Ismcrttjcs, volt cgyszcr egy sakkpzo automata,0 ,mely ugy volt

megszerkesztve, hogy barmilyen lepesre megfelelo ellenlepes-

sel valaszolt, s biztosan megnyert minden jatszmat. A tabla
jokora asztalra volt folhelyezve, mogotte torok ruhas babu ult,
szajaban vizipipa. Tukrok segitsegevel azc az illuzibt keltet-
tek, hogy minden oldalrol at lehet latni az asztal alatt. Va-
lojaban egy piipos torpe iilt ott, aki mestere volt a sakknak,

c^jrl3j •> *1( es zsinoron mozgatta a babu kezet. Egy ennek megfelelo fi-
O lt»
lozofiai berendezest is elkepzelhetunk. Mindiga ytortenetmi
materializmus" nevezctu babu fog nyerni. Barmivel szemben
megallja a helyet, ha szolgalataba fogadja a teologiat^amely
manapsag koztudomasuiag kicsi es csuf, es amugy sem sza-
bad szem elott lennie.

, II

,,Az emberi lelek egyik legfigyelemremeltobb sajatossaga

- mondja Lotze -, hogy az egyesekben sok irigyseg van, de a
mindenkori jelen altalanos onzetlenseggel viseltetik a jovo
irant." E gondolat segit megerteni, hogy a boldogsag magunk-
ban orzott kepet mennyire atitatia annak az idonek a szfneze-
-'•""" '-"• •-;•"—- 1*—_.-.,.«~,,~ ,,,..-,-.«,. ,v™-.,. .,...--» :• „ ,J. , ,. .. . .V.™.,-,.!-,.,. -.—,.

Csak ajnit_mi_lggzunkbg, abban a leyegoben ±erem Qlyajx_b-Ql-

961
1 dogsag, mely irigy_segunk«t.Jolkelth_e_dj_j;sak^ azok kozptt az
emberek k^tt^^^kel^bCTzelJbctnenk, azokkal az asszonyok-
; kal, kik nekunk^adhatnak^magukat. Va^s^b^do^^^p-
zeteben kiolthatatlanul ott yjllodzik a mcgyaltase^ £s ugyanez
^_^JB^^?k _a_ kepzctcre,_inellyel a _tort^nelemnek van dolga.
A mult titkos indexet Jiordoz magan., .s_a megyaltashoz, van
rendelye altala. Nem er el hozzank is egy fuvallat a levcgo-
bol, amely a hajdaniakat vette koriil? ncm visszhangoznak reg
' elnemult hangok abban, amire odahallgatunk? es konilrajon-
gott asszonyainknak nincsenek-e novereik, kikrol mar nem is
tudnak? Ha igen, akkor titkos megallapodas van koztiink es
a valaha elt nemzedekek kozott, Akkor vartak bennunket a
foldon. Akkor valami gyenge messiasi er^ adatott nddmk, mi-
kent minden elottunk jaro netnzedeknek is, s a multnak igy
kovetelese van velunk szemben. E kovetelest nem lehet ol-
cson teljesiteni. A tortenelmi materialista tudja ezt.
Ill
A kronikas, aki sorra-rcndre elbesz^li az esemenyeket, es nem
-. tesz kiilonbseget klcsi es nagy kozott, arra az igazsagra tekint,
,; hogy semminek, ami egyszer megesett,. nem szabad elvcsznie
; a tortenelem szamara. Persze_ csak a_ m'cgvaltott emberiseg
kapja orokbe az egesz multjat. Ami azt jelenti: csak a meg-
. val-tott emberiseg szamara adatik meg, hogy multjanak bar-
' mely pillanatat felcitalja. Minden atelt pillanata egy-egy cita-
?• tion a 1'ordre du jour - napiparancsi dicscret, jteletnapi.
962
IV
Eloszor flz elelemre cs ruhara Icgyen gon-
, dotok, akkor aa Isten Orszaga majd ma-
gatol a tietek lesz,
Hegel, 1807
Az osztalyharcot, mely a Marxon nevelkedett tortencsznek
mindig szeme elott lebeg, ama durva es materialis dolgokert
vfyjdk, melyek nelkul nlncsenek finomak es spkitualisak sem.
Amde ez utobbiak nemcsak ugy vannak jelen az osztalyharc-
ban, mint valami elkepzeles a gyoztesre varo zsakmanyrol.
Hanem bizakodas, batorsag, humor, furfang, tantorithatatlan-
sag, kitartas formajaban ott mukodnek a harcban, es hatasuk
a tavoli idokig er. Sohasem szunnek meg ujra es ujra kerde-
sesse tenm^jninden egjes^^ypzelmet, amelyet valaha arattak
a hatalmasok, Mikent. a vjragok totditfek fejuket a nap fele,
jy^mrffiok2atos^Jidio^pj2mus reyerj az elmult dolgok mind
ajele a nap fde igyekeznek fordulni, raely felkeJQben van a
jtprtenelem^gen. Aligha van ennel kevesbe eszreveheto valto-
zas, de a tortenelmi materialistanak nem szabad szem elol te-
vesztenie.
V
A mult igazi 'kepe elsuhan elottunk. Egy_£elyillan6 kepben le-
het csupan a multat megragadni; abban a soha vissza nem
tero pillanatban, amelyben eppen megismerheto. ,,Az igazsag
nem fog~~~*elszatedni eloliink" - ez a Gottfried KellertoFszar- Ii
?*TF ••—" ' "" ""•'= -- •'" •—••'•~"**^aa* -
mazo mondas azt a helyet mutatja a historizmus tortenelem- j
kepen, ahol a tortenelmi materializmus rest iit rajta, Mert a t
i: minden jelennek, amely nem ismeri i
tartania kcll toie, "hogy elvesziti. *
963
 VI
Tortenelnnlegartikulaini a miiltat, ez nem ugyanaz, mintjneg-
allapitani, ^hogyan^ is tortent vaiojaban".0 Inkabb a^tjelenti,
hogy_hatalmunkba kerjtunk egy^ emleket, mely
lj£S^illariatban_fcilvillan bennunk. A multnak azt a kepet rog-
ztteni, amely a veszely pillanataban hirtelen megjelenik a. tor-
tenelmi szubjekturn elo(;t, ez a tortenelmi materiatfiznius dol-
ga. A veszely egyarant fenyegeti a tradfcio tartalmat es azokat,
akik befogadjak a tradiciot, Ugyanaz a veszely: az utalkodo
osztaly eszkozeii]^ sze^odtetik___pket. linden korszakban ujbol
meg kell kiserelni, hogy elragadjuk a hagyomanyt a konfor-
mizmustol, mert az maga aid akarja gyurni. Hiszen a Messids
nemcsak megvailtofcent jon el, hanem mint az Antikrisztus le-
gyozoje is. Csafc olyan tortenetfro kepes az elmult dolgokban
folszitani a remeny szikrajat, akit egeszen athat az, hogy me'g
a halofctafc sem lesznek biztonsagbari, ha gy6z az ellens£g. fis
eddig meg mindig gyozott.
VII
Gondoljatok a t^lre es homalyra
K volgyben, melynek jajszava kUlt.
Brecht: K.oldusopera
[Vas Istvan forditasaj
Fustel de Coulanges javasolja a torteneszcknek: aki fel akar
elevenfteni magaban egy fcorszakot, az verjen ki fejebol min-
dent, a-mit a kesobbi tortenelemrol tud. Nem Is lehetne pon-
tosabban meghatarozni a modszert, amellyel a tortenelmi ma-
terializmus szakitott. A belceles modszeret. A lelki restsegbol
ered; csiiggedtek vagyunk mcgragadni a tortenelem igazi ke-
p^t, mely csak egy pillanatra villan fol. A_kozepkoti teologu-
sok ace"dia° neven ismertek e--nir—~'^
^^___
restseget
- ^
s -va ' ' szgmorusaH.o§s.kj-
j ljg7 r 1 . .-.""mf
nak tartottak. Flaubert frja: ,,Peu de gens devineront combien
iTa fallu etre triste pour ressusciter Carthage."0 Vilagosabba
valik e szomorusag mibenlete, ha foltessziik a kerdest: mibe eli
bele magat, kivel azonosul a historizmus modszeret koveto
tortcnetiro. Nem lehet mas a valasz: a gyoztes helyzetebe.
A gyoztesnek pedig, barkik es barmikor gyoztek, mindig az
eppen hatalmon levok az orokosei. Az effajta beleeles fcehat
mindig az 6 hasznukra valik.*'A tortenelmi materialista sza-
mara ennyi eleg is. A mai hatalmasok diadalmeneteben, mely-
nek utja azoknak a testen vezet keresztiil, akik ma vannak
foldre terftve, ott menetelnek mind a hajdani gyoztesek. Regi
szokas szerint vegighordozzak a zsakmanyolt holmikat is. Ne-
viik: kulturalkjavak/' Mint varhato, a tortenelmi materialista
idegenkedve nezi dket. Mert a kulturalis javak, amit csak lat,
mind^olyanckk, hogy nem tud borzongas nelkiil gondolni ere-
"detukre. Nemcsak a nagy zsenik kinlodasanak koszonhetik 16-
tiiket, hanem a nevtelen kortarsak robotjanak is. Nines olyan
dokumentuma a kulturanak, amely ne volna egyben a bar-
barsagnak is dokumentuma. Es ahogy maguk a javak nem
mentesek a barbarsagtol, =az dthagyQmanyozas.JolyajQat:a ^gni
^az^^amdlynek soran egyik kezbol a masikba kerulnek. A tor-
tenelmi materialista ezert, ha lehet, inkabb tavol tartja magat
az ilyesmitol. Az 6 dolga az, hogy szalirany ellen fesulje a
tortenelmet.
vm
Az elnyomottak tradfcioja arra tanit, hogy a ,,rendkiyuli_^alJa-
pot", amelyben 61unk, a dolgok rendje _szerint jvajg. El kell
jutnunk a tortenelem ennek megfelelo fogalmahoz. Akkor vi-
965
lagosan latjuk majd, hogy mi a feladatunk: kivaltaniaz igazi
rendkiviiii allapotot; es cz javitani fogja poziclonkat a fasiz-
mus elleni harcban. A fasizmus eselye nem utolsosorban azon
alapul, hogy ellenfelei a haladasnak mint valami tortenelmi
normanak a neveben szallnak szembe vele. - Csodalkozni afo-
lott, hogy a huszadik szazadban ,,meg" lehetseges az, amit
megertiink, ez nem filozoBkus dolog. Nem kezdete semmi-
lyen felismeresnek, hacsak annak hem, hogy a csodalkozas a
torteneletn tovdbb fonn nem tarthato felfogasabol ered.
IX
Szarnyam kesz elroppenni mar.0
&n uissz&fordulok,
meet szerencsem nem volna, bat
maradnek holtig ott.
Gerhard Scholem: Angelus udvd&ete
[Totfalusi Istvan
Van Kleenek egy Angelus Novus cimu kepe.° Angyallt abrazol,
aki mintha rameredne valamire es el akarna hatralni tok. Sze-
me tagra nyilik, szaja nyitva, szarnyai kifeszulnek. Ilyen lehet
a-tprtenelem angyalai Arcat a mult £ele forditja. Ahol mi ese-
menyck- lahcolatat tatjuik, ott 6 egyetlen 'katasztrofat lat,
raely sziintelen romot romra halmoz, s mtndct a laba. ele so-
dorja. Idozne meg, hogy fettamassza a holtakat es osszeillesz-
sze, ami szettorott. De vihar kel a Paradicsom felol, bclekap
az angyai szarnyaiba, es dy erovel, hogy nem tudja tobbe
osszezarni oket. E vihar feltartoztathatatlanul uzi a jovo fele,
amelynek hatat fordit, mikozben az egig no elotte a comhal-
maz. Ezt & vihart nevezziak haladasnak. : akkban, a nemct munkasok kozott, A gothai program0 mar
966
X
A kolostorok szabalyai olyan meditacios targyakat irtak eld,
melyeknek az volt a feladata, hogy dlvegyek a szerzetesek kcd-
vet a vilagtol s az elet forgatagatol. Hasonlo rendeltetes szab-
ja meg az itt kovetett gondolatmenetet. Az a szandekunk vele,
hogy most, amikor a politikusok, kikben a fasizmus ellenfelei
remenykedtek, a foldon hevernek es vereseguket iigyiik el-
arulasaval sulyosbitjak, kiszabaditsuk a politikai vilag-fit° az
altaluk koreje font halobol. Az elmelkedes abbol indul ki,
hogy csupan egyazon dolognak a harom oldada volt, amit lat-
tunk: hogy e politikusok vakon hittek a naladasban, hogy biz-
jtak )ft6megbazisukban", es vegul az, hogy szolgai modon ala-
rendeltek magukat egy ellenorizhetetlen apparatusnak. Majd
igyekszik kepet adni rola, hogy szokasos gondolkodasunknak
mennyire nehezere esik a tortenelem olyan felfogasa, mely nem
vallal semmi cinkossagot avval, ami mellett e politikusok to-
vabbra is kitartanak.
XI
A konformizmus, mely kezdettol fogva otthonos volt a szocial-
demokraciaban, nemcsak a politikai taktikara, hanem a gaz-
dasagi elkepzel&ekre is ranehezedett. Egyik oka volt a kesab-
bi osszeomlasnak, A nemet munkasokat az kotrumpalta a
legjobban, hogy ugy gondoltak: 6k usznak az arral. S e vtz-
aram eseset, veltek, a technikiai lejlodes adja. Inncn mar csak
egy lepes volt az az illuzio, hogy a technikai haladas sodranak
me^felelo gyari munka valamifele politikai teljesitmenyt je-
lent. A regi protestans mun'kaerkolcs tamadt fo'l, szekularizalt
magan viseli ennek az eltevelyedesnek nyomait. Azt a meg-
967
 % hatatozast talaljuk benne, hogy ,,a munka minden gazdagsag-
nafc es minden kultiiranak a forrasa". Marx rosszat sejtett, s
azt valaszolta, hogy akinek munkaerejen kiviil nines mas tu-
lajdona, az ,,mas emberek rabszolgaja kell hogy legyen, azoke,
akik a targyi munkafelteteleket tulajdonukba keritettek". De
hiaba, a zurzavar egyre jobban elhasapodzik, es nem sokkal
kesobb Josef Dietzgen mar igy profetal: ,,Az uj idok messia-
sat munkanak hivjak. . . A munka. .. tokeletesiteseben.. ,
rejlik az a gazdagsag, mely ma kepes beteljesiteni azt, amit
eddig nem teljesftettek a megvaltok." A munkanak ez a vul-
garis marxista folfogasa nem a'kad fennn azon, hogy a tcrmek
mennyire megkoti a raunkasokat, ameddig nem maguk ren-
I delkeznek vele. Csak a termeszet leigazasaban tett elorehala-
| dast akarja elismerni, a tarsadalmi visszafejlodest nem. Azok
I a technokratikus vonasok jelennek meg itt, amelyeket majd a
I fasizmusban latunk viszont. Ilyen a termeszet ama fogalma,
| mely veszjoslo modon eliit a negyvennyolc elotti szocialista
', utopiakbol ismerttol. E vulgaris marxistaknak mar a terme-
{
^
szet kizsakmanyolasat jelenti a munka, s ez az, amit - naiv
elegedettseggel - szembeallitanak a proletariatus kizsakmanyo-
f lasaval. E pozitivista koncepciohoz kepest meglepfien egesz-
seges erzekrol tamiskodnak azok a fantazmagoriak, amelyek
annyi alkalmat adtak Fourier kigunyolasara. Fourier szerint
a jol megszetrvezett tdrsadalmi munka eredmenyefceppen negy
hold fogja bevilagitani a foldi ejszakat, a jeg visszahiizodik a
sarkokrol, a tengerviz nem lesz tobbe sos izu es a ragadozo
allatok az ember szolgalataba allnak. Mind-mind annak a
munkanak a peldaja, mely nem kizsakmanyolja a termeszetet,
hanem mehebol olyan teremtmenyeket kepes vilagra segiteni,
amelyek lehetseges dolgokkent mindig ott szunnyadtak benne.
A munka megromlott fogalmahoz hozzatartozik, mint kiege-
szitoje, a termeszetnek az a foga'lma, amely - Dietzgen kife-
jezeseVel - ,,gratis° rendelkezesunkre all".
XII
Szuksegiink van tortenelcmre, de nem ligy, J
ahogyan azoknak, akik elkenyeztctett nap-
lopdk a tud^s kertjeben.
Nietzsche: A tdn&nelem haszndrol es kd-
rdrol az 6let szdmdra0
Maga a harcolo, elnyomott osztaly a tortenelmi megismeres {
szubjektuma. Marxnal az utolso szolgasagba vetett osztalykent ]
jelenik meg, a bossziiallo osztalykent, mely a legyozottek nem- j
zedekeinek neveben viszi veghez a felszabaditas muvet, Ez a 1
tudac, amely a ,,Spartacus"-ban° egy rovid idore meg egyszer
foltamadt, a szocialdemokratak szamara kezdettol fogva ta-
szito volt. Harom evtized alatt majdnem teljesen sikerult el-
felejteniuk Blanqui nevct, melynek erccsengese megremegtette
az elozS szazadot. Abban tetszelegtek, hogy a munkasosztalyra.
az eljovendo nemzedekek megvaltasanak szerepe var. A leg-
jobb erot feszito int metszettek el igy. Az osztaly ebben az |
iskolaban megtanult leszokni a gyuloletrol es meg az aldozat^ |
keszsegrol is. Mert mind a ikettot a leigazott osok kepe tap- j
lalja, nem pedig a felszabadult unokak eszmenye. *
XIII
Ogyunk naprol napra vilagosabb lesz, s a
n£p naprol napra okosabb.
Josef Dietzgen: Szocidldemokrata jilozo-
fia°
A szocialdemokrata elmeletet, s meg inkahb a gyakorlatot, a
haladas olyan fogalma hatarozta meg, amely nem a valosag-
hoz igazodott, hanem dogma igenyevel lepett fol. A szocial-
969,
demokratak_Jejeben L_4_ elo-
szor_jj._jnagan ak az_e
A haladasTrnasbdszorT vege-
€gend^" meg-
Jenyegeben ..veve feleattoztatha-
vonalu.yagy_ spiral alakii p^lyat fut
Mind a harom allitmany vitathato, es barmelyiket ki-
kezdheti a kritika. De ha vegsokig vissziik, akkor vissza kell
nyulni mogeju'k, s arra kell iranyitani a kritikat, ami mind a
haromban kozos, A^^mberi^nem tort^ielmi haladasanakjkep-
zete elvalaszthatatlan a homogen es ures idobenjlezajlp folya-
mat kepzetetpl. Ezt kell birailat ala vennunk, csak ezen az
alapon gyakorolhatunk kritikat a haladas kcpzcte folott alta-
laban.
XIV
Eredet a _cel.
Katri Kraus: Szavak versben13
A tortenelem j)lyan konstrukcip^ tar^a^mely nem a homogen
es__ures^.haqem ^.a^._Mpstrta.J ..kjtoltb'tt idoben megy vegbe. Ro-
bespierre szamara az antik Roma Most-tal telitect mult volt,
. _franciajor-
magat.0 Dgy idezte
a regi Romat, mint ahogy a divat idez valamilyen miiltbell
viseletet. A_jiyat szimjttpt jog arra, ami aktualis, barhol buj-
kal az a^jyalahajbozotiaban. Tignsugrassal veti^magat a mult-
baT Csakhogy cgy olyan arenaban, ahol az uralkodo osztaly
parancsol, De ha ugyanez az ugras a tortenekm szabad" ege
alatt megy vegbe, akkor dialektikus ugras lesz belole, ami-
nek Marx fogta fol a forradalmat.
970
XV
Cselekvesuk pillanataban a forradalmi osztalyofc tudataban
vannak, hogy atszakitjak a tortenelem kontinuumat. A nagy
forradalom uj naptart vezetett be. Az ui naptar elso.napja
idobeli itl^v^s^^r^nejenibeji^ SJenyegeben veve ugyan-
ez _a nap ^t£L_yj^sja^ az unnegaapoknak^a megemlekezes _jRap-
jainak alakjaban. A naptarak tehat nem ugy merik az idot,
mint az orak. Olyan tortenelmi tudat emlekmuvci, amelynek
Europaban szaz ev ota a legcsekelyebb nyoma sem lathato.
A juliusi forradalomban meg volt egy kozjatek, amikor is jo-
gaiba lepett ez a tudat. A harcok elso napjanak estejen az
tottent, hogy Parizs tobb helyen egymastol fiiggetkniil es egy-
idoben szetlottek a toronyorakat. Egy szemtanu, aki talan a
timnek koszonhette a divlnacidt, igy mondja el:
Qui le ccoirait! on dit qu'irrites centre 1'heurc
De nouveaux Josues, au pied de chaque tour,
Tiraient sue les cadrans pout arreter le jour.*
XVI
A tortenelmi materialista nem n^ndha^le rpla, hogy fogalmat
alkosson az olyan_iel^rokjimjely_n^
lenben az idofolyam beall^dsi. njugalombani aUapodik nieg.
E fogalmat eppen &% a jelen definialja, amclyben a tortenelmi
materialista_szemelyesen es sajat maganak tortenelmet irT
A~historizmus a mult ,,orpk"_kepet akarja> ° ellenben olyan
tapjisztalatqt^a multrol, imely^egymagaban megaU. Masqknak
* [,. Ki hina^? diihosen az oraca, meselik, / szamos uj Jdzsue rainden torooy c!5tt, /
hogy rnegilljon a nap, a mu.£ae6kra 16tt." TotEalusi IstvSn. forditasa.]
971
 engedi at, hogy kiadjak erejukct az ,,Egyszer volt" kurvanal a
historizmus0 bprdelyaban. 0 ura marad a magaenak: elcgge
ferjj, hogy atszakitsa a tortenelem kqntinuumat.
XVII
A historizmus jogszeru betel jesitoje azegyeteraes tortenelem,
A tortenetfrasnak ettol a fajtajatol talan meg elesebben eliit
a materialista tortenetiras modszere, mint a tcibbitol. _Ennek
EJjanisa_jaclditiv-;-~-a-- Jte-
nyek tomeget mozgositja, hogy kitb'ltse a homogen es iires idot.
' A materialista tortenetiras yiszont egy Fonstrukcjos elven ala-
pul, A gpndolkqdast nemcsak a gondolatok mozgasa teszi, ha-
nem megakadasuk is. Ha valahol a_gondolkodas egy feszult-
I seggel teli konstellacioban hirtelen lead.!, ez olyan sokkot valt
, ki ott, hogy a gondolat ezaltal monadda kristalyosodik. A tor-
tenelmi materialista csakis ott kozeiit meg valamely tortenel-
mi targyat, ahol az monadkent all elotte. E_strukturdban^ a
! torjgn;es^ m^s^asi__jnegakasztasanak jelet ismeri fel, mas szo-
^l_^fgrradaimi eselyt: az elnvomott muiter^jyivott: Iiarcban .
Bs megragadja ezt az eselyt, hogy kiszafcitson egy bizonyos
korszakot a tortenelem homogen lef olyasabol ; ugyanigy sza-
| kit ki egy bizonyos eletet a korszakbol, egy bizonyos muyet az
leletmubfil, Eljarasdnak az a termese, hogy a cnuben benne vaji
I az 6letmu, az eletmuben benne van a korszak, a^ .korszakban
\ van a tortenelem egesz lefolyasa. A tortenelmi tudas
fajan taplalo gyumolcsok teremnek, s belsejiikben az ido az
ertekes, de izetlen mag.
972
xvni
,,A homo sapiens nyomoriisagos otvenezer eve - mondta nem-
regiben egy biologus - a szerves elet foldi tortenetehez kepest
csupan annyi, mint az utolso ket masodperc egy huszonnegy
oras nap vegen, A civilizalt emberiseg tortenete pedig, ezzel
a mertekkel merve, csupan az utolso ora utolso masodpercenek
egyotodet teszi ki." A C^Ipsj^ amcly -_ mint a mes siasi ido
modellje - egy roppant ^bbreviaturabar^pssz^oglalia az em-
beriseg^tortenetet, ha|szalr>ontosan megegyezik a%z#l az alak- 't
kal, amilyennek az univerzurnban jelenik meg az emberiseg
tortenete.
[FUGGELfiK]
A historizmus beeri avval, hogy kauzalis kapcsolatot letesit
a tortenelem kulonbozo mozzanatai kozott. De egy tenyy azert
mert ok, _ meg nem tortenelmi
~nr~i^ -
teny is.
.. i
Posztumusz valik azza,
olyan esemenyek reven, melyeket evezredek valasztanak el to-
je. Az a tortenesz, aki szem elott tartja ezt, elall attol, hogy
ligy morzsolja le az esemenyek sorozatat, mint valami rozsa-
fuzert. Azt a konstellaciot ragad[a meg, amelybe sajat korsza-
ka_kenil__egy me^hatarozott^^korabbi.yal. Igy olyan fogalmat
alapozza. meg a multnak, amelyben a mult Most lesz, s e Most-
ba a messiasi Most szilankjai furodna'k bele.
975