You are on page 1of 3

PÉTE RF Y

P É T E R F Y G E R G E LY

Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman


Orpheus és Massinissa
2001-ben került a  kezembe a  Kazinczy Ferenc Az egykori kertész „igen ízléses, kívül mattzöldre, tartoztak a különféle emberi preparátumok. Köz- BUSA Margit
utazásai c. könyv, amelyben Busa Margit közli belül világospirosra festett, finoman megmunkált kedvelt téli látványosságnak számítottak továb- (szerk.)
Kazinczy Ferenc
Kazinczy Ferenc kisebb dolgozatai néhány szö- szekrénybe volt zárva”, melynek mind a  négy ol- bá a  nyilvános boncolások, amelyek érdekében utazásai
vegét, így az Angelo Solimanra vonatkozó emlé- dalán üvegajtó volt, így a  preparátumot minden a  bonctermeket amfiteátrumszerűen alakították Széphalom
kezést is. A  könyv hibáktól tarkított és zűrzava- oldalról meg lehetett tekinteni. „A szekrény belse- ki, hogy minél több néző kísérhesse figyelemmel Könyvműhely, 1995
ros jegyzetapparátusa nem nyújtott elegendő tá- jében az oldalajtók egyikére egy aranyozott keret- az eseményeket. A  melegebb hónapokban prepa-
jékoztatást, ezért elkezdtem utánanézni Angelo be foglalt ovális tábla volt erősítve, melynek üvege rátumok, csontvázak, orvosi eszközök álltak a kí-
Soliman és Kazinczy Ferenc kapcsolatának, és alatt egy tájékoztatón az adományozó, az alakot váncsiskodók rendelkezésére az erre a célra beren-
rövidesen kialakult bennem az elhatározás, hogy készítő művész, valamint az életkor és a  foglako- dezett kiállításokon. A leghíresebb ezek közül az
a  témát feldolgozom. Hamarosan kiderült, hogy zás mellett a néger neve is olvasható volt.” (…) 1698-ban megnyitott leideni Anatomisches Thea-
a  szabadkőművességre itthon elérhető szakiro- ter volt, ahol a kiállítási tárgyak közé tartozott két
dalom rendkívül szűkös, és a  tárgy tekintetében Az udvari néger óriás termetű törvényesen kivégzett katonaszö-
döntő fontosságú levéltári anyag Bécsben talál- Az „udvari néger” (Hofmohr) alkalmazása a  18. kevény, egy kitömött „pogány” cigány asszony és
ható. Megpályáztam, és 2002-ben elnyertem az században az európai királyi udvarokban általáno- három kitömött gyerek. (…)
Eötvös-ösztöndíjat, és négy hónapot tölthettem san elterjedt divat volt. A württenbergi udvarban Miközben Európa déli régiói, Bizánc, Dél-Itá-
a téma kutatásával a bécsi Haus- Hof- und Staats- például 18 afrikai szolgált. Ezeket az embereket lia és a  Hispániai félsziget folyamatosan érintke-
archivban és az Österreichische Nationalbiblio- többnyire kisgyerekként hozták Európába, és el- zett az afrikai eredetű, és részben fekete bőrű
thekben. sősorban gyerekként becsülték, afféle presztízs- népességgel, Európa nagyobb része csak a 10-11.
tárgyként. század fordulóján találkozik nagyobb számban
„Ki kéne tömetni” A porosz udvar és a  Holland Kelet-indiai Tár- az afrikaiakkal. A német területek számára ekkor
Angelo Soliman történetének kétségkívül leg- saság között érvényben volt egy szerződés, mely Afrika még nagyjából csak mitikus földrész, Allah
különlegesebb része testének halál utáni sorsa. szerint az utóbbi rendszeresen biztosítja az afrikai harcosainak hazája, akiket az ördöggel azonosí-
Ez még akkor is így van, ha tekintetbe vesszük gyerekek utánpótlását. A  francia udvar 1786-ban tanak, ahogy például a keletről érkező tatárok és
a tényt, hogy a korban számos múzeum kínált ha- másfél éves kislányokat rendelt Afrikából, akik kunok is összemosódnak a  magyar legendákban
sonló „látványosságot” – hiszen Soliman kivéte- aztán a csokoládét és a kávét szervírozták, illetve az ördöggel (pl. a  Kun László-legendában), mi-
lével valamennyi emberi preparátum a közönség játszótársként és útitársként mulattatták uraikat. közben néhány száz évvel korábban még a  „ka-
számára egyébként ismeretlen személyek testét Megkeresztelték és taníttatták őket. A  fiúk éret- landozó” magyarok testesítik meg Európa számá-
használta fel. tebb éveikben (Solimanhoz hasonlóan) kengyelfu- ra ugyanezt a  gonoszt, korábban pedig a  hunok.
A részleteket Leopold Joseph Fitzinger „Ge- tók, udvari vagy tábori kürtösök lettek. A kengyel- Kroó György írja, hogy „Jacob Grimm figyelmez-
schichte des kais. Kön. Hof-Naturalien-Cabinetes futónak gyalogosan kellett tartania a lóval a lépést, tet arra, hogy a német népnyelvben a Hüne, Hune,
zu Wien” c. munkájából ismerjük. A Naturalienka- szabaddá kellett tennie az utat az ura előtt, vala- Hiune szót a  testi nagyság értelmében, mint az
binetbe Soliman után két évvel került egy újabb af- mint az ő feladata volt a ló ápolása is. óriástermetű vagy az óriás szinonimáját használja,
rikai, egy hat éves kislány kitömött teste, amelyet Az európai udvarokba került afrikaiak nagy és hogy a  mondák ebben az értelemben utalhat-
(akit?) Mária Karolina királynő, II. Ferenc nagy- része már gyerekkorában – többnyire tuberkuló- nak egy valahol messze, keleten élő magasnövésű,
nénje ajándékozott a  császárnak. A  kislányt ülő zisban – meghalt, és csak kevesüket ismerjük név óriáserejű népre.”
helyzetben, „kékkel díszített sárga selyemkötény- szerint. Madame Dubarry afrikai szolgáját állító- Az afrikaiakat a  középkorban leginkább
ben, sárga, kék és vörös strucctollakból készült lag Zamorénak hívták, Marie-Antoinette-ét pedig „etióp”-nak nevezik, minden bizonnyal Héliodó-
koronával a fején, fehér üveggyöngyökből készült Jean Almicarnak. A későbbi Nagy Frigyes és test- rosz Aithiopika című, közkedvelt regénye nyo-
láb-, nyak- és karpereccel” lehetett megtekinteni. vére, Wilhelmina fekete bőrű játszótársa különös mán, amely Mátyás corvinái közt is megvolt. A ke-
A kislányt 1801-ben „a császár parancsára” Pietro módon édesapjuk után a Friedrich Wilhelm nevet resztény-iszlám szembenállás és az első keresztes
Michaele Angiola követte. Angiola a schönbrunni viselte. háborúk nyomán általánosan elterjed az a  felfo-
állatkert állatgondozója volt, és az állatok prepa- Az Európába hurcolt afrikaiak közül nagyon gás, hogy a  feketék az ördög teremtményei, aki-
rálásában igen jártas velencei, bizonyos Filippo kevésnek adatott meg a  lehetőség, hogy valami- ket azonban szívós munkával meg lehet téríteni.
Agnello tömte ki. Angiola egy kitömött teve há- lyen módon magasabb státuszt vívjanak ki az őket A  keresztény hitre tért feketék pozitív példája vi-
tára került, fehér turbánnal a fején, vörös öltözet- fogva tartó társadalmakban. Angelo Soliman mel- szont már nagyon korán megjelenik. Wolfram von
ben, mindkét kezében lándzsával. 1808-ban pedig lett két személyről tudunk, az egyikük a filozófus, Eschenbach (1170–1220) Parzivaljában az afrikai
egy újabb afrikai, egy bizonyos Joseph Hammer, Friedrich Wilhelm Amo, valamint Puskin dédapja, Belakane, a fekete hercegnő ártatlan, tiszta jellem,
akit Narciss atya, az Irgalmasrendiek leopoldstad- Abram Petrovics Hanibal (1690–1781), Nagy Péter és kész a megtérésre, Gachmuret lovaggal közös
ti kórházának főápolója ajándékozott a  múzeum- cár hadmérnöke. Mind Hanibal, mind Amo gye- gyermeke, Feirefiz pedig már fehér bőrű. Bela-
nak. Hammerről annyit tudni, hogy „a bécsi kert- rekként került Európába, utóbbit 1707-ben ajándé- kane, Feirefiz és a Bibliából ismert Sába királynő
gondozók szolgálatában állt.” Fitzinger szerint „ez kozta a Holland Kelet-indiai Társaság Anton Ulrich játszik feketeként pozitív szerepet a  középkor tu-
a  szép, tisztán etióp fajta néger álló helyzetben, wolfenbüttel-braunschweigi hercegnek. datában, miközben az iszlám anarchikus, zűrzava-
kék és fehér strucctollakból készült ágyékkötőben, A 17. század végétől az anatómiai színházak, ros masszaként jelenik meg, a mohamedán pedig
fejét jobbra fordítva, felemelt jobb kézzel” állt, és ritkasággyűjtemények, természettudományi kiál- a  teljesen kiszámíthatatlan idegen, aki ráadásul
az ő nyakába is fehér üveggyöngysort akasztottak. lítótermek elmaradhatatlan kiállítási tárgyai közé bűnös szenvedélyeinek rabja. 3
M a g y a r L e t t r e I n t e r n a t i o n a l e • 9 7. s z á m

2015 nyá r

Sába királynő és Mária figurája egy időre egy A „majomember” a dél-afrikai hottentották szemé- termetűek, mint az előbbiek, hajuk szőke vagy
fekete Szűzanya képében olvad össze, aki a hajó- lyében gyakori látványosság volt az európai piaco- barna. Ezek a  legnagyobb, és Kant szerint a  leg-
sok és a vendéglősök védőszentje. A magdeburgi kon. A 18. században általánosan meggyökerezik szebb emberek. Észak-Mongóliában, Kashmirban,
dóm egyik szobrában is megjelenik a fekete szent az elgondolás, hogy a  feketék képezik az ember Örményországban és a Kaukázusban „szép terme-
Mauritius – a  vértanú szobra vastag ajkaival és és állat közötti átmenetet. Abban a tökéletes soro- tű, szőke, kék szemű” emberek laknak. Minél dé-
lapos orrával az első élethű négerábrázolásnak zatban, melyre a „lex continui” a létezőket felfűzi, lebbre megyünk, annál csenevészebbek, barnáb-
tekinthető. A thébai légió parancsnokának alakja a testi jelek árulják el, hogy ki és micsoda melyik bak, csököttebbek az emberek, mígnem „bis sie
a hallei Marktkirche egyik oltárképén is feltűnik. fokon foglal helyet. A  fehér ember és a  majom im heißen Erdstriche in die indisch-gelbe, oder
A genfi tó közelében, Auganumban (ma Saint Mau- közé a  pigmeus, a  hottentotta, majd egyre emel- mohrische Gestalt ausartet.” Németország a lehe-
rice) mártírhalált halt keresztény légió története kedő pozícióban a  feketék, a  rézbőrűek és a  sár- tő legjobb helyen fekszik, a napfény beesési szöge
a korban rendkívül népszerű volt. gák tagozódnak. Így a  sorozat meghatározója az itt a  legideálisabb. A  mérsékelt égövön szép ter-
Ugyanaz a  Sába királynője, aki egyik alakvál- antropológiai jellegzetességek mellett a színskála metű, míg a hideg és a forró égövön elkorcsosult
tozatában Máriaként jelent meg, másik arcát, az szekvenciája is. emberek születnek.
ördögit, a  farsangi játékokon mutatja meg, ahol Kant a botanika kelléktárát veszi igénybe, hogy
pénz- és szexéhes fekete asszonyként mutatkozik. Kant és a fizikai geográfia a különböző égöveken élő emberek testi jellegze-
A 14. század fordulójától jelennek meg a  ne- Kant a legkülönfélébb útleírások szenvedélyes ol- tességeit ábrázolhassa. A  forró égövön élő embe-
mesi és királyi udvartartásokban a  fekete szol- vasója volt. 1756-os előadásaihoz a „fizikai geográ- rek minden tekintetben korábban érnek, de nem
gák. Utánpótlást a portugál rabszolga-kereskedők fiáról” legfontosabb forrása Peter Kolb „Beschrei- érik el a mérsékelt övön lakó embertársaik tökéle-
biztosítanak, ekkor még csak Nyugat-Afrika part- bung des Vorgebürges der Guten Hoffnung” c. tességét. Az emberi nem a fehér emberben éri el
vidékéről, de a  17. századtól már a  transzatlanti munkája, és egy útleírás-kompiláció, az „Allgemei- a tökéletességét. A „sárga” indiaiaknak már keve-
kereskedés is beindul, és a  tengeri kereskede- ne Historie der Reisen zu Wasser und Lande” volt. sebb talentum jutott. A négerek még ennél is lej-
lemben érdekelt népek beszállnak a  jövedelme- Az 1763/64 években is tart előadásokat geográfiai jebb állnak, de az amerikai népesség van a legmé-
ző üzletágba. Az arisztokrácia körében valóságos témában, ezekben átveszi Buffon és Montesquieu lyebben. Kant úgy tudja, hogy „a négerek fehérnek
versenyfutás indul be a  kikötővárosokban kínált klímateóriáját, de már az 1760-ban tartott hason- születnek”, kivéve a nemi szervüket és egy gyűrűt
feketékért. A drága pénzen vett szolgákat leggyak- ló tárgyú előadásaiban átvette Buffon öröklődés- a köldökük körül, ami viszont fekete. Azt is tudni
rabban zenészként alkalmazták. I. Vilmos Frigyes elméletét. Az általa igen nagyra tartott Hume né- véli, hogy a négerek bőre, ha megbetegszenek, ki-
(1713-1740) Potsdamban csak feketékből álló kato- gerekről vallott lekicsinylő véleményét idézve úgy világosodik, ellenben ha meghalnak, feketébb lesz,
nazenekart állított föl, akiket „Janicsároknak” ne- véli, hogy a feketékből hiányzik mindenféle maga- mint valaha. Herder is nyilatkozik ehhez hasonló-
veztek. A  brandenburgi kereskedők 1681-től vet- sabb rendű képesség. Hume az „Of National Cha- kat, és azon a véleményen van, hogy tulajdonkép-
tek részt a rabszolgakereskedelemben. Az akkori racters” c. esszéjében arról ír, hogy a  fehérekkel pen bárki lehet néger.
„Aranyparton” (Goldküste, a  mai Ghana) ekkor ellentétben a négereknél, akik „természettől fogva Kant a különféle emberi rasszokat az állatfajok-
épült föl Großfriedrichsburg, mely a  kereskede- alacsonyabb rendűek a fehéreknél”, sem művészet, hoz hasonlóan, geográfiai alapon osztályozza, hi-
lem központjává vált. Az erődöt I. Frigyes Vilmos sem tudomány nem létezik, és „egy ilyen egysé- szen meggyőződése szerint az öröklődő bőrszín
1720-ben eladta a Holland Nyugat-indiai Társaság- ges és állandó különbség nem állhatna fenn…, ha a  földrajzi elhelyezkedés következménye. Linné-
nak. A  szerződés egy záradéka kimondja, hogy a természet nem alkotta volna már eleve különbö- hez hasonlóan a fehéreken kívül a feketék, a sár-
a Társaság a vételáron kívül további 12 néger fiút zőknek az emberi fajokat” gák és a rézvörösek rasszát különíti el. A bőrszín
köteles leszállítani az udvarnak. Kant elmesél egy Hume-mal kapcsolatos törté- és egyéb testi jellegzetességek a  Föld klimatikus
A tizenkét fiút besorozták a  porosz seregbe. netet is, nevezetesen azt, hogy valaki egyszer fel- zónáinak felel meg. Kant szerint az emberek ese-
Később az uralkodó további feketéket vásárolt, szólította „Herr Hume”-ot, hogy akár csak egyet- tében nincs szó külön fajokról, egyetlen törzsből
mígnem a fekete zenekara 30 főből állt, s számuk- len példát említsen, hogy egy néger tehetségről származott az összes későbbi, akik viszont az elté-
ra külön „Hoboistenschule” létesült. Valamennyi tett tanúbizonyságot. Hume azt állítja, hogy a sok rő klimatikus viszonyoknak megfelelően differen-
fekete zenész magas növésű volt, az uralkodó ked- százezer néger között, akiket hazájukból máshová ciálódtak. Az első törzs, melyből a többi leszárma-
velte a  „magas fickókat”. Külön gondot fordított vittek, jóllehet közülük számosan elnyerték a sza- zott, fehér bőrű volt.
arra, hogy számukra speciális egyenruhát készít- badságukat, mégsem lehet egyetlenegyet sem ta- Kant azon a  véleményen van, hogy a  feketék
senek. Az egyenruha része volt egy-egy két ujj szé- lálni, aki akár a  művészetben, akár a  tudomány- gyerekesek, azért azok, mert gyerekes dolgoknak
les ezüst nyakpánt és ugyanilyen vastag fülbevaló, ban, vagy akármely más dicséretes tulajdonságban örülnek, például az üveggyöngyöknek. Híres és
valamint mindegyikük törökös turbánt – fehéret valami nagyot tudott volna felmutatni. sokak által idézett mondata – „Die Negers von
– viselt. Mivel akkoriban az európaiak minden afri- Kant a  klímát vizsgálva három zónára osztja Afrika haben von der Natur kein Gefühl, welches
kairól azt feltételezték, hogy muzulmán, az Euró- a  Földet: van a  forró zóna, illetve két mérsékelt über das Läppische stiege.” A „von Natur” itt is az
pában ismerős török viseletet érezték leginkább és két hideg. A mérsékelt zónákban él a legtöbb égövre vonatkozik, amely egy másik helyen válik
hozzájuk illőnek. A  rendkívül korszerű porosz ember és a legtöbb állat. A térítők között viszont egyértelművé, ahol azt írja, hogy „Die in Zona tor-
hadsereg és a porosz katonai doktrína része volt barátságtalan forróság van, állítja Kant, aki szerint rida haben nicht feine Empfindungen von Ord-
az újfajta katonazene használata is, ebbe a  kon- – Hippokratész, Arisztotelész és Montesquieu ide nung und Schönheit.”
cepcióba illeszkedett a  „Janicsárok” zenekara. vágó elképzeléseihez hasonlóan – az emberi és Kant Montesquieutől veszi át azt az elképze-
Egyik utolsó képviselőjük a szintén udvari zenész- szellemi fejlődésre a mérsékelt égöv a legalkalma- lést, hogy a  bőrszínnek a  feketék esetében köze
ként szolgáló Gustav Sabac el Cher (1868–1934). sabb. Kant Közép-Európát is a mérséklet zónához van gyengébb szellemi teljesítményükhöz. Mon-
A főúri udvarokban alkalmazott feketék bizo- sorolja, jóllehet az elődeinél még a hideg égöv alá tesquieu „A törvények szellemé”-ben így ír: „On
nyos fokú függetlenséget élveztek, miután azon- tartozott. Mivel az embert alapvetően a  napsu- ne peut se mettre dans l’esprit que dieu, qui est
ban elbocsátották őket a szolgálatból – csak fiata- gárzás formálja, az emberi fenotípusok eltérései un étre trés-sage, ait mis une ame, surtout une
lon képviseltek „értéket” –, általában a társadalom az adott zónára eső napsugárzás jellegének tu- ame bonne, dans un corps tout noir” (Nem fel-
számkivetettjei közt találták magukat. A  nőkre lajdoníthatók. Úgy találja, hogy a  jeges, hideg te- tételezhetjük, hogy isten, aki nagyon bölcs, lelket,
a prostitúció, a férfiakra többnyire a mutatványo- rületek lakói hasonló színűek, mint azok, akik jó lelket helyezett volna egy teljesen fekete testbe).
sok világa várt. a forró zónában laknak, mégpedig azért, mert „a Ebben a vegytiszta színszimbolikában a fehér bőr
A leibnizi „lex continui”-ban mutatkozó foly- nagy hideg itt éppen ugyanúgy hat, mint a  nagy a tiszta fej, a fekete a tehetetlen szellem jele.
tonossági hiányban, az állat és az ember között hőség.” A hideg zónák lakóinak termete „hasonló Kantnak a  feketék vallásáról sincs éppen hízel-
hamar felbukkan a  néger, vagy annak közeli ro- a fákéhoz.” Akik a mérsékelt zónának a hideg te- gő véleménye: „A fetisizmus, amely közöttük álta-
4 kona, az afrikai utazók által leírt „majomember”. rületekkel érintkező peremén laknak, magasabb lánosan elterjedt, egyfajta bálványimádat, amely oly
PÉTE RF Y

mélyre süllyedt a gyerekességben, amennyire ez az kapcsolatos európai előítéletekkel, és azt állítja, csak akkor találtak szépnek, vagy legalábbis akkor
emberi természet szerint csak lehetséges… Egy hogy az afrikaiak nem az ész, hanem pusztán az mozdulhatott el a rút és szép közötti skálán fölfe-
madártoll, egy tehénszarv, kagyló, vagy akármilyen érzelem emberei. lé, ha az a lehető legkevésbé nézett ki afrikainak,
más közönséges dolog, mihelyst néhány szóval fel- Az Angelo Soliman felé áradó csodálat – Pich- tehát, ha a haja egyenes, a bőre fehér, az ajka nem
szentelték, azonnal a tisztelet tárgyává válik.” leré, Grégoire-é – ennek a fajok rendszerében el- telt, az orra pedig nem lapos. Ezzel a szépségide-
Monika Firla szerint a fenti idézetben az a fel- foglalt bizonytalan státusznak a  következménye. állal szemben áll Christoph Martin Wieland és Vol-
tűnő, hogy azzal, hogy itt Kant nem csak azért te- Kazinczy tudósítása – amely valószínűleg magától taire elgondolása, amely szerint a szépségfogalom
kinti gyerekesnek a feketéket, mert az üveggyön- Angelótól származik, hogy Lobkowitz herceg affé- társadalomspecifikus. Lavater általános népszerű-
gyöknek örülnek, hanem mert az olyan semmisé- le kísérleti alanynak tekintette, és „kísérletezett” ségnek örvendő tézisében viszont a rút külső im-
gekhez is, mint a madártollak vagy tehénszarvak, rajta, hogy képes-e egy fekete elsajátítani az euró- morális viselkedésnek felel meg, ennek megfelelő-
hasonlóan viszonyulnak, ráadásul ezeket adott paiak tudását, ugyanebbe a sorozatba illeszkedik: en az afrikaiak külső jegyeiben a mértéktelenség,
esetben kultikus tárgynak is tekintik, a  korabeli Angelo annak ellenére, hogy néger, lám, mégis a destruktív erőszakosság, az immoralitás és a sze-
rabszolga-kereskedelem egyik általánosan elter- mikre nem volt képes. Ez a szemlélet – hiába Gré- gényes intellektus ismérveit véli megpillantani.
jedt érvelését veszi át, mely szerint a  feketéket goire altruista enthuziazmusa – mégiscsak a  szá- A „lex contiunui”, amely nemcsak a fajok rend-
azért lehet csak rabszolgának használni, mert nem moló lovak és a  betűvető majmok iránti cirkuszi jét vélte véglegesen berendezni, hanem a  társa-
alkalmasak arra, hogy kereskedjenek velük, mivel csodálattal paralel. Kiállítási tárgyként a  18. szá- dalmi struktúrákat is mintegy végső sorozatként
a dolgok értékét képtelenek fel- és megismerni. zadi taxonómia az egzotikus állatok fölé sorolja, határozta meg, a  18. század politikai mozgalmai-
De Kant nem csak implicite tartja helyesnek a Naturalienkabinet kitömött, néma állatai között nak is útjában állt. A klasszifikáció megszilárdulása
a  rabszolgaság intézményét. Monika Firla szerint mint azok ura, de azoktól lényegileg nem elvá- egybe esett azzal a ponttal, ahol a meghatározott
azon mondata, hogy „a négerek nagyon gőgösek, lasztható lényként szerepel. helyet elfoglalók szétfeszítették a számukra kijelölt
de amúgy néger módra, és annyira pletykásak, Az állat és az ember közötti státuszra az állattal helyet. Előtérbe került annak a problémának a ku-
hogy bottal kell szétkergetni őket”, tanúskodik kapcsolatos sztereotípiák talán még nagyobb fe- tatása, hogy hogyan lehet a feketék testi és szelle-
erről, mivel itt egyértelműen a  rabszolgasorban lületen vetülnek, mint az emberrel kapcsolatosak. mi tökéletesedését előmozdítani. A természetfilo-
lévő feketékről van szó, amellyel szemben Kant Állat és ember kettőssége az Isten-Sátán kettősség zófia és a  természettudomány e testi jellegzetes-
semmiféle kifogást nem emel. tükörképeként jelenik meg. Az ember részesül az ségek állandóságának és megváltoztathatóságá-
Kant a női nem érdekében is szót emel, amikor isteniből, halhatatlan lelke és tudata van, képes nak kérdése felé fordult, a különbségek leírásának
a  négereket azért kárhoztatja, mert „házizsarno- választani jó és rossz között, míg az állatnak nincs és osztályozásának problémáján felülemelkedett
kok”, és a nőket mindenütt szolgasorban tartják. lelke és nincs tudata, és mindazt nélkülözi, ami az a különbség okainak firtatása. Felfigyeltek például
De nem kellett feltétlenül európai fehérnek emberben az istenivel rokon. Miközben az ember arra, hogy az afrikaiak és az indiánok utódai Euró-
lenni ahhoz, hogy a  rabszolga-kereskedelemnek a nyugati civilizáció számára a benne lévő termé- pában is feketének ill. rézbőrűnek születnek. A ke-
ideológiai igazolást nyújtson valaki. szetit és testit legyőzni képes szellem és tudat resztény tanítás monogenezisével szemben elter-
Soliman kortársa, a ghanai Aximból származó ideáljában jelenik meg, az állat pusztán „egydi- jed az emberi faj poligenezisének elmélete.
Jacobus Elisa Johannes Capitein (1717–1747), aki menziós”, a testi létezésre korlátozott, szubjektum A feketék testi sajátosságaira különféle magya-
Leidenben végezte el a  Teológiát, majd 1742-től nélküli élő anyag. Az antikvitás, a középkor, a re- rázatok születtek. Felmerült például az is, hogy az
haláláig a  Holland Nyugat-indiai Társaság szolgá- neszánsz és a felvilágosodás számára az ember és anya fantáziája vagy akarata idézi elő a fekete bőr-
latában Elmina erődjében látott el papi szolgála- más fajok megkülönböztető jegyei utáni ismeret- színt, ahogy a lapos orr eredeténél is a csecsemő
tot, doktori disszertációjában, amely a  „Disserta- elméleti kutatás az antithetikus konstrukciókat is- testét formáló sajátos szülői szépségideált véltek
tio Politico-Theologica de Servitute libertati Chris- meri fel. Emellett jelentőségteljes, hogy a megha- fellelni, melyet támogattak az utazók beszámolói
tiane non contraria” c. művében indokolja meg, tározó elméletek – Arisztotelész, Aquinói Tamás, a  különféle „természeti népek” koponyaformá-
miért lehet egy keresztény a rabszolga-kereskede- Descartes – nemcsak az ember és egyéb fajok lási technikáiról. A 18. században elterjedt másik
lem helyeslője. közötti duális konstrukciókat és az életformák elképzelés szerint a  fekete bőrszín – a  betegsé-
Ott van továbbá a  szintén fekete bőrű Léo- axiologikus hierarchizálását, hanem az emberek gekhez hasonlóan – egyfajta elfajzás. Megfigyelni
pold Sédar Senghor néger-elmélete (Négritude- közötti egyenlőtlenség rendszereit is megalapoz- véltek olyan patológiai elváltozásokat, amelyeket
Theorie), melyben azonosul az afrikaiakkal zák. Ezekkel bizonyos fokig szemben állnak Hume, a  bőrszín idéz elő, például, hogy a  fehérek más-
Rousseau, Jeremy Bentham elgondolásai és Mon- fajta betegségekben szenvednek, mint a  feketék.
taigne állat-pszichológiai észrevételei. A  fekete bőrszín ebben az elgondolásban a  nor-
Szellem és természet, lélek és test, rend és mális állapottól eltérő jelenség. A  fekete végső
káosz szembeállítása, amelyet a nyugati civilizáció soron olyan fehér, akinek valamilyen betegség
Platóntól, a  sztoától, Arisztotelész természetfilo- miatt a bőre megfeketedett, a haja begöndörödött,
zófiájától örökölt, az ész, az erkölcs és az önura- az orrát pedig csecsemőkorában benyomták, de
lom válik a  társadalom alapértékévé. Az öntudat- hosszas kúrával valamennyi bajából kigyógyítható.
lan a tudatos alá rendelődik, és ebben a sorsban A 18. században felerősödő emancipációs tö-
az állatokkal azok az embercsoportok is osztoz- rekvések, az általános haladásba vetett hit mind
nak, amelyek ezeknek a vezérelveknek ilyen-olyan többeket sarkallt, hogy bebizonyítsák, minden te-
okból nem képesek megfelelni, ösztöneiket, érzel- remtmény képes a változásra és a tökéletesedésre.
meiket nem kontrollálják, mint a gyerekek, a nők, Montesquieu-nél a testi és szellemi-morális jelleg-
a szolgák, az őrültek, a cigányok, a homoszexuáli- zetességekért a környezet és a nevelés felelős. Az
sok és a „természeti népek”. (…) oktatásba vetett hit vezet 1717-ben Poroszország-
A kontinuitási törvényt követő faji klasszifi- ban az iskolakötelezettség bevezetéséhez. Magá-
kációk nemcsak a  biológiai megkülönböztető je- tól értetődően jelentek meg ebben a szellemi kör-
gyekre alapoznak, hanem esztétikai és morális nyezetben azok a  kísérletek, amelyek a  feketék
nézőpontból is különbséget tesznek. Az arc és tanulási képességeit kutatták. E célból bennszü-
a test szépsége avagy rútsága a népek és törzsek lött afrikai gyerekeket hoztak Európába. Ibrahim
osztályozásában ugyanúgy szerepet játszik. Mivel Hanibal, Anton Wilhelm Amo és Angelo Soliman
a szépségideál csúcsát az európai ember foglalta is közéjük tartozott.
el, vele szemben – és az analógiák természete sze- (részletek a „Kazinczy Ferenc és Angelo
rint kontrasztban – a fekete ember a rút. Afrikait Soliman” c. PhD értekezésből, Miskolc, 2007) 5