r!

ALAKTAN

Szőfajok a latin nyelvben t2.

Ragozhatő szÓfajok:
I. dge(aerbum),
II. néaszn(rnrnen),
1. t6néu (substanti,w,m),
2. melléknta (adi,ectilrum),
3. sűmnéa (rut,mnrale),
4. nÁamál (protwmen).
Ragozhatatlan szÓfajok :
1. |ntá,roznsz'o(ad,uerbő,um),
2. előIj rő (praepositúo),
3. kót szl (con,óundi,o) &
4. nuódasútőazl (őnrerieerio).
A latin ny-elvben = a magyartől eltéróleg - nincson som hatá.
rozott, som határozat,|an névoló. Ekként p|. a famúIia,sz6 nomcsak
családot jelent, hanom jolontése még: a család, ogy csolád.

névszőrago"a,1*.i'x.."?j."f
,:"í;íffizás(coniugatio)
A ragozhatÓ szőfajok ktiziil a lognagyobb csoportot a néaszpk
(fónév, melléknév, számnév, névm6s) alkotják. A névszÓk tagoz{,sa
a dulőrntio (sz6hajlítás).Bz a latin nyelvtani fogalom tudvalev log
azt jolonti, hogy az adott névsz ttivet mondatboli jolontésoinek meg.
felolóleg deklináljuk (''hajlítgatjuk''), vagyís nomcsak ragok ke.
riilnek a végéro,hanem maga e szőtö iB v6|tozáat szenvodhet.

l3
LATIN NYELVTAN
a kozépiskolákszámára

Nemzeti TankonyvkiadÓ, Budapest

 BBvEZETÉs
A konyv engedélyszáma:
44.761t1996.
XI.

3-96. és205-210. lap

NAGY FERENC
I
a 101-140.,155-170.és2|2-2|5, |ap
KoVÁTS GYULA iI A latin nyelv eredete l.
a 97-l0l., l4l-155., A latin nyolv az ín,ilaewrőp'i nyelvcsalád' itóliai nyelvcsoportjába
|70-204.,2||-2|2. és215-238. lap t'art,ozik. Áz indoeurÓpai nyelvcsalád tiibbi ágai: az indoiráni,
PETER GYULA
rmény, g r g, kolta, albán, balti-szláv és germ n nyolvok.
munkája A latin nyelv eredotileg az őkori Latium (innen: latin) es Rőma
nyelve volt. A rőmai hődítáusoknyomán utÓbb Itália, majd a rÓmai
birodalom uralkodÓ nvelvo lett.
Szerkesztette
NÉMETH JÁNoS A latin nyelv szerkezete' szőkincso
A latin nyelv - az indoeurőpai nyolvok az,erkezeténok mog.
felelóen _ rin. flektá'lÓ (hajlítő) nyolv. E,z anb jelonti, hogy a latin
nyelv a szavak mondatboli viszonyait a ragozáson foliil gyakran
a tóalak vó,|tozáaával fojezi ki, p|. fani,o csinálok, fcd cslnáltam.
A latin nyelv szerkozet,étoez a|apvet6 sajátságán, a floxiőn kíviil
jellemzó indoeurőpai vonások mégzaz el.'liárők (praopositiÓk) hasz.
nÁlata, a grammatikai nem (gonus) mogkiil nbtizt,ot&e, e,z $eid6
me|lett az igoállapot (actio) kifojozése és a gyiikérszőtagkobt,öz&e
(reduplicatio).
A latin nyelv éa az indoeurőpoi rokonnyelvek szÓkínose ktiziitt aa óssuo.
fiiggéa vildgogan |rimutathat'Ó. Például az olábbi l.otin gzavekna,k:
Ínrtor reu! lox !tar,e
anya enyém bet Ánni
O Nagy Ferenc,Kováts Gyula ésPéterGyu|ajogut<idai a ktil nbiiz indoourÓpai nyelvokbon megfolel:
gilriigben pűqQ épőE é. Ío nry,t
olaszban madro mio soi staro
ISBN 963 19 0827 S fra.ncidben mÖre mon six (oxistor)
 BBvEZETÉs
A konyv engedélyszáma:
44.761t1996.
XI.

3-96. és205-210. lap

NAGY FERENC
I
a 101-140.,155-170.és2|2-2|5, |ap
KoVÁTS GYULA iI A latin nyelv eredete l.
a 97-l0l., l4l-155., A latin nyolv az ín,ilaewrőp'i nyelvcsalád' itóliai nyelvcsoportjába
|70-204.,2||-2|2. és215-238. lap t'art,ozik. Áz indoeurÓpai nyelvcsalád tiibbi ágai: az indoiráni,
PETER GYULA
rmény, g r g, kolta, albán, balti-szláv és germ n nyolvok.
munkája A latin nyelv eredotileg az őkori Latium (innen: latin) es Rőma
nyelve volt. A rőmai hődítáusoknyomán utÓbb Itália, majd a rÓmai
birodalom uralkodÓ nvelvo lett.
Szerkesztette
NÉMETH JÁNoS A latin nyelv szerkezete' szőkincso
A latin nyelv - az indoeurőpai nyolvok az,erkezeténok mog.
felelóen _ rin. flektá'lÓ (hajlítő) nyolv. E,z anb jelonti, hogy a latin
nyelv a szavak mondatboli viszonyait a ragozáson foliil gyakran
a tóalak vó,|tozáaával fojezi ki, p|. fani,o csinálok, fcd cslnáltam.
A latin nyelv szerkozet,étoez a|apvet6 sajátságán, a floxiőn kíviil
jellemzó indoeurőpai vonások mégzaz el.'liárők (praopositiÓk) hasz.
nÁlata, a grammatikai nem (gonus) mogkiil nbtizt,ot&e, e,z $eid6
me|lett az igoállapot (actio) kifojozése és a gyiikérszőtagkobt,öz&e
(reduplicatio).
A latin nyelv éa az indoeurőpoi rokonnyelvek szÓkínose ktiziitt aa óssuo.
fiiggéa vildgogan |rimutathat'Ó. Például az olábbi l.otin gzavekna,k:
Ínrtor reu! lox !tar,e
anya enyém bet Ánni
O Nagy Ferenc,Kováts Gyula ésPéterGyu|ajogut<idai a ktil nbiiz indoourÓpai nyelvokbon megfolel:
gilriigben pűqQ épőE é. Ío nry,t
olaszban madro mio soi staro
ISBN 963 19 0827 S fra.ncidben mÖre mon six (oxistor)
 apanyolban rnodre ml aelg ostor
románban m&m meu s&80 a 6ta HANGTAI\
orogzban MATb uoÜ ecTb ctoírr
németben Muttor mein sochs stehen
angolben mother my six Btand
Igen nagy a szérrr&azoknak a szavaknak is, emolyok az dllamélot' jog és
a kiiLlitnbőző tudomdnyok latin vagy latinbÓl képzett szevainak kés6bbí átvé.
teleként honosodtak meg a modern nyolvekbon.
A ,,habeo caballum complartiüum,, (lovat vásároltam) mondatban taldlhatÓ
igei szerkozetek mása is mogvan a franciában: j,ai achetéun clwual, az olasz.
ban: Do compralo un caaallo, s BPenyolban : |u comprodo un @ball,o, a román. I fefin betfisor hangiai t.
ban': a,m cumpdrat un cal.

Hat,á,tozot't jellego, gaadag kiÍeiez készségoés logikus szerke. A lutin botúsor, a,molynok elsó bá,nom betújéról nyort novo
zet'qáit,al a latirr nyelv szélesk rben elterjodt, es a,zÓkor idóhatrírain (öbé2é)a latin írásmő,ddal egyiitt ma is él, 2l á,ltalénosan használt
tríl is tovább élt a kozép-, maid, az rijkorban, mint a tudományos botűt ta,rtalmaa. Ezok:
élet, irodalom és egyház nyelvo. &, b, o, il, e, f, t, b, i, l, m, n, or pr qr r, t, t, u, v, x.
A latin nyelv magyarországi használata a magyar irodalom. és
múvelódést rténet kiiliin fejezetét alkotja. rdogon, fólog g0rt8 ortdotú szavakba.n olófordul mégz k, y, z
(pI. Katendu, Kartlnga; ggtnnasiutn, tyramnue; Áma,mn, zona,).
3. A latin nyelv tÍirténetifejlöilésének
fó korszakai Magánhangzők (vocoles) 6.

A latin nyelv az indoeurőpai nyelvcsalád szétválása után anna,k
nauga,ti, rigynevezetb kentunc 6"gához tart'ozot't. Ez az elnevezés
éppen a latin centunx (száz) színak a jellemzó kiejtése alapján
kiiltinb ztette meg az indoeurőpai nyelvcsalád nyugat'i á'g6'ta kele.
t,it |. Az indoeurőpai nyelvcsalád nyugati ágának itáliai nyelvcso.
portjáb l azliá,n a latin nyelv emelkedett ki.
A latin nyelv fejlódésttirténetébenmegkiil nb ztetiink archai.
kus, klasszikus és késókori latin nyelvet. A latin nyelv klasszikus
virágkora kb. i. e. r00.tÓl i. sz. l00.ig tartott, és fel leli a latin
nyelv és irodalom tartalomban.formríban legjellemzóbb, legértéke-
sebb alkotásait. Társadalmi rétegez dés szerint beszélhetiink latin
irodalmi és k znyelvról, továbbá népies nyelvról. Ez utÓbbinak, a
vulgáris latinnak volt a legnagyobb szeropo a latin nyelv leárry.
nyelveinek, az j|atin (olasz, francia, spanyol, portugál, román stb.)
nyelveknek a kialakulásában.
A latin nyelvbn a ktivotkozö egyszeri magrínhangzÓk vannak
8' e' í' o, u. Ezekob ékez,ebnélktil írták, és bosezan vagy rÖvidon
ejtettek. Á mqgánhan gzők id bart,amá,naksziikségos megkiiltinbtiz.
totéaére k nyviinkbon a magá,nhangzÓk fÖlÖtt joloket
használunk,ígyz E,6, l' o' Ü (hosszrÉa,,e, i, o, u) & !, ö, I, ö, ű (rtivid
a, e, ö, o, u).
A latin m'ag6nba,n Bz6k képzéso:
Az a hongot nyílt á.nak eit,ett,ék,p|. piistor, mint magyarul:
pásztor.
Az e hang kiejtéso nyflt (e) vagy z6' (é) volt, pI. Iwrbo vagy
penilr.
Az i h'.ng mogfelolt kiejtesbon & ma,gyar i.nok, csak a sz6 olojén
magánhengző e| tt, tovébbá, két mogánbangző kiiztitt bangzotb
j-nok, p|. Iiirurtriw & Mdótts.
 apanyolban rnodre ml aelg ostor
románban m&m meu s&80 a 6ta HANGTAI\
orogzban MATb uoÜ ecTb ctoírr
németben Muttor mein sochs stehen
angolben mother my six Btand
Igen nagy a szérrr&azoknak a szavaknak is, emolyok az dllamélot' jog és
a kiiLlitnbőző tudomdnyok latin vagy latinbÓl képzett szevainak kés6bbí átvé.
teleként honosodtak meg a modern nyolvekbon.
A ,,habeo caballum complartiüum,, (lovat vásároltam) mondatban taldlhatÓ
igei szerkozetek mása is mogvan a franciában: j,ai achetéun clwual, az olasz.
ban: Do compralo un caaallo, s BPenyolban : |u comprodo un @ball,o, a román. I fefin betfisor hangiai t.
ban': a,m cumpdrat un cal.

Hat,á,tozot't jellego, gaadag kiÍeiez készségoés logikus szerke. A lutin botúsor, a,molynok elsó bá,nom betújéról nyort novo
zet'qáit,al a latirr nyelv szélesk rben elterjodt, es a,zÓkor idóhatrírain (öbé2é)a latin írásmő,ddal egyiitt ma is él, 2l á,ltalénosan használt
tríl is tovább élt a kozép-, maid, az rijkorban, mint a tudományos botűt ta,rtalmaa. Ezok:
élet, irodalom és egyház nyelvo. &, b, o, il, e, f, t, b, i, l, m, n, or pr qr r, t, t, u, v, x.
A latin nyelv magyarországi használata a magyar irodalom. és
múvelódést rténet kiiliin fejezetét alkotja. rdogon, fólog g0rt8 ortdotú szavakba.n olófordul mégz k, y, z
(pI. Katendu, Kartlnga; ggtnnasiutn, tyramnue; Áma,mn, zona,).
3. A latin nyelv tÍirténetifejlöilésének
fó korszakai Magánhangzők (vocoles) 6.

A latin nyelv az indoeurőpai nyelvcsalád szétválása után anna,k
nauga,ti, rigynevezetb kentunc 6"gához tart'ozot't. Ez az elnevezés
éppen a latin centunx (száz) színak a jellemzó kiejtése alapján
kiiltinb ztette meg az indoeurőpai nyelvcsalád nyugat'i á'g6'ta kele.
t,it |. Az indoeurőpai nyelvcsalád nyugati ágának itáliai nyelvcso.
portjáb l azliá,n a latin nyelv emelkedett ki.
A latin nyelv fejlódésttirténetébenmegkiil nb ztetiink archai.
kus, klasszikus és késókori latin nyelvet. A latin nyelv klasszikus
virágkora kb. i. e. r00.tÓl i. sz. l00.ig tartott, és fel leli a latin
nyelv és irodalom tartalomban.formríban legjellemzóbb, legértéke-
sebb alkotásait. Társadalmi rétegez dés szerint beszélhetiink latin
irodalmi és k znyelvról, továbbá népies nyelvról. Ez utÓbbinak, a
vulgáris latinnak volt a legnagyobb szeropo a latin nyelv leárry.
nyelveinek, az j|atin (olasz, francia, spanyol, portugál, román stb.)
nyelveknek a kialakulásában.
A latin nyelvbn a ktivotkozö egyszeri magrínhangzÓk vannak
8' e' í' o, u. Ezekob ékez,ebnélktil írták, és bosezan vagy rÖvidon
ejtettek. Á mqgánhan gzők id bart,amá,naksziikségos megkiiltinbtiz.
totéaére k nyviinkbon a magá,nhangzÓk fÖlÖtt joloket
használunk,ígyz E,6, l' o' Ü (hosszrÉa,,e, i, o, u) & !, ö, I, ö, ű (rtivid
a, e, ö, o, u).
A latin m'ag6nba,n Bz6k képzéso:
Az a hongot nyílt á.nak eit,ett,ék,p|. piistor, mint magyarul:
pásztor.
Az e hang kiejtéso nyflt (e) vagy z6' (é) volt, pI. Iwrbo vagy
penilr.
Az i h'.ng mogfelolt kiejtesbon & ma,gyar i.nok, csak a sz6 olojén
magánhengző e| tt, tovébbá, két mogánbangző kiiztitt bangzotb
j-nok, p|. Iiirurtriw & Mdótts.
 Az o & u általában rigy hangzott, mint a magya,rban, p|. R6mn Részben eltér a magyartÓl a latin c betú olvasása. Eredetileg
& fdtun. minden helyzetben k-nak hangzot,t. Ma a latin c kiejtése mással-
A gtir g szavak átírásába,rr haszn lt y.t i-nek szokták ojtoni, hangzÓk és mély magánhangzík e|6tt', továbbá a sz6 végénk.nak
pl. hyd'ra. @rőna, cÍira, Iac; magaa magá,nhangzÓk
hangzik, p|. créta,ú,nt,erc|,,
A go, !lu' su harrgosoportokbarr tóbeli magá,nhangz6 elött az elótt megfelel a magyar c kiejtésénok,pI. cella, ciai,s, cymbalum,
u v.nok hangzik, p|. lőrwó (ojtsd: |ingva, a. m. nyolv), qurtliriis ca,ementu,m, nelurn.
(ojtsd: kváIitász, o. m. min&é a sundá (ejtsd: szv6da, a,. m. & A h kiejtése a latinban olyan halk lehotett, hogy a sz6 elején
'beszéI.& orojo,,,sváda,,). sokszor írásban is elhagyták, p|. Ha,d'ría,_ Ad,ría, Iwréna _ arénn
(vii. a francia és olasz nyolv sz6kezd6 h hangjával).
fu. Kettós nsgÓnbangzők (dipbÜhongí)

Á latin kett& ma,gánbangzők - ae' &u' ei, eu, oe _ írásban
kottós-hangzók, de kiojteebon egy szólagot, alkotnak. Ktiziiliik az
a,rr,eu, a ei gy hangzik, mint a magyarban (pl. Aurora, Europn,,
eől). ltz ae kiojtoso é (eredetilog: ai), aa oe kiojtese , olykor é
(orodotilog: oi), mint p|. a pratla (zsákmány) & pena (biintetes)
szavakban. Az ae q oekékiegyfi'mag nhangzÓk hangjait néha kiiltin
kell ejteni; ilyonkor a második botfi, az e folLékét pntot vagy
hosszűsági jolot tosziink,ígyz pÖ,ta vagy pűa.
0. Mássolhengzők (conson&ntos)
A lotin nyolv mássalba,rrgzÓit képzésiik mffj& és holyo szorint,
továbbá a harrgszalagok rozgésealapján a k votkezóképpen csoltor-
tosítjuk:
zöD8Útl.!l ztt'sÚ!
Mássalhangzőesoportok (eonsorrantes eongloboúao) a".
A g rtig eredetú mássalhangzÓcsoportok kiejtése a latinban:
ch:kh, ph:f, rh:r, th:th (p|. sc|w|a, arnphithdtrum, rhé-
Úor).
A ec mássalhangzőcsoport elsó c-je mindig k, a második c podig
ugyanolyan szabályok alapj n ojtendó, mint az ogyediilállÓ (pl.
d,cctird,tus, ecce: eitr,dz akkurátusz, okco).
A ti hangcsoport eredetileg mindenkor ti-nok hangzott. Ma a
ti szítagot, magánhangzó e|6tt cí.nek ojtjiik, p|. niti,ö, kivéve, ha
s , t , x hang elózi meg (p|. suggesti,o,Attíus, Bextius), gtirtig szavakban
(Miltin'd,és, ti,dra) és akkor, ha a tő az6t,aghosszri (p|. taeus).
A g rtig eredetú x & z mássalhangzők ogykoní kiejtéso ksz és
dz volt; utőbbi hangzá,sa ma kb. B ma,gya,rz.nok megfolelóon ogy.
szerústidtitt (p|. réx,z*phyrua),

l. Zrhlrangok (e,rptoelvu v. truta) Hangváltozások 7.

c,| ajakbangok (IűbIa,) .....
Ó/ fogha,ngpk (denlala,) ......
c,) torokha,ngok (grrthrala)
2. Réehangpk (lehan,a)
3. Folyékony hangok a&ryúde) ..
orrhangok (naak )
A latin r kiejtése mindenkor sz.ngk bangzot,t, p|. aerlrus, Sep.
tember.
p b
t .il
A hangváltozrísok - mint tudjuk e magyer nyolv ttirténeté.
orQ t
f'*b Y ból _ rendszerint hosszri fojlódés eredményoként j nnok létro.
Lr A szavak kiejtésébenbeállt hangvá,ltozásokat tiibb ok idézhoti oló,
tnr D
olsósorban egyszerfisítésittirokvés, azonkívtll éghajlat, ktilcs nhatás
vagy hasonl sríg (analőgia).
A latin hangvríltozások rendje azt mutatja, bogy azonos hang.
holyzotekben szinto kivétol nélkiil bizonyos szabá,lyok érvényo-

6
 Az o & u általában rigy hangzott, mint a magya,rban, p|. R6mn Részben eltér a magyartÓl a latin c betú olvasása. Eredetileg
& fdtun. minden helyzetben k-nak hangzot,t. Ma a latin c kiejtése mással-
A gtir g szavak átírásába,rr haszn lt y.t i-nek szokták ojtoni, hangzÓk és mély magánhangzík e|6tt', továbbá a sz6 végénk.nak
pl. hyd'ra. @rőna, cÍira, Iac; magaa magá,nhangzÓk
hangzik, p|. créta,ú,nt,erc|,,
A go, !lu' su harrgosoportokbarr tóbeli magá,nhangz6 elött az elótt megfelel a magyar c kiejtésénok,pI. cella, ciai,s, cymbalum,
u v.nok hangzik, p|. lőrwó (ojtsd: |ingva, a. m. nyolv), qurtliriis ca,ementu,m, nelurn.
(ojtsd: kváIitász, o. m. min&é a sundá (ejtsd: szv6da, a,. m. & A h kiejtése a latinban olyan halk lehotett, hogy a sz6 elején
'beszéI.& orojo,,,sváda,,). sokszor írásban is elhagyták, p|. Ha,d'ría,_ Ad,ría, Iwréna _ arénn
(vii. a francia és olasz nyolv sz6kezd6 h hangjával).
fu. Kettós nsgÓnbangzők (dipbÜhongí)

Á latin kett& ma,gánbangzők - ae' &u' ei, eu, oe _ írásban
kottós-hangzók, de kiojteebon egy szólagot, alkotnak. Ktiziiliik az
a,rr,eu, a ei gy hangzik, mint a magyarban (pl. Aurora, Europn,,
eől). ltz ae kiojtoso é (eredetilog: ai), aa oe kiojtese , olykor é
(orodotilog: oi), mint p|. a pratla (zsákmány) & pena (biintetes)
szavakban. Az ae q oekékiegyfi'mag nhangzÓk hangjait néha kiiltin
kell ejteni; ilyonkor a második botfi, az e folLékét pntot vagy
hosszűsági jolot tosziink,ígyz pÖ,ta vagy pűa.
0. Mássolhengzők (conson&ntos)
A lotin nyolv mássalba,rrgzÓit képzésiik mffj& és holyo szorint,
továbbá a harrgszalagok rozgésealapján a k votkezóképpen csoltor-
tosítjuk:
zöD8Útl.!l ztt'sÚ!
Mássalhangzőesoportok (eonsorrantes eongloboúao) a".
A g rtig eredetú mássalhangzÓcsoportok kiejtése a latinban:
ch:kh, ph:f, rh:r, th:th (p|. sc|w|a, arnphithdtrum, rhé-
Úor).
A ec mássalhangzőcsoport elsó c-je mindig k, a második c podig
ugyanolyan szabályok alapj n ojtendó, mint az ogyediilállÓ (pl.
d,cctird,tus, ecce: eitr,dz akkurátusz, okco).
A ti hangcsoport eredetileg mindenkor ti-nok hangzott. Ma a
ti szítagot, magánhangzó e|6tt cí.nek ojtjiik, p|. niti,ö, kivéve, ha
s , t , x hang elózi meg (p|. suggesti,o,Attíus, Bextius), gtirtig szavakban
(Miltin'd,és, ti,dra) és akkor, ha a tő az6t,aghosszri (p|. taeus).
A g rtig eredetú x & z mássalhangzők ogykoní kiejtéso ksz és
dz volt; utőbbi hangzá,sa ma kb. B ma,gya,rz.nok megfolelóon ogy.
szerústidtitt (p|. réx,z*phyrua),

l. Zrhlrangok (e,rptoelvu v. truta) Hangváltozások 7.

c,| ajakbangok (IűbIa,) .....
Ó/ fogha,ngpk (denlala,) ......
c,) torokha,ngok (grrthrala)
2. Réehangpk (lehan,a)
3. Folyékony hangok a&ryúde) ..
orrhangok (naak )
A latin r kiejtése mindenkor sz.ngk bangzot,t, p|. aerlrus, Sep.
tember.
p b
t .il
A hangváltozrísok - mint tudjuk e magyer nyolv ttirténeté.
orQ t
f'*b Y ból _ rendszerint hosszri fojlódés eredményoként j nnok létro.
Lr A szavak kiejtésébenbeállt hangvá,ltozásokat tiibb ok idézhoti oló,
tnr D
olsósorban egyszerfisítésittirokvés, azonkívtll éghajlat, ktilcs nhatás
vagy hasonl sríg (analőgia).
A latin hangvríltozások rendje azt mutatja, bogy azonos hang.
holyzotekben szinto kivétol nélkiil bizonyos szabá,lyok érvényo-

6
 siilnek. Ezek alapjá,n állapíthatők meg a latin nyelv legfóbb hang. MássalhangzÓváltozások
t rvényei.
Valahányszor a latin nyelvben kti|iinbtiző képzésúmássalhangzÓk keríil.
A szabá|yszerúlatin hangváltozrísok sorában megkiil nbtiztetiirrk tek egymás mellé, vált<lzásokon mentek át.
magánhangzó. a mássalhangzív 6|tozásokat. A mássalhangzóv{);tozáa ktiztil leggyekoribb a hnsonulás (asaitnitratio),
két kiiLlÖnbt'ző mríssalhangzÓ találkozásakor az egyik - t bbnyire az els6 _
hasonul a mésikhoz (pl, obfend,o=offenn,o).Elófordul' hogy két rokonképzésű
7a. Magánhangzőváltozások
mássalhangzÓ egyiitteseből r1jfajta hangzÓpár kelotkezik (p|. *sed,tum>aea.
Ősi, még az idoourÓpai alapnyolvb l őriikti'lt latirr magánhangz6v6|Loz6s aurm).Néha az egymds mellé keriiLlt mássalhangzÓk csak kÖzelednek egymás.
a fulngzőuállds ( Abtaur).I,ényege abban Áll' hogy a latin azÓ valamelyik jellog. hoz (pl. scribo- scripsi, vagy *eumdetn > eundem).
zetea szotagjÁnak a magdnhongzÓ.oleme minőségében vagy monnyisegében A hasonulás ollentéto a |c lónlilés (itiasi,mi,lat,i'o)..egymés melletti rokon.
megváltozik. Ez a vá|bozás erodotilog a szÓ gyiikében ment végbe (pl. hangz.Ók ktiziil az egyik eltévolodik a másiktÓl (p|. *rnedi'diéc>meri,d,ils),
tégo_tőga_tégula). A' nyelvfejl dés későbbi fokán azután hangzÓváltás Rijair|,iitréskeletkezik akkor, ha a sz6 végén vagy belsejében egy-egy más.
t rténb a szÓtóbon is' Ezzel magyarézhatÓ ti'bbok kiizb az o.tijvü névgzÓknál salhangzÓ lekopik, illetőleg kiesik. Így tünt el a névszÓragozÁsban az egyes
a megszÓllt,Ó eset (vocativus) -e jole, a hatátozőszÓ (adverbium) o_e alak. számrl ablativus esetének egykori .d ragja, vagy a ttibbes számrl accusativug
párja és a legt<ibb mássalhangzÓe tniiv névgzÓ ezÓtári alakjénak (nominati. eset egykori .na végz6dése, amelynok n mássalhangzÓja hel1'ett a tóbeli
vus _ genitivus) hongzÓváltésa. magánhangzÓ kapott pÓtl6 nyrijtáat' (-d,s, .őa, .és); ugyanilyen jelcnség a
A latin magánhongzÓvéltozcsok kóziitt loggyakoribb a h,angmagaaadg. meghatároz névmÁs hímnemü alanyesete ( a,i.sd,em>I,dern).
adltozds. Ez a latin nyelvbon egyszersmind hangsrl|y. és hangszínváltozÁst is A riividiilés ellontéto a hangbaoldáa (7i. eremo igéb6l: *exemlum=eremF,.
jelent, hisz a magánhangzők vá|toz6sát olsősorben a szomazédos má88el. l.um).
hangz k hatáso idézi o16. Ilyon hangvÁltozások: o.b6l i va,w c (tacilis_ R|ota,cőamua: két magdnhangző közőtti (int,en:ocali,e) he|yzet,ben az a
d.iJJic ia,dare-trar1ere).u.bőli(manua_mania),e-b6|i(rego_corrigo),ac. mássrrlhangzí r-té változott (pl. floa_f|orie). Ilyen jelenség az igék infiniti.
b6| ő ( rytrcro _ rquiro ), au,.bő| u ( catna _ a,ccuao).Elzek a hangmagasságvÁlto. vua-képzőjének aa ÁtalakulLáu (,.ae > -re).
zésok azt, mutatják, amit a letin nyelvtől fiiggetleniil e magyarban is ta.
pasztalunk, hogy a logtiibb nyolv megánha'rrgzÓrendszoro éltalába,n a mély
magánhangzÓk fel6l a magasebbak irdnyéban fejl dótt. Szőtagolás, szőelválasztás 8.
MagdnhangzÓk találkozésekor hosezr1 vagy kott shangzÓ kelotkezett.
I|yen hangzőő8llevon,áa (con,tra,din) pl..co.oplb= ópia és lprae-emium> praa. A rÓmai feliratok tanusága Bzerint a sz tagalkotásnak, Bzótago-
tn'iumr. lrísnak a latin nyelvben nem volt megállapított rendje. JÓllehet
A hnnqzőng jtáa pélildi; db éatr elii|járÓkb l a á á.
a r maiak a,rzőta,g(syllaba) fogalmát a g rt'g gremmatika nyomán
A hungzo )ai,d léa |egri|bb eseto a nél'szÓ. és igeragozásben éezlelhot ,
amikor ew.ew hogsz tőhangzÓ a mássalhengzÓe reg előtt mogriividiil {pl.
ismerték, gyakorla,ti szabályuk a szót'agol'álsr&nem volt: ott ésrigy
iliEa _ d,iém, l,aulrtre _ la udtl|. vá|nztobták el a latin szavakat, ahol és ahogy a sor végzód tt.
Hangkinah (ayncope) a szevak boleejében (p|. .öuoerli,or>ítlni'or), |wng. Késóbb a sz6tago|áBna,kés ezze| eqyijrbta, szőelválasztásnak a
lekopáa (apocope) a szavak végén (pl. rte4ua>nr.r| tÖrtént. latin szavakban a k vetkezó ttirvényszorúsége alakult ki.
Hangkinsaés (eliei,o) leggyakrabban szfuzetételekben fordul o16 (pt. _ hasorrlőan a, ma,gya,rLloz _
Az egyszetfi szavak o latinban
Ínagno>opere>ma'gnópore; vii. a magyarba'rr: gezda.asszony-gazdasszony).
annyi Bzőt'agot,alkotnak, ahány magarahangzől van benniik. Egy
Kőltői ol fordulásait l. e vorgtarr végén (l30c).
mássalhangző mindig átmegy a k vetkezó szót'agba (p|.I'a.ti,.nus).

r Itt éB a ktivetkezőkben lrasznált jelek: .> azt jelentik, bogy a kÖzé.

jiik írt ezÓalak nom sztivogforrés Jragyománye, hanem nyolvt,Örténotilog kÍ. r A sz6 szoros értolmébon: írt és ejtat magánhangzÓ' tehét a j.nok ejtott
ktivetkeztotett alak. i nem alkot azőt,agot,

I
 siilnek. Ezek alapjá,n állapíthatők meg a latin nyelv legfóbb hang. MássalhangzÓváltozások
t rvényei.
Valahányszor a latin nyelvben kti|iinbtiző képzésúmássalhangzÓk keríil.
A szabá|yszerúlatin hangváltozrísok sorában megkiil nbtiztetiirrk tek egymás mellé, vált<lzásokon mentek át.
magánhangzó. a mássalhangzív 6|tozásokat. A mássalhangzóv{);tozáa ktiztil leggyekoribb a hnsonulás (asaitnitratio),
két kiiLlÖnbt'ző mríssalhangzÓ találkozásakor az egyik - t bbnyire az els6 _
hasonul a mésikhoz (pl, obfend,o=offenn,o).Elófordul' hogy két rokonképzésű
7a. Magánhangzőváltozások
mássalhangzÓ egyiitteseből r1jfajta hangzÓpár kelotkezik (p|. *sed,tum>aea.
Ősi, még az idoourÓpai alapnyolvb l őriikti'lt latirr magánhangz6v6|Loz6s aurm).Néha az egymds mellé keriiLlt mássalhangzÓk csak kÖzelednek egymás.
a fulngzőuállds ( Abtaur).I,ényege abban Áll' hogy a latin azÓ valamelyik jellog. hoz (pl. scribo- scripsi, vagy *eumdetn > eundem).
zetea szotagjÁnak a magdnhongzÓ.oleme minőségében vagy monnyisegében A hasonulás ollentéto a |c lónlilés (itiasi,mi,lat,i'o)..egymés melletti rokon.
megváltozik. Ez a vá|bozás erodotilog a szÓ gyiikében ment végbe (pl. hangz.Ók ktiziil az egyik eltévolodik a másiktÓl (p|. *rnedi'diéc>meri,d,ils),
tégo_tőga_tégula). A' nyelvfejl dés későbbi fokán azután hangzÓváltás Rijair|,iitréskeletkezik akkor, ha a sz6 végén vagy belsejében egy-egy más.
t rténb a szÓtóbon is' Ezzel magyarézhatÓ ti'bbok kiizb az o.tijvü névgzÓknál salhangzÓ lekopik, illetőleg kiesik. Így tünt el a névszÓragozÁsban az egyes
a megszÓllt,Ó eset (vocativus) -e jole, a hatátozőszÓ (adverbium) o_e alak. számrl ablativus esetének egykori .d ragja, vagy a ttibbes számrl accusativug
párja és a legt<ibb mássalhangzÓe tniiv névgzÓ ezÓtári alakjénak (nominati. eset egykori .na végz6dése, amelynok n mássalhangzÓja hel1'ett a tóbeli
vus _ genitivus) hongzÓváltésa. magánhangzÓ kapott pÓtl6 nyrijtáat' (-d,s, .őa, .és); ugyanilyen jelcnség a
A latin magánhongzÓvéltozcsok kóziitt loggyakoribb a h,angmagaaadg. meghatároz névmÁs hímnemü alanyesete ( a,i.sd,em>I,dern).
adltozds. Ez a latin nyelvbon egyszersmind hangsrl|y. és hangszínváltozÁst is A riividiilés ellontéto a hangbaoldáa (7i. eremo igéb6l: *exemlum=eremF,.
jelent, hisz a magánhangzők vá|toz6sát olsősorben a szomazédos má88el. l.um).
hangz k hatáso idézi o16. Ilyon hangvÁltozások: o.b6l i va,w c (tacilis_ R|ota,cőamua: két magdnhangző közőtti (int,en:ocali,e) he|yzet,ben az a
d.iJJic ia,dare-trar1ere).u.bőli(manua_mania),e-b6|i(rego_corrigo),ac. mássrrlhangzí r-té változott (pl. floa_f|orie). Ilyen jelenség az igék infiniti.
b6| ő ( rytrcro _ rquiro ), au,.bő| u ( catna _ a,ccuao).Elzek a hangmagasságvÁlto. vua-képzőjének aa ÁtalakulLáu (,.ae > -re).
zésok azt, mutatják, amit a letin nyelvtől fiiggetleniil e magyarban is ta.
pasztalunk, hogy a logtiibb nyolv megánha'rrgzÓrendszoro éltalába,n a mély
magánhangzÓk fel6l a magasebbak irdnyéban fejl dótt. Szőtagolás, szőelválasztás 8.
MagdnhangzÓk találkozésekor hosezr1 vagy kott shangzÓ kelotkezett.
I|yen hangzőő8llevon,áa (con,tra,din) pl..co.oplb= ópia és lprae-emium> praa. A rÓmai feliratok tanusága Bzerint a sz tagalkotásnak, Bzótago-
tn'iumr. lrísnak a latin nyelvben nem volt megállapított rendje. JÓllehet
A hnnqzőng jtáa pélildi; db éatr elii|járÓkb l a á á.
a r maiak a,rzőta,g(syllaba) fogalmát a g rt'g gremmatika nyomán
A hungzo )ai,d léa |egri|bb eseto a nél'szÓ. és igeragozásben éezlelhot ,
amikor ew.ew hogsz tőhangzÓ a mássalhengzÓe reg előtt mogriividiil {pl.
ismerték, gyakorla,ti szabályuk a szót'agol'álsr&nem volt: ott ésrigy
iliEa _ d,iém, l,aulrtre _ la udtl|. vá|nztobták el a latin szavakat, ahol és ahogy a sor végzód tt.
Hangkinah (ayncope) a szevak boleejében (p|. .öuoerli,or>ítlni'or), |wng. Késóbb a sz6tago|áBna,kés ezze| eqyijrbta, szőelválasztásnak a
lekopáa (apocope) a szavak végén (pl. rte4ua>nr.r| tÖrtént. latin szavakban a k vetkezó ttirvényszorúsége alakult ki.
Hangkinsaés (eliei,o) leggyakrabban szfuzetételekben fordul o16 (pt. _ hasorrlőan a, ma,gya,rLloz _
Az egyszetfi szavak o latinban
Ínagno>opere>ma'gnópore; vii. a magyarba'rr: gezda.asszony-gazdasszony).
annyi Bzőt'agot,alkotnak, ahány magarahangzől van benniik. Egy
Kőltői ol fordulásait l. e vorgtarr végén (l30c).
mássalhangző mindig átmegy a k vetkezó szót'agba (p|.I'a.ti,.nus).

r Itt éB a ktivetkezőkben lrasznált jelek: .> azt jelentik, bogy a kÖzé.

jiik írt ezÓalak nom sztivogforrés Jragyománye, hanem nyolvt,Örténotilog kÍ. r A sz6 szoros értolmébon: írt és ejtat magánhangzÓ' tehét a j.nok ejtott
ktivetkeztotett alak. i nem alkot azőt,agot,

I
 A mríssalhangzőcsoportokbÓl annyi mássalhangzól viszijrnk á,t a
ktivetkezó sz6t,agba, ahány - egymással tisszefiiggóleg _ latin
szÓ elojén mint szÓkezdó mássalhangzőcsoport á,llhat (p|. ar-ma,
d,i,.sm,mnn.strum,).Sz kezdó mríssalhangzőcsoportok a latin nyelv-
ben:T/-,br-;cI-,cn-,cr-;ilr-;fl-,tr-;gl-,gn-,gr-;pl-,pr-;
sc-,sp-,st-;
scr-, spl-, spr-, str-; tr.
Az összet,etb sz kat a sz ffizetétol alkotőreszei azotint' szót,a.
go|juk ésválasztjuk el (pl. et-íam,ex-ítus).
T bbtagri szavak hangsr1lyát az utols e|6tli sz tag (syl|aba
paenultima) hordozza, ha ez hosszi, pl. ma4nit' do, Oct ber. Ea az
utolső e|ótli azőtag r vid, a aző végét,| szfimibotb harma,dik szót,ag
(sytla,ba ante2nnnulti,ma) válrik hangsrilyoss6,, p|. ua,cii,tí,o,
Pannínin.
A gue, 4)e, -Ttp,
.ce, -7 e, -m,etsimul.6sz6c8kák használata min.lig
a k zvotlon elóttiik á||ó sz tagot, vagyis az erodeti sz6 utol;só sző-
tagj6,t teszi hangsrilyossá, p|. aertattrcpopul;taun Romarurc.

Helyesírás ll.
9. A szőtagok idótartama
A rÓmaiak _ felírataik bizonysága szorint _ eleinto csak nagy.
A latin szavak azótagai hossz ak vagy r vidok. Ha a r vid betúket használtak. rrodalmuk virágkorában is szívesobbenhaszná,l.
szőt,ag kiejtésének az id tart,amLít fogadjuk e| id,6egységn,ek
(mőra, tak nagybetűket, mint kicsikot.
-
jele: ), akkor a hosszli szőbag kiejtésénekaz idít'artama mégegy- Nagy kezdóbetüvel íÉák nemcsak a tulajdonneveket - mint a
szer annyi, mint a r vid szőtagé, Bz a latin proződia alapt rvénye. magyarbarrszokás -, hanem a tulajdonnevekból képzetb mellék-
Természeténélfogaa hossz(t, s?.ow (syl|a,ba rn,turd, longo) &Z, neveket es határoz szíkat js, p|. fuiliutn; I.ali,nu,s,-a, -unai I.a,titu.
amelybon hosszírvagy kettós magánhangző van, p|. Rőma, Caesar.
Eelyzeténélfogtm hosszt, smtag (syllnba posití,onnhnga) az, ame|y.
nek egyébkéntrtivid magrí,nhangzóií,rk& vagy ttibb mríssalhangző
k veti, pl. ternpluru.L
Zárhangot k vetó folyékony hang (muta, cum li'qui'd,d,)e|ótl a,
magánhangz riivid marad, p|. pö,tría.

ro. A hangsrily (accentus)

A hangsrily a latin nyolvben is a sz6 valamelyik szőtagiának
nyomatékkal val6 kiejtését jelenti. Míg azonban anyanyelviink.
bon a sz6 e|s szótagia kap hangsrilfi, a latin nyelvbon a hangstily
helye a szőt'agok szá,lln'ő,t6|és hosszriságát l ftigg.
Az egytag szavak egyetlen szőtagjukon hordjrík a hangsrilyt
(pl. sÚrs).2A kéttagríszőnak az e|s6 szőt,ag!6"n v&n & hangsrily, akár
hosszri, akár riivid az a kezd6 sz6tag, p|, cőn,sul,páher.

'K"bt6" .á"""lhangzÓnak sz6Írr!t,aa c éa z is.

' A magénhangz ftil tti vessz6.ékozot ezlÚLttal a hangsrllyt jolzi.

l0 ll
 A mríssalhangzőcsoportokbÓl annyi mássalhangzól viszijrnk á,t a
ktivetkezó sz6t,agba, ahány - egymással tisszefiiggóleg _ latin
szÓ elojén mint szÓkezdó mássalhangzőcsoport á,llhat (p|. ar-ma,
d,i,.sm,mnn.strum,).Sz kezdó mríssalhangzőcsoportok a latin nyelv-
ben:T/-,br-;cI-,cn-,cr-;ilr-;fl-,tr-;gl-,gn-,gr-;pl-,pr-;
sc-,sp-,st-;
scr-, spl-, spr-, str-; tr.
Az összet,etb sz kat a sz ffizetétol alkotőreszei azotint' szót,a.
go|juk ésválasztjuk el (pl. et-íam,ex-ítus).
T bbtagri szavak hangsr1lyát az utols e|6tli sz tag (syl|aba
paenultima) hordozza, ha ez hosszi, pl. ma4nit' do, Oct ber. Ea az
utolső e|ótli azőtag r vid, a aző végét,| szfimibotb harma,dik szót,ag
(sytla,ba ante2nnnulti,ma) válrik hangsrilyoss6,, p|. ua,cii,tí,o,
Pannínin.
A gue, 4)e, -Ttp,
.ce, -7 e, -m,etsimul.6sz6c8kák használata min.lig
a k zvotlon elóttiik á||ó sz tagot, vagyis az erodeti sz6 utol;só sző-
tagj6,t teszi hangsrilyossá, p|. aertattrcpopul;taun Romarurc.

Helyesírás ll.
9. A szőtagok idótartama
A rÓmaiak _ felírataik bizonysága szorint _ eleinto csak nagy.
A latin szavak azótagai hossz ak vagy r vidok. Ha a r vid betúket használtak. rrodalmuk virágkorában is szívesobbenhaszná,l.
szőt,ag kiejtésének az id tart,amLít fogadjuk e| id,6egységn,ek
(mőra, tak nagybetűket, mint kicsikot.
-
jele: ), akkor a hosszli szőbag kiejtésénekaz idít'artama mégegy- Nagy kezdóbetüvel íÉák nemcsak a tulajdonneveket - mint a
szer annyi, mint a r vid szőtagé, Bz a latin proződia alapt rvénye. magyarbarrszokás -, hanem a tulajdonnevekból képzetb mellék-
Természeténélfogaa hossz(t, s?.ow (syl|a,ba rn,turd, longo) &Z, neveket es határoz szíkat js, p|. fuiliutn; I.ali,nu,s,-a, -unai I.a,titu.
amelybon hosszírvagy kettós magánhangző van, p|. Rőma, Caesar.
Eelyzeténélfogtm hosszt, smtag (syllnba posití,onnhnga) az, ame|y.
nek egyébkéntrtivid magrí,nhangzóií,rk& vagy ttibb mríssalhangző
k veti, pl. ternpluru.L
Zárhangot k vetó folyékony hang (muta, cum li'qui'd,d,)e|ótl a,
magánhangz riivid marad, p|. pö,tría.

ro. A hangsrily (accentus)

A hangsrily a latin nyolvben is a sz6 valamelyik szőtagiának
nyomatékkal val6 kiejtését jelenti. Míg azonban anyanyelviink.
bon a sz6 e|s szótagia kap hangsrilfi, a latin nyelvbon a hangstily
helye a szőt'agok szá,lln'ő,t6|és hosszriságát l ftigg.
Az egytag szavak egyetlen szőtagjukon hordjrík a hangsrilyt
(pl. sÚrs).2A kéttagríszőnak az e|s6 szőt,ag!6"n v&n & hangsrily, akár
hosszri, akár riivid az a kezd6 sz6tag, p|, cőn,sul,páher.

'K"bt6" .á"""lhangzÓnak sz6Írr!t,aa c éa z is.

' A magénhangz ftil tti vessz6.ékozot ezlÚLttal a hangsrllyt jolzi.

l0 ll
r!

ALAKTAN

Szőfajok a latin nyelvben t2.

Ragozhatő szÓfajok:
I. dge(aerbum),
II. néaszn(rnrnen),
1. t6néu (substanti,w,m),
2. melléknta (adi,ectilrum),
3. sűmnéa (rut,mnrale),
4. nÁamál (protwmen).
Ragozhatatlan szÓfajok :
1. |ntá,roznsz'o(ad,uerbő,um),
2. előIj rő (praepositúo),
3. kót szl (con,óundi,o) &
4. nuódasútőazl (őnrerieerio).
A latin ny-elvben = a magyartől eltéróleg - nincson som hatá.
rozott, som határozat,|an névoló. Ekként p|. a famúIia,sz6 nomcsak
családot jelent, hanom jolontése még: a család, ogy csolád.

névszőrago"a,1*.i'x.."?j."f
,:"í;íffizás(coniugatio)
A ragozhatÓ szőfajok ktiziil a lognagyobb csoportot a néaszpk
(fónév, melléknév, számnév, névm6s) alkotják. A névszÓk tagoz{,sa
a dulőrntio (sz6hajlítás).Bz a latin nyelvtani fogalom tudvalev log
azt jolonti, hogy az adott névsz ttivet mondatboli jolontésoinek meg.
felolóleg deklináljuk (''hajlítgatjuk''), vagyís nomcsak ragok ke.
riilnek a végéro,hanem maga e szőtö iB v6|tozáat szenvodhet.

l3
r!

ALAKTAN

Szőfajok a latin nyelvben t2.

Ragozhatő szÓfajok:
I. dge(aerbum),
II. néaszn(rnrnen),
1. t6néu (substanti,w,m),
2. melléknta (adi,ectilrum),
3. sűmnéa (rut,mnrale),
4. nÁamál (protwmen).
Ragozhatatlan szÓfajok :
1. |ntá,roznsz'o(ad,uerbő,um),
2. előIj rő (praepositúo),
3. kót szl (con,óundi,o) &
4. nuódasútőazl (őnrerieerio).
A latin ny-elvben = a magyartől eltéróleg - nincson som hatá.
rozott, som határozat,|an névoló. Ekként p|. a famúIia,sz6 nomcsak
családot jelent, hanom jolontése még: a család, ogy csolád.

névszőrago"a,1*.i'x.."?j."f
,:"í;íffizás(coniugatio)
A ragozhatÓ szőfajok ktiziil a lognagyobb csoportot a néaszpk
(fónév, melléknév, számnév, névm6s) alkotják. A névszÓk tagoz{,sa
a dulőrntio (sz6hajlítás).Bz a latin nyelvtani fogalom tudvalev log
azt jolonti, hogy az adott névsz ttivet mondatboli jolontésoinek meg.
felolóleg deklináljuk (''hajlítgatjuk''), vagyís nomcsak ragok ke.
riilnek a végéro,hanem maga e szőtö iB v6|tozáat szenvodhet.

l3
 L
Az ige a latin nyelvbon ugyancsak tagozhat'ő azőfa!. Az ige-
ragoz6,s (coni,ugatio: sszekapcsolá,s) rítján az iget6 és megfeleló
jelei, ragjai kozott olyrín kapcsolat jtin létro, amely az ige hatríro-
zott ja||egéb(aerbum finitum) biztosítja, és mondattani fószere1Ét
kidomborítja.
Az ige nom meghatátozott válfaja (uerbum infini,tum) névszíi
jellegot i'lt tt magára, rís megfe|e| az igébtÍ|képzet't,névsz6, koze-
lobbról az igenév fogalmának.
|1. A roNÉv (SUBSTAMIVUM)
És mnr..r,ÉruÉv
(ADIEcTIVUM)
A néuszl (rntnen) ktirének két legfóbb szőfaja a fónév és mellék.
név.
A t6n,éu(rnmen aubstn,ntivum) _ akfu a magyarban _ é| |ényt,
élottolen tfugyat vagy gondolati dolgot jelent. A fónév fajtái:
l. Konkrét fónév (lnmen connrelum), p|. ménsa aszta|
2. Elvont Íónév (nomen abstractutn), p|. ötn log
A konkrét f6név csoportjai:
o,) tulajdonnév (rnmen proprium), p|. Augustus
b) egyedt kiiznév (rwmcn appella,tiuum), p|. hömó ember
c) gynr - va,gy anyagnév (rnmen aollediuum,), p|. erercítw had-
soreg; aurutn a,rany
A latin fónevok három rwrn (gerurc) szerint oszlanak mog.
Ezek:
hímnem (genuo mascuhinum, tÓviditve: m),
nónom (gerw,s fémini,num, rtividítvo: /,) es
semlogosnem (genus rlnultru,tn,r vidítvo: r,).
A f név torm észot,os nomo kidorÍi|a szó jolentéséból.
Ekként:
Ht'mrumll a férfit jelentó fónoveken }ríviil a népek, folyÓk, szo.
lok ésh-6napoknove, pl. pd,ter at,ya,ScyüIw azkÍt,a,Danuai,cls Duna,
a4uib Ér..i szé|,Aprilia április.
t4
N6nem{l' a nót jelentó fóneveken kíviil a f6"k, szigetek, városok
ésországok neve, pl. mrt,teranya, fi,ctt'sÍngefa,Delus Dé|osz,Corinthus
Korinthosz, Aegyptus Egyiptom.
Semlegesrt,emü,eka tagozhatat|an fónevek és fónévi igenevok,
p|. n,efds (aeti,tum) (a tiltott} b$n; errd,re (humanum est) tévedni
(emberi dolog).
A fónév gremmatikai neméta tiivéról és végz6dés& |
lehet megállapítani. Így pl. egyes állatnevek is, természotesnemiikro
valő tokintet nélkiil, szívégzetik alapján sorolhatők a hím- vagy
nónembe (epiuern).
Ktiziis neműok (communia) azok a fónevek, amelyek férfit és
nót egyformán jelentenek, pl. pnréns sziiló (anya vagy atya).
A vá,|tozó neműek (mobi,Iia) a f6név nemének a kiiltinbségét a
szővégzetr megvfi|toztatásával jel lik, p|. ilisci,pulus firitanulÓ, dds-
cdpula,leánytanulÓ.
A melléknéu(rnrnen ad,iectirum) _ akárcsak a magyarba,n _
valamifélo tulajdonságot, minóségot jolont, p|, mrtgnwsnagy; uí,li,s
olcs6; ugyanogy eseten belÍili ktiltinbőzí végzódései- a magyartÓl
oltéróleg _ más.más nerriro utalnak. A melléknévmint ie|z a fó.
névbez tartozik; t bb molléknév is tartozhatik ugyanegy f6névbez.
Aie|z& viszony szőrendje rendszerint fordított.ja a magyarna,k: eltil
áll a fónév mint jelzott sző, s ut na ktivetkeznek a melléknévije|z6k,
p\. air forti.s et i,ú'stusbátor ésigazságos férfiri. A mellélorévmint
jelz6 afóneve elécsak akkor kertil, ha ktil n s hangsrily van rajta.
A fónév és a bozzá tattozó melléknév megegyezik egymással:
nemben, számban ésesetben.
A névszőragozás két száma (numerus) 16.
és esetei (casus)
Á névszÓragozásnak (d,eclínntio) - ide ta ozik mind a fónév,
mind a molléknév tagozáaa _ két azáma (numerus) és t esete
(ca,sus) van.
A névsz6ragozá's két azá,ma,.
nuInerul singularis (egyes sz6m), r vidítvo: si,ng. vagy S.
nufner,uspluralis (ttibbes szá"m),r vidítve: plur. vagy Pl,
l5
 L
Az ige a latin nyelvbon ugyancsak tagozhat'ő azőfa!. Az ige-
ragoz6,s (coni,ugatio: sszekapcsolá,s) rítján az iget6 és megfeleló
jelei, ragjai kozott olyrín kapcsolat jtin létro, amely az ige hatríro-
zott ja||egéb(aerbum finitum) biztosítja, és mondattani fószere1Ét
kidomborítja.
Az ige nom meghatátozott válfaja (uerbum infini,tum) névszíi
jellegot i'lt tt magára, rís megfe|e| az igébtÍ|képzet't,névsz6, koze-
lobbról az igenév fogalmának.
|1. A roNÉv (SUBSTAMIVUM)
És mnr..r,ÉruÉv
(ADIEcTIVUM)
A néuszl (rntnen) ktirének két legfóbb szőfaja a fónév és mellék.
név.
A t6n,éu(rnmen aubstn,ntivum) _ akfu a magyarban _ é| |ényt,
élottolen tfugyat vagy gondolati dolgot jelent. A fónév fajtái:
l. Konkrét fónév (lnmen connrelum), p|. ménsa aszta|
2. Elvont Íónév (nomen abstractutn), p|. ötn log
A konkrét f6név csoportjai:
o,) tulajdonnév (rnmen proprium), p|. Augustus
b) egyedt kiiznév (rwmcn appella,tiuum), p|. hömó ember
c) gynr - va,gy anyagnév (rnmen aollediuum,), p|. erercítw had-
soreg; aurutn a,rany
A latin fónevok három rwrn (gerurc) szerint oszlanak mog.
Ezek:
hímnem (genuo mascuhinum, tÓviditve: m),
nónom (gerw,s fémini,num, rtividítvo: /,) es
semlogosnem (genus rlnultru,tn,r vidítvo: r,).
A f név torm észot,os nomo kidorÍi|a szó jolentéséból.
Ekként:
Ht'mrumll a férfit jelentó fónoveken }ríviil a népek, folyÓk, szo.
lok ésh-6napoknove, pl. pd,ter at,ya,ScyüIw azkÍt,a,Danuai,cls Duna,
a4uib Ér..i szé|,Aprilia április.
t4
N6nem{l' a nót jelentó fóneveken kíviil a f6"k, szigetek, városok
ésországok neve, pl. mrt,teranya, fi,ctt'sÍngefa,Delus Dé|osz,Corinthus
Korinthosz, Aegyptus Egyiptom.
Semlegesrt,emü,eka tagozhatat|an fónevek és fónévi igenevok,
p|. n,efds (aeti,tum) (a tiltott} b$n; errd,re (humanum est) tévedni
(emberi dolog).
A fónév gremmatikai neméta tiivéról és végz6dés& |
lehet megállapítani. Így pl. egyes állatnevek is, természotesnemiikro
valő tokintet nélkiil, szívégzetik alapján sorolhatők a hím- vagy
nónembe (epiuern).
Ktiziis neműok (communia) azok a fónevek, amelyek férfit és
nót egyformán jelentenek, pl. pnréns sziiló (anya vagy atya).
A vá,|tozó neműek (mobi,Iia) a f6név nemének a kiiltinbségét a
szővégzetr megvfi|toztatásával jel lik, p|. ilisci,pulus firitanulÓ, dds-
cdpula,leánytanulÓ.
A melléknéu(rnrnen ad,iectirum) _ akárcsak a magyarba,n _
valamifélo tulajdonságot, minóségot jolont, p|, mrtgnwsnagy; uí,li,s
olcs6; ugyanogy eseten belÍili ktiltinbőzí végzódései- a magyartÓl
oltéróleg _ más.más nerriro utalnak. A melléknévmint ie|z a fó.
névbez tartozik; t bb molléknév is tartozhatik ugyanegy f6névbez.
Aie|z& viszony szőrendje rendszerint fordított.ja a magyarna,k: eltil
áll a fónév mint jelzott sző, s ut na ktivetkeznek a melléknévije|z6k,
p\. air forti.s et i,ú'stusbátor ésigazságos férfiri. A mellélorévmint
jelz6 afóneve elécsak akkor kertil, ha ktil n s hangsrily van rajta.
A fónév és a bozzá tattozó melléknév megegyezik egymással:
nemben, számban ésesetben.
A névszőragozás két száma (numerus) 16.
és esetei (casus)
Á névszÓragozásnak (d,eclínntio) - ide ta ozik mind a fónév,
mind a molléknév tagozáaa _ két azáma (numerus) és t esete
(ca,sus) van.
A névsz6ragozá's két azá,ma,.
nuInerul singularis (egyes sz6m), r vidítvo: si,ng. vagy S.
nufner,uspluralis (ttibbes szá"m),r vidítve: plur. vagy Pl,
l5
 x

siD8. g@" plur. $a

A névszÓragozís őt eseto: tőba g'Ó

I. dpdinnria .r/c -Íum l

Casus JelÖlése Kérdőszevai II. decliru io .l -rum ó
nombnt inrua (ala,nyoset), nom. kil mil kik? mikl III. d,eclinat,ip -il -um méssolbongző v. i
aac. kitl mit? kikot? mikotl IT. deal,i,nari'o -űs .u& u
wuaalótrue (tÁrgyesot)'
gmótí,tue (birtokos oeet)' gen. kíneke ... t minoka ... t kié? V. ileli,rvatio -sl -truln o
mié' Ljknek a ... l miknek
a ... ? kikét miké?
ilalivue (rész6hst,érozÓ osot)' ilar. kinekl minekl kiknek? mik' Elsó névszóragozás 17.
nokt
abl. kitől' mitől' kiktől' miktől?
Az I. ilpÍlinwrdőhoz e,z a4ővfi, névszők tartoznak. Az idetartozí
űlaíws (álta.lános hotérozÓ eeot)'
atb. fónovok szótáÍi alakja: tabula,,.a2 (Í) tábla; ttivo a plur. genitivus-
b6l: tabule-rum.
A latin birtokviszony szÓrondjo _ mint a ie|zu viszonyé álta.
lábon _ fordítottja e na,gyarnak: el<ilá,ll a birtok s utána a birbokos,
Nom. l D. tBb'rlÜ tfrIa PL tabulao bhk
p|. port,üRőmae B,őma kapuja. olyan esotekben, amikor ugyan- Aoo. I tabulóm táblőa I t'abulÍs ,áblákat
ogy fónévnok tulajdonsá,g. és birtokosjelzójo van egyszerre' & szo- Glon. I tauulre tfuláttok a... I tob..ta"om tfutáknak a...
Dat. tatutae tűlának
kásos szÓÍEnd a k vetkezó: tu|ajdonaágje|zó _ birtokosje|zó _. iel-
I I t"u,'ri' ,űtáknak
Abl. I tatub tfrIátÁl I t"n'b tútáktÁl
zelt sző, iltetó|og birtok, p|. a|ft,oRőmae 7nrt,oR6ma magas kapuja.
Az által nos hatő,tozó eaet (ablatdtnw) ercdeliJeg kitól? mitól?
A t boli di.va.l a sing. gonitivus és d6tivu8, tovébbc a plur. nominativrrs
kérdésrefe|el. Áz eset határozői jelentése utÓbb annyira kibóvtilt, .i tagja ogyforrrrÁn oe.vé olvadt iisgzo.r A t boli dl a plur. dativus és ablati!'us
hog7 oszk zhatátozít éssok más hatÁrozÓt is ki tud fejezni. .io ragjéval tisszoolvadva egyformcn .ta lott.
A ei'g. nominativrrs és eccusativus egotoiben az orodetileg hossz di
t hangzÓ rtividdé váJt (ha^rrgzÓrÖvidiilés' 7a.). A sing. ,ablativus eredeti -d
16. A névszők szőtári alakja: névszőttivek ragjo lokopott; o plur. accusetivug eredet,i .no rogja pÓtlÓ nyrtjtással lett
-dE (7b.).
A néviz k _ fónév es melléknév _ sz6tá,n alakjait a kÖvetkezó-
képpon írjuk ki. Néhány vá,|toző nem{l fónév (ra.) nónemú arakja, mint pI.
A fónévnek a,z egyes szám alanyesetét es birtokos esetét, vala. dcn,(istnwtQ eÍilia (leánya valakinek), a plur. dativus ésablatjvus
mint a nemétszokás kiírni, igy: pilanta, -ae (Í) palánta, a melléknév- esotoibon -furc ragot kap (így: d,dbue,fí,línbus),megktil nb ztetésii
nek a nemek szerint elkiil niiló egyes számri a|anyeseteit igy ldtus, a hímnemű deus (iaten) tdldua (fia valakinok) fónovek plur. dativus és
-o,' -u,tnszéles. ablativus (deis, tEliís) eseteitól.
A névsz k _ f6néves melléknév - ttivét rigy kapjuk meg, hogy Á plur. gonitivus végzídése egyes' fó|eg -col,a és -gena végú,
a t bbes szám birtokos eseténeka -rutn Yegy -um.ragját elhagyjuk: sz, wzelét,elekbon -um: igy aplőnola (égilak6) plur. gen. caelimlum,
ami megmarad, az a t a|ak, és annak utolső hangja a t6hangző, terrígena (f ld sziil tte) plur. gon. terrigemum.
p|, plar a plur. gen. plantdrum: tóalak: pl,antd,-,t'6hangz6: d,.
A névszÓk ttivei alapján t névszÓragozá'st (declinntiőt) kiiltin- l Kólt6i szővogokbon olőfordul ilyen sing. gonítivus is: aun-l (levog6.
btiztetiink meg. Ezek singularis es pluralis genitivus ragja, továbbá irok a). A'sing. genit'ivus .de végz&déw ilyon sz kaposolatban maredt fonn:
töhangzőja a k vetkezó: pÓÚer f*n|||[r (csal dopo).

2 Ladn nyclvköny - 1n'

16 t7
 x

siD8. g@" plur. $a

A névszÓragozís őt eseto: tőba g'Ó

I. dpdinnria .r/c -Íum l

Casus JelÖlése Kérdőszevai II. decliru io .l -rum ó
nombnt inrua (ala,nyoset), nom. kil mil kik? mikl III. d,eclinat,ip -il -um méssolbongző v. i
aac. kitl mit? kikot? mikotl IT. deal,i,nari'o -űs .u& u
wuaalótrue (tÁrgyesot)'
gmótí,tue (birtokos oeet)' gen. kíneke ... t minoka ... t kié? V. ileli,rvatio -sl -truln o
mié' Ljknek a ... l miknek
a ... ? kikét miké?
ilalivue (rész6hst,érozÓ osot)' ilar. kinekl minekl kiknek? mik' Elsó névszóragozás 17.
nokt
abl. kitől' mitől' kiktől' miktől?
Az I. ilpÍlinwrdőhoz e,z a4ővfi, névszők tartoznak. Az idetartozí
űlaíws (álta.lános hotérozÓ eeot)'
atb. fónovok szótáÍi alakja: tabula,,.a2 (Í) tábla; ttivo a plur. genitivus-
b6l: tabule-rum.
A latin birtokviszony szÓrondjo _ mint a ie|zu viszonyé álta.
lábon _ fordítottja e na,gyarnak: el<ilá,ll a birtok s utána a birbokos,
Nom. l D. tBb'rlÜ tfrIa PL tabulao bhk
p|. port,üRőmae B,őma kapuja. olyan esotekben, amikor ugyan- Aoo. I tabulóm táblőa I t'abulÍs ,áblákat
ogy fónévnok tulajdonsá,g. és birtokosjelzójo van egyszerre' & szo- Glon. I tauulre tfuláttok a... I tob..ta"om tfutáknak a...
Dat. tatutae tűlának
kásos szÓÍEnd a k vetkezó: tu|ajdonaágje|zó _ birtokosje|zó _. iel-
I I t"u,'ri' ,űtáknak
Abl. I tatub tfrIátÁl I t"n'b tútáktÁl
zelt sző, iltetó|og birtok, p|. a|ft,oRőmae 7nrt,oR6ma magas kapuja.
Az által nos hatő,tozó eaet (ablatdtnw) ercdeliJeg kitól? mitól?
A t boli di.va.l a sing. gonitivus és d6tivu8, tovébbc a plur. nominativrrs
kérdésrefe|el. Áz eset határozői jelentése utÓbb annyira kibóvtilt, .i tagja ogyforrrrÁn oe.vé olvadt iisgzo.r A t boli dl a plur. dativus és ablati!'us
hog7 oszk zhatátozít éssok más hatÁrozÓt is ki tud fejezni. .io ragjéval tisszoolvadva egyformcn .ta lott.
A ei'g. nominativrrs és eccusativus egotoiben az orodetileg hossz di
t hangzÓ rtividdé váJt (ha^rrgzÓrÖvidiilés' 7a.). A sing. ,ablativus eredeti -d
16. A névszők szőtári alakja: névszőttivek ragjo lokopott; o plur. accusetivug eredet,i .no rogja pÓtlÓ nyrtjtással lett
-dE (7b.).
A néviz k _ fónév es melléknév _ sz6tá,n alakjait a kÖvetkezó-
képpon írjuk ki. Néhány vá,|toző nem{l fónév (ra.) nónemú arakja, mint pI.
A fónévnek a,z egyes szám alanyesetét es birtokos esetét, vala. dcn,(istnwtQ eÍilia (leánya valakinek), a plur. dativus ésablatjvus
mint a nemétszokás kiírni, igy: pilanta, -ae (Í) palánta, a melléknév- esotoibon -furc ragot kap (így: d,dbue,fí,línbus),megktil nb ztetésii
nek a nemek szerint elkiil niiló egyes számri a|anyeseteit igy ldtus, a hímnemű deus (iaten) tdldua (fia valakinok) fónovek plur. dativus és
-o,' -u,tnszéles. ablativus (deis, tEliís) eseteitól.
A névsz k _ f6néves melléknév - ttivét rigy kapjuk meg, hogy Á plur. gonitivus végzídése egyes' fó|eg -col,a és -gena végú,
a t bbes szám birtokos eseténeka -rutn Yegy -um.ragját elhagyjuk: sz, wzelét,elekbon -um: igy aplőnola (égilak6) plur. gen. caelimlum,
ami megmarad, az a t a|ak, és annak utolső hangja a t6hangző, terrígena (f ld sziil tte) plur. gon. terrigemum.
p|, plar a plur. gen. plantdrum: tóalak: pl,antd,-,t'6hangz6: d,.
A névszÓk ttivei alapján t névszÓragozá'st (declinntiőt) kiiltin- l Kólt6i szővogokbon olőfordul ilyen sing. gonítivus is: aun-l (levog6.
btiztetiink meg. Ezek singularis es pluralis genitivus ragja, továbbá irok a). A'sing. genit'ivus .de végz&déw ilyon sz kaposolatban maredt fonn:
töhangzőja a k vetkezó: pÓÚer f*n|||[r (csal dopo).

2 Ladn nyclvköny - 1n'

16 t7
l7a. Az E.ttivü Íőnevek neme
Nom. I S. ager aűntőf ld, P,. e8li a nlőt ldak
Acc. I agrum egTös EzhL,őlijld'ekc,
Áz I. declinaliőhoz tartnző szők á'|ta|á,bannónemúek, kivévo a Gen. I ag.i agr rum czántőJ |dnek a...
Dat. og"ó
férfit, férfifogla,lkozéat,jellent,6,értolmtiknél fogva hím''omú azaYa,. Abl.
l
asró
&glis arÁrttőJ lilclctlck
I agris saíntőJ ld'cktől,
kaÚ, pl. agri,ab ftildmúvos, naula hajős, poéta ko|t6, bová,bbá az
Adriai.tongor novét (Ead,ria v. Ad,ria).
A sing. nominativusban -um végúok (p|. oppiitum, -7 n város)
végz duuk n kívtil abban kiiltlnbtiznek a t bbi o--tiivű névszőkt,6l,
It. Másoilik névszőragozás hogy semlogesnemúek.
Á aomlegesnomúokrevonatkoző ríltalános szabó"|y: a somloges-
A II. doclinatiőhoz a,z ö-tiv(L névszík tartoznak. E névszők nemú névszÓk nominativusa és accusativusa mind az egyes, mind.
sing. nominativusa általában 4,8, -er és.um végú,sing. gonitivusuk a ttibbes számban egyforma, és a tt'bbes sz{ímban *i''aig o."'
ragja pedig -í. SzÓtári alakjuk tehát: lennll, -í (*) rabszo|ga,puer, végz6dik. (A ragozási táblázatokban a, Bemlogesnemúoknokázekot
4 (m) fi , oppód,um, .í, (n) város. Ttiviik a plur. genitivusből: az egyÍorma osotalakjait mindig sszefogÓ vonallal !e|ezznk.)
EenvO-rum,puer6-rum, oppido-rum.
Va,rr egy -i,r végfrfónév: lldr, -d (m) férfi o .ur vég mollék.
"gy
névz ulur, <,, .u,?nj llakott. Nom. I ,S. I oppidum uároa PJ. I oppidr odroeok
Ácc. I -"ppi{t-
loppidum odroaÚ ! oppidr ui,roeokat
."!iiao'umoároaoicrwka...
sl | o&ronaka... |
D.:l. l l:bo*nak I oi'i'iai" oáronkrwk
puor Ábl. "ppi{9
oppidó lűroatőt olilia.ls oőrosoh,ől
B. Non. I aervug rűunlga I Íi,r, I I
Aoo. I sorvum tűnolgát I puerum Íd,,r
Gen. Irervi tűazofuőmak a... I puorl Íyirn| o.,.
Dail | s6rvó rűamtfon* | po""o Í1ylna*
AbL I gervó tűaznfual I puorő Ífutől tsgzovonágok:

Pl. Nom. I gervi rűÚnlgúk I puerl Íd1,k Az -iua és .ium végú f nevek sing. gonitivusa .ii hatyet,b.z is lehet (így:
Aoo. i serv6s róunlaákat I puerös Íi,likat
Íilió _ Jil|,, ingenii _ ingení).
Gbn. Isorv rum róezolgáknak a... I puerörum J lknak a.'.
Dat. I gervis raaafuau* | pueris Ji;lű n7k A d,e.,s (isten) szÓ ragozésába^rr párhuza,rnos ogotalakok: plur. nom. ded
AbL l sorvfu rabazntjdktlt I puerís fi, kt,ől mellott itrii, éa tIT,,plur. dat. ab|. deia mollett di,ia és it|,s.
A plur. gonitivus .Örum végz dése holyott .úm: a,ir - airü,m, aeaÚertiua
_ aeafurt,iiim, d,eua - ileíLm (ezel*lvi,I| d|At,m).
A t beli ó a sing. nominatívus és accusati!'rrs ragja előtú u.vrí lett, a pltrr.
detivtx és ablativus oeotragjaival podig az I. declinatiÓhoz hasonlőan -7s
végzÓdésséalakult. (A sing. ablatil'us és plur. accusativus ugyancsak az I.
Az Ö.tiivü főnevek neme lgd.
deolinatiÓhoz hasonlÓarr.)
A II. deolinatiÓhoz tart,oz6szÓk ki'ziil a sing. nom.-ban -1I8,.er,-ir
Az .er vég szók ragozásában, ha a sing. genitivusban kiesett vegúok általában hímnemúok, aiz .I,ln vég{lok somlogesnoműok.
az e (p|. ager, agrí,szánt6f ld), a sing. accusativustÓl kezdvo a rago- A sing. nominetivusban ha -zc végúekis, do nónomúok: a fék,
z6,son végig olmarad. városok, tarÜomá,nyok ésszigotok novei (l4.), néhány g rtig orodetü

l8 l9
l7a. Az E.ttivü Íőnevek neme
Nom. I S. ager aűntőf ld, P,. e8li a nlőt ldak
Acc. I agrum egTös EzhL,őlijld'ekc,
Áz I. declinaliőhoz tartnző szők á'|ta|á,bannónemúek, kivévo a Gen. I ag.i agr rum czántőJ |dnek a...
Dat. og"ó
férfit, férfifogla,lkozéat,jellent,6,értolmtiknél fogva hím''omú azaYa,. Abl.
l
asró
&glis arÁrttőJ lilclctlck
I agris saíntőJ ld'cktől,
kaÚ, pl. agri,ab ftildmúvos, naula hajős, poéta ko|t6, bová,bbá az
Adriai.tongor novét (Ead,ria v. Ad,ria).
A sing. nominativusban -um végúok (p|. oppiitum, -7 n város)
végz duuk n kívtil abban kiiltlnbtiznek a t bbi o--tiivű névszőkt,6l,
It. Másoilik névszőragozás hogy semlogesnemúek.
Á aomlegesnomúokrevonatkoző ríltalános szabó"|y: a somloges-
A II. doclinatiőhoz a,z ö-tiv(L névszík tartoznak. E névszők nemú névszÓk nominativusa és accusativusa mind az egyes, mind.
sing. nominativusa általában 4,8, -er és.um végú,sing. gonitivusuk a ttibbes számban egyforma, és a tt'bbes sz{ímban *i''aig o."'
ragja pedig -í. SzÓtári alakjuk tehát: lennll, -í (*) rabszo|ga,puer, végz6dik. (A ragozási táblázatokban a, Bemlogesnemúoknokázekot
4 (m) fi , oppód,um, .í, (n) város. Ttiviik a plur. genitivusből: az egyÍorma osotalakjait mindig sszefogÓ vonallal !e|ezznk.)
EenvO-rum,puer6-rum, oppido-rum.
Va,rr egy -i,r végfrfónév: lldr, -d (m) férfi o .ur vég mollék.
"gy
névz ulur, <,, .u,?nj llakott. Nom. I ,S. I oppidum uároa PJ. I oppidr odroeok
Ácc. I -"ppi{t-
loppidum odroaÚ ! oppidr ui,roeokat
."!iiao'umoároaoicrwka...
sl | o&ronaka... |
D.:l. l l:bo*nak I oi'i'iai" oáronkrwk
puor Ábl. "ppi{9
oppidó lűroatőt olilia.ls oőrosoh,ől
B. Non. I aervug rűunlga I Íi,r, I I
Aoo. I sorvum tűnolgát I puerum Íd,,r
Gen. Irervi tűazofuőmak a... I puorl Íyirn| o.,.
Dail | s6rvó rűamtfon* | po""o Í1ylna*
AbL I gervó tűaznfual I puorő Ífutől tsgzovonágok:

Pl. Nom. I gervi rűÚnlgúk I puerl Íd1,k Az -iua és .ium végú f nevek sing. gonitivusa .ii hatyet,b.z is lehet (így:
Aoo. i serv6s róunlaákat I puerös Íi,likat
Íilió _ Jil|,, ingenii _ ingení).
Gbn. Isorv rum róezolgáknak a... I puerörum J lknak a.'.
Dat. I gervis raaafuau* | pueris Ji;lű n7k A d,e.,s (isten) szÓ ragozésába^rr párhuza,rnos ogotalakok: plur. nom. ded
AbL l sorvfu rabazntjdktlt I puerís fi, kt,ől mellott itrii, éa tIT,,plur. dat. ab|. deia mollett di,ia és it|,s.
A plur. gonitivus .Örum végz dése holyott .úm: a,ir - airü,m, aeaÚertiua
_ aeafurt,iiim, d,eua - ileíLm (ezel*lvi,I| d|At,m).
A t beli ó a sing. nominatívus és accusati!'rrs ragja előtú u.vrí lett, a pltrr.
detivtx és ablativus oeotragjaival podig az I. declinatiÓhoz hasonlőan -7s
végzÓdésséalakult. (A sing. ablatil'us és plur. accusativus ugyancsak az I.
Az Ö.tiivü főnevek neme lgd.
deolinatiÓhoz hasonlÓarr.)
A II. deolinatiÓhoz tart,oz6szÓk ki'ziil a sing. nom.-ban -1I8,.er,-ir
Az .er vég szók ragozásában, ha a sing. genitivusban kiesett vegúok általában hímnemúok, aiz .I,ln vég{lok somlogesnoműok.
az e (p|. ager, agrí,szánt6f ld), a sing. accusativustÓl kezdvo a rago- A sing. nominetivusban ha -zc végúekis, do nónomúok: a fék,
z6,son végig olmarad. városok, tarÜomá,nyok ésszigotok novei (l4.), néhány g rtig orodetü

l8 l9
 t!

sző (pl. a,totnus,peri,od,us),továbbá aluus has, colus rokka, lntmus Az -er, -a,,.u,Invégúmelléknevekbon az r e| t,t á,116e csak akkor
termófdld és uannus sz6rő|apá,b. marad meg a, ra,gozáson végig,ha mind a három nem szőtári alak-
jában megva,n. Ea, a nó. es semlegesnom sing. nominativusában
A sing. nominativusban -zs végííek,de semlegesnemíiek..ui,rus
méreg,uulgus népt meg éspelagus tonger. E fóneveknek egyébként nincsen e, a,kkor mindhárom nem tová,bbi sszes eseteiben hiánv.
csak egyes számuk van (si,ngulari,atantum). zik.
Példa: pulcher, pulchra, pulchrutn szép
-a-6.ttivú
19. Az melléknevek
N MT
Az T -TI . declinatiÓh oz tartozó melléknevek ragozása ugyanolyarr Pt.
Nom. I pulchor pulchn I pulchrum I putohrt pulchreo I pulohn
szabályok szerint t<irténik, mint a fóneveké. A mellékneveknek
4"o. I Pulchrum pulchram l pulchrum I pulchróo pulchrór ! putchra
a három nem (hím-, nó- és semlegesnem) megjeltilésérehrírom gen. I pulohri pulohrao pu|chrl |pu|ohr,0rumprrtohrlrum pulohró:
D-s!. I putohO pulcbroe putotrró * i"l"nd" --*
végzódésiik van: -?'s' -a, -Il,rnYagy -er, -a, -u'rn. Ábl.
l-
I puloho pu|ohrl putohI6 | * pulohrls _
E mellékneveka hím- éssemlegesnenrben(-zs, -er és -um végz6-
désesetei) a Ir. declinatiőb, a nónemben (-a végz6désesetei) az r.
declinatiőt k vetik.
Harmailik névsztíragozs 21r.
Példák: bonlts, -a, -um j6L
A III. doclinatiőhoz a misga,llwry?no e d-ttivúnévszÓk tartoznak.
lÍ,ber,líbera, líberum szabad2
A sing. nominetivusuk kiiltinféIe, de a síng. gonitivusuk mindig .do
végz6d&fi'. Szőtári alakjuk: Iabor, .6róa (m) mlnka, aÜó8' .ö8 (Í)
MT NIMENT madá,r.
S. Num, I bonus bona bonum I liber libera I liberum Az idetar-taz névszők t vét ugyancsak a, plur. gonitinu osot.
Acc. I bonum bonam bonum I liberum liberam I liberum
Gen. I boni bonao boni I liberi liberae liberi ragjának a loválasztáse után kapjuk meg, do ez ttal ÚBupán &!Z.um
Dat. l bonó bonae bon6 | |iberó |iberae liberó
vá,lasztond lo. Például:
Abl. I bond bonE bon6 | |iborö liberö liberó

P/. Nom, I boni bonae bona I liberi liberae ! libera

lűmo, .öndc (m) embr, plur. gon: hömőn.um, t,Övoz homin.
Acc. I bonós bon6s bona | |iberds liberÉs l libera anűmal, .b (n) állat, plur. gen.| anímrtJő.urn,t,óvei
Gen. I bonóium bonárum bonórum I liber rum |iberErum liberörum enim5li.
Dat.
Dat. II *-
*- bonis -*
bonis -* I *- liberis --
Abl. I *- bonis -* I *- liberis -*

(A nyilak ir nya azonos esetolakokra utal,)

MásEalhe4gzős tóvfiek 2t.

a) Zá,rlnng tdaek (b, p; il, t; g, c) 2la.

r A három végződés jel lése így is használatos: bonus 3 vagy bonuss.
2 E melléknév t bbes száma (liberi), mint' f{ínév, szabadon sziiletett Példák: trabs, -ís (f) gononde' tővoz trab.
gyermokeket jelent; plur. genitivusa a hírnnemben így is: liberum. I! }rosszÚr pős, diE (rn) |á'b, tővez pd.
Z.vel bírÓ szÓ nem tévosztondÓ Ösgze a rÖvid d.s llbar, lí,brÍ,(m) (k nyv)
fónévr'el.
le, gts (Í) tÖrvényl tóvez lE4.

20 2T
 t!

sző (pl. a,totnus,peri,od,us),továbbá aluus has, colus rokka, lntmus Az -er, -a,,.u,Invégúmelléknevekbon az r e| t,t á,116e csak akkor
termófdld és uannus sz6rő|apá,b. marad meg a, ra,gozáson végig,ha mind a három nem szőtári alak-
jában megva,n. Ea, a nó. es semlegesnom sing. nominativusában
A sing. nominativusban -zs végííek,de semlegesnemíiek..ui,rus
méreg,uulgus népt meg éspelagus tonger. E fóneveknek egyébként nincsen e, a,kkor mindhárom nem tová,bbi sszes eseteiben hiánv.
csak egyes számuk van (si,ngulari,atantum). zik.
Példa: pulcher, pulchra, pulchrutn szép
-a-6.ttivú
19. Az melléknevek
N MT
Az T -TI . declinatiÓh oz tartozó melléknevek ragozása ugyanolyarr Pt.
Nom. I pulchor pulchn I pulchrum I putohrt pulchreo I pulohn
szabályok szerint t<irténik, mint a fóneveké. A mellékneveknek
4"o. I Pulchrum pulchram l pulchrum I pulchróo pulchrór ! putchra
a három nem (hím-, nó- és semlegesnem) megjeltilésérehrírom gen. I pulohri pulohrao pu|chrl |pu|ohr,0rumprrtohrlrum pulohró:
D-s!. I putohO pulcbroe putotrró * i"l"nd" --*
végzódésiik van: -?'s' -a, -Il,rnYagy -er, -a, -u'rn. Ábl.
l-
I puloho pu|ohrl putohI6 | * pulohrls _
E mellékneveka hím- éssemlegesnenrben(-zs, -er és -um végz6-
désesetei) a Ir. declinatiőb, a nónemben (-a végz6désesetei) az r.
declinatiőt k vetik.
Harmailik névsztíragozs 21r.
Példák: bonlts, -a, -um j6L
A III. doclinatiőhoz a misga,llwry?no e d-ttivúnévszÓk tartoznak.
lÍ,ber,líbera, líberum szabad2
A sing. nominetivusuk kiiltinféIe, de a síng. gonitivusuk mindig .do
végz6d&fi'. Szőtári alakjuk: Iabor, .6róa (m) mlnka, aÜó8' .ö8 (Í)
MT NIMENT madá,r.
S. Num, I bonus bona bonum I liber libera I liberum Az idetar-taz névszők t vét ugyancsak a, plur. gonitinu osot.
Acc. I bonum bonam bonum I liberum liberam I liberum
Gen. I boni bonao boni I liberi liberae liberi ragjának a loválasztáse után kapjuk meg, do ez ttal ÚBupán &!Z.um
Dat. l bonó bonae bon6 | |iberó |iberae liberó
vá,lasztond lo. Például:
Abl. I bond bonE bon6 | |iborö liberö liberó

P/. Nom, I boni bonae bona I liberi liberae ! libera

lűmo, .öndc (m) embr, plur. gon: hömőn.um, t,Övoz homin.
Acc. I bonós bon6s bona | |iberds liberÉs l libera anűmal, .b (n) állat, plur. gen.| anímrtJő.urn,t,óvei
Gen. I bonóium bonárum bonórum I liber rum |iberErum liberörum enim5li.
Dat.
Dat. II *-
*- bonis -*
bonis -* I *- liberis --
Abl. I *- bonis -* I *- liberis -*

(A nyilak ir nya azonos esetolakokra utal,)

MásEalhe4gzős tóvfiek 2t.

a) Zá,rlnng tdaek (b, p; il, t; g, c) 2la.

r A három végződés jel lése így is használatos: bonus 3 vagy bonuss.
2 E melléknév t bbes száma (liberi), mint' f{ínév, szabadon sziiletett Példák: trabs, -ís (f) gononde' tővoz trab.
gyermokeket jelent; plur. genitivusa a hírnnemben így is: liberum. I! }rosszÚr pős, diE (rn) |á'b, tővez pd.
Z.vel bírÓ szÓ nem tévosztondÓ Ösgze a rÖvid d.s llbar, lí,brÍ,(m) (k nyv)
fónévr'el.
le, gts (Í) tÖrvényl tóvez lE4.

20 2T
 Ugyanígy Íagozzuk az nL. és r.tÖvíl fónoveket is: hden,s,.ís (Í)
gcrend,a
S. Nom.
Aoc.
trabs
trabem gerendát
l pés láb I lér t n:éng bél.,Iabor, .őris (rn) munka.
I pedem lábal I lagom tőruéngt
Gen. trabís gerendánako I pedis lábnak a I l6gir t ruénynak a
Dot. trabi gerend'árulk I pedi tábnak I l6gi tőruénynek Semlegesnemü példák:
Abl. trabe geret'dátő|, I pede ldbtőI I lege roénytóI

PJ. Nom. I trabés gerendá,k I ped6s lűak I l6g6s tÖruények n,örnen, -inis (n) név, t vo: nőmi,n-
Acc. I trabés gerendákat I ped6s lábakat I l6gés ti)nsengeket @rpus, -oris (n) test, t ve: corlnr-
Gen. I trabum gerendákna,k a| podum lábaknak o I legum tőruényeknelo a
Dat. I irabibus gerend'áknak I pedibas|a,bakna,k I légibus t ruéngeknek
Ábl. i trabibus gerendÁlctől I pedibaslábaktől I legibus tÖruényektóI,

Azongél|en zárhangokra (p,t, c) végzöd6t'ovek, pl. princeps,.ipis

4"".
Gen.
ll*n:r
B. }íom. I l nómen
Itnómen
l
-
n minis
név
nzuet
n é , u n e ka . . .
| ! corpus
Il*'p*
corporis
taet
teste,
teEtnak d...
Dat. I nómini n,étmek corpori test,|al,
(rn) feiedelem (ttivo: pri,ncip-),m,i,les,-i,ti,s(m)katona (t vo: mi,Iit-), Abl. I nÖmine né1)tól
I
corporo ,esttól
oör, aoais (f) hang (t ve: Üoc-) agya,nigy rugozdnak.
Ea a zrírhangr1t vú f6név semlegesnemú'csak a semlegesnemú.
P/. Nom. j I nőmína neuek I corporr ,eEtek
Acc. I -lnómirra tuueket ! oorpom Wreke,
okro vonatkozó szab6|y tekintetébon tér el a fentiektóI, tohát sing. Gen. | nóminum n'eueknek a. .. corporum tecteknnk a...
Dat. l nóminibus n,eueknek ooryroribus teatelatek
accusa,tivus& a,zonos |esz a sing. nominativus osetével, továbbá, Abl. I nóminibus n,euektól oorporlbur teetekt&I
e plur. nominetivus rísaccusativus osetoegyformán a.ruvégzódlk.
Példa: oaput, -ítis (n) fej, tovo: capi,t.
Az ű- és ?,.t vü fónevek _ grűs, grű,is (il daru, s'.s, eú,is (fl ztc.
Nom. disznő és bős, bóuis (m /,) marha - általában ug.ya,rrc8a,ka fonti
I a. l ceput
ceput Í"i l P'. I cspits tejek
Acc. I lcaput Í"j
Í"ja | lcapita fejeket példák mintájára ragozÓdnak (Óóo plur. dat._abl.: bőbw v. bti-
Gen. I oapitls tejnek o... I capitum Jejeknek a,..
Dat. copitl capítibus bus), A Iuppiter istonnév esotoi: a,cc. rőaeÍn, gon. Iöaí,s, da;r.IőaE
I fejnek I fejeknnk
Abl. I oepite Íeitól I capittbus teJelatótr abl.. Iöae.

2tb, b) PolyéInny|wng{t'töuek (l, m, n, r) I-tóvfieL 22.

Példá,k: ütuutr, .is (m) consul, tÖve cőneul-
hómn, .inis (m) ember' tövo hórn,ín- Az ő.tov(l névszÓk ugyana,zokat alz esetra,gokat kapják, mint
a mássalhangzős ttivúek: a, t6 d.jo a plur. gonitivusban' Bomloges.
B. Nom. I oOnaut @nsat I homo ember
nemúeknéla, plur. nom._aco. .aragia' olótt és néhol _ p|. az.e,
Aoo. I oónsulem onail I hominem enbert .al, -ar végúsemlogesnoműoknél ésa melléknovoknél _ még& Bing.
Gon. I o nsulb onaultnk a,.. I hominic cmbernek o, ..
Dot. l oóngult erculnak I homini embernpk ablativusban mutatkozik (pl. andmiilő-unr, amí,md,ló-a,onimrtl .
Ábl. l oónsule conault,őI I bomino embertól,

Pl. Nom. I oóngul6s cotuulok homin6s emberela

Az i-tóa{t, n,éasűk lcirébe tartomak:
Aoo. I oónsrrl6s ottautolat homin6s emberekat
Con. I o nsulum owulolotuk a... I hominum omberelcneka... |. azok a,z -eág,-i's végfr f6novok, a,molyoknok s sing. nominati.
Dot. I oóngulibug ongdobtuk hominlbus etnberelonek vusában es gonitivusában ugyanannyi szőtag van (pri,*ytrIafu), pl.
Abl. l oónsultbur onublceől hominlbus q ercktóI
nubés, -ős (Í) fo|bö, aaia, -ís (Í) madá,r

22
 Ugyanígy Íagozzuk az nL. és r.tÖvíl fónoveket is: hden,s,.ís (Í)
gcrend,a
S. Nom.
Aoc.
trabs
trabem gerendát
l pés láb I lér t n:éng bél.,Iabor, .őris (rn) munka.
I pedem lábal I lagom tőruéngt
Gen. trabís gerendánako I pedis lábnak a I l6gir t ruénynak a
Dot. trabi gerend'árulk I pedi tábnak I l6gi tőruénynek Semlegesnemü példák:
Abl. trabe geret'dátő|, I pede ldbtőI I lege roénytóI

PJ. Nom. I trabés gerendá,k I ped6s lűak I l6g6s tÖruények n,örnen, -inis (n) név, t vo: nőmi,n-
Acc. I trabés gerendákat I ped6s lábakat I l6gés ti)nsengeket @rpus, -oris (n) test, t ve: corlnr-
Gen. I trabum gerendákna,k a| podum lábaknak o I legum tőruényeknelo a
Dat. I irabibus gerend'áknak I pedibas|a,bakna,k I légibus t ruéngeknek
Ábl. i trabibus gerendÁlctől I pedibaslábaktől I legibus tÖruényektóI,

Azongél|en zárhangokra (p,t, c) végzöd6t'ovek, pl. princeps,.ipis

4"".
Gen.
ll*n:r
B. }íom. I l nómen
Itnómen
l
-
n minis
név
nzuet
n é , u n e ka . . .
| ! corpus
Il*'p*
corporis
taet
teste,
teEtnak d...
Dat. I nómini n,étmek corpori test,|al,
(rn) feiedelem (ttivo: pri,ncip-),m,i,les,-i,ti,s(m)katona (t vo: mi,Iit-), Abl. I nÖmine né1)tól
I
corporo ,esttól
oör, aoais (f) hang (t ve: Üoc-) agya,nigy rugozdnak.
Ea a zrírhangr1t vú f6név semlegesnemú'csak a semlegesnemú.
P/. Nom. j I nőmína neuek I corporr ,eEtek
Acc. I -lnómirra tuueket ! oorpom Wreke,
okro vonatkozó szab6|y tekintetébon tér el a fentiektóI, tohát sing. Gen. | nóminum n'eueknek a. .. corporum tecteknnk a...
Dat. l nóminibus n,eueknek ooryroribus teatelatek
accusa,tivus& a,zonos |esz a sing. nominativus osetével, továbbá, Abl. I nóminibus n,euektól oorporlbur teetekt&I
e plur. nominetivus rísaccusativus osetoegyformán a.ruvégzódlk.
Példa: oaput, -ítis (n) fej, tovo: capi,t.
Az ű- és ?,.t vü fónevek _ grűs, grű,is (il daru, s'.s, eú,is (fl ztc.
Nom. disznő és bős, bóuis (m /,) marha - általában ug.ya,rrc8a,ka fonti
I a. l ceput
ceput Í"i l P'. I cspits tejek
Acc. I lcaput Í"j
Í"ja | lcapita fejeket példák mintájára ragozÓdnak (Óóo plur. dat._abl.: bőbw v. bti-
Gen. I oapitls tejnek o... I capitum Jejeknek a,..
Dat. copitl capítibus bus), A Iuppiter istonnév esotoi: a,cc. rőaeÍn, gon. Iöaí,s, da;r.IőaE
I fejnek I fejeknnk
Abl. I oepite Íeitól I capittbus teJelatótr abl.. Iöae.

2tb, b) PolyéInny|wng{t'töuek (l, m, n, r) I-tóvfieL 22.

Példá,k: ütuutr, .is (m) consul, tÖve cőneul-
hómn, .inis (m) ember' tövo hórn,ín- Az ő.tov(l névszÓk ugyana,zokat alz esetra,gokat kapják, mint
a mássalhangzős ttivúek: a, t6 d.jo a plur. gonitivusban' Bomloges.
B. Nom. I oOnaut @nsat I homo ember
nemúeknéla, plur. nom._aco. .aragia' olótt és néhol _ p|. az.e,
Aoo. I oónsulem onail I hominem enbert .al, -ar végúsemlogesnoműoknél ésa melléknovoknél _ még& Bing.
Gon. I o nsulb onaultnk a,.. I hominic cmbernek o, ..
Dot. l oóngult erculnak I homini embernpk ablativusban mutatkozik (pl. andmiilő-unr, amí,md,ló-a,onimrtl .
Ábl. l oónsule conault,őI I bomino embertól,

Pl. Nom. I oóngul6s cotuulok homin6s emberela

Az i-tóa{t, n,éasűk lcirébe tartomak:
Aoo. I oónsrrl6s ottautolat homin6s emberekat
Con. I o nsulum owulolotuk a... I hominum omberelcneka... |. azok a,z -eág,-i's végfr f6novok, a,molyoknok s sing. nominati.
Dot. I oóngulibug ongdobtuk hominlbus etnberelonek vusában es gonitivusában ugyanannyi szőtag van (pri,*ytrIafu), pl.
Abl. l oónsultbur onublceől hominlbus q ercktóI
nubés, -ős (Í) fo|bö, aaia, -ís (Í) madá,r

22
 2. azok qz -8, -ú vQ:ú' fónovok, a,molyeknek o sing. genitivus Megjegyzéseka mássalb&ngz& és i.tóvfi Íőnevek r:lgÜzúsfufuz
-ia ragja elótt két mássalharrgz van, p|. urba, urbía (fl vátol, ari,
arcr,s (f) v6,r A plur. gonitivusb l nyort t6 o ragozáson végig tisztén megállapít,lratő,
kivévo a sing. nominotivrrst, mely osot hol .a végz6déaÍ'(babe,7ritwepa, 1Ee,
3. ez a négy -er vég6 f6névz ,irnber, -brís (m) zé,pnrtr,6,línler, milea, ,l'dg.a>léx .lftc.a-vóx, híema, gritra, bóa; ansie, *arc.a>ara), ho|
.tris (fl csÓnak, ú;ter,.trde (m) tóm|6, uenler, .trís (rn) has ragtolan (caprt, cöntul, hómo,labor, nÖmen, rtü,re, anömal,Jl, do gyakron mutat
4. az -e, -a,l, -ar végü aemlegesnomű fónovok, mint pl. máre, -ia magénhan gzÓváltozést.
tenger, animnl, .öa á||at, exen,pla,r,.depeld ny A sing accusetivus .em végz déso mollott egyes i.tiivúeknél ol iordul
-tm végű tcrg'yeset is, tgy febria, .ie (f ) |áz: febrem v. feb'r|m, ptl,ppi,e, .ia (t
5. a III. declinati hoz t,artoző alapfokrí molléknovek ziimo es )
hejőfar: pupPom v. pupplm, eecuria, .ia (t) b&d: soourcm v. wvtín, tutrie,
melléknévi igenevek. -ia (f ) torcny: turrem v. turrlm.!
A plur. aocusativus oredoti -nr ragjcbÓl' ekárcsak az I_IÍ. declinetiÓnél
R,agozásipéldá,karra, hogy az ö-tó osak a plur. geni. (l7.)' pőtlÓ nyrtjtdssal lett ez oaetben -él, o plur. accusativug az d.ttivúoknél
tivusban mutatkozik: .]B véltozatban is ol6fordul.
A plur. gonitivw .um tagja.lgm.má b6víil ogyos mÁssalhengzős ttivüok.
nél íe: így az ogyto;gÚl fórrevekn l; aa, aalóum (m) tőnai pénz, d,óa, doti,um (t)
S. Nom. I avis n1adÁ'r I erx uir ncszajÁndék' taua, fauaium (J) totok, traus, Jraud,ium (t) au'|Áa, |aua, lau.
Acc. l avem ndnrat I arcem Oőfar
Gen. avig tnddrm& a,.. arcis űnak
tlium (J ) dicsérot, lia,lit,ium (Í) pel műa, murium ( m Í) ogét, nb, ni,vium (f )
I I a...
Dat. I avI tdárnok I arcI lit,@k hó,öe, óaui,um (n) cr,ont, atrb, atr,igium (l) ba6.oly, vie, uírúum (t) e ; on
Abl. I ave tdÁrt'ől I arce tártől .lt6r' .lt.6s végű tóbboe számok gonitivuséban, p|. penatae, -dium (m) h6zí
istenok, QuőritZe, .irium (m) rÓmai potgámk és e két s,Áná|l uro, um,ium (t)
Pf. Nom. I av6s mdarak I arcös n.űrak
Ácc. I av6a mdnalcot l aro0s 1ű}@kat
b a, aupeltrer, eupellectilium (t) holm;.
Gen. I avium ndzr&aaka... larclum odraktnk a... Ezzol gzornbon og'yo6 .d.tiivüek a plur. genitivusban ogyszet(ton .um
Dot. I avibus mdaralndc I arcibus oőrakaak ragot kopnak, (gy : wmia, .wm ( m f ) kutye, iuaenia, .um ( m t ) ifiű, pfr,nia,.um
Ábl. I evibrrs ndarakt'ől I orcibus r*ktil
(m)kenyét, pról,ée,.um (f ) urffi,leneÚ,lemum (mJ) ótog, ÜEe,-um (nt) iőe

A lwrma,ilik rléuszlra,gozl,shaztarto t&rut:ek ?utnét trjuk kő ée

Példák a semlegesnemúd.ttivűekrugoz6,sÁ,ra,' a,hol a plur. nom.-
je4yearlk m,q o ezltdri alakkal egy ftt
a c c . é s g o n . - o nk í v i i l a s i n g . a b l a t i v u s b a n is jelont.
kezik a tóboli d..

B . NNom.
o m . l||mare
lmare ,e|we" |lanimel ől|at
Ácc.
4"". t mare
I|tmare toryc,t |loÍIimal őllalnt
Gen. I maris tengcr*ck a... I ominBlie őllatnak a...
Det. I mari taqerneb I anim lÍ á.]latÍ k
Abl. I ma.ri tengertól l animóll állaltÁl
I A corpua, .orie (n) teet gző osotébon o tő erodotilog e volt, do oz in'Üor.
PJ.Nom. llmaria Wtgcrelc llanim lia dllatok vocalie helyzotbon r tett (70).
Acc. | | marfr tengcreke! l |animan. áilatokal 2 Csak .lm végú a sing. aecusativusuk a kóvotkoz6 i.tiivúoknok: crIce,
Gen. I marium tengerehtuk a. , . I animóllum állalo|onk a., . .i'a (t) azonjtfuá,g, huaóa, .ie (|) kö|tőgéa, ,a (f ) et6,Tiberí,s, -i,a(m), Neapolíe,
Dat. I maribus terqerektuk I onime bus őllaloktnk
Abl. .i'a (Í). A gÖrlig poéaía,.a (J) ki3|téazot azÓ sing. accusativusa poéa,í'm mellett
I maribus taqerckÍöl I a'niÍnBubus dl,latokt,ől
poeain is lohot. - MÍndezoknok a főnevoknok a síng. ablativuse .ívégződésü.

24 2ó
 2. azok qz -8, -ú vQ:ú' fónovok, a,molyeknek o sing. genitivus Megjegyzéseka mássalb&ngz& és i.tóvfi Íőnevek r:lgÜzúsfufuz
-ia ragja elótt két mássalharrgz van, p|. urba, urbía (fl vátol, ari,
arcr,s (f) v6,r A plur. gonitivusb l nyort t6 o ragozáson végig tisztén megállapít,lratő,
kivévo a sing. nominotivrrst, mely osot hol .a végz6déaÍ'(babe,7ritwepa, 1Ee,
3. ez a négy -er vég6 f6névz ,irnber, -brís (m) zé,pnrtr,6,línler, milea, ,l'dg.a>léx .lftc.a-vóx, híema, gritra, bóa; ansie, *arc.a>ara), ho|
.tris (fl csÓnak, ú;ter,.trde (m) tóm|6, uenler, .trís (rn) has ragtolan (caprt, cöntul, hómo,labor, nÖmen, rtü,re, anömal,Jl, do gyakron mutat
4. az -e, -a,l, -ar végü aemlegesnomű fónovok, mint pl. máre, -ia magénhan gzÓváltozést.
tenger, animnl, .öa á||at, exen,pla,r,.depeld ny A sing accusetivus .em végz déso mollott egyes i.tiivúeknél ol iordul
-tm végű tcrg'yeset is, tgy febria, .ie (f ) |áz: febrem v. feb'r|m, ptl,ppi,e, .ia (t
5. a III. declinati hoz t,artoző alapfokrí molléknovek ziimo es )
hejőfar: pupPom v. pupplm, eecuria, .ia (t) b&d: soourcm v. wvtín, tutrie,
melléknévi igenevek. -ia (f ) torcny: turrem v. turrlm.!
A plur. aocusativus oredoti -nr ragjcbÓl' ekárcsak az I_IÍ. declinetiÓnél
R,agozásipéldá,karra, hogy az ö-tó osak a plur. geni. (l7.)' pőtlÓ nyrtjtdssal lett ez oaetben -él, o plur. accusativug az d.ttivúoknél
tivusban mutatkozik: .]B véltozatban is ol6fordul.
A plur. gonitivw .um tagja.lgm.má b6víil ogyos mÁssalhengzős ttivüok.
nél íe: így az ogyto;gÚl fórrevekn l; aa, aalóum (m) tőnai pénz, d,óa, doti,um (t)
S. Nom. I avis n1adÁ'r I erx uir ncszajÁndék' taua, fauaium (J) totok, traus, Jraud,ium (t) au'|Áa, |aua, lau.
Acc. l avem ndnrat I arcem Oőfar
Gen. avig tnddrm& a,.. arcis űnak
tlium (J ) dicsérot, lia,lit,ium (Í) pel műa, murium ( m Í) ogét, nb, ni,vium (f )
I I a...
Dat. I avI tdárnok I arcI lit,@k hó,öe, óaui,um (n) cr,ont, atrb, atr,igium (l) ba6.oly, vie, uírúum (t) e ; on
Abl. I ave tdÁrt'ől I arce tártől .lt6r' .lt.6s végű tóbboe számok gonitivuséban, p|. penatae, -dium (m) h6zí
istenok, QuőritZe, .irium (m) rÓmai potgámk és e két s,Áná|l uro, um,ium (t)
Pf. Nom. I av6s mdarak I arcös n.űrak
Ácc. I av6a mdnalcot l aro0s 1ű}@kat
b a, aupeltrer, eupellectilium (t) holm;.
Gen. I avium ndzr&aaka... larclum odraktnk a... Ezzol gzornbon og'yo6 .d.tiivüek a plur. genitivusban ogyszet(ton .um
Dot. I avibus mdaralndc I arcibus oőrakaak ragot kopnak, (gy : wmia, .wm ( m f ) kutye, iuaenia, .um ( m t ) ifiű, pfr,nia,.um
Ábl. I evibrrs ndarakt'ől I orcibus r*ktil
(m)kenyét, pról,ée,.um (f ) urffi,leneÚ,lemum (mJ) ótog, ÜEe,-um (nt) iőe

A lwrma,ilik rléuszlra,gozl,shaztarto t&rut:ek ?utnét trjuk kő ée

Példák a semlegesnemúd.ttivűekrugoz6,sÁ,ra,' a,hol a plur. nom.-
je4yearlk m,q o ezltdri alakkal egy ftt
a c c . é s g o n . - o nk í v i i l a s i n g . a b l a t i v u s b a n is jelont.
kezik a tóboli d..

B . NNom.
o m . l||mare
lmare ,e|we" |lanimel ől|at
Ácc.
4"". t mare
I|tmare toryc,t |loÍIimal őllalnt
Gen. I maris tengcr*ck a... I ominBlie őllatnak a...
Det. I mari taqerneb I anim lÍ á.]latÍ k
Abl. I ma.ri tengertól l animóll állaltÁl
I A corpua, .orie (n) teet gző osotébon o tő erodotilog e volt, do oz in'Üor.
PJ.Nom. llmaria Wtgcrelc llanim lia dllatok vocalie helyzotbon r tett (70).
Acc. | | marfr tengcreke! l |animan. áilatokal 2 Csak .lm végú a sing. aecusativusuk a kóvotkoz6 i.tiivúoknok: crIce,
Gen. I marium tengerehtuk a. , . I animóllum állalo|onk a., . .i'a (t) azonjtfuá,g, huaóa, .ie (|) kö|tőgéa, ,a (f ) et6,Tiberí,s, -i,a(m), Neapolíe,
Dat. I maribus terqerektuk I onime bus őllaloktnk
Abl. .i'a (Í). A gÖrlig poéaía,.a (J) ki3|téazot azÓ sing. accusativusa poéa,í'm mellett
I maribus taqerckÍöl I a'niÍnBubus dl,latokt,ől
poeain is lohot. - MÍndezoknok a főnevoknok a síng. ablativuse .ívégződésü.

24 2ó
 A hormailik névszőragozáshoz tartozó illver gezdegz d,trsite, itrlvitum
melléknevek rórper ép: eóapita, aóepitum
luperster fonnmaradÓ: tuperat,ile, euperatitum
A III. doclinatiÓhoz tartoznak: prinoepc elsó:. pti,neipe, princ,i.1rum
l. háromvégzídq (-er, -ős, .e,) melléknevek, amelyeknek a porÚicepc részes: pmrt,i,cipe, parÚiciplm
plultot azegépy: Paupere, pauperum
három nem megkiiliinbtiztetésérea sing. nominativusban három. ' vetus régi: Oetere' 7)eÜerum
féltovégz daiik van, p|. d,cer,d,cri,s,d,creé|es;
2. kébvqzíd&fi' (-is, -e) melléknovek, amelyoknek elsó vég. Ez utÓbbinak somlegesnom{i pluralísa - oetera - is használatos.
zódeae a lrím- ésnónemet, a másik a semlegesnometjeltili, p|. tortis, Az ogyvégz désü mouéknor'ok mÁsik csoportjénak a sing. ablativusa .i,
-e b6"torr; de a plur. gonitilrrsa .um végü. Ilyenek:

3. egyvégzódaú melléknevok, amelyoknek mind a három nem-

bon ugyanegy sing. nominativusuk van, p|. telí,x boldog, prÍid,éns
okos; a szítáti alak kiírt genitivusát itt ajánlatos zárőjolbo tenni,
ilfr::-"#:*ffi:,h#::H*u
inopl gyámoltalan:,i,rnpfi, irwpum
hogy kébvégzódesűnekne tartsuk a molléknovot, igy: fé,lÍ,r,(-í,cis) arÜifex múvészi: artiJin;t,, artiticum
boldog, prúd,éns,(-énrds)okoa. eupplex ktinytirg : eupp|,icL, auppfl,í,alm
vtgil éber: oi,gilt, tsi,gitr,um
A melléknevek legnagyobb íeszt á-t vúek, vagyis a sing. abla. momor omlékez6: memorl, memor.,m
tivusban .í, a plur. genitivusban -íutn (a somlegesnemplur. nom._
acc. eseteiben -ia) végz dut, kapnak.
Negyedik névszőragozás 24.
MFNT MEAl ,T1 T
B. Nom. I eocr lcris ! acre fortlr -* A Tv. declinatiÓhoz az ,.t,ővú fónevek tartoznak; mellékne.
| forto . félíx
Aoo. |!crem_* lÍoro fortem -* I forte félÍcem vek a, Iv. e8 V. declinatiőban nom Bzoropelnok. Az ide t,art,oz6
Gen. | +- Ior|g -+ *- fortlc . félÍcis
Dat. I *- Iorl *- fortl -+ * félící
hím. és nónemú fónevek sing. nominativusa .u8' & semlegeseké. ;
Abl. | *- lort -+ *- forÚl . félici volamennyinok a sing. gonitivusa .íis végzóda . Szőtári alakjuk:
Pt Non. l lorsr -* llotb fortár _* | fortlr féllcés ' |félicia trwtua, .úa (m) gyiimtilcs, vagy: genli, -,íis(n) térd. Tiiviik e plur.
Áoo Itor& _* |!.ril fort6r -+ féllcés - genitivusbÓl : fruetu.um'.genu-um.
lfortlr lfélicia
Glen" | *- lcrlum * 6 f6ygls6 -+ . félIcium
Dat. | +- Iorlbu! * -- fortibus -* . féllcibus
Abt. | *- lorlbur * +- fortlbus -+ . félIcibus

Az egyvégzffiésű melléknevek ogy ceopoÉja mássalhangzÓs t,ovü' ezétb

B. Nom.
Acc.
Gon.
Dat.
I fructus
I fruetum
I fructús
ggúmÖ|ca
gyú,m tca t
gyiim lcmek a. ..
gg m lcutek
lms
genűr
genű
térd
térde,
térdnek a.. .
a sing. ablotivusuk.e, a plur. gonitivrrsuk .um végú.Ezoknok a somlegesnemo I fructul ,érilnnk
Abl. I fructű gybniilnst6l genÜ téril,tól
e tiibboe számba'n nom használatoa. Ilyonok:
PJ. Nom. I fruotűs gy móI,a k I l genur térdek
d&tr tétlen: d,6gid'c, d,éaid,um Aco. fructiis jgiim lca ker
I | |- gonur t&d.eke,
oom1)o! vrnivel bltóz compote, compotum G[en. I fructuum ggüfl| lcsijk,uk o. . . | genuum térdelc,nek
a. ..
Dat. I fruotibus gg mólca knek genibur t,érilelan,ck
l A két vfuz d& jelÖléso Így ís hasznáIatos: forÚfu 2 ,agy fort|sz. Ábl. I fruottbur glxt,|ótaiiilwdt gentbur té".kk,ó|

26 27
 A hormailik névszőragozáshoz tartozó illver gezdegz d,trsite, itrlvitum
melléknevek rórper ép: eóapita, aóepitum
luperster fonnmaradÓ: tuperat,ile, euperatitum
A III. doclinatiÓhoz tartoznak: prinoepc elsó:. pti,neipe, princ,i.1rum
l. háromvégzídq (-er, -ős, .e,) melléknevek, amelyeknek a porÚicepc részes: pmrt,i,cipe, parÚiciplm
plultot azegépy: Paupere, pauperum
három nem megkiiliinbtiztetésérea sing. nominativusban három. ' vetus régi: Oetere' 7)eÜerum
féltovégz daiik van, p|. d,cer,d,cri,s,d,creé|es;
2. kébvqzíd&fi' (-is, -e) melléknovek, amelyoknek elsó vég. Ez utÓbbinak somlegesnom{i pluralísa - oetera - is használatos.
zódeae a lrím- ésnónemet, a másik a semlegesnometjeltili, p|. tortis, Az ogyvégz désü mouéknor'ok mÁsik csoportjénak a sing. ablativusa .i,
-e b6"torr; de a plur. gonitilrrsa .um végü. Ilyenek:

3. egyvégzódaú melléknevok, amelyoknek mind a három nem-

bon ugyanegy sing. nominativusuk van, p|. telí,x boldog, prÍid,éns
okos; a szítáti alak kiírt genitivusát itt ajánlatos zárőjolbo tenni,
ilfr::-"#:*ffi:,h#::H*u
inopl gyámoltalan:,i,rnpfi, irwpum
hogy kébvégzódesűnekne tartsuk a molléknovot, igy: fé,lÍ,r,(-í,cis) arÜifex múvészi: artiJin;t,, artiticum
boldog, prúd,éns,(-énrds)okoa. eupplex ktinytirg : eupp|,icL, auppfl,í,alm
vtgil éber: oi,gilt, tsi,gitr,um
A melléknevek legnagyobb íeszt á-t vúek, vagyis a sing. abla. momor omlékez6: memorl, memor.,m
tivusban .í, a plur. genitivusban -íutn (a somlegesnemplur. nom._
acc. eseteiben -ia) végz dut, kapnak.
Negyedik névszőragozás 24.
MFNT MEAl ,T1 T
B. Nom. I eocr lcris ! acre fortlr -* A Tv. declinatiÓhoz az ,.t,ővú fónevek tartoznak; mellékne.
| forto . félíx
Aoo. |!crem_* lÍoro fortem -* I forte félÍcem vek a, Iv. e8 V. declinatiőban nom Bzoropelnok. Az ide t,art,oz6
Gen. | +- Ior|g -+ *- fortlc . félÍcis
Dat. I *- Iorl *- fortl -+ * félící
hím. és nónemú fónevek sing. nominativusa .u8' & semlegeseké. ;
Abl. | *- lort -+ *- forÚl . félici volamennyinok a sing. gonitivusa .íis végzóda . Szőtári alakjuk:
Pt Non. l lorsr -* llotb fortár _* | fortlr féllcés ' |félicia trwtua, .úa (m) gyiimtilcs, vagy: genli, -,íis(n) térd. Tiiviik e plur.
Áoo Itor& _* |!.ril fort6r -+ féllcés - genitivusbÓl : fruetu.um'.genu-um.
lfortlr lfélicia
Glen" | *- lcrlum * 6 f6ygls6 -+ . félIcium
Dat. | +- Iorlbu! * -- fortibus -* . féllcibus
Abt. | *- lorlbur * +- fortlbus -+ . félIcibus

Az egyvégzffiésű melléknevek ogy ceopoÉja mássalhangzÓs t,ovü' ezétb

B. Nom.
Acc.
Gon.
Dat.
I fructus
I fruetum
I fructús
ggúmÖ|ca
gyú,m tca t
gyiim lcmek a. ..
gg m lcutek
lms
genűr
genű
térd
térde,
térdnek a.. .
a sing. ablotivusuk.e, a plur. gonitivrrsuk .um végú.Ezoknok a somlegesnemo I fructul ,érilnnk
Abl. I fructű gybniilnst6l genÜ téril,tól
e tiibboe számba'n nom használatoa. Ilyonok:
PJ. Nom. I fruotűs gy móI,a k I l genur térdek
d&tr tétlen: d,6gid'c, d,éaid,um Aco. fructiis jgiim lca ker
I | |- gonur t&d.eke,
oom1)o! vrnivel bltóz compote, compotum G[en. I fructuum ggüfl| lcsijk,uk o. . . | genuum térdelc,nek
a. ..
Dat. I fruotibus gg mólca knek genibur t,érilelan,ck
l A két vfuz d& jelÖléso Így ís hasznáIatos: forÚfu 2 ,agy fort|sz. Ábl. I fruottbur glxt,|ótaiiilwdt gentbur té".kk,ó|

26 27
 A ragozcson végig a t boli Ü.nek van uralkodő jollego, olyannyira, hogy
a mÁssalhangzÓa névszÓragozásMl ismort végz dések magcnhangzÓit rondszo.
rosen megÁba olvasztja. A eing. dativus .i ragja néha ugyancsak beleolvad a
t beli rr.be, tgy quitatue (lova,sság) sing. dativrrsa: equitatü,. A plur. dat..abl.
-ibur végz déso helyott .ubus vaÍr t au vég6 kéttagrt f novoknél (p|. rcln t,(t,
q|Iarcul tiilgyfe)' tovébM o ezÓknál: artuc tzillet, tr,ibua néposzt'áIy. A oerÍi
nyára ésportua kiki't6 szevekflur. dat..abl. eeoto ogyformÁn |o|tet,zveribus és
tserl)btts, ill. porÚi,h,le as .porÚuhu.
Vegyos ragozásű a II. és IY. doolinatio gzerint: d,omua, .üa (t) ház.
Á trossz 6 tőhangzÓ 8 sing. aoousotivusba,rr megriividiilt; a sing. gen..dat.
esotoibon hosszír, ha ol6tto magÁnhangzÓ (. a)' riivid, ha olőtto méssalhangzÓ
á (rÜr).
Az é-tbvíÍfónevek nemo zfu.
A2 e.tlővfi' fórrovek általában nónoműek. Eímneműok: nxeri.
diib dé|q dias nap. Ugyarrcsak nönemű egyes számban d,iés,ba
jelenteso: határnap (dí,ésorutitu,ta,).

Nom. | ,9. donul l.á2 | Pl. rlomüs há?nk

Ácc. I ibmvm hfut I domÜsv.ilomós hámkat llz öt declinatio eseÚvégzöiléseinektisszefoglalása 26.
Gen. I rtomur ltőztt& d... I domuumí.domórum házaknnko..'
Dat. I rlomul hád,lila l aonrttug fuiaknak
Ábl. ilomó házlÁl ilomibur házaktőI
(Az uaze&|lítás a kivételokre valő tekintet nélkiil ttirtént. Pon.
I l
tosvesszó után a Bem|ogggnomünévsz k végzödéseiállnak.)

Ilyen vogyea ragozásrl f6név még: Iaunla, .d (t) babér. Ala\ rt mutat
mréga eetnttn szÓ sing. gonítivuse (seuÜÜr mollott: senatl).

B. Nom. .T -Utr -Oa; -UDt

?k. Az u.tóvfi fönevek neme Acc. :Im -Um
kiikjnféle
-em1' (-nq1.)
-Bs
-ém
Glen. -aO -t -ll -ei
A sing. nominativusbarr .w végúfónovok hímnomüek. Dat -ac .Ü -t -oi
ÁbI. -t .ó -c v. -I -6
A fák stb. novén kíviil (l. l4.) nónom$ek: Iiliis a hőnap 13. v.
16. napja, tribus néposztály, prtíÍnw oszlopcs&rnok, acus t,(t,ma,ntn
PL Nom. -i; -r -6r; -r, -b
kéz, csapot, domus hé,z. Áco. -ós; .r -6s; -o, -lr
A sing. nominetivusba,n .tZ vegú f novok semlogosnoműek. Gen. .órum -um v. -iwn
D6t. -Is -lbus
Abl. -il -lbur
?.8. Ötoait névszőragozás
Az v. doclinati hoz aa é.tovfi fónevok tartoznak; sing. nomi- A megszőlítás eseto (vocativus) 27.
nativusuk .áe, gonitivtlsuk .eí végú.Sz6t6ri alakjuk: rFs, ren ff)
dolog. TÖviik 8 plur. genitivusbÓl: rf.rum. A mogszőlítás esoto az I., III., rv. éBV. doclinatőnak mind az
egyes' mind a t bbos számában azonos az alanyosettel, így pI.
O terra! T, foldt - O InmdnFs! - T,emberek! O aUU T,
Nom. B. 16r irow I PL 16r ilolgok Á III. declinatio .1,8 vég névbzőinak az egyel szám""['1o[yt
Áoo. nBm dDlgoa I tS" ilolgokat voca.
Glen" rcl aa,rywtc a... | Érun dol4okn'aka... tivusa az ö t bangzí.holyébe hangzőváltássa| (7a.).e hangot lép-
Dat. rcl @w& t$btt! ilolgolcna.k
abl. ra
tnt, így: o R6mule! T, Romulus I Az .őw végútulajdonnoiek, to-
dalagtil rrBbus itolaolchől
vábbá a tdliw, geniutséameu, szavak vocativusa í.rovégzódik, így:

28
29
 A ragozcson végig a t boli Ü.nek van uralkodő jollego, olyannyira, hogy
a mÁssalhangzÓa névszÓragozásMl ismort végz dések magcnhangzÓit rondszo.
rosen megÁba olvasztja. A eing. dativus .i ragja néha ugyancsak beleolvad a
t beli rr.be, tgy quitatue (lova,sság) sing. dativrrsa: equitatü,. A plur. dat..abl.
-ibur végz déso helyott .ubus vaÍr t au vég6 kéttagrt f novoknél (p|. rcln t,(t,
q|Iarcul tiilgyfe)' tovébM o ezÓknál: artuc tzillet, tr,ibua néposzt'áIy. A oerÍi
nyára ésportua kiki't6 szevekflur. dat..abl. eeoto ogyformÁn |o|tet,zveribus és
tserl)btts, ill. porÚi,h,le as .porÚuhu.
Vegyos ragozásű a II. és IY. doolinatio gzerint: d,omua, .üa (t) ház.
Á trossz 6 tőhangzÓ 8 sing. aoousotivusba,rr megriividiilt; a sing. gen..dat.
esotoibon hosszír, ha ol6tto magÁnhangzÓ (. a)' riivid, ha olőtto méssalhangzÓ
á (rÜr).
Az é-tbvíÍfónevek nemo zfu.
A2 e.tlővfi' fórrovek általában nónoműek. Eímneműok: nxeri.
diib dé|q dias nap. Ugyarrcsak nönemű egyes számban d,iés,ba
jelenteso: határnap (dí,ésorutitu,ta,).

Nom. | ,9. donul l.á2 | Pl. rlomüs há?nk

Ácc. I ibmvm hfut I domÜsv.ilomós hámkat llz öt declinatio eseÚvégzöiléseinektisszefoglalása 26.
Gen. I rtomur ltőztt& d... I domuumí.domórum házaknnko..'
Dat. I rlomul hád,lila l aonrttug fuiaknak
Ábl. ilomó házlÁl ilomibur házaktőI
(Az uaze&|lítás a kivételokre valő tekintet nélkiil ttirtént. Pon.
I l
tosvesszó után a Bem|ogggnomünévsz k végzödéseiállnak.)

Ilyen vogyea ragozásrl f6név még: Iaunla, .d (t) babér. Ala\ rt mutat
mréga eetnttn szÓ sing. gonítivuse (seuÜÜr mollott: senatl).

B. Nom. .T -Utr -Oa; -UDt

?k. Az u.tóvfi fönevek neme Acc. :Im -Um
kiikjnféle
-em1' (-nq1.)
-Bs
-ém
Glen. -aO -t -ll -ei
A sing. nominativusbarr .w végúfónovok hímnomüek. Dat -ac .Ü -t -oi
ÁbI. -t .ó -c v. -I -6
A fák stb. novén kíviil (l. l4.) nónom$ek: Iiliis a hőnap 13. v.
16. napja, tribus néposztály, prtíÍnw oszlopcs&rnok, acus t,(t,ma,ntn
PL Nom. -i; -r -6r; -r, -b
kéz, csapot, domus hé,z. Áco. -ós; .r -6s; -o, -lr
A sing. nominetivusba,n .tZ vegú f novok semlogosnoműek. Gen. .órum -um v. -iwn
D6t. -Is -lbus
Abl. -il -lbur
?.8. Ötoait névszőragozás
Az v. doclinati hoz aa é.tovfi fónevok tartoznak; sing. nomi- A megszőlítás eseto (vocativus) 27.
nativusuk .áe, gonitivtlsuk .eí végú.Sz6t6ri alakjuk: rFs, ren ff)
dolog. TÖviik 8 plur. genitivusbÓl: rf.rum. A mogszőlítás esoto az I., III., rv. éBV. doclinatőnak mind az
egyes' mind a t bbos számában azonos az alanyosettel, így pI.
O terra! T, foldt - O InmdnFs! - T,emberek! O aUU T,
Nom. B. 16r irow I PL 16r ilolgok Á III. declinatio .1,8 vég névbzőinak az egyel szám""['1o[yt
Áoo. nBm dDlgoa I tS" ilolgokat voca.
Glen" rcl aa,rywtc a... | Érun dol4okn'aka... tivusa az ö t bangzí.holyébe hangzőváltássa| (7a.).e hangot lép-
Dat. rcl @w& t$btt! ilolgolcna.k
abl. ra
tnt, így: o R6mule! T, Romulus I Az .őw végútulajdonnoiek, to-
dalagtil rrBbus itolaolchől
vábbá a tdliw, geniutséameu, szavak vocativusa í.rovégzódik, így:

28
29
 o Antoní,!T, Antonius | _ Et tÍi,mÍ, BrÍite!?Te is, fiam, Brutus ?
fd,lÍ,, Iliányos ragozás ak (casibus rlefectiva)
Az -i,usvég(lkoznevek vocativutsa,.e végz dés marad, p|. o nuntie!
Egyes névszÓk hiányos ragozrísriak, bizonyos esoteik hiányoznak.Ilyenok :
T, hírntlkt
A II. declinatio egyéb (-er, -dr, .ur; .um) végz dés névszői- Sing.
Nom. Glen. Dat. Ábl. í]#.
nak a vocativusa - akárcsak a tÖbbi declinatiőban - &zonos & -ium
vis erő vim vt vlrcs
nominativus esotével. fors véletlon forte
frúgem termébt frúgis fr'irgÍ friige frúgesl -lllll
opem segítségot oPis ol'o oÉs, -um hatalom
Helyhatároző eset (locativus)
precom kérést preot prece preoésr -UÍl
A régi latin nyelvból maradt fenn a hol ? kérdésrefeleló kiil<in vioem vcltakozéstvicis vice vices2
helyhatároző eset, a locatiuus. Eredeti rugia -i vo|t; ez az r. decli.
Továbbá: (Íaln) abl. fsuoo torokbÓl, pl. frucés, -ium szoros; abl. sponte
natio fóneveinek d t vével ae-vé, a II. declinatio fóneveinek ő, tinként; pl. acc. forÜs kifelé, abl. foris kinü.
ttvével í-vé olvadt ssze, s ekként egybeesett a sing. genitivus Mind o hirínyos ragozásrl névszÓk n nemiíek.
esetével.Fóként városok éskisebb szigetek egyes számri neve keriilt Tiibb' igéből képzett u.t,óv(t f névnek csak a sing. dat.-abl. eseto lrasz.
locativusba, p|. Rőmae:Rőmában, Rkd,d:R,hodus szigetén.A lo. nálatos, pl. derisui est nevotség térgyéul szolgál, iussii parancsríra, moior natÜ
id sebb sztilotésÍí.
cativus általában helymelgjel<ilésekre is szolgált, így: domí,otthonl, Csak ogyos szcmuk van (eingularia tan,tum) egyes elvont főneveknek,
humí a fÖldt'n' a,nimi,a lelkében. pI. iustttir igazség, továbbé e gyújt6. 6s a,rryagnovoknok, pl. vulgus rrépt meg,
UtÓbb, a nyelvi hasonlőság (analőgia) hatására, mássalhang. ourumarany.
z6s ti.v Íónevek is keriiltek locativusba, így:Cartlngini,Kathhágó- Csak ttibbos szémuk van (pfuralb t,antum) a ktivotkez f neveknok.
ban, ruri, falun.
.A fenti városnovek és helyet jolentó fónevek a hol? kérdésro I. dool. (d-tar eb)
feleló locativus eset (Rőmae, d,omí)mellett hová? kérdésrepuszta angustiao, -!,rum szoDog miue, .Ianum fenyegetés
accusativussal, honnan ? kérdésrepuszta ablativusszal feleltek (.Eő,- divitiao, -!,nrm gezdagság nugao' .!'rum aprÓség
matn R6mé"ba,d,omumhaza; Rőmd, R,őmríbÓl, d,omö hazu|ró|). exsequiao, .I'nrm tomotéa nÜpÜlao' .!rum mennyegz6
Íbrlae, .Irum iinnepnep lenebree, .tr'rum s tétség
ind tiac, -trrum fogyversz{inet Kolondeo, -lanrm a hÓnap elsejo
29. Benilhagyő névszÓk (nomina anomala) inslilias, -trrum loa, osel Nónao, -!'nrm a hőnap 6. v. 7. napja

29a, Nem ragozhatők (inileclinabilia) II. deol. (d.tÖvüok)

Néhdny névaző csak ogy alakjdban ismoretes, nom ragozhatí. B tagoz. f!sÚl, .órrrm naptÓr mFd' . rum (égi) istonok
hatatlan főnevek semlegesnemúok, pl. fÓs jogsz'erfiség, nefós jogtalanség, gernlnl' -ónrm ihok .8m.' .ótum fogyver
opua sztikaég.z Egyéb ragozhatatlan névszÓk: néquam semmirekellő, instor inferl, -ónrm al"ilás exÍr' .ónrm bels6 részek
ogyenértékú, pondó font(nyi), m[ne reggel (határozóező ie), lÍbed' .ónmi gyerrnokeL !ot{.' .ónrm koszorű
poe|erl' -ónrm utődok
r rnnen o kifejezések.. ilom1,bell,:tquev. d,om1,m1,l,,itiaequebékében és hábo.
r ban. _ A locativus esot birtokos névmással is kiegészíthot,6..dom|, meae
r:
a,z én házatnban, dom,I' a],idnap mésnak a bázában iÓravalÓ (regozrraÜatlan melléloévként haszn6letoe),
2 Nom tévesztend6 ssze 3Dat,-abl. oiaűu.
uz oI,ul' .tie (n) mú fónévvel.

30 3l
 o Antoní,!T, Antonius | _ Et tÍi,mÍ, BrÍite!?Te is, fiam, Brutus ?
fd,lÍ,, Iliányos ragozás ak (casibus rlefectiva)
Az -i,usvég(lkoznevek vocativutsa,.e végz dés marad, p|. o nuntie!
Egyes névszÓk hiányos ragozrísriak, bizonyos esoteik hiányoznak.Ilyenok :
T, hírntlkt
A II. declinatio egyéb (-er, -dr, .ur; .um) végz dés névszői- Sing.
Nom. Glen. Dat. Ábl. í]#.
nak a vocativusa - akárcsak a tÖbbi declinatiőban - &zonos & -ium
vis erő vim vt vlrcs
nominativus esotével. fors véletlon forte
frúgem termébt frúgis fr'irgÍ friige frúgesl -lllll
opem segítségot oPis ol'o oÉs, -um hatalom
Helyhatároző eset (locativus)
precom kérést preot prece preoésr -UÍl
A régi latin nyelvból maradt fenn a hol ? kérdésrefeleló kiil<in vioem vcltakozéstvicis vice vices2
helyhatároző eset, a locatiuus. Eredeti rugia -i vo|t; ez az r. decli.
Továbbá: (Íaln) abl. fsuoo torokbÓl, pl. frucés, -ium szoros; abl. sponte
natio fóneveinek d t vével ae-vé, a II. declinatio fóneveinek ő, tinként; pl. acc. forÜs kifelé, abl. foris kinü.
ttvével í-vé olvadt ssze, s ekként egybeesett a sing. genitivus Mind o hirínyos ragozásrl névszÓk n nemiíek.
esetével.Fóként városok éskisebb szigetek egyes számri neve keriilt Tiibb' igéből képzett u.t,óv(t f névnek csak a sing. dat.-abl. eseto lrasz.
locativusba, p|. Rőmae:Rőmában, Rkd,d:R,hodus szigetén.A lo. nálatos, pl. derisui est nevotség térgyéul szolgál, iussii parancsríra, moior natÜ
id sebb sztilotésÍí.
cativus általában helymelgjel<ilésekre is szolgált, így: domí,otthonl, Csak ogyos szcmuk van (eingularia tan,tum) egyes elvont főneveknek,
humí a fÖldt'n' a,nimi,a lelkében. pI. iustttir igazség, továbbé e gyújt6. 6s a,rryagnovoknok, pl. vulgus rrépt meg,
UtÓbb, a nyelvi hasonlőság (analőgia) hatására, mássalhang. ourumarany.
z6s ti.v Íónevek is keriiltek locativusba, így:Cartlngini,Kathhágó- Csak ttibbos szémuk van (pfuralb t,antum) a ktivotkez f neveknok.
ban, ruri, falun.
.A fenti városnovek és helyet jolentó fónevek a hol? kérdésro I. dool. (d-tar eb)
feleló locativus eset (Rőmae, d,omí)mellett hová? kérdésrepuszta angustiao, -!,rum szoDog miue, .Ianum fenyegetés
accusativussal, honnan ? kérdésrepuszta ablativusszal feleltek (.Eő,- divitiao, -!,nrm gezdagság nugao' .!'rum aprÓség
matn R6mé"ba,d,omumhaza; Rőmd, R,őmríbÓl, d,omö hazu|ró|). exsequiao, .I'nrm tomotéa nÜpÜlao' .!rum mennyegz6
Íbrlae, .Irum iinnepnep lenebree, .tr'rum s tétség
ind tiac, -trrum fogyversz{inet Kolondeo, -lanrm a hÓnap elsejo
29. Benilhagyő névszÓk (nomina anomala) inslilias, -trrum loa, osel Nónao, -!'nrm a hőnap 6. v. 7. napja

29a, Nem ragozhatők (inileclinabilia) II. deol. (d.tÖvüok)

Néhdny névaző csak ogy alakjdban ismoretes, nom ragozhatí. B tagoz. f!sÚl, .órrrm naptÓr mFd' . rum (égi) istonok
hatatlan főnevek semlegesnemúok, pl. fÓs jogsz'erfiség, nefós jogtalanség, gernlnl' -ónrm ihok .8m.' .ótum fogyver
opua sztikaég.z Egyéb ragozhatatlan névszÓk: néquam semmirekellő, instor inferl, -ónrm al"ilás exÍr' .ónrm bels6 részek
ogyenértékú, pondó font(nyi), m[ne reggel (határozóező ie), lÍbed' .ónmi gyerrnokeL !ot{.' .ónrm koszorű
poe|erl' -ónrm utődok
r rnnen o kifejezések.. ilom1,bell,:tquev. d,om1,m1,l,,itiaequebékében és hábo.
r ban. _ A locativus esot birtokos névmással is kiegészíthot,6..dom|, meae
r:
a,z én házatnban, dom,I' a],idnap mésnak a bázában iÓravalÓ (regozrraÜatlan melléloévként haszn6letoe),
2 Nom tévesztend6 ssze 3Dat,-abl. oiaűu.
uz oI,ul' .tie (n) mú fónévvel.

30 3l
 It

IIr. docl. (méssalhangzÓs tÖvüok) Végttl varrnak főnovok, a,rnolyokneL a tÖbbee .zémó jolontáso ndmileg
miiólÜ.' .um (m) ősiik, -um (m) ol kelők mÓdosul. Ilyenek:
prooeÉt'
&qur' ..o víz plur. equeo' .!nrm gyÓgyfoÍrások
(i.tiivüok)
oópir' -eo b6eég plur. oóplre' .!'rrrm caopatok
mlnér' .ium (m) halottak szellemoi, moenír, .ium (n) vér(os)falek fort no, -ao rzoronoos plur. forÚttnao, .[rum va,gyon
gr{tíB' -ae kogy plur. gr.ltire' .!'rrrm hála
IV. decl. (u.tővúok) liÚtor., .eo botú plur. litterao' .!rum lovél' tudomány
Idilr, -uum (f) e h6nap 13. v. 16. napjo ruxiliuml .il segíÜség plur. ouxi|ir, .ónrm segédoaepatok
olstntm' .t sáno plur. oosÚrr, .órrrm tébor
Sok vdrosn v ugyenceak ttibbos gzdmban szorepel, pl. Syrr,oűseo, -lrum, oomitiuÍn' -iI népgyúlés helyo plur. oomitir, .órum népgyűlés
CorioE, órum. .I akadály
trnpedtrenűum' plur. impedtmenlo, .órurn mélha
róstrum, .l hajÓorr plur. rÜaÚn, -órum sz66zék
zsc. Bövelkeilö névszők (abunilantirr) rpolturn' .iI lenyrlzott Ánatb r plur. spolil' .órum zsá'kmány
trlr'rr' -rtis rész plur. 1nrt5a' -lum szerep, 1Ért
Va.rrnak névsz6k, amelyoknok tiibb tiiviik, kiilőnbÖz rqgozásuk, egotlo8
mÁs.mÁs jelentésiik va'rr.
Ez alakjukban b6volked6 névsz k (afunnat ía) kiiziil ogyee f nevok
Gtiriig szők declinatiőjo to.
és molléknovok változÓ tiivú elakpárban két declinatiÓhoz tartoznak (h,etero.
clita). ITyeaekz A giirógből étvott szavek ogy r6sze o latin névszÓragozÁsben is mogtolrtjo
erodeti g rtig eeetragját.
borboda, .ao bo !Ít6!, .ól múvoIetlenség Az I. ilgolinotiőjrű giirÖg tulajdonnevekben ez a t6 - a giirtig oredetinek
l xurír, -ao lúxuriée, .0l fényúrz& mogfolol log - e.vel válta,kozik. A sing. eccueativus .am tagja helyott ez
rirltorir, -ao m!tori6!, 6l &nyeg oredoti -an (vagy -en) is szerepel, e sing. genitivusba.n pedig ol6fordul e
iuvenÚo, .ao luventor' .tÜt|rr ifj sÁg pter famíliáe kifejezés .iie ragjénak mogfelelő .éa végzód&. Példék:
volFrr, -to vorper, -ert o6t
elephrntw, -l elephlc, -lntlr elefdnt
p|óbc' .|r pl6ber, .el kÖznép Nom. | Áenóos I encnisos I Penelope, v. Pénelopa, -ae
lmbeoillua, -e, -um lmbeoillb, -e gyengo Aco. I Aenéam (.rn) | Anchis n (.rm) | Penelopén
Gen.
inerrnul, -Br -lltn lnetmlr, -e fogyvertolen |Aenéro |Ánchisaa |Penolop6r
Dat. lAon6ao lAnchiero lPenelopro
opulentur, -or -llrn opul6nr, -entlr ga,zd% Ábl. (-!)
| Áon6ó | Anchis6 | P6nelop6
Voc. I Aener I LncfrisO 1-r1 | Penelop6
Egyos oeoteikbon vogyes regozásr1 f6nevok:
lÜgerum, .l ogy hold fÖld, plur. dat..ebl.: tÜgorlbu!
roqui0r, -6ltr nyugalom, sing. aoo. rcqulem, abl. roqulc A II. deolinrtio szorint tqgozobt, .eua vég tulajdonnevok sing. accuseti.
vÜr' vls|r odény, plur. v!sr, .órun vrrsa o g.Ör g .o' sing' gonitivusa a gtir g .os ragot is megtarthatja. Például

Nom. Orpheur Dat. orpbeó

Néhrlny f6névnok a ttibbes szÁmbarr ez ogTos számtÓl oltér6 nome van
Aco. Orpheum v. Orphoo Abl. orpheó
(|wterogenea).E f novoknek részbon a jotentésiik is megváltozik. Pl.
coÍl. orphol v. orphoós Voo. Orphou
lóou!' -l hely plur.$or' .órum ftildrajzi holyok vagy
Ide tartoznak a]z .eu8 végz6,déamollott .éa vég6 alakváltozatot is- follnu.
lóol, .ónrm ktinyvboli helyok, idézetek
ÜatÓ tulajdonnovok, pl.
|oour' .l tréfo plur. lool v. loor, -[p1111
oaolum, .l ég plur. oeo|l, .Örum Achilleus, gen. Achillei és Achillif; v. Achillés gen. Achillis (IlI. decl.!).

8 Leth nyelvkónw - 207'

32 33
 It

IIr. docl. (méssalhangzÓs tÖvüok) Végttl varrnak főnovok, a,rnolyokneL a tÖbbee .zémó jolontáso ndmileg
miiólÜ.' .um (m) ősiik, -um (m) ol kelők mÓdosul. Ilyenek:
prooeÉt'
&qur' ..o víz plur. equeo' .!nrm gyÓgyfoÍrások
(i.tiivüok)
oópir' -eo b6eég plur. oóplre' .!'rrrm caopatok
mlnér' .ium (m) halottak szellemoi, moenír, .ium (n) vér(os)falek fort no, -ao rzoronoos plur. forÚttnao, .[rum va,gyon
gr{tíB' -ae kogy plur. gr.ltire' .!'rrrm hála
IV. decl. (u.tővúok) liÚtor., .eo botú plur. litterao' .!rum lovél' tudomány
Idilr, -uum (f) e h6nap 13. v. 16. napjo ruxiliuml .il segíÜség plur. ouxi|ir, .ónrm segédoaepatok
olstntm' .t sáno plur. oosÚrr, .órrrm tébor
Sok vdrosn v ugyenceak ttibbos gzdmban szorepel, pl. Syrr,oűseo, -lrum, oomitiuÍn' -iI népgyúlés helyo plur. oomitir, .órum népgyűlés
CorioE, órum. .I akadály
trnpedtrenűum' plur. impedtmenlo, .órurn mélha
róstrum, .l hajÓorr plur. rÜaÚn, -órum sz66zék
zsc. Bövelkeilö névszők (abunilantirr) rpolturn' .iI lenyrlzott Ánatb r plur. spolil' .órum zsá'kmány
trlr'rr' -rtis rész plur. 1nrt5a' -lum szerep, 1Ért
Va.rrnak névsz6k, amelyoknok tiibb tiiviik, kiilőnbÖz rqgozásuk, egotlo8
mÁs.mÁs jelentésiik va'rr.
Ez alakjukban b6volked6 névsz k (afunnat ía) kiiziil ogyee f nevok
Gtiriig szők declinatiőjo to.
és molléknovok változÓ tiivú elakpárban két declinatiÓhoz tartoznak (h,etero.
clita). ITyeaekz A giirógből étvott szavek ogy r6sze o latin névszÓragozÁsben is mogtolrtjo
erodeti g rtig eeetragját.
borboda, .ao bo !Ít6!, .ól múvoIetlenség Az I. ilgolinotiőjrű giirÖg tulajdonnevekben ez a t6 - a giirtig oredetinek
l xurír, -ao lúxuriée, .0l fényúrz& mogfolol log - e.vel válta,kozik. A sing. eccueativus .am tagja helyott ez
rirltorir, -ao m!tori6!, 6l &nyeg oredoti -an (vagy -en) is szerepel, e sing. genitivusba.n pedig ol6fordul e
iuvenÚo, .ao luventor' .tÜt|rr ifj sÁg pter famíliáe kifejezés .iie ragjénak mogfelelő .éa végzód&. Példék:
volFrr, -to vorper, -ert o6t
elephrntw, -l elephlc, -lntlr elefdnt
p|óbc' .|r pl6ber, .el kÖznép Nom. | Áenóos I encnisos I Penelope, v. Pénelopa, -ae
lmbeoillua, -e, -um lmbeoillb, -e gyengo Aco. I Aenéam (.rn) | Anchis n (.rm) | Penelopén
Gen.
inerrnul, -Br -lltn lnetmlr, -e fogyvertolen |Aenéro |Ánchisaa |Penolop6r
Dat. lAon6ao lAnchiero lPenelopro
opulentur, -or -llrn opul6nr, -entlr ga,zd% Ábl. (-!)
| Áon6ó | Anchis6 | P6nelop6
Voc. I Aener I LncfrisO 1-r1 | Penelop6
Egyos oeoteikbon vogyes regozásr1 f6nevok:
lÜgerum, .l ogy hold fÖld, plur. dat..ebl.: tÜgorlbu!
roqui0r, -6ltr nyugalom, sing. aoo. rcqulem, abl. roqulc A II. deolinrtio szorint tqgozobt, .eua vég tulajdonnevok sing. accuseti.
vÜr' vls|r odény, plur. v!sr, .órun vrrsa o g.Ör g .o' sing' gonitivusa a gtir g .os ragot is megtarthatja. Például

Nom. Orpheur Dat. orpbeó

Néhrlny f6névnok a ttibbes szÁmbarr ez ogTos számtÓl oltér6 nome van
Aco. Orpheum v. Orphoo Abl. orpheó
(|wterogenea).E f novoknek részbon a jotentésiik is megváltozik. Pl.
coÍl. orphol v. orphoós Voo. Orphou
lóou!' -l hely plur.$or' .órum ftildrajzi holyok vagy
Ide tartoznak a]z .eu8 végz6,déamollott .éa vég6 alakváltozatot is- follnu.
lóol, .ónrm ktinyvboli helyok, idézetek
ÜatÓ tulajdonnovok, pl.
|oour' .l tréfo plur. lool v. loor, -[p1111
oaolum, .l ég plur. oeo|l, .Örum Achilleus, gen. Achillei és Achillif; v. Achillés gen. Achillis (IlI. decl.!).

8 Leth nyelvkónw - 207'

32 33
 at

A m. doolin.0i6hoz tartozÓ górÖg szÓk sing. aocrrsativua végz6dése volta.

A felsófok valamely tulajdonság kiemelésétvagy nagyí-
képpen .a (pl. aéra, antlura, Agamemnona,Salam,irut'), a sing. genitivrrs regjo
tását jelenti (pl. legkedvesebb, igen kedves). Képzese: az a|ap-
Podrg _ okárcsek a Ir. doclinatio gzerint tagozntt, gtirti'g szt1k osotében - .oe
(p|. Aenéőe, Aenéi,doa). fok melléknévsing. gen. ragja helyébe .issimus, .a' .um végzódés
A tóbboo szém aemlegearromú nom..acc. végz6déae .b he|yott .é, pl. keriil, így:
Tcmpé. A plur. gerritivrrs gtirtigÖs rogja: .ör, p|. Mumorylóeeőn v. Georgicón
IiÜrri. oórus, .&, -um sing. gen.z cd,r-i, felsőfoka: c[r.issimus, -Dr -lllll
f6lix sing. gen.: fél,ic-i,s felsőfoka: féBo-irgimus, -&r -llln

tt. A melléknév fokozása (comparatio) A felsófok ragozása az I_II. declinatiÓhoz tarboző három végú
melléknovek mintájára t rténik.
A molléLnévnek _ épp.lgy' mint a magyarba,n _ három foka
van: l. a,la,ptok(gradns poaitdvus),2. koztptok (grad?B umpnratiuua),
Kivételek:
3. te,ls6tok (grafuts superb,td,tnts).
Az,a|apf ok általában azonos a molléknévszőtilti alakjával a) Az -er vég(tmelléknovek a felsófokban az -er vég nomina.
(p|. ürus, 4, .u,ln kedves). tivushoz -rdmus, .a' -u,n.t,
végzódab kapnak, így:
A kozépfok rendszerint két dolog tisszehasonlítá^sábÓl Iber, bera, llbetrm szabad llbetrimus, -&, -um legszabadabb
(ezért,zannp,rat,öun) ere,d, & azb jelenti, hogy az ogyikbon vala- puloher, pulchra, pulchrum szép puloherrimus' .&' .um legszebb
mely tulajdonság fokozottabban érvényesiil(pl. kedvesebb) ; jelent- ícer, loris, troro éles loolrimus, .D' .um logélesebb
bot a latin k zépfokrlmelléknévvalamely a szoká,soenál
fokozottabb tulajdonságot is. A k zépfok képzíie a hím. ésnónem- b) }Jat -tlis végíimelléknév:
bon .íor, a semlegesnembon -ius. A k zépfok -i,or, .ius képzöpárja faoilis, .e kÖnnyíí similis, .e hasonlÓ htrmitis, -o alaceony
aa alapfokrl molléknév sing. gen. ragja holyébe koriil' így: ilifficilis, -e ne}l,éz dissimilis, .e oltérő grocilis, .e karcs

ot,ttt!, .l, .um kedve sing. gen.: cllr.l kózépfoke: otnlor, -lur a felsófokban -Ii'mus, -a, '?nn végzídéstkap, ekként:
fl|ir botdog aing. geo.: Ía,..i"E kÖzépfoka: f!|lo.lor' .lrrr
ftpilli6s6, -8, -um simillimus, -Br -uttt humillimus, -&, -um
Ugyanígy a,i,.??ts,.r ős végú'melléknévi igonovek, illotóleg mellék. diffÍcillimus' .8' -um dissimillimus; .&1 .llÍ|1 gtacillimus, -&r .llrrl
novok' p|. prouid,erc v. pr d,éru(elónolátÓ' okos), ktizépfok: praniden.
töor, -ötts Y. pnid'éntiú, -itn. c) A .dicus, -|tcus, .wlus végúmelléknevek a k zép- és felsó.
fokot dicent-, -|icent-, .aolent. t b |képezik, pl.:
Á ktizépfokrt molléknovok mássolhangzős tiivüok. Ragozási
példa: móloilicug rágalmaző kJok: mí|edicentior' -ius //o&: málerlicenÚissimus
mIgnificus nagyszeríí kfok: nígniÍicenÚior, .itts JJok: mógnificentissimua
berrovolus j akarÓ kfok: bnovolenÚior' -íus Jfok: bnevolentisgimus
M T .!Í M T lv
Nom. ,S. clr|or |orrt'Ú Pr. o&l&a! -* oIrl6n d,) Ddues, (-iti,s) gazd'ag, kiizépfoka: ilíaitior v. d,ítior,-ius; fe!.
Aoc. olr|órgm -*
|e&|ur olr|órsg -- - olr{örr sófoka: d'Í,uitissimusv. d,í,tissimur,-a, Il,fn
Oa. +- ctr!6rb -* olrl rum -+
Dot. olriÜrl -+ +- olt'l6rlbur -+
abl. +- otrlórc -+ +- olrl dlmr -* aetus, ( -eris ) régi,ktizépfoka: uetustior,-ius ; fe|sífoka z ueterrt,mws,
-4, -urn.

8a 35
 at

A m. doolin.0i6hoz tartozÓ górÖg szÓk sing. aocrrsativua végz6dése volta.

A felsófok valamely tulajdonság kiemelésétvagy nagyí-
képpen .a (pl. aéra, antlura, Agamemnona,Salam,irut'), a sing. genitivrrs regjo
tását jelenti (pl. legkedvesebb, igen kedves). Képzese: az a|ap-
Podrg _ okárcsek a Ir. doclinatio gzerint tagozntt, gtirti'g szt1k osotében - .oe
(p|. Aenéőe, Aenéi,doa). fok melléknévsing. gen. ragja helyébe .issimus, .a' .um végzódés
A tóbboo szém aemlegearromú nom..acc. végz6déae .b he|yott .é, pl. keriil, így:
Tcmpé. A plur. gerritivrrs gtirtigÖs rogja: .ör, p|. Mumorylóeeőn v. Georgicón
IiÜrri. oórus, .&, -um sing. gen.z cd,r-i, felsőfoka: c[r.issimus, -Dr -lllll
f6lix sing. gen.: fél,ic-i,s felsőfoka: féBo-irgimus, -&r -llln

tt. A melléknév fokozása (comparatio) A felsófok ragozása az I_II. declinatiÓhoz tarboző három végú
melléknovek mintájára t rténik.
A molléLnévnek _ épp.lgy' mint a magyarba,n _ három foka
van: l. a,la,ptok(gradns poaitdvus),2. koztptok (grad?B umpnratiuua),
Kivételek:
3. te,ls6tok (grafuts superb,td,tnts).
Az,a|apf ok általában azonos a molléknévszőtilti alakjával a) Az -er vég(tmelléknovek a felsófokban az -er vég nomina.
(p|. ürus, 4, .u,ln kedves). tivushoz -rdmus, .a' -u,n.t,
végzódab kapnak, így:
A kozépfok rendszerint két dolog tisszehasonlítá^sábÓl Iber, bera, llbetrm szabad llbetrimus, -&, -um legszabadabb
(ezért,zannp,rat,öun) ere,d, & azb jelenti, hogy az ogyikbon vala- puloher, pulchra, pulchrum szép puloherrimus' .&' .um legszebb
mely tulajdonság fokozottabban érvényesiil(pl. kedvesebb) ; jelent- ícer, loris, troro éles loolrimus, .D' .um logélesebb
bot a latin k zépfokrlmelléknévvalamely a szoká,soenál
fokozottabb tulajdonságot is. A k zépfok képzíie a hím. ésnónem- b) }Jat -tlis végíimelléknév:
bon .íor, a semlegesnembon -ius. A k zépfok -i,or, .ius képzöpárja faoilis, .e kÖnnyíí similis, .e hasonlÓ htrmitis, -o alaceony
aa alapfokrl molléknév sing. gen. ragja holyébe koriil' így: ilifficilis, -e ne}l,éz dissimilis, .e oltérő grocilis, .e karcs

ot,ttt!, .l, .um kedve sing. gen.: cllr.l kózépfoke: otnlor, -lur a felsófokban -Ii'mus, -a, '?nn végzídéstkap, ekként:
fl|ir botdog aing. geo.: Ía,..i"E kÖzépfoka: f!|lo.lor' .lrrr
ftpilli6s6, -8, -um simillimus, -Br -uttt humillimus, -&, -um
Ugyanígy a,i,.??ts,.r ős végú'melléknévi igonovek, illotóleg mellék. diffÍcillimus' .8' -um dissimillimus; .&1 .llÍ|1 gtacillimus, -&r .llrrl
novok' p|. prouid,erc v. pr d,éru(elónolátÓ' okos), ktizépfok: praniden.
töor, -ötts Y. pnid'éntiú, -itn. c) A .dicus, -|tcus, .wlus végúmelléknevek a k zép- és felsó.
fokot dicent-, -|icent-, .aolent. t b |képezik, pl.:
Á ktizépfokrt molléknovok mássolhangzős tiivüok. Ragozási
példa: móloilicug rágalmaző kJok: mí|edicentior' -ius //o&: málerlicenÚissimus
mIgnificus nagyszeríí kfok: nígniÍicenÚior, .itts JJok: mógnificentissimua
berrovolus j akarÓ kfok: bnovolenÚior' -íus Jfok: bnevolentisgimus
M T .!Í M T lv
Nom. ,S. clr|or |orrt'Ú Pr. o&l&a! -* oIrl6n d,) Ddues, (-iti,s) gazd'ag, kiizépfoka: ilíaitior v. d,ítior,-ius; fe!.
Aoc. olr|órgm -*
|e&|ur olr|órsg -- - olr{örr sófoka: d'Í,uitissimusv. d,í,tissimur,-a, Il,fn
Oa. +- ctr!6rb -* olrl rum -+
Dot. olriÜrl -+ +- olt'l6rlbur -+
abl. +- otrlórc -+ +- olrl dlmr -* aetus, ( -eris ) régi,ktizépfoka: uetustior,-ius ; fe|sífoka z ueterrt,mws,
-4, -urn.

8a 35
 J s*

8|a. BenilhagyÓ fokozás e/ A fels fok képzéso eltér:

Kiil nbtizó t vekból képezik kozép- és felsófokukat a k vetkezó extorus kii s6 extorior oxÚr{mus szélsó, végs6
lnferus alsÓ inforior bnfimus v. tmus
melléknevek:
posÚorus ktivetkoző posterior PostÉmus v. postumur
superus felsó superior supÉmus v' summus
bónrrs, -o, .um jÓ melior, -ius jobb optimus, -8, -um logjobb
málus, -&' .um rossz p6ior, -irrs rosszabb pessimus, -a, -um legrosszabb
mÓior, -ius nagy'obb -a, -urn legnagyobb // A folsőfok hiányzik:
mígnus' .&' .um nagy m[ximus,
parvus, -&, -um kicsiny minor, minus kisobb minimus, -&r -lutr logkisebb
iuvonis ifjír iflnior
multw, -o, -um sok plús ttibb plÜrimus, -&' -um legttibb
lonox iirog genior
omlbilis szerototromélt omíbilior (ált'olában a -bitii végú melléknovok)
Az egyvégzódésúpl,íis (t'obb) k zépfok tagozí"sa hiányos: egyes
számban csak semlegesnemúnom.-&cc. ésgen. esete (pilüs, plütds)
használatos; ttbbes szám nom._a,cc. plú,res,plú,ra, gon. plú,rium, KiiriilírÚ fokozás (eomparatío periphrastica) llc,
dat.-abl. plű,ri,bw.
Az -eus, -í,us,-uus végzódés melléknevek fokozása rigy tiirté.
nik, hogy a melléknévalapfoka elék zépfokbana mngi*,felsófokban
8ró. Iliányos fokozás a md,rdrn,E,
batátozíszó keriil. Pl.
ii|óneus alkalmas kózépfok: magis ldÖnous fels6fok: míxtm6 lilÖneus
a) Az alapÍok ragozhatatlan:
ilubtus kétes ktizépfok: magis dubius felsófok: mlsmé ilubirrs
néquam semmirekell (29o) néquior néquisaimus ordurrs merodok kozépfok: mlgis orduus fols fok: mlxim6 orduuc
frúgl jÓravalÓ (29ö) friigÓlior frúgÓtireimur
Ha a fenti melléknovek jolentésébenfoglalt tulajdonság cs kkon,
b) Az a|apfok hatéroz szÓ: a melléknév alapfoka elé ktizépfokban a mínus, felsófokban a
oitr{ innen oiterior innenső oitimus tndní,m,é batátozószí keriil. Így: minus id,6neus kevésbéalkalmas,
tnÚil beltil interior bels6 intlmus trlínitné,
id,őneus legkovésbéalkalmas.
prae elÖl prior elóbbi prtmur
prope kÖzel propior kijzelebbi proxfunue A .E,,,e végú melléknovok fokozdsa rendeson alakul. Tehét:
ultrá trll ulterior tr1lsÓ qltimut
anrőgu,tt,stÉgi kőzépfok: anti41,ior fels6fok: ant.t4uisaimua

c) Az a|apÍok hiányzik Á mellélicrév kiizép- ég folsőfoka kiomelhet még batfuozÓszőkkal. Így

a bz}pJok: etlam plilr$s még'ttibben, mulűó möior sokkal nagyobb; a
il6torior sildnyabb ilóterr|mur |elii-
tok: |ongé mlnimus a logoelegkisobb, mu|tÖ optimus o legoslegjobb, vet
Öoior gyorsabb óoisgimu!
soplenlissimus még a legbtilcsobb is, quam plúr|ml e lehet legtÖbbon.
pótior kiiliinb póÜrrsimur
Az alapfokr1 molléknév olé jánrlő por vagy pt'. szltag ugya'rrosok fokozza'
a melléknév jelezto tulajdonságot, pl. permígnus igen na8:y, ;naeo|tus igon
d) A kijzépfok hiényzik:
mogaÉl
dlversus kiiltinbtiző dlversfuslmus
nÖvus rlj nóvisslmus

36
37
 J s*

8|a. BenilhagyÓ fokozás e/ A fels fok képzéso eltér:

Kiil nbtizó t vekból képezik kozép- és felsófokukat a k vetkezó extorus kii s6 extorior oxÚr{mus szélsó, végs6
lnferus alsÓ inforior bnfimus v. tmus
melléknevek:
posÚorus ktivetkoző posterior PostÉmus v. postumur
superus felsó superior supÉmus v' summus
bónrrs, -o, .um jÓ melior, -ius jobb optimus, -8, -um logjobb
málus, -&' .um rossz p6ior, -irrs rosszabb pessimus, -a, -um legrosszabb
mÓior, -ius nagy'obb -a, -urn legnagyobb // A folsőfok hiányzik:
mígnus' .&' .um nagy m[ximus,
parvus, -&, -um kicsiny minor, minus kisobb minimus, -&r -lutr logkisebb
iuvonis ifjír iflnior
multw, -o, -um sok plús ttibb plÜrimus, -&' -um legttibb
lonox iirog genior
omlbilis szerototromélt omíbilior (ált'olában a -bitii végú melléknovok)
Az egyvégzódésúpl,íis (t'obb) k zépfok tagozí"sa hiányos: egyes
számban csak semlegesnemúnom.-&cc. ésgen. esete (pilüs, plütds)
használatos; ttbbes szám nom._a,cc. plú,res,plú,ra, gon. plú,rium, KiiriilírÚ fokozás (eomparatío periphrastica) llc,
dat.-abl. plű,ri,bw.
Az -eus, -í,us,-uus végzódés melléknevek fokozása rigy tiirté.
nik, hogy a melléknévalapfoka elék zépfokbana mngi*,felsófokban
8ró. Iliányos fokozás a md,rdrn,E,
batátozíszó keriil. Pl.
ii|óneus alkalmas kózépfok: magis ldÖnous fels6fok: míxtm6 lilÖneus
a) Az alapÍok ragozhatatlan:
ilubtus kétes ktizépfok: magis dubius felsófok: mlsmé ilubirrs
néquam semmirekell (29o) néquior néquisaimus ordurrs merodok kozépfok: mlgis orduus fols fok: mlxim6 orduuc
frúgl jÓravalÓ (29ö) friigÓlior frúgÓtireimur
Ha a fenti melléknovek jolentésébenfoglalt tulajdonság cs kkon,
b) Az a|apfok hatéroz szÓ: a melléknév alapfoka elé ktizépfokban a mínus, felsófokban a
oitr{ innen oiterior innenső oitimus tndní,m,é batátozószí keriil. Így: minus id,6neus kevésbéalkalmas,
tnÚil beltil interior bels6 intlmus trlínitné,
id,őneus legkovésbéalkalmas.
prae elÖl prior elóbbi prtmur
prope kÖzel propior kijzelebbi proxfunue A .E,,,e végú melléknovok fokozdsa rendeson alakul. Tehét:
ultrá trll ulterior tr1lsÓ qltimut
anrőgu,tt,stÉgi kőzépfok: anti41,ior fels6fok: ant.t4uisaimua

c) Az a|apÍok hiányzik Á mellélicrév kiizép- ég folsőfoka kiomelhet még batfuozÓszőkkal. Így

a bz}pJok: etlam plilr$s még'ttibben, mulűó möior sokkal nagyobb; a
il6torior sildnyabb ilóterr|mur |elii-
tok: |ongé mlnimus a logoelegkisobb, mu|tÖ optimus o legoslegjobb, vet
Öoior gyorsabb óoisgimu!
soplenlissimus még a legbtilcsobb is, quam plúr|ml e lehet legtÖbbon.
pótior kiiliinb póÜrrsimur
Az alapfokr1 molléknév olé jánrlő por vagy pt'. szltag ugya'rrosok fokozza'
a melléknév jelezto tulajdonságot, pl. permígnus igen na8:y, ;naeo|tus igon
d) A kijzépfok hiényzik:
mogaÉl
dlversus kiiltinbtiző dlversfuslmus
nÖvus rlj nóvisslmus

36
37
 ,

82. A HATÁp"ozlszo (ADVEBBIUM) 3. Felsöfokban a képzésmÓdja azonol az I_II.. declinati hoz

tart,ozó melléknevek alapfokri adverbiumának a képzesmődjával:
A |tatá"tozósző, mint latin neve (a,d,uerbium)is mutatja, az igo a sernlegesnemúsing. ablativus -rD-jahelyébo-á kertil. Így:
jelontésébenfoglalt cselekvés,t rténésv agy lőtezésvalamely kíséró
récti,ssimusleghelyesebb r é,ct
i,ssiméleghelyesebben
k rtilményét,mődját hat'ározza meg.
celerrímus leggyorsabb celerri,méleggyorsabban
A határozőszík vagy eredetileg is azok, így pl. moa maid,
oix a|ig, vagy melléknévbólj ttek létro,mégpediga k vetkezóképp: Az oredeti .ó.val képzett fels fok adverbiumok: túÚisgimó logbiztonsá-
gosabban, meriÚissimÖ logérdemesobben.
l. Alapfokban: Eredeti _ tehát nem molléknévből képzett _ hatdrozőszÓknak ig lohot
sing. kőzép. és felsőfok adverbiumuk. Pl.
a) Az I-II, decIinatiőhoztarÍozőmellékneveksemlegesnemú
ablativusuk-Ö végzódését .é-re váitoztatják.P|. réctusegyenes,récté rliil sokríig rliittius ttvább iliúti$im6 legtovdbb
egyenesen.- Nota bénéQegyezdmeg jő|):bénéa bónus (Ó) melléknév saepe gyakran ssepíusgyakrabban soepissim6loggyakrabba.tr
adverbiuma;md,lus(rossz)adverbiumapedtgmdlé. Alap., illotóleg kcizépfoko nincg a ktivetkoz határoz szÓknak:
Jő néhánymelléknévmegtartotta eredeti -o végzódésétaz adverbiumban: crébrö
magis inkább mIximé loginkább
gyakran, fa|sÓ hamisan, meritÓ méltán,necessáriö sztigségképpen'perpetuó folyton'
Ücius gyorsabbarr Öcissim leggyorsabban
rárÓ ritkán, sérÖkésón, subitÖ hirtelentil' t tÓ biztonságban'
pótius inkább pótissimE v. póÚiaslmurn
Egypér melléknévnok mogvorr mind aa .ö, mind az .é vég6 hotdroző. leeinkébb
szovo, ielontésiikbon némi oltéréssol: oortÖ bízonyosan - oorló bizonyára' nilper minap nÜponim6 a legkózolobbi
legalább' v6rÜ valőba,rr - vórÜ tsudul.. idóbon
Az elrapfokü melléknév n6nemű sing. ablotívuso hatérozÓszÓként mare?
kérdésro felel: ilextrl jobbra' dnfutt{ ba|ra' rDct[ eg'yeno6on.
Számot, mértéket jelent melléknovok adverbiumáÜ a sornlryoonmű aing.
A SzÁMNÉv (NoMEN NUMEBALE) 'E.
acousativus osot adja: multum sokat, tontum annyiro, qurntum a'mennyire,
r|lguontwn vala,rrennyiro, trE{mun ol oztir, pi,rum kovéeeé, purom kisa6. A számnév a latin nyelvben is olyan szőfaj, amoly valaminok
b) a III. declinatiőhoz ta,rt'oző molléknovokból hat6rozósz6 {tgy a mennyiségétjeltlli mog.
alakult, hogy a t,6hőz -tet képz6 keriilt' így
Hatátozott számnevek (numeralia ilefinita) Elr'.
ul,er, -is, -a gyonB elerí.ter gyorsa,Íl
tortds, -e bátor torti-ter b6,tta A határozott számnevek négyfélék:
tdl'Í,rbo|dog JElci-ter boldogan l. Tószámnevek (m,rd,i,nalí,a): bány? mennyi? kérdésro.
A -ns vég{ímolléknevek a t6 -td végzffi&ér a 4er képzö e|6tt 2. Sorszámnovek (ord,irnli,a): hányadik? kérdesre.
elhagyják, p|. pr,Íilén,eokos - priid,enter okosa,rr. 3. Szorzószámnevek v. számnévi határozÓk (ad,uerbin munwra.
Egyes melléknevek adverbiumá,t a semlegesnemúsing. accusati. lia) : bányszor? kérdésre.
vus esot adja, pI. taci,le konnyen. 4, oszt,ószáImnevek (d,istrdbutiaa)..hányanként ? kérdésro.
Kivételes adverbiumok: at.lilaa morész - oudgotor (a t6boli ,dhang kiesé.
űvel., 7a.|, diffici,lis nehéz - iliffioulüer.
A t ó s z á, mn o v e k ktlziil ragozhatók: iinus, .a', -u,|negy, du,
-ae, -o kottó; ennek mintájára arnbo, -ae, -o mindkettó; trés, trb
2. Középfokban a melléknév ktizépfoká,nak semlegesnemű sing.
három, továbbá 200-től a azázasok, p|. d,unentí, .ae, -a ésa ttibb ozor
accusatiYusa szo|gái hatá'rozószőul, pl. réctus bo|yes, réctitls belyo.
(mília). A tÖbbi t&zámnév nem ragozhatÓ.
sebben.

88 39
 ,

82. A HATÁp"ozlszo (ADVEBBIUM) 3. Felsöfokban a képzésmÓdja azonol az I_II.. declinati hoz

tart,ozó melléknevek alapfokri adverbiumának a képzesmődjával:
A |tatá"tozósző, mint latin neve (a,d,uerbium)is mutatja, az igo a sernlegesnemúsing. ablativus -rD-jahelyébo-á kertil. Így:
jelontésébenfoglalt cselekvés,t rténésv agy lőtezésvalamely kíséró
récti,ssimusleghelyesebb r é,ct
i,ssiméleghelyesebben
k rtilményét,mődját hat'ározza meg.
celerrímus leggyorsabb celerri,méleggyorsabban
A határozőszík vagy eredetileg is azok, így pl. moa maid,
oix a|ig, vagy melléknévbólj ttek létro,mégpediga k vetkezóképp: Az oredeti .ó.val képzett fels fok adverbiumok: túÚisgimó logbiztonsá-
gosabban, meriÚissimÖ logérdemesobben.
l. Alapfokban: Eredeti _ tehát nem molléknévből képzett _ hatdrozőszÓknak ig lohot
sing. kőzép. és felsőfok adverbiumuk. Pl.
a) Az I-II, decIinatiőhoztarÍozőmellékneveksemlegesnemú
ablativusuk-Ö végzódését .é-re váitoztatják.P|. réctusegyenes,récté rliil sokríig rliittius ttvább iliúti$im6 legtovdbb
egyenesen.- Nota bénéQegyezdmeg jő|):bénéa bónus (Ó) melléknév saepe gyakran ssepíusgyakrabban soepissim6loggyakrabba.tr
adverbiuma;md,lus(rossz)adverbiumapedtgmdlé. Alap., illotóleg kcizépfoko nincg a ktivetkoz határoz szÓknak:
Jő néhánymelléknévmegtartotta eredeti -o végzódésétaz adverbiumban: crébrö
magis inkább mIximé loginkább
gyakran, fa|sÓ hamisan, meritÓ méltán,necessáriö sztigségképpen'perpetuó folyton'
Ücius gyorsabbarr Öcissim leggyorsabban
rárÓ ritkán, sérÖkésón, subitÖ hirtelentil' t tÓ biztonságban'
pótius inkább pótissimE v. póÚiaslmurn
Egypér melléknévnok mogvorr mind aa .ö, mind az .é vég6 hotdroző. leeinkébb
szovo, ielontésiikbon némi oltéréssol: oortÖ bízonyosan - oorló bizonyára' nilper minap nÜponim6 a legkózolobbi
legalább' v6rÜ valőba,rr - vórÜ tsudul.. idóbon
Az elrapfokü melléknév n6nemű sing. ablotívuso hatérozÓszÓként mare?
kérdésro felel: ilextrl jobbra' dnfutt{ ba|ra' rDct[ eg'yeno6on.
Számot, mértéket jelent melléknovok adverbiumáÜ a sornlryoonmű aing.
A SzÁMNÉv (NoMEN NUMEBALE) 'E.
acousativus osot adja: multum sokat, tontum annyiro, qurntum a'mennyire,
r|lguontwn vala,rrennyiro, trE{mun ol oztir, pi,rum kovéeeé, purom kisa6. A számnév a latin nyelvben is olyan szőfaj, amoly valaminok
b) a III. declinatiőhoz ta,rt'oző molléknovokból hat6rozósz6 {tgy a mennyiségétjeltlli mog.
alakult, hogy a t,6hőz -tet képz6 keriilt' így
Hatátozott számnevek (numeralia ilefinita) Elr'.
ul,er, -is, -a gyonB elerí.ter gyorsa,Íl
tortds, -e bátor torti-ter b6,tta A határozott számnevek négyfélék:
tdl'Í,rbo|dog JElci-ter boldogan l. Tószámnevek (m,rd,i,nalí,a): bány? mennyi? kérdésro.
A -ns vég{ímolléknevek a t6 -td végzffi&ér a 4er képzö e|6tt 2. Sorszámnovek (ord,irnli,a): hányadik? kérdesre.
elhagyják, p|. pr,Íilén,eokos - priid,enter okosa,rr. 3. Szorzószámnevek v. számnévi határozÓk (ad,uerbin munwra.
Egyes melléknevek adverbiumá,t a semlegesnemúsing. accusati. lia) : bányszor? kérdésre.
vus esot adja, pI. taci,le konnyen. 4, oszt,ószáImnevek (d,istrdbutiaa)..hányanként ? kérdésro.
Kivételes adverbiumok: at.lilaa morész - oudgotor (a t6boli ,dhang kiesé.
űvel., 7a.|, diffici,lis nehéz - iliffioulüer.
A t ó s z á, mn o v e k ktlziil ragozhatók: iinus, .a', -u,|negy, du,
-ae, -o kottó; ennek mintájára arnbo, -ae, -o mindkettó; trés, trb
2. Középfokban a melléknév ktizépfoká,nak semlegesnemű sing.
három, továbbá 200-től a azázasok, p|. d,unentí, .ae, -a ésa ttibb ozor
accusatiYusa szo|gái hatá'rozószőul, pl. réctus bo|yes, réctitls belyo.
(mília). A tÖbbi t&zámnév nem ragozhatÓ.
sebben.

88 39
 rö'aőmúb 8ÚE^|,m,tub Swtiutlttttuub olüaz wtegcL

l űnur, -.' -um I. Prlrnur' -&r 'ttltl remel egyrzer !b!Bn' .lor -l es:,.es:Í
2 iluo, ilua,e, duo II. tocunilus, -a, -um v. bls kétszor biln| .lo' .e k&.két
tlter, -o, -um
3 trBr, -trta III. tertlus fcr ternl v. Úrtnl
4 quattuor IV. quortus qu.tor qurtcrnl
5 quiaque V. quintur gutnqulDr qnlnl
6 sox VI. soíus soriór !anl
7 reptem VII. septlmur :opt16r !cptad
9 octó VIrr. octövus oot16r mtónl
0 növcm IX. nónus novl6r nov nl
10 deocm X. ileoim'us dec16r aLnt
úndeo16s űnd.nl
ll ndcofun Xr. úni|eclmuc iluodeol6r duod6nl
12 iluodcolm XII. duodocimus ter ilcol6s tornl dlnl
l3 bttlcolm XIII. Úert|us decimus qurtor decl6t qurtcral illnl
14 qurttuordeolm XIV. qurrtus declmus qulnqul6r deolőr qnlnl danl
16 qulnileoLn XV. quintus decimus rcxi6r deollr lanl danl
16 r deotm XVI. soxtus decimus rcpl6r ilco|ór .c!Ú.nl.!6d
17 reptenileclm XVII. reptimur decimuc tluoil6vlolDr duodlvbÜnl
18 iluod6vlglnti XVIII. duod6vic6simus únl6vlo!6r 0Dd.t'toÜttl
l9 úilt6vtgintl XIX. únil6vio6simul vlolEr vto6nl
20 vtglntl XX. vlo6simuc
vlol r ronol vloanl dtrtu!
2l únur et viglntt XXI. vtc glmus pr'rmur vtolór b|r vloaDl blnl
22 iluo et vlgintl XXII. vic6simur &ltor iluod6Úr|o|lr duodttlotnl
28 duoil6trigitrtl xxvIII. duod6tricésimuc űn.|Btt|ol.t Ünt!.b|o.nl
29 úul trigintl xxlx. űnilétricósltnus trlo!6t HoaDl
30 Ürtglntó XXX. Úricéslrnul qurdrÜlfr qu.&l35nl
40 qurdrlgtntt XL. qurdrtg6slmur qubqufdar qdnqurgÜttl
60 qutnqu ginÜö L. quinquig6simur nrfglct nfgSnt
00 roxlgtntl LX. lexög simur rcptutgllr lÉE$túl
70 rptulgln0a LXX. reptuig6olmus ootögtlr ooÚfifnt
80 ooÜógintÖ Lxxx. oct,ógEsimur nónlgllr n6a[Ünl
9o u6nr$nÜl XC. nónlg6simus úul.oontr.r Üntl.oonltot
99 űnillontum xclx. ünd cent símus ocnd& ocntlnl
100 ocntnm C. oent5sfumu! ocnÚEr rcmc| ocntÖal dngutr
l0l ocntum'.Ünur CI. centésfunrrrprlmur duooot|Ül aluoanl
2fi) riluoonff, -tor -l CC. ilucontöslmus trcocnÜ|!a lrco6nl
300 Ürooen6 CCC. trecent6slmur qurddnguÚ[' qurdrlng5nt
400 qurdrlnpDff CCCC. qÚ'lrtngentéclmu! qulngcntl6r qurngónl
600 qulngcn D. qulngcnt6sfunur rcroentltr rcro6nl
000 rcroend DC. sorcent6dmus rcplngcntl6l repdngEnl
700 lcptlngcntl DCC. repttryentéslmu! ooÜlngentlBr ootlng6nl
800 mÚlngontr DCCC. octlngentéslmus nÖngentl6r nÜng6nl
900 n6ngentl Dcccc. nóngent slmur m'rli6s slngulr mlllr
I 000 mtlle M. millósimur bls millőr biar mlltr
2 00O iluo mlltr MM. bfu mill6slmuE deci s mÍll6r d6nr milir
l0 000 dsoem mlllr CCICC. deci s mill6sfunus oentiEs mili6s cont'6no milb
100 000 ocntum milb ccclc@. oenÚl6s mill simur deol6r ocntl6r mill6r deci6s oontönr mtll.
10O0 000 deollr oentum mllb CCCCICCCC. decl6r centl6r mill6dmur

40 4l
 rö'aőmúb 8ÚE^|,m,tub Swtiutlttttuub olüaz wtegcL

l űnur, -.' -um I. Prlrnur' -&r 'ttltl remel egyrzer !b!Bn' .lor -l es:,.es:Í
2 iluo, ilua,e, duo II. tocunilus, -a, -um v. bls kétszor biln| .lo' .e k&.két
tlter, -o, -um
3 trBr, -trta III. tertlus fcr ternl v. Úrtnl
4 quattuor IV. quortus qu.tor qurtcrnl
5 quiaque V. quintur gutnqulDr qnlnl
6 sox VI. soíus soriór !anl
7 reptem VII. septlmur :opt16r !cptad
9 octó VIrr. octövus oot16r mtónl
0 növcm IX. nónus novl6r nov nl
10 deocm X. ileoim'us dec16r aLnt
úndeo16s űnd.nl
ll ndcofun Xr. úni|eclmuc iluodeol6r duod6nl
12 iluodcolm XII. duodocimus ter ilcol6s tornl dlnl
l3 bttlcolm XIII. Úert|us decimus qurtor decl6t qurtcral illnl
14 qurttuordeolm XIV. qurrtus declmus qulnqul6r deolőr qnlnl danl
16 qulnileoLn XV. quintus decimus rcxi6r deollr lanl danl
16 r deotm XVI. soxtus decimus rcpl6r ilco|ór .c!Ú.nl.!6d
17 reptenileclm XVII. reptimur decimuc tluoil6vlolDr duodlvbÜnl
18 iluod6vlglnti XVIII. duod6vic6simus únl6vlo!6r 0Dd.t'toÜttl
l9 úilt6vtgintl XIX. únil6vio6simul vlolEr vto6nl
20 vtglntl XX. vlo6simuc
vlol r ronol vloanl dtrtu!
2l únur et viglntt XXI. vtc glmus pr'rmur vtolór b|r vloaDl blnl
22 iluo et vlgintl XXII. vic6simur &ltor iluod6Úr|o|lr duodttlotnl
28 duoil6trigitrtl xxvIII. duod6tricésimuc űn.|Btt|ol.t Ünt!.b|o.nl
29 úul trigintl xxlx. űnilétricósltnus trlo!6t HoaDl
30 Ürtglntó XXX. Úricéslrnul qurdrÜlfr qu.&l35nl
40 qurdrlgtntt XL. qurdrtg6slmur qubqufdar qdnqurgÜttl
60 qutnqu ginÜö L. quinquig6simur nrfglct nfgSnt
00 roxlgtntl LX. lexög simur rcptutgllr lÉE$túl
70 rptulgln0a LXX. reptuig6olmus ootögtlr ooÚfifnt
80 ooÜógintÖ Lxxx. oct,ógEsimur nónlgllr n6a[Ünl
9o u6nr$nÜl XC. nónlg6simus úul.oontr.r Üntl.oonltot
99 űnillontum xclx. ünd cent símus ocnd& ocntlnl
100 ocntnm C. oent5sfumu! ocnÚEr rcmc| ocntÖal dngutr
l0l ocntum'.Ünur CI. centésfunrrrprlmur duooot|Ül aluoanl
2fi) riluoonff, -tor -l CC. ilucontöslmus trcocnÜ|!a lrco6nl
300 Ürooen6 CCC. trecent6slmur qurddnguÚ[' qurdrlng5nt
400 qurdrlnpDff CCCC. qÚ'lrtngentéclmu! qulngcntl6r qurngónl
600 qulngcn D. qulngcnt6sfunur rcroentltr rcro6nl
000 rcroend DC. sorcent6dmus rcplngcntl6l repdngEnl
700 lcptlngcntl DCC. repttryentéslmu! ooÜlngentlBr ootlng6nl
800 mÚlngontr DCCC. octlngentéslmus nÖngentl6r nÜng6nl
900 n6ngentl Dcccc. nóngent slmur m'rli6s slngulr mlllr
I 000 mtlle M. millósimur bls millőr biar mlltr
2 00O iluo mlltr MM. bfu mill6slmuE deci s mÍll6r d6nr milir
l0 000 dsoem mlllr CCICC. deci s mill6sfunus oentiEs mili6s cont'6no milb
100 000 ocntum milb ccclc@. oenÚl6s mill simur deol6r ocntl6r mill6r deci6s oontönr mtll.
10O0 000 deollr oentum mllb CCCCICCCC. decl6r centl6r mill6dmur

40 4l
 Nom. _*
classibus qua.lregénl iliscipuli sunt egy-egy oszt,ályban 40 tanulÓ
únus iino l iinum duo rluae l iluo I trts l Úrit
Acc. űnum únam |űnum duős duós lrluo I tI6r _* |trtr va,n, bis bina sunt quattuor (2xz=ay Az osztószámnevek rago.
-_-
Gen. *_ úrrius -* duórum duórum duórum | *_ Ürium
*-
zása az I_II. declinatio pluralisa szerint t rténik.
Dat. iini iluóbus du6bus duóbus | *_ trlbus _*
Abl. iinó únd űn6 iluöbus duEbus du bus l *- tríbur _* Ttirtszámok kifejezéso: a számlrílÓ tószámnév, e novező sorszámnév,
pl. trss quintao (portés):3/5. IIa a számlálÓ l, akkor elmarad pl. teríio
.\om. I drrcenti ilucentee titucenÚa I l-ili. (pors;: l/3; viszont a, nevezó rnarad el akkor, ha l.gyel nagyobb a szárnlálÓ.
Acc. I ducentós ilucentós |ducento
-duoentórum | .milium
|milir nél' pl. qu&Útuor (p&rtés):4/5.
Gen' I iluccnt6rum ducentörum l
Dat. l *- duceníis _* | mifibus
Abl. | *- ilucentis -* | mitibus Hatátozatlan számnevek (numeralia inilefinita)
nxultí, -ae, -a sok pclucÍ,' -ae, -a kevés
Az tlnus (egy) tószámnév jelent,ésénélfogva egyes számban áIl; tiibbes céteri,, -Ct'e,-a, a t bbi reliquÍ,, -q,e, -a, a.hátralovó
számba a csak tciblres szám fónevok ( pluralfu tanturn, 29b.) mellett keriil, pl. plérdque, pléraeque, on,l'nél, omni,O az &F,7,eÍí
tinae f6riao egy iinnepllap. I(ettótől (duo) kezdvo a tószárnnovek mellett
pléra4ue a legttibb nonnú,ilí,,.a,e, -a néhány
ttibbes számban áll a labin fónév, pl. duo puer.I két fi .
A tizes, szízas és ozres korek számok előtti t6számnovoket kivonásgal cúnda, -a,e, -a mind ű,niuersí, -a'e' .Q, valamonnyi
fejezzik ki (pl. iiniléviginÚi:cgy lríján husz). Pdrhuzamos alak: duoentórum
mellett ducentűm.
Lz cgy ezret jelentó mille nern ragozhatő. A tt'bb ezret jelent6 ragozhat A NÉvMÁs (PBoN0MEN) u.
mtrIia rnellett a jelzett, fgn{y plur. genitivusbo kerii,l, pl. duo milia hominwn
kétezer ember (Gen. partitivus, 79g' 2.). A névszőt helyettesító névmásnak a latin nyolvben a, kiivot-
A tósz{ímnevek sorrcndje: 20.től l00.ig az egyesekhez eÚ kiit6szÓ kap. kez fajtáit' ismerjiik: 1. szoméIyesnévmás (pronornemperúnnle),
csolja a tízeseket (pl. iluo et viginti), l00-on feliil a nagyobb szám á'll eliil, és 2. visszahatő névmás (pronnmen reflexirum), 3. birtokos névmá,s
kapcsolő ktitószÓ nélkiil k(jvetik a kisebbek (pl. cenÚum trígintó sex); néha 2o.
(pronomen po8se8si'aunx),4. mat'at,Ó névmás (pronntnen ilnnorwtra-
tÓl l00.ig is dívik a magyar használatnak megfeleló sorrend (vigintl tluo),
l00-on feliil pedig ugya,nez kapcsolÓ kiitószÓval (eentum et iinrrs).
ti,uurn,
), 5. meghatár oz6 névmás ( protwmen d,eterminntöaurn,
), B. vo-
nat'koz6névmás (protnm,enre|alí,trutn),7.kérdó névmás (prorcmen
A sorszámneveket a h á r o m _ ( . u s , . a , - u n x )_ v é g ú inlerrogati,uurn), 8. határozatlan névmás (prornmcn í,ndetőnőrum).
me|léknevek mintájára ragoznrk. Az tn. egymásra, vonatkozÓ névmások (protntn,i,rru @rrelati,M)
nem jelentenek nállÓa,rr olkiil niiló csoportot, mort ozok csa,k a,z
A sorszámnevek idószakok (ér', 6ra) megjeliiléséro Bzolgálnak, pl. annó
septingentésimÖ quinquágésimÖ tertió ab urbo condiÚÖ (a város alapÍtásátől
elóbbi névmásfajtá,k sszekapcsolásáből orednek.
számított 753. évbcn, vagyis idószámításunk kezdete kiiriil); quarto hora Ezeken kíviil van még tÖbbfélo néamáső hafuirozlsű (pronaman
(4 őta; a mi idószrímításunk szerint de. lo őra). ailuerbia,le).
A ezotzőszárnnevek mellett használatos sokszoro sítÓ számnevek
leggyakoribb képzói: -p|ex és -plus' pl. si,mplex egyszerú és d,uplus, .c,, -vlm Személyes névmás (pronomen pemonale)
kettős. Számnévi határozők felsorolásban: prÍmum _ deinde _ posÚrtmó
elósz<ir _ azutdn _ végre. A személyes névmás ala,rryosotoit (én, to, 6; mi, ti, ók) a latin
csak akkor használja, ha hangsrlly van rajtuk. A 3. szeméIyű
osztószámnevet a latin nyelv akkor hasznáI, ha va- névmás alanyesetoit (ó' 6k) kiil nbon is mutatÓ vagy moghatároz
lamiból t bbeknek egyenként ugyanannyit juttat, pl. in singulis
névmás szokta, helyettesíteni.

42 43
 Nom. _*
classibus qua.lregénl iliscipuli sunt egy-egy oszt,ályban 40 tanulÓ
únus iino l iinum duo rluae l iluo I trts l Úrit
Acc. űnum únam |űnum duős duós lrluo I tI6r _* |trtr va,n, bis bina sunt quattuor (2xz=ay Az osztószámnevek rago.
-_-
Gen. *_ úrrius -* duórum duórum duórum | *_ Ürium
*-
zása az I_II. declinatio pluralisa szerint t rténik.
Dat. iini iluóbus du6bus duóbus | *_ trlbus _*
Abl. iinó únd űn6 iluöbus duEbus du bus l *- tríbur _* Ttirtszámok kifejezéso: a számlrílÓ tószámnév, e novező sorszámnév,
pl. trss quintao (portés):3/5. IIa a számlálÓ l, akkor elmarad pl. teríio
.\om. I drrcenti ilucentee titucenÚa I l-ili. (pors;: l/3; viszont a, nevezó rnarad el akkor, ha l.gyel nagyobb a szárnlálÓ.
Acc. I ducentós ilucentós |ducento
-duoentórum | .milium
|milir nél' pl. qu&Útuor (p&rtés):4/5.
Gen' I iluccnt6rum ducentörum l
Dat. l *- duceníis _* | mifibus
Abl. | *- ilucentis -* | mitibus Hatátozatlan számnevek (numeralia inilefinita)
nxultí, -ae, -a sok pclucÍ,' -ae, -a kevés
Az tlnus (egy) tószámnév jelent,ésénélfogva egyes számban áIl; tiibbes céteri,, -Ct'e,-a, a t bbi reliquÍ,, -q,e, -a, a.hátralovó
számba a csak tciblres szám fónevok ( pluralfu tanturn, 29b.) mellett keriil, pl. plérdque, pléraeque, on,l'nél, omni,O az &F,7,eÍí
tinae f6riao egy iinnepllap. I(ettótől (duo) kezdvo a tószárnnovek mellett
pléra4ue a legttibb nonnú,ilí,,.a,e, -a néhány
ttibbes számban áll a labin fónév, pl. duo puer.I két fi .
A tizes, szízas és ozres korek számok előtti t6számnovoket kivonásgal cúnda, -a,e, -a mind ű,niuersí, -a'e' .Q, valamonnyi
fejezzik ki (pl. iiniléviginÚi:cgy lríján husz). Pdrhuzamos alak: duoentórum
mellett ducentűm.
Lz cgy ezret jelentó mille nern ragozhatő. A tt'bb ezret jelent6 ragozhat A NÉvMÁs (PBoN0MEN) u.
mtrIia rnellett a jelzett, fgn{y plur. genitivusbo kerii,l, pl. duo milia hominwn
kétezer ember (Gen. partitivus, 79g' 2.). A névszőt helyettesító névmásnak a latin nyolvben a, kiivot-
A tósz{ímnevek sorrcndje: 20.től l00.ig az egyesekhez eÚ kiit6szÓ kap. kez fajtáit' ismerjiik: 1. szoméIyesnévmás (pronornemperúnnle),
csolja a tízeseket (pl. iluo et viginti), l00-on feliil a nagyobb szám á'll eliil, és 2. visszahatő névmás (pronnmen reflexirum), 3. birtokos névmá,s
kapcsolő ktitószÓ nélkiil k(jvetik a kisebbek (pl. cenÚum trígintó sex); néha 2o.
(pronomen po8se8si'aunx),4. mat'at,Ó névmás (pronntnen ilnnorwtra-
tÓl l00.ig is dívik a magyar használatnak megfeleló sorrend (vigintl tluo),
l00-on feliil pedig ugya,nez kapcsolÓ kiitószÓval (eentum et iinrrs).
ti,uurn,
), 5. meghatár oz6 névmás ( protwmen d,eterminntöaurn,
), B. vo-
nat'koz6névmás (protnm,enre|alí,trutn),7.kérdó névmás (prorcmen
A sorszámneveket a h á r o m _ ( . u s , . a , - u n x )_ v é g ú inlerrogati,uurn), 8. határozatlan névmás (prornmcn í,ndetőnőrum).
me|léknevek mintájára ragoznrk. Az tn. egymásra, vonatkozÓ névmások (protntn,i,rru @rrelati,M)
nem jelentenek nállÓa,rr olkiil niiló csoportot, mort ozok csa,k a,z
A sorszámnevek idószakok (ér', 6ra) megjeliiléséro Bzolgálnak, pl. annó
septingentésimÖ quinquágésimÖ tertió ab urbo condiÚÖ (a város alapÍtásátől
elóbbi névmásfajtá,k sszekapcsolásáből orednek.
számított 753. évbcn, vagyis idószámításunk kezdete kiiriil); quarto hora Ezeken kíviil van még tÖbbfélo néamáső hafuirozlsű (pronaman
(4 őta; a mi idószrímításunk szerint de. lo őra). ailuerbia,le).
A ezotzőszárnnevek mellett használatos sokszoro sítÓ számnevek
leggyakoribb képzói: -p|ex és -plus' pl. si,mplex egyszerú és d,uplus, .c,, -vlm Személyes névmás (pronomen pemonale)
kettős. Számnévi határozők felsorolásban: prÍmum _ deinde _ posÚrtmó
elósz<ir _ azutdn _ végre. A személyes névmás ala,rryosotoit (én, to, 6; mi, ti, ók) a latin
csak akkor használja, ha hangsrlly van rajtuk. A 3. szeméIyű
osztószámnevet a latin nyelv akkor hasznáI, ha va- névmás alanyesetoit (ó' 6k) kiil nbon is mutatÓ vagy moghatároz
lamiból t bbeknek egyenként ugyanannyit juttat, pl. in singulis
névmás szokta, helyettesíteni.

42 43
 Az accusativus nyomatékos kettózer'ez aéeémagama9í'ti -net
s. N. e80 ém tú ta |r at |7d' ó, az szőteggal: lérnet onőnmagíb. Az ab|. curn ol ljárÓval: *ecum magá-
A. m6 errgem t6 tégeil otun eamtr||il ót, azl
G. mel iránt,am, tui írdntd, <- 6iug--->onna,k a
val, magukkal.
tőlatl ről'ad,
D. mihl nekem tibt neked, <- oI _->ttpkő
abl. (ó) m6 tólem (ö) tó tóled oó oö oö tőh Birtokos névmás (pronomen possessivum)
P'. N. nós md vór ,ő l| (e|) ere |ea ök, azok
A. n6s mi,n*a v6r títeket eór e s |oa őlcct,ozolca!
A latin birtokos névmás jelentesbolileg megfelel a magyar
G. nosÚri ,iróntnnk, vosÚrl dr&nlalok, oórum eórum e6rum birtokos rrévmásnak' egyszersmind a m&gyer birtokos Bzemély.
lunk rőlatok @nhr,ek a,
nostÍum lctj,zit,ltlnk vestrum kdzttletek
ra,goknak. R,agozása a,z I_II. declinatiÓhoz t,artoző háromvégú
D. n6bis tuktlnk vóbis nektelc <-- lls (els) -> tukik melléknevok mintájríra ttirténik.
abt. (a) rn6b|gtól nk (ó) v6b1a t,óIetek' <- iis (eis) --s 157ii7
A birbokos névmások:
s. l. tneur,.&' .um enyém,az én ....m
Ügyeljiink a,rra,' hogy a,z t. é8 2, azemé|y genitivusain ak az
2. tuus,-D, -um tiod, a to ...-d
oddigitól e|t&6 jelentéso van (gen. obieotivus és gen. partitivus); 3. euur,.l' .um ővé,az ő ....ja
a birtokviszony kifejezéséteez esotekben a birtokos névmás szolgál. Pl. l. nor0er'nolÚro, nostrum mionk, a mi ....nk
A cum (-val, .vel) oliiljárő így kapcsolődik a szomélyos névmás 2. vester,veltro, verÚrum tietok, a ti . . ..k
megfeloló ablativus oseteihez: mécum,técum,n,óbiscum, aóbiscurn, 3. ruul, .o' .um iivék,az 6 ....juk
(velem, veled, veliink, veletek).
Ea a mondat alanya a birtokos, a birtokos névmást nem szoktuk
Á személyes nérrmáseseteihez nyoma,ték végott .met azőtag !á,.
kitonni; osak akkor tessziik ki, amikor a birtokos személyét ki
rulhat, p|. n,ösmnt (tinmagunkat).
okarjuk emelni. Ea nom 8"z a|any a birtokos, a 3. személyúbir.
tokos névmást a személyes névmás genitivusa (éiua, eórum)
8ű. VÍsszahatÓ névmás (pmnomen reflexivum) holyottesíti, p|, mater tdliatn éius |a,tdnr (az anya annak a.lányá,t
diosérí). - Kiemelésro szolgálÓ et&fitó az6tag: .pte, p|. sudpte.
A visszahatő névmás azt, az alannyál &zonos azemé|yt !e|zi,
amelyikre a,csolokYésirányul. Ekként a visezahatő névmásnak nin-
cson ela,nyesete. A latin nyolvben 8Úz|. és2. szemé|Yrovona,tkozÓleg Mutat névmás (pronomen ilemonsÚrotivum)
a Bzemélyesnévmá,sesetoi helyottesítik a visszahat névmás mogfe.
a) Í6névi mutotÓ névmások:
leló esoteit, figyztnémegama,t' zöa magunkat stb. A latin nyo|vnok
Ktizolre mutat névmás: hí,c,haec, |wc ez ( r\
csiík a, 3. személyro va,n kiil n visszahatő névmása. Ennek tagozí"sa
T volra muta,tÓ névrnások: iste, ista, isttl,d, az (ott tonálad)
a,z egyel és ttibbes számban egyforma. Íme:
ílle, ílla, ilfud aa (ott ónála)
Ó/ MelléknévimutatÓnévmáÁ: tdli,s, -e ilyon, olyan
S.-Pr. Nominativus c) Szfimnévi mutatő névmások: t,antus,-a, .7,lnekkora, akkora,
Aocusativus I 16 mqdt; magn at
Genitivus
oly nagy
| .ol maga irblt; tnagrk
I irőfut tot (ragozhatatlan) &nnyi
Dativus I rlbt magdnak; nq&twk totidpm (ragozhatatlan)
Áblativus I tct .e mqdtől; ,nagu*til
ugyanannyi

44 46
 Az accusativus nyomatékos kettózer'ez aéeémagama9í'ti -net
s. N. e80 ém tú ta |r at |7d' ó, az szőteggal: lérnet onőnmagíb. Az ab|. curn ol ljárÓval: *ecum magá-
A. m6 errgem t6 tégeil otun eamtr||il ót, azl
G. mel iránt,am, tui írdntd, <- 6iug--->onna,k a
val, magukkal.
tőlatl ről'ad,
D. mihl nekem tibt neked, <- oI _->ttpkő
abl. (ó) m6 tólem (ö) tó tóled oó oö oö tőh Birtokos névmás (pronomen possessivum)
P'. N. nós md vór ,ő l| (e|) ere |ea ök, azok
A. n6s mi,n*a v6r títeket eór e s |oa őlcct,ozolca!
A latin birtokos névmás jelentesbolileg megfelel a magyar
G. nosÚri ,iróntnnk, vosÚrl dr&nlalok, oórum eórum e6rum birtokos rrévmásnak' egyszersmind a m&gyer birtokos Bzemély.
lunk rőlatok @nhr,ek a,
nostÍum lctj,zit,ltlnk vestrum kdzttletek
ra,goknak. R,agozása a,z I_II. declinatiÓhoz t,artoző háromvégú
D. n6bis tuktlnk vóbis nektelc <-- lls (els) -> tukik melléknevok mintájríra ttirténik.
abt. (a) rn6b|gtól nk (ó) v6b1a t,óIetek' <- iis (eis) --s 157ii7
A birbokos névmások:
s. l. tneur,.&' .um enyém,az én ....m
Ügyeljiink a,rra,' hogy a,z t. é8 2, azemé|y genitivusain ak az
2. tuus,-D, -um tiod, a to ...-d
oddigitól e|t&6 jelentéso van (gen. obieotivus és gen. partitivus); 3. euur,.l' .um ővé,az ő ....ja
a birtokviszony kifejezéséteez esotekben a birtokos névmás szolgál. Pl. l. nor0er'nolÚro, nostrum mionk, a mi ....nk
A cum (-val, .vel) oliiljárő így kapcsolődik a szomélyos névmás 2. vester,veltro, verÚrum tietok, a ti . . ..k
megfeloló ablativus oseteihez: mécum,técum,n,óbiscum, aóbiscurn, 3. ruul, .o' .um iivék,az 6 ....juk
(velem, veled, veliink, veletek).
Ea a mondat alanya a birtokos, a birtokos névmást nem szoktuk
Á személyes nérrmáseseteihez nyoma,ték végott .met azőtag !á,.
kitonni; osak akkor tessziik ki, amikor a birtokos személyét ki
rulhat, p|. n,ösmnt (tinmagunkat).
okarjuk emelni. Ea nom 8"z a|any a birtokos, a 3. személyúbir.
tokos névmást a személyes névmás genitivusa (éiua, eórum)
8ű. VÍsszahatÓ névmás (pmnomen reflexivum) holyottesíti, p|, mater tdliatn éius |a,tdnr (az anya annak a.lányá,t
diosérí). - Kiemelésro szolgálÓ et&fitó az6tag: .pte, p|. sudpte.
A visszahatő névmás azt, az alannyál &zonos azemé|yt !e|zi,
amelyikre a,csolokYésirányul. Ekként a visezahatő névmásnak nin-
cson ela,nyesete. A latin nyolvben 8Úz|. és2. szemé|Yrovona,tkozÓleg Mutat névmás (pronomen ilemonsÚrotivum)
a Bzemélyesnévmá,sesetoi helyottesítik a visszahat névmás mogfe.
a) Í6névi mutotÓ névmások:
leló esoteit, figyztnémegama,t' zöa magunkat stb. A latin nyo|vnok
Ktizolre mutat névmás: hí,c,haec, |wc ez ( r\
csiík a, 3. személyro va,n kiil n visszahatő névmása. Ennek tagozí"sa
T volra muta,tÓ névrnások: iste, ista, isttl,d, az (ott tonálad)
a,z egyel és ttibbes számban egyforma. Íme:
ílle, ílla, ilfud aa (ott ónála)
Ó/ MelléknévimutatÓnévmáÁ: tdli,s, -e ilyon, olyan
S.-Pr. Nominativus c) Szfimnévi mutatő névmások: t,antus,-a, .7,lnekkora, akkora,
Aocusativus I 16 mqdt; magn at
Genitivus
oly nagy
| .ol maga irblt; tnagrk
I irőfut tot (ragozhatatlan) &nnyi
Dativus I rlbt magdnak; nq&twk totidpm (ragozhatatlan)
Áblativus I tct .e mqdtől; ,nagu*til
ugyanannyi

44 46
 Mogiegyz&: a fónévi mutatÓ névmások molléknévilog is használ. Az ídcm, ad,etn, |dem névmás ngoz'ása voltaképpon aB íts,@,
hatők. í,d+demBzőt,agegyiittosébóladődik. A sing. a,cc.é8plur. gon. egotei.
ben hasonulás tiirtént (7Ó.).
B. Nom. hlo heeo lh* llle llLr ltlluil VonatkozÓ névmás (pronomen relaÚivum) *.Í.
Aoo. huno hono lhoo lllurn lllrm ! Uua
Glon. <- hűlus -.-> <-- Il|Íur ---.>
Dat. <- hulo ----> illl --> A fómondatba,rr említett személyre v&gy dologra, tulajdonságra
<--
Ábl. h6o hlo h6o illó |ul tlló va,gy mennyiségro vonatkozÓ névmások a latinban a kiivetkezók:
Pí. Nom. I hi h.. I h.oo | il|t lll.c l ilrr qui,, quae, qund, aki, ami, amely; qui,l,io, -e a,milyen
4oo. I r,o" htu Itroo
-h6run I utor iltrr Iutr
-ll|órum quanhw, -o, -ú7I?a,mokkora,; gnt (tagozhatatlan) ahány
Gon. I hOrum hlrum ||l6rom |lllrum
Dat. I <- trir -> | + illt ----> quícunqlre, qupuu?l4u,e, qlad,cun4ue mindaz, aki _ mindaz, ami
Abl. I <- Uls -> | <- |lLr --> qudsqui,s,quid4uid, v. Euiquid aki csak - ami csa,k
Rqgozrásuk:
lLz illp, il|fl, dlfud rugozáriát k voti: őste,ista, futud. A ttibbi mutatÓ
névmás e két. és há,romvégzódésúmelléknovok mintájára rqgo- Nom. B. qul qu.. lqooa PL qul quro lq"-
Aoo. quom qurm lqooa quór quór lqurc
za,ndÓ. - Nyomatékosítő szőtag: -@, p|.hüilnce. Gcn. <- oúirrr --> quorum quorum- quomm
Dat. <_ out -__*> <--. qutbur -->
abl. quó quó qu6 <- qutbu! ---+
81e. MeghatározÓ névmás (pnonomen ileteminativum)
A quí, qn,e, qud, vonatkoző névmás mind fónévileg, mind
molléknévilog haszná,lhatő. A molléknévi (g ,Iie, .e) q számnévi
A mutat névmások ragoz6,s6,tktivetjk a meghatározÓ névm6.
(quantus, .a,, .u|fu) vonatkoző névmás ragozása s két. és Mrom.
sok, amelyok k zelebbt | batá'roznak meg egy már azőba keriilt
végű molléknevok mintá'iára tÖrténik. A qu,dcun4ue,'qu,ecunque,
szomélyt vagy dolgot. Ezok:
gndnun4ue tirgszetett alokjábÓl csak az a|ótagot (quí,,quan, quail)
regozzlrk, a -a,rtque járulék mindvégig vá|tozat,|an marad. A quőa.
ia, en,,dd, 6, aa (1. 34a\
quis, quidqui,il, v. quicqur]d mindkét r&zo ragoza,rrdÓ, mégped'g to.
íd,em,,ud,em, í,dcrn ugyena,z
dpse, ipsa, ipsum vá,bbi egeteiben a quÍ,,quae, ryd minrá,iá,ra (pI. quöquó).
6 maga
A cum (-val' .vol) eltiljárÓ Állhat a vonatkoző névnás olótt
(cum quübus) vogy utá,n, oz utÓbbi osotbon volo ogyboírva (quibus.
B. Nom. I klom ordem íilem Ipro lprr llpsum arn).
Aco. I eundem orndem Iilem Iprum lprn ltpgum
6lusdom -----> lprlur --->
<-
->
<-
-+
Kérilö névmás (pronomen intenogativum)
Dat. I <- ciilem <- lpsi
Abl. I oódem eódem oódem lpró tpsl tpr6 81g.
a) E6névi kérdó névmások:
PJ. Nom. II tidem
lidem ereilem leodem
leodem I ipst ipreo Iip.r quia ? quí,d,? kl? mi?
Áco.
Aco. I eósdom e sdem teodem
leoilem I ip"o' lp!ót -liP".
Gen. I oórundom eórundem eórunilcm I ipsórum ipr rum tpr6rum qudsnam? quWnam? ,gyen bi? ugyan mi?
Dat. iisdem -> <- tpeir ---> numquí,s? num4uid,? wyan kicsoda? ugyen mjcsoda?
| <- v. egdem
abl. | <- iisdem v. efudem -_---> 4- lpdr ---->
eqlris? u4uid? vaton kicsodo? v&jon micsode?

46 47
 Mogiegyz&: a fónévi mutatÓ névmások molléknévilog is használ. Az ídcm, ad,etn, |dem névmás ngoz'ása voltaképpon aB íts,@,
hatők. í,d+demBzőt,agegyiittosébóladődik. A sing. a,cc.é8plur. gon. egotei.
ben hasonulás tiirtént (7Ó.).
B. Nom. hlo heeo lh* llle llLr ltlluil VonatkozÓ névmás (pronomen relaÚivum) *.Í.
Aoo. huno hono lhoo lllurn lllrm ! Uua
Glon. <- hűlus -.-> <-- Il|Íur ---.>
Dat. <- hulo ----> illl --> A fómondatba,rr említett személyre v&gy dologra, tulajdonságra
<--
Ábl. h6o hlo h6o illó |ul tlló va,gy mennyiségro vonatkozÓ névmások a latinban a kiivetkezók:
Pí. Nom. I hi h.. I h.oo | il|t lll.c l ilrr qui,, quae, qund, aki, ami, amely; qui,l,io, -e a,milyen
4oo. I r,o" htu Itroo
-h6run I utor iltrr Iutr
-ll|órum quanhw, -o, -ú7I?a,mokkora,; gnt (tagozhatatlan) ahány
Gon. I hOrum hlrum ||l6rom |lllrum
Dat. I <- trir -> | + illt ----> quícunqlre, qupuu?l4u,e, qlad,cun4ue mindaz, aki _ mindaz, ami
Abl. I <- Uls -> | <- |lLr --> qudsqui,s,quid4uid, v. Euiquid aki csak - ami csa,k
Rqgozrásuk:
lLz illp, il|fl, dlfud rugozáriát k voti: őste,ista, futud. A ttibbi mutatÓ
névmás e két. és há,romvégzódésúmelléknovok mintájára rqgo- Nom. B. qul qu.. lqooa PL qul quro lq"-
Aoo. quom qurm lqooa quór quór lqurc
za,ndÓ. - Nyomatékosítő szőtag: -@, p|.hüilnce. Gcn. <- oúirrr --> quorum quorum- quomm
Dat. <_ out -__*> <--. qutbur -->
abl. quó quó qu6 <- qutbu! ---+
81e. MeghatározÓ névmás (pnonomen ileteminativum)
A quí, qn,e, qud, vonatkoző névmás mind fónévileg, mind
molléknévilog haszná,lhatő. A molléknévi (g ,Iie, .e) q számnévi
A mutat névmások ragoz6,s6,tktivetjk a meghatározÓ névm6.
(quantus, .a,, .u|fu) vonatkoző névmás ragozása s két. és Mrom.
sok, amelyok k zelebbt | batá'roznak meg egy már azőba keriilt
végű molléknevok mintá'iára tÖrténik. A qu,dcun4ue,'qu,ecunque,
szomélyt vagy dolgot. Ezok:
gndnun4ue tirgszetett alokjábÓl csak az a|ótagot (quí,,quan, quail)
regozzlrk, a -a,rtque járulék mindvégig vá|tozat,|an marad. A quőa.
ia, en,,dd, 6, aa (1. 34a\
quis, quidqui,il, v. quicqur]d mindkét r&zo ragoza,rrdÓ, mégped'g to.
íd,em,,ud,em, í,dcrn ugyena,z
dpse, ipsa, ipsum vá,bbi egeteiben a quÍ,,quae, ryd minrá,iá,ra (pI. quöquó).
6 maga
A cum (-val' .vol) eltiljárÓ Állhat a vonatkoző névnás olótt
(cum quübus) vogy utá,n, oz utÓbbi osotbon volo ogyboírva (quibus.
B. Nom. I klom ordem íilem Ipro lprr llpsum arn).
Aco. I eundem orndem Iilem Iprum lprn ltpgum
6lusdom -----> lprlur --->
<-
->
<-
-+
Kérilö névmás (pronomen intenogativum)
Dat. I <- ciilem <- lpsi
Abl. I oódem eódem oódem lpró tpsl tpr6 81g.
a) E6névi kérdó névmások:
PJ. Nom. II tidem
lidem ereilem leodem
leodem I ipst ipreo Iip.r quia ? quí,d,? kl? mi?
Áco.
Aco. I eósdom e sdem teodem
leoilem I ip"o' lp!ót -liP".
Gen. I oórundom eórundem eórunilcm I ipsórum ipr rum tpr6rum qudsnam? quWnam? ,gyen bi? ugyan mi?
Dat. iisdem -> <- tpeir ---> numquí,s? num4uid,? wyan kicsoda? ugyen mjcsoda?
| <- v. egdem
abl. | <- iisdem v. efudem -_---> 4- lpdr ---->
eqlris? u4uid? vaton kicsodo? v&jon micsode?

46 47
 A fónévi kérdó névmás &szotott atakjaiba,rr mindig a Í6t,e,g qubque, quidque kíki' miridegyik
(g,ís,quid) ragozÓdik, megpedig további osotoibon a vonatkozÓ név. quisquir, quidquiil mindaz, eki - mindez, ami
más mintá'j ra (pl. cuínann? numalí?\. quidom, quiddom ogy velaki, ogy valqmi
qullibet' quídlibet bárki' bármi
T/ Melléknévi kérdó névmások: qulvia, quidvls bÁrki' bérmi
qud? qunn? qud,? milyen? melyik? miÍélo? únusquisque, nrrmqulilque nindon egy*
quínann? quaenam ? qudnam ? ugyen milyon ? ugyan
molyik? ugyan miféle? Ide tartoznak még:
nunquE ? ttunt4nc ? num4td ? ugyen milyon? ugyan némó (acc. n6minsm' dat. n6minl) senki
molyik? ugyan mifélo? nihit (gen' nilri|l' abl. nihiló) v. nll semmi
eq? ? quap,? en$td? vajon milyon? vajon
melyik? vajon mifélo? M el]éhá,i ltatdrozatlan névmásob :
uler, ulra,, ulrum? molyik o kottó kiiziil ?
diqul, aliqua, oliquod valamoly
(gen. utríus, ds,t. urrí,) quírquam' qu!/Bqu&m' quodquam arnely osok
Euália, e? milyen? quispirm, quaoplam, quodpirm a,moly csek
quisque, quroquo, quodque mind6gyift
a) Száanévi kérdó névmások:
qulcunque, quroounquo, quodounquc akínrrilyerr
qurntue, -o, -um? mokkora? qutdrm, queodom, quoddun ogy bizonyos
qnt ? (ragozhatatlan) hány? qullibot' quae|lbet, quodlibeÚ ekÁrrnely
quotus, a,, -um? bá,nyadik? qulvtt, quaovlr, quodvis bCrinoly
onurquisque' űnaquaoque, únumquodque Ínindon ogyos
Áz iisszetott alakokban itt is mindig a föt&zt (qui, quan, qud)
tagozzak, mégpedig rigy, mint a vonatkozÓ névmást. Ennélfogvo
a fónévi és mouéknévi kérdó névmás ragozásábao a legt bb osot Fónévileg és melléknévilegegyformán használhatÓk:
egyboosik.
alius, -a, -ud, má8
alter, .a, -unN a másik
uh. Eatánrzotlan névmÁs (pronomen indefínitum)
l erque, utra4ue, utrum4u,e mindkottó
A határozatlan névmáeok alakilog és jolontés-bolilog két cso. n,euler, neutro, ruutrum egyik sem a kottö ktiziil
portra ktiltinÍilnekz a quis? q,,ídí kérdó névmás mintájÓra fónévi üllus, a, -um valamely
használatriiak & a qui, qua,e, qud, vonotkozÓ névmás mintájára n,íillus, .a,, -u,Tl egy sem
,íiruI9, .a, -7I,m egyotlon (mint t&zámnév: l.
molléknévi használatrlak. A hotározotlan névmás járulékos eló.
vqgy utőtagja épprigy ragozhatotlan, mint a kérdó névmások eso. 33a.)
toibon. sólus, .a,, -uttt, egyodtili
tótus, -a, .urn qlwz
I6néOnfu'drozntlan *&nndak :
aliqulr' r[quÍl valaki, va,larni
qufrqurm, qutdqurm v. gutoqurm valakÍ, vela'mí Mindezoknek a sing. gonitivusa -íu, aing, dritivuso .í végz6.
qÉlPtrn' qurdPirn valaki (Mrki)' vala'mi (Mrmí) dé8ű.

48 . Lattn nyelvkónw - 20['

49
 A fónévi kérdó névmás &szotott atakjaiba,rr mindig a Í6t,e,g qubque, quidque kíki' miridegyik
(g,ís,quid) ragozÓdik, megpedig további osotoibon a vonatkozÓ név. quisquir, quidquiil mindaz, eki - mindez, ami
más mintá'j ra (pl. cuínann? numalí?\. quidom, quiddom ogy velaki, ogy valqmi
qullibet' quídlibet bárki' bármi
T/ Melléknévi kérdó névmások: qulvia, quidvls bÁrki' bérmi
qud? qunn? qud,? milyen? melyik? miÍélo? únusquisque, nrrmqulilque nindon egy*
quínann? quaenam ? qudnam ? ugyen milyon ? ugyan
molyik? ugyan miféle? Ide tartoznak még:
nunquE ? ttunt4nc ? num4td ? ugyen milyon? ugyan némó (acc. n6minsm' dat. n6minl) senki
molyik? ugyan mifélo? nihit (gen' nilri|l' abl. nihiló) v. nll semmi
eq? ? quap,? en$td? vajon milyon? vajon
melyik? vajon mifélo? M el]éhá,i ltatdrozatlan névmásob :
uler, ulra,, ulrum? molyik o kottó kiiziil ?
diqul, aliqua, oliquod valamoly
(gen. utríus, ds,t. urrí,) quírquam' qu!/Bqu&m' quodquam arnely osok
Euália, e? milyen? quispirm, quaoplam, quodpirm a,moly csek
quisque, quroquo, quodque mind6gyift
a) Száanévi kérdó névmások:
qulcunque, quroounquo, quodounquc akínrrilyerr
qurntue, -o, -um? mokkora? qutdrm, queodom, quoddun ogy bizonyos
qnt ? (ragozhatatlan) hány? qullibot' quae|lbet, quodlibeÚ ekÁrrnely
quotus, a,, -um? bá,nyadik? qulvtt, quaovlr, quodvis bCrinoly
onurquisque' űnaquaoque, únumquodque Ínindon ogyos
Áz iisszetott alakokban itt is mindig a föt&zt (qui, quan, qud)
tagozzak, mégpedig rigy, mint a vonatkozÓ névmást. Ennélfogvo
a fónévi és mouéknévi kérdó névmás ragozásábao a legt bb osot Fónévileg és melléknévilegegyformán használhatÓk:
egyboosik.
alius, -a, -ud, má8
alter, .a, -unN a másik
uh. Eatánrzotlan névmÁs (pronomen indefínitum)
l erque, utra4ue, utrum4u,e mindkottó
A határozatlan névmáeok alakilog és jolontés-bolilog két cso. n,euler, neutro, ruutrum egyik sem a kottö ktiziil
portra ktiltinÍilnekz a quis? q,,ídí kérdó névmás mintájÓra fónévi üllus, a, -um valamely
használatriiak & a qui, qua,e, qud, vonotkozÓ névmás mintájára n,íillus, .a,, -u,Tl egy sem
,íiruI9, .a, -7I,m egyotlon (mint t&zámnév: l.
molléknévi használatrlak. A hotározotlan névmás járulékos eló.
vqgy utőtagja épprigy ragozhatotlan, mint a kérdó névmások eso. 33a.)
toibon. sólus, .a,, -uttt, egyodtili
tótus, -a, .urn qlwz
I6néOnfu'drozntlan *&nndak :
aliqulr' r[quÍl valaki, va,larni
qufrqurm, qutdqurm v. gutoqurm valakÍ, vela'mí Mindezoknek a sing. gonitivusa -íu, aing, dritivuso .í végz6.
qÉlPtrn' qurdPirn valaki (Mrki)' vala'mi (Mrmí) dé8ű.

48 . Lattn nyelvkónw - 20['

49
E5. Névmási bat'árczónz (pronomen ailverbiale) ordóben, a,zeÍd mellott, azetd6n át). A latin nyolv a,
Eérdő _ vút&tLo,ő
határozői viszonyok kifejezéséresok esetben elÖljárőkot,praeposi,tiő-
M|1|4tö Eqtd?oallan
kat használ accusativusszal vagy ablativussza| (p|. dn silad, iurta
unilo (a)bonnan hino innen elicunile valahonnan
silaam, per si,laam).
inilo onn&n undique mindentinnet Az eltiljárők eredetileg halí"toz szők voltak; egy réBztik meg
illino atnonn&n
is tartotta obbeli Bzercpét'(p|. üram:szemk zt). Az elt'ljár k álta.
lában egy névsző megfele|ó (accusati,auc Yagy oblatiaus) esetévol
ubl (a)hol hio itt
.o
N
íbt ott
alicubi volohol
egyiitt _ szőrendilegel' tte állva - fejeznek ki határoző viszonyt.
P ubique mindoniitt

ss Jelontesiik eredetileg térbeli, majd idóbeli volt, végiil kiszélesedett

.t3
illio amott
mindonféle határozőv á,.
quó (a)hová hűo ide aliqu6 valahová A névsz6 acaluti,augün,wl iámak a kövelkezí eltiljárÓk:
eó oda quóounquo brírhová
l||űo amode
a.nte,apud,,ad, aduersus,
circurn, ci,rü,, ci,trd,,ci,s,
qu6 (a)merre hlo erre aliquó valamerre
oó ElT& qu cunque bármerro cnnlra, ergd,,ettrd,, í,nlrii,
ínfrd, i,nter,i,uxtd,,ob,
.o
N queniló (a)mikor ölim ogykor aliquoniló valemikor I)ene?,pöng, Ircgt éspraeter,
o
\ quum (oum) tum ekkor quanilócumque bá,rrnikor prope, propter, per, secunl,urn,
E (a)mikor
.ó qurmillű tomiliú addig sucprői,,1)er8u,8,
ultrd,, trd,ns.
.lJ o|iquamiliú vslemeddig
(a)meddig
Jelontésiik:
quómodö sio lgy aliquiimoilö valahogyan rnte ol6tt' elé iuxt! mellott
(a)hogyan ito gy .pu.l .ncl' .nél ob olőtt; -ért, miatt
N rd .hoz, .b'ez, .hÖz1 .ra, .ro, .ig; ponos .rrál' .nél (hata|mébarr)
P szerint; .ndl, .nél
s
.B quEr$ (a)miért ii|gó azért' oliquó r5 volamiért póne mii'giitt' mtig6
cur (a)miért idcircó gzert rdvorru! szembon, felé, ollen, iránt post után
5
o|roum kÖriil (hely) pfaotor mollett
srs
$
o|rlol ki'riil (id6' mérték) p'ope .hoz ktizel
qu&m (a)meny- Úam annyira quamvis bármennyiro
L
:6 nyire olil, ob innen propter kőzel valami mellott; miatt
E quoti6s (a)hány. totiés annyiszor eliquoti6s néhányszor oontrl ollon(éro) per ét' által, kerosztiil; miatt
EZOr quoÚi scunquo bármennf. ergl irÁnt socundum nyomán, montén; gzerint
azeÍ exÚr{ .n kíviiLl ruprd fiiltitt, -n fttltil
tntr{ -n beliil versrrs felé (névutÓként!)
lnfr{ -n elul ulÚr{ .n trll
's. EI,ÖLJÁBTK 1rnlEPosITIoNEs) lntor kÖztitt' kiizé írlns .n ct

Á cselekvés, |étezésés ttirténésk rtilményeit, vagyis a hatá. járnak a ktiyotkezó elt'ljár6k:

A névszÓ ablatívusá,tmí
rozÓi viszonyoka,t anyanyelviink n leggyakrabban a névszÓkhoz d, ab(s), cunx,dé,er éÁe,
járulő ra,gok es névutÓk segítségévelÍeiezziikki (pl. az sinn, tenus, prö éBprae.

60 6l
E5. Névmási bat'árczónz (pronomen ailverbiale) ordóben, a,zeÍd mellott, azetd6n át). A latin nyolv a,
Eérdő _ vút&tLo,ő
határozői viszonyok kifejezéséresok esetben elÖljárőkot,praeposi,tiő-
M|1|4tö Eqtd?oallan
kat használ accusativusszal vagy ablativussza| (p|. dn silad, iurta
unilo (a)bonnan hino innen elicunile valahonnan
silaam, per si,laam).
inilo onn&n undique mindentinnet Az eltiljárők eredetileg halí"toz szők voltak; egy réBztik meg
illino atnonn&n
is tartotta obbeli Bzercpét'(p|. üram:szemk zt). Az elt'ljár k álta.
lában egy névsző megfele|ó (accusati,auc Yagy oblatiaus) esetévol
ubl (a)hol hio itt
.o
N
íbt ott
alicubi volohol
egyiitt _ szőrendilegel' tte állva - fejeznek ki határoző viszonyt.
P ubique mindoniitt

ss Jelontesiik eredetileg térbeli, majd idóbeli volt, végiil kiszélesedett

.t3
illio amott
mindonféle határozőv á,.
quó (a)hová hűo ide aliqu6 valahová A névsz6 acaluti,augün,wl iámak a kövelkezí eltiljárÓk:
eó oda quóounquo brírhová
l||űo amode
a.nte,apud,,ad, aduersus,
circurn, ci,rü,, ci,trd,,ci,s,
qu6 (a)merre hlo erre aliquó valamerre
oó ElT& qu cunque bármerro cnnlra, ergd,,ettrd,, í,nlrii,
ínfrd, i,nter,i,uxtd,,ob,
.o
N queniló (a)mikor ölim ogykor aliquoniló valemikor I)ene?,pöng, Ircgt éspraeter,
o
\ quum (oum) tum ekkor quanilócumque bá,rrnikor prope, propter, per, secunl,urn,
E (a)mikor
.ó qurmillű tomiliú addig sucprői,,1)er8u,8,
ultrd,, trd,ns.
.lJ o|iquamiliú vslemeddig
(a)meddig
Jelontésiik:
quómodö sio lgy aliquiimoilö valahogyan rnte ol6tt' elé iuxt! mellott
(a)hogyan ito gy .pu.l .ncl' .nél ob olőtt; -ért, miatt
N rd .hoz, .b'ez, .hÖz1 .ra, .ro, .ig; ponos .rrál' .nél (hata|mébarr)
P szerint; .ndl, .nél
s
.B quEr$ (a)miért ii|gó azért' oliquó r5 volamiért póne mii'giitt' mtig6
cur (a)miért idcircó gzert rdvorru! szembon, felé, ollen, iránt post után
5
o|roum kÖriil (hely) pfaotor mollett
srs
$
o|rlol ki'riil (id6' mérték) p'ope .hoz ktizel
qu&m (a)meny- Úam annyira quamvis bármennyiro
L
:6 nyire olil, ob innen propter kőzel valami mellott; miatt
E quoti6s (a)hány. totiés annyiszor eliquoti6s néhányszor oontrl ollon(éro) per ét' által, kerosztiil; miatt
EZOr quoÚi scunquo bármennf. ergl irÁnt socundum nyomán, montén; gzerint
azeÍ exÚr{ .n kíviiLl ruprd fiiltitt, -n fttltil
tntr{ -n beliil versrrs felé (névutÓként!)
lnfr{ -n elul ulÚr{ .n trll
's. EI,ÖLJÁBTK 1rnlEPosITIoNEs) lntor kÖztitt' kiizé írlns .n ct

Á cselekvés, |étezésés ttirténésk rtilményeit, vagyis a hatá. járnak a ktiyotkezó elt'ljár6k:

A névszÓ ablatívusá,tmí
rozÓi viszonyoka,t anyanyelviink n leggyakrabban a névszÓkhoz d, ab(s), cunx,dé,er éÁe,
járulő ra,gok es névutÓk segítségévelÍeiezziikki (pl. az sinn, tenus, prö éBprae.

60 6l
 Jolontésiik: A kÖt&zők jolontésbelilog két föcsoportra kÍiltiniil.
á' ab(s)l -tő1, -Íó| tenur .ig (ritkán gonitil'ueszal) nekz mp,llérer.dnl6k
es a|árendelók.
oum -vel, -vol pro előtt (héttal fordulva a dolognak);
.l. .rÓl' .16l .ért, holyett l. Mdllfondal kijaiezők:
t' oxr .bÓl, .b6l pno olőtt; miett
dm nélkiil o/ kapol k (copttlatioaa) :

P ldamondatz ,,Dul& et deórum Od P"ó paaríd morí,, (,,Édoo és cl, rtque, lo, .quel ég
ékos dolog o haz éé rt moghelní',) etlrm (a szÓ el6tt) l .
quoquo (a szÓ utcn) '.
'
A névszÓ mindkét esotével (accvathrus & ablariwe) járhat: noquo, noo a6m
ct-Gt mind - mind
ím,eub, aubter & euper. oum - tum egyrészt _ mÁBrészt
Amretlvulrnl Ablstlvulrr.l mÖilo - módo maid - majd
(bovl? tÓidécrg) (bol? }érdé.rc)
p.É|m - Fr3ln részint _ réazi'rt
lu -ba, -bo; -ra, -ro1 ellen -ban, -bon; -on; -ott, .[n
DApC - mquo, Dco - Dao tom - gom
nrb elÁ' folé; tdit alott
non rölun - led ct|.- nemosak - henem ... ie
mbter alé elott
tuPor fÖlé fÖlÖtt; .rÓl' .16l
ö/ ellentátaeL (adoÜe.ÜW.)
Áz oltiljárÓ állhat a hozaá, taftnző névazó és annak jelzójo vagy ndr vtr:un (dm)do, ha^nem
névmása ktiztitt is (p|, ha'nn,ob retn: e dolog miatt, ezértr),az oltiljárÓ rt(qut) ellenbon, vigzont
ruÚom (2. holyen) pedrs
névszői vonzatának birtokosa pedig kt'zbeékolódhot ez el ljárő é8 ilrmn mégis' mindezonálta.l
névszőja kÖzé(pl. ante Róma,e portiis: RÓma kapui elótt). 06torum kiilÖnben' egyébként
Egy"" fónevek ablativusábÓl létesiilt határozőszők névutÓ quftlcm (2. trelyon) ugyan
(postpositio) gya,rrántszoktak azerepelni. Ezek _ cawd,, grdti,d.érl,,
miatt, okáből, kedvéért - genjtivusszal járnak, p|. Ianórds causd c) válwt,ók ( dböunabac)

tisztolotadás végett, enerry)li grd,tírtpéldának okáéft', Például.t tul, vel, teu, dvc, .ve (simulÓ) vagy, akÁr
ru| - ruÚ, vel . vel veg'y - vogy
rtvc _ dvo' lcu - !.u alrtlr - akár
t,. rÖroszlK (coNIUNctIoNEs)
d,) kÖvetkeztot,6k ( corclwívae)
A ki't&zők - akércsak a ma,gya,rnyolvbon _ mondetokot vagy er3Ü' itaque' pro|n(t!e) tehát, ennélfogv& & így
mondatr{szokot ktitnek sszo. |dÜut (2. helyen) téhÁt
A ki'tőbzÓk a l k a t i l ag : egysurúekvagy őssz.deItek.Eizutőb.
e) lmagyall zők ( cxflicat nc)z
biok p rosak vagy ttibb t&zb6| Óllnak.
nm(que), etenlm morÜ (hiszon)
entm (2. helyen) ugyonie
t Á rÖvidebb váItozetok (d é8é) ossk máaáslha,rrgzÓval kezd dő névgzÓk
ol6tt.
tE návutőÉ o személynévmás gonitivrrso helyett birtokoe névmással jér. ,Atque amagárrhangzÓn, (kivéve h-t) kezd6d6 szavat el6tt
oc a mássalhangzÓn
nak' P|. md g |őd oz én kedvemért. á7I,.que a szÓhoz simul.

óz 63
 Jolontésiik: A kÖt&zők jolontésbelilog két föcsoportra kÍiltiniil.
á' ab(s)l -tő1, -Íó| tenur .ig (ritkán gonitil'ueszal) nekz mp,llérer.dnl6k
es a|árendelók.
oum -vel, -vol pro előtt (héttal fordulva a dolognak);
.l. .rÓl' .16l .ért, holyett l. Mdllfondal kijaiezők:
t' oxr .bÓl, .b6l pno olőtt; miett
dm nélkiil o/ kapol k (copttlatioaa) :

P ldamondatz ,,Dul& et deórum Od P"ó paaríd morí,, (,,Édoo és cl, rtque, lo, .quel ég
ékos dolog o haz éé rt moghelní',) etlrm (a szÓ el6tt) l .
quoquo (a szÓ utcn) '.
'
A névszÓ mindkét esotével (accvathrus & ablariwe) járhat: noquo, noo a6m
ct-Gt mind - mind
ím,eub, aubter & euper. oum - tum egyrészt _ mÁBrészt
Amretlvulrnl Ablstlvulrr.l mÖilo - módo maid - majd
(bovl? tÓidécrg) (bol? }érdé.rc)
p.É|m - Fr3ln részint _ réazi'rt
lu -ba, -bo; -ra, -ro1 ellen -ban, -bon; -on; -ott, .[n
DApC - mquo, Dco - Dao tom - gom
nrb elÁ' folé; tdit alott
non rölun - led ct|.- nemosak - henem ... ie
mbter alé elott
tuPor fÖlé fÖlÖtt; .rÓl' .16l
ö/ ellentátaeL (adoÜe.ÜW.)
Áz oltiljárÓ állhat a hozaá, taftnző névazó és annak jelzójo vagy ndr vtr:un (dm)do, ha^nem
névmása ktiztitt is (p|, ha'nn,ob retn: e dolog miatt, ezértr),az oltiljárÓ rt(qut) ellenbon, vigzont
ruÚom (2. holyen) pedrs
névszői vonzatának birtokosa pedig kt'zbeékolódhot ez el ljárő é8 ilrmn mégis' mindezonálta.l
névszőja kÖzé(pl. ante Róma,e portiis: RÓma kapui elótt). 06torum kiilÖnben' egyébként
Egy"" fónevek ablativusábÓl létesiilt határozőszők névutÓ quftlcm (2. trelyon) ugyan
(postpositio) gya,rrántszoktak azerepelni. Ezek _ cawd,, grdti,d.érl,,
miatt, okáből, kedvéért - genjtivusszal járnak, p|. Ianórds causd c) válwt,ók ( dböunabac)

tisztolotadás végett, enerry)li grd,tírtpéldának okáéft', Például.t tul, vel, teu, dvc, .ve (simulÓ) vagy, akÁr
ru| - ruÚ, vel . vel veg'y - vogy
rtvc _ dvo' lcu - !.u alrtlr - akár
t,. rÖroszlK (coNIUNctIoNEs)
d,) kÖvetkeztot,6k ( corclwívae)
A ki't&zők - akércsak a ma,gya,rnyolvbon _ mondetokot vagy er3Ü' itaque' pro|n(t!e) tehát, ennélfogv& & így
mondatr{szokot ktitnek sszo. |dÜut (2. helyen) téhÁt
A ki'tőbzÓk a l k a t i l ag : egysurúekvagy őssz.deItek.Eizutőb.
e) lmagyall zők ( cxflicat nc)z
biok p rosak vagy ttibb t&zb6| Óllnak.
nm(que), etenlm morÜ (hiszon)
entm (2. helyen) ugyonie
t Á rÖvidebb váItozetok (d é8é) ossk máaáslha,rrgzÓval kezd dő névgzÓk
ol6tt.
tE návutőÉ o személynévmás gonitivrrso helyett birtokoe névmással jér. ,Atque amagárrhangzÓn, (kivéve h-t) kezd6d6 szavat el6tt
oc a mássalhangzÓn
nak' P|. md g |őd oz én kedvemért. á7I,.que a szÓhoz simul.

óz 63
 2. A|,őre*ile|,ó |ót6ezőb: MlDosÍTl szlr (INTEBIEoTIoNEs) st.
oJ holyhatározík (Ioaalea) _ azonosak a névmási hotározÓezőkktirében a Á mondanivalÓnk jelentését mődogítÓ szők kt'ziil a l,atín nyolvben e
vonetkozÓ jellogú holyhatározÓkk&l (36.) ktivotkozők használato gak :
|. Bizong|t,ő szők: ita, oer{ó, eln6' vrld6, omntnó, rrrldmo (igenléE hotyett)
b.) id határozők (unporalea) : t1gy van, bizonyáro, mindonosotre, a lognagyobb mértékbon, m6herv(u)blrer.
culogro mondom, iston bizony, oilepol Polluxra mondom, istenernre, mG itlur
oum' qrrrnilÖ (o)mikor, (a)mid6n dum' ilónco l
mís' kÖzben, mialatt Ftrliur isten ongem rlgy segéljen, per rovem Jupiterro.
ubt á_-- }
2.-Tagrulőazőlc'. nón, haud nom, neque és nom, n6 ... qutdem még . . .
ubl trnlmum lntogurm
} miolőtt aem, pörum kovéssé, mínus kovésM, minim6 legkovésbé, éppen nom' ncu.
ut Imulquam ,
Úiqurm sommi osotro som' néqulqrrrm ogycltalén nem.
ut prínum mih6lyl poctqur'rn miután
3. Tilrnazők: n6 ne, néve, nou veg'y ne, éB no.
dmÚr
4. Kérdáazők.. num vajon, nonne nomde, .ne -e?
dnuLtquc
6. Eatározail,a,nadgot ki,fejez,ő azők: Íotí' vélotloniil, forr(it)rn eeotlog,
dnilro
forÚerco t.alÁn' vtx alig.
B. Irduhtazők:
c) hasonlítÓk (comparotioae) : o) iirÖm kifejozésére: lo, (h)eirr, eu(8c), euoe (cvoe),

h;o ) -ittt, **
ll#;*illT'')
Ó/ féjdalom kifejezésére: (hp' (e)heu, pro(h), veo,
c,) caodélkozás kifojozéséro: ó,.(h)em, 6n, oooe, ot(t)tt.
doutt vala,rnint trm- gulm a,nnyira - anonnyire
)
quem.dmoiluml
oou ,
Az IGE (YERBUI}Í) ro.
Az ige azőfaji meghatátozása, vagyis az, hogy csolokvéBt, léto.
d) okhatárczők ( causalec) :
z&t,, torténerrt Íeiez ki, ols&orban latin nyolvtani Bzerepo nyom n
quod, qgtr ) vá'lt általánossá. A latin nyelvro mondják aat,,hogy rserfuilíanyolv'
Eronlrm Í
grrnitó aza,z tij,mÖt kifejozeaformájában mindig a cselokvés az6fa!a, aa, ige
} mível, minthogy
qusndóqur.bm| (aerburn) já,t,aszaa fószerepet.
oum I Az ige jellogéról es válfajairő| (aerbum fini,turn _ i,ntinítum)
a sz fajok ragozásával kapcsolatban (l3.) sz ltunk. Moet n&zzUlk
c,) célhetározók (fiowtee) : g,) mogengod k ( concesdt:u): ktizelebbról a latin igeragoais (wnfuga,ti,o) nondszerét.
Út' quó l hosy qurnvrr
n6, ut n6, qula I hogy ne
l::^-s**
uoc! | *, **"
l noho' jÓllehet
quóminur *-",o I Az igeragozrís (coniugatio) ren.lszero .o.
"-, oum
uÚ,
A latin igénok két faja, ,ump (ge?u,s) Ya,ni 6eleh)6 (antítrun)
feltétolesok (ordicionalea): & s?,enaed,6 (pashrum).
/)
Mindkét igefaj (cselekvó és szonvedó) kifejezheti: .I. a csolok.
dha
dn ha pedig lz,) ktivotkezményeeok (oonuatlítlu) : vés, ttirténésttffiiát (mailus), il. á,llapo r (actóo),III. idejér ftem-
nld, nl ha nom ut rtgyhogy plus), tová'bbá Iv. az a|any saimát (nutnerw) & Y. aum,élyét(per.
tlurnnóilo csak, haosak ut nÖn' quln rlgybogy ao nna).

64
 2. A|,őre*ile|,ó |ót6ezőb: MlDosÍTl szlr (INTEBIEoTIoNEs) st.
oJ holyhatározík (Ioaalea) _ azonosak a névmási hotározÓezőkktirében a Á mondanivalÓnk jelentését mődogítÓ szők kt'ziil a l,atín nyolvben e
vonetkozÓ jellogú holyhatározÓkk&l (36.) ktivotkozők használato gak :
|. Bizong|t,ő szők: ita, oer{ó, eln6' vrld6, omntnó, rrrldmo (igenléE hotyett)
b.) id határozők (unporalea) : t1gy van, bizonyáro, mindonosotre, a lognagyobb mértékbon, m6herv(u)blrer.
culogro mondom, iston bizony, oilepol Polluxra mondom, istenernre, mG itlur
oum' qrrrnilÖ (o)mikor, (a)mid6n dum' ilónco l
mís' kÖzben, mialatt Ftrliur isten ongem rlgy segéljen, per rovem Jupiterro.
ubt á_-- }
2.-Tagrulőazőlc'. nón, haud nom, neque és nom, n6 ... qutdem még . . .
ubl trnlmum lntogurm
} miolőtt aem, pörum kovéssé, mínus kovésM, minim6 legkovésbé, éppen nom' ncu.
ut Imulquam ,
Úiqurm sommi osotro som' néqulqrrrm ogycltalén nem.
ut prínum mih6lyl poctqur'rn miután
3. Tilrnazők: n6 ne, néve, nou veg'y ne, éB no.
dmÚr
4. Kérdáazők.. num vajon, nonne nomde, .ne -e?
dnuLtquc
6. Eatározail,a,nadgot ki,fejez,ő azők: Íotí' vélotloniil, forr(it)rn eeotlog,
dnilro
forÚerco t.alÁn' vtx alig.
B. Irduhtazők:
c) hasonlítÓk (comparotioae) : o) iirÖm kifejozésére: lo, (h)eirr, eu(8c), euoe (cvoe),

h;o ) -ittt, **
ll#;*illT'')
Ó/ féjdalom kifejezésére: (hp' (e)heu, pro(h), veo,
c,) caodélkozás kifojozéséro: ó,.(h)em, 6n, oooe, ot(t)tt.
doutt vala,rnint trm- gulm a,nnyira - anonnyire
)
quem.dmoiluml
oou ,
Az IGE (YERBUI}Í) ro.
Az ige azőfaji meghatátozása, vagyis az, hogy csolokvéBt, léto.
d) okhatárczők ( causalec) :
z&t,, torténerrt Íeiez ki, ols&orban latin nyolvtani Bzerepo nyom n
quod, qgtr ) vá'lt általánossá. A latin nyelvro mondják aat,,hogy rserfuilíanyolv'
Eronlrm Í
grrnitó aza,z tij,mÖt kifejozeaformájában mindig a cselokvés az6fa!a, aa, ige
} mível, minthogy
qusndóqur.bm| (aerburn) já,t,aszaa fószerepet.
oum I Az ige jellogéról es válfajairő| (aerbum fini,turn _ i,ntinítum)
a sz fajok ragozásával kapcsolatban (l3.) sz ltunk. Moet n&zzUlk
c,) célhetározók (fiowtee) : g,) mogengod k ( concesdt:u): ktizelebbról a latin igeragoais (wnfuga,ti,o) nondszerét.
Út' quó l hosy qurnvrr
n6, ut n6, qula I hogy ne
l::^-s**
uoc! | *, **"
l noho' jÓllehet
quóminur *-",o I Az igeragozrís (coniugatio) ren.lszero .o.
"-, oum
uÚ,
A latin igénok két faja, ,ump (ge?u,s) Ya,ni 6eleh)6 (antítrun)
feltétolesok (ordicionalea): & s?,enaed,6 (pashrum).
/)
Mindkét igefaj (cselekvó és szonvedó) kifejezheti: .I. a csolok.
dha
dn ha pedig lz,) ktivotkezményeeok (oonuatlítlu) : vés, ttirténésttffiiát (mailus), il. á,llapo r (actóo),III. idejér ftem-
nld, nl ha nom ut rtgyhogy plus), tová'bbá Iv. az a|any saimát (nutnerw) & Y. aum,élyét(per.
tlurnnóilo csak, haosak ut nÖn' quln rlgybogy ao nna).

64
 |. llz igo mődjaí: l. kíjelentó m6d, inilÍeativus, 2. fe|sz lrltő A latin igonovoknok két fófajuk (a,üötrum & pnnsitrum), Mrom
és feltételes mőd' eoniunetivusl es 3. parancsol mÓd, ímperotivur. állapotuk (ómpertutum, perfdum & dnaans), tov bbá névszÓi jello-
(Az imperativusnak két formája van, elsó es második imporativus. giiknél fogva megfololó osotragozásak (deÓlínarío) va*
Ezeket a ragozási táblázatokban I. ea II. jel lésseljeltiljiik.)
II. A |atin igo ki tudja fejezni a cselekvrlb,|ét'eza vagy t rténéa Lz iga sz tári alekja (a verbo): igetiivok {t.
megfeleló állnp r (adio) is. Ez lehet: l. folyamatos, vagyis
befejezotlen, imperfecte , 2. bofejezett, perfeeb é83. .beállő, insÚons. Minden nyolvtanul sn l, do a ma már alig boszélt latin nyolv
III. Az ige í,d,eje(ternp,a) lehet: l. ielon, praosens' 2. mrűlt, tanulmányo z6rl6"nő,| ktil ntison fontos, hogy szÓkinosén belíil nyelv.
praeteritum, 3. j vó, futwum. ta,rri alapfgrmá,it pontosarr meglegyezziik. Ál ez els&orbarr o latin
Ezek szerint a latin igeragozásban a k votkezó állapot idók igo sz tári alakj ra. Ez a,z rlgynovozott' o uerbo szolgáltatja a ma,ga
vannak. négy tiirzsalakjával aa tge ragoz6s6"bozsziikséges ígdÖapket(őm,per.
tutum-, pertectum. e anpinurn.t6). A négy ttirzsalak.mindogyiko
1. folyama,tos jelen (praesens impertectunt,), pl. tanulok cselekvó.
2. folgamatos m lt (praelerótum őmpertectum), pl. tanulta,m Példák o hogszű mrgÓnbangzÓs (E., 6., l.) tóvfi igék szÓtári és
E. folyamatos itu6 (tuturum imperfectum), pl. tanulni fogok t6alakjaira (I., il., fV. ooniugatio):
4. betejeuil jelen (praesena perfedum), pl. megtanultam
6. belejezát m lt (praeteritum perfedum), pl. mogtanultam
Kijelmtomft
(e|öz6|eg); megtanultam volt folymatm jeten
eSE 82. l. s.
6. beÍejezátja:6 (tuturum pertertum/' pl. majd megtarrultam Indietivu
PnséB
imperf.
Á beáll6 cselekvés (adia ör.ntau) id6it, o k riilíÉ tgeragozóa s.1.
(coniuga,tíaperiphrastő,ca,60.) foglalja magában.
I. (.l.tóvű) | l,audó louill I ne truillv I t louillt lum
IIí. Az igo két sz6ma (numerw)z e4ga (eingularía), je|ez S. itksérnő d,inehtem decE&& 1&aa
& t bu (pluralis), jele: Pl.
V. A határozotb igea|aknak (uerbum főnitum) van ozonkívtil n. (é.tóvü) | oompleö oompl6 | re *-ttai, compl t I um
mindkét számban 8_3 ez.em,élge (persona); mődja és idojo temé- ,,1.4Ú lka.i |,|.4 aófu,|. ,|.24t,ab oé4?rÚ
azotsr.et(t|egctak a személyragozott igének van.
A nom hatá,rozott Ígealak (uerbum infinitum) fónévi es mollék- ruill I r.e ruillt I urn
Inll.ani |.allá' oqc,,
névÍigenév ezokott lenni.
I6ntaő ígencoek:az önfinitiwe, gerun,diurn,aupínum.
MelléknÁai ígenéa:a particípíum.
A magyarban használatos határozői igonévnek egyes jelentéeoi-
ben ugyancsak a latÍn melléknévi igenév (particdpi,um) felel meg.| Az imperfectum.t6ból A perfectln-tdb6l A supilrrm.tób6l
imperfoota actio perfecta actío aotivi partio perf. paae.
partic. instana aot.
l A con,iuncti,trua gorundium infinit. perf. pasa
91 megy&r neve (ktit6mÓd) aat jelenti, hogy o mÓd
használatának fi1log a latin mellékmondatoktun volt Bzerepo.
participium íDstao! infinit. ineta,ns poar.
l olykor a főnévi igenovql. kÖziil a gorundi.'. Ft& infiniÜ. instail áot.
abl..a.

60 67
 |. llz igo mődjaí: l. kíjelentó m6d, inilÍeativus, 2. fe|sz lrltő A latin igonovoknok két fófajuk (a,üötrum & pnnsitrum), Mrom
és feltételes mőd' eoniunetivusl es 3. parancsol mÓd, ímperotivur. állapotuk (ómpertutum, perfdum & dnaans), tov bbá névszÓi jello-
(Az imperativusnak két formája van, elsó es második imporativus. giiknél fogva megfololó osotragozásak (deÓlínarío) va*
Ezeket a ragozási táblázatokban I. ea II. jel lésseljeltiljiik.)
II. A |atin igo ki tudja fejezni a cselekvrlb,|ét'eza vagy t rténéa Lz iga sz tári alekja (a verbo): igetiivok {t.
megfeleló állnp r (adio) is. Ez lehet: l. folyamatos, vagyis
befejezotlen, imperfecte , 2. bofejezett, perfeeb é83. .beállő, insÚons. Minden nyolvtanul sn l, do a ma már alig boszélt latin nyolv
III. Az ige í,d,eje(ternp,a) lehet: l. ielon, praosens' 2. mrűlt, tanulmányo z6rl6"nő,| ktil ntison fontos, hogy szÓkinosén belíil nyelv.
praeteritum, 3. j vó, futwum. ta,rri alapfgrmá,it pontosarr meglegyezziik. Ál ez els&orbarr o latin
Ezek szerint a latin igeragozásban a k votkezó állapot idók igo sz tári alakj ra. Ez a,z rlgynovozott' o uerbo szolgáltatja a ma,ga
vannak. négy tiirzsalakjával aa tge ragoz6s6"bozsziikséges ígdÖapket(őm,per.
tutum-, pertectum. e anpinurn.t6). A négy ttirzsalak.mindogyiko
1. folyama,tos jelen (praesens impertectunt,), pl. tanulok cselekvó.
2. folgamatos m lt (praelerótum őmpertectum), pl. tanulta,m Példák o hogszű mrgÓnbangzÓs (E., 6., l.) tóvfi igék szÓtári és
E. folyamatos itu6 (tuturum imperfectum), pl. tanulni fogok t6alakjaira (I., il., fV. ooniugatio):
4. betejeuil jelen (praesena perfedum), pl. megtanultam
6. belejezát m lt (praeteritum perfedum), pl. mogtanultam
Kijelmtomft
(e|öz6|eg); megtanultam volt folymatm jeten
eSE 82. l. s.
6. beÍejezátja:6 (tuturum pertertum/' pl. majd megtarrultam Indietivu
PnséB
imperf.
Á beáll6 cselekvés (adia ör.ntau) id6it, o k riilíÉ tgeragozóa s.1.
(coniuga,tíaperiphrastő,ca,60.) foglalja magában.
I. (.l.tóvű) | l,audó louill I ne truillv I t louillt lum
IIí. Az igo két sz6ma (numerw)z e4ga (eingularía), je|ez S. itksérnő d,inehtem decE&& 1&aa
& t bu (pluralis), jele: Pl.
V. A határozotb igea|aknak (uerbum főnitum) van ozonkívtil n. (é.tóvü) | oompleö oompl6 | re *-ttai, compl t I um
mindkét számban 8_3 ez.em,élge (persona); mődja és idojo temé- ,,1.4Ú lka.i |,|.4 aófu,|. ,|.24t,ab oé4?rÚ
azotsr.et(t|egctak a személyragozott igének van.
A nom hatá,rozott Ígealak (uerbum infinitum) fónévi es mollék- ruill I r.e ruillt I urn
Inll.ani |.allá' oqc,,
névÍigenév ezokott lenni.
I6ntaő ígencoek:az önfinitiwe, gerun,diurn,aupínum.
MelléknÁai ígenéa:a particípíum.
A magyarban használatos határozői igonévnek egyes jelentéeoi-
ben ugyancsak a latÍn melléknévi igenév (particdpi,um) felel meg.| Az imperfectum.t6ból A perfectln-tdb6l A supilrrm.tób6l
imperfoota actio perfecta actío aotivi partio perf. paae.
partic. instana aot.
l A con,iuncti,trua gorundium infinit. perf. pasa
91 megy&r neve (ktit6mÓd) aat jelenti, hogy o mÓd
használatának fi1log a latin mellékmondatoktun volt Bzerepo.
participium íDstao! infinit. ineta,ns poar.
l olykor a főnévi igenovql. kÖziil a gorundi.'. Ft& infiniÜ. instail áot.
abl..a.

60 67
 Példák a III. coniugatióhoz ta ozó igék szőtári és tóalakjaira:
Indi@l,ivuB coniuDctíYus
agÓ ag éro Egi dctum l:
t S. l. sum vagyok sim legyek
{r,zk ü,zni ú,ztent, ű,zes aégett x 2. ós* vagy sls légy
tribuÖ 3. öst* v&n sit legyen
Úribu ére tribui tribt7tum Pl. l. sumus vagyunk slmus legyiink
osztok osztaní,
d

osztottam oszttin aégetÜ 6 2. éstis* vagytok slÚis legyetek

L
3. sunt vannak glnt legyenek
Itt' az infinitivusnak -érevégz(idésovan' 8 az imperfectumttivet
q.i S. l. eram voltam (valék) éssem* volnék
rtgy kapjuk meg, hogy ez a te|les -áre infinitivus végzódéselmarad.' h
& 2. orós voltál (valál) éss6s* volnál
Az imperfectum tiivek tehá,t: a,g-6 trűbu.. 3. erat volt (vala) ósset'|. volna
Pl' 1. erómus voltunk (valánk) éssémus* volnánk
E mássalhangzós és u.Úiivíí igék ttibbi tóalakjának a képzése o 2. erÓtls voltatok (valátok) éssétis* volnátok
ugyanrigy ttirténik, mint az el z6, d-, e- eB í.ttivú igéknél. 3. eront voltak (valának) éssent* volnának
A III. coniugatiÓhoz tartoznak a riiviil i.tiivü igék is, pl. E S. l. er6 leszek
P 2. eris leszel
oapi-o cep-ere cépI captum 3. erlt leez
Íogok Í,gní Íogtam fogá,a uégett {, Pl. l.
2.
erlmus
erltls
losziink
legztek
Itt, az infinitivus végz1duo e|ótt (az r hang e|ótl) a b6bd,i í 3. erunt lesznek

é-vévá|bozott; az imperfectum-tó megállapításához tehát a szőtá"-

rix S. l.
2.
ful
fu|stl
voltarn
voltá,l
fuer|m voltam légyen
alak olsó tagjá,t hívjuk segítségiil, és ebból dertil ki, hogy az ige fuer|s voltál légyen
3. futt volt fuerit volt légyen
imperfoctum bove: capí-. ri Pl. l. fuimus voltunk fuerlmus vo|tunklégyen
Ü 2. fuistis voltotok fueritls voltatok légyen
9{ 3. fu runt voltak fuerlnt voltak légyen
Az igetiivek iisszefoglalása a sz tári alak alapján
ri! S. l. fuorom voltam volt (vala) fulssom voltam volna
x 2. fuerls voltál volt (vala) fulgs s voltál volna
rmpÍ..t,ő Per'..tó Eupinm-t6 3. fuerot volt volt (vala) fuisset volt volna
{S Pl. 1. fuerEmus voltunk volt (vala) fuissémus voltunkvolna
T
É 2. fuer tis voltatok volt (val,a) fuissétis voltatok volna
I. (an6) laudó lauiló-ro louilöv.I lsuil t-um 3. fueront voltak volú (vala) fuissent voltak volna
il. (e4ö) compleó compl6.re compl6v-l compl6t-um
ilr. (mah.-t6) 8g6 og.éro 6g-i öct.um S. l. fuer6 majd voltam
(u.tó) tribuó tribu.őre tribu-t tribút-um
g:
I 2. fuertg mojd voltál
(Ltó) copi-ó cep.éro c6p-t oopt-um x 3. fuor|Ü majd volt
rv. (.-tő) audió ouili.ro ouiliv-l ouiliÜ.um I
Pl. l. fuerlmus mejd voltunk
?t 2. fuorltlE majd voltatok
E
3. fuerlnt mojd voltak

12. A sum rge és iisszetételei a I.

S. 2. és*
Pl. 2. ósto|
légy
legyetek
fimperf.
Tnf. lperf.
ösger lenní
fulsse hogy volt
[inst. futiirum. -&mi utr
IJogy az igetiivek ismereto alapján az igék sszetett alakjait 8. 2. óst6{ |enned kell (ptfrrttus,-es,-a)
6
Ís képezhessiik, mindenekelótt a lét- vagy segéd.igoragozrísát kol| n
!
3. ért6* lennie kell esse v forc hogr
Pl. 2. Ört ter lennetek kell lesz
megismorniink. SzÓtári alakja: IÍ. B. luntó lenniÖk kell
Part. lnst. futúrur, .&r -tlttl
sum vagyok, ésso lenni, ful voltam loend6

58 69
 Példák a III. coniugatióhoz ta ozó igék szőtári és tóalakjaira:
Indi@l,ivuB coniuDctíYus
agÓ ag éro Egi dctum l:
t S. l. sum vagyok sim legyek
{r,zk ü,zni ú,ztent, ű,zes aégett x 2. ós* vagy sls légy
tribuÖ 3. öst* v&n sit legyen
Úribu ére tribui tribt7tum Pl. l. sumus vagyunk slmus legyiink
osztok osztaní,
d

osztottam oszttin aégetÜ 6 2. éstis* vagytok slÚis legyetek

L
3. sunt vannak glnt legyenek
Itt' az infinitivusnak -érevégz(idésovan' 8 az imperfectumttivet
q.i S. l. eram voltam (valék) éssem* volnék
rtgy kapjuk meg, hogy ez a te|les -áre infinitivus végzódéselmarad.' h
& 2. orós voltál (valál) éss6s* volnál
Az imperfectum tiivek tehá,t: a,g-6 trűbu.. 3. erat volt (vala) ósset'|. volna
Pl' 1. erómus voltunk (valánk) éssémus* volnánk
E mássalhangzós és u.Úiivíí igék ttibbi tóalakjának a képzése o 2. erÓtls voltatok (valátok) éssétis* volnátok
ugyanrigy ttirténik, mint az el z6, d-, e- eB í.ttivú igéknél. 3. eront voltak (valának) éssent* volnának
A III. coniugatiÓhoz tartoznak a riiviil i.tiivü igék is, pl. E S. l. er6 leszek
P 2. eris leszel
oapi-o cep-ere cépI captum 3. erlt leez
Íogok Í,gní Íogtam fogá,a uégett {, Pl. l.
2.
erlmus
erltls
losziink
legztek
Itt, az infinitivus végz1duo e|ótt (az r hang e|ótl) a b6bd,i í 3. erunt lesznek

é-vévá|bozott; az imperfectum-tó megállapításához tehát a szőtá"-

rix S. l.
2.
ful
fu|stl
voltarn
voltá,l
fuer|m voltam légyen
alak olsó tagjá,t hívjuk segítségiil, és ebból dertil ki, hogy az ige fuer|s voltál légyen
3. futt volt fuerit volt légyen
imperfoctum bove: capí-. ri Pl. l. fuimus voltunk fuerlmus vo|tunklégyen
Ü 2. fuistis voltotok fueritls voltatok légyen
9{ 3. fu runt voltak fuerlnt voltak légyen
Az igetiivek iisszefoglalása a sz tári alak alapján
ri! S. l. fuorom voltam volt (vala) fulssom voltam volna
x 2. fuerls voltál volt (vala) fulgs s voltál volna
rmpÍ..t,ő Per'..tó Eupinm-t6 3. fuerot volt volt (vala) fuisset volt volna
{S Pl. 1. fuerEmus voltunk volt (vala) fuissémus voltunkvolna
T
É 2. fuer tis voltatok volt (val,a) fuissétis voltatok volna
I. (an6) laudó lauiló-ro louilöv.I lsuil t-um 3. fueront voltak volú (vala) fuissent voltak volna
il. (e4ö) compleó compl6.re compl6v-l compl6t-um
ilr. (mah.-t6) 8g6 og.éro 6g-i öct.um S. l. fuer6 majd voltam
(u.tó) tribuó tribu.őre tribu-t tribút-um
g:
I 2. fuertg mojd voltál
(Ltó) copi-ó cep.éro c6p-t oopt-um x 3. fuor|Ü majd volt
rv. (.-tő) audió ouili.ro ouiliv-l ouiliÜ.um I
Pl. l. fuerlmus mejd voltunk
?t 2. fuorltlE majd voltatok
E
3. fuerlnt mojd voltak

12. A sum rge és iisszetételei a I.

S. 2. és*
Pl. 2. ósto|
légy
legyetek
fimperf.
Tnf. lperf.
ösger lenní
fulsse hogy volt
[inst. futiirum. -&mi utr
IJogy az igetiivek ismereto alapján az igék sszetett alakjait 8. 2. óst6{ |enned kell (ptfrrttus,-es,-a)
6
Ís képezhessiik, mindenekelótt a lét- vagy segéd.igoragozrísát kol| n
!
3. ért6* lennie kell esse v forc hogr
Pl. 2. Ört ter lennetek kell lesz
megismorniink. SzÓtári alakja: IÍ. B. luntó lenniÖk kell
Part. lnst. futúrur, .&r -tlttl
sum vagyok, ésso lenni, ful voltam loend6

58 69
 Eddig e latin íg6k a verbo.jdnek mindon ogyee alakja molletÜ kÖzÖltttk
e mogfolol magyar jelentést. Ezutdn e latin igék szÓtÁri atakjéban e megyer Ilallcctlm. O@luostlrlr
jolontésnok szokésosan csak az e|s6 (aoÜ.dnd,.proea.,dmpert. B. l.) mogfololőjét
adjuk. Így: sum, éEae,lut vagyok. 8. l. potcrrn k6pes voltam porrcm
'Á 2. potcrlr por!&
L6pc volnéL
stb. etb.
Á lét. vagy segédigének termé Bzetsze{l|eg csa,k csolokvó rago- t 3. potGÍ.. porrcf
PL l. potcrlmor pollamu!
zéaa (aetí,ut,,nil,)van. 2. polciltb por$tb
Í 3. polorrnt polocnt
Az 69.oldalon lov6 táblézatban ..gal joliiltiik meg a tumigénok aaokat
ez alakjait' amelyoknok hossz é.vol kezdőd vdltozatai az el,ö, ed,ere, édl,,
potcrd
éeum (oszem) igo iisszovont mollékalakjai (ect. ind. praos. imporf.: _, éE, 1Á B. l.
2. poter|r
képes leozek
.Üb.
.Et, _, éetía, _1 coni. praot. imporf.; éeeen zlb.; imporetivus: ée, édc; 3. potcr{t
E
é8t6,é8tö, a8 b, _ i ínf. imporf.: áase): PL 1. potcrlmur
J 2. po0Gr!ú!
Az infÍnitivus ímporf. .ac végzídéao a latin nyolv ertdoti ínÍinitivus.
Lépz je (a rhotaoizmus alepján lott bel6lo .re, 7b'|.
t 3. potonrnt
Az tee imporfoctr'm.t,óvo ec. (intorvooelis helyzotbon il.), & ennok rÜvi.
debb változata o.. Perfeotum.elakjai szoMlyosarr. Partíoipium lmporf.: pot5nr' .cntb
A, ,s. porfootrrm.tÖve tt.; supin'rm& és onnélfogvo pa,röioípirr4 perfoo. ind.í poÜul' potrrcnm' poÚrruÜ
tuno ninoson. ooni.: potucrtm, potu!$om
Partioipium imperfoctuma Ís osat( Öeezetételeiben van: pru&ne, .,t|,i, Infinitivus porf;: potulrac
jolenlov , abaéme, .é,|,is tÁvo||ev6 (a pracsurn, prutu| élén állok,
1)rclue88e,
jolen vagyok & űeum, űéeee, aJud tÁvo| vegyok igékből).
Bevezetés a négy igeragozíshoz 4'.
A prÜnrm' prÜilecee, próful hasznrílok Miel tt o latin igék ngozásá,t az l_rv. coniugotiotioszefog.
igeÖsszotétolbon 8 EI,m, éeac,tut íge magdn|tangz&ntr kozd6d6 alskjai o tolje latő táblézataiba,rr ttekintenénk, tisztá,ba kell jtinnttnk a latin igo.
próil. t6hóz járulnak, t,oháÜ így: 1n{ilest, prÚdorat, prÖderiú, prÓrtoseet. Ílgozőa [i?onyos alapolveivol. A legfontosabb: a latin igo alapvotó-
leg kiiltinbtizó kéb nomét (antiulttt. & pasaíanm) kizfuílag az ige
A tum, ésee,fuí igo logfontosabb tisszetétolo:
végz6d&ei, 8 Bzomélyr&gok kiiltinbiiztetik mog egymástől a,z im.
Ix'ssrrm' [X'EEe' pótui képes vegyok' .hatok, .hetok porfec1a aoti ban. Nem így & magyarban, a,hol a cselekvó igébóI
képozni kell a szonvedó igét (megtiilt, megttilteÚik)l.
ebból: fit(e)run.
A latin ige cselekvó es szonvedó személyregjai a k votkozók:
rmperfeota actiÓja: Addw,m Paaeitrurn
B. -o v. -m Pl. -mut B. -r PJ. -mur
Oonlunctlvur
-t -tig -rb -mini
-t -nt -tur -ntur
!. posrum
t I s. l. képer vagyok
Posrum képer vagyok I poutm képee legyok
* I 2. poí*l
pobs stb.
stb. I porslr stb.
.l | potcet
3. potcgt I posclt r Az igeragozági táblázetokbon - félrpértéeok kikitszt'b{'lé6e végott _
J I Pl. r. pollumul
rr. l. poerumur I porslmur
por3hl
2. potortfu posrttlr o ezonvod igék lohetőlog szÓszerinti jelentéeéÜadjuk. Do sziivogérte|rnezé*k.
F | |
fi | 3. porrunt I porstnt bon eíndig meg kell taldlnunk a latin ige pa,adttum alakjának logmogfolel6bb
magyor kifojozésfonnát (visszalutÓ igo' átelakítds caelokv szerkozetté etb.).

00
6l
 Eddig e latin íg6k a verbo.jdnek mindon ogyee alakja molletÜ kÖzÖltttk
e mogfolol magyar jelentést. Ezutdn e latin igék szÓtÁri atakjéban e megyer Ilallcctlm. O@luostlrlr
jolontésnok szokésosan csak az e|s6 (aoÜ.dnd,.proea.,dmpert. B. l.) mogfololőjét
adjuk. Így: sum, éEae,lut vagyok. 8. l. potcrrn k6pes voltam porrcm
'Á 2. potcrlr por!&
L6pc volnéL
stb. etb.
Á lét. vagy segédigének termé Bzetsze{l|eg csa,k csolokvó rago- t 3. potGÍ.. porrcf
PL l. potcrlmor pollamu!
zéaa (aetí,ut,,nil,)van. 2. polciltb por$tb
Í 3. polorrnt polocnt
Az 69.oldalon lov6 táblézatban ..gal joliiltiik meg a tumigénok aaokat
ez alakjait' amelyoknok hossz é.vol kezdőd vdltozatai az el,ö, ed,ere, édl,,
potcrd
éeum (oszem) igo iisszovont mollékalakjai (ect. ind. praos. imporf.: _, éE, 1Á B. l.
2. poter|r
képes leozek
.Üb.
.Et, _, éetía, _1 coni. praot. imporf.; éeeen zlb.; imporetivus: ée, édc; 3. potcr{t
E
é8t6,é8tö, a8 b, _ i ínf. imporf.: áase): PL 1. potcrlmur
J 2. po0Gr!ú!
Az infÍnitivus ímporf. .ac végzídéao a latin nyolv ertdoti ínÍinitivus.
Lépz je (a rhotaoizmus alepján lott bel6lo .re, 7b'|.
t 3. potonrnt
Az tee imporfoctr'm.t,óvo ec. (intorvooelis helyzotbon il.), & ennok rÜvi.
debb változata o.. Perfeotum.elakjai szoMlyosarr. Partíoipium lmporf.: pot5nr' .cntb
A, ,s. porfootrrm.tÖve tt.; supin'rm& és onnélfogvo pa,röioípirr4 perfoo. ind.í poÜul' potrrcnm' poÚrruÜ
tuno ninoson. ooni.: potucrtm, potu!$om
Partioipium imperfoctuma Ís osat( Öeezetételeiben van: pru&ne, .,t|,i, Infinitivus porf;: potulrac
jolenlov , abaéme, .é,|,is tÁvo||ev6 (a pracsurn, prutu| élén állok,
1)rclue88e,
jolen vagyok & űeum, űéeee, aJud tÁvo| vegyok igékből).
Bevezetés a négy igeragozíshoz 4'.
A prÜnrm' prÜilecee, próful hasznrílok Miel tt o latin igék ngozásá,t az l_rv. coniugotiotioszefog.
igeÖsszotétolbon 8 EI,m, éeac,tut íge magdn|tangz&ntr kozd6d6 alskjai o tolje latő táblézataiba,rr ttekintenénk, tisztá,ba kell jtinnttnk a latin igo.
próil. t6hóz járulnak, t,oháÜ így: 1n{ilest, prÚdorat, prÖderiú, prÓrtoseet. Ílgozőa [i?onyos alapolveivol. A legfontosabb: a latin igo alapvotó-
leg kiiltinbtizó kéb nomét (antiulttt. & pasaíanm) kizfuílag az ige
A tum, ésee,fuí igo logfontosabb tisszetétolo:
végz6d&ei, 8 Bzomélyr&gok kiiltinbiiztetik mog egymástől a,z im.
Ix'ssrrm' [X'EEe' pótui képes vegyok' .hatok, .hetok porfec1a aoti ban. Nem így & magyarban, a,hol a cselekvó igébóI
képozni kell a szonvedó igét (megtiilt, megttilteÚik)l.
ebból: fit(e)run.
A latin ige cselekvó es szonvedó személyregjai a k votkozók:
rmperfeota actiÓja: Addw,m Paaeitrurn
B. -o v. -m Pl. -mut B. -r PJ. -mur
Oonlunctlvur
-t -tig -rb -mini
-t -nt -tur -ntur
!. posrum
t I s. l. képer vagyok
Posrum képer vagyok I poutm képee legyok
* I 2. poí*l
pobs stb.
stb. I porslr stb.
.l | potcet
3. potcgt I posclt r Az igeragozági táblázetokbon - félrpértéeok kikitszt'b{'lé6e végott _
J I Pl. r. pollumul
rr. l. poerumur I porslmur
por3hl
2. potortfu posrttlr o ezonvod igék lohetőlog szÓszerinti jelentéeéÜadjuk. Do sziivogérte|rnezé*k.
F | |
fi | 3. porrunt I porstnt bon eíndig meg kell taldlnunk a latin ige pa,adttum alakjának logmogfolel6bb
magyor kifojozésfonnát (visszalutÓ igo' átelakítds caelokv szerkozetté etb.).

00
6l
 Megjegyzendó, hogy a szenvedó igeragozás perfectumai tiesze- Másoilik igeragozás
tett alakok (participium perfectuma al,tn segédlge).
Teljesség kedvéért ideiktatjuk még az i,mperatitnn (perancsolő A II. coniugatiőhoz tattoző igék é-tt'vűek. Szőtári alak (a
m6d) személyragjait (I. az elsó, Ir. a mrísodik imperativus): verbo) : umpleó, -ére,-éví,-étummegtoltÖk. _ A ragozénitáb|6,zatnt
l. az 66-67. Iapokon.
Adiaum Passirrum
r. s. 2. -(e) -Re
Pt. 2. -te -rniní
Harmadik ígeragozás
n. s. 2. -tr -tor
3. .tÓ -tor A III. coniugatiőhoz t'attoz6 igék r. mdssalhnn4zos tt'vűek 2.
Pt. 2. -trto u-tőa{t'ek,vagy 3. rovid' í,-tóa,ek. Szótá,ti alak (a verbo):
3. -ntÓ -ntor
|. ago, -ére, égí,d,ctum úz k, hajtok; cselekszem
A. szomélyraggal moghat,á,rozott ige (uerbum tiní,tum) alakjai- 2. tri,buö, -ére,.uÍ,,-,Íilumosztok
nak további megkiiltinb ztetesére szolgálnak a ktiltinféle mÓd. és 3. mpió, ul,pére,cé,plÍ,,u,pturn fogok
idójelek. A latin igének ez a három tisszetevó elemo _ tó*mÓd. v.
id jel+személyrag _ egésziilki esetenként,kot bangz val. Példáuul Az e|s6 két csoportba tattoző (mássalhangzős és z-tiivú) igék
la,,,dó ,go activum futurum imperfeotum plur. l. személye: tagozása lényegileg egyforma. Tt,t,|á,t'hat6 az is, bogy egyes igék
tóalakja olykor milyen vé,|tozástszenved (dg-, ég-). _ A ragozási
Iouile b - I mu8 táb|ázatot l. az 68_69. Iapokon.
t+ I
I I
A rcivid i-tovíí igék példáj ának (capio, capére, Cépí, captum)
imperf.-tó idójel kÖtóhangz személyrag
a tagozásáb csak az imperfecta actiőban kiiz ljiik, mert a mással.
hangzős és u-tTv igék ragozá"sátől csak az impetÍectum-alakokban
Az iLgebÓlnőz járul6 mÓd. és időjoleket, ellátva e ktit hangzÓa vagy anél.
ktilÍ szomélyragokkal, ogyszÓval az igo végzffiéer.lit igoragozási téblÁzetaink. tér el. _ Perfectum-alakjai a cép- tób6|, megfeleló igenevei a u,pt-
ban - azogyazer elg és a ktinnyobb bevéeés érdekében _ ttibbnyire egybert t' b I szabályosant
adjuk' tgy : Iaudá,-bimus. Á r vid í.ttivíí igék ragozá,sában az imperfecta actiőban a tó.
beli í r hang elótt e-vé vá|tozik, így:* capire;capére, *capíris;>
Elsó igerago?,ás ;capéris. _ A ragozási t'áb|á,zat,ot|. a 72.lapon.
11.

Az e|s6 ooniugatiőhoz tartnző igék e-ttivúek. SzÓtári alak (a

verbo): liltdb, .d,re,i;tlÍ, -dtutn dtcriétek, Negyeilik igeragozás
Megjegyz.endí: az igék szótá,ri alakjának reszoi k zii| osak o
másodlknak, aa inÍinitivtlsnak van álland képzésm dja, a l,tibbiok. A Iv. coniugatiőhoz tartozó igék hosszr1i.ttivúek. Szőtári alak
nél ti'bbféle képzésmÓd v&n. _ A ragozási táb|á'zat,ot |. a 64*66. (a verbo): aud,i,ó,-Í,re,-ÍaÍ,,
-ítum ha||ok. - Á ragozási té,b|ázatot|. a
Iapokon. 70-71. lapokon.

62 6g
 Megjegyzendó, hogy a szenvedó igeragozás perfectumai tiesze- Másoilik igeragozás
tett alakok (participium perfectuma al,tn segédlge).
Teljesség kedvéért ideiktatjuk még az i,mperatitnn (perancsolő A II. coniugatiőhoz tattoző igék é-tt'vűek. Szőtári alak (a
m6d) személyragjait (I. az elsó, Ir. a mrísodik imperativus): verbo) : umpleó, -ére,-éví,-étummegtoltÖk. _ A ragozénitáb|6,zatnt
l. az 66-67. Iapokon.
Adiaum Passirrum
r. s. 2. -(e) -Re
Pt. 2. -te -rniní
Harmadik ígeragozás
n. s. 2. -tr -tor
3. .tÓ -tor A III. coniugatiőhoz t'attoz6 igék r. mdssalhnn4zos tt'vűek 2.
Pt. 2. -trto u-tőa{t'ek,vagy 3. rovid' í,-tóa,ek. Szótá,ti alak (a verbo):
3. -ntÓ -ntor
|. ago, -ére, égí,d,ctum úz k, hajtok; cselekszem
A. szomélyraggal moghat,á,rozott ige (uerbum tiní,tum) alakjai- 2. tri,buö, -ére,.uÍ,,-,Íilumosztok
nak további megkiiltinb ztetesére szolgálnak a ktiltinféle mÓd. és 3. mpió, ul,pére,cé,plÍ,,u,pturn fogok
idójelek. A latin igének ez a három tisszetevó elemo _ tó*mÓd. v.
id jel+személyrag _ egésziilki esetenként,kot bangz val. Példáuul Az e|s6 két csoportba tattoző (mássalhangzős és z-tiivú) igék
la,,,dó ,go activum futurum imperfeotum plur. l. személye: tagozása lényegileg egyforma. Tt,t,|á,t'hat6 az is, bogy egyes igék
tóalakja olykor milyen vé,|tozástszenved (dg-, ég-). _ A ragozási
Iouile b - I mu8 táb|ázatot l. az 68_69. Iapokon.
t+ I
I I
A rcivid i-tovíí igék példáj ának (capio, capére, Cépí, captum)
imperf.-tó idójel kÖtóhangz személyrag
a tagozásáb csak az imperfecta actiőban kiiz ljiik, mert a mással.
hangzős és u-tTv igék ragozá"sátől csak az impetÍectum-alakokban
Az iLgebÓlnőz járul6 mÓd. és időjoleket, ellátva e ktit hangzÓa vagy anél.
ktilÍ szomélyragokkal, ogyszÓval az igo végzffiéer.lit igoragozási téblÁzetaink. tér el. _ Perfectum-alakjai a cép- tób6|, megfeleló igenevei a u,pt-
ban - azogyazer elg és a ktinnyobb bevéeés érdekében _ ttibbnyire egybert t' b I szabályosant
adjuk' tgy : Iaudá,-bimus. Á r vid í.ttivíí igék ragozá,sában az imperfecta actiőban a tó.
beli í r hang elótt e-vé vá|tozik, így:* capire;capére, *capíris;>
Elsó igerago?,ás ;capéris. _ A ragozási t'áb|á,zat,ot|. a 72.lapon.
11.

Az e|s6 ooniugatiőhoz tartnző igék e-ttivúek. SzÓtári alak (a

verbo): liltdb, .d,re,i;tlÍ, -dtutn dtcriétek, Negyeilik igeragozás
Megjegyz.endí: az igék szótá,ri alakjának reszoi k zii| osak o
másodlknak, aa inÍinitivtlsnak van álland képzésm dja, a l,tibbiok. A Iv. coniugatiőhoz tartozó igék hosszr1i.ttivúek. Szőtári alak
nél ti'bbféle képzésmÓd v&n. _ A ragozási táb|á'zat,ot |. a 64*66. (a verbo): aud,i,ó,-Í,re,-ÍaÍ,,
-ítum ha||ok. - Á ragozási té,b|ázatot|. a
Iapokon. 70-71. lapokon.

62 6g
 Elsö ige. regozás
Áctiwm Passivm Aotirm PassiYu.m
IndlBtiYu! Ooniunctiru

s. r. hudJ dtcéltL.tb. lrEdo.. dtaértetoE ttb. B. 1. ludom iticfiel budo.s dicsért.ss.m !tb.
É t. LrtÓa{ bul|.rÜ 2. lrual6-r lrulÖ.rir
8. Lutba bd|át 3. lrEdo-t bualltur
! Pl. 1. lrutl.,oor
t. lrEdLlt
boiLool
lrndL,obt
Pl. 1. l.uilÖ.Elt
2. lmdltb
lrulluur
l.Úl}EiDl
8. ls!.L.'!t bndralur s. lr|ldc.út hniloatnr

B. 1. bldlá.n .llccért.m s. l. lrÚl..t@ clicsémétstb. bÚl|.Ía ilicÉértetuét

Btb.
dlootrétt.ln .tb. 2. lrutli-r.Ür leurll'r.rir
'. bod|.D.r (dic:éltL vsla)
3. butiLbrt !tb. 3. |trd.-Íet lrrndI.Í.tnr
Pl. l. lruill-r{mur
s Pl. f. bodl-bloor
'. bÜ!|.t|t| 2. lrudl-r{tir
bnilLrtour
burtLrtuiDl
H
E. budlbrol 3. |rÚdl.ttnt boda..lotur

s. 1. lru.uv{im dicérten l{ym lrul|tur' 1dn diBértet'tm

B. r. bud|.bó dtcEéld rogot bnd|.bc dtoréitetnl Íogol 2. b !|v..!ir stb. -., -Em {rir l*yu rtb.
t. L&L-Ht .tb. Ludl.H rtb. B. budlv-orit tdt
E
3. bE(U.bt bEdLtftus Pl, 1. LuaLr4iDít l.Ed|tt'
Pl. f. llrnL-UDur íthEt
.J bt|t|.}|É!r 2. buday..tritit {., { (dtlr
F. 2. |.od|.ilö' Lod&lfubl Pi 3. burllv-cint (dDa
E. LudLtont |lE|u.hÚot

S. l. l.uillv-i.m dicsértm voln& lrÜutut' Íro dict.Ítdem

s. r. budlvJ 2. lrutl|v-irrör r, -uu lci
'"- l3
dioséítemstb. budltur d|o.ért.ttom.tb. sib. volu stb.
o 2. lruillr-lr{ 1no 3. laullv-irret Lna
3. blrl&-it Pl. l. leuillv-il.onr lrnil|í. Ígfuut
ts Pl, 1. lrudlv-lmut
2. lrurllv-irtb
boil|fi' Ítomt
2. lrudiv-isttir
3. lrulÍv-irrout
{c. { {dtfu
(nDt
{r' { {dr
8' bqllv*rrnt fnll
Igenevel
S. 1. lruit|v-crn d|cértrm volt |lE.|bt' Íara d|6&tettom Yolt'
2. brauv..r& .tb. <, -on {c{r .tb. .É impj. ltudÍ.!'' .Btit d|c6érő
3. lrudavfil (.Él
Pl. l. l.udlr.Grtmut bud|í'
,.7 pfl. ruarmr].l. .uo a tttcért
Í.Í!E! a'6 .iust. |lu(l|t.úrÜ. rr -un dieérni készill bwle.ulur' {' .uE dicgérmdö
2' lrud.v{Í|tb {., { {c{dr
& bodlv+rrot tctil

ÍmpÍ. lluill.rc dicséml büill-ri dicsértetnl

S.1. lrudlv..!6 maJd dieértem bud|h+ E.ld diqértot't@
perl. |..ud.v.i$c bogy dicért builstutn' -rro' -uD hoÍ0r dio8értetétt
írÜ F ({., -& {) e!
2. bBdaYd. 8tb. {r.uD {it !tb.
3, leullvail inst. lruil.t.Ütlm' bocy dic éÍ[i Íog lmdlton lrt hogy tlicsértetn|
(cÜ
Pl. l. lrudly.aiEut {Br'Um Íog
- 2. b&Uv..d6r b!d|!' íÜlD[' (Ó.'...r' ..)
h {.,{ {cll|
3. lrullv.r.lot (Ü!Dl BT

ImpÚrtIYut Á@. (Íl) builr.liun .licgérésra

Gen. lrÜlr-ndi dicséfégneka...
Dat. lrutlr.ulÖ dicséré8nek
I 8.2' lruil| d|6éí btr||.!. dlorértesél E Abl. lrudl.uló dimétésrel gtb.
Pl. 2. budt.b di6é4e{aL bo |.pbt dtcértÉEet2t

s. 2. bul...6 .licémed Letl lr'ud|fu dlosértétaedLeu 7 Ám. lrruil|t.un di6éés vftptt

II. B. bod|.|ö dic8énie Lelt bil.& dicsérietnioteu Abl. lruit.t.rí di &és tol.iDtétébm
Pl. 2. lru |.dib digémetpl Lell
8. bud..a!o dicsénióL toll budrabr diceérteÉolóL
Lall
r rtt is használhatők ilyen jol lésok lrudítrlrum8 osse' lrud!Úum8 osso.

64 5 Latln nyelvkÖnyv - 207'

66
 Elsö ige. regozás
Áctiwm Passivm Aotirm PassiYu.m
IndlBtiYu! Ooniunctiru

s. r. hudJ dtcéltL.tb. lrEdo.. dtaértetoE ttb. B. 1. ludom iticfiel budo.s dicsért.ss.m !tb.
É t. LrtÓa{ bul|.rÜ 2. lrual6-r lrulÖ.rir
8. Lutba bd|át 3. lrEdo-t bualltur
! Pl. 1. lrutl.,oor
t. lrEdLlt
boiLool
lrndL,obt
Pl. 1. l.uilÖ.Elt
2. lmdltb
lrulluur
l.Úl}EiDl
8. ls!.L.'!t bndralur s. lr|ldc.út hniloatnr

B. 1. bldlá.n .llccért.m s. l. lrÚl..t@ clicsémétstb. bÚl|.Ía ilicÉértetuét

Btb.
dlootrétt.ln .tb. 2. lrutli-r.Ür leurll'r.rir
'. bod|.D.r (dic:éltL vsla)
3. butiLbrt !tb. 3. |trd.-Íet lrrndI.Í.tnr
Pl. l. lruill-r{mur
s Pl. f. bodl-bloor
'. bÜ!|.t|t| 2. lrudl-r{tir
bnilLrtour
burtLrtuiDl
H
E. budlbrol 3. |rÚdl.ttnt boda..lotur

s. 1. lru.uv{im dicérten l{ym lrul|tur' 1dn diBértet'tm

B. r. bud|.bó dtcEéld rogot bnd|.bc dtoréitetnl Íogol 2. b !|v..!ir stb. -., -Em {rir l*yu rtb.
t. L&L-Ht .tb. Ludl.H rtb. B. budlv-orit tdt
E
3. bE(U.bt bEdLtftus Pl, 1. LuaLr4iDít l.Ed|tt'
Pl. f. llrnL-UDur íthEt
.J bt|t|.}|É!r 2. buday..tritit {., { (dtlr
F. 2. |.od|.ilö' Lod&lfubl Pi 3. burllv-cint (dDa
E. LudLtont |lE|u.hÚot

S. l. l.uillv-i.m dicsértm voln& lrÜutut' Íro dict.Ítdem

s. r. budlvJ 2. lrutl|v-irrör r, -uu lci
'"- l3
dioséítemstb. budltur d|o.ért.ttom.tb. sib. volu stb.
o 2. lruillr-lr{ 1no 3. laullv-irret Lna
3. blrl&-it Pl. l. leuillv-il.onr lrnil|í. Ígfuut
ts Pl, 1. lrudlv-lmut
2. lrurllv-irtb
boil|fi' Ítomt
2. lrudiv-isttir
3. lrulÍv-irrout
{c. { {dtfu
(nDt
{r' { {dr
8' bqllv*rrnt fnll
Igenevel
S. 1. lruit|v-crn d|cértrm volt |lE.|bt' Íara d|6&tettom Yolt'
2. brauv..r& .tb. <, -on {c{r .tb. .É impj. ltudÍ.!'' .Btit d|c6érő
3. lrudavfil (.Él
Pl. l. l.udlr.Grtmut bud|í'
,.7 pfl. ruarmr].l. .uo a tttcért
Í.Í!E! a'6 .iust. |lu(l|t.úrÜ. rr -un dieérni készill bwle.ulur' {' .uE dicgérmdö
2' lrud.v{Í|tb {., { {c{dr
& bodlv+rrot tctil

ÍmpÍ. lluill.rc dicséml büill-ri dicsértetnl

S.1. lrudlv..!6 maJd dieértem bud|h+ E.ld diqértot't@
perl. |..ud.v.i$c bogy dicért builstutn' -rro' -uD hoÍ0r dio8értetétt
írÜ F ({., -& {) e!
2. bBdaYd. 8tb. {r.uD {it !tb.
3, leullvail inst. lruil.t.Ütlm' bocy dic éÍ[i Íog lmdlton lrt hogy tlicsértetn|
(cÜ
Pl. l. lrudly.aiEut {Br'Um Íog
- 2. b&Uv..d6r b!d|!' íÜlD[' (Ó.'...r' ..)
h {.,{ {cll|
3. lrullv.r.lot (Ü!Dl BT

ImpÚrtIYut Á@. (Íl) builr.liun .licgérésra

Gen. lrÜlr-ndi dicséfégneka...
Dat. lrutlr.ulÖ dicséré8nek
I 8.2' lruil| d|6éí btr||.!. dlorértesél E Abl. lrudl.uló dimétésrel gtb.
Pl. 2. budt.b di6é4e{aL bo |.pbt dtcértÉEet2t

s. 2. bul...6 .licémed Letl lr'ud|fu dlosértétaedLeu 7 Ám. lrruil|t.un di6éés vftptt

II. B. bod|.|ö dic8énie Lelt bil.& dicsérietnioteu Abl. lruit.t.rí di &és tol.iDtétébm
Pl. 2. lru |.dib digémetpl Lell
8. bud..a!o dicsénióL toll budrabr diceérteÉolóL
Lall
r rtt is használhatők ilyen jol lésok lrudítrlrum8 osse' lrud!Úum8 osso.

64 5 Latln nyelvkÖnyv - 207'

66
 Másoilik ige. r88ozás
Actiro PBBSirm Áctivum Pmsiwm
lndicatiru Coniunctivus

s. r. omDle.Ö megti'|ti'L comDlo{r megtiiltetem 8. l. megtatltsek

(megtetet) 8tb. cOmDlC-Ao oomDle.Ú meglajltesBem
t. oEDL-r Btb. complé.rir 2. @EDlo-t! stb. coEpb- rit (megt'eljek) stb,
3. @DDlc-t comD|Étur 3.
Pl. l. coEDlo-rt cÚmple.ítur
@OllEEr @mD|é-mur
at 2. ooEDHt oomPlo.hinl : Pl. 1.
2.
oomple-lnut
oonDls.ttir
oomDl&lmur
l
3. oomDlc.áminl
oudc.,ot @mDlo-trtu! 3. oomplg-rnt oomDle-ltrtus

rl s. r. oDd..ü.D me.8tÓlti'ttcm @pL-bor tnegtiiltettem

r 2. oo-dÜ.b.' (megtt'lti't oEplÖ.b&ir (Dagteltom) 8tb. s. r. @DlEren mo8ti'ltenét megti'ltetnék
oomplé.rer
3. m0l!{d Yala) 8tb. oo!tlD|é.b6t[t 2.00eD|Ö.Í 8tb. oomDlÉÉrir (megtelnék)
g Pl. l. onDlG'bamnt onplt blmur 3. mpl6.ret oomDlé.rttur stb.
2. odó.b|til
8. @Dltb.Dt
oouil&bóminl
ooDdé-b.!tus
: Pl' l. oohDlé.Ítmut
2. @nDlé.r.ttr
comDlö-r{mur
comDlGFrtmtDl
3. @D|ó.roo. oomDI&.reDtut

d
8. 1. oenpl|.bó me8tr]lten| comDltbor megt ltetni Íogok
o t. molÖ.br togot stb. omp|é.berir (me8telDi Íogok)
E 8, mdtbtt omplÉbitur B. r. m9l6v.orlm me8tÖltÖttem Ílim me8tóltettem
Pl. l. ooila-blD!| @mDlébimut T '. @@D|&.érfu légyenstb. @mDlatlr, {!it lcgyen (megtel-
{j
8. @DLv..rit
E t. mpl&'bitL
8. @DB-httl
oomDl&'biminl
@EdFbutrtur $ Pl. l. ondGv+rimur
{l.Eu trit
ísimu'
tem légyen)
stb.
t. 3. omDl6".eritlr coEDl ti {rttir
B. @DléY{Íbt -rc. { (riil
.i s. r. o@d.v.l megtólti'tte ooDDl6tut' í|om megt ltettem
2. o!!Dl&v.{d Btb.
& 8. omdóv-il
{'.um {r.
l'.d
(me8télt@)

i
Btb. S. l. Oonftav-lrrh megt lt ttm Ío.!eE me8tóltot't.m
Pl. 1. connltv-bur o@Dtútl' íttrmjt 2. mÚDlé?.i .. Yolna 8tb.
2' o|ttp|övl*b conDl.tur' {eÚ.! volm (mog.
{l' { íÚtll 8. oup|Öv.igt (o!!et
8. oodlv*out (mt {' .Ün toltoB vob8)
Pl. l. oomplöo-|rréour íolróEÚ stb.
I 2. @D|.v.irrótir cobDlétl íoÚt6Üil
8. moEv-beot .oo. -r (ot|ort
.: B. 1. mdÜvqru megtÓlkittm oomDlétut'Í6rrm megt.jltettem
2. ooeDl v..tat volt Btb. .1, -um {erlr Yolt (oegtel-
t 3. omdfv.cnt (crrt téE Yolt) Etb.
.i Pl. f. oopltv*rlmur oondéff' Í8pneYek
íorlmur
t
F
'. @Ep|öv{tti' -|.. { {orltlt
3. oomDLv-cnal (.rfnt
lmpÍ. ouilt.nr' .ntlr megt ltő
s. 1. MDl.Ü46 m&J.l meg. mejd megtijltet. .9
perf. oonrr6hr].o, .um a megtt'ltÖtt
.: ooEil.tut' ÍÚÜ
B oomt e.Dilur' -Ü' .uE me.8tÖlten.ló
|nst. oonDl.t.llÍur megt.'Itenl
2. mndár+r|r tóltl'ttem .6'.um {cÍ|r tem (Dajd meg.
{r .un
t 8. @Epl69..Íit stb. t.rit tcltou) Etb. késziilő
.J Pl. 1. mnp|Ür+r|mur oop|ét!' ía|mul
E '. @DI.í.orrtb
8. Ú@Dl&{n!t
{c. { íoritit
(omt lmpÍ. oolD|é-rc megt'dltenl megtiiltetni (megtebi)
coDDlEtl
perÍ. ooeDIéY-i$. hogy meg. compl6htD' -lt!, -sD, hogy megt'itlt tett
t ltattt (ir, {r, -i) erlo (hogy megtelt)
Imperatir{B tnst. o6m9l6t.Üroo hogy meg. comDLtnm lrl bogy uegtitltctnl
..o' .u!t| (j.r t lteni Íog fog (hogy meg-
-&, .l) orrs telni Íoc)
E. '. oBDlÖ ti'lt8 meg oomDl..rc t ltss me8 (teuél meg)
L Pl. 2. oorylÜ-to tiiltretel. meg @Dta-Dbl tatltesstekneE(teljetel
meg) (lt) ootple-niluu
Á@' megtxiltésre
Gen. ÚBD|e.nil| megtiiltésneka...
Da!.
s. 2. @DlHi' megtÓ|tened tell @EDt6-tor megtitltetned kell
(magtelDed keU)
g Ábl.
oonpbulo
o@dc.Ddö
Begt lt'ésnek
eegt lt,ésel stb.
8. @Dlá.tó megkiltrníe tell omDló*or mcft.iltetnie Lell
u. (ne8tetBie tell)
E
Pl. 2. conp|é.|ótc megti'ltonetet kell
Áco. @Dl6rt-uD megt ltés végett
3. mDlc.a..' megtÓlt'enit'l ke aai*t"a megtol-tctuio} LeU
(megtcbi L teU) Abl. otlDlöt-ű megtiiltés té}'iltetében
a

66 67
 Másoilik ige. r88ozás
Actiro PBBSirm Áctivum Pmsiwm
lndicatiru Coniunctivus

s. r. omDle.Ö megti'|ti'L comDlo{r megtiiltetem 8. l. megtatltsek

(megtetet) 8tb. cOmDlC-Ao oomDle.Ú meglajltesBem
t. oEDL-r Btb. complé.rir 2. @EDlo-t! stb. coEpb- rit (megt'eljek) stb,
3. @DDlc-t comD|Étur 3.
Pl. l. coEDlo-rt cÚmple.ítur
@OllEEr @mD|é-mur
at 2. ooEDHt oomPlo.hinl : Pl. 1.
2.
oomple-lnut
oonDls.ttir
oomDl&lmur
l
3. oomDlc.áminl
oudc.,ot @mDlo-trtu! 3. oomplg-rnt oomDle-ltrtus

rl s. r. oDd..ü.D me.8tÓlti'ttcm @pL-bor tnegtiiltettem

r 2. oo-dÜ.b.' (megtt'lti't oEplÖ.b&ir (Dagteltom) 8tb. s. r. @DlEren mo8ti'ltenét megti'ltetnék
oomplé.rer
3. m0l!{d Yala) 8tb. oo!tlD|é.b6t[t 2.00eD|Ö.Í 8tb. oomDlÉÉrir (megtelnék)
g Pl. l. onDlG'bamnt onplt blmur 3. mpl6.ret oomDlé.rttur stb.
2. odó.b|til
8. @Dltb.Dt
oouil&bóminl
ooDdé-b.!tus
: Pl' l. oohDlé.Ítmut
2. @nDlé.r.ttr
comDlö-r{mur
comDlGFrtmtDl
3. @D|ó.roo. oomDI&.reDtut

d
8. 1. oenpl|.bó me8tr]lten| comDltbor megt ltetni Íogok
o t. molÖ.br togot stb. omp|é.berir (me8telDi Íogok)
E 8, mdtbtt omplÉbitur B. r. m9l6v.orlm me8tÖltÖttem Ílim me8tóltettem
Pl. l. ooila-blD!| @mDlébimut T '. @@D|&.érfu légyenstb. @mDlatlr, {!it lcgyen (megtel-
{j
8. @DLv..rit
E t. mpl&'bitL
8. @DB-httl
oomDl&'biminl
@EdFbutrtur $ Pl. l. ondGv+rimur
{l.Eu trit
ísimu'
tem légyen)
stb.
t. 3. omDl6".eritlr coEDl ti {rttir
B. @DléY{Íbt -rc. { (riil
.i s. r. o@d.v.l megtólti'tte ooDDl6tut' í|om megt ltettem
2. o!!Dl&v.{d Btb.
& 8. omdóv-il
{'.um {r.
l'.d
(me8télt@)

i
Btb. S. l. Oonftav-lrrh megt lt ttm Ío.!eE me8tóltot't.m
Pl. 1. connltv-bur o@Dtútl' íttrmjt 2. mÚDlé?.i .. Yolna 8tb.
2' o|ttp|övl*b conDl.tur' {eÚ.! volm (mog.
{l' { íÚtll 8. oup|Öv.igt (o!!et
8. oodlv*out (mt {' .Ün toltoB vob8)
Pl. l. oomplöo-|rréour íolróEÚ stb.
I 2. @D|.v.irrótir cobDlétl íoÚt6Üil
8. moEv-beot .oo. -r (ot|ort
.: B. 1. mdÜvqru megtÓlkittm oomDlétut'Í6rrm megt.jltettem
2. ooeDl v..tat volt Btb. .1, -um {erlr Yolt (oegtel-
t 3. omdfv.cnt (crrt téE Yolt) Etb.
.i Pl. f. oopltv*rlmur oondéff' Í8pneYek
íorlmur
t
F
'. @Ep|öv{tti' -|.. { {orltlt
3. oomDLv-cnal (.rfnt
lmpÍ. ouilt.nr' .ntlr megt ltő
s. 1. MDl.Ü46 m&J.l meg. mejd megtijltet. .9
perf. oonrr6hr].o, .um a megtt'ltÖtt
.: ooEil.tut' ÍÚÜ
B oomt e.Dilur' -Ü' .uE me.8tÖlten.ló
|nst. oonDl.t.llÍur megt.'Itenl
2. mndár+r|r tóltl'ttem .6'.um {cÍ|r tem (Dajd meg.
{r .un
t 8. @Epl69..Íit stb. t.rit tcltou) Etb. késziilő
.J Pl. 1. mnp|Ür+r|mur oop|ét!' ía|mul
E '. @DI.í.orrtb
8. Ú@Dl&{n!t
{c. { íoritit
(omt lmpÍ. oolD|é-rc megt'dltenl megtiiltetni (megtebi)
coDDlEtl
perÍ. ooeDIéY-i$. hogy meg. compl6htD' -lt!, -sD, hogy megt'itlt tett
t ltattt (ir, {r, -i) erlo (hogy megtelt)
Imperatir{B tnst. o6m9l6t.Üroo hogy meg. comDLtnm lrl bogy uegtitltctnl
..o' .u!t| (j.r t lteni Íog fog (hogy meg-
-&, .l) orrs telni Íoc)
E. '. oBDlÖ ti'lt8 meg oomDl..rc t ltss me8 (teuél meg)
L Pl. 2. oorylÜ-to tiiltretel. meg @Dta-Dbl tatltesstekneE(teljetel
meg) (lt) ootple-niluu
Á@' megtxiltésre
Gen. ÚBD|e.nil| megtiiltésneka...
Da!.
s. 2. @DlHi' megtÓ|tened tell @EDt6-tor megtitltetned kell
(magtelDed keU)
g Ábl.
oonpbulo
o@dc.Ddö
Begt lt'ésnek
eegt lt,ésel stb.
8. @Dlá.tó megkiltrníe tell omDló*or mcft.iltetnie Lell
u. (ne8tetBie tell)
E
Pl. 2. conp|é.|ótc megti'ltonetet kell
Áco. @Dl6rt-uD megt ltés végett
3. mDlc.a..' megtÓlt'enit'l ke aai*t"a megtol-tctuio} LeU
(megtcbi L teU) Abl. otlDlöt-ű megtiiltés té}'iltetében
a

66 67
 Eonmailik ige- r&gozás
ActiTm Passlvum

Iniliotim.

s.r.r!{ tdbu.ó t8{l Hh{r s. l. ar..m

2.4'lr tdtü.I.{ ef.o*lr tíbo..rl. 2,As
at{r
3. rs-l-a hiÜo+t rg.l..!Í tdh-t-tur 3.rs.rt
.c.arlr
! Pl. l. |8+D[t
2. g-l-tb
tdbl.uor rgJ.uut tlbulaur Plr 1. rg{uur B-atur
tg-ltDut
.l tdb -l{t as-i{i!i tdh.|'Úhl 2. rg{ffr
3. ryoal tlih-!{a at o.alut trlh.o*tur rg{tt'inl
8' rc{ut rg{plEs

S. l. rg{bE tÍlbu{t.lr r3{b.t Hh{br 8.1. rg-au

2. .s4bat hibit..éD{! rs4b.Íü hiDo{ilrlr
lg.GFoÍ HtEar?
2. rl.oaÜ ta.cilrit Hbo{Üf|'
8. 6-ltrt trtbu{let rg.lbltur trtbB{BtÚs 3. rg.ccl
Pl. l. |8 ailnttr r8{ratur tribudtur
z h'lbu{ba,nor |!{banus trlhorfrou Pl. 1. rg+tou trih<tour
2. rg4bast fibuéb.6r .s{blnid trlloJtlolll 2. lsnttb
8. rl'ab.Et tribu.lbrnt .s4t ,!tus Hb4D.Eaus trlbo.atolnl
3. rt{ut triboaÚr

B. l. {{D trlDu4D r8{r trlh{r Hbudm tr.tur, ídE

t*
9. rl* ídD
8. .Ú..4
Pl. 1. rröu|
tdbú..|
trlbo-d
bib!&!t
rg+{r
rg{tur
|'&E
tdbB*L
tdto&t
tltotur
tdhdr
tri} {Íit
trlboalmur
{r'!0

lrÍ,r,
tff
2. rs4ő' ídour ídDlt
hiDu{tb rg{EtDl tdDortud trih{tí' {C' { íddt ídÜl
8. lg.n| trlbu.cat |.dtrs tíbdr tdbo.abt tdlt (dol

s. r. aa-t tribo-t lctE , brffil

8.1. t3hb blbo-bo ld!r, ro tm
íElll
{,-!tn ínD t. .3* tdbultt Ű.|
2..8ű
13 oL
tribo.idl '4. .BB
{t 'oD
8. t.la bibn-it t3 8. tll-a tíh.b.t nt nt
! n. r. ag-ho hibu-but ..tü' ÍÚDtrl kfiűö' ruÚot
Pt. r. Ür|rhor
8. aa.Lad.
tdlo"bbor
tdbo-hatir
lod,
.at' {
G''Ömut í.ou|
..ő|
2. ag-nit
3. t3.&u!|
tlibu-tb
tribu. rurt
{a'.4 {Ü ...,. {d! E. ac-b.6t td!E.{rr.ú|
c'!éti'
lnDt t|Ú!t rGt el

B . l. trqro trlbBam to|Et' Í*r8 hrntur, íi|'D

r 2. ta-ctf! trih.cr!r ..' .@ í.r|t {"qm Ící.
8. .g4Í.t tlibo.eÍlt tÜtt lctt impÍ. g&' lÉb b|lo&. alb
B Pl. 1. .3<Í|mu' trih.cÍ.Dot tc!. lorlnur k|ta& ír'Í|nE. porÍ. lct.or' l' .um rlD0Üor, r, o
l. 2. tact6r tlibnq{lb {., { {a. { lut. ld{trr,
3. as+r'!t
{Elttt íc|ti'
(ernl tltOt{ne agdltt, {, {E tdlndtr, +,-uu
trib!{|Dt lÜ|úl {' ú {'.oD

s' r' lcad htt ..Íó lctu+ 1aó Ht0t!!, ícÓ impí. rl. n
r. ar<l tdbo.cÉ|' -l' -um {erir (crt! t|bl'an .s-l hlt .t
{, {B pBl. .3.'ln lcbq, {D, -uD
o
3..'dtt trlh4rit tGdt l.dt blb* trib0run, r, -uu
Pl. r. &dmur (ja {+ {) (Ö' r+.l) c
trib {Ílnut lctt lclour t!|Mí' lcfElr
2. óg{i6r tdbtr{litit ..r, { {critlr inst. áct-úr um, tribut.úI um, n
{4, {, í6'|É. |otuE tÍÍ
h
3. asaiot trtbE{rbt (&Ttrl Irut -am' .um -am' -um (-Ós, h|bútlD ltl
Gós' es' -a) .ás, -a) esse
esse
Ieperati roB

I. S. t. tga tlit .. .Ú{!. trlbÚ{t Acc. (rd) trllnaíun

Pl. 9. 3g-it! tribu.i!c rslÚhl tstto-lmilt Om. tdbun|ll
Dst. ttibu.@d6
abr. tlibB.oniló
B. 2. r..iló hlto-ttit s-ibr tdlo.ifos
3. rS-ild bibo.|tő ..-jff ttlDo.t!Ú
u. Pl. 9. ...Üítr tribu.it0Üc
3. rjolfii tlibo-ÚDtó ry-oalc tdh.olh Áeo.
Á"b|.

08
69
 Eonmailik ige- r&gozás
ActiTm Passlvum

Iniliotim.

s.r.r!{ tdbu.ó t8{l Hh{r s. l. ar..m

2.4'lr tdtü.I.{ ef.o*lr tíbo..rl. 2,As
at{r
3. rs-l-a hiÜo+t rg.l..!Í tdh-t-tur 3.rs.rt
.c.arlr
! Pl. l. |8+D[t
2. g-l-tb
tdbl.uor rgJ.uut tlbulaur Plr 1. rg{uur B-atur
tg-ltDut
.l tdb -l{t as-i{i!i tdh.|'Úhl 2. rg{ffr
3. ryoal tlih-!{a at o.alut trlh.o*tur rg{tt'inl
8' rc{ut rg{plEs

S. l. rg{bE tÍlbu{t.lr r3{b.t Hh{br 8.1. rg-au

2. .s4bat hibit..éD{! rs4b.Íü hiDo{ilrlr
lg.GFoÍ HtEar?
2. rl.oaÜ ta.cilrit Hbo{Üf|'
8. 6-ltrt trtbu{let rg.lbltur trtbB{BtÚs 3. rg.ccl
Pl. l. |8 ailnttr r8{ratur tribudtur
z h'lbu{ba,nor |!{banus trlhorfrou Pl. 1. rg+tou trih<tour
2. rg4bast fibuéb.6r .s{blnid trlloJtlolll 2. lsnttb
8. rl'ab.Et tribu.lbrnt .s4t ,!tus Hb4D.Eaus trlbo.atolnl
3. rt{ut triboaÚr

B. l. {{D trlDu4D r8{r trlh{r Hbudm tr.tur, ídE

t*
9. rl* ídD
8. .Ú..4
Pl. 1. rröu|
tdbú..|
trlbo-d
bib!&!t
rg+{r
rg{tur
|'&E
tdbB*L
tdto&t
tltotur
tdhdr
tri} {Íit
trlboalmur
{r'!0

lrÍ,r,
tff
2. rs4ő' ídour ídDlt
hiDu{tb rg{EtDl tdDortud trih{tí' {C' { íddt ídÜl
8. lg.n| trlbu.cat |.dtrs tíbdr tdbo.abt tdlt (dol

s. r. aa-t tribo-t lctE , brffil

8.1. t3hb blbo-bo ld!r, ro tm
íElll
{,-!tn ínD t. .3* tdbultt Ű.|
2..8ű
13 oL
tribo.idl '4. .BB
{t 'oD
8. t.la bibn-it t3 8. tll-a tíh.b.t nt nt
! n. r. ag-ho hibu-but ..tü' ÍÚDtrl kfiűö' ruÚot
Pt. r. Ür|rhor
8. aa.Lad.
tdlo"bbor
tdbo-hatir
lod,
.at' {
G''Ömut í.ou|
..ő|
2. ag-nit
3. t3.&u!|
tlibu-tb
tribu. rurt
{a'.4 {Ü ...,. {d! E. ac-b.6t td!E.{rr.ú|
c'!éti'
lnDt t|Ú!t rGt el

B . l. trqro trlbBam to|Et' Í*r8 hrntur, íi|'D

r 2. ta-ctf! trih.cr!r ..' .@ í.r|t {"qm Ící.
8. .g4Í.t tlibo.eÍlt tÜtt lctt impÍ. g&' lÉb b|lo&. alb
B Pl. 1. .3<Í|mu' trih.cÍ.Dot tc!. lorlnur k|ta& ír'Í|nE. porÍ. lct.or' l' .um rlD0Üor, r, o
l. 2. tact6r tlibnq{lb {., { {a. { lut. ld{trr,
3. as+r'!t
{Elttt íc|ti'
(ernl tltOt{ne agdltt, {, {E tdlndtr, +,-uu
trib!{|Dt lÜ|úl {' ú {'.oD

s' r' lcad htt ..Íó lctu+ 1aó Ht0t!!, ícÓ impí. rl. n
r. ar<l tdbo.cÉ|' -l' -um {erir (crt! t|bl'an .s-l hlt .t
{, {B pBl. .3.'ln lcbq, {D, -uD
o
3..'dtt trlh4rit tGdt l.dt blb* trib0run, r, -uu
Pl. r. &dmur (ja {+ {) (Ö' r+.l) c
trib {Ílnut lctt lclour t!|Mí' lcfElr
2. óg{i6r tdbtr{litit ..r, { {critlr inst. áct-úr um, tribut.úI um, n
{4, {, í6'|É. |otuE tÍÍ
h
3. asaiot trtbE{rbt (&Ttrl Irut -am' .um -am' -um (-Ós, h|bútlD ltl
Gós' es' -a) .ás, -a) esse
esse
Ieperati roB

I. S. t. tga tlit .. .Ú{!. trlbÚ{t Acc. (rd) trllnaíun

Pl. 9. 3g-it! tribu.i!c rslÚhl tstto-lmilt Om. tdbun|ll
Dst. ttibu.@d6
abr. tlibB.oniló
B. 2. r..iló hlto-ttit s-ibr tdlo.ifos
3. rS-ild bibo.|tő ..-jff ttlDo.t!Ú
u. Pl. 9. ...Üítr tribu.it0Üc
3. rjolfii tlibo-ÚDtó ry-oalc tdh.olh Áeo.
Á"b|.

08
69
 ""i_.:;

Negyeilik ige- Ía$ozhy

Activum Pasglvum Actiro | pmaim

Indlotiws

S. l. rnili.ó lrallok stb. .nili<'Í bAllBtgzom!tb.

2. ludÍ.' ruill-rit
B. .udl-t audi-tut
e Pl. 1. lt11ll-6ut ludl.rnur
2. !udl.ő| rudLbiDl
8. rudi..o-!l tudi-u-DtBt

8.1. rudl{b.tn ballottBm(hallok, ruttl4bas b8llutszotteo

2. ruli.Öblr YalB) rtb. .Bdi-Obarb 6tb.
s. rutli.Übrt ruali-abator
PL 1. ruili4baDlr .Üli4b.Dot
2. anrli-Cbltb .,rdi4hlEinr
3. rurli{bcnt ruili-ab.DtBr

8. l. .E.|l.rm ballani Íogo} .uili{r ballatvau| Íogol

2. rudi.ét 8tb. rwli4rlr stb.
3. rudi-st l|Íli4tut
Pl. 1. rudi-&nnt rudi..alnur
É| 2. audi{tir au i-a@inl
3. rudi.at euiliatur

S. 1. rudlv-l hallottm auriltEr, {mn hBuoteottam

2..udiv-idl stb. .r, -o. stb.
3. tu ir-it l3
á
R PI.1. rudiv-inue
2. rualiv-irtir
luttltl'
...'..
ímBur
ÍGdil
3. rudlv4runt rmt

g. l. aEilly.arrm hauottm volt rEilttur, hull8tgzottu

{arm
2. rualiv-crar stb. {'.uD íGf.t volt stb.
3. rurliv<ra,t I cnt
Pl. l. r liv.{rlmut suillí' |crtnor
2. rudlv+ritit .!o' { .oirűl, .l..o. . ha[ott
Íortti'
( cttrl h!||!n| v.!Ó
3. rurllv-ert[t rÜll.@dEr' {' .oD

s. l. rtrillv48ó majcl hallotÜa'm ru.lttut' ícö majd bAilateot'tm

2. audiv+rb Btb. .r'.uD íai' 3tb. impf. ]uitl.É hallm| rt! -d ballatezul
3. .ualiv.orit rEit perÍ. rudlv.it.c hogy hallott aEdlt.EE, {r!, -!D boBy hsurtsrolt
Pl. l. autliY{ritnut .udlfr' íÜhE' (jr. -lr, <) rc
tBt. ho8y hdtrnl
É. 2. turliv{ritit
3, audlv<rint
{.' { í0tt6l
tcruat
ruillt.ÜElt'
{mr'Em
íog ro{t$uD tr! bogy hstlstlraJrl
tog
(.öt' ..l' ..)
Ü
ImpE&tiru6

Á@. (rtl) Í|laduD ballásm

I. 8. 2. rurll hallt lEill.ro halleteezál Gen. rudian|l
Pl. 2. ruiu-lo halljatot hrtlBtszatol halláEnet r...
eudl-Oinl Dst. audi.oorló }ralllímat
Ábl. ruli.eodó balliisel ttb.
g. 2. .uiu.!ö hallanod kell tnill.Üor hallBt8zmod Léll
3. rudl.!Ó hallaní8 kell r ll-tor hallBtemie LeU
n. Pl. 2. rudi-tóÓ. hallanotok kell
3. lu i-udii ballmiok kell rudiluobr hauatsr;nior L6u

70
 ""i_.:;

Negyeilik ige- Ía$ozhy

Activum Pasglvum Actiro | pmaim

Indlotiws

S. l. rnili.ó lrallok stb. .nili<'Í bAllBtgzom!tb.

2. ludÍ.' ruill-rit
B. .udl-t audi-tut
e Pl. 1. lt11ll-6ut ludl.rnur
2. !udl.ő| rudLbiDl
8. rudi..o-!l tudi-u-DtBt

8.1. rudl{b.tn ballottBm(hallok, ruttl4bas b8llutszotteo

2. ruli.Öblr YalB) rtb. .Bdi-Obarb 6tb.
s. rutli.Übrt ruali-abator
PL 1. ruili4baDlr .Üli4b.Dot
2. anrli-Cbltb .,rdi4hlEinr
3. rurli{bcnt ruili-ab.DtBr

8. l. .E.|l.rm ballani Íogo} .uili{r ballatvau| Íogol

2. rudi.ét 8tb. rwli4rlr stb.
3. rudi-st l|Íli4tut
Pl. 1. rudi-&nnt rudi..alnur
É| 2. audi{tir au i-a@inl
3. rudi.at euiliatur

S. 1. rudlv-l hallottm auriltEr, {mn hBuoteottam

2..udiv-idl stb. .r, -o. stb.
3. tu ir-it l3
á
R PI.1. rudiv-inue
2. rualiv-irtir
luttltl'
...'..
ímBur
ÍGdil
3. rudlv4runt rmt

g. l. aEilly.arrm hauottm volt rEilttur, hull8tgzottu

{arm
2. rualiv-crar stb. {'.uD íGf.t volt stb.
3. rurliv<ra,t I cnt
Pl. l. r liv.{rlmut suillí' |crtnor
2. rudlv+ritit .!o' { .oirűl, .l..o. . ha[ott
Íortti'
( cttrl h!||!n| v.!Ó
3. rurllv-ert[t rÜll.@dEr' {' .oD

s. l. rtrillv48ó majcl hallotÜa'm ru.lttut' ícö majd bAilateot'tm

2. audiv+rb Btb. .r'.uD íai' 3tb. impf. ]uitl.É hallm| rt! -d ballatezul
3. .ualiv.orit rEit perÍ. rudlv.it.c hogy hallott aEdlt.EE, {r!, -!D boBy hsurtsrolt
Pl. l. autliY{ritnut .udlfr' íÜhE' (jr. -lr, <) rc
tBt. ho8y hdtrnl
É. 2. turliv{ritit
3, audlv<rint
{.' { í0tt6l
tcruat
ruillt.ÜElt'
{mr'Em
íog ro{t$uD tr! bogy hstlstlraJrl
tog
(.öt' ..l' ..)
Ü
ImpE&tiru6

Á@. (rtl) Í|laduD ballásm

I. 8. 2. rurll hallt lEill.ro halleteezál Gen. rudian|l
Pl. 2. ruiu-lo halljatot hrtlBtszatol halláEnet r...
eudl-Oinl Dst. audi.oorló }ralllímat
Ábl. ruli.eodó balliisel ttb.
g. 2. .uiu.!ö hallanod kell tnill.Üor hallBt8zmod Léll
3. rudl.!Ó hallaní8 kell r ll-tor hallBtemie LeU
n. Pl. 2. rudi-tóÓ. hallanotok kell
3. lu i-udii ballmiok kell rudiluobr hauatsr;nior L6u

70
 A róviil i.tóvü igék ragozási mintája Megiegyzéseko négy igeragozáshoz 48.
ÁctiYW Pxsivu

Indicatiro
Activum
s. r. orD|..ó Íogot 8tb. c.d{Í Íogiatom stb. I n d i c a t i v u s' praesens' imperfectum. Az imperfectum-tóh z idójel
2, orti{ c*É.Íi' néIktil kapcsolődnak a személyragok, mégpedig kózvetleniil (a, é, i és í-
3. c$Di.t crpi-tnt
Pl. 1. o.d-Eor c.DLD r tijuúek) vagy kiitóhangzÓva| (mdssalhangzős és u-tÖUú,ek).( Az í- és í-
2. olÉ.tb c!É.roid tijuúeknéIcsak a plur. 3 ' szetnéIgbenoan k t6hangző.) Í(iltfihangzókz -nt e|6tt
3. o.d.o.!t oril-!-ntut
u, -r e|6tt e, egyébkénti. AzI'. coniugatio sing' 1. személyébenazátóhangző
B. r. ord{br'u lo8ten (íogot o.D|.ötat ÍogBttu 8tb' beleolvadt az -d személyragba (*laudá-ő > IaudÓ). A hosszr1 magánhangzÓs
2. orpi4tlr YBLr) stb. 6d4barl!
3. opi{brt c.Di4batur (d, e, t) t vek a sing. 3. személy ragia elótt megr vidlilnek (lauddt, complét,
Pl. r. crd4blDur o.Di.ób.tlut
o
6 2' c.Écb.tb cÉ.6b.Ei!l audít : hangzőrtividiilés, 7o.).
t. orÉöblot crÉ4b.'ntut
Ind. p,raetorihrm lmpetfootum. Iil6Jelc oz I-IL oonlugotlőben: .bo,
8. 1. crÉrn logn| íqpt ord{t ÍogBtDlÍogol c III_fv. ooniugotlőbln: .6b&. E praoteritum.id jelben ogy indoeur pai
'. o.tÍ... stb. o.d-a8b stb.
3. o.d<l oali.atur *bhu iget6 (vő. a tum ígen tu- podectum.tiivével) óslatin Jam ptret'nrit.llrna
Pl. l. orgd{DEt caDi&Er
2. c.il{dr aDi.tobl rojlik, amolyiknok kezd6 másealhangzőjaasz6 belsejébon let't/.ből b (tJam>
3. aDa..ot orlaatut bam); o szerint a pra,eteritum imperfoctum oredotileg ijsgzotett igealak volt.
ImÍmt|nrs Ind. futurum imperfectum. Idójele azI-|I. coniugatiÓban: -b (ugyancsak
a tenti *bhu származéka): ehhez járulnak a kritóhangzÓs személyragok (-bÓ, -
B. 9. cttr logJ ory}rc Íog!s!
L
Pl. 2. o.í.tc togfatol o.í.dht íogasatol bis, -bit, -bimus, -bitis, -bunt). A III - IV. coniugatio futurum imper-
fectumának idóiele a és e: ez a coniunctivus praesens imperfectum mődjelei-
s.2. cils Íopod Leu o.il..Ú Íogrtno.l teu
nek analÓgiájára jott létre, nyilván a j vó idó ésfelszÓlítÓ mőd jelentésrokon-
u. Pl.2.
3. orDt.tó foguÍa Lell
ÍogDotok koll
ÜD..0Ú Íogatniakell
crí-tötc sága alapján.
3. clDi.rr!fi' ÍogD|ok kou o.ot.Ú!or íogatniot kell
Ind. preceenr pdfcotum. sins. r. Ezemélyét e szÓtári alek harmadik
Oonimctlvug helyén tatáljuk, ebb6l kepiuk mog e perfectum.ttivot (p|. |audrh:.t,). - réP
B. l. cepl.ro logiel stb. o.D|{l Íogusnr rlélrt ptÍ..tó+.t' -fuu' -lt' -|mu!' .bt|q .lmrnt v6gz6iléok.
2. orn{r oryü.|tb 8tb. Á Bing. ée plur. 2. személyben (.őd, .ít,tís) jelont'koz -r!. jlrrulékből
3. o.Di{t oud{tur
Pl. 1. oapi{mur oaDi-tnur e plur. 3. szmátybo .o. lott (rhotnoimus' 7ó).
B 2. orli-atlr o.pi-aEiDt
8. oaDi{Bt oaDi.aslut A pe'f. tóvet tóbbfélekdppen képai o l.atin; kettőzésgel (illt odiokz Ml)i
e képz vel (&,,N |rokz urípea); u.vol (ldudó dicsérek: laudb.|\ a.oal
8. l. orDc.ru ÍogBét8tb. o.t'c.!!Ú logBt!ám 8tb.
2. caDc-taa crpc*trb (,,IoJvn ifirlk. rr'Únu,J|)i v&tozfu nélkÜl (d,,tc?lda védek: déÍe,d.|).
B. crDG.lrt c.Dc{Ütor Ind. prrctuttum pornotn. IátlzÓlag a e,1,j,tige pnotoritun imperfeo.
Pl. 1. olprfnur o.Dc.Í.ÚEt
3 2. op*tlb orDc.tÜDbl tuno' ct.m Jltul r eccnomn.gl a YalÓiábon a fenti .'úe.' e perfeotum-tő
8, oaDc.'rot ortbnlrl[s .c. id6jellet a ozoÍnélFa,gok el6tt
jdruléka b vill o pra*gitumro ietl@'ő
(*-isam>-eram:rhotacizmus, 7b.).
A2 ímpoiod1m|.t&6l loépzatt!1enaub Ind. futurum perfectum. HasonlÓképp kertil a perfectum.tóhriz a szrm ige futu-
.l,ctim Paslm
rum imperfectuma, eró'
Coniunctivus' praesensimperfectum jele: -a, amely az a-tiivúigéknéla
PÜticipiuD imperÍ. 6/&.
-
aír Í086 | - tóhangző helyén e-re változik. Jelentése nemcsak felszÓlítÓ mÓd, hanem * fóIeg
|Btans laíadur{'ú loguo.lÓ
mellékmondatokban _ kijelentó vagy feltételes mőd is.
tnÍ. lnpert. oep&o Íoga! ÍogBta|
| .x Coni. 1rrcÚer|tum tnporootun. Jcle: .ro, a'mely nyelr-tÖrténetílog n@
Gorundium Ac. (rd) cedaduu ÍogÉca D8t. o.!.áíó togá'n.L azonos az infinitivrrs .(c)n vfutffivgl' tÉr mindkét .rc eredetíleg %y .oc
oeD. o.!.adt ÍogÚsoel r Abl. ort'oáó Íogácel 3Üb. g7tikérre mq:r vislso. A rhotaoizmug én'ényestilése utén ez r el tte éllÓ

72 7g
 A róviil i.tóvü igék ragozási mintája Megiegyzéseko négy igeragozáshoz 48.
ÁctiYW Pxsivu

Indicatiro
Activum
s. r. orD|..ó Íogot 8tb. c.d{Í Íogiatom stb. I n d i c a t i v u s' praesens' imperfectum. Az imperfectum-tóh z idójel
2, orti{ c*É.Íi' néIktil kapcsolődnak a személyragok, mégpedig kózvetleniil (a, é, i és í-
3. c$Di.t crpi-tnt
Pl. 1. o.d-Eor c.DLD r tijuúek) vagy kiitóhangzÓva| (mdssalhangzős és u-tÖUú,ek).( Az í- és í-
2. olÉ.tb c!É.roid tijuúeknéIcsak a plur. 3 ' szetnéIgbenoan k t6hangző.) Í(iltfihangzókz -nt e|6tt
3. o.d.o.!t oril-!-ntut
u, -r e|6tt e, egyébkénti. AzI'. coniugatio sing' 1. személyébenazátóhangző
B. r. ord{br'u lo8ten (íogot o.D|.ötat ÍogBttu 8tb' beleolvadt az -d személyragba (*laudá-ő > IaudÓ). A hosszr1 magánhangzÓs
2. orpi4tlr YBLr) stb. 6d4barl!
3. opi{brt c.Di4batur (d, e, t) t vek a sing. 3. személy ragia elótt megr vidlilnek (lauddt, complét,
Pl. r. crd4blDur o.Di.ób.tlut
o
6 2' c.Écb.tb cÉ.6b.Ei!l audít : hangzőrtividiilés, 7o.).
t. orÉöblot crÉ4b.'ntut
Ind. p,raetorihrm lmpetfootum. Iil6Jelc oz I-IL oonlugotlőben: .bo,
8. 1. crÉrn logn| íqpt ord{t ÍogBtDlÍogol c III_fv. ooniugotlőbln: .6b&. E praoteritum.id jelben ogy indoeur pai
'. o.tÍ... stb. o.d-a8b stb.
3. o.d<l oali.atur *bhu iget6 (vő. a tum ígen tu- podectum.tiivével) óslatin Jam ptret'nrit.llrna
Pl. l. orgd{DEt caDi&Er
2. c.il{dr aDi.tobl rojlik, amolyiknok kezd6 másealhangzőjaasz6 belsejébon let't/.ből b (tJam>
3. aDa..ot orlaatut bam); o szerint a pra,eteritum imperfoctum oredotileg ijsgzotett igealak volt.
ImÍmt|nrs Ind. futurum imperfectum. Idójele azI-|I. coniugatiÓban: -b (ugyancsak
a tenti *bhu származéka): ehhez járulnak a kritóhangzÓs személyragok (-bÓ, -
B. 9. cttr logJ ory}rc Íog!s!
L
Pl. 2. o.í.tc togfatol o.í.dht íogasatol bis, -bit, -bimus, -bitis, -bunt). A III - IV. coniugatio futurum imper-
fectumának idóiele a és e: ez a coniunctivus praesens imperfectum mődjelei-
s.2. cils Íopod Leu o.il..Ú Íogrtno.l teu
nek analÓgiájára jott létre, nyilván a j vó idó ésfelszÓlítÓ mőd jelentésrokon-
u. Pl.2.
3. orDt.tó foguÍa Lell
ÍogDotok koll
ÜD..0Ú Íogatniakell
crí-tötc sága alapján.
3. clDi.rr!fi' ÍogD|ok kou o.ot.Ú!or íogatniot kell
Ind. preceenr pdfcotum. sins. r. Ezemélyét e szÓtári alek harmadik
Oonimctlvug helyén tatáljuk, ebb6l kepiuk mog e perfectum.ttivot (p|. |audrh:.t,). - réP
B. l. cepl.ro logiel stb. o.D|{l Íogusnr rlélrt ptÍ..tó+.t' -fuu' -lt' -|mu!' .bt|q .lmrnt v6gz6iléok.
2. orn{r oryü.|tb 8tb. Á Bing. ée plur. 2. személyben (.őd, .ít,tís) jelont'koz -r!. jlrrulékből
3. o.Di{t oud{tur
Pl. 1. oapi{mur oaDi-tnur e plur. 3. szmátybo .o. lott (rhotnoimus' 7ó).
B 2. orli-atlr o.pi-aEiDt
8. oaDi{Bt oaDi.aslut A pe'f. tóvet tóbbfélekdppen képai o l.atin; kettőzésgel (illt odiokz Ml)i
e képz vel (&,,N |rokz urípea); u.vol (ldudó dicsérek: laudb.|\ a.oal
8. l. orDc.ru ÍogBét8tb. o.t'c.!!Ú logBt!ám 8tb.
2. caDc-taa crpc*trb (,,IoJvn ifirlk. rr'Únu,J|)i v&tozfu nélkÜl (d,,tc?lda védek: déÍe,d.|).
B. crDG.lrt c.Dc{Ütor Ind. prrctuttum pornotn. IátlzÓlag a e,1,j,tige pnotoritun imperfeo.
Pl. 1. olprfnur o.Dc.Í.ÚEt
3 2. op*tlb orDc.tÜDbl tuno' ct.m Jltul r eccnomn.gl a YalÓiábon a fenti .'úe.' e perfeotum-tő
8, oaDc.'rot ortbnlrl[s .c. id6jellet a ozoÍnélFa,gok el6tt
jdruléka b vill o pra*gitumro ietl@'ő
(*-isam>-eram:rhotacizmus, 7b.).
A2 ímpoiod1m|.t&6l loépzatt!1enaub Ind. futurum perfectum. HasonlÓképp kertil a perfectum.tóhriz a szrm ige futu-
.l,ctim Paslm
rum imperfectuma, eró'
Coniunctivus' praesensimperfectum jele: -a, amely az a-tiivúigéknéla
PÜticipiuD imperÍ. 6/&.
-
aír Í086 | - tóhangző helyén e-re változik. Jelentése nemcsak felszÓlítÓ mÓd, hanem * fóIeg
|Btans laíadur{'ú loguo.lÓ
mellékmondatokban _ kijelentó vagy feltételes mőd is.
tnÍ. lnpert. oep&o Íoga! ÍogBta|
| .x Coni. 1rrcÚer|tum tnporootun. Jcle: .ro, a'mely nyelr-tÖrténetílog n@
Gorundium Ac. (rd) cedaduu ÍogÉca D8t. o.!.áíó togá'n.L azonos az infinitivrrs .(c)n vfutffivgl' tÉr mindkét .rc eredetíleg %y .oc
oeD. o.!.adt ÍogÚsoel r Abl. ort'oáó Íogácel 3Üb. g7tikérre mq:r vislso. A rhotaoizmug én'ényestilése utén ez r el tte éllÓ

72 7g
ma,gánhangzÓra is hatott: i.b6| e lett (pl. ca'pe-rennstb.). Gyakorlatilog rigy
rnélyragokban ktil nbÖznok az activum mogfoleló alakjait l. _ A sing. 2. sze.
Jiin létrc en az l|ak, hogy oz ige infiniÚivus imperfectuso azemélyragokoÚ kop. mély .ria ragja el6tt az rtivid t tóhangz ből é lett (pl. oopé-ris' vi). capé.rem)'
Jelentéso nemcsak feltételes mÓd, hanem az iisszetett nrondat,ok időszabályai.
Az infinitivus lmporfectus végzócléso a I_II. és IV. corriugatiÓban .r|,
nak (consecutio temporum, ll8.) megfelelőleg kijelentő vagy felszÓlítÓ mÓd is.
a III. coniugati ban -I.
Coni. praosens perfecÚum. Képzéso: perf..tó +erim' eris eÚb. Az erim.
Az lnfinitivus lnstrns képzéso: az igo supinumo+lrl. Ez t (lbbi (I,re)
ben levő i az egykon optativus (Óhajt,Ó mÓd) mÓdjeto. Ez a perfectum.t .áo.
az eö m'egyek rendhagy ígo pass. infinitivus imperf. alakja (53.).
járulékával ogyiitt a rhotacizmus alapján lgy alakult: *-ia.i.rn>.erim.
A portloipium peI{eotum egy a supinum képzójével rokon -to. képzós
Coni. praeteriÚum por{octum. Bz az a,|ak így ji'tt lét're: perfectum.tó
t6b6l száÍmazÓ három v6gú melléknév' A perfecta actio ijsszetett alakjaiban
járuléka + coniunctivus praeteritum jele + személyrag ( ia.se.m
). Gyakorlat. a eum ige olőtt oz áll.
ban: infinitivua per{ectus+személyrag (p|. laudrtai,aae.m|.
A particípium insÚans (vagy geruniliulm,) képzésekor az imper{ectum.
Imperativus. A téblázatokban I. az els6, és II. a második parancsolÓ mődot
t,6hóz az r-II' coniugoti ban .ndus, a III_Iv. coniugatiÓban .ondus hÁnnag
jelenti. Az els6 imperativus S. 2. szenrélye az d, é., í.ttivú igéknél egybeesik az
végz&déajérul. Ez az igonév a gorundium melléknévi megfolelője. A jtivÓ
imperfectum.tővel (lauil , oompl6, oudl)' a mássalhangzÓs, u. és {.tiivü igék.
idojü molléknévi igenév magya,r képz6jo (.andő' .end6) e latinbÓl ored.
nél é-vel végzódik (age, tribue, cape). Kivételt alkot négy ige (decr mondok,
dtlcö vezetek, faciT' teszek, ferr hozok); ezek elsó imperativus S. 2. személye:
dlc, dúc, fac, fer. Am Jacio ige tisszetételeinek S. 2. személye ugyancsak é-re
végzódík,pI. confice.
Összevont igealakok .9.
Infinitivus Ímporfectus. Az igo sz tdri alakjának e második tészo; e"z Az d, é,I-tovíí igék perfectum-alakjaiban a o a rákovetkezó magánL'angzőva|
imperf'.tő az I., ÍI.. és IV. corriugatiÓban .ro, a III. coniugatiÓban .óre vég.
egyiitt beleolvad a tóhangzÓba. vagy kiesik. Ígyfor'clrrleló:
z6dést kap.
Partícipium imperfectum. Képz6jo: .nt, sing. nominativus v-égz6déso laudEvistí trelyett lauil[stl audivisso helyett auiliísso
azI_II. coniugat,iÓba'' .DS; o III_Iv. coniugatiÓban .éns. Ivlint névezÓnak o lauddv6runt holyott louilrlrunÜ v. audtsco
szőtári alakja: trcl,udrt,na .dntis dicx/-r6. Melléknévi igonév vottánál fogva egy. oompl6verint holyott oomplérlnt audÍvérunt holyett ourliérunt
végz désttmelléknévnek szátnll, és onnek megfelel6log d.ttivü. He főnévként oompl6vissot bolyett oomplösset eudlverot helyett eudierrt
szeropol, vagy igenoves szerkezotben fordul el6, akkor sing. ablativusa -e,
plur. genitivus& -um végz6déa6. Áltoléb"n aa igék aot. ind. praes. porf. Pl. 3. szemétyébenaz .érunt
Portricipium lnsÚons. A supinum.t6h z - rus, .8r .tllt| végz6dés keriilt végz dés helyott gyekra'n -Bro áll, p|. cotnpilétsént,n!holyott oomp|6vérc,
(pl. laudlt.únrs' .a' .um). Áccueetivusa a lét. v. gecédice infirritivuséval é,gérunŰ holyetb 6g!ro.
egyiilt az intiniti'tn'a instana: louilÓt-tlnrrn, .im .um (-ól, -Is, .a), ease. A passivrrm S. 2. ezomélyénoke ragje - f6ként a futurum imperfootum.
GerundÍum. Képzéso: imperfecÚum-Úó+ndum (a III-TV. ooniugatiÓban ban _ -r|e holyott olykor -rrogzokott lenni, pl. Iaudnbéri,aholyott burltrbérc:
-ondum). Ragozása a II. declinatio szorint ttirténik. IJ:iányző nominetivusát dlszonvod ígéknéliB, p|. abuté"í,eholyett abut6ro.
az infinil,ivus imperfectus pÓtolja.
Supinum. Az ige a verbo.jdnak o negyodik nésze,oredeti képz6jo: .Ürrm.
Cselekvő értolmü accusativus& oélhatérozÓ, szenvod6 értelmü oblativusa Kiiriilírt igeragozás (eoniugatío periphrastica) 60.
tokintetlratároz szokot't lenni (pl. laudátutn dicsérés végett, |,audilü diogáÚs
tokintotében). A 'kÖriilírt \ern,goz6,B a latinban annek a kifejezéséro szo|gá|,
hogy vola,mit tonni késziilt'k, sz ndékozom (coniugatio periphrastica
Passivum aotiva), v&gy vala,mi toendóm von' v&la,mit meg kell tonnem (con-
iugotio poriphrastice passiva,).
Az imperfecÚo actlo alakjai egyezorúek, a peilecÍo aott éi ósgzotottok
mind az inilicatiunban, miru:I a coniunctitrueban. A m6d. és id6jolok ug'yen-
Á.kÖ,riilírt igoragozás e beÁll6 cselekvés (instans actio) két mőd-
azok, mint az octivumbah, hiszen az imporfecta aotio passiv alakjai, mint jának 6, illet leg 4 idojét foglalja mag ban mind az activumban,
a négy igoragozéshoz ezől6 bovezetégbon rémuÜattunk (43.), csupán a sze. mind o passivumban.

74 7ő
ma,gánhangzÓra is hatott: i.b6| e lett (pl. ca'pe-rennstb.). Gyakorlatilog rigy
rnélyragokban ktil nbÖznok az activum mogfoleló alakjait l. _ A sing. 2. sze.
Jiin létrc en az l|ak, hogy oz ige infiniÚivus imperfectuso azemélyragokoÚ kop. mély .ria ragja el6tt az rtivid t tóhangz ből é lett (pl. oopé-ris' vi). capé.rem)'
Jelentéso nemcsak feltételes mÓd, hanem az iisszetett nrondat,ok időszabályai.
Az infinitivus lmporfectus végzócléso a I_II. és IV. corriugatiÓban .r|,
nak (consecutio temporum, ll8.) megfelelőleg kijelentő vagy felszÓlítÓ mÓd is.
a III. coniugati ban -I.
Coni. praosens perfecÚum. Képzéso: perf..tó +erim' eris eÚb. Az erim.
Az lnfinitivus lnstrns képzéso: az igo supinumo+lrl. Ez t (lbbi (I,re)
ben levő i az egykon optativus (Óhajt,Ó mÓd) mÓdjeto. Ez a perfectum.t .áo.
az eö m'egyek rendhagy ígo pass. infinitivus imperf. alakja (53.).
járulékával ogyiitt a rhotacizmus alapján lgy alakult: *-ia.i.rn>.erim.
A portloipium peI{eotum egy a supinum képzójével rokon -to. képzós
Coni. praeteriÚum por{octum. Bz az a,|ak így ji'tt lét're: perfectum.tó
t6b6l száÍmazÓ három v6gú melléknév' A perfecta actio ijsszetett alakjaiban
járuléka + coniunctivus praeteritum jele + személyrag ( ia.se.m
). Gyakorlat. a eum ige olőtt oz áll.
ban: infinitivua per{ectus+személyrag (p|. laudrtai,aae.m|.
A particípium insÚans (vagy geruniliulm,) képzésekor az imper{ectum.
Imperativus. A téblázatokban I. az els6, és II. a második parancsolÓ mődot
t,6hóz az r-II' coniugoti ban .ndus, a III_Iv. coniugatiÓban .ondus hÁnnag
jelenti. Az els6 imperativus S. 2. szenrélye az d, é., í.ttivú igéknél egybeesik az
végz&déajérul. Ez az igonév a gorundium melléknévi megfolelője. A jtivÓ
imperfectum.tővel (lauil , oompl6, oudl)' a mássalhangzÓs, u. és {.tiivü igék.
idojü molléknévi igenév magya,r képz6jo (.andő' .end6) e latinbÓl ored.
nél é-vel végzódik (age, tribue, cape). Kivételt alkot négy ige (decr mondok,
dtlcö vezetek, faciT' teszek, ferr hozok); ezek elsó imperativus S. 2. személye:
dlc, dúc, fac, fer. Am Jacio ige tisszetételeinek S. 2. személye ugyancsak é-re
végzódík,pI. confice.
Összevont igealakok .9.
Infinitivus Ímporfectus. Az igo sz tdri alakjának e második tészo; e"z Az d, é,I-tovíí igék perfectum-alakjaiban a o a rákovetkezó magánL'angzőva|
imperf'.tő az I., ÍI.. és IV. corriugatiÓban .ro, a III. coniugatiÓban .óre vég.
egyiitt beleolvad a tóhangzÓba. vagy kiesik. Ígyfor'clrrleló:
z6dést kap.
Partícipium imperfectum. Képz6jo: .nt, sing. nominativus v-égz6déso laudEvistí trelyett lauil[stl audivisso helyett auiliísso
azI_II. coniugat,iÓba'' .DS; o III_Iv. coniugatiÓban .éns. Ivlint névezÓnak o lauddv6runt holyott louilrlrunÜ v. audtsco
szőtári alakja: trcl,udrt,na .dntis dicx/-r6. Melléknévi igonév vottánál fogva egy. oompl6verint holyott oomplérlnt audÍvérunt holyett ourliérunt
végz désttmelléknévnek szátnll, és onnek megfelel6log d.ttivü. He főnévként oompl6vissot bolyett oomplösset eudlverot helyett eudierrt
szeropol, vagy igenoves szerkezotben fordul el6, akkor sing. ablativusa -e,
plur. genitivus& -um végz6déa6. Áltoléb"n aa igék aot. ind. praes. porf. Pl. 3. szemétyébenaz .érunt
Portricipium lnsÚons. A supinum.t6h z - rus, .8r .tllt| végz6dés keriilt végz dés helyott gyekra'n -Bro áll, p|. cotnpilétsént,n!holyott oomp|6vérc,
(pl. laudlt.únrs' .a' .um). Áccueetivusa a lét. v. gecédice infirritivuséval é,gérunŰ holyetb 6g!ro.
egyiilt az intiniti'tn'a instana: louilÓt-tlnrrn, .im .um (-ól, -Is, .a), ease. A passivrrm S. 2. ezomélyénoke ragje - f6ként a futurum imperfootum.
GerundÍum. Képzéso: imperfecÚum-Úó+ndum (a III-TV. ooniugatiÓban ban _ -r|e holyott olykor -rrogzokott lenni, pl. Iaudnbéri,aholyott burltrbérc:
-ondum). Ragozása a II. declinatio szorint ttirténik. IJ:iányző nominetivusát dlszonvod ígéknéliB, p|. abuté"í,eholyett abut6ro.
az infinil,ivus imperfectus pÓtolja.
Supinum. Az ige a verbo.jdnak o negyodik nésze,oredeti képz6jo: .Ürrm.
Cselekvő értolmü accusativus& oélhatérozÓ, szenvod6 értelmü oblativusa Kiiriilírt igeragozás (eoniugatío periphrastica) 60.
tokintetlratároz szokot't lenni (pl. laudátutn dicsérés végett, |,audilü diogáÚs
tokintotében). A 'kÖriilírt \ern,goz6,B a latinban annek a kifejezéséro szo|gá|,
hogy vola,mit tonni késziilt'k, sz ndékozom (coniugatio periphrastica
Passivum aotiva), v&gy vala,mi toendóm von' v&la,mit meg kell tonnem (con-
iugotio poriphrastice passiva,).
Az imperfecÚo actlo alakjai egyezorúek, a peilecÍo aott éi ósgzotottok
mind az inilicatiunban, miru:I a coniunctitrueban. A m6d. és id6jolok ug'yen-
Á.kÖ,riilírt igoragozás e beÁll6 cselekvés (instans actio) két mőd-
azok, mint az octivumbah, hiszen az imporfecta aotio passiv alakjai, mint jának 6, illet leg 4 idojét foglalja mag ban mind az activumban,
a négy igoragozéshoz ezől6 bovezetégbon rémuÜattunk (43.), csupán a sze. mind o passivumban.

74 7ő
 SzorkosztéBe Kórillírt ireracozás - Actívum
a;Z activumban: aiz igo aet. portíeipíuminstanso*a sum Indlqtlm.

ige megfeleló alakja, p|. |a,udn,taruaeutn djwétni késziilt'k, dicsérni Praes. Síng. lrroillt ror' .a' .um rum, cq.er|
szrindékozom; dicsorni késziildk stb.
imperf. Plur. lruillt rl, -lGr -r !umu!, osttc, runt
a passivumbani azbupass. i n s t e n s & +& E n m dicsérni kégzíiltlnk stb.
igo megfeleló alakja, p|. |audn,nd,ussum djqérendó vagyok' ongom Praot. Sing. Lrudaituru!, -a, -uD cLm, 016!, orrt
diosérnikell. diosérni késziiltom stb.
Példa: a la,ud,6dicsérok ígo kÖriilírt igeragozása 0. ?7_78.'l.). imperf. Plur. lguilltihL .{t9 -1 crf,mul, erÓtis, eranÚ
dicsérni késztiltiink stb.
Mogjegyzend : Jutarus 3 ésaemgtr$._fuern elb.
Fut. Sing. lruilltrlru4 .8' .um cr,Ú, er|r, erlÜ
majd dicsérni késztil<jk gtb.
imperf. Plun louilttútt .|tr .l crlmus, erltis, orunü
51. Álszenvedó (ileponens) ígék mojd dicsérni késziiliink stb.

A latin igék egy részénok az a|a,kja azonvedí, míg a jelonteso Praee. Sing. lauilóÜúrnr, ..r .um firl, fulstt, fuit
diosérni késziiltem stb.
cselekvó vagy visszahatÓ;l az i|yen rílszenvedó igo a szenvedó jelon- perf. Plur. Iauil6túrl1 -8o9 .8 fulmur' fulstls, fuErunÜ
t,esétmintegy leteszi (ilepon,ens).L. méga 84. és 79_83. tapokat. dicsérni késziiltÍink stb.
Az orior, ortr'l, ortul cum (koletkezom) doponona ige az indicativus prao. Prmt. Sing. lauilótiirus'-8' -um fueram, fuerós, fuere|
eons imperfocturnban, imporativusban és a coniunctivus praetoritum imper. dicsorni késztiltem volt stb.
perf. Plur. lauilEÚűrl, -00; .8 fuorómus, fuerátis, fuerant
foctumban o rrl. coniugatiÓt ktiveti (orlor, or{ria, oritrrr stb.; orÜre; or{r$tur);
dicsorni kisziilttink volt stb.
a.ct. partioipium instensa: oritűnrr, -8r .llttl (ugyanígy o morlot' rnór{, mor.
tuug gum moghalok igéb6l: moriÚúr.rrg'.o, .urn); pass. pert'icipium instarrsa: tr'ut. Sing. louilötúru!, .o, .|ltlt fuerö,
fuerls, fuerit
or|undus, -ol .Urrl (regies képz6 .ondue; -l; .Uttt. helyott). majd dicsérni késziiltem gtb.
perf. Plur.. Iauilttúrl .0O1 .t fuer|mus, fueritis, fuerint
Az 6,|szenvedó igék ragozása teljesen megegyezik a kiiziinséges majd dicsemi késztiltiink stb.

igék szenved rugozásával; do képezik azonkíviil mind a négy parti. ConiLrDctinB

cipiumot, a gerunrl.iumot,supinumot ésa"zact. infinitivus instansoti Praos. Sing. lrudótirrus' -o' .um slm, cís, slt
dicserni késziiljek st,b.
SzÓtári alakjuknak a tészeiz indioativus pracsens imporfec. imperf. Plur. lauilótitr|' -&e' -l simus, sitis, sint
tum S. l. _ infinitivus imperfectus - indicativrrs praésonsperfoc. dicsérni késziiljiink stb.
tum S. r. péIdák: Prast. Sing. lauilöÚűrus' ..' .um
essern' ess6s, esset
I. conirrgatio _ hortor, harti,Íi,, hortl,tua arrra buzdítok dicsérni késziilnék stb.
imperf. Plur. lauilÉÜÍiri' -&e' .o ess6mus, essétls' essent
IT, coni.rgatio _ mereor, mcréri, merihn eirm megérdomlok
rrr, ooniugatio _ loquot, Ioquí'. lociitua alm berlzélek
dicsérni k(:sziitrénk stb.

ptd,tóor pati, ps81l8 aum szenvedLok Praos. Sing. louil[túrus' ..' .um fuerim, fuoris, fuerit
rV, coníugatio _ erperbr, u7laíri. @pertu errm tapasztelatok dicscrni késziiltem légyen stb.
porf. Plur. |auilátiirí' .!o' .o fuor|rnus, fueritis, fuerint
dicsérni lrésziiltiink légyen stb'
l Az á|szernvod ígék cselekv6 jelontése tárgyas (trana,il,i,o: át,hatÓ), Praet. Sing. louilítiirus' .&' .um fuissem, fuiss6s, fuisset
viesz&het jolentéso tárgyatlan (,intrana,itia: át nem hető). Ezen kívíi'l o latin dicsérni késziiltem volna stb.
a tárgy.ra vonatkoz mds megkiilÖnbtiztotést nom ismer, tehát e megyerban perf. Plur. lruilBtúrI, .ae, -e fulss6mus' fuissétis, fuissent
moglov tC"gyas igerqgozdst sem. dicsérni késziiltiink volna stb.

76
 SzorkosztéBe Kórillírt ireracozás - Actívum
a;Z activumban: aiz igo aet. portíeipíuminstanso*a sum Indlqtlm.

ige megfeleló alakja, p|. |a,udn,taruaeutn djwétni késziilt'k, dicsérni Praes. Síng. lrroillt ror' .a' .um rum, cq.er|
szrindékozom; dicsorni késziildk stb.
imperf. Plur. lruillt rl, -lGr -r !umu!, osttc, runt
a passivumbani azbupass. i n s t e n s & +& E n m dicsérni kégzíiltlnk stb.
igo megfeleló alakja, p|. |audn,nd,ussum djqérendó vagyok' ongom Praot. Sing. Lrudaituru!, -a, -uD cLm, 016!, orrt
diosérnikell. diosérni késziiltom stb.
Példa: a la,ud,6dicsérok ígo kÖriilírt igeragozása 0. ?7_78.'l.). imperf. Plur. lguilltihL .{t9 -1 crf,mul, erÓtis, eranÚ
dicsérni késztiltiink stb.
Mogjegyzend : Jutarus 3 ésaemgtr$._fuern elb.
Fut. Sing. lruilltrlru4 .8' .um cr,Ú, er|r, erlÜ
majd dicsérni késztil<jk gtb.
imperf. Plun louilttútt .|tr .l crlmus, erltis, orunü
51. Álszenvedó (ileponens) ígék mojd dicsérni késziiliink stb.

A latin igék egy részénok az a|a,kja azonvedí, míg a jelonteso Praee. Sing. lauilóÜúrnr, ..r .um firl, fulstt, fuit
diosérni késziiltem stb.
cselekvó vagy visszahatÓ;l az i|yen rílszenvedó igo a szenvedó jelon- perf. Plur. Iauil6túrl1 -8o9 .8 fulmur' fulstls, fuErunÜ
t,esétmintegy leteszi (ilepon,ens).L. méga 84. és 79_83. tapokat. dicsérni késziiltÍink stb.
Az orior, ortr'l, ortul cum (koletkezom) doponona ige az indicativus prao. Prmt. Sing. lauilótiirus'-8' -um fueram, fuerós, fuere|
eons imperfocturnban, imporativusban és a coniunctivus praetoritum imper. dicsorni késztiltem volt stb.
perf. Plur. lauilEÚűrl, -00; .8 fuorómus, fuerátis, fuerant
foctumban o rrl. coniugatiÓt ktiveti (orlor, or{ria, oritrrr stb.; orÜre; or{r$tur);
dicsorni kisziilttink volt stb.
a.ct. partioipium instensa: oritűnrr, -8r .llttl (ugyanígy o morlot' rnór{, mor.
tuug gum moghalok igéb6l: moriÚúr.rrg'.o, .urn); pass. pert'icipium instarrsa: tr'ut. Sing. louilötúru!, .o, .|ltlt fuerö,
fuerls, fuerit
or|undus, -ol .Urrl (regies képz6 .ondue; -l; .Uttt. helyott). majd dicsérni késziiltem gtb.
perf. Plur.. Iauilttúrl .0O1 .t fuer|mus, fueritis, fuerint
Az 6,|szenvedó igék ragozása teljesen megegyezik a kiiziinséges majd dicsemi késztiltiink stb.

igék szenved rugozásával; do képezik azonkíviil mind a négy parti. ConiLrDctinB

cipiumot, a gerunrl.iumot,supinumot ésa"zact. infinitivus instansoti Praos. Sing. lrudótirrus' -o' .um slm, cís, slt
dicserni késziiljek st,b.
SzÓtári alakjuknak a tészeiz indioativus pracsens imporfec. imperf. Plur. lauilótitr|' -&e' -l simus, sitis, sint
tum S. l. _ infinitivus imperfectus - indicativrrs praésonsperfoc. dicsérni késziiljiink stb.
tum S. r. péIdák: Prast. Sing. lauilöÚűrus' ..' .um
essern' ess6s, esset
I. conirrgatio _ hortor, harti,Íi,, hortl,tua arrra buzdítok dicsérni késziilnék stb.
imperf. Plur. lauilÉÜÍiri' -&e' .o ess6mus, essétls' essent
IT, coni.rgatio _ mereor, mcréri, merihn eirm megérdomlok
rrr, ooniugatio _ loquot, Ioquí'. lociitua alm berlzélek
dicsérni k(:sziitrénk stb.

ptd,tóor pati, ps81l8 aum szenvedLok Praos. Sing. louil[túrus' ..' .um fuerim, fuoris, fuerit
rV, coníugatio _ erperbr, u7laíri. @pertu errm tapasztelatok dicscrni késziiltem légyen stb.
porf. Plur. |auilátiirí' .!o' .o fuor|rnus, fueritis, fuerint
dicsérni lrésziiltiink légyen stb'
l Az á|szernvod ígék cselekv6 jelontése tárgyas (trana,il,i,o: át,hatÓ), Praet. Sing. louilítiirus' .&' .um fuissem, fuiss6s, fuisset
viesz&het jolentéso tárgyatlan (,intrana,itia: át nem hető). Ezen kívíi'l o latin dicsérni késziiltem volna stb.
a tárgy.ra vonatkoz mds megkiilÖnbtiztotést nom ismer, tehát e megyerban perf. Plur. lruilBtúrI, .ae, -e fulss6mus' fuissétis, fuissent
moglov tC"gyas igerqgozdst sem. dicsérni késziiltiink volna stb.

76
 Kiirii|írt igeragozás - Passivum Az Álszenvertö igék Ía1oz,áLsa
Indicatirue

Praes. Sing. louilondugt -r, -um sum, os, est

I. Coniugatio
dicserend vagyok stb.
ímperf. Plur. lauilanrll, -&o, -l sumus' estis, sunÜ
dicserendók vagyunk etb.

Praet. Sing. louilonilus, -&, -um er&m, er6s, ertt

dicserendő voltam stb.
imperf. Plur. l.ouilonili' -8o' .. erlmtx, erBÚis' erant
dicsérendók voltrrnk stb.

Fut. Sing. loudanilu$ -.' .um

eró, erls, erlt
dicserend6 loszek stb.
imperf. Plur. laudonrli' -&e' .r erlmus, eriíis, crunt
dicsérendók logztink gtb. hortátus, sim buzdítottam
-&' .um sis lőgy stb.
Pracs. Sing. lauilanil s, -op -um ful, fuisti, fuit
dicserend voltam stb.
eram buzdítottam horÚátus, essem buzdítottam
porf. Plun lauilrnill, -!o, -l fulmus, fuistis, fuErunt
-a' -um
eris volt stb. essés volna gtb.
dicsorendók voltunk stb.

Praot. Sing. |ouilanilult' .a' .llm fuerom, fuerís, fuerot

dicserendó voltam volt stb.
perf. Plrrr. lauilonrl|' .l0; .l fuerómus, fuerötis, fuerrnt
dicsorend k voltunk volt stb. Imperatiwg

S. 2. hortá-re buzdíts Imperf.

Fut. Sing. louilrnilus, -&, -um fuer6, fueris, fuerit
Pl. 2. hortá-mini
majd dicserendó voltam gtb. buzdítsatok
Perf.
perf. Plur. louilanilll -&o; -& fuerlmus, fueritis' fuerint
majd dicsorendók voltunk sÜb. S. 2. horÚd-tor brrzdítanod kell fnst.
3. hortá-tor buzdítania kell (act.)
Conlunctiws
Pl. 2. Inst.
Prees. Sing. lauilanrlus, -o, -um slm, sls, slt 3. horta.ntor buzdítaniok kell (pass.)
dicserendó logyek stb.
imporf. Plur. lauilonilir -!or -r slmus, gltls, slnt
dicsorendók legyiink aöb.
Imperf. hortí-rl buzdítani
Praot. Sing. lauilanilug' .&' .um essem, essés, osset Perf. hort6tum, -am' .unl (.6s, -ás, .a) csse hogy buzdított
dicserend(í volnék stb. Inst. hortEt.tirum, .&m' -um (.ós, .ás, -o) esse hogy buzdítani fog
ímperf. Plur. louilonilir .&ol .& ogE6mu3, ossétis, cssent
dicserendók volná,rrk stb.

Praos. Sing. louilonilus, -r, -um fuerim, fuoris, fuorlt Acc. hortát.um buzdítás végett
dicseltndó voltam légyen stb. Abl. Irort6t-ii buzdítrfu tokintetében
perf. Plur. louibnilt -&o, -& fuerfunus, fuoritis, fuerint
dicserendők voltunk légyen gtb.

Praot. sing. loulrnrfuÍt' .!' .um fulssom, fuissés' fuisrot (od) horta-nilum buzditásra
dicserendó lettom volna gtb. horta-nili buzdításnak a...
perf. Plun lluilrnill, -&o, -. fulss6muq, fulss6tis, fulssont horta-ntlö buzdításnak
dicserend k lettiink volna stb. horÚa-nd6 buzdítással stb.

?8 79
 Kiirii|írt igeragozás - Passivum Az Álszenvertö igék Ía1oz,áLsa
Indicatirue

Praes. Sing. louilondugt -r, -um sum, os, est

I. Coniugatio
dicserend vagyok stb.
ímperf. Plur. lauilanrll, -&o, -l sumus' estis, sunÜ
dicserendók vagyunk etb.

Praet. Sing. louilonilus, -&, -um er&m, er6s, ertt

dicserendő voltam stb.
imperf. Plur. l.ouilonili' -8o' .. erlmtx, erBÚis' erant
dicsérendók voltrrnk stb.

Fut. Sing. loudanilu$ -.' .um

eró, erls, erlt
dicserend6 loszek stb.
imperf. Plur. laudonrli' -&e' .r erlmus, eriíis, crunt
dicsérendók logztink gtb. hortátus, sim buzdítottam
-&' .um sis lőgy stb.
Pracs. Sing. lauilanil s, -op -um ful, fuisti, fuit
dicserend voltam stb.
eram buzdítottam horÚátus, essem buzdítottam
porf. Plun lauilrnill, -!o, -l fulmus, fuistis, fuErunt
-a' -um
eris volt stb. essés volna gtb.
dicsorendók voltunk stb.

Praot. Sing. |ouilanilult' .a' .llm fuerom, fuerís, fuerot

dicserendó voltam volt stb.
perf. Plrrr. lauilonrl|' .l0; .l fuerómus, fuerötis, fuerrnt
dicsorend k voltunk volt stb. Imperatiwg

S. 2. hortá-re buzdíts Imperf.

Fut. Sing. louilrnilus, -&, -um fuer6, fueris, fuerit
Pl. 2. hortá-mini
majd dicserendó voltam gtb. buzdítsatok
Perf.
perf. Plur. louilanilll -&o; -& fuerlmus, fueritis' fuerint
majd dicsorendók voltunk sÜb. S. 2. horÚd-tor brrzdítanod kell fnst.
3. hortá-tor buzdítania kell (act.)
Conlunctiws
Pl. 2. Inst.
Prees. Sing. lauilanrlus, -o, -um slm, sls, slt 3. horta.ntor buzdítaniok kell (pass.)
dicserendó logyek stb.
imporf. Plur. lauilonilir -!or -r slmus, gltls, slnt
dicsorendók legyiink aöb.
Imperf. hortí-rl buzdítani
Praot. Sing. lauilanilug' .&' .um essem, essés, osset Perf. hort6tum, -am' .unl (.6s, -ás, .a) csse hogy buzdított
dicserend(í volnék stb. Inst. hortEt.tirum, .&m' -um (.ós, .ás, -o) esse hogy buzdítani fog
ímperf. Plur. louilonilir .&ol .& ogE6mu3, ossétis, cssent
dicserendók volná,rrk stb.

Praos. Sing. louilonilus, -r, -um fuerim, fuoris, fuorlt Acc. hortát.um buzdítás végett
dicseltndó voltam légyen stb. Abl. Irort6t-ii buzdítrfu tokintetében
perf. Plur. louibnilt -&o, -& fuerfunus, fuoritis, fuerint
dicserendők voltunk légyen gtb.

Praot. sing. loulrnrfuÍt' .!' .um fulssom, fuissés' fuisrot (od) horta-nilum buzditásra
dicserendó lettom volna gtb. horta-nili buzdításnak a...
perf. Plun lluilrnill, -&o, -. fulss6muq, fulss6tis, fulssont horta-ntlö buzdításnak
dicserend k lettiink volna stb. horÚa-nd6 buzdítással stb.

?8 79
 II. Coniugatio III. Coniugatio (mássalhangzős tö)
IndietiwB Crcniuctirus fndicativus CoDiuctiws

loqu-or beszélek stb. loqu-ar beszeljek stb.

Praes. mere-or megérdemlek mere-&r megerdemelJelr
loqu.é.ris loqu-6ris
imperf. mer$-ris stb. mere-óris stb.
Praes. loqu-i-tur Ioqu-átur
imperf. loqu-i-mur loqu-Emur
Praet. mer.E-bar megérdemelten mer6-rer megérdemelnék loqu-i-mini loqu.ömint
imperf. merE-böris (megérdemlek merE-r ris stb. loqu-u-ntur loqu-&ntur
vala) stb.
Praet. loqu-ébar beszéltem loqu.erer beszéln k atb.
X'ut. mert-bor megérdemelni imperf. loqu.6b6ris (beszélok vale) stb. Ioqu.er€ r fu
imperf. mer -beris fogok stb.
Fut. loqu-ar beezelni fogok stb.
imperf. loqu-6ris
Praes. neritue, sum megérdemeltem merítus, sim megérdemeltem
porf. -4, -um es stb. -&' -um sis légyen gtb.
Praos. |ociitus, sum beszéltem stb. lociiÚus, sim beszeltem
perf. -&, -um es -l, -um sis légyen stb.
Praet. meritus, eram megérdemelfem meritus, essem megérdemelt
perf. -o' -um erís volt stb. .&r -um essés volna stb.
Praet. looútus, ergm beszéltem volt stb. looiitus, essem begzéltem
perf. -8r -um er&g -r' .um essór volna stb.
Fut. meritus, er6 majd meg-
perf. .a, .um eris érdemeltem gtb.
Fut. |ocíitrrs, eró majd beszéltcm stb.
perf. -o, -um erir
Imperetims Participim
Imperatirus PÜticlpiM
I. S. 2. mer{.re megérdemelj rmperf. meré-ns, .ntis
Pl. 2. meÉ-minl megérdemeljetek megordemló Imperf. loqu-6ns, -ntls
Perf. merítus, -&' .um '.. l s. l. loqu-ere tleszélj
beszéló
aki megérdemelt Pl. 2. loqu-imlnl lreszéljetek
I Perf. locűtus, -8' .um
S. 2. mer6-tor megérdemelned kell Inst. merit-iirus, -a, -um -l
aki beszélt
il. 3. met6.tor megérdemelnie kell (act.) megérdemelnikészii I s. 2. loqu.ltor tleszélned kell rnst. |ociit.űrus, -.' -um
Pl. 2. mere-ndus, -4, -um TÍ 3. loqu-itor beszélnie kell
Inst. ^^' | (&ct.) beszéInikésziil6
3. mero.ntor megérdemelni k kell (pass.) megérdemlendó I Pl. 2. Inst. loryu-endus, -rr - rn
| 2. loqu.untor beszélni<ikkell (pass.) beszélendó
roJinítivus

Imperf. meré.rl megérdemelni

Perf. meritum, -.m' .uttl (.ós, -ös, .e) esse hogy megérclemelt
Inst. merit.úrum, .am' -um (.ós, -ös, .a) esse lrogy megérdemelni fo1 Perf. lociitum, .8m' -um (-os, -Es, .r) esso hogy beszélt
Inst. looűl-úrum' .am' -um (-6s, ós, -a) esse trogy beszdni rog
Supinm
Bupinm
Ácc. morit-um megérdemlés végett
Acc. loeiit.um beezélés végett
Abl. merit-ú megérdemlés tokintetében
Abl. |ocÍit-íi beszelés tekintotében
ClermdiM OemdiM

Acc. (rd) mere.nilum megérdemlésro Aco. (rd) Ioqu.eniluru beszéléere

'mere-nill
Gen. megérdemlésnek a... Gen. |oqu.endi beezelésnek o...
Dat. mero.ndó megérdemelésnek DaÜ. loqu-endó begzéléenek
Abl. mere.nil megérdemléssel stb' abl. loqu.endó beszéléssel stb.

80 0 Letln nyelvkónyv - 20?!

8l
 II. Coniugatio III. Coniugatio (mássalhangzős tö)
IndietiwB Crcniuctirus fndicativus CoDiuctiws

loqu-or beszélek stb. loqu-ar beszeljek stb.

Praes. mere-or megérdemlek mere-&r megerdemelJelr
loqu.é.ris loqu-6ris
imperf. mer$-ris stb. mere-óris stb.
Praes. loqu-i-tur Ioqu-átur
imperf. loqu-i-mur loqu-Emur
Praet. mer.E-bar megérdemelten mer6-rer megérdemelnék loqu-i-mini loqu.ömint
imperf. merE-böris (megérdemlek merE-r ris stb. loqu-u-ntur loqu-&ntur
vala) stb.
Praet. loqu-ébar beszéltem loqu.erer beszéln k atb.
X'ut. mert-bor megérdemelni imperf. loqu.6b6ris (beszélok vale) stb. Ioqu.er€ r fu
imperf. mer -beris fogok stb.
Fut. loqu-ar beezelni fogok stb.
imperf. loqu-6ris
Praes. neritue, sum megérdemeltem merítus, sim megérdemeltem
porf. -4, -um es stb. -&' -um sis légyen gtb.
Praos. |ociitus, sum beszéltem stb. lociiÚus, sim beszeltem
perf. -&, -um es -l, -um sis légyen stb.
Praet. meritus, eram megérdemelfem meritus, essem megérdemelt
perf. -o' -um erís volt stb. .&r -um essés volna stb.
Praet. looútus, ergm beszéltem volt stb. looiitus, essem begzéltem
perf. -8r -um er&g -r' .um essór volna stb.
Fut. meritus, er6 majd meg-
perf. .a, .um eris érdemeltem gtb.
Fut. |ocíitrrs, eró majd beszéltcm stb.
perf. -o, -um erir
Imperetims Participim
Imperatirus PÜticlpiM
I. S. 2. mer{.re megérdemelj rmperf. meré-ns, .ntis
Pl. 2. meÉ-minl megérdemeljetek megordemló Imperf. loqu-6ns, -ntls
Perf. merítus, -&' .um '.. l s. l. loqu-ere tleszélj
beszéló
aki megérdemelt Pl. 2. loqu-imlnl lreszéljetek
I Perf. locűtus, -8' .um
S. 2. mer6-tor megérdemelned kell Inst. merit-iirus, -a, -um -l
aki beszélt
il. 3. met6.tor megérdemelnie kell (act.) megérdemelnikészii I s. 2. loqu.ltor tleszélned kell rnst. |ociit.űrus, -.' -um
Pl. 2. mere-ndus, -4, -um TÍ 3. loqu-itor beszélnie kell
Inst. ^^' | (&ct.) beszéInikésziil6
3. mero.ntor megérdemelni k kell (pass.) megérdemlendó I Pl. 2. Inst. loryu-endus, -rr - rn
| 2. loqu.untor beszélni<ikkell (pass.) beszélendó
roJinítivus

Imperf. meré.rl megérdemelni

Perf. meritum, -.m' .uttl (.ós, -ös, .e) esse hogy megérclemelt
Inst. merit.úrum, .am' -um (.ós, -ös, .a) esse lrogy megérdemelni fo1 Perf. lociitum, .8m' -um (-os, -Es, .r) esso hogy beszélt
Inst. looűl-úrum' .am' -um (-6s, ós, -a) esse trogy beszdni rog
Supinm
Bupinm
Ácc. morit-um megérdemlés végett
Acc. loeiit.um beezélés végett
Abl. merit-ú megérdemlés tokintetében
Abl. |ocÍit-íi beszelés tekintotében
ClermdiM OemdiM

Acc. (rd) mere.nilum megérdemlésro Aco. (rd) Ioqu.eniluru beszéléere

'mere-nill
Gen. megérdemlésnek a... Gen. |oqu.endi beezelésnek o...
Dat. mero.ndó megérdemelésnek DaÜ. loqu-endó begzéléenek
Abl. mere.nil megérdemléssel stb' abl. loqu.endó beszéléssel stb.

80 0 Letln nyelvkónyv - 20?!

8l
 III. Coniugatio (i-tó) lV. Coniugatio
Indicativus Coniunctivus Indicativus Coliunctirus
patr-oÍ szenvedek stb. pati-ar szenvedjek
paté-ris paÚi.6rís stb.
Praes. experl-or tapasztalatok stb. experi-ar tapasztaljak
Praes. p&ti-tur imperf. experi-ris experi-dris stb.
paÚi.itur
imporf. prÚi-mur pati-6mur
potl-mini poti.Ámini Praet. experi-6bar tapasztaltam (ta- experi-rer tapasztalnék
prtl-u-ntur pati-antur imperf. oxperi-ébáris pasztalokvala)stb. experi-réris stb.

Prast. peti.ébor szenvedtem pete-rer szenvedrrék Fut. experi-or tapasztalni fogok

imperf. prtl- böris (szonvedek vala) stb. pote-r ris stb. imperf. experi-éris stb.

Fut. potl-rr szenvedni fogok stb.

i-perf. poti-6ris Praes. exportus, sum tapasztaltam stb. expertus, sim tapasztaltam
perf. -&, -um es -&' -um sis légyen stb.
Praes. passus, rum szonvedtem stb. psssrr, slm szenvedtem
perf. -!, -um og .l, -um sis légyen stb. Praet. expertus, oram tapasztaltam volt expertus, essem tapasztaltam
perf. -&, -um erEs stb. -a' -um essés volna stb.
Praet. palasus, eram szenvedtem volt p&ssus, essem szenvedtem
perf. -&, -um eris stb. -&' -um essés volna stb. Fut. expertus' erő majrl tapasztal.
perf. -o, -um eris tam stb.
Fut. passus, 016 majd szonvedtem
perf. -o, -um erls stb. Imperatirus Pirticipium

ImpsstiYu6 Participiu
I.
s. 2. experi-re tapasztalj Imperf. experi-éns, -ntis
Imperf. patl-6ns, -ntls Pl. 2. experi.minÍ tapasztaljatok tapasztalő
S. 2. poté.ro szenvedj Perf- exncrtrrs, -n. -rrr
I. szenvedő
Pl. 2. ptl-mlnt szonvedjetek aki tapasztalt
Perf. p&ssus, -!, -urn
I S. 2. experi-tor tapasztolnorl kell I Inst. experÚ.iirus' -a' -um
aki szenvedett
S. 2. prtl.Úor szenvedned kell Inst. pass-űrus, .&r .ll|tl II.
--' I *. 3. experi-tor tapasztalnia kcll
I (act.) tapasztalnikésztiló
3. plÚl.Úor szenvednie kell I Pl. 2. I Inst. experi-enilus, -a, -um
il. (act.) szenvednikésziiló 3. experi-untor tapasztalniok kell
Pl. 2. | I (pass.) tapasztaland<i
Inst. pati-enilus, -&, -um
3. potl-untor szenvedni k kell (pass.) szenvedendó
Inlinltiws
Imperf. oxperi-rt tapasztalni
Imperf. prÚl szenvedni 3""f. oxpertum' .&m' .um (.6s' .ós, -a) ess hogy tapasztalt
Porf. possum' -.m' .um (.ós' .6s, .r) esse hogy szcnvedott Irrst. export.iirum, -am' .um (-ós, -ás, -a) ess hogy tapasztalni fog
Inst. IlroB-úrum' .om' -um (-ös, -6s, o) esso hogy szenvedni fog ,

Bupinm
Aoo. elport.um tapasztalás végett
Áoo. szenvedéa végett
P.rs-um abl. orPorÚ.ú t,apasztalás tekintetében
Abl. P.rr.Ü szenvedés tekintetében
Qerudim

Áoo. (od) paÚi.onrlum szenvedésro

Gon" potl.enill szenvedésnek a... cxperl.enili taiasztalásnak a...
DaÜ. plÚl.eniló 9.9
szenvedésnek erperl-eniló tapasztalásnak
abl. prtl.endó gzenvedéssol stb. ?:t.
Ábl. erpor|-eniló taiasztalással stb.

82
 III. Coniugatio (i-tó) lV. Coniugatio
Indicativus Coniunctivus Indicativus Coliunctirus
patr-oÍ szenvedek stb. pati-ar szenvedjek
paté-ris paÚi.6rís stb.
Praes. experl-or tapasztalatok stb. experi-ar tapasztaljak
Praes. p&ti-tur imperf. experi-ris experi-dris stb.
paÚi.itur
imporf. prÚi-mur pati-6mur
potl-mini poti.Ámini Praet. experi-6bar tapasztaltam (ta- experi-rer tapasztalnék
prtl-u-ntur pati-antur imperf. oxperi-ébáris pasztalokvala)stb. experi-réris stb.

Prast. peti.ébor szenvedtem pete-rer szenvedrrék Fut. experi-or tapasztalni fogok

imperf. prtl- böris (szonvedek vala) stb. pote-r ris stb. imperf. experi-éris stb.

Fut. potl-rr szenvedni fogok stb.

i-perf. poti-6ris Praes. exportus, sum tapasztaltam stb. expertus, sim tapasztaltam
perf. -&, -um es -&' -um sis légyen stb.
Praes. passus, rum szonvedtem stb. psssrr, slm szenvedtem
perf. -!, -um og .l, -um sis légyen stb. Praet. expertus, oram tapasztaltam volt expertus, essem tapasztaltam
perf. -&, -um erEs stb. -a' -um essés volna stb.
Praet. palasus, eram szenvedtem volt p&ssus, essem szenvedtem
perf. -&, -um eris stb. -&' -um essés volna stb. Fut. expertus' erő majrl tapasztal.
perf. -o, -um eris tam stb.
Fut. passus, 016 majd szonvedtem
perf. -o, -um erls stb. Imperatirus Pirticipium

ImpsstiYu6 Participiu
I.
s. 2. experi-re tapasztalj Imperf. experi-éns, -ntis
Imperf. patl-6ns, -ntls Pl. 2. experi.minÍ tapasztaljatok tapasztalő
S. 2. poté.ro szenvedj Perf- exncrtrrs, -n. -rrr
I. szenvedő
Pl. 2. ptl-mlnt szonvedjetek aki tapasztalt
Perf. p&ssus, -!, -urn
I S. 2. experi-tor tapasztolnorl kell I Inst. experÚ.iirus' -a' -um
aki szenvedett
S. 2. prtl.Úor szenvedned kell Inst. pass-űrus, .&r .ll|tl II.
--' I *. 3. experi-tor tapasztalnia kcll
I (act.) tapasztalnikésztiló
3. plÚl.Úor szenvednie kell I Pl. 2. I Inst. experi-enilus, -a, -um
il. (act.) szenvednikésziiló 3. experi-untor tapasztalniok kell
Pl. 2. | I (pass.) tapasztaland<i
Inst. pati-enilus, -&, -um
3. potl-untor szenvedni k kell (pass.) szenvedendó
Inlinltiws
Imperf. oxperi-rt tapasztalni
Imperf. prÚl szenvedni 3""f. oxpertum' .&m' .um (.6s' .ós, -a) ess hogy tapasztalt
Porf. possum' -.m' .um (.ós' .6s, .r) esse hogy szcnvedott Irrst. export.iirum, -am' .um (-ós, -ás, -a) ess hogy tapasztalni fog
Inst. IlroB-úrum' .om' -um (-ös, -6s, o) esso hogy szenvedni fog ,

Bupinm
Aoo. elport.um tapasztalás végett
Áoo. szenvedéa végett
P.rs-um abl. orPorÚ.ú t,apasztalás tekintetében
Abl. P.rr.Ü szenvedés tekintetében
Qerudim

Áoo. (od) paÚi.onrlum szenvedésro

Gon" potl.enill szenvedésnek a... cxperl.enili taiasztalásnak a...
DaÜ. plÚl.eniló 9.9
szenvedésnek erperl-eniló tapasztalásnak
abl. prtl.endó gzenvedéssol stb. ?:t.
Ábl. erpor|-eniló taiasztalással stb.

82
52. Félig álszenved (semiileponens) igék
.r{ ferÜ íge ragoüM,
Négy latin ige csak a perfectum alakjában szonvedö, egyébként
cselekvó alakrl. Ezek: ri
I fc fer-tm fgror Á fer-rr li
P for-r I fer-lr I fer-r.ts fer-lrlr t
E
EI fcr-l : fer-rt : for.tur fcr-Itur
autleo, auilore, &uslls sum merészolek í H
gaudeÖ,gaudére,gEvisus sum riiliik $ fer-lmur
fer-tk
T
.9
fcr-&nur
fcr-lÚtr
E
.$
fer-imur
fer-lrnlnt
E
-g
'E
fer.lmur
fcr-lmlnl S
Ü
.É
n{ fer-unt fer-ml fer-untur fer.rntur
soleó, solére,solitus sum szoktam
ÍidÖ,fidére,f'rsussum bizom fer-6bom fcr.rcm Á fer-ébor .d fer-rcr J
fcr-6böl 8 fer.rÜr E fer-6blrls É fer-rrÜr|r t
fer.éblÜ 2 fer-ret ; fer-6bltur E fcr-r$lur {
fcr{bömur B fcr.rÜmur E fer-EbBmur g fcr-rsmur E
fer-Sbltlr .* fer-r$tb .E fer-6böminl 'ts fcr.Émlnl 'ts
68. Benilhagyő igék (verba anomal&) fer-ébrnt fer-rent fer- brntur fer-rentur
fer-rm t fer-r *
fer-6r g
A glrn (vagyok) igéról és sszetételeiról, továbbó, az el,ó (oszem) fcr.eÚ
fer.ér|r
{
F
8; fer.ótur 'E 'i
igo sszevont alakjairől kiil n volt szó (42,). Most sorra vossziik o fcr-6mur .á B fsr-6mur E
fcr.6Ú|r .E fer-6mlnl
t bbi rendhagyÓ igéket fer.cnÜ 'tE
fer-entur

l. ferÖ, ferre, ÚulÍ,latum hozok, viszek

Az i kot ltangz t e és ' el(ít't',az e ktitóhangz&t, két, r kőzőtt,

elhagyja; a perfectumot éssupirrumot má,s-mast,6b6|képzi. R,ago.
zási t'6"blá,zatát|. a 85_86. lapon.

2. volo, velle, volui akarok

8. 2. fer vícyét I fer-rg vitegs
nolÖl, nÖlle, nÓlui nem akarok Pl. 2. fer.te vigyetek I fer.imini víteesetek
m6ló!, málle, málui inkább akarok
s. 2. fer.tó vínned kell fer-tor vitetned kell
3. fer.t,ó vinnie koll fer-tor vitetnio kell
Pl. 2. fer-Úóte vÍnnetek kell
Mindhárom igének csak cselekv tagozása van. L. a 86_8?. 3. fer-unt6 vinni<tk koll fer-untor vitetnitikkoll
lapon.
Impf. te.
^ul,r. fer.6nr'
-e.q .nÚlr
-[rr. viv6
vrvu |
-

.Porf.
qr. -t, -Um
htus, -1, -um a vltt
vitt
II tatus, A
Inst. llt-iiru.s,.''.um vinni késztÍl6 | fer-enilus, -r' .um viend6

r Ebb6l: r.e+ oIő: vij. ne.sci,ó nom tudok.

l Ebből: mogia oolo.

84
86
52. Félig álszenved (semiileponens) igék
.r{ ferÜ íge ragoüM,
Négy latin ige csak a perfectum alakjában szonvedö, egyébként
cselekvó alakrl. Ezek: ri
I fc fer-tm fgror Á fer-rr li
P for-r I fer-lr I fer-r.ts fer-lrlr t
E
EI fcr-l : fer-rt : for.tur fcr-Itur
autleo, auilore, &uslls sum merészolek í H
gaudeÖ,gaudére,gEvisus sum riiliik $ fer-lmur
fer-tk
T
.9
fcr-&nur
fcr-lÚtr
E
.$
fer-imur
fer-lrnlnt
E
-g
'E
fer.lmur
fcr-lmlnl S
Ü
.É
n{ fer-unt fer-ml fer-untur fer.rntur
soleó, solére,solitus sum szoktam
ÍidÖ,fidére,f'rsussum bizom fer-6bom fcr.rcm Á fer-ébor .d fer-rcr J
fcr-6böl 8 fer.rÜr E fer-6blrls É fer-rrÜr|r t
fer.éblÜ 2 fer-ret ; fer-6bltur E fcr-r$lur {
fcr{bömur B fcr.rÜmur E fer-EbBmur g fcr-rsmur E
fer-Sbltlr .* fer-r$tb .E fer-6böminl 'ts fcr.Émlnl 'ts
68. Benilhagyő igék (verba anomal&) fer-ébrnt fer-rent fer- brntur fer-rentur
fer-rm t fer-r *
fer-6r g
A glrn (vagyok) igéról és sszetételeiról, továbbó, az el,ó (oszem) fcr.eÚ
fer.ér|r
{
F
8; fer.ótur 'E 'i
igo sszevont alakjairől kiil n volt szó (42,). Most sorra vossziik o fcr-6mur .á B fsr-6mur E
fcr.6Ú|r .E fer-6mlnl
t bbi rendhagyÓ igéket fer.cnÜ 'tE
fer-entur

l. ferÖ, ferre, ÚulÍ,latum hozok, viszek

Az i kot ltangz t e és ' el(ít't',az e ktitóhangz&t, két, r kőzőtt,

elhagyja; a perfectumot éssupirrumot má,s-mast,6b6|képzi. R,ago.
zási t'6"blá,zatát|. a 85_86. lapon.

2. volo, velle, volui akarok

8. 2. fer vícyét I fer-rg vitegs
nolÖl, nÖlle, nÓlui nem akarok Pl. 2. fer.te vigyetek I fer.imini víteesetek
m6ló!, málle, málui inkább akarok
s. 2. fer.tó vínned kell fer-tor vitetned kell
3. fer.t,ó vinnie koll fer-tor vitetnio kell
Pl. 2. fer-Úóte vÍnnetek kell
Mindhárom igének csak cselekv tagozása van. L. a 86_8?. 3. fer-unt6 vinni<tk koll fer-untor vitetnitikkoll
lapon.
Impf. te.
^ul,r. fer.6nr'
-e.q .nÚlr
-[rr. viv6
vrvu |
-

.Porf.
qr. -t, -Um
htus, -1, -um a vltt
vitt
II tatus, A
Inst. llt-iiru.s,.''.um vinni késztÍl6 | fer-enilus, -r' .um viend6

r Ebb6l: r.e+ oIő: vij. ne.sci,ó nom tudok.

l Ebből: mogia oolo.

84
86
 lufinil,ivus Indimtivus I tmperatirus

. j oolam n6lam mElam

Inrpf. fer-rc vinni ? | vo|és n6IEs S. 2. _ nóli
fer-ri vitetni mE|és i r.
Pcrf. ttrl-isse hog5r vitt látunr- .am, -um (-ós, -ós, .a) esse .E volet nólet málet I Pl. 2. -
I n lito
hogy vitetett *j I volémus nó|émtrs mó|6mus
Inst. lát-únrm'.am' -um l5.tunr iri hogy vitetni fog volétis n6l6tis milétis
{ |
(.ós, ás, .a) esse volent nölent má|ent S. 2. _ nólitö
I
hogy vinni fog
3. _ n6litó

A 'ferö ige |eggyakoribb ijsszetételei:

A perfecta actio igealakjai szabáIyosan.
afferÖ, &ffe!:re, attuli, allátrrm odaviszek
osszevont alakok: sís:sí aÍ,s,sultí's:sd aultis, aí,n:tísne?
rr,rrferó' &uferrt, abstuli, ablátum elviszok
conferó, oonferre' contuli' couatum Összehordok
3. eo, Ire, ivi v. iÍ' iÚum megyek
differó, differrc, distuli, dilátum elhalasztok (kiiliinbiiztik)
efferó, efferre, extu|Í, élátum kiviszek Ez ige i t<ive az imperfecta actio mély magánhangz i (a, o, u)
inferÖ, inferre, intrrli, illáÚurn beviszek e| tt e-re vá,It,ozott,.Bagozása egyébként csak abban ktil nb zik
oífert), offerc, obtuli' oblátum felajánlok
a rV' coniugatióhoz tart,ozó igékétól, hogy futurum imperfectuma
perferÖ, perferre, pertuh, pertálum eltíirtjk
referÓ, referre, rettull, relátum visszahozok, jelentek
-bő, -bis, -bí'tslb. végz dest kap. tsszetételeinek a, porfectumaiban
sufferÓ, sufferre, (sustinul), _ elviselek a, u nélkiili a|akvő,|tozat szerepel (p|. rd,eó, red'í,re,red,ií, rditum
transferó. transferre. transtulr. translátum átviszek
visszatérok).Egyik iisszetétele: anxbi,ő, o'nxbÍ,re,
ambií, arnbi,tumktiriil.
tolló, tollere, sustuli, sublátum felemelek, megsztintetek
járok _ teljcsen a rV' coniugatio szerint ragoződik.
fndicatiwg Coniunctlru

Volo, nóló, ntd,lö ragozásu eó mogyek stb. e&m menjek

is e6s etb.
Praes. it eat
Indjcativus I ConiuDctiyus impf. Imus o6mus
Ítis eEtis
q: voló nóló máló r'elim nólim málim ount eant
F'
vis nón vis mávis velis nólis m6lis
l.ulÍ, nón vult má,vrrlt velit n6lit mBlit ibam mentem lrem mennék
r'oltrmus nó|umus málurnus velimus nólimus málimus ibds (megyek vala) i16s stb.
vultis Praet. ibat stb. iret
nón vultis mávultis velitis n litis m6litis
volunt nólrrnt impf. ibdmus irémus
málunt velint nölint mílint
ib6tis lreÜls
ibant Írent
volébam n lébam máIébam vetlem n6llem má'llem
volébás nólébás málélrás ve|lés nóll6s m6tl6s ibó menni fogok
volélrat nólóbat mál6bat vel|et nóltet mdllet ibis stb.
volébámus nólEbímus
Fut. ibir
nráI bímus vell6mus nöllémus mB|l6mus
volébatis nó|t:bá,tis
impf. ibimus
má|élrátis vellótis n6llétis m6l|6tis
vol6bant n lébant rná,Iébant vellent n llent mEllont ibitis
ibunt

86 87
 lufinil,ivus Indimtivus I tmperatirus

. j oolam n6lam mElam

Inrpf. fer-rc vinni ? | vo|és n6IEs S. 2. _ nóli
fer-ri vitetni mE|és i r.
Pcrf. ttrl-isse hog5r vitt látunr- .am, -um (-ós, -ós, .a) esse .E volet nólet málet I Pl. 2. -
I n lito
hogy vitetett *j I volémus nó|émtrs mó|6mus
Inst. lát-únrm'.am' -um l5.tunr iri hogy vitetni fog volétis n6l6tis milétis
{ |
(.ós, ás, .a) esse volent nölent má|ent S. 2. _ nólitö
I
hogy vinni fog
3. _ n6litó

A 'ferö ige |eggyakoribb ijsszetételei:

A perfecta actio igealakjai szabáIyosan.
afferÖ, &ffe!:re, attuli, allátrrm odaviszek
osszevont alakok: sís:sí aÍ,s,sultí's:sd aultis, aí,n:tísne?
rr,rrferó' &uferrt, abstuli, ablátum elviszok
conferó, oonferre' contuli' couatum Összehordok
3. eo, Ire, ivi v. iÍ' iÚum megyek
differó, differrc, distuli, dilátum elhalasztok (kiiliinbiiztik)
efferó, efferre, extu|Í, élátum kiviszek Ez ige i t<ive az imperfecta actio mély magánhangz i (a, o, u)
inferÖ, inferre, intrrli, illáÚurn beviszek e| tt e-re vá,It,ozott,.Bagozása egyébként csak abban ktil nb zik
oífert), offerc, obtuli' oblátum felajánlok
a rV' coniugatióhoz tart,ozó igékétól, hogy futurum imperfectuma
perferÖ, perferre, pertuh, pertálum eltíirtjk
referÓ, referre, rettull, relátum visszahozok, jelentek
-bő, -bis, -bí'tslb. végz dest kap. tsszetételeinek a, porfectumaiban
sufferÓ, sufferre, (sustinul), _ elviselek a, u nélkiili a|akvő,|tozat szerepel (p|. rd,eó, red'í,re,red,ií, rditum
transferó. transferre. transtulr. translátum átviszek
visszatérok).Egyik iisszetétele: anxbi,ő, o'nxbÍ,re,
ambií, arnbi,tumktiriil.
tolló, tollere, sustuli, sublátum felemelek, megsztintetek
járok _ teljcsen a rV' coniugatio szerint ragoződik.
fndicatiwg Coniunctlru

Volo, nóló, ntd,lö ragozásu eó mogyek stb. e&m menjek

is e6s etb.
Praes. it eat
Indjcativus I ConiuDctiyus impf. Imus o6mus
Ítis eEtis
q: voló nóló máló r'elim nólim málim ount eant
F'
vis nón vis mávis velis nólis m6lis
l.ulÍ, nón vult má,vrrlt velit n6lit mBlit ibam mentem lrem mennék
r'oltrmus nó|umus málurnus velimus nólimus málimus ibds (megyek vala) i16s stb.
vultis Praet. ibat stb. iret
nón vultis mávultis velitis n litis m6litis
volunt nólrrnt impf. ibdmus irémus
málunt velint nölint mílint
ib6tis lreÜls
ibant Írent
volébam n lébam máIébam vetlem n6llem má'llem
volébás nólébás málélrás ve|lés nóll6s m6tl6s ibó menni fogok
volélrat nólóbat mál6bat vel|et nóltet mdllet ibis stb.
volébámus nólEbímus
Fut. ibir
nráI bímus vell6mus nöllémus mB|l6mus
volébatis nó|t:bá,tis
impf. ibimus
má|élrátis vellótis n6llétis m6l|6tis
vol6bant n lébant rná,Iébant vellent n llent mEllont ibitis
ibunt

86 87
 pessrrm iló tónkretogzok possum eó ttinkremegyek
ludicatiws Coniunctivus
vónum dó>v6ndól.o!e'.didl' -iliÚum vénum eo>v6neÖ' -lne, .ilr oladÓ
ivi v. ii mentem stb. iverim v. ierim mentem eladok vagyok
ivisti v. isti iveris v. ieris légyen Pordó' -6rc' .ilirlt, .ilitum elveezítek Pereó' -I!o' .it, -lÚum elveszok
Praes. ivit v. iit iverit v. ierit stb.
perf. ivimus v. limus iverímus v. ierimus A queó, qulle' qulvl' quitum bÍrok, .hatok, .hetek
ivisÚis v. istis iveritis v. ieritis noqueó' noqulro' nequÍvl' Boquitum nom bírok
ivErunt v' iérunt iverint v. ierint
igék kiivotik az eó, ,re, Í,t:t,öÜum ígo rogozását.

iveram v. ierom mentem volt ivissem v. issern mentem

iverís v. ieris stb. ivisses v. issés voln& 4. Volt,aképpena, félig á|szenvedí (semi,ileporuns)igék kiirébe
Praet. iverat v. ierot ivisset v. isseÚ gtb. t,artozik a IV. coniugatio szerint tagozandő
perf. iverómus v. ierEmus ivissémus v. issémus
iveritis v. ierátis ivlssétis v. isséÚis fio, fieri, faetus sum leszek, válok valamivé (S. 3. ttirténik).
iverant v. lerant lvissenÚ v. íssent
ftz az imperfecta a,ctio szemé|yragozott alakjaiban cselekvó
ivel6 v. |erö majd mentem ige perfectumaiban a tació, facére, JE,ci,,factum (teszek, csinálok)
iverls v. ieris Btb.
Fut. iverit v. lerit ige szenvedí rugozá,sá't p6tolja. rnfinitivus imperfectumában és
perf. Iverimus v. lerimus ennek megfelelóen a, coniunctivus pra,eteritum imperfectumában e
iveritis v. |eriÚis
Iverint v. lerlnt ktitóhangzőt vesz fel; hosszri tóhangzíia (fí,.) i|yenkor megrtividii|
(pl. /i-eret).
Imperatirus Iufinitime
A fta ige imporfecta actiÓja:
I. S. 2. I menj Imperf. ire menni
Pl. 2. lte menjetek Indíotim Ooniunctiwg
Perf. ivisse v. lsse hogy ment
Inst. itűrum, .om,
-um (.ós' bi fló loezoL, válok vmivé flrm logyek, vá'ljok vmivé
o fls
s. 2. ltó menned kell -dsr -e) esse hogy stb. ÍIór stb.

n.
2.
Pl. 2.
it6
it6to
mennio kell
mennetek kell
menni fog
$
i Frot
fi!mur
3. euntó menniÖk kell k fieil!
GerÚdium flunt fiont
Psticiplum Acc. (od) eun.lum menésre a.: Fl6bam lettem, vá.ltam vmivé flerem lennék' vÁlnéL vrnívé
Gen. eundi menésnek a fl6bös stb. fler6s stb.
Imperf. l6ns, ountts mon6 Dat. eundó menésnek fi6bet fioret
Inst. ltiirus, .o, .um menni késziil Abl. eund6 menéesel stb. fi6blmur fiorómus
I Íióbötls fieröÚls
P{ Fr6bant flerent
Pa,ssivumáben tárgyat,lan, d'lteldnos alanyrl alakjai lrasználatosak:
.+l flarn majd loszek, válik vmívé
Itur monnek, ltum ost montok, oundum eat menni kell. fi6s stb.
fieÜ
A pass. infinitivus imperfectus (I,rt) va|amely ige supinrtmával egyiitt Í-16mus
e|kotja az illeÜ6 igo pass. irrfinitivus instansdt, pl. lauilÁÚum trl = lrogy dicér.
, fi6tls
fient
tetni .fog.
Az ed igo eg'yos ilsszetébeloi o dd (adok) igo mogfelel iisszotételeinek a
paasiVuÍ|áb helyettosítik: r Nem tévoeztend tigEzo o vónió' vónlr!6, vénl' véntun=j vÖk igé''ut.

88 89
 pessrrm iló tónkretogzok possum eó ttinkremegyek
ludicatiws Coniunctivus
vónum dó>v6ndól.o!e'.didl' -iliÚum vénum eo>v6neÖ' -lne, .ilr oladÓ
ivi v. ii mentem stb. iverim v. ierim mentem eladok vagyok
ivisti v. isti iveris v. ieris légyen Pordó' -6rc' .ilirlt, .ilitum elveezítek Pereó' -I!o' .it, -lÚum elveszok
Praes. ivit v. iit iverit v. ierit stb.
perf. ivimus v. limus iverímus v. ierimus A queó, qulle' qulvl' quitum bÍrok, .hatok, .hetek
ivisÚis v. istis iveritis v. ieritis noqueó' noqulro' nequÍvl' Boquitum nom bírok
ivErunt v' iérunt iverint v. ierint
igék kiivotik az eó, ,re, Í,t:t,öÜum ígo rogozását.

iveram v. ierom mentem volt ivissem v. issern mentem

iverís v. ieris stb. ivisses v. issés voln& 4. Volt,aképpena, félig á|szenvedí (semi,ileporuns)igék kiirébe
Praet. iverat v. ierot ivisset v. isseÚ gtb. t,artozik a IV. coniugatio szerint tagozandő
perf. iverómus v. ierEmus ivissémus v. issémus
iveritis v. ierátis ivlssétis v. isséÚis fio, fieri, faetus sum leszek, válok valamivé (S. 3. ttirténik).
iverant v. lerant lvissenÚ v. íssent
ftz az imperfecta a,ctio szemé|yragozott alakjaiban cselekvó
ivel6 v. |erö majd mentem ige perfectumaiban a tació, facére, JE,ci,,factum (teszek, csinálok)
iverls v. ieris Btb.
Fut. iverit v. lerit ige szenvedí rugozá,sá't p6tolja. rnfinitivus imperfectumában és
perf. Iverimus v. lerimus ennek megfelelóen a, coniunctivus pra,eteritum imperfectumában e
iveritis v. |eriÚis
Iverint v. lerlnt ktitóhangzőt vesz fel; hosszri tóhangzíia (fí,.) i|yenkor megrtividii|
(pl. /i-eret).
Imperatirus Iufinitime
A fta ige imporfecta actiÓja:
I. S. 2. I menj Imperf. ire menni
Pl. 2. lte menjetek Indíotim Ooniunctiwg
Perf. ivisse v. lsse hogy ment
Inst. itűrum, .om,
-um (.ós' bi fló loezoL, válok vmivé flrm logyek, vá'ljok vmivé
o fls
s. 2. ltó menned kell -dsr -e) esse hogy stb. ÍIór stb.

n.
2.
Pl. 2.
it6
it6to
mennio kell
mennetek kell
menni fog
$
i Frot
fi!mur
3. euntó menniÖk kell k fieil!
GerÚdium flunt fiont
Psticiplum Acc. (od) eun.lum menésre a.: Fl6bam lettem, vá.ltam vmivé flerem lennék' vÁlnéL vrnívé
Gen. eundi menésnek a fl6bös stb. fler6s stb.
Imperf. l6ns, ountts mon6 Dat. eundó menésnek fi6bet fioret
Inst. ltiirus, .o, .um menni késziil Abl. eund6 menéesel stb. fi6blmur fiorómus
I Íióbötls fieröÚls
P{ Fr6bant flerent
Pa,ssivumáben tárgyat,lan, d'lteldnos alanyrl alakjai lrasználatosak:
.+l flarn majd loszek, válik vmívé
Itur monnek, ltum ost montok, oundum eat menni kell. fi6s stb.
fieÜ
A pass. infinitivus imperfectus (I,rt) va|amely ige supinrtmával egyiitt Í-16mus
e|kotja az illeÜ6 igo pass. irrfinitivus instansdt, pl. lauilÁÚum trl = lrogy dicér.
, fi6tls
fient
tetni .fog.
Az ed igo eg'yos ilsszetébeloi o dd (adok) igo mogfelel iisszotételeinek a
paasiVuÍ|áb helyettosítik: r Nem tévoeztend tigEzo o vónió' vónlr!6, vénl' véntun=j vÖk igé''ut.

88 89
61. Hiányos igék (ilefectiva) Parti,ci,pium

A hiányos igéknek nincsen teljes ragozásuk, csak egypár alak. Imperf. fEns, .ntfu Perf' f,lÚus, -&l .lltÍt Inst. (pass.) fandus, -8' -um
jukat szokt ák haszná|ni. Ilyenek: tsszetételei (afJdri, mogszÓlítani, eÍÍarí,kirnor'dani, praefd,rl elóro morr.
tlani) más alakokban is elófordulnak.
l. inquam mondom (idézetnek ktizbeszrirva)
4. quaesÓ kérlek quaesrrmus kériink
Irul,inotinru.s
Míndkét igealak valamoly kérdÓ vagy Íelsző||t, mondat'ba kiizboszrlrva
Praes. imperf. Praet. impor{. Fut. imperf. Pra,es. per.f.
szerepel.
S. l. inquam
2. inquis ínqui6s inquisti
3. inquit (rhgyrnond) inqui6bat
5. A ktivetkezí hátom igének csak perfecta actiőia van:
inquiet inquit
PI. l. ínquimus _
2. inquitis coepÍ' coepisse kezdtem (olyan m lt idó ez' mint a ma,gyar
3. inquiunt szoktam igee; praes. imperfectumban az i,n,cí,pí'ö
ige helyettesíti)

2. aiÓ igent mondok meminÍ' meminisse emlékszem

odt, odisse gyúli'lt'k
Inilí,catő,trua

Praes. imporf. Praet. imperf. Praes. perf. Indicatlms Cooiuctins

I
S. l. öió óióbam
coepl memini 6all
2. ais Öiébos coepisti meministi öilistí
3. ait Iiébat Bit coopiÚ mominit 6dit
Pl. 1. - öiébámus ooepimus meminimus óilimus
2.- Biébótis coepistis meministis distis
ooeÉrunt meminérunt öil runt
3. Éiunü áiébont _
ooeporem memineram óileram
3. f6ri, szőlni (kÖltói kifejozés) ooeperós mominer s ilerÉs
stb. stb. stb.
fnilicatinrus
I coeperó memineró ilers
Praes. imperf. Fut. imperf. Praes. porf. Praet. porf. 6ileris
F E I ooeperis memineris
x r I stb. gtb. stb.
s. r. - Ílbor filtul, .a, -um oram
2.-
fmneratims
3. fétur ÍbÜul' -a, .um ost Íiltus, -o, -um erot
Pl. l. fEmur Perf. ooepisse meminlsse 6ilisso
2.- II. s. 2. _ mementó Inst. coeptflrum, 6siirum,
P|. 2. - mementöte -&m, -um osso -am, -um
3. fontur f,ltt, -ao, -a sunt esse
fmperati,trua Infinititrus Gerttndlium Supi,num
I. S. 2. fÓre Imporf. fórl Gen. fandl Abl. ÍbtÜ Participium perf. coeptuse -&e -mn
Abl. fondó inst. coeptúr]ug,.&' .um - osurus, -4, -um

90 9l
61. Hiányos igék (ilefectiva) Parti,ci,pium

A hiányos igéknek nincsen teljes ragozásuk, csak egypár alak. Imperf. fEns, .ntfu Perf' f,lÚus, -&l .lltÍt Inst. (pass.) fandus, -8' -um
jukat szokt ák haszná|ni. Ilyenek: tsszetételei (afJdri, mogszÓlítani, eÍÍarí,kirnor'dani, praefd,rl elóro morr.
tlani) más alakokban is elófordulnak.
l. inquam mondom (idézetnek ktizbeszrirva)
4. quaesÓ kérlek quaesrrmus kériink
Irul,inotinru.s
Míndkét igealak valamoly kérdÓ vagy Íelsző||t, mondat'ba kiizboszrlrva
Praes. imperf. Praet. impor{. Fut. imperf. Pra,es. per.f.
szerepel.
S. l. inquam
2. inquis ínqui6s inquisti
3. inquit (rhgyrnond) inqui6bat
5. A ktivetkezí hátom igének csak perfecta actiőia van:
inquiet inquit
PI. l. ínquimus _
2. inquitis coepÍ' coepisse kezdtem (olyan m lt idó ez' mint a ma,gyar
3. inquiunt szoktam igee; praes. imperfectumban az i,n,cí,pí'ö
ige helyettesíti)

2. aiÓ igent mondok meminÍ' meminisse emlékszem

odt, odisse gyúli'lt'k
Inilí,catő,trua

Praes. imporf. Praet. imperf. Praes. perf. Indicatlms Cooiuctins

I
S. l. öió óióbam
coepl memini 6all
2. ais Öiébos coepisti meministi öilistí
3. ait Iiébat Bit coopiÚ mominit 6dit
Pl. 1. - öiébámus ooepimus meminimus óilimus
2.- Biébótis coepistis meministis distis
ooeÉrunt meminérunt öil runt
3. Éiunü áiébont _
ooeporem memineram óileram
3. f6ri, szőlni (kÖltói kifejozés) ooeperós mominer s ilerÉs
stb. stb. stb.
fnilicatinrus
I coeperó memineró ilers
Praes. imperf. Fut. imperf. Praes. porf. Praet. porf. 6ileris
F E I ooeperis memineris
x r I stb. gtb. stb.
s. r. - Ílbor filtul, .a, -um oram
2.-
fmneratims
3. fétur ÍbÜul' -a, .um ost Íiltus, -o, -um erot
Pl. l. fEmur Perf. ooepisse meminlsse 6ilisso
2.- II. s. 2. _ mementó Inst. coeptflrum, 6siirum,
P|. 2. - mementöte -&m, -um osso -am, -um
3. fontur f,ltt, -ao, -a sunt esse
fmperati,trua Infinititrus Gerttndlium Supi,num
I. S. 2. fÓre Imporf. fórl Gen. fandl Abl. ÍbtÜ Participium perf. coeptuse -&e -mn
Abl. fondó inst. coeptúr]ug,.&' .um - osurus, -4, -um

90 9l
 Ugyanilyen értolomben lrasználatos a (g)nörcÖ, .o!e' n6vt' nóÚum mog- 3. egyébkéntszemélyes alannyal állő, személyteleniil pedig né.
ismerek, mogtudok ige porfecta actiÓja: nóvt, novlsse ísmerek, tudok. mileg eltéró jelontésúigék:
Összevontan is:
oociilit _ oonÚÍngit _ évenit ttirténik
incl. praes. perf.: nÖ(ví)stl, nÖ(vI)ltir, nó(v6)runt ismorsz atb.
cÖnstsÚ bizonyos
praet. perf.: nó(ve)rom ismertem
expediÚ hesznog
coni' praes. perf.: nÖ(ve)dm ismorjok
d6loctot _ luvat jÓlesik
praot. porf.: nó(vi)ssem ismornék
opplret _ liquet világos
6. K sz ntést és szt nzést jelentó imperativusok: potet nyilvánvalÓ
Éstot _ superost hátra van
sa|v6, (h)av6 légy iidviiz follit, fugiÚ, praoÚerit mé elkeriili a figyelmemet
solvéÚe, (h)avéte legyetek {idvtiz
valé, valéte Isten veledl rsbn veletokl
ogo' agiÜc nosze, rajto szTAtKoTÁs 66.
;#fl,"T*fflli.naddeza A szőkincs gya,rapodáBá,nakes ezen beliil rij szők alkotásának
a latin nyelvben is a két legfóbb mődja: a snképüs ésszőósszetetel.
A latin szők: 7, t6- aagy alapszok (prömiti,ua), 2. att,rmnztatott
Személytelenigék (verba impersonalia)
lngg képett sznk (ileriwta),3. ósszetettsnk uagy azőósszntételek
(com-
Az ide t,artoző igék valamely természeti jelenséget,,érz&meg- posita).
nyilvánulást és állapotot vagy ténybeli t rténéstszemélyre vonat-
Szőképzés
kozás nélkiil fejeznek ki. A személytelen igéknek a fónévi igenovii-
ktin kíviil csak egyes számri (ritkán: ttibbes számri) 3. szomélyiik A latin szÓképzés logterbalmasabb fejezetét anéaezőbépzéealkotja. A név.
azóképzés faiai: főnéaképzéa éa rnel,léknéaképzée.
van. flyenek:
I. Pőnez,eb lcépezhet\k
l. természeti jelenségek kifejezései:
l. igékb l 2. fÓnevekből
illilcescit, illúxit virra.d grontlinot jégee6 eeik a kiivotkoző képzőkkel:
advosperaacit, .üyi0 esteleclik fulgurat' -lvit villárnlik -oE, -ot lab-oa, trab.or munke kicsingító bépzők
pluÍt' plu(v)it esik (az es6) tonat' Úonrrit monnydtirtlg -Íot (m) gzÓnok
ora.tar
ningit, ninxit havazik -olus fili-olue fiacskdja vkinok
vic-tor gyózó
-|,íx (t) -ulus reg.u'lu'e kiskirály
2. érzésmegnyilvánulást és állapotot jelent vb.tri,I gyóz6 ( ő)
igék: -do -ellus cap.el|,a gÖdtilyo
cupi.-ila vágy
piget, piguit m6 restellok -to ori-go (o-, um)
orodot
pudeÚ, puduÍt m6 szég1'ellok -llo -illus sig.illunl poosét
u-tia cselokvés
paenitet, poenituit m6 bdnom .|um coll'qu.ium (-o, -um)
beszélgotés
taedet, pertaosum est m6 undorodom -mon flu-men folyam
miseret, miserifum e!Ú m6 sajnálom .nontum o"r14-rnerltu|m dtszttés
tog|,allcozáatéa h,elgd jetrerttób:
decet, decuÍÚ m6 illik hozzárn .ulum cíng.ul,um iiv argenl-drius (eziist.)
dédecet, déilocui0 m6 nem illik hozzdm -bulum oua-buJum az6 p'énzvált,ő
libot (|ubeÚ)' libuit v. libitum es| tetezik .oulum glberna.culurnkormányrr1d -(&r)ium aemi,n-drium foiskola
|ioeÚ' licuiÚ v. |icitum ost szaba,d .tur (.ur) Ú@.tul érintés mimi ster. ium azolgáleti
oporteÚ' oportuit kell -t r.r cul-t&ra múvoltség b.ly

s2 98
 Ugyanilyen értolomben lrasználatos a (g)nörcÖ, .o!e' n6vt' nóÚum mog- 3. egyébkéntszemélyes alannyal állő, személyteleniil pedig né.
ismerek, mogtudok ige porfecta actiÓja: nóvt, novlsse ísmerek, tudok. mileg eltéró jelontésúigék:
Összevontan is:
oociilit _ oonÚÍngit _ évenit ttirténik
incl. praes. perf.: nÖ(ví)stl, nÖ(vI)ltir, nó(v6)runt ismorsz atb.
cÖnstsÚ bizonyos
praet. perf.: nó(ve)rom ismertem
expediÚ hesznog
coni' praes. perf.: nÖ(ve)dm ismorjok
d6loctot _ luvat jÓlesik
praot. porf.: nó(vi)ssem ismornék
opplret _ liquet világos
6. K sz ntést és szt nzést jelentó imperativusok: potet nyilvánvalÓ
Éstot _ superost hátra van
sa|v6, (h)av6 légy iidviiz follit, fugiÚ, praoÚerit mé elkeriili a figyelmemet
solvéÚe, (h)avéte legyetek {idvtiz
valé, valéte Isten veledl rsbn veletokl
ogo' agiÜc nosze, rajto szTAtKoTÁs 66.
;#fl,"T*fflli.naddeza A szőkincs gya,rapodáBá,nakes ezen beliil rij szők alkotásának
a latin nyelvben is a két legfóbb mődja: a snképüs ésszőósszetetel.
A latin szők: 7, t6- aagy alapszok (prömiti,ua), 2. att,rmnztatott
Személytelenigék (verba impersonalia)
lngg képett sznk (ileriwta),3. ósszetettsnk uagy azőósszntételek
(com-
Az ide t,artoző igék valamely természeti jelenséget,,érz&meg- posita).
nyilvánulást és állapotot vagy ténybeli t rténéstszemélyre vonat-
Szőképzés
kozás nélkiil fejeznek ki. A személytelen igéknek a fónévi igenovii-
ktin kíviil csak egyes számri (ritkán: ttibbes számri) 3. szomélyiik A latin szÓképzés logterbalmasabb fejezetét anéaezőbépzéealkotja. A név.
azóképzés faiai: főnéaképzéa éa rnel,léknéaképzée.
van. flyenek:
I. Pőnez,eb lcépezhet\k
l. természeti jelenségek kifejezései:
l. igékb l 2. fÓnevekből
illilcescit, illúxit virra.d grontlinot jégee6 eeik a kiivotkoző képzőkkel:
advosperaacit, .üyi0 esteleclik fulgurat' -lvit villárnlik -oE, -ot lab-oa, trab.or munke kicsingító bépzők
pluÍt' plu(v)it esik (az es6) tonat' Úonrrit monnydtirtlg -Íot (m) gzÓnok
ora.tar
ningit, ninxit havazik -olus fili-olue fiacskdja vkinok
vic-tor gyózó
-|,íx (t) -ulus reg.u'lu'e kiskirály
2. érzésmegnyilvánulást és állapotot jelent vb.tri,I gyóz6 ( ő)
igék: -do -ellus cap.el|,a gÖdtilyo
cupi.-ila vágy
piget, piguit m6 restellok -to ori-go (o-, um)
orodot
pudeÚ, puduÍt m6 szég1'ellok -llo -illus sig.illunl poosét
u-tia cselokvés
paenitet, poenituit m6 bdnom .|um coll'qu.ium (-o, -um)
beszélgotés
taedet, pertaosum est m6 undorodom -mon flu-men folyam
miseret, miserifum e!Ú m6 sajnálom .nontum o"r14-rnerltu|m dtszttés
tog|,allcozáatéa h,elgd jetrerttób:
decet, decuÍÚ m6 illik hozzárn .ulum cíng.ul,um iiv argenl-drius (eziist.)
dédecet, déilocui0 m6 nem illik hozzdm -bulum oua-buJum az6 p'énzvált,ő
libot (|ubeÚ)' libuit v. libitum es| tetezik .oulum glberna.culurnkormányrr1d -(&r)ium aemi,n-drium foiskola
|ioeÚ' licuiÚ v. |icitum ost szaba,d .tur (.ur) Ú@.tul érintés mimi ster. ium azolgáleti
oporteÚ' oportuit kell -t r.r cul-t&ra múvoltség b.ly

s2 98
 gyűjtóneaelc: mesterségeÚéa helyeÚ jelmtók: 4. hatát ozősz,<ikb<il:
.ötus(.us)ma,gistr-dtus }rivatal -lns medic-ina orvoBsdg .ánus hum-dnus emberi
ofJic.ina nr{íhely .énsÍs ctt,str.énsis tábori id'óre uonatlcoző
.származ st jelent,6 g r g s képzók : -estis agr-est,is -ornus
mezei hodi,-ernus rnai
3. melléknevekból -ester
.tdés Átre.iilés Atreus silu-ester erdei -(t)inus crds-tituus holnapi
Úulajdonsdgot jel lök : -lvus aelt.iuus nyári
BArJ&
.(i)oilés Aen,e.ad,és Aeneas .il perJid,.ia hútlenség -timus f,in,i.timus határos
utÓda .itio mal.,itáa rosszaság
AÚlant.indée Atlas .Úós atroci.tda durvaság
.Úű.lö III' I géIcképez|tctók
ivadéka Íorti.,üdó bétorság
|. igékbóI:
II. MelUkneuek képezhetók -(i)tero gyakorít,Ók (Jrequentatiua) t:is-i,are|átogatni
l. igékb6l: oalamiben bőaelkeiléetj eliil, -BOerB kezdők (inchoati,ua) concupi,.scére megkívánni

.ox .ösuo ingeni-ősua szellemea

ed.oa falánk
-olenius ai-olentua erőszakos 2. fóneuekbóI:
aud.at merész
-idus .u|entus op.ulentus b eégea
ra.p-,idua gyors laus dicserct' I. coniug. szorint, transil,iv: lourlárt dicsérni
-tlis Jrag-ili,a tiirrkeny d'ominue t I. coniug. szerinb intransitiv: dominári rrralliodni
.bilis oalamivel, elldtottságot jel l
mó.bi]ie mozgathatÓ tlős vitág II. coniug. szerint intransitiv: flórérc virdgozni
.bundrrs morö.bu.nd,ue haldoklÓ .ttus barb.dtus szakÁllag ftnia vég IV. coniug. szerint transitiv: firrlne bevégezni
-cundug ékosszÓlÓ .lius crón.Itus fíirttis aora sors IV. coniug. szerint t'ransit,iv: sorttrÍ kisorsolni
fa"cwndua
-u|us crdil.ulus hiszékony -ilÜus corn.tltua gz&rvaB v. intransitivl v. sorsot vetni
-uu; conspic-uus szemmol
szenléIynetsekrevonatkozők
láthatÓ
-enn Dpti,utr.eus epikuroszi SzőiisszeÚétel 50r.
.lcus Platon-icua platÓni
2. f ngvekből: -Inus Megyer nyelvtani fogalmaink szerirrt két vagy tiibb egyszerű szÓ tissze.
Plaut-inus plautusi
-Enus Pompei-dnua pompeiusi kapcsoldsábÓl, illetóleg egy egyszerií szÓ ismétléséból kelet,lieznek sszetett
anyagot jel l,
szők vagy szti'ijsszetételek. Ezek kilzőLt épp olyan tisszefiiggések vannak, mint
-eug aw.euy a.ranvbÓl nép., vároa. ée országneaekból, az egyes mondatrészek kiiztitt (ezért: mellérendeló és alárendelő szÓ sszeté.
,r"i6 -lus Corinth-ius korinthoszi
telek).
-icus Hungar-icue megyer A latin nyelvbon az ilycnfajta sztikapcsolatok nem szdmítanak igazi sző-
aalarnibez tartozdst jel tr
-inus Tarent-tnua tarentumi tisszetételeknek. Mort' p|, a rés pub|,i,ca (kiiziigy, cllam, k ztrirsaság) kifejezés
-ius patr-ius atyai -[nus a nri fogalmazásunk szerint jelzós alárendelő szÓ sszetétel, ám a latinban
Rőm.dnua rőmai
-loug claas.i,cul osztályba nem &z' hisz mind akéb dzÓb ktilcin ragozzuk (gen.: rei, publ,icae).
tatlozó A latin szőtisszetételek szerkezete a kijvetkez képpen alakul.
-lcius 3. melléknovokből:
part-icius enomeg
-t||s cia.il,ie po|gári .lus mí,ael.Il,s nyomonl. I' Néaszői azőÖsszetételek
:
.élis fitl.éIí,a híísegos sagoB
-6lio l. az alapsző főttév, az előtag névszÓ vagy el ljrír6, mint határozőszí, p|.
reg-tlli,a kirdlyi -ulu! paru-ulua kiosiko
-tris rni,lir-d,r.ie katonai -culus md,i,us-culus negyob- tréa+ oí,r triumvir hdrmas bizottstíg t'agja
.lnus o,ic.inue gzomszédos baoske ,i,nter+régmum lnterrégnum kormdnysztinet

g4
95
 gyűjtóneaelc: mesterségeÚéa helyeÚ jelmtók: 4. hatát ozősz,<ikb<il:
.ötus(.us)ma,gistr-dtus }rivatal -lns medic-ina orvoBsdg .ánus hum-dnus emberi
ofJic.ina nr{íhely .énsÍs ctt,str.énsis tábori id'óre uonatlcoző
.származ st jelent,6 g r g s képzók : -estis agr-est,is -ornus
mezei hodi,-ernus rnai
3. melléknevekból -ester
.tdés Átre.iilés Atreus silu-ester erdei -(t)inus crds-tituus holnapi
Úulajdonsdgot jel lök : -lvus aelt.iuus nyári
BArJ&
.(i)oilés Aen,e.ad,és Aeneas .il perJid,.ia hútlenség -timus f,in,i.timus határos
utÓda .itio mal.,itáa rosszaság
AÚlant.indée Atlas .Úós atroci.tda durvaság
.Úű.lö III' I géIcképez|tctók
ivadéka Íorti.,üdó bétorság
|. igékbóI:
II. MelUkneuek képezhetók -(i)tero gyakorít,Ók (Jrequentatiua) t:is-i,are|átogatni
l. igékb6l: oalamiben bőaelkeiléetj eliil, -BOerB kezdők (inchoati,ua) concupi,.scére megkívánni

.ox .ösuo ingeni-ősua szellemea

ed.oa falánk
-olenius ai-olentua erőszakos 2. fóneuekbóI:
aud.at merész
-idus .u|entus op.ulentus b eégea
ra.p-,idua gyors laus dicserct' I. coniug. szorint, transil,iv: lourlárt dicsérni
-tlis Jrag-ili,a tiirrkeny d'ominue t I. coniug. szerinb intransitiv: dominári rrralliodni
.bilis oalamivel, elldtottságot jel l
mó.bi]ie mozgathatÓ tlős vitág II. coniug. szerint intransitiv: flórérc virdgozni
.bundrrs morö.bu.nd,ue haldoklÓ .ttus barb.dtus szakÁllag ftnia vég IV. coniug. szerint transitiv: firrlne bevégezni
-cundug ékosszÓlÓ .lius crón.Itus fíirttis aora sors IV. coniug. szerint t'ransit,iv: sorttrÍ kisorsolni
fa"cwndua
-u|us crdil.ulus hiszékony -ilÜus corn.tltua gz&rvaB v. intransitivl v. sorsot vetni
-uu; conspic-uus szemmol
szenléIynetsekrevonatkozők
láthatÓ
-enn Dpti,utr.eus epikuroszi SzőiisszeÚétel 50r.
.lcus Platon-icua platÓni
2. f ngvekből: -Inus Megyer nyelvtani fogalmaink szerirrt két vagy tiibb egyszerű szÓ tissze.
Plaut-inus plautusi
-Enus Pompei-dnua pompeiusi kapcsoldsábÓl, illetóleg egy egyszerií szÓ ismétléséból kelet,lieznek sszetett
anyagot jel l,
szők vagy szti'ijsszetételek. Ezek kilzőLt épp olyan tisszefiiggések vannak, mint
-eug aw.euy a.ranvbÓl nép., vároa. ée országneaekból, az egyes mondatrészek kiiztitt (ezért: mellérendeló és alárendelő szÓ sszeté.
,r"i6 -lus Corinth-ius korinthoszi
telek).
-icus Hungar-icue megyer A latin nyelvbon az ilycnfajta sztikapcsolatok nem szdmítanak igazi sző-
aalarnibez tartozdst jel tr
-inus Tarent-tnua tarentumi tisszetételeknek. Mort' p|, a rés pub|,i,ca (kiiziigy, cllam, k ztrirsaság) kifejezés
-ius patr-ius atyai -[nus a nri fogalmazásunk szerint jelzós alárendelő szÓ sszetétel, ám a latinban
Rőm.dnua rőmai
-loug claas.i,cul osztályba nem &z' hisz mind akéb dzÓb ktilcin ragozzuk (gen.: rei, publ,icae).
tatlozó A latin szőtisszetételek szerkezete a kijvetkez képpen alakul.
-lcius 3. melléknovokből:
part-icius enomeg
-t||s cia.il,ie po|gári .lus mí,ael.Il,s nyomonl. I' Néaszői azőÖsszetételek
:
.élis fitl.éIí,a híísegos sagoB
-6lio l. az alapsző főttév, az előtag névszÓ vagy el ljrír6, mint határozőszí, p|.
reg-tlli,a kirdlyi -ulu! paru-ulua kiosiko
-tris rni,lir-d,r.ie katonai -culus md,i,us-culus negyob- tréa+ oí,r triumvir hdrmas bizottstíg t'agja
.lnus o,ic.inue gzomszédos baoske ,i,nter+régmum lnterrégnum kormdnysztinet

g4
95
 2. az alepsző molléknév, az ol tqg névsző vagy ol !árÓ,
sző, pl.
mint határoző.
MONDATTAN
omnis + potemg omntpotenr mindonhetÓ
pae+altlw pr.cdtu! igen magas

II. Igeő azőiiaazdételek.' aa alepzÓ ige, u ol tag névszÓ, hetározőszÓ vagy

eliiljárÓ, pl. lLZ EGYSZEBtI UOnn.lr
adne + Jaae
mále + ilicerc
red|ficlr.c építeni
rnlledloerc szido|Ínezni
ÉsA MoNDATBÉSZEK
ehrum * ilrc oiroumdlr.e L'Öriilvenni
Lz egyszerfi monilaÜ fojai 67.

Á lotin egyB?rrú'mondatok' mint a mqgyerben, lehetnok: l. ki.

jelontók, 2. kérdók, 3. felkiált k, 4. ÓhajtÓk és 6. fo|szőlítők. Vota.
monnyi lehet állítÓ vegy tagadÓ (tiltő).

f. A kijelent6 mondotok 6t.

|. Noa cű. É; ven.

2. Eona Íortuu rd|uvrt. Bétraké 8 lzanonclo.

A kijelent6 monda,tok állítm rryÓnak m6dja rendszorint indi-

cativus, do lehot coniunctivus is, égpedryconiunotivus potontialis,
concrssivus vagy condicionalis (1. gid,, c, f.)"
Tagadásuk a loggyokrobban non vagy brud rum tagad&zőkkot
tiirténik.
l. A non tagadhat egészmondatot vagy osupáo qyet,lon rzőt. Az utÓbbi
cetbon mindig a tegadott saÓ el6tt áll, s at o mondot hetye érte|nezéee
végettfigyelombe kell venni. Pl.
Magőacr mc ÁoÁ lcprcbcnüt, eod Ta'nárom nem foddett mog, hanem
lnud&ír. megdioeért.
Mdgia,tp" Don tD reptchzrdít, ed Tanárcm n6m engom feddett meg,
am,icum. horrom a borÚtomot.
Non mrgtrrcr me reptehctü,íl, ed Nom o ta,rrárom foddott meg, bo.
pte". nom epán.
2. A hrud ritkÁbban használotoa, mint a non, a inkébb egye r'avakat
(mellékrevokot, adverbíumoket) tqgad. Pl. brud feot||r:diffieílie; bruil
nrcdtoodr = egrtgius; h.ud dulrftu = oertus; hrud obrorrur : olrnrr.

96 ? Lettn nyelvkónw - t lt
s7
 2. az alepsző molléknév, az ol tqg névsző vagy ol !árÓ,
sző, pl.
mint határoző.
MONDATTAN
omnis + potemg omntpotenr mindonhetÓ
pae+altlw pr.cdtu! igen magas

II. Igeő azőiiaazdételek.' aa alepzÓ ige, u ol tag névszÓ, hetározőszÓ vagy

eliiljárÓ, pl. lLZ EGYSZEBtI UOnn.lr
adne + Jaae
mále + ilicerc
red|ficlr.c építeni
rnlledloerc szido|Ínezni
ÉsA MoNDATBÉSZEK
ehrum * ilrc oiroumdlr.e L'Öriilvenni
Lz egyszerfi monilaÜ fojai 67.

Á lotin egyB?rrú'mondatok' mint a mqgyerben, lehetnok: l. ki.

jelontók, 2. kérdók, 3. felkiált k, 4. ÓhajtÓk és 6. fo|szőlítők. Vota.
monnyi lehet állítÓ vegy tagadÓ (tiltő).

f. A kijelent6 mondotok 6t.

|. Noa cű. É; ven.

2. Eona Íortuu rd|uvrt. Bétraké 8 lzanonclo.

A kijelent6 monda,tok állítm rryÓnak m6dja rendszorint indi-

cativus, do lehot coniunctivus is, égpedryconiunotivus potontialis,
concrssivus vagy condicionalis (1. gid,, c, f.)"
Tagadásuk a loggyokrobban non vagy brud rum tagad&zőkkot
tiirténik.
l. A non tagadhat egészmondatot vagy osupáo qyet,lon rzőt. Az utÓbbi
cetbon mindig a tegadott saÓ el6tt áll, s at o mondot hetye érte|nezéee
végettfigyelombe kell venni. Pl.
Magőacr mc ÁoÁ lcprcbcnüt, eod Ta'nárom nem foddett mog, hanem
lnud&ír. megdioeért.
Mdgia,tp" Don tD reptchzrdít, ed Tanárcm n6m engom feddett meg,
am,icum. horrom a borÚtomot.
Non mrgtrrcr me reptehctü,íl, ed Nom o ta,rrárom foddott meg, bo.
pte". nom epán.
2. A hrud ritkÁbban használotoa, mint a non, a inkébb egye r'avakat
(mellékrevokot, adverbíumoket) tqgad. Pl. brud feot||r:diffieílie; bruil
nrcdtoodr = egrtgius; h.ud dulrftu = oertus; hrud obrorrur : olrnrr.

96 ? Lettn nyelvkónw - t lt
s7
 MegJegyzérek. r' Egyéb tegadási m6dok:
Ugyancsak e magya'rhoz basonl an & kérdé6ttirténhotik kérd6
a,) non és houil-ná'l or6eobb tagadás: nullua, nihil, minlm6 eggdltalán
nem, épperl nemi nu||o modo, nu|lo p.oto' n6quBquom, hauilqutrqur;tn aemm,i,- névmással, kérd6 határozősz vat vagy kéÍd&z'6val.
képpen aemi
r. Kérd6 névmás vagy kérd6 batÁrcz&z6 o kiegészítond kér.
D/ gyengébb, szer{nyebb tagadások: minur, parum nem egéezeni non
ito, haud ib n,em éppen; deaben Bzoropol: quil? &íí' qui? qÜ|il? mílyen? mclyí,k?, quan-
c) re _ quíilem még _ aem a lagadolt' szőt fogják ktizre. h,E? mphbortí, utor? fl,alli;k (a Lett6 kÖzitl)? quot? Iű,ng?, rubi?
Pl. Nullrm grat,i,am tdbí ilebeo. EgyáItalán nem taÉozom neked hálával. rrnile? qno? hol? Iwtttutt| |Low?, qpmoilo? ltl logganí, crrr?
fiIoc minur óntelleri,. Ezt nom egészen értottem meg. Ne opaimua quii|em udÍiie quaro? mih? mi obMl? elb.
cara. Még a legderékabb embor gem mont a hibákt6l.
2. A ketÚóe togodéa erőaebb, nyomatékosabb d.uÍtás. Pl. Ilauil' nescio. 2. Áz oldiintend6 kérdéseket kérd6gz6k vezotik be.
Nagyon jÓl tudom. Nelno aa,piena mo?t,e,mrion eontprnni,t,.Minden biilcs meg- a) -ne.e.. a kéÍdéshangsűlyoe Bze.v6,büvagy' mint a magyarban,
veti e halált.
az á,I|ltm6,nyhoz tapad (ktitójol nélkÍll). Nem jelzi, hogy a kérdoz6
3. Az aldbbi tagad értelmü névmÁsok éshatározősz k jelentése mr1dosul igenló Yagy tqgadő fololetot vá,r-e.
aszerint, hogy a tagadőaző el ttíik vagy utcnuk helyezkodik.e el:
T/ num wion, ugl,ye ,um: o kérdezó jolzi volo, hogy tagadő
nonnemo némelgik nemo non mínilenkí
nonnul|us néhá,ry nullus non rnindem
választ vár.
nonnihil oalami nihil non mindan c,) nonnelrumdp, |Igve: a k&drez6 Ígenló v&|aszt véur.
nonnunquam n/lla nunqugm aon. tn,i,nd,ó,g
nonnusquom nJáol nurquem noa rn'ind,enii,lt Me&icgy'&ck. l. Á köznyelvben gyaban hnryn{|! ósBzovont elakok:
rin (=6im61, vlden (:videsne), loln (:eoirae)r lrtln (:sstisno). A -ne b,lo,
4. Néhdny gyakrabban használt tqgad forrna: nomo unquam, nullul
haoo, hoc-hoz valÓ Üapadáse Ílyen olakokat oredményezett: bloine, haeoine,
unqulm soh.a aenkii nomo urquarn, nullus usquom aehol senlci; nihil unqurm
hooine. Numqut, num qulr, num qrrtil holyett használatos a nyomatékosabb
eoln semm,i,i nihil utquem eehol aemm,i.
eoqut' eoqulr' coqul.L Pl. Eoqur! hio es,? (:Num p,öa adaat? ) Enqv|i| dicerc
Ifuteo? ( = Num g d dúnra potes, )
69. 2. A kéril6 mondatok 2. Az eldÖntend kérdéaro a folelet igenl vagy tagadÓ lohot.
a) Az őget ,ó Ídpa, milrrt a magyarba,rr, tÖrténhotik e kérdés hangsrllyos
l. Quiil agic.e Mit csínálszl szavénak megignét'lésévol vogy igonl (bizonyítő) szÓkkal: .tno' lÚr, oer0e,
abi fuiatd ? Hol voltál ? velo' eÚirrn.
Quis d,ltb a? Ifi kételkedhetnék? b) A taqadő tdala toraráÁ: e kérdée ha,rrgsrllyos szevénalí non tagadÓ
Qraid,facbm? Mit tegyekl
azÓval valÓ ismét'lé86veg:r a tagadÓszÓk hasznél.ate: non ito, miniÍÍro, rnln|me
Qrlrid Jaceret? Mit tohetett volna?
2. a) Iustamne @wam suwpíati? Igez íigyet vállaltáI.e? vo!o' nih|| !tDe, |mmo, |m111oYotto ( -aót eltcn,kez6leg).
Remőniacerísne fűutaa? Emlékszel.e a mesérel P|. Yódíetirc cum? Yli|l. Vianp mealm pro|ini,ei? Bene quidem. Poaat,.
b) Num tu h,u ctedía? Vajon te hiszed ezt t (Ugye nem hiszed muatu d niu tacre? Non poosumue. Tu lupn, crdia? Mlnirne vero.
ezttl
c) Canda nonne dí,mília eat lupo| Nemde a kutya hasonlő a farkashozt 3. KÖlt6k olykor a r{gioe ea oajom kéfd6szÓt használják. Pl. En unluam
a|iq@t, meo tegÍu, vídetu, mirűor arí*taa? (V""g.)
4. Á valőságos kérdéstÓl megkii|ónbiiztotend az :drn.azótuki v. rdorika,ö
A latin kérdó monda,t B magyarhoz hasonl an felvethet kiegé. kérdte; a boazélő o nagyobb nyornaték kodvéérÜ vagy er6o folinduldsáben
szítendó vagy eldtintondó kérdést. Állítmányának mődja lehet áJlítágát kérdég fonndjéban fejezi ki, a,rrolybon bonno rejlik e fololot ie; tcy
ind,i,u,tiaus va,gy coniuntliuus, espedig potentialis vagy dubi,tatiuus val adgos váJaszt nom is vár r{. Ilyenkor gyakran a kérd ezÓ is olmarad.
P|. Qudc loc c,rdideritl (:Nomo hoo credít.) Pa,ere Üua cotwilia non eer ia?
Q. 9ad,,e.). oonatriatam Úcturí hnm qniuv,ionem rct oidae | (Ob.)

98
99
 MegJegyzérek. r' Egyéb tegadási m6dok:
Ugyancsak e magya'rhoz basonl an & kérdé6ttirténhotik kérd6
a,) non és houil-ná'l or6eobb tagadás: nullua, nihil, minlm6 eggdltalán
nem, épperl nemi nu||o modo, nu|lo p.oto' n6quBquom, hauilqutrqur;tn aemm,i,- névmással, kérd6 határozősz vat vagy kéÍd&z'6val.
képpen aemi
r. Kérd6 névmás vagy kérd6 batÁrcz&z6 o kiegészítond kér.
D/ gyengébb, szer{nyebb tagadások: minur, parum nem egéezeni non
ito, haud ib n,em éppen; deaben Bzoropol: quil? &íí' qui? qÜ|il? mílyen? mclyí,k?, quan-
c) re _ quíilem még _ aem a lagadolt' szőt fogják ktizre. h,E? mphbortí, utor? fl,alli;k (a Lett6 kÖzitl)? quot? Iű,ng?, rubi?
Pl. Nullrm grat,i,am tdbí ilebeo. EgyáItalán nem taÉozom neked hálával. rrnile? qno? hol? Iwtttutt| |Low?, qpmoilo? ltl logganí, crrr?
fiIoc minur óntelleri,. Ezt nom egészen értottem meg. Ne opaimua quii|em udÍiie quaro? mih? mi obMl? elb.
cara. Még a legderékabb embor gem mont a hibákt6l.
2. A ketÚóe togodéa erőaebb, nyomatékosabb d.uÍtás. Pl. Ilauil' nescio. 2. Áz oldiintend6 kérdéseket kérd6gz6k vezotik be.
Nagyon jÓl tudom. Nelno aa,piena mo?t,e,mrion eontprnni,t,.Minden biilcs meg- a) -ne.e.. a kéÍdéshangsűlyoe Bze.v6,büvagy' mint a magyarban,
veti e halált.
az á,I|ltm6,nyhoz tapad (ktitójol nélkÍll). Nem jelzi, hogy a kérdoz6
3. Az aldbbi tagad értelmü névmÁsok éshatározősz k jelentése mr1dosul igenló Yagy tqgadő fololetot vá,r-e.
aszerint, hogy a tagadőaző el ttíik vagy utcnuk helyezkodik.e el:
T/ num wion, ugl,ye ,um: o kérdezó jolzi volo, hogy tagadő
nonnemo némelgik nemo non mínilenkí
nonnul|us néhá,ry nullus non rnindem
választ vár.
nonnihil oalami nihil non mindan c,) nonnelrumdp, |Igve: a k&drez6 Ígenló v&|aszt véur.
nonnunquam n/lla nunqugm aon. tn,i,nd,ó,g
nonnusquom nJáol nurquem noa rn'ind,enii,lt Me&icgy'&ck. l. Á köznyelvben gyaban hnryn{|! ósBzovont elakok:
rin (=6im61, vlden (:videsne), loln (:eoirae)r lrtln (:sstisno). A -ne b,lo,
4. Néhdny gyakrabban használt tqgad forrna: nomo unquam, nullul
haoo, hoc-hoz valÓ Üapadáse Ílyen olakokat oredményezett: bloine, haeoine,
unqulm soh.a aenkii nomo urquarn, nullus usquom aehol senlci; nihil unqurm
hooine. Numqut, num qulr, num qrrtil holyett használatos a nyomatékosabb
eoln semm,i,i nihil utquem eehol aemm,i.
eoqut' eoqulr' coqul.L Pl. Eoqur! hio es,? (:Num p,öa adaat? ) Enqv|i| dicerc
Ifuteo? ( = Num g d dúnra potes, )
69. 2. A kéril6 mondatok 2. Az eldÖntend kérdéaro a folelet igenl vagy tagadÓ lohot.
a) Az őget ,ó Ídpa, milrrt a magyarba,rr, tÖrténhotik e kérdés hangsrllyos
l. Quiil agic.e Mit csínálszl szavénak megignét'lésévol vogy igonl (bizonyítő) szÓkkal: .tno' lÚr, oer0e,
abi fuiatd ? Hol voltál ? velo' eÚirrn.
Quis d,ltb a? Ifi kételkedhetnék? b) A taqadő tdala toraráÁ: e kérdée ha,rrgsrllyos szevénalí non tagadÓ
Qraid,facbm? Mit tegyekl
azÓval valÓ ismét'lé86veg:r a tagadÓszÓk hasznél.ate: non ito, miniÍÍro, rnln|me
Qrlrid Jaceret? Mit tohetett volna?
2. a) Iustamne @wam suwpíati? Igez íigyet vállaltáI.e? vo!o' nih|| !tDe, |mmo, |m111oYotto ( -aót eltcn,kez6leg).
Remőniacerísne fűutaa? Emlékszel.e a mesérel P|. Yódíetirc cum? Yli|l. Vianp mealm pro|ini,ei? Bene quidem. Poaat,.
b) Num tu h,u ctedía? Vajon te hiszed ezt t (Ugye nem hiszed muatu d niu tacre? Non poosumue. Tu lupn, crdia? Mlnirne vero.
ezttl
c) Canda nonne dí,mília eat lupo| Nemde a kutya hasonlő a farkashozt 3. KÖlt6k olykor a r{gioe ea oajom kéfd6szÓt használják. Pl. En unluam
a|iq@t, meo tegÍu, vídetu, mirűor arí*taa? (V""g.)
4. Á valőságos kérdéstÓl megkii|ónbiiztotend az :drn.azótuki v. rdorika,ö
A latin kérdó monda,t B magyarhoz hasonl an felvethet kiegé. kérdte; a boazélő o nagyobb nyornaték kodvéérÜ vagy er6o folinduldsáben
szítendó vagy eldtintondó kérdést. Állítmányának mődja lehet áJlítágát kérdég fonndjéban fejezi ki, a,rrolybon bonno rejlik e fololot ie; tcy
ind,i,u,tiaus va,gy coniuntliuus, espedig potentialis vagy dubi,tatiuus val adgos váJaszt nom is vár r{. Ilyenkor gyakran a kérd ezÓ is olmarad.
P|. Qudc loc c,rdideritl (:Nomo hoo credít.) Pa,ere Üua cotwilia non eer ia?
Q. 9ad,,e.). oonatriatam Úcturí hnm qniuv,ionem rct oidae | (Ob.)

98
99
 4-5. llz ÓhejtÓ és felsz6lít6 mondatok 0t.
00. l. ÜÚrum atnian nífui ca, ta Vajon barátom vegy.e' vagy ellen.
dnimdwa? aégem ?
2. Slr.rttlre l ec t a oerb, tn non? A to szavaid ezek, vagy semt Áz ÓhajtÓ mondatok állítmányának m6djo coniundítnn opta.
tdvtts@Aa.).
A fe|sző|ltő mond&tok állítmányánok mÓdja coníunditnn horta.
Az qyta , kérdó mondatokon.kívtil vannak tűW nk i8.
ti,un vagy őtnperatitttts(94Ó.).
Ezek voltaképpen kéndó alakri mollérondeló választő mondatok.
A két tagmondat ktitószavai a ktivetkozók:

Elsó tagmondat Má^sodik tagmondat A MoNDATBÉSZEK 0'.

utmm an
-ne tn A mondat r&zoi: a.z éllítmány, al&4y, jelzó (értolmoz ), tárgy
a,n enbat6rcz6.
-ltG

Az ÓllíÜmíny (praoilicatum) 01.

I{a a második tagmondat tagadő, k t&zavo: a,n' non' nocne
But non.
a kottónél ti'bb tegmondat kapcsol6dik ogymhboz, mindon l. Yarb vo,|*lt, caem1fu Úrrhunt. Á szavak elrepltlnek, a példÓk vonza.
noL.
ktivotkezót en'vezet be. 2. ruouni|l (mnt) acÚi |űora. Kellemeaek a mÁr Ótélt szonvedérek.
3. Qua crÜ opbblllur np mtii|? Mi kÍvánetooabb e bólaeea gnétt
Megjeggzéa. Az en olykor egytagÚ kérdésbon is lehet kérd6ezÓ; ilyonkor
aaonban a híényzÓ első tog az o|&nűnyokből kÖvetkezik. Pl. lÍon ego le dbie
ottend'ere ooluó: tn prutaa me pallliÍacere benevolenlhm hmm? Nea akarÜalek Áz állítmány lehot o magya,rban ige vagy névsző lebet továbbá,
szevaimm&l mogbént.arri: vagy talén aat gondolod, bogy kovéero becaiilÖm ige ésuévsz6 egytitt (Összotott áJ|ítmány). A lrotinban bagyományo-
jÓindulatodat| (Kiegészttendóz ulrum ,id, ita eaae crdöa... vejoa olhiszed.e san osa,k aa \ei réBzt tokintilik ilyenkor á,l|ítnárrynak; a névszői
ozt nekom...) t&zt áil&mü,nykít4ész{tőn& mondjuk. Á latinban a,z ut vagy guf.l e
magyanal elleutétben aok kivételeson ma,r"dha,t el (pL ktizmond -
soLban). P|. vitt brc{ts, ora longa. Az éleltÉ,vid, a múvészethatár-
01. 8. A felkiáltő monilatok ta.la,n.

|. Qnmm grata Íqbs est opere Milyen 6dea a pihenés a mrrnka el.
per&ot v gzése utánl Az olony (subieotum) 06.
2. o tempora, o norce! (Cic.| Miogoda id6kl Milyen erkólceÖkl

1. Varietas delectat. A véltozatorc{g gyónyÜrkódtet.

A latin folkiáltő mondatok állítmánya a legttibbsziir indicati- 2. Sapiens non timet n?orten. A bölo. no f6l i ne'utru
vusban van. Gyakran olófordulnakaeatntdtnn eclamf,tionde (v. occ. 3. Errare hutnanumest. Tévodli ob6'í dolog.
4. Nos disci,mus, tu lzdis lÍi tonulunt' tg meg '6ts'ol.
c. inf.) forrrrájában i8 (75/).

t00 l0l
 4-5. llz ÓhejtÓ és felsz6lít6 mondatok 0t.
00. l. ÜÚrum atnian nífui ca, ta Vajon barátom vegy.e' vagy ellen.
dnimdwa? aégem ?
2. Slr.rttlre l ec t a oerb, tn non? A to szavaid ezek, vagy semt Áz ÓhajtÓ mondatok állítmányának m6djo coniundítnn opta.
tdvtts@Aa.).
A fe|sző|ltő mond&tok állítmányánok mÓdja coníunditnn horta.
Az qyta , kérdó mondatokon.kívtil vannak tűW nk i8.
ti,un vagy őtnperatitttts(94Ó.).
Ezek voltaképpen kéndó alakri mollérondeló választő mondatok.
A két tagmondat ktitószavai a ktivetkozók:

Elsó tagmondat Má^sodik tagmondat A MoNDATBÉSZEK 0'.

utmm an
-ne tn A mondat r&zoi: a.z éllítmány, al&4y, jelzó (értolmoz ), tárgy
a,n enbat6rcz6.
-ltG

Az ÓllíÜmíny (praoilicatum) 01.

I{a a második tagmondat tagadő, k t&zavo: a,n' non' nocne
But non.
a kottónél ti'bb tegmondat kapcsol6dik ogymhboz, mindon l. Yarb vo,|*lt, caem1fu Úrrhunt. Á szavak elrepltlnek, a példÓk vonza.
noL.
ktivotkezót en'vezet be. 2. ruouni|l (mnt) acÚi |űora. Kellemeaek a mÁr Ótélt szonvedérek.
3. Qua crÜ opbblllur np mtii|? Mi kÍvánetooabb e bólaeea gnétt
Megjeggzéa. Az en olykor egytagÚ kérdésbon is lehet kérd6ezÓ; ilyonkor
aaonban a híényzÓ első tog az o|&nűnyokből kÖvetkezik. Pl. lÍon ego le dbie
ottend'ere ooluó: tn prutaa me pallliÍacere benevolenlhm hmm? Nea akarÜalek Áz állítmány lehot o magya,rban ige vagy névsző lebet továbbá,
szevaimm&l mogbént.arri: vagy talén aat gondolod, bogy kovéero becaiilÖm ige ésuévsz6 egytitt (Összotott áJ|ítmány). A lrotinban bagyományo-
jÓindulatodat| (Kiegészttendóz ulrum ,id, ita eaae crdöa... vejoa olhiszed.e san osa,k aa \ei réBzt tokintilik ilyenkor á,l|ítnárrynak; a névszői
ozt nekom...) t&zt áil&mü,nykít4ész{tőn& mondjuk. Á latinban a,z ut vagy guf.l e
magyanal elleutétben aok kivételeson ma,r"dha,t el (pL ktizmond -
soLban). P|. vitt brc{ts, ora longa. Az éleltÉ,vid, a múvészethatár-
01. 8. A felkiáltő monilatok ta.la,n.

|. Qnmm grata Íqbs est opere Milyen 6dea a pihenés a mrrnka el.
per&ot v gzése utánl Az olony (subieotum) 06.
2. o tempora, o norce! (Cic.| Miogoda id6kl Milyen erkólceÖkl

1. Varietas delectat. A véltozatorc{g gyónyÜrkódtet.

A latin folkiáltő mondatok állítmánya a legttibbsziir indicati- 2. Sapiens non timet n?orten. A bölo. no f6l i ne'utru
vusban van. Gyakran olófordulnakaeatntdtnn eclamf,tionde (v. occ. 3. Errare hutnanumest. Tévodli ob6'í dolog.
4. Nos disci,mus, tu lzdis lÍi tonulunt' tg meg '6ts'ol.
c. inf.) forrrrájában i8 (75/).

t00 l0l
 Az alany esete a nominativus, 6 ki ? mi ? kérd&re felel. Az alany Az alany és az állítmány egyezése 67.
rendesen fónév, de lehet bármoly más sz6 (sót azíszerkezet) is
(2,, 3. példa).
I. lnter arma, si|ent Musae. IIábon1ban hallgatnek a mrlzsák.
A személyes névmást mint alanyt csak akkor teszi ki a latin 2. NIagna multiÚuilo hominum ,in Nagy omberttimog jÖtt Össze a vÁ.
(miként a magyar is), ha nyomaték van rajta; ha például ellontétot urbem convenetunt. rosba.
3. Romulus et R,emus urbem condere Romrrlus és Remur vároet kívánnak
fejez ki (a. példa). oupiunt. alepítani.
4' SenaÚus populrrsquo Bomanus ile. A genatus és a rőmeí nép elhotá,.
crevit, rozta.
5. iSo. tu et lmúteÍ hn va|etis, bene I{a to és édesanyád j6l vagytok,
66. Az á|tal'ános elany eat; ego et patet tuus volemus. rendben van; én és atyÓd jől va.
gYunk.

L. Qnare volumus,oooreillmuslibentcr. Amit akarunk, azt, szlvwn elhisz-

sztlk. l. Az igei állítmány az alannyal megogyezik szá,mban és szo.
2. Diount' tradunt, forunt, norronÚ. MondjÓk, h|resztelik, beszélik.
3. Quűdauí,il a,g|s, prud,enl'er ugal, c, BérÍnit toszol, okosa,rr tedd, és nézd mélyben.
rosp|co !ötum. a végét.
4. Dicet quőapbm. azt fogja mondani.
2. Ha az a,|any gyiitfinév, s így ttibbségot jolont, akkor az áI|fit-
Valaki
5. Propter vór,u,em drrro lauibrlr. uélÜán dicsémek kiválőságod mí.att. mány értelem szerint egyezhot' és tőbbes számban 6|lhat (con.
6. ,S r ltur d astra. Így jutrrnk a halhatatlansághoz. struntio a,d őnteltututn).
3. TÖbb alany mellett az á|litmány tÖbbos sz mban ált. Eo
Ha az alany ísmerotlon, vagy ha e monda,t tartelma minden azonban az alanyok Bzoros&n sszotartoznak (aenatus popuhtquc),
emberro vona,tkozik' akkor o mondatnak dltalárwa a|a,n,yavan. az á||íLmány egyes szrímban marad.
B'zb a latin fiibbnyire űgy fejozi ki, mint o megy&r. Novezo- 4. Ira az alanyok kiil nbt'zó személyfiok, akkor az állítmány
tosen: (épprlgy, mint a magya,rban) obban a szomélybon áll, amelybe a
ktil nbtizó személyek boleérthetók,Íw * 6. mondatban: tw et,
a,) o csolokv6 igo tÖbbos l. szomélyével(t. Éda); mnter:vos (tehát: wletíe), ego et pnter=na (toMt: ulemue).
l,) o oselokv6 '8e tÖbbos 3. személyévol (2.);
c,) a cselekv igo együ 2. személyévol (3.);
Az áIlítmánykiegészít nominativus c8.
d/ olykor hat6"tozat,|an névmással (4.).
(Nominativus praÉdicetivus)
A magyartől oltér6en kifojozhoti:
l. rro furor brevls eo!. A harag róvid idoig tartő 6r lto6g.
a) a tárgyas i#k szomélyos szonvodó alakjával (5.); 2. Lenlor eú melior !ís accderte ac. Szelídebód és jobÓd lerlznl az órq{
b) a tá,tgyallan igék szomélytolon szonvodó alakjával (6.). neetii. kőzeledtével.
3. Brovls esse laboro, obsourus /io. Róvid igyokszom lenni, (és) homá.lyoc
leszek.
4. Nerno na,scitur iloctus. Senki sem gziilotik tudÓsma&.
5. Cícro anlctis stlfJragr]t]s oonsu| cfoo. Cioerőt vala,trennyi szavazattal oon.
Meg1iegyzéa: Az ilyon megya'r határozÓkot: a|can, |aeoeaen, ÚÖbbn; méhá. hB e8t. aul/ő váJasztották.
ttgarl, t zen, htlezan, azázan sÜb. a latin ala.nnyal fojozi ki; ha oz rqgoz}retÓ 6. Simrlo n, qu| |nberi oolumua. I.egyítnk olyano\ rní|Jnare|tae& tar.
EzÓ, ttibbos gzámhorr 6Ílz mu|ti, patai, pl|nnee, twfunutr]i slb. tatni a,ka,runL.

102
t03
 Az alany esete a nominativus, 6 ki ? mi ? kérd&re felel. Az alany Az alany és az állítmány egyezése 67.
rendesen fónév, de lehet bármoly más sz6 (sót azíszerkezet) is
(2,, 3. példa).
I. lnter arma, si|ent Musae. IIábon1ban hallgatnek a mrlzsák.
A személyes névmást mint alanyt csak akkor teszi ki a latin 2. NIagna multiÚuilo hominum ,in Nagy omberttimog jÖtt Össze a vÁ.
(miként a magyar is), ha nyomaték van rajta; ha például ellontétot urbem convenetunt. rosba.
3. Romulus et R,emus urbem condere Romrrlus és Remur vároet kívánnak
fejez ki (a. példa). oupiunt. alepítani.
4' SenaÚus populrrsquo Bomanus ile. A genatus és a rőmeí nép elhotá,.
crevit, rozta.
5. iSo. tu et lmúteÍ hn va|etis, bene I{a to és édesanyád j6l vagytok,
66. Az á|tal'ános elany eat; ego et patet tuus volemus. rendben van; én és atyÓd jől va.
gYunk.

L. Qnare volumus,oooreillmuslibentcr. Amit akarunk, azt, szlvwn elhisz-

sztlk. l. Az igei állítmány az alannyal megogyezik szá,mban és szo.
2. Diount' tradunt, forunt, norronÚ. MondjÓk, h|resztelik, beszélik.
3. Quűdauí,il a,g|s, prud,enl'er ugal, c, BérÍnit toszol, okosa,rr tedd, és nézd mélyben.
rosp|co !ötum. a végét.
4. Dicet quőapbm. azt fogja mondani.
2. Ha az a,|any gyiitfinév, s így ttibbségot jolont, akkor az áI|fit-
Valaki
5. Propter vór,u,em drrro lauibrlr. uélÜán dicsémek kiválőságod mí.att. mány értelem szerint egyezhot' és tőbbes számban 6|lhat (con.
6. ,S r ltur d astra. Így jutrrnk a halhatatlansághoz. struntio a,d őnteltututn).
3. TÖbb alany mellett az á|litmány tÖbbos sz mban ált. Eo
Ha az alany ísmerotlon, vagy ha e monda,t tartelma minden azonban az alanyok Bzoros&n sszotartoznak (aenatus popuhtquc),
emberro vona,tkozik' akkor o mondatnak dltalárwa a|a,n,yavan. az á||íLmány egyes szrímban marad.
B'zb a latin fiibbnyire űgy fejozi ki, mint o megy&r. Novezo- 4. Ira az alanyok kiil nbt'zó személyfiok, akkor az állítmány
tosen: (épprlgy, mint a magya,rban) obban a szomélybon áll, amelybe a
ktil nbtizó személyek boleérthetók,Íw * 6. mondatban: tw et,
a,) o csolokv6 igo tÖbbos l. szomélyével(t. Éda); mnter:vos (tehát: wletíe), ego et pnter=na (toMt: ulemue).
l,) o oselokv6 '8e tÖbbos 3. személyévol (2.);
c,) a cselekv igo együ 2. személyévol (3.);
Az áIlítmánykiegészít nominativus c8.
d/ olykor hat6"tozat,|an névmással (4.).
(Nominativus praÉdicetivus)
A magyartől oltér6en kifojozhoti:
l. rro furor brevls eo!. A harag róvid idoig tartő 6r lto6g.
a) a tárgyas i#k szomélyos szonvodó alakjával (5.); 2. Lenlor eú melior !ís accderte ac. Szelídebód és jobÓd lerlznl az órq{
b) a tá,tgyallan igék szomélytolon szonvodó alakjával (6.). neetii. kőzeledtével.
3. Brovls esse laboro, obsourus /io. Róvid igyokszom lenni, (és) homá.lyoc
leszek.
4. Nerno na,scitur iloctus. Senki sem gziilotik tudÓsma&.
5. Cícro anlctis stlfJragr]t]s oonsu| cfoo. Cioerőt vala,trennyi szavazattal oon.
Meg1iegyzéa: Az ilyon megya'r határozÓkot: a|can, |aeoeaen, ÚÖbbn; méhá. hB e8t. aul/ő váJasztották.
ttgarl, t zen, htlezan, azázan sÜb. a latin ala.nnyal fojozi ki; ha oz rqgoz}retÓ 6. Simrlo n, qu| |nberi oolumua. I.egyítnk olyano\ rní|Jnare|tae& tar.
EzÓ, ttibbos gzámhorr 6Ílz mu|ti, patai, pl|nnee, twfunutr]i slb. tatni a,ka,runL.

102
t03
 A magyarban a tnlt, leaz, marad, igék az értelmtiket kiegéazití EltérésoL:
névszőval' egyiitt tisszetott állítmányt adnak. (Petófi lángesz volt.
Eű maradok elveimhez.)
t. Crpltr coniwat*nb aoard por. Az órszéogkrlvé. vezérgit báúd.lsl Lí.
A latinban azonban még mrís igékot is tal{í,lunk, amelyek ugyan- ourrl ezar!. végBzték.
lr. 1. Prter a flEur cdan ilb aot. Az atyo éa fio rrgyanazon a DEP@
obban a mondatban sz&zerkezetet alkotnak az alannyal is, é ktilon trll ama. balt mog.
ogy rcmfuwtdtrusbanállő állítmányi kiegeszítóvel is. 2. Apollo a D|tnt i,l J|.aia Dcla Apollo & Dianl D6loez azigetén
n*31 etml. aztlletett.
tryon igék: l. a valamivé lovest, vá|6,el, valaminek |á'tsz6,st, 3. Morr ?' tomnu! aunJ dm||lr. A b.IÁl ég az Álom bÁeonlÓ.
sziilotést, maradást jolontó igék (sum, Íí,o;elnd,o; tlí,d,eor,a?p,roo; 4. trcr rcglquc oludr rrodl 1no- A király ée o Lir{lyi baj bad egy.
Ícrc't|81l,.,. greae Lolt űtre.
ru,a@ri ?ru,npoi2_4. Élda); z. n valaminek nevezést,,tartást, vá-
|aE áelr jebntó igék szonvodó alakjai (appellar, nntnínnr, aocor; d,u-
@f, |nb?Dr, pror; creor, e|,igti 5., 6. Élda). I. IIa a,z a,lany somlegosnomÍ sz6 ugy&ll' do szomélyt fojez
ki, akkor az á,|Iltmé,nykteg&zÍr6molléknév vagy partioipium hím-
Mint,ho1y aa ilyorr mondotokban két nominetirrrs szoropel,kett,óan,oni- nombo kern| @on,atrudíaad, intetrlüum=értolem szerint valÓ egyez.
,uröou,i szoÚkezotrl i8 b6zél{lnk. tótéB).
II. TÖbb alany után az átr|ítmánykiq&zÍtí melléknév vagy
A ut & uttnok e ma,gya,r fordításban olmarad, s ilgy az 6||lt.
participium tÖbbos ezámba,n éll' mégpedig:
nányí ki%&rd.tó|enziiJlltmá;ruly . A ttibbi igo mellett a magyarban
tÖbbnyiro -na,L, .neL, .v&, .vé ragos enedményhatároz áll. l. egynomúok után ugyanebba,n & nemben'
2. a kiiltinbtiz6 nomű szomélJrnovok után hímnombon,
3. a kiiltinbtizó nomú dolognovok után somlogesbon, vagy a leg.
ct. Az alrrny & az Óllítmánykieg&zító kiizelebbivol ogyozik,
névsző esrezése
4. ba aa ala,rryok vogyoson szomély. és dolognovok' &kkor &
BzeméIynévneméhoz igazodik' do tÖbbes szá,mban.
|. Itt Jttgt loanl. mosa &, őn tbrÍl| A futágbon ezégyerrletes a halál, a
glodo!.. gy6zelemben dios séges. Megjeggzéa. Néha az áIlítmdnykiegdezít melléknév vogy névmde som.
2. Bol,Ú .'' o.pÜt ltaltu. B'Óma Itá,lia f6vÁroea.
legos f névként áll' s így nomben nom eg'yzik Ín% M ala.rrnyal. Qulil eaÚ
8. aeu et opdmur mlg|rÚcr. A gyakorlot o legjobb mester.
E ra,,b a mry,,3t| 1,Í|e. A t,órténolom az é|et,mest,ero. amiciÚlo? Micsoda (dolog) a barétság l TurpiÜuilo polur esÚ, quam ilol,ot. A gya.
A$,ó;I4 |üln. aoJwt tptttinalt. Asostomaderakkirrilyánakmondják lczat roeszabb (dolog)' mínt o féjda.lom.

l. a az 6l|ítmámykiogészít6 névsző molléknév, megegyezik aa A jelzö (athibutum)

alannya,l nemben, sz mba , osotbon.
2. s aa áiítmány}dogésdt6 névsző fónév, megegyezik aa alany-
nyal szá'mban éeosetbon.
3. a aa á.llítmány}iieg&zlt6 névsző vá'|tnz6 nemü fónév (ezÓ-
dantitrun mabö|p,l4.)' a,kLor nombon is mogogyozik az ala,rrnyal.
Mirnden olyan mondatrésznok, emoly névszőval van kifojozvo,
Iehot jelzóje. A je|z6 lehet:
a/ melléknév (számnév, névmás, melléknévi igonév), g ez &
molléknévi jolzó;

104 105
 A magyarban a tnlt, leaz, marad, igék az értelmtiket kiegéazití EltérésoL:
névszőval' egyiitt tisszetott állítmányt adnak. (Petófi lángesz volt.
Eű maradok elveimhez.)
t. Crpltr coniwat*nb aoard por. Az órszéogkrlvé. vezérgit báúd.lsl Lí.
A latinban azonban még mrís igékot is tal{í,lunk, amelyek ugyan- ourrl ezar!. végBzték.
lr. 1. Prter a flEur cdan ilb aot. Az atyo éa fio rrgyanazon a DEP@
obban a mondatban sz&zerkezetet alkotnak az alannyal is, é ktilon trll ama. balt mog.
ogy rcmfuwtdtrusbanállő állítmányi kiegeszítóvel is. 2. Apollo a D|tnt i,l J|.aia Dcla Apollo & Dianl D6loez azigetén
n*31 etml. aztlletett.
tryon igék: l. a valamivé lovest, vá|6,el, valaminek |á'tsz6,st, 3. Morr ?' tomnu! aunJ dm||lr. A b.IÁl ég az Álom bÁeonlÓ.
sziilotést, maradást jolontó igék (sum, Íí,o;elnd,o; tlí,d,eor,a?p,roo; 4. trcr rcglquc oludr rrodl 1no- A király ée o Lir{lyi baj bad egy.
Ícrc't|81l,.,. greae Lolt űtre.
ru,a@ri ?ru,npoi2_4. Élda); z. n valaminek nevezést,,tartást, vá-
|aE áelr jebntó igék szonvodó alakjai (appellar, nntnínnr, aocor; d,u-
@f, |nb?Dr, pror; creor, e|,igti 5., 6. Élda). I. IIa a,z a,lany somlegosnomÍ sz6 ugy&ll' do szomélyt fojez
ki, akkor az á,|Iltmé,nykteg&zÍr6molléknév vagy partioipium hím-
Mint,ho1y aa ilyorr mondotokban két nominetirrrs szoropel,kett,óan,oni- nombo kern| @on,atrudíaad, intetrlüum=értolem szerint valÓ egyez.
,uröou,i szoÚkezotrl i8 b6zél{lnk. tótéB).
II. TÖbb alany után az átr|ítmánykiq&zÍtí melléknév vagy
A ut & uttnok e ma,gya,r fordításban olmarad, s ilgy az 6||lt.
participium tÖbbos ezámba,n éll' mégpedig:
nányí ki%&rd.tó|enziiJlltmá;ruly . A ttibbi igo mellett a magyarban
tÖbbnyiro -na,L, .neL, .v&, .vé ragos enedményhatároz áll. l. egynomúok után ugyanebba,n & nemben'
2. a kiiltinbtiz6 nomű szomélJrnovok után hímnombon,
3. a kiiltinbtizó nomú dolognovok után somlogesbon, vagy a leg.
ct. Az alrrny & az Óllítmánykieg&zító kiizelebbivol ogyozik,
névsző esrezése
4. ba aa ala,rryok vogyoson szomély. és dolognovok' &kkor &
BzeméIynévneméhoz igazodik' do tÖbbes szá,mban.
|. Itt Jttgt loanl. mosa &, őn tbrÍl| A futágbon ezégyerrletes a halál, a
glodo!.. gy6zelemben dios séges. Megjeggzéa. Néha az áIlítmdnykiegdezít melléknév vogy névmde som.
2. Bol,Ú .'' o.pÜt ltaltu. B'Óma Itá,lia f6vÁroea.
legos f névként áll' s így nomben nom eg'yzik Ín% M ala.rrnyal. Qulil eaÚ
8. aeu et opdmur mlg|rÚcr. A gyakorlot o legjobb mester.
E ra,,b a mry,,3t| 1,Í|e. A t,órténolom az é|et,mest,ero. amiciÚlo? Micsoda (dolog) a barétság l TurpiÜuilo polur esÚ, quam ilol,ot. A gya.
A$,ó;I4 |üln. aoJwt tptttinalt. Asostomaderakkirrilyánakmondják lczat roeszabb (dolog)' mínt o féjda.lom.

l. a az 6l|ítmámykiogészít6 névsző molléknév, megegyezik aa A jelzö (athibutum)

alannya,l nemben, sz mba , osotbon.
2. s aa áiítmány}dogésdt6 névsző fónév, megegyezik aa alany-
nyal szá'mban éeosetbon.
3. a aa á.llítmány}iieg&zlt6 névsző vá'|tnz6 nemü fónév (ezÓ-
dantitrun mabö|p,l4.)' a,kLor nombon is mogogyozik az ala,rrnyal.
Mirnden olyan mondatrésznok, emoly névszőval van kifojozvo,
Iehot jelzóje. A je|z6 lehet:
a/ melléknév (számnév, névmás, melléknévi igonév), g ez &
molléknévi jolzó;

104 105
 b) f név (névmás, gerundium), mégpedig mint Í6névi je|z6 3. JelzÓiiLl olykor hatétoző áll. Pl. Pugna od Connos. A Cannao rnellett
ttibbnyire genitivusban (birtokos je|z6, l, 79a.|, de néha ablativus. vívott csata.
ban is (abl, qtnlitati,s), tová,bbá mint értn|mez6 (appnsito), ba Az ilyen jelzÓ.helyettesít hetározÓt e magyarban alkelmas kÖzvotí.
egyik fónév a másjkhoz (ugyanabban az esetben) magyarázatkép. téssol (,,valÓ'', ,,lov6'', egy alkalmas molléknévi igonév) kapcsoljuk a jelzett
azőhoz.
ben járul, p|. Tarqudnius rer.

Az érÚelmezö (appositio) 72.

7r. A melléknévijelzö e5yez&e
7. Hislori,a, mogistro l;,űtu, nurnrt|t A t<irténelom, az élet mestere, a' tégi
uetu8ta,,,iE, magno usui est. kor }rírn<ike, nagy haeznunkra
1. Amicus cattus in te incettil cernd. Áz állhatatos barát a bizonytalan v&n.
tur. goreban mutatkozik meg. 2, o aitrl,e phitosophia dux I o rtu. T, filozdfia, élettink vezéte| T, eté.
2. Summun,íu,s summa ínóuria (est). Á legteljesebb jog a Íegnagyobb lris intlagatrix expultrixquo oilrlo. nyeink elócselogat ja és búneink
rum! e|ttzÁje|
3. Multa-eÚ gtaviabella. ."''íx?i*lílixíu(lehet).
4. a) Omnes tluaii et maria I
b) fluuii et maria otnn|u. e" cisszes folyÓk éa tongerok.
l
c) omnes Jluuii et mari,o omnia J Az értelmezó koze|ebbról meghatá,tozza az ért'e|mezettsző mi-
voltát. Az értelmez a |alinban mindig Í6név,amely az érbe|me.
zett szőva| esetben egyezik. Ha vé,Jtozínemú fónév (substantivum
A melléknévi je|z6 a je|zett, szőnak kiiltinbtizó tulajdonságait
mobi,le),akkor nemben is (1. pelda; vit. 14.).
fejezheti ki. Megegyezik velo nemben, számban és osetben. TÖbb.
nyire a je|zet't szó után áll (l.), do elótte is állhat, kiiltin sen ha ki H a a z a p p o s i Í . i ou r b s , o p p i , d u m ,c i v i t a s , a k k o r a z á | l í t m á n v k i eg é s z í t
akarja emelni az irő (2.). névsz6 nenl az alannyal, hanem az appositiÓval egyezik. P|. Corioli,, oppiilum
IIa egy fónévnek tiibb jelzóje van (kiil n een, ha az egyik rnul- Volscorurn,a Cn. Marcio Coriolano captum esÍ.Coriolit, a volscustlk."'ar.osát, Cn.
Marcius Coriolanus foglalta el.
tus, 3. példa), rendesen et (atque, gue) kapcsolja mindegyiket az
1\[egtiirténik' hogy az appositio mell l e|mara,d az Állítmányban rejl6
e| z hoz. _ Ea t bb fónévnek egy kőzoa ie|zóle v&n' akkor az Yagy
névmris.alany. A magyarban kit'essziik a azomélye névmást az étt'e|mez6
a legkcizelebbivel egyezik, vagy ismétlódik (4.). előtb. Pl. Ha'nnibal, peto pacem..Ún, Eanniba.l, kérom a békét,.

T<jbbes számrl sz6 el6tt a jelz k ogyesben állnak, ha a tiibbesben iissze.

foglalt egységeket kiiLliin.kiiliin jelzik. Pl. (Jnd,etsiceeimaet oicesima legiones.
A rg.ik meg a 20.ik legio. _ De olykor a, je|zett szÓ is egyes ezárníl, s a tőbb.
Az állítmányi jelzö ésértelmezö
séget csak az mutat,ja, hogy tiibb a ie|z6. Ísy pl. .IrzÍerEaquilinom Col|inam- (Attributum praedica,tivum - Appositio praedicativa)
que porÚom posu,í,tcaatra. A Porte Esquilina és Colline kiizÖtt iitiitt tábort.

l. Superíor ata,bat lupna, long?4oB |n. Foljebb á.llt a farkae, és sokkol lejjebb
Megiegyzések. l. A t'ulajdonnevekhez a jelzőt valarnely alkalmas főnév- ferior agnus. a bárány.
vel kapcsoljuk, amely a tulajdonnév értelmezóje lesz. Pl. Cdo, vil. sapient,iesi. 2. Non otnnis mmiar. Nem halok meg egészat,.
mus. A bcilcs Cato. _ Y,gy ,illenévtnásga|: Socrateaí||oaapi,enti,eaimua.A biilcg 3. Socrates oenenunx |aatas h,atuí;c. Sz<iklatész vidá;rnan itto ki g m6r.
Sz kratész.
4. |Ie invitutn a'döu;i. .lff.'lm e enére aeg{tettelek.
2. Néha a f6név áll jelzóként molléknévi értolemben: Yírltot eoerc,itua. 5. Plclto uno e, octogelima annp wt|- Platőn 8l éves LorÁba'tr lrás Lcizben
A gyóztes hadsereg' berns est n'.,ortu1re. balt meg.

106 t07
 b) f név (névmás, gerundium), mégpedig mint Í6névi je|z6 3. JelzÓiiLl olykor hatétoző áll. Pl. Pugna od Connos. A Cannao rnellett
ttibbnyire genitivusban (birtokos je|z6, l, 79a.|, de néha ablativus. vívott csata.
ban is (abl, qtnlitati,s), tová,bbá mint értn|mez6 (appnsito), ba Az ilyen jelzÓ.helyettesít hetározÓt e magyarban alkelmas kÖzvotí.
egyik fónév a másjkhoz (ugyanabban az esetben) magyarázatkép. téssol (,,valÓ'', ,,lov6'', egy alkalmas molléknévi igonév) kapcsoljuk a jelzett
azőhoz.
ben járul, p|. Tarqudnius rer.

Az érÚelmezö (appositio) 72.

7r. A melléknévijelzö e5yez&e
7. Hislori,a, mogistro l;,űtu, nurnrt|t A t<irténelom, az élet mestere, a' tégi
uetu8ta,,,iE, magno usui est. kor }rírn<ike, nagy haeznunkra
1. Amicus cattus in te incettil cernd. Áz állhatatos barát a bizonytalan v&n.
tur. goreban mutatkozik meg. 2, o aitrl,e phitosophia dux I o rtu. T, filozdfia, élettink vezéte| T, eté.
2. Summun,íu,s summa ínóuria (est). Á legteljesebb jog a Íegnagyobb lris intlagatrix expultrixquo oilrlo. nyeink elócselogat ja és búneink
rum! e|ttzÁje|
3. Multa-eÚ gtaviabella. ."''íx?i*lílixíu(lehet).
4. a) Omnes tluaii et maria I
b) fluuii et maria otnn|u. e" cisszes folyÓk éa tongerok.
l
c) omnes Jluuii et mari,o omnia J Az értelmezó koze|ebbról meghatá,tozza az ért'e|mezettsző mi-
voltát. Az értelmez a |alinban mindig Í6név,amely az érbe|me.
zett szőva| esetben egyezik. Ha vé,Jtozínemú fónév (substantivum
A melléknévi je|z6 a je|zett, szőnak kiiltinbtizó tulajdonságait
mobi,le),akkor nemben is (1. pelda; vit. 14.).
fejezheti ki. Megegyezik velo nemben, számban és osetben. TÖbb.
nyire a je|zet't szó után áll (l.), do elótte is állhat, kiiltin sen ha ki H a a z a p p o s i Í . i ou r b s , o p p i , d u m ,c i v i t a s , a k k o r a z á | l í t m á n v k i eg é s z í t
akarja emelni az irő (2.). névsz6 nenl az alannyal, hanem az appositiÓval egyezik. P|. Corioli,, oppiilum
IIa egy fónévnek tiibb jelzóje van (kiil n een, ha az egyik rnul- Volscorurn,a Cn. Marcio Coriolano captum esÍ.Coriolit, a volscustlk."'ar.osát, Cn.
Marcius Coriolanus foglalta el.
tus, 3. példa), rendesen et (atque, gue) kapcsolja mindegyiket az
1\[egtiirténik' hogy az appositio mell l e|mara,d az Állítmányban rejl6
e| z hoz. _ Ea t bb fónévnek egy kőzoa ie|zóle v&n' akkor az Yagy
névmris.alany. A magyarban kit'essziik a azomélye névmást az étt'e|mez6
a legkcizelebbivel egyezik, vagy ismétlódik (4.). előtb. Pl. Ha'nnibal, peto pacem..Ún, Eanniba.l, kérom a békét,.

T<jbbes számrl sz6 el6tt a jelz k ogyesben állnak, ha a tiibbesben iissze.

foglalt egységeket kiiLliin.kiiliin jelzik. Pl. (Jnd,etsiceeimaet oicesima legiones.
A rg.ik meg a 20.ik legio. _ De olykor a, je|zett szÓ is egyes ezárníl, s a tőbb.
Az állítmányi jelzö ésértelmezö
séget csak az mutat,ja, hogy tiibb a ie|z6. Ísy pl. .IrzÍerEaquilinom Col|inam- (Attributum praedica,tivum - Appositio praedicativa)
que porÚom posu,í,tcaatra. A Porte Esquilina és Colline kiizÖtt iitiitt tábort.

l. Superíor ata,bat lupna, long?4oB |n. Foljebb á.llt a farkae, és sokkol lejjebb
Megiegyzések. l. A t'ulajdonnevekhez a jelzőt valarnely alkalmas főnév- ferior agnus. a bárány.
vel kapcsoljuk, amely a tulajdonnév értelmezóje lesz. Pl. Cdo, vil. sapient,iesi. 2. Non otnnis mmiar. Nem halok meg egészat,.
mus. A bcilcs Cato. _ Y,gy ,illenévtnásga|: Socrateaí||oaapi,enti,eaimua.A biilcg 3. Socrates oenenunx |aatas h,atuí;c. Sz<iklatész vidá;rnan itto ki g m6r.
Sz kratész.
4. |Ie invitutn a'döu;i. .lff.'lm e enére aeg{tettelek.
2. Néha a f6név áll jelzóként molléknévi értolemben: Yírltot eoerc,itua. 5. Plclto uno e, octogelima annp wt|- Platőn 8l éves LorÁba'tr lrás Lcizben
A gyóztes hadsereg' berns est n'.,ortu1re. balt meg.

106 t07
 Ea a molléknevok nem a, f6név állandÓ tulojdorrságát, hanem
annak alkalmi állapotát fejezik ki, értelmtik szerint inkább az d,llÍ,t-
A TÜBBI MoNDATBÉsz 74.
truÍ;ra31hoz
t'artoznak. Az ilyen ie|z6t dllttmá,nyi jelz nnk (attrí,buturn (Áz esotok Bzorope a nrondatban)
praed,icatőtruna,)mondjuk.
Alakilag, vagyis nemben, számban es esotben ilyonkor js azza| Az accusativus használata
a mondatníssze| egyezik mog, amel;rro vonatkozik. Magyarra azon-
ban idó., mÓd- vagy állapothatározőval fordítjuk. Áz accusativus a tárgy (obiectum) esote. Megjeltili tehá,t azt
Áilitmrlnyi !e|z6n| általában a helyet (I), íd6t & szÍ,mfqatmat a szomélyt vagy dolgot, akiro vagy amelyro a cselekvés irrínyul,
(2.) jelentó a az érzelÍlá & d,l|apotot(3., 4., 5.) kifojozó melléknevek illetvo amit a csolokves orodményoz. E kérdesro fe|e|: kit ? mit ?
es participiumok szeropolnek. kiket? mika?
Van l. kiilsó trí,rgy, amely a cselekvés megt rténto olótt is
A latinra valÓ fordításnál ilyen osétokbon tigyotntink koll arra, hogy a megvolt: custos ca,nem terdt az r idrlia kutyát; 2. belsó tőtgy,
jo|z6t azzel a szÓva.l ogyeztesstik meg, amolyhoz értelmilog tartozik. Ísy pl. amely csak a cselokves folytán iőnlréftel. hastís uulnus ferit
El6sz.ir én láttalak meg (én volta,rn az ols6, aki mogláttalek):111'* te vidi. az a||enségsebot iit.
El aztir tégod láttatak mog (to voltál aa első, akit mogláttam):h|mum Úc
vaó. Minthogy a té,tgya cselekvésnok mintegy a végpontjo, accuea.
tivus jol li a végpontot ktfeiezí lrrat'átozíkal is. I,ehet lnuú ? kér-
de,sre helyhat'átoző, ,neddig? kérdésro idti|latátoző, mire? mire
Cato rcacz liltcrae ctw iI, 1,Í1il. Cato órqkor{ban tanult meg gÜrÓ. nizue ? kérdésreeredményhatátozí.
StlL
Hoc mihi pueto accidit. Ez gyemeL&oromban tórtént ve. A latin igo nem foglalhatja magá,ban a tárgyat is, mint & magya,r;
Cipo oonrut @fuÚwvlíl,,pr,t cu a tárgyként állő személyos es mutatő névmá,st tehát a latinban
n,.e crH.""'".'r kor{bon letoplozte
. Cati.
d.teí,. tina öaemgk v sét. mindig ki kell tonni: |&t,lak:ui,d,eo te; |é,t'om(ti. ót, azl\=pifl26
eutn.
Jelentésoszerint az éttn|mezóis gzologsbban kaposolődbat oz
A, Az AccUBATIvUs MINT TÁnGY (oBIEqrUM) zs.
dlllrmóruy|m. Bz aa appsÍrb pmd,íaróoo. Ilyon 6||ítmányi értel.
mez6kéntM, hhntetrt,áli|apaa kifejezó Í6na,e*szeneptnek. ![o. A tárgy lehot fónév vagy fónéviil haszná,lt bármely más sző.
gya,rra,rendosonállapot. vagy idóhatározÓva,l fordítjvk, vagy mőnt
Pl.
szÓcsLával kapcsoljuk e,z é nlrmlezrrtt,
f6névbez.
Manua mrnun looal. Kéz kozot mog.
Az áI|ltmá'nyi értn|mezórokon aa áIlítmd,rryiiolzóvol; a kulonb. Noace b tpoum. Igmord mog m4gadat.
ségcsak aa, hogy fónéwel van kÍfojezve,az visrnnt melléknéwel.
A latinban ttibbnyire azok az igék tárgyasak, amelyek amagyclt.11a.
Lan is azok.
Számos latin igo azonban a magyartÓl eltéróen áIl accusati.
vusszal. Ilyonek:
rdiuvo, luvo sogítek vkinok hrbeo rltqrrtrl van vala,rnim
rl|guem v. vkit mrnet me vÁr roÓm

108
 Ea a molléknevok nem a, f6név állandÓ tulojdorrságát, hanem
annak alkalmi állapotát fejezik ki, értelmtik szerint inkább az d,llÍ,t-
A TÜBBI MoNDATBÉsz 74.
truÍ;ra31hoz
t'artoznak. Az ilyen ie|z6t dllttmá,nyi jelz nnk (attrí,buturn (Áz esotok Bzorope a nrondatban)
praed,icatőtruna,)mondjuk.
Alakilag, vagyis nemben, számban es esotben ilyonkor js azza| Az accusativus használata
a mondatníssze| egyezik mog, amel;rro vonatkozik. Magyarra azon-
ban idó., mÓd- vagy állapothatározőval fordítjuk. Áz accusativus a tárgy (obiectum) esote. Megjeltili tehá,t azt
Áilitmrlnyi !e|z6n| általában a helyet (I), íd6t & szÍ,mfqatmat a szomélyt vagy dolgot, akiro vagy amelyro a cselekvés irrínyul,
(2.) jelentó a az érzelÍlá & d,l|apotot(3., 4., 5.) kifojozó melléknevek illetvo amit a csolokves orodményoz. E kérdesro fe|e|: kit ? mit ?
es participiumok szeropolnek. kiket? mika?
Van l. kiilsó trí,rgy, amely a cselekvés megt rténto olótt is
A latinra valÓ fordításnál ilyen osétokbon tigyotntink koll arra, hogy a megvolt: custos ca,nem terdt az r idrlia kutyát; 2. belsó tőtgy,
jo|z6t azzel a szÓva.l ogyeztesstik meg, amolyhoz értelmilog tartozik. Ísy pl. amely csak a cselokves folytán iőnlréftel. hastís uulnus ferit
El6sz.ir én láttalak meg (én volta,rn az ols6, aki mogláttalek):111'* te vidi. az a||enségsebot iit.
El aztir tégod láttatak mog (to voltál aa első, akit mogláttam):h|mum Úc
vaó. Minthogy a té,tgya cselekvésnok mintegy a végpontjo, accuea.
tivus jol li a végpontot ktfeiezí lrrat'átozíkal is. I,ehet lnuú ? kér-
de,sre helyhat'átoző, ,neddig? kérdésro idti|latátoző, mire? mire
Cato rcacz liltcrae ctw iI, 1,Í1il. Cato órqkor{ban tanult meg gÜrÓ. nizue ? kérdésreeredményhatátozí.
StlL
Hoc mihi pueto accidit. Ez gyemeL&oromban tórtént ve. A latin igo nem foglalhatja magá,ban a tárgyat is, mint & magya,r;
Cipo oonrut @fuÚwvlíl,,pr,t cu a tárgyként állő személyos es mutatő névmá,st tehát a latinban
n,.e crH.""'".'r kor{bon letoplozte
. Cati.
d.teí,. tina öaemgk v sét. mindig ki kell tonni: |&t,lak:ui,d,eo te; |é,t'om(ti. ót, azl\=pifl26
eutn.
Jelentésoszerint az éttn|mezóis gzologsbban kaposolődbat oz
A, Az AccUBATIvUs MINT TÁnGY (oBIEqrUM) zs.
dlllrmóruy|m. Bz aa appsÍrb pmd,íaróoo. Ilyon 6||ítmányi értel.
mez6kéntM, hhntetrt,áli|apaa kifejezó Í6na,e*szeneptnek. ![o. A tárgy lehot fónév vagy fónéviil haszná,lt bármely más sző.
gya,rra,rendosonállapot. vagy idóhatározÓva,l fordítjvk, vagy mőnt
Pl.
szÓcsLával kapcsoljuk e,z é nlrmlezrrtt,
f6névbez.
Manua mrnun looal. Kéz kozot mog.
Az áI|ltmá'nyi értn|mezórokon aa áIlítmd,rryiiolzóvol; a kulonb. Noace b tpoum. Igmord mog m4gadat.
ségcsak aa, hogy fónéwel van kÍfojezve,az visrnnt melléknéwel.
A latinban ttibbnyire azok az igék tárgyasak, amelyek amagyclt.11a.
Lan is azok.
Számos latin igo azonban a magyartÓl eltéróen áIl accusati.
vusszal. Ilyonek:
rdiuvo, luvo sogítek vkinok hrbeo rltqrrtrl van vala,rnim
rl|guem v. vkit mrnet me vÁr roÓm

108
 gdulor ollquem hízelgek vkinek meÚuo! Úimeo félek vkitől A személy, akire a cselekvésirányul, accusatiYusban áll a k vet.
adaequo, aoquo fiilérek vkivel &Uquem kez személytelen igék mellett:
dlquom minor, minitor fenyegetek vkit
oemulor &llquem vetelkedem vkivel olicui aliquiil vmivel decet me illik hozzám,
coveo oliquom őrizkodem vkit'ől miror aliquiil csodálkozom vmin dedecet me nem illik hozz6m,
consulo oliquem tanécsot kérek pero oliquiil késziiliik vmire Jallit, tugit, praeteri;t rno elkerÍili figyelmemet,
vkit6l (készítek vmit) iuuat, rno riimiimre van.
orrro alíquiil ttirődÖm vmivol querrot aliquid panaszkodcmvmiért
debeo eliquirl
Azt, ami illik vagy nem illik stb., leginkább semlegesnemiínév-
tartozom vmivol Úracto aliquem bánok vkivel
deficit me kifogyok vmiből ulciccor &liquem bosszr'rt dllok vkin
mással vagy infinitivusszal fejezziik ki.
deprecor o|tquirl ktinyiirgi'k uniért v. bossz t állok
fugio oliguem monokiiliik vkit l 75d.
vkiért Miseret mc tuí. Szánlak.
Paenitet mc hu ls Jacti v. paeníta me Bánom ezb 8 !,etteÍnet^
hoc feci.sse.
Pl. Íortas tortun,a, adi,utsa,. A bátrakon segít a gzerencge. Debemus gratiom Pud,et me atultitiae tneae. Szégyellem oktalanságomat.
m.8n&m pmrentibue noqt"i,a. Nagy hclával tortozunk sziileinknek. Mors sua,
quemquo ,nanpl. Mindenkiro haldl vár. oaue agreÍn.lriztea.iet a kutyctÓl.
Tó,meo l)tlng.íE et il,otn ÍercntfF. Félok a da'rraoktÓl (a gtiriigtikt t) még akkor is, A ktivotkez , érzextjelentó személytelen igék mollett a szeméIyt,,
he ajándékot hoznak. (Vii. 82e.) akit, az &zés e|to|t,' a,ccusativusszal' a tá'rgyat, a,mely az érzést,
kelti, va|amely fónév genitivusríval vagy infinitivusszal (80/.) fe-
7ű. jezziik ki:
Tortunatam v|bm oöxít. Szerencsér életot élt.
Pugpsm pryÚ1,ít nobl|lsdmrm. miseret szánakozom vkin
DÍc86 barcot harcolt.
paen'iteÚ megbdnok r,rnit
pi,get, me oliouius (roí) rostellok vmit
pudeÚ ezégyenkezem vmiért
BeIsó tárgyat, mely osa,k a, csolokvés oredményekéntjtin létre, taedet utálok rrmit
a, megyena,l egyoz&n tá,rgyotlan igék i8 vohetnok magukhoz, még-
76e.
pedig ols&orban ugya,rrabbÓl a tóból valÓ vagy rokon jelentésü jel- Caesar F"ubiconem tranadil. Caesar átkelt a Rubico folyőn.
zfu f6nevot. Áz ilyen kifejozés novoz Íuwra dymnlogiu,. Multa senem circumaeniunt incom. Sok baj k<irnyékezi az tirogeábert.
moda.

A bel86 tárgy rerrdeserr jelzős f6név, mort jolz6 nélkiil a f6név csak fÖl<ie.
leges íernét'lésevo|na aa íge értelménok. A kÖlt6k gzorotik olhagyní a f6novet, Tárgyatlan, fóként mozgást jelentó igék épp gx, mint a, m&.
s Ílyenkor a megmaradÜ ie|zÁ tafuntoson semleges accusetivusban dll. Ire. gyarban (mászik: megmássze a hegyet), a latinban is tárgyasokká
lyetteoíth.eti aa ilyen bels6 térgyot somlogos névmás is. Pl.: Dal,e rid,ens,llu|oe vá|hatnak, ha circurn, per, pra,eter,Üra,n*,ad, @m, őn, ű, sub
logranE. Éaesen káoogÓ, kedvoeen osoveg6. Ilhld gl,orintu,r. Azza| dicsokszik.
w-
k.itókkel vannak sszetévo.Sokszor átvit,bértolműok.Így mondják:
adeo senatturm a genatus elé járulok
7&. ineo magislratum hivatalba lépok
canil,űIo poo hom|ner, t.,,|taiI,. Az emberekhez sze||d béke, az ádÁz hora,g
cet íra Íota's. aabeo leborom munkéra vállalkozom
6 vadá,llotokhoz i||ik.
.ilÍorrme Íucit. - Jől tudom. (Nem keriili el figyelmemet.) conaenio oliquem talélkozom vkivol
Iutlat lu ta oldaa. trtmunkrc va,rr, hogy léttunk. De:. conaenit alircui illik valakihez
conaEnit inter eor megogyeztek egymás kÖzótt

ll0 llr
 gdulor ollquem hízelgek vkinek meÚuo! Úimeo félek vkitől A személy, akire a cselekvésirányul, accusatiYusban áll a k vet.
adaequo, aoquo fiilérek vkivel &Uquem kez személytelen igék mellett:
dlquom minor, minitor fenyegetek vkit
oemulor &llquem vetelkedem vkivel olicui aliquiil vmivel decet me illik hozzám,
coveo oliquom őrizkodem vkit'ől miror aliquiil csodálkozom vmin dedecet me nem illik hozz6m,
consulo oliquem tanécsot kérek pero oliquiil késziiliik vmire Jallit, tugit, praeteri;t rno elkerÍili figyelmemet,
vkit6l (készítek vmit) iuuat, rno riimiimre van.
orrro alíquiil ttirődÖm vmivol querrot aliquid panaszkodcmvmiért
debeo eliquirl
Azt, ami illik vagy nem illik stb., leginkább semlegesnemiínév-
tartozom vmivol Úracto aliquem bánok vkivel
deficit me kifogyok vmiből ulciccor &liquem bosszr'rt dllok vkin
mással vagy infinitivusszal fejezziik ki.
deprecor o|tquirl ktinyiirgi'k uniért v. bossz t állok
fugio oliguem monokiiliik vkit l 75d.
vkiért Miseret mc tuí. Szánlak.
Paenitet mc hu ls Jacti v. paeníta me Bánom ezb 8 !,etteÍnet^
hoc feci.sse.
Pl. Íortas tortun,a, adi,utsa,. A bátrakon segít a gzerencge. Debemus gratiom Pud,et me atultitiae tneae. Szégyellem oktalanságomat.
m.8n&m pmrentibue noqt"i,a. Nagy hclával tortozunk sziileinknek. Mors sua,
quemquo ,nanpl. Mindenkiro haldl vár. oaue agreÍn.lriztea.iet a kutyctÓl.
Tó,meo l)tlng.íE et il,otn ÍercntfF. Félok a da'rraoktÓl (a gtiriigtikt t) még akkor is, A ktivotkez , érzextjelentó személytelen igék mollett a szeméIyt,,
he ajándékot hoznak. (Vii. 82e.) akit, az &zés e|to|t,' a,ccusativusszal' a tá'rgyat, a,mely az érzést,
kelti, va|amely fónév genitivusríval vagy infinitivusszal (80/.) fe-
7ű. jezziik ki:
Tortunatam v|bm oöxít. Szerencsér életot élt.
Pugpsm pryÚ1,ít nobl|lsdmrm. miseret szánakozom vkin
DÍc86 barcot harcolt.
paen'iteÚ megbdnok r,rnit
pi,get, me oliouius (roí) rostellok vmit
pudeÚ ezégyenkezem vmiért
BeIsó tárgyat, mely osa,k a, csolokvés oredményekéntjtin létre, taedet utálok rrmit
a, megyena,l egyoz&n tá,rgyotlan igék i8 vohetnok magukhoz, még-
76e.
pedig ols&orban ugya,rrabbÓl a tóból valÓ vagy rokon jelentésü jel- Caesar F"ubiconem tranadil. Caesar átkelt a Rubico folyőn.
zfu f6nevot. Áz ilyen kifejozés novoz Íuwra dymnlogiu,. Multa senem circumaeniunt incom. Sok baj k<irnyékezi az tirogeábert.
moda.

A bel86 tárgy rerrdeserr jelzős f6név, mort jolz6 nélkiil a f6név csak fÖl<ie.
leges íernét'lésevo|na aa íge értelménok. A kÖlt6k gzorotik olhagyní a f6novet, Tárgyatlan, fóként mozgást jelentó igék épp gx, mint a, m&.
s Ílyenkor a megmaradÜ ie|zÁ tafuntoson semleges accusetivusban dll. Ire. gyarban (mászik: megmássze a hegyet), a latinban is tárgyasokká
lyetteoíth.eti aa ilyen bels6 térgyot somlogos névmás is. Pl.: Dal,e rid,ens,llu|oe vá|hatnak, ha circurn, per, pra,eter,Üra,n*,ad, @m, őn, ű, sub
logranE. Éaesen káoogÓ, kedvoeen osoveg6. Ilhld gl,orintu,r. Azza| dicsokszik.
w-
k.itókkel vannak sszetévo.Sokszor átvit,bértolműok.Így mondják:
adeo senatturm a genatus elé járulok
7&. ineo magislratum hivatalba lépok
canil,űIo poo hom|ner, t.,,|taiI,. Az emberekhez sze||d béke, az ádÁz hora,g
cet íra Íota's. aabeo leborom munkéra vállalkozom
6 vadá,llotokhoz i||ik.
.ilÍorrme Íucit. - Jől tudom. (Nem keriili el figyelmemet.) conaenio oliquem talélkozom vkivol
Iutlat lu ta oldaa. trtmunkrc va,rr, hogy léttunk. De:. conaenit alircui illik valakihez
conaEnit inter eor megogyeztek egymás kÖzótt

ll0 llr
75Í, B\ Az AccUsATtyUg MINT EATÁnozo 77.
Me miserum! Szegény fojemt (-N{2g16} 6ngg'tl

o fattecemhominum spm! reménye! A helyhatározÓ occusatiyus 'a

ta.
o temporo, o mores! "'ir#íff'lT:Lber
Milyen idők, micaoda erkolosÖkl
(Accusativus loci)

Felkiált,ő csonke mondatokban a magya,r nominativu.nak a latin.

ban accusativus felel meg, mely egy elhallgatott ige (pl. aid,efe) Et proelb p|oÍ1,sír in prouínebm ac A csatáb l o provinciába menektilt,
d,e& 'e Rolmro,n co, end,i'c. s azutÁrr RÓmába igyekezntt,.
tárgyának tekinthetó (acc. exclama,tianí's
). Paler me hönc misít Bhodum. Atyám innen Rhodus szigetére kiil.
di'tt.
De ha a felkiáltés egyszersmind megezőlíláa, valamint ecee' en mellett
o megszÓlított személy vagy dolog neve lsocalitruabon (illotvo nomiru iansba,n)
á|l. P|. o ili immorÚolesl ÍÍ^olhetotlanistonek! Pro s.noto lupiter! Szentséges A városok es kisebb szigetek r;roveh,oud.2kérdésropusáa, &ccrrsa,.
Jupiter!
tivusban áll.
A kiiznovek k ziil kettó (ilarrua & rw) k veti e vá,rosnevoket:
Az ríllítmánykiegészítfr
accusativus
d,ornum haza, rus mezóre, falura.
(Aocusativus praodicativus)
78. IIa a vérognév mellett értolmoz6 v&n, ez elé kiteasztik a praepositiÓt:
Ari,stidern ciues iustum c4tpellaue- Arisztidészt a polgárok igazságosnak
In urbem Romam. RÓma vérosába.
run,. (mint a város k?im,yékétjoliili. Pl.: Cuear od Genavam per.
'gyáva igezságost) nevezték. Az ad' praapaitio
Tirnid,us Docat se c&utum' paFoum sor. A ővatosnak mondja magÁt,
cliilw.
aenit. Caeg't Genave (Genf) ktizelébe ért.
J icisvény takorskosnak.
Fac qunm plurimoa hominea Ío|iaas! .Iégy I(t'ltők h,oud? k&déelre felelő helyhatdrozÓként más f6noveket is hasz.
minél t,<ibb embert boldoggá!
Megnum ego hoc il,ttco. Ezt nagy dolognek t&rtom. nclnak puszta aocrrsativrrsokban: Italiom oenitI.o.y'taí,qtrc litoro. Itáliába ért,
mégpodig e laviniumi partokra.
Amely igék szenvedó alakban állítmrínykiegeszító nominativusre
szorulnak, azok, ha cselekvó alakriak, állítmánykiegeazit &ccug&- Megiog}",és gz e*lek monrlottgnl szero1Ét kifeJcz6 elnevezéeekr6l
tjvust kívánnak maguk mellé.Ez az accwativus praÉdica,tivuslehet Az egyea oseteken beltil a ktiliinbtiz olnovezések arra figyelmeztetnek,
f név vagy melléknév; ma,gya,rrarendesen .nek, .nek' -vá, .vé, hogy a latin nyolvben ugyana,rrnek az eeotúrek t bbféle szerepo' funkciÓja
ragos eredm ényhat,á,tozőval fordítjuk. lehet. (A magyarban is ugyanaz a hatérozÓrag mds mog més hatérozÓt jelent.
het: levelot trt,ba t,j6na& - r6szeshatátozó;Budfinakta _ helyhatároz
Ilyen igék: az itány jeliiléséro; iirii'l a más azoroncaéjénr"&- okhatároző; szobíjában íi _
facio, efficio, reddo helyhatározÓ; minrlon évben _ id határozÓ; botegségben szonved - állapot.
vmivé teszek
creo, eligo, iloclmo határozÓ.) A latin nyelvtaní elnevezésok (rcalaat nu troci,acc,uaatilrua temp.
vmivé vdlasztok, nyilvénÍtok
sppello, nomino, v@o, vminek nevezek, mondok tis, gen,it,itsus poaaeaa,i,lruastb.) megjegyzéso mogkiinnyíti a nyelvta^rri jolen.
dico $égek tudetosulceát, s lohot vé teszi e bonniik valÓ pontos tájékozÓdést.
hobeo, duco, puto, exirtfuno vrninek tartok, vélek, gondolok
me pra6sto, me proebeo vminek mutatkozom, bízonyulok

R,edrlo (vmivé teszok) kiogészít jo mindig melléknév: Homón,ea oe/ooos

redtlit cupiditaa. Vakká t,eszi az omboroket a vdgy.

tl2 I Latln nyelvktinyv - 2075

lt3
75Í, B\ Az AccUsATtyUg MINT EATÁnozo 77.
Me miserum! Szegény fojemt (-N{2g16} 6ngg'tl

o fattecemhominum spm! reménye! A helyhatározÓ occusatiyus 'a

ta.
o temporo, o mores! "'ir#íff'lT:Lber
Milyen idők, micaoda erkolosÖkl
(Accusativus loci)

Felkiált,ő csonke mondatokban a magya,r nominativu.nak a latin.

ban accusativus felel meg, mely egy elhallgatott ige (pl. aid,efe) Et proelb p|oÍ1,sír in prouínebm ac A csatáb l o provinciába menektilt,
d,e& 'e Rolmro,n co, end,i'c. s azutÁrr RÓmába igyekezntt,.
tárgyának tekinthetó (acc. exclama,tianí's
). Paler me hönc misít Bhodum. Atyám innen Rhodus szigetére kiil.
di'tt.
De ha a felkiáltés egyszersmind megezőlíláa, valamint ecee' en mellett
o megszÓlított személy vagy dolog neve lsocalitruabon (illotvo nomiru iansba,n)
á|l. P|. o ili immorÚolesl ÍÍ^olhetotlanistonek! Pro s.noto lupiter! Szentséges A városok es kisebb szigetek r;roveh,oud.2kérdésropusáa, &ccrrsa,.
Jupiter!
tivusban áll.
A kiiznovek k ziil kettó (ilarrua & rw) k veti e vá,rosnevoket:
Az ríllítmánykiegészítfr
accusativus
d,ornum haza, rus mezóre, falura.
(Aocusativus praodicativus)
78. IIa a vérognév mellett értolmoz6 v&n, ez elé kiteasztik a praepositiÓt:
Ari,stidern ciues iustum c4tpellaue- Arisztidészt a polgárok igazságosnak
In urbem Romam. RÓma vérosába.
run,. (mint a város k?im,yékétjoliili. Pl.: Cuear od Genavam per.
'gyáva igezságost) nevezték. Az ad' praapaitio
Tirnid,us Docat se c&utum' paFoum sor. A ővatosnak mondja magÁt,
cliilw.
aenit. Caeg't Genave (Genf) ktizelébe ért.
J icisvény takorskosnak.
Fac qunm plurimoa hominea Ío|iaas! .Iégy I(t'ltők h,oud? k&déelre felelő helyhatdrozÓként más f6noveket is hasz.
minél t,<ibb embert boldoggá!
Megnum ego hoc il,ttco. Ezt nagy dolognek t&rtom. nclnak puszta aocrrsativrrsokban: Italiom oenitI.o.y'taí,qtrc litoro. Itáliába ért,
mégpodig e laviniumi partokra.
Amely igék szenvedó alakban állítmrínykiegeszító nominativusre
szorulnak, azok, ha cselekvó alakriak, állítmánykiegeazit &ccug&- Megiog}",és gz e*lek monrlottgnl szero1Ét kifeJcz6 elnevezéeekr6l
tjvust kívánnak maguk mellé.Ez az accwativus praÉdica,tivuslehet Az egyea oseteken beltil a ktiliinbtiz olnovezések arra figyelmeztetnek,
f név vagy melléknév; ma,gya,rrarendesen .nek, .nek' -vá, .vé, hogy a latin nyolvben ugyana,rrnek az eeotúrek t bbféle szerepo' funkciÓja
ragos eredm ényhat,á,tozőval fordítjuk. lehet. (A magyarban is ugyanaz a hatérozÓrag mds mog més hatérozÓt jelent.
het: levelot trt,ba t,j6na& - r6szeshatátozó;Budfinakta _ helyhatároz
Ilyen igék: az itány jeliiléséro; iirii'l a más azoroncaéjénr"&- okhatároző; szobíjában íi _
facio, efficio, reddo helyhatározÓ; minrlon évben _ id határozÓ; botegségben szonved - állapot.
vmivé teszek
creo, eligo, iloclmo határozÓ.) A latin nyelvtaní elnevezésok (rcalaat nu troci,acc,uaatilrua temp.
vmivé vdlasztok, nyilvénÍtok
sppello, nomino, v@o, vminek nevezek, mondok tis, gen,it,itsus poaaeaa,i,lruastb.) megjegyzéso mogkiinnyíti a nyelvta^rri jolen.
dico $égek tudetosulceát, s lohot vé teszi e bonniik valÓ pontos tájékozÓdést.
hobeo, duco, puto, exirtfuno vrninek tartok, vélek, gondolok
me pra6sto, me proebeo vminek mutatkozom, bízonyulok

R,edrlo (vmivé teszok) kiogészít jo mindig melléknév: Homón,ea oe/ooos

redtlit cupiditaa. Vakká t,eszi az omboroket a vdgy.

tl2 I Latln nyelvktinyv - 2075

lt3
77b. Aceusativus a tér és iilö mértékénekkifejezésérc Ilyenek:
ilooeo rliquem rl|qutd Üanítok vkít vmiro
l. Fosstl quinilecim pdes longa. 'fizencit oelo diquem rttqutd eltitkolok vki el6l vrnit
láb hosszrl árok.
Marotholt duodetriginÚo fere milío Morathőn kciriilbeliil huszonnvolcezer porco ollquem o|tqutil kérek vkit l vmít (vkit vmire|
|aee') pa.ssuun ab Athenda abeat. lépésnyire (42 km) van Aihéntól. rogo a|iguem sontonÚilm mogkérdozok vkit véloményo fel6l
2. !eydcl'9e.
quoi|ro5inÚa,n,,nosl,.ae. á,rtt Áthén A rogare sentenllrm kifejezésben a dolognév acousativuge szonvodőbon
fui't Athenia. ".!ffiá#',l.#*j,*'?
élén.
is mogmarad. Ego ptimua sonÚontílm rogqtu8 eum.Tngernkérdoztek
Mit,hrida't,ee &nnum tíonovlccs|mum eÚ Mitridates már huszonharmadik éve mog el6.
tnrtiulm regna,t. uralkodik. sziir véleményem folől.
Calo annos quinque et octoginb nahu Ca-to n.yolcvancit éves korában fejezte A kérést' kérdezést, ktivetolégt jolent ogyéb igéknéI (cro,
.dolog ittlerrogo,
e uild enceeail. be életét.
flagilo, peto, poafulo) csek ekkor varr kottős aooueativus, ha e somloges
névmással vagy melléknévvol va,rr kifejozve. Pl. Irl unum re rogo. Aoa az ogyte
l. Accusativrr.szal feiezzik ki a térbeli mértéket e kérdésre: kérlok. Nec pokrttem am,i,alm brglon
lwóta. Nem ís kérek tóbbet hatatrnas
barÁtomtÓl. - Kii'liinben o szomély oó praepositiÓvol éll: au,eil,ium pdo tb
mily hnsszti ? tnóly sznles? m,ennyi,re? (accusatiuus sparőő), I,eggyak.
aliquo aogítségot kérek valakit l.
rabban o"zalt1ll' latus, langua melléknevekkel használták.
2. Az idíbeli kiterjodést, a,z idótartamot e kérdesre med,díg? 2, A kÖltók gtir g mintára gyakron alkalmaat k az orodmény.
mennyd id,eje anrnk, hogg ? szint,én puszta accusativus Íelezi ki hatő,roző &ccrrgatiYust o kérdéslti tluire nézae? (acou,utitttts Gtapnua
(aenusatdaustempnria). v. respedi,aus) - ennek o jol lésére,hogy vala,moly tulajdonsá,g
vqgy állapot miro vonetkozik. h zábon rondeson ablativus limita.
Megjegyzéaek.. l. A kort a latin a ktivotkez képpen jeliilheti:
tionis áIl ebben az értolombon. (869.)
pru,er d*rlrn annos nrtur
I
1rucr d|ee,en &nnorum } t'tzéves fi
pzer decinum annum agens A genitivus hosználota 7t.
I
2, Az id hatcr joltilésére, valamint t menngi ,id,&re? kétdésre praeposi. Á gonitivus o dolgok e'zotartozá'áú, kapcsolotát (pl. birtokos
tiÓa névszÓt használ a latin. P!, ad eumman7 senech enxkéső aggkorig; in iliern es birtok) kifejozó oset.
ogy nepra; ,imcentum annos gzáz esztend re. Ezérb l.leggyakrabbarr birtokos jolz6ként 'ooDopol' illetvo vala.
mely fónév vagy melléknév jolontését kt'zelebbról meghotá,toz,za;
77c. Drerlményhatátoz aecusativus Iehot 2. valamoly ige mollott állÍtmányi klq&ztt6 ougy n'teno"o
is. _ Mogjegyzendó, hogy a névszÓk mollett á,116gonitívus is lehgt
l. Usw Úe plurr itoccbit. A gyakorlat
sokszor az 6||ltmálny klog&zltóie.
t<ibbre tonít meg téged.
. Prcem te poaeimtu omnna. Békét, kériink t6led valamenilyie"n.
2. os humorolquo dno eimi,lia, Arcát és vállát tekintve istőnhez ha.
sonlő. A) GE!{ÍTTyusNÉvszll Bzo$zBiBrlwtErtsD!{ 79.
oau|os lacadrnie eutfwa. ,,Szeméro nézvo ktinnyekkel eltintve'',
azaz: krinnybe borult szemmel. Genitivus poose*nrru

l. Két aocusativus: a személy accusativrrsa mint tárgy s a |. Terra 6t @f,.m|mb natet onln|wn !fiínden embernek &ózöe an5{o o
79d.
dolog accusativusa mint eredményhatátozÓ áll a latinban egyes igék mortrllurn. fÖld.
2. Nolu ts,u,t|, Bomrnorum, ploöo Nolában 8 rom.tur a rdmaiaké, a _ n6p
mollott. cnnlb.|lJ c'd. IÍannib6l6 (E. pd'rtián)
"otd.

il4
lt6
77b. Aceusativus a tér és iilö mértékénekkifejezésérc Ilyenek:
ilooeo rliquem rl|qutd Üanítok vkít vmiro
l. Fosstl quinilecim pdes longa. 'fizencit oelo diquem rttqutd eltitkolok vki el6l vrnit
láb hosszrl árok.
Marotholt duodetriginÚo fere milío Morathőn kciriilbeliil huszonnvolcezer porco ollquem o|tqutil kérek vkit l vmít (vkit vmire|
|aee') pa.ssuun ab Athenda abeat. lépésnyire (42 km) van Aihéntól. rogo a|iguem sontonÚilm mogkérdozok vkit véloményo fel6l
2. !eydcl'9e.
quoi|ro5inÚa,n,,nosl,.ae. á,rtt Áthén A rogare sentenllrm kifejezésben a dolognév acousativuge szonvodőbon
fui't Athenia. ".!ffiá#',l.#*j,*'?
élén.
is mogmarad. Ego ptimua sonÚontílm rogqtu8 eum.Tngernkérdoztek
Mit,hrida't,ee &nnum tíonovlccs|mum eÚ Mitridates már huszonharmadik éve mog el6.
tnrtiulm regna,t. uralkodik. sziir véleményem folől.
Calo annos quinque et octoginb nahu Ca-to n.yolcvancit éves korában fejezte A kérést' kérdezést, ktivetolégt jolent ogyéb igéknéI (cro,
.dolog ittlerrogo,
e uild enceeail. be életét.
flagilo, peto, poafulo) csek ekkor varr kottős aooueativus, ha e somloges
névmással vagy melléknévvol va,rr kifejozve. Pl. Irl unum re rogo. Aoa az ogyte
l. Accusativrr.szal feiezzik ki a térbeli mértéket e kérdésre: kérlok. Nec pokrttem am,i,alm brglon
lwóta. Nem ís kérek tóbbet hatatrnas
barÁtomtÓl. - Kii'liinben o szomély oó praepositiÓvol éll: au,eil,ium pdo tb
mily hnsszti ? tnóly sznles? m,ennyi,re? (accusatiuus sparőő), I,eggyak.
aliquo aogítségot kérek valakit l.
rabban o"zalt1ll' latus, langua melléknevekkel használták.
2. Az idíbeli kiterjodést, a,z idótartamot e kérdesre med,díg? 2, A kÖltók gtir g mintára gyakron alkalmaat k az orodmény.
mennyd id,eje anrnk, hogg ? szint,én puszta accusativus Íelezi ki hatő,roző &ccrrgatiYust o kérdéslti tluire nézae? (acou,utitttts Gtapnua
(aenusatdaustempnria). v. respedi,aus) - ennek o jol lésére,hogy vala,moly tulajdonsá,g
vqgy állapot miro vonetkozik. h zábon rondeson ablativus limita.
Megjegyzéaek.. l. A kort a latin a ktivotkez képpen jeliilheti:
tionis áIl ebben az értolombon. (869.)
pru,er d*rlrn annos nrtur
I
1rucr d|ee,en &nnorum } t'tzéves fi
pzer decinum annum agens A genitivus hosználota 7t.
I
2, Az id hatcr joltilésére, valamint t menngi ,id,&re? kétdésre praeposi. Á gonitivus o dolgok e'zotartozá'áú, kapcsolotát (pl. birtokos
tiÓa névszÓt használ a latin. P!, ad eumman7 senech enxkéső aggkorig; in iliern es birtok) kifejozó oset.
ogy nepra; ,imcentum annos gzáz esztend re. Ezérb l.leggyakrabbarr birtokos jolz6ként 'ooDopol' illetvo vala.
mely fónév vagy melléknév jolontését kt'zelebbról meghotá,toz,za;
77c. Drerlményhatátoz aecusativus Iehot 2. valamoly ige mollott állÍtmányi klq&ztt6 ougy n'teno"o
is. _ Mogjegyzendó, hogy a névszÓk mollett á,116gonitívus is lehgt
l. Usw Úe plurr itoccbit. A gyakorlat
sokszor az 6||ltmálny klog&zltóie.
t<ibbre tonít meg téged.
. Prcem te poaeimtu omnna. Békét, kériink t6led valamenilyie"n.
2. os humorolquo dno eimi,lia, Arcát és vállát tekintve istőnhez ha.
sonlő. A) GE!{ÍTTyusNÉvszll Bzo$zBiBrlwtErtsD!{ 79.
oau|os lacadrnie eutfwa. ,,Szeméro nézvo ktinnyekkel eltintve'',
azaz: krinnybe borult szemmel. Genitivus poose*nrru

l. Két aocusativus: a személy accusativrrsa mint tárgy s a |. Terra 6t @f,.m|mb natet onln|wn !fiínden embernek &ózöe an5{o o
79d.
dolog accusativusa mint eredményhatátozÓ áll a latinban egyes igék mortrllurn. fÖld.
2. Nolu ts,u,t|, Bomrnorum, ploöo Nolában 8 rom.tur a rdmaiaké, a _ n6p
mollott. cnnlb.|lJ c'd. IÍannib6l6 (E. pd'rtián)
"otd.

il4
lt6
 Á gonitivus alapjolontéseszorint a Ó irtokosjelzíeaetn (genóti,au,E
pos. Je|z& fónév gonitivrua kifojezheti valamoly személynek vagy
aessiuus). Ilyonkor kié? tnié? kdnpka, minek abirtoln ? kérdésrofelel. dolognak lényeges, tiibbnyiro bels6 tu|a,jilanságdrken, qrulitn,tis).
Ha az állítmányhoz battozik,okkor -éképzísbirtokszÓval fordítjuk. A magyarban rondoson .rl, .ú képz& ixszotott melléknéwel fordít.
Mogiogyuéíok. l. Gon. possosaivus áll o célhatározó kifojezésero hasz. juk. I,ohet állítménykiegészití iB. (Yii. 86e.)
ná|t aual|, gratid ab|alívrxok el6tt l.B.P|. Mu],ta omicorum causL Jacimua,
gnarcaíra [rorumoour! twnJucremue. Sok mindont megtosziink barátain. Genitivus quantitatis
kérÜ'aÍnit tinmagunkért nem tennénk meg. - E ezavek mellett azonban a
személyesnévmág gonit'ivuse helyett o birÜokos névmáa áll mint melléknévi 79e.
jolz6' s elrhez nyometék kodvéérÜaz ilpeenévmÁs gonítivusa is jcrulhat. Su[ Punr noverm &nnorum. K:ilonoévos g'yorrzrok.
Eomo tt7um |1ttaro;tam. (Irt). Eárom betűi ember (a tolvai).
tpdur ocuoil. renno$dárt. Di,ea est tenpus viglntl quaÚtuor horr. A nap 24 őrai Íd6.
Az Úrr*rtar(képmás' nagpág' helyett) rrrgozhetotlen szÓ mellott is geni. rum.
t'ivus áu. Inrtr'r mnt|rr q.em adóÍícant. Eqyna'gygl$l lovat építonok.
2. A gen. possmivrrs metl l e bírÜokot jelÖl6 szÓ el is marodhat (gen,
Számnévi ie|zfu gonitivus fejezi ki valaminek a nagyaá'gá,t,
eunp,c,,, ). P|. v cnnw| 6e' .d vodrc (tí. ÜOt,tphm,.Yegto templomáho z éttek,
o@ílio uctcllt (t'i. filio). c'aooílio' Metellrrs leánya. korát, srilyát slb. (gen. qlnnrifutős). Magyarra .s, -i, .nyi képz6s
iisszetett melléknéwel fordítjuk. Elófordul állítmányi kieguzitó.
70b. Genítivru orplicativul ként is.
GeniÚivus subiectivus és obiectivus 7sÍ.
l. Pantn mot{l. E+|4lbrrnbtá.
2. xo,,lÍlb tolp|onun. A Boípio.oqqt4d. Amor porenlum. A sziilók szerototo.
8. oppidun Ántloohlr. Ántioóbio várcss.
L Dult útm tronoqn.d !.o|'. l[á,r maga tz a azÁ ie édea, hogy béke. a,) Cselokvést jelontó fónevok mellett a latinban is, meg a
magyarban is a genitivusnak gyakran kétféIojelontese lehot. A szii.
KOzel 6ll a gon. posseaivusbu az a gonitivus, amoly a vele egy lók szeroteto l. jelentheti, hogy a n l6k Bzoretnek' tehát a ,,sztllók,,
sz gzerkozetbon állÓ f novet Lt'zelobbr6l mt4hatlÍrozzn,(genótiaus alanya a szorotésben foglalt csolekvesnek (ezét1,oz gen. subiectiaua);
eaplíardws). Ifaaprerra i'sszotott szőva,l, birtokos jelzível vagy 2. jelentheti, hogy a szú,I6ketszerotik, tohát a ,,sziilók', t,&tgyaa Bze.
értn|mez& sz&?rrko"rlt,tr,l fordítjuk. rotésnek (ezéttez gen. obiecti,trus).
Eogy melyik értelemben vegyiik az ilyon kifejezésekot, aa tiibb-
7%. Genitivus materiae nyiro a mondat ért'e|métö|s a dolog term&zebélól fiigg. Ísy pl.
Decene ,dipía vulgt. Eeztolon a nép ítéloto gzerint. (Gen. subiect.)
Á genitivus joltilhoti azt aa an,yagot, amolyból valami van (gen.
Nemo rulntba mr|onn cmoÚ. Senkigom kodveli a bajok hírhozÓit. (Gen.
nnterían). Magyarra jo|z& uszobétollel fordítjuk. PI. Montes aurd obioct.)
pnllirnrí. Áranybogyeket ígérni. Yagy pl. Trl.;rttr:borm|num imptudctltío cd, u, quifum timorc wrt|s agam.
hr d, mortem. Akkora oz emberek oktala,rreága, hog'y némelyok helálfélolom.
79tt Genitivur quatitatis
Genitivus orrnlitntir b6l losznok iingyilkosok. _ Itű is világos, hogy aa,,ehberok'' szÓnek alangi,, a
',halÁl'' szÓnak tdrgyi vonatkozáso va,n.

Iir prgnl bpntt
Po|p. ,1,.. ec|r mcmor|rc.
Nagyeezii emben A latinban sokkal gyakoribb a genitivus obiectivus.
Kevesen vannak, akik éles emlékezó.
Magyarre a genitivrrs obioctivust vagy Öeszetott f néwol fordíthatjuk,
tehetaégűek.
pl. teetltrrm v tgp &dwnreági vagy ulő (ilotve más a.lkslmas molléknévi ige.

ll0 t17
 Á gonitivus alapjolontéseszorint a Ó irtokosjelzíeaetn (genóti,au,E
pos. Je|z& fónév gonitivrua kifojezheti valamoly személynek vagy
aessiuus). Ilyonkor kié? tnié? kdnpka, minek abirtoln ? kérdésrofelel. dolognak lényeges, tiibbnyiro bels6 tu|a,jilanságdrken, qrulitn,tis).
Ha az állítmányhoz battozik,okkor -éképzísbirtokszÓval fordítjuk. A magyarban rondoson .rl, .ú képz& ixszotott melléknéwel fordít.
Mogiogyuéíok. l. Gon. possosaivus áll o célhatározó kifojezésero hasz. juk. I,ohet állítménykiegészití iB. (Yii. 86e.)
ná|t aual|, gratid ab|alívrxok el6tt l.B.P|. Mu],ta omicorum causL Jacimua,
gnarcaíra [rorumoour! twnJucremue. Sok mindont megtosziink barátain. Genitivus quantitatis
kérÜ'aÍnit tinmagunkért nem tennénk meg. - E ezavek mellett azonban a
személyesnévmág gonit'ivuse helyett o birÜokos névmáa áll mint melléknévi 79e.
jolz6' s elrhez nyometék kodvéérÜaz ilpeenévmÁs gonítivusa is jcrulhat. Su[ Punr noverm &nnorum. K:ilonoévos g'yorrzrok.
Eomo tt7um |1ttaro;tam. (Irt). Eárom betűi ember (a tolvai).
tpdur ocuoil. renno$dárt. Di,ea est tenpus viglntl quaÚtuor horr. A nap 24 őrai Íd6.
Az Úrr*rtar(képmás' nagpág' helyett) rrrgozhetotlen szÓ mellott is geni. rum.
t'ivus áu. Inrtr'r mnt|rr q.em adóÍícant. Eqyna'gygl$l lovat építonok.
2. A gen. possmivrrs metl l e bírÜokot jelÖl6 szÓ el is marodhat (gen,
Számnévi ie|zfu gonitivus fejezi ki valaminek a nagyaá'gá,t,
eunp,c,,, ). P|. v cnnw| 6e' .d vodrc (tí. ÜOt,tphm,.Yegto templomáho z éttek,
o@ílio uctcllt (t'i. filio). c'aooílio' Metellrrs leánya. korát, srilyát slb. (gen. qlnnrifutős). Magyarra .s, -i, .nyi képz6s
iisszetett melléknéwel fordítjuk. Elófordul állítmányi kieguzitó.
70b. Genítivru orplicativul ként is.
GeniÚivus subiectivus és obiectivus 7sÍ.
l. Pantn mot{l. E+|4lbrrnbtá.
2. xo,,lÍlb tolp|onun. A Boípio.oqqt4d. Amor porenlum. A sziilók szerototo.
8. oppidun Ántloohlr. Ántioóbio várcss.
L Dult útm tronoqn.d !.o|'. l[á,r maga tz a azÁ ie édea, hogy béke. a,) Cselokvést jelontó fónevok mellett a latinban is, meg a
magyarban is a genitivusnak gyakran kétféIojelontese lehot. A szii.
KOzel 6ll a gon. posseaivusbu az a gonitivus, amoly a vele egy lók szeroteto l. jelentheti, hogy a n l6k Bzoretnek' tehát a ,,sztllók,,
sz gzerkozetbon állÓ f novet Lt'zelobbr6l mt4hatlÍrozzn,(genótiaus alanya a szorotésben foglalt csolekvesnek (ezét1,oz gen. subiectiaua);
eaplíardws). Ifaaprerra i'sszotott szőva,l, birtokos jelzível vagy 2. jelentheti, hogy a szú,I6ketszerotik, tohát a ,,sziilók', t,&tgyaa Bze.
értn|mez& sz&?rrko"rlt,tr,l fordítjuk. rotésnek (ezéttez gen. obiecti,trus).
Eogy melyik értelemben vegyiik az ilyon kifejezésekot, aa tiibb-
7%. Genitivus materiae nyiro a mondat ért'e|métö|s a dolog term&zebélól fiigg. Ísy pl.
Decene ,dipía vulgt. Eeztolon a nép ítéloto gzerint. (Gen. subiect.)
Á genitivus joltilhoti azt aa an,yagot, amolyból valami van (gen.
Nemo rulntba mr|onn cmoÚ. Senkigom kodveli a bajok hírhozÓit. (Gen.
nnterían). Magyarra jo|z& uszobétollel fordítjuk. PI. Montes aurd obioct.)
pnllirnrí. Áranybogyeket ígérni. Yagy pl. Trl.;rttr:borm|num imptudctltío cd, u, quifum timorc wrt|s agam.
hr d, mortem. Akkora oz emberek oktala,rreága, hog'y némelyok helálfélolom.
79tt Genitivur quatitatis
Genitivus orrnlitntir b6l losznok iingyilkosok. _ Itű is világos, hogy aa,,ehberok'' szÓnek alangi,, a
',halÁl'' szÓnak tdrgyi vonatkozáso va,n.

Iir prgnl bpntt
Po|p. ,1,.. ec|r mcmor|rc.
Nagyeezii emben A latinban sokkal gyakoribb a genitivus obiectivus.
Kevesen vannak, akik éles emlékezó.
Magyarre a genitivrrs obioctivust vagy Öeszetott f néwol fordíthatjuk,
tehetaégűek.
pl. teetltrrm v tgp &dwnreági vagy ulő (ilotve más a.lkslmas molléknévi ige.

ll0 t17
 név) sogítcgével jolzővé alakíÜott hetdrozÓval, pl. periÚL lei ni||trrfu g, ,ud. A gonitivus jelt'lhet valamely egé*ut,emolynek egy réuéÍkőenwl-
ilggben oal,ő jdrtaaaág.
jirk (geni,tíau,s
p,rtítiuus).
A szomélyes névmás és a viggza,hatÓ névmás tnei, tuő, nont"ö, |,esÚr,ö, eu
olakjai genitivus obioctivus gya'rránt használatosak. PI. ilpeídpríum tul az Az egesz lehet l. valamely so|casá,g,amelyrrok ogy vagy ttibb
utÁna'd val6 végy; ozzol szembon ilpei,ilerium tuum a to végyad (vki után). t,agiát, kiemeljiik; ilyenkor a magyarban lcó?ótt, k&ztll névutős hatÓ-
toz6va| fordítjuk a,gen. partitivust: |nmirut,mu,pi,entíssirnln aleg-
Ó) Genitivus obioctivus egazfiti ki számos mol|éknéves mollék. bt'lcsebb az emberek kozÖtt; 2. lehet valamoly e#pég, amolynek
névként haszn lt Pgrticipium értetmét. csak bizonyos monnyiségérólvan az6; fordításo a magyarban jelz&
Ilyenek az om|ékezést,tudást, vágyÓdást, rÉszesiilést, bóvel- f név: satí,selquentia,e e|egendó ékosszőlá^s.
kodest vlgy ozek ollonkezójét jolontó melléknevek, tohát: Sokaságot jelentó gen. partitivus áll: kozép- és felsófokl mel-
léknevek ésadverbiumok, fónéviil.haaznőilt névmások (quís? quidam,
.vidrr, oupldus, rtuillocur vágyÓdÓ' tórokv vmire
ooneoftu, lneoiur, noroiur beavatott; bo nom evatott vmíbe
alter, solus, nnmn, uter stb.), határozott u határozatla,rr számnovok
rEmor, immemor omlékez6; nem emlékez lrnire ( multi, nnnrÜuli, pa,uci) mellett.
perÚioopc' oxlpt! tésza; nom r{szoe vrnibon Egységot jelentó gon. partitivus áll: mennyiségot és mértéket
lleÍlÜu!' gnr'ru! jtírtas vmibon jel ló fónevek (multitudo, @Pfu, oisnryy monnyiség,halom, mdów
imperitur, igne,rus járatl,an' tudatlan vmibon
plenur tele vmivel
véka, libra, pond,o font);
rimllls, dtustmtlir hasonlÓ vmihoz; ktiliinbóz vmÍtőt fónéviil baszná|t,, monnyiséget jelontó somloges melléknevek és
(o be!s6 hasonlÓság kifojezéeére) névmások (m,ultum, plua, plurömutn, pnutrun, tnilÜu,E,mdmínun,
ni'hil,,quid,? a'liquíd,,hoc, illud, id,)i
Pl' oonacőn mena toot| tamu metduia rida. Az igazsága tudatában lev6
lélek novetí a szőbeszéd hezugafuait. Romaní, semper appeten,cs glorirc mennyiséget, helyot, idót jolontó adverbiumok (urdE e|ég,
fu,erutt. A rÓmaiek mindig dics eégre végyÓk voltak. rxnrunxkovés,nitni,s t |ső'goa;ubi, ubil:umqunbárhol, nuquan,sehol;
Ki'lt6k és e kés6bbi kor írÚi egyéb melléknevek mellé is tettek gen. tum,,tunc akkor) mellott.
obiectivust, p|. iliaea oprrm kinosekben gazdag, Úena'u pro@ii szál.dé|Eához
rogaszkodÓ, potew rlrti tinmagén uralkodÓ ember.
Megjegyz.éaek. l. A személyes névmások nocbrrm ég verbrrm o|akjoi
mindig gen. partitivusok :,,ktiziiliirrk",,,ktiziiletok".
79s. Genitíyus partitivus 2, Ge.n. partitivus helyett hasznÁlatos in, inÜer, ox, ile praeposit,iÓs hatd.
rozÓ is. Így kíiliiniison az alapszÁmok mellott (mílk&mdalu;veuleve|),utwa
mellett majdnem mindig. anua ea tribue : ogy a hÁrom kőzill, ttwa ib mulfiőa:
[. omnlum bomlnum npíemtbedmu. Á legb<ilosobb oz emberek kőzdtt. egy a sok k zíi. Mi,lle mellott nominativusz rn,ilJe mil,ites; otlenben: dzo
2. l,egíoltln ru. KetÜ6 a legiők kÖz{tl. miliami.li,tum.
3. Mqrc ode rurl. Nagy halom arany. 3. A melléknevek kiiziil csek az ő-ttivüek Állhatnak gen. partitivrrsban;
4. Níl mornlbtre rrdul eol. Semmi sem e!érbetetlen a hata,rrdők.
nak. egyéb tővúek ritkcn, főleg ha ö.tiivú melléknévvel egytitt fordulnak e|6.Quőd
6. Eota clm, humrnl ndkil a me Embervqgyok;rlgygondolomreemmi novi? Mi rljsríg ? De: nihi] memorobile soÍnmi omlítégro mélt6.
oliomtm c$o Inrto. emberi ninos t6vol t6lom.
8. sa,is eloquent|ec, rrplenÚlrre po. Elég ékosszálás, Levés b<ilcsesség.
rum.
7, (Ibdnam 3entlum atmtu| Míogode vilÁgbeÍl éltink'
8. videa,.l cotutilca,turyú|,reeprublia Yígyá;zzarrak a oonsulok, hogy az
lletÁmen't| ap il. á||rm gemni ká,rt ne szenvoapn.

ll8 ll9
 név) sogítcgével jolzővé alakíÜott hetdrozÓval, pl. periÚL lei ni||trrfu g, ,ud. A gonitivus jelt'lhet valamely egé*ut,emolynek egy réuéÍkőenwl-
ilggben oal,ő jdrtaaaág.
jirk (geni,tíau,s
p,rtítiuus).
A szomélyes névmás és a viggza,hatÓ névmás tnei, tuő, nont"ö, |,esÚr,ö, eu
olakjai genitivus obioctivus gya'rránt használatosak. PI. ilpeídpríum tul az Az egesz lehet l. valamely so|casá,g,amelyrrok ogy vagy ttibb
utÁna'd val6 végy; ozzol szembon ilpei,ilerium tuum a to végyad (vki után). t,agiát, kiemeljiik; ilyenkor a magyarban lcó?ótt, k&ztll névutős hatÓ-
toz6va| fordítjuk a,gen. partitivust: |nmirut,mu,pi,entíssirnln aleg-
Ó) Genitivus obioctivus egazfiti ki számos mol|éknéves mollék. bt'lcsebb az emberek kozÖtt; 2. lehet valamoly e#pég, amolynek
névként haszn lt Pgrticipium értetmét. csak bizonyos monnyiségérólvan az6; fordításo a magyarban jelz&
Ilyenek az om|ékezést,tudást, vágyÓdást, rÉszesiilést, bóvel- f név: satí,selquentia,e e|egendó ékosszőlá^s.
kodest vlgy ozek ollonkezójét jolontó melléknevek, tohát: Sokaságot jelentó gen. partitivus áll: kozép- és felsófokl mel-
léknevek ésadverbiumok, fónéviil.haaznőilt névmások (quís? quidam,
.vidrr, oupldus, rtuillocur vágyÓdÓ' tórokv vmire
ooneoftu, lneoiur, noroiur beavatott; bo nom evatott vmíbe
alter, solus, nnmn, uter stb.), határozott u határozatla,rr számnovok
rEmor, immemor omlékez6; nem emlékez lrnire ( multi, nnnrÜuli, pa,uci) mellett.
perÚioopc' oxlpt! tésza; nom r{szoe vrnibon Egységot jelentó gon. partitivus áll: mennyiségot és mértéket
lleÍlÜu!' gnr'ru! jtírtas vmibon jel ló fónevek (multitudo, @Pfu, oisnryy monnyiség,halom, mdów
imperitur, igne,rus járatl,an' tudatlan vmibon
plenur tele vmivel
véka, libra, pond,o font);
rimllls, dtustmtlir hasonlÓ vmihoz; ktiliinbóz vmÍtőt fónéviil baszná|t,, monnyiséget jelontó somloges melléknevek és
(o be!s6 hasonlÓság kifojezéeére) névmások (m,ultum, plua, plurömutn, pnutrun, tnilÜu,E,mdmínun,
ni'hil,,quid,? a'liquíd,,hoc, illud, id,)i
Pl' oonacőn mena toot| tamu metduia rida. Az igazsága tudatában lev6
lélek novetí a szőbeszéd hezugafuait. Romaní, semper appeten,cs glorirc mennyiséget, helyot, idót jolontó adverbiumok (urdE e|ég,
fu,erutt. A rÓmaiek mindig dics eégre végyÓk voltak. rxnrunxkovés,nitni,s t |ső'goa;ubi, ubil:umqunbárhol, nuquan,sehol;
Ki'lt6k és e kés6bbi kor írÚi egyéb melléknevek mellé is tettek gen. tum,,tunc akkor) mellott.
obiectivust, p|. iliaea oprrm kinosekben gazdag, Úena'u pro@ii szál.dé|Eához
rogaszkodÓ, potew rlrti tinmagén uralkodÓ ember.
Megjegyz.éaek. l. A személyes névmások nocbrrm ég verbrrm o|akjoi
mindig gen. partitivusok :,,ktiziiliirrk",,,ktiziiletok".
79s. Genitíyus partitivus 2, Ge.n. partitivus helyett hasznÁlatos in, inÜer, ox, ile praeposit,iÓs hatd.
rozÓ is. Így kíiliiniison az alapszÁmok mellott (mílk&mdalu;veuleve|),utwa
mellett majdnem mindig. anua ea tribue : ogy a hÁrom kőzill, ttwa ib mulfiőa:
[. omnlum bomlnum npíemtbedmu. Á legb<ilosobb oz emberek kőzdtt. egy a sok k zíi. Mi,lle mellott nominativusz rn,ilJe mil,ites; otlenben: dzo
2. l,egíoltln ru. KetÜ6 a legiők kÖz{tl. miliami.li,tum.
3. Mqrc ode rurl. Nagy halom arany. 3. A melléknevek kiiziil csek az ő-ttivüek Állhatnak gen. partitivrrsban;
4. Níl mornlbtre rrdul eol. Semmi sem e!érbetetlen a hata,rrdők.
nak. egyéb tővúek ritkcn, főleg ha ö.tiivú melléknévvel egytitt fordulnak e|6.Quőd
6. Eota clm, humrnl ndkil a me Embervqgyok;rlgygondolomreemmi novi? Mi rljsríg ? De: nihi] memorobile soÍnmi omlítégro mélt6.
oliomtm c$o Inrto. emberi ninos t6vol t6lom.
8. sa,is eloquent|ec, rrplenÚlrre po. Elég ékosszálás, Levés b<ilcsesség.
rum.
7, (Ibdnam 3entlum atmtu| Míogode vilÁgbeÍl éltink'
8. videa,.l cotutilca,turyú|,reeprublia Yígyá;zzarrak a oonsulok, hogy az
lletÁmen't| ap il. á||rm gemni ká,rt ne szenvoapn.

ll8 ll9
 80. B) GENTTIyUS IGEI BZTSZEBTEZETBEN Az érdek tárgya lehet infinitivus (l.), &cc. c. inf. (2.), ut vagy nn,
k tószÓs mellékmondat (4.), fiiggó kérdés(3.), vagy semlegesnév.
tOc. Genitivus propríetatis
más.
Réfert va]lőszlrrúleg obb6l a kifojozésb6l .. eÍ re (:ré) tert olvadt Össze,
1. .Úat edolerogndr r,rcío}u ,ro,Ú|, Ifu, Á' íli'rnak kótoloaoágp oz id sobbokat
terÍ. a így erodotilog azt jelentí: ',az tigy érdokében hoz valamit''. Akinek az űgyé.
tfufoelni.
2. InrtplcnÜ|r & iÜÚgr: ,Ú,| tr,|tb Ázogtobe mborazoLÁrcaztmodaui: ről van az6, tnrraéazotszor{íen genitir,rrsban áll. - a réfert szerkesztéBét
?cm. nem bittm volna. azutén étvitto o nyolv a hasonlÓ jolontésű ir ,ereat igére is.
3. ső'ilaao tuÚm .d. Ea trrtgly'5b orotob o te fimgd.

Genitivus pretii 80c.

Az qt ige mellett genitivtls ieloli azt e BzomélJÉ,akinek va,la,mi
a nj áruűga, tötá e, Icil&s sége, s?okde ( gnithnrs proprőda,öE ) .
1. Porvl atmt foría arma, ndad,es, con. Keveset ér odokinÜ e fegyver, ho
A szomélyos névmás genitivusa holyett ilyonkor o mogfelol6 adldum dnmi. hiányzik otthon a megfontolő btil.
birtokos névmás ogyes számr1 somlegos nominativus t has'náliuk: c6es8e8.
2. Sua pleríqnre pwl perdunt. Á sojátjukat legtÖbben kevégro be.
mputn ut a,z én kiitelosségem' Bzokáaom stb. (3.). csiilik,
A latinba,rr a gonitivus mollól e prapÍíum, ln,nnla, oftícíum, 3. Tnntl not e8. Annyit nem érsz.
4. Mea mihi consciprudo p|urls esÍ, Á lelkiismeretem t<'bbet számít ne.
mos stb. gzavak volamolyike ma,radt ol. Tehát itt is a kihágyáEoo quam komínul Eermo, kom, mínt az emberek feesegége.
genitivus (gen. elli'ptícus, 1ga.) egyik változatéről van sz6.
Az dln|fi,rns' nem azámszeÍ(ten megadott értéketa latin geni.
80ó. Genitivus interest és röfert mellett t'ivusszal fejezi ki (gen.preri,i). Ez tulajdonképpen a,pretí,unx(érték)
szó je|z6s genitivusa (,,magni pretii''), amelyból ige mellett af névi
|. Inbre,, omnlum rede f,wre.
részelmarad. Eredetileg tehá,t gen. qnlőtatis. - Ilyen gen. pretii-k:
Mindenkinek rdekében é|l, hogy ho
2. Bomonorum
in,o,|c,Tt,
ctt]ugÚ,un ^bffix'ffit*i6á"mkbe". auott, megni, pluris, plurimi,
d.I4"i hogy Ka,rtbÁ,cÓ elprrsztulioD. pani, minoris, minimi,
3. ^Idlbd' m8 ,Ún!a&, ry tr da ns R,á,m-- n6zve somnit *d fontos,
I.a,Í.]na Í,,writí &,|,bn.. miű gondolnak rÓla,m e tudatlan Úanti, quanti' nihili.
emberek.
L laud d ,nq,Úpe lnb.s.D a| b Bám nézve nagyon fontor, hogy tégod A bocslést, adég.vovést jolont6 ig6kkel szoropelnek. Ilyenek
ltúIa n. légsalsk.
6. Iaud ptő eQf** Kevpeet nyom E lBtbon" aostimo, faoio, puto, duoo, hobeo, penilo értékolok, bocsiiltik vmit valamire,
aum érek vmit, koriiltik vmibe,
emo voszok, vondo oladok, oonduco bérelok, looo bérbeadok vmit vmiért.
Az őnrend & rátert (vkineL érdekében áll, vkire nézvo ftlntos)
A szémokbeÍr kitott, határozott éttékot az abl,at,ivuapreÚii feiezí ki. (86f.)
szomélytelon ígék melleÜt aa érdplcelta*mély wu irow genitivus-
ban éll. Á személyes névmás genitívusa ho|yett a megfele|ó birtokos
névmás egyos n6nomű ablrativusa áll (3., 4.). A réfertmagában is eló. Genitivus criminis 80d.
fordul, az érdokelt Bzemélyre valÓ vonatkozás nélkiil (5.).
Az érdekoltség foke ve,gy hatáltozőszőva| (multutn, móndtne) l. Mdltí4,d,e8 proillt|onls ec,Balw est. Miltiadészt árutáseel vá,dolták.
van kifojozve, va,gy ffi,ékhatálrcz gonitivussz (magni,, pnrai,). 2. Abeobitur ospltfu. Felmentik e halálb{furtetés alől.

120 l2l
 80. B) GENTTIyUS IGEI BZTSZEBTEZETBEN Az érdek tárgya lehet infinitivus (l.), &cc. c. inf. (2.), ut vagy nn,
k tószÓs mellékmondat (4.), fiiggó kérdés(3.), vagy semlegesnév.
tOc. Genitivus propríetatis
más.
Réfert va]lőszlrrúleg obb6l a kifojozésb6l .. eÍ re (:ré) tert olvadt Össze,
1. .Úat edolerogndr r,rcío}u ,ro,Ú|, Ifu, Á' íli'rnak kótoloaoágp oz id sobbokat
terÍ. a így erodotilog azt jelentí: ',az tigy érdokében hoz valamit''. Akinek az űgyé.
tfufoelni.
2. InrtplcnÜ|r & iÜÚgr: ,Ú,| tr,|tb Ázogtobe mborazoLÁrcaztmodaui: ről van az6, tnrraéazotszor{íen genitir,rrsban áll. - a réfert szerkesztéBét
?cm. nem bittm volna. azutén étvitto o nyolv a hasonlÓ jolontésű ir ,ereat igére is.
3. ső'ilaao tuÚm .d. Ea trrtgly'5b orotob o te fimgd.

Genitivus pretii 80c.

Az qt ige mellett genitivtls ieloli azt e BzomélJÉ,akinek va,la,mi
a nj áruűga, tötá e, Icil&s sége, s?okde ( gnithnrs proprőda,öE ) .
1. Porvl atmt foría arma, ndad,es, con. Keveset ér odokinÜ e fegyver, ho
A szomélyos névmás genitivusa holyett ilyonkor o mogfelol6 adldum dnmi. hiányzik otthon a megfontolő btil.
birtokos névmás ogyes számr1 somlegos nominativus t has'náliuk: c6es8e8.
2. Sua pleríqnre pwl perdunt. Á sojátjukat legtÖbben kevégro be.
mputn ut a,z én kiitelosségem' Bzokáaom stb. (3.). csiilik,
A latinba,rr a gonitivus mollól e prapÍíum, ln,nnla, oftícíum, 3. Tnntl not e8. Annyit nem érsz.
4. Mea mihi consciprudo p|urls esÍ, Á lelkiismeretem t<'bbet számít ne.
mos stb. gzavak volamolyike ma,radt ol. Tehát itt is a kihágyáEoo quam komínul Eermo, kom, mínt az emberek feesegége.
genitivus (gen. elli'ptícus, 1ga.) egyik változatéről van sz6.
Az dln|fi,rns' nem azámszeÍ(ten megadott értéketa latin geni.
80ó. Genitivus interest és röfert mellett t'ivusszal fejezi ki (gen.preri,i). Ez tulajdonképpen a,pretí,unx(érték)
szó je|z6s genitivusa (,,magni pretii''), amelyból ige mellett af névi
|. Inbre,, omnlum rede f,wre.
részelmarad. Eredetileg tehá,t gen. qnlőtatis. - Ilyen gen. pretii-k:
Mindenkinek rdekében é|l, hogy ho
2. Bomonorum
in,o,|c,Tt,
ctt]ugÚ,un ^bffix'ffit*i6á"mkbe". auott, megni, pluris, plurimi,
d.I4"i hogy Ka,rtbÁ,cÓ elprrsztulioD. pani, minoris, minimi,
3. ^Idlbd' m8 ,Ún!a&, ry tr da ns R,á,m-- n6zve somnit *d fontos,
I.a,Í.]na Í,,writí &,|,bn.. miű gondolnak rÓla,m e tudatlan Úanti, quanti' nihili.
emberek.
L laud d ,nq,Úpe lnb.s.D a| b Bám nézve nagyon fontor, hogy tégod A bocslést, adég.vovést jolont6 ig6kkel szoropelnek. Ilyenek
ltúIa n. légsalsk.
6. Iaud ptő eQf** Kevpeet nyom E lBtbon" aostimo, faoio, puto, duoo, hobeo, penilo értékolok, bocsiiltik vmit valamire,
aum érek vmit, koriiltik vmibe,
emo voszok, vondo oladok, oonduco bérelok, looo bérbeadok vmit vmiért.
Az őnrend & rátert (vkineL érdekében áll, vkire nézvo ftlntos)
A szémokbeÍr kitott, határozott éttékot az abl,at,ivuapreÚii feiezí ki. (86f.)
szomélytelon ígék melleÜt aa érdplcelta*mély wu irow genitivus-
ban éll. Á személyes névmás genitívusa ho|yett a megfele|ó birtokos
névmás egyos n6nomű ablrativusa áll (3., 4.). A réfertmagában is eló. Genitivus criminis 80d.
fordul, az érdokelt Bzemélyre valÓ vonatkozás nélkiil (5.).
Az érdekoltség foke ve,gy hatáltozőszőva| (multutn, móndtne) l. Mdltí4,d,e8 proillt|onls ec,Balw est. Miltiadészt árutáseel vá,dolták.
van kifojozve, va,gy ffi,ékhatálrcz gonitivussz (magni,, pnrai,). 2. Abeobitur ospltfu. Felmentik e halálb{furtetés alől.

120 l2l
 Genitivus á|| a widahist, elítéle,t,lelrnentéstjelentó igék mellett rei, (aláquid,) megfeledkezem vmiró|; ón mentetn uenit alőcui ali-
a búntett kifejezésére.Ilyen igék:
cuius rei, (ti. mem,ori,a)v. ali4ui'd (ez most nominativus!) eszébejut
loougo,
vkinek vmi.
incuso, arguo védolok vmivel
oncesso' posÚu|o ttirvény elé idézek vmiért Megjegyzendó még: menti,onent,facio ali,cuius rei említést te-
co&rguo, oonvinco rdbizonyÍtok vmit szek vmiró|; certi,onemfacio ali,quernali,cuóus rei (d'e alúqm re) &-
domno, condemno olít,elok vmiért tesítek vkit vmiról; certdorfio al,icuius rei (de aliqln re) ért,esi|ijk
absolvo felmontek valami alől
vmiról.
Megiegyzések. r. E kifojozésekben kimaradtak a crimine (védjdval),
nom,tne (címén), lege (t,őtvényo alapján) ablativusok, s ezek mondatbeli sze. GeniÚivus c&usae Eo/.
tepét az oredotileg erplinat,í'uusként ÁllÓ genitivus votto át.
2. A capur szÓnek a kiivotkez6 tiirvénykezési értelme lohet: crpÍtis
accuso f6benjár6 dologgal vddolok; oopiÚls damno fejvesztésro, halálro ítélek; L. SuaequemqueÍorlungemarí,mepae- Mindenkit logjobban & maga Borse
nite,. bánt.
oapília abaotraohaláltltintetes alÓl folmentek. 2. E,iam Tiberiun ca'edebat prolectoe Még Tiberius ís unta a szolgalelkúek.
3. Gon. crirninis holyett más kifojezésmÓdok is gyakoriek.. atc,,8a?e eeruienli,um potionÚioo. nok al valő meghrrnyászkodását.
al,iquem ile vi (or6ozakoskodással), de embiÚu (vesztogetéssol), ile r.epetunr|is
(zsarol.ásoal), lnÚor sicerios (gyilkosséggal) vádo|ni vkit; rrl beatior, rd op.,"
cond,emlwre vaddllatviadolre, kényszermunkáre ítélni vkit. Az étze|meket|<lfeiez személytelen igék (piget, pudet, paeni,tet,
taedete8 miseret) mellott, továbbá a míserur, mő,seresco
(k ny riilni,
irgalmazni) igék mellett az érz*,lmetokoru személy vagy dolog geni.
tOe. Genitivus memoriae tivusba keridl (gen. causac).

Iro a bÁnat, azégyen stb. oka igévol van kifejezve, akkor gen. caug&o
|. Animua tnetnínd! preeÚerltorum, A lélok a mrlltro emléksák, a ielont
praeaenlb cernit,tutwa helyott inti,ni,ti,truadll. Pl. Taed,et noa eadem oudire. Unjuk (mindig) ugyanazt
prooid,et. szomléli' s j<ivót elóro lÁiia..
2. Metniní tl|5 tncmento lnna7. Gtondolok rád, gondolj hallani.
1ngy
"a'i'.
A puszta néomáeokrwk mindig aeml,egee nomí,naliouao áll gon. cauBee
3. onnee imtmetmorem
benefbtt ode. *:.#:l''ffi.íi*r.k' a jőltnte-
runt. helyott: Iiloa Úe non pttda? Nom szégyollodl
ményr6l megfelodkezik.
4. Íoraan et baerc olim nemdníaae Talán egyszer i.ég u"'e Ís jÓlesik em.
iul'tűí,. bkezrrÍink. A szernély,aki valamit bő'n, szégya||,anusatiausÓa keriil (7il.).

Genitivus á|l az eml,ékeáetest,emlékezl,stes etfeld,éstjelontó igék

mollott, továbbá, lnenlor (omlékozó)ésimmennr (megfeledkezí) me|. A dotivus használata 8l.
léknovok mollett (gen. m,emnrőae).(Y , ?9f.)
A dativus a cselekvés végpontját joltili, amoly folé a csolekvés
A genitivus helyett a,ccusetiYus is állhat, kiiltin sen ha a dolog irányul. Jeltili tehát
semle4esnéamássalvan kifejezve (4.).
A) a személyt vagy dolgot, amolynek t&zéte, amelynek érde-
Ilyon igék es kifojezésokz ad,monpn, ootnnmn@, cnmmonz,fanio kébon tesziink valamint (reszeshatároző);
aliquern alő,cuí,usrei, em|ékoztetekvkit vmire; nemini, remőnisar,
B) a célt,orno & kérdésre:rui,ért?mi, aégett?mí,célből (célhatrí-
r@rd,or alicuitt's rei (alí4uid,) omlékszom vmire; obliaisar ali,cuilts
roz6).

122
123
 Genitivus á|| a widahist, elítéle,t,lelrnentéstjelentó igék mellett rei, (aláquid,) megfeledkezem vmiró|; ón mentetn uenit alőcui ali-
a búntett kifejezésére.Ilyen igék:
cuius rei, (ti. mem,ori,a)v. ali4ui'd (ez most nominativus!) eszébejut
loougo,
vkinek vmi.
incuso, arguo védolok vmivel
oncesso' posÚu|o ttirvény elé idézek vmiért Megjegyzendó még: menti,onent,facio ali,cuius rei említést te-
co&rguo, oonvinco rdbizonyÍtok vmit szek vmiró|; certi,onemfacio ali,quernali,cuóus rei (d'e alúqm re) &-
domno, condemno olít,elok vmiért tesítek vkit vmiról; certdorfio al,icuius rei (de aliqln re) ért,esi|ijk
absolvo felmontek valami alől
vmiról.
Megiegyzések. r. E kifojozésekben kimaradtak a crimine (védjdval),
nom,tne (címén), lege (t,őtvényo alapján) ablativusok, s ezek mondatbeli sze. GeniÚivus c&usae Eo/.
tepét az oredotileg erplinat,í'uusként ÁllÓ genitivus votto át.
2. A capur szÓnek a kiivotkez6 tiirvénykezési értelme lohet: crpÍtis
accuso f6benjár6 dologgal vddolok; oopiÚls damno fejvesztésro, halálro ítélek; L. SuaequemqueÍorlungemarí,mepae- Mindenkit logjobban & maga Borse
nite,. bánt.
oapília abaotraohaláltltintetes alÓl folmentek. 2. E,iam Tiberiun ca'edebat prolectoe Még Tiberius ís unta a szolgalelkúek.
3. Gon. crirninis holyett más kifojezésmÓdok is gyakoriek.. atc,,8a?e eeruienli,um potionÚioo. nok al valő meghrrnyászkodását.
al,iquem ile vi (or6ozakoskodással), de embiÚu (vesztogetéssol), ile r.epetunr|is
(zsarol.ásoal), lnÚor sicerios (gyilkosséggal) vádo|ni vkit; rrl beatior, rd op.,"
cond,emlwre vaddllatviadolre, kényszermunkáre ítélni vkit. Az étze|meket|<lfeiez személytelen igék (piget, pudet, paeni,tet,
taedete8 miseret) mellott, továbbá a míserur, mő,seresco
(k ny riilni,
irgalmazni) igék mellett az érz*,lmetokoru személy vagy dolog geni.
tOe. Genitivus memoriae tivusba keridl (gen. causac).

Iro a bÁnat, azégyen stb. oka igévol van kifejezve, akkor gen. caug&o
|. Animua tnetnínd! preeÚerltorum, A lélok a mrlltro emléksák, a ielont
praeaenlb cernit,tutwa helyott inti,ni,ti,truadll. Pl. Taed,et noa eadem oudire. Unjuk (mindig) ugyanazt
prooid,et. szomléli' s j<ivót elóro lÁiia..
2. Metniní tl|5 tncmento lnna7. Gtondolok rád, gondolj hallani.
1ngy
"a'i'.
A puszta néomáeokrwk mindig aeml,egee nomí,naliouao áll gon. cauBee
3. onnee imtmetmorem
benefbtt ode. *:.#:l''ffi.íi*r.k' a jőltnte-
runt. helyott: Iiloa Úe non pttda? Nom szégyollodl
ményr6l megfelodkezik.
4. Íoraan et baerc olim nemdníaae Talán egyszer i.ég u"'e Ís jÓlesik em.
iul'tűí,. bkezrrÍink. A szernély,aki valamit bő'n, szégya||,anusatiausÓa keriil (7il.).

Genitivus á|l az eml,ékeáetest,emlékezl,stes etfeld,éstjelontó igék

mollott, továbbá, lnenlor (omlékozó)ésimmennr (megfeledkezí) me|. A dotivus használata 8l.
léknovok mollett (gen. m,emnrőae).(Y , ?9f.)
A dativus a cselekvés végpontját joltili, amoly folé a csolekvés
A genitivus helyett a,ccusetiYus is állhat, kiiltin sen ha a dolog irányul. Jeltili tehát
semle4esnéamássalvan kifejezve (4.).
A) a személyt vagy dolgot, amolynek t&zéte, amelynek érde-
Ilyon igék es kifojezésokz ad,monpn, ootnnmn@, cnmmonz,fanio kébon tesziink valamint (reszeshatároző);
aliquern alő,cuí,usrei, em|ékoztetekvkit vmire; nemini, remőnisar,
B) a célt,orno & kérdésre:rui,ért?mi, aégett?mí,célből (célhatrí-
r@rd,or alicuitt's rei (alí4uid,) omlékszom vmire; obliaisar ali,cuilts
roz6).

122
123
E2a. A) A DATTyus MINT BÉszEsIrATÁBozo
Dotivus suctoris 82d.
Dativus commodi v. incommodi
l. Ildc vobis aineenihum aul,norien. Katonák, itt gy zn<itők vagy halno.
dum est, rnilites. tok kell.
.lÍorr scholre, ad, v|6e il,óaehmn. Nem az iekolának, hgnem oz életnek 2. Ilaee sa,t,is sint d,deta nobis. Résziinkról elég legyen ennyi.
tonulunk.
Vdr ponua prdeat omulbui, nacel l.c- Á jő ombor míndonkinek haaznÁl,
mlni. senkinek eem árt.
Pulchrum cet bctu Jrcere rel publloao. Dice6 dolog a |.nza javára csele. Datiaus a,uctori, jeliili gerundivum mellett a ,zemélat, akinek
kedni. valamit cselekednie kell, - vagy olykor szenvedó ige mellett a cselekvó
személyt.
A rtszoshatá,rozí dativust, ha azt a szemé|yrt,
v&gy dolgot iel li,
amelynek haszná,ra vagy kÍrd,ra tÖrténik valami, darivus cnmmdi,
illetvo őnmtnmailí,néven szokás novezni. Dativus igéLkel & magyartől eltéröen 82e.

Egyos igék a magyartÓl eltéróon éllnok dativusszat. Flzek a

82b. Dativus possessivus
k vetkezóképpen csoportosíthatÓk:

Det honor vbtutl. a) Magyar tárgya^sigéknek folelnek meg a ktivotkezók:

Yan becsiilete az er{nynek.
.l/on Ú|b| aunt inlqra llnlem. Nírrosonek ép vitorlÁid'.
inviileo olioui irigyolok vkit
molodioo slioui azidok, átkozok vkit
A birtoklást kifeiezí, azaz dalhrus pnssasivus 6'|| az e&9e ige msndo olioui megbízok vkit
mollett, ha arről van Bző, hogy van valakinek valamije _ f6ként medeor olioul gyÓgyítok vkit
szellomi értolemben.Ea nem a birtok, hanem a birtokos van hang. minot, mlnil6! glloui fenyegetok vkit
obtreoto alioul Óosárolok vkit
s lyozva, akkor gmititnn pnssessittus6,||zPatris cst dnmus. Az at,váé poroo dioul kímélek vkit
a, hár. persuadeo dtoui r{begzélek vkit
scapiafuöAft{orno (AÍfú@,ru')tuit eognoncn.SoipiÓnak Africa'rrugvolt Pl. Do|ort meilehlr Üc,,wus. A fdjdelmat gyfuytrja az id6. Pare, pnlar,
c mollékneve. Nonen có daatm Ttto. Titus nevot adtak noki. vitgis, non iam t,i,bí,carmbv diem. KíÍnéld, otyám, o viqgrlosot, tt'bbé már
A notnc* e (v. futur| alőcl,ő kifejozéshoz a nál ts datívugba^n (esetlog
nom írok vorsot. IvÚ|t|E mbwh,r, qwö unó fuit íni,uriam. So|.akat fonyogot, aki
D6minq,t'ivuab'on) járul. Ez az ír^. dativue nominis.
csak eggyel is jogtalenségot osolekszik. Bonb nod, Elti m*||l pnrcit. AjÓknak
drt, aki a gonoszakat kíméli.
82c. Dativus ethicut
E,zek az igék, minthogy a latinba,rr t rgyatlanok, a passívum.
ban csak szomélytoleniil használhatÓk.P\ mihí í,twíd,duron8om iri-
QuíiI mín| oCIs,,' aoit, Mit cginÉl az én Celsusomt
Qua iil vía, ilwtu? Ugyan mit aka,ngz' te egztolen? gyelnek, tní,híperansun qÜ mq.' vagyok gy&z6dve.
Ó/ A magyarban másféle bltánoz val szelepolnek:
Kiiltin néwel jottiljtlk & Bzemélyosnévmások dativusá,t olyankor,
flilo, oouf,tlo, illfftilo rfimt bÍzom, nm bízom vkibon
ha az o beszél6nek vagy a megszÓlítottnak éftI,ekelteégét ha.trgtrl- tnilulgoo dloul engodékeny r'agyok vkihez
lyozza. Ez a ilathtw dhdcta. ineiilior oltotrt legelkedo vLire

t24
t26
E2a. A) A DATTyus MINT BÉszEsIrATÁBozo
Dotivus suctoris 82d.
Dativus commodi v. incommodi
l. Ildc vobis aineenihum aul,norien. Katonák, itt gy zn<itők vagy halno.
dum est, rnilites. tok kell.
.lÍorr scholre, ad, v|6e il,óaehmn. Nem az iekolának, hgnem oz életnek 2. Ilaee sa,t,is sint d,deta nobis. Résziinkról elég legyen ennyi.
tonulunk.
Vdr ponua prdeat omulbui, nacel l.c- Á jő ombor míndonkinek haaznÁl,
mlni. senkinek eem árt.
Pulchrum cet bctu Jrcere rel publloao. Dice6 dolog a |.nza javára csele. Datiaus a,uctori, jeliili gerundivum mellett a ,zemélat, akinek
kedni. valamit cselekednie kell, - vagy olykor szenvedó ige mellett a cselekvó
személyt.
A rtszoshatá,rozí dativust, ha azt a szemé|yrt,
v&gy dolgot iel li,
amelynek haszná,ra vagy kÍrd,ra tÖrténik valami, darivus cnmmdi,
illetvo őnmtnmailí,néven szokás novezni. Dativus igéLkel & magyartől eltéröen 82e.

Egyos igék a magyartÓl eltéróon éllnok dativusszat. Flzek a

82b. Dativus possessivus
k vetkezóképpen csoportosíthatÓk:

Det honor vbtutl. a) Magyar tárgya^sigéknek folelnek meg a ktivotkezók:

Yan becsiilete az er{nynek.
.l/on Ú|b| aunt inlqra llnlem. Nírrosonek ép vitorlÁid'.
inviileo olioui irigyolok vkit
molodioo slioui azidok, átkozok vkit
A birtoklást kifeiezí, azaz dalhrus pnssasivus 6'|| az e&9e ige msndo olioui megbízok vkit
mollett, ha arről van Bző, hogy van valakinek valamije _ f6ként medeor olioul gyÓgyítok vkit
szellomi értolemben.Ea nem a birtok, hanem a birtokos van hang. minot, mlnil6! glloui fenyegetok vkit
obtreoto alioul Óosárolok vkit
s lyozva, akkor gmititnn pnssessittus6,||zPatris cst dnmus. Az at,váé poroo dioul kímélek vkit
a, hár. persuadeo dtoui r{begzélek vkit
scapiafuöAft{orno (AÍfú@,ru')tuit eognoncn.SoipiÓnak Africa'rrugvolt Pl. Do|ort meilehlr Üc,,wus. A fdjdelmat gyfuytrja az id6. Pare, pnlar,
c mollékneve. Nonen có daatm Ttto. Titus nevot adtak noki. vitgis, non iam t,i,bí,carmbv diem. KíÍnéld, otyám, o viqgrlosot, tt'bbé már
A notnc* e (v. futur| alőcl,ő kifejozéshoz a nál ts datívugba^n (esetlog
nom írok vorsot. IvÚ|t|E mbwh,r, qwö unó fuit íni,uriam. So|.akat fonyogot, aki
D6minq,t'ivuab'on) járul. Ez az ír^. dativue nominis.
csak eggyel is jogtalenségot osolekszik. Bonb nod, Elti m*||l pnrcit. AjÓknak
drt, aki a gonoszakat kíméli.
82c. Dativus ethicut
E,zek az igék, minthogy a latinba,rr t rgyatlanok, a passívum.
ban csak szomélytoleniil használhatÓk.P\ mihí í,twíd,duron8om iri-
QuíiI mín| oCIs,,' aoit, Mit cginÉl az én Celsusomt
Qua iil vía, ilwtu? Ugyan mit aka,ngz' te egztolen? gyelnek, tní,híperansun qÜ mq.' vagyok gy&z6dve.
Ó/ A magyarban másféle bltánoz val szelepolnek:
Kiiltin néwel jottiljtlk & Bzemélyosnévmások dativusá,t olyankor,
flilo, oouf,tlo, illfftilo rfimt bÍzom, nm bízom vkibon
ha az o beszél6nek vagy a megszÓlítottnak éftI,ekelteégét ha.trgtrl- tnilulgoo dloul engodékeny r'agyok vkihez
lyozza. Ez a ilathtw dhdcta. ineiilior oltotrt legelkedo vLire

t24
t26
 lresoor a oul haragszom vkiro Erg&zen kiilt'n áll:
nego rücui o|iqutil megtegedok vkitől vmit
d,üÜdiao al,i'cl,ó aryIrt d ögnd e|liJrtok vkit a tfiztí| és vfutól (kitil-
nubo olloul férjhez megyok vkihoz
stualoo olicul lol tlirokszem vmiro tnk aa embri ktiziissfub l).
supplico alioui lrÖnyiirgÖk vkihoz e) v6Átnz6 Bzntko7,rltmás.más jelontesben.
vsco rlioui rei ráérek valamíre, foglelkozom vmivol
Néhány w apa&tőv1,8s?al vagy ilatkrus*?al á'|l más.más jelen-
P|. Fide, sed, aui, viile. B|zzál., de nézd meg, kibon. omn,ea llan,inee \trlt- tésben (vtl. 75a). Pl.
tali slud,ent. Minden embor tiirekszik a azabedságra.Y|no őnduleil. rváero adta
magát' Iido, cott'fida, d,i,tfiilo ablativusszal is állhat (87a.). Tr,,.6 (nauir) hocÜem. Fél az ellenségt l.
Tó,,td (meÚiÜ) !'mloo. Félti a barct,ját.
Cann qrrm'" Őriztea;at a kutyátÓl.
c) Az ad, ante, un, in, inter, ű, polllt,prap, aub, euper pran-
Caoe |lÍemtl. Yigyázz a kisdedre.
positiőkkal sszetett igék mellett gya,kori a t&zer,}n 6'rozÓ dativus Cotut,rrii odloum. Ta,rrccsot két az orvostÓl.
ott, ahol a,ma,gyar ttibbnyirt állapothatározít vagy tárgyat használ. Cor&ilir pupcrtbur. Gondoskodik a szegényekről.
Ilyen igék: Mors ;ua quemque manet. Mindenkirehalá|vár.
Mamea tTbl rea. Megmarad a vEayonod.
adsum r|tout 8egítsé86re vagyok volakinok
enÚoPono, preefolo, IEropono' PostPono rlioui ttibbro, kovoeebbro be.
consontio r|loul ogyetértek valakivel [oetiliik valakinél Dotivus commodi v. ineommoili melléknevekkel 82/.
commiÚto, permttto oltout rltqu|il rébfuok valakire vola,mit
infero, pl. bellum infer.o rlioui hébontt indítok vki ellen
intersum olioui rei jolon vagyok, rÚszt veezek vmiben AuroraÜIusisatnica. A hajnal a mrlzsák barátja.
oocuÍBo rlioui szombeszéllok valakivel Quodoerum, simpler c:t )t| tlpti. Ámi igaz, egysrcr(t; ez o iegmegfele.
mWL est n.turro hominurn. l6bb oz emberi tormészetnek.-
Pnrosum' pacfiolo ol|orrt r.el élén állok, éléro teszek vrninek .lÍcc olbl, toec t|||s ut,ildt. Sem őnrnagárrok, sem másoknak nem
subvenio, suoourTo alioui segítségére megyok vkinok haszros.
suPrrum rlioui fennrrraradok vki után More somno gímillőmo ea. A hatál az álomhoz igen hasonl6.

P|... BeII'um finitimfu intert. IÍ:ad'ab indít a szomszédok ellon. Interaat

proelio. F,észt, velz az iitkiizetben. Legea omniurn aalutem aingu'I,orum. roilnltt
antePonun,' A ttirvények o ktizérdeket a rragánérdoknek elébe teszik.
De az ilyen igék mollett az lgyanazzal. a praepositiÓval elldtott névsző is
el6fordul hatérozÓként _ más értelemben. P|. Hoc intereEt íntplt hpninem eÚ
belua.m.Ez a kiiliinbség az ember ésaz éllat kiiztitt. Aileat td,port,am. Ott, van a
kapunál.
d,) YóJtozó Bzerkezet ugyanegy jelentésben.
Néhríny egylzeÍ és tisszetett ige kétféle*zerke?pltelfordulhat eló
az érte|em v6,|tazása nélkiil. Pl.
Dono tibí librum. Kiinyvet ajcndékozok neked.
Dono b libro. I(iinyvvel ajdndékozlak meg.
RomuJua urbi Bomgo nu,roa cöreumdedit.
Bomutrua urbem Bomrm muria circumded,it.
olyan melléknevokkel, vagy melléknévb | képzett határoző-
szőkkal, a,melyek hasznnsságot, al,kalmnsuigot, jődnd,ulatot, kÖznlsé.
gd, lnsonlősá4ot, Wy eznkkel' elknluzfit jelentenek, a latinban
<lativus áll. Ilyenok:
uti,lin hasznos, inutilda hasznavohotetlen, nnrius ká,toa, peri-
cul,os?ra,perni,ciaa?rs veszdelmog
aptus, ,ídonnus,opInrtunuE alkalmas, oli,enu meg nem feleló
oarlrs, gratus, i,unundrc kedvos
aminus, tarniliari,a barátságos, i,ní,micw ellonséges, bennaotus jő-
akarő, Íídelis, fí,d,usbfi', inJi,d,w hűtlen
propí,n4uus rokon' aiciruls, fi,níti,mln .zom'zédo' , proti,mvs, kÖze|-
Iovó
aimilda hasonlÓ, pa,r e1yen|ó, di,aedmilis,ilíspnr kiil nbtizó.

126 t27
 lresoor a oul haragszom vkiro Erg&zen kiilt'n áll:
nego rücui o|iqutil megtegedok vkitől vmit
d,üÜdiao al,i'cl,ó aryIrt d ögnd e|liJrtok vkit a tfiztí| és vfutól (kitil-
nubo olloul férjhez megyok vkihoz
stualoo olicul lol tlirokszem vmiro tnk aa embri ktiziissfub l).
supplico alioui lrÖnyiirgÖk vkihoz e) v6Átnz6 Bzntko7,rltmás.más jelontesben.
vsco rlioui rei ráérek valamíre, foglelkozom vmivol
Néhány w apa&tőv1,8s?al vagy ilatkrus*?al á'|l más.más jelen-
P|. Fide, sed, aui, viile. B|zzál., de nézd meg, kibon. omn,ea llan,inee \trlt- tésben (vtl. 75a). Pl.
tali slud,ent. Minden embor tiirekszik a azabedságra.Y|no őnduleil. rváero adta
magát' Iido, cott'fida, d,i,tfiilo ablativusszal is állhat (87a.). Tr,,.6 (nauir) hocÜem. Fél az ellenségt l.
Tó,,td (meÚiÜ) !'mloo. Félti a barct,ját.
Cann qrrm'" Őriztea;at a kutyátÓl.
c) Az ad, ante, un, in, inter, ű, polllt,prap, aub, euper pran-
Caoe |lÍemtl. Yigyázz a kisdedre.
positiőkkal sszetett igék mellett gya,kori a t&zer,}n 6'rozÓ dativus Cotut,rrii odloum. Ta,rrccsot két az orvostÓl.
ott, ahol a,ma,gyar ttibbnyirt állapothatározít vagy tárgyat használ. Cor&ilir pupcrtbur. Gondoskodik a szegényekről.
Ilyen igék: Mors ;ua quemque manet. Mindenkirehalá|vár.
Mamea tTbl rea. Megmarad a vEayonod.
adsum r|tout 8egítsé86re vagyok volakinok
enÚoPono, preefolo, IEropono' PostPono rlioui ttibbro, kovoeebbro be.
consontio r|loul ogyetértek valakivel [oetiliik valakinél Dotivus commodi v. ineommoili melléknevekkel 82/.
commiÚto, permttto oltout rltqu|il rébfuok valakire vola,mit
infero, pl. bellum infer.o rlioui hébontt indítok vki ellen
intersum olioui rei jolon vagyok, rÚszt veezek vmiben AuroraÜIusisatnica. A hajnal a mrlzsák barátja.
oocuÍBo rlioui szombeszéllok valakivel Quodoerum, simpler c:t )t| tlpti. Ámi igaz, egysrcr(t; ez o iegmegfele.
mWL est n.turro hominurn. l6bb oz emberi tormészetnek.-
Pnrosum' pacfiolo ol|orrt r.el élén állok, éléro teszek vrninek .lÍcc olbl, toec t|||s ut,ildt. Sem őnrnagárrok, sem másoknak nem
subvenio, suoourTo alioui segítségére megyok vkinok haszros.
suPrrum rlioui fennrrraradok vki után More somno gímillőmo ea. A hatál az álomhoz igen hasonl6.

P|... BeII'um finitimfu intert. IÍ:ad'ab indít a szomszédok ellon. Interaat

proelio. F,észt, velz az iitkiizetben. Legea omniurn aalutem aingu'I,orum. roilnltt
antePonun,' A ttirvények o ktizérdeket a rragánérdoknek elébe teszik.
De az ilyen igék mollett az lgyanazzal. a praepositiÓval elldtott névsző is
el6fordul hatérozÓként _ más értelemben. P|. Hoc intereEt íntplt hpninem eÚ
belua.m.Ez a kiiliinbség az ember ésaz éllat kiiztitt. Aileat td,port,am. Ott, van a
kapunál.
d,) YóJtozó Bzerkezet ugyanegy jelentésben.
Néhríny egylzeÍ és tisszetett ige kétféle*zerke?pltelfordulhat eló
az érte|em v6,|tazása nélkiil. Pl.
Dono tibí librum. Kiinyvet ajcndékozok neked.
Dono b libro. I(iinyvvel ajdndékozlak meg.
RomuJua urbi Bomgo nu,roa cöreumdedit.
Bomutrua urbem Bomrm muria circumded,it.
olyan melléknevokkel, vagy melléknévb | képzett határoző-
szőkkal, a,melyek hasznnsságot, al,kalmnsuigot, jődnd,ulatot, kÖznlsé.
gd, lnsonlősá4ot, Wy eznkkel' elknluzfit jelentenek, a latinban
<lativus áll. Ilyenok:
uti,lin hasznos, inutilda hasznavohotetlen, nnrius ká,toa, peri-
cul,os?ra,perni,ciaa?rs veszdelmog
aptus, ,ídonnus,opInrtunuE alkalmas, oli,enu meg nem feleló
oarlrs, gratus, i,unundrc kedvos
aminus, tarniliari,a barátságos, i,ní,micw ellonséges, bennaotus jő-
akarő, Íídelis, fí,d,usbfi', inJi,d,w hűtlen
propí,n4uus rokon' aiciruls, fi,níti,mln .zom'zédo' , proti,mvs, kÖze|-
Iovó
aimilda hasonlÓ, pa,r e1yen|ó, di,aedmilis,ilíspnr kiil nbtizó.

126 t27
 Megjegyzésok. l. Erro a kérdésro: mire haaznoa vagy dlcalmaa? ad és
accusativrrsszal feleliirrk, pl, Gladdus a.ptua elt od pungendurn et feriendum.
A karcl alkalmas szrlrásra és vágásra.
2, Simi'I,is ée d,issimil,ie genitivusszal áll, ha bels6 hasonlÓscgről van szÓ.
Pl. Plures Romuli, qu,a,mNltnro eim,iJearegea.Tobb kirély hasonlÓ Romulus.
hoz, mint Numéhoz. (79/.)
83. B) A DATIyUS MINT cÉLnATÁBozl
az ,in8trurnen,tal,isét
e kérdésre:tniuel? és a locatiuuséte kérdésre:
h.ol?
Hogy mondatbeli szerepét kellóen felismerjiik, mindig ssze-
ftiggésbekell hozni az á,||it,mánnyal,s megfeleló kérdésselkell ku.
tatni a k riilményt, amelyet éppen megjel l. P|. Eo l,oco stat. Á||
(hol ?) azon a, helyen. Eo lou pullul est. E|(tzték (honnnn?) artő|
a helyról.

Cui bono e.ct? Kinek válik javáral A) A TULAJDoNKÉPPENIABLATIVUs E5.

Yi,rtus ao|a nemdnó dono dat,tn. Egyedtil az erényt nom adják senki
nek ejándékul.
Tw hoc mihd viltio oqtíltí.
A tulajdonképpeni ablativus a cselekvés kiindulőpontját jeltili,
Ezt nokem hibául rőttad fel.
és lehet helyhatároző honnan? kérdésre,id hat,fuozí mdőta? k&-
désre,eredet- és okhatároző.
Cé|hatá'roz6 dativus (ilatiuus finali,s) á'|| a cél, a, rerLdeltetél
kifejezéséreerro a, kérdésre:rniirl? míre? I.ogtt'bbszt'r még egy
dativus commodi v. incommodi is van mellette az érdokelt személy Ablativus loci honnan? kérilésle 86a.
vagy dolog jeltiléséro.Ilyonkor kettól dativ}usszerkezetr l beszéliink.
Dativus finalisszal állnak: l. Ex vitó d,i,aeedö toÍqu,n exhospl. Az élotb6l mint vendégségb6l távo.
l7o, non tamqltam ex domo. zom' nem mint otthonomből.
lum vagyok, szolgá,lok vmiiil; dn, trdbun, Üerto vmiid.|tulajdonl 2. Prutor rlo sel|6 surrea,it. FelemolkedotÜ azÁkéró| 8 pra,etor.
t,ok; mitto kiild k; relin4vn hátrahagyoki ueni,ojtivtik stb. 3. Romö proJed,tn est. Elindult R,ÓmÁbdl.
4. Athenls Rornann ,iter Jecí't. ÁthénMl RÓmába utazott.
6. I)e|o oéni't. Délosz azigetéről j tt.
Megjegyzések. l. Kiiltiniieon hasznélatos dativug finalisként a gerund,í,um 6. I)omo hazulről, rure a mez6r6l, humo a fÖldr6l.
éa gerand,ilrum datitrusa a hivatali toend k mogjeltilésero: Decemairi legibus
soribundfu (t,i. creari). Ttlrvényhozás végett vélasztott tíz férfirt.
2. Kt'lt knél néha a dativus az irányt jo|őn Iw:á? merte? kérdésro: A ki,ind,uhúshelyét a legtiibb kiiznévnél e, ea, a,, ab, d,e pran.
Prospinit pelrgo. Kitekint a tongerre. (Dari|,uo ilireelíon,da,) | positi kkal fejezi ki a latin. A ad,rosok(és kisebb szigetek) novo
3. Egyébként a cél. éa erodményhatérozőkat o latin rondeson praoposi. azonban honnan ? kérdésropuszta ablatiuusbaná||. Á k znevek ktiziil
tiÓs névsz val fejezi ki: trorűia 8i| rtrn llercro tormott. Niti,mur in vetltum. d,omua,rus & humus ktiveti a városnovek példáját. (vt'. 28.)
Ilojlunk a tiltottra. Dimicare po prtdr. Ilaroolni a }rLazÁétt.

PraepositiÓt csek ekkor használ a latin vérosnovek el6tt, ha a odroa

|cirnyékér&I van szÓ: r Bom! R,Óma fel6l; tovébbá, ha a városnévnok értel.
84. Az ablativus hesználata moz je van: ox u,r'o.. Roma RÓma városáMl. Az értotrnoző a városnév után
'najd praepositiÓval, majd o nélkiil áll: Tucculo, ex olrrr|ssimo munlcipio. _
Az ablativus a tulajdonképpeni batÁ,toz6 eset. A csolekves leg. Oorb ho, urbe rmplfuslml.
kiil nfélébbk riilményoit fejozhoti ki.
Álapjelontese Bzerint az oblativus o cselokvés kiindulőpontját
jel li e kérdésro:lwnnnm? Dekér kivoszett esot feladatát is átvott,e:

9 Latln nyelvkÖnw - 2{dI']

128 t2s
 Megjegyzésok. l. Erro a kérdésro: mire haaznoa vagy dlcalmaa? ad és
accusativrrsszal feleliirrk, pl, Gladdus a.ptua elt od pungendurn et feriendum.
A karcl alkalmas szrlrásra és vágásra.
2, Simi'I,is ée d,issimil,ie genitivusszal áll, ha bels6 hasonlÓscgről van szÓ.
Pl. Plures Romuli, qu,a,mNltnro eim,iJearegea.Tobb kirély hasonlÓ Romulus.
hoz, mint Numéhoz. (79/.)
83. B) A DATIyUS MINT cÉLnATÁBozl
az ,in8trurnen,tal,isét
e kérdésre:tniuel? és a locatiuuséte kérdésre:
h.ol?
Hogy mondatbeli szerepét kellóen felismerjiik, mindig ssze-
ftiggésbekell hozni az á,||it,mánnyal,s megfeleló kérdésselkell ku.
tatni a k riilményt, amelyet éppen megjel l. P|. Eo l,oco stat. Á||
(hol ?) azon a, helyen. Eo lou pullul est. E|(tzték (honnnn?) artő|
a helyról.

Cui bono e.ct? Kinek válik javáral A) A TULAJDoNKÉPPENIABLATIVUs E5.

Yi,rtus ao|a nemdnó dono dat,tn. Egyedtil az erényt nom adják senki
nek ejándékul.
Tw hoc mihd viltio oqtíltí.
A tulajdonképpeni ablativus a cselekvés kiindulőpontját jeltili,
Ezt nokem hibául rőttad fel.
és lehet helyhatároző honnan? kérdésre,id hat,fuozí mdőta? k&-
désre,eredet- és okhatároző.
Cé|hatá'roz6 dativus (ilatiuus finali,s) á'|| a cél, a, rerLdeltetél
kifejezéséreerro a, kérdésre:rniirl? míre? I.ogtt'bbszt'r még egy
dativus commodi v. incommodi is van mellette az érdokelt személy Ablativus loci honnan? kérilésle 86a.
vagy dolog jeltiléséro.Ilyonkor kettól dativ}usszerkezetr l beszéliink.
Dativus finalisszal állnak: l. Ex vitó d,i,aeedö toÍqu,n exhospl. Az élotb6l mint vendégségb6l távo.
l7o, non tamqltam ex domo. zom' nem mint otthonomből.
lum vagyok, szolgá,lok vmiiil; dn, trdbun, Üerto vmiid.|tulajdonl 2. Prutor rlo sel|6 surrea,it. FelemolkedotÜ azÁkéró| 8 pra,etor.
t,ok; mitto kiild k; relin4vn hátrahagyoki ueni,ojtivtik stb. 3. Romö proJed,tn est. Elindult R,ÓmÁbdl.
4. Athenls Rornann ,iter Jecí't. ÁthénMl RÓmába utazott.
6. I)e|o oéni't. Délosz azigetéről j tt.
Megjegyzések. l. Kiiltiniieon hasznélatos dativug finalisként a gerund,í,um 6. I)omo hazulről, rure a mez6r6l, humo a fÖldr6l.
éa gerand,ilrum datitrusa a hivatali toend k mogjeltilésero: Decemairi legibus
soribundfu (t,i. creari). Ttlrvényhozás végett vélasztott tíz férfirt.
2. Kt'lt knél néha a dativus az irányt jo|őn Iw:á? merte? kérdésro: A ki,ind,uhúshelyét a legtiibb kiiznévnél e, ea, a,, ab, d,e pran.
Prospinit pelrgo. Kitekint a tongerre. (Dari|,uo ilireelíon,da,) | positi kkal fejezi ki a latin. A ad,rosok(és kisebb szigetek) novo
3. Egyébként a cél. éa erodményhatérozőkat o latin rondeson praoposi. azonban honnan ? kérdésropuszta ablatiuusbaná||. Á k znevek ktiziil
tiÓs névsz val fejezi ki: trorűia 8i| rtrn llercro tormott. Niti,mur in vetltum. d,omua,rus & humus ktiveti a városnovek példáját. (vt'. 28.)
Ilojlunk a tiltottra. Dimicare po prtdr. Ilaroolni a }rLazÁétt.

PraepositiÓt csek ekkor használ a latin vérosnovek el6tt, ha a odroa

|cirnyékér&I van szÓ: r Bom! R,Óma fel6l; tovébbá, ha a városnévnok értel.
84. Az ablativus hesználata moz je van: ox u,r'o.. Roma RÓma városáMl. Az értotrnoző a városnév után
'najd praepositiÓval, majd o nélkiil áll: Tucculo, ex olrrr|ssimo munlcipio. _
Az ablativus a tulajdonképpeni batÁ,toz6 eset. A csolekves leg. Oorb ho, urbe rmplfuslml.
kiil nfélébbk riilményoit fejozhoti ki.
Álapjelontese Bzerint az oblativus o cselokvés kiindulőpontját
jel li e kérdésro:lwnnnm? Dekér kivoszett esot feladatát is átvott,e:

9 Latln nyelvkÖnw - 2{dI']

128 t2s
86Ö. Áblativus separationis A tniőta ? kérdesrCIfeleló idóhat'ál"roző, a,, ab, ?' praépositiős
abla,tiausban áll. Megjegyzend z post homínunx nxemnrianxemboÍ.
l. Ignarő faci.la desistuttt sententi . A trrdatlanok kónnyen elállnak véle. emlékezet őta.
ményiiktííl.
2. Di,ltieíIe eat aeroE amdcoa a Ía|sis Nehéz megkiilrjnbciztetni az igaz ba.
d,öatin4nnre. rát,okat a hamisaktÓl. Ablativus originis 8ód.
3. Eomo awm, humani níhil t ma Ember vagyok, rigy gondolom, semmi
albmlm eEse pu,o. emberi nincs tólem távol.
4. Procutr ne3otl|s' Távol e mindennapi élet iigyes-bajos l. fove genitu.a. Jupitor fia.
dolgaitől. 2. Equestrl |oco o/t1,s. Lovagrendú csalridből ez,ÁÍÍnaző.
3. L|bgrtino Pa,l"e qaluE. Libertinus atyát l szii etett.
4. Áb lllo Cotone Consotio ort1B eEt Az ifjabb Cato a híres Cato Censo.
Eonnnn ? kérdésrepulata, vagy a,, ab, de, e, eÍ prae+ositiős abla. Calo mint>r, riustÓl származott.
6. Ex llnguE stu|tő 1)eniun, inoornmd,a Ostoba beszédból sok bej alÁrÍr'*
tivust találunk valÓságos vagy képes he|yhatátoz6u| az elaálaszt 'st, nulta. zík.
jolentó igék (uerbaseryra'ndi, t., 2,) és a hasonlÓ jelen-
eltá,aolt,t,óst
tésúmglléknevek (3.) és határozÓszók (4,) mellett. Nalus, ort,us,genőtul mellett a sairmait,st puszt,a ablativus jel l.
heti; néha azonban _ kivált távolabbi |eszármazás jel lésére_
Q nyon igék:
praopositi s ablativus áll (4.).
rbam' rl|rto tÁvol vagyok vmitől expello kiűzt'k'vhonnan Áz eredethatítoz{,st kiil nben rendesen a névszÓk ablativusával
rbrt|neo visszata,rtok \'mit6l llbero, oxpei|io megszabadítok
lneo' pnoblbeo tÓvol tortok vmitől wnitól
& a homun ? kérdésrefeleló praepositiőkkal (a, ab, de, e, en) Íejezi
iboedo tdvozom vhonnan movoo olmozdítok vhonnan ki a latin (5.).
|to Úo eláIlok vmitől nudo, orbo, Ilyen ablativusnak tekinthetó még az n. ab|atiuus materi,ae.
dtrÚtnguo mogktilÖnbÖztotok privo, apolio megfoszt'ok vmitőI Megnevezi a,zt,az anaargot,amiból valami van va,gy késziil. P|. Expo-
vmitől soPoro olváIasztok vmit l ndt pocula er q,urQ.AranybÓl (késziilt) serlegeket rak ki.
T/ l[olléknovok és biatátozőszők:
AblaÚivus rei effieientis - Ablativus aucÚoris 86e.
r||.cnur oliitő vmitől nudus, orbus mogfoszt,ott vmitől
[ber' 1nrrrrr szabed' mont vmit l prooul távol vmitől
|. Tndítur d.ies d|e. Az egyik nap rlzi a másikat.
SzÓldsmfiok. abe8eeforo távol lenni a kiiztigyekt l; abd,.icareee magisÚra- 2. Prrvi sapientlE regdtut munilua Kis btilcsesség elkormányozza a vilár
lu lomonda'rrí hivetalárÓl; intcrdicere d,iau,i uqlL ot igni a,,víz és tííz lrasznála.
3, Arguitur cor ooutis. nrílli;* a azívet & szom.
t,.ttÓl olt'iltaÍli (:ez omborok ktiztisségéb | azátn(tzni) valakit; tnana miÜtere 4. Boma o Romu|o cond.4ita est. Ii mát Romulw alapította.
szabadon boosátoÍli; aon&tu |noaere kizárni a genatus tagjai kiiziil.

Sznnud,ó ige melletta személy vagy a dolog nove, ame|yb6|a cse-

860. Irlólratárgző miÓta? kérilésre
l. Ab hora septima ad, oesperam pugnatum es'. Du. egy ÓrátÓl estig
harcoltak. - 2' Ab initio. Kezdettól fogva. - 3. Ab urbe condita' A város
alapítása Óta' - 4. Ex hoc die. Ett6l a naptÓl fogva. - 5' Ab ineunte aetate.
IfjtikorátÓl fogva.
lekaéskii,nd,ul, ablativusban áll; mégpedig a dolognév puszta abla-
tivusban (ablntiaus rei efficdentis), a személynéva, a,b ptaapnailií.
va| (ablntiuus auctoris). A magyarra fordításban az ilyen batfuozí.
ből alany |esz, a latin alanyből pedig tárgy.
fdo hrtoznak e kifejezaek: drd, incensus haragra lobbant; e4w
oehi,tublovagol; curru aehdtur kocsikáziki naui, uehi,tur hajÓzik.

130 l3r
86Ö. Áblativus separationis A tniőta ? kérdesrCIfeleló idóhat'ál"roző, a,, ab, ?' praépositiős
abla,tiausban áll. Megjegyzend z post homínunx nxemnrianxemboÍ.
l. Ignarő faci.la desistuttt sententi . A trrdatlanok kónnyen elállnak véle. emlékezet őta.
ményiiktííl.
2. Di,ltieíIe eat aeroE amdcoa a Ía|sis Nehéz megkiilrjnbciztetni az igaz ba.
d,öatin4nnre. rát,okat a hamisaktÓl. Ablativus originis 8ód.
3. Eomo awm, humani níhil t ma Ember vagyok, rigy gondolom, semmi
albmlm eEse pu,o. emberi nincs tólem távol.
4. Procutr ne3otl|s' Távol e mindennapi élet iigyes-bajos l. fove genitu.a. Jupitor fia.
dolgaitől. 2. Equestrl |oco o/t1,s. Lovagrendú csalridből ez,ÁÍÍnaző.
3. L|bgrtino Pa,l"e qaluE. Libertinus atyát l szii etett.
4. Áb lllo Cotone Consotio ort1B eEt Az ifjabb Cato a híres Cato Censo.
Eonnnn ? kérdésrepulata, vagy a,, ab, de, e, eÍ prae+ositiős abla. Calo mint>r, riustÓl származott.
6. Ex llnguE stu|tő 1)eniun, inoornmd,a Ostoba beszédból sok bej alÁrÍr'*
tivust találunk valÓságos vagy képes he|yhatátoz6u| az elaálaszt 'st, nulta. zík.
jolentó igék (uerbaseryra'ndi, t., 2,) és a hasonlÓ jelen-
eltá,aolt,t,óst
tésúmglléknevek (3.) és határozÓszók (4,) mellett. Nalus, ort,us,genőtul mellett a sairmait,st puszt,a ablativus jel l.
heti; néha azonban _ kivált távolabbi |eszármazás jel lésére_
Q nyon igék:
praopositi s ablativus áll (4.).
rbam' rl|rto tÁvol vagyok vmitől expello kiűzt'k'vhonnan Áz eredethatítoz{,st kiil nben rendesen a névszÓk ablativusával
rbrt|neo visszata,rtok \'mit6l llbero, oxpei|io megszabadítok
lneo' pnoblbeo tÓvol tortok vmitől wnitól
& a homun ? kérdésrefeleló praepositiőkkal (a, ab, de, e, en) Íejezi
iboedo tdvozom vhonnan movoo olmozdítok vhonnan ki a latin (5.).
|to Úo eláIlok vmitől nudo, orbo, Ilyen ablativusnak tekinthetó még az n. ab|atiuus materi,ae.
dtrÚtnguo mogktilÖnbÖztotok privo, apolio megfoszt'ok vmitőI Megnevezi a,zt,az anaargot,amiból valami van va,gy késziil. P|. Expo-
vmitől soPoro olváIasztok vmit l ndt pocula er q,urQ.AranybÓl (késziilt) serlegeket rak ki.
T/ l[olléknovok és biatátozőszők:
AblaÚivus rei effieientis - Ablativus aucÚoris 86e.
r||.cnur oliitő vmitől nudus, orbus mogfoszt,ott vmitől
[ber' 1nrrrrr szabed' mont vmit l prooul távol vmitől
|. Tndítur d.ies d|e. Az egyik nap rlzi a másikat.
SzÓldsmfiok. abe8eeforo távol lenni a kiiztigyekt l; abd,.icareee magisÚra- 2. Prrvi sapientlE regdtut munilua Kis btilcsesség elkormányozza a vilár
lu lomonda'rrí hivetalárÓl; intcrdicere d,iau,i uqlL ot igni a,,víz és tííz lrasznála.
3, Arguitur cor ooutis. nrílli;* a azívet & szom.
t,.ttÓl olt'iltaÍli (:ez omborok ktiztisségéb | azátn(tzni) valakit; tnana miÜtere 4. Boma o Romu|o cond.4ita est. Ii mát Romulw alapította.
szabadon boosátoÍli; aon&tu |noaere kizárni a genatus tagjai kiiziil.

Sznnud,ó ige melletta személy vagy a dolog nove, ame|yb6|a cse-

860. Irlólratárgző miÓta? kérilésre
l. Ab hora septima ad, oesperam pugnatum es'. Du. egy ÓrátÓl estig
harcoltak. - 2' Ab initio. Kezdettól fogva. - 3. Ab urbe condita' A város
alapítása Óta' - 4. Ex hoc die. Ett6l a naptÓl fogva. - 5' Ab ineunte aetate.
IfjtikorátÓl fogva.
lekaéskii,nd,ul, ablativusban áll; mégpedig a dolognév puszta abla-
tivusban (ablntiaus rei efficdentis), a személynéva, a,b ptaapnailií.
va| (ablntiuus auctoris). A magyarra fordításban az ilyen batfuozí.
ből alany |esz, a latin alanyből pedig tárgy.
fdo hrtoznak e kifejezaek: drd, incensus haragra lobbant; e4w
oehi,tublovagol; curru aehdtur kocsikáziki naui, uehi,tur hajÓzik.

130 l3r
86/. Ablativru Gausao Kőztptok tnellékruaek ,nellett ablativus jel lheti azt, akivol
(vagy amivel) vkit (vagy vmit) ósszehasonlí,tunk,Amagyarban ilyon.
kot -nál, .néI,tagos hasonlítő hat'átoző vagy mi,nt kot&zó áll, amint
|. oilprtnrpcu,febofuóodrh,,i' tmolc. A jők oz er€ny irdnti gzagtetb6l ir.
tÓagk bűnt elkóvotní. a latin is felbonthat,ia qua,m,k tószÓval a hatátozőt'.
2. Nemo rui corto @nlenlus. Senki sincs mege$edve oorgÁva.L
3. Qud n nhlm cet, ftqilo, pwo l(er ld azt, ami ezertelem, Ör{llj o A plus, m,inus, ampliua, longiua szavak moll6l, amikor szÁmot vagy
gouderc mp,,u,|,o. kevésnek. mérteket kifejez szÓval vannak kapcsolatban' a lluam rendszerint elmarad,
enélkiil' hogy abl. comparationis alkalrrra,zásdra kerÍllno sor. Pl. Plus sepÚln.
genti oivel mortui tunt. Tijbb mint hébazáz polgár halt meg.
Ablativus jeltilhotí a cselekvesrrck bels6 indítő olcÁl, vagy s, Ica,ls6
ktiriilményokben rejló olaút.Kt dlnson a kd,élglnngulatot jo|ont6
igék és melléknevek mellott ríll. Ilyonok: Ablativus copiae vagy inopi&e 86h.

grudeo, lretor t'ríilÖk vminek tactus Örvend vminek Abutd,orw sefn,pe| &u?o regna Asíae. Kisázsia országai aranyban mindig
doleo, mroreo szomorkodom vmi trtrtlr, maortus szomor(r vmi miatt bóvelkedtek.
miatt superbur biiszko vmire Nu]b aítn potl ua'&re ofÍbio polest, Nem lehet az életnek egyetlen tertileto
glorior diosokszem vmivel oon|enÜur megolégedott vmÍve| sem ki)telesseg nélkiil.
Noz verb|r, aed, Íaot|s opre cst, Nem szevakra, hanem tettekrc van
ilcleotor gyiinyiirkiidtim sziikség.
vmiben

kifejez a rvévnáa
Amibon b6aelkd, nk va,gy a,mit néIktllözll,nk, azt, ablatiws cnpine,
Meg|egyzérek. I. Az érzÁsb, indrrlatot ig6k mellett
auuaatilruabam áll: Id l,oetor. Annak t'riilÖk. illetvo irnpőne je|o|i.
2. Az okhat rozőt gyakran propter, ob, per, Pr@, fu, .eo .praepositiÓval Áll a ktivetkezó igék es melléknevek mellett:
fejezi ki a latin. Pl. propter tlmorom félelemből; qulm ob rcm omiatt; per
lbundo, oÍIluo bővelkedem vmibon
.ot&Úem fiatal korom miatt'; pno laorimis ,iam loqui non pon&,m kiinnyoim
c&Ico' o8oo' vaoo híjéval vagyok vminok
miat't mcr szőlni Bom tudok; quo do ceusl ez okbÓl.
oompleo, oxpleo megttiltiik vmivel
3. Iobolo mellett a testrész, amely fcj, ex praopositiÓval éll: ex orplte,
dives, opulonius, uber gazdag vrniben
ox denÚibus bboro fejem, fogam fdj; kiiliinben puszta ablatil'ussze| szerkeaz.
plenus, onustut, praoilitus teli, ellátott vmivel
totték: morbo, vitiis l.boTo betegsegben, hibákban szonvodok.
nudus, vrcuua mogfosztol,t, {ires vmitőt etb.

Ezeknek az igéknek es mellékneveknek egy Íélze genitivusszal

t69. Ablativus compar&tionir is áIlhat: Dgeo unsilii. Tanrícsra,Bzorulok. Diaea oputn. Kincsekben
gaadag (79/.).

l. Quid e8, optabiliI's *pientitr? Mi kívánatossbb a brilcsosségnél? opua eat mellett a sztikaégesnok tartott cselokvés aupinummal (vii. r0?.)
2. Exégö f|wnufruf., m ae,te perenniua. Megalkottam ércnél maradandÓbb vagy parti.cipium perfectummal, (sernlegesnemben, f6névi értelemben hasz.
omlékrnúvemet. nÁlva) van kifejezvo. Pri,ueqnm incip,ia'a, oonsulto, llbi consuhrefia, malute
3. Nihil utildw g|e e, n|e. Semmi sem hasalogabb a s6nál és futo opus eaÚ. Miel tt bolekezdonél valamibo, mogfontolcsra, mihelyt meg.
a napná,l.
4. Liberir nihil uriu hurulrw ge. Semmi sem drágább az emberoknok fontoltad a dolgot, g'yora csolekvégro van sziikség.
twri eat. gyermekeiknél. A sziikséges dolog, rlgy mint a magyarban, rwminn,,ilrua ie lehot ez UIrus
eeÚmellott: Dux n,obia cÚ ruo0or opru,aeaÚ.Yozér éakezdelrrényez6 koll nokiink.

132 183
86/. Ablativru Gausao Kőztptok tnellékruaek ,nellett ablativus jel lheti azt, akivol
(vagy amivel) vkit (vagy vmit) ósszehasonlí,tunk,Amagyarban ilyon.
kot -nál, .néI,tagos hasonlítő hat'átoző vagy mi,nt kot&zó áll, amint
|. oilprtnrpcu,febofuóodrh,,i' tmolc. A jők oz er€ny irdnti gzagtetb6l ir.
tÓagk bűnt elkóvotní. a latin is felbonthat,ia qua,m,k tószÓval a hatátozőt'.
2. Nemo rui corto @nlenlus. Senki sincs mege$edve oorgÁva.L
3. Qud n nhlm cet, ftqilo, pwo l(er ld azt, ami ezertelem, Ör{llj o A plus, m,inus, ampliua, longiua szavak moll6l, amikor szÁmot vagy
gouderc mp,,u,|,o. kevésnek. mérteket kifejez szÓval vannak kapcsolatban' a lluam rendszerint elmarad,
enélkiil' hogy abl. comparationis alkalrrra,zásdra kerÍllno sor. Pl. Plus sepÚln.
genti oivel mortui tunt. Tijbb mint hébazáz polgár halt meg.
Ablativus jeltilhotí a cselekvesrrck bels6 indítő olcÁl, vagy s, Ica,ls6
ktiriilményokben rejló olaút.Kt dlnson a kd,élglnngulatot jo|ont6
igék és melléknevek mellott ríll. Ilyonok: Ablativus copiae vagy inopi&e 86h.

grudeo, lretor t'ríilÖk vminek tactus Örvend vminek Abutd,orw sefn,pe| &u?o regna Asíae. Kisázsia országai aranyban mindig
doleo, mroreo szomorkodom vmi trtrtlr, maortus szomor(r vmi miatt bóvelkedtek.
miatt superbur biiszko vmire Nu]b aítn potl ua'&re ofÍbio polest, Nem lehet az életnek egyetlen tertileto
glorior diosokszem vmivel oon|enÜur megolégedott vmÍve| sem ki)telesseg nélkiil.
Noz verb|r, aed, Íaot|s opre cst, Nem szevakra, hanem tettekrc van
ilcleotor gyiinyiirkiidtim sziikség.
vmiben

kifejez a rvévnáa
Amibon b6aelkd, nk va,gy a,mit néIktllözll,nk, azt, ablatiws cnpine,
Meg|egyzérek. I. Az érzÁsb, indrrlatot ig6k mellett
auuaatilruabam áll: Id l,oetor. Annak t'riilÖk. illetvo irnpőne je|o|i.
2. Az okhat rozőt gyakran propter, ob, per, Pr@, fu, .eo .praepositiÓval Áll a ktivetkezó igék es melléknevek mellett:
fejezi ki a latin. Pl. propter tlmorom félelemből; qulm ob rcm omiatt; per
lbundo, oÍIluo bővelkedem vmibon
.ot&Úem fiatal korom miatt'; pno laorimis ,iam loqui non pon&,m kiinnyoim
c&Ico' o8oo' vaoo híjéval vagyok vminok
miat't mcr szőlni Bom tudok; quo do ceusl ez okbÓl.
oompleo, oxpleo megttiltiik vmivel
3. Iobolo mellett a testrész, amely fcj, ex praopositiÓval éll: ex orplte,
dives, opulonius, uber gazdag vrniben
ox denÚibus bboro fejem, fogam fdj; kiiliinben puszta ablatil'ussze| szerkeaz.
plenus, onustut, praoilitus teli, ellátott vmivel
totték: morbo, vitiis l.boTo betegsegben, hibákban szonvodok.
nudus, vrcuua mogfosztol,t, {ires vmitőt etb.

Ezeknek az igéknek es mellékneveknek egy Íélze genitivusszal

t69. Ablativus compar&tionir is áIlhat: Dgeo unsilii. Tanrícsra,Bzorulok. Diaea oputn. Kincsekben
gaadag (79/.).

l. Quid e8, optabiliI's *pientitr? Mi kívánatossbb a brilcsosségnél? opua eat mellett a sztikaégesnok tartott cselokvés aupinummal (vii. r0?.)
2. Exégö f|wnufruf., m ae,te perenniua. Megalkottam ércnél maradandÓbb vagy parti.cipium perfectummal, (sernlegesnemben, f6névi értelemben hasz.
omlékrnúvemet. nÁlva) van kifejezvo. Pri,ueqnm incip,ia'a, oonsulto, llbi consuhrefia, malute
3. Nihil utildw g|e e, n|e. Semmi sem hasalogabb a s6nál és futo opus eaÚ. Miel tt bolekezdonél valamibo, mogfontolcsra, mihelyt meg.
a napná,l.
4. Liberir nihil uriu hurulrw ge. Semmi sem drágább az emberoknok fontoltad a dolgot, g'yora csolekvégro van sziikség.
twri eat. gyermekeiknél. A sziikséges dolog, rlgy mint a magyarban, rwminn,,ilrua ie lehot ez UIrus
eeÚmellott: Dux n,obia cÚ ruo0or opru,aeaÚ.Yozér éakezdelrrényez6 koll nokiink.

132 183
 M b mi,hi, oItul lwlt. Sok minden sziikséges nokem. I|yenkor a,z e88e igo mreg. P|. ,f,antum scilnus, quantum memorid tenemuy. Annyit ttrdunk, amennyít
ogyezik az alannyal számban éq személyben. Ez tohát az oInu, eat, azernélya ernlékezetiinkben megtartunk.
hasznrílato.
Áblativus instrumenti áll továbbá a k vetkezó Öt dlsznnaed, i,ge
mellett:
80. B) AZ ABIr\TMB MrNT INSTRTmENTALIS
utor aliqu6 rt használok vmit (élek vmivel)
fruor aliqull ré élvezek vmit
Áz ablativus mint, in,strumnntalis jel li az evzkózl, amellyol az
fungor aliquá ré végzek vmit, e|járok vmiben
alany a cselekvést végrehajtja. De tágabb értelemben eszk znok potior aliqu ré hatalmamba ejtek vmit'
tekinti a cselekvéskísérók riilményeit, m6djrít, az tisszehasonlítás vescor aliquá É táplálkozom vmivel
mért'ékét,,a minóséget,aq|á,rt,,amelybe vala,mi kertil, az á||it'ásszem.
P|. Quou,sque tandem abu,tére, Cat,ili'na, patienÚió nostro? Meddig élsz
pontjait is. még vissza ttirelrntinkkel, Catilina ? Fru,imur poce. Élvezziik a Mkét.
Megjegyzendó, hogy plotior rne||etL a. genitiuus is előfordul, kiiLlÖniigen
obben a kifejezésbcn: nerum potiri elnyerni a fóhatalmat.
86o. Ablativus instrumenti

Ablativus sociativus 80Ó.

Natwam erpellaa Íurcd, tanan u^qrn Űza m bár a természotet vasvillÓval,
reanret. mégis mindig visszatér.
Pallida Ínrs aeq|'o pulsat peilo pau. A sápa'dt halál egyfomán (,,egyen. l. Noli, ourn vulpe inire amipitinm.
,perurn tabernaE regumqup curres. Ne ba,rátkozzál a rőkával.
16 lábbal'') zcirget bo e szegények 2. Tecum Philippos et celerenl. Íwam. Voled egyiitt vészeltem át Philippités
viskÓin és a királyok tornyos pr 8ensx. a gyors futást.
lotáin. 3. Dictator ingentí exercitu ab urbe A dictator elindult roppent serog6vel
proÍectus egt. a városbÓ|.

Puszta ablativrrssza| fejezi ki a latin a aelekues eszkö t. _

A szcmélynca azonban mint eszkiizhatároző per ptanpolitiÓs accu. A társhatlÍrozőt rendesen cun,l,pra,epositiős ablativus fojezi ki
sativusban á||. Per legatosei,nuntiauí,t.K vetekkel megiizento neki. (l.' 2.). A lcatorwi,gy{cjtón,euek
(copiae, classis, exercitus) azonb&n'
Per.re| fejezi ki a latin eslclhuésben, Icónyőrgésbena, Bzemé|yt,a kiil n sen ha jelzójiik yar., puszta, ab|atí,uusbu,n
állnak (3.).
dolgot, amelynek mintegy a ktizbenjárrísát kéri. Per d,ensimmor. Á magyar néha -ra, -re ragos eredményhatátozóva| fordlt,la az
tales (iuro v. oro). A halhatatlan istenekre (eskiisz m v. kérlek). ablativus sociativust: nulgno cum, periculo prouirrc,inea, provincia
Abl. instrumenti áll e kifejezésekben a magyartÓl eltéróen: na,gy veszedelmére.

fiilibus oanÍl larrtot ver Ablativus modi

Úibiis canit fuvolázik
86c.
pilö luttit labdázik
oliquem musicá enrilit (insiruiÚ' l. Cum dignitate morírnelíus e8t,qua,rn MéltÓképp meghalni jobb, mint gya.
inetituit' exercet) zenére tanít, vkit cum ignominiE otiuera. lá,zatban élni.
2. Iomn ile Caesaris u,ictor,id lncredi- Hihetetlen gyorsasággal terjed el a
lingu l.otinö loquitur latinul beszél
menu tonet kezében tart . bili cum celeritate perJertur. hír Caesai'gyózelméról.
-
3. Aristides rem pullli,cam summ6 Ariszticlégz az áu"m iigyeit a log.
rrremoríi Úonet emlékozotbon tart religiono admí,nistrouit. nagyobb lelkiismeretességgel ko.
lapidibus pluit kőes6 esik zelle.
4. rure mi'hi, non dnoídeat quduis. Joggal nem irigykedhet roÁm genki.
sanguino sudat vért izzad

134 136
 M b mi,hi, oItul lwlt. Sok minden sziikséges nokem. I|yenkor a,z e88e igo mreg. P|. ,f,antum scilnus, quantum memorid tenemuy. Annyit ttrdunk, amennyít
ogyezik az alannyal számban éq személyben. Ez tohát az oInu, eat, azernélya ernlékezetiinkben megtartunk.
hasznrílato.
Áblativus instrumenti áll továbbá a k vetkezó Öt dlsznnaed, i,ge
mellett:
80. B) AZ ABIr\TMB MrNT INSTRTmENTALIS
utor aliqu6 rt használok vmit (élek vmivel)
fruor aliqull ré élvezek vmit
Áz ablativus mint, in,strumnntalis jel li az evzkózl, amellyol az
fungor aliquá ré végzek vmit, e|járok vmiben
alany a cselekvést végrehajtja. De tágabb értelemben eszk znok potior aliqu ré hatalmamba ejtek vmit'
tekinti a cselekvéskísérók riilményeit, m6djrít, az tisszehasonlítás vescor aliquá É táplálkozom vmivel
mért'ékét,,a minóséget,aq|á,rt,,amelybe vala,mi kertil, az á||it'ásszem.
P|. Quou,sque tandem abu,tére, Cat,ili'na, patienÚió nostro? Meddig élsz
pontjait is. még vissza ttirelrntinkkel, Catilina ? Fru,imur poce. Élvezziik a Mkét.
Megjegyzendó, hogy plotior rne||etL a. genitiuus is előfordul, kiiLlÖniigen
obben a kifejezésbcn: nerum potiri elnyerni a fóhatalmat.
86o. Ablativus instrumenti

Ablativus sociativus 80Ó.

Natwam erpellaa Íurcd, tanan u^qrn Űza m bár a természotet vasvillÓval,
reanret. mégis mindig visszatér.
Pallida Ínrs aeq|'o pulsat peilo pau. A sápa'dt halál egyfomán (,,egyen. l. Noli, ourn vulpe inire amipitinm.
,perurn tabernaE regumqup curres. Ne ba,rátkozzál a rőkával.
16 lábbal'') zcirget bo e szegények 2. Tecum Philippos et celerenl. Íwam. Voled egyiitt vészeltem át Philippités
viskÓin és a királyok tornyos pr 8ensx. a gyors futást.
lotáin. 3. Dictator ingentí exercitu ab urbe A dictator elindult roppent serog6vel
proÍectus egt. a városbÓ|.

Puszta ablativrrssza| fejezi ki a latin a aelekues eszkö t. _

A szcmélynca azonban mint eszkiizhatároző per ptanpolitiÓs accu. A társhatlÍrozőt rendesen cun,l,pra,epositiős ablativus fojezi ki
sativusban á||. Per legatosei,nuntiauí,t.K vetekkel megiizento neki. (l.' 2.). A lcatorwi,gy{cjtón,euek
(copiae, classis, exercitus) azonb&n'
Per.re| fejezi ki a latin eslclhuésben, Icónyőrgésbena, Bzemé|yt,a kiil n sen ha jelzójiik yar., puszta, ab|atí,uusbu,n
állnak (3.).
dolgot, amelynek mintegy a ktizbenjárrísát kéri. Per d,ensimmor. Á magyar néha -ra, -re ragos eredményhatátozóva| fordlt,la az
tales (iuro v. oro). A halhatatlan istenekre (eskiisz m v. kérlek). ablativus sociativust: nulgno cum, periculo prouirrc,inea, provincia
Abl. instrumenti áll e kifejezésekben a magyartÓl eltéróen: na,gy veszedelmére.

fiilibus oanÍl larrtot ver Ablativus modi

Úibiis canit fuvolázik
86c.
pilö luttit labdázik
oliquem musicá enrilit (insiruiÚ' l. Cum dignitate morírnelíus e8t,qua,rn MéltÓképp meghalni jobb, mint gya.
inetituit' exercet) zenére tanít, vkit cum ignominiE otiuera. lá,zatban élni.
2. Iomn ile Caesaris u,ictor,id lncredi- Hihetetlen gyorsasággal terjed el a
lingu l.otinö loquitur latinul beszél
menu tonet kezében tart . bili cum celeritate perJertur. hír Caesai'gyózelméról.
-
3. Aristides rem pullli,cam summ6 Ariszticlégz az áu"m iigyeit a log.
rrremoríi Úonet emlékozotbon tart religiono admí,nistrouit. nagyobb lelkiismeretességgel ko.
lapidibus pluit kőes6 esik zelle.
4. rure mi'hi, non dnoídeat quduis. Joggal nem irigykedhet roÁm genki.
sanguino sudat vért izzad

134 136
 a) Ha a f6név jelzó nélkiil áll, akkor rendesen cum pranposit,ióa Áblativus qualitatis
ab|atiuusjel li a mődhatdrozőt(I.).
b) Je|zos f6név is á|| cum praepositiőval, ha nem annyira a |. Ageai|ow /uril stoturl humlll el Agéezilausz alaesony tormetú és vézna
corpono ed3uo. teetú ember volt.
mődot, mint a csolekvés kíséró k riilményeit jeliiljiik. Ilyenkor a 2. Aequo anímo eaÚ. Egykedvű.
cum rendesen a ie|z és a, je|zetb fónév ktiz tt helyezkedik el (2.). 3. Homines summó elegontlÉ. rgen elókeló omberek.

c) Paszta ablativusban használatosak mődhatározőkul az o|yan

fónnaek, amelyek má,r magukban mőd,otjolentenek. Így pl. hoc m,odn,
csendben, ő,urejogga|,
hd,cratíoneily m6don, ord,i,nprendben, ai,len,tio
ad etószakka|, í,niurirt jogtalanul stb. (a.).
MÓdhatározásra egyéb praepositiőkat is használ a laljn: ad'
aerburnsz6rÓl szóta; d,eintqro ríjből; er lege a ttirvény értolmében;
in uicernk lcs niison; per litteras írásban; pra,eteropínőorum várako.
zás ellenére; secund,um nnlurann a tntm&zot szorint; adnpd,ubia két-
ségteleniil; mirutn in mad,umcsodálotos mődon.
Melléknévi je|z6ve| ellátott fónév ablativusa kifejezheti a Üulnj-
il,onsd,got,a tníníséget,ésakár ie|zóként, aká'r esse mellett állítmrínyi
kiegéazít,öként állhat. Az ilyen ab|atiuus qunlita,til inkríbb a kíilsó
tulajdonságot jel li meg (míg a, gen. qlnlí,ntis a tulajdonságot
ttibbnyiro mint valakinok a sajá,tját' |ényegéheztartozít feiezi ki
0. 79d.). Magyar fordítása - , -(tképz6s tisszetett melléknév,esotlog
alkalmas ogyBzorű molléknév is.
Ablotívus preÚii 80Í.

l. MulÚo rangulne Poenie l:ődorb Sok vérbe koriilt a prrnoknak a can.

80d. AblrrÜivusEensur&e Camtptph aail. naei gy6zelem.
2. Permogno (p|ur|mo) oendil. Nagyon drágán ad.
3. Qwil,nottotr,IBeat..agocu,rurnaE,. Ami nom sziikséges, az ogy os.ért is
dráge (azr4rt ogy fillért is kÁr adni).
1. Quo plc.s sa'píatxí,oresl, go tndp. Mennél bólcaebb va|a'kí' annÓl gze. 4. omnt |r'ulle ildgnn. Mindon dicséretre méltő.
eti'or colet case. rényobb szokott lenni.
2. Cerrtum ennls pooí arbem aond,i Éláz éwel a Yáros a|spításo után.
lnn.
3. Eogr,dwn copíae a Bomanős quat- Az ellenség csopataí 24 000 léÉetyiro
Pusáa ablativwban 6,||az ad6's-vevést,valamibo keriilést, becs-
tuor cÚ vlglntl mi|ibug Ixns|rum voltak a rÓmaiakt |. lést jolontó igék mollott az d,rt vagy értéketkifejez hab6,roző, kivált
űerattl.
ba s?á'tnszerúnnmeghahíromtt 6,rr.6|,ér+'ékt6| van sz6. (A viszony.
lagos értéket rcndszerint gen. pretií-ve| fejezzik ki. L. 80c.)
Két személy vagy dolog ktizt a krii,ónbségnhékét & mérték- Vala,miro értékolégtjolentonek, tohát szintén abl. pretii-vel állnak
halátoző ablativus fejozi ki (2.). Rendeaen kőzéptokn,e],I,dtéu (r.)' o k votkezó molléknevek is: oerwlis oladÓ, carul dtá,ga, uilis o|cr'ő,
tovr{bbá oly igék mollett, amelyokbon megva,n a fokozás értelmo, dígr lE mélt6, érdomesvmiro' índ,í,gruIs méltatlan vmiro (3'' 4.).
mint pl. praestare, super&re feliilmrllni vldt vmivol, abesse, d,istare
tá,vol lonni vmitól valamennyiro (3.). AblaÚivus limiűationis 8og.
Gyakori mértékhatározík: mu|to sokkal, Inu|,la kovéssel, zd.
hila semmivel, d'ómid,io félannyival , q?,,o,qulfÜto mennél, en, tar o Agcsilb|,s dtcro peile dati'ue |uil. Ag6ezilausz féltÁbára gárrta volt.
Eano |lgorrto pihn aalet, qw,m oor Az embor szoueméro nézvo hatalma.
annál. pouc. sabb' mint tostéro nézve.
I,Úr0,lír, pletrÚo uír. JÁmborságával kitűn6 férffi1"
Üolo'tc apau. Szellemileg korlátolt.

136 137
 a) Ha a f6név jelzó nélkiil áll, akkor rendesen cum pranposit,ióa Áblativus qualitatis
ab|atiuusjel li a mődhatdrozőt(I.).
b) Je|zos f6név is á|| cum praepositiőval, ha nem annyira a |. Ageai|ow /uril stoturl humlll el Agéezilausz alaesony tormetú és vézna
corpono ed3uo. teetú ember volt.
mődot, mint a csolekvés kíséró k riilményeit jeliiljiik. Ilyenkor a 2. Aequo anímo eaÚ. Egykedvű.
cum rendesen a ie|z és a, je|zetb fónév ktiz tt helyezkedik el (2.). 3. Homines summó elegontlÉ. rgen elókeló omberek.

c) Paszta ablativusban használatosak mődhatározőkul az o|yan

fónnaek, amelyek má,r magukban mőd,otjolentenek. Így pl. hoc m,odn,
csendben, ő,urejogga|,
hd,cratíoneily m6don, ord,i,nprendben, ai,len,tio
ad etószakka|, í,niurirt jogtalanul stb. (a.).
MÓdhatározásra egyéb praepositiőkat is használ a laljn: ad'
aerburnsz6rÓl szóta; d,eintqro ríjből; er lege a ttirvény értolmében;
in uicernk lcs niison; per litteras írásban; pra,eteropínőorum várako.
zás ellenére; secund,um nnlurann a tntm&zot szorint; adnpd,ubia két-
ségteleniil; mirutn in mad,umcsodálotos mődon.
Melléknévi je|z6ve| ellátott fónév ablativusa kifejezheti a Üulnj-
il,onsd,got,a tníníséget,ésakár ie|zóként, aká'r esse mellett állítmrínyi
kiegéazít,öként állhat. Az ilyen ab|atiuus qunlita,til inkríbb a kíilsó
tulajdonságot jel li meg (míg a, gen. qlnlí,ntis a tulajdonságot
ttibbnyiro mint valakinok a sajá,tját' |ényegéheztartozít feiezi ki
0. 79d.). Magyar fordítása - , -(tképz6s tisszetett melléknév,esotlog
alkalmas ogyBzorű molléknév is.
Ablotívus preÚii 80Í.

l. MulÚo rangulne Poenie l:ődorb Sok vérbe koriilt a prrnoknak a can.

80d. AblrrÜivusEensur&e Camtptph aail. naei gy6zelem.
2. Permogno (p|ur|mo) oendil. Nagyon drágán ad.
3. Qwil,nottotr,IBeat..agocu,rurnaE,. Ami nom sziikséges, az ogy os.ért is
dráge (azr4rt ogy fillért is kÁr adni).
1. Quo plc.s sa'píatxí,oresl, go tndp. Mennél bólcaebb va|a'kí' annÓl gze. 4. omnt |r'ulle ildgnn. Mindon dicséretre méltő.
eti'or colet case. rényobb szokott lenni.
2. Cerrtum ennls pooí arbem aond,i Éláz éwel a Yáros a|spításo után.
lnn.
3. Eogr,dwn copíae a Bomanős quat- Az ellenség csopataí 24 000 léÉetyiro
Pusáa ablativwban 6,||az ad6's-vevést,valamibo keriilést, becs-
tuor cÚ vlglntl mi|ibug Ixns|rum voltak a rÓmaiakt |. lést jolontó igék mollott az d,rt vagy értéketkifejez hab6,roző, kivált
űerattl.
ba s?á'tnszerúnnmeghahíromtt 6,rr.6|,ér+'ékt6| van sz6. (A viszony.
lagos értéket rcndszerint gen. pretií-ve| fejezzik ki. L. 80c.)
Két személy vagy dolog ktizt a krii,ónbségnhékét & mérték- Vala,miro értékolégtjolentonek, tohát szintén abl. pretii-vel állnak
halátoző ablativus fejozi ki (2.). Rendeaen kőzéptokn,e],I,dtéu (r.)' o k votkezó molléknevek is: oerwlis oladÓ, carul dtá,ga, uilis o|cr'ő,
tovr{bbá oly igék mollett, amelyokbon megva,n a fokozás értelmo, dígr lE mélt6, érdomesvmiro' índ,í,gruIs méltatlan vmiro (3'' 4.).
mint pl. praestare, super&re feliilmrllni vldt vmivol, abesse, d,istare
tá,vol lonni vmitól valamennyiro (3.). AblaÚivus limiűationis 8og.
Gyakori mértékhatározík: mu|to sokkal, Inu|,la kovéssel, zd.
hila semmivel, d'ómid,io félannyival , q?,,o,qulfÜto mennél, en, tar o Agcsilb|,s dtcro peile dati'ue |uil. Ag6ezilausz féltÁbára gárrta volt.
Eano |lgorrto pihn aalet, qw,m oor Az embor szoueméro nézvo hatalma.
annál. pouc. sabb' mint tostéro nézve.
I,Úr0,lír, pletrÚo uír. JÁmborságával kitűn6 férffi1"
Üolo'tc apau. Szellemileg korlátolt.

136 137
 Mikor valakiról vagy valamiról csak bőmnyos ,zenxponlből, némi
Puszta ablativusszal kifejezett valÓdi vagy képes helyhatározÓk:
megszorítással állítunk valamit, ezt, a szempontot ablativus limita.
niti, aliqurt re t,á,maszkodni, vmiro, fid'ere, anti,d,ere ali,qud, re btzni
tionis-szal fejezzik ki (vii. a ma,gyar tokintethat6"tozóva|).
vmiben (vkiben dativus!), frétus aliqud re vmiben bizakodő. Pl.
Ilyen ablativusok: nntu azi||et'ésrenézve (ma,inr natu oregebb,
Virtute tlecet, rlam sanguime niti,. Derékségiinkrc, nem sz6tntazá,-
minor rntu ifjabb|, re t,ény|eg,nominn névleg, speci,e|átszatta, meo
sunkra kell támaszkodnunk. Nem,o potestfort'unne stabili,tatemnfi-
íud,ícin, mc'd,senter dd ité|etem, véleményom szerint (ex mei sen.
d,ere.Ser.ki sem bízhat a szerencso álland ságában.
tentid ndit'ványom folytán).
Egyéb esetekben a hol ? kérdésrefeleló helyhat,átozít praeposi.
A k ltók g rtig mintára abl. limitationis helyott igen gyakran
tiős fónévve| fejezi ki a latin : in urbe a városban, ante portam a kapu
accusativus respectivust haszná,lrak (77c.).
e|6tt,,circum forum a forum k riil, sub d,iao a szabad ég a|abb.
JÓl megjegyzendí, hogy az elhelyez.ést, beaésest,l:a|ahot:d, sorolá,st
17. c) Az ABLATMS MINT LOCATMS jelentó igéknéla latin nom & |nua?, hanem a hol? kérdésrefelel,
mert nem a cselekvésirányát, hanem nyugvő pontját akarja mog.
Az ablativus mint locativus jeltili a oselekveB nyugv pontját, jeltilni, ahol a cselekvéseredményo láthatÓ. Ilyenkor tohát in pran-
térbeli ésidóbeli be|yzetét'.I,ehett,ebát ttntr? kérdesrefeleló helvha. positiÓs ablatiaust haszrrál. Ilyen igék:
, tározó a lni,kor / kérdesre feleló idóhatá,toz6.
a) pnno, Iau, ull,on helyezek vhová; statun állítok vhová;
e,on,sid'o
letelepszem vhová ;
87a. Ablatívus loci hol? kérilésrc b) önscri,bo ráírok vmire; dnsculpo, inniiln bevések vmibe; fűgo,
df,go rát(tzÖk vmire, besz rok vmibo;
c) numero, Iwbeo,dilo sorolok vhovr{.
|. Romaa coneulea, Áthenis arc|wtt,. R máborr consulokat, ÁÜhénben ar.
Úec' Krrthogino aleJaes oel dudi,ees gufete.
qtntannia cÍeo,ba,xtu,r.
chonokat,
ket, a?Az
KarthagÓban
P|. Praesid,í,umin are ulbunit. Őrcéget rakott, a v6"rba.Solan
bírákat' választottek
in septem sapientdbusnumeratur. SzolÓnt a hét b lcs kozé sorolják.
2.TotÉ
ltrtlÉ. '"1:rf'.fil,b"*
3. Cunotö Graooló. Egész GÍtirógorszáBben.
4. omnlbus loc|s. MindenÍitt.
5. R'eltqulr urÓla portibus. A vároe tÖbbi rÉszében. Ablrativus Úemporis 87Ö.
6. Ibam Ío"te v|, Suorl, aia tneua Éppen a Via Sacrdn mentem, anint
cE, ,no9. ez szokátom.

Roma ganLo rcptlngentoslmo quinqua. Iiőmtit 753.ban alapltották.

gosimo |ortio cond,ita eet.
Pusz.ta,ab|atí,ausbaná,llnak Inl ? k&désÍoz Q,etc,a q,dtur, rru'o tomrporo aga,u|. Bártnit tosztink, a mago idej ben
tegY k.
a) a harmadjk declinatiíhoz taft,oző, vagy bá,rrrrely declinati . saturni atetla ilrig|ntl Jera annlr. alr. A Saturnus csillag mintegy 30 év alatt
&lm alum contieít,. végzi az ti6t.
lnz ta oző' de tiibbes sz6"m vrírosnevek (l.);
b) a lacus & pnra fónevek je|z ve| (4., 5.), valamint egyébhelyet
jelentó.fónevek, ha jelzójiik ornní,s,totus, currcttts(2.,3.); Puszta ablati,aus fejezi ki az id6határoz6b a nikor ? és mennyi,
íd,6alatt? kérdésekre;tehát idópontot vagy idótartamot jeltil. Így
c) je|z6s fónév orno & kérdésre:n,erre? mcly ton? (6.);
állanak kiil ntisen azid6t jelentó fónevek: primd lucebajna|ban, d,íe
d) oz a kifejozés: terrd maríquc azártrrzr;ln
& vfuon. nappal, m,eri,diedélben, ae*pereeste, twc,teéije|,initiokezdetben, aere

138 139
 Mikor valakiról vagy valamiról csak bőmnyos ,zenxponlből, némi
Puszta ablativusszal kifejezett valÓdi vagy képes helyhatározÓk:
megszorítással állítunk valamit, ezt, a szempontot ablativus limita.
niti, aliqurt re t,á,maszkodni, vmiro, fid'ere, anti,d,ere ali,qud, re btzni
tionis-szal fejezzik ki (vii. a ma,gyar tokintethat6"tozóva|).
vmiben (vkiben dativus!), frétus aliqud re vmiben bizakodő. Pl.
Ilyen ablativusok: nntu azi||et'ésrenézve (ma,inr natu oregebb,
Virtute tlecet, rlam sanguime niti,. Derékségiinkrc, nem sz6tntazá,-
minor rntu ifjabb|, re t,ény|eg,nominn névleg, speci,e|átszatta, meo
sunkra kell támaszkodnunk. Nem,o potestfort'unne stabili,tatemnfi-
íud,ícin, mc'd,senter dd ité|etem, véleményom szerint (ex mei sen.
d,ere.Ser.ki sem bízhat a szerencso álland ságában.
tentid ndit'ványom folytán).
Egyéb esetekben a hol ? kérdésrefeleló helyhat,átozít praeposi.
A k ltók g rtig mintára abl. limitationis helyott igen gyakran
tiős fónévve| fejezi ki a latin : in urbe a városban, ante portam a kapu
accusativus respectivust haszná,lrak (77c.).
e|6tt,,circum forum a forum k riil, sub d,iao a szabad ég a|abb.
JÓl megjegyzendí, hogy az elhelyez.ést, beaésest,l:a|ahot:d, sorolá,st
17. c) Az ABLATMS MINT LOCATMS jelentó igéknéla latin nom & |nua?, hanem a hol? kérdésrefelel,
mert nem a cselekvésirányát, hanem nyugvő pontját akarja mog.
Az ablativus mint locativus jeltili a oselekveB nyugv pontját, jeltilni, ahol a cselekvéseredményo láthatÓ. Ilyenkor tohát in pran-
térbeli ésidóbeli be|yzetét'.I,ehett,ebát ttntr? kérdesrefeleló helvha. positiÓs ablatiaust haszrrál. Ilyen igék:
, tározó a lni,kor / kérdesre feleló idóhatá,toz6.
a) pnno, Iau, ull,on helyezek vhová; statun állítok vhová;
e,on,sid'o
letelepszem vhová ;
87a. Ablatívus loci hol? kérilésrc b) önscri,bo ráírok vmire; dnsculpo, inniiln bevések vmibe; fűgo,
df,go rát(tzÖk vmire, besz rok vmibo;
c) numero, Iwbeo,dilo sorolok vhovr{.
|. Romaa coneulea, Áthenis arc|wtt,. R máborr consulokat, ÁÜhénben ar.
Úec' Krrthogino aleJaes oel dudi,ees gufete.
qtntannia cÍeo,ba,xtu,r.
chonokat,
ket, a?Az
KarthagÓban
P|. Praesid,í,umin are ulbunit. Őrcéget rakott, a v6"rba.Solan
bírákat' választottek
in septem sapientdbusnumeratur. SzolÓnt a hét b lcs kozé sorolják.
2.TotÉ
ltrtlÉ. '"1:rf'.fil,b"*
3. Cunotö Graooló. Egész GÍtirógorszáBben.
4. omnlbus loc|s. MindenÍitt.
5. R'eltqulr urÓla portibus. A vároe tÖbbi rÉszében. Ablrativus Úemporis 87Ö.
6. Ibam Ío"te v|, Suorl, aia tneua Éppen a Via Sacrdn mentem, anint
cE, ,no9. ez szokátom.

Roma ganLo rcptlngentoslmo quinqua. Iiőmtit 753.ban alapltották.

gosimo |ortio cond,ita eet.
Pusz.ta,ab|atí,ausbaná,llnak Inl ? k&désÍoz Q,etc,a q,dtur, rru'o tomrporo aga,u|. Bártnit tosztink, a mago idej ben
tegY k.
a) a harmadjk declinatiíhoz taft,oző, vagy bá,rrrrely declinati . saturni atetla ilrig|ntl Jera annlr. alr. A Saturnus csillag mintegy 30 év alatt
&lm alum contieít,. végzi az ti6t.
lnz ta oző' de tiibbes sz6"m vrírosnevek (l.);
b) a lacus & pnra fónevek je|z ve| (4., 5.), valamint egyébhelyet
jelentó.fónevek, ha jelzójiik ornní,s,totus, currcttts(2.,3.); Puszta ablati,aus fejezi ki az id6határoz6b a nikor ? és mennyi,
íd,6alatt? kérdésekre;tehát idópontot vagy idótartamot jeltil. Így
c) je|z6s fónév orno & kérdésre:n,erre? mcly ton? (6.);
állanak kiil ntisen azid6t jelentó fónevek: primd lucebajna|ban, d,íe
d) oz a kifejozés: terrd maríquc azártrrzr;ln
& vfuon. nappal, m,eri,diedélben, ae*pereeste, twc,teéije|,initiokezdetben, aere

138 139
 tavasszal, aestnle nyá,ron, aulumno fuze|, hí,emn,t,é|on,breudtempore
rtivid idó a|att, Id,ibus Martíős márcitls l5.én.
Ira nom az id6t magá,t, hanom a vole kapcsolatos á,l,|a,pd,dvagy
kör lm,énytakarja a latin kifojozni, okkor dz praepositi& abhlhru'a
használ mdlmr.? kérdésrp. P|. ín pnrítíd a gyormekkorba,rr, drc
i,uaentuleaz ifjrikorban, őn sencduleaz rcgkorbán, ín paubékében,
őn bell,ohÓborriban, i,n tempnre kell6 id6bon, éppen jÓÍor. (Jeb6ve|
azonban praopositio nélkíil: ectremrt eetudule teso vensEten, belb
Punico secundo a második pun há,boní idojén.)
AZ IGE A MONDATBAN
Az ige fajai (genera verbi)
A latin igo a mondat alanyríhoz va|ő viszonya szempontjáb l
csak kétfélo: |. cselekaó (tserbumadőtrum) & 2. szenaed, (aerbum
passdoum). Do reszben ez akét, igefaj' részben kiil nféle ktiriilírások
ki tudják fejezni a mi nye|viinkbon is meglovó mú,aeltet6, aiss?a'ha,tő
6 |.fltő cselokvogt i8'

Egyéb praopoaitíős id hetározÓki, a,m ort eo'd' éppen napfólkeltökor,

,inter cena.m ebéd kiizben, a,ntc
Innnn vira.dat e|ó&, foa a Zm o
a vérog alapításe ut,án, adlurnn vitr'dat felé, e.ub
,őumt I. A cselekv ige (verbum activum) t9o.
o'tofolé, de t4"Üi4
t:igil,in Íluadidrt a hamadÍk rvéltdskot, da db """prun nappol.
"irago6
|. Soror mea epíatulam rr;tlb|l. N6vérem levelet ír.
2. Ámbubmur. sétálunk.

tt. A locotivus hesználata

A latin cselekvó igék a magyarral egyezíen olyan cselokvést fe.
l. Bomao (6{. ieznek ki, amolyet az a|any maga hajt végte,A tárgy szompont-
9|akjÓbon: Ronu,d) BőmÁban évenként Lét.Lét ooucult
jábÓl lohetnek tá,rgyasak (uerba transitiua) és tá,rgyatlnrnk (uerba
. _qto|ann,iabóníarpuleac.reabatÚp. v&lcsztottak.
2. Corlntht
3. Lgsbt
Korinthoszba,n i,ntransitiw).
I-rxlzbogz szígetén
Megjegyzéc. A latinban nincs kiiliin atanyi és tdrgyas igeragozás. A tcrgy
jolenléto, hiÁnya, illetve rninőségo (hatérozott, határozatlen) szabja meg min.
Az i.vég locativus Inl? k&déare feleló he|yhabá,tozőeset. Szorc.
rtig, hogy az igét molyik ma,g'yer igeragozással fordítsuk. P|. Légimua' o|va,.
pét idóvel átvettn az ablativus. Az d,-,ö-tóaú'egyesszám , Üá,ros,uaek sunk. Multos libtoslégimua. Sok kÖnyvet olvosunk. Cannina }roratii lég,i,mva.
és ki,sebbszigetek nevei hnll kérdésrelocativusban állnak. Ezoken Iroratius 6dáit olvrssuk.
kíviil elófordulnak még:Carthngi,ni, Karthágőban, N eapoli Neapolis.
ban, Tiburd Tiburban városnevok, valamint e kÖzfónovekz ilami
otthon, ruri fa|un, humi a ftildtin; tov bbá a ktivotkezó szőlásmő- II. A szenved ige (verbum passivum) t0ó.
dok: ilnni bellique, d,omí,
mititin,equebékéfunesháboníban. (vt'. 28.)
|. Roma r Bomulo condlta esi. Rőmát Romulug alapította.
Megjeggzenilő: Bomao RÓmáben, azonban: ln |Fl Roml megában Rőmé- 2. Sdc vtvitur. (Így élnek az emberei< (ílyen az élot).
ban. _ Aníloohiao, tn urbo oe|ebertimtr vagy in urbo AnttoohiÓ.
A tÖbbea szcm , valamint az agyéb (nom l!., ri.tiivú) vdroenovok
[olí
kérdésre abl..ban cllnak (87a.). A szenvedó ige cselekvesél az a|any nem végzi, hanem ,,e|sznn.
Hooá? kérdésro acc..ban (77a.), hnnrwnl kérdésre obt..ban állanak
az vedi'', azaz más végzi e| rajta. A szenvedí ige a magyar nyelv.
,(nezeo aőrog,n,el:ek éa kóaűb azi4eteh nnoed (86a.).
használatban ma már alig fordul eló, de a latintlan igen gyakori.

140
l4l
 tavasszal, aestnle nyá,ron, aulumno fuze|, hí,emn,t,é|on,breudtempore
rtivid idó a|att, Id,ibus Martíős márcitls l5.én.
Ira nom az id6t magá,t, hanom a vole kapcsolatos á,l,|a,pd,dvagy
kör lm,énytakarja a latin kifojozni, okkor dz praepositi& abhlhru'a
használ mdlmr.? kérdésrp. P|. ín pnrítíd a gyormekkorba,rr, drc
i,uaentuleaz ifjrikorban, őn sencduleaz rcgkorbán, ín paubékében,
őn bell,ohÓborriban, i,n tempnre kell6 id6bon, éppen jÓÍor. (Jeb6ve|
azonban praopositio nélkíil: ectremrt eetudule teso vensEten, belb
Punico secundo a második pun há,boní idojén.)
AZ IGE A MONDATBAN
Az ige fajai (genera verbi)
A latin igo a mondat alanyríhoz va|ő viszonya szempontjáb l
csak kétfélo: |. cselekaó (tserbumadőtrum) & 2. szenaed, (aerbum
passdoum). Do reszben ez akét, igefaj' részben kiil nféle ktiriilírások
ki tudják fejezni a mi nye|viinkbon is meglovó mú,aeltet6, aiss?a'ha,tő
6 |.fltő cselokvogt i8'

Egyéb praopoaitíős id hetározÓki, a,m ort eo'd' éppen napfólkeltökor,

,inter cena.m ebéd kiizben, a,ntc
Innnn vira.dat e|ó&, foa a Zm o
a vérog alapításe ut,án, adlurnn vitr'dat felé, e.ub
,őumt I. A cselekv ige (verbum activum) t9o.
o'tofolé, de t4"Üi4
t:igil,in Íluadidrt a hamadÍk rvéltdskot, da db """prun nappol.
"irago6
|. Soror mea epíatulam rr;tlb|l. N6vérem levelet ír.
2. Ámbubmur. sétálunk.

tt. A locotivus hesználata

A latin cselekvó igék a magyarral egyezíen olyan cselokvést fe.
l. Bomao (6{. ieznek ki, amolyet az a|any maga hajt végte,A tárgy szompont-
9|akjÓbon: Ronu,d) BőmÁban évenként Lét.Lét ooucult
jábÓl lohetnek tá,rgyasak (uerba transitiua) és tá,rgyatlnrnk (uerba
. _qto|ann,iabóníarpuleac.reabatÚp. v&lcsztottak.
2. Corlntht
3. Lgsbt
Korinthoszba,n i,ntransitiw).
I-rxlzbogz szígetén
Megjegyzéc. A latinban nincs kiiliin atanyi és tdrgyas igeragozás. A tcrgy
jolenléto, hiÁnya, illetve rninőségo (hatérozott, határozatlen) szabja meg min.
Az i.vég locativus Inl? k&déare feleló he|yhabá,tozőeset. Szorc.
rtig, hogy az igét molyik ma,g'yer igeragozással fordítsuk. P|. Légimua' o|va,.
pét idóvel átvettn az ablativus. Az d,-,ö-tóaú'egyesszám , Üá,ros,uaek sunk. Multos libtoslégimua. Sok kÖnyvet olvosunk. Cannina }roratii lég,i,mva.
és ki,sebbszigetek nevei hnll kérdésrelocativusban állnak. Ezoken Iroratius 6dáit olvrssuk.
kíviil elófordulnak még:Carthngi,ni, Karthágőban, N eapoli Neapolis.
ban, Tiburd Tiburban városnevok, valamint e kÖzfónovekz ilami
otthon, ruri fa|un, humi a ftildtin; tov bbá a ktivotkezó szőlásmő- II. A szenved ige (verbum passivum) t0ó.
dok: ilnni bellique, d,omí,
mititin,equebékéfunesháboníban. (vt'. 28.)
|. Roma r Bomulo condlta esi. Rőmát Romulug alapította.
Megjeggzenilő: Bomao RÓmáben, azonban: ln |Fl Roml megában Rőmé- 2. Sdc vtvitur. (Így élnek az emberei< (ílyen az élot).
ban. _ Aníloohiao, tn urbo oe|ebertimtr vagy in urbo AnttoohiÓ.
A tÖbbea szcm , valamint az agyéb (nom l!., ri.tiivú) vdroenovok
[olí
kérdésre abl..ban cllnak (87a.). A szenvedó ige cselekvesél az a|any nem végzi, hanem ,,e|sznn.
Hooá? kérdésro acc..ban (77a.), hnnrwnl kérdésre obt..ban állanak
az vedi'', azaz más végzi e| rajta. A szenvedí ige a magyar nyelv.
,(nezeo aőrog,n,el:ek éa kóaűb azi4eteh nnoed (86a.).
használatban ma már alig fordul eló, de a latintlan igen gyakori.

140
l4l
 Ezért iigyelniink kell helyes fordításÁra: nrindig cselekvíj igével for.
dítsuk, éspedig
l. ha van a mondatban eredethatároző (abl. auctoris v. rei, effi.
ci,entis,85e.,),akkor ez lesz e magya,r mondat alanya;
2. ha ilyen hatátozi nincs, a mondatot általrínos alalnnyal for.
dítjuk.
Megjegyzés' A passivum |ehet ezeméIyee,amikor a szenvedő igének hatá.
rozott alanya van. Minthogy ez &z alany a megfelel cselekv igének a tér.
gya, kiivetkezik, hogy csak tárgyas igének lehet szenrélyes passivuma. Pl.
Tarquinius a Bruto Eonrd expulsus est. (-Taryuiniurn Brutub Romii oxpulit.)
Mdsrtíszt a trírgyatlan igéknek szenvedó alakjukban nem lehet határozot,b
alanytrk, így csak személytelen passivumot nyrijthatnak. P|' Hdc tsiit íín;rail
ponten.'Ezen az riton jut' el az ember a hí<lhoz. A személytelen passilrrm min.
dig qyes szárn harmadik személyű; a perfectum-alakok participiális része
egyes szánr semleges nominativusban ríl|. P|' In torum, concuntum oot. Az
omberek a forumra csődii|tek tisgze.
80c. III. A visszalratő ige (verbum reflexivum)
A visszahat,ő cselekvést az a|any végzi, de nmagán. A latin
ezt, _ kiilcin visszahatő ige híján - kétfélemÓ<lon fejezi ki.
|. Tempora mrrtantur et no* rrnuto;rmur Változnak az idók, s mi is változunk
in iilis. benntik.
2, omnis multitu,do se effuilit tirr /o. Az egész' t'cimeg a forumra ÖzÖnlÖtt.
rum.
l. Sok tárgyas ige pussí,uunta, visszahat, jelentésú,p|' enngregatur
sszegyiilekezik, aM,itur e|tejt, zik, nlutatur vá|tozik, recre&tur
meg jhodik, I,a'aaturfiirdik, falli,tur csalÓdik, d,electaturgytiny r.
kÖdik, eJfundi,tur ki.imlik, aed,i,fiu'tur épi|, ai,d,etur|álszik, aper,ótur
nyílik stb.
2. Mint a, magya,rban, cselekvó ige visszahatő névmással is ki:
fejezhet visszahatő cselekvés! (az alarry szándékosságát, céltudatos.
ságát jobban hangsrilyozza, mint a,z elóbbi). P|. Li,bris 7ned,electo.
t42
Ktinyvekben gyiinyitrktidiim. (:Most k rryvekben keresek gyci-
ny rúséget.De Libris delector. Általában szeretem a ktinyvekot.)
Gyakran használt alakok: se praestat, se praebet mutatkozik, bizo.
nyul; se geri,t vise|kodik; se Jert (anfert) mo$}t vonul; 8e recópít
visszavonul.
Iv. A mfiveltetó ige (vorbum causativum) 89d.
A múveltotó csolokvégt nom aB alany mrya, végzl,,harrem mással
végoztnli. A latinban nincs kiil n múvoltot igo; o osolekvésnok
ozb a nemét reszbon csolokvó igea|akokkal, részbon kÖrtilírással
fejozi ki.
Porttpe n excrcítuő ap- Pompeiur badsorogg szérn&a gabonát
portavtt. ilél|ítÚotott.
Tangudnius l$roe Sibyllitws 3n Copí. Tarquinius a Bibylla.kőnyveket a Ca.
tolb aollocavlt pltoliumon helyeztotte ol.
l. Gyakran a, cselekvó igéj.fi mondat értolméból világosan ki-
tetszik, hogy az alany nom lohot a csolekvésszomélyos végrehaj.
tőja, hanem annak csupán ér'tolmi Bzotzíie, olindítőja, elrendelójo.
Az ilyen cselekvó igér káóau,tl, @uelő|)um) ms,gyafto, műveltotó
igével fordítjuk.
2. M{ívoltet6 igével fordtt'juk még a kÖvotkoző kÖriilÍráeokat:
a) o lubeo igo acc. c. inf..s. kapcsolatát. Pl. o,inero compi,urea Catilöna,e
sooios a carni,f,i,cibue ,i,nTulli,a,no aÚrangulorl lussiÚ. Cicoro Catilina tt'bb térsát
a Tullianumban hÓhérokkal megtojtatta. Brulua fi|ios ligari lussil. Brutus a
Íiait megkőt ztette.
b,) a ouro igo kapcsolatdt a participium insteng passivummat, Pl. Pater
/iláos oiluoandos cufavlÚ. Az a'pa a fiait fiilneueltetÚe.
Megiogyzés. A hetÓ osolokvésÚ a latin e Polmrm igo infinítivrrsos kapcsola. 89e.
téval fejezi ki, P|, Hochie non Por'aum venilo. Ma nem jiihetok.
IIa a possum mellotÜ azenaeil inJinitirnn v&rr' tnagyalT& rendszerint
.hatő, .hntő képz6e névszÓi állítmcnnyal fordítjuk. Pl. Sine mater,iá'naoea wi|i.
fioari non possunt. Anyag nélkiil haj6k nem épÍtbetők (vagy: hajőkat nem
lohot építeni). Bea d,,i,Ilt,ius
ilissimulari non potuít. A dolog tovább nem volt
loplozhet6 (vagy: nem lehetott Üovdbb leplozni).
143
 Ezért iigyelniink kell helyes fordításÁra: nrindig cselekvíj igével for.
dítsuk, éspedig
l. ha van a mondatban eredethatároző (abl. auctoris v. rei, effi.
ci,entis,85e.,),akkor ez lesz e magya,r mondat alanya;
2. ha ilyen hatátozi nincs, a mondatot általrínos alalnnyal for.
dítjuk.
Megjegyzés' A passivum |ehet ezeméIyee,amikor a szenvedő igének hatá.
rozott alanya van. Minthogy ez &z alany a megfelel cselekv igének a tér.
gya, kiivetkezik, hogy csak tárgyas igének lehet szenrélyes passivuma. Pl.
Tarquinius a Bruto Eonrd expulsus est. (-Taryuiniurn Brutub Romii oxpulit.)
Mdsrtíszt a trírgyatlan igéknek szenvedó alakjukban nem lehet határozot,b
alanytrk, így csak személytelen passivumot nyrijthatnak. P|' Hdc tsiit íín;rail
ponten.'Ezen az riton jut' el az ember a hí<lhoz. A személytelen passilrrm min.
dig qyes szárn harmadik személyű; a perfectum-alakok participiális része
egyes szánr semleges nominativusban ríl|. P|' In torum, concuntum oot. Az
omberek a forumra csődii|tek tisgze.
80c. III. A visszalratő ige (verbum reflexivum)
A visszahat,ő cselekvést az a|any végzi, de nmagán. A latin
ezt, _ kiilcin visszahatő ige híján - kétfélemÓ<lon fejezi ki.
|. Tempora mrrtantur et no* rrnuto;rmur Változnak az idók, s mi is változunk
in iilis. benntik.
2, omnis multitu,do se effuilit tirr /o. Az egész' t'cimeg a forumra ÖzÖnlÖtt.
rum.
l. Sok tárgyas ige pussí,uunta, visszahat, jelentésú,p|' enngregatur
sszegyiilekezik, aM,itur e|tejt, zik, nlutatur vá|tozik, recre&tur
meg jhodik, I,a'aaturfiirdik, falli,tur csalÓdik, d,electaturgytiny r.
kÖdik, eJfundi,tur ki.imlik, aed,i,fiu'tur épi|, ai,d,etur|álszik, aper,ótur
nyílik stb.
2. Mint a, magya,rban, cselekvó ige visszahatő névmással is ki:
fejezhet visszahatő cselekvés! (az alarry szándékosságát, céltudatos.
ságát jobban hangsrilyozza, mint a,z elóbbi). P|. Li,bris 7ned,electo.
t42
Ktinyvekben gyiinyitrktidiim. (:Most k rryvekben keresek gyci-
ny rúséget.De Libris delector. Általában szeretem a ktinyvekot.)
Gyakran használt alakok: se praestat, se praebet mutatkozik, bizo.
nyul; se geri,t vise|kodik; se Jert (anfert) mo$}t vonul; 8e recópít
visszavonul.
Iv. A mfiveltetó ige (vorbum causativum) 89d.
A múveltotó csolokvégt nom aB alany mrya, végzl,,harrem mással
végoztnli. A latinban nincs kiil n múvoltot igo; o osolekvésnok
ozb a nemét reszbon csolokvó igea|akokkal, részbon kÖrtilírással
fejozi ki.
Porttpe n excrcítuő ap- Pompeiur badsorogg szérn&a gabonát
portavtt. ilél|ítÚotott.
Tangudnius l$roe Sibyllitws 3n Copí. Tarquinius a Bibylla.kőnyveket a Ca.
tolb aollocavlt pltoliumon helyeztotte ol.
l. Gyakran a, cselekvó igéj.fi mondat értolméból világosan ki-
tetszik, hogy az alany nom lohot a csolekvésszomélyos végrehaj.
tőja, hanem annak csupán ér'tolmi Bzotzíie, olindítőja, elrendelójo.
Az ilyen cselekvó igér káóau,tl, @uelő|)um) ms,gyafto, műveltotó
igével fordítjuk.
2. M{ívoltet6 igével fordtt'juk még a kÖvotkoző kÖriilÍráeokat:
a) o lubeo igo acc. c. inf..s. kapcsolatát. Pl. o,inero compi,urea Catilöna,e
sooios a carni,f,i,cibue ,i,nTulli,a,no aÚrangulorl lussiÚ. Cicoro Catilina tt'bb térsát
a Tullianumban hÓhérokkal megtojtatta. Brulua fi|ios ligari lussil. Brutus a
Íiait megkőt ztette.
b,) a ouro igo kapcsolatdt a participium insteng passivummat, Pl. Pater
/iláos oiluoandos cufavlÚ. Az a'pa a fiait fiilneueltetÚe.
Megiogyzés. A hetÓ osolokvésÚ a latin e Polmrm igo infinítivrrsos kapcsola. 89e.
téval fejezi ki, P|, Hochie non Por'aum venilo. Ma nem jiihetok.
IIa a possum mellotÜ azenaeil inJinitirnn v&rr' tnagyalT& rendszerint
.hatő, .hntő képz6e névszÓi állítmcnnyal fordítjuk. Pl. Sine mater,iá'naoea wi|i.
fioari non possunt. Anyag nélkiil haj6k nem épÍtbetők (vagy: hajőkat nem
lohot építeni). Bea d,,i,Ilt,ius
ilissimulari non potuít. A dolog tovább nem volt
loplozhet6 (vagy: nem lehetott Üovdbb leplozni).
143
9o. Igemőrlok' igeiilók (moili, tempora) Igeitlök az inilicativusban 02.

A latin igének h6rom mődja van: dnilimtőuus, conőunctiuus és A latin ige az indicativusban, miként a, magyar a kijelentó mÓd-
imperatiaus. Az indicativust a legt bbsziir kijelentó m6ddal, & con- ban, három idót tud megjel lni:
iunctivust kijelentó, fe|sz6l'it6vagy feltételes mőddal, az imperati.
l. jolen id6 (tempus praesens),
vust felszÓlítÓ mÓddal fordítjuk magya,rra.
2. mrllt .id6 (tempus praeteritum) és
3. jtivó id6 (tempus futurum).
0l. I. Az indicativus általában
Do a magya ő| e|t,ér6enki tudja fejezni a cselekvés állapotát
Az indioativus, mint e magyar kijelontó m6d,, aal,ősá,gosnak, (aai,o) is, amely szintén háromféle lehet:
be?nÜyos,,ae tokintott osolekvést fejoz ki. Tagadoszava non nenx. a) befejezetlen, azaz folyamatos (actio imperfecta),
Elófordulhat f6- (ogyszer6) és mel|ékmondatban egyaránt.
b) befeiezett (actio pertecta) u
c) breá||ő (actio instans l. 40.).
I!b.cu4ú,|I'atinam il|rdmur. A latin nyelvet tanuljuk.
futanttó tttultoe genta ilevioonrnt. A rőmaiaÉ sok népot.legy1ztek. Eszerint a latin igét az indicativusban' h& mindon tempusra
három-három acti.6t számítunk, kilencféleképpenkellene ragozni.
Áz indicativus használata á|talában megegyozik a magyar kije. Azonban csak az actio imperfecta és perfecta rendelkezjk kiil n
lent,6 m6d használatával. igealakokkal, míg az actio irrstanst a t bbi igealak, illetve ktiriil.
írás pőtolja. Végeredménybentehá,t az indicativusnak hat alakja
vannak ezonban olya,rr latin isék és kifejezésok, emolyek indicativusát van (szemben a, magyar igeragozá,skijelentíí mődjának három ige.
gyakran feltátole mÓddal fordítjuk mqgyarro' éspedig a jolon ídőt a feltételes alakjával):
mÓd jolen idejévol, a mrtlt időt mrllt idojével. rlyenek:
l. poÚcsÜ .hatna, .hotne, lohotno; potent (PotutÚ, poÚuerot) .hatott,
-hetett volno, lohotott volna; debet, opor.tet, neoelse ert s a coniugatia
peri-
phrutíaa paaaólsa,indioatiauaos alakjaikellene, sziikségoe volna; ilebobaÚ, opor.
tcbot, neoesre erat kollot volna, sziikségoe lott volna; deoet, convéniÚ illenék;
Praesens lPraeteritum lFuturum
deouit' oonv6nlÚ illett volna. P|. De h,ao 'o lx,srrrm rnult'a dinere. Erről a dolog. imperfectumlimperfectumlimperfectum
rÓl: eokat mond,halnék, Ad, mortem t,e, Catilina, ilttti í,arnpfi,dem oportebeÚ.
Téged, Catilina, már régon a.voezt helyre kellett t.lolna hurco|ni.
Praeeens |Praeteritum |Í'uturum
2. aoquum est, por osÜ, iusÚurn es| (erat' fuit, fuerat) méltányos, igazségos perfoctumlperfectumlperfeetum
dolog lenno (lott volna); me|ius, ulilius esÚ (eroÚ) jobb, hasznosabb lenno
1lett
volrrra); mlgnrrm' faolle, dlffiolle erÚ (errt) nagy, kiinnyíi, nehéz dolog lenne
(lett volna); longum est (erot) trosszadalmas lenne (lett volna). pl. r/oo longum
qt erwrtare.Ilosgzadalmas dolog lenne ezt elbeszélni. Melius ottt Úaare. Jobb A praesens imperfectum SZa.
trel.!,oolna hellgatni.
3. non puÚebom, non exlsÜlm8vi nom gondoltam volna; quia tgnorrÚ?
ki no tudnál quis non vtiliÜ? quis non audivit? ki ne létta, ballotta volnat; l. Fuglo. Elmenekiilcik.
2. Dolm cgo |ego, Úrr scrlbis. Míg én olvaaok, te írsz.
mo|uorrm inkdbb szoÍottom volna stb.

l0 Íátin nyelvkÖnw -
t44 20ru 146
9o. Igemőrlok' igeiilók (moili, tempora) Igeitlök az inilicativusban 02.

A latin igének h6rom mődja van: dnilimtőuus, conőunctiuus és A latin ige az indicativusban, miként a, magyar a kijelentó mÓd-
imperatiaus. Az indicativust a legt bbsziir kijelentó m6ddal, & con- ban, három idót tud megjel lni:
iunctivust kijelentó, fe|sz6l'it6vagy feltételes mőddal, az imperati.
l. jolen id6 (tempus praesens),
vust felszÓlítÓ mÓddal fordítjuk magya,rra.
2. mrllt .id6 (tempus praeteritum) és
3. jtivó id6 (tempus futurum).
0l. I. Az indicativus általában
Do a magya ő| e|t,ér6enki tudja fejezni a cselekvés állapotát
Az indioativus, mint e magyar kijelontó m6d,, aal,ősá,gosnak, (aai,o) is, amely szintén háromféle lehet:
be?nÜyos,,ae tokintott osolekvést fejoz ki. Tagadoszava non nenx. a) befejezetlen, azaz folyamatos (actio imperfecta),
Elófordulhat f6- (ogyszer6) és mel|ékmondatban egyaránt.
b) befeiezett (actio pertecta) u
c) breá||ő (actio instans l. 40.).
I!b.cu4ú,|I'atinam il|rdmur. A latin nyelvet tanuljuk.
futanttó tttultoe genta ilevioonrnt. A rőmaiaÉ sok népot.legy1ztek. Eszerint a latin igét az indicativusban' h& mindon tempusra
három-három acti.6t számítunk, kilencféleképpenkellene ragozni.
Áz indicativus használata á|talában megegyozik a magyar kije. Azonban csak az actio imperfecta és perfecta rendelkezjk kiil n
lent,6 m6d használatával. igealakokkal, míg az actio irrstanst a t bbi igealak, illetve ktiriil.
írás pőtolja. Végeredménybentehá,t az indicativusnak hat alakja
vannak ezonban olya,rr latin isék és kifejezésok, emolyek indicativusát van (szemben a, magyar igeragozá,skijelentíí mődjának három ige.
gyakran feltátole mÓddal fordítjuk mqgyarro' éspedig a jolon ídőt a feltételes alakjával):
mÓd jolen idejévol, a mrtlt időt mrllt idojével. rlyenek:
l. poÚcsÜ .hatna, .hotne, lohotno; potent (PotutÚ, poÚuerot) .hatott,
-hetett volno, lohotott volna; debet, opor.tet, neoelse ert s a coniugatia
peri-
phrutíaa paaaólsa,indioatiauaos alakjaikellene, sziikségoe volna; ilebobaÚ, opor.
tcbot, neoesre erat kollot volna, sziikségoe lott volna; deoet, convéniÚ illenék;
Praesens lPraeteritum lFuturum
deouit' oonv6nlÚ illett volna. P|. De h,ao 'o lx,srrrm rnult'a dinere. Erről a dolog. imperfectumlimperfectumlimperfectum
rÓl: eokat mond,halnék, Ad, mortem t,e, Catilina, ilttti í,arnpfi,dem oportebeÚ.
Téged, Catilina, már régon a.voezt helyre kellett t.lolna hurco|ni.
Praeeens |Praeteritum |Í'uturum
2. aoquum est, por osÜ, iusÚurn es| (erat' fuit, fuerat) méltányos, igazségos perfoctumlperfectumlperfeetum
dolog lenno (lott volna); me|ius, ulilius esÚ (eroÚ) jobb, hasznosabb lenno
1lett
volrrra); mlgnrrm' faolle, dlffiolle erÚ (errt) nagy, kiinnyíi, nehéz dolog lenne
(lett volna); longum est (erot) trosszadalmas lenne (lett volna). pl. r/oo longum
qt erwrtare.Ilosgzadalmas dolog lenne ezt elbeszélni. Melius ottt Úaare. Jobb A praesens imperfectum SZa.
trel.!,oolna hellgatni.
3. non puÚebom, non exlsÜlm8vi nom gondoltam volna; quia tgnorrÚ?
ki no tudnál quis non vtiliÜ? quis non audivit? ki ne létta, ballotta volnat; l. Fuglo. Elmenekiilcik.
2. Dolm cgo |ego, Úrr scrlbis. Míg én olvaaok, te írsz.
mo|uorrm inkdbb szoÍottom volna stb.

l0 Íátin nyelvkÖnw -
t44 20ru 146
 A prazsetls itnperfututn & magya,r kijelentó mőd jelen idejéhez Peter ailvénit. Apárn megérkezett (tehát itt von).
hasonl an abeszé|6 jolenébenbeállő vagy folyÓ cselokvést fejezki. Constiti. Megálltam (tehát állok).
Elófordulhat f6. (egyszer ) és mellékmondatban. Conséili. Leiiltem (tehát iilÖk).
Ügya'rrosak e magyar jolen id6vol egyezíen használatog az alábbi osotok. Cognovi, iliilici. Megtudtam, megtanultam (tehát
ben: tudom).
a) Kifejezheti k zmondcsok, száltÓigék mindig (tehát a jelenben is) oblitus sum. Elfelejt,ettem (tebát nem Üudom).
érvényoe tanításait (pransena gnotn,icum). P|. Gu,ta evat lap,id,em. Az eső. statui, constitui' tleerevi. Elhatároztam (tehát szá,ndékom.
osopp kivéjja a kÖvot. Docenl.o discimfu. Tanítvo tanulunk.
ö/ Régebbi ír6k idézésekot a,z idéz6 mondat állítmánya jelen időben
ban van).
dl|hat' (ezzol mintegy eliamerjiik a mú maradandÓ értékét)' PI. Horali,ua *Í7-
Mint tá'tjuk, a legk nnyebben arről ismerhetjiik fel, hogy vala.
bitz ,,Du ca et d.ecoru,meat pro patria mori.,, Iloratius írjo: ,,Édos és dics6
milyen jelen idejü igével helyettesíthetjiik.
dolog moghalni a |laz6étb.,,
A praesens perfectum historierrrn mint valoságos mrilt idó egy.
szerűen mrilt eseményt beszél el a jelenre valő vonatkozás néIkiil.
Bepen'c 1n8, tefgum equitatus cer. ÍÍirtelen a hÁtuk mógÖtt
nltur, oohortea aliu eppropin. tűnik
lovasság A latinban ez a |eggyakoribb jeltilóje a mrilt cselekvéseknek (2.).
fel' máe oohoreok kőzeled.
qaant, lnatea ,ergo ve"tlornrt, Í,gien. lek, az ellenség megfutamodik, a
tibua quí*a occurrunt, Íit mqna
Megjeggzés. olykor e praesens perfectum, mint g praesens imperfoctum
menekiiLlóknek nekiront a lovaseág,
adpa. nagy <ildÖklés kezdódik. gnomicum, kifejezhet olyan t,artÓs érvény{ítanítást, amely a mrllt tapaszta.
Ietain elapezik. Pl. omne tw|it puncturn, qu,i miscuiÚ ttlile dru]c,i,,
Minden gzeve.
zat,ot, a,z nyer ol, aki a hasznosat vegyíti a kellomessel.
Pra,eseru historícutn. Ma is gya,kran alkalmazott nyelvi fogá,s,
bogy az írÓ a mrllt élénkebb, feszii|tebb azakauzait jelen idóben
Qtme cwn nunt,t'alo, ea*ent, ornnes Amikor ezeket hírtil adtr1k, min.
beszéliol: így szinte az o|vaső szemo elótt jelenítinteg az eseményo. relintic ilomibus per urbem diwur- denki otthagyva otthonát' riad.
kot. A latin írők gyekran jártak el így. rcte pallid,i, alins aliwn sciscitari, tan futkosott e városban, egyik a
a1alorem runtdi tequ|tere. másiktÓl kérdez6skcid<itt' a hír for.
rásáÜ tudakolta.

szb. A praesens perfeetum

InJőnőriws hdstoricus. Izgat,ott menetú' egymást gyorsan váItÓ
eseményekleírására az fu6k gyakran infinitivus imporfectust haaz.
|. Ia tnoa uqn d htnc il'Íam pt- Ez a szokás og6szen a mai napig fenn.
mrnslt. maradt. nálnak. Magyarra mírlt idóvel fordítJuk.
2. Perídcs qtű,raghta annos reő ptl. Periklész 40 évig vo|l a,z athéní á,llan
bl&w AtheniaurÍtrm praefulÜ. élén.
A praeteritum imperfectum g2a.

Apraeaen,s perÍectuvn,mint a nove i8 mutatja, eredetileg ,,befeje-

|. Bonu quotan.n,ín bínó eonaulee orea. R'őmában évenként két.két consult
zett jelon''. Ez a jelontésérvényesiiLl a,zon lze|ppében,amelyet prae. bantur. vÁlasztottak.
*ensperÍecturnlagi,cum,-nakneveziink, szemben a sokkel gya,kra,bba,n 2. Peraae p1l,fos 7'en,,n d,icere í|oce- A perzsák fiaikat igazrrrondásra taní.
bgnt. tbttát<.
el fordulÓ pr&e8e7Ü8 perfectum hi,storicum-mal. 3. PatÚÍilíam i,n malrimonhnn dabat. Az apa a leÁnyát férjhez akarta adni
A praesens perfectum logicum (l.) oly mrilt cselekvést fejez ki, (de nem votte el senki).
4. Conaul an,ímos mi]ílut |eniebaÚ. A consul a katonrik indulatait esillapí.
amelyról aaitő hangsrilyozni kívá,nja, hogy eredménye, k vetkez. tani. igyekezett (do nem sikeriilt
ményo' t6l.e e|óidezett állapot a jelenben is megvan. Pl. nekr ).

140 t47
 A prazsetls itnperfututn & magya,r kijelentó mőd jelen idejéhez Peter ailvénit. Apárn megérkezett (tehát itt von).
hasonl an abeszé|6 jolenébenbeállő vagy folyÓ cselokvést fejezki. Constiti. Megálltam (tehát állok).
Elófordulhat f6. (egyszer ) és mellékmondatban. Conséili. Leiiltem (tehát iilÖk).
Ügya'rrosak e magyar jolen id6vol egyezíen használatog az alábbi osotok. Cognovi, iliilici. Megtudtam, megtanultam (tehát
ben: tudom).
a) Kifejezheti k zmondcsok, száltÓigék mindig (tehát a jelenben is) oblitus sum. Elfelejt,ettem (tebát nem Üudom).
érvényoe tanításait (pransena gnotn,icum). P|. Gu,ta evat lap,id,em. Az eső. statui, constitui' tleerevi. Elhatároztam (tehát szá,ndékom.
osopp kivéjja a kÖvot. Docenl.o discimfu. Tanítvo tanulunk.
ö/ Régebbi ír6k idézésekot a,z idéz6 mondat állítmánya jelen időben
ban van).
dl|hat' (ezzol mintegy eliamerjiik a mú maradandÓ értékét)' PI. Horali,ua *Í7-
Mint tá'tjuk, a legk nnyebben arről ismerhetjiik fel, hogy vala.
bitz ,,Du ca et d.ecoru,meat pro patria mori.,, Iloratius írjo: ,,Édos és dics6
milyen jelen idejü igével helyettesíthetjiik.
dolog moghalni a |laz6étb.,,
A praesens perfectum historierrrn mint valoságos mrilt idó egy.
szerűen mrilt eseményt beszél el a jelenre valő vonatkozás néIkiil.
Bepen'c 1n8, tefgum equitatus cer. ÍÍirtelen a hÁtuk mógÖtt
nltur, oohortea aliu eppropin. tűnik
lovasság A latinban ez a |eggyakoribb jeltilóje a mrilt cselekvéseknek (2.).
fel' máe oohoreok kőzeled.
qaant, lnatea ,ergo ve"tlornrt, Í,gien. lek, az ellenség megfutamodik, a
tibua quí*a occurrunt, Íit mqna
Megjeggzés. olykor e praesens perfectum, mint g praesens imperfoctum
menekiiLlóknek nekiront a lovaseág,
adpa. nagy <ildÖklés kezdódik. gnomicum, kifejezhet olyan t,artÓs érvény{ítanítást, amely a mrllt tapaszta.
Ietain elapezik. Pl. omne tw|it puncturn, qu,i miscuiÚ ttlile dru]c,i,,
Minden gzeve.
zat,ot, a,z nyer ol, aki a hasznosat vegyíti a kellomessel.
Pra,eseru historícutn. Ma is gya,kran alkalmazott nyelvi fogá,s,
bogy az írÓ a mrllt élénkebb, feszii|tebb azakauzait jelen idóben
Qtme cwn nunt,t'alo, ea*ent, ornnes Amikor ezeket hírtil adtr1k, min.
beszéliol: így szinte az o|vaső szemo elótt jelenítinteg az eseményo. relintic ilomibus per urbem diwur- denki otthagyva otthonát' riad.
kot. A latin írők gyekran jártak el így. rcte pallid,i, alins aliwn sciscitari, tan futkosott e városban, egyik a
a1alorem runtdi tequ|tere. másiktÓl kérdez6skcid<itt' a hír for.
rásáÜ tudakolta.

szb. A praesens perfeetum

InJőnőriws hdstoricus. Izgat,ott menetú' egymást gyorsan váItÓ
eseményekleírására az fu6k gyakran infinitivus imporfectust haaz.
|. Ia tnoa uqn d htnc il'Íam pt- Ez a szokás og6szen a mai napig fenn.
mrnslt. maradt. nálnak. Magyarra mírlt idóvel fordítJuk.
2. Perídcs qtű,raghta annos reő ptl. Periklész 40 évig vo|l a,z athéní á,llan
bl&w AtheniaurÍtrm praefulÜ. élén.
A praeteritum imperfectum g2a.

Apraeaen,s perÍectuvn,mint a nove i8 mutatja, eredetileg ,,befeje-

|. Bonu quotan.n,ín bínó eonaulee orea. R'őmában évenként két.két consult
zett jelon''. Ez a jelontésérvényesiiLl a,zon lze|ppében,amelyet prae. bantur. vÁlasztottak.
*ensperÍecturnlagi,cum,-nakneveziink, szemben a sokkel gya,kra,bba,n 2. Peraae p1l,fos 7'en,,n d,icere í|oce- A perzsák fiaikat igazrrrondásra taní.
bgnt. tbttát<.
el fordulÓ pr&e8e7Ü8 perfectum hi,storicum-mal. 3. PatÚÍilíam i,n malrimonhnn dabat. Az apa a leÁnyát férjhez akarta adni
A praesens perfectum logicum (l.) oly mrilt cselekvést fejez ki, (de nem votte el senki).
4. Conaul an,ímos mi]ílut |eniebaÚ. A consul a katonrik indulatait esillapí.
amelyról aaitő hangsrilyozni kívá,nja, hogy eredménye, k vetkez. tani. igyekezett (do nem sikeriilt
ményo' t6l.e e|óidezett állapot a jelenben is megvan. Pl. nekr ).

140 t47
 A practeritum i,mperfectum haszná|atos nállőan és más ceelek. dllapotot fejez ki). Pl. Cognoveram. Mogismertem (tohát mfu akkor isÍneretos
volt olőttom). Congueverom. Megszoktam (tehét mér akkor szokásom volt).
vuhez viszonyítottan. Mindkét esetben egyszertt mrilt id vel for. Mitlrid,ates omnium miriturn nom'ina ponceporat. Mithridates mindon katoncja
dítjuk magyarTa. nevét omlékezetébo vésto (tehdt tudte).

l. ÖnríllÓ hasznáIata: 2. olykor (tiirténotírÓknál) hirteten bekiivotkezet,t, meglop eseményt

jeliil. Pl. PoaEwam lwates,i,nl,ocd,Úuta 8e r eperunt, vertertt periaulum in Roma.
a) Kifeiezi a mliltban dsmétlóiló aagy tartos cselekaést,a mrilt rr,oe.Miután ez ollonség védett holyro vonult vissza, a veszedelom (hirtolcn)
szokáeait, int'ézményeit(l.' 2.). a r maiak ellon fordult.
Ó/ olykor a mriltban megkísérelt,de végre nem hajtott cselek-
vést fojez ki (impertectum de conatu). Magyarra akar, készi)l,megkí,-
sérel,prőfuil stb. igék segítségével
fordítjuk (3., 4.). A futurum imperfectum e2e,

2. Yis zorny íto tt haszndlato. Mrllt osoményok elbeszélésekoraz írÓ

Crae nn profioiscemur. Holnap falura utazunk.
az jonnan bokiivetkezott eseményoket praeeema pertectumban, e kísér6 Na,urann.e,d soquemur d,u'cem, nun. Ira a természetet kővetjiik vezérÍink.
mellékkiiríilményekot, dllapotokat, loírdsokab praeter,itwn ,imperfectumban glorro obernbimus. ként, sohasem Üévelyedtink el.
ki'zli. A preosens perfectummal mindig el6rehalad a tiirténot, a praeteritum
imperfoctummal megáll (porfocto procedit, imporfecto insistit orotio). Az
ilyen elbeezélésekben e preesens perfectun mi tÖrtént aztún ? , a praetoritum A tuturum, imperfectum a jtivóben beállő vagy folyő cselekvést
imporfoctum m,i aolt, akkor? kérdésro felel. Pl. Caeaa,r Aleaiam ciralmlsallmre jeltil. Elófordul fó- es mellékmondatban egyaránt.
institult; ata;t auJem oppidum in colle o1)nvrno,cuiua radi,cea duabus ea partibua
fluminn subluebanÚ; ante oppidum planiti,ee petebot. Caesar elhatcrozta, hogy Megjeggzéaek. l. A magyar jtiv6 idö kifojozésére rendszorint jolen időt
Alesict ktiríilséncoljri; e város egy domb tetején fekiidt, ame|ynok tiivét két
hosznél, do a latin a jiivő időt mindig futururrunal fojezi ki.
oldalr l foly k iint zték; a város elr1tt síkság teriilt el.
2. A futurum imperfocturn olykor para,ncsot fejez ki (az imperativus
helyott)' amikor a beszéló e p&rencs teljesítésétbiztosra veazi. (Bz megvarr a
magya,rban is. Pl. Irolnap jolontkezel nclam!) Pl. Íeat,inationi mea.eignosoor.
92d. A preeteritum perfectum Boceáss mog sÍetségemért!
3. A jőv6 csolokvést a corri,ugatio per,i,phrastica is kifejozi (l. 5o').
Dur ui4ilem, qnrem dormientem víde. Á vezér az 6tt, akit aludni látott,
rlt, anpúle Únonsf,lxit. dárdával átdőfte.
Pauaanias ed,em loco sepultus e.st, ttbi
vltem posuerat.
Pauszeniaszt ug'yan&zon a helyen te-
mették el' ahol meghelt.
A futurum perfeetum s2Í.

At aemantem feoorls, dto metog.

A praeteritum pertectutnviszonyított használata j6val gyakoribb. abő Boman venoro' ltüim
Amint vetsz, rlgy aratsz.
ad,.te *ÍiL- Mihelyt R6má,ba érkozom, ozonnal
Ilyonkor olyan mrilt cselekvést fejez ki, amely már be volt fojezve bom. írok neked.
akkor, amikor egy másik mrilt csolekvés bek vetkezott. Tehát két
mrilt cselekves ktiziil a korábbit jel li.
A futurum perÍecturn,viszonyítottan jÓval gya,krabban fordul eló.
tnÁil6 használata ritkdbb.
Ilyonkor oly cselekvéstjel l, a,moly mrír be |esz fejezvo akkor, ami.
l. A m lt egy befojozott cselekvéso nyomán a mrlltbarr fennállÓ állapo.
kor egy másik j vó cselokvésttirténni fog. Tehát két jÖvó csolokvés
tot joliil (vti. o praesons porfoctum logicurmnal, a,rnely a jelenro vonetkozÓ k ziil a korábbit joltili.

148 149
 A practeritum i,mperfectum haszná|atos nállőan és más ceelek. dllapotot fejez ki). Pl. Cognoveram. Mogismertem (tohát mfu akkor isÍneretos
volt olőttom). Congueverom. Megszoktam (tehét mér akkor szokásom volt).
vuhez viszonyítottan. Mindkét esetben egyszertt mrilt id vel for. Mitlrid,ates omnium miriturn nom'ina ponceporat. Mithridates mindon katoncja
dítjuk magyarTa. nevét omlékezetébo vésto (tehdt tudte).

l. ÖnríllÓ hasznáIata: 2. olykor (tiirténotírÓknál) hirteten bekiivotkezet,t, meglop eseményt

jeliil. Pl. PoaEwam lwates,i,nl,ocd,Úuta 8e r eperunt, vertertt periaulum in Roma.
a) Kifeiezi a mliltban dsmétlóiló aagy tartos cselekaést,a mrilt rr,oe.Miután ez ollonség védett holyro vonult vissza, a veszedelom (hirtolcn)
szokáeait, int'ézményeit(l.' 2.). a r maiak ellon fordult.
Ó/ olykor a mriltban megkísérelt,de végre nem hajtott cselek-
vést fojez ki (impertectum de conatu). Magyarra akar, készi)l,megkí,-
sérel,prőfuil stb. igék segítségével
fordítjuk (3., 4.). A futurum imperfectum e2e,

2. Yis zorny íto tt haszndlato. Mrllt osoményok elbeszélésekoraz írÓ

Crae nn profioiscemur. Holnap falura utazunk.
az jonnan bokiivetkezott eseményoket praeeema pertectumban, e kísér6 Na,urann.e,d soquemur d,u'cem, nun. Ira a természetet kővetjiik vezérÍink.
mellékkiiríilményekot, dllapotokat, loírdsokab praeter,itwn ,imperfectumban glorro obernbimus. ként, sohasem Üévelyedtink el.
ki'zli. A preosens perfectummal mindig el6rehalad a tiirténot, a praeteritum
imperfoctummal megáll (porfocto procedit, imporfecto insistit orotio). Az
ilyen elbeezélésekben e preesens perfectun mi tÖrtént aztún ? , a praetoritum A tuturum, imperfectum a jtivóben beállő vagy folyő cselekvést
imporfoctum m,i aolt, akkor? kérdésro felel. Pl. Caeaa,r Aleaiam ciralmlsallmre jeltil. Elófordul fó- es mellékmondatban egyaránt.
institult; ata;t auJem oppidum in colle o1)nvrno,cuiua radi,cea duabus ea partibua
fluminn subluebanÚ; ante oppidum planiti,ee petebot. Caesar elhatcrozta, hogy Megjeggzéaek. l. A magyar jtiv6 idö kifojozésére rendszorint jolen időt
Alesict ktiríilséncoljri; e város egy domb tetején fekiidt, ame|ynok tiivét két
hosznél, do a latin a jiivő időt mindig futururrunal fojezi ki.
oldalr l foly k iint zték; a város elr1tt síkság teriilt el.
2. A futurum imperfocturn olykor para,ncsot fejez ki (az imperativus
helyott)' amikor a beszéló e p&rencs teljesítésétbiztosra veazi. (Bz megvarr a
magya,rban is. Pl. Irolnap jolontkezel nclam!) Pl. Íeat,inationi mea.eignosoor.
92d. A preeteritum perfectum Boceáss mog sÍetségemért!
3. A jőv6 csolokvést a corri,ugatio per,i,phrastica is kifejozi (l. 5o').
Dur ui4ilem, qnrem dormientem víde. Á vezér az 6tt, akit aludni látott,
rlt, anpúle Únonsf,lxit. dárdával átdőfte.
Pauaanias ed,em loco sepultus e.st, ttbi
vltem posuerat.
Pauszeniaszt ug'yan&zon a helyen te-
mették el' ahol meghelt.
A futurum perfeetum s2Í.

At aemantem feoorls, dto metog.

A praeteritum pertectutnviszonyított használata j6val gyakoribb. abő Boman venoro' ltüim
Amint vetsz, rlgy aratsz.
ad,.te *ÍiL- Mihelyt R6má,ba érkozom, ozonnal
Ilyonkor olyan mrilt cselekvést fejez ki, amely már be volt fojezve bom. írok neked.
akkor, amikor egy másik mrilt csolekvés bek vetkezott. Tehát két
mrilt cselekves ktiziil a korábbit jel li.
A futurum perÍecturn,viszonyítottan jÓval gya,krabban fordul eló.
tnÁil6 használata ritkdbb.
Ilyonkor oly cselekvéstjel l, a,moly mrír be |esz fejezvo akkor, ami.
l. A m lt egy befojozott cselekvéso nyomán a mrlltbarr fennállÓ állapo.
kor egy másik j vó cselokvésttirténni fog. Tehát két jÖvó csolokvés
tot joliil (vti. o praesons porfoctum logicurmnal, a,rnely a jelenro vonetkozÓ k ziil a korábbit joltili.

148 149
 ÖnállÓan ritkábban fordul elő. Ilyenkor oly cselekvést jelÖl, amelyet oz
í16 a jtiv ben hamarosan és feltétleniil bektivetkez nek gondol. P|. Ego certe
mewrn oJfic,i,um rei, prub|,icae praostÍtero. KÖtelességemot az állammal szemben
feltétloniil teljesíteni fogom.
98. II. A eoniunctivus általában
A coniunctivusna,k az indicativus hat igealakjával szemben csa,k
négy alakja van: két praesense és két praeterituma,.
Mint az indicativus, űgy * coniunctivus is szerepelhot fó- (egy.
szer(t) mondatokban ( nállőan) és mellékmondatokban (viszonyí-
tottan). Mivel hasznéiata az indicativusénál bonyolultabb szabá-
lyokhoz igazodik, ktiltjn kell vizsgálni náll es kiil n viszonyított
haszná"|abát,(ll8.).
94. A coniunctivus iinállő használata
Á coniunctivus, ellentétben a valőságosat, bi2pnyosat kijolentó
indicativussza|, a fe|tevés,az e|képzelésigerirÓdja. Az objoktív val6-
ság helyott a, beszé| szubjektív állásfoglalás{"t, fejezi ki: kívárrsrí-
gá,t, akatatát, véleményét,kétkedését,a tóle feltett lehetóséget,
val színútlenséget. Ennek megfelelóen a,zo116'l|ó
hasznrílatriconiunc-
tivrrsnak hat, v áIfaját kiil nb ztetjiik meg.
Megjegyzések. l. rde tartoznak a kiiliinféle eskiiforrÍűk is, pl. ,iÚo vlvom
(életemre mondom), ne ainJelb (ne legyek boldog), moriar (haljak mog) stb.
Pl. Morior' n,i, innocens sum! T{a|á| fia legyek, ba nem vagyok érÜatla.rrt
2. A kívánsdg gyakori kifejezésformája a,zt, hogy a coniunctivrrs optat,i-
vus mellé a velim, nolim, molim (toljeslthetó kívánság), illotvo vellom, no|lem,
mallem (teljesíthotetlen kívánság) potentialis coniunctivusok csatlakoznak.
Pl. Malim mihi crcdaEqu,amfra,tri! Inkább hinnél nekem, mint tedtvérodnekt
Iloc nollom ilixis$ml BÁrcsak ezt ne mondtam volna!
94b.
X'estinomus! Siessiink!
Mortem no tlmoamus! No féljtirrk a haláttől!
C oni'unntiuushortqtő,au,.A fe|szó|itás, buzdítás, szt nzésconiunc-
tivusa. TiltÓsz : né (coniunctivus prohibitivus ). Praeserrs imporfec.
tumban éspraeserrsperfectumban használatos. Magyarra fe|sző]'it6
mőddal fordítjuk.
Megiegyzéaek.r. A praosons perfectum togtnkább a tiltée kifejez je.
P|. De rne níhí| ÚimuerÍst Engom no féltst
2. A coniunctivrrg hortati\us og'ye. sz6m, 2. szomélye az általá'nos alany
gyakori kifejez je (66.). Pl. Eerar, quad,,tlitare nom potea! yiseld, ol azt, a,mit
nom kortiLlhotsz el !
3. Ilapcsolt tiltdg osotén a kiitőszÓ nove (noque). Pl. Ne d,eaperemust
treve ti,meamusl Ne csiiggodjiink, és ne féljtinkt

l. Iltínem amí,otn convalesoat BÁrcsak meggy gyulna barátom! Fromant

9k.
o,WLes, ego ilicam, qtod aul. Iradd zrlgjon mindonkí, én mogmon-
(v. oonvaluerit)' (Thajom toljesiilése lehotségos.) tb. dom, amit érzek.
2. Ütinam paref ,es mei, vivorcnt! Bárcsok élrrének o sziiloim! (De nom Eaea oerba sint acerba aana, Ja,laa twn Bá,r ' kesorüek e szavak, do nem ha.
élnek.) 81n. zugok.
3. Utinom no La|4ua,m i.I,lwm oon. B r soheso lÓttam volna mog ótl
spexissem! (Do meglÁttam.)

Coní,uncÍí,atl,s contesshrus. Á megongedés coniunctivusa. A be.

Coníunctiuus optati,uul. Az Óhaj, a kivánság conjunctivusa.
TagadÓszava né (egyetlen aző tagadásakor non) np. A pra,esens
imperfectum és praesons períectum teljesíthetó kívánságot (l.)'
a, praeteritum imperfectum és praeteritum perfoctum teljesíthe-
tetlen kívárrságot fejez ki (2., 3'). Gyakran utinam (utirram ne)
orósítí. Magyar:a a feltételos mőd megfoleló idejévol fordítjuk.
száó feltesz, ,,megenged'' valamilyen ellentétes lehetőbégeÓ, do
onnek ellenéro kitart a, ma,ga,álláspontja mellett. Á coniunotivus
concossivrrst' tarta|maz mondat voltaképpen kot,&zó nélkÍili meg.
engedó mellékmondat. Taga,dÓsző: né rw,.A praesens imperfectum
a jelenre vonatkoző megengedést,a praesens perfectum a mriltra
vonatkozőt jel li. Magyarra bdr, h,a,d,d,
stb. kiitószÓkkal fordítjuk.

150 t6l
 ÖnállÓan ritkábban fordul elő. Ilyenkor oly cselekvést jelÖl, amelyet oz
í16 a jtiv ben hamarosan és feltétleniil bektivetkez nek gondol. P|. Ego certe
mewrn oJfic,i,um rei, prub|,icae praostÍtero. KÖtelességemot az állammal szemben
feltétloniil teljesíteni fogom.
98. II. A eoniunctivus általában
A coniunctivusna,k az indicativus hat igealakjával szemben csa,k
négy alakja van: két praesense és két praeterituma,.
Mint az indicativus, űgy * coniunctivus is szerepelhot fó- (egy.
szer(t) mondatokban ( nállőan) és mellékmondatokban (viszonyí-
tottan). Mivel hasznéiata az indicativusénál bonyolultabb szabá-
lyokhoz igazodik, ktiltjn kell vizsgálni náll es kiil n viszonyított
haszná"|abát,(ll8.).
94. A coniunctivus iinállő használata
Á coniunctivus, ellentétben a valőságosat, bi2pnyosat kijolentó
indicativussza|, a fe|tevés,az e|képzelésigerirÓdja. Az objoktív val6-
ság helyott a, beszé| szubjektív állásfoglalás{"t, fejezi ki: kívárrsrí-
gá,t, akatatát, véleményét,kétkedését,a tóle feltett lehetóséget,
val színútlenséget. Ennek megfelelóen a,zo116'l|ó
hasznrílatriconiunc-
tivrrsnak hat, v áIfaját kiil nb ztetjiik meg.
Megjegyzések. l. rde tartoznak a kiiliinféle eskiiforrÍűk is, pl. ,iÚo vlvom
(életemre mondom), ne ainJelb (ne legyek boldog), moriar (haljak mog) stb.
Pl. Morior' n,i, innocens sum! T{a|á| fia legyek, ba nem vagyok érÜatla.rrt
2. A kívánsdg gyakori kifejezésformája a,zt, hogy a coniunctivrrs optat,i-
vus mellé a velim, nolim, molim (toljeslthetó kívánság), illotvo vellom, no|lem,
mallem (teljesíthotetlen kívánság) potentialis coniunctivusok csatlakoznak.
Pl. Malim mihi crcdaEqu,amfra,tri! Inkább hinnél nekem, mint tedtvérodnekt
Iloc nollom ilixis$ml BÁrcsak ezt ne mondtam volna!
94b.
X'estinomus! Siessiink!
Mortem no tlmoamus! No féljtirrk a haláttől!
C oni'unntiuushortqtő,au,.A fe|szó|itás, buzdítás, szt nzésconiunc-
tivusa. TiltÓsz : né (coniunctivus prohibitivus ). Praeserrs imporfec.
tumban éspraeserrsperfectumban használatos. Magyarra fe|sző]'it6
mőddal fordítjuk.
Megiegyzéaek.r. A praosons perfectum togtnkább a tiltée kifejez je.
P|. De rne níhí| ÚimuerÍst Engom no féltst
2. A coniunctivrrg hortati\us og'ye. sz6m, 2. szomélye az általá'nos alany
gyakori kifejez je (66.). Pl. Eerar, quad,,tlitare nom potea! yiseld, ol azt, a,mit
nom kortiLlhotsz el !
3. Ilapcsolt tiltdg osotén a kiitőszÓ nove (noque). Pl. Ne d,eaperemust
treve ti,meamusl Ne csiiggodjiink, és ne féljtinkt

l. Iltínem amí,otn convalesoat BÁrcsak meggy gyulna barátom! Fromant

9k.
o,WLes, ego ilicam, qtod aul. Iradd zrlgjon mindonkí, én mogmon-
(v. oonvaluerit)' (Thajom toljesiilése lehotségos.) tb. dom, amit érzek.
2. Ütinam paref ,es mei, vivorcnt! Bárcsok élrrének o sziiloim! (De nom Eaea oerba sint acerba aana, Ja,laa twn Bá,r ' kesorüek e szavak, do nem ha.
élnek.) 81n. zugok.
3. Utinom no La|4ua,m i.I,lwm oon. B r soheso lÓttam volna mog ótl
spexissem! (Do meglÁttam.)

Coní,uncÍí,atl,s contesshrus. Á megongedés coniunctivusa. A be.

Coníunctiuus optati,uul. Az Óhaj, a kivánság conjunctivusa.
TagadÓszava né (egyetlen aző tagadásakor non) np. A pra,esens
imperfectum és praesons períectum teljesíthetó kívánságot (l.)'
a, praeteritum imperfectum és praeteritum perfoctum teljesíthe-
tetlen kívárrságot fejez ki (2., 3'). Gyakran utinam (utirram ne)
orósítí. Magyar:a a feltételos mőd megfoleló idejévol fordítjuk.
száó feltesz, ,,megenged'' valamilyen ellentétes lehetőbégeÓ, do
onnek ellenéro kitart a, ma,ga,álláspontja mellett. Á coniunotivus
concossivrrst' tarta|maz mondat voltaképpen kot,&zó nélkÍili meg.
engedó mellékmondat. Taga,dÓsző: né rw,.A praesens imperfectum
a jelenre vonatkoző megengedést,a praesens perfectum a mriltra
vonatkozőt jel li. Magyarra bdr, h,a,d,d,
stb. kiitószÓkkal fordítjuk.

150 t6l
sld. s4Í.
I. Hic dicat (v. ilixerit) qwdspi'am... Itt talán azt mondhatná valaki. . . |. Sitw apé nsít,a?'rdatrc. essot. Remény nélkiiLl szomor lonno az élot.
2. Qwis ilubiteÚ, quin in eirfute d,i. Ki kételkedhetnék abbon' hogy az Irom. Mennék (de nem mehetek).
,u,itiae sint? erényben gazdagság van? 2. Issem. Mentem volna (de nem mehettem).
3. Haud lacile iliscerneres, utmrm Nem egykcinnyen lehetett volna el-
Hannibal imperotor,í, an ererc,ilu,í dcinteni, hogy Hannibal a hadve.
car,íor easet. zétn'ek vagy a hadseregnek volt-o
kedvesebb.
Coníunntivtl's und,icí,ornl,ds.Az irreális (meg nerrr valősult, ill.
meg nom valősíthatő) feltétel coniunctiYusa,. A pra,eteritum imper-
Coniunntiaus potentia,Ii,s.A lehetóség conjunctivrrsa,;az írő mjnt fectum a jelenre (l.), a pra,etoritum perfectum a mriltra vona,tkoző
Iehetcíségetkiizli állítását. Gyakori formája a kevésbéhat6,rozot,t,, feltételt jelol (2.). TagadőszÓ: \on runn. Magyarra feltételes mőddal
szerényebb nyilatkozatoknak is. A praesens imperfectum és a fordítjuk.
pra,esensperfectum a jelenro vona,tkoző lehetőbéget(l., 2.), a,praÉte-
ritum imperfectum a mriltban feltett lelretóséget fejezi ki (3.).
(A praeteritum perfectum ilyen szerepben nem használatos.) Taga. A coniunntiana n'ál]ő |ncznáIaainok tábl,dzato a a*zetoglatráaa

dÓsző: rnloÍn,em.Magyarra hatő igo feltételesm djával fordítjuk.

Ts8tdÓ.
Megjegyzések. l. A coniunctivus potentialis egyes szám 2. szemé)ye Eloevezéa Jelentés IdőhatzDÁlat
azÓ
általános alany kifejezésére szolgál (66). Gyakran előfordulÓ alakok: dlcos
(rlixeris)' putes, credas az ember azt mondhatná, vélhetné, hihetné; diceres, C. optativus 6haj toljesíthet praes. impf., praes. perf. no
teljesíthetetlen praet. impf., praot. perf. (non
putalos, onodenes, oorn6ne3' videres az ember azt mondhatta, vélhetto stb.
r'olrra. Noro faci,I,e dkertm. Nem e,gyk(innyen mondhatnám. Eo magis,creili-
C. hortativus felszőlítás praes. ímpf., praes. perf. no
ilerim. Annál inkdbb hajlandÓ lennék hinni. Íloc negem (v. negoverim). Ezt
tagadnám. Hoc certe auaitn affirma,re. Ezt bzváat merném állítani. C. concessivug megengodés jelon praes. impf. no
2. Gyakran használt coniunctivus potentialisok szerényebb, udvaria. mlt praes. perf.
oabb nyilatkozatokban: velim, nolim, molim; vollom, nollem, mellem (vii.
coninnctivus optativus (94a. 2. megj.). C. potentialis lohetőség jelen praea. impf., praes. perf. non
mrilt praot. impf.

94e. C. dubitativub kétkodés jelon praos. impf., pra.ea. perf. non

l. Quid, faciam? Mit tegyek?
2. Quid, faoerem? Mit tohettem volna? mrllt praet. impf.
3. Utrum auperbia'm e,ills corramemo. Vajon dólyfcisségét omlítsem.o meg
Íelm, afu tud,elitotem? vagy kegyetlenségét? C. condicionalis irroális feltétel jelen proet. impf. non
mrllt praet. perf.

ConiunrJi,uus d,ubitatiaus.A kétkedésconiunctivusa. Kérdó mon.

datokban fordul eló. Tagadősző: non nem. A pra,esel|simperfectum
(és praesens perfectum) a jelenre vonatkozÓ kétkedést (l., 3.),
a, pra,eteritum imperfectum a, mriltra vonatkozőt fejezi ki (2.).
Az elóbbit magyarra, a fe|sző|itó vagy a feltételesmőd jelen idejével,
az ut.obbit a feltételes mőd mrílt idejével fordítjuk.
Megjegyzés. Gyakori fordulatok: qu'i,d,dicam ile...,
qu,id oommomororn de. . .
III. Az imperativus
Az imperativus (parancsolő mőd) a fe|szó|ibó m6d szigorribb,
erélyesebb foka. Két alakja van: l. elsó imperativus (i,mperatiaus
qudil loquor do... praeseru]), 2. második imperativus (ímperati,ausfuturus). Magyarra
felszÓlítÓ mÓddal fordítjuk.

t52 r53
sld. s4Í.
I. Hic dicat (v. ilixerit) qwdspi'am... Itt talán azt mondhatná valaki. . . |. Sitw apé nsít,a?'rdatrc. essot. Remény nélkiiLl szomor lonno az élot.
2. Qwis ilubiteÚ, quin in eirfute d,i. Ki kételkedhetnék abbon' hogy az Irom. Mennék (de nem mehetek).
,u,itiae sint? erényben gazdagság van? 2. Issem. Mentem volna (de nem mehettem).
3. Haud lacile iliscerneres, utmrm Nem egykcinnyen lehetett volna el-
Hannibal imperotor,í, an ererc,ilu,í dcinteni, hogy Hannibal a hadve.
car,íor easet. zétn'ek vagy a hadseregnek volt-o
kedvesebb.
Coníunntivtl's und,icí,ornl,ds.Az irreális (meg nerrr valősult, ill.
meg nom valősíthatő) feltétel coniunctiYusa,. A pra,eteritum imper-
Coniunntiaus potentia,Ii,s.A lehetóség conjunctivrrsa,;az írő mjnt fectum a jelenre (l.), a pra,etoritum perfectum a mriltra vona,tkoző
Iehetcíségetkiizli állítását. Gyakori formája a kevésbéhat6,rozot,t,, feltételt jelol (2.). TagadőszÓ: \on runn. Magyarra feltételes mőddal
szerényebb nyilatkozatoknak is. A praesens imperfectum és a fordítjuk.
pra,esensperfectum a jelenro vona,tkoző lehetőbéget(l., 2.), a,praÉte-
ritum imperfectum a mriltban feltett lelretóséget fejezi ki (3.).
(A praeteritum perfectum ilyen szerepben nem használatos.) Taga. A coniunntiana n'ál]ő |ncznáIaainok tábl,dzato a a*zetoglatráaa

dÓsző: rnloÍn,em.Magyarra hatő igo feltételesm djával fordítjuk.

Ts8tdÓ.
Megjegyzések. l. A coniunctivus potentialis egyes szám 2. szemé)ye Eloevezéa Jelentés IdőhatzDÁlat
azÓ
általános alany kifejezésére szolgál (66). Gyakran előfordulÓ alakok: dlcos
(rlixeris)' putes, credas az ember azt mondhatná, vélhetné, hihetné; diceres, C. optativus 6haj toljesíthet praes. impf., praes. perf. no
teljesíthetetlen praet. impf., praot. perf. (non
putalos, onodenes, oorn6ne3' videres az ember azt mondhatta, vélhetto stb.
r'olrra. Noro faci,I,e dkertm. Nem e,gyk(innyen mondhatnám. Eo magis,creili-
C. hortativus felszőlítás praes. ímpf., praes. perf. no
ilerim. Annál inkdbb hajlandÓ lennék hinni. Íloc negem (v. negoverim). Ezt
tagadnám. Hoc certe auaitn affirma,re. Ezt bzváat merném állítani. C. concessivug megengodés jelon praes. impf. no
2. Gyakran használt coniunctivus potentialisok szerényebb, udvaria. mlt praes. perf.
oabb nyilatkozatokban: velim, nolim, molim; vollom, nollem, mellem (vii.
coninnctivus optativus (94a. 2. megj.). C. potentialis lohetőség jelen praea. impf., praes. perf. non
mrilt praot. impf.

94e. C. dubitativub kétkodés jelon praos. impf., pra.ea. perf. non

l. Quid, faciam? Mit tegyek?
2. Quid, faoerem? Mit tohettem volna? mrllt praet. impf.
3. Utrum auperbia'm e,ills corramemo. Vajon dólyfcisségét omlítsem.o meg
Íelm, afu tud,elitotem? vagy kegyetlenségét? C. condicionalis irroális feltétel jelen proet. impf. non
mrllt praet. perf.

ConiunrJi,uus d,ubitatiaus.A kétkedésconiunctivusa. Kérdó mon.

datokban fordul eló. Tagadősző: non nem. A pra,esel|simperfectum
(és praesens perfectum) a jelenre vonatkozÓ kétkedést (l., 3.),
a, pra,eteritum imperfectum a, mriltra vonatkozőt fejezi ki (2.).
Az elóbbit magyarra, a fe|sző|itó vagy a feltételesmőd jelen idejével,
az ut.obbit a feltételes mőd mrílt idejével fordítjuk.
Megjegyzés. Gyakori fordulatok: qu'i,d,dicam ile...,
qu,id oommomororn de. . .
III. Az imperativus
Az imperativus (parancsolő mőd) a fe|szó|ibó m6d szigorribb,
erélyesebb foka. Két alakja van: l. elsó imperativus (i,mperatiaus
qudil loquor do... praeseru]), 2. második imperativus (ímperati,ausfuturus). Magyarra
felszÓlítÓ mÓddal fordítjuk.

t52 r53
 olykor a két imperativus kiiztitt alig van jelentésbeli kíiltinbség, hiszon B) ^ másoilik imperativus s7.
ogy mondatban is el fordulhatnak egyenl értékkel. Pl. Tu re cr.ile malia, aed,
co?ttra aud,entior ito! (Verg.)
I. Regb imperio ikla sunto, ii4ua Kirá,lyi hotalommal két ember ren.
cortaules oppellantor; illi,a aalus reó de|kezzÁk, s ezokat consuloknak
plülí/con luprerfu, ler esto|
A) Az elsó imperativus nevezzÁk; számukra a legfóbb t'<ir.
vény az állá'!n j6léte legyen!
2. Errantí odorn monsÚrato! Á tévelyg6nek muÜasd meg az ltat!
96. 3. Bored, flante ne aÍato nove semen Mikor' frij a Boreas, ne szénts, és ne
!. !y.g't"l Kotjerek fel! facito! voss!
2. Ntnc ahi! MosÜ távozzt
3. Seguero nahmaml KÖvesd a tomészotoú!
4. Noli fugerot Ne fuss el!
5. Nolito montiril No hazudjatok!
A mrísodik imperativus mindenkinek szÓlÓ, a j vóben is állan-
d6an teljesítendó par?ncs kiÍejezóje, ezért inkább ttirvények, szet.
zódések, végrendeletek,élotszabályok sz vegébonfordul oló. Egyes
Az els imperativus halfuomtt, 'zemélynek vagy Bzemélyeknek
ésttibbes 2. és 3. személyben használhatő.
szóI6, azonnali teljesítést várÓ parancsot (intelmet, tanácsot)
Az elsó imperativustó| e|tér6enné tiltősz val is használatos (3.).
fejez ki. Csak egyes éstt'bbes szá,m 2. személybon használhat (l.,
A csatlakoző tiltás ktitószava itt is nove, neu ás ne (3.).
2., 3.).
TiltÓ alakja a m{íprőzában ritka (inkább a vulgá,ris és a k ltói
nyolvbon fordul eló, pl. Iu ne cede malis! - o
formase puer' nirnóum ^z IGn NÉvszll ALAK JAI
ne erede colori!) Eelyetto a tiltást a noli, notto infinitivusos kap.
csolata (4., 5.) feieziki Ennek felel meg a coniunctjvus hortativus
Az ige névszői alakjai a cselekvést,f névi vagy melléknévialak.
pra,e'ens perfectuma ne tiltőszőval (coniunctivus prohibitivus).
ban és jelontésben fejezik ki. Vannak tehát fónévi és melléknévi
Egyéb tiltő mÓtlok: igonovek. x'ónévi ígenév:az i,nfindti,trus,a gerund,i,unl.és
a supi,num.
a') Cave, q,velo ne kiit6ezős vagy pu'zta
Melléknévi igenév: a 7nrti,ci,pí,um.
A gentrtdjvum nem ogyéb, mint
coniunotivus'zal. Pl. Covo (ne)
oreilos! Ne hidd t a participium instans passium.
6/ Kőlt6knét: mitto, omíÚte, fugo, ilosine, poroe stb. infinitivusszel. Pl.
Használatuk a latin nyelvbon igen gyakori. Sz szerkezetté a|a-
Quid, sisJuhntm cras,fwge qanrero! $ror.) par"' piaa scelor,,re manuel (verg.) kulva sajátos színt a,dnak a latin sztivegnok. Á fordításban gyak.
ran mellékmondattá alakítjuk á,t óket; más resztikot igenéwel vagy
Mogjegyzésok. l. CsatlakozÓ tiltást nove (nequo) kiit szÓ kapcsol az más mÓdon fordíthatjuk.
e|6z6höz.
2. Enyhébb, mérsékeltebb kifojozési mÓdok az ols6 imporativus holyott:
o) ooniunotivus hortativus, l) ooniunotivus optaÚivue (velim, nolim, malim
kapcsolatával), c) az imperativus orélyosségét mérsékl ilyon szavak: quaoao'
Az infinitivus ee.
age, agite, agedum, sis (:sivis), sodes, orFo,nogo, obaecro, pl. Az infinitivrrs fónévi igonév, amely igei termeszeténé! fogva
?z, quoeso, crebro ad, me wríbe! Amobo ,a propor&! Libram, "rrro,
oto Űe,"-"bo.
qu,arn pr,i.
mum mitto! lehet oselokvó és szenvedö (am,d,re,amfr,rÍ),kifejozheti a cselekvrís
3. Nyomatékosabb forÍndja az első imperativusnak:
állapotát (amire, amfr,atsse,amd,tű,rum esse), & ugy&na,z a vonzata,
fao, facito eoniunc-
t'ivusszal éscura ut coniunctivusszal. Pl. Fao venios! Fu apembort,o,mbglr,cs|
mint a szomé|yosigének (epí,stula,mscribere, Ií,brolli, beate viverc\;
Curo ut valoas! de személy, saá,m, idó és mÓd nincs bonno megjoliilvo.

154 r6ö
 olykor a két imperativus kiiztitt alig van jelentésbeli kíiltinbség, hiszon B) ^ másoilik imperativus s7.
ogy mondatban is el fordulhatnak egyenl értékkel. Pl. Tu re cr.ile malia, aed,
co?ttra aud,entior ito! (Verg.)
I. Regb imperio ikla sunto, ii4ua Kirá,lyi hotalommal két ember ren.
cortaules oppellantor; illi,a aalus reó de|kezzÁk, s ezokat consuloknak
plülí/con luprerfu, ler esto|
A) Az elsó imperativus nevezzÁk; számukra a legfóbb t'<ir.
vény az állá'!n j6léte legyen!
2. Errantí odorn monsÚrato! Á tévelyg6nek muÜasd meg az ltat!
96. 3. Bored, flante ne aÍato nove semen Mikor' frij a Boreas, ne szénts, és ne
!. !y.g't"l Kotjerek fel! facito! voss!
2. Ntnc ahi! MosÜ távozzt
3. Seguero nahmaml KÖvesd a tomészotoú!
4. Noli fugerot Ne fuss el!
5. Nolito montiril No hazudjatok!
A mrísodik imperativus mindenkinek szÓlÓ, a j vóben is állan-
d6an teljesítendó par?ncs kiÍejezóje, ezért inkább ttirvények, szet.
zódések, végrendeletek,élotszabályok sz vegébonfordul oló. Egyes
Az els imperativus halfuomtt, 'zemélynek vagy Bzemélyeknek
ésttibbes 2. és 3. személyben használhatő.
szóI6, azonnali teljesítést várÓ parancsot (intelmet, tanácsot)
Az elsó imperativustó| e|tér6enné tiltősz val is használatos (3.).
fejez ki. Csak egyes éstt'bbes szá,m 2. személybon használhat (l.,
A csatlakoző tiltás ktitószava itt is nove, neu ás ne (3.).
2., 3.).
TiltÓ alakja a m{íprőzában ritka (inkább a vulgá,ris és a k ltói
nyolvbon fordul eló, pl. Iu ne cede malis! - o
formase puer' nirnóum ^z IGn NÉvszll ALAK JAI
ne erede colori!) Eelyetto a tiltást a noli, notto infinitivusos kap.
csolata (4., 5.) feieziki Ennek felel meg a coniunctjvus hortativus
Az ige névszői alakjai a cselekvést,f névi vagy melléknévialak.
pra,e'ens perfectuma ne tiltőszőval (coniunctivus prohibitivus).
ban és jelontésben fejezik ki. Vannak tehát fónévi és melléknévi
Egyéb tiltő mÓtlok: igonovek. x'ónévi ígenév:az i,nfindti,trus,a gerund,i,unl.és
a supi,num.
a') Cave, q,velo ne kiit6ezős vagy pu'zta
Melléknévi igenév: a 7nrti,ci,pí,um.
A gentrtdjvum nem ogyéb, mint
coniunotivus'zal. Pl. Covo (ne)
oreilos! Ne hidd t a participium instans passium.
6/ Kőlt6knét: mitto, omíÚte, fugo, ilosine, poroe stb. infinitivusszel. Pl.
Használatuk a latin nyelvbon igen gyakori. Sz szerkezetté a|a-
Quid, sisJuhntm cras,fwge qanrero! $ror.) par"' piaa scelor,,re manuel (verg.) kulva sajátos színt a,dnak a latin sztivegnok. Á fordításban gyak.
ran mellékmondattá alakítjuk á,t óket; más resztikot igenéwel vagy
Mogjegyzésok. l. CsatlakozÓ tiltást nove (nequo) kiit szÓ kapcsol az más mÓdon fordíthatjuk.
e|6z6höz.
2. Enyhébb, mérsékeltebb kifojozési mÓdok az ols6 imporativus holyott:
o) ooniunotivus hortativus, l) ooniunotivus optaÚivue (velim, nolim, malim
kapcsolatával), c) az imperativus orélyosségét mérsékl ilyon szavak: quaoao'
Az infinitivus ee.
age, agite, agedum, sis (:sivis), sodes, orFo,nogo, obaecro, pl. Az infinitivrrs fónévi igonév, amely igei termeszeténé! fogva
?z, quoeso, crebro ad, me wríbe! Amobo ,a propor&! Libram, "rrro,
oto Űe,"-"bo.
qu,arn pr,i.
mum mitto! lehet oselokvó és szenvedö (am,d,re,amfr,rÍ),kifejozheti a cselekvrís
3. Nyomatékosabb forÍndja az első imperativusnak:
állapotát (amire, amfr,atsse,amd,tű,rum esse), & ugy&na,z a vonzata,
fao, facito eoniunc-
t'ivusszal éscura ut coniunctivusszal. Pl. Fao venios! Fu apembort,o,mbglr,cs|
mint a szomé|yosigének (epí,stula,mscribere, Ií,brolli, beate viverc\;
Curo ut valoas! de személy, saá,m, idó és mÓd nincs bonno megjoliilvo.

154 r6ö
 Az infinitivus a mondetban lohet:
A latinra fordításban az eljá,rás fordított: a hogy kot -
a) ala,n,y: Dulu d dnenrum est pro prrífi mori. Édes os dicsó sz6t elhagyjuk, a mellékmondat,alanya a c c.-ba, állítmdnya pedlg
dolog a bazá,é moghalni. megfeleló ríJlapotrii n f.-ba keriil. A szetkezet,etnem szabad vesszó.
b) tá,tgy: Vincere sci,s, Eanní,bal, adctori,d,ut,i nesci,s. Gv1zni vel olválasztani a vez&igét6| (uerbum regens), mert, csak tá'tgya
tudsz, Hannibal, de a gy&ze|met kihasználni nem tudod. vagy alanya a vezérigének,tehát nem mondat, hanem csak mon-
c) cé|hat,átoző (kő|tói hasznáIatban): ili,gnu, amari szoretotre- dabész (rl9a.).
mé|tő.
d,) ő,||it'mánv: élénk elbeszélésbena praoteritum imperfectum L) AZ ACCUSATIVUS CUM INFINITTVO MINT ALANY t0r.
vagy praesens historioum helyett. Ez az ún. i,nfi,nitiutls histo-
ri,cus (92b.\.
l. Legem breuem esso o'portet. SztiLkséges, hogy a t ,r|)ény rÖvid /e.
Az infinitivus tohát minden lehet a mondaÜban, csak lelz,ó nem,
2. Íama' erat ifranníba|ern a,itr portas .{!""n,o,,, hogy Eannibal a kapuk
s jelzó nem js t,arbozhat hozzá,. arlesse. el6tt tnn.
Alanyi és tárgyi mellélrmondatok helyett szeropel az infinitivus 3. Mori hominos neccease est. Az embereknek meg kell halniok.
4. Trd'ítnnn esÚ llomerum coecla|n Azt mondják, hogy Homéroea vak
az íln. infinitivusi szerkezetekben; ilyen szerkezet: az accusati,aus fuisse. oolt.
cum i,nfin,í'ti,aoés a rnmi'nntiaul cun? i,nfi'ni,ti'ao.

Alanyként á|| az accusativus cum infinitivo:

r00. Az accusativus cum infiniÚivo
a) 3. szemé|y (személytolen)igék után (1., 2.):
A magyarban a ki,t, hall, érez,hagy, enged,igékkel kapcsolatban appmret, unstat nyÍlvánvalÓ, tudva van (hogy. . .)
rendesen kettós tátgyat találunk. Pl. Látom apámat jtinni. (Kit p|acet, d,ecet,ldcet jőnak látszik, illik, szabad
|átok? Apámat. Mit látok? J nni, hogy jtin.) oportet, nece*seeat, oput est koll, sziikséges
A latinban ez a szetkezet gyakoribb, más igék mellett is eló- interest, réfert&dekében van, fontos
fordul. Á fenti mondat latjnul igy |esz: Video pafuem venire. Mint-
fugit me, falli,t me, praeteri,t rne kikeriili a figyolmemet stb.
hogy ebben a szerkezetben egy accusativus meg egy infinitivus sze-
repel, ezért accusati,auscurn i,nfi,ni,tiuőnak nevezzik. b) fónevek énest lbán.
Ezt a mondatot magyarul így is mon<lhatjuk: Látom, hogy
opi,ni,o est, Jama est az a vé|emény,az a hír járja
apdm j n. A latin accusativus cum infinitivoszerkezebet rendszerint
spes est remény ébred arra
csak i|yen mődon, vagyis hogy kot szős alanyi vagy tátgyi mellék-
mondattal fordíthatjuk le helyesen, Az i,nfi,ni,tiuusnalca mellékmon- fos est, nefas est szabad, nom szabad stb.
dab á llítm ány a felelmeg - uenire(hogy)jcin-, azaccusati,- c) melléknovok semlegese és est után::
uusnaka mellékmondatalanya.
a,quurn est, dttstum est méltá,nyos, igazsá,gos
Az accusativus cum infinitivo tehát tulajdonképpen tárgya vagy
notum, est ismeretos
alanya a mondatnak, t mcir <isszevonásbanhogg k<itószÓs kijelentó
pulchrum est, turpe est szép dolog, gya|&zat
(ritkán fe|sző|it6) tárgyi vagy alanyi mellékmondat helyett.
Itprustum est tisztesség stb.
r56
157
 Az infinitivus a mondetban lohet:
A latinra fordításban az eljá,rás fordított: a hogy kot -
a) ala,n,y: Dulu d dnenrum est pro prrífi mori. Édes os dicsó sz6t elhagyjuk, a mellékmondat,alanya a c c.-ba, állítmdnya pedlg
dolog a bazá,é moghalni. megfeleló ríJlapotrii n f.-ba keriil. A szetkezet,etnem szabad vesszó.
b) tá,tgy: Vincere sci,s, Eanní,bal, adctori,d,ut,i nesci,s. Gv1zni vel olválasztani a vez&igét6| (uerbum regens), mert, csak tá'tgya
tudsz, Hannibal, de a gy&ze|met kihasználni nem tudod. vagy alanya a vezérigének,tehát nem mondat, hanem csak mon-
c) cé|hat,átoző (kő|tói hasznáIatban): ili,gnu, amari szoretotre- dabész (rl9a.).
mé|tő.
d,) ő,||it'mánv: élénk elbeszélésbena praoteritum imperfectum L) AZ ACCUSATIVUS CUM INFINITTVO MINT ALANY t0r.
vagy praesens historioum helyett. Ez az ún. i,nfi,nitiutls histo-
ri,cus (92b.\.
l. Legem breuem esso o'portet. SztiLkséges, hogy a t ,r|)ény rÖvid /e.
Az infinitivus tohát minden lehet a mondaÜban, csak lelz,ó nem,
2. Íama' erat ifranníba|ern a,itr portas .{!""n,o,,, hogy Eannibal a kapuk
s jelzó nem js t,arbozhat hozzá,. arlesse. el6tt tnn.
Alanyi és tárgyi mellélrmondatok helyett szeropel az infinitivus 3. Mori hominos neccease est. Az embereknek meg kell halniok.
4. Trd'ítnnn esÚ llomerum coecla|n Azt mondják, hogy Homéroea vak
az íln. infinitivusi szerkezetekben; ilyen szerkezet: az accusati,aus fuisse. oolt.
cum i,nfin,í'ti,aoés a rnmi'nntiaul cun? i,nfi'ni,ti'ao.

Alanyként á|| az accusativus cum infinitivo:

r00. Az accusativus cum infiniÚivo
a) 3. szemé|y (személytolen)igék után (1., 2.):
A magyarban a ki,t, hall, érez,hagy, enged,igékkel kapcsolatban appmret, unstat nyÍlvánvalÓ, tudva van (hogy. . .)
rendesen kettós tátgyat találunk. Pl. Látom apámat jtinni. (Kit p|acet, d,ecet,ldcet jőnak látszik, illik, szabad
|átok? Apámat. Mit látok? J nni, hogy jtin.) oportet, nece*seeat, oput est koll, sziikséges
A latinban ez a szetkezet gyakoribb, más igék mellett is eló- interest, réfert&dekében van, fontos
fordul. Á fenti mondat latjnul igy |esz: Video pafuem venire. Mint-
fugit me, falli,t me, praeteri,t rne kikeriili a figyolmemet stb.
hogy ebben a szerkezetben egy accusativus meg egy infinitivus sze-
repel, ezért accusati,auscurn i,nfi,ni,tiuőnak nevezzik. b) fónevek énest lbán.
Ezt a mondatot magyarul így is mon<lhatjuk: Látom, hogy
opi,ni,o est, Jama est az a vé|emény,az a hír járja
apdm j n. A latin accusativus cum infinitivoszerkezebet rendszerint
spes est remény ébred arra
csak i|yen mődon, vagyis hogy kot szős alanyi vagy tátgyi mellék-
mondattal fordíthatjuk le helyesen, Az i,nfi,ni,tiuusnalca mellékmon- fos est, nefas est szabad, nom szabad stb.
dab á llítm ány a felelmeg - uenire(hogy)jcin-, azaccusati,- c) melléknovok semlegese és est után::
uusnaka mellékmondatalanya.
a,quurn est, dttstum est méltá,nyos, igazsá,gos
Az accusativus cum infinitivo tehát tulajdonképpen tárgya vagy
notum, est ismeretos
alanya a mondatnak, t mcir <isszevonásbanhogg k<itószÓs kijelentó
pulchrum est, turpe est szép dolog, gya|&zat
(ritkán fe|sző|it6) tárgyi vagy alanyi mellékmondat helyett.
Itprustum est tisztesség stb.
r56
157
 d,) az észrevevéstés mondást jelentó igék (uerba senti,enili,et Az accusativus cum infinitivo tárgy gyanánt á|| az akatást',
ilicend'i,)személyteleniil használt egyee 3. szeméiyííszenvedó alakja őhajtást, megengedést,pareincsolást, tiltást jelerrtó igék (uerba
mellott, kiiltintsen az (xszetett igealakokban (a.): aoluntati's) mellett, ha az akarás, a í.elszőlítástárgyát hangsrilyoz.
trad,i,tumest zuk és nem a céIját. Ilyenek: volo, nol,o,malo; si,no,cupli,o;pati,or;
az a hagyomány
'i,ubeo,aeto.
cred,itur azt hiszik
nuntiatur hiriil hozzá,k I[a a célt hangsir|yozzuk, akkor ut k}t szís cé|zatos tárgyi
mondat á||: Volo, lt mi,li, respondeas. Kívánom, hogy válaszolj
Licet és necesle esÚ mellett dat,i,aus cum inJi,n,iti,ao is állhat. P|. In causd
nekem. (Vti. 119c. Megj. 2.)
facil,i, cllÍvis l,,icet esse iliserto. K nnyií iigyben bárki lehet ékesszÓlÓ.
rubeo acc. c. infinitiv val (2. példa)megfelel a,nagya,r míjveltetí
igének 0. 89d.).
r02. B) Az AccUsATIvUs cUM INEINITIVo MINT TÁBGY
I. m.
Ceterun censeo Cattha,ginom esse tle- Egyébként az a véleményem, hogy Gaud,eo td, te mi,hi suadere, quoil ego triilrik, hogy te is azt javaslod ne-
lentlam. I{arthágőt el kell pusztítani. rnea *ponte feceram. kem, amit. magamtől már meg-
Crerlo vos.Jortes ll,íros esse. IIiszem, hogy vitéz férfíak vagytok. tettem.
Lotdne me scitote |oqai. Tudjátok meg, hogy én latinul be.
szélek.
Sensist,ine illam coloniam meis prae. Észrevotted.e,Itogy az említett hely.
si,d,dieesse munitam? séget csapataimmal megerósítet. Accusativus cum infinitivo á|| tárgy gyaná'nt, az étzelmet, ke.
tem ? délyállapotot kifejez igék (uerba affectuum') után is. Ilyenek:
gaudeo, laetor tirtil<ik
Az accusativus cum infirritivo tárgy gyanánb 6,||az észtevevést,
d,oleo, ,indi,grwr fájlalok vmit, méltatlankodom
vélést,gorrdolást vagy mondást jelentó igék (uerba senti,end,iet
o,egreÍero, moleste fero zokon veszem
d,i'cend,i,)
után. Ilyenek: aud,i,o,aid,eo,senti'o;exi,sti,mo,credo, a,rb,i,tror,
tníror csodálkozom
pluto,censeo,tI)ero,sci,o,nesci,o;rnenxdn,i,,
obli,aí,scor,d,i,co,nego,nuntio,
gl,ori,or dicsekszem
promitto, resTtond,eostb.
queror panaszkodom
.Ha,
k zuetl'en l,dtdsrö|, uagy hal,|,dsrol,vart sz6, akkor az inf. helyett par.ti. gratulor szerencsét kívánok
cipium áll' tehát acc. cunl part,icipi,o, amelyet a magyarban főnévi igenévvel gra,tíngago hálát adok stb.
fordítunk. Pl. HannibaleÍn sa'epe mi,I,í,tarisagulo opertum humi, iacelt,ern con.
8pefierunt. Hannibált gyakran látták katonai ktipenyébe burkolva a ftildijn IIa nem az indulat tá,rgyát, hanem az oká"l akarja hangsrilyozni
fekiidni. a latin, akkor quod kőtíszős okhatározői mondat áll. Pl. Gaud,eo,
II.
quod,saluu,s a,daenistí,.triil k, hogy szerencsésenmegérkeztél(v .
t22.).
I. Cupi.o lne clementem csse, Szeretnék nagylelkií lenni.
2. Caesar rni|ites pontem facere iuss,it. Caesar megparancsolta a katonáknak, Megiogyzések a latinra forilíÍáshoz
hogy hidat verjenek (C. katonáival
hidat veretett). L. Il;a' az átalakítand mellékmondatnak állítmányi kiogészítójo is van,
3. Dignurn lau,d,e viram Mwsa uetut A Mírzsa nem engedi, hogy a dicsó. ez is accrrsativusba keTiil. Pl. Azt akartuk, hogy a rőmai nép szabad logyen.
nrori. ségre érdemes férfiri meghaljon.
Popul'um Romanurn liberum esse aoluimus. Ugyanígy az ősszetett infiniti.

158 lö9
 d,) az észrevevéstés mondást jelentó igék (uerba senti,enili,et Az accusativus cum infinitivo tárgy gyanánt á|| az akatást',
ilicend'i,)személyteleniil használt egyee 3. szeméiyííszenvedó alakja őhajtást, megengedést,pareincsolást, tiltást jelerrtó igék (uerba
mellott, kiiltintsen az (xszetett igealakokban (a.): aoluntati's) mellett, ha az akarás, a í.elszőlítástárgyát hangsrilyoz.
trad,i,tumest zuk és nem a céIját. Ilyenek: volo, nol,o,malo; si,no,cupli,o;pati,or;
az a hagyomány
'i,ubeo,aeto.
cred,itur azt hiszik
nuntiatur hiriil hozzá,k I[a a célt hangsir|yozzuk, akkor ut k}t szís cé|zatos tárgyi
mondat á||: Volo, lt mi,li, respondeas. Kívánom, hogy válaszolj
Licet és necesle esÚ mellett dat,i,aus cum inJi,n,iti,ao is állhat. P|. In causd
nekem. (Vti. 119c. Megj. 2.)
facil,i, cllÍvis l,,icet esse iliserto. K nnyií iigyben bárki lehet ékesszÓlÓ.
rubeo acc. c. infinitiv val (2. példa)megfelel a,nagya,r míjveltetí
igének 0. 89d.).
r02. B) Az AccUsATIvUs cUM INEINITIVo MINT TÁBGY
I. m.
Ceterun censeo Cattha,ginom esse tle- Egyébként az a véleményem, hogy Gaud,eo td, te mi,hi suadere, quoil ego triilrik, hogy te is azt javaslod ne-
lentlam. I{arthágőt el kell pusztítani. rnea *ponte feceram. kem, amit. magamtől már meg-
Crerlo vos.Jortes ll,íros esse. IIiszem, hogy vitéz férfíak vagytok. tettem.
Lotdne me scitote |oqai. Tudjátok meg, hogy én latinul be.
szélek.
Sensist,ine illam coloniam meis prae. Észrevotted.e,Itogy az említett hely.
si,d,dieesse munitam? séget csapataimmal megerósítet. Accusativus cum infinitivo á|| tárgy gyaná'nt, az étzelmet, ke.
tem ? délyállapotot kifejez igék (uerba affectuum') után is. Ilyenek:
gaudeo, laetor tirtil<ik
Az accusativus cum infirritivo tárgy gyanánb 6,||az észtevevést,
d,oleo, ,indi,grwr fájlalok vmit, méltatlankodom
vélést,gorrdolást vagy mondást jelentó igék (uerba senti,end,iet
o,egreÍero, moleste fero zokon veszem
d,i'cend,i,)
után. Ilyenek: aud,i,o,aid,eo,senti'o;exi,sti,mo,credo, a,rb,i,tror,
tníror csodálkozom
pluto,censeo,tI)ero,sci,o,nesci,o;rnenxdn,i,,
obli,aí,scor,d,i,co,nego,nuntio,
gl,ori,or dicsekszem
promitto, resTtond,eostb.
queror panaszkodom
.Ha,
k zuetl'en l,dtdsrö|, uagy hal,|,dsrol,vart sz6, akkor az inf. helyett par.ti. gratulor szerencsét kívánok
cipium áll' tehát acc. cunl part,icipi,o, amelyet a magyarban főnévi igenévvel gra,tíngago hálát adok stb.
fordítunk. Pl. HannibaleÍn sa'epe mi,I,í,tarisagulo opertum humi, iacelt,ern con.
8pefierunt. Hannibált gyakran látták katonai ktipenyébe burkolva a ftildijn IIa nem az indulat tá,rgyát, hanem az oká"l akarja hangsrilyozni
fekiidni. a latin, akkor quod kőtíszős okhatározői mondat áll. Pl. Gaud,eo,
II.
quod,saluu,s a,daenistí,.triil k, hogy szerencsésenmegérkeztél(v .
t22.).
I. Cupi.o lne clementem csse, Szeretnék nagylelkií lenni.
2. Caesar rni|ites pontem facere iuss,it. Caesar megparancsolta a katonáknak, Megiogyzések a latinra forilíÍáshoz
hogy hidat verjenek (C. katonáival
hidat veretett). L. Il;a' az átalakítand mellékmondatnak állítmányi kiogészítójo is van,
3. Dignurn lau,d,e viram Mwsa uetut A Mírzsa nem engedi, hogy a dicsó. ez is accrrsativusba keTiil. Pl. Azt akartuk, hogy a rőmai nép szabad logyen.
nrori. ségre érdemes férfiri meghaljon.
Popul'um Romanurn liberum esse aoluimus. Ugyanígy az ősszetett infiniti.

158 lö9
vusokban (inf. perf. pass., inf. inst. act. és pass.) e participium is megegye'
zik az acc..ban állÓ alannyal. Pl. Remélem, hogy ti holnap majd eljcitt k
A nominativus cum infinitivo t0B.
Spero aos cros adventuros ease.
2. I{a a mellékmondat alanya személyes névmás, a'zt az infinitivusoe Regulus Ca'rthaginem retliisse di,citllt. Azt mondják, hogy Regulus víssza.
szerkezetben mindig ki kell tenni, mert az infinitivus nem jekili meg a cse. tért Karthác ba.
lekvő személyt. Pl. Látom, hogy írsz. V,ideo te scribere. _ Látom, hogy írta.
bok. Viileo vos scripsisse, Néhány észreaeuést és mondást jelentó igo, amely a,z activumban
I{a a fó. és mellékmondat alanya ngyanaz, akkor a visszahatÓ névmást
accusativus cum infinitivőval áll, a személves passivumban alany
használjuk: Az atya megígérte, hogy eljiin. Pater prom,isit se aenturum esse'
gyanánl nominativus cum infinitivÓt vehet magához. E jelenség
3. IIa az acc. c. inf..val fordítandÓ mellékmondatnak tárgya is van,
- pl. trtilcik, hogy (te) dicsérsz engemet _ akkor néha kétértelmííség olykor a, magyarban is megvan. Pl. Állni |átszék az id . A magyar
támad.
bat. Ilyenkor a, cselekvő mondatot szenvedóre változtatjuk. Erre csak akkor a, nomina,tivus cum infinitivőt alanyi Yagy taryyi mondattal for.
van sziikség, ha a rnellékmondat alanya és tárgya is személyt jel l; ha az dítja, a latin mondat, 6"I|itmánya,pedig mjnt szeméIytolen vagy
egyik dolognév, akkor nem. Pl. általános alanyri ige a magyar fómondat állítmánya |esz.

Laetus sum mo te laudare. I(étértelmtí. A NOMINATIVUS CUM INFINITIVO MINT ALANY IO4.
La,et,ue yurn rÍIe a íe laudari. Világos, határozott értelme van.

4. Promitto, po|liceor ígérek, spero remélek ut'án inf. instans áll. Nos satisfacore rei pltblicae o,tdemur. Úgy látszik, hogy eleget tesziiÍrk az
állam érdekének.
6. Tnf. instans helyett kciriilírás áIlhat: fore (vagy futurum esse)*ut Ddcar princeps Aeolhnn cannen ad Emlegetni íbgjá,k' hogy én iiltettem
és coni. praes. vagy praet. imperfectum. Erre kiiliintisen akkor van sztikség, J'olos de.luxisse modos. át elősz r itáliai versmérlékte az
aeol dalt.
ha az igének hiányzik az inf. instansa. Pl. Remélem, hogy ezt meg fogod
Mi|ites pontem facerc duss,i aunt, A katonák pera,ncsot kaptak, hogy
tanulni. Spero Íoto, ut áoc discas. Reméltem, hogy ezt, meg fogod tanulni. hidat építsenek.
Speraba"m foro, ut áoc disceres.
6. Volo, nolo, malo, oupio a magyarral egyezíleg puszta infinitivusszal A nom. c. inf. aezérdgéje mindig szenued,óa|ak , ezért,ez & szer-
szorkeszthotó, ha rnindkét mondatnak alanya azonos. A városba akarok
kezet a latinban mindig alanya a r'ezéfigérrek.
utazni. In urbem proficisoi oolo.
A magyarban cselekvó szerkezet,ú fordításba,n a, tárgyas ige
7. KiiLltintisen meg kell jegyezni iuboo parancsolok és veto tiltok szerke.
mellett természetesentárgyi mellékmondat lesz.
zet,ét.A személy, akinek parancsolunk vagy megt,iltrrnk valamit, acctrsativug.
ban, a dolog, amelyet, megparancsolunk vagy megtiltunk, infinitivusban van.
Nom. c. inf. áll akovetkezí igék mellett:
Pl. A vezér megparancsolja katondinak, hogy erősítsék meg a tébort (vagy: ,i,ubeor,uetor \
katonáival megerósítteti a tdbort). Dzz miliÚes castra rnunire,.iubet. } minden idóalakban
cogor, aldeor J
E[a nincs kitéve a szomély, akinek a para,ncs sző|, a latin szenaed,ó i'nJi-
ndtiu,lst}nasznál: Brutus meghagyta, hogy fiait kőtőzzékmeg (fiait megkiit<iz. d,icor, nngor, nuntior l csa,k a,z esYszer(íidóalakokban
.. }
bet,te). Brutus filíos |igari iussi,t. a?unor, putor, erl,gt|,nnr| "'
Amint látjuk, a megyar -tat, .tet m{íveltetó képzós igét a iubeo igével fertur,feruntur I - .l
és acc. c. inf.-va| fordíthatjuk (89d). csak a 3. szomélyben.
trad,itur, traduntur I
8. A mondást, nyilvánítás jelentő igékkel csak kijelontó mellékmondat
Megiegyzésok. l. IIa a mellékmondat állítmányának lciegészí,tőjevan,
értelmében állhat acc. cum infinitivo. A felszőlítást, ut éa con,iunct,iausszal,
ez tormészetesen nominatitrusba keriJrl.,és kell nrődon egyezik az alannyal. Pl.
fejezzuk ki. Pl. Figyelmoztetlek, hogy gyenge vagy. Moneo to 'imbecil,trem
Romulus Romanorum prÍmus rex Ju,i,saeIrutafu,r. Úgy hiszik, hogy Romulus
esse. rntelek, hogy bátor légy. Moneo, ut Jortis sis. (Vii. l19c).
volt a rÓmaiak elsÓ kirélve.

160 l1 Lat1n nyelvkÖnw _ 20?5 l6l

vusokban (inf. perf. pass., inf. inst. act. és pass.) e participium is megegye'
zik az acc..ban állÓ alannyal. Pl. Remélem, hogy ti holnap majd eljcitt k
A nominativus cum infinitivo t0B.
Spero aos cros adventuros ease.
2. I{a a mellékmondat alanya személyes névmás, a'zt az infinitivusoe Regulus Ca'rthaginem retliisse di,citllt. Azt mondják, hogy Regulus víssza.
szerkezetben mindig ki kell tenni, mert az infinitivus nem jekili meg a cse. tért Karthác ba.
lekvő személyt. Pl. Látom, hogy írsz. V,ideo te scribere. _ Látom, hogy írta.
bok. Viileo vos scripsisse, Néhány észreaeuést és mondást jelentó igo, amely a,z activumban
I{a a fó. és mellékmondat alanya ngyanaz, akkor a visszahatÓ névmást
accusativus cum infinitivőval áll, a személves passivumban alany
használjuk: Az atya megígérte, hogy eljiin. Pater prom,isit se aenturum esse'
gyanánl nominativus cum infinitivÓt vehet magához. E jelenség
3. IIa az acc. c. inf..val fordítandÓ mellékmondatnak tárgya is van,
- pl. trtilcik, hogy (te) dicsérsz engemet _ akkor néha kétértelmííség olykor a, magyarban is megvan. Pl. Állni |átszék az id . A magyar
támad.
bat. Ilyenkor a, cselekvő mondatot szenvedóre változtatjuk. Erre csak akkor a, nomina,tivus cum infinitivőt alanyi Yagy taryyi mondattal for.
van sziikség, ha a rnellékmondat alanya és tárgya is személyt jel l; ha az dítja, a latin mondat, 6"I|itmánya,pedig mjnt szeméIytolen vagy
egyik dolognév, akkor nem. Pl. általános alanyri ige a magyar fómondat állítmánya |esz.

Laetus sum mo te laudare. I(étértelmtí. A NOMINATIVUS CUM INFINITIVO MINT ALANY IO4.
La,et,ue yurn rÍIe a íe laudari. Világos, határozott értelme van.

4. Promitto, po|liceor ígérek, spero remélek ut'án inf. instans áll. Nos satisfacore rei pltblicae o,tdemur. Úgy látszik, hogy eleget tesziiÍrk az
állam érdekének.
6. Tnf. instans helyett kciriilírás áIlhat: fore (vagy futurum esse)*ut Ddcar princeps Aeolhnn cannen ad Emlegetni íbgjá,k' hogy én iiltettem
és coni. praes. vagy praet. imperfectum. Erre kiiliintisen akkor van sztikség, J'olos de.luxisse modos. át elősz r itáliai versmérlékte az
aeol dalt.
ha az igének hiányzik az inf. instansa. Pl. Remélem, hogy ezt meg fogod
Mi|ites pontem facerc duss,i aunt, A katonák pera,ncsot kaptak, hogy
tanulni. Spero Íoto, ut áoc discas. Reméltem, hogy ezt, meg fogod tanulni. hidat építsenek.
Speraba"m foro, ut áoc disceres.
6. Volo, nolo, malo, oupio a magyarral egyezíleg puszta infinitivusszal A nom. c. inf. aezérdgéje mindig szenued,óa|ak , ezért,ez & szer-
szorkeszthotó, ha rnindkét mondatnak alanya azonos. A városba akarok
kezet a latinban mindig alanya a r'ezéfigérrek.
utazni. In urbem proficisoi oolo.
A magyarban cselekvó szerkezet,ú fordításba,n a, tárgyas ige
7. KiiLltintisen meg kell jegyezni iuboo parancsolok és veto tiltok szerke.
mellett természetesentárgyi mellékmondat lesz.
zet,ét.A személy, akinek parancsolunk vagy megt,iltrrnk valamit, acctrsativug.
ban, a dolog, amelyet, megparancsolunk vagy megtiltunk, infinitivusban van.
Nom. c. inf. áll akovetkezí igék mellett:
Pl. A vezér megparancsolja katondinak, hogy erősítsék meg a tébort (vagy: ,i,ubeor,uetor \
katonáival megerósítteti a tdbort). Dzz miliÚes castra rnunire,.iubet. } minden idóalakban
cogor, aldeor J
E[a nincs kitéve a szomély, akinek a para,ncs sző|, a latin szenaed,ó i'nJi-
ndtiu,lst}nasznál: Brutus meghagyta, hogy fiait kőtőzzékmeg (fiait megkiit<iz. d,icor, nngor, nuntior l csa,k a,z esYszer(íidóalakokban
.. }
bet,te). Brutus filíos |igari iussi,t. a?unor, putor, erl,gt|,nnr| "'
Amint látjuk, a megyar -tat, .tet m{íveltetó képzós igét a iubeo igével fertur,feruntur I - .l
és acc. c. inf.-va| fordíthatjuk (89d). csak a 3. szomélyben.
trad,itur, traduntur I
8. A mondást, nyilvánítás jelentő igékkel csak kijelontó mellékmondat
Megiegyzésok. l. IIa a mellékmondat állítmányának lciegészí,tőjevan,
értelmében állhat acc. cum infinitivo. A felszőlítást, ut éa con,iunct,iausszal,
ez tormészetesen nominatitrusba keriJrl.,és kell nrődon egyezik az alannyal. Pl.
fejezzuk ki. Pl. Figyelmoztetlek, hogy gyenge vagy. Moneo to 'imbecil,trem
Romulus Romanorum prÍmus rex Ju,i,saeIrutafu,r. Úgy hiszik, hogy Romulus
esse. rntelek, hogy bátor légy. Moneo, ut Jortis sis. (Vii. l19c).
volt a rÓmaiak elsÓ kirélve.

160 l1 Lat1n nyelvkÖnw _ 20?5 l6l

 2. A magyarbarl a lat,in állí'tmdnyt olykor al,lcalmas hatr\razőszőtsal, fot.
dítjuk: Aristides quaesiuisse ab eo d,i'citl'lr.. . Arisztidész áIIítőI,ag aztkétdezt,o A gerundium cselekvó érte|mű fónévi igenév, a,melynek a, ma,-
tőle. . . Errare oiileris, Allcalrnasint tévedsz. gyarban t bbnyire az -áB,.es végíí,cselekvéstjelentó fónév felel meg.
3. MagyarrÓl latinra fordításnál a t, vedések elkertiléséro ajánlatos a
meg'yar mondatot a latin gondolkozásnak megfelelóen átalakítani. Pl. Úgy A gorundium eredotileg a gerundivum semlegesnom{í alakjának a főno.
látszik, hogy sokban tévedsz. : ?e sokban téued,nil, tszol,.Multa errare rrÍtleris. vesÍtéso.A cselokvés fogalmrít fojezi ki személytolenÍi .
Amint látjuk, ebben az átalakításban a, szenued,ó igével kifejezett áIIí,t. AbnyeseÚét az infinitivus p6tolja. Accusati\rus& mindig praepositiÓval
mdng a,z eredetileg a mellékmond'atban szerepelt alang szeméI.géhez (ad,, ,i,n, irt,ter) ál| cél. és időhatározdsra (l., 2.).
igazoitik.
Ezétt' Itasználjuk e kifejez ést:,,személg es szenaedő szerkezet,,. Genitivusa főnovek és melléknevek kiegészít je (3., 4.): gen. obi.ectit,l,ls,
vagy causd. gratb ab|ativusokkel célhotéroz . A dativus csak elvétvo fordul
o16. Az oblotivus mÓd. és oszkiizhatároző, ezt a magyarban -v&' .vo ragos
105. A gerunilivum és a gerundium hatérozői igonéwel is fordíthatjuk: Docendo d,iscimus. Tanht,aa tanulunk.
I.
A gerundium megtartja igei t,ermészetét,: így nem vehet magá-
1. -a' -um olvasandÓ, amit olvasni kell.
hoz birtokos ie|z t, vagy tula,jdonságle|z t, hanem csak tárgyat
!,egen<lus'
2. Li,ber legentlus olvasandÓ kcjnw. vagy ha,tározÓt. Minthogy azonba,n magyarra, a,gerundiumot fónév.
3. Epistula mi,hd sctibenda est. Levelet kell írnom.
4. H,í'c aobds vincendum, aut o.orien. Katonák, itt gyózncit k, vagy
vel fordítjuk, a tárgy birtokos je|z6|esz: a r t e nx d,iscend,o_ dsme.
halno.
dum est, mi,ldtes. tok kell. retekruk a lzetz&ével; aa igehatátozí perlig je|zó: ars bene ai,-
aend,í,_ a bold,ogélet (boldogul élés)múvészoto.
A gerundivum nenl más, mint a, participium instans passivum' A latinra valÓ fordításban viszont, ha a magyarban az -á's,-&
tehá,t szenvedó értelmíímelléknéviigenév, amely a cselekvéssziik. végttf 'oévmellett birtokos ielz van, az a latinban a, gerundium
ségességét fejezi ki. tárgya lesz, illetvo olyan eset, amilyent az ige kíván, a jelzó pedig
A mondatban lehet je|z6 vagy á||itmá'nyi kiegészitó. A tárgyab. igebat6"toző. PI. Kész vegyok tanácsod ktivetésére:Paratus sum
lan igék gerundiYuma csak személyteleniil használhatő. A *zemé|y, ad utondum tuo consdlio (mert uti ige abl. instrumentivel áIl).
akinek a cselekvést végro kell hajtania, dativusban áll (82d.).

A gerundivum lehet a mondat tárgyának állítmányi je|zóje is, kiiltiniisen A gerundivrnos szerkezet 106.
a"z ábadást, átengedést, elvállalást (d,o, trado, suscipio, curo) je|entó igék
mellott. P|. Di,scipul,is sentenÚias o,í,rorumsapi,enti,umedÍscendas d,amus. A ta-
nulÓkkal megtanultatjuk a jeles férfiak mondásait. l. Legalí aeneruf,t pa,cem petenill KÖvotek érkeztek Mkekérés végett.
cauad.
Legatí Oenerunt pocls petoniloo
il. cqlraA.
2. Mene ali,lur artern discendo. rsmeretek szerzésével gyaropszik az
l. Ponor atl scribendun' Mene alÍan orte ilisoenil6. elme.
}Iozzáfogok az fuáshoz.
2. rnter ambulanilum. 3. Decemuird |egibus scribundís. A trirvények ósszeír{ísára (választott)
Séta kőz,ben.
3. tizes bizottsáp.
legenili semper occas,io est. Az olvasásra mindig van alkalom.
4. Itictoreg missi aufut oil sumendum
4. Cupi'd,tt,s sum te videltdi. vágyom a látásodrá. Lictorokat kiildát,tek a biintetés vég-
5. Aqn utilis est bibentlo. rupp|loium. rehajtásri,ra.
A iiz inasznos az ivásra.
6, Mens ali,tllr artem iliscenclo. rsmeretek szerzésével gyarapszik az
elme.
7. Ágentlo el audentlo res
creuit.
Romo,na' Cselekvéssel és elszántság6Jal nótt A latin konkrétabbnak étezto és gyakrabban használta a ge.
nagyra a rőmai állam.
rundivumos jelzóve| ellátott fónévi kifejezést a gorund'iumná,|. Dí,s-
t62
r63
 2. A magyarbarl a lat,in állí'tmdnyt olykor al,lcalmas hatr\razőszőtsal, fot.
dítjuk: Aristides quaesiuisse ab eo d,i'citl'lr.. . Arisztidész áIIítőI,ag aztkétdezt,o A gerundium cselekvó érte|mű fónévi igenév, a,melynek a, ma,-
tőle. . . Errare oiileris, Allcalrnasint tévedsz. gyarban t bbnyire az -áB,.es végíí,cselekvéstjelentó fónév felel meg.
3. MagyarrÓl latinra fordításnál a t, vedések elkertiléséro ajánlatos a
meg'yar mondatot a latin gondolkozásnak megfelelóen átalakítani. Pl. Úgy A gorundium eredotileg a gerundivum semlegesnom{í alakjának a főno.
látszik, hogy sokban tévedsz. : ?e sokban téued,nil, tszol,.Multa errare rrÍtleris. vesÍtéso.A cselokvés fogalmrít fojezi ki személytolenÍi .
Amint látjuk, ebben az átalakításban a, szenued,ó igével kifejezett áIIí,t. AbnyeseÚét az infinitivus p6tolja. Accusati\rus& mindig praepositiÓval
mdng a,z eredetileg a mellékmond'atban szerepelt alang szeméI.géhez (ad,, ,i,n, irt,ter) ál| cél. és időhatározdsra (l., 2.).
igazoitik.
Ezétt' Itasználjuk e kifejez ést:,,személg es szenaedő szerkezet,,. Genitivusa főnovek és melléknevek kiegészít je (3., 4.): gen. obi.ectit,l,ls,
vagy causd. gratb ab|ativusokkel célhotéroz . A dativus csak elvétvo fordul
o16. Az oblotivus mÓd. és oszkiizhatároző, ezt a magyarban -v&' .vo ragos
105. A gerunilivum és a gerundium hatérozői igonéwel is fordíthatjuk: Docendo d,iscimus. Tanht,aa tanulunk.
I.
A gerundium megtartja igei t,ermészetét,: így nem vehet magá-
1. -a' -um olvasandÓ, amit olvasni kell.
hoz birtokos ie|z t, vagy tula,jdonságle|z t, hanem csak tárgyat
!,egen<lus'
2. Li,ber legentlus olvasandÓ kcjnw. vagy ha,tározÓt. Minthogy azonba,n magyarra, a,gerundiumot fónév.
3. Epistula mi,hd sctibenda est. Levelet kell írnom.
4. H,í'c aobds vincendum, aut o.orien. Katonák, itt gyózncit k, vagy
vel fordítjuk, a tárgy birtokos je|z6|esz: a r t e nx d,iscend,o_ dsme.
halno.
dum est, mi,ldtes. tok kell. retekruk a lzetz&ével; aa igehatátozí perlig je|zó: ars bene ai,-
aend,í,_ a bold,ogélet (boldogul élés)múvészoto.
A gerundivum nenl más, mint a, participium instans passivum' A latinra valÓ fordításban viszont, ha a magyarban az -á's,-&
tehá,t szenvedó értelmíímelléknéviigenév, amely a cselekvéssziik. végttf 'oévmellett birtokos ielz van, az a latinban a, gerundium
ségességét fejezi ki. tárgya lesz, illetvo olyan eset, amilyent az ige kíván, a jelzó pedig
A mondatban lehet je|z6 vagy á||itmá'nyi kiegészitó. A tárgyab. igebat6"toző. PI. Kész vegyok tanácsod ktivetésére:Paratus sum
lan igék gerundiYuma csak személyteleniil használhatő. A *zemé|y, ad utondum tuo consdlio (mert uti ige abl. instrumentivel áIl).
akinek a cselekvést végro kell hajtania, dativusban áll (82d.).

A gerundivum lehet a mondat tárgyának állítmányi je|zóje is, kiiltiniisen A gerundivrnos szerkezet 106.
a"z ábadást, átengedést, elvállalást (d,o, trado, suscipio, curo) je|entó igék
mellott. P|. Di,scipul,is sentenÚias o,í,rorumsapi,enti,umedÍscendas d,amus. A ta-
nulÓkkal megtanultatjuk a jeles férfiak mondásait. l. Legalí aeneruf,t pa,cem petenill KÖvotek érkeztek Mkekérés végett.
cauad.
Legatí Oenerunt pocls petoniloo
il. cqlraA.
2. Mene ali,lur artern discendo. rsmeretek szerzésével gyaropszik az
l. Ponor atl scribendun' Mene alÍan orte ilisoenil6. elme.
}Iozzáfogok az fuáshoz.
2. rnter ambulanilum. 3. Decemuird |egibus scribundís. A trirvények ósszeír{ísára (választott)
Séta kőz,ben.
3. tizes bizottsáp.
legenili semper occas,io est. Az olvasásra mindig van alkalom.
4. Itictoreg missi aufut oil sumendum
4. Cupi'd,tt,s sum te videltdi. vágyom a látásodrá. Lictorokat kiildát,tek a biintetés vég-
5. Aqn utilis est bibentlo. rupp|loium. rehajtásri,ra.
A iiz inasznos az ivásra.
6, Mens ali,tllr artem iliscenclo. rsmeretek szerzésével gyarapszik az
elme.
7. Ágentlo el audentlo res
creuit.
Romo,na' Cselekvéssel és elszántság6Jal nótt A latin konkrétabbnak étezto és gyakrabban használta a ge.
nagyra a rőmai állam.
rundivumos jelzóve| ellátott fónévi kifejezést a gorund'iumná,|. Dí,s-
t62
r63
 enda arten helyott gyakoribb: arte ddsandrt, Bz a,z{tn. gerunddvunws Ío?iul é,|la maqdst vagy & mozgás e|6idéz&'érjolentó (nitto, ttw,
azerkeü. ila) igék mollott (r.); a magyarban fónévi igonéwol vagy f néwel
Ennok mogfelolóon a latin, Iw a gerurtdiumlwz auu,satiaus tar- (oélhatá1ozőval) fordítjuk.
toaik, a gerundiumos Lapcsolatot ttibbnyire gerunddrrumna(jelz6s)
ugr keznttév fiItoztatja (l., 2.). Az 6ta|akit,ár folytán a gorundium t6r. Lz eo io szonvodő infinitivugáMl (óri) éaa ragozandÓ ige supinum.
aoousativusébÓl ven Öeszotévo e szorrvod infinit'i:rus ingtans' aaért ma,rad aa
we a gorundium esetébokeriil, a gorundiumb l pedig gorundivum ..un végú' olak mindig vrlltozetlanul. Pl. Spero conailín moo poobrÜum |r|.
losz, s mogegyezik a gorundium osetébo tett, szőva| nomben, szá,m. Romélem, hogy tanéoeairnet holyedelní fogják.
brr, esetboh. Ezzo| voltaképpon a csolekvó szarkezet, - a latin
nyolv szelloménok megfolelőbn _ szenvodó ezetkezebléalakul át. Ó,) A supinuÍn eb l oti vus e szonvedó értelmű; mtnt tekőtt-
kl|nr'd,rozl (abl. limitationis, 869.) fordul e|6 meilélrnoveknek
IlasonlÓ talakítdssal ktinnyíthetjiik mog 8 magyarrÓl latinra fordítást: ttibbnyiro somlegesnomo (2.) és ilyon kifejezésok mellett: faa ut
Ez iséMl képzett .ás, .és végű birbokos jolzős f6névi kifojozést a ,,kiinyv olva. szaba,d.,naÍal eat, oprus eat g2ii|.ségos.P|. Mőrabile dí,ctu. Mondtni
tágcro',, ,,e lev6l ttáedhoz,, - fordítás előtt a tatin gondolkodésnak megfele.
codás. Eorribőle aíru. Szőrnyű látni. Scdtu opnn ea'. Tudni koll.
1690 átslokítjuk gerundivumrnal fordítarrdÓ jolzőo kifojezégto. ,,&z olvesa^nd
kÖnyvre'', ,,e mogíra,rrdÓ lovélbez'' gtb. (vÖ.85á.)
A td"8gy'l állő gorundi.nnek gerundivummal val6 folosoréléso okvetlonii|
Magiwila: A supin'n használote sz k|iórú, errnyival Ís inkább, moÉ
saitkségee' ha a gorundium detivugberr 4||na vo8y PraopositiÓtÓt fiiggno
(3.' 4.): ellenborr mogállhot a tdrgy a gerundium genitivuse és puszta ablo.
sok igénok nincson supin 'mo.
A latirr a supinrrm aoousativusét tőbb kifejozésrnÓddal pőtolhotje. Pl.
tívusa Douott (r.' 2.).
oholyott: Yerlelvtl tregdö petirum pacen nondhatiaz
e o gerundirrm tdrgye senI,egea mallékfév vry nétmda, akkor gzokot.
tabb d gorundiu'n, mort ktiliinbon a semloges nomet nem lohetno folismerni. pe,ít,.i (paenloa) pxa,||,
P|. Ara vcÍ| @ Ír,|* dihldówtűi. Az a képesség, hogy megktiliinbiizteegtik az d punm e?fdam.
|gazst a hamistÓt. Szintrtgy meghagyjuk a gorundiumot, ha nom a konkrét de pua pend&.
dolgot akarjuk kiemelni, ha,rrom a ceolokvést. Pl. obeidenili gagu,c tnbem apea Tnetwnt bgati pen paendö utl.il.
d,,|tpÚa esÜ.Més az a romény is olveozett, hogy ktirtilzÁrhassék a várost. pia p*nfu wt^ü,
ul paeem pderanl.
'qui puem Né"o|t,.
107. A supinum
A supinrrm abletívus& sem gyakori. Szintln tilbb kífejozéemőddal Étol.
hatÓ' s így oholyott: Eu"c reeJrcitröa estagí.í,u (E dolog kÖnnyen mogtudbető),
|. I.a4a,i Oancnn (míaaí mnt) pcem KÖvetek jtittek (ktildettek), hogy mondhetni:
^ poÚttun. . békét kérjenek.
2. Q,d optínwn ÍnÍln vktráítw; fd. Ámi a cseloÉvésrelegjobbnak fog lÁÜ. Hu ra Ídc.\ős gt d cocn,,e6,dn,m.
cb,. azani, azt, cselokedá. Ew ree Juila agnoacatue (cogtro@i ptpE ).
Quiltam itrctndun catr;udlturqualm Van-e, omit kellemosobb ha,llgatni a Eann rcn @gnpt rc Jacilc eat.
ecnp |wnónb wpúmth? b<jlcs ember gzorrainá.l?

A supinum is fónévi igonév. Két osoto va,n: accus&tivus é8 ab. A parÚicipium Io8.
l,ativus. A parÜicipium molléknévi igonév. RészÉsedik (ozé ,,Fftö.
c,) Á supinum &ccus&tivuse csolokvó értolmú,állhat epe:pnrtetn a,pűens,,) rnind az igénok, mind a molléknévnek a
mollotto tárgy, illotvo olyan esot, a,milyont ?8 ige kívá,n; célÍÚtd- tulajdonságaiba,rr: molléknévileg fojozi ki a eolokvést.

104 l6ö
 enda arten helyott gyakoribb: arte ddsandrt, Bz a,z{tn. gerunddvunws Ío?iul é,|la maqdst vagy & mozgás e|6idéz&'érjolentó (nitto, ttw,
azerkeü. ila) igék mollott (r.); a magyarban fónévi igonéwol vagy f néwel
Ennok mogfelolóon a latin, Iw a gerurtdiumlwz auu,satiaus tar- (oélhatá1ozőval) fordítjuk.
toaik, a gerundiumos Lapcsolatot ttibbnyire gerunddrrumna(jelz6s)
ugr keznttév fiItoztatja (l., 2.). Az 6ta|akit,ár folytán a gorundium t6r. Lz eo io szonvodő infinitivugáMl (óri) éaa ragozandÓ ige supinum.
aoousativusébÓl ven Öeszotévo e szorrvod infinit'i:rus ingtans' aaért ma,rad aa
we a gorundium esetébokeriil, a gorundiumb l pedig gorundivum ..un végú' olak mindig vrlltozetlanul. Pl. Spero conailín moo poobrÜum |r|.
losz, s mogegyezik a gorundium osetébo tett, szőva| nomben, szá,m. Romélem, hogy tanéoeairnet holyedelní fogják.
brr, esetboh. Ezzo| voltaképpon a csolekvó szarkezet, - a latin
nyolv szelloménok megfolelőbn _ szenvodó ezetkezebléalakul át. Ó,) A supinuÍn eb l oti vus e szonvedó értelmű; mtnt tekőtt-
kl|nr'd,rozl (abl. limitationis, 869.) fordul e|6 meilélrnoveknek
IlasonlÓ talakítdssal ktinnyíthetjiik mog 8 magyarrÓl latinra fordítást: ttibbnyiro somlegesnomo (2.) és ilyon kifejezésok mellett: faa ut
Ez iséMl képzett .ás, .és végű birbokos jolzős f6névi kifojozést a ,,kiinyv olva. szaba,d.,naÍal eat, oprus eat g2ii|.ségos.P|. Mőrabile dí,ctu. Mondtni
tágcro',, ,,e lev6l ttáedhoz,, - fordítás előtt a tatin gondolkodésnak megfele.
codás. Eorribőle aíru. Szőrnyű látni. Scdtu opnn ea'. Tudni koll.
1690 átslokítjuk gerundivumrnal fordítarrdÓ jolzőo kifojezégto. ,,&z olvesa^nd
kÖnyvre'', ,,e mogíra,rrdÓ lovélbez'' gtb. (vÖ.85á.)
A td"8gy'l állő gorundi.nnek gerundivummal val6 folosoréléso okvetlonii|
Magiwila: A supin'n használote sz k|iórú, errnyival Ís inkább, moÉ
saitkségee' ha a gorundium detivugberr 4||na vo8y PraopositiÓtÓt fiiggno
(3.' 4.): ellenborr mogállhot a tdrgy a gerundium genitivuse és puszta ablo.
sok igénok nincson supin 'mo.
A latirr a supinrrm aoousativusét tőbb kifejozésrnÓddal pőtolhotje. Pl.
tívusa Douott (r.' 2.).
oholyott: Yerlelvtl tregdö petirum pacen nondhatiaz
e o gerundirrm tdrgye senI,egea mallékfév vry nétmda, akkor gzokot.
tabb d gorundiu'n, mort ktiliinbon a semloges nomet nem lohetno folismerni. pe,ít,.i (paenloa) pxa,||,
P|. Ara vcÍ| @ Ír,|* dihldówtűi. Az a képesség, hogy megktiliinbiizteegtik az d punm e?fdam.
|gazst a hamistÓt. Szintrtgy meghagyjuk a gorundiumot, ha nom a konkrét de pua pend&.
dolgot akarjuk kiemelni, ha,rrom a ceolokvést. Pl. obeidenili gagu,c tnbem apea Tnetwnt bgati pen paendö utl.il.
d,,|tpÚa esÜ.Més az a romény is olveozett, hogy ktirtilzÁrhassék a várost. pia p*nfu wt^ü,
ul paeem pderanl.
'qui puem Né"o|t,.
107. A supinum
A supinrrm abletívus& sem gyakori. Szintln tilbb kífejozéemőddal Étol.
hatÓ' s így oholyott: Eu"c reeJrcitröa estagí.í,u (E dolog kÖnnyen mogtudbető),
|. I.a4a,i Oancnn (míaaí mnt) pcem KÖvetek jtittek (ktildettek), hogy mondhetni:
^ poÚttun. . békét kérjenek.
2. Q,d optínwn ÍnÍln vktráítw; fd. Ámi a cseloÉvésrelegjobbnak fog lÁÜ. Hu ra Ídc.\ős gt d cocn,,e6,dn,m.
cb,. azani, azt, cselokedá. Ew ree Juila agnoacatue (cogtro@i ptpE ).
Quiltam itrctndun catr;udlturqualm Van-e, omit kellemosobb ha,llgatni a Eann rcn @gnpt rc Jacilc eat.
ecnp |wnónb wpúmth? b<jlcs ember gzorrainá.l?

A supinum is fónévi igonév. Két osoto va,n: accus&tivus é8 ab. A parÚicipium Io8.
l,ativus. A parÜicipium molléknévi igonév. RészÉsedik (ozé ,,Fftö.
c,) Á supinum &ccus&tivuse csolokvó értolmú,állhat epe:pnrtetn a,pűens,,) rnind az igénok, mind a molléknévnek a
mollotto tárgy, illotvo olyan esot, a,milyont ?8 ige kívá,n; célÍÚtd- tulajdonságaiba,rr: molléknévileg fojozi ki a eolokvést.

104 l6ö
 Minthogy melléknév, a mondatban jel'z6 vagy kiegeszitílehot.. A participium coniunctum 109.
rosa florens vtrá"gz6 tózsa; rosa tlorens est a tózsa virágjában van.
rgei tormészele szerirlt, van cselekvó és szenvedó alakja; kifeiez.
,r' I l u v e n e m , q u i f l a g r o t eupidine
- . . _ . . J . . . . _rcgm'i'
. . _ _ . . : ad'
heti a cselekvés állapotát (az id6t, nem); tárgy és balározó tar I roo"rr"-'al""s;;;;
etercitum rniaistis'
tozbal hozz6, (epistula,mscribens, egregí,e facta), sót rondesen egéaz olyan ifjrít kti dtetek a sereghez, a,ki 69 az uralornvágytÓl'
Í Tarquinius durn oppugnabat,
mondatot helyettesít,pl. ebben: omne mnlum na,vcens facíle " I Torquinius Ardeam oppugn&ns
!.!1m im?leriurn perd,id.it.
lrrl
opprirnitur (nnscens:Öurn nasci,turJ. Amikor még csírájában van, Tarquinius, mialatt Ardeát ostromolta, az rrralmat elvesztette.
c:rthlcinern
k nnyü elnyomni a bajt. 3. scipio in AJrdca,rn tra,iecit. I \t -deletet'

A cselekvó igének csak folyamatos és beállÓ participium& v&n ScipioátkettÁfrikába,;:;t":,#!tr?'"&l."'''""T."'.

(amnn^l,amnturus), a szenvedó igének csak befejezett ésbeállő par- 4' to"upt"tiorobsta't.
{ 3l; Hitff"f.i"'""L "'*p"'
Annak, aki így siet, míndig egy gazdagabb
ticipiuma (amatus, amnrdnn). áll rttjában.

Megjegyzések. Néhdny igénok befejezott participiuma csolokvő jelen.
tÁa(tl plotua aki ivott, cena,tul aki evett, ,i'uratus aki megeskiidtitt stb.
Az dl,azenoed,6 igének van folyamatos participiuma, de van sok olyarl
álszonvodő ige, amelynok a befejozett participiuma haszndlatosabb a folya-
matos part. helyett isz ulus használva, veritus félvo, eecu'tus kövotvo, ratus
vélvo stb.
Az 6lhat6 álszonvod igék participium porfectuma szonvod6 jelentésű
is lehot: |wrtatus aki buzdított és akit buzdítottak; erpertus aki tapasztelt s
amit tapasztaltak.
Némoly participium id6vol val sÁgos molléknéwé lett: apertus ny!!b,
ilnetua tanu]t, flotul ismorotos, timerulus félelmetos stb.
A participium olykor fónévként is előfordul: ad,olescenaaz ifjÍr, cand,i,datua
a je|ő|t, factuth a tott,.
A ki'ltőknél sokszor látunk a participium perfectum mel]ett is accusati.
vust, pl. membro ntratus lohovorodve. Ilyenkor a (gÖrtig mintára medialis
használatrl) passivum azt jolonti, hogy az alany a rnaga kezdéséb l, a maga
erojéb6l végzi a' cselokvést.
A latin participiumot logttibbnyiro egész nondatta,l fordítjuk
magya,rra. A latinra fordításban viszont felhaszrráljuk a jelzód és
|nhirozőí, mnn,d,atokrőai,dítélé.re.
Erre a célra szolgál a két parti.
cipiumos Ezetkezet,ia,participium coniunctum ésa participium abso-
lutum. Nagymértékben ezek teszik, hogy a latin nyelvi kifojezés
annyira t m r és változatos tud lenni.
Ea a ielz i vagy határozői (idó, ok, mÓd, megengedés,feltétol,
cél) mellékmondat alanya a fómondatban is elófordul, a latin
épp.így,mint a magyar' a mellékmondatot beolvaszthatja a fómon-
datba. Ilyenkor a mellékmondatot bevez,et,6vonatkozÓ névmás
vagy ktitószÓ elmarad, az á||ít'mányből megfeleló értelmú parti.
cipium lesz, s oz mint ie|z megegyezika fómondatnak azza| arcszé-
vel, amel5rro a mellékmondat vonatkozott,. Partici,pium enniunrlurn.
rnk (vagy relatiournrtn&) hívjuk ezt a szerkezetet,, mert benno a
melléknéviigonéva fómondat valamelyik rc*zéve|kerul kapcso|alba
(rá,aorntkoztatásba). A mutatÓ vagy meghatá,rozí névmrísolmarad
ilyenkor, mert a, participium a,nnak a szercpét,is pÓt,olja (a.).
A parÚini,pi,um ,i,mperfeccum a főmondat csolokvéséhoz viszonltott 'folya.
rnatosságot (ogyidojúsogot,), a, partici,pium ,inetams beállást (utÓidojüséget), a
parti,cdpi,u,m perfectum bofojezettséget (ol6idojüségot) jelent; az utÓbbit a
mondet szonvedóre val6 átalakítása nélkiil csak álszenvod6 isétől bhot fol.
használni. (vi'. 1r0. 6 megj.)
Pl.
Coesari, u'bi Rubi,conenr tronsgrossus esl,)'
Caos&ri Rubi,conem tronsgrosso dter in urbem TnteJa'dum eat'
I
Caosar el6tt, mihelyt a R,ubico folyÓn ctkelt, nyitva volt, az rlt o vá.
rosba.
Aloibiades, postquam patri,it exprulas est, | ,
Alcibioiles pabirt, expul*ts hPstl'bus eese ad'i1'''1'til'
I
Alkibiadész' miután hazéjcbÓl számfi7'tÁk, az ellonséghez cllt.

166 r6?
 Minthogy melléknév, a mondatban jel'z6 vagy kiegeszitílehot.. A participium coniunctum 109.
rosa florens vtrá"gz6 tózsa; rosa tlorens est a tózsa virágjában van.
rgei tormészele szerirlt, van cselekvó és szenvedó alakja; kifeiez.
,r' I l u v e n e m , q u i f l a g r o t eupidine
- . . _ . . J . . . . _rcgm'i'
. . _ _ . . : ad'
heti a cselekvés állapotát (az id6t, nem); tárgy és balározó tar I roo"rr"-'al""s;;;;
etercitum rniaistis'
tozbal hozz6, (epistula,mscribens, egregí,e facta), sót rondesen egéaz olyan ifjrít kti dtetek a sereghez, a,ki 69 az uralornvágytÓl'
Í Tarquinius durn oppugnabat,
mondatot helyettesít,pl. ebben: omne mnlum na,vcens facíle " I Torquinius Ardeam oppugn&ns
!.!1m im?leriurn perd,id.it.
lrrl
opprirnitur (nnscens:Öurn nasci,turJ. Amikor még csírájában van, Tarquinius, mialatt Ardeát ostromolta, az rrralmat elvesztette.
c:rthlcinern
k nnyü elnyomni a bajt. 3. scipio in AJrdca,rn tra,iecit. I \t -deletet'

A cselekvó igének csak folyamatos és beállÓ participium& v&n ScipioátkettÁfrikába,;:;t":,#!tr?'"&l."'''""T."'.

(amnn^l,amnturus), a szenvedó igének csak befejezett ésbeállő par- 4' to"upt"tiorobsta't.
{ 3l; Hitff"f.i"'""L "'*p"'
Annak, aki így siet, míndig egy gazdagabb
ticipiuma (amatus, amnrdnn). áll rttjában.

Megjegyzések. Néhdny igénok befejezott participiuma csolokvő jelen.
tÁa(tl plotua aki ivott, cena,tul aki evett, ,i'uratus aki megeskiidtitt stb.
Az dl,azenoed,6 igének van folyamatos participiuma, de van sok olyarl
álszonvodő ige, amelynok a befejozett participiuma haszndlatosabb a folya-
matos part. helyett isz ulus használva, veritus félvo, eecu'tus kövotvo, ratus
vélvo stb.
Az 6lhat6 álszonvod igék participium porfectuma szonvod6 jelentésű
is lehot: |wrtatus aki buzdított és akit buzdítottak; erpertus aki tapasztelt s
amit tapasztaltak.
Némoly participium id6vol val sÁgos molléknéwé lett: apertus ny!!b,
ilnetua tanu]t, flotul ismorotos, timerulus félelmetos stb.
A participium olykor fónévként is előfordul: ad,olescenaaz ifjÍr, cand,i,datua
a je|ő|t, factuth a tott,.
A ki'ltőknél sokszor látunk a participium perfectum mel]ett is accusati.
vust, pl. membro ntratus lohovorodve. Ilyenkor a (gÖrtig mintára medialis
használatrl) passivum azt jolonti, hogy az alany a rnaga kezdéséb l, a maga
erojéb6l végzi a' cselokvést.
A latin participiumot logttibbnyiro egész nondatta,l fordítjuk
magya,rra. A latinra fordításban viszont felhaszrráljuk a jelzód és
|nhirozőí, mnn,d,atokrőai,dítélé.re.
Erre a célra szolgál a két parti.
cipiumos Ezetkezet,ia,participium coniunctum ésa participium abso-
lutum. Nagymértékben ezek teszik, hogy a latin nyelvi kifojezés
annyira t m r és változatos tud lenni.
Ea a ielz i vagy határozői (idó, ok, mÓd, megengedés,feltétol,
cél) mellékmondat alanya a fómondatban is elófordul, a latin
épp.így,mint a magyar' a mellékmondatot beolvaszthatja a fómon-
datba. Ilyenkor a mellékmondatot bevez,et,6vonatkozÓ névmás
vagy ktitószÓ elmarad, az á||ít'mányből megfeleló értelmú parti.
cipium lesz, s oz mint ie|z megegyezika fómondatnak azza| arcszé-
vel, amel5rro a mellékmondat vonatkozott,. Partici,pium enniunrlurn.
rnk (vagy relatiournrtn&) hívjuk ezt a szerkezetet,, mert benno a
melléknéviigonéva fómondat valamelyik rc*zéve|kerul kapcso|alba
(rá,aorntkoztatásba). A mutatÓ vagy meghatá,rozí névmrísolmarad
ilyenkor, mert a, participium a,nnak a szercpét,is pÓt,olja (a.).
A parÚini,pi,um ,i,mperfeccum a főmondat csolokvéséhoz viszonltott 'folya.
rnatosságot (ogyidojúsogot,), a, partici,pium ,inetams beállást (utÓidojüséget), a
parti,cdpi,u,m perfectum bofojezettséget (ol6idojüségot) jelent; az utÓbbit a
mondet szonvedóre val6 átalakítása nélkiil csak álszenvod6 isétől bhot fol.
használni. (vi'. 1r0. 6 megj.)
Pl.
Coesari, u'bi Rubi,conenr tronsgrossus esl,)'
Caos&ri Rubi,conem tronsgrosso dter in urbem TnteJa'dum eat'
I
Caosar el6tt, mihelyt a R,ubico folyÓn ctkelt, nyitva volt, az rlt o vá.
rosba.
Aloibiades, postquam patri,it exprulas est, | ,
Alcibioiles pabirt, expul*ts hPstl'bus eese ad'i1'''1'til'
I
Alkibiadész' miután hazéjcbÓl számfi7'tÁk, az ellonséghez cllt.

166 r6?
 Á participium coniunctum magyarra fordítása t rténhot: a participium coniunctuméhoz, va,gyis t rténhet a) }lat{,tozői ige.
l. melléknévi vagy határozÓi igenéwel, osotleg igéból.képzott névvel, b) wbó| képzot,t fónéwol, c) batá,toz i mollékmondattal,
(ragos vagy névutÓs) fónéwel; 2. felbontás eseténjelzói vagy hatá,- d/ olykor mollérondelt mondattal.
roz6i mellékmondattal (néha mellérendelt mondattal is). P|. Atcő.
bindes pntríd, erpulsue... l. a hazá!6b6| szá'mízbtt A.; hazájábÓl
azá'm(lzetvén; bazá,j6"ből val6 s?ÁmÚrzeteso után; 2. akit he.zá,!á,b6| Sl nrturr est dur. I
errar. ru,.Io (xrcb pot,eE,.
NoturÓ iluoe I
számúztek ; miutá,n bazá,!6,bő| szí,mfizték; baz6"!6,b6|számúzt'ék(& IIa a tem ezot o vozet nk, eemmiképpon sem tévodbotilnk.
ó akkor...).

I,otinra fordítcsbarr, ha a mellékmondat áJlítmfunya eaae ígo volna, oz a a a mollékmondat állítmánya a,z e88e igo, ez épprigy |rimarad
rtividítésbon kimarad, minthogy ninca partioipíum imperfocturna. A parti. az ablativus absolutusbÓl, mint a participium coniunctumből s
eipium oonirrnctum helyett tohÁt attributum praodicativum losz o mondat. ,gy,, abl. abs. az a|any é 8a k i o g é a z í t ó ablativusábÓl
ban. Pl. NIeefurttupua in Sabi,na.Jugittnenrnm-(inerrnem:q1ranqua,m inermie 6,11.Bz az n. ablativns absoh w mrrnnlu, (=csonka abl. abs.).
eram), A sabinus ord bon olkoriilt o farkas, notra fogyvortolon voltom.
A kiegészító nendoson valamoly állapotot.kifejezil melléknév, vagy
hivatalt, kort, ltalá,ban csolekvó szomélyt jelentó fönév. Pl. ptre
aőao aa atya élotébon;m,ei,n*ci,otudtomon kívii|; np, puero gyermek.
ll0. A participium absolutum koronban; C,i,e'erone auntoreCicero javaslatára; M. Messalfi M. Pi-
@np corculöbus M. Mossala és M. PiEo consulsága alatt.
1. Superbur regnobrt,
Í 9"- T"p{"lus I P,,t,4-*
. dn ll,aliam oenía.
I Torquinio Superbo regnante Í ". Ya,rr viszont olyan osonka obl. abe. íq amely caak 7nrti,cip,i,utnbőt, áJl.
Amikor T. S. uralkodott, Piithagoresz Itáliábo jÖtt. Ilyon akkor fordulhat olő' ha o mollékmondat éllítmánye általÁnos olan}"Ü
kifojez gzenvedő ige' pl. trnatquam oud,ilum c&:aud'itio: tovébbá akkor, ha
^ Í Eannibal, postquom Álpes superovlG, I
z.
I Hann,ibal, postquam Álpes superotao eunt, } ín Inlbm coí,Jend,il. e gzonvedő molléhnondot ala^rryamoghatároző vagymutatÓ nérrandg,p1.
I Eannibal Alpibus superaÚls I
Miután lÍannibá,l átkelt az Álpokon, Itáliába vette r1tját. Íimi,re lóorcm poaÚqurm pcÉun clt (tr|)' quoiL a|,űdE.
irci'pia,
porto
Eegyd abbo o kiiszkÖdést' miutdn megezerezted azt, aarrit őhajtottáL
Van a latinban egy olyan _ mindig ablativusban állÓ - par.
ticipiumos Bzerkezet, is, amelyet ha mellékmondatt.al fordítunk
!fiodbgy!őlok r pr orpdumoc rzerLezgtekhea
ma,gyarr&' ennek a mellékmondatnak alanya nem fordul e|ó a Í6-
mondatban. Az ilyon melléknévi igeneves szerkezgtot, minthogy a l. Az abl. ebe. osak mondot,rész, nem gzaM tohét vesszővol elválasz.
fómondatnak t'nállÓ mondatrésze(illetve: minthogy a neki megfeleló terri a mondat többi Í6szét6l.
mellékmondatban az a|any fiiggetlen a fómonda,ttő|), participium 2. ME a part. ooníunotumban o parÜicipiurnna^k mind a három elakja
o16 szokott fordulni, addig aa abeolutumbaÍr csek a participium imporfectun
absolutumnnk, vagy alakja miatt még gyakrabban ab|atiana abaol,u.
és porfoct,rrm.
tusnak nevozik. 3. A part. in.perfeotum ablatíwaa az abl. obeolutusb&n c.ro, egyébként
Ez a szerkezeb id6., ok- és mÓdhatározői, tová,bbá, megengedó d.re végz dik (vÖ. a8.).
és feltételes mellékmondatokat helyettesíthot. (Példákat találunk 4. Latinre fordítás kÖzbon e participium megválasztÁsánáI szem ol6tt
tartendÓ, hogy a f mondattal egyi d e j ü eeolekvésb aparticipldum,ímper-
a GgakorW m,ondatokkozot,t', l 88. l. ) Magyarra valÓ fordítása hasonlÓ
Íect,m, o főmondat esolokvését m og o l6 z ő csolekvéat, a,plarti,cipl,iumper.

168 169
 Á participium coniunctum magyarra fordítása t rténhot: a participium coniunctuméhoz, va,gyis t rténhet a) }lat{,tozői ige.
l. melléknévi vagy határozÓi igenéwel, osotleg igéból.képzott névvel, b) wbó| képzot,t fónéwol, c) batá,toz i mollékmondattal,
(ragos vagy névutÓs) fónéwel; 2. felbontás eseténjelzói vagy hatá,- d/ olykor mollérondelt mondattal.
roz6i mellékmondattal (néha mellérendelt mondattal is). P|. Atcő.
bindes pntríd, erpulsue... l. a hazá!6b6| szá'mízbtt A.; hazájábÓl
azá'm(lzetvén; bazá,j6"ből val6 s?ÁmÚrzeteso után; 2. akit he.zá,!á,b6| Sl nrturr est dur. I
errar. ru,.Io (xrcb pot,eE,.
NoturÓ iluoe I
számúztek ; miutá,n bazá,!6,bő| szí,mfizték; baz6"!6,b6|számúzt'ék(& IIa a tem ezot o vozet nk, eemmiképpon sem tévodbotilnk.
ó akkor...).

I,otinra fordítcsbarr, ha a mellékmondat áJlítmfunya eaae ígo volna, oz a a a mollékmondat állítmánya a,z e88e igo, ez épprigy |rimarad
rtividítésbon kimarad, minthogy ninca partioipíum imperfocturna. A parti. az ablativus absolutusbÓl, mint a participium coniunctumből s
eipium oonirrnctum helyett tohÁt attributum praodicativum losz o mondat. ,gy,, abl. abs. az a|any é 8a k i o g é a z í t ó ablativusábÓl
ban. Pl. NIeefurttupua in Sabi,na.Jugittnenrnm-(inerrnem:q1ranqua,m inermie 6,11.Bz az n. ablativns absoh w mrrnnlu, (=csonka abl. abs.).
eram), A sabinus ord bon olkoriilt o farkas, notra fogyvortolon voltom.
A kiegészító nendoson valamoly állapotot.kifejezil melléknév, vagy
hivatalt, kort, ltalá,ban csolekvó szomélyt jelentó fönév. Pl. ptre
aőao aa atya élotébon;m,ei,n*ci,otudtomon kívii|; np, puero gyermek.
ll0. A participium absolutum koronban; C,i,e'erone auntoreCicero javaslatára; M. Messalfi M. Pi-
@np corculöbus M. Mossala és M. PiEo consulsága alatt.
1. Superbur regnobrt,
Í 9"- T"p{"lus I P,,t,4-*
. dn ll,aliam oenía.
I Torquinio Superbo regnante Í ". Ya,rr viszont olyan osonka obl. abe. íq amely caak 7nrti,cip,i,utnbőt, áJl.
Amikor T. S. uralkodott, Piithagoresz Itáliábo jÖtt. Ilyon akkor fordulhat olő' ha o mollékmondat éllítmánye általÁnos olan}"Ü
kifojez gzenvedő ige' pl. trnatquam oud,ilum c&:aud'itio: tovébbá akkor, ha
^ Í Eannibal, postquom Álpes superovlG, I
z.
I Hann,ibal, postquam Álpes superotao eunt, } ín Inlbm coí,Jend,il. e gzonvedő molléhnondot ala^rryamoghatároző vagymutatÓ nérrandg,p1.
I Eannibal Alpibus superaÚls I
Miután lÍannibá,l átkelt az Álpokon, Itáliába vette r1tját. Íimi,re lóorcm poaÚqurm pcÉun clt (tr|)' quoiL a|,űdE.
irci'pia,
porto
Eegyd abbo o kiiszkÖdést' miutdn megezerezted azt, aarrit őhajtottáL
Van a latinban egy olyan _ mindig ablativusban állÓ - par.
ticipiumos Bzerkezet, is, amelyet ha mellékmondatt.al fordítunk
!fiodbgy!őlok r pr orpdumoc rzerLezgtekhea
ma,gyarr&' ennek a mellékmondatnak alanya nem fordul e|ó a Í6-
mondatban. Az ilyon melléknévi igeneves szerkezgtot, minthogy a l. Az abl. ebe. osak mondot,rész, nem gzaM tohét vesszővol elválasz.
fómondatnak t'nállÓ mondatrésze(illetve: minthogy a neki megfeleló terri a mondat többi Í6szét6l.
mellékmondatban az a|any fiiggetlen a fómonda,ttő|), participium 2. ME a part. ooníunotumban o parÜicipiurnna^k mind a három elakja
o16 szokott fordulni, addig aa abeolutumbaÍr csek a participium imporfectun
absolutumnnk, vagy alakja miatt még gyakrabban ab|atiana abaol,u.
és porfoct,rrm.
tusnak nevozik. 3. A part. in.perfeotum ablatíwaa az abl. obeolutusb&n c.ro, egyébként
Ez a szerkezeb id6., ok- és mÓdhatározői, tová,bbá, megengedó d.re végz dik (vÖ. a8.).
és feltételes mellékmondatokat helyettesíthot. (Példákat találunk 4. Latinre fordítás kÖzbon e participium megválasztÁsánáI szem ol6tt
tartendÓ, hogy a f mondattal egyi d e j ü eeolekvésb aparticipldum,ímper-
a GgakorW m,ondatokkozot,t', l 88. l. ) Magyarra valÓ fordítása hasonlÓ
Íect,m, o főmondat esolokvését m og o l6 z ő csolekvéat, a,plarti,cipl,iumper.

168 169
 fecturn, s a f6mondat cselokvését kii vo t 6 oselokvést apartici,pium instans
fejezi ki. Ceres medio aestu succ,íditur, et mer|ío A gabonát nyár kőzepén arat ják,
5. Az előidejú csolekv6 mellékrnondatot - mivel a cselekv$ alak6 ieének aestu ter,t,carea Jruges. s nyár kozepén csépeli a terméit a
az elóidej ségnek megfelel6 part. perfectuma, nincs _ participiumog"azor. szeru.
kezotté csak gy alakíthatjuk át, ha előbb szenvedő monáattá változtatjuk. Legatuo tnultos annos in exercituJuerat Az a'|vezét számos évig volt a had.
s-unxmanxqve sci,entdam rei mi,litards seregnél, és (így) igen
- magas ka.
Pl. Ebben a mondatban: ,,A gtirrigtik, miután Trőját' elfoglaltdk, hazatértek,, habebat,. tonai tudása volt.
_ a mellékmondatot előbb szenvedóvé kell alakítanunk:
,,Miután TrÓja elfog.
laltatott, a gtirrigÖk hazatértek''. Troió capÚE Graeci, recl,ierunl.
6. A participiumog szerkezetro valÓ átalakításban tehát a ktivetkez6 Egyes ktjtószők: et' -que' atque, ae és: nec' neque sem, ésnem,
gorrendet tartsuk be:
nern ,i,s.
a) Megnézz'ik, hogy a mellékmondat éllítmánya perfectumban van-e
és tertozik.e hozzá accusativus.
Megiegyzések. I. Az et egyen|6 jelentóségíí tagmondatokat kapcsol; gze
b) Ha igen, a mellékmondatot szenved6ro vdltoztatjuk.
a fontosabb tartalmrl elsó tagmondatot kiegészíti, bővebben kifejt,i; atque,
c) Most' megnézziik, hogy a mellékmondat a,lenya előfordul.e a f6mon.
ct,cviszont a második tagmondat fontosabb voltát hangsu|yozza,'
datban.
2. Atque, ac rnínt, hasonlítő k<itószÓ is szerepel. PI. Id,em nunt,io atque
d,) Ha ol6fordul, part. coniunctumot, ha nem fordul elő, abl. absolutust
alakítunk. p, IJgyanazl jelentem, amit te.

I Ez ngy tőrténik, hogy a mellékmondat kót szavát elhagyjuk, állít.
mányát megfeleló participiumba tesszÍik, s ezt a participiumot ctniunctum
esetén a fómondat vonatkozÓ szavdval egyeztetjiik; absolutum esetén pedig
a
mellékmondat alanyét ablativusba tessziik, s a participiumot, ezze|
egyez.
tetjtik.
3, Neque, nec je|entése olykor: anélktil, hogy. Pl. Ci,cero Demosthenern
i,m,itatus neqrue a'slecut,us est. Cicero Démoszthenészt. utánozta arrélkiil, hogy
utolérto volna. rgen gyakori a,neque szoros kapcsolata névmással vagy adver.
biummal: nec qui,squaln és serrki, nec quid,quam és semmi, nec nullus és senki,
nec ulqu,an1 és seholsem, nque unquc,m és sohasem.

Et in tragoed'iá eom,icum tsdt,í,osumest, Mind a tragédiában hiba a komikum,

llr. AZ SSZETETT MONDAT et in comoedirt, turpe trag,í,cum. a komédiában visszatetszó a
Pi"t'
tra,Etkum.

A) A mellérenilelö iisszeÚett nonilatok

Páros ktitószők: et _ eÚ, cum _ tam mi,nd'_ mí,nd,,egyreszt -
Miként nyelviinkben, gy a latinban is t'tfé]o mellérendeló mfi,srészt,ds - i,s; nec - nec' neque - neque vern - lenx; noln
sszetett mondat van: ./. kapcsolatos, 2. el,lentétes,
3. aá,lasztő,4. kÖ- solum (moilo, Úantum) - se.l (verum) etiam nemcsak - hanem
uetkeztetó.és5. magyaráző. Át|it,mányuk az iná,||6 mőd. és idóhasz- '..,ís.
ná,|at,szabá|yaihoz igazodik, de ha valamilyen fómondat mellék.
mondatává válnak, a viszonyított mőd- és idóhaszn á,|at,szabá|vai Mogjogyzés. Neque gya!<tan eÍ.tol párosul; noquo _ et,eggrésztnem - mds-
részt; ot - noque eggrészt _ rndsrészt nem. P|, Noque rooaes erant ali,ae,
érvényesiilnek.
et, omni,a ail refi'cienilas naoey deerant. Egyrészt nem voltak más hajÓk, más.
részt a haj6k kijavításához minden hiányzott. Gyakori változatok: non modo
tl2. l. A kapcsolatos mondatok non, soil etiam nemcsak hogy nem, hanom . . . isl non modo non, seal no -
quiilem nemcsak hogy nom, hanom még . . . gem. Pl, Dolor rneus non modo non
A kapcsolatos mond'atok tagmondatait egyes vagy páros ktitó. minuitur, setl etianr augetur. Fájdalmam nemcsak hogy nom cstikkent, hanem
még fokozÓdik is. .&9o non modo tibi' non irascor, sed ne reprehenilo qwidern
szók ( coní,unctiones
copulati,aae
) kapcsolják tissze. (oÍykor a kot, sz6 factum tuum. Netncsak hogy nem haragszom rád, hanem még csak nem is
el is marad.) tribdztatom tettedot.

170 t7t
 fecturn, s a f6mondat cselokvését kii vo t 6 oselokvést apartici,pium instans
fejezi ki. Ceres medio aestu succ,íditur, et mer|ío A gabonát nyár kőzepén arat ják,
5. Az előidejú csolekv6 mellékrnondatot - mivel a cselekv$ alak6 ieének aestu ter,t,carea Jruges. s nyár kozepén csépeli a terméit a
az elóidej ségnek megfelel6 part. perfectuma, nincs _ participiumog"azor. szeru.
kezotté csak gy alakíthatjuk át, ha előbb szenvedő monáattá változtatjuk. Legatuo tnultos annos in exercituJuerat Az a'|vezét számos évig volt a had.
s-unxmanxqve sci,entdam rei mi,litards seregnél, és (így) igen
- magas ka.
Pl. Ebben a mondatban: ,,A gtirrigtik, miután Trőját' elfoglaltdk, hazatértek,, habebat,. tonai tudása volt.
_ a mellékmondatot előbb szenvedóvé kell alakítanunk:
,,Miután TrÓja elfog.
laltatott, a gtirrigÖk hazatértek''. Troió capÚE Graeci, recl,ierunl.
6. A participiumog szerkezetro valÓ átalakításban tehát a ktivetkez6 Egyes ktjtószők: et' -que' atque, ae és: nec' neque sem, ésnem,
gorrendet tartsuk be:
nern ,i,s.
a) Megnézz'ik, hogy a mellékmondat éllítmánya perfectumban van-e
és tertozik.e hozzá accusativus.
Megiegyzések. I. Az et egyen|6 jelentóségíí tagmondatokat kapcsol; gze
b) Ha igen, a mellékmondatot szenved6ro vdltoztatjuk.
a fontosabb tartalmrl elsó tagmondatot kiegészíti, bővebben kifejt,i; atque,
c) Most' megnézziik, hogy a mellékmondat a,lenya előfordul.e a f6mon.
ct,cviszont a második tagmondat fontosabb voltát hangsu|yozza,'
datban.
2. Atque, ac rnínt, hasonlítő k<itószÓ is szerepel. PI. Id,em nunt,io atque
d,) Ha ol6fordul, part. coniunctumot, ha nem fordul elő, abl. absolutust
alakítunk. p, IJgyanazl jelentem, amit te.

I Ez ngy tőrténik, hogy a mellékmondat kót szavát elhagyjuk, állít.
mányát megfeleló participiumba tesszÍik, s ezt a participiumot ctniunctum
esetén a fómondat vonatkozÓ szavdval egyeztetjiik; absolutum esetén pedig
a
mellékmondat alanyét ablativusba tessziik, s a participiumot, ezze|
egyez.
tetjtik.
3, Neque, nec je|entése olykor: anélktil, hogy. Pl. Ci,cero Demosthenern
i,m,itatus neqrue a'slecut,us est. Cicero Démoszthenészt. utánozta arrélkiil, hogy
utolérto volna. rgen gyakori a,neque szoros kapcsolata névmással vagy adver.
biummal: nec qui,squaln és serrki, nec quid,quam és semmi, nec nullus és senki,
nec ulqu,an1 és seholsem, nque unquc,m és sohasem.

Et in tragoed'iá eom,icum tsdt,í,osumest, Mind a tragédiában hiba a komikum,

llr. AZ SSZETETT MONDAT et in comoedirt, turpe trag,í,cum. a komédiában visszatetszó a
Pi"t'
tra,Etkum.

A) A mellérenilelö iisszeÚett nonilatok

Páros ktitószők: et _ eÚ, cum _ tam mi,nd'_ mí,nd,,egyreszt -
Miként nyelviinkben, gy a latinban is t'tfé]o mellérendeló mfi,srészt,ds - i,s; nec - nec' neque - neque vern - lenx; noln
sszetett mondat van: ./. kapcsolatos, 2. el,lentétes,
3. aá,lasztő,4. kÖ- solum (moilo, Úantum) - se.l (verum) etiam nemcsak - hanem
uetkeztetó.és5. magyaráző. Át|it,mányuk az iná,||6 mőd. és idóhasz- '..,ís.
ná,|at,szabá|yaihoz igazodik, de ha valamilyen fómondat mellék.
mondatává válnak, a viszonyított mőd- és idóhaszn á,|at,szabá|vai Mogjogyzés. Neque gya!<tan eÍ.tol párosul; noquo _ et,eggrésztnem - mds-
részt; ot - noque eggrészt _ rndsrészt nem. P|, Noque rooaes erant ali,ae,
érvényesiilnek.
et, omni,a ail refi'cienilas naoey deerant. Egyrészt nem voltak más hajÓk, más.
részt a haj6k kijavításához minden hiányzott. Gyakori változatok: non modo
tl2. l. A kapcsolatos mondatok non, soil etiam nemcsak hogy nem, hanom . . . isl non modo non, seal no -
quiilem nemcsak hogy nom, hanom még . . . gem. Pl, Dolor rneus non modo non
A kapcsolatos mond'atok tagmondatait egyes vagy páros ktitó. minuitur, setl etianr augetur. Fájdalmam nemcsak hogy nom cstikkent, hanem
még fokozÓdik is. .&9o non modo tibi' non irascor, sed ne reprehenilo qwidern
szók ( coní,unctiones
copulati,aae
) kapcsolják tissze. (oÍykor a kot, sz6 factum tuum. Netncsak hogy nem haragszom rád, hanem még csak nem is
el is marad.) tribdztatom tettedot.

170 t7t
tt8. 2, A'z ellentétesmonilaÚok ve| (uelle, azaz azt, választhatod, amelyiket akarod) aagy: a két
tagmondat tartalma kozot,t,nincs lényegeskiil nbség,a kelt6 kizobt
I. Bott,wm conaildum ileddsti, sed' ceter,i Jő tanácsot a'<Itál, de a t<ibbiek ha. va|6 vá|asztás eredménye nagyjáb l azonos (2.)'
cunctabantur ,id, sequi. bozt,s,k azt, krjvetni,
^
z. IJreÜ,is a nd,turd, nobie oita, d,ata A természet rcivid életet adott ne.
egt' at ,nen1or,in bene reil,di,cae o'i,ae kiink, do a j6l eltciltcit,t élet emléko Aut prod,esse oollnlt, aut ihkctare A kőltók vagy hasz,nrílni akarnak,
semp,iterna est, cirÖk. poetae. vagy győnycirkcidtetni.

Az e||ent,étes monda,tok ktitószavai (coní,uncti,ones adaersatiaae) Páros ktitószők: auÚ - aut' vel - vel' sive _ sive (seu) uagy _
az e|Ientél foklr, rrrértékoszerjnt ktilt'nfélék lehetnek: uagy, akd,r - akd,r.
sed, verum, vero, at de, azonban, ellenben, md,e,hanem: autemped,ig:
atqui mind,azontÍltal, rn r pedig: tamen mégi,s,d,eazért.
A tagadÓ ellentétes tagmondat kÖtószava rend'szerint neque vero' 4. A kiivelkeztetí monilatok tt6.
neque tamen mindarnellett nem, mégsem.
l. Ar,i^stő,il'e8anqt,olí,s lere Jui.t Themi,. Arisztidész majdnem egykorír volt.
Megiegyzések. L. Sed a leggyakoribb ellentétes kőt,ósz6, de az ellentét atocli, itaquo ce'nn eo d'e principatu Themisztokléssze|, ezétt versengett
fokát nem jelőli; oerum, aero nyomatékosabb ellentétetkapcsol; oÍ a loger6- contend,í,t. vele a fóhatalomért.
2. Cogito, eÍEo *urn. Gondolkodom, tehét vagyok.
teljesebb, legélesebbellentétok ktitőszava,, a'utem viszont a logenyhébleké
(ellontetes és kapcsolÓ szerepot egyesít magában).
2. olykor az ellentétesmondat tagmondatai, rtint a magyarban, ktitő. A kiivetkeztetó mondatok leggyakrabban használt ktitószavai
sző nélkiil illoszkednek egJrmáshoz, de ellentétes tartalmuk így-isnyilvánvalÓ. (condunctiones conclusduae) a kővelkezók: it,aque' ergo' igitur, pro.
Pl. Vincere scis, Hanni,bal,,e:i,ctorid
ut,i,neac,te,Gylzri. tudsz, Ean;bal, (do) a
gyÓzelmei kihasznáLni nom tudod. inde tehd,t,ezért,í,gy,ennélfogaa.
Megiegyzés. Itaque va|őságos, ténybeli kÖvetkeztetést kapesol (a tag.
mondat élénhelyezkodik el); ergo a|ogikai kÖvetkoztetés kiitószava, ésszorú
ll4. 3. A választő monilatok okoskodás erodményét fíjzi az el6ző tagmondathoz (vagy a mondat elején,
vagy az ols6 szÓ utén éll); igitur az ,ilaple te6|is és az ergo logikus erejét
A latin vé,|asztőmondatok k tószavai (coní,uni:tionns
d,isí,uru- egyosíti magéban (a tegmondat kezdő szava, esetleg szavaí után á||); proi,nd,e
ti,we), miként a magyarban' egyesekvagy pá,rosaklehetnek. az e|6z6 tagmondat tartalmábÓl kÖvetkoz folszÓlítást, figyelmeztetést vezet
be, ezétt állítmdnya imperativusban valy coniunctir,rrsbarr Áll.

|. oratord omnía bern eunt d,i,cend,a, A szőnoknak mindent jől kell mon.
a'at eloqrcntíae
drum est.
tlornen relín4uen. dania, vagy tcirc'lni kell az ékes. 5. A magyaráLző monilatok r 16.
szőlás fogalmát.
2. Ubii orabant, lrt Caesar eüí, au,i. Az ubiusok kérték, hogy Caesar
l,innn Jerret,, vel erercilum mod,o }rozznn nekik sdtséget, vagy leg.
Rhen wn tromsporta,rpt. alá,bbis a Rajnán gzáJlítga Praecepta ita legíto, ut dntcllegas, le- Á szabályokat rigy olvasd, hogy
át se.
gere onilm et non őf.tellegere neglegere mogértsd, olvasni ugyanis és azt
reg6t.
est. tdeg nem érteni hanyagság.

Egyes kotfuzők: aut uaga: a két tagmondaÜ tartalma kiizótt A magyaráz6 mondatok kotfuzavai (coniuncti,onesexplicatiaae) :
diintó kiil nbségvan' egymássa,Isz ges ellentétot alkotnak (l.); nam, enim ugqa,ni,s,hiszen.

t72
173
tt8. 2, A'z ellentétesmonilaÚok ve| (uelle, azaz azt, választhatod, amelyiket akarod) aagy: a két
tagmondat tartalma kozot,t,nincs lényegeskiil nbség,a kelt6 kizobt
I. Bott,wm conaildum ileddsti, sed' ceter,i Jő tanácsot a'<Itál, de a t<ibbiek ha. va|6 vá|asztás eredménye nagyjáb l azonos (2.)'
cunctabantur ,id, sequi. bozt,s,k azt, krjvetni,
^
z. IJreÜ,is a nd,turd, nobie oita, d,ata A természet rcivid életet adott ne.
egt' at ,nen1or,in bene reil,di,cae o'i,ae kiink, do a j6l eltciltcit,t élet emléko Aut prod,esse oollnlt, aut ihkctare A kőltók vagy hasz,nrílni akarnak,
semp,iterna est, cirÖk. poetae. vagy győnycirkcidtetni.

Az e||ent,étes monda,tok ktitószavai (coní,uncti,ones adaersatiaae) Páros ktitószők: auÚ - aut' vel - vel' sive _ sive (seu) uagy _
az e|Ientél foklr, rrrértékoszerjnt ktilt'nfélék lehetnek: uagy, akd,r - akd,r.
sed, verum, vero, at de, azonban, ellenben, md,e,hanem: autemped,ig:
atqui mind,azontÍltal, rn r pedig: tamen mégi,s,d,eazért.
A tagadÓ ellentétes tagmondat kÖtószava rend'szerint neque vero' 4. A kiivelkeztetí monilatok tt6.
neque tamen mindarnellett nem, mégsem.
l. Ar,i^stő,il'e8anqt,olí,s lere Jui.t Themi,. Arisztidész majdnem egykorír volt.
Megiegyzések. L. Sed a leggyakoribb ellentétes kőt,ósz6, de az ellentét atocli, itaquo ce'nn eo d'e principatu Themisztokléssze|, ezétt versengett
fokát nem jelőli; oerum, aero nyomatékosabb ellentétetkapcsol; oÍ a loger6- contend,í,t. vele a fóhatalomért.
2. Cogito, eÍEo *urn. Gondolkodom, tehét vagyok.
teljesebb, legélesebbellentétok ktitőszava,, a'utem viszont a logenyhébleké
(ellontetes és kapcsolÓ szerepot egyesít magában).
2. olykor az ellentétesmondat tagmondatai, rtint a magyarban, ktitő. A kiivetkeztetó mondatok leggyakrabban használt ktitószavai
sző nélkiil illoszkednek egJrmáshoz, de ellentétes tartalmuk így-isnyilvánvalÓ. (condunctiones conclusduae) a kővelkezók: it,aque' ergo' igitur, pro.
Pl. Vincere scis, Hanni,bal,,e:i,ctorid
ut,i,neac,te,Gylzri. tudsz, Ean;bal, (do) a
gyÓzelmei kihasznáLni nom tudod. inde tehd,t,ezért,í,gy,ennélfogaa.
Megiegyzés. Itaque va|őságos, ténybeli kÖvetkeztetést kapesol (a tag.
mondat élénhelyezkodik el); ergo a|ogikai kÖvetkoztetés kiitószava, ésszorú
ll4. 3. A választő monilatok okoskodás erodményét fíjzi az el6ző tagmondathoz (vagy a mondat elején,
vagy az ols6 szÓ utén éll); igitur az ,ilaple te6|is és az ergo logikus erejét
A latin vé,|asztőmondatok k tószavai (coní,uni:tionns
d,isí,uru- egyosíti magéban (a tegmondat kezdő szava, esetleg szavaí után á||); proi,nd,e
ti,we), miként a magyarban' egyesekvagy pá,rosaklehetnek. az e|6z6 tagmondat tartalmábÓl kÖvetkoz folszÓlítást, figyelmeztetést vezet
be, ezétt állítmdnya imperativusban valy coniunctir,rrsbarr Áll.

|. oratord omnía bern eunt d,i,cend,a, A szőnoknak mindent jől kell mon.
a'at eloqrcntíae
drum est.
tlornen relín4uen. dania, vagy tcirc'lni kell az ékes. 5. A magyaráLző monilatok r 16.
szőlás fogalmát.
2. Ubii orabant, lrt Caesar eüí, au,i. Az ubiusok kérték, hogy Caesar
l,innn Jerret,, vel erercilum mod,o }rozznn nekik sdtséget, vagy leg.
Rhen wn tromsporta,rpt. alá,bbis a Rajnán gzáJlítga Praecepta ita legíto, ut dntcllegas, le- Á szabályokat rigy olvasd, hogy
át se.
gere onilm et non őf.tellegere neglegere mogértsd, olvasni ugyanis és azt
reg6t.
est. tdeg nem érteni hanyagság.

Egyes kotfuzők: aut uaga: a két tagmondaÜ tartalma kiizótt A magyaráz6 mondatok kotfuzavai (coniuncti,onesexplicatiaae) :
diintó kiil nbségvan' egymássa,Isz ges ellentétot alkotnak (l.); nam, enim ugqa,ni,s,hiszen.

t72
173
 Megiegyzések. I. N am objektív tényt vezet, be ma,gyat6zatu|, en,im viszont
a viszonyított igehaszná|at, gzabá'lyait, éspedig az indicativusban
szubjektív rna,gyatázatot k<iztjl.
épp..igy(l. Igeidók az indicativusban, 92.), mint a coniunctivusban
2. Nam szab6|y szerint a tagmondat é!én,eni'm az els6 sző utdn helyez- (1.consecutio temporum, ll8.).
kedik el.
3. Gyakori véltozatok: etenim, namq,,e: a magyarrízÓ értelem mellett Megjegyzés' Egyes latin rnellékmondatok nem olyan besorolásr1ak, mint
a két
tagmondat szorosabb sszekapcsolását szolgálja. ahogy azt ma'gyar forditásuk alapján elvárnÓk. Ennek ellenéro a hagyomd.
nyos, általánosan elfogadott rendszerezést ktivetjiik.
4. Eni,m gyakori tagadÓ formája noque ením hi,szen nem.

mel'lérend,elt mond,atok |cijtószauaina|c sszef oglaldsa A coniunctivus viszonyított hasznáIata lt8.

Egyes &ÖtőszÓk Páros kÓtószők (Consecutio temporum)
Kapcsolatos et' .que' atque, ao ás of - et, cum - tum
nec' neque sem, és nem, mdnd, - mind, L. Non dubitamus, quin fuefint ante Nem kételkedtink, hogy- voltak k<il.
nem ,is nec - nec, nequo _ neque Hornerurl poetae. tók Homérosz elótt.
senl - aern 2. ot|itus es (:negcíts), quid' t,nőti,o Elfelejtetted ( -nem tudod), mit
non. . .solum, se.l. . .eÚiam ilixerim. mondtam az'elején.
nemesak - hanem ... is 3. Non dubitabam, qui,n atn;icus 7lro. Nem kételkedtem, togy barátom tel.
m,isso statunls esset. jesíteni fogja ígéretéi.
sed, vorum, vero, at
d,e, azonban
Ellentétes autem ped.ig
atqrai mindazonáltal, nxdr Mivel a latin ige a magyarÜÓl eltéróen nemcsak a cselekvés
pedig idejét' hanem annak á,||apotábis ki tudja Íejezni,a latin alárendeló
tatnen mégi,s, de azért
sszetett mondatok mindig jelzik a fó- ésmellékmondat cselekvési
Választő aut, vel xagl; out - aut, vel - vel, állapotának egymáshoz valÓ viszonyá'b. E viszonyban mindig a
srve - serl dga _ urgg
mellékmondat cselekvéseigazodik a fómondatéhoz. E.z az igazodás
Kővetkeztetó itaque, ergo megvan mind az indicativusos, mind a coniunctivusos mellék.
igitur, proinrlo tehd,t, ógy
mondatokban, de fokozott ktvetkezotességgel mutatkozik meg a,
Ma"gyarázó nam, enim ugyani,s, coniunctivusos mellékmondatokban, Bzért,a latin nyelvtan a con-
iunctivusos mellékmondatok igehaszná,la,tát,kiiltin szabályrend'szer-
ben, az (tn. consecuti,otetnporum-ban foglalja ssze.
B) lrz alárendelö iisszetetÚmondatok (Az indicativusos mellékmondatok igehaszná|atí"ra vonatkoző
rt7.
szabályokat l. részint az ,,Tgeidók az inclicativusban'' c. fejezetben,
részint az egyes indicativusos mellékmondatokrÓl szÓlő fejezetekben.)
Az alárendeló sszetett mondatok fómondatokből és egy vagy
ttibb mellékmondatből vannak rjsszetévo. A mellékmonáafuk a
fómondat valamelyik mondatrészétfejezik ki mondat alakjában. A) EiÍszabá|yokz
x'elismerhetók kotószavukről, állítmányuk igealakjárÓl és gyakran I, fószn,báIy. Ira a fómondat állítmánya jelen vagy jiivö idejú
a fómondat bizonyos szavairől, kifejezéseiról. A fómonaát auit. (praesens imperfectum, praesens perfectum logicum, futurum im-
mánya az oná|ló igehasználat szabályait ktiveti, a mellékmondat perfectum, futurum perfectum v. imperativus), a mellékmond'atban

t74
t75
 Megiegyzések. I. N am objektív tényt vezet, be ma,gyat6zatu|, en,im viszont
a viszonyított igehaszná|at, gzabá'lyait, éspedig az indicativusban
szubjektív rna,gyatázatot k<iztjl.
épp..igy(l. Igeidók az indicativusban, 92.), mint a coniunctivusban
2. Nam szab6|y szerint a tagmondat é!én,eni'm az els6 sző utdn helyez- (1.consecutio temporum, ll8.).
kedik el.
3. Gyakori véltozatok: etenim, namq,,e: a magyarrízÓ értelem mellett Megjegyzés' Egyes latin rnellékmondatok nem olyan besorolásr1ak, mint
a két
tagmondat szorosabb sszekapcsolását szolgálja. ahogy azt ma'gyar forditásuk alapján elvárnÓk. Ennek ellenéro a hagyomd.
nyos, általánosan elfogadott rendszerezést ktivetjiik.
4. Eni,m gyakori tagadÓ formája noque ením hi,szen nem.

mel'lérend,elt mond,atok |cijtószauaina|c sszef oglaldsa A coniunctivus viszonyított hasznáIata lt8.

Egyes &ÖtőszÓk Páros kÓtószők (Consecutio temporum)
Kapcsolatos et' .que' atque, ao ás of - et, cum - tum
nec' neque sem, és nem, mdnd, - mind, L. Non dubitamus, quin fuefint ante Nem kételkedtink, hogy- voltak k<il.
nem ,is nec - nec, nequo _ neque Hornerurl poetae. tók Homérosz elótt.
senl - aern 2. ot|itus es (:negcíts), quid' t,nőti,o Elfelejtetted ( -nem tudod), mit
non. . .solum, se.l. . .eÚiam ilixerim. mondtam az'elején.
nemesak - hanem ... is 3. Non dubitabam, qui,n atn;icus 7lro. Nem kételkedtem, togy barátom tel.
m,isso statunls esset. jesíteni fogja ígéretéi.
sed, vorum, vero, at
d,e, azonban
Ellentétes autem ped.ig
atqrai mindazonáltal, nxdr Mivel a latin ige a magyarÜÓl eltéróen nemcsak a cselekvés
pedig idejét' hanem annak á,||apotábis ki tudja Íejezni,a latin alárendeló
tatnen mégi,s, de azért
sszetett mondatok mindig jelzik a fó- ésmellékmondat cselekvési
Választő aut, vel xagl; out - aut, vel - vel, állapotának egymáshoz valÓ viszonyá'b. E viszonyban mindig a
srve - serl dga _ urgg
mellékmondat cselekvéseigazodik a fómondatéhoz. E.z az igazodás
Kővetkeztetó itaque, ergo megvan mind az indicativusos, mind a coniunctivusos mellék.
igitur, proinrlo tehd,t, ógy
mondatokban, de fokozott ktvetkezotességgel mutatkozik meg a,
Ma"gyarázó nam, enim ugyani,s, coniunctivusos mellékmondatokban, Bzért,a latin nyelvtan a con-
iunctivusos mellékmondatok igehaszná,la,tát,kiiltin szabályrend'szer-
ben, az (tn. consecuti,otetnporum-ban foglalja ssze.
B) lrz alárendelö iisszetetÚmondatok (Az indicativusos mellékmondatok igehaszná|atí"ra vonatkoző
rt7.
szabályokat l. részint az ,,Tgeidók az inclicativusban'' c. fejezetben,
részint az egyes indicativusos mellékmondatokrÓl szÓlő fejezetekben.)
Az alárendeló sszetett mondatok fómondatokből és egy vagy
ttibb mellékmondatből vannak rjsszetévo. A mellékmonáafuk a
fómondat valamelyik mondatrészétfejezik ki mondat alakjában. A) EiÍszabá|yokz
x'elismerhetók kotószavukről, állítmányuk igealakjárÓl és gyakran I, fószn,báIy. Ira a fómondat állítmánya jelen vagy jiivö idejú
a fómondat bizonyos szavairől, kifejezéseiról. A fómonaát auit. (praesens imperfectum, praesens perfectum logicum, futurum im-
mánya az oná|ló igehasználat szabályait ktiveti, a mellékmondat perfectum, futurum perfectum v. imperativus), a mellékmond'atban

t74
t75
 is a coniunctivus praesenseík votkeznek, ésper|igrígy, hogy a pra,e- 2. Az íntiniriwa hiatoríels a consöcutio temporumban mindig mrllt
időnek azámít. P|. Impcrator m,i],.ileaorore, hortrrÍ, rre deficer.ont. A hadvozér
sens imperfectum a fómondat cselekvéséh ez viszonyítva befejezetlen
a katonékat kérto, buzdította, hogy no veszítÁék el Mtoroéguk&t.
folyamatos, a,praesens perfectum abefejezett a coniugatio periph-
3. IIa a coniunctivusos mollélí''ondat ogy másik conirrnctivusos mollék.
rastica activa coni. praesens imperfeotuma (-urus sim, sis stb.) a mondattÓl ft\g (má8odtok aldrendaléa), W az olgő melléLrnondat szeropol
beáll6 cselekvést jel li. Pl. - mint mindig - a mcsodik mellékrnondat főmondataként. A főmondatként
szorepló mollélrrnondat ooniunctivusa.i e mogfolelö indicativtrsoknek szémí.
Aunio (au.diam,antd,iaero
stb.),quid,fffi tanek. P|. Nesaia, quid cuuau aít ( :egr1, ar d me nom veniag. Nem tudom,
llauom, ^rli:;;:.'
.i az oko annak, hogy nem jtimz hozzám. Neecio, quW u,uaoe Íwtít ( :!uil),
|facturus sis. |Íogsz tenni. cur rwn ad, ma veniloe. Nom tudom, mi volt az oka a,rrnak, hogy nem jtittél
hozzátn. Nemo h,ia eal, qui,n Üirnuerit, ru urba de|eretur. Ninog itt sonki, aki
II. f6szabá,Iy. I{a a fómondat állítmánya mult idejú (praesens
ne félt volna, hogy a véros elpur'tul.
perfectum historicum, praeteritum imporfectum, praeteritum per-
4. IIa a coniunctivusos melléhnondat ógenéott|I(infinitivus, aoo. o. inf.,
fectum), a mellékmondatban is a coniunctivus praeteriÚumai ktivet. gorundirrm, supinum, participi 'm; Íiigg, áIlít,mányanamuz igenévhoz, honem
keznek, éspedigtigy, hogy a praetoritum imporfectum a fómondat o főmondat éuítményához igazo<tik. Csupán az infinitivus perfoctus és a par.
cselekvéséhezvtszonyitva befejezetlen (folyamatos), a praeteritum ticipil'm perfootum utén ktivotkeznek _ a főmondet állÍtmcnyára valÓ to.
perfectum a befeje)ett, a coniugatio periphrastica activa coni. kintet nélkii| - a coniunctivrrs praeteriturnai. Pl. ConsÚituorarm ad, Úe veniro,
praeteritum imperfectuma (.urus osgem' esses stb.) a beállÓ c elek- ltt te vii|ercm. ElhatÁroztam: meglátogatlak, hogy ldasalak . Dn mls|t epn|a.
Úorea exp|otztum', qu,id hoetea ptatant. A vezér kéríoket kiildÖtt, hogy ki.
vést jeltili. Pl. fiirkéeazék' mire késziiút az ellenség. Pater diai, ae neloiviale, tód tiliua *i
Áo ep" azt mondja, trogy ő nom tudta, hol fia.
Aud,i,ai,
( au.d,i
ebarn,aud,ia
eram),*,;o {*iTJ. "e
Ealonam, d, W.' Meglegyzések. l. IIa e molléknondat éllítmánya szonved igo vagy olyan
{facÚurus esseo. |fogaz tenní,.
igo, amolynek aupinurra nincs, tehát a coniugatio periprastica activa alkal.
mr'.ísáIa nincs lohetőség, akkor a boállÓ csolokvést ogyszerúen coniunctivue
A coneeeuiio ternporam !őszabdl'yaí,rnk tdbldzatos ÖaszeJogl,al,ása
PraosonB imporfoctrrm, illotvo praotoritrrm imperfectum jeltilí. Pl.
A Í mondat Á mellékmo[datba A me|létmoD.lat
lgeideJe bszDált |gealak aeleavésénet Non d,ubitn, qt,ön |nec a ,e oonfkyirtur.
Állapota
Nom kétlem, }now ozt "eE
végrohajtod.
Jelen. coni. proes. impf. befejezetlen Nolt dtlbitar:i,, quin haec rea o Úe oonffo:ereÚur.
coni. praos. porf. befejezett Nom kétolkodtem abban, hogy ezt végrohajtod.
jóv6 idő -urusg sim beáilő
Non ilubito, quin hoo ÚiÓd oontingat.
coni. praet. Ímpf. befejezetlen Nem kétlem, hogy oz sikoriil neked.
Mlt
id6 ooni. praet. per{. befejezeÜt Non dubitaai, Euin hoc tibi oontÍngerot.
-urusS egsom beállÓ Nom kételkodtem abba,rr, hogy ez sikoriil neked.

B/ Mellékszabályok: 2. A jiiv6ben befojezett csolekvést (fulurum pertectum) a oonirrnctivtrsos

l. A plra.esena histori,cum alakja szorint jelen íd6, jolentése gzerint mr1lt
id6; ezétt utána a mellélrrnondatban egyaránt ktivotkezhot,nek a eoniunctivus
praeserrsei vagy praetoriturnai. Pr. vercingetori,a Gallos hortatur, ut cornmunia
Iibertat'is cauaii a'rtna oepi&nt (v. coperont). Yorcingetorix biztatja (biztatta) a
gallokat, hogy ragadjanek fegyverb a kÖztis szabedságért.
mellékrnondatokban a coniunctivug praosetrs porfoctum, illetvo praoteritun
perfoctum holyottosíti. Pl. Ei, qu,i tnurum p"dmue rsoonderit, praenium
proponit. Ei, qui, nxuTwm primua oscendixel, praarnium proponrit. Anaak, aki
a falet ols nek mcseza meg, jutalmat ígér (ígért).

12 Lrttn nyelvkÖnw - $ru

176 t77
 is a coniunctivus praesenseík votkeznek, ésper|igrígy, hogy a pra,e- 2. Az íntiniriwa hiatoríels a consöcutio temporumban mindig mrllt
időnek azámít. P|. Impcrator m,i],.ileaorore, hortrrÍ, rre deficer.ont. A hadvozér
sens imperfectum a fómondat cselekvéséh ez viszonyítva befejezetlen
a katonékat kérto, buzdította, hogy no veszítÁék el Mtoroéguk&t.
folyamatos, a,praesens perfectum abefejezett a coniugatio periph-
3. IIa a coniunctivusos mollélí''ondat ogy másik conirrnctivusos mollék.
rastica activa coni. praesens imperfeotuma (-urus sim, sis stb.) a mondattÓl ft\g (má8odtok aldrendaléa), W az olgő melléLrnondat szeropol
beáll6 cselekvést jel li. Pl. - mint mindig - a mcsodik mellékrnondat főmondataként. A főmondatként
szorepló mollélrrnondat ooniunctivusa.i e mogfolelö indicativtrsoknek szémí.
Aunio (au.diam,antd,iaero
stb.),quid,fffi tanek. P|. Nesaia, quid cuuau aít ( :egr1, ar d me nom veniag. Nem tudom,
llauom, ^rli:;;:.'
.i az oko annak, hogy nem jtimz hozzám. Neecio, quW u,uaoe Íwtít ( :!uil),
|facturus sis. |Íogsz tenni. cur rwn ad, ma veniloe. Nom tudom, mi volt az oka a,rrnak, hogy nem jtittél
hozzátn. Nemo h,ia eal, qui,n Üirnuerit, ru urba de|eretur. Ninog itt sonki, aki
II. f6szabá,Iy. I{a a fómondat állítmánya mult idejú (praesens
ne félt volna, hogy a véros elpur'tul.
perfectum historicum, praeteritum imporfectum, praeteritum per-
4. IIa a coniunctivusos melléhnondat ógenéott|I(infinitivus, aoo. o. inf.,
fectum), a mellékmondatban is a coniunctivus praeteriÚumai ktivet. gorundirrm, supinum, participi 'm; Íiigg, áIlít,mányanamuz igenévhoz, honem
keznek, éspedigtigy, hogy a praetoritum imporfectum a fómondat o főmondat éuítményához igazo<tik. Csupán az infinitivus perfoctus és a par.
cselekvéséhezvtszonyitva befejezetlen (folyamatos), a praeteritum ticipil'm perfootum utén ktivotkeznek _ a főmondet állÍtmcnyára valÓ to.
perfectum a befeje)ett, a coniugatio periphrastica activa coni. kintet nélkii| - a coniunctivrrs praeteriturnai. Pl. ConsÚituorarm ad, Úe veniro,
praeteritum imperfectuma (.urus osgem' esses stb.) a beállÓ c elek- ltt te vii|ercm. ElhatÁroztam: meglátogatlak, hogy ldasalak . Dn mls|t epn|a.
Úorea exp|otztum', qu,id hoetea ptatant. A vezér kéríoket kiildÖtt, hogy ki.
vést jeltili. Pl. fiirkéeazék' mire késziiút az ellenség. Pater diai, ae neloiviale, tód tiliua *i
Áo ep" azt mondja, trogy ő nom tudta, hol fia.
Aud,i,ai,
( au.d,i
ebarn,aud,ia
eram),*,;o {*iTJ. "e
Ealonam, d, W.' Meglegyzések. l. IIa e molléknondat éllítmánya szonved igo vagy olyan
{facÚurus esseo. |fogaz tenní,.
igo, amolynek aupinurra nincs, tehát a coniugatio periprastica activa alkal.
mr'.ísáIa nincs lohetőség, akkor a boállÓ csolokvést ogyszerúen coniunctivue
A coneeeuiio ternporam !őszabdl'yaí,rnk tdbldzatos ÖaszeJogl,al,ása
PraosonB imporfoctrrm, illotvo praotoritrrm imperfectum jeltilí. Pl.
A Í mondat Á mellékmo[datba A me|létmoD.lat
lgeideJe bszDált |gealak aeleavésénet Non d,ubitn, qt,ön |nec a ,e oonfkyirtur.
Állapota
Nom kétlem, }now ozt "eE
végrohajtod.
Jelen. coni. proes. impf. befejezetlen Nolt dtlbitar:i,, quin haec rea o Úe oonffo:ereÚur.
coni. praos. porf. befejezett Nom kétolkodtem abban, hogy ezt végrohajtod.
jóv6 idő -urusg sim beáilő
Non ilubito, quin hoo ÚiÓd oontingat.
coni. praet. Ímpf. befejezetlen Nem kétlem, hogy oz sikoriil neked.
Mlt
id6 ooni. praet. per{. befejezeÜt Non dubitaai, Euin hoc tibi oontÍngerot.
-urusS egsom beállÓ Nom kételkodtem abba,rr, hogy ez sikoriil neked.

B/ Mellékszabályok: 2. A jiiv6ben befojezett csolekvést (fulurum pertectum) a oonirrnctivtrsos

l. A plra.esena histori,cum alakja szorint jelen íd6, jolentése gzerint mr1lt
id6; ezétt utána a mellélrrnondatban egyaránt ktivotkezhot,nek a eoniunctivus
praeserrsei vagy praetoriturnai. Pr. vercingetori,a Gallos hortatur, ut cornmunia
Iibertat'is cauaii a'rtna oepi&nt (v. coperont). Yorcingetorix biztatja (biztatta) a
gallokat, hogy ragadjanek fegyverb a kÖztis szabedságért.
mellékrnondatokban a coniunctivug praosetrs porfoctum, illetvo praoteritun
perfoctum holyottosíti. Pl. Ei, qu,i tnurum p"dmue rsoonderit, praenium
proponit. Ei, qui, nxuTwm primua oscendixel, praarnium proponrit. Anaak, aki
a falet ols nek mcseza meg, jutalmat ígér (ígért).

12 Lrttn nyelvkÖnw - $ru

176 t77
 ll0. Alanyi és tárgyi mellékmondatok Á kérdó alanyi és tárgyi mellékmondatok, miként' az egyszerfi
kérdó mondatok, lehetnek egytag ak (r., 2.) és tÖbbtagtiae(3.).
Az a|anyi és tárgyi melléLmondatok a fómondat alanyát vagy
t'átgyát,bfejezik ki mondat alakjában. A legt bbsztir az alany és a lllegiegyzések. 1. A kérdő alanyi és tdrgyi mellékmondatok trilnyom
tárgy kérdéseirefelelnek. ttibbségÍikben e consea io temporum szabályaihoz igazodnak. olykor azonba,rr
az írÓ a f6mondat mrilt ideje után is coniunctil'us praesensekot, haszncl, mort a
mollékmondat mr1lt cselekvését nem a főmondat idejéből, hanom a Inege
llgo. jelenéből szemléli. Pl' Haec prugna ind,i'ci,o flit, quas ani,mos m,i,I,,ítes
I. KÍjelentó alanyi és tárgyi mellékmonilatoL gesaorint.
Ez a cseta bizonyságul szolgált, milyen érziilotűek voltak a katonck.
Kijolont alanyi és tfugyi mollékrnondattol 2. A várakozást és megkísér|ést jelent igék (eupecto, oplperior'; eonor,
fordítjuk Ínag'yarro aa acou.
gat'ivus ésnominativrrs cum infinitivÓt. experior, tempt,o) wtán aí vajon, hátha kiitőszÓ vezgti bo a mollékmondatot. Pl.
Ezok azonba'n a latinba,rr nom monda.
tok, hanom a f mondathoz tatt,oző igenoves szorkozetok (l. too.). TemPÚcta rea eBt, si Arilea cap,i poaset. Megkfuérelték, háthe beveszik Ardeét.
3. A ktivetkezí Weiezéseket: haud scio an, noscio on, dubiÚo an, Ínoor.
tum egÚ on egyszerüen al,,i,gha,nem,aalőazLn leg, ngill:án szÓkkal, tehdt igenl en
fordítjuk. Pl. Ilourt scio an hoc mel,,iussit. Ez nyi|ván jobb lenne. Iroud sclo rn
rr0T. tr. A kérilö alanyi éstárgyi mellékmonilrrÚok
hoc nqrl melius ait..Bz valÓszínüleg nern lenno jobb.
Továbbá előfordulrrak bízonyos, fiiggő kérdésokből alakult és megmero.
viilt kifejezések, amelyeknek névmési vagy adverbialis jelentésti& v6n' g 8
|. Qudd lgís? Mit csináJsz?
Nesclo' quií ogrs (egeris, ecturus Nem tudom, miÜ csinÁlez (csináltáJ, mondat cllítmányÁra sommilyen bofolyásuk nincs. rlyenek: nescio quls ( : ali.
4"). fogsz csináIni). q'uia), re*io qllt (:aliali'), nescio q1prid( :a]iquit), w*io qo.odo (:ató-
Nesolebam, gutd egeros (eglsses, oc. Nem Üudom, mit csinálBz (csináltál, gnnilo), nescio quomodo, quo pacto ( :quod,ammod,o).pl. Vultua ruus rrrriio
. tlrus elses). fogsz csináJni). quol| ingens mtilum signiJi,cat. Arekifejezésed valami nagy bajt seltar. Eíc
2. Croaeus ea Solotu quaeeíu'il, norine Croeous megkérdezte Szolőnt, őt
rumor re*io quomodo increbruit' Ez a hír vatamiképpen oltorjodt. Ibam
^ ee beati,aobmlrn put&reÚ. tartjo.e
-volt a legboldogabbnak.
_vita, -vajon lorte
3. Mqna Juí.t cotuenti,o, utram rnoe. Nagy a a falak a'in, Sanra nercio quid med,itans nugarum. (Hot.)
nibls * defenileronÚ, an obviam m<igiil védekezzenek.e, vagy kivo.
ir.ont Instib|B. nrrljanak az ollonség ollen.-'

III. A cé|zatas.alanyi és tárgyi mellékmonilotok fl0c.

Ea aa egyazer(l kérdó mondat valamely fómondatnak alanya
va,gy tárgya |exz, kérdó alanyi vagy tárqyi mellékmondatnak no- l. oravi t,e' t' fne oiliuvgres. Kértelek, hogy seg{ts rajtam.
vozzik. (Az egyazerí kérdó mondatot wenpl, a mellékmondattá 2. Paupertaa ímputit, tlt oercua face. A sztikseg vitt hogy veraeket
rem. írjak. "a,
vált kérdó mondetot ÍWg,ó kérd,ésnekis nevezik.) Felismerhetók 3. EaiÚor' no díl,igeruíam meom de. Igyekezni fogok, hogy buzgalmamat
arrÓl, hogy sldores. ne hiánvolá.

a) a fómondat valamilyen mondríst, kérdezest, tudást jelentó

aéiér6| (verbum sentiendi v. dicendi) ftiggenok es rni,? mi,t? kérdé. Bzek a mellékmondatok a fómondat alanyának kívánságát,
sérofelelnek; akaratát, szándékát kt'zlik mondattal kifejezett alany vagy tá,rgy
b) kótósza,uai'k aznnosak az e4yszerfi, kérd,ó mmdat kótószanniwl formájában. Folismerhotók arrőI, hogy
(kérdó névmások, kérdó batótozíszők, kérd&zÓk);
a) a ftÍmondat á,llítmrínya valamilyon fenti jelentés{l igo;
c) d,llÍ,tmá,ngukuni,urwtiult,sban uan (a consecutio temporum sza.
b) kot'fuzavlk:. állítÓ: at lÚgyi tagad6: n6 or&ítvo: uÜ n6
báIyai szerint).
lngy nn;
178
I7g
 ll0. Alanyi és tárgyi mellékmondatok Á kérdó alanyi és tárgyi mellékmondatok, miként' az egyszerfi
kérdó mondatok, lehetnek egytag ak (r., 2.) és tÖbbtagtiae(3.).
Az a|anyi és tárgyi melléLmondatok a fómondat alanyát vagy
t'átgyát,bfejezik ki mondat alakjában. A legt bbsztir az alany és a lllegiegyzések. 1. A kérdő alanyi és tdrgyi mellékmondatok trilnyom
tárgy kérdéseirefelelnek. ttibbségÍikben e consea io temporum szabályaihoz igazodnak. olykor azonba,rr
az írÓ a f6mondat mrilt ideje után is coniunctil'us praesensekot, haszncl, mort a
mollékmondat mr1lt cselekvését nem a főmondat idejéből, hanom a Inege
llgo. jelenéből szemléli. Pl' Haec prugna ind,i'ci,o flit, quas ani,mos m,i,I,,ítes
I. KÍjelentó alanyi és tárgyi mellékmonilatoL gesaorint.
Ez a cseta bizonyságul szolgált, milyen érziilotűek voltak a katonck.
Kijolont alanyi és tfugyi mollékrnondattol 2. A várakozást és megkísér|ést jelent igék (eupecto, oplperior'; eonor,
fordítjuk Ínag'yarro aa acou.
gat'ivus ésnominativrrs cum infinitivÓt. experior, tempt,o) wtán aí vajon, hátha kiitőszÓ vezgti bo a mollékmondatot. Pl.
Ezok azonba'n a latinba,rr nom monda.
tok, hanom a f mondathoz tatt,oző igenoves szorkozetok (l. too.). TemPÚcta rea eBt, si Arilea cap,i poaset. Megkfuérelték, háthe beveszik Ardeét.
3. A ktivetkezí Weiezéseket: haud scio an, noscio on, dubiÚo an, Ínoor.
tum egÚ on egyszerüen al,,i,gha,nem,aalőazLn leg, ngill:án szÓkkal, tehdt igenl en
fordítjuk. Pl. Ilourt scio an hoc mel,,iussit. Ez nyi|ván jobb lenne. Iroud sclo rn
rr0T. tr. A kérilö alanyi éstárgyi mellékmonilrrÚok
hoc nqrl melius ait..Bz valÓszínüleg nern lenno jobb.
Továbbá előfordulrrak bízonyos, fiiggő kérdésokből alakult és megmero.
viilt kifejezések, amelyeknek névmési vagy adverbialis jelentésti& v6n' g 8
|. Qudd lgís? Mit csináJsz?
Nesclo' quií ogrs (egeris, ecturus Nem tudom, miÜ csinÁlez (csináltáJ, mondat cllítmányÁra sommilyen bofolyásuk nincs. rlyenek: nescio quls ( : ali.
4"). fogsz csináIni). q'uia), re*io qllt (:aliali'), nescio q1prid( :a]iquit), w*io qo.odo (:ató-
Nesolebam, gutd egeros (eglsses, oc. Nem Üudom, mit csinálBz (csináltál, gnnilo), nescio quomodo, quo pacto ( :quod,ammod,o).pl. Vultua ruus rrrriio
. tlrus elses). fogsz csináJni). quol| ingens mtilum signiJi,cat. Arekifejezésed valami nagy bajt seltar. Eíc
2. Croaeus ea Solotu quaeeíu'il, norine Croeous megkérdezte Szolőnt, őt
rumor re*io quomodo increbruit' Ez a hír vatamiképpen oltorjodt. Ibam
^ ee beati,aobmlrn put&reÚ. tartjo.e
-volt a legboldogabbnak.
_vita, -vajon lorte
3. Mqna Juí.t cotuenti,o, utram rnoe. Nagy a a falak a'in, Sanra nercio quid med,itans nugarum. (Hot.)
nibls * defenileronÚ, an obviam m<igiil védekezzenek.e, vagy kivo.
ir.ont Instib|B. nrrljanak az ollonség ollen.-'

III. A cé|zatas.alanyi és tárgyi mellékmonilotok fl0c.

Ea aa egyazer(l kérdó mondat valamely fómondatnak alanya
va,gy tárgya |exz, kérdó alanyi vagy tárqyi mellékmondatnak no- l. oravi t,e' t' fne oiliuvgres. Kértelek, hogy seg{ts rajtam.
vozzik. (Az egyazerí kérdó mondatot wenpl, a mellékmondattá 2. Paupertaa ímputit, tlt oercua face. A sztikseg vitt hogy veraeket
rem. írjak. "a,
vált kérdó mondetot ÍWg,ó kérd,ésnekis nevezik.) Felismerhetók 3. EaiÚor' no díl,igeruíam meom de. Igyekezni fogok, hogy buzgalmamat
arrÓl, hogy sldores. ne hiánvolá.

a) a fómondat valamilyen mondríst, kérdezest, tudást jelentó

aéiér6| (verbum sentiendi v. dicendi) ftiggenok es rni,? mi,t? kérdé. Bzek a mellékmondatok a fómondat alanyának kívánságát,
sérofelelnek; akaratát, szándékát kt'zlik mondattal kifejezett alany vagy tá,rgy
b) kótósza,uai'k aznnosak az e4yszerfi, kérd,ó mmdat kótószanniwl formájában. Folismerhotók arrőI, hogy
(kérdó névmások, kérdó batótozíszők, kérd&zÓk);
a) a ftÍmondat á,llítmrínya valamilyon fenti jelentés{l igo;
c) d,llÍ,tmá,ngukuni,urwtiult,sban uan (a consecutio temporum sza.
b) kot'fuzavlk:. állítÓ: at lÚgyi tagad6: n6 or&ítvo: uÜ n6
báIyai szerint).
lngy nn;
178
I7g
 c) dil{Üműnrykwniutdiltusban wn (a oonsooutiotemp.onrmszo. 3. A statuo, constituo, decorno igéket' ha utcnuk &oc. c. inf. cll, m e g.
bá.lyai szerint). á l l a p í t Ó k jelentéssel, ha puszta infinitivus (azonos alanyok) va'gy 1,, (na)
ésconiunct'ivus (kiiltinbiiző alanyok), o l h a t á"t o zo k jelontésselfordítjuk.
I.'qgyalÚubbaü e kóvet,kez jelentésü is6k és kifejezések qfufu í||nrL3 Pl. IuJi,ces statuerunt Úostamentum falsum osw. Ab1ták megál,l,apttofiák,hogy a
b|oátűa, tó"o|cu,és,Íd"adeÁe (volo, malo, opto; nitor' gtudeo, studitrm et, végrerrdelet hamis. Ab urbe decodere d,ecrelsi.Elhatároztam, hogy a városb l
oonsili'- oet, oontoado, id ogo, id qlooto, in eo sum; opom,m do, labolo); cltávozom. Const,itu,i, at f i'ua meu,s 'i'n il,orno tui, eduooretur. Elhntdroztam,
go,fu,Ws,tigyd|,.süá/s,btt,zd&áe,rábcetá,éa,Icényezerítéa (coneulo; oBvoo, hogy a fiam a te házadban novelkedjék.
oura egt, mibi ourao eet, providoo rnon@, admonoo adhortor, adduoo, oom- 4. ruboo után acc. c. inf. helyett akkor k votkezik ur köt6sző8 coniunc-
rnov@, impello; euadoo, porsuadoo; cogo); tivusos mellékmondat, ha a kormányzat, az álla,m, a nép paranosát tartal.
laéréa,Wodeléa (oro, 'rogo, Pneoor' poto; posÜulo' flagito); rna,zza', P|. Senatus decreu,it popu}'usque iussit, uÜ ltahlae Verr,ig demolirgntur.
pararua|la, utaa&áe, réblzla (i.pero ; praopicio' praoscribo; -endo)i Lege populus iussit, ut Sul,Iaeuol,untaapopulo Romano esrr;t7ro lege.Tlgyantgy
Icbzlcözlla, déréa (fuío, oÍficio, porficio; assoquor' conaoquor' adipisoor, a személytoleÍr pl&cet mellett' is állhat ut kőtíszős conilrnctivwos mellék.
i-ptnoh mcgerqedlE (oonoedo, lrrmitto, oomnitto). mondat. Pl. Placuerat , re qui'sqzn,m ,i'n urbe mo,neret, qu,i'Tarqu,inhn tncarúu,t.
oportet és necesso esÚ (kell, sziikségos) mellot't az infinitivuson és aoc. c'
Mogjbgyzélok. r. Új&bb tiltÓ mondatot, neae, neu, (tuc, neau) (:és hogy infinitivÓn ktvijr| ut néI,k tri,con,iunctitrus Ís állhat. Pl. Fotearis oporteÚ. Ezt bo
ne) kaposol az ol6z6bőz. oplto, re qunmgnm duípóalda rrve lidam Jal|atóe . K|. kell vallanod.
vénom, hogy sorrkit félre ne vozeasetok, és adott gzavatokat mog no szog. 6. IIa caveo jelentéso nom: gondoskodom, hanom: Ó vako do m, utána
jétok.
ne kótószó á|| az helyott (vagy puszta coniunctivrrs|'P|. Caae (ne) iea
2. A feati igék néhrlnye utÁn gyakrarr aco. c. infinitivőt taláIrrnk. Bz e;zt facias!. lvakodjál attÓl, hop1y ozt megtedd! (Ezt no toddt)
jelonti' hogytényről va,rr sz6, nom pedig kívÁnságrÓl' 8zÁndékr6l. Az aer.. a.
infinítivo azt fojozi ki, amí valÓban van' vegy volt, a,z ,n (,"o) égconíunotivus
pedig azt, +minek kelleno vagy kollott volna lorrnio Q. lo2.). Így l. Metuo, no pater rnihő |tlrrcatut. Félek' hogy apá.rn haragszik rá.m.
2. omnes l,aborea te cxcípere l>idco; Látom, mínden mrrnkát ma'gadro
polsu.'loo ut (na) és @í.iu,1ád1,.,8azal,..r é b oszé| o k vkit, hogy vale.
timeo, ut susÚinegs. vállalsz; félek, hogy nem blrod.
mit tegyon; aoc. c. infinitivÓval: moggyÓző k vkit valamilyen tény.
Ál|á8rÓl. PL. Paranaífralri,lt damum r.eiliret. R,ábegzéltem tostvéromot, hogy
hazatérjon. Peretnai, Jratri bq red,um esse. Meggyőztom testvéromot, hogy ez Cé|zalos alanyi es tárgyi mellékmondat ktivetkozik 0 Íéletrm,d,
holyoa dolog. aggűa,Imat, aeszélytjeknrí í,gék(aerbt ti,mnn,ili) és kőfejezése&utárr:
monoo' odrrrongo u, és con ,f,á,iotnazal: figyolmeztetek vkit
ar:ra, a'mit tennio koll; acc. c. infinitivÓval: figyolmeztetek, omlé- tí,mtn, m,etua, aerenr félek, attől tartok
koztetek vkit valamilyon t é n y Í o. P|. Ailrnorw,o te, at d,il,iger er diso.s. tdmpr est, met'u^s est az a félelom uralkodik,
Figyelmeztotlok, hogy szorgalÍnasa,rr t"n,'lj. Admoneo te vet}n ei,nntrctia nih,il
féló dolog
luve'ro. Figyelmeztetlok, hogy a szavak tottok nélkiil mit som érnok.
oonoedo ul és con'i,unctiulaszal: megongodem, hogy valami t ii r t é n. in mctu sutn, rndu,s aa a félelom támad
jék ; aoo. c. infinitivÓval: megengedom, elismorem, hogy valami gy v o n. mihi inní,d,it bennem
Pl. Romani coruednre ralunnn , tt Cartlwgi,ni,emaea al,raarbilrio be a getoton.t. anftíul, sollicitus u,m aggffom, nyugtalan va,gyok
A rÓmaiak nom aka,rtá,k megongodni, hogy a karthágÓiak a maguk olhatérozé. perínu,lum est aű a veszély forog fonn.
aéMl htibor t viseljonek. Corwe,ilo scientism ttutm maiorem evle., g7u,m meam.
TTig'mett6' hogy tudásod nagyobb, mint az enyém. E mellékmondatok kot,&zavő,nak fordítrísára kiiltintieon iigyol-
Alteléban mÍnden oerÜu,m aent,i,end,i et dbend,i utén Állhot acc. o. inf.
niink koll: né |wgy; ut (no non) |wgy rutn.
holyett ut (rc) & coni,unaiuu, ha nem az alanytÓl kiiztilt tény'r6l, hanem az
alorry azándékér' l van sz6. A két kifejezési m6d jelentésbeli kii|ónbségét jÓl E kÖt68zÓknak a rnagyar'ral ollontétes jolontését az urawaózzq bogy a
mutatja ez o p,6lda: tratpr mihi acripa,it, ut domum rediremr petrom eese l.atin a félolom igéiben Óhajtést étez. Í'gy ozt amondatot: x.élek, bogy e hÍrnók
@g,d m. Fivérem tzt trt,a, hogy menjek haza: apránk boteg. (L. ro2.) mogérkezik, a letin tgy étzi: Kívánom, hogy a hírnók rc érker'zékry, éetg

180 l8r
 c) dil{Üműnrykwniutdiltusban wn (a oonsooutiotemp.onrmszo. 3. A statuo, constituo, decorno igéket' ha utcnuk &oc. c. inf. cll, m e g.
bá.lyai szerint). á l l a p í t Ó k jelentéssel, ha puszta infinitivus (azonos alanyok) va'gy 1,, (na)
ésconiunct'ivus (kiiltinbiiző alanyok), o l h a t á"t o zo k jelontésselfordítjuk.
I.'qgyalÚubbaü e kóvet,kez jelentésü is6k és kifejezések qfufu í||nrL3 Pl. IuJi,ces statuerunt Úostamentum falsum osw. Ab1ták megál,l,apttofiák,hogy a
b|oátűa, tó"o|cu,és,Íd"adeÁe (volo, malo, opto; nitor' gtudeo, studitrm et, végrerrdelet hamis. Ab urbe decodere d,ecrelsi.Elhatároztam, hogy a városb l
oonsili'- oet, oontoado, id ogo, id qlooto, in eo sum; opom,m do, labolo); cltávozom. Const,itu,i, at f i'ua meu,s 'i'n il,orno tui, eduooretur. Elhntdroztam,
go,fu,Ws,tigyd|,.süá/s,btt,zd&áe,rábcetá,éa,Icényezerítéa (coneulo; oBvoo, hogy a fiam a te házadban novelkedjék.
oura egt, mibi ourao eet, providoo rnon@, admonoo adhortor, adduoo, oom- 4. ruboo után acc. c. inf. helyett akkor k votkezik ur köt6sző8 coniunc-
rnov@, impello; euadoo, porsuadoo; cogo); tivusos mellékmondat, ha a kormányzat, az álla,m, a nép paranosát tartal.
laéréa,Wodeléa (oro, 'rogo, Pneoor' poto; posÜulo' flagito); rna,zza', P|. Senatus decreu,it popu}'usque iussit, uÜ ltahlae Verr,ig demolirgntur.
pararua|la, utaa&áe, réblzla (i.pero ; praopicio' praoscribo; -endo)i Lege populus iussit, ut Sul,Iaeuol,untaapopulo Romano esrr;t7ro lege.Tlgyantgy
Icbzlcözlla, déréa (fuío, oÍficio, porficio; assoquor' conaoquor' adipisoor, a személytoleÍr pl&cet mellett' is állhat ut kőtíszős conilrnctivwos mellék.
i-ptnoh mcgerqedlE (oonoedo, lrrmitto, oomnitto). mondat. Pl. Placuerat , re qui'sqzn,m ,i'n urbe mo,neret, qu,i'Tarqu,inhn tncarúu,t.
oportet és necesso esÚ (kell, sziikségos) mellot't az infinitivuson és aoc. c'
Mogjbgyzélok. r. Új&bb tiltÓ mondatot, neae, neu, (tuc, neau) (:és hogy infinitivÓn ktvijr| ut néI,k tri,con,iunctitrus Ís állhat. Pl. Fotearis oporteÚ. Ezt bo
ne) kaposol az ol6z6bőz. oplto, re qunmgnm duípóalda rrve lidam Jal|atóe . K|. kell vallanod.
vénom, hogy sorrkit félre ne vozeasetok, és adott gzavatokat mog no szog. 6. IIa caveo jelentéso nom: gondoskodom, hanom: Ó vako do m, utána
jétok.
ne kótószó á|| az helyott (vagy puszta coniunctivrrs|'P|. Caae (ne) iea
2. A feati igék néhrlnye utÁn gyakrarr aco. c. infinitivőt taláIrrnk. Bz e;zt facias!. lvakodjál attÓl, hop1y ozt megtedd! (Ezt no toddt)
jelonti' hogytényről va,rr sz6, nom pedig kívÁnságrÓl' 8zÁndékr6l. Az aer.. a.
infinítivo azt fojozi ki, amí valÓban van' vegy volt, a,z ,n (,"o) égconíunotivus
pedig azt, +minek kelleno vagy kollott volna lorrnio Q. lo2.). Így l. Metuo, no pater rnihő |tlrrcatut. Félek' hogy apá.rn haragszik rá.m.
2. omnes l,aborea te cxcípere l>idco; Látom, mínden mrrnkát ma'gadro
polsu.'loo ut (na) és @í.iu,1ád1,.,8azal,..r é b oszé| o k vkit, hogy vale.
timeo, ut susÚinegs. vállalsz; félek, hogy nem blrod.
mit tegyon; aoc. c. infinitivÓval: moggyÓző k vkit valamilyen tény.
Ál|á8rÓl. PL. Paranaífralri,lt damum r.eiliret. R,ábegzéltem tostvéromot, hogy
hazatérjon. Peretnai, Jratri bq red,um esse. Meggyőztom testvéromot, hogy ez Cé|zalos alanyi es tárgyi mellékmondat ktivetkozik 0 Íéletrm,d,
holyoa dolog. aggűa,Imat, aeszélytjeknrí í,gék(aerbt ti,mnn,ili) és kőfejezése&utárr:
monoo' odrrrongo u, és con ,f,á,iotnazal: figyolmeztetek vkit
ar:ra, a'mit tennio koll; acc. c. infinitivÓval: figyolmeztetek, omlé- tí,mtn, m,etua, aerenr félek, attől tartok
koztetek vkit valamilyon t é n y Í o. P|. Ailrnorw,o te, at d,il,iger er diso.s. tdmpr est, met'u^s est az a félelom uralkodik,
Figyelmeztotlok, hogy szorgalÍnasa,rr t"n,'lj. Admoneo te vet}n ei,nntrctia nih,il
féló dolog
luve'ro. Figyelmeztetlok, hogy a szavak tottok nélkiil mit som érnok.
oonoedo ul és con'i,unctiulaszal: megongodem, hogy valami t ii r t é n. in mctu sutn, rndu,s aa a félelom támad
jék ; aoo. c. infinitivÓval: megengedom, elismorem, hogy valami gy v o n. mihi inní,d,it bennem
Pl. Romani coruednre ralunnn , tt Cartlwgi,ni,emaea al,raarbilrio be a getoton.t. anftíul, sollicitus u,m aggffom, nyugtalan va,gyok
A rÓmaiak nom aka,rtá,k megongodni, hogy a karthágÓiak a maguk olhatérozé. perínu,lum est aű a veszély forog fonn.
aéMl htibor t viseljonek. Corwe,ilo scientism ttutm maiorem evle., g7u,m meam.
TTig'mett6' hogy tudásod nagyobb, mint az enyém. E mellékmondatok kot,&zavő,nak fordítrísára kiiltintieon iigyol-
Alteléban mÍnden oerÜu,m aent,i,end,i et dbend,i utén Állhot acc. o. inf.
niink koll: né |wgy; ut (no non) |wgy rutn.
holyett ut (rc) & coni,unaiuu, ha nem az alanytÓl kiiztilt tény'r6l, hanem az
alorry azándékér' l van sz6. A két kifejezési m6d jelentésbeli kii|ónbségét jÓl E kÖt68zÓknak a rnagyar'ral ollontétes jolontését az urawaózzq bogy a
mutatja ez o p,6lda: tratpr mihi acripa,it, ut domum rediremr petrom eese l.atin a félolom igéiben Óhajtést étez. Í'gy ozt amondatot: x.élek, bogy e hÍrnók
@g,d m. Fivérem tzt trt,a, hogy menjek haza: apránk boteg. (L. ro2.) mogérkezik, a letin tgy étzi: Kívánom, hogy a hírnók rc érker'zékry, éetg

180 l8r
 íefojozi ki: Tőmeo, re na nt,í,ua t:en,íat.
Vagy: Eélek, hogy a bÍnÖk nom érkezík A célz. alangi, éatlirgyi, mell,éIcrnonila,ok táblázatos aszetoglalőoo
mog' e latin-gondolkoddgb'n ilyen értelmú:Kívánom, hogy a bíÍnók mogér.
kezzék, tph6t: Timq, at n,u hla oen,íd. A mellé}m'ondatben
Á Íómondatbm
Ut holyott ,w,wn a kÖt6ezÓ, ho tót,őszÓ mÓd com. tmp.
o,) a főmondet togadÓ (vogy olya.n kérrl6 mondat, a,mel5rro a válasz
ta8adÓ). Pl. Non van'ot' w hm virtw opÜnÍtrt homÜrwn wa raponfuL Nan Kívánást' tÖrekvést, buzdítást, ut hogg Éirvényestil
ráboszelést' kérést'kcivetelést' no (ut no) hogg Coni.
félek'
-hogy doreLasságod ag ombore& vél@éDyéDeknem felel meg. kioszkcizléet,eléréstjelentó igo fle
h8 a rct taadrr,td osuprín o moadat qyetlen azovára, nem pedig
?)
ogÉ6zta.rto|máÍo vonat,kozik. Tőt,t@, n ille ooo non benl8r uÚpíar. Eé|ek, ne lngg
hogy 6 nem szívcon lít benneteket. Verba timendi ut (no non) áogg Coni. Érvényesiil
faam
ez igohaszaáIat a oonsooutio tomporumhoz igazodik, cgak aooniunctivus
instottso (.rrnle Üin, de .. ..) helyett praoeens imperfeotrmr, ílletve praetorit r n Verba impediendi quomlnus, ne, Coni. Érvényoaiil
imperfeotum hasmálotog. (qnlin) hogg
McdblUtré!. Á fél&Ü ielot igÉk utdn infrnitívus áIl akkor, ha ezoknok
u igÉhek a jelentáre: &ailob, rffi, őoat&n.Pt. Terqr ta|*udáropu-
Eer|b,,t.Rostello, hoj6r iebnrátadb@ di6éÍiele&.
A célhatározói mel|ékmondatbk la).

Dobr tu trDcd4 quonlnur od ta A' f6idd@ mqgr&adályoz abba,n'

|. Idm d' tnatrem pro!ícÍaor, ut en,m Azétt utazom anyá.mhoz, hogy ví.
- p{uv sll!.n. bogy többet írja'L geked. oonsoler. gasztaljem 6t.
Pnob|bcrcoűoe, u btabo. u H.árl@ melatdayoni, bogy 2. NoIo eaae l,auda.or, ne vlilerr adu. Nem okarok dicaérni' nehogy hízel.
eaf mogtagyed. lotor. g6nek gondoljanak.

A", ukűÁlvo",ásr ielent6 w @,fu ín@ ndí) után is cébat,q

tá.rgyí mell kmondat kÖvetLezik. Ilyen ig6k ás kifejezések: A oélhatároz i mellékmondat a fómondat cselekvéséneka célját
fojozi ki. Ismortotójogyoi:
itl.{d,b, whíb, í@i a,kadályozot, YísszaÉ
,,Üe,b Er,m ta'rtok a) tniért? mi dlből? mö tlégat.2kérdésrefelel;
tat?@, furra elríasztoL b) kőt&zava: állítő: ut (Íinalo) hngy, qlo lngy azáInl, hogy
M, oóaíab,rcfu, oÍÍído, űtiÓban 6llo| oltenszo. annál; tagű6z nG, ut n6 hDgy rw, nl}ngy;
doernr, ?qp,,gno,r*ou&) gtltÖk c) é,llítmé,lnyaanúurtrtőwsfu,mvan (a consecutio temporum sza,.
nrarilb mrlgtíltok bályai szorint; szinto kivétel nélkiil pra,esens imporfectum, illotve
praetoritum imporfoctum ).
E mellékmondgtot LÖ'tlbzava qpomfuÜ (=ut eo minug) va8y
űW. Mint t]átjuk' a oélhatÁrozÓimellélrnondat szorkozotilog' kiils6log rrom
kiltónbÖzik a oélzatos alanyi és térgyi mollékrnondattÓl. Jelontésben, tart'a.
.!q!qr!ac. l. hloh|beo, |ryoüo ntleÜü lnfrnitinle (aoo. o. inf.) i6 lombarr aaonban eltér ettÓl. A oéIhatérozÓi mollélmondot cssk e oélhatérozÓ
állboÜ.P|. TÜnor bngduspq8ra pa*l;t. A ftllelo vi'wetrartott a tovább. kérdégoire (miért? mi célbÓl ? mi végett ?) felel, míg a oéIzatos alenyí és tá1gyi
hsladáEÜÓl. molléhnondat a oél, a szándék kifejozéso mollett az alany és a tárgy kérdé.
2...Eo az a'kadályozíst jetotő fu tagudott alakű, Útdno .It,Ü,t kötfu6 seiro. A oélhetéroz i mollékmondot felÍsnerését az.Ís mogkónnyíti, hogy f6.
.
ís {Ilbet. PL Milit'e ]'/,Üt'"'i. W Po'atü1,ill., qtrn in oppiifun- runperent. mondetábarr ilyen rámutatő szők vannak: lileo' iilotrco c?h, ao
A k.tonákot nen lebotett vípotáEtanl attÓl, bogy o boorierrlk. oou||io, oÍ, lnimo' ea monÚc &?a| a eadndék|cal,
"enosbo
182
l8s
 íefojozi ki: Tőmeo, re na nt,í,ua t:en,íat.
Vagy: Eélek, hogy a bÍnÖk nom érkezík A célz. alangi, éatlirgyi, mell,éIcrnonila,ok táblázatos aszetoglalőoo
mog' e latin-gondolkoddgb'n ilyen értelmú:Kívánom, hogy a bíÍnók mogér.
kezzék, tph6t: Timq, at n,u hla oen,íd. A mellé}m'ondatben
Á Íómondatbm
Ut holyott ,w,wn a kÖt6ezÓ, ho tót,őszÓ mÓd com. tmp.
o,) a főmondet togadÓ (vogy olya.n kérrl6 mondat, a,mel5rro a válasz
ta8adÓ). Pl. Non van'ot' w hm virtw opÜnÍtrt homÜrwn wa raponfuL Nan Kívánást' tÖrekvést, buzdítást, ut hogg Éirvényestil
ráboszelést' kérést'kcivetelést' no (ut no) hogg Coni.
félek'
-hogy doreLasságod ag ombore& vél@éDyéDeknem felel meg. kioszkcizléet,eléréstjelentó igo fle
h8 a rct taadrr,td osuprín o moadat qyetlen azovára, nem pedig
?)
ogÉ6zta.rto|máÍo vonat,kozik. Tőt,t@, n ille ooo non benl8r uÚpíar. Eé|ek, ne lngg
hogy 6 nem szívcon lít benneteket. Verba timendi ut (no non) áogg Coni. Érvényesiil
faam
ez igohaszaáIat a oonsooutio tomporumhoz igazodik, cgak aooniunctivus
instottso (.rrnle Üin, de .. ..) helyett praoeens imperfeotrmr, ílletve praetorit r n Verba impediendi quomlnus, ne, Coni. Érvényoaiil
imperfeotum hasmálotog. (qnlin) hogg
McdblUtré!. Á fél&Ü ielot igÉk utdn infrnitívus áIl akkor, ha ezoknok
u igÉhek a jelentáre: &ailob, rffi, őoat&n.Pt. Terqr ta|*udáropu-
Eer|b,,t.Rostello, hoj6r iebnrátadb@ di6éÍiele&.
A célhatározói mel|ékmondatbk la).

Dobr tu trDcd4 quonlnur od ta A' f6idd@ mqgr&adályoz abba,n'

|. Idm d' tnatrem pro!ícÍaor, ut en,m Azétt utazom anyá.mhoz, hogy ví.
- p{uv sll!.n. bogy többet írja'L geked. oonsoler. gasztaljem 6t.
Pnob|bcrcoűoe, u btabo. u H.árl@ melatdayoni, bogy 2. NoIo eaae l,auda.or, ne vlilerr adu. Nem okarok dicaérni' nehogy hízel.
eaf mogtagyed. lotor. g6nek gondoljanak.

A", ukűÁlvo",ásr ielent6 w @,fu ín@ ndí) után is cébat,q

tá.rgyí mell kmondat kÖvetLezik. Ilyen ig6k ás kifejezések: A oélhatároz i mellékmondat a fómondat cselekvéséneka célját
fojozi ki. Ismortotójogyoi:
itl.{d,b, whíb, í@i a,kadályozot, YísszaÉ
,,Üe,b Er,m ta'rtok a) tniért? mi dlből? mö tlégat.2kérdésrefelel;
tat?@, furra elríasztoL b) kőt&zava: állítő: ut (Íinalo) hngy, qlo lngy azáInl, hogy
M, oóaíab,rcfu, oÍÍído, űtiÓban 6llo| oltenszo. annál; tagű6z nG, ut n6 hDgy rw, nl}ngy;
doernr, ?qp,,gno,r*ou&) gtltÖk c) é,llítmé,lnyaanúurtrtőwsfu,mvan (a consecutio temporum sza,.
nrarilb mrlgtíltok bályai szorint; szinto kivétel nélkiil pra,esens imporfectum, illotve
praetoritum imporfoctum ).
E mellékmondgtot LÖ'tlbzava qpomfuÜ (=ut eo minug) va8y
űW. Mint t]átjuk' a oélhatÁrozÓimellélrnondat szorkozotilog' kiils6log rrom
kiltónbÖzik a oélzatos alanyi és térgyi mollékrnondattÓl. Jelontésben, tart'a.
.!q!qr!ac. l. hloh|beo, |ryoüo ntleÜü lnfrnitinle (aoo. o. inf.) i6 lombarr aaonban eltér ettÓl. A oéIhatérozÓi mollélmondot cssk e oélhatérozÓ
állboÜ.P|. TÜnor bngduspq8ra pa*l;t. A ftllelo vi'wetrartott a tovább. kérdégoire (miért? mi célbÓl ? mi végett ?) felel, míg a oéIzatos alenyí és tá1gyi
hsladáEÜÓl. molléhnondat a oél, a szándék kifejozéso mollett az alany és a tárgy kérdé.
2...Eo az a'kadályozíst jetotő fu tagudott alakű, Útdno .It,Ü,t kötfu6 seiro. A oélhetéroz i mollékmondot felÍsnerését az.Ís mogkónnyíti, hogy f6.
.
ís {Ilbet. PL Milit'e ]'/,Üt'"'i. W Po'atü1,ill., qtrn in oppiifun- runperent. mondetábarr ilyen rámutatő szők vannak: lileo' iilotrco c?h, ao
A k.tonákot nen lebotett vípotáEtanl attÓl, bogy o boorierrlk. oou||io, oÍ, lnimo' ea monÚc &?a| a eadndék|cal,
"enosbo
182
l8s
 quo (-ut eo) két jelentéaü: l. Iaw azá\tal,2. |"ocv anná|i u utÓbbí A consoout'io temponrm gz.bályoítől valő eltJÚ& cetoi o hövetilra h:
jelontéso osak kiizépfok mollott va'rr. Pl. In |uleribua At|vnictgium sublatt
cat ce'lebritaa vironnll u muli,erum, qlo lamentatia mimlaetur. Az at,héniek l. A f mondat mÚlt idejú rt|lít.mányo utdn ood. ptvrrcí.e Ú,,l'pll&'í,|
tomotésein mell zték férfiak és n6k tiimegeo réazvételét, lwgg ező|tal t ja!. áIl a pnaeteritum |ulg*,ba az írÓ a mollébondot tortalnárÓl azt
vogzékolés ostikkenjon. Caro aaaúur oel aqlilur. quo froiliur cor,@$tatilt
akarja hangerllyozni, bogy az a jelenben is érrdnye. PI. Yaru SirfJlbm pcr
iuoundiusque qapiat. A hrlst siitik vagy főzik, lwgy anndlkiianyebben lobosgon
triennium iro perrlirlit, ut u r&iá.ti rn ontignnn Mtn nluro ihda @t
mogomészteni' és jobb ízo legyon. Yorros Szicíliét hárcm évalatt ennyira elpusztítotto, bory azÜ 169íáIlapotábo
vigszeáIlítsni aommik.éppeneem lehet.
Mogiogyzérck. l. Erősobb tasa.dás eeotén nö holyott ut n6 használatos;
2. A f mondat mrtlÜ idejü dltítmánye vrÁl- @t.ö. P,w,tc ple|,,|. B.
ut non csak akkor, trg a non egy az6t tqgad, nem pedig az egész mondatot.
tldbczik a,pr@,e7ít.,mómpnfedum halga, bo az írÓ a mÚltbaa beállott hóveű.
2. Második t",cad6 oélhatdrozÓi mollékrnondotot neve v. nou (olykor kezményt mint a jolenbon lezrírt'et mutatja bo. Pl. Adob.t Eorbu p tanla
ne'c v. ncqu,e) é" h,w tp kt1t6sz6 |.aposol az olsőhÖz. P|. Gal]órta,a alia putlaa cupiditate dieendd,ar ímmlllo Wgnrn t|q,w Ú,ls Et,|tdiap|.
vt.hÚlm. EortensiuB
fovant, re Jri,gorc laed'antnn rcvo per ,1l. A tyrtkok szrírny 'Lk6,t melogítik annyira égott a szÓnokláo vágyát,ó|, ho3y láryolÓbb szenved lyt s@Hben
csirkéiket, hogy meg no fdzza,rrek, és ol no.pwztutja'rrak. (mindmÁig) nem ltltta,m. (A praeeens perfeotum olykor minden mogmagyo.
3. Gyakori névmcgi és hatÁrozÓszÓi kapcsolatok: ne quir nnhog! ?n|n'bn tázhatÁ ok nélkiil ís jelent&e.ilr.)
lwgg.aenbi, ne quid ÍÜc|Lowoalami, |wgy aetnmö, ne quudo, Do rrnquem nelngg
lnlaln, hagy aoln, no urqurrn rlehogg ualnhnl, lwgy aelwt,.
4. UÚ i! (oe' id) helyott qul (quao, quod), ut ibi bolyott ubt is álthat Q.
VonatkozÓ mollékmondetok r28.). l. Eteri potclt' uÚ ptofiorew. I.ohetaégeo' bogy elrtozm.
.Ííarj non potor| uÜ Nm lobet4es' bogy érÚ.@.
(Nm utez.brtom eL)
A célhgÚározÓi melléhnonilatok kótószav&ÍnaL 2. Íí1,"i potec$ ut noa potúiw. I.obateégos' bogy nm utozon e[.
.Fícndnon potor$ qulnpotioÍtw. Nm leheteégos' hogy ns utolzao e|.
táblázotos tisszefoglalása (rebétlm r ol kell utsaom")

KÓtÓ.uÓL ÜÓd OoDsro.

t@poruD

uÜ |Üw A ktivetLezményos mellékmondatokna'k egy áilít,6 LÖÜ&zsvrrL

ne (ut non, ut ne) hqy nz, nahqg Coni. Érvényeeill vani u,t (consecutivum| W, do két tagadÓ: ut n'n éB qd\ W
quo hqy ezáltal, hogp aruó|,
nnm. A két tagadő kőt&ző kÖ,zill aa ut non állítő, s quin tagadÓ
fómondat után kiivetkozik (illotve olyan LéDd6 mondlt utd,n'
l2l. A kiivetkezményes mellékmondaÚok amelyro a vá,|asz tagadÓ). / quín.Í t?iár N& a*,br |natújöb, |u
mínd,a t6-, mínd a mellékmondarfuedő^
A ktivetkezményos mellékmondatok a fómondat tartalmának
k vetkezményét, hatását, erodményét felezik ki. Folismerhetók a
fómondat bizonyos szavairől, ktit&zavukr l és arrÓl, hogy á,llt,t.
l. Aleibi4dal ot e"d, sq@í,atn, Út Álkibiadész oly éler ead volt' bogy
má,nyuk mind,ig mniunnti,ausfu,nwn. (x'olismeresiiket megnobezlt,i, deeúpi non pos*Ü. rígzodní nem lohgÜetÜ:
hogy magyar fordításuk gyakran máB ma,gyar mondatfajoknak felol 2. Maius erac fu.perlvrt Bottunwt, Nagyobb volt a rÚmri hato|om, mÍnt.
qu&m ut uub eüeflLís uőrbuE Úpp?i aem hogy mtamityen k f.6 c6vol
meg') rrrríposset. meg lehetett volus dóntBni
Ál tmányuk általában ktiveti a consocutio temporum szabá- 3. tr.it' ut eepí<nri,aeíntn qubpp !fiegoaik, hogy a fogbofosobb mbo
orret. íE téved.
lyait, do ezektó| olykor eltérest mutat. (Ugyanez tapeaztaJ.bató a,z 4. MulÚum rbcn| ut luaal Íagrl.eat. sok híáoyzott abhoz, hogy az olleo.
okhatározőí, megengodó és vonatkozÓ mollékmondatokban is.) ság megfuta'modjék.

184 186
 quo (-ut eo) két jelentéaü: l. Iaw azá\tal,2. |"ocv anná|i u utÓbbí A consoout'io temponrm gz.bályoítől valő eltJÚ& cetoi o hövetilra h:
jelontéso osak kiizépfok mollott va'rr. Pl. In |uleribua At|vnictgium sublatt
cat ce'lebritaa vironnll u muli,erum, qlo lamentatia mimlaetur. Az at,héniek l. A f mondat mÚlt idejú rt|lít.mányo utdn ood. ptvrrcí.e Ú,,l'pll&'í,|
tomotésein mell zték férfiak és n6k tiimegeo réazvételét, lwgg ező|tal t ja!. áIl a pnaeteritum |ulg*,ba az írÓ a mollébondot tortalnárÓl azt
vogzékolés ostikkenjon. Caro aaaúur oel aqlilur. quo froiliur cor,@$tatilt
akarja hangerllyozni, bogy az a jelenben is érrdnye. PI. Yaru SirfJlbm pcr
iuoundiusque qapiat. A hrlst siitik vagy főzik, lwgy anndlkiianyebben lobosgon
triennium iro perrlirlit, ut u r&iá.ti rn ontignnn Mtn nluro ihda @t
mogomészteni' és jobb ízo legyon. Yorros Szicíliét hárcm évalatt ennyira elpusztítotto, bory azÜ 169íáIlapotábo
vigszeáIlítsni aommik.éppeneem lehet.
Mogiogyzérck. l. Erősobb tasa.dás eeotén nö holyott ut n6 használatos;
2. A f mondat mrtlÜ idejü dltítmánye vrÁl- @t.ö. P,w,tc ple|,,|. B.
ut non csak akkor, trg a non egy az6t tqgad, nem pedig az egész mondatot.
tldbczik a,pr@,e7ít.,mómpnfedum halga, bo az írÓ a mÚltbaa beállott hóveű.
2. Második t",cad6 oélhatdrozÓi mollékrnondotot neve v. nou (olykor kezményt mint a jolenbon lezrírt'et mutatja bo. Pl. Adob.t Eorbu p tanla
ne'c v. ncqu,e) é" h,w tp kt1t6sz6 |.aposol az olsőhÖz. P|. Gal]órta,a alia putlaa cupiditate dieendd,ar ímmlllo Wgnrn t|q,w Ú,ls Et,|tdiap|.
vt.hÚlm. EortensiuB
fovant, re Jri,gorc laed'antnn rcvo per ,1l. A tyrtkok szrírny 'Lk6,t melogítik annyira égott a szÓnokláo vágyát,ó|, ho3y láryolÓbb szenved lyt s@Hben
csirkéiket, hogy meg no fdzza,rrek, és ol no.pwztutja'rrak. (mindmÁig) nem ltltta,m. (A praeeens perfeotum olykor minden mogmagyo.
3. Gyakori névmcgi és hatÁrozÓszÓi kapcsolatok: ne quir nnhog! ?n|n'bn tázhatÁ ok nélkiil ís jelent&e.ilr.)
lwgg.aenbi, ne quid ÍÜc|Lowoalami, |wgy aetnmö, ne quudo, Do rrnquem nelngg
lnlaln, hagy aoln, no urqurrn rlehogg ualnhnl, lwgy aelwt,.
4. UÚ i! (oe' id) helyott qul (quao, quod), ut ibi bolyott ubt is álthat Q.
VonatkozÓ mollékmondetok r28.). l. Eteri potclt' uÚ ptofiorew. I.ohetaégeo' bogy elrtozm.
.Ííarj non potor| uÜ Nm lobet4es' bogy érÚ.@.
(Nm utez.brtom eL)
A célhgÚározÓi melléhnonilatok kótószav&ÍnaL 2. Íí1,"i potec$ ut noa potúiw. I.obateégos' bogy nm utozon e[.
.Fícndnon potor$ qulnpotioÍtw. Nm leheteégos' hogy ns utolzao e|.
táblázotos tisszefoglalása (rebétlm r ol kell utsaom")

KÓtÓ.uÓL ÜÓd OoDsro.

t@poruD

uÜ |Üw A ktivetLezményos mellékmondatokna'k egy áilít,6 LÖÜ&zsvrrL

ne (ut non, ut ne) hqy nz, nahqg Coni. Érvényeeill vani u,t (consecutivum| W, do két tagadÓ: ut n'n éB qd\ W
quo hqy ezáltal, hogp aruó|,
nnm. A két tagadő kőt&ző kÖ,zill aa ut non állítő, s quin tagadÓ
fómondat után kiivetkozik (illotve olyan LéDd6 mondlt utd,n'
l2l. A kiivetkezményes mellékmondaÚok amelyro a vá,|asz tagadÓ). / quín.Í t?iár N& a*,br |natújöb, |u
mínd,a t6-, mínd a mellékmondarfuedő^
A ktivetkezményos mellékmondatok a fómondat tartalmának
k vetkezményét, hatását, erodményét felezik ki. Folismerhetók a
fómondat bizonyos szavairől, ktit&zavukr l és arrÓl, hogy á,llt,t.
l. Aleibi4dal ot e"d, sq@í,atn, Út Álkibiadész oly éler ead volt' bogy
má,nyuk mind,ig mniunnti,ausfu,nwn. (x'olismeresiiket megnobezlt,i, deeúpi non pos*Ü. rígzodní nem lohgÜetÜ:
hogy magyar fordításuk gyakran máB ma,gyar mondatfajoknak felol 2. Maius erac fu.perlvrt Bottunwt, Nagyobb volt a rÚmri hato|om, mÍnt.
qu&m ut uub eüeflLís uőrbuE Úpp?i aem hogy mtamityen k f.6 c6vol
meg') rrrríposset. meg lehetett volus dóntBni
Ál tmányuk általában ktiveti a consocutio temporum szabá- 3. tr.it' ut eepí<nri,aeíntn qubpp !fiegoaik, hogy a fogbofosobb mbo
orret. íE téved.
lyait, do ezektó| olykor eltérest mutat. (Ugyanez tapeaztaJ.bató a,z 4. MulÚum rbcn| ut luaal Íagrl.eat. sok híáoyzott abhoz, hogy az olleo.
okhatározőí, megengodó és vonatkozÓ mollékmondatokban is.) ság megfuta'modjék.

184 186
 Ut (ut non) k tÓbz6 használotos a fómondot k voÜkozó szava,i
es kifejozésoiután:
a) névm6sok, adverbiumo&j ía, talí,s, tantua, eiusmd,i az, olyarr
akkora; ,dta,sí,c,'ta,m,ad,en,tantapere,rigy, olyannyira (l.);
Ó/ quam lt mi,ntaemhngy kapcaolatban kiizépfokrri melléknevek
és adverbÍumok utén (2.);
c) szomé|yt,elonigék éa kifojezesek: est, ut .. . mogosik, van
rígy,hogy . . .,,im a 6t, ttt. . . adolog azon a ponton van, hogy. . .,
prope est, ut . . . kilzo| az.idó; hogy . . ., Ííl, fieri, pntest,tdui ttotl
pde.nt,ut . . . mogosik, lohotségos,nem lehotséges,hogy . . ., a,&id,í,t,
contin4it, eaenit, ut . . . megtiirténi}, hogy . . ., aliquid, (in) tert,
? ... valami gyhozza mag6val,hogy...,equi,tur,| ... k voÜ.
kozik, hogy ..., restat, reli,n4uilur, relQuum est, wperest, ut ...
há,tra van még, hogy . . ., mukutn abest, ul . . . sok hiányzik ahhoz,
hogy . ..,lflpl est,anwuetudaeat,leuest,ius 6t,? ... az aszokás,
ttirvény,hogy ... (3.' 4.).
nem tudom mogállni, alig tudom maga,m birt,6ztntni, hogy Db ...,
rwn, d,ubito, fwn, 6t d,ubi,utn,quis dubirat, quim .. . nom kétolkodem,
nem kétséges,ki kétolkedik, hogy . . ., lwn multum abest, tton proanl
abest, ni,hi,l,abest, qu'í,n. . . ' nom sok hiányzik, sommi sem hiányzik,
sommi híja sincs annak, hogy . . ., nihil, pra,cterrnitto,ni,hí,linter-
tnitto, glöm . . . sommit sem mulaÁztok el, hogy . . .
!foslqg;,b. Non ilubiÚo n,em lc&elked,em ut,án aeo. o. inf. is éuhat. Pl.
Hotld cuipnm in d,rbin erat}rr|\lm a Tarqu,inía imminorlo. Senki olótt som volt
kétségoa' hog7 Tarquinius részér l háborrt fonyogot. I}ubito habozotlt wtÁn
puszta infinitivus du. Pl. Quia bon,ua fubirá po patrí,a rnortern oppetere? Mo.
lyik derék embor haboznék meghalni a hazéért ? Dubito leéÜelkedem,,i,ngafuzom
utén (tohá't taga'déB nélktil) kérd6 téqgyi 1nollékmondat kiivetkezik. Pl.
Al,aurder & itafut, uhrm ponovorer\Bt, on abirot. Nagy Sándor ingadozott,
vajon kitartaon-e, vagy olvonuljon.
A lcÖaakezm,|nyea,nc|]éIe,,.udet, kÖtiaaoa,i,rnk eeefqlalÁaa
A Í6non.lBt A mgllét-
mond&t
Kótó6zÓ uÓ.r Om6s. tmpro

Meg'ogyzé6ok. l. Tonhrm o;Drri| anngira táwtr áI] után két ut kÖt szÓs
mclléknondat ktivotkozik; a második ut jelerrtéae hngg aót, Ing! i,Ikátjb nég. á|lítÓ állítő wt h,ogg
tagad6 á,llítő wt h.ogy Coni. Részben
Pl. Tanturn obest, ut t,íbóertn,enacam, a| gratia,m habam. Annyira távolt éll élut6 tegadő ut non hogry nem érvényeaiil
t6lem, hogy rád ha'ragudjar., hogy Ínkébb mfu bál t is érzok írántad. Ü8g8d6 tagadÓ quin hogrg ne; hogty
2. Megeik' hogy a f mondatba'rr sommilyen szÓ, kifojozés nem utgl o
kóvetkezményoe melléknondat,ra, de a ta,rbolombÓl kiérozhotő a jolerrtéso. Pl.
ac,Úv,"io multi'a u rc"ibuE Cra, b,m euetbura ee Áoi poEEd. A oon. Az okhatátoz i mellékmondatok t22.
"pnÍeatt,s,lt
turiÓt gok sobe (annyiro) olgyengítetto, bogy mÁr nem tudott a lébén meg.
Á||ni.
r. Qurr ,wu ost, stellaa apprent. Yivel éj van, feltúnnek a csillogok.
2. Noctu ambulaba, Themíatoclea, q,ig. Ejjel sét'álgatott Themisztok]éBz, mert
aomnLlm apnre non psseí. nem tudott elaludni (az írÓ vélemé.
r. Qufu dublbÜ' qtldn malhem tnÚorEtt Ki &6tolLodnék, hogy nagy kiilónb. nyes magya,rézata).
in e? to?r.irwm ei beabmt ság varr ember és 6llut kÖ'.Ött ' 3. I.rulo &, quod ertorem oonfes- Dicsérlek, hogy be,ismertod tévedé.
2. Mqiater n-llrn illem proeGormisit, Á tanár egy nspot sem mulasztoÜt el, aua or. sodet.
qula ilhcÚpioe d lűorem aeaj. bogy tanítványuít árbnd6 munkára 1. valdB l.roÚor Úe dildgenter tlisoore. Nagyon r lők' hogy szorgalmasan
dararrnlnflemmrrcÜ. sorkentBo. tanulsz.
ó, Sototea &ccus&Úul est, quod iul:an. Szokratoszt azza,| vádolták' hogy
hr,em aoÚurn;rn'Íot. ifir1ságot (a vÁdlrík
(hin kÖt&z6s ktivotke7-ményos mollékmondat áll a ktivetkozó *isjáj}?l."'
kifojozések után (néhány ilyon ktÍejez& után a quin-t 6llítő kÖtó.
sz6va), Ingg-gy*] fordítjuk): Iarnre non tr.rlr,alc|n,
Ífu,i no,?,Ifrest, Az okhatá'roz i mellékmondat megindokolja a fómondat ose-
quü% ... nem tohotom, r^emlohotséges,hogy no ..., tamperare lokvesét. Mint az okhatározÓ, nxiért?rni okből? rni, mintt 7 kérdésre
non posa,,n, ti,x mp wntbltn, nan (uit, aqre) űdie'rÚ, gtlítl ,.. felol. Erról és k tószavairől ismerhebí fe|, a,moly részben drd,ica-

186 187
 Ut (ut non) k tÓbz6 használotos a fómondot k voÜkozó szava,i
es kifejozésoiután:
a) névm6sok, adverbiumo&j ía, talí,s, tantua, eiusmd,i az, olyarr
akkora; ,dta,sí,c,'ta,m,ad,en,tantapere,rigy, olyannyira (l.);
Ó/ quam lt mi,ntaemhngy kapcaolatban kiizépfokrri melléknevek
és adverbÍumok utén (2.);
c) szomé|yt,elonigék éa kifojezesek: est, ut .. . mogosik, van
rígy,hogy . . .,,im a 6t, ttt. . . adolog azon a ponton van, hogy. . .,
prope est, ut . . . kilzo| az.idó; hogy . . ., Ííl, fieri, pntest,tdui ttotl
pde.nt,ut . . . mogosik, lohotségos,nem lehotséges,hogy . . ., a,&id,í,t,
contin4it, eaenit, ut . . . megtiirténi}, hogy . . ., aliquid, (in) tert,
? ... valami gyhozza mag6val,hogy...,equi,tur,| ... k voÜ.
kozik, hogy ..., restat, reli,n4uilur, relQuum est, wperest, ut ...
há,tra van még, hogy . . ., mukutn abest, ul . . . sok hiányzik ahhoz,
hogy . ..,lflpl est,anwuetudaeat,leuest,ius 6t,? ... az aszokás,
ttirvény,hogy ... (3.' 4.).
nem tudom mogállni, alig tudom maga,m birt,6ztntni, hogy Db ...,
rwn, d,ubito, fwn, 6t d,ubi,utn,quis dubirat, quim .. . nom kétolkodem,
nem kétséges,ki kétolkedik, hogy . . ., lwn multum abest, tton proanl
abest, ni,hi,l,abest, qu'í,n. . . ' nom sok hiányzik, sommi sem hiányzik,
sommi híja sincs annak, hogy . . ., nihil, pra,cterrnitto,ni,hí,linter-
tnitto, glöm . . . sommit sem mulaÁztok el, hogy . . .
!foslqg;,b. Non ilubiÚo n,em lc&elked,em ut,án aeo. o. inf. is éuhat. Pl.
Hotld cuipnm in d,rbin erat}rr|\lm a Tarqu,inía imminorlo. Senki olótt som volt
kétségoa' hog7 Tarquinius részér l háborrt fonyogot. I}ubito habozotlt wtÁn
puszta infinitivus du. Pl. Quia bon,ua fubirá po patrí,a rnortern oppetere? Mo.
lyik derék embor haboznék meghalni a hazéért ? Dubito leéÜelkedem,,i,ngafuzom
utén (tohá't taga'déB nélktil) kérd6 téqgyi 1nollékmondat kiivetkezik. Pl.
Al,aurder & itafut, uhrm ponovorer\Bt, on abirot. Nagy Sándor ingadozott,
vajon kitartaon-e, vagy olvonuljon.
A lcÖaakezm,|nyea,nc|]éIe,,.udet, kÖtiaaoa,i,rnk eeefqlalÁaa
A Í6non.lBt A mgllét-
mond&t
Kótó6zÓ uÓ.r Om6s. tmpro

Meg'ogyzé6ok. l. Tonhrm o;Drri| anngira táwtr áI] után két ut kÖt szÓs
mclléknondat ktivotkozik; a második ut jelerrtéae hngg aót, Ing! i,Ikátjb nég. á|lítÓ állítő wt h,ogg
tagad6 á,llítő wt h.ogy Coni. Részben
Pl. Tanturn obest, ut t,íbóertn,enacam, a| gratia,m habam. Annyira távolt éll élut6 tegadő ut non hogry nem érvényeaiil
t6lem, hogy rád ha'ragudjar., hogy Ínkébb mfu bál t is érzok írántad. Ü8g8d6 tagadÓ quin hogrg ne; hogty
2. Megeik' hogy a f mondatba'rr sommilyen szÓ, kifojozés nem utgl o
kóvetkezményoe melléknondat,ra, de a ta,rbolombÓl kiérozhotő a jolerrtéso. Pl.
ac,Úv,"io multi'a u rc"ibuE Cra, b,m euetbura ee Áoi poEEd. A oon. Az okhatátoz i mellékmondatok t22.
"pnÍeatt,s,lt
turiÓt gok sobe (annyiro) olgyengítetto, bogy mÁr nem tudott a lébén meg.
Á||ni.
r. Qurr ,wu ost, stellaa apprent. Yivel éj van, feltúnnek a csillogok.
2. Noctu ambulaba, Themíatoclea, q,ig. Ejjel sét'álgatott Themisztok]éBz, mert
aomnLlm apnre non psseí. nem tudott elaludni (az írÓ vélemé.
r. Qufu dublbÜ' qtldn malhem tnÚorEtt Ki &6tolLodnék, hogy nagy kiilónb. nyes magya,rézata).
in e? to?r.irwm ei beabmt ság varr ember és 6llut kÖ'.Ött ' 3. I.rulo &, quod ertorem oonfes- Dicsérlek, hogy be,ismertod tévedé.
2. Mqiater n-llrn illem proeGormisit, Á tanár egy nspot sem mulasztoÜt el, aua or. sodet.
qula ilhcÚpioe d lűorem aeaj. bogy tanítványuít árbnd6 munkára 1. valdB l.roÚor Úe dildgenter tlisoore. Nagyon r lők' hogy szorgalmasan
dararrnlnflemmrrcÜ. sorkentBo. tanulsz.
ó, Sototea &ccus&Úul est, quod iul:an. Szokratoszt azza,| vádolták' hogy
hr,em aoÚurn;rn'Íot. ifir1ságot (a vÁdlrík
(hin kÖt&z6s ktivotke7-ményos mollékmondat áll a ktivetkozó *isjáj}?l."'
kifojozések után (néhány ilyon ktÍejez& után a quin-t 6llítő kÖtó.
sz6va), Ingg-gy*] fordítjuk): Iarnre non tr.rlr,alc|n,
Ífu,i no,?,Ifrest, Az okhatá'roz i mellékmondat megindokolja a fómondat ose-
quü% ... nem tohotom, r^emlohotséges,hogy no ..., tamperare lokvesét. Mint az okhatározÓ, nxiért?rni okből? rni, mintt 7 kérdésre
non posa,,n, ti,x mp wntbltn, nan (uit, aqre) űdie'rÚ, gtlítl ,.. felol. Erról és k tószavairől ismerhebí fe|, a,moly részben drd,ica-

186 187
tilrusazal, r észbemani,unctiaussznl á,llnnk. Coniunctivus&i a, conso- Mogiegyzések. l. Cum olőfordulhat ilyon kapcsolatban ís: quippe oum
cutio temporum szabályaihoz igazodnak, do olyan eltérésokkol,mint mert h,i,azerl,proeoer|lrn avm'Io linőaen mert. P|. Tulm eat naa ad,iuaarc, yr*-
sortim oum f.oE te E*epe adí,werinua. KÖtolosségod rajtunk sogítoni, ktiLltinti.
a k vetkezményes mondatoknál.
aon' mert mi gyalcan segítettiink rajtad. Gyakori kifejozéaok: quao oum iÚo
A quod, qaia rnert, mintlwgg kijt,ijszők ha tényleges okot vezot,- aínt mint|wgg igy dll a d,olog: qlrr cum, ito essent minllwgy icv áilr a ilalog.
nek be, i,nd,im'tiaussnl (l.)' ha véleményeset,e,oniurrctiuussm,t (2.,1 2. Az okhatérozÓi mollékrnondatot is kapcaolhatja vonatkozÓ névmás;
állnak. ilyonkor qul:oum |s m ,e| d (l. Yonatkoző mondatok' l28.).
Quod, mert, Ingy kot,t5sz6s mellékmondat ktivetkezik a kd,élg-
gd,n,csokist, dolást stb. jelentó igék után. A va-
hnngulatot,d,i,csérést,
lőságos okot ind,icatí,uusvagy a,u. c. int. (3,, 4.), a véleményeset Ag olo/nétozli nelléMatok kijtóuaootnak Öeue| og|aláaa
undunntiaus (5.) fejezi ki.
KötJszÓt I tÍÓd Oonse. temp.

Ilyon igék: gurdoo, |nrrtot Ör l,ijk, doloo főjla1ok, groviter, acgre, molerte
quoil, qule, quonilm, quanilo, qu.n. I valőságos ok: ind., ,,
Íoto nehnzan vüaetrekel, miaeleor azánakozom, puilot mo azégyelle|c,paoniteü me doqulilem mat, tn,dac|,mint'hogy I véleményesok: ooni. Részben
bánnk, mÉlot, admÍ,rot caod,álo&, loudo d,inaételc,vitupero, reprehendo gd,ncao|nk, oum ,nafl, n,iuel, mínthqy I ooui. érvényeo|ll
híbőztatp|c, wuso 1)áiln|,o&'gratias ogo, grotiom hobo háIdt adoh, háMa oaggok, non quod, non quo nem níntlu |
"""i.
quonor parwezkod,om, glorior díaaekszem, inrlignor méltatlanlcodam stb.

l. Voa, Quírdtes, quonbm twt est, dm Ti podig' polgá,rok' mivel már éj veu,
Az értelmezí me||ékmondotok t2E.
oeatrotedailiscedítel térjotek víasza otthonotokba!
2. Quonilo non potest íd' Íícrí, wd Minthogy nem lehetséges az, amit
nsda,íd oelis, quad, poss,it,l akarsz, olyat okarj, ami lehet. l. In co autnn eepÍ*ntca, quod natu. Abban vegyunk b lcaek, hogy a tor.
séges! tottl, o7 hnam dnrccm rcqulrrtw. mészetet, e legjobb vozetőt k vet.
3. Eannba|' @ptí@o, cum a au,ds non Hannibál a foglyokat, mivol övéik iitk
rodlmerentur, oemum cld'it. nem vá,ltották ki ókot, eladatte. 2. Mqnun eaÚ (ti. lil), quod propi. Nagy dolog (az)' hogy célodot el.
4. ÁiI, te liaeras dedi, non quo hobe. Levelet kiildtem hozz6,d, nem mintha aitun tunn grrooutu! o!. érted.
tolm ,nagmapere, Qd aotiberetn, Mvében lottem volna az írnivalő. 3. Beng fm|r' quo littleroa rn|eponlo J6l teszed' hogy e tudományokat
aeil, u! lqlnrer teetmn abse,.s. nak, hanem hogy távolléÖomben ooltl,ptat,bua. tÖbbre bocsiilÖd az élvezeteknél.
begzéljek velod.

Az érle|mezó mellékmondatok a fómondat egy mondatrészét,

A quoníaml {rrando, quaniloquiilem mdaellngy, mdnl|ngy kob6- osotlog oguz tarlal.mát ktizolobbről mogviláditiák, értelmozik. Ma.
azők az olvaső, illotvo hallgatÓ elótt nyilvánval , kétségbevonhatat. gyarra valÓ fordításuk tiibbnyire alanyi va,gy tárgyi mollékmondat.
lan indokolá,st ktiz lnek. Állítmányuk rendszerint ind,icatiatrcban van tal ttirténik.
(r.,2.).
Cum (causale) mert, rnioel, mint|ngy a logikai ok kifejezéséro x,elismorhotók
használatos, amely az tró azavaiből vagy a ktiriilményekból adffik,
Áilítmánya mindig uniunr)itrusban van (3.\. a) a f6mondat bizonyos értolmozésroszorulÓ Bzevátő|, továbbé
Non quoil, non quo npm mdnlha yg,|a,mi|yenfe|tébe|azett,do holy- arrÓl, hogy
telen okot elutasít. Mindig coniurutőausszn,l 6,lI. (A holyos okot b) köt&zavrft quq4li,qy,
rondszerint egy se.l kiitószÓs mondatbÓl tudjuk meg.) (a.) o/ ltítmá,rryuk hdóutővubon van.

188 lE9
tilrusazal, r észbemani,unctiaussznl á,llnnk. Coniunctivus&i a, conso- Mogiegyzések. l. Cum olőfordulhat ilyon kapcsolatban ís: quippe oum
cutio temporum szabályaihoz igazodnak, do olyan eltérésokkol,mint mert h,i,azerl,proeoer|lrn avm'Io linőaen mert. P|. Tulm eat naa ad,iuaarc, yr*-
sortim oum f.oE te E*epe adí,werinua. KÖtolosségod rajtunk sogítoni, ktiLltinti.
a k vetkezményes mondatoknál.
aon' mert mi gyalcan segítettiink rajtad. Gyakori kifejozéaok: quao oum iÚo
A quod, qaia rnert, mintlwgg kijt,ijszők ha tényleges okot vezot,- aínt mint|wgg igy dll a d,olog: qlrr cum, ito essent minllwgy icv áilr a ilalog.
nek be, i,nd,im'tiaussnl (l.)' ha véleményeset,e,oniurrctiuussm,t (2.,1 2. Az okhatérozÓi mollékrnondatot is kapcaolhatja vonatkozÓ névmás;
állnak. ilyonkor qul:oum |s m ,e| d (l. Yonatkoző mondatok' l28.).
Quod, mert, Ingy kot,t5sz6s mellékmondat ktivetkezik a kd,élg-
gd,n,csokist, dolást stb. jelentó igék után. A va-
hnngulatot,d,i,csérést,
lőságos okot ind,icatí,uusvagy a,u. c. int. (3,, 4.), a véleményeset Ag olo/nétozli nelléMatok kijtóuaootnak Öeue| og|aláaa
undunntiaus (5.) fejezi ki.
KötJszÓt I tÍÓd Oonse. temp.

Ilyon igék: gurdoo, |nrrtot Ör l,ijk, doloo főjla1ok, groviter, acgre, molerte
quoil, qule, quonilm, quanilo, qu.n. I valőságos ok: ind., ,,
Íoto nehnzan vüaetrekel, miaeleor azánakozom, puilot mo azégyelle|c,paoniteü me doqulilem mat, tn,dac|,mint'hogy I véleményesok: ooni. Részben
bánnk, mÉlot, admÍ,rot caod,álo&, loudo d,inaételc,vitupero, reprehendo gd,ncao|nk, oum ,nafl, n,iuel, mínthqy I ooui. érvényeo|ll
híbőztatp|c, wuso 1)áiln|,o&'gratias ogo, grotiom hobo háIdt adoh, háMa oaggok, non quod, non quo nem níntlu |
"""i.
quonor parwezkod,om, glorior díaaekszem, inrlignor méltatlanlcodam stb.

l. Voa, Quírdtes, quonbm twt est, dm Ti podig' polgá,rok' mivel már éj veu,
Az értelmezí me||ékmondotok t2E.
oeatrotedailiscedítel térjotek víasza otthonotokba!
2. Quonilo non potest íd' Íícrí, wd Minthogy nem lehetséges az, amit
nsda,íd oelis, quad, poss,it,l akarsz, olyat okarj, ami lehet. l. In co autnn eepÍ*ntca, quod natu. Abban vegyunk b lcaek, hogy a tor.
séges! tottl, o7 hnam dnrccm rcqulrrtw. mészetet, e legjobb vozetőt k vet.
3. Eannba|' @ptí@o, cum a au,ds non Hannibál a foglyokat, mivol övéik iitk
rodlmerentur, oemum cld'it. nem vá,ltották ki ókot, eladatte. 2. Mqnun eaÚ (ti. lil), quod propi. Nagy dolog (az)' hogy célodot el.
4. ÁiI, te liaeras dedi, non quo hobe. Levelet kiildtem hozz6,d, nem mintha aitun tunn grrooutu! o!. érted.
tolm ,nagmapere, Qd aotiberetn, Mvében lottem volna az írnivalő. 3. Beng fm|r' quo littleroa rn|eponlo J6l teszed' hogy e tudományokat
aeil, u! lqlnrer teetmn abse,.s. nak, hanem hogy távolléÖomben ooltl,ptat,bua. tÖbbre bocsiilÖd az élvezeteknél.
begzéljek velod.

Az érle|mezó mellékmondatok a fómondat egy mondatrészét,

A quoníaml {rrando, quaniloquiilem mdaellngy, mdnl|ngy kob6- osotlog oguz tarlal.mát ktizolobbről mogviláditiák, értelmozik. Ma.
azők az olvaső, illotvo hallgatÓ elótt nyilvánval , kétségbevonhatat. gyarra valÓ fordításuk tiibbnyire alanyi va,gy tárgyi mollékmondat.
lan indokolá,st ktiz lnek. Állítmányuk rendszerint ind,icatiatrcban van tal ttirténik.
(r.,2.).
Cum (causale) mert, rnioel, mint|ngy a logikai ok kifejezéséro x,elismorhotók
használatos, amely az tró azavaiből vagy a ktiriilményekból adffik,
Áilítmánya mindig uniunr)itrusban van (3.\. a) a f6mondat bizonyos értolmozésroszorulÓ Bzevátő|, továbbé
Non quoil, non quo npm mdnlha yg,|a,mi|yenfe|tébe|azett,do holy- arrÓl, hogy
telen okot elutasít. Mindig coniurutőausszn,l 6,lI. (A holyos okot b) köt&zavrft quq4li,qy,
rondszerint egy se.l kiitószÓs mondatbÓl tudjuk meg.) (a.) o/ ltítmá,rryuk hdóutővubon van.

188 lE9
 A leggyakrabban a fómondat ilyen szavait értelmezik: do ennek ellenére kitart a fómondat érvényességemellett. A két
l. mutat névmásokat, adverbiumokat': hoc, id, illud, illa, res, mondat kiizdelmében tehát a fómondat marad feltil.
en,res ez, az, a,z a dolog, en, i,n eo abban. E szavak olykor elmarad- A megengedó mellékmondat felismerhetó kot&zavá,t6l és gyak.
nak, do ktinnyen odaérthetók (I., 2.); ran a fómondat ilyon szavairől: ta,men,attampn mégis, ndhdlatnin,u
2, a taci,o, fi,t, accid,it, eueni,tt,eszek, megttirténik, megesik igék mindazonáltal.
mellett állÓ ilyen adverbíumokat: beru jő|, male rosszul, prud,enter K tószavai szerint őnd,icatiuusszal, t&zint emliunnti,vueszn,lá,I|-
okosan, oprylortune,recte megfe|elóen, helyesen. (3.) nak. A coniunctivusos mollé|.mondatok a consecutio tomporun
szabá'|yaihoz igazodnak (do hasonlő eltérésekkel, mint a kiivotkoz.
Megjegyzés, AocrdiÚ ehhez jdr,ul, hozzőjdrd az a bijrtiilmén17 mollett két. ményes mondatok).
félo szerkezot haszndlatos: quod.irtdinat&ruaaza|, vagy ut conimcÚ ruaaza|. P|. Megengedó mellékmo1d51ok kÖt&zavai:
Aocedit, qlodl palrem plua et,iam ur0no,q|,ofi. ipae ac,it. Ehhez járul még az, hogy
Quamquam bár, dtnMr ; a mollékmondat tényloges, valÓságos tar-
apámat jobban is szorotom, mint ahogy azt tudja. AiI Appii Claud,ii, eeruc.
talmát jelzi. Ál tmánya rend"zennt őndi,uthnuban wn (l.).
tutem wailebat, u| cquua egi. Áppius Claudius iirogségéhez még az is
hozzdjdrulÜ, hogy vok volt.
Etsi, tametsi, etiamsi Inbá,r, | , . . . de,.a megengodó ésa foltételos
k tószÓk szoropét egyesítik magukban, ozért rrgyanolyan mÓd.
és idóhesználat érvényestil mollottiik, mint a feltébolos mondatok.
ban: tény osoténindőcdí1nms2el4||nak, lebot&ég vagy lehetetlenség
r21. A megengerl mellékmonilatok eseténaní,unáitnngzal (2., s.).
Quamvís bá,rmnnn,yóre (ebból: Qlmm a=a.monnyilo a'ka'rod);
|. Aróstidzs, quemqu&m excel|ebrt Arisztidészt' bár kitűnt Önzetlensé. mint jelentése mutatja, s,z tr6 aa olvasÓra bÍz'zaaz ellentét tat,s?h
abstituenti,ir, tamen exsil,io d,ecem art- gével' m6gis ttz évi szá,E!űzotésr6
,Úrwt multa,us es,.
szerinti fokozá,sát; annyira biztos a fómondat érvényesliléee.Átut.
Itélt'ék.
2. Ag"um ,,uum, tamots| Ia,pútoow F<ildomet, habá,r kövoe, mégig fel. mánya mindig uni,unditrucban ve,n (4.|.
est' tamen orűo. szántom.
3. Elquantíae afudetdum eat, et|lmrs| Áz ékeeszőlá,sfa tÖrekodni kell, még
mu]ti ed abutanÚur. ha azza| eokan visgzaálnek fu. Quomvis olykor csak ogyot'lon rr;ót fokoz anélktil, bory e f6@oDd8t
4. Qud tlrtpe cEt, quamvts ooculte- Ami boogtolen' bármennyire rojte. dllítmdnycra vala,milyen befolyáseel lonne.Pl. Íuib mdjld ca qulmv|r Dultor
tut, t,aman hotwatum tbrí nutrlo gessék is' aemmiképperr gem vál. nominatim poterrc. I(iinnyü lenne gzánomra ekÁrbány mbert név gzerinÜ
mdo potaE. hatik tiezteségeseé. felsorobxi.
6. Lloet fremonÜ omnns, d,íam, quoil IÍadd zrlgjanak vala,rrennyieu, ol.
aenti,o. mondom, amit érzek.
6. Üt ilos|nt vhee, tartptt ect lrt,ud&Id& Eabá'r hiá,nyzik az er.'6, mégig dÍoté. Licet jőllehet, hndd,; mindig oni,unrJhsttsval álI, do mivol a
aolmlae. rotre méltÓ az akarat.
7. Druntb licer igéb6| (praeseru! ) alakult, a consooutio temporum értolmében
tlumen, oum qtme vím Á DruonÜia folyő' bÁr hatelmas vlz.
vehtt bqenlcm, ,wn taÍnan rntíum tömeget hómpiilyget' mégrem ha. csak coni. prapsens imporfect'rmmal, illotve praÉgonsprfeotumma,l
p,ían. cEt. jőzhatő.
8. Eűere
állhat (5.).
ilíct J&rőm, aum ílla me Azt mondják rő!a,rn' bogy lázarr van,
bobeoÜ. holott én vagyok a lÁz6. IJt (unnessiuum) bá,r, habdr; nindig ondunáútrueva' áll (6.).
Cnn (corceasőut'm) bá,r, Iwbd,r; szintén .jndb coniunáówsta,l
álI (7.).
A mogongodö mellékmondat o fómondat cselekvését a moge Cum (ad,uersati,aum) rní'g,ellenben, |w|ott; az e|LonbétnÜannyira
ellontétes csolekvésévelmegnehozíti, do mogakadályozni nem tudja. kié|ezi, hogy megongodó jolentéso olykor alig étezbetó. Állítmenya
Az 1Í6mintogy olismori, ,,mogongodi'' o mollékmondat tartalmát, mindig condunnti,vusfu,n vaa (8.).

190 l9l
 A leggyakrabban a fómondat ilyen szavait értelmezik: do ennek ellenére kitart a fómondat érvényességemellett. A két
l. mutat névmásokat, adverbiumokat': hoc, id, illud, illa, res, mondat kiizdelmében tehát a fómondat marad feltil.
en,res ez, az, a,z a dolog, en, i,n eo abban. E szavak olykor elmarad- A megengedó mellékmondat felismerhetó kot&zavá,t6l és gyak.
nak, do ktinnyen odaérthetók (I., 2.); ran a fómondat ilyon szavairől: ta,men,attampn mégis, ndhdlatnin,u
2, a taci,o, fi,t, accid,it, eueni,tt,eszek, megttirténik, megesik igék mindazonáltal.
mellett állÓ ilyen adverbíumokat: beru jő|, male rosszul, prud,enter K tószavai szerint őnd,icatiuusszal, t&zint emliunnti,vueszn,lá,I|-
okosan, oprylortune,recte megfe|elóen, helyesen. (3.) nak. A coniunctivusos mollé|.mondatok a consecutio tomporun
szabá'|yaihoz igazodnak (do hasonlő eltérésekkel, mint a kiivotkoz.
Megjegyzés, AocrdiÚ ehhez jdr,ul, hozzőjdrd az a bijrtiilmén17 mollett két. ményes mondatok).
félo szerkezot haszndlatos: quod.irtdinat&ruaaza|, vagy ut conimcÚ ruaaza|. P|. Megengedó mellékmo1d51ok kÖt&zavai:
Aocedit, qlodl palrem plua et,iam ur0no,q|,ofi. ipae ac,it. Ehhez járul még az, hogy
Quamquam bár, dtnMr ; a mollékmondat tényloges, valÓságos tar-
apámat jobban is szorotom, mint ahogy azt tudja. AiI Appii Claud,ii, eeruc.
talmát jelzi. Ál tmánya rend"zennt őndi,uthnuban wn (l.).
tutem wailebat, u| cquua egi. Áppius Claudius iirogségéhez még az is
hozzdjdrulÜ, hogy vok volt.
Etsi, tametsi, etiamsi Inbá,r, | , . . . de,.a megengodó ésa foltételos
k tószÓk szoropét egyesítik magukban, ozért rrgyanolyan mÓd.
és idóhesználat érvényestil mollottiik, mint a feltébolos mondatok.
ban: tény osoténindőcdí1nms2el4||nak, lebot&ég vagy lehetetlenség
r21. A megengerl mellékmonilatok eseténaní,unáitnngzal (2., s.).
Quamvís bá,rmnnn,yóre (ebból: Qlmm a=a.monnyilo a'ka'rod);
|. Aróstidzs, quemqu&m excel|ebrt Arisztidészt' bár kitűnt Önzetlensé. mint jelentése mutatja, s,z tr6 aa olvasÓra bÍz'zaaz ellentét tat,s?h
abstituenti,ir, tamen exsil,io d,ecem art- gével' m6gis ttz évi szá,E!űzotésr6
,Úrwt multa,us es,.
szerinti fokozá,sát; annyira biztos a fómondat érvényesliléee.Átut.
Itélt'ék.
2. Ag"um ,,uum, tamots| Ia,pútoow F<ildomet, habá,r kövoe, mégig fel. mánya mindig uni,unditrucban ve,n (4.|.
est' tamen orűo. szántom.
3. Elquantíae afudetdum eat, et|lmrs| Áz ékeeszőlá,sfa tÖrekodni kell, még
mu]ti ed abutanÚur. ha azza| eokan visgzaálnek fu. Quomvis olykor csak ogyot'lon rr;ót fokoz anélktil, bory e f6@oDd8t
4. Qud tlrtpe cEt, quamvts ooculte- Ami boogtolen' bármennyire rojte. dllítmdnycra vala,milyen befolyáseel lonne.Pl. Íuib mdjld ca qulmv|r Dultor
tut, t,aman hotwatum tbrí nutrlo gessék is' aemmiképperr gem vál. nominatim poterrc. I(iinnyü lenne gzánomra ekÁrbány mbert név gzerinÜ
mdo potaE. hatik tiezteségeseé. felsorobxi.
6. Lloet fremonÜ omnns, d,íam, quoil IÍadd zrlgjanak vala,rrennyieu, ol.
aenti,o. mondom, amit érzek.
6. Üt ilos|nt vhee, tartptt ect lrt,ud&Id& Eabá'r hiá,nyzik az er.'6, mégig dÍoté. Licet jőllehet, hndd,; mindig oni,unrJhsttsval álI, do mivol a
aolmlae. rotre méltÓ az akarat.
7. Druntb licer igéb6| (praeseru! ) alakult, a consooutio temporum értolmében
tlumen, oum qtme vím Á DruonÜia folyő' bÁr hatelmas vlz.
vehtt bqenlcm, ,wn taÍnan rntíum tömeget hómpiilyget' mégrem ha. csak coni. prapsens imporfect'rmmal, illotve praÉgonsprfeotumma,l
p,ían. cEt. jőzhatő.
8. Eűere
állhat (5.).
ilíct J&rőm, aum ílla me Azt mondják rő!a,rn' bogy lázarr van,
bobeoÜ. holott én vagyok a lÁz6. IJt (unnessiuum) bá,r, habdr; nindig ondunáútrueva' áll (6.).
Cnn (corceasőut'm) bá,r, Iwbd,r; szintén .jndb coniunáówsta,l
álI (7.).
A mogongodö mellékmondat o fómondat cselekvését a moge Cum (ad,uersati,aum) rní'g,ellenben, |w|ott; az e|LonbétnÜannyira
ellontétes csolekvésévelmegnehozíti, do mogakadályozni nem tudja. kié|ezi, hogy megongodó jolentéso olykor alig étezbetó. Állítmenya
Az 1Í6mintogy olismori, ,,mogongodi'' o mollékmondat tartalmát, mindig condunnti,vusfu,n vaa (8.).

190 l9l
 A kt'tószÓk a k vetkezók:
Cum (temporale) arnólcor; mint a novo mutatjo, egyszerúon a
quemquem bdr, ffir fómorrdat cselekvé.i idejénok pontog moghatározására szolgál. Je.
etrl, tomeÚd, etimrl ha t, ha...i, lenlétét a fómondatban ilyon a,dvorbiumok (rámutatő határozők)
jelzik: tum, tunn akkor, a d,ie a,Z',&pt@ te,nInre abban az idóbon.
Báezbm
qurmvfu bőmocnngíre érvérr1.esill Áuítmánya dndi,carőusban van (l.).
licet iőlkhpt, hadd,
tt (oneeea) M,r, haMr
curn (conrnae.) bá,", haM,r E kÖú66zÓ és rÁmutat az8v8 nem tévogzt,ond iigsze a kaposolatos mon.
outin (ad,oua.) mlg, ellenben,lrclaU detok orrn - fum mirl.mird, egyréaa _ mdgéezt ktltőszÓpÁrjával.

l25. Az iilóhatfitoz i mellékmondatok Q n (íteratduum) wla,hányazm; mind a fó., mjnd a mellékmon.

datbarr ismétlfró osolekvés van; á,llítmánya mindig it?dócath,1t^sfun
Az idíbatfuozÓi mellé|rmondatok a fómondat cselokvégénok az
idojét balá,rozzá,k meg. viszonyuk a fómondathoz háromfélo lohot: átl (2.).
I. Egyi,d,ej{I:a f6. és mellékmondat cselekvésiideje egybeesik.
Az e |rőt,bzőÜ tarÜelmaaő mondet id használatéberr a kóvetkez6 szaM.
II. Dlóiilejű,..a mollékmondat cselekvésomege|ózi a fómondatét. lymság érvényeill:
III. Utőideiú.. a mellékmondat cselokvése a fómondaté után
o,) Jeloo idejü oeolokvés eaotén a f mondatben
ktivetkezik. Pradons imporfoctum,
c mol|élrmondatba^rr p'a,o.on' perfootum átl. Pl. Cum w|i!l,".''go.V.une,,y.
Felismerhotók arről, hogy e,z id bat,fuoző kérdéseiro fololnek, szor eleeem, felkelok.
és k tószavukrő|. Áttitmanyuk mődja reszben ónd,icativus, razben Ó,) M'ilt idejú csolokvés osetén a f mondatban praotoritum imperfectum,
coniunctittus. melljbondatban praoteritr: m per{ect pl. cum *",riloi".... surys-
3 "n ,ru"t.
b.'D" vslohán5rszor eloetom, felkoltem.
tz6Ú. Az egyiilejüsoget kifejezö kiitószÓk
l. Tum nauőgea, curn rdcto Akkor hajőzz, emikor jÓl lehet ha. Ctlm (explínalöwm) azáltal, |tqg; azzat, hqy; o mollékmondat
potestl jőzni!
2. Cum ambo consulea mortul errnÚ, Yalahá.rryszor mindkét consul meg.
vala,milyon ogyidojú cselokvéssol ma,{Byatáo,z', meg a, fómondat állí-
tsel mtenere @Ne temlrus so obatlor- helt vagy hivatoláről id6 előtt le. ráaá,r. Á ítmánya dndítardtrusfun o'puary olyan idejú, mint o
verant, b errer oűaur.
3. Cum t*oDit, cla,man.
mondott, interreret válosztottak.
fómondaté (3., 4.). ""',
Ázáltal' hogy hallgatják, kiáltonak.
4. Camdllu |Ú1td lbi'a 1zatriam cer. Canillus kétségtoleniil hazáját mon. (add,őtíw,m) anilcot ws?atre; e fómondat viszonylag
oatit, cum prohibuit migrdró Veiod. tette meg azzal, hogy megtiltotte lum
a Veii.be valő k<ilk'zéet. mellékes jolontóaégú csolekvéEé}ozegy vá,retla.n, meglop6, .hirtolon
6. Eannibol iam acal,óa rubibot zou.
roE, oum roponto ,im eum pateÍei,
Ea'nnibÁl mfu.mér ' megkÖzelítette bok vetkezó esoménfi osatol. ÁIítmenya ird nldunbiva,n (prao-
hágoaőkkar a falokat, anikor a
poftii ettlryrlr,nt .Rotttatlí. rőmaiak kitárván e kaput kiro. sons porfeotum). Á fómondatban rondszorint ilyon adverbiumoL
iel.
8. Archimeiles, ílum fotmaa geone|.
ha'Írtak ellene.
Árkhimédész' geometriai
zik jolon|ététziann, vít, ugre, twndum; ma'gában a mollékmondat.
mielett éb.
rdcoa in puluere doscribiÚ, p't,rbm rákaÜ |rt a porbo, rrem votto észre, ban pedig o k t&z6 jelonÜ&ét gya'kran repe* v. Eufu er&íti (6.).
cxIrugmalnm eaee non aans,ít. hogy hazájÁt elfoglalták.
7. Dum spiro, epero. AmÍg élek' remélek. I)rrm, donec, Q {ted9 qu,m.liu míaluű, amlg, om(g rcn; índó.
8. Multa qrqlp cE bello pseua (eat), Sokgt szouvodott háboníban is, a'rnlg aafhruaual flfn&k (6., ?.); ilum, ilonco, qucd ,,am(e tum,,
durn conilereÚ uröam. vá'rogt nem alapÍtott. ielent&_
Bel ekkor á)| enníuldíuutal, bs oélt va6r lehet&éget
ieloi1s.1.
192 lt l.aí.n nyelvlÖnw - '''!
193
 A kt'tószÓk a k vetkezók:
Cum (temporale) arnólcor; mint a novo mutatjo, egyszerúon a
quemquem bdr, ffir fómorrdat cselekvé.i idejénok pontog moghatározására szolgál. Je.
etrl, tomeÚd, etimrl ha t, ha...i, lenlétét a fómondatban ilyon a,dvorbiumok (rámutatő határozők)
jelzik: tum, tunn akkor, a d,ie a,Z',&pt@ te,nInre abban az idóbon.
Báezbm
qurmvfu bőmocnngíre érvérr1.esill Áuítmánya dndi,carőusban van (l.).
licet iőlkhpt, hadd,
tt (oneeea) M,r, haMr
curn (conrnae.) bá,", haM,r E kÖú66zÓ és rÁmutat az8v8 nem tévogzt,ond iigsze a kaposolatos mon.
outin (ad,oua.) mlg, ellenben,lrclaU detok orrn - fum mirl.mird, egyréaa _ mdgéezt ktltőszÓpÁrjával.

l25. Az iilóhatfitoz i mellékmondatok Q n (íteratduum) wla,hányazm; mind a fó., mjnd a mellékmon.

datbarr ismétlfró osolekvés van; á,llítmánya mindig it?dócath,1t^sfun
Az idíbatfuozÓi mellé|rmondatok a fómondat cselokvégénok az
idojét balá,rozzá,k meg. viszonyuk a fómondathoz háromfélo lohot: átl (2.).
I. Egyi,d,ej{I:a f6. és mellékmondat cselekvésiideje egybeesik.
Az e |rőt,bzőÜ tarÜelmaaő mondet id használatéberr a kóvetkez6 szaM.
II. Dlóiilejű,..a mollékmondat cselekvésomege|ózi a fómondatét. lymság érvényeill:
III. Utőideiú.. a mellékmondat cselokvése a fómondaté után
o,) Jeloo idejü oeolokvés eaotén a f mondatben
ktivetkezik. Pradons imporfoctum,
c mol|élrmondatba^rr p'a,o.on' perfootum átl. Pl. Cum w|i!l,".''go.V.une,,y.
Felismerhotók arről, hogy e,z id bat,fuoző kérdéseiro fololnek, szor eleeem, felkelok.
és k tószavukrő|. Áttitmanyuk mődja reszben ónd,icativus, razben Ó,) M'ilt idejú csolokvés osetén a f mondatban praotoritum imperfectum,
coniunctittus. melljbondatban praoteritr: m per{ect pl. cum *",riloi".... surys-
3 "n ,ru"t.
b.'D" vslohán5rszor eloetom, felkoltem.
tz6Ú. Az egyiilejüsoget kifejezö kiitószÓk
l. Tum nauőgea, curn rdcto Akkor hajőzz, emikor jÓl lehet ha. Ctlm (explínalöwm) azáltal, |tqg; azzat, hqy; o mollékmondat
potestl jőzni!
2. Cum ambo consulea mortul errnÚ, Yalahá.rryszor mindkét consul meg.
vala,milyon ogyidojú cselokvéssol ma,{Byatáo,z', meg a, fómondat állí-
tsel mtenere @Ne temlrus so obatlor- helt vagy hivatoláről id6 előtt le. ráaá,r. Á ítmánya dndítardtrusfun o'puary olyan idejú, mint o
verant, b errer oűaur.
3. Cum t*oDit, cla,man.
mondott, interreret válosztottak.
fómondaté (3., 4.). ""',
Ázáltal' hogy hallgatják, kiáltonak.
4. Camdllu |Ú1td lbi'a 1zatriam cer. Canillus kétségtoleniil hazáját mon. (add,őtíw,m) anilcot ws?atre; e fómondat viszonylag
oatit, cum prohibuit migrdró Veiod. tette meg azzal, hogy megtiltotte lum
a Veii.be valő k<ilk'zéet. mellékes jolontóaégú csolekvéEé}ozegy vá,retla.n, meglop6, .hirtolon
6. Eannibol iam acal,óa rubibot zou.
roE, oum roponto ,im eum pateÍei,
Ea'nnibÁl mfu.mér ' megkÖzelítette bok vetkezó esoménfi osatol. ÁIítmenya ird nldunbiva,n (prao-
hágoaőkkar a falokat, anikor a
poftii ettlryrlr,nt .Rotttatlí. rőmaiak kitárván e kaput kiro. sons porfeotum). Á fómondatban rondszorint ilyon adverbiumoL
iel.
8. Archimeiles, ílum fotmaa geone|.
ha'Írtak ellene.
Árkhimédész' geometriai
zik jolon|ététziann, vít, ugre, twndum; ma'gában a mollékmondat.
mielett éb.
rdcoa in puluere doscribiÚ, p't,rbm rákaÜ |rt a porbo, rrem votto észre, ban pedig o k t&z6 jelonÜ&ét gya'kran repe* v. Eufu er&íti (6.).
cxIrugmalnm eaee non aans,ít. hogy hazájÁt elfoglalták.
7. Dum spiro, epero. AmÍg élek' remélek. I)rrm, donec, Q {ted9 qu,m.liu míaluű, amlg, om(g rcn; índó.
8. Multa qrqlp cE bello pseua (eat), Sokgt szouvodott háboníban is, a'rnlg aafhruaual flfn&k (6., ?.); ilum, ilonco, qucd ,,am(e tum,,
durn conilereÚ uröam. vá'rogt nem alapÍtott. ielent&_
Bel ekkor á)| enníuldíuutal, bs oélt va6r lehet&éget
ieloi1s.1.
192 lt l.aí.n nyelvlÖnw - '''!
193
 Meg|egyzéee& a kÖtőszÓk haszndlatérÓl: Az elóiilejííséget kifejez kötiíszók t25b.
a) Dntm míal,aa; a molléknondat huzamosabb osolekvége kÖzbon tÖr.
ténik a főmondat csolekvése. Áuít.mánya indioetivrrs prae'eng imperfoctr,m. |. Dlt,x, oum adaersus hostes dinni- AvezÁrt, amikor az ellenség ellen har.
ban va,rr, o.olyot mrllt id6vel fordítrrnk ma,gyatTa. Ira a f mondatot huza. aatet, ,in proeldo occisus eet. colt, a csatában megcilték.
mog' & mollé|mondatoÜ szaggatott vonallal jeliiljiik, 2. Romani, c m reiJeE expulissent, cozl. A rőmaiak, miután o|íizték a kirá.
a mondaÜ szorkozote sules cr,ea,bant
így ábrézolhatÓ: lyokat, consulokat valasztottak.
3. Caesar, postquam hostium copias Caesar, miután megtudta, hogy az
non longe abease cognovit, castra ellenség csapatai nincsenek messze,
poauit. tábort veretott.
4. Ubi primum loq"ld coepit, omnea Mihelyt beszélni kezdett,, valameny.
conti,cuprur.r. nyien elhallgattak.
Pl. Dum haec Romae gontntrrr' t,egat,iAll,obrogum aduenerunt.MtgRÓmá.
barr ozek tiirténtok, az allobroxok kővetei megérkeztek.
Cum (hi,storicum) mikor, miutrin; mint nevo mutatja, ttirténeti
Ó) Dum' donec, quoad, quamdiu amíg; e"z egyidejííség mellett egyben a események elbeszélésérehasználják. Állítmánya cnniunctiuusfu,n
.
két cselekvés ogyenlő időtartamát is jelzik. A főmondai cselekvéso" egytitt
van. Mintegy átmenetet a|kot az egyidejííségetéselóidejúségetkife-
kezd dik a mellékmondatéval, s velo egytitt ér végeÜ.Állítmé,,y.,,,k az
indi. ,kilt, szók k ztitt, mert mindkettót kifejezheti, éspedig:egyide.
ootivus Mrmely idejo lehet. Áb"á"olás: iez
j r1ségesetén (praeteritum imperfectummal) jelentése: mi,kor e|óide -
júségesetén (praeteritum perfectummal) jelentése: mi,utá,n.
Postqua^rrrmiuttin; ut, ut primum, ubi, ubi primum, cum pri-
mum' simu|' simulac, simulatque mihelyt, amint; á,||itmánylk i,n,ili,-
Pl. Doneo oris felix, mutrtos nu|futabis amicoa. Amíg szoroncsés leszol, u,tiuusban van (rendszerint praesens perfectumba,n; 3., 4.).
sok berétod losz.
c,) I)um, donoo, quoad amí.g nem; 'olg az olőbbi ogotben a fő. és mellék. Megjogyzések, I' Postqulm utén, ha az írő a f6. és a mellékmondat csolok.
mondat cselekvése egymással pdrhuzamosan folyt le, addig itt a fómondet véso kÖziitt eltelt időt pontosa.n (évekbon, hÓnapokban, napokban) megjo.
csolekvése utd'n ktivetkezik a mellékmondaté, éspodig olyÁ hatdssal, hogy liili (tiibbnyiro abl. mensurae.val), praeteritum porfoctrrmot használ. tryon.
a mollékmondat csolekvéso véget vot a fómondat cselekvésének. I{a a mellék. kor a kiit szÓ kotté is vdlhat (post _ qnn: polÚ a f6mondatban). Pl. Hanni,-
mondat csolekvéset az írÓ megtiirténtnek vagy feltétleniiLl bektivotkezőnok bal terti,o a,nno pat, qaarnn d'omo profugeroÚ, in Alricam t:énit. IJar.rrribilI
tekínti' indicativust, ha pedig célt vagy lehet séget akar vole kifejezni, három éwol azután, hogy hazulrÓl olmenokiiLlt, Afrikába jtitt.
ooniunctivust használ (aconsecutio temporum szabályai szerint). Pl. Bestiae
2. Poslquom jolontéso olykor: amiő!o.. ilyonkor jelon események.
pul,loa c,uetoiliunt, dlutn possunt se ipsi d,efendere. Az állatok őrzik kicsinyeiket,
nél preesons imporfoctum, mrllt osoményeknél praoteritum imporfectum van
atnlg azok mog nem tudjdk magukat védeni. Di,Jferant rem ,dn atiu'd temqru,a,
melletto. Pl. Postquom rur,t, oat, se reficit. AmiÓta vidéken van, meger stidik.
dum defervesoot ir,. EÍala,s*zilk e| a dolgot más idóro, amíg Ie nem loha,d
3. Valamorrnyi előidojiíséget kifejez kÖtószÓ után (a cum historicum
a harag (v. hogy a,za|at,t'a harag lelohadjon). Ábrázolás:
kivételével) ind. praeteritum imporfoctum is állhat a mr1ltban tartÓs állapot
kifojezésére. P|. Postquam nihil hostile cornebantur. Gal,li, aiam ingressi sunt.
Miutdn sommi ellenséges jelenseg nem volt tapasztalhatÓ, a gallok rítre
koltek.
HasonlÓ gzetkezeL()' mellékmondat kóvetkezik az oxspecto, opporior 4. Ut' ubl, aimulrc, simulatque ÍL cunx iterat,iuum mÓdjdra ismétl dÓ
tldrok igék utrín is. P|. Ego in urbe opperÍor, dwrn ista.og,,o,.o. Á városban cselekvéet is kifejezhetnok (a cum iterativuméval teljesen azonos időhaszná.
vérok, amíg ozekot meg nom tudom. Ceasar consti,tu,itoxl'ect&re, llum aui,i,n lattal). Fordításuk ilyenkor: llal,ahdnyszor. P|. Al,cibiadee, simutoo so !omi-
unum colligetenÚur. Caesar e|ha,Látozia, hogy megvdrja, amÍg iivéi <issze nem ar,tal,, Iurlnioeze loperiebatur. A-lkibiadész, valahányszor e magénéletbo
gyiilokeznek (hogy azalatt iivéi tisszegyii okezzenek). vonult viosza, fényüz nek mutotkozott.

t94 195
 Meg|egyzéee& a kÖtőszÓk haszndlatérÓl: Az elóiilejííséget kifejez kötiíszók t25b.
a) Dntm míal,aa; a molléknondat huzamosabb osolekvége kÖzbon tÖr.
ténik a főmondat csolekvése. Áuít.mánya indioetivrrs prae'eng imperfoctr,m. |. Dlt,x, oum adaersus hostes dinni- AvezÁrt, amikor az ellenség ellen har.
ban va,rr, o.olyot mrllt id6vel fordítrrnk ma,gyatTa. Ira a f mondatot huza. aatet, ,in proeldo occisus eet. colt, a csatában megcilték.
mog' & mollé|mondatoÜ szaggatott vonallal jeliiljiik, 2. Romani, c m reiJeE expulissent, cozl. A rőmaiak, miután o|íizték a kirá.
a mondaÜ szorkozote sules cr,ea,bant
így ábrézolhatÓ: lyokat, consulokat valasztottak.
3. Caesar, postquam hostium copias Caesar, miután megtudta, hogy az
non longe abease cognovit, castra ellenség csapatai nincsenek messze,
poauit. tábort veretott.
4. Ubi primum loq"ld coepit, omnea Mihelyt beszélni kezdett,, valameny.
conti,cuprur.r. nyien elhallgattak.
Pl. Dum haec Romae gontntrrr' t,egat,iAll,obrogum aduenerunt.MtgRÓmá.
barr ozek tiirténtok, az allobroxok kővetei megérkeztek.
Cum (hi,storicum) mikor, miutrin; mint nevo mutatja, ttirténeti
Ó) Dum' donec, quoad, quamdiu amíg; e"z egyidejííség mellett egyben a események elbeszélésérehasználják. Állítmánya cnniunctiuusfu,n
.
két cselekvés ogyenlő időtartamát is jelzik. A főmondai cselekvéso" egytitt
van. Mintegy átmenetet a|kot az egyidejííségetéselóidejúségetkife-
kezd dik a mellékmondatéval, s velo egytitt ér végeÜ.Állítmé,,y.,,,k az
indi. ,kilt, szók k ztitt, mert mindkettót kifejezheti, éspedig:egyide.
ootivus Mrmely idejo lehet. Áb"á"olás: iez
j r1ségesetén (praeteritum imperfectummal) jelentése: mi,kor e|óide -
júségesetén (praeteritum perfectummal) jelentése: mi,utá,n.
Postqua^rrrmiuttin; ut, ut primum, ubi, ubi primum, cum pri-
mum' simu|' simulac, simulatque mihelyt, amint; á,||itmánylk i,n,ili,-
Pl. Doneo oris felix, mutrtos nu|futabis amicoa. Amíg szoroncsés leszol, u,tiuusban van (rendszerint praesens perfectumba,n; 3., 4.).
sok berétod losz.
c,) I)um, donoo, quoad amí.g nem; 'olg az olőbbi ogotben a fő. és mellék. Megjogyzések, I' Postqulm utén, ha az írő a f6. és a mellékmondat csolok.
mondat cselekvése egymással pdrhuzamosan folyt le, addig itt a fómondet véso kÖziitt eltelt időt pontosa.n (évekbon, hÓnapokban, napokban) megjo.
csolekvése utd'n ktivetkezik a mellékmondaté, éspodig olyÁ hatdssal, hogy liili (tiibbnyiro abl. mensurae.val), praeteritum porfoctrrmot használ. tryon.
a mollékmondat csolekvéso véget vot a fómondat cselekvésének. I{a a mellék. kor a kiit szÓ kotté is vdlhat (post _ qnn: polÚ a f6mondatban). Pl. Hanni,-
mondat csolekvéset az írÓ megtiirténtnek vagy feltétleniiLl bektivotkezőnok bal terti,o a,nno pat, qaarnn d'omo profugeroÚ, in Alricam t:énit. IJar.rrribilI
tekínti' indicativust, ha pedig célt vagy lehet séget akar vole kifejezni, három éwol azután, hogy hazulrÓl olmenokiiLlt, Afrikába jtitt.
ooniunctivust használ (aconsecutio temporum szabályai szerint). Pl. Bestiae
2. Poslquom jolontéso olykor: amiő!o.. ilyonkor jelon események.
pul,loa c,uetoiliunt, dlutn possunt se ipsi d,efendere. Az állatok őrzik kicsinyeiket,
nél preesons imporfoctum, mrllt osoményeknél praoteritum imporfectum van
atnlg azok mog nem tudjdk magukat védeni. Di,Jferant rem ,dn atiu'd temqru,a,
melletto. Pl. Postquom rur,t, oat, se reficit. AmiÓta vidéken van, meger stidik.
dum defervesoot ir,. EÍala,s*zilk e| a dolgot más idóro, amíg Ie nem loha,d
3. Valamorrnyi előidojiíséget kifejez kÖtószÓ után (a cum historicum
a harag (v. hogy a,za|at,t'a harag lelohadjon). Ábrázolás:
kivételével) ind. praeteritum imporfoctum is állhat a mr1ltban tartÓs állapot
kifojezésére. P|. Postquam nihil hostile cornebantur. Gal,li, aiam ingressi sunt.
Miutdn sommi ellenséges jelenseg nem volt tapasztalhatÓ, a gallok rítre
koltek.
HasonlÓ gzetkezeL()' mellékmondat kóvetkezik az oxspecto, opporior 4. Ut' ubl, aimulrc, simulatque ÍL cunx iterat,iuum mÓdjdra ismétl dÓ
tldrok igék utrín is. P|. Ego in urbe opperÍor, dwrn ista.og,,o,.o. Á városban cselekvéet is kifejezhetnok (a cum iterativuméval teljesen azonos időhaszná.
vérok, amíg ozekot meg nom tudom. Ceasar consti,tu,itoxl'ect&re, llum aui,i,n lattal). Fordításuk ilyenkor: llal,ahdnyszor. P|. Al,cibiadee, simutoo so !omi-
unum colligetenÚur. Caesar e|ha,Látozia, hogy megvdrja, amÍg iivéi <issze nem ar,tal,, Iurlnioeze loperiebatur. A-lkibiadész, valahányszor e magénéletbo
gyiilokeznek (hogy azalatt iivéi tisszegyii okezzenek). vonult viosza, fényüz nek mutotkozott.

t94 195
l2&o. Az utÓiilejÍíségetkifeiezií kiitöszÓk
Elő|detÍlsfu
KÖtőszÓ MÓd KötószÓ uÓd
l. Priusqurm |nclpbs, conau|to opna Mielótt hozzáfogná,| valamihez, meg.
ea,. fontolÁsro van sziikség.
2. Eoetea nonprlus Iru,ginaeuces8enb.t,
ou,n (hietorícu,n) arn.íkor, Coni. ut, ut prlmum, ubl, 1
Az ellenség elóbb nem f;agyott
'i;."i
ubl prlmum. ouml
fel a mhtlán
qaam il'ltlen concídcre oídprwt,t.
*jfr;;
csatávaf mÍg vezétél áles''i nem postquem mí,után Ind.
I##;,
Ind.
látta.
simulrÚque ,

Antequam, priusquam m,ielótt; ind,i;u,tit,wssm,I vagy coní,uncti- utő|ttelÍlsfo

ttusszatrállnak. Mint a postqun,m,ezek is alkotőrészeikre válhatnak Kótőo!Ó MÓd

szét (ami gyakran a k tósző más fordítását teszi sziikségessé). sntoguam, prlusquom lnd. v. coni.
rnőelóu
Meg|egyzőoek. E két kijt'&z6 mÓd. és időhagznclata eléggé bonyolult,
mintha az t k egyéni folfogása dtintene obben. Az esetok ttibbségébőí azon.
ba.rr a kiivetkozí azab{|yossdgok edÓdnak: A feltételes mondatok lt6.
a) Jo|en oaeményok ktizlégekor Índicativus v. coniunctivua praesonB
imperfeotum áll lényeges értolÍní ktiliinbség nélkiil; mégis élotszabá'lyokban,
kózmondásokba,rr, cltalános éniényú kijelontésokben inkább a coniunctivus l. Poma, s7 ,rutwa lunt, ea orbore Á gy|imiilosÖk, ha érottok, lehullanak
ilecldunt. a fÁről.
használetos. 2. 81 probw et poafÚm non meruistl. EÍe bocsi etoa vagy (mint eho5y
r/ M'rrt eseményok kt'zléséro ind. preesons porfoctum van mollottiik, biztogra veszem, hogy oz rragy;,
minl pogtgnm mollett. bÍintetést nem érdemeltél
3. Impndzne s|m, a| ondócbtua hna Moggondolatlan lennék, h8 foltételoi.
c,) coni-unctivus praoteritum imperfoctummal vagy praeteritum porfeo- dot (osetleg) elfogadnÁ'n.
19otplrrp.
Üummal akkor állnak, ha oélt vqgy le}rot séget tartalmaznak (s6t gyakTan 4. 31 quid ű homiru urililatós t|nc Ha (netalán)-ezt az ombert ónérdek.
mqgt,Örtént oeeményok ktizlésokor ia, a cum historicumÍnidjdra). a ueitr detttxetb, ínhwmatu feos. b6l valomibgn megT vidítottod' em.
P|, ium.i,d,ae, rls. berteleniil cselekedtél.
pr|urqur'm a uatri,e subveniretur, ,i,nproai'moa cotrlead,iecesae,".tnÚ.A numidák, 6. N|sI Alerandef eslnm' Dbgenea eaea lfa nem volrrék Nagy Bándor, Diogo.
miol tt o tdborbÓl sogítség érkezhotnék, a krizoli dombokra széIodtok szét. vellom. nész szeretnék lenni.
d/ Indíoetivue futurum perfootummal 6. gt ú' focisses, nelhm famu hta EIa ezt tettod volna, jobban töÚdté|
állnak a jtiv6bon befejozeltnok oonsu|uissor. volna jÓhíreddel.
qo"do! oselokvés kifejezéséro. P|. Tóbi nom pti'ls reapandn,bo, qulm ,u rlorpon-
(to}b. Addig nom válaszolok nekod, amíg te nom válaszolsz.
A foltételos monda,t mollékmondat,a a,zt a foltétolt t,arba|maaza,
Az íd,ó|ntörozői mcllékmond,ototc kÖtőezaudrnk iieau|oglakiaa
amelJrnek mogvalÓsítá,sátÓl a fómondat csolokvése fiigg. A f6. &
mollékmondat tehá,t ktilcstintis fiiggesbon vannak ogymástől, o fó.
Egyi.lejí8é8 mondat tinállÓsága lrinobb, mint más fómondotoké. Ez mogmutat.
Kótő.tÓ MÓ.l tÖtíszÓ MÓd kozik abban is, hogy a legtÖbb esotbon & mff. ésidóhasználat a két
oun (tctttpola|e) amíkor Ind. ilum mialatt Ind.
tagmondatba,n &zonoB.
ola (íl,eratíwm) fnd. dum, iloneo, quoail, quamillu Ind. A feltételes mondatokaÜ legbiztosabban ktitószavukrÓl ismor.
oalahőryean omőg
ow (apliatít:un) fnd. dum, donoo, qloűarntg nem Ind. és
hetjtik fel: si |n; nisi |w tutn, hnn*ak nn,m,kó'aéae|n (az egészmon.
azful, tagg ooni. datot taga,dja); si non |n rum (csup6n egyetlon szÓt tagad) | Fin Iw
6 - (ddílíunt) arnílaor fnd.
(qyazsn) peddg (ez egyik foltételhoz rijabb, az e|íbbivol ollentétos foltétolt
fúz).
190
197
l2&o. Az utÓiilejÍíségetkifeiezií kiitöszÓk
Elő|detÍlsfu
KÖtőszÓ MÓd KötószÓ uÓd
l. Priusqurm |nclpbs, conau|to opna Mielótt hozzáfogná,| valamihez, meg.
ea,. fontolÁsro van sziikség.
2. Eoetea nonprlus Iru,ginaeuces8enb.t,
ou,n (hietorícu,n) arn.íkor, Coni. ut, ut prlmum, ubl, 1
Az ellenség elóbb nem f;agyott
'i;."i
ubl prlmum. ouml
fel a mhtlán
qaam il'ltlen concídcre oídprwt,t.
*jfr;;
csatávaf mÍg vezétél áles''i nem postquem mí,után Ind.
I##;,
Ind.
látta.
simulrÚque ,

Antequam, priusquam m,ielótt; ind,i;u,tit,wssm,I vagy coní,uncti- utő|ttelÍlsfo

ttusszatrállnak. Mint a postqun,m,ezek is alkotőrészeikre válhatnak Kótőo!Ó MÓd

szét (ami gyakran a k tósző más fordítását teszi sziikségessé). sntoguam, prlusquom lnd. v. coni.
rnőelóu
Meg|egyzőoek. E két kijt'&z6 mÓd. és időhagznclata eléggé bonyolult,
mintha az t k egyéni folfogása dtintene obben. Az esetok ttibbségébőí azon.
ba.rr a kiivetkozí azab{|yossdgok edÓdnak: A feltételes mondatok lt6.
a) Jo|en oaeményok ktizlégekor Índicativus v. coniunctivua praesonB
imperfeotum áll lényeges értolÍní ktiliinbség nélkiil; mégis élotszabá'lyokban,
kózmondásokba,rr, cltalános éniényú kijelontésokben inkább a coniunctivus l. Poma, s7 ,rutwa lunt, ea orbore Á gy|imiilosÖk, ha érottok, lehullanak
ilecldunt. a fÁről.
használetos. 2. 81 probw et poafÚm non meruistl. EÍe bocsi etoa vagy (mint eho5y
r/ M'rrt eseményok kt'zléséro ind. preesons porfoctum van mollottiik, biztogra veszem, hogy oz rragy;,
minl pogtgnm mollett. bÍintetést nem érdemeltél
3. Impndzne s|m, a| ondócbtua hna Moggondolatlan lennék, h8 foltételoi.
c,) coni-unctivus praoteritum imperfoctummal vagy praeteritum porfeo- dot (osetleg) elfogadnÁ'n.
19otplrrp.
Üummal akkor állnak, ha oélt vqgy le}rot séget tartalmaznak (s6t gyakTan 4. 31 quid ű homiru urililatós t|nc Ha (netalán)-ezt az ombert ónérdek.
mqgt,Örtént oeeményok ktizlésokor ia, a cum historicumÍnidjdra). a ueitr detttxetb, ínhwmatu feos. b6l valomibgn megT vidítottod' em.
P|, ium.i,d,ae, rls. berteleniil cselekedtél.
pr|urqur'm a uatri,e subveniretur, ,i,nproai'moa cotrlead,iecesae,".tnÚ.A numidák, 6. N|sI Alerandef eslnm' Dbgenea eaea lfa nem volrrék Nagy Bándor, Diogo.
miol tt o tdborbÓl sogítség érkezhotnék, a krizoli dombokra széIodtok szét. vellom. nész szeretnék lenni.
d/ Indíoetivue futurum perfootummal 6. gt ú' focisses, nelhm famu hta EIa ezt tettod volna, jobban töÚdté|
állnak a jtiv6bon befejozeltnok oonsu|uissor. volna jÓhíreddel.
qo"do! oselokvés kifejezéséro. P|. Tóbi nom pti'ls reapandn,bo, qulm ,u rlorpon-
(to}b. Addig nom válaszolok nekod, amíg te nom válaszolsz.
A foltételos monda,t mollékmondat,a a,zt a foltétolt t,arba|maaza,
Az íd,ó|ntörozői mcllékmond,ototc kÖtőezaudrnk iieau|oglakiaa
amelJrnek mogvalÓsítá,sátÓl a fómondat csolokvése fiigg. A f6. &
mollékmondat tehá,t ktilcstintis fiiggesbon vannak ogymástől, o fó.
Egyi.lejí8é8 mondat tinállÓsága lrinobb, mint más fómondotoké. Ez mogmutat.
Kótő.tÓ MÓ.l tÖtíszÓ MÓd kozik abban is, hogy a legtÖbb esotbon & mff. ésidóhasználat a két
oun (tctttpola|e) amíkor Ind. ilum mialatt Ind.
tagmondatba,n &zonoB.
ola (íl,eratíwm) fnd. dum, iloneo, quoail, quamillu Ind. A feltételes mondatokaÜ legbiztosabban ktitószavukrÓl ismor.
oalahőryean omőg
ow (apliatít:un) fnd. dum, donoo, qloűarntg nem Ind. és
hetjtik fel: si |n; nisi |w tutn, hnn*ak nn,m,kó'aéae|n (az egészmon.
azful, tagg ooni. datot taga,dja); si non |n rum (csup6n egyetlon szÓt tagad) | Fin Iw
6 - (ddílíunt) arnílaor fnd.
(qyazsn) peddg (ez egyik foltételhoz rijabb, az e|íbbivol ollentétos foltétolt
fúz).
190
197
 Egyéb kiit sz kapcsolatok: quodsi hogyha: nisi forte hacaa,k ÜÖr,éne,esem
nem: Bi mÍnus fr,6nenx: 8i quís (:si aliquis); si qu&ndo In egyszer.
A feltételes mondat fó vá|t'ozatai a k vetkezók:
I. Casus reelis. Az iró a fó. és mellékmondat tartalmá,t bim-
naolnllk, ténylegesnektekinti. llyenkor mind a két mondatban a
megfeleló idej i,nd,ócatiausthasználja (r.' 2.).
II. casus potentirlis. Ha az irő a f6. és nrellékmondat csolekvé.
sét lehetségesnek,eset|eg, de nem feltétleniil megt rténónok tekinti,
.igy . jelenre aonntkozőan mind, a két tagÍnandnrToz coniunctivus
praeserx imperfectumot, a rn ltra wrntkozőan praosens perfectumot
haszná|. E mondatokat magyarra is tiibbnyire foltételesmffdril for-
dítjuk, s az esetlegességotaz esetleg,nptahÍ,nmődosít sző}úla| éroz-
tetjiik (3., 4.).
III. casus irrealis. A két tagmondat valÓtlanságot, leketdlen-
ségetla a|naz. Bzt, az ir6 mindkét mondatban a jelenre wnatkn-
zőan eoniuneÚivus pr&et,eritum imperfectummol, a m ,kra uonnrkn.
zfu,n ptaeteritum perfecÚummal jelzi. Szintén foltetoles m ddal for.
dítjuk megyarra, (5.' 6.).
Meg|egyzéeok. l. E hcrom alapforma egymcssat kovorcdve o logkttlón.
fe|ébb változat,okat eredményozhehi (ca,aus mi.rtua). Néhány gyakoribb vál.
toza,t,i
a,) Casus realis esetén a főmondatba,rr vala'milyorr ónállÓ ooniunot'ivrrs
van (conirrnctivus hortativus, optativus stb.). Pl. IJíbertatéJ,ts| non polnrmur
8eruare, moriomur! Ha szabadsÁgunkat nom tudjuk meg rizoi, hn|jrrn|t 569!
Ó,) Casus potentialis esetén olykor o mellékmondat
ooniunotivrrcval
szomben a főmondat indicativuea nyomatékooan hangmt|yozze a f6mondot
csolokvésenek bekiivetkoztét a feltétol megvalÓarrlása eetére. Pl. Mctttorío
minuitur, níai eam oxocttc&s. Áz omlékez k{reség osÖk&en, he nm gyakor.
|od. 8i Jractua ilbbatur orbi,a, ,im'pttidnom fcr|cnt ruőtw. (Eot.|
c) Casus irroalis osetén a főmondotban indíoetivrrr vao, ugyanÚg5r,
mint ftintebb, a nyomatékos hangaűlyozás oéljrtbÓl: bo az ep5rébként lobotot.
lon feltétel teljesiilését mégis elképzolj{lk, feltét'len bizonyossággal be|röveÜ.
kezik a főmondat cselekvése. PI. 8t non alduttt Istso| furan, louln
I[o nom más illatot árasztana, beMrfe lenne.
2. Megosik, hogy az ogész foltételos mondat olyan igtt,6l vegy lrifetaés.
től válik fiiggővé, amoly ecc. o. infinitivÓÜ vagy oonirrnotivrrsoo mell.ábonda.
198
tot klvén maga utén. Ilyon osotokben kíil nÖson e LÖvet,kezÓkeú kell Íigye.
lombe venníink'
a) tla az irrea,l,í,sfel,tételee monilal olya^rr igétől vagy kifojoz&ől fÜgg
emoly utdn a,cc. c. i,nti,n.itioo ktivetkozik, rlgy a feltételoe mondat mellébon.
data változatlan marad, míg a f6mondat helyébe acc. o. infinitivo l p, éspedig
e coni. praoteritum imperfocturn holyébo infinitivus insta''g (vagy La a" i8é:
nek nincs supinuma,.frluruma e88e, ut. . . és coniunctivus praetoritum imper.
foctum), a coni. praoteritum perfootum helyébo .urumlfu,i,aae (illot,voluunwm
fuisae, ut. . . és coni. praetoritum imperfoct''.). Példák: l. aco. o. ínfinitivo
nélkiiLl' Ir. aco. c. infÍnitivővel, III. hiényzÓ supinrrm osetébon:
I. /rSi posses, nre adiuvarct
|lSi poÚuisses, mo odiuvisses.
II. [Scio (eciebam) úe, ei poaaea, me gdlutunrm ecac.
\Sc,i,o (aci,ebam) te, ai potuiasea, mo oiliutunrm futs$.
rII. |Bcio (ecicbam), aí aellea, futunrm osso, uÚ hnc dtrrorg.
\Scio ( aciebarn ) , a,i,ool,ui,aaea,futurum fuirse , al laa dboor,er.
b) Ea az irreal,i,a feltétel,ee mon,il,at oly igét6l' kifojezésÜől válik fiigg6vé,
emoly után coniurwt,,i,ulsos md,Ukmondat,rnk lcell, ktivetkeznie, r1gy mind a f6.,
mind a mellékmondat változatlan marad, oaupán a f mondat aotivrro
coniunctivus praeteritum porfcctumahelyettaconiugatio peripbrastice aotiva
-rruss Ju.erim, fuer,i,c alakja haszndlatos. Pl.
Non d,ubi,to,qui,n, si, possea, rne odiuvlres.
Non d,ubito, qu,i,n, si tsoluísaea, rce adiuturus fuerlr.
Ira az igénok nincs supinuma, r1gy mogmarad a coniunctivus praeteritum
perfectum:
Noh, ihtbito, qu,i,n, ei rsol,uiesea, troc iliilioissos.
TfraltastOppen kifojezott feltctelt tarbalmaznak a dum, modo, dummodo
csab, csct,khogy,tagadőlag: dum
-ne, modo no, ilummodo ne caab ne, caakhogg
ne kőt'ószős mellékmondatok. Áilítmányuk mindig coniunctivusben van (a
consocutio temporum szabályai szerint). Pl. omni'a tibi ignoecam. durnmodo
ne fidem laedas. Mindent mogbocsátok nekod, csak húségodet rle szogd
meg.
Nedum nemhcgy, annd|, keuésbé a főmondat éllítcsa alapjén nyomatékosan
crli|. tagad valarnilyen foltovést. Mindig ooniunctivusgzel áu. PI. V,i* in ipai teáie
frigua ti,tatur, nedum in mari et 'in aia, air J.cile abesse ab dni,wia iempori,s.
Fedél alatt is alig lehet elkeríilni a hideget, nemhogy a tengeron vagy az rlton
k<inny lonno montogtiLlrri az időjérés zordonságátÓl
199
 Egyéb kiit sz kapcsolatok: quodsi hogyha: nisi forte hacaa,k ÜÖr,éne,esem
nem: Bi mÍnus fr,6nenx: 8i quís (:si aliquis); si qu&ndo In egyszer.
A feltételes mondat fó vá|t'ozatai a k vetkezók:
I. Casus reelis. Az iró a fó. és mellékmondat tartalmá,t bim-
naolnllk, ténylegesnektekinti. llyenkor mind a két mondatban a
megfeleló idej i,nd,ócatiausthasználja (r.' 2.).
II. casus potentirlis. Ha az irő a f6. és nrellékmondat csolekvé.
sét lehetségesnek,eset|eg, de nem feltétleniil megt rténónok tekinti,
.igy . jelenre aonntkozőan mind, a két tagÍnandnrToz coniunctivus
praeserx imperfectumot, a rn ltra wrntkozőan praosens perfectumot
haszná|. E mondatokat magyarra is tiibbnyire foltételesmffdril for-
dítjuk, s az esetlegességotaz esetleg,nptahÍ,nmődosít sző}úla| éroz-
tetjiik (3., 4.).
III. casus irrealis. A két tagmondat valÓtlanságot, leketdlen-
ségetla a|naz. Bzt, az ir6 mindkét mondatban a jelenre wnatkn-
zőan eoniuneÚivus pr&et,eritum imperfectummol, a m ,kra uonnrkn.
zfu,n ptaeteritum perfecÚummal jelzi. Szintén foltetoles m ddal for.
dítjuk megyarra, (5.' 6.).
Meg|egyzéeok. l. E hcrom alapforma egymcssat kovorcdve o logkttlón.
fe|ébb változat,okat eredményozhehi (ca,aus mi.rtua). Néhány gyakoribb vál.
toza,t,i
a,) Casus realis esetén a főmondatba,rr vala'milyorr ónállÓ ooniunot'ivrrs
van (conirrnctivus hortativus, optativus stb.). Pl. IJíbertatéJ,ts| non polnrmur
8eruare, moriomur! Ha szabadsÁgunkat nom tudjuk meg rizoi, hn|jrrn|t 569!
Ó,) Casus potentialis esetén olykor o mellékmondat
ooniunotivrrcval
szomben a főmondat indicativuea nyomatékooan hangmt|yozze a f6mondot
csolokvésenek bekiivetkoztét a feltétol megvalÓarrlása eetére. Pl. Mctttorío
minuitur, níai eam oxocttc&s. Áz omlékez k{reség osÖk&en, he nm gyakor.
|od. 8i Jractua ilbbatur orbi,a, ,im'pttidnom fcr|cnt ruőtw. (Eot.|
c) Casus irroalis osetén a főmondotban indíoetivrrr vao, ugyanÚg5r,
mint ftintebb, a nyomatékos hangaűlyozás oéljrtbÓl: bo az ep5rébként lobotot.
lon feltétel teljesiilését mégis elképzolj{lk, feltét'len bizonyossággal be|röveÜ.
kezik a főmondat cselekvése. PI. 8t non alduttt Istso| furan, louln
I[o nom más illatot árasztana, beMrfe lenne.
2. Megosik, hogy az ogész foltételos mondat olyan igtt,6l vegy lrifetaés.
től válik fiiggővé, amoly ecc. o. infinitivÓÜ vagy oonirrnotivrrsoo mell.ábonda.
198
tot klvén maga utén. Ilyon osotokben kíil nÖson e LÖvet,kezÓkeú kell Íigye.
lombe venníink'
a) tla az irrea,l,í,sfel,tételee monilal olya^rr igétől vagy kifojoz&ől fÜgg
emoly utdn a,cc. c. i,nti,n.itioo ktivetkozik, rlgy a feltételoe mondat mellébon.
data változatlan marad, míg a f6mondat helyébe acc. o. infinitivo l p, éspedig
e coni. praoteritum imperfocturn holyébo infinitivus insta''g (vagy La a" i8é:
nek nincs supinuma,.frluruma e88e, ut. . . és coniunctivus praetoritum imper.
foctum), a coni. praoteritum perfootum helyébo .urumlfu,i,aae (illot,voluunwm
fuisae, ut. . . és coni. praetoritum imperfoct''.). Példák: l. aco. o. ínfinitivo
nélkiiLl' Ir. aco. c. infÍnitivővel, III. hiényzÓ supinrrm osetébon:
I. /rSi posses, nre adiuvarct
|lSi poÚuisses, mo odiuvisses.
II. [Scio (eciebam) úe, ei poaaea, me gdlutunrm ecac.
\Sc,i,o (aci,ebam) te, ai potuiasea, mo oiliutunrm futs$.
rII. |Bcio (ecicbam), aí aellea, futunrm osso, uÚ hnc dtrrorg.
\Scio ( aciebarn ) , a,i,ool,ui,aaea,futurum fuirse , al laa dboor,er.
b) Ea az irreal,i,a feltétel,ee mon,il,at oly igét6l' kifojezésÜől válik fiigg6vé,
emoly után coniurwt,,i,ulsos md,Ukmondat,rnk lcell, ktivetkeznie, r1gy mind a f6.,
mind a mellékmondat változatlan marad, oaupán a f mondat aotivrro
coniunctivus praeteritum porfcctumahelyettaconiugatio peripbrastice aotiva
-rruss Ju.erim, fuer,i,c alakja haszndlatos. Pl.
Non d,ubi,to,qui,n, si, possea, rne odiuvlres.
Non d,ubito, qu,i,n, si tsoluísaea, rce adiuturus fuerlr.
Ira az igénok nincs supinuma, r1gy mogmarad a coniunctivus praeteritum
perfectum:
Noh, ihtbito, qu,i,n, ei rsol,uiesea, troc iliilioissos.
TfraltastOppen kifojezott feltctelt tarbalmaznak a dum, modo, dummodo
csab, csct,khogy,tagadőlag: dum
-ne, modo no, ilummodo ne caab ne, caakhogg
ne kőt'ószős mellékmondatok. Áilítmányuk mindig coniunctivusben van (a
consocutio temporum szabályai szerint). Pl. omni'a tibi ignoecam. durnmodo
ne fidem laedas. Mindent mogbocsátok nekod, csak húségodet rle szogd
meg.
Nedum nemhcgy, annd|, keuésbé a főmondat éllítcsa alapjén nyomatékosan
crli|. tagad valarnilyen foltovést. Mindig ooniunctivusgzel áu. PI. V,i* in ipai teáie
frigua ti,tatur, nedum in mari et 'in aia, air J.cile abesse ab dni,wia iempori,s.
Fedél alatt is alig lehet elkeríilni a hideget, nemhogy a tengeron vagy az rlton
k<inny lonno montogtiLlrri az időjérés zordonságátÓl
199
 A tdtétolne ttüléetmdalok bau|o glalda A haanlttő mellékmondatoLkMwuinah őaulJog|alfu
Kt'tőszők ri lc.. n|d, d non áo tpttl: sin,o Níc
Kötő.'őL uÓd Oonreo.
tmp.
Á teltétÓt6!é. A ÍÓ' égmllébondstbe hazDélt Bőd
é8 id6
Yalőségos hasonlrt:
rerlls' bizonyosság ez lndloaÜlvug bá,nrroly Ídeje ut, utl, slout, rlcud, qoemedmodum, quomddo: ind.
tnőnt, míItlttt, oalam t
poÚentbq, lebet,oeég oonlonotlvur Jprrosonr Í.purf. K6 p zelt haaonlat:
{: ffi:,m lprmrons perf. gurst, .o rt velut { trnqurur, tnmqurm d: ooru. érvényesiil
minlha
lrrc.l|s,leheteÜlenrégffiim oonlunoÚlvus 1nrreÚeritum imperf.
{: lpreoteritum porf.

A vonatkoző mollékmonilatok
tn. A hasonlít mellékmonilatok
Így novezÍirrk minden olya,rr mollékmondatot, ame|yet vonat.
koző névmás: qui, quoe, qlod aki,, amely, ozodqualis atn,ilyen, quen.
l. ÜÜ remenÚcm feoer|r, íta tnaca. Árrint vetrz, űgy aratsz.
2. Ionfus pa,rc, ,rphra c*pít, vc|u| d oly nagy félelem aállta meg a !on& tlurs amp*kora, quot ohlny, quieunque, quaeounquer quodcunque
úfu ad pofrB hutc' crlrrnt. torokat, minthe az elleuság már a mindaz, abi,, vagy vonatkoző batfuozőszó:. ubi.alnl, lnde alonnnn,
LaPuk el6tt ltt'^.
qvo aJÚÜá, qaa-amnrre Íttza fómondathoz. Á vonatkoző mellékmon.
datokat je|zöi, batá,toz6i, olykor másfajta mellékmondattal for.
Á hasonlítő nellékmondatok a fómondatéhoz hasonlÓ cgelek. dítjuk ma/gya,rTa,.Áilítmányuk í,rtd,intirusban vagy coní,undiuusban
v&tvagy á,|lrapototfejezrrokki. Céljuk aa,bogy azolvaső a fómondat van. A hely.bs fordítás érdokébenkii]tin son a coniunctivusos vonat.
tarÜalm t ktinnyebben megértso' elképzoljo. kozÓ mellékmondatokat koll figyelembo venniink.
Mint rnásutt, Ú'gy it,t is, a valőságot, tényt tarta|mazí hason-
|atab az őtdőatiwa, a'z o|képre|t, a feltott hasonlatot a andurtáiun I. I,ld,iaari?ru88?n1ál}nak, ba wl&dgot, tényútertalmaznak.
fojezi ki, de mindkettót máa kt'tószőkkal.
PL Bdfu tnihd librum, quom a ma eooepiledt Add vís8z8 a kifuryvet, gme.
\ A ur,őügot tartaltna,zl és dnd'íali,tnnaznl á,lM hason|itÓ kÖtó- lyet t6lo koptél Ag,ik,. nőda'a bl iie l,@it ponu,|,, quo adrre oilu peraab
szők: ut, uti, sicut, sieuti, quemarlmoduml Quornodo minl, miklnl, non potct. A sasok olyan bolyebe rekják fészkiikot, a,hové élet.
lpbnht. A fómondatban gyakra,rr ito, sio t,g!, ,hgy adverbiumok vezodolom nélktil oljutni nom lohot.
vannak (1.).
2. Az elWp*'It, Íe]tű hnffin]ar k t&zavai: quesi' ee si, velut si, II. Conőundiun áIl a ktivotkez eeotokben:
tamqua'm' to'mqua,mű mőr ha. E k t&zők után ondundiruo ktivet.
kQzú' a,moly igaaodik a consecutio tem1rcrum szabályaihoz (2.). l. a a vonetkoz6 melléknondat cék, kduerkezmén'yt,okat tngy
mc4ert4edésttartalmaa. Ilyonkor a ktit&zÓ offélo kapcsolatok|tá
Mcciwzét. U3 - it. gyekran nom annyÍro hesonlítÓ, mint inkébb bonthatő fel:
@l értolmú mondatokban áll (indÍcativusazal); jelentésiik ilyenkor
b& - mégb, dc. Hoc'itcr, at cd onmd'itts' itr ce, lotr,c,us. Ez aa rtt bár qui, quao, Quod:rl fu, &, id,; eum ís, ea, id,
Lánye|oeeb\ de bosszebb. unde:tl irudp; lbi:ut dód stb.

300 201
 A tdtétolne ttüléetmdalok bau|o glalda A haanlttő mellékmondatoLkMwuinah őaulJog|alfu
Kt'tőszők ri lc.. n|d, d non áo tpttl: sin,o Níc
Kötő.'őL uÓd Oonreo.
tmp.
Á teltétÓt6!é. A ÍÓ' égmllébondstbe hazDélt Bőd
é8 id6
Yalőségos hasonlrt:
rerlls' bizonyosság ez lndloaÜlvug bá,nrroly Ídeje ut, utl, slout, rlcud, qoemedmodum, quomddo: ind.
tnőnt, míItlttt, oalam t
poÚentbq, lebet,oeég oonlonotlvur Jprrosonr Í.purf. K6 p zelt haaonlat:
{: ffi:,m lprmrons perf. gurst, .o rt velut { trnqurur, tnmqurm d: ooru. érvényesiil
minlha
lrrc.l|s,leheteÜlenrégffiim oonlunoÚlvus 1nrreÚeritum imperf.
{: lpreoteritum porf.

A vonatkoző mollékmonilatok
tn. A hasonlít mellékmonilatok
Így novezÍirrk minden olya,rr mollékmondatot, ame|yet vonat.
koző névmás: qui, quoe, qlod aki,, amely, ozodqualis atn,ilyen, quen.
l. ÜÜ remenÚcm feoer|r, íta tnaca. Árrint vetrz, űgy aratsz.
2. Ionfus pa,rc, ,rphra c*pít, vc|u| d oly nagy félelem aállta meg a !on& tlurs amp*kora, quot ohlny, quieunque, quaeounquer quodcunque
úfu ad pofrB hutc' crlrrnt. torokat, minthe az elleuság már a mindaz, abi,, vagy vonatkoző batfuozőszó:. ubi.alnl, lnde alonnnn,
LaPuk el6tt ltt'^.
qvo aJÚÜá, qaa-amnrre Íttza fómondathoz. Á vonatkoző mellékmon.
datokat je|zöi, batá,toz6i, olykor másfajta mellékmondattal for.
Á hasonlítő nellékmondatok a fómondatéhoz hasonlÓ cgelek. dítjuk ma/gya,rTa,.Áilítmányuk í,rtd,intirusban vagy coní,undiuusban
v&tvagy á,|lrapototfejezrrokki. Céljuk aa,bogy azolvaső a fómondat van. A hely.bs fordítás érdokébenkii]tin son a coniunctivusos vonat.
tarÜalm t ktinnyebben megértso' elképzoljo. kozÓ mellékmondatokat koll figyelembo venniink.
Mint rnásutt, Ú'gy it,t is, a valőságot, tényt tarta|mazí hason-
|atab az őtdőatiwa, a'z o|képre|t, a feltott hasonlatot a andurtáiun I. I,ld,iaari?ru88?n1ál}nak, ba wl&dgot, tényútertalmaznak.
fojezi ki, de mindkettót máa kt'tószőkkal.
PL Bdfu tnihd librum, quom a ma eooepiledt Add vís8z8 a kifuryvet, gme.
\ A ur,őügot tartaltna,zl és dnd'íali,tnnaznl á,lM hason|itÓ kÖtó- lyet t6lo koptél Ag,ik,. nőda'a bl iie l,@it ponu,|,, quo adrre oilu peraab
szők: ut, uti, sicut, sieuti, quemarlmoduml Quornodo minl, miklnl, non potct. A sasok olyan bolyebe rekják fészkiikot, a,hové élet.
lpbnht. A fómondatban gyakra,rr ito, sio t,g!, ,hgy adverbiumok vezodolom nélktil oljutni nom lohot.
vannak (1.).
2. Az elWp*'It, Íe]tű hnffin]ar k t&zavai: quesi' ee si, velut si, II. Conőundiun áIl a ktivotkez eeotokben:
tamqua'm' to'mqua,mű mőr ha. E k t&zők után ondundiruo ktivet.
kQzú' a,moly igaaodik a consecutio tem1rcrum szabályaihoz (2.). l. a a vonetkoz6 melléknondat cék, kduerkezmén'yt,okat tngy
mc4ert4edésttartalmaa. Ilyonkor a ktit&zÓ offélo kapcsolatok|tá
Mcciwzét. U3 - it. gyekran nom annyÍro hesonlítÓ, mint inkébb bonthatő fel:
@l értolmú mondatokban áll (indÍcativusazal); jelentésiik ilyenkor
b& - mégb, dc. Hoc'itcr, at cd onmd'itts' itr ce, lotr,c,us. Ez aa rtt bár qui, quao, Quod:rl fu, &, id,; eum ís, ea, id,
Lánye|oeeb\ de bosszebb. unde:tl irudp; lbi:ut dód stb.

300 201
 Pl. Natura homini rationem ihdit, quí (:ut ea) ani,mi ,ímpetus rregerlen-
tur. A természet, az embernek észt adott, hogy az szabil|yozza indulataít
(cé|),Ni,hil eat tdn1 ,increilibdle, quod' ( :14,;4) non d,icendofiat probab e' Semmi
sincs oly hihetetlen, hogy beszéddol no váljék hihet'6vé (kiivetkezmény).
Stultus ea, qwi ( : cum tu) Íacta inJectaf a,cereuerbis cupias. o.stoba vagy, mivel
a megttirténtot' szavakkal meg nem ttirténtté kívánod tenni (ok). Complures
d,ies Atheni,a yunx cornrnoratus, qli (-cum ego) aeroGraealsl,itt,eras eÚÚÍgissem.
Ttibb napot t lttittem Athénben, bár késón fogtam a giir g tanulmányozá.
sához (megengedés).
2. Ea a mellékrnondat nem tényt,,hanem a fómondat alanyá.
nak a véleményétkoz|i (condunc,tiausobli,quus).
Pl. Atheni,enseo, quod honestum non esaet, id, ne utile qui,ilem
IrulaDerwlr.
Az at'héniok azt, a,rni (réleménytik szdrint) nem tisztességes, hasznosnak sem
ítélték.
3. Ha a mellékmondat szorosan fiigg egy infinitivustőI, acc.
c. infi nitiv6t'6| vagy egy coniunctivusos nrellékmondattőI ( attractio
l|,ili,). (Ha a fiiggésnem szoros' vagyis a mellékmondat oz írő kiegé-
szit , magya ,ző megjegyzését,k zli, állítmánya índicativusban
van.)
Pl. Nihil twptius, qtatm bellum gercre, qroaum familiar,iter vixerls. Nincs
r tabb dolog, mint hdborrít viselni azza|, a"kive| bardtságban é|té|'Sun,t, qui,
quiclui,s perpetiantur, dum, quod velínt, consoquanÚur. Vannak, akik mindent
elszenvednek, csakhogy elérjék azt, annit akarnak. De Du,x iusa,it captivos,
quos priore proel,io oeperat (az í16megjogyzése), ilimitti. A vozér elbocsáttatta
a hadifoglyokat, akikot az o|óz6 csatcban ejtett foglyul.
Pl. Invoniuntur, qui amicos doaor&nÜ.Akadnak, akik cserben hagyják barrítai.
kat. Quis est, qui ilubitet, qu,in Cicero pa,triam serua,ueri't?Ki az, aki kételked.
nék abban, hogy Cicoro megmentetto hazájáb?
Ha a b) pont alatt felsorolt tagadÓ, illetvo tagad válaszri kérdő kife.
jezések utrín a mellékrnondat is tagad6, rigy a qui non, quod non kapcsolat
helyett quin használatos. Pl. Nomo est, qlirn sci,tlt... Senki sincs, aki no
tudná... Quirl est, quin intereat! Mi a,z, ami ol ne pusztu|na?
3. okhatérozői 6rtolm{l, tehát coniunctil'usos mellékmondatot kapcsol.
rrak a vonatkoz névmás ilyen kibővített formái: quippe qui, ut qui' utpoÚo
qui mert hi,szen 6, az.Pl. Solis cand'orillustrior e*t,q'uLtmull'ius ignis, quippo qui
,in immenao mundn tam longe lateque colluceot' A nap fénye ragyogÓbb, mint
rnáa t'6zé,morÜ hiszen a mérhetetlen rnindenségben oly szélteben.hosszában
vildgít.
r1. E melléknevek: ilignus méltő, indignus méltatla'n, idonous, aptlrs al,Ical.
maa wtán coniunctivusos vonatkozÓ mellékmondat kiivetkezik. P|. Alexander
iligrrus erat, ql| Magrrus opellorctur. Sándor méltÓ volt arra, hogy Nagy-nak
novezzék e|.
6. Gyakran a latin mondatokban vonatkozÓ névmást taldlunk ott is,
ahol a magyarban mutatÓ névmdst haszndlunk. Az ilyen rnondatok vonat.
kozÓ névmésát a megfelel mutatÓ vagy személyos névmással fordítjuk rna.
g'ya,ITe. P|, Habea mé tibi, amicisaimuml {rreÍl (:si vero rne) irritauerís, h,a-
bebi,ainimici,ssimum. Rennem a logjobb baráto{ra leltél, de ha engem fel.
ingerelsz; a legnagyobb ellenségod leszek. Kiiiltin sen iigyeljiink a mondatot
kozd6 vonatkoz névrndsok helyes fordítéecra. Pl. Quo facto. . . ( :Hoc
( :Eo
Jacto...) Quao cum ito sint. . . ( :Cum hnec'ita aint... ) Quo fit. -.
Íir. . .)'Quoil oum ourlívissont. . . ( :Cum hoc au,diviasenr. . . ). Quibus robus
cognltir. .. ( :Hia rebus aogn'i,t'is.. .,) stb.

Mogiegyzésok. l. A coniunctivusos vonatkoző mellélcrrondatok, hasonlő

eltérésekkel kiivetik a consecutio tomporum szabályait, mint a kóvetkezmé. A aonotlaző mellékmorulatok aaze|oglakiao
nyos mellékmondatok. (Kt't6BzÓk: vonatkoz névmÁsok és advorbiumok)

2. Kiivotkozményes értelmú, tehdt coniunctir''usos mellékrnondat áll a

cncc'
f6mondat ktivetkoz6 kifojezésoi után: rerratm, oistorl, o^
|I || temlmm
a,) sant, inveniuntur, reperiunÚur, ql7,.. tsannak, alcadnalc, alcik...,
hobeo, qrní,.. aan otllakim, ak,í..,, haboo, quoil.. . oan aalamirn, anli..,, Ténn valÓság
esÚ, quod. .. va,h uala,mi, a,mi..., ok, megengedéa
Cél, kővetkezmény,
l,) nemo osÚ, nullur est, qul .., eenkí eínca, aki ..., nihil est, quod ...,
A f6mondat alanyának véleményo Részben
non ost' quod'' . sernmi' si,nns,ann,ú,..,
érvényestil
nihil hrbeo, non hobeo' quoil. . semmim sincs, am,i. . ,, n,inc8, ami,. . .
Fiiggés inf..t6l, acc. c. inf'.től, coniunc.
q u i s o s t , q u i ? . . . k i , a , z ,a k i ? . . . , q u i i l e s t , q u o d ? . . . , r n i a z , o m , i , ? . . . tivusos mell6kmondattÓl

202 203
 Pl. Natura homini rationem ihdit, quí (:ut ea) ani,mi ,ímpetus rregerlen-
tur. A természet, az embernek észt adott, hogy az szabil|yozza indulataít
(cé|),Ni,hil eat tdn1 ,increilibdle, quod' ( :14,;4) non d,icendofiat probab e' Semmi
sincs oly hihetetlen, hogy beszéddol no váljék hihet'6vé (kiivetkezmény).
Stultus ea, qwi ( : cum tu) Íacta inJectaf a,cereuerbis cupias. o.stoba vagy, mivel
a megttirténtot' szavakkal meg nem ttirténtté kívánod tenni (ok). Complures
d,ies Atheni,a yunx cornrnoratus, qli (-cum ego) aeroGraealsl,itt,eras eÚÚÍgissem.
Ttibb napot t lttittem Athénben, bár késón fogtam a giir g tanulmányozá.
sához (megengedés).
2. Ea a mellékrnondat nem tényt,,hanem a fómondat alanyá.
nak a véleményétkoz|i (condunc,tiausobli,quus).
Pl. Atheni,enseo, quod honestum non esaet, id, ne utile qui,ilem
IrulaDerwlr.
Az at'héniok azt, a,rni (réleménytik szdrint) nem tisztességes, hasznosnak sem
ítélték.
3. Ha a mellékmondat szorosan fiigg egy infinitivustőI, acc.
c. infi nitiv6t'6| vagy egy coniunctivusos nrellékmondattőI ( attractio
l|,ili,). (Ha a fiiggésnem szoros' vagyis a mellékmondat oz írő kiegé-
szit , magya ,ző megjegyzését,k zli, állítmánya índicativusban
van.)
Pl. Nihil twptius, qtatm bellum gercre, qroaum familiar,iter vixerls. Nincs
r tabb dolog, mint hdborrít viselni azza|, a"kive| bardtságban é|té|'Sun,t, qui,
quiclui,s perpetiantur, dum, quod velínt, consoquanÚur. Vannak, akik mindent
elszenvednek, csakhogy elérjék azt, annit akarnak. De Du,x iusa,it captivos,
quos priore proel,io oeperat (az í16megjogyzése), ilimitti. A vozér elbocsáttatta
a hadifoglyokat, akikot az o|óz6 csatcban ejtett foglyul.
Pl. Invoniuntur, qui amicos doaor&nÜ.Akadnak, akik cserben hagyják barrítai.
kat. Quis est, qui ilubitet, qu,in Cicero pa,triam serua,ueri't?Ki az, aki kételked.
nék abban, hogy Cicoro megmentetto hazájáb?
Ha a b) pont alatt felsorolt tagadÓ, illetvo tagad válaszri kérdő kife.
jezések utrín a mellékrnondat is tagad6, rigy a qui non, quod non kapcsolat
helyett quin használatos. Pl. Nomo est, qlirn sci,tlt... Senki sincs, aki no
tudná... Quirl est, quin intereat! Mi a,z, ami ol ne pusztu|na?
3. okhatérozői 6rtolm{l, tehát coniunctil'usos mellékmondatot kapcsol.
rrak a vonatkoz névmás ilyen kibővített formái: quippe qui, ut qui' utpoÚo
qui mert hi,szen 6, az.Pl. Solis cand'orillustrior e*t,q'uLtmull'ius ignis, quippo qui
,in immenao mundn tam longe lateque colluceot' A nap fénye ragyogÓbb, mint
rnáa t'6zé,morÜ hiszen a mérhetetlen rnindenségben oly szélteben.hosszában
vildgít.
r1. E melléknevek: ilignus méltő, indignus méltatla'n, idonous, aptlrs al,Ical.
maa wtán coniunctivusos vonatkozÓ mellékmondat kiivetkezik. P|. Alexander
iligrrus erat, ql| Magrrus opellorctur. Sándor méltÓ volt arra, hogy Nagy-nak
novezzék e|.
6. Gyakran a latin mondatokban vonatkozÓ névmást taldlunk ott is,
ahol a magyarban mutatÓ névmdst haszndlunk. Az ilyen rnondatok vonat.
kozÓ névmésát a megfelel mutatÓ vagy személyos névmással fordítjuk rna.
g'ya,ITe. P|, Habea mé tibi, amicisaimuml {rreÍl (:si vero rne) irritauerís, h,a-
bebi,ainimici,ssimum. Rennem a logjobb baráto{ra leltél, de ha engem fel.
ingerelsz; a legnagyobb ellenségod leszek. Kiiiltin sen iigyeljiink a mondatot
kozd6 vonatkoz névrndsok helyes fordítéecra. Pl. Quo facto. . . ( :Hoc
( :Eo
Jacto...) Quao cum ito sint. . . ( :Cum hnec'ita aint... ) Quo fit. -.
Íir. . .)'Quoil oum ourlívissont. . . ( :Cum hoc au,diviasenr. . . ). Quibus robus
cognltir. .. ( :Hia rebus aogn'i,t'is.. .,) stb.

Mogiegyzésok. l. A coniunctivusos vonatkoző mellélcrrondatok, hasonlő

eltérésekkel kiivetik a consecutio tomporum szabályait, mint a kóvetkezmé. A aonotlaző mellékmorulatok aaze|oglakiao
nyos mellékmondatok. (Kt't6BzÓk: vonatkoz névmÁsok és advorbiumok)

2. Kiivotkozményes értelmú, tehdt coniunctir''usos mellékrnondat áll a

cncc'
f6mondat ktivetkoz6 kifojezésoi után: rerratm, oistorl, o^
|I || temlmm
a,) sant, inveniuntur, reperiunÚur, ql7,.. tsannak, alcadnalc, alcik...,
hobeo, qrní,.. aan otllakim, ak,í..,, haboo, quoil.. . oan aalamirn, anli..,, Ténn valÓság
esÚ, quod. .. va,h uala,mi, a,mi..., ok, megengedéa
Cél, kővetkezmény,
l,) nemo osÚ, nullur est, qul .., eenkí eínca, aki ..., nihil est, quod ...,
A f6mondat alanyának véleményo Részben
non ost' quod'' . sernmi' si,nns,ann,ú,..,
érvényestil
nihil hrbeo, non hobeo' quoil. . semmim sincs, am,i. . ,, n,inc8, ami,. . .
Fiiggés inf..t6l, acc. c. inf'.től, coniunc.
q u i s o s t , q u i ? . . . k i , a , z ,a k i ? . . . , q u i i l e s t , q u o d ? . . . , r n i a z , o m , i , ? . . . tivusos mell6kmondattÓl

202 203
 oraÚio obliqua VERSTAN (METRTCA)
Az 1rő valakinek a szavait,, beszédétkétféleképpen
idézheti:
I, B?ó surúnl, ahogy az idézet,t,
szomély mondotta; ez &z ,,egye.
nes beszld,",oralio recta,
2. Tarta|atn u'erinl, amikor az fuő az idézet,et
egy verbum
sontiendi v. dicendi-t6| t.*zi Ít1gg6véez a
,,! 996 b,izéd,,, oratío
oblígw.
Az uatio obliqw holyes fordításához ismerariink kell Bovezetés l'{b.
azokat a
ya!á,l1okat, amolyok a,z egyenos beszédnok Íliggó beszéddévalÓ
átalakításakor érvényosiilnek. A latin aersmértéket(tnetrum.ot) _ a giirtig minta nyomán -
a szÓtagok kiojtésének aa idöta 'ama szabályozza. A latin vers
1. Az egyenes beszff mindon kijelenr|
!ómondata (vagy sző. ritmus t a rtivid és hossz szőtagok szabályos váltakozása adja.
noki kérdése)a fiiggó beszédbon a@. c. inJinitduőwl
ou,' i.iffi"o". Bzért, nevozziik a latin versolégt _ ak rcsak a g rtigtit _ időmtrté.
2. Az egyenes beszéd mind,en más mordatá,ruk (tnbár kes aerselésruk.
& nem
kijelentó fómondatoknak & az iisszes mollékmonditol*,ui A latin vers idóegysége a mmo (jolo: -); oz megfolel ogy rÖvid
auu.
nán,ya oniunai,ulsfun van (a conseoutío temporum szabá,lyai sz tag kiejtesi idótartamának. Két mora, (*) egyonló egy hosszű
szerint). szőlag kiejtésénekaz idijt'artamával (jole: _)l.
3. Az egyonoB boszéd l. szomélyúszemélyos
. névmását a fiiggó
beszédbona visszahatÓ névmás (suí,, söbi, se,.euus)
;e;;oercjn
Íe|,a 2. szoméIyűnévmást predtgilte, is. ",gi Verslábak (Peiles) rEoö.
Figyeljiik meg mindkét. formá,ban Diogonész azavait,,
. a,melyek.
bon a maga botdogrságát hasonlította iis'zo a p,or?',,akirályéval: Á versbeli r vid es hossz azőtagok k{iltinféIe og5rilttosoit, cso.
portjait a aerakibak (pedes) foglalják magukba. Áz idómértékes
0roÚlo rcoto; Orotio obliqur: verselés verslábai megfelelnok a hangsrllyos verBoléstitemeinek.
Díogerroo ,'Mihi'' inquit ,,nihil Diogonosdicebat gibi níhil deeslc
A verslábak aszerint kiil niilnok csoportokra, hogy a benntik
deeat; iüli nihil setís rrnquam crdJ,. illi níhil satis unquam fole; so eiuo foglalt sz tagok hány morá,t tosznok ki. I,eggyakoribbak o három.
ogo oius voluptetee non deaíd,éro, voluptatos non destderclo, quibus és négymorás vorslábak.
guibus nr'nquarn gatiarÍ itrIopoted; nrrnquáJÍr eetiari ille porret; suag
moas íBoonsoquí nrrllo modo poÚcaÚ. eum oonsoqui nullo modo poase. Hárommnrás uersWfu,k Négymarás aerslá,hk
* pl. szo.kó (Ía'mbus) * pl. lo.bo-gó (anapcatua)
-- pl. lei-ti (trochacus) -* pl. len-go-ti (dadglua)
-- pl. |é.pó (spondan)

l Yö. A azotagok ,időtartama o. fojezettol (9.).

204
206
 oraÚio obliqua VERSTAN (METRTCA)
Az 1rő valakinek a szavait,, beszédétkétféleképpen
idézheti:
I, B?ó surúnl, ahogy az idézet,t,
szomély mondotta; ez &z ,,egye.
nes beszld,",oralio recta,
2. Tarta|atn u'erinl, amikor az fuő az idézet,et
egy verbum
sontiendi v. dicendi-t6| t.*zi Ít1gg6véez a
,,! 996 b,izéd,,, oratío
oblígw.
Az uatio obliqw holyes fordításához ismerariink kell Bovezetés l'{b.
azokat a
ya!á,l1okat, amolyok a,z egyenos beszédnok Íliggó beszéddévalÓ
átalakításakor érvényosiilnek. A latin aersmértéket(tnetrum.ot) _ a giirtig minta nyomán -
a szÓtagok kiojtésének aa idöta 'ama szabályozza. A latin vers
1. Az egyenes beszff mindon kijelenr|
!ómondata (vagy sző. ritmus t a rtivid és hossz szőtagok szabályos váltakozása adja.
noki kérdése)a fiiggó beszédbon a@. c. inJinitduőwl
ou,' i.iffi"o". Bzért, nevozziik a latin versolégt _ ak rcsak a g rtigtit _ időmtrté.
2. Az egyenes beszéd mind,en más mordatá,ruk (tnbár kes aerselésruk.
& nem
kijelentó fómondatoknak & az iisszes mollékmonditol*,ui A latin vers idóegysége a mmo (jolo: -); oz megfolel ogy rÖvid
auu.
nán,ya oniunai,ulsfun van (a conseoutío temporum szabá,lyai sz tag kiejtesi idótartamának. Két mora, (*) egyonló egy hosszű
szerint). szőlag kiejtésénekaz idijt'artamával (jole: _)l.
3. Az egyonoB boszéd l. szomélyúszemélyos
. névmását a fiiggó
beszédbona visszahatÓ névmás (suí,, söbi, se,.euus)
;e;;oercjn
Íe|,a 2. szoméIyűnévmást predtgilte, is. ",gi Verslábak (Peiles) rEoö.
Figyeljiik meg mindkét. formá,ban Diogonész azavait,,
. a,melyek.
bon a maga botdogrságát hasonlította iis'zo a p,or?',,akirályéval: Á versbeli r vid es hossz azőtagok k{iltinféIe og5rilttosoit, cso.
portjait a aerakibak (pedes) foglalják magukba. Áz idómértékes
0roÚlo rcoto; Orotio obliqur: verselés verslábai megfelelnok a hangsrllyos verBoléstitemeinek.
Díogerroo ,'Mihi'' inquit ,,nihil Diogonosdicebat gibi níhil deeslc
A verslábak aszerint kiil niilnok csoportokra, hogy a benntik
deeat; iüli nihil setís rrnquam crdJ,. illi níhil satis unquam fole; so eiuo foglalt sz tagok hány morá,t tosznok ki. I,eggyakoribbak o három.
ogo oius voluptetee non deaíd,éro, voluptatos non destderclo, quibus és négymorás vorslábak.
guibus nr'nquarn gatiarÍ itrIopoted; nrrnquáJÍr eetiari ille porret; suag
moas íBoonsoquí nrrllo modo poÚcaÚ. eum oonsoqui nullo modo poase. Hárommnrás uersWfu,k Négymarás aerslá,hk
* pl. szo.kó (Ía'mbus) * pl. lo.bo-gó (anapcatua)
-- pl. lei-ti (trochacus) -* pl. len-go-ti (dadglua)
-- pl. |é.pó (spondan)

l Yö. A azotagok ,időtartama o. fojezettol (9.).

204
206
 Minden verslábnak van nyomatékkal kiomelt tésze, nevo arsis Vti. Ktllcsoy Emléklapra o. opigrammá,jával:
(=emelkedés);jele: , mint a hangsrilyéáltalában 0. l0.).A vorg. ,la--l 1ll -l'--l -lv-l ,
Iáb hangsrílytalan részénekthesi,s(:esés) & nevo. Ebból kifolyőlag N"gy s"ocs.tatí-"-".''ut,|| t-e.ue.ua.ue,ii-u,a-',át
az arsis-on kezd dó versláb ereszkedó, a thesis-en kezdídó versláb t "oa.;a
' ' - "
--l l- - -l ll -l a -l a
emelkedó. Az arsis rendszerint hosszri szítagon, vagy az azl he|yet- IIagyd -r -kiil, ha ki-hunysz: a ha-za min-den e-l ttt
ll
tesító két r vid szőtag elsó tagján jelentkezik. A latin példa megmutatja, hogy a pentametornok a diaprosis
elótti felében helyettesítheti spondeus a dactylust.
I 80c. Verssorok (Versus) 3. Sennrí,us a. imrnbicus trim,eter._ Hat iambusbő|, azaz há,-
Megfeleló szám és t'sszetételúverslábak alkotják a aerssort rom iambtls-párből állő verssor. A latin k ltészetben Phaedrus
(uersus.t).Hosszabb verssorokban mindig van egy-két nyugvőpont, meséiés Seneca drámái írődtak ebben a versformában; ennok nyo.
sormetszet. Ennek, ha k vetkezetesen egy-egy versláb kozepén &- mán leÜt a iambus a mindenkori dráma legkifejezóbb versformája.
vényesiil, m,elura a neve' míg a verslábak k z tt d,iaeresis-neknevez- Példa Pha,edrus mosetanulságaibÓl:
zik, a k z s jeliik: ||.Egyébkénta vorssorok utolső verslába sokszor - at- _t _ ll 1t _ _t- !_t-_
Se-rd,dat poe-?uu,ll tur-pes pae-nd-ten-ti-d.
megr vidtil, csonka (catalecticus),
(Phaodrus, fab. I. 13. 2.)
Leggyakoribb verssorok:
A iambus okként négymorrís verslálbbá is kiegészÍilhot. Pl.
7. Herameter. - Hat dactylusből áll. A dactylusokat spondeu. 'l- al--l- Ll--
--l-ll
sok helyettesíthetik, kivéve az 5. vers|á,bat,amelyik trilnyomőrészt T e-rnn-tum sub-i,-toll w-ci,-bus un-ter-r,i,-tus
dactylus szokott lenni. A klasszikus eposz e versformájára legyen (Phaedrus, fab. I. 12. 6.)
példa Vergilius Aeneisének elsó sora:
' -l ' -l ' ll -l' -l' -11 - Versszakok (Strophae)
Ar-rut, ui-rum-quecn-no llTro-,iaequi Ttri-musab o-ris
V . Vcircismarty Za|án futásának elsó sorával: A verssorokbÓl a vorsok rexzében- elsóborban a lírai k l-
, --1 , _l , , tészetben - "gy
aersszakok (str fii,k) alakulnak.
ll _11_ _l:__l
Ré-gi di.csó-sé-giink,|j hol ké.selaz é.ji ho-mály-ban? Egypár példa azokből a gtir g oredetú strőfákből, amelyek lro-
A datylusok és spondeusok elhelyezkedése kiiltinbtizik a két ratius lírájának lat'in kijzvetítésévelterjedtok el a világirodalomban
példán,de egyezik az,hogy az 5. versláb dactylus, éga caesura a 3. é* így nálunk ís:
versláb ktizepén van. l. AlLaioszi versgzok
2. Pentameter. _ Ez a 2X2l|, dacty|usb l áuÓ vorsgor nma- :- ! _ll: _ _ L _ !_
gában nem fordul eló. A hexameter és pentametor egyiitt: pi,raers Ae-quannme-mpn-toll re-buain ar-d,u-i,s
-:-u ' !-- '
(distdchon). Példa rá: ll: v u
, -_11 _l , ll_l-.__la__ll_ ser-na,-rem,en-tern,ll rnn se-cus in bo-nis,
,
P ri,n-ci-pi- is ob-sta : ll se-ro me-di-ci-na pa,-ra,-tur, -:-- _ J_ -J_ -
ab ón.so.len.tdtem-pe-ra.ta,m
'' - -l 1 -l1ll ' u-l'u -l'
Cum mn-Laper lan-gas ll con-ua-lu-e-retno-r&s. l,,á .a,í,. -a-7"
o7t-u.
(Ovidius) (Eoratius, carrr. II. 3.)

206 207
 Minden verslábnak van nyomatékkal kiomelt tésze, nevo arsis Vti. Ktllcsoy Emléklapra o. opigrammá,jával:
(=emelkedés);jele: , mint a hangsrilyéáltalában 0. l0.).A vorg. ,la--l 1ll -l'--l -lv-l ,
Iáb hangsrílytalan részénekthesi,s(:esés) & nevo. Ebból kifolyőlag N"gy s"ocs.tatí-"-".''ut,|| t-e.ue.ua.ue,ii-u,a-',át
az arsis-on kezd dó versláb ereszkedó, a thesis-en kezdídó versláb t "oa.;a
' ' - "
--l l- - -l ll -l a -l a
emelkedó. Az arsis rendszerint hosszri szítagon, vagy az azl he|yet- IIagyd -r -kiil, ha ki-hunysz: a ha-za min-den e-l ttt
ll
tesító két r vid szőtag elsó tagján jelentkezik. A latin példa megmutatja, hogy a pentametornok a diaprosis
elótti felében helyettesítheti spondeus a dactylust.
I 80c. Verssorok (Versus) 3. Sennrí,us a. imrnbicus trim,eter._ Hat iambusbő|, azaz há,-
Megfeleló szám és t'sszetételúverslábak alkotják a aerssort rom iambtls-párből állő verssor. A latin k ltészetben Phaedrus
(uersus.t).Hosszabb verssorokban mindig van egy-két nyugvőpont, meséiés Seneca drámái írődtak ebben a versformában; ennok nyo.
sormetszet. Ennek, ha k vetkezetesen egy-egy versláb kozepén &- mán leÜt a iambus a mindenkori dráma legkifejezóbb versformája.
vényesiil, m,elura a neve' míg a verslábak k z tt d,iaeresis-neknevez- Példa Pha,edrus mosetanulságaibÓl:
zik, a k z s jeliik: ||.Egyébkénta vorssorok utolső verslába sokszor - at- _t _ ll 1t _ _t- !_t-_
Se-rd,dat poe-?uu,ll tur-pes pae-nd-ten-ti-d.
megr vidtil, csonka (catalecticus),
(Phaodrus, fab. I. 13. 2.)
Leggyakoribb verssorok:
A iambus okként négymorrís verslálbbá is kiegészÍilhot. Pl.
7. Herameter. - Hat dactylusből áll. A dactylusokat spondeu. 'l- al--l- Ll--
--l-ll
sok helyettesíthetik, kivéve az 5. vers|á,bat,amelyik trilnyomőrészt T e-rnn-tum sub-i,-toll w-ci,-bus un-ter-r,i,-tus
dactylus szokott lenni. A klasszikus eposz e versformájára legyen (Phaedrus, fab. I. 12. 6.)
példa Vergilius Aeneisének elsó sora:
' -l ' -l ' ll -l' -l' -11 - Versszakok (Strophae)
Ar-rut, ui-rum-quecn-no llTro-,iaequi Ttri-musab o-ris
V . Vcircismarty Za|án futásának elsó sorával: A verssorokbÓl a vorsok rexzében- elsóborban a lírai k l-
, --1 , _l , , tészetben - "gy
aersszakok (str fii,k) alakulnak.
ll _11_ _l:__l
Ré-gi di.csó-sé-giink,|j hol ké.selaz é.ji ho-mály-ban? Egypár példa azokből a gtir g oredetú strőfákből, amelyek lro-
A datylusok és spondeusok elhelyezkedése kiiltinbtizik a két ratius lírájának lat'in kijzvetítésévelterjedtok el a világirodalomban
példán,de egyezik az,hogy az 5. versláb dactylus, éga caesura a 3. é* így nálunk ís:
versláb ktizepén van. l. AlLaioszi versgzok
2. Pentameter. _ Ez a 2X2l|, dacty|usb l áuÓ vorsgor nma- :- ! _ll: _ _ L _ !_
gában nem fordul eló. A hexameter és pentametor egyiitt: pi,raers Ae-quannme-mpn-toll re-buain ar-d,u-i,s
-:-u ' !-- '
(distdchon). Példa rá: ll: v u
, -_11 _l , ll_l-.__la__ll_ ser-na,-rem,en-tern,ll rnn se-cus in bo-nis,
,
P ri,n-ci-pi- is ob-sta : ll se-ro me-di-ci-na pa,-ra,-tur, -:-- _ J_ -J_ -
ab ón.so.len.tdtem-pe-ra.ta,m
'' - -l 1 -l1ll ' u-l'u -l'
Cum mn-Laper lan-gas ll con-ua-lu-e-retno-r&s. l,,á .a,í,. -a-7"
o7t-u.
(Ovidius) (Eoratius, carrr. II. 3.)

206 207
 Ilyen vorsmértékbon írta Berzsonyi A magyarokhoz c. ődáját: 3. Aszk|épíailészi versszak
! t
v ll 1 v -a v v
B,om.lás-nakin-dult ||uoj.aan o.r& ma.gyárl Ennek a versszaknak t fajtája megegyezik abban, hogy alap-
!-u + lla-- ! ,J- formája az aszkkpíad,észisgr. Tiazta aszklépiadészi sorokből áll
Nem lá,.tod'Ár.Éd ||vé.ro mi-ként fa.jul? Iroratius híres, Melpomenéhez írt Ódája (III. 3o.):

r". rítá ; a*".";,,"J.gí-o-ut J-_-!-u L ll 1,,1__

Ex.e.gi mn-nu.merlÍ("-)
!u-L - v L -! y ||ae-re r,er-en.ni-lt,a
os-to-ra.it nyo.mo-rult ha-zá-don ?
Ugyanebbon a versform ban szől bozzánk BerzsenYi A k zelító
Áz alkaioszi sorok ezőta,gazé,ma:ll, ll, 9, lo. Az alkaioszi és a tél c. 6dája:
tÓbbi bozzá, hasonlÓ lírai versformába,rr nem & vorslá,bak száma
, a
(numcri,) adja meg a vonszak jollegét, hanem a mogfoleló versao- __ ll 1 _u, u L
Her-vad már li-go.tiink' ||dí-sze.i hul-la.nak.
rok kialakult egymásutánja. Á lírai versfom'a teMt nem olyany.
nyira sorokra tagolt, mint az epikáé: a versszak alkot'ja bgnne a
voreta.ni egységot.
Versolvasás (Skanrlálás) l80c.
2. SzspphÓi versszak.
A latin vers a, maga korában olsósorban hallgatő k ztinség
L-L_all ,_av!_ el6tt sz6|a|t mog' 8 j&.u,zb csak az utÓkorban vált klasszikus olvas-
I m-te-gerui -t"" ll sen-k - rianw pu- rus
.!_uL all__1
mánnyá. Ezétt, a latin vers eredeti akusztikus, sót _ mondhatni -
Y L_
nan e.gd Mau-ris ||ía-cu-|,is,rqu(e) &r.gt,, zenei hatása folytán alakult ki sz vegolvasásának bizonyos azabá|y.
'-!-'ll
-uL-t- szerúségo. (Skandálás a. m. & vers ritmusmenetében haladő
npc ue-ru-n&-tiall $a-uidi, ea-git-tda, olvasás.)
tvu!-
A magánhangzík találkozásá,nál támad6 |nngű,it (hiatus) a latin
Xu-s&, pln-re-trd,.
versolvaaás kikiiszt'bt'li. Ennek mődjai az egybeejtes(sgnizesi,s),
(Eoratius, carm. I. 22.)
p|. d,eeat,praeest o|v. d,ést,praést és o hangkivetes (eldsio).L
Ebben a versformá,barr írta Borzsenyi oaztá,|yt&zem c. ődá,ját: A verstani elisía szempontjai a ktivetkezók.
L ' L
A szÓvégi magrínhangzőt vagy azt zátó -m bangob, ha magá,n.
ll - v ! v L
Part.ra szál.lot-tam. ||I,e.vo-nom vi-tor.lám. hangzőval vagy h.va|kezd d sző k veti, nom ejtjiik ki, p|. muln ille
LuL!ll-!-:- olv. mult' ille, uenlurum ercid,i,oolv. uenlur, excid,io,qutmyuam ani-
A sze.lek m&-gét,||no-me.sen ki.Áll-tam. mus m,etni,nisseh,orrel olv. qtnm4u' ani,ncttsm,eminiss, orrd.
!LLll __,vtv Ha szóvégi magánhangzít, vagy azt zá16 -m hangot az est ige-
Sok Cha-rys.r|ig }ii2t,, ||sok o-zor ve.szély.bon
alak k veti, az utőbbinak e magánhangzőla kiesik, p|. sata esÚolv.
!- u L
Iz-za-da or-cám. salast, mngnun esÍolv. magnumd.

Az ols6 három 11 szőtagos szapphői sort ktivoÜi a dactylusbÓl

éespondorrsből á116adoniszi sor. l UtÓbbirÓl minÜ magánharrgzÓvcttozásrÓt I. ?a.

208 l{ Let t nyelvkÖnw - '016

209
 Ilyen vorsmértékbon írta Berzsonyi A magyarokhoz c. ődáját: 3. Aszk|épíailészi versszak
! t
v ll 1 v -a v v
B,om.lás-nakin-dult ||uoj.aan o.r& ma.gyárl Ennek a versszaknak t fajtája megegyezik abban, hogy alap-
!-u + lla-- ! ,J- formája az aszkkpíad,észisgr. Tiazta aszklépiadészi sorokből áll
Nem lá,.tod'Ár.Éd ||vé.ro mi-ként fa.jul? Iroratius híres, Melpomenéhez írt Ódája (III. 3o.):

r". rítá ; a*".";,,"J.gí-o-ut J-_-!-u L ll 1,,1__

Ex.e.gi mn-nu.merlÍ("-)
!u-L - v L -! y ||ae-re r,er-en.ni-lt,a
os-to-ra.it nyo.mo-rult ha-zá-don ?
Ugyanebbon a versform ban szől bozzánk BerzsenYi A k zelító
Áz alkaioszi sorok ezőta,gazé,ma:ll, ll, 9, lo. Az alkaioszi és a tél c. 6dája:
tÓbbi bozzá, hasonlÓ lírai versformába,rr nem & vorslá,bak száma
, a
(numcri,) adja meg a vonszak jollegét, hanem a mogfoleló versao- __ ll 1 _u, u L
Her-vad már li-go.tiink' ||dí-sze.i hul-la.nak.
rok kialakult egymásutánja. Á lírai versfom'a teMt nem olyany.
nyira sorokra tagolt, mint az epikáé: a versszak alkot'ja bgnne a
voreta.ni egységot.
Versolvasás (Skanrlálás) l80c.
2. SzspphÓi versszak.
A latin vers a, maga korában olsósorban hallgatő k ztinség
L-L_all ,_av!_ el6tt sz6|a|t mog' 8 j&.u,zb csak az utÓkorban vált klasszikus olvas-
I m-te-gerui -t"" ll sen-k - rianw pu- rus
.!_uL all__1
mánnyá. Ezétt, a latin vers eredeti akusztikus, sót _ mondhatni -
Y L_
nan e.gd Mau-ris ||ía-cu-|,is,rqu(e) &r.gt,, zenei hatása folytán alakult ki sz vegolvasásának bizonyos azabá|y.
'-!-'ll
-uL-t- szerúségo. (Skandálás a. m. & vers ritmusmenetében haladő
npc ue-ru-n&-tiall $a-uidi, ea-git-tda, olvasás.)
tvu!-
A magánhangzík találkozásá,nál támad6 |nngű,it (hiatus) a latin
Xu-s&, pln-re-trd,.
versolvaaás kikiiszt'bt'li. Ennek mődjai az egybeejtes(sgnizesi,s),
(Eoratius, carm. I. 22.)
p|. d,eeat,praeest o|v. d,ést,praést és o hangkivetes (eldsio).L
Ebben a versformá,barr írta Borzsenyi oaztá,|yt&zem c. ődá,ját: A verstani elisía szempontjai a ktivetkezók.
L ' L
A szÓvégi magrínhangzőt vagy azt zátó -m bangob, ha magá,n.
ll - v ! v L
Part.ra szál.lot-tam. ||I,e.vo-nom vi-tor.lám. hangzőval vagy h.va|kezd d sző k veti, nom ejtjiik ki, p|. muln ille
LuL!ll-!-:- olv. mult' ille, uenlurum ercid,i,oolv. uenlur, excid,io,qutmyuam ani-
A sze.lek m&-gét,||no-me.sen ki.Áll-tam. mus m,etni,nisseh,orrel olv. qtnm4u' ani,ncttsm,eminiss, orrd.
!LLll __,vtv Ha szóvégi magánhangzít, vagy azt zá16 -m hangot az est ige-
Sok Cha-rys.r|ig }ii2t,, ||sok o-zor ve.szély.bon
alak k veti, az utőbbinak e magánhangzőla kiesik, p|. sata esÚolv.
!- u L
Iz-za-da or-cám. salast, mngnun esÍolv. magnumd.

Az ols6 három 11 szőtagos szapphői sort ktivoÜi a dactylusbÓl

éespondorrsből á116adoniszi sor. l UtÓbbirÓl minÜ magánharrgzÓvcttozásrÓt I. ?a.

208 l{ Let t nyelvkÖnw - '016

209
 A hangkivotés néha verssorok ktiziitti sszeftiggésbenis meg- FÜGGELÉK
ti'rténik (oersus hyperrneter), p|.

Sors eritura et nos in aeternum

E xili,urn imposi,tura cumbae
olv. Sors erítur, et nos in aetern,
E xili' impnsitura curubae.
A rőmai naptár
Utőbbi példr{ből az is kideriil, hogy a latin versnok ugyanazon
a helyén kétszeres etrisi,onerl,nvehet végbo,még akkor sem, ha azt A rÓmaiak oz évoket a város alapításátÓl (ab urbe con,d,itil: i. e. 763)
rijonnan támadt hangúr tenné sziikségessé. számláltck, do az azévi consulok nevével is jolii|ték.

!Íartiw Maius l rmius Április Iuim l

i.ii o"t.b* | Áuguetus September I Febnuim
(Brnap) | ?tr"11".. NoYember | (28 nap)

l.
2. a. d. IY. I
3. e. d. III. I Nones fanuarias ete.
4. pridi6 l
o. NÖnís
6. a. d. VIII.\
a. d. VIL I
8. o. d. VI. I
9. e. d. V. ! fd,t. fanuariag etc.
10. a. d. IV. I
11. a. d. III. I
t2. pridi6 |
13. Idlbus

a. d. XVIil. a. d. XVII. a. d. XV.

16. I a. d. XVII. a. d. XVII. o. d. XVf. a. d. XIV.
17. I a. d. XVI. a. d. XVI. a. d. XV. a. d. XIII.
18. I r. d. XV. a. d. XV. a. d. XIV. a. d. XII.
19. I o. d. XIV. a. d. XIV. a. d. XIII. a. d. XI.
20. I u. d. XIII. e. d. XIII. a. d. XII. a. d. X.
21. I a. d. XII. a. d. XII. a. d. XI. a. d. fX.
a. d. XI. a. d. X. a. d. VIII.
a. d. X. a. d. IX. a. d. VII.
a. d. fX. a. d. VIII. a. d. VI.
25. I a. d. VIIL a. d. YIII. a. d. VII. a. d. Y.
26. I a. d. VII. a. d. VII. a. d. VI. a. d. IV.
27. la.d.VI. lo a. d. VI. a. d. V. a. d. fII.
2 8 .l a . d . v . lF a. d. V. o. d. IV. prldi
a. d. IV. e. d. IIf.
30. I a. d. III. a. d. IIf. pridi6

210
 A hangkivotés néha verssorok ktiziitti sszeftiggésbenis meg- FÜGGELÉK
ti'rténik (oersus hyperrneter), p|.

Sors eritura et nos in aeternum

E xili,urn imposi,tura cumbae
olv. Sors erítur, et nos in aetern,
E xili' impnsitura curubae.
A rőmai naptár
Utőbbi példr{ből az is kideriil, hogy a latin versnok ugyanazon
a helyén kétszeres etrisi,onerl,nvehet végbo,még akkor sem, ha azt A rÓmaiak oz évoket a város alapításátÓl (ab urbe con,d,itil: i. e. 763)
rijonnan támadt hangúr tenné sziikségessé. számláltck, do az azévi consulok nevével is jolii|ték.

!Íartiw Maius l rmius Április Iuim l

i.ii o"t.b* | Áuguetus September I Febnuim
(Brnap) | ?tr"11".. NoYember | (28 nap)

l.
2. a. d. IY. I
3. e. d. III. I Nones fanuarias ete.
4. pridi6 l
o. NÖnís
6. a. d. VIII.\
a. d. VIL I
8. o. d. VI. I
9. e. d. V. ! fd,t. fanuariag etc.
10. a. d. IV. I
11. a. d. III. I
t2. pridi6 |
13. Idlbus

a. d. XVIil. a. d. XVII. a. d. XV.

16. I a. d. XVII. a. d. XVII. o. d. XVf. a. d. XIV.
17. I a. d. XVI. a. d. XVI. a. d. XV. a. d. XIII.
18. I r. d. XV. a. d. XV. a. d. XIV. a. d. XII.
19. I o. d. XIV. a. d. XIV. a. d. XIII. a. d. XI.
20. I u. d. XIII. e. d. XIII. a. d. XII. a. d. X.
21. I a. d. XII. a. d. XII. a. d. XI. a. d. fX.
a. d. XI. a. d. X. a. d. VIII.
a. d. X. a. d. IX. a. d. VII.
a. d. fX. a. d. VIII. a. d. VI.
25. I a. d. VIIL a. d. YIII. a. d. VII. a. d. Y.
26. I a. d. VII. a. d. VII. a. d. VI. a. d. IV.
27. la.d.VI. lo a. d. VI. a. d. V. a. d. fII.
2 8 .l a . d . v . lF a. d. V. o. d. IV. prldi
a. d. IV. e. d. IIf.
30. I a. d. III. a. d. IIf. pridi6

210
 A hőnapok napjait, Dom mint mi, folyarnatos sorszámozdssal, harrom nyelvbon mindig az. Vosoiik Öeaze pl. 6crolÜ, !i., QG. s az albue, .dt .útt|
három batérnaphoz viszonyítottarr jol lték mog. E határnapok a kiivotkez k: melléknovokot.
deni|ao' -nn (t) o bÓnap ols6 napja; Idűs, .uum (t) a&cils' május, 4. A molléknév mint jelz6 mindkét nyelvben e jelzett szővatr,
j lius éeohÓbor 16, illotvo a tt'bbi hÓnap 13. nopja; Nono, -*lm (f ) az nemben, számbarr, osetbon.
Iihu ol6t,bi9. nep, azaa mároius, .djrra, jrtliue ésoktÓber 7., illetvo 6. nopje
6' A molléknév fokozáso aiz oÍogz nyelvben is é6 a lot.Ín nyelvberr is kÖz.
o tóbbi hőnep.
votlen képzéseol vagy kÖr.lilírá86&l (Öoezotétollol) tőrténhet. Veeiik tiesze a
A hÓnapok novoi molléknévi alakok: Iarumriud, Í&nnrh,ul, Mart,i1tc,
rpacnul' xpacnee' rpac-neitÍTÍrr & a bngnu, trottgior, bngiaadmua, illotve a
Ap,"il,.d, Ma,hlé, Iunőues, Iulius (Quin,ilőo'), Autttaua $atíl ?), Sop
mlrpolÍÜ' 6onec mrrporrÍ' calurú E4pord & az úbttptu, mqio idort,eua,
bmbaE, oabd, Nowtűers, Dea era. Á Kalondao, Idus, Nonae napjét
maxirne,i,doneus változat.okat.
puszt& abl. tomporisszol jolÖlt,6k a megfolel bÓnapaév jelz ként va|őbozzÁ-
csatolÁsával, pl. Iblendir Imultllr jan. l-én; Ir||bur Beptembribnu szept. 6. Egyező szouembn képezi e két nyolv e melléknévi határozÓt is, pt.
l3.án. A betárnapokat kózvotleniil mogolÓz égkÖvet,6 napot a Ft&' íll. rpacnBo és pulchre.
Posbidtó adverbiunmal, a a het map aoorrsat'ivr'sával tiintotték fel' pl. 7. A névmésok ttivének aaonoseÁgát jÓl szemléltoti egybok kózótt a
prftlic Ílur l[r|g -áj. l4.én; porbtillc Krlender ADB|Io. ápr. 2.án. rH, illetve tu ta'gozÁsaz
A tóbbi napot aa utdno kóvetkozö ha írnopboz viszonfitotten' {strrdig
visazafelé szánlt,ve jolólták mog' do Úgy' hogp miad o hctlnopot, mind o Singularis Plrrralíg
rnogjolólendÓ nopot is boz,lÁerÁa tobták. Így qy d& praepogi.ti& jo'ző.
Nom. TEr t BÉl Üot
szorkozotot nyentek. A mei dátum étszánítdso o mienbo tohát Úgy töE.
Áco. 1e6ll Úe BAG rroE
ténik' bogy a dátrrmban azercpl Notw e IihB nopértékého hozzáadunL
Gen. (y) re6r tui, (y) rac oefifí
egyot, a az így nye óeogb l lovonjuk a dátumban lev6 gzámot. ?I. a. d.
( - anrc ilíen ) I I I. N o,us M Úaiat.. (7 + l ) - 3 : 6' tÉhÁÜDí'ro. 6{rl o. tI. Y il. oÚ|0?l.
Dat. rc6c tibő BaM Oűis
I&u lulb: (16+ r)- 7-9, tehát JűL 9.én.Ea rdca.ln vao o dítumba,a,
Ingt. to6oú Bart{rr
űgy e m e g e l 6 z ő bÓnep nopjninok gzám t 2.vel nóvelj{tk' s eb$l az oga.
Abl. (o) re6e tc (o) aac oűís
szogből vonjrra b a dátrrm gÁmÁr. P|. a. iI. VI. Kdafue .ilío',fu' (mivol
februÁr napj+inak rzí-o 28, u,&a (28 + 2) - 0 - 21, tohÁt, febrrrÁr 24.éu.
8. A t6szÁrnnovohaél gondoljrrnk pl. az orosz ABa' r1'E' IIIQcTE' QoMb'
Eo@MÉ' Accrrr éea latin AID, tre8, 8eu, 8eI,tem' octo, denem egyezkéte. Yagy
vegytik a,z oÍosiz nepaxÜ, rperrÜ, Iuegrofi' oc,EMo[' AocÍrrű ée e lotin pr,imue,
A lbÜin ésorosz nyolv f6bb kózós sejítlÓgli terti,tt's, aent7,E, eept,i,mus, dpcimua sorBzémnoveket.
9. Az orosz nyelvbon, miként a magyarben is' rendkíviil gyakori a íév.
r. Ilabér o névszÓragozáE eeteinok száDo Dom a.'aotrog e hét nyelvbo, szÓi állítmdny. Cron_répmIil.:Az errztal feketo. A tutinben ez állít,mány.
a névszÓragozás londezole teljesen hasonrÓ. & instrumootatis (rytoz.batÁ. nak cgak kivételoson maredhat ol aa igei tartozéka. Szabályosa,rr: Monsa
rozÓ) a lat'inban boolvadt az ablativugbo' az oroszbarr k lÖn *etJrént meg. nrgra eat.
maradt. A l8tiD ablativus az otpo'Z nyelv wkóztutárczÓ & elólj'íÍÚg soténo& lo. Az orosz igoragozás, miként a mq|ya,r is, rendkívíil leegyszorüsódőtt.
folol mog. A vocotivus uB otosz nyelvMl űgyszÓlván teljeo kiveezett, a Ilárom idojo van: jolon, mr1lt, jtiv6 (uraro, urarr, 6yry wrarr). A l,Bt'in
l.atinban aa o.tóvűek ogyos szémÁnB szorít'kozott. A looativusoak mindLét mogtarÜott számog érnyalatot: lando; l,a,udnborn, lantda,vi,, laltdaoerum; lau.
nyelvbon csak asiikevényoi maradtak meg. dabo, I,au. lt;cro. Ezokkol kifejezi a csolekvés éllapotdt i8, a'nit aa orosz vi.
A aerrrlegeane'mű f novek tdqgyosete mi'rdkét nyolvben a'ÚonoB az ala.ny. szont e folyarnatoa és bofojezott gzorrrléletú igepdrokLnr érzékeltot, pl. e
eottol, a tt'bbes számban végz déstik e letínban .a' a'z oroozbant -a vagy -r mrilt id6ben a tncaJl:lrtanr folyamatos értelembon ég r naÍÍ'calr:,negórcam
(vtl. pl. maria és uopr Üongorok' torrgenokot). befojozotten.
2. A néwzÓknál hím.' n6- éa sornlegeenemet ktllÖnbóztotttnk meg. Név. ll. A perticipiumnak négy vdltozata szoropel mind az oroaz, mind a
előt egyik nyelv sem ioner. latin nyolvbon. Do míg az oroszban osak jolon és m lt melléknévi igenév varr,
3. A lotin nyolvboo a melléknév tóbbnyiro bárom vfuzorÍ. Áz oroez osolekv bon és szenvodőbon ie (uraroryn, ETa!l&{É, tIETaBd' EpotuTag.

2t2 213
 A hőnapok napjait, Dom mint mi, folyarnatos sorszámozdssal, harrom nyelvbon mindig az. Vosoiik Öeaze pl. 6crolÜ, !i., QG. s az albue, .dt .útt|
három batérnaphoz viszonyítottarr jol lték mog. E határnapok a kiivotkez k: melléknovokot.
deni|ao' -nn (t) o bÓnap ols6 napja; Idűs, .uum (t) a&cils' május, 4. A molléknév mint jelz6 mindkét nyelvben e jelzett szővatr,
j lius éeohÓbor 16, illotvo a tt'bbi hÓnap 13. nopja; Nono, -*lm (f ) az nemben, számbarr, osetbon.
Iihu ol6t,bi9. nep, azaa mároius, .djrra, jrtliue ésoktÓber 7., illetvo 6. nopje
6' A molléknév fokozáso aiz oÍogz nyelvben is é6 a lot.Ín nyelvberr is kÖz.
o tóbbi hőnep.
votlen képzéseol vagy kÖr.lilírá86&l (Öoezotétollol) tőrténhet. Veeiik tiesze a
A hÓnapok novoi molléknévi alakok: Iarumriud, Í&nnrh,ul, Mart,i1tc,
rpacnul' xpacnee' rpac-neitÍTÍrr & a bngnu, trottgior, bngiaadmua, illotve a
Ap,"il,.d, Ma,hlé, Iunőues, Iulius (Quin,ilőo'), Autttaua $atíl ?), Sop
mlrpolÍÜ' 6onec mrrporrÍ' calurú E4pord & az úbttptu, mqio idort,eua,
bmbaE, oabd, Nowtűers, Dea era. Á Kalondao, Idus, Nonae napjét
maxirne,i,doneus változat.okat.
puszt& abl. tomporisszol jolÖlt,6k a megfolel bÓnapaév jelz ként va|őbozzÁ-
csatolÁsával, pl. Iblendir Imultllr jan. l-én; Ir||bur Beptembribnu szept. 6. Egyező szouembn képezi e két nyolv e melléknévi határozÓt is, pt.
l3.án. A betárnapokat kózvotleniil mogolÓz égkÖvet,6 napot a Ft&' íll. rpacnBo és pulchre.
Posbidtó adverbiunmal, a a het map aoorrsat'ivr'sával tiintotték fel' pl. 7. A névmésok ttivének aaonoseÁgát jÓl szemléltoti egybok kózótt a
prftlic Ílur l[r|g -áj. l4.én; porbtillc Krlender ADB|Io. ápr. 2.án. rH, illetve tu ta'gozÁsaz
A tóbbi napot aa utdno kóvetkozö ha írnopboz viszonfitotten' {strrdig
visazafelé szánlt,ve jolólták mog' do Úgy' hogp miad o hctlnopot, mind o Singularis Plrrralíg
rnogjolólendÓ nopot is boz,lÁerÁa tobták. Így qy d& praepogi.ti& jo'ző.
Nom. TEr t BÉl Üot
szorkozotot nyentek. A mei dátum étszánítdso o mienbo tohát Úgy töE.
Áco. 1e6ll Úe BAG rroE
ténik' bogy a dátrrmban azercpl Notw e IihB nopértékého hozzáadunL
Gen. (y) re6r tui, (y) rac oefifí
egyot, a az így nye óeogb l lovonjuk a dátumban lev6 gzámot. ?I. a. d.
( - anrc ilíen ) I I I. N o,us M Úaiat.. (7 + l ) - 3 : 6' tÉhÁÜDí'ro. 6{rl o. tI. Y il. oÚ|0?l.
Dat. rc6c tibő BaM Oűis
I&u lulb: (16+ r)- 7-9, tehát JűL 9.én.Ea rdca.ln vao o dítumba,a,
Ingt. to6oú Bart{rr
űgy e m e g e l 6 z ő bÓnep nopjninok gzám t 2.vel nóvelj{tk' s eb$l az oga.
Abl. (o) re6e tc (o) aac oűís
szogből vonjrra b a dátrrm gÁmÁr. P|. a. iI. VI. Kdafue .ilío',fu' (mivol
februÁr napj+inak rzí-o 28, u,&a (28 + 2) - 0 - 21, tohÁt, febrrrÁr 24.éu.
8. A t6szÁrnnovohaél gondoljrrnk pl. az orosz ABa' r1'E' IIIQcTE' QoMb'
Eo@MÉ' Accrrr éea latin AID, tre8, 8eu, 8eI,tem' octo, denem egyezkéte. Yagy
vegytik a,z oÍosiz nepaxÜ, rperrÜ, Iuegrofi' oc,EMo[' AocÍrrű ée e lotin pr,imue,
A lbÜin ésorosz nyolv f6bb kózós sejítlÓgli terti,tt's, aent7,E, eept,i,mus, dpcimua sorBzémnoveket.
9. Az orosz nyelvbon, miként a magyarben is' rendkíviil gyakori a íév.
r. Ilabér o névszÓragozáE eeteinok száDo Dom a.'aotrog e hét nyelvbo, szÓi állítmdny. Cron_répmIil.:Az errztal feketo. A tutinben ez állít,mány.
a névszÓragozás londezole teljesen hasonrÓ. & instrumootatis (rytoz.batÁ. nak cgak kivételoson maredhat ol aa igei tartozéka. Szabályosa,rr: Monsa
rozÓ) a lat'inban boolvadt az ablativugbo' az oroszbarr k lÖn *etJrént meg. nrgra eat.
maradt. A l8tiD ablativus az otpo'Z nyelv wkóztutárczÓ & elólj'íÍÚg soténo& lo. Az orosz igoragozás, miként a mq|ya,r is, rendkívíil leegyszorüsódőtt.
folol mog. A vocotivus uB otosz nyelvMl űgyszÓlván teljeo kiveezett, a Ilárom idojo van: jolon, mr1lt, jtiv6 (uraro, urarr, 6yry wrarr). A l,Bt'in
l.atinban aa o.tóvűek ogyos szémÁnB szorít'kozott. A looativusoak mindLét mogtarÜott számog érnyalatot: lando; l,a,udnborn, lantda,vi,, laltdaoerum; lau.
nyelvbon csak asiikevényoi maradtak meg. dabo, I,au. lt;cro. Ezokkol kifejezi a csolekvés éllapotdt i8, a'nit aa orosz vi.
A aerrrlegeane'mű f novek tdqgyosete mi'rdkét nyolvben a'ÚonoB az ala.ny. szont e folyarnatoa és bofojezott gzorrrléletú igepdrokLnr érzékeltot, pl. e
eottol, a tt'bbes számban végz déstik e letínban .a' a'z oroozbant -a vagy -r mrilt id6ben a tncaJl:lrtanr folyamatos értelembon ég r naÍÍ'calr:,negórcam
(vtl. pl. maria és uopr Üongorok' torrgenokot). befojozotten.
2. A néwzÓknál hím.' n6- éa sornlegeenemet ktllÖnbóztotttnk meg. Név. ll. A perticipiumnak négy vdltozata szoropel mind az oroaz, mind a
előt egyik nyelv sem ioner. latin nyolvbon. Do míg az oroszban osak jolon és m lt melléknévi igenév varr,
3. A lotin nyolvboo a melléknév tóbbnyiro bárom vfuzorÍ. Áz oroez osolekv bon és szenvodőbon ie (uraroryn, ETa!l&{É, tIETaBd' EpotuTag.

2t2 213
 o lgtinban a participium imporfectrrm és parb. perfoctrrm mellott port.
l*)' 2l. SzÓrond vonatkozégéban mind a hdrom nyelv.kovésaé kótótt _,
instans is van (ez ols6 kett6Ml cs&k csolokvő, illot.vo osak szenvod , e har.
do Árnyalatok kifojezésénok éppen a szÓrend a kényos eszk ze. Az minden-
EadikbÓl cselekv és szenvod6 is.. a,tnana, ama,u*, ama;Ú7lÍua,arnanllla).
esotro j6lmeg jegyzetd,6, hogy a birtokviszonyban a birtokos jolz6 azotoazbarr
L2. Az orlosznak folya,nratos és befejezett hatérozÓi igonevo is van: ryTaÍ, mindig' a latinban a logtóbb oeetben a birtok után dll: Áov. or\a:do,nul
upomTaB. Ezekből az els nok a latinban a gerunl,ium ablativus& (t,egend,o) patria (az atya hdza). A molléknévi je|z6t aa orosz &
vegy e perticipiurn ietzett szÓ előtt alkal.
imporfoctum (Lcgena) folol mog. Supinuma (anntum, ÍÍ,'azzu,a latin ttibbnyíre miigőtto: rermxrú qenoreK:oir rnagnua (nagy férfirl).
arna,tu) csak a latin nyelvnok van.
22. K z s vonása végiil mind a három nyolvnek, hogy rendkíviil 6t|ralmas
13. Érdokos sajétsága a mai orosz nyolvnek, hogy ktizvetlerr képzéssel a gondolatok tiimiir kifojozéséro. Az orosz és a tnag'yar nyelvbon ezt a név.
osak az imperativus és az indicativrrs alakjait fejezi ki (roaopr, roBoplo' roÉ. szÓi állítmcny alkalmazása toszi lohotővé. A latin nyelvvel vigzont abbarr
pa:I' troroBoplo). A conirrnctir''usnak mogfelol6 felgz lítÓ éa foltétoleg mődot kiiztis az orosz, hogy névol t nem használ, viszont gürün alkalmazza e mollék-
kiiríilírás pÓtolja (Yro6u wrarr és wrarr 6rr). névi (és hetározÓi) igenovekot a mondatok tisszovondsérg.
14. A szonvod igoragozásb az otosz nyelvbon e visszehat igévol (wrraer.
cr) vagy participiumoa ki'riilírcssel (6arno npowrauo) pÓtoljuk. A passi.
vrrrnnak a latirrba,rr az imporfoctum.alakokban kiiliin ragozása van (legitw),
a porfoctum-alakokat it't is kÖriilírds fojezi ki (tectum eat). GYAKOBLT MONDATOK
16. Az oeetek hasznélatában ogyik logszombotün bb sajátsfua az orloaz
nyolvnek a genitivus sűrű alkalmazése. Szárnnovok és mennyÍségot jeliil Az itt kiivetkoz mondatokat a fontosabb mondattani jelenségek további
szovak mellott gonitivus áll (rpn cToJIa' IIÍTÉxaperAameÍ, rurro caxapy), s6t megvilágítdsára, mogértésiik gyakorlásére kiiziiljiik a nyelvta,rri tÁrgyalá.
.azonos
anyagnovoknél 'ís tegad kifejozésekbon térgyoeet holyott is. (Í nrrc rorpr Vi. sukkal számok alatt.
zet iszom. Í ne anxy rapTIIHbI Nom látom a képet.) A latinba.rr monnyiséget 68. Pietas orga, parontog iure maximo virtus hab6tur. Domosthoneo
jelentő szavak és hatéfozatlan gzÁ.novok mellott a genitir,.us parÜitivusrrak or&Üorum Graoconrm prineeps aestimetur. R,obus angustis a,rrimosrrs atque
basonl Bzoropo van (ponda auni, multi, Ioni,rutm). fortis apparo! Cato ess6 quarn vidori bonus malobet.
16. Szembet{inÓ az otoaz nyolvben az oszkózhatározőnak nagy szoroPe 73. Tarquinius Priscus primus ludos Ilomanos focit. Sonatus freguons
is. Áttttmenyi kiogészít6ként, a latin nominativus praodicetivus é, *o.,".. conv nit' Captivi trisÜos torram intuebantur. R,om tacitus praotoriro nullo
tivus praedioativus érÜolrnében, eszkiizhatéroz éU: Ktrroma cTaJr EpatIoM: modo possum. Caesaros quidam vivi ut dei colobantur.
:Iusem,i,a meilő,cu'afactus eat. (Az ifjrl orvos lett.) Quae pueri agere assuoverirnus, e& senes agore non omittomus. Eannibol
senoc in patriarn rovortit, undo puor profoctus ost. Titus milos abit, ímporotor
17. EgzkózhatÁrozÓ eeottol fojozi ki az oto*z a latin abtativus auctoris
rodit.
vagy roi officientisrrok megfolol erodethatérozőt ia: IopoA crporncr pa6o.
lrnMl: arba redifinatur ab operaröőa. (A munkcsok vÁrost építonek.) 75a, d,. Omnia prius oxporiri verbis, quam ermis sapiontom dooot. Non
mo praetorit Gallos fam6 bellí praesteÍo.
l8. EaeonlÓa,rr nagy szorolr varr &iZ oroBz nyolvben a latirr állít,mányi
Eonrm nos magis miserot, qui nostram misoricordiem non roquirunt,
jetzőnok (att,ributum praodicativum) megfelol kifojozésnok ig. 3rot ylcm quam qui illam efflagitant. Geminat peccatum, quem dolicti non pudot.
Dcplrű upmén B qroÍÍy:IIin ilí,aci,ptttua primu,aperoen,il in eclwlam. (Bz a
tolrulÓ olsőként érokezett az iskoléba.) Az állapot,hatÁrozÓt 76. Aegyptum fertilem officit Nilus. Ancum Martium regem populus
tohét a latin
croevit. Primus solis lumen &uror&m appollamus. R,omani surnmosrnagistra-
& az otosz is éuítmányi jolz6vel fojezi ki.
tus consuloa appellabant. Verros contempsit Sículos, non duxit hominos.
r9. Egyaránt gya"kori jolonség aa oroszba.n ég a l,atinba'rr is, bogy az ige
?9d,, e. Magis accipimus (szívosobben létjuk) hospitem multi iooi qrrao
o aagya'rtÓl eltér6 eeettol kopcaolődik: Í ncrperaro pyra:Comoenia amí multi cibi. orator sit magni iudicii, arrmrrraó etia^rn facultatis. Yivo mornor'
czvttt. (Ta|Álkozom & baréto..ol.)
quam sis aovi brevis!
20. Azonoe vonás oz onosz' B rut'in és a nrag'y&r nyelvbon, hogy alany. Caesar pontis tuondi praosidium docom cohortium oonstituit.
k6nt a szonélyos nérmrást csek a|r|.or kell kitonni, ha hangsríIyoznlk, hogy 79/. Conscientia bone aotae vitao iucundissima est. Taódilrm laboris
nélHile homáIyoa volna a mondet értel.me. tÍrraro .wy. Lego lbtutn. De:
initium omnium vitiorum osÜ. Memoriam nogt,ri pio invioletoque servabitís.
Í urarr my (műlt id6boD).
Nihil contra mo fecit odio mei, sod odio rei publiooo,

2t4
2t5
 o lgtinban a participium imporfectrrm és parb. perfoctrrm mellott port.
l*)' 2l. SzÓrond vonatkozégéban mind a hdrom nyelv.kovésaé kótótt _,
instans is van (ez ols6 kett6Ml cs&k csolokvő, illot.vo osak szenvod , e har.
do Árnyalatok kifojezésénok éppen a szÓrend a kényos eszk ze. Az minden-
EadikbÓl cselekv és szenvod6 is.. a,tnana, ama,u*, ama;Ú7lÍua,arnanllla).
esotro j6lmeg jegyzetd,6, hogy a birtokviszonyban a birtokos jolz6 azotoazbarr
L2. Az orlosznak folya,nratos és befejezett hatérozÓi igonevo is van: ryTaÍ, mindig' a latinban a logtóbb oeetben a birtok után dll: Áov. or\a:do,nul
upomTaB. Ezekből az els nok a latinban a gerunl,ium ablativus& (t,egend,o) patria (az atya hdza). A molléknévi je|z6t aa orosz &
vegy e perticipiurn ietzett szÓ előtt alkal.
imporfoctum (Lcgena) folol mog. Supinuma (anntum, ÍÍ,'azzu,a latin ttibbnyíre miigőtto: rermxrú qenoreK:oir rnagnua (nagy férfirl).
arna,tu) csak a latin nyelvnok van.
22. K z s vonása végiil mind a három nyolvnek, hogy rendkíviil 6t|ralmas
13. Érdokos sajétsága a mai orosz nyolvnek, hogy ktizvetlerr képzéssel a gondolatok tiimiir kifojozéséro. Az orosz és a tnag'yar nyelvbon ezt a név.
osak az imperativus és az indicativrrs alakjait fejezi ki (roaopr, roBoplo' roÉ. szÓi állítmcny alkalmazása toszi lohotővé. A latin nyelvvel vigzont abbarr
pa:I' troroBoplo). A conirrnctir''usnak mogfelol6 felgz lítÓ éa foltétoleg mődot kiiztis az orosz, hogy névol t nem használ, viszont gürün alkalmazza e mollék-
kiiríilírás pÓtolja (Yro6u wrarr és wrarr 6rr). névi (és hetározÓi) igenovekot a mondatok tisszovondsérg.
14. A szonvod igoragozásb az otosz nyelvbon e visszehat igévol (wrraer.
cr) vagy participiumoa ki'riilírcssel (6arno npowrauo) pÓtoljuk. A passi.
vrrrnnak a latirrba,rr az imporfoctum.alakokban kiiliin ragozása van (legitw),
a porfoctum-alakokat it't is kÖriilírds fojezi ki (tectum eat). GYAKOBLT MONDATOK
16. Az oeetek hasznélatában ogyik logszombotün bb sajátsfua az orloaz
nyolvnek a genitivus sűrű alkalmazése. Szárnnovok és mennyÍségot jeliil Az itt kiivetkoz mondatokat a fontosabb mondattani jelenségek további
szovak mellott gonitivus áll (rpn cToJIa' IIÍTÉxaperAameÍ, rurro caxapy), s6t megvilágítdsára, mogértésiik gyakorlásére kiiziiljiik a nyelvta,rri tÁrgyalá.
.azonos
anyagnovoknél 'ís tegad kifejozésekbon térgyoeet holyott is. (Í nrrc rorpr Vi. sukkal számok alatt.
zet iszom. Í ne anxy rapTIIHbI Nom látom a képet.) A latinba.rr monnyiséget 68. Pietas orga, parontog iure maximo virtus hab6tur. Domosthoneo
jelentő szavak és hatéfozatlan gzÁ.novok mellott a genitir,.us parÜitivusrrak or&Üorum Graoconrm prineeps aestimetur. R,obus angustis a,rrimosrrs atque
basonl Bzoropo van (ponda auni, multi, Ioni,rutm). fortis apparo! Cato ess6 quarn vidori bonus malobet.
16. Szembet{inÓ az otoaz nyolvben az oszkózhatározőnak nagy szoroPe 73. Tarquinius Priscus primus ludos Ilomanos focit. Sonatus freguons
is. Áttttmenyi kiogészít6ként, a latin nominativus praodicetivus é, *o.,".. conv nit' Captivi trisÜos torram intuebantur. R,om tacitus praotoriro nullo
tivus praedioativus érÜolrnében, eszkiizhatéroz éU: Ktrroma cTaJr EpatIoM: modo possum. Caesaros quidam vivi ut dei colobantur.
:Iusem,i,a meilő,cu'afactus eat. (Az ifjrl orvos lett.) Quae pueri agere assuoverirnus, e& senes agore non omittomus. Eannibol
senoc in patriarn rovortit, undo puor profoctus ost. Titus milos abit, ímporotor
17. EgzkózhatÁrozÓ eeottol fojozi ki az oto*z a latin abtativus auctoris
rodit.
vagy roi officientisrrok megfolol erodethatérozőt ia: IopoA crporncr pa6o.
lrnMl: arba redifinatur ab operaröőa. (A munkcsok vÁrost építonek.) 75a, d,. Omnia prius oxporiri verbis, quam ermis sapiontom dooot. Non
mo praetorit Gallos fam6 bellí praesteÍo.
l8. EaeonlÓa,rr nagy szorolr varr &iZ oroBz nyolvben a latirr állít,mányi
Eonrm nos magis miserot, qui nostram misoricordiem non roquirunt,
jetzőnok (att,ributum praodicativum) megfelol kifojozésnok ig. 3rot ylcm quam qui illam efflagitant. Geminat peccatum, quem dolicti non pudot.
Dcplrű upmén B qroÍÍy:IIin ilí,aci,ptttua primu,aperoen,il in eclwlam. (Bz a
tolrulÓ olsőként érokezett az iskoléba.) Az állapot,hatÁrozÓt 76. Aegyptum fertilem officit Nilus. Ancum Martium regem populus
tohét a latin
croevit. Primus solis lumen &uror&m appollamus. R,omani surnmosrnagistra-
& az otosz is éuítmányi jolz6vel fojezi ki.
tus consuloa appellabant. Verros contempsit Sículos, non duxit hominos.
r9. Egyaránt gya"kori jolonség aa oroszba.n ég a l,atinba'rr is, bogy az ige
?9d,, e. Magis accipimus (szívosobben létjuk) hospitem multi iooi qrrao
o aagya'rtÓl eltér6 eeettol kopcaolődik: Í ncrperaro pyra:Comoenia amí multi cibi. orator sit magni iudicii, arrmrrraó etia^rn facultatis. Yivo mornor'
czvttt. (Ta|Álkozom & baréto..ol.)
quam sis aovi brevis!
20. Azonoe vonás oz onosz' B rut'in és a nrag'y&r nyelvbon, hogy alany. Caesar pontis tuondi praosidium docom cohortium oonstituit.
k6nt a szonélyos nérmrást csek a|r|.or kell kitonni, ha hangsríIyoznlk, hogy 79/. Conscientia bone aotae vitao iucundissima est. Taódilrm laboris
nélHile homáIyoa volna a mondet értel.me. tÍrraro .wy. Lego lbtutn. De:
initium omnium vitiorum osÜ. Memoriam nogt,ri pio invioletoque servabitís.
Í urarr my (műlt id6boD).
Nihil contra mo fecit odio mei, sod odio rei publiooo,

2t4
2t5
 Multi hominee oontontionis sunt cupidioros, quatn veritatis. Themistoclos
peritissimos bolli navalis fecit Atheniensos. Ithaca ingula montium plene ost.
Ilannibs| aeetús ot frigoris petiens fuit.
799. Omnium oretorium praostentiasimus fuit Demosthenoa. Alexander
8onioro6 militurn in potriam dimisit. Non peucao ístarum arborum meá manu
sotao sunt.
Magna pors navÍum fluotibus heusta oot.
Iuetitia nihil orpotit praomii. Quid novi eat sub solo t
Ubiournquo oris gontiurn, a novis dilig6rÍs.
8o.a. Cuiusvig hominis 6t erra,rre, nullÍug nisi ínsipiontis ín orrore perso.
vonBl!. Tardí ingenii mt rivulos oonsoctari, fonte rorum non videre. Est boni
oonsulis opem forre patriao, succurrere ssluti fortunisquo communibug.
Meum oet ostondoro, quid eentia,m.
8oó. Discipulorum intoroet diligonter studore. ostendam, quam salutis
oommunis intorsit duos eonsuloé in re public6 esso. Tuö quod nihil r$fert, per.
oontari deginas. Non solum moó, sod etia,rrr tu6 r6fort, quocrrm tibi sít a,rrricitía.
82c. Inr'idont honori meo: or8o Ínvídoant labori, innocontiae' poricrrlis
6tinm mqist Morg omnibus morbis modetur. Multi lovissimam deloctetionom
gruvfusímao utílitati aÍrt'er,onunt. omnibrrs negotiis non intorfui solum, sod
e íarn praefui. Ma'rrlius posthabuit filii oeritatom publicoo utilitatÍ.
86it. Attioug non solum suis, eod alienissimia etiam praosidio fuit. Nimia
fíducie magnaÓ oalamitati golet e6so. Quod oliis crimini vertis, id tibi no laudi
duxeris. C. Fabium legetrrm oastris praesidio dictator relíquerat.
86. Gravitato valetudinis nro ad te epistulas do. Bonovolentio, non
odio hoo íta faoÜrrm et. NullÉ re sio laoterí soloo, qrram oÍficiorum moonrm
oonstiontie.
869. Eonato fa'me melíor et peounló. Nihil gt homíni vortatis luoe
duloiug.
86i. YíIlarn abundero oportet et gallin6. Quíd affere ooneilíi potost,
qui ipse oget oonsilío ? Urbs nuda praoeidío capta oet. Ubí se6ve orÜa tempe.
ltaa ost' tum víro ot gubernatolo opus et. Non opua est verbis, oredite robusl
firemistoc|m oeloriter o8' qrtáo oprrs eÍBrrt' roperiobat.
86e, /. Caoear nigris vegotfuquo ooulis fuit. Britanni in pugne tronido
aspeotu era.nt. Soipio erat impiglo atque alaori ing"tlto. Praotor domum
r.1gno6grr8er Asir magno vendidiÜ, quáo parvo enroraÜ. Avarus peounia,m
'ng-imo faonore mutrraÓ.
Eooe hominem míeorurn, digrrrrm me|iorp fatot
869' .Non veáte, sod Índole bomine aegtima.ndi sunt. Nomo tibí par
oet oloquenti . Seneoa, natione lIiopenrrs, patrié Cordubensis' fuít acri
ihgenio. Eominom vir ute, non fortuni motimur.
2ro
l0l. Docot oariorom eseo petria'rr nobis, qua'm no$noÜ ípeos. Mendaoom
oportot osse momonom. Coryrre mort.alo alíquo temporo intoriro noceege e8Ü.
Nar:rationem oportot tree hobero ro6: ut brevís, ut aperta, ut probabília sit.
opus eet hoo vu]nus equÓ lovari. Virum bonum neo .preco noo protio neo
grati neo poriculo o via rocta doduci oportot. Constat ad selutem civium
invontas eeso legoe. Apparct nos ad agondum osso notos.
Magna larrs ost unum hominom laboraro in ee sciontis, quao sit pno-
futura multis. R,em to beno gossísso rumor orat.
Notum est Carthaginom a Scipiono eoso doleta,m. Certun est a'micitia'rn,
nisi inter bonos osso non posse. Aequum oat imprudentoo prudentibus obtom-
Pera,ro.
102. Rooto dioit Arietotolos arnaras doctrinas radicos, fructus dulcoe ffio.
Democritus dicit innumerabile oeae mundos. Eeroulom bovoe Goryonis ebe-
gisso narrent. Maaodonoe illa aetate eandem famarn hebuisso, quarn poetoe
Ilomanos, Cornolius Nopos iure dioit. Pompoios, colobram Ca'rnpanieo urbm,
dosedisso tomao motu audivimus. Rogulus so Cartheginom rovorsunrm 086o
pollicitus eet. Militeo se potius morituros iuraverunt qnam a'rnna tradituros.
Caossr por oxploratoree cogrr'ovit montom a suie tonorí. Scimug gl.acio et nive
altiseimos monteg semPor togi. Yidoo ín mo omnium ore atquo ooulog osso
convorsoB.
Logatoe Caogas díscodoro votuerat. Frumentum Caeear per iumento
mitti iubet. Sulla iussit inopto pootor praemium deri oe oondicíone, ne quid
postea scriborot. Dux ceptivoe vinciri votuit. Lycurgus corporo iuvonum
firmari laboro voluit. Paoem oonsorva,ri opta.rrt ornnos. Bonus mogÍstraÜus
non patitur civibus iniuria,m fieri.
l04. Xanthíppo, Sooratis lxror' moDosa ad:nodrrm fuieso fortur et iur.
giosa. Rognante Tarquinio Superbo in Italiam P5rt'hagoras vonisso roperifur.
Epaminondas fidibus praeolaro cocinisso dioitur. Sicilia,m Vorres per triennium
depopulatrrs esso dicobatur. Consuloa iubontur exoroitrrm consoríboro. Te.
rontii fabulao putabantur a C. Laolio soribi. Si illud dicere, improbo montiri
vidorere. Phoonices invontoros litterarum fuisso traduntur. oÍlioii ttri oblitrrs
se videris. $eptom fuiaao dicuntur uno tompore, qui sapientee et haberentur
of vocarontur.
106., 106. Diobus paucis bovor orunt mo,nsuoti et ad domandum pmni.
Ut ad our$rm equrra' ad ara'rrdum bos, ad índega'ndrrm carris, sio homo ad
duas res: ad intelligendum ot agendum natus ost. Cicoro quidquid habuit vi-
riurn, id in civium libortatem dofendonda,m oontulit. Equi ante domand'm
ingentoe tollunt errimos. Mores puonorum íntor ludendum so eimplioíus
detegunú.
Militoo adoo ora'rrt foogi itinerÍs laboribrrs' vix ut olmorum tonendorum
potontes eesent. Nunquarn taoot, quem morbus tonot loquondi. Nulus fuit iD
Graooié Apelle piagondi periÜior. Multi cupidiore sunt libloe omendi qua'm
2I7
 Multi hominee oontontionis sunt cupidioros, quatn veritatis. Themistoclos
peritissimos bolli navalis fecit Atheniensos. Ithaca ingula montium plene ost.
Ilannibs| aeetús ot frigoris petiens fuit.
799. Omnium oretorium praostentiasimus fuit Demosthenoa. Alexander
8onioro6 militurn in potriam dimisit. Non peucao ístarum arborum meá manu
sotao sunt.
Magna pors navÍum fluotibus heusta oot.
Iuetitia nihil orpotit praomii. Quid novi eat sub solo t
Ubiournquo oris gontiurn, a novis dilig6rÍs.
8o.a. Cuiusvig hominis 6t erra,rre, nullÍug nisi ínsipiontis ín orrore perso.
vonBl!. Tardí ingenii mt rivulos oonsoctari, fonte rorum non videre. Est boni
oonsulis opem forre patriao, succurrere ssluti fortunisquo communibug.
Meum oet ostondoro, quid eentia,m.
8oó. Discipulorum intoroet diligonter studore. ostendam, quam salutis
oommunis intorsit duos eonsuloé in re public6 esso. Tuö quod nihil r$fert, per.
oontari deginas. Non solum moó, sod etia,rrr tu6 r6fort, quocrrm tibi sít a,rrricitía.
82c. Inr'idont honori meo: or8o Ínvídoant labori, innocontiae' poricrrlis
6tinm mqist Morg omnibus morbis modetur. Multi lovissimam deloctetionom
gruvfusímao utílitati aÍrt'er,onunt. omnibrrs negotiis non intorfui solum, sod
e íarn praefui. Ma'rrlius posthabuit filii oeritatom publicoo utilitatÍ.
86it. Attioug non solum suis, eod alienissimia etiam praosidio fuit. Nimia
fíducie magnaÓ oalamitati golet e6so. Quod oliis crimini vertis, id tibi no laudi
duxeris. C. Fabium legetrrm oastris praesidio dictator relíquerat.
86. Gravitato valetudinis nro ad te epistulas do. Bonovolentio, non
odio hoo íta faoÜrrm et. NullÉ re sio laoterí soloo, qrram oÍficiorum moonrm
oonstiontie.
869. Eonato fa'me melíor et peounló. Nihil gt homíni vortatis luoe
duloiug.
86i. YíIlarn abundero oportet et gallin6. Quíd affere ooneilíi potost,
qui ipse oget oonsilío ? Urbs nuda praoeidío capta oet. Ubí se6ve orÜa tempe.
ltaa ost' tum víro ot gubernatolo opus et. Non opua est verbis, oredite robusl
firemistoc|m oeloriter o8' qrtáo oprrs eÍBrrt' roperiobat.
86e, /. Caoear nigris vegotfuquo ooulis fuit. Britanni in pugne tronido
aspeotu era.nt. Soipio erat impiglo atque alaori ing"tlto. Praotor domum
r.1gno6grr8er Asir magno vendidiÜ, quáo parvo enroraÜ. Avarus peounia,m
'ng-imo faonore mutrraÓ.
Eooe hominem míeorurn, digrrrrm me|iorp fatot
869' .Non veáte, sod Índole bomine aegtima.ndi sunt. Nomo tibí par
oet oloquenti . Seneoa, natione lIiopenrrs, patrié Cordubensis' fuít acri
ihgenio. Eominom vir ute, non fortuni motimur.
2ro
l0l. Docot oariorom eseo petria'rr nobis, qua'm no$noÜ ípeos. Mendaoom
oportot osse momonom. Coryrre mort.alo alíquo temporo intoriro noceege e8Ü.
Nar:rationem oportot tree hobero ro6: ut brevís, ut aperta, ut probabília sit.
opus eet hoo vu]nus equÓ lovari. Virum bonum neo .preco noo protio neo
grati neo poriculo o via rocta doduci oportot. Constat ad selutem civium
invontas eeso legoe. Apparct nos ad agondum osso notos.
Magna larrs ost unum hominom laboraro in ee sciontis, quao sit pno-
futura multis. R,em to beno gossísso rumor orat.
Notum est Carthaginom a Scipiono eoso doleta,m. Certun est a'micitia'rn,
nisi inter bonos osso non posse. Aequum oat imprudentoo prudentibus obtom-
Pera,ro.
102. Rooto dioit Arietotolos arnaras doctrinas radicos, fructus dulcoe ffio.
Democritus dicit innumerabile oeae mundos. Eeroulom bovoe Goryonis ebe-
gisso narrent. Maaodonoe illa aetate eandem famarn hebuisso, quarn poetoe
Ilomanos, Cornolius Nopos iure dioit. Pompoios, colobram Ca'rnpanieo urbm,
dosedisso tomao motu audivimus. Rogulus so Cartheginom rovorsunrm 086o
pollicitus eet. Militeo se potius morituros iuraverunt qnam a'rnna tradituros.
Caossr por oxploratoree cogrr'ovit montom a suie tonorí. Scimug gl.acio et nive
altiseimos monteg semPor togi. Yidoo ín mo omnium ore atquo ooulog osso
convorsoB.
Logatoe Caogas díscodoro votuerat. Frumentum Caeear per iumento
mitti iubet. Sulla iussit inopto pootor praemium deri oe oondicíone, ne quid
postea scriborot. Dux ceptivoe vinciri votuit. Lycurgus corporo iuvonum
firmari laboro voluit. Paoem oonsorva,ri opta.rrt ornnos. Bonus mogÍstraÜus
non patitur civibus iniuria,m fieri.
l04. Xanthíppo, Sooratis lxror' moDosa ad:nodrrm fuieso fortur et iur.
giosa. Rognante Tarquinio Superbo in Italiam P5rt'hagoras vonisso roperifur.
Epaminondas fidibus praeolaro cocinisso dioitur. Sicilia,m Vorres per triennium
depopulatrrs esso dicobatur. Consuloa iubontur exoroitrrm consoríboro. Te.
rontii fabulao putabantur a C. Laolio soribi. Si illud dicere, improbo montiri
vidorere. Phoonices invontoros litterarum fuisso traduntur. oÍlioii ttri oblitrrs
se videris. $eptom fuiaao dicuntur uno tompore, qui sapientee et haberentur
of vocarontur.
106., 106. Diobus paucis bovor orunt mo,nsuoti et ad domandum pmni.
Ut ad our$rm equrra' ad ara'rrdum bos, ad índega'ndrrm carris, sio homo ad
duas res: ad intelligendum ot agendum natus ost. Cicoro quidquid habuit vi-
riurn, id in civium libortatem dofendonda,m oontulit. Equi ante domand'm
ingentoe tollunt errimos. Mores puonorum íntor ludendum so eimplioíus
detegunú.
Militoo adoo ora'rrt foogi itinerÍs laboribrrs' vix ut olmorum tonendorum
potontes eesent. Nunquarn taoot, quem morbus tonot loquondi. Nulus fuit iD
Graooié Apelle piagondi periÜior. Multi cupidiore sunt libloe omendi qua'm
2I7
 legendi. Bene vivendi cupiditato incengi omnes sumus.
euis ignorat maximam cumventum occidit Hannibal. omne malurn naacens facile opprimitur. Risus
illecebram esse peccandi impunitatis spem? avari homines non solum
libidine saopo ita ropent'o erumpit, ut ourn otiam cupie,ntes tenere no queamus.
augendi cruciantur, sed etiam amittendi nretu. vestig frigoris
depellencli
gratia inventa est. I10. clade ad lacum Trasumennurn acceptd populus e. Fabium Maxim'm
Lignum arirlum rnateria est oliciendis ignibus. Hispania beilo reparando prodictatorem creavit. Fabricius ad Pyrrhurrr non transiit quarta parto regni
aptior erat,, quam ulla pars terrarrrm. Germanicus paucás dies insumpsit promissó. Camillus novum oxerciturn scripsit nullo militiam detrectante.
reficiendae. Post l'roiae interitum Aenas in rtaliam venit, atque "lassi Maximas virtutes iacero noceeao est voluptate domina,nte. rnsulam aggreditur
lo^cum urbi
condendao quaesivit. Bruti filii revocandis in urbem regibus studebant. caosar praomiis propositis, qui primum eam cepisset. Multis vorb]s ultro
Equum non crebris verberibus exterret domandi peritus magister. citroque habitis illo nobis consumptus est dies. rrannibal spe potiundao
rromi-
rrig meng discendo et cogitando alitur. Nihil hominer male agere Nolao adomptá Acerras rocessit. Tforculem Goryono intorfecto boves abegisse
"g"''áo
discunt. Quis t'alia fando temperet, a lacrimis ? socrates memorant. rn multis rogionibus uvae non maturescunt doficiente solis ardoro.
percunctando atquo
interrogando elicero solebat eorum opiniones, quibuscurndisserebat. orantibus amicis Socrates c&rcerom non reliquit. Perditis rebue oÍnnibug
Lycurgi
legos laboribus erudiunt iuventutem: venando, currendo, esuriendo, Üamen ipsa virtus so sustontero potest. Alexander Magnrrs rogno Persarrrm
sitiendo,
algendo, aestuando. Deliberando saepe perit occasio. Multi in equis subecto exercitum in Indiam duxit. SublatE bonovolontiá amicitiae nomen
parandis
adhibont curam' in amicis origendis nogligentes sunt. Aristotelem tollitrrr. Naturá, omniurn rorrrm cognitó superstitiono levarnur. Defuncto
in philo-
sophia non doterruit a scribendo amplitudo platonis. Traiano rradrianus creatus est princeps. Bruti virtuto regibus exterminatis
107. Ex omnibus Graecioo partibus quinto quoque anno innumerabiles libertas in ré public6 constituta est. Amisso rege totum dilabitur exailDen
Graeci olympiam confluebant ludos spectatum. Rex amiciti6 popuri apum. Medici caus.i morbi inventá curationem esso invontam putant.
Romani
fretus legatos a.d rugurtham do íniuriis queetum mittit. ovidius Molone praeceptore Tullius Graecas ritterag didicit. Bellurrr Gallicurn
Naso ad
scythas exsulatum ierat. Nonnulli militum, cum longius praedatum c. caosare imporatore gestum est. Rornani rrannibalo vivo nunquam se sine
proces-
sissent, ab equitibus hostium oxcopti sunt. stultita est ,r"rr.i.r* ducero insidiis futuros existimabant. Turpis est, qui alto solo semisomnis iaceo.
invitas
canes. Totius fore Galliae legati ad Caeserem gratulatum convenerunÚ. Lr8. a) r. Quid est catilina, quod te iam in hac urbo deloctare possit?
Ploraquo faciliora sunt dictu quam factu. euid est tam iucundum Brevi scribemus, ubi simus. Dic forti animo, quid sentiast canes alun-tur,
cognitu ut
atque auditul Quarrl sapientíbrrs sontentiis ornata oratio ? IIog versus fures significent. sentio, quid sceleris admiseris. cogitato, quantis laboribus
assiduo
memorat,u dignos puto. Vora libens dicas, quamvis sínt aspera dictu. rnaiores nostri imperium fundaverint! Quemadmodum syracusao a Mercello
Sapiens
vitatu quidquo petitu sit melius, cauaaa reddot tibi. captao sint, omnos audivistis. Goneri anirnalium omni a natura tributum osr,
109. Longus post mo ordo soquitur idem potentium decus. pisistratus ut se vitamquo tueatur. Nondum satis constitui, molostiaeno plus an volup-
primus Ilomóri libros, confusos a,rrteo, sic disposuisso dicitur, tatis oa res mihi attulorit. Ego to disortum putabo, si ostendoris, quomodo
ut nunc habe-
mus. Porsa. morÜuog coré circumlitos condunt. Aogyptum Nilus roos dofonsurus sis.
irrigat
mollitosquo of oblirnatoe agros ad sorendum retinquit. Luna incidens rr. rroc propterea do mo dixi, ut mihi ignosceros. Brutus maximo in
in
umbram terrao roponto deficit. euid hominem octoginta anni iuvant eo erat, ut Tarquinius Romó pellerotur. Non dubitabam, quin pater idem
por
inortiam exaoti ? Ne monto q'idem recte uti poss'mus multo cibo existimarot. Nemo erat tam humilis, cui non ad oum aditus patJret. rrnum
et potiono
completi. Pleraquo ante oculos posita transimus. Grues, cum loca illud extimoscebam, no quid turpitor fa,oerom. satis multas attuli, cur
petontos maria transmittunt, trianguli (hdromsziig) officiunt formam.""ridio"" bellum gorendum esset. Miltiados accusatus ost, quod ab hostibus ""o.""
Lace- corr*ptus
daemoniis nulla res tanto erat damno, quam disciplina Lyc'rgi subrata. infectis rebus discessisset. rnter doctissimos iam olim certamen fuorat, quo-
Nullum vitíum taetriug ost, quam evaritia, p""".uJi* in principibus modo rnundus conditus osset, et qualom oxitum esset habiturus.
rem
publicam guborrrantib's. Dionysi's tyrannus syracusis oxpursr.ri corinthi ll8. B/ l. caosar Labiono scribit, ut quam plurimas naves ingtituat.
pueroB docebaÜ. rnfurdiu stellag non conspicimus luco obscuratas. Dionysius
caosar q*am celerrimo potest ad exorcitum proficiscitur, ne gravioni bollo
oultros tonsoris metuens candenti carbono sibi adurebat capillum. Mendaci
occurroret. Modio fore itinoro oquitos, quanto res in poriculo fuerit, oxponunt.
homini no vorr'm quidom diconti credoro solemus. Leonidas- pro patria
for- 3. Quaeramusl Qrrá,o tanta vitia fuerint in unico filio, qrrare is patri
tissímo pusn'ns occiditur. Alexandor vogtem dotraxit .o"pá'i pioiecturus'
displioorot. Tu acc'sas eum, qui so praosidio muniorit, ut vitarn s'am posset
somot in flumen. Aranti cincinnato nuntietum oet oum dictatorem es'e dofondore. Aristides in tanta paupertato decossit, ut qui ( : amib6l) offeiot,rr,
factum- ciconiao abiturao congrogantur in loco certo. Flaminiurn insidiis
oir. vix roliquorit. Quaoro to, cur timuoris, ut pator vonirot.

218
219
 legendi. Bene vivendi cupiditato incengi omnes sumus.
euis ignorat maximam cumventum occidit Hannibal. omne malurn naacens facile opprimitur. Risus
illecebram esse peccandi impunitatis spem? avari homines non solum
libidine saopo ita ropent'o erumpit, ut ourn otiam cupie,ntes tenere no queamus.
augendi cruciantur, sed etiam amittendi nretu. vestig frigoris
depellencli
gratia inventa est. I10. clade ad lacum Trasumennurn acceptd populus e. Fabium Maxim'm
Lignum arirlum rnateria est oliciendis ignibus. Hispania beilo reparando prodictatorem creavit. Fabricius ad Pyrrhurrr non transiit quarta parto regni
aptior erat,, quam ulla pars terrarrrm. Germanicus paucás dies insumpsit promissó. Camillus novum oxerciturn scripsit nullo militiam detrectante.
reficiendae. Post l'roiae interitum Aenas in rtaliam venit, atque "lassi Maximas virtutes iacero noceeao est voluptate domina,nte. rnsulam aggreditur
lo^cum urbi
condendao quaesivit. Bruti filii revocandis in urbem regibus studebant. caosar praomiis propositis, qui primum eam cepisset. Multis vorb]s ultro
Equum non crebris verberibus exterret domandi peritus magister. citroque habitis illo nobis consumptus est dies. rrannibal spe potiundao
rromi-
rrig meng discendo et cogitando alitur. Nihil hominer male agere Nolao adomptá Acerras rocessit. Tforculem Goryono intorfecto boves abegisse
"g"''áo
discunt. Quis t'alia fando temperet, a lacrimis ? socrates memorant. rn multis rogionibus uvae non maturescunt doficiente solis ardoro.
percunctando atquo
interrogando elicero solebat eorum opiniones, quibuscurndisserebat. orantibus amicis Socrates c&rcerom non reliquit. Perditis rebue oÍnnibug
Lycurgi
legos laboribus erudiunt iuventutem: venando, currendo, esuriendo, Üamen ipsa virtus so sustontero potest. Alexander Magnrrs rogno Persarrrm
sitiendo,
algendo, aestuando. Deliberando saepe perit occasio. Multi in equis subecto exercitum in Indiam duxit. SublatE bonovolontiá amicitiae nomen
parandis
adhibont curam' in amicis origendis nogligentes sunt. Aristotelem tollitrrr. Naturá, omniurn rorrrm cognitó superstitiono levarnur. Defuncto
in philo-
sophia non doterruit a scribendo amplitudo platonis. Traiano rradrianus creatus est princeps. Bruti virtuto regibus exterminatis
107. Ex omnibus Graecioo partibus quinto quoque anno innumerabiles libertas in ré public6 constituta est. Amisso rege totum dilabitur exailDen
Graeci olympiam confluebant ludos spectatum. Rex amiciti6 popuri apum. Medici caus.i morbi inventá curationem esso invontam putant.
Romani
fretus legatos a.d rugurtham do íniuriis queetum mittit. ovidius Molone praeceptore Tullius Graecas ritterag didicit. Bellurrr Gallicurn
Naso ad
scythas exsulatum ierat. Nonnulli militum, cum longius praedatum c. caosare imporatore gestum est. Rornani rrannibalo vivo nunquam se sine
proces-
sissent, ab equitibus hostium oxcopti sunt. stultita est ,r"rr.i.r* ducero insidiis futuros existimabant. Turpis est, qui alto solo semisomnis iaceo.
invitas
canes. Totius fore Galliae legati ad Caeserem gratulatum convenerunÚ. Lr8. a) r. Quid est catilina, quod te iam in hac urbo deloctare possit?
Ploraquo faciliora sunt dictu quam factu. euid est tam iucundum Brevi scribemus, ubi simus. Dic forti animo, quid sentiast canes alun-tur,
cognitu ut
atque auditul Quarrl sapientíbrrs sontentiis ornata oratio ? IIog versus fures significent. sentio, quid sceleris admiseris. cogitato, quantis laboribus
assiduo
memorat,u dignos puto. Vora libens dicas, quamvis sínt aspera dictu. rnaiores nostri imperium fundaverint! Quemadmodum syracusao a Mercello
Sapiens
vitatu quidquo petitu sit melius, cauaaa reddot tibi. captao sint, omnos audivistis. Goneri anirnalium omni a natura tributum osr,
109. Longus post mo ordo soquitur idem potentium decus. pisistratus ut se vitamquo tueatur. Nondum satis constitui, molostiaeno plus an volup-
primus Ilomóri libros, confusos a,rrteo, sic disposuisso dicitur, tatis oa res mihi attulorit. Ego to disortum putabo, si ostendoris, quomodo
ut nunc habe-
mus. Porsa. morÜuog coré circumlitos condunt. Aogyptum Nilus roos dofonsurus sis.
irrigat
mollitosquo of oblirnatoe agros ad sorendum retinquit. Luna incidens rr. rroc propterea do mo dixi, ut mihi ignosceros. Brutus maximo in
in
umbram terrao roponto deficit. euid hominem octoginta anni iuvant eo erat, ut Tarquinius Romó pellerotur. Non dubitabam, quin pater idem
por
inortiam exaoti ? Ne monto q'idem recte uti poss'mus multo cibo existimarot. Nemo erat tam humilis, cui non ad oum aditus patJret. rrnum
et potiono
completi. Pleraquo ante oculos posita transimus. Grues, cum loca illud extimoscebam, no quid turpitor fa,oerom. satis multas attuli, cur
petontos maria transmittunt, trianguli (hdromsziig) officiunt formam.""ridio"" bellum gorendum esset. Miltiados accusatus ost, quod ab hostibus ""o.""
Lace- corr*ptus
daemoniis nulla res tanto erat damno, quam disciplina Lyc'rgi subrata. infectis rebus discessisset. rnter doctissimos iam olim certamen fuorat, quo-
Nullum vitíum taetriug ost, quam evaritia, p""".uJi* in principibus modo rnundus conditus osset, et qualom oxitum esset habiturus.
rem
publicam guborrrantib's. Dionysi's tyrannus syracusis oxpursr.ri corinthi ll8. B/ l. caosar Labiono scribit, ut quam plurimas naves ingtituat.
pueroB docebaÜ. rnfurdiu stellag non conspicimus luco obscuratas. Dionysius
caosar q*am celerrimo potest ad exorcitum proficiscitur, ne gravioni bollo
oultros tonsoris metuens candenti carbono sibi adurebat capillum. Mendaci
occurroret. Modio fore itinoro oquitos, quanto res in poriculo fuerit, oxponunt.
homini no vorr'm quidom diconti credoro solemus. Leonidas- pro patria
for- 3. Quaeramusl Qrrá,o tanta vitia fuerint in unico filio, qrrare is patri
tissímo pusn'ns occiditur. Alexandor vogtem dotraxit .o"pá'i pioiecturus'
displioorot. Tu acc'sas eum, qui so praosidio muniorit, ut vitarn s'am posset
somot in flumen. Aranti cincinnato nuntietum oet oum dictatorem es'e dofondore. Aristides in tanta paupertato decossit, ut qui ( : amib6l) offeiot,rr,
factum- ciconiao abiturao congrogantur in loco certo. Flaminiurn insidiis
oir. vix roliquorit. Quaoro to, cur timuoris, ut pator vonirot.

218
219
 4. Batis mihi multo verba feoisao vidoor, quare eaaet hoo belluo neoe.
sa'fium. Cato mírari se aíobet, quod non riderot haruqmx, ha,rrrs1rioem cum
vidiesot. Áthonioned mísorunt Do|ptros consultum' quÍdnam faaeront. Mi|iÜog
hostibus faoultotom oognoscondi' guid fiorot, non reliquorunt. Cupido ino6síÜ
a.ir.og iuvonum sciscitandi, ad quem oorum regrnun Romanorum eeset ven.
trrrum. ostondam c&uaaln fuÍseo, cur a praotoro Ístud postulare. Ropertrrm
oeo, iudicea, soitoto nominom, qui illud oignrrm auderet ottingore. Illo me
hortatus, no disooderem, disoossit. Repondit Pythius: quorum dux eb hosto
esot oooisus, oos futuroa suporiore. Eannibol promisit Gallis non so strictu.
.rum
ento gladíum' qua.m irr ltglia'm venisaét.
ll9D. Nemo novit, quo tomporo moriondum sibi sit. Multi noverunt,
quá vil ad virtutom porvonientur, sod pouci íngrodirrntur. Sae1rnrrmero
petor, quanto porioula adulosoentibus ox inorti'a atque deidia nasceÍoÍrtur'
me monuit. Quid sit futurum oras, fugo quaororol
Epa,minondas, cun gravi vulnero oxa,nimari so vidorot, quaeivit, eatr-
vusno 6sot olipu,rs. Olim quaost'io orat, num torro rotunda esot.
Quaaritur' virtw gua,mne propter dignitatém an propter aliquos fruotrrs
expotatur. I[oc ut'rum v6nrm sit nocne, quaoritur.
C. Gracctrrrs, si diutius vixisaot' noscio arr oloquontié parom babuisset
neminom. Dubito an reoto focoris. Tegtem non medi'ocrom, sed baud scio a,Íl
haboo.
Nuper neecÍo quis ox mo qrraosivit, quid agorem. Nogcio quo pacto ra
mala faota bona eot. Neaoio quid maius nasoÍtur Iliado (Prop.). Amice' tibi
necio quomodo edhaereo.
ll9c. Phaőton optavít, ut in ournr patris vehorctur. omnos homine
autnrn& ope nit'i decet, no vitam silontio transea,nt, voluti pecora. (SaU.)
Caosar milit'o6 cohortatur, ut virtutis guae memoria,m retinererrÜ. olo to, ut
mihi ignoscas, si imprudons poccavi. Sonatus decomviris imperavit, ut líbros
Sibillinos inspiooront.
firomietoclos populo porsrrasit, ut pocrrnió publicá classis contun na.
viun aodiÍioa,rotur. Magister mihi persuasit ardua'm es6o via,m ad sciontias.
Áloxa'rrdor suos monuit, ne multitudine hoatium movongntur. Moneo te tem.
prrs fugoro. Pyt'his Át.honieneibus fospondit, ut moenibus ligaois soso defoÍr.
doront.
Timoo, no non impotrom, grao posoo. Belgae voroba,ntur, ne ad eos
orercitrrs nostor adduoeretur. Tímebat Pompeirrs, ne eo veterarri sui do6ere.
rorrt. Dux timobat, ut aqua supporta.ri posaet. Pavor coporat mi|if6g, no moÍ.
tifenrm eesot vulnuo Soípíonis. Cacar timebot t,antao magnitudinis flumini
exerrcitum obieono. Coneuloo plobom a'nnaro timobant.
Nibíl imPedit, quominrrs id, quod ma*ime decet' ÍbceÉepossimus. Áetos
non impedit, quominus litterarum studia tonoa,mus usquo ad ultimum tempus
sonoctutis. Rebus humanis mult'B oxtomo, quominus per'ficiantur, possunt
obsistoro. Non dotorrot sapiontom mors, quominua in omne tempus roi pub-
220
lioao suisquo oonsulat. ImPedit ire antmum" ne pooaít oorhoro vofum. Quid
ob6tet, ne bna iirstituto elionrm imitomurt
120. Custos ponitur in bortis hiapus, ut terreot ov6. Edo, ut viva,m,
non vivo, ut eda,m.
Qui ín navibrrs erant, eoalas rePolo pr,oporabant' ng bost6 novibus poti.
runtur. Ne vulnerentur a bost.iis, impoauntrrr oollarírl oa'nibus. Uno oautio et
atque rrna Prcviaío' ut no nimig cito dilígere inoipias' nevo indip'os.
Legem brevem osso oportot, quo faoilius ab imporitis tensatur. Sorvi
ostium }666 mano aperusrunt' quo oitius olionte domum int.raront. Áger
non s@el aratur, sod novatur of iteratur, quo meliores fetus pssit et-gran-
dior.e odore. CupiviÜ boll'- éomponere, quo valontior poctés oongrodoretur.
l2l. Attiorrs gio Graéco loquebatur, ut Athenis natus vidorotur. Quis
et ta.m domons, ut slró volunt,ate maoroatt Epa'minondas adoo fuit veritatis
diligens, ut no iooo quidem mootiretur. Nemo ost tom oenol, ut sé anrrum
non putet posso vivoro. Ite vixi, ut non frustro mo natum oxistinom. Sio
ra'nosoribis' ut toÜo non qu8ter anrro mombranaln Poscas. (Eor.) Noque ís e,
Catilina, ut to ratio o furoro rpvoca,rit,
TAm Propo eret, ut no oonsulum quidem maiegtos oooaoonot írag ho.
mínum. Lux maiono oeloritote ploPa,gatur' qua,rnsonrrs; ito fit, ut fulguratio
prius videatur, qua,m tonitrus audietur. Fieri potat, ut reote guis sentiot, et
id' quod sontit' polit o|ogui non poasit. Fit, ut magís in aliis oema,mue,qua,m
ilr nobieÍnot ipeis' si quid detinquitur.
Tant'm aboet, ut to roprehond4m, ut de loudem. Tantrrn ebo6t, ut ogo
iaÜos lrBudom, ut vehemonter eia.m vituporom.
Nunqua'm a4oodo, quin abs to obea.rn dootior. Nunqrra'm to'm male egÜ
Sioulis, quin aliquid faootc ot ooinmode dicerent.
Ilostog aogro abstinent, quio oastra oppugnont. CuÍ dubirrm eoeopotet,
quin opulentia,m istam ox sanguing civi"m para,rist fiti Livii soripta p&ulrrm
afuit, quin Caligulo omnibus bibliotbocis arnoveret. Tante oiros tropidatio
fuit, ut non multum obossot, quin opero deaorerontur.
Dubitaverat Augustus Gorrnanriorrm ororoitui praeficere. Iloneturimo
faotu ait, an turpe, dubitant. Dux dubitabat, vontur:aano ossent tegionee.
l22. l. Urbs' quÍa postroma aodifioato est, Neepolis nominotrrr. Bar.
barus hio ogo srrm, quia non i'rtelligor.'l|i. (ovíd.).Propter frigora, quod Gallio
sub septentrionalibus posite ost, frumorrta in egTísnon eraot.
2. Sano gaudeo, quod mihi favoa. Clratulor tibi, quod salvus tevertisti.
Miror vos ad me nihil scribore. Ifuno quidom nimbum oito transiisso laotor.
Cato mira,ri se aiobat, quod non rideret haruspor, ha,nrspioem cum vidisset.
x.elso qrroritur do natrrra sua gonus hum4.''., quod forte magis gua,mvirÜute
regatur. (Sall.)
3-6. F.aoile potiar vos ipsé É oorrigi' rrerbo ooatamnit'ic.
22t
 4. Batis mihi multo verba feoisao vidoor, quare eaaet hoo belluo neoe.
sa'fium. Cato mírari se aíobet, quod non riderot haruqmx, ha,rrrs1rioem cum
vidiesot. Áthonioned mísorunt Do|ptros consultum' quÍdnam faaeront. Mi|iÜog
hostibus faoultotom oognoscondi' guid fiorot, non reliquorunt. Cupido ino6síÜ
a.ir.og iuvonum sciscitandi, ad quem oorum regrnun Romanorum eeset ven.
trrrum. ostondam c&uaaln fuÍseo, cur a praotoro Ístud postulare. Ropertrrm
oeo, iudicea, soitoto nominom, qui illud oignrrm auderet ottingore. Illo me
hortatus, no disooderem, disoossit. Repondit Pythius: quorum dux eb hosto
esot oooisus, oos futuroa suporiore. Eannibol promisit Gallis non so strictu.
.rum
ento gladíum' qua.m irr ltglia'm venisaét.
ll9D. Nemo novit, quo tomporo moriondum sibi sit. Multi noverunt,
quá vil ad virtutom porvonientur, sod pouci íngrodirrntur. Sae1rnrrmero
petor, quanto porioula adulosoentibus ox inorti'a atque deidia nasceÍoÍrtur'
me monuit. Quid sit futurum oras, fugo quaororol
Epa,minondas, cun gravi vulnero oxa,nimari so vidorot, quaeivit, eatr-
vusno 6sot olipu,rs. Olim quaost'io orat, num torro rotunda esot.
Quaaritur' virtw gua,mne propter dignitatém an propter aliquos fruotrrs
expotatur. I[oc ut'rum v6nrm sit nocne, quaoritur.
C. Gracctrrrs, si diutius vixisaot' noscio arr oloquontié parom babuisset
neminom. Dubito an reoto focoris. Tegtem non medi'ocrom, sed baud scio a,Íl
haboo.
Nuper neecÍo quis ox mo qrraosivit, quid agorem. Nogcio quo pacto ra
mala faota bona eot. Neaoio quid maius nasoÍtur Iliado (Prop.). Amice' tibi
necio quomodo edhaereo.
ll9c. Phaőton optavít, ut in ournr patris vehorctur. omnos homine
autnrn& ope nit'i decet, no vitam silontio transea,nt, voluti pecora. (SaU.)
Caosar milit'o6 cohortatur, ut virtutis guae memoria,m retinererrÜ. olo to, ut
mihi ignoscas, si imprudons poccavi. Sonatus decomviris imperavit, ut líbros
Sibillinos inspiooront.
firomietoclos populo porsrrasit, ut pocrrnió publicá classis contun na.
viun aodiÍioa,rotur. Magister mihi persuasit ardua'm es6o via,m ad sciontias.
Áloxa'rrdor suos monuit, ne multitudine hoatium movongntur. Moneo te tem.
prrs fugoro. Pyt'his Át.honieneibus fospondit, ut moenibus ligaois soso defoÍr.
doront.
Timoo, no non impotrom, grao posoo. Belgae voroba,ntur, ne ad eos
orercitrrs nostor adduoeretur. Tímebat Pompeirrs, ne eo veterarri sui do6ere.
rorrt. Dux timobat, ut aqua supporta.ri posaet. Pavor coporat mi|if6g, no moÍ.
tifenrm eesot vulnuo Soípíonis. Cacar timebot t,antao magnitudinis flumini
exerrcitum obieono. Coneuloo plobom a'nnaro timobant.
Nibíl imPedit, quominrrs id, quod ma*ime decet' ÍbceÉepossimus. Áetos
non impedit, quominus litterarum studia tonoa,mus usquo ad ultimum tempus
sonoctutis. Rebus humanis mult'B oxtomo, quominus per'ficiantur, possunt
obsistoro. Non dotorrot sapiontom mors, quominua in omne tempus roi pub-
220
lioao suisquo oonsulat. ImPedit ire antmum" ne pooaít oorhoro vofum. Quid
ob6tet, ne bna iirstituto elionrm imitomurt
120. Custos ponitur in bortis hiapus, ut terreot ov6. Edo, ut viva,m,
non vivo, ut eda,m.
Qui ín navibrrs erant, eoalas rePolo pr,oporabant' ng bost6 novibus poti.
runtur. Ne vulnerentur a bost.iis, impoauntrrr oollarírl oa'nibus. Uno oautio et
atque rrna Prcviaío' ut no nimig cito dilígere inoipias' nevo indip'os.
Legem brevem osso oportot, quo faoilius ab imporitis tensatur. Sorvi
ostium }666 mano aperusrunt' quo oitius olionte domum int.raront. Áger
non s@el aratur, sod novatur of iteratur, quo meliores fetus pssit et-gran-
dior.e odore. CupiviÜ boll'- éomponere, quo valontior poctés oongrodoretur.
l2l. Attiorrs gio Graéco loquebatur, ut Athenis natus vidorotur. Quis
et ta.m domons, ut slró volunt,ate maoroatt Epa'minondas adoo fuit veritatis
diligens, ut no iooo quidem mootiretur. Nemo ost tom oenol, ut sé anrrum
non putet posso vivoro. Ite vixi, ut non frustro mo natum oxistinom. Sio
ra'nosoribis' ut toÜo non qu8ter anrro mombranaln Poscas. (Eor.) Noque ís e,
Catilina, ut to ratio o furoro rpvoca,rit,
TAm Propo eret, ut no oonsulum quidem maiegtos oooaoonot írag ho.
mínum. Lux maiono oeloritote ploPa,gatur' qua,rnsonrrs; ito fit, ut fulguratio
prius videatur, qua,m tonitrus audietur. Fieri potat, ut reote guis sentiot, et
id' quod sontit' polit o|ogui non poasit. Fit, ut magís in aliis oema,mue,qua,m
ilr nobieÍnot ipeis' si quid detinquitur.
Tant'm aboet, ut to roprehond4m, ut de loudem. Tantrrn ebo6t, ut ogo
iaÜos lrBudom, ut vehemonter eia.m vituporom.
Nunqua'm a4oodo, quin abs to obea.rn dootior. Nunqrra'm to'm male egÜ
Sioulis, quin aliquid faootc ot ooinmode dicerent.
Ilostog aogro abstinent, quio oastra oppugnont. CuÍ dubirrm eoeopotet,
quin opulentia,m istam ox sanguing civi"m para,rist fiti Livii soripta p&ulrrm
afuit, quin Caligulo omnibus bibliotbocis arnoveret. Tante oiros tropidatio
fuit, ut non multum obossot, quin opero deaorerontur.
Dubitaverat Augustus Gorrnanriorrm ororoitui praeficere. Iloneturimo
faotu ait, an turpe, dubitant. Dux dubitabat, vontur:aano ossent tegionee.
l22. l. Urbs' quÍa postroma aodifioato est, Neepolis nominotrrr. Bar.
barus hio ogo srrm, quia non i'rtelligor.'l|i. (ovíd.).Propter frigora, quod Gallio
sub septentrionalibus posite ost, frumorrta in egTísnon eraot.
2. Sano gaudeo, quod mihi favoa. Clratulor tibi, quod salvus tevertisti.
Miror vos ad me nihil scribore. Ifuno quidom nimbum oito transiisso laotor.
Cato mira,ri se aiobat, quod non rideret haruspor, ha,nrspioem cum vidisset.
x.elso qrroritur do natrrra sua gonus hum4.''., quod forte magis gua,mvirÜute
regatur. (Sall.)
3-6. F.aoile potiar vos ipsé É oorrigi' rrerbo ooatamnit'ic.
22t
 Quonia,rn mo rrná vobiscum serv&ro non possurn' vostrao quidom corto vitao
prospiciam. Ifoc confitoor iuro mihi obtigisse, qusndoquidom tam iners
sum.
flimipi Alcibiadis, cum noceri ei non posso vidoront, quioscond'm in
praosons statuerunt. IIostos, cum oquiteturn non haboront, frumontetoros
nostros prohibere non potuerunt.
Momoria.m nostri ut conserveB, rogo; non quo de tua constantia dubitem,
sod quia mos ost sic rogandi.
123. l. Mihi quidem vidontur hominos oo maximo beatiis praestoro,
quod loqui poBsunt. rnfur ina,rrimum et a,rrimol hoc maxime íntoreat, quod
inanimum nihil agit, animal agit aliquid. Marimum vitao vitium est, quod
imperfecta semper est.
2. Pergratum rnihi fecisti, quod librum ed mo misisti. fnopportune
accidit, quod non adfuisti.
124. Modici, quemquarn saepe intelligunt, ta,rnen nurrquam aogris diount
illo morbo oos osso morituros. Quamqua,rn omnis virtus nos ad so allicit,
tomen iustitia id maximo efficit. Quamqua,m animus meminisso hoÍTet
luctuquo refugit, incipiam. (Vorg.)
Fabula nonnunquem, otsi sit incrodibilis, temon hominos cornmovet.
Optimi homines faciunt, quod honestum est, etsi nullum omohrmentum con-
socuturum vidont. Quod crobro quisque vidot, non miratur, etiamsi cur fiet
nescit. Sunt, qui, quod sentiunt, otsi optimum sit, tamen invidiao metu non
audoant dicore.
Quamvis non fueris suasor profectionis mooo, epprobator certo fuisti.
Divitias quivis quamvis i.ndignus haboro potest. Ager quarrrvis fertilis sine cul-
tura fructuosus esse non potest.
Licot ipsa vitium sit ambitio, tamen caus& virtutum est. Ut nominem
alium nisi familiarissimum suum rogasset, .eciÍo rom potuit'
Socrates, cum facilo posset oduci e custodibus, noluit. Cum primi ordinog
hostium transfixi pilis concidissent, t&men acerrime roliqui resistebant.
Solus horno particeps est rationis, cum cotera animalia omnia sint ex-
pertia.
125a. l. Cum apes evolaturae sunt, cousonant vehementor. Tum tua
res agitur, cum paries proximus ardet. (IIor.)
2. Omnia sunt incerta, cum a iure discegsum est. Cum vor easo cooporat,
Verres so dabat labori atque itineribus.
3. Non ego, avarum cum veto te fieri, veppam iutioo. (Ifor.) Cum hoc
confiteris, scelirs to admisisso concedis. Exspoctationem non pervern attule-
r&s, cum id mihi scripseras.
4. fam militoe propo Bumma coporant, cum oppidani concurnrnt. Ro-
mani iarn vincoba,nt, cum inuisiteto a,nto olophantorum for:rra oos oodoro
proelio co6git. Ia,m ab urbo discodeba,m, curn littoris tuis rotontus sum.
222
6. Dum anto ostium sto, notus mihi quidam obvius venit. Dum ea
R,omani parant consultantque, iam Saguntum summa vi oppugnabatur.
Catilina erat timendus, dum urbis moenibus continebatur. Ti. Gracchus
ta,m diu laudabitur, quamdiu memoria rerum Romanarum manebit.
Quoad arx dedita est, caedes totá urbe passim factae sunt,. Agis rex missi.
libus petobatur, dum lancea pectori infixa est. Utrimque acriter pugnatum
est, dum hostes terga verberunt. Iloratius Cocles impeturn hostigm Eustinuit'
quoad ceteri pontem interrumperent.
l25Ó. Uxorern quondam cum sol vellett ducere, clamorem ran&o suBtu.
lorunt ad sidera. Dum Megaram versus navigarem, coepi regiones circum
circa prospicere. Cato, cum in Hispaniam navigasset, non aliud vinum bibit,
quam remiges.
Aristides sexto &nno, postquam erat expulsus, in patriam restitutus est.
Ubi dilaxit, videruntRomani movisse castra, Poenos. Simul clamor eetexaudi-
tus, Aotoli desertis stationibus in arcem confugiunt. Ubi primum hostes
oquitos nostros conspexerunt, impetu facto nostros celeriter perturbaverunt.
125c. Nunc, antequam ad causam redeo, do mo pauca dicam. Anto vide-
mus fulgurationern, quern sonum audiamus. In omnibus negotiis, priusquam
aggrodiaro, adhibenda est pra,eparetio diligens. Non est ante edendum' quam
fames imperet. Caesar, antequam hostes recederent, ad oos exercitum duxit.
126. I. Si hoc tu feceris, ornnes laudabunt. Parvi sunt foris arma si
doost congilium domi. Si vis mo flero, dolondum est primum ipsi tibi. (IIor.)
Si verum narratis, non opus est tostibus. fucundo vivi non potest, nisi cum
virtute vivitur. Multi nil rectum, nisi quod placuit sibi, ductrnt.
II. Dies deficiat, si haoc omnia enumeraro velim. Si desiderio tuo moveri
mo negem, mentiar. Si insanus gladium a te postulot, daro peccatum sit.
III. Nunquam IÍercules ad doos abisset, nisi oam sibi viam virtutg muni.
visset. Quis essot tantus frustus in prosperis rebus, nisi habores, qui eequo
ac tu ipso gaudoret ?
Nescio, quid facerem, nísi tu amicus esses. Dic' quid facturus fuoris, si
eo temporo consul fuisses.
Multi omnia honesta neglegunt, dummodo potentiam consoquantur.
Omnia postposui, dummodo praeceptis patris parorom.
Bonus homo nihil turpe cogitat, nedum faciat.
I27. l. Sicuti magistratibus leges, sic populo magistratus praosunt. Ifaec,
qrremadmodum exposui, ita gesta sunt.
2. Stultissimum est in luctu capillum aibi ovellere, quasi calvitio maeror
lovetur. Parvi primo orbu sic iacent, tamquam omnino sino enimo sint. Sio
cogitandum est, tamquam aliquis in poctus intirnum inspicero possit. T&cos'
quasi nil audioris. Me frumontum flagitabant, quasi vero ego rei frumontariae
praofuissem.
f28. I. NaturB tonacissimi illÍnua eorum, qua.o rudibus annis porcipi-
223
 Quonia,rn mo rrná vobiscum serv&ro non possurn' vostrao quidom corto vitao
prospiciam. Ifoc confitoor iuro mihi obtigisse, qusndoquidom tam iners
sum.
flimipi Alcibiadis, cum noceri ei non posso vidoront, quioscond'm in
praosons statuerunt. IIostos, cum oquiteturn non haboront, frumontetoros
nostros prohibere non potuerunt.
Momoria.m nostri ut conserveB, rogo; non quo de tua constantia dubitem,
sod quia mos ost sic rogandi.
123. l. Mihi quidem vidontur hominos oo maximo beatiis praestoro,
quod loqui poBsunt. rnfur ina,rrimum et a,rrimol hoc maxime íntoreat, quod
inanimum nihil agit, animal agit aliquid. Marimum vitao vitium est, quod
imperfecta semper est.
2. Pergratum rnihi fecisti, quod librum ed mo misisti. fnopportune
accidit, quod non adfuisti.
124. Modici, quemquarn saepe intelligunt, ta,rnen nurrquam aogris diount
illo morbo oos osso morituros. Quamqua,rn omnis virtus nos ad so allicit,
tomen iustitia id maximo efficit. Quamqua,m animus meminisso hoÍTet
luctuquo refugit, incipiam. (Vorg.)
Fabula nonnunquem, otsi sit incrodibilis, temon hominos cornmovet.
Optimi homines faciunt, quod honestum est, etsi nullum omohrmentum con-
socuturum vidont. Quod crobro quisque vidot, non miratur, etiamsi cur fiet
nescit. Sunt, qui, quod sentiunt, otsi optimum sit, tamen invidiao metu non
audoant dicore.
Quamvis non fueris suasor profectionis mooo, epprobator certo fuisti.
Divitias quivis quamvis i.ndignus haboro potest. Ager quarrrvis fertilis sine cul-
tura fructuosus esse non potest.
Licot ipsa vitium sit ambitio, tamen caus& virtutum est. Ut nominem
alium nisi familiarissimum suum rogasset, .eciÍo rom potuit'
Socrates, cum facilo posset oduci e custodibus, noluit. Cum primi ordinog
hostium transfixi pilis concidissent, t&men acerrime roliqui resistebant.
Solus horno particeps est rationis, cum cotera animalia omnia sint ex-
pertia.
125a. l. Cum apes evolaturae sunt, cousonant vehementor. Tum tua
res agitur, cum paries proximus ardet. (IIor.)
2. Omnia sunt incerta, cum a iure discegsum est. Cum vor easo cooporat,
Verres so dabat labori atque itineribus.
3. Non ego, avarum cum veto te fieri, veppam iutioo. (Ifor.) Cum hoc
confiteris, scelirs to admisisso concedis. Exspoctationem non pervern attule-
r&s, cum id mihi scripseras.
4. fam militoe propo Bumma coporant, cum oppidani concurnrnt. Ro-
mani iarn vincoba,nt, cum inuisiteto a,nto olophantorum for:rra oos oodoro
proelio co6git. Ia,m ab urbo discodeba,m, curn littoris tuis rotontus sum.
222
6. Dum anto ostium sto, notus mihi quidam obvius venit. Dum ea
R,omani parant consultantque, iam Saguntum summa vi oppugnabatur.
Catilina erat timendus, dum urbis moenibus continebatur. Ti. Gracchus
ta,m diu laudabitur, quamdiu memoria rerum Romanarum manebit.
Quoad arx dedita est, caedes totá urbe passim factae sunt,. Agis rex missi.
libus petobatur, dum lancea pectori infixa est. Utrimque acriter pugnatum
est, dum hostes terga verberunt. Iloratius Cocles impeturn hostigm Eustinuit'
quoad ceteri pontem interrumperent.
l25Ó. Uxorern quondam cum sol vellett ducere, clamorem ran&o suBtu.
lorunt ad sidera. Dum Megaram versus navigarem, coepi regiones circum
circa prospicere. Cato, cum in Hispaniam navigasset, non aliud vinum bibit,
quam remiges.
Aristides sexto &nno, postquam erat expulsus, in patriam restitutus est.
Ubi dilaxit, videruntRomani movisse castra, Poenos. Simul clamor eetexaudi-
tus, Aotoli desertis stationibus in arcem confugiunt. Ubi primum hostes
oquitos nostros conspexerunt, impetu facto nostros celeriter perturbaverunt.
125c. Nunc, antequam ad causam redeo, do mo pauca dicam. Anto vide-
mus fulgurationern, quern sonum audiamus. In omnibus negotiis, priusquam
aggrodiaro, adhibenda est pra,eparetio diligens. Non est ante edendum' quam
fames imperet. Caesar, antequam hostes recederent, ad oos exercitum duxit.
126. I. Si hoc tu feceris, ornnes laudabunt. Parvi sunt foris arma si
doost congilium domi. Si vis mo flero, dolondum est primum ipsi tibi. (IIor.)
Si verum narratis, non opus est tostibus. fucundo vivi non potest, nisi cum
virtute vivitur. Multi nil rectum, nisi quod placuit sibi, ductrnt.
II. Dies deficiat, si haoc omnia enumeraro velim. Si desiderio tuo moveri
mo negem, mentiar. Si insanus gladium a te postulot, daro peccatum sit.
III. Nunquam IÍercules ad doos abisset, nisi oam sibi viam virtutg muni.
visset. Quis essot tantus frustus in prosperis rebus, nisi habores, qui eequo
ac tu ipso gaudoret ?
Nescio, quid facerem, nísi tu amicus esses. Dic' quid facturus fuoris, si
eo temporo consul fuisses.
Multi omnia honesta neglegunt, dummodo potentiam consoquantur.
Omnia postposui, dummodo praeceptis patris parorom.
Bonus homo nihil turpe cogitat, nedum faciat.
I27. l. Sicuti magistratibus leges, sic populo magistratus praosunt. Ifaec,
qrremadmodum exposui, ita gesta sunt.
2. Stultissimum est in luctu capillum aibi ovellere, quasi calvitio maeror
lovetur. Parvi primo orbu sic iacent, tamquam omnino sino enimo sint. Sio
cogitandum est, tamquam aliquis in poctus intirnum inspicero possit. T&cos'
quasi nil audioris. Me frumontum flagitabant, quasi vero ego rei frumontariae
praofuissem.
f28. I. NaturB tonacissimi illÍnua eorum, qua.o rudibus annis porcipi-
223
 m u s . T e r r a ' q u a e v i t i b u s a p t a e s t ' e t i a m a r b o r i b u Se s t u t í l i s ,V e n t i ' q u á d a t a
porto, ruunt. Qui, quao vult, dicit, eudiet, queo non vult. Locum dux, ubi
TÁRGY. És sZTMUTATÓ
bollum gessorat, reliquit. Dux castra, undo profcctus est, repetivit. Nunquam (Index)
taoet, quom morbue tonot loquendi. Augustus Aloxandri , quo Antonius cum
Cloopatro oonfugorat, brovi potitus ost.
II. l. Darous pontem fecit, quo copias tra,duceret. Sonox seriÜ arborc,
quae altori Beoculo prosint. Multi lliir oripiunt, quod eliis largiantur.
Diffioillimurn eet reporiro, quod Bit ox orrni perte perfecturn, Ea est
Roma,rra gons' quaó vioto quiesooro nesciat. Non is sum' qui mortis poriculo
torroor. Non potoat oxorcitum ig continero imperator, qui se ipse non conti.
noat. Qui so ultro morti offorent, facilius reperiuntur, qua,m qui dolorem pati-
onter forant. Nomo fuit poota, qui quemquem moliorom, quem so arbitraro.
tur. Noo ulla tam firma moles ost, quam non oxcidant undoo. A 75Í' _ Graecus 77a' _ haszná,.
Quis est, quin oornat, quanto vis sit in songibus t Nihil tam difficilo |ata 74' _ igokÖt s igékkel 75e.
eet, quin quaorendo investigari po6sit. Ábécé l. _ loci 77a. _ magyartÓl eltéró
Philosophiao magnem haboo gratiam, quao mo contr& fortunae impetus Ablatiuus 16. - absolutus II0. - 76a. _ mint áll. kiegészítti 76.
a,rmot. Mo, qui ad multa,rn noctom vigilaseom, artior, quam solobat, som. absolutus rnancus lI0. - auctoris mint határozi 77. - mint tárgy
nus oomplexus ost. Stulti Bumus, qui Drusum cum Clodio conferre audea,mw. 85e. 89T. - c&usao 851. - compa- 75. - porsonao et rei 77a. - prae-
Mo oaÉo'., qui hoo non vidorimt rationis 85g. - copiae et inopiae dicativus 76. - respectivus 7 7c. 869.
2. omrria pollicitr:s est' quao tibí eesont opus. Lysa,rrdor oos, quÍ Atheníen. 85h. - használata 84. - instru. _ spatii 77b, - szomélytelen igék-
sium robuB studuissont, ex urbo oieoit. Sooraton Athenionaes capitis da,mno. monti 86a. - Iimitationis 869. 107. kel 75c. - temporis 77b. - t,étés
vorunt, qui filios oorum oornrmperot. _ loci honnan? kérdésro 86g. _ idtí mértékénok kif. 77Ö.
3. Potontig eet facoro, quod velit. Moe ost Athenionsium quotannia lau- loci hol ? kérdésre 87a' _ matoriao Accusatiaus cum, infini,tdao 100. 119a
daro in contiono eos' qui sirrt ín proelío intorfecti. Nullw adhuc avarrrs invon. 85d. - mensurao 86d. - mint _ mint alany l0l _ mint tárgy
tus ost, oui, quod baberot, essot Botis. Boni magistratúg est oorrrm, quibus inst,rumontalis 86. - modi 86c. - 102.
praosit, utilitati 6orviro. Medoa,rrr diount in fuga fratris sui mogrbra in iis mint locativus 87. - originis 85d. Acausatiaua curn participio IO2,
locis, quö so parons soquorotur, dissipavisso. Aristotolos ait bestiolas quasdam - pretii 861. - qualitatis 70. aoouso c, gen. 80d. - quod 122,
nasci, quae unum diom vivant. 86a. - roi efficientis 85e. 89ó. - adacquo c. acc. 76a.
l28. (3.' 4. rnegiegyzés.) Multa do moa gentontie quo6ttt8 at Ceoea,r, separationis 86Ó. - sociativus 86l. adduno, ut LL9c.
quippo qui a Cbasso in me oesot inoensus. _ tomporis 87Ö. _ tulajdonkép. 'adhortor, ut LL9c.
Indigni ostis, quibus fidom haboamus. Caosa,r Rufum idoneum ir\di- poni 85. Ad.ieatioum 14.
oobat' quom cum marrdatis ad Pompoírrm mitterot. Eominem officiogr. Ablaut 7o. ad.ipüsaor, ut |I9c.
oognosoes ot dignum, qui a to diligatur. absoluo c. gen. 80d. ad,iuao c. aac. 76a.
abstineo c. abl. 851. adm,iror, qnd I22.
absum c' abl. 85ö. ad,moneo c. aoc. c. inf, 119o. - o.
Abundantio 29c. gon. 80e. - ut ll9c.
abundo c. abl. 85ft,. adsum, c. dat. 82e.
ac IL2, adulor c, acc, 76a.
ac sú I27, Ailoerbia numpral,i,a 33a.
aaoedtit L23. Advorbiumok 7a. L2. 32.
Accentus LO. ad,uersor, qtnrni,nus (no) ll9c.
accidi,t, ut I2L. aegre tero c. acc. c. inf. I02. - quod
Accusatdvus l5. - felkiáltásokban 122.

224 15 Latln nyelvktjnyv - 2075

225
 m u s . T e r r a ' q u a e v i t i b u s a p t a e s t ' e t i a m a r b o r i b u Se s t u t í l i s ,V e n t i ' q u á d a t a
porto, ruunt. Qui, quao vult, dicit, eudiet, queo non vult. Locum dux, ubi
TÁRGY. És sZTMUTATÓ
bollum gessorat, reliquit. Dux castra, undo profcctus est, repetivit. Nunquam (Index)
taoet, quom morbue tonot loquendi. Augustus Aloxandri , quo Antonius cum
Cloopatro oonfugorat, brovi potitus ost.
II. l. Darous pontem fecit, quo copias tra,duceret. Sonox seriÜ arborc,
quae altori Beoculo prosint. Multi lliir oripiunt, quod eliis largiantur.
Diffioillimurn eet reporiro, quod Bit ox orrni perte perfecturn, Ea est
Roma,rra gons' quaó vioto quiesooro nesciat. Non is sum' qui mortis poriculo
torroor. Non potoat oxorcitum ig continero imperator, qui se ipse non conti.
noat. Qui so ultro morti offorent, facilius reperiuntur, qua,m qui dolorem pati-
onter forant. Nomo fuit poota, qui quemquem moliorom, quem so arbitraro.
tur. Noo ulla tam firma moles ost, quam non oxcidant undoo. A 75Í' _ Graecus 77a' _ haszná,.
Quis est, quin oornat, quanto vis sit in songibus t Nihil tam difficilo |ata 74' _ igokÖt s igékkel 75e.
eet, quin quaorendo investigari po6sit. Ábécé l. _ loci 77a. _ magyartÓl eltéró
Philosophiao magnem haboo gratiam, quao mo contr& fortunae impetus Ablatiuus 16. - absolutus II0. - 76a. _ mint áll. kiegészítti 76.
a,rmot. Mo, qui ad multa,rn noctom vigilaseom, artior, quam solobat, som. absolutus rnancus lI0. - auctoris mint határozi 77. - mint tárgy
nus oomplexus ost. Stulti Bumus, qui Drusum cum Clodio conferre audea,mw. 85e. 89T. - c&usao 851. - compa- 75. - porsonao et rei 77a. - prae-
Mo oaÉo'., qui hoo non vidorimt rationis 85g. - copiae et inopiae dicativus 76. - respectivus 7 7c. 869.
2. omrria pollicitr:s est' quao tibí eesont opus. Lysa,rrdor oos, quÍ Atheníen. 85h. - használata 84. - instru. _ spatii 77b, - szomélytelen igék-
sium robuB studuissont, ex urbo oieoit. Sooraton Athenionaes capitis da,mno. monti 86a. - Iimitationis 869. 107. kel 75c. - temporis 77b. - t,étés
vorunt, qui filios oorum oornrmperot. _ loci honnan? kérdésro 86g. _ idtí mértékénok kif. 77Ö.
3. Potontig eet facoro, quod velit. Moe ost Athenionsium quotannia lau- loci hol ? kérdésre 87a' _ matoriao Accusatiaus cum, infini,tdao 100. 119a
daro in contiono eos' qui sirrt ín proelío intorfecti. Nullw adhuc avarrrs invon. 85d. - mensurao 86d. - mint _ mint alany l0l _ mint tárgy
tus ost, oui, quod baberot, essot Botis. Boni magistratúg est oorrrm, quibus inst,rumontalis 86. - modi 86c. - 102.
praosit, utilitati 6orviro. Medoa,rrr diount in fuga fratris sui mogrbra in iis mint locativus 87. - originis 85d. Acausatiaua curn participio IO2,
locis, quö so parons soquorotur, dissipavisso. Aristotolos ait bestiolas quasdam - pretii 861. - qualitatis 70. aoouso c, gen. 80d. - quod 122,
nasci, quae unum diom vivant. 86a. - roi efficientis 85e. 89ó. - adacquo c. acc. 76a.
l28. (3.' 4. rnegiegyzés.) Multa do moa gentontie quo6ttt8 at Ceoea,r, separationis 86Ó. - sociativus 86l. adduno, ut LL9c.
quippo qui a Cbasso in me oesot inoensus. _ tomporis 87Ö. _ tulajdonkép. 'adhortor, ut LL9c.
Indigni ostis, quibus fidom haboamus. Caosa,r Rufum idoneum ir\di- poni 85. Ad.ieatioum 14.
oobat' quom cum marrdatis ad Pompoírrm mitterot. Eominem officiogr. Ablaut 7o. ad.ipüsaor, ut |I9c.
oognosoes ot dignum, qui a to diligatur. absoluo c. gen. 80d. ad,iuao c. aac. 76a.
abstineo c. abl. 851. adm,iror, qnd I22.
absum c' abl. 85ö. ad,moneo c. aoc. c. inf, 119o. - o.
Abundantio 29c. gon. 80e. - ut ll9c.
abundo c. abl. 85ft,. adsum, c. dat. 82e.
ac IL2, adulor c, acc, 76a.
ac sú I27, Ailoerbia numpral,i,a 33a.
aaoedtit L23. Advorbiumok 7a. L2. 32.
Accentus LO. ad,uersor, qtnrni,nus (no) ll9c.
accidi,t, ut I2L. aegre tero c. acc. c. inf. I02. - quod
Accusatdvus l5. - felkiáltásokban 122.

224 15 Latln nyelvktjnyv - 2075

225
 aenlulor c. acc. 76a.
crequoc. acc. 76a.
aequrn est c. ecc. c. inf. 101.
aest'ino c, gen. 80c.
a|lluct c. abl. 85Ö.
ai,o 54.
Alany 65.
Alany és állítmány egyezéso 67.
Alany és állítnránykiegészít<í egye-
zése 69.
Alanyeset 16.
Alanyi és trírgyi mellékmondatok
tr9.
Alárendeltj kotciszők 37.
Alárendelo <isszetett mondatok l1?.
Alapfok 31.
alienus c. abl. 85b. - c. dat. 821.
Alkaioszi versszak 130d.
Áuítmány 64.
Áuitmányi étte\rnazö 73.
Áuítmrírryi jolző ?3. 106.
Állitmánykie g6szíti364' _ nomina-
tivus 68.
ÁtlítÓ mondatok 6?.
Ábzenvedri igék 5i. - participiurna
108.
Általános alany 66. 8gb' g4b, d,.
Általános hat,6"toz6 eseto 15.
Általános rremi szabályok 14.
ami,cus c. da,t. 82g,
an 60.
Anapaestus L3Ob.
clntepono c. dat. 82e.
o,ntequam I25.
anuius suln, ne (ut ) II9c.
A_o.tovrí melléknevek lg.
Apocope 7a.
apparet c. acc. c. inf. l0l.
Appositio 7O. 72. - praedicativa TB.
a,ptus c. dat. 821.
arbitror c. acc. c. inf. 102.
clrceo c. abl. 85Ó.
cIÍcessoc. gen' 80d.
226
arguo c. gon. 80d,
Arsi,s I30b.
Aasimi,latio 7b.
aBse{Iuor, ut LI9c.
Aszklépiadészi versszak l30d.
at IL3.
atque 91. LL2.
atqui LI3.
Attractio modi I28.
a,ttri,butum,70. - praodicativum
audeo 52.
audio c. acc. c. inf. 102.
aul,ior c. nom. c. inf. 104.
aut IL4.
aut - aut LI4,
autenx IL3.
a oerbo 4I.
a,oidus c. gen. 791.
B Communi,a 14.
Bolsci tárgy 74, 75b.
beneaolus c. dat,. 821.
Betrisor 4.
Birtokos esot I5.
Birtokos jelzb 79a.
Birtokos névmás 34c.
Birtokviszony szőrendje 16.
Bizonyít'Ó szők 38.
Btivelkedcj névszÓk 29c.
c cionalis 58. 94l. _ dubitativus 59.
Caesura I30c.
caput 80d,
Cardi,rwlia 33a.
ca.reo e. abl. 8512.
ca.rus c. abl. 861. - c. dat. 821.
Casus L5.
caueo c. acc. 75a,,92e. - c. dat.82e.
- (no) ll9c. - ut 119c.
a&ueí 79a, - gerund. gon. 105.
CéIhatározÓi mollékmondatok l20.
ceLo I lc.
Célzatos alanyi és tárgyi mellékmon-
datok ll9c.
censeo c. acc. c. inf. 102.
certi,oram laci,o c. gon. 80e.
certior lio c. gon. 80e.
circumd.o 82e,
?3,
coarguo c. gen. 80d.
coepi 54.
cogo, ut LL9c.
cogor c, nom. c. inf, 104.
colloco ,in c. abl. 87o.
committo c, dat. 82e. - ut 119c.
commonelacio c. gen. 80e.
commonefaci,o, ut LI9c.
cornrnoneo c. gen. 80e.
con1,n1,oneo, ut LI9c.
compleo c. abl. 85á.
concedo,ut ll9c. - c. acc. c, inf. I 1'9c.credo c. acc. c. inf. 102.
aondemno c. gerr. 80d.
conduco c. gen. 8oá.
contido c. abl. 87a. - c. dat. 82e.
Coniugatio 13, 39. - periprastica
50. 92e.
Coni,unct'iones adversativae lI3. -
conclusivae I16. - copulativao
I12. - disiunctivae l14. - exoli-
cativao I16.
Coniuncti'uus 40. 90. - ált,alában 93.
- Concessivus 58. 94c. - condi-
94e. - hortativus 62. g4b. - 96.
- obliquus 128. - optativus 61.
94o' 96. _ onállÓ használata 94. -
potentialis 58, 59, 94d. - prohibi-
tivus 94Ó. - viszonvított haszná.
lata I18.
conor, si, II9b.
conscius c. gen. 791.
Consecul,io tenuporunl l 18. _ a kóvet.
15.
kozményes mellékmondatokban
L2L.
consenti,o c. dat, 82e.
corr,Bequpr,ut IL9c.
cons'ido i,n c. abl 87a.
consil,í,um est, ut IIgc.
Consona,ntes 6. - conglobatao 6tz.
wrlsta,t c. a,cc. c. inf. 10I.
constituo c. inf. ll9c. - c. acc. c. inf.
Il9c. - ut ll9c.
Constnrctio ad intellectum 67. 69.
eonsue,tudo est, ut I2L.
consulo c. acc. 75o,. 82e. - c. dat.
82e. - ut ll9c.
contendo, ut II9c.
contentus c. abl. 851.
contingi,t, ut l2l.
Contractio 7a.
conueni,t 75e.
conui,nco c. gen. 80d.
creditur c. &cc. c. inf. I01.
cum additivwrn 126, - adversativum
124. - ca,usale L22. - concessi-
vum 124. - explicativum I25. -
historicum L25. - iterativum I25.
- primum L25. - temporale 125.
curn - tum Il2. I25.
aupidus c. get1. 79t,
cup'io c. a,cc. c. inf. 102.
cura, est. ut II9c.
curo c. acc.75a. - c. part. inst'. pass
89d.
Csolekvés áIlapot'a 40. - ideje 40.
Cselekvci ige 40. 89. 89a.
D
Dactylus I30 b.
d.amno c. gen. 8Od.
Datiaus I5. - c. inf. l0l. - auctoris
82d. IO5, - commodi v. incom-
227
 aenlulor c. acc. 76a.
crequoc. acc. 76a.
aequrn est c. ecc. c. inf. 101.
aest'ino c, gen. 80c.
a|lluct c. abl. 85Ö.
ai,o 54.
Alany 65.
Alany és állítmány egyezéso 67.
Alany és állítnránykiegészít<í egye-
zése 69.
Alanyeset 16.
Alanyi és trírgyi mellékmondatok
tr9.
Alárendeltj kotciszők 37.
Alárendelo <isszetett mondatok l1?.
Alapfok 31.
alienus c. abl. 85b. - c. dat. 821.
Alkaioszi versszak 130d.
Áuítmány 64.
Áuitmányi étte\rnazö 73.
Áuítmrírryi jolző ?3. 106.
Állitmánykie g6szíti364' _ nomina-
tivus 68.
ÁtlítÓ mondatok 6?.
Ábzenvedri igék 5i. - participiurna
108.
Általános alany 66. 8gb' g4b, d,.
Általános hat,6"toz6 eseto 15.
Általános rremi szabályok 14.
ami,cus c. da,t. 82g,
an 60.
Anapaestus L3Ob.
clntepono c. dat. 82e.
o,ntequam I25.
anuius suln, ne (ut ) II9c.
A_o.tovrí melléknevek lg.
Apocope 7a.
apparet c. acc. c. inf. l0l.
Appositio 7O. 72. - praedicativa TB.
a,ptus c. dat. 821.
arbitror c. acc. c. inf. 102.
clrceo c. abl. 85Ó.
cIÍcessoc. gen' 80d.
226
arguo c. gon. 80d,
Arsi,s I30b.
Aasimi,latio 7b.
aBse{Iuor, ut LI9c.
Aszklépiadészi versszak l30d.
at IL3.
atque 91. LL2.
atqui LI3.
Attractio modi I28.
a,ttri,butum,70. - praodicativum
audeo 52.
audio c. acc. c. inf. 102.
aul,ior c. nom. c. inf. 104.
aut IL4.
aut - aut LI4,
autenx IL3.
a oerbo 4I.
a,oidus c. gen. 791.
B Communi,a 14.
Bolsci tárgy 74, 75b.
beneaolus c. dat,. 821.
Betrisor 4.
Birtokos esot I5.
Birtokos jelzb 79a.
Birtokos névmás 34c.
Birtokviszony szőrendje 16.
Bizonyít'Ó szők 38.
Btivelkedcj névszÓk 29c.
c cionalis 58. 94l. _ dubitativus 59.
Caesura I30c.
caput 80d,
Cardi,rwlia 33a.
ca.reo e. abl. 8512.
ca.rus c. abl. 861. - c. dat. 821.
Casus L5.
caueo c. acc. 75a,,92e. - c. dat.82e.
- (no) ll9c. - ut 119c.
a&ueí 79a, - gerund. gon. 105.
CéIhatározÓi mollékmondatok l20.
ceLo I lc.
Célzatos alanyi és tárgyi mellékmon-
datok ll9c.
censeo c. acc. c. inf. 102.
certi,oram laci,o c. gon. 80e.
certior lio c. gon. 80e.
circumd.o 82e,
?3,
coarguo c. gen. 80d.
coepi 54.
cogo, ut LL9c.
cogor c, nom. c. inf, 104.
colloco ,in c. abl. 87o.
committo c, dat. 82e. - ut 119c.
commonelacio c. gen. 80e.
commonefaci,o, ut LI9c.
cornrnoneo c. gen. 80e.
con1,n1,oneo, ut LI9c.
compleo c. abl. 85á.
concedo,ut ll9c. - c. acc. c, inf. I 1'9c.credo c. acc. c. inf. 102.
aondemno c. gerr. 80d.
conduco c. gen. 8oá.
contido c. abl. 87a. - c. dat. 82e.
Coniugatio 13, 39. - periprastica
50. 92e.
Coni,unct'iones adversativae lI3. -
conclusivae I16. - copulativao
I12. - disiunctivae l14. - exoli-
cativao I16.
Coniuncti'uus 40. 90. - ált,alában 93.
- Concessivus 58. 94c. - condi-
94e. - hortativus 62. g4b. - 96.
- obliquus 128. - optativus 61.
94o' 96. _ onállÓ használata 94. -
potentialis 58, 59, 94d. - prohibi-
tivus 94Ó. - viszonvított haszná.
lata I18.
conor, si, II9b.
conscius c. gen. 791.
Consecul,io tenuporunl l 18. _ a kóvet.
15.
kozményes mellékmondatokban
L2L.
consenti,o c. dat, 82e.
corr,Bequpr,ut IL9c.
cons'ido i,n c. abl 87a.
consil,í,um est, ut IIgc.
Consona,ntes 6. - conglobatao 6tz.
wrlsta,t c. a,cc. c. inf. 10I.
constituo c. inf. ll9c. - c. acc. c. inf.
Il9c. - ut ll9c.
Constnrctio ad intellectum 67. 69.
eonsue,tudo est, ut I2L.
consulo c. acc. 75o,. 82e. - c. dat.
82e. - ut ll9c.
contendo, ut II9c.
contentus c. abl. 851.
contingi,t, ut l2l.
Contractio 7a.
conueni,t 75e.
conui,nco c. gen. 80d.
creditur c. &cc. c. inf. I01.
cum additivwrn 126, - adversativum
124. - ca,usale L22. - concessi-
vum 124. - explicativum I25. -
historicum L25. - iterativum I25.
- primum L25. - temporale 125.
curn - tum Il2. I25.
aupidus c. get1. 79t,
cup'io c. a,cc. c. inf. 102.
cura, est. ut II9c.
curo c. acc.75a. - c. part. inst'. pass
89d.
Csolekvés áIlapot'a 40. - ideje 40.
Cselekvci ige 40. 89. 89a.
D
Dactylus I30 b.
d.amno c. gen. 8Od.
Datiaus I5. - c. inf. l0l. - auctoris
82d. IO5, - commodi v. incom-
227
 modi 82a. l. 83. - diroctionis 83. dum 126. 126.
- ethicus 82c. - finalis 88. - etenim 116. lb 62.
d,ummoilo L26.
használata 8r. - igékkel a ma- duo 33a.
eriamsi' 124. Íó,, |,t IzL
etei, L24. Ílatlto, tl, |I9a.
gyartÓl oltértíen 82e. _ igekcittís
igékkel 82e. - mint célhat,ároző
eoenít' u, L2]-, Íokozáa 3l. _ biányoe 3ló. - kórtil.
wdeÚímoo. &cc. c. inf. l02. írt 3lo. renÍ|ha'gyÓ3lc.
83. - mint részeshatároző 82. _
B edaÚimar c. nom. c. inf. 104. Folyékony |gn8ok 6.
nominis 82b. - possessivus 82b.
oapedöo c. abl. 86D. Folyékonyhangr1 ttivek 21T.
debeo c. acc. 75a,. Edo 42. 53. otpe o o. ebl. 860. F.őnév 12. 14. - éomolléknév egyo.
decedo c, abl. 86Ó. etti,ai,o, ut LL9c. eperí'o?, E' rI9D. ,z& 14.
decerno c. inf. llgc. - c. acc. c. inf. egeo c, abl. 850. @psr8 a. gen. 791. x.önévképzés 66o.
Il9o. - ut llgc. Egyodi név 14. eoplao a. ebl. 861i. trehn c. ebl. 87a.
decet 65. 75c. 10I. Egyenes beszéd l29. dr.Epulp, iluttt 126. - Bi ll9 . Itrm a. ebl. 86o.
Decl,inatio 13. 16. Egyenes kérdés Il9Ö. tugio c. acc. 760.
d.edecet 75c. Egyes szám, tobbes szám 16' lugdt ,rw 76a.
delicit me 75a. Egyidejriségot kifejeztí k<jttiszők l 25. ÍugíÚru o. acc. inf. l0t.
deligo dn c. abl. 87a. Egyszertí kotcíszők 37. rtiggó bogzéd l29.
del,eator c. abl. 851. Egyszorii mondat fajai 57. r x'tiggö kérdégll9D.
Deponnns i,gék 5L' Egyvégzcidésíl melléknevek 23' tuge o. ebl. 86c.
deprecor c. acc. c. inÍ. 75a' Eld'ontondö kérdés 59' Iuhntminrywlectum 48.92o. - per-
Fa,cere non p*aum, qwí,n |2I.
desisto c. abl. 85f. Elisi,o 7a. I3Oe. feotum 48.921.
tani,o c. gon. 8Oo. - ut llgo.
deterreo, quominus (ne) llgc. Ellentétos mondatok 1l3.
'J,3Oc. fall,it mc 75o. l0l.
Diaeres,is Elóidejííségot kifejeztí kÖttíszők 125.
lama est c. a,cc. inf. 10f.
dico c. a,cc, c. inf. I02. Eloljárők 12. 36.
|amiliaría o. dat. 82l.
dicor c. nom. c. inf. 104. Elsti coniugatio 44.
la.ri, 64.
o
d.illido c. dat,. 82e. Elsri declinatio 17.
laa eat c. acc. c. inf. 101. - c. sup.
di,gnus c. abl. 861. - qui I28. Els declinatiős f<ínevek neme I?a. abl. 107. Clou.dco62. - c. abl. 861. - o. aoc.
Diphthongi 5a. Elsti imperativus 96o. Félig álszenvedő igék 62. Gencra norni,nia L4.
d'ispar c. dat. 821, Elvont ftjnév t4. FelkiéltÓ mondatok 6l' Glenpra oerbd 89.
di,ssi,mi'li'sc. dat. 82Í, - c. gen. ?9l. enlo c. gen. 80c. Felsőfok 31. clenítfuw 16. - carrsae 80l. _ ori.
dtistinguo c. abl. 85b. en 59. FolszÓlítÓ mondatok minig 80d. - ellipticus 79o. - ex.
62.
disto c. abl. 85b. eni,rn 116. Foltételee mondatok 126. plicativus ?9Ö._ hasznélota 78. -
Di,stributiua 33a. eo 5'3. lero 53. igei szÓszorkozotbon 80. _ interest
d :ea e. abl. 85/2. -er, .a,, .um vég& melléknevek lg.
leruntur c. nom. o. inf. 104. ésréfert meuett 80ó. _ obieotivrrs
do c. dat. 83. EredményhatározÓ accusativus ?7c. fertu,r o. nom. c. inf. 104. 791. f06. - matoriao 79c. - me-
d,oceo77c. .er, .,is, .e végí7melléknevek 23.
lidel,ia c. dat. 821. moria,o 80e. _ névszÓi szÓszerke.
doleo c. abl. 851. - c. acc. c. inf. 102. ergo II5.
- quod 122. tődo 62. _ c. abl. 87o. _ o. dot. zetbon 79. - pa,rtitivns 799. -
Esetek 15. 82e. possessivus 79a. - pretii 80o. -
domus 24. 77a. 85a. 88. esÚ c. dat. 82T. |i&u c. dar. 82Í. proprietatis 8Oo. - qualitatis 79d. -
donec L25. est, a'enúolmarad 64. lbri non ptp8t, ut, quin l2f. quantitetie 79e. - subieotivus 791.
dono 82e. est, quod,128. - ut I2l. |óerő potlst, vrt, |2L. Ae,runiliurn 40. 48.
dubito, an I19b. - c. inf. 12l. _ kér. et 7I. LI2. _ és gerrmdivum dat..a 83.
ligo dn c. abl. 87a.
dti tárgyi mellékmondattal 12l. et-et LL2. Figr.r6 eWnolpg n 76b. GlarundÍ,own,gerun,il,
óum Io6.
dtlco c. gen. 80c. - in c. abl. 8?o. é-t uii |óneue|c 26. tinitirmn c. dat. 821. Glerundivumoe szerkezot 106.

228 229
 modi 82a. l. 83. - diroctionis 83. dum 126. 126.
- ethicus 82c. - finalis 88. - etenim 116. lb 62.
d,ummoilo L26.
használata 8r. - igékkel a ma- duo 33a.
eriamsi' 124. Íó,, |,t IzL
etei, L24. Ílatlto, tl, |I9a.
gyartÓl oltértíen 82e. _ igekcittís
igékkel 82e. - mint célhat,ároző
eoenít' u, L2]-, Íokozáa 3l. _ biányoe 3ló. - kórtil.
wdeÚímoo. &cc. c. inf. l02. írt 3lo. renÍ|ha'gyÓ3lc.
83. - mint részeshatároző 82. _
B edaÚimar c. nom. c. inf. 104. Folyékony |gn8ok 6.
nominis 82b. - possessivus 82b.
oapedöo c. abl. 86D. Folyékonyhangr1 ttivek 21T.
debeo c. acc. 75a,. Edo 42. 53. otpe o o. ebl. 860. F.őnév 12. 14. - éomolléknév egyo.
decedo c, abl. 86Ó. etti,ai,o, ut LL9c. eperí'o?, E' rI9D. ,z& 14.
decerno c. inf. llgc. - c. acc. c. inf. egeo c, abl. 850. @psr8 a. gen. 791. x.önévképzés 66o.
Il9o. - ut llgc. Egyodi név 14. eoplao a. ebl. 861i. trehn c. ebl. 87a.
decet 65. 75c. 10I. Egyenes beszéd l29. dr.Epulp, iluttt 126. - Bi ll9 . Itrm a. ebl. 86o.
Decl,inatio 13. 16. Egyenes kérdés Il9Ö. tugio c. acc. 760.
d.edecet 75c. Egyes szám, tobbes szám 16' lugdt ,rw 76a.
delicit me 75a. Egyidejriségot kifejeztí k<jttiszők l 25. ÍugíÚru o. acc. inf. l0t.
deligo dn c. abl. 87a. Egyszertí kotcíszők 37. rtiggó bogzéd l29.
del,eator c. abl. 851. Egyszorii mondat fajai 57. r x'tiggö kérdégll9D.
Deponnns i,gék 5L' Egyvégzcidésíl melléknevek 23' tuge o. ebl. 86c.
deprecor c. acc. c. inÍ. 75a' Eld'ontondö kérdés 59' Iuhntminrywlectum 48.92o. - per-
Fa,cere non p*aum, qwí,n |2I.
desisto c. abl. 85f. Elisi,o 7a. I3Oe. feotum 48.921.
tani,o c. gon. 8Oo. - ut llgo.
deterreo, quominus (ne) llgc. Ellentétos mondatok 1l3.
'J,3Oc. fall,it mc 75o. l0l.
Diaeres,is Elóidejííségot kifejeztí kÖttíszők 125.
lama est c. a,cc. inf. 10f.
dico c. a,cc, c. inf. I02. Eloljárők 12. 36.
|amiliaría o. dat. 82l.
dicor c. nom. c. inf. 104. Elsti coniugatio 44.
la.ri, 64.
o
d.illido c. dat,. 82e. Elsri declinatio 17.
laa eat c. acc. c. inf. 101. - c. sup.
di,gnus c. abl. 861. - qui I28. Els declinatiős f<ínevek neme I?a. abl. 107. Clou.dco62. - c. abl. 861. - o. aoc.
Diphthongi 5a. Elsti imperativus 96o. Félig álszenvedő igék 62. Gencra norni,nia L4.
d'ispar c. dat. 821, Elvont ftjnév t4. FelkiéltÓ mondatok 6l' Glenpra oerbd 89.
di,ssi,mi'li'sc. dat. 82Í, - c. gen. ?9l. enlo c. gen. 80c. Felsőfok 31. clenítfuw 16. - carrsae 80l. _ ori.
dtistinguo c. abl. 85b. en 59. FolszÓlítÓ mondatok minig 80d. - ellipticus 79o. - ex.
62.
disto c. abl. 85b. eni,rn 116. Foltételee mondatok 126. plicativus ?9Ö._ hasznélota 78. -
Di,stributiua 33a. eo 5'3. lero 53. igei szÓszorkozotbon 80. _ interest
d :ea e. abl. 85/2. -er, .a,, .um vég& melléknevek lg.
leruntur c. nom. o. inf. 104. ésréfert meuett 80ó. _ obieotivrrs
do c. dat. 83. EredményhatározÓ accusativus ?7c. fertu,r o. nom. c. inf. 104. 791. f06. - matoriao 79c. - me-
d,oceo77c. .er, .,is, .e végí7melléknevek 23.
lidel,ia c. dat. 821. moria,o 80e. _ névszÓi szÓszerke.
doleo c. abl. 851. - c. acc. c. inf. 102. ergo II5.
- quod 122. tődo 62. _ c. abl. 87o. _ o. dot. zetbon 79. - pa,rtitivns 799. -
Esetek 15. 82e. possessivus 79a. - pretii 80o. -
domus 24. 77a. 85a. 88. esÚ c. dat. 82T. |i&u c. dar. 82Í. proprietatis 8Oo. - qualitatis 79d. -
donec L25. est, a'enúolmarad 64. lbri non ptp8t, ut, quin l2f. quantitetie 79e. - subieotivus 791.
dono 82e. est, quod,128. - ut I2l. |óerő potlst, vrt, |2L. Ae,runiliurn 40. 48.
dubito, an I19b. - c. inf. 12l. _ kér. et 7I. LI2. _ és gerrmdivum dat..a 83.
ligo dn c. abl. 87a.
dti tárgyi mellékmondattal 12l. et-et LL2. Figr.r6 eWnolpg n 76b. GlarundÍ,own,gerun,il,
óum Io6.
dtlco c. gen. 80c. - in c. abl. 8?o. é-t uii |óneue|c 26. tinitirmn c. dat. 821. Glerundivumoe szerkezot 106.

228 229
gl,orior c. abl. 851. - c. acc. c. inf. Határozőszők 12. 32. Igenltí felolet 59. inscu)po in c abl. 87a.
J02. - quod 122. Ilat6rozott számnovok 33a. fgeragoz6s 13. 39. dnaiilior c, dab. 82e
gnaraa c. gen. 791. HesonlítÓ mellélonondatok 127. rgo szÓt ri alakja 4l. Insta,ne aati,o 40.
GÖrÖg szÓk doclinatiÓja B0. Hat6 cselekvée 89e. IgetÖvek 4l. insta,r 79a.
gra n 79a, 106. IIatÓ igo 89. ,igdtltr II5. 'interdico 82e. ll9c.
gratiam h,abeo, qwd 122. ha,ud. 68. igna,rus c. gen. 79 f. interest c. acc. c. inf. 101. - c. gen.
gratial ago c, aca. o. inf. 102. - quod hauil aaio an llgb. la, i,Iln itluil 34d. 8or. - r fert 80ó.
r22. Ilelyesírrís ll. irnmemor c. gen. 791. intersum, e. d,at. 82e.
grah)sc. dat. 821. HelyhatározÓ accusetivu8 77a. írl'pedimcnn aum, quominuo (ne) l l go inutili,s c. dat. 821.
gratul,or c. &co. inf. f02. Hetarogmae 29a. 'impedio, quarminua (no) ll9o. inueníunűur, qui, |28
gravi,ter tero, qnil I22. Hexameter l3Oc. impeilo, ut II$c. imsideo c. dat. 82e.
Eliatua 46. 130e. Im'peraÚiaus 40. 48. 62. 90. _ éÁta. ipee, ipta, ipaum 34e,
Iliányos igék 54. lában 96 ,iraacor c. dat. 82e.
Gy IliÁnyos ragozásrl névszÓk 29b. i,rnperitua c. gen. 791. .,is' .e vég molléknevok 23.
hia, hnec, hoc 34i1. Im,perfeata actio 40. iste, ,iata, iatud. 34d.
Gyűjtőnév 14. IÍímnem 14. Imperlecturn de aonatu 92c. itaque 116.
Gyűjtónevek ogyezése 67. I{ímnomíí fónovok 14. Imporfeetum- 3f . i-t<ivíí melléknevek 23.
honesttrn, eqt e. acc. inf. 101. im.pero, ut ILgc i.tovií névszÓk 20.
hortor, ut ll9c. impetro, ut ll9c. 'iubeo c. occ. inf. 89d. - ut ll9o.
II humus 86o. 88. .irn végÚ' accusa,tivus 22. iubeor c. nom. o. inf. 104.
'incertunt, est an 119b. tcundua c. dat. 821.
Habeo c. acc. 76a. - c, abl. 87a. - c. inf. 102. - quod 122. iua est. ut I2I.
'incido in c. abl. 87o.
c.gon. 80c. - gui, quod 128. I iustunt, est c. acc. c. inf. l0l.
,inarso c. gen. 80d. ,iutsat me 76a.
Ilangbetoldás 7b.
Ha,rrgcsoportok kiejtéso 6a. Iambus l3 b. Indí,cati,lsus 40. 90. - általéban gl. i,uao c, aoc. 76c.
Harrgkiesés 7o. - fordít sa feltételeg mÓddel 9l.
Ia,mbicus tri,neter LSOc
Ilangkivetés 7a. id ago, ut LI9a. indi,gnor c. acc. c. inf. 102. - quod
,údern,eadarm, idern 34e. r22. J
Hanglekopás 7o.
Ila,ngmagass 6gv 6ltoz6s 7a. ,í,doneusc. dat. 82Í. _ qui l28. dndógnuac. abl. 86l. _ qui l28.
jolen idő 40.
Ha,ngsrily lO. rdóhatározÓi mollékmondatok 126. Indulat,szÓk 38.
dnd.ulgeoc. dat,. 82e. Je]lzö 7o,
IrangtÖrvények 7. Időhatá,rozÓ miÓta kérdésre 86o.
,ífl epecto, lt,t LL9c. in eo eet, ut ll9c. l2L. Jelzős viszony szőrendjo 14.
Hangváltozások 7.
,inlero c. dat. 82e. J<'vő idő 40.
HangzÓÖsszevonís 7a. fgo 12. 39. - fejai 89...
IJo,rtgzőny jtils 7a, Igeidők 40. 90. 92. _ az irrdicotivus. intí,duec. dat. 82l.
Hangzőr<ividiilés 7o. ba,n 92. In|ínitíl:.tls40. 99. _ historicus 92Ó. K
lJ.angz6vé"|t6a 7a. rgoi sz ósszotételok 66D. 99. ll8. - imperfectus 48. -
Ilarmadik coniugatio 46. Igeképzés 66o. instans 48. 107. I(apcsolatos mondatok ll2.
IÍarmadik decl. 20. _ ftíneveinek IgemÓdok 40. 9o. indmi,ausc. dat. 821. KetÚóa ilnti,aus 83.
neme 22. - molléknevek 23. fgo nemei 40. őm menterntsenit a. gon. 80e. I(ettós magánhangzÓk kiejtése 6o.
Ilasonulás 7Ó. Igenevok t10. ,in mctu Ewn, ne, ut LIgc Kettós nonL,inatiaus 68.
Határozatla,rr névrnáe 34,'. Igenévtől fiiggó mellékmondatok in4arn 64 Kottós tagadás 68.
I{atározatlan szá,mnovek 33b. I 18. dnea,iusc. gon. 791. I(érdő alanyi éstárgyi mollékmonda.
Határozatlanságot kifejező ezÓk 38. Ige névszÓi alakjai 88. dnscrüboin c ab|, 87a, tok ll4Ó.

230 2Bt
gl,orior c. abl. 851. - c. acc. c. inf. Határozőszők 12. 32. Igenltí felolet 59. inscu)po in c abl. 87a.
J02. - quod 122. Ilat6rozott számnovok 33a. fgeragoz6s 13. 39. dnaiilior c, dab. 82e
gnaraa c. gen. 791. HesonlítÓ mellélonondatok 127. rgo szÓt ri alakja 4l. Insta,ne aati,o 40.
GÖrÖg szÓk doclinatiÓja B0. Hat6 cselekvée 89e. IgetÖvek 4l. insta,r 79a.
gra n 79a, 106. IIatÓ igo 89. ,igdtltr II5. 'interdico 82e. ll9c.
gratiam h,abeo, qwd 122. ha,ud. 68. igna,rus c. gen. 79 f. interest c. acc. c. inf. 101. - c. gen.
gratial ago c, aca. o. inf. 102. - quod hauil aaio an llgb. la, i,Iln itluil 34d. 8or. - r fert 80ó.
r22. Ilelyesírrís ll. irnmemor c. gen. 791. intersum, e. d,at. 82e.
grah)sc. dat. 821. HelyhatározÓ accusetivu8 77a. írl'pedimcnn aum, quominuo (ne) l l go inutili,s c. dat. 821.
gratul,or c. &co. inf. f02. Hetarogmae 29a. 'impedio, quarminua (no) ll9o. inueníunűur, qui, |28
gravi,ter tero, qnil I22. Hexameter l3Oc. impeilo, ut II$c. imsideo c. dat. 82e.
Eliatua 46. 130e. Im'peraÚiaus 40. 48. 62. 90. _ éÁta. ipee, ipta, ipaum 34e,
Iliányos igék 54. lában 96 ,iraacor c. dat. 82e.
Gy IliÁnyos ragozásrl névszÓk 29b. i,rnperitua c. gen. 791. .,is' .e vég molléknevok 23.
hia, hnec, hoc 34i1. Im,perfeata actio 40. iste, ,iata, iatud. 34d.
Gyűjtőnév 14. IÍímnem 14. Imperlecturn de aonatu 92c. itaque 116.
Gyűjtónevek ogyezése 67. I{ímnomíí fónovok 14. Imporfeetum- 3f . i-t<ivíí melléknevek 23.
honesttrn, eqt e. acc. inf. 101. im.pero, ut ILgc i.tovií névszÓk 20.
hortor, ut ll9c. impetro, ut ll9c. 'iubeo c. occ. inf. 89d. - ut ll9o.
II humus 86o. 88. .irn végÚ' accusa,tivus 22. iubeor c. nom. o. inf. 104.
'incertunt, est an 119b. tcundua c. dat. 821.
Habeo c. acc. 76a. - c, abl. 87a. - c. inf. 102. - quod 122. iua est. ut I2I.
'incido in c. abl. 87o.
c.gon. 80c. - gui, quod 128. I iustunt, est c. acc. c. inf. l0l.
,inarso c. gen. 80d. ,iutsat me 76a.
Ilangbetoldás 7b.
Ha,rrgcsoportok kiejtéso 6a. Iambus l3 b. Indí,cati,lsus 40. 90. - általéban gl. i,uao c, aoc. 76c.
Harrgkiesés 7o. - fordít sa feltételeg mÓddel 9l.
Ia,mbicus tri,neter LSOc
Ilangkivetés 7a. id ago, ut LI9a. indi,gnor c. acc. c. inf. 102. - quod
,údern,eadarm, idern 34e. r22. J
Hanglekopás 7o.
Ila,ngmagass 6gv 6ltoz6s 7a. ,í,doneusc. dat. 82Í. _ qui l28. dndógnuac. abl. 86l. _ qui l28.
jolen idő 40.
Ha,ngsrily lO. rdóhatározÓi mollékmondatok 126. Indulat,szÓk 38.
dnd.ulgeoc. dat,. 82e. Je]lzö 7o,
IrangtÖrvények 7. Időhatá,rozÓ miÓta kérdésre 86o.
,ífl epecto, lt,t LL9c. in eo eet, ut ll9c. l2L. Jelzős viszony szőrendjo 14.
Hangváltozások 7.
,inlero c. dat. 82e. J<'vő idő 40.
HangzÓÖsszevonís 7a. fgo 12. 39. - fejai 89...
IJo,rtgzőny jtils 7a, Igeidők 40. 90. 92. _ az irrdicotivus. intí,duec. dat. 82l.
Hangzőr<ividiilés 7o. ba,n 92. In|ínitíl:.tls40. 99. _ historicus 92Ó. K
lJ.angz6vé"|t6a 7a. rgoi sz ósszotételok 66D. 99. ll8. - imperfectus 48. -
Ilarmadik coniugatio 46. Igeképzés 66o. instans 48. 107. I(apcsolatos mondatok ll2.
IÍarmadik decl. 20. _ ftíneveinek IgemÓdok 40. 9o. indmi,ausc. dat. 821. KetÚóa ilnti,aus 83.
neme 22. - molléknevek 23. fgo nemei 40. őm menterntsenit a. gon. 80e. I(ettós magánhangzÓk kiejtése 6o.
Ilasonulás 7Ó. Igenevok t10. ,in mctu Ewn, ne, ut LIgc Kettós nonL,inatiaus 68.
Határozatla,rr névrnáe 34,'. Igenévtől fiiggó mellékmondatok in4arn 64 Kottós tagadás 68.
I{atározatlan szá,mnovek 33b. I 18. dnea,iusc. gon. 791. I(érdő alanyi éstárgyi mollékmonda.
Határozatlanságot kifejező ezÓk 38. Ige névszÓi alakjai 88. dnscrüboin c ab|, 87a, tok ll4Ó.

230 2Bt
Kérdti mondotok 69. 60' maledico c. dat. 82e. Mobílb 11. neque, nt* LlZ.
Kérdó névm6a 34g, tuelo 63. - c. acc. inf. 102. Moiri SO. np4ue - ne4n ll2.
KérdőszÓk 38. mando o. dat. 82e. _ uÜ 1l9c. tdo l2g. u4tn tantan LlB.
KiegészíÜendőkérdés69. rrunTeo c. acc. 82e, - c. dot. 82e. rnalpsta loro c. aoo. c. inf. f02. nt4tn oero ll3.
I$jolent alanyi és t rgyi mollék. marwt tnp 76a. Mondetr szek 60. nt4tno 63.
mondatok 99. 119o. Mésodik coniugatio 46. mon,'o o. eoo. o. ínf. ll9c. - ut ll9c. ru - qv,id.en 68,
Kijelontö mondatok 68. Második declinatio l8. _ deolinotio Moro 9. lB0p. rw quöe eto. l20.
Konkrét fónevek 14. fóneveinok nomo 18@ tmot Qd, itt l2l. twub o. aoo. c. inf. f02.
KÖriilírt igoragozás 60. Második imperetivus 97. n?oi,e,oo. obl. 86Ö. ncar,,io an ll9b.
KÖtőszÓk 12. 37. Másodfok alárendelés l18. MÓdosít gzÓk 12. 38. ruacío quie eto. ll9b.
I{'dvetkezményee mellékmondetok MássalhangzÓk kiojtése 6. M lt idő 40. wac p o. gen. 791.
121. Mésselha,rrgzÓs t vtl névszÓk 20. rrutl,tam abect, ,rr, l2l, ,uoc, ,p1, 119c. 120.
KÖvotkoztető mondatok 116. MássalhangzÓvéltoz sok 7ó. Mura clmn'|iquö'da 9. Névmások 12. 34.
I(Özépfok 3l. medeor c. dat, 82e. MutatÓ névmás 34d. Névmási hetfuozÓszÓk 36.
KÖzóg nemíÍek 14. Megengedhettí mellékmondatok l24. Miíveltgtö ige 89. 89d. NévszÓk 12.24.
Ktilóntilés 7ö. Meghet6rozÓ névmás 34e. NévszÓk esotoi 16' - szÓtÓri alakja
Kiilsö térgy 74. Mogsz lítás esoto 27. 16. _ Üöalakja 16.
Molléknovek L2, 14. _ egyezése 14.
N Néwz6i szÓÖsgzotétolek 66l.
- fokoz6sa 31.
NévszÓragozás 13.
L Molléknévi jolzö egyozéso 71. Nesl. kezdöbetúk ll. NévszÓtóvok 16.
Molléknévképzés 66a. nam tl0. nihitr abeaA, qrin I2l,
Laboro 861. - ut ll9o. Mellérendelő kiltószÓk 37.
namqw 116. nóhi| ecÜ, gtl,oil l28.
laatar c. ooc. o. inf. I02. - o. abl. Mellérendelti tieszotett mondatok
Naturd longo sg|Iáo 8. nihil habco, qwd 128.
86r. - quod 122. Itl. natua a. abl. 86d. nőhi| dnrernirro l2l.
lactua a. abl. 861. mprniní, 64. _ c. acc' inf. l02 - o. .na 69. 60. nihil prutartniilo lzl
l,audo,qnd I22. gen. 80e. niaí 126.
né ll9c.
Iw eat, ut Lzl. ,rrarf.or c. gen. 791. -ne - an 60. ní,eí |ortc 126,
liber c. abl. 85Ó. mcnÜion,etn |aaio c. gen. 80o. nibr a. ebl. 8?o. - ut 119c.
nptesae es, a, a,ca. c. inf. l0l. ll9c.
li,beroa. obl' 86Ó. Motrica 180. - c. coni. ll9c. - c. dat. c. inf. rwlo 63. - c. &co. c. inf. 102.
Üiaet66. _ (kÖtószÓ) L24, _ o. a,cc. rneŰu,oc. aca. 76o. l0l. - o. inf. 119o. Nomen 14, - abetractum 14. -
c. inf. l0l. - o. dat. o. inf. l0l. t&tup, na ut II9a. ne.c - nec ll2, appollativum 14. - collectivum
Locati,tua 28. 88. n'ehro est, ut LI9c. nedum L26. 14. - concretum 14. - proprium
l,ocoa. gen. 80c. - in o. obl. 87o. mahp mihó incidit, w, ttl |I9c. netaa eat o. &cc: c. inf. l0l. - c. Bup. 14. - substantivum 14.
loaua 87a. mih'i auraa eat, ut ll9c. abl. 107. NotninaŰhnn 16, - pra'edicativu8
rni,hí, notwn eet 82b. ,tpgo c. acc. c. inf. f02. - c. dat. 82e. 68.
mi,lle, rwilia 33a. 799. neglr? c. nom. c. inf. 104. Norni,nati,ou curn infini,tiw lO3.
M rninitor c. acc. 76a. - o. dat. 82e. Negyedík coniugatio 47. ll9a. - mint alany lO4.
tmdnor c. elc,a.1fu,. - c. dat. 82e. Negyedik doclinatio 24. non 68. 91.
Mureo o. ebl. 861. rni,ror c. acc.76a. - o. aoc. c. inf. 102. Nogyedik deolínatiÓs f nevek neme nom űsÚ,ineo, ptdn |2|.
tu,eshra c. abl. 861- - quod 122.
24. non dubi,to c. aoo. c. inf. f 2f . - quin
MagÓrrha'rrgzők 6. _ kiojtése 6. tm,íaereoro. gen. 80l. - quod l22. Nemok 14. t2t.
Msgánhangzőv 6|trllzfuok 7a. rruiaeret,me 66. 76d. 8Ol. nemp eat, qui 128. rwm eaÚ fulbi,wn L2|.
Ma4rya'rÓzÓ mondatok 116. twúttoc. dat. 83. nc n.orr ut holyott ll9c. non eat, quod, 128.

232 233
Kérdti mondotok 69. 60' maledico c. dat. 82e. Mobílb 11. neque, nt* LlZ.
Kérdó névm6a 34g, tuelo 63. - c. acc. inf. 102. Moiri SO. np4ue - ne4n ll2.
KérdőszÓk 38. mando o. dat. 82e. _ uÜ 1l9c. tdo l2g. u4tn tantan LlB.
KiegészíÜendőkérdés69. rrunTeo c. acc. 82e, - c. dot. 82e. rnalpsta loro c. aoo. c. inf. f02. nt4tn oero ll3.
I$jolent alanyi és t rgyi mollék. marwt tnp 76a. Mondetr szek 60. nt4tno 63.
mondatok 99. 119o. Mésodik coniugatio 46. mon,'o o. eoo. o. ínf. ll9c. - ut ll9c. ru - qv,id.en 68,
Kijelontö mondatok 68. Második declinatio l8. _ deolinotio Moro 9. lB0p. rw quöe eto. l20.
Konkrét fónevek 14. fóneveinok nomo 18@ tmot Qd, itt l2l. twub o. aoo. c. inf. f02.
KÖriilírt igoragozás 60. Második imperetivus 97. n?oi,e,oo. obl. 86Ö. ncar,,io an ll9b.
KÖtőszÓk 12. 37. Másodfok alárendelés l18. MÓdosít gzÓk 12. 38. ruacío quie eto. ll9b.
I{'dvetkezményee mellékmondetok MássalhangzÓk kiojtése 6. M lt idő 40. wac p o. gen. 791.
121. Mésselha,rrgzÓs t vtl névszÓk 20. rrutl,tam abect, ,rr, l2l, ,uoc, ,p1, 119c. 120.
KÖvotkoztető mondatok 116. MássalhangzÓvéltoz sok 7ó. Mura clmn'|iquö'da 9. Névmások 12. 34.
I(Özépfok 3l. medeor c. dat, 82e. MutatÓ névmás 34d. Névmási hetfuozÓszÓk 36.
KÖzóg nemíÍek 14. Megengedhettí mellékmondatok l24. Miíveltgtö ige 89. 89d. NévszÓk 12.24.
Ktilóntilés 7ö. Meghet6rozÓ névmás 34e. NévszÓk esotoi 16' - szÓtÓri alakja
Kiilsö térgy 74. Mogsz lítás esoto 27. 16. _ Üöalakja 16.
Molléknovek L2, 14. _ egyezése 14.
N Néwz6i szÓÖsgzotétolek 66l.
- fokoz6sa 31.
NévszÓragozás 13.
L Molléknévi jolzö egyozéso 71. Nesl. kezdöbetúk ll. NévszÓtóvok 16.
Molléknévképzés 66a. nam tl0. nihitr abeaA, qrin I2l,
Laboro 861. - ut ll9o. Mellérendelő kiltószÓk 37.
namqw 116. nóhi| ecÜ, gtl,oil l28.
laatar c. ooc. o. inf. I02. - o. abl. Mellérendelti tieszotett mondatok
Naturd longo sg|Iáo 8. nihil habco, qwd 128.
86r. - quod 122. Itl. natua a. abl. 86d. nőhi| dnrernirro l2l.
lactua a. abl. 861. mprniní, 64. _ c. acc' inf. l02 - o. .na 69. 60. nihil prutartniilo lzl
l,audo,qnd I22. gen. 80e. niaí 126.
né ll9c.
Iw eat, ut Lzl. ,rrarf.or c. gen. 791. -ne - an 60. ní,eí |ortc 126,
liber c. abl. 85Ó. mcnÜion,etn |aaio c. gen. 80o. nibr a. ebl. 8?o. - ut 119c.
nptesae es, a, a,ca. c. inf. l0l. ll9c.
li,beroa. obl' 86Ó. Motrica 180. - c. coni. ll9c. - c. dat. c. inf. rwlo 63. - c. &co. c. inf. 102.
Üiaet66. _ (kÖtószÓ) L24, _ o. a,cc. rneŰu,oc. aca. 76o. l0l. - o. inf. 119o. Nomen 14, - abetractum 14. -
c. inf. l0l. - o. dat. o. inf. l0l. t&tup, na ut II9a. ne.c - nec ll2, appollativum 14. - collectivum
Locati,tua 28. 88. n'ehro est, ut LI9c. nedum L26. 14. - concretum 14. - proprium
l,ocoa. gen. 80c. - in o. obl. 87o. mahp mihó incidit, w, ttl |I9c. netaa eat o. &cc: c. inf. l0l. - c. Bup. 14. - substantivum 14.
loaua 87a. mih'i auraa eat, ut ll9c. abl. 107. NotninaŰhnn 16, - pra'edicativu8
rni,hí, notwn eet 82b. ,tpgo c. acc. c. inf. f02. - c. dat. 82e. 68.
mi,lle, rwilia 33a. 799. neglr? c. nom. c. inf. 104. Norni,nati,ou curn infini,tiw lO3.
M rninitor c. acc. 76a. - o. dat. 82e. Negyedík coniugatio 47. ll9a. - mint alany lO4.
tmdnor c. elc,a.1fu,. - c. dat. 82e. Negyedik doclinatio 24. non 68. 91.
Mureo o. ebl. 861. rni,ror c. acc.76a. - o. aoc. c. inf. 102. Nogyedik deolínatiÓs f nevek neme nom űsÚ,ineo, ptdn |2|.
tu,eshra c. abl. 861- - quod 122.
24. non dubi,to c. aoo. c. inf. f 2f . - quin
MagÓrrha'rrgzők 6. _ kiojtése 6. tm,íaereoro. gen. 80l. - quod l22. Nemok 14. t2t.
Msgánhangzőv 6|trllzfuok 7a. rruiaeret,me 66. 76d. 8Ol. nemp eat, qui 128. rwm eaÚ fulbi,wn L2|.
Ma4rya'rÓzÓ mondatok 116. twúttoc. dat. 83. nc n.orr ut holyott ll9c. non eat, quod, 128.

232 233
 ,Úr. haM, q,nd l28. opportunlo c. dat. 82/. ptb o. aoo. o. inf. f02. Prubróűum iwpt. aoni.48. _ impf.
rum ,nu]t|t/|t.űest, Er,in l2|, oIlto, ut ll9c. I Pci,pt 13ü. ind. 48. Sza. - perf. ooni. 48. -
,wnne 69. opuknhta c. obl. 86i.. patdo o. gen. 800. porf. ind. 48. Szir.
twn pruul ócat, qin L2l. orys eat 86t?,.- o. aco. c. in-. l0l. - ,pto, nl llga. Intu?, rrt ll9o.
non qtnd, wn qw 122. a. Bup. abl. 107. Pcntarnei l$Oa. prdwgram 126.
tpn aol,um _ sai, aÚ ,m Llz. oratio űli4n r29. - reote l28. Per|uÚttttt-tó 1l. pröoo o. abl. 86ó.
rwhun aat o. aoc. o. inf. 101. o?bo c. abl. 861. Per|esa @Üb 40. procul o. ebl. 86ó.
rptó 64. otbua a. ebl. 86ó. perfiaio, u, ll9c. probillao o. ob|. 86ü. - o. ínf. (aoc. o.
tutí,tp o. dDt 82l. Orili,nalb 63a. peróctinaa o. dot. 82l. inf.) ll9c. - quominus (ne) tlgc.
Nönem 14. ori,or 61, pertnti,um qt, nt, u, ll$a. proí,nde 116.
Nónemű fönovek li. oro, ul llgc. peritrn c. gen. ?91. prcmÜfroo. aoo. o. inf. l02.
ntbo c. dat. 82o. Orrhangok 6. parrnitto c. det. 82e. - ut ll9c. Pronomen 34. - advorbiole 36. -
nudo a. abl. 86Ó. ortua c. ebl. 86d. perEud,@ o. aoo. o. inf. ll9c. - o. demonstrativuÍn 3u. _ determi.
rutd,ttsc. abl. 860, ll. osztÓsz rnnovok 33o. dat. 82o. - ut ll9c. nativum 3b. - iadofinitum 34h.
nulhn eac,ryő L28. pcrnícíoam o. det. 82l. - interrogativrrrn 34g. _ peÉo.
nu,m 69. prget mc 66. 76d. - o. gen. 801. nale 34o. - possessivum 34a. -
numpro dr e. abl. 8?o. reflexivum 34Ö. - relat'ivum 34l.
Ö flaaeÜc. aoo. o. inf. l0r. - ut ll9c.
Nurnerua 16. ptupc ed, ul l2l.
denua c. ebl. 86h. - c. gen. 791.
Numerí Llod. t$zotott kÖtöszÓk 3?. Phnalda tanf.rnt 29b. c, dat. 82t.
nmÚi'ator o. a,co. c. inf. lol. tsszetett mondatok lll. pono ir o. abl. 87o. pJoÚide' , ll9c.
nuntio c. eoo. inf. 102. tsszevont igeela^kok 49. pono 77c. o. dat. 821.
nuntior c. nom. c. inf. 104. ÖÜódik declinetio 26. - declinatio Po títiotu lotrya egllaba 9. pr at nu 66.76d. - o. gen. 801. -
főnevoinek nome 26a. troa&lm 42. 89e. quod 122.
pEtpno o. det. 82e. pichrum asÜc. &a, o. inf. l0l.
o poatqnm 126. punv a. abl. 86Ó.
P poatuln o. gon. 8M. - ut 119c. pub a. aoo. o. inf. 102. - o, gen. 80c.
Obi,e,atum 74. 76. potior o. abl. 86o.
obliviacor c. Bcc. o. inf. f02. - c. gon. Papní,ktmc 66. 76d. _ o. gen. 8ol. _ PÓtlÓ ny jtás 7Ó. pdo" a. nom. o. inf 104.
8OB. quod 122. praecipío, ut IL9c,
obaiata, Euomirun (ne) ll9c. Paenultima agllűe |o. praailőhu c,' abl. 86D.
obsto, quom,inue (ne) 119o. par a, dat.82l. praalero c. dat. 82e. e
obetrecto c. dat. 82e. parco c. dat. 82e. prae|icío c. dat. 82c.
occurro c. dat. 82e. paro c. uo. 76a. plaepono c. dat. 82e. Qtruao 61.
odi 54. Péros kótőszÓk 3?. Praepooitiők 12. 36. qtattdöu 126.
o||i,cio, quomónus (no) 1lgo. prs 87a, praeacrdbo, ttt ll9o. qtamquam 124.
TtraltO mondatok 62. prÚinepa c. gen. 79l. Praesena gnomiaurn S2. - higtoricum qlnnwía I24.
okhatá.roz i mellékmondatok l22. Participium 40. 108. - obeolutum 92o. ll8. - impf. coni. 48. - quam ut l2l.
ofÜugtuy c. abl. 86lr. flO. 108. - coniunctum 108. 109. impf. ind. 48. 92a. - porf.coni. 48. qnndo 122,
operam do, llga. * imporfoctum 48. - insteng 48. _ porf. historicum 92Ó. - perf. quandoquiden I22.
opinio est o. acc. c. inf. l0l. - inst. pass. 106. - perfoctum ind. 48. 92b. _ porf. logicum 92Ó. $nsd 127.
oportet o. &cc. c. inf. l0l. llgc. * c. 48. _ porf. cselekv<i jelentéssel praeeertí,rn aum L22. -quz 7L. II2.
coni. ll9c. - c. inf. llgc. 108. prapsurn o. dat. 82e. qrnrnadmodum L27.
opperior, dum |26, _ si ll9Ö. Paaeiaum 48. 43. 40. praeterdÚma 76,c, _ c. acc. e. inf. l0l. qwo 63.

234 296
 ,Úr. haM, q,nd l28. opportunlo c. dat. 82/. ptb o. aoo. o. inf. f02. Prubróűum iwpt. aoni.48. _ impf.
rum ,nu]t|t/|t.űest, Er,in l2|, oIlto, ut ll9c. I Pci,pt 13ü. ind. 48. Sza. - perf. ooni. 48. -
,wnne 69. opuknhta c. obl. 86i.. patdo o. gen. 800. porf. ind. 48. Szir.
twn pruul ócat, qin L2l. orys eat 86t?,.- o. aco. c. in-. l0l. - ,pto, nl llga. Intu?, rrt ll9o.
non qtnd, wn qw 122. a. Bup. abl. 107. Pcntarnei l$Oa. prdwgram 126.
tpn aol,um _ sai, aÚ ,m Llz. oratio űli4n r29. - reote l28. Per|uÚttttt-tó 1l. pröoo o. abl. 86ó.
rwhun aat o. aoc. o. inf. 101. o?bo c. abl. 861. Per|esa @Üb 40. procul o. ebl. 86ó.
rptó 64. otbua a. ebl. 86ó. perfiaio, u, ll9c. probillao o. ob|. 86ü. - o. ínf. (aoc. o.
tutí,tp o. dDt 82l. Orili,nalb 63a. peróctinaa o. dot. 82l. inf.) ll9c. - quominus (ne) tlgc.
Nönem 14. ori,or 61, pertnti,um qt, nt, u, ll$a. proí,nde 116.
Nónemű fönovek li. oro, ul llgc. peritrn c. gen. ?91. prcmÜfroo. aoo. o. inf. l02.
ntbo c. dat. 82o. Orrhangok 6. parrnitto c. det. 82e. - ut ll9c. Pronomen 34. - advorbiole 36. -
nudo a. abl. 86Ó. ortua c. ebl. 86d. perEud,@ o. aoo. o. inf. ll9c. - o. demonstrativuÍn 3u. _ determi.
rutd,ttsc. abl. 860, ll. osztÓsz rnnovok 33o. dat. 82o. - ut ll9c. nativum 3b. - iadofinitum 34h.
nulhn eac,ryő L28. pcrnícíoam o. det. 82l. - interrogativrrrn 34g. _ peÉo.
nu,m 69. prget mc 66. 76d. - o. gen. 801. nale 34o. - possessivum 34a. -
numpro dr e. abl. 8?o. reflexivum 34Ö. - relat'ivum 34l.
Ö flaaeÜc. aoo. o. inf. l0r. - ut ll9c.
Nurnerua 16. ptupc ed, ul l2l.
denua c. ebl. 86h. - c. gen. 791.
Numerí Llod. t$zotott kÖtöszÓk 3?. Phnalda tanf.rnt 29b. c, dat. 82t.
nmÚi'ator o. a,co. c. inf. lol. tsszetett mondatok lll. pono ir o. abl. 87o. pJoÚide' , ll9c.
nuntio c. eoo. inf. 102. tsszevont igeela^kok 49. pono 77c. o. dat. 821.
nuntior c. nom. c. inf. 104. ÖÜódik declinetio 26. - declinatio Po títiotu lotrya egllaba 9. pr at nu 66.76d. - o. gen. 801. -
főnevoinek nome 26a. troa&lm 42. 89e. quod 122.
pEtpno o. det. 82e. pichrum asÜc. &a, o. inf. l0l.
o poatqnm 126. punv a. abl. 86Ó.
P poatuln o. gon. 8M. - ut 119c. pub a. aoo. o. inf. 102. - o, gen. 80c.
Obi,e,atum 74. 76. potior o. abl. 86o.
obliviacor c. Bcc. o. inf. f02. - c. gon. Papní,ktmc 66. 76d. _ o. gen. 8ol. _ PÓtlÓ ny jtás 7Ó. pdo" a. nom. o. inf 104.
8OB. quod 122. praecipío, ut IL9c,
obaiata, Euomirun (ne) ll9c. Paenultima agllűe |o. praailőhu c,' abl. 86D.
obsto, quom,inue (ne) 119o. par a, dat.82l. praalero c. dat. 82e. e
obetrecto c. dat. 82e. parco c. dat. 82e. prae|icío c. dat. 82c.
occurro c. dat. 82e. paro c. uo. 76a. plaepono c. dat. 82e. Qtruao 61.
odi 54. Péros kótőszÓk 3?. Praepooitiők 12. 36. qtattdöu 126.
o||i,cio, quomónus (no) 1lgo. prs 87a, praeacrdbo, ttt ll9o. qtamquam 124.
TtraltO mondatok 62. prÚinepa c. gen. 79l. Praesena gnomiaurn S2. - higtoricum qlnnwía I24.
okhatá.roz i mellékmondatok l22. Participium 40. 108. - obeolutum 92o. ll8. - impf. coni. 48. - quam ut l2l.
ofÜugtuy c. abl. 86lr. flO. 108. - coniunctum 108. 109. impf. ind. 48. 92a. - porf.coni. 48. qnndo 122,
operam do, llga. * imporfoctum 48. - insteng 48. _ porf. historicum 92Ó. - perf. quandoquiden I22.
opinio est o. acc. c. inf. l0l. - inst. pass. 106. - perfoctum ind. 48. 92b. _ porf. logicum 92Ó. $nsd 127.
oportet o. &cc. c. inf. l0l. llgc. * c. 48. _ porf. cselekv<i jelentéssel praeeertí,rn aum L22. -quz 7L. II2.
coni. ll9c. - c. inf. llgc. 108. prapsurn o. dat. 82e. qrnrnadmodum L27.
opperior, dum |26, _ si ll9Ö. Paaeiaum 48. 43. 40. praeterdÚma 76,c, _ c. acc. e. inf. l0l. qwo 63.

234 296
gueJo?o. w..78 . - o. ooo. G. inf; B au,pttus o. abl. 861. Térgryas lso 89o.
102. - guod 122. eÚtr,e??&,1lt lzl. TÓrryetlan íge 80o.
gtb 122. Sob a. aoo. c. inf. lO2. arpreurt o. dat. 82c. Térgyetlan ise 89a.
qvW qt, gltd 128. et ll3. L22. stlpÜtvuttt40. 48. l07. Térgyooet 16.
guin l2I. 128. Scm:&poteu Su,píruln-tó 1|. tpnlp?orc non po8Eitt, qin l2l.
béb 62.
WdWe cum 122. Semlegesnem 14. srrepldao c. dot. 82e. tc,fuptp,'d ll0Ó.
CL@ qui 128. Benlegesn@úek ragozáse l8. Bgnnpa 7a, Tewpro 9O.
qu,i, qtru, gd 341. Semlegeonemü fÓneveL 14. 1300. Úoten, qnnnitun (ne) ll9o.
quóe &bitat, guÚn l2l. lWiaada
Scaplrhp lilOa. T,.eris 13ú.
q..b qÜ, quő l28. utÚb c. aoc. c. inf. lo2. TiltÓ gzÓk 38.
g,p (:rri eo) 120. Sz
o?/p?o a. obl. 86ó. thneo o. aoo. 76o. 82c. - o. dat. 82c.
@ t26. e4uí,|,?, |,, l24. - no, ut ll9.
Szá,mnevek t2. 33.
glrd lO2. 122. 123. si 126. ti,tor eat, ne, u, llg.
Szá'mnévi hot,ározÓk 33o.
ryod,ö |2g. sic1tt, au,ó I27. SzapphÓi vergsza,k' l3od. TÖbbte$l kérilő mondetok 69.
oőr,!íli8 c. dat. 82{. - c. gon. 79l. Személyoe nérrmás 66. B{o. Tórtszá'mok 33o.
gutu 127. cí ,,yínue 126. Töszá.mnevek 33o.
Személyos passivum 89Ó. ro4.
quonbm 122. BimulÓ gzÓk r0. beto c, mc. 76a.
Személy ée dolog erc'a.-t 77c.
Cinvl, d,mulac, tÚttwhr4w 126. Személyreg 43. wditum est c. &a. o. ínf. lol.
edn 126. Szomél5ÉolenigéL 66. t,md,itur,M,untur c, nom. c. inf. l04.
B
Sdngulrrb tanturn 2%. Bzemélytelen passivum 89Ó. trea 3íJc.
Regozhotatlao uévszÓk 2go. títt,o c. aoo. c. inf. r02. Szenvedó lse 40. 89. 89b. tri,hn c, dat. 83.
rwrbr o. gen. 80c. gő r@n I2B. SzorzÓezá'mnevek 33o. t,riatíea. abl. 86l.
i?.-t&, qlurm,inn, np llga. ai Euie 126. SzÓalkotás 66. Trodtutp l30b.
|eÜ.. aoc. c. inf. r0l. _ c. gm. 80Ó.gÚoe - aeu ll4. SzÓelvÓlaezt s 8. T\rlajdonnwek 14.
relhquiar ua l2l. gkandÁlás r30'. SzÓfajok 12. tu?pe e& o. &cc. c. inf. l0l.
rd/Ünpn o. dat. 83. alpp 62. SzÓképzée 66o.
rdiquam cd, Qt l2l, aoll,ici,tu Et rtb tu, r.t ll9o. SzÓnoki kérdée 69;
renittiwr o. gen. 80c. Borsz mnevek 33o. BzÓóeszetétolek 66ó. U
Rendbag5rÓ istk &9. aperp a. ao,o. o. inf. 102. SzÓtogok idótortama 9.
Rendha5rÓ névgu.Ók 29. spaB ert o. aoc. o. inf. l0l. Szőtagolás 8. Uber a. obl. 861n.
reperiuntw $!ó l28. cpoÜío c, abl. 86l. |tbi, |,M, prőnum |26.
repre,Mo guod 122. Bpottuw 130b. Ü. ég v.tÖró fönevek 2lc.
T
?eIn,gfuo,qb,,UÚ|.lp (ne) rl9o. el&p a. aco. c. inf. UOc. - c. inf. ulaítfr c. aca. T6e.
Íwi&o, gpr,Jrmu (ne) lr&. ll9o. - in o. ebl. 87a. - ut ll9o. Tuiet n 66, 76d. - c. gen. 801. urup ilBa.
Réshaogok 6. atnid.eaa. dat. 82a. - ut ll$o. Togadási mÓdok 68. .|B, -a, .um végÚ'melléknevek lg.
retpndtn o. ooc. o. inf. 102. ttrrdioslrs c. gen. 791. Tagad fololot 69. zJ compa,rativum 127. - oonoesEi-
JpstaÜ,u, l2|. etuddutn ut, ttt lLOa. TagadÓ moadatok 6?. vum 124. - conseoutivum l2l. -
Részesbst roz eeet 16. euafun, u, ll a. Ta8adÓ6zÓk 38. fÍnalo l20. - temporale 126.
Rotorikai kéÍdés69. subEtantÚ.rum 14. _ ttűilo 69. 72. 'tonptt ll3.
urí l27,
Rlptrcinup 7b. ah)anb o. dot. 82o. bmabí l24. u, _ óta |27,.
rogo 77c. ll9c. alrÍoUrro o. dat,. 8%. t/,,rqu,,,l, t,aÍ.$nn 8i I27. ttlília a. det. 82l.
Róvidtilés 7ó. eum 42..- o. dat. 83. - c. gen. 80c. bnÚurn abad, a,...ar l2l. ttt ru ll$a. l2O,
rua 77a. 86a. 88. cunt, qti 128. T6tgy 14. u, r,on l2O. l2l.

236 237
gueJo?o. w..78 . - o. ooo. G. inf; B au,pttus o. abl. 861. Térgryas lso 89o.
102. - guod 122. eÚtr,e??&,1lt lzl. TÓrryetlan íge 80o.
gtb 122. Sob a. aoo. c. inf. lO2. arpreurt o. dat. 82c. Térgyetlan ise 89a.
qvW qt, gltd 128. et ll3. L22. stlpÜtvuttt40. 48. l07. Térgyooet 16.
guin l2I. 128. Scm:&poteu Su,píruln-tó 1|. tpnlp?orc non po8Eitt, qin l2l.
béb 62.
WdWe cum 122. Semlegesnem 14. srrepldao c. dot. 82e. tc,fuptp,'d ll0Ó.
CL@ qui 128. Benlegesn@úek ragozáse l8. Bgnnpa 7a, Tewpro 9O.
qu,i, qtru, gd 341. Semlegeonemü fÓneveL 14. 1300. Úoten, qnnnitun (ne) ll9o.
quóe &bitat, guÚn l2l. lWiaada
Scaplrhp lilOa. T,.eris 13ú.
q..b qÜ, quő l28. utÚb c. aoc. c. inf. lo2. TiltÓ gzÓk 38.
g,p (:rri eo) 120. Sz
o?/p?o a. obl. 86ó. thneo o. aoo. 76o. 82c. - o. dat. 82c.
@ t26. e4uí,|,?, |,, l24. - no, ut ll9.
Szá,mnevek t2. 33.
glrd lO2. 122. 123. si 126. ti,tor eat, ne, u, llg.
Szá'mnévi hot,ározÓk 33o.
ryod,ö |2g. sic1tt, au,ó I27. SzapphÓi vergsza,k' l3od. TÖbbte$l kérilő mondetok 69.
oőr,!íli8 c. dat. 82{. - c. gon. 79l. Személyoe nérrmás 66. B{o. Tórtszá'mok 33o.
gutu 127. cí ,,yínue 126. Töszá.mnevek 33o.
Személyos passivum 89Ó. ro4.
quonbm 122. BimulÓ gzÓk r0. beto c, mc. 76a.
Személy ée dolog erc'a.-t 77c.
Cinvl, d,mulac, tÚttwhr4w 126. Személyreg 43. wditum est c. &a. o. ínf. lol.
edn 126. Szomél5ÉolenigéL 66. t,md,itur,M,untur c, nom. c. inf. l04.
B
Sdngulrrb tanturn 2%. Bzemélytelen passivum 89Ó. trea 3íJc.
Regozhotatlao uévszÓk 2go. títt,o c. aoo. c. inf. r02. Szenvedó lse 40. 89. 89b. tri,hn c, dat. 83.
rwrbr o. gen. 80c. gő r@n I2B. SzorzÓezá'mnevek 33o. t,riatíea. abl. 86l.
i?.-t&, qlurm,inn, np llga. ai Euie 126. SzÓalkotás 66. Trodtutp l30b.
|eÜ.. aoc. c. inf. r0l. _ c. gm. 80Ó.gÚoe - aeu ll4. SzÓelvÓlaezt s 8. T\rlajdonnwek 14.
relhquiar ua l2l. gkandÁlás r30'. SzÓfajok 12. tu?pe e& o. &cc. c. inf. l0l.
rd/Ünpn o. dat. 83. alpp 62. SzÓképzée 66o.
rdiquam cd, Qt l2l, aoll,ici,tu Et rtb tu, r.t ll9o. SzÓnoki kérdée 69;
renittiwr o. gen. 80c. Borsz mnevek 33o. BzÓóeszetétolek 66ó. U
Rendbag5rÓ istk &9. aperp a. ao,o. o. inf. 102. SzÓtogok idótortama 9.
Rendha5rÓ névgu.Ók 29. spaB ert o. aoc. o. inf. l0l. Szőtagolás 8. Uber a. obl. 861n.
reperiuntw $!ó l28. cpoÜío c, abl. 86l. |tbi, |,M, prőnum |26.
repre,Mo guod 122. Bpottuw 130b. Ü. ég v.tÖró fönevek 2lc.
T
?eIn,gfuo,qb,,UÚ|.lp (ne) rl9o. el&p a. aco. c. inf. UOc. - c. inf. ulaítfr c. aca. T6e.
Íwi&o, gpr,Jrmu (ne) lr&. ll9o. - in o. ebl. 87a. - ut ll9o. Tuiet n 66, 76d. - c. gen. 801. urup ilBa.
Réshaogok 6. atnid.eaa. dat. 82a. - ut ll$o. Togadási mÓdok 68. .|B, -a, .um végÚ'melléknevek lg.
retpndtn o. ooc. o. inf. 102. ttrrdioslrs c. gen. 791. Tagad fololot 69. zJ compa,rativum 127. - oonoesEi-
JpstaÜ,u, l2|. etuddutn ut, ttt lLOa. TagadÓ moadatok 6?. vum 124. - conseoutivum l2l. -
Részesbst roz eeet 16. euafun, u, ll a. Ta8adÓ6zÓk 38. fÍnalo l20. - temporale 126.
Rotorikai kéÍdés69. subEtantÚ.rum 14. _ ttűilo 69. 72. 'tonptt ll3.
urí l27,
Rlptrcinup 7b. ah)anb o. dot. 82o. bmabí l24. u, _ óta |27,.
rogo 77c. ll9c. alrÍoUrro o. dat,. 8%. t/,,rqu,,,l, t,aÍ.$nn 8i I27. ttlília a. det. 82l.
Róvidtilés 7ó. eum 42..- o. dat. 83. - c. gen. 80c. bnÚurn abad, a,...ar l2l. ttt ru ll$a. l2O,
rua 77a. 86a. 88. cunt, qti 128. T6tgy 14. u, r,on l2O. l2l.

236 237
utur c. abl. 86rr.
UtÓidojűséget kÍfejező k<itőszÓ} l 26.
wieDr, ne, ul ll9c.
oerto Ll3,
TARTALOMJEGYZftK
u.tóvű fönevek 24. Vergléb&k l30 Ó.
ltÚpob pi l28. Versolvasás l30o.
ur prímun L26. Vorssorok 130c.
ut q,ő |28. Yeraszakok 130d.
ulrwtt - an 60. Versta,n 130.
Vereua hgpartncter L}Oe,
Üerto c. dat. 83.
v oerum LL},
oa@r a. abl. 86o.
Vato c. abl. 86á. - c' dat. 82c. lnto c. acc. o. inf. f02.
i,@uua c. abl. 86h. OeÚu c. nom. o. inf. to4. Beoecth 3
Választ mondatok ll4. adnua c. dat. 821. A lut'in nyolv erodote (1.) . 3
VéltozÓ nomúek 14. d,eo a. &cc. c. inf. 102. A lutin nyelv szerkezoto, szÓkiooae (2.) .. 3
Yá'|toző nemíl fönovek ragozáse 17. d.eot c. nom. c. inf. 104. fejl6désénokfő korszakai (3.)
A laÜin nyelv t,Ört,éneÜi 4
VélÜoz6 szorkezetú ígék 82a, lda c. ebl. 861.
t)d Il4. ttitupero, qwd 122.
Ilongúan
wtr - wtr lL4. Vieszehatő igo 89. 89c.
wtur d L27. Vissza'hatÓ névmás 34ö. 89c.
A t,utin betügor ha,rrgjai (4.) .. o
oenal,ia c. abl. 861. o,in mp cor dneo, qu,in I2I.
Magánhangzők (vocalee) (6.) .. o
aerdp c. gen. 80 c. Voq,tiarn 7a. 27. 76t.
tsenio c. dot. 83.
Messa,lhangzÓk (oonsona,rrtoB) (6.) 6
Vowlea 6.
Yerbo - affoctuum lO2. L22. - ono-
Ea^ngváltozások (7.) . ,
tsol,o 63, - c. aoc. c. inf. 102.
SzÓtagolás, szÓolvélatrztds (8.) ... I
mala 63. - impediendi ll9o. - VonatkozÓ névmás 34l. L28.
intransitiva 89a. - aontiondi ot di-
A szÓtagok id tartarna (9.) .. . l0
VonatkozÓ mondetok l22.
A hangsűly (accontrra) (lo.) . . lo
condi l0l. r02. ll9Ö. ll9o. _ sepa. Vulgéris latin 3.
randi 86D. _ tímendi llgc. -
Eelycírás (rr.) .. l1
tra,nsitive 89@. - voluntotie 102.
Terbun 39. aativtrm 89. 89o. - z Abktrn
oaugativum 89d. - finitum f3. 43.
- infÍnítun l3.40. _ passivum Z rhangok 6. SzÓfajok a latin nyelvbon (l2.) . 13
89. 89Ó. - refloxivum 89c. Z6r}lrang6 tővok 2lo. A sz fajok ragozcso: nél'szÓragozds (declinatio) és igeragozás (coniu.
g a t i o )( r 3 . ) ........ l3
A f6név (substa'rrtivum) éB mglléknév (adioctivum) (l4') . 14
A névazÓragozds két ez'6mra (n 'morus) és esot'eí (casus) (l5.) . . . . . 16
A névgzÓk szÓtári olakja: névszÓtiivek (16.) .. 16
Els6 névazÓragozfis (l7.) |7
Második névszőtagozás (r8.) . l8
Az ó_Ö.ti'vű molléknovok (r9.) 20
Irarrna,dik névaz&agozás (2o.) 2L
Méssalharrgz s ti'vúok (2l.) .. 2I
r-ivúok(22.,,.. .......' 23

239
utur c. abl. 86rr.
UtÓidojűséget kÍfejező k<itőszÓ} l 26.
wieDr, ne, ul ll9c.
oerto Ll3,
TARTALOMJEGYZftK
u.tóvű fönevek 24. Vergléb&k l30 Ó.
ltÚpob pi l28. Versolvasás l30o.
ur prímun L26. Vorssorok 130c.
ut q,ő |28. Yeraszakok 130d.
ulrwtt - an 60. Versta,n 130.
Vereua hgpartncter L}Oe,
Üerto c. dat. 83.
v oerum LL},
oa@r a. abl. 86o.
Vato c. abl. 86á. - c' dat. 82c. lnto c. acc. o. inf. f02.
i,@uua c. abl. 86h. OeÚu c. nom. o. inf. to4. Beoecth 3
Választ mondatok ll4. adnua c. dat. 821. A lut'in nyolv erodote (1.) . 3
VéltozÓ nomúek 14. d,eo a. &cc. c. inf. 102. A lutin nyelv szerkezoto, szÓkiooae (2.) .. 3
Yá'|toző nemíl fönovek ragozáse 17. d.eot c. nom. c. inf. 104. fejl6désénokfő korszakai (3.)
A laÜin nyelv t,Ört,éneÜi 4
VélÜoz6 szorkezetú ígék 82a, lda c. ebl. 861.
t)d Il4. ttitupero, qwd 122.
Ilongúan
wtr - wtr lL4. Vieszehatő igo 89. 89c.
wtur d L27. Vissza'hatÓ névmás 34ö. 89c.
A t,utin betügor ha,rrgjai (4.) .. o
oenal,ia c. abl. 861. o,in mp cor dneo, qu,in I2I.
Magánhangzők (vocalee) (6.) .. o
aerdp c. gen. 80 c. Voq,tiarn 7a. 27. 76t.
tsenio c. dot. 83.
Messa,lhangzÓk (oonsona,rrtoB) (6.) 6
Vowlea 6.
Yerbo - affoctuum lO2. L22. - ono-
Ea^ngváltozások (7.) . ,
tsol,o 63, - c. aoc. c. inf. 102.
SzÓtagolás, szÓolvélatrztds (8.) ... I
mala 63. - impediendi ll9o. - VonatkozÓ névmás 34l. L28.
intransitiva 89a. - aontiondi ot di-
A szÓtagok id tartarna (9.) .. . l0
VonatkozÓ mondetok l22.
A hangsűly (accontrra) (lo.) . . lo
condi l0l. r02. ll9Ö. ll9o. _ sepa. Vulgéris latin 3.
randi 86D. _ tímendi llgc. -
Eelycírás (rr.) .. l1
tra,nsitive 89@. - voluntotie 102.
Terbun 39. aativtrm 89. 89o. - z Abktrn
oaugativum 89d. - finitum f3. 43.
- infÍnítun l3.40. _ passivum Z rhangok 6. SzÓfajok a latin nyelvbon (l2.) . 13
89. 89Ó. - refloxivum 89c. Z6r}lrang6 tővok 2lo. A sz fajok ragozcso: nél'szÓragozds (declinatio) és igeragozás (coniu.
g a t i o )( r 3 . ) ........ l3
A f6név (substa'rrtivum) éB mglléknév (adioctivum) (l4') . 14
A névazÓragozds két ez'6mra (n 'morus) és esot'eí (casus) (l5.) . . . . . 16
A névgzÓk szÓtári olakja: névszÓtiivek (16.) .. 16
Els6 névazÓragozfis (l7.) |7
Második névszőtagozás (r8.) . l8
Az ó_Ö.ti'vű molléknovok (r9.) 20
Irarrna,dik névaz&agozás (2o.) 2L
Méssalharrgz s ti'vúok (2l.) .. 2I
r-ivúok(22.,,.. .......' 23

239
 A hormadik n l'szőrqgozásboz lattozÁ molléknovek (23.) .. 26 A mondot#szek (63.) tol
Nogryedik néwzÓragozás (21., . 27 Áz állít,mány (praodicatum) (64.) . lol
ttrair néwÁtryozás (26.) . 28 Az alany (subioctum) (66.) . l0l
Az t't deolinat.io *otvégz désoinek óeazefogl.aldsa (26.) 2S Az áltelénog alany (66.) l02
A mogszÓlítás 6eto (vooetivus) (27.) . 29 Az alany és aa állítmény ogyor.fu (67.) . 103
EolyhetározÓ osot (locotivus) (ze.1 . 30 Az állÍtoÁnykiegéaz(b nomínatívus (nom. praedioat'ivus)-(68.) ... l03
RendhogyÓ névezÓk (nomino anourelo) (29.) .. 30 Az alarry és az éllítmány|degészít,6 nél.sz6 ogyozfu (69.) . 104
Gtirtig szők doolinctiÓje (3o.) . . 33 A jelz6 (attributum) (70.) . r06
A melléknév fokozdsa (oomparatio) (3l.) .. 34 A molléknévi jetz6 egyozése (7r.) 106
A hatdrozÓezÓ (adverbium) (32.) 38 Az étte|aezó (appositio) (72.) .. 107
A gzámnév (nomen numeralo) (33.) .. 39 Az éllí ményi jorz6 és értolÍnoz (ettributum praodicativum é" epPo.
A névmás (pronorren) (34.).. ... ...: 43 sitio praodioativa) (?3.) r07
Névmási hetározÓezÓ (pronomen adverbiale) (36.) . . 60 A többi mondetr{sz (Az osotok s'zoroPe e mondatbarr) .... r09
EliiljárÓk (praopositiones) (36.) 60 Az acousativus traszndlata (74-77.) 109
Ktit gzÓk (coniunctionos) (3?.) 62 A genitivrrs használata (78-80.) l16
MÓdosítő szÓk (intoríectiones) (38.) '. 66 A dotivus használato (8r_83.) r23
Az ige (vorbum) (39.) .. 66 Az ablativug használata (84-87.) r28
Az igercgozás (coniugatio) rondszéro (40.) .. 66 A looativus basznélato (88.) . 140
Az ige szÓtÁri alakja (a vorbo): igettivek (4l.) . 67 Az igo a mondotba,n l4l
A gum ige éa Öoezotétoloi (a2.) 58 Az ige fajaí (gonera vorbi) (89.) l4t
Revozotás a négy igeragozáshoz {a3.) 6l IgomÓdok, igeid k (modi' teIrrpora) (9o.) .' t44
Els6 igoragozáB (44., 62 I. Az indioativus általában (9l.) . t44
Második igeragozds (46.) .. 63 Igoid k az indicativusban (92.) . 146
I{ermadik igengozila (46.) .. 63 Ir. A conirrnotivtrs álteldban (93.) 160
Nogyedik igorogozás (17.) . 63 A coniunctivrrs iinállÓ használeta (94') . . .. . .. !. 160
Megjogyzésok a négy igeragozáehoz (48.) 73 III. Az imperativus (96-97.) ..i.... 163
tsszovont igealakok (49.) . . 76
KiiriilÍrt igoragozÁs (ooniugatio poriphrastica)
Az ige névszÓi elskjai (98.) .. 166
(60.) . 76
Algzenved (deponons) igék (6l.)
Az infinitivus (99.) . r66
76 Az acousotivus oum infinitivo (l0o-f02.) ..... r66
Félig álszenvod (semideponens) igék (62.) . 84
RendhogyÓ igék (vorba anomale) (63.) ..
A nominativue cum inÍinitivo (r03_r04.) l6l
84 A gerundil'um ée a gorundium (106-106.) 162
IIiányos igék (defoctiva) (6a.) 90
A supinu- (107.) . 164
Személytolon igék (verbo imporsonalia) (66.) . s2 A pa,rtioipium (f08.) . 166
SzÓalkotás (66.) . 93
A partioipium ooniunotum (f09.) . 167
A partioipium obgolutum (ll0.) . r68
Monlbttsn
Az sszotott mondot
Az ogyazet(l' mondat ég e mondetrészok. 97 A mellérendelő Öeszotott.mondatok (rrl.) . 170
Az agyazettt mondat fajai (6?.) 97 A k e p o e o l , a t o s m o n d a t o k ( 1 1 2. ) ........ f70
A kijelent mondatok (68.) .. 97 A z e l l e n t d t em o n d a t o k( 1 f 3 . ) . ..........,.... 172
A kérdő mondatok (69_60.) 98 A választÓ mondatok (rr4.) . . .. l72
A folkíáltÓ mondatok (6l.) . 100 A kÖvotkezÜető mondotok (116.) . r73
Az őhajtő és fo|szÓlÍt6 mondatok (62.) .. l0l A magyanízÓ monclatok (lr0.) .......i 173

ztlO 16 l..ttn nyelvLÜnw - tÜ'!

24t
 A hormadik n l'szőrqgozásboz lattozÁ molléknovek (23.) .. 26 A mondot#szek (63.) tol
Nogryedik néwzÓragozás (21., . 27 Áz állít,mány (praodicatum) (64.) . lol
ttrair néwÁtryozás (26.) . 28 Az alany (subioctum) (66.) . l0l
Az t't deolinat.io *otvégz désoinek óeazefogl.aldsa (26.) 2S Az áltelénog alany (66.) l02
A mogszÓlítás 6eto (vooetivus) (27.) . 29 Az alany és aa állítmény ogyor.fu (67.) . 103
EolyhetározÓ osot (locotivus) (ze.1 . 30 Az állÍtoÁnykiegéaz(b nomínatívus (nom. praedioat'ivus)-(68.) ... l03
RendhogyÓ névezÓk (nomino anourelo) (29.) .. 30 Az alarry és az éllítmány|degészít,6 nél.sz6 ogyozfu (69.) . 104
Gtirtig szők doolinctiÓje (3o.) . . 33 A jelz6 (attributum) (70.) . r06
A melléknév fokozdsa (oomparatio) (3l.) .. 34 A molléknévi jetz6 egyozése (7r.) 106
A hatdrozÓezÓ (adverbium) (32.) 38 Az étte|aezó (appositio) (72.) .. 107
A gzámnév (nomen numeralo) (33.) .. 39 Az éllí ményi jorz6 és értolÍnoz (ettributum praodicativum é" epPo.
A névmás (pronorren) (34.).. ... ...: 43 sitio praodioativa) (?3.) r07
Névmási hetározÓezÓ (pronomen adverbiale) (36.) . . 60 A többi mondetr{sz (Az osotok s'zoroPe e mondatbarr) .... r09
EliiljárÓk (praopositiones) (36.) 60 Az acousativus traszndlata (74-77.) 109
Ktit gzÓk (coniunctionos) (3?.) 62 A genitivrrs használata (78-80.) l16
MÓdosítő szÓk (intoríectiones) (38.) '. 66 A dotivus használato (8r_83.) r23
Az ige (vorbum) (39.) .. 66 Az ablativug használata (84-87.) r28
Az igercgozás (coniugatio) rondszéro (40.) .. 66 A looativus basznélato (88.) . 140
Az ige szÓtÁri alakja (a vorbo): igettivek (4l.) . 67 Az igo a mondotba,n l4l
A gum ige éa Öoezotétoloi (a2.) 58 Az ige fajaí (gonera vorbi) (89.) l4t
Revozotás a négy igeragozáshoz {a3.) 6l IgomÓdok, igeid k (modi' teIrrpora) (9o.) .' t44
Els6 igoragozáB (44., 62 I. Az indioativus általában (9l.) . t44
Második igeragozds (46.) .. 63 Igoid k az indicativusban (92.) . 146
I{ermadik igengozila (46.) .. 63 Ir. A conirrnotivtrs álteldban (93.) 160
Nogyedik igorogozás (17.) . 63 A coniunctivrrs iinállÓ használeta (94') . . .. . .. !. 160
Megjogyzésok a négy igeragozáehoz (48.) 73 III. Az imperativus (96-97.) ..i.... 163
tsszovont igealakok (49.) . . 76
KiiriilÍrt igoragozÁs (ooniugatio poriphrastica)
Az ige névszÓi elskjai (98.) .. 166
(60.) . 76
Algzenved (deponons) igék (6l.)
Az infinitivus (99.) . r66
76 Az acousotivus oum infinitivo (l0o-f02.) ..... r66
Félig álszenvod (semideponens) igék (62.) . 84
RendhogyÓ igék (vorba anomale) (63.) ..
A nominativue cum inÍinitivo (r03_r04.) l6l
84 A gerundil'um ée a gorundium (106-106.) 162
IIiányos igék (defoctiva) (6a.) 90
A supinu- (107.) . 164
Személytolon igék (verbo imporsonalia) (66.) . s2 A pa,rtioipium (f08.) . 166
SzÓalkotás (66.) . 93
A partioipium ooniunotum (f09.) . 167
A partioipium obgolutum (ll0.) . r68
Monlbttsn
Az sszotott mondot
Az ogyazet(l' mondat ég e mondetrészok. 97 A mellérendelő Öeszotott.mondatok (rrl.) . 170
Az agyazettt mondat fajai (6?.) 97 A k e p o e o l , a t o s m o n d a t o k ( 1 1 2. ) ........ f70
A kijelent mondatok (68.) .. 97 A z e l l e n t d t em o n d a t o k( 1 f 3 . ) . ..........,.... 172
A kérdő mondatok (69_60.) 98 A választÓ mondatok (rr4.) . . .. l72
A folkíáltÓ mondatok (6l.) . 100 A kÖvotkezÜető mondotok (116.) . r73
Az őhajtő és fo|szÓlÍt6 mondatok (62.) .. l0l A magyanízÓ monclatok (lr0.) .......i 173

ztlO 16 l..ttn nyelvLÜnw - tÜ'!

24t
 Az alárendolő iieazetottmondetok (rr7.) . ........ l74
A coniunotivw viszonyított trasználata (consecutio temporum)
( r r 8 ..) 176
Alanyi és t,árcyl mellékrrondotok (rr9.) r78
A oélhotérozÓi mellélrrnondatok (l20') . 183
A kiivotkoményos mellé|rmondotok (r2l.) 184
Az okhotározÓi mellé|..ondetok (l22.) t8?
Az értelmez mellél-ondotok (r23.) r89
A megongedÓ mellébondatok (l24.) 190
Az id hotérozÓi mellél-ondetok (126.) 192
A foltátelee mondatok (126.) . l9?
A hasonlítÓ mellékrrrondatok (r2?.) wo
A vonatkozÓ mellélmondatok (r28.) 2nt
Oretio oblique (129.) . 204
VerstaÍr (metrioa) (r30.) ' 206

Fíiggelé}

A rőmaí naptá,r 2lr

A latin ég orosz nyolv f6bb kÖzib sajátságai ..... 2t2
GyakorlÓ mondatok 216
Tdrgy. éa azómuta.ő (índ ) 226

Nemzti TankÖnyvkiadÓRt.
A kiadásértfe|el: dr. Abrahám Istvárrvedriga4gatÓ
Raktári sám:02075
Felelós sarkeszó: Boronkai S. Á,g!es
Utánnyomásraelókésátette:TÓth Tímea
Múszaki veutö: BabicsnéVasvári Ete|ka iga4atÓhe|yetles
Műszaki sarkeszö: orlai Márton
Terjedelem:15,25(N5) Iv
3l. kiadás' 2000
rÓ-lnnw Nyomdaipari - 2o00.o9l
Kft.,Budapest
 Az alárendolő iieazetottmondetok (rr7.) . ........ l74
A coniunotivw viszonyított trasználata (consecutio temporum)
( r r 8 ..) 176
Alanyi és t,árcyl mellékrrondotok (rr9.) r78
A oélhotérozÓi mellélrrnondatok (l20') . 183
A kiivotkoményos mellé|rmondotok (r2l.) 184
Az okhotározÓi mellé|..ondetok (l22.) t8?
Az értelmez mellél-ondotok (r23.) r89
A megongedÓ mellébondatok (l24.) 190
Az id hotérozÓi mellél-ondetok (126.) 192
A foltátelee mondatok (126.) . l9?
A hasonlítÓ mellékrrrondatok (r2?.) wo
A vonatkozÓ mellélmondatok (r28.) 2nt
Oretio oblique (129.) . 204
VerstaÍr (metrioa) (r30.) ' 206

Fíiggelé}

A rőmaí naptá,r 2lr

A latin ég orosz nyolv f6bb kÖzib sajátságai ..... 2t2
GyakorlÓ mondatok 216
Tdrgy. éa azómuta.ő (índ ) 226

Nemzti TankÖnyvkiadÓRt.
A kiadásértfe|el: dr. Abrahám Istvárrvedriga4gatÓ
Raktári sám:02075
Felelós sarkeszó: Boronkai S. Á,g!es
Utánnyomásraelókésátette:TÓth Tímea
Múszaki veutö: BabicsnéVasvári Ete|ka iga4atÓhe|yetles
Műszaki sarkeszö: orlai Márton
Terjedelem:15,25(N5) Iv
3l. kiadás' 2000
rÓ-lnnw Nyomdaipari - 2o00.o9l
Kft.,Budapest