jZIJ REZSŐ: Nagy Gyula műuészete

REITLER LiÍSZLŐ: Műoéseeh, műuek és mügyüjtők

5ZIJ REZ5Ó

Nagy Gyula művészete

1922-ben szűletett Várpalotán, elszegényedett kisparaszti-kisiparos családból.
Édesapjanem sok érzéket árult el az örökölt pár hold meqműveléséhez, pedig apái,
mintjobbmódú gazdálkodók, értettek ahhoz, hogyan kell a mcstoha palotai földet
eredményes en megmunkálni. így aztán megpróbálkozott a kisiparosi mesterséggel
éppúgy,mint a bányamunkával, hogy aztán a Péti Nitrogénműveknél kössön ki, mint
gyárimunkás. Ha a fia által festett portréját nézzük, mindez leolvasható róla: fél-
paraszti,félmunkás vonások az arcon; kusza hajzat, barna arcbőr. messzeérő tekintet
- a belső nyugtalanságra vallanak. A feleségét korán elvesztő férfiú kűzdelmes élet
soránnevelte népes családját. Nemcsak láthatta fia indulását a művészpályán, hanem
tapasztalhatta azt is, hogy a palotai bányászok, a péti gyárvezetőség hogyan áll fia
beérőtehetsége mellé.
Mindjárt főiskolai tanulmányai első évében, 1942-ben résztvett a firenzei nem-
zetközipályázaton, amelyre a Főiskola 15 társával együtt jelölte, köztük Bótos Sán-
dorral,Eigel Istvánnal, Hantay Simonnal és Sarkantyú Simonnal. A nagyon nehéz me-
zőnybenÖnarckép-éveI az első díjat nyerte, amit kizárólaq a kép művészi kvalitásai-
nakkőszőnhetett. hisz a háborús viszonyok kőzött a politikai áramlat éppen nem ked-
vezettaz önarcképnek ott, ahol mások németeket dicsőítő, harci jeleneteket ábrázoló
képekkelszerepeltek ellenük, irányított erőteljes propaganda kíséretében. A díj ered-
ményeképpenaz 1942-43-a5 tanévet, mint ösztöndíjas a firenzei akadémián tölthette,
ahol 1943-ban diplomat kapott és kiállítást rendezett a Palazzo Strozziban. Tanárai,
FelieeCarena és Primo Conti, évtizedek múltán is megbecsüléssel fogadták egykori
tanítványukat.
1943-ban hazaérkezett s egyideig a Főiskolán Burghadt mellett lett tanársegéd.
A nyári szűnidőkben rendszeresen látogatta a miskolci művésztelepet, legutol-
ján 1944 nyarán dolgozott ott, amikor Pásztor círnű képére megkapta Miskolc város
1000pengős díját. A frontot 1945 márciusában Várpalotán vészelte át, utána 1945
őszétől folytatta tanulmányait a Főiskolán, de Burghardt mellett más mestereket is
látogatott, akik kőzűl Rudnay Gyulára s különösen Szőnyi Istvánra gondol vissza el

.54 JELENKOR 849

ne;n ~úló h~lával. Az ~tóbbin,á~, amiko~ jele~tkezett, a mester csak annyit
mar regen vartam mag at. - Felevet Bereny Robert mellett is eltöltött. mondott: . hogy mindkettőből csak kevés érvényesül. A tematikus részek a leggyengébbek,
1948-ban megnősült, s azóta Várpalotán él. Éveken keresztül innen " ~~ta1milag, és festőileg egya~ánt. Ahol ,viszont f,est~i f.an~áziáját szá;uyra engedte, fő-
városba - sokszor hetenként többször is - részint eleget tenni megbízásai Jkrt ,a re. l g a termeszetbe helyezett jeleneteknél. ott szep lírai reszleteket ert el. Emberábrá-
pedig ellátni közéleti funkcióit. 1954-1956 között a képzőművészeti szaka, ;eszint ~lásán érezhető a nagy mesterek hatása, elsősorban Szőnyié. Az egész mű sajnálatos
káraként tevékenykedett, s mind emberi, mind művészetpolitikai vonatkoz' o~Ztály tit- zzínbeli egyhangúságát a sok meztelen test egyszínű bőre okozza. Merészebb színel-
fővel nézhet vissza küzdelmeire. melyeket az 1955 elötti évek sivár képa~ ~ ~elt fentéteket viszont nem alkalmazhatott. mert a bejárat szűk tere azt nem tette lehe-
., 1 1 . . bb ' zomuveszeti
proqramjava , va arnint az egyre JO an erezhető nyomorúság ellen vívott T ' óvé
tesen ebben a harcban csak felőrlődni lehetett. - 1958 után tevékenyen k"
erme.sze- t 'A hatalmas kétrészes mű így is az 50-es évek egyik legsikerültebb falfestménye,
,zámos bravúros részlettel. Annyi esztendő múltán is több benne a dicsérhető részlet,
dött a Veszprém megyei képzőművészeti munkacsoport létrehozásában .ozremukö_
jában. es munká_ mint az elmarasztalható.
Már ez a munkája is, akárcsak a Pásztor-ember (1942), világosan mutatta, hogy
1956 után többször járt Olaszországban. Megfordult majd minden jel tő
.' áb,an, h ogy l'assa a k"oz~'p
éokor en osebb Nagy Gyula a hazai festészetben gyökerezik s nem is kérhetünk' tőle számon mást,
~aro:a o: es a reneszan,:;z nevezetesebb
é
alkotásait. Festői ér-
deklődése vonzotta ahhoz a fol dh oz, amelyen elso nemzetközi sikerét aratta 1 mint amit hitelesen, lényegéből folyó an , őszintéri. a rnűvészet rangján adni képes.
föld ké "bb d hálátl h ' ,sazoasz Szerencsére nála a belső igazság, a művészi tehetség és az alapos mesterségbeli tudás
tO. • ~so sem m~~a ,t a at a~ oz~a. ,1958~b,:n, ebben az anyagi helyzete és művész'
egymás kezét fogja. S mivel művészete a magyar hagyományokból nőtt ki, benne ma-
LeJlode,s~, szemp?ntJa~ol egyarant valsagos Idoszakban majdnem egy évig tart' k ~
~o!t ltáh~ban. FIrenzeben a festő-akadémián jól sikerült kiállítást rendezett (40
állított ki.) Hazafelé elidőzött Párizsban és Bécsben. - Olaszország
k~
mellett ., rt ep,et
o
~unkra ismerünk s így érthető, ha nem kapkod a gyorsan változó nyugati képző-
;llŰvészeti divatok után.
- 1956 tavaszán Kievben. Moszkvában. Leningrádban szerelme azonban ~ ~le.g *
földi II 1 'szu o-
'0 Je me ett ..- ..0 ~szo;szá~ maradt. 1963-ban újra felkereste, két hónapig tartóz- Az iskolázottság, a mesterségbeli felkészülés, az alapos diszciplina azonban el-
kodott olasz földön, ismét Becsen keresztül érkezett haza. .. engedhetetlen. Ennek szabályai csak ott vezetnek zsákutcába, ahol élmény, eredeti ség
_. Na~y ~yul~ m~jdnem n;in:1en. ,o~s~á!!os jellegű kiállításon résztvett. 1948-ban a és ízlés nélkül érvényesülnek. Nagy Gyula a régi nagy mcstereket jellemző komoly-
Szm~yeI Ta,r~~sag Fzatalok clm~. kIal,htasan szerepelt a Nemzeti Szalonban, 19S5-ben sággal vállalta a disciplina követelményeit.
a Csok ~aler~aban r,e~deze~t ~~J,t~~enyes ~iállítást. 1961 szepternberében a Vegyipari Alkotó munkásságát veleszületett tehetsége, valamint a földrajzi (táji) és tár-
Dolgozok Csok Galéria-beli kiállításán 19 keppel. 1962-ben a Művész a gyárban című sadalmi-szociális viszonyok határozták meg. Az előbbinek kőszőnhette művésszé fejlő-
tárlaton, 1963-ban pedig egy válogatott magyar anyagot tartalmazó berlini kiállításon dését, az utóbbiak művészete tematikájára bizonyultak elhatározónak.
szer:l?~lt. Az utóbbin Szétüét című képével. Ez év szeptemberében ugyancsak a Csók A téma színben egyhangú. Várpalota kopár, erdőtől erősen megritkult környéke
Galenaban a Bakony-Balaton círnű kiállításon több képe volt látható. Az 1963-as a festői vénát erősen próbára teszi, különösen akkor, ha a művész nem textilia módján
veszprémi őszi tárlaton állította ki Fiatal vájár és Nyári pihenő cimű alkotását. Kőz- absztrahálja képpé a kijelölt táji részletet.
ben Várpalotán és Pétfürdőn is bemutatta képeit. A Vidéken élő képzőművészek I. és A látszólag élettelen, a mostoha természet által kővekkel, kopár sziklákkal be-
II; kiállításán, az előbbin a Kiránduló bányászcsalád-dal, és az utóbbin Cserfák c. ké- vetett földeken mi szépség is teremhetne a művész számára, kivéve a gyorsan elmúló
pevel szerepelt, s természetesen a nagy országos kiállításoknak is áÍlandó résztvevője. tavaszi virágzást és az őszi hervadás lázadó színvilágát? Hónapokon keresztül csak
A IV. Magyar Képzőművészeti Kiállításon két nagyméretű kompozícióját: LeszáIIás a tehénfarkkóró sárga virágain akadhat fönn a szem, azon is leginkább csak a nap-
előtt a bányában, Inotai Erőmű és Kohó című képét, az V. kiállításon Felszabadulás felkelte még tiszta leveqőjén, amikor mint száz meg száz gyertya - csak éppen nem
című képét mutatta be. halottak napján - sárgállik az elhanyagolt, elvadult mezőkön, az utak szikkadt part-
... Hosszú ideje az év nagyobbik felét Várpalotán tölti, csak a nyári hónapokra köl- cl~ala!n. S íme, a művész, a természet hiányzó festői szépségei helyett maga teszi
sz~ppe azt, ami nem kivánatos mint természeti jelenség, ami inkább elijesztő, sem-
to~~k le a B~aton mellé, alsóörsi kis nyaralójába. Felváltva festheti így kedvenc té-
mait, egyfelol Várpalota házait, utcáit, kertjeit, gépektől fölsebzett földjeit, árkokkal m,lllt v~nzó. Mert maga a művészet szép, akármit ábrázol is. Így szépülnek meg a
b~ny~gepektől fölmart földek s Várpalota-Felsőváros nyomorúságtól tépázott ósdi
s~ag!;1~t0t.t dombjai.!, az erdős, sziklás, kopár Bakonyt, másfelől - Alsóörsön - a rnin- hazaI.
dig uj színekben furdő Bálatont és környékét.
Azonban a Balaton, mint igazi élmény még hátra van: eddig csak ismerkedett
Tájképfestészetének ezek fő ihlető forrásai. Az 1953-i nemzeti kiállítás tájkép- v~le, próbálgatta elkapni nagy pillanatait éppúgy, mint intimebb árnyalatait. s bár-
pályázatán elnyerte a Művelődési Minisztérium I. díját, Nyírádon festett képei be-
rmlyen logikusan illeszkednek is képei sorába a Balatonnak inkább csak a parti
mutatása után pedig addigi munkássága elismeréseként 1963-ban megkapta az Egry
~zegé~yét megörökítő képsorai. az igazi fellobbanás még ezutánra várható. Mégsem
J?z,sef díjat. A díj, D~nántúl legigényesebb képzőművészeti díja. Az alapítás indok~- ~elenti azt, mintha balatoni képeit el lehetne hanyagolni munkássága számbavétele-
lasa.b~n ,n~m ok ~el,kul ?lvashatók a következő mondatok: "Az Egry-díj országo~ fo- ,or. Semmiesetre sem, sőt, az a kőrülmény, hogy a víz tükre, irizáló játéka háttérbe
h~tosa~u es a müvészeti közélet által is elismert képzőművészeti kitüntetés. Ezet; ,a
kZorul, s a hangsúly a part vidékére, az ernber formálta környezetre, ember és a tó
~nzottsag~ak ~em egy, rövid alkotói periódus, hanem egy művészi pálya fejlődeset
es eredményeit kell merlegelnie a díj cdaítélésénél."
d:kc~ol,at,ára esi~, = log~~usan kö,:,et~ezik Nagy Gyul~ szemléle~éből. Egry József ér-
~odesenek kőzéppontjában a VIZ állott, annak a fennyel valo kapcsolata, minden
egYe~ azután következett. Nagy Gyula még nem a Balaton festője, hanem a balaton-
* kentt tájé. Ami alsóőrsi tanyájának teraszáról belátható a part mellett, eddig ez követ-
tő~zett vas~nain. Ez.ért ez~k a, képek .stílu~ tekintetében nem ütnek el egyéb tájképei-
,Első nagyszabású alkotásán, a Bányászszékházban a hajópadlóból készült ho~o-
s: : ,legfelJebb a fold eso utam voros szme, szemben a Bakony szürke-fekete föld-
rodó falakra festett képen a bányászélet és sors elevenedik meg s mind a temati~a,
f~k~vel. ~melyik ~épén a ~ó,tükre jelen~ősebb szerepet kap, az előtér vadviráqokkal,
mind a kidolgozás magán viseli az 1950-es években erőltetett felfogásmód bélyeget.
Vr al, ha~a~k§ll tuz~elt viláq a e~eken IS hangsúlyos. Balatoni képeivel szerepelt a
A tematikát illetően a kötelező rekvizitumot, a régi elnyomás ábrázolása mellett a
. veszpreml ÖSZI Tarlaton (Halászialu, Balatonpart és a Balaton Alsóőrsnél).
felszabadulást, felfogásban pedig a fotószerűséget. De rögtön hozzá kell tennünk azt
*
850
851
 /

A tájkép fogalmába az iparvidék is beletartozik, ahogyavárosképből sem legényszálló képeit 1961-1962-ben, a nyirádiakat 1963-ban, az inotai kohó képeket
ható ki a benne műkődő gyárüzem sem. A kűlszíni bányászat, amely ezekben az ~agy- 1964-65 folyamá~ ,festette. A ~O?Ó a XX. század l?ante-pokla, - mondotta a
ben tájalakító tényező, átformálja a természetet s nem hagy maga után Vid~v~k- festő - nagyszabasu, monum~nta1rs. ,Hatal~as enerqia halmozódik fel nemcsak
képet. A tájnak ezt a változó képét Várpalotán a felszíni bányászatban, Nyír' ;Illit6 az anyagban, hanem az ..emb~n munkaban I~ ", ~ppen az ember hősiessége indítja
bauxittelepeken é:-deklődéssel ra~adt~ meg. Okát .talán éppen ab~an találjuk~ n a h rJagy Gyulat ~a, hogy uzerni keretben megorokitse. Valamennyi gyári képe festői-
mar apja mellett Ismerkedett a banyaval, vagy tal an abban az erkölcsi motívu bgy ségévei ra\JadJa meg az embert, amellett, hogya téma is kultúrál tan kornponált
amelyre már történt hivatkozás: a palotai bányászok anyagi támogatásában. m an, valarnennym.
A gondolati tartalmak inkább üzemi képein jelentkeznek. Mivel korának A fenti képeken kívül még számos üzemi alkotását őrzik a város gyűjtői, kőz-
meke, ~ g~l?e~, a labor~t~.ri~.\I?-okvilága nen: lehet től.~.~de,gen,s a. Várpalota el;::: hivatalai és vállalatai, valamint országos intézmények (Magyar Tudományos Aka-
paraszti világának meqőrőkítése mellett az uzemek kulonfele - gozös, füstös _ !l dénlÍa, Országos Tervhivatal. A miniszterelnökség titkársága, Pénzügyminiszté-
nekben fürdő gépei, kémiai eszközei, folyadéktói csillogó csővei. türelmet igé s~: riurn, stb.).
munkafo.lyamat~i ,foko:ott I!angsúlyt, kap~ak festé,szet~ben. E~eken a vásznako~ ~ *
munka tiszteletét erezzuk nem harsogoan, eppen ezert lepnek közel hozzánk, bevezet-
Feltűnő, hogy az ember többnyire hiányzik a táj képekről 5 hogy az üzemi képe-
n~~ a munk~. mű~elré~~" a la~orat~riumok ~r~elmes vilá~ába. tg~ lesz emberi az a
viláq, amely uzerru témájú festeszeteben a muveszet nyelven revelalódik. ken sem tolakszik előtérbe. Ennek számos oka közt bizonyára szerepet játszik
A művésznek nem könnyű lelket lehelni a gépbe, amelynek kapcsolata az em- portréfestészete is, mert ebben közvetlenebbül ragadhatja meg az embert s iránta
berhez a ~er~~k ellenére sem olyan poétikus, mint mondjuk a földművelés hagyomá- való érdeklődését hiánytalanabbul elégítheti ki. Egyéb élőlények is ritkán lépnek
nyos eszközeié. szinre. kapirqálo tyúkok, libák, paraszti szekérben ló ... Cséplőgép mellett paraszti
udvarban, az emberek csak staffázszerűen tűnnek elő.
A gyárban, az üzemben minden egy cél, a termelés érdekében áll - s a munka
kőzben egy valami mindig állandó: a gép, a gépi felszereltség. Az űzernből nem lehet Érzelmi tartalom főleg portréiri jelentkezik. Lírai ellágyulással, érzelmességgel,
tetszés s,~e?nt részeke:t úf!Ykiváf!ni, mint a term,észetből, ha csak apropónak nem fogja akárcsak a színek megválogatásában is, nála nem találkozunk. Művészetével kap-
fel a muvesz azt amit lat. A gepteremben a terna adva van, vagy a gépre, vagy az csolatban némelyek nem minden ok nélkül velnek rokonságot felfedezni Nagy-
emberre esik a hangsúly, vagy a kettő egymáshoz való viszonyára, de az objektív kö- bányával. s ez a rokonság portréfestészetén is észrevehető. Mivel teljes lendülettel
rülmények minden esetben adottak. Mármost a témához szárnos út vezet s a festéi adja át magát az alkotásnak, valami vad, mámorros belefelejtkezéssel, amikor a fes-
útnak nemcsak két oldala képzelhető el. Ez az oka annak, hogy számos képen ugyan- tésen kívül semmi egyéb nem tudja érdekelni, ezért a kifejezés - a színek fel-
azt a gépet, vagy gépsort látjuk viszont, ez az eset áll fenn 1964. őszi veszprémi rakása, hangolása -, a pasztózus ecsetjárás néha már a nyerseségig erőteljes.
kiállításon szerepelt képei egy részénél is. Nem egy téma többféle variációiról van Éppen ez a szenvedélyesség az oka annak, hogy némelyik képén a befejezetlenség
tehát szó, hanem minden esetben új kiindulásról. új erőfeszírésről. hogy még mé- érződik. noha pillanatig sem szorul bizonyításra, milyalapos tud lenni a részlete-
lyebbre hatolj on az üzem s a benne folyó életnek a lényegébe.
Az 1962-ben a Műuész a gyárban címen a Csepeli Munkás-otthonban kiállított
képeíről állapította meg a sajtó, hogy "a pétfürdői gyár szénterét és a műtrágyagyár
színes ablakok tűzes foltjaival tarkított részletét ábrázoló festményei ben már érezzük
a folyamatot, amely a tehetséges festőt a témának megfelelő szervezettebb formarend
kialakítására szorítja."
A laboratóriumi képein elsősorban a színek beszélnek, maga a téma meglehetösen
passzív. Mert a csövekben végbemenö folyamat nem látható, s azt a művész sem
tudja láthatóvá tenni, hacsak nem szürrealista módon, amire viszont Nagy Gyula
nem vállalkozik. Élet, mozgás ezért akad kevés a petfürdői munkásszálláson látható
gyűjteményének laboratóriumi keretből meri tett képein. Láthatóak az alakok, de
mit tehetnek azok is? Ulnek, figyelnek, csendben, szinte moccanástalanul dolgoz-
nak. Annál jobban beszélnek a színek. Nem bontja fel a valóságot, folt-szerűen áb-
rázol, amelyeken kolorizmusa valósággal tündököl. "Nagy Gyula legtöbb műve azt
mutatja, hogy festőjük az üzem életében új színélmények forrására talált. A s~ne~
üvegablakokon átszűrődő fény, egy laboratórium színes folyadékokkal teli edenY~
ih~etté~ ,~~m eg~ kép~t. ~z így felfe~e7;ett, új ,színe~et sikerrel ~pí? bele, rég:b~~
színskálájába, Tobb vasznan a hasonlo ábrázolásoknál szokatlan intírn hatas tu~
fel. Ezeken szándékosan egy-egy kisebb üzemsarkot választ ki, melyben teljes
otthonossággal mozog emberek és tárgyak közőtt." (Argon-üzem, Olajozó nó)., .
A várpalotai Szénbányászati-, a syrádi bauxitbánya, és az inotai Aluml~lU!J1:
k,ohó ,Iga~gató~ági ~pületébe~, ,:,ala~int a petfürdői le~énys~állóba~ szán;o~ uze::t~
targyu kepe lathato. Az utóbbi szepen berendezett könyvtárterrnében lévő ny
képből álló kis gyűjtemény nemcsak mennyiségévei töltí meg a falakat, han~
szakmai kvalitásaival is az üzemi témájú festészet legjava hazai terméséhez tartot
zik. Ezekhez az üzemekhez szocialista szerződések kötötték. Ez a válogatott. ro:Y~:e
tartalmazó gyűjtemény önmagában is egyik legnagyobb képzőművészeti, e~ 6í
Várpalotának s kevés művész és város dicsekedhetik hozzá hasonlóval. A petfürd NAGY GYULA: Róma

852 853
 zésben is. Ha a képek nem árulnák el, mennyire ura az anyagnak, mily kitűn"
ismerője a technikának s mily leleményesen képes kivételes tudását a l,épforInáláo M' pályája elején is feltűnik, hogy a korszerűséq nem nagyon izgatja, gyor-
szolgálatába állítani. talán valami őserő jelenlétét volnánk hajlandók feltételeZlljs 'l~rtott az izmusok ragályos betegségein, azok maradandó nyomot nem hagy-
a tu JU
ha nem félnénk e szó hallatára a félremagyarázástól. Kifejezőképessége minde' S n ké in Korszerü az, ami jó va ll'Ja kiisse, 1eeqyszerusi~ 'tv e a pro blémátv ernat, mé
megsem
ta~ d epe?g~zSág nélkül, hiszen ha a korszerün a csak divatost értjük, akkor a vitá-
területen képes megragadni az anyagszerű finomságokat s azokat megfelelően s;' l'!lrn en 1 , ík
rephez juttatni. nak valóban nem sok tere nyíli . , . , " .
Portréfestészet létezik lefestő módon éppúgy, mint a lényeges elemek sUIIl_ Nagy Gyulát a problémák érdeklik, ,ne:n a het~ke~tI. stilusva~taso~" Jnsz ez
mázásának eredményeképpen. Nagy Gyula inkább az előbbi módszert alkalmazta 'bb' a zsonglőrök is képesek. Ugy erzi, van meg Ideje, s ezert kieh azt a
eddig, talán a rendelések is így hozták magukkal. (Varsányi Ferenc, Id. Reickhardt uto .vilá got amelyhez fejlődese során elérkezik, s úgy lép tovább a divattól
f rmaV1 , , , ki" ,.
Mihály, Holló Miklósné, aztán a Férfiarckép 1., II., az Olasz lány, Parasztlány : etlenfrl. Főleg 1963 óta előszerettel ha?ználja .. él;Z ?kkersa:;gat, s mer~ , tuno
Kislány piros blúzban ... ) Ennek a módszernek kétségtelenül előnye az erős p0rt:ré: fu.m! e. ~ festekhez jutott kéjjel aknázza ki lehetosegeIt. A barsonyosan erzekeny
mrnos gu , .. hó fi , 1 '1' íté
szerűség, amely mind akadémikus, mind impresszionista hangnemben sokféle lehe- arnák, a szinte zsírban úszó okkerek, haragos zoldek~ a o tis~~asagava V? ,:g1 o
tőséget biztosít a művésznek. Ö mindkét felfogással él, noha karunk merészebb behérek - ezek az uralkodó szín ei. A ha:ago~, vad, ~?t nyers zoldek~.t e~Y1~oben
formanyelvén edzett műértői izgalmasabb hangot várnak. Félreértés ne essék, nem f on kedvelte, szinte Garcia Lorc~ ima~atav.al; ",Zold, sz~retlek, z?ld imádlak.
divatosabbat, hanem olyat, amely az ember néző- és látóképességét jobban meg. ~a.gldY '1 Zöldbe borult ágak". A zoldek ugy iqázták le, mínt valamikor a nagy-
Za aiakat.
bá sze.
Annál fukarabban
. lsc
bánt a kékkel. S csak az uto so egy- et ev en Je en
ké . b . 1 t
mozgatja, szellemi tevékenységre indítja, mert eszközei kevésbé megkopottak. Nem
mondhatjuk, hogy Nagy Gyulának ehhez nincs érzéke. inkább csak idő és alkalom ::: vásznain a lila, amelytől éveken át valósággal is~onyodott. 1~64-ben festett
kérdése. hogy mikor él ezzel az absztraháló, kiemelő s ily módon összegező mód. alsóőrsi képei némelyikének előterén néhány li,la bok?r ;s felbu~amk. A leve?du:
szerrel. A hagyományos portréfelfogásból következík, hogy a portrék nem elnagyol. Iák liIái itt nem a tihanyi mezők színtengerevel kápráznak. ll1l:nt Bartha Laszl,o
tak, nem is naturalisták a kicsinyességig, s mernek hasonlítani azokhoz, akiket meg. tihanyi képein, hanem csak mint élénkítő foltocskák, de a kolonzmus gazdagoda-
örökítenek. Emellett képek, azaz műalkotások is. Pátosznak. hatásvadászatnak nem sát jelezve. , " ,.. ,
találkozunk nyomával, mégsem szenvtelen az ábrázolás. Nagy Gyula palotai parasz. Nagy Gyula csöndben, de mondhatni kegyetlen sZlvossaggal. es kovetkeze1:~S-
tokat, bányászokat, értelmiségieket megörökítő portréi máris történeti értéket jelen. .' el dolgozik. Par excellence festő, aki valósággal belebetegszik abba, ha mas~
segg csinálnia, éppen emiatt nem ismeri a csen d es ora
kell ' ....,
orornet,t a ma~a ' b a vonulo , ,
tenek, s évtizedek múlva - képtári keretben - sok mindenhez szolgáltatnak törté.
netí forrás ul, vagy kiegészítésül. medáliás békességét, inkább a lázas bódultságot, amelyb~n csa~ a ~enyeget ~ato
tudat figyel a művész mondanivalóira. Mag~ is .azt n:ondJa, eddiq meg n.~m, sIk:-
* rült szövetségre lépnie a nyugalommal. Pedig vI~szapIllan,tv~ hosszan sorjazo mu-
veire, joggal tölthetné el egyfajta megelégedettseg. ~~gallasra azo~ban .. nemcs~k
Annak ellenére, hogy az otthon a családi élet melegévei segíti művészetében. hogy nem gondol, hanem ellenkezőleg, úgy érzi, ~ ~~r,Ílmu~k,: ez,:tan ~ov~tkezlk:
aszobabelső, enteriőrök, műtermi részletek elég ritkák. Talán még a lélek mélyén S igaza van. Nem téveszti szem elől" hogy elmely~~es nel~ul m~c~ Ig~ZI na~
érlelődnek s várnak megformálásra. Zongoránál c. képén - álmodozó délutánok alkotás. Az elmélyülés egyik módja az eppen soron kovetk:zo lehet~seg v:gl~tekig
békéje ömlik el, s ha nem árulná el formanyelv, Kosztolányi korai költészetének rnenő kihasználása, akár a motívum, akár a festék (o~k;~sarga), ak~r, az ot eppe~n
hangulataiban ringatóznánk. uralma alatt tartó festői felfogás legyen is az, ami kI~alJa a l;hetos~geket. Eb?ol
Néhány csokor virág, (Napraforgók) két kislánya közül az egyiknek arcmása. születnie kell összegezésnek is, amikor a legjobb muvek valóban oss~efogl~lo~
mindössze ennyi utal az otthonra és lakóira. Még az asszony is hiányzik, de hát zárnak le egy-egy periódust, témakört, színuralmat., S ak~or lehet tovabb l~pn~e
nem az-e az ideális, ha a múzsa csendben vesz körül valakit, akinek az ügyével annak, aki nem egyetlen lapra tett fel mindent. Mar pedig Nagy Gyula eddig is
azonosul, ha léptei nem hallatszanak, ha még vásznaken sem mutatkozik. ha kellő széles skálán próbálta ki festői erejét.
tapintattal tud kilépni a háttérből s oda ugyanúgy vissza is vonulni? .
De ha az otthonszerü enteriörök hiányoznak is, ne feledjük, hogyalaborato·
riumi képek jó néhányát felfogadhatjuk enteríöröknek is. Üzemi enteriöröknek.
HEITLER LÁSZLO
Szólnunk kell Nagy Gyula grafikai munkásságáról is. A Műcsarnok rendezett
a Bányászszékházban grafikáiból önálló kiállítást, s az 1965. évi Fényes Adolf
teremben,
néhányat.
valamint
Olaszországi
a veszprémi
útjain
képcsarnokban
filctollal rajzolt,
rendezett
akkor
kiállításán
az még újszerüen
mutatott be
~atJ::' Művészek, művek és műgyűjtők
később nem vette a kezébe, visszatért a tusrajzhoz. amelyet rézkarcszerűen IS . -
tűnően érvényesít. Mégis, a fentiek ellenére grafikus oldaláról még alig. is~en~~ Dr. Tompa Kálmán képzőművészeti gyűjteménye Veszprémben
pedig rajzai nemcsak nagy számukkal. változatos tematikájukkal érdemelnek fIgye.
met, hanem rajzbeli kvalitásukkal is. Mennyiben csak grafikák a rajzai, s men:~:
ben érvényesül rajtuk a festői elem - ez lehettne az első elvi, tehát vitat ~ o Rudnay Gyula valamely alkalommal megkérdezte egyik főiskolai növen?é~ét,
kérdés. Megtagadja-e magát a festő, amikor rajzol, grafittal papírra, tűvel re~ ,akkor is festene-e, ha egy lakatlan szigetre kerülne. - Igen - hangzott a tanítvány
lemezre? Egyáltalán nem! Rézkarcain éppoly szeretettel vezeti a tűt, mint az .r=s lelkes válasza. Mire a mester: Kinek, édes fiam, kinek ... ?
tet festményeit. Megjelenik rajtuk a gépek, gyárudvarok festőivé o!d?dó .vIM~
Talán nincs is a világnak igazi művésze, aki alkotását ne embertársainak szánná.
Ugyanakkor a zsánerjelenet sem idegen tőle: 1964-ben a Képzőmuveszeti f tói
A. mű halott, míg nem talál szellemét befogadó, megértő élvezőre. Minél nagyobb
rendelt nála családi-tanácsi ünnepekre rézkarcokat. Ezeken sem tagadta meg es
látását. a világról szóló és a műben felhalmozott szépségek felfedezőinek. , é~v:zőinek tá,b?ra:
a művész és alkotása annál inkább elérte célját: szépséqek feltárásával, esztétikai
* <irömök szerzésével hozzáj árul világunk, életünk gazdagításához.
854
855