Malmok – a „magyar” Malom

Közzétéve ​április 3, 2015

Magyarországon a ​sakk mellett a másik legismertebb

táblás a ​malom​, még pontosabban a ​„klasszikus” malom​. Szinte mindenki ismeri,
gyerekek, felnőttek kedvelt játéka.

Lássuk a szabályokat!

3 játékszakaszból áll:
 1. Lerakásos (megnyitás)

A játékosok felváltva lerakják köveiket, korongjaikat a tábla üres rácspontjaira – a

„klasszikus” malomnál​9-et.

1. Lépegetős (középjáték)

Felváltva, bármely szomszédos, vonallal összekötött, üres rácspontra áttolhatók a

kövek.

1. Ugrálós (végjáték, ez elmarad olykor)

Akinek a hadereje 3 kőre lecsökken, bármely üres rácspontra áthelyezheti a kövét.

Ütés

Akár lerakás, lépés, vagy ugrás során, ha az elhelyezett kő 2 másik ugyanilyennel

valamelyik rácsvonal mentén egymás mellett hármast alkot, „malom”-nak számít. Ez egy
ütő alakzat, amely révén a játékos jogot kap arra, hogy az ellenfél kövei közül 1-et
levegyen a tábláról.

Am
​ alomjáték​célja

Vagy 2 darabra leütni az ellenfél köveit, vagy lépésképtelen helyzetbe hozni őt

(beszorítás).

Kiegészítő szabályok

● Ütés esetén az ellenfél „malom” állásából tilos levenni követ.

● Érvényes az úgynevezett „csiki-csuki” állás. Azaz, ugyanazzal a kővel
„malom”-ból „malom”-ba léphetünk, ezáltal folyamatosan ütünk.
● Létezik beszorításos győzelem is: ha az ellenfél van soron, és nem tud
lépni, akkor a lépéskényszer miatt veszít.
● A malomból levételt illetően több alternatíva létezik azokra a speciális
esetekre, amikor az ellenfél minden köve malomban van, vagy egyszerre
két malmot zárunk be.

Malomvarik
Ezeket a szabályokat minden más malomvarinál érvényben lévőknek tekinthetjük.
Kivéve az ​
„egyszerű” malmokat​, amelyekről majd egy későbbi bejegyzésben lesz szó.

Felmerülhet és fel is merül gyakran az a kérdés viszont, hogy hány kővel játszhatók? Mi
az az optimális szám, amely a legélvezhetőbb játékot nyújtja?

Nos, ilyen szám nincs, mert kérdés, hogy ki, milyen játékot szeret? Pergősebbet, sok
ütésest, vagy inkább lassúbbat, beszorításra törekvőt…

Általános javaslat azonban van, amely rendszerint beválik:

● Állapítsd meg a mezőpontok (rácspontok) számát, az eredményt oszd el

3-mal! Mindkét játékos tehát elfoglalja a tábla harmadát, a tologatáshoz
üresen marad a tábla harmada.
● Az előbbi, de 1-gyel megnövelve az eredményt! Általában így játsszuk a
hagyományos, ​„klasszikus” malmot​is: 24 : 3 = 8, 8 + 1 = 9. Tehát 9-9 kővel.

Kivételek mindig lehetnek, mint például az a tábla, amely a ​tradicionális,

„klasszikus”változatból a sarkok – és még más hármas pontok – összekötésével
származik. Például jól játszható 12-12, tehát 24 kővel is, amely a rácspontok száma is
egyben.

Megjegyzés: a rácspontok összeszámolása jó feladat (nemcsak) kisebbeknek a minták

(blokkok), számképek felismerésére, a számolási készség fejlesztésére.

„magyar” Malom – Dr. Tichy-Rács Ádámtól

Amely nem is egy, hanem nagyon sok táblavariációt jelent… Itt alul kettőt találsz
mintának. Készítése kiváló feladat kisiskolásoknak, de még nagyobbaknak is:

● Rajzolj egy 6×6-os négyzetes táblát, amelynek 7×7, azaz 49 rácspontja

lesz!
● Ezekből válassz ki úgy 21-et, hogy minden vízszintes és függőleges
vonalon 3-3 legyen!

Sikerült? Akkor máris készen van egy tábla! Csak a kiválasztott, bejelölt pontok
tartoznak a játéktérhez. A többi pontnak nincs szerepe, ezek csak a vonalak
kereszteződései.

Hozzá lehet fogni a játékhoz, ha más nincs, akkor babszemmel, kukoricával, vagy
kaviccsal. Az előbb leírt szabállyal. 8-8 kővel ajánlott…Érdemes kipróbálni…
Kiegészítések
Mi van akkor, ha az egyik játékos egyszerre 2 malmot zár be? Ilyenkor előzetes
megegyezés dönthet arról, hogy hány követ vehet le. Például 1-et, vagy 2-t.

A fenti kiegészítő szabályok bármelyike – különösen az első kettő – szintén megegyezés

kérdése lehet.

Érdekesség a m
​ alomról

A ​„klasszikus” malom játszma mindkét fél hibátlan játéka esetén szükségképpen

döntetlenül végződik. Ez a „biztonságos stratégia” azonban olyannyira bonyolult, hogy
képtelenség megjegyezni, ezért is lesz mindig élvezhető játék a ​malom.​ A „biztonságos
stratégia” létét számítógéppel igazolták. (Ralph Gasser 1994)

Felhasznált és ajánlott irodalom