A hermeneutika elmélete Nem azt dllicom, hogy a nak Heidegger szerint kell eljéenia, Azt mon- Be cls ogy hex eccken Petco pict wibeee meer eT el pontig el kell meni vele, Am ez az 6s gyorsasag vagy a meggondolatlansig dsvénye. Ezen az dsvényen a teolégus nem ja el anak megvizsgaldsét, hogy vajon a lét Heidegger szaméra azonos-e hogy filo: értelemben (Fordttotta: Seabé Itodn) PAUL RICOEUR: A TANUSAG HERMENEUTIKAJA Paul Ricoeur: ,L‘herméneutique du témoignage” Ini Archivio di Filosofia (La. testimonianza) 42, 1972, 35-61. oldal I. A PROBLEMA. a mélysegére Jean Nabert miivében (La Désir de Diew ILL. ki Atantisdg f figgésekre, aki elm tcoldgia dsszeomlis nudlis. és. mordlis_aszkézis_révén_alkalimassi_valkarra, hogy az. & amely valéjdban az. abszolit abszohit i et erméneutique de Fabs"186 A hermeneutika elmélete Aza filozifia amely igyekscik dsszckapesolni az abseobit megtapasctnldsdt az abszolit esuméjérel. ‘Az eredendé igenlés az abszohit igenlés minden ismertetdjegyét magin hordja, de sosem léphet til sem a tet kilsGleg kifejezni képtelen bels6 aktuson, sem a ben- sGleg megérzétt léten. Az eredend6 igenlés inkabb: a lét meghatérozatlan beiktatésa, & csak arra az eszmére vonatkozik, amit az én nmagérdl alkot. Ez az credend6 igenlés a reflekti filozétia szaméra semmiféle értelemben sem megtapasztalés! Bér szdm szerint minden ember valdsagos tudatival azonos, az. eredendé igenlés az. em ber sorsét meghatirozb Korlétok tagadisinak megvaldsulisa. Ez az, amit czentl imegtoszsiie"nak (depouilement) fogunk nevezi,* Ebben a megfoszdsban kcerill szembe a reflexié azokkal az, esetleges jelekkel, amelyek dltal az abszolit nagy- lantést enged énmagaba. Ez a megfosztédés nem pusztén etikai, hanem, ‘Aas tekintjtik megtosztédisnak, amikor az abszohit feltétlen elgondo- ‘wimaszat a metafizika transzcendens tirgyaiban, amikor iis opalas epi két okbsI nem ér fel a fenti értelembe fogalmaval iden olyan cupido scienai végs6 megtoszt6dés tes arra, hogy azoknak az, eseményeknek, vagy teljesen esetlezes is Folfogia, amelyek arrél tesznek tantisgot, hogy az sigazolh: PAUL RICOEUR: A tansisig hermeneutikdja 187 ieeés most legy6zetert. Ez tanisitvdny pedig nem saikithet6 le azoknak a normk- naka példizatos folmutatéséra(illusztrsliséra), melyeket w igazolhatatlan mér Osz- szezavart. A gonosz bevallisa ~uijésziletéstink érdekében - tobbet kivin a magase- tos példsk felmutatiséndl:olyan szavakat & tetteket kivin meg, amelyek abszolitak, abban a értelemben, hogy az igazolhatatlan gyékere nyilvénvaldan és lithatéan kiv irtatott. Aszimbélum is éppen amiatt kevesebb a taniségndl példa. A példa tareé 4 szimbélum mér nem minden egyes imédokat, mig a szimbs- a ~, hogy hogyan kissiik zésck kiilsoségességével, ick a paradoxonnak a megoldésira val- részt a tamtiség mindennapos fogal- ikai médszereket alkalmazok. Néhiny olyan ean 9 tno eater fiance tal ee modszer ltoztatésra kényszerit: wate kkériigmatikus jelen- ig. Usyanakkor 4 x macy bl aapdlonok, hogy sek tebe Rep amindennapos jelentést, hogyan tarthatk meg és egydltalin megrarthatdk-e * JeaN NABERT, Esai sur le mal (Part: Pres Universitaires de France, 1955), p. 148A hermencutiba elmélete PAUL RICOEUR: A tansisdg hermencutitaja 139 U igy a tanusag eg UL. A TANUSAG SZEMANTIKAJA sen on tis ey i fennapos nyelv olyan jelentés-feltételeket hordoz, amelyeket konnyti felis- ‘egy adott fogalom értelmes szvegkrnyezetben szerepel utal, arra a jogi cselekményre, melyben véd & véde- igt6l dontést Kovetel két vagy tb peres fel kézti vi gadalom ritusa erdsiti és sze ez mi Ezek a kilénb626 vonisok annak az. analogikus takin indennapos nyelvben igyekszik régzi sének értelmét. Valéban, a jogi diszkurzus modellil szol is, amelyekben kisebb ugyan a tirsadalmi ritus régzité ereje, de a per alapvet vons- sai felismerhetk benniik. a a) Nézzitk meg eldszir a sper" é a speres fel” kifejezéseket. Csak ott tantisko- van a peres felek kézétt, akik egymés ellen vannak é ez pert vont nélfogva a tamisg mindig bizonyiték valaki mellett vagy valaki ellen: sik ellen. A pernek é a peres feleknek ez a jelentése Kirerjesztheré minden olyan helyzetre, amikor az, ftélet vagy a déntés esak ellentétes vélemények, titk626 szempontok vitdja vagy szembe- sitése végén saiilethet meg. Majdnem minden emberi helyzet ilyen, Nem tarthatunk a, esak valbsaindségre, és a valdszintl esak vélemények haresban ‘A tamisdg cldszir is kvizi-empirikus jelentéssel bir; a tantiskodés aktusétjeloli, técelt arrél, amit valaki Ktott vagy hallott. Ennek az aktusnak a szer26je: a aki besedmol are6l az eseményr6l, amit litott vagy megismert. Tlymédon ink szemtanir6l (vagy filtantirél). Ez az els6 jellegzetesség minden més cempirikus seférshoz kot. Azért besaélek kvazi-empirikusrél, mert janem beszAmol6, azaz az. esemény elmondésa, el- tt dolgokat az elmondott dolgok szintjére viszi ckkel jér a kommunikécid si A tamisdg, ‘5s kapesolatot jelent: valaki tamtisgot tesz és valaki hallgatja a tantisdgeérelt. A de aki gtérelt kapja, az nem Istott, esak hall. © csak a taniség- ital elmondott tények valdsdgiban. A tanti- tettallités jellegzetes alkalmazésa ennek az. elgondolisnak a trténelemre, a torté- r inyra vonatkozik. Sokszor nemesak az. események szemtantiinak frdésban régaitett beszdmoldjat tartjuk tamtivallomssnak, hanem minden olyan térgyhor ilé d érvet szolgaltathat egy sajitos tétel mellett vagy ellen. A ndasos vélemények vit§javal kapesolatban tekint- tSrténeti médszer egy sajétos kate- 45 jellegzetes és alkaimazott dtvitelét; 6 erejér bizonyita. A jogi stvitele et jellegzeressegét erdsiti egy esemény, ti. at tang vallomésdban sziilerett vonésai kézétt | i dontéshez kapesoldik. Az itélet jogi sei A tantiskodésnak az a edlja, hogy r , jogot clismerd vagy ra ‘ethozatal dltalinosithaté vo- -dsigor” (Eric Weil) kivan eirozza meg a tantisig, valaminek az érdekében dintés sziiless Fahiad, ket \k tamisdgot & fi a sadszerinti vagy analos