes keringő vérmennyiségét veszti 24 óra alatt, vagy a teljes
keringő vérmennyiségének 50%-át veszi 3 óra alatt, illetve ha a vérvesztés 150 ml/perc
intenzitású és a betegen a hemodinamikai instabilitás, vagy hamarosan kialakuló
instabilitás jelei tapasztalhatók.

A felső traktus vérzései: szájüreg - nyelőcső - gyomor - nyombél/patkóbél.

Tünetek: Haematemesis (vérhányás): friss piros, alvadékos, nagy mennyiségű, hányinger

nem előzi meg. Okok: Gastritis, eróziók, Mallory-Weiss szindróma, tumor, ulcus ventriculi et
duodeni, oesophagus-varix ruptura, Meckel-féle diverticulum.

Tünetek: Savhaematin (kávézacc) enyhébb vérzéseknél: vizes, áttetsző, esetleg enyhén

rózsaszínű hányadék, feketés-barnás, kávéaljszerű üledékkel. Okok: Gyulladások, fekély,
gyógyszerek túladagolása (Kumarin-származékok, clopidogrel, szalicilátok, szteroidok,
NSAID).

Tünetek: Melaena (szurokszéklet): a régebbi melaena kenőcsős, kátrányszerű. A friss

melaena, nagy mennyiségű, aktív vérzés esetén ún. „málnazselé” szerű székletet eredményez.
Okok: Gastritis, pepticus fekély, ulcus duodeni, oesophagus varix, gyógyszerek túladagolása.

270
A fenti okok közül leggyakrabban a Mallory-Weiss szindróma, oesophagus varix ruptura, és
az ulcusok szerepelnek. A Mallory-Weis szindróma esetén a nyelőcső-gyomor átmenet
szintjén következik be szöveti sérülés, gyakorlatilag repedés. Kialakulásában gyakran,
körülbelül 50%-ban szerepel kórokként külső megterhelés. Külső megterhelés lehet gyakori
hányás (bulimia nervosában szenvedő betegek gyakori, erőltetett hányása), nehéz súlyok
emelése. A Meckel-diverticulum a duodenum diverticulosisa, legtöbbször csak akut vérzés
után észlelik. Az oesophagus varixok rupturája talán a leggyakoribb oka a hematemesisnek.
Etimológiájában nagy szerepet kap az alkohol-abusus, a hepatitis-B és -C típus. Ilyen
esetekben a portalis keringés pangása miatt a nyomás áttevődik a nyelőcső vénáira, kitágítva
azokat, amelyek aztán a legkisebb fizikai behatásra, akár kenyérhéj lenyelésére is
megrepedhetnek, sokkoló, életveszélyes vérzést okozva. A gyomor- és nyombélfekély
vérzései ritkábban okoznak hematemesist, inkább a melaena előidézésében van szerepük.
Gyomorfekély főleg a nagygörbület (curvatura maior) felszínén képződik. Az ulcus körülírt
szövethiány, amely áttöri a muscularis mucosae-t, és többnyire a mélyebb fali rétegeket is
érinti. A duodenalis fekély gyakoribb, mint a gastricus. Etimológiájában nagy szerepet kap a
Helicobacter pylori kórokozó is. Kockázata az életkor előre haladtával növekszik.

Az alsó traktus vérzései: éhbél - csípőbél - vastagbél. Az utóbbi szakaszai: vakbél, felszálló- haránt-, és
leszálló vastagbél, és az ezeket elválasztó jobb- és baloldali vastagbélhajlat, szigmabél, végbél és végbélnyílás.

Tünetek: Melaena.

Okok: Diverticulosis, tumor.

Tünetek: Haematochesia (friss vér a székletben). Okok: Diverticulosis, angiodisplasia,

ischemias colitis, gyulladásos bélbetegségek, colitis ulcerosa, Morbus Chron,
aranyérbetegség.

Diverticulosis az elvékonyodott bélfal zsákszerű kitüremkedése, melyben a vastagbéltartalom

pang, akadályozza a normális perisztaltikát, fertőzések melegágya, perforatio, vérzés
kockázatát jelentősen emeli, a betegnél állandóan jelenlévő hasi diszkomfort érzést okoz. Az
angiodysplasia az ileocoecalis szájadéktól a colon ascendens területéig terjedő bélszakaszon
fordul elő a leggyakrabban. Hemangioma, arteriovenosus malformatio a bélnyálkahártyán.
Összefüggésbe hozható tartós anticoagulans therapiát igénylő állapotokkal, legtöbbször
műbillentyű-beültetéssel hozták összefüggésbe. Colitis ulcerosa és a Chron-betegség főleg
fiatalok, fekélyes vastagbélgyulladással, erős hasi fájdalommal, bélvérzéssel, malnutricióval
járó idült betegsége. A Chron betegség az egész bélrendszert érinti, a colitis ulcerosa
kizárólag a vastagbélre terjed ki. Mindkettő etimológiájában feltételezhető az autoimmun
eredet, pszichoszomatikus tényezők.

Gasztrointesztinális vérzés diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai lehetőségei:

anamnézis, vitális paraméterek mérése, fizikális vizsgálatok, váladékok megfigyelése,
EKG készítés. Labor diagnosztika (AVGA (artériás vérgázanalizis), vérkép, vérkémiai
vizsgálatok, máj-, vesefunkció, INR, Fibrinogén, TI, vércsoport) képalkotó diagnosztika
(endoszkópos vizsgálatok, hasi-kismedencei ultrahang).

271
Irányelvek a gastrointestinális vérzés megítélésére:

1. A haemodinamikai státusz megítélése

2. Először gyakoribb kórképekre gondoljunk

3. Fontos az életkorát figyelembe venni

4. A hányadék vagy a széklet színének megítélése

5. Nasogastricus tubus használata

6. Gondolni kell arra, hogy a vér nem az intestinalis traktusból,

7. A szokásos székletürítés jellegének a megváltozása (tenesmus, hasmenés, obstipatio)

8. Figyelni kell az esetleges obstructióra, vagy perforációra utaló jeleket

9. A rectalis vizsgálat elvégzése kötelező

10. Passage vizsgálat kerülendő, az endoscopiát kell előnyben részesíteni.

A GI-vérzések esetében az anamnézis (kórelőzmények) és fizikális vizsgálat nem vagy csak

korlátozottan diagnosztikus értékű. A pontos diagnózis csak endoszkópos vizsgálattal –
nyelőcső – gyomor - nyombélvizsgálat, felső GI-traktus gyomortükrözése - és/vagy
kolonoszkópos vastagbélvizsgálattal, illetve a vékonybeleknél enteroszkópiával vagy
kapszulás endoszkópiával állapítható meg. A betegek állapota nem minden esetben teszi
lehetővé az azonnali vizsgálatot, ezért állapotukat (keringés, légzés) stabilizálni kell. Ilyenkor
többek között volumenpótlásra, transzfúzióra, az elektrolitok rendezésére van szükség.

Ugyanakkor a kifejezetten masszívan vérző betegnél terápiás célból meg kell kísérelni a
sürgősségi endoszkópos vérzéscsillapítást.

A vérzés csillapításának módszerei:

* Hőenergia alkalmazásával: - YAG-laser technika; - Electrocoagulatio; – Electro-hydro-

thermosonda; - Argon-plasma coagulatio.

* Kémiai technikák endoscopos injectio alkalmazásával: - Epinephrin; - Polidocanol; -

Alkohol; - Fibrin, thrombin; - Aethoxy-sclerol;

* Mechanikai módszerek:

- Ligatura alkalmazása: egy gumigyűrű felhelyezése a varix alapjára, amely azt elszorítja, magát a szövetet
is vérellátás nélkül hagyja, szintén létrehoz egy thrombosist. Az elhalt szövet pár nap múlva magától leválik, és
szerencsés esetben vérzéses szövődmény nélkül távozik caudalis irányba .

- Haemoclipek: „sebkapcsokkal”. A munkacsatornán át bevezethető kliprakó eszközzel zárják a vérző

felszínt, egy vagy több fém klip alkalmazásával.

272
Terápiás lehetőségek: pozicionálás, oxigén terápia, monitorozás, vénabiztosítás, infúziós
terápia, hypothermia prevenció, sokktalanítás, Sengstaken-Blakemore, vagy Linton-
szonda, gyógyszeres terápia (PPI, véralvadás, Antibiotikum, Glypressin = nyelőcső fekélyes
vérzésének kezelésére alkalmazható, terlipressin), folyadék és ionpótlás, transzfúziós terápia,
endoscopia, műtéti beavatkozások.

Szondakezelés és ápolás specialitásai: nasalis levezetéssel orvos vezeti le, az ápoló

segédkezik a beavatkozásnál. A Sengstaken-szonda két ballonnal rendelkezik, először a
gyomorballont fújjuk fel 200-240 ml levegővel vagy vízzel, majd, ha a vérzés nem
csillapodik, a nyelőcsőballont fújjuk fel 120 ml levegővel vagy vízzel és ellenőrizzük a
szondához csatlakoztatott váladékgyűjtő zsákban annak hozamát. A szondavéget 0,5-1
kg húzással rögzítjük és maximum 6-8 óra időtartamig alkalmazzuk, majd fokozatosan
csökkentve a nyomást engedjük le a felfújt ballonokat. A Linton-szonda egy ballonnal
rendelkezik, ezt 250-300 ml levegővel vagy vízzel fújjuk fel.

Sürgős ápolói teendők felső traktus vérzései esetén:

- Beteg állapotának gyors felmérése

- Hányadék, széklet színének megítélése
- Orvos értesítése, Trendelenburg-helyzet kialakítása
- Keringés stabilizálása (2 nagy perifériás véna biztosítása, vérvétel, volumen pótlása,
haemostypticumok előkészése)
- Shock megelőzése (plazma pótszerek, FFP, transfusio adására való felkészülés)
- Emésztőrendszer tehermentesítésére és diagnosztikus célból nasogastrikus szonda (18
ch) levezetése, öblítése acepraminos hideg vízzel. A vastagbél kiürítése lactulose
tartalmú hashajtóval, a hyperammonaemia megelőzésére.
- Vizsgálatra, műtétre előkészítés orvos utasítása szerint (vérző beteget mindig fekve
ágyastól szállíttatjuk vizsgálatra)
- Beteg folyamatos monitorozása (RR, P, SpO2, EKG, légzés)
- Dokumentáció pontos vezetése.

28. B
Ismertesse a palliatív ellátás célját, alapelveit! Határozza meg a szintjeit! Hasonlítsa össze a
palliatív és a szupportív terápia lényegét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a palliatív terápia, fogalma, célja alap elvei, szintjei

- a szupportív terápia fogalma, célja, lényege

Palliatív (fenntartó) ellátás fogalma: a fájdalmas, vagy kellemetlen tünetek

intenzitásának csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló, de az alapbetegséget
felszámolni nem képes kezelés. a palliatív gondozás minimális célja az életminőség
szintet tartása, illetve a romlás lassítása.

273
A terminális állapotú betegek fájdalmának és egyéb tüneteinek enyhítésére irányuló támogató
kezelések összessége, mely magában foglalja a hospice szellemiséget.

Célja: A beavatkozások végső célja a lehető legjobb életminőség elérése.

Palliatív ellátásban részesülés feltétele:

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedők emberi joga.

Egészségügyi ellátó team tagjainak felelőssége:

 a palliatív terápia alkalmazása

 szakemberek bevonása
Palliatív terápia alapelve:
Gyógyszerek folyamatos, preventív adagolása (tünetmegelőzés elve).

Palliatív terápiás megközelítés alapelvei:

 életminőség javítása a megfelelő tüneti kezelés alapján

 holisztikus betegellátás, az egyén igényeire szabottan
 betegellátás kiterjed a hozzátartozókra is
 a betegellátás megfelel a beteg döntésének és igényeinek (ellátás helye, a kezelés-
ápolás módjai)
 a hozzátartozók és a személyzet a beteg kívánságának megfelelően és mértékében
nyíltan, őszintén kommunikálnak
Szintjei:

1. Palliatív alapgondozás, általános palliatív gondozás

Célszemélyek:
Egyszerű palliatív tüneti terápiát igénylő betegek otthonában az alapellátás szintjén
(háziorvos, hospice otthonápolási szolgálat), ápolási otthonokban, kórházakban.

Végrehajtó személyek:
 háziorvos
 otthonápolási szolgálat szakápolója
 kórházak
 ápolási otthonok ápolói
 kórházi osztályok orvosai

2. Középszintű palliatív gondozás, hospice gondozás:

Célszemélyek:
Közepesen súlyos palliatív tüneti terápiát igénylő betegek számára nyújtható.

Végrehajtó személyek:
 specializált hospice otthonápolási szolgálat
 mobil team orvosai, nővéri szolgálat
 hospice ápolási egységben és kórházakban dolgozó orvosok, nővérek
274
 3. Palliatív szakellátás:

Célszemélyek:

Bonyolult, feltétlenül multidiszciplináris (több társszakma) terápiás megközelítést igénylő,

tünetekben szenvedő betegek számára nyújtandó.
Helye:
 önálló hospice palliatív ápolási egységekben megfelelő szakemberi gárdával
 palliatív szakellátó egységekben: kórházak önálló osztályai
 részben önálló egységei
Palliatív és supportív terápia összehasonlítása:

Supportív: támogató kezelés, segítő. Szupportív terápia: a daganatos betegség vagy a

kezelés által okozott tünetek, panaszok csökkentését, megszüntetését célzó
beavatkozások összessége, tágabb értelemben magában foglal minden tüneti, támogató
kezelés, mellyel a rákbetegség bármely szakaszában jelentkező tüneteket csökkenthetjük.

Pl. Supportáció történik a kuratív kezelés (kemoth., radioth.) okozta tünetek megelőzésekor,
kezelésekor. pl. hányingercsillapító adása chemo th. előtt.

Palliatív és a szupportív terápia lényege, összehasonlítása: A terminális állapotban

alkalmazott PALLIATÍV (fenntartó) terápia, bármely betegségben azon szakaszában
alkalmazzuk, amikor még aktív kezelés ugyan végezhető, de a kezeléstől nem a gyógyulás,
hanem a fájdalom és a kínzó tünetek enyhítése várható.

 A palliatív terápia alapelve az, hogy a gyógyszereket folyamatosan, a tünetmegelőzés

elvét betartva – preventíven – adagolják, a fájdalom és kínzó tünetek megelőzésére.
 Szupportív terápia: Tágabb fogalom, minden olyan tüneti támogató kezelést magába
foglal, mellyel a rákbetegség bármely szakaszában jelentkező tüneteket
csökkenthetjük. Szupportáció történik a kuratív kezelés (kemoterápia, radioterápia)
okozta tünetek megelőzésekor, kezelésekor.
Tehát a palliatív terápia a szupportív terápia egy része, csak a terminális állapotú betegek
szupportív kezelését jelenti!

29. A
Foglalja össze a mérgezett betegek sürgősségi ellátásának korszerű elveit az alábbi
szempontok alapján!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a mérgezés fogalma, jellemzői, mérgezést befolyásoló tényezők

- a leggyakoribb mérgezések csoportosítása

- aspecifikus, szupportív toxikológiai ellátás lépései, specialitásai

275
Méregnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a szervezetbe jutva kis mennyiségben
is olyan fizikai, kémiai hatást fejtenek ki, ami reverzibilisen vagy irreverzibilisen
megváltoztatja a szervezet dinamikus egyensúlyát, életfolyamatait.

A méreg szervezetbe jutásának helyét behatolási kapunak hívjuk. A bejutás történhet bőrön,
nyálkahártyákon, szem kötőhártyán, légutakon, emésztőrendszeren, érpályán keresztül. A
behatolási kapu ismerete elengedhetetlen az ellátáshoz, eldöntheti, hogy milyen módon tudjuk
a mérget eliminálni a szervezetből. Egy adott méreg többféle behatolási kapun is képes a
szervezetbe jutni és így különböző tüneteket is okozhat (pl. benzin).

A mérgezés kialakulásában fontos szerepet játszik a lappangási idő, a méreg bejutása és a

tünetek kialakulása között eltelt idő.

A mérgezés súlyossága függ a toxicitástól is, ami azt a legkisebb mennyiséget jelenti, ami
már kiváltja a mérgezést. Minél kevesebb méregre van ehhez szükség, annál toxikusabb az
adott anyag. Ezt leginkább a méreg mennyisége és töménysége határozza meg. A
mennyiség ismerete nem csak egy adott mérgezés esetén lehet fontos, sok esetben, amikor
nehezen ürülő méregről van szó, többszöri érintkezés, szervezetbe jutás után képes elérni a
mérgezést kiváltó mennyiséget. Főleg marószerek esetén fontos ismernünk a szer
töménységét, minél töményebb egy méreg, annál intenzívebb tünetekre lehet számítani.
Fontos, hogy a méreg mennyi ideig hat a szervezetre, ezt expozíciós (behatási) időnek
hívjuk. Egyes mérgek kis töménységben, hosszú ideig, hasonlóan súlyos mérgezést tudnak
okozni, mint a rövid ideig tartó, de töményebb mérgezések. A behatási időt jelentősen
meghatározza a beteg mérgezés előtti állapota.

Idősebbeknél (ahol a víz mennyisége már kevesebb a szervezetben), vesebetegeknél a

vízoldékony mérgek lassabban ürülnek, gyerekeknél (kisebb testtömeg) a méreg testtömegre
való eloszlása magasabb, zsíroldékony mérgek esetén, zsírosabb, obes embereknél ugyanaz a
méreg lassabban ürül, ezáltal a szervezetben lévő koncentrációja magasabb, mint egy
egészséges szervezet esetén. Így ugyanazon mérgezés betegtől függően enyhébb és súlyosabb
mérgezést tud okozni. Ha egyszerre többféle méreg jut a szervezetbe, hatásaik a méregtől
függően összeadódhatnak, sok esetben egymást felerősítve hathatnak a szervezetre.

Profilaxis: A szervezet tudatos védekezése a mérgezéssel szemben. Ez lehet a méreg

bejutását gátló hatás: hangrésgörcs, szemhéjgörcs, öklendezés. Illetve lehet a bejutott méreg
eltávolítását szolgáló hatás: könnyezés, tüsszentés, köhögés, verejtékezés, hányás, hasmenés.

- leggyakoribb mérgezések: kábítószerek, CO, füstbelehelés, marószerek, klórgáz,

gomba, méreggel ölő állatok marása, leggyakoribb gyógyszerek: (benzodiazepinek,
antidepresszánsok, béta-blokkolók, carbamazepin, pirazolon, NSAID, Ca-antagonisták,
paracetamol), az összes mérgezés 45%-ban az alkohol is szerepet játszik.

Mérgezések formái:

 manifeszt / látens – nyílt, nyilvánvaló

 akut
 krónikus / larvált (kis mennyiség – kialakul az egészségkárosodás)
276
Mérgezések súlyosságát befolyásoló tényezők:

 mennyiség és töménység
 minőség
 súly, életkor
 immunrendszer állapota, szervezet érzékenysége
 behatási idő
 behatolási kapu
Elsődleges állapotfelmérés lépései:

 biztonság az ellátónak és az áldozatnak

 helyszín, körülmény: szituáció, anamnézis, orvosi dok., búcsúlevél
 vitális paraméterek biztosítása
 ellátás
Aspecifikus terápia: Mikor a mérgezett ellátásában, az ABCDE szerinti vizsgálat és ellátása a feladat.
Megfelelő légútbiztosítás, oxigenizáció, szükség esetén lélegeztetés, keringésfenntartás, aritmiás kezelés,
volumenpótlás, szükség esetén újraélesztés, fájdalomcsillapítás alkalmazása szükséges. Aspecifikus terápia
esetén is figyeljünk oda saját magunk védelmére, viseljünk gumikesztyűt, védőszemüveget, esetleg szájmaszkot,
hiszen mérgezettek ellátása esetén mi is érintkezhetünk a mérgező anyaggal, gyakran a beteg is fertőző lehet. Az
aspecifikus (szupportív) toxikológiai ellátás szempontjai:

 A keringés és a légzés fenntartása, illetve helyreállítása, a mérgezés jellegétől

függetlenül.
 a mérgezés további bejutásának megakadályozása
 vitális funkciók fenntartása
 véna biztosítása
A specifikus toxikológiai ellátás lépései: Specifikus terápia: A méreg minőségének és mennyiségének
megfelelő, a méreg eltávolítására, hígítására, közömbösítésére szolgáló terápia. Ennek egyik legfőbb eleme a
dekontamináció.

 a már bejutott méreg eltávolítása

 a felszívódott méreg kiürítésének felgyorsítása
 a szervezetből el nem távolítható mérgek hatástalanítása
 egyéb szövődmények elhárítása
Diagnosztikai lehetőségek:

 fizikális vizsgálat
 anamnézis
 labor vizsgálat
 képalkotó eljárások
Mérgezett beteg megfigyelési szempontjai:

 vitális paraméterek
 tudat állapota
 szubjektív, objektív tünetek

277
Dekontaminálás formái, lehetőségei:

 kontakt, percutan mérgezés => szennyezett ruha eltávolítása, lemosás

 emésztő traktuson át bejutott méreg => hánytatás, orvosi szén
 ammóniamérgezés => oxigén inhaláció, tüdő ödéma ellátása, fájd. és köhög. csill.
 ciánmérgezés => amilnitrit inhaláció, sz.e. lélegeztetés
 széndioxid mérgezés => kimentés, oxigénnel dúsított lélegeztetés, reanimáció
 szénmonoxid mérgezés => kimentés, O2 dúsított lélegeztetés, reanimáció
 BZD => légútbiztosítás, folyadékpótlás, antidótuma: FLUMANEZIL
 altatómérgezés => légútbiztosítás, intubálás, leszívás, lélegeztetés, infúzió,
gyomormosás, forszírozott diuresis, antidótum: ANEXATE
 digitáliszok => általános, kálium, lidocain, pacemaker, antidótum: DIGIBIN
 lúg => TILOS hánytatni! Tejet, vizet itatunk. Lidocain, shocktalanítás, conicotomia
 sav => TILOS hánytatni! Tejet, vizet itatunk. Lidocain, shocktalanítás, conicotomia
 Mg. -i (kolinészteráz - bénító: alkilfoszfát) => detoxikálás, atropin iv.
 ételmérgezés => gyomormosás
 gombamérgezés => gyomormosás, infúzió, atropin, glukóz, szteroid
 alkoholmérgezés => vitális paraméterek biztosítása, gyomormosás
 hallucinogének => SEDUXEN
 amphetamin => gyomormosás
 kokain => vitális funkciók biztosítása, EKG monitorozás, oxigén, Seduxen, Fizikai hűtés,
Sympatholytikumok, Ca - antagonisták, Lidocain
 heroin => DORMICUM, NUBAIN, SEDUXEN
 morfin => kontrollált vagy asszisztált lélegeztetés, antidótum: NALOXON
 metil - alkohol => gyomormosás, szeszes ital pl. pálinka
Szövődmények:

 oesophagus atrophia, fistula; sérülés pl. elesés

 mentális és viselkedészavar
 sok szervi elégtelenség
 shock, keringés leállás
 aspirációs pneumónia; arrythmia
 hányinger, hasmenés; GI- hegesedés, szűkület.
Aspecifikus - specifikus, szupportív toxikológiai ellátás lépései, specialitásai:

- anamnézis, heteroanamnézis, fizikális betegvizsgálat, EKG, általános labor vizsgálatok,

képalkotó diagnosztika, endoszkópia, speciális toxikológiai vizsgálatok

- külső dekontamináció: növényvédő szerek, marószerek, élősködők, radioaktív

szennyeződések, elhanyagolt küllemű beteg

- hánytatás: csak tiszta tudatú betegnél, közvetlenül a méreganyag bevételét követő 60

percben, garat mechanikus ingerlése, meleg (sós) víz itatása, Ipecacuanha szirup

278
- gyomormosás: csak életveszélyes mérgek bevétele esetén, kontraindikáció: (nem
biztosított légutak, hidrokarbon-mérgezés, vérzés veszélye esetén, perforáció veszélye
esetén, marószer mérgezés). Bal oldalfekvő Trendelenburg- helyzetben, 36-40 Ch vastag
síkosított szonda,, melyet szájon át vezetünk le, 2- 300 ml testmeleg vízzel, a mosást
addig kell folytatni míg a mosófolyadék tiszta nem lesz.

- hashajtás: nincs szerepe a mérgezett betegek ellátásában, mert súlyos mellékhatásokat

okoz, (elhúzódó hasmenés, dehidráció, ion zavarok)

- bélmosás: a duodénumba v. jejunumba levezetett szondán keresztül 1500-2000 ml/h

polietilén glikol, a beteg folyadék és ion háztartását nem zavarja.

- orvosi szén: általános antidotum, adagja 1g/kg, kontraindikáció: (nem biztosított

légutak, vérzés veszélye, perforáció veszélye, marószer mérgezés)

- forszírozott diurézis: a vizelet savanyítása vagy lúgosítása a mérgezéstől függően

- dialízis vagy extrakorporális technikák: Peritonealis dialízis, Hemodialízis,

Hemofiltráció, Hemoperfúzió, Plazmaferézis, ECMO (extracorporalis membrán
oxigenizáció)

- antidótumok adása. A specifikus terápia része. Antidótum: Olyan gyógyszerek, vegyületek,

amik a szervezetből el nem távolítható mérgeket hatástalanítják, közömbösítik vagy kevésbé
toxikus vegyületté alakítják át.

A leggyakoribb mérgezések általános csoportosítása:

 Gázmérgezések
 Gyógyszermérgezések
 Iparioldószer-mérgezések
 Marószer mérgezések
 Növényvédőszer mérgezések
 Ételmérgezés
 Gombamérgezések
 Drogok okozta mérgezések

29. B.
Foglalja össze az ideiglenes kavitális pacemaker (PM) bevezetésének ápolói feladatait!
(kavitális: Kavitáció/Cavitatio ~ üregképződés)

Szempontok a válaszadáshoz:

- a pacemaker terápia fogalma, célja, indikációi, formái

- a pacemaker terápia ápolói feladatai

- ideiglenes pacemaker terápiában részesülő beteg megfigyelési specialitásai

279
Pacemaker terápia fogalma, célja, indikációi, formái:

A szív pacemaker (PM) terápiája akkor válik szükségessé, ha a normális ritmusszabályozás

elégtelen (bradyaritmia), vagy ingervezetési zavar lép fel (blokkok) és ehhez hemodinamikai
instabilitás társul, mint hypotenzió vagy syncope (ájulás). Ritkább indikáció a tachyaritmiák
felülvezérlése. A PM-t 5 betűs kódrendszerével osztályozzuk.

Az első betű az ingerelt szívüregre (amelyiket az elektróda ingerli), a második érzékelt

szívüregre (amelyikben a szív saját elektromos aktivitását az elektróda érzékeli) vonatkozik.

Az üregek kódjai: A (atrium, pitvar), V (ventricle, kamra), D (dual, kettős), O (egyik sem) és
S (pitvar vagy kamra).

A harmadik betű az érzékelés módját mutatja: T (trigger, ingerel), I (inhibition, gátlás), D

(dual, gátlás és ingerlés) vagy O (egyik sem, a PM aszinkron üzemmódban üzemel).

A negyedik betű a programozhatóságot, az ötödik a felülvezérelt funkciót, vagy az

implantátum defibrillátort jelöli.

Ingerlési mód Kód1) Funkció Hátrány

1. R: az ingerlési frekvenciát a beteg élettani állapota befolyásolja. Nincs R betű:

ingerlés változatlan ritmussal történik.

Pitvari ingerlés AAI, A pitvari ingerlés normális Nem reagál kamrai

AAIR pitvar-kamrai átvezetést igényel asystoliára

Kamrai ingerlés VVI, Csak a kamrát ingerli Nem állítja helyre a pitvar
VVIR és a kamra szinkron
működését

Ingerlés a pitvar VDD, A kamrák ingerlése a pitvari Nem ingerli a pitvarokat

nyomán VDDR ritmusnak megfelelően

Pitvarkamrai DDI, Mind a pitvart, mind a kamrát Az AV blokkot nem

szekvenciális DDIR ingerli hozza helyre
ingerlés

Univerzális ingerlés DDD, Együttes pitvart követő és

DDIR atrioventriculáris szekvenciális
ingerlés

280
Szívritmus szabályozó, elektródák (speciális bevonatú fémvezetékek, amik kapcsolatot
tartanak a szívizomzat és a generátor között), pacemaker generátor (egy kis számítógépet és
a vele összeépített elemet tartalmaznak több éves élettartammal), beállított szívritmus:
mindig a ritmuszavar típusa, a pontos diagnózis határozza meg, hogy kinek milyen
üzemmódú szívritmus-szabályozóra van szüksége.

Leggyakoribb típusok: Kamrai demand, Pitvari demand, P-hullám vezérelt

kamraingerlés, Teljesen automata, Cardioverter. A készülék feladata mindig a hibás vagy
hiányzó ingerképzési-vezetési funkció betöltése és így a keringéshez szükséges pulzusszám
biztosítása. A készülék tehát figyeli folyamatosan a szív elektromos és mechanikus
működését és a megfelelő helyen pótolja a hiányt. Ha a szív szabályosan működik, a készülék
csak figyel, nem avatkozik közbe. Ha a szív lassan, szabálytalanul működik, a készülék
átveszi az irányítást a beállításoknak megfelelően. Ezeket a beállításokat a beültető orvosok
változtatni tudják egy különleges programozó segítségével bőrön keresztül, anélkül, hogy a
sebhez hozzá kellene nyúlni. A beültetés utáni 4-6 hét problémamentesen zajlik (nincs
sebgyulladás, vérgyülem kialakulása a készülék körül, az elektróda nem mozdul el, nem
jelentkezik izomrángás, ájulás, rosszullét), akkor rendszeresen, évenként ellenőrizni kell a
készülékeket. Ezeken az ellenőrzéseken, a szívritmus-szabályozók hatékony működését és
várható élettartamát vizsgálják elsősorban. Ha a beültetés előtti panaszok ismételten
jelentkeznek, vagy ájulás, rosszullét, szívdobogás érzése lép fel, a kezelőorvost haladéktalanul
fel kell keresni!

PM kezelés céljai: (a szív ingerképzési és ingervezetési zavarainak a megszüntetése, normalizálása):

„ - Asystolia megszüntetése

„ - Tünetes bradycardia kezelése

- Optimalis haemodinamika biztosítása:

… * AV ingerületi sorrend

* Kétüregi PM

281
… * Pitvarfibrillatio prevenció

… * Szívelégtelenség

PM típusai:

„ - Noninvazív PM (transcutan, extern)

„ - Ideiglenes PM: - invazív bevezetés, „ - intracavitalis v. epicardialis elektróda, „ -

képerősítő, intracavitalis EKG /PM torony/, „ - hatékony, „ - profilaxisként műtéteknél
/vagus!/, „ - eltávolítás vagy állandó PM impl.

„ - Állandó PM:

… * Elektróda (unipolaris, bipolaris)

* Pulzusgenerátor

„ - AICD: Automata Implantálható Cardioverter Defibrillátor (Indikációja azon betegeknél

van, akiknél gyakran lép fel kamrai tachycardia. A készülék kis teljesítményű (<30J) elektro-
sokkot ad a szívizomnak tachycardia esetén).

Ideiglenes PM indikációk:

A PM beültetés indikációja utalhat a beteg alapbetegségére, mint kongenitális rendelleneség,

idiopátiás szívbetegség, iszkémiás szívbetegség (ISZB), billentyű betegség, vagy vezetési
zavar. Az EKG regisztrátumból kiderülhet, hogy a beteg PM függő-e, illetve, hogy milyen a
saját ritmusa. Abszolút indikáció: teljes AV-blokk, másodfokú AV-blokk, ha a
bradycardia tüneteket okoz, Adams-Stokes syndromában. Relatív indikáció: Sick-sinus
syndroma, carotis sinus hyperaesthesia, bradyarrhytmia, AMI-hoz társuló vezetési
zavarok.

- Életet veszélyeztető bradyaritmia.

- Átmeneti AV-blokk. AMI-t követően, szívműtétek után vagy antiaritmiás kezelés (pl:
digoxin, amiodarone) szövődményeként kialakuló bradyaritmia esetén.

- Bármilyen műtét (alatti védelem) perioperatív szakában, ha a beteg hajlamos súlyos

bradyaritmiára (pl: I. fokú AV-blokk és carotis kompresszióval provokálható asystolia).

- Gyógyszertúladagolás (Intox: digitalis, beta blokker, ca-antagonista).

- Anyagcserezavarok (jelentős hypokalaemia, thyreotoxicus krízis).

- Diagnosztikai célból (endocardialis v. transoesophagealis ingerlés és mérés, HOCM ).

- Állandó PM beültetés előtt.

- Oxiológia (haemodinamikai zavar esetén háttér tisztázása nélkül).

- Cardioversio céljából (extrastimulus v. overdrive).

282
Ideiglenes PM módszerei - formái:

- Transvenosus PM kezelés: Valamelyik centrális véna (leggyakrabban a v. jug. int., vagy a v.

subclavia) perkután kanülálását követően vezetjük a bipoláris elektródát a jobb kamrába,
röntgen kontrol segítségével. Az elektródát a külső PM készülékhez csatlakoztatjuk, és
beállítjuk a kívánt értékeket. Leggyakrabban a VVI, vagy VOO módot használjuk. Az
elektróda akár 1-2 hétig is pozícióban maradhat, de az idő múlásával együtt nő a kanül körüli
bőrfertőzés, illetve a véráramfertőzés, vagy endocarditis veszélye.

- Transcutan PM kezelés: Gyors, biztonságos, könnyen kivitelezhető. Jó elektromos vezető

tulajdonsággal rendelkező nagy felszínű elektródákat helyezünk a beteg mellkasára a
szívcsúcs fölé, illetve a hátára, a scapula csúcsa alá. A magas ingerküszöb miatt a készülék
által leadott magas áramerősség okozta magas feszültség izomrángást, fájdalmat okozhat,
ezért indikációja az időnyerés addig, amíg a transzvenózus PM-t be nem vezetjük.

- Epicardiális PM: Szívműtétek végén a pitvar és a kamra felszínéhez rögzítik az

elektródákat, és kivezetik a mellkasfalra, így a posztoperatív szakban esetlegesen fellépő
blokkokat azonnal orvosolni lehet.

Pacemaker terápia ápolói feladatai: a beteg szoros megfigyelése (tudatállapot, vitális

paraméterek) a pacemaker terápia kezdete előtt 12 elvezetéses EKG készítése, oxigén
terápia, az orvos által elrendelt labor vizsgálatok (szív enzimek, ionok, INR, vérkép)
mintavétele, perifériás vénabiztosítás, gyógyszeres és infúziós terápia.

Előkészítés centrális vénabiztosításhoz és pacemaker bevezetéshez. A beteg szoros

megfigyelése (PM közben, s utána), monitorozása, a szúrás helye, kötés, elektróda és
pacemaker generátor.

Ideiglenes pacemaker terápiában részesülő beteg megfigyelési specialitásai: PM

működési zavarok:

- A PM inger átvételének („capture”) elégtelensége: Az EKG-n látjuk a PM ütést („spike”),

de azt nem követi sem P hullám, sem QRS komplexus. Ideiglenes PM esetén ez
leggyakrabban az elektróda elmozdulására, „kimozdulására” utal. Az elektromos teljesítmény
(„output”) növelésével az állapot időnként rendezhető, amennyiben nem, úgy az elektróda
megigazítása az egyetlen megoldás. Okozhatja még az érintkezés helyén kialakult infarktus,
melynek hege rossz elektromos vezető tulajdonsággal bír, valamint elektrolit zavarok
(elsősorban hypo-, illetve hyperkalémia).

- A PM ütés hiánya: Az elem lemerülése, vagy katéter törés lehet az oka.

- Érzékelési zavar („oversensing”): Akkor beszélünk erről, ha valamely szíven kívüli inger
gátolja a PM működését: elektromos diatermia a műtőben, MRI, mobil telefon. Műtétekhez a
PM átprogramozható VOO (aszinkron) üzemmódba.

- Defibrilláció: A defibrillátor elektródokat tanácsos a PM-től 10-15 cm-re helyezni!

283
- Ha a pulzus generátor tokja körül fertőzés bármilyen gyanúja felmerül, azonnali kezelés
szükséges.

- A rekeszizom, vagy a pulzusgenerátor körüli izomszövet rángása hibára utal, vagy arra,
hogy a vezeték vége rossz helyen van.

- Syncope-s tünetek: hibás pacemaker működés vagy pacemaker szindróma. Syncope esetén a
pacemaker működését azonnal meg kell vizsgálni.

- Meg kell az EKG-n figyelni, hogy a PM ingerel-e, és megfelelő-e az érzékenysége.

30. A
Ismertesse a glaucoma formáit, okait, tüneteit, diagnosztikai és terápiás lehetőségeit! Lássa
el a glaucomában szenvedő beteget életmódbeli tanácsokkal!

Szempontok a válaszadáshoz:

- a glaucoma fogalma, patofiziológiája, formái

- az egyes formák jellemzői, tünetei

- terápiás lehetőségek

- ápolási specialitások

- életmódbeli tanácsok

Glaukóma fogalma, patofiziológiája, formái: elnevezése az ókori görög "zöld szín" szóból
ered, mely a zöld hályogos roham során kialakuló zöldes színű szaruhártya elváltozásra utalt.
A zöldhályog kialakulásának során a szemben található ún. csarnok víz termelődése és
elfolyása közötti egyensúly felborul, a szemnyomás megemelkedik, ez pedig a szaruhártya
vizenyőjét és a látóidegfő vérellátási zavarát okozza. A glaucoma nem egyetlen, hanem több
különböző eredetű betegség elnevezése, amelynek meghatározásában évszázadokon át a
szemnyomás mérését tartották a legfontosabbnak. Napjainkra egyre elfogadottabb
meghatározás szerint a glaucoma a látóideg neuropathiája, amely a látóidegfő (papilla
n.optici) jellegzetes elváltozásához, a látóidegrostok pusztulásához és a látótér jellegzetes
károsodásához vezet, amelyet gyakran kísér magas szemnyomás. A glaucoma népbetegség.
A 40 évnél idősebb korosztály kb. 2%-a glaucomás. - szemnyomás emelkedése, látás-,
látótér károsodás. Normál szemnyomás. Emelkedett tenzió. Primer, vagy szekunder.
Tünetek: egyoldali szemfájdalom, látáscsökkenés, émelygés, hányinger, hányás, fejfájás
kíséri. A szem vörös, a szaruhártya ödémás, borús, a pupilla tág, merev, szemnyomás
a100 Hgmm-t is eléri.
 a szem és környékének fájdalma,
 szempirosodás,
 homályos látás,
 fényforrás körüli szivárványszerű karika látása.
 Kifejezett szemnyomás emelkedés,

284
  a zöld hályogos roham esetén "kőkemény szem",
 elviselhetetlen fájdalom,
 hányinger, hányás,
 tágult szembogár,
 zöldes-szürkés szaruhártya észlelhető.
Kiváltó ok:
 Emelkedett vagy ingadozó szemnyomás, szűk szemfenéki érhálózat.
 Családtagok körében előforduló zöldhályog.
 Idősebb életkor.
 Általános betegségek: érszűkület (arteriosclerosis), magas vérnyomás (hypertonia) és
cukorbetegség (diabetes mellitus).
 Dohányzás, alkoholfogyasztás.
 Nagyfokú rövidlátás.
 Szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők rendszeres szedése.
 Korábbi szemsérülés.
Diagnosztika:
 a legfontosabb a szemen belül uralkodó szemnyomás, szembelnyomás mérése. (norm.
tartománya 12 - 21 Hgmm, ennél magasabb nyomás zöld hályogra utalhat)
 A csarnokvíz a csarnokzug felé vezetődik el, ezért fontos a csarnokzug felépítésének
vizsgálata (gonioscopia) is.
 A látóidegfő állapotára szemfenéki vizsgálattal is lehet következtetni, de pontosabb
értéket kaphatunk a kritikus fúziós frekvencia (CFF) meghatározásával.
 A látótérvizsgálatot (perimetria) ma már számítógéppel (Computeres Perimetria CP)
végzik, így nagyon finom eltérésekre is igen hamar fény derülhet.

Felismerésének jelentősége:
Az esetek 90 százalékában azonban a zöldhályog lappangva, tünetmentesen alakul ki, ezért
fontos a szűrés. Bár a folyamattal visszafordíthatatlan látásromlás alakul ki, az időben
felismert és kezelt betegség esetén ez a romlás megállítható.

Glaucomas roham: Hirtelen kezdődik, általában délután, este. A rohamot megelőzően

homályos látás, fényforrás körülés, szivárványszerű karikák észlelése jellemző, majd
erős szemgolyó fájdalom, fejfájás, hányinger, hányás esetleg hasi panaszok kísérik. A
pupilla szabálytalan alakú tág, függőlegesen ovális, fényre nem reagál.

 borús szaruhártya
 cylialis izgalom
 belövellt kötőhártya
 fájdalom
 hányinger-hányás
 50 - 100 Hgmm szemnyomás
 homályos látás

285
  bulbus deszka kemény
 fényforrás körüli szivárványkarika
 ínhártya ér kitágul
 tág – fény merev pupilla
 cornea oedema
Kezelési lehetőségek- terápiás lehetőségek:
 minden esetben a szemnyomás csökkentése, a látóidegfő keringésének javítása
 A szemnyomást úgynevezett konzervatív úton szemcseppekkel, tablettákkal, esetleg
infúzióval lehet csökkenteni. A cseppek egymással is kombinálhatóak.
 A zöldhályog bizonyos típusában a konzervatív terápia hatástalansága esetén lézeres
és műtéti beavatkozásra van szükség, amely utat biztosít a csarnokvíz elfolyásának.
 Mi a teendő roham során? Mivel ez az állapot néhány óra alatt teljes megvakuláshoz
vezethet, azonnal szemész szakorvoshoz kell fordulni! Ilyen esetben a szemnyomás
minél gyorsabb csökkentése a cél. Kórházi kezelés szükséges vízhajtó infúziókkal,
tablettákkal és szemcseppekkel. A roham elmúltával mindkét szemen érdemes lézeres
vagy műtéti beavatkozást végezni a további roham megelőzése céljából.

- ágynyugalom, erős fény kerülése, fájdalomcsillapítás, szemcsepp használat, vérnyomás

kontroll. A szemcseppentés szabályai.

A glaucomaban szenvedő beteg rendszeres vizsgálata nagyon fontos!

Szakápolás, gondozás feladatai - ápolási specialitások:

 pszichés vezetés
 betegoktatás (szemcsepp használata)
 orvos által előírt terápia megadása
 életmódbeli tanácsadások
 glaucomás roham felismerése és orvos értesítése
 dokumentálás
Életmódbeli tanácsok: fizikai terhelés, étrend, képernyő előtt végzett munka, egyéb
gyógyszerek szedése, kontroll vizsgálatok.

A glaucomák felosztása: elsődleges (primer) és másodlagos (secunder) glaucomát.

A primer glaucomák esetében az intraocularis nyomás és / vagy a progresszív látóideg

sorvadás fokozódásának hátterében nem mutatható ki valamilyen más szembetegség.

A secunder glaucomák hátterében mindig megfigyelhető olyan szem vagy általános betegség,
amely a csarnokvíz elfolyását nehezíti – akadályozza.

A primer glaucomákon belül a csarnokzug alapján - nyílt zugú (simplex), zárt zugú (akut)
glaucoma típust különböztetünk meg. A nyitott zugú típus kb. 3-4x gyakoribb, mint a zárt
zugú.

I. Primer congenitalis glaucoma:

286
II. Primer infantilis glaucoma:

III. Primer nyitott zugú glaucoma:

III/1. Primer juvenilis glaucoma:

III/2. Primer nyitott zugú (simplex) glaucoma:

III/3. Normális nyomású glaucoma:

IV. Primer zárt zugú glaucoma:

V. Secunder glaucomák:

V/1. Secunder nyitott zugú glaucomák:

V/2. Secunder zárt zugú glaucomák:

Abszolút glaucoma:

Bármilyen típusú glaucoma végstádiumát nevezzük abszolút glaucomának. A szem

fényérzékelése minimális, vagy teljesen megszűnt. A corneán degeneratív elváltozások
jelennek meg, az iris sorvadt, a pupilla tág. A lencse általában elszürkült. A papilla üstszerűen
excavált. Az intraocularis nyomás a sugártest sorvadása miatt akár normális is lehet. A
betegnek gyakran jelentős fájdalmai is vannak.

Azokban az esetekben, amikor minden terápiás (konzervatív és műtéti) próbálkozásunk

ellenére kialakul az abszolút glaucoma állapota, szükség lehet a fájdalmas (vak) szem
eltávolítására is.

287
 30. B

Rendszerezze a decubitus ellátásának folyamatát és szakápolási specialitásait, a különböző

stádiumoknak megfelelően!
Szempontok a válaszadáshoz:
- a decubitus fogalma, kialakulásának tényezői
- a decubitus stádiumai és jellemzői
- a decubitus prevenció ápolói feladatai
- a decubitus korszerű kezelési elvei
Decubitus (nyomási fekély):
A decubitus (felfekvés) jelentése nyomási fekély, tartós nyomás hatására létrejött körülírt
szövetelhalás. A decubitus kialakulásában három fontos tényező játszik szerepet nyomás,
nyíróerő és a súrlódás.
 Nyomás: A beteg testsúlya odapréseli a szöveteket a kiemelkedő csonthoz, mozdulatlanság
esetén alakul ki a decubitus. A hosszan tartó nyomás hatására vérszegénység alakul ki, a
szövetek hypoxiásak, majd anoxiásak lesznek, és beavatkozás nélkül el is pusztulhatnak.
 Nyíróerő: Akkor jön létre, amikor a beteg lecsúszik, vagy helytelenül felhúzzák az ágyban.
Beteg helyzetváltoztatása húzással. Az indirekt nyomás következtében szakadás és
mechanikus károsodás is bekövetkezik a szövetekben, ezt a felszínnel érintkező szövet
mozgása, az az a nyíróerő okozza. Az alsóbb rétegekben a kapilláris keringés akadályozott,
ahol a kapilláris nyomás 16 - 32 Hgmm, így szöveti ischaemia jön létre (a szövet az
anoxia miatt elhal). Súlyosabb esetben a nyirokerek és az izomrostok is elszakadnak és mély
nyomási fekély alakul ki. Fontos, hogy a keletkezet károsodást egy ideig nem lehet látni,
mert a bőr felette akár még két hétig is ép maradhat.
 Súrlódás: A súrlódó erők a nyíróerő része, a bőr legfelső elszarusodó rétegén eredményez
felületes fekélyt. A súrlódást fokozza a nedves környezet, például vizelet, izzadás, nem
szellőző ruhanemű.

A kialakulás helyei:
A decubitus a testfelszín azon részén alakul ki, ahol vékony a bőr alatti zsírréteg. A
kialakulása attól függ, hogy a beteg milyen testhelyzetben van és a gravitációnak megfelelően
mely pontokon támaszkodik. Háton fekvő betegnél: a koponya hátulsó része, könyök, lapocka,
keresztcsont, farok csont, ülőgumó, sarok. oldalt fekvő betegnél: a fül, váll, csípőtaréj,
tompor, térd, külső és belső boka.

A decubitus stádiumai és jellemzői:

5. Bőrpír: nincs szövetkárosodás, csak helyi vérbőség a nyomásnak kitett helyen. A bőr
fekélyesedésének előjele az ép bőrben elszíneződés (nem kifehéredő erythema). A bőr
nagyságától függően fájdalom, égő érzés is jelentkezhet.
6. Hámhiány: Felületes hámfosztott terület alakul ki, mely a felhámra és az irha felszínes,
klinikailag horzsolásnak látszik, hólyagokkal vagy sekély kráterekkel. Részleges bőrhiány
(bullosus elváltozások) láthatóak. A bőr meleg, és a hámhiányos terület erős fájdalmat
okoz. Ebben a stádiumban a fekélyes decubitus kialakulása még elkerülhető. Ha azonban
nem történik eredményes beavatkozás, akkor rövid időn belül ez a terület hideg tapintatúvá,
érzéketlenné válik, kékesen elszíneződik és megkezdődik a szövetek elhalása.

288
7. Üszkösödés: Teljes vastagságú bőrhiány, amely a subcutan rétegéig ér. Mélyre terjedő,
de a fascián nem hatol át. A fekély klinikailag mély kráter formájában jelenik meg.
a, száraz üszkösödés: a szövetrész feketés - vörösen, vagy barnásan elszíneződött, felszíne
száraz és ráncos.
b, nedves üszkösödés: az elhalt terület feketés - vörösen elszíneződött és szürkés, rendkívül
kellemetlen szagú, szürkés váladékot termel. Szövődménye: a beteg szeptikus állapotba
kerülhet!
8. Szövetelhalás = necrosis: Teljes vastagságú bőrhiány, kiterjedt roncsolással,
szövetelhalással. Vagy az izom, a csontok illetve a támasztórendszer károsodásával, teljes
vagy részleges hámhiánnyal. A fascián is továbbhalad (pólya, izompólya, vékony
kötőszövet, mely az izmokat beborítja, és az egyes izomcsoportokat egymástól elválasztja).
Súlyosbítja: bőrfelszín nedvessége, rossz tápláltság, negatív nitrogénegyensúly.
Krónikus sebkezelés algoritmusa:
 felmérés
 támogató intézkedések
 rendszeres észlelés
 necrotikus seb műtéti sebtisztítása
 enzimatikus sebtisztítás
 rendszeres ellenőrzés
 fertőzés jelenlétének megakadályozása érdekében és az újból kialakuló decubitus
megelőző intézkedései

A decubitus prevenció ápolói feladatai:

 kötöző kocsi felszerelésének ellenőrzése
 aszepszis - antiszepszis elveinek alkalmazása
 speciális kötszerek alkalmazása

Ápolási anamnézis:
Az esetleges rizikó faktorokat teljes körűen fel kell mérni (Cukorbetegség, Lázas állapot,
Inkontinencia, Kövérség, Bőrbetegségek, fagyás-égés, Életkór, Pszichés állapot). Különösen
fontos a veszélyeztetett csoportok feltárása (csökkent mobilitás, immobilitás, ízületi protézis,
keringési zavar, érzékkiesés időskór, zavart tudatállapot, korábbi decubitus). Minden felmárt
adatot, eredményt folyamatosan dokumentálni kell az egészségügyi dokumentációba.
A felmérés kiemelt területei: tápláltsági állapot felmérése, mozgásállapot, bőr állapotának
leírása (szárazság, hámhiány, oedema, melegség, kifehéredés, márványozottság, irritáció),
csontos állapotú testtájak megtekintése, decubitus rizikó mérőskála alkalmazása (például
Norton - skála, bővített Norton - skála, Waterloo – skála, Braden - skála).
A leggyakrabban használt Norton - skála. Pontértékelésének jelentése:
Alacsony rizikó: 15 pont vagy több. Jó általános állapotú. Jól kooperáló mobilis beteg.
Közepes rizikó: 13 - 14 pont: decubitus megbetegedésre hajlamos beteg, fokozott figyelmet
igényel!
Magas rizikó: 12 pont vagy kevesebb. Fokozottan veszélyeztetett beteg, aktív prevenciót
igényel!

Bővített Norton - skála: 25 pont felett nem veszélyeztettet, 21 - 25 között közepes rizikójú, a
20 vagy alacsonyabb pontszám esetén magas rizikójú csoportba tartozik.

289
A decubitus korszerű kezelési elvei: - speciális kötszerek alkalmazása!

Enyhén nedvedző seb: kevés az exudatum. A sebalap sarjszövettel fedett. Használhatunk

polimereket, impregnált lapokat, félig áteresztő filmkötszer, alginát lapok, hidrogéleket,
habokat.
Közepesen nedvedző seb:
Üreg nélküli: Használhatunk habokat, hydrocolloidokat, hydrofiberek, alginátok,
polymereket.
Üreggel rendelkező: alginát csík, hydrokolloid, habszivacs.
Erősen nedvedző seb: Használatunk aktív szenes kötszereket hydrofibereket, habokat.
Lepedékes sebalap, kevés exudatum: hydrogélek, szemipermeábilis film,
hydrokolloidok, impregnált lap.

Prvenciós tevékenységek:
 Bőrápolás
 Súrlódási és nyíró erő csökkentése, Nyomásminimalizálás
 Táplálás,
 Nedvesség kezelése
 Betegoktatás, dokumentáció
Antidecubitor eszközök: statikus és dinamikus eszközök, speciális ágyak.

Dokumentáció:

 a seb és a sebkörnyék állapota

 váladék mennyisége, színe, szaga, állaga
 alkalmazott seböblítő-fertőtlenítő folyadék, kötszer
 időpont
 fájdalom

Tartalomjegyzék:

1. Tétel: 1.oldal 2. Tétel: 11.oldal 3. Tétel: 21.oldal 4. Tétel: 28.oldal 5. Tétel: 38.oldal 6. Tétel: 47.oldal
7. Tétel: 60.oldal 8. Tétel: 68.oldal 9. Tétel: 80.oldal 10. Tétel: 99.oldal 11. Tétel: 106.oldal 12. Tétel: 117.oldal
13. Tétel: 124.oldal 14. Tétel: 136.oldal 15. Tétel: 145.oldal 16. Tétel: 154.oldal 17. Tétel: 162.oldal 18. Tétel: 172.oldal
19. Tétel: 178.oldal 20. Tétel: 191.oldal 21. Tétel: 203.oldal 22. Tétel: 209.oldal 23. Tétel: 223.oldal 24. Tétel: 236.oldal
25. Tétel: 241.oldal 26. Tétel: 247.oldal 27. Tétel: 258.oldal 28. Tétel: 269.oldal 29. Tétel: 274.oldal 30. Tétel: 283.oldal

Kulcsszavak, fogalmak: A tételekben félkövér, kék kiemelést kaptak.

***** Kiegészítések az adott tételhez. ******

290