Dr. Balázs Sándor - Zöldségtermesztők Kézikönyve

ItaInos ismeretek
AckerI Ivn
BaIzs Sndor
Bittsnszky Jnos
Farkas Jzsef
Fehr BIn
FiIius Istvn
Gyrs Jnos
Hodossi Sndor
Hdosy Sndor
KapeIIer KroIy
Nagy Jzsef
Szab Istvny
SzaIay Ferenc
Tarjnyi Ferenc
Terbe Istvn
VeIich Istvn
Zatyk Ferenc
Zatyk Lajos
ZIdsgtermesztk kziknyve
Ackerl Ivan
Balazs Sandor
Bittsanszky Janos
Farkas JozseI
Feher Belane
Filius Istvan
Gyuros Janos
Hodossi Sandor
Hodosy Sandor
Kapeller Karoly
Nagy JozseI
Szabo Istvany
Szalay Ferenc
Tarjanyi Ferenc
Terbe Istvan
Velich Istvan
Zatyko Ferenc
Zatyko Lajos
Copyright 2004 Mezgazda Kiado
Copyright 2004 dr. Balazs Sandor es munkatarsai
MGK-732 013
TartaIom
1.Altalanosismeretek................................................................................................................ 1
2. Azldsegnvenyes a zldsegtermesztes Iogalma ........................................................................ 3
3. Azldsegnvenyekszarmazasaes csoportositasa ......................................................................... 7
4. AzldsegIelekelelmezesi jelentsege........................................................................................ 9
4.1. AzldsegIelekszerepeataplalkozasban ........................................................................... 9
4.2. AzldsegIogyasztasalakulasa ........................................................................................ 11
4.3. AzldsegIelektaplalkozasi erteke ................................................................................... 15
5. Amagyar zldsegtermesztesjellemzese ..................................................................................... 19
5.1.Terletielhelyezkedes ................................................................................................... 19
5.2.GazdasagiIeltetelek ...................................................................................................... 20
5.3. Azldsegtermesztesalagazatai ........................................................................................ 26
6. Azldsegtermeszteselettani alapjai ........................................................................................... 29
6.1. AIenyszerepe ............................................................................................................. 35
6.2. Ahmersekletszerepe ................................................................................................... 49
6.3. Avizszerepe ............................................................................................................... 65
6.4. Azldsegnvenyektapanyagai ........................................................................................ 77
7. AzldsegIelektalajigenye ....................................................................................................... 103
8.Termesztestechnikaimunkak ................................................................................................... 117
8.1.Tragyazasiismeretek..................................................................................................... 117
8.2.Talajmveles ...............................................................................................................127
8.3.ntzes ......................................................................................................................135
8.4.VetesIorgo,nvenyvaltas ............................................................................................... 142
8.5. Azldsegnvenyekszaporitasa ....................................................................................... 149
8.6.Termesztletesitmenyek.................................................................................................169
8.7.Apolasimunkak ........................................................................................................... 184
8.8.Betakaritas ..................................................................................................................195
8.9.Tarolas .......................................................................................................................202
9. Reszletestermesztesiismeretek ................................................................................................ 211
9.1...................................................................................................................................211
10.BurgonyaIelek.....................................................................................................................213
10.1.Paradicsom................................................................................................................213
10.2.Etkezesipaprika ......................................................................................................... 249
10.3.Fszerpaprika.............................................................................................................288
10.4.Tojasgymlcs ...........................................................................................................313
10.5.Koraiburgonya .......................................................................................................... 319
11.Kabakosok..........................................................................................................................327
11.1.Sargadinnye...............................................................................................................327
11.2.Grgdinnye..............................................................................................................347
11.3.Uborka......................................................................................................................364
11.4.Fztk.....................................................................................................................398
11.5.Sttk .....................................................................................................................409
12.Hvelyesek.........................................................................................................................413
12.1.Borso........................................................................................................................413
12.2. Bokor-eskarosbab...................................................................................................... 432
12.3.Lobab.......................................................................................................................447
12.4.Fldimogyoro ............................................................................................................453
13.Ernysviraguak....................................................................................................................457
13.1.Sargarepa ..................................................................................................................457
v
13.2.Petrezselyem..............................................................................................................473
13.3.Zeller........................................................................................................................485
13.4. Gumos(edes-)kmeny ................................................................................................ 500
14.Feszkesviraguak ..................................................................................................................505
14.1.Fejessalata ................................................................................................................ 505
14.2.Ktzsalata ..............................................................................................................524
14.3.Tepsalata .................................................................................................................526
14.4.Endivia .....................................................................................................................527
14.5.Cikoria......................................................................................................................531
14.6.Articsoka...................................................................................................................536
14.7.Kardi ........................................................................................................................541
14.8.Feketegyker .............................................................................................................544
15.Keresztesviraguak ................................................................................................................549
15.1.KaposztaIelek ............................................................................................................549
15.2.Fejeskaposzta ............................................................................................................ 552
15.3.Kelkaposzta ...............................................................................................................568
15.4.Karalabe ...................................................................................................................575
15.5.KarIiol ......................................................................................................................586
15.6.Brokkoli....................................................................................................................596
15.7.Bimboskel .................................................................................................................601
15.8.Kinaikel ................................................................................................................... 606
15.9.Bordaskel(Pakchoy) ................................................................................................... 614
15.10.Leveleskel ...............................................................................................................616
15.11.Etkezesirepak .......................................................................................................... 617
15.12.Retek ......................................................................................................................622
15.13.Torma .....................................................................................................................639
15.14.Kertizsazsa.............................................................................................................. 646
16.SoskaIelek ..........................................................................................................................651
16.1.Soska........................................................................................................................651
16.2.Rebarbara..................................................................................................................654
17.LibatopIelek........................................................................................................................661
17.1.Spenot ......................................................................................................................661
17.2.Kertilaboda ............................................................................................................... 668
17.3.Cekla........................................................................................................................669
17.4.Mangold ...................................................................................................................678
18.PorcsinIele..........................................................................................................................683
18.1.Portulaka...................................................................................................................683
19.Kristalyvirag-Iele .................................................................................................................687
19.1.Uj-zelandispenot ........................................................................................................ 687
20.MalyvaIele..........................................................................................................................691
20.1.Okra(bamia).............................................................................................................. 691
21. AZEGYSZIKUEKOSZTALYABATARTOZOZLDSEGNVENYEK .................................... 699
22.HagymaIelek.......................................................................................................................701
22.1.Vrshagyma.............................................................................................................701
22.2.Fokhagyma................................................................................................................721
22.3.Porehagyma...............................................................................................................726
22.4.Telisarjadekhagyma.................................................................................................... 728
22.5.Metelhagyma............................................................................................................731
22.6. Salotta-vagymogyorohagyma ...................................................................................... 733
23.Etkezesikukorica ................................................................................................................. 735
23.1.Csemegekukorica........................................................................................................735
23.2. Pattogatnivalokukorica ............................................................................................... 745
24.SPARGAFELE....................................................................................................................751
Altalanos ismeretek
vi
24.1.Sparga ......................................................................................................................751
25.TERMESZTETTGOMBAK.................................................................................................. 767
25.1. Agombakrolaltalaban ................................................................................................. 767
25.2.Csiperkegomba...........................................................................................................771
25.3.Laskagombak.............................................................................................................778
25.4.Harmatgomba ............................................................................................................783
25.5.Gyapjastintagomba..................................................................................................... 786
25.6.Bocskorosgomba ........................................................................................................789
25.7.Shii-take ...................................................................................................................795
25.8.Szarvasgomba ............................................................................................................797
25.9.Egyebgombak ........................................................................................................... 798
Irodalom .................................................................................................................................803
Altalanos ismeretek
vii
viii
Az brk Iistja
1. Anvenyianyag-termeles modellvazlata (TOOMINGnyoman1977) ............................................... 29
2. Alevelre juto sugarzas energiamerlege (KLESNINnyoman 1960) .................................................. 30
3. Aviz ,aramkre a legkrnvenytalaj rendszerben (LARCHERnyoman 1978) .............................. 31
4. Anvenyek szen-dioxid- es vizIorgalmanak modellvazlata (PENNINGDEVRIES nyoman 1977) ....... 32
5. Atalajnvenyanyagcsere-kapcsolatvazlata ............................................................................... 33
6. Anvenyhazi termeles modellvazlata (KRUG-LIEBIGnyoman 1979) ............................................. 34
7. Alegkr Iels hatarara es a Fld Ielszinere erkez sugarzas spektruma ............................................ 35
8. AIeny hullamhosszusaganak hatasa a Iotoszintezis relativ intenzitasara ........................................... 36
9. Anapsugarzas es a hmerseklet evi menete Budapesten ................................................................ 37
10. AIldrajzi szelesseg hatasa a IldIelszinre erkez besugarzasra .................................................... 39
11. Agazcsere Ienygrbeje (LARCHERnyoman1986) .................................................................... 40
12. Amegvilagitas intenzitasanak hatasa a paradicsomtmeggyarapodasara (GEISSLERnyoman 1981) ... 41
13. Aglobal sugarzas intenzitasanak atlagos napi menete az egyes honapokban Budapesten .................... 42
14. AIenyviszonyok hatasa a paprika tenyeszidejere (FILIUS1978) ................................................... 43
15. A napi besugarzas energiamennyisegenek hatasa a Iejes salata termeshozamara (GEISSLER nyoman
1981)......................................................................................................................................44
16. AlevelIellet-indexhatasa az allomanyokIenyelnyelesere ........................................................... 46
17. A 25 W/m2-nel intenzivebb teljes napsugarzasbol elnyelt energiamennyiseg napi menete orankent a
levelIellet-indextl (LAI) Iggen(FILIUS1982) ......................................................................... 47
18. AlevelIellet-index hatasa a karalabe termesere (FILIUS1982) .................................................... 48
19. Asugarzasbol elnyelt henergia teljes hatadasahoz szkseges hmerseklet-klnbseg alakulasa ........ 50
20. Alevel altal elnyelt sugarzo energia leadasahoz szkseges parologtatas intenzitasa ........................... 52
21. Aparadicsompalantak Iriss tmegenek alakulasa a Ieny es a hmerseklet hatasara (FILIUS 1982) ....... 54
22. A leghmerseklet napi menete Budapesten az egyes honapokban (sokevi atlagok) (BACSO nyoman
1966)......................................................................................................................................57
23. Atalajhmerseklet hatasa a porehagymara (WENDTnyoman 1980) .............................................. 59
24. Atalajhmerseklet hatasa a zldbab nvekedesere (WENDTnyoman 1980) ................................... 60
25. Atalajhmerseklet hatasa a zldbabhvelyek tapanyagtartalmara (WENDTnyoman 1980) ................ 61
26. Ahmerseklet hatasa a csirazas sebessegere (FILIUS1982) ......................................................... 63
27. 10 g tmeg paprikapalanta elallitasahoz szkseges idtartam valtozasa a Ienytl es a hmerseklettl
Iggen(FILIUS1982) .............................................................................................................. 64
28. Alevel vizpotencialjanak hatasa a nvekedesre a Iotoszintezisre es a legzesre .................................. 67
29. Akzegviztartalmanakhatasa a vizpotencialjara ....................................................................... 68
30. Uborka transzspiracioja a Ienytl es a hmerseklettl Iggen ...................................................... 70
31. sszeIgges a talaj srsege es porozitasa kztt ....................................................................... 72
32. Budapesten atlagosan lehetseges sugarzaselnyeles es transzspiracio a levelIellet-indextl (LAI)
Iggen...................................................................................................................................73
33. Aleghmerseklet hatasa az uborkanveny vizaramanak sebessegere (DREWS1979) ........................ 74
34. Budapest csapadek- es parolgasi adatainaksokeves atlaga ............................................................ 76
35. A karalabelevel vizellatasanak es Iejlettsegenek hatasa abszcizinsav (ABS-) tartalmara (NOGA-LENZ
1985)......................................................................................................................................78
36. Alegznyilasokmkdese..................................................................................................... 79
37. Aparadicsomtermesnvekedesenekteme ............................................................................... 81
38. Asugarzas intenzitasanak hatasa az uborka Iotoszintezisere es levelenek szenhidrattartalmara ............ 82
39. Egyes zldsegIelek sokarosodasa a sokoncentraciotol Iggen (GEISSLERnyoman 1965) ................ 85
40. Anveny tapanyagtartalmanak hatasa gyarapodasara (SMITHnyoman 1962) ................................. 87
41. AbabtapanyagIelvetelenekteme........................................................................................... 89
42. AIejes salata NO3-tartalmanak valtozasa az ev Iolyaman ............................................................ 90
43. AzldsegIelekcsoportositasaNO3-tartalmukszerint .................................................................. 91
ix
44. AzldsegIelektermeseneknitrogenIelvetele ............................................................................. 92
45. AzldsegIelektermesenekIoszIorIelvetele ............................................................................... 94
46. AzldsegIelektermesenekK2O-Ielvetele ................................................................................. 96
47. TapanyagIelvetel azldtmegIggvenyeben ............................................................................. 101
48. Konteneres paprikatermesztes (Ioto: KOVATSZOLTANNE) ...................................................... 114
49. AzNFTzldsegtermesztesi modszer vazlata ............................................................................. 115
50. SPC-8vetgep(Ioto: SUTARSKI KONRAD) ........................................................................... 158
51. Tzdeles tapkockaba (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .................................................................. 163
52. Az utolso tavaszi Iagy Iellepesenek terleti eloszlasa Magyarorszagon (BACSOnyoman 1959) .......... 168
53. EgysorostragyaItesesmelegagykeresztmetszete ...................................................................... 170
54.Nvenyhazakmeretei............................................................................................................ 171
55. A szel hatasara keletkez nyomas es szivasviszonyok alakulasa a) nyeregtets egyenes oldalIalu
letesitmenyeken, b) Ielkr alaku letesitmenyeken, c) szget alkoto tetzet letesitmenyeken .................... 174
56. Vaznelkli Ioliaagykeresztmetszete........................................................................................ 175
57.Foliaboritasualagut .............................................................................................................. 176
58.Foliaboritasuhajtatoagy ........................................................................................................ 177
59. AIesztavnvelese................................................................................................................ 178
60. AIoliaszksegletmegallapitasa .............................................................................................. 178
61. 75mszeles Ioliasator ........................................................................................................... 179
62. VizIggnys Ioliasator metszeti kepe es mkdesi elve .............................................................. 180
63. AHYDROSOL(vizIggnys) Ioliasator hIorrasai es szigetel retegei ........................................ 181
64. sszetett hszigetelesHYDROSOLIoliasator ......................................................................... 182
65. Energiaernys Ioliasator (Ioto: KOVATSZOLTANNE) .............................................................. 183
66. Avrshagyma osztalyozasa (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ........................................................ 200
67. Exportra elkeszitett vrshagyma (Ioto. iIj. BALAZSSANDOR) ................................................ 201
68. Aparadicsomhajtasrendszerenektipusai .................................................................................. 217
69. Determinalt paradicsom(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .............................................................. 218
70. Aparadicsombogyo szerkezeti Ielepitese: a - keresztmetszet; b - hosszmetszet ................................. 219
71. AparadicsomIajtakkal szembeni kvetelmenyek ........................................................................ 223
72. ParadicsomIeldolgozogepsor (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ....................................................... 238
73. Paradicsomhajtatas Ioliasatorban(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .................................................. 240
74. Asvenyes termesztes kialakitasanakmodja ............................................................................. 243
75. Rapidus F1(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ............................................................................... 262
76. FeherznSynthetic (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ................................................................... 263
77. HRF(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ........................................................................................ 264
78. B56(Ioto: SAGI ZSOLT) ..................................................................................................... 268
79. C1-39(Ioto: SAGI ZSOLT) .................................................................................................. 269
80. Azetkezesi paprikaP2O5-igenyeneknomogramja...................................................................... 273
81. Azetkezesi paprikaK2O-igenyeneknomogramja ....................................................................... 274
82. AIszerpaprika-Iajtatipusokalaktani vazrajza ........................................................................... 291
83. AIszerpaprika-termes hosszmetszete es a termes reszei ............................................................. 292
84. Apalantazott termIellet aranya a szegedi es a kalocsai termtajban 1900-tol ................................ 304
85.Nvenyallomany-elrendezesimodellek .................................................................................... 306
86. A Iszerpaprika-termes Iontosabb beltartalmi ertekeinek valtozasai a nvenyen es az utoerleles ideje
alatt........................................................................................................................................311
87. Tojasgymlcsttermessel (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .......................................................... 316
88. Burgonya gumokepzese (GILL es VEAR nyoman) ag - anyagumo; ug - uj gumok; rh - rhizoma; jgy -
jarulekosgyker .......................................................................................................................321
89. Javitott Zentai (Ioto: KOVACSZOLTANNE) ........................................................................... 333
90. Jol Iejlett sargadinnye-palantak kiltetes eltt (Ioto: NAGYJOZSEF) ............................................ 341
91. Ers metszeskor Iontos a tszamnvelese (Ioto: KOVATSZOLTANNE) ...................................... 346
92. Kecskemeti vrshusu(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ................................................................ 352
93. Agrgdinnye atlagos vizellatottsaga a tenyeszidben (FILIUSnyoman) ....................................... 359
Altalanos ismeretek
x
94. Az uborka haromalapvet szexualis tipusa a viragkepzesben ........................................................ 367
95. Perez F1konzervuborka (Ioto: SAGI ZSOLT) ........................................................................... 368
96. A zlden szedett (a) es a vetmag celra termelt (b) uborka vizIelvetelenek dinamikaja 1 - keles; 2 -
viragzas kezdete; 3 - viragzas 30. napja; 4 - a kiserlet lebontasa .......................................................... 369
103. Magtermuborka-tabla(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .............................................................. 397
104. IndatlanIeher spargatk(Ioto: TUZASANDOR) ..................................................................... 401
105. Cukkini (Ioto: TUZASANDOR) ........................................................................................... 403
106. Ovari Ieher csillagtk(Ioto: TUZASANDOR) ........................................................................ 404
107. Teli zldlaskatk(Ioto: TUZASANDOR) .............................................................................. 405
108. Nagydobosi sttk(Ioto: TUZASANDOR) ........................................................................... 410
109. Zldbabhvely-tipusok a - lapos b - ovalis, c - kerek (ht-, konzervipari), d - kerek (ceruza) ........... 438
110. Viragzolobabt(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ....................................................................... 451
111. Klnbz sargarepa-alaptipusok: hosszu szeles vallu, gmbly, hengeres, rvid, szeles vallu,
gmblydesrehajlamos, hosszu, megnyult ................................................................................... 460
112. Elrendezes sortavolsages vetesi modok .................................................................................. 467
113. ASA-LIFTbetakaritogep(Ioto: TUZASANDOR) .................................................................... 469
114. Petrezselyemtipusok(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ................................................................. 475
115. Halvanyitozeller (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ....................................................................... 486
116. Zellergumo(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ............................................................................. 488
117. Pasztinakgyker (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ....................................................................... 499
118. Gumos edeskmeny(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .................................................................. 503
119. Articsokanveny(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ...................................................................... 540
120. Tisztitott Ieketegyker (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .............................................................. 546
121. KaposztaIelekszartipusai (SZALVAnyoman) ......................................................................... 550
122. KaposztaIelekleveltipusai (SZALVAnyoman) ........................................................................ 551
123. Szedesre erett Szentesi korai Iejes kaposzta (Ioto: TARJANYI FERENC) ..................................... 557
124. Vertus (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .................................................................................... 570
125. A valtakozo hmerseklet hatasa a karalabe magszarkepzesere (Budapest 1984, Soroksari hajtato Iajta)
............................................................................................................................................... 577
126. KiIejlett karIiolrozsa (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ................................................................. 589
127. Hordoalakukinaikel-IejIorma (Ioto: BITTSANSZKYJANOS) .................................................. 608
128. Bordaskelnveny(Ioto: BITTSANSZKYJANOS) .................................................................... 615
129. Retekgumo(Ioto: TUZASANDOR) ...................................................................................... 624
130. Repatest (Ioto: TUZASANDOR) .......................................................................................... 625
131. Aretek szabadIldi termesztesi technologiai es a hozzajuk tartozo Iogyasztasi idszakok ................. 630
132. ltetesreelkeszitetttormadugvanyok.................................................................................... 643
133. Piaci ertekesitesre ktegelt I. osztalyutorma ............................................................................ 645
134. Talaj nelkl nevelt kerti zsazsa (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ................................................... 648
135.Rebarbaragykertrzse ....................................................................................................... 656
136. Rebarbaralevelealevelnyellel .............................................................................................. 657
137. Eszkimo. Az egyik legregebben termesztett attelelesre is alkalmas spenotIajta ................................ 663
138. Ceklatipusok(Ioto. iIj. BALAZSSANDOR) ........................................................................... 672
139. Mangoldt(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .............................................................................. 680
140. Kerti porcsin(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ........................................................................... 685
141. Termokra (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ............................................................................. 693
142. Okratermes-tipusok(Ioto: MILOTAI PETER) ......................................................................... 695
143. A vrshagyma metszete a - nyak; b - buroklevel; c - tapanyag-raktarozo husos levelek; d-e - Irgy; I
tnk .....................................................................................................................................703
144. Makoi (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .................................................................................... 708
145. Pannonia(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ................................................................................ 709
146. Vrshagyma gepi szedese (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ........................................................ 717
147. Hagymaszaritmanycsomagolasa (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ................................................. 718
148. Maghozovrshagyma (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ............................................................. 720
Altalanos ismeretek
xi
149. Makoi tavaszi IokhagymaIajta (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) .................................................... 723
150. K. SC430 csemegekukorica (Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ....................................................... 739
151. Kecskemeti gyngySC(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ............................................................. 747
152. Sparga a - gykerzet; b - hajtasrendszer; c - viragzo hajtas; d-e termes ....................................... 754
153. AspargatapanyagIelvetele ................................................................................................... 756
154. Abakhatkeszitesvazlata ...................................................................................................... 763
155. Csiperkegomba(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ........................................................................ 773
156. Laskagomba(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ............................................................................ 779
157. Harmatgomba(Ioto: TOTHISTVAN) .................................................................................... 785
158. Tintagomba(Ioto: iIj. BALAZSSANDOR) ............................................................................. 788
159. Bocskorosgomba(Ioto: TOTHISTVAN) ................................................................................ 790
Altalanos ismeretek
xii
A tbIzatok Iistja
1. Az elelmiszer-Iogyasztas (elvezeti cikkek nelkl) sszes Iogyasztason belli aranya Magyarorszagon
(penzIogyasztas).......................................................................................................................11
2. A vilag zldsegIogyasztasanak a gazdasagi Iejlettseg szintjetl Igg alakulasa (Az 1974. evi
FAO-adatokalapjan) .................................................................................................................12
3. AzldsegIogyasztasszerkezeteMagyarorszagon* ....................................................................... 14
4. Amagyarorszagi zldsegIogyasztastermekszerkezete .................................................................. 15
5. Nehany zldsegIele taplalkozasi atlagerteke (ANV-ertek, 100 g Iogyaszthato reszre) (GRUBBEN, 1977)
............................................................................................................................................... 17
6. NehanyzldsegIeletermesatlaga(t/ha) ...................................................................................... 22
7. Zldsegtermterlet (1000ha) ................................................................................................. 22
8. ZldsegIelekterlete(1000ha) ................................................................................................ 23
9. AzldsegIelekmegoszlasa a Iolia alatti termelesben .................................................................... 24
10. AzldsegtermesIelhasznalasa ................................................................................................ 25
11. AzldsegIelek 1983-1985. evi Ielvasarlasi es Iogyasztoi ara ........................................................ 25
12. AzldsegIelektalajanakoptimalis pH-tartomanya ...................................................................... 84
13. AzldsegIajokmikroelem-igenyessege .................................................................................... 98
14. Atapelemek megoszlasa az uborka (U) es a paradicsom(P) nvenyreszei kztt () ........................ 100
15. Alevelekkielegittapelemtartalma (a szarazanyagszazalekaban) ................................................. 102
16. Atalajoksotartalmanakmegitelese 3-os szervesanyag-tartalomeseteben ..................................... 105
17. A Iolia alatti es az veghazi talajok sotartalmanak () megitelese a szervesanyag-tartalom
Iggvenyeben...........................................................................................................................107
18. A zldseghajtato kzegek (talajok) tapanyagertek-hatarai mg/100 g talaj (GEISSLER, 1976 nyoman)
............................................................................................................................................... 112
19. Atragyaanyagokcsoportositasa .............................................................................................. 118
20. Aszerves tragyakvegyi sszetetele ......................................................................................... 119
21. Azldsegtermesztesbenhasznalt mtragyaktapelemtartalma ....................................................... 120
22. A talaj humusztartalmanak hatarertekei (a nitrogenellatottsag megitelesehez) (A szantoIldi
zldsegnvenyekmtragyazasiiranyelvei, 1981) ............................................................................ 123
23. A talaj AL-oldhato IoszIattartalmanak hatarertekei (a IelvehetIoszIor-ellatottsag megitelesehez) (A
szantoIldi zldsegnvenyekmtragyazasi iranyelvei, 1981) ............................................................. 123
24. A talaj AL-oldhato kaliumtartalmanak hatarertekei (a Ielvehetkalium-ellatottsag megitelesehez) (A
szantoIldi zldsegnvenyekmtragyazasi iranyelvei, 1981) ............................................................. 124
25. Atalajktttseg, a vizatereszt kepesseg es az ntzesintenzitas sszeIggese ................................. 139
26. AIelnevelhetpalantamennyisega vetesidIggvenyeben .......................................................... 160
27. Egykbmeter Ildkeverekbl elallithatotapkockakszama ......................................................... 164
28. Az veghaztervezes termesztesi, mszaki es gazdasagossagi tenyezi ............................................ 171
29. Azldsegtermesztestermesztesi modjai ................................................................................... 184
30.kotechnikaieljarasok .......................................................................................................... 185
31.Fitotechnikaieljarasok .......................................................................................................... 192
32. Atarolas krnyezeti tenyezi es a tarolasi id ............................................................................ 205
33. Rvid ideig tarolhato zldsegnvenyek es javasolt krnyezeti tenyezik ......................................... 206
34. Hosszu ideig tarolhato zldsegIelek es javasolt krnyezeti tenyezik .............................................. 206
35. VadparadicsomIajokarezisztencianemesitesben ....................................................................... 216
36. Hazai nemesites, Iorgalmazott paradicsomIajtak ....................................................................... 227
37. AparadicsomIajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ............................................................. 229
38. Aparadicsomvegyszeresgyomirtasa ....................................................................................... 233
39. AszantoIldi korai paradicsomszaporitasanak temezese es az eres kezdete ................................... 234
40. Ipariparadicsomtermesztestechnologiai ................................................................................... 235
41. Atalajvizsgalati eredmenyek alapjan javasolt mtragyaadagok a hajtatasban (g/m2) ......................... 240
xiii
42. Ahajtatasbanhasznalatos Ibbltetesi idpontok ....................................................................... 242
43. Avibralas hatasa tavaszi veghazi hajtatasban ........................................................................... 244
44. Akedveztlen hmerseklet hatasara kialakulo rendellenessegek okai a paradicsomhajtatasban ............ 245
45. Aparadicsom-hibridmagelallitasabanIelhasznalhatoallelek ...................................................... 249
46. Azetkezesipaprika-termelesszerkezetvaltozasa ......................................................................... 251
47. PaprikaIajtakes -trzsektenyeszid-komponensei (Budateteny, 1975-1984) ................................... 258
48. Apaprika higenye klnbzIejlettsegi stadiumban ................................................................. 259
49. Etkezesi paprikaIajtak leirasa, termesztesi adatai es Ielhasznalasi lehetsegei ................................... 267
50. Az etkezesi paprika Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ..................................................... 271
51. Aklnbztermeshozamokeleresehez szkseges tapanyagmennyisegek ...................................... 272
52. Apaprikapalantaminsegi osztalyai ........................................................................................ 276
53. AszabadIldi paprika osztalyozasa (meretekmm-ben) ................................................................ 280
54. Ahajtatott paprika osztalyozasa (meretekmm-ben) .................................................................... 280
55. Atapanyagigeny kalkulalasa Iolia alatti, hosszu tartalmu paprikatermeszteshez ................................ 283
56. Az etkezesi paprika apolasakor Iigyelembe veend tenyezk ........................................................ 285
57.Fszerpaprika-Iajtak .............................................................................................................296
58. AIszerpaprika talajigenye humusztartalomalapjan(humuszszazalek) .......................................... 297
59. Atalajokcsoportositasa kemhatas szerint (PENZES, 1967) .......................................................... 298
60. Talajtipusok jellemz adatai Kalocsa es Szeged termelesi krzeteben ............................................. 298
61. AIszerpaprika Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) .......................................................... 299
62. Atalajok csoportositasa a Ielvehet tapanyag szerint (PENZES, 1967) ........................................... 300
63. Palantazott es allando helyre vetett allomanyban termesztett Iszerpaprika-Iajtak Iajlagos
tapanyagigenye(MECS, 1982- Szeged) ........................................................................................ 301
64. Allando helyre vetett allomanyban termesztett Kalocsai merevszaru 622 Iszerpaprika-Iajta
tapanyagIelvetelenek alakulasa a maximalis ertekek szazalekaban kiIejezve (2 ev atlaga) (MECS, 1982 -
Szeged)...................................................................................................................................301
65. Palantazott allomanyban termesztett Szegedi 47-25 Iszerpaprika-Iajta tapanyagIelvetelenek alakulasa
a maximalis ertekek szazalekaban kiIejezve (3 ev atlaga) (MECS, 1982 - Szeged) ................................. 301
66. Adatok a hektaronkenti nvenyszam kialakitasahoz allando helyre veteskor
(KAPELLER-MARKUS-BERENYI-KAPITANY,1980) .................................................................307
67. Akezi szedes teljesitmenye(kg/munkanap) ............................................................................... 309
68. Atojasgymlcs termesenek taplaloanyag-tartalma(100 g erett, ehet reszben) ................................ 315
69. Az elcsiraztatas es a gykereztetes hatasa a burgonya termesere (t/ha) .......................................... 323
70. Avetgumonagysag es a tenyeszterlet hatasa a korai burgonya termesere (Soroksar, 1952) .............. 324
71. A burgonya gyomirtasara Ielhasznalhato legIontosabb herbicidek es dozisok (kg/ha) (JOO JOZSEF
nyoman,1979) .........................................................................................................................325
72. Asargadinnye tapanyagtartalma (TARJANes LINDNERnyoman, 1981) ....................................... 328
73. A tapelemaranyok valtozasa a tenyeszid Iolyaman (Javitott Zentai Iajta) (Soroksar 1982)
(NAGY-PANKOTAI,1985) .......................................................................................................331
74. A sargadinnye tapanyagIelvetele szabadIldi termesztesben (Kantalup, Charentais Iajtak) (kg/ha)
(ROBIN1967)..........................................................................................................................332
75. Termesztett sargadinnyeIajtainkIontosabbjellemzi ................................................................... 335
76. AIldkocka meretenek hatasa a termesre (Javitott Zentai Iajta) (Soroksar, 1975) ............................. 338
77. A tenyeszterlet valtozasanak hatasa a sargadinnye termeseredmenyere, palantazott termesztesben
(NAGY,1967) .........................................................................................................................340
78. A kiltetes idpontjanak hatasa a sargadinnye termesatlaganak alakulasara hajtatasban (NAGY, 1973)
............................................................................................................................................... 344
79. Folia alatt hajtatott sargadinnye-allomanysrsegi kiserlet termeseredmenyei (Muskotaly Iajta)
(NAGY,1978) .........................................................................................................................344
80. Agrgdinnye tapanyagtartalma (TARJANESLINDNER, 1984) ................................................. 348
81. Atermesztett grgdinnyeIajtainkIontosabbjellemzi ................................................................ 351
82. A grgdinnye N-, P-, K-tartalmanak alakulasa a tapkockameret, a szaporitasi mod, a nvenyIejlettseg
Iggvenyeben (NPKsszes 100) (Szigetcsepi 51 F1 Iajta) (BANFALVI, 1977) ................................ 355
Altalanos ismeretek
xiv
83. Klnbz ideig tarolt grgdinnyemagvak ertekmer tulajdonsagainak valtozasa (Dnnj liszt Iajta)
(BELIK,1967) .........................................................................................................................357
84. A magelaztatas idejenek es a hmerseklet valtozasanak hatasa a grgdinnyemag csirazasara
(MarsowszkyIajta)(NAGY, 1974) ............................................................................................... 358
85. 100 kg uborkatermessel a talajbol Ielvett tapanyag mennyisege ..................................................... 370
86. Termesztett uborkaIajtakes Ibbjellemzik .............................................................................. 375
87. Anitrogen-mtragyazas hatasa az uborka termeshozamara (Kecskemeti bterm Iajta) ..................... 377
88. Javasolhato P2O5-mennyisegek a talaj IoszIortartalmanak es a termesszintnek a Iggvenyeben .......... 377
89. Javasolhato K2O-mennyisegek a talaj kaliumtartalmanak es a termesszintnek a Iggvenyeben ............ 378
90. AszantoIldi uborka minsegi osztalyai (MSZ11 936-76) .......................................................... 384
91. Ahajtatott uborka minsegi osztalyai (MSZ3593-73) ................................................................. 393
92. Termelesi kltsegekszazalekos megoszlasa az 1980-as evekben ................................................... 393
93. Az uborkatermesztes Iontosabbmutatoi az 1980-as evekben ......................................................... 394
94. A nagy legter Ioliasatorban hajtatott spargatk termeseredmenyei szakaszos lteteskor (Indatlan Ieher
Iajta)(Soroksar,1980-81) ........................................................................................................... 407
95. A hazai zldborsotermesztes Iontosabb jellemzi (Mezgazdasagi Statisztikai Zsebknyv, Budapest,
1993)......................................................................................................................................414
96. Aborso taplalkozasi erteke (1000 g-onkent (TARJAN-LINDNERnyoman, 1984) ............................ 415
97. Termesztett borsoIajtainkIontosabbjellemzi ........................................................................... 421
98. ZldborsoIajtak erescsoportjai, termkepessegk es aranyuk a termesztesben (SEDLAK nyoman, 1985)
............................................................................................................................................... 421
99. AzldborsoIajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ............................................................... 423
100. Azldborsovegyszeresgyomirtasa........................................................................................ 425
101. Az zemi termesztesben javasolt zldborso-csiraszamalakulasa (millio csira/ha) ............................ 427
102. 100 kg borsovetmag-termes eleresehez tervezett taplaloelem-tartalom(GBBRalapjan) .................. 430
103. Abokorbab(zldhvely- es szemtermes) makroelem-szkseglete ................................................ 435
104. Bokor-eskarosbabIajtak...................................................................................................... 436
105. AzldbabIajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ................................................................ 441
106. Avetmagmennyisegkiszamitasa (kg/ha) (VELICH-CSIZMADIAnyoman, 1985) ........................ 442
107. A szarazanyag-tartalom, a szemmeret es a hvelytermes sszeIggese (Valja Iajta)
(HARSANYI-BALINTnyoman,1981-82)..................................................................................... 444
108. A babnvenyek klnbz napszakokban mert nedvessegtartalmanak es szemvesztesegenek
sszeIggese(UNKnyoman, 1984) .............................................................................................. 444
109. Alobab tapanyagtartalma (100 g zsenge Iogyaszthato reszben) ................................................... 449
110.HajtatasiIajtak................................................................................................................... 461
111. SzabadIldi termesztesrealkalmasIajtak................................................................................. 462
112. Asargarepa Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) .............................................................. 464
113. Szaporitasi idpontok a Iajta es a betakaritasi id Iggvenyeben .................................................. 466
114.Gykerpetrezselyem-Iajtak...................................................................................................477
115. ApetrezselyemIajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ......................................................... 479
116.ZellerIajtak .......................................................................................................................489
117. Azeller Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ................................................................... 491
118. Apasztinak taplaloanyag-tartalma (100 g zsenge, Iogyaszthato reszeben) ...................................... 497
119. Agumos edeskmeny taplaloanyag-tartalma (100 g Iogyaszthato reszben) .................................... 501
120. AIejes salata atlagos havi vizIelhasznalasa (GEISSLER, 1985) ................................................... 508
121. Tapanyagtartalom egeszseges es hianyt vagy mergezesi szimptomakat mutato salatanvenyek Iejenek
szarazanyagaban.......................................................................................................................510
122.Fejessalata-Iajtak................................................................................................................514
123. AIejes salata Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, /t) ............................................................... 516
124. A salatapalanta-neveles idtartama napokban az ltetes idpontjatol es a tapkockamerettl Iggen
(optimalispalantanevelesihmersekleten) ..................................................................................... 519
125. AIejes salata vetmag- es helyigenye a palantaneveleshez ......................................................... 520
126. Az evszaktol, napszaktol es az idjarastol Iggen a Iejes salata hajtatasahoz javasolt hmerseklet a
Altalanos ismeretek
xv
Iejesedeskezdeteig....................................................................................................................522
127. AIejes salata allomanysrsege magtermesztes eseten (db/ha) (ASZTALOS, 1979) ........................ 523
128. Az endivia taplaloanyag-tartalma (100 gehetreszben) ............................................................. 529
129. Acikoria taplaloanyag-tartalma (100 g zsenge, Iogyaszthato reszben) ........................................... 533
130. Az articsoka taplaloanyag-tartalma (100 g Iogyasztasra erett, ehet reszben) .................................. 538
131. Akardi Iogyaszthato reszenek (etiolalt levelnyelenek) taplaloanyag-tartalma (100 g ehet reszben) .... 543
132. AkaposztaIelekvetesterlete(ha) (KSH-adatok) ...................................................................... 552
133. AIejeskaposzta-Iajtak jellemz tulajdonsagai (AKertimag KIt. zldsegkatalogusa) ........................ 558
134. AIejes, a vrs es a kelkaposzta Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) .................................. 561
135. AkelkaposztaIajtak jellemz tulajdonsagai (AKertimag KIt. zldsegkatalogusa) ........................... 571
136. AkaralabeIajtak jellemz tulajdonsagai (AKertimag KIt. zldsegkatalogusa) ................................ 579
137. Akaralabe, a karIiol es a bimboskel mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ......................................... 581
138. AkarIiolIajtak jellemz tulajdonsagai (AKertimag KIt. zldsegkatalogusa) .................................. 590
139. AbrokkoliIajtakjellemztulajdonsagai .................................................................................. 598
140. Az etkezesi repak taplaloanyag-tartalma (100 g ehet reszben) .................................................... 619
141.Honaposretek-Iajtak............................................................................................................629
142. Nyari esszi-teli retekIajtak ................................................................................................. 629
143. Ateli retek Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t termes) ..................................................... 631
144. AszabadIldi termesztesretekszaporitasi modjanak jellemzi .................................................. 633
145. Atorma Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t termes) ......................................................... 642
146. Asoska Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t termes) ......................................................... 653
147.SpenotIajtak ......................................................................................................................665
148. Aspenot Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t termes) ........................................................ 666
149.CeklaIajtak........................................................................................................................673
150. Acekla Iajlagos mtragyaigenye (hatoanyag, kg/t) ................................................................... 675
151. A portulaka Iogyaszthato reszenek (level, ill. zsenge hajtas) taplaloanyag-tartalma (100 g ehet
reszben) ..................................................................................................................................684
152. Az ujzelandi spenot taplaloanyag-tartalma (100 g Iogyaszthato reszben) ....................................... 688
153. Az okra taplaloanyag-tartalma 100 g Iogyasztasra erett, ehet reszben .......................................... 692
154. Avrshagymataplalkozasi erteke ........................................................................................ 703
155. Adughagyma osztalyba sorolasa es hkezelese ........................................................................ 705
156. AhagymaIajokszarazanyaganaktapelem-sszetetele ................................................................ 707
157. Avrshagyma Iajlagos tapanyagigenye (kg/t termes) es a termessel kivont tapanyag (kg/ha) ........... 707
158.VrshagymaIajtakjellemzi................................................................................................ 710
159. VrshagymaIajlagos mtragyaigenye(hatoanyagkg/t) ............................................................ 712
160. Amagveteses (egyeves) vrshagyma-termesztesi technologiakjellemz adatai ............................. 713
161. Adughagymas (keteves) vrshagyma-termesztesi technologiakadatai ........................................ 714
162. Avrshagymagyomirtasahozengedelyezett vegyszerek .......................................................... 715
163. Atartositoipar altal Ieldolgozott csemegekukorica mennyisege (1985-1986) .................................. 736
164. Acsemegekukorica-IajtakIontosabbjellemztulajdonsagai ....................................................... 741
165. Csemegekukoricatapanyagellatasahozszksegesmtragya-hatoanyag ......................................... 743
166. Acsemege- es a pattogatni valo kukorica vetmagjanak minsegi hatarertekei ............................... 749
167. Aspargamagonc minsegi kvetelmenyei (MSZ11 646-62) ....................................................... 760
169. Agomba es nehanyelelmiszer sszetetele ............................................................................... 771
170. KlnbzszalmaIelekszarazanyaganaksszetetele() ........................................................... 772
171. Alaskagombakhigenyenekalakulasa a tenyeszid alatt ........................................................... 780
172. AIenyersseg hatasa a Pleurotus Ilorida termtestkepzesere ....................................................... 781
173. Alaskagombatenyeszidejenekatlagos alakulasa ...................................................................... 783
174. Kzvetlen napIeny hatasa a klnbz Iejldesi stadiumban lev termtestekre ............................. 791
175. Akomposzt nedvessegtartalmanak hatasa a bocskorosgomba miceliumanak nvekedesere (21 nap) ... 792
Altalanos ismeretek
xvi
1. fejezet - ItaInos ismeretek
1
2
2. fejezet - A zIdsgnvny s a
zIdsgtermeszts fogaIma
Vilagviszonylatban tbb mint 200 nvenyIajt tartanak zldsegnvenykent szamon. Europaban valamivel tbb
mint 40 a termesztesben lev zldsegIajok szama, Magyarorszagon is 4042. A zldsegnveny Iogalmat nem
lehet pontosan krlhatarolni. A 4042 Iaj biologiai sajatossaga, beltartalmi erteke elter, Ielhasznalasuk is
nagyon valtozo, ennek kvetkezteben meghatarozasukkor a Ielhasznalhatosagukat celszer alapul venni.
Egyesek e nvenycsoportra a Izeleknveny megnevezest is hasznaljak, ez sem Iedi azonban teljesen a
valosagot. Ha szigoruan a Ielhasznalasuk alapjan kategorizaljuk ezeket a Iajokat, akkor a Izeleknveny a
zldsegnvenyen bell azon nvenyek csoportjat jelentheti, amelyeket Itt etelnek elkeszitve Iogyasztunk. Ez a
meghatarozas tehat a Iogalmat nem Iedi teljes mertekben, ezert ma mar a gyakorlatban nem is hasznaljak.
Regota ismert a konyhakerti nveny elnevezes is a zldsegnvenyre. Ezt a jelzt akkor kaptak, amikor meg a
Iogyasztok jobbara a sajat kertjkben termesztettek ket. A taplalkozasra hasznalt nvenyeknek egy nagy
csoportjat a kaloriat ado nvenyek kepezik, ezek dnt hanyadat regen es ma is a szantoIldn termesztettek. A
kertben tulajdonkeppen a kis mennyisegben, diszitesre hasznalt nvenyeket vagy a gyogyitasra is alkalmas
Iajokat, tovabba azon nvenyeket termesztettek, melyekbl viszonylag kis mennyiseget hasznaltak Iel, de azok
erzekenysegk, gyakori es intenziv apolasi igenyk kvetkezteben inkabb kerthez ktttek voltak.
A termesztes mindenekeltt a technika korszersdesevel, tovabba a Iogyasztas nvekedesevel a
konyhakerti nvenyek egy resze is kikerlt a kertbl a szantoIldre. Igy a konzervipar altal nagy tmegben
igenyelt borso, bab, vrshagyma, sargarepa napjainkban szantoIldi meretekben termesztett nvenyekke
valtak, ezeket a gabonahoz hasonloan termesztik. Mindemellett valtozatlanul megmaradtak a hazikertben is. Igy
a konyhakerti nveny elnevezes sem Iedi ma mar a zldsegnveny Iogalmat.
Manapsag a zldsegnveny elnevezest nemcsak hazankban, hanem szerte a vilagon ugy hasznaljak, hogy
megjegyzik: a Iogalmat nehez egyertelmen meghatarozni. DeIinialaskor azonban eleg egyertelmen veszik
Iigyelembe e nvenycsoport kvetkez jellegzetessegeit.
Botanikailag tbbe-kevesbe elterek, de valamennyien lagv s:aruak. Egyarant lehetnek egy- (spenot, paprika,
uborka stb.) vagy ketevesek (sargarepa, petrezselyem, hagyma stb.), illetve evelk (torma, sparga stb.).
Kemiai ss:etetelk, ilyen termeszet tulajdonsagaik szerint jellegzetesen elternek a tbbi nvenycsoporteitol (a
gymlcsk es a szl kivetelevel). A zldsegnvenyeknek viszonylag nagv a vitamintartalmuk (A, B, C, D, K,
P, U stb.). B-vitamin-csoportba tartozo vitaminok sok mas elelmiszerben is jelents mennyisegben Iordulnak
el, az A-vitamin provitaminja, a karotin sok zldsegnveny jellemz alkotoja. A C-vitaminbol a zldsegIelek
igen jelents mennyiseget tartalmaznak, noha nehany gymlcsben hasonloan sok C-vitamin van (citromIelek).
Egyes zldsegIajokbol azonban olcsobban kielegithet a szervezet C-vitamin-szkseglete, mint a
gymlcskbl, pl. a Irissen Iogyasztott paprikabol, a Iejes salatabol stb.
Asvanyiso-szksegletet teljes mertekben kielegitheti szervezetnk a zldsegnvenyekbl. A mesz, a vas stb. az
un. levelzldsegIelekben Iordul el jelents mennyisegben.
A zldsegIelek egyik leglenyegesebb tulajdonsaga, hogy massal nem potolhato izes zamatanyagokat
tartalmaznak (hagymak, paprika, paradicsom, zeller stb.).
Kln elnyk a zldsegnvenyeknek az is, hogy energiaban s:egenvek, tehat a korszer taplalkozas
nelklzhetetlen elemei. A korszer taplalkozas amelynek jellegzetes merceje a zldsegIogyasztas volumene
az etkezesi szokasok valtozatlansaga miatt azonban meg a legIejlettebb orszagokban sem tudott teljesen tert
hoditani.
3
Figyelembe kell venni a Iogalom meghatarozasakor azt is, hogy a zldsegIeleket altalaban nyersen vagy
egyszer konyhai beavatkozassal, kizarolag taplalko:as celfara termesztjk. Az azonban mar nehezebben
tisztazhato, hogy hol a hatar a Iszer- legalabbis egyes Iszernvenyek es a zldsegnvenyek kztt. Hiszen
a hagyma kitn Iszernveny is, de sszetetele, a Iogyasztas volumene miatt jellegzetes, igen Iontos
zldsegnvenynk is. Vannak olyan Iszernvenyek is, amelyek egyertelmen nem tekinthetk
zldsegnvenynek, noha Iogyasztasuk nagyon elterjedt, igy peldaul a kmeny, a kapor, majoranna stb.
A nvenytermesztes Iogalomkrebe sorolt Iajoktol a zldsegnvenyek termes:tesi safatsagaik alapjan is
klnbznek.
A legujabb szakirodalomban a zldsegnveny Iogalma helyett a zldsegIeleket inkabb mint termeket
deIinialjak, illetve irjak krl. Ezt teszi YAMAGUCHI (1983) is, aki megallapitja, hogy a zldsegIele
(vegetable) olyan kerteszeti eredet elelmiszer, amelyet altalaban egyeves kulturaban, ritkan evelkent allitanak
el. Az ide tartozo nvenyek nagy resze lagy szaru, elenyesz hanyada Ias.
Fogyasztasra kerl reszk lehet gyker, hajtas, level, eretlen viragresz, erett mag, eretlen es erett termes. Ehet
reszk amelyet nyersen vagy Izve Iogyasztanak sok vi:et tartalmaz, ezert meg idealis krlmenyek kztt
is csak korlatozott ideig tarolhato.
Magyarorszag eghajlati krlmenyei kztt jo nehany zldsegnvenyt palantaneveles kzbeiktatasaval
szaporitunk. Ez fokent a melegigenves Iajokra vonatkozik, de meg a hidegtro kapos:tafelek, sokszor a salata
termeszteseben is alkalmazzuk a palantazast, mert ezzel a vegetacios idt a vegleges termeszthelyen
lervidithetjk, igy lehetseget nyernk a ketts vagy tbbes termesztesre. A palantanevelest ma is altalanosan
alkalmazzak a paprika, a paradicsom, az uborka es a dinnye termeszteseben.
A zldsegnvenyek tovabbi jellegzetessege, hogy azokat gvakran termes:tfk fedett terben, ahol a szamukra
kedveztlen kls krlmenyek idszakaban is elallithatok. Ezt a termesztesi eljarast haftatasnak nevezzk.
Ezzel a termesztesi moddal a s:abadfldi termes:test eges:itfk ki, tehat megnyujtjuk a zldsegnvenyek
Iogyasztasi idenyet. A hajtatas a szabadIldi termesztes eltt a tel vegi, kora tavaszi idszakban es az szi
idszakot kvet honapokban egyarant elterjedt, nemcsak nalunk, hanem Del-Europaban is. St olyan
orszagokban is (pl. Egyiptom) hajtatnak, ahol a paprika vagy a paradicsom szabadIldn a leghvsebb idben
is biztonsaggal termeszthet.
Jellemz tulajdonsaga meg ma is az egyes zldsegIajoknak, hogy szinte egvedi apolassal, ke:elessel
termes:thetok biztonsagosan es gazdasagosan. Ilyen jellegzetes apolasi, kezelesi munka a kacsozas, a ktzes
stb. Sokszor a szabad Ildn is, de a hajtatasban altalaban ktzzk, karozzuk a paradicsomot vagy metsszk az
uborkat. Szedesk pedig pl. a dinnyee vagy a Iolyamatosan betakarithato tbbi zldsegnvenye
gazdasagosan kizarolag kezzel trtenik. Ebben a vonatkozasban a zldsegnvenyek teljesen elternek a
nvenytermesztesben ismert nvenyektl, mert azok szedese teljes mertekben gepesitette valt. A
zldsegnvenyek kzl csak a borso, a bab, a hagyma es a gykerIelek betakaritasa teljesen gepesitett.
Kiserleteket vegeztnk es reszeredmenyeket ertnk mar el a paradicsom, az etkezesi paprika, a Iszerpaprika, az
uborka gepi betakaritasaban, de att siker itt meg nem szletett.
Az ertekesitesre valo elkeszites is specialis teendket jelent a zldsegtermesztesben, mert egyeseket az
ertekesites eltt mosni kell, masokat a mosas mellett csomozva hozunk Iorgalomba, pl. a nyari Iriss Iogyasztasra
termesztett gykerzldsegeket stb.
sszeIoglalva: a zldsgflk lgy szr, intenzv muvelst kvn, nyersen vagy feldolgozva emberi
tpllkul szolgl, nagy biolgiai rtku, sok vitamint, svnyi st, z- s zamatanyagot tartalmaz
nvnyek.
Ezek ismereteben a zldsegtermesztes Iogalma rviden a kvetkezkeppen hatarozhato meg. A: e fogalomkrbe
tarto:o nvenvek nevelesevel foglalko:o termelesi tevekenvseg ss:essegeben a :ldsegtermes:tes. Az erre
vonatkozo ismeretek sszessege pedig a zldsegtermesztestan.
4
A zldsegnveny Iogalmanak meghatarozasakor, alaposan merlegelve a klnbz Iajok besorolasi lehetseget,
meg kell allapitanunk, hogy jo nehany hatareset is elIordul. Tbb olyan Iaj akad, amely legalabb ket csoportba
sorolhato. Ilyen peldaul a borso, amely zlden konzerv celra vagy kzvetlen hazi Ielhasznalasra termesztve
termeszetesen zldseg. Magnak termesztve mint szaraz borso vagy takarmanyborso mar a mezgazdasagi
nveny Iogalomkrbe sorolhato.
A zlden Ielhasznalasra kerl bab egyertelmen zldsegnveny, de a szaraz bab mar inkabb mezgazdasagi
nveny.
Ilyen hataresetnek szamit a burgonya is, amely elcsiraztatva, korai burgonyakent termesztve zldseg, tarolasra,
nagy tmegben termesztve vagy ipari celra elallitva a termesztes jellegzetessegei miatt mar mezgazdasagi
nveny. Ennek ellenere vannak orszagok, ahol a burgonyat egyertelmen csak zldsegnvenynek tekintik.
Hasonlokeppen ket helyre sorolhatok a tkIelek is. A spargatk, a cukkini es a patisszon Ielhasznalhatosaga,
tovabba termesztesmodja miatt zldseg. Ugyanigy zldsegnek minsl a sttk is. A takarmanytk azonban
mezgazdasagi nveny, mert azt emberi Iogyasztasra nem hasznaljak.
A kukorica nagy altalanossagban takarmanynvenykent ismeretes, tehat a mezgazdasagi nveny
Iogalomkrebe tartozik. Egyes genetikailag is klnbz valtozatai, az emberi Iogyasztasra kerl csemege-
es pattogatni valo kukorica azonban mar zldsegnvenyek.
Klns hataresetet kepvisel a Iszerpaprika, amely Ielhasznalasa alapjan csak Iszernvenynek tekinthet, de
szaporitasa es egyeb jellegzetessegei miatt zldsegIele. Ma szinte a vilagon mindentt ebbe a kategoriaba
soroljak.
Vannak olyan orszagok, ahol a dinnyeket gymlcsnek minsitik, holott azok minden vonatkozasukban a
zldseg Iogalomkrebe sorolhatok.
A szamoca az ismertetett meghatarozasi szempontok alapjan zldseg, de a regrl kialakult besorolasi szokas
alapjan szinte mindentt a vilagon gymlcsnek minsl.
5
6
3. fejezet - A zIdsgnvnyek
szrmazsa s csoportostsa
A zldsegnvenyek nemcsak rendszertanilag tartoznak klnbz csaladokhoz, hanem szarmazasi helyk
szerint is elterek. Az egyes csaladokhoz tartozo, nagyjabol azonos krnyezeti igeny nvenyIajok szarmazasa
megegyez vagy kzel allo lehet. A kulturnvenyek es vad alakjaik szarmazasi helye es jellemz tulajdonsagai
kztt szoros sszeIgges van. A hidegtrk vagy magaslati helyekrl, vagy a Fldnek olyan reszeirl
szarmaznak, ahol a hmerseklet altalaban alacsony. A tropusi vezetbl rendszerint nagyobb higeny, sok
vizet Ielhasznalo es paras krnyezetet kedvel nvenyIajok szarmaznak. A szarmazasi hely megjellese
legtbbszr a geologiai kutatasokra alapozott. Az asatasok alkalmaval talalt leletek sokszor jo tajekoztatast
adnak az ott talalhato nvenyIajokrol. Termeszetesen a Iajok egy resze semmiIele nyomot nem hagyott maga
utan, ennek kvetkezteben szarmazasuk csak Ieltetelezeseken alapul.
A zldsegIajok es a termesztett nvenyek szarmazasi helyenek ismerete nagyreszt VAVILOV, szovjet tudos
munkajan alapszik (SOMOS, 1983). Termeszetes, hogy valamennyi Ildreszen talalhato tbb-kevesebb
zldsegIaj. VAVILOV a negy Ildreszen nyolc olyan gencentrumot Ieltetelez, amelyek a zldsegnvenyek
szarmazasi helyenek tekinthetk: a nyolc kzpontbol Azsiaban negy talalhato, ennek alapjan a zldsegnvenyek
40-a azsiai szarmazasunak mondhato. Megkzeliten ennyi Iaj shazaja Europa deli resze, zmmel a
Fldkzi-tenger krnyeke is. Jelents zldsegnveny-gencentrum AIrika es Amerikaban ket terlet.
I. K:ep-Kina tojasgymlcs, uborka, retek;
II. Indiai ve:et tojasgymlcs, uborka, sttk;
III. K:ep-a:siai ve:et lobab, hagyma, sargarepa, sargadinnye, spenot;
IV. Nvugat-a:siai ve:et lobab, sttk, sargarepa, salata, petrezselyem;
V. Fldk:i-tengeri ve:et cekla, kaposztaIelek, petrezselyem, sargarepa, pasztinak, zeller, salata, cikoria,
sparga, Ieketegyker, soska, Iokhagyma, porehagyma, vrshagyma, borso;
VI. Abess:iniai ve:et borso, grgdinnye;
VII. Del-mexikoi ve:et bokor- es karosbab, paradicsom, paprika, uborka;
VIII. Del-amerikai ve:et paradicsom, burgonya, kukorica.
VAVILOV Ieltetelezese a Iormagazdasagon alapul. Eszerint egy nvenyIaj shazajanak azt a terletet tartotta,
ahol az illet Iaj a legnagyobb valtozatossagban Iordul el. Azt viszonylag knny elkepzelni, hogy a jelenleg
nalunk termesztett zldsegnvenyek kzl a melegigenyesebbek a tropusi vezetbl szarmaznak, igy a
Solanaceae csaladba tartozo Iajok (paradicsom, paprika, burgonya, tojasgymlcs), tovabba a kabakosok kzl a
grgdinnye, az uborka es a tkk tropusi szarmazasuak. A szubtropusi vezetbl szarmaznak a hidegtr es
kevesbe vizigenyes zldsegIajok, igy a borso, a gykerzldsegek, a kaposztak, a hagymak, tovabba jo nehany
levelzldseg. VAVILOV velemenye szerint az is valoszin, hogy tbb olyan zlsegIaj van, amelyek Ieltetelezett
szarmazasa azonos, noha igen tavol Iordulnak el egymastol. Ezek pontosabb meghatarozasahoz meg tovabbi
vizsgalatok szksegesek.
A ket, eghajlatilag ersen elter vezetbl szarmazo nvenyek a mi krlmenyeink kztt az esztend bizonyos
idszakaban termeszthetk, ezert termeszthetseg szempontjabol nem tul nagy a klnbseg kzttk. Ehhez
hozzajarul az a teny is, hogy maguk a nvenyek, shazajukbol kiemelve, valamelyest alkalmazkodni tudtak. Az
alkalmazkodokepesseg es a valtozas idtartama az uj krnyezetben szinten Iajra jellemz. Igy a paprika
7
shazajaban, a tropusi Amerikaban rvidnappalos nveny, de a mi krlmenyeink kztt is kitnen diszlenek
hosszunappalos, illetve a megvilagitas idtartamaval szemben kzmbs Iajtai. A szubtropusi vezetbl
szarmazo nvenyek valamivel rugalmasabbak a krnyezeti igenyekkel szemben, igy peldaul a hidegtrnek
minsl kaposztaIelek nagy resze a melegebb eghajlatu deli orszagokban, st a tropuson is egyarant szepen
diszlik.
A zldsegIelek szarmazasi helye es a termeszthetseg kztt nyilvan alapvet sszeIggesek vannak, a
tulajdonsagok azonban Iajonkent elter modon alakulhatnak. Vannak Iajok, amelyek az eredeti szarmazasi
helytl elter viszonyok kztt is egeszen jol termeszthetk, masok viszont eppen erzekenysegk miatt erre alig
alkalmasak. A termesztnek (klnsen, ha uj, eddig meg nem termesztett Iajok honositasarol van szo)
Ieltetlenl ismernie kell a nveny szarmazasi helyet, pontosabban a szarmazasi helyen meglev tulajdonsagait.
Ma a korszer nemesites lehetsegenek birtokaban talan kevesbe dnt a szarmazasi hely es az ott szerzett
tulajdonsagok, mint nehany evszazaddal vagy evtizeddel ezeltt.
A genetikai tulajdonsagok atltetese ma mar olyan lehetsegeket kinal a nemesitknek, hogy a korabban
elkepzelhetetlennek hitt valtoztatasok is lehetsegesek a Iajok, illetve Iajtak elallitasaban vagy azok
Ielhasznalasanak a modositasaban.
*
A hazankban termesztett mintegy 40 zldsegnveny rendszertanilag 12 csaladba tartozik, a tizenharmadikba es a
tizennegyedikbe pedig a termesztett gombak.
A gombak az utobbi esztendk rendszertani vitai utan nem tekinthetk nvenynek, hanem az elvilag egy kln
csoportjat kepezik. Termesztesk leginkabb a zldsegnvenyek termesztesehez hasonlithato, igy a gombak
termeszteset szerte a vilagon a zldsegtermesztes Iogalomkreben oktatjak.
A zldsegIeleket magukba Ioglalo csaladok es a hozzajuk tartozo nvenyek:
Solanaceae paprikak, paradicsom, burgonya, tojasgymlcs.
Fabaceae (korabban Leguminosae) borso, bab, Ildimogyoro.
Cucurbitaceae dinnyek, termesztett tkIajok.
Cruciferae retek, torma, kaposztaIelek.
Apiaceae (korabban Umbelliferae) sargarepa, petrezselyem.
Asteraceae (korabban Compositae) termesztett salatak.
Liliaceae hagymak, sparga.
Chenopodiaceae spenot, mangold.
Polygonaceae soska, rebarbara.
Gramineae csemegekukorica.
Aizoaceae uj-zelandi spenot.
Valerianaceae madarsalata.
Hazankban a zldsegIelek vetesterletenek mintegy 75-at 7 zldsegIaj Ioglalja el. Ezek a vetesterlet jelenlegi
nagysagi sorrendjeben a zldborso, a paradicsom, a paprikak (csemege- es Iszer-), a vrshagyma, a Iejes
kaposzta, a dinnyek (sarga- es grg-), az uborka.
8
4. fejezet - A zIdsgfIk IeImezsi
jeIentsge
4.1. A zIdsgfIk szerepe a tpIIkozsban
Az emberiseg egesz trtenelme Iolyaman kzponti szerepet jatszott es Ioglalja el ma is az egyes
tarsadalmak, illetve azok tagjainak viszonya az elet Ienntartasahoz szkseges tapanyagokhoz. Ez a magatartas
termeszetes, hiszen az ember is elleny. A taplalek megszerzesenek lehetsege, annak rendelkezesre allo
mennyisege es minsege eppen ugy erdekldesenek kzeppontjaban all, mint az elvilag barmely mas tagjanak,
hiszen ez hatarozza meg letet, kevesbe szelsseges esetben pedig egeszsegi allapotat es kzerzetet. Ebben a
tekintetben a mennyisegnek, a minsegnek es a szerkezetnek egytt es egyszerre van jelentsege.
Nincs olyan elelmiszer, amelyben valamennyi szkseges tapanyag megtalalhato.
A sok szenhidratot tartalmazo cerealiak es a kemenyitben gazdag gumos nvenyek alapveten energia-, az
allati eredet elelmiszerek pedig IeherjeIorrasok. Az eletIunkciok normalis Ienntartasahoz nelklzhetetlen, de
csak kisebb mennyisegben igenyelt vitaminok es asvanyi sok pedig elssorban a klnbz gymlcs- es
zldsegIelekben talalhatok.
Az energiat ado, valamint az allatok etetesere Ielhasznalt takarmanynvenyeket az egesz vilagon nagyobb, a
gymlcs- es zldsegnvenyeket pedig azoknal lenyegesen kisebb Ielleten termesztik. A zldsegIelek a vilag
sszes szantoterletenek mindssze 1,1-abol reszesednek (YAMAGUCHI, 1983). Ez az adat mar nmagaban
is jelzi, hogy nem nagy tmegben Iorgalmazott alapelelmiszerek.
A taplalkozasban betlttt szerepket, valamennyi lenyeges szempont Iigyelembevetelevel GRUBBEN (1977)
sszegezte, kiemelve, hogy ertekes tapanyagok Iorrasai, amelyek kretkent Ielhasznalva izesitik, elvezhetbbe
teszik az alapelelmiszereket, elsegitik, illetve javitjak az emesztest, kzlk szamosnak kurativ (gyogyito)
hatasa is van. Vegl kiemelten hangsulyozta, hogy a zldsegIelek tapanyagkent elssorban vitamin- es
asvanyisoIorrasok.
Emlitesre erdemes, hogy a zldsegnvenyek taplalkozasi jelentseget meltatva lenyegeben ugyanezekert emelte
ki erzelmi oldalrol megkzelitve es kltien Iogalmazva az indiai CHAUHAN (1977) is, amikor arra hivta
Iel a Iigyelmet, hogy azok nemcsak diszitik, ekesitik az asztalt, hanem az emberek egeszseget is megrzik. A
betegsegek elssorban azokat tamadjak meg, akik keves zldseget Iogyasztanak. A zldsegIelekkel bven el
emberrl viszont sugarzik a ,himalajai egeszseg, amely az elet, a der es a jo kzerzet szimboluma.
A zldsegIeleknek egyre nagyobb jelentseget tulajdonitanak napjainkban mind a Iejlett, mind a Iejld
orszagokban. Elter okok miatt ugyan, de mindket gazdasagi regioban a Iogyasztas nveleset szorgalmazzak.
Az elbbiekben a tulzott energiaIogyasztas merseklese es a zldsegIelekben lev rostanyagok, tovabba a lugos
kemhatasu asvanyisok emesztest elsegit hatasa vegett, az utobbiakban az alul-, illetve egyoldaluan taplalt
lakossag vitaminnal es asvanyi soval valo ellatasa vegett.
A zldsegIelek Iizetkepes keresletet meghatarozo Iogyasztasi szokasok, tovabba a Iogyasztast szemleltet
statisztikai adatok attekintese eltt az egyertelm es szakszer ertelmezeshez magat a fogvas:tas Iogalmat is
pontositani kell.
Valamennyi termekhez, illetve termekcsoporthoz hasonloan a zldsegIelek Iogyasztasanak vizsgalata is
iranyulhat magara a Ielhasznalt termektmegre es a vasarlasara Iorditott kiadasok Ielmeresere. Az elbbi
esetben kg/ev/I, illetve az ebbl atszamitott g/nap/I dimenzioban megadott, tenylegesen elIogyasztott
9
termektmegrl, az utobbi esetben pedig az adott orszag penznemeben kiIejezett, vasarlasra Iorditott
penzeszkzrl van szo.
Mivel mindket esetben Iogyasztasrol beszelnk, a dimenziok Iel nem tntetese Ielreertesekre adhat alkalmat.
A hazai statisztikai adatok ertelmezesekor tudni kell, hogy a zldsegIelek penzben kiIejezett vasarlasara
vonatkozo KSH-adatokban a grg- es sargadinnye nem szerepel, azokat a gymlcsIogyasztasnal tntetik Iel.
A termektmeg-Iogyasztasi adatok viszont e ket nvenyt is magukban Ioglaljak.
A vilag zldsegIogyasztasanak gyors, rvid idn bell bekvetkez altalanos nvekedesere a meglev
szandekok ellenere sem lehet szamitani. Elssorban azert nem, mert annak alakulasat nem veletlen jelensegek
(beleertve a nveles szksegessegenek Ielismereset is), hanem objektiv tenyezk es az altaluk meghatarozott
Iolyamatok iranyitjak. Ezek kztt meghatarozo a sajat termeles es a Iogyasztok anyagi lehetsegei.
Tbb orszagban az elelmiszer-Iogyasztas szerkezetenek elemzesere iranyult vizsgalatok hivtak Iel a Iigyelmet
arra, hogy a taplalkozasi szokasok szoros sszeIggesben vannak az elet- es munkakrlmenyek alakulasaval. E
Iolyamatban harom, egymast kvet, de egymastol megis jol elvalo szakasz energia- (kaloria-), Ieherje- es
ertekIogyasztas klnithet el. Az egyes Iazisokban a zldsegIogyasztas mind termektmegben, mind a
vasarlasra Iorditott penzeszkzben kiIejezett nagysagrendje es (ebbl kvetkezen) nepelelmezesben betlttt
szerepe is elter.
Az energiafogvas:tas a legszegenyebb, Iejld orszagokra jellemz, ahol az etkezesben az energiaban gazdag,
nvenyi eredet tapanyagok (cerealiak, gumos nvenyek) dominalnak. A lakossag nagy resze alul-, illetve
egyoldaluan taplalt. ZldsegIeleket egyaltalan nem vagy csak minimalis mennyisegben Iogyasztanak.
A feherfefogvas:tas a leggazdagabb Iejld es a kzepes gazdasagi Iejlettseg also szintjen lev orszagokban
bontakozik ki. A szkseges energia megteremteset kveten dinamikus kereslet alakul ki a Ieherjekben gazdag
allati eredet elelmiszerek irant. Ezzel parhuzamosan a cerealiak (gabonaIelek) es a gumos nvenyek
Iogyasztasa nemileg cskken, a zldsegIeleke pedig n.
Az ertekfogvas:tas a kzepes gazdasagi Iejlettseg kzepszintjen kezd kialakulni, ott, ahol az
elelmiszer-ellatottsag mar stabil. E Iazis legIbb jellemzje, hogy a penzben kiIejezett lakossagi
sszIogyasztason bell egyre cskken az elelmiszerekre Iorditott kiadasok aranya, mikzben a Iogyasztas
(termektmegben kiIejezett) volumene n. Tovabb mersekldik a cerealiak, a burgonya es bizonyos
Iaziskesessel ugyan, de ugrasszeren megn a gymlcsk es a zldsegek Iogyasztasa. A taplalkozasban egyre
tbb a tudatos elem. A lakossag Iogyasztasi szokasai egyre inkabb megkzelitik a taplalkozastudomanyi
szempontbol idealisnak tartottat (HODOSSI, 1986).
A Iogyasztasi szakaszok targyalasa soran rviden a hazai helyzetrl es arrol is szolni kell, hogy hazank melyik
kategoriaba sorolhato. KADAS es VAGO (1974) elemzesei szerint a IeherjeIogyasztasi szakaszba. Azota
azonban Iolyamatosan tovabb mersekldtt az sszIogyasztason bell az elelmiszerekre Iorditott kiadasok
aranya (1. tablazat). 1960 es 1985 kztt ennek a nagysaga 12,8-ot tett ki, amely atlagosan evi 0,5-os
cskkenest jelentett. Kzben 14-kal visszaesett a cerealiak es 24-kal a burgonya Iogyasztasa. HOFFMAN
I.-NE (1986) elemzesei szerint elelmiszer-Iogyasztasunk tovabbi evi 0,20,3-os cskkenese prognosztizalhato,
amennyiben araranyai valtozatlanok maradnak (1990-ig). ORBANNENAGY M. (1984) adatai szerint az elmult
idszakban gyorsabb temben ntt nalunk az elelmiszerek ara, mint az atlagos Iogyasztoi arindex (ezen bell a
zldsegIelek aremelkedese az elelmiszerarak atlagat is meghaladta). Ennek kvetkezteben az 1990-ig terjed
idszakra az elelmiszer-Iogyasztas jelzett evi 0,20,3-os cskkenese nagyon ovatos becsles.
Ev Elelmiszer-Iogyasztas
aranya ()
196040,6
A zIdsgfIk szerepe a
tpIIkozsban
10
196537,7
197033,2
197530,4
198028,7
198527,8
1. tblzat - Az lelmiszer-fogyaszts (lvezeti cikkek nlkl) sszes fogyasztson belli
arnya Magyarorszgon (pnzfogyaszts)
Ha a jvben az elelmiszerarak nvekedesere az atlagos Iogyasztoi arindexszel aranyos mertekben kerl sor,
ennel nagyobb aranyu sszIogyasztason belli elelmiszerIogyasztas-cskkenesre lehet szamitani. Mindez az
ertekIogyasztas iranyaba trtent elmozdulas egyertelm jele.
Ez a Iolyamat az Amerikai Egyeslt Allamokban az 1930-as es az 1950-es evek kztt zajlott le, ami a
cerealiaIogyasztas 25-os, a burgonyaIogyasztas 50-os cskkenesevel jart egytt, mikzben a gymlcs- es
zldsegIogyasztas csaknem 30-kal nvekedett (THOMPSON es KELLY, 1957).
Vegl a teljesseg kedveert szolni kell arrol is, hogy az emberiseg taplalkozasi sajatossagait a Iogyasztasra kerl
alapvet elelmiszer jellege alapjan is kategorizaljuk.
Eszerint:
gabonat,
gykereket es gumokat,
allati eredet elelmiszereket
Iogyaszto tarsadalmakat klnbztetnek meg.
Az emberiseg nagy resze gabonafogvas:to. Ebben az esetben az energia- mellett tbbe-kevesbe a Ieherjeigeny is
Iedezve van. Vitaminokbol azonban hiany mutatkozhat. A gvker- es gumofogvas:tok energiaellatottsaga kb. a
gabonaIogyasztokeval megegyez, de ebben az esetben nem csak vitamin-, hanem Ieherjehiany is elIordulhat.
Az allati eredet elelmis:erek Iogyasztasa elssorban egyes sivatagi nomadokra es az eszkimokra jellemz.
Ebben az esetben kielegitett az energia- es Ieherjeszkseglet, de egyes vitaminok hianyozhatnak (Nicholson et
al., 1975).
4.2. A zIdsgfogyaszts aIakuIsa
A taplalkozasi szokasokat meghatarozo altalanos trvenyszersegek arra utalnak, hogy a zldsegIogyasztas
merteke szoros sszeIggesben van az adott tarsadalomban kialakult eletszinvonallal, az egy Ire juto
jvedelemmel.
A vilag zldsegIogyasztasanak a gazdasagi Iejlettseg szintjetl Igg alakulasat szemleltet 2. tablazatban
A zIdsgfogyaszts aIakuIsa
11
kzlt adatok e Ieltevest egyertelmen igazoljak. A vilag zldsegIogyasztasa 58 kg/ev/I, illetve 158 g/nap/I,
ezen bell a gazdasagilag Iejlett orszagoke 92 kg/ev/I, illetve 252 g/nap/I, a Iejldke pedig 46 kg/ev/I,
illetve 126 g/nap/I.
Fejlettsegi szint A Iogyasztas
tmege
Arany
()
kg/ev/Ig/nap/I
Vilagatlag 58 158 100
Fejld orszagok atlagos
Iogyasztasa
46 126 79
Fejlett orszagok atlagos
Iogyasztasa
92 252 158
2. tblzat - A vilg zldsgfogyasztsnak a gazdasgi fejlettsg szintjtl fgg
alakulsa (Az 1974. vi FAO-adatok alapjn)
A Iejlett orszagok termektmegben kiIejezett zldsegIogyasztasa tehat pontosan ketszerese a Iejld
orszagokenak, es a vilagatlagot 58-kal meghaladja, a Iejldke viszont attol 21-kal elmarad.
A taplalkozastudomannyal Ioglalkozo szakemberek az egeszseg megrzese szempontjabol legalabb 150
g/nap/I zldsegIogyasztast, azaz a vilagatlaggal csaknem pontosan megegyez mennyiseget tartanak
szksegesnek ugy, hogy annak egyharmadat zld zldsegIelek (levelzldsegek, kaposztaIelek) alkossak
(GRUBBEN, 1977).
Feltetlenl szolni kell arrol is, hogy bar a zldsegIogyasztas elssorban az adott orszag gazdasagi Iejlettsegetl
Igg, de jelents modosito tenyez meg a Ildrajzi Iekves es a kialakult etkezesi szokasok. Ebbl kvetkezen
mind a Iejlett, mind a Iejld orszagok Iogyasztasaban jelentsek a szorodasok es az emiatti atIedesek.
Az europai atlagIogyasztas (130 kg/ev/I, illetve 356 g/nap/I) is nagy szintklnbsegeket takar. Megkzelit
pontossaggal harom kategoriat Ioglal magaban. A sok zldseget Iogyaszto allamok (Olaszorszag,
Spanyolorszag, Franciaorszag) eves Iejenkenti Iogyasztasa 120170 kg krli. A kzepmeznyt a 7595
kg/ev/I Iogyasztasu orszagok alkotjak, ide tartozik Magyarorszag is Belgiummal, Svajccal es Hollandiaval
egytt. Keves, evi 5070 kg/I zldsegIelet Iogyasztanak Ausztriaban, a Nemet Szvetsegi Kztarsasagban es
Jugoszlaviaban (BALAZS, 1982).
Ez az attekintes is azt ersiti, hogy azonos gazdasagi region bell hiszen valamennyi europai orszag a Iejlett
kategoria valamelyik szintjebe tartozik mar nagyobb szerepe van a kialakult Iogyasztasi szokasoknak, mint az
egy Ire es jvedelemnek vagy a Ildrajzi Iekvesnek. E tekintetben a szles gymlcsIogyasztast sem lehet
Iigyelmen kivl hagyni. A zldsegIogyasztas mertekenek szorodasara a Iejld orszagok eseteben is talalhatok
peldak. Kinaban 50 kg/ev/I krli, a delkelet-azsiai orszagokban (Indonezia, Flp-szigetek, ThaiIld, Vietnam
stb.) 2025 kg/ev/I, Braziliaban pedig ahol a legkisebb mintegy 10 kg/ev/I.
A zldsegIogyasztast Ikent hazai termelesre alapozzak az egesz vilagon, minimalis a nemzetkzi
kereskedelem, es az is lenyegeben csak egy-ket termekre korlatozodik.
12
A Iriss es Ieldolgozott zldseg egyttes aranya meg az Amerikai Egyeslt Allamok klkereskedelmi
Iorgalmaban is elenyesz, az sszes exportbol 2,2-kal, az sszes importbol 5,5-kal reszesedik
(YAMAGUCHI, 1983).
Nemzetkzi kereskedelmi Iorgalomba csak paradicsomkeszitmeny, paprikarlemeny es vrshagyma kerl
Iigyelmet erdeml mennyisegben. Mindebbl egyertelmen kvetkezik, hogy a Iogyasztas csak ott eri el a
megkivant szinvonalat, ahol azt a hazai termesztes kapacitasa ki tudja elegiteni.
A zldsegIogyasztas elemzesekor Iontos szempont a Iriss Iogyasztasu es a tartositott zldsegek aranyanak
vizsgalata is, klnsen a mersekelt vi orszagokban, ahol a tartositas a kinalat es a Iogyasztas
egyenletessegenek I Ieltetele. E tekintetben is jelents az elteres a Iejlett es a Iejld orszagok kztt; az
elbbiekben egyre nagyobb hanyadot kepvisel a tartositott konzervalt, illetve gyorsIagyasztott zldsegek
aranya, az utobbiak Iogyasztasa viszont lenyegeben napjainkban is a Iriss zldsegek Iogyasztasat jelenti. A
Iogyasztas szerkezetenek a Iejlett orszagokban bekvetkez valtozasara peldakent emlithet az Amerikai
Egyeslt Allamok, ahol a tartositott zldsegek aranya az 1930-as evek elejen meg 30 krli volt, az 1950-es
evek elejere 40-ra ntt, jelenleg pedig 54 Ieletti. sszehasonlitasul: a tartositott zldseg sszes Iogyasztason
belli aranya a Nemetorszagban 35, Csehorszagban es Szlovakiaban 28 krli.
A sajat termesztes zldsegek Iogyasztasanak aranya is elter a Iejld es a Iejlett orszagokban. GRUBBEN
(1977) becslese szerint az elbbiekben az sszes megtermelt zldsegnek mintegy 53-a, az utobbiakban pedig
krlbell 13-a hasznosul a termesztk haztartasaiban.
A zldsegIogyasztas alakulasanak altalanos attekintese utan kvetkezzek a magyarorszagi helyzet reszletesebb
bemutatasa.
Az europai zldsegIogyasztas targyalasakor mar emlitettk, hogy Magyarorszag a 7595 kg/ev/I Iogyasztasu
orszagok csoportjaba tartozik. Ez a Iogyasztasi szinvonal mar az 1960-as evek krl kialakult, es lenyegeben
azota sem valtozott. VIG P.-NE (1978) adatai szerint zldsegIogyasztasunk 19611973 kztt evente atlagosan
0,44 kg-mal, a legtbb europai orszage (a szomszedos szocialista orszagoke is!) pedig 12 kg-mal nvekedett.
GUBA es VARGA (1980) a hazai zldsegIogyasztas 19601978 evek kztti alakulasat vizsgalva
megallapitottak, hogy az 81,886,7 kg/ev/I kztt valtozo, es lenyegeben stagnal. A lakossag ez alatt az
idszak alatt netto jvedelmenek 2,3-at Iorditotta Iriss es konzervalt zldsegIelek vasarlasara. Mindezt ugy
ertekeltek, hogy zldsegIogyasztasunk megkzeliti a Iejlett termelesi es Iogyasztasi kulturaju orszagoket.
Jelenlegi Iogyasztasunk (1985. evi KSH adatok szerint) 75,6 kg, amelybl 17,1 kg a Ieldolgozott. Ez utobbibol
14,2 kg a konzervalt es 2,9 kg a Iagyasztott. A tartositott zldsegek aranya tehat az sszes termektmeg
2223-at teszi ki. Ezeket az adatokat a kereskedelmi Iorgalom alapjan hataroztak meg es a tenyleges
nIogyasztast (sajat termeles zldsegek Iogyasztasat) nem tartalmazzak. Igy nem is adhatnak realis kepest
zldsegIogyasztasunk helyzeterl. Ehhez meg az nIogyasztas becslt mennyiseget is hozza kell adni. E
korrekcio elvegzesehez GRUBBEN (1977) adatabol celszer kiindulni, aki a Iejlett orszagok atlagaban az
nIogyasztas aranyat mintegy 13-ban hatarozta meg. Ha esetnkben ezt az aranyt 10 krli ertekre
becsljk, es a KSH 75,6 kg/ev/I ertek 1985. evi adatat az nIogyasztas Ieltetelezett aranyaval megnveljk,
ha:ankban a tenvleges :ldsegfogvas:tas 9394 kg/ev/fo ertekben allapithato meg.
A lakossag 1980 es 1983 kztt zldsegIogyasztasra Iorditott kiadasairol es annak szerkezeterl a 3. tablazatban
kzlt adatok adnak tajekoztatast. Ezek azt mutatjak, hogy a vizsgalt evekben a zldsegIogyasztas evi
nagysagrendje 11,6 es 11,9 milliard Ft kztti volt. Szerkezetet tekintve ebbl a friss:ldseg-fogvas:tas aranva
7782, a tartositotte pedig 14,118,5 volt. A tartositott zldseg Iogyasztasan bell a gvorsfagvas:tott aranva
3,43,8 k:tt alakult.
13
Szerkezet 1980 1981 1982 1983
millio
Ft
aranymillio
Ft
aranymillio
Ft
aranymillio
Ft
arany
Friss 9 476 79,4 9 653 82,0 9 244 79,4 9 184 77,4
Tartositott 2 451 20,6 2 116 18,0 2 390 20,6 2 634 22,3
konzerv
2 011 16,9 1 653 14,1 1 991 17,2 2 178 18,5
Iagyasztott
440 3,7 463 3,9 399 3,4 456 3,8
sszesen 11
920
100 11
769
100 11
634
100 11
818
100
3. tblzat - A zldsgfogyaszts szerkezete Magyarorszgon`
* Korrigalt KSH-adatok, az ott gymlcsnel Ieltntetett grg- es sargadinnye a Irisszldseg-Iogyasztashoz
sorolva.
A hazai zldsegIogyasztas szinvonalat szemleltet statisztikai adatokat attekintve lathato, hogy azok a
legIejlettebb orszagokehoz kzelit jelleget mutatnak. Az sszes termektmeg-Iogyasztas 9394 kg/ev/I a
Iejlett orszagok atlagaval megegyez, de az europai atlagtol elmarad. Abban a tartositott termekek 2223-os
aranya gyenge kzepes szinvonalnak Ielel meg.
ZldsegIele Fogyasztas
(kg/ev/I)
Fejes
kaposzta
12
Paradicsom 10
Etkezesi
paprika
9
Grgdinnye 9
Vrshagyma8
Uborka 7
Sargarepa 6
14
Petrezselyem4
Zldborso 3
Zldbab 3
Egyeb 23
sszesen 94
4. tblzat - A magyarorszgi zldsgfogyaszts termkszerkezete
Az elmondottak mellett zldsegIogyasztasunk hianyossagairol is szolni kell. Elssorban az egyenetlenseget es a
szerkezeti egysikusagot kell megemliteni. Az ellatas erosen s:e:onalis jellege miatt a Iogyasztasnak csaknem a
Iele a junius kzepetl szeptember kzepeig tarto 3 honapra sszpontosul. Az eves Iogyasztas 45-a a harmadik
negyedevre, 60-a pedig a majustol oktoberig tarto Ieleves idszakra esik. A I szezonon kivli Iogyasztas
lenyegeben ket szakaszra bonthato: a majusi es az oktoberi kzepes, november es aprilis kztt nagyon csekely.
Legkedveztlenebb a helyzet januar es marcius kztt. Augusztusban a legnagyobb a Iogyasztas, 8,8 kg/I, es
Iebruarban a legkisebb 2,8 kg/I.
A zldsegre Iorditott penzsszeg maximuma es minimuma nem esik egybe a termekIogyasztas maximumaval,
illetve minimumaval. A lakossag a legtbb penzt juniusban klti zldsegre, Iejenkent 63,1 Ft-ot, a legkevesebbet
pedig januarban, Iejenkent 28,1 Ft-ot (BURGERNE GIMES A. ET AL., 1979).
ZldsegIogyasztasunk nagy hianyossaga meg sszetetelenek szegenyessege. A 4. tablazatban kzlt adatok
ennek szerkezetet szemleltetik a tiz legnagyobb mennyisegben Iorgalmazott zldsegIele Iogyasztott tmegenek
Ieltntetesevel. Az adatok azt mutatjak, hogy az sszes Iogyasztas Ielet t nveny: a Iejes kaposzta, a
paradicsom, a zldpaprika, a grgdinnye es a vrshagyma adja. Tbb mint haromnegyedet pedig a
Ielsoroltakon kivl meg az uborka, a sargarepa, a petrezselyem, a zldborso es a zldbab. A Iogyasztas
Iennmarado reszen 1012, kisebb mennyisegben Iorgalmazott zldsegIele (karIiol, sparga, Iejes salata, retek,
tojasgymlcs, csemegekukorica, spenot, soska, spargatk stb.) osztozik.
4.3. A zIdsgfIk tpIIkozsi rtke
A zldsegIelek elssorban vitamin- es asvanyiso-Iorrasok. Az utobbiakbol az emberi szervezetnek mintegy 10
elemre elengedhetetlenl szksege van, kzlk is legnagyobb mennyisegben kalciumra, fos:forra es vasra.
Ezeket az elemeket a zldsegIelek jelents, bar nvenyenkent elter mennyisegben tartalmazzak. Klnsen sok
vas es kalcium talalhato a zld zldsegIelekben (levelzldsegek, kaposztaIelek).
BALAZS es FILIUS (1977) ezzek kapcsolatban kiemelik, hogy a zldsegIelekben talalhato asvanyi anyagok
hamumaradvanya lugos kemhatasu, ami lehetve teszi a savas hamumaradvanyt hatrahagyo alapelelmiszerek
(husok, cerealiak, egyes tejtermekek) kzmbsiteset az emesztes Iolyamataban. Megjegyzik tovabba, hogy az
egyes elemeket altalaban kalium, IoszIor, kalcium, magnezium, natrium es vas mennyisegi sorrendben
tartalmazzak.
A zldsegIelek jelents vitaminIorrasok is. A vitaminok szerepe kzismert. Kztudomasu, hogy
nelklzhetetlen alkotoelemei a klnbz biokemiai Iolyamatokat szabalyozo es vegs soron az eletet is
Ienntarto enzimrendszereknek.
A zIdsgfIk tpIIkozsi
rtke
15
Csoportositasuk oldhatosaguk alapjan trtenik. Vannak vizben oldodo es zsirban oldodo vitaminok. Az
utobbiakat nagyobb mennyisegben is kepes tarolni az emberi szervezet, az elbbieket nem.
4.3.1.
4.3.1.1. Zsrban oIdd vitaminok
Az A-vitamin, a retinol, nvenyekben nem Iordul el. Elvitaminjai mint pl. a karotin azonban egyes
zldsegIelekben Iigyelmet erdeml mennyisegben talalhatok.
Ezek az emberi szervezetben A-vitaminna alakulnak. Klnsen sok (10 mg krli mennyiseg) karotin van a
sargarepaban, a petrezselyem leveleben es a biologiai eresben lev (piros szin) paprikaban.
Az A-vitaminnak ket elvitaminja ismeretes, az alfa-karotin es a beta-karotin, retinol csak az allati eredet
elelmiszerekben talalhato. Az A-vitamin mennyiseget nemzetkzi egysegben (I. U.) Iejezik ki. Egy A-vitamin I.
U. egyseg egyenl 0,30 mikrogramm retinollal vagy 0,60 mikrogramm beta-karotinnal, illetve 1,20
mikrogramm alIa-karotinnal.
A D-vitamin nvenyekben szinten nem Iordul el. Kivetelt kepez azonban a kakaobab heja. A zldsegIelek kze
sorolt gombakban viszont van D-vitamin.
E-vitamint (alIa-beta-gamma-tokoIerol) a zldsegIelek elenyesz mennyisegben tartalmaznak.
K-vitamin a Iriss zldsegIelekben, elssorban a spenotban es a kinai kelben Iordul el nagyobb mennyisegben.
4.3.1.2. Vzben oIdd vitaminok
A B-vitamin csoport tagjai valamennyi el sejtben megtalalhatok. A B1-vitamin (tiamin) a csiranvenyekben
Iordul el a legnagyobb mennyisegben, de sok talalhato belle a magvakban (zldborso, zldbab) is, tovabba a
bimbos kelben es a sargarepaban. B2-vitaminbol (riboIlavin) a zldsegIelek az el levelek, hajtasok es egyes
magvak kivetelevel altalaban keveset tartalmaznak. Valamennyi zldsegnvenyben nagy mennyiseg
B6-vitamin (piridoxin) talalhato.
C-vitamint (aszkorbinsav) a legtbb zldsegIele Iigyelemre melto mennyisegben tartalmaz. Klnsen sok
talalhato a zld zldsegnvenyekben (levelzldsegek, kaposztaIelek) es a paprikaban.
PP-vitamin (niacin vagy nikotinsav) kisebb mennyisegben valamennyi zldsegIeleben elIordul.
Regota Ioglalkoztatta a taplalkozastudomany mvelit a klnbz zldsegIelek taplalkozasi ertekenek egyetlen
szintetikus merszamban valo kiIejezesi lehetsege. Ezert tbben, tbbIele kepletet is kidolgoztak. Kzlk a
RINNO (1965) altal kidolgozott keplet terjedt el, amely a nyugat-europai taplalkozasi szokasokat, illetve
szksegleteket vette ugyan alapul, de alkalmazhatosaga vegl is altalanosnak bizonyult. Ez a Iormula a rost-, a
kalcium-, a vas-, a karotin- es a C-vitamin-tartalmat veszi Iigyelembe es jelentsegenek megIelelen sulyozza.
Azt a merszamot, amelyik a keplet segitsegevel kiszamithato, RINNO hasznos taplalkozasi erteknek (angolul:
Essential Nutritive Value) nevezte el.
Kesbb GRUBBEN (1977) ezt a Ieherjevel is kiegeszitette, nevet taplalko:asi atlagertekre valtoztatta, es az
angol elnevezes (Average Nutritive Value) kezdbeti utan ANJ mutatokent jellve vezette be a
szakirodalomba. A Iormula a kvetkez:
16
A keplet alkalmazasakor nyers Iogyasztas, illetve nagy oxalsavtartalom eseten azonban korrekciot kell
vegrehajtani. Az elbbi esetben a mg-ban kiIejezett C-vitamin-tartalmat nem negyvennel, hanem husszal kell
osztani
. Nagy oxalsavtartalom eseten pedig a kalcium mennyiseget 100 helyett 200-zal
Nehany, nalunk nagyobb mennyisegben Iogyasztott zldsegIele taplalkozasi atlagertekerl az 5. tabla:atban
kzlt adatok adnak tajekoztatast.
ZldsegIele ANV-ertek
Paradicsom 2,39
Etkezesi
paprika
6,61
Uborka 1,69
Grgdinnye 0,90
Fejes salata 5,35
Fejes
kaposzta
3,52
Vrshagyma2,05
Sargarepa 6,48
Kinai kel 6,99
Tojasgymlcs 2,14
Okra
(bamia)
3,21
5. tblzat - Nhny zldsgfle tpllkozsi tlagrtke (ANV-rtk, 100 g fogyaszthat
rszre) (GRUBBEN, 1977)
Vzben oIdd vitaminok
17
18
5. fejezet - A magyar
zIdsgtermeszts jeIIemzse
5.1. TerIeti eIheIyezkeds
Magyarorszag adottsagai a zldsegtermesztesre altalaban jonak mondhatok. Ez a megallapitas azonban csak
altalanossagban igaz, mert a nalunk termesztett 4042 Iaj biologiai es krnyezeti igenyei nagyon klnbzek.
Emiatt a termeszthetseg meg az eleg homogen magyarorszagi termesztesi adottsagok ellenere is elter az
orszag krzeteiben.
Hazank klimajaban az orszag kis terlete ellenere is tajankent kisebb-nagyobb elteresek adodnak. A zordabb
evszakokban a 4042 zldsegIajnak kis resze termeszthet vagy menthet at a kedvezbb tavaszi vagy szi
evszakra. Nemely Iajt csak jellegzetes termesztesi eljarassal lehet eredmenyesen es gazdasagosan termelni. A
tropuson vagy a del-europai orszagokban helyrevetessel is gazdasagosan termesztenek paprikat vagy
paradicsomot. Melegigenyk miatt nalunk csak palantanevelessel termeszthetk. A tenyeszid lerviditesevel
viszont ugyanazt a termest erhetjk el, mint a jobb klimaadottsagu orszagokban helyrevetessel. Termeszetesen
vannak a Fldnek olyan orszagai, ahol egy-egy Iaj szabad Ildn egesz evben Iolyamatosan termeszthet, igy
Egyiptomban egy evben szakaszos vetessel harom paradicsomtermest takaritanak be szabad Ildrl.
Del-Europaban: Spanyolorszagban, Olaszorszagban vagy Grgorszagban a ketts termesztes a
zldsegtermesztesben altalanos. Magyarorszagon a hidegtrket allando helyere vetve egesz esztendben egy
kulturaban termesztjk. A jobb terlethasznositas es a koraibb ertekesites vegett azonban meg a korai
kaposztaIeleket vagy a salatat is tzdeljk. A melegigenyes nvenyeket azonban mar csak palantanevelessel
tudjuk gazdasagosan elallitani.
Hazankban a melegigenyes zldsegIelek termesztesere a deli orszagreszek a legkedvezbbek. Delen a
vegetacios id 710 nappal rvidebb, mint az eszaki megyekben. Csongrad, Bekes, Bacs-Kiskun vagy Baranya
megyeben a korai nvenyek es ez a hidegtrekre is vonatkozik kb. ugyanennyi nappal korabban
takarithatok be, mint eszakabbra. Tehat zldsegtermesztesre (bar az egesz orszag terlete szamitasba jhet)
elssorban az orszag deli megyei alkalmasak, mert ott valamennyi zldsegnveny kora tavasszal vagy tavasszal
es kora nyari idszakban egyarant mintegy 710 nappal korabban szedhet. A Iekvesbeli elteres miatt a deli
megyeknek behozhatatlan az elnyk mas orszagreszekhez kepest, kiveve az orszag kzeps es eszaki
megyeiben talalhato kisebb-nagyobb jo Iekves terleteket, ahol szinten lehetseges a korai termesztes. Pl. Heves
megye deli lejtes terletein csaknem azonos idben lehet a korai eresre szamitani. A termeles tervezesekor
tehat a gazdasagok vagy a gazdasagokon bell a terletreszek kijellesekor a klimaadottsagokat Ieltetlenl
Iigyelembe kell venni, Ikent a korai zldsegIelek termesztesekor.
A klima mellett a termesztes masik Iontos tenyezje a viz. A zldsegnvenyeknek majdnem a Iele az atlagosnal
nagyobb vizigeny. Igy a paprikak, az uborka, a bab, a kaposztaIelek a mi klimaviszonyaink kztt csak
ntzve ad biztonsagos es kielegit termest. Ezert a termhely kijellesekor a hmerseklet
Iigyelembevetelevel dnt Iontossagu az ntzesi lehetseg is. Magyarorszagon tehat a deli orszagreszben is
csak olyan terleteket szabad zldsegtermesztesre szamitasba vennnk, ahol az ntzviz rendelkezesre all.
Bekesben es Csongradban a Iolyok kzeleben lev terleteken altalaban sikerrel lehet zldsegtermesztest
Iolytatni. Baranyaban vagy Bacs-Kiskun megyeben viszont, ahol alig van mod az ntzesre, a korai
termesztesnek, de altalaban a zldsegtermesztesnek mar rosszabbak a lehetsegei. Vannak olyan zldsegIajok,
amelyeknek a higenye kicsi, de sok vizet hasznalnak Iel a tenyeszidben. Ezek termesztesere klnsen, ha
nem korai termesztesrl van szo a hvsebb es csapadekosabb eghajlatu orszagreszek a kedvezbbek. Igy
Szabolcs-Szatmar, Borsod-Abauj-Zemplen megye vagy a Dunantulon a Fert-to krnyeke alkalmasabb a
hidegtr es sok vizet kivano kaposztaIelek termesztesere, mint az ntzetlen, meleg, deli orszagreszek
19
terletei.
Az elmondottakbol az is kvetkezik, hogy eppen a termeszeti adottsagok miatt a krzetek kialakulasaban a
piac, a Ieldolgozoipar lete is jelents tenyez. Az elmult evszazadokban jellegzetes termeszttajak alakultak ki.
Ezeknek a krzeteknek a pontos meghatarozasa, a hataraik megvonasa, szamuk elter lehet. Vannak olyan
krzetek, amelyek bizonyos id elteltevel Ielszamolodtak, masok kesbb jttek letre. A krzetek kialakulasaban
nemcsak a talaj es a klima jatszik szerepet. Nehany esetben a piac vagy a Ieldolgozo ipar is kzrejatszott
egy-egy krzet vagy goc kialakulasaban.
A mezgazdasag atszervezeset kveten (a 60-as evekben) a krzetek hatarai modosultak, de eppen a terleti
adottsagok miatt jelentsegk valtozatlan. Az orszag deli reszen Bacs-Kiskun, Csongrad es Bekes megye egy
jellegzetes korai zldsegtermeszt krzet. Egyes szerzk kln-kln krzetnek tekintik a harom megyet, masok
egybevonjak. A lenyeg azonban az, hogy az orszagnak ez a resze korai termesztesre a legalkalmasabb. Nagy
mennyiseg zldseget termesztenek az orszag kzeps reszen, Ikent Bacs-Kiskun megye terleten. Budapest
krnyeke (pl. a Csepel-sziget) sem talajadottsagait, sem eghajlati viszonyait tekintve nem tul alkalmas
zldsegtermesztesre, a piac kzelsege es a Ieldolgozo ipar jelenlete azonban a Ivaros krl is kiterjedt
zldsegtermesztest hozott letre. Legkevesbe jhet szamitasba zldsegtermesztesre a Dunantul, bar a deli
reszeken a klimaviszonyok ezt lehetve tennek, a domborzati viszonyok es az ntzviz hianya miatt azonban
itt alig alakult ki jelents zldsegtermesztes. A Dunantulon, Fejer es Gyr-Sopron megye kivetelevel, nincs
jelentsebb termesztes. Eszak-Magyarorszagon, eppen kedvez Iekvese kvetkezteben, igen jelents
zldsegtermesztes Iolyik Heves megyeben es a keleti orszagreszekben, Szabolcs-Szatmar es a Hajdusag
terleten. A kzep Tisza-videk termeszeti adottsagai kedvezek ugyan a zldsegtermesztesre, itt megsem alakult
ki korabban jelentsebb zldsegtermesztes. Most, hogy a tiszai vizlepcs lehetseget kinal az ntzesre,
nagyobb Ielleten Ioglalkoznak a zldsegtermesztessel az ebben az orszagreszben lev gazdasagok is.
5.2. Gazdasgi feItteIek
A magyar zldsegtermesztes helyzetenek ertekelesekor celszer a krnyez es a jelentsebb Ielleten zldseget
termeszt orszagok helyzetehez merni szinvonalunkat. A helyzet megitelesekor Iigyelembe kell vennnk a tbbi
orszaghoz viszonyitott kologiai helyzetnket is. Magyarorszag eghajlata a tlnk delebbre Iekvkenel
termeszetszerleg hvsebb, legalabbis a kora tavaszi es a kes szi idszak hmerseklete kevesbe teszi
lehetve a melegigenyes zldsegnvenyek termeszteset. Igy peldaul a nagy del-europai zldsegtermeszt
orszagok kzl Olaszorszagban a melegigenyes paradicsom termeleset mar aprilis elejen meg lehet kezdeni
szabad Ildn. Nalunk erre tbb mint egy honappal kesbb kerlhet sor. Emiatt a ketts termesztes lehetsege is
lenyegesen kisebb, mint a tlnk delebbre Iekv orszagokban, peldaul Bulgariaban, Grgorszagban vagy
Olaszorszagban. A tlnk eszakabbra Iekv orszagokhoz kepest azonban hatarozottan elnynk van a
tenyeszid alakulasaban. A melegigenyes zldsegIelek termeszthetsege szempontjabol hazank az eszaki hatart
jelenti. Igy a grg- es a sargadinnyet mar sem Csehorszagban, sem Nemetorszagban nem lehet szabad Ildn
eredmenyesen es gazdasagosan termeszteni, klnsen vonatkozik ez a meg eszakabbra Iekv Lengyelorszagra,
Nemetorszag eszaki reszeire vagy a meg eszakabbra lev allamokra. Magyarorszagon, illetve Szlovakia deli
reszen van a paprika es Iszerpaprika termesztesenek a hatara is. Ez a kedvez kologiai adottsag nagyon sok
elnyt jelent szamunkra, klnsen az exportlehetsegek kihasznalasaban. A hidegtr zldsegIelek zmenek a
termesztese tekinteteben azonban nincsen lenyeges klnbseg a deli es az eszakabbra Iekv orszagok kztt. Igy
a vrshagyma egesz Europaban termeszthet, legIeljebb az eszaki orszagokban csak az egyeves es a rvidebb
tenyeszidej Iajtakat erdemes termeszteni, s azok minsege gyengebb, szarazanyag-tartalmuk es eltarthatosaguk
kisebb. A hidegtr borso is sikeresen termeszthet egesz Europaban, az eghajlati elteresek miatt azonban a
termesztesi idszak elter. Tehat Del-Europaban a borsoszezon altalaban aprilis vegetl junius vegeig tart,
Kzep-Europaban majus kzepetl julius kzepeig, az eszakabbra Iekv allamokban pedig junius es julius a
borso betakaritasanak ideje.
A sikeres zldsegtermesztes egyik I Ieltetele a viz. Magyarorszagon az eves csapadek atlagosan 600 mm
Gazdasgi feItteIek
20
krli. Egyes orszagreszeken, ahol a zldsegtermesztes nagyobb Ielleten Iolyik, a csapadek mennyisege ennel
altalaban 50100 mm-rel kevesebb. A termesztett Iajok tekintelyes resze vizigenyes, igy sikeres termesztesk
ntzes nelkl alig kepzelhet el. Az ntzviz szempontjabol tehat a krnyez orszagokhoz viszonyitva
meglehetsen rosszul allunk. Talajaink tbbnyire alkalmasak a zldsegtermesztesre, bar orszagosan elegge
heterogen a minsegk. A rendelkezesre allo ntzesi lehetseg es a klimaadottsagok miatt azonban a magyar
talajviszonyok nem szabnak gatat a zldsegtermesztes eredmenyessegenek, vagyis a termesatlagok megIelel
alakulasanak. sszessegeben tehat az orszag kologiai adottsagai a nalunk termesztett 4042 zldsegIaj
gazdasagos termesztesehez az europai atlagnal valamivel jobbak. Ez elssorban kedvez hmersekleti
viszonyainknak ksznhet.
A nemzetkzi sszehasonlitaskor altalaban nagyon rossznak minsitik hazank zldsegtermesztesenek
szinvonalat, az egy hektarra vonatkoztatott termesatlagok ugyanis nalunk joval kisebbek, mint az un. Iejlett
zldsegtermeszt orszagokban, Olaszorszagban, Spanyolorszagban vagy Bulgariaban. Ebben a tekintetben
azonban mindenkeppen hangsulyozzuk, hogy a zldsegtermesatlagok szamitasakor Iigyelembe kell venni a
hasonlitashoz alapul vett orszag vegetacios idszakat. Olaszorszagban a melegigenyes zldsegnvenyek
szamara a vegetacios periodus ket honappal hosszabb, mint a mienk, igy a nalunk elert atlagos 30t/ha-os
paradicsomtermes nem rosszabb, mint az Olaszorszagban elert 50 t/ha atlag. Ketsegtelen, hogy az utobbi ket
evtizedben a nagyzemeinkben elert termeseredmenyek joval kisebbek, mint amennyi az adottsagaink alapjan
elvarhato. De ha minden krlmenyt Iigyelembe vesznk, akkor a magyar termesatlagokat klnsen a szabad
Ildn elert atlagokat jo kzepesnek mondhatjuk, es azok csak keves orszag (pl. Hollandia, Franciaorszag)
termesatlaganal gyengebbek. A 6. tablazatban a Iontosabb zldsegnvenyek 10 evi atlagtermesei lathatok. A
szamadatokbol peldaul kiderl, hogy a vrshagyma termesatlaga 1975 es 1986 kztt 1975-hz viszonyitottan
megduplazodott, ez azonban kizarolag az 1975. evi nagyon kedveztlen idjarasi krlmenyeknek tudhato be.
Altalaban 20 t krli kiegyenlitett termessel szamolhatunk. Igaz, ez az eredmeny a holland egyeves, ntzeses
hagymatermesnek meg a Ielet sem eri el, mi azonban ntzes nelkl, extenzivebb krlmenyek kztt
termesztjk a hagymat, ennek megIelelen ezek a termesatlagok ma meg jo kzepes eredmenynek knyvelhetk
el. A zldborso termesatlaga bizonyos mertekben emelkedik, ez reszben a Iajtaknak, reszben a javulo
technologianak tudhato be. Az 1975. evhez viszonyitottan a paradicsom termesatlaga a kvetkez evekben mar
egyenletes 30 t krli, ami mint atlag jo, de meg lenyegesen nvelhet, hiszen a jelenlegi Iajtak potencialis
termkepessege ennek legalabb a haromszorosa. Azt a tenyt Iigyelembe veve, hogy ntzes nelkl termesztjk a
paradicsomot, meg lehetseg van arra, hogy a technologiai Iegyelem javitasaval a termesatlagokat
megketszerezzk. Az etkezesi paprika termesatlaga szinte valtozatlan es meglehetsen kicsi. Amig a II.
vilaghaboru eltti evekben a paprikat csak kiszemekben termesztettek es a paprika igenyeit minden
szempontbol kielegitettek, addig a termesek a jelenleginek majdnem a ketszereset is elertek. Az uborka
termesatlaga meglehetsen ingadozo. Ez elssorban azzal van sszeIggesben, hogy az uborka nagyon erzekeny
a hmersekletre, de meg inkabb a csapadekra, annak eloszlasara es a paratartalomra. Hasonlo a helyzet a
kaposztaIelek termesatlagaival is. A hidegtr es sok vizet kivano kaposztaIelek termesatlagaban sokszor 100
az elteres az egyes esztendkben. Ennek okai elssorban az idjarassal magyarazhatok.
Megnevezes 1975198019811982198319841985
Vrshagyma10,2 19,2 18,8 22,5 19,6 23,8 22,0
Zldborso 5,9 6,4 6,3 7,9 7,4 7,7 7,5
Paradicsom 18,0 25,8 26,3 29,2 26,9 26,5 29,0
Etkezesi
paprika
13,0 9,4 12,0 13,0 13,2 8,0 13,4
Uborka 10,8 10,1 11,5 15,1 12,6 9,8 4,5
Gazdasgi feItteIek
21
Fejes
kaposzta
18,4 18,8 20,1 20,1 19,2 24,5 25,0
6. tblzat - Nhny zldsgfle termstlaga (t/ha)
Megjegyzend meg, hogy a klIldi termesatlagok a tenyeszidbeni elteresen kivl azert is nagyobbak a
mieinknel, mert a termesztes szerkezete, gepesitettsege es technologiaja jobban szervezett es magasabb szint.
A magyar zldsegtermesztes elssorban a hazai igenyeket hivatott kielegiteni. Ez reszben a lakossagi
Irisszldseg-ellatasra iranyul, de jelents mennyiseg zldseget hasznalnak Iel a konzervgyarak, st az utobbi
idben a htipar is. A magyar zldsegkivitel elegge szereny. Korabban konzervkent szallitottunk
zldsegIeleket a volt Szovjetunioba, s igen kis mennyisegben a nyugati orszagokba. Jelents exportnveny a
vrshagyma, es viszonylag sok paradicsom alaku paprikat szallitunk nyersen vagy Ielig Ieldolgozva klIldre.
Meglehetsen egyenletes mennyisegben szallitunk ki Iszerpaprika-rlemenyt.
Az igenyek kielegitesehez az utobbi evtizedekben evenkent elter nagysagu szabadIldi terleteket kellett a
termesztesbe vonni. A II. vilaghaboru utani evekben joval tbb mint 100 ezer ha-on termeltnk
zldsegnvenyeket. Jelenleg a zldsegterm terlet nagysaga 5060 ezer ha (7. tablazat). 1945 utan a hazai
zldsegtermesztes lenyeges valtozason ment keresztl. 1958-ig a zldsegtermesztes kiszemekben Iejldtt,
csupan az allami gazdasagok kiserleteztek a zldsegtermesztes ,nagyzemesitesevel. A termesztes
korszersitese, teljes gepesitese volt a cel. Ezt azokkal a zldsegIelekkel, amelyek termeszetknel Iogva a
vetestl a betakaritasig alkalmasak voltak a teljes gepesitesre, sikerlt is megvalositani. Igy a zldborso, a
gykerIelek, a hagyma meglehetsen gyorsan helyet kapott a nagyzemi termesztesben. A munkaigenyes, sok
apolast kivano es tbbszri szedessel betakarithato zldsegIelek gepesitese mindmaig nem valt lehetve. A
hazai mezgazdasagi atszervezesek idszakat kveten az allami gazdasagok, kesbb a termelszvetkezetek is
ujra megkisereltek a zldsegIelek korszer, nagyzemi termesztesenek a bevezeteset. Kiderlt, hogy a mar
emlitett harom Iaj mellett csupan a zldbab termeszteset lehetett meg nagyzemi szinten megvalositani, a tbbi
Iontosabb zldsegIele termesztese azonban nagyzemi krlmenyek kztt nem valt be. Az azonban
beigazolodott, hogy megIelel szervezessel, az erdekeltseg elterbe helyezesevel nagyzemekben is lehet
eredmenyes zldsegtermesztest Iolytatni. Hosszu, evtizedes kiserletezgetes utan alakultak ki az zemi
termesztes terleti es szervezeti Iormai. 1990 utan, a keleti exportpiacok elvesztese miatt, a konzervgyarak
termelese is sszessegeben kb. 50-kal esett vissza. A nagyzemekben a zldsegtermesztes majdnem
megsznt.
Megnevezes 197519801985
Nagyzem 81,9 86,7 96,7
Haztaji es kisegit
gazdasag
26,9 33,8 25,3
7. tblzat - Zldsgterm terlet (1000 ha)
A Iontosabb zldsegnvenyek termesztesterletenek megoszlasat a 8. tablazat mutatja. Az adatokbol
egyertelmen kiolvashato, hogy a vrshagyma vetesterlete valamelyest cskkent. Ez a cskkenes elssorban a
termeseredmenyek nvekedesevel Igg ssze, igy a bel- es klIldi szksegletet kisebb terletrl is ki tudjuk
Gazdasgi feItteIek
22
elegiteni. A zldborso vetesterlete kisse nvekedett. Ez annak ksznhet, hogy a belIldi igenyek es a
klIldre szallitott borso mennyisege is nvekedett. Az 1975. evihez kepest lenyegesen cskkent a paradicsom
vetesterlete, ami azzal magyarazhato, hogy 1975 tajan a nagyzemekben probalkoztunk a paradicsom gepi
betakaritasaval. Akkor a termesatlagok alig haladtak meg a 20 t-t, ezert nvelni kellett a paradicsom
termIelletet. Amikor a paradicsomtermesztes atkerlt a koordinalt haztajiba, vagyis a valtozatlanul nagyzemi
terleten termesztett paradicsom Iontosabb munkalatait es a betakaritast a nagyzem dolgozoi egyeni alapon
vallaltak, a termesatlagok javultak, es ma mar lenyegesen kisebb terleten ugyanannyi paradicsomot termelnek.
Az etkezesi paprika terlete lenyegesen nem valtozott, valamelyest cskkent, ami azzal Igg ssze, hogy a Iriss
etkezesi paprika iranti igenyt tbbnyire a Iolia alatt termesztett paprika elegiti ki, meg a nyar es az sz Iolyaman
is. Ez a tendencia tovabb Iolytatodik, es szabad Ildn elssorban a konzervipar szamara termesztett etkezesi
paprika marad, kiegeszlve az exportra kerl paradicsom alaku paprikaval. Az uborka vetesterlete lenyegesen
cskkent, mert a szantoIldrl egyreszt a Iolia ala kerlt, masreszt a tamrendszeres mvelessel koncentraltan
termelhet meg a konzervipar igenye. Az uborkaIelhasznalas (1990-ig) azonban inkabb nvekedett, mint
cskkent. A kaposztaIelek vetesterlete egyertelmen cskkent. Ez a cskkenes azzal magyarazhato, hogy
valtozatosabba valt az etkezesnk, es egyeb zldsegIeleket is jelents mennyisegben Iogyasztunk.
Megnevezes 1975198019811982198319841985
Vrshagyma7,1 6,0 5,7 5,8 5,7 6,4 6,6
Zldborso 28,5 27,0 27,3 24,2 24,3 28,2 30,7
Paradicsom 14,6 15,2 12,0 9,5 8,1 8,4 8,0
Etkezesi
paprika
8,6 7,6 7,2 6,3 5,2 4,5 5,4
Uborka 4,7 3,2 2,8 2,2 2,3 2,3 2,3
Fejes
kaposzta
5,4 5,6 4,3 3,9 3,9 4,7 3,4
8. tblzat - Zldsgflk terlete (1000 ha)
Magyarorszagon ma becsleseink szerint tbb mint 3 ezer ha-on hajtatnak vagy termesztenek zldseget zart
terleten. A hajtatas legnagyobb Ielleten Ites nelkli Iolia alatt Iolyik. Ez a termesztesi mod elssorban arra
alkalmas, hogy a korai szabadIldi termesztesbl szarmazo zldsegaru Iogyasztasi szezonjat par hettel elbbre
hozzuk. A Ittt Iolia alol amelynek Iellete az sszIolia Ielletenek mintegy 10-a mar honapokkal a
szabadIldi zldseg megjelenese eltt tudunk arut szedni. Ez az arumennyiseg azonban a tmegIogyasztast nem
kepes teljes mertekben kielegiteni. Igen kis mertekben nvenyhazban is termesztnk zldsegIeleket. A
nvenyhazi termesztes az energiaIelhasznalas miatt rendkivl draga. Magyarorszagon csak a termalvizzel Ittt
nvenyhazi hajtatas lehet kiIizetd. A szennel, olajjal vagy gazzal Ittt nvenyhazak termesztesi kltsegei
rendkivl nagyok, es az azokban termelt zldsegIelek szinte csak veszteseggel allithatok el. Ennek megIelelen
a nvenyhazi hajtatas az utobbi esztendkben egyaltalan nem nvekedett, legIeljebb szinten maradt.
A Iolia alatt termelt zldsegnvenyek megoszlasat a 9. tablazat mutatja. A tablazat adatai szerint a legnagyobb
Ielleten etkezesi paprikat termelnek, kisebb Ielleten paradicsomot, es ezt kveti a melegigenyes
zldsegnvenyek kzl az uborka.
Gazdasgi feItteIek
23
Megnevezes Terlet
()
Etkezesi paprika 38,8
Paradicsom 15,8
Uborka 8,2
Retek 7,6
Fejes salata 6,2
Karalabe 3,8
Egyeb (hagyma,
virag)
19,6
9. tblzat - A zldsgflk megoszlsa a flia alatti termelsben
Ez a sorrendiseg ersen sszeIgg a gazdasagossaggal, hiszen a hajtatott nvenyek kzl a legkisebb
jvedelemmel az uborka, valamivel jelentsebb jvedelemmel a paradicsom termeszthet, es a legnagyobb
hasznot a hajtatott nvenyek kzl az etkezesi paprika hozza. A hidegtr zldsegnvenyeket reszben
eltermenykent termesztik, ezek kzl a retek es a Iejes salata hajtatasa szamottev, a karalabee es a hagymae
kevesbe jelents, a soskae es a spenote elenyesz. Idnkent Itetlen Iolia alol nagyobb mennyiseg hajtatott
Iejes kaposztat szallitunk klIldre, es Iellendlt az utobbi evekben a kinai kel hajtatasa is.
Zldsegtermesztesnk tehat elegge sokret, a 68 I zldsegIaj mellett csaknem 30 kisebb jelentseg
zldsegIele termesztesevel is Ioglalkozunk. Ezek az igenyek kielegitesehez Ieltetlenl szksegesek. A
megtermelt aru mennyisege 1990-ig nem valtozott lenyegesen, megkzeliten 2 millio t zldseget allitunk el.
A statisztikai adatok szerint nemileg cskkent az egy Ire juto Iogyasztas, ezek az adatok azonban nem tkrzik
a nvekv mertek ,hobbi kerteszkedest atlagosan 100 m2-en. (Az ebbl szarmazo zldsegaru reszben sajat
Ielhasznalasra kerl, kis resze pedig ertekesitesre.) Az elbbi mennyiseg nem szerepel a statisztikai adatokban.
Az 1990-ig terjed idben emelked tendenciat mutatott a tartositoipari Ielhasznalas, ami valamivel tbb mint
50-a volt a megtermelt sszes zldsegmennyisegnek.
Erdekes a zldsegIelek Ielvasarlasi es Iogyasztoi arainak az alakulasa is. Az arak altalaban emelked
tendenciajuak, ami sszeIgg az orszag gazdasagi helyzetevel. Egyes zldnvenyek azonban irrealisan dragak,
mert egyes esztendkben Ikent idjarasi okok, kisebb mertekben export-import szallitasok kvetkezteben a
szksegesnel kisebb a mennyisegk.
Megnevezes Mertekegyseg 1960 1965 1970 1975 1980 1985
sszes termes 1000 t 1220,01441,41467,91632,01974,01946,0
sszes Ielvasarlas 1000 t 572,0 784,8 803,7 962,2 1031,0736,0
Gazdasgi feItteIek
24
1 Ire juto
Iogyasztas
kg 84,1 76,7 83,2 85,2 79,6 73,6
Frisszldseg-export 1000 t 104,8 142,7 75,2 75,6 115,6 152,0
Tartositoipari
Ielhasznalas
1000 t 182,8 295,3 546,2 559,4 997,1 1038,0
10. tblzat - A zldsgterms felhasznlsa
Megnevezes Felvasarlasi ar
(Ft/kg)
Fogyasztoi ar
(Ft/kg)
1983 1984 1985 1983 1984 1985
Sargarepa 5,15 3,58 3,39 12,3712,2825,21
Petrezselyem7,71 6,30 9,25 16,8516,0826,41
Vrshagyma4,93 4,87 4,66 11,1412,6811,97
Fokhagyma 32,5123,2719,0053,7237,0757,03
Grgdinnye 3,44 3,80 3,66 7,47 9,17 10,97
Zldbab 18,5322,529,29 25,8231,0828,22
Zldborso 13,4711,9313,6920,2818,1423,70
Paradicsom 8,12 8,42 13,2011,7917,1823,00
Etkezesi
paprika
12,5216,3811,0916,5823,9130,50
KarIiol 12,5010,5519,8018,5316,6323,13
Uborka 9,75 11,359,56 22,3112,7225,90
Fejes
kaposzta
4,61 2,79 4,85 9,54 6,99 11,10
11. tblzat - A zldsgflk 1983-1985. vi felvsrlsi s fogyaszti ra
A zldsegtermesztes jvjet illeten a legnagyobb gondot most a termesztes technikai szinvonalanak az
elmaradottsaga okozza. Az zemekben (bar a zldsegtermeszt Iellet lenyegesen cskken), a koordinalt
Gazdasgi feItteIek
25
haztajiban valo termeszteshez szkseges alapgepek tbbe-kevesbe rendelkezesre allnak, a specialis apolo- es
szedgepek azonban hianyoznak. Klnsen szkseg lenne kis- es kzepmeret kerti gepekre, mert a 0,51 ha
Iellet, egy tagra juto terletnek az apolasi es szedesi munkait hosszu tavon csak gepesitessel lehet megoldani.
Gondot jelent az utobbi idben a termesztesben hasznalatos vegyszerek beszerzese is. A gyomirto vegyszerek a
zldsegtermesztesben kisebb jelentsegek, a vedekezszerek beszerzese azonban gyakran gondot jelent.
1985-ben peldaul egy varatlan bakteriumos Iertzes az egesz orszag uborkaallomanyat tnkretette. Ennek
elssorban az volt az oka, hogy nem allt rendelkezesnkre megIelel vegyszer.
A nvenytermesztest, de klnsen a zldsegtermesztest az idjaras-erzekenyseg jellemzi. A hazankban
termesztett mintegy 40 zldsegIaj szamara egyarant megIelel idjaras soha sincsen. Emiatt eleg jelentsek a
termesingadozasok. A hvs tavaszokon es ez altalaban 34 evenkent elIordul jo a borso, a kaposztaIelek,
a salata, a spenot hozama, de rossz a paprika, az uborka es a dinnye kezdeti Iejldese es termeshozama.
Hagymabol a hvs tavaszt kvet szaraz nyarel utan kedvez a termes. A mi klimankban azonban sokszor
szaraz, meleg a tavasz es a nyar egyarant. Ilyenkor a keves vizzel is beer dinnyek es az ntzve termesztett
kulturak kzl a melegigenyesek (paprika, uborka) hoznak jo termest.
Az idjaras okozta termeshullamzast a piacon a tervezetthez kepest jelents arelteres kveti. Nagy termes eseten
a sok aru csak olcsobban ertekesithet. A kvetkez esztendben emiatt cskken a vetesterlet, ami egytt jar a
kinalathiannyal, igy magas lesz az ar, tehat a hullamzas szinte tervezhet.
A zldsegnvenyek (a hajtatasban, a szabadIldi termesztesben es a magtermesztesben szerepl kulturak)
terletegysegenkenti termelesi erteke a gabonaIelekhez vagy a takarmanynvenyekehez hasonlitva nagyobb.
Termeszetesen ezzel a nagyobb termelesi ertekkel szinte parhuzamosan lenyegesen nagyobb a kltsegigeny is.
Gazdasagossagi szempontbol azonban a zldsegtermesztes nagy termelesi erteket kepvisel egysegnyi terletre
vonatkoztatva.
Hosszu tavon a magyar zldsegtermesztes a mezgazdasagon bell valtozatlanul Iontos szerepet tlt majd be.
Elssorban a hazai ellatasrol kell gondoskodni, de minden lehetseget ki kell hasznalni arra, hogy klIldn
minel nagyobb mennyisegben jelenhessnk meg jo minseg es jol csomagolt aruval. Az etkezesi szokasok
rendkivl lassan valtoznak, tehat a belIldi ellatasban es Ielhasznalasban lenyeges elteresre nem szamithatunk.
Ma nehez azt megmondani, hogy a kzeljvben klkereskedelmi lehetsegeink hogyan alakulnak. Jelenlegi
becslesek szerint az exportlehetsegek szereny nvekedese varhato.
5.3. A zIdsgtermeszts aIgazatai
5.3.1. SzabadfIdi zIdsgtermeszts
Ebbe a Iogalomkrbe tartozik mindaz a termesztesi modszer, amely helyrevetessel vagy palantazassal, Iriss
arunak vagy konzervipari celra allit el zldsegIeleket. Elteren a hajtatastol, a szabadIldi termesztesben nem
tudunk hatasosan es rendszeresen vedekezni az idjaras viszontagsagai ellen.
A szabadIldi zldsegtermesztest korai es altalaban Iriss Iogyasztasra termelt zldsegek csoportjara, tovabba
konzervipari nyersanyagtermesztesre osztjuk. A korai termes:tes Iogalman a tzdelt vagy tzdeletlen (sima)
palantarol valo termesztest ertjk. Egyes nvenyek eseteben pedig noha helyrevetessel szaporitjuk azokat
lenyegesen korabbi vetessel igyeksznk a termeseres idpontjat elbbre hozni (pl. attelelborso-termesztes,
attelelhagyma-termesztes stb.).
A konzervipari nyersanyagnak szant Ibb zldsegnvenyek termesztese ma mar egyertelmen klnleges gepi
technologiat is jelent. Egyes nvenyek konzervipari termesztese azonban nem klnithet el teljesen a Iriss,
A zIdsgtermeszts aIgazatai
26
kzvetlen Ielhasznalasra valo termesztestl (pl. hagymatermesztes).
5.3.2. ZIdsghajtats
A Iedett terleten valo termesztes azokban az orszagokban terjedt el, ahol a klima a mienkhez hasonlo vagy
azzal azonos. Itt a szabadIldi termesztes altalaban kora tavasztol kes szig valosithato meg, kes sz es kora
tavasz kztt csak Iedett terben, Iolia alatt vagy veg alatt termeszthetk a zldsegnvenyek. Fedett terleten
lehet termeszteni Ittt terben vagy Itetlen berendezesekben.
5.3.3. ZIdsgmagtermeszts
A vetmagtermesztes a zldsegtermesztes rendkivl Iontos reszterlete. A mi klimankon a legtbb
zldsegnveny magja sikerrel termeszthet. Egyes melegigenyes nvenyek magtermesztese hazankban igen
gazdasagos, csupan nehany olyan zldsegIaje kevesbe kiIizetd, amelyik alacsony hmersekleten es nagy
paratartalomban kepes csak maghozasra (pl. a kaposztaIelek magjat inkabb a hvs, csapadekosabb eghajlatu
orszagokban lehet eredmenyesen termeszteni). Hazank csapadekszegeny idjarasa klnsen kedvez a paras,
csapadekos idjarasban gyakran berothado Ieszkes viragu, apro magvu nvenyek termesztesere.
ZIdsghajtats
27
28
6. fejezet - A zIdsgtermeszts
Iettani aIapjai
A zldsegnvenyek, mint minden mas elleny is, egy dinamikusan valtozo, bonyolult rendszer elemekent elnek
klcsnhatasban krnyezetkkel. A zldsegtermesztes vonatkozasaban termeszetesen minket inkabb a
krnyezetnek a nvenyre gyakorolt hatasa erint, de krnyezetvedelmi okokbol es a bioszIera potenciajanak
megrzese, javitasa vegett Iigyelemmel kell lennnk a masik iranyra is.
A zldsegnveny-allomany maga is egy nyilt rendszernek tekinthet, amelyik anyagot es energiat Iogyaszt a
krnyezetebl, azokat a Iotoszintezis Iolyamataban megkti, es emberi taplalkozasra alkalmas Iormaban
Ielhalmozza. Ez a rendszer akkor mkdik optimalisan, amikor maximalis a termesztesi celnak megIelel anyag
es energia Ielhalmozasa, tovabba minimalis az eletIolyamattal kapcsolatos anyag- es energiaveszteseg. Az
allomany dinamikus nszabalyozo rendszerkent Ioghato Iel, amelyik valtozo krnyezeti hatasok kztt trekszik
bels egyensulyi allapotanak Ienntartasara, a nvenyIaj rklttsegenek megIelelen a celszer Iolyamatok
megvalositasara. A krnyezeti hatasoknak legjobban megIelel reakciokrol a klnbz szervezeti
mechanizmusok gondoskodnak.
A nvenyi anyag termelesenek sokIele modellje kzl az 1. abran TOOMING (1977) vazlatat mutatjuk be. A
modell elemeit harom csoportra oszthatjuk, megpedig Iiziologiai, meteorologiai es talajtani egysegekre.
1. bra - A nvnyianyag-termels modellvzlata (TOOMING nyomn 1977)
A modell kiindulasi alapjat a zld levelek kepezik, amelyek az anyag- es energiacsere legIbb mkd
kzpontjai.
A nvenyek energia- es anyagcserejenek attekintesere negy reszmodellt mutatunk be, melyek az egyes tenyezk
sszeIggeseit is erzekeltetik.
29
2. bra - A levlre jut sugrzs energiamrlege (KLESNIN nyomn 1960)
A nvenyi level sugarzasienergia-merleget KLESNIN (1960) nyoman a 2. abran lathatjuk. Eszerint a level altal
elnyelt sugarzas hat reszre osztva kerl Ielhasznalasra, illetve leadasra. Ezek kzl harom: a levelben lev viz
Ilmelegitesere, a levelnyelen at valo hvezetesre Ielhasznalt mennyiseg, valamint a Ienyvisszaveresbl adodo
veszteseg nem eri el a teljes mennyiseg 1-at sem, ami azt jelenti, hogy Iigyelmen kivl hagyhatok az
energiagazdalkodas vizsgalatakor. A level I termel Iunkcioja, a Iotoszintezis celjara maximum 4
hasznalodik Iel. A Iennmarado tbb mint 90 hatadas es transzspiracio utjan tavozik a krnyezetbe. Ez a ket
utobbi tetel hatarozza meg a nvenyek hmersekletenek a krnyezettl Igg allapotat es annak valtozasat.
Termesztmunkank legIbb celja, hogy az elerhet legnagyobbra nveljk a Iotoszintezisben Ielhasznalt
reszaranyt, az ahhoz szkseges optimalis nvenyhmerseklet es anyagcsere megkzelitesevel.
30
3. bra - A vz ,ramkre a lgkr-nvny-talaj rendszerben (LARCHER nyomn
1978)
A viz aramkret a legkrnvenytalaj rendszerben LARCHER (1978) modelljen tekinthetjk at (3. abra),
amely az elektromos aramkr kzismert kepet mutatja. Ebben az ellenallasok szerepet a nvenyek vizIorgalmat
gatlo tenyezk tltik be. Az aramkr energiaIorrasat pedig a talaj es a legkr nedvessege (vizpotencialja) kztti
klnbseg szolgaltatja, ami vizmozgast valt ki a nvenyen keresztl. A nveny altal szabalyozhato
ellenallaskent a legznyilasok szerepelnek, amelyek a nveny allapotatol, illetve a krnyezeti Ieltetelektl
Iggen szkseg szerint nyitodnak, zarodnak, nvelve vagy cskkentve a viz aramlasat a legkrnvenytalaj
vizaramkrben.
Ezzel teljesen analog modon modellezhet a nveny CO2-aramlasi kre is, amelyben a level es a leveg
hatarIellete, a legznyilasok, a sejt kztti jaratok, a sejtIal es a protoplazma ateresztkepessege es a CO2
asszimilalasanak merteke kepezhetik az aramlas akadalyait. A CO2-aramlas mozgatojakent pedig az utjaban
lev ellenallasokon Iellep koncentracioklnbseg mkdik. Minel nagyobb a CO2-koncentracio klnbsege a
31
leveg es a sejt belseje kztt, adott krlmenyek kztt annal ersebb a CO2 aramlasa a sejtbe.
PENNING DE VRIES (1977) mar sszekapcsolva szemlelteti a nvenyek CO2- es vizIorgalmat, ramutatva a
kett kztti sszeIggesekre is (4. abra).
4. bra - A nvnyek szn-dioxid- s vzforgalmnak modellvzlata (PENNING DE
VRIES nyomn 1977)
Az 5. abran a talaj es a nveny kapcsolatrendszere lathato, klns tekintettel az asvanyianyag-taplalkozasra,
mutatva a talaj szilard, Iolyekony es legnem Iazisainak egymas kztti, valamint a legterrel es a nvennyel
valo sszeIggeseit, egymas klcsnhatasait. Reszletesebb targyalasa az asvanyi tapanyagIorgalommal
kapcsolatban kerl sorra.
32
5. bra - A talaj-nvnyanyagcsere-kapcsolat vzlata
33
A Ieny, a h, a viz es a tapanyagok, mint a nvenyi elet egymassal komplex hatasban lev tenyezi, jelentik a
zldsegtermesztes Iiziologiai Ieltetelrendszeret. Szabalyozasuk a termesztesi technologia kereteben trtenik,
amelynek rendszere kapcsolodik a klimatalaj rendszerhez es egy konomiai rendszerhez, mivel a termeles I
mozgatoja annak jvedelmezsege lehet.
A 6. abran a legintenzivebb zldsegtermesztes, a nvenyhazi termesztes kapcsolatrendszeret lathatjuk
KRUGLIEBIG (1979) modellje alapjan. Ez a klima, a technologiai es konomiai reszmodellek kapcsolatat
mutatja vazlatosan.
6. bra - A nvnyhzi termels modellvzlata (KRUG-LIEBIG nyomn 1979)
Ebben a Iejezetben a Ieny, a hmerseklet, a viz, a CO2 es az asvanyi taplalkozas alapjait targyaljuk, e tenyezk
termesztestechnologiai szabalyozasi modszereit a klimaszabalyozassal, az ntzessel, a tragyazassal kapcsolatos
Iejezetek tartalmazzak, illetve az egyes zldsegIajok termeszteset leiro Iejezetek targyaljak.
Az egyes elettenyezk optimalis ertekei egymagukban nem hatarozhatok meg, csak egymastol Iggen. Mindig
annak a tenyeznek a javitasara kell Iorditani a legnagyobb Iigyelmet, amelyiknek hianya vagy bsege
leginkabb gatolja a nveny mkdeset; illetve az egyes tenyezk szintjet mindig a leginkabb korlatozo tenyez
szintjehez kell igazitani, allandoan a harmonikus optimumra trekedve. Az ettl valo elteres gyakran kart okoz,
es mindig pazarlassal jar.
Mikent a lanc is mindig a leggyengebb szemnel szakad el, ugy a zldsegtermesztes sikere is mindig a legjobban
korlatozo tenyez szintjetl Igg.
A Iajok Iiziologiai (elettani) igenyeiben kialakulasuk, kivalasztodasuk krnyezeti Ieltetelei tkrzdnek. Csak
azok a Iajok, Iajtak, egyedek kepesek Iennmaradni, amelyek kepesek az adott hely krnyezeti Ielteteleihez
alkalmazkodni. Ezert egy Iaj szarmazasi helyenek eghajlati ismerete ertekes inIormaciokat nyujthat igenyeirl.
A fny szerepe
34
6.1. A fny szerepe
Fenynek nevezzk az elektromagneses sugarzasnak egy bizonyos tartomanyat, amelybl a 400800 nm
hullamhosszusagu az ember szamara lathato a kvetkez szinekben:
400420 nm ibolya
420490 nm kek,
490540 nm zld,
540640 nm sarga,
640800 nm vrs.
Ugyanez a tartomany jatszik aktiv szerepet a nvenyek Iotoszinteziseben. A Ildre erkez napsugarzas
hullamhossz szerinti intenzitasat vizsgalva megallapithatjuk, hogy ebben a tartomanyban van a legintenzivebb
sugarzas (7. abra). A nvenyek tehat ugy alakultak ki, hogy a legintenzivebb tartomanyt legyenek kepesek
tmeggyarapodasukhoz hasznositani (8. abra). Ezt nevezzk fotos:intetikusan aktiv (FAR) hullamtartomanynak.
7. bra - A lgkr fels hatrra s a Fld felsznre rkez sugrzs spektruma
A fny szerepe
35
8. bra - A fny hullmhosszsgnak hatsa a fotoszintzis relatv intenzitsra
A fny szerepe
36
9. bra - A napsugrzs s a hmrsklet vi menete Budapesten
A 800 nm-nel hosszabb hullamu tartomany az inIravrs sugarzas, amelynek biologiai hatasa Ileg abban
jelentkezik, hogy elnyelese utan emelkedik a nveny es krnyezetenek hmerseklete.
A Iotoszintetikusan aktiv tartomanybol a kek es a vrs Ienybl nyelnek el legtbbet a nvenyek.
A Ieny altal kivaltott Iiziologiai Iolyamatok sebessege Igg a Ieny erssegetl, intenzitasatol. Ez az
energiaaramlas srseget Iejezi ki, az egysegnyi Ielleten, egysegnyi id alatt ataramlo sugarzo Ieny-, illetve
henergia mertekszamat adja, es W/m2 egysegben Iejezzk ki. 1 W/m2 1 J/m2/s.
A fny szerepe
37
A szakirodalomban gyakran hasznaljak a Ienyviszonyok jellemzesere a megvilagitas erosseget, aminek egysege
a lux (lx). Napsugarzasban, derlt idben 1 W/m2 intenzitas kb. 100 lx megvilagitottsagot eredmenyez, 10 000
lx kb. 100 W/m2 intenzitasnak Ielel meg. Ezek a szamitasok modosulhatnak a Ieny szinkepi sszeteteletl
Iggen, mivel a luxmerk erzekenysege Igg a hullamhosszusagtol.
A zldsegnvenyek termeszetes krlmenyek kztt a Nap, mesterseges Ienyviszonyok kztt pedig valamilyen
egyeb IenyIorras sugarzo energiajat asszimilaljak, es azt szerves anyagban, kemiailag megktve taroljak,
halmozzak Iel. Kzben Ielhasznaljak a mkdeskhz szkseges energiamennyiseget, illetve leadjak
krnyezetkbe a Ilsleges henergiat, ami eredetileg szinten a Ienyenergiabol szarmazik.
A legtbb zld level maximalis Ienyelnyelese 670680 nm hullamhosszon van. A hullamhossz nemcsak a
Iotoszintezisre, hanem a Iormakepz Iolyamatokra is hatassal van. A klnbz hullamhosszusagu sugarak
hatekonysagat a Iotoszintezisben hozzavetleg a kvetkez aranyszammal ( k) lehet kiIejezni:
Minel kzelebb van 1-hez a k erteke, annal hatekonyabb a sugarzas a Iotoszintezisben.
Azt pedig, hogy egy adott hmersekleten izzo test milyen hullamhosszon bocsatja ki a maximalis intenzitasu
sugarzast (F), a kvetkez szamitassal hatarozhatjuk meg:
Ezek szerint egy 2800 K hmersekleten sugarzo izzolampa 1036 nm hullamhosszusagu sugarakat bocsat ki a
legnagyobb mertekben, ami mar meghaladja a Iotoszintetikusan aktiv sugarzas tartomanyat, ezek mar inkabb
csak melegit hatasu inIravrs sugarak, amelyek hatekonysaga az elz keplet szerint k 1,52, vagyis
jelentsen meghaladja az optimalis k 1 erteket.
E kepletek Ielhasznalasaval meg lehet allapitani, hogy egy kb. 4300 K hmersekleten izzo lampa Ielelne meg
legjobban a Iotoszintezis szamara; illetve segitsegkkel ertekelni lehet a klnIele potvilagitasra hasznalando
IenyIorrasokat.
A Nap sugarzoenergiajanak spektrumabol kb. 55-ot tesz ki a Iotoszintetikusan aktiv sugarzas (FAR). A
Iennmarado mintegy 45 sugarzoenergia tulnyomo resze az inIravrs tartomanyban helyet Ioglalo,
hosszhullamu hsugarzas (7. abra). Biologiailag aktiv az ibolyantuli sugarzas is.
A nvenyre es sugarzoenergia reszben direkt napsugar, masreszt szort sugarzas az egboltrol es a krnyez
targyakrol (pl. a szomszedos nvenyekrl, a nvenyhazi szerkezetrl stb.).
A Fldre erkez k:vetlen es s:ort sugar:as merteke Igg a Nap magassagatol, a legkr atlatszosagatol, a
Ielhzettl, a sugarzas idtartamatol. Ezek a tenyezk evszakonkent, napszakonkent es Ildrajzi helyenkent
egyarant valtoznak. NapIenyenergia-ellatottsagunk alakulasat a Fld tbbi reszehez viszonyitva a 10. abran
lathatjuk GATES (1962) nyoman.
A fny szerepe
38
10. bra - A fldrajzi szlessg hatsa a fldfelsznre rkez besugrzsra
Ezek a tenyezk alapveten beIolyasoljak a nvenyek nvekedeset es Iejldeset, amelyek nem passziv modon
viselkednek, hanem alkalmazkodokepesek, automatikusan modositjak elhelyezkedesket, szerkezetket,
mkdesket a Ienyviszonyok Iggvenyeben, bizonyos hatarok kztt. Pl. WILHELM (1979) megallapitasa
szerint Iejes kaposztabol negyzetmeterenkent 6,2525 es 100 db-ot ltetve a nvenyek teljes kiIejldese utan
alig volt elteres a klnbz srseg allomanyok Ienyelnyelese es terletegysegre juto leveltmege kztt.
Nagy klnbsegek mutatkoznak viszont az egyedek atlagtmege es szerkezeti Ielepitese kztt.
A levelek a klnbz hullamhosszusagu sugarakat elter mertekben nyelik el: a FAR-nak 7080-at, a
hsugaraknak pedig mintegy 2030-at.
Ezek alapjan megallapithato, hogy az egyreteg, vagyis a tenyeszterlettel azonos Iellet levelzet a rea juto
napIenynek kb. 55-at nyeli el, a Iotoszintetikusan aktiv, elnyelt sugarzas pedig az sszes napsugarzasnak kb.
44-at teszi ki ilyen esetben.
A megvilagitas idotartama, illetve a nappal hosszusaga ket I iranyba Iejt ki hatasat: 1. a Iotoszintezishez
rendelkezesre allo idtartamtol Igg a nveny tmeggyarapodasanak lehetsege; 2. a hosszu-, illetve a
rvidnappalos nvenyIajok egyes Iejldesi Iazisainak bekvetkezese a nappal, illetve az ejszaka hosszusagatol
Igg.
A 11. abra szerint a Iotoszintezis intenzitasa kezdetben a Ieny erssegevel aranyosan valtozik, majd a maximum
elereseig lassabban nvekszik. Az elnyelt Ieny es a netto Iotoszintezis viszonyanak abrazolasakor tehat egy
A fny szerepe
39
telitdesi jelleg grbet kapunk, amit a Iotoszintezis Ienygrbejenek neveznk.
11. bra - A gzcsere fnygrbje (LARCHER nyomn 1986)
A Ienygrbe legIontosabb pontja az, amelytl kezdve emelkedesenek merteke kisebb lesz. Azt a sugarzasi
intenzitast, amelynel ez bekvetkezik, alkalma:kodasi inten:itasnak nevezzk, ami az illet Iaj
Ienykedvelesenek jellemzje. Ennek erteke sok zldsegIajnal 50100 W/m2 FAR intenzitasnak Ielel meg, ami
kb. 10 00020 000 lux megvilagitottsaggal egyenertek. A Iotoszintezis meg e Iltt is Iokozodik, ersebb
Ienyben nagyobb lesz az anyagIelhalmozas, de annak merteke mar nem all az elzhz hasonlo aranyban az
energiabeIektetessel, amit Ikent potvilagitas eseten hasznos Iigyelembe venni.
A Iotoszintezis altalanos Ienygrbejehez hasonlot mutat a 12. abra, amelyen a paradicsom sszes Iriss
tmegenek es termestmegenek alakulasat szemlelteti a megvilagitottsag Iggvenyeben, mutatva, hogy 20 000
lux megvilagitottsag (kb. 200 W/m2 Ienyintenzitas) Iltt mar alig nvekszik a tmeggyarapodas merteke. Az is
megallapithato, hogy a fenvinten:itas nvelesekor cskken annak hatekonysaga. A megvilagitas erssegenek
megketszerezese 1428 klux kztt csak mintegy 10-kal nvelte a tmeggyarapodast.
A fny szerepe
40
12. bra - A megvilgts intenzitsnak hatsa a paradicsom tmeggyarapodsra
(GEISSLER nyomn 1981)
Budapest sokevi atlagaibol (13. abra) kvetkeztethetnk a hazankban varhato sugarzasintenzitas alakulasarol az
egyes honapokban. Ennek hatasat a paprika tenyeszidejere a 14. abra szemlelteti.
A fny szerepe
41
13. bra - A globl sugrzs intenzitsnak tlagos napi menete az egyes hnapokban
Budapesten
A fny szerepe
42
14. bra - A fnyviszonyok hatsa a paprika tenyszidejre (FILIUS 1978)
Fontos szerepet tlt be a levelek szine is, ami Igg a level kloroIilltartalmatol. Minel nagyobb a
kloroIillkoncentracio, annal jobb lehet a nveny Ienyhasznositasa.
A sargaszld levelek 0,10,2 g, a kzepzldek 0,20,5 g, a stetzldek pedig 0,51,0 g kloroIillt tartalmaznak
negyzetmeterenkent. A kaposzta vizsgalatakor linearis sszeIggest allapitottak meg a kloroIillkoncentracio es a
Iotoszintezis maximalis intenzitasa kztt. Regi tapasztalat, hogy pl. a stetzld level paprikaIajtak Ienyben
szegeny idszakban jobban teremnek, mint a vilagoszld level Iajtak. A levelek szine Igg
tapanyag-ellatottsaguktol is, Ikent pedig N-tartalmuktol.
Bizonyos krlmenyek kztt Ikent a hajtatas idszakaban, amikor nem kell tulzott besugarzasi intenzitassal
szamolni a tenyeszid egy napjara juto Ienyenergia-besugarzas sszeIggesbe hozhato a termeshozammal
(lasd a 15. abrat).
A fny szerepe
43
15. bra - A napi besugrzs energiamennyisgnek hatsa a fejes salta
termshozamra (GEISSLER nyomn 1981)
A Iotoszintezis intenzitasanak napi menete egyeb szempontbol optimalis krlmenyek kztt a besugarzas
Iggvenyeben alakul, es a deli orakban eri el a maximumat. Szarazsagban viszont a maximum attevdik a
deleltti es a delutani orakra, amikor a talaj vizkeszlete kepes elegend vizutanpotlasra.
A nvenyallomanyok Ienyhasznositasa nvelhet az allomanysrseg valtoztatasaval (pl. tzdeles, palantak
atrakasa, Ilsleges also levelek eltavolitasa stb.).
Fotoszintezisre nemcsak a levelek, hanem egyeb kloroIilltartalmu nvenyreszek is kepesek. Elallitottak mar pl.
level nelkli zldborsoIajtakat is, amelyek szara es hvelyei asszimilalnak.
A nvenyek altal az egysegnyi szarazanyagtmeg elallitasara Ielhasznalt Ienyenergia mennyisege attol is Igg,
hogy milyen nvenyi termekrl van szo. Peldaul a kaposztaIelek termesenek energiatartalma kb. 1,2, a
zldborsoe 3,2, a Iokhagymae 4,8 kJ/g.
Az egyes Iajok altal a tenyeszid Iolyaman hasznosithato Ieny mennyisege nagyban Igg a tenyeszid hosszatol
is. Az egyes zldsegIajok a tenyeszid egy napjara szamitva mintegy 50100 g/m2 Iriss tmeget kepesek
produkalni.
A fny szerepe
44
A palantarol termesztett allomanyban hatekonyan nvelhet a Iotoszintetikus potencial az optimalis
palantameret megvalasztasaval, valamint a palantak optimalis idben valo ltetesevel.
A nvenyek Ienyhasznositasanak legIontosabb szerve a levelzet. Ennek meretetl es elhelyezkedesetl Igg,
hogy a Ienysugarzasbol mennyit kepes a nveny Ielvenni. A levelek meretet alapterletkkel (LA) Iejezzk ki,
amire a levelIellet elnevezes alakult ki, bar ez a teljes Ielletnek csak kb. a Ielet jelenti. Az egyedl allo
nvenyek optimalis krlmenyek kztt annal tbb Ienyt kepesek hasznositani, minel nagyobb a levelIelletk.
Allomanyban viszont a levelIellet nvelesevel csak bizonyos hatarig nvekszik a Ienyhasznositas, addig, amig
a nvenyek klcsns arnyekolasa nem gatolja azt.
Allomanyban a nvenyzet levelIelletet nemcsak abszolut ertekben, hanem a tenves:terlethe: (At) viszonyitva
is meg kell allapitani. A kett aranyat levelfellet-indexnek (LAI) nevezzk.
A LAI erteke egyuttal megIelel egy allomany sszes levelIellete es az allomany terlete aranyanak.
A nvenyek altal a Ienysugarzasbol elnyelt hanyadot (In) a kvetkez keplet alapjan lehet megallapitani:
ahol e a termeszetes logaritmus alapja ( 2,7183...),
k extinkcios egytthato ( 0,60,8),
LAI levelIellet-index.
A k erteke az allomany sugarzasgyengit (elnyel- es visszaver) kepesseget Iejezi ki, ami Igg a level szinetl,
vastagsagatol, meretetl es terbeli elhelyezkedesetl egyarant.
A levelIellet-index hatasat az allomany Ienyelnyelesere a 16. abra mutatja, optimalis nvenystruktura es 0,8
extinkcios egytthato (k) eseten.
A fny szerepe
45
16. bra - A levlfellet-index hatsa az llomnyok fnyelnyelsre
A nvenyallomany altal atengedett sugarzas sszetetele Igg a levelzet meretetl es a levelek minsegetl,
helyzetetl. Az elzek alapjan: minel srbb az allomany, annal kevesebb Iotoszintetikusan aktiv sugarzas
(FAR) eri az also leveleket, es annal nagyobb aranyban erik hsugarak. Az utobbiak a parologtatast es a legzest
Iokozzak a hmerseklet nvelesevel. Egy allomany treteg levelzete altal atbocsatott sugarzasbol 8595-ot a
hosszuhullamu hsugarzas tesz ki.
A levelek klcsns arnyekolasanak hatasara cskken azok kloroIilltartalma.
A nvenyek egymastol valo tavolsaga nvekedesk Iolyaman klnbz mertekben beIolyasolja
Ienyellatottsagukat es egyben CO2-anyagcserejket. Minel srbb az allomany es minel tbb szintben
helyezkednek el a levelek, annal tbb CO2-ot kepes asszimilalni a nvenyzet egy bizonyos hatarig. Az allomany
srsege hatassal van annak szerkezeti sszetetelere is. Nagyon sr allomanyban pl. mar nem jut elegend
Iotoszintezis-termek a nagyszamu termes kell kiIejlesztesere. Amikor az allomanysrseg a nullahoz
kzeledik, akkor a nvenyek meretei maximalis ertekek Iele haladnak, ami a genetikai potencialt Iejezi ki.
Amikor az allomanysrseg nvekszik, akkor a nvenyek meretei cskkennek, a terletegysegre juto hozam
pedig egy telitdesi jelleg Iggvennyel abrazolhato, ami a krnve:et potencialfat Iejezi ki.
A LAI optimalis erteke a nvenyIaj tulajdonsagaitol es a krnyezeti Ieltetelektl egyarant Igg. A vizszintesen
elhelyezked levelek kisebb Iellettel is jobban arnyekolnak, mint a Ielallo levelek. Szarazsagban vagy
tapanyaghiany eseten is kisebb LAI-ertek a jobb.
A levelIellet optimalis merete az allomanyok elrendezesi modjatol is Igg, pl. ikersoros vagy egyeb szeles
A fny szerepe
46
szoros elrendezesben a Ieny jelents resze nem a levelekre, hanem a talajra jut. Gyenge Ienyviszonyok kztt a
levelIellet nvelese nem hatekony (17. abra).
17. bra - A 25 W/m2-nl intenzvebb teljes napsugrzsbl elnyelt energiamennyisg
napi menete rnknt a levlfellet-indextl (LAI) fggen (FILIUS 1982)
A fny szerepe
47
A tmeggyarapodas temenek Iontos tenyezje, hogy az allomany levelIellete a lehet leggyorsabban erje el
optimalis meretet, es sokaig rizze meg aktiv allapotat, amelynek segitsegevel bsegesen el tudja latni szerves
anyagokkal a reproduktiv es a raktarozo szerveket. Ebben lenyeges szerepe van a szaporitasi idpontnak is.
Kesei szaporitaskor a nvenyek kesn erik el optimalis levelIelletket, cskken a termkepessegk.
Az optimalisnal nagyobb levelIellet hatranya tbbek kztt abban jelentkezik, hogy a levelek egy resze, Ileg
az alsok, nem kapnak elegend Ienyt, es legzesk sok szerves anyagot pazarol el. Hasonloan megn
vizIelhasznalasuk is.
Tul sr allomanyban megvaltozik az egyes nvenyreszek aranya is; altalaban nvekszik a gazdasagilag
kevesbe hasznos reszek hanyada (18. abra).
18. bra - A levlfellet-index hatsa a karalb termsre (FILIUS 1982)
A korai Iajtak levele altalaban gyors nvekedes, ami az eresleIolyasban is jelentkezik.
Az allomanyok Iotoszintetikus kapacitasa attol Igg, hogy mekkora levelIellet mennyi ideig mkdik
egysegnyi terleten. Ebben Iontos szerepe lehet a kztes termesztesnek is.
A hmrskIet szerepe
48
6.2. A hmrskIet szerepe
A nvenyek anyagcsereje, nvekedese es Iejldese mind a hmerseklettl Igg Iolyamat. A nveny es
krnyezete kztt allando hcsere Iolyik sugarzas, hvezetes, hatadas vagy aramlas utjan, ami annal ersebb,
minel nagyobb a hmersekleti klnbseg. Hcsere azonos hmerseklet kzegek kztt is van, de mindket
iranyba egyenl ertek. Ilyen allapot a nveny es krnyezete kztt csak ritkan Iordul el, es nagyon rvid ideig
tart, bar minden henergia-mozgas a kiegyenlitdes allapotara trekszik. A nvenyek altal elnyelt Ieny
tulnyomo resze henergiava alakul, melegit hatast Iejt ki.
Ahogy a Ieny, ugy a hmersekleti sugarzas is elektromagneses hullam. A sugarzas utjan terjed h legIbb
Iorrasa a Nap, de hsugarzast bocsat ki mindent test. A sugarzas hullamhossza a sugarzo test hmersekletetl
Igg. Az 500 oC-nal alacsonyabb hmerseklet testek nem lathato inIravrs sugarakat bocsatanak ki. A
hmerseklet nvekedesevel a kisugarzott energia minden hullamtartomanyban nvekszik.
Minel szorosabb kapcsolatban vannak egy anyag molekulai egymassal, annal jobb a hvezetese. Ezert a szilard
testek jobban vezetik a ht, mint a Iolyadekok vagy a legnem anyagok. A kttt vagy tmrdtt talaj is
jobban vezeti a ht, mint a laza.
Hramls eseten az aramlo Iolyadek vagy a legnem reszecskek (pl. a leveg paratartalma) hordozzak
magukkal az energiat. A meleg Iolyadekok vagy leveg knnyebb, mint a hideg, kisebb srsege kvetkezteben
Ielszall. Az aramlo leveg a nvennyel, a talajjal, a termesztberendezesek alkatreszeivel erintkezve vezetes
utjan vesz Iel es ad le henergiat, valtoztatja hmersekletet es relativ viztartalmat. A nvenyek krl aramlo
leveg szellzteteskor nagy hmennyiseget kepes eltavolitani.
Htadskor a Iolyadekok, a gazok, valamint a velk erintkez Ielletek, pl. a nvenyek es krnyezetk kztt
megy vegbe hcsere. A levelek hatadasi egytthatoja kb. 10 W/m2/oC, tehat a hatadas a
hmerseklet-klnbseggel egyenes aranyban valtozik. A level a ket oldalan hatadas utjan szabadulhat meg az
elnyelt sugarzasbol szarmazo henergia-Ilslegenek egy reszetl. A 19. abran lathato, hogy mekkora
hmerseklet-klnbsegre lenne szkseg a nveny es a leveg kztt ahhoz, hogy a levelek az altaluk elnyelt
sugarzo energiat parologtatas nelkl leadhassak. Nyaron a deli orakban a megvilagitas intenzitasa meghaladhatja
a 100 klx erteket. Ilyenkor a levelnek parologtatas nelkl tbb mint 25 oC-kal kellene melegebbnek lennie a
levegnel, hogy hatadas utjan szabaduljon meg a Ilsleges htl. Ez Iltte lenne a zldsegIelek htr
kepessegenek. Ezert van nagyon jelents szerepe a nvenyek hgazdalkodasaban azok vizellatottsaganak, mert a
hatadassal le nem adhato htl parologtatas utjan kepesek megszabadulni.
A hmrskIet szerepe
49
19. bra - A sugrzsbl elnyelt henergia teljes htadshoz szksges
hmrsklet-klnbsg alakulsa
Htbocstsrl akkor beszelnk, amikor a henergia melegebb kzegbl, Ialon keresztl jut at a hidegebb
kzegbe. Az atbocsatott energia aranyos a hmersekleti klnbseggel, a Iellet meretevel es a Ial hatbocsatasi
tenyezjevel. A termesztberendezesek hatbocsatasi tenyezje 610 W/m2/oC szamertek krl alakul,
viszonylag tag hatarok kztt.
A nvenyekben a hmerseklet a Iizikai, kemiai es biologiai Iolyamatok sebessegenek valtoztatasaval Iejti ki
hatasat. A nvenyek eletmkdeset testk hmerseklete hatarozza meg, aminek merese a hagyomanyos
hmerkkel nehezkes. Ezert eletIolyamataikat tbbnyire a knnyebben merhet leg- es talajhmerseklet
A hmrskIet szerepe
50
Iggvenyeben vizsgaltak, ami torzitasokhoz vezethet.
A nveny hhaztartasaban mintegy 95-ot tesz ki a transzspiraciora es a hatadasra Iorditott energia (lasd a 2.
abrat). Transzspiracio hianyaban a nveny nagyon Ilmelegedne, mert sszes Ilsleges energiajatol csak a
kevesbe hatekony hatadassal tudna megszabadulni. A level es a leveg hmerseklete kztt ejszaka 12 oC
klnbseg van. Ennyivel hidegebb a level ejszaka is Iolytatott parologtatasa miatt. Fenyben 4070 W/m2
sugarzasi intenzitas 1 oC-kal kepes a parologtato levelet melegebbe tenni a levegnel. A nyari honapokban a
napsugarzas naponta 56 oran at is meghaladhatja az 500 W/m2 erteket, aminek hatasara tbb mint 10 oC-kal
lehet melegebb a level a levegnel.
A level parologtatassal leadott energiafa (Qtr) LEWIS keplete alapjan a kvetkezk szerint hatarozhato meg:
ahol k a level hatadasi tenyezje (W/m2/oC),
c a leveg Iajhje (Wh/kg/oC),
Qt a viz parolgasi hje (Wh/kg),
d1 telitesi paratartalom a level hmersekleten (g/kg),
d2 a viztartalom a levelet krlvev levegben (g/kg),
n a level transzspiracios ellenallasa, ami a legznyilasok nyitottsagatol, a szel sebessegetl stb. Igg.
A level es a leveg hmersekletenek sszehasonlitasa Iontos inIormaciokat adhat a nveny
energia-haztartasarol, vizellatottsagarol stb. A levegnel sokkal melegebb level utalhat a gyenge vizellatottsagra,
a tulzott Itesre, illetve a szellztetes hianyara, betegsegre stb.
A viz parolgasi hje 964 Wh/kg, ami azt jelenti, hogy 1000 g/m2 parologtatasi intenzitas 694 W/m2 besugarzasi
intenzitassal egyenertek, vagyis 1 g/m2/h transzspiracio-intenzitas 0,7 W/m2 intenzitasu besugarzas
hmerseklet-nvel hatasat kepes kiegyenliteni. A 20. abran lathato, hogy csupan parologtatas utjan mennyi viz
lenne kepes a levelek altal elnyelt henergiat elvonni. A nyari napok deli oraiban gyakori 100 klx megvilagitasi
erssegben elnyelt energia elvonasahoz csak parologtatassal mintegy 800 g/h vizet kellene elparologtatni 1 m2
levelIelleten. Ez joval meghaladja a zldsegnvenyek transzspiralokepessegenek Iels hatarat, ami Iajoktol
Iggen 100200 g/m2/h krl alakul. Ez a vekony level Iajokon kzel van a level sszes viztartalmahoz.
A hmrskIet szerepe
51
20. bra - A levl ltal elnyelt sugrz energia leadshoz szksges prologtats
intenzitsa
Egyebkent soha nincs szkseg arra, hogy az sszes Ilsleges hmennyisegetl parologtatassal szabaduljon meg
a nveny, hisz egyidejleg a hmerseklet-klnbsegtl Igg hatadas is Iolyik. Amikor a kett egytt nem
kepes ellensulyozni a besugarzott energiat, akkor nvekszik a nveny es a leveg kztti
hmerseklet-klnbseg, ami a legznyilasok bezarodasakor meg nagyobb lesz.
A levelek Iajhje (Iajlagos hkapacitas) kb. 103 Wh/g/oC. Egy atlagos vastagsagu level Iajlagos tmege 250
g/m2, aminek viztartalma kb. 90, tehat mintegy 220 g viz talalhato 1 m2 levelben.
Minel vastagabb egy level, annal kisebb a tmegehez viszonyitott Iellet, annal nagyobb viztartaleka lehet a
parologtatashoz. Jo peldak erre a klnIele pozsgas level, szarazsagtr Iajok, amelyek azonos besugarzasban
A hmrskIet szerepe
52
kevesbe is melegszenek Iel, a Ielletkhz kepest nagy tmegk miatt.
Kicsi a relativ levelIelletk a hengeres level hagymaIeleknek is, ami nveli szarazsagtr kepessegket.
A nveny hmersekletenek emelkedese az illet Iajra optimalis hmersekletig nveli a Iotoszintezis
intenzitasat, ha elegend Ieny, viz, CO2 es asvanyi tapanyag is rendelkezesre all.
Kzlk barmelyiknek az optimalis szinttl valo elterese is elegend ahhoz, hogy cskkenjen a hmerseklet
hatekonysaga. A Iotoszintezis intenzitasanak a hmerseklettl valo Iggeset optimum jelleg grbevel
abrazolhatjuk. Az optimalis hmersekleti ertek Ikent a Ienyellatottsagtol Iggen valtozhat. Minel tbb Ieny all
rendelkezesre, annal jobban kzelit a Iotoszintezis optimalis hmerseklete a Iajra jellemz optimalis ertekhez.
Bar a level hmerseklete es a Iotoszintezis intenzitasa kztt szoros kapcsolat van, a nveny tmeggyarapodasa
nem mindig akkor a legnagyobb, amikor legersebb a Iotoszintezis. WIEBE es LORENZ (1977) azt Iigyeltek
meg, hogy a Iejes salata Iotoszintezis-intenzitasa 710 ezer lux megvilagitasi tartomanyban 712 oC kztt volt
legnagyobb. A nvenyek tmeggyarapodasa viszont 20 oC-ig Iokozodott. Ez azzal magyarazhato, hogy a
magasabb hmerseklet elsegiti a levelek gyorsabb nvekedeset, es az igy keletkez nagyobb levelIellet
sszessegeben tbb produktumra kepes.
A zldsegIelek szamara optimalis hmersekletek meghatarozasara elterjedten hasznaljak MARROVHAEV
kvetkez kepletet:
ahol t optimalis hmerseklet a vegetativ es reproduktiv Iazisban, Ienyszegeny idben.
A csirazas hmersekleti optimuma t 7 oC.
A szikleveles allapot hmersekleti optimuma t 7 oC.
WENT (1960) a tropusi szarmazasu nvenyek szamara 36 oC, a mersekelt egvbl szarmazoknak pedig 57
oC klnbseget tart megIelelnek a nappali es az ejszakai hmerseklet kztt.
A nappali es az ejszakai hmerseklet kztt kivanatos klnbseg Igg a nappali Iotoszintezis-produkcio
merteketl, amelynek ejszakai elszallitasahoz kedveztlen a tul alacsony hmerseklet. Altalaban karos a
nappalinal magasabb ejszakai hmerseklet is, ami tulzott legzeshez vezet.
A Iiatal nvenyek hmersekleti optimuma nagyobb, mint az idseke, mivel a nvekedes hmersekleti igenye
nagyobb, mint a Iotoszintezise (21. abra).
A hmrskIet szerepe
53
21. bra - A paradicsompalntk friss tmegnek alakulsa a fny s a hmrsklet
hatsra (FILIUS 1982)
A zldsegIajok csoportositasa optimalis hmersekleti igenyk alapjan MARKOVHAEV szerint:
25 oC
A hmrskIet szerepe
54
sarga- es grgdinnye
uborka
spargatk
paprika (modositas SOMOS |1983| szerint)
22 oC
paradicsom
tojasgymlcs
sttk
bab
kukorica
19 oC
cekla
vrshagyma
Iokhagyma
porehagyma
zeller
sparga
16 oC
sargarepa
petrezselyem
pasztinak
cikoria
az elz csoportban nem szerepl hagymaIelek
burgonya
borso
Iejes salata
ktzsalata
spenot
rebarbara
soska
A hmrskIet szerepe
55
13 oC
kaposztaIelek
retek
torma
A nvenyek az optimalis hmersekletktl valo elterest +1014 oC-os tartomanyban viselik el karosodas nelkl.
A Magyarorszagon varhato hmersekleti ertekeket a 22. abra mutatja, amelynek alapjan becslhet az egyes
zldsegIajok termeszthetsegnek idenye, illetve a termesztberendezesek Itesi igenye.
A hmrskIet szerepe
56
22. bra - A lghmrsklet napi menete Budapesten az egyes hnapokban (sokvi
tlagok) (BACS nyomn 1966)
A hmrskIet szerepe
57
Jelents szerepe van a hmersekletnek egyes zldsegIajok Iejldesi szakaszainak kivaltasaban, a vernali:acio
vagy farovi:acio Iolyamataban, amikor meghatarozott idtartamu alacsony hmerseklet szkseges a generativ
szervek kiIejldesehez, a magszarkepzdeshez (pl. kaposztaIelek, gykerzldsegIelek). Mas Iajokban (pl. retek,
Iejes salata, spenot) a magas hmerseklet valtja ki a magszar kepzdeset. A hmersekletnek a Iejldesi
szakaszra gyakorolt hatasa Igg a nappal hosszusagatol is. Vannak olyan Iajok, amelyek csirazo mag allapotban,
masok palanta allapotukban esnek at a vernalizacion. A vernalizacios Iolyamatok ellenkez hmersekleti
kezelessel megallithatok, illetve egy bizonyos hatarig vissza is Iordithatok.
A hmerseklet hatassal van az egyes nvenyreszek aranyara. Pl. honapos retek hajtatasakor hmerseklettel
szabalyozhato a lombgumo arany. BeIolyasolja a Iormakepz Iolyamatokat is: magas hmersekleten a salata
nem kepez tmr Iejet, a karalabegumo pedig megnyulik.
A viragzo nvenyek pollentml-Iejldese es ezen keresztl a megtermekenyles is Igg a hmerseklettl, pl. a
paradicsom pollentmlinek nvekedese 2025 oC-on negyszer gyorsabb, mint 10 oC-on. Alacsony
hmersekleten sok lehet a mag nelkli termes.
Az optimalisnal nehany Iokkal alacsonyabb hmersekleten nevelt nvenyek tenyeszideje megn, de nagyobb
termeshozamra kepesek, mint az optimalis hmerseklet Iltt nevelt nvenyek.
Az egylaki valtivaru nvenyeken a hmerseklet nvelese a himviragok aranyanak nvekedeset idezheti el.
A hmerseklet hatassal van a korokozok es a kartevk Iellepesere, karosito hatasara is. A nvenyek ellenallo
kepessege optimalis hmersekleten a legnagyobb. A virussal Iertztt nvenyek megbetegedese szelsseges
hmersekleten a leggyakoribb. A vetmag magas hmerseklet kezelese (pl. uborkanal 70 oC) inaktivalhatja a
virusokat.
A nvenyek tapanyag- es vizIelvetelenek temet, valamint a gykerek nvekedeset beIolyasolja a talaj
hmerseklete, ezert arra kln Iigyelmet kell Iorditani (23. abra). Klnsen jelents a talajhmerseklet a keles
idejen, mert meghatarozza annak sebesseget. A talaj hmerseklete beIolyasolja a tenyeszid hosszat es a
termeshozamot egyarant (24. abra). A talaj hmersekletenek 10 oC-os nvelese a nvenyek vizIogyasztasat
megketszerezheti az optimum alatti tartomanyban. A kabakos nvenyek 24 oC talajhmerseklet alatt mar alig
kepesek vizet Ielvenni, a paprika gykerkepzdese 15 oC-nal hidegebb talajban ersen korlatozott. Optimalis
hmerseklet talajbol a nvenyek megIelel mennyiseg tapanyagot kepesek Ielvenni (25. abra). Az alacsony
talajhmerseklet Ileg a Iiatal nvenyek IoszIorIelvetelet hatraltatja. Nemcsak a talaj abszolut hmerseklete,
hanem a legterhez viszonyitott hmerseklete is Iontos. A levegnel sokkal hidegebb talajban nem kepes a
nveny a transzspiraciohoz elegend vizet Ielvenni.
A hmrskIet szerepe
58
23. bra - A talajhmrsklet hatsa a prhagymra (WENDT nyomn 1980)
A hmrskIet szerepe
59
24. bra - A talajhmrsklet hatsa a zldbab nvekedsre (WENDT nyomn 1980)
A hmrskIet szerepe
60
25. bra - A talajhmrsklet hatsa a zldbabhvelyek tpanyagtartalmra (WENDT
nyomn 1980)
Gyakran hasznalatos Iogalom a zldsegtermesztesben a hmersekleti sszeg, amely a kvetkez keplet szerint
hatarozhato meg:
A hmrskIet szerepe
61
ahol S hmersekleti sszeg (oC nap),`
t napi hmerseklet (oC),
tmin hmersekleti kszbertek (oC),
d napok szama.
A ttmin kiIejezes azt jelenti, hogy az egyes napok tenyleges hmersekletebl le kell vonni a vizsgalt
Iolyamatok hmersekleti minimumat es csak a maradek erteket kell a napok szamaval megszorozni.
WAGENVOORT es BIRHUIZEN (1977) pl. az egyes zldsegIajok atlagos minimalis csirazasi hmersekletere
(tmin) es hmersekleti sszegere (S) a kvetkez ertekeket adtak meg:
tminS tminS
Iejes
salata
3,5 71 paprika 6,7 245
vrskaposzta 1,3 104borso 3,2 80
spenot 0,1 111bab 7,7 130
porehagyma1,7 222retek 1,2 75
zeller 4,6 237Ieketegyker 2,0 90
paradicsom8,7 88 cekla 2,1 119
tojasgymlcs 12,193 sargarepa 1,3 170
uborka 12,769 vrshagyma 1,4 219
sargadinye 12,2108
Fajokon bell az egyes Iajtak elterese jelents lehet. St egy-egy Iajtan bell az egyes egyedeke is (26. abra).
A hmrskIet szerepe
62
26. bra - A hmrsklet hatsa a csrzs sebessgre (FILIUS 1982)
A hmrskIet szerepe
63
A hmersekleti sszeget hasznaljak egyes zldsegIajok termeseresenek idzitesekor, de meg kell jegyezni, hogy
a tbbi krnyezeti tenyez gyakran nagyon jelentsen modosithatja a hmerseklet hatasat (27. abra).
27. bra - 10 g tmegu paprikapalnta ellltshoz szksges idtartam vltozsa a
fnytl s a hmrsklettl fggen (FILIUS 1982)
Klns gondot jelenthetnek a zldsegtermesztesben a szelsseges hmersekletek, ezek kzl is klnsen a
fagv hatasa. Az egyes zldsegIajok Iagytr kepessege nagy elterest mutat. Minel nagyobb egy zldsegIaj
optimalis hmersekleti igenye, annal nagyobb a Iagyerzekenysege. A Iagyerzekenyseg Igg a sejtnedv
ozmotikus erteketl. Minel tbb asvanyi so es szenhidrat van a sejtekben, annal nagyobb a Iagytr kepessegk.
A jo kaliumellatottsagu es Iotoszintetikus termekben bvelked, kis viztartalmu nvenyek alacsonyabb
hmersekleten Iagynak meg. A talaj megIagyasa nem teszi lehetve a nvenyek vizIelvetelet, az ilyenkor
jelentkez pusztulast kifagvasnak nevezzk. A Iagy es az azt kvet Ilmelegedes hatasara bekvetkez
talajmozgas elszakithatja a gykereket, ami a nvenyek felfagvasat okozza. Lefagvasrol akkor beszelnk,
amikor csak valamely nvenyresz hal el Iagyas kvetkezteben.
Tulzottan magas hmerseklet nmagaban csak Ittestek, lampak stb. kzeleben szokott karositani. Egyebkent a
viz hianyaban Iellep tulzott Ilmelegedes okozhat karokat a nvenyeken, ami per:sel.
A zldsegIelek szamara optimalis vagy azt megkzelit hmerseklet egyreszt a tenyeszid helyes
megvalasztasaval, masreszt a hmerseklet modositasaval erhet el.
A termeszetes hmerseklet modositasat szolgaljak a klnIele palantanevel es hajtatoletesitmenyek, amelyek a
A hmrskIet szerepe
64
Nap sugarzo energiajabol a szabadIldinel tbb ht kepesek adni a nvenyek szamara, mert gatoljak a talaj es a
nvenyek energiakisugarzasat a legterbe. Tovabbi szabalyozast jelent e letesitmenyek Itese, illetve htese vagy
hszigetelese, ami akar 50-kal is cskkentheti a hveszteseget.
A talaj viztartalmanak, tmttsegenek, szinenek valtozasa modositja annak hgazdalkodasat. A leveg
paratartalmanak valtozasa a parolgas merteken keresztl modosithatja a nvenyek hmersekletet. A nvenyek
Ielletere juttatott viz ht hatasu. A talajIellet domborzati viszonyai, egtaji kitettsege hatassal vannak
hmersekletere. A Iagyveszely ntzessel, takarassal es Istlessel mersekelhet. A legmozgas Iokozodasa ht
hatasu.
A kedveztlen hmersekletek hatasa cskkenthet a nvenyek edzettsegi allapotanak javitasaval, kihasznalva a
nvenyek alkalmazkodasi kepesseget.
6.3. A vz szerepe
A zldsegIelek Iriss tmegenek mintegy 90-at a viz teszi ki, es minden eletIolyamatnak alapIeltetele a viz
jelenlete. A vizet tulnyomoreszt a gykerek veszik Iel a talajbol, de mas nvenyreszek is kepesek vizIelvetelre.
A nvenyek vizellatottsagat krnyezetk Iggvenyeben vizsgalhatjuk, mert az Igg a leveg viztartalmatol es a
gykerzona vizszolgaltato kepessegetl. Ezeket pedig beIolyasolja sok egyeb krnyezeti tenyez is, klnsen
pedig a Ieny es a hmerseklet.
A nvenyt ugy tekinthetjk, mint egy vizIorgalmi rendszer reszet. A rendszer masik ket elemet, a legteret es a
talajt a nveny kti ssze. Ebben a rendszerben a viz mozgasat egy vizpotencial-lepcs valtja ki, amiben a
legznyilasok aktiv szerepet tltenek be.
Vzpotencilon azt a negativ nyomaserteket (szivoert) ertjk, amellyel valamely kzegben ktdik a viz.
Potencialklnbsegek eseten (mint az elektromossagban) a nagyobb vizpotencialu (kisebb negativ szamertek)
helyrl a kisebb Iele aramlik a viz. Potencialklnbseg nelkl nincs aramlas. Minel nagyobb viszont ket hely
kztt a potencialklnbseg adott ellenallas eseten, annal intenzivebb a vizaramlas.
A levegnvenytalaj rendszeren bell a leveg es a talaj kztt a legnagyobb a potencialklnbseg, a nveny
vizpotencialja pedig a talajehoz all kzelebb. A vizpotencial napi ingadozasa a levegben a legnagyobb, ezt
kveti a nvenye, majd a talaje. A nvenyen bell is jelents vizpotencial-klnbsegek vannak.
A leveg vizpotencialja relativ paratartalmatol (Rp, ) Iggen a kvetkezk szerint valtozik:
Rp,
,
Vizpotencial,
bar
100 0
95 69
90 141
80 301
70 481
A vz szerepe
65
60 687
50 933
0 ?
A zldsegtermesztesben a leveg paratartalmat csak a termesztletesitmenyekben tudjuk szabalyozni, ott is csak
ntzessel vagy szellztetessel. A relativ paratartalom nvelesevel cskkenthetjk a tulzott mertek
transzspiraciot, amit a nveny hmersekletenek emelkedese es a leveg vizpotencialjanak cskkenese idez el.
Azonos paratartalom eseten a leveg hmersekletenek nvekedese a relativ paratartalom cskkeneset es ezen
keresztl a vizpotencial cskkeneset okozza es viszont.
A level vizpotencialja a sejtek ozmotikus potencialjabol es a turgornyomas potencial sszegebl adodik ki.
A turgorpotencil mindig pozitiv ertek, mivel nyomast gyakorol a sejtnedvre, az ozmotikus potencil viszont
mindig negativ ertek, mert szivoert Iejt ki a vizre. Minel nagyobb a sejtnedv koncentracioja, annal nagyobb
negativ szamertek annak ozmotikus potencialja. A teljes turgorban lev sejtek ozmotikus potencialja minusz 10
bar krl van.
Szarazsag hatasara a levelek vizpotencialja sokkal nagyobb mertekben valtozik, mint az ozmotikus potencialjuk.
Reggeltl delig pl. a parologtatas hatasara az ozmotikus potencial 23 bar, a level vizpotencialja viszont tbb 10
bar ertekkel valtozhat, amit a turgor cskkenese valt ki, a levelek lankadasat okozva. A levelek vizpotencialja es
a legznyilasuk ellenallasa kztt szoros sszeIgges van. A legznyilasok ellenallasa minusz 10 bar
level-vizpotencialnal hirtelen megn.
Besugarzas hatasara a reggel turgeszcens allapotban lev level Ilmelegszik, vizet parologtat, a sejtnedv
koncentralodik, ozmotikus szivoereje kell vizutanpotlas nelkl mindaddig nvekszik, amig a sejtekben
plazmolizis nem kvetkezik be. Egyidejleg cskken a turgornyomas erteke, es a kett egyttes hatasara
nvekszik a sejt szivoereje.
A bablevel viztartalmanak 1-os cskkenese kb. 1 bar vizpotencial-valtozassal jar.
A level vizpotencialjanak cskkenese a legtbb zldsegIajnal gyorsan cskkenti a level nvekedeset, majd a
Iotoszintezis intenzitasat es ezt kveten a legzest is (28. abra).
A vz szerepe
66
28. bra - A levl vzpotenciljnak hatsa a nvekedsre a fotoszintzisre s a lgzsre
A level nvekedese minusz 6 bar vizpotencial krl mar minimalis, a Iotoszintezis intenzitasa minusz 10 barnal
kezd szamotteven cskkeni.
A vizpotencial enyhe cskkenese (minusz 4 barig) a nap nehany orajaban meg nem jelent nagy kart, mert a
bseges nappali Iotoszintezist kvet ejszakai turgornvekedes eredmenyekent potlodhat a nvekedes. Ezert
gyakori az ejszakai levelnvekedes, mert nappal sokszor elIordul a vizpotencial kisebb-nagyobb mertek
cskkenese.
A vz szerepe
67
A nvenyek napi Iotoszintezise es a napi minimalis levelpotencial kztt linearis sszeIgges talalhato. A
Iotoszintezis napi sszege kb. minusz 20 bar minimalis vizpotencialnal cskken le nullara.
A leveg paratartalmanak cskkenese mozgato szivoert Iejt ki a parologtatasra, amelynek vizveszteseget a
talajban lev gykereken keresztl kell potolni, ez pedig a talaj vizszolgaltato kepessegtl Igg.
A talaj vizpotencialjanak viztartalomtol Igg valtozasat a 29. abra szemlelteti.
29. bra - A kzeg vztartalmnak hatsa a vzpotenciljra
A nveny addig kepes az elparologtatott vizet a talajbol potolni, amig a nveny vizpotencialja el nem eri a talaj
vizpotencialjanak erteket. Kiszaradaskor a levegehez hasonloan a talaj szivoereje is gyorsan nvekszik.
A nvenyek hervadaspontja az egyes Iajok szarazsagtresetl Iggen, kb. minusz 15 bar vizpotencialon (azaz
szivoern) van, de amint az elzekben lattuk, Iontos elettani Iolyamatok sokkal elbb kezdenek lassulni.
HARTMANNZENGERLE (1979) szerint a paradicsom vizIelhasznalasa csak minusz 0,12 bar vizpotencialig
aranyos a besugarzott energia mennyisegevel. DREWS (1979) szerint az uborka ntzeset minusz 0,04, a
paradicsomet minusz 0,07, a Iejes salataet pedig minusz 0,13 bar talajvizpotencial eleresekor kell megkezdeni.
KRIEGSEIFERT (1977) szerint a szarazsagtrnek ismert vrshagymat minusz 0,5 vizpotencialnal ntzve
20-kal kevesebb termest kaptak, mint amikor mar minusz 0,4 barnal kezdtek az ntzest.
A talaj-vizpotencial hatasa a nvenyek vizellatottsagara Igg a talaj vizvezet kepessegetl es a nvenyek
A vz szerepe
68
gykereinek elhelyezkedesetl is. Homokos talajban nagyobb viztartalom szkseges a kttt talajeval azonos
vizellatottsaghoz, ahhoz, hogy a vizben leszegenyedett gyker menti talajretegek ujbol atnedvesedjenek. A
melyebben elhelyezked es a talaj nagy tmeget srn behalozo gykerzet tbb vizhez kepes juttatni a nvenyt.
A tmritett talajok, pl. a preselt tapkockak is kisebb szivoererteknel kezdik meg gatolni a vizIelvetelt. Ha a
talaj minusz 1 baros vizpotencial-erteke gyakori, az 50-nal nagyobb mertekben is cskkentheti a
termeshozamot.
A nvenyek vizIorgalmat legjobban a trans:spiracioval jellemezhetjk. Ennek intenzitasa a leveg relativ
paratartalmanak cskkenesekor mindaddig nvekszik, amig a nveny a talajbol elegend vizutanpotlashoz jut. A
transzspiracio mertekenek nvekedesevel egy ideig n a Iotoszintezis intenzitasa is, de az ersen nyitott
legznyilasokon at tovabb nvekszik a vizleadas, mint a CO2 Ielvetele.
A vizIelhasznalas hatekonysagat a gyakorlatban az elparologtatott viz es a keletkezett szarazanyag aranyat
kiIejez transzspircis egytthatval szoktuk jellemezni. Ez azt Iejezi ki, hogy egysegnyi szarazanyag
elallitasahoz hany egysegnyi viz kerlt Ielhasznalasra. Ennek atlagos erteke a nveny tulajdonsagaitol es a
krnyezeti Ieltetelektl Iggen 300600 kztt van.
A gyorsan nvekv Iiatal nvenyek transzspiracios egytthatoja az atlagosnal joval kisebb (100200) is lehet, az
idsebb, rossz krlmenyek kztt elke azonban az 1000-et is meghaladhatja.
Az egysegnyi tmeg termes kiIejldeseig a nveny es a talaj altal egyttesen elparologtatott viz mennyisege a
vizIogyasztasi egytthato.
A nvenyek nemcsak a legznyilasokon keresztl parologtatnak, hanem egyeb Ielleten is. A legznyilasok
transzspiracioja teljesen nyitott allapotban 6080 g/m2/h, az egyeb parologtatasuk viszont csak 110 g/m2/h
krl van, tehat a legznyilasokon tavozo viz mennyisege a dnt.
A transzspiracio intenzitasat nveli a besugarzas es a hmerseklet nvekedese, a leveg paratartalmanak
cskkenese, es jelents szerepe van a legmozgasnak is (30. abra). Mivel azonban a transzspiracio intenzitasat a
legznyilasok nyitasaval es zarasaval a nveny aktivan kepes szabalyozni, e Iizikai tenyezk hatasa nem
linearis.
A vz szerepe
69
30. bra - Uborka transzspircija a fnytl s a hmrsklettl fggen
A viszonylagos vagy relativ transzspiracio intenzitasa azt Iejezi ki, hogy milyen aranyban van a transzspiracio
azonos krlmenyek kztt a szabad vizIelletek parologtatasaval. E kett aranya Iontos mutatoja lehet a
nveny vizellatottsaganak es potencialis termeshozamanak. Minel jobban kepes kvetni a nveny
transzspiracioval a szabad vizIellet parologtatasanak temet, annal nagyobb teljesitmenyre kepes, mert a
transzspiracio es a CO2 Ielvetele sszeIgg Iolyamatok. A CO2 Ielvetelehez a nvenynek vizet kell leadnia. A
vizleadas cskkenese bizonyos hatarok kztt cskkenti a CO2 bearamlasat, de e ket Iolyamat kapcsolata nem
linearis. Ersd Ilmelegedeskor es cskken paratartalomban a vizleadas gyorsabban n, mint a CO2-Ielvetel.
Ennek oka tbbek kztt abban keresend, hogy ilyenkor nagyobb mertekben nvekszik a leveg es a nveny
vizpotencialja kztti klnbseg, mint a leveg es a sejt kztti jaratok CO2-tartalma kztti klnbseg.
Tovabba szerepe van annak is, hogy a vizmolekulak kisebbek, mint a CO2-molekulak.
A vz szerepe
70
Elegend viz jelenleteben a nvenyek vizIelhasznalasanak evi menetet a transzspiracio intenzitasa es a
parologtato lombIellet merete egyttesen hatarozzak meg, az durvan a kett szorzatabol adodik.
A transzspiracio intenzitasanak nvekedesekor cskkenni kezd a levelek viztartalma, vizpotencialja, nvekszik
szivoerejk, amit a vizszallito szvetek kzvetitenek a gyker Iele, az pedig a talaj Iele, a nvekv
vizpotencial-lepcsnek megIelelen. A nvenyek klnbz reszei elter mertek besugarzast kapnak, mas a
hmersekletk, mas a szivoerejk. A melegebb nvenyreszek nagyobb szivoerejk reven nagyobb reszt kapnak
a vizellatasbol. A gyker es a level kztti vizpotencial-klnbseg meghaladhatja a 10 bar erteket is.
A talaj jo vizellatottsaga es a viz hozzaIerhetsege sem mindig teszi lehetve a nveny optimalis vizellatasat,
mert a vizszallito szvetek vezetkepessege is korlatozo tenyez lehet. veghazi uborkanal megallapitottak,
hogy a szarak vizvezet kepessege csak kb. 100 g/m2 parologtatast tesz lehetve orankent. Ilyenkor permetez
ntzessel, a leveg paratartalmanak nvelesevel, arnyekolassal stb. lehet elejet venni a nvenyek lankadasanak.
A nvenyek vizellatottsaga beIolyasolja a termesek nappali es ejszakai tmeggyarapodasanak merteket is. Minel
ersebb nappal a besugarzas es minel nagyobb a leveg parahianya, annal nagyobb mertek az ejszakai
nvekedes. Ez is alapja lehet annak, hogy az ejszakai hmersekleti optimum erteke Igg a nappali
hmerseklettl. ElIordul, hogy az ejszakai nvekedes tbbszrse a nappalinak. Gyenge Ienyben es paradus
levegben viszont a nappali gyarapodas meghaladja az ejszakait, ilyenkor az ejszakai hmerseklet alacsonyabb
is lehet.
A nveny vizIelvetele szempontjabol az volna kedvez, ha a talaj mindig vizkapacitasaig telitett lenne. A
gykerek oxigenellatasa viszont vizzel telitett talajban megnehezl. Ezert a gykerzet oxigenellatasat is szem
eltt tartva meg kell talalni a Iajonkent szkseges aranyt. A talajok kivalasztasakor, illetve mvelesekor arra kell
trekedni, hogy egyidejleg nagy legyen a vizkapacitasuk es a levegtartalmuk is, ami nagy porusterIogattal
erhet el. A gykerek kielegit oxigenellatasahoz az kell, hogy a talaj porusterIogatanak legalabb 1015-at
leveg tltse ki, de legjobb, ha eleri a 30-ot.
MegIelelnek tekinthet, ha a talaj literenkent 0,91,0 kg/l srseg. A hajtatasban 0,40,6 kg/l ertekkel lehet
nagy hozamokat elerni (31. abra).
A vz szerepe
71
31. bra - sszefggs a talaj surusge s porozitsa kztt
A zldsegnvenyek legnagyobb termese homokon 0 es minusz 1 bar, ktttebb talajon pedig minusz 0,3 bar
vizpotencial-ertekek krl varhato, ha egyidejleg jo a vizes oxigenellatas is.
A talaj vizpotencialja tenziometerrel merhet, amelynek hasznalata nalunk meg alig terjedt el. Talajvizsgalattal
azonban megallapithato, hogy az adott talaj bizonyos vizkapacitas-erteke milyen vizpotencialnak Ielel meg, es
ennek alapjan Iolytathato a vizutanpotlas.
Egy allomany lehetseges napi vizIogyasztasa Igg a krnyezet parologtatokepessegtl es a levelIellet
meretetl. Ennek sszeIggeseit a 32. abra mutatja. Lathato belle, hogy ntzes nelkli krlmenyek kztt
mennyire Iontos a parologtato levelIellet meretet a talaj vizszolgaltato kepessegehez igazitani, elssorban az
allomanysrseg helyes megvalasztasaval. Klns jelentsege van ennek olyan Iajok eseteben, mint pl. az
A vz szerepe
72
uborka, amelyiknek a lombIellete az atlagosnal nagyobb mertekben haladja meg a gykerzet vizIelvev
Ielletet.
32. bra - Budapesten tlagosan lehetsges sugrzselnyels s transzspirci a
levlfellet-indextl (LAI) fggen
A talajra juto viz egy resze megktdik a talajreszecskek Ielleten, mas resze gravitacios uton halad leIele. A
megktd viz reszaranya a talaj telitettsegetl es annak porozitasatol Igg. A talaf vi:kapacitasa (VK) az a
vizmennyiseg, amelyet a gravitacios ervel szemben meg tud tartani. A talaj viztartalmat tbbnyire a
vizkapacitas szazalekaban Iejezzk ki.
A nvenyek a gravitacios viz egy reszet is kepesek hasznositani. A leIele halado es kzben a talajban
megktd vizbl pedig azt a reszt kepesek Ielvenni, amely kisebb ervel ktdik a talajhoz, mint amekkora a
gyker szivoereje.
A talajban a vizet megktik szivoerejkkel a talajkolloidok Ielletei es a porusok kapillarisai. A vizkt
kepesseg a talajoldat sokoncentraciojatol Iggen is valtozik. A normalis talaj ozmotikus szivoereje 5 bar alatt
van.
A vizzel teljesen telitett talaj szivoereje (vizpotencialja) nullaval egyenl. A telitetlen talaj szivoereje nvekszik.
A s:antofldi vi:kapacitasig telitett talaj vizpotencialja minusz 0,15 bar, a hervadasi pontnal pedig minusz 15
bar krl van. Az eddig Ielvehet vizet hasznos viznek nevezzk, a maradekot pedig holtviznek.
A talaj hmerseklete hatassal van a gyker szivoerejere es a talaj vizIorgalmara egyarant. Meleg talajbol a
nvenyek knnyebben veszik Iel a vizet. Alacsony hmersekleten cskken a nvenyi szvetek vizvezet
kepessege, es lassul a gyker nvekedese is. A talajhmerseklet es a vizIelvetel sszeIggese jelents szerepet
A vz szerepe
73
jatszik a koraisagban. A melegigenyes zldsegIajok (pl. kabakosok, paprika, bab, paradicsom) vizIelvetele mar
5 oC-nal lelassul. A sejtIalakon diIIuzio utjan megy at a viz, ami szinten hmerseklettl Igg Iolyamat. A
nvenyben a vizaramlas sebessege 50200 cm/h (33. abra).
33. bra - A lghmrsklet hatsa az uborkanvny vzramnak sebessgre
(DREWS 1979)
A nveny vizIorgalma szoros sszeIggesben van a hmersekletevel es a tapanyagIorgalmaval. Ezekrl a
kapcsolodo Iejezetekben szolunk reszletesebben.
Az egyes zldsegIajok s:ara:sagtro kepessege, vizigenye kztt nagy klnbsegek vannak attol Iggetlenl,
hogy gykereik vizIelszivo kepessege kisebb mertekben ter el egymastol. Nagy szerepe van ebben a parologtato
lombIellet es a vizIelvev gykerzet egymashoz viszonyitott aranya Iajonkenti klnbsegenek. Hasonlitsuk
csak ssze a hagyma es az uborka lombgykerzet aranyat!
Nagy klnbsegek vannak az egyes zldsegIajok gykerzete altal atsztt talajtmegben, a gykeresedes
melysegeben.
A magas leghmerseklettel parosulo alacsony talajhmerseklet a lomb- es a gykernvekedes kztti
diszharmoniahoz vezet, mert a lomb nvekedesi Ieltetelei ilyenkor kedvezbbek, mint a gykerei (ez pl. a csak
legItessel ellatott termesztberendezesek helytelen hmerseklet-szabalyozasakor Iordul el). Tekintettel kell
lenni arra, hogy a gyker nvekedesenek es anyagcserejenek hmersekleti optimuma majdnem azonos a Ild
Ieletti resz ejszakai hmersekleti optimumaval. Peldaul az uborka gykernvekedesenek es -mkdesenek
A vz szerepe
74
hmersekleti optimuma 2327 oC krl van.
A szarazsagtrest az is beIolyasolja, hogy a parologtato levelIellet milyen messze van a gykertl, ugyanis a
hosszu vizszallitasi ut gatolja a vizIorgalmat. A tamrendszer mellett hajtatott uborka, paradicsom vagy dinnye
parologtato Iellete magasan helyezkedik el es nagy kiterjedes, ami nveli az atmeneti vizhianyra valo
erzekenyseget.
Azok a Iajok, amelyeknek a levelIelleten parologtatast cskkent kepletek vagy bevonat (mirigyszrk, viasz
stb.) van, jobban trik a szarazsagot (pl. hagyma, paradicsom).
A szarazsagtrest nveli a nveny jo tapanyagellatasa, bseges Iotoszintezise, ami Ieltetele a gykerzet erteljes
nvekedesenek.
A nvenyek szarazsagtreset a tenyeszidszak helyes megvalasztasaval segithetjk. Az optimalis hmerseklet
talajba vetett vagy ltetett nveny gykernvekedese gyors lesz, tehat a vetessel varjuk meg a talaj kell
Ilmelegedeset. A szaporitas idpontjanak helyes megvalasztasaval elkerlhet, hogy a nveny I
tmeggyarapodasi idszaka amely egybeesik a maximalis vizIogyasztassal a legnagyobb szarazsag idejere
essek. Ez Ileg a rvid tenyeszidej Iajoknal oldhato meg.
A talaj optimalis szerkezetenek, vizgazdalkodasanak kialakitasa es Ienntartasa Iontos eszkze a nvenyek
hatekony vizIelhasznalasanak.
Ujabban a talajtakaras is kezd terjedni. A manyag Iolia cskkenti a gyomok vizIelhasznalasat es parologtatasat.
A rendszeres gyomirtas cskkenti a termesztett nvenyek es a gyomok versengeset a talaj korlatozott
vizkeszleteert.
ntztt krlmenyek kztt a Iiatal nvenyek bseges vizellatasa arra vezethet, hogy sekelyen gykereznek, es
kesbb kevesbe lesznek kepesek hasznositani a talaj melyebb retegeinek vizkeszletet. ntzeskor htjk is a
talajt, ami hatraltatja a gykerek nvekedeset. A talaj bentzesenek melysege is beIolyasolja a gykeresedes
melyseget. A sekely nedves reteg korlatozza a gykerek leIele haladasat.
A csapadek evi eloszlasa egyenetlen es sszessegeben is keves. A leveg parologtatokepessege marciustol
oktoberig meghaladja a csapadek mennyiseget, igy a tenyleges parolgas kisebb, mint a lehetseges (34. abra). Ez
arra utal, hogy ntzes nelkl a vizigenyes nvenyek nem kepesek kiIejteni potencialis termkepessegket.
A vz szerepe
75
34. bra - Budapest csapadk- s prolgsi adatainak sokves tlaga
A legtbb nalunk termesztett zldsegIaj tmeggyarapodasanak maximuma akkor van, amikor legnagyobb a
leveg telitesi hianya, vagyis nagy intenzitasu a transzspiracios vizigeny a napi atlagos 1,52,0 mm csapadekkal
szemben.
Az evek tulnyomo reszeben a hazankban termesztett zldsegIajok mindegyike nagyobb hozamra kepes
ntzessel, mint ntzes nelkl.
Az ntzes megIelel hatekonysaganak viszont Ieltetele az optimalis allomanysrseg es tapanyagellatas is,
amelynek a szintje ntztt krlmenyek kztt magasabb, mint ntzes nelkl.
A zIdsgnvnyek tpanyagai
76
6.4. A zIdsgnvnyek tpanyagai
6.4.1. A nvnyek CO2-anyagcserje
A Iriss zldsegnvenyek sszeteteleben altalaban 90 krli a viztartalom es kb. 10 a szarazanyag. A
szarazanyagbol tbb mint 90-ot tesz ki a szen, az oxigen es a hidrogen, amelyek zmmel a levegbl (C, O) es
a vizbl (H) szarmaznak. A nveny szarazanyag-tartalmanak kb. 88-at, tehat tmeget tekintve
szarazanyaganak tulnyomo reszet a levegbl, a leveg CO2-tartalmabol veszi Iel. A talajbol tbbIele, de sokkal
kisebb tmeg alkotoresz kerl ki. Ezeket a nvenyek taplalkozasanak szemleleteben gyakran Iigyelmen kivl
hagyjak, a talajt tekintve a nvenyek taplalkozasanak szinte kizarolagos Iorrasakent, pedig az asvanyi anyagok
csak 310-at teszik ki a szarazanyagnak.
A leveg termeszetes CO2-tartalma 0,03 krl ingadozik, tehat rendkivl kis koncentracioju kzegbl kell a
nvenyeknek a testk Ielepitesehez szkseges szenet ,kibanyaszniuk biotechnologiai uton.
A CO2 a levegbl diIIundal a level legznyilasain at a sejt kztti jaratokba, majd elnyeldik a sejtek
viztartalmaban, es HCO3-ionok alakjaban jut a kloroplasztokban a Iotoszintezissel valo Ielhasznalas helyere.
A CO2 bearamlasa Igg a leveg CO2-tartalmatol, a legznyilasok nyitottsagatol, a sejt kztti ellenallasatol es
a Ielhasznalas merteketl is. Amikor egyeb Ieltetelek hianyaban a Ielvett CO2 nem hasznalodik Iel a
Iotoszintezisben, akkor a CO2 Ieltorlodasa miatt cskken a Ielvetel intenzitasa.
Kedveztlen krlmenyek kztt, Ikent szarazsag hatasara, a levelekben abszcizinsav halmozodik Iel, ami
gatolja a legznyilasok mkdeset, es Iokozza a nagy CO2-koncentracio iranti erzekenyseget (35. abra).
Abszcizinsavas permetezessel el is lehet idezni a legznyilasok bezarodasat.
A nvnyek CO2-anyagcserje
77
35. bra - A karalblevl vzelltsnak s fejlettsgnek hatsa abszcizinsav (ABS-)
tartalmra (NOGA-LENZ 1985)
A zarosejtek ozmozisnyomasat beIolyasoljak azok cukorkemenyit viszonyai. A legznyilasok nyitodasa
K-ionok Ielhalmozasaval jar egytt.
A legznyilasok nyugalmi allapotban teljesen zartak, nyitodasukhoz energia szkseges (36. abra). Fenyben,
kell vizellatottsagban annal nyitottabbak a legznyilasok egy bizonyos hatarig, minel ersebb a Ienysugarzas.
Ebben a tekintetben is lenyeges klnbseg van az egyes zldsegIajok kztt. A legznyilasok altalaban 140
W/m2 Ienyintenzitason veszitik el Ienytl Igg ellenallasukat a CO2 bearamlasaval szemben.
78
36. bra - A lgznylsok mukdse
A hmerseklet nvelesekor a legresek gyorsabban nyilnak ki, mivel ilyenkor tbb energiajuk van. Az illet Iaj
hoptimumanal magasabb hmersekleten azonban mar nem nyilnak ki teljesen. A legznyilasok nyitottsaga a
zarosejtek turgoratol Iggen is valtozik. A vizhianyban szenved zarosejtek turgora lecskken, bezarodnak,
ami a CO2-Ielvetel megsznesehez vezet.
A Iotoszintetizalo levelek menten lecskken a leveg CO2-tartalma, aminek karos hatasa a legmozgas
nvelesevel mersekelhet. Termeszetes krlmenyek kztt a leveg atlagos aramlasi sebessege 60 m/h, ez a
nvenyzet legtereben orankent 60 legcseret jelent.
A leveg termeszetes CO2-tartalmanak 0,10,2-os koncentracioig valo nvelesevel intenzivebb lesz a
Iotoszintezis, ami azonban Igg a nvenyIajtol es a krnyezeti Ieltetelektl. Az emlitettnel nagyobb ertekek
viszont mar karosak is lehetnek.
A leveg CO2-tartalmanak dusitasa klnsen a talaj nelkli termesztesben jelents, ahol hianyzik a talaj
termeszetes CO2-utanpotlasa. A CO2-tragyazas Ikent a teli es kora tavaszi idszakban hatasos, amikor meg
keveset kell szellztetni a nvenyhazakban.
Az optimalis CO2-koncentracio Igg a Ienyviszonyoktol es a hmerseklettl. Minel kzelebb allnak ezek az
optimalis ertekhez, annal tbb CO2-ot kepesek a nvenyek Ielvenni, de alacsony hmersekleten es gyenge
Ienyben is hatasos lehet a CO2-tragyazas, mert a leveg es a sejt kztti jaratok
CO2-koncentracio-klnbsegenek nvelese Iokozza a CO2-Ielvetelt mindaddig, amig az a Iotoszintezisben
79
Ielhasznalasra is kerlhet.
Egyeb szempontbol is optimalis krlmenyek kztt 1 m2 levelIellet orankent 23 g CO2-ot kepes Ielvenni. A
jo talajok CO2-termelese atlagos krlmenyek kztt 25 g/m2 naponta, maximalis erteke pedig 1015 g lehet.
Ebbl megallapithato, hogy zart termesztletesitmenyekben nem lehet elegend CO2 az optimalis mertek
Iotoszintezishez, Iigyelembe veve azt is, hogy 1 m2 terleten tbb negyzetmeter levelIellet is mkdhet.
Termeszetes krlmenyek kztt 1 m3 levegben 0,54 g CO2 talalhato, tehat a Iotoszintezis csucsidszakaban
45 m3/m2 leveg teljes CO2-tartalmara lenne szkseg 1 m2 levelIelletre. Mivel azonban 1 m2 talaj Ielett
kedvez esetben kb. 5 m2 levelIellet helyezkedik el, 1 m2 talajIelletre 2025 m3 leveg teljes CO2-tartalmara
lenne szkseg. Ismeretes, hogy a leveg CO2-koncentraciojanak cskkenese megneheziti Ielvetelet, ezert
orankent 5060 legcsere vagy CO2-adagolas elegitheti ki az igenyeket.
Szellztetes nelkl a besugarzas maximumanak elerese utan kb. 1,5 oraval eri el a leveg CO2-koncentracioja
minimalis erteket.
A nvenyek CO2-anyagcserejeben a CO2 Ielvetelen kivl CO2-leadas is trtenik. Amikor a CO2-Ielvetel van
tulsulyban, akkor a nveny gyarapodik, amikor pedig legzeskor a CO2-leadas nagyobb, mint a Ielvetel, akkor
cskken a nvenyek szarazanyag-tmege.
A Iotoszintezis (P) es a legzes (R) klnbzetet netto Iotoszintezisnek (Pn) nevezzk. A Iotoszintezis
intenzitasanak nvekedese, illetve cskkenese soran adodik egy CO2-allapot, amikor P R. Ezt
CO2-kompen:acios pontnak hivjuk. Ez a kompenzacios pont kb. 0,005 CO2-tartalomnal kvetkezik be a
krnyezeti tenyezktl Iggen.
A nvenynek aktualis gyarapodasa nemcsak a pillanatnyi Ieltetelektl Igg, hanem az elzmenyektl is. Vagyis
minel jobbak voltak az elz idszak nvekedesi, Iejldesi Ieltetelei, annal nagyobb az aktualis
teljesitkepessege.
Optimalis krlmenyek kztt a zldsegnvenyek a Ielvett CO2-nak kb. az egyharmadat hasznaljak Iel legzesre,
ami az anyagcsere kemiai energiaszksegletet Iedezi. A krnyezeti Ieltetelek rosszabbodasa tbbszrsere is
nvelheti ezt az aranyt, es az igy ellelegzett CO2 vesztesegkent jelentkezik.
Szaraz krlmenyek kztt a nvenyek legzesi vesztesege a legresek zartsaga kvetkezteben kisebb lehet, mint
bseges vizellataskor.
A gazcsere napi merlege egyenl a nappali netto CO2-Ielvetel es az ejszakai CO2-leadas klnbzetevel. Ez
annal kedvezbb, minel jobbak a Ieltetelek nappal a Iotoszintezishez, tovabba minel rvidebb es minel hvsebb
az ejszaka. Az ejszakai legzes intenzitasa linearisan valtozik a hmerseklettel mindaddig, amig azt nem
korlatozza az ellelegezhet szerves anyag mennyisegenek cskkenese. A hmerseklet 10 oC-os nvekedese
mintegy ketszeresere nveli a legzes intenzitasat.
Nem elnys az ejszakai hmerseklet tulzott cskkentese sem, mert ilyenkor a levelekben nappal kepzdtt
tapanyagok nem kepesek a nveked reszekbe atvandorolni, ami mar gatolja a kvetkez napi asszimilacio
merteket is.
Optimalis tartomanyon bell a Ieny intenzitasanak valtozasa nem a Iotoszintezis es a legzes aranyat modositja.
A krnyezeti Ieltetelek romlasakor azonban a Iotoszintezis nagyobb mertekben cskken, mint a legzes;
nvekszik a legzesi veszteseg aranya.
A Iotoszintezissel letrejtt termekeknek a nvenyen belli eloszlasa a tenyeszid Iolyaman valtozik. A
reproduktiv szervek tmegenek nvekedese csak azutan kezddik meg, ha a vegetativ reszek tmege elert egy
kritikus erteket. Ez a kritikus tmeg Iajra es Iajtara jellemz. Optimalis krlmenyek kztt egy nveny, illetve
nvenyresz nvekedesi rataja annal nagyobb, minel messzebb van vegleges meretenek eleresetl (37. abra).
80
37. bra - A paradicsom termsnvekedsnek teme
A CO2-asszimilacioval elallitott cukrok kzl legIontosabb a szacharoztartalom alakulasa, mert Ileg ebben a
Iormaban trtenik a nvenyen bell a cukrok szallitasa. A nvenyreszek szacharoztartalmanak napi valtozasa
ertekes Ielvilagositassal szolgalhat a Iotoszintezis intenzitasara es hatekonysagara vonatkozoan. Peldaul a
paradicsomlevel szacharoztartalmat vizsgalva reggel 0,12, delben 0,72, este pedig 0,98-ot talaltak a level
szarazanyagaban, ami azt is jelezte, hogy ejszaka nem volt eleg magas a hmerseklet az sszes szacharoz
eltavozasahoz. A hideg ejszakakon Ielszaporodo szenhidratnak szerepe van pl. a kaposztaIelek korai
magszarkepzdeseben is. Az uborkalevelek Iotoszintezis-intenzitasanak es szenhidrattartalmanak valtozasat a
38. abra szemlelteti.
81
38. bra - A sugrzs intenzitsnak hatsa az uborka fotoszintzisre s levelnek
sznhidrttartalmra
6.4.2. Az svnyi anyagok szerepe
A zldsegIelek asvanyi taplalkozasa egyreszt a nvenyek eletmkdese, masreszt mivel emberi Iogyasztasra
kerlnek az emberi szervezetre gyakorolt hatasuk tekinteteben jelents. Azok az asvanyi tapelemek, amelyek
elsegitik a nvenyek nvekedeset, Iejldeset es az ember eletmkdesehez szksegesek, hasznosak. Masok
karosak lehetnek, mint pl. a nehezIemek, amelyek esetleg mergezest is okoznak, Ileg nagyobb mennyisegben.
Az asvanyi anyagokat a nvenyek a gvkerkn at a talajbol vagy a tapoldatbol veszik Iel, de a leveleken, a
szarakon, st a termeseken keresztl is Ielvehetk. A hvelyesek a szimbiozisban el bakteriumok es gombak
segitsegevel a leveg nitrogentartalmat is kepesek hasznositani.
Az egyes tapelemek nagyon klnbz aranyban vesznek reszt a zldsegnvenyek Ielepiteseben,
eletIolyamataiban. A nagyobb mennyisegben Ielvetelre kerlket makro-, a kisebb mennyisegben szksegeseket
pedig mikrotapelemeknek vagy nyomelemeknek nevezzk.
A makrotpelemek kzl a kalium (K), a kalcium (Ca) es a magnezium (Mg) Iemek, a nitrogen (N), a IoszIor
(P) es a ken (S) pedig nem Iemes elemek. A Iemek mint pozitiv ionok (K, Ca2, Mg2), a nem Iemes elemek
kzl a nitrogen pozitiv (NH4) es negativ (NO3) ionkent egyarant, a ken (SO24) es a IoszIor (H2PO4-,
Az svnyi anyagok szerepe
82
illetve HPO24-) pedig negativ ionkent kerl Ielvetelre.
A mikrotpelemek kzl pozitiv ionkent mozog a vas (Fe3 es Fe2), a mangan (Mn2 es Mn3), a cink
(Zn2), a rez (Cu2) es a nikkel (Ni2), negativ ionkent pedig a klor (Cl), a bor (BO33) es a molibden
(MoO24).
A nvenyek gykerei kzvetlenl azokat a tapelemeket kepesek Ielvenni, amelyek oldott allapotban vannak, es
diIIuzioval vagy a talajoldat aramlasaval elerhetik a gykerek Ielletet, majd athaladva a sejtIalon, bejuthatunk a
sejtek belsejebe.
A talajoldat mozgasa inkabb Iggleges iranyu. A kismertek vizszintes talajoldalmozgas miatt a gykerek
kzvetlen kzeleben leszegenyedhet a talaj tapelemtartalma. Ezert Iontos, hogy a gykerzet viszonylag nagy
tapanyagIelvev Iellettel, srn halozza be a talajt, ami nagymertekben Igg a talaj leveg- es
vizgazdalkodasatol es a gykerzet szerves anyaggal valo ellatottsagatol is.
Annal nagyobb lehet a gykerzet aktiv Ielvev Iellete, minel hosszabbak az egyes gykerek, minel tbb a
mkd oldalgykerek szama es minel tbb a tapanyagIelvetelre kepes gykerszr. A Iiatal gyker csucsatol a
gykersveget, a tenyeszkupot alkoto osztodo es a megnyulasi vet kveten helyezkedik el a gykerszrs
zona, amely a Ielszivo vet kepezi. A gykerszrk elettartama csak nehany nap, majd megIelel krlmenyek
kztt, a gyker csucsa Iele ujabbak kepzdnek. A gykerek tapanyagIelvetelet mikorrhi:ak is javithatjak, ami
azt jelenti, hogy egyes gombaIajok Ionalai a gyker kls szveteibe hatolva potolhatjak a gykerszrk vizes
tapanyagIelvetelet, amiert cserebe a gykerektl szenhidratot kapnak.
A gyker sejtIalan akadalytalanul mehetnek at a tapionok. A beljebb lev sejtmembranban elhelyezked zsirok
es Ieherjek mar szelektaljak az ionokat. A membrankapu mkdese egy Iorgoajtohoz hasonlithato, amin
egyidejleg lehetseges be- es kijarat egyarant. Peldaul a gyker a Ielvett NH3 helyett H3, az NO3 helyett
pedig HCO3 ionokat cserel. Az azonos mennyiseg kaliumot es natriumot tartalmazo oldatbol inkabb kaliumot
vesznek Iel a gykerek. Igy a gykerben a K-, a talajban pedig a Na-koncentracio lesz nagyobb.
A tapanyagIelvetelhez szkseges energiat a levelbl a szaron at a gykerbe szallitott cukor ellegzesekor
Ielszabadulo energiabol Iedezi a nveny, amihez oxigen szkseges. Ezert is Iontos, hogy legyen elegend
leveg a gykerek kzeleben.
A gykerek tapanyagIelvetele es a talaj viztartalmanak valtozasa kvetkezteben a talajoldat
tapelem-koncentracioja Iolyton valtozik. A valtozasban reszt vesznek a talaj szilard alkotoreszein adszorbealt
ionok is, amelyek a talajoldat koncentraciojanak cskkenesekor oldatba mehetnek, egy, az illet talajra jellemz
egyensulyi allapot krl ingadozva. Ebben szerepet jatszik a talaj hmerseklete is, amelynek emelkedese nveli
a viz oldokepesseget es az ionok mozgekonysagat is.
A K-, Mg-, Ca-, Na-ionok szervetlen ktesbl kerlhetnek a talajoldatba, az NO3- es az NH4-ionok pedig
szerves ktesbl.
A IoszIor- es szentartalmu ionok, valamint az NH4 Iormaban lev nitrogen egy resze mindket Iajta ktesbl
szarmazhat.
A szervetlen ktesbl szarmazo ionok a talajkolloidokhoz kicserelheten kttt kationok es a vizben oldott
szabad ionok egyensulyi allapota krl ingadoznak. A szerves ktesbl szarmazo ionok Ielszabadulasat, a
talajoldatba valo bejutasat a mikroorganizmusok lebonto tevekenysegenek intenzitasa szabja meg, ami Igg
azok eletIelteteleitl (h, viz, leveg stb.) is. A szerves ktesbl szarmazo ionok egy resze szervetlen ktesbe
kerlhet a talajreszecskek Ielleten, igy a gyker szamara ismet kzvetlenl Iel nem vehet Iormaba kerl.
A talajkolloidokon tulnyomoreszt kationok vannak adszorbealva, amelyek a gyker altal leadasra kerl
hidrogenionnal csereldnek ki.
A talaj kmhatsa a talajrendszer mkdeset es a nvenyek tapanyagIorgalmat egyarant beIolyasolja. A
kemhatast a talaj hidrogenion-koncentraciojat kiIejez pH-ertekkel hatarozzuk meg, ami annal kisebb
83
szamertek, minel tbb az oldatban a H. A talaj tulzott hidrogenion-koncentracioja gatolja a
mikroorganizmusok tevekenyseget, cskkenti a talajkolloidok stabilitasat es pozitiv tltes tapionok
megktdeset. A tul nagy hidrogenion-koncentracio segiti a karos hatasu nehezIemionok bejutasat a
talajoldatba. A pozitiv tltes tapionok ilyenkor bekvetkez Iokozott oldodasa elsegiti azok kimosodasat.
A kis hidrogenion-koncentracio (nagy pH-ertek) elsegiti a nehezIemek megkteset, de ilyenkor egyuttal romlik
a nvenyek Mn-, Fe-, Cu- es Zn-ellatasa is. Az egyes zldsegIelek optimalis pH-tartomanya a 12. tabla:atban
lathato.
Megnevezes pH Megnevezes pH
KarIiol 6,57,5Bab 5,87,0
Takarmanykaposzta 5,57,0Borso 6,07,0
Karalabe 5,57,0Lobab 6,08,0
Bimboskel 5,57,0Uborka 5,67,5
Vrskaposzta 6,07,0Tk,
dinnye
5,67,5
Fejes kaposzta 6,07,5Sargarepa 6,08,0
Kelkaposzta 6,07,5Petrezselyem6,08,0
Burgonya 5,07,0Torma 6,07,5
Paradicsom 5,07,0Retek 5,67,0
Paprika 5,07,0Rebarbara 5,57,0
Vrshagyma 6,57,5Feketegyker 6,07,5
Porehagyma 6,08,0Zeller 6,27,5
Spenot 5,57,0Fejes
salata
5,67,5
Sparga 6,07,5Cekla 6,57,5
Mangold 6,08,0
12. tblzat - A zldsgflk talajnak optimlis pH-tartomnya
A nvenyi nedvek pH-ja 4,04,5 kztt van.
A talajoldat skoncentrcija is beIolyasolja a tapanyagIorgalmat. A sokoncentracio a talajoldat elektromos
84
vezetkepessegevel is jellemezhet (39. abra).
39. bra - Egyes zldsgflk skrosodsa a skoncentrcitl fggen (GEISSLER
nyomn 1965)
A talaj megengedhet legnagyobb sotartalma kiIejezhet a talaj szervesanyag-tartalmanak szazalekaban is, a
kvetkez keplet szerint.
85
ahol S a megengedhet legnagyobb sotartalom (),
B a talaj szervesanyag-tartalma ().
Ezen bell a megengedhet legnagyobb NaCl-tartalom 2 B 15 mg/100 g talaj.
KiIejezhet a sokoncentracio KCl/l egyenertekben is, amelynek megengedhet Iels hatara 2 g.
A talaf homerseklete hatassal van a talajban lev tapanyagok mobilitasara, valamint a nvenyek
tapanyagIelvev kepessegere. 5 oC hmerseklet alatt szinte teljesen megsznik a tapanyagIelvetel. A legtbb
zldsegIaj tapanyagIelvetele 2530 oC-ig nvekszik, Ikent a N es a K Ielvetele.
A leveg hmerseklete kzvetett modon a nvekedesi, Iejldesi Iolyamatok intenzitasanak valtozasan
keresztl beIolyasolja a nvenyek tapanyagIelvetelet, ugyanis megIelel tapanyagellatas eseten a nvenyek
tmeggyarapodasi teme hat legnagyobb mertekben a tapanyagIelvetelre.
A talaf nedvessegtartalma a tapanyagok oldodasat es a talajban valo szallitasat beIolyasolja leginkabb. Minel
szarazabb a talaj, annal nehezebben Iernek hozza a gykerek a benne lev tapanyaghoz. A tul nedves talaj
viszont leveg hianyaban gatolja a nvenyek taplalkozasat. A rendelkezesre allo tapanyagot a gykerek 6065
VK-on kepesek legjobban hasznositani. A szelsseges vizellatas hatasara cskken a nveny produktivitasa, de
a nvenyben lev egyes tapelemek koncentracioja megnhet ilyenkor is. Bseges vizellataskor (80 VK Ielett)
elIordul, hogy az optimalis tapanyagszint 150200-a sem karos, st elnys az ilyenkor kialakulo kedvezbb
talajoldat-koncentracio kvetkezteben.
A talaj viztartalmanak cskkenesekor nvekszik a talajoldat koncentracioja, majd bizonyos hataron tul
megkezddik egyes tapelemek, Ikent a P es a Ca kicsapodasa IoszIatok, illetve gipsz Iormajaban.
A kiszaradaskor megnvekv ionkoncentracio cskkenti a tapanyagIelvetelt, egyreszt a diIIuzio Ielteteleinek
romlasa, masreszt a talajoldat es a gykerzet erintkezesi Ielletenek cskkenese miatt.
Az optimalis talajoldat-koncentracio Igg a nvenyek Iejlettsegi allapotatol. A Iiatal nvenyek tapanyagIelveteli
intenzitasa kisebb, ezeknek a higabb talajoldat Ielel meg. Alacsony hmersekleten ugyancsak kisebb
talajoldat-koncentracio szkseges a kis intenzitasu Ielvetel miatt. Egyes tapelemek tulzott bsege gatolhatja
masok Ielvetelet, az esetleg tulzott koncentracioban jelen lev elemek karos hatasat viszont cskkenteni lehet
mas elemek koncentraciojanak nvelesevel.
A tapanyagok szallitasa a gykerbl a nveny Ild Ieletti szerveibe egyreszt a transzspiracios arammal passziv
modon, masreszt pedig aktiv iontranszport utjan trtenik. A viz allandoan aramolhat a talajbol a gykerbe,
onnan a szarba, a levelbe es egyeb nvenyreszekbe a vizszallito szveteken keresztl, aminek sebessege
meghaladhatja az 50 m/h erteket is, de altalaban 50200 cm/h. A gykersejtek altal szelektiven Ielvett tapelemek
a xylem vizaramaban haladhatnak a levelekbe es mas nvenyreszekbe. A levelek kloroIilltartalmu sejtjeiben
vegbemegy a tapelemek asszimilacioja. A vizaramlast a transzspiracios aram hajtja egy sszeIgg
cshalozaton at IlIele. A gykerek es mas nvenyreszek cukorral valo ellatasa ezzel ellenkez iranyba, a
hamszveteken keresztl trtenik. Ennek atlagos sebessege 3070 cm/h.
Egyes tapelemek (pl. N, P, K) nagy mobilitasuak, tbbszr is hasznosulhatnak a nvenyben. Masok (pl. a Ca)
hamar beeplnek es nem hasznalhatok Iel tbbszr. Igy pl. az elreged levelekbl a K athelyezdik a Iiatalabb
reszekbe, a Ca pedig Ielszaporodik az ids levelekben. A mobil elemek elbb az also levelekben hasznosulnak,
majd a Iiatalabbakban, tovabba a termesben es vegl a magban tlthetnek be szerepet, vagy a raktarozo
szervekbe juthatnak. Ennek megIelelen a mobil elemek hianya elszr az ids leveleken, a nem mozgekonyake
pedig a Iiatal leveleken tnik Iel.
86
A tapanyagszallitas intenzitasa Igg a transzspiracios aram erssegetl, a talajoldat tapion-koncentraciojatol es a
nvenyek tapanyag-Ielhasznalasatol is.
A talajoldat tapion-koncentraciojat pedig beIolyasolja a talajban mobilizalhato tapanyagok mennyisege, a talaj
tapanyag-szolgaltato kapacitasa.
A nveny nvekedese es tapanyagIelvetele kztt szoros, de nem linearis sszeIgges van, mint ahogy a nveny
nvekedese, illetve termeshozama, valamint a nveny tapanyagtartalma kztt is. Ugyanis az optimalisnal
bsegesebb tapanyagellataskor a nvenyek Ilslegben is vesznek Iel tapanyagot, ami nem hasznosul. Ezt
nevezzk luxusellatasnak, ami pazarlast jelent. Azt a talajban es a nvenyben lev tapanyag-koncentraciot,
amely a maximalis termeshozamhoz elegend, hatarkoncentracionak mondjuk (40. abra).
40. bra - A nvny tpanyagtartalmnak hatsa gyarapodsra (SMITH nyomn
1962)
A nvenyek altal Ielvett tapanyag mennyisege a talajoldat tapelem-koncentraciojaval nem linearisan nvekszik,
hanem telitdesi jelleggrbe szerint.
A nvenyek tapanyagIelvetele, tapanyagtartalma nem tkrzi pontosan a talaj tapanyag-ellatottsagat, mert
klnIele Iiziologiai tenyezk optimalis talaj-tapanyagtartalom eseten is idezhetnek el a nvenyben
tapanyaghianyt. A Ild Ieletti reszekben a tapanyagok eloszlasa Igg az egyes nvenyreszek
transzspiracio-intenzitasatol is. Elegtelen transzspiracio nagy relativ paratartalom miatt is okozhat elegtelen
tapanyagellatast.
87
Mivel az ionok Ielvetele aktiv Iolyamat eredmenye, a transzspiracios aram masodlagos szerepet jatszik a
tapanyagszallitasban. A transzspiracios aram ionkoncentracioja a nvenyek aktiv ionIelveteletl Igg. A
xylemnedv elektromos potencialja negativabb, mint a talajoldate. A kett kztti potencialklnbseg kb. 50 mV.
A xylemnedv pH-erteke 56 krl alakul.
6.4.3. A tpeIemek szerepe a zIdsgnvnyekben
Nitrogn. A talaj asvanyi alkotoi nem tartalmaznak nitrogent, a levegnek viszont 78-at alkotja ez az elem,
amit azonban nem kepesek kzvetlenl Ielvenni a nvenyek, csak olyan Iajok hasznosithatjak, mint pl. a
hvelyesek, amelyek szimbiozisban elnek a nitrogenmegkt bakteriumokkal. A nvenyek szamara a talajban
lev szerves anyagok jelentenek nitrogenIorrast, melynek lebomlasakor karbamid (CO |NH2|2) szabadul Iel,
amibl a bakteriumok ammoniat (NH3) es szen-dioxidot (CO2) allitanak el, ezek szensav (H2CO3) es
ammonium-hidroxid (NH4OH) keletkezese kzben vizben oldodnak. Az ammonium-hidroxidban lev
ammoniumot (NH4) a nitriIikalo bakteriumok nitriten (NO2) keresztl nitratta (NO3) oxidaljak leveg
jelenleteben. Levegtlen talajban Iorditott Iolyamat megy vegbe; az NO3 redukalodik NH4-ra, amit
denitriIikalasnak neveznk. A nvenyek gykerei karbamidbol nem kepesek kzvetlenl nitrogent Ielvenni, a
levelek viszont lombtragyakent jol tudjak hasznositani a Iotoszintezissel parhuzamosan Iolyo
aminosav-szintezisben, ahol NH2 csoport epl be. Egyebkent a gykerek altal Ielvett NH4 es NO3 is a
nvenyben NH2-va redukalva kerl Ielhasznalasra. A nvenyben az NO3 Iorma szallitodik jol, a Ielvett NH4
joreszt mar a gykerben NO3-ta alakul. Ezert a nvenyi nedvben Ikent nitratnitrogen talalhato.
Az ammonium a talajoldatban NH4-ionkent van jelen, amit a talaj negativ tltes kolloidjai a Ielletkn
megktnek. Ezt Ikent az enyhen savanyu talajt kedvel nvenyek kepesek hasznositani. A
nvenytaplalkozasban leghasznosabb Iorma a nitrat, mert a gykerek knnyen Ielvehetik, es a nvenyben
knnyen szallitodik. Hatranya, hogy nagy mobilitasa miatt gyorsan kimosodhat a talajbol.
A gmkepz bakteriumok nem kedvelik az alacsony pH-t, igy a hvelyesek nitrogenIelvetele ilyen
krlmenyek kztt gatolt. Alacsony pH-ju talajban cskken a nitriIikacio is. Az NH4-tragyazas nveli a talaj
hidrogenion-koncentraciojat, tehat cskkenti a pH-erteket. Az NO3 nveli a sejt pH-erteket. A nitrogen knny
kimosodasa miatt gyakori, a nveny pillanatnyi igenyenek megIelel mtragyazasra van szkseg. Ha a talajba
kerl szerves anyagban a C/N arany 20-nal nagyobb, pentozan hatas lep Iel, ami azt jelenti, hogy a nvenyek
ell sok nitrogen kerl Ielhasznalasra a szerves anyagot lebonto mikroorganizmusok mkdesehez.
A nvenyek nitrogenigenye aranyos tmeggyarapodasukkal (41. abra). Fiatal korban veszelyesebb a
nitrogenhiany, mint kesbb, amikor ujrahasznositas utjan az idsebb reszek kepesek azt potolni a nvekv
szervekben. A gykerek gyenge Ienyellatottsagban es alacsony hmersekleten is kepesek a talajoldatbol nitratot
Ielvenni a transzspiracios vizarammal, megpedig annal tbbet, minel nagyobb a talajoldat NO3-koncentracioja.
Ilyenkor gyenge a Iotoszintezis, a nitrogen nem epl be szerves anyagokba, hanem NO3 Iormajaban
Ielhalmozodik a vizszallito szervekben, mintegy keszenletben allva az asszimilacio megindulasahoz, ami
lecskkenti az NO3-keszletet. Ebbl adodik, hogy a Ienyszegeny vagy alacsony hmerseklet idszakot
kveten leszedett vegetativ jelleg zldsegtermenyek NO3-tartalma nagy, ami karos az emberi szervezetre (42.
abra). Ezert ajanlatosabb az ilyen termenyeket egy Iotoszintezisben intenziv napszak vegen betakaritani.
Klnsen nagy lehet Ienyszegeny vagy hideg idszakban a hajtatott nvenyek NO3-tartalma.
A tpeIemek szerepe a
zIdsgnvnyekben
88
41. bra - A bab tpanyagfelvtelnek teme
zIdsgnvnyekben
89
42. bra - A fejes salta NO3-tartalmnak vltozsa az v folyamn
Az ember szamara 5 mg NO3/testtmeg-kg a megengedhet Iels hatar. Ennek tullepese Ileg csecsemkre
veszelyes.
Mivel a talaj asvanyi allapotu nitrogent nem kepes tarolni, a nvenyek altal optimalisan Ielhasznalhato
mennyisegnel nagyobb adagu nitrogentragyazas nemcsak pazarlast jelent, hanem karos is az emberisegre,
reszben az elbb emlitett taplalkozasi okok miatt, reszben azert, mert a talajbol a talajvizbe, Iolyo- es
allovizekbe lemosodo NO3 belekerl az ivovizbe, Ieldusitja a Iolyok, tavak, tengerek nvenyvilagat, ezzel
cskkentve azok oxigentartalmat. A cskken oxigentartalom pedig rontja a vizben el allatok eletIelteteleit,
sokszor pusztulasukat is elidezve. A nitrogen lemosodasat elsegiti a tulzott mertek ntzes is. 30 mm
csapadek valyogtalajon kb. 10 cm-rel, homokon pedig 2030 cm-rel mossa lejjebb a nitratot. Az szi, teli es
tavaszi csapadek altal kimosott nitrogen mennyisege megkzelitheti a 100 kg/ha erteket is.
Arra kell trekedni, hogy a talajviz nitrattartalma ne haladja meg a 50 mg/l tmenyseget.
A nitratelmosodas ellen elssorban a nvenyek igenyenek megIelel adagolassal vedekezhetnk. A tenyeszid
utan talajban marado nitrogen megkthet zldtragya-nvenyekkel vagy nitrogenben szegeny szerves anyagok
talajba dolgozasaval. A sekelyen gykerez zldsegIelek utan melyen gykerezket termesztve szinten
cskkenthet a nitrat lehatolasa, illetve javithato a hasznositasa.
zIdsgnvnyekben
90
43. bra - A zldsgflk csoportostsa NO3-tartalmuk szerint
zIdsgnvnyekben
91
44. bra - A zldsgflk termsnek nitrognfelvtele
A zldsegIelek nitrogenIelvetele es -hasznositasa Iajonkent es Iajtankent is elter (44. abra). A Iajtak kztti
klnbsegek arra utalnak, hogy celszer Iajtakivalasztassal es nemesitessel is javithato a nitrogengazdalkodas
hatekonysaga, es cskkenthetk a taplalkozasi es krnyezetszennyezesi karok.
A nitrogenhianv az elem nagy mobilitasa kvetkezteben elszr az idsebb leveleken mutatkozik. Ezek
sargulni kezdenek, merevek lesznek, gyakran vrs lesz a level szele. Ilyenkor a nitrogent keres gykerek
zIdsgnvnyekben
92
vekonyabbak es hosszabbak lesznek. Nitrogen hianyaban korai kenyszerviragzas es eres kvetkezhet be, gyakori
a szvetek Iasodasa is. A nvenyben kloroIill- es Ieherjehiany lep Iel, cskken a sejtosztodas, Iekezdik a
vegetativ nvekedes. Azok az idsebb levelek, amelyekbl a nitrogen a Iiatalabbakba eplt at, gyakran
lehullanak.
Nitrogenflsleg eseten a rendelkezesre allo szenhidrat tulnyomo resze a Ieherjekbe es a kloroIillba epl be, ami
cskkenti a nveny cukortartalmat es ezzel az izet is ronthatja. A sejtIalak vekonyak lesznek, megn a sejtek
viztartalma es a sejtnedv NO3-tartalma. Cskken a nvenyek ellenallo kepessege a betegsegekkel, valamint a
szarazsaggal es a meleggel szemben. A tulzott nitrogenellatas hatasara a stetzld level nvenyek bujan
nvekednek, viragzasuk megkesik vagy el is maradhat. A gykerek nvekedese csekely mertek.
Foszfor. A talaj IoszIortartalmanak mintegy Iele talalhato szerves ktesben. A szervetlen IoszIatok a kalcium-,
az aluminium- es a vasIoszIatok. A negativ tltes IoszIationok (H2PO4 es HPO42) Ielleti ktdese a
talajhoz a pH-ertek cskkenesevel Iokozodik, tehat minel savanyubb a talaj, annal nehezebben hozzaIerhet a
talaj IoszIortartalma a nvenyek szamara. 5,3 pH alatt nehezen oldodo aluminium- es vasIoszIatok kepzdnek,
ami meszezessel javithato 6-os, 7-es pH-ertek kialakitasaval. Meszben gazdag talajokban viszont az ugyancsak
nehezen oldodo kalcium-IoszIatok csapodnak ki 7 pH Ielett, amelyeket a nveny nem kepes Ielvenni. A nehezen
oldhato IoszIatok Ielvehetseget a mikroorganizmusok hidrogenion-termelese kvetkezteben javitja a talaj
szervesanyag-tartalmanak nvelese. A nvenyek gykerszrei altal kibocsatott HCO3-ionok ugyancsak kepesek
a talajreszecskek Ielleten lev IoszIatot oldani.
Mivel a talajoldat altalaban keves IoszIatot tartalmaz, nagyon lenyeges, hogy a gykerszrk minel nagyobb
Ielleten erintkezzenek a talajjal. A gykerszrk hossza nem tbb 12 mm-nel, ezert a gykerek csak a tlk
ilyen tavolsagban lev IoszIort erik el es vehetik Iel. Emiatt gyakori, hogy a talajvizsgalati eredmenyek b
IoszIorkeszletet mutatnak ki, de a nvenyben IoszIorhiany jelentkezik. A jelenlegi talajvizsgalati modszerek
nem kepesek hen tkrzni a gyker kzvetlen kzeleben lev IoszIorellatottsagot. Az erteljes
gykernvekedesnek lenyeges szerepe lehet a talaj IoszIorkeszletenek hasznositasaban. Nedves talajon javul a
IoszIor oldhatosaga es nvekszik diIIuzios sebessege, ami javitja a hozzaIerhetseget. A talajoldat
IoszIatkoncentraciojat a szilard es az oldott IoszIatok kztti egyensuly hatarozza meg. A IoszIat
mozgekonysaga a talajban csekely, ezert kicsi a kimosodas veszelye is. Semleges kemhatasu talajokbol alig
mosodik ki a IoszIor.
A nveny eleteben a IoszIor a genetikai inIormaciot hordozo DNS egyik alapkve, tovabba lenyegi resze a
Iotoszintezis es a legzes energiaIorrasat kepez ATP-nek, ami altal a nveny bioenergia-Iorgalmanak is alapjat
kepezi. Ezenkivl Iontos szerepet tlt be a sejtmembranok es enzimek mkdesen kivl a nveny szinte
valamennyi eletIolyamataban. Bseges szenhidrattermeles csak jo IoszIorellatottsag mellett lehetseges. FoszIor
hianyaban gyengl a Ieherjeszintezis is.
A Ielvett IoszIor a nvenyben mar knnyebben mozog, es Ileg a nvekedesben lev szervek Iele halad,
gyakran szerves molekulak Iormajaban A nvenyben lev IoszIor nagyobbik resze megis szervetlen IoszIatok
alakjaban talalhato. Savanyu kzegben H2PO4, semleges kzegben pedig HPO42- vagy PO43-ionok
Iormajaban trtenik a Ielvetele. Ezek a Iormak knnyen mozognak a nvekedesi pontok Iele.
Fos:for hianvaban az idsebb levelekben lev keszletek athelyezdnek a Iiatalabbakba, ezert hianytnetei
elszr az idsebb levelekben mutatkoznak. Hianyakor altalaban lelassul a nveny nvekedese, a levelek elbb
stetzldek, mereven Ielalloak lesznek, majd antocianos elszinezdes mutatkozik rajtuk, az idsebb levelek
vegl lehullanak. A IoszIorhianyos nvenyek szara vekony. Tnetei gyakran hasonlitanak a
nitrogentuladagolasera, ugyanis IoszIor hianyaban relativ nitrogenbseg alakul ki. Ennek oka a cskken
Ieherjeszintezis miatt Ielszaporodo, nem Ieherje jelleg nitrogenvegyletekben rejlik. FoszIor hianyaban kesik a
viragzas is.
Tuladagolasanak kvetkezmenyei rossz oldhatosaga es a talaj nagy megktkepessege miatt ritkan
jelentkeznek a nvenyeken. Esetleg savanyu kemhatasu tzeges keverekeken vagy tapoldatokban Iordulhat el.
zIdsgnvnyekben
93
45. bra - A zldsgflk termsnek foszforfelvtele
Klium. A kalium a talaj asvanyi alkotoinak resze, es az agyagasvanyok Ielletein ktdik meg. Ezert annal
nagyobb a talaj termeszetes kaliumtartalma, minel tbb agyagasvanyt tartalmaz. A kalium knnyen Iixalodik a
talajban, es annal nagyobb mertekben, minel nagyobb a talaj agyagtartalma. Felszabadulasat az alacsony pH,
tehat a talaj savassaga segiti el. Ezert a IoszIorhoz hasonloan kimosodasanak veszelye sokkal kisebb, mint a
nitrogene. A meszes talajok gyakran ideznek el kaliumhianyt, mivel a kalciumtartalom cskkenti a kalium
Ielvehetseget. A kicserelhet kalium mennyisege szervetlen talajokon alig haladja meg az sszes
kaliumtartalom 12-at. Ennek is csak nehany szazaleka talalhato a talajoldatban.
zIdsgnvnyekben
94
A nvenyek a kaliumot aktiv ioncsere kereteben veszik Iel K Iormajaban, a gyker legzesekor Ielszabadulo H
leadasa elleneben. Minel nagyobb a talaj kaliumkinalata es minel intenzivebb a gyker mkdese, annal
nagyobb mertek lehet a Ielvetel. A talaj jo oxigenellatasa es a gykerek nagy szenhidrattartalma elsegiti a
kalium Ielvetelet, ami a talajoldat koncentraciojanak emelkedesevel egy telitdesi grbe szerint halad. A nveny
kaliumtartalmanak nvekedese cskkenti a Ielvetel merteket. A cskken kaliumIelvetel Iokozza a kalcium
Ielvetelet. A kalium diIIuzioja a hmerseklet nvekedesevel Iokozodik.
A nvenyben a kaliumion mobilitasa nagy, alig epl be a szerves anyagokba. A nveny vizhaztartasanak egyik
I tenyezje. A bseges kaliumIelvetel nveli a sejtek ozmotikus erteket, igy javitja a vizIelvetelt es Iokozza a
vizmegtarto kepesseget. Fleg az aktiv anyagcserej helyekre vandorol, ezert a I tmeggyarapodas idejen
szkseges belle a legtbb. Ezzel Igg ssze az is, hogy jo Ienyellatottsag idejen nvekszik a Ielvetele, es hogy
a jo nitrogenellatottsag nveli a kaliumigenyt. Bsege serkenti a talajoldat szallitasat a xylembe, es igy nveli a
gykernyomast. Mivel az optimalis Iotoszintezisnek es nvekedesnek a jo vizellatas a Ieltetele, a kalium szerepe
nagy a szenhidratkepzdesben es a tmeggyarapodasban egyarant. A sok tartalek tapanyagot Ielhalmozo
nvenyek kaliumigenye nagy. Tbb mint 60 enzim mkdeset aktivalja, es nveli a biologiai membranok
szallitokepesseget. Hatassal van az ATP-szintezisre is, ami a Iotoszintezis es a legzes Iolyamataiban jelents.
A kalium cskkenti a Iagyveszelyt a sejtnedv nagyobb koncentracioja kvetkezteben beallo
Iagyaspontcskkenes reven.
Kaliumhianvra a nveny lankadassal, majd az idsebb levelek szelenek sargulasaval reagal. Kesbb a levelek
hirtelen szaradni kezdenek. A levelszelek gyakran beIele sodrodnak. A kaliumhianyos nvenyek levele kicsi.
Bseges nitrogenellatasakor Iokozottabban jelentkezhet a kalium hianya.
A tul:ott kaliumadagolas megnvelheti a talaj sokoncentraciojat. Ez elbb a gykerek, majd az egesz nveny
lankadasat, szaradasat idezi el. A jelenseg inkabb csak kolloidokat kis mennyisegben tartalmazo kzegben
Iordul el, ahol nem ktdik meg a kalium.
zIdsgnvnyekben
95
46. bra - A zldsgflk termsnek K2O-felvtele
Kalcium. A kalcium nehezen oldhato alakban Iordul el a talajban. Oldhatosaga a pH cskkenesevel Iokozodik.
Elssorban a talaj CO2-tartalma segiti el viz jelenleteben a talaj CaCO3 tartalmanak oldodasat. A kalcium
segitsegevel alakul ki a talaj tartosan morzsas szerkezete. Lekti a Ilsleges savat, jelenlete nelklzhetetlen a
jo minseg humusz kialakulasahoz. Szensav jelenleteben puIIerolo hatasu. Minel ktttebb a talaj, annal tbb
kalciumot igenyel a jo szerkezet kialakitasahoz. Savanyu talajok optimalis pH-erteket helyes kalciumadagolassal
lehet beallitani. A kalcium diIIuzioja a hmerseklet nvekedesevel cskken.
zIdsgnvnyekben
96
A nveny szamara a kolloidok Ielleten adszorbealt es a talajban lev Ca2 hozzaIerhet kzvetlen ioncsere
utjan, H leadasaval. A nvenyben csekely a mobilitasa, Ikent csak a transzspiracios aramlassal mozog.
UjraIelhasznalasa elhanyagolhato mertek. A nveny Ileg savak kzmbsitesere hasznalja. A nveny idsebb
leveleiben halmozodik Iel, ahonnan mar nem helyezdik at. A kalium antagonistajakent szerepet jatszik a
nveny vizgazdalkodasaban. Tulzott mennyisege a nvenyben gatolja a nvekedest, es cskkenti a sejtmembran
atbocsatokepesseget.
Kalcium hianvaban Iiatal leveleken klorozis eszlelhet, az idsebbek pedig stetzldde valnak. Hianya alacsony
pH-val tarsulva Al3-mergezest idezhet el.
Tul:ott bosege IoszIor-, vas-, bor-, kalium- es magneziumhianyt okozhat, es azok tneteit mutatja.
Magnzium. A talajok magneziumtartalma jelentsen Igg kolloidtartalmuktol es a pH-tol. Szerves anyagban
es agyagkolloidokban szegeny homokban alig van magnezium. A savanyu talajokban is keves talalhato. A talaj
magneziumtartalmanak csak egy kis resze hozzaIerhet a nveny szamara. A gyker Ikent a szorpcios
komplexekben es a talajoldatban lev magneziumokat kepes Ielvenni. Ezek knnyen mozognak a talajban, igy
gyakran ki is mosodhatnak. Az elegtelen magneziumellatas gatolja a IoszIor Ielvetelet is. A bseges
kaliumellatas nveli a magneziumigenyt. A magnezium, mint a kloroIill alkotoresze, nelklzhetetlen a
Iotoszintezishez. Alacsony pH-nal a hidrogen-, magas pH-nal pedig a kalciumionok gatoljak Ielvetelet.
DiIIuzios sebessege alig Igg a hmerseklettl. A nvenyben Ikent a transzspiracios arammal mozog, de
elegtelen ellatas eseten mobilizalodni is kepes.
A magne:ium hianva Ikent savanyu homoktalajokon gyakori, amit az idsebb levelekben az erek kztt egyre
nvekv vilagosodo, kesbb elhalo Ioltok jeleznek. A magneziumhianyos nvenyen a lankadas tnetei is
mutatkoznak. Homokon a nagy kationkoncentracio es az alacsony pH Iokozhatjak a magneziumhianyt.
Bsege elssorban szikes es laptalajokon Iordul el a talaj nagy holtviztartalmaval egytt, ami gyors kiszaradast
okozhat.
A mikroelemek szerepe az egyes zldsegIelekben elter (13. tabla:at).
ZldsegIajok B Cu MnMoZn
KarIiol A B B A C
Takarmanykaposzta A B B B C
Karalabe A C C B C
Fejes kaposzta A B B B C
Bimboskel A B B B C
Zldbab C C A B A
Zldborso C C A B C
Uborka C B A C C
Fejes salata B A A A C
zIdsgnvnyekben
97
Spenot B A A A C
Paradicsom B B B B B
Zeller A B B C C
Sargarepa B A B C C
Petrezselyem C B C C C
Cekla A A A B B
Retek B B A B B
Hagyma C A A C B
13. tblzat - A zldsgfajok mikroelem-ignyessge
A nagyon igenyes
B kzepesen igenyes
C nem igenyes
Vas. Asvanyi talajokban oxid vagy hidroxid Iormajaban talalhato. A talaj sarga, barna vagy vrs szine jelzi
jelenletet. Oldhatosaga, igy a nveny szamara valo hozzaIerhetsege ersen Igg a talaj pH-jatol; a nagy
pH-ertek vashianyt idezhet el a vas kicsapodasa miatt. Az alacsony pH-ju tzegtalajokban alig talalhato. A vas
nelklzhetetlen katalizatora a kloroIillkepzdesnek. Jelents szerepet tlt be a Iotoszintezis es a legzes
elektronszallitasaban.
A nvenyek Ikent Fe3 es kelat Iormaban, ritkan Fe2-ionkent veszik Iel. Mobilitasa a nvenyben csekely,
hianva ezert elszr a Iiatal leveleken mutatkozik, amelyek sargulva vagy teljesen kiIeheredve mutatjak a
vasklorozis jelenseget. Asvanyi talajokon ritkabban lep Iel, mint a tzeges keverekekben vagy a tapoldatos
termesztesben.
A vaskelattartalmu szerekkel vegzett lombtragyazas hatasara hamar kizldlnek a levelek, de a vas kis
mobilitasa miatt csak azok, amelyeket ert a permet.
Mangn. A mangan, akarcsak a vas, Ikent ket- vagy haromertek kation Iormajaban (Mn2, Mn3) mozog, de
talalkozni lehet az Mn4 alakkal is. A talajban barna mangan-oxid-reszecskek, a talajoldatban manganionok
talalhatok. A talajban az agyagkolloidok Ielleten adszorbealva is elIordul. A talaj-mikroorganizmusok
testeben megkttt mangan akkor szabadul Iel, amikor azok talajIerttleniteskor elpusztulnak, ilyenkor Ieldusul
a talaj hozzaIerhet mangantartalma. A pH-nvekedesekor cskken a Ielvehetsege. Antagonistai a Ca2-,
Fe2-ionok.
A nvenyben a hormonok es az enzimek termelesenek Iontos tenyezje, es beIolyasolja a kloroplasztokban
vegbemen vizbontast.
Hianvaban az idsebb levelek vilagosabb szinek lesznek, zld Ioltokkal az erek menten. Sulyos esetben a Iiatal
hajtasok szaradasat idezheti el. Hianya Ileg tzegben es humuszban gazdag talajon mutatkozik.
zIdsgnvnyekben
98
Tul:ott bosege Ikent a Iakerget tartalmazo talajkeverekben gyakori, aminek karos hatasa a pH nvelesevel es
bseges vasellatassal cskkenthet.
Br. Mallas utjan knnyen hozzaIerhetve valik, es ki is mosodhat a talajbol. A talaj nagy mesztartalma
megktheti a bort, es igy hianyt idezhet el. A nvenyek BO43-ionokat vesznek Iel, amelyek mobilitasa a
nvenyben kicsi.
Hianva akadalyozza a sejtIalak kepzdeset, a cukorszallitast es a pollentml nvekedeset. Fkent a cekla, a
zeller es a karIiol erzekeny a hianyara. A hianytnet nvekedesi pontokban jelentkezik, szivrothadas vagy
szaradas a kvetkezmenye. Hianyat Iokozza a bseges nitrogenellatas.
Bosege kaliumhianykent hat, annak tneteivel.
Molibdn. Annal ersebben ktdik a talajreszecskek Ielleten, minel alacsonyabb a pH; hianya ezert
meszezessel is enyhithet. A nvenyek molibdenat anionokat vesznek Iel, amelyek Ikent a nitratredukcioban
jatszanak szerepet. A bakteriumok nitrogenmegkt tevekenysegehez is szkseges.
Hianva gatolja a NO3-redukciot, ezert a nitrat Ielszaporodasat is elidezheti. A zldsegnvenyek kzl
elssorban a karIiol, a bimboskel, a Iejes salata es a paradicsom szenvedhet molibdenyhianyt. Felvetelet a
szulIationok konkurenciaja is gatolhatja. Jelents a kaposztaIelek molibdenIelvetele.
Rz. Fleg tzeges es humuszban gazdag talajban hianyozhat a szerves anyagokba eplt rez. Felvetele Cu2
alakban trtenik. Mobilitasa a nvenyben kicsi. Fkent enzimek, Ieherjek es a C-vitamin kepzdesehez
szkseges.
Hianva magas pH eseten a nveked reszek lankadasaban, elhalasaban mutatkozik.
Bosege tapoldatos termesztesben gyakori, ahol rezcsveket es rezedenyeket alkalmaznak.
Cink. Felvetele Zn2 Iormaban trtenik. Enzimek es hormonok aktivalasaban nelklzhetetlen. Hianya ritkan
lep Iel, ugyanis a termesztesben hasznalt Iemtargyakrol elegend oldodik a talajba, st gyakran Ilslegbe is
kerl, Ileg nvenyhazak vapacsatornaja alatt, ahova a leveg szen-dioxidjaban oldva a csepeg vizzel jut.
Hianva klorotikus Ioltok kepeben mutatkozik, gyakran trpenvekedest idez el. A IoszIor tuladagolasa is
kivalthat cinkhianyt, amire a bab, a burgonya es a paradicsom klnsen erzekeny.
A kobalt jelenlete Iontos Ieltetele a nitrogengyjt bakteriumok mkdesenek.
A krm szerepe a nvenyek oxigenhaztartasaban jelents. Az alumnium savas pH eseten Ilslegbe kerlve
toxikus hatasu lehet. A brm Ilslege Ileg metil-bromidos talajIerttlenites utan okozhat kart.
A Iemes elemek kzl a kobalt, az aluminium es a vanadium, a nem Iemesek kzl pedig a jod, a brom es a
Iluor mint az emberi taplalkozas Iontos elemei is szerepet jatszanak a zldsegnvenyekben.
A nehezIemek az olom, a kadmium, a berillium, a nikkel, a tallium es a higany a nvenyekre mergez
anyagok, a talajban nem kivanatosak.
6.4.4. A zIdsgnvnyek svnyitpanyag-ignye
A zldsegnvenyek tapanyagigenyenek megallapitasahoz I kiindulasi alap, hogy milyen tapelemeket milyen
mennyisegben vesznek Iel, mibl mennyi talalhato a nvenyreszekben azok maximalis nvekedese, Iejldese,
illetve termeshozama eseten. Az egyes zldsegIelek teljes zldtmegevel, illetve termesevel a talajbol kivont
tapanyagok mennyisege elegend Ielvehet tapanyag jelenleteben legnagyobb mertekben a termeshozamtol
Igg, de jelents modosito szerepe lehet a talaj tapanyag-ellatottsaganak is. A luxusellatottsagu talajokon
A zIdsgnvnyek
svnyitpanyag-ignye
99
megnvekszik a nvenyreszek tapelemszintje. BeIolyasolo szerepe van a talaj vizellatottsaganak es egyeb
tulajdonsagainak is. A zldsegnvenyek tapanyagszintjere vonatkozo irodalmi adatok altalaban nagyobb
szamertekek a szksegesnel, mert a kiserleteket tbbnyire bseges tapanyagellatassal Iolytatjak. Jelents a
talajban visszamarado nvenyreszek es az elszallitasra kerl nvenyreszek tapanyagtartalmanak elklnitese.
A nvenyek zavartalan tapanyagellatasahoz a teljes biomassza kepzdesehez szkseges tapelemeket
rendelkezesre kell bocsatani, ami Ileg tapanyagban szegeny talajon jelent Iontos Ieladatot. Tapanyaggal jol
ellatott talajon a betakaritott termessel elszallitott tapanyag potlasa a Ieladat.
Az egyes zldsegIajok teljes zldtmegebl taplalkozasra Ielhasznalt reszarany igen elter. Pl. 100-nak veve a
Ielhasznalt nvenyresz tmeget, a Iejes salata 20, a karalabe 30, a karIiol 50, a kelkaposzta 60, a Iejes kaposzta
5-a maradhat vissza a talajon.
Az egyes nvenyreszek tapanyagIelvetele is nagymertekben klnbzik (14. tabla:at). A tablazat alapjan az
egyes tapelemek egymashoz viszonyitott aranya is sszehasonlithato. A legnagyobb mennyisegben a N-t es a
K-ot veszi Iel a nveny, amelyekbl atlagosan 23 g epl be 1 kg biomasszaba. A leszedett termesben ez az
arany az 50 g/kg szamerteket is meghaladhatja, pl. a sparga kaliumtartalmaban. Ezeket kveti a Ca reszesedesi
aranya, a teljes biomasszara vonatkoztatva 13 g/kg ertekkel. A P es a Mg reszesedese a zld biomasszaban
0,20,5 g/kg krl alakul, vagyis durvan egy nagysagrenddel kisebb, mint az elz harom tapelem reszaranya.
Megnevezes Level Szar Termes Gyker
U P U P U P U P
Friss
tmeg
10,612,38,6 12,580,374,30,5 0,9
N 23,027,012,421,063,951,10,7 0,9
K 19,117,516,621,063,960,90,4 0,6
P 19,018,210,927,969,453,00,7 0,9
Ca 77,676,67,4 18,914,73,1 0,3 1,4
Mg 49,844,211,331,738,323,40,6 0,7
14. tblzat - A tpelemek megoszlsa az uborka (U) s a paradicsom (P) nvnyrszei
kztt ()
Megallapithato az is, hogy az egyes zldsegIajok 1 kg tejes zldtmegk elallitasahoz az egyes tapelemekbl
egymastol nem nagyon elter mennyisegeket vesznek Iel. A talajbol kivont mennyiseg linearisan valtozik az
elallitott zldtmeggel (47. abra).
A zIdsgnvnyek
svnyitpanyag-ignye
100
47. bra - Tpanyagfelvtel a zldtmeg fggvnyben
A tapanyagigenyben sokkal nagyobb klnbsegek mutatkoznak, ha azt terletegysegre vagy a Ielhasznalasra
kerl termesre vonatkoztatjuk. Ennek oka egyreszt az, hogy igen klnbzek a termesatlagok, masreszt, hogy
elter nvenyreszeket hasznalunk Iel es ezeknek jelentsen elter a tapelemtartalmuk. Pl. 1 kg uborkatermesben
12 g, a zldborsoban pedig kb. 15 g nitrogen talalhato. Hasonlo arany mutatkozik a ket zldsegIaj
kaliumIelhasznalasaban is.
Ugyancsak nagy klnbsegek mutatkoznak az egyes zldsegIajok termeshozamaban is, amit a termesztesi mod
is tovabb modosithat. A sparga vagy a zldborso termeshozama pl. kevesebb mint 1 kg/m2, az uborkahajtasban
viszont tbb mint 30 kg/m2 erhet el.
A zIdsgnvnyek
svnyitpanyag-ignye
101
Nagymertekben klnbzik az egyes zldsegIajok gykerzete altal behalozott talajtmeg is, ami a tapanyagok
hozzaIerhetseget beIolyasolja.
A tapanyagok mennyisegen es aranyan kivl elter azok Ielvetelenek teme is, attol Iggen, hogy milyen
hosszu a tenyeszid es milyenek a krnyezeti Ieltetelek.
A nvenyek tapanyag-ellatottsagat a tenyeszid Iolyaman a levelek tapelemtartalmaval lehet jellemezni (15.
tabla:at). Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a nvenyek tapanyagIelvetelet, igy a levelek
tapelemtartalmat is a talaj tapanyagtartalman kivl azok Ielvehetsege is beIolyasolja.
TapelemUborkaSargarepa ParadicsomFejes
salata
Hagyma
N 3,04,03,04,0 2,03,0 3,04,0 2,03,0
P 0,40,70,30,4 0,20,6 0,40,6 0,30,4
K 2,55,42,03,0 2,54,9 1,52,5 2,02,6
Mg 0,61,3 0,60,9 0,50,7
15. tblzat - A levelek kielgt tpelemtartalma (a szrazanyag szzalkban)
A zIdsgnvnyek
svnyitpanyag-ignye
102
7. fejezet - A zIdsgfIk taIajignye
Regota ismert, hogy a zldsegIelek a talajok Iizikai es kemiai tulajdonsagaival szemben nagyobb igenyt
tamasztanak, mint pl. a mezgazdasagi nvenyek. Ezt a termesztesi gyakorlatban igen sokszor hasznalt
megallapitast a kznyelv lerviditette, es csak ugy emliti, hogy a zldsegIelek a talaj irant igenyes nvenyek. A
nagyon altalanosnak tn Iogalmat nehez pontosan krlirni vagy szamokban meghatarozni, es helytelen a
mezgazdasagi nvenyekkel szembeallitani a kvetkezk miatt.
A zldsegIelek genetikailag nem alkotnak egyseges csoportot, ebbl bizonyos mertekig az is kvetkezik, hogy a
krnyezeti ezen bell a talajjal szemben tamasztott igenyk elter.
A gazdasagi ertelemben vett termes botanikailag lehet level, szar, levelnyel, bogyo, gyker, viragkezdemeny
stb., amelyek kedvez Iejldesehez elter krnyezeti (talaj-) viszonyok szksegesek (pl. a gykerzldsegIelek
termesztesehez mely reteg, homogen talaj a jo, a levelzldsegIelek szamara pedig sekelyebb, esetleg heterogen,
kves talaj is megIelel).
A termesztes modja es krlmenyei is modosithatjak a talajigenyt. Hajtatasban elnysebbek a gyorsan
meleged talajok, a kesei szabadIldi termesztesben viszont ennek nincs gyakorlati jelentsege. Tovabbi peldat
emlitve ntzetlen krlmenyek kztt a vizet jobban megtarto talajok a jok, ugyanennek ntzessel ha nem is
lenyegtelen tulajdonsag kisebb a jelentsege.
Esetenkent a termesztesi cel is valtoztathatja a talajigenyt, illetve a talajok megvalasztasat (pl. a Iriss
Iogyasztasra kerl sargarepa jol nevelhet szerves anyagban gazdag, szerves tragyaval bsegesen ellatott
talajban, de tarolasra az ilyen repa mar kevesbe alkalmas, szvetallomanya laza, gyorsabban romlik; hasonlo
peldat lehetne emliteni a hagymaval kapcsolatban, es a paradicsomon is kimutathato, hogy a talaj szerkezeti
tulajdonsagai hatassal vannak a bogyo beltartalmi ertekeire).
Bizonyos ertelemben a piaci es a gazdasagi Ieltetelek is beIolyasoljak a talajok megvalasztasat. Alacsony piaci
arak eseten csak ott szabad termeszteni, ahol kis raIorditassal is kedvez termeseredmenyek erhetk el, kedvez
arak mellett erdemes a gyengebb minseg talajok javitasara nagyobb sszeget Iorditani, bizonyos Iajok
termesztesere alkalmassa tenni.
Nem helytallo az a megallapitas, hogy a zldsegnvenyek minden esetben jobb minseg talajokat igenyelnek.
A termesztett Iajok egy resze bizonyos esetekben szantoIldi, bizonyos esetekben kerteszeti nvenyeknek
szamit (pl. borso, bab), tehat a talajok iranti igenyk azonos.
Az elmondottakbol adodik, hogy ha valamennyi zldsegIaj szamara akarjuk meghatarozni a talajigenyt, az
nagyon altalanos lesz, az egy-egy zldsegIelere vonatkozo meghatarozas pedig nem helytallo a tbbire.
A zldsegIelek termesztesere a szerves anyagban gazdag, kzepkttt (homokos valyog, valyogos homok),
megkzeliten semleges kemhatasu, gyorsan meleged, jo vizmegtarto kepesseg, cserepesedesre nem
hajlamos, csekely sotartalmu, tapanyagokban gazdag, karos, mergez anyagokat nem tartalmazo talajok a
legjobbak. Az ettl elter talajok altalaban kisebb-nagyobb mertek termescskkenest vagy minsegromlast
ideznek el.
Altalaban elmondhato, hogy a zldsegIelek a talajok minsegevel szemben igenyesek, de vannak Iajok, amelyek
az ettl elter, pl. valamivel gyengebb szerkezet talajon is elIogadhatoan jo termest kepesek adni. Ezeket a talaj
irant kevesbe igenyes zldsegIajoknak nevezzk. A talaj minsegenek, szerkezetenek, romlasara szamottev
minsegromlassal vagy termescskkenessel reagalo zldsegIeleket a talajok irant nagyon igenyes
zldsegIajoknak nevezzk.
A kerteszeti kulturak termeszteseben meg napjainkban is igen nagy jelentseget tulajdonitanak a
humusztartalomnak, ennek alapjan itelik jonak vagy rossznak a talajt.
103
Okai a kvetkezk:
A szerves anyagok megktik a tapanyagokat, eszesek utan nem engedik azokat kimosodni a gykerzonabol,
viszont a nvenyek szamara knnyen Ielvehetk maradnak.
Megrzik a talaj nedvessegtartalmat.
Megakadalyozzak a talajok sszetmdeset, elsegitik a kedvez leveg-nedvesseg arany kialakulasat,
amelyben a gykerek a viz oldasa kvetkezteben knnyen hozzaIernek a tapanyagokhoz es a leveg hianyabol
es a tulntzesbl adodo Iulladas veszelye sem all Ient.
Maguk a szerves anyagok bomlasuk soran tapanyagokhoz juttatjak a nvenyeket.
EnergiaIorrasul szolgalnak a mikroorganizmusok szamara. A bakteriumtevekenyseg kvetkezteben olyan
anyagok termeldnek, amelyek a talajszemcseket nagyobb aggregatumokka ragasztjak ssze, javitva vele a talaj
szerkezetet.
Nvelik a talajok puIIerkepesseget, megktik a nvenyekre nezve veszelyes anyagokat es vegyleteket.
Cskkentik az erozios es deIlacios karokat.
Elsegitik a talajok gyorsabb Ilmelegedeset.
A talajok szervesanyag-tartalmanak nvelese csak bizonyos hatarok kztt lehetseges, a szervesanyag-tartalom
adott talajtipusra, klimatikus viszonyokra jellemz. A humusz bomlasat elsegiti a meleg es a nagy szarazsag.
Ezert pl. a homoktalajokon rendszeres istallotragyazassal sem lehet jelents humusztartalom-nvekedest elerni.
Humuszban gazdag talajon celszer hajtatni, palantat nevelni, valamint a burgonyaIeleket, a kaposztaIeleket, a
kabakosokat termeszteni. Helyes az a trekves a gyakorlatban, hogy a tbbi nveny is humuszban minel
gazdagabb terletre kerljn, de ezek termesnvekedese a nagy humusztartalmu talajon a
humuszszegenyekhez kepest kisebb, mint pl. a paprikae, az uborkae vagy a karIiole.
A kmhats (pH-igeny) tekinteteben nincsenek olyan szelsseges esetek, mint a disznvenyeknel. Valamennyi
zldsegIaj a megkzeliten semleges talajokon Iejldik a legjobban. A 7 pH-ertektl lehet kisebb mertek
elteres, igy pl. a burgonya, a cikoria, az endivia, a soska, a rebarbara, a Iejes salata az enyhen savanyu talajokon
is jol Iejldik, a cekla, a spenot, a mangold, a sparga, a vrshagyma, az uj-zelandi spenot, a zeller, a pasztinak
szamara a kisse lugosabb talajok a kedvezek.
A zldsegIelek mszignyt az 12-os kalcium-karbonat-tartalom Iedezi, 5 Ieletti mesztartalom eseten
nehany Iajon taplalkozasi zavar (pl. vashiany) jelentkezhet.
A talajok nagy startalma Ileg a hajtatasban, az veghazi termesztesben okoz gondot, ritkan a szabadIldi
zldsegkulturak eseteben is tapasztalhato. Valamennyi zldsegIaj soerzekeny, a tulzott sotartalom (szikesedes)
minsegromlast (pl. paprika- es paradicsom-csucsrothadast) vagy termeskiesest, esetleg a nveny pusztulasat
okozza. Idealis zldsegterm talajnak az mondhato, amelynek csekely a sotartalma. Termeszetesen a nagy
tapanyagtartalom (nitrogen, kalium) kizarja a nagyon csekely sotartalmat. A sora klnsen erzekeny a Iejes
salata, a Ieher termes paprika es a palantak. Viszonylag jol tri a sot a karalabe, a kelbimbo, az uborka, a tk, a
dinnye. A talajok sotartalmanak megitelesekor Iigyelembe veszik a humusztartalmat. Ha nagyobb a
humusztartalom, nagyobb sotartalmat viselnek el a nvenyek karosodas nelkl (16. tabla:at).
SotartalomMinsites
0,05
alatt
a zldsegIelek termeszteset nem
beIolyasolja
104
0,050,22nehany soerzekeny zldsegIele
termeszteset megneheziti
0,220,31csak viszonylag ,sotr Iajok
termesztese javasolhato
0,31
Ielett
zldsegIelek termesztesere alkalmatlan
terlet
16. tblzat - A talajok startalmnak megtlse 3-os szervesanyag-tartalom esetben
1981-tl miniszteri rendelet irja el a zldsegtermel talajok tpanyag-elltottsgnak meghatarozasara
szolgalo talajvizsgalati modszereket es a mintavetelt. A korabbi kutatasi eredmenyek alapjan egyseges javaslat
keszlt a szantoIldi talaj tipusatol es tapanyag-ellatottsagatol Iggen a tapanyag-utanpotlasra.
A zldsegterm talajok csoportositasat es a tapanyag-utanpotlas modszeret a Termesztestechnikai munkak c.
Iejezet tartalmazza.
A hajtatsban a talajok termekenysegevel szemben nagyobb kvetelmenyeket tamasztanak, mint a szabadIldi
zldsegtermesztesben. Bizonyos talajtulajdonsagok elterbe kerlnek, nagyobb jelentseget kapnak, masok
szerepe pedig cskken vagy teljesen hatterbe szorul. A nagy termelesi ertek tbb olyan talajjavito eljarast tesz
lehetve, amelyik a szabadIldi viszonyok kztt gazdasagtalan. A talajok elter megitelesenek tbb krnyezeti
es gazdasagi oka van, kzlk a legIontosabbak a kvetkezk:
a talajt egesz even at Iolyamatosan hasznositjak;
mas hmersekleti viszonyok hatnak a talajeletre es a tapanyagok oldasara;
elterek a csapadekviszonyok, elvileg tapanyag-kimosodas nincs;
a kedvezbb klimatikus tenyezk magasabb tapanyagszint kialakitasat indokoljak;
dnt a koraisag, igy a talaj hmersekleti viszonyai is Iontos szerephez jutnak;
gazdasagi okokbol adodoan tagabb lehetseg nyilik a talajok termekenysegenek a nvelesere.
A talajok gyors Ilmelegedeset Ileg ket talajtulajdonsag hatarozza meg: a ktttseg es a humusztartalom. A
lazabb jelleg homoktalajok ugyan gyorsan Ielmelegszenek, de egyeb szempontbol (vizmegtarto kepesseg,
humusztartalom stb.) kevesbe elnysek. Ennek ellenere tbb Iolias krzet homokon vagy valyogos homokon
alakult ki. A kttt, nehez talajok rossz szerkezetk, lassu Ielmelegedesk miatt kevesbe alkalmasak hajtatasra.
A meg hajtatasra alkalmas talajok legIontosabb Iizikai tulajdonsagai a kvetkezk:
leiszapolhato
resz

60,
Arany-Iele
ktttseg

45,
Hy
3,5,
105
5 oras vizemeles 250
,
talajellenallas
(kg/dm3)

40.
A talajok Iizikai tulajdonsagait jelents mertekben beIolyasolja a szervesanyag-tartalom es annak minsege. A
Iolialetesitmenyek eseteben 4,0-ot, az veghazaknal 6,5-ot tekintnk a szervesanyag-tartalom also
hataranak. 6,57,5 kztti ertekeket kzepesnek, 7,5-nal nagyobbat szerves anyagban gazdag talajoknak
mondunk. A humuszanyagok minsegebl elssorban a talajszerkezet tartossagara, stabilitasara lehet
kvetkeztetni.
A hajtatas szempontjabol idealisnak mondhato veghaz vagy Ioliasator talajanak a kvetkez Iontosabb
szerkezeti tulajdonsagai vannak VOGEL (1987) vizsgalatai alapjan:
levegkapacitas
(LK)
3035 terIogatszazalek
vizkapacitas (VK) 4045 terIogatszazalek
porusterIogat (PT) 7080 terIogatszazalek
talajterIogat-tmeg
(TTS)
kevesebb mint 0,8 g/ml
a legateresztes
gyorsasaga:
10 cm melyen tbb mint
350 ml/s
280 ml/s
200 ml/s
A talajok sotartalmat a szabadIldi viszonyokhoz hasonloan a humusztartalom Iggvenyeben itelik meg. Ha
nagyobb a humusztartalom (szervesanyag-tartalom), nagyobb sszesso-tartalom engedhet meg a nveny
karosodasanak a veszelye nelkl (17. tabla:at). A csekely sotartalom valamennyi hajtathato zldsegIaj szamara
kedvez. Kzepesen kis sotartalom eseten ugyan valamennyi termeszthet, de a soerzekenyek csak cskkentett
mtragyaadaggal es intenziv ntzessel. A kzepes kategoriaban a soerzekenyek termesztese nem javasolt, a
sora kevesbe erzekenyek kisebb mtragyaadaggal vagy nagyobb adagu tzegtragyazassal Iokozott mertek
ntzessel termeszthetk. Kzepesen nagy sotartalomnal sulyos Iejldesi zavarok, termeskieses varhato. A
megengedett sotartalomnak legIeljebb 10-a lehet a natrium.
Szerves
anyag ()
CsekelyKzepesen
kicsi
Kicsi Kzepesen
nagy
Nagy
106
5 0,12-ig0,130,25 0,260,370,380,50 0,51
Ielett
7 0,14-ig0,150,29 0,290,430,440,58 0,59
Ielett
10 0,17-ig0,180,35 0,350,520,530,70 0,71
Ielett
20 0,27-ig0,280,55 0,560,820,831,10 1,11
Ielett
30 0,37-ig0,380,75 0,761,121,131,50 1,51
Ielett
17. tblzat - A flia alatti s az veghzi talajok startalmnak () megtlse a
szervesanyag-tartalom fggvnyben
A hajtatasra alkalmas talajok kalciumtartalmanak megitelese nem ter el lenyegesen a szabadIldi talajoketol, a
hazai gyakorlatban 12 mesztartalom mindenkeppen kivanatos, az ennel nagyobb ertekek nehany Iontos
tapelem Ielvetelet zavarhatjak.
A talajok tapanyag-ellatottsaganak megitelesehez szamos vizsgalati modszert alkalmaznak a klnbz
szaktanacsado laboratoriumok. Ezeknek a tragyazasi szaktanacsok keszitesehez valo alkalmassagat a kvetkez
szempontok alapjan itelik meg:
mennyire tkrzik a meresi eredmenyek a nvenyek tapanyagIelvetelet adott krlmenyek kztt?
milyen pontossaguak a meresi eredmenyek, mekkora a hibaszazalek?
ne legyenek kltsegesek;
a mintavetel egyszer legyen.
A klIldi elssorban holland tapasztalatok alapjan mind a palantanevelesben, mint a hajtatasban a vizben
oldott tapelemtartalom alapjan iteljk meg a talaj tapanyag-ellatottsagat.
Szamos orszagban a palantaneveleshez hasznalt Ildkeverekeket a kerteszek keszen vasaroljak, nalunk maguk
az zemek allitjak el a tapkockaIldet es a szaporitoIldet. Ez a szakemberektl klnsen nagy hozzaertest es
Ielkeszltseget igenyel. Ismerni kell a palanta igenyet es az egyes Ildnemek Iizikai es kemiai tulajdonsagait.
A tpkockafld legIontosabb Iizikai tulajdonsaga a porozitas, amely megteremti a nveny es a
mikroorganizmusok szamara kedvez levegviz aranyt. A redoxipotencialon keresztl a kemiai Iolyamatokra
is kihat, ugyanis a talaj levegzttsege az elemek ktdeset, illetve oldodasat is szabalyozza.
A porozitas, vagyis a szilard Iazis es az sszes terIogat aranya Igg a tapkocka anyagatol es a sajtolas
merteketl. A tapkockaIldhz kevert tzeg a porozitast nveli, az agyag vagy a Ildde erett komposztok pedig
cskkentik, kisebb lesz a hezagterIogat-arany. A tzeg es komposzt alapanyagu tapkockak porozitasa a tzeg es
a komposzt aranyatol Igg. Ujabban a kerteszek a tapkockak keszitesehez tiszta tzeget hasznalnak, amelynek a
porozitasa jo. A vizsgalatok szerint palantanevelesre a 30 szilard terIogatot es 70 hezagterIogatot tartalmazo
keverekek a legalkalmasabbak.
107
A szilard es a hezagterIogat aranya mellett nagy jelentsege van a hezagterIogat minsegenek, vagyis a
kapillaris es nem kapillaris reszek aranyanak. A legjobb az 50 kapillaris es 50 nem kapillaris hezagot
tartalmazo kzeg. A nem kapillaris reszek a tapkocka levegzttsegerl gondoskodnak, a kapillaris regek pedig
a vizet taroljak (TERBE, 1982).
A tapkocka kedvez szervesanyag-tartalma 30 Iltt van, amibl lathato, hogy a hajtatasban hasznalatos kerti
Ildek erre a celra nem mindig jhetnek szamitasba. A csekely szervesanyag-tartalom nveli a tulntzes es a
kiszaradas veszelyet, valamint a tulzott mtragyazasbol adodo sokartetelt.
A tzeg homogennek es sterilnek mondhat anyag, Iajlagos tmege kicsi, szerkezete jo, ezert kedvez benne a
gykerek Iejldese. Nincs szkseg a komposztalas hosszu, munkaigenyes Iolyamatara, mert a banyaszas utan a
tzeg ltetesre rgtn alkalmas.
A mesz tul azon, hogy Iontos tapanyaga a nvenyeknek a talaj pH-erteket is szabalyozza. A
tapkockaIldekben t kategoriat klnbztetnk meg a mesztartalmat tekintve: 0,5-nal kevesebb (csekely)
meszet tartalmazo talajokat; 0,5 es 1 kztti mesztartalmuakat (kzepesen kicsi); 1 es 2 kztti
(kzepes); 2 es 3 kztti (kzepesen nagy) mesztartalmuakat, es 3-nal tbb meszet tartalmazo (nagy)
mesztartalmu talajokat. A csekely mesztartalmu talajok kedveztlenl savanyuak lehetnek, a tul sok mesz mas,
Iontos tapelem (kalium, magnezium) Ielvehetseget akadalyozhatja.
20-os szervesanyag-tartalom mellett 0,70,8-os sszesso-tartalom az a hatar, ahol meg nem karosodnak a
Iiatal nvenyek. Ennel nagyobb soertek mar egyes Iajokon (salata) gykeregest es sokartetelre jellemz
haragoszld levelzetet eredmenyez. A palantak kzl a salata a legerzekenyebb, majd sorrendben kveti a
paprika, a paradicsom es a karalabe. Legkevesbe az uborka, a dinnye es a spargatk karosodik a nagy
sotartalomtol.
A nagy sotartalmat a szervesanyag-tartalom emelesevel es atmosatassal lehet cskkenteni. A veszelyes, de meg
nem karos sotartalmu tapkockakeverekek rendszeres ntzesere klns gondot kell Iorditani, mert egy
atmeneti kiszaradas a nvenyek reszleges vagy teljes pusztulasat okozhatja.
A konyhaso jelenlete nemkivanatos a tapkockaIldben, mivel a sotartalmat klnsen nveli. Ha a sotartalom a
karos hatar alatt van, de a NaCl-tartalma az sszesso-tartalom 10-at meghaladja, akkor a kevereket ajanlatos a
termesztesbl kizarni.
A gvakorlatban favasolhato tapkockafld-keverekek.
1. 1/3 terIogat tzeg (77,5 pH),
1/3 terIogat homok,
1/3 terIogat erett istallotragya vagy komposzttragya,
2 kg/m3 szuperIoszIat (18).
2. 8085 terIogatszazalek tzeg,
1520 terIogatszazalek homok,
1,5 kg/m3 Plantosan 4D mtragya (vagy Buviplant A),
4,0 kg/m3 szuperIoszIat (18) (salatanak, karalabenak eleg 2 kg/m3).
108
3. 8085 terIogatszazalek tzeg,
1520 terIogatszazalek homok,
2 kg/m3 Volldnger vagy BuviIer (14:7:212),
4 kg/m3 szuperIoszIat (18) (ez a keverek Ileg rvid tenyeszidej
palantak szamara ajanlhato).
4. 80 terIogatszazalek tzeg (meszes),
20 terIogatszazalek Iahancstrmelek (komposztalt Ieny),
1,5 kg/m3 Buviplant A vagy Plantosan 4D,
4,0 kg/m3 szuperIoszIat (18).
5. tiszta tzeg (semleges pH),
1,5 kg/m3 Plantosan 4 D vagy Buviplant A,
4,0 kg/m3 szuperIoszIat (18)
Nveny-egeszseggyi okok miatt nem javasolhatok a melegagyi Ildet tartalmazo keverekek. Az erdei
lomIldek kzl azok jhetnek szamitasba, amelyek nem tul tmdttek, ezek az emlitett keverekekben a tzeg
helyett ajanlhatok.
Szaportfldek. Gyakran nem valasztjak kln a magveteshez hasznalt Ildeket es a tapkockahoz, a
tzdeleshez alkalmazott keverekeket. Lenyegeben a kett szamos vonatkozasaban megegyezik.
A tapkockaIlddel szemben tamasztott igeny, hogy jo szerkezeti tulajdonsagu es tapanyagban gazdag legyen. A
szaporitoIldek tapanyag-ellatottsaga nem dnt szempont, de Iontos a jo szerkezet, ami a kiIogastalan
csirazasnak alapvet Ieltetele. A korai, ket lombleveles korban tzdelt palantak minimalis tapanyagot vesznek
Iel a talajbol, elssorban a magbol taplalkoznak. Azt a keves tapanyagot, amelyre szksegk van (ennek
knnyen Ielvehet Iormaban kell lennie), a keles utan 12 alkalommal adott tapoldattal kijuttathatjuk. A
csirazast egyebkent a nagy tapanyag-koncentracio, a sokoncentracio emelkedese gatolja, vontatotta teszi, rontja
a csirazasi erelyt. Tulajdonkeppen ezert nem celszer mtragyazni a magvetesre hasznalt tzeget
(szaporitoIldet).
Izollt termeszts
Az elmult harom evtizedben, az veghazakban es a Iolias letesitmenyekben az intenziv, monokulturas jelleg
termesztes miatt egyre nagyobb terleten jelentett gondot a korokozok es kartevk Iellepese, valamint a talajok
elsosodasa okozta talajuntsag. Ez nehol olyan mereteket lttt, hogy a hagyomanyos talajon valo termesztes
lehetetlenne valt. A talajIerttlenites (gzles, vegyszerezes) megnvekedett kltsegeit a hajtatott zldsegIelek
stagnalo vagy cskken ara kvetkezteben a termesztk nem tudtak atvallalni. Szksegesse valt uj eljarasok
kialakitasa, amelyek a talajt kikapcsoljak a termesztesi Iolyamatbol, megnvelik a termesztes biztonsagat meg
ha ez nagyobb kltsegekkel jar is , cskkentik az emberi szervezet szamara veszelyes vegyszerek
Ielhasznalasat, esetleg lehetve teszik a zldseghajtatast olyan termeketlen talajokon is, amelyek nagy
kltsegraIorditassal sem alakithatok at a nvenytermesztes szamara termekeny kzegge. A nagy ervel
megindult kutatas eredmenyeit a gyakorlat gyorsan atvette, es rvid id alatt olyan Iontos zldsegIajoknak, mint
109
az uborkanak vagy a paradicsomnak a mesterseges kzegben valo hajtatasa a 80-as evek elejere tbb orszagban
is meghaladta a talajon trten termesztesk merteket.
Az izolalt termesztesnek lenyegeben ket valtozata alakult ki, a mesterseges kzegeken es a termeszetes
anyagokon valo hajtatas.
A talaj nelkli termesztesnek szamtalan modja terjedt el a vilagon. Nemcsak a gykerrgzit kzegek
tekinteteben van klnbseg, tbb megoldas szletett a tapoldatok kijuttatasanak modjaira es a nvenyek
elhelyezesere is. Csoportositasuk es elnevezesk is ennek megIelelen lehetseges.
I. A gvkerrg:ito anvag s:erinti csoportositas
a) termeszetes anyagok:
termeszetes szerves anyagok (Iakereg, tzeg, szalma stb.),
termeszetes szervetlen anyagok (homok, perlit, keramzit, kohosalak, zeolit, kgyapot, kavics stb.),
b) mesterseges anyagok (polistirol golyok, hygromull, PVC-racsok stb.).
II. A nvenvek elhelve:ese s:erinti csoportositas
Iggleges,
vizszintes,
lepcszetes.
III. A k:eget tarto edenv alakfa s:erinti csoportositas
konteneres: allo kontener, Iekv kontener, agykontener, zsakkontener, oszlopkontener,
medences,
csatornaszer (valyus),
talcas.
IV. A k:eget tarto edenv anvaga s:erinti csoportositas
lagy manyag kontener (Ioliakontener),
kemeny manyag kontener (cserep, dobozkontener),
beton,
veg stb.
V. A tapanvagok kifuttatasanak modfa s:erinti csoportositas
tapoldat,
tapIilm,
tapkd,
csepegtet,
aramoltatasos,
110
arasztasos,
sllyeszteses,
esztet stb.
A vilagon jelenleg hasznalatos szamos megoldasnak tbb elnye, de bizonyos hatranyai is vannak a
hagyomanyos, talajon valo termesztessel szemben, ezek a kvetkezk (TARJANYINE, 1980):
A: i:olalt talafon valo termes:tes elonvei.
nem szkseges a termeszteshez jo minseg talaj, olyan krzetekben is lehetseg nyilik a termesztesre, ahol
rossz a talaj minsege,
nem igenyli az egyre nehezebben es dragabban beszerezhet szerves tragyat,
az automatizalas es gepesites kvetkezteben cskken a kezimunkaer-igeny,
kizart vagy minimalis a talajbol adodo Iertzes veszelye,
a szervetlen es manyag eredet kzegek szerkezetenek stabilitasa jobb, mint a talajoke, hosszabb idn
keresztl hasznalhatok,
az egyes krnyezeti tenyezk a nvenyek igenyenek megIelelen jobban szabalyozhatok,
a termekek a kevesebb nvenyvedszer-Ielhasznalas kvetkezteben az emberi szervezet szamara kevesbe
karosak.
A: altalanos beve:eteset akadalvo:o tenve:ok es hatranvai.
nagyobb a beruhazasi igenye, mint a hagyomanyos termesztese,
Iejlett technikat, bonyolult mszaki megoldasokat igenyel, ami korszer szervizhalozat mkdeset Ieltetelezi,
igen nagy Ioku szakmai Ielkeszltseget vagy jol mkd szaktanacsado szolgalatot igenyel,
csak teljes technologiai Iegyelemmel zemeltethetk.
Az izolacios termesztes szamos technologiai valtozata kzl harom megoldas terjedt el nagyobb Ielleten
Europaban. Meg kell jegyezni, hogy van nehany eljaras, amely atmenetet kepez a hagyomanyos talajon valo
hajtatas es az izolacios termesztes kztt. Ezeknek jellemzje a nagy adagu tzeg, komposzt, Iakereg hasznalata
(30100 l/m2), amely kiIogastalan szerkezet kzeget nyujt a gykerek Iejldesehez, de a talajbetegsegek es
kartevk vonatkozasaban az izolacio hianya miatt Iertzttek. Az evenkent kiszort nagy mennyiseg komposzt
idvel olyan vastag termreteget kepez, hogy a gykerzet az eredeti talajba nem hatol le, a tapanyagot es a vizet
a komposztbol veszi Iel. Fleg Eszak- es Kzep-Europa egyes orszagaiban alkalmazzak ezt a modszert, ahol
olcsoak a tzegek, es az ipari komposztok beszerzese viszonylag egyszer.
A) A konteneres termes:tes elssorban ott terjedt el, ahol a talajok ersen elIertzdtek, de a szakmai es
technikai Ieltetelek nem voltak meg a mszakilag sokkal bonyolultabb vizkulturas eljarasok bevezetesere. Nagy
elnye a konteneres termesztesnek, hogy kisebb technologiai pontatlansagok nem okoznak szamottev
termeskiesest vagy minsegromlast a hajtatas soran. Varhato, hogy klnbz valtozatai a jvben nalunk is
elterjednek nagyobb Ielleten, nemcsak a zldseghajtatasban, hanem a Iaiskolai termesztesben es a
disznvenykulturakban is.
A kontenerkzeg szerkezetevel es tapanyagtartalmaval szemben a kvetkez minsegi Ielteteleket tamasztjuk.
1. A vi:kapacitasa (VK) legalabb erje el a 40 terIogatszazalekot, de egyes nvenyekhez (pl.: uborka, paprika,
111
dinnye) kivanatos az 5055.
2. A levegokapacitas (LK) minimalisan 2025 terIogatszazalek legyen, dinnyehez, uborkahoz es paprikahoz
3040 a kivanatos.
3. A porusterfogat (PT) a paradicsom, a kaposztaIelek es a Iejes salata eseteben 6075 terIogatszazalek kztt
legyen, a talajszerkezet irant igenyesebb nvenyeknel kzelitse meg a 8090-ot.
4. A talafterfogat-tmeg (TTS) az elz parameterekbl adodoan 0,50,8 g/m3 kztt valtozzon.
5. A k:eg kemhatasa (vizben merve) 6,57,5 pH legyen.
6. A tapanvagtartalom hatarertekeit a 18. tabla:at tartalmazza (GHLER-Iele gyorsmodszer alapjan
meghatarozva).
NvenyIaj NO3 K2O P2O5
egesz
evben
MgO
egesz
evben
oktobertl
marciusig
aprilistol
szeptemberig
karositasi
hatas
januartol
decemberig
karositasi
hatas
Uborka, sargadinnve
Szerves anyagban
gazdag (10
Ieletti
szervesanyag-tartalom)
kzeg
175300 250400 800
Ielett
120015003000
Ielett
6901035290415
Gyengebb
minseg
kzegek (10
alatti
175300 250400 700
Ielett
7202000 2400
Ielett
6901035250332
Paprika, paradicsom, tofasgvmlcs, karfiol
Szerves anyagban
gazdag kzeg
(10 Ieletti
100175 100175 500
Ielett
450780 1800
Ielett
400570 166250
Gyengebb
minseg kzeg
(szervesanyag-tartalom
10 alatt)
100175 100175 400
Ielett
390600 1560
Ielett
400570 133216
Egveb
:ldsegfafok
80150 80150 400
Ielett
360600 1200
Ielett
340460 133216
18. tblzat - A zldsghajtat kzegek (talajok) tpanyagrtk-hatrai mg/100 g talaj
(GEISSLER, 1976 nyomn)
112
Szoros sszeIgges mutathato ki a gykerrgzit kzeg mennyisege es a termesztes biztonsaga kztt. Minel
kisebb kzegben probaljuk a nvenyeket megnevelni, annal nagyobb Iigyelmet kell Iorditani a Iolyamatos viz-
es tapanyagellatasra. Nagyobb Ildtmeg jobban kepes toleralni a vizes tapanyag-adagolas egyenltlensegeit,
lassabban szarad ki, tbb tapanyagot tarol. A jelenleg hasznalt kontenerek uborka, dinnye es paradicsom
eseteben 500010 000 ml/nveny, a paprikanal 25005000 ml/nveny.
A kontener alakja, elhelyezesenek modja (allo kontener, Iekv kontener, agykontener stb.) elssorban technikai
es zemszervezesi okoktol Igg. A Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetem Zldsegtermesztesi Tanszeken
eredmenyes kiserleteket Iolytattak Iekv zsakkontenerekkel es kismeret allo kontenerekkel. Az zemi
termesztesben uborkanal bevalt a 1020 cm magas agykontener, paradicsomnal a 6070 cm szeles allo
zsakkontener.
B) A vi:kulturas talaj- es Ildkeverek nelkli termes:tes hosszu multra tekint vissza, sokaig mint
erdekesseget tartottak szamon, majd mint vizsgalati modszert alkalmaztak a tapanyagkutatasban, gyakorlati
jelentsege, zemi alkalmazasa hosszu ideig nem volt. Az 1970-es evek kzepetl Hollandiaban es Angliaban
kezdtek a kerteszetekben bevezetni. Napjainkban jelentektelen Ielletektl eltekintve az uborkat, a
paradicsomot, a paprikat es a tojasgymlcst hajtatjak igy a holland, a dan, a belga es az angol kerteszetekben.
A ,hagyomanyosnak szamito vizkulturas termesztes eseteben egy vastagabb gykerrgzit kzeget alakitanak
ki. A kzeget kepez anyagok kemiailag teljesen neutralisak, kizarolag a gykerek rgziteset es a tapoldat
vezeteset szolgaljak. Viz- es tapanyagmegkt kepessegk nincs. Ilyen celra altalanosan elterjedt a kavics es a
kgyapot hasznalata. A 2030 cm vastag gykerrgzit kzeget valamilyen modszerrel hosszabb-rvidebb
idre, napjaban tbbszr is Ieltltik, igy gondoskodnak a nvenyek vizes tapanyagigenyerl. A gykerekhez
juttatott tapoldatot ujbol sszegyjtik, kemiai, Iizikai parametereit ellenrzik, illetve ujbol beallitjak a nveny
szamara optimalis szintre, majd ismet a gykerekhez vezetik.
C) Lenyegeben a vizkulturas termesztes egyik valtozata a napjainkban nagy Ielleten alkalmazott NFT-mods:er
(nutrien Iilm technique tapanyagIilm-modszer). Annyiban klnbzik a vizkulturatol, hogy a gykerrgzit
kzeg aljan allandoan vekony tapoldatreteg Iolyik. Ebbl a nvenyek vizes tapanyagIelvetele Iolyamatos, es a
vekony tapoldatreteg lehetve teszi a nveny gykerzetenek az allando levegzttseget is. A modszer a
hagyomanyos vizkulturahoz kepest keves tapoldatot igenyel, maganak a gykerrgzit kzegnek a Ielhasznalasa
is minimalis. A kgyapotot ketevenkent cserelik es evente Ierttlenitik, altalaban gzzel. A tapoldat sszetetelet
mikroprocesszorok segitsegevel Iolyamatosan ellenrzik. A mikroprocesszorok ha szkseges automatikusan
modositjak az sszetetelt, a h- es a Ienyviszonyoknak megIelelen, programok segitsegevel beallitjak az oldat
tmenyseget, hmersekletet, pH-erteket stb. Az NFT-modszerrel (amely a komputerek iranyitasaval a nvenyek
szamara a krnyezeti Ielteteleket optimalis szintre allitja be) a paradicsomhajtatasban egyes zemeknek sikerlt
elernik a 45 kg/m2-es termesatlagot eves szinten. Ez a termesztesi modszer joggal nevezhet iparszer
zldseghajtatasnak, a kezi munkak a Iitotechnikai es a szedesi munkakra korlatozodnak. Igen magas szint
technikai Ielkeszltseget, nagy szakertelmet, szervezett szaktanacsado halozatot es kiepitett szervizrendszert
igenyel.
113
48. bra - Kontneres paprikatermeszts (fot: KOVTS ZOLTNN)
114
49. bra - Az NFT zldsgtermesztsi mdszer vzlata
115
116
8. fejezet - Termesztstechnikai
munkk
A nvenyek jo Iejldese, nagy termesatlagok elerese csak eletIelteteleik optimalis kielegitese eseten varhato. A
termesztes soran azonban a tenyleges krnyezeti adottsagok es a nvenyek igenyei lenyegesen klnbznek. A
termesztestechnikai munkak elsdleges Ieladata, hogy a kedveztlen krnyezeti adottsagokat megvaltoztassa es
a nvenyek igenyeihez kzelit Ielteteleket hozzon letre.
A termesztestechnika mas neven agrotechnika sokIele mveletet Ioglal magaban. Azokat a mveleteket,
amelyek a nveny krnyezetet valtoztatjak, alakitjak, kotechnikai eljarasoknak nevezzk. Ide tartozik a
tapanyagellatas, a talajmveles, az ntzes es agrotechnikai hatasat tekintve a nvenyvaltas vagy vetesIorgo is.
A termesztes soran olyan mveletek is szksegesek lehetnek, amelyeket kzvetlenl a nvenyeken vegznk (pl.
ktzes, honaljazas, metszes, levelek eltavolitasa stb.). Ezeket a mveleteket fitotechnikai eljarasoknak
nevezzk.
A terjesztestechnikai munkak eszkz- es munkaer-igenyesek, ezert a termelesi kltsegek nagy resze e
mveletek elvegzesebl adodik. Az agrotechnikai munkak alapos es sokoldalu ismerete a termesztes soran
nelklzhetetlen.
8.1. Trgyzsi ismeretek
8.1.1. Trgyzsi aIapfogaImak
A tragva a nvenyek tapanyagigenyenek kielegitesere hasznalt klnbz sszetetel es halmazallapotu
anyagok gyjtneve.
Tragva:as Iogalman a szerves vagy szervetlen tragyaanyagok talajba, a nvenyek lombjara vagy a
termeszthely legterebe valo juttatasat ertjk.
A termesztes soran alkalmazott tragyazasi mveletek szakszeren sszeallitott rendszeret pedig tragva:asi
rends:ernek nevezzk.
A tragyazasi rendszer elemei:
a tragya megvalasztasa;
a tragyamennyiseg (-adag) meghatarozasa;
az elosztas, kiszoras es talajba juttatas modja;
a tragyazas idpontja.
8.1.2. Trgyaanyagok
A zldsegtermeszt zemekben hasznalatos tragyak alapanyaguk szerint a kvetkezkepp csoportosithatok:
117
szerves tragyak,
szervtelen asvanyi vagy mtragyak,
bakteriumtragyak.
A csoportokba tartozo tragyaanyagok halmazallapotuk, eredetk, a mtragyak ezenkivl hatoanyag-tartalmuk
alapjan is sokIelek (19., 20. es 21. tabla:at).
Megnevezes Szilard Folyekony Legnem
Szerves tragyak istallotragya(almos)
komposzttragya
tzeges tragyak
zldtragya
higtragya
(alom nelkli
istallotragya)
szen-dioxid-tragya
Asvanyi es
mtragyak
Nitrogenmtragyak
FoszIormtragyak
Kaliummtragyak
Mikroelemmtragyak
sszetett
mtragyak
komplex
mtragyak
Nitrogenmtragyak
sszetett
mtragyak
komplex
mtragyak
Bakteriumtragyak
19. tblzat - A trgyaanyagok csoportostsa
Megnevezes Viztartalom
()
Szerves
anyag
()
Tapelemtartalom
()
N P2O5K2O
BaromIitragya 56,0 26,0 1,631,54 0,85
Juhtragya 69,0 29,0 0,820,24 0,65
Lotragya 70,5 26,0 0,570,28 0,52
Nyultragya 73,0 25,0 0,800,20 0,70
Trgyaanyagok
118
Szarvasmarhatragya 77,0 20,0 0,430,24 0,48
Tzeges
sertestragya
72,4 25,0 0,450,19 0,60
Tzeges
Iekaltragya
62,5 31,0 0,910,73 0,37
Higtragya 92,0 7,3 0,460,14 0,55
Tragyale 96,0 1,7 0,190,01 0,40
Komposzttragya 61,3 28,5 0,380,25 0,42
Zldtragya
csillagIrt 91,6 8,0 0,290,07 0,19
napraIorgo 89,9 9,7 0,240,03 0,31
20. tblzat - A szerves trgyk vegyi sszettele
Megnevezes Halmazallapot Makrotapelem-tartalom
()
MikrotapelemelIordulas
N P2O5K2OMgO Fe Cu Zn MnB Mo
Ammonium-nitrat szilard 34,0
Petiso szilard 25,0
Agronit szilard 28,0
Karbamid szilard 46,0
Ammonium-szulIat szilard 20,5
SzuperIoszIat szilard 18,0
Kalium-klorid szilard 40,0
60,0
Kalium-szulIat szilard 50,0
Mikramid szilard 45,0 0,5
Trgyaanyagok
119
Plantosan 4 D szilard 20,0 10,0 15,0 6
Buviplant szilard 20,0 10,0 15,0 4
Volldnger szilard 14,0 7,0 21,0 1
Lomasol Iolyekony 5,0 20,0 10,0
Peretrix III. Iolyekony 5,0 8,0 10,0
Plantan Iolyekony 9,0 9,0 7,0
Wuxal Iolyekony 9,0 9,0 7,0
Fitohorm
Standard Z.
Iolyekony 1,5 2,5 1,0
21. tblzat - A zldsgtermesztsben hasznlt mutrgyk tpelemtartalma
A szerves trgyk hatasa sokoldalu es tartos. Szerves anyagaik taplalekaul szolgalnak a lebontast vegz
talajellenyek szamara, amelyek az eletmkdesk soran Iokozatosan tarjak Iel es bocsatjak a nvenyek
rendelkezesere a szerves anyagban megkttt tapelemeket. A szerves tragyak ezert Iolyamatos es egyenletes
tapanyagellatast tesznek lehetve.
A lebontasuk soran keletkez humuszkolloidok nvelik a talajviz- es tapelemmegkt kepesseget, tehat javitjak
a talaj termekenyseget.
Az asvanyi eredet mutrgykkal a nvenyek szamara nelklzhetetlen taplaloelemek juttathatok a talajba.
Hasznalatuk elsdleges celja a nvenyek altal kivont tapanyagok vissszapotlasa.
Humuszszegeny talajokon, ntzetlen krlmenyek kztt a mtragyak hatasa cskken. Ilyenkor a szerves es
mtragyak sszehangolt hasznalataval a termesatlagok jobban nvelhetk.
Talaj nelkli zldseghajtatasban (vizkultura, kemokultura) viszont a vizben oldott mtragyak (tapoldat)
hasznalata kizarolagos szerephez jut.
A mtragyak hatoanyag-tartalmuk, a tartalmazott tapelemek szama (sszetetel) es halmazallapotuk alapjan
csoportosithatok.
Hatoanvag-tartalmuk alapjan nitrogen-, IoszIor-, kalium- es mikroelemtragyakat klnbztetnk meg.
A mtragyak ss:etetelk alapjan egy hatoanyagot tartalmazo egvedi mtragyak, a ket vagy tbb hatoanyagot
tartalmazo sszetett mtragyak, valamint a minden nelklzhetetlen nvenyi tapanyagot tartalmazo komplex
mtragyak csoportjaba sorolhatok.
Halma:allapotuk alapjan szilard es Iolyekony mtragyakat klnbztetnk meg, ami a kereskedelmi
Iorgalomban valo megjelenesi Iormajukat jelzi.
A mtragyak szallitasa es kiszorasa nagy hatoanyag-tartalmuk kvetkezteben knnyebb es olcsobb. A
mtragyak aranak rohamos nvekedese, valamint a krnyezetvedelmi szempontok azonban a mtragyak
esszeren takarekos hasznalatat indokoljak.
A trgya mennyisgnek
meghatrozsa
120
8.1.3. A trgya mennyisgnek meghatrozsa
A zldsegtermeszt zemekben alkalmazott tragva:asi rends:erek a tapanyag-visszapotlas szintje, a
tragyaadagok nagysaga alapjan a kvetkezk lehetnek:
Ieltlt,
tartalekolo,
visszapotlo,
talajzsarolo.
Feltlt tragyazasi rendszer eseten a talajt rendkivl nagy adagu szerves es mtragyakkal luxusellatas
szintjere tltik Iel. Hasznalata a maximalis termesatlag eleresere trekv zldseghajtatasban elterjedt.
Tartalkol tragyazasi rendszer alkalmazasakor egy-ket, a talajban jol megktd tapelembl (pl. P es K) a
kivont mennyisegnel nagyobb adagot adunk a talajba. Igy ebbl az elembl lassu Ieltltdes indul meg, vagy
adagolasa egy-egy evben sznetelhet. E rendszer alkalmazasa a tapelemek megktesere kepes agyag- vagy
humuszkolloidokban gazdag, de tapelemekben szegeny talajon indokolt.
Visszaptl tragyazasi rendszer eseten az evi tapanyag-visszapotlas merteke, a tervezett termelessel kivont
taplaloanyag mennyisegehez es a tragyahatoanyagok ertekeslesehez igazodik. A szantoIldi zemi
zldsegtermesztesben ezt a tragyazasi rendszert hasznaljak altalanosan.
Talajzsarol tragyazasi rendszer eseten a tragyazassal visszapotolt tapanyagok mennyisege kisebb a nvenyek
altal kivont tapelemek mennyisegenel. Ez a rendszer termeszettl Iogva gazdag es tragyaval tulsagosan Ieltlttt
talajok eseteben tudatosan alkalmazhato, tragyabeszerzesi nehezsegek eseten pedig kenyszer kvetkezmeny
lehet.
A: istallotragva-adagok nagvsaganak megallapitasakor tbb tenyezt kell Iigyelembe venni. A tenyezk kzl a
termesztes intenzitasi Ioka, a rendelkezesre allo tragya mennyisege, tovabba a tragyaelosztas modja iranyado.
SzabadIldi zldsegtermeszt zemekben a 3540 t/ha istallotragya-adag a leggyakoribb. Ezt teljes adag
tragyazasnak nevezzk.
Gyenge tragyaellatas es mersekelten szervestragya-igenyes nveny termesztesekor fl adag (1820 t/ha)
istallotragyazas vegezhet.
Kis adag tragyazas Ieszek- es sortragyazaskor hasznalatos. Feszektragyazaskor 68 t/ha, sortragyazaskor
1015 t/ha az adag nagysaga.
Nagy adag istallotragyazas a :ldseghaftatasban szokasos, ahol 70150 t/ha (715 kg/m2) tragyat juttatnak a
talajba.
Fontos Ieladat a szkseges es gazdasagos mtragvaadag szakszer meghatarozasa. Tulzott adagolasuk
nvenykarosito es kltsegnvel hatasuk miatt ketszeresen is karos. A tapelemek helytelen (a szksegestl
elter) aranya a mtragyazast hatastalanna teszi, mivel az elert termes nagysaga a minimumban lev tapelemhez
igazodik (Liebig trvenye).
A mtragyaadag meghatarozasakor a korszer zldsegtermesztesben a talaj tapanyagtartalmarol tajekoztato
laboratoriumi talafvi:sgalat adataira tamaszkodunk. A nvenvelem:es modszeret reszben hianybetegsegek
okainak Ielderitesere, reszben a tapanyagellatas tenyeszid alatti ellenrzesere vegzik.
A szantoIldi zldsegtermesztesben a haromevenkenti talajvizsgalat az altalanos, a zldseghajtatasban evenkent,
A trgya mennyisgnek
meghatrozsa
121
a tbbes termesztes eseten minden nveny ltetese eltt vegeznek talajvizsgalatot.
A szantoIldi zldsegtermeszteshez hasznalhato mtragyazasi ismereteket a Nvenyvedelmi es Agrokemiai
Kzpont (MEM-NAK) altal 1981-ben kiadott modszerknyv tartalmazza. Ebben a mtragvaadagok
meghatarozasakor szamitasba veszik:
a termhely talaptipusat, ktttseget es mesztartalmat,
a talaj tapanyagtartalmat,
a zldsegIaj Iajlagos tapanyag-, illetve mtragyaigenyet,
a tervezett termes mennyiseget,
az elvetemeny es szervestragyazas modosito hatasat.
A modszer tehat minden olyan tenyezt szamitasba vesz, amely a tudomany jelenlegi allasa szerint a
mtragyaadag nagysagat beIolyasolja.
A termhely talajtipusa alapjan a zldsegterm talajok lehetnek:
I. csernozjom talajok,
II. barna erdtalajok,
III. kttt reti es glejes erdtalajok,
IV. laza homoktalajok.
Ezeket a termhelyeket a nitrogen- es kaliumellatottsag megitelesekor ktttseg alapjan, a IoszIorellatottsag
megitelesekor pedig mesztartalom alapjan meg ket-ket csoportra bontjak (22., 23. es 24. tabla:at). Igy az
atlagosnal ktttebb (illetve meszesebb) es az atlagosnal lazabb (illetve meszhianyosabb) talajokra mas-mas
tapanyag-hatarertekek jelentik a tapanyag-ellatottsag minseget.
SzantoIldi
termhely
KA Humusz ()
igen
gyenge
gyenge kzepes jo igen
jo
I. ~42 2,00 2,012,402,413,003,014,004,01
42 1,50 1,511,901,912,502,513,503,51
II. ~38 1,50 1,511,901,912,502,513,503,51
38 1,20 1,211,501,512,002,013,003,01
III. ~50 2,00 2,012,502,513,303,314,504,51
50 1,60 1,612,002,012,802,814,004,01
A trgya mennyisgnek
meghatrozsa
122
IV. 30380,70 0,711,001,011,501,512,502,51
30 0,40 0,410,700,711,201,212,002,01
22. tblzat - A talaj humusztartalmnak hatrrtkei (a nitrognelltottsg
megtlshez) (A szntfldi zldsgnvnyek mutrgyzsi irnyelvei, 1981)
SzantoIldi
termhely
Karbonatossag
(CaCo3 )
P2O5 ppm
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen jo
I. ~1 50 5190 91150151250251450
1 40 4180 81130131200201400
II. ~1 40 4170 71120121200201400
1 30 3160 61100101160161360
III. ~1 40 4170 71110111180181380
1 30 3160 61100101150151350
IV. ~1 50 5180 81130131250251450
1 30 3160 61100101200201400
23. tblzat - A talaj AL-oldhat foszfttartalmnak hatrrtkei (a
felvehetfoszfor-elltottsg megtlshez) (A szntfldi zldsgnvnyek mutrgyzsi
irnyelvei, 1981)
SzantoIldi
termhely
KA K2O ppm
igen
gyenge
gyenge kzepesjo igen jo
I. ~42 100 101160161240241350351550
42 80 81130 131200201300301500
A trgya mennyisgnek
meghatrozsa
123
II. ~38 90 91140 141210211300301500
38 60 61100 101160161250251450
III. ~50 150 151250251380381500501700
50 120 121200201330331450451650
IV. 303890 91120 121160161220221420
30 50 5180 81120 121180181380
24. tblzat - A talaj AL-oldhat kliumtartalmnak hatrrtkei (a
felvehetklium-elltottsg megtlshez) (A szntfldi zldsgnvnyek mutrgyzsi
irnyelvei, 1981)
A tapanyag-ellatottsag megitelesekor a talajvizsgalati adatok alapjan igen gvenge gvenge k:epes fo igen
fo minsitest kaphat a talaj. A mtragya ervenyesleset, valamint a nveny altal kivont (egysegnyi termesben
Ielhalmozott) tapelemek mennyiseget a talaj tapanyag-ellatottsaga lenyegesen beIolyasolja. Ezert a zldsegIajok
Iajlagos mtragyaigenye (kg/t termes) a talaj tapanyag-ellatottsaganak Ielsorolt Iokozatainal elter ertekeket
mutat. Ezeket a Iajlagos mtragyaigenyt kiIejez ertekeket a modszerknyv zldsegIajonkent kln tablazatban
kzli.
Az egysegnyi terletre (ha) szkseges mtragya mennyiseget (kg) a Iajlagos mtragyaigeny (kg/t) es tervezett
termestmeg (t/ha) szorzata adja.
Ezt az erteket pillangos elvetemeny es szervestragyazas eseten cskkenteni kell. Nagy tmeg, nitrogenben
szegeny szarmaradvany beszantasakor viszont a nitrogenmtragya adagjat nvelni lehet.
Az ismertetett modszer a gyakorlatban jol alkalmazhato, ennek ellenere Iolyamatos Iejlesztese, Iinomitasa
indokolt.
A mtragyaadagok nagysaganak meghatarozasa a zldseghajtatasban ugyancsak a laboratoriumi talajvizsgalat
adataira tamaszkodik, szamos vonatkozasban megis elter a szabadIldi termesztesben alkalmazott modszertl.
Igy elteres van a talajvizsgalatok modszereben es ennek kvetkezteben a tapanyagellatast jelz ertekekben is.
A modszerben tapasztalhato eltereseket az indokolja, hogy a zldseghajtatasban hasznalt talajok szerves
anyagban gazdagok, tapanyagokkal Ieltltttek, igy a kisebb klnbsegek erzekelesere a szantoIldi talajok
minsitesere szabvanyositott talajvizsgalati modszerek nem Ielelnek meg.
8.1.4. A trgyaeIoszts s -bemunkIs mdja
A tragvaelos:tas Iogalman a Ielletre juttatas egyenletesseget ertjk. A tragyaelosztas modjai:
terites,
sortragyazas,
A trgyaeIoszts s
-bemunkIs mdja
124
Ieszektragyazas.
A terts a legaltalanosabb tragyaelosztasi modszer. Teriteskor a tragyat a talaj (vagy lombtragyazas eseteben
a nveny) Ielleten egyenletesen osztatjak el. Nagyzemekben a szerves tragya szervestragya-szoro geppel, a
szilard mtragya mtragyaszoro geppel, a tapoldat ntzrendszeren at, lombtragya pedig a permetezgeppel
terithet el egyenletesen.
Sortrgyzskor a tragyaanyagot a nvenysorok ala vagy a nvenysorok melle helyezik el. Szeles sorkz
nvenyeknel (pl. uborka) alkalmazhato, kiszemi modszer. Szerves es asvanyi tragyak egyarant hasznalhatok
sortragyakent. A szerves tragyak soros elhelyezeset a tragyatakarekossag kenyszere indokolja. Szerves tragyabol
erett istallotragya vagy komposzttragya hasznalhato, amelyet ekevel nyitott barazdaba helyeznek, majd gepi
vagy kezi ervel Ilddel takarnak. A mtragyak soros elhelyezesere a kombinalt vetgep alkalmas, amely a
mtragyat a magsorok melle, a magvetes melysegebe vagy annal kisse melyebbre juttatja a talajba.
A fszektrgyzs nagy terallasu zldsegnvenyek (dinnye, tk) ltetese eltt hasznalatos tragyazasi mod.
Jellegzetesen kiszemi modszer, ugyanis a mvelet csak kezi ervel vegezhet. Utohatasa is kedveztlen, mert a
kvetkez evekben a Ieszkek helyere kerl nvenyek ersebben Iejldnek, az allomany egyenetlen (un.
bujaIoltos) lesz.
A tragya soros es Ieszkes elosztasa eseten az egysegnyi tragyara juto termesnvel hatas nvekszik, vagyis a
tragya hatekonyabban hasznosul.
A tragvabemunkalas csak a talajra teritett tragyak eseteben jelent gondot. A tragyaanyagok talajba juttatasanak
melyseg es eszkz tekinteteben is sokIele modja alakult ki.
Az istallotragya egyik alkalmazzasi modja a talajtakaras. Ilyenkor a Ielszinre teritett erett istallotragyat nem
mvelik be a talajba, mert a szigeteles (a h- es vizgazdalkodas egyenletesebbe tetele) es az es vagy az
ntzviz altali tapanyag-bemosodas reven a tapanyagellatas a Ieladata.
A tragyaanyagok sekelv bemunkalasa (515 cm) a nvenyek vetese eltt, a kezdeti Iejldes gyorsitasa celjabol
adott mtragyak talajba mvelesekor altalanos. A bemunkalasra porhanyito talajmvel eszkzk (tarcsas
borona, kultivator, kombinator) hasznalhatok.
A tragya melv bemunkalasa (2050 cm) a szerves tragyak es az sszel kiszort mtragyak bemvelesekor
altalanos. A tragyaanyagokat a mvelt talajreteg vastagsagaval egyez melysegig dolgozzak a talajba. A
mveles melysege leggyakrabban 2035 cm, kiveteles esetben (pl. spargatelepites eltt) 4050 cm is lehet.
Eszkze zemekben az eke, hazikertekben az aso.
A tragyabemunkalas klnleges tipusa a tragya ntzvizzel valo kijuttatasa (tapoldatozas). A tapoldat a talajba
szivarog, es tapanyagait a nveny a gykerein at veszi Iel. Tapoldatozaskor a bemunkalas melysege a
beszivargas melysegevel azonos, es a vizgadag nagysagaval szabalyozhato.
8.1.5. A trgyzs idpontja
A tragyazasi idpont meghatarozasakor a termesztett nveny szaporitasi idpontjahoz igazodunk.
Annak alapjan, hogy a tragya milyen idszakban (a vetes eltt vagy a tenyeszid Iolyaman) kerl a talajban,
megklnbztetnk:
alaptragyazast,
indito (starter) tragyazast es
A trgyzs idpontja
125
Iejtragyazast.
Az alaptrgyzs celja hosszabb ideig hato, nagy mennyiseg tapanyag beIorgatasa a mvelt talajreteg teljes
melysegebe. A melyebb, ezert tartosan nedves talajretegbe dolgozott alaptragyat a nvenyek ntzes nelkli
termesztesben es szarazsag idejen is jol hasznositjak. Az alaptragyazast a tenyeszidszakon kivl vegzik, ideje
az alapvet talajmvelesi munkakkal esik egybe. A legtbb zldsegnveny eseteben az alaptragyazas idszaka
az sz, de a nyari es az szi vetes nvenyek tavaszi es nyari alaptragyazasa is indokolt lehet. Alaptragyazasra a
szerves es a mtragyak egyarant hasznalatosak. A szerves tragyak kzl az istallotragyat, a zldtragyat es a
tzeges tragyakat, a mtragyak kzl elssorban a talajban jobban ktd IoszIor- es kaliumtartalmu
mtragyakat kell alaptragyakent bemvelni. A kimosodasra hajlamos nitrogenmtragyak alaptragyakent valo
reszleges kijuttatasa csak kttt talajokon es a korai vetes nvenyek termesztesekor indokolt. Az alaptragyak
altalaban melyszantassal, az evel zldsegnvenyek szamara pedig melyIorgatassal mvelhetk a talajba.
Az indt (starter) trgyzs celja mint a nevebl is kitnik a keles utani kezdeti Iejldes segitese,
palantak ltetese eseten ezenkivl a begykerezes gyorsitasa. Ajanlott idpontja kzvetlenl a vetes eltt vagy a
vetessel egy idben van. A tragyabemveles melysege a vetes, illetve az ltetes melysegevel egyezik vagy azt
alig haladja meg.
Az indito tragyazasra hasznalt tragyakkal szemben alapkvetelmeny, hogy knnyen oldodo es gyorsan Ielvehet
alakban tartalmazzak a nvenyi tapanyagokat. A szerves tragyak kzl a komposztalt istallotragya, a dusitott
komposzttragya, a mtragyak kzl Ikent nitrogentartalmu mtragyak hasznalhatok indito tragyazasra.
ntzeses termesztesben IoszIor- es kaliumtartalmu egyedi es sszetett mtragyak is jo hatasIokkal adhatok
indito tragyakent.
A talajba mveles modja valtozatos. Legelterjedtebb a tragya Ielleti elteritese es a vetes eltti talaj-elkeszitest
vegz gepekkel (tarcsas borona, kultivator, kombinator stb.) valo sekely bemunkalasa.
Magvetes eseten az indito tragya kombinalt vetgeppel, a megvetessel egy idben is kijuttathato. A
zldsegtermesztesben elterjedt modszer a palantaknak hig tapoldattal valo bentzese, ami ugyancsak az indito
tragyazas Iogalomkrebe tartozik.
A fejtrgyzs Iogalomkrebe a termesztett nvenyek tenyeszideje alatt vegzett tragyazasi eljarasokat
soroljuk.
A Iejtragyazas celja a nvenyek tapanyagigenyenek Iolyamatos es egyenletes kielegitese az egesz tenyeszid
Iolyaman. Az idszakosan jelentkez tapanyagszegenyseg megszntetesere es az ebbl adodo lassu Iejldes
meggyorsitasara latvanyos hatas erhet el Iejtragyazassal.
Fejtragyazasra csak vizben oldhato, knnyen Ielvehet hatoanyagot tartalmazo tragyaszerek hasznalhatok. A
zldsegtermesztes gyakorlataban a Iejtragyazasnak sokIele modszere alakult ki. Ezek:
szilard mtragyazas,
tapoldatozas (oldattragyazas),
lomb- vagy permettragyazas,
CO2- (gaz-)tragyazas
szerves tragyaval valo talajtakaras
A CO2-tragyazas csak Iedett terleten Iolyo zldseghajtatasban alkalmazhato. A lombtragyazast minden
termesztesi Ieltetel (ntzetlen es ntztt szabadIldi termesztes, zldseghajtatas) eseten jo hatasIokkal vegzik.
A tbbi Iejtragyazasi modszertl csak ntzeses viszonyok kztt varhato biztos eredmeny.
TaIajmveIs
126
8.2. TaIajmveIs
8.2.1. A taIajmveIs fogaIma s cIja
A talajmvelesen a talajnak klnIele eszkzkkel valo mechanikai alakitasat, megmunkalasat ertjk.
A talajmveles elsdleges Ieladata a talaf levego- es vi:ga:dalkodasanak favitasa. Az es es az ntzviz altal
eliszapolt talajt talajmvelessel tesszk levegsse. Hatasara a tenyeszidben jobb lesz az oxigenellatas, a teli
idszakban lehetve valik a hole beIogadasa. A nedves, tmtt talaj kapillaris vizvesztesege a Iels reteg
porhanyitasaval szntethet meg, a Ielig kiszaradt, rgs talaj parolgassal, vizgzdiIIuzioval valo kiszaradasa
tmritessel akadalyozhato meg.
A leveg- es viztartalom szabalyozasa kzvetve a ho- es tapanvag-ga:dalkodasra is kihat. A tulzottan nedves
talaj mersekli a talaj Ilmelegedeset es a szerves tragyak lebontasat, akadalyozva ezzel a nvenyek nvekedeset
is. A gyakori talajmveles azonban tapanyagveszteseget is okozhat, gyorsul a szervesanyag-lebomlas, nvekszik
a tapanyag-kimosodas veszelye, tovabba rontja a talaj szerkezetet, es karosan beIolyasolja a talaj eletet.
A mely talajmveles elsegiti a gvkerek knnyebb es melvebb lehatolasat. Nagyobb gykerzet nagyobb Ild
Ieletti szarat nevel, amely nagyobb termesre kepes.
A talaj Ielszine a tenyeszid alatti mechanikai hatasok kvetkezteben (Ikent a gepek kerekei nyoman)
sszetmdik, elveszti morzsalekos szerkezetet. Forgato talajmvelessel a leromlott szerkezet Ieltalaj
felcserelheto a jo szerkezet also s:inttel.
A talajmvelesnek kimagaslo szerepe van a gvomnvenvek irtasaban. Szakszer talajmvelessel a szantoIld
gyomossaga a minimumra cskkenthet. Segitseget nyujt a talajmveles a talajlako allati kartevok ritkitasaban
is. A szantassal Ielszinre kerl rovarok jelents resze a madarak martalekava lesz.
A talajmveles szolgal a tragyaanyagok talajba juttatasara, a tarlo- es s:armaradvanvok bemvelesere es a
kireged evelo pillangos nvenvek feltresere is.
A talajmveles tehat sokoldaluan beIolyasolja a talaj termekenyseget, a nvenyek nvekedeset es Iejldeset.
8.2.2. TaIajmveIsi munkk s taIajmveI eszkzk
A Ieladatok sokretsege a talajmvel eszkzk valtozatossagat alakitotta ki, amelyeknek mechanikai hatasa is
valtozatos. A mechanikai hatasok I tipusai a kvetkezk:
talajIorgatas,
talajlazitas, -porhanyitas es -keveres,
talajegyengetes,
talajtmrites,
Ielszinalakitas.
Talajforgats. Forgataskor a Iels talajreteg a barazda aljara, az also talajreteg pedig a Ielszinre kerl. F
Ieladata a tragyaanyagok, a tarlomaradvanyok es a gyomnvenyek alatakarasa, valamint a talajretegek
Ilcserelese. A lemosodo talajkolloidok es tapanyagok Ielhozatalaval is hasznos Ieladatot tlt be. A Iorditassal
A taIajmveIs fogaIma s cIja
127
nagyIoku la:itas es bizonyos mertek porhanvitas es keveres is egytt jar. Az szi melyszantas lazito hatasa a
teli csapadek beIogadasanak segitese miatt az ntzetlen zldsegtermesztesben kimagaslo jelentseg.
A talajIorgato munkak kzl altalanosan elterjedt a s:antas, az asogep munkafa, a melvforgatas es az asas.
S:antasnak az eke munkajat nevezzk. Az eke talajmvelesben szerepet jatszo alkatreszei: az ekevas, a
kormanylemez, az eketalp, a csoroszlya es az elhanto. Az ekeves vizszintes iranyban metszi le a
barazdaszeletet. F kvetelmeny, hogy eles legyen. A gyker es viz altal nehezen athatolhato ,karos
barazdaIenek (eketalpbetegseg) kialakulasaert az eletlen ekevas okolhato. A kormanylemez alakja a Iorditas es
a porhanyitas merteket hatarozza meg. A csoroszlya metszi le Iggleges iranyban a barazdaszeletet. Jobb
metsz hatasa kvetkezteben a tarcsas csoroszlya terjedt el. Az elohanto az eketest ele szerelt, kicsinyitett
mvelszerszam, amelynek segitsegevel a barazdaszelet ket retegben kerl alaIorgatasra. Az elhantoval
levagott keskenyebb es sekelyebb (10 cm-es) szelet a barazda aljara kerl, igy a nvenymaradvanyok
leIorgatasa tkeletesebb. Evel pillangos nvenyek leszantasakor nelklzhetetlen eszkz.
A s:antas minosege a Iorgatas merteke, az alatakaras tkeletessege, a barazdaszelet porhanyulasi Ioka es a
vakbarazdak elIordulasa alapjan ertekelhet. A Iorgatas Iokat a kormanylemez tipusa mellett a
barazdaszelet melysegenek es szelessegenek aranya hatarozza meg. A szantasi melyseg nvelesevel a Iordulas
Ioka cskken. A porhanyulas Igg a talaj ktttsegetl, nedvessegtartalmatol, valamint az eke haladasi
sebessegetl. Kttt, szaraz talajon a rgsdes, kttt, nedves talajon pedig a kendes (szalonnas szantas)
veszelye nvekszik. Gyors szantas eseten a barazdaszelet jobban porhanyul, az optimalisnal nagyobb haladasi
sebesseg eseten azonban romlik a tarlomaradvanyok takarasanak minsege.
Jakbara:dakon a szantott terleten keletkez, lathato vagy Ilddel takart, mveletlen talajszeleteket ertjk.
Rossz ekebeallitas vagy gepvezetesi hiba (pl. szeleset Iog az eke) okozhatja.
A s:antas melvsege alapjan megklnbztethet:
hantas 10 cm melysegig
sekely szantas 1015 cm
kzepmely
szantas
1520 cm
melyszantas 2040 cm-ig
melyit
szantas
az addig mvelt
retegnel
melyebben vegzett
szantas
A szantasban elIogadott szabaly, hogy melyseget az eketalpreteg megszntetese veget evenkent valtoztatni
kell.
A s:antas iranvanak lejts terleten a lejtes iranyara merlegesnek kell lennie (erozio ellen), sik videken pedig
valtoztatni celszer.
Az eke tipusat tekintve hazankban az agveke terjedt el altalanosan, amelynek munkajat agvs:antasnak nevezzk.
Agyszantaskor Iorgasonkent ormok es os:tobara:dak keletkeznek, melyek a gepi munkak egyenletesseget
veszelyeztetik. Elegyengeteskrl gondoskodni kell.
TaIajmveIsi munkk s
taIajmveI eszkzk
128
Lejts terleteken valtoeket hasznalnak, amelynek munkaja nyoman egyenletes Ielszin sima vagy ronas:antas
keletkezik.
Melvforgatas a 4080 cm melyen vegzett Iorgatas neve. Eszkze a nagymeret eketesttel Ilszerelt melyIorgato
(rigol-) eke. A zldsegtermesztesben ilyen melyseg mvelesre evel nvenyek (sparga, torma) termesztese
soran kerl sor.
Hajtato letesitmenyekben az orom- es barazdamentes melymveles asogeppel vegezhet. Az asogep hegyes
kapahoz hasonlo mveltestei lassu Iorgo mozgassal vegzik a talaj Iorgatasat. Melymvelesre, erett istallotragya
bemvelesere kivaloan megIelel.
A hazikertekben a talaj Iorgatasos melymvelesere ke:i asot hasznalnak.
Talajlazts, porhanyts, kevers. A talajlazitas soran a talaj szilard reszei egymastol tavolabb kerlnek, es
levegtartalma megn. Ha a lazitaskor a mveleszkz a talajrgket Ielaprozza, porhanyitasrol beszelnk. Ha a
porhanyitott talajban a talajreszek egymashoz valo helyzete is megvaltozik, akkor a talaj kevereserl beszelnk.
Az emlitett Iizikai hatasok a talajmvel eszkzk munkaja soran legtbbszr egytt jelentkeznek, ezert az ilyen
mveletek vegzesere alkalmas eszkzket sszeIoglalo neven porhanyitoeszkzknek nevezzk, munkajukat
pedig porhanyitomunkaknak hivjuk. Ezek a kvetkezk:
boronalas,
kultivatorozas es kapalas,
tarcsazas,
talajmaras,
altalajlazitas.
A sekelyen vegzett porhanyitomunkak a talajban tarolt nedvesseg megrzeseben Iontos szerepet jatszanak,
jelentsegk az ntzetlen szabadIldi zldsegtermesztesben nvekszik.
A boronalas Iogalomkrebe tbbIele porhanyitoeszkz munkaja sorolhato. Kzlk legaltalanosabb a Iogas
borona (knny, kzepes nehez) hasznalata, de hasznaljak meg a krms boronat, a lancboronat es a tvis-
(sepr-)boronat is.
Valamennyi boronatipus a talaj Iels 310 cm-es reteget porhanyitja. Egyben a talajIelszin egyenetlensegeit is
megszntetik. Munkajuk nyoman a Iels talajreteg levegcsereje nvekszik, a porhanyos reteg szigetel hatasa
kvetkezteben pedig cskkent az also talajreteg kiszaradasanak a veszelye.
A boronak jo szolgalatot tesznek a vetagy elkeszitesekor, magtakaraskor, a Iogas borona pedig egyes
nvenyek (borso) kezdeti nvenyapolo talajmvelesere is hasznalhato.
A boronalas minseget javito szabalya, hogy 5060-os talajnedvessegnel a szantas iranyara Ierden es gyorsan
jarassuk, a Iogakra akado szerves anyagokat, a gyomnvenyek tarackjait pedig rendszeresen el kell tavolitani.
A kultivatoro:as a gepi kultivatorokkal, a kapalas a kezi kapakkal vegzett talajporhanyitas elnevezese.
Elsdleges celjuk a gyomnvenyek kivagasa, de kedvez a hatasuk a talajlevegzes segiteseben es az altalaj
viztartalekainak megrzeseben is.
A kultivatorok mvelteste es hasznalhatosaga valtozatos. Megklnbztetnk s:antofldi es sork:mvelo
kultivatorokat.
A szantoIldi kultivatorokat ves vagy ludtalp alaku mveltestekkel szerelik Iel. Jol hasznalhatok a
tenyeszidn kivli talajmvelesre (tarlohantas apolasa, vetes eltti talaj-elkeszites). Mvelesi melysegk 820
TaIajmveIsi munkk s
taIajmveI eszkzk
129
cm kztt valtoztathato.
A sorkzmvel kultivatorok mereven rgzitett szarnyas mveltestekkel vannak Ilszerelve. A szeles sorkz
kapas nvenyek sorkzeinek mvelesere hasznalhatok. Mvelesi melysegk 510 cm kztt valtoztathatok.
Keles utan sekelyebb mvelest vegznk, a tovabbi mvelesek melyithetk.
A valtozatos alaku es meret ke:i kapak a hazikerti nvenyapolo talajmveles legIontosabb eszkzei. zemi
hasznalatuk a gyomirto vegyszerezes miatt visszaszorult, sorkapalashoz, vegyszerrezisztens gyomok irtasahoz
azonban ott is nelklzhetetlenek.
A porhanyito talajmvel eszkzk csoportjaba soroljuk az un. klls kapa munkajat. Hosszu Iogakkal ellatott,
kerekszer mveltestei a nvenyi gykerek mozgatasa nelkl megszntetik (szetszurkaljak) a talajIelszinen
kepzdtt, cserepesedett kerget. Gyomirto hatasa jelentektelen.
A tarcsa:as a tarcsas boronak klnbz tipusainak (egysoros, ketsoros, egyiranyu tarcsa) munkaja, amelyre az
intenziv porhanyitas es kever hatas jellemz. Munkaja alapjan e csoportba sorolhato az asoborona is. A tarcsak
az egyeves gyomnvenyeket jol irtjak, a tarackos gyomnvenyeket azonban tarackjaik Ielapritasaval
szaporitjak.
Jelentsegket nveli, hogy munkaszelessegk es teljesitmenyk nagy, a mveles kltsegessege mersekelt. A
tarcsas talajmvel eszkzk segitik a takarekos vizgazdalkodast. Tarlohantaskor, a tarlohantas apolasaban, a
vetes eltti talaj-elkeszitesben vezet szerepk van.
A talafmaro munkajara a rendkivl ers porhanyitas, porositas jellemz. Ezzel elsegiti a kttt talajok
cserepesedeset. Intenziv kever hatasa miatt jol megIelel a mtragyak es az erett istallotragya talajba
mvelesere. A talajmaroval porhanyitott terleten a tapkockas palantak ltetese lenyegesen knnyebb.
Hasznalata a Iedett terleten Iolyo zldseghajtatasban altalanos, ahol jol kiegesziti az asogep munkajat.
SzantoIldi termesztesben kedveztlen Iizikai hatasa es a gyors Iorgas okozta Iokozott tresi veszely miatt
ritkan hasznaljak.
Altalafla:itasnak a szantott reteg ala terjed, specialis eszkzkkel vegzett melymvelest nevezzk. A
gyakorlatban ket tipusa ismert. Egyik esetben az eketestek mge ludtalp alaku mvelszerszamokat szerelnek. A
mveltest a barazdaIenekbe melyedve 510 cm melyen lazitja azt anelkl, hogy a lazitott reteg sszekeveredne
a szantott reteggel.
Nehez, melyben sos (szikes) talajok 4060 cm melyseg altalajlazitasara ers kivitel, egv- vagv ketkeses
mveleszkzt hasznalnak.
Az altalajlazito az eketalpreteg megszntetesevel, az altalaj leveg- es vizellatasanak javitasaval megknnyiti a
gykerek melyre hatolasat.
Talajegyengets. Az a Ieladata, hogy a sima talajIelszin kialakitasaval segitse a tovabbi termesztesi munkakat.
A sima Ielszin egyik elnye, hogy cskken a parologtato Iellet, ezaltal a talaj vizvesztesege is. Az szi szantas
nyoman ormos Ielszin keletkezik, amelynek tavaszi elegyengetese simtval vagy Iogasboronaval vegezhet.
Laza szerkezet talajon leces vagy szges simito hasznalhato, kttt es rgs talajon deszkabol es vasrudakbol
keszlt simito kepes jo munkat vegezni. sszetmdtt, kigyomosodott talajon a simito nem hasznalhato,
helyette Iogas boronat jaratunk.
Az szi szantasok simitozasaval rgmentes, egyenletes Ielszin vetagy keszithet a vetmag szamara. A simito
a szantas iranyara Ierden (3045o-os szgben) haladjon.
A talajegyenget munkak csoportjaba sorolhato a bara:dabehu:o munkaja, amely a melyszantas
osztobarazdajanak megszntetesere szolgal. Ez a mvelet a korszer, gepesitett szabadIldi
zldsegtermesztesben elengedhetetlen, es a vet-, a nvenyapolo es a betakaritogepek munkaminsegenek
javitasa mellett az alkatresztresek megakadalyozasara is szolgal.
TaIajmveIsi munkk s
taIajmveI eszkzk
130
Talajtmrts. A talajszemcsek kzeliteset elidz mveleteket tmritesnek nevezzk. A tmrites soran a
talaj levegtartalma cskken, viztartalma a levegvel telt regekhez viszonyitva megn. A Iels talajreteg
tmritesekor hengerezesrl, az egesz szantott retegre kiterjed tmriteskor altalaj-tmritesrl beszelnk.
Hengere:esre a munkavegzes celjatol Iggen klnbz tipusu hengerek szolgalnak. A kisebb rgkbl allo
Ieltalaj tmritesere sima henger hasznalhato. Nagyobb rgk apritasara es kisse melyebb talajreteg
tmritesere az egyes ketsoros gyrs henger alkalmas. Ersen kttt talajokon a szaraz rgk apritasara es
tmritesere rgtro hengerek (Cambridge, Crosskill) hasznalhatok.
Jo minseg hengerez munka csak optimalis talajviztartalom (6070) es viszonylag lassu haladasi sebesseg
(4 km/h) eseten vegezhet. A nedves talaj a hengerre ragad, a talajIelszin keregge gyrdik.
A hengerek hatasa a vizgazdalkodasra a talaj nedvessegtartalmatol Iggen valtozik. Vizzel telitett talajon (pl.
kora tavasszal) a talaj tmritese elsegiti a kapillaris vizmozgast, ezert ilyenkor a henger munkaja vizpazarlo
hatasu. Szaraz, rgs talajon a henger vizmegrz hatasa azon alapszik, hogy a talaj sszetmritesevel, az
regek eltmitesevel megakadalyozza a para alakban Ielszinre trekv viz haladasat (a kiszellzdest).
A hengerezes a Irissen szantott talajok mesterseges tmritesere (a szantast kvet masod- es szi vetesek
eseten) es az apro vetmagvak vetese eltt nelklzhetetlen mvelet. Az apromagvak es a vizet nehezen Ielvev
egyeb magvak (pl. ceklagomoly) vetese utan is hengerrel tmritik a talajszemcseket a vetmaghoz. Ilyenkor a
vetgepre szerelt sorhengereket szoktak hasznalni.
Kiveteles esetben a nvenyapolasban is hasznalhato a sima henger. Igy a tel Iolyaman IelIagyott szi vetesek
(pl. attelel salata) talajba valo visszanyomasaval a nveny visszagykerezese elsegithet.
Az altalaf tmritesere nagy tmeg szerves anyag (zldtargya, tarlomaradvany) beszantasakor, valamint a
szantast gyorsan kvet masodvetesek eltt lenne szkseg, a talaj regessegenek megszntetese celjabol. A
zldsegtermesztesben specialis altalaj-tmritt nem hasznalnak, a talaj regesedeset gyrshengerezessel
szntetik meg.
Talajfelszn-alakts. A szabadIldi zldsegtermesztesben a talajIelszin alakitasara tbb esetben is sor kerl.
Bara:das nt:eshe: es bakhatas mvelesi rends:er eseten a tabla egesz Ielleten 7080 cm tavolsagonkent
2025 cm magas bakhatakat keszitenek. A bakhatakat tbbtest tltgetekevel keszitik, tmritesk es a
bakhatak Ielszinenek elegyengetese csonakos simitoval vegezhet.
Vezetbarazdas, agvasos mvelesi rends:erben a traktorkerek nyomtavolsaganak megIelel (150160 cm)
tavolsagonkent vezetbarazdat nyitnak, a barazdak kztti 90110 cm szeles agyasokat pedig asztal simasagura
egyengetik el. E teljes mvelet vegzesere specialis geprendszert is kiIejlesztettek. Ezt a mvelesi rendszert a
szantoIldi paradicsomtermesztesben korabban kiterjedten hasznaltak.
8.2.3. TaIajmveIsi rendszerek
A talafmvelesi rends:er Iogalman az egy tabla terleten hosszabb idszak alatt elvegzett talafmvelo munkak
ss:esseget ertjk.
A szantoterletek legnagyobb reszet evente tbbszr is meg kell mvelni. A talajmveles kltsegei a termelesi
kltsegnek 1040-at is kitehetik. A termesztes jvedelmezsege vegett trekedni kell az esszeren takarekos,
de a nvenyek igenyeit maximalisan szem eltt tarto talajmvelesi rendszer kidolgozasara. Ehhez a kvetkez
technologiai elemeket kell meghatarozni:
talajmvel munka,
TaIajmveIsi rendszerek
131
talajmvel eszkz,
talajmvel idpont,
mvelesi melyseg szakszer pontositasa.
A Ielsorolt elemek meghatarozasaval alakul ki a talajmvelesi rendszerre jellemz technologiai mveletsor.
A talajmvelesi rendszereket a szakirodalom klnIele elvek alapjan csoportositja. Leggyakrabban hasznalt es
altalanosan elIogadott a tenyeszidhz viszonyitott idpont es a mveles Ieladata alapjan valo csoportositas.
Eszerint megklnbztetnk:
alap-talajmvelest,
vetes eltti talaj-elkeszitest,
nvenyapolo talajmvelest.
8.2.3.1. ALAP-TALAJMVELS
Feladata a termekeny, gyomban szegeny talajreteg kialakitasa a termesztes szamara. Az alap-talajmveles
vegzesekor a minden nveny szamra egyarant Iontos talajtulajdonsagok (viz-, leveggazdalkodas,
gyomtalansag, jo talajszerkezet stb.) letrehozasat tzzk celul. Eszerint a kvetkez alap-talafmvelesi
munkakrol beszelnk:
tarlohantas,
tarlohantas apolasa,
szi melyszantas es melyit mveles,
gyeptres,
tavaszi szantas es elmunkalas,
nyari szantas es elmunkalas.
Tarlhntsnak nevezzk az egyeves nvenyek betakaritasa utan Ielszabadulo talaj sekely megmveleset. A
kalaszos gabonak learatasa utan altalanosan elvegzett mvelet. A nyari csapadek beIogadasa, a tarlogyomok
irtasa es a kartev rovarok elleni kzdelem a legIontosabb Ieladata.
A tarlohantast a nveny lekerleset kveten a legrvidebb idn bell el kell vegezni, hogy a talaj tovabbi
kiszaradasat megakadalyozzuk. Altalanosan hasznalt mveleszkze a ketsoros tarcsa, ersen kttt talajokon
pedig az egviranvu tarcsa. A mveles melysege 610 cm.
A tarlhnts polsra a kikelt gyomnvenyek megsemmisitese, a gyommagvak beeresenek megelzese
vegett van szkseg. A mvelet porhanyitoeszkzkkel ( tarcsa, kultivator, kombinator, asoborona) vegezhet, a
tarlohantasnal nehany centimeterrel nagyobb melysegben.
A porhanyito mveles utan a talaj lezarasa (szigetelese) celjabol Iogas boronat, szaraz es rgs talajon sima
hengert is kell jaratni.
Az szi mlysznts a tavaszi vetes nvenyek ala, nyar vegetl a tel bealltaig vegezhet Iontos mvelet.
Eszkze altalaban a kznseges melyszanto eke, de kiveteles esetben altalajlazitoval is vegezhet. Melysege
leggyakrabban az addig mvelt teljes Ieltalajra kiterjed (2035 cm), de ilyenkor vegezhet a termreteg
melyitese is.
ALAP-TALAJMVELS
132
Az szi melyszantas a teli csapadek beIogadasanak elsegitesevel, az evel gyomok irtasaval, az alaptragyak
talajba mvelesevel potolhatatlan Ieladatokat lat el.
Az szi melyszantas elmunkalasara kiveteles esetekben kerl sor. Igy a korai (szeptember vegi) szi szantasokat
a kiszaradas megakadalyozasa (a hmerseklet meg magas), a nehez agyag- es a term szikes talajokat
(perctalajok) az sszel adodo, mvelesre alkalmas nedvessegi allapot kihasznalasa vegett meg az sz Iolyaman
el kell egyengetni. Kora tavaszi vetes nvenyek ala az szi szantas elmunkalasat az indokolja, hogy a kora
tavaszi elmveleskor a mvel gepek kerekei a nedves talaj szerkezetet ersen karositjak. Egyeb esetekben az
szi szantast nem egyengetjk el, hogy a teli csapadek beIogadasara az ormos Ielszin miatt alkalmasabb
legyen.
A gyeptrst zemeink leggyakrabban az evel pillangos takarmanynvenyek kiszantasakor vegzik. A
gyeptreskor elnvenyek gykerzete altal behalozott es sszetartott, a mvelesnek rugalmasan ellenallo
barazdaszelet keletkezik. Legjobban elohantos ekevel vegezhet, mert igy a nvenyek Ilddel valo takarasa
tkeletesebb. Gyeptreshez a viszonylag korai (oktober elejei) idpont tekinthet optimalisnak, hogy a lebomlas
meg sz Iolyaman megindulhasson. Elmunkalasat a sok gykermaradvany miatt ugyancsak tavaszra kell
halasztani.
Tavaszi szntsra kiveteles esetekben kerl sor. Igy a kiIagyott szi vetesek helyen, az szi szantasbol a teli
Iagyok korai bekszntese miatt kimaradt terleteken, tovabba koran lekerl, attelel zldsegnvenyek
(attelel spenot, zldhagyma) utan van szkseg tavaszi szantasra. Eszkze a kznseges eke, melysege pedig a
vizveszteseg cskkentese vegett csak kzepmely (1520 cm) lehet. Fontos szabaly, hogy a tavaszi szantast
azonnal el kell mvelni (le kell zarni), ezert az ekevel egy munkamenetben Iogas boronat kell jaratni.
Nyri szntsra a zldsegtermeszt zemekben ketts termesztes eseten kerl sor. Ez esetben az
eltermenyek (zldborso, korai kaposztaIelek stb.) lekerlese utan a nyari vagy az szi vetes masodvetesek
alap-talajmvelesekent vegzik.
A nyari szantas minseget az idjarasi viszonyok, illetve a talaj nedvessegtartalma beIolyasolja. Szaraz talajon a
nyari szantas rgs lesz. A rgs nyari szantasokat a jo magagy elkeszitesehez tarcsazni es hengerezni kell.
ntzeses zldsegtermeszt zemekben a nyari szantashoz elntzessel kedvez nedvessegi allapot hozhato
letre. Ilyenkor a szantas Iogas boronaval munkalhato el. A nyari szantas eszkze a kznseges eke, melysege
pedig nedvessegtakarekossagi szempontbol csak kzepmely (1520 cm) legyen.
8.2.3.2. VETS ELTTI TALAJ-ELKSZTS
Celja a vetesre kerl nveny klnleges igenyeihez igazodo fo vetoagv elallitasa. A jo vetagy
talajmvelessel letrehozhato jellemzi a kvetkezk:
apromorzsas szerkezet,
lepedett vagy tmritett talaj,
sima talajIelszin,
gyomnvenymentes terlet.
Az apromorzsas es lepedett talaj a magvak leveg- es vizellatasanak Ieltetele. A sima talajIelszin az egyenletes
vetesi melyseg szempontjabol szkseges, a gyomtalanitas pedig a kel nvenyekre I veszelyt jelent
karositoktol menetesiti a tablat.
A vetes eltti talaj-elkeszites az alap-talajmvel munkak szerves Iolytatasat jelenti, annak kiegeszit reszekent
ertekelhet.
VETS ELTTI
TALAJ-ELKSZTS
133
A vetes eltti talaj-elkeszit munkak a vetes idpontjatol Iggen klnbznek, es kora tavaszi, kes tavaszi,
nyari es szi vetes nvenyek talaj-elkeszit munkainak csoportjaira bonthatok. E csoportokon bell tovabbi
klnbseget jelent a kulturnveny szaporitasi modja es magmerete. Ezen az alapon az apro magvu nvenyek,
tovabba a nagy magvu es a palantazott nvenyek talaj-elkesziteset is megklnbztetjk.
A kora tavaszi vetsu (marcius ho) nvenyek talaj-elkeszitese az szi szantas elegyengeteset vagy sekely
porhanyitasat kivanja. Ez a Ieladat legtbbszr Iogas boronaval oldhato meg. Apro magvu nvenyek szamara a
tmritett magagy kialakitasa vegett hengerezni kell (sima hengerrel).
A ks tavaszi vetsu (aprilismajus) nvenyek vetesidejere a talaj kigyomosodik, ezert a gyomosodas
merteketl Iggen egyszer vagy ketszer porhanyito talajmvel eszkzt kell jaratni. Az utolso porhanyitas a
vetest megelz napokra essek. Porhanyitasra a kombinator a legjobb, de Iogas boronaval kapcsolt tarcsa es
kultivator is megIelel munkat vegez. Az ismetelt porhanyitasok melysege kismertekben valtozhat. Az utolsoe a
vetes, illetve a palantaltetes melysegevel egyezzek meg. Melyebb lazitas eseten a laza talajba kerl magvak
vizhiany miatt lassabban kelnek.
A nyri vetsu nvenyek talaj-elkeszitese altalaban nyari szantashoz kapcsolodik. A talaj-elkeszites modjat
a nyari szantas es a masodtermeny vetesideje kztt lev idtartam, valamint a talaj nedvessegtartalma es
ktttsege hatarozza meg. Szantast kvet azonnali vetes eseten az alapmveles elmunkalasa es a vetes eltti
talaj-elkeszites egybeolvad. Hosszabb talajmvelesi idszak eseten a porhanyitast es a gyomirtast a vetes eltt
meg kell ismetelni. Klnsen nagy Ieladatot jelent a nyari vetagy elkeszitese kttt talajon, ntzes nelkli
termesztesben, ahol megIelelen tmritett magagy csak a rgk tbb menetben valo Ielapritasaval, ismetelt
talajmvel munkakkal (tarcsazas, rgtr vagy gyrs hengerezes) alakithato ki.
Az szi vetsu nvenyek (attelel zldsegIajok) vetes eltti talaj-elkeszitesenek ket valtozata alakult ki.
Egyik esetben a vetes eltti talaj-elkeszit munkak a nyari szantas alapmveletehez csatlakoznak. A nyari
szantason kikel gyomnvenyeket porhanyito talajmvel eszkzkkel kell kimvelni, a vetest megelz
napokban pedig porhanyito-, egyengeteszkzkkel (tarcsa es Iogas borona) kell a magagyat elkesziteni.
Szaraz idjarasban es apro magvak (pl. attelel spenot) vetesekor simahengerezes is szksegesseg valik.
Az szi vetes nvenyek magagya nyari szantas nelkl, kizarolag tarcsas talajmvel eszkzkkel is
elkeszithet. Ilyenkor a keves tarlomaradvanyt visszahagyo elvetemeny (korai burgonya, kalaszos gabona)
utan 3-4-szer ismetelt es egy melyebbre hatolo tarcsazassal vagy asoboronaval erhet el a kell melyseg,
biologiailag is beerett vetagy. A tarcsazasok utan a talaj lezarasara itt is Iogas boronat vagy hengert kell jaratni
a talaj nedvessegtartalmatol Iggen. A talajmvelesnek ezt a valtozatat tarcsas talaf-elokes:itesnek nevezzk.
8.2.3.3. NVNYPOL TALAJMVELS
A nvenyapolo talajmveles a tenyeszid Iolyaman vegzett munkakat Ioglalja magaban. Ezeknek jellemzese az
Apolasi munkak c. Iejezet Ieladata.
A talafmvelesi rends:ereket az irodalom egyeb jellemzik alapjan is elnevezheti (vagy csoportosithatja). A
talajmvelesi rendszerek elnevezhetk a megmunkalt talaf tipusa szerint is. Eszerint ismeretes a homok-, a
tzeg-, a savanyu erd- stb. talajok talajmvelesi rendszere.
Gyakran a termes:tett nvenvekrol nevezik el a talajmvelesi rendszert (pl. paradicsom, sparga, torma stb.
talajmvelesi rendszere).
A megmvelt talafreteg vastagsaga alapjan megklnbztethet a talaj melymvelesi es sekelymvelesi
rendszere.
A hasznalt talafmvelo es:k:k szerint eke nelkli es ekes talajmvelesi rendszerrl beszelnk. E csoportba
sorolhato a minimalis mveles (minimum tillage) rendszere is. Ebben az esetben a mvel gepek kapcsolasaval
NVNYPOL
TALAJMVELS
134
vagy a mveletek cskkentesevel igyeksznk a talajmveles kltsegeit mersekelni es a mvelesek karos
mechanikai es biologiai hatasait minimalisra szoritani.
A mveletek szamanak cskkentesehez a gyomirto vegyszerek hasznalata ad segitseget, a mveletek
sszekapcsolasahoz azonban uj gepek bevezetesere van szkseg. A gyakorlatban e trekves els eredmenyekent
jelentek meg a kombinalt magagy-elkeszit gepek (kombinatorok).
8.3. ntzs
8.3.1. Az ntzs jeIentsge s cIja
ntzesnek azt az agrotechnikai eljarast nevezzk, amikor mszaki berendezesek segitsegevel klnbz
vizIorrasokbol szarmazo ntvizet juttatunk ki a termterletre, a nvenyek vizellatasanak javitasa vegett.
Az ntzes a s:abadfldi :ldsegtermes:tesben a termeshozamok es a termesbiztonsag nvelesenek
alapIeltetele. Ennek ellenere a szantoIldi zldsegterm terletnek csak mintegy 45-a helyezkedik el ntzesre
berendezett terleten, ami 4045 ezer ha termterletnek Ielel meg. A vizhianytol kevesbe szenved
zldsegnvenyeket (zldborso, sargarepa, dinnye, duggatott vrshagyma stb.) tulnyomoreszt ntzhetetlen
terleten termesztjk. A hazai szantoIldi zldsegtermesztesben tapasztalhato rendkivl nagy evjaratonkenti
termesatlag-ingadozasok oka eppen az ntzes hianyaval magyarazhato.
A zldsegnvenyek egy reszenel (paprika, karIiol stb.) az optimalis vizellatas hatasara javul a termes minsege,
Iogyasztasi erteke is. A tarolasra es ipari Ieldolgozasra kerl zldsegnvenyek (Iszerpaprika, paradicsom stb.)
bseges vizellatasa szarazanyag- es tarolhatosagcskkent hatasu, szakszer ntzessel azonban a
termesmennyiseg es a minseg kztti esszer sszhang megteremthet.
A fedett terleten Iolyo zldseghajtatasban a termeszetes csapadek lenyegeben kikapcsolodik, ezert itt a
nvenyek vizellatasa teljes egeszben az ntzesre harul.
Az ntzes legIbb celja tehat a viznek mint nvenyi elettenyeznek potlasa es a termesztesi cellal egyeztetett
optimalizalasa.
A viz elettenyez-potlasanak igenye a gyakorlati termesztesben tbbIele nt:esi celkent Iogalmazhato meg.
Ezek:
vizpotlo ntzes,
keleszt ntzes,
Irissit ntzes,
parasito ntzes,
nedvessegtarolo ntzes,
talajmvelest knnyit elntzes.
Ezek mellett a viz Iizikai, mechanikai hatasat hasznosito ntzesi celok is ismeretesek. Ilyenek:
talajatmoso ntzes,
tragyazo ntzes,
ntzs
135
Iagy elleni ntzes,
beiszapolo ntzes.
A talaj vizhianyanak megszntetesere a tenyeszidszak Iolyaman vegzett ntzeseket vzptl ntzsnek
nevezzk. Feladata a gykerzettel atsztt talajreteg letesitese, ezert a vizadagot a nvenyek nvekedesevel
aranyosan nvelni kell (2040 mm).
A magvetes utan kiszarado Iels talajreteg vizzel teliteset keleszt ntzsnek hivjuk. Fedett terleteken Iolyo
palantaneveleskor a magveteseket rendszeresen ntzni kell. SzabadIldi, allando helyre vetett nvenyek
magveteseit csak rendkivli esetekben (aszalyos, meleg idjaras) szabad keleszt ntzesben reszesiteni. Kttt
talajon az ntzes talajcserepesit, eliszapolo hatasa a kelest akadalyozza, de a nagy intenzitasu ntzes a
sekelyen elhelyezked apro magvakat el is moshatja. Keleszt ntzes csak kis intenzitasu szoroIejekkel es kis
vizadagokkal (510 mm) vegezhet.
Frisst ntzskor a nveny lankadasanak megszntetese es a levelek hmersekletenek cskkentese a cel,
ehhez esszer ntzessel kis ntzvizadagokat (24 mm) juttatunk a nvenyekre (reszben a talaj Ielszinere).
A nvenyek a levelkre juto vizet Ielveszik, es sejtjeik viztelitett allapotba kerlnek. A zldseghajtatasban a
nagy vizIogyasztasu nvenyek (pl. uborka) termesztesekor napIenyben gazdag es hosszabb nappalu hajtatasi
idszakban rendszeresen vegeznek Irissit ntzest. SzantoIldi zldsegtermesztesben az
ntzberendezesek korlatozott volta miatt nem alkalmazzak.
A prst ntzst a leveg paratartalmaval szemben klnsen igenyes zldsegIajoknal (pl. csiperkegomba)
naponkent vegzik. Az ntzvizet permetszer elosztassal a gombaterm Ielletre, utakra, esetleg a
termeszthely Ialara juttatjak. a vizadag nagysaga 12 mm.
A nedvessgtrol ntzs idszaka a tenyeszidn kivl van. Aszalyos evekben amikor az szi es a teli
csapadek is elmarad a talaj viztartalekanak Ieltltesere tavasz kezdeten, nagy adagu (100120 mm) ntzest
vegeznek. Ilyenkor az ntzberendezesek kihasznalatlanok, ami jo lehetseget kinal a tarolo ntzeshez. Kes
tavaszi szaporitasu, vizigenyes zldsegnvenyek (kukorica, uborka, paprika) eltt alkalmazhato a
legsikeresebben.
Talajmuvelst knnyt elntzesre leggyakrabban a zldsegnvenyek ketts termesztesekor kerl sor.
Kttt, rgsdesre hajlamos talajon klnsen, ha az elvetemeny Iejldesenek utolso idszakaban ntzest
nem kivant csak rgs szantas vegezhet, ezert a masodnveny szamara szkseges jo vetagy sem keszithet.
A mvelend talajreteg ataztatasaval (20 mm ntzviz) optimalis Ieltetelek kztt (6070-os telitettsegnel)
vegezhet el a nyari szantas.
A talajtmos ntzs a talaj tulzott sotartalmanak a gykerzonabol valo eltavolitasara szolgal.
Zldseghajtatasban a nitrogen- es kaliumtartalmu mtragyakkal valo Ieltltdes gyakran nagy sotartalomhoz
vezet. Soerzekeny nveny (pl. salata) szamara talajatmosast kell vegezni. Talajatmoso ntzes Ikent homokos
es szerves anyagban gazdag, laza talajokon vegezhet. A kimosashoz nagy vizadag (150200 mm) szkseges.
A trgyz ntzs Iogalman a vizben oldhato Iejtragyak ntzvizzel valo kijuttatasat es talajba mosasat
ertjk. Tapoldatos ntzesnek is nevezik. Alkalmazasakor egyenletes a tapanyageloszlas, jobban hasznosul a
vizben oldott tapanyag. A gykerzona ataztatasahoz szkseges vizadag nagysaga 2030 mm.
A fagy elleni ntzsnek a Ites nelkli Iolias hajtatasban es a szabadIldi korai termesztesben van nagy
jelentsege. E modszerrel a viz nagy Iajhjet, illetve a nedves talaj nagy hkapacitasat hasznositjuk. Kes
tavaszi Iagyveszely idejen a bentztt talaj a napstes hatasara Ilmelegszik, sok ht tarol, amelynek ejszakai
kisugarzasaval mersekli a leveg talaj menti retegenek lehleset. Ilyenkor a kiszaradt Iels talajreteg
atnedvesitese a cel, ami 810 mm vizadaggal erhet el.
Folias termesztest vegz kiszemekben a Iagyponthoz kzeli hmerseklet eleresekor a nvenyek vizzel valo
permetezesenek modszeret is hasznaljak. A lehl viz Iajhjenek, a jegge Iagyo viz pedig Iagyashjenek
Az ntzs jeIentsge s cIja
136
atadasaval akadalyozza az ersebb Iagy kialakulasat a Ioliasator legtereben. Ehhez mar 12 mm viz
kipermetezese is elegend.
A beiszapol ntzst a palantak kiltetesekor alkalmazzak. A talajszemcseknek a gykerekhez, illetve a
tapkockakhoz valo tapadasat segiti, ezzel jobb eredest es begykerezest eredmenyez. Szaraz talaj eseten a
vizpotlas Ieladatat is betlti, de a beiszapolasra nedves talajba valo palantazaskor is szkseg van.
A beiszapolo ntzes a teljes talajIelletre is kiterjedhet. Ilyenkor esztet ntzberendezesekkel 1015 mm-es
vizadagot juttatnak ki. Melegigenyes nvenyek (paprika) ltetesekor a talaj lehlesenek elkerlese vegett a
tvenkenti bentzes az elnysebb. A vizadag 15 dl/t. A tvenkenti ntzes az ltetgepre szerelt tartalybol
tmlvel, kiszemben ntzkannaval vegezhet.
8.3.2. Az ntzvz tuIajdonsgai s forrsai
Termesztesi szempontbol az ntzviznek a kvetkezk a legIontosabb tulajdonsagai:
asvanyiso-tartalma,
kemenysege,
hIoka,
szennyezettsege.
Az ntzviz startalmt Ikent eredete hatarozza meg. Egyes krzetekben kzismerten nagy az asott es Iurt
kutak asvanyiso-tartalma. Az asvanyi sok kzl a natriumsok jelenlete (ami a tiszantuli zldsegtermeszt
krzetekben gyakori) klnsen karos. A natriumsos vizzel valo ntzes a talajt elszikesiti es termeketlenne
teszi. Nem alkalmas a viz ntzesre, ha szodatartalma 100 mg/l Ielett van, de sszesso-tartalma sem haladhatja
meg a 2000 mg/l mennyiseget. A nagy sotartalmu ntzviz karosito hatasa kttt talajokon megn, laza,
vizatereszt talajokon kisebb.
A vz kemnysgt a benne lev kalcium- es magneziumsok okozzak. A kemeny viz oldokepessege kisebb, a
termenyeken pedig az elparolgo viz nyoman Ieher sokivalas keletkezik, ami tetszetsseget rontja. A keves Ca-
es Mg-sot tartalmazo viz a lagy viz, ami ntzesre kivalo.
Az ntzvz hfoka akkor a legjobb, ha megegyezik a zldsegIaj hmersekleti optimumaval. Ez hidegtr
nvenyeknel 1320 oC, melegigenyes zldsegIajoknal pedig 2025 oC kztt van. A nvenyek nvekedeset
csak az igenyknel lenyegesen (810 oC-kal) hidegebb, illetve a 40 oC-nal melegebb viz gatolja. A 4550
oC-os ntzviz (pl. kihl termalviz) a nveny pusztulasat okozhatja.
Az ntzvz szennyezettsgn a vegyszerekkel valo keveredest ertjk. Nvenyeket karosito vegyszereket a
vegyi gyarak es a krnyez, gyomirto szereket hasznalo mezgazdasagi zemek juttathatnak az
ntzvizIorrasokba. A vegyszerekkel szennyezett ntzvizek sok kart okozhatnak (torz nvekedes,
termescskkenes, kipusztulas).
A varosi eredet szennyvizek zldsegnvenyek ntzesere egeszseggyi okok miatt nem hasznalhatok.
A zldsegtermesztesben hasznalatos ntzvizek szarmazasa valtozatos.
Fontosabb vi:forrasok es azok jellemzi:
Folyvz. Lagy, legtbbszr iszapot is tartalmaz. HIoka a tenyeszid Iolyaman valtozik, kora tavasszal hideg.
ntzesre jo, de egyes Iolyoszakaszokon vegyi anyagokkal szennyezett lehet.
Az ntzvz tuIajdonsgai s
forrsai
137
Patak- s forrsvz. sszetetelet tekintve jo, nem szennyezett, hmerseklete alacsony. ntzesre klnsen
viztaroloba gyjtve jol megIelel.
Tvz. Altalaban lagy viz. Hmerseklete tavasszal hideg. Vegyszerekkel ritkan szennyezett. ntzesre
megIelel.
Ktvz. A kutviz Iogalomkrebe klnIele vizIorrasok vize sorolhato. Vizminseg alapjan is elklnithet az
asott, az artezi es a cskut vize.
Az asott kut a talajvizbl nyeri vizet, a hazikertek ntzesere altalanosan hasznalt vizIorras. sszetetele nagyon
valtozatos. Nitrattartalma gyakran nagy, ami nvenyi tapanyagokrol leven szo az ntzesben hasznos.
ntzesre csak a natriumsokban es az sszesso-tartalomban gazdag kutviz nem hasznalhato.
Az arte:i kutak mely Iurasuak, a melyben sszegyl retegvizbl taplalkoznak, es a viz magatol a Ielszinre tr.
A viz hmerseklete meleg, ritkan a karos hmersekleti erteket is elerheti. Ilyenkor csak viztaroloba gyjtve,
lehlve hasznalhato ntzesre.
A csokut sekelyebben elhelyezked retegvizbl vagy talajvizbl is nyerheti vizet. A 1050 m melybl
szivattyuval Ielhozott viz hideg. A Iolyok hordalekara telepl cskutak vize altalaban jol hasznalhato, egyes
krzetekben azonban sotartalma nagy lehet.
Csapadkvz. Lagy, meleg, sokat es vegyszerszennyezeseket nem tartalmaz. ntzesre kivalo. Hazikertek es
kiszemek tarolomedenceben sszegyjtve gyakran hasznaljak.
8.3.3. ntzsi mdok
A zldsegtermesztesben alkalmazott ntzesi modok csoportositasaban a vi:kifuttatas modjat vesszk alapul.
Eszerint megklnbztethet:
esszer,
Ielleti,
altalaj-,
csepegtet ntzes.
Esszeru ntzskor a csvezetekben nyomas alatt vezetett viz szoroIejeken at, a termeszetes eshz
hasonloan, cseppekben kerl az ntztt tablara. A szabadIldi zldsegtermesztesben es a zldseghajtatasban
egyarant a legelterjedtebb modszer. Elterjedeset annak ksznheti, hogy megvalositasahoz tereprendezest
(egyengetest) nem igenyel, a vizvezetes rendszere a nagy tablak kialakitasat (gepi mvelest) nem akadalyozza,
es zemelese keves kezi munkat igenyel. Nvenyhazban az automatizalas lehetsege jelent nagy elnyt. Ezek az
elnyk hatterbe szoritjak a beruhazas kltsegessegeben es nagyobb energiaigenyeben jelentkez hatranyait. Az
esszer ntzes vizelosztasa ers szelben egyenetlen lesz. Nyari melegben a vezetekbl kipermetezett viz
2030-a meg a levegben elparolog, ezzel az ntzviz mennyisegenek meghatarozasakor szamolni kell.
Az esszer ntzesi modon bell szamos valtozat alakult ki. A csove:etek hordo:hatosaga (stabilitasa) alapjan
stabil, Ielstabil es hordozhato rendszer klnbztethet meg.
A stabil (nem mozgathato) cshalozatu esztet ntzberendezes beepitese a nvenyhazakban altalanos.
A felstabil berendezes Ivezeteket (azbesztcement nyomocs) a Ildbe, a Iagyhatar ala Iektetik le, amelybl
csatlakozok (hidransok) emelkednek a talaj Ielszinere. A hozza csatlakozo szarnyvezetekek attelepithetk.
ntzsi mdok
138
A hordo:hato esztet berendezes cshalozata teljes egeszeben athelyezhet.
Az esszer ntzes beruhazasi kltsegei a stabilitas Iokaval aranyosan nvekednek.
A csvezetek-halozat attelepitesi mods:eret tekintve szetszedhet, grdithet es csevelhet valtozatok talalhatok
a gyakorlatban. A 6 m hosszu cstagokbol (aluminium, manyag) gyorskapcsolassal sszeszerelhet es csak
kezi ervel attelepithet csvezetek hasznalata kezimunkaer-hiany miatt megsznben van. Az sszeszerelt
allapotban kerekeken tovabbgrdl motormeghajtasu Iem csvezetek-rendszer, valamint a
motormeghajtassal dobra tekercselhet manyag vezetekrendszer a jelenleg alkalmazott legkorszerbb esztet
ntzberendezes. Ez utobbi a Ielcseveles sebessegenek pontos allithatosagaval a vizadag kijuttatasanak
automatizalasat is megoldja.
A szantoIldn hasznalt szoroIejek az idegyseg alatt kis:ort vi: mennvisege alapjan kis, kzepes es nagy
intenzitasuak lehetnek. A kis intenzitasu szoroIej 5 mm/h, a kzepes intenzitasu 517 mm/h, a nagy intenzitasu
17 mm/h-nal nagyobb vizmennyiseg kiszorasara kepes.
A szoroIej intenzitasanak megvalasztasakor a talaj viznyel (vizvezet) kepessegehez kell igazodni (25.
tabla:at). A talaj vizvezet kepesseget meghalado ntzes eseten vizsszeIolyas keletkezik, ami eroziot es a
nvenyek karosodasat (Ioltonkenti kipusztulasat) okozza.
TalajktttsegA talaj
vizatereszt
kepessege
(mm/h)
Esszer ntzes
megengedhet
intenzitasa
(mm/h)
Homok 33 2024
Homokos
valyog
30 1220
Valyog 22 912
Agyagos
valyog
16 79
Agyag 14 67
Nehez agyag 12 56
25. tblzat - A talajktttsg, a vztereszt kpessg s az ntzsintenzits
sszefggse
Agrotechnikai hatasat tekintve a szoroIejeknek rendkivl Iontos tulajdonsaga a kepzett vizcseppek nagysaga, a
porlas:tas foka. Az veghazakban altalanosan hasznalt kismeret, manyag szoroIejek apro cseppeket
kepeznek, kdszeren porlasztanak.
A szantoIldi termesztesben hasznalt szoroIejek altal kepzett optimalis cseppnagysag 0,51,5 mm atmerj
ntzsi mdok
139
lehet. A szkseges nyomas (200600 kPa kilopascal) hianya eseten a szoroIejekbl sugar alakban is mlhet a
viz. A durva porlasztassal dolgozo szoroIejekbl nagy cseppekben alahullo viz a nvenyeket karositja (kimossa,
beiszapolja, a leveleket tri), ezert a zldsegtermesztesben nem hasznalhatok.
Felleti ntzskor a talaj Ielszinen vezetik a vizet, es az a nehezsegi er (gravitacio) hatasara a lejtes
iranyaba szabadon mozog.
A zldsegtermesztes gyakorlataban ket valtozata ismert: a barazdas (aztato) ntzes es az araszto (bolgaragyas)
ntzes.
Bara:das nt:eshe: a talaj Ielszinet talajmvel eszkzkkel ugy alakitjak ki, hogy azt barazdak es bakhatak
alkotjak. Az ntzviz a barazdakban Iolyik, es szivargas utjan terjed a bakhatak talajaba. A barazdak melysege
2025 cm, tavolsaga 7080 cm, hosszusaga pedig 3 m-tl (rvid vagy bolgar barazda) 50 m-ig (hosszu barazda)
terjed. A nvenyeket a bakhatakra ltetik.
Aras:to nt:eskor a bakhattal krlvett, nehany negyzetmeter nagysagu terleteket amelyek egyben a
nvenyek termhelyel is szolgalnak elarasztjak ntzvizzel, ilyenkor a nvenyek vizben allnak. Igy a talaj
az arasztas hatasara eliszapolodik, levegtlen lesz, ezert az ntzesek utan lazito talajmveles valik szksegesse.
A bolgar rendszer kiszemi zldsegtermesztes maradvanyakent ma is elIordul.
Korabban a Ielleti ntzesi modokat a zldsegtermesztesben altalanosan hasznaltak, napjainkra azonban ott is
teljesen hatterbe szorultak.
Altalajntzshez az ntzvizet a talajban, a mvelesi hatar alatt vezetik. A vezetesre egetett agyagcs vagy
lyuggatott manyag cs szolgal. A csbl kiszivargo ntzviz a talaj kapillaris hezagaiban krkrsen, leIele
pedig gravitacios uton is szivarog (ezt ugy probaljak megakadalyozni, hogy a vezetek ala szeles Ioliacsikot
helyeznek).
Az egetett-agyagcsves altalajntzes modszeret az veghazi termesztesben korabban mar alkalmaztak. Az
ntzes egyenetlensege es a modszer talajszikesit hatasa miatt a gyakorlati termesztesben ez az ntzesi mod is
visszaszorult.
Csepegtet (cseppenkenti) nt:es. A modszer lenyege, hogy az ntzvizet vekony manyag csvekben
vezetik a nvenysorok Ile, amelyekbl a viz kapillaris meret hezagokon, csvecskeken kiszivarogva a
nvenyek mellett a talaj Ielszinere csepeg. Az ntztt talaj egy-egy ponton tartosan es Iolyamatosan kapja az
ntzvizet. Terjedesenek kedvez, hogy a vizIelhasznalas takarekos, a vizadagolas automatizalhato, es a
beruhazas kltsegigenye mersekelt. A cspgtethelyek gyakori eldugulasa azonban rontja az zembiztonsagat.
Emiatt az eddig ismert csepegtet ntzesi modszerekben csak szrt, oldott sokban szegeny ntzviz
hasznalhato.
A csepegtet ntzesi modon bell szamos valtozat alakult ki a mszaki Iejlesztes Iolyaman. Kzlk
ismertebbek: lyuggatott vezetcs (varrott cs); a vizvezet cs Iurataiba helyezett csepegtettestek (kapillarcs,
szivacsbajusz, reteges Iolia) es a ketts Ialu csvezetek (a bels a viz vezetesere, a kls a nyomas
kiegyenlitesere es a vizelosztasra szolgal) alkalmazasa. Ezek a valtozatok kiserleti meretekben a zldseghajtato
zemekben, de nemelyik a szantoIldi zldsegtermesztesben is megtalalhato.
8.3.4. Az ntzs idpontja
Az ntzes szksegesseget legjobban a termes:tett nvenvek fel:ik leveleik vizhiany eseten lankadnak , de a
talaj is mutatja idszerseget. Ha a marokba vett talaj nyomasra nem all ssze, elerkezett az ntzes ideje.
Ezeket a modszereket az nt:esi idopont er:eks:ervi meghataro:asa neven Ioglaljuk ssze.
A gyakorlatban az ntzes idpontjanak meghatarozasara ezenkivl meg szamos modszer kinalkozik:
Az ntzs idpontja
140
a talaj nedvessegtartalmanak merese,
a kritikus idszak meghatarozasa,
az ntzesi Iordulo szerinti ntzes,
a szamitogepes tervezes modszere.
A talajnak a nvenyek szamara meg elIogadhato, legkisebb viztartalma a szantoIldi vizkapacitas
szazalekaban (VK) Iejezhet ki. Ez az ertek a zldsegIajra jellemz vizigenyesseg Iggvenyeben 5070
kztt valtozik. Az ntzes ideje akkor erkezett el, amikor a talaj viztartalma erre a VK-ertekre cskkent.
Ebben a modszerben a talaj viztartalma az ntzesek utani 100-os telitettseg es a nvenyIajra meghatarozott
minimalis ertek kztt Iolyamatosan ingadozik.
A talaj viztartalma tbbIele modon merhet. A s:aritos:ekrenves kis:aritas modszere lassusaga miatt csak
kutatasi modszerkent alkalmazhato. Gyors mszeres merest tesz lehetve a talaj elektromos ellenallasanak,
valamint a talaj vi:potencialfanak merese; a kapott ertekek a talaj viztartalmanak Iggvenyeben valtoznak. Ezek
a modszerek az ntzberendezesek automatizalt zemelesere is lehetseget adnak. Mszakilag Iejlett klIldi
hajtatozemekben mar sikeresen hasznalt modszerek.
A termesztett nvenyeknel az ntzes vonatkozasaban kritikus idszak altalaban abban a Iejldesi szakaszban
kvetkezik be, amikor a nveny ga:dasagilag has:nos termeset Iejleszti, es e szakasz tartosan meleg idofarassal
esik egybe. Ilyenkor mar a nvenyek lombja is maximalis meretet er el, ami a vizIogyasztast (transzspiracio)
erteljesen megnveli. Csemegekukorica es bab eseteben ez az idszak a viragzas kezdetevel, burgonyanal a
gumokepzes kezdetevel esik egybe. A kritikus idszakban vegzett ntzest (jo vizellatast) a nvenyek nagy
termessel halaljak meg, az nt:es hatekonvsaga nagy lesz. A kritikus idszakon kivl az ntzesek ritkithatok,
esetleg kar nelkl el is hagyhatok.
Az ntzsi fordul Iogalman az egymast kvet ntzesek kztti idtartamot ertjk, es hosszat napokban
Iejezzk ki. Az ntzest tehat a tenyeszid Iolyaman azonos idkznkent ismetlik, igy a vizellatas
kiegyenlitett. ntztt zldsegtermesztesben altalaban 1014 napos ntzesi Iordulot terveznek, laza
homoktalajon azonban a Iordulo rviditese indokolt. Ez a modszer mszaki szemleletmodot tkrz, es az
ntzberendezes maximalis kihasznalasat tzi celul. A terletegysegre juttatott viz mennyisege megn, az
ntzviz hatekonysaga viszont csekely.
Ujabban az ntzes idpontjanak meghatarozasara a s:amitogepes terve:es mods:eret is kialakitottak. A
modszer szerint a nvenyIaj vizigenyenek (Iajlagos vizIogyasztas), a rendszeresen mert hmersekleti
ertekeknek, valamint a talaj viztartalmat mutato ertekeknek a beprogramozasa alapjan szamitogep jelzi a
viztartalomnak a nveny szamara minimalis ertekre cskkeneset, vagyis az ntzes szksegesseget.
A szantoIldi zldsegtermesztesben az esztet ntzberendezesek teljes kihasznalasa vegett ejjel-nappal
Iolyamatosan ntznek.
A zldseghajtatasban ezzel szemben a reggeli es a deleltti orakban kell ntzni, hogy a nvenyzet estig
Ielszaradhasson. Az ejszakai nedves krnyezet ugyanis kedvez a korokozok elszaporodasanak.
Az ntzesi Iideny majus vegetl augusztus vegeig tart. A klnleges celu (beiszapolo, tartalekolo) ntzesek
azonban az ntzesi idenyt marciustol oktoberig meghosszabbitjak. Ezzel a berendezesek kihasznaltsaga
nvekszik, az ntzes zemelesi kltsege cskken.
8.3.5. Az ntzvz mennyisge
A Iogalom egyreszt az egyszeri ntzessel kiadott viz mennyiseget jelenti.
Az ntzvz mennyisge
141
Az egyszeri ntzeshez Ielhasznalt vizmennyiseget nt:esi normanak nevezzk. A gyakorlatban az ntzesi
norma tag hatarertekek kztt valtozik. Az erteket leginkabb az ntzesi cel, a nvenyIaj gykeresedesi
melysege es a talaj vizkapacitasa hatarozza meg.
Az ntzesi celtol Iggen az ntzesi norma nagysaga 12 mm-tl (parasito ntzes) a 100120 mm-ig (tarolo
ntzes) terjed.
Vizpotlo ntzeskor a talajt a gvker:ona melvsegeig nedvesitjk at. A gykerzona a nvenyek nvekedesevel
egyre lejjebb terjed, es ezzel nvekszik a vizpotlo ntzes normaja (2040 mm).
A gykerzona talajanak atnedvesitesehez szkseges viz mennyiseget a talaj vizkapacitasa is modosithatja, ami a
ktttseggel es a szervesanyag-tartalommal nvekszik. Igy a homoktalaj azonos melysegig valo
atnedvesitesehez az agyagtalajon szkseges viz 70-a is elegend.
Az idnynormt a tenyeszidszak alatt vegzett ntzesek egyttes vizmennyisege adja. Az idenynorma
nagysaga tehat az ntzesi normaktol es az ntzesek szamatol Igg. Legnagyobb idenynormak a hosszu
tenyeszidej, nagy vizigeny zldsegIajoknal adodnak. A rvid tenyeszidej, kora tavaszi zldsegIajok (pl.
salata, honapos retek, zldhagyma) vizszksegletket a teli csapadekkal Ieltlttt talajbol tudjak Iedezni, ezert
idenynormajuk minimalisra cskken.
Az idenynorma erteke szantoIldi zldsegtermesztesben 20350 mm kztt valtozhat, Iedett terleten vegzett
zldseghajtatasban azonban 900 mm-re is nvekedhet (pl. veghazi paprikahajtatasban).
8.4. Vetsforg, nvnyvIts
8.4.1. A vetsforg fogaIma, eIemei
A vetesIorgo klnleges agrotechnikai elfaras. Klnlegessege abban van, hogy megvalositasahoz beruhazas es
kezi munka nem szkseges, csupan tervezesi es szervezesi munkat igenyel. Hatasaban azonban megegyezik a
tbbi agrotechnikai eljarassal, tehat alkalmas a nvenyek nvekedesenek, termesmennyisegenek jelents
nvelesere. Hianya viszont jelents termeskiesest okozhat.
A nvenytermesztk mar regen eszrevettek, hogy egyes nvenyek termesmennyisege ugyanazon a terleten
valo ismetelt termesztes eseten cskken, mas nvenyeke viszont nem valtozik. Azt is tapasztaltak, hogy a
pillangos viragu nvenyek javitjak a talaj termkepesseget, az utanuk vetett nveny jobban Iejldik, nagyobb
termest ad.
Ezek a tapasztalatok kesztettek a nvenytermesztket arra, hogy a nvenyIajokat egy-egy terleten evenkent
valtogatva termeljek.
A nvenyvaltas lete es rendszeressege alapjan napjainkban a nvenytermesztesben klnbz rendszerek
valosithatok meg. Ezek:
vetesIorgo (nvenyvaltasos termesztes),
monokulturas jelleg termesztes,
monokultura.
Vetsforgban a nvenyeket rendszeres es szakszer valtasban termesztik. Az nmaguk utan valo termesztes
hatasara termescskkenest mutato nvenyek csak vetesIorgoban termeszthetk.
Vetsforg, nvnyvIts
142
Monokultrs jellegu termeszts az ersen szakositott nvenytermeszt zemben alakul ki, ahol a nagy
aranyban termesztett keves nveny (di-, trikultura) meg valtogatva termesztes eseten sem tudja megteremteni a
nvenyvaltas szamos elnyet (pl. a korokozok elleni idbeli izolaciot).
Monokulturas jelleg a termesztes akkor is, ha egy nvenyt nehany evig nmaga utan termesztnk es csak
kesbb valtjuk Iel a terleten mas nvenyIajjal (idszakos monokultura). Ez a nvenytermesztesi rendszer az
nmaguk utani termesztesre kevesbe erzekeny nvenyeknel es Iokozott Iigyelemmel vegzett vegyszeres
nvenyvedelem eseten alkalmazhato (pl. zldseghajtatasi vetesIorgoban).
Monokultrs termeszts Iogalman egy nvenyIajnak hosszu idn keresztl nmaga utani, valtas nelkli
termeszteset ertjk. Csak az ilyen termesztesre nem erzekeny nvenyIajoknal (pl. kukorica) alkalmazhato.
Bar a vetesIorgo legjellemzbb sajatossaga a nvenyvaltas, ahhoz a vetesIorgo tervezesekor mas lenyeges
tervezesi Ieladatok is kapcsolodnak. Ezert helyesebb a vetesIorgo Iogalmanak olyan tagabb ertelmezeset
hasznalni, amely ezeket a kapcsolodo tervezesi Ieladatokat is magaban Ioglalja.
A vetesIorgo Iogalman ebben a tagabb ertelmezesben a termterlet termesztett nvenyIajokkal valo
szakszer hasznositasi rendszeret ertjk. E meghatarozas szerint a vetesforgo elemei a kvetkezk:
a nvenyIajok kivalasztasa,
a terleti aranyok meghatarozasa,
a valtasi sorrend es
a krIorgas megtervezese.
A termesztett nvenyIajok es terleti aranyuk meghatarozasat a gyakorlatban vetestervnek nevezzk.
A vetesIorgoban termeszteni kivant nvenyIajokat az zem termes:eti es k:ga:dasagi adottsagainak sokoldalu
ismereteben valasztjuk ki. A nvenyIajok kivalasztasakor a termeszeti adottsagoknak van elsdlegesen
meghatarozo szerepk, mert a nveny szamara szkseges elettenyezk hianya eseten jvedelmez termesztes
nem Iolytathato.
A termes:eti vis:onvok kzl az eghaflat (hmerseklet, csapadek, napIenytartalom), a talaf (ktttseg, humusz-,
meszes tapanyagtartalom), a dombor:at (lejtes, kitettseg) es a biologiai krnve:et (veszelyes kartevk es
gyomok elIordulasa, magtermesztesben az izolacios tavolsag betartasanak lehetsege) egyarant meghatarozo
lehet. Zldseghajtasi vetesIorgo tervezesekor termeszeti adottsagkent kell IelIogni a termesztletesitmenyek
Itesi szintjet is.
A k:ga:dasagi vis:onvok bar csak a termeszeti viszonyok elemzese utan vehetk szamitasba napjainkban
ugyancsak dnt szerepet jatszanak a termesztend nvenyIajok kivalasztasaban. A kzgazdasagi adottsagok
kzl kiemelkedik a jvedelmezseg, az ertekesitesi lehetseg, a gepesithetseg es a kezi munkaervel valo
zemi ellatottsag.
Kiveteles esetekben a talaftermekenvseg javitasara valo igeny (pl. homoktalajon zldtragyanveny termesztese)
is ervenyesl a termesztend nvenyek kivalasztasaban.
A termesztesre kivalasztott nvenyIajok altal elIoglalt terleti arnynak, mas szoval a nvenyek
vetesterletenek meghatarozasakor szinten szamos adottsag elemzese szkseges. Itt azonban az zem
kzgazdasagi adottsagainak (jvedelmezseg, ertekesitesi lehetseg, gepesitesi lehetseg,
kezimunkaer-ellatottsag stb.) van dnt szerepk.
A nvnyek vltsi sorrendjnek meghatarozasara csak a vetesterv ismereteben kerlhet sor, es csak a
vetestervben meghatarozott nvenyek (valamint vetesterleti aranyok) szerinti legjobb nvenyi sorrendet
jelentheti.
A vetsforg fogaIma, eIemei
143
A nvenvi sorrend meghatarozasaban a nvenyIajok elovetemenv-erteke mas szoval elovetemenv-hatasa kepezi
a kiindulasi alapot. A termesztes soran minden nvenyIaj elovetemenv, megpedig az utana kvetkez nveny
elvetemenye.
Az elvetemeny-hatas egy tenyeszidben (pl. zldborso) vagy tbb even keresztl (pl. istallotragyazott kapas
nveny) is kiIejtheti hatasat. Az elvetemenyek talajtermekenyseg-javito vagy ronto hatasa intenziv tragyazas
utan es ntzeses termesztesben kisebb.
A nvenyIajok elvetemeny-hatasa biologiai es agrotechnikai hatasukban rejlik.
A nvenyvaltasi sorrend megtervezesekor ezeket a hatasokat vesszk Iigyelembe.
Az elvetemeny-erteket, valamint a valtasi sorrendet meghatarozo legIontosabb biologiai es agrotechnikai
tenve:ok a kvetkezk:
az elvetemeny lekerlesenek idpontja,
a betegsegek es a kartevk terjedesere valo hatas,
a gyomnvenyek szaporodasara valo hatas,
a talajuntsag elleni vedekezes,
a talaj szervesanyag-gazdalkodasara valo hatas,
a talaj tapanyag- es vizgazdalkodasara valo hatas.
A jo elvetemenytl megkivanjuk, hogy idoben lekerlfn a terletrl. Ezzel az alaptragyazas es a talajmvel
munkak optimalis elvegzeset teszi lehetve.
A nvenyi sorrend sszeallitasanak Iontos alapelve, hogy ugyanannak a koroko:onak vagv kartevonek
gazdanvenyei se idben, se terben ne kerljenek kzel egymashoz. A nvenyek csak annyi id elteltevel
kerlhetnek nmaguk utan vagy mas gazdanvenyek utan (idbeli izolacio), amig a kartevk es korokozok
szaporitoszervei elvesztik eletkepessegket. Ez az idtartam altalaban 46 ev, de IonalIereg-Iertzes eseten
hosszabb is lehet.
A nvenyek terbeli elhelyezesenek alapelve, hogy a kartevk gazdanvenyei az egymast kvet evekben ne
kerljenek a szomszedos tablara se (terbeli izolacio).
A kemiai nvenyvedelem tkeletesedesevel a nvenyvaltas nvenyvedelmi szerepe elvileg cskken, a kemiai
nvenyvedelem kltsegessege miatt azonban a gyakorlati termesztes nem mondhat le a nvenyvaltassal elerhet
eredmenyekrl.
A gvomnvenvek elleni vedeke:esben a termesztett nvenyeknek az elgyomosodasra valo hatasat kell
Iigyelembe venni. Eszerint gyomirto, gyomnevel es gyomosito zldsegnvenyek klnbztethetk meg.
Gvomirtok azok a nvenyek, amelyeknek apolasa soran talajmvelessel vagy gyomirto vegyszerekkel
megtisztitjuk a terletet a gyomoktol. A gvomnevelo nvenyek gyer lombozatot Iejlesztenek, kzttk a gyomok
jol Iejldnek es elszaporodnak. Gvomosito nvenynek azt a zldsegnvenyt nevezzk, amely magvait elhullatva
vagy a talajban maradt gykerreszekbl kihajtva (pl. torma) a kvetkez evben gyomkent szerepelnek. A
nvenyvaltas tervezesekor e csoportok celszer valtakoztatasarol gondoskodni kell.
A vegyszeres gyomirtas terhoditasaval uj, a nvenyi sorrend meghatarozasaban Iontos tenyezkent jelentkezett
a tartos hatasu, szuperszelektiv gyomirto szerek (triazinszarmazekok) utohatasa. Az utohatas megszneseig csak
a szernek ellenallo nvenyIaj termeszthet a vegyszerrel kezelt tablan.
Az nmaga utan termesztesre valo erzekenyseget a gyakorlati termesztesben talafuntsagnak nevezik. Okara
144
tbbIele magyarazat szletett (toxikus vegyletek Ielhalmozodasa, mikrobiologiai karosodas, mikroelemhiany,
szerkezetromlas, IonalIereg-kartetel).
A talafuntsag jelensege a zldsegtermesztesben is kzismert. A tbb even at ugyanazon a helyen, nmaguk utan
termesztett zldsegnvenyek tbbsegenek Iokozatos termescskkenese tapasztalhato. Ezek a nvenyek
ugyanarra a terletre 45 ev mulva kerlhetnek.
Mas zldsegIajok (pl. csemegekukorica, meszes talajon a Iejes kaposzta) kevesbe erzekenyek az nmaguk utani
termesztesre, ezek nehany evig nmaguk utan is termeszthetk a termeskieses veszelye nelkl.
A termesztett nvenyek altal talajba juttatott s:erves anvagok mennyisege rendkivl valtozo. Egyes nvenyek
lombtmeget (pl. Iejes kaposzta, zldtragyanvenyek), masok sok gykeret (pl. lucerna) Iejlesztenek, ami a
tenyeszid vegen a talajba kerl. A zldsegnvenyek egy csoportjanal (hagymaIelek, gykerzldsegek) a
visszahagyott lomb es gyker tmege jelentektelen. Ezek a nvenycsoportok a vetesIorgoban valtva kvessek
egymast.
A szervesanyag-Ielhalmozo nvenyek jo elvetemeny-hatasat pedig szervesanyag-igenyes nvenyekkel kell
hasznositani.
A termesztett nvenyeknek a talaf tapelemtartalmat kihasznalo kepessegeben rejl jelents klnbsegek
korabban nagy szerepet kaptak a nvenyi sorrend meghatarozasaban. A mtragya-Ielhasznalas napjainkra elert
magas szintje azonban minimalisra cskkenti ennek jelentseget. Az a megallapitas, hogy a nitrogengyjt,
pillangos viragu nvenyeket (borso, bab), az altaluk Ielhalmozott nitrogen hasznositasa celjabol nitrogenigenyes
nveny kvesse a vetesIorgoban, tovabbra is Iontos alapelvnek tekinthet.
A nvenveknek a talaf vi:ga:dalkodasara gyakorolt hatasa az ntzetlen termesztesben meghatarozo, ntztt
viszonyok kztt ennek nincs jelentsege.
ntzes nelkli termesztesben alkalmazhato szabaly, hogy a talaj vizkeszletet ersen kihasznalo nvenyek ne
kvessek egymast a vetesIorgoban.
A talaj vizgazdalkodasat beIolyasolja az elvetemeny talafarnvekolasa. A talajt jol bearnyekolo elvetemeny a
betakaritast kvet talajmveles szamara jo Ielteteleket teremt, es a kvetkez nveny (masodvetes) kezdeti
Iejldeset elsegiti.
A vetesIorgo nvenyvaltasi sorrendjet beIolyasolja az elvetemeny gvkere:esi melvsege is. A nveny a I
gykerzona viztartalmat ersen kihasznalja, lecskkenti. A klnbz gykerezesi melyseg nvenyek
valtasaval jobb vizgazdalkodas erhet el.
Az emlitett nvenyvaltasi elvek betartasaval reszben kltsegmegtakaritas, reszben termesnvekedes erhet el,
tehat a termesztes jvedelmezsege nvelhet. A nvenyvaltas elveinek Iigyelmen kivl hagyasa a
nvenyvaltasban rejl elnykrl valo lemondast jelenti, ami a szantoIldi zldsegtermesztesben indokolatlan es
esszertlen. A nvenyvaltas kedvez hatasa ugyanis csak kltseges agrotechnikai es nvenyvedelmi
mveletekkel helyettesithet.
A zldseghajtatasban a terletegysegre es nagy ertektermeles monokulturas vagy monokulturas jelleg
termesztest indokol.
A vetsforg krforgsnak (rotacio) Iogalmaval a vetesIorgonak azt a sajatossagat jellik, hogy a
termesztett nvenyek az elre megtervezett sorrendben kvetve egymast a vetesforgo eges: terleten
vegighaladnak, es ezt mindaddig automatikusan ismetlik, amig a vetesIorgo letezik. Azt az idtartamot, amig a
vetesIorgo valamennyi nvenye vegighalad az egesz terleten es visszater kiindulasi helyere, a krforgas
idotartamanak nevezzk. Eszerint megklnbztetnk:
rvid (23 ev),
145
kzephosszu (410 ev) es
hosszu (10 evnel hosszabb) vetesIorgot.
Rvid vetesIorgoban a nvenyek gyorsan visszakerlnek ugyanarra a helyre, ezert a korokozok elleni idbeli
izolacio nem jhet letre. Hoss:u vetesIorgoban a terlet szervezesi szempontbol Ielaprozodik, az attekinthetseg
romlik. Az zemekben ezert k:ephoss:u vetesIorgok szervezesere kell trekedni.
Attol Iggen, hogy a targyalt elemek milyen mertekben ervenyeslnek, a vetesIorgonak harom valtozata
klnbztethet meg. Ezek:
kttt,
rugalmas es
szabad vetesIorgo.
Kttt vetesforgo eseten mind a negy vetesIorgoelem megtalalhato, es azokat valtoztatas nelkl, hosszu ideig
megtartjak. A gyakorlati termesztesben a szigoru ktttseg akadalyozoja lehet a vetesszerkezet esszer
valtoztatasanak, a piaci igenyekhez valo gyors alkalmazkodasnak.
Rugalmas vetesforgoban a nvenyIajokat, azok vetesterletet es ennek kvetkezteben a nvenyvaltasi sorrendet
is szkseg szerint (egyes evekben vagy szakaszokon) megvaltoztatjak, ezek a valtozasok azonban nem jelentik a
bevezetett vetesIorgo lenyeges atalakitasat.
A s:abad vetesforgo Iogalomkrebe az olyan nvenytermesztesi rendszer sorolhato, amelynek minden elemeben
(nvenyIaj, vetesterlet, nvenyvaltas) evrl evre lenyeges valtozasok vannak. A nvenyvaltasban rejl elnyk
hasznositasara azonban a nvenyek evenkenti elhelyezesi tervenek keszitesekor ebben az esetben is gondot
Iorditanak. Szabad vetesIorgoban termeszetesen a Iormai elemnek tekinthet krIorgas hianyzik.
A zldsegtermeszt zemekben a rugalmas es a szabad vetesIorgo-valtozatok megvalositasa indokolt.
8.4.2. A vetsforg szerkezete
A vetesIorgot az zem szantoterleten valositjak meg. A szantoterlet alapegysege a tabla, amelyet legtbbszr
utak, esetleg mas tereptargyak (patak, Iasor stb.) hatarolnak. A tablak kialakitasanak Iolyamatat tablasitasnak
nevezzk.
A vetesIorgo megvalositasara a tablasitott szantoIldn kerl sor. A vetesIorgo alapegyseget
vetesIorgoszakasznak nevezzk.
A vetsforgszakasz a vetesIorgo terletenek egysegnyi resze, amelyen a vetesIorgo nvenyeinek egysegnyi
reszet termesztik meg.
Kis terlet vetesIorgo eseteben a vetesIorgoszakasz egy tablaval lehet azonos nagysagu, nagy terlet
vetesIorgonal azonban egy vetesIorgoszakaszt tbb tabla alkot. Szervezesi szempontbol elnys, ha az egy
szakaszt alkoto tablak egy tmbben helyezkednek el (tmbsites).
A vetesIorgoszakasz terletet egy vagy tbb nvenyIaj Ioglalhatja el. Az elbbi esetben egvs:er, az utobbi
esetben os:tott szakaszrol beszelnk. Evel nveny (pl. sparga) termesztesevel leIoglalt szakasz az eveles
idtartamara kikapcsolodik a krIorgasbol, ezert az ilyen terletet forgon kivli s:akas:nak nevezzk. Az evel
nvenyt kiregedesekor kiszantjak, es a terlet bekapcsolodik a krIorgasba. Helyette az uj telepites evel
nveny terlete valik Iorgon kivli szakassza.
A vetsforg szerkezete
146
A vetesIorgoszakaszokon megtermelt nvenyek szama egy-egy tenyeszeti idn bell is elter lehet. Ha a
vetesIorgoszakaszon egy tenyeszeti idszak alatt ket vagy tbb zldsegIaj Iejldik es kerl betakaritasra, kettos
vagv tbbes termes:tesrol beszelnk. Ilyen esetben megn a terlethasznositas Ioka. A zldsegtermeszt
vetesIorgokban a terlethasznositas Ioka 120150-ot is elerhet.
A zldsegtermesztesben a tbbes termesztesnek tbbIele valtozata alakult ki. Ezekben a valtozatokban a
nvenyIajok egv idoben vagy egvmast kvetve Ioglalhatjak el a terletet.
Az egy idben Iolyo tbbes termesztes legismertebb modja a k:tes termes:tes, de nehany esetben az alaveteses
termesztesi mod is elIordul. A soron belli k:tes termesztesben a klnbz nvenyIajok azonos sorban
helyezkednek el (pl. kukoricasorban babbokrok). A sork:i k:tes termesztesben a klnbz nvenyIajok
nallo sorokat alkotva valtogatjak egymast (pl. zldhagyma- es salatasorok). A savos k:tes termesztesben
(kulisszas vetes) a szelerzekeny vagy paraigenyes nvenyek (pl. uborka, dinnye) tablain, nehany soros savokban
magasra nv nvenyeket (pl. kukorica) vetnek.
Alaveteses termesztesben gyors es lassu Iejldes nvenyIajokat egy idben vetnek el, de a lassu Iejldes
nveny csak a gyors Iejldes nveny betakaritasa utan indul rohamos Iejldesnek (pl. hajtatasban a retek es a
sargarepa, szantoIldn a rozs es a somkoro zldtragyanveny).
Az egymas utani tbbes termesztesben a masodik nveny vetesere az elz nveny lekerlese utan kerl sor,
ezert masodvetesnek vagv tarlonvenvnek is nevezzk. Az egymast kvet nvenyIajok pedig az elo-, a fo- es az
utotermenv (ketts termesztes eseten masodtermenv) nevet kapjak. Hazai viszonyok kztt biztonsagos
masodvetes csak ntzessel vegezhet.
A kztes termesztes jellegzetesen kiszemi es hazikerti modszer, a masodvetes azonban zemmerettl
Iggetlenl mindenhol vegezhet.
8.4.3. A zIdsgtermeszt zemek vetsforgi
A vetesszerkezetet, mas szoval a termelesi iranyt az zem termesztesi es kzgazdasagi adottsagai hatarozzak
meg. Az adottsagokbol ered rendkivl nagy klnbsegek a vetesIorgotipusok valtozatossagat idezik el. A
termeszeti adottsagok egy zemen bell is valtozhatnak (berendezettseg az ntzesre, talajtipus stb.), ezert egy
zemen bell tbb vetesIorgo megvalositasara is sor kerlhet.
A zldsegtermesztesben a legnagyobb termelesi iranybeli klnbseget a termesztes szinhelye idezheti el. Igy a
szabadIldi (szantoIldi) zldsegtermesztes es a termesztletesitmenyek nvenytermesztesi rendszere
(vetesIorgoja) lenyeges eltereseket mutat.
A s:antofldi vetesforgok a termesztett nvenyek alapjan, tovabba az ntzesi lehetsegtl Iggen
klnbznek egymastol.
Ezek alapjan a :ldsegtermes:tesben has:nalt vetesforgotipusok a kvetkezkeppen csoportosithatok.
SzantoIldi zldsegtermel vetesIorgok:
ntztt zldseges vetesIorgo,
bolgar rendszer vetesIorgo,
kombinalt szantoIldi-zldseges vetesIorgo,
kombinalt magtermeszt vetesIorgo.
A zIdsgtermeszt zemek
vetsforgi
147
Termesztletesitmenyek vetesIorgoi:
zldseghajtato (es palantanevel) vetesIorgok,
kombinalt zldseges disznvenytermeszt vetesIorgok.
8.4.3.1. NTZTT ZLDSGES VETSFORG
Nvenyeit kizarolag az ntzest meghalalo, vizigenyes zldsegnvenyek (etkezesi paprika, korai kaposztaIelek,
zeller, salata stb.) alkotjak. A ketts termesztes gyakori, ezert a terlethasznositas Ioka nagy (120150-os). A
ketts termesztesi modszerek kzl csak a gepi mvelest nem akadalyozo egymas utani termesztes (masodvetes)
modszeret hasznalja.
Az ntzes es a ketts termesztes Iokozott tapanyag-kihasznalassal jar, ezert tragyazasi rendszeret a gyakori
teljes adagu istallotragyazas es az intenziv mtragyazas jellemzi.
ntzesi modja az esszer ntzes. Az agrotechnikai munkakat geppel vegzik, a betakaritas azonban tbbnyire
kezzel trtenik.
8.4.3.2. BOLGR RENDSZER ZLDSGES VETSFORG
A kiszemi zldsegtermesztes vetesIorgoja volt, napjainkban mar csak kiveteles esetekben alkalmazzak. A
bolgar rendszer zldseges vetesIorgoban is kizarolag vizigenyes zldsegnvenyeket termesztenek.
ntzesi modja a rvidbara:das a:tato es a bolgaragvas aras:to ntzes. A terlethasznositas Ioka
kiemelkeden nagy. Altalanosan hasznaljak a kztes termesztes es az egymas utani tbbes termesztes
modszereit is.
A hasznalt tzesi modok es a kztes termesztesi modszerek csak kezi ervel vegzett nvenyapolasi es
betakaritasi munkakat tesznek lehetve.
Az intenziv termesztes miatt bseges tapanyag-utanpotlasra van szkseg, amit rendszeres, nagy adagu
istallotragyazassal ernek el.
8.4.3.3. KOMBINLT ZLDSGES VETSFORG
A vetesIorgo terletenek nagyobb reszet mezgazdasagi nvenyek (buza, kukorica) Ioglaljak le. A
zldsegnvenyek vetesterlete 1020 kztt mozog. Gyakori nvenye a lucerna is, amely ertektermeles es
talajjavitas vonatkozasaban is Iontos nveny.
A kombinalt zldseges vetesIorgok nagvobb res:e nt:etlen terleten helyezkedik el, de az ntzesIejlesztes
hatasara egyes krzetekben az ntztt kombinalt szantoIldi zldseges vetesIorgok is egyre nagyobb szerepet
kapnak.
A vetesIorgoban termesztett zldsegIajok szama keves, es a krzetre jellemz nvenyIajok alkotjak
(tajtermesztes). A tartositoipari alapanyagul szolgalo zldsegnvenyek tbbseget kombinalt vetesIorgoban
termesztik. Fontosabb nvenyei a zldborso, a vrshagyma, a Iszerpaprika, a paradicsom es a sargarepa.
Az egymas utani ketts termesztes aranya kicsi, a terlethasznositas Ioka 110 alatt marad.
NTZTT ZLDSGES
VETSFORG
148
A tapanyag-visszapotlasra a ritkan (48 evenkent) vegzett istallotragyazas es az evenkenti mtragyazas a
jellemz. Az istallotragyat leggyakrabban az azt meghalalo (igenyes) zldsegIajok ala adjak, a nem igenyes
zldsegIajokat pedig az istallotragyazast kvet masodik, harmadik evben termesztik a terleten. A
zldsegnvenyek elvetemenyel altalaban a koran lekerl es jo talajmvelesi Ielteteleket teremt buza
szolgal.
Az nt:tt kombinalt vetesforgonak a vizigenyes etkezesi paprika, a zldbab, az uborka es a magrol vetett
vrshagyma is gyakori nvenyeve valik.
8.4.3.4. KOMBINLT ZLDSGMAGTERMESZT VETSFORG
A zldsegmagtermeszt zemekben a magterm nvenyek aranya 1030 kztt mozog.
A magtermeszt vetesIorgok sszeallitasakor a legIontosabb Ieladat az idegenbeporzo nvenyek termesztesehez
szkseges terbeli izolacio (5001000 m) megteremtese. A szakaszok elhelyezesekor a Iajta mechanikai
keveredese es a maggal terjed korokozok terjedesenek megakadalyozasa is elsdleges cel. Emiatt a keteves
zldsegIajok eseteben a dugvany- es magterm nvenyeket sem szabad egy szakaszon bell elhelyezni.
A nvenyi sorrend meghatarozasanak alapelve, hogy a magterm nvenyek a legjobb termkepesseget ado es a
talajt gyommentesen hatrahagyo elvetemenyek utan kerljenek. A tapanyag-visszapotlasra es az ntzesre
vonatkozoan a kombinalt zldseges vetesIorgonal leirt ismeretek itt is alkalmazhatok.
8.4.3.5. A ZLDSGHAJTATS (S A PALNTANEVELS)
VETSFORGI
A hajtatasi vetesIorgokban a nagy beruhazasi kltseggel epl es a klimaszabalyozas kltsegessege miatt dragan
zemeltethet termesztletesitmenyek maximalis kihasznalasat tzzk celul.
A hajtatasi vetesIorgokban keves nvenyIaj szerepel, mert a gazdasagosan hajtathato nvenyek szama is keves.
A hidegtr zldsegIajok kzl a salata, a karalabe es a retek, a melegigenyes nvenyIajok kzl pedig a
paprika, a paradicsom, az uborka hajtatasa elterjedt. Egyes zemekben a szabadIldi zldsegtermesztes szamara
szaporitoanyagot elallito palantaneveles is helyet kap a hajtatasi vetesIorgoban.
A zldseghajtato zemekben a szakositott termelesre es a leggazdasagosabb termesztesre valo trekves a
termesztett nvenyek szamat tovabb szkiti, igy a termesztes rendszere monokulturas jellegve valik. A
monokulturas jelleg termesztes kedvez a korokozok es a kartevk elszaporodasanak, ezert rendszeres
talajIerttlenitesre van szkseg.
Fedett terleten valamennyi nvenyi elettenyez mestersegesen szabalyozhato. A hmerseklet es a Ieny
szabalyozasa azonban rendkivl kltseges, ezert a hajtatasi vetesIorgok sszeallitasakor is alkalmazkodni kell a
termeszet adta Ieltetelekhez. A Ieny- es melegigenyes zldsegIajok hajtatasat ezert a jobb Ielteteleket nyujto
idszakra kell idziteni.
Hajtatasi vetesIorgokban a nvenyvaltasi sorrendet meghatarozo biologiai es agrotechnikai tenyezk szerepe
tulnyomoreszt kikapcsolodik, csupan az elvetemenyek lekerlesi idpontjahoz valo alkalmazkodas kap
nagyobb szerepet.
8.5. A zIdsgnvnyek szaportsa
KOMBINLT
ZLDSGMAGTERMESZT
149
A szaporitasrol szolo Iejezetben nemcsak a nvenyek megsokszorozodasaval kapcsolatos kerdeseket targyaljuk,
hanem minden olyan eljarast is, amelynek soran a nyugalomban lev generativ es vegetativ nvenyi reszek
eletIolyamatait inditjuk meg, vagy a nveny egy-egy kis reszet (sokszor csak nehany sejtjet) helyezzk ,in
vitro krlmenyek kze tarolas, tovabbneveles vagy gyors megsokszorozas celjabol. A Iejezet anyaga a
mestersegesen kialakitott krnyezet technologiai es technikai Ieladatainak, Ieltetelrendszerenek targyalasa is.
Szaporitasnak nevezzk ezert gyjtneven a termesztett nvenyek eletIolyamatanak ujrakezdesere iranyulo
tevekenyseget.
8.5.1. A zIdsgtermesztsben hasznIt szaportsi
mdok csoportostsa
Korabban itt a ket legIontosabb szaporitasi modrol, a generativ szervvel, a vetmaggal, illetve a klnbz
vegetativ szervekkel, nvenyi reszekkel valo szaporitasrol beszeltnk. Nehany evtizede azonban egyre tbb szo
esik, st a nemesiti es termeszti gyakorlatba is bevonultak a klnbz mikroszaporitasi eljarasok.
8.5.1.1. MAKROSZAPORTSI MDOK
Szaports ivaros (generatv) szervekkel. E szaporitasmodhoz tartozik a magvetes, amely lehetseges:
szabadIldn es
termesztletesitmenyben.
A magvetes celja szerint megklnbztethetnk:
vegleges helyre vetest,
vetest palantaneveles celjara es
vetest keteves, illetve evel (nyugalmi allapotu) nvenyek nevelesere (pl. dughagyma-elallitas,
spargamagonc-neveles stb.).
A vegleges helvre vetes (helybevetes) a legelterjedtebb szaporitasi mod a zldsegtermesztesben. Az ujabban
elallitott rvid tenyeszidej, egyntet eres Iajtak azoknak a Iajoknak a vegleges helyre veteset is lehetve
tettek, amelyeket regebben a mi eghajlatunk alatt csak palantanevelessel vagy mas modon lehetett szaporitani.
A szabadIldi tmegtermesztesben ki:arolag allando helvre vetessel szaporitjuk a zldborsot, a zldbabot, a
Ildimogyorot, a spenotot, a ceklat, a mangoldot, a sargarepat, a petrezselymet, a pasztinakot, a sttkt, a
patisszont, a csemegekukoricat es a porehagymat. Foleg magvetessel szaporitjuk a soskat, a Iejes salatat, a
spargatkt, a cukkinit, a rebarbarat, a bimboskelt, a brokkolit, a dinnyeket, az uborkat, a vrshagymat es a
metelhagymat.
Mind nagyobb teret hodit a kaposztaIelek, a paprika (klnsen a Iszerpaprika) es a paradicsom vegleges
helyre vetese a szabadIldi termesztesben, st probalkoztak a zeller helyrevetesevel is.
Egyelre kizarolag palantanevelessel szaporitjuk a tojasgymlcst es a zellert.
A palantaneveles is az egyik legregebben hasznalt szaporitasi modszer.
A kaposztaIeleket, a Iejes salatat, a paprikat, a paradicsomot, a tojasgymlcst, a kabakosokat es a zellert
A zIdsgtermesztsben
hasznIt szaportsi mdok
150
szaporitjuk igy. Elvetve klnsen hazikertekben palantarol termesztik a metelhagymat, a soskat, a
rebarbarat, st egyes orszagokban a vrshagymat es a porehagymat is.
A keteves, illetve evelo (nvugalmi allapotu) nvenvek neveleset szolgalo magvetes a szaporitas klnleges
modja. Ide sorolhato peldaul a vrshagyma eseteben a dughagyma elallitasat celzo vetes, a
magtermesztesket tekintve keteves Iajok els evben elallitott dugvanyainak neveleset celzo vetes, a
gykerzldsegek (sargarepa, petrezselyem, pasztinak, zeller, cekla) es egyes kaposztaIajok (Iejes es kelkaposzta,
bimboskel, karalabe) dugvanyneveleset szolgalo vetes.
Ebbe a csoportba tartozik meg a spargamagoncok elallitasa es a cikoriadugvanyok elnevelese hajtatasra.
Szaports ivartalan (vegetatv) szervekkel. Lenyege, hogy tbbe-kevesbe kiIejlett nvenyi reszeket
hasznalnak tovabbszaporitasra.
Leggyakoribb modja, amikor klnbz nvenvi res:eket ltetnk el vegleges helykre. Igy szaporitjuk
szargumoirol a burgonyat, sarjhagymairol a Iokhagymat (gerezdjei Ielhasznalasaval), leghagymairol a csoportos
hagymat, gykerdugvanyairol a tormat es tosztassal a rebarbarat.
Ide tartozo szaporitasi eljaras a burgonyagumo elcsiraztatasa korai termesztes celjara vagy a gombak
szaporitasa miceliumok nevelesevel, steril krlmenyek kztt.
Klnleges eljaras a szaporitasi munkakban az oltas, amelynek soran lenyegeben nem trtenik szaporitas, hiszen
egesz nvenyt oltunk a masikra, nem pedig nvenyi reszt. Az oltassal a klnbz betegsegekre vagy
kartevkre (pl. gykerIonalIeregre) erzekeny Iajtakat vedjk meg a karosodastol azaltal, hogy ellenallo
nvenyre visszk azokat. Ezt az eljarast kltsegessege miatt csak a hajtatasban hasznaljak.
8.5.1.2. MIKROSZAPORTSI MDOK
A mikroszaporitas a biotechnologia Iejldesevel kerlt elterbe, s eppen napjainkban valik a mindennapi
gyakorlat szamara is elerhet szaporitasi modda.
Szvettenyszts. A zldsegIajokat ugy is szaporithatjuk, hogy a klnbz nvenyi reszeket izolaljuk, es ,in
vitro krlmenyek kztt tenyesztjk tovabb. Kiindulasi alapul szolgalhatnak:
meris:tematikus s:vetek.
csucsmerisztema (0,1 mm-nel kisebb, levelkezdemeny nelkli tenyeszkup),
hajtascsucs (0,10,3 mm-es szvetresz).
honaljrgy,
viragkezdemeny,
differencialtabb nvenvi res:ek.
levelnyel,
levellemez,
szar,
hipokotil stb.
Az izolalt reszeket taptalajon nvenyi hormonok segitsegevel rgyek, majd hajtaskepletek kepzesere
MIKROSZAPORTSI MDOK
151
kesztethetjk, a gykerek kialakulasat auxinok segitsegevel erhetjk el.
A szvettenyeszt munkaval elerhet, hogy pl. egy rgybl egy ev alatt tbb millio dugvanyt kapjunk. Az
eddigi probalkozasok a kvetkez zldsegIajoknal jartak eredmennyel: burgonya, kaposztaIelek, hagymaIelek,
sparga, zeller, torma, uborka, grgdinnye, rebarbara, paradicsom, tojasgymlcs.
8.5.2. A vetmag s tuIajdonsgai
A mag ivaros (generativ) uton letrejtt nvenyi resz (szaporitokeplet), amely nalloan kepes uj generacio
letrehozasara.
A megIelel Iajtatulajdonsagokkal es ertekmerkkel biro mag a vetmag.
Fajtatulajdonsgokon az adott Iajta termesztesi ertekeit, biologiai teljesitkepesseget ertjk, amelyek
meghatarozzak Ielhasznalasi terleteit, krnyezeti igenyet, betegseg-ellenallosagat stb. A Iajtaertek alapjan valo
minsites az Orszagos Fajtaminsit Tanacs Ieladata, a tanacs a legjobb hazai nemesites Iajtakat allami
elismeresben reszesiti, a klIldrl szarmazo, de a Fldmvelesgyi Miniszterium Mezgazdasagi Minsit
Intezete altal vizsgalt es jonak talalt Iajtakat Iorgalomba hozatali engedellyel latja el.
A nemesitk altal elallitott vetmag s:aporulati fok szerinti neve szuperelit.
A szuperelit mag szaporulata az elit, majd az I. Ioku, II. Ioku szaporulat kvetkezik.
Hajtatasban legtbbszr csak elit vetmagot hasznalunk, szabadIldi termesztesben a jo szaporodasi hanyadosu
Iajoknal (paradicsom, uborka stb.) elit es I. Ioku, a gyenge szaporodasi hanyadosuaknal (pl. borso, bab) pedig II.
Ioku vetmagot hasznalunk.
Az rtkmeghatroz tulajdonsgok azok a Iajtatulajdonsagoktol Iggetlen mutatoszammal jellemezhet
ertekmerk, amelyek a vetmag hasznalati erteket nagymertekben meghatarozzak.
A vetmag-minsitesben a kvetkez ertekmerk a legIontosabbak:
a Iaj- es Iajtaazonossag,
tisztasag,
csirazokepesseg es csirazasi erely,
ezermagtmeg,
osztalyozottsag,
viztartalom,
egeszsegi allapot.
A Ielsorolt tulajdonsagokat a Iaj- es Iajtatisztasagot kiveve laboratoriumban vizsgaljak a vetmagtetelbl
vett szabvanymintakbol.
A faf- es faftaa:onossagot (Iajtatisztasagot) meg a vetmagtermesztes soran tartott szantoIldi szemlek
alkalmaval, illetve utolag, a kesz vetmag szantoIldi kitermesztesevel ellenrzik. Nehany Iaj egyes Iajtai
bizonyos kemiai es Iizikai modszerekkel vetmagmintabol is meghatarozhatok.
A vetomag tis:tasagan az ep, Iajtaazonos magvak tmegszazalekat ertjk. A tisztasagi vizsgalat soran nemcsak
a tiszta anyag reszaranyat allapitjak meg, hanem az idegen kultur- es gyommagvakat, tovabba a hulladek (trtt,
A vetmag s tuIajdonsgai
152
serlt mag, Ild stb.) mennyiseget is meghatarozzak. Az elIordulo karanten gyommag (pl. arankamag) a
vetmagtetel ujratisztitasat, vagy ha az nem lehetseges, kizarasat vonja maga utan.
Csira:okepessegen a szabvanyban meghatarozott (laboratoriumi) krlmenyek kztt megadott idn bell
Iejldtt, normalis, egeszseges, ep csiranvenyek darabszazalekat ertjk. A vizsgalatkor el kel klniteni a
beteg, trtt, abnormalis (pl. nincs gykcskeje) csirakat, mert ezek csak latszolagos allapotot tkrznek, a
szantoIldn nem Iejldhet bellk egeszseges nveny. Van olyan vizsgalati eljaras (pl. a Cold-teszt), amelyben
a szantoIldi krlmenyekhez hasonlo krnyezeti Ielteteleket teremtenek a csirazo vetmagmintanak, igy a
veteshez szkseges magmennyiseg meghatarozasahoz jobban hasznalhato erteket kapunk.
A csira:asi erelv a csirazas gyorsasaganak a merszama, a csirazokepesseg-vizsgalat hatarnapjanal rvidebb id
alatt (az erely napjaig) kiIejldtt csirak darabszazaleka. A jobb csirazasi erely erteljesebb kezdeti Iejldest es
nagyobb teljesitkepesseget iger.
Ezt a mutatot az ujabb szabvanyok a vetmagtetel minsitesekor nem hasznaljak.
Gyors, bar a csiraztatasi probat teljesen nem helyettesit eljarasok a klnIele eletkepessegi vizsgalatok,
amelyek soran az elaztatott, kipreparalt embriot pl. 2,3,5-triIenil-tetrazolium-klorid-oldatba helyezik. Ez az el
(lelegz) reszeken pirosra szinezdik, s igy jelzi a csirazokepesseg elvi lehetseget.
Mas eljarasok is ismeretesek a csirazokkepesseg meghatarozasara, pl. a CO2-termeles vagy az elektromos
vezetkepesseg merese alapjan.
Az e:ermagtmeget grammban Iejezzk ki. Sok Iajnal tapasztalhato, hogy a nagyobb magvak nagyobb
teljesitmeny nvenyegyedeket eredmenyeznek. Az ezermagtmeg ismerete a vetmagmennyiseg-szamitashoz
elengedhetetlen.
Az os:talvo:ottsag azt mutatja meg, hogy a vetmagtetel hany tmegszazaleka esik a megadott hatarertekek
(vetmagatmer vagy ezermagtmeg) kze. A legtbb Iaj azonos meret magbol kelt nvenyegyedeinek
Iejldesi ideje, termesmennyisege kiegyenlitettebb. A vetmagtetel osztalyozottsaga, kalibraltsaga ezert
klnsen ott Iontos, ahol kvetelmeny az egyszerre eres (pl. a vegetativ reszkert termesztett Iajok hajtatasaban
vagy szabad Ildn, egymenetes betakaritas eseten).
A vetmag vi:tartalmanak ismerete ket ok miatt is Iontos:
a vetmag ertekesitesekor a legszaraz allapotra (1214 viztartalom) visszaszamolva szamolnak el;
raktaro:asra ugyancsak legszaraz allapotban kerlhet sor.
Egy evnel hosszabb ideig csak a legszaraz allapotnal is kevesebb vizet tartalmazo vetmagtetel tarolhato, ehhez
klnleges Ielszereles (expanso), illetve csomagolasi mod szkseges.
A viztartalom merszama a tmegszazalek kiszamitasakor a minta viztartalmat az eredeti tmeg szazalekaban
Iejezi ki.
Az eges:segi allapot rgzitesere legtbbszr nvenyvedelmi vizsgalati modszerek szksegesek.
A vetmag hasznlati rtke a legIontosabb mutato, mert a veteskor szkseges tenyleges magmennyiseg
kiszamitasat teszi lehetve. A hasznalati ertek azt mutatja meg, hogy egy vetmagtetelnek hany tmegszazaleka
a veteskor ertekes resz, amely tehat normalis, ep, egeszseges csirat Iejleszthet. Ebbl a szambol es az
ezermagtmeg ertekebl ismerve az 1 ha-ra elirt csiraszamot meghatarozhato a szkseges
vetmagmennyiseg. A hasznalati ertek ( He) kiszamitasa:
A vetmag s tuIajdonsgai
153
A Iorgalomba kerl vetmagot ertekmer tulajdonsagai alapjan a kvetkez minsegi osztalyokba soroljuk:
I. osztalyu,
II. osztalyu, illetve
Iorgalomba csak kln engedellyel hozhato.
8.5.3. Vets eItti magkezeIsi eIjrsok
A vetmagot reszben a nveny kesbbi Iejldesenek serkentesere, reszben az egyenletes vetes es keles
elsegitesere klnbz kezelesekben reszesitik. Sokszor nemcsak a vetmagot, hanem a vegetativ
szaporitokepleteket is kezelik.
A legIontosabb vetes eltti magkezelesi modszerek:
csavazas,
elcsiraztatas (duzzasztas),
hkezeles,
kemiai stimulalas, besugarzas,
a magvak koptatasa,
meret szerinti osztalyozas,
az apro magvak keverese,
drazsirozas, tablettazas,
a magvak Ielragasztasa papirlapra vagy manyag szalagra,
inkrusztalas.
Az elcsrztats celja a tenyeszid rviditese es a kelesi szazalek javitasa. Elssorban a hosszu csirazasi idej,
vizes melegigenyes Iajok elcsiraztatasanak van jelentsege. Lenyege, hogy a magot langyos vizben
duzzasztjak (412 oraig), majd higenyenek megIelel hmerseklet helyen nyirkosan tartva megvarjak, amig a
gykcske megjelenik (12 nap). Az igy kezelt magot azonnal vetni kell, vigyazva, hogy a gykcske ne
serljn, s a vetagy kellkeppen nyirkos es meleg legyen. Gepi vetes eseten legIeljebb a maghej Ilrepedeset
kell megvarni.
A hkezels Iolyaman a hmerseklet es a vizelvonas (szaritas) hatasara biologiai valtozasok jatszodnak le a
magban, s ezaltal javulhat a (Iriss vagy rosszul beerett) mag csirazokepessege, kedvezbben alakulhat a nveny
kesbbi Iejldese (pl. a kabakosokon javul a nviragok aranya).
Itt emlithet meg a dughagyma hkezelese is, mint a vegetativ szaporitoanyag kezelesi eljarasa, amelynek soran
a mar kialakult magszarkezdemenyek visszaIejldnek a 28 hetig 3540 oC-on tartott dughagymakban.
A magvak UV- vagy gamma-sugarakkal, illetve kmiai anyagokkal valo kezelese a zldsegtermesztesben
meg kezdeti szakaszban van, reszletesebben az egyes Iajoknal targyaljuk.
A magvak koptatsa reszben a szrs vagy kis kapaszkodokkal boritott magvak (paradicsom, sargarepa)
Vets eItti magkezeIsi
eIjrsok
154
knnyebb szemenkenti veteset segiti el, reszben a kemeny heju magvak vizIelvetelet teszi lehetve vagy
knnyiti meg (ez utobbira a zldsegnvenyek eseteben nincs szkseg).
A magvak nagysg szerinti osztlyozst az elzekben ertekeltk.
Az apromagvak egyenletes veteset a szemenkenti vetgepek terhoditasa eltt klnIele anyagok
ho::akeveresevel segitettek el. Keveresre csak a maggal azonos srseg anyagot lehet hasznalni, hogy ne
retegezdjek a vetgepben. Jol bevalt keveranyag a Ireszpor, a dara, a szaritott repaszelet, de legjobb az eppen
vetett zldsegIaj mar csirazokeptelen vetmagja.
A drazsrozs (pillirozas) soran az apro magvakat olyan anyaggal vonjak be, amelytl gmbly lesz, es
csirazasi tulajdonsagai nem valtoznak lenyegesen. Az igy elkeszitett vetmag ezermagtmege az eredeti
tbbszrsere n (pl. a honapos reteke 34 szeres, a paprikae 912-szeres, a paradicsome 2530-szoros lesz), de
alakjanal Iogva viszonylag egyszerbb adagoloelem geppel is szemenkent vethet. Az ujabb precizios
vetgepek mar nem igenylik a drazsirozast.
A drazsirozassal barmilyen tkeletes recept szerint vegzik is megn a csirazasi id, s romlik a csirazasi
szazalek. Az ujabb megoldasok (pl. olyan bevonoanyag, amely a Ielszivott viz hatasara rvid id alatt
kettereped) reszben kikszblik a drazsirozas csirabanto hatasat.
A magvak felragasztsa paprlapra vagy muanyag szalagra (vetszalag) az elzekben emlitett okok miatt
egyre kisebb jelentseg. A honapos retek hazikerti, hideghajtasakor a magvakat telen un. kalappapirra
ragasztjak, majd a vetes idejen ezeket a lapokat a talajra teritik es betakarjak magtakaro Ilddel.
A vetmagvak inkrusztlsakor a mag Ielletet egeszen vekony, nvenyved szerrel atitatott, szines bevonattal
latjak el. Az uj eljaras elnye, hogy nem n lenyegesen az ezermagtmeg (max. 1015-kal), nem gatolja a viz
Ielvetelet es a csirazokepesseget, a sima Iellet megknnyiti a szemenkenti vetest, az elenk szin Ieltnbbe teszi
a magot, igy knnyebb az egyenletes vetes ellenrzese.
8.5.4. TenyszterIet
A magvetes, illetve az ltetes eltt meg kell hatarozni a nvenyek tenyeszterletet. A tenyeszterlettel
kapcsolattal tbb kiIejezest is hasznalunk, amelyek pontos krlhatarolasa megknnyiti az eligazodast.
Tenves:terletnek nevezzk a sor- es ttavolsag szorzatat (cm2 vagy m2), tehat az egy nveny rendelkezesere
allo terletet.
Az allomanvsrseg azt mutatja meg, hogy egysegnyi terleten (m2, ha) hany nveny (t, Ieszek, mag) van.
A toelrende:es a sor vagy sorok, illetve a tvek tavolsagat, egymashoz viszonyitott aranyat jelenti, rokon
Iogalom a terallassal. A telrendezes lehet szabalytalan (pl. szort vetes), negyzetes vagy soros (lenyegeben
teglalap alaku), a soros egyenletes sorelrendezes vagy ikersoros.
A gepi mveles segitsegere de sokszor mas meggondolasbol is a sorok szalagos vagy mvelutas
elrendezesben kvetik egymast.
S:alagos elrende:esben azonos sorszamonkent (35 sor) kihagynak egy sort vagy meg nagyobb terletet a
mvelest vegz traktor kereke szamara.
Mveloutas sorelrende:esre olyan nvenyallomany eseteben kerl sor, amelyik magas, es a traktor hasa alatt
nem Ier el (pl. magterm tabla), ilyenkor a munkagep mvelesi szelessegetl Igg tavolsagonkent (820 m)
kzlekedutat hagynak ki. Itt emlithet meg, hogy az elzkben jellemzett sorelrendezes a sikmvelesre
jellemz, egyes technologiak eseteben celravezet vezetbarazdas, agyas mvelesi rendszer alkalmazasa, amely
a szalagos sorelrendezes egyik valtozata, a traktor kereke azonban az agyas sorainal 1015 cm-rel melyebb
TenyszterIet
155
barazdaban halad.
A tenyeszterlettel kapcsolatosan jo tudni nehany altalanosithato ss:efggest.
1. Az allomanysrseg nvelesevel a terletegysegre vetitett termes viszonylag sokaig, bar egyre kisebb
mertekben nvelhet, az egy nvenyre juto termes es meg inkabb a minseg azonban egyre nagyobb mertekben
cskken. Az idealis tenyeszterletet tehat a gazdasagossagi optimum hatarozza meg.
2. A tenyeszterlet cskkenese a generativ reszkert termesztett nvenyek termesenek koraisagat Iokozza, a
vegetativ reszkert termesztetteket egy bizonyos hatar utan rontja. Ezt a szabalyt klnsen hajtatasban es a
szabadIldi korai termesztesben kell szem eltt tartani.
3. Azonos tenyeszterleten bell a sor- es ttavolsag viszonylag tag hatarok kztt valtoztathato anelkl, hogy
ezzel a termes mennyisege vagy minsege megvaltozna. Ez a Ielismeres a munkak gepesithetseget knnyiti
meg.
8.5.5. IIand heIyre vets
A zldsegnvenyeket leggyakrabban allando, vegleges helyre vetessel szaporitjuk. A vetessel kapcsolatosan
elmondhato altalanos tudnivalok nagy resze azonban a palantanevelesi celu vetesekre is ervenyesek.
A magvetes legIontosabb mozzanatai a helyes vetesi id, a megIelel vetesmelyseg es a vetes modjanak jo
megvalasztasa.
8.5.5.1. A VETS IDPONTJA
A szabadIldi magvetes idpontjat a talaj szerkezete, az idjarasi viszonyok es a piac igenye hatarozzak meg.
A talaj szerkezete elssorban kora tavasszal modosithatja a vetesidt, pl. a hamarabb meleged laza
homoktalajokon korabban s a magvak kiszaradasa elleni vedekezesl kisse melyebbre vetnk.
Az idjrsi viszonyok nagymertekben meghatarozoi a vetes idpontjanak. A csirazashoz szkseges
talajhmerseklet, az utolso tavaszi es az els szi Iagyok varhato idpontja es valoszinsege, a talaj
nedvessegtartalmanak alakulasa, Iedett terleten a nappalok hossza es a megvilagitas erssege mind olyan
idjarasi adottsagok, amelyek nem hagyhatok Iigyelmen kivl, illetve mesterseges potlasuk gazdasagossagi
megIontolas kerdese.
A piac ignye az elzeken tulmenen a legIontosabb vetesidpont-meghatarozo, hiszen hiaba allitunk el
arut olyan idszakra, amikor azt a Iriss vagy a Ieldolgozoipari piac nem igenyli. A hazai es a klIldi piaci
igenyek, a Ieldolgozoipar kapacitasanak Iolyamatos kielegitese a vetesek tervszer idziteset kvetelik meg.
Fontosabb vetsi idpontok a szabadIldi zldsegtermesztesben:
a) Marcius elefen, amint a talajra ra lehet menni, vetjk a hidegtr zldsegIajok
a petrezselyen, a sargarepa-, a kiIejtborso-Iajtak stb. magjat.
b) Marcius k:epen 58 oC-os talajba vethet a cekla, a hagyma, a kaposztaIelek, a tovabbi borsoszakaszok,
majd ltethet a burgonyagumo.
c) Aprilisban, amikor a talaj 1012 oC-ra melegszik Iel, vetjk a paprika, a paradicsom, a dinnye, a
csemegekukorica magjat, az uborka, valamint a zldbab els szakaszat es az szi betakaritasu Iejes kaposztat.
IIand heIyre vets
156
d) Nyaron, funiusfuliusban kerl sor a szakaszosan vetett zldbab, csemegekukorica, uborka stb. utolso
szakaszainak elvetesere. Augusztus a masodvetesek, pl. az szi spenot, a kinai kel, az attelel hagyma stb. vetesi
idszaka. A keleshez ebben az idszakban az ntzes elengedhetetlen.
c) Osszel (s:eptemberoktoberben) vetjk az attelel spenot, a Iejes salata stb. magjat.
I) A tel ala vetes idszaka a november vege, december elefe, ilyenkor vethet a petrezselyem, nemelyik
kiIejtborso-Iajta. A tel ala vetes akkor sikeres, ha a talaj mar annyira lehlt, hogy a mag megduzzad, de nem
kel ki.
g) Teli vetes. az orszag deli reszen pl. Villany krnyeken Iagy- es homentes januari napokon vetik a korai
borsot.
A tel ala vetes es a teli vetes jelentsege nagyon kicsi, csak kis zemekben Iordul el.
8.5.5.2. A VETS MLYSGE
A vetes melyseget meghatarozza:
a) a vetomag merete; pl. a zellert csak a talaj Ielszinere vetjk es Ialappal lelapogatjuk, a sargarepa magjat 1,52
cm, a borso es a bab magjat 57 cm melyre helyezzk;
b) a csira:as idotartama, hosszabb csirazasi id alatt a talaj Iels retege tbbszr is kiszaradhat, ezert kisse
melyebbre vetnk;
c) a talaf s:erke:ete es nedvessegtartalma, ezert homokos terleten melyebbre vetnk.
8.5.5.3. A MAGVETS MDJAI
A vetesre hasznalt eszkz alapjan megklnbztetnk kezi es gepi vetest.
Ke::el ma mar csak a kiszemekben vetnek, a nagyzemekben a hajtatasban (pl. honapos retek) es a
palantanevelesben Iordul el.
Gepi veteskor egyenletesebb a mag elosztasa es a vetes melysege, ezaltal a draga vetmag kltsegeben jelents
megtakaritas erhet el.
A magvak talaffelleti elhelve:ese alapfan megklnbztethetnk szort, soros es negyzetes, illetve Ieszkes
vetest.
A s:ort vetes, egyenetlensege miatt, ma mar a palantanevelesben is egyre inkabb hatterbe szorul.
A soros vetesben az egyes es ikersoros elrendezesen bell is terjed a savos vetes, amelynel a vetgep
csoroszlyai nem egy sorban, hanem 46 cm szeles savban helyezik el a magokat.
Klnleges vetesi mod a kevert, a kulisszas es a sorjelz vetes.
Kevert veteskor egyidejleg ket nveny magjat vetjk ugyanarra a terletre, pl. hajtatasban sarparepat es
honapos retket. Ez azert lehetseges, mert amig a honapos retek szedesre erett lesz, a sargarepanak kicsi a
terigenye.
Kuliss:as vetesben a kulisszanak hasznalt nagy nves nveny (pl. csemegekukorica) vedi a Invenyt (pl.
uborkat) a szeltl, az ers napstestl, es nagyobb paratartalmu levegt teremt szamara.
A VETS MLYSGE
157
A sorfel:o nvenv amelynek magjat a Inveny magjahoz keverjk hamarabb kikel, es igy elkezdhet a
nvenyapolo talajmveles. Sorjelznek legtbbszr Iejessalata- vagy honaposretek-magot hasznalnak.
A klnleges vetesi modokat ma mar tbbnyire csak a kiszemek alkalmazzak.
50. bra - SPC-8 vetgp (fot: SUTARSKI KONRD)
8.5.6. A paIntaneveIs
Palantanevelesrl akkor beszelnk, ha egy lagy szaru nveny magjat nem a vegleges helyere, hanem a
termesztes idejen szokasosnal rendszerint vedettebb helyre es lenyegesen srbben vetjk el.
A palantaneveles elonvei.
a) Palantaneveleskor kedvez klimat tudunk teremteni a Iiatal nvenyek szamara.
b) Elbbre hozhato a szedeskezdet.
c) Lehetve valik a ketts termesztes, igy terletmegtakaritas erhet el.
d) A legIontosabb elnye a kltsegmegtakaritas, amely abbol ered, hogy a nvenyek a kezdeti szakaszban
kisebb helyet Ioglalnak el.
e) Az a korabban emlegetett elny, hogy palantaneveleskor kevesebb vetmag kell, ma mar nem szamottev,
mert a szemenkent vet gepek ezt megoldottak.
A paIntaneveIs
158
A palantaneveles hatranvai.
a) A tzdeleskor, Ielszedeskor es lteteskor kezbe vett nvenyeket betegsegekkel (Ileg virusokkal)
Iertzhetjk.
b) A palantaneveles nagyon kltseges.
8.5.6.1. TALAJ-ELKSZTS A PALNTANEVELSHEZ
Mint ahogy kesbb a termesztesben, a palantanevelesben is elsrend Iontossagu a jo talaj. A
termesztletesitmenyekben legtbbszr mesterseges talajkeverekeken Iolyik a palantaneveles, de a Iolias
letesitmenyekben gyakran azt a talajt hasznaljuk, amelyik a satrak Ielallitasa eltt volt a terleten. Barhonnan
szarmazzon is a termesztkzeg, a legIontosabb elkeszit munkank egyike a talajIerttlenites (gzlessel,
vegyszerezessel).
A talaj-elkeszites celfa harmas:
1. A talaj tapanyaggal valo Ieltltese, ami a korszer palantanevel telepeken elzetes talajvizsgalati
eredmenyekre epl. Az evente bedolgozott 1015 kg/m2 erett istallotragyan es egyeb humusztartalmu
anyagokon kivl perlit, manyag hab stb. szolgal a talaj szerkezetenek javitasara.
A Ildkeverek sszeallitasatol, illetve a talaj elkeszitese soran bekevert mtragyak hatoanyaganak tipusatol
Igg, hogy a palantaneveles soran kell-e meg tapoldatoznunk.
2. A talaj Ieltltese vizzel, hogy a magvak, illetve nvenyek Iejldese azonnal megindulhasson, Iolytatodhassek.
3. A vet-, illetve ltetagy kialakitasa.
A talaj-elkeszites gepi es:k:ei mar nagyon sokIelek, es sok kzlk a kiszemek szamara is hozzaIerhet.
8.5.6.2. MAGVETS A PALNTANEVELSHEZ
A szaporitoanyag vetes eltti kezelese megegyezik a szabadIldi vetesnel ismertetettel.
A vetes idopontfat az ltetes tervezett idpontja es a palantaneveles idtartama hatarozza meg.
A palantaneveles idtartamat elssorban a Iaj (a Iajta), a krnyezeti tenyezk (Ieny, h, viz, tapanyag) szintje es
a palantaneveles modja hatarozza meg. Mas oldalrol vizsgalva pedig pl. a Ilnevelhet palanta mennyiseget
eppen a vetesid szabja meg (26. tabla:at).
Faj Vetesid* Vetmag
(g/m2)
Felnevelhet
palanta
(db/m2)
Paradicsom
legkorabbi
II. 25.
III. 5.
1,52,0 300400
TALAJ-ELKSZTS A
PALNTANEVELSHEZ
159
korai III. 615. 2,02,5 400500
kzepkorai
III. 1625. 2,53,0 500600
kesei III. 26 3,04,0 600800
Paprika
legkorabbi
III. 515. 6,08,0 560650
korai III. 1625. 8,010,0650800
kzepkorai
III.
26.IV. 5.
10,012,0800950
kesei IV. 6 12,0 950
Fs:erpaprika
korai III. 1525. 10,015,08001200
kzepkorai
III.
26.IV. 5.
15,020,012001500
kesei IV. 6 20,0 1500
26. tblzat - A felnevelhet palntamennyisg a vetsid fggvnyben
* A megadott id szaraz magra vonatkozik, elcsiraztatott maggal 34 nappal kesbb vethet
A termesztes pontos ido:itese ma egyre srgetbb Ieladat, s ehhez szigoruan rgziteni kell a teljes technologiat,
hogy a nveny minel kevesbe legyen kiteve a kiszamithatatlan tenyezknek. A magvetes idpontjanak helyes
megvalasztasa az idzites legIontosabb eleme.
A vetes mdja tbbIelekeppen is Ieloszthato:
a) magvak elos:lasa szerint szorva, sorba, negyzetesen,
b) az es:k: alapjan kezzel, illetve geppel.
A magvetes helye szerint vethetnk:
a) a termesztletesitmeny talajaba,
b) szaporitoladaba vagy
c) Ildlabdaba, amely nagyon valtozatos lehet (gyepkocka, tapkocka, kis kontener, cserep).
MAGVETS A
PALNTANEVELSHEZ
160
A magvetes surusge szerint lehet:
a) ritka vetes (400700 db/m2); a szabadIldi korai termeszteshez, szabadIldi palantaagyban a
tmegtermesztes szamara vagy Ildlabdaba vetve nevelnk igy palantat;
b) normal srseg vetes (8001500 db/m2); a szabadIldi tmegtermesztes szamara nevelt palanta srsege;
c) sr vetes (20005000 db/m2). Ilyen srn csak a tzdelesre szant magvakat vetjk.
8.5.6.3. PALNTANEVELSI MDOK
Aszerint, hogy a nvenyeket a palantaneveles idtartama alatt atltetjk-e, beszelhetnk:
tzdeles nelkli es
tzdeleses palantanevelesrl.
A palantaneveles legregebbi es meg ma is legelterjedtebb Iormaja a tuzdels nlkli palntanevels. Az igy
elallitott palantat szalas vagy sima palantanak is nevezik, kiveve, ha Ildlabdaba vetettk. A tzdeles nelkli
palantaneveles trtenhet szaporitoladaban, a termesztletesitmeny talajan vagy Ildlabdaban.
A tuzdelses palntanevels a nveny es a termeszt szamara is szkseges rossz, mert elnyei ellenere sok
minden szol ellene is.
A t:deles elonvei.
a) Hely- es Itanyag-megtakaritas, (a nveny elete els idszakat a kesbbihez viszonyitva 515-nyi
terleten tlti).
b) Tzdelessel egyenletesebb nvenyallomany alakithato ki.
c) Tzdeles utan a nvenyek bojtosabb gykerzetet Iejlesztenek, ami segiti az ltetes utani eredest.
A t:deles hatranvai.
a) Nagyon nagy a kezimunka-igenye.
b) Terjeszti a betegseget.
c) Egyes Iajok (pl. kabakosok, kinai kel) nem trik a tzdelest, mert gykerserlesre erzekenyek.
sszegezve megallapithato, hogy a tzdeles jelentsege az olcsobb termesztletesitmenyek es az
energiatakarekos Itesi megoldasok terjedesevel egyre cskken, de szerepet meg hosszu ideig megtartja.
A t:deles vege:heto. szaporitoladaba, a palantaagy talajaba es Ildlabdaba.
S:aporitoladaba csak az tzdel, aki a nvenyt meg egyszer atlteti (palantaagyba, cserepbe, esetleg
tapkockaba), vagy igy viszi az ertekesites helyere.
A palantaagv talafaba csak a jol gykeresed, szabadIldbe ltethet nvenyek palantait tzdeljk, pl. a korai
szabadIldi paradicsomot.
A fldlabdaba tzdeles ma a legaltalanosabb, mert az igy elallithato szep nveny a tapkocka tovabbi elnyeit
is kamatoztatja.
A tzdeles idefe a nveny szikleveles vagy ket lombleveles kora, altalaban a vetes utan 24 hettel. A nvenynek
PALNTANEVELSI MDOK
161
az a jo, minel hamarabb tzdeljk, mert knnyebben elviseli a gykerserlest. A termeszt termeszetesen
szeretne a palantakat minel tovabb a kisebb helyen tartani, ez azonban elbb-utobb a palantak megnyulasahoz
vezet. A nveny, illetve a raIorditasok erteke alapjan kell kialakitani a gazdasagossagi optimumot.
Tzdelni legIeljebb egvs:er szoktunk, a ketszeri tzdeles ma mar kiszemben sem kiIizetd. Helyette inkabb
nagyobb tavolsagra rakjuk szet a tapkockaba vagy a cserepbe tzdelt allomanyt. Korai hajtatasban gazdasagos
lehet az egyszer tapkockaba tzdelt nvenyt cserepbe ltetni.
A tzdelesi tavolsag 510 cm, a nveny meretetl es attol Iggen, hogy mennyi id van meg az ltetesig.
Altalaban 45 cm-re tzdeljk a Iejes salatat es a kaposztaIeleket, 57 cm-re a paradicsomot es a paprikat. Ezen
bell, ha meg idben vagyunk es helynk is van, tzdelhetnk a nagyobb tavolsagra.
8.5.6.4. A TPKOCKS (FLDLABDS) PALNTANEVELS
A Ildlabdas palantaneveles elnyei:
a) Kilteteskor a gyker ep marad.
b) A tapkockak meretenek megvalasztasa, a nvenyek palantaneveles alatti szetrakasa lehetseget teremt a
hosszu ideig tarto palantanevelesre, amely hajtatasban jelents cskkentest jelent a helyIoglalasban, a
Itenergia-Ielhasznalasban es az apolasi munkakban.
c) A Ildlabda sszetetele indito tragyaul is szolgal.
d) Knnyebben tarthato a szabalyos ltetesi melyseg.
A TPKOCKS
(FLDLABDS)
162
51. bra - Tuzdels tpkockba (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A TPKOCKS
(FLDLABDS)
163
A Ildlabdas palantaneveles hatranya, hogy nagyon megnveli a palanta-elallitas kltseget, klnsen a
tapkockagyartas (gep, Ildkeverek, munkaber), a lenyegesen nagyobb helyigeny szallitas es az ltetes
gepesitesevel jelentkez nehezsegek miatt.
A Ildlabdas palantaneveles letjogosultsagat mindig gazdasagossagi elemzessel kell eldnteni. Hajtatasban es
vaz nelkli Iolias termesztesben szinte kivetel nelkl igy allitjak el a palantaanyagot, de a korai szabadIldi
termesztesben is elegge altalanos a hasznalata. Nehany Iaj (pl. kabakosok, kinai kel) palantai csak Ildlabdaban
nevelhetk.
A Ildlabdas palantanevelesen bell ismert a gyepkockas, a tapkockas, a talcas, a cserepes es a kiskonteneres
nevelesi mod.
A gyepkocks palantaneveles regebben altalanosan elterjedt volt, Ileg a ,dinnyesek hasznaltak nagy
elszeretettel. A gyepkockat gyomirto vegyszerektl mentes terleten ntt, a talaj Iels reteget jol atsztt
termeszetes, neha (180200 kg/ha magmennyiseggel) mestersegesen telepitett gyepIelletbl vagtak, es a
gyepes Ielletevel leIele raktak a palantanevel agyba.
Ma mar keves helyen talalkozunk vele, mert nagy helyigeny, nehezen gepesithet, nehezen szabalyozhato
szerkezet es tapanyagtartalmu, s ersen gyomosito Ildlabdavaltozat.
A tpkocks palantaneveles ma a leggyakrabban hasznalt Ildlabdas palantanevelesi modszer. A tapkocka
olcsobb es geppel allithato el. A klnbz kezi es labbal zemeltethet eszkzk inkabb a haztaji zemekben
hasznalatosak, a nagyzemek vagy az arupalanta-nevelesre szakosodott termelk a nagy teljesitmeny, s
klnbz mertekben automatizalt tapkockagyarto gepeket hasznaljak. A legujabb gepek egyszerre ket szalagon
keszitik a tapkockakat, njarok, s a maggal is bevetett kesz anyagot emberi kez erintese nelkl teszik a
palantanevel agy talajara. Egy kbmeter Ildkeverekbl a kockak meretetl Iggen 211 ezer tapkocka
keszlhet (27. tabla:at).
Tapkocka
merete
(cm)
szama (db)
4 4 10 00011
000
4,5 4,5 8 5009
000
5 5 6 5007
000
6 6 4 0004
500
7 7 2 2002
700
8 8 1 6002
000
A TPKOCKS
(FLDLABDS)
164
27. tblzat - Egy kbmter fldkeverkbl elllthat tpkockk szma
A tapkockak merete a Iajtol, a palantaneveles lehetseges idtartalmatol, a palantanevel erteketl es a bellk
Iejld nveny ertektermelesetl is Iggen a kvetkezk szerint alakulhat:
Iejes salata,
karalabe
45
cm
karIiol, Iejes
kaposzta
56
cm
paprika 67
cm
uborka,
paradicsom
68
cm
dinnye, tk 79
cm
Korai hajtatashoz meg nagyobb, szabad Ildre sokszor pedig kisebb atmerj tapkockak is hasznalhatok. A kesz
tapkockat celszer Ioliara rakni, hogy a nveny ne gykeresedjek le, a Ioliat azonban az esetlegesen tuladagolt
ntzviz elvezetesere ki kell lyuggatni. A legykeresedes megakadalyozasara es a mar emlitett elnyk miatt a
nevelesi id Ielenel a kockakat nagyobb tavolsagra rakjak at. A tapkockaba vetest ma meg sok helyen kezzel
vegzik, a hosszabb palantanevelesi idej nvenyeket (pl. a paprikat) pedig tapkockaba tzdelik.
A tlcs palantaneveles ujabban rohamosan terjed, mert szinte minden mozzanata teljesen automatizalhato.
Lenyege, hogy a nvenyek egy kb. 0,180,25 m2 nagysagu manyag talcaba preselt, klnbz atmerj
(1860 mm), henger alaku melyedesbe kerlnek. A melyedesek tbbnyire nincsenek szorosan egymas mellett. A
talcakat a legjobb szerkezet es tapanyag-sszetetel kzeggel (tzeg, kgyapot, manyag szemcsek,
talajkeverek stb.) tltik meg, s ebbe vetik, illetve ltetik a nvenyeket. A talcak atrakasa, majd a kesbbi
szallitasuk is teljesen gepesithet.
KiIejezetten arupalanta-nevel telepek reszere Iejlesztettek ki az un. CULTOPLANT-rendszert. Itt a 20 mm
atmerj es 30130 mm melyseg lyukak kztt 28, illetve 32 mm tavolsag van, s ezekben a lyukakba helyezi a
cigarettatlthz hasonlo gep a papirba sodort termesztkzeget, s veti be maggal. Teljesitmenye 5001000
db/perc. A palantanevel zemek vagy igy, vagy a mar kikelt nvenykekkel, vagy ltetesre kesz allapotban
vehetik at az anyagot. A kismeret, de teljesen atgykeresedett taphengerrel a nvenyek jol ltethetk a
szokasos palantaltet geppel is. Az igy elallitott Ildlabdas palantak a nagy teljesitmeny, a kis helyigeny es a
kis anyagIelhasznalas kvetkezteben lenyegesen olcsobbak lehetnek a hagyomanyos modon elallitottaknal, s
igy egeszen uj Ielhasznalasi terletek nyilhatnak meg szamukra.
A CULTOPLANT-rendszerhez hasonlo mas modszerek is ismeretesek (pl. SUPER SEEDLING), ezekben nem
papirhenger tartja ssze a kevereket, hanem a gep a lyukakba preseli azt.
A cserepes palantaneveles a Ildlabdas eljarasok kzl a legdragabb, de hosszu idej palantaneveleshez a
legelterjedtebb. A cserepek ma mar nem egetett anyagbol, hanem manyagbol, tzegbl vagy papirbol
keszlnek. Az utobbi anyaganak sszeallitasakor gyelni kell, nehogy bomlasukkor pentozanhatas lepjen Iel.
A TPKOCKS
(FLDLABDS)
165
A cserepes palantaneveles nagy elnye, hogy nagyobb meret (1014 cm) cserepek is hasznalhatok, s ha
manyagbol vannak szetrakaskor a kzegk nem szarad ki olyan knnyen. Kiszemekben nem erdemes
beszerezni tapkockagyartot, helyette az elelmiszer- es vendeglatoiparban szeles krben hasznalt olcso manyag
poharak jhetnek szamitasba. Nagyzemekben a csereptltes gepesithet. Cserepben tbbnyire a hajtatott
uborka, paradicsom es paprika palantait nevelik.
A kiskontneres palantanevelesben a klnbz, 510 cm atmerj manyag zsakocskaban vegzett
palantanevelest ertjk. Elterjedtsegk az elzkenel kisebb, mert tltesk es kezelesk is nehezkesebb.
8.5.6.5. A PALNTK POLSI MUNKI
Palantaneveleskor is a nvenyek krnyezeti igenyenek minel tkeletesebb kielegitese, a gyomirtasi es
nvenyvedelmi munkak elvegzese, az idszak vegen a palantak edzese es ltetesre valo elkeszitese a
legIontosabb Ieladat.
A magvetstl a kelsig a ket legIontosabb teend a talaj hmersekletenek es nedvessegtartalmanak elirt
szinten tartasa. A nvenyek kelesig az egyebkent optimalisnal 7 oC-kal melegebbet kivannak. A lomblevelek
megjeleneseig pedig 7 oC-kal alacsonyabb hmerseklettel akadalyozhato meg a palantak megnyulasa.
A kelstl az edzsig tovabbra is a homerseklet szabalyozasa a legIontosabb teend. Ez a Ienyellatottsaggal
sszhangban oldhato meg jol. Ma mar a legtbb zldsegIaj palantanevelesenek meghataroztak a pontos
hmersekleti programjat, amely megadja az ejszaka es nappal (napos, illetve borus idben) a talajban es a
legterben tartando hmersekleti ertekeket.
A fenvellatas szabalyozasara kevesebb a lehetseg, bar a potmegvilagitas, illetve az arnyekolas reszletkerdesei
ismertek. A hazai energiaarak es -ellatottsag mellett altalaban nem Iizetdik ki a potmegvilagitas, de korai
idszakban, az ertekesebb hajtatasi nvenyanyag palantai eseteben neha meggondolando. Az arnyekolas
klnsen tzdeles utan lehet hasznos.
A vi:igenv vizpotlo, illetve Irissit ntzessel, a leveg paratartalmanak szabalyozasaval elegithet ki. A talajon
keresztl bekvetkez vizveszteseg pedig talajtakarassal cskkenthet.
A rendszeres ntzes a nagyobb aranyu szellztetesek idejen indul meg, rendszerint heti 51020 mm viz
potlasara van szkseg. A palantanevel telep vizigenye hektaronkent 100400 l/min krl valtozik aszerint,
hogy van-e lehetseg a viztarozoban valo gyjtesere. Sokszor nagy melegben, klnsen tzdeles utan csak kis
adagu Irissit ntzesre van szkseg.
Nagyon Iontos a vizellatas egyenletessege. A tulntzesnel is rosszabb, ha Ioltokban nem azik at a talaj a
gykeresedes melysegeig, illetve a Ildlabda aljaig.
A tapanvagellatasi Ieladatok nagy reszet rendszerint a palantaagy talajanak sszeallitasakor elvegzik, gyorsan
hato mtragyak hasznalata eseten azonban rendszeres tapoldatozast kell beiktatni 1 ezrelekes tapoldattal. Jol
hasznalhato erre a celra a 14721 hatoanyag-tartalmu komplex mtragya. Idszakosan vegzett
tapoldatozashoz az oldat tmenyseget 24 ezrelekesre kell beallitani.
Elvetve mar a palantaneveles idszakaban is adagolnak CO2-ot ugy, hogy a legterben 7001000 ppm-nyi
koncentracio alakuljon ki (1,52 g/m2).
A gvomirtast a megelz talajIerttlenitesen tul a szantoIldn is hasznalatos vegyszerek alkalmazasaval vagy
kezi gyomlalassal oldhatjuk meg.
Edzs, elkszts az ltetsre. A palantaneveles utolso 1012 napjaban kerl sor a nvenyek edzesere, amely
az uj krnyezethez valo szoktatasbol all. Edzeni a szabadIldre, s reszben a Ites nelkli hajtatasra kerl
A PALNTK POLSI
MUNKI
166
nvenyeket kell. Az edzes szkseges rossz. Kerlni kell tehat a nvenyek tulzott sanyargatasat, es gyelni kell
arra, hogy lehetleg a nvekedesk se alljon le.
Az edzes Iolyamata Iajonkent valtozo. A melegigenyes nvenyeket elssorban vizelvonassal es az optimum
Ieletti hmersekleti ertekektl valo vedelemmel szoktatjuk a mostohabb krlmenyekhez, a vizigenyes
hidegtrket pedig helvonassal edzik.
Az edzes egyik Iormaja a leveg szaritasa, es ebben az idszakban mar a nitrogenadagolastol is ovakodni kell.
Az a kedvez, ha a nvenyek az egesz palantanevelesi idszak alatt lendletesen de nem bujan Iejldnek,
mert akkor csak szoktatni, nem pedig edzeni kell ket.
A jo palanta gykere a Ildlabdat teljesen atsztte, de meg nem kezd barnulni, szik alatti szara rvid, meg
sziklevelei is egeszsegesek, szara nem nyult meg, 56 Iejlett lomblevele, esetleg mar bimboja is van.
A palantakat 810 oraval az ltetes eltt 10 mm-es bentzessel el kell kesziteni a Ielszedesre. A bentzeshez
neha 2 ezrelekes Volldnger vagy 5 ezrelekes Tomasol tapoldatot hasznalnak, az eredesi szazalek javitasara
pedig parologtatast cskkent anyagot (pl. 5 Folicote) juttatnak a lombra (es nem a gykerre!).
A palantaneveles idtartama a Iajtol, a palantaneveles modjatol es a krnyezeti tenyezktl Iggen 412 het
kztt ingadozik.
Optimalis krlmenyek kztt a palantanevelesi id a klnbz Iajoknal a kvetkez:
Iejes salata, kaposztaIelek, kabakosok: 45 het,
paprika, paradicsom: 6 het,
zeller: 810 het.
Korabbi idszakban, tzdeles beiktatasaval vagy nagyobb Ildlabdaban nevelve ez az idszak Iajtol Iggen
27 hettel is megnyulhat.
8.5.6.6. A PALNTK LTETSE
Az ltetesi munkak szervezesehez es kivitelezesehez harom I kerdescsoport ismerete Iontos:
az ltetes ideje,
az ltetes modja es
az ltetes melysege
Az ltets idpontjt elssorban az idjarasi viszonyok hatarozzak meg. Hajtatasban klnsen a
Ienyellatottsagot, szabadIldi termeszteskor pedig a hmerseklet alakulasat, az utolso tavaszi Iagyok idpontjat
(52. abra) kell Iigyelembe venni.
A PALNTK LTETSE
167
52. bra - Az utols tavaszi fagy fellpsnek terleti eloszlsa Magyarorszgon
(BACS nyomn 1959)
Termeszetesen a palantak Iejlettsegi allapota is Iontos, de az a cel, hogy a palanta Iejlettsege igazodjek a
tervezett ltetesi idponthoz, es ne Iorditva.
Meghatarozo lehet ezen tulmenen a termesztesi cel is, maskent idzitjk a Iriss Iogyasztasra, maskent az ipari
Ieldolgozasra vagy a tarolasra szant aru technologiajat.
Hazankban a legIontosabb szabadIldi ltetesi idpontok a kvetkezk:
marcius k:epe aprilis elefe. kaposztaIelek, Iejes salata,
aprilis vege mafus k:epe. paradicsom,
mafus k:epe (tavas:i fagvok utan). paprika, tojasgymlcs, kabakosok,
mafus vege funius elefe. zeller, Iejes kaposzta Itermenykent,
funius k:epe fulius k:epe. kaposztaIelek, masodnvenyek,
oktober k:epe. attelel kelkaposzta, attelel Iejes salata.
Az ltets mdja lehet kezi vagy gepi. Fedett terleten ma meg tbbnyire kezzel ltetnek, annak ellenere,
hogy rendelkezesre allnak tapkockas palantakat ltet gepek. SzabadIldi termesztesben altalanossa valt a gepi
ltetes, kezzel csak a kiszemekben ltetnek. Az ltetgepek teljesitmenye egysegnyi kezi munkaerre
vonatkoztatva 45-szrs, munkaja jobb minseg, mert jobban odatmriti a talajt a gykerekhez, s
A PALNTK LTETSE
168
knnyebben szervezhet. Nagyzemben, ahol keves a munkaer, csak geppel ltethetk el a palantak az
ltetesre megIelel nehany napos idszak alatt.
A tapkockas palantak gepi ltetese a nagyobb Ielszedesi, szallitasi es palantateritesi munkaigeny miatt ma meg
nem olyan lendletes, de a talcas, kis taphengeres eljarassal elallitott alig 10 cm3-es Ildlabdas palanta,
amely a hagyomanyos kocka terIogatanak mindssze 510-a, nagyon megknnyiti ezt a Iolyamatot is.
Az ltetsi mlysg megvalasztasakor altalanos szabaly, hogy a nvenyek sziklevelig, illetve a palantaagyban
megszokott melysegig kerljenek a Ildbe.
A mely ltetes klnsen a levelrozettat Iejleszt Iajok eseteben (pl. Iejes salata, zeller) karos, de a melyre
ltetett karalabe gumojat is knnyebben karositja a kaposztalegy nyve. A jarulekos gykeret knnyen Iejleszt
paradicsom pl. tri a melyebb ltetest, st ha megnyulik a palanta, jobb is, ha a szar also resze is Ildbe kerl. A
tapkockas nvenyeket ugy ltessk, hogy a tapkocka Ildjenek Ielszine a talaj szintjevel essek egybe, vagy 12
cm-rel melyebben legyen, kiveve a Iejes salatat, itt a tapkocka Iele vagy harmada alljon ki a Ildbl.
Az letessel egy idben vagy rvid idn bell esedekes a palantak bent:ese, amelynek celja ketts: a talaj
beiszapolasa a gykerek kze es a vizpotlas.
8.6. TermesztItestmnyek
A termesztletesitmenyek olyan zart terek, amelyekben a krnyezeti tenyezk optimalizalhatok. Az igy kedvez
Ieltetelek eredmenyekent cskkenhet vagy meg is sznhet az elallitott termesek idenyjellege, azaz
gyakorlatilag egesz evben hozzajuthatunk Iriss zldsegIelekhez. A szabadIldihez viszonyitva tiz-huszszorosra
nhet a termesatlag, s a minseg ugrasszeren javul.
A zldsegtermesztk, illetve zldseghajtatok termesztetberendezesei alapveten harom csoportra oszthatok.
Ezek idrendi Ielsorolasa egyben Iejldestrteneti korszakoknak Ielel meg. Ezek a kvetkezk: melegagyak,
veghazak es a manyag boritasu letesitmenyek.
8.6.1. MeIeggy
Az 1960-as evekig hazankban majdnem kizarolagos termesztletesitmenynek szamitott a 2530 cm-es
tragyareteggel vagy egyeb szerves anyaggal, esetleg technikai Itberendezessel Ittt melegagy. Jellemz
kellekei voltak a melegagyi ablak takaro es a keret (53. abra).
TermesztItestmnyek
169
53. bra - Egysoros trgyafutses meleggy keresztmetszete
Hajtatasban a hidegtr zldsegIelek korai, a melegigenyesek kzepkorai hajtatasara hasznaltak, ezenkivl jo
szolgalatot tett a korai kaposztaIelek, azt kveten pedig a melegigenyes zldsegIajok palantainak
elallitasaban.
Munkaigenyessege, a szerves tragya hianya, az elallitott aru gyengebb minsege miatt nem tudott versenyben
maradni az veghazakkal es a manyag boritasu letesitmenyekkel.
8.6.2. veghz
Az veghazak epitese hazankban az 50-es evek masodik Ieleben kezddtt. Elszr a Ildbe sllyesztett, un.
ketts hasznositasu (palantanevel es hajtato) hazakat epitettek, majd az 1960-as evekben szletett ,gyulai
blokk-kal elkezddtt a nagy legter veghazak terhoditasa.
Leginkabb a Venlo tipusok terjedtek el, melyek jellemzje a 3,2 m hajoszelesseg (vagy ennek egesz szamu
tbbszrse). Hasonlo rendszerek a Prins es a Bolgar-Venlo tipusok is, kis szamban megtalaljuk a de Forshe es
az EG2 tipusokat is.
Az veghazak kivalasztasahoz, valamint tervezesehez a kvetkezkben Ielsorolt tenyezket kell Iigyelembe
venni. (A legIontosabbakat a 28. tabla:atban Ioglaltuk ssze.)
Termesztesi
tenyezk
Mszaki tenyezk Gazdasagossagi
tenyezk
szerkezet bels
berendezes
veghz
170
klima
kitettseg
talaj
vizellatas
tipus
alepitmeny
tartovaz
hszigeteles
szellzes
automatika
Ites
htes
arnyekolas
ntzes
megvilagitas
tapanyagellatas
agyak
utak
szallitas
ertekesites
beszerzes
munkaer
28. tblzat - Az veghztervezs termesztsi, muszaki s gazdasgossgi tnyezi
Az veghazak gerincmagassaga a Iesztavolsag nvelesevel emelkedik (54. abra). Ezzel egytt jar a legter
nvekedese is. A korszer, nagy legter hazakban 1 m2 alapterletre tbb mint 3 m3 legter jut.
54. bra - Nvnyhzak mretei
A tet dlesszge a napsugarak minel jobb hasznositasa es a ho biztonsagos, gyors lecsuszasa erdekeben
25o-nal nagyobb legyen.
Eszakdeli iranyba tajoljuk az veghazat, ha a terlet alakja, Iekvese es az uralkodo szelirany mast nem indokol.
Az egyhajos letesitmenyt keletnyugati iranyba epitsk Iel. A Ites hatasIoka, valamint az ntzes
veghz
171
egyenletessege miatt a hajok hossza 50 m krli legyen. Az veghaz kzepen, a gerincvonalra merlegesen
2,53,0 m szeles betonut halad vegig, ennek menten celszer elhelyezni az eloszto halozatot (Ites, ntzviz),
valamint a szabalyzo mszereket is.
Klimatikus viszonyaink kztt a melegigenyes zldsegIajok higenyenek kielegitesehez a Itesi szintet legalabb
30 oC ?t teljesitmenyre kell tervezni. Lenyeges, hogy a ItIellet minel nagyobb resze a nvenyek kzeleben
helyezkedjen el (vegetacios Ites), s bizonyos Ieladatokhoz (magvetes) elengedhetetlen a talajItes is.
A szellzIellet haladja meg az alapIellet 20-at. A tetszellz lehetleg legyen osztott, igy adott esetben
lehetseg van a szelirannyal ellentetes oldalon szellztetni.
A korszer veghazak jellemzje a csepegtet ntzesi rendszer, ennek kiegeszitesere szkseges a szoroIejes
ntzes is. Az elbbiek Iontos tartozeka a megbizhato szr, az utobbival kapcsolatos lenyeges tudnivalo:
50100 mikrometer kztti legyen a cseppek merete 23 bar nyomas mellett, tovabba a vezetekek also es Iels
allasban egyarant zemeltethetk legyenek.
A telep kialakitasa tegye lehetve a jo minseg esviz sszegyjteset is, amely a kesbbi ntzesekhez jol
Ielhasznalhato.
Tovabbi tartozeka az veghaznak a tapoldatoldo, -kever es -adagolo szerkezet is, ez celszeren az ntz
rendszerekhez csatlakoztathato.
Jol Ielszerelt kerteszetekben az veghazhoz talajIerttlenit berendezes is tartozik (gzles, metil-bromidozas).
Az veghaz szerkezete tegye lehetve bels, hszigetel Ioliareteg Ielszereleset, tovabba szkseg eseten az
energiaerny Ielszereleset es zavartalan mkdteteset.
Nelklzhetetlen a telep aramellatasa is, a 230 V-os es 400 V-os aramIorras csatlakozasara az veghaz tbb
pontjan is legyen lehetseg.
A Iejlett veghazi kulturaval rendelkez orszagokban altalanos az vegboritas kls mosasa is. (Bizonyitott
teny, hogy 1 Ienyveszteseg atlagosan 1 termesveszteseggel parosul.)
Magyarorszagon az veghazak tbbsegenek Ieladata a kapcsolodo Ioliatelep palantaellatasa: az veghaz es a
Iolia terletenek szkseges aranya hozzavetleg 1:10.
A telepszer kialakitas velejaroja az osztalyozo-csomagolo helyisegek kialakitasa, a hkzpont es a szocialis
letesitmenyek Ielepitese, az utak, valamint a kerites letesitese is.
Folytonosan Ielmerl kerdes, hogy az veghazakat vagy a manyaggal boritott letesitmenyeket kell-e elnyben
reszesiteni? Az veghazak minden tekintetben magas szinvonalra Iejlesztett, tkeletes letesitmenyek, bennk az
elettenyezk tetszes szerint szabalyozhatok. A manyaggal Iedett (Iolias) letesitmenyek alatt termelt aru
nkltsege viszont kisebb. Ezzel magyarazhato vilagviszonylatban trten gyors terhoditasuk.
8.6.3. Manyag borts Itestmnyek
Az 50-es evektl gyorsan Iejld manyagipar eredmenyekent a zldseghajtatasban lehetseg nyilt a reszben,
esetleg teljes egeszeben manyagbol keszlt termesztletesitmenyek epitesere. A palantanevelesre es hajtatasra
egyarant jol hasznalhato letesitmenyek Iontos jellemzje sszehasonlitva a melegagyakkal es az veghazakkal
a viszonylag kis letesitesi es zemeltetesi kltseg.
Els lepeskent a Ioliasatrak alakjat hataroztak meg. A szelcsatornas meresek es a gyakorlati tapasztalatok
egyarant a Ielkrives Iorma megepitese mellett szolnak.
Manyag borts
Itestmnyek
172
Az alak meghatarozasaval sikerlt olyan letesitmenyt epiteni, amelynek vaszszerkezetehez, valamint a takaro
13 evente esedekes cserejehez lenyegesen kevesebb anyag szkseges, mint a szget alkoto tetzet
letesitmenyekehez.
Az alagutszer vazszerkezetek a szelterheleseknek is jobban ellenallnak. A klnbz tipusok viselkedeset a
szel nyomo es szivo hatasaval szemben az 55. abra szemlelteti. Jol lathato, hogy a lekerekitett Iorman a
szelnyomas viszonylag kisebb, mig a szivas nagyobb Ielleten hat, Ileg a Ioliasator Iels reszen. Tapasztalatok
szerint a szel nyomasa elssorban a vazszerkezetet, a szivo hatas pedig a Ioliatakarot karositja. A szivo hatas
karositasa a takaro megIelel kiIeszitesevel minimalisra cskkenthet. A legnagyobb kar akkor keletkezik, ha a
szel a vazszerkezetet megnyomja, aminek kvetkezmenyekent a Ioliapalast meglazul, ezutan a szivas es nyomas
egyttes ervel Iejti ki hatasat.
Manyag borts
Itestmnyek
173
55. bra - A szl hatsra keletkez nyoms s szvsviszonyok alakulsa a) nyeregtets
egyenes oldalfal ltestmnyeken, b) flkr alak ltestmnyeken, c) szget alkot
tetzetu ltestmnyeken
Manyag borts
Itestmnyek
174
A Ielkriv alaku letesitmenyek Ienyviszonyai a szget bezaro tetzet veghazakehoz viszonyitva 1015-kal
jobbak. Ez a teny a teli, kora tavaszi idszakban kedvezbb megvilagitas mellett jobb hviszonyokat is jelent.
8.6.3.1. KIS LGTER LTESTMNYEK
A vz nlkli fliatakars vagy vaz nelkli Ioliaagy leginkabb az ablakkal Iedett hidegagyra emlekeztet,
ahol az veget 0,04 mm vastag, lyuggatott (m2-enkent 400600 db 1 cm atmerj lyuk) PE-Iolia helyettesiti
(56. abra).
56. bra - Vz nlkli fliagy keresztmetszete
A legegyszerbb Iolias letesitmeny lenyege az egymastol 120 cm-re es 2025 cm magasra huzott bakhat,
amelyet kzvetlenl a vetes vagy palantazas utan (esetleg eltt) kell elkesziteni. A bakhatepites trtenhet kezzel
(kapaval) vagy az FF2 tipusu specialis agyaskeszit-IoliaIektet geppel.
A vaz nelkli Ioliatakaras atmenetnek tekinthet a szabad Ild es a termesztletesitmenyek kztt, segitsegevel
atlagosan 714 napos koraisag erhet el.
A fliaalagt 50150 cm szeles, 4060 cm magas es tetszleges hosszusagu Ioliaval takart letesitmeny (57.
abra), amely elssorban a korai burgonya- es a dinnyeIeleket termesztk kreben hasznalatos napjainkban is. A
bordak egyszer vesszbl, vastagabb drotbol, esetleg ersebb manyagbol keszlhetnek.
KIS LGTER
LTESTMNYEK
175
57. bra - Fliaborts alagt
A fliagy 23 m szeles, 7080 cm magas, ugyancsak tetszleges hosszusagu Ioliaboritasu letesitmeny.
Vazszerkezete P3-as nyomasIokozatu PVC-csbl, vekonyabb vascsbl es Iabol is keszlhet. Napjainkra
veszitett jelentsegebl (58. abra).
KIS LGTER
LTESTMNYEK
176
58. bra - Fliaborts hajtatgy
8.6.3.2. NAGY LGTER LTESTMNYEK
Amennyiben az egyhajos letesitmenyek 1 m2-nyi alapterletere 2 m3-nel tbb zart legter jut, nagy legter
letesitmenyekrl beszelnk. A blokkrendszer letesitmenyeknel ez a hatar 3 m3/m2, tovabba a vapa
magassaganak legalabb 2 m-nek, vagy ennel magasabbnak kell lennie. A keresztiranyu kzlekedest ez teszi
lehetve.
A legter a kvetkezk szerint nvelhet:
a szelesseg (Iesztav) es a gerincmagassag egyttes nvelesnel (59. abra);
az oldalIal blokk eseten a vapamagassag emelesevel;
a hatarolo Iellet ellipszis vagy a Ielkrt kzelit kikepzesevel.
NAGY LGTER
LTESTMNYEK
177
59. bra - A fesztv nvelse
A nagy legter letesitmenyekben kisebb a hingadozas, valamint a harmatkepzdes, ugyanis a talaj es a
nvenyek altal kibocsatott para nagyobb terben oszlik meg. A nagy legter tbb szen-dioxidot tartalmaz, igy
kevesebbet kell szellztetni. Alattuk a magasra nv, tamberendezest igenyl nvenyek is termeszthetk, kisebb
a szegelyhatas. Egysegnyi hasznos termIellet takarasahoz kevesebb Ioliara van szkseg. A Ioliaszkseglet
megallapitasahoz a 60. abra nyujt segitseget.
60. bra - A fliaszksglet megllaptsa
A nagy legter letesitmenyeket ugyanakkor a szeles hokartetel megelzese miatt ersebb anyagbol kell epiteni,
mindez nveli a beruhazasi kltsegeket.
NAGY LGTER
LTESTMNYEK
178
Fliastor. A nagy legter Ioliasatrak 4,57,510 m szeles es 1,83,04,0 m magas, alagutszer
letesitmenyek. Hosszusaguk ugyancsak tetszleges, de leggyakrabban 50 m-esek.
A legkisebb Iesztavolsagu (4,5 m) satrak vazszerkezete keszlhet manyagbol, a nagyobbake Iabol,
legelterjedtebb viszont a Iem. Ez lehet aluminium, Iekete vascs vagy horganyzott acelcs.
A 70-es evek elejen kerlt kiIejlesztesre a ,Soroksar70 tipusu, 7,5 m szeles Ioliasator. E tipus epitesekor 2 db,
kereskedelemben is kaphato, 6 m hosszu, 1 collos acelcsvet sszehegesztve, majd meghajlitva, egymastol 1,5
m tavolsagra olyan melyen helyezzk a talajba, hogy a 61. abran lathato mereteket kapjuk. Az iveket harom
hosszanti merevit kti ssze, egy a gerincvonalon, kett pedig 100150 cm-re jobbra, illetve balra. Ezek 1/2
collos acelcsvek, es a bordakhoz bilinccsel vagy hegesztessel kapcsolodnak. A 7,5 m szeles Ioliasator a 70-es,
80-as evekben szeles krben elterjedt, az utobbi idben azonban a termesztk ennel is nagyobb (810 m szeles,
3,54 m magas) egyhajos letesitmenyeket epitenek.
61. bra - 7 5 m szles fliastor
A nagy legter Ioliasatrak takarasara 0,15 mm vastag polietilenIoliat hasznalnak Magyarorszagon. A 4,55 m-es
satrakhoz 8,5 m, a 7,5 m szelesekhez 12 m, a 9 m szelesekhez pedig 16 m szeles takaro szkseges.
Fliablokk. Az veghazakhoz hasonloan a Ioliaboritasu letesitmenyek Iejldese is elvezetett a blokkos
epitkezeshez. Itt is tbb hajot (egyseget) kapcsolnak egybe a vapacsatorna segitsegevel a nagyobb legter
kialakitasa vegett. A hasonlo legter, egyhajos letesitmenyekhez kepest mintegy 1525-os
Itenergia-megtakaritas erhet el. A vazszerkezet beruhazasi kltsege nagyobb ugyan, mint az egyhajos
letesitmenyeke, de a hasznos Ielletre vetitett klnbseg nem jelents.
Az utobbi evtizedben hazankban is egyre tbb, a Iolia sajatossagait Iigyelembe vev Ioliablokk eplt. A
beruhazoknak a kvetkez szempontokat kellett Iigyelembe venni:
a vazszerkezet beruhazasi kltsege ne legyen lenyegesen tbb, mint az egyhajos satrake;
a ho eltavolitasahoz ne kelljen kltseges Itberendezes;
a szkseges Itenergia ne kerljn sokba.
A blokkepites kezdeti idszakaban a Ioliargzites megoldasa, a vapacsatorna es a szellznyilasok kialakitasa
jelentett gondot. Nagy elrelepesnek szamitott a specialis, un. Ioliargzit bilincs kiIejlesztese es elterjedese, a
vapacsatorna meretenek meghatarozasa, valamint a megbizhato, kzpontilag iranyithato, esetleg automatikaval
vezerelt szellztetk kialakitasa.
A legnagyobb gondot tovabbra is a hokartetel megakadalyozasa jelenti. Az energiaarak Iolyamatos emelkedese
miatt a nagy legter, egyhajos letesitmenyeket is, a Ioliablokkokat is ketts Ioliatakarassal latjak el. Igy a ho
NAGY LGTER
LTESTMNYEK
179
eltavolitasa nehezebbe valik, esetleg sokkal ersebben kell Iteni. tletes megoldasnak bizonyult a ket
Ioliareteg kze juttatott meleg leveg, de nem terjedt el.
8.6.3.3. HYDROSOL (VZFGGNYS) LTESTMNYEK
A nepelelmezesi cikknek szamito zldsegIelek Iogyasztasi arat, ennek megIelelen termesztesi kltseget minel
alacsonyabb szinten kell tartani. A legdragabb zldsegtermesztesi alagazatban, a hajtatasban a primrk
elallitasanak kltsegtenyezi kztt aranyaiban is az egyik legnagyobb az energia kltsege. Emiatt a korszer,
de viszonylag draga energiahordozokat csak nagy krltekintessel szabad igenybe venni.
Eddig a letesitmenyek Itesehez 5095 oC hmerseklet vizet hasznaltak Iel. Az alacsonyabb hIoku viz csak
jelentsen megnvelt ItIellet segitsegevel tud megIelel henergiat leadni a krnyezet szamara, ennek
hasznalata tehat nem gazdasagos.
A 1030 oC-os ,hulladek-vizekben es a cskutakbol nyerhet 1015 oC-os vizben meg mindig oriasi tmeg
energia rejlik, ennek kerteszeti celra trten Ielhasznalasara nyilt lehetseg az un. HYDROSOL rendszer
kidolgozasaval. Az eljaras segitsegevel az egyszeri (beruhazasi) es a Iolyamatos (zemeltetesi) kltsegek
jelentsen cskkenthetk.
A vzfggnys fliastrak szerkezete s mukdsi elve. A vazszerkezet a talajba ersitett kls es bels
csvazbol all, mindket vazat Ioliapalast boritja. A kls Ioliapalastot Ildelessel vagy manyag bilincsekkel, a
belst manyag bilincsekkel rgzitjk a vizgyjt csatornaval parhuzamosan Iuto, attol 68 cm tavolsagra
elhelyezett cshz. A ketts Ioliatakaras kztti terben Iell, a gerincvonal menten, a sator teljes hosszaban
vizvezet cs talalhato, egymastol adott tavolsagra beepitett szoroIejekkel. Ez a Iagymentesit vezetek, amely a
vizet szallito szivattyu nyomooldalaval van kapcsolatban. A szivattyu motorjat a kls hmersekletet mer
herzekel vezerelheti (62. abra).
62. bra - Vzfggnys fliastor metszeti kpe s mukdsi elve
HYDROSOL (VZFGGNYS)
LTESTMNYEK
180
A Iagymentesit vezetekbl a viz a bels Iolia kls oldalan vegigIolyva a ketoldalt elhelyezett vizvezet
csatornaba kerl. Ujbol nem hasznosithato, mert htartalekat elvesztette. A kls hmerseklet Iggvenyeben a
bels palastra permetezett viz mennyiseget valtoztatni kell.
A kls Iolia bels oldalan a hmerseklet cskkenesevel parhuzamosan megkezddik a kondenzacios bevonat
kepzdese. A nagy paratartalmu levegbl elszr a viz csapodik ki, abbol pedig der kepzdik, vegl pedig (5,
7 oC-on) jegreteg alakul ki.
Minden halmazallapot-valtozasnal (a legnemtl a szilard Iele haladva) jelents energiamennyiseg szabadul Iel,
igy minden liter kondenzalodott viz eseteben 2500 kJ, jegreteg kepzdesekor pedig tovabbi 2835 kJ a rendszer
nyeresege. A Ielszabadult henergiat tehat Itteljesitmenykent kell ertelmezni.
A viz a bels Ioliaval erintkezik, a belle kicsapodo klnIele anyagok csak azt szennyezik. A takaro
rendszeresen tisztithato vagy ha nem tartos Ioliabol keszlt, akkor evenkent cserelhet, igy a napenergia jobban
hasznosul.
Hgazdlkods. A Itesben, htechnikaban jaratos szakemberek es a termesztk szamara is sokaig szokatlan
volt a vizIggnys Ioliasatrak kedvez hgazdalkodasa. Nehezen erthet, hogy pl. 20 oC kls hmerseklet
mellett 1215 oC-os viz Ielhasznalasaval a bels legter Iagymentesen tarthato. Ennek belatasahoz ismerni kell a
hkzles es a szigeteles harmonikus egyseget (63. abra).
63. bra - A HYDROSOL (vzfggnys) fliastor hforrsai s szigetel rtegei
A vizIggnys Ioliasatrak legterenek Iagymentesen tartasahoz elszr az alacsonv hofoku vi:ekbol nyerhet,
olcso energiara szamithatunk. A cskutak vizenek hmerseklete altalaban 1113 oC. Ez a viz hideg idszakban
vizIggnys termesztberendezesek szigetelesere Ielhasznalva 10 oC-ot is hlhet, igy minden literje 41,86 kJ-t
szabadit Iel, amit a krnyezet vesz Iel. Meresi eredmenyek es kiserleti tapasztalatok szerint percenkent 30 hl
HYDROSOL (VZFGGNYS)
LTESTMNYEK
181
vizzel 1 ha terlet telep a legnagyobb hideg eseten is Iagymentesen tarthato. A teli napstes is jelentsen
besegit a hgazdalkodasban, s nem utolso sorban a talaj nyarrol tarolt melege is megjelenik pincehatas
Iormajaban. Ez tehat a HYDROSOL satrak hIorrasa.
A berendezes szigetelese tbb reteg, a kls Ioliapalasttal kezddik. Ennel is jobban szigetel a minusz 57
oC-on kepzd der-, illetve jegreteg. Ezt kveti a mintegy 25 cm vastag ket Iolia kztt lev levegreteg,
melynek szigetelkepessege kzismerten nagyon jo. Szigetelreteg a bels Iolia, vegl pedig annak bels Ielen
kicsapodo parareteg is.
A bemutatott hIorrasok es szigetelretegek a legkritikusabb ejszakakon is lehetve teszik a HYDROSOL
satrak Iagymentesseget.
A vizIggnys Ioliasatorban termesztett nvenyIaj higenyetl, a termesztes idszakatol es a Ielhasznalt viz
hmersekletetl Iggen 50100-os energiamegtakaritas erhet el. (A Ielhasznalt viz es a szetpermetezesehez
hasznalt elektromos energia kltsege nelkl.)
A HYDROSOL Ioliasatrak zemeltetesekor megsznik a hoeltavolitas gondja is. Alagut rendszer satraknal a
Ielszabadulo hmennyiseg elegend a ho lecsusztatasahoz. Foliablokk eseteben pedig a vapaba, pontosabban az
ott Iolyo vizbe csuszik a ho, s gyakorlatilag mindjart el is olvad.
A beruhazasi kltsegek cskkentesere ad lehetseget az egyvazas, vizIggnys Ioliasator megepitese. Lenyege,
hogy egyetlen vazszerkezetre 2 reteg Iolia kerl. Az also Ioliat lazan, a Ielst viszont a szokasos modon, jol
kiIeszitve kell Ielrakni. Igy kialakul egy levegreteg, s a Iagymentesitesre Ielhasznalt viz is akadalytalanul
Iolyik le az elvezet csatornakba.
Tovabbi elnye a megoldasnak, hogy a Iagymentesit vezeteket a sator belsejeben, a gerinc alatt vezethetjk. A
vezetekbl 5080 cm hosszu, 23 mm bels atmerj manyag csvek Ielhasznalasaval juttathatjuk a vizet, a
bels Iolia athuzasa utan, annak kls Ielszinere. A viz itt nem kerl szetpermetezesre, kisebb Ielleten csorog
le, kevesebb lesz a leadott hmennyiseg. Az eredeti hatasIok eleresehez a kijuttatott vizmennyiseget
2030-kal nvelni kell.
A flis ltestmnyek tbbszrs hszigetelse. A Iolyamatosan emelked energiaarak hatasara a hazai es
klIldi kutatasi eredmenyek alapjan Iejlesztettek ki a tbbszrs hszigeteles Iolias letesitmenyeket. Ezek
alapja az elzekben ismertetett HYDROSOL Ioliasator, amely a vegetacios Itessel es az energiaernyvel
egeszl ki (64. abra).
64. bra - sszetett hszigetelsu HYDROSOL fliastor
HYDROSOL (VZFGGNYS)
LTESTMNYEK
182
A talajba vagy a talaj Ile (510 cm-re), egymastol 4060100 cm-re, a nvenyek kzelebe helyezett, Iembl
vagy manyag csvekbl kialakitott Itesi rendszert vegetacios (vagv nvenv-) ftesnek nevezzk. A csvekben
celszeren 3060 oC-os vizet keringetnek, amely klnbz hIorrasbol (kazan, termalviz, ipari hulladekviz)
szarmazhat.
A vegetacios Ites nmagaban is 2030-os energiamegtakaritassal jar, mas Itesi modokhoz viszonyitva
egyenletesebb heloszlast nyujt. A levelek Ionaki reszet Iolyamatosan szarazon tartja, segitsegevel az
alacsonyabb hIoku vizek energiaja is gazdasagosan Ielhasznalhato.
Az energiaernvo lenyege, hogy a Itcsvekrl, a talajrol, a nvenyrl sszessegeben a letesitmenybl
kiIele iranyulo energia minel nagyobb reszet visszatartsa. Ezt a Ieladatot egy, a letesitmenyen bell kialakitott
ujabb takaras kepes hatasosan megvalositani (65. abra).
65. bra - Energiaernys fliastor (fot: KOVTS ZOLTNN)
A klnbz tarto- es mozgatoszerkezetekkel keszlt energiaernyn a hosszu hullamu hsugarak klnbz
mertekben visszaverdnek, elnyeldnek, illetve athaladnak. Mindez nagymertekben Igg az erny anyagatol,
annak Iizikai tulajdonsagatol.
Egyszerbb esetben az atlatszo PE-Ioliat hasznaljak, lenyegesen jobb hatasIoku azonban a Iekete Iolia
(hsugar-atbocsajto kepessege: 0). Energiamegtakaritas szempontjabol az elzeket is Iellmuljak a termeszetes
es szintetikus anyagbol gyartott textiliak. Ezek egyik oldalat Iemmel (pl. aluminium) is kasirozhatjak.
Az energiaerny ket valtozata ismert: zart es osztott rendszer. Az elz esetben az erny anyaga egy darabbol
HYDROSOL (VZFGGNYS)
LTESTMNYEK
183
all, mig az osztottnal kln-kln keszl a vizszintes es a Iggleges Ielleteket zaro palast.
Ezzel a viszonylag egyszer berendezessel mintegy 2530-kal cskkenhet a Ielhasznalt energia.
8.7. poIsi munkk
Az apolasi munkak Iogalomkrebe tartozik minden olyan mvelet, amelyet a tenyeszidben a vetestl a
tenyeszid vegeig vegznk. Termeszetesen kivetel a betakaritas (szedes, aratas).
E munkak vegs celja a termeshozamok nvelese, a minseg javitasa es egyes esetekben a koraisag Iokozasa, a
tenyeszid meghosszabbitasa, az eres idzitese stb.
Az apolasi munkak vegzesekor szem eltt tartando elvarasok:
a) a nvenyek biologiai igenyenek optimalis vagy azt kzelit mertek kielegitese;
b) az adott mszaki alapok maximalis kihasznalasa;
c) a szks kezi munka cskkentese;
d) az anyagok, az energia takarekos hasznalata.
Vegs soron a cel a gazdasagossag allando javitasa.
Az apolasi munkak jelleget, szamat tbb tenyez hatarozza meg. Kzlk a termes:tett faf (esetleg Iajta), a
termes:tesi mod es a technologiai valto:at a legIontosabb.
A zldsegIajok igenye, igenyessege nagyon elter. A vrshagyma, a paprika, a paradicsom rendszeres
nvenyvedelmet igenyel, a retek, a sargarepa, a spenot nvenyvedelmi munkaja viszont minimalis. A klnbseg
tbbek kztt megmutatkozik a kezimunka-igenyben is. Az etkezesi paprika, a honapos retek
betakaritasahoz sok kezi munka szkseges, a zldborso pedig geppel kezi munka nelkl betakarithato.
A termesztesi modok (29. tabla:at) szinten meghatarozok. Valtoznak az apolasi munkak, valtozik sszetetelk
attol Iggen, hogy a nvenyIajt szabad Ildn termesztjk vagy hajtatjuk, hogy a szabad Ildn korai aru,
tmegaru vagy vetmag elallitasa-e a cel. Masok az apolasi munkak, es szamuk is valtozik attol Iggen, hogy
veghazban vagy Iolia alatt hajtatunk, vagy egyszeren vaz nelkli Iolias termesztest Iolytatunk.
SzabadIldi Hajtatas
Korai
szabadIldi
Tmegaru
Vetmag
veghazi
Iolia alatti
Ites nelkl
vizIggnys
Itessel
vaz nelkli Iolia
alatti
poIsi munkk
184
29. tblzat - A zldsgtermeszts termesztsi mdjai
Vannak Ileg hajtatashoz ktd apolasi munkak. Ilyenek a metszes, a ktzes, a levelezes, a tetejezes stb. E
mveleteket szabad Ildn csak ritkan vegezzk.
Modosithatja az apolasi munkakat az alkalmazott technologia is. Ma a gyakorlatban meg egytt talalhato a
hagyomanyos (klasszikus) es a korszer (iparszer) technologia. Az ezeknel alkalmazott apolasi munkak
mennyisegben es minsegben is klnbznek. A vegyszeres gyomirtas peldaul az iparszer technologia apolasi
munkaja. A gepesitettseg szinten a korszer technologia jellemzje. A hagyomanyos technologiaban a munkak
zme meg a kezi munkan alapszik. Termeszetesen atIedesek is talalhatok, amikor egy-egy apolasi munka mas
technologiaban is alkalmazasra kerl.
Mivel az apolasi munkak szama igen nagy, a knnyebb attekinthetseg vegett csoportositjuk azokat. A
csoportositas alapja, hogy a munka hogyan iranyul a nvenyre, kzvetett vagy kzvetlen modon. Ennek
megIelelen az egyik csoportba az kotechnikai, a masikba pedig a Iitotechnikai eljarasokat soroltuk.
8.7.1. kotechnikai eIjrsok
Ebbe a csoportba azok a munkak tartoznak, amelyekkel a nvenyek krnyezetet kivanjuk modositani,
pontosabban a nvenyek krnyezeti igenyet optimalis szinten akarjuk kielegiteni (30. tabla:at).
Az eghajlat, az idjaras
kedveztlen hatasaval
kapcsolatos eljarasok
A talajjal
kapcsolatos
eljarasok
NvenytaplalasNvenyvedelem
Stetites (Ieny)
Arnyekolas (Ieny)
Potmegvilagitas (Ieny)
Ftes (h)
Fagyvedelem (h)
ntzes (viz)
A leveg
sszetetele,mozgasa
altal okozott karok
megelzese
nvenyapolo
talajmveles
tltgetes
talajtakaras
Iejtragyazas kartevk es
betegsegek
irtasa
gyomirtas
30. tblzat - kotechnikai eljrsok
kotechnikai eIjrsok
185
8.7.1.1. AZ GHAJLAT, AZ IDJRS KEDVEZTLEN
HATSVAL KAPCSOLATOS ELJRSOK
Ide sorolhato a fenv, a homerseklet, a vi:, a levego es a tapanvag szabalyozasa. (A Itessel, az ntzessel es a
Iejtragyazassal itt nem Ioglalkozunk, azok mas Iejezetekben kerlnek reszletesebb ismertetesre.)
A fny az egyik legIontosabb elettenyez. Ha keves, ha sok, egyarant karos. Szabalyozaskor ertekmer
tulajdonsagait modositjuk. A modositas modszerei lehetnek kzvetlenek es kzvetettek. A potmegvilagitas, az
arnyekolas es a stetites kzvetlen modszerek.
Mesterseges megvilagitassal a hianyzo Ienyt potoljuk. Erre azonban csak hajtato-, palantanevel es
gombatermeszt letesitmenyekben van lehetseg. Eszkzei a klnbz elektromos izzok, a Ienycsvek es a
higanygz lampak. Kzlk az utobbiak a jobbak, mert Ienyk kzelebb all a termeszetes Ienyhez. Mivel az
elektromos energia draga, hasznalatuk csak ott javasolhato, ahol az gazdasagos, kiIizetd. A leggyakrabban a
nemesitk hasznaljak, a termesztesben csak a teli palantaneveleshez erdemes alkalmazni.
Arnvekolassal a Ienyersseget szabalyozzuk. A cel az ers besugarzas elleni vedelem. Sok nveny nem tri a
kzvetlen ers Ienyt, ezert arnyekolni kell. A zldsegtermesztesen bell csak a hajtatasban, a palantanevelesben
es a gombatermesztesben arnyekolnak. Ez trtenhet Iestessel vagy klnIele arnyekolo anyagok
Ielhasznalasaval.
A Iestek lehet egyszer Iekete Iestek vagy kalyhaezst. Mindig ugy kell Ielvinni a Ielletre, hogy az es, a bels
kicsapodo para le ne vigye, de szkseg eseten knnyen eltavolithato legyen. A Iekete Iestekhez tejet, a
kalyhaezsthz nitrohigitot celszer hasznalni.
A nad- vagy szalmatakarok, a klnbz papirok, a manyag halok es a Ioliak a gyakorlatban is hasznalt
arnyekolok. A nad- es szalmatakarok, valamint a klnbz papirok hagyomanyos anyagok. Az utobbiakat csak
rvid idej takarasra hasznaljak, sekelyen vetett apromagvakra, Iriss tzdelesekre es a gombak atszvetesi
idszakaban. A manyag halok (pl. raschel halo) es a Ioliak a tartos arnyekolas anyagai. Foliak kzl erre a
celra csak a homok- vagy Istszinek hasznalhatok.
A stetites szinten Iontos Ienyszabalyozo modszer. Akkor hasznaljuk, ha egy rvidnappalos nvenyt hosszu
nappalok mellett termesztnk, de viragzasat idziteni akarjuk. A cel tehat a megvilagitas idtartamanak a
szabalyozasa. A modszer lenyege a teljes Ienyelvonas. Anyaga barmely Ienyt at nem ereszt anyag, legtbbszr
Iedett szin Iolia. A zldsegtermesztesben ritkan csak halvanyitasra hasznaljak, inkabb a disznvenyek
apolasi munkaja.
A Ienyszabalyozas k:vetett mods:erei szinten sokIelek. Ilyenek: az alavetes, a vetesi idpont, az
allomanysrseg, a sorok iranya stb.
Az alavetest akkor alkalmazzuk, ha a nveny (pl. evel pillangos) keles utan gyenge, lassan Iejldik, tehat a
megersdeseig vedelemre van szksege.
A vetesi idopont helyes megvalasztasa a hajtatasban es a szabadIldi termesztesben is eredmenyes modszer.
Ha ezzel a lehetseggel elnk, nincs szkseg kzvetlen Ienyszabalyozasra.
A sr nvenvallomanv karos hatasa kzismert. Ilyen esetben a nvenyek megnyulnak, szaruk etiolalodik,
elgyengl. Egyes nvenyeknek (karalabe, retek) csak a lombja nvekszik, Iogyaszthato reszeik Iejldese
elmarad vagy vontatott lesz.
Egyes esetekben Iontos lehet a sorok iranva is. Az eszakdeli iranyu sorelrendezes segiti, a keletnyugati
cskkenti a nvenyek Ienyellatasat.
Segithet a termohelv is. Deli lejtkn mindig ersebb a besugarzas, mint az eszakiakon.
AZ GHAJLAT, AZ IDJRS
KEDVEZTLEN HATSVAL
186
A hmrsklet talan a legIontosabb elettenyez. Hatasara n vagy cskken az eletIolyamatok intenzitasa,
amely meghatarozza a nvenyek Iejldeset es nvekedeset. A sok es keves ho egvarant karos.
A keves h kvetkezmenye mindig a lassu Iejldes es a lassu nvekedes. Szelsseges hatasai a klnbz
Iagyasok.
A megfagvas altalaban tavaszi jelenseg, sszel ritkan Iordul el. Tavasszal a kesi, sszel pedig a korai Iagyok
kvetkezmenye. ElIordulhat egyszer, Ileg Ites nelkli letesitmenyekben, de gyakoribb a szabad Ildn.
Jellemzje, hogy csak a nvenyek egyes reszei (pl. level) Iagynak meg, es a karosodas olyan merv, hogy lassu
kiengedes eseten a Iagyott nvenyi reszek tovabb elnek.
A letesitmenyekben Itessel (veszItes), energianyer hasznalataval es a szellzk napi korabbi bezarasaval
lehet megelzni. Az utobbi idben az energiaernvot hasznaljak. Ez viszonylag egyszer es olcso eljaras. A
modszer lenyege, hogy ejszakara valamilyen takaroanyaggal gatoljak a kisugarzast. A ves:ftes inkabb haztaji
modszer, ahol egyszer Itberendezest (klnIele kalyhakat) es a legtbbszr olcso tzelanyagot hasznalnak.
A szellzk korabbi zarasa a legolcsobb modszer. Ezzel olyan mertekben lehet nvelni a htartalekot, hogy a
hajnali orakban vedjen a Iagyas ellen.
Szabad Ildn szinten szamtalan modja van a Iagy elleni vedelemnek. Ezek: a Iagyvedelmi ntzes, a Istles
es a takaras.
A fagvvedelmi nt:es nagyzemi modszer. Alkalmazasara csak ott van lehetseg, ahol van esztet
ntzberendezes. Ebben az esetben a vekony jegpancel es a viz altal leadott h vedi az erzekeny nvenyi
reszeket. Kis (57 mm-es) ntzesi norma es kis intenzitasu szoroIej szkseges hozza.
A fstles hagyomanyos modszer, a legtbbszr csak kis Ielletek vedelmere szolgal. A IstIelht korabban
nedves szerves anyagok (Ialomb, szalma, kukoricaszar stb.) elegetesevel, ma kdgyertyakkal allitjak el.
Krlmenyes, nehezkes modszer, a zldsegtermesztesben ritkan hasznaljak.
A fagvvedelmi takaras klnbz anyagokkal trtenhet. Legegyszerbb, amikor Ilddel takarunk. E modszert
azonban csak olyan nvenyekhez alkalmazzuk, amelyeknek apolasi munkaja a tltgetes. Ilyen a burgonya es
korabban a csemegekukorica.
Kisebb Ielleten a nvenyek klnIele anyagokbol keszlt burakkal is vedhetk. A hazikertekben neha
vegharangot, tbbnyire inkabb beIttesvegeket hasznalnak. A haztaji gazdasagokban kabakosok vedelmere
hasznaltak korabban a nadtakarot es a szalmaburat. Ujabb modszer a vekony Ioliaval (Ilies, hasogatott Iolia)
valo vedelem is.
Lehet cskkenteni meg a tavaszi Iagykarokat egyeb modszerekkel is. Fagyveszelyes idben nem kapalunk,
mivel a lazitott talajon mindig nagyobb a Iagykar. Segithet az ntzes is, mert a viz tbb ht tarol, mint a talaj.
A kifagvas teli Iagykar. Az attelel nvenyek karosodasa. Ebben az esetben a nveny pusztul el. Ellene csak
telalobb Iajtak nemesitesevel lehet vedekezni.
A felfagvas tel vegi, tavaszi jelenseg. A napi hmerseklet-ingadozas (lehles, Ilmelegedes) kvetkezmenye. A
talaj ebben az esetben mozog; kitagul, sszehuzodik. Mozgasa kzben a gykerek egy resze elszakad, es a
nveny a talajbol kezd kiemelkedni. A tmeges pusztulast hengere:essel es helyes ltetesi moddal lehet
megakadalyozni. A hengerrel a talajt tmritjk es ujra a gykerekhez szoritjuk. Csak azokat a nvenyeket
szabad hengerezni, amelyek azt birjak (pl. szi kalaszosok).
Az attelel zldsegnvenyek IelIagyasa ellen vedelmet nyujthat, ha bakhatra, azok eszaki oldalara ltetjk ket.
Ezen az oldalon ugyanis kisebb a napi hmerseklet-ingadozas.
A sok h, a magas hmerseklet szinten karosodast okozhat. Rosszabb lesz a ktdes, es egesi Ioltok
keletkezhetnek a szaron, a termesen. A magas hmersekleten rosszul termekenyl nvenyeket korabban kell
AZ GHAJLAT, AZ IDJRS
KEDVEZTLEN HATSVAL
187
vetni, ltetni, hogy a nyari nagy meleget es az ezzel egytt jaro paraszegenyseget elkerljek.
A napeges elkerlese a helyes Iajtakivalasztas Iggvenye. Olyan videken, ahol ers a kzvetlen sugarzas,
magasabb, dusabb lombu Iajtakat kell termeszteni (paprika, paradicsom). Eredmenyre vezethet az is, ha ilyen
helyeken a paprika csng termes valtozatait termesztjk.
A leveg szinten Iontos elettenyez. A termesztes soran gondot okozhat sszetetelenek valtozasa es mozgasa.
Az sszetetelenek nagy szerepe van a hajtatasban, a gombatermesztesben es a tarolasban, de valtozasa gondot
okozhat a szabadIldi termesztesben is.
sszetevi kzl meghatarozo az oxigen mennyisege. Ha keves, az is baj, ha sok, az is. Hianya a hajtatasban es
a gombatermesztesben (a gombak term idszakaban) jelenthet nehezseget.
A sok vagy normal mennyiseg oxigen a tarolasban karos. A tarolt termeny a tarolas alatt is el, lelegzik. A
legzes tmegcskkenest idez el, ezert lassitani kell. Ennek egyik modszere, ha cskkentjk a leveg
oxigentartalmat, azaz nveljk annak CO2- vagy nitrogentartalmat.
A CO2-koncentracio nvekedese hasznos a hajtatasban, a gombatermesztesben (az atszvetesi idszakban) es a
tarolasban, a CO2-koncentracio a CO2-tragyazassal nvelhet.
Karos lehet a nagy CO2-koncentracio a gombak term idszakaban es a nvenyek talajaban, ahol gatolja a
gykerlegzest. Az elz esetben szellztetnk, az utobbiban pedig a talaj Iels reteget porhanyitjuk, azaz itt is
szellztetnk.
Sok gondot okozhat, ha nvekszik a leveg ammonia- es ken-dioxid-tartalma. Az elz 0,1-os, az utobbi
pedig mar 0,0010,002-os tmenysegben is karosit. Ovakodni kell tehat a tulzott szervesanyag-hasznalattol es
a karos Istgazoktol. A vedekezes megelzes vagy alapos szellztetes.
Az elmondottakon kivl a leveg meg sok kormot es port is tartalmazhat. Ezek a nvenyekre es a letesitmenyek
Ienyatereszt Ielletere rakodva kzvetlen vagy kzvetett modon cskkentik a Iotoszintezist. A kartetel az
ipartelek krnyeken gyakori (pl. DCM). Ilyen terletekre tehat nem szabad hajtato-, palantanevel
letesitmenyeket telepiteni, vagy gyakrabban kell a Ienyatereszt Ielleteket tisztitani. A szabadban lev
nvenyeken ebben az esetben csak a gyakori, kis mennyiseg (esszer) ntzes segit.
A s:el, a levego mo:gasa szinten karos lehet. A karositas merteke Igg a szel sebessegetl. Az enyhe szel (5
km/h) meg hasznos. Segiti a megporzast, a gaz- es hcseret.
A kzepes ersseg szel (540 km/h) mar karos. Fokozza a transzspiraciot, szaritja a talajIelszint, es zavarja az
esztet ntzest. A 40 km/h vagy ennel nagyobb sebesseg szelek, viharok mar kimondottan karosak.
Kartetelk az erozio, a homokveres, a szelveres, de kart tehet a termesztletesitmenyekben is.
Ellene szelIogokkal, mezved erdsavokkal vedekezhetnk. Vedelmet jelent a kulisszas vetes is. A mezved
erdsavok hasznosak, de arra vigyazni kell, hogy csak a szkseges terletet Ioglaljak el. Tbbszintesek legyenek
(cserje, Ia) es ertekes IaIajok alkossak.
A kulisszas vetes nvenyei mindig magasabb nvesek. Ilyenek: a kukorica, a cirok, a rozs, esetleg a kender.
Ezek megIelel vedelmet nyujtanak a homokveres, a szel szarito es bizonyos mertekig a nvenyt mechanikailag
karosito hatasa ellen is.
Laza homokon segithet meg az ntzes, ugyanis a nedves homokot a szel nehezebben mozgatja.
8.7.1.2. A TALAJJAL KAPCSOLATOS ELJRSOK
E temakrbe sorolhato a nvenvapolo talafmveles, a tltgetes es a talaftakaras.
A TALAJJAL KAPCSOLATOS
ELJRSOK
188
A nvnypol talajmuvels celja a talaj lazitasa, a gyomok irtasa es kiveteles esetben a talaj tmritese. Ide
tartozik a boronalas, a kapalas vagy kultivatorozas es a hengerezes.
A boronalas sekely talajmveles. A mvelesi melyseg a boronatipus Iggvenye, altalaban 415 cm kztt
valtozhat. Inkabb talaj-elkeszit eljaras, a nvenyapolasban csak ritkan alkalmazhato. A celja a lazitas mellett a
gyomirtas is. Azoknal a nvenyeknel, amelyek birjak a boronalast (borso, csemegekukorica, burgonya), e
mveletet els ,kapalasnak szoktak nevezni. Fleg a kel egyes keteves gyomnvenyek ellen eredmenyes,
mert azok kiIordulva a talajbol elpusztulnak. Tipusai kzl az emlitett esetekben a Iogas boronat kell hasznalni.
A kapalas vagy nagy Ielleten a kultivatoro:as igen Iontos apolasi munkak. A cel a talaj lazitasa es a gyomok
irtasa. Alkalmazasukra a tenyeszid els Ieleben kerl sor addig, amig a nvenyallomany nem zart, es igy a
sorkzk a nvenyek karosodasa nelkl mvelhetk. Eszkzeik a huzo-vono, tolokapak (kezi kapak), a lokapak
(ekekapak) es a gepi kultivatorok. Az utobbiak kzl az emlitett esetben csak a nvenyapolo tipusokat szabad
hasznalni. A zldsegtermesztesben meg mindig Iontos apolasi munkak, a zldsegnvenyek ugyanis erzekenyek
a tmrdtt, levegtlen talajra, es tbbsegknel a vegyszeres gyomirtas meg nem alkalmazhato.
A hengere:es csak kiveteles esetekben nvenyapolo eljaras. A legtbbszr vetes utan es a IelIagyasi karok
cskkentesere hasznaljak. Az apromag vetese utani tmrites igen Iontos, kelest segit mvelet. Eszkzei a
knny simahenger es nedves talajon a sorhenger. A IelIagyas az attelel zldsegnvenyeket karositja. A
kartetel cskkentesenek egyik eszkze a simahenger. Termeszetesen csak olyan nvenyeknel szabad hasznalni,
amelyek birjak a hengerezest.
A tltgets a Ienytl valo elzaras egyik modszere. Nehany zldsegnveny Iogyaszthato resze csak akkor lesz
jo minseg, ha Ienytl elzartan, stetben Iejldik. Ilyen nveny a sparga (halvanyitott), amelynek apolasi
munkai tavasszal a bakhatkeszitessel kezddnek. Szedesek utan a bakhatakat ismetelten ki kell javitani.
Tltgetessel nvelhetjk a burgonya es a porehagyma Iogyaszthato reszeinek mennyiseget (darabszamat,
hosszat stb.). A burgonya a Ild alatti szaron hozza termeseit. Igy e szarresz hossza es zsengesege segiti a
sztolok, illetve a gumok kepzdeset. Hasonlo cellal alkalmazzuk a tltgetest a Ildimogyoronal is. A tltgetes
elvegezhet egy menetben, de egyszer-ketszer meg is ismetelhet. Eszkzei a tltgeteke es a kapa.
A talajtakars komplex celu apolasi munka. Alkalmazasaval szabalyozni kivanjuk a talaj h-, viz-, leveg-,
valamint tapanyag-gazdalkodasat es ezen keresztl a talaj eletet. Ezenkivl sok esetben cel a gyomok elleni
vedelem is.
A sokIele celhoz sokIele eljaras tartozik. Takarhatjuk a talajt szerves anyaggal, papirral es Ioliaval, de
hasznalhatunk erre a celra klnbz asvanyolaj-emulziokat is.
A s:erves anvagokkal valo talajtakaras hagyomanyos modszer. Idegen neve mulcsozas. A takaroanyag e
modszernel lehet Ialomb, trek vagy szalma es szerves tragya. Kiszemi modszer, es ma mar ott is csak a
szerves tragyat hasznaljak. Ebben az esetben az emlitett celok meg a tapanyagpotlassal is kiegeszlnek.
Uj es egyre inkabb terjed modszer a folias talajtakaras. A Ielhasznalasra kerl Iolia lehet atlatszo es Ienyt at
nem ereszt. Az atlatszoak kzl csak a gyenge Ienyatereszt kepessegeket a homok- es Istszineket
szabad hasznalni, mert a gyomosodast csak ezek tudjak meggatolni.
A Iedett szinek lehetnek Ieherek, Ieketek, zldek, kekek stb. Kzlk mindig a celnak megIelelt kell
hasznalni. Leggyakoribb a Iekete Iolia hasznalata. A Ieheret akkor alkalmazzak, ha a visszaverd Ienyre is
szkseg van.
A Ioliak alapanyaga a leggyakrabban polietilen. A vastagsaguk 0,030,04 mm. Ennel vastagabbat nem szabad
hasznalni, mert draga.
A Iolias talajtakaras hasznalhato a termesztletesitmenyekben es a szabad Ildn is. A hajtatasban ma mar
elterjedt modszer, szinte minden szeles sortavu nvenynel megtalalhato. A korabban mar emlitett elnykn
kivl meg a parasodast is gatolja, es ezzel akadalyozza a betegsegek terjedeset. Hatranykent meg kell azonban
A TALAJJAL KAPCSOLATOS
ELJRSOK
189
emliteni, hogy a Iedett szin Ioliak nvelik a Iagyveszelyt.
Szabad Ildn kiszemi modszer, mert leteritesenek, eltavolitasanak es megsemmisitesenek egyszer, gyors,
gepesitett modozatai hianyoznak. Erre az elbomlo Iolia lehet a megoldas.
A takarasnak tbbIele valtozata lehetseges. Takarhatok a sorok, a sorkzk, de lehet takarni a teljes terletet is.
A sorok takarasa a nagy sortavu nvenyek (grgdinnye stb.) termeszteseben ismert. Az 5060 cm szelessegben
a sorokba leteritett Iolian lyukakat keszitenek es ezekbe ltetik a nvenyeket.
A sorkzk takarasa a kzepes sortavu nvenyek takarasi modja. Itt csak az 5080 cm szeles sorkzket
takarjak. A ket sorkzt takaro Iolia annyira sszeer, hogy alig keletkezik takaratlan csik. Ebben az esetben nehez
a rgzites, ezert ezt a modszert a hajtatasban alkalmazzak.
A sorok es a sorkzk teljes takarasa kiszemi modszer. Ilyenkor a takaras utan keszitett lyukakba ltetnek. A
szamoca es nehany kisebb tenyeszterletet igenyl zldsegnveny takarasi modja.
A papirt ritkan es kiveteles esetekben hasznaljak takarasra. A legtbbszr az apromagvak veteset, a Iriss
tzdeleseket es atszvetes idejen a gomba taptalajat takarjak vele. Celja a parolgas es parologtatas cskkentese,
a talaj kiszaradasanak megakadalyozasa. A palantakat csak nagyon rvid ideig takarjak (inkabb arnyekolasrol
van itt szo), es keleskor az apromagvakrol azonnal leszedik a takarot.
KlIldn (Angliaban, Nemetorszagban) takarasra igen gyakran hasznaljak a klnIele asvanviolaf-emul:iokat.
Ezek a talajra kipermetezve vekony, Iilmszer reteget alkotnak. Vedenek az erozio es a homokveres ellen. A
csirazast, a nvenyek keleset, kibujasat nem gatoljak. Leggyakrabban az apro magvu es a lassan kel
nvenyeknel alkalmazzak. Hatasa rvid idtartamu, altalaban a kelesig ervenyesl.
A talaf festese nem tartozik ide kzvetlenl, de mivel hatasa a takarassal csaknem azonos, itt emlitjk meg. E
modszerrel is a talaj hgazdalkodasat es a Ieny jobb kihasznalasat lehet javitani, illetve nvelni. Draga modszer,
ezert a gyakorlatban nem terjedt el. Helyette inkabb a termhely kivalasztasara kell gondot Iorditani. Korai
termesztest csak laza, vilagos szin talajokon erdemes Iolytatni.
8.7.1.3. A NVNYEK VDELME
Ide tartoznak a legIontosabb apolasi munkak, a betegsegek es a kartevk elleni vedekezes, valamint a
vegyszeres gyomirtas.
A rendszeres nvenyvedelem (a betegsegek es kartevk elleni vedekezes) ma a zldsegtermesztesben
nelklzhetetlen. Elhagyasa vagy nem krltekint alkalmazasa termeskiesest, tetemes karokat idezhet el.
Jelenleg a nvenyvedelem a termesztesi technologiak egyik legIontosabb eleme.
A kartevok es betegsegek ellen kzvetett es kzvetlen modon lehet vedekezni. Kzvetett modszer a helyes
talajmveles, a tragyazas es a vetesIorgo alkalmazasa. Kzvetlen modszer a kemiai es biologiai nvenyvedelem.
Kzlk a kemiai az elterjedtebb. A biologiai eljarasok ma meg kisebb jelentsegek, bar celszer lenne minel
nagyobb aranyu kimunkalasuk es elterjesztesk.
A nvenyvedelem kltseges apolasi munka. Fontos, hogy megelz legyen. Kezddjek a talaj Ierttlenitesevel
es Iolytatodjek a mag, valamint a nveny vedelmevel.
A nvenyved szerek szama igen nagy. Vannak kzttk szerves es szervetlen hatoanyaguak, rovarirtok,
bakterium- es gombalk. Kzlk mindig csak a celnak megIelelt szabad hasznalni.
A vedekezeskor Iigyelembe kell venni a kvetkezket:
a) a zldsegnvenyek igen vegyszererzekenyek;
A NVNYEK VDELME
190
b) a vedelem szksegesseget illeten igen nagy kzttk a klnbseg, a vrshagyma, a paradicsom rendszeres
vedelmet igenyel, a spenotnak es a petrezselyemnek azonban alig van karositoja;
c) a nvenyvedelmi elirasokat mindig szigoruan be kell tartani (dozis, vedeszkzk, varakozasi id stb.).
A zldsegtermesztesben a legtbb gondot a gvomok okozzak. A termesztes eredmenye, jvedelmezsege igen
gyakran attol Igg, hogy mennyire sikerlt az allomanyt gyommentesen tartani. Kartetelk sokIele. A
termesztett nvenytl elvonjak a terletet, a vizet, a Ienyt, a tapanyagot, es elsegitik a kartevk, betegsegek
elszaporodasat. Ezenkivl nehezitik a betakaritast es rontjak a termes minseget is.
Vannak kzttk elnyomok (terparazitak) es elskdk. Az elskdk kzl a zldsegtermesztesben a legtbb
gondot a dohanyIojto szador es az aranka okozzak. A szador a paradicsomot, az aranka pedig elssorban a
palantakoru paprikat karositja.
A terparazitak szinten veszelyesek. Kzlk a mezei acatot, a tarackot, a szulakot, a vadrepcet, a kver porcsint,
a muharokat, a kakaslabIvet, a Ieher libatopot es a parajIeleket kell kiemelni.
Irtasuk lehet mechanikai es kemiai. Ebben a reszben csak a kemiai modszer, a vegvs:eres gvomirtas altalanos
jellemzesevel Ioglalkozunk. A reszletezest az egyes nvenyeknel ismertetjk, mivel a gyomirtas a technologiak
egyik eleme.
A vegyszeres gyomirtas elnye, hogy alkalmazasaval jelents az elmunka megtakaritasa. Hatranyos, hogy
draga, nagy szakertelmet igenyel, emellett veszelyeztetheti a krnyezetet es karosithatja az utotermenyt.
Kltsegeit cskkenthetjk, hatasIokat javithatjuk nehany gyomosodast akadalyozo, megelz tevekenyseggel.
Ezek:
a korszer vetesIorgo alkalmazasa,
a korszer istallotragya-kezeles,
a korszer talajmveles,
a gyommentes vetmag hasznalata.
A gyakorlatban szamtalan vegyszer van Iorgalomban. Ezek sok mindenben klnbznek, ezert kivalasztasukkor
nagyon krltekintnek kell lenni. Hasznalatuk eseten mindig kerjk ki a nvenyved szakember velemenyet.
Vannak kontakt es s:intetikus s:erek. Az elzk akkor hatnak, ha kzvetlenl erintkeznek a gyomokkal, az
utobbiak pedig Ielszivodva az anyagcsere-Iolyamatokon keresztl Iejtik ki hatasukat.
Vannak totalis, szelektiv es szuperszelektiv herbicidek. Az els csoportba tartozok minden nvenyt
elpusztitanak. A szelektivek hatasa bizonyos alaktani, mechanikai klnbsegeken alapul, es igy a kulturnvenyt
mar nem karositjak. A szuperszelektivek hatasanak alapja pedig a biokemiai szelektivitas.
Talalhatok kzttk gvker- es levelherbicidek. Az elzk a talajon, a gykeren keresztl, az utobbiak a levelen
keresztl szivodnak Iel.
Tekintettel kell lenni a felhas:nalasi idore is. Egyes szerek csak vetes (pre sowing) vagy ltetes eltt (pre
planting), masok vetes utan, de meg keles eltt (preemergens) hasznalhatok. Nemelyek allomanypermetezesre is
alkalmasak (postemergens), ugyanis a kulturnvenyt Iejlett allapotaban sem karositjak.
Tekintettel az elmondottakra, Ielhasznalasuk soran meg a kvetkezket is Iigyelembe kell venni:
1. A zldsegnvenyek vegyszererzekenysege nagyobb, mint a tbbi nvenye.
2. Hasznalatuk a hajtatasban meggondolando. Itt csak biztonsagos szereket szabad alkalmazni!
A NVNYEK VDELME
191
3. Egyes szerek hatasIokat es hatastartamat a szarazsag cskkenti. Az ntzes ebben az esetben segithet.
4. A nagy mennyiseg csapadek okozta lemosodas nvelheti a karosito hatast.
5. Az elirt technologiat mindig pontosan be kell tartani.
6. A tuladagolas mindig karos (nagyobb dozis vagy atIedesek).
7. A permetezgepek legyenek tisztak, hibatlanul mkdk (pl. ne csepegjenek meg a Iorgokban sem).
8. gyelni kell az utohatasra, a szermaradvanyra.
9. Fontos a talaj humusztartalmanak ismerete is. Vannak olyan szerek, amely kis (1 alatti) humusztartalom
mellett karositanak.
8.7.2. Fitotechnikai eIjrsok
Ebbe a csoportba azok az apolasi munkak tartoznak, amelyek kzvetlenl a nvenyre iranyulnak, es igy
alkalmazasuk egytt jar a nvenyek egyedi kezelesevel (31. tabla:at). Eppen ezert nevezzk ezeket Iitotechnikai
eljarasoknak.
Termekenyles-
es
eresszabalyozas
Nvenyi
reszek
eltavolitasa
Rgzites Halvanyitas
Termekenyles,
ktes
elsegitese
Eresgyorsitas
metszes
kacsolas
tetejezes
levelezes
oldalgykerezes
brdk
kitrese
Iattyazas
termesritkitas
ktzes
hajtasrgzites
sszektzes
leveltres
Ioliatakaras
talajjal valo
takaras
31. tblzat - Fitotechnikai eljrsok
8.7.2.1. A TERMKENYLS S AZ RS SZABLYOZSA
A zldsegtermesztesben igen Iontos szerepe van a viragok termkenylsnek, ktdesenek. A termes es a
hozam a legtbbszr ennek a Iggvenye. Ez a hajtatasban es a szabadIldi termesztesben is Iontos, a
Fitotechnikai eIjrsok
192
magtermesztesben pedig klnsen nagy a jelentsege.
A termekenylest gatolhatja a keves Ieny, az alacsony vagy tul magas hmerseklet, a tulzott nitrogenellatas es
napjainkban a megporzast segit rovarokra karos kemiai szerek Iegyelmezetlen hasznalata.
A fenvs:egenvseg a korai, elssorban a paradicsom- es a paprikahajtatasban okoz gondot. E ket nveny
Ienyigenye nagy. A termekenyleshez hosszan tarto es 5000 luxnal ersebb megvilagitast igenyel. A Ienyhianyt
potolhatjuk mesterseges megvilagitassal, de segithetnk a gondon azzal is, ha a nvenyeket alacsonyabb
hmersekleten tartjuk vagy szomjaztatjuk.
Nagy jelentsege van a helyes faftamegvalas:tasnak is. Korai hajtatashoz kisebb Ienyigeny Iajtakat valasszunk.
Bevalt termekenyitest segit eljaras meg a trillere:es, a huzalok tgetese es a nvenyek ersebb legarammal
valo mozgatasa is. Mindharom modszer a paradicsomhajtatasban hasznalatos. A triller tulajdonkeppen az
elektromos cseng elven mkd vibrator, amely a Irtk gyors razasaval segiti a megporzast.
A hajtatasban a kabakosok, a vetmagtermesztesben pedig a rovarbeporzasu nvenyek termekenyleseben sokat
segithetnek a mehek is. A haszon ketts, a meztermeles mellett a termes is tbb lesz. A ,re:egtetes`, amely (a
leveg aramlasanak gyorsitasaval elidezett nvenymozgas) szinten termekenylest elsegit eljaras.
A termekenylest segit kemiai s:erek hasznalata a zldsegtermesztesben meg nem altalanos. A hajtatasban a
paradicsomon es az uborkan kiserleteznek velk. A legtbbszr hormontartalmu szerek, amelyek a kivant hatas
mellett szamos kls es bels valtozast is elideznek. A sima Iellet bogyo pl. gerezdesedhet, vagy a bogyo
belsejeben legregek keletkeznek. Napjainkban kzlk a Curbiset es az Ujotin nev szerekkel probalkoznak.
Az rsszablyozs napjaink nagy kerdese. Alkalmazasara sztnznek az arviszonyok (piac) es az egyre
jobban terjed iparszer technologiak. A termeszt szamara nem mindegy, hogy milyen aron ertekesit, es az
sem, hogy egyszerre valo betakaritas eseten mennyi a Ielhasznalhato termes.
Az utobbi evekben egyre tbb eresgvorsito s:er kerl a Iorgalomba. Hatasuk tbbIele, vannak, amelyek a lomb
eltavolitasan keresztl hatnak, de vannak olyanok is, amelyek elettanilag segitik az erest.
A kemiai szerek kzl ilyen az etilen. Hasznalata a paradicsomhajtatasban terjedt el, ahol az erest vagy a
leszedett, vagy a meg szaron lev termesek kezelesevel gyorsitjak. Eredmenyesen csak Iedett terben
hasznalhato.
Hasonlo tipusu szer az Ethrel is, amelyet szinten a paradicsom eresgyorsitasara hasznalnak, elssorban szabad
Ildn. A szerek hatasa nagymertekben Igg a bogyok Iejlettsegetl. Igazan csak az eres kezdeten lev
bogyoknal eredmenyesek.
Erest elsegit modszer meg a lomb eltavolitasa is. Ez elssorban a vetmagtermesztesben hasznalatos eljaras,
ahol knnyiti a cseplest, es tisztabb lesz a mag is. E celra leggyakrabban a Reglone-t hasznaljak.
Regi, hagyomanyos erest gyorsito apolasi munka meg a s:ar letaposasa. A vrshagymanal hasznaljak, ma
azonban csak a hazikertekben.
8.7.2.2. AZ EGYES NVNYI RSZEK ELTVOLTSA
E mveletek celja elssorban a termes mennyisegenek nvelese, valamint a minseg javitasa, megpedig a
termIellet szabalyozasa utjan. Ezenkivl gyorsithatjak az erest es segithetik a szedes idziteset. Ide
sorolhatok: a Iattyazas, a metszes, a kacsozas, a termesritkitas, a brdk kitrese, a tetejezes, a levelezes es az
oldalgykerezes.
A fattyazs a csemegekukorican alkalmazott modszer. A sarjhatasok eltavolitasanak celja a termes
minsegenek a javitasa. Ma mar ritkan alkalmazzak, mivel az ujabb hazai es klIldi Iajtak nem Iattyasodnak
AZ EGYES NVNYI RSZEK
ELTVOLTSA
193
vagy csak minimalis a hajlamuk ra.
A metszs a kabakosok (sargadinnye, uborka) elterjedt apolasi munkaja. Celja minden esetben az aranyos
termIellet kialakitasa. Mar a hagyomanyos viragtipusu (monoikus) Iajtaknal is hasznaltak. Ekkor a masod-,
illetve a harmadrend hajtasok kepzdeset kivantak elsegiteni, mert ezeken javult a n- es himviragok aranya,
vagyis nvekedett a n-, illetve termviragok szama. Napjainkban, a tulnyomoan nviragu es a nviragu Iajtak
termesztesevel valtozott a cel, ezeknel egyenletes es Iolyamatos terhelest kivannak a metszessel letrehozni.
A I szaron csak annyi termest szabad meghagyni, hogy a vegetativ nvekedes Iolyamatos maradjon. Az ilyen
tipusu uborkaIajtak metszeset addig kell Iolytatni, amig a nvenyen az nszabalyozas rendszere be nem all. A
metszes a hajtatasban hasznalt apolasi munka, de szkseg lehet ra szabad Ildn is, ha a mar emlitett nvenyeket
tamrendszer mellett neveljk.
A kacsozs a hajtatott es a tamrendszer mellett nevelt paradicsom apolasi munkaja. Celja a gyengen determinalt
es Iolyamatos nvekedes Iajtak nvekedesenek szabalyozasa. E nvenyeket tbbnyire egyszarasra nevelik,
ehhez a levelek honaljaban keletkez hajtasokat el kell tavolitani. Az eltavolitas idpontja Igg az oldalhajtas
meretetl, s akkor a legmegIelelbb, ha az 45 cm hosszu. A korai eltavolitas elsegiti az ujrakepzdest, a kesei
pedig nveli a sebIelletet.
A tetejezs celja mar az eres gyorsitasa es a tenyeszid vegenek meghatarozasa. A hajtatott paradicsomon
alkalmazott eljaras. A nvenyeket olyan magassagba kell visszavagni, hogy a tetejezes alatt lev Irt meg
beerjen a tervezett idre. A tervezett id legtbbszr a szabadIldi paradicsom tmeges piacra kerlesi
idpontjaval azonos. Alkalmazhato meg az szi hajtatasban is.
A levelezs erest gyorsito eljaras. Hajtatasban a paradicsomon es uborkan alkalmazzak elterjedten. Az reg, mar
vilagosodo szin leveleket Iokozatosan eltavolitjak. Ez egyszersiti a nvenyvedelmet is, mert megsznnek a
kartevk, de Ileg a betegsegek szamara kedvez krlmenyek.
Az oldalgykerezs a tormanal alkalmazott, minseget javito apolasi munka. A tenyeszidben, egyszer vagy
ketszer, a bakhatak kibontasa utan a dugvanyokrol ledrzsltek az oldalgykereket ugy, hogy azokon csak a
talpgykerek maradtak epen. Mivel nagyon kezimunka-igenyes mvelet, ma mar csak hazikertben celszer
alkalmazni.
A brdk kitrse a vrshagyma-termesztesben hasznalt kiszemi modszer. Az eppen nvekedesnek indult
magszar kitresere ott van szkseg, ahol nagyobb meret es hkezeletlen dughagymat hasznaltak. Hatasara a
hagyma eleri vagy megkzeliti a Izhagyma meretet. Mivel kezimunka-igenyes, nagyzemben meg a nyari
brdk eltavolitasa sem ajanlott.
A termsritkts nem jellegzetes zldsegtermesztesi apolasi munka. Csak hajtatasban, a kabakosok
termeszteseben hasznaljak. Elterjedt modszer azonban az egyeles, amelynek az allomanysrseg beallitasa a
celja. Ezzel nvelhet a termes mennyisege es javithato a minsege is. Kiszemi modszer, nagyzemben inkabb
a ritka vagy szemenkenti vetest kell alkalmazni.
8.7.2.3. A NVNYEK RGZTSE
A zldsegnvenyek nagy reszet rgzites nelkl termesztjk. A termes mennyisegenek es a hozamoknak a
nvelese azonban egyes nvenyek eseteben indokolja technologiajuk korszersiteset, pontosabban tamrendszer
melletti nevelesket. Ma mar tamrendszer mellett hajtatjuk az uborkat, a paradicsomot, a sargadinnyet es
ujabban a paprikat is. Ezenkivl terjed a tamrendszer hasznalata az uborka es a paradicsom szabadIldi
termeszteseben is. Az utobbi esetekben azonban hazikerti, illetve haztaji modszer. Vannak olyan nvenyek is,
amelyek nevelesehez nelklzhetetlen a tamrendszer. Ilyen pl. a karosbab.
A modszer elnye, hogy nvekszik a termIellet, ezaltal n a termesmennyiseg es javul a minseg is.
Ezenkivl knnyiti az apolasi munkakat es a szedest (pl. n a szedesi teljesitmeny).
A NVNYEK RGZTSE
194
Hatranya viszont, hogy kezi munkan alapszik, es a tamrendszer nveli a kltsegeket, de mindez az elbb
emlitett elnyk kvetkezteben megterl. Ebbl kvetkezik, hogy minden olyan terleten alkalmazni kell, ahol
nagy hozamot kivanunk elerni. A hazikertekben pl. az emlitett nvenyeken kivl meg a zldborso tamrendszer
melletti termesztese is celszer.
A tamrendszer vaza keszlhet Iabol, vasbetonbol es vasbol. Erre kerlnek a manyag, a kender- es a Iemhuzal
halok, amelyekhez manyag vagy kenderspargaval rgzitik a nvenyeket. A sparga also vege rgzithet a
nvenyekhez (paradicsom, paprika) es a talajhoz. Sekelyen gykerez nvenyeknel (sargadinnye, uborka) az
utobbit celszer alkalmazni.
A hazikertekben az emlitetteken kivl karokat, lecrudakat es drotIonatot is lehet hasznalni.
Osi nvenyrgzitesi mod meg a Ildeles is. A dinnye szabadIldi termesztesekor hasznalatos, ahol az indakat
egy-egy kapa Ild vedi a szelkarteteltl.
8.7.2.4. HALVNYTS
Vannak olyan zldsegnvenyek, amelyeknek Iogyaszthato resze kzvetlenl a napIenyen Iejldve keseredik,
elvezhetetlenne valik. Ilyenek: a sparga, a cikoriasalata, a karIiol.
Ezeket halvanyitassal termesztjk. Vannak olyan nvenyek is, melyeknek a Iogyaszthato reszet halvanyitassal
nvelni lehet. Ilyen pl. a porehagyma es a halvanyito zeller.
A mvelet a levelek sszektzesevel, betresevel, valamint Ilddel, illetve Ioliaval valo takarassal vegezhet.
A levelek ss:ekt:ese es betrese a hagyomanyos karIiolIajtak termeszteseben alkalmazott eljaras. Az ujabb
nagyobb es zartabb lombu Iajtaknal nincs szkseg ezekre a modszerekre.
Fldtakarassal halvanyitjak az egyes spargaIajtakat, a cikoriasalatat, a porehagymat es a havanyito zellert. A
sparganak 2530 cm magas bakhatat keszitenek, es akkor szedik a termest, amikor a spargasipok (hajtasok)
emelgetni kezdik a bakhatat.
A cikoriasalata hagyomanyos apolasi munkaja volt a Ilddel valo takaras. A beltetett gykerekre 25 cm vastag
talajreteg kerlt, es akkor szedtek a levelrozettakat, amikor azok kezdtek a Ielszinre trni.
Ma mar erre a celra Iekete Ioliat hasznalnak. Ez jobb es egyszerbb modszer.
A porehagyma es a halvanyito zeller Ilddel valo takarasa nem teljes. Ezeket a nvenyeket csak tltgetik. A
tltgetesnek a Iogyaszthato resz (hagyma, gumo) nvelese a celja.
A sokIele apolasi munka jelentsen nveli a kltsegeket, ezert arra kell trekedni, hogy szamukat cskkentsk
vagy korszerbben es olcsobban vegezzk azokat.
8.8. Betakarts
A betakaritas a termesztesi Iolyamat beIejez resze. A termeny ezutan valik aruva, es kzvetlenl vagy
kzvetitessel a Ielhasznalohoz kerl. sszetett Iogalom, amely magaban Ioglalja a szedest es az aratast, valamint
a termenyek ertekesitesre valo elkesziteset.
A zldsegIelek jellemzit Iigyelembe veve, betakaritasuk tbb vonatkozasban klnbzik a mezgazdasagi
nvenyeketl. Ezek a jellemzk amelyek nehezitik a betakaritast a kvetkezk:
HALVNYTS
195
a) gyorsan romlanak, hasznalati ertekk a szedes utan rohamosan cskken;
b) szedes utan az esetek tbbsegeben kzvetlen Ielhasznalasra kerlnek;
c) nem egyszerre ernek, igy tbb nvenynel a szedes ismetldik;
d) serlekenyek, ezert szedesk mindig nagyobb Iigyelmet igenyel;
e) szedesk nehezen gepesithet, ezert a legtbb esetben meg kezi ervel takaritjak be ket;
f) az egyes Iajok termese a Iogyasztasi celnak megIelelen klnbz erettsegi allapotban takarithato be.
Ahhoz, hogy a termeny megIelel minsegben kerljn a Ielhasznalohoz, a betakaritas soran mindezeket
Iigyelembe kell venni. A Ielhasznalokkal szorosan egytt kell mkdni, hiszen a nagyobb Ielhasznalok
(kereskedelem, Ieldolgozo ipar), valamint a termesztk munkajanak eredmenyessege is a leggyakrabban ettl
Igg.
8.8.1. Szeds, arats
A szedes, aratas a Ielhasznalasra alkalmas nvenyi reszek (termenyek) talajbol valo kiemelese, vagy a Ild
Ieletti hajtasokrol valo levalasztasa.
Aratasrol beszelnk, ha a betakaritast egyszerre, egy menetben akkor vegezzk, amikor mar nemcsak a
termesek, hanem a nveny is erette valik. Ezert az aratas a vetmagtermesztesben hasznalt Iogalom.
A s:edes mas, ebben az esetben a nveny meg nem, csak a Iogyaszthato resze erett. Ebbl kvetkezik, hogy a
szedes ismetld, sok zldsegnvenynel tbbszr is meg kell ismetelni.
8.8.1.1. AZ RETTSG FOGALMA
A zldsegIeleket eppen ugy, mint mas nvenyeket erett allapotban takaritjuk be, csak ezeknel az erettseg
mas mas Iejlettsegi allapotot jelent. E nvenyeknel tehat biologiai es gazdasagi (Ielhasznalasi) erettsegi
allapotrol beszelnk.
Egy termes biolgiailag akkor erett, ha a benne talalhato magvak mar tovabbszaporitasra alkalmasak. Ilyen
erettsegi allapotban takaritjuk be a vetmagot term nvenyeket, a paradicsomot, a dinnyeket, a paradicsom
alaku es Iszerpaprikat, valamint a sttkt. Vetmagot term nvenyek erettseget a szar elszaradasa is jelzi, a
tbbinel nem.
A gazdasgi (Ielhasznalasi) erettseget a Ielhasznalasi cel hatarozza meg. Ebben az esetben a termeny akkor
szedhet, ha Iogyasztasra kerl resze elerte a Ielhasznalasi meretet. E meret lehet Iajtara jellemz, de annal
kisebb is. Egy-egy nvenyIaj termese tehat a Ielhasznalastol Iggen klnbz erettsegi allapotban is
betakarithato. Az uborka peldaul szedhet 36 cm, 69 cm vagy ennel nagyobb merettel, de biologiailag eretten
is betakarithato. Ugyanigy a vrshagymat szedhetjk zld- vagy Izhagymakent, etkezesi hagymakent es
biologiai eretten is betakarithatjuk (vetmagtermesztes).
8.8.1.2. A BETAKARTS IDEJT MEGHATROZ TNYEZK
A betakaritas idpontja Igg:
Szeds, arats
196
a termeny Ielhasznalasi helyetl, a szallitasi tavolsagtol,
a Ielhasznalasi celtol es
az idjarastol.
A felhasznlsi hely tavolsaga csak nehany nvenynel meghatarozo tenyez. Ilyen a paradicsom, amelyet 12
napos szallitashoz 80-os, 34 napos utra pedig 70-os erettsegi allapotban szednk. A termes az els esetben
gyengen piros, a masodikban szinesed. Ilyen korabbi szedesre azonban csak olyan nvenyek alkalmasak,
amelyek utoeresre kepesek.
A felhasznlsi md szinten szedesi idpontot meghatarozo tenyez. Ebben az esetben a Ielhasznalo igenye a
dnt. Csemegeuborkat pl. 36, 69 cm-es merettel kell szedni, salatauborkanal a Iajtara jellemz nagysag a
meghatarozo. A Ielhasznalasi celt minden esetben komolyan kell venni, hiszen ilyenkor a minseg napokon
mulik. Nemelyik nveny minsegromlasahoz 1 napi tuleres is elegend.
A harmadik igen Iontos tenyez az idjrs. Elemei kzl a hmersekletet es a csapadekot kell kiemelni. A
meleg es a hideg egyarant karos. A magas hmerseklet sietteti az erest. A zldborso betakaritasanak temezeset
pl. nehany hsegnap megzavarja. Ezenkivl azt is Iigyelembe kell venni, hogy nagy melegben a leszedett
termeny (levelzldsegek) gyorsan Ionnyad. Szedesre a reggeli es a delutani orak a legalkalmasabbak.
Termeszetesen ezt nem tudjuk minden esetben Iigyelembe venni.
A hideg, a Iagy szinten meghatarozo tenyez. Melegigenyes zldsegnvenyeinket mar a korai Iagyok eltt be
kell takaritani (paprikat, paradicsomot stb.). Erzekeny a Iagyra a sargarepa, a zeller, a karIiol is, de alig van
olyan zldsegIaj, amelynek betakaritasaval megvarhatjuk a tavaszt.
A csapadek is sok gondot okoz. Ess idben nem tudunk szedni. Szennyezdik a termeny, kisebb a teljesitmeny,
es igen nagy a taposasi kar. A harmat azonban hasznos is lehet, pl. a vetmagtermesztesben cskkentheti a
pergesi veszteseget.
8.8.1.3. A TERMS MENNYISGE, MINSGE S A
BETAKARTS IDPONTJNAK SSZEFGGSE
A szedes idpontjanak helyes meghatarozasa, a betakaritas temezese igen Iontos, mert szoros sszeIggesben
van a termes mennyisegevel es minsegevel.
A korabbi szedes termes mennyisege mindig kisebb, a termeny kevesbe szallithato, rvidebb ideig tarolhato, es
nagyobb a tarolasi veszteseg. Ezenkivl kisebb a szedesi teljesitmeny is. Kvetkezmenye a gyengebb minseg.
A koran leszedett termeny kevesebb szarazanyagot es tbb vizet tartalmaz. Sok esetben az izes zamatanyagok
is hianyoznak, vagy legalabbis kisebb a mennyisegk.
A kesei szedes szinten karos. A mennyiseg ugyan majdnem minden esetben n (pl. zldborso), de cskkenhet is
(gomba). A minseg azonban minden esetben romlik.
A termeny elvenl. A retek pudvasodik, a karalabe Iasodik, az etkezesi paprika szinesedik, a paradicsom, a
dinnyek ize romlik, a gombak ragossa valnak, a szemek (zldborso, zldbab, csemegekukorica) kemenyednek
es izetlenne valnak, de meg a kesei szedes levelzldsegek is elvesztik zsengesegket, leveleik elregednek.
8.8.1.4. A SZEDSEK GYAKORISGA
A betakaritas vegezhet egvs:erre, egyetlen szedessel vagy ismetelve, tbbszri szedessel. A Iaj, a Iajta, a
A TERMS MENNYISGE,
MINSGE S A
197
termesztesi cel es mod hatarozza meg, hogy melyiket alkalmazzuk.
A hagymaIeleket, a gykerIeleket egyszeri szedessel, a Iolyamatosan er paradicsomot, a paprikat, a
kabakosokat pedig tbbszri szedessel takaritjuk be. Vannak olyan zldsegIelek, amelyek ugyan nem
Iolyamatosan ernek, megis 23 szedessel takarithatok csak be, mert eresk meg nehezen idzithet (retek,
zldhagyma stb.). ElIordulhat, hogy a gepi szedes megvaltoztatja a korabban kialakult gyakorlatot, es
Iolyamatosan er nvenyeket (paradicsom, uborka stb.) is egyszeri szedessel takaritunk be.
Ismetld szedessel valo betakaritaskor igen Iontos a szedesek gyakorisaganak meghatarozasa. Ennek
megIelelen a szedesek szama lehet 23, de lehet 20 is. Vannak olyan nvenyek, amelyeket hetenkent ketszer
(konzervuborka), hetenkent egyszer (salatauborka, hajtatott paradicsom, hajtatott paprika stb.), kethetenkent
vagy (termeshullam idejen a gombat) naponkent kell szedni. A gyakorisag meghatarozasahoz mindig a termeny
minseget kell Iigyelembe venni.
8.8.1.5. BETAKARTSI MDOK
A betakaritasnak ma meg szamtalan modja van. Ezek a kvetkezk:
kezi szedes, kezi termekgyjtes,
kezi szedes, gepi gyjtes,
gepi szedes (kiemeles), kezi gyjtes,
gepi betakaritas egy menetben,
gepi betakaritas ket menetben.
A ke:i s:edes es ke:i termenvgvftes meg mindig gyakori. Hazikerti, haztaji modszer, de ezt alkalmazzak meg
a hajtatasban is. Elnye a jobb minseg, hatranya a nagy elmunkaigeny. Eszkzei egyszerek: kesek, asok es
egyeb kezi eszkzk.
Az utobbi evekben klIldn, de hazankban is terjed a ke:i s:edes es a gepi termenvgvftes. A gyjteshez
ebben az esetben szedkocsikat, szallitoszalagos, valamint rakodoplatos gyjteszkzket hasznalnak. Elnyk,
hogy a minseg jo es mar kisebb az elmunka-Ielhasznalas. Nvekszik a szedesi teljesitmeny is, mert a
gyjtberendezesek mozgasa a dolgozot a gyorsabb, temesebb munkara kenyszeriti.
A gepi s:edes (kiemeles) es a ke:i gvftes azon nvenyek betakaritasi modja, amelyek Iogyaszthato reszei a
talajban helyezkednek el (gykerIelek, burgonya stb.). Hazikerti, haztaji modszer, nagyzemekben mar ritkan
alkalmazzak.
A gepi betakaritas az utobbi evtizedekben bevezetett, alkalmazott modszer. Nehezen terjed, pedig a
munkaerhiany indokolna terjedeset. A betakaritogepek alkalmazasat akadalyozza, hogy dragak, es munkajuk
minsege sem minden esetben kielegit.
Gatolja terjedesket az is, hogy a legtbb zldsegIajbol nem volt gepi betakaritasra alkalmas Iajtank.
Hagyomanyos Iajtaink zme nagy lombu vagy gyenge lombu, nem egyszerre er, termesk nehezen levalo, es
mechanikai serlesre erzekenyek.
A jv modszere azonban a gepi betakaritas. Ezt segithetik a nemesitk uj, gepi betakaritasra alkalmas Iajtakkal,
a gepeszek egyszer, olcso, embert es nvenyt kimel gepekkel, a termesztk pedig a gepek alkalmazasat
lehetve tev technologiak kidolgozasaval. ElIordulhat ugyanis, hogy meg kell valtoztatni a mvelesi modot,
az elrendezest. Modositani kell a szaporitast (palantaneveles, helybevetes) es lehetve tenni a technologiai
Iegyelmet.
BETAKARTSI MDOK
198
Ma mar vannak jo peldak is. A zldborso es a zldbab betakaritasa megoldodott. Szepen Iejldtt a
vrshagyma es a sargarepa gepi betakaritasa is. Tovabb kell javitani ezt a munkat a paradicsom, a Iszer- es az
etkezesi paprika eseteben is.
8.8.2. A termnyek eIksztse rtkestsre
A zldsegIeleket nem elegend megtermelni, azokat ertekesiteni is kell. Sokszor az utobbi a nehezebb. Az
aru-elkeszites amely a betakaritas resze az ertekesitest segiti. A jol elkeszitett termeny izlesesebb,
keresettebb es tbbet er. Az ilyen aru hosszabb ideig tarolhato es hasznalhato Iel, mert kevesbe romlik. Knnyiti
az elosztast, valamint a szallitast. Ezenkivl mert keresettebb segit a tultermelesi gondok lekzdeseben is.
Az aru-elkeszites kltseges munkaIolyamat. Vannak olyan zldsegIajok, amelyek elkeszitese annyiba kerl,
mint maga a szedes, illetve az aratas. Komplex mvelet, elemei a tisztitas, az osztalyozas, a csomagolas es a
szallitas.
A tisztts a legIontosabb aru-elkeszit mvelet zldsegIajonkent valtozik. Vannak zldsegnvenyek,
amelyekrl a teljes lombozatot el kell tavolitani. Ilyen a teli Iogyasztasra es Ieldolgozasra termesztett sargarepa,
petrezselyem, zeller, pasztinak, az szi, teli retek, a vrshagyma stb.
A Iejes salatarol, a kaposztaIelekrl, a zldhagymarol, a honapos es a nyari retekrl, valamint a csomozott
sargareparol es petrezselyemrl csak a Ilsleges, az elszaradt, a sargulo es a beteg vagy serlt leveleket kell
eltavolitani.
Nehany nvenyen, elssorban azokon, amelyeknek Ildbeli reszet Iogyasztjuk, pl. a zeller, a torma, igen sok a
Ilsleges gyker is. Ezeket a tisztitas soran le kell vagni. A tisztitott aru talaj- es egyeb szennyezdest nem
tartalmazhat. Az egyeb szennyezdes lehet szar-, kocsany- vagy Irtmaradvany.
A tisztitas vegezhet kezzel es geppel. Ma meg az elz a gyakori, mivel keves a jol mkd manipulalogep
vagy gepsor.
Tbb termeny (Ileg a talajjal szennyezdk) tisztitasakor mosasra is szkseg lehet. A mosas hasznos, mert dit
is. Alkalmazasakor azonban vigyazni kell, mert a vizes termeny knnyen beIlledhet, tnkremehet. A mosas
vegezhet vizsugarral, medenceben valo aztatassal vagy geppel.
A termenyek osztlyozhatk tisztitas utan, azzal egy idben vagy neha szedeskor is. Barmikor vegezzk, az
aru erteket mindig nveli. A modjat szabvany irja el. A szabvanyok a Magyar Szabvanygyi Hivatalban
keszltek vagy keszlnek. Ezek minden esetben tartalmazzak a szabvany hatalyat, a minsegi osztalyokat, az
osztalyba sorolhatosag kvetelmenyeit, valamint az osztalyozott termeny megnevezeset. Sokszor a csomagolas
es a mintavetel modjara is tartalmaznak elirasokat, vagy pedig megtalalhato bennk az erre vonatkozo
szabvanyok szama. A szabvany kzs nyelv a termeszt es a Ielhasznalo kztt.
Osztalyozaskor elssorban a Iajta jelleget meghatarozo tulajdonsagokat kell Iigyelembe venni. Ezek: a szin, a
Iorma, a meret es kiveteles esetekben az iz. Tekintettel kell tovabba lenni a termeny erettsegi, egeszsegi
allapotara, epsegere es tisztasagara is. Ennek megIelelen az osztalyozas trtenhet nagvsag alapjan. A
paradicsomnak, a honapos reteknek, a vrshagymanak a meretet, masoknak (dinnyek) a tmeget kell
Iigyelembe venni. Az eretlen, a tul erett, a beteg, a serlt egyedek eltavolitasa pedig mar minoseg szerinti
osztalyozas. Nehany Iajnal Iigyelembe kell venni a tmttseget (Iejes kaposzta), a szabalytalan Iormat (etkezesi
paprika, uborka vagy a reteknel a pudvasodast, illetve karalabenal a Iasodast.
A termnyek eIksztse
rtkestsre
199
66. bra - A vrshagyma osztlyozsa (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A csomagols szinten Iontos aru-elkeszit mvelet. Vedi a termeny minseget (epseg stb.), akadalyozza a
parologtatast es sok esetbe Iagyvedelmet is nyujt. Ezenkivl a csomagoloanyag Iormaja, szine IigyelemIelkelt
es vasarlasra ingerl is lehet. Knnyiti a szallitast, az elosztast es bizonyos esetekben a haziasszonyok munkajat
(konyhakesz aru csomagolasa).
Valtozatai kzl kiemelhet a szallitasi, a gyjt-, valamint a Iogyasztoi csomagolas. A termesztzemek Ileg
az elst alkalmazzak, de vallalhatjak az utobbi kettt is.
Az elkeszitnek szamtalan csomagoloeszkz all rendelkezesere. Kzlk mindig a celnak megIelelt kell
valasztani. Az emlitett anyagok, eszkzk csoportosithatok Ielhasznalasi terletk, rendeltetesk es elettartamuk
alapjan.
Felhas:nalasi terlet alapjan beszelnk termeli (zemi), belIldi (belkereskedelmi) es export-
(klkereskedelmi) gngylegekrl, illetve csomagoloanyagokrol. A termesztzemben mindharom hasznalatara
sor kerlhet.
Rendeltetesk alapjan megklnbztetnk rakodogngylegeket (raklapok, rakoncak stb.), alapvet
gngylegeket (rekeszek, ladak, dobozok, zsakok), egysegcsomagolo anyagokat (Iogyasztasi gngylegek:
zacskok, talcak, halok, zsugorIolia), belel anyagokat (papir, mgyapot, szalvetak, Ieszeklapok, racsbetetek stb.)
es cimkeket, valamint egyeb diszitanyagokat. Napjainkban zemeink valamennyi hasznalatara
rakenyszerlhetnek.
Elettartam alapjan tartos, illetve ideiglenes (un. eldobo) csomagoloanyagokat klnbztetnk meg. Jelenleg
meg a tartos gngylegek az elterjedtebbek, de nvekszik az eldobhato csomagoloanyagok Ielhasznalasa is,
A termnyek eIksztse
rtkestsre
200
Ikent a Iogyasztoi csomagolashoz.
Csomagolaskor vigyazni kell, hogy a gngylegbe mindig az elirt mennyiseg (db, kg) kerljn. Az aru
tetszets legyen, de nem tkrztt, szoros, de nem preselt.
67. bra - Exportra elksztett vrshagyma (fot. ifj. BALZS SNDOR)
A jo aru-elkeszites igen Iontos Ieltetele a megIelel helyiseg. Ezek tagasak, vilagosak, sima es teherbiro
padozatuak, valamint knnyen tisztithatok legyenek. Csak akkor vegezhet bennk gyors, knny es pontos
munka, ha a Ielsorolt kvetelmenyeknek megIelelnek.
A termenyek szedese, aratasa es a tarolas vagy a kzvetlen Ielhasznalas kztt igen Iontos es kltseges
mvelet azok szlltsa. Valtozatai: a rakodas, a bels szallitas es a kls szallitas.
A rakodas Iogalomkrebe tartozik a termeny elhelyezese a szallito jarmvekre, valamint az zemi
tarolohelyeken. Jellemzje, hogy a termeny utja nagyon rvid, gyakran csak nehany meter. E szallitasi modot
minden zemben alkalmazni kell.
A belso s:allitas altalaban zemen belli termenymozgatas. Igy kerl az aru az elkeszitbe es a taroloba,
kiveteles esetekben pedig a kzeli Ielvasarlotelepekre, illetve Ielhasznalohelyekre. Jellemzje a termeny
hosszabb utja. A jo bels utak, az eszkz-, illetve az arukimeles igen Iontos Ieltetelei.
A klso s:allitas mar nem mindig a termesztzem Ieladata. Ezt igen gyakran a kereskedelem vagy a
Ielhasznalok vegzik. Az ertekesites segitese vegett azonban sok esetben elnys ennek vallalasa is. A termeny
utja itt a leghosszabb.
A termenymozgatas vegezhet kezzel es geppel is. A munkaer cskkenese es kimelese az utobbi alkalmazasara
sztnz. Ehhez szamos eszkz es gep all ma mar rendelkezesre. Ezek: a rakodolap, tartalylada, vasuti kocsik,
szallitotartalyok (kontenerek), klnbz emelk, potkocsik, kamionok es a replgepek.
A termnyek eIksztse
rtkestsre
201
A rakodolapok szabvanymeretek (80120 cm). A rajtuk elhelyezhet teher 10002000 kg.
A tartalylada tlttmege 200400 kg. A ladak 3 m3 legterek, a kontenerek ennel nagyobbak, 5 t-ig tlthetk.
Az emelknek szinten tbb tipusuk van Iorgalomban. Vannak kezzel es geppel mkdtethetk, tolooszloposok
es elIordithato villajuak is.
A potkocsivalasztek is igen gazdag. Talalunk kzttk egy-, illetve kettengelyeseket, billen platojuakat es
tartalyuakat. Kzlk mindig a celnak megIelelt kell alkalmazni.
A vasuti kocsik, a kamionok es a replk a nagyobb tavolsagra valo szallitasok eszkzei. Elnyk, hogy
szabalyozhato klimaju legterkben a termenyek minsege megrizhet.
Amint latjuk, az aru-elkeszites szkseges, de igen kltseges mvelet. Eppen ezert mindig atgondolt, jol
szervezett legyen.
8.9. TroIs
A termenyek betakaritasa es Ielhasznalasa kztt hosszabb-rvidebb id telik el. Az idtartam a termeny
eltarthatosaganak es a Ielhasznalasi lehetsegeknek a Iggvenye. A cel, hogy a termeny a Ielhasznalasig
megrizze Irissesseget. Ennek modja a tarolas, amelynek ketIele valtozata ismert, az atmeneti (idleges),
valamint a tartos (teli) tarolas.
Az tmeneti (idleges) trols idtartama csak nehany nap, esetleg nehany het. Alkalmazasara a szedesek
utan vagy a betakaritas vegen kerl sor. Elsorban a nehezen tarolhato zldsegIajok (paprika, paradicsom,
levelzldsegek stb.) tarolasi modja. Feladata a Iogyasztas egyenletessegenek lehetve tetele es az ertekesites
segitese. A betakaritasi idszakban igen gyakori a rossz, ess idjaras, es az utobbi idben jelentsen megntt a
munkaszneti napok szama is, amikor nincs szedes. Az e napokon Iogyasztasra kerl termenyt korabban le kell
szedni, es tarolni kell. Az atmeneti tarolast indokolhatja meg az idszakos kereslethiany is, amikor tbb az aru,
mint amennyit a piac igenyel. A zldsegtermenyek nagy reszet ugyanis a tuleres (minsegromlas) veszelye miatt
idben le kell szedni.
A tarts (tli) trols mar hosszabb idtartamu, 26 honap. Alkalmazasara mindig a tenyeszid vegen kerl
sor. Ez a jo tarolhato zldsegtermenyek tarolasi modja (gykerIelek, kaposztaIelek, hagymaIelek stb.). Feladata
a Iriss zldsegIelek evi Iolyamatos Iogyasztasanak (telen, tavasszal) lehetve tetele. Azok a Ieldolgozo
vallalatok is alkalmazzak, amelyek egyes termenyeket hosszabb idn keresztl Iolyamatosan kivannak
Ieldolgozni (szaritmanyok, rlemenyek keszitese es konzervalas).
Az atmeneti tarolas elssorban a termesztzemek Ieladata, de alkalmazhatja a keresked es mas Ielhasznalo is.
A tartos tarolas pedig Ileg a Iorgalmazo es a Ieldolgozo Ieladata. Atvallalhatja azonban a termeszt is (pl.
bertarolas). Ez az utobbi evekben egyre jobban terjed.
A tarolas jelentsege Magyarorszagon es a hasonlo eghajlatu orszagokban igen nagy. Idjarasi viszonyaink
ugyanis nem teszik lehetve a Iolyamatos szabadIldi termesztest. Decemberben, januarban, Iebruarban es
marciusban nincs termesztes, aprilisban, majusban, de meg juniusban is csak nagyon keves termeny kerl a
szabad Ildrl a piacokra. Ennek kvetkezmenye zldsegIogyasztasunk egyenetlensege. Legtbb Iriss zldseget
a harmadik negyedevben Iogyasztunk, ez az evi mennyiseg 50-a. A masik Iele az els, a masodik es a
negyedik negyedevben jut el a Iogyasztokhoz.
A gondokon haromIele modon segithetnk: tartosithatunk, hajtathatunk es tarolhatunk. Konzerv- es htiparunk
Iolyamatosan Iejldik, es jelents mennyisegben dolgozza Iel a zldsegIeleket, termekeink jelents resze
azonban exportra kerl. A Iogyasztok egyre jobban kedvelik e termekeket, de velk szemben meg sok esetben a
TroIs
202
Iriss zldseget reszesitik elnyben.
A zldsegnvenyek nagy resze hajtathato, az ehhez szkseges Ieltetelek megteremtese azonban kltseges, es a
letesitmenyek zemelese is draga, tehat ma meg nem ez a megoldas. Jelenleg csak a rvid tarolasi idej
nvenyeket (paprika, paradicsom, uborka, Iejes salata, honapos retek stb.) hajtatjuk.
Mint legIbb megoldas, marad tehat a tartos (teli) tarolas. Elnye, hogy a tbbinel olcsobb, es a termeny Iriss
allapotban kerl a Iogyasztohoz. Jelentseget nveli az is, hogy tel vegen, tavasz elejen a tarolt termeny mindig
jobb aron ertekesithet, mint ev vegen, a tarolas kezdeten. Ara a tenyeszidben ervenyes araknak a tbbszrse,
tehat a tarolas kiIizetd, de ez Igg a tarolas eredmenyeitl is. A rosszul vegzett tarolas raIizeteses.
8.9.1. A troIs eredmnyessgt meghatroz
tnyezk
Az eredmenyesseget a kvetkez tenyezk szabjak meg:
a zldsegIaj es -Iajta,
a tarolasra kerl termeny minsege,
a termeszthelyi viszonyok,
a termesztesi mod,
a tarolas krnyezeti tenyezi.
Tarolasra nem minden zldsgfaj egyIorman alkalmas. Vannak knnyen es nehezen tarolhato Iajok, es vannak
olyanok is, amelyek tarolas nelkl, szabadban is atteleltethetk.
Viszonylag jol tarolhatok a gykerIelek, a hagyma- es a kaposztaIelek stb. Ezek a tartos (teli) tarolas nvenyei.
Nehezebben tarolhatok a Iinomabb zldsegIelek, az etkezesi paprika, a paradicsom, a dinnyek, az uborka, a
gazdasagilag eretten Iogyaszthato tkIelek, a levelzldsegek, a honapos es a nyari retek, a karIiol, a sparga, a
zldbab, a zldborso. Ezek az atmeneti tarolas nvenyei.
A Ieketegykeret, a porehagymat es pasztinakot altalaban nem szoktuk tarolni, mivel ezek a szabadban is jol
telelnek.
A tarolhatosag vonatkozasaban igen nagy klnbsegek vannak a fajtk kztt is. A rvid tenyeszidej, un. korai
Iajtak csak atmeneti tarolasra alkalmasak. Ebbl kvetkezik, hogy a tartos tarolas Iajtai a kzephosszu, illetve a
hosszu tenyeszidejek.
A tarolas eredmenyessege jelents mertekben Igg a tarolasra kerl termny minsgtl is. A serlt, beteg
termeny tarolasra alkalmatlan. A koran vagy kesn szedett termeny egyarant rosszabbul tarolhato. Jobb viszont
a tarolasi eredmeny akkor, ha az aru tiszta es osztalyozott.
Az eredmeny dnt mertekben Igg a termeszthelytl is. Ebben az esetben az eghajlatot es a talajt kell
Iigyelembe venni. Csapadekban gazdag videken a termenyek viztartalma mindig nagyobb, szveti szerkezetk
pedig lazabb. Az ilyen termeny tarolasi vesztesege mindig nagyobb. A mely Iekves, vizes kotutalajokon
termesztett aru szinten rosszul tarolhato.
A jobb tarolasi eredmeny vegett tekintettel kell lenni a termesztsi mdra es a technologia nehany elemere is.
A hajtatott es a korai szabadIldi termeny mindig rosszabbul tarolhato. Ronthatja az eredmenyt a rosszul vegzett
A troIs eredmnyessgt
meghatroz tnyezk
203
ntzes is. A tarolasra termesztett nvenyeknek mindig kevesebb vizet kell adni. A tulntzest kerlni kell. A
tulzott nitrogenadagolas szinten gondot okozhat. A tbb IoszIor, illetve kalium pedig javitja az eltarthatosagot.
Tekintettel kell lenni a betakaritas idejere is. A tarolasra szant termenyt nem szabad sem koran, sem kesn
betakaritani. Mindkett nvelheti a tarolasi veszteseget.
A tarolas krnyezeti tnyezi kzl meghatarozo a hmerseklet, a leveg sszetetele es paratartalma (32.
tabla:at). A termeny ugyanis a tarolas alatt tovabbra is el, lelegzik. A cel e tevekenyseg intenzitasanak
cskkentese.
ZldsegIelek Hmerseklet
(C)
Atlagos
Iagyaspont
(C)
Relativ
nedvesseg
()
Tarolasi
id
(honapban)
Fejes kaposzta 04,5 0,4 9095 6
Kelkaposzta
Karalabe 02 1,1 9095 36
KarIiol 02 1,1 9095 0,51
Sargarepa 04,5 1,1 9095 6
Petrezselyem 04,5 1,5 9095 6
Zeller 04,5 1,0 9095 5
Cekla 04,5 1,4 9095 56
Retek (honapos,
nyari)
04,5 1,4 9095 0,250,75
Retek (teli) 04,5 1,4 9095 56
Vrshagyma 04,5 1,1 7075 69
Fokhagyma 03 3,7 7075 69
Torma 01 3,1 9095 56
Sttk 04,5 1,5 7075 56
Paprika 7,210 1,1 8590 0,5
Paradicsom 7,212 0,9 8590 0,250,75
Tojasgymlcs 1012 0,9 8590 0,500,75
Grgdinnye 1013 1,6 8590 0,250,50
meghatroz tnyezk
204
Sargadinnye 710 1,7 8590 0,250,50
Uborka 1013 0,8 9095 0,250,75
Zldbab 710 1,0 8590 0,250,50
Zldborso 02 1,1 8590 0,250,50
Csemegekukorica 02 1,7 9095 0,120,25
Fejes salata 02 0,4 9095 0,500,75
Sparga 02 1,2 9095 0,250,50
Spenot 02 0,9 9095 0,330,50
32. tblzat - A trols krnyezeti tnyezi s a trolsi id
A legzes intenzitasa a hmerseklet Iggvenye, de cskkentheti vagy nvelheti a vizveszteseget is. A tarolasi
hmerseklet mindig alacsony, nullahoz kzeli ertek, kivetel az atmeneti tarolasra alkalmas nvenyek egy resze,
amelyek 712 oC-ot kivannak (33., 34. tabla:at). Ismerni kell a termenyek atlagos Iagyaspontjat is, hiszen a
Iagyott aru gyorsan romlik.
ZldsegIelek Tarolasi
hmerseklet
(C)
Atlagos
Iagyaspont
(C)
Relativ
nedvesseg
()
Tarolasi
id
(nap)
KarIiol 02 1,1 9095 1530
Paprika 710 1,1 8590 15
Paradicsom 712 0,9 8590 824
Tojasgymlcs 1012 0,9 8590 1524
Grgdinnye 1013 1,6 8590 815
Sargadinnye 710 1,7 8590 815
Uborka 1013 0,8 9095 824
Zldbab 710 1,0 8590 815
Zldborso 02 1,1 8590 815
Csemegekukorica02 1,7 9095 58
meghatroz tnyezk
205
Fejes salata 02 0,4 9095 1524
Spenot 02 0,9 9095 1015
Sparga 02 1,2 9095 815
Retek
(honapos,nyari)
04,5 1,4 9095 824
Bimboskel 02 0,9 9095 2128
Sargarepa,csomozott 01 1,3 95 14
Csiperkegomba 01 0,6 8590 58
33. tblzat - Rvid ideig trolhat zldsgnvnyek s javasolt krnyezeti tnyezik
ZldsegIelekTarolasi
hmerseklet
(C)
Atlagos
Iagyaspont
(C)
Relativ
nedvesseg
()
Tarolasi
id
(honap)
Fejes
kaposzta
04,5 0,4 9095 6
Karalabe 02 1,1 9095 36
Sargarepa 04,5 1,1 9095 6
Petrezselyem04,5 1,5 9095 6
Zeller 04,5 1,0 9095 5
Cekla 04,5 1,4 9095 56
Oszi, teli
retek
04,5 1,4 9095 56
Vrshagyma 04,5 1,1 7075 69
Fokhagyma 03 3,7 7075 69
Torma 01 3,1 9095 56
Sttk 04,5 1,5 7075 56
34. tblzat - Hossz ideig trolhat zldsgflk s javasolt krnyezeti tnyezik
meghatroz tnyezk
206
A tarolas alatti szellztetes szinten nagyon Iontos. Ezzel szabalyozhato a hmerseklet, a normal
leveg-sszetetel, es nehany esetben a paratartalom.
Ujabban tarolnak zart Ilkekben, helyisegekben is. Ilyenkor a szellztetesnek megvaltozik a szerepe, mert itt a
leveg sszetetele a normaltol elter es viszonylag allando. Minden esetben cskkentik az oxigen- es nvelik a
szen-dioxid-tartalmat, vagy esetleg a nitrogen mennyiseget.
Jelents a taroloter levegjenek viztartalma is. Szaraz levegben a termeny Ionnyad, es a vizvesztes
kvetkezteben cskken a tmege, romlik a minsege. A tul nagy paratartalom is karos, klnsen valtozo
hmersekletek mellett, mert a kicsapodo para segitheti a betegsegek terjedeset, nedvesitheti a termenyt.
Mindezek jelents romlast okozhatnak.
8.9.2. A termnyek eIksztse troIsra
A tarolasra kerl termeny gondos elkeszitest igenyel. Meg kell tisztitani, ki kell valogatni, osztalyozni es
szikkasztani.
A tisztts modja a tarolasra kerl zldsegIaj jellege szerint valtozik. Egyesekrl (gykerIelek) a teljes
lombozatot, masokrol (Iejes es kelkaposzta) csak a Ilsleges (serlt, beteg, kls) leveleket kell eltavolitani. A
gykerIelek, a karalabe tisztitasakor vigyazni kell, hogy a tenyeszcsucs ep maradjon. A serles helyen ugyanis
Iertzdhetnek es romlasnak indulhatnak. A tisztitas Iogalomkrebe tartozik a Ilsleges gykerek eltavolitasa
is, pl. a zellerrl es a tormarol. Ugyancsak tisztitasi mvelet az egyeb szennyezdesek eltavolitasa is.
A vlogats a masodik legIontosabb elkeszit mvelet. A termenytmegben csak ep, serlesmentes es
egeszseges egyedek maradhatnak. A valogatatlan termeny mindig rosszabbul, nagyobb veszteseggel tarolhato,
st elIordulhat, hogy a teljes mennyiseg elrothad.
Az osztlyozottsg, az egyntetseg szinten Iontos kvetelmeny. Az egyntetseg vonatkozik a meretre, az
erettsegre, a szinre es minden esetben a Iajtaazonossagra. Az egyntet aru knnyebben, hosszabb ideig
tarolhato, mivel knnyebb a krnyezeti tenyezk meghatarozasa es azok szabalyozasa. Ezenkivl az osztalyozas
knnyiti meg a termenytarolas utani kiszerelest, illetve az ertekesitest is.
Az emlitett harom mvelet sszekapcsolhato, de klnvalasztva is elvegezhet.
Igen Iontos elkeszit mvelet meg a szikkaszts is. Ez egyes termenyek eseteben csak Ielszaritast
(levelzldsegek) jelent, masokat a tablan vagy prizmaban nehany (45) napig levegztetni, szaritani kell. A celja
a termenyeken vagy a bennk lev Ilsleges viz eltavolitasa.
8.9.3. TroIsi mdok
A tarolasi modok igen sokIelek. Vannak kzttk egyszerek es bonyolultak, olcsok es dragak, kisebb es
nagyobb hatasIokkal alkalmazhatok. Csoportositasuk szinten sokIele, a knnyebb attekinthetseg vegett mi a
kvetkezt alkalmazzuk:
a) tarolas szabad Ildn,
b) egyszer letesitmenyekben,
c) tarolas korszer letesitmenyekben.
A termnyek eIksztse
troIsra
207
8.9.3.1. TROLS SZABAD FLDN
E csoportba azok a modszerek kerltek, amelyek nem vagy alig igenyelnek tartosabb beruhazast vagy
epitmenyt. Itt a terlet a szabad Ild, a tabla szele vagy egy lakott terlethez kzel kijellt Iellet. Ide tartozik:
az arkos, barazdas tarolas,
a prizmas tarolas,
a gulas, szalmabalas tarolas,
az nszellzeses tarolas,
a kishalmos tarolasi mod,
nagyhalmos tarolasi mod.
Az rkos vagy barzds tarolas hazankban meg mindig igen gyakran alkalmazott modszer. Klnsebb
beruhazast nem igenyel. Hatranya, hogy csak a teli hideg ellen ved, tavasszal, a Ilmelegedessel egy idben a
tarolast be kell Iejezni. Hatranya az is, hogy telen nehez a termenyhez hozzaIerni. Ehhez Iagymentes napokra
van szkseg. Igy tarolhatok a gyker- es kaposztaIelek.
Az arkok szelessege 4050 cm, a melysege 30 cm, a hossza pedig 20 es 40 m kztt valtozhat. A termeny az
arokba kerl, amelyet szalmaval, illetve az idjaras hidegre Iordultaval Ilddel takarnak. Az arok
keszitesenek eszkze az aso, a barazdae az eke. Barazdas tarolaskor a termeny a melyitett barazdaba kerl,
amelyet a kvetkez barazda Ildjevel takarnak. A Iolyometerenkent tarolhato termeny 2540 kg.
A prizms trols nalunk az egyik legelterjedtebb modszer. Elnyei es hatranyai ugyanazok, mint az elz
modszernek. Igy tarolhatok a gykerIelek, a kaposztaIelek, esetleg a vrshagyma.
A prizma szelessege 80200 cm, a magassaga 80100 cm, a hossza 1520 m kztt valtozhat. A szelesseg a
tarolt termenynek es a szellzk alkalmazasanak a Iggvenye. Sok szellzkrtvel a Iejes kaposztaval lehet a
legszelesebb prizmat kesziteni. Ilyenkor nemcsak a prizma alatt huzodik szellzracs, hanem 23 cm-enkent
szellzkrtket is alkalmaznak. Egy Iolyometeren a prizma meretetl, a termeny srsegetl Iggen kb.
80120 kg termeny tarolhato.
Nehany nap szikkasztas utan a termenyre 20 cm-es szalmareteg, majd 45 nap mulva erre 510 cm-es Ildreteg
kerl. A gerincet a Iagyokig csak szalmaval takarjak. Vegleges, Ilddel valo zarasara es a Ildreteg vastagitasara
csak a tel beallta eltt kerl sor. Ekkor a prizma bels hmerseklete mar 24 oC.
Fontos, hogy a prizmak a terlet magasabb reszein keszljenek es hossztengelyk ED iranyu legyen.
A gls, szalmabls trols az utobbi idben kezdett elterjedni. Alkalmazhato szabad Ildn, de Iedett
szinekben is. A termeny e modszernel gngylegbe (ladakba, kontenerekbe), a gngyleg pedig raklapokra
kerl. A raklapos anyagot ugy maglyazzak, hogy a kzeps rakatok mindig magasabban legyenek, mert kesbb
igy lehet a nyeregtett kialakitani. A szinekbe kerl rakatok termeszetesen kocka alakuak, mert itt nem kell
tett kikepezni.
Egy-egy ilyen szabadIldi gula 9 m szeles, 56 m gerincmagassagu es 2025 m hosszu. Az egy-egy gulaban
tarolhato mennyiseg a termeny srsegetl es a gula vagy a szin meretetl Iggen 250500 t.
A takaroanyag szalmabala, amelyre telen Iolia vagy ponyva kerl. A balareteg egysoros (4050 cm),
duplazasara (80100 cm) csak a hideg beallta eltt kerl sor.
A taroloteren bell ellenrz, szellztetes kzlekedutakat alakitanak ki, igy a termeny barmikor
ellenrizhet. E modszerrel barmely teli tarolasra alkalmas zldsegIele tarolhato.
TROLS SZABAD FLDN
208
Az nszellzses trols a termelt h, a CO2 es a para kvetkezteben keletkez hmerseklet- es parcialis
nyomasklnbsegen alapul. Keszlhet 250500 t burgonya, illetve vrshagyma tarolasara.
A termeny alatt, Iltt es oldalan szalmabalakkal szigetelnek. Az alap balaretegre rakodolapokat helyeznek, es
erre kerl a termeny. A Iels es also balasor kzepen kepezik ki a szellzcsatornat. Az also csatorna hatul, a
Iels pedig ell zart. Az also szellzcsatornanak oldalelagazasai is vannak, hogy az atszellztetes tkeletesebb
legyen. E csatornarendszer a keletkez legaram kenyszerpalyaja. A hatasIok mesterseges szellztet
kzbeiktatasaval tovabb nvelhet. Mindezt meg Ioliaval is boritjak, amelynek a vazszerkezetet az oldalrgzitk
is ersitik.
A kishalmos trolsi mod tulajdonkeppen a prizmas tarolas tovabbIejlesztese. Alapja egy 70 cm
oldalhosszusagu, egyenl oldalu haromszg keresztmetszet Iaracs. A racs resei 23 cm szelesek. A halom alatti
80 m hosszu legcsatorna 2 m hosszu racsokbol keszl. A tetejere Iolia kerl ugy, hogy lenyulasa a ket oldalra
4040 cm. A termenyt erre az alagutra helyezik. A halom alapszelessege 2,5 m, a gerincmagassaga pedig 1,5 m.
A szigetelest 2030 cm-es szalma- es ugyanilyen vastag Ildreteg kepezi. A gerinc nyitott marad, csak
szalmaval takarjak. A szellztetesre beepitett ventilatorok a hajnali orakban (23h) addig mkdnek, amig a
gerincnel a gzjelenseg meg nem sznik. Az ismertetett meret halomban 5070 t gykerIele tarolhato.
A nagyhalmos trolsi mod majdnem ugyanolyan, mint a kishalmos. A klnbseg Ileg a meretekben van,
mert ezzel a modszerrel 250500 t mennyiseg is tarolhato. Itt a padozat tbbnyire betonozott, de Ildes is lehet.
A szellzracson kivl mar oldalIalak is vannak. Szigetelhet manyag habbal (polisztirol) es szalmabalakkal.
Nalunk az utobbit hasznaljak, amelyet a csapadek ellen Ioliaval vedenek.
8.9.3.2. TROLS EGYSZER LTESTMNYEKBEN
Ezek mar altalaban stabil letesitmenyek, es az elzeknel kltsegesebbek. Jellemzjk meg, hogy a legtbb
esetben nem tarolasra keszltek. Ide sorolhatok:
a vermek,
a padlasok,
a pincek,
a raktarak.
A vermek lehetnek ideiglenesek es allandoak. Az ideiglenesek tetszerkezettel ellatott, 23 m szeles es 1,52
m mely arkok. A tettarto oszlopokat a verem kzepen helyezik el. A takaroanyag szalma, amelyet a tel beallta
eltt Ilddel is szigetelnek. Kisebb mennyiseg gyker- es kaposztaIelek tarolasara alkalmasak.
Az allando vermek mar komolyabb letesitmenyek. Stabil oldal- es vegIalakkal keszlnek, Iontos tartozekaik a
legcsatornak, a szellzkrtk es -berendezesek. A tet szigetelhet naddal, szarral, szalmaval es
katranypapirral. A homlokIalon mindig ajto talalhato. Altalaban 50 m hosszuak, 5,5 m szelesek es 1,52 m
melyek. Alkalmasak a gyker- es kaposztaIelek tarolasara, amelyek mlesztve es gngylegben is elhelyezhetk
bennk. A szellztetes lehet termeszetes es mesterseges. Az emlitett tipusnal es meretnel mar mesterseges
szellztetes szkseges. A tarolhato mennyiseg 8090 t (gngylegben), valamint 150 t (halmosan).
A padlsok hagyomanyos tarolohelyek, ma mar azonban ritkan hasznaljak Iel ket. Elssorban a
vrshagyma, esetleg a kaposztaIelek tarolasara alkalmasak. Hatranyuk, hogy a hideg bealltaval igen gyakran
kln takarasrol is gondoskodni kell.
A pinck szinten alkalmasak tarolasra. Bennk barmely zldsegIele tarolhato. Az elhelyezesi mod lehet
halmos, prizmas, de maradhat a termeny a gngylegben is. Padozatuk lehet k, agyag es beton, az a Iontos,
TROLS EGYSZER
LTESTMNYEKBEN
209
hogy vizmentesek es jol szellztethetk legyenek. Csoportosithatok Idemvastagsaguk szerint. A legjobbak a
vastag Idem (815 m) elhagyott kbanyak (Budateteny, Diosd, Tarnok stb.).
A mas celra eplt raktrak is Ielhasznalhatok tarolasra. Ezek azonban nem mindig a legmegIelelbbek, ezert
elssorban csak ideiglenes tarolasra hasznalhatok.
8.9.3.3. TROLS KORSZER LTESTMNYEKBEN
Ezek a letesitmenyek mar kimondottan tarolasi celra eplnek. Kzttk a klnbseg a klima es a krnyezeti
tenyezk szabalyozhatosagaban van. Ide tartoznak:
a tarolok,
a httarolok es
a szabalyozott legter (CA) tarolok.
A trolk mar rendeltetesszer letesitmenyek, szellztet-, It- es parasitoberendezesekkel ellatva. Nagy
Ielletek es kiegeszit reszeik (Iogado-, manipulalo- es osztalyozoter) is vannak. Padozatuk beton, Ialazatuk h
es viz ellen szigetelt. Ezekben barmely zldsegIele tarolhato. A termenyek kontenerekben es mlesztve nagy
halmokban, valamint bokszokban helyezhetk el bennk.
A huttrolk az elzekhez hasonlo letesitmenyek. A klnbseg csak az, hogy tkeletesebben szigeteltek, es
mar htberendezessel is el vannak latva. Ma meg elssorban mas termekek es termenyek tarolasara hasznaljak
ket, a zldsegIelek csak ritkan es rvid ideig kapnak bennk helyet. A legtbbszr csak a szabad Ildn tarolt
termeny kerl ide akkor, amikor a Ilmelegedes mar lehetetlenne teszi a prizmas stb. tarolast.
A szablyozott lgteru trolk (CA) a legkorszerbbek. Ezekben mar nemcsak a hmerseklet, a partartalom,
hanem a leveg sszetetele is valtoztathato, es e valtoztatas stabilizalhato. Eppen ezert e letesitmenyek mar a
hszigeteles mellett gazszigetelessel is el vannak latva. Legtbbszr az oxigen es szen-dioxid aranyat
valtoztatjak, az egyes Iajtak igenyenek megIelelen. A letesitmenyek azonban dragak, ezert zldsegIelekkel
ritkan hasznositjak ezeket.
Magyarorszagon ma meg viszonylag keves a korszer tarololetesitmeny, ezert a zldsegIeleket Ileg a szabad
Ildn es az egyszer letesitmenyekben taroljak.
TROLS KORSZER
LTESTMNYEKBEN
210
9. fejezet - RszIetes termesztsi
ismeretek
9.1.
9.1.1.
9.1.1.1. A KTSZIKEK OSZTLYBA TARTOZ
ZLDSGNVNYEK
211
212
10. fejezet - BurgonyafIk
10.1. Paradicsom
(Lvcopersicon esculentum MILL.)
10.1.1. A termeszts jeIentsge
A paradicsom korai trtenetet nem ismerjk teljes bizonyossaggal. Jelenlegi ismereteink szerint Amerika tropusi
reszebl, valoszinleg Mexikobol vagy Perubol ered, ahonnan a 16. szazad Iolyaman kerlt at Europaba.
Elszr Spanyolorszagba, majd Portugaliaba, ezt kveten Olasz- es Franciaorszagba.
A paradicsom a legnepszerbb zldsegnvenyek egyike a vilagon, az zemi termesztesben eppugy
megtalalhato, mint a hazikertekben. Gazdasagi es taplalkozasi jelentsege miatt a vilag sok orszagaban termelik
Iriss Iogyasztasra es konzervkeszitmenyek elallitasara.
10.1.1.1. GAZDASGI JELENTSGE
A vilag paradicsomtermesztese Iokozatosan emelked tendenciat mutat: 1981-ben 2,4 millio hektaron tbb mint
50 millio tonna termest takaritottak be, ami 20,8 t/ha termesatlagot jelent. A legnagyobb Ielleten Azsiaban
termesztik, majd Europa, Eszak- es Kzep-Amerika kvetkezik. Az sszes termeles es a hektaronkenti
termesatlag tekinteteben Europa vezet, ami Ileg abbol adodik, hogy az aru egy resze veghazi termelesbl
szarmazik.
A mersekelt vi paradicsomtermesztes adja a vilagtermeles tbb mint 80-at. Itt adottak leginkabb a
biztonsagos termesztes Ieltetelei, mindenekeltt az eghajlat es a modern mszaki, technikai bazis. A mersekelt
v kzeps reszen, a szantoIldi konzervipari nyersanyagtermesztes mellett Iontos a Iolias
termesztberendezesekben Iolyo hajtatas. A szubtropusokkal hataros terleteken jelents a Ites nelkli tavaszi
hajtatas (pl. Spanyolorszag). A szubarktikus vezet Iele es krzetekben (pl. Magyarorszag) mar Itesre is
szkseg van a Iolias termesztesben (a kes tavaszi hajtatast kivetelevel). A meg eszakabbra lev orszagokban
(Hollandia, Anglia) a szabadIldi termesztes kockazatos, ezert nagyreszt veg alatt hajtatnak.
A mersekelt vi konzervipari nyersanyagtermesztesben egyre jobban terjed a gepi betakaritas. Mind ez ideig
azonban csak az Amerikai Egyeslt Allamok paradicsomtermesztesenek tbb mint 80-at ado KaliIornia az
egyetlen allam, ahol ez gazdasagosan megvalosithato (ujabban ez a megallapitas ervenyes az itt termelt Iriss
Iogyasztasu paradicsomra is). Ennek oka az ntzessel vegrehajtott magas szinvonalu termesztestechnika, a
kedvez eghajlati es talajadottsagok, a magas mszaki es tudomanyos szinvonal.
A mersekelt vhz sorolhato mediterran jelleg terletek a paradicsomtermesztes szempontjabol a
legkedvezbb adottsaguak (Trkorszag, Grgorszag, Egyiptom, Marokko stb.). A tenyeszidszak hosszu, az
iparinyersanyag-termeles mellett jelents a Iriss Iogyasztasra termelt szantoIldi paradicsom mennyisege,
amelynek dnt hanyada exporta kerl.
A tropusi ors:agokban a gabonaIeleknel megvalositott zld Iorradalmat a paradicsomra is igyekeznek
kiterjeszteni, helyenkent nem is sikertelenl (Mexiko, Brazilia).
Magvarors:ag paradicsomtermeszteset az a teny hatarozza meg, hogy terlete a biztonsagos szantoIldi
213
termesztes eszaki hatarahoz esik kzel. A vetesterlet es a termesatlag az utobbi hat evtizedben jelentsen
megntt. 1981-ben 12 ezer hektaron 316 ezer tonna termest takaritottak be, ami 26,3 t/ha atlagtermest jelent. A
megtermelt paradicsomnak kb. 85-at a konzervipar dolgozza Iel, dnt hanyadat sritmenynek, kisebb reszet
vegyes, darabos savanyusagnak. A paradicsom az ipar sszes zldsegnyersanyaganak mintegy 50-a, amely
azonban a termesztes gazdasagossagi nehezsegei miatt egyre cskken. Ennek, a nvekv termelesi kltsegeken
kivl, I oka a kis termesatlag, ami viszont Ileg az ntzes nelkli termesztes kvetkezmenye.
Termesztestechnikai szinvonalunk egyebkent jo, amit a kemizalas es a munkaIolyamatok gepesitettsege
jellemez. A palantazott, kisebb mertekben a helybevetes termest java reszben kezzel szedik.
A regen jelents korai szabadIldi termesztes visszaesett, az sszes termIellet mintegy 10-at teszi ki.
Erteljesen nvekedett viszont a Iolias hajtatas Iellete (kb. 10001200 ha), de az veg alatti termesztes (kb. 40
ha) a nagy kltsegek miatt kevesbe szamottev.
10.1.1.2. TPLLKOZSI JELENTSGE
A paradicsom nem klnsebben taplalo, 100 g Iriss paradicsom 80J (19 cal) energiat tartalmaz, de jelents
Iorrasa bizonyos asvanyi anyagoknak (kalium, fos:for, kalcium) es vitaminoknak (A- es C-vitamin). Az
Amerikai Egyeslet Allamokban a paradicsom a Iogyasztott mennyisegek alapjan harmadik a lehetseges A-
es C-vitamin-Iorrasok listajan.
A paradicsomot Iriss allapotban es klnbz konzervipari keszitmenyek Iormajaban Iogyasztjak.
Friss piaci paradicsom. Tulajdonkeppen ketIele minseg paradicsomot jelent, az egyik a nyersen Iogyasztott,
a masik az otthoni Izesre, illetve beIzesre kerl tipus. A nversen fogvas:tott paradicsom eseteben Iontos a jo
iz es a szep szin. Ennek altalaban a kzepes vagy nagy bogyoju Iajtak Ielelnek meg. A hajtatott paradicsom
hagyomanyosan 23 rekesz, kis bogyoju. A Iriss paradicsomot sokan Iogyasztjak egeszben, mint az almat,
vagy szendvicsek, Ielvagottak diszitesere. Salatanak inkabb a kemeny bogyoju, hosszukas paradicsom az
alkalmasabb. A tropusi es egyes mediterran orszagokban az ereskezdetben lev paradicsomot hasznaljak
salatanak. Az utobbi evekben a kemeny bogyoju (Ikent geppel szedett) paradicsom egyre nagyobb teret hodit a
Irissparadicsom-piacon. A fo:esre es befo:esre kerl paradicsom legIontosabb kriteriuma a nagyobb
savtartalom, a bogyonagysag, -alak, -szin nem klnsebben jelents.
Konzervksztmnyek. A paradicsombol knnyen keszithetk valtozatos termekek, ezert az ipar legkedveltebb
alapanyaga. Az iparIejlesztes Ieladatai kze tartozik tehat a konzervalasi modszerek kutatasa, a termesztes
korszersitese es Ieldolgozasra alkalmas Iajtak keresese.
A keszitmenyek orszagonkent is mutatnak nemi elterest, es a bels ellatason kivl rendszerint Iontos
exportcikkek.
A paradicsomsritmenvek es -koncentratumok pl. Magyarorszag kiviteleben is Iontos szerepet jatszanak. Az
ivole es klnIelekeppen izesitett Iormai kedvelt es egeszseges dititalok. Az egeszben eltett paradicsom is
igen valtozatos Iormakban kerl a Iogyaszto asztalara. A legnepszerbb a hamo:ott paradicsom, amelynek talan
az olaszok a legnagyobb mesterei. A magyar vegves darabos savanvusag egeszben eltett, hamozatlan
paradicsomot es uborkat tartalmaz Ielntleben. A ketchup igen elterjedt etelizesit keszitmeny. Az utobbi
evekben terjed a paradicsompor es a klnIele s:aritmanvok kre is. Ezek mellett meg kell emliteni a
fagvas:tott keszitmenyeket, desszerteket, zldparadicsom-termekeket is.
A paradicsomIogyasztasra vonatkozo statisztikai adatok vilagszerte nvekv tendenciat mutatnak. Jelenleg a
tropusi orszagokban 3 kg/I, a mersekelt viekben igy Magyarorszagon is tbb mint 10 kg/I az eves
Iogyasztas. Nemelyik mersekelt vi orszagban, pl. Grg- es Olaszorszagban az atlagos Iogyasztas a
magyarorszaginak tbb mint a ketszerese.
TPLLKOZSI
JELENTSGE
214
10.1.2. Rendszertana, nvnytani s Iettani
sajtossgai
10.1.2.1. RENDSZERTANA
A termesztett paradicsom, tudomanyos neven Lvcopersicon esculentum a Solanaceae csaladba tartozik. a
Lycopersicon nemzetseg a piros bogyoju Eulycopersicon es a zld bogyoju Eriopersicon alnemzetsegekre
oszthato.
Az Eulycopersicon alnemzetsegbe tartozik a L. esculentum, a L. esculentum var. cerasiforme (a termesztett
paradicsom legvaloszinbb se), a L. pimpinellifolium, a L. chesmanii, a L. parviflorum. Az Eriopersicon
alnemzetseg Iajai a L. hirsutum, L. peruvianum es L. chilense.
A vad Iajok, valamint a Lycopersicon nemzetseghez kzel allo Solanumok ertekes betegseg-ellenallosagi es
minseget javito geneket hordoznak. Nemesitesi alapanyagkent trten Ielhasznalasuk sok gyakorlati eredmenyt
hozott (35. tabla:at).
Vad Iaj Ellenallosag
korokozokkal
es kartevkkel szemben
L. esculentum var.
cerasiIorme
Alternaria solani
Colletotrichum
phomoides
Verticillium albo-atrum
L. pimpinelliIolium Cladosporium Iulvum
Fusarium oxysporum I.
lycopersici
Stemphyllium solani
I. hirsutum Botrytis cinerea
Septoria lycopersici
Ieherlegy
takacsatka
RENDSZERTANA
215
L. peruvianum Pyrenochaeta terrestris
dohany mozaik virus
IonalIereg (Meloidogyne)
L. chilense
S. pennellii
csucsIodrosodas virus
dohany mozaik virus
35. tblzat - Vad paradicsomfajok a rezisztencianemestsben
10.1.2.2. NVNYTANI JELLEMZSE
Gykr. A paradicsomnak a Iejldes korai szakaszaban ers karogykere van, kesbb ezzel azonos ertek
oldalgyker kepzdik. A gvkerkep:odes ersseget es mennyiseget beIolyasolo tenyezk:
a) a palantaneveles modfa. a tzdelt, valamint a konteneres, illetve cserepes nvenyek gykerzete ersebb;
b) a kiltetes. a gykerkarosodast kveten tbb oldalgyker kepzdik;
c) a helvbevetes. a helybe vetett paradicsom hosszabb gykeret Iejleszt, igy jobban atveszeli az aszalyt, mint az
ltetett paradicsom, amelynek a Iels 2040 cm-es talajretegben helyezkedik el a gykere;
d) a fafta. a gyker ersseget es mennyiseget beIolyasolja.
A paradicsomot jellemzi a farulekos gvker, amely az lteteskor Ildbe kerlt szar izreszeibl (nodusbol)
kiindulva kepzdik. Ezt a ha:ikerti termes:tesben hasznalhatjuk ki: a kisse elnyult palantak melyebb ltetesevel
nagyobb gykerIellet kialakulasat erhetjk el.
Szr. A paradicsom egyeves, lagy szaru nveny. A szar kezdetben hengeres, a Iejldes kesbbi szakaszaban
bordazott. A szar milyensege jellegzetes Iajtatulajdonsag, az egyes Iajtak kztt klnbsegek vannak:
a) a szrzttseg mertekeben es tipusaban;
b) az antocianos elszinezdes erssegeben. Ez a teljes vagy reszleges hianytol a tulzottan lila szinig terjed. Az
elbbi a szik alatti szarra is ervenyes, es ebben az esetben a tulajdonsagot jelzgenkent hasznaljak a
hibridmag-elallitasban. Az ellenkez jelenseg, vagyis az antocian Ielszaporodasa, kedveztlen hatasok
(alacsony hmerseklet, tulntzes, levegtlen talaj) egyik megbizhato mutatoja;
c) a szar helyzeteben, amely lehet elIekv vagy Ielallo;
d) az izkzk hosszusagaban. A legrvidebb az un. trpe Iajtak izkzhosszusaga. Ezt a masodik kromoszoman
elhelyezked recessziv gen iranyitja, amelynek kvetkezteben ers, vastag szaru, jellegzetesen holyagos level
nveny jn letre. A Iejldes klnbz Iazisaiban a talajbol kisugarzo ht ez a Iajtatipus jobban hasznositja, ami
jobb koraisagot, gyorsabb erest eredmenyez. A legjobb minseg palantak a trpekbl (pl. Zmk) nevelhetk;
e) a Ihajtas lezartsagaban. E vonatkozasban ket tipust klnbztetnk meg: determinalt es Iolytonos
nvekedest (68. abra): determinalt. a Ihajtas csucsan viragzat kepzdik, amely lezarja a nvekedest. A
Ihajtas nvekedesenek ez a termeszetes lezarodasa serkenti az oldalhajtasok nvekedeset, ami jellegzetes bokor
NVNYTANI JELLEMZSE
216
tipus kialakulasat eredmenyezi.
68. bra - A paradicsom hajtsrendszernek tpusai
NVNYTANI JELLEMZSE
217
A determinalt Iajtak kztt ket nagy es mindmaig kevesse ismert klnbseg van: 1. a Ihajtas nvekedese
hanyadik viragIrttel zarodik 2. ket Irt kztt mennyi a levelek szama.
A tipikus determinalt Iajta eseteben a 6. Irt zarja le a Ihajtas nvekedeset, es ket viragIrt kztt egy level
van. A determinalt nvekedesi tipus azonban nem egyseges, ezen bell tovabbi 3 tipus klnbztethet meg
(FARKAS, in BALAZS, 1985). A gyakorlat altal feldeterminaltnak nevezett tipus hajtasnvekedeset a 8. vagy a
9. Irt zarja, a Iels oldalhajtasoknak ers a tendenciajuk a Ihajtas szerepenek atvetelere, es ket Irt kztt 23
level talalhato.
Folvtonos nvekedes. a Ihajtas nvekedese korlatlan, 2 viragIrt kztt rendesen 3, kedveztlen krnyezeti
hatasokra esetleg 45 level is kepzdik. A Iolyton nv nvekedesi alkat teszi lehetve az veghazban az un.
egesz eves kulturak letesiteset (pl. Anglia) es a tamrendszeres (pl. ,gulas) paradicsom termeszteset a
hazikertben.
69. bra - Determinlt paradicsom (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Levl. A paradicsom levele sszetett, vagyis az egyes levelkek meg tovabbi osztottsaguak. Az egyes Iajtak
levele elter azok szrzttsegeben, alakjaban es a szarhoz viszonyitott helyzeteben.
A ma termesztett Iajtak leveleik alapjan harom tipusba sorolhatok: 1. kznseges level (ersen osztott) 2.
trpe level (a levelszeletek szama es merete kisebb, Iellete holyagos) 3. burgonyalevel (a levelszeletek
nem klnlnek el teljesen, a szegely ep).
NVNYTANI JELLEMZSE
218
A level allasa lehet vizszintes, illetve kisse leIele hajlo, kiIejezetten leIele vagy ersen IlIele allo. Az utobbi
adja az un. ,nyitott alkatot.
A lombboritottsagnak nagy szerepe van a termes mennyisege, koraisaga es a bogyok minsege szempontjabol.
Virg. A viragtagokra az ts szam jellemz, a maghaz 2 vagy tbb termlevelbl ntt ssze.
A paradicsomvirag legIontosabb jellemzje, hogy a portokok lateralisan kapcsolodva csvet kepeznek a bibe
krl. A bibeszal rvidebb, mint a portokok, es a portokcs krlveszi a bibet. Ez teszi lehetve az nbeporzast.
Ha a portokokban nem kepzdik viragpor, valodi himsterilitasrol beszelnk. Ha kepzdik ugyan pollen, de a
portokok Ielnyilasa gatolt, un. Iunkcionalis himsterilitasrol van szo. A viragzat botanikailag alfrt.
Terms. A paradicsom termese bogvo, amely klnbz reszekbl tevdik ssze. A bogyoreszek szama,
aranya, minsege tekinteteben a Iajtak kztt nagy a valtozatossag.
A termesztett Iajtak bogyoja 2030 g-tol 250300 g-ig valtozo tmeg. A bogyorekeszek szama 2 vagy tbb. A
bogyo alakja a lapitottol a kiIejezetten hosszuig nagy eltereseket mutat Iajtankent.
A Iajtak tulnyomo tbbsegenek a bogyoja piros (a likopin es a beta-karotin mennyisegetl Iggen). A hej
beIolyasolja a szemmel erzekelhet kls szint (pl. a lila bogyoju Iajtak termesIelszine piros, a hej azonban
szintelen). A placentan l magvak lapitott alakuak, szrzttek, drapp szinek. Az ezermagtmeg 3 g krl
Iajtankent valtozo.
70. bra - A paradicsombogy szerkezeti felptse: a - keresztmetszet; b - hosszmetszet
10.1.2.3. LETTANI JELLEMZSE
Fnyigny. A paradicsom kiIejezetten Ienyigenyes nveny, nvekedesere es Iejldesere a Ieny erssege,
idtartama, valamint a minsege van hatassal.
LETTANI JELLEMZSE
219
A fenverosseg a Iotoszintezis Iolymatara es a pollen kepzdesere gyakorol hatast. A normalis Iejldeshez a
paradicsom legalabb 5000 lux ersseg megvilagitast igenyel, ami 100300 J/cm2/nap besugarzaskor teljesl.
Hazankban november, december, januar kivetelevel a Ienyviszonyok kielegitik a paradicsom Ienyersseg iranti
igenyet.
Meg kell jegyezni, hogy termesztberendezesekben a szabadban mert ertekeknek csupan 5070-at vehetjk
Iigyelembe.
Hajtatasban a kisebb Ienyersseg nveli a Irtk kztti levelszamot.
A fenv idotartama, azaz a nappal hosszusaga hatarozza meg a viragzas Iotoperiodikus reakciojat. E tekintetben
az irodalom nem egyseges. Legtbb szerz szerint a paradicsom a megvilagitas idtartamaval szemben
kzmbs, ami azt jelenti, hogy 816 oras napi megvilagitasban kepes viragzasra. A viragzas ebben az
ertelemben a bimbokepzdest jelenti. A teli es kora tavaszi rvid napok azonban Ileg a viragkialakulas
Iolyamatat gatoljak. Ezt a naphosszusag mellett termeszetesen a csekely szenhidrat-Ielhalmozodas is
kedveztlenl beIolyasolja. A Ienyviszonyok javulasa utan igy is 1014 nap szkseges a megIelel IrtIejldes
letrejttehez (FARKAS, 1984).
A fenv ss:etetele jelentsen beIolyasolja a nvekedest, vrs Ienyben megnyulik a paradicsom, a kek Ieny
viszont ezt gatolja. A Ieny szinkepi sszetetelenek valtoztatasa a palantanevelesben lehet Iontos tenyez. A
Ienyminseg az emlitett Iotoperiodusos reakciot is beIolyasolja.
Higny. A paradicsom a melegigenyes zldsegIelek kze tartozik. Minimalisan 10 oC szkseges a
nvekedesehez, amely 32 oC Iltt viszont mar leall. Nappal 22 oC, ejszaka altalaban 7 oC-kal alacsonyabb az
optimalis hmerseklet. A magas ejszakai hmerseklet ktdeskiesessel jar (pl. a tropusi orszagokban).
A csira:asho: legmegIelelbb a 2022 oC. Ennel alacsonyabb hmersekleten a csirazas lassu, tartosan
magasabb hmersekleten a tenyeszcsucs-karosodasbol ered vegetativ tipusu nvenyek szama emelkedhet
(KINGHAM, 1973).
A kezdeti nvekedes es feflodes idejen nappal 1718 oC-ot, kesbb 2024 oC-ot kell tartani. Meg kell jegyezni,
hogy az irodalomban elegge elter es sok modosito tenyeztl kibogozhatatlan adatok szerepelnek. A kzlt
hataretekekkel kapcsolatban ket tenyezre hivjuk Iel a Iigyelmet:
a) a kezdeti optimalisnal alacsonyabb hmerseklet nveli a viragok szamat, a viragzast azonban keslelteti.
Szikleveles korban tehat nem celszer a tul alacsony hmerseklet meg akkor sem, ha ez altalaban cskkenti az
els viragIrt alatti levelek szamat is;
b) a hmerseklet a megvilagitas erssegevel sszeIgg, borus napokon alacsonyabb hmersekleti ertekeket kell
tartani.
A paradicsom Iejldesere jelents hatassal van a talajIelszin Ieletti reteg es a talaj hmerseklete (ez
leghatekonyabban a vegetacios, illetve a talajItessel beIolyasolhato. A talaj hIokanak meg kell kzelitenie a
paradicsom optimalis hmersekletet, mert a gykerzet normalis Iejldesehez, vizes tapanyagIelvetelehez
1820 oC szkseges.
A nappali hmerseklet elegend napstesben magasabb is lehet, 24 oC Iltt azonban a hajtatasban mar
szellztetesre van szkseg. Ennek oka, hogy magasabb hmersekleten az asszimilacios tevekenyseg
meggyorsul, amelyhez sok szen-dioxidra van szkseg, s ezt legegyszerbben szellztetessel lehet a legterbe
juttatni.
A virag:ast megelz Iejldesi szakaszban a tartosan alacsony ejszakai hmerseklet (1013 oC) hatasara
tulzottan erteljes lesz a vegetativ nvekedes, es a cseszelevelkek megnyulnak. Emellett a Irtk is
rendellenesen Iejldnek, azaz a kinyilt virag stadiumot nem eri el a bimbo. Ennek oka a viragIejldeshez
szkseges szenhidratok egyenltlen eloszlasa a nvenyen bell. Gyakori a Irtk kztti levelek szamanak a
LETTANI JELLEMZSE
220
nvekedese es a nagy (elagazo vagy tul hosszu, 100150 viragu) Irtk kepzdese.
A tartosan magas ejszakai hmersekleten (21 oC Iltt) nevelt paradicsom megnyult izkz lesz, halvanyabb es
kisebb levelekkel, rvidebb cseszecimpakkal.
A ktodes szempontjabol ejjel a 1518 oC, nappal a 2025 oC az optimalis.
A termesktes Iazisai kivetel nelkl hmerseklet-igenyesek, azaz a tul alacsony (1012 oC) vagy a tul magas
(32 oC Iltti) hmerseklet gatlo hatasu.
Az eres idszakaban elssorban a tul magas (32 oC Iltti) hmerseklet okoz karokat: a likopin- (piros
Iestekanyag) kepzdes leall.
Irodalmi adatok szerint a magasabb hmerseklet hatasara tbb lesz a korai termes, de kevesebb az sszhozam.
Az eddigiek alapjan megallapithatjuk, hogy szantoIldi paradicsomtermesztesben a hmersekleti viszonyok nem
jelentenek korlatozo tenyezt a majustol oktoberig tarto szezonban. Kivetelt evjaratonkent a ktdes es az eres
jelenthet. A tul magas hmerseklet hatasara ktdeskieses, ereskor napeges lephet Iel.
Vzigny. A paradicsom a hosszu tenyeszid es a nagy, intenziv parologtato lombIellet kvetkezteben sok
vizet hasznal Iel. Kzepesen erzekeny viszont a talaj nedvessegtartalmara, azaz melyre hatolo gykerzetevel a
vizet jol hasznositja. Mindezek alapjan a paradicsomot vizigenyes nvenynek tekintjk, amely nvekedesevel,
termesmennyisegevel egyarant kedvezen reagal a jo vizellatasara.
A Ielvett viz hasznositasanak jellemzesere a transzspiracios es a vizIogyasztasi egytthato szolgal.
Trans:spiracios egvtthatofa 240370 kztt van (SOMOS, 1971). Ezt az erteket beIolyasolja a nveny kora (a
Iiatal nvenyeke kisebb), nvekedesi tipusa (a Iolyton nv Iajtake nagyobb), a tapanyagellatas (a bseges
nitrogenellatas nveli a transzspiraciot) es a krnyezeti tenyezk (a magas hmerseklet, az ers legmozgas, a kis
paratartalom nvel hatasu).
A vi:fogvas:tasi egvtthato 4070 kztt tapasztalhato. Ertekenek alakulasara mindazok a tenyezk hatnak,
amelyek a termes mennyiseget beIolyasoljak (pl. idjaras, tapanyagellatas).
A paradicsom vizigenyerl, vizIorgalmarol a vi:felhas:nalas temenek szezonalis vizsgalata nyujt kepet.
A majus elejen kiltetett paradicsom kezdetben jelentektelen mennyiseg vizet hasznal Iel. A lombIellet
nvekedese es a viragzas idejen a vizIogyasztas Iokozatosan emelkedik. A vizigenyt illeten a ktdes es a
bogyonvekedes idtartama jelenti a kritikus idszakot. Ez kb. junius kzepere, vegere, illetve julius elejere,
kzepere esik. A lomb regedesevel, illetve az eres elrehaladtaval a vizIogyasztas Iokozatosan cskken.
A vizIelhasznalas temet a termesztett Iajta tulajdonsagai, a termhely, az alkalmazott agrotechnika es az
idjaras beIolyasoljak. A paradicsom sszes vizIogyasztasa 120 napos tenyeszidt veve alapul 24003600
m3/ha, ami 240360 mm csapadeknak Ielel meg. A hajtatott paradicsom vizIelhasznalasa annyiban ter el a
szabadIldietl, hogy ott Iolyamatos ellatasra van szkseg, amelyben nincsenek kritikus idszakok.
Tpanyagigny. Az egyes elemek hatasanak ismerete a tragyazasi rendszer kidolgozasa szempontjabol jelents.
Igen sok egymasnak ellentmondo adat ismert az irodalomban.
Nitrogenre a hajtas es termes kepzdesehez a nvekedessel Iokozodo mertekben Iolyamatosan szkseg van. A
legnagyobb nitrogenigenyt jelent kritikus idszak a ktdes es a bogyonvekedes idszaka.
Tul kicsi vagy tul nagy nitrogenadag hatasara zavarok allnak be a vegetativ es generativ szervek egyensulyaban.
A nitrogennel gyengen ellatott nvenyben a ktdes es a bogyonvekedes idszakaban hiany lep Iel, a
hajtasnvekedes leall. Ennek oka, hogy a bogyok elvonjak a nitrogent a vegetativ reszekbl.
A tulzott nitrogenmennyiseg hatasara letrejv vegetativ tulIejldes viraghullast, nagy viragokat vagy a Irt
LETTANI JELLEMZSE
221
ellevelesedeset okozza. A Iolyamatos es bseges ellatas az eresi Iolyamatok lassitasa altal a tenyeszidszak
elhuzodasahoz vezet.
A nitrogenellatottsag szintje, mint a nveny legIontosabb kondicionalis tenyezje, a betegsegekkel szembeni
Iogekonysagot is beIolyasolja.
A fos:for jelents, nelklzhetetlen tapeleme a paradicsomnak. A IoszIorigeny a Iejldes Iolyaman ket
maximumot mutat. Az egyik a Iejldes kezdeti szakasza (4050 napos korig), amikor az elegtelen IoszIorellatas
kvetkezteben a nvenyek visszamaradnak a nvekedesben, es a levelek is kicsinyek lesznek. A masik nagy
IoszIorigeny Iejldesi Iazis a viragzas es a termesktes idszaka.
Kalium. A paradicsom kaliumigenye a tenyeszid Iolyaman egyenletes, nincs kritikus idszak, mint a nitrogen
es a IoszIor eseteben. Sok Iontos elettani Iolyamatban vesz reszt. Elsegiti a Iotoszintezist, valamint a
szenhidratok Ielhalmozodasat a bogyoban, nveli a nveny viztarto kepesseget.
Alacsony kaliumszint mellett a bogyok egyenetlenl szinezdnek, s un. Ioltos eres lep Iel.
A paradicsom tapanyagigenyenek meghatarozasakor mindharom elem egymashoz viszonyitott aranya Iontos.
Tenyeszedenyes kiserletekben eredmenyesen hasznaljak a N:P:K 1:2:1 aranyu kevereket.
A kalcium bizonyos elettani Iolyamatok zavartalansagat teszi lehetve (szenhidrat- es nitrogen-anyagcsere).
Cskkenti a sejtek viztarto kepesseget (hatasa ellentetes a kaliumeval). Kalciumhiany eseten a gykernvekedes
leall. A masik Iontos szerepe a pektinanyagcsereben van, s ilyen ertelemben a bogyok kemenyseget
beIolyasolja. Kzismert elettani betegseg a bogyok csucsrothadasa, amelynek valoszin oka, a vizhaztartasban
bekvetkezett zavarok mellett, eppen a kalcium hianya.
A magne:ium mint a kloroIill alkotoeleme a Iotoszintezis Iolyamatahoz szkseges. A sejt Iizikokemiai
allapotanak Ienntartasaban van Iontos szerepe egyeb elemekkel egytt.
10.1.3. Termesztsre ajnIott hazai fajtk
Termesztesre olyan Iajtakat valasszunk, amelyek a termel es a Ielhasznalo igenyeit egyarant kielegitik.
A termeli kivanalmak a Iajta termesbiztonsagara es minsegere vonatkoznak (71. abra).
Termesztsre ajnIott hazai
fajtk
222
71. bra - A paradicsomfajtkkal szembeni kvetelmnyek
A termesbiztonsag a betegseg-ellenallosagot es a termkepesseget Ioglalja magaban, a Iajtanak az adott termtaj
kedveztlen adottsagaival (korokozok es kartevk, talaj, klima) szembeni trkepesseget jelenti. A termes
mennyisege az zem jvedelmezseget meghatarozo legIontosabb tenyez. A minseg komplex kategoria. A
minseg szerinti aruatvetel terjedese a termeli hasznot is beIolyasolja, de az ipar es a Iogyaszto szempontjabol
is Iontos.
A Ielhasznalas celjat Iigyelembe veve etkezesi, ipari, hazikerti es hajtatasi Iajtakrol beszelhetnk egymastol
elklnithet termeli es Ielhasznaloi igenyekkel.
Az etke:esi csoporton bell el kell klnitennk a szantoIldi korai termesztesre es az etkezesi
tmegtermesztesre alkalmas Iajtakat. Az elbbi csoportba a kis lombu, korai, determinalt nvekedes Iajtak
tartoznak (Elan, TreII). Az utobbiba azok a nagy es kemeny bogyoju Iajtak (Korall, Mobil, K 407), amelyek
kivalo piaci minsegek, Magyarorszagon es klIldn (Iran, Jugoszlavia) egyarant hasznalatosak. Meg kell
jegyezni, hogy hazankban e poligenes kemenyseg Iajtak, konzervtechnologiai okokbol, sritmeny
alapanyagaul is szolgaltak.
Az ipari csoporton bell klnbseget kell tennnk sritmenynek, egeszben eltett (hamozott), hamozott-darabolt
keszitmenynek es poritasra alkalmas Iajtak kztt. E Iajtak kzs jellemzje a nagyon kemeny bogyo es a
geppel betakarithatosag. Az els csoportba tartozok nagyobb bogyojuak, jo ipari minsegek, es etkezesi
paradicsomkent is (exportra) Iigyelembe vehetk: ezek az un. ketts hasznositasu Iajtak (Gobe, Delta, Bona
stb.). Utobbiak kisebb bogyojuak, jol egyszerre erk es kivalo szinek (K 549, Prizma, Uno stb.).
A ha:ikertben haromIele paradicsomot termelnek: igen korai trpe paradicsomot (Zmk), beIzesre alkalmas,
Termesztsre ajnIott hazai
fajtk
223
nagy bogyoju Iajtakat (K. Korai Bibor, K. Jubileum), es ujabban tamrendszer mellett, Iolyton nv hibrideket
(Lugas).
A haftatasi faftakat rendszerint a nvekedesi tipus szerint klnitik el. Az veghazi es a Ittt Iolias
termesztesre a Iolytonos nvekedes es a Ieldeterminalt tipusok, a Itetlen Iolias hajtatasra a determinalt
nvekedesek alkalmasak. Az elbbieknel a nagyobb sszes termes, az utobbiaknal a korai hozam nagysaga a
dnt.
Az utobbi evekben a paradicsom ,verseny nvennye valt a Iajtavalasztek tekinteteben. Ez azt jelenti, hogy a
hajtatasban holland, a szantoIldi termesztesben amerikai Iajtakkal is talalkozunk az sszessegeben a
vetesterlet mintegy 80-an termesztett magyar Iajtak mellett. Ezzel egy idben tbb magyar Iajta sikeresen
kilepett a vilagpiacra.
Az uj Iajtakat a nagybani termesztes eltt Ieltetlenl celszer kis terleten kiprobalni. Gyakori eset, hogy a
termeles sikertelensegenek okat kizarolag a Iajtaban keresi a termel. A Iajta az eredmenyes termesztesnek csak
egyik Ieltetele. Az alkalmazott agrotechnikatol Igg, hogy a Iajta potencialis tulajdonsagaibol mennyit tudunk
ervenyesiteni. Ilyen agrotechnikai kerdes pl. az ntzes, a vetesIorgo, az szi talaj-elkeszites, a korai Iajtak
Iokozott vegyszeres vedelme stb.
Az egyes Iajtatulajdonsagokat reszletesebben targyaltuk mas helytt (FARKAS in: BALAZS, 1985). Ugyanitt a
magyar Iajtak es a szaporitasi engedelyt kapott Iajtajelltek jellemzese is megtalalhato. A klIldi Iajtak
jellemzeset a cegek magyarorszagi kepviseli altal terjesztett katalogusok tartalmazzak.
A korlatozott terjedelem miatt a 36. tablazatban nyujtunk attekintest az allamilag elismert es szaporitasi
engedellyel Iorgalmazott magyar Iajtakrol.
10.1.4. SzabadfIdi termeszts
Magaban Ioglalja az ipari termesztest palantazott es helybeveteses technologiaval, a korai szabadIldi es a
hazikerti paradicsomot.
10.1.4.1. A TALAJADOTTSGOK HATSA
A paradicsom a homoktol az agyagig sokIele talajon termelhet. Ha a korai termes az elsdleges cel, a homok
vagy a homokos valyog a legjobb. Ha a nagy ssztermes a legIontosabb, a valyog- vagy az agyagos valyogtalaj
az alkalmasabb. Altalanossagban a szerves es tapanyagokkal jol ellatott meszes valyogtalajok a legjobbak. A pH
idealis erteke 6,06,5. Ezek a talajok mely termretegek, jo h- es viztarto kepessegek.
A barna erdtalajok is alkalmasak paradicsomtermesztesre. A kttt reti, ntes- es erdtalajok, bar jo viztartok,
de mvelhetsegk rossz, lassan Ilmelegedk. Konzervipari paradicsom termesztesere alkalmasak.
A laza talajokra a gyenge viztarto es tapanyag-szolgaltato kepesseg a jellemz. ntzessel es megIelel
tapanyagellatassal e knnyen Ilmeleged talajokon igen eredmenyes termesztes Iolytathato.
A szikes es sekely termreteg talajok alkalmatlanok paradicsomtermesztesre.
A terletkivalas:tas szempontjai a kvetkezk:
egyntet talajtipus a kivanatos;
a terlet ne legyen hajlamos cserepesedesre es tmrdesre;
SzabadfIdi termeszts
224
a tabla ne legyen szabalytalan (kerljk a rvid sorokat);
lehetleg sik terlet legyen;
a gepi mveleshez Iontos a knny megkzelithetseg;
a tabla mentes legyen kemiai es nvenyi maradvanyoktol;
gyom (pl. Iekete csucsor) es talajjal terjed betegsegek (pl. bakterium, IonalIereg) szinten kerlendk.
A koran es gyorsan meleged, vedett Iekves enyhe deli lejtes terletek alkalmasak a korai szantoIldi
termesztesre. A konzervipari szabadIldi termesztes, valamint az veghazi es Iolias hajtatas kztti korai
szabadIldi termesztes hatterbe szorult ugyan az utobbi idben, de kedvez mikroklimaju terleteken meg
mindig jelentsege van.
A minel koraibb termeserest korai, tavaszi szantassal (a talaj gyorsabban melegszik Iel), nagyobb mennyiseg
IoszIormtragya alkalmazasaval, rvid tenyeszidej Iajtakkal (hibrid es trpe Iajtak) es mindenekeltt jo
minseg palanta korai kiltetesevel kell segiteni.
Nev Allami
elismeres
eve
Felhasznalas Nvekedes BogyovallBogyoalak Bogyo-
tmeg
(g)
Betegseg-
ellenallas
K. 3 1969 H: Itetlen
Iolia
determinalt egyszinbl
er
gmb 6070
Tini 1989 H: Itetlen
Iolia
determinalt ketszinbl
er
gmb 120130 V, F, Tm
Tranzit 1992 H: Ittt es
Itetl. Iol.
Ieldeterminalt szrkeszld gmb 8090 V, F, Tm,
CABC
Partner 1994 H: Ittt es
Itetl. Iol.
Ieldeterminalt szrkeszld gmb 100110 V, F, Tm,
N, CAB
Gala 1984 H: Ittt
Iolia,
veghaz
Iolyton
nv
egyszinbl
er
gmb 6070 V, F, Tm,
CABC
Elan 1991 E: igen korai determinalt egyszinbl
er
gmb 7080 V
TreII 1984 E: korai determinalt egyszinbl
er
gmb 7080 F
Korall 1984 E: kemeny
bogyoju
er
lapitott
gmb
120130 V, F
K. 407 1981 E: kemeny
bogyoju
determinalt szrkeszld lapitott
gmb
120130 V, F
A TALAJADOTTSGOK
HATSA
225
Mobil 1985 E: kemeny
bogyoju
determinalt szrkeszld lapitott
gmb
130140 V, F
Slager 1984 E: ,Lukullus determinalt egyszinbl
er
hosszukas 6070 F
Lugas 1987 Hk:
,paradicsomIa
Iolyton
nv
egyszinbl
er
kisse
hosszukas
6070 F
Zmk 1985 Hk: trpe determinalt,
trpe
egyszinbl
er
megnyult,
szgl.
5060 F
K.
tarolasi
1989 HK: hosszan
tarolhato
determinalt szrkeszld kisse
hosszukas
6070 V, F
K. Korai
Bibor
1977 Hk: beIzesre determinalt egyszinbl
er
gmb 80100
K.
Jubileum
1971 Hk: beIzesre determinalt egyszinbl
er
lapitott
gmb
110120
K. 262 1976 Hk: korai determinalt egyszinbl
er
gmb 5060
Balkon Iorg.
eng.
Hk:
cseresznye
determinalt ketszinbl
er
gmb 2535
Gobe 1992 I: ketts
hasznositasu
determinalt szrkeszld megnyult,
szgl.
8090 V, F1, F2
Delta 1985 I: ketts
hasznositasu
er
kisse
megnyult
80100V, F
Bona 1991 I: ketts
hasznositasu
er
hosszukas 8090 V, F
Borbas 1993 I: ketts
hasznositasu
er
hosszukas 80100V, F
K. 549 1981 I: egyszerre
er
er
megnyult,
szgl.
5060 V, F
Robot 1985 I: egyszerre
er
er
hosszukas 5060 V, F
Nivo 1990 I: egyszerre
er
er
megnyult,
szgl.
7080 V, F1, F2
Uno 1991 I: egyszerre
er
er
hosszukas 7080 V, F
A TALAJADOTTSGOK
HATSA
226
Prima 1986 I: egyszerre
er
determinalt szrkeszld megnyult,
szgl.
7090 V, F
36. tblzat - Hazai nemestsu, forgalmazott paradicsomfajtk
Iorg. eng.: Iorgalmazasra engedelyezett
H: hajtatasi;
E: etkezesi;
Hk: hazikerti;
I: ipari;
Rezisztencia genek:
V: Verticillium;
F1 es F2: Fusarium;
Tm: dohany mozaik virus;
CABC: Cladosporium rasszok;
N: gykergubacs-IonalIereg
10.1.4.2. A NVNYVLTS JELENTSGE
A nvenyvaltas tulajdonkeppen a terletkivalasztas utolso hangsulyozott pontja: paradicsom utan ne
kvetkezzek paradicsom. Az un. monokulturas termesztesnek a kvetkez veszelyei vannak:
a) egyoldaluan meriti ki a talaj Ielvehet tapanyagait;
b) gykervaladekai ugy beIolyasoljak a gykerzonaban el mikroorganizmusok sszesseget, szamat, hogy a
tapanyagIelvetel nehezebbe valik;
c) a korokozok es a kartevk olyan mertekben elszaporodhatnak, hogy az ellenk valo vedekezes nagyobb
raIorditast igenyel es kevesbe lesz eredmenyes.
A monokulturas termesztesnek tulajdonithato termeskieses 3050, ezert nem tanacsos 34 even bell
paradicsomot vagy mas Solanaceae csaladba tartozo Iajt (burgonya, paprika) termeszteni ugyanazon a terleten.
Az elovetemenv helyes megvalasztasa termesnvel tenyez. Jo elvetemenynek szamitanak a hvelyes
zldsegIajok, a rvid tenyeszidej kaposztaIelek, a gabonaIelek. Ezek lehetve teszik a talajmunkak idbeni
elvegzeset, es gyommentesen marad utanuk a talaj. Emellett kikszblik a monokulturas termesztes emlitett
hatranyait is.
A nagyzemekben a paradicsomot altalaban szantoIldi vetesszerkezetben termesztik, igy a gabona
elvetemenykent valo alkalmazasa knnyen megoldhato.
A NVNYVLTS
JELENTSGE
227
10.1.4.3. TPANYAGELLTS
A paradicsomtermesztes sikere szorosan sszeIgg a talaj tapanyagtartalmaval. A megIelel tapanyagszintet az
alap- es a kiegeszit tragyazassal teremtik meg.
Alaptrgyzssal a talaj termkepessegenek Ienntartasat es Iokozasat erjk el. A paradicsom ala
elengedhetetlen istallotragyat a melyszantaskor kell a talajba Iorgatni. Csak akkor ervenyesl teljes egeszeben,
ha kiszoras utan azonnal bedolgozzak.
A mtragyak nagyobb reszet sszel, a szervestragyazas soran alaptragyakent, a tbbit tavasszal kell a talajba
juttatni. E megosztas oka, hogy az alaptragya a szantassal eleg melyre kerl (2030 cm). Ezt a reteget a palantak
gykerei csak nehany het alatt erik el.
A mtragyak tavasszal kijuttatott hanyadat a korai nvekedes elsegitesere ket reszletben dolgozzak be: egy
reszet az ltetes eltti porhanyitaskor kultivatorral 1015 cm melyen, masik reszet indito tragyakent a palantak
beiszapolasara szolgalo vizzel.
Alaptragyakent a kvetkez mennyisegek javasolhatok (SOMOS, 1983): istallotragya 1417 t/ha, petiso 5700
kg/ha, szuperIoszIat 350425 kg/ha, kaliso 140170 kg/ha.
Az evenkenti rendszeres talajvizsgalattal nyomon kvethet a talajok tapanyag-ellatottsaga, kemhatasa es egyeb
tulajdonsagai. Ennek alapjan allithatok be az optimalis tapanyagaranyok mtragyazassal.
A leggyakrabban hasznalt N:P:K aranyok a kvetkezk: 1:2:1, 1:2:2, 1:3:1, 1:4:1. Az els kett a knny,
homokos talajokon, az utobbi kett klnbz valyogtalajokon ad jo eredmenyet (GOULD, 1983).
Ezek a javaslatok a tervezett termesatlagot Iigyelmen kivl hagyjak. A gazdasagos mtragyaadagok
megallapitasanak leglenyegesebb modja a tervezett termesatlag segitsegevel trtenik. Ennek menete a kvetkez
(HAMAR in: BALAZS, 1985): megallapitjuk a terlet tapanyag-ellatottsagi szintjet, majd megbecsljk a
realisan elerhet termest, s ennek alapjan kiszamithatjuk a Iajlagos mtragyaigenyt. Ez magaban Ioglalja az 1 t
paradicsom altal kivont tapanyagmennyisegeket. Pl. ha egy kzepes nitrogen-, jo IoszIor- es gyenge
kaliumellatottsagu valyogtalajon a tervezett termes 60 t/ha, akkor 150 kg N, 78 kg P, 372 kg K hatoanyagot
tartalmazo mtragyamennyisegekre van szkseg (37. tabla:at).
Tapelem,
termhely
A talaj tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 3,5 3,1 2,5 1,8 1,2
II. 3,6 3,2 2,7 2,1 1,4
III. 3,8 3,4 3,0 2,4 1,7
IV. 3,5 2,9 2,2
FoszIor
I. 3,0 2,6 2,0 1,3 0,6
TPANYAGELLTS
228
II. 3,5 3,0 2,3 1,5 0,7
III. 3,9 3,3 2,5 1,7 0,8
IV. 2,3 1,5 0,7
Kalium
I. 7,0 6,2 5,0 3,5 1,5
II. 7,5 6,6 5,5 3,9 1,7
III. 6,5 5,9 4,8 3,2 1,2
IV. 6,0 4,4 1,8
37. tblzat - A paradicsom fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
A szamitott hatoanyag-mennyisegeket nehany tenyez modosithatja (elvetemeny, talaj, pH, istallotragya).
A kiegszt trgyzsi eljarasok celja a paradicsom Iejldesi Iazisainak megIelel tapanyagigeny kielegitese.
Ezek az indito-, a Iej- es a permetez (lomb-) tragyazas.
Az indito mtragva:as a Iiatal nvenyek megIelel IoszIatellatasat segiti el. Tekintettel arra, hogy a
IoszIorIelvetelt a csekely talajnedvesseg korlatozza, legcelszerbb az oldattragyazas alkalmazasa.
ltetett paradicsom bentzesehez a Tomasol hasznalatat javasoljuk 100 l/ha mennyisegben, 11,5-os oldat
Iormajaban. A Tomasol IoszIordominans mtragya (N:P:K 1:4:2), amelynek komponensei vizben teljes
mertekben oldodnak, a nvenyek szamara Ielvehetk. Hatasara a nvenyallomany egyenletesebb, a korai termes
nagyobb lesz.
A feftragva:assal elssorban a bogyoktdes es nvekedes idszakaban megnvekedett nitrogenigenyt elegitik
ki. Ez a majus elejen kiltetett paradicsom eseteben kb. junius kzepere esik. A kijuttatott mennyiseg 50 kg/ha
nitrogen-hatoanyagnal ne legyen kevesebb. Legeredmenyesebb 810 cm melyen, a sortol 1020 cm tavolsagban
bedolgozni. Csak kell nedvessegtartalmu talajban hatasos, ezert celszer a Iejtragyazast ntzessel
sszekapcsolni. A Iejtragyazas specialis modja az ntzvizben oldott mtragya kijuttatasa, az oldattragyazas,
amely gyenge homoktalajokon ad jo eredmenyt.
A permete:o tragva:as a levelen keresztl valo tapanyagellatast jelenti. Tapanyag-Ielveteli zavarok
kikszbleseben es bizonyos mikroelemek bejuttatasaban van szerepe. A kijuttatas idpontja a viragzas, es ezt
kveten kethetenkent ket alkalommal a nvenyvedelmi permetezesekkel (kivetel: bordoi le) egytt. A javasolt
szerek: Wuxal, Volldnger, Mikramid, amelyeket 0,51-os tmenysegben celszer Ielhasznalni.
10.1.4.4. TALAJMVELS, TALAJ-ELKSZTS
Az szi talajmunkk mveleteit az elvetemeny utan visszamarado talajallapot es a rendelkezesre allo id
hatarozza meg.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
229
A tarlohantas eredmenyekeppen a gyommagvak gyorsan kikelhetnek (ezeket kesbb szantassal elpusztitjuk), es
nem szarad ki a talaj. Eppen ezert a mveletet az elvetemeny betakaritasa utan azonnal el kell vegezni.
Rendszerint az jelent nehezseget, hogy a paradicsom szi talajmunkai egybeesnek a kalaszosok
talaj-elkeszitesevel, vetesevel. A tarlohantast ezert gyakran megkesve hajtjak vegre.
Az altalafla:itas nagy jelentseg mvelet az szi talaj-elkesziteskor. A nehez gepek taposasa miatt
sszetmrdtt altalaj lazitasa javitja a talaj vizes leveggazdalkodasat. Az altalajlazitast a tarlohantas utan
atlos iranyban celszer elvegezni melylazitokkal, kb. 70 cm melysegben. Laza altalajban a paradicsom
gykernvekedesehez lenyegesen jobb Ieltetelek teremthetk.
Az altalajlazitast a melvs:antas kveti, melysege 2535 cm. Gondos es idbeni elvegzesekor bedolgozzak a
szerves es a mtragyat, es a talaj kepesse valik a teli csapadek beIogadasara is. A kiszaradas elkerlese es a
talajelet Ienntartasa vegett Iontos a szantas elmunkalasa hengerboronaval vagy simitoval.
Agyasos mveleshez a melyszantast kveten kell elvegezni az agvaselohu:ast. Az elhuzott barazdak ugyanis
a tavaszi agyaskeszitestl a betakaritasig vezetik a gepeket. A barazdaknak azonos melysegeknek kell lennik
(1216 cm), egymastol egyIorma tavolsagban, mert ez beIolyasolja az agyasalakitas Ielteteleit.
A tavaszi munkkkal elsegithet a talaj Ielmelegedese, jo vizgazdalkodasa es a gyomok irtasa is. A
talajmunkak a szantas iranyara merlegesen vagy atlosan vegzett simito:assal kezddnek. Ezt egy
munkamenetben kveti a gyomirtas, a lazitas, az ujratmrites fogas vagy tarcsas boronaval. E kora tavaszi
porhanyitason kivl az ltetes eltt nehany nappal javasoljuk az ltetesi melysegnel nehany centimeterrel
melyebb la:itast is. Ekkor celszer bemunkalni a vegvs:ereket is, a mtragyat kultivatorral vagy tarcsaval, a
gyomirto szereket kombinatorral.
Helyreveteses termeszteshez ki kell alakitani az agyasokat, amelyek akkor jok, ha a Ielletk egyenletes.
10.1.4.5. VEGYSZERES GYOMIRTS
Az erre vonatkozo Iontosabb tudnivalokat a 38. tabla:at tartalmazza.
A gyomirto szer Alkalmazas
modja
A gyomirto
szer
mennyisege
A gyomirto szerre
erzekeny gyomok
neve hatoanyaga
Alapke:eles palantaneveleskor
Rideon 80
WP
diIenamid tzdeles eltt
kipermetezni
0, 81 g/m2 magrol kel (Asteraceae
CruciIerae, Malvaceae
kivetelevel)
palanta:as elott
OlitreI triIluralin 68 cm-re
azonnal a
talajba
munkalni
3, 5 l/ha magrol kel egyevesek
(Asteraceae CruciIerae,
Malvaceae, Solanaceae
kivetelevel)
Buvilan etalIluarin 35 cm-re a
talajba
VEGYSZERES GYOMIRTS
230
munkalni Malvaceae, Solanaceae
kivetelevel)
Sonalan etalIluarin 35 cm-re a
talajba
munkalni
Malvaceae, Solanaceae
kivetelevel)
Szerkombinaciok:
Sencor 70
WP
metribuzin 68 cm-re a
talajba
munkalni
0, 30, 5
kg/ha
magrol kel egyevesek
OlitreI triIluralin 3, 5 l/ha
Sencor 70
WP
metribuzin 35 cm-re a
talajba
munkalni
0, 30, 5
kg/ha
magrol kel egyevesek
Sonalan etalIluralin 3, 54 l/ha
allando helvre vetes elott vagv a vetessel egv menetben
Rideon 80
WP
diIenamid 35 cm-re a
talajba
munkalni
56 kg/ha magrol kel gyomok
Malvaceae kivetelevel)
Dymid 80
WP
diIenamid 35 cm-re a
talajba
munkalni
Devrinol napropamid 13 cm-re a
talajba
munkalni
35 kg/ha egyszikek
Paarlan izopropalin 68 cm-re a
talajba
munkalni
1, 72, 5 l/ha magrol kel gyomok
(Astraceae CruciIerae,
Dual 720 EC metolaklor nem kell
bedolgozni
2, 53 l/ha egyszik gyomok (Ikent
Cyperus)
S:erkombinaciok
Rideon 80
WP Dual
720 EC
DiIenamid-metolaklor nem kell
bedolgozni
810 kg/ha2
l/ha
egyszikek, magrol kel
ketszikek (Asteraceae,
kivetelevel)
VEGYSZERES GYOMIRTS
231
Rideon 80
WP
Devrinol 50
WP
DiIenamid-napropamid 35 cm-re a
talajba
munkalni
56
kg/ha34
kg/ha
egyszikek, magrol kel
ketszikek (Asteraceae,
kivetelevel)
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0, 20, 3
kg/ha
egyes ketszikek
Rideon 80
WP
diIenamid 79 kg/ha
Sensor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0, 20, 3
kg/ha
egyes ketszikek
Devrinol
50 WP
napropamid 34 kg/ha
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0, 20, 3
kg/ha
ketszikek
Paarlan izopropalin 1, 52 kg/ha
Allomanvke:eles a paradicsom 69 lombleveles koraban
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0, 30, 5
kg/ha
ketszikek
Dymid 80
WP
diIenamid nem kell
bedolgozni
Rideon 80
WP
diIenamid nem kell
bedolgozni
Illoxan 36
EC
dikloIop-metil nem kell
bedolgozni
34 l/ha egyszikek
Kusagard alloxidium-natrium nem kell
bedolgozni
1, 52 kg/ha egyszikek
Fusilade IluaziIop-butil nem kell
bedolgozni
23 l/ha
56 l/ha
magrol kel egyszikek
evel egyszikek
S:erkombinacio.
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0, 20, 3
kg/ha
egyes ketszikek
VEGYSZERES GYOMIRTS
232
Dual 720
EC
metolaklor 2, 53 l/ha
38. tblzat - A paradicsom vegyszeres gyomirtsa
10.1.4.6. SZAPORTS
A paradicsomot Ikent palantanevelessel, kisebb reszben allando helyre vetessel szaporitjak.
Palntanevelskor a magot erre a celra alkalmas szaporitoberendezesbe vetjk, majd a Ilnevelt palantakat
vegleges termhelykre ltetjk.
A vetes Iontos Ieltetele a jo minseg vetmag, amelyet a magtermesztes es -kikeszites Ieltetelein tul, nehany
magkezelesi eljaras beIolyasol.
A magke:elesi elfarasok a kvetkezk:
a) a koptatassal, vagyis a szrzttseg gepi eltavolitasaval megknnyitik a szemenkenti es egyenletes
vethetseget;
b) a drazsirozassal, vagyis a kicsi es egyenetlen Iellet paradicsommag csirazast elsegit anyagokba
agyazasaval a mag egyenletes es nagy meret lesz (a kltsegessege miatt korlatozottan alkalmazott eljaras);
c) a nagysag szerinti osztalyozassal kivalogatott apromagvakat nem vetik el, mert ezek lassabban csiraznak es a
palantak kevesbe Iejlettek;
d) az elcsiraztatas (langyos vizben) es a magvak vetesig szobahmersekleten valo tartasa, ezt kveten pedig
e) a hoke:eles (alacsony, illetve valtakozo hmersekleten) meggyorsitja a keles temet;
f) tapoldatos a:tatas 1024 oraig 0,3-os Wuxal- vagy Volldnger-oldatban. Ugyanilyen hatasu az ezekkel
valo bentzes a magvetest kveten.
A magvetes idopontfanak helyes megvalasztasa is Iontos tenyez. A kelletenel korabbi magvetes pl. nemcsak
kltsegtbblettel jar, hanem a palantak elregedesevel is. A vetes idpontjat az ltetesi idhz kell igazitani.
Korai kilteteshe: (korai szabadIldi termesztes) Iebruar kzepetl marcius elejeig lehet vetni nvenyhazban
szaporitoladaba vagy Ittt Ioliasatorban kialakitott agyasokba. Korai szabadIldi termeszteskor a palantakat
55 vagy 77 cm-re celszer tzdelni. A tzdeles Iokozza a koraisagot es nveli az sszes termest is. A bimbos,
89 hetes palantakat aprilis vegen ltetik ki (39. tabla:at). A rvid ideig tarto minusz 2 oC-os talajmenti Iagyot
a meggykeresedett palantak mar nagyobb karosodas nelkl elviselik.
Palantanevelesi
valtozat
Vetes Tzdeles Kiltetes Eres
kezdete
Tapkockas Iebruar
20.
marcius
510.
aprilis 15. junius
20.
Tzdelt Iebruar marcius aprilis 20. junius
SZAPORTS
233
22. 1015. 30.
Foliaba vetett marcius
1.
aprilis
2530.
julius
510.
39. tblzat - A szntfldi korai paradicsom szaportsnak temezse s az rs
kezdete
Kon:ervipari celra marciusban kell vetni. A tzdelest itt mar nem teszi lehetve a palantaneveles nkltsege.
Fttt Ioliasatorban negyzermeterenkent 700800 palanta nevelhet Iel a majus els ket dekadjaban valo
kilteteshez. A vetes kezzel sorba vagy szemenkent vetgeppel vegezhet. A palantaneveleshez 0,250,30 kg/ha
magmennyiseget kell szamolni.
A vetes talajat Ierttlenitessel vagy Iungicides rovarl- es gyomirtoszeres kezelessel keszitik el. A paradicsom
keleset megelzen kikel gyomokat vegyszerrel le kell perzselni. A palantak kezelese soran mertektarto
ntzesre, intenziv szellztetesre van szkseg, es tartani kell a megIelel hmersekleti ertekeket.
Kiltetes eltt 810 nappal meg kell kezdeni a palantak edzeset (cskkentett ntzes, szoktatas a kls
hmerseklethez). Kiltetes eltt nagyon Iontos a bakteriumos betegsegek ellen reztartalmu szerrel permetezni.
Felszedes eltt ket nappal a palantakat alaposan be kell ntzni, hogy az oldalgyker-kepzdes meginduljon. A
gyors eredes vegett a kiszedett palantakat ovni kell a Ionnyadastol.
Az ltetes aprilis vegi kezdese csak azokban a gazdasagokban indokolt, ahol nagy Ielleten termesztenek.
Biztonsagosabb a majus 15-e eltti ltetes, mert nagyobb a talajnedvesseg. Az ltetest rugalmas tarcsas
palantaltet gep vegzi. A nyitoelem altal kihuzott barazdaba ket egymashoz simulo rugalmas tarcsa viszi le a
palantat. A tamasztokerekek a talajt a palanta gykerehez nyomjak. ltetesi melyseg 1520 cm.
Az optimalis hektaronkenti nvenvs:am kialakitasahoz nvenyapolasi es agrotechnikai okokbol az ikersoros
elrendezes celszer. A termesztesre javasolt Iajtak tszamigenye 40 ezer Iltt van, s ez 10012535402530
cm-es sor-, sorkz- es ttavolsagokkal oldhato meg. Pl. a 1253525 cm-es elrendezes 50 ezer tszamot jelent
hektaronkent.
Az optimalis tenves:terlet Iajtatipusonkent elter. A kezi szedes Iajtak kzl a koraiakat nagyobb, a kesieket
kisebb tszammal ltetik. A gepi szedeshez a kezinel srbb terallast alkalmaznak.
A hazikerti termesztesben javasolt a Iolia alatti svenyes tamrendszer alkalmazasa az ott ismertetett
nvenysrseggel. Uj eljaras a gulas termesztesi mod, amely a Lugas hibridIajta Ielhasznalasaval julius
kzepetl az szi Iagyokig nagy mennyiseg paradicsom betakaritasat teszi lehetve. (A negyzet kzepere 22,5
m-es ers karot asunk le. Ehhez rgzitjk a gula eleit kepez zsinegeket, amelyeket a negyzet sarkaira ltetett
paradicsom szarara ktnk. Az veghazi paradicsomtermesztes kacsozasanal leirtak szerint az oldalhajtasokat
Iolyamatosan eltavolitjuk.)
Helyrevetssel a palantaneveles kltsege megtakarithato, a kultura teljesen gepesithet es a Ieldolgozasi ideny
meghosszabbithato.
A helyrevetes vegezhet agvasos vagy sik mvelesmoddal. MegIelelen szintezett terleten az agyasos vetes
segiti a gepi mveles Iolyamatait es az ntzhetseget. Sik mveles eseten a sorokat a vetes eltti vegyszeres
bedolgozas iranyara merlegesen kell vezetni.
A helyrevetes idopontfat a talajhmerseklet hatarozza meg (1415 oC delben, 45 cm melysegben). Ez
homoktalajon aprilis 1015-e kztt merhet. A vetest majus 510-eig be kell Iejezni. A kesbbi vetes
SZAPORTS
234
nvenyeket eppen szikleveles korban eri a burgonyabogar els rajzasa, es a ktdes is tul meleg idszakra eshet.
A palantarol ltetett azonos idpontban vetett paradicsom ezenkivl tul kesn oktoberben es vontatottan
erik. Az ipari paradicsom helybeveteses es palantazott termesztesenek Iontosabb idbeni technologiai elemeit a
40. tabla:at tartalmazza.
A veteshez a koptatott mag a megIelel. A vetmagszkseglet az ezermagtmegtl es a vetgeptl Iggen
0,600,80 kg/ha. A vetes melysege 11,5 cm (homokon 2 cm). Vetes utan a talajt hengerezessel vissza kell
tmriteni a maghoz.
Tevekenyseg Munkavegzesek
idpontja
Palantazott Helybevetett
Tragyazas Melyszantas eltt
Oszi
melyszantas,kombinatorozas
X. 1.XI. 30.
AgyasIelhuzas XI. 1.III.
30.
Agyasok tavaszi
igazitasa
III. 1.IV.
30.
Gyomirtoszer-bedolgozas IV. 10.V.
1.
IV. 15.IV.
30.
Palantaneveles III. 1.V.
20.
Helyrevetes IV. 10.IV.
30.
Palantazas IV. 20.V.
20.

Tszambeallitas V. 20.VI.
10.
Kultivatorozas V. 10.VII. 31.
Nvenyvedelem V. 15.VIII. 30.
Betakaritas VIII.
1.IX. 30.
VIII.
20.IX. 30.
40. tblzat - Ipari paradicsom termesztstechnolgii
SZAPORTS
235
A kelest megelzen a palantaneveleshez hasonloan elengedhetetlen a Gramoxone-os kezeles.
A Iiatal paradicsom nagy IoszIorigenye a mag ala adott indito mtragyazassal, a kesbbi Iejldesi Iazis nagy
nitrogen- es kaliumigenye Iejtragyazassal elegithet ki.
Kttt talajon nagy veszelyt jelent a cserepesedes, ami sima vagy gyrs hengerrel szntethet meg.
Az allando helyre vetett allomanyban nagyobb tos:amra van szkseg, mint a palantazott termesztesben. Ez
125351518 cm tenyeszterletnel 6570 ezer nvenyszamot jelent hektaronkent.
A helyreveteses paradicsomtermesztes uj modszere a Iluid vetes. E modszerrel gelallapotu kzegben lev
kicsirazott magokat vetnek. A keles gyorsabb, egyenletesebb, mint a szarazon vetett mage.
10.1.4.7. NTZS
A vilag vezet paradicsomtermeszt allamaiban (KaliIornia, Olaszorszag) a nagy termesatlagok ntztt
termesztesbl adodnak. ntzessel az idjaras altal beIolyasolt termesbiztonsag jelentsen nvelhet. Kedvez
vizellatas evjaratokban hazankban ntzes nelkl is nagy termest tesznek lehetve a talajviszonyok es a
helyesen alkalmazott agrotechnika. Gyakoribb azonban a rvid ideig tarto vizhiany, amikor idejeben vegzett
egyszeri ntzessel erhet el jo termes. Nem ritka az aszaly sem, ilyenkor 12 vagy tbbszri kiados ntzes
szkseges a megIelel termesbiztonsaghoz.
Magyarorszagon a zavartalan vizellatast jelent vizmennyiseghez kepest kb. 100 mm csapadekhiany
mutatkozik. Ez a tenyeszidben mert sszes vizIogyasztas es az ebben az idszakokban lehullott csapadek
mennyisege kztti klnbseg.
A helyes vizgazdalkodas Iontos tenyezje a termeszetes csapadek megrzese talajmvelesi modszerekkel. Ez a
talaj lezarasat jelenti mind az szi, mind a tavaszi munkak soran. Figyelembe kell azt is venni, hogy tavasszal a
diszktillerezes es a tarcsazas ersen szaritja a talajt. A szakszeren mvelt talaj nedvessegtartalma altalaban kb.
junius kzepeig eleg a paradicsom Iejldesehez. Ez alol kivetel a palantak lteteskori bent:ese, amelyhez
homok- es homokos valyogtalajonkon 0,51 l/m2, valyog- es agyagos valyogtalajokon 0,40,5 l/m2 vizadagot
hasznaljunk. A masik kivetel az un. keles:to nt:es, amelyre a helyre vetett paradicsomnak van szksege. Ez
510 mm esszer ntzessel kijuttatott vizmennyiseget jelent.
A csapadekpotlo nt:es idpontjanak megvalasztasakor szamolni kell a levelIellet juniusi gyors
nvekedesevel es a viragzas, valamint a termesktes tmegesse valasaval.
Az els ntzes junius masodik Ieleben, a masodik esetleg julius elejen-kzepen lehet esedekes. Bizonyos
evjaratokban hazankban az egyszeri ntzes is elegend lehet.
Esztet ntzessel egy alkalommal 3040 mm ntzvizet celszer kiadni. A kritikus idszakban elvegzett
egyszeri ntzes hatasara kb. 20-os termesnvekedes varhato.
Hazankban az esos:er nt:est alkalmazzak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizben gazdag orszagok nagy
termese az ntzeses termesztes nagyzemi Iormaival erhet el. Ilyen a sik terleten kialakitott agyasos
mveles, ahol a barazdakban Iolyo ntzviz adja a szkseges vizmennyiseget (KaliIornia).
A nveny valamennyi Iejldesi Iazisaban alkalmazott csepegteto nt:es termesbiztonsag-nvel hatasu
(Izrael).
Az ntzes hatasara n a bogyok szama es (nagyobb mertekben) a bogyok atlagtmege, aminek kvetkezteben
javul a termes kereskedelmi minsege. A nagyobb termestbblet lassithatja az eres temet es cskkentheti a
bogyok oldhato szarazanyag-tartalmat. Ez utobbit a hektaronkenti nagyobb szarazanyag-hozam kompenzalja.
NTZS
236
A vizgazdalkodassal kapcsolatban meg kell meg emliteni, hogy a nvenyek transzspiraciojat celszer
parologtatascskkent szerekkel cskkenteni. Erre a kiltetes eltt alkalmazott 5-os Folicote- vagy
Phytomax-oldat a megIelel. Az oldat ketIelekepp juttathato a levelekre, a palantanevel satorban a palantak
lepermetezesevel, vagy a Ilszedett palantak levelenek oldatba martasaval. Ezt a kezelest csak akkor erdemes
elvegezni, ha az idjaras a kiltetesre kedveztlen.
10.1.4.8. EGYB NVNYPOLSI MUNKK
A folvamatos talafmveles a talajIelszin lazitasa, a nedvesseg megrzese es a gyomirtas vegett szkseges. Az
es vagy ntzes utan tmrdtt, levegtlen talaj lazitast igenyel. Az idben vegzett talajmunka ntzes
nelkli termeszteskor a nedvesseg megrzesenek egyetlen lehetsege.
A mechanikai gvomirtasra a vegyszeres gyomirtas mellett is szkseg van a tenyeszid masodik Ieleben. A
kultivatorozast, a gepi kapalasokat 45 cm melysegig kell vegezni, nehogy vegyszerezetlen talaj kerljn
Ielszinre.
A palantazott paradicsomban 34 alkalommal van szkseg sorkzmvel-kultivatoros mechanikai gyomirtasra
es ezzel parhuzamosan 12 gazolo kapalasra.
Helyre vetett allomanyban az els gepi kapalast 34 lombleveles allapotban vegzik. Csokros vetes eseten ezt
kveten kerlhet sor a kezi tszambeallitasra, amikor thelyenkent ket nvenyt hagynak meg.
Az erest gvorsito s:erek (Ethrel, RolFruct) lerviditik a tenyeszidt, es koncentraltabba teszik az erest. A szer
kijuttathato egy menetben (30-os eresi allapot, 2,53 l/ha, 6800 l vizben, permetezessel) vagy ket alkalommal
(1,251,5 l/ha permetezesenkent).
A szedes napIenyes idjarasban 1015 nap mulva tervezhet. Hvs idben az agyasos mveles gepi
betakaritasu paradicsomnal szaralavagassal segithetjk el a vegyszerek hatasat.
Az etkezesi paradicsom Iolyton nv Iajtakat Ielhasznalo tamrends:eres termes:tese Iokozatosan terjed: a gulas
termesztes a hazikertben, a tamrendszeres termesztes szantoIldn. A gulas termesztes eseten 4 nvenyt
ltetnk 1 m2-es terlet sarkaira es ezeket kzepen alkalmazott tamasz segitsegevel egyszalasra neveljk. A
szantoIldi tamrendszeres megoldas a nvenyhazihoz hasonlo kialakitasu: Iaoszlopok es drothuzal segitsegevel
1 soros vagy ikersosor valtozat egyarant lehetseges.
10.1.4.9. BETAKARTS
A paradicsombogyo teljes kiIejldesehez a viragzastol szamitva kb. 3040 nap szkseges. A tovabbi Iazisok
eleresehez szkseges napok hatarozzak meg a szedes temezeset.
Az eres kezdetere hatassal van a helyrevetes es a palantazas idpontja, valamint a Iajta koraisaga is.
A szedes idpontjanak, azaz a bogyo eresi Iazisanak megvalasztasa Igg a paradicsom Ielhasznalasanak
modjatol.
Friss fogyasztsra rviddel a telfes erettseg elerese elott (rozsaszin allapotban) kezdik szedni a paradicsomot.
Ebben az esetben a bogyo a Ielhasznalas idpontjara valik teljesen erette.
Konzervipari felhasznlsra a nagy bogyoju, kezi szedes Iajtakat telfes eresben szedik.
Az egymenetes gepi betakaritashoz legalabb a bogyok kb. 80-anak kell erettnek lennie. Ez egyben azt is
jelenti, hogy az erett bogyokon kivl az eres eltti zld bogyokat eppen ugy leszedik, mint a tuleretteket. A
EGYB NVNYPOLSI
MUNKK
237
zldeket a valogato szemelyzet vagy a szin szerinti valogato elklniti. Fontos Iajtatulajdonsag az un. szaron
tarolhatosag. Ez azt jelenti, hogy az els bogyoknak az eres kezdetetl 23 hetig sertetlenl kell a tvn
maradniuk anelkl, hogy Ielrepednenek, elpuhulnanak.
72. bra - Paradicsomfeldolgoz gpsor (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Kezi betakaritaskor manyag vdrkbe szednek, amelyekbl a paradicsomot kontenerladakba ritik. A megtelt
kontenereket a lenyer allomasokra vagy a konzervgyarakba szallitjak. A leszedett paradicsom szallitasat ugy
kell szervezni, hogy a paradicsomot 24 oran bell Ieldolgozzak. A kontenerek tisztitasa elengedhetetlen, mert a
rajtuk lev penesz Iertzi a bogyokat.
A kezi betakaritas munkaIolyamatanak gepesitesere tbb elgondolas szletett, gyakorlati megvalositas nelkl. A
hazai paradicsomtermesztesnek egyelre a csaladonkent kln-kln szervezett szedes (integralt haztaji) a
meghatarozoja.
Esetenkent ke:i s:edes elzheti meg a gepi betakaritast is, ha az a veszely Ienyeget, hogy az els ktesekbl
szarmazo erett bogyok elpusztulnak.
A gepesitett paradicsombetakaritassal az sszes bogyot egyszerre razzak le. Ennek azok a kemeny bogyoju
Iajtak Ielelnek meg, amelyek tbb mint 95-ban kocsany nelkl valnak le.
A gepi betakaritas idpontjat az hatarozza meg, hogy mikor legnagyobb az erett bogyok aranya. Az eretlen es
tulerett bogyokbol adodoan altalaban 2025-os vesztesegre kell szamitani.
Az amerikai, olasz es Irancia kombajnnal leszedett bogyok billenplatos gepkocsikra, magyar szedgep
hasznalatakor vizzel Ielig tlttt tartalykocsikba kerlnek. A beszallitott paradicsom az elIeldolgozo gepsorra
kerl, ahol mosasra, valogatasra, majd a zuzalekle-keszitesre (roppantas, rosttepes, magelvalasztas) kerl sor. A
zuzaleklet tartalykocsival szallitjak a konzervgyarba.
BETAKARTS
238
Az etkezesi es Ieldolgozasra szant paradicsom minseget szabvanyok hatarozzak meg.
10.1.5. Hajtats
Hazankban az veghzi paradicsomhajtatas nem jelents, viszonylag keves korszer veghazunk van.
AlapIeladatuk a Ioliatelep palantaellatasa, a maradek Iellet pedig a tavaszi korai hajtatast es aruellatast
szolgalja. Az szi paradicsomhajtatasnak nincs meghatarozo szerepe a piacon.
A flis termeszts rohamos terjedesevel nvekedett a hajtatott paradicsom aranya, s jelenleg a paprika mgtt
a masodik helyet Ioglalja el.
A legelszr hasznalt foliaalagutak ma mar a haztaji arutermesztesbe szorultak vissza. Ezek 50100 cm szeles,
4060 cm magas, tetszleges hosszusagu Ioliaboritasu letesitmenyek. A Ioliaalagutak lehetseget nyujtanak a
kiltetett paradicsom 24 hetes boritasara.
A 23 m szeles, 90100 cm magas foliaagvak szerepe cskken a paradicsomhajtatasban. A szellztetes, az
ntzes, a kezeles sok munkaert igenyel, nehezkes. Elssorban a haztaji termesztesben hasznalatosak.
A 7,5 m Iesztavolsagu foliasatrak a legter es a munkavegzes szempontjainak megIelelnek. Lehetve teszik a
Ites nelkli hajtatast, valamint a vesz-, az enyhe es a teljes Ites melletti termesztest is.
A nagy legter foliablokkok vasvazas hajtatoberendezesek, a vazszerkezeten elhelyezhetk az ntzes
szellztetberendezesek, valamint a Itcsvek is.
Fttt berendezesekben a kltsegek cskkentese vegett Ieltetlenl indokolt a kettos takaras. Az
energiaIelhasznalas tovabbi cskkenteset teszi lehetve a vizIggny (hydrosol), a vegetacios Ites es az
energiaerny egyttes hasznalata (TURI, 1985).
Hajtats
239
73. bra - Paradicsomhajtats fliastorban (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A Itetlen Iolias es a korai szabadIldi paradicsom kze idzithet a vaz nelkli Iolias termesztes. Ez 1520 cm
magas bakhattal hatarolt hidegagy, amelyet perIoralt vekony Iolia borit.
10.1.5.1. TALAJ-ELKSZTS, TPANYAGELLTS
Az alaptragyazas eltt az elz kultura maradvanyait el kell tavolitani, majd a talajIerttlenites es az esetleges
atmosas kvetkezik. Ezutan kerlhet sor a szerves es a mtragyak kijuttatasara, amelyhez Iigyelembe kell venni
a laboratoriumi talajvizsgalat eredmenyeit. A mtragyaadagolok a talaj tapanyagtartalmatol, a termeles
szinvonalatol, a helyi adottsagoktol is Iggenek (41. tabla:at).
A talaj
tapanyag-tartalma
25-os
mesz-ammon-saletrom
18-os
szuper-IoszIat
50-oskensavas
kali
Kicsi 90120 50100 220300
Kzepes 6090 050 150220
Nagy 030 0 0100
TALAJ-ELKSZTS,
TPANYAGELLTS
240
41. tblzat - A talajvizsglati eredmnyek alapjn javasolt mutrgyaadagok a
hajtatsban (g/m2)
A talajbiologiai Iolyamatok, valamint a vizes a levegIorgalom Ienntartasahoz a mtragvakon kivl s:erves
tragvat is kell adni. Ebbl altalaban 10, homokos talajon 20 kg/m2 elegend. A pentozanhatas kikszblesere
legalabb Iel evig erlelt istallotragya hasznalata celszer.
A tragya bedolgozasara megIelelbb az asogep, mint az eke, mert a talajszerkezet karosodasa vagy tmrdtt
eketalpreteg kialakulasa nelkl lazit. Az asas melysege 2535 cm. A szantast vagy asast Iogatolassal,
talajmarozassal es hengerezessel kell elmunkalni. Nitrogen alaptragyaval csak az ltetest kvet nehany het
szksegletet kell kijuttatni. Kismertek tuladagolasnak is ers vegetativ Iejldes es rossz ktdes a
kvetkezmenye.
FoszIor alaptragyaval a teljes tenyeszidre celszer ellatni a talajt. A kalium-alaptragyazaskor egyreszt a
vegetativ es generativ Iejldes aranyara, masreszt a kalium-magnezium viszonyara kell tekintettel lenni.
A hajtatasban a feftragva:asra sokkal nagyobb gondot kell Iorditani, mint a szantoIldi termesztesben. Ennek
oka egyreszt a talaj tapanyagtartalmanak az ntzes kivaltotta gyors valtozasa, masreszt az optimalis
viszonyoknak ksznhet nagyobb tapanyag-Ielhasznalas.
A Iejtragyazas egyik modszere a talajra kiszort mtragyak bedolgozasa es bemosasa. Ez gyakran nem
egyenletes eloszlasu, es az egyes tapanyagok kioldodasa sem egyIorma mertek. A masik modszer a tapoldatos
nt:es. Az ltetes utani tulzott vegetativ nvekedes megelzesere celszer a N:K aranyt 1:3, 1:4 szinten tartani.
Kesbb olyan mtragyakeverekek javasolhatok, amelyben a N:K arany 2:1 vagy 3:1. Amikor a Iels Irtk
viragai is lektttek, a N:K arany 1:1 legyen. A magneziumhiany megelzesere celszer kesersot hasznalni.
A tapoldatozasi rendszernek a hidrokulturas termesztesben van kzponti szerepe. A hidrokulturas termesztes
klnbz valtozatai (pl. a nyugat-europai gyakorlatban legelterjedtebb NFT tapoldatIilm rendszer)
alkalmazasakor optimalis tapanyag-sszetetelrl es -koncentraciorol gondoskodnak a paradicsom szamara.
10.1.5.2. SZAPORTS, PALNTANEVELS
A paradicsommagot Ierttlenitett Ia- vagy manyag ladakba vetik, majd a mag takarasa utan a vetest
Iungicidoldattal ntzik be.
A cserep-, illetve a tapkockaIldet a tltes, illetve a gyartas megkezdese eltt kell a palantanevelbe hordani,
hogy a tzdelesig a kell hmersekletet elerje.
A palantaneveleshez 14, 12 es 10 cm-es cserepeket hasznalnak (a legkorabbi lteteshez 14 cm-est). Tapkockabol
a korai hajtatashoz 10, a kesbbihez 7,5 cm-es meretek Ielelnek meg. Az ennel kisebb meretek csak Ites
nelkli hajtatasban hasznalhatok. Tapkockakesziteshez a nagyobb hajtatozemekben a nagy teljesitmeny
Dewa, a kisebbekben a mechanikus mkdes presek hasznalatosak.
Ujabban a tapkockas palantanevelesben is alkalmazzak az elcsiraztatott magvak veteset (Iluid-drilling).
A tapkockaba tzdelest szikleveles allapotban lehet kezdeni, es ket lombleveles korban be kell Iejezni.
A palantaneveles idtartama az idszaktol, a tapkocka meretetl Iggen 810 het. A palantak edzesenek akkor
van jelentsege, ha a Ioliasatorban a klimatikus Ieltetelek az optimalistol elter szinten vannak (pl. Ites nelkli
hajtatas).
SZAPORTS,
PALNTANEVELS
241
10.1.5.3. LTETS, TMRENDSZER
Ers, jol Iejlett, de nem elregedett palantak alkalmasak a kiltetesre. A talaj hmersekletenek a kilteteskor el
kell ernie a 1213 oC hmersekletet. Nem szabad melyen ltetni: a tapkocka teteje a betmdtt talajjal legyen
egy szinten.
A jobb eredes nagy IoszIortartalmu indito mtragyaoldattal (0,30,5 Tomasol, 0,30,5 l/t) segithet el.
Az ltetesi idpontok megvalasztasakor a rendelkezesre allo Ienymennyisegre, a nveny nvekedestipusara es a
tervezett ertekesitesi idpontra kell Iigyelemmel lenni (42. tabla:at).
Hajtatas modja ltetesi
idpontok
veghazi januar 520.
veghazi januar
20.Iebruar 10.
Folias Iebruar 10.20
Folias Iebruar
20.marcius 1.
Folias marcius 110.
Folias marcius 1020.
Ftes nelkli Iolias (ketts
takarassal)
marcius
20.aprilis 1.
Ftes nelkli Iolias aprilis 110.
Vaz nelkli Iolias aprilis 115.
veghazi es Iolias (szi
hajtatas)
julius
10.augusztus 10.
42. tblzat - A hajtatsban hasznlatos fbb ltetsi idpontok
A tul korai, illetve a kesi kiltetes egyarant hiba. Az elbbi esetben tulzott lesz a vegetativ Iejldes. A tul kesi
kiltetes palanta elvenl, s ezt nehez nvekedesnek inditani.
A tenves:terlet Igg a Iajtak nvekedesi tipusatol. Folytonos nvekedes Iajtakbol negyzetmeterenkent 2,53,0
nveny ltetese ajanlott. Ezt ikersoros ltetessel, 90604555 cm-es elrendezes teszi lehetve. A 78. Irtnel
zarodo, ers nvekedes determinalt Iajtakbol 45 t/m2 (pl. 804040 cm), a gyengebb nvekedes
determinaltakbol 56 palantat ltessnk negyzetmeterenkent (pl. 804030 cm). A Ioliasator szelere mindig
egyes sor kerljn, mert a szelen az ikersor nehezen kezelhet.
LTETS, TMRENDSZER
242
A tamrendszert a nvenysorok Ielett kiteritett 2,53 mm atmerj horganyzott drotok es az ezeket
keresztiranyban alatamaszto ersebb huzalrendszer kepezi. A nvenyek Ielktzesehez polipropilen zsineg a
megIelel, amit alul lazan a nvenyre ktznek, a Iels huzalon csuszoktest alkalmaznak. A hajtas
Ilvezetesekor a nvenyt kell a zsineg kre tekerni, a megkezdett csavarasi iranyt tartva. A csavaras srsege
akkor jo, ha minden viragzat Iltt kvetkezik.
Kisebb Ioliasatrakban hasznalhato a svenves modszer. A tamrendszert a sorok iranyanak megIelel harom
drothuzal kepezi, ehhez nvenyenkent 23 hajtast ktnek, es a Ilsleges kacsokat rendszeresen eltavolitjak
(BALAZS, 1976). A koraisagbol szarmazo tbblet arbevetel a nagyobb kezimunka-raIorditast ellensulyozza (74.
abra).
74. bra - A svnyes termeszts kialaktsnak mdja
A termeskteshez Iontos a paratartalom szabalyozasa, ami a szoroIejes ntzberendezes rvid mkdtetesevel
vagy a nvenyekre iranyitott vizsugarral oldhato meg. Ez (a regi termesztesi gyakorlatban szokasos megoldas) a
nvenyek mozgatasa reven a viragpor bibere jutasat is elsegiti. A ktdeshez szkseges optimalis paratartalom
70.
10.1.5.4. NVNYPOLS
Kacsozs. Az oldalhajtasok rendszeres eltavolitasanak az a celja, hogy ne vonjanak el tapanyagot a nvenytl.
Hetenkenti kacsozas eseten nvenyenkent atlagosan 3 oldalhajtast kell letrni. Ebben az esetben nem nnek
810 cm-nel nagyobbra.
A determinalt Iajtak kacsozasa abban az esetben okoz gondot, ha klnbz ers krnyezeti hatasokra (tul
alacsony hmerseklet, levenlt palanta stb.) a Ihajtasa a 23. Irtnel lezar. Ekkor a legersebb oldalhajtast kell
meghagyni es Ihajtaskent kezelni. A lezart Ihajtason a nvekedes egyensulya vegett csak egy Irt
maradjon meg.
A levelezs vegrehajtasaban szinten a rendszeresseg a dnt (kethetente 34 level). A levelezes akkor kezdhet,
ha a nveny elerte a 90100 cm-es magassagot. A leveleket mindig a levelezes idpontjaban er Irtnel ket
Irttel Ieljebb szedjk. A mvelet utan a nvenyeken 7080 cm magasan maradjon lombIellet. Fontos, hogy
minel kisebb legyen a sebIellet, ehhez a nyelenel megIogott levelet erteljes, IlIele ranto mozdulattal kell
letrni.
A levelezes hatekonyabba teszi a nvenyvedelmet (gyorsabb a Ielszaradas, ezert kisebb a gombas Iertzesek
veszelye), es Iokozza a koraisagot.
NVNYPOLS
243
A kisebb lombIellet determinalt Iajtak levelezesekor ovatosan kell eljarni. A nvenyeken mindig maradjon
1012 kiIejlett level. A hajtas Irttel zarodasa utan a levelezest be kell Iejezni. Oszi hajtataskor tbbnyire csak
az also, sargulo es a beteg leveleket kell eltavolitani.
A tetejezs a Ihajtas visszacsipese, amely a hajtatas beIejezeset hatarozza meg. Az utolso szedes idpontja
altalaban julius 10. es 20. kztt van, ettl negyven napot kell visszaszamolni. Oszi hajtatasban ez az idtartam
5060 nap. A tetejezes segiti a Iels Irtk ktdeset es az eresleIutas Ielgyorsulasat. A kacsozast es a levelezest
a tetejezest kveten is Iolytatni kell.
A ktds elsegtse tbb munkaIolyamatot Ioglal magaban, mint arra a korabbiakban utaltunk (megIelel
tapanyagellatas es ntzes, kell paratartalom, zldmunkak). Itt azokra a tenyezkre hivjuk Iel a Iigyelmet,
amelyek a termesktdes nagyon bonyolult biologiai Iolyamatat segitik el.
Az eredmenyes termesktes menete a kvetkez: megIelel mennyiseg es eletkepes viragpor kepzdik, a
viragpor a Iogadokepes bibere jut, a megtermekenyites lezajlik es megindul a bogyokepzdes.
A leggyakoribb gond, hogy a viragpor nem jut a bibere. Ez vibrator hasznalataval kszblhet ki. A viragpor
34 naponkenti deleltti vibralasa a leghatasosabb. A nvenyek vagy a Iels drot tgetese kevesbe
hatekony (43. tabla:at).
KezelesBogyo/nveny Atlagos
bogyotmeg (g)
I. osztalyu
termes ()
Vibralas34 66 92
Kontroll 23 51 67
43. tblzat - A vibrls hatsa tavaszi veghzi hajtatsban
A masik modszer a ktdest elsegit keszitmenyek (pl. Ujotin) hasznalata.
Ha a viragpor kepzdese vagy a megtermekenyites Iolyamata gatolt, Ienyhianyra, hmerseklet-elteresre vagy
szellztetesi hibara godolhatunk.
A fny minel teljesebb kihasznlsa vegett trekedni kell arra, hogy az vegIellet allandoan tiszta legyen. A
legkorabbi lteteseknel szamitasba jhet a Ieher Iolias talajtakaras, amely a Ienyvisszaverdes kvetkezteben
jobb Ienykihasznalast tesz lehetve.
A hmrsklettarts azert Iontos, mert a termesktes emlitett lepesei kivetel nelkl hmerselet-igenyesek, a tul
alacsony (ejszaka 13 oC alatti) vagy magas (ejjel 21 oC, nappal 32 oC Ieletti) hmerseklet gatlo hatasu a
ktdesre (lasd elettani jellemzes). A kedveztlen hmerseklet (sokszor egyeb tenyezkkel egytt)
rendellenessegeket okoz (44. tabla:at).
Hajtatas es virag Bogyo
Tnet Ok Tnet Ok
Tul nagy level,
vastag szar
H magnelkliseg
(parthenocarpia)
H (P)
NVNYPOLS
244
Hosszu izkz,
vekony szar
H deIormaltsag,
gerezdesseg
H
Levelpdrdes H (P) regesseg H
Virag- es
termeselrugas
H (F) repedes H (V)
vagyH (P)
Szaraz ktdes H vagyH
(P)
zldIoltossag H
Frtelagazodas sok
viraggal
H sargatalpassag H vagy H
Kocsanytres H ( S)
44. tblzat - A kedveztlen hmrsklet hatsra kialakul rendellenessgek okai a
paradicsomhajtatsban
Jelmagvara:at: H: hmerseklet; V: vizellatas; P: paratartalom : alacsony; : magas; F: Ieny; S: talaj sotartalma
A szellztets meg a megIelel hmerseklettartas eseten is Iontos, mert altala cskkenthet a tul nagy
paratartalom es nvelhet a szen-dioxid-szint. A CO2-adagolas elsegiti a ktdest (mas kerdes ennek kltseges
volta). A szellztetes klnsen akkor a legIontosabb, amikor a nvenyek mar kitltik a Ioliahazak legteret.
Oszi hajtatasban a termesktessel altalaban nincs gond. Mire a Ienyhiany jelentkezik (oktober vege), mar
elvegeztek a tetejezest.
10.1.5.5. SZEDS, RSGYORSTS
A hazai piacra kocsany nelkl szedik a paradicsomot, bar a kocsanyos paradicsom hosszabb ideig tarolhato. A
szedesi Iazis a rozsaszin-halvanypiros allapot. A mveletet a reggeli orakban celszer vegezni, amikor a bogyo
hmerseklete meg alacsony. Ezaltal kisebb az ertekesitesi tmeg- (suly-)veszteseg es lassubb az utoeres.
A hagyomanyosnak tekinthet 23 bogyorekesz Iajtak termeset nem szkseges osztalyozni (csak a mereten
aluli es deIormalt bogyokat kell eltavolitani). A nagy bogyoju Iajtak terjedesevel varhatoan Ielmerl az
osztalyozas igenye.
Szallitasra, csomagolasra a Iarekesz a legelterjedtebb, a manyag jelentsege nvekedben van.
A paradicsombogyoban termeld etilen gyorsitja a bogyoerest. Az etilen mesterseges adagolasaval a Iolyamat
sebessege nvelhet. A korai veghazi es Iolias hajtatasban a szert a Irtre permetezve segitik az erest. Ha az
utolso hetekben leszedett aru mennyisegenek nvelese a cel, az allomany teljes lombIelletet le lehet permetezni
(az utolso szedes eltt 1416 nappal) RollFruct 0,20,3-os oldataval (1000 l/ha).
10.1.6. konmia
SZEDS, RSGYORSTS
245
A szntfldi termeszts jvedelmezsege sok tenyez (termelesi, Iorgalmazasi es kzgazdasagi) egyttes
hatasara alakul ki.
A fvedelme:oseg alacsony szintje a termelk csekely anyagi erdekeltsege, a Iorgalmazas nehezkessege, a
termeles mszaki elmaradottsaga miatt Iellep kis termesmennyiseg kvetkezmenye. A termeles dnten kezi
munkaerre epl (a letszam ersen cskken). A szakszer munkavegzes nem teljesen megoldott, st a gepesites
sem. Meg kell jegyezni, hogy vannak zemek, ahol a paradicsom eredmenye eleri vagy meghaladja a
mezgazdasagi nvenyek eredmenyet.
A termeles gazdasagossaganak vizsgalatakor a termek elallitasahoz Ielhasznalt kltseg es a termelesi ertek
viszonyat kell megvizsgalni.
A termelesi ertek a penzben kiIejezett hozam, amelynek a termelesi kltsegekhez viszonyitott nagysaga mutatja
a jvedelmezseg vagy veszteseg merteket. A termelesi erteket vagy arbevetelt a termes mennyisege es az arak
alakulasa hatarozza meg.
Az atlagtermesek a termelesi krlmenyektl es az zem termelesi szinvonalatol Iggen jelentsen elterek. A
termelesi ertek masik dnt eleme a Ielvasarlasi ar, amely a Ielhasznalasi celtol es idponttol Igg. Ez egyreszt a
Ielhasznalasi modtol (csemegeparadicsom, vegyes, darabos savanyusag vagy sritmeny-alapanyag), masreszt a
minsegtl (szin, szarazanyag) Igg.
A Iriss Iogyasztasra ertekesitett paradicsom ara meghaladja a konzervipari paradicsomet. Itt tovabbi modosito
tenyez, hogy az arut kzvetlenl a Iogyasztok vagy viszonteladok vasaroljak meg. Az export szinten kihatassal
van az arak alakulasara.
A nvnyhzi s futtt flia alatti hajtats jvedelmezseget elssorban a termelesi kltsegek hatarozzak
meg.
A termelesi kltsegek legIontosabb tenyezje a Ites, amelynek reszaranya tbb mint 60. A Ielhasznalt
energiaIorrasok kzl a szen a legdragabb, ezt kveti az olaj, a gaz es a termalviz. Termalviz eseteben az 1
m3-re es Itesi kltseg mintegy tizede a szentzelesenek.
A Ittt Iolia alatti termeles azert olcsobb a nvenyhazinal, mert beruhazasi igenye kisebb.
A futs nlkli flia alatti hajtatsban a Ielhasznalt kltseg legnagyobb tetele a Iolia es a bordazat
beszerzese.
Kedvez jvedelmezsege kvetkezteben a regebben jelents korai szabadIldi termesztes visszaesett.
10.1.7. Magtermeszts
A paradicsommag-termesztesnek harom tipusa ismert.
Konstans faftak a belfldi vetomagigenv kielegitesere. az allamilag elismert es szaporitasi engedelyt kapott
Iajtak vetmag-elallitasa a belIldi szkseglet kielegitesere. Az igenyek Ielmerese alapjan a Zldsegtermesztesi
Kutato Intezetben, illetve Ielgyeletevel elit magot allitanak el.
Konstans faftak klfldi igenv kielegitesere. egyreszt magyar Iajtak termelteteset jelenti olyan gazdasagokban,
amelyeknek lenyer allomasuk van. Masreszt klIldi cegek Ikent regi Iajtaibol allitjak el a magot.
Hibrid faftak magtermes:tese. Ikent hazai hajtatasi es korai szabadIldi termesztesre alkalmas hibridekre
vonatkozik, melyeket a ZKI-ben vagy annak Ielgyeletevel allitanak el. Csekely mertekben klIldi cegek
reszere is vegeznek bertermesztest.
Magtermeszts
246
10.1.7.1. KONSTANS FAJTK MAGTERMESZTSE
A technologia azonos a szantoIldi termesztesevel. Itt a klnbsegekre mutatunk ra:
a) szigorubb az eliras az elvetemenyt illeten. Nemcsak a Solanaceae csaladba tartozo Iajok, hanem a
kabakosok (uborka, dinnye, tk), st a lucerna sem lehet elvetemeny;
b) a Iejtragyakent hasznalt mtragyakeverek IoszIordominans legyen. SOMOS (1971) az els Iejtragyazasra 140
kg/ha szuperIoszIatot, 20 kg/ha ammonium-nitratot s 40 kg/ha kalium-kloridot javasol. A kvetkez
Iejtragyazaskor a IoszIordominancia Ienntartasaval a nitrogen es a kalium nvelese indokolt: 100 kg/ha
szuperIoszIat, 40 kg/ha ammonium-nitrat es 60 kg/ha kalium-klorid;
c) szigorubb a kvetelmeny a gyomossagot es az egeszsegi allapotot illeten. Az ers gyomossag es a szabvany
treshatarat meghalado virusos, gombas es bakteriumos megbetegedes kizaro ok. Manapsag klnsen a
bakteriumoktol kell tartanunk (Pseudomonas tomato, Corynebacterium michiganense). Ez termeszetesen a
gyomirtasi es vegyszeres vedekezesi technologia meg szigorubb betartasat igenyli;
d) tekintettel kell lenni a mag minsegere, elssorban a csirazasi szazalekra. Nehany korai Iajta es a gepi
betakaritasu Iajtak magja mar a bogyoban csirazasnak indulhat, ezert a jo minseg vetmag elallitasahoz
tbbszri szedesre van szkseg.
Az izolcis tvolsgot illeten elterek a velemenyek. Tekintettel arra, hogy a paradicsom nbeporzo nveny,
es az idegen beporzas veszelye nalunk nehany ezrelektl 1-ig terjedhet, a vonatkozo szabvany 4 m-es
Iajtavalaszto utakat ir el.
A szantoIldi szelekcikat olyan Iejlettsegi allapotban kell vegezni, amikor az elter tulajdonsagu egyedek
biztonsaggal eltavolithatok.
A levelzet es a lomb alapjan akkor kell szelektalni, amikor a nveny meg nem bukott szet a ktdtt termes
tmegetl.
A termesktdestl az eresig a bogyotulajdonsagok (a rekeszek szama, alak, nagysag, a bogyovall szine,
kocsany, bogyoszin) alapjan lehet szelektalni. A nvekedesben elmaradt, a virusos vagy beteg tveket az
allomanybol el kell tavolitani.
A magterm tablak a tenyeszid Iolyaman tbb szemlben reszeslnek. Az ellenrzesek ideje az els ktesek
kiIejldesekor es a 70-os ereskor van. A nvenyved allomasok szakemberei a szuperelit es exportra szant
tetelek egeszsegi allapotat vizsgaljak.
A szemle soran a nemesitett Iajta olyan tulajdonsagait vizsgaljak, amelyek a szantoIldn biralhatok, kesbb a
vetmagon mar nem (kiegyenlitettseg, Iajtatisztasag, gyomossag, mintaterenkenti betegseg stb.).
Nemesitett vetmagkent vizsgalatra bocsatani, Iemzarolni, Iorgalomba hozni, illetve elvetni csak a szantoIldi
ellenrzes soran alkalmasnak minsitett, nemesitett Iajta magtermeset szabad.
A nemesitett vetomag s:aporitasi foko:atai paradicsom eseteben a kvetkezk: a IajtaIenntartas eredmenyekent
nyert szuperelit magbol allitjuk el az elit Iokozatot, amely egyreszt a hazai arutermesztes vetmagszksegletet,
masreszt az export anyamagigenyt elegiti ki.
Kln kell szolnunk a hazai Iajtak terjedeserl klIldn, amely az utobbi evek nemesiti munkajanak
eredmenye (FARKAS, 1984). Nyugat-Europa, Kzel-Kelet es AIrika egyes orszagai nagy mennyiseg magot
exportaltak az 198286. evekben. A klIldi cegek nalunk termeltetett Iajtainak nagy resze nem Ielel meg sem a
magyar termesztestechnologianak, sem az ipar minsegi kvetelmenyeinek. A magyar Iajtak export celu
vetmagtermesztese igy mind a termelnek, mind az iparnak hasznos (Mobil, Korall, K. 549, Uno, Zmk stb.).
HIBRIDMAG-ELLLTS
247
10.1.7.2. HIBRIDMAG-ELLLTS
A hibridek Iokozott termesztesbe vonasa az ismert biologiai elnykn (jobb ktdes, koraibb es nagyobb
termes, jobb minseg) kivl a magtermeszt cegeknek is Iontos (a szlk kezbentartasaval megoldhato a
Iajtavedelem). A hajtatasban kizarolag hibrideket hasznalnak vilagszerte, s ugyanilyen jv var a szantoIldi
termesztesre is (KaliIorniaban 1986-ban az sszes termIellet 3050-an hibrideket termeltek!).
A hibridmag-elallitas Ieltetelei a kvetkezk: megIelel klimatikus adottsagok, olcso munkaer, korszer
technologia.
Klimatikus adottsagaink nem tulzottan kedveznek a szabadIldi hibridmag-elallitasnak (szarazsag, kis
paratartalom, hideg ejszakak). Biztonsagosabb a Itetlen Iolias termesztes, ami viszont kltsegnvel tenyez.
Technologiank tbb tekintetben Iejlesztesre szorul (tapanyagellatas, pollengyjtes, beporzasi technika). Ennek
Iontosabb mozzanatai a kvetkezk:
a) anva- es apanvenvek kiltetese, szkseg szerinti szelekcioja. Aranyuk az apanvenynek pollentermel
kepessegetl Iggen valtozo, leggyakrabban 1:3. Az apanvenyek viragzasat 12 hettel elbbre allitjuk be;
b) kas:tralas, vagyis az anya portokjainak eltavolitasa a viragIejldes meghatarozott idszakaban;
c) pollengvftes. a szikkasztott portokokbol kezzel trtenik. A korszerbb elektromos szerkezetek, rlk
alkalmazasa meg mindig csak kiserleti szinten van;
d) bepor:as. hagyomanyos modon, krmre juttatott pollen segitsegevel trtenik;
e) a bepor:ott virag fellese. a cseszelevelek visszacsipeset alkalmazzuk.
A hibridmag-elallitas jelents kezimunkaer-Ielhasznalast, nagy szakertelmet es lelkiismeretesseget igenyl
munka. Az anyanvenyek egyszarasra nevelesevel a beporzasi idszak szethuzhato (4050 nap), a svenyes
elrendezes eseten rvidebb ideig tart a magelallitas. Jol begyakorlott dolgozo 8001200 anyanvenyen kepes
magot elallitani.
A magkihozatal kisebb, mint a konstans Iajtake (1,53,5 ezrelek).
Az elallitott hibridmag ertekmerje a hibridarany, amelyet biztonsagosan recessziv csiranveny jelleg
anyanveny hasznalata eseten lehet kimutatni, ez viszont nemcsak a hibridarany megallapitasat, hanem az
ntermekenylesbl szarmazo nvenyek csiranvenykori szelektalasat is lehetve teszi. Ez 100-os
hibridallomanyhoz juttatja a termelt. Ilyen hibridek a K3 es a Tini. A hibridmag-elallitas kltsegeit es
biztonsagat nvel, lehetseges alleleket a 45. tabla:at tartalmazza.
Gen Csoport Hatas
ms1-42 valodi himsteril termekenyitkepes pollen nem kepzdik
sl1-6,
ps1-2
Iunkcionalis
himsteril
a portokcs Ielrepedese gatolt
ex, dl helyzeti
himsterilitas
a pollen bibere jutasa gatolt
ah, a,
aa
jelzgen az ntermekenylt anya csiranveny korban
kimutathato
HIBRIDMAG-ELLLTS
248
bs1-2 endospermium Xenia
tl auxotroI az anya eletben maradasahoz
thiamin-permetezes szkseges
45. tblzat - A paradicsom-hibridmag ellltsban felhasznlhat alllek
10.1.7.3. VETMAGKINYERS, -KEZELS
A magnyeres munkaIolyamatai: magelvalasztas, tisztitas, csavazas es szaritas.
Magelvalasztaskor a magot egyIokozatu passzirozoval vagy zuzo-magozo geppel elklnitik a kocsonyas
anyagtol es a placentatol. Zuzo-magozo gep hasznalatakor nem szkseges erjesztes.
A mag tis:titasa, azaz a magkocsonya lemosasa vizzel trtenik.
A mag csava:asa jelenleg savas blitest (bakteriumok ellen) es lugos mosast (dohanymozaik virus ellen) jelent.
A s:aritas vizes blitest kveten centriIugalassal kezddik, majd 3638 oC-on allitjak be a mag 14-os
viztartalmat.
Meg kell jegyezni, hogy a jobb minseg vetmag kinyerese vegett a vetmagcegek mind a hasznalt gepeket,
mind a mveleteket Iolyamatosan korszersitik.
A szaritas soran kisse sszetapadt magokat szitan atdrzslik, majd rostaszelelvel tisztitjak.
A magtermeles mennyisege Iajtankent elter. A nagy bogyoju, sokrekesz Iajtakbol 23,5 ezrelek, a 23
rekesz Iajtakbol 46 ezrelek, a kemeny vagy hosszukas tipusuakbol 1,22 ezrelek a magkihozatal.
A Iemzarolt vetmag reszletes minsegi kvetelmenyeit szabvany rgziti.
10.2. tkezsi paprika
(Capsicum annuum L.)
Az etkezesi paprikat nem soroljak a vilag elelmezeseben Iontos nvenyek kze, de meg jelents
zldsegnvenynek sem mondhato. Magyarorszagon, Kzep-Europa magyarok lakta terletein es innen
elterjedve mas videkein is az etkezesi paprika neptaplalkozasi cikknek szamit.
Jellegzetesen magyarnak tekinthet:
a Ieher termesszin tipusok dnt tbbsege a termelesben,
a termelt tipusok igen gyors Iejldesi sebessege,
a nagy (10 kg Ieletti) egy Ire juto Iogyasztas,
VETMAGKINYERS,
-KEZELS
249
a nyers paprika szerepe az etkezesben.
Klnsen Iigyelemremelto, hogy az etkezesi paprika magyar specialitasanak es kiemelked szerepenek
kialakulasahoz rvid 100 evre volt szkseg. Igaz, hogy a KOLUMBUSZ KRISTOF hajojan 1494-ben DIEGO
CHANCA hajoorvos altal Europaba hozott paprika mar 1570-ben ZRINYI MIKLOS nevelanyja, SZECHY
MARGIT kertjeben is ismert volt, majd ezt kveten Iszerpaprikakent a hosszu, hegyes tipus oriasi karriert
Iutott be Magyarorszagon, megis, az ,etkezesi paprika-tipusok a 19. szazad vegeig ismeretlenek voltak nalunk.
Az els nagy bogyoju (Kalinkoi, Varnai), paradicsom alaku es kosszarvu tipusokat a trk megszallas ell
Magyarorszagra teleplt bolgar kerteszek hoztak be a 19. szazadban. Az etkezesi paprikat a bolgarok az
akkoriban Iorradalmian uj es igen jol kidolgozott technologiaval egytt maguk terjesztettek el az orszagban, a
bolgar termesztes igen sok akkori elemet a mai napig rzik a magyar termesztesi modszerek.
A mintegy 200 ezer tonna evi ssztermessel Magyarorszag a vilag tiz legnagyobb termelje kztt van. Nalunk
nagysagrendileg tbb paprikat Kina termel, t pedig Nigeria kveti a vilagranglistan. Mindket orszagban igen
kicsik a termesatlagok, s specialis, tbbsegkben apro termes paprikakat termelnek. A legmagasabb
termesztesi szinvonalat Hollandia es Olaszorszag erte el. Hollandiaban 10 honapig tarto hajtatassal 1520 kg/m2
termest takaritanak be, Olaszorszagban a szabadIldi orszagos termesatlag 24 t/ha. Nalunk a legnagyobb
1215 kg/m2 termesatlagokat a 78 honapos, un. hosszu tartamu termesztessel erik el, a szabadIldi orszagos
atlagtermes 12 t/ha krl van. Tudnunk kell azonban, hogy ahogyan Nigeria kis termesatlagaibol az oriasi
Iajtaelteresek miatt nem kvetkeztethetnk a technologia elmaradottsagara, ugyanugy a magyar Ieher Iajtak
klnleges igenyessege sem teszi lehetve az sszehasonlitast az olasz termesztesi eredmenyekkel.
A Magyarorszagon megtermelt evi 200 ezer tonna etkezesi paprikabol:
tartositasra kerl 85 ezer tonna
(43),
a Iriss export 15 ezer tonna
(7),
a Iriss hazai
Iogyasztas
100 ezer tonna
(50)
mennyiseggel veszi ki a reszet.
A tartositott es a Iriss export altal igenyelt mennyisegnek kb. 50-a, a Irissen Iogyasztott mennyisegnek
mintegy 15-a paradicsompaprika, a tbbi tbbsegeben Ieher szin, edes. Az sszetermes 10-a csips.
Az 1980-as evekig Magyarorszag paprikaszksegletenek 80-at szabadIldi nagyzemi tablakon termeltek
meg. A termesztes munkaer- es jvedelmezsegi gondjai miatt az 1980-as evektl az alkalmazott technologiak
aranyaban nagy valtozas kvetkezett be. Az idkzben kidolgozott, un. hosszu tartamu (Iolia alatti hajtatassal
indulo, novemberig tarto) termesztes Iajtatechnologia kombinacioja kiemelked termesatlagokat jelentett. Igy
az 1980-as evektl az ssztermesnek csaknem Ielet mar ez a termesztesi mod adja, potolva a nagyzemi
szabadIldi etkezesi paprika terletenek 50-os cskkenesebl kvetkez termeskiesest (46. tabla:at).
GAZDASGI JELENTSGE
250
1960-as evek 1980-as evek
ezer
tonna
ezer
hektar
ezer
tonna
ezer
hektar
SzantoIldi termesztes 160 11 80 7
Hosszu tartamu es hajtatott
termesztes
10 0,5 80 2
Hazikerti termesztes 30 3 40 3
sszesen 200 14,5 200 12
46. tblzat - Az tkezsipaprika-termels szerkezetvltozsa
Az etkezesi paprika jelents, reszben kiaknazatlan exportlehetsegeket rejt magaban. A Ieher szin magyar
paprika igen jo arral Iizetett, klnleges csemegenek szamit tlnk nyugatra es eszakra. Az export nvelesenek
legnagyobb akadalya a nagy termelesi kltseg.
,A magyar nep kedvez egeszsegi helyzetenek egyik oka a nagy paprikaIogyasztas, mely az egyoldalu
taplalkozas (kenyer es szalonna) hatranyait kikszbli (SZENT-GYRGYI ALBERT).
Az etkezesi paprika Iriss vagy Ieldolgozott Iormaban egesz evben megtalalhato a magyar etrendben. A korai es
az szi hajtatas reven Iriss allapotban is barmikor Iogyaszthato, megis novembertl Iebruarig a Iriss paprikat
kevesen igenylik. A tavaszi honapokban elssorban kedvez etrendi hatasa es intenziv izei miatt Iogyasztjak,
marciusaprilisban inkabb a zld szin, csips vagy enyhen csips Iajtakat keresik a piacokon, majd
Iokozatosan a csipssegmentes Ieher Iajtak veszik at a dnt szerepet. Julius vegetl szig tmegeben is jelents
alkotoja eteleinknek. A hazai Irisspaprika-Iogyasztas Iejenkent 10 kg krl van.
A nyers paprikan es a hazilag keszitett magyar lecson kivl keves olyan paprikakeszitmenynk van, amely nagy
mennyisegben is ehet. Sajnos a ,salata jelleg paprikaetelek Iogyasztasara mas allamok jobb peldakat
szolgaltatnak.
A paprika szamunkra legIontosabb alkotoresze a C-vitamin, amelyet atlagosan 150250 mg/100 g
mennyisegben tartalmaz. Felntt ember napi C-vitamin-szkseglete 20 mg.
C-vitamin-tartalom a klnbz paprikakban:
Tbb kevesebb
zld Iajtak Ieher Iajtak
apro
bogyojuak
nagy
bogyojuak
TPLLKOZSI
JELENTSGE
251
szabadIldi hajtatott
biologiai
erett
gazdasagilag
erett
A paprika a C-vitamint 0,2 mg P-vitaminnal egytt tartalmazza, ami Iokozza a C-vitamin biologiai hatasat.
Az erett piros paprika megkzeliten a sargarepaval azonos mennyiseg karotint tartalmaz, tbb vizsgalat
atlagaban 10 mg/100 g-ot.
A paprikaban talalhato B1-, B2-vitaminnal Iedezhet egy Ielntt ember szkseglete.
A kaps:aicinoidok tbb kapszaicinkomponensbl allo, csipsseget ado anyagok. Kis mennyisegben a nem
csips Iajtakban is van kapszaicin 250500 g bogyonkent, a csips Iajtak bogyoi 1000 g Ielett tartalmazzak.
A kapszaicin etrendi hatasa ismert, nagy mennyisegben erzekeny gyomruaknak art. Ertagito hatasanal Iogva
gyogyszer-alapanyagnak is hasznaljak. Bizonyos tipusu IejIajasoknak jo ellenszere.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a paprikatermesben a szokasos tapanyag-utanpotlasi modszerek mellett nincs
karos szint Ieletti nitratIelhalmozodas.
Az egyes klnsen a regebbi es pl. a bolgar Iajtak igen vastag hejuk (tbbreteg kutinlerakodas az
epidermisz es a hipoderma sejtsorai kztt) miatt nehezen emeszthetk. Az uj paprikak (pl. Feherzn) csak egy
sejtreteg kutint tartalmaznak, ezeket epebantalmakban szenvedk is Iogyaszthatjak.
A paprika igen Iontos beltartalmi anyagai javareszt nem nemesiti munka, nem tudatos szelekcio eredmenyei,
hanem a Iaj rkltt jellemzi, valojaban a vasarlok motivalasaban nem is jatszanak kzvetlen szerepet. A
klsleges minsegi mutatok (szin, alak, husvastagsag) es az etrendi szokasok, sajatos izanyagok azok, amelyek
a taplalkozasunkban a paprika mennyiseget ma meghatarozzak.
sajtossgai
A paprika a Solanaceae csalad tagja. A Magyarorszagon termesztett valamennyi etkezesi es Iszerpaprika-Iajta
a Capsicum annuum Iajba tartozik. A Capsicum nemzetsegben 2030 paprikaIaj talalhato, ezek tbbsegkben
vad tipusok. Kzep- es Del-Amerikaban a C. chinense, a C. frutescens, a C. pubescens es a C. baccatum var.
pendulum Iajok termesztett valtozatai, Iajtai is ismertek es jelentsek.
A legujabb Iajtakban tbb olyan gen is talalhato, amelyek Iajhibridizalas utjan erkeztek a C. annuum tipusokba.
Igy a dohany mozaik virus negy eddig leirt alleljat negy klnbz Iaj adta (az L1-et, a Capsicum annuum, az
L2-t a C. Irutescens, az L3-at a C. chinense, az L4-et a C. chacoense).
A Capsicum nemzetsegbe tartozo Iajok kztt lagy szaru, egy- vagy tbbeves nvenyek es Iasodo szaru
Ielcserjek talalhatok. A nalunk termesztett C. annuum az itt honos technologiakkal egyeves nveny.
Rendszertana, nvnytani s
Iettani sajtossgai
252
Csranvny. A paprika csiranvenye Igykerbl (ezen Iiatal oldalgykerekbl), szik alatti szarreszbl
(rendszerint antocianint tartalmaz), ket hosszukas sziklevelbl all. A csiranveny jellegzetesen setapalcaszer
alakzatban kel ki, a maghejat a Ildben hagyva (rendellenes, kedveztlen csirazasi krlmenyekre utal, ha a
maghejjal egytt jn a Ielszinre a csira). Egyes Iajtak sziklevele estere Igglegeshez kzeli helyzet lesz
(Feherzn), altalaban azonban vizszinteshez kzeli helyzetek.
Gykr. A bolygatatlan (pl. helyre vetett) paprika Igykeret, azon egyenletesen oldalgykereket Iejleszt. A
Iiatalon megserlt Igyker (tzdeles, atltetes utan) egyenrangu oldalgykerek tmeget Iejleszti ki, ezert az
atltetett paprika gykerzete bojtgykerhez hasonlit. Az atltetes utan az uj gykerek a Igyker ket szemkzti
oldalan Iggleges sorban Iejldnek ki (sikban allnak).
A gykerek tbbsege a talajIelszin kzeleben, helyre vetett paprikan 1015 cm-rel melyebben helyezkedik el.
Hajtsrendszer. A termesztett Iajtak a hajtasrendszer alapjan ket tipusba oszthatok, eszerint Iolytonos
nvekedeseket es csokrosakat (determinaltakat) klnbztetnk meg.
Fiatalkori vegetativ nvekedese Iolyaman altalaban a 910. levelnodusz kiIejleszteseig mindket tipus elagazas
nelkl nvekszik, amig az els virag- vagy bimbokezdemeny meg nem jelenik es ezzel egytt ket agat nem
Iejleszt.
A folvtonos nvekedes Iajtak altalaban ketszer ket elagazasig Irts jellegen nvekednek, az igy kialakult
negy agon pedig bogas jellegen nvekednek tovabb, azaz minden ujabb noduszon egy viragot, egy tovabb
nv es egy tovabb nem nv agat Iejlesztve.
A csokros Iajtak kepesek egy noduszon egynel tbb viragot (csokrot) Iejleszteni, es a Irts, illetve bogas
agrendszer nvekedeset ezen a noduszon leallitani. Ettl kezdve az eddig kialakult agrendszer idsebb reszei
Iejlesztenek ujabb, rvid szartagu, tovabb nem nv elagazasokat, altalaban tbbesevel allo viragokkal. Az,
hogy hanyadik elagazasszinttl valik csokros jellegve a determinalt nvekedes nveny, a krnyezeti tenyezk
vegetativ nvekedest beIolyasolo hatasatol is Igg.
Levl. A paprika levele ep szel, nyeles, hegyesed, kerekded vagy nyujtott ovalis alaku. A level szine a termes
szinehez igazodik, a stetzld termesek levele stetzld, a Ieher termeseke vilagoszld. Vannak uj Ieher
Iajtak, amelyeket a kedvezbb ellenallast hordozo stet levelszinre nemesitettek (Tizenegyes).
A Iolyton nv Iajtak egysegnyi leveles szartmege sajat tmegevel megkzeliten azonos tmeg termest
allit el, a csokrosoke a negyszereset.
Virg. A viragok ketivaruak, 5 (8) szirmuak, Ieherek (C. annuum), tvknel sszeIorrtak. A porzok szama 5
(8), szink lila (,al mutans Iajtakon sarga). A porzoszalak tvenel mezIejtk vannak. A term alakja es szine
a termestipusokhoz megkzeliten igazodik, bibeszalban es bibeben vegzdik. A bibeszal hossza genetikailag
meghatarozott. A virag nbeporzo, Iakultativ (rovarok altal kzvetitett) idegen beporzassal. Tbb kiserleti
megIigyeles szerint az idegen beporzas merteke egymassal erintkez sorban, egymas melletti nvenyek kztt
2530, kzeli, de egymassal nem erintkez (szomszedos sorok kztti) nvenyek eseteben 510. A tavolsag
nvekedesevel az idegen beporzas eselye rohamosan cskken, 50 m Ielett megsznik.
Terms. A paprikanak bogvotermese van. Valamennyi resze gazdasagi es termesztesi szempontbol jelents. A
bogyotermes alkotoreszei: termesIal (sszentt termlevelek), kzponti oszlop a magokkal, rekeszIalak (vagy
erek), csesze, kocsany.
A termesIal a Iajtara jellemz alaku termesreget hatarolja, a bogyo legIontosabb ertekalkoto resze
(,husvastagsag). A termesIalat a klvilag Iele az egy sejtsoru epikarpium (epidermisz), a termesreg Iele az
ugyancsak egy sejtsoru endokarpium hatarolja. Az epikarpium alatt a 45 sejtsoru hipodermareteg talalhato,
amelynek sejtkztti jarataiban Iajtatol Iggen 15 sejtsorretegben kutin rakodik le. (Az epikarpium- es a
kutinretegek egytt adjak a nehezen emeszthet ,termeshej-at). A hipoderma alatt sok sejtsorban
parenchimasejtek kepezik a mezodermareteget, amelynek a termesreg Iele es utolso sejtsora oriassejtekbl all.
NVNYTANI JELLEMZSE
253
A mezodermareteg a termes Iogyasztasi szempontbol ertekes resze. A mezodermat a termesreg Iele az egy
sejtsoru, vekony Ialu sejteket tartalmazo endokarpium hatarolja.
A kzponti oszlop a magokkal, az erek egy resze, a csesze es a kocsany, az un. ,csuma, ami nem Iogyaszthato
hulladek, ezert a termes ssztmegebl kis reszaranyuk a kivanatos. Az ereken (altalaban kzeps harmadukban
a legsrbben) helyezkednek el a kapszaicint tartalmazo mirigyek. A csesze elhelyezkedese, izeslese a
termesIalhoz Iontos Iajtabelyeg. A kocsany alakja hatarozza meg, hogy csng vagy Ielallo helyzet-e a termes.
A kocsany egy izeslesi ponton kapcsolodik a nvenyhez, akkor knny a szedes, ha ezen a ponton knnyen
valik le a termes.
Mag. Sima Iellet, lapitott vese alaku. Ezermagtmege 57 g. Csirazokepesseget 34 evig tartja meg.
Fnyigny. A paprika termesktesehez Iajtankent valtozo kszbertek Ieletti, 5000 lux krli Ienyersseg es
1214 ora vagy ennel hosszabb megvilagitastartam szkseges. A paprika Ienyigenyet egy bizonyos, a Iajtara
jellemz Ienyer kszberteke alatt, barmilyen hosszu idtartamon sem lehet kielegiteni. Termesktes csak a
Ienyersseg-kszbertek Ielett kvetkezik be. A december 21-etl junius 21-eig nvekv termeszetes
Ienyintenzitas miatt az egyes Iajtakra jellemz Ienyigenykszb klnbz idpontokban teljesl, vagyis egy
azonosan korai idpontban elvetett Iajtasorozat egyes Iajtai klnbz, a Ienyhianyos idszakban kenyszer
varakozassal eltlttt idszakokkal aranyos tenyeszid-hosszabbodast szenvednek. Az igen jo (mar minden Iajta
Ienyigeny-kszberteke Ieletti) megvilagitottsagu krlmenyek kztt is az egyes Iajtak tenyeszideje elter,
Iggetlenl a Ienyhiany-erzekenysegktl. Az egyes Iajtak optimalis Ieny- es egyeb viszonyok kztti
tenyeszid-klnbsegeit a genetikailag meghatarozott elter feflodesi sebessegk indokolja. A klnbz Iajtak
konkret esetben varhato tenyeszidejet tehat ket genetikailag meghatarozott, egymastol Iggetlenl kombinalodo
tenyeszid-komponens:
a) a Ienyhiany-erzekenyseg es
b) a Iejldesi sebesseg, valamint az ezek ervenyesleset kialakito Ieltetelek:
c) a vetesid es
d) a termesztes helyenek Ildrajzi szelessege
hatarozzak meg, ha az egyeb biologiai Ieltetelek optimalisak.
A Iejldesi sebesseget az aprilis eleji (optimalis Ienyviszonyok kztti) vetessel, a kelestl az els termesktesig
mert napok szamaval jellemezzk. Ezt netto (Ienyhiany-erzekenyseg miatt nem hosszabbodott) tenves:idonek
nevezzk.
A Ienyhiany-erzekenyseget a gyenge Ienyviszonyok kztt mert tenyeszid-hosszabbodas mertekevel
jellemezzk; az oktober eleji vetesbl (a mi Ildrajzi szelessegnkn a legrosszabb Ienyviszonyok kztt) nevelt
nvenyeknek a netto tenyeszidhz viszonyitott tenyeszid-hosszabbodasat adjuk meg a netto tenyeszid
szazalekaban.
Az oktober 1-jei vetessel nevelt nvenyek kelesetl az els ktesek megjeleneseig mert idt brutto
tenves:idonek (teli tenyeszidnek) nevezzk (ami tehat a Iejldesi sebessegbl kvetkez netto tenyeszidt s a
Ienyhiany-erzekenysegbl kvetkez tenyeszid-hosszabbodast egyttesen tartalmazza).
A gyakorlati termesztes szamara nem a Ienyhiany-erzekenyseg szazalekos adata, hanem a netto es a brutto
tenyeszid erteke hasznalhato. Az elzekbl kvetkezik, hogy az egyes Iajtak szabadIldi (optimalis
Ienyviszonyok kztti) termesztesekor a Iejldesi sebesseg, vagyis a netto tenyeszid tajekoztat a varhato
LETTANI JELLEMZSE
254
koraisagrol. A korai hajtatasban a Iajtakivalasztaskor a brutto tenyeszid adatai alapjan kell dntennk.
A 47. tabla:atban megtalalhatoak az egyes paprikaIajtak netto es brutto tenyeszidejenek adatai.
Fajtak, trzsek Netto
tenyeszid
vagy
Iejldesi
sebesseg
(apr. 1-jei
vetesnel)
(nap)
Vizsgalati
evek
szama
Fajtak, trzsek Brutto
tenyeszid
(okt. 1-jei
vetesnel)
(nap)
Vizsgalati
evek
szama
Ujmajori 63 1 Kalocsai 601 97 1
Edesalma 68 64 1 Kricsimszkij ranij 106 1
Csipke (R 22) 66 1 Rapidus F1 (H6) 110 1
Cecei ers 66 1 Hatvani 114 6
Tetenyi hajtatasi zld
F1 (H2)
67 3 Tetenyi hajtatasi zld
F1
117 5
Hatvani 68 7 Budai csips hajtatasi 117 10
Soroksari hajtato 68 3 Novator F1 (H3) 117 1
Angeli emleke 68 1 BartaSas 368 118 1
Budatetenyi F1 68 5 Kecskeszarv 119 1
Kovacshazi 69 3 U 282 121 1
Javitott Cecei 69 8 Budatetenyi F1 122 6
Kricsimszkij ranij 70 1 Budai csips 1152 122 4
Sobor 348 70 1 Feherzn Super 89 122 3
D. Cecei 70 3 Feherzn Super 99 122 1
Budai csips hajtatasi 71 10 T 112
(paradicsompaprika)
123 2
Novator F1 (H3) 71 2 Feherzn Super 202 124 2
LETTANI JELLEMZSE
255
Bogyesz 72 1 Rekord 125 1
Kalocsai 601 72 1 Szentesi Kosszarv 125 2
Tizenegyes (11) 72 4 Feherzn Super 72 125 1
Rapidus F1 (H6) 72 2 T 282 125 1
TH 162 72 1 Angeli emleke F1 126 1
Almapaprika 73 2 Feherzn 89 126 4
Lila 276 73 1 Feherzn VR 79 126 2
Syn. Cecei 14 73 2 FAL 127 2
Syn. Cecei 30 73 2 Podarok Moldavi 129 1
Syn. Cecei 219 73 1 Almapaprika 129 3
Rekord 74 1 Bocskor Ieher 129 1
Kecskeszarv 74 1 Lila 275 129 1
Goliat 74 3 Feherzn 129 9
Harosi zld 74 4 Tizenegyes (11) 131 4
Syn. Cecei 9 74 2 Feherzn 83 131 5
Taltos VR 80 74 3 TH 162 132 2
T 112
(paradicsompaprika)
74 2 Ujmajori 133 1
Korai paradicsom alaku
zld
75 1 Bogyesz 133 1
Szarvasi 11 75 1 Hosszu Taltos 213 135 3
Feherzn Super 202 75 4 Syn. Cecei 7 135 3
Szentesi piacos 76 1 Paradicsom alaku zld 136 5
Feherzn 89 76 5 Szentesi
Feherzn Super 89 76 3 HRF F1 136 2
Syn Cecei 7 76 2 Lasztocska 137 1
LETTANI JELLEMZSE
256
Taltos 76 4 Soroksari hajtato 137 2
Taltos 47 76 2 Szentesi piacos 138 1
Taltos 41 77 2 Javitott Cecei 139 7
Podarok Moldavi 78 1 Syn. Cecei 30 139 1
Paradicsom alaku zld 78 4 Korai paradicsom
alaku zld
140 1
Szentesi Sobor 348 140 1
Soroksari 78 9 Edesalma 68 140 2
HRF F1 78 1 D. Cecei 141 4
Feherzn 78 8 Taltos 142 5
FAL 78 1 Csipke (R22) 143 1
Budai csips 1152 78 1 Szarvasi 11 143 1
Feherzn Super 99 78 1 Taltos VR 80 143 2
U 282 78 1 Lamuyo F1 144 3
Bocskor Ieher 79 2 Cecei ers 144 1
Lasztocska 80 2 Greygo 120 144 3
Szentesi kosszarvu 80 2 Syn. Cecei 14 144 2
BartaSas 566 80 1 Goliat 147 3
Hungarian Wonder 232 80 2 U 163 147 1
Feherzn VR 79 80 1 Taltos 47 150 1
Feherzn Super 72 80 1 Syn. Cecei 9 150 5
Hosszu Taltos 213 80 3 Hungarian Wonder
232
151 3
U 163 80 2 T100 151 1
Albaregia (SAL) 81 5 Kovacshazi 152 2
Hungarian Wonder 81 2 CaliIornia Wonder 153 6
LETTANI JELLEMZSE
257
232/68
TH 282 81 1 Albaregia (SAL) 154 4
Feherzn 83 82 4 Hungarian Wonder
232/44
154 2
Hungarian Wonder
232/44
85 3 Soroksari 156 9
T 100 87 1 Syn. Cecei 219 160 1
Lamuyo 120 88 2 Taltos 41 162 1
Greygo 120 88 4 Harosi zld 168 3
CaliIorniai Wonder 92 7 Keszthenyi 172 1
47. tblzat - Paprikafajtk s -trzsek tenyszid-komponensei (Budattny,
1975-1984)
Mertekegyseg: napok szama kelestl termesktesig.
Egy bizonyos Iajta legkorabbi, lehetseges, esszer vetesideje oktober 1. utan megkzeliten annyi nappal van,
amennyi a ket tenyeszid kztti klnbseg. Tbb ev atlagaban Magyarorszagon ebben az idpontban eri el a
megvilagitasersseg az illet Iajta Ienyigenyenek kszberteket.
Egy hajtatasra szant szi Iajta vetesenek lehetseges legkesbbi idpontjat viszont ugy szamolhatjuk ki, hogy
december 21-etl (a legstetebb naptol) visszaszamoljuk a kteshez elegtelen Ienyerej napok szamat, plusz a
Iajta Iejldesi sebessegebl adodo az els ktes Iejldesi stadiumaig szkseges netto tenyeszid hosszat,
vagyis a brutto tenyeszidt. Peldaul:
Fajta Legkorabbi teli vetes korai
hajtatashoz
Legkesbbi vetes szi
hajtatashoz
Feherzn
Synthetic
okt. 1. 51 nov. 21. dec. 21. 129 aug. 15.
Hatvani okt. 1. 46 nov. 16. dec. 21. 114 aug. 30.
Novator F1 okt. 1. 46 nov. 16. dec. 21. 117 aug. 27.
Oszi hajtatashoz a szamitott erteknel korabban celszer vetni, egyreszt mert az atlagosnal rosszabb
Ienyviszonyok eseten a ktes mar vegleg elmarad, masreszt nemcsak az els kteshez, hanem tbb elagazas
kteseihez szkseges meg a Ieny.
LETTANI JELLEMZSE
258
A paprika tehat fenvigenves nveny, de tbb kiserleti megIigyelesbl is arra lehet kvetkeztetni, hogy a
termeskteshez szkseges, a Iajtara jellemz kszberteknel ersebb megvilagitas a nveny szamara Ilsleges,
egy bizonyos hataron tul pedig termesztesi szempontbol karos. A karos Ienyerssegre es Ienyspektumra
vonatkozo ma meg hianyos kiserleti adatok helyett inkabb a tulzott Ienyersseg karos hatasainak legegyszerbb
kikszblesi modjait jegyezzk meg:
majus 25-ere be kell Iejezni a szabadIldi atltetest;
szabadban nevelt kesi vagy nyari vetes palantakat (pl. szi hajtatasra) arnyekolni kell.
Higny. A paprika higenye a klnbz Iejldesi stadiumaitol Iggen 25 + 5 (7) oC. A 48. tabla:atban
sszeIoglaltuk (irodalmi es kiserleti adatokbol) a paprikanveny teljes eletere a jelenleg legmegIelelbbnek
tartott talaj es leveg ejszakai es nappali hmersekletigenyet. A 25 oC-os kzepigeny 57 oC-kal emelkedik a
csirazaskor. Ugyanannyival cskken, illetve celszer cskkenteni harom esetben:
a) szikleveles korban,
b) az els ktesek elsegitesere,
c) a Ielntt nvenynek az ejszakai leveg-hmersekletet.
Fejldesi stadium 3032 C 25 C 1820 C
ejjelnappalejjelnappalejjelnappal
Csirazaskor talaj
leveg
Szikleveles talaj
leveg
Lombleveles
palanta
talaj
leveg
Els ktesek
elsegitesere
talaj
leveg
Felntt nveny talaj
leveg
48. tblzat - A paprika hignye klnbz fejlettsgi stdiumban
A paprika 35 oC Iltt nem kt.
LETTANI JELLEMZSE
259
A szabadIldi paprikanak Magyarorszagon kulcsIontossagu biologiai igenye a tenyeszideje nagyobb reszeben
kielegitetlen higenye. Ezert a tbbi biologiai igenyt is elssorban a krnyezet htesevel jaro vizutanpotlast
ennek az elsdleges igenynek a Iigyelembevetelevel kell kielegiteni.
A paprika Iejldesi hkszberteke az a hmerseklet, amely alatt mar nem Iejldik 10 oC krl van, de az
egyes Iajtak kztt ebben is talalhatok elteresek.
Fagypont alatti hmersekletet rvid ideig sem visel el, tartosan a Iejldesi hkszb alatti vagy krli
hmerseklet helyrehozhatatlan termesztesi kart okoz.
Vzigny. A paprika egyeb biologiai igenyeinek optimalis kielegitettsegi szintjen nagy vizigeny nveny.
Ezt bizonyitjak a kvetkez mutatok.
A paprika trans:spiracios egvtthatofa (az egysegnyi szarazanyag elallitasahoz elparologtatott viz) 300 krli.
Termesztesi szempontbol is hasznalhato mutato a vi:fogvas:tasi egvtthato (egysegnyi nyers termestmeg
elallitasahoz a nveny es a talaj altal egyttesen elparologtatott viz), ami a paprikanal 100 krli.
A paprika vizigenyerl higenyenek Iggvenyeben szabad csak beszelni. Tbbeves megIigyelesbl szarmazo, a
higeny es a vizIogyasztas kapcsolatat mutato sszeIgges, hogy atlagosan 6 oC hsszeg valt ki 1 mm
evapotranszspiracios vizIogyasztast a szabadIldi paprikaterleten. Ennel tbb vizet, pl. 5 oC hsszegenkent 1
mm-t csak a szabad Ildn termesztett determinalt Iajtak igenyelnek, de pl. a helyreveteses termesztes nvenyei
mar lenyegesen kevesebb vizzel, 7 oC hsszegenkent 1 mm-rel adjak a legnagyobb termest. A megadott
ertekeknel tbb viz a krnyezetenek Ilsleges lehtesevel okoz kart, igy pl. a 4 oC hsszegenkent adott 1 mm
viz mar minden szabadIldi Iajtatechnologia kombinacioban termescskkenest okoz.
A paprika szamara a vegetacio honapjaiban 3000 oC hsszeg szkseges, ez a 6 oC hsszeg 1 mm
vizIogyasztas-egyenertek alapjan 500 mm vizutanpotlast indokol. Ugyanerre az eredmenyre jutunk, ha a
vizIogyasztasi egytthato (100) alapjan egy 5 kg/m2-es (optimalis Ieltetelek kztt elerhet termesatlag)
termeshozam vizIogyasztasat szamoljuk, ami 500 l 500 mm/m2.
Tapasztalati es kiserleti megIigyelesek a tenyeszidben 650700 mm vizet (ebbl atlagos evben 300350 mm
csapadekot) tartanak elegendnek, ez az elzekkel jol egyezik, hiszen elIolyasbol es egyeb okokbol
vizveszteseggel is szamolni kell.
A paprika a talaj vizkapacitasanak 6070-os telitettsege mellett terem a legtbbet, a leveg relativ
paratartalma 9095 krl a legmegIelelbb
Tpanyagigny. Az etkezesi paprika 10 t termese 24 kg N-t, 9 kg P2O5-ot es 34 kg K2O-t tartalmaz. Ezeket a
makroelemeket es egy sor mikroelemet vizes oldatukbol gykeren keresztl veszi Iel. Ezert a paprika
tapanyagigenyenek kielegitesekor nem elegend a szkseges mennyisegek meghatarozasa, legalabb ilyen Iontos
az is, hogy a nveny koncentraciotrese altal megengedett hatarok kztt tartsuk a taplalokzeg
oldatkoncentraciojat.
Vizes oldatban 1 ezrelekes koncentraciot viselnek el a paprikanvenyek. A 2 ezrelekes koncentracio bizonyos
Iajtaknak (pl. Feherzn) mar karosan tmeny. Megkzeliten 1 ezrelekes a vizkulturas termesztesre ajanlott
tapoldat tmenysege is:
100 l
vizhez
25,0 g
N
19,7 g
P2O5
LETTANI JELLEMZSE
260
73,0 g
K2O
A talajban termesztett nvenyek az ntzesek gyakorisagatol Iggen ingadozo vizkeszlet, ezert ingadozo
koncentracioju kzegben elnek. A hajtatasban jo viztarto kepesseg talajokon, optimalis ntzesi technologiaval
a talajoldat koncentraciovaltozasa kisebb, szabad Ildn viszont ez igen nagy is lehet. A talajoldat
idszakonkenti bekoncentralodasanak veszelye miatt a szabadIldi talajokat csak 0,1 ezrelekes koncentracioig
kivanatos Ieltlteni tapanyaggal. SzabadIldi atlagos vizellatottsagi szinten a Iolyton nv Iajtak
makroelemenkent 25 mg/100 g talajkoncentraciot, a determinaltak pedig 1520 mg/100 g talajkoncentraciot
mutatnak optimalisnak.
A nitrogennek a vegetativ nvekedesben, a megkttt termesek mertekenek nveleseben van jelentsege.
Tuladagolas eseten a nvenyek nagy levelek, haragoszld szinek, hosszu izkzek lesznek, a termeseket
elrugjak, a megkttt termesek kicsik maradnak.
Hianya eseten a nvekedes lassu vagy teljesen leall, a levelek sargulnak, a ktesek elmaradnak vagy igen aprok,
vekony husuak lesznek.
A Iiatal nveny palantakorban tbb nitrogent igenyel, ltetes utan a termesek ktesehez mersekelt
nitrogenellatas a kedvez. A termes kiIejlesztesehez es a tovabbi nvekedeshez Iolyamatos, jo nitrogenellatas
szkseges.
A fos:for elssorban a nveny generativ reszeinek kialakulasahoz szkseges.
Tuladagolasakor a termeslomb arany tulzott mertekben eltolodik a termes iranyaba, sok, de apro bogyot hoz a
nveny, klnsen a determinalt Iajtak.
Hianya miatt gyenge a nvekedes, keskenyek, szrkeszldek a levelek, rossz a termesktes, a hianyosan kttt
bogyokban keves a mag, ezzel sszeIggesben deIormaltak a termesek.
A IoszIor klnsen Iontos az ltetes idszakaban, mert a gykerkepzdest serkenti. Az els termesek
megktesehez, vagyis a nveny vegetativ Iazisabol a generativ Iazisba valo attereshez a IoszIor jelenlete
nelklzhetetlen.
A kalium a paprikanvenyben a legnagyobb mennyisegben talalhato tapelem, szerepe megis a legkevesbe
egyertelm.
Tuladagolasa azaltal okoz kart, hogy gatolja mas elemek, igy a IoszIor es a kalcium Ielvetelet. Tbb kiserlet
szerint korai tuladagolasa a koraisagot is cskkenti.
Hianya az altalanos leromlasi tneteken tul a levelek bronzos szinezdesebl, majd lehullasabol jol
Ielismerhet.
A nvenynek Iolyamatosan van szksege a kaliumra.
Kalcium. A Iiatal termesek tartalmazzak a legtbb kalciumot. Hianya a nvekedben lev termesek csucs Ielli
harmadan jelentkez szaraz ,rothadast okozza. A bogyokban idleges kalciumhianyt idezhet el a tul sok
nitrogen, kali vagy magnezium, tovabba mar egy rvid ideig tarto ers kiszaradas, tulmelegedes is.
A magne:ium mint a kloroIill alkotoresze lenyeges a nvenyben. Hianyanak jellegzetes tnete az erkzk
klorotikus sargulasa, majd beszaradasa.
A paprika altal igenyelt szamos nyomelem kztt Iontosabbak a vas, a bor, a re:, a mangan.
LETTANI JELLEMZSE
261
A taplalekIelvetel alapIeltetele a nveny zavartalan vizIorgalma. A nvenyben a Iolyamatos vizaramlast
nemcsak a talaj kiszaradasa akadalyozhatja, hanem a leveg 100-os relativ paratartalma is. Ezert kell a
Ioliahazakat naponta tbbszr is atszellztetni akkor is, ha a hmerseklet ezt nmagaban nem indokolja.
10.2.2.4. TERMESZTETT FAJTK, FAJTAKIVLASZTS
Magyarorszagon kizarolag hazai elallitasu paprikaIajtakat, kisebb mertekben tajszelekciobol szarmazo, nem
minsitett tipusokat termelnek. A harom I kategoriaban, a Ieher edes, a paradicsom alaku es a hegyes ers
csoportban evrl evre jelents valtozas varhato a nagy intenzitasu nemesitesi tevekenyseg eredmenyekeppen.
A legjelentsebb trekves a Iajtak exportkepessegenek nvelese (a Iehereknel a blocky alak megkzelitesevel, a
paradicsompaprikanal a maghazpeneszedes kikszblesevel), valamint a rezisztencia, a termkepesseg es a
termesbiztonsag Iokozasa.
A termesztesben a ket legIontosabb technologiaval, a hosszu tartalmu termesztessel es a szabadIldi
termesztessel, valamint az ezekhez kapcsolodo tavaszi es szi hajtatassal egesz evben, Iolyamatosan egyseges
megjelenes arut kell elallitani. A klnbz Ienyviszonyok kztt egyarant termeszthet es egesz evben
azonos lehetsegekkel ertekesithet Iajtakat nevezzk univer:alis faftaknak.
A remontalokepesseg a hosszu tartamu termesztes elIeltetele, es azt jelenti, hogy a Iajta idskorban is az
elskkel azonos minseg termeseket ad.
75. bra - Rapidus F1 (fot: ifj. BALZS SNDOR)
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
262
76. bra - Fehrzn Synthetic (fot: ifj. BALZS SNDOR)
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
263
77. bra - HRF (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A termesztesi cel szamara legmegIelelbb Iajta kivalasztasahoz ad leirast a 49. tabla:at. Az els het Iggleges
oszlop tartalmazza a paprikaIajtak leirasara minimalisan elegend t szempontot (iz, szin Iorma, termeshelyzet,
nvekedestipus). Ezek utan a Magyarorszagon szamitasba vehet het technologiara valo alkalmassagrol adunk
tajekoztatast. Atlagbogyomeretkent a jo kzepes technologiakkal elerhet tmeget adtuk meg. A
tenyeszid-komponensek (netto es brutto tenyeszid) napokban megadott adatai a kelestl az els 2 cm-es ktes
megjeleneseig szkseges idt jelentik. Aki a vetestl az els szedesig varhato idre kivancsi, az meg 10 napot
(vetestl kelesig), meg 25 napot (a termes kiIejldesi ideje a gazdasagi erettsegig) adjon hozza a tablazat
ertekszamaihoz. Az allomanysrsegi adatok kzl hajtathato Iajtaknal a kisebb ertek a hajtasi, helyre
vethetknel a nagyobb ertek a helyreveteses termallomany srsege. A termkepessegi adatok optimalis
viszonyokra, a kiemelkeden nagy ertekek optimalis hosszu tartamu termesztesre vagy hajtatasra vonatkoznak.
Ti-pus Iz SzinFajta Jelen-tsege A
termes
allasa,
a
termes-csucs
alakja
Nvekedes-tipus Korai
haj-tatas
Kzep-korai
haj-
tatas
Hideg-haj-
tatas
Hosz-szu
tarta-mu
ter-mesz-
tes
Sza-bad-Ildi
palantas
ter-mesz-
tes
Helyre-veteses
ter-mesz-
tes
Oszi
haj-
tatas
Atlag-bogyo,
g
Netto
tenyesz-id
(Iejl.
Sebes-seg),
nap
Brutto
tenyesz-id
(elz
Ieny-hiany-erze-kenyseg),
nap
Allo-many-sr-seg,
t/m2
Rezisz-tencia,
tole-rancia
Friss
Io-gyasz-tas
Feldol-gozas Export Term-kepes-seg,
kg/m2
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
264
Tl-te-ni-va-
lo
EdesFeher Feherzn
Synthetic
xx Ielallo,
hegyes
determinalt x xx xx xx xx xx xx 6070 80 133 1530 TmO,
takacs-atka
xx xx xx 415
Suptol xx csng,
hegyes
determinalt x xx xx xx xx x xx 6070 77 149 1530 TmO,
CMV
xx xx xx 415
Tizenegyes xx csng,
hegyes
determinalt xx xx xx x x xx 6070 76 136 1530 TmO,
alt.
rez.
Xantho-monas
xx x 415
Taltos
Synthetic
xx csng,
betrt
Foly-ton
nv
xx x 7080 78 147 1015 CMV,
Fusa-rium
xx xx xx 410
Hosszu
Taltos
xx csng,
betrt
Foly-ton
nv
xx xx xx xx xx xx x 7080 81 146 615 xx xx xx 415
Albaregia xx Ielallo,
betrt
Foly-ton
nv
xx x 7080 81 140 1015 xx x xx 45
T52 xx csng,
betrt
Foly-ton
nv
x xx xx x 110120 83 147 610nagyon
nagy
bogyo
xx x xx 415
Ho
F1
xx Ielallo,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx xx xx x 7080 610 xx xx 415
C
139
F1
xx Ielallo,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx xx xx x 6070 78 120 610Tm2 xx xx 415
HRF
F1
xx Ielallo,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx xx xx x 6070 75 131 610TmOxx xx 415
Syn
Cecei
x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
x xx x 6070 75 157 1015 TmO,
alt.
rez.
xx xx x 48
Rezisztens
Keszthelyi
Ielallo,
hegyes
Foly-ton
nv
xx 5060 1015 TmOx x 35
B420
F1
(bolcky)
xx csng,
betrt
Iolyton
nv
x xx xx xx x x 100110 76 137 610Tm2 xx xx 415
B56
(blocky)
xx csng,
betrt
Foly-ton
nv
x xx x 90100 79 144 1015 CMVxx xx xx 45
Blondy
F1
x csng,
betrt
Foly-ton
nv
x xx xx xx x x 110120 610 xx xx 415
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
265
(blocky)
Vilagos-zld Savo
F1
x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx x x 100110 71 134 610,savo-szin xx x 415
Stet-zld Hungarian
Wonder
(bl)
csng,
betrt
Foly-ton
nv
x x x x xx 110120 85 146 610 x x xx 310
Karmenx csng,
betrt
Iolyton
nv
xx 100110 10 x xx x 35
Csi-ps Feher Javitott
Bogyiszloi
Ielallo,
hegyes
Foly-ton
nv
xx 4050 1015 x xx 34
Vilagos-zld Szentesi
piacos
x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx x 6070 75 140 810 xx 415
Sobor x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx x 7080 75 142 810 xx 415
Balaton
F1
x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx x 7080 810 xx 415
Pri-ta-min EdesStet-zld Paradicsom-alaku
zld
Szentesi
xx csng,
lapos
Foly-ton
nv
x xx 90110 78 133 10 x xx x 34
Piros Paradicsom-alaku
zld
Pallagi
x csng,
lapos
Foly-ton
nv
xx 80100 10 x xx x 34
Greygoxx csng,
lapos
Foly-ton
nv
x xx 100110 82 141 10 TmO,
Alter-naria
x xx x 38
Pritavit
F1
x csng,
lapos
Foly-ton
nv
xx 100120 610 xx x 38
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
266
He-gyes Csi-ps Feher Fecske csng,
hegyes
Fel-deter-minalt x xx x 2025 77 134 1015 TMVx xx 48
Vila-gos-zld Novator
F1
xx csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx xx x xx 3040 73 123 810TmOxx x 510
Novares
F1
xx csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx xx x xx 3040 121 810Tm2 xx x 510
Radipus
F1
xx csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx xx x xx 3040 73 119 810 xx x 510
Rapires
F1
xx csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx xx x xx 3040 78 102 810Tm2 xx x 510
KovacshaziIelallo,
hegyes
Foly-ton
nv
x xx x 2530 74 154 810 xx x x 510
Keceli
I F1
x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx x x 3040 810 xx x 510
Stet-zld Hatvani csng,
hegyes
Foly-ton
nv
x x x xx x x 2025 72 120 1020 Orle-meny-nek
is
xx xx x 48
EdesVila-gos-zld Szentesi
kosszarvu
x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx x x 3040 81 134 810 xx x 312
Dunai
F1
x csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx 3040 810 xx x 512
EleIant-ormany csng,
hegyes
Foly-ton
nv
xx xx x x 3040 77 129 810 xx x 312
Al-ma Edesalma x csng,
lapos
Foly-ton
nv
xx x 4550 68 1015 CMV xx 34
Csi-ps Feher Almapaprika xx Ielallo,
lapos
Foly-ton
nv
xx x 4045 75 131 1015 xx 34
49. tblzat - tkezsi paprikafajtk lersa, termesztsi adatai s felhasznlsi
lehetsgei
Jelmagvara:at.
xxelssorban
xmasodsorban
TmO: rezisztens a TMV (dohany mozaik virus) kznseges trzsei ellen
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
267
Tm2: rezisztens a TMV (dohany mozaik virus) valamennyi magyarorszagi trzse ellen
78. bra - B 56 (fot: SGI ZSOLT)
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
268
79. bra - C 1-39 (fot: SGI ZSOLT)
TERMESZTETT FAJTK,
FAJTAKIVLASZTS
269
A magyar nemzetkzi mercevel klnlegessegeknek minsl Iajtakon kivl a vilagon legismertebb ket
paprikakategoria a bolcky es a Lamuyo tipus. A blockv stetzld szin, hosszusag/szelesseg termesindexe 1,0
krli, tehat ,kocka (blocky) alaku. Legregibb Iajtaja a California Wonder. A Lamuvo tipusok az elznel is
nagyobbak, hosszabbak, termesindexk 1,52,0 krli, nevket az els ilyen Irancia F1 hibridrl kaptak.
10.2.3.1. AZ GHAJLAT S A TALAJADOTTSGOK HATSA
A regi, hagyomanyos paprikatermtajak nemcsak a jo klimatikus tenyezk kvetkezteben alakultak ki,
kzgazdasagi es tradicionalis szempontok is hatottak. Ma, klnsen a hajtatas, a hosszu tartamu termesztes
jelents terhoditasaval, kzgazdasagi terkepnk atrajzolodasaval elmosodtak a termtajak kztti hatarok.
A klimatikus tenyezk Iigyelembevetelevel szabadIldi etkezesipaprika-termesztesre alkalmas az orszag
FonyodBudapestNyiregyhaza vonaltol delre es resze (a domb- es hegyvidekek kivetelevel), valamint a
KisalIld. Ezen a terleten klnsen alkalmas az AlIld KecskemetDebrecen vonaltol delre es resze.
Magyarorszagon a paprikatermesztes legkritikusabb klimatikus tenyezje a hmerseklet. A nagy higeny
paprika jo termesenek elIeltetele a nyari Ielevben (aprilistol szeptemberig) 3000 oC Ieletti hsszeg, 1400-nal
tbb napsteses ora. A csapadek es a hmerseklet ertekei kztti negativ korrelacio miatt olyan videkek, illetve
azok az evek jok a paprikanak, ahol, illetve amikor a nyari Ielevben lehullo termeszetes csapadek mennyisege
nem eri el a 400 mm-t.
A paprikanak legmegIelelbbek a kzepkttt mezsegi talajok. Ezt tudva is megkockaztathatjuk a kijelentest,
hogy ha a nveny melegigenye kielegitett (pl. Ioliahazban), a viz es a tapanyag karos ingadozasok nelkl (a talaj
szervesanyag-keszletenek emelesevel), optimais szinten rendelkezesere all, a paprika eltekintve extrem
szelssegektl minden talajon termeszthet. Laza homok-, kttt, agyagos erdtalaj, meg a kves talajok is
egyarant jok lehetnek, a mveles szempontjai a dntek.
Nem alkalmasak paprikatermesztesre a savanyu (tzeg-) es a nagy sokoncentracioju talajok.
A paprika talajuntsagra hajlamos nveny. A talajuntsag a nveny anyagcseretermekeinek a Ilhalmozodasara, az
azonos jelleg anyagIelhasznalasra, kulminalo nveny-egeszseggyi problemakra vezethet vissza. Kivedesere
ket modszer ajanlhato:
1. A talaj masodevenkenti atmosasa (250300 mm viz egy nap alatt), masodevenkenti Ierttlenitese, evenkenti
nagy adagu szervestragyazasa (20 kg/m2 Iltt).
2. Nvenyvaltas 4 eves Iorgoval.
SzabadIldi termesztesben csak a nvenyvaltas javasolhato.
Az sszes szempont Iigyelembevetelevel arra a kvetkeztetesre kell jutnunk, hogy zemi meret paprikatablan
egyetlen szamba vehet elovetemenv van, a kalaszosok.
Nem jo elvetemenyek:
a) nveny-egeszseggyi okokbol (azonos virusbetegsegek) a Solanaceak, a kabakosok, a pillangosok (ezek
270
szomszed kulturaknak sem jok);
b) kes sszel lekerl nvenyek (kukorica, cukorrepa stb.);
c) talajzsarolok (napraIorgo, kender stb.).
A paprika termesztesehez szkseges optimalis tapanyagmennyiseg a tervezett termesmennyiseg, valamint a talaj
tapanyagtartalma ismereteben kiszamithato. Az egyes termtalajok tapanyagtartalmatol Igg Iajlagos
mtragyaigenyt az 50. tabla:at tartalmazza.
Termhely A talaj tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 5,0 4,5 4,0 4,5 3,0
II. 5,3 4,8 4,3 3,8 3,2
III. 5,5 5,0 4,6 3,1 3,5
IV. 4,9 4,4 4,0
FoszIor
I. 5,5 4,8 3,4 1,8 1,0
II. 5,8 5,2 3,7 2,0 1,1
III. 6,4 5,7 4,1 2,2 1,2
IV. 4,9 2,0 1,1
Kalium
I. 8,8 8,0 7,1 4,4 2,2
II. 9,2 8,6 7,8 5,0 2,4
III. 7,2 7,6 6,8 4,0 1,8
IV. 8,2 5,5 2,6
50. tblzat - Az tkezsi paprika fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
TPANYAGELLTS
271
Egyszer es a gyakorlati szakember szamara knnyen kezelhet masik modszer egy tablazat es nomogramok
segitsegevel tajekoztat a potlando tapanyagmennyisegrl. Az 51. tabla:at a klnbz termeshozamok
eleresehez szkseges tapanyagmennyiseget tartalmazza, a 80. es 81. abrarol (nomogramokrol) pedig a
klnbz tapanyagtartalmu talajokon potlando P2O5 mennyisege olvashato le.
Tervezett
termeshozam
(t/ha)
A tenyeszidben
adagolando
N-hatoanyag
(kg/ha)
P2O5-hatoanyag
(kg/ha)
K2O-hatoanyag
(kg/ha)
6080-os
hasznosulassal
atlag2040-os
hasznosulassal
atlag4060-os
hasznosulassal
atlag
15 6045 53 5834 51 12885 106
20 8060 70 9045 67 170114 142
25 10075 87 11356 85 213143 178
30 12090 105 13568 102 255170 213
51. tblzat - A klnbz termshozamok elrshez szksges tpanyagmennyisgek
TPANYAGELLTS
272
80. bra - Az tkezsi paprika P2O5-ignynek nomogramja
TPANYAGELLTS
273
81. bra - Az tkezsi paprika K2O-ignynek nomogramja
A potlando tapanyagokat szerves es mtragya alakjaban adjuk. (10 t istallotragya els evben ertekesl
mtragyahatoanyag-egyenerteke atlagosan: 9 kg N, 12 kg P2O5, 30 kg K2O).
A s:erves tragvat az szi melyszantassal juttatjuk a talajba.
A termes elallitasahoz kiszamitott nitrogenmtragvat csak Iejtragyakent adjuk, espedig a tenyeszid alatt
Iolyamatosan, 46 hetenkent. (Az els adagot az els ktesek utan celszer kijuttatni. Az sszel a tragya- es a
tarlomaradvanyok bomlasanak elsegitesere bedolgozott nitrogenmtragyat nem szamitjuk a szkseges
nitrogenhatoanyaghoz).
A IoszIor a talajban gyorsan megktdik, ezert a jobb hasznosulas vegett a fos:formtragvat sem egyszerre
juttatjuk a talajba, hanem a szkseges mennyiseg 30-at sszel, a tbbit a tenyeszid alatt ket reszletben: az
els 35-ot lteteskor, a Iennmarado 35-ot pedig az els nitrogen-Iejtragyazaskor.
A kalium a IoszIornal lassabban ktdik meg, s a talajkolloidok agyag, humusz segitsegevel knnyen valik a
nvenyek szamara ujra Ielvehetve. Ezert humuszban gazdag talajokon sszel alaptragyakent adjuk, humuszban
szegeny talajokon viszont csak kisebb reszet ajanlatos alaptragyakent adni, nagyobb reszet a tenyeszid
TPANYAGELLTS
274
Iolyaman kell kijuttatni.
A mikroelemek potlasara klnbz leveltragyak kinaljak a legjobb lehetseget.
A paprikatermeszteshez sik terletet valasszunk ki. A terletkivalasztas a vetesvaltas, a herbicidhatas, a
gyomIertzttseg szempontjai miatt legkesbb a targyev eltt ket evvel idszer, de meg jobb, ha tbbeves
rendszerben dolgozunk.
Az elvetemeny (gabona) learatasa utan azonnal tarcsazzunk. A tarcsazas utan kiszorjuk az alaptragyat (a
szerves es a mtragyat), amit 2025 cm melyen beszantunk. A nyari szantast kvet ket honap alatt a
melegigenyes gyommagvak jo resze kikeleszthet, ket honap utan kb. 30 cm melyen, a jv evi soriranyra
merlegesen elvegezzk az szi szantast. A terletet meg sszel durva rgs Ielletre Iogasoljuk vagy
tarcsazzuk.
Erre a terletre tavass:al kijuttatjuk a preemergens gyomirtot es egy menetben bedolgozzuk, majd sima
hengerrel lezarjuk. Ha a terlet a vegyszeres gyomirtas idejere elgyomosodik ami nem kielegit
kulturallapotra vall a herbicid kipermetezese eltt sekelyen jaro eszkzzel gyomtalanitsunk.
Ha talajIerttlenitest is vegznk, akkor a sima henger eltt, a soriranyra merlegesen vetgeppel juttassunk ki a
granulatumot.
A palanta:ott paprika vegyszeres gyomirtasat a kiltetes eltt 710 nappal vegezzk. A palantazott paprika
legregebben hasznalt gyomirtoszere a triIluralin hatoanyag, ezt tartalmazza az OlitreI (3,5 l/ha). Ujabban
hasznalatos a napropamid hatoanyagu Devrinol 50 WP (3,5 kg/ha), es az etalIluralin hatoanyagu Buvalin EC
(3,5 l/ha). A szerek valamelyiket az ltetes melysegenel sekelyebben dolgozo, kever hatasu talajmvel
eszkzzel (tarcsa, talajmaro) a kijuttatas utan azonnal bedolgozzuk a talajba, majd sima hengerrel zarjuk a
talajIelszint.
A helvreveteses paprikatermesztes legelterjedtebb gyomirto szere a diIenamid hatoanyagu Rideon 80 WP (710
kg/ha). A szert kzvetlenl vetes eltt sekelyen a talajba dolgozva vagy k:vetlenl a vetes utan a talajIelszinre
juttatjuk ki. Regota hasznalatos az izopropalin hatoanyagu Paarlan (1,72,5 l/ha), amelyet vetes eltt kell a
talajba dolgozni. A Paarlan hasznalata kltsegkimel, viszont a tuladagolas helyein (atIedesek, sszemosodasok)
toxikus a paprika-csiranvenyekre. Helyrevetesben is hasznalhato a preemergens Devrinol. Legjobb megoldas a
RideonDevrinol (54 kg/ha) kombinacio preegmens alkalmazasa.
Helyre vetett paprikanal a vetes utan ket hettel a rezisztens gyomokat Ieltetlenl le kell perzselni. Ezt
kzvetlenl a keles eltt celszer megismetelni.
Palantanevelesben a helyrevetes gyomirto szerei kzl a Rideon 80 WP (710 kg/ha) hasznalhato akar a
magagy talajaba bedolgozva, akar kzvetlenl a vetes utan a takaroIld Ielszinere permetezve. A keles eltt a
paprikanal gyorsabban kel gyomokat perzseljk le.
10.2.3.6. SZAPORTS
Palntanevelshez determinalt Iajtakbol 2 kg/ha, Iolyton nv, kzepes termetekbl 1,5 kg/ha
vetmagigennyel szamolunk.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
275
A paprika megIelel kelesehez legalabb 20 oC-os talajhmersekletet kell tartani, ezert 68 oC hlepcsj, Ittt
Ioliahazba vessnk. (Nvenyhazban nem lehet szabadIldi kiltetesre palantat nevelni, mert az veg nem engedi
at az ultraibolya-Ienytartomanyt, a Ienyre edzetlen palantak a kiltetes utan elpusztulnak). A Ites nelkli
palantaneleves csak szksegmegoldas, a korai termes jelents cskkenesevel jar.
A palanta minseget szabvany is rgziti (52. tabla:at), a legIontosabb, hogy zmk, nem megnyult, ers szaru,
Iiatal (zldbimbosnal nem Iejlettebb) nvenyeket allitsunk el a palantaneveles soran. A vetmag
csirakepessegenek ismereteben annyi vetmagot kell elvetni 1 m2 palantanevel Ielletre, hogy abbol 1000
db-nal tbb nveny ne legyen. Jobb palantat nevelhetnk, ha ennel is ritkabb az allomany. 10 g tiszta I. osztalyu
(92 csirakepesseg Ieletti) magbol negyzetmeterenkent 1000 db palantank lesz. 1 m2-re 10 g vetmagot
celszer vetni.
Megnevezes Megengedhet
elvesztett
level
palantankent*
Minimalis
lomblevel-szam**
Magassag
(gykernyaktol
tenyeszcsucsig
merve) (cm)
Egy levelre es
palantahossz***(cm)
I. o. II. o. I. o. II. o. I. o. II. o. I. o. II. o.
S:abadfldi
tzdelt
tzdeletlen,
tapkzeges
2 34 6 4 1520 1215
alatt es
2125
Ielett
1,52 1,5 alatt
es 22,5
Ielett
Haftatasi
tzdelt
tzdeletlen,
tapkzeges
2 34 5 4 1020 1020 1,52 1,5 alatt
es 22,5
Ielett
52. tblzat - A paprikapalnta minsgi osztlyai
* sziklevelet is beleertve,
** tenyesztcsucstol elklnlt, Iejlett, meglev, ep, Iajtara jellemz szin,
*** szikleveleket, illetve a lehullott leveleket is beleertve
A palanta Ilnevelesehez 68 hetre van szkseg. Annak ismereteben, hogy a palanta nvekedese Iokozottabb
vizellatassal siettethet, szarazon tartva pedig mersekelhet, a tul korai vetes nem ajanlatos. Kisebb baj, ha a
kivanatosnal Iiatalabb nvenyt kell kiltetnnk, mint ha elregedettet.
A legaltalanosabb vetesido marcius kzepe, a deli orszagreszekben marcius eleje, hvsebb (kesbbi ltetes)
terleteken aprilis 1-jeig vethetnk. Ftes nelkli berendezesekben aprilis elejen kell vetni.
Szerves anyagban gazdag, jol elmunkalt, kellen nedves, gyommagmentes talaj alkalmas a veteshez. A
sorolodeszkaval vagy sorolohengerrel 5 cm-es sortavra kikepzett barazdakba szorva vagy kezzel sorba vetjk a
magot. A barazdak aljaba hullott magot ezutan 11,5 cm vastagon nedves, rostalt, Ierttlenitett takaroIlddel
SZAPORTS
276
Iedjk, majd lehengerezzk (lapogatjuk). A vetes utan a Ielletet Iinom porlasztasu szoroIejek segitsegevel
alaposan bentzzk.
1820 oC-on a paprika 1014 nap alatt kikel. A kelesig jo esetben nem vagy csak alig kell ntzni, kesbb
napos deleltt alapos ntzessel potoljuk a vizveszteseget, az esetleg egyenetlenl Iejld Ioltokat kln is
ntzzk. Altalaban keves szamu ntzessel celszer a palantakat Ilnevelni.
A Ioliahaz hmersekletet szellztetessel szabalyozzuk az optimalis 2025 oC-ra. A keles utani szikleveles
stadiumban 18 oC-ot tartsunk. A Ilsleges para eltavolitasara mindennap kell szellztetni.
A palantakat edzessel keszitjk Iel a kiltetesre. Akkor jarunk el helyesen, ha mar a kelestl kedve csak
mersekelt nedvessegtartalmu levegt adunk, a szellzket es az ajtokat, amikor a kls idjaras megengedi,
ejjel-nappal nyitva tartjuk, es a talaj Iels reteget hagyjuk kiszaradni.
A kiltetes idopontfat a kvetkezk ismereteben kell meghatarozni:
a) Iagymentes, idealis majusi idjaras eseten a paprika korai es ssztermese annal nagyobb, minel korabbi az
ltetes,
b) majus 1-jetl 25-ig az elIagyas valoszinsege 90-rol 0-ra cskken.
A legmegIelelbb ltetesi idpont majus 1618., az zemi kapacitastol Iggen ennel nehany nappal elbb es
kesbb is ltetnek. Az ltetesre legjobb het nap majus 13-tol 20-ig, a legjobb 10 nap majus 10-tl 20-ig, a meg
elIogadhato 15 nap majus 10-tl 25-ig tart. A majus 10-et kvet nehany nap 20 valoszinseggel Iagyra, a
majus 25. eltti nehany napon ltetett nvenyek 20 krli termesmennyiseg- es minsegkiesessel
szamolhatunk.
A palantakat a kiszedes eltti nap alaposan bentzzk. Kiszedeskor ltetesre kesz allapotban (lehetleg az
sszeIonodott gykereket szetvalasztva) szorosan betesszk zart (nem hezagos Ialu) ladaba, s az ltetesig a
ladakat nedves zsakkal takarjuk. A kiszedett palanta lombjan nem lehet viz.
Az ltetesre olyan ltetgepet hasznaljunk, amelyik a barazdaba, a gykerzonaba ntz is. Ha a gep nem ilyen,
ltetes utan azonnal ntzni kell, akkor is, ha a talaj nedves. A jol tmrit geppel ltetett palanta egy levelenel
Iogva nem huzhato ki, hanem a level szakad le.
A determinalt palantakat 120150 ezer t/ha, a Iolytonos nvekedeseket Iajtatol Iggen 80100 ezer t/ha
allomanvsrseggel ltetjk.
Az allando helvere vetett paprika atlagos idjarasi viszonyok kztt kb. 3035 nap alatt kel ki, de gyakran
4550 napig is a talajban marad. Az els meleg periodus keleszti ki majus kzepen, ezert a vetes idopontfat a
varhato kelesidtartam ismereteben hatarozzuk meg. LegmegIelelbb az aprilis elejei vetes, aprilis 25. utani
vetesben mar jelents termeskiesesre kell szamitani.
Precizios vetgeppel, 2 cm melyen, Iolyometerenkent 25 db jol csirazo magot vetnk el.
A vetes utan 23 hettel perzsel hatasu szerrel gyomtalanitunk, ezt kzvetlenl a keles eltt (szerencses esetben)
megismetelhetjk.
Keles utan azonnal kultivatorozzunk, s ha szkseges, meleg idben adjunk 1015 mm-es nevel ntzest. (A
mag kikelesztesehez is szkseg lehet ntzesre, de azt az ntzes utani cserepkereg-kepzdes elkerlesere csak
vegszksegben tegyk.)
Juniusban, a kezi kapalaskor un. tbeallitast vegznk, determinalt Iajtakbol Iolyometerenkent kb. 15 nvenyt
hagyunk meg. A sortavolsagtol Iggen (amit 4060 cm kztt a mvelesi technika hataroz meg) a determinalt
Iajtakbol hektaronkent 250350 ezer az optimalis tszam. A Iolyton nv Iajtakbol Iolyometerenkent kb. 10,
hektaronkent 170200 ezer nvenyt hagyunk meg.
NTZS
277
10.2.3.7. NTZS
A paprika 600 mm krli vizigenyebl a csapadekkal nem Iedezett reszt ntzessel potoljuk.
zemi Ielleteken ma csak az esztet ntzes jhet szoba annak ellenere, hogy talajrombolo hatasa kzismert.
A paprika szamara idealis barazdas ntzes nagy kezimunkaer-szkseglete miatt teljesen eltnt. A klnbz
csepegtet ntzesi szisztemak szabadIldi eredmenyei kedvezek.
Az ntzest negy masik technologiai elemhez kell csatlakoztatni. A helyes sorrend: szedes utan ntzes, utana
kultivatorozas, ezt kveten permetezes, a varakozasi idk elmultaval ujra szedes. Ha Iejtragyazas is esedekes,
azt a szedes utan es az ntzes eltt celszer elvegezni.
Egyszeri ntzesi adag 3040 mm.
Az ntzesek idpontjait, szamat ketIele ntzesi rendszer szerint is meghatarozhatjuk. A regebbi rendszer a
paprika vizigenyebl indul ki, az adagolasnal a higeny miatt megszoritasokkal. Az uj rendszer a paprika
higenyebl indul ki, bizonyos teljeslt hmersekleti Ieltetelekhez ktve az ntzest.
A hagvomanvos nt:esi rends:er szerint a paprikat a talaj vizkapacitasanak 60-os telitettsegenel kell ntzni,
ez a mi idjarasunkon a juniusban 1014 naponkenti, juliusban es augusztusban 57 naponkenti ntzest jelent
az esmentes periodusokban.
Megszoritas a higeny kielegitese vegett , hogy 20 oC-os napi atlaghmerseklet alatt (vagy 25 oC-os nappali
hmerseklet alatt, vagy 14 oC-os ejszakai hmerseklet alatt) tilos ntzni.
A hoigenvre (hsszegekre) alapo:ott nt:esi rends:er szerint akkor indokolt ntzni a paprikat, amikor mar
egy bizonyos henergia-mennyiseget a nveny hasznositott, es ezzel egyidejleg a jol Ielvehet viztartalekot a
talajbol elparologtatja. A Iolyton nv Iajtaknal palantazva es helyre vetve is minden 7 oC hsszeg
hasznosulasa utan indokolt 1 mm viz talajba juttatasa. A determinalt, allando helyre vetetteknel minden 67 oC,
a determinalt palantazottaknal minden 5 oC hsszeg hasznosulasa utan indokolt 1 mm viz talajba juttatasa
(tehat a determinaltak vizigenye nagyobb).
A hsszegviztartalek egyensulyat az egyenertekszamok alapjan a csapadek es a meg szkseges ntzviz
egyttesen allitjak helyre. A rendszer szerint a gyakorlatban tehat akkor kell ntzni, ha az illet
Iajtatechnologia kombinaciora ervenyes hsszegviztartalek egyenertekkel szamolva 30 mm viztartalekhiany
gylik ssze. Peldaul a palantazott Feherzn Synthetic Iajtat, amelyiknel 5 oC hsszeg egyenertek 1 mm
vizzel 305150 oC sszegylt hsszegnel kell ntzni, ha kzben nem esett az es. Ha igen, annak a
mennyisegevel aranyosan cskkentjk a halmozodo hsszeget, es ezzel az ntzes idpontja kitolodik. A napi
hsszegertek a napi atlaghmerseklet, azaz a 7, 12 es 19 orakor mert leveghmerseklet szamtani atlaga.
Az ntzest ebben a rendszerben is csak az elz rendszerben emlitett meleg napokon vegezhetjk.
A kiltetes utan azonnal, majd minden ntzes es es utan kultivatorral 45 cm melyen lazitjuk a talajt egeszen
addig, amig a sorok kztt elIer a kultivator. Juniusban egy kezi kapalas, a kesbbiekben a jo kulturallapotu,
nem gyomIertztt, jol elkeszitett talajokon meg egy gazolo kapalas elegend a paprika gyommentesen
tartasahoz.
Az allando helyere vetett paprikat keles utan azonnal kultivatorozzuk, majd ezt kveten ugy apoljuk, mint a
palantazottakat. A juniusi kezi kapalaskor elvegezzk a tbeallitast is.
EGYB NVNYPOLSI
MUNKK
278
10.2.3.9. BETAKARTS
A paprikat gazdasagi erettseg (Ienyes Iellet, kemeny bogyo, kiIejlett meret) allapotaban vagy biologiai (piros,
esetleg sarga) erettsegnel kell szedni. A szedesi idpontok meghatarozasahoz tampontul szolgalhat, hogy
viragzastol a gazdasagi erettsegig kb. 35 napra, a gazdasagi erettsegtl a teljes bepirosodasig ujabb 25 napra van
szkseg. A termesIejldesi szakaszokban az egyes Iajtak kztt igen csekely az elteres.
A varhato termes minsegere az apro, 12 cm-es ktesekbl mar kvetkeztetni lehet. Ha azok alakja a Iajtara
jellemz, es bennk a magkezdemenyek tkeletesen betakarjak a kis magtnkt, akkor szabalyos, jo minseg
bogyok Iejldnek. Hianyos magktesbl deIormalt bogyok lesznek.
A Ieher Iajtak els szabadIldi szedesere a Iajta Iejldesi sebessegetl Igg sorrendben julius vegen lehet
szamitani. A pirosan szedett paradicsompaprikak els szedese szeptember eleje.
A helyreveteses termesztesben augusztus 20-a tajan kezddik a betakaritas.
A szedesek szamat ket tenyez Iigyelembevetelevel kell eldnteni. A paprikanveny akkor nevel ujabb
kteseket, ha idejeben megszabadul a kiIejlett bogyoktol, tehat minel srbben szednk, annal nagyobb
ssztermesre szamithatunk. A tul sr szedes munkaer-kihasznalasi es szervezesi szempontbol nehezkes, a
nveny Ilslegesen trdik, emellett a szedesIejtragyazasntzeskultivatorozasnvenyvedelem szabalyos
rotaciojat is lehetetlen betartani.
Az emlitett szempontok es kiserleti adatok alapjan szabad Ildn a kethetenkenti szedes az idealis. A nagyzem
munkaer-hasznositasi trekveseinek azok az uj Iajtak es technologiak Ielelnek meg, amelyek ennel lenyegesen
kevesebb, 23-szori szedessel betakarithatok. Minimalis Ieltetel, hogy pirosodo termes ne legyen a tablan. Igy a
gazdasagi erettsegben szedett palantas paprikat altalaban harom, az allando helyere vetettet es a piros allapotban
szedetteket ket alkalommal takaritjuk be.
Az etkezesi paprika gepi szedese sehol a vilagon nem oldodott meg megnyugtatoan. Kiserleti gepek
Magyarorszagon is keszltek. A gepi szedesre alkalmas Iajtaknak ket lenyeges tulajdonsaguk legyen: kis
erkiIejtesre elvalo bogyoizesles (1020 N12 kg), valamint az egy menetben betakarithato nagy (2030 t/ha)
termeshanyad. Ezek a tulajdonsagok a kezi betakaritas eseten is jelentsen nvelik a szedes teljesitmenyet.
10.2.3.10. OSZTLYOZS, CSOMAGOLS, SZLLTS
Az etkezesi paprikat vdrbe szedik, ahonnan a tablan manyag ladakba vagy gyjtkontenerbe, ujabban
raschelzsakba ntik. A raschelzsakban klnsen tbbszri atrakodassal csak igen nagy serlesi
veszteseggel szallithato a paprika, ennek ellenere a belIldi piacokra es a Ieldolgozo iparhoz ebben erkezik az
aru zme. Konzervgyarakba a legmegIelelbb a nagykonteneres szallitas.
Exportra szalag melletti valogatas, osztalyozas utan kartondobozokban szallitunk.
Az etkezesi paprika osztalyozasat az MSZ 11 89419 888 szamu orszagos szabvany hatarozza meg.
Minsegi
osztalyok
Extra I. II.
Fajtacsoport hosszusagvallszelesseg hosszusag vallszelesseg hosszusag vallszelesseg
legalabb
OSZTLYOZS,
CSOMAGOLS, SZLLTS
279
Tompa (tlteni
valo)
90 65 80 60 70 50
Hegyes (tlteni
valo)
100 60 80 50 70 40
Rvid bogyoju
Iajtak
60 50 40
Hosszu, hegyes
Iajtak
150 120 100
atmer, legalabb
Paradicsom alaku
Iajtak
90 80 70
Cseresznyepaprika 25 20
53. tblzat - A szabadfldi paprika osztlyozsa (mretek mm-ben)
Minsegi
osztalyok
Extra I. II.
Fajtacsoport hosszusag vallszelesseg hosszusag vallszelesseg hosszusag vallszelesseg
legalabb
Hegyes,tompa
(blocky)(tlteni
valo) tipusu
Iajtak
100 60 80 50 70 40
Hosszu,hegyes
tipusu Iajtak
150 25 120 20 90
54. tblzat - A hajtatott paprika osztlyozsa (mretek mm-ben)
10.2.4. Hajtats
A paprika egesz evben vethet valamelyik termesztesi modhoz (a szeptember es az oktober honap azonban nem
javasolt). Marciusban, aprilisban a szabadIldi termesztesek szamara, az ev Iennmarado 8 honapjaban
hajtatashoz vetjk. A hajtatasos termesztesi modok a kvetkezk:
Hajtats
280
Hajtatasi modok Vetesi
honap
ltetesi
honap
BeIejezesi
honap
Korai hajtatas VIII.,
XIXII.
XIII. VII.
Kzepkorai hajtatas I. III. VII.
Hideghajtatas II. IV. VIII.
Hosszu tartamu
termesztes
II. IV. X.
Oszi hajtatas VI., VII. VIII. XII.
Vaz nelkli
termesztes
III. V. IX.
Ezek kzl a vaz nelkli termesztes a paprikanal nem terjedt el, nincs jelentsege.
Hajtatasban a talaj-elkeszitesi mveleteket a krlmenyek adta lehetsegeken bell hasonlokeppen vegezzk,
mint szabad Ildn. Harom mvelet itt klns jelentseg: a talajatmosas, a talajIerttlenites es a talaj szerves
anyaganak dusitasa.
A talafatmosas klnsen, ha paprika utan kvetkezik a talajregeneralodas Iontos eszkze, megsznteti a
karos soIelhalmozodast. A talaj Iels retegeben klnsen a telen is Iedett berendezesekben egyre nagyobb
sokoncentracio alakul ki, az atmoso nagy eszesek elmaradasa miatt. A szokasos ntzesi dozisok nemhogy
cskkentenek a soIelhalmozodast, hanem meg Iokozzak is. A nagy parolgas kvetkezteben az ntzvizben
lev sok is a talajban maradnak, ezenkivl a kapillaris vizemeles az altalaj sokeszletet is a Ielszin kzelebe
hozza.
A sos talajon Iejldtt paprika stetzld level, a levelszelek gyakran beszaradnak, a nvekedes a terleten
Ioltosan csktt, a ktesek aprok, gubicsosak.
A talajatmosast minden masodik ev szen 250300 mm viz egy nap alatti kijuttatasaval vegezzk, gyelve arra,
hogy oldaliranyu Ielszini elIolyas ne legyen.
A talaffertotlenitest ugyancsak maximum ketevenket, a talajatmosast kvet evekben vegezzk, valamilyen
totalis Ierttlenitest ado (gomba-, bakterium-, virus-, rovarl) szerrel, pl. Basamiddal.
A talaf s:erves anvaggal valo dusitasa nemcsak a tragyazas, a tapanyag-utanpotlas kzvetlen celjait szolgalja,
hanem a jo viztarto kepesseg kialakitasat es a talajoldat tulzott koncentracioingadozasainak a mersekleset is. A
humusztartalom nvelese tbbeves Ialadat az adott terleten, a nagy adagu szerves tragyat, tzeget (nem
savanyut) mindig a talajatmosas, illetve a -Ierttlenites utan juttatjuk a talajba. Tekintettel arra, hogy a
Ierttlenitessel a talaj biologiai eletet teljesen elpusztitottuk, azt a szerves tragyaval, esetleg talajoltassal
(bakteriumtragya Ielhasznalasaval), a talajba juttatott mikroorganizmusok altal inditjuk el ujra.
TALAJ-ELKSZTS,
TPANYAGELLTS
281
Hajtatasi krlmenyek kztt lenyegesen tbb tapanyagot kell potolnunk, mint szabad Ildn.
A nagy mennyiseg, megis a nveny szamara optimalisan hig talajoldat-koncentracioban lev tapanyagokat
Iolyamatosan a nveny rendelkezesere tudjuk bocsatani a talaj szervesanyag-tartalmanak s vele egytt a
vizkapacitasanak megnvelesevel.
A hajtatasban es a hosszu tartalmu termesztesben a klnbz indulo tapanyagtartalmu talajokon a realisan
elvarhato termes szintjere az 55. tabla:atbol szamolhato ki a potlando tapanyag mennyisege.
1. Nitrognhatanyag-adagols (kg)
A talaj humusztartalma ()
gyenge kzepes jo igen jo
Kzepkttt talaj 1,802,30 2,303,00 3,004,00 4,00 Ielett
Lazabb talaj 1,401,80 1,802,40 2,403,50 3,50 Ielett
Nitrogenigeny 1 t
termeshez
4,7 4,3 3,5 3,2
120 t/ha termesatlaghoz
(kg/ha)
564 516 420 384
2. Foszforhatanyag-adagols (kg)
A talaj P2O5-tartalma (ppm)
4070 70120 120200 200 Ielett
P2O5-igeny 1 t termeshez 5,2 3,7 2,0 1,1
(kg/ha)
624 444 240 132
3. Kliumhatanyag-adagols (kg)
A talaj K2O-tartalma (ppm)
Kzepkttt talaj 110180 180280 280380 380 Ielett
Lazabb talaj 90140 140230 230330 330 Ielett
K2O-igeny 1 t termeshez 8,1 7,2 4,5 2,1
TALAJ-ELKSZTS,
TPANYAGELLTS
282
(kg/ha)
972 864 540 252
55. tblzat - A tpanyagigny kalkullsa flia alatti, hossz tartalm
paprikatermesztshez
A tablazat Ielhasznalasaval ketIele modon kalkulalhato a szkseges tapanyag. Az els variacio szerint az
alaptragyazas eltti talajvizsgalat eredmenyehez hatarozzuk meg a potlando mennyisegeket; ilyenkor a
IoszIoradag tdresze, a kaliadag harmadresze az szi alaptragya, a Iennmarado kalium- es IoszIorhanyadok,
valamint a nitrogenadag a termesktes kezdetetl adagolando Iejtragya. A masik variacio szerint a nagy
mennyiseg (2030 kg/m2) istallotragyabol allo alaptragya kijuttatasa utan a talaj kilteteskor meghatarozott
tapanyagtartalmahoz kalkulaljuk ki a tenyeszidben adagolando Iejtragyamennyiseget. Ebben az esetben
mivel az istallotragyat ,vaktaban adtuk veszelyes lehet alaptragyakent meg mtragyat is kijuttatni,
tuladagolas lehet az eredmenye.
Hajtatasban abban az esetben is adhatunk s:erves tragvat, esetleg to:eget alaptragyanak, ha a talajvizsgalati
eredmenyek a harom makroelembl jo ellatottsagot mutatnak, hiszen a humusztartalom nvelese is cel.
Az elso feftragva:as idpontja az els termes ktesetl es a nveny ebben az idszakban mutatott nvekedesi
erssegetl Igg.
Az egyszeri Iejtragyaadagok altalaban a tenyeszidre kiszamolt sszmennyisegek aranyaban tartalmazzak az
egyes taplalo elemeket. Az els Iejtragyazaskor ettl elternk: ha a nvenyt generativ iranyba kivanatos terelni,
akkor csak IoszIort, ha a vegetativ nvekedest szkseges Iokozni, akkor csak nitrogent tartalmazzon az els
adag. Hasonlo modon a kesbbiekben is ,terelhetjk a nvenyt a IoszIor es a nitrogen aranyanak
valtoztatasaval.
A Iejtragyazasok szama az optimalis talajoldat-koncentracio miatt igen lenyeges. Az egesz tenyeszidre
szkseges ssz-Iejtragyamennyiseget a lehet legegyenletesebben, tehat minel tbb alkalomra elosztva kell
kijuttatni. A nveny szamara a vizkulturas vagy kgyapotos termesztes teljesen homogen idelosztasu
tapanyag-adagolasa az optimalis. MegIelel az ntzvizzel ntzesenkenti eloszlasban dozirozott tapanyag is,
s valamivel kimeletlenebb (az egyenetlen idbeli es terbeli koncentracio veszelyei miatt) a talajra kiszort
Iejtragya. A hosszu tartamu termesztes 67 honapjabol a termesktestl szeptember kzepeig (eddig erdemes
Iejtragyazni) eltelt 45 honap alatt legalabb 68 reszletben kell a Iejtragyat kijuttatni. Az egyszerre adhato
hatoanyagdozis maximuma N:10, P:5, K:10 g/m2.
A gyakorlatban celszer a tenyeszid sszes Iejtragyaszksegletebl es a Iejtragyazasi idszak tervezett teljes
hosszabol kiszamitani a naponta egy negyzetmeterre juto mennyiseget vegyes mtragyaban. Ebbl az adatbol jol
meghatarozhatok (az egyszeri dozismaximummal elvegzett osztassal) a meg lehetseges legritkabb Iejtragyazasi
szakaszok. (Nem kvet el tul nagy hibat az a termel, aki hajtatasban 2 g/m2/nap vegyesmtragya-adaggal, 50
g/m2 vegyes mtragya egyszeri dozismaximum betartasaval Iejtragyaz. Ebben az esetben tehat Iejtragyazhat pl.
naponkent 2 g/m2 vagy 10 naponkent 20 g/m2, vagy 15 naponkent 30 g/m2 stb., de legIeljebb 25 naponkent 50
g/m2 vegyesmtragya-dozissal.)
A magot altalaban szaporitoladaba (3060 cm, kb. 400 szem mag) vetik 5 cm-es sortavolsaggal, 1 cm-es
takarassal (a Ierttlenitett takaroIldet palantadles elleni szerrel kell keverni). Vethetnk azonnal a tapkockaba
is.
SZAPORTS,
PALNTANEVELS
283
A vetesidt a tervezett kiltetesi idpont es az optimalis palantanevelesi idtartam hatarozza meg. Folvtonos
nvekedes Iajtak palantanevelesi ideje korai hajtatasban 3 honap, kzepkoraiban 32,5 honap, hideghajtatasban
2,52 honap; az optimalis kiltetesre kesz palanta Ieherbimbos. A csokros faftak idealis ltethet palantaja
bimbo nelkli, tehat a palantanevelesi idejk is 12 hettel rvidebb, Ites nelkli hajtatashoz maximum 2 honap.
A ladaba vetett nvenyeket szikleveles allapotban 7-es, 8-as tapkockaba tzdeljk, ekkor egyben szelekciot is
vegznk. A kelestl 18 oC-on tartott szikleveles nvenyeket a tzdeles utan 2225 oC-on neveljk a jo
gykeresedes elsegitesere.
A palantaneveles idszaka alatt ritkan, nagy vizadaggal ntzznk, gyakran szellztessnk, kerljk a nagy
paratartalmat. A nvenyek a lehet legrvidebb ideig legyenek vizesek, a talajIelszint idrl idre hagyjuk
megszaradni. Ezzel elejet vehetjk a palantadlesnek es mas betegsegeknek.
10.2.4.3. LTETS
lteteskor a tenyeszterlet-igenyt vegyk Iigyelembe. A klnbz Iajtatipusok es termesztesi modok nvenyei
kztt lenyeges allomanysrsegbeli igenyelteresek vannak.
A folvtonos nvekedes Iajtakbol korai es kzepkorai hajtatasban tamrendszer mellett negyzetmeterenkent
68, hideghajtatasban 810 egyszalas palantat ltettnk. A determinalt Iajtakbol altalaban a Iolytonos
nvekedeseknek a ketszerese, 1520 nveny ltethet 1 m2-re. Regebben ikerszalas palantat is hasznaltak,
ilyenkor a kiltetett ikertvek szama kb. 20-kal kevesebb az egyszalas tvekre ajanlottenal. Hajtatasban kezzel
ltetnek, a mveles szempontjabol elnys az ikersoros elrendezes.
10.2.4.4. NTZS
lteteskor 1020 mm-es vizadagot juttatunk ki a Ielletre, utana a meleg a legIontosabb a nvenyek
gykeresedesehez, ezert 1012 napig nem kell ntzni. Ezutan a kls h- es Ienyviszonyok szabjak meg az
ntzesek gyakorisagat. 2030 mm-es vizadagokkal kb. majus vegeig altalaban heti egyszeri ntzes elegend,
kesbb hetente ketszer kell mar ntzni.
Az ntzessel 2530 cm-re ataztatott talaj Ielszinenek hamar Il kell szaradnia, ezert amig a nvenyek merete
engedi ntzes utan lazitsuk a talajt. A nvenyzeten minel rvidebb ideig legyen viz.
10.2.4.5. NVNYPOLS
A talaj lazitasan es gyommentesen tartasan kivl a Iolytonos nvekedes Iajtak tamrends:erenek kialakitasa
lehet Ieladat. Korai hajtatasban az ltetes utan a nveny tvere es egy Iels tartohuzalra ktztt zsinor kre
csavarjak a tenyeszid Iolyaman a ket-, harom- vagy negyagura nevelt nvenyeket (ilyen esetben nvenyenkent
celszer ennyi zsinort Iuttatni). Kzepkesei es hideghajtatasban az egy sorban lev nvenyeket ket drothuzal
(kordon) kze terelik. Ez a megoldas mar tbb treskart jelent. A determinalt Iajtak tamrendszert nem
igenyelnek.
A hajtatott paprika apolasi munkaival (Ites, szellztetes, ntzes, Iejtragyazas, arnyekolas) es az egyes
technologiai, technikai elemek alkalmazasaval a nveny generativ es vegetativ egyensulyanak optimumara
treksznk. A Iigyelembe veend tenyezk sszeIoglalasat az 56. tabla:at tartalmazza. Az egyes tenyezk a
nveny szamara optimalis ertektartomanyok kzeleben valtoztatva a termelesi Iolyamat szabalyozasara
vehetk igenybe, szelsseges ertekeik viszont a generativ vagy a vegetativ jelleg tulzott, karos
megnyilvanulasaihoz vezetnek.
LTETS
284
Generativ iranyba hato tenyezk Vegetativ iranyba hato
tenyezk
1. Nagy Ienyintenzitas kis Ienyintenzitas
2. A spektrum nagy kek aranya a spektrum nagy sarga-vrs
aranya
3. Alacsony hmerseklet (optimum
minusz 7 C)
magas hmerseklet
4. Keves viz sok viz
5. Keves nitrogen sok nitrogen
6. Sok IoszIor keves IoszIor
7. Kis paratartalom nagy paratartalom
8. Gykermegszakitas Iolyamatos gykernvekedes
(karogyker)
9. Terheles (ktesekkel) terheletlenseg
(szedestl,elrugastol)
10. Determinalt Iajtajelleg Iolytonos nvekedes
Iajtajelleg
11. Ritka terallas sr terallas
56. tblzat - Az tkezsi paprika polsakor figyelembe veend tnyezk
10.2.4.6. SZEDS
Hajtatasban igyekezni kell az els szedessel, hogy a nvenyt ne terhelje sokaig a bogyo. A szezon elejen
hetenkent, kesbb kethetenkent szedjnk.
Mindenkeppen szem eltt kell tartani, hogy a nem kellen erett bogyok (matt Iellet, puha konzisztencia) nem
piackepesek.
A hajtatott paprikat gyakran szallitjak manyag Ioliazsakban, amiben nem tarolhato.
Httarolasra 78 oC a legmegIelelbb, alacsonyabb hmersekleten a paprika IagyIoltos lesz. A Ioltok
(elszinezdesmentes, nagy Ioltokra kiterjed perikarpium alatti szvetelhalasok) a kitarolas utan orakon bell
jelentkeznek.
Szedes utan a talajra hullott nvenyreszeket takaritsuk ssze, mert a Sclerotinia terjedesenek gocai lehetnek.
SZEDS
285
10.2.5. konmia
Az 1980-as evekben az etkezesipaprika-termesztes modozataiban vegbement nagy atrendezdes elssorban az
uj Iajtatechnologia kombinaciok termelesbe kerlesevel, ezeknek a korabbi termesztesi lehetsegekhez kepest
kedvezbb jvedelmezsegi viszonyaival magyarazhatok.
A termeles azokon a terleteken es termesztesi modokban maradt Ienn, illetve Iejldtt, ahol legalabb 50-os
jvedelmezsegi szinvonalat (100 Ft kltsegre 150 Ft brutto bevetelt) lehetett elerni. Ezen a szrn lenyegeben
harom termesztesi mod bizonyult megIelelnek.
A hossz taralm termesztsre jellemz Iajtatechnologia kombinacioban a gazdasagossag es a
nvenykondicio szempontjabol egyarant a Ites nelkli (aprilis kzepetl) vagy az enyhen Ittt (marcius
vegetl) termesztessel erhet el a legnagyobb jvedelmezseg. A csekely jvedelmezseg miatt megszntetett
szabadIldi paprikaIelletek kies termeset alig tbb mint tizedakkora terleten a hosszu tartamu termesztes
potolja. Az 50-os jvedelmezsegi szinvonal eleresehez szkseges termes kb. 100 t/ha.
A helyrevetses termeszts I elnye a palantazott paprikahoz viszonyitva, hogy kisebb a beruhazasi igenye,
kb. 15-kal kisebb az nkltsege, 400600 oraval kevesebb az elmunkaigenye, a termelesi kltsegek lektesi
ideje rvid (nem terhelik jelents kltsegek mar a tenyeszid elejetl), zemszervezesben a szaporitasi es a
betakaritasi munkacsucsok szethuzasara ad lehetseget. Mindezek ellenere a helyreveteses paprikatermesztes a
kesi (augusztus masodik Iele) szedeskezdet miatt nmagaban keptelen a Iogyasztoi igenyek kielegitesere. Az
50-os jvedelmezsegi szinvonal eleresehez szkseges termes kb. 20 t/ha.
Palnts termeszts optimlis felttelekkel. A regebben az orszag ssztermelesenek zmet ado technologia
eredeti terletebl megmaradt jobbik 50 jellemzi: az optimalis kologiai viszonyok, a nagy termkepesseg
Iajtak, a kivalo szakertelemmel sszeallitott es megvalositott termesztestechnika. Az idjarastol Igg,
kockaztatott kltseghanyad ezzel a termesztesi moddal a legnagyobb. Feladata a nyari tmegIogyasztasi igenyek
kielegitese (a hajtatas leIuto, a hosszu tartamu termesztes tartos es a helyrevetes szi IelIuto mennyisegeivel
egytt), valamint a paradicsompaprika megtermelese. Az 50-os jvedelmezsegi szinvonal eleresehez
szkseges termes kb. 25 t/ha.
Az egyb technolgik az ssztermelesnek csak kis hanyadat adjak. Ezeknel a piaci igenyek megIelel
Ielmerese, illetve a specialis lehetsegek kihasznalasa a rentabilis termesztes kulcsa. Igy a korai hajtatas csak
akkor megIelel gazdasagossagu, ha termalvizre vagy hulladekhre alapul. Az szi hajtatas jvedelmezsege az
igen szk piaclehetsegek es a tavaszi hajtatasehoz viszonyitott kis (30-os) termesatlagok (a Ienyszegeny
idszak bekszntese) miatt nehezen kalkulalhato.
Az etkezesi paprikabol haromIele szerkezet Iajta van Iorgalomban.
Az F1 hibridek magtermesztese az anyanvenyeken az apanvenyek viragporaval elvegzett keresztezesbl es
a ktesek magjanak kinyeresebl all. Az anyanvenyek porzoit meg a Ieher bimbok kinyilasa eltt kasztralassal
eltavolitjak, hogy ne kvetkezzek be nbeporzas, majd a bibere juttatott pollennel elvegzik a keresztezest, es
megjellik a keresztezett virag kocsanyat. A nem keresztezett viragokat nap mint nap eltavolitjak a tvekrl.
Ujabban genetikailag himsteril anyakat hasznalnak az F1 hibridekhez, igy nincs szkseg sem a kasztralasra, sem
a jellesre, sem a keresztezetlen viragok, ktesek leszedegetesere.
A s:intetikus faftak tbb (t-tiz) szltrzs F1F4 generacioju hibridjeibl allo populaciok. Magtermesztesk a
nemesit altal sszeallitott F2 generaciobol indul, amelybl a szuperelit, majd az elit magot ugyanolyan
Ieltetelek kztt allitjak el, mint a konstans Iajtaket. Elit Iokozatuk tovabbi szaporitasa nem lehetseges.
Magtermeszts
286
A konstans faftak genetikai egyensulyban lev populaciok, amelyek nemzedekrl nemzedekre a
szlpopulacioval azonos genetikai sszetetel allomanyt hoznak letre.
A kvetkezkben a konstans Iajtak magtermeszteset targyaljuk. Ertelemszeren az F1 hibridek elallitasakor es
a szintetikus Iajtak magtermeszteseben is az egyes technologiai elemek ervenyesek.
A technologia azonos a szantoIldi termesztesevel, az elteresek a kvetkezk:
a) mindig egyszalas ltetest alkalmazunk a szelekcios munkak knnyebb elvegzese vegett;
b) a Iejtragyazast julius vegeig be kell Iejezni, hogy a termesek jo beereset elsegitsk;
c) augusztus 20-ig ntzznk, kesbb csak rendkivli szarazsag es meleg eseten;
d) a nvenyvedelmet klns szigorral vegezzk, Iigyelemmel a Iiatalkori virusIertzesek (leveltet-vektor)
sulyos tneteire es egyeb bakteriumos es gombas Iertzesekre, ezek a tnetek kizarjak a magtablat a
szaporitasbol.
Izolci. A paprika Iakultativ idegentermekenyl nveny, ezert az MSZ 6353/786. szamu szabvany minden
hasonlo Iaju ltetvenytl 300 m terbeli genetikai izolaciot ir el. Az idegen pollen a legtbb esetben nem az
izolacios tavolsag nyilt megszegesebl, hanem egyeb, nem ellenrztt utakon kerl az allomanyba, ezek a
kvetkezk lehetnek:
kesi kilteteskor a palantaagyban sszeviragoznak a Iajtak;
a potlas nvenyei mar sszeviragoztak;
a palantanevel telep tul kzel van a kiltetett tablahoz;
az elz evi termesbl a palantaagy Ildjebe kerlt mag vadkelese (leggyakoribb veszely!);
emberi tevedes a veteskor, palantazaskor;
az elz evi magkinyereskor nem kell elvigyazatossag (nem tisztitott edenyek, gepek, zsakok stb.).
A szabvany a Solanaceae csalad, a kabakosok nvenyeitl es a lucernatol nvenyegeszseggyi izolaciot is
javasol. Ezek elvetemenyei se legyenek a magpaprikanak.
Szelekci. Ha megsem volt tkeletes az elz vagy az ez evi genetikai izolacio, vagy a Iajta valamilyen oknal
Iogva nincs tkeletes genetikai egyensulyban, esetleg mutaciok leptek Iel az egyedek kztt, akkor a
Iajtajellegnek nem megIelel egyedeket a szelekcio soran eltavolitjuk.
Csak az a szelekcio tkeletes, amelyikkel megakadalyozhato a Iajtaidegen nveny pollenjanak a reszvetele a
Iajtaazonos nvenyek megporzasaban. Igy tkeletes a viragzas eltti szelekcio, az izolator alatt vegzett szelekcio
es Iajtaazonos, az anyatvek utodbiralaton alapulo szelekciojaval minsitett tartalek mag. Ezek a modszerek
nagy tmeg mag termesztesekor alig jhetnek szoba, ezert marad a viragzas, termesktes utani szelekcio.
A szomszedos nvenyek kb. 30-os idegenbeporzasa miatt arra kell tehat szamitanunk, hogy az altalunk
megtermelt vetmagbol a legtkeletesebb szelekcio eseten is a kvetkez ev nvenyei a magtermel ev idegen
elIordulasanak 30-aban idegeneket az elz evi idegenek es a tiszta Iajta kztti F1 hibrideket Iognak
tartalmazni. Ezert Iggetlenl attol, hogy a hatosag (OMMI) altal vegzett szantoIldi szemlek idpontjara
klsleg ,tkeletesre szelektaltuk a tablat, a mag kesbbi Iorgalmazojanak a Ielelssege dnteni az idegen
KONSTANS FAJTK
MAGTERMESZTSE
287
elIordulas mertekenek, minsegenek ismereteben a megtermett mag sorsarol.
Szntfldi szemlk. Az OMMI ket alkalommal ellenrzi a magtermel tablak tisztasagat, Iajtaazonossagat,
egeszsegi allapotat, nvenyIejlettseget, valamint az egesz tabla kulturallapotat. Elszr az els termesek
megjeleneset kveten (altalaban julius vegen, augusztus elejen), masodszor teljes termesben az eres eltt.
A szemlek idejere tvestl el kell tavolitani az idegen, a Iajtatol elter, a beteg, a Iejletlen nvenyeket, es az
egesz tablat gyomtalanul kell tartani.
A kiszelektalt nvenyeket a szabvany elirasa szerint a tabla kzelebl el kell szallitani.
10.2.6.2. MAGSZEDS
A magpaprikat biologiailag tkeletesen erett allapotban szedjk, altalaban ketszer. A harmadik szedeskor a Ielig
piros termesek is leszedhetk. Szedes utan a piros termeseket is hagyjuk 45 napig utoerlelodni, a Ielig piros
termeseket pedig a teljes bepirosodasig.
A paprikabol kivagott csumarol a magot vizben dr:slessel vagy Iorgodobos magkinvero es:k::el szedjk le.
Vizben elvalasztjuk a leha magot es a husreszeket a jo magtol, amelyik az edeny aljan helyezkedik el. A nedves
magot 2-os NaOH-oldatban 10 percig aztatjuk, majd tbbszr tiszta vizben leblitjk. Centrifugalas utan
maximum 35 oC-on 11,5 nap alatt megszaritjuk. Tisztitas, Iemzarolas utan taroljuk.
1 ha-rol 150200 kg vetmagtermes varhato, ez a nagy bogyoju Iajtaknal a bogyotermes 1-a, hegyes
tipusoknal 22,5-a.
A paprikamag eredeti csirazokepesseget kb. 3 evig rzi meg, legmentesen lezart (veg) csomagolasban 810
evig is csirakepes.
10.3. Fszerpaprika
(Capsicum annuum L. var. longum)
Szarmazasat lasd az etkezesi paprikanal. A Iszerpaprika, mint arucikk, mar az 1800-as evek elejen megjelent a
magyar piacon. Nagyaranyu termesztese azonban az 1800-as evek masodik Ieleben indult meg. A 20. szazad
Iordulojan a termterlet csaknem 5000 ha-ra nvekedett. A termeles tovabbi Iellendleseben jelents szerepk
volt az uj nemesitett Iajtaknak. Az 1930-as evek elejen kinemesitett els magyar csipssegmentes Iajta
termesztesbe vonasaval a kltseges kezi erezes nelkl valt lehetve a csipsseg nelkli rlemeny elallitasa, ami
a termelesi kltsegek jelents cskkeneset eredmenyezte. Az export nvekedett, a magyar paprika jo minseg
termekevel meghoditotta a klIldi piacot.
A vilag Iszerpaprika-term terlete hozzavetleges szamitasok szerint mintegy 200 ezer hektar. Europaban
mintegy 45 ezer hektaron terem meg a vilag rlemenyexportjanak 75-a, melybl Magyarorszag az 1980-as
evek 810 ezer tonnas exportjaval szemben az 1990-es evtized elejen csak 46 ezer tonnas exporttal reszesedik.
MAGSZEDS
288
A vilag gazdasagi szerkezeteben bekvetkezett valtozasok, valamint a Magyarorszagon 1990-ben indult
gazdasagirendszer-atalakulas Iolyamataban a Iszerpaprika tovabbra is megtartotta jelentseget Kalocsa es
Szeged tersegeben. Ott az stermel lakossagnak a Iszerpaprika jelents megelhetesi Iorrasa.
A hazai termelesi kapacitas tbbszrse a mintegy 4500 tonnas belIldi igenyeknek. A Iszerpaprika-rlemeny
kivitele nemzetgazdasagi erdek, amelyet a kormanyzat artamogatassal szabalyoz. A hazankban leteslt
Ieldolgozo kapacitas (szaritoberendezesek, rlzemek) mintegy 1012 ezer tonna rlemeny exportjat teszi
lehetve. A belIldi atlagarak elssorban a termes mennyisegetl Iggenek, amelyek minsegtl Iggen
200600 Ft/kg kztt ingadoznak. Az exportarakat a nagyobb termelesi volumen Spanyolorszag kinalata
beIolyasolja legnagyobb mertekben.
A magyar Iszerpaprika-rlemeny minsege elssorban iz, zamat es a Iszerez hatas tekinteteben
Iellmulja a vilagpiacon arukent kinalt egyeb rlemenyeket. Ezt a vevk mintegy 1012-os artbblettel
ismerik el. Az exportalt rlemenyek elerhet arszintje minsegtl Iggen 14 USD/kg. Legjelentsebb
exportpiacunk Nemetorszag, Ausztria, de jelents mennyisegeket adunk el a tbbi europai orszagba, valamint az
USA-ba, Kanadaba, Ausztraliaba is. Mintegy 40 orszag vasarol magyar paprikat.
Hazankenal nagyobb termelese van Spanyolorszagnak, evi exportja 1520 ezer tonna rlemeny. Bulgaria 13
ezer tonnat ertekesit klIldn. Szlovakiaban elssorban a hazai ellatasra termelnek, de a vilaggazdasag
atalakulasi Iolyamataban szamos orszagban (Jugoszlavia, Horvatorszag, Romania, Ukrajna, Grgorszag,
Trkorszag, Izrael, Algeria, Marokko, Portugalia) jelents mertekben Iejleszthetik a termelest. Az aIrikai
allamok (Egyiptom, Etiopia, Szudan, Kenya, Tunezia, Del-AIrika, Ghana) elssorban nellatasra termelnek.
Azsiaban jelents termelk: Kina, India, Korea, Vietnam, Japan, Burma, Indonezia. Termekk Ieltermekkent
jelenik meg a vilagpiacon. Az amerikai kontinensen (Mexiko, Chile, Brazilia, Peru, Egyeslt Allamok) igen
jelents termelesi IelIutas tapasztalhato az utobbi 10 evben.
A hazai termelesi krzetek a Duna es a Tisza ntestalajain alakultak ki. A legnagyobb termterletek a
kvetkez helyeken talalhatok: Kalocsa tersegeben Batya, Fajsz, Dusnok, Sksd, Miske, Fokt, Uszod,
Dunapataj, Harta, Baja, Ersekcsanad, Bogyiszlo, Fadd, Tolna. Szeged tersegeben, a Tisza menten Rszke,
Szentmihalytelek, Pusztaszer, Kiskundorozsma, Szreg, Deszk, Hodmezvasarhely, Palmonostora; Szolnok
tersegeben Mezhek, TiszaIldvar, Nagyrev, Szeleveny. Az orszagos termterlet az 1950-es evekben 57 ezer
ha, az 1970-es evek vegen 1013 ezer ha, majd Iokozatosan cskkent, 1993-ban mindssze 4 ezer hektaron
termeltek Iszerpaprikat. A pirosra erett nyers termes mennyisege evente es termhelyenkent 622 t/ha kztt
valtozik. Az orszagos atlagtermes 810 t/ha. A nyers termes 1518-abol keszithet Iszerpaprika-rlemeny.
Az 1990-ben eletbe lepett kormanyrendelet megszntette az 19341936-ban elrendelt allami monopoljogokat,
Ieloldotta a csaknem 5 evtizedes tulszabalyozast. A Ieloldas hatasara egyre szaporodnak a klnbz
Iszerpaprika-termel, -Ieldolgozo, -ertekesit tarsulasok. Jelenleg barki reszere megadhato a Ieldolgozasi es
Iorgalomba hozatali engedely, az ervenyben lev szabalyozottsagi Ieltetelek mellett.
A Iszerpaprika-rlemeny a magyar konyha legIontosabb Iszere. Nemcsak husetelekhez hasznaljak, hanem
slt tesztak, kukoricapehely-keszitmenyek, kekszek izesitesehez is.
A Iszerpaprika nyers termesebl benzoesavas tartositassal, soizesitessel Iriss iz paprikapaszta is keszl, amely
megrzi a Iriss termes izet, zamatat.
KlnIele konzervkeszitmenyek izesitesere, szinezesere is nagy mennyisegeket hasznalnak Iel az rlemenybl.
Az rlemenybl klnbz oldoszerekkel kivont szinezekanyag-koncentratum (oleorezin) a konzervgyarak
szinezanyaga.
TPLLKOZSI
JELENTSGE
289
A gyengebb minseg rlemenyeket a klnbz takarmanykeverekek adalekanyagakent is Ielhasznaljak pl. a
tojas sargajanak szinezesere 13-os aranyban.
Az rlemeny beltartalmi komponensei kzl a szinezekanyagok alapvet jelentsegek. sszetetelk,
mennyisegk, egymashoz valo aranyaik hatarozzak meg az rlemeny minseget (lasd a 86. abrat).
A Iszerpaprika termesIalanak 1 kg-ja 4,67 g karotint tartalmaz, amely tulnyomoreszt beta-karotin. Ennek egy
molekulajabol 2 molekula A-vitamin kepzdik a majban (OBERMAYER). A nyers termesIal
C-vitamin-tartalma pirosereskor 300 mg, melyet SZENT-GYRGYI ALBERT 1932-ben Iedezett Iel.
P-vitamin (citrin) jelenletet SZENT-GYRGYI es RUSZNYAK mutatta ki. A termesben jelen van a P-vitamin,
valamint a B1-, B2-vitamin is.
A kaps:aicin a csips izt ado alkaloida, a termes erezeten lev mirigyekben talalhato. Taplalkozas-elettani
hatasa sokret. Ujabban a gyogyaszatban is Ielhasznaljak.
A s:enhidratok az rlemeny jellegzetes zamatanak, izenek kialakitasaban jatszanak szerepet. A cukortartalom
kormospiros allapotban a legnagyobb, az eres es az utoeres Iolyaman cskken. A csips Iajtak sszes
cukortartalma 1820 (szarazanyagban), a nem csips Iajtake 2225.
Igen kis mennyisegben talalhatok a termesben illoolafok.
A :siros olafok szerepe az rlemenyben lenyeges. Az rlemeny szinet elenkebbe teszi, oldja a paprikaIesteket es
konzervalo hatasu. A mag 2030-ban tartalmaz olajat, de olaj talalhato a termesIalban (46) es az erezetben
(56) is.
A Iszerpaprika-rlemeny energiatartalma kb. 10001500 kJ/100 g.
sajtossgai
Rendszertana, nvenytani sajatossaga az etkezesi paprikaval Ioglalkozo Iejezetben olvashato.
A termesztes szempontjabol meghatarozo a Iajtak hajtsrendszernek nvekedese. Ennek alapjan negy
csoportot klnithetnk el.
1. A folvtonos nvekedes Iajtatipus teljes Iejlettsegben bogas elagazasu. A Ihajtas a talaj Iltt 1525 cm
magassagban elagazik (ezt nevezik nepiesen els ,villanak), ez rendszerint ketts bog, de gyakran elIordul a
tbbes bogas elagazas, illetve az egyes bog. Az oldalagak a Iejldes soran ismet elagaznak, es kialakul a
masodik ,villa. A tmeges viragzas Iazisaban rendszerint itt elhelyezked viragokbol Iejldtt termesek adjak
a legkorabbi erett termest. A harmadik bogelagazas csak ltetett allomanyokban, ritka terallasban Iejleszt ertekes
termest. Az els bogelagazas alatti szarreszen abban az esetben kepzdnek nagy valoszinseggel oldalhajtasok,
ha a Iels bogelagazasi rendszer Iolyamatos Iejldeset idjarasi szelssegek gatoljak.
2. A determinalt nvekedes Iajtatipus Itengelyenek csucsi reszen bogelagazas nelkl viragok kepzdnek. A
Itengely tbbes viragkepzessel Iejezi be hosszanti nvekedeset. Szelsseges idjaras vagy termekenylesi
problemak hatasara a Itengely oldalhajtasokat Iejleszthet, ahol a kesbbi idpontban kepzdtt viragok
rendszerint kesn hoznak pirosra erett termest. Az itt kepzdtt viragok egyesevel, kettesevel jnnek letre.
3. A feldeterminalt nvekedes Iajtatipuson a Itengely els bogelagazasat kvet masodik elagazas a
szokasosnal rvidebb oldalagakat Iejleszt. Az elagazasokban Iejld viragok egyesevel helyezkednek el.
Botanikailag Iolytonos nvekedes Iajtatipus.
Iettani sajtossgai
290
4. A csokros nvekedes Iajtatipus Itengelyenek els elagazasaban, valamint az oldalhajtasokon csokrosan
kepzdnek a viragok. A termeskepzdes Iolyamata a tenyeszid vegeig tart.
82. bra - A fuszerpaprika-fajtatpusok alaktani vzrajza
Iettani sajtossgai
291
83. bra - A fuszerpaprika-terms hosszmetszete s a terms rszei
LETTANI JELLEMZSE
292
Fnyigny. A Iszerpaprika a csirazashoz nem igenyel Ienyt, de a keles utani idszakban zavartalan termeszetes
Ienyellatas szkseges. Arnyekos helyen, Iasor, erdsav kzelsegeben jelents, a termesmennyisegben is merhet
az arnyekhatas.
BALAZS (1963) a Cecei edes etkezesi paprika Ienyigenyevel kapcsolatos vizsgalataiban kimutatta, hogy 3000
lux Ienyerssegben 8 oras napIenytartalmon 66 nap, 24 oras napIenytartamon 45 nap szkseges a kelestl a
viragzasig. 10 000 luxnal ugyanezzel a megvilagitasi idtartammal 61, illetve 35 nap szkseges.
Hazai viszonyok kztt a Iszerpaprika termelese ott eredmenyes, ahol a tenyeszidszak alatt a napIenyes orak
szama eleri, illetve meghaladja az 1500 orat. NapIenyben gazdag evjaratban rendszerint a termes minsege is
kivalo, gazdagabb a Iestektartalom es kedvezbb a szarazanyag aranya (SZUCS, 1975).
Higny. A Iszerpaprika a hmersekletre reagal a legerzekenyebben. Az orszagnak azokon a tajain terem
biztonsagosan, ahol a tenyeszidszak (aprilisszeptember) kzephmerseklete legalabb 17,5 oC. A csirazas
idszakaban az optimalis hmerseklet 26 oC. A csirazas teme 2830 oC-on a legnagyobb, de 20 oC-on is
kielegit, bar kisse elhuzodo. Szikleveles korban a higeny nehany Iokkal lecskken, majd palantakorban (34
hetes allapotban) ismet nvekszik a hvel szembeni igenye, amely a tenyeszidszak vegeig a 25 oC krli
ertekben jellhet meg. Klnsen a viragzas eltti idszak hmersekleti viszonyai a meghatarozoak, ez a
majusjuniusi idszakot jelenti. Kielegit idjarasi krlmenyeknek tekinthet, ha szantoIldn a majus
masodik Ieleben kiltetett 68 lombleveles palantanveny Iejldese olyan mertek, hogy junius utolso
napjaiban megjelennek az els viragok es julius els dekadjaban bekvetkezik a tmeges viragzas. Atlagos
idjarasi krlmenyek kztt a viragzastol a termes pirosra ereseig altalaban 5055 nap szkseges. A viragzas
kezdetenek, intenzitasanak ismereteben kvetkeztethetnk a termeseres kezdetere, a termesktes temebl pedig
a tmeges eres idpontjara (KAPELLER, 1987).
OBERMAYERMANDYBENEDEK (1955) szerint a majus kzepetl oktober kzepeig tarto 5 honap alatt
2900 oC-nal nagyobb hsszeg eseten kitn, 27002900 oC kztt jo, 26002700 oC kztt kzepes minseg
termes varhato.
Eddigi megIigyelesek, vizsgalatok szerint a Iszerpaprika tenyeszideje alatt 3000 oC hsszeget igenyel,
amelybl a vetestl a csirazasig 250 oC, csirazastol a viragzasig 1500 oC, a termes beereseig tovabbi 1200 oC
hsszeget kivan (SZUCS, 1961). Magyarorszag terletenek csaknem a Ielen jok a hmersekleti viszonyok, kb.
ketharmadan kielegitek. Az eredmenyes termeszthetseget nagyreszt a kes tavaszi es a kora szi Iagyok
veszelyeztetik. A tavaszi Iagyok altalaban aprilis utolso dekadjaban megsznnek, az ltetes idejenek megIontolt
megvalasztasaval kikerlhetk. KatasztroIalis hatasa volt az 1952. evi majus vegen bekvetkezett kesi
Iagynak. Azota a Iszerpaprika-ltetvenyekben nem okozott karokat tavaszi Iagy. A gyakoribb kora szi Iagyok
klnsen az allando helyre vetett paprikak termeset veszelyeztetik, mert itt a termeseres kitolodik az oktoberi
idszakra.
Vzigny. A Iszerpaprika nem kiIejezetten vizigenyes nveny, de optimalis Iejldesehez elengedhetetlen
tenyez a viz. A vizIogyasztas Igg a Iajtatol, a talaj szerkezetetl, a tapanyag-ellatottsagtol, a nvenyek
tenyeszterletetl, a talaj hmersekletetl.
A Iszerpaprika trans:spriacios egvtthatoval kiIejezett vizIelhasznalasa szaraz, meleg evjaratban 300350,
csapadekos evjaratban 350420 (SOMOGYI, 1981). Szarazanyag-produktuma 810 t/ha, ehhez 30004000 m3
vizet hasznal Iel. A termeszetes csapadek altalaban nem elegend a 10 t/ha nyers erett termes eleresehez. Ezert
klnsen a kritikus idszakban els alkalommal julius els Ieleben, a tmeges termesktes Iazisaban
ntzni kell.
Az allando helyre vetett, illetve palantazott allomanyok transzspiracios egytthatoja azonos, de a palantazott
kulturakban kepzdtt es pirosra erett hasznos termesek aranya joval nagyobb, mint az allando helyre vetette.
LETTANI JELLEMZSE
293
Az orszagos termterletnek kb. 2025-an valosithato meg az optimalist megkzelit vizellatas, mintegy
2025-on csak reszben megoldott az ntzes, a termterlet 5060-a pedig csak termeszetes csapadekot
kap. Elssorban ennek tulajdonithato az orszagos termeshozamban jelentkez nagy termesingadozas. A Iajtak
elter vizigenye es a bizonytalan csapadekellatas indokolja, hogy ahol ntzesi lehetseg nincs vagy csak
korlatozott , tbb Iajtat termeljenek a gazdasagok, mert reszben igy is mersekelhetk az evenkenti
termesingadozasok.
Tpanyagigny. A Iszerpaprika a tapanyaggal szemben igenyes. 10 t nyers termeshez (HORVATHBUJK,
1934) N-bl 137 kg/ha, P2O5-bol 27 kg/ha, K2O-bol 141 kg/ha tapanyagmennyiseget vesz Iel a talajbol.
A nveny a klnbz Ienologiai Iazisokban elteren igenyli a tapanyagokat.
A nitrogenfelvetel maximuma a viragzas kezdeten van, majd lassu cskkenes utan a tenyeszid vegen csaknem
megsznik.
A fos:forfelvetel legnagyobb erteket szinten viragzaskor merhetjk, utana cskken, de nem jelents mertekben.
A kalium beeplesenek maximuma viragzaskor, az els termesktesek idszakaban tapasztalhato.
A kalciumfelvetel maximuma viragzaskor tapasztalhato, majd cskken a beeples merteke.
A magne:iums:int az eres stadiumaban mutatja a legnagyobb erteket.
A mikroelemeket a talaj termeszetes keszletebl, a szerves tragyabol, a komplex leveltragyakbol, az alkalmazott
nvenyved szerekbl veszi Iel.
A nveny Iejldesenek els, un. kritikus szakasza, amely a nvekedes es a Iejldes els szakaszat jelenti
(viragzastol az els ktes termesek 58 cm-es nagysagu Iejlettsegeig tart), julius kzepe. Ebben az idszakban
a nvenyben nagy a tapanyagszint. Erzekenyen reagal a tapanyaghianyra, a tultragyazasra egyarant. Ebben a
szakaszban gyorsan hato nitrogent (ammonium-nitrat) es vizben knnyen oldodo IoszIort kell adni (Tomasol)
Iejtragyazaskent.
A masodik s:akas: a maximalis tapanyag-Ielhalmozodas szakasza, amely az els ktes termesek 58 cm-es
Iejlettsegetl szamithato, es a tenyeszid vegeig tart. Ebben az idszakban a tmeges szarazanyag-kepzes
igenyli a knnyen Ielvehet, nagy mennyiseg tapanyagot. A maximalis tapanyag-Ielhalmozodas szakasza
atIedi a nveny ket utolso Ienologiai Iazisat.
A tapanyag-Ielhalmozodas teme az alkalmazott szaporitasi modtol, valamint a Iajtatol is Igg.
Palanta:ott allomanyban legnagyobb mennyisegben a nitrogent halmozza Iel a nveny, ezt kveti a kalium,
majd a IoszIor.
Allando helvre vetett nvenyekben a legnagyobb mertekben a kalium, majd a nitrogen, a legkisebb
mennyisegben a IoszIor halmozodik Iel (MECS, 1971).
10.3.3. Termesztett fajtk, fajtakivIaszts
A termesztes sikeret a Iajta alapveten meghatarozza. A termesztend Iajta tipusat pedig a termhelyi
krlmenyek, az alkalmazott termesztesi mod, valamint a gepesitettseg merteke szabja meg. A jelenleg
rendelkezesre allo Iajtasor a legklnbzbb termhelyi krlmenyek kztt is lehetve teszi a jo minseg
Iszerpaprika-alapanyag termeleset. A termesztesi igenyek Iigyelembevetelevel megvalasztott Iajtasszetetel
lehetve teszi a klnbz evjaratok, szelsseges hatasok kivedeset, a viszonylag egyenletes termesmennyiseg
elallitasat.
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
294
Magyar Iszerpaprika megnevezessel kizarolag a Capsicum annuum L. var. longum hosszu termes tipusaibol
elallitott rlemeny hozhato Iorgalomba. Egyetlen kivetel a hazankban termesztett var. grossum
cseresznyepaprikak, melyek termesIalvastagsaga, beltartalmi ertekei kzel azonosak a longum tipusu
termesekevel. A csips cseresznyepaprika-Iajtakbol is engedelyezett az rlemenykeszites, bar e tipusok
termeseit elssorban Ieldolgozas nelkl hasznaljak Iel etelizesitesre, illetve egyeb konzervipari celokra.
A Iajtak csoportositasat es jellemzeset az 57. tabla:at tartalmazza.
Fajtacsoport,Iajta Nemesit-intezet Allami
minsites
eve
A
termes
allasa
Bokor-magassag
(cm)
Termeshossz
(cm),alak
Szinezek-
(Iestek-)
tartalom
(g/kg)
Betegseg-ellenallosag Term-kepesseg
(t/ha)
Megjegyzes
1. Folytonos nvekedes Iajtacsoport
Csipsseg nelkli Iajtak
Kalocsai
E15
ZKI 1959 csng4045 1012 H 57 kzepes 1214 kzepkorai
Szegedi
5713
ZKI 1967 csng4045 1014 H 57 kzepes 1214 korai
Kalocsai
57231
ZKI 1967 Ielallo4060 1015 H 69 kzepes 1316 kzepkorai
Szegedi20 ZKI 1977 csng4045 1012 H 811 viruserzekeny 1016 korai
Szegedi40 ZKI 1977 csng4560 1016 H 68 kzepes 1016 kzepkorai
Kalocsai50ZKI 1988 csng5060 1216 H 79 tolerans 1218 kzepkorai
Szegedi80 ZKI 1991 csng5060 1014 H 79 kzepes 1218 kzepkorai
Kalocsai90ZKI 1993 csng5060 1012 H 57 tolerans 1518 kzepkorai
Mihalytelki SZP 1993 csng4050 1014 H 79 viruserzekeny 1216 korai
Bibor SZP 1994 csng4050 1012 H 69 tolerans 1216 korai
NapIeny SZP 1994 csng4050 1014 H 69 tolerans 1216 korai
Csips
Iajtak
Szegedi
FO3
ZKI 1963 csng4045 1012 H 1012 viruserzekeny 1014 korai
Kalocsai505 ZKI 1977 csng5065 1416 H 89 tolerans 1820 kzepkorai
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
295
Kalocsai
V2
ZKI 1988 csng6080 810 H 68 tolerans 1618 korai,nagyon
csips
Szegedi178ZKI 1989 csng5060 810 H 68 kzepes 1416 korai,nagyon
csips
Szegedi179ZKI 1991 csng6070 1014 H 812 kzepes 1416 kzepkorai
2. Feldeterminalt nvekedes Iajtacsoport
Kalocsaimerevszaru
622
ZKI 1991 Ielallo3545 1012 H 911 tolerans 1416 korai
Kalocsai702 ZKI 1986 csng4550 1012 H 68 tolerans 1416 korai
Kalocsai801 ZKI 1988 csng4550 1012 H 67 tolerans 1416 korai
3. Determinalt nvekedes Iajtacsoport
Kalocsaideterminalt
601
Csips
Iajtak
Kalocsaideterminalt
621
4. Cseresznyepaprika
Folytonos nvekedes csips Iajtak
Szentesi SZK 1975 csng4045 22,5 G 35 kzepes 610 korai
Kalocsai
M/magas
ZKI 1993 csng6070 2,32,6
G
45 tolerans 612 korai
Kalocsai
A/alacsony
ZKI 1993 csng4550 2,22,5
G
45 tolerans 612 korai
57. tblzat - Fuszerpaprika-fajtk
ZKI Fszerpaprika Kutato Allomas
SZP Szegedi Paprika Rt.
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
296
SZK Szentesi Kutato Allomas
H hengeres kup
G gmb
10.3.4. Termeszts
Knnyen meleged, tapanyagban dus, mvelhet, jo vizgazdalkodasu talajt igenyel. Altalaban azok a talajok
alkalmasok a Iszerpaprika termesztesere, amelyek termretege a 40 cm-t meghaladja. A kzmbs es a
gyengen lugos kemhatasu talajt kedveli.
Terletkivlaszts. A trtenelmileg kialakult I termelesi krzetek Kalocsa es Szeged krnyeken talajminseg
szempontjabol igen heterogenek. (Termesztesbe vonjak a kevesbe alkalmas terleteket is.) A kttt,
cserepesedesre hajlamos talajokat kerlni kell, mert intenzivebb mvelest igenyelnek. Alkalmatlan a
termesztesre a sos, szodas, szikes, slevenyes talaj. A nedves reti, mely Iekves talajokon kesi a termeseres, a
minseg gyenge.
A talajhmerseklettel szembeni igenye aprilisban, a helyrevetes idpontjaban, 5 cm melysegben 1012 oC-os,
majusban 1518 oC-os atlaghmerseklet. Szaraz Ielszin homoktalajokon gyakori az ers szel altal okozott
homokIuvas, homokveres. E terleteken csak palantazott termesztes jhet szoba, de annak eredmenyessege is
bizonytalan.
Fszerpaprika-termesztesre lehetleg sik tablakat kell kijellni.
A talaj Iajtaja,
minsege
Valyogtalaj ntestalaj Valyogos agyag,
agyagtalaj
Homoktalaj
Kivalo 3,5 3,0 4,0 3,0 Iltt
Jo 3,03,5 2,53,0 3,54,0 2,53,0
kztt
Kzepes 2,53,0 2,02,5 3,03,5 2,02,5
kztt
MegIelel 2,02,5 1,52,0 2,53,0 1,52,0
kztt
Gyenge 2,0 1,5 2,5 1,5 alatt
58. tblzat - A fuszerpaprika talajignye humusztartalom alapjn (humuszszzalk)
Minsetes pH-ertek
Termeszts
297
Kivalo 7,08,1
Jo 8,18,3
6,77,0
Kzepes 8,38,5
6,56,7
MegIelel 8,58,7
6,76,5
Gyenge 8,7 Iltt
6,3 alatt
59. tblzat - A talajok csoportostsa kmhats szerint (PNZES, 1967)
Jellemzk Kalocsa, Dunai ntestalaj Szeged, Tiszai ntestalaj
020 cm-es 3060 cm-es 020 cm-es 3060 cm-es
talajretegben talajretegben
pH vizben 7,8 8,0 7,8 7,9
CaCO3 () 21,6 22,1 2,6 3,4
sszes so () 0,30 0,21 0,12 0,12
Arany-Iele ktttsegi
szam
38 30 28 36
sszes humusz () 1,91 0,85 2,66 2,58
sszes N () 0,09 0,05 0,16 0,15
Ammoniumlaktat oldhato
P2O5 (ppm) 300 180 183 140
K2O (ppm) 142 114 183 102
60. tblzat - Talajtpusok jellemz adatai Kalocsa s Szeged termelsi krzetben
A TALAJADOTTSGOK
HATSA
298
Elvetemnyek. Legjobb az szi gabona, mert jo kulturallapotban hagyja vissza a talajt, nem jelent
betegsegIorrast, es az sz Iolyaman idben elvegezhet a szerves es a mtragya bedolgozasa. Rossz
elvetemenyek: burgonyaIelek, kukorica, lucerna, melynek kzelseget is kerlni kell a virusok terjedese miatt.
A tapanyagIelvetel dinamikaja, a Iajta Iejldesi ritmusa, a talaj meglev tapanyagkeszlete es a tervezett termes
tmege alapjan hatarozato meg a tapanyag mennyisege. Az ntztt es ntzetlen Iszerpaprika Iajlagos
mtragyaigenyet a 61. tabla:at tartalmazza.
Termhelyntzetlen ntztt
a talaj tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 15,0 14,0 13,0 12,0 10,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0
III. 16,0 15,0 14,0 13,0 11,5 10,5 9,5 8,5 7,5 6,5
IV. 15,5 14,5 13,5 12,5 10,5 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0
FoszIor
I. 13,0 12,0 11,0 10,0 8,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,5
III. 14,0 13,0 12,0 10,0 8,0 8,5 7,5 6,5 5,5 5,0
IV. 13,0 12,0 11,0 10,0 8,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,5
Kalium
I. 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 10,5 9,5 9,0 8,5 7,0
III. 19,0 18,0 17,0 16,0 15,0 11,0 10,0 9,5 9,0 8,5
IV. 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 10,5 9,5 9,0 8,5 8,0
61. tblzat - A fuszerpaprika fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
Az alaptrgyzssal a talaj Iels 40 cm-es reteget lehetleg egyenletesen tltsk Iel tapanyaggal a viszonylag
sekelyen gykerez nveny szamara.
TPANYAGELLTS
299
Helyreveteses termeszteskor alaptragyakent 35 t szerves tragya bedolgozasa javasolt az elz ev nyaran,
legkesbb az szi melyszantassal. Ezzel egyidejleg kell a talajba bedolgozni a kaliummtragya teljes
mennyiseget, a nitrogen- es a IoszIormtragya 50-at. Tavasszal, az els talajmunkakkal dolgozzuk be a talaj
Iels 8 cm-es retegebe a nitrogen- es IoszIormtragya Iennmarado mennyiseget.
Palanta:ott termes:teskor elz evben a szerves tragya bedolgozasakor, illetve az szi melyszantaskor adjuk ki
a teljes kaliummennyiseget, a IoszIorhatoanyag 50-at, a nitrogenmtragya 25-at. A tavaszi talajmunkakkal
dolgozzuk be a Iennmarado mennyisegeket a nitrogen- es a IoszIormtragyakbol.
A kiegszt tpanyagellts tbb modon vegezhet.
Leveltragva:as. Igen hatekony a Wuxal, amelyet elssorban allando helyere vetett allomanyban kell
alkalmaznunk junius elejetl, de klnsen nagy jelentsege van a viragzas kezdetetl 810 naponkent vegzett
34 kezelesnek. Palantazott allomanyban az ltetes utan 2 hettel kezdett kezeles jelents, termesmennyisegben
merhet hatasu.
S:us:pen:ios mtragvak. A Iolyekony tapanyag talajba juttatasa igen nagy hatasIokkal hasznosul. Altalaban a
sorkz-kultivatorozassal egy menetben, e celra kialakitott tapkultivatorral juttatjak ki a nvenysor melle higitott
oldatban. A Iolyekony tapoldat gyorsan es hatekonyan hasznosul. A klnbz tipusu szuszpenzios
mtragyakkal a nveny igenye szerint alakithato a tapanyagarany. Az elmosodasi veszely minimalisra
cskkenthet (krnyezetbarat technologia).
Talajminseg Nitrogen (N)
()
FoszIor
(P2O5) ()
Kalium
(K2O) ()
Kivalo 0,25 0,25 0,20 Iltt
Jo 0,200,25 0,200,25 0,150,20
Kzepes 0,150,20 0,150,20 0,100,15
MegIelel 0,100,15 0,100,15 0,050,10
Gyenge 0,10 0,10 0,05 alatt
62. tblzat - A talajok csoportostsa a felvehet tpanyag szerint (PNZES, 1967)
Termesztesmod A nveny altal Ielvett
tapanyagok
1 t 18-os
szarazanyag-tartalmu
nyers termesre atszamitva
(kg)
N P2O5 K2O
Palantazott 9,1311,74 2,112,777,859,99
TPANYAGELLTS
300
Allando helyere
vetett
7,059,221,752,208,7811,14
63. tblzat - Palntzott s lland helyre vetett llomnyban termesztett
fuszerpaprika-fajtk fajlagos tpanyagignye (MCS, 1982 - Szeged)
Mintavetel N P2O5 K2O
68 lombleveles allapotban 19,04 14,92 28,61
Teljes viragzaskor 36,29 28,75 31,74
Els ktes,58 cm hosszu
termesek
46,59 40,55 43,85
Els ktes,pirosra erett
termesek
75,41 69,56 70,39
Tenyeszid vegen 100,00100,00100,00
64. tblzat - lland helyre vetett llomnyban termesztett Kalocsai merevszr 622
fuszerpaprika-fajta tpanyagfelvtelnek alakulsa a maximlis rtkek szzalkban
kifejezve (2 v tlaga) (MCS, 1982 - Szeged)
Mintavetel N P2O5 K2O
68 lombleveles allapotban 0,35 0,24 0,56
Teljes viragzaskor 3,86 3,06 5,21
Els ktes,58 cm hosszu
termesek
23,00 19,61 25,38
Els ktes,pirosra erett
termesek
64,54 65,38 71,90
Tenyeszid vegen 100,00100,00100,00
65. tblzat - Palntzott llomnyban termesztett Szegedi 47-25 fuszerpaprika-fajta
tpanyagfelvtelnek alakulsa a maximlis rtkek szzalkban kifejezve (3 v tlaga)
(MCS, 1982 - Szeged)
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
301
szi talajmunkk. Az elvetemeny nvenyi maradvanyainak elbomlasat szakszer talajmvelessel es 50 kg/ha
nitrogenmtragyaval segitsk el. Legkesbb az os:i melvs:antas eltt kell kiszorni a szerves tragyat, a IoszIor-
es kaliummtragyakkal egytt. Kttt talajokon az szi melyszantast Ieltetlenl el kell vegezni. Abban az
esetben, ha helyrevetessel termeljk a Iszerpaprikat, az szi melyszantast meg sszel celszer elmunkalni,
hogy tavasszal minel kisebb taposasi karral keszithessk el a vetagyat. Az szi melyszantas elmunkalasahoz
altalaban elegend a Iogas borona. Kttt talajokon, ntztt tablakon celszer 5060 cm melysegben
altalafla:itast is vegezni.
A tavaszi talajmunkkat csak megIelelen Ielszikkadt talajon szabad elkezdeni. Az els mvelet a talaj
lezarasa simitozassal.
Helyrevetshez marcius vegen, aprilis elejen megIelelen apro morzsas, egyenletes magagyat kell kesziteni
kultivatorral, kombinatorral, amelyet hengerrel zarunk le.
Palanta:asho: marciusban, aprilisban megIelel kulturallapotban kell tartani a talajt. Aprilis els Ieleben
kiszorjuk es bedolgozzuk a talaj Iels 1520 cm-es retegebe a szkseges mtragyamennyiseget, ha indokolt,
fertotlenitfk a talajt. Aprilis vegen, majus elejen talajba dolgozzuk a gyomirto szert (TreIlan). Ez az ltetes
eltti legutolso talajmunka. A vegyszert kombinatorral dolgozzuk be kb. 8 cm melyen, a talajt sima hengerrel
zarjuk le. Az ltetest ezt kveten legkorabban 1012 nappal kezdhetjk meg a Iitotoxikus hatas elkerlese
vegett. Homoktalaj mvelesekor Iokozottan legynk Iigyelemmel a vizveszteseggel jaro veszelyre, ers szelben,
szokatlan melegben ne mozgassuk a talajt, mert ,vandorol. A talaj-elkeszitest kzvetlenl az ltetes eltt
vegezzk el, a talajt gyrs hengerrel zarjuk le.
Csak olyan gyomirto szereket szabad alkalmazni, amelyek nem eplnek be a nvenyekbe, klnsen a
termesbe. Ez a vegyszerekre vonatkozo eljarasok, ajanlasok pontos betartasaval elkerlhet.
Palantazott termeszteshez javasolt herbicidek: TreIlan, TriIlurex 26 EC, OlitreI (26 triIluralin). A szert
palantazas eltt 810 nappal 8 cm-re, a kipermetezessel egy idben kombinatorral kell bemunkalni. Az
egyszikeket jol irtja, a keresztes viragu gyomok ellen hatastalan. A gyomirto hatas vegett gyeljnk arra, hogy
a kesbbi talajlazito, sorkzmvel kultivatorozas csak olyan mely legyen, mint amilyen melysegben
bedolgoztuk a talajba a gyomirto szert, mert az csak ebben a talajretegben pusztitja el a gyommagvakat.
Melyebb sorkzmveles eseten szamolnunk kell a talaj korai elgyomosodasaval.
Helvreveteses termes:teshe: afanlott herbicidek.
Rideon 80 WP (80 diIenamid). Vetes utan 5 napon bell talajra kell permetezni. Vetes eltt kijuttatva 23
cm melyen celszer bedolgozni a szert.
Paarlan (720 g/l izopropalin). Vetes eltt kell bedolgozni a talajba. Szaraz idjaras eseten gyomirto hatasa
kielegit.
Devrinol 50 WP (50 napropamid). Magrol kel egyszikeket jol irtja. Vetes eltt 23 cm-es melysegben kell
bemunkalni a talajba. Palantazas eltt 56 nappal is alkalmazhato.
Fusilade S (12,5 IluaziIop-P-butil) a paprikanveny 46 leveles koratol alkalmazhato az egyszikek ellen.
Helvreveteses terletek keles elotti totalis gvomirtasa.
Reglone (40 diquat-dibromid) 1-os tmenyseg oldatat kipermetezve totalis gyomirto hatas erhet el.
VEGYSZERES GYOMIRTS
302
A keles eltti totalis gyomirtas nagy krltekintest igenyel, mert tul korai permetezes eseten a keles idejere a
terlet ismet kigyomosodik. A keles kezdeten vegzett permetezeskor gyeljnk arra, hogy a talajIoltos tablakon
egyenetlen a keles intenzitasa. A knnyebben Ilmeleged talajIoltokon nagyobb a kikelt nvenyek szama, a
hidegebb tablareszeken viszont a csiranveny meg nem kelt ki. Ilyen esetben merlegelnnk kell, hogy a
gyomirtas elvegezhet-e a teljes Ielleten vagy csak Ioltonkent. Klnsen akkor kell Iigyelnnk a tabla
kelesere, amikor a kelesi idszakban gyakori a csapadek.
Palantaneveleshez az elzleg nem kezelt talajban a gyommagvakat vegyszerrel pusztithatjuk, illetve
gyerithetjk. Vetes utan 3 napon bell alkalmazhatjuk a Rideon (80 diIenamid) gyomirtot. Elssorban
egyszikek ellen hatasos. A szert kipermetezes utan elIolyas nelkli ntzessel celszer helyhez ktni.
Keles eltt totalis gyomirtast vegezhetnk Reglone 1-os oldatanak kipermetezesevel, de a kelesben lev
Ioltokat kerljk ki vagy a permetezes idejere takarjuk le (pl. papirral).
A kikelt nvenyallomany egyszikek ellen 250 g/l Fusilade S (12,5 IluaziIop-P-butil) 24 l/ha dozisaval
permetezhet.
A vegyszerek alkalmazasakor szigoruan be kell tartani a munkavedelmi elirasokat a mergezeses balesetek
elkerlese vegett.
10.3.4.5. SZAPORTS
A Iszerpaprika si szaporitasi modja szantoIldn a magrol vetes (helyrevetes) csak azokon a talajtipusokon
eredmenyes, ahol a tavaszi idjarasi viszonyok kztt rendelkezesre allnak a csiranveny eletehez szkseges
Ieltetelek, elssorban a viz.
SZAPORTS
303
84. bra - A palntzott termfellet arnya a szegedi s a kalocsai termtjban
1900-tl
Kalocsa krnyeken a kzepkttt, meszes, dunai ntestalajok viztarto kepessege, valamint az aprilisban,
majusban lehullo gyakori esk nagyobb biztonsagot adnak a sikeres kelesnek, mint Szeged tersegeben, ahol
nagyreszt homoktalajokon termelnek, es az aprilisi csapadekellatas mostohabb, mint a Duna menten.
A palantaneveles nagyobb termelesi biztonsagot, korabbi erest, jobb minseget jelent.
A palntanevels nagy kepzettseget, szakertelmet, beruhazast igenyel. Az ismert palantanevel berendezesek
kzl a klnbz meret Ioliasatrak a legalkalmasabbak a Iszerpaprika-palanta elallitasara. A vetmagot a
marcius 1530. kztti idszakban 24 oras 2426 oC-os vizben valo aztatas utan vetik Itetlen berendezesekbe.
Ha a Ioliahaz Ithet, a vetmagot elcsiraztathatjuk, illetve hkezelhetjk, ezzel jelentsen lervidithet a
kelesi idszak.
SZAPORTS
304
Jetomags:kseglet. 1 ha beltetesehez 3500 g jo minseg vetmagot kell elvetnnk 3035 g/m2
vetessrseggel. A palanta majus 15-re eleri a 68 lombleveles, ltetesre alkalmas Iejlettseget.
A kiltetes idpontjat a palanta Iejlettsege, valamint a talaj allapota hatarozza meg. Altalaban a majus 1025.
kztti idszak a legalkalmasabb, de az idjarastol Iggen korabban is kezdhet. A junius 5-ig elltetett
nveny kielegit termest ad.
Az ajanlott nvenyszam, illetve tenyeszterlet Iajtatipusonkent elter:
a Iolytonos nvekedes Iajtakbol 250300 ezer nveny/ha (2030 cm ttavolsag, 23 szalaval);
a Ieldeterminalt Iajtakbol 300350 ezer nveny/ha (20 cm ttavolsag, 23 szalaval);
a determinalt Iajtakbol 400500 ezer nveny/ha.
Az alkalmazott sortavolsagot az ergep nyomszelessege, a palantazogep mszaki allithatosaga, valamint a
kultivator meretei hatarozzak meg. Altalaban 5055 cm atlagos sortavolsaggal szamolhatunk. gyeljnk arra,
hogy a palanta gykere 810 cm melyre kerljn, nehogy a nagy melegben palantazott nvenyek
kipusztuljanak. Ha a gyker nyirkos talajban helyezkedik el, regeneralodasa, Iejldese gyorsan megindul.
A helyrevetses termesztes sikerenek alapIeltetele:
megIelel talaj es magagy,
ntzesi lehetseg,
jol megvalasztott Iajta,
jo minseg vetmag,
megIelel nvenyallomany.
A vetes idefe. Szaraz idjarasban mar marcius vegetl vethetnk, de aprilis 20-ig Iejezzk be. Ha az idjaras ezt
nem teszi lehetve, es aprilis 25-e utan vetnk, a magot celszer hkezelni, hogy a mag majus els dekadjaban
kikeljen, a keles intenziv legyen. gyelni kell a vetes egyenletessegere. A vetes melysege kttt talajokon 3 cm,
homokos talajokon 4 cm. Az alkalmazott vetgepek kzl a Nibex, a RAU, a Stanhay tipusok ajanlhatok.
A vetomags:kseglet Iajtatol Iggen alakitando. Egysegnyi terletre nagyobb nvenyszam indokolt, mert az
allando helyere vetett nveny egyedi termkepessege kisebb, mint a palantazotte.
Ajanlott nvenyszam Iajtatipusonkent:
Iolytonos nvekedesbl 400500 ezer nveny/ha,
Ieldeterminalt Iajtakbol 450600 ezer nveny/ha,
determinalt Iajtakbol 600800 ezer nveny/ha.
A sortavolsag a vetgep es a kultivator allithatosagatol Igg.
SZAPORTS
305
85. bra - Nvnyllomny-elrendezsi modellek
SZAPORTS
306
Fajta-tipus Vet-mag
ezermag-tmege
(g)
Sortavolsag 50 cm
Atlagos sortav 54,4
cm
18 382 Im/ha
Sortavolsag 36 cm
Atlagos sortav 40,6
cm
24 570 Im/ha
Sortavolsag 25 cm
Atlagos sortav 32,6
cm
30 674 Im/ha
vetmag nveny vetmag nveny vetmag nveny
db/Imkg/hadb/Imezer
db/ha
db/Imkg/hadb/Imezer
db/ha
db/Imkg/hadb/Imezer
db/ha
Folytonosnvekedes
I. 8,0 47 6,9 16 300 40 7,9 14 344 37 9,1 13 398
II. 20 367 17 418 16 482
Feldeterminalt nvekedes
I. 7,5 60 8,3 21 386 52 9,5 18 442 46 10,5 16 490
II. 26 469 22 543 20 600
Determinalt nvekedes
I. 7,5 77 10,7 27 496 63 11,6 22 540 54 12,5 19 582
II. 33 602 27 658 23 704
66. tblzat - Adatok a hektronknti nvnyszm kialaktshoz lland helyre
vetskor (KAPELLER-MRKUS-BERNYI-KAPITNY, 1980)
Megfegv:es.
a vetmag hasznalati erteke 85
Ielnevelt nveny a vetmagcsira szazalekaban: I. 40, II. 50
A vetmag hkezelse. A megnedvesitett vetmag hkezelesevel a keles intenzitasa, a nveny Iejldesmenete
gyorsithato. Az eljarast POSGAY (1954) vizsgalati alapjan dolgoztak ki.
A 12 viztartalmu vetmaghoz negy reszletben, 23 oras idkzkben 5259 vizet adunk. Ezt a vetmag
maradektalanul Ielszivja. A nedves vetmagtmeg hmerseklete nehany ora alatt eleri a 30 oC-ot. Ezutan
tbbszr atlapatolva 810 napon at 30 oC-os allapotban es nyirkosan tartjuk a vetmagot addig, amig a kezeles
hatasara a magvak 23-an megjelenik a csira. Celszer a kezelest 200300 kg-os halomban vegezni. A 30 oC
Iltti bemelegedest a prizma szethuzasaval kell megakadalyozni. A kezeles utan a mag nyomban vethet.
Kesbbi Ielhasznalas eseten a mag visszaszarithato a tarolasi nedvessegre es tarolhato. A kezeles intenziv kelest
eredmenyez.
SZAPORTS
307
A kezeles hatasara 45 nappal korabbi a termeseres, a termesek tmege 510-kal gyarapodik.
Ha kiIejezetten csiraztatni akarjuk a magot, a viz mennyiseget 56 l-rel megnveljk, ebben az esetben a
csirazas 56 nap mulva megindul.
10.3.4.6. NTZS
A palantas termesztesben megIelel, Iejlett palanta ltetesekor csak rendkivli talaj- es idjarasi viszonyok
kztt van szkseg kln ntzesre.
Tbb evtizedes kiserletek eredmenye es a gyakorlati tapasztalatok szerint a Iszerpaprika Iolyamatos
Iejldesehez optimalis vizellatasnak az tekinthet, ha a talajban lev viz mennyisege megIelel a talaj 5080-os
vizkapacitasanak (VK). A Iajlagos vizhasznosulas, valamint a minseg az emlitett ertekek mellett kedvez.
Atlagos evjaratban ket-haromszori, 40 mm-es permetez ntzessel megoldott a vizellatas. A szomjazo nveny
mennyisegileg es minsegileg is cskkent ertek termest ad.
Ahol Iolyamatos vizellatasra nincs lehetseg, lehetleg Iolytonos nvekedes Iajtat termeljnk, de a viragzas es
termesktes idejen ebben az esetben is gondoskodjunk a szkseges vizellatasrol.
10.3.4.7. EGYB POLSI MUNKK
Csak az egyenletes Iejldes nvenyallomanytol varhatunk korai termeserest, megIelel termeshozamot, jo
minseg termest.
A palantazott allomanyt ltetes utan egy heten bell meg kell kapalni, ezt kveten pedig megIelel
kulturallapotban kell tartani. A sorkzket minden es es ntzes utan celszer kultivatorral megmvelni. A
gepi sorkzmvelest addig vegezzk, amig a nvenyek Iejlettsege azt lehetve teszi, es a termesek nem
karosodnak. A nvenysorok zarodasa utan csak kezi gazolo kapalas szkseges.
10.3.4.8. BETAKARTS
Az eres ideje es teme a Iajta, a termesztesi mod, a tapanyag- es vizellatas, az allomanysrseg es az idjaras
Iggvenye. Az erest meghatarozo tenyezk kzl egyik legIontosabb a Iajta. A rvidebb tenyeszidej
determinalt es Ieldeterminalt Iajtak korabban ernek, minsegi jellemzik korabban alakulnak ki, mint a
hosszabb tenyeszidej Iolytonos nvekedes Iajtake. A Iolytonos nvekedes Iajtak szedeskor mert erett
termesenek abszolut mennyisege azonban elerheti vagy egyes esetekben meghaladhatja a determinalt es
Ieldeterminalt Iajtak erett termesmennyiseget. ltetett krlmenyek kztt valamennyi Iajta korabban erik, mint
a tenyeszidben 23 hettel kitolodo helyreveteses termesztesi mod eseten.
A: eres temet nagvmertekben befolvasolfa a: idofaras, a csapadek, a homerseklet es a napsteses orak s:ama.
Valamennyi tenyez hatassal van az eresre, a termes erteket meghatarozo minsegi jellemzkre, a
szarazanyag-tartalomra es a Iestektartalomra. E ket minsegi parameter kialakulasat a Iajta es a mvelesi mod
mellett Ikeppen az eres idszakaban uralkodo idjaras hatarozza meg.
Az els szedesek (szeptember) termesei kedvezbb szarazanyag- es Iestektartalom-erteket mutatnak, mint a
kesbbi, napIenyben es hmennyisegben szegenyebb, csapadekban gazdagabb idszakban (oktober) leszedett
masodik, illetve harmadik szedes termesei.
CHOLNOKY (1936) vizsgalatai soran megallapitotta, hogy a korai eres, els szedes termes Iestektartalma
NTZS
308
mintegy 30-kal meghaladja a kesbbi eres, masodik szedes termes Iestektartalmat, es 60-kal a kesbbi
eres, harmadik szedes termeseket.
Kzi szeds. A hagyomanyos Iszerpaprika-termesztesi technologia legnagyobb kezimunka-ert igenyl Iazisa
a szedes, mely az sszes kezimunkaer-szkseglet 4045-a. A kezi szedes termelekenysege Igg az erett
termesek szamatol, a termesek atlagtmegetl es a termesallastol, de beIolyasolja a szedes modja, a gngyleg
tipusa is. A determinalt es Ieldeterminalt Iajtakat a koncentralt eres kvetkezteben egyszer, esetleg ketszer, a
Iolytonos nvekedes Iajtakat a Iolytonos eres miatt ketszer vagy haromszor kell szedni.
Fajtatipus Az erett termes
mennyisege
5000
kg/ha
7000
kg/ha
Folytonos nvekedes,csng termesallasu 300 500
Folytonos nvekedes es
Ieldeterminalt,Ielallo termesallasu
250 350
Determinalt es csokros,Ielallo termesallasu 200 300
Determinalt es csokros,csng termesallasu 300 400
67. tblzat - A kzi szeds teljestmnye (kg/munkanap)
Gpi szeds. A nagy kezimunka-ert igenyl kezi szedes mellett alkalmazhato a Iszerpaprika egymenetes gepi
betakaritasa. A gepi betakaritassal a kezi szedes miatt jelentkez munkacsucsok cskkenthetk. A gepi szedes
napi teljesitkepessege 45113 I szedeskapacitasaval azonos. Altalaban csak kora szi Iagyveszely eseten
alkalmazzak.
Tbbeves kiserleti es zemi megIigyelesek alapjan, a Irontalisan szed FZB geptipus alkalmas a Iszerpaprika
egymenetes gepi betakaritasara.
A szedgep munkaminseget jelentsen beIolyasolja:
a termesek elhelyezkedese,
a termes allasa (csng, Ielallo),
a nvenyek magassaga,
a lombozat nagysaga,
a termesek erettsegi szintje,
a termesek merete,
a nvenyallomany beallitottsaga,
a szeddob Iordulatszama,
BETAKARTS
309
a gep haladasi sebessege.
A szedgep munkaminsege a Iolytonos nvekedes Iajtak eseteben a 176180 Iordulat/min szeddobIordulat
es 2,22,7 km/h haladasi sebesseggel, a Ieldeterminalt, illetve determinalt Iajtaknal 180190 Iordulat/min
szeddobIordulat es 2,43,5 km/h haladasi sebesseggel a legjobb
(KAPELLERMARKUSBERENYIKAPITANY, 1980). Egyeb tipusu zldbab-betakarito gep is atalakithato
a Iszerpaprika gepi betakaritasara.
A szedgep zart nvenyallomanyrol a termesek 8092-at takaritja be, 820-os szorasi veszteseggel,
1040-os serlesi arannyal.
A szedgep teljesitmenye 2,43,0 ha/nap (22,530,0 t), idenyteljesitmenye 5060 ha. Munkaszelessege 160 cm,
sortavolsagtol Iggen 35 sort szed egy menetben. zemeltetesere az MTZ50 ergep alkalmas.
A gepi szedes tervezesekor meghatarozo, hogy a gazdasagban megvannak-e azok a talaj- es egyeb adottsagok,
amelyek lehetve teszik a legalabb szeptember kzepi nagy erettsegi aranyt, mert csak ebben az esetben varhato
jo minseg nyersanyag (KAPELLERMARKUSBERENYIKAPITANY, 1980.).
A geppel szedett termest a serlt termesek miatt azonnal meg kell szaritani a zld nvenyreszek es a zld
termesek kivalogatasa utan. A termestmeg nem tarolhato, utoerleles nem lehetseges. A leszaritott
termesanyagbol csak gyenge minseg rlemeny allithato el, amelynek szinezanyaga ersen bomlekony.
10.3.4.9. A MINSG KIALAKULSA, A TERMS TROLSA,
UTRLELSE
A pirosra erett termes csak reszben tartalmazza a jo minseg rlemenyben megkvetelt vegyleteket. A
mezgazdasagi termeles Ieladata, hogy a termeseres minel korabbi idpontban megkezddjek.
A termes ereset elonvsen befolvasolo mods:erek.
majusban kiltetett Iejlett palanta,
majus els Ieleben intenziven kelesztett helyrevetes,
hkezelt vetmag hasznalata,
optimalis agrotechnika (tapanyag, ntzes, nvenyvedelem),
augusztus kzepen vegzett melykapalas,
gepi szedes eseten elrehaladott eresallapotban hasznalhato az Ethrel (6 l/ha) es a RolFruct (6 l/ha). Hatasat
18 oC Iltt, 1520 nap alatt Iejti ki. A korabbi betakaritasu termes Iestektartalma bomlekonnya valik.
A MINSG KIALAKULSA, A
TERMS TROLSA,
310
86. bra - A fuszerpaprika-terms fontosabb beltartalmi rtkeinek vltozsai a
nvnyen s az utrlels ideje alatt
A sznezkanyagok kialakulsa. A beltartalmi komponensek kzl a szinezekanyagok alapvet jelentsegek,
sszetetelk es mennyisegk meghatarozza az rlemeny minseget.
A termeseres kezdeten elszr a sarga Iestekkomponensek kepzdnek. Az eresi Iolyamat tovabbi idszakaban
egyre nagyobb a vrs szinezekkomponensek (kapszantin, kapszorubin) aranya. A kloroIillok teljes
lebomlasaval kvetkezik be a teljes piroseres, a biologiai erettseg. A ket vrs komponensen kivl mintegy 30
sarga komponens is jelen van a termesIal kromplasztiszaiban (beta-karotin, zeaxantin, lutein, kriptoxantin stb.).
A szinezekanyagok szintezise egyreszt a vegetacio alatt a nvenyen, masreszt a masodik szakaszban, a termes
leszedese utan, az utoerleles Iazisaban megy vegbe. Az utoerleles els Iazisaban elenk a legzes es bonyolult
biokemiai Iolyamat soran ugrasszeren nvekszik a vrs szinezek kepzdese. Az utoeres alatt, intenziv
vizveszteseg mellett, a szinezekek bioszintezisehez az energiat a cukrok biztositjak, amelyek egy resze
Ielhasznalodik a legzeskor. Az utoerleles alatt a legzesintenzitas Iokozatosan cskken, szedes utan 3040 nappal
megsznik. Az utoerlelt termesIalban a vrs szinezekanyagok mennyisege az sszmennyiseg 7580-a, a
A MINSG KIALAKULSA, A
TERMS TROLSA,
311
sarga komponenseke 2025. A biologiailag pirosra erett termesben a vrssarga komponens arany
hozzavetlegesen 5050. A jo minseg kialakitasa vegett Ieltetlenl szkseges az utoerleles.
Trols, utrlels. A piros termes szedes utani tarolasa alapveten meghatarozza a minseg kialakulasat, a
Iestekanyagok, az iz-, az illat-, a zamatanyagok kepzdeset.
A f:eres es :sakhalos utoerleles bevalt, regi modszer. A Iestekkepzdes e modszerrel a legintenzivebb. Igen jo
minseg Ieltermek allithato el. Hatranya, hogy a termesek egy resze az szi idjarastol Iggen
peneszesedik, ezeket kezzel ki kell valogatni.
Ladas tarolassal harom-negy hetig rizhet meg jelents peneszedes nelkl a termes. A Iestekkepzdes, a
szikkadas kisebb mertek, mint az elz modszerrel.
Pri:mas tarolas. A nyers termeseket csak rvid ideig taroljuk 2030 cm-es vastag retegben, mert a
mikrobiologiai bomlas valoszinsege igen nagy.
Pado:atos s:ikkas:tas. A hideg es meleg leveg beIuvasaval valo szikkasztas elsrend celja a termes
viztartalmanak cskkentese. HatasIoka elssorban a krnyez leveg-hmerseklettl Igg. Meleg leveg
beIuvasaval a viztartalom 50-a eltavolithato 1214 nap alatt, az egeszsegesen maradt termesek Iestektartalma
12 g/kg ertekkel nvekszik, de a peneszedes veszelye es merteke nagy. Jo Ieltermek csak a peneszes termekek
kivalogatasaval nyerhet.
Manvag (raschel-) :sakos tarolas. Raklapra helyezett zsakokban egy-ket hetig tarolhato a termes jelentsebb
minsegromlas nelkl.
A naptari idszaktol es az idjarastol Iggen klnbz tarolasi modot celszer alkalmazni. A tarolas celja
minden esetben az, hogy minel kisebb veszteseg mellett minel nagyobb legyen a viztartalom cskkenese, minel
kevesebb vizet kelljen elparologtatni a Iorro levegs szaritoberendezesen.
Az utoerleles idszakaban eltavozott viz mennyisegevel parhuzamosan nvekszik a minseg, cskken a szaritasi
kltseg.
Uf feldolgo:asi mods:er a szedes utan 34 hetig ladaban vagy egyeb modon utoerlelt termes Ielapritas utani
mosasa (amivel eltavolithatok a mikrobiologiailag bomlott termesreszek is), majd a viz egy reszenek eltavolitasa
centriIugaval. A cskkentett viztartalmu termesreszek alacsonyabb hmersekleten szarithatok 78-os
viztartalmu Ieltermekke. A mosas es a centriIugalas mintegy 1-os szarazanyag-veszteseggel jar, de a Ieltermek
minsege, a Iestektartalom jelentsen emelkedik, a szaritas energiaigenye nagymertekben cskken.
A kztermesztes minden evben I. szaporitasi Iokozatu vetmagot hasznal az arutermeleshez, mert a
Iszerpaprika beltartalmi es nehany Iontos genetikai tulajdonsaganak Ienntartasahoz Iolyamatos, allando
szakmai Ielgyelet kell.
A populacio genetikai jellege indokolja az evenkenti IajtaIenntarto tevekenyseget, melynek vegtermeke a
s:uperelit vetmag. Ez a genetikai bazisa a vetmag-elallitasi tevekenysegnek.
A szuperelit vetmagbol elitvetmag-szaporito terleteken palantazott termesztessel allitjuk el az elit vetmag
termesanyagat. Ezeket az ltetvenyeket az Orszagos Mezgazdasagi Minsit Intezet (OMMI) a tenyeszidszak
alatt harom szantoIldi szemlen ellenrzi, Iajtaazonossagi, allomanyIejlettsegi, nveny-egeszseggyi
vizsgalattal biralja. A nveny-egeszseggyi kvetelmenyek elbiralasahoz bevonja a megyei nvenyvedelmi es
agrokemiai allomasok szakembereit. Ha a szaporitoterlet valamennyi kvetelmenynek megIelel, engedelyezi a
termes leszedeset, a vetmag kinyereset.
Magtermeszts
312
A vetmag Iemzarolasaval zarul le a vetmag-elallitas termelesi Iolyamata, de a vetmag csak az OMMI altal
vegzett laboratoriumi vizsgalatok alapjan kiallitott Vetmag-minsit bizonyitvany birtokaban Iorgalmazhato,
miutan ,alkalmas minsitest kapott.
Az elitvetmag-termesztes Ieltetelei szigorubbak. Kizarolag palantazott termesztessel allithato el a
termesanyag. Az els szaporitasi Iokozatnal alkalmazhato a helyreveteses technologia.
A Iajtak kztti i:olacios tavolsag 300 m. A nvenyvedelmi szempontokra klns Iigyelemmel kell lennnk!
Az agrotechnikai, nvenyapolasi munkakat nagy gondossaggal kell elvegezni. A vetmag-szaporito terletek
Iajtaazonossagi es nvenyvedelmi s:elekciofat els alkalommal termeskteskor vegezzk el. Ajanlatos a
nvenyapolasi munkat vegz dolgozokkal megismertetni a koran Ielismerhet betegsegtneteket, az idegen
Iajtajelleget, mert igy a nvenyapolasi munkakkal egy menetben el lehet tavolitani a Iajtaidegen es a beteg
nvenyeket. Ebben az esetben az atporzodast, valamint a betegsegek esetleges terjedeset is megakadalyozzuk.
A szelekcioval eltavolitott nvenyeket meg kell semmisiteni.
Vetmagot csak teljesen erett, ep, egeszseges termesbl nyerjnk.
10.3.5.1. A VETMAG KINYERSE
Nagy szakertelmet igenyl munka. A termesszedes utan 1520 napig utoerlelt termeseket gepi uton Ieltepjk,
szeleteljk, majd vizes mosassal valasztjuk el a magot. A kinyert magot vizes usztatassal tisztitjuk; a viz
Ielszinen Iennmarado knny, leha magvakat eltavolitjuk. A magot vizes mosas utan 1-os NaOH-oldatban 10
percen at kezeljk, majd vizzel leblitjk. A tapado vizet centriIugaval tavolitjuk el a mag Ielleterl.
S:aritas. A csavazott vetmagot megIelel szaritoberendezesekben 3035 oC-on, intenziv legcserevel tarolasi
nedvessegtartalomra szaritjuk (10 krl).
Tis:titas. A 14 vizet tartalmazo vetmagot szarazon tovabb tisztitjuk, ezutan 50 kg-os jutazsakokba tltjk.
Ezzel a vetmagot elkeszitettk a Iemzarolasra.
Tarolas. A vetmagot hvs, szaraz helyisegben taroljuk. Igy csirakepesseget 45 evig is megtartja.
Os:talvo:ottsag. A vetmag hasznalati erteke nvelhet a meret es a Iajlagos tmeg szerinti osztalyozassal, mert
a vetesi munka pontosabban programozhato, a pontos vetessel a csirazasi szazalek ismereteben a Iajta
igenyenek megIelel nvenyallomany alakithato ki.
10.4. TojsgymIcs
(Solanum melongena L.)
A tojasgymlcs ersen tskes, keser termes, si tipusa a mai India terleten alakult ki, de termeszteni csak
kesbb letrejtt, keseredesmentes valtozatat kezdtek. Indiabol meg az idszamitasunk eltti 5. szazadban
atkerlt Kinaba is. Magjat kesbb kereskedk juttattak el Indiabol es Kinabol Kzep- es Nyugat-Azsiaba,
Eszak-AIrikaba, illetve Europaba (elszr Spanyolorszagba). Amerikaba a hodito spanyolok juttattak el.
Hozzank a Balkanon keresztl a Kzel-Keletrl jutott el a trkk kzvetitesevel (erre utalnak a padlizsan,
bolgar vagy trk paradicsom szinonim nevek is).
A VETMAG KINYERSE
313
A tojasgymlcs Magyarorszagon kisebb Ielleten termesztett, kisebb jelentseg, inkabb csak a valasztekot
bvit, szinesit zldsegIelek kze tartozik.
Vetesterlete a vetmagIorgalombol kvetkeztetve mintegy 500600 ha-ra becslhet. Elssorban
hazikertekben (Ikent sajat Iogyasztasra), illetve a konzervipar rendkivl kis mennyiseg nyersanyagigenyenek
kielegitesere az zemek is termesztik.
Termesztese es Iogyasztasa a tlnk delebbre Iekv orszagokban sokkal jelentsebb, mint nalunk.
A FAO 1984. evi adatai szerint a vilag tojasgymlcs-termelese 370 ezer hektaron 5,1 millio tonna. Termesztese
Ileg Azsiara koncentralodik (itt talalhato az sszes vetesterletnek tbb mint 85-a, es innen szarmazik a
vilagtermeles csaknem 80-a is. sszesen het orszag termel 10 ezer hektart meghalado terleten
tojasgymlcst, ebbl hat azsiai. A vilag legnagyobb termel allama Kina. A Kinaban lev vetesterlet a vilag
sszes vetesterletenek 45-a, az azsiainak pedig 52-a. A vilagtermesatlag 13,8 t/ha (FAO, 1984).
Ott, ahol nagyobb Ielleten, nagyobb mennyisegben termesztik, szinte naponta Iogyasztott elelmiszer. Nalunk es
a hozzank hasonlo eghajlatu orszagokban inkabb csak az etrendet gazdagito zldsegklnlegesseg. Fogyasztasra
erett termesenek kemiai sszetetelet, taplaloanyag-tartalmat a 68. tabla:atban kzlt adatok szemleltetik,
amelyekbl lathato, hogy Iigyelemre melto biologiai erteket kepvisel.
Megnevezes Mennyiseg
Szarazanyag 8,0 g
Energia 109,0 kJ
Szenhidrat 7,0 g
Feherje 1,6 g
Olaj 0,2 g
Rost 1,0 g
Kalcium 22,0 mg
Vas 0,9 mg
Magnezium 16,0 mg
FoszIor 25,0 mg
Karotin
B1-vitamin (thiamin) 0,08 mg
B2-vitamin (riboIlavin) 0,07 mg
Nikotinsav, PP-vitamin
(niacin)
0,7 mg
A termeszts jeIentsge
314
C-vitamin
(aszkorbinsav)
6,0 mg
68. tblzat - A tojsgymlcs termsnek tpllanyag-tartalma(100 g rett, ehet
rszben)
sajtossgai
A Solanaceae (BurgonyaIelek) csalad Solanum nemzetsegebe tartozo egyeves (a tropusokon evel) nveny,
latin neve Solanum melongena.
Nem szabad sszeteveszteni az AIrikaban, Ikent az EleIantcsontparton es Madagaszkarban szeles krben
termesztett, un. aIrikai tojasgymlccsel (Solanum macrocarpon), amelynek termese igen hasonlo a
tojasgymlcsehez. A hasznositasi lehetseg tekinteteben lenyeges klnbseg a kznseges tojasgymlcs es az
aIrikai tojasgymlcs kztt, hogy az utobbinak nemcsak a termese, hanem a levele is Iogyaszthato.
A tojasgymlcs a Iajtatol es a termhelytl Iggen 40120 cm magasra nv, cserjeszer bokor. Nvekedese
az igenyeit kielegit krlmenyek kztt Iolyamatos.
Enyhen szrztt, tojasdad leveleinek nyelen nehany tske is elIordulhat.
Folyamatosan megjelen virgai Iorrt szirmuak, lila szinek, egyesevel vagy kettesevel helyezkednek el.
Ugyanabban a viragban talalhatok a porzok es a term, amelyek egyszerre ernek, igy az esetek dnt
tbbsegeben lehetseg van a tkeletes ntermekenylesre (BUJDOSO, 1986). A Iorro, nedves tropusokon
azonban a szel es a rovarok beporzotevekenysege kvetkezteben 20-os idegen termekenyles is
elIordulhat.
A terms 1530 cm hosszu, 48 cm atmerj husos bogyo. Szine Iogyasztasra erett allapotban lila, Ieketeslila,
Ieher, zld vagy tarkazott (cirmos). Teljes vagy biologiai ereskor valamennyi Iajta termesenek heja
sargasbarnara szinezdik.
Iettani sajtossgai
315
87. bra - Tojsgymlcst termssel (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A mag apro, sima Iellet, ezermagtmege 3,54,5 g, csirazokepesseget 35 evig megtartja. Egy bogyoban
altalaban 600800 db mag talalhato.
Higny. A tojasgymlcs kiIejezetten melegkedvel nveny, GRUBBEN (1977) szerint az igenyenel
alacsonyabb hmersekletet rosszabbul viseli el, mint a paradicsom es a paprika, a Iagyokat pedig egyaltalan nem
birja, 0 oC-on elpusztul.
YAMAGUCHI (1983) szerint nvekedesehez, zavartalan Iejldesehez, termesenek kiIejlesztesehez es
beerlelesehez Iolyamatosan 2230 oC hmerseklet szkseges. A nalunk elterjedt MARKOV es HAEV
nevehez Izd csoportositasi rendszerben a legnagyobb, a 25+7 oC higeny nvenyek kztt szerepel
(SOMOS, 1983).
Nvekedese 17 oC alatt leall, 1516 oC hmersekleten pedig mar pollentermelesi zavarok lepnek Iel. SOMOS
(1983) szerint higenye tekinteteben az 58 oC a kritikus also, a 3840 oC pedig a kritikus Iels hatar. Ennek
alapjan allapitotta meg, hogy csak ott termeszthet, ahol 6,5 honap a Iagymentes idszak, es ebbl legalabb 3
honapban a leveg napi kzephmerseklete eleri a 20 oC erteket. A tojasgymlcs nemcsak a nappali, hanem az
ejszakai hmersekletre is erzekeny, a hvs ejszakakat nem birja.
SPLITTSTOESSER (1990) szerint 2526 oC nappali es 20 oC krli ejszakai hmersekletet igenyel.
LETTANI JELLEMZSE
316
Fnyigny. A tojasgymlcst a szakirodalom a megvilagitas idtartamaval szemben kzmbs, de intenziv
megvilagitast igenyl nvenykent tartja szamon (YAMAGUCHI, 1983). Arnyekos, Ielarnyekos helyeken meg
hosszunappalos krlmenyek kztt sem termeszthet. A nappalhosszusaggal szembeni kzmbsseget ugy kell
ertelmezni, hogy a termeskepzeshez legalabb 1112 oras napi megvilagitasra van szksege, de a 1516 orai
megvilagitas sem okoz zavarokat.
SzabadIldi termesztesehez hazankban a Ieny semmilyen tekintetben sem limitalo tenyez. Palantanevelesenek
idejen napi 1213 oras, kiltetesetl a tenyeszidszak vegeig pedig 1416 oras a megvilagitas idtartama.
Vzignye nagy es az egesz tenyeszidszak alatt egyenletes. ntzes nelkl, csak termeszetes
csapadekellatottsaggal nalunk keveset terem, termese pedig rossz iz, deIormalt lesz. Az igenyenel rosszabb
vizellatas jelzje a termes szine is, amely ez esetben a Iajtara jellemznel halvanyabb lesz.
A viz kijuttatasat mar a kilteteskor, a palantak alapos, beiszapolo jelleg bentzesevel el kell kezdeni, es a
kesbbiek Iolyaman az egesz tenyeszidszak alatt arra kell trekedni, hogy a talaj vizkapacitasa 7580-os
legyen.
A tulntzest azonban nem birja, gykerei meg atmeneti vizboritas eseten is elrothadnak, ezert ott, ahol hirtelen
nagy mennyiseg csapadek zudul le (tropusok), bakhatakra ltetve termesztik.
Tpanyagignye a IoszIor, kalium, nitrogen mennyisegi sorrendjeben nagy. Nagy termesre csak 350400
kg/ha tiszta hatoanyag (N:P:K1:3:2 aranyban) kijuttatasaval lehet szamitani. Irodalmi adatok szerint a
szervestragyazast es a rendszeres, 23 hetenkent elvegzett Iejtragyazast meghalalja.
10.4.3. Termesztse
Magyarorszagon a tojasgymlcs higenyenek csak a minimuma elegl ki, ezert a talaj es a termhely gondos
megvalasztasanak nagy jelentsege van. Ott celszer termeszteni, ahol a mikroklimatikus adottsagok a gyorsabb
tavaszi, kora nyari Ilmelegedes szempontjabol kedvezbbek.
Deli Iekves, lazabb szerkezet, mely reteg humuszos talajok a legmegIelelbbek szamara. A termhely
kivlasztsakor a talaj kemhatasat is Iigyelembe kell venni. A tojasgymlcs szamara a megkzeliten
kzmbs kemhatasu (pH 5,57,2 kztti) talajok az idealisak. A lugosabb (pH 7,2 Ieletti) talajokat jobban
birja, mint a savanyu (pH 5,5 alatti) talajokat, amelyeket Ieltetlenl meszezni kell a tojasgymlcs
termesztesehez.
A termhelyhez valo alkalmazkodas Iontos tenyezje a fajta. Tudni kell, hogy a nagyon hosszu termes Iajtak
altalaban hosszu tenyeszidejek, toleransabbak az optimalisnal magasabb hmerseklettel szemben, ennek
kvetkezteben ezek elssorban tropusi termesztesre valok. A rvidebb, tojasdad, illetve ovalis termestipusu
Iajtak kevesbe birjak a tropusi krlmenyeket, viszont jol termeszthetk a szubtropusokon es a mersekelt v
melegebb reszein.
A termhely adottsagaihoz igazodo Iajta megvalasztasakor Iontos szempont a tenyeszid. A rvid tenyeszidej,
korai Iajtak altalaban mar a 6. level, a keseiek pedig a 14. level kiIejlesztese utan kezdenek viragozni.
A rvid tenyeszidej, ovalis termestipusu Iajtak a viragzas utan 1520, a hosszu termes, hosszu tenyeszidej,
ovalis Iajtak pedig 3540 nap mulva szedhetk.
Nalunk csak a szelsseges eghajlati krlmenyeket es az optimalis alatti hmersekletet is jol tr ovalis
termestipusu Iajtakat erdemes termeszteni.
Az elmult evekben a tojasgymlcs hazai terjedeset az emlitett kvetelmenyeknek megIelel Iajta hianya
korlatozta. Az utobbi masIel evtized sikeres nemesiti munkajanak eredmenyekent ma mar ket magyar Iajta is
Termesztse
317
rendelkezesre all, a Kecskemeti lila es a Kecskemeti 198.
Kecskemeti lila. A nveny erteljes nvekedes, 6070 cm magasra n. Levelei kisse hullamos Ielletek,
viragai halvanylilak, termese ovalis krte alaku, kls hejanak szine stetlila. A termeshus halvany kremszin,
kzvetlenl a hej alatt zldes arnyalatu. Termkepessege nem nagy, de igen rvid tenyeszidej, korai Iajta. Igy
elssorban korai termes:tesre es hajtatasra valo.
Kecskemeti 198. A nveny gyenge nvekedes, 4050 cm magasra n, laza allasu. A levelek lilaszldek,
enyhen szrztt Ielletek. A viragok rozsaszinek, a termes gmb alaku, hejszine melybordo, a termeshus
kzvetlenl a hej alatt zldes-, masutt sargasIeher. Termesei koncentraltan jelennek meg, es csaknem egy
idben ernek be. A Kecskemeti lila Iajtanal hosszabb tenyeszidej, kesbben er, de annal sokkal tbbet terem,
ezert elssorban tmegtermes:tesre, a konzervipari igenyek kielegitesere valo.
A legelterjedtebb, legIontosabb Iajtak a Black Beautv, a Florida Market (phomopsisos gymlcsrothadasnak
ellenallo), a Black Magic (nagyon rvid tenyeszidej hibrid), a Long Purple, a Javitott Nuktakeshu
(cerkospora-ellenallo), a Florida High Bush. Japanban a Ieher termesszin Shiro Nashu, a Szovjetunioban a
stetbarnas, lilas hejszin Universal 6 a legszelesebb krben termesztett, a legismertebb klasszikus Iajta.
A nvnyi sorrendbe iktataskor es a talaj-elksztskor a tbbi, a burgonyaIelek csaladjaba tartozo
zldsegnvenynel is kvetett szempontokat kell Iigyelembe venni. LegIontosabb, hogy a tojasgymlcs nmaga
es mas vele azonos csaladba tartozo nveny utan ugyanarra a terletre csak legalabb 3 ev kihagyassal kerljn
vissza. A talaj-elkesziteskor pedig Iontos szempont a melymveles.
Szaportsa palantanevelessel trtenik. Szalasan kiltetett, tzdeletlen palantarol azonban augusztus eltt nem
szedhet termes. Szeptember masodik Ieletl pedig mar a lehlesek hatraltatjak, gatoljak a Iejldeset, ezert nagy
termes nem erhet el. Celszerbb a tapkzegbe vagy talajba t:delt palantak Ilnevelese es kiltetese. A
szedeskezdet igy mintegy ket hettel elbbre hozhato, a szedesi idszak meghosszabbithato, a termestmeg
megnvelhet.
Szabad Ildre legkorabban majus 20. utan ltethet ki, amikor a talajhmerseklet mar eleri a 15 oC-ot.
Tzdeletlen palantak Ilnevelesehez 46 het is elegend, celszerbb azonban 78 hetes, jol Iejlett palantakat
elallitani. Az elbbi esetben aprilis kzepen (aprilis 1020. kztt) elegend vetni, kb. 600 db mag/m2
srsegben. Igy kiltetesig 34 lombleveles palanta nevelhet Iel. Ha Iejlettebb, 68 leveles palanta elallitasa a
cel, mar aprilis elejen (aprilis 110.) vetni kell, kb. 500 db magot negyzetmeterenkent.
A tzdeles a palantanevelesi idt kb. ket hettel meghosszabbitja. Ezert a magot mar marcius vegen (marcius
2031.) el kell vetni melegagyba, Ioliasatorba vagy az veghazban szaporitoladaba (15002000 db mag/m2). A
magvetes 2022 oC hmersekleten 68 nap alatt kikel, 2 het mulva pedig mar tzdelhet. A tojasgymlcs
erteljes gykerzetet Iejleszt, levelei is nagyok, ezert nagyobb terallasra, 7-es vagy 8-as cserepbe, 77 cm-es
tapkockaba vagy melegagyba, illetve Ioliasatorba 77 cm-es sortavolsagra kell tzdelni.
A palantaneveles Iontos mvelete az edzes. Kiltetes eltt kb. ket hettel a Iiatal nvenyeket mar Iokozatosan
hozza kell szoktatni a szabadIldi krlmenyekhez.
Kilteteskor 36 db/m2, azaz 3060 ezer db nveny/ha helyezhet el. Kezi lteteshez 5070 cm-es sortavolsag
es 3040 cm-es ttavolsag javasolhato. Gepi lteteskor celszerbb az ikersoros elrendezes, ahol a 6080 cm-es
szeles es a 20 cm-es keskeny sorok valtakoznak. A ttavolsag ebben az esetben is 3040 cm.
A tojasgymlcs a mely ltetest nem birja, sziklevelei nem kerlhetnek a talaj Ielszine ala. Ezzel, valamint a
kes delutani orakban, illetve a borult idben valo kiltetessel elsegithet a gyors begykeresedes es a
hianytalan megeredes.
polsi munkk. Az egesz tenyeszidszak alatt gondoskodni kell a gyommentessegrl es a zavartalan
Iejldeshez szkseges ntzvizrl. Mindkettt elsegiti a sorkz stet Ioliaval, illetve tragyaval vagy szalmaval
Termesztse
318
valo letakarasa. Ezzel nemcsak a gyomosodas es a talajIelszin vizvesztesege akadalyozhato meg, hanem a
hgazdalkodas is javithato, ami a tojasgymlcs eseteben nalunk kiemelt jelentseg.
A kiltetes utan kb. 1 honapig, junius kzepeig nagyon gondosan es ovatosan kell nt:ni. Ebben az idszakban
mindenkeppen ovni kell a nvenyallomanyt a lehlestl es a gykerek rothadasat elidez tulntzestl. Junius
kzepe utan mar nagyobb biztonsaggal es gyakrabban ntzhet. A tojasgymlcst celszerbb gyakrabban,
kisebb vizadaggal ntzni, mint ritkabban, nagy vizadaggal. Vizigenye legtkeletesebben csepegtet ntzessel
elegithet ki.
Feftragva:asra az els ktdesek megjelenese eltt altalaban nincs szkseg. Ettl kezdve azonban mar 23
hetenkent vegezhet. Erre a celra elssorban a nitrogent es IoszIort is tartalmazo, gyorsan Ielvehet es hato
komplex, illetve sszetett tragyak jhetnek szamitasba. Jo eredmennyel alkalmazhato a levelen keresztli vagy
permetez tragyazas is.
A tojasgymlcsnek nalunk nem sok ellensege van, de ezek agressziven tamadnak. Legveszedelmesebb
kartevje a burgonyabogar, amely jobban veszelyezteti, mint a burgonyat vagy a paradicsomot. Megtelepszik
rajta a takacsatka es a leveltet is.
A tropusokon a Pseudomonas sp., a Fusarium sp., a Verticillium sp., a Sclerotinium sp. idezi el Ionnyadasos
elhalasat. Ott megtamadja a gykerIonalIereg (Meloidogyne sp.) is.
Az els szedsig a kiltetestl a Iajta tenyeszidejetl Iggen altalaban 7090 nap szkseges.
A rvid tenyeszidej, ovalis termestipusu Iajtak a viragzas utan 1520, a kzephosszu tenyeszidej, kzepesen
hosszu termesek 2530, a hosszu tenyeszidej, hosszu termesek pedig 3540 nap mulva szedhetk.
A tojasgymlcs husos bogyoja akkor szedhet, amikor vegleges meretet mar elerte, de benne a mag erese meg
nem kezddtt el. Ennek egyertelm jele, hogy szine meg Ieher.
A teljes nagysagat meg el nem ert termes is Iogyaszthato, de ilyen allapotban szedve jelents a
termestmeg-veszteseg. A Iogyasztasra erett allapotnal kesbb leszedett termes amelyben a mag mar
sargasbarna es krltte reges a hus keser iz, Iogyasztasra alkalmatlan. Az Amerikai Egyeslt Allamokban
akkor szedik, amikor a termesek egyharmados-ketharmados erettsegi allapotban vannak (SPLITTSTOESSER,
1990).
Szedeskor a termest eles kessel levagjak. A nveny nalunk tvenkent 23 db husos bogyot nevel. A leszedett
termes 1015 oC hmersekleten, 8590-os relativ paratartalomban kb. 10 napig jelentsebb minsegromlas
nelkl eltarthato.
Hajtatsval nalunk minimalis Ielleten, Bulgariaban, Romaniaban, valamint Eszak- es Nyugat-Europaban
azonban egyre kiterjedtebben Ioglalkoznak. Termesztese nalunk a rossz termeszetes Ienyviszonyok miatt
Iebruarnal korabbra nem temezhet. Bulgariaban a hajtatasra szant palantakat paradicsompalantakra oltjak,
hogy megrviditsek a tenyeszidejet es mersekeljek a vizellatassal szembeni igenyesseget (BALAZSFILIUS,
1977). Termesztese veghazban Iebruartol, Ittt Ioliasatorban aprilis kzepetl, vegetl indithato. Hajtatasaban
5030 cm-es sor- es ttavolsagot alkalmaznak. Vaz nelkli Iolia ala aprilis vegen, majus elejen ltethet.
Vetmagnyersre akkor szedhet, amikor a termeshej szine mar sargasbarnassa valik. A leszedett termest
510 napig halomban tarolva utoerlelik, majd megdaraljak, a zuzalekot megerjesztik, hogy a mag knnyebben
tisztithato legyen.
10.5. Korai burgonya
(Solanum tuberosum L.)
Korai burgonya
319
A Del-Amerikabol szarmazo burgonya shazajaban (Peru, Chile) meg ma is tbb vad Iaj el. Kontinensnkn
Spanyolorszagbol kiindulva terjedt el, Magyarorszagra a Nemetorszagbol hazater diakok segitsegevel a 17.
szazad kzepen kerlt. Nagyobb aranyu termesztese II. JozseI idejen bontakozott ki.
Hazai piacainkon a hajtatott es a korai burgonya mar majus honapban megjelenik. Mig az utobbi termterlete a
korabbi 1015 ezer ha-rol minimalisra cskkent, addig a hajtatotte (elssorban a vaz nelkli takaras es a
Ioliaagy) szamotteven ntt.
Mivel a korai szabadIldi termesztesre elssorban a gyorsan meleged, laza szerkezet talajok alkalmasak, a
kvetkez terleteken alakultak ki a korai burgonya termesztesenek hagyomanyai: Budapest es a krnyez
kzsegek (ll, Vecses, Alsonemedi, Ocsa), Bacs-Kiskun megye (Kecskemet krnyeke, Duna menti kzsegek),
Csongrad megye (Szeged krnyeki kzsegek), Somogy megye (Barcs es krnyeke, valamint Szabolcs-Szatmar
megye (Rakamaz krnyeke). Fontosabb hajtatasi krzetei: Balastya, Kistelek es Mako krnyeke, de kisebb
jelentseggel az orszag szamos pontjan megtalalhato.
Taplalko:asi felentoseget tekintve a kenyergabona utan kvetkezik. 1519 szenhidrattartalmanak
ksznheten jelents energiaerteket kepvisel. A szenhidratvegyletek dnt resze kemenyit.
Feherjevegyleteinek (12) nagy reszet (megkzeliten 90) az emberi szervezet hasznositja. Nagy
C-vitamin-tartalma mellett 100 g nyers burgonyaban 70100 mg emlitesre melto B1-, B2-vitamin-tartalma
is. Az egeszseges taplalkozas szempontjabol kln emlitest erdemel a jelents jodtartalom.
A burgonyaban talalhato, atlagosan 0,020,07 szolanin a csiraban, a burgonyaszarban es a napon hagyott
gumokban kepzdik. Ez a mergez anyag Izessel eltavolithato.
10.5.2. Nvnytani s Iettani sajtossgai
A burgonya egyeves, lagy szaru nveny. A gykerek nagy resze a talaj Iels 2030 cm-es retegeben helyezkedik
el, Ilttk talaljuk a sztolokat, azok vegen a rgymodosulassal kepzdtt gumokat (88. abra).
Nvnytani s Iettani
sajtossgai
320
88. bra - Burgonya gumkpzse (GILL s VEAR nyomn) ag - anyagum; ug - j
gumk; rh - rhizoma; jgy - jrulkos gykr
S:ara bordas, haromszg, negyszg vagy kr keresztmetszet, hossza 50150 cm.
Levelei paratlanul szarnyaltak, sszetettek, a paradicsomehoz hasonlitanak.
Jirag:ata a hajtasrendszer csucsan Iejld bogerny. Viragai ketivaruak, szink Ieher vagy lila.
Termese bogyo, apro magjainak ezermagtmege 0,7 g.
NVNYTANI JELLEMZSE
321
A burgonya Iogyasztasra es tovabbszaporitasra hasznalt resze a gumo, amely botanikai szempontbol
megvastagodott, rvid szartagu, Ild Ieletti hajtaskeplet.
Hoigenve csekely, azonban hidegben nem Iejldik kielegiten, 1 oC-on mar sulyosan karosodik.
Gykerkepzdese 6 oC-on indul meg, a hajtasok kepzdesehez 8 oC szkseges. A mar megindult csirak tovabbi
Iejldesehez azonban alacsonyabb hmerseklet, 58 oC is elegend. Ezert lehet az elcsiraztatott burgonyat
korabban, hvsebb talajba is kiltetni.
A lombIejldes optimalis erteke 21 oC, a gumo kepzdesehez viszont 17 oC is elegend.
Fenvigenve. Hazank Ienyviszonyai a burgonya szamara kielegitek.
Ji:igenvere a mersekelten meleg, nedves videk shazabol kvetkeztetnk. Nalunk is csak az ezt kzelit
viszonyok kztt Iejldik jol. A szarazsag akadalyozza a hajtasok Iejldeset, a pango viz viszont a gykerek
kepzdeset gatolja. Vizigeny szempontjabol a viragzas es a gumoktes idszaka tekinthet kritikusnak, az ekkor
kijuttatott ntzvizet tbb, nagyobb gumoval halalja meg.
Talafigenv. A korai burgonya termesztesehez gyorsan meleged, laza szerkezet talajt valasszunk. A jo h- es
vizgazdalkodasu homok- es valyogtalajok Ielelnek meg a legjobban. MegIelel minseg burgonya az enyhen
savanyu (pH56) kemhatasu talajokon termeszthet. Kttt, cserepesedesre hajlamos es a tulsagosan laza talaj
sietteti a burgonya leromlasat.
Tapanvagigenv. A korai burgonya termesztesehez 2535 t/ha erett, jo minseg istallotragyat kell kijuttatni. Ez
a mennyiseg elssorban a talaj szervesanyag-tartalmat nveli, javitja a szerkezetet, ezen keresztl a
vizgazdalkodast, elsegiti a Ielmelegedest, megknnyiti a mvelest. A tapanyagigenyt talajvizsgalaton alapulo
mtragyazassal celszer kielegiteni.
Tajekoztatasul megadjuk a kzepes tapanyag-ellatottsagu talajokra javasolt Iontosabb mtragyak
hatoanyag-mennyiseget: N100200 kg/ha, P2O590140 kg/ha, K2O240360 kg/ha, MgO6080 kg/ha. (A
kisebb ertekek kzepes termest, a nagyobbak b termest segitenek el.) Az adatsor a kalium kiemelked
Iontossagara utal. Ez az elem elsegiti a szenhidrat kepzdeset es nveli a burgonya Iogyasztasi erteket is. A
gumo Izes kzben nem esik szet, ize kellemesebb lesz. Hianyaban a nvenyek Iagyerzekenyebbek, s a
szarazsagot kevesbe viselik el. (Az etkezesi burgonyanal tapasztalhato, a tarolas ideje alatt jelentkez un.
kekIoltossag is bizonyitottan a K hianyara vezethet vissza.)
A nitrogenmtragya ketharmadat lteteskor, egyharmadat keleskor juttassuk ki, a IoszIor-, valamint a
kaliummtragya ketharmad reszet az szi melyszantassal, a Iennmarado reszt a tavaszi talaj-elkeszitessel kell a
talajba dolgozni.
A nitrogen potlasara meszes talajokon a 34-os ammonium-nitrat, meszben szegeny talajokon a 25-os
meszammonsaletrom javasolt. A IoszIorigenyt 20-os szuperIoszIattal elegithetjk ki. A kaliumtartalmu
mtragyak kzl a szulIat tipusuak a megIelelek (pl. kensavas kali). A kalisot a burgonya klorerzekenysege
miatt, a nitrat tipusuakat magas aruk miatt nem celszer hasznalni.
10.5.3. Fajtk
A korai szabadIldi es a hajtatott burgonya termterlete a szabadIldiehez kepest csekely, ezert elssorban
olyan Iajtakat hasznalnak, amelyeket a szantoIldn is termesztenek.
LETTANI JELLEMZSE
322
Ezek kzl azokat kell elnyben reszesiteni, amelyek a koraisag, a nagy hozam, a megIelel szin gumohej es
gumohus, a jo etkezesi minseg kvetelmenyeinek megIelelnek. A magyar Iogyasztok gyakorlatilag csak a piros
heju Iajtakat keresik. A jelenlegi Iajtak kzl Ileg a Cleopatraval talalkozunk a korai termesztesben,
helyenkent a Desiret is hasznaljak. Kedvez, ha keves (tvenkent 812 db) gumot kt, es azokat rvid id alatt
nveli nagyra.
10.5.4. Korai szabadfIdi termeszts
A terlet kivalasztasakor a mar leirt szempontok mellett jo, ha az ntzes lehetsege adott.
A gumok elocsira:tatasa 1015 nappal korabbi szedest tesz lehetve. Ez a mvelet 1214 oC-on 57 hetig tart.
Csak teljes Ienyen trten csiraztatas mellett szamithatunk edzett, ers csirakra. A stetben Iejldtt csirak tul
hosszuak, trekenyek, lteteskor letrnek. Ennek kvetkezmenye a gumoIejldes kesese vagy a thianyos keles.
A burgonya elhajtatasat a gumok Ienykezelesenek is nevezik. A gumokat rekeszekbe rakjuk, es ugy helyezzk
el a hajtatohelyisegben, hogy azokat minden oldalrol egyenletesen erje a Ieny. A rekeszeket az egyenletes
megvilagitas erdekeben az elhajtatas ideje alatt egyszer-ketszer at is rakhatjuk. Igy a vetes idejere 23 cm
hosszu, zmk, egeszseges csirakkal rendelkez gumokat kapunk.
A burgonya mesterseges Ienyen is csiraztathato. Egyszer beruhazassal Igglegesen mozgathato Ienycsvek
Ielszerelesevel raktarakbol, jol szellz pincekbl a burgonya elcsiraztatasahoz megIelel helyisegeket
alakithatunk ki. A Ienycsvekkel naponta 8 oran at vilagitunk, mikzben Iggleges iranyban 34-szer
valtoztatjuk helyzetket, ugy, hogy az egymasra rakott ladakban a gumok egyenl Ienyt kapjanak. A
Ienykezelest a csirak 45 mm-es hosszusaganal kell kezdeni. A modszer elnye, hogy az egyenletes
csirakepzdeshez nem szkseges a ladakat mozgatni.
Az elcsiraztatott burgonya gykereztetsvel a tenyeszidt meg tovabb rvidithetjk. A ladaban egy sorban
elhelyezett csiras gumokat 710 nappal a kiltetes eltt 34 cm vastagon tzeggel, komposzttal vagy Ilddel
takarjuk. A mveletet bentzes kvesse.
Az elgykereztetett gumok gepi ltetese megoldatlan, ezert csak ott szabad a modszerrel probalkozni, ahol
elegend kezi munka all rendelkezesre (69. tabla:at).
ltetesi anyag 70 82 94
nap utan kiszedett
burgonya
Nem elcsiraztatott gumo 3,34 10,14 17,17
Szokasos modszerrel elcsiraztatott gumo 8,87 13,83 23,55
Mesterseges Iennyel elcsiraztatott gumo 10,07 20,18 24,30
Gykereztetett (7 nappal az ltetes eltt
Ilddel beszort) gumo
11,34 19,29 21,75
69. tblzat - Az elcsrztats s a gykereztets hatsa a burgonya termsre (t/ha)
Korai szabadfIdi termeszts
323
Az ltets alapIeltetele a talaj Ielmelegedese. Marcius kzepe es aprilis eleje kztt viszonyaink kztt a
talajhmerseklet eleri a 6 oC-ot, az ltetes ekkor elvegezhet. Ennel hidegebb talajba ltetni nem celszer, mert
a nvenyek, ha ki is kelnek, vontatottan Iejldnek. A keles az ltetes utan 2025 nap mulva varhato.
Hektaronkent 5060 ezer db elcsiraztatott burgonyagumot helyezznk ki. Ez a mennyiseg 707525 cm-es
tenyeszterletet jelent. A kiltetett gumok 6080 g tmegek legyenek.
A srbb ltetes a gumonagysagtol Iggetlenl nagyobb termest ad, mint a ritkabb allomany (70. tabla:at).
Tenyeszterlet Gumo
tmege(g)
Glbaba Korai
sarga
t/ha t/ha
7015 cm 6080 11,73104 9,45 120
7025 cm 6080 11,30100 7,85 100
7035 cm 6080 10,04109 6,70 95
7015 cm 80100 11,62103 11,09141
7025 cm 80100 11,62103 9,00 114
7035 cm 80100 9,40 83 7,38 94
70. tblzat - A vetgumnagysg s a tenyszterlet hatsa a korai burgonya termsre
(Soroksr, 1952)
A korai burgonyat hazikerti krlmenyek kztt kapaval keszitett gdrbe kezzel ltetjk ki. Nagyobb terlet
eseten arumennyiseg elallitasakor ekevel huzott barazdakba, atalakitott ACCORD-tipusu palantazogeppel
vagy az SaBPD75 jel ltetgeppel ltetjk. A gumokat kimeletesen, csiras vegkkel IlIele rakjuk. Nagyobb
ovatossagot igenyel a megnyult, vekony csirakkal rendelkez gumok ltetese. Geppel csak a rvid, zmk
csiraju gumok ltethetk.
pols. A korai burgonya sorkzeit ha azok ersen gyomosak mar a keles eltt sarabolassal gyomtalanitsuk.
Keles utan hasznalhato a Iogasborona is, amig a burgonya szara a Iogas keretmagassagat nem eri el.
Az ltetes utan 2025 nappal kell elkesziteni a bakhatat. Ez a mvelet celszeren a tltget kapaval vegezhet
el. Laza, homokos talajon, klnsen ersebb esk utan, a tltgetest meg kell ismetelni.
A vegyszeres gyomirtas tudnivaloit a 71. tabla:at tartalmazza.
A talaj
humusz-tartalma ()
Preemergens Poszt-emergens
AresinPatoranSatecidPatoran
Satecid
SencorCartex
M
Sencor
324
1 alatt 2,53,02,53,022 0,50,7
12 3,03,53,54,03,04,033 0,35 67 0,50,7
23 4,04,54,05,04,05,03,54,0
3,54,0
0,5 79 0,50,7
3 Ielett 4,55,05,05,56,07,04,04,5
4,04,5
0,75 10 0,50,7
71. tblzat - A burgonya gyomirtsra felhasznlhat legfontosabb herbicidek s
dzisok (kg/ha) (1O 1ZSEF nyomn, 1979)
A korai burgonya s:edese junius elejen kezddik, azonban a majus 25-e krl Ielszedett gumok elerhetik a 45
cm-es nagysagot es jo aron ertekesithetk.
10.5.5. FIia aIatti hajtats
A burgonya Ites nelkli hajtatasa az orszag deli reszen honosodott meg. A Balastya krnyeki kerteszek mar
marcius els napjaiban kiltetik az elcsiraztatott, esetleg mar gykereztetett gumokat. Fkent a Ioliaagyakat
hasznaljak erre a celra, amelyekbe utana paprikat ltetnek. Altalanos a 401525 cm-es tenyeszterlet, es az 58
cm-es ltetesi melyseg.
Keles utan az allomanyt szkseg szerint ntzik, a viragzas krli idszakban, a nagy hozam elerese vegett, az
12-szeri vizpotlas (2030 mm) elengedhetetlen. A biztonsagos gumokepzdeshez a hajtatasban is szkseges a
tltgetes.
A klima szabalyozasakor trekedni kell arra, hogy a hmerseklet ne emelkedjen 20 oC Ile, lehetleg 1618 oC
krl alakuljon. A Iolaitakarot aprilis masodik Ieleben, vegen tavolitjak el.
Kedvez eredmenyre vezettek a vaz nelkli Ioliatakarassal trtent probalkozasok is. Az egyszeren elkeszitett
agyasokba marcius kzepe krnyeken (III. 1216.) kell az elcsiraztatott gumokat kiltetni 4525 cm-es
tenyeszterletre. A kilyuggatott, vekony Ioliat majus kzepen szedik le, a termes szedese majus vegen kezdhet.
FIia aIatti hajtats
325
326
11. fejezet - Kabakosok
11.1. Srgadinnye
(Cucumis melo L.)
A dinnye egyike azoknak a nvenyeknek, amelyekkel az emberiseg mar igen regen ismeretseget kttt.
Oshazaja India, ahol mar i. e. 3000 evvel ismertek. A grgk es a romaiak a sargadinnyet es a grgdinnyet
hasonlo meretekben termesztettek, es a sargadinnye hajtatasaval is Ioglalkoztak.
Az utobbi idben Ieltart targyi bizonyitekok ismereteben biztonsaggal allithatjuk, hogy a magyarsag vandorlasa
idejen mar ismerte a dinnyet.
A sargadinnye termterlete, ennek megIelelen gazdasagi jelentsege is a II. vilaghaborut kvet evekben
Iolyamatosan cskkent.
A jelents termterlet-cskkenest meg inkabb alahuzza a nagyon kis termesatlag. Eredmenyeink a nemzetkzi
sszehasonlitasban is elszomoritoak.
Ezzel szemben a vilagon a sargadinnye iranti igeny eredmenyekent 19741976 es 1993 kztt jelents
termterlet-, termesatlag-nvekedes kvetkezett be. A vilag valamennyi Ildreszen nvekedett a termterlet, a
legtbb orszagban a termesatlag is. A sargadinnye elterjedtseget es kzkedveltseget mutatja, hogy a Fld
valamennyi Ildreszen termesztik.
A legnagyobb termesatlagot Hollandia mondhatja a magaenak. Ezek az adatok az veghazi hajtatas sikeret
mutatjak, mert szabadIldi termesztese nincs.
A hazai termeli szektorok szerinti megosztast vizsgalva megallapithato, hogy az allami gazdasagok
sargadinnye-termesztessel nem Ioglalkoznak. A termelszvetkezetek zmeben reszes mvelest Iolytatnak. Az
utobbi evekben terjedt el a hazikerti, kiszemi, reszben sajat igenyt kielegit termesztes.
Az orszag valamennyi megyejeben, varosaban es kzsegeben sikerrel termeszthet a sargadinnye.
A sargadinnye a magyar embernek mindig Iontos, ertekes csemegeje volt. Napjainkban az egy Ire juto
Iogyasztas merteke atlagosan 1 kg/I ala sllyedt.
Nagy cukortartalman kivl B1-, B2- es C-vitamin-tartalma jelents (ez utobbi majdnem a paradicsomeval
vetekszik). A sargadinnyeben lev s:enhidrat harom Iontos sszetevre, glkozra, Iruktozra es szacharozra
bonthato. Az edesseget dnten a szacharoztartalom hatarozza meg. A sargadinnye altalaban 0,093,70
glkozt, 1,853,92 Iruktozt es 0,248,70 szacharozt tartalmaz.
327
Emlitest erdemel tovabba a jo emesztest, kedvez gyomor- es belmkdest segit, vesetisztito hatasa is.
A sargadinnyet hazankban Irissen, biologiailag erett allapotban (Ieldarabolva, a minseget igeny szerint
porcukorral javitva, esetleg Iszerekkel izesitve, htve) Iogyasztjuk. Korabban soval, borssal, Iszerekkel
izesitettek. Erdemes lenne a regi szokasokat Ileleveniteni.
A nagyobb Ielleten sargadinnyet termeszt delebbi orszagokban a Iolyamatos, Iriss Iogyasztas mellett a nyari,
szi, teli Iajtakbol elszeretettel keszitenek szaritmanyt, beIttet es ivolevet.
Egyes esetekben a savanyitas is szamitasba vehet.
A Iriss sargadinnye Iogyasztasa Magyarorszagon junius kzepetl szeptember vegeig (a teli dinnyee december
vegeig) tart. A megtermelt arut Iriss allapotban szinte 100-ban elIogyasztjuk. Aruexport sargadinnyebl
nincsen.
Husszin Energia
(kJ)
Feherje
(g)
Sav
(g)
Szenhidrat
(g)
Viz
(g)
Ham
(g)
Rost
(g)
Vitaminok
Karotin
(mg)
B1
(g)
B2
(g)
Nikotinsav
(mg)
C
(mg)
Narancsszin 163 0,3 0,1 9,5 88,60,6 2,2 ny 60 20 0,2 35,0
Zld 188 0,3 0,1 11,1 87,00,8 0,7 3,0 45 20 0,2 25,0
72. tblzat - A srgadinnye tpanyagtartalma (TAR1N s LINDNER nyomn, 1981)
sajtossgai
A sargadinnye a Cucurbitaceae (tkIelek) csaladjaba tartozik. GREBENCSIKOV (1953) PANGALO munkajara
epitve a Iajt t alIajra osztja:
1. Cucumis melo ssp. agrestis vadon term sargadinnye;
2. C. m. ssp. dudaim (C. microcarpus) diszsargadinnye;
3. C. m. ssp. melo valodi, termesztett sargadinnye,
a) convar. cassaba kaszabai dinnyek (sima vagy rancozott hejuak, zldes szinek, nagy magvuak, kesi
eresek, decemberig is tarolhatok);
b) convar. adana adanai dinnyek (hosszukas termesIormaju, Iinom halozottsagu, kzepesen hosszu
tenyeszidej dinnyek);
c) convar. cantalup kantalup dinnyek (gmblyded termes, ersen barazdalt, intenziv illatu, viszonylag korai
Iettani sajtossgai
328
eres dinnyek);
d) convar. chandalak (eltsd: handaljak) (gmbly termes, halozatos Ielszin, a legrvidebb tenyeszidej
Iajtacsoport);
e) convar. ameri (termesk hosszukas, cikkelyes, nagyon edes, tenyeszidejk kzephosszu);
f) convar. :ard teli dinnyek (majusig is eltarthatok, kivalo izek).
4. C. m. ssp. flexuosus kigyodinnye.
5. C. m. ssp. conomon tipikus kelet-azsiai alIaj. Egyes Iajtai ereskor darabokra esnek, masok ss:es:aradnak,
kellemetlen izek.
Gykerei. Fgykere vastag karogyker, amelybl szamtalan vekonyabb gykerag Iejldik. A karogyker
allando helyre veteskor melyre hatol, palantas neveleskor erre nincs lehetsege. A Igyker, illetve a gykerzet
80100 cm-ig hatol le a talajba. Az elagazo gykerzet zme a talaj Iels 2530 cm-es reteget szvi at. A
gykerzet nagysaga, Iejlettsege szorosan sszeIgg a Iajta nvekedesi tipusaval, a talaj tapanyag- es
vizellatottsagaval. A jo tapanyag- es vizellatottsagu talajon a sargadinnye gykerzete kisebb terletet, szaraz
talajon viszont nagyobbat kenytelen behalozni a szamara szkseges nedvessegert es tapanyagert.
Hajtsrendszere az uborkaehoz hasonlo Ielepites, ersen bordazott, serteszrkkel boritott.
A kelest kvet 46 napon kezd Iejldni az els lomblevel. Ezzel egy idben a szik alatti resz megvastagszik, es
a csucsbol megjelenik a Ihajtas, amely 2530 cm-ig mereven n a nap Iele. Ezt kveten leIekszik a talajra (ha
nem tamrendszer mellett termesztjk).
A Ihajtason, klnsen a hagyomanyos Iajtaken, az also 45 lomblevel honaljabol Iejldnek ki az elsdleges
oldalhajtasok, majd ezek ismet elagazodnak, masodlagos hajtasokat Iejlesztenek. Az ujabb Iajtak Ihajtasa
erteljes nvekedes, s rajta vegig kiIejldhetnek az oldalhajtasok.
Levelei hosszu nyelek. A levellemez alakja lehet kerek, vese, sziv alaku es 3- vagy 5-szg. Tagoltsag szerint
lehet ep el, bls, karejos, a szele Iogazott vagy sima.
Virgok. A sargadinnye egylaki vagy ketlaki nveny. Rajta harom viragtipus, him, n es himns talalhato. A
viragtipusok nvenyenkenti elrendezdese meghatarozza az adott Iajta ivartipusat. A Cucumis melo Iajban het
ivartipust klnbztetnk meg:
a) androikus (csak him viragokat Iejleszt),
b) andromonoikus (him- es himnos viragokkal),
c) monoikus (him- es nviragokkal),
d) gnomonoikus (n- es himns viragokkal),
e) gnoikus (nviragokkal),
f) trimonoikus (n-, him- es himns viragokkal),
g) hermafrodita (himns viragokkal).
Termesztett dinnyeink zme az andromonoikus es monoikus csoportba tartozik.
NVNYTANI JELLEMZSE
329
Gnoikus es hermaIrodita tipusok a kinai szarmazasu Iajtakban talalhatok.
Terms. Also allasu maghazbol sokmagvu kabaktermes Iejldik. Egy-egy termes tmege a 0,520,0 kg kztt
valtozhat, nalunk 0,55,0 kg kztti tmeg az altalanos.
A termes alakja lehet gmb, lapitott gmb, ovalis, tojasdad, megnyujtott tojas, hengerded, csavarodo
(kigyodinnye).
A termes Iala a vastagabb epikarpiumbol, a termes husa a mezo- es endokarpiumbol epl Iel. A kocsannyal
ellentetes oldalon a bibe helyen elter nagysagu paras bibeIolt talalhato. Merete Iajtara jellemz tulajdonsag.
A termes Iellete lehet sima, barazdalt (sekelyen, illetve melyen), rancos.
A hej Iokozatosan megy at a husreszbe, kzttk nincs eles hatar. A termeshus vastagsagat 1,5 cm-ig vekonynak
mondjuk, 1,64,0 cm-ig kzepesnek es 4,0 cm Iltt vastagnak. A hus szine lehet zldesIeher, sargasIeher,
halvanyzld, vilagos- es narancssarga. Allomanya kemeny, rostos vagy olvadekony.
A magvak a termesregben helyezkednek el, termesenkent 300600 db. A magvak laposak, alul hegyesedk,
Iels reszk lekerekitett. Szink Ieher, sargasIeher, barnas arnyalatu. Az ezermagtmeg 2035 g.
Csirazokepesseget 68 evig megtartja. A magot 8 mm hosszusagig apronak, 912 mm kztt kzepesnek, 12
mm Iltt nagynak mondjuk.
Fnyignye nagy. A magyarorszagi sargadinnyeIajtak hosszunappalosak. A csirazaskor a magvak erzekenyek a
Ienyre. Stetben csiraztatva javul a csirazasi szazalek. Elegtelen Ienyben viszont a szik alatti szar gyorsan
megnyulik. A vegetativ szakaszban gyenge Ienyintenzitas hatasara levelei aprok lesznek. Klnsen a viragzas,
a termeseres idejeben kivan sok Ienyt. A viragok mar 50007000 lux Ienyern megtermekenylnek.
Borus, hvs idben a nveny Iejldese lelassul, az eres kesik, a minseg romlik, a termes heja vastag, a hus
szine kevesbe intenziv lesz.
WHITAKER es DAVIS (1962) megallapitottak, hogy a Ienyersseg es a viragarany szorosan sszeIgg
egymassal. Cskkenese nveli a nviragok es cskkenti a himviragok szamat a nvenyen.
Higny. A sargadinnye MARKOVHAEV (1953) szerint a legtbb meleget igenyl 25+7 C-os zldsegIajok
csoportjaba tartozik.
A dinnye magja 15 C-on mar csirazni kezd. Hideg, nedves talajban a mag elpusztul. A csirazas optimuma
3032 C.
Szikleveles allapotban higenye kisebb, 18 C krli. A magas hmerseklet, klnsen keves Iennyel parosulva,
nemkivanatos megnyulast idez el.
A nvenyIejldes els szakaszaban a vegetativ nvekedesi szakaszban 25 C-os hmersekletet igenyel a dinnye.
A kedveztlen, a kivanatosnal alacsonyabb, illetve magasabb hmersekletet a sargadinnye kls
megjeleneseben knnyen Ielismerheten mutatja. Ha a hajtasok vege hagyomanyosan termesztve
Ilemelkedik a talajrol vagy tamrendszer mellett hajtatva bekunkorodik, a rajtuk lev serteszrk merevek, s az
egesz hajtaskeplet merev kepet mutat, a nvenyek vagy Iaznak, vagy nagyon melegk van. Optimalis
hmersekleten hajtasvegeit leereszti a talajra.
A viragok megtermekenyitese es termekenylese 1636 C kztt lehetseges. A jelzett hmersekleti hatarok
kztt sszhangban van a nveny es a megporzast vegz mehek tevekenysege. A mehek 15 C alatti
hmersekleten meg, 36 C Iltt pedig mar nem tudjak a viragokat zavartalanul megtermekenyiteni. A hianyos
LETTANI JELLEMZSE
330
megtermekenyites eredmenyekent gyakori a termeselrugas, illetve deIormalt termesek Iejldnek (NAGY, 1980).
Vzignye is valtozik a Iejldesi szakaszokban. A csirazashoz, valamint a hajtas- es a termesIejldes idejen is
sok vizre van szksege. Sajnos a hazai gyakorlatban az ntzes elmarad. Ez az egyik magyarazata a rendkivl
kis termesatlagnak.
Tpanyagignye nagy. A szerves tragyat klnsen meghalalja. Igen eredmenyes az asvanyi tragyak szerves
tragyaval egytt valo adagolasa.
A tapelemek kzl kaliumigenye a legnagyobb, ezt kveti a nitrogen-, a kalcium-, a IoszIor, es a
magneziumigeny. A tapelemaranyok a tenyeszid Iolyaman allandoan valtoznak (73. tabla:at).
Nvenyresz Mintavetel
idpontja
N/P K/P K/CaK/mg
Palanta V. 11. 5,8 6,1 1,8 9,0
Level V. 31. 14,415,01,0 5,9
VI. 16. 15,06,6 0,3 1,7
VII. 7. 12,78,2 0,3 1,7
VIII. 3. 11,46,2 0,4 1,6
Termes VI. 16. 6,5 8,9 12,8 14,4
VII. 20. 13,116,06,7 8,2
VIII. 3. 8,2 9,6 11,4 10,5
73. tblzat - A tpelemarnyok vltozsa a tenyszid folyamn (1avtott Zentai fajta)
(Soroksr 1982) (NAGY-PANKOTAI, 1985)
A nveny nvekedeseben a nitrogen es a IoszIor szerepet kell hangsulyozni. Elegtelen nitrogenellatas eseten a
hajtasnvekedes ersen cskken. A IoszIor relativ hianya nagy nitrogenadag mellett is cskkent nvekedest von
maga utan.
A hazai termesztesben az els terms viragok termekenylese utan lecskken a levelekben merhet IoszIor- es
kaliumtartalom, es Iolyamatosan cskken a nitrogentartalom is. Ebben keresend a kis termesatlag egyik oka. A
nveny ugyanis eppen a gyors nvekedes szakaszaba kerl, s ehhez nem all rendelkezesre a megIelel
mennyiseg es sszetetel tapanyag.
sszeIoglalva megallapithato, hogy csak jol taplalt, jol Iejlett, egeszseges nvenytl varhatunk elIogadhato
szamu him- es nviragot, megIelel termekenylest es kesbb jo termest. Gyenge kondicioju nveny csak keves
es gyenge minseg viragot Iejleszt, a viragok rosszul termekenylnek, es egyetlen, satnya termest hoz.
A sargadinnye szabadIldi, ntzetlen termesztesben 10 t/ha termesre szamitva nitrogenbl 20 kg-ot, P2O5-bol
9 kg-ot, K2O-bol 46 kg-ot von ki a talajbol. ntzessel termesztve, illetve hajtatva ez a mennyiseg nvekszik.
LETTANI JELLEMZSE
331
A tapanyagIelvetel dinamikajat ROBIN (1967) vizsgalatai alapjan a 74. tabla:atban kzljk.
Napok szama
ltetes utan
Fejlettsegi
allapot
N P2O5 K2O
0 lteteskor 0,105 0,0029 0,029
22 0,760 0,0060 0,110
32 810
lomblevelesen
19,000 2,2400 27,470
59 9 cm-es
termesmeret
32,600 3,9000 62,000
63 83,000 10,6000151,500
74 103,10013,1000188,800
80 eres kezdetekor 104,70015,4000211,000
74. tblzat - A srgadinnye tpanyagfelvtele szabadfldi termesztsben (Kantalup,
Charentais fajtk) (kg/ha) (ROBIN 1967)
11.1.3. Termesztett fajtk
Az idegentermekenyl sargadinnye alIajai es convarietasai knnyen termekenyitik egymast. Ebbl rendkivli
Iormagazdagsag, rengeteg Iajta szarmazott es szarmazik.
A termesztett Iajtakat a szakirodalom elegge nkenyesen csoportositja. Mindjart rgzitjk, hogy ebben a sorban
a legkevesbe szakszer a magyar tanknyvekben megjelent Iajtacsoportositas. Hibaja, hogy csak egy szk krre
korlatozodik, amely ma mar nem tudja atIogni a Magyarorszagon termesztesben lev Iajtakat sem, meg kevesbe
ad eligazitast a vilag termesztesenek ertekelesere.
DOROFEJEV (1985) negy I csoportot klnbztetett meg:
1. Kzep-azsiai C. m. ssp. rigidus (Pang.) Fil.;
2. Europai C. m. ssp. europaeus Fil.;
3. Kinai dinnyek;
4. Kaszaba-Iajtak.
Termesztett fajtk
332
89. bra - 1avtott Zentai (fot: KOVCS ZOLTNN)
A kzp-zsiai fajtk mutatjak a legnagyobb alak- es Iormagazdagsagot. AIganisztan, zbegisztan,
Trkmenia, Kazahsztan, Iran stb. tbb evezreden at Iolytatott nepi nemesitesenek eredmenyeit Ioglalja magaban.
Az itt termesztett Iajtak nvenyei robusztusak, gyengen elagazok, vastag szaruak. Leveleik nagyok. A termesek
altalaban nagyok, elerhetik a 2040 kg/db-ot is.
Az egeszen korai (handaljak) tipustol a nagyon hosszu tenyeszidej (zard) tipusokig, a kantalup kivetelevel
minden megtalalhato itt. A telidinnye-tipusok (zard) 28 honapig is tarolhatok, jol szallithatok.
A tenyeszid alapjan tovabbi negy alcsoportra bontjak a kzep-azsiai dinnyeket:
a) Handalfak faftacsoport. LegIbb ertekk a rvid tenyeszid. Ide tartoznak a Magyarorszagon termesztett
turkesztan (Turkec) tipusok. Nem tarolhatok. 0,83,0 kg/db a termestmegk.
b) Adanai (buharai) faftacsoport. Hosszabb a tenyeszidejk, mint a handaljakoke. Termeseik kzepnagyok vagy
nagyok, megnyult, ovalis alakuak. Husuk vastag. Nem tarolhatok es nem szallithatok.
c) Ameri faftacsoport. Termeseik nagyok, tojas vagy ovalis Iormajuak. Ket hettl harom honapig tarolhatoak.
Betegsegeknek ellenalloak. Jol szallithatoak.
d) Zard faftacsoport. Nagy termesek. Jo minsegek. 28 honapig is tarolhatoak. A termesalak Iajtankent
nagyon elter.
Az eurpai fajtacsoportban az Europaban es Amerikaban elterjedt Iajtatipusokat talaljuk. A termeszthely
Iggvenyeben ezek a Iajtak is nagyon valtozatosak. Harom Iajtacsoportra bonthatok:
Termesztett fajtk
333
a) A korai eres faftak csoportfa. Nvekedesk kzepes, hajtasaik kzephosszura nnek. Tmegk kicsi vagy
kzepnagy. A termes Iellete sima vagy halozott, ritkan bemelyedt. A hus szine a Iehereszldtl a
narancssargaig valtozhat. Minsegk a kis cukortartalom miatt nem a legjobb.
b) Nvari dinnvek Iajtacsoportja. Altalaban a rvid tenyeszidej es a kzep-azsiai Iajtak hibridjeit Ioglaljak
magukban. A nyari honapokban er termesek altalaban a helyi Iriss Iogyasztast szolgaljak. A termes gmb vagy
ovalis alaku. A hus vastag vagy kzepvastag. Szine Ieher, zldesIeher, jo minseg.
c) Teli dinnvek Iajtacsoportja. A Iajtak zme itt is a hibridizacio eredmenye. A nveny hatalmas, nagy
lombozatot nevel. A termes megnyult ovalis, ritkan gmbly, tmege nagy. A hus szine Ieher vagy
zldesIeher. A hej kemeny, husa vastag. Kivalo minsegket a szkseges tarolas utan kapjak.
A knai dinnyknek hazankban nincs jelentsegk.
A kaszaba dinnyket a magyar gyakorlat is kezdi hasznositani (Hogolyo).
A Magyarorszagon termesztett es elismert Iajtakat a 75. tabla:atban Ioglaltuk ssze.
Fajta
neve
Nvekedes-
tipusa
Viragzas
habitusa
Tenyeszid A termes Termesztesi
mod
alakja husszineAtlagtmege
(kg/db)
Javitott
Zentai
kzepers monoikus igen
rvid
lapitott
gmb
vilagossarga 1,01,5 hajtatas,
szabadIldi
Ezstananasz kzepers,
ers
andromonoikus rvid lapitott
gmb,
bordas
narancssarga 1,01,3 hajtatas,
szabadIldi
Tetenyi
cseresheju
kzepers andromonoikus kzepkorai gmbly,
enyhen
gerezdes
narancssarga 0,81,0 hajtatas,
szabadIldi
Hibrid 7. kzepers andromonoikus kzepkorai megnyult
gmb
okkersarga 0,81,0 szabadIldi
Magyar
kincs
kzepers monoikus
andromonoikus
kzepkorai gmbly halvanyzld 0,81,0 szabadIldi
Muskotalyers
Ihajtas,
kzepes
oldalhajtas
andromonoikus kzephosszu gmb
lapitott
gmb,
gerezdes
halvanyzld 1,0 szabadIldi
Dixi determinaltandromonoikus kzephosszu lapitott
gmb,
gerezdes
halvanyzld 0,50,6 hajtatas,
szabadIldi
Termesztett fajtk
334
Hogolyo ers hosszu gmb Ieheres
zld
1,52,0 szabadIldi
Fortuna ers monoikus kzeperes gmb halvanyzld 1,01,5 hajtatas,
szabadIldi
Topaz kzepers andromonoikus rvid lapitott
gmb
vilagoszld 1,21,5 hajtatas,
szabadIldi
75. tblzat - Termesztett srgadinnyefajtink fontosabb jellemzi
A Iajtakat illeten nagy gondot jelent a beszklt Iajtavalasztek, a meglev Iajtak gyengebb minsege, kis
termkepessege es rossz szallithatosaga. Ezek nem kis szerepet jatszanak a termesztes visszaszorulasaban.
Az eghajlat es a talajadottsagok klcsns hatasa dnt mertekben meghatarozza a sargadinnye
teljesitkepesseget. A nveny genetikai teljesitkepesseget es a tenyleges teljesitmenyt sszehasonlitva a
kvetkez a sajatos magyar helyzet. Viszonyaink kztt egy-egy nvenyen 1020 db terms viragot talalunk.
Az alkalmazott termesztestechnologia es a krnyezeti tenyezk valtozasainak eredmenyekent 12 db termessel
szamolhatunk nvenyenkent. Mas orszagokban a technologia resze a termesritkitas, nalunk ez szksegtelen.
A talajadottsagok is beIolyasoljak a vegtermek, a termes ertekeit. Ktttebb talajon termesztve, ,teljesebb lesz
a dinnye. Melyebb a hus szine, nagyobb a cukortartalma, jobb az ize stb.
A dinnye terletenek kijellese, hosszu evszazadokra visszamenen, az egyik legIontosabb szakmai Ieladat volt.
Ma errl is gyakran elIeledkeznk.
A sargadinnye termoterletet a gyorsan meleged, szelvedett helyeken jelljk ki. A termesztk megIigyelese,
hogy olyan helyre ajanlatos ltetni, ahol napIelkeltetl napnyugtaig sti a nap a nvenyeket.
A dinnye jol termeszthet az ntzetlen, kombinalt szantoIldi vetesIorgoban, altalaban buza utan, erdes
szlkivagasokban, gyeptresben.
A talajuntsag elkerlese vegett 45 evig ugyanarra a helyre kabakos nvenyt ne ltessnk.
A dinnye zemi termeszteseben is az szi alaptrgyzs a meghatarozo.
335
A fes:ektragva sszel es tavasszal is bedolgozhato.
Az indito tragvat veteskor, illetve lteteskor adjuk a kezdeti Iejldes meggyorsitasara.
A tenyeszidben kijuttatott feftragva lehetve teszi a Iolyamatos, zavartalan tapanyagellatast. Sajnos hazankban
az indito (starter) es a Iejtragya hasznalata ritka.
S:ervestragva:asra legjobb a harom evig erlelt marhatragya. Feszektragyanak is ez a legmegIelelbb.
A lo-, a sertes-, a juh-, st a baromIitragya is jol hasznosithato a dinnye ala.
A tragyaIele megvalasztasat beIolyasolja a talaj tipusa es ktttsege is. Minel ktttebb a talaj, annal
mersekeltebben bomlo tragyat hasznaljunk.
Magyarorszagi viszonyok kztt, ahol a dinnyet altalaban nem ntzik, s az esetek zmeben gyenge
tapanyag-ellatottsagu homokon termesztik, a szervestragyazas elengedhetetlen lancszeme a technologianak.
A szerves tragyat igeny szerint kiegeszitjk mtragyakkal.
A tragvamennvisegeket a MEMNAK iranyelvei szerint allapitsuk meg (termhely, talaj, tapanyag-ellatottsag,
Iajlagos tapanyagkivonas, tervezett termesatlag stb.).
A tragyaelosztas modja lehet:
terites,
sortargyazas es
Ieszektragyazas.
A feftragva:ast vaz nelkli (kisalagutas) Iolias takarasnal a Iolia levetelekor kezdjk. Ekkor celszer 12
ezrelekes oldatban lombtragyat adni.
A tovabbiakban, minden technologiai tipusnal, Ileg nitrogentartalmu Iejtragyat adunk az els terms viragok
termekenylese utan (50100 kg/ha).
A masodik Iejtragyazasra, igeny szerint akkor kerl sor, amikor a termesek elertek a Iajtara jellemz nagysagot.
Ismet nitrogentartalmu asvanyi tragya adagolasa celszer (50100 kg/ha).
A Iejtragyat leghatekonyabban oldott Iormaban, az ntzvizzel juttatjuk ki.
A Ielvett tapanyagmennyiseg a nveny koratol, Iejlettsegetl, a termesztes modjatol, krnyezetetl stb. Iggen
valtozik.
A talajmveles Ieladata a dinnyetermesztesben is a talaj viz-, leveg-, h- es tapanyagIorgalmanak
beIolyasolasa a dinnye optimalis biologiai igenyeinek jobb kielegitese vegett.
A dinnye talajmveleset a kes tavaszi vetes, nagy magvu zldsegIajok talajmvelesi rendszere alapjan
tervezzk.
A hagyomanyos termesztestechnologia sajatos munkaja a fes:ekkes:ites. Alkalmazasa Ileg a dinnye es egyeb
ritka terallasra ltetett nvenyek termeszteseben terjedt el.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
336
A Ieszekkeszites munkaja a sorok es a Ieszkek kijellesevel kezddik. A szabalyos, megIelel elrendezes a
nveny biologiai igenyenek jobb kielegiteset, az esztetikai elvarasokat egyarant szolgalja. A Ieszket
legegyszerbben kapaval vagy asoval keszithetjk. A negyzetesen, 3040 cm szelessegben es melysegben
kiemelt Ild helyere a gdrbe erett tragyat, komposztot tesznk. Ezutan visszahuzzuk a Ildet, sszekeverjk a
tragyaval, vegl a Ieszek helyen Ielkupacoljuk a talajt.
A Ieszek keszithet sszel es tavasszal, de a tavaszi, 23 hettel az ltetes, illetve a vetes eltti Ieszekkeszites a
jobb.
11.1.4.5. SZAPORTS
A sargadinnye termesztesere, a korabbi velemenyekkel ellentetben, a Iriss, 12 eves vetmag a legjobb. A mag
koranak elrehaladtaval cskken a csirazasi szazaleka es a csirazasi energiaja.
Elterjedt a vetmag eloa:tatasa. Az elaztatas idtartama es a viz hmerseklete kztt szoros sszeIggest
talaltunk, 20 C-os vizben 8 oraig, 30 C-os vizben csupan 2 oraig kell elaztatni. Az elaztatas hatasara
jelentsen n a csirazasi szazalek, gyorsabb, jobb lesz a keles. Ebben az esetben az elaztatas sszekapcsolhato
az elocsira:tatassal. A megduzzadt magvakat kivesszk a vizbl, enyhen lecspgtetjk, majd 30 C-ra
beallitott termosztatba helyezzk. Az elaztatott magvak a termosztatban 68 ora alatt 35 mm hosszu csirat
Iejlesztenek. (Ennel nagyobb csira nem szkseges, mert azzal mar nehezkes dolgozni.) Az elcsiraztatott
magvak addig hasznalhatok, amig a csira (gykcske) nem barnul.
Az elaztatas, elcsiraztatas hatekonysaga klnbz kemiai anvagokkal tovabb javithato. A nemzetkzi
szakirodalom a legklnbzbb anyagokat ajanlja. Mi is megallapitottuk, hogy a Wuxal, a Regulator 60 es a C
CL2 a palantak szaratmerjenek, szarazanyag-tartalmanak nvelesen keresztl javitja azok minseget.
Elaztatas idejen az oxigenellatas levegztetessel valo javitasa szinten jo hatasu. Elaztatott vagy elcsiraztatott
magvakat csak nedves talafba vethetnk. Ellenkez esetben Iaradozasunk karba vesz.
A s:aporitasi modokat a termesztestechnologia tipusai szerint csoportositjuk:
vaz nelkli (kisalagutas) Iolias takaras,
korai szabadIldi tmegtermesztes,
allando helyre veteses termesztes,
kesei tmegtermesztes,
magtermesztes,
teli dinnye termesztese,
vegetativ szaporitas (oltas, dugvanyozas).
A vaz nelkli (kisalagutas) Iolias takarashoz, korai szabadIldi termeszteshez minden esetben, a szabadIldi
termeszteshez esetenkent Ildkockas (gyepkocka, tapkocka, cserep stb.) palantat ltetnk. SzabadIldi
tmegtermeszteskor es a tbbi termesztesi modnal lland helyre vetnk.
Esetenkent (Ileg nemesitesben, hajtatasban es hazikerti termesztesben) sor kerlhet a vegetativ szaporitasra is.
Ez utobbiak kzl kiemeljk az oltas, a dugvanvo:as, a: embrio- es a s:vettenves:tes lehetseget.
A szaporitasi modok kzl a legregebbi a helyrevets. A regi szakknyvek az ev 100. napjat tartottak erre
alkalmas idpontnak. Ez azonban csak az orszag deli reszen kedvez vetesi idpont. A vetes idejet a talaj Iels
SZAPORTS
337
hmerseklete szabja meg, ha ez eleri a 1415 C-ot, vethetnk. A helyrevetes geppel es kezzel egyarant jol
elvegezhet.
A palantaneveles a legelterjedtebb szaporitasi mod. Valamennyi termesztberendezes-tipusban nevelhet
palanta. A tipus megvalasztasat a termesztestechnologia, az idzites, a gazdasagossag dnti el.
Sajatos magyar gyakorlat a gvepkockas palantaneveles. Dinnyeseink 1890-tl kezdve alkalmazzak. A
gyepkockat koran tavasszal, a Iagyok elmultaval vagjuk. Kvetelmeny, hogy a gyepkocka talaja jo szerkezet,
tapanyaggal kellen Ieltlttt, megIelelen tmrdtt, megis jo levegzes legyen. Ehhez a Iinom gykerzet
Festuca Iajokkal bentt gyep a legalkalmasabb. A tarackolo Ivekkel bentt terleten vagott kocka knnyen
szetesik, gyomosit.
A gyepkocka helyettesiteset szolgalja a tapkocka. A tbbi zldsegIajtol elteren a dinnyenek lazabb, levegsebb
tapkockat kell kesziteni.
Cserepben, foliatmloben, manvag poharban stb. is jo minseg palanta nevelhet.
Az elterjedten hasznalt 55 cm-es gyepkockakban nagyon nehez jo minseg, kell Iejlettseg palantakat
Ilnevelni (76. tabla:at). zemi termesztesben inkabb a 88 vagy 1010 cm-es Ildkocka es a 1013 cm
atmerj cserepmeret a legjobb.
Fldkocka merete,
tipusa
Termeseredmeny
db/m2 kg/m2
55 cm-es
gyepkocka
1,60 2,47
8 cm atmerj
cserep
2,26 2,52
1010 cm-es
tapkocka
3,36 3,13
10 cm atmerj
cserep
3,54 4,83
13 cm atmerj
cserep
2,56 3,09
76. tblzat - A fldkocka mretnek hatsa a termsre (1avtott Zentai fajta)
(Soroksr, 1975)
A gyepkockat gyepes reszevel leIele, a tapkockat a vetlyukkal IlIele, szorosan egymas melle rakjuk a
termesztberendezes talajara vagy tragyara. Ezt kveten vizkapacitasra Ieltltjk a Ildkockakat, elkeszitjk a
mag, illetve a csira beIogadasara.
A Ielhasznalando magmennyiseget a szaporitasi mod, a tervezett allomanysrseg, a tervezett tartalek palanta, a
vetmag hasznalati erteke, ezermagtmege alapjan hatarozzuk meg.
SZAPORTS
338
Allando helyre veteshez, soros elrendezesben 3,54,5 kg/ha, Ieszkes elrendezesben 1,01,5 kg/ha,
palantaneveleshez 0,71,0 kg/ha vetmagmennyiseggel szamolunk.
A magvetes idefe.
vaz nelkli (kisalagutas) takaras ala marcius 1015. kztt;
korai szabadIldi termesztesre marcius 1625. kztt;
szabadIldi palantazott tmegtermesztesre marcius 26. es aprilis 5. kztt;
allando helyre aprilis 10. es majus 10. kztt;
magtermeszteshez aprilis 15. es 25. kztt;
a teli dinnyeket majus 15-tl 31-ig vetjk.
A palantaneveles 56 hetig tart. A vetesidt a tervezett kiltetesi idponttol visszaszamoljuk.
A vetesmelyseg a szaporitas modjatol Iggen valtozik. Allando helyre 36 cm melyen vetjk a magot.
Palantaneveleshez 1,5 cm mely lyukba, tbbnyire elcsiraztatott magot vetnk, csiraval leIele.
Allando helyre veteskor a takaroIld lazitasa es a tszam beallitasa, palantaneveleskor a magtakaras (11 cm
vastagon), a hmerseklet-, vizes tapanyag-szabalyozas jelent Ieladatot. Specialis apolasi munka az edzes es a
palantak atrakasa (szetrakasa).
Az ed:es 22,5 hettel a kiltetes eltt kezddik. Hre es Ienyre edznk.
Az atrakasra vagy szetrakasra 710 nappal a kiltetes eltt kerl sor. Az atrakas (a palantanevel agy szelen
lev palantak kzepere, a kzepen levk szelre rakasa) a maga idejeben hasznos, elremutato eleme volt a
palantanevelesnek. A mai kvetelmenyeknek azonban mar a szetrakas Ielel meg. Ennek lenyege, hogy a
palantakat Iejldesknek megIelelen olyan tavolsagra rakjuk szet, hogy se a tapkocka, se a lombozat ne erjen
ssze.
A palantaneveles 46 lombleveles Iejlettsegig tart.
A vegetatv szaports a nemesitesben, a hajtatasban hasznalhato eljaras. Klnbz tkes erteljes
nvekedes sargadinnye-alanyokra oltanak. Igen ritka a 23 lombleveles hajtasreszek dugvanyozasa,
gykereztetese. A mikroszaporitasi eljarasok a sargadinnyere is alkalmazhatok.
Kiltetes eltt a Ildkockas palantak talajat vizkapacitasra Ieltltjk.
A szabadIldi termesztesre jol Iejlett (46 lombleveles) palantakat ltetnk ki. A kiltetes ideje technologiai
tipusonkent valtozik.
A vaz nelkli (kisalagutas) takaraskor a kiltetes ideje aprilis 2030. kztt van. Korai szabadIldi
termeszteshez majus 1. es 15. kztt, tmegtermesztesre majus 15. es 25. kztt ltetjk a palantakat.
A gyakorlatban jelenleg hasznalatos allomanysrseg (710 ezer t/ha) nagymertekben meghatarozoja a
rendkivl kicsi termesatlagnak.
Kiserleti eredmenyek igazoljak (77. tabla:at), hogy elIogadhato termeseredmeny eleresehez legalabb 1020
ezer t/ha allomanysrseg kell. A korszer termesztest a 100100, 10075, 10050 cm-es egysoros, illetve a
1604050, a 1805044, a 2006035, a 2204035 cm-es (ketsoros, ikersoros) elrendezes jelenti.
SZAPORTS
339
Sor- es
ttavolsag
Magyar kincs Muskotaly
sszes
termes
(t/ha)
Nvenyenkenti
termes
1 db
termes
atlagos
tmege
(kg)
sszes
termes
(t/ha)
Nvenyenkenti
termes
1 db
termes
atlagos
tmege
(kg)
db/nveny kg/nveny db/nveny kg/nveny
10050 cm 18,49 0,85 0,995 0,84 18,28 0,84 1,020 0,81
10075 cm 14,11 1,15 1,205 0,94 15,05 1,19 1,280 0,92
2406050
cm
11,91 0,77 0,843 0,92 11,56 0,75 0,870 0,86
100100
cm
10,21 0,94 0,966 0,96
100125
cm
8,68 1,07 1,060 0,99 9,00 1,10 1,106 0,99
77. tblzat - A tenyszterlet vltozsnak hatsa a srgadinnye termseredmnyre,
palntzott termesztsben (NAGY, 1967)
SZAPORTS
340
90. bra - 1l fejlett srgadinnye-palntk kiltets eltt (fot: NAGY 1ZSEF)
NTZS
341
11.1.4.6. NTZS
A sargadinnye vizigenye a vegetacios idben 3500 m3/ha, azaz 350 mm. Ennek nagy reszet a nyari csapadek
potolja, de a hianyzo vizmennyiseget ntzessel kell kijuttatni. Ez altalaban ket-harom vizpotlo ntzest jelent,
egy-egy alkalommal 3050 mm kztti vizmennyisegekkel.
Allando helyre veteskor az els munka a Ieszkek talajanak porhanvitasa. Palantazott termesztesben ltetes utan
57 nappal esedekes a kapalas. A sorkzkapalas vegezhet geppel, loval vagy kezzel, a sorkapalas mindig
kezzel. A tenyeszidben harom-negy alkalommal nagyobb csapadek utan, gyomosodaskor kapaljuk a
terletet.
A ritkitast 3 lombleveles allapotban, a tervezett ttavolsagra es nvenyszamra vegezzk.
A sargadinnye szabadIldi termesztestechologiajanak sokat vitatott kerdese a mets:es. A regi gyakorlat a
koraisag Iokozasat varta tle.
Napjainkban a metszes Ilslegesse valt a szabadIldi termesztesben, ugyanis a sargadinnye-termesztesben is
megjelentek a Ihajtasokon is terms viragokat Iejleszt Iajtak.
11.1.4.8. BETAKARTS
A hazankban elismert, termesztett sargadinnyeIajtak erettsege knnyen, egyertelmen megallapithato.
Az erettseg jelei:
a hej vilagosabb lesz,
a bibepont (kehely) Ielli vege megpuhul,
kellemes illata lesz,
a termes a kocsanyrol levalik (ez mar a tuleres jele).
A tulerest nem szabad megvarni, de tul koran sem szabad a sargadinnyet leszedni, mert az iz-, illatanyagok
zme az eres utolso napjaiban teljesedik ki. A szedes 8085-os erettsegnel kezdhet. A sargadinnye utoerik. A
teli dinnyeket 80-os erettsegben, 1015 cm-es hosszu szarral szedjk. Fogyasztas eltt nehany napig
szobahmersekleten taroljuk (utoerleljk).
Az eres ideje Magyarorszagon a vaz nelkli es kisalagutas takarasban junius 1525. kztt, a korai szabadIldi
termesztesben junius vege, julius els dekadja kztt, a kesbbi tmegtermesztesbl julius es szeptember kztt
van. A teli dinnyeket a Iagyok eltt szarral szedjk es taroljuk.
A szedes gyakorisaga 35 nap.
Elerhet termesatlag 812 t/ha. A technologia javitasaval 2025 t/ha is elerhet, s akkor a jvedelmezseg is
javul.
11.1.5. Hajtats
EGYB POLSI MUNKK
342
Hajtatassal a sargadinnye eresidejet 11,5 honappal elbbre hozhatjuk.
A dinnyehajtatas tovabbi elnye, hogy a tbbi zldsegIajhoz viszonyitva egysegnyi terletre keves szamu
palantat ltetnk, apolasuk, szedesk keves kezi munkat igenyel. Jvedelmezsege jo.
A dinnyet hajtathatjuk veghazban es Ioliasatrakban. A hajtatast a masodik hasznositasi szakaszban illesztjk
be, altalaban a hidegtr zldsegIajok kiszedese utan.
11.1.5.1. FAJTAVLASZTS
veghazi hajtatasra klIldn legelterjedtebbek az Ogen (Muskotaly tipus, Charentais (narancssarga-husszin,
enyhen bordazott tipus) es az un. Net: (handaljak, turkesztani tipus) sargadinnyeIajtak.
A tavaszi Iolia alatti hajtatasra Magyarorszagon a Javitott Zentai, a Tetenvi csereshefu, az Ogen, a Charentais, a
Pancha, a Pharo stb., szi hajtatasra a Hogolvo, az Os:i cukor Iajtakat javasoljuk.
Dinnyehajtatasra lehetleg elit szaporitasi Ioku vetmagot hasznaljunk.
Tavas:i haftatasho: hagyomanyos, tamrendszer nelkli termesztes eseten 1,62,0 db/m2 nvenyt szamolunk.
Ez 1620 ezer db/ha palantaigenyt jelent. Tamrendszer mellett termesztve 35 db/m2, illetve 3050 ezer db/ha
allomanysrseggel dolgozunk.
Os:i haftataskor a teli dinnyebl 1520 ezer db/ha nvenyt ltetnk.
Hektaronkent, az allomanysrsegtl Iggen, 0,51,5 kg vetmagot szamitunk.
Szaporitaskor a magot elaztatjuk, csiraztatjuk. Hajtatasban 88 es 1010 cm-es tapkockamerettel dolgozunk. A
palantaneveles ideje 56 het, szi hajtatasra (kisebb tapkockaban) 4 het.
11.1.5.3. KILTETS
Ersen Ittt Ioliasatorba, veghazba legkorabban marcius 115. kztt ltetnk, enyhe Ioliasatrakba marcius
vege, aprilis eleje az ltetes ideje. Ftes nelkli Ioliasatorba aprilis kzepetl ltetnk. A korabbi kiltetes
termesnvel hatasat a 78. tabla:at adatai igazoljak.
ltetes
idpontja
Javitott
Zentai*
Ogen**
db/m2kg/m2db/m2kg/m2
Marcius
5.
2,60 4,04 2,55 3,31
Marcius
15.
3,22 5,60 3,40 3,87
FAJTAVLASZTS
343
Marcius
29.
2,44 4,78 3,80 4,20
Aprilis
12.
1,84 4,21 3,20 4,35
78. tblzat - A kiltets idpontjnak hatsa a srgadinnye termstlagnak
alakulsra hajtatsban (NAGY, 1973)
* 1,6 db/m2 allomanysrseggel termesztve
** 2,0 db/m2 allomanysrseggel termesztve
Kiserleteink is igazoljak, hogy a hagyomanyos termesztesben elterjedt 1,6 db/m2 srseg az optimalis.
Tamrendszer mellett hajtatva viszont az allomany nvelese celszer 35 db/m2-ig (79. tabla:at). Legjobb a 35
db/m2-es allomanysrseg, metszve!
Kezeles Termeseredmenyek
1976
db/(m2)
1977
db/(m2)
2 db
nveny/m2
5,90 4,57
3 db
nveny/m2
7,56 5,69
5 db
nveny/m2
9,16 6,50
79. tblzat - Flia alatt hajtatott srgadinnye-llomnysurusgi ksrlet
termseredmnyei (Muskotly fajta) (NAGY, 1978)
Megfegv:es. tamrendszer mellett termesztve.
11.1.5.4. POLSI MUNKK
Kiltetes utan nehany napra kapalunk, majd Iekete Ioliaval takarjuk a sorkzket.
A termesztberendezesben a homersekletet ejjel 1618 C-on, borult napokon 2022 C, napos idben 2830
C-on tartjuk. Ersen paras viszonyok kztt sokat s:ello:tetnk.
A viragok 1638 C kztt termekenylnek biztonsagosan. A terms viragok megtermekenyitesere 1000
m2-enkent egy-egy mehcsaladot telepitsnk a termesztletesitmenybe.
POLSI MUNKK
344
Az nt:es a hajtatasban a minseg kriteriuma. Sok vizzel kiemelked termesatlagot, igeny szerinti ntzessel
elIogadhato termesatlagot es kivalo minseget erhetnk el. A heti egyszeri 3040 mm-es ntzes elegend.
Forro, nyari napokon a berendezes klimajat kis adagu (35 mm) ntzessel, parasitassal kedvezen alakithatjuk.
A gyengebb tapanyag-ellatottsagu talajokon sor kerlhet a feftragva:asra. A nagy termesatlagok eleresehez itt is
Iolyamatos tapanyagellatasrol kell gondoskodni.
A tamrends:er mellett hajtatott dinnye hajtasait a nvekedes temenek megIelelen, az oramutato jarasanak
megIelelen tamrendszerre (zsinegre) tekerjk.
Kiszemi termesztesben, klnsen korai idzitesben sor kerlhet az els terms viragok ke:i megpor:asara.
Igaz, jelents kezimunka-tbblettel.
Metszs. A hagyomanyos termesztesben, Iolia alatti talajon termesztve 1,01,6 db/m2 allomanysrsegnel nem
kell metszeni a sargadinnyet.
Tamberendezes mellett erteljes Ihajtast, illetve hajtasokat Iejleszt Iajtakat hajtatunk (Ogen, Muskotaly,
Charentais, Carlo stb.). Ezeket metszeni kell. A Ihajtast a legritkabb esetben metsszk. Nagyon ers nvekedes
eseten a Iels tartovezetek eleresekor visszavagjuk, illetve a vezeteken visszabuktatva letetejezzk a
nvenyeket. Tamrendszer melletti termeszteskor a nvenyek hajtasaiban sok kemenyit raktarozodik, a szallito
es szilardito szvetnyalabok atrendezdnek, szabalyos elrendezesek lesznek. A szar regesedik (mint a
lianszer nvenyeke altalaban). Ezaltal a rugalmassaga nvekszik.
Ebben az esetben ketIele metszesmod alakult ki:
a) Alapja az erteljes Ihajtasra valo neveles, vagyis 160 cm-ig a Ihajtasrol minden oldalhajtast es termest
eltavolitanak. 160 cm Iltt meghagyjak az oldalhajtasokat, alatta a masodlagosan kiIejld hajtasokat. Az
oldalhajtasokat 12 db termes utani levelnel visszacsipik. Gyenge hajtasnvekedes eseten minimalis a
visszacsipes, es mindig hagynak nvekedesi pontokat. Ezzel a modszerrel nagy termIelletet lehet kialakitani,
eredmenye a nagy termesatlag lesz. Hatranya, hogy az ereskezdet kitolodik.
b) A Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetemen kidolgoztuk a magyar viszonyoknak megIelel metszest a Iolia
alatti, tamrendszer melletti termesztesre. E modszer lenyege, hogy a Ihajtasrol csak 60 cm-ig tavolitjuk el az
oldalhajtasokat, a termeskezdemenyeket. 60150 cm kztt alakitjuk ki a termIelletet. Itt mar meghagyjuk az
oldalhajtasokat, es a nvekedesi erely, valamint a termes elhelyezkedese alapjan vagjuk vissza azokat. Igy a
termeseres lenyegesen korabbra hozhato. A szabadIldi termesztes sargadinnye piaci megjelenese eltt
nvenyenkent 23 db termest tudunk beerlelni. Az egysegnyi terletre juto termesatlag itt az allomany
sritesevel (35 db nveny/m2) nvelhet.
POLSI MUNKK
345
91. bra - Ers metszskor fontos a tszm nvelse (fot: KOVTS ZOLTNN)
11.1.5.5. SZEDS
A hajtatott sargadinnyet Iriss Iogyasztasra lehetleg biologiailag erett allapotban szedjk. Az eres jelei
megegyeznek a szabadIldi termesztesnel leirtakkal.
Az erett dinnyet a reggeli, deleltti orakban szedjk. A leszedett arut hvs helyen taroljuk. Nyomodasmentesen
ladakba csomagoljuk.
Fttt Iolias hajtatasban a termeseres kezdete majus vegetl, Itetlen satrakban junius kzepetl varhato.
Folia alatti hajtatasban 35 kg/m2-es termesatlaggal szamolhatunk.
11.1.5.6. MAGTERMESZTS
Magyarorszag terlete kzismerten alkalmas jo minseg sargadinnye-vetmag elallitasara.
A sargadinnye jellegzetesen idegentermekenyl Iaj. Viragzashabitusa alapjan beszelnk monoikus,
adromonoikus, ritkabban trimonoikus, valamint gnoikus Iajtakrol.
Az egyes viragtipusok elteren viselkednek a Iajta n- es idegentermekenyiteset illeten. A himns viragtipusu
egyedeken 2250-os ntermekenyites is lehetseges. Mas viragtipusnal, a rovarellatottsagtol Iggen, az
SZEDS
346
idegen megtermekenyites 100-os is lehet.
A kora reggeli orakban elskent a himvirag nyilik, majd a n- es a himns virag kveti. A megporzasban a
meheknek van Iontos szerepk.
A megtermekenyites 1638 C kztt lehetseges, optimalis hmerseklete 2228 C kztt van, s ebben a
tartomanyban 1,53,0 orat vesz igenybe.
A sargadinnye kabaktermeseben 345 hosszanti maglecet talalunk. Egy-egy maglecen 100150 db mag
talalhato.
Elovetemenv, talaf-elokes:ites. azonos a szabadIldi termesztesnel elmondottakkal.
Izolci. A szabvany elirasa szerint ktelez izolacios tavolsag szuperelit mag termesztesekor 1000 m, a
tovabbi szaporitasIokoknal 800 m.
A konstans Iajtak termesztesekor az allando helyre vetes, hibridmag- es anyamagtermesztes eseten a
palantaneveles az altalanos.
A vetes, illetve a kiltetes ideje az arutermesztesnel ismertetett idpontokkal megegyez.
A nvenyapolas szabadIldi munkaitol elter a 35 mehcsalad telepitesenek igenye hektaronkent.
Szelekci. A csirazo magvak kzl a beteg, nem csirazo magvak eltavolitasa az els Ieladat. A kelest kveten a
kloroIillhibas, grblt, torzult egyedeket viragzas eltt eltavolitjuk. Szelektaljuk a termest alakja, szine, Iellete
alapjan. MagIejteskor a szinben, izben elter, beteg egyedeket eltavolitjuk.
Betakarts, magnyers. A magnyeres celjara termesztett sargadinnyet teljes biologiai erettsegben szedjk.
Az erett termeseket savosan szedjk, kupacokba rakjuk, majd 45 napig utoerleljk. Ezt kveten kinyerjk a
magot a tablan vagy a kzponti magnyer telepen. Erjesztes utan mossuk, szaritjuk. A legkorszerbb a
CollinsMohl-Iele komplex uborkagepsoron valo Ieldolgozas, amely Ielszed, Iejt-, moso- es szaritoreszbl
tevdik ssze. Egy 10 oras mszak alatt 40 t nyersarut dolgoz Iel.
A mosast kveten a mag centriIugalhato, ezzel lenyegesen cskkenthet a szaradas idtartama. A szaritast 23
cm-es retegben, 3540 C-on vegzik. A szaritott magot szells, szaraz, 1617 C-os helyisegben celszer
tarolni.
A termestmeg 0,51-a mag. Egy hektaron 100200 kg vetmag termelhet.
A vetmag minsegi kvetelmenyeit az MSZ 637078 sz. szabvany rgziti. I. osztalyu a 99-os tisztasagu,
94-os csirazokepesseg, 12 nedvessegtartalmu tetel. II. osztalyu a 98-os tisztasagu, 88-os
csirazokepesseg, 12 nedvessegtartalmu tetel.
A hibridmag-termes:tes technologiajat a grgdinnyenel ismertetjk.
11.2. Grgdinnye
(Citrullus lanatus |THUMB| MANSF.)
Grgdinnye
347
A grgdinnye termterlete a sargadinnye terletehez hasonloan, de lassubb temben cskkent 1945 utan. Az
19311940. evek atlagaban meg 12 500 hektaron, 1984-ben 7000 ha-on, 1993-ban 4077 ha-on termesztettk.
Sajnos a termesatlag sem nvekedett olyan mertekben, hogy az igenyeket maradektalanul kielegitsk.
Nemzetkzi sszehasonlitasban a magyarorszagi termesatlagok gyengenek mondhatok (1993-ban 11,9 t/ha).
A vilagon mintegy 2 millio hektaron termesztik a grgdinnyet. A termesatlag kb. 1315 t/ha kztt valtozik.
Azsia termesatlaga 1984-ben 16 t/ha, Europae 20 t/ha, AIrikae 17 t/ha, Eszak-Amerikae 14 t/ha volt.
Magyarorszagon szinte minden Ialuban, varosban Ioglalkoznak kisebb-nagyobb Ielleten a termesztesevel.
Kiemelked azonban Heves, Bekes es Baranya megye termesztese. A termesztes I Ieladata a hazai es az
exportigenyek teljesitese. Evente 4060 ezer tonna grgdinnyet exportaltunk (ez a Irisszldseg-export
4060-a volt).
Az egy Ire juto Iriss Iogyasztas merteke 68 kg/I kztt valtozik. Tapanyagtartalmat a 80. tablazatban
Ioglaltuk ssze.
A grgdinnyet vesetisztito hatasa, kellemes ize, aromaja teszi kzkedveltte. A benne lev 91,5 viztartalom is
nagy ertek.
Energia
(kJ)
Feherje
(g)
Sav
(g)
Szenhidrat
(g)
Viz
(g)
Hamu
(g)
Rost
(g)
Vitaminok
Karotin
(mg)
B1
(g)
B2
(g)
Nikotinsav
(mg)
C
(mg)
121 0,5 0,2 6,5 91,50,5 0,8 ny 40 20 0,2 7,0
80. tblzat - A grgdinnye tpanyagtartalma (TAR1N S LINDNER, 1984)
A grgdinnyet elssorban frissen, biologiailag erett allapotban Iogyasztjuk. A Iriss Iogyasztas ideje juliustol
szeptember vegeig tart. Az eretlen (legtbbszr apro) dinnye sajatos Ielhasznalasi modja a savanyitas egeszben
vagy szeletelve, nmagaban vagy mas zldsegIajokkal vegyesen. Egyes orszagokban elterjedt a kiIejlett dinnyek
manyag zsakos, 4,5-os sos vizben valo tarolasa. A Iogyasztasi id szetnyujtasa vegett erdemes lenne az szi
termeseket tarolokban eltartani.
sajtossgai
TPLLKOZSI
JELENTSGE
348
A grgdinnye (Citrullus lanatus) a tkIelek (Cucurbitaceae) csaladjaba tartozik.
Gykr. Ers, Iejlett Igykere van. A sargadinnyeenel erteljesebb es melyebbre hatolo gykerzetenek nagy
resze a talaj Iels 2025 cm-es retegeben helyezkedik el.
Hajtsrendszere a nvekedesi tipustol Iggen valtozo. Megklnbztetnk hosszu, kzepes es rvid
hajtasokat Iejleszt csoportokat. A hajtast 1 m-ig rvidnek, 1,11,5 m kztt kzepesnek, 1,62,0 m-ig nagynak,
2,1 m Ielett igen nagynak mondjuk.
Egy-egy nvenyen 37 db hajtas is kiIejldhet.
A szar lehet ritkan es srn szrztt. Az etkezesi Iajtak hajtascsucsa kevesbe, a takarmanydinnyeke ersen
szrztt. Errl is megklnbztethetek.
A kacsok lehetnek elagazas nelkliek, 23 iranyban elagazodoak.
A levelek 510 cm-es levelnyelen lnek. A levellemez gyengen vagy ersebben szeldelt, tbbszrsen tagolt. A
level (a legnagyobb atmernel merve) 12 cm-ig kicsi, 1318 cm-ig kzepes, 19 cm-tl nagy. Szine zld,
stetzld, ezstszld. A lemez Ielletet viaszreteg boritja.
A virgok kicsik, zldessargak. A harom viragtipus: him, himns, n itt is megtalalhato. A termesztett Iajtak
zme monoikus, andromonoikus viragzashabitusu.
A terms viragok zme idegenmegtermekenyl. A termekenyitest mehek es rovarok vegzik.
A terms alakja igen valtozatos. (A gmbtl, a megnyult gmbtl a megnyult hengeres Iormaig valtozik.)
Egy-egy termes tmege 215 kg. A hej szine Ieheres, vilagoszld, kzepzld, kekeszld, Ieketeszld lehet.
Fellete sima vagy enyhen barazdalt. Rajzolata lehet csikozott, marvanyozott.
A heja 12 cm vastag. A hus szine Ieher, sarga, citromsarga, stetebb sarga, vilagos rozsaszin, rozsaszin,
piros, vervrs. (A Ieher es a sarga szinek elssorban takarmanydinnyek.)
A bels husos ehet resz a placentabol Iejldik, elteren a sargadinnyetl, melynek a perikarpium alkotja a
termeshusat.
A magok a perikarpiumban elszortan helyezkednek el. A mag merete 0,52,0 cm kztt valtozik. Szine Ieher,
kremszin, barnas, szrke, Iekete stb. lehet. Egy-egy nvenyben 300600 db mag talalhato. Csirazokepesseget
68 evig megtartja. Ezermagtmege: 20150 g.
Fnyigny. A grgdinnye a legnagyobb Ienyigeny zldsegIajok csoportjaba tartozik. A hazai termesztesben
lev Iajtaink hosszunappalosok. A viragzas 57 ezer lux Ienyern mar zavartalan.
Hmrskletignye megegyezik a sargadinnyeevel. MARKOVHAEV (1953) szerint a grgdinnye optimalis
higenye 25+7 C.
Vzignye nagy. Ezt tbbnyire hatalmas gykerzetevel elegiti ki. Klnsen erzekeny a vizellatasra
Iejldesenek els, lassu nvekedesi szakaszaban.
NVNYTANI JELLEMZSE
349
Trans:spiracios egvtthatofa 600 (BELIK, 1975).
A grgdinnyet nagy vizIelhasznalasa ellenere is a szarazsagot jol tr nvenyek kze soroljuk. Hazankban
a termterlet legnagyobb reszen ntzes nelkl termesztjk.
ntzessel a termesztes biztonsaga es a termesatlag jelentsen nvelhet.
Tpanyagigny. A grgdinnye genetikailag meghatarozott teljesitkepessegenek eleresehez kell
tapanyagmennyiseget igenyel. Ennek mennyisegi, minsegi es idbeni kielegitese a termesztes eredmenyenek
egyik meghatarozoja.
A taplaloelemek kzl a grgdinnyenek a kaliumigenve a legnagyobb, ezt kveti: a N-, Ca-, P- es Mg-igeny.
A grgdinnye 10 tonna termesre szamitva (BELIK, 1975 szerint) 12,3 kg nitrogent, 3 kg IoszIort es 17,9 kg
kaliumot hasznal Iel.
A magyarorszagi termesztesben a Iajtamegvalasztas a technologia Iontos resze volt. Evszazadokkal ezeltt
kialakult a sajatos magyar igeny a kivalo minseg, vekony heju, vervrs husszin, apro magvu Iajtak irant.
Sokat vitatott kerdes a termes nagysaga. Korabban a nagy termes Iajtak (Hevesi, Csanvi, Marsows:kv stb.)
voltak divatosak. Az 1960-as evektl a kisebb termeseket Iejleszt Iajtatipusok kerltek elterbe (S:igetcsepi 51
F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztesben lev Iajtak valaszteka altalaban megIelel a klnbz
termesztestechnologiai valtozatok diktalta igenyeknek. Hianyoznak az egeszen kis test (12 kg/db), hajtathato
Iajtak.
A Magyarorszagon termesztett, Iontosabb Iajtak jellemz adatait a 81. tabla:atban kzljk.
Fajta neve Nvekedesi
tipusa
Viragzas
habitusa
TenyeszidTermes Termesztesi
mod
alakja husszine atlag-
tmege
(kg)
Korai
kincs
kzepersmonoikus
andromonoikus
rvid gmb piros 34 hajtatas,
szabadIldi
Sugar
Baby
gyenge monoikus rvid gmb stet
rozsaszin
34 Ioliaalagut,
korai
szabadIldi
Szigetcsepi
51 F1
kzepersmonoikus
andromonoikus
kzepkorainyujtott
gmb
vervrs 46 Ioliaalagut,
szabadIldi
Hevesi
FUTO F1
kzepersmonoikus kzepkoraitojasdad stetpiros 46 szabadIldi
Gmb kzepersandromonoikuskzepkoraigmbly elenkpiros 35 szabadIldi
Termesztett fajtk
350
FUTO F1
Kecskemeti
vrshusu
kzepersmonoikus kzepkoraigmb vervrs 35 szabadIldi
Sargahusu
(Szentesi)
kzepersmonoikus kzephosszu kisse
megnyult
gmb
vilagossarga 35 szabadIldi
Marsowszkyers monoikus hosszu megnyult
gmb
piros 812 szabadIldi
Hevesi
(Csanyi)
ers monoikus hosszu megnyult
gmb
vervrs 810 szabadIldi
Crimson S. kzepers,
ers
monoikus
andromonoikus
hosszu megnyult
gmb
pirosas
rozsaszin
68 szabadIldi
CharlestonHers andromonoikushosszu ovalis rozsaszin 68 szabadIldi
Hungaria8 kzepersmonoikus rvid gmb elenkvrs 34 hajtatas,
szabadIldi
Napsugar kzepersmonoikus kzeperesgmb sarga 45 szabadIldi
Oroshazi
F1
ers monoikus
andromonoikus
rvid tojasdad stetrozsaszin67 hajtatas,
szabadIldi
Ideal kzepersandromonoikuskzeperesmegnyult kzeprozsaszin 56 szabadIldi
Favorit F1 kzepersmonoikus kzepkoraigmb elenkpiros 56 hajtatas,
szabadIldi
Kobalt F1 ers monoikus kzepkoraiovalis
gmb
elenkpiros 56 szabadIldi
81. tblzat - A termesztett grgdinnyefajtink fontosabb jellemzi
Termesztett fajtk
351
92. bra - Kecskemti vrshs (fot: ifj. BALZS SNDOR)
352
Az eghajlati es talajadottsagok dnt mertekben meghatarozzak a dinnye teljesitkepesseget is.
Eghajlatunk adott, lenyegeben az orszag egesz terleten megIelel a termesztes ezen Ielteteleinek. Az idjaras
elemei kzl a Ieny megIelel termesztesi idzites mellett elegend a nveny szamara. A hmerseklet hibai
szembetnen jelentkezhetnek. Az elegtelen hmerseklet veszelyezteti a csirazas es a keles Iolyamatat. Keles
utan a magas hmerseklet a szik alatti szar megnyulasaval jar. Kesbb, a hajtasnvekedes idejeben, a nvenyen
jol eszlelhet a szamara kedvez vagy kedveztlen hmerseklet hatasa. Ugyanigy a viragzasra gyakorolt hatasa
is egyertelm.
A csapadekviszonyok a vizigeny kielegiteseben jatszanak Iontos szerepet. Ez is kritikus lehet hazankban. A sok
csapadek es az alacsony hmerseklet ereskesleltet hatasu, a termes heja megvastagszik, szine tompul, ize
kevesbe elvezhet. Ebbl azonban nem szabad azt a kvetkeztetest levonni, hogy a dinnyet nem szabad ntzni.
Az elegtelen vizellatas szinten termescskkent es minsegronto tenyez.
A talajtipusigenyet tekintve a dinnye is a legjobb minseg, tapanyaggal jol ellatott talajban terem a legjobban.
Sajnos hazai gyakorlatunk megitelese e vonatkozasban is elter. A dinnye zmet sokszor rossz minseg,
szerkezet nelkli homoktalajokon termesztik, elssorban a koraisag Iokozasa vegett. A la:abb
homoktalafoknak a kttt talajokehoz viszonyitott koraisagnvel hatasa kzismert. A technologia mas
elemeinek igenybevetelevel viszont a kttt talajon termesztett dinnye elvez elsbbseget (lasd Medgyesegyhaza,
Vajszlo, Sellye stb.)
sszegezve: a dinnye is a legjobb talajon tud jo vagy elIogadhato teljesitmenyt nyujtani. zemi termeszteset itt
kell szorgalmazni.
A grgdinnye termterletenek kijellesekor is a gyorsan meleged, szelvedett terleteket valasszuk. 45 evig
ne kerljn kabakos nveny utan.
Ajanlatos meggyzdni arrol is, hogy a dinnyenek szant terleten az elz nveny termesztesebl nem
halmozodott-e Iel valamilyen karos hatasu gyomirto szer vagy egyeb kemiai anyag.
A grgdinnye a kombinalt szantoIldi vetesIorgo nvenye. Bu:a vagy hvelves nvenvek utan Iejldik
legjobban. A gabonaIelektl, replgepes nvenyvedelmet Ieltetelezve, terben tavolabb, az uralkodo
szelirannyal ellenkez iranyban helyezzk el, klnben a hormonbazisu szerek hasznalatakor sok-sok nehezseg
adodik.
A tragyazas menete megegyezik a sargadinnyenel leirtakkal. A tragyazas rendszeret nehany uj vizsgalati
modszerrel egeszitjk ki.
A tapanyag-ellatottsag kerdeset ZSOLDOS (1967) harom vizsgalati csoport eredmenyeinek Iggvenyeben
javasolja pontositani:
a) talajvizsgalatok,
AZ GHAJLAT S A
TALAJADOTTSGOK HATSA
353
b) nvenyvizsgalatok,
c) szabadIldi kiserletek.
A gyakorlatot szolgalo talajvizsgalatokat a magyar elirasok rgzitik (MEM NAK).
A grgdinnye tapanyag-ellatottsagi szintjenek vizsgalatara modszeres kiserleteket allitottunk be a Kerteszeti es
Elelmiszer-ipari Egyetem Zldsegtermesztesi Tanszeken, a levelanalizis modszerevel. Eredmenyeinket a 82.
tabla:atban Ioglaltuk ssze.
KezelesekMintaveteli
helyek
Julius 15-i mintavetel Augusztus 16-i mintavetel
sszes
NPK
mg/g
szarazanyag
N P K sszes
NPK
mg/g
szarazanyag
N P K

Gyepkocka
55 cm
also
leveltaj
53,207 53,00 3,77 43,23 37,744 53,52 2,77 43,71
kzeps
leveltaj
72,555 56,65 4,21 39,14 45,207 49,11 4,44 46,45
Iels
leveltaj
79,888 54,45 6,12 39,43 45,244 53,71 5,40 40,89
Gyepkocka
7,57,5
also
leveltaj
53,982 55,20 0,04 40,76 40,271 48,92 3,90 47,18
kzeps
leveltaj
73,617 56,10 4,51 49,39 52,456 51,66 4,49 43,85
Iels
leveltaj
80,400 56,09 5,97 37,94 57,204 52,62 5,95 41,43
Vegasca
tapkocka
7,57,5
cm
also
leveltaj
56,044 54,60 4,36 41,04 36,471 51,82 4,31 43,87
kzeps
leveltaj
72,529 56,25 4,45 39,30 45,233 47,75 40,5 48,20
Iels
leveltaj
82,849 55,88 6,21 37,91 47,106 54,56 5,56 39,70
TPANYAGELLTS
354
Soroksari
I.
tapkocka
7,57,5
cm
also
leveltaj
57,956 52,80 4,07 43,13 38,271 51,47 4,10 44,43
kzeps
leveltaj
73,117 55,80 4,54 39,66 49,595 50,21 4,22 45,57
Iels
leveltaj
79,768 52,25 6,13 41,62 48,944 53,12 4,99 41,89
Vegasca
tapkocka
also
leveltaj
52,395 53,05 4,00 42,94 37,733 52,21 4,86 42,93
kzeps
leveltaj
70,479 59,66 4,58 35,76 43,295 53,11 4,84 42,04
Iels
leveltaj
76,038 55,79 5,97 38,27 47,182 54,05 4,62 41,33
Soroksari
I.
tapkocka
1010
cm
also
leveltaj
66,493 55,19 4,20 40,61 45,007 49,33 4,46 46,21
kzeps
leveltaj
74,304 56,39 4,58 39,03 54,882 46,83 3,98 49,19
Iels
leveltaj
84,349 53,59 6,10 40,31 55,429 55,39 5,82 38,79
Gyepkocka
1010
cm
also
leveltaj
71,755 52,66 4,12 43,22 45,733 53,35 4,01 42,64
kzeps
leveltaj
71,755 53,38 4,26 42,36 49,795 52,21 4,21 43,58
Iels
leveltaj
81,688 53,25 5,98 40,77 53,693 51,59 5,20 43,21
Allando
helyere
vetett
also
leveltaj
70,817 54,08 4,68 41,24 53,433 46,04 3,04 50,53
kzeps
leveltaj
84,389 55,46 4,98 39,58 56,695 48,33 3,70 47,97
Iels
leveltaj
87,796 57,42 6,36 36,22 55,356 51,48 4,26 44,26
82. tblzat - A grgdinnye N-, P-, K-tartalmnak alakulsa a tpkockamret, a
szaportsi md, a nvnyfejlettsg fggvnyben (NPK sszes 100) (Szigetcspi 51
F1 fajta) (BNFALVI, 1977)
TPANYAGELLTS
355
Az adatok igazoljak, hogy a tenyeszid Iolyaman a nvenyek tapanyag-ellatottsaga cskken. A
tapanyagIelvetelt s ennek Iggvenyeben a nvenyek teljesitkepesseget a Ildkocka merete beIolyasolja. A
leveltajak kztti tapanyagszint normalis Iejldes es ellatas eseten a csucsi Iels leveltajban a legmagasabb. A
termesIejldes idejen a tapanyag kivonasa, termesbe juttatasa altalanos. Elegtelen tapanyag-ellatottsag eseten a
Iels leveltajban cskken az ellatas, hogy a termes igenye kielegithet legyen. Ilyenkor kell a Iejtragyazassal
beavatkozni.
A talajmvelesi rendszerek az adott gazdasag Ielszereltsege, a talaptipus, a termesztett nvenyIaj igenyeinek
sszehangolasa eredmenyekent alakulnak ki. A rendszer vazat a kvetkez alapelemek alkotjak:
a talajmveles idpontjanak megallapitasa,
a mveleszkz kivalasztasa,
a mvelesi melyseg megallapitasa,
a haladas iranyanak meghatarozasa,
a szkseges talajmunkak szamanak eldntese.
A talajmveles mveletei celja es ideje szerint a kvetkezk.
Az alap-talajmuvels I Ieladata a dinnye gykerzete szamara jol, kell melysegben megmunkalt, termekeny
talajreteg kialakitasa es Ienntartasa, a talaj vizes leveggazdalkodasanak javitasa, a gyomok irtasa.
A tarlohantast a Inveny lekerlese utan azonnal, 610 cm melyen kell vegezni.
Os:i melvs:antas. Szeptember vegetl decemberig vegezhet, 2535 cm melyen.
Gveptres. Hosszu evszazadokon at itt termesztettek a dinnyet.
A vets, illetve ltets eltti talajmunkk Ieladata a jo vetagy-elkeszites, amelynek jellemzi az
apromorzsas szerkezet, az lepedettseg (nem tmdttseg), a sima Ielszin, a gyommentesseg.
Els tavaszi munkank a simito:as. Ezt kveten a vetesig, illetve ltetesig a Iels talajreteget fogas
boronaval, tarcsaval, kultivatorral, kombinatorral mvelhetjk, igeny szerint.
A vetes, illetve ltetes eltti talajmveles melysege a magvetes, illetve a Ildkockas palanta ltetesi melysegeig
terjedjen.
A dinnye vegyszeres gyomirtasa Balan (6,57,0 l/ha), Flubalex (6,59,5 l/ha), BeneIlex (6,59,5 l/ha), beneIin
hatoanyag-tartalmu szerekkel biztonsagosan elvegezhet. Hatasuk kell humusztartalomnal, palantazott
termesztesben egyertelmen kedvez. Szaraz talajon, allando helyre veteskor csirabanto hatasuak lehetnek.
A vegyszert a vetes, illetve ltetes elott 300400 l/ha vizzel kijuttatjuk, es azonnal 612 cm melyen
bedolgozzuk.
Az egyszikek altal ersebben gyomosito terleteken szerkombinaciot alkalmazhatunk, Dual 720 (2,53,0
kg/ha) Ielhasznalasaval.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
356
Jetes utan a keles, illetve a palanta:as eltti gyomosodast Finale (2 l/ha) kipermetezesevel szntethetjk meg.
Felhasznalhato a CotoIor (2,53,5 kg/ha) is a vegyszeres gyomirtasra. 200400 l/ha vizzel vetes, illetve ltetes
eltt jol elkeszitett, apromorzsas talajra kell egyenletesen kipermetezni. Ajanlatos Iogassal 23 cm melyen
bekeverni az egyenletes elosztasu gyomirto szert. Alkalmazhato a CotoIor Dual 720 tankkeverek is.
11.2.5. Szaports
A grgdinnye szaporitasara a sargadinnyenel elmondottak ervenyesek.
Itt is az egyeves, Iriss vetmag hasznalata celszer (83. tabla:at). A mag koraval aranyosan cskken a csirazasi
szazalek, a csirazasi erely stb. Egyre bizonytalanabba valik a termesztes sikere.
Tarolasi
id
(ev)
Csirazasi
szazalek
Csirazasi
erely
()
4.
napra
kiIejldtt
csirahossz
(cm)
Csirazo
mag
aszkorbinsav-
tartalma
(mg/)
1 95 89 4,4 9,71
6 87 48 3,1 4,40
10 5 3 1,3 2,93
83. tblzat - Klnbz ideig trolt grgdinnyemagvak rtkmr tulajdonsgainak
vltozsa (Dnnj liszt fajta) (BELIK, 1967)
Az eloa:tatas, elocsira:tatas a grgdinnyenel is eredmenyes eljaras. A magasabb hIoku vizben (30 C) valo
elaztatas ideje rvidebb, a vizIok cskkenesevel aranyosan n az aztatas ideje. A csiraztatas is hasonlo
tendenciat mutat. Magasabb hmersekleten nagyobb csirazasi szazalek, gyorsabb csiraIejldes erhet el (84.
tabla:at). Adataink igazoljak az optimalis elaztatas (20 C-on 16 ora, 30 C-on 4 ora) idtartamat. Egyben
bizonyitjak a hmerseklet nvekedesevel aranyos csirazasiszazalek-nvekedest is. (A tovabbi csirakezelesi
eljarasokat lasd a sargadinynyenel.)
A szaporitasi modok es technologiai tipusok is megegyeznek a sargadinnyenel leirtakkal.
Kezelesek Csirazasi szazalek klnbz
hmersekleten
Az elaztato viz
hIoka
(C)
az elaztatas
ideje
(ora)
15 C 20 C 25 C 30 C
Szaports
357
Szaraz mag
(kontroll)
68,50 73,00 83,00 90,75
20 4 68,00 81,00 81,25 86,50
20 8 69,00 83,00 84,00 88,75
20 16 74,50 86,00 89,00 91,75
30 4 74,75 85,25 88,75 93,00
30 8 71,50 82,00 84,25 90,50
30 16 67,50 79,75 83,50 85,00
84. tblzat - A magelztats idejnek s a hmrsklet vltozsnak hatsa a
grgdinnyemag csrzsra (Marsowszky fajta) (NAGY, 1974)
A vetomagmennviseg a nvenyelrendezes Iggvenyeben valtozik. Grgdinnye-vetmagbol allando helyre
veteshez, soros elrendezesben 3,05,0 kg/ha, Ieszkes veteshez 0,60,8 kg/ha, palantaneveleshez 0,40,5 kg/ha a
vetmagigeny hazai Iajtak termesztesekor.
Az allando helyre vetesnel a vetesmelvseg homoktalajon 46 cm, kttt talajon 34 cm.
A palantak kiltetesenek idpontja technologiai tipusonkent megegyezik a sargadinnyenel leirtakkal.
Az eddigi gyakorlatnak nagy hibaja volt a nem megIelel nagysagu tenyeszterlet (gyakran 35 m2/t).
A grgdinnye tenves:terletet is a nvekedesi erely alapjan hatarozzuk meg. A kesi eres, nagy hajtastmeget
Iejleszt tipusokat 150150 cm-es sor- es ttavolsagra (2,25 m2/nveny, 4500 t/ha), a kzepkorai, kzepers
nvekedes Iajtakat 150100 cm-re (1,5 m2/nveny, kb. 6700 t/ha), a rvid tenyeszidej, gyenge nvekedes
Iajtakat 100100 cm-re (1,0 m2/nveny, 10 000 t/ha) ltetjk.
A vaz nelkli es a Ioliaalagutas takaraskor 15050F1100, 16040100, 1805047, 2006075, 2204075
cm-re ltetjk a palantakat.
11.2.5.1. NTZS
Magyarorszagi termesatlagaink az ntzes nelkli gazdalkodas eredmenyet tkrzik. ntzessel a
termesatlagok lenyegesen javithatok. A grgdinnye atlagos vizellatottsagat a tenyeszidben FILIUS (1976)
nyoman a 93. abran mutatjuk be. Az adatok egyertelmen bizonyitjak a grgdinnye ntzesenek
szksegszerseget.
NTZS
358
93. bra - A grgdinnye tlagos vzelltottsga a tenyszidben (FILIUS nyomn)
A tbbi zldsegIajhoz hasonloan a grgdinnye allando helyre veteskor keleszt ntzest (510 mm),
palantazaskor beiszapolo ntzest (10 mm) es vizpotlo ntzest igenyel. A vizpotlo ntzesre legtbbszr a
gyors nvekedes idszakaban van szkseg (egy-ketszer 3040 mm-es vizadaggal).
Talafapolas. Allando helyre vetett dinnyenel igeny szerint porhanyitjuk a Ieszkeket, illetve a sorok talajat.
Palantazas utan az 57. napon megkapaljuk a terletet. Ezt, a vegyszeres gyomirtas sikeressegetl Iggen, 13
alkalommal megismeteljk.
Ritkitas, tos:ambeallitas. Altalaban 34 lombleveles Iejlettsegnel ritkitjuk az allando helyre vetett allomanyt
elszr. A vegleges tszamot 56 lombleveles korban allitjuk be. Els ritkitaskor Ieszkenkent 22 db, vegleges
tszambeallitaskor 11 db nvenyt hagyunk.
A hagyomanyos technologia eleme a haftasok fldelese. 6090 cm hajtashossznal a kis dinnyet kvet
hajtasreszre Ielkapanyi nedves Ildet helyeztek a hajtasok rgzitese (szelvedelem) celjabol. Az reg dinnyesek
azt mondtak, hogy ,ahanyszor Ildelnk, annyi dinnyenk lesz (hogy sok nem lett, azt a termesatlagok
igazoljak). Veszelyes tovabba a Ildeles szaraz idben, rovarIertztt terleteken, mert itt karositanak elskent a
kartevk.
Srbb lteteskor jobb a szelvedelem.
11.2.5.3. BETAKARTS
EGYB POLSI MUNKK
359
A viragok megtermekenyitesetl szamitva 3035 napra erik meg Magyarorszagon a dinnye. Szabad Ildn
julius elejetl szeptemberig tart a I eresideje.
A grgdinnye termeszteseben a legnagyobb gyakorlatot az eres jeleinek nagy biztonsaggal valo Ielismerese, az
erettseg megallapitasa igenyli. Neheziti a dntest, hogy a Iaj eresjelei nem annyira egysegesek es egyertelmek,
mint a sargadinnyeei, es itt nincs utoeres. Az id eltt leszedett grgdinnye szintelen, iztelen marad, a tulerett
viszont veszit izebl, zamatabol, romlik huskonzisztenciaja.
A termesztk klnbz jelek alapjan dntenek az erettsegrl.
A: eres felei.
kopogtatasra melyebb, kongo hangot ad;
hejszine stetebb, Ienyesebb lesz;
a hasi, talajjal erintkez resz erett sargas szint vesz Iel;
az erett dinnyen a hajnali harmatlecsapodas nagyobb;
a termes melletti kacs elszarad;
a terms virag termekenylesetl eltelt 3035 nap.
Az eres jelekent emlitik a mar levagott termes kocsanyan megjelen vrsesbarna nedvet is. Errl azonban csak
utolag gyzdhetnk meg, s negativ eredmeny eseten elveszett a levagott termes.
Egyszer es megbizhato meghatarozasnak tekintjk a kvetkez eljarast. Az egy idben klmnyi nagysagura
Iejldtt termesek Ielletet szammal, csikkal megjelljk (az els termeseket pl. egy, a masodik hullam
termeseit kett, a harmadikat harom stb. csikkal), es Iljegyezzk a termekenyles idpontjat. A termekenylest
kvet 3035 (ess, hvs idben 35) nap utan erettsegprobaval kb. 35 db azonos jelles dinnye
Ielvagasaval ellenrizzk az erettseget. Ha a proba pozitiv, minden azonos jel termes erett.
A szedest legjobb a reggeli orakban elvegezni. A kocsanyt kessel elvagjuk, a leszedett termeseket kupacokba
rakjuk, majd Iogyasztasig hvs helyen taroljuk. A Ilmelegedett dinnye ugyanis szallitas, tarolas kzben
gyorsan romlik.
Felhivjuk a Iigyelmet nehany termes:toi hibara is.
Nem szabad a t ,Ielhuzasaval, a gykerzet megszakitasaval siettetni az erest, mert a minseg romlik.
A gibberellin, ethrel, mint eresgyorsito szer, szinten nem alkalmazhato.
Az ntzes elmulasztasa kisse sietteti az erest, de a termestmeg jelentsen cskken.
Elerhet termesatlag 1014 t/ha. A szedes gyakorisaga az eres kezdeten 34 nap, kesbb 68 nap.
11.2.6. Hajtats
Napjainkban a hajtatott nvenyIajok sszetetele, aranya megvaltozott. A grgdinnye szinte kiszorult.
A grgdinnye kell hozzaertessel eredmenyesen hajtathato veghzban, futtt, futs nlkli s
vzfggnys fliastrakban.
A termesztletesitmenyek elkeszitese megegyezik a tbbi zldsegIajnal leirtakkal.
Hajtats
360
Faftamegvalas:tas. Itt is ervenyes a szabaly, hogy hajtatni csak a rvid tenyeszidej Iajtakat szabad. KlIldn
az 12 kg termestmeg Iajtakat hajtatjak elssorban (nalunk ezek hianyoznak a Iajtavalasztekbol). Nalunk a
Sugar Babv, a S:igetcsepi 51 F1 Iajtak javasolhatok.
S:aporitas, palantaneveles. Jol Iejlett (46 lombleveles), egeszseges palantak ltetese ad jo eredmenyt. A
grgdinnyet 10 000 t/ha allomanysrseggel hajtatjuk (1 t/m2).
Az elcsiraztatott magot 8F181010 cm-es Ildkockaba vetjk. A palantaneveles ideje 67 het. A vetest a
tervezett ltetesi idpontbol szamitjuk. A palantaneveles technologiaja megegyezik a szabadIldi termesztesnel
leirtakkal.
A kiltetes idejet marcius elejetl aprilis kzepeig tervezhetjk a Itesersseg Iggvenyeben, altalaban a
hasznositasi rendszer masodik szakaszaban.
A grgdinnyet 100100, 11090, 12580 cm-es sor- es ttavolsagra celszer ltetni.
Az apolasi munkak altalaban megegyeznek a korabban elmondottakkal.
A grgdinnyet hajtatasban sem kell mets:eni. A termIelletet, tamrendszer mellett termesztve, legyezszeren
szethuzott hajtaselrendezessel (35 hajtas) nevelhetjk. A tamrendszert is ennek megIelelen kepezzk ki.
A legegyszerbb a talajon, hagyomanyos hajtaselhelyezkedessel (szabadon) valo termesztes.
S:edes. Hajtatasban junius masodik dekadjatol varhato az eres. Negyzetmeterenkent 68 kg termesatlagot
biztonsaggal elerhetnk.
A vz nlkli (kisalagutas) flis takars igen elterjedt, uj termesztesi krzeteket teremt (Ormansag,
Medgyesegyhaza stb.) grgdinnye-termesztesi mod. Ma mar mintegy 12001500 ha-on alkalmazzak.
Takarasra a 0,04 mm-es, 180 cm szeles polietilenIolia hasznalatos, amelyet zemi viszonyok kztt az FF2-es
IoliaIektet gep terit le. A takarassal altalaban minusz 23 C-os kls, idszakos lehlest meg athidalhatunk.
Terletvalas:tas. Gyorsan meleged, sik Iekves, szelvedett helyeket valasszunk.
Faftakivalas:tas. Az idszakos Iolias takaras (vaz nelkli, kisalagut stb.) 12 hetes koraisagnvel hatasu. A
Iajtat tehat ugy valasszuk meg, hogy a technologia kivaltotta elnyt a genetikailag meghatarozott kzepes vagy
hosszu tenyeszid ne semmisitse meg.
Erre a celra a Korai kincs, a S:igetcsepi 51 F1, a Sugar Babv, a Kecskemeti hetero:is F1 Iajtakat javasoljuk.
A talaj-elkeszites, a tragyazas, a vegyszeres gyomirtas menete megegyezik a korabban leirtakkal.
A s:aporitas trtenhet allando helyre vetessel, palantanevelessel. A korai szedes szempontjabol a palantarol valo
termesztes jatszik Iontosabb szerepet.
Az optimalis palantakiltetes ideje aprilis 20. es 30. kztt van. Az allando helyre vetest aprilis 10. utan
kezdhetjk (talajhmerseklet).
A palantaneveles menete megegyezik a korabban ismertetettel. A palantaneveles ideje 56 het.
A grgdinnye optimalis allomanysrsege 1 db/m2. Az elrendezes lehet egysoros es ikersoros. A sor- es
ttavolsag a Iektetgep munkavegzeset alapul veve lehet:
16063, 17059, 18055 cm stb. egysoros,
15040100, 15050100, 16040100, 1805087, 2006075 cm ikersoros elrendezes.
Hajtats
361
A folia les:edesenek idefe. Idszakos takarasrol leven szo (46 het), a Ilslegesse valt Ioliat le kell szedni.
Idejet ket alapvet tenyez valtozasa szabalyozza:
az idjarasi elemek kedvez valtozasa,
a terms viragok megjelenese (mehek termekenyitik).
A Ioliat lehetleg borult idben szedjk le. Levetel utan lombtragyaval segitsk a nvenyek alkalmazkodasat a
szabadIldi viszonyokhoz.
A Ioliaigeny 250300 kg/ha. zemi viszonyok kztt egy evig, haztaji termesztesben 23 evig is hasznalhato.
(Az zemek sem dobjak el a Ioliat, belle epitik a dinnyeIld krl a keritest, hogy a nyul ne ragja meg a
dinnyet.)
S:edes. A grgdinnye Iolias idszakos takarassal julius els napjaiban kezd erni. A termesatlag 2040 t/ha
kztt valtozik.
A grgdinnye idegentermekenyl terms viragokat Iejleszt. A viragokat mehek termekenyitik meg. A
vetmag aranya a termesen bell 0,50,7.
A termesztes technologiaja elter a konstans, a hibrid es a mag nelkli (triploid) magtermesztesben.
Az orszag deli, delkeleti reszei a legkedvezbbek a vetmag termesztesere. Eliras, hogy a magterm tabla
krl elit vetmagtermeszteskor 1000 m, I. Ioku szaporulat eseten 800 m, szabvany vetmag elallitasakor 500
m-es i:olalo savot kell hagyni.
A tablakivalasztas, Iorgoba illesztes, talaj-elkeszites szempontjai megegyeznek a szabadIldi termesztesnel
leirtakkal.
Szaports. A vetmagot termeszthetjk allando helyre vetessel es palantazassal. A palantaneveles kltsege
miatt esetnkben a helyre vetes elterjedtebb. Az allando helyre vetes ideje aprilis 25. es 30. kztt van. Ha
palantat nevelnk, majus 15. es 20. kztt ltetnk. (Tehat mindket szaporitasmod ideje kesbbi, mint az
arutermesztesben.)
Nvnyelrendezs. A nvenyszam 100100, 100125, 125125 cm-es elrendezesben megIelel. Az ikersoros
elrendezes is ajanlott, mert a sr sorban elbb sszekapaszkodnak a nvenyek, s a szeles sorkz hosszabb ideig
geppel is mvelhet.
A szelekci mar a lombnvekedes kezdetetl, elter lombra elkezdhet. Ktelez az ellenrzes, az elt, beteg
egyedek kivalogatasa a termesIejldes kezdeten, ereskezdetkor es magozaskor.
Betakarts. A szedest akkor kell megkezdeni, amikor a legkorabban megtermekenylt es biologiailag
legertekesebb termesek mar tulertek, es a tovabbi varakozas egy reszk pusztulasat (Ilrepedes, rothadas)
okozna. Augusztus vege, szeptember eleje az els szedes ideje. A leszedett termeseket a kijellt utak menten
kupacokba (a serlt, de Iajtaazonos dinnyeket hordoba vagy kadakba) rakjuk.
A szed Ielelssege itt is nagy. Az eretlen dinnyebl szarmazo mag vetesre nem alkalmas, mint tudjuk, a
grgdinnyenel nincs utoeres.
Magtermeszts
362
A dinnyemag nyerhet kezzel es geppel.
A ke::el kivajt vagy geppel Iejtett magot b vizben mossuk. Altalaban ketszeri mosassal jo tisztasagu magot
lehet nyerni. Mosas utan s:aritfuk a magot. Ez trtenhet napon es mesterseges szaritassal (ez utobbinal 40 C
Ile nem emelkedhet a hmerseklet). A csrg, szaraz magot zsakoljuk.
Az elerhet magtermes 100200 kg/ha. A vetmag minsegi kvetelmenyeit az MSZ 6370/78 szamu szabvany
rgziti. Megegyezik a sargadinnyenel ismertetettel.
11.2.7.2. HIBRIDMAG-TERMESZTS
A grgdinnye-hibridmagot a kukoricanal alkalmazott allomanykeresztezeses modszerrel allitjak el. A
terleten 4:2 anya:apa arany kivanatos. Hektaronkent 3000 db anya- es 1500 db apanvenyt kell Ilnevelni. A
szlparok magjat legtbbszr a nemesit, a termeltet adja. Az allomanysrseget 1,51,5 m-es sor- es
ttavval alakithatjuk ki. A hibrid mag nagy ertek. Itt Ildkockas palantaval dolgozunk. A kiltetes idpontja
valtozik. Az apanvenyeket majus 1. es 5. kztt, az anyanvenyeket majus 15. es 20. kztt ltetjk ki, 42
soros elrendezesben. Az apanvenyek 1518 napos Iejldesi elnye tesz lehetve megIelel egyttviragzast.
Hibridmag-termesztesben 1000 m-es i:olalo tavolsagot kell hagynunk. Az apanvenyek majus eleji kiltetese
kockazattal jar. Az esetleges Iagykar kikszblesere 100-os tartalek palanta nevelese szkseges.
Specialis munka az llomnykeresztezs, ez junius vegeig tart. Akkor kezdhet, ha az apanvenyek 90-a
himviragot Iejleszt, s az anyanvenyek 25-an megjelentek a terms viragok. Az allomanykeresztezes els
napjan az anyanvenyekrl eltavolitunk minden viragot (him, terms), es a korabban termekenylt termeseket.
A mveleteket naponta Iolytatjuk, a reggeli orakban leszedjk az eppen nyilo himviragokat (anyanvenyekrl).
A virageltavolitast a mehjaras megindulasaig (kb. 9 ora) be kell Iejezni. A nap kesbbi reszeben a
himviragbimbokat is leszedjk, hogy a kvetkez nap reggelen keves himvirag legyen. A munkakat ugy kell
szervezni, hogy himvirag meg csak veletlenl se maradjon az anyanvenyeken.
Elrehaladott kiserletek Iolynak a kemiai kasztralas bevezetesere (Ethrel stb.).
Termsszedskor csak az anyanvenyen Iejldtt, biztosan hibrid magot tartalmazo egyedeket szedjk.
11.2.7.3. MAG NLKLI (TRIPLOID) HIBRID MAGTERMESZTSE
Az els triploid dinnyek 195961-es evekben Japanban, majd az USA-ban kerltek Iorgalomba.
Magyarorszagon KISS A. (1961) allitott el elskent triploid Iajtat.
A triploid hibridek vetmagjat leginkabb ke:i por:assal allitjak el. A tetraploid anya viragait egy diploid apa
viragporaval porozzuk be.
A triploid vetmag termesztesekor is a hibrid magnal ismertetett (4:2 soros) elrendezest alkalmaznak. A hibrid
mag elallitasa a tovabbiakban a Iajtahibridevel azonos.
A magtermesztes a szlk genetikai alkatabol adodoan nehezkesebb. A tetraploid anyak Ienntartasa, krnyezeti
igenyk kielegitese nagyobb gondossagot igenyel, mint a diploidoke. A pollenatvitel, a termekenyles is
nehezkesebb. Egy-egy tetra termesben 5080 db mag talalhato, ez mindssze egynyolcada a diploid Iajtaban
talalhato magnak.
A termesztesi kltsegek nagysaga gatolja szeles kr elterjedeset.
HIBRIDMAG-TERMESZTS
363
11.3. Uborka
(Cucumis sativus L.)
Az uborka egyike a legregebben termesztett zldsegnvenyeknek. Indiaban, amelyet az uborka shazajanak is
tartunk, mintegy 3000 evre vezethet vissza e nveny termesztese. I. e. 500300 evvel mar Europaban is
meghonosodott. A grgk es a romaiak kertjeiben egyeb kabakos nvenyek mellett az uborka is jelen volt, st
hajtatasaval is Ioglalkoztak (SOMOS, 1983). Magyarorszagra a 13. szazadban kerlt, LIPPAY (1664) Posoni
kert c. knyveben az uborkat mint jol ismert zldsegnvenyt irja le.
Ez sidktl leperg evszazadokban az uborka nem veszitett taplalkozasi es gazdasagi jelentsegebl, ma is
vilagszerte az egyik legIontosabb konzervipari es Irissen Iogyasztott zldseg.
Az uborka vetesterlete napjainkban Europaban 200 ezer, Eszak-Amerikaban 80 ezer, Azsiaban 300 ezer hektar
krl mozog. A legnagyobb vetesterlettel rendelkez orszagok Kina (190 ezer hektar), az USA (70 ezer
hektar). Jelentektelen AIrika, Ausztralia es Del-Amerika termesztese.
Hazankban az uborkavetes az 19661968-as evekben 10 ezer hektart eler vagy megkzelit terletrl az
19841986 kztti evekre Iokozatosan 3000 ha-ra cskkent. Ekzben alapveten atrendezdtt a termesztes, es
a (berakouborka-) termeshozamok Iokozatosan 67 t/ha-rol 1020 t/ha kze emelkedtek.
A hazai uborkatermesztest jellemz adatok is elssorban a berakouborkara vonatkozoan tekinthetk pontosnak.
Az FM (ZSITVAY, 1986) es a konzervipari vallalatok (TOMA, 1986) adatai szerint a tartositoipar mintegy 50
ezer tonna berakouborkat vasarol Iel. A bolti es a piaci halozatban 2325 ezer tonnara tehet zldaru kerl a
lakossaghoz. Nyugat-Europaba iranyulo zldexportunk az 1980-as evekben 60008000 t krl valtozott, a
kereslettl Iggen.
A mintegy 80 ezer tonna berakouborka 40-at belIldn hasznaljak Iel. A tovabbi 60 elssorban konzervipari
keszitmenyek Iormajaban Iontos exportcikk. A magyar konzerviparnak tradicionalisan jok a pozicioi az uborka
alapanyagu savanyusagok vilagpiacan.
Salatauborka-termes:tesnk kevesse szervezett volumenet es terleti elhelyezkedeset kzgazdasagi Ieltetelek
szabalyozzak. veghazi hajtatas evenkent 1214 ha, Ioliasatrakban 600800 ha terleten Iolyik. A megtermelt
termes 80100 ezer tonna. A teli, kora tavaszi idszakban elIordulo kielegitetlen keresletet roman es bolgar,
valamint spanyol es holland importtal enyhiti a kereskedelem.
A majus, junius honapokban jelentkez termestbbletet igyeksznk exportalni. Salatauborka-exportunk azonban
nem kiIizetd. A htipar a salatauborka-termes alig 1-at tartositja.
Az utobbi masIel evtizedben nagy valtozasok mentek vegbe a termesztes, elssorban a berakouborka-termesztes
terleti elhelyezkedeseben. A DunaTisza kzi termtajrol a berakouborka szinte eltnt, es a kedvezbb
termesztesi adottsagu Gyr-Sopron, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmar megyekben alakult ki ersen tagolt, de
sszessegeben nagy es intenziv mveles vetesterlet. Somogy es Gyr-Sopron megyeben egyre nagyobb teret
hodit a tamrendszeres termesztes. Ez esetben a termesztesi Ieltetelek optimalis kielegitesere trekszenek. Az
igen nagy kezimunkaer-raIorditast a haztaji, csaladi mveles adja. Mindezeknek megIelelen a hozamok
gyakran elerik, st meghaladjak a 68 kg/m2 meretes berakouborkat. A tamrendszeres mveles hozamat es
364
aruminseget tekintve ez a berakouborka-termesztes nemzetkzi elvonalat kepviseli hazankban.
Egesz evben Iogyasztjuk. Tavasszal es nyaron salatakent, a nyari Iszezonban nagyon kedvelt a kovaszos
uborka. A kes szi es teli idszakban pedig az ecetes uborka az egyik legIontosabb, legnagyobb mennyisegben
Iogyasztott savanyusag. Szamos klIldi orszagban nagy mennyisegben Iogyasztjak a klnIele vegyes
zldsegsalatak Iontos komponensekent, st helyenkent levest es Izeleket is keszitenek belle.
Az uborka taperteke nem jelents. Etrendi hatasa azonban nagyon kedvez. Nagy kaliumtartalma Iolytan
elmozditja a vesemkdest. C-vitamin-tartalma nem nagy, etkezesnkben megis jelents, mert gyakorta
Iogyasztjuk. Egyes uborkaIajtak jellegzetes kemiai alkotoeleme egy nagyon keser glkozid, a cucurbitacin,
amely a nveny szikleveleben es a termes kocsany Ielli vegeben kepzdik nagy mennyisegben, klnsen a
nveny szamara kedveztlen Ieltetelek hatasara. A cucurbitacinkepzdest egy dominans gen szabalyozza. A
recessziv allel keseredesmentes. E genetikailag keseredesmentes nvenyek semmilyen termesztesi krlmenyek
kztt nem valnak keserve. Az ujabban nemesitett, korszer Iajtak genetikailag keseredesmentesek.
Az utobbi evekben jelentsen n a kozmetikai ipar erdekldese is az uborka irant. Klnbz brapolo es
regeneralo kozmetikumok keszlnek az uborkalebl. Ezek I hatoanyagai az antibiotikus hatasu li:o:im enzim,
tovabba a H-, A-, E-, F-vitaminok es egyIele B-vitamin, a panthenol.
sajtossgai
Az uborka (Cucumis sativus) a Cucurbitaceae csaladhoz tartozik.
Valamennyi termesztett Cucurbitacea nveny kzl a legkevesebb kromoszomaszamu. Jelenleg 60 genje ismert
a genetikus es nemesit szakemberek eltt.
Kelet-Indiaban a C. sativus ssp. agrestis (var. hardwickii) el vadon. Tbb neves botanikus tagadja, hogy a ma
termesztett uborka vadon elIordulna. A kulturIajtakat a klnbz termeshejIelszin alIajokbol, illetve
valtozatokbol (igy peldaul: convar. rigidus, illetve provar. tuberculatus azaz bibircses, kelet-azsiai szarmazasu
vagy a provar. vulgatus kelet-azsiai es a provar. testudaceus indiai szarmazasu, bordazott Iellet
termestipus) szarmaztatjak. A rendszertani rokonsag gyakorlati kiaknazasat jelenti a hajtato Iajtak Cucurbita
ficifolia vagy ujabban Echinocvstis lobata alanyokra oltasa.
A Cucumis es rokon Iajai esben bvelked, laza humuszos talaju tropusi terletekrl szarmazo, hever vagy
kacsokkal kapaszkodo indaju, nagy es puha level nvenyek.
A csranvny ket jol Iejlett, sima epidermisz, lekerekitett veg sziklevellel, optimalis Ienyviszonyok kztt
35 cm hosszu szik alatti szarral (hipokotil) es hosszu, Iinom szalu, de gyer gykerrel jellemezhet. A
szikleveles allapot a nvenyegyed tovabbi Iejldese szempontjabol kritikus idszak. Ha ekkor nem kap eleg
Ienyt, ha a maghej raszorul a sziklevelre (laza takarasu es keleskor kiszarado magvetes), az erintett
csiranvenyekbl sohasem Iejldik erteljes, normalis nveny. A cucurbitacin nagy mennyisegben van jelen a
TPLLKOZSI
JELENTSGE
365
sziklevelekben. A keseranyag-mentes sziklevel nvenyek genetikailag keseredesmentesek. Ez szolgal a
nemesiteskori szelekcio biztos alapjaul.
Az uborka-csiranvenyek csak kelesk utan nehany napon bell viselik el az atltetest, illetve a tzdelest.
Kesbb a bolygatast nagyon megsinylik, vagy ki sem heverik.
Gykr. Az uborka gykerzete nagy kiterjedes, vekony szalu, nagyon serlekeny. A gykerzet 8090-a a
talaj Iels 520 cm vastagsagu retegeben helyezkedik el, mert rendkivl levegigenyes. Mindezek szem eltt
tartasa Iontos szempontja a sikeres termesztesnek.
Szr. Az ,indanak` nevezett szar negyszgletes keresztmetszet, serteszrs, 13 m hosszusagu lehet, a
Iajtatipustol Iggen. A kuszo hajtas a szarcsomokon megjelen kacsokkal ersen kapaszkodik. A determinalt
Iajtak hajtasa viragban vegzdik a 1014. nodusz magassagaban. Az erteljes hajtasIejldes a hajtato
salatauborkak es a tamrendszeres termesztesre elallitott berakouborka-tipusok egyik nagyon Iontos
jellemvonasa.
Levl. Az uborkalevelek tbbnyire tenyeresen karejosak, a hajtato- es a salatatipusoke nagy kiterjedes, puha
szvet, egyes szabadIldi berakotipusoke viszont mintegy 1215 cm meret, kemenyebb es vastagabb szvet.
A szarcsomokhoz hosszu nyelen illeszkednek, serteszrsek. Az uborka levelzetet a vizpazarlo nvenyek tipikus
peldajakent szoktak emlegetni.
Virg. Az uborka rokonsagi krehez hasonloan valtivaru egylaki Iaj. A viragok egyesevel vagy csoportosan a
levelhonaljakban Iejldnek. A rovarokat csalogato sziromlevelek elenksargak, a viragok reggeli
nektarkivalasztasa jelents, es kellemes illatot araszt. Himns un. hermaIrodita viragtipusu nemesitesi
vonalak leteznek, a gyakorlati termesztes azonban ilyenekkel nem talalkozik. A gyakorlati termeszt
szempontjabol is nagy jelentseg azonban a harom I viragzasi tipus, ezeket a 94. abra szemlelteti. A lenyegi
klnbseget a him- es nviragok egymashoz viszonyitott aranya es a hajtason valo elhelyezkedesk rendje
jelenti a kvetkezk szerint:
a) Monoikus virag:asu faftatipus. az also 1418 noduszon csak himviragok Iejldnek, majd ezt kveten egyre
tbb nvirag jelenik meg a Ihajtas tovabbi Iejldese Iolyaman (kevert viragzasu szakasz). A honaljhajtasokon
zmmel nviragok Iejldnek. A monoikus viragzasi tipusba tartozo Iajtak altalaban erteljes nvekedesek,
extenziv termesztesi Ieltetelek kztt alkalmazhatok elnysen.
b) Gvnoikus, azaz telfesen noviragu faftatipus. himviragkepzes csak az els noduszon Iordulhat el. A viragok
gyakran csokrosan kepzdnek, s ez tovabb Iokozza e tipusok nagy termkepesseget. E viragzasi tipust mutatja a
legtbb hajtato salatauborka es szamos partenokarp berakouborka-Iajta. Nagyon intenziv, vagyis az optimalis
igeny kielegitesere trekv termesztesi Ielteteleket kivannak.
c) Tulnvomoan noviragu faftatipus. a viragkepzes himviragokkal kezddik, majd a 4. vagy a 7., vagy akar a 10.
nodusz utan a nveny atvalt a nviragok kepzesere es ezt kveten csak nviragok kepzdnek. A
honaljhajtasokon nviragok kepzdnek. A nagy termkepesseg berakouborka-Iajtak tbbsege ebbe a viragzasi
tipusba tartozik. Intenziv mvelest kivannak.
NVNYTANI JELLEMZSE
366
94. bra - Az uborka hrom alapvet szexulis tpusa a virgkpzsben
Terms. Az uborka harom termlevelbl alakult kabaktermes. Az also allasu maghazzal megIigyelhet terms
viragok megtermekenyles utan partenokarp Iajtake enelkl is gyors nvekedesnek indulnak. A
termeskepzes a nvenytl nagy energiabeIektetest igenyel, ezert berakoIajtakon 35 termes Iejldhet egy-egy
nvenyen egyidejleg, salataIajtakon ennel is kevesebb, 24 db.
A termestipusok sokIele szempontbol csoportosithatok: a ket I kategoria a berako- es a salatatipus. Ha a
termeshosszt nezzk, a ket kategoria a kvetkezk szerint tkrzdik:
rvid (,Irts vagy berako), 14 cm-nel rvidebb;
felhoss:u (tipikusan szabadIldi salatauborka), 1430 cm kztt;
hoss:u (,kigyo vagy veghazi hajtato tipus), 30 cm Iltt.
A termes alakja valtozatos lehet, de mind a berako meretben, mind salatatipusban a karcsu, hengeres test es
tompa veg termestipust tekintjk idealisnak. Szin tekiteteben ugyancsak nagy a valtozatossag: a berakotipusok
idealis szine a kzepzld, gyakran vilagosabb Ircskltseggel vagy halvany csikossaggal. A salatatipus idealis
NVNYTANI JELLEMZSE
367
szine a stet kzepzld vagy kiIejezetten stetzld.
95. bra - Perez F1 konzervuborka (fot: SGI ZSOLT)
Fontos meg a heffels:in alakulasa: ha a hej szemlcss, ezen erteljes tskek lnek. Nalunk csak a Ieher tskezet
az elIogadott. (Egyes orszagokban Iekete tskej Iajtakat is termesztenek.) E tipust kepviseli szamos Ielhosszu
salata- es nehany berakouborka-Iajta. A sima, esetenkent redztt hejIelszin Ikent a salatauborkakon tipikus.
Fiatal korban az ilyen termesek is Iinom sertetskevel boritottak, ritkabb vagy srbb allasban. A salatauborkan
ezek kesbb erintesre lehullanak, de a berakouborka Ielszine Ieldolgozaskor is hordozza a Iinom tskezettseget.
Ez utobbi berakotipust ,holland, a szemlcss, Ieher tskejt pedig ,amerikai tipusnak nevezi a szakzsargon.
Fontos Iajtajelleg az erett termes szine, amely sargasIeher, sarga, elenk narancssarga vagy sargasbarna lehet. Az
utobbi ket szin a Iekete tskej Iajtak jellemzje.
Mag. Az uborkamagvak csontszinek, egyik vegk lekerekitett, a masik hegyesed. Nagysaguk jelentsen
valtozik aszerint, hogy berako- (kisebb) vagy salata- (nagyobb) Iajtarol van-e szo, tovabba, hogy a termhelyi
adottsagok jok vagy kedveztlenek voltak. A jellemz ezermagtmeg 2336 g kztt valtozik.
Csirakepessegket 68 evig jol megrzik.
Fnyigny. Az uborka Ienyigenyes, illetve a jo Ienyellatast meghalalo nveny. 20 C hmersekleten es a leveg
normal 0,03-os CO2-tartalma eseten 15 000 lux erosseg megvilagitasban asszimilal a legjobban. Hazank
Ienyviszonyai a kes szi es teli honapok kivetelevel az uborkatermesztes szamara kedvezek. Nem szabad
azonban megIeledkezni arrol, hogy az veghazakban es a Ioliasatrakban a szabadban mert Ienyerssegnek csak
mintegy 4070-at kapjak a nvenyek (KORSNE, 1980). A novembertl Iebruarig terjed idszakban az
uborka palantanevelesehez mar a keles idpontjatol meg kell kezdeni a potvilagitast, hogy a palantak Ielnyulasat
megakadalyozzuk. Az uborka potvilagitasara a kekesibolya Ieny, F7 jel ,Day light Ieliratu neoncsvek
alkalmasak. A potvilagitas legIeljebb 16 ora idtartamu legyen, erssege 50 W/m2 7080 cm magassagbol.
Tiszta idben elegend lehet a reggeli, valamint a kes delutani, esti orakban megvilagitani. A Ienyersseg
mellett Iontos a besugar:as erossege is. Az uborka napi 1 g tmeggyarapodasahoz 100 J/cm2 ersseg
besugarzas szkseges.
Az uborka Iotoperiodusosan is erzekeny nveny. A megvilagitas tartama az ivari diIIerencialodast beIolyasolja.
A Iajtak egy resze rvidnappalos tipus. Ezek a rvid megvilagitasi napszaku szi, teli idben tbb nviragot
hoznak, a hosszunappalos Iajtatipusok viszont ellenkezkeppen reagalnak.
Higny. Az uborka melegigenyes nveny. Hmersekleti optimuma 25+7 C, a Iejldesi stadiumtol Iggen.
Az uborka altal igenyelt hoss:eg 15002500 C kztt valtozik. Az alacsony hmerseklet megbenitja a nveny
eletIunkcioit. Tartosan 10 C-on tartott nvenyek hervadni kezdenek, mert a gykermkdes ezen a
hmersekleten mar leall. Minusz 0,5 C-on az uborka megIagy. A magvak csira:asi minimuma 12 C,
optimuma 2530 C. A keles 18 C talajhmersekleten 810 napot, 2530 C-on 35 napot igenyel.
Palantaneveles idejen nappal 2228 C, ejszaka 2022 C tekinthet optimalisnak. 18 C ala ne sllyedjen a
hmerseklet. Ugyanez a hmersekleti intervallum tekinthet optimalisnak az inten:iv nvekedes, a termeskep:es
idszakaban is. Ha ilyenkor tartosan 1014 C kze cskken a hmerseklet, a nveny elrugja Iiatal termeseit, s
megtorpan dinamikus Iejldeseben. A viragok kepzesehez es a termekenvleshe: is a 26 C nappali es a 21 C
ejszakai atlaghmerseklet tekinthet optimalisnak. Ebben a hmersekleti intervallumban a megporzastol a
LETTANI JELLEMZSE
368
megtermekenylesig 36 ora telik el, de a kis termeskezdemeny nvekedese mar 24 ora multan erzekelhet. A
gykerzet 20 C hmersekleten Iejldik optimalisan, talajItes eseten ennek tartasara trekedjnk.
A salatauborka-Iajtak csaknem kivetel nelkl, a berakouborkak kzl nehany intenziv Iajta partenokarp
termeskepzes. A partenokarpiat elidez, illetve ennek merteket meghatarozo auxinok kepzdeset es mozgasat
a hmerseklet beIolyasolja. A nappali es ejszakai hmerseklet kztti jelents klnbseg, valamint az ejszakai
relative alacsony (1718 C) hmerseklet elmozditja a partenokarpia ervenyesleset.
A hajtato Iajtak nemesiteseben Hollandiaban specialis szelekcios szempontkent kezelik az ujabb Iajtak
alacsonyabb hmersekletet tr kepesseget. Ilyen, un. ,energiatakarekos uborkaIajtak nagy trkepessegehez
azonban egyelre nem szabad tulzott remenyeket Iznnk.
Vzigny. Az uborka tipikusan vizpazarlo, nagyon vizigenyes nveny. Gykerzetenek tulnyomo tbbsege a
Iels talajszintben helyezkedik el, es ennek a talajretegnek nedvessegtartalmara van utalva, raadasul a vekony
szalu gykerek szivoereje sem ers. Az uborka ezert a szamara kedvez, laza talajokon VK 70 Ieletti allando
nedvessegtartalmat kivan. Alacsonyabb szinten a talaj vizszolgaltato kepessege nem elegiti ki az uborka intenziv
parologtatasanak vizigenyet. Ezt a vizigenyt termeszetesen jelentsen beIolyasolja a hmerseklet, a leveg
paratartalma, valamint a nveny Iejlettsegenek allapota. A vizIelvetel teme jelentsen valtozik a nvenyek
Iejldese Iolyaman (lasd 96. abra), s ezt az ntzesek szervezesekor is szem eltt kell tartani.
96. bra - A zlden szedett (a) s a vetmag clra termelt (b) uborka vzfelvtelnek
dinamikja 1 - kels; 2 - virgzs kezdete; 3 - virgzs 30. napja; 4 - a ksrlet lebontsa
A nvenyek vizIelvetele a termeskepzdes megindulasat kvet idszaktol a termeskepzes cskkeneseig a
nvenyek elregedese kezdeteig naponta 1 l krl mozog. A tenyeszid alatti vizIelhasznalasnak tbb mint a
Iele erre az idszakra esik. Vizsgalati eredmenyek azt mutattak, hogy a zavartalan nvekedeshez es
termeskepzeshez a tmeges viragkepzes idszakaig 20 C atlaghmersekleten 20 m3/ha, majd a termeskepzes
LETTANI JELLEMZSE
369
megindulasa es Iokozodasa idszakatol 3040 m3/ha napi vizigenyt kell kielegiteni.
Tekintettel arra, hogy az uborka gykerzete rendkivl levegigenyes, kerlni kell a talaj tulzott viztelitettseget,
illetve az ntzessel valo tmritest. A levegtlen (vizzel telitett vagy ersen tmrdtt) talajban a gykerek
pusztulni kezdenek. Ezt a mindig jelen lev klnbz Iakultativ parazita gombak a gyengltsegi allapot
kihasznalasaval jelentsen Iokozzak: szamos nveny hervadva pusztulasnak indul.
Itt kell megemliteni, hogy az uborka igenyli es meghalalja a leveg nagv relativ paratartalmat. Az optimalis
termhely, a nagy termeshozamok egyik Iontos tenyezje a leveg viszonylag nagy paratartalma.
Tpanyagigny. A nveny tapanyagigenyere az uborka eseteben is a termeskepzeshez Ielvett
hatoanyag-mennyisegbl lehet elegge pontos kvetkeztetesre jutni. Ezeket az adatokat 100 kg termesre
vonatkozoan a 85. tabla:at ismerteti.
85. tabla:at. 100 kg uborkatermessel a talajbol Ielvett tapanyag mennyisege
Tapanyag Mennyiseg
(kg)
Nitrogen (N) 0,20
FoszIor (P2O5) 0,15
Kalium (K2O) 0,40
Mesz (CaO) 0,20
Magnezium
(MgO)
0,05
85. tblzat - 100 kg uborkatermssel a talajbl felvett tpanyag mennyisge
Nitrogenbol Ielvett 0,2 kg ertek nem tnik nagy mennyisegnek azok szamara, akik tudjak azt, hogy mennyire
Iontos szerepet jatszik a kiegyenlitett, Iolyamatos nitrogenellatas az eredmenyes uborkatermesztesben. Az
intenziv, nagy termkepesseg Iajtak nitrogenIelhasznalasa a termeskepzes megindultaval klnsen megn.
Ezt a Iokozodo nitrogenigenyt Ikepp a humuszban szegeny, laza talajokon tbbszri Iejtragyazassal kell
kielegiteni. Szksegesseget a nvenyek also leveleinek elbb enyhe, majd egyre intenzivebb sargulasa mutatja.
Levelanalizis eseten a 0,1-nal kevesebb NO3 a nitrogen hianyat, illetve utanpotlasanak szksegesseget jelenti.
A nitrogenhiany elssorban a nvenyhazi szalmabalas termeszteskor, ers szalmas talajtakaras eseten, illetve
humuszban szegeny, gyorsan kimosodo homoktalajok mvelesekor jelentkezik.
Fos:forbol a tablazati ertek 0,15 kg. Noha ez a mennyiseg kicsi, a nvenyek zavartalan Iejldesehez es
termeskepzesehez a talaj bseges IoszIorellatottsagara van szkseg. A szakertk ezert az 1:4:1 N:P2O5:K2O
hatoanyagaranyt javasoljak az uborka tapanyag-utanpotlasakor.
SzantoIldn ritkan, termesztberendezesekben gyakrabban tapasztalhatok hianytnetek. Ennek jelekent az
idsebb leveleken attetsz sargas, vizenys Ioltok jelentkeznek. Ezek a Ioltok kesbb kiszaradnak, a levelek
szelktl beIele zsugorodva elhalnak, vegl a levelnyelek is leszaradnak. E hianytnetek jelentkezese mgtt
igen gyakori a IoszIor Ielvetelet benito savanyu tzeg nagyaranyu jelenlete a termesztkzegben!
LETTANI JELLEMZSE
370
Levelanalizissel kitnen ellenrizhet a nvenyek IoszIorellatottsaga. A 0,71,0 P2O5 vizsgalati ertek jonak
tekinthet, 0,3 alatt hianytnetek jelentkeznek.
Kalium. Az uborka kaliumigenye a tenyeszidben Iolyamatos es jelents, amint azt a 0,40 kg-os tablazati ertek
is jelzni. A teli hajtatasban Ieltetlenl ajanlott kensavas kali alkalmazasa. Kes tavasszal, illetve szantoIldi
termeszteshez a klortartalmu kalisok is alkalmazhatok a tapanyag-utanpotlasban. Kaliumhiany eseten cskken a
nvekedesi tem, az internodiumok rvidebbek, a levelek kisebbek lesznek. Az alsobb, idsebb leveleken
bronzos, sargaszld elszinezdes jelentkezik, Ikent a szeleken. A levelerek zldek maradnak.
Levelanalizis eseten a kiIejlett lomblevelek K2O-tartalma 2,55,0 kztt jo kaliumellatottsagot jelez.
A kalcium Ielvetele jelents, mennyisegileg a nitrogenevel azonos. Hianya csak ersen savanyu, tzeges
Ildkeverekekben Iordulhat el, mert talajaink altalaban elegend meszet tartalmaznak. A meszhiany tneteit
Ieheres, elhalo Ioltok jelzik a zsenge, Iiatal leveleken, tovabba a hajtascsucs elhalasa is jelentkezhet.
A levelek analizisekor 3,3-nal mar hianytnetek, 5,0 alatt rossz, 8,016,0 kztt jo kalciumellatottsag
allapithato meg.
Magne:ium. Mint a kloroIill alkotoeleme, Ieltetlenl szkseges a nvenyek erteljes, de Iejldesehez. Hianya
nem tekinthet altalanosnak. Magneziumhiany eseten erkzi klorozis eszlelhet, sulyos esetekben csak a
levelerek maradnak zldek. A hianyt nagy adagu kalium kijuttatasa is elidezheti.
Levelanalizis eseten a 0,40,6 kztti ertek rossz ellatottsagot, 0,37 hianytneteket jelent. 0,71,3
MgO-tartalom eseten jo az ellatottsag.
Az egeszseges Iejldeshez szkseges mikroelemeket, mint a Fe, Mn, B, Zn, Cu, Mo, a szksegszeren
istallotragyazott termtalajban keves kiveteltl eltekintve elegend mennyisegben megtalalja az uborka.
Ezenkivl ugyszolvan mindig es mindenhol sor kerl a tenyeszid derekan egy-ket alkalommal teljes tragya-
(Volldnger) keszitmenyek kijuttatasara, permetleben vagy ntzvizben oldva. Ez Iedezi a nvenyek
nyomelemszksegletet is.
A magyarorszagi Iajtavalasztekot a hazai nemesitmunka mellett a vilaghir holland uborkanemesites
eredmenyei alakitjak. Japan es az Amerikai Egyeslt Allamok Iajtai az ott Iolyo intenziv es dinamikus
Iajta-elallitas ellenere Europaban nem jutnak nagy szerephez. A Iajtak kinalata szinte evente jelentsen
bvl, uj tulajdonsagokat hordozo Iajtakkal gazdagodik. Nvekszik a jo es a meg jobb Iajtak kztti versenges.
Ennek egyik Iontos terlete az utobbi evekben a betegseg-ellenallosag merteke volt. A ket I Iajtatipuson
(salata- es berakoIajtak) kivl a termesztesi modnak megIelel, specialisan meghatarozott celra elallitott Iajtak
kerlnek mindinkabb elterbe. A regi, univerzalis Iajtatipusok (Szenzacio, Delicatess) viszszaszorulnak es
eltnnek a termesztesbl. A termesztesi modnak megIelelen lehet es kell kivalasztani a termesztend
Iajtatipust, illetve Iajtat.
A termesztett Iajtak jelenlegi valasztekabol a kvetkez kepletes valasztasokra nyilik lehetseg:
Saltauborka
a) Korai vegha:i primor aru eloallitasara
kigyo tipusu hajtato Iajtak.
b) K:epkorai es kesoi folias haftatasra
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
371
kigyo tipusu hajtato Iajtak,
Ielhosszu hajtato Iajtak.
c) S:abadfldi salatauborka-termes:tesre
Ielhosszu, szemlcss, Ieher tskes Iajtak,
Ielhosszu, sima br Iajtak.
Berakuborka
a) Tamrends:eres termes:tesre
izolalt partenokarp Iajtak,
mehbeporzasu Iajtak.
b) Inten:iv sik mveles termes:tesre
izolalt partenokarp Iajtak,
mehbeporzasu Iajtak.
c) Exten:iv sik mveles termes:tesre.
d) Masodvetes termes:tesre.
19841986 kztt a Ienti igenyeknek megIelel valasztashoz 6 hazai es 16 klIldi nemesites salata-, tovabba
12 hazai es ugyanennyi klIldi nemesites berakouborka-Iajta allt a termelk rendelkezesere. Az egyes
Iajtatipusok legjobb kepviselibl mutat be nehanyat a 86. tabla:at.
Fajta neve Nvekedes IvarjellegTermes jellemzese Felhasznalas Specialis
jellemz
Keseredes-mentes
Kecskemeti
hajtato
normal nviragu stetzld, hengeres,
sima, 3540 cm
hosszu, nyak nelkli
kigyouborka; 400500
g atlagtmeg
Ittt Iolias
hajtatasra
partenokarp
Corona F1 ers nviragu stetzld, hengeres,
kisse bordazott, rvid
nyaku, 3537 cm-es
kigyouborka; 400500
g tmeg
veghazi es
Ittt Iolias
hajtatasra
partenokarp, jol
terhelhet, jo
megujulo
Aminex F1 kzepes nviragu stetzld, hengeres,

enyhen bordazott,
3335 cm-es
kigyouborka; 450500
g atlagtmeg
veghazi es
Ittt Iolias
hajtatasra
partenokarp,
nyitott habitisu;
rezisztens: 3
Ritmo F1 kzepes nviragu stetzld, hengeres, veghazi es partenokarp,

Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
372
rvid nyaku, enyhen
bordazott, 3437 cm-es
kigyouborka, 400 500
g atlagtmeg
Ittt Iolias
hajtatasra
rezisztens: 3;
jol
alkalmazkodo
Bernadett
F1
ers nviragu stetzld, hengeres,
vekony heju, nyak
nelkli, atlag 26 cm
hosszu, 360 g tmeg,
Ielhosszu salatauborka
veszIteses
Iolias hideg-
hajtatasra
partenokarp, jol
alkalmaz-
kodo; ellenallo:
1, 2, 3, (4)
Meri F1 ers nviragu kzepzld, hengeres,

nyak nelkli, sima,
vekony- heju, atlag 20
cm hosszu, 230 g
tmeg salatauborka,
kovaszolasra is
Iolias
hideghajtatasra,
hazi-
kerekben is
partenokarp,
korai, nagy
tr-kepesseg,
ellenallo: 1, 2,
3
Flora F1 ers nviragu kzepzld, hengeres,

nyak nelkli, 2024 cm
hosszu, 250300 g
tmeg, Ielhosszu
salatauborka
Iolias
hideghajtatasra
partenokarp,
korai, ellenallo:
1, 2, 3
Astrea F1 ers nviragu stetzld, hengeres,

enyhen szemlcss es
Ieher tskes, 2025 cm
hosszu, 250300 g
atlagtmeg
szabadIldi
termesztesre,
esetleg
hideghajtatasra
nem
partenokarp,
ellenallosag: 1,
2, 3
Belair F1 ers tulnyomoan
nviragu
stetzld, Ieher tskes,
hengeres, 2023 cm
szabadIldi
termesztesre
nem
partenokarp,
kis level
Joker F1
Iajtajellt
ers tulnyomoan
nviragu
stet-, kzepzld,
hengeres, matt Ieny,
sima heju, 1518 cm
hosszu, 200240 g
atlagtmeg
szabadIldi
termesztesre
nem
partenokarp,
ellenallo: 1, 2,
3, 4
Kecskemeti
bterm
ers tulnyomoan
nviragu
kzepzld, apro
szemlcss, Iinom
tskes,
hossz:atmer-arany:
3:1
hazikertekbe,
nem intenziv
sikmvelesre
intenziv
nvenyvedelmet
igenyel
Budai
csemege
ers tulnyomoan
nviragu
vilagoszld, apro
szemlcss, Iinom
tskes,
hossz:atmer-arany:
3:1
siktermesztesre,
I es masod-
vetesre
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
373
Dozer F1 ers tulnyomoan
nviragu
stet-kzepzld,
enyhen bordas, Iinom
tskes,
hossz:atmer-arany:
3,3:1
intenziv sik
es tamrend-
szeres
mvelesre
jol
regeneralodo,
trkepes,
ellenallosag: 1,
2, 3
Kecskemeti
keseredesmen-
tes konzerv
kzepes nviragu kzepzld, apro
szemlcss, Iinom
tskes,
hossz:atmer-arany:
3,3:1
sikmvelesre
I es masod-
vetesben
vizes
tapanyagigenyes,
ellenallosag: 1,
2, 3
Kecskemeti
livme
ers monoikuskzepzld, karcsu,
hengeres, pettyezett
apro szemlcss,
hossz:atmer-arany:
3,4:1
extenziv sik
mvelesre, I
vetesben
termeskepzes
lassan indul,
ellenallosag: 1,
2, 3
Pannonia
F1
kzepes tulnyomoan
nviragu
kzepzld, hengeres,
Iinoman szemlcss,
Iinom tskes,
hossz:atmer-arany:
3,1:1
intenziv
siktermesztesre
es
hazikertekbe
kivalo
konzervet ad,
ellenallosag:
1, 2, 3
Alexa F1 gyenge-
kzepes
tulnyomoan
nviragu
kzepzld, hengeres,
Iinoman szemlcss,
hossz:atmer-arany:
3,1:1
I es
masodvetesre,
intenziv
sikmvelesben
rvid indaju,
nagyon bter-
m,
ellenallosag: 1,
2, 3
Barbara F1 ers tulnyomoan

nviragu
kzepzld, hengeres,
tompaveg, Iinoman
szemlcss es szrs,
hossz:atmer-arany:
3,2:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res mvelesre
nagyon
bterm, ellen-
allosag: 1, 2, 3
Express F1 nagyon
ers
tulnyomoan
nviragu
kzepzld, kisse
bordas, karcsu, Iinom
szemlcss es
serteszrs,
hossz:atmer-arany:
3,3:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res mvelesre
nagyon
intenziv
nvekedes,
ellenallosag: 1,
2, 3
Minerva F1 ers tulnyomoan

nviragu
stet-, kzepzld, apro
szemlcss, Iinom
tskes,
hossz:atmer-arany:
3:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res
termesztesre
bterm,
trkepes,
ellenallosag:
1, 2, 3
Nati F1 kzepes nviragu kzepzld, apro

szemlcss, Iinom
kizarolag
intenziv
partenokarp,
ellenallosag: 1,

Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
374
tskes, hengeres,
zmk,
hossz:atmer-arany:
3:1
termesztesre 2, 3
Petra F1 ers tulnyomoan
nviragu
stet alapszinen
Ieheren pettyezett,
szemlcss, Ieher
tskes,
hossz:atmer-arany:
3,1:1
sikmvelesre
es tamra egy-
arant jo
erteljes,
robusztus
allomanyt ad,
ellenallosag: 1,
2, 3
Perez F1 ers tulnyomoan

nviragu
kzepzld, nem
szemlcss, pillas
szrzet, karcsu,
hossz:szelesseg-arany:
3,5:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res
termesztesre
korai, bterm,
ellenallosag: 1,
2, 3, 4
Zita F1 ers tulnyomoan

nviragu
kzepzld, szemlcss,
Ieher tskes, zmk,
hossz:szelesseg-arany:
3,2:1
sikmvelesre
es tamrend-
szerre
apro level,
stetzld, ellen-
allo lombozatu:
1, 2, 3, 4
86. tblzat - Termesztett uborkafajtk s fbb jellemzik

Betegseg-ellenallosag:
1. lisztharmat
2. CMV
3. Cladosporium
4. Pseudoperonospora
A hazai uborkanemesites erteljes trekvese, hogy az elkvetkez evekben az 1988. evi kb. 35-rol jelentsen
nvekedjek a versenykepes magyar Iajtak reszesedese a termesztesben.
11.3.4.1. AZ GHAJLATI S ATALAJADOTTSGOK HATSA
Az uborkaval kapcsolatos, talan leginkabb kztudomasu teny, hogy melegigenyes nveny. Hazai kedvez
Ielteteleit azonban nem a hmerseklet alakulasa, hanem sokkal inkabb a csapadek megoszlasa, ezzel
sszeIggesben a leveg relativ paratartalma es a kedvez talajviszonyok hatarozzak meg.
A sikeres uborkatermesztes Iontos tenyezje a jo talaj. Minthogy az uborka Illedt, paras levegj, laza,
375
humuszos tropusi terletekrl szarmazik, termesztesenek magyarorszagi krlmenyei is akkor kedvezek, ha
szeltl vedett Iekves, morzsas, laza szerkezet, humuszos mezsegi es valyogtalajokon termesztjk. A talaj
kemhatasa 6,57,5 pH kztt optimalis. Talajadottsag tekinteteben a termesztes kizaro tenyezje a hideg, mely
Iekves, levegtlen, kttt es ennek ellentete, a laza, humusz nelkli, slevenyes homok-, valamint a savanyu
tzegtalaj. Alkalmatlanok azok a terletek is, ahol a talaj sotartalma nagy, vagy soIelhalmozodasra nagyon
hajlamos. Csekely humusztartalmu homoktalajokon csak jelents potlolagos raIorditasokkal (tapanyag-ellatas,
ntzes) es kisebb hozammal termeszthet. E talajok koraibb melegedese az uborka eseteben jelentektelen
tenyez.
Tapasztalataink szerint az uborkat nem tekinthetjk a talajuntsagra kenyes nvenynek. Ennek ellenere a masodik
termesztesi evet kveten olyan sulyos nvenyegeszseggyi gondok (talaj eredet gyker- es szartIertzesek)
jelentkeznek, amelyek lehetetlenne teszik a jvedelmez termesztest. Zartkertben es termesztberendezesekben
ilyenkor Ierttleniteni kell a talajt, szantoIldi termesztesben megelzeskepp a vetesvaltas alkalmazando.
Legjobb a negy-, de elIogadhato a haromeves Iorgo is, ahol a gabonafelek tekinthetk minden tekintetben jo
elvetemenynek. Nemkivanatos elvetemeny a tbbi kabakos Iaj, a Solanaceae csalad tagjai
(nveny-egeszseggyi okokbol), a kesi betakaritasu kukorica es cukorrepa, valamint a talajzsarolo napraIorgo
es kender.
A jol megvalasztott elvetemenyek meg az uborkat megelz evben lehetve teszik a kedvez utohatasu
gyomirtast. A jol szerkesztett nvenyvaltassal nmagaban is nagyon jelents mertekben cskkenthetk a
nvenyvedelmi gondok es raIorditasok a Iorgoban szerepl nvenyIaj tekinteteben.
Az uborka nagyon tapanyagigenyes nveny. Igenyli es meghalalja a talaj szervesanyag-tartalmat is, amelyrl
istallotragyazassal gondoskodunk az elz ev szen. Megjegyzend, hogy 10 t/ha erett istallotragya az els
evben atlagosan 10 kg N-ot, 8 kg P2O5-t, valamint 20 kg K2O-ot juttat a talajba. (10 t/ha termesmennyiseg
elallitasakor az uborka altal kivont tapanyagmennyiseget a 85. tablazatban elemeztk.) A gazdasagos
tapanyag-utanpotlas a termterlet tapanyagkeszletenek laborvizsgalati eredmenyeibl es a tervezett
termesmennyiseg elallitasahoz szkseges tapanyagmennyisegbl kiszamithato.
A szokasos es ajanlott szerves tragya mennyisege erett marhatragyabol extenziv szantoIldi termeszteskor 20
t/ha, intenziv szantoIldi es zartkerti termeszteskor 4060 t/ha, tamrendszeres termeszteskor pedig 70100 t/ha.
Friss szalmas tragyat legIeljebb sszel szabad kiszorni es bedolgozni. Sertes- vagy juhtragya eseten 30-kal,
baromIitragya-kijuttatas eseten 50-kal cskkentjk a megadott dozisokat.
Nitrogenbl 100200 kg/ha hatoanyagot juttatunk ki exten:iv s:antofldi termes:teskor ugy, hogy
szervestragyazas eseten ennek 25-at tavaszi alapozaskor, 25-at Iejtragyakent a tenyeszidben.
A 87. tabla:at a nitrogenmtragya-dozisok hasznosulasat mutatja a termeshozam Iggvenyeben, humuszban
szegeny barna homoktalajon.
Kezeles Julius 31-ig betakaritott
termes
sszes termes
alaptargya
N kg/ha
Iejtragya
N kg/ha
1000 db/ha t/ha 1000 db/ha t/ha
A NVNYVLTS
JELENTSGE
376
0 0 198,9 10,7 397,7 15,8
0 50 274,0 14,2 509,0 20,3
50 0 225,6 13,0 427,3 16,8
50 50 273,6 15,9 536,0 23,2
100 0 271,5 18,3 499,0 24,2
100 50 318,6 19,4 564,3 25,1
150 0 325,2 21,5 546,3 28,9
150 50 361,6 20,7 614,6 28,7
87. tblzat - A nitrogn-mutrgyzs hatsa az uborka termshozamra (Kecskemti
bterm fajta)
Vetes: 1978. majus 9.
Sor- es ttavolsag: 1104020 cm.
Inten:iv es tamrends:eres termes:teskor a 200 kg/ha dozis egyik Ielet sszel, masik Ielet tavasszal szorjak ki
alaptragyakent. Ezt kveten a tenyeszidben a termesktes kezdetetl kethetente 20 g/m2 petisoval vagy
Agronittal Iejtragyaznak. A Iejtragyazas leghatekonyabb modja az oldattragyazas ntzeskor. Az
uborkatermesek normalisnal vilagosabb zld szine nitrogenhianyt, a normalisnal stetebb zld szine
nitrogenbseget jelez.
A IoszIormtragyat a szerves tragyaval egy idben juttatjuk ki. A javasolhato hatoanyag-mennyiseget a tervezett
termes es a vetesterlet meglev IoszIortartalmanak Iggvenyeben a 88. tabla:at ismerteti. A
szervestragyazassal kijuttatott P2O5-mennyiseget (8 kg/10 t istallotragya) le kell vonni a mtragyaszkseglet
dozisabol.
Termesszint
(t/ha)
A talaj IoszIortartalma
igen
keves
keves mersekelten
kzepes
jo
kzepes
sok igen
sok
10 4050 3040 2530
20 80100 6380 5063 4250 3242 2032
30 125160 100125 80100 6080 5065 3050
40 180240 140180 110140 90110 7090 4070
TPANYAGELLTS
377
88. tblzat - 1avasolhat P2O5-mennyisgek a talaj foszfortartalmnak s a
termsszintnek a fggvnyben
Kalium-utanpotlasra a 89. tabla:at kzl adatokat. Kalium-klorid hatoanyagu kalisot lehetleg csak sszel
hasznaljuk. A K2O-szkseglet egyik Ielet sszel, a masik Ielet tavasszal szokas kijuttatni. (A szerves tragyaval
kijuttatott K2O-mennyiseget ez esetben is le lehet vonni.)
Termesszint
(t/ha)
A talaj kaliumtartalma
igen keves keves mersekelten
kzepes
jo
kzepes
sok igen
sok
10 6075 4560 3545
20 120145 95120 7595 5575 4055
30 180210 145180 110145 80110 5580 4060
40 240300 200240 150200 105150 80105 5080
89. tblzat - 1avasolhat K2O-mennyisgek a talaj kliumtartalmnak s a
termsszintnek a fggvnyben
Az intenziv es tamrendszeres termesztes 400 kg/ha kensavas kalit alkalmaz alaptragyakent. A termesszedes
kezdetetl 34 hetenkent Iejtragya Iormajaban 20 g/m2 adagot juttatnak ki utanpotlaskent.
A makroelemek mellett szksegesse valhat a magnezium utanpotlasa. Ez esetben 20 g/m2 dozisban kesersot
(MgSO4) szorunk ki, vagy a tenyeszid Iolyaman 2-os kesersooldattal permetezzk meg a nvenyallomanyt.
Az uborka szamara szkseges mezo- (Ca, Fe, S) es mikroelemeket (B, Mo, Zn, Cu) a kijuttatott istallotragya
elegend mennyisegben tartalmazza. Ha utanpotlasuk meg is szksegesse valna, Volldnger, Wuxal, Peretix
vagy mas hasonlo keszitmenyeket alkalmazzunk permettragya Iormajaban, 2 ezrelekes tmenysegben.
A fvetsu uborka talaj-elkeszitese elo:o ev os:en kezddik. E mveletek I celja a talaj vizkeszletenek
megrzese, a morzsas talajszerkezet kialakitasa, a szkseges tapanyagok bevitele, az elzetes gyomirtas,
valamint a talajlako kartevk elleni megelz vedekezes beinditasa.
Az os:i tarlohantas, majd melvs:antas utan tavasszal meg ketszeri gyomirto talafporhanvitas zajlik le a vetesig.
A vetes eltti talajmunkak soran juttatjak ki a tavaszi nitrogen- es kaliumadagokat es a talajIerttlenit Basudin
5 G-t (3,5 g/m2), valamint a gyomirtoszer-kombinaciot (12 l/ha Alanap6 l/ ha Flubalex), amelyet 68 cm
melyen azonnal be kell dolgozni. Vetes eltt a talaft tmriteni kell (laza magagyba nem szabad vetni).
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
378
A msodvetsu uborka talaj-elkeszitesere a junius kzepeig lekerl zldhagyma, spenot, salata, honapos
retek, korai burgonya vagy zldborso utan nagyon rvid id all rendelkezesre. A 2025 cm melyseg szantas
eltt ajanlatos a terletet alaposan bent:ni. Kzvetlenl s:antas utan leng es hengerborona kombinalasaval
keszitsnk kemenv magagvat.
Intenziv zartkerti es tamrendszeres termesztes elkeszitesekor esetenkent emelt adagu szerves tragyat dolgoznak
be a sorokba. A terlet elkeszitesekor kell kiepiteni a tamrends:ert, valamint a korszer szoroIejes vagy
csepegtet ntzesi rendszerek halozatat. Egyre gyakoribb a szeles sork:k Iekete Iolias takarasa.
11.3.4.5. SZAPORTS
Palntanevels. Tapasztalat szerint a koraisagnak csak a hajtatott, valamint a szabadIldi salatauborka
termeszteseben van atveteli arral elismert jelentsege. Berakouborka tekinteteben esetleg az intenziv
tamrendszeres termesztes tenyeszidejenek elbbre hozasa, illetve megnvelese indokolhatja a palantak
kilteteset. Ujabban szamos szakert elnysnek iteli a koraisagot, a tamrendszeres termesztes palantarol
trten inditasat.
Palantaneveleshez a magvakat Ittt nvenyhazban vagy Ioliahazban, leggyakrabban 8 cm-es tapkockaba,
manyag poharba vagy cserepbe vetik. A vetes talaja tapdus, laza szerkezet. Az uborka higenyenek
megIelel, viszonylag magas hmerseklet szkseges (1820 C ejszakai minimum). Zmk, edzett palantak
nyerese vegett a 3. es 4. hettl napkzben egyre tbb es intenzivebb szellztetes kivanatos.
A palantaneveles idigenye 4 hetre tehet, negyzetmeterenkent 150 db palanta nevelhet.
A kiltetes csak majus kzepe utan biztonsagos. Ennek, illetve a kiltetes tervezett idpontjanak Iggvenyeben
kell inditani a palantanevelest. A palantak Iejldesenek gyorsasaga ntzessel jelentsen beIolyasolhato,
0,1-os volldngeres bentzessel kiIejezetten siettethet. Potlasra 1015-kal kell nvelni a szkseges
nvenyszamot. Kiltetes utan a palantakat viz helyett Ridomil keszitmeny 0,3-os oldataval ntzzk be a
szartpusztulas megakadalyozasa vegett.
lland helyre vets. Az uborka vetesenek kedvez idopontfa aprilis utolso napjai es majus eleje. A magot
porhanyos szerkezet, de jol tmritett, nyirkos magagyba kell vetni 23 cm melysegre, sima (70100 cm
sortavolsag) vagy ikersoros (11030 cm) elrendezesben. Az erteljes nvekedes, extenziv berakoIajtakat es a
salatauborka-Iajtakat 90100 cm szeles sortavra, az intenziv mveles Iajtakat pedig Ikent ikersorosan vetik.
Nagyobb zemi Ielleteken a Nibex, a Stanhay es a Monoair77 vetgepek kitnen alkalmazhatok.
Salatauborka-Iajtakbol 1213 db magot vetnk Iolyometerenkent. A hektaronkenti vetmagigeny 34 kg kztt
mozog.
Fontos a kiegyenlitett, Ioghijmentes keles. Ennek elsegitesere az intenziv zartkerti es tamrendszeres
termesztesben a bevetett sorokat apro tragyaval, tzeggel vagy trekkel takarjak. A vetesek egyenletes es
dinamikus kelese keleszt ntzessel (1520 mm) erhet el. Fontos, hogy a talajIelszin megkemenyedeset
(cserepesedeset) a kelesig megakadalyozzuk. Az intenziv termesztesi modokban nem engedhet meg a jelents
termeskiesest elidez thiany. Ezert a vetessel egyidejleg hidegagyi palantanevelessel gondoskodnak a
hianyzo tszam kesbbi, de azonos Iejlettseg nvenyekkel valo potlasarol.
11.3.4.6. A SZABADFLDI TERMESZTSTECHNOLGIAI
VLTOZATOK SAJTOS JELLEMVONSAI
1. Extenzv szntfldi termeszts. A konzervipari berakouborka-termesztesben meg Iellelhet, Ikent
SZAPORTS
379
nagyzemi tablakon, monoikus Iajtatipussal dolgozo gazdasagokban. Rendszeres ntzes es Iolyamatos
tapanyag-utanpotlas nincs vagy kivitelezhetsege bizonytalan. A betakaritashoz szkseges munkaer szinten
vagy bizonytalan letszamban, vagy bizonytalan idtartamra all rendelkezesre. Ennek megIelelen a
termeshozam kicsi, 0,60,8 kg/m2 (68 t/ha).
2. Intenzv sk muvelsu termeszts. Csaknem kizarolag a haztaji gazdasagokra jellemz termesztesi mod.
Nagy adagu tapanyag-utanpotlassal, Iolyamatos, korszer ntzessel, Iejtragyazassal es ketnaponkenti
szedessel. Igy termesztik a korai szabadIldi salatauborkat es a berakouborka tekintelyes hanyadat. E
termesztesmodnak a tulnyomoan nviragu vagy gynoikus, nagy termkepesseg hibridek Ielelnek meg.
Fontos, hogy a mehbeporzasu Iajtak megporzasarol mehek kzeli telepitesevel gondoskodjunk, megporzast nem
igenyl partenokarp Iajtak viszont nem szerepelhetnek ebben az allomanyban. A himviragok allando jelenleterl
monoikus, un. ,porzo Iajta 10-nyi bekeveresevel gondoskodnak mar a vetmag tasakolasakor.
Partenokarp Iajtat vagy Iajtakat csak elklnitetten, mehbeporzas kizarasaval lehet sikeresen termeszteni.
Vetesterletket minimalisan 100 m, de ha lehet, 500 m Ieletti tavolsagra helyezzk el olyan allomanyoktol,
ahol himviragok is vannak. Ha ugyanis a partenokarp Iajtak termeset a mehek megporozzak, a termes
megpuIIad, krte alakuva, selejtkent eladhatatlanna valik. E termesztesmod hozamai 46 kg/m2 (4060 t/ha)
kztt mozognak.
3. Tmrendszeres termeszts. A termesztesmod a palantanevel Ioliasatrak berakouborka-termesztesre valo
utohasznositasabol Iejldtt ki. A Iolyamatot gyorsitotta a nagy termkepesseg, intenziv Iajtatipusok egyre
nagyobb valaszteka. A termesztes e modjanak intenzitasa megkzeliten azonos a Iolias hajtataseval. Elnys a
nvenyeknek, mert tbb Ienyt, levegt kapnak, a termel knnyen es valogatva szedhet, a termes talajjal nem
szennyezett, a nvenyvedelmi munkak eredmenyesebben, gyorsabban elvegezhetk, kis terleten nagy
nvenyszam, illetve nagy hozamok erhetk el, viszonylag nem nagy tbbletkltseggel.
A tamrends:er kialakitasakor szem eltt tartando szempontok a kvetkezk:
a) Csak szelvedett helyen letesithet. Az oszlop, a huzal, a zsinorzat olyan ers, illetve Ieszes legyen, hogy a
nvenyzet tmeget ess es szeles idben is elbirja.
b) Magassaga 1,802,00 m, ez lehetseget ad a nvenyek erteljes Iejldesere es a kenyelmes szedesre. Az
oszlopokat a magassaguknak megIelel sortavolsagra, a sorokban egymastol 34 m tavolsagra, nyilegyenes
sorokban kell beasni. A kivitelezes meg vetes eltt keszljn el teljesen.
c) Letesiteskor olcson beszerezhet szerIa oszlopokat, keritesleceket, keves karbantartast igenyl horganyzott
huzalokat, manyag ktzzsineget hasznalnak.
Tamrendszeres termeszteskor a 22,5 nveny/m2 tenyeszterlet a kvetkezkeppen alakul ki: az oszlopsorok
mindket oldalan 11 sor Iut egymastol 60 cm-re. A szeles sorok tavolsaga 120 vagy 140 cm, az oszlopsorok
tavolsagatol (180 vagy 200 cm) Iggen. A sorokban a ttavolsag 4050 cm, a Iajta nvekedesi erelyetl
Iggen.
Fajtavalasztaskor az intenziv sik mveles termesztesnel leirtakat tartsuk szem eltt. Fontos, hogy a valasztott
Iajta erteljes nvekedes, dinamikus termeskepzes tipus legyen.
A tamrendszeres berakouborkat a hajtatott salatauborkakhoz hasonloan mets:eni kell a tenves:ido elefen. A
nvenvek meghalalfak a: erett istallotragvaval, esetleg gvaluforgaccsal, s:ecska:ott s:almaval veg:ett
talaftakarast (mulcsozas). Szamos termeszt alkalmazza a Iekete Iolias talajtakarast.
A termeshozam nagy, 810 kg/m2 (80100 t/ha) kztt mozog, st olykor ennel is tbb. Tovabbi elnye, hogy a
tamrendszerrl kivalo minsegben lehet a ,szedesre erett termest betakaritani.
11.3.4.7. NTZS
NTZS
380
Az uborka vizigenyenek targyalasakor szamos, az ntzessel sszeIgg alapkerdest mar tisztaztunk. Ezekre
most nem ternk vissza.
Tbb mas nveny mellett az uborka ntzesevel mintegy 20 even at Ioglalkoztak a Gdlli Agrartudomanyi
Egyetem Kerteszeti Tanszeken. Megallapitottak, hogy 10 ev leIorgasa alatt csupan 23 olyan ev adodik,
amelyiknek a csapadekviszonyai kielegitik a szantoIldi uborka vizigenyet. A hianyzo vizmennyiseg altalaban
150200 mm kztt valtozik.
Tekintettel az uborka paraigenyere es a levegigenyes gykerekre, a gyakoribb es kisebb vizadagu (3040 mm)
ntzest kell elnyben reszesiteni. A 45 alkalommal vegzett vizpotlo ntzesnel sokkal kedvezbb megoldas
az intenziv termesztesi modozatokban alkalmazott csepegtet ntzes, valamint a kis intenzitasu, szoroIejes
ntzhalozat. Ezek mktetesevel allandoan tarthato a 75 krli vizkapacitasi ertek es a leveg kielegiten
nagy paratartalma. Az ntzes a legjobb megoldas a tapanyag-utanpotlasra (Iejtragya kijuttatasara). Ha oldat
elallitasara nincs lehetseg, akkor kzvetlenl az ntzes beinditasa eltt kell kiszorni a szemcses mtragyat,
amelyet azutan a viz a talajba old.
ntzesre olyan idpontot valasszunk, amikor a talajhmerseklet 18 C Iltt van. Legjobb a reggeli ntzes,
mert ezutan a talajhmerseklet emelked, nem valik hatranyossa a hthatas, tovabba cskken a korokozok
megtelepedesenek veszelye, mert a lomb leszarad.
A vizhianyban szenved uborka viragai nem termekenylnek, a Iiatal, mar Iejld termesek torzulnak,
grblnek. A vizellatas a salataIajtakon erteljes tmeggyarapodasban nyilvanul meg, a berakouborka-Iajtak
pedig elssorban a ktd termesek szamanak nvekedesevel s ezek alaktarto, dinamikus Iejldesevel
reagalnak. A jo minseg uborka zldaru elallitasanak egyik kulcsa az egyenletes vizellatas, a rendszeres
ntzes.
A sik mveles uborka nvenyapolasa a vegyszeres gyomirtas hatasanak cskkenesevel a gyomok Ieken
tartasara es a talaj lazitasara iranyul. A sorok zarodasaig altalaban ketszer kell sekelyen kapalni. A lombozat
zarodasa utan a Ieltr nagyobb gyomokat 12 alkalommal gazolassal kell eltavolitani.
Tamrends:eres termesztesben a nvenyeket Iolyamatosan kell metszeni. Ennek az a celja, hogy a Ihajtas
erteljesen es dinamikus termeskepzessel Iejldjek. Ezert az oldalhajtasokat 40 cm magassagig maradektalanul,
majd e Iltt 2 level utan, kesbb 34 level utan visszacsipjk. Ezzel megakadalyozzuk a zld Ialat alkoto
hajtasrendszer elburjanzasat, amely vegl is kezelhetetlenne tenne az allomanyt.
Az inten:iv mveles allomanyban alkalmazott talajtakaras, szamos mar emlitett elnye mellett, visszaIogja a
gyomosodast is. gyelni kell azonban arra, hogy ha a takaroanyag nagy celluloztartalmu szalma vagy Iorgacs, a
Iokozatosan jelentkez pentozanhatast nitrogenmtragya adagolasaval ellensulyozzuk.
11.3.4.9. BETAKARTS
A uborkatermes betakaritasa a termesztes kritikus Iontossagu szakasza. Sik mveles berakouborkabol egy
szemely 8 ora alatt 3040 kg 69 cm meretkategoriaju termest tud leszedni. Salatauborkabol 300350 kg a kezi
szedes teljesitmenye. A rendkivl nagy ke:imunkaero-igenv (800 munkaora/34 tonna berakouborka) a
termesztes mereteinek szk keresztmetszete, illetve meghatarozo tenyezje!
Az uborkat piaci erettsegben szedjk, ami a Iajtatipustol, illetve a Ielhasznalas modjatol Iggen mas-mas
meret es tmeg termest jelent.
EGYB NVNYPOLSI
MUNKK
381
A kon:ervalasi celra termelt berako- vagy csemegeuborka 4-Iele meretkategoriaban szedhet: 36 cm, 69 cm,
912 cm es kovaszolni valo (1214 cm) nagysagban. Az arak a meretkategoria szerint alulrol IlIele erteljesen
cskkennek, az elerhet hozam, illetve a szedesi teljesitmeny nvekedesenek megIelelen. A termeszti
gyakorlat a 69 cm meret uborkat es a kovaszolni valo meretet reszesiti elnyben. A salatauborkat a tipusnak
megIelel meret kiIejldesekor, de meg zsenge allapotban szedjk. Nagyon Iontos, hogy minden alkalommal
maradektalanul leszedjk a torz, tulntt meret (selejt) termeseket is, mert ha ezek a nvenyen maradnak, leall a
tovabbi termeskepzes.
A korai s:abadfldi salatauborka a vetest kvet 6070. napon, a berakouborka az 5060. napon kezd teremni.
A teljes tenyeszid 100150 nap. A berakouborkat hetenkent harom, a salatauborkat hetenkent ket alkalommal
szedik. Ez egyreszt a minseg biztositeka, masreszt ezaltal nvelhet a nvenyek termkepessege is.
Fontos, hogy szedes kzben a dolgozok gyeljenek a nvenyekre, ne tapossak le, ne Iorgassak es ne trjek se a
hajtast, se a levelzetet. A termeseket kessel vagy krmmel csipik le, majd manyag vdrkbe gyjtve ovatosan
ladakba ntik. Az uborka az almahoz hasonloan erzekeny es serlekeny termes. A dobalast, tdest, nyomodast
nem birja nagymerv minsegromlas nelkl.
A tamrends:eres termes:tes igen nagy elnye, hogy a szedest jelentsen megknnyiti, termelekenyebbe teszi es
kivalo minseg zldarut ad.
Tekintettel a kezi szedes okozta gondokra, tbb mint egy evtizede Iolynak erIeszitesek a Ielig (szedkocsik)
vagy teljesen gepesitett uborkabetakaritas gyakorlati megoldasara.
Az egymenetes gepi betakaritas egyik nagy nehezsege, hogy az egyszerre betakarithato termes mennyisege nem
eleg nagy a termesztes jvedelmezsegehez. Ehhez legalabb 1215 t/ha termesre lenne szkseg.
Tovabbi, ugyancsak zavaro krlmenyek a kvetkezk:
A gepek mszaki zembiztonsaga az eddigiek soran rendkivl rossz volt. Az uborka zemi termeszteseben ez
megengedhetetlen lenne, mert a termesztes teljes meghiusulasat okozna.
A kivanatos meretkategoria (69 cm) helyett zmmel ennel nagyobb meret, ersen serlt es talajjal
szennyezett termestmeg kerl le a geprl.
Ezt a termest nehany oran bell Iel kell dolgoznia a konzerviparnak.
Az ilyen zldarubol I. osztalyu konzerv nem keszithet a kivalogathatatlan, de konzervalaskor eltn serlt
termeshanyad miatt.
Biztatonak tekinthet a traktor altal maszosebesseggel vontatott s:edokocsik alkalmazasa, amelyen a dolgozok
lve vagy hason Iekve szednek. A gep zembiztonsaga jo, a kijellt uton haladva nem karositja a
nvenyallomanyt, a hagyomanyos szedesnel joval termelekenyebb. E szedkocsis termesbetakaritashoz intenziv
mveles, nagy termkepesseg Iajta szkseges. Az 1985. es 1986. evi sikeres zemi kiserletek csepegtet
ntzessel berendezett, jo minseg valyogtalajon, 100-ig nviragu, partenokarp Iajtakkal zajlottak le. A
termeseredmeny elerte a 3438 t/ha meretes uborkat.
A leIolyt nagyzemi kiserletek hianyossagai a kvetkezk voltak: elegend gep hianyaban nem tudtak tartani a
ketnaponkenti szedesi Iordulot. A nvenyallomanyon Iokozatosan nvekv szamban idben le nem szedett
termesek maradtak. Mivel ezeket nem tavolitottak el maradektalanul, a tizedik szedes idpontjaban ezek mar
teljesen visszaIogtak a nvenyek termeskepzeset, a nvenyallomany levenlt.
11.3.4.10. OSZTLYOZS, CSOMAGOLS
Az uborka nagyon serlekeny, a zsenge termesek gyorsan peneszednek, beIllednek es jelents
OSZTLYOZS,
CSOMAGOLS
382
tmegveszteseget (48 ora alatt 25) szenvednek. Ezt a zldaru szallitasakor es manipulalasakor szem eltt kell
tartani.
A berakouborka gepi valogatasara es osztalyozasara Magyarorszagon lassan kialakul a vegleges, megbizhato
megoldas. Kivanatos, hogy a Ielvasarlas kzpontjaiban nagy teljesitmeny, korszer osztalyozogepek
mkdjenek. Ugyanitt korszer, Iedett rakodoter es anyagmozgato geppark mkdese is szkseges.
A mar zemel VARI-MAN gepsorok mellett kivanatos lenne ujabb klIldi gepek kiprobalasa es beszerzese.
A Ielvasarlok egyseges, meretkategoria szerint osztalyozott arut igenyelnek. A berakouborkanal a
hosszkeresztmetszet kivanatos aranya 3:1. A meretkategoriakat az elzekben mar emlitettk. E
meretkategoriak orszagonkent elterek Europaban is. A szantoIldi uborka szabvany szerinti minsegi osztalyait
a 90. tabla:at ismerteti.
I. osztaly II. osztaly
Minsegi
eliras
az uborka legyen tiszta, ep,
egeszseges, Iriss, kocsannyal
szedett, Iajtara jellemz alaku,
szin, es Iellet
nem lehet reges, grbe,
Iajtakevert, keser es idegen iz
kocsanya legIeljebb 0,5 cm
hosszusagu lehet
legalabb a 3 cm hosszusagot
erje el, es csomagolasi
egysegeken bell az uborkak
azonos mereti kategoriaba
tartozok legyenek
mint az I. osztalyunal, azzal a
klnbseggel, hogy
enyhe serles es Ionnyadtsag,
valamint kismertek szines
alaki hiba a mennyiseg 15-aig
megengedett
a keser es reges termes
legIeljebb 5 lehet
Mereti eliras az uborka nagysagat a legnagyobb keresztmetszeti atmer es a
bibepontnak a kocsanytol mert tavolsaga hatarozza meg
a mindket minsegi osztalyra vonatkozo meretlepcsk a
kvetkezk:
A hosszusag 3 cm Ielett 6 cm-ig, vastagsag 2 cm-ig
B hosszusag 6 cm Ielett 9 cm-ig, vastagsag 3 cm-ig
C hosszusag 9 cm Ielett 12 cm-ig, vastagsag 4 cm-ig
D hosszusag 12 cm Ielett 14 cm-ig, vastagsag 5 cm-ig
E hosszusag 14 cm Ielett, vastagsag 8 cm-ig
Megengedett
elteres
a mennyiseg 10-a II.
osztalyu lehet, 0,2
Ildszennyezes megengedett
a mennyiseg 10-a lehet
olyan, amely nem Ielel meg az
osztaly minsegi
kvetelmenyeinek, de
Iogyasztasa egeszseggyi
OSZTLYOZS,
CSOMAGOLS
383
szempontbol nem kiIogasolhato,
0,2 Ildszennyezdes
megengedett
90. tblzat - A szntfldi uborka minsgi osztlyai (MSZ 11 936-76)
11.3.5. Korai szabadfIdi termeszts
A korai szabadIldi salatauborka-termesztes nagyon sokat vesztett korabbi jelentsegebl. Helyet a veszItesre
berendezett Iolias hajtatas Ioglalta el. Tekintettel a jelentsen kisebb beIektetes igenyere, alkalmankent erdemes
lehet tovabbra is korai szabadIldi salatauborkat termelni. A 97. abran bemutatott vaz nelkli Iolias takaras (180
cm szeles, lyuggatott vagy reselt vekony Iolia), valamint a 4 mm-es horganyzott drotbol elkeszithet kis alagut
(ugyancsak lyuggatott Ioliaval Iedve) nagyon hatasosan Iokozhatja a koraisagot. A vaz nelkli takaras 710, a
kis alagutak 1014 nappal korabbi szedest eredmenyezhet.
Az allando helyre vetes aprilis masodik heteben lehetseges, de sokkal elnysebb, ha erteljes, tapkockas
palantakat ltetnk ki aprilis 3. heteben. A Ioliatakaras egy honapig marad a nvenyeken. Eltavolitasara borus
napokat valasszunk, hogy a zsenge hajtasok napperzseleset elkerljk.
A nvenyek apolasa, tapanyag-utanpotlasa es ntzese tekinteteben az intenziv, sik mveles termesztesmod
technologiajat kell kvetni.
11.3.6. veghzi hajtats
384
Az energiaigenyes es ezert nagyon kltseges nvenyhazi hajtatas hazankban elssorban termalhre vagy
hulladekhre alapozott Itessel, aranylag kis Ielleten (1214 ha) Iolyik. Nalunk az uborkat Invenykent
hajtatjak, az elvetemenyek pedig rendszerint a hidegtr zldsegIajok (salata, retek, zldhagyma, karalabe
vagy karIiol) kzl kerlnek ki.
A hajtatas inditasanak harom idpontja lehetseges:
a) novemberdecemberi kiltetes julius kzepeig,
b) januar vegi, Iebruar eleji telepites julius vegeig,
c) szeptember vegi kiltetes januar kzepeig tarto tenyeszidvel.
A jelzett idpontokra ers, erteljes palantakat kell nevelni. A legrvidebb palantanevelesi id (5 het) a
szeptemberi kilteteshez, a leghosszabb (89 het) pedig a novemberdecemberi kilteteshez szkseges.
A lehetseges valtozatok kzl a masodik a legjvedelmezbb, ezt alkalmazzak a leggyakrabban.
A novemberdecemberi kiltetesi idszak tenyeszidejenek kezdete nagyon Ienyszegeny idszakra esik, s emiatt
hozama is nagyon gyenge a nagy Itesi kltseg elleneben. A szabadIldi salatauborka megjeleneseig (julius
eleje, kzepe) legalabb 15 kg/m2 hozamot kell elernnk, mert ezt kveten az veghazi kigyouborka iranti
kereslet az alacsony ar ellenere is a minimumra zuhan. A korabbi idszakban is egyre nagyobb versenytarssa lep
el a Ioliaban hajtatott, kinalataban bvebb valaszteku (Ielhosszu, szemlcss vagy sima heju, stet- vagy
vilagosabb zld) salatauborka.
veghzi hajtats
385
11.3.6.1. A TALAJ S A BERENDEZS ELKSZTSE,
TPANYAGELLTS
A TALAJ S A BERENDEZS
ELKSZTSE,
386
A Iejlett kerteszeti kulturaju nyugat-europai orszagok a termesztberendezesekben, igy Ikent a
nvenyhazakban hajtatott uborkat mesterseges kzegekre (ujabban Ikent kgyapotra) ltetve termesztik,
amelyet hidroponiasan taplalnak. Nalunk meg nem allnak rendelkezesre steril mesterseges kzegek, ezert
szalmabalabol vagy szalmas tragyabol keszlt bakhatakra ltetve Iolyik a termesztes. Elkesziteskhz a
tervezett kiltetes eltt 710 nappal hozza kell Iogni, hogy az atmenetileg magas hIoku (4070 C) erjedesi
Iolyamat lezajlasa utan akkor kezdhessk a telepitest, amikor 2530 C-ra visszaall a bakhat hmerseklete. A
szalmabalakat a bomlasi Iolyamat beinditasahoz vizzel, majd balankent 300400 g ammonium-nitrattal kell
atitatni, ezenkivl Iolyometerenkent 22 g szuperIoszIatot es 28 g kalisot kell alaptragyakent kiszorni rajuk.
Kesbb, a kiltetest kvet 24 het mulva meg kell kezdeni a Iejtragyazast.
Amikor az elzleg Ielhevlt (,begyulladt) bakhat hmerseklete visszahlt 30 C-ra, Ilddel takarjuk 1015
cm vastagon. A szalmabalakat csak Ill szokas takarni.
11.3.6.2. PALNTANEVELS
A hajtato Iajtak magvait vetes eltt gyakran elocsira:tatfuk. A vaszonzacskoba helyezett magvakat nehany oran
at 3040 C hmerseklet vizben aztatjuk, majd 3035 C hmerseklet izzasztoszekrenyben vagy
termosztatban, nedves homokba agyazva csiraztatjuk. A megpattant, Iejld gykcskej magvakat tapdus
Ilddel megtlttt 6-os cserepekbe vetjk egyesevel, 23 cm melyre, gyelve a gykcskere. Vetes utan a
talajIelszint egyenletesen lenyomkodjuk. Ha a talaj elzetesen nem volt sterilizalva, a magvetest viz helyett
0,3-os Rovral-oldattal alaposan bentzzk. A magvetest, majd a kikel nvenyeket b Ienyben szkseg
eseten potvilagitassal , napkzben 2528 C, ejszaka 20 C krli hmersekleten, paras terben neveljk.
A magvetest kvet 3. het elteltevel a palantakat 10-es cserepbe ltetjk at. Az egyre erteljesebb palantak
szartve 0,51 cm vastagga valik, lombjuk terebelyesedik, megjelennek az els viragok. Ezert
negyzetmeterenkent csak 36 db palantat tudunk elhelyezni. A kiszamolt palantaszamon Iell 10-ot neveljnk
potlaskent. Amikor a nvenyek gykerzete kezdi kinni a cserepet, elerkezik a kiltetes ideje.
Megemlitjk, hogy mind klIldn, mind itthon Iellelhet gyakorlat a hajtato uborka oltasa Cucurbita
IiciIoliara. Ujabban Hollandiaban a Sycios angulata es az Echinocystis lobata alanyokat is hasznaljak. Az oltast
parositassal vagy hasitekolassal vegzik (99., 100. abra). Paras, meleg legterben 7590-os eredes erhet el. Egy
jol begyakorlott dolgozo orankent 80120 nvenyt tud beoltani (BALAZS, 1980). Az emlitett alanyok teljes
vedelmet nyujtanak a Fusarium oxysporum I. cucumerinum es a Meloidogyne incognita IonalIereg ellen.
Erteljes gykerzetk alacsonyabb hmersekleten is jol taplalja az uborkat.
PALNTANEVELS
387
A kiltetest az ikersoros elrendezes, jo Ienykihasznalasu, Ierde hajtasvezetes termesztesmod szerint vegezzk.
A soron belli ttavolsag 4080 cm kztt valtozik, a Iajta nvekedesenek erssegetl es a level nagysagatol
Iggen. Negyzetmeterenkent 11,5 nveny helyezhet el. A nvenyeket huzalos tamrendszer mellett, ahhoz
rgzitve neveljk.
A kiltetett nvenyhazakban az egyenletes, erteljes hajtasIejldest, leveles viragkepzest kell elsegiteni. Az
itt kizarolagosan hasznalt partenokarp kigyo tipusu Iajtak igenyesek es erzekenyek. A jo tapanyagellatas mellett
optimalis hmersekletet, vizellatast es paratartalmat kvetelnek termkepessegk kibontakoztatasahoz.
A bakhat homerseklete 20 C ala ne sllyedjen, nappal 2228 C, ejjel 2022 C tartasara trekedjnk.
Magasabb hmerseklet eseten ovatos szellztets szkseges.
POLSI MUNKK
388
Nagyon Iontos a talaj allando vizkeszlete es a leveg nagy (8590) paratartalma. Ehhez hetente 34 alapos
ntzs es naponta tbbszri parasito ntzes szkseges. A talaj nem valhat lucskossa, levegtlenne a
gykerzonaban, mert ez a kenyes uborkagykerek pusztulasahoz vezet.
A tpanyag-utnptlst a kiltetest kvet 23 het multan meg kell kezdeni. Szalmabala alapu bakhatra 6080
g, tragya alapu bakhatra 4050 g nitrogent, ugyanennyi IoszIort es 6070 g kaliumot (N:P:K1:1:1,5) kell oldat
Iormajaban kijuttatni 34 hetenkent. Az alsobb levelek szine, illetve elszinezdese jo tajekoztatast nyujt a
tapanyag-ellatottsagrol, ezert erre ajanlatos allandoan Iigyelni.
A nvenyek apolasanak Iontos mozzanata a metszs. Ennek lenyege a mar emlitett erteljes nvekedes
elmozditasa, a vegetativ es generativ nvenyreszek megIelel aranyanak Ienntartasa. (A metszesmodokat a
101. es 102. abra szemlelteti.) A metszesi munkakat hetente legalabb egyszer el kell vegezni.
POLSI MUNKK
389
A nvenyhazakban hajtatott, tiszta nviragu, kigyo tipusu Iajtakon az un. ,ernymetszest alkalmazzak (102.
abra). A Iszaron 80100 cm Ielett kezdve 57 termest hagynak. 120140 cm magassagban egy-egy 56 leveles
visszacsipett segedhajtas hagyhato az asszimilacios Iellet nvelese vegett. A kesbbi Iejldes Iolyaman a
termesktes, illetve -neveles nszabalyozo rendszer alapjan, a nveny kondicionalis allapotatol Iggen zajlik.
Az ujabban egyre kedveltebb Ielhosszu Iajtak metszesekor 50 cm Iltt minden masodik honaljhajtast
meghagynak ket termes Iltt visszacsipve (MILOTAY es AL-KHAYER, 1983).
TERMSSZEDS
390
11.3.6.4. TERMSSZEDS
A januari, Iebruar eleji kiltetes allomany a vetestl szamitott 90100 nap multan kezd teremni. A termeseket
akkor kell levagni, amikor azok elertek a Iajtara jellemz nagysagot es kllemet. A koraibb szedessel jelents
tmeget veszitnk, mert az uborkatermesek gyarapodasa 12 nap leIorgasa alatt is nagyon tetemes. Az veghazi
kigyo tipusu uborkak heja serlekeny, Ionnyadasra is hajlamos. Ertekesitesig alacsony (46 C) hmersekleten
tarolandok.
A primr uborkat a mindenkori kereskedelmi igenyeknek megIelelen altalaban 5-s rekeszekbe, selyempapirba
vagy ,Iol-pack Ioliaba csomagolva keszitik el ertekesitesre.
11.3.7. FIia aIatti hajtats
Fellete az utobbi evekben 600800 ha kztt valtozik. Az veghazi primruborka-termeszt Iellettel (1214
ha) sszevetve a Iolias hajtatoIellet nagysaga jol erzekelteti a lakossagi ellatasban jatszott nagy szerepet. Az
innen kikerl aru egyreszt az egeszen korai primr ellatashoz kapcsolodik, masreszt a Iolias salatauborka meg
jelents helyet Ioglal el a piacon a szabadIldi salatauborka megjeleneset kvet idszakban is. E szeles
intervallumu, tartos piaci jelenlet a Iolias hajtatasban alkalmazott Iajtak valtozatos kllem valasztekanak
ksznhet. A korai idszakban a Ioliaban is a holland kigyo tipusokat termesztik, a kesbbi idszakban
elterbe kerlnek az ugyancsak partenokarp, Ielhosszu, szemlcss, Ieher tskes vagy eppen sima, Ienyes br,
stetzld szin, tetszets Iajtak. A Iolias termesztberendezesek zme csak veszItesre berendezett. Itt az
uborka elvetemenye valamelyik hidegtr zldsegnveny (salata, retek, karalabe, soska) vagy a korai
kaposztaIelek palantai.
A Iolias hajtatas nagyobb hanyadat (6070) ado haztaji es kisgazdasagokban jellemzen marcius vegen,
aprilis elejen ltetik ki az uborkat, es julius vegeig tart a kultura.
Az uborka teljesen Ites nelkli hajtatasat megelzen a Ioliasatrat paradicsompalanta-nevelesre vagy salata,
retek, karalabe hajtatasara is lehet hasznositani.
11.3.7.1. TERLET-ELKSZTS, TPANYAGELLTS
Az elz kultura nvenymaradvanyainak eltavolitasa utan a sator talajat talafmaro::uk. Ha bakhatak
kialakitasara nem kerl sor, a terletet elzleg nagy adagu (46 kg/m2) istallotragyaval kell megszorni. Sokkal
eredmenyesebb azonban a Ioliasatrakban is a bakhatas termesztesmod. Kialakitasa minden tekintetben hasonlo a
nvenyhazi hajtatasnal ismertetett eljarashoz. Klnsen elnys az istallotragyabol keszlt bakhatak
alkalmazasa. A 7,5 m szelesseg satrakban 4 hosszanti sor kialakitasa a celszer. A nvenyszam 2 db/m2.
Kedvezek a tapasztalatok a jobb es bal oldalon vezetett egy-egy ikersorral. Ez esetben a tamrends:er ne
Igglegesen, hanem szetnyilo hegyes szgben vezesse a hajtasokat. A tamrendszert a Ioliasator vazat
Ielhasznalva 23 mm-es horganyzott drotbol alakitjak ki.
Marcius vegi kilteteskor 67 het idtartamu palantanevelessel kell szamolni. A nvenyhazi magvetes idpontja
ehhez Iebruar els hete. Az aprilis vegi kilteteshez elegend a marcius eleji magvetes. Egyeb tekintetben a
nvenyhazi hajtatas palantanevelesenel leirtak szerint jarunk el.
Az aprilis vegi kilteteshez a palantak atcserepezes nelkl is Ilnevelhetk, csak a palantak terallasara kell
FIia aIatti hajtats
391
gyelni.
Kiltetes. A palantakat 4060 cm ttavolsagra ltetjk a bakhatakra. Ha tamrendszer nelkl termesztnk, a
palantak Ihajtasat 34 lomblevel Iltt visszacsipjk. A kiltetett nvenyallomanyt viz helyett 0,3-os
Ridomil-oldattal ntzzk be.
E tekintetben is a nvenyhazi hajtatasnal leirtakat kell kvetni. A Ioliasatrakban a kell paratartalom knnyen
kialakithato, de a homerseklet s:abalvo:asa sok gondossagot igenyel a tavasszal egyre ersd napstesben.
Szellzteteskor kerljk a hideg leveg hirtelen, huzatszer bemleset a nvenyallomanyra. Krltekint
Iigyelmesseget igenyel a talaj 7075-os vi:kapacitasanak fenntartasa anelkl, hogy idvel lucskos, levegtlen
talajallapotot alakitanank ki. A tul vizes, levegtlen talajallapot gyakran tapasztalhato hiba a Ioliasatrakban,
tbbnyire reszleges elIordulasban.
A kiltetest kvet 23 het multan meg kell kezdeni a tapanvag-utanpotlast. Ennek modja azonos a nvenyhazi
hajtatasnal emlitettekkel. Ugyancsak azonos modon vegezzk a tamrendszer mellett nevelt nvenyek mets:eset.
Egy-egy, 2 level utan visszacsipett honaljhajtason 11, esetleg 2 termest neveljnk.
A Iolia alatti hajtas Iajtaszortimentjeben tulnyomoan nviragu, Ielhosszu salatatipusok is elIordulnak.
11.3.7.4. SZEDS
A Ioliasatrakban hajtatott uborkat hetente ket alkalommal szedjk. A kiIejlett, Iajtara jellemz kllem
termeseket valogatjuk. Marcius vegi kiltetesbl tamrendszeres termesztesben julius kzepeig tvenkent 10 kg
termest takarithatunk be. Tamrendszer nelkl kisebb termessel (810 kg/m2) szamolhatunk. A hajtatott uborka
szabvanyat a 91. tabla:at ismerteti.
I. osztaly II. osztaly
Minsegi
eliras
Iajtara jellemz, egyntet es
szabalyos alaku, zld, erett, Iriss,
ep, egeszseges, tiszta, serlestl
es tdestl mentes legyen
nem lehet tulerett, elszinezdtt,
megtermekenylesbl ereden
megvastagodott
idegen iztl es szagtol mentes
legyen
merete legalabb 15 cm hosszu
legyen
ugyanaz, mint az I. osztalyu
arunal, azzal az elteressel, hogy
a szabalytalan alak, kisebb Ioku
Ioltossag 20 tmegszazalekig
megengedett
merete legalabb 12 cm hosszu
legyen
Megengedett
elteres
az I. osztalyu aruban legIeljebb
5 tmegszazalekig megengedett
a II. osztalyu aruban legIeljebb
5 tmegszazalekban olyan
uborkat is tartalmazhat, amely az
osztalyba sorolas
kvetelmenyeinek nem Ielel
POLSI MUNKK
392
meg, de Iogyasztasra alkalmas
91. tblzat - A hajtatott uborka minsgi osztlyai (MSZ 3593-73)
11.3.8. konmia
Az uborkatermesztes gazdasagossagat midenekeltt a rendkivl nagy kezimunkaer-raIorditas, illetve a
hajtatasban ma mar rendkivl nagy energia- es anyagkltsegek motivaljak. Ezek mindenkori kltsegeinek
szamszer alakulasa az inIlacio es a gazdasagi helyzet valtozasaval jelentsen valtozik. A kltsegek viszonyitott
aranyai valamelyest allandobb erteket adnak. A 92. tabla:at a konzervipari berakouborka-termesztes termelesi
kltsegeinek szazalekos megoszlasat mutatja az 1980-as evek elejen. Ehhez szorosan kapcsolodik a 93. tabla:at,
amely a kltseges jvedelemviszonyokat erzekelteti tenyszamokkal az adott idszakban. Mint lathato, a
nyeresegrata 17,6. Bizonyos, hogy a kistermel gazdasagok napjainkban ennel nagyobb nyereseget
realizalnak, elssorban a jelentsen nagyobb hozamok, tovabba ennek a lehetleg jobb minsegi kategoriaju
ertekesitese reven.
Rendkivl nagy kezimunkaer-raIorditasaik igy terlnek vissza az ertekesites arbevetelebl.
A kltseg
megnevezese
Szazalek
Anyagkltseg 25,9
Munkadij, kzteher 33,6
Energiaszolgaltato
zem
14,9
Egyeb kltseg 7,3
Fagazati altalanos
kltseg
5,7
Szkitett kltseg 87,4
Gazdasagi altalanos
kltseg
12,6
sszesen 100,0
92. tblzat - Termelsi kltsgek szzalkos megoszlsa az 1980-as vekben
Megnevezes Mertekegyseg Mennyiseg
konmia
393
Hozam t/ha 15,50
Termelesi ertek Ft/ha 77 950
Termelesi kltseg Ft/ha 64 260
Netto jvedelem Ft/ha 13 690
Kltsegszint 82,40
Nyeresegrata 17,60
Ertekesitesi atlagar Ft/kg 5,03
nkltseg Ft/kg 4,15
Netto jvedelem Ft/kg 0,88
Kezi munka
termelekenysege
kg/h 13,40
Egy munkaorara juto
termelesi ertek
Ft/h 67,20
Egy munkaorara juto netto
jvedelem
Ft/h 11,80
93. tblzat - Az uborkatermeszts fontosabb mutati az 1980-as vekben
Az uborka vetmagtermesztese a termesztestechnologia legtbb vonatkozasaban megegyezik a zldarutermeles
gyakorlataval. Az elter sajatossagokat ismertetjk.
Terletkivlaszts, elvetemny. A zldsegnvenyek vetmagszaporitasait szabalyozo MSZ6353/781
szamu szabvany elirja, hogy a Solanaceae es a Cucurbitaceae csaladba tartozo nvenyek, valamint lucerna nem
lehetnek elvetemenyei a magterm uborkanak. Az elirt i:olacios tavolsag e tiltott Iajoktol legalabb 500 m,
mas uborkaIajtaktol pedig minimalisan 1000 m.
Magvets. Hibridmag elallitasakor 3:1 aranyban savosan vetjk az anya- es az apasorokat. Gyakorlati
kivitelezesben gyakran 6 gynoikus anyaikersort 2 ikersor monoikus apavonal kvet. Ha az apaIajta tulnyomoan
nviragu ezert szexreverziot igenyl , a jobb megporzas vegett kivanatosabb, ha a 3 anyasort 1 apasor kveti.
Tulnyomoan nviragu, konstans Iajta magtermesztesekor szamitani kell az ivari szelekcioval jaro nagy
tszamvesztesegre, ezert ezt a Iajtatipust 4,55 kg/ha vetmagmennyiseggel vessk.
11.3.9.1. SPECILIS KEZELSI S POLSI MUNKK
Magtermeszts
394
Szexreverzi. Tiszta nviragu es tulnyomoan nviragu Iajtak, anyavonalak Ienntartasa, illetve
vetmag-elallitasa a tenyeszid derekan 23 hetes atmeneti ivari atalakitast tesz szksegesse a megporzas
vegett. Ennek eleresere 12 lombleveles korban az allomany 25-at savosan ezst-nitrat- vagy
ezst-tioszulIat-oldattal kezelik. A kezelest 35 napon bell meg kell ismetelni. E specialis vegyszeres kezeles
szakert kzremkdeset igenyli. Csak tiszta eszkzkkel es tiszta, lagy vizzel vegezhet el sikeresen. Az els
himviragok a kezelest kvet 28 nap multan jelennek meg. Eltte rendszerint 12 db hermaIrodita (himns)
virag nyilik.
Szelekci
a) Ivari s:elekcio. Amikor a nvenyallomany 57 lombleveles allapotba jutott, vegre kell hajtani a nem
monoikus Iajtak ivari szelekciojat. A 100-ig nviragu, un. gynoikus allomanyokbol el kell tavolitani minden
olyan tvet, amelyen himvirag is nyilott vagy nyilik.
A tulnyomoan nviragu Iajtak populaciojaban mindig talalhatok gynoikus es monoikus egyedek is. A monoikus
es ersen heterozigota (ers himviragzasi tendenciat mutato) egyedeket el kell tavolitani. Aranyuk altalaban
3040-ra tehet.
b) Negativ s:elekcio. Barmilyen magterm allomanyt a tenyeszidben harom, esetleg tbb alkalommal is at kell
vizsgalni, es minden Iajtaidegen, beteg vagy rosszul Iejlett egyedet el kell tavolitani az allomanybol. A masodik
szelekciot a termesek kiIejldeset kvet idszakban kell vegrehajtani. A harmadik szelekciot a termesek
szinezdesekor vegezzk.
Mhek teleptse. A magterm tabla kzvetlen kzelebe a minel jobb megporzas, illetve magktdes
elmozditasa vegett mehcsaladokat kell telepiteni. A kaptarakat az uralkodo szeliranynak hattal kell elhelyezni.
Hektaronkent 35 mehcsalad telepitese javasolt.
Elszeds. A gynoikus es partenokarp Iajtak magtermesztesekor az indukalt himviragok megjeleneseig
Iejldesnek indult vagy kiIejldtt termeseket hetente legalabb egy alkalommal le kell szedni. Ennek az a celja,
hogy segitsk az inda erteljes Iejldeset es kikszbljk az res, partenokarp termesek terheleset a
nvenyeken. A megporzas idszakaban a jol termekenylt, magot hordozo termesek hasas, krtesed alaku
megjeleneskrl jol Ielismerhetk.
Szntfldi szemlk. A szelekciok eredmenyes es kiIogastalan vegrehajtasat a Mezgazdasagi Minsit
Intezet munkatarsai trvenyesen elirt szantoIldi szemleken ellenrzik. A szemlek idpontjat es
kvetelmenyrendszeret a mar hivatkozott szabvany tartalmazza, illetve elirja.
11.3.9.2. VETMAGKINYERS
A biologiailag erett termeseket kupacokba rakjak, es 37 napig utoerlelik. Kezi munkaer hijan a maguborka
betakarithato E671/1 jel burgonyakombajnnal vagy VUT zlduborka-betakarito geppel is.
Hibrid mag elallitasakor csak az anyasorok termeset gyjtik be, gondosan elvalasztva az apasorok termesetl.
A mag allo helyzetben zemel UMF2 tipusu specialis geppel, esetleg atalakitott E512 jel
gabonakombajnnal nyerhet ki. A kocsonyas magot kadakba gyjtik es a magmosas helyere szallitjak. A
nagyzemi magelvalas:tas (kocsonya es leha mag) levegbeIuvassal dolgozo billenkadakban mintegy 15 perc
leIorgasa alatt elvegezhet.
Regebben a kocsonyas magot 12 napig erjesztettek. Ezt kveten erteljes kevergetessel es szitaszveten
trten drzslessel, vegl b vizben usztatassal valasztottak le az egeszseges, tiszta magvakat, amelyek a
mosoedeny aljara lepedtek. Az erjesztes sosavas kezelessel (1,7130-os sosav/100 l magkocsonya) kivalthato,
illetve 2030 perces kezelesre cskkenthet.
VETMAGKINYERS
395
A kimosott magvakat centrifugalfak, majd 12 cm vastagon szetteritik szunyoghaloval (vagy hasonlo
szitaszvettel) bevont keretekre, szaritotalcakra, es alulrol meleg leveg (3538 C) atIuvatasaval 23 ora alatt
megs:aritfak.
Nedves csavazas eseten a kimosott es a Ilsleges viztl centriIugalassal megszabaditott magvakat csavazzak,
majd ezt kveti a szaritas. A porcsavazast a leszaritott magvakon vegzik el a nagyzemek. A vetmagvak
napjainkban keves kivetellel csavazva kerlnek Iorgalomba.
A vetmag tisztasagara, nedvessegtartalmara, Iemzarolasara es tarolasara vonatkozo elirasokat az uborkara
vonatkozoan is az MSZ 635683 szamu szabvany tartalmazza.
VETMAGKINYERS
396
103. bra - Magtermuborka-tbla (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Fztk
397
11.4. Fztk
A Iztk Iaj- es Iajtacsoportba soroljuk azokat a tkIeleket, amelyeket zmmel Izve Iogyasztunk. Ide soroljuk
a teljesseg igenye nelkl:
a) a spargatkt (Cucurbita pepo L. conv. pepo provar. oblonga WILD),
b) a cocozellat (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH ,coco:ella`),
c) a cukkinit (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH),
d) a csillagtkt (patisszont) (Cucurbita pepo L. convar. patissoniana GREB),
e) a laskatkt (istengyalulta tkt) (Cucurbita ficifolia BOUCHE).
A Iztk termesztese a valasztek bvitese, a Iogyasztok igenyenek nvekedese eredmenyekent Iolyamatosan
nvekszik. A spargatk termesztesenek az orszagban nagy hagyomanyai vannak. A cukkinit az utobbi evekben
ismet IlIedeztk. A cukkinitl nehez megklnbztetni a cocozellat (ejtsd: kokocella) (annal hosszabb, enyhen
hajlitott termest Iejleszt).
A csillagtk az elmult 20 evben nyert letjogosultsagot a hazankban termesztett tkIelek kztt.
A laskatkt Magyarorszagon hosszu evszazadok ota ismerik, viszonylag kis Ielleten termesztik, es igen
csekely mennyisegben Iogyasztjak, holott erre az ev teljes idszakaban lehetseg van.
11.4.1.1. TPLLKOZSI JELENTSGK
A Iztk beltartalmi ertekei elmaradnak a tbbi zldsegIajetol. A Ieherje-, zsir-, szenhidrattartalom igen keves.
A vitamintartalmat szinten csekelynek minsitjk. LegIbb ertekk a kivalo etrendi hatasu rostanyag es a
biologiailag tiszta vi:tartalom.
A termeseket gazdasagilag erett allapotban Iogyasztjuk. Ez igen tag hatarok kztt valtozik. A C. pepo
csoportba tartozokat a terms virag megtermekenylesetl (Ileg Olaszorszagban a tkcskeket, cukkinit) a
biologiai erettseg kezdeteig igen valtozatos meretben es Iejlettsegben Iogyasztjuk. A laskatkt csak erett
(csontkemennye valt heju) allapotban Iogyasztjuk, ugyanis eretlenl a husa keser.
11.4.2. Rendszertanuk, nvnytani s Iettani
sajtossgaik
11.4.2.1. RENDSZERTANUK
A Ielsorolt Iztkk a Cucurbitaceae csaladba, a Cucurbita nemzetsegbe tartoznak.
398
11.4.2.2. NVNYTANI JELLEMZSK
Gykr. A nvekedesi tipussal szoros sszeIggesben nagy, a termesztett zldsegIajok kzl a legnagyobb
gykerzetet Iejlesztik.
Szr. A hajtas keresztmetszete szegletes vagy barazdalt. Lehet rvid (bokor, ,guggonl), Ielhosszu es hosszu.
A rvid szarhossz 50150 cm kztt valtozik, altalaban egyesevel kepzdik, nem vagy csak ritkan agazodik el.
A kzephosszu es hosszu hajtasokat Iejleszt Iajtak hajtasrendszere 1,536 m hosszu is lehet, gyakorta
elagazodik.
Levl. A Iztk levelei nagyok, 3 vagy 5 karejuak, enyhen vagy ersebben szeldeltek. A karejok vege
legtbbszr hegyes. Az istengyalulta tk levelei kevesbe szrzttek, Iinomabbak, mint a spargatkei,
lekerekitett vese alakuak.
Virg. A tk viragai lenyegesen nagyobbak az uborka- es a dinnyeviragnal. A habitus, lakisag a dinnyenel
leirtakkal megegyez. A tisztan ntipusu Iajtak elssorban a cukkinin Iordulnak el.
Terms. A spargatk, a cukkini, a cocozella termese megnyult hengeres. Az istengyalulta tk termese megnyult,
szabalyos kabak termes. A csillagtk elnevezes a termes alakjara utal (jellegzetesen csillag, illetve korona alaku)
A termes szine lehet Ieher, stetzld, marvanyozott.
Mag. Lapos, tojas alaku, Ieher, kremszin, sargas vagy vilagosbarna szin. Ezermagtmegk 60 g-tol
(csillagtk) 200 g-ig (spargatk) valtozo. Csirazokepessegket 68 evig megtartjak.
11.4.2.3. LETTANI JELLEMZSK
Fnyigny. Minden Iztk sok Ienyt igenyel. Szort Ienyben nem adnak kielegit termest.
Higny. A Iztkk (pepo) hmersekletigenye nagy. MARKOVHAEV (1953) szerint az optimalis
hmerseklet 25+7 C. A hmerseklet-valtozas a sargadinnyenel leirtak szerint hat a hajtasra, illetve a viragra.
A laskatk hmersekletigenye valamivel kisebb a spargatk higenyenel.
A hideget nem viseli el. A viragok mar Iagypont krli hmersekleten elpusztulnak. A levelek 0,5 C-on, a
hajtasok minusz 1,51 C-on elIagynak.
Vzigny. Sekelyebben elhelyezked gykerzete miatt a csillagtk a legvizigenyesebb. Ezt kveti a spargatk, a
cukkini, cocozella (12001800 m3/ha, 23 alkalommal kijuttatva). A laskatk ntzes nelkl is jol termeszthet.
Tpanyagignyk nagy. A makroelemek kzl a Iztkk is a kaliumot igenylik legnagyobb mennyisegben
(12,36 kg K2O kg/t). Ezt kveti a kalcium (7,86 kg/t), a nitrogen (6,5 kg/t), a IoszIor (3,2 kg/t) es a magnezium
(0,8 kg/t).
Sprgatk
Indatlan feher. rvid hajtast Iejleszt (bokor) tipus. A termese hengeres, a kocsany Iele enyhen keskenyed,
kisse bordas. Termesheja Ieher, biologiailag eretten sarga. Husa zldesIeher, kzepvastag. Atlagtmege
gazdasagi erettsegben 0,13,0 kg kztt valtozik, a Iogyasztas modjatol Iggen. Hazankban szabadIldi, Iolia
alatti termesztesben megtalalhato.
LETTANI JELLEMZSK
399
Alba. rvid hajtast Iejleszt (bokor) tipus. Termese szabalyos henger alaku, az Indatlan Iehernel rvidebb. Heja
Ieheres, vilagossarga. Husa Iehereszld. Atlagtmege 0,13,0 kg-os lehet. Folia alatti, szabadIldi termesztese
ajanlott.
Jecsesi indas. erteljes nvekedes, hosszu hajtasokat Iejleszt Iajta. Termese hosszu, hengeres Iormaju. Heja
vajszin, biologiai erettsegben narancssarga. Husa sargasIeher, vastag, gyalult tknek kivaloan megIelel. A
termes atlagtmege 610 kg kztt valtozik. SzabadIldi termesztesre, Iriss es gyorsIagyasztott gyalult tknek
kivalo.
Termesztett fajtk
400
104. bra - Indtlan fehr sprgatk (fot: TUZA SNDOR)
Termesztett fajtk
401
Cocozella
Rvid hajtast Iejleszt bokor tipusu Iajta. Termese megnyult, enyhen grblt, marvanyozott, stetzld hejszin.
Husa zldesIeher. Atlagtmege 24 kg. SzabadIldi termesztesre javasolt.
Cukkini
Magyarorszagon, eddig, allamilag elismert cukkiniIajta nincsen. KlIldrl behozott Iajtakat termesztnk.
Termesztett fajtk
402
105. bra - Cukkini (fot: TUZA SNDOR)
Csillagtk
Termesztett fajtk
403
vari feher. bokor tipusu. Fhajtasa rvid. Termese jellegzetesen lapitott, Iogazott, diszkosz Iormaju. Heja
Ieher, csontIeher szin. Egy-egy termes tmege 0,11,5 kg-os lehet, a Ielhasznalas modjatol Iggen.
106. bra - vri fehr csillagtk (fot: TUZA SNDOR)
Laskatk
Teli :ld laskatk. Iolytonos nvekedes tipus. Heja Ieher-zld rajzolatokkal szabalytalanul marvanyozott.
Akkor Iogyaszthato, ha heja kemeny (a zsenge tk keser iz!). Az erett tk akar egy evig is jol tarolhato. Husa
zldesIeher. Fzes kzben ,csikokra esik szet, innen ered nepi elnevezese is: istengyalulta tk.
Termesztett fajtk
404
107. bra - Tli zld laskatk (fot: TUZA SNDOR)
A Iztkk az orszag minden terleten termeszthetk. Heves megye deli reszen elterjedt korai termesztesket a
kedvez mikroklima es a talajadottsagok segitettek. Legjobban a humuszban gazdag, laza szerkezet,
kzepkttt valyogtalajokon teremnek. A Iztkk pH-igenye az enyhen savanyutol a kzmbsig terjed
(5,57,5).
A kabakosok nmaguk utan legalabb 45 evig nem termeszthetk. A laskatk Invenykent, a spargatk, a
cukkini es a cocozella eles utonvenykent termeszthet.
A Iztkk is meghalaljak a szerves tragyat. Szervestragya-igenyk es az elhelyezes modja megegyezik a
dinnyenel leirtakkal.
405
Azonos a dinnyenel ismertetett tennivalokkal.
11.4.4.5. SZAPORTS
Szaporithatok allando helyre vetessel es palantazassal.
A technologiai valtozatok a kvetkezk:
a) va: nelkli (kisalagutas) foliatakaras, kiltetes ideje aprilis 1530.,
b) korai s:abadfldi termes:tes, kiltetes ideje aprilis vegemajus eleje,
c) allando helvre vetes, aprilis 1020.,
d) kesoi allando helvre vetes, majus 1030.
Az els ket technologianal fldkockas palantat nevelnk. A Ildkocka merete 661010 cm-es lehet. A
palantaneveles ideje 3040 nap. A tervezett kiltetesi idbl szamoljuk vissza a vetes idejet.
A szkseges vetmagmennyiseg a Iajok ezermagtmege es az elrendezes Iggvenyeben valtozik. Allando helyre
veteshez, soros elrendezesben 57 kg/ha, Ieszkes veteshez 35 kg/ha (Ieszkenkent 35 db mag),
palantaneveleshez 1,53 kg/ha vetmagra van szkseg.
A vetmag elaztatasa, elcsiraztatasa, a palantaneveles megegyezik a dinnyenel leirtakkal.
A jol Iejlett tkpalantanak 34 lomblevele van.
Kiltetes. A guggon l, rvid hajtast Iejleszt Iajtakat ltethetjuk 100100 cm-re, 15050100 cm-es es
2005080 cm-es ikersoros elrendezessel.
A Iolytonos nvekedes Iajtak 150F1150 cm-re, 200150 cm-re es 200200 cm-re ltethetk.
A tapkockas palantat az elre kivagott Ieszekbe helyezzk, bentzzk, majd szaraz Ilddel takarjuk, tiz ujjal
tmritjk.
11.4.4.6. NVNYPOLSI MUNKK
Az allando helyre vetett terleten a talajIelszin (Ieszek, sor) talafanak porhanvitasa, kesbb (12 lombleveles
nvenyIejlettsegnel) a tervezett allomanvsrseg beallitasa a Ieladat.
A szaporitasi modtol Iggetlenl igeny szerint vegezzk a gvomtalanitast, geppel es kezzel
A vaz nelkli (kisalagutas) takaraskor a Ioliat igeny szerint megnyitjuk, perIoraljuk, majd az idszakos takarasi
id elmultaval eltavolitjuk.
Gondoskodunk a korai ltetes allomany fagvvedelmerol es nt:eserol.
11.4.4.7. BETAKARTS
SZAPORTS
406
A magyar Iogyasztok a tavaszi idszakban vasaroljak legszivesebben a tkt, klnbz Iejlettsegi allapotban.
Az els termeseket az olaszok mar a termsvirag megtermekenylesetl kezdve igenylik. Sziromlevellel egytt,
olajban stve Iogyaszthato. A csillagtk is ettl a Iazistol alkalmas savanyitasra vagy egyeb Ielhasznalasra. A
korai idszakban leszedett 1015 cm-es Iejlettseg (rantani, prkltnek valo) termesek igen jo aron
ertekesithetk. Nyaron a termeszt szinte megvarja a biologiai erettseget, hogy a kisebb aron ertekesithet
termesbl nagyobb tmeggel erjen el elIogadhato arbevetelt.
Az egysegnyi terletrl leszedhet termes darabszama es tmege a szedesi Iejlettseg Iggvenyeben valtozik (94.
tabla:at).
Az istengyalulta tkt teljes biologiai erettsegben, kemeny hejjal kell szedni!
Szakasz,
szaporitasi id
TermesIejlettseg szedeskor Termeseredmeny
db/m2kg/m2termesek
atlagtmege
(g)
I. s:akas:
vetes: II. 20.
ltetes. III. 28.
1015 cm-es termesek (a virag
meg rajta van)
1620 cm-es termesek
2130 cm-es termesek
kiIejlett termesek
19,99
8,83
7,04
4,61
1,96
3,20
4,88
13,15
99,84
401,63
695,93
2922,96
II. szakasz
vetes: III. 3.
ltetes. IJ. 15.
meg rajta van)
1620 cm-es termesek
2130 cm-es termesek
kiIejlett termesek
15,56
8,48
6,73
3,06
2,18
3,16
5,13
11,75
142,65
378,49
764,03
2895,26
III. szakasz
vetes: III. 30.
ltetes: IV. 29.
meg rajta van)
1620 cm-es termesek
2130 cm-es termesek
kiIejlett termesek
13,20
7,23
7,36
3,88
2,09
3,79
4,91
10,53
165,83
515,15
678,55
2713,15
94. tblzat - A nagy lgteru fliastorban hajtatott sprgatk termseredmnyei
szakaszos ltetskor (Indtlan fehr fajta) (Soroksr, 1980-81)
HAJTATS
407
11.4.4.8. HAJTATS
A tk veghazi hajtatasa igen ritka. Foliasatrakban, elssorban Ites nelkli berendezesekben azonban szivesen
hajtatjak a spargatkt, a cukkinit, a cocozellat.
A Kerteszeti es Elelmiszer-ipari Egyetem Zldsegtermesztesi Tanszeken vizsgaltuk a hajtatas idzitesenek
kerdeseit. A spargatkt (Indatlan Ieher) es a cukkinit (klIldi Iajta) szakaszosan ltettk, es a klnbz
Iejlettseg termesek szedese Iggvenyeben ertekeltk a nvenyek teljesitkepesseget. Az eredmenyek alapjan a
cukkinie bizonyult nagyobbnak.
A meresi adatok egyertelmen bizonyitjak azt is, hogy a darabszam, a szedesi Iejlettseg (meret) es a
termestmeg kztt szoros sszeIgges van. Minden szakaszban a 1015 cm-es allapotban leszedett termesek
darabszama a legnagyobb. A teljesen kiIejlett termesek a nvenyt tulsagosan igenybe veszik, ekkor legkisebb a
darabszam es legnagyobb a termestmeg (94. tablazat).
Hajtatasra jol Iejlett cukkini-, illetve spargatkpalantakat Ites nelkli Ioliasatorba marcius vegetl aprilis
vegeig ltethetnk ki. A javasolt allomanysrseg 1 db/m2 nveny.
Az elerhet termesatlag a szedesi Iejlettseg Iggvenyeben 315 kg/m2-ig valtozo.
A magot allando helyre vetessel termesztjk. Specialis kvetelmeny az izolci. A tkk is idegentermekenyl
nvenyek. Uborka es dinnye mellett termeszthetk, mert azok nem termekenyitik. Ugyancsak nem
keresztezdik egymassal a C. pepo es a C. maxima, ezert ezek kztt sem szkseges az izolacio. A C. pepo
Iajok viszont jol termekenyitik egymast.
A magyar szabvany a Iajtak kztt elitmagtermeszteskor 1000 m, I. Ioku elszaporitaskor 800 m, szabvany
vetmagtermeszteskor 500 m-es izolacios tavolsagot ir el.
Hibridmag-termes:teskor az allomanykeresztezest kell alkalmazni. 1 sor apanveny melle 23 sor anyanvenyt
ltetnk. Az anyanvenyek himviragait eltavolitjuk. A megporzast a mehek elvegzik.
Szelekci. Viragzas eltt az elter nvekedesi tipusu egyedeket eltavolitjuk. A termes Iejldesetl kezdve az
idegen, elt szin es alaku tveket eltavolitjuk.
11.4.5.1. MAGKINYERS
Csak teljesen erett termeseket szednk, majd nehany napig allni hagyjuk. A magot ke::el szedjk ki a Ielvagott
termesbl, majd kiteritve s:aritfuk. Mesterseges szaritaskor 3035 C-nal magasabb hmerseklet mar karositja a
magot.
A termes 0,54,0-a a legszaraz mag. Egy hektaron 400700 kg vetmagot termelhetnk.
A vetomag minosegi kvetelmenvei.
I. osztaly: 99-os tisztasag, 94-os csirazokepesseg, 12-os nedvessegtartalom;
II. osztalyu: 98-os tisztasag, 88-os csirazokepesseg, 12-os nedvessegtartalom.
Magtermeszts
408
11.5. Sttk
(Cucurbita maxima DUCH.)
Sttknek Magyarorszagon a C. maxima convar. maxima (sttk) es C. maxima convar. bananina (banantk)
Iajokat termesztik.
A sttkt az orszagban igaz, kis terleten mar tbb evszazada termesztik. A banantk termesztese ujabb
kelet.
A sttk tapanyagban gazdagabb, mint a Iztk. Felhasznalhatosaga is tbboldalu. Fogyaszthatjuk stve,
ivolekent, az iIjabb nemzedek bebietelkent.
Beltartalmi erteket a nagy karotintartalom (3,8 mg/100 g), a 30 mg/100 g C-vitamin-tartalom, a nagy kalcium-
es fos:fortartalom adja.
Gykrzete nagy tmeg, a talajt behalozza.
Hajtsa Iolytonos nvekedes, elagazo, tbb meter hosszura n.
Levele lekerekitett, vese alaku, szrztt.
Virgai sarga szinek, a kabakosok kzl a legnagyobbak, elenksargak.
Terms. A hagyomanyos Ieher hejszin sttk lehet lapitott gmb (Nagydobosi), kuposodo gmb
(Kiszombori) es megnyult hengeres gmb (banantk) alaku. A banantk kls hejszine sargaspiros.
A sttk termeshusa narancssarga, a banantke barnasvrs. A sttk konzisztenciaja szarazabb, omlosabb, a
banantke nedvesebb, pepesebb.
Magja nagy, Ieher vagy barnasszrke. Ezermagtmege 450500 g. Olajtartalma 3540. Csirazokepesseget
68 evig megtartja.
Fnyignye kisebb, mint a spargatke.
Hignye MARKOVHAEV (1953) szerint 22+7 C.
A viragok megtermekenylese rvidebb ideig tarto megvilagitasban, viszonylag alacsony hmersekleten
lenyegesen javul.
409
Vzignye szinten kisebb, mint a Iztke. Ezt nagyobb gykerzete magyarazza.
Tpanyagignye nagy. Lehetleg Irissen tragyazott terletre kerljn. Terlettragyazaskor 5070 t/ha,
Ieszektragyakent 810 t/ha szerves tragyat adjunk.
Egy tonna termes Iajlagos tapanyagkivonasa nitrogenbl 1,7 kg, P2O5-bol 1,4 kg, K2O-bol 4,0 kg.
Sttk
Nagvdobosi. kzepers, ers hajtasrendszert Iejleszt Iajta. A termes lapitott gmb, a hej vilagosszrke, a hus
narancssarga. Egy-egy termes atlagtmege 48 kg. Jol tarolhato.
Kis:ombori. erteljes hajtasrendszert Iejleszt. Termesei enyhen megnyult gmb alakuak. Termesheja
Ieheresszrke. Husa narancssarga. Tenyeszideje rvidebb, husa vastagabb, mint a Nagydobosi Iajtake. Friss
Iogyasztasra, de meg inkabb Ieldolgozo ipari celra termeszthet. Egy-egy termes atlagtmege 46 kg.
Orange. kzepers nvekedes. Termese megnyult krte alaku. A termeshej szine eretten stetnarancs.
Husszine megegyezik az erett termes hejszinevel. Friss Iogyasztasra, esetleg Ieldolgozasra alkalmas. Viszonylag
rvid ideig tarolhato. Termesenek atlagtmege 24 kg kztt valtozik.
108. bra - Nagydobosi sttk (fot: TUZA SNDOR)
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
410
11.5.4.1. NVNYVLTS, TRGYZS, TALAJ-ELKSZTS
Lasd a dinnyenel leirtakat.
11.5.4.2. SZAPORTS
A sttkt hazankban allando helyre vetessel termesztik. A magvetes ideje aprilis vege. A nvenyelrendezes:
150150 cm (2,25 m2/nveny, 4444 db/ha),
150200 cm (3,00 m2/nveny, 3333 db/ha),
200200 cm (4,00 m2/nveny, 2500 db/ha).
Vetesmelyseg 35 cm. Feszkenkent 46 db magot vetnk. Vetmagszkseglet 1,83,0 kg/ha.
Apolasi munkai a ritkitas, a gyomirtas, az ntzes.
11.5.4.4. BETAKARTS
A sttk termeset kes sszel szedjk, amikor megcsipte a der, mert a husa akkor izletes igazan. Ez azt jelenti,
hogy csak az erett sttkt szabad leszedni, kocsannyal egytt. Fagymentes, szaraz helyen decemberig,
januarig jol tarolhato. Hektaronkent 3050 t termesatlagot is elerhetnk.
11.5.4.5. MAGTERMESZTS
Megegyezik a Iztkenel, illetve a dinnyenel leirtakkal.
NVNYVLTS,
TRGYZS,
411
412
12. fejezet - HveIyesek
12.1. Bors
(Pisum sativum L.)
A borso egyike a legregebben termesztett nvenyeknek. VAVILOV (1926) szerint Delnyugat-Azsiabol
szarmazik.
Egyes szerzk a borso termeszteset a kkorszakig visszavezetik, eppen a magyarorszagi aggteleki
cseppkbarlangban talalt magvak vizsgalata alapjan. Klnbz leletekbl arra lehet kvetkeztetni (HEDRICH,
1931), hogy a borsotermesztes mar a trtenelem eltti idkbl valo, es egyids a gabonaIelekevel.
A vilag lakossaganak elelmiszer-ellatasa szempontjabol a hvelyes nvenyek kzl a szoja mellett a borsonak es
a babnak van a legnagyobb jelentsege (CSATARISZUTSKOMJATI, 1965). A borso erett magja mar a
regebbi idkben is Iontos nepelelmezesi cikk volt es ma is az. A zldborso mint Iontos zldsegIaj a 19.
szazadtol kezdve lett egyre keresettebb.
Gazdasagi jelentseget jol mutatjak a termterletre, a termesatlagra es a termelt mennyisegre vonatkozo
adatok. A vilagon ma is meghatarozo a szaraz borso terlete. Az elert termesatlag kicsi, ennek ellenere a
megtermelt arutmeg jelents. A kis termesatlag az egyes orszagok termesztesi adottsagainak es termesztesk
szinvonalanak a kvetkezmenye. A magyarorszagi termesatlag jonak mondhato.
A zldborso termterlete 750800 ezer hektar kztt valtozik a vilagon. Az utobbi evekben jelents
terletcskkenest tapasztaltunk.
A legnagyobb termterleten Europaban, ezen bell Franciaorszagban, Angliaban, Olaszorszagban es a volt
Szovjetunioban termesztik.
A termesatlagot vizsgalva Anglia es Franciaorszag eredmenyei kiemelkedek.
Hazankban a zldsegIajok kzl a zldborsot termesztjk a legnagyobb terleten. Az zemi termesztesen kivl
jelents termestmeget allit el zldborsobol elssorban Iriss Iogyasztas celjara a kistermesztk, kertbaratok
szeles tabora.
Az elmult evtizedben, elssorban gazdasagossagi okokra visszavezetve, szinten cskken a zldborso
termterlete (95. tabla:at).
Termterlet
(ha)
Termesatlag
(kg/ha)
Termelt
mennyiseg (t)
19761980. evek 30 695 6 450 198 084
413
atlaga
1984 26 540 10 490 278 504
1993 11 994 5 330 63 973
95. tblzat - A hazai zldborstermeszts fontosabb jellemzi (Mezgazdasgi
Statisztikai Zsebknyv, Budapest, 1993)
A termesatlag hvelyes zldborsora vonatkozik. 1984-ben rekorderedmenyt adott. Mas evekben, a nemzetkzi
atlaghoz igazodo, 6000 kg/ha-os termesatlag jellemzi termesztesnk eredmenyeit.
A kzepes termesatlag, kzepes atveteli arak mellett, az egyre nvekv raIorditasokkal cskkentette a zldborso
zemi termesztesenek jvedelmezseget. A termesztes sikere vegett a termesatlagok nveleset, az aru
minsegenek javitasat, a raIorditasok nvelesenek esszer mersekleset kell szem eltt tartanunk.
Szolni kell a borsotermesztes kzvetett elnyeirl is.
A borso utan a talaj jo allapotban marad vissza. A talaj nitrogentartalma gazdagodik (120140 kg/ha). Rvid a
tenyeszideje es lekerlese utan masodnveny termeszthet. A borsoszalma takarmanykent is hasznosithato.
Elnye tovabba, hogy termesztese teljes mertekben es jol gepesithet.
Hatranya a nagymertek termesingadozas (95. tablazat). A gyakorlat az szi buzanal kb. 44-os, a zldborsonal
mintegy 139-os termesingadozast rgzitett. E szamok jol mutatjak a rvid tenyeszidej zldborso
erzekenyseget a krnyezeti tenyezk valtozasara, valamint a technologiai elvarasok teljesitesere vonatkozoan.
A jelzett krnyezeterzekenyseg ellenere hazank egesz terleten termesztenek zldborsot. Az zemi
zldborsotermesztes zmet ket termesztesi rendszer Iogja at: a Gdlli Buza-, Borsotermesztesi Rendszer
(GBBR), valamint a Kukorica- es Iparinveny-termelesi Egyttmkdes (KITE), Nadudvar.
A borso taplalkozasi jelentseget gazdag beltartalmi ertekei indokoljak (96. tabla:at). Az emberi szervezet
szamara nelklzhetetlen s:enhidratot es feherfet a zldes szaraz borso nagy mennyisegben tartalmazza. A
zldes szaraz borso Ieherjetartalma csaknem azonos a borjuhus, a csirkehus, a marhahus Ieherjetartalmaval.
Megnevezes Zldborso Szarazborso
Szenhidtar (g) 14,0 53,1
Zsir (g) 0,4 1,5
Feherje (g) 7,0 21,7
Energia (kJ)
(kcal)
88
(368)
327
(1368)
TPLLKOZSI
JELENTSGE
414
Viz (g) 75,0 14,3
Rost (g) 2,7 3,7
Jitaminok
C-vitamin
(mg)
25,0 0
Nikotinsav
(mg)
1,0 1,0
Karotin (mg) 0,3 0
B1 (g) 200,0 200,0
B2 (g) 150,0 300,0
Asvanvi anvagok
FoszIor (mg) 130,0 400,0
Kalcium (mg) 36,5 49,0
Kalium (mg) 623,0 1210,0
Magnezium
(mg)
64,0 126,0
Vas (mg) 1,0 4,0
96. tblzat - A bors tpllkozsi rtke (1000 g-onknt (TAR1N-LINDNER nyomn,
1984)
A zldborso rostanyagtartalma a tbbi zldsegIajehoz viszonyitva szinten kiemelked.
A vitaminok kzl szamottev a C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g), es a tbbi zldsegIajehoz viszonyitott B1-
es B2-vitamin-tartalma is jelents.
Asvanyi anyagai szinten nelklzhetetlenek az emberi szervezet szamara.
A zldes hantolt borsot kedvez beltartalmi ertekei, jo etrendi hatasa miatt sokan, egesz evben szivesen
Iogyasztjak hazankban.
12.1.2. Rendszertani, nvnytani s Iettani
sajtossgai
Rendszertani, nvnytani s
Iettani sajtossgai
415
A borso (Pisum sativum L.) a Fabaceae csaladba tartozik.
A hazai termesztett es vad borsoalakok a kvetkezk:
a) P. sativum L. ssp. sativum convar. saccharatum SER.ssp. hortense (NEILR.) A ET G. cukorborso.
b) P. sativum L ssp. sativum convar. sativumconvar. vulgare (SCHBL. ET MART.) kznseges
kiIejtborso.
c) P. sativum L. ssp. sativum convar. glaucospermum ALEF. zld kiIejtborso.
d) P. sativum L. ssp. sativum convar. medullare ALEF. velborso.
e) P. sativum L. ssp. arvense (L.) A. ET G. takarmanyborso.
f) P. sativum L. ssp. elatius (STEV.) A. ET G. (P. elatius STEV.) vadborso, magas borso.
Szamunkra az els negy alakkrbe tartozo termesztett Iajtak jelentsek.
Csranvny. A borso csirazasa (talajbeli) hypogaeikus. (A babe Ild Ieletti, epigaeikus). VizIelvetelkor a
maghej Ielrepedeset a gykcske erteljes nvekedese kveti. A primer gyker csucsa kzeleben gykerszrs
v jn letre, majd a gyker megvastagodott reszebl szabalyos elrendezesben oldalgykerek erednek. A plumula
is nvekedni kezd, es hamarosan attri a talajIelszint. A hypokotil csak kismertekben nvekszik, viszont az
epikotil ersen megnyulik, es a talaj Ielszine Ile emeli a ket primer lomblevelkezdemenyt (MANDY et al.,
1980).
Gykr. A nveny Ildbeli szerve allorhizas gykerzet. A nveny Igykerrendszere orso alaku Igykerbl es
elagazo oldalgykerekbl all. Rajtuk elszortan 26 mm nagysagu Rhizobium-gmk Iejldnek (szimbiozis). A
gyker elhalasa utan gazdagitjak a talaj nitrogenkeszletet.
A gykerzet a talaj Iels reteget 6080 cm szelessegben is behalozhatja. A karogyker 100120 cm melysegig is
lehatolhat.
Szr. A hajtasrendszer allo vagy elhever dudvaszar. Hosszusaga 20200 cm kztt valtozik, Iajtatol Iggen.
A Ihajtas kisebb-nagyobb mertekben elagazhat. Az ernys Irt Iajtacsoportban a szar szalagosodott.
A szar keresztmetszete altalaban hengeres, lekerekitett szgletes, lapos, Iellete kopasz, gyengen vagy ersen
viaszos bevonatu. Szine sargaszld vagy kekeszld, a szines viragu Iajtakon a noduszoknal vrssel Iuttatott. A
szartagok hossza Iajtankent valtozo.
Levl. A borso levelei parosan, szarnyasan sszetettek. Noduszonkent egy-egy lomblevelet Iejleszt. A szaron a
lomblevelkeken kivl palhaleveleket is talalunk, amelyek a levelalap lemezszer modosulatai, es atkaroljak a
szarat.
A levelgerincen 13 levelpar talalhato. Az alsobb parok tagjai kerlekesek, ep szelek, es a levelgerinchez
hasonloan hamvasak.
A csucs Iele es levelkek kaccsa modosulva levelkacsokat alkotnak.
Elter tipusai:
NVNYTANI JELLEMZSE
416
a) az ,akaclevel borson` a kacs helyen levelket talalunk, s igy a level paratlanul szarnyaltan sszetett;
b) a ,rokafl borsonak` az illet (altalaban a veltipusok kztt talalhato) Iajtanal stetebb levelszin,
merevebb nves, kisebb level, a rokaIlre emlekeztet, hegyes levelzet valtozatokat nevezzk;
c) a ,leveltelen borson` a palhalevelek es lomblevelkek helyett csak kacsok Iejldnek;
d) ,felleveltelennek` mondjuk azt a tipust, amelyen a palhalevelek megvannak, csupan a lomblevelkek helyett
kepzdnek kacsok.
A palhalevel es a lomblevelke alakja valtozatos, es Iajtarendszertani szempontbol meghatarozo ertek.
Virgzat. A borso viragai 123-asaval vagy Irtben allhatnak. Felepitese a pillangos viragu nvenyek
Ielepiteset kveti. Szine Ieher vagy lilasvrs. A borso nbeporzo nveny. Idegen megtermekenyites ritkabban
Iordul el. A viragok nyilasa a kora deleltti orakban kezddik, s tetIokat 11 ora krl eri el. Egy virag
atlagosan 3 nap alatt, az egy nvenyen Iejld viragok 1021 nap alatt viragzanak el.
A terms hvely, 515 cm hosszu, 14 cm szeles is lehet. A hvelyben 511 db mag (szem) van. A hvely
tmegenek 3550-a a zld szem, Iajtajatol es erettsegtl Iggen. A zld szem tmegenek ugyancsak 50-a
lesz az erett mag tmege. A hvely ket hasitekkal nyilik Iel.
A borso hvelyenek Iontos jellemzje a hvely Ialaban kiIejld erteljesebb vagy gyengebb pergamenreteg,
esetleg annak hianya (cukorborso).
A hvely alakja lehet egyenes vagy hajlott. Vegzdese tompa, hegyes vagy csr Iormaju.
A magvak 310 mm atmerjek. Alakjuk valtozatos: gmbly, gyengebben vagy erteljesebben szgletes.
Felletk sima (kiIejtborsok) vagy tbbe-kevesbe rancolt (velborsok).
A magnak ket resze van: a maghej es a csira.
Ezermagtmege 100500 g. Csirazokepesseget 35 evig megtartja.
Fnyigny. A borso hosszunappalos nveny. Rvid megvilagitasban vegetativ, hosszu megvilagitasban
generativ szervei Iejldnek jobban. Gyenge Ienyerssegben tenyeszideje megnyulik, viragai rosszul
termekenylnek.
Tulzott hosszu megvilagitas es ers Ieny hatasara szartagjai rvidlnek (lasd nyari vetes), a viragzas es az eres
Iolyamata rvidl, amelynek jelents termeskieses a kvetkezmenye.
A nagy termes alapja a jol Iejlett nveny. Ezert kell nalunk a borsot koran tavasszal vetni.
Higny. A borso hidegtr nveny. MARKOVHAEV (1953) szerint a 16+7 C az optimalis szamara.
Fejldesi kszberteke 4,4 C. A Iejlett nveny a hideget (minusz 25 C) jol birja. A tel ala vetesbl szarmazo
mezei borsok minusz 12, minusz 15 C-os hideget is elviselnek.
A borso szereti a nedves, hvs idjarast. 25 C Ieletti hmersekleten Iejldesi teme Ielgyorsul, kenyszererik.
A termesztk velemenye szerint ,a meleg tavasz, hvs nyar a nagy borsotermes alapja.
A zlderesben lev borsokban vegbemen kemiai Iolyamatok teme minden 10 C hmerseklet-emelkedessel
megketszerezdik. Tehat a ket napra tervezett zldborso-betakaritast 30 C-os hsegben egy nap alatt kell
elvegezni, hogy a minsegi romlas minimalis legyen.
LETTANI JELLEMZSE
417
Vzignye kzepes. Csirazaskor, a nveny Iejldesenek kezdeten es viragzaskor igenyli a legtbb vizet.
A csira:asho: a kiIejtborsok magtmegk 105110, a velborsok 150155-anak megIelel vizet vesznek Iel.
Hazai viszonyaink kztt a kora tavasszal vetett borsok ezt a vizmennyiseget akadalytalanul Ielvehetik a
talajbol.
Vizellatas szempontjabol a virag:as idopontfa a kritikus. Szaraz, meleg idjarasban a viragok rosszul
termekenylnek, a hvelyekben keves szem kepzdik.
A termeszti megIigyelesek igazoljak, ha az idjaras a korai Iajtak viragzasakor csapadekos, akkor a korai eres
Iajtak, ha pedig a kesi Iajtak viragzasakor esik az es, akkor a hosszu tenyeszidej Iajtak adnak az atlagnal
joval nagyobb termest.
A borso vizigenye ereskor a legkisebb.
Trans:spiracios egvtthatofa 150280.
Tpanyagignyt a MEMNAK elirasai tartalmazzak. Ezek szerint Iajlagos tapanyagigenye nitrogenbl 18,9
kg, P2O5-bol 5,6 kg, K2O-bol 15,2 kg tonnankent.
A Ibb Iajtacsoportok kzl kerteszeti szempontbol a kiIejtborsok (kznseges es zld hejuak), velborsok, a
cukorborsok es az etkezesi borsok (hantolasi borsok) Iontosak.
A kifejtborsk erett magja sima, gmblyded, egyszin vagy Ioltos. A zld szem cukortartalma rvid id alatt
kemenyitve alakul at, gyorsan lisztesse valik, csak rvid ideig szedhet. zemi termesztesben e
tulajdonsagokat a betakaritas tervezesekor Iigyelembe kell venni. Igenytelenebbek, edzettebbek, mint a vel- es
a cukorborsok. Ezzel magyarazhato tel ala vetesk is.
A velborsk magja rancos, horpadt, szabalytalan, szgletes vagy pogacsa alaku. A zld szemben a
cukortartalom lassan alakul at kemenyitve. Jellemzje tovabba, hogy az erett mag is kevesebb kemenyitt
tartalmaz. A velborsok nagy vizes cukortartalmuk miatt hosszabb idn at zsengek maradnak, jobb
minsegek.
A cukorborsk hvelyebl a bels rostos hartya hianyzik, ezert hvelyestl Iogyaszthatok. Nalunk nem
szamottev a termesztesk. Az erett mag lehet sima, gmbly vagy rancos, szine sarga, zld vagy tarka.
Az tkezsi szraz borsk csoportjaba azokat a kiIejt Iajtakat soroljuk, amelyek knnyen hantolhatok, hejuk
knnyen Ilreped es levalik. Vannak zld es sarga magvu hantolasi Iajtak.
Fontosabb termesztett borsoIajtaink jellemzit a 97. tabla:atban rgzitettk.
Fajta neve TipusEres-
csoport
Nveny-
magassag
(cm)
Hvely Zld szem Ezermag-
tmeg (g)
Felhasznalas
hossza magvak
szama
szine nagysaga
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
418
(db)
Debreceni
stetzld
kiIejt B1 4565 kzepes78 stetzldkzepes190220 Iriss Iogyasztas
Debreceni
vilagoszld
kiIejt A2 3545 kzepes79 vilagoszld kzepes220260 Iriss Iogyasztas
Express kiIejt A1 6070 kicsi 47 vilagoszld kzepes200220 Iriss Iogyasztas
Gloria di
Quimper
kiIejt A1 3035 kicsi 46 vilagoszld kzepes190220 Iriss Iogyasztas
Rajnai trpe kiIejt A2 3545 kzepes68 stetzldkzepes220260 konzervipari,
Iriss Iogyasztas
Br13
(Beagle)
vel A1 3545 kzepes78 stetzldkzepes200220 ht-,
konzervipari
Budai gyngy vel B2 4570 kzepes68 stetzldkzepes200230 htipari,
Iriss Iogyasztas
Chrestensens
Gloriosus
vel A1 4560 kzepes58 stetzldnagy 220250 Iriss Iogyasztas,
konzervipari
Debreceni
korai vel
vel A2 4050 kzepes810 stetzldnagy 190210 Iriss Iogyasztas
Debreceni
stet gyngy
vel C1 4050 kzepes79 stetzldkicsi 130160 htipari
Erika vel C1 5060 kzepes710 stetzldnagy 190220 konzervipari
Green Arrow
(Br52)
vel C1 6070 hosszu 811 stetzldkzepes170190 konzerv-,
htipari
Grne Perle vel C1 6070 kzepes79 stetzldkzepes190210 konzerv-,
htipari
Jubileum vel C1 5060 igen
hosszu
810 stetzldnagy 190200 tartositas
Kelvedon
csodaja
vel B1 4550 kzepes68 stetzldkzepes200250 Iriss Iogyasztas
Nike vel C2 6080 kzepes79 stetzldkzepes170200 konzerv-,
htipari
Prinsa vel A2 4050 kzepes67 kzepzld kzepes170200 konzerv-,
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
419
htipari
Rapid vel A1A2 5060 kzepes69 stetzldnagy konzerv-,
htipari
Ujmajori
gyz
vel C1 5060 kzepes79 stetzldkzepes konzerv-,
htipari
Ujmajori korai vel A2 4050 kzepes57 stetzldnagy 200220 Iriss Iogyasztas
Ujmajori
kzepkorai
vel B1 6070 kzepes68 stetzldnagy 190230 Iriss Iogyasztas
Ujmajori
kzepkesei
vel B2 6080 kzepes78 stetzldnagy 160200 htipari
Viridesz vel B1 5055 kzepes68 kzepzld kzepes konzervipari
Aurora vel A1 4050 kzepes68 stetzldkzepmag. 180190 konzervipari
Margit vel B1 5060 hosszu 78 stetzldkzepes140160 konzervipari
Bella vel B1 5060 hosszu 79 stetzldigen
nagy
240300 Iriss Iogyasztas
Robi vel B1 5070 hosszu 57 stetzldnagy 190220 konzervipari
Vica vel A1A2 4060 kzepes56 stetzldnagy 200220 konzervipari
Kismacsi 130 vel C1 6575 kzepes78 stetzldnagy 220250 konzervipari
Zeusz vel C1 6080 igen
hosszu
79 stetzldnagy 180210 Iriss Iogyasztas
Leda vel A1 4555 kzepes78 stetzldkicsi 165185 konzervipari
Regina vel C1 6580 igen
hosszu
78 stetzldkzepes160180 konzervipari
Zsuzsi vel C1 6080 igen
hosszu
79 stetzldnagy 180210 konzerv-,
htipari
Ave vel B1 5060 kzepes78 stetzldkzepes180210 konzervipari
Favorit vel B1 7075 kzepes78 stetzldkzepes180210 konzervipari
AlIa vel C1 6575 kzepes67 stetzldkicsi 130160 konzervipari
Oriol vel C1 7080 kzepes89 stetzldkicsi 120140 konzervipari
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
420
Henrich
(Frhe
Heinnrich)
cukorB1 7080 rvid hazikerti
97. tblzat - Termesztett borsfajtink fontosabb jellemzi
A termesztett borsoIajtakat tenves:idoigenvk alapjan harom csoportba osztjuk: korai, k:eperes es kesei
faftakra (98. tabla:at).
Erescsoport Hegyseg
(C)
Potencialis
termkepesseg
()
Javasolt
arany
()
Korai 600720100 3035
Kzeperes 721820115 4045
Kesei 821
Ielett
130 3035
98. tblzat - Zldborsfajtk rscsoportjai, termkpessgk s arnyuk a
termesztsben (SEDLK nyomn, 1985)
Magyarorszagon az zemi zldborsotermesztk Ieladata, hogy a Iajtak helyes megvalasztasaval, azok aranyanak
jo kialakitasaval, szakaszos vetessel a Ieldolgozo ipar igenyenek megIelelen 3035 napon at Iolyamatosan jo
minseg nyersanyagot allitsanak el.
Mas a termeszt, mas a Ieldolgozo es megint mas a Iogyaszto Iajtaval szemben tamasztott igenye.
A klnbz erescsoportok megitelese is mas es mas. A korai Iajtak potencialis termkepessege a legkisebb.
Ennek ellenere termeszteni kell ket, mert csak igy lehet a Ieldolgozasi idenyt nyujtani. Mellettk szol az is,
hogy idjarasi viszonyaink kztt viszonylag biztonsagos a termesztesk. Kzgazdasagilag is beIolyasolhato a
koraiak aranynvelese, ha a korai borsoert a gyar Ielarat Iizet.
A kesei Iajtaknak kb. 30-kal nagyobb a potencialis termkepessegk. Ez azonban csak csapadekos, nem tul
Iorro nyarakon jut ervenyre.
Viszonyaink kztt a kzeperes Iajtak adjak a legkiegyenlitettebb termesatlagot.
zemenkent a betakaritasi technika kapacitasat alapul veve 58 Iajta hasznalata ajanlatos.
12.1.4. SzntfIdi termeszts
SzntfIdi termeszts
421
Talajban a borso nem valogatos. A hazankban hat csoportba osztott szantoIldi termhelyek kzl csak a szikes
es a sekely reteg, erodalt talajokon nem javasolt a termesztese.
A kemhatast tekintve a borsonak a 6,58,0 pH-ertek kztti talajok a legjobbak.
Ertelemszeren a klnbz talajtipusok a nveny Iejldeset es teljesitkepesseget ersen beIolyasoljak. A
borso nem tri a mely Iekves, viznyomasos, levegtlen talajokat.
A sovany homokon csak ntzessel termeszthet biztonsagosan. A veltipusok igenyesebbek a talajok irant is.
Celszer ket jobb vizgazdalkodasu, ktttebb talajokra vinni. Hasonloan kell eljarnunk a kesei eres Iajtakkal
is. Tenyeszidejk hosszu, viragzasuk es hvelyktesk a nyari meleg idre esik, es a Iajtak vizigenyet a kttt
talajok nagyobb biztonsaggal elegitik ki.
Oszi veteshez meg Iontosabb a megIelel talaj kivalasztasa. A borsot sszel csakis jo vizatereszt, levegs,
barna, lehetleg deli Iekves homoktalajokba vethetjk eredmenyesen, mert ezek gyorsan melegszenek.
A borso nmagaval ssze nem Ier nveny. Ezert legalabb 34 evig ne kerljn borso ugyanarra a tablara. Az
elvetemeny irant nem igenyes. Jol beilleszthet minden vetesIorgotipusba.
A borso tapanyagigenyet illeten jelents elterest talalunk a korabbi es a mai szakirodalomban es gyakorlatban.
Eldeink azt tartottak, hogy a borso nem igenyel tragyazast, mert ugyis megkti a leveg nitrogenjet, es
elIogadhato termest ad. A korabbi szemleleteket maga a gyakorlat caIolta meg. Ha nem adunk tragyat, nagyon
keveset terem a borso. Ma mar a tragyazas megitelese megvaltozott.
A tudomanyosan kidolgozott iranyelvek alapjan javasolt Iajlagos mtragyaigenyt a 99. tabla:at ismertetni.
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 25 23 20 19 15
II. 28 26 23 22 18
III. 32 29 25 24 20
IV. 29 28 24
FoszIor
A NVNYVLTS
JELENTSGE
422
I. 18 16 14 13 12
II. 21 18 16 15 13
III. 28 25 23 21 20
IV. 21 20 20
Kalium
I. 25 24 22 20 17
II. 28 26 22 21 20
III. 27 25 23 20 18
IV. 25 22 19
99. tblzat - A zldbors fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
A kalkulalt sszes tapanyagmennyisegbl az IIII. termhelyen a nitrogen 30-at sszel, 70-at tavasszal, a
IV. termhelyen az egesz nitrogent tavasszal celszer juttatni.
A IoszIort sszel adjuk alaptragyanak. A kaliumot az I. es a III. termhelyen 100-ban sszel, a II. es IV.
termhelyen 70-ban sszel, a tbbit tavasszal adjuk.
A talajmveles Ieladata a borso szamara a megIelel mvelesi melyseg, talajszerkezet, egyenletes talajIelszin
kialakitasa, a lehet legkisebb vizveszteseg es kell gazdasagossag mellett.
A talaj elkesziteset az elvetemeny, annak lekerlesi ideje hatarozza meg. Vethetjk a borsot koran (ez a
legjobb) es kesn lekerl elvetemeny utan.
A korn lekerl elvetemny utani talaj-elkeszites is ketIele lehet: Iorgatas nelkli, illetve Iorgatasos
talajmveles. A mveles melysege mindket eljarassal 2530 cm kztt valtozik. A Iorgatas nelkli talajmveles
eszkze a Rau 21 nehezkultivator. A Iorgatasos talajmvelest a RABAIH eke munkajara alapozzuk.
A koran lekerl elvetemeny utan tarlot hantunk. Ha kesbb a melyszantast ekevel vegezzk, a tarlohantast
neheztarcsaval es gyrs hengerrel kombinaljuk.
A Iorgatas nelkli talajmveleskor a Rau 21 nehez kultivatorral 23 menetben erjk el a kivant 2530 cm-es
melyseget. Ebben az esetben a tarlohantast is celszer ugyanezzel a kultivatorral elvegezni. A tarlot itt is
lezarjuk gyrs hengerrel.
Tovabbi Ieladat a tarloapolas. Igeny szerint knny tarcsagyrs henger hasznalataval.
A ksn lekerl elvetemny utan lehetleg ne vessnk borsot. Ha mas lehetsegnk nincs, itt is az elbb
ismertetett Iorgatasos es Iorgatas nelkli talajmvelesi eljarasokat alkalmazzuk.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
423
Tovabbi beIolyasolo tenyez meg az orszagresz eghajlata, illetve a termesztett Iajta eresideje is.
Az orszag kzeps terletein, ahol kevesebb a csapadek, igyekeznek koran vetni a borsot. Ehhez az alapmvelt
terletet sszel kell elmunkalni. Hasonlo vezerlelv ervenyesl a korai Iajtak termeszteseben is. Az sz
Iolyaman a knnv tarcsa es az az asoborona hasznalata celszer az elmunkalasra.
Tavasszal a legcelszerbb munkaeszkz a borsomagagy keszitesehez a kombinator. Rugos Iogu boronabol es
palcas hengerbl all. Segitsegevel egyenletes Ielszint, jo talajszerkezetet, egyenletes vegyszerbekeverest, jo
vizgazdalkodast nyernk.
A kombinator mvelesmelysege 12 cm-rel melyebb a mag vetesmelysegenel, a palcas henger pedig a
vetesmelysegig tmriti a magagyat.
A kombinatorozas idejet a vetesterv, a szakaszos vetes szerint, azt megelzen rgzitjk.
A vegyszeres gyomirtas az zemi termesztestechnologia szerves resze. Nelkle a gabona-sortavolsagra vetett
borso nem termeszthet eredmenyesen (100. tabla:at).
A keles
idszaka
Gyomirto vegyszer Gyomok, amelyek ellen
hasznalhatok
Alkalmazas modja
megnevezeseadagolasa
(kg/ha vagy
l/ha)
Elz ev
sze
Glialka 912 tarack, acat lombos gyomra
Flubalex
20 EC
69 magrol kel egyszikek,
nehany ketszik
talajba keverve
Flubalex
20 EC
69
Maloran
50 WP,
1,72,5 magrol kel egyes
ketszikek
talajba permetezve
v. Pateran 1,72,7
VEGYSZERES GYOMIRTS
424
Vetes utan,
keles eltt
Maloran
50 WP
1,72,5 magrol kel ketszikek talajIelszinre
permetezve
Patoran 1,72,7 magrol kel ketszikek talajIelszinre
permetezve
Dual 720
EC
2,53,5 egyszikek (kakaslabI,
muhar)
talajIelszinre
permetezve
Dual 720
EC
2,53,5
Maloran
50 WP
1,72,5 egyes ketszikek talajIelszinre
permetezve
v. Patoran 1,72,7
Butriklor
400 FW
6,58,0 egyes ketszikek talajIelszinre
permetezve
Keles utan Aretit 40
WP
7 Ileg ketszikek (24
leveles Iejlettseg)
a borso 68 cm-es
Iejlettsegeig
Aretit 50
EC
5 Ileg ketszikek (24
leveles Iejlettseg)
a borso 68 cm-es
Iejlettsegeig
Dinoseb
20 WSC
4,3 Ileg ketszikek (24
leveles Iejlettseg)
a borso
bimbokepzdeseig
Illoxan 36
EC
34 egyszikek (24 leveles
Iejlettseg)

Kusagard
75 WP
1,72,2 egyszikek (24 leveles
Iejlettseg)

100. tblzat - A zldbors vegyszeres gyomirtsa
12.1.4.6. SZAPORTS
A zldborsot lland helyre vetssel termesztjk. A vetmag ellenrzese az els Ieladat. A zsakokat vetes eltt
kibontjuk, meggyzdnk a Iajtaazonossagrol, a csavazasrol. Ha csavazatlan magot kapunk, azt a gazdasagban
csavazzuk.
A zldborsot az zemek gabona-sortavolsagra, 12 cm-re vetik. A kiskertekben 24, 30 cm-es a sortav, de a
1240 cm-es ikersoros elrendezes is es a Ieszkes vetes is gyakori.
A vets ideje. Magyarorszagon a zldborso vetesidejet a technologia tipusa hatarozza meg, ez lehet:
SZAPORTS
425
a) S:abadfldi tavas:i termes:tes (II. 20. es IV. 10. kztti vetes)
gepi betakaritassal,
kezi (hvelyes) betakaritassal.
b) S:abadfldi nvari termes:tes (masodvetes) (ideje junius honap)
kiszemi Iriss hvelyes.
c) Tel ala vetes (ideje XI. 20. es XII. 10. kztt).
A tavaszi termesztesben a vetes idejet a Ieldolgozo ipar igenyehez igazitva tervezzk. A korai Iajtak magjat,
ahogy a talajra tudunk menni, vethetjk. A velborso veteset legjobb 68 C-os talajhmersekleten elkezdeni.
Hoegvsegs:amitas. A zldborso Iejldesi kszberteke 4,4 C. A kszbertek ismereteben kidolgoztak a
hegysegelmeletet. Alkalmazasaval kikszblhet a tenyeszid meghatarozasaban mutatkozo korabbi
bizonytalansag, hogy a ,napok Iogalmat a ,hegyseg Iogalmaval csereljk Iel. A Iajtak
hmennyiseg-szksegleten a vetestl az optimalis zsengesegi eresig sszegylt hegysegek sszeget ertjk. A
hmennyiseg-szamitashoz csak a kszberteken (4,4 C) Ielli hmersekletet vesszk Iigyelembe. Termesztett
Iajtaink hsszegigenye 620960 hasznos hegyseg kztt valtozik. A hegyseget Iok/oraban vagy Iok/napban
adjuk meg. Szamitasmenete a kvetkez keplet szerint megy:
A gyakorlati termesztes a fok/nap egyseget hasznalja. A 4,4 C-nal alacsonyabb napi hsszeget nem vesszk
Iigyelembe, hiszen a borso nem Iejldik. A vetes napjat mindig nulla erteknek kell venni.
A napi hegysegek sszeadasaval kapott halmazati ertek adja a Iajta hmennyisegsszeget, amely allando.
A hegysegelmelet segitsegevel tervezzk a zldborso szakaszos veteset is. A szakaszos vetest a gazdasagban
termesztend Iajtak ismereteben kell megtervezni. Segitsegevel lehetve valik a Iolyamatos betakaritas (23 nap
egy-egy szakaszra) es jo lesz a minseg. A termesztend Iajta hsszegigenye es a tervezett vetesid alapjan a
sokeves atlag-hmersekleti adatok Ielhasznalasaval meghatarozzuk a varhato betakaritas idpontjat. Ettl
visszaszamolva vetjk a kvetkez szakaszokat. Egyazon Iajtabol az elz szakaszt csak akkor kvetheti a
masik vetese, ha a vetesi idpontok kztt Ielhalmozodott 30 C hasznos hegyseg.
A vetestervezes vegezhet szamitogeppel, amelynek programjat a korabbi gyakorlati tapasztalatok
Ielhasznalasaval keszitjk.
Az zemi termesztesben a termhelyi adottsagok es a Iajta nvekedestipusa, illetve tenyeszideje ismereteben
hatarozzak meg az optimalis allomanvsrseget. Ez az ertek hektaronkent 1,15 es 1,5 millio csiraszam kztt
valtozik (115150 db/m2) (101. tabla:at).
Nvekedesi
tipus
Korai
eres
KzeperesKesi
eres
50 cm alatt 1,50 1,35 1,25
5070 cm 1,35 1,30 1,20
SZAPORTS
426
70 cm Ielett 1,30 1,25 1,15
101. tblzat - Az zemi termesztsben javasolt zldbors-csraszm alakulsa (milli
csra/ha)
Hazikerti termesztesben, illetve kezi szedes eseten mintegy 2030-kal cskkenthetjk az allomanysrseget.
A sr allomany kedveztlenl beIolyasolja a borsonveny egyedi teljesitkepesseget. Peldaul a Grne Perle
kzepmagas, kzeperes Iajta ritkabb allomanyban nvenyenkent 34 noduszon paros hvelyallassal Iejleszt
hvelyeket. Az allomanysrseg nvelesekor mar csak 2 (esetleg 3) noduszon hoz termest. Az sszeIgges
lenyege az, hogy az allomanysrseg nvekedesevel aranyosan egy ideig nvekszik az egysegnyi terletre juto
termestmeg, de cskken a nvenyek egyedi teljesitkepessege. Igaz, a kzeli hvelyelhelyezkedes javitja az
aru minseget, zsengeseget.
A jelzett csiraszamot, a Iajta ezermagtmegetl Iggen, 150300 kg/ha vetmagbol kapjuk.
A borso optimalis vetesmelvsege 58 cm. Egyenletes keles es nvenyIejldes csak egyenletes vetesmelyseg
eseten varhato.
Kttt, hideg, nedves talajon, illetve korai veteskor sekelyebben, laza, szaraz talajon, kesi veteskor melyebben
vetnk.
A vetesmelyseget a mag nagysaga is beIolyasolja. 180 g ezermagtmegig 56 cm, 181250 g ezermagtmegig
67 cm, 251 g ezermagtmegtl 78 cm melyre vetnk.
Hazikerti termesztesben a nedves talajszintbe vetnk. Az elszorodott magot szedjk ssze, mert ellenkez
esetben a galambok megelznek minket a betakaritasban.
12.1.4.7. NTZS
A borso hazai viszonyaink kztt ntzes nelkl is termeszthet. zemi termesztesben a koran vetett borso
csirazasat, Iejldeset a talajban tarolt teli nedvesseg, illetve a tenyeszidben hullott csapadek az evek
tbbsegeben jol szolgalja. A borso Iejldeset kritikusan beIolyasolja a viragzaskori es a hvelyIejldes-kori
optimalis vizellatas vagy annak hianya. Ekkor dl el a termesztes sikere. Szaraz evjaratokban, majus, junius
honapokban, Iajtatipustol Iggen, az egy-ketszeri ntzest meghalalja. Egy-egy alkalommal 3040 mm-es
viznormaval tervezhetnk. A rvid tenyeszidej Iajtakon altalaban egy, a kzepes es hosszu tenyeszidejeken
ketszeri ntzessel jelents termestmeg-gyarapodast es minsegjavulast (zsengesegmegrzes) erhetnk el.
A tel ala vetett borso csak szelssegesen szaraz evjaratokban kivan ntzest.
A kiszemi szabadIldi nyari vetesek csak ntzessel adnak elIogadhato termeseredmenyt.
A borso jo Iejldesenek elIeltetele a gyommentes talaj. zemi termesztesben e celt vegvs:eres gvomirtassal
elerik.
A technologia hibajabol vagy mas okbol eladodhat, hogy a hagyomanyos mechanikai gvomirtasra is sor kerl.
NTZS
427
A kikelt borsot sr soros vetesben 34 leveles Iejlettsegtl 68 leveles korig (amig ,elIer a Iogas alatt)
fogasolhatfuk. A Iogassal a kel gyomokat elkeverjk, a talajt levegsebbe, lazabba tesszk.
Hazikerti termesztesben a szeles sortavolsagra vetett borsot a tenyeszidben ketszer-haromszor, igeny szerint,
kapalfuk.
A borsotabla gyommentesen tartasaval javitjuk a nvenyek vizes tapanyagellatasat, hatraltatjuk a leveltet es a
lisztharmat Iellepeset, nveljk a nvenyek egyedi teljesitkepesseget es knnyitjk a betakaritast.
12.1.4.9. BETAKARTS
A borsoszemek minsegi es mennyisegi jellemzi az eres Iolyaman allandoan valtoznak. A borsot optimalis
erettsegi Iokon kell betakaritani, mert csak igy nyerhet a Ieldolgozo ipar jo minseg nyersanyagot. Ezt az
optimalis erettsegi allapotot a borso 12 napig tartja. Betakaritasat napi temezessel, jo szervezessel, jo
minsegben, minimalis szemveszteseggel kell vegeznnk.
A: aratasi idopont megallapitasa. A Ieldolgozo ipar reszere termelt zldborso legIontosabb minsegi
ertekmerje a :sengeseg. A zsengeseget a gyakorlatban a konzervipar Iinometerrel, a htipar es a nemzetkzi
gyakorlat tenderometerrel hatarozza meg. Mindket mszer azonos elvek alapjan mkdik, a tartalyba helyezett
zld borsoszemeken athalado palcikak athatolasahoz szkseges ert meri es Iokban jelzi. Az objektiv
zsengesegmeghatarozo mszerek eredmenyei atszamithatok. A zsengeseget IinomertekIokban (F) vagy
tenderometerIokban (T) jelljk. 1 F 3 T-kal.
A szem zsengesege alapjan harom minsegi osztalyba soroljuk a borsot:
45 F-ig kivalo,
45,155 F-ig I. os:talvu,
55,163 F-ig II. os:talvu.
Szoros sszeIgges talalhato a zldborso zsengesege es a zldborsoban kepzd kemenyitszer anyagok kztt
is. (N 0,93.) 1 F-ra megkzelitleg 0,35 kemenyittartalom-nvekedes esik. A 40 F zldborsoban 14, az
50 F-ban mar 18 kemenyitszer anyag talalhato. A F emelkedesevel nem szabalyosan nvekszik a
kemenyittartalom.
A Ieldolgozo ipar 3550 F-u nyersanyagot igenyel. A tul zsenge (35 F alatti) borso csak nagy veszteseggel
takarithato be, mert a zsenge szemeket szetkeni a gep.
A borso tmege az eres Iolyaman egy ideig Iokozatosan n (ketnaponkent kb. 0,7 t/ha), a zsengesege
(minsege) pedig romlik (ketnaponkent kb. 8 F). A cukor gyorsan atalakul kemenyitve.
Arra kell tehat a termesztnek trekednie, hogy a betakaritast akkor kezdje, amikor az adott Iajta elerte a ra
jellemz legnagyobb tmeget, de a minsege a Ieldolgozo ipar igenyenek megIelel.
A kiszemi, hazikerti termesztesben a zldborsot akkor szedjk, amikor a hvelyben a szemek Iajtara jellemz
meretre kiIejldnek, meg zsengek. A klnbz noduszokon Iejld hvelyek klnbz idben erik el a
gazdasagi erettseget, ezert 23-szori szedest is tervezhetnk. Egy I naponta kb. 5070 kg hvelyes zldborsot
tud leszedni.
A borsobetakaritas es -cseples technologiajanak Iolyamatat tekintve ismert
a stabil gepre alapozott es
a mobil gepre alapozott betakaritas.
BETAKARTS
428
Ez utobbi tovabb bonthato:
a) ketmenetes betakaritas vontatott cseplvel,
b) egymenetes betakaritas borsokombajnnal.
A stabil zldborsocsepl gepek szama ma mar cskken.
A mobil vagy jarva csepl betakaritasi technologiak a hetvenes evekben igen gyorsan terjedtek. Legtbb
zemnk ma is ezekkel a gepekkel dolgozik.
A jarva cseplk ket alaptipusa a traktoros vontatasu (VNBCF) es a magajaro (BK3, SR9000 stb.).
Az zemi zldborso-betakaritas Magyarorszagon a junius 1. es julius 15. kztti 3035 munkanapon vegezhet.
S:ems:allitas. Az elcsepelt zldborsoszem a legtrelmetlenebb nyersanyag. Minseget allandoan valtoztatja.
Ezert a cseplest kveten a lehet legrvidebb idn bell a Ieldolgozozembe kell szallitani. A kicsepelt
borsoszem nehany ora alatt 68 F-ot kepes regedni.
Optimalis esetben a cseplest kvet 23 oran bell Ieldolgozzak a borsot. Ennek megIelelen kell a vagast, a
cseplest, a szallitast szervezni.
Az atadott termeket Iinometeres zsengesegmeghatarozassal az MSZ 364778-as szabvany szerint minsitik.
12.1.5. konmia
A borsotermesztes kzvetlen kltsegei kztt az anvagkltsegek aranva 5060 krl van. Ezen bell a
legnagyobb tetelt a megnvekedett vetmagnorma (250350 kg/ha a Iajta ezermagtmegetl Iggen), a kemiai
anyagok (vegyszeres gyomirtas, tapanyag-visszapotlas, nvenyvedelem) kltsegei kepviselik.
A gepesites kltsegeit a betakaritasi technologia modozatainak Iggvenyeben 3045-ra becslhetjk.
A hozamok nvelese, a magas technikai szinvonalu betakaritas eredmenyekent javulo aruminseg dnten
meghatarozzak a termesztes jvedelmezseget.
A szemtermeshozamot gyengenek mondjuk 34 t/ha, kzepesnek 46 t/ha, jonak 68 t/ha, kivalonak 9 t/ha
Iltt.
Magyarorszagon a borso vetmagtermesztesevel mar a szazad eleje ota Ioglalkoznak. Sajat igenynk
kielegitesen kivl jelents terleten termesztnk exportra is. A zldsegIajok kzl, az elIoglalt vetmagterm
terlet nagysagat tekintve a Iajtaborso terlete a legnagyobb (1520 ezer ha).
A nvenvvaltas szempontjai megegyeznek a szantoIldi termesztesben leirtakkal.
Tapanvagellatas. A Gdlli Buza- es Borsotermesztesi Rendszer termesztesi utmutatojaban 100 kg
borsovetmag-termes tervezesehez a 102. tabla:atban kzlt N-P-K tapanyag-utanpotlast ajanlja.
konmia
429
TapanyagNitrogen FoszIor Kalium
hatoanyag (kg)
Alap 3,8 1,2 1,5
30* 0,36 0,45
sszesen3,8 1,56 1,95
Arany 1,0 0,41 0,51
102. tblzat - 100 kg borsvetmag-terms elrshez tervezett tpllelem-tartalom
(GBBR alapjn)
* 30 IoszIor- es kalium hatoanyag-tbbletet a talaj rossz tapanyag ellatottsaga eseten ajanlanak
Aszalyos idben 4 l/ha Wuxal kiszorasa kedvez hatasu.
A tervezett IoszIor es kalium teljes mennyiseget, a nitrogen Ielet sszel szorjuk ki a melyszantas eltt, a nitrogen
masik Ielet tavasszal, a talaj-elkeszites soran.
A talaf-elokes:ites azonos a szantoIldi termesztesnel leirtakkal.
Jetes eltt ellenrizzk a vetmag Iajtaazonossagat, csirazokepesseget es ezermagtmeget. Ezen ismeretek
alapjan tervezhetjk a szkseges vetmagmennyiseget.
A borso optimalis allomanysrseget a tbbi zldsegIajtol elteren csiraszamban hatarozzuk meg. A
csiraszam a szantoIldn kikelt es tervezett, tenyleges nvenyszamot jelli.
Vetmagtermesztesben hektaronkent 0,71,2 millio csiraszamot tartanak optimalisnak. A hektaronkenti
magigeny a kvetkez keplettel szamithato ki:
Gyakorlati szakemberek szamara Iontos mutato meg a vetes Iolyometerenkenti magszama is:
A kiszamitott vetmagot, a csirazast modosito krnyezeti tenyezk miatt, 1020-os tbblettel a 85 alatti
csirazasi ertek vetmagot meg nagyobb tbblettel vessk.
Az optimalis vetesid marcius 10. es aprilis 5. kztt van, amikor a talajhmerseklet eleri a 68 C-ot.
Magtermeszts
430
A vetesmelyseg 58 cm.
A szelekciot knnyitene a szelesebb sortavolsag. Napjainkban azonban a vetmagtermesztesben is
gabona-sortavolsagra vetik a borsot. Igy nehezkes a szelekcio, a kztte valo jaras.
A szelekci a borsoIajtak Iajtatisztasaganak megrzeset szolgalja. A tenyeszid Iolyaman eltavolitjuk az elter
egyedeket. Ezaltal megakadalyozzuk a Iajtak leromlasat.
Szelektalaskor az adott Iajtatol nvekedesben, leveles viragszinben, a hvely alakjaban es szineben elter
nvenyeket es a ,rokaIl borsokat kell eltavolitani.
A szelekciot a borsonveny klnbz IenoIazisaiban vegezzk:
515 cm-es Iejlettsegnel, nvekedesbeli klnbsegre, rokaIlre,
a viragzas, zldhvelykepzes idszakaban, viragszinre, elter hvelyalakra,
ereskor, a kesbb er, durva egyedeket szelektaljuk.
A kiszelektalt anyagot a tablarol eltavolitjuk.
Szemle. Hazankban a borso es a tbbi Iaj vetmagtermeszteset a OMMI ellenrzi es a vetmagteteleket
minsiti.
A vetmag-elszaporitasokat tbb lepcsben szemlezik, ellenrzik:
a) SzantoIldi szemle (a tenyeszidben haromszor). Minden szemlerl jegyzknyvet allitanak ki.
b) Femzarolas. Eredmenyet ,Vetmag-bizonyitvany-ban kzlik.
c) Fajtamegallapito kitermesztes a OMMI Fajtamegallapito Telepen, Monoron.
12.1.6.1. VETMAG-BETAKARTS
A Iajtaborsot biologiailag erett allapotban aratjuk. A betakaritas ketmenetes.
Elszr a borsot rendre vagfuk. Akkor kezdjk a vagast, amikor a borsohvelyek megsargulnak, bennk a
magvak, meg a legIelsbb hvelyekben is, kemenyek, nedvessegtartalmuk 1820 kztt van. A tul korai es a
kesi aratas egyarant a magminseg romlasahoz vezet.
A rendre vagott borsot 23 napig szikkadni hagyjuk.
A cseplest a mag kb. 15-os cskkent nedvessegtartalmaval kezdjk.
A borso barmelyik atalakitott gabonakombajnnal csepelhet. A rendIelszedvel ellatott kombajndob
Iordulatszamat cskkenteni kell (500550 Iord./perc). A dob verleceit gumirozottra kell cserelni, a
kosarleceket es a ritkitott kosarpalcakat gumival kell burkolni. Igy a magvak treset minimalisra cskkenthetjk.
A rendrevagas es a cseples egyarant csak a harmat Ielszaradasa utan kezdhet.
A Iajtaborsonal is lehetseges az egvmenetes betakaritas. Elnye, hogy az idjaras szeszelyeinek nem tesszk ki a
borsot, es egy munkaIolyamatot megtakaritunk. Azzal viszont szamolni kell, hogy az un. utoeresi Iazis kimarad.
A jo csirazokepesseg megovasa vegett a magot erettebb allapotban takaritjak be. Hatranyakent a nagyobb
pergesi veszteseg, az esetleges utoszaritasi igeny emlithet.
VETMAG-BETAKARTS
431
A cseplessel parhuzamosan gondoskodnunk kell a borsomag tis:titasarol. A szarreszek, gyommagvak,
Ildrgk, trtt magvak stb. kirostalasaval hamarabb valik zsakerette a borso.
A kirostalt borsot vekony retegben kiteregetjk, szkseg szerint Iorgatjuk, szaritjuk. A zsakerett borso
nedvessegtartalma 14. Ekkor zsakoljuk. A zsakolt arut bekteskor bels es kls cimkevel kell ellatni.
A zsakolt borsovetmagot az aratastol szamitott 14 napon bell :si:sikteleniteni kell.
A Iajtaborso betakaritasanak, tisztitasanak ideje hazankban junius, julius honapokban van.
A termesatlag 1,01,5 t/ha eseten gyengenek, az 1,62,0 t/ha kzepesnek, a 2,12,6 t/ha jonak, 2,6 t/ha-tol
kivalonak mondhato.
A Iemzarolt borsovetmagvak minosegi mutatoi a kvetkezk
I.
oszt.
II.
oszt.
Tisztasag, tmeg, 99,5 99,0
Idegen mag, db/kg
ebbl karos gyom,
db/kg
0,0
0,0
10,0
0,0
Nedvessegtartalom,
tmeg
14,0 14,0
Csirazokepesseg,
db
90,0 80,0
12.2. Bokor- s karsbab
(Phaseolus vulgaris L.)
A regeszeti es Ilorakutatasok a Iaj shazajakent Mexiko es Guatemala 5001800 m tengerszint Ieletti terleteit
jellik.
A 16. szazad kzepen Amerikabol Europaba erkez babmintak az akkor mar ismert Vigna es Vicia
nemzetsegekrl kaptak nevket. A grgk Iaziolosz szavabol alkotta LINNE a Phaseolus elnevezest. A 18.
szazadban jelentek meg a Iajtak, ami a kultura valodi europai meghonosodasat es elterjedeset mutatja (SOMOS,
1983). Felteheten az 1800-as evekben kezdtek zldbabkent is Iogyasztani. Napjainkig Iennmaradtak a
,kethasznu tipusok (tajIajtak), amelyek zldbabkent es szaraz babkent is Iogyaszthatok. A szazadIordulo tajan
valt szet a zldes szaraz bab tipuskr. A nelklzhetetlen aminosavak nagy resze jelen van benne, igy a
triptoIan, a lizin, a cisztin es a hisztidin. A B1-, B2- es E-vitaminok mellett meg az A-vitamin mennyisege
jelents. Ezeken kivl kalciumot, fos:fort, vasat, klnIele asvanvi anvagokat es rostot is tartalmaz.
Bokor- s karsbab
432
A legszaraz mag 2025 Ieherjet, 5055 szenhidratot (ennek 47-a cukor), 0,71 zsirt, 34
hamualkotoreszt tartalmaz.
A korai termesztes, a szakaszos vetesek es a Ieldolgozo ipari termekek lehetve teszik a Iolyamatos aruellatast.
Hazankban az egy Ire juto zldsegIogyasztasnak csupan 57-a a zldbab. A zldbab 60-a Irissen, 30-a
konzervkent es kzel 10-a gyorsIagyasztva kerl a Iogyasztokhoz. Az aranyok valtoztatasa mellett a
mennyiseg nvelese jelents Ieladat.
sajtossgai
A kzep-amerikai szarmazasi centrumban elkerlt, csaknem 10 000 eves perui bableletek es a napjainkban
Iellelhet helyi tajIajtak es vad tipusok nagy szazaleka a Phaseolus vulgaris Iajba sorolhato (GENTRY, 1969).
A nagy alakgazdagsagot mutato Iaj magaban Ioglalja a bokor-, az indas es a kuszo (karos) tipusokat, ezen bell
a zldes az etkezesi szarazbab-alakkrket is.
A hazai babtermesztesben szerepl Iajtak nehany kivetellel szinten a vulgaris Iajba sorolhatok. Kivetelt kepez
nehany szines magvu es viragu (Ileg nem determinalt) Iajta es tajIajta, amelyek a Phaseolus coccineus L.
(tzbab) Iajba tartoznak. Ezek nagy szem, altalaban szines magvu salatababok. A Phaseolus vulgaris es
coccineus Iajok keresztezdesebl szarmazo populaciok is reszt vettek egyes kulturtipusok kialakulasaban.
A szubtropusi es tropusi terleteken mas Phaseolus Iajok is szerepelnek a termesztesben. Leggyakoribbak a Ph.
lunatus (holdbab vagy limabab) es a Ph. acutifolius (keskeny level bab).
Az Europaban, igy hazankban is legjelentsebb babIaj, a Phaseolus vulgaris a Fabaceae csaladba tartozik.
A nvekedesi tipus alapjan a Iajtak ket csoportra (alakkre) oszthatok:
Ph. v. var. nanus bokorbabok,
Ph. v. var communis Iutobabok.
A gykr. A Igykerbl ers oldalgykerek agaznak el, meretk a Igykerevel megegyez. A gykereken
14 mm-es rhizobiumgmk talalhatok.
Hajtsrendszer. A nvekedes alapjan harom I tipus klnithet el: determinalt (bokor), ostoros es indas (nem
determinalt). A bokortipus rvid szartagu hajtasokat Iejleszt, 1550 cm-es magassag Iejldik. Az ostoros tipus a
bokortipustol a 1040 cm-es indak alapjan klnithet el. Az indas (nem determinalt, karos) tipusok hajtasainak
hossza 14 m lehet. A hajtasok az ora jarasaval megegyez iranyba csavarodva kapaszkodnak. A szar
keresztmetszete sokszg.
Levlzet. A nagy, ovalis sziklevelek Iltt Iejld primer levelek egyszerek, landzsa, sziv vagy tojas alakuak.
A valodi lomblevelek szarnyasan sszetettek, harom levelkebl eplnek Iel. A levelkek alakja, vallanak es
vallblenek rajzolata Iajtara jellemz. A hosszu, szini oldalan barazdalt levelnyel duzzadt levelparnaval izesl a
szarhoz. A levellemezek szine a stettl a vilagoszldig valtozik, a levelerek zldek vagy szinesek (antocian).
Iettani sajtossgai
433
Virg. A pillangos szerkezet viragok 210 viragbol allo virag:atokban Iejldnek. A virag merete 1015 mm
kztt valtozik. A cseszelevelek alatt ket l, tojasdad levelke helyezkedik el. A csesze t cseszelevelbl Iorrt
ssze. A vitorla kerekded vagy szeles elliptikus, az evezk a vitorla alatt, ketoldalt helyezkednek el,
aszimmetrikusak. A csesze a sszentt ket sziromlevelbl Iejldik. A kilenc porzoszal az alapi reszen
porzocsvet alkot. A bibeszal Ielkunkorodo, a bibeIej ersen szrs. A parta rendszerint Ieher, ritkabban
halvanysarga, lila vagy rozsaszin. A viragok nbeporzoak. A kis gyakorisagu idegenbeporzas (0,55)
kapcsolatot mutat a klimatikus tenyezkkel: a deli, melegebb klimaju terleteken gyakorisaga n. Hazankban a
Ph. vulgaris Iajtaknal az ntermekenyles gyakorlatilag 100-os. Az idegentermekenyles egyik Iorrasa a Ph.
coccineus Iaj a Iajhibrid eredet tajIajtaknal (nehany szarazbab-tipus) gyakori lehet.
Terms. A Iels allasu termesbl Iejld hvelvtermesek alakja es merete Iajtara jellemz tulajdonsag.
Hosszmerete 50200 mm, atmerje 420 mm kztt valtozo. Keresztmetszete hasi-hati iranyban beIztt, kerek
vagy ovalis (lapos) lehet. A hvely egyenes vagy hajlott, a zldbabok szine sarga vagy zld, az etkezesi szaraz
babok zld alapszinek, gyakran szines (lila) rajzolattal. A szaraz hvely szine altalaban szalmasarga, a
biologiai erettseg idejen a csucstol a kocsany Iele Ielhasado.
A magok alakja es szine vegtelen variaciot kepvisel. A legelterjedtebb Iormak: gmb, ovalis, hengeres, lapos es
vese alaku. A kldk bemelyed, vagy a mag szelevel egy szintben van, vagy kiemelkedik. A Ieher es Iekete
mellett a leggyakoribb szin a drapp, a barna, a bordo, a lila, de elIordulnak sarga, zld es piros magheju tipusok
is, es az emlitett szinek klnbz arnyalatai. A szinek mellett rkld belyeg a szinek megoszlasa a mag
Ielleten (egyszin, tarka) es a Ioltok alakja, elhelyezkedese, valamint a kldk szine. A mag Iellete Ienyes,
zsirIeny vagy matt lehet. Az ezermagtmeg 100600 g intervallumban helyezkedik el. A hosszusag-,
szelesseg- es vastagsagmeretek 515, 310 es 310 mm kztt valtoznak.
A maghej alatt az embrio I tmeget kepez ket sziklevel helyezkedik el, kzrezarva a gykcsket, a ket
levelkezdemenyt es a rgyecsket.
Fnyigny. Az evezredek Iolyaman a kztestermesztesben a tamnvenyek Ienyvedelmehez szokott bab kzepes
Ienyigeny. A levelek jellegzetes mozgassal reagalnak a valtozo Ienyintenzitasra: a deli orakban az
sszecsukodo levelek cskkentik a napsugarak beesesi szget, a levelIelletre juto Ieny intenzitasat. 10 000 lux
megvilagitason azonban mar sulyos viragzas- es termesktes-karosodas jelentkezik. A kzepes Ienyigeny teszi
lehetve az szi es a tavaszi hajtatas (vaz nelkli Iolia) elterjedeset. A Ieny erssege mellett jelents tenyez a
Ieny sszetetele, valamint a nappal hosszusaga. Az inIravrs sugarak (pl. szi es tavaszi idszak) az indasodasi
hajlamot nvelik. A legujabb, genetikailag determinalt tipusok azonban kzmbsek erre a spektrumra. A
vilagon elterjedt Iajtak harom csoportba sorolhatok a megvilagitas idotartama alapjan: 1. hosszunappalos, 2.
rvidnappalos, 3. nappalkzmbs. A csoportokhoz tartozo optimalis megvilagitas: 1. 1516 ora, 2. 1112 ora,
3. 1116 ora. A nagyzemi termesztesben szerepl europai Iajtakra a nappalkzmbsseg jellemz. Az elter,
nem megIelel megvilagitasi periodus a vegetativ nvekedes tulsulyat, a generativ Iejldes karosodasat okozza.
Az si Iormanak a rvidnappalossag tekinthet.
Hoigenv. A bab melegigenyes nveny, kivetelt kepez a csira:as szakasza. A Iajtak egy resze mar 10 C-on
(talajhmerseklet) jol csirazik, az optimalis hmerseklet 1520 C. A teljes vegetaciora vonatkoztatva
legkedvezbb hmersekleti ertekek 1530 C kztt helyezkednek el. A generativ s:ervek Iejldesehez 2025
C szkseges. Az ennel magasabb hmerseklet karos hatasa csak nvekv talajnedvesseg es paratartalom mellett
(pl. ntzes) ellensulyozhato. 35 C Iltt klnsen a generativ Iejldes karosodik (termeselrugas). A viragzas
es termekenyles karosodasa tapasztalhato a gyors hmerseklet-valtozas hatasara (hideg ejszaka, meleg nappal).
A kelestl a termeseresig (gazdasagi erettseg: zldbabok; vagy biologiai erettseg: etkezesi szarazbabok) eltelt
id (hsszeg) a Iajtakra jellemz tulajdonsag.
Hidegtro kepessege kicsi. 10 C alatt a nvekedes leall, a generativ szervek 0,5 C-on, a vegetativ reszek
LETTANI JELLEMZSE
434
0minusz 2 C-on elpusztulnak. Kiserletek Iolynak a hidegtr kepesseg nvelesere (szelekcioval,
Iajkeresztezessel), amelynek celja a vegetacio meghosszabbitasa, a tavaszi vetesek koraisaganak Iokozasa.
Vzigny. A csirazas nagy vizigeny Iolyamat. A nagy Ieherjetartalmu magvak tmegk 80170-anak
megIelel vizmennyiseg Ielvetelere kepesek. Optimalis krlmenyek kztt a magok vizIelvetelenek
exponencialis szakasza 45 oraig tart, a telitdes a 2024. oraban kvetkezik be.
A kelestl az eresig a viragzas es a termesktes idszakat kiveve a bab kzepes vizigeny nveny.
Trans:spiracios egvtthatofa nagy szorast mutat (252500-as ertek). (A Iontosabb zldsegnvenyek 164410-es
szels ertekkel szerepelnek.) A nvekedes 5070-os VK-telitettseg talajok eseten megIelel, a kritikus
idszakban (viragzas, termesktes) a 6570-os VK-telitettseg szamit optimalisnak. A kritikus idszakban a
megelz szakaszhoz kepest 100-kal is emelkedhet a vizigeny. Ezt az optimalis viztartalmu talajok sem
tudjak kielegiteni, igy a mesterseges potlas (ntzes) alapvet termesnvel jelentseg. Az atlagosnak
tekinthet 100 ml/nap/nveny vi:felhas:nalasho: viszonyitva ezekben a napokban a vizIogyasztas elerheti a 300
ml/nap/nveny erteket.
Tpanyagignyes nveny. A Iejldeshez szkseges mennyisegeket a gyors Iejldes miatt rvid idszak alatt
veszi Iel. A IoszIor-, a kalium, a nitrogen- es a kalciumszkseglet a viragzas Iolyaman csaknem ketszerese az
addig Ielvett mennyisegnek, a masik csucs a zldhvelyereskor jelentkezik.
A bab tapanyagigenyenek legbiztosabb mutatoja az egysegnyi hvely-, illetve szemtermes kialakitasahoz
szkseges tapanyagok mennyisege (103. tabla:at).
Tapanyagok 100 kg zld
hvelyben es
140 kg
zldtmegben (kg)
100 kg
szemtermesben es
100 kg
babszalmaban (kg)
N 1,3 9,5
P2O5 0,3 4,0
K2O 1,2 8,0
103. tblzat - A bokorbab (zldhvely- s szemterms) makroelem-szksglete
Az adatok nagy nitrogen- es K2O-igenyt bizonyitanak. Klnsen jelents a csirazas utani nitrogenszkseglet
kielegitese, mert a nitrogenmegktes (Rhizobiumok) csak bizonyos kesessel indul.
A karosbaboknal 100 kg zldhvely kialakitasahoz 0,91 kg N-, 0,20 kg P2O5- es 0,70 kg K2O-adagolast
tartanak szksegesnek.
A mtragyazas jelentsegenek nvekedesevel Iokozodott a mikroelemek szerepe. Kiemelked a bab mangan- es
cinkigenve. Egy tonna szemtermes eleresehez 116 g mangant, 55 g cinket, 14,5 g rezet, 11,5 g bort es 1 g
kobaltot vesznek Iel a nvenyek.
A Ielsorolt elemek mellett a molibdennek, a kennek, a kalciumnak es a vasnak van Iontos szerepe (UNK, 1984).
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
435
A Iajtakivalasztas szempontjai kztt elssorban a Ielhasznaloi celok szerepelnek (Iriss piaci, konzervipari,
htipari), de Iigyelembe kell venni a termesztes modjat, a technologia intenzitasat is.
1. ZLDBABOK
Fajta neve Eredet Termesztes
modja
Felhasznalas Hvely
szin meret (mm)
Budai piaci H kiszemi Iriss piaci sarga 820180
Cherokee USA, F kiszemi Iriss piaci sarga 810150
Romano F kiszemi Iriss piaci,
htipari
zld 818160
Masai* NL kiszemi konzervipari zld 690
Rege* H nagyzemi htes
konzervipari
sarga 8140
Maxidor F, NL nagyzemi htes
konzervipari
sarga 8120
Goldrush USA nagyzemi htes
konzervipari
sarga 8120
Linares D nagyzemi htes
konzervipari
zld 8120
Forum* NL nagyzemi htes
konzervipari
zld 8120
Fnix* H nagyzemi htes
konzervipari
zld 8120
Novores NL nagyzemi htes
konzervipari
zld 8120
Mercure NL nagyzemi htes
konzervipari
zld 8120
104. tblzat - Bokor- s karsbabfajtk
* Pseudomonas-rezisztens
2. TKEZSI SZRAZBABOK
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
436
Fajta neve Eredet Szemszin Ezermagtmeg
(g)
Szemtipus
Start H Ieher 150 gyngy
Seaway USA Ieher 160 gyngy
Budai Ieher H Ieher 200 kzep, ovalis
Bekesi Ieher H Ieher 360 lapos
Feher orias H Ieher 400 nagy, ovalis
Rocco NL tarka (Irj) 450 ovalis
Inka H tarka (pinto) 360 ovalis
Bolyi tarka H tarka 350 ovalis
Tapioi cirmos H tarka 320 ovalis
Szarvasi cirmos H tarka 350 ovalis
Nagykalloi H drapp 360 ovalis
3. KARSBABOK
Fajta neve Eredet Szemszin Ezermagtmeg
(g)
Felhasznalas
Zldbab
Juliska H barna 300 Iriss piaci
Etkezesi szarazbab
Iregi Ieher
Irts
H Ieher 380 szarazbab
Salatabab
Iregi Ieher
salatabab
H Ieher 600 salata
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
437
109. bra - Zldbabhvely-tpusok a - lapos b - ovlis, c - kerek (hut-, konzervipari), d
- kerek (ceruza)
A zldes etkezesi szarazbabok ket csoportjan bell tovabbi Ielosztas tehet.
A zldbabtermesztesben szerepelnek sarga es :ld hvelv, bokor-, es indas tipusok. A hvely alakja es merete
(Ielhasznalhatosaga) alapjan hazankban a konzerv- es htipari Ieldolgozasra a 89120140 mm-es, kerek
keresztmetszet tipusok kedveltek. A Iriss piaci es hazi ellatasban nepszer az ovalis (lapos) keresztmetszet
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
438
nagy sarga hvelyIorma. Nyugat-europai (export) igenyt elegitenek ki a Iinomabb hvely ceruzababok
(67100 mm), ezek nalunk meg nem terjedtek el.
A nagyzemi termesztesben (konzerv- es htipari nyersanyagellatas) szerepl Iajtakkal szemben tamasztott
Ieltetelek a kvetkezkben Ioglalhatok ssze: bokor habitus; kzepes vagy kis level; magasan es koncentraltan
elhelyezked, 8120150 mm-es, szalka- es membranmentes, lassan szemesed hvelyek; 10 t Iltti
termes/ha; betegsegekkel szembeni rezisztencia (VELICH, 1982).
Kln csoportot kepeznek a kifefto- es salatababok. Erre Ileg a karosbabok kztt talalunk ertekes tipusokat;
egy reszk (orias salata) a Phaseolus coccineus Iajba sorolhato.
Az etke:esi s:ara:babok ket nagy csoportra oszthatok: Ieher es szines Iajtak. A feher csoporton bell az
ezermagtmeg alapjan harom alcsoport klnithet el: 150200 g (gyngy), 200350 g (kzep), 350500 g
(nagy). A Iajtavalasztast a Ielhasznalasi cel es izles beIolyasolja. Ertekesek a tarka (Irj) tipusok,
termkepessegben azonban lemaradnak a Ieher Iajtakkal szemben.
Az emlitett gyakorlati csoportositast kvetve a 104. tablazat tartalmazza a legnagyobb volumen, termesztett
Iajtak adatait. Ezek mellett kiegeszitkent a kvetkez zldbabIajtak szerepelnek hazankban:
Sarga hvelyek: Bodor (NL), Echo (NL), Goldirov (NL), Minidor (NL), Messidor (NL), Semidor (NL).
Zld hvelyek: Linera (NL), Espada (NL), Mutin (USA), Mercure (NL), Sonare (NL), Siralv (H).
12.2.4. SzntfIdi termeszts
A babtermeszt krzetek Ildrajzi megoszlasaban napjainkban mar nem az eghajlati es talajadottsagok szerepe
ervenyesl. Az uj hazai es klIldi Iajtak altalanos alkalmazkodokepessege nagyobb, mint az si tajIajtake, igy
szelesebb az elterjedesk.
A nagyzemi babtermesztesben tapasztalhato jelenseg mellett az etkezesi szaraz babok (tajIajtak) meg
napjainkban is jellemz hazikerti, kiszemi termelese lehetve teszi a babtermesztesre alkalmas krzetek
Ielterkepezeset. Ilyen megyek: Gyr-Sopron, Vas, Zala, Fejer, Tolna, Borsod-Abauj-Zemplen es Bekes. A
krzetek kialakulasaban a csapadekviszonyok mellett a talajadottsagok is szerepet jatszottak. Az eredmenyes
babtermesztes Ieltetele a jo talajszerkezet, a megIelel humusztartalom es pH. A laza szerkezet homokos
valvog vagy barna homoktalafok alkalmasak, az ersen kttt, agyagos, levegtlen talajok nem megIelelek. A
laza homoktalajokon csak szelvedelem es rendszeres ntzes eseten erdemes babtermesztessel Ioglalkozni. A
genetikus talajosztalyozas hat szantoIldi termhelycsoportja kzl csak kett alkalmas az intenziv nagyzemi
termesztesre: a csernozjom talajok (I.) es a barna erdtalajok (II.). A kttt reti talajok (III.) es a laza talajok
(IV.) csak nagyobb raIorditassal alkalmazhatok (VELICHCSIZMADIA, 1985).
A magas termesszintek eleresehez alapvet Ieltetel a megIelel, legalabb 2-os humusztartalom. A bab a
kzmbs vagy enyhen savanyu kemhatasu talajokat kedveli (6,77 pH).
A nagyzemi tablak kifellesenek alapIeltetele a talaj adottsagai mellett az ntzhetseg, klnsen a szakaszos
vetesek alkalmazasa eseten.
A terlet domborzati viszonyainak a vegyszeres gyomirtas, az ntzes es a betakaritas szempontjabol van
jelentsege. A terlet lejtese ne haladja meg a 23-ot.
SzntfIdi termeszts
439
A helyes rendszer a szermaradvanyok, a talaj kemhatasanak, tapanyagtartalmanak, szerkezetenek, a korokozok
es kartevk mennyisegenek es sszetetelenek elnys megvaltoztatasan alapszik.
A koros szermaradvanyok Ileg a kukorica vegyszeres gyomirtasabol szarmaznak, igy a kukorica rossz
elvetemenye a babnak. A cukorrepa es a burgonya a talajszerkezet megzavarasaval (betakaritaskor) hat karosan
a kvetkez evi babkulturara. A bab elvetemeny a bakteriumos es gombas betegsegek Ielhalmozodasaval jelent
veszelyt; harom even bell nem ajanlatos ugyanazon a terleten vetni.
Elovetemenv szempontjabol legkedvezbbek az istallotragyazott kapas kulturak es a gabonafelek, sikerrel
termeszthet a paradicsom, a paprika es a kabakosok utan is. Elnysen tarsithatok sok zldsegnvennyel.
Rvid tenyeszideje miatt a fovetes :ldbab utan ugyanabban az evben termeszthetk a levelzldsegek es a
kaposztaIelek.
Masodvetes :ldbab elott zldborsoval vagy korai takarmanykeverekkel hasznosithato a terlet.
A bab tapanyagigenyes nveny; a mtragyazas mellett kiemelked jelentseg a szervestragyazas.
Nagyzemben az istallotragyaval kezelt elvetemeny utan szamithatunk kiemelked hozamokra. A bab Iajlagos
mtragyaigenyet a 105. tabla:at tartalmazza.
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 22 19 16 15 14
II. 23 20 17 16 15
III. 21 19 18 15 14
IV. 25 22 19 18 17
FoszIor
I. 14 11 7 6 5
II. 19 14 9 8 7
III. 20 16 12 11 10
IV. 22 18 13 12 11
Kalium
TPANYAGELLTS
440
I. 23 21 19 18 17
II. 26 24 21 20 19
III. 25 23 20 19 18
IV. 25 24 22 21 20
105. tblzat - A zldbab fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
A IoszIor- es kaliumtragyakat sszel kell kiszorni. A tarlomaradvanyok bakteriumos Ielbontasabol adodo
atmeneti nitrogenhiany cskkentesere a nitrogentragyabol is ajanlatos 3050 kg-nyi mennyiseget sszel
kijuttatni.
Masodvetes eseten a tapanyagokat a Ivetes kulturaval egytt kell kalkulalni.
Jelents a bab indito nitrogentragyazasa, mivel a bakteriumos nitrogenmegktes csak a harmas levelek
megjelenesenek idszakaban eri el a nveny szamara is hasznosithato szintet.
A makroelemek mellett nehany mikroelem mennyiseget is Iigyelemmel kell kiserni. Ezek a mangan, a rez, a
cink es a kobalt.
A tenyeszidszakban lombtragva:assal is korrigalhatjuk a tapanyagIelvetelt (Wuxal, Volldnger).
Az istallotragyazas lehetsege egyre cskken helyette eredmenyesen alkalmazhato a :ldtragva:as (pl.
napraIorgo). A zldtragyazas a humusztartalom nveleseben, a talaj kulturallapotanak Ienntartasaban, a tulzott
mtragyaadagok (krnyezetszennyezes) cskkeneseben jatszik egyre nagyobb szerepet.
Hasonloan a legtbb kulturahoz, porhanyos, nedves apromorzsas, lepedett, gyommentes magagyat kell
kesziteni. A talajmveles az elvetemeny lekerlese utan indul.
Fvetes eseten ez az elz evben kezddik es a szeptemberi, szi melyszantasig tart. Cel a tarlomaradvanyok
talajba juttatasa, a talajnedvesseg es -szerkezet megovasa, az szi gyomosodas megszntetese. F munkagepei a
tarcsa es a henger.
Az os:i melvs:antas (2530 cm) utan ajanlatos a talaj hengere:ese, majd a gyomosodas elleni ismetelt tarcsa:as
(oktober).
A tavas:i (marciusi) talajmunkak kezdetet a fogasolas es simito:as jelenti, majd a preemergens gyomirto szer
(aprilisi) bejuttatasa jelenti a talaj la:itasat (kombinatorozas). A vetes eltti utolso mvelet a kombinatoro:as.
Szakaszos vetesek eseten a magagy-elkeszit kombinatorozas eltt tbbszri tarcsazassal apoljuk talajainkat.
Masodvetes eseten, laza talajokon megIelel eredmenyt a tarcsa:as es hengere:es, ritkabban sekelv s:antassal is
elkeszithet a talaj.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
441
A gyomirtas strategiaja mar az elvetemeny megvalasztasaval indul. A gyomok elleni vedekezes a
termesnvelesben es a betakaritasi vesztesegek cskkenteseben jatszik nagy szerepet, jvedelmezsegi es
termesbiztonsagi tenyez. A gyomirto szerek jo hatasanak Ieltetele a talajba juttatas gyorsasaga es az egyenletes
elkeveres. Fontos tenyez a talaj nedvessegtartalma (csapadek, ntzes) es a humusztartalom (legalabb 2). A
nagyzemi termesztesben sikerrel alkalmazhato az OlitreI (TreIlan)Patoran alapkezeles. Az OlitreI mind a ket-,
mind az egyszik gyomok ellen hatasos, hosszu hatastartamu, nincs Iitotoxikus hatasa. A Patoran, a kezeles utan
lehullo nagy mennyiseg csapadek eseten, Iitotoxikus lehet. Kiserletek Iolynak a Patoran Special 500 EC, a
Buvilan, a Kusagard, a Basagram es az Illoxan szerekkel.
12.2.4.6. SZAPORTS
A vetmag jo minsege a termesztes sikerenek egyik alapIeltetele. A maggal terjed betegsegek kzl a
bakterium betegsegek jelentsek mertekket a vetmagszabvany tartalmazza. A vetmagvak csavazva
kerlnek Iorgalomba (TMTD, Falisan).
A vetmag mennyisegenek szamitasahoz, a 106. tabla:at nyujt segitseget.
Tavolsag (50
cm-es sortav
eseten)
Nvenyszam
(db/m2)
Vetmagmennyiseg
200 g
ezerszemtmeg
250 g
ezerszemtmeg
300 g
ezerszemtmeg
hasznalati ertek hasznalati ertek hasznalati ertek
95 90 80 95 90 80 95 90 80
4,5 44 93 98 103 116 122 129 139 147 155
5,0 40 84 89 94 105 111 118 126 133 141
106. tblzat - A vetmagmennyisg kiszmtsa (kg/ha) (VELICH-CSIZMADIA
nyomn, 1985)
A vetes idopontfat a termesztes modja (I-, masodvetes) es az idjaras (talaj, hmerseklet) beIolyasolja. Fvetes
eseten akkor kezdhet a vetes, ha a talaj hmerseklete tartosan 10 C Ile emelkedik (IV. 20.V. 15.). A
masodvetesnek megIelel idszaka junius vegetl julius vegeig tart.
A vetes melvsege 35 cm lehet. Ennel melyebbre meg a homokos, szaraz talajokon sem tanacsos vetni.
A sor- es totavolsag a mindenkori gepi technologia Iggvenye (vetes betakaritogepek). Legelterjedtebb a
40505 cm elrendezes. A korszer vetestechnika alapja az egyenletes vetesi melyseg, az egyenl tenyeszterlet
es az optimalis tszam (NADAS, 1981). Ennek a kvetelmenynek jol megIelelnek az SPC tipusu vetgepek.
12.2.4.7. NTZS
Intenziv termesztes nem kepzelhet el ntzes nelkl. Az ntzes idpontjanak es mennyisegenek
SZAPORTS
442
meghatarozasahoz a IenoIazisok vizigenyenek, a transzspiracios egytthatonak es a kritikus viztelitettsegi hiany
mertekenek ismerete szkseges (lasd az elettani jellemzesnel). Vizigenyes Iejldesi szakasz a csirazas, a
viragzas es termesktes, valamint a korai termesIejldes.
Az aprilis vegi (korai) vetesek eseten a csirazashoz altalaban megIelel mennyiseg a talaj viztartalma; a I
ntzesi idszak a viragzas es a termesktes. Nagyzemekben elterjedt az esos:er nt:es, hazikertekben
alkalmazhato a bara:das, az aras:tasos vagy a csepegteto ntzes. Klnsen a szakaszos vetesi rendszerben
kap kiemelt szerepet az ntzes. Egy ntzessel 30 mm vizmennyiseget celszer kijuttatni. Hsegnapok eseten
indokolt lehet az 510 mm-es Irissit ntzes. Ezzel a leveg relativ paratartalma is nvelhet, ami jelents
tenyez.
A nvenyapolasi munka I celja a gyomok elleni vedekezes, a talaj szerkezetenek (vizkeszletenek) megovasa. A
szakszeren elvegzett gyomirtas utan (megIelel kulturallapotu talajon) csak a tenyeszid masodik Ieleben
jelentkezhet gyomosodas. A betakaritas eltti gvomirtas mar nem vegezhet el geppel a nvenyallomany
serlese nelkl (ez a nagyzemi nvenyapolas egyetlen kezi ervel vegezhet munkamvelete).
A sork:mveles celja a talaj Iels, tmrdtt, cserepesedett retegenek Iellazitasa (talajlevegztetes,
vizmegrzes). F munkaeszkzei a sorkzmvel kultivatorok. A ludtalp alaku kapacsoport 4050 cm-es
sortavolsagnal alkalmazhato, a kzeljvben a Iorgo rendszer (rolling kultivator) gepek megjelenese varhato.
Ezek a sr soros vetesekben (20 cm) is hasznalhatok.
12.2.4.9. BETAKARTS
A :ldbab-betakaritas optimalis idpontjanak meghatarozasa a hvelyminseg es termesmennyiseg
szempontjabol jelents. A korai aratas cskkenti a hozamot, a kesi viszont a minseget (a szemek meretenek
nvekedese, a hvelykonzisztencia romlasa). Elterjedt a betakaritas idejenek a szarazanyag-tartalom alapjan
trten meghatarozasa. A Ieldolgozoipar 1012-os szarazanyag-tartalmu nyersanyagot dolgoz Iel. Ez a szint a
viragzast kvet 20. napon (+23 nap) varhato. Jo mutatoja a gazdasagi erettsegnek a szemek hosszanak
alakulasa. A szarazanyag-tartalom, a szemmeret es a hvelytermes sszeIggeset a 107. tablazat szemlelteti. A
Valja zldbabIajta eseteben a 12-os szarazanyag-tartalomnal (17 nappal a viragzas utan) a szemmeret 11,07
mm, a hvelytermes 12,07 t/ha (kzelit a minimalis hvelytmeghez). Ebben az esetben a betakaritast csak a
minseg romlasa aran lehet halasztani.
A hazikerti, valamint az zemi ceruzabab-termesztest kiveve, a zldbab betakaritasa fol gepesitett mvelet. A
betakaritogepek ket I eleme a szedszerkezet es a tisztitom (JANZSO, 1980). A hvelyeket Iess rendszer
szedelem (ujjas szeddob) tepi le a nvenyekrl (SUTARSKI, 1982). A tisztitoszerkezetek tavolitjak el a
leveleket, a Iejletlen hvelyeket, a rgdarabokat. A Irtsen Iejldtt hvelyek szetvalasztasara egyes gepekben
Irtbonto elemeket alkalmaznak. Nepszerek a magyar gyartmanyu FZB gepek, ujabban terjed az amerikai
FMC rendszer. A korszer betakaritogepekkel 9799-os termektisztasag erhet el, ami megIelel
nyersanyagot jelent a Ieldolgozoiparnak.
Kezeles
(szedes)
A viragzast
kvet
A szemek
szarazanyag-tartalma ()
Szemmeret
(mm)
Termes
(t/ha)
1. 12. napon 9,25 7,60 7,51
EGYB NVNYPOLSI
MUNKK
443
2. 15. napon 11,13 8,60 9,85
3. 17. napon 12,13 11,07 12,07
4. 19. napon 13,20 11,57 11,68
5. 22. napon 14,18 12,47 13,37
6. 24. napon 20,63 13,50 11,93
7. 26. napon 25,00 14,27 11,84
8. 29. napon 25,48 14,02 10,28
107. tblzat - A szrazanyag-tartalom, a szemmret s a hvelyterms sszefggse
(Valja fajta) (HARSNYI-BLINT nyomn, 1981-82)
Az etke:esi s:ara: babok betakaritasa egybeesik a biologiai eressel. A betakaritas idszaka julius vegetl
szeptember elejeig tart. A korszer, uj szarazbab-Iajtak alkalmasak a gepi betakaritasra.
Az eres idbeni koncentraltsaga alapIeltetel a betakaritaskor. A vetesi es Iajtahibakbol adodo ereselhuzodas
cskkentesere deIolians szerek alkalmazhatok. Kivalo eredmenyt ad a Reglone (3 kg/ha). Hatasa akkor
kielegit, amikor a magoknak legalabb 50-a elerte a biologiai erettseget.
A gepi betakaritas, cseples minseget nagyban beIolyasolja a nveny viztartalma (szar, hvely, mag). Az
idjarasi tenyezk mellett a napi legnedvesseg-valtozas szerepe is Iontos (108. tabla:at).
A betakaritas ideje a nap
Iolyaman
Nedvesseg () Pergesi veszteseg
()
hvelyben szarban
Reggel 34 ora kztt 27 30,5 2,8
Delutan 1618 ora kztt 13 20,9 7,5
108. tblzat - A babnvnyek klnbz napszakokban mrt nedvessgtartalmnak s
szemvesztesgnek sszefggse (UNK nyomn, 1984)
A szaraz bab gepi betakaritasanak els Iazisa a rendrevagas (Iorgotarcsas es keses rendszerek: az amerikai
Lockwood es a Irancia Tepor tipusok). A masodik Iazisa a cseples. Jelenleg egv- es ketmenetes betakaritasi
rendszereket alkalmaznak. Hazankban a rendrevagas utan kln Iazisban trtenik a Ielszedes es a cseples. A
legujabb HAY, John Deer es Long Super amerikai kombajnok 26-os tresi veszteseggel dolgoznak.
12.2.4.10. SZLLTS, TROLS
SZLLTS, TROLS
444
A geppel szedett zldbab tartalvladaban vagy mles:tve kerl a konzervgyarba. A Ieldolgozasi kapacitas
Iolyamatos kihasznalasa szksegesse teszi a rvid idej, atmeneti tarolast. Tarolas Iolyaman elssorban a
vizveszteseg, a szemek meretenek nvekedese es a szaproIita mikroorganizmusok elszaporodasa okoz
kieseseket. Szoros korrelacio tapasztalhato a hmerseklet es a veszteseg kztt. A 3 C-os tarolashoz kepest a
1012 C-os taroloban 2025-kal n a tmegveszteseg. Optimalisnak tekinthet a 13 C-os hmerseklet;
ilyen Ieltetelekkel egy hetig eltarthato a zldbab. A httarolas utan Ilmeleged arut azonban azonnal Iel kell
dolgozni.
A Ieldolgozoipar igenyenek csak a Iajtaazonos, tiszta, ep, egeszseges, hibatlan, szaraz Iellet, zsenge, szalka-
es membranmentes, Iriss, egyntet, idegen szagtol, iztl mentes, az egeszseggyi (human) es a
nveny-egeszseggyi kvetelmenyeknek eleget tev termek Ielel meg. A Ieldolgozast megelz mveletek
kztt alapvet a tisztitas (leveg, viz), a Irtbontas, a hegyezes, a valogatas.
12.2.5. Hzikerti termeszts
12.2.5.1. VZ NLKLI FLIS TERMESZTS
A kis raIorditasi kltseg kedvezen hat a vaz nelkli Ioliatakarasos technologia terjedesere. A szabadIldi
veteseket 23 hettel megelz vetes (aprilis els Iele) 1014 napos koraisagot tesz lehetve.
A Ioliaagyak 1,2 m szelesek, szeleiken 25 cm magas bakhatak tartjak a Ioliat. Erre a celra a 0,04 cm vastag, 500
perIoracio/m2 Iolia alkalmas. A veteskor a soros (agyasos) elrendezes ajanlhato, az optimalis nvenyszam:
4050 db/m2.
Fontos apolasi munka a s:ello:tetes, illetve a kls hmerseklet tartos emelkedese eseten a Iolia eltavolitasa.
Termesztesre a k:epmagas nvekedes, kis lombu, nagy termkepesseg, a betegsegekkel szemben ellenallo
Iajtatipusok a megIelelek (Romano, Rege, Budai piaci, Masai). A vaz nelkli Ioliatakarassal 1,52 kg/m2
termes erhet el.
12.2.5.2. SZABADFLDI TERMESZTS
Kiszemi krlmenyek kztt a babtermesztes alapIeltetelet jelent tapanyag- es vizigeny maximalis
kielegitesevel a potencialis termkepesseg szintjen termelhetnk. A kezzel szedett aru a Iriss piac szamara jelent
biztos minseget.
A bab nagy humusztartalom-igenyet nagy adagu (1025 kg/m2) szerves tragyaval elegithetjk ki. A szedes
idszaka a szakaszos vetes mellett a Iolyamatos ntzessel is meghosszabbithato. Hazikertben sikerrel
termeszthetk a hagyomanyos, szakaszos eres Iajtak. Krnyezetvedelmi szempontbol a hazikerti termesztesben
nem ajanlhato a vegyszeres gyomirtas, es a nvenyvedelemben is nagyobb szerephez kell juttatni a kimel
vegyszereket es modszereket (Pirimor, Chinetrin, rezisztens Iajtak).
A Iolyamatos Irissaru-ellatas szakaszos vetesekkel teremthet meg. A vaz nelkli Iolias rendszert kveten
(vetes: IV. 5., szedes: VI. 20-tol) indithato a korai szabadIldi termesztes (vetes: IV. 20., szedes VI. 25-tl), ezt
kveten a szabadIldi nyari (vetes: V. 10., szedes: VII. 5-tl), majd a szabadIldi szi termesztes (vetes: VII.
8., szedes: IX. 6-tol). A hazikerti termesztesre a kvetkez Iajtak ajanlhatok: Budai piaci, Romano, Cherokee,
Masai.
Hzikerti termeszts
445
12.2.5.3. A KARSBAB TERMESZTSE
Hazankban a nem determinalt nvekedes Iajtatipusok a Phaseolus vulgaris es a Phaseolus coccineus Iajokba
sorolhatok. A karosbabok kztt zld-, etkezesi szaraz, kiIejt es salatabab tipusok ismertek.
A bokorbaboktol elteren a karosbabok nagyobb legnedvesseget es tbb ntzest igenyelnek. Termeseresk
kevesbe koncentralt. A nagyobb termeshozam csak nagyobb tapanyagszint mellett erhet el.
A termesztes legkltsegesebb eleme a tamrends:er. A hagyomanyos karos mvelesnel intenzivebb Iorma a
kordonos mveles. A karosbab szabadIldi korai vetesenek idpontja IV. 20., a szabadIldi altalanos vetese V.
10. Karos mveleshez karonkent 334 magot, a kordonos mveleshez meterenkent 1015 magot vessnk.
Hosszu tenyeszideje miatt csak Invenykent termeszthet. A zldbab kezi szedese Iolyamatosan trtenik,
hasonloan a salata- es kiIejt tipusokehoz. A szarazbabIajtakat a karok vagy a tamrendszer Ielszamolasaval
takaritjuk be. A karosbab termese zldbabbol 710 t/ha, szaraz babbol 1,52 t/ha.
12.2.6. konmia
Az 1980-as evek elejere az orszagos ssztermes (zldbab) tbb mint 60-at a nagyzemi termesztes adta. Ezt a
Iejldest (1970-es evekben csak 40 volt) a Ieldolgozoipar igenye es a nagyzemi termesztes technologiajanak
kidolgozasa segitette el. A zldbabtermesztes terleti megoszlasa Ileg a Ieldolgozo ipari krzetekhez
igazodott. A 100 ha-t meghalado konomiailag elnys zemi koncentracio azonban csak a
termesztegysegek kisebb hanyadaban Iigyelhet meg. A megtermelt zldbab ketharmad reszet az ipar dolgozza
Iel. Az ipari Ielvasarlasi arak az utobbi 12 ev alatt 34-kal emelkedtek, a termelesi kltsegeknel ez a nvekedes
meghaladta az 50-ot.
A nagyzemi termesztes tervezese es szervezese szempontjabol nehany tenyez kiemelt jelentseg. A
szedgepek teljesitmenye alapjan optimalis terletegysegnek 100120 ha tekinthet. Mivel a zldbabagazat
terleti reszesedese az zemekben 25 kztt mozog, nehezen erhet el, hogy a megIelel minseg
terletekre kerljn a bab. BeIolyasolo tenyez a technologia szinvonala, a Iajtak minsege, a
munkaer-ellatottsag.
A zldbabtermesztes beruhazasigenye majdnem haromszorosa a mezgazdasagi nvenyekenek, viszont trt
resze a kevesbe gepesithet egyeb kerteszeti nvenyekenek.
Az iparszer zldbabtermesztes kezimunkaer-igenye minimalis. Csupan a tenyeszid masodik Ieleben
esedekes gazolo kapalasra es a betakaritott termek esetleges kezelesere (atrakas, egyengetes) van szkseg.
Elnysen tarsithato olyan kulturakkal, amelyeknek munkacsucsa julius eltt vagy a zldbab betakaritasa utan
jelentkezik. Arbevetele meghaladja a nvenytermelesi Iagazat szintjet. A kzepes szint gazdasagokban
termesztese nem jvedelmez.
A zldbabtermesztes biztonsagossaga nem eri el a mezgazdasagi nvenyeket. A zldsegekre atlagosan
jellemz +7-os termeselteres (a termesatlagtrendtl valo elteres) a zldbabnal +11,3-os erteket jelent, egyes
megyekben a 19-ot is meghaladja.
A haztaji termesztes egyetlen integralt kulturaja a ceruzabab. A nagyzem altal szervezett gepi technologia
mellett a szedes kezi ert igenyel. A Ieldolgozo ipar exportigenyeket elegit ki a ceruzabab-keszitmenyekkel.
Atlagosan csaladonkent 0,3 ha terlet tervezhet, ami 7001200 munkaorat jelent.
Az iparszer zldbabtermesztes kltsegei a kvetkez aranyokat mutatjak: 55 anyag, 40 gepi munkak es 5
kezi munka. Az anyagkltseg legnagyobb tetele a vetmag ara (60 krl). A mtragya 2025-at, a
nvenyved es a gyomirto szerek kb. 15-at teszik ki az anyagkltsegnek.
konmia
446
Az agazat eredmenvessege, meg az orszagos atlagok Iltti termesszint eseten is, elmarad a mezgazdasagi
nvenyeketl. Ennek alapja a nagy kltsegigeny, amely Iggetlen a termes mennyisegetl. A jelenlegi
technologiai szint mellett a zldbabtermesztes 4 t/ha Iltti hvelytermesztesnel jvedelmez.
A kzepszint (1525 ha) termesztes (kezi szedesre alapozva) anyagkltsege kevesebb, a kezimunka-raIorditas
jelentsen n, viszont kedvezbb az arbevetel.
Alapja a IajtaIenntarto nemesites utolso Iazisakent a Iajtatiszta, a Iajta genetikai keszletet maximalisan megrz
technologia alkalmazasa. Lenyegeben nem ter el az etkezesi szarazbabtermesztes modjatol. Fokozott Iigyelmet
igenyel a nvenyvedelem es a betakaritas (a keveredes lehetsegenek kizarasa).
A magtermesztes egyik legIontosabb mvelete a szelekci. A munka celja a genetikai, illetve technikai
keveredesbl adodo, nem Iajtaazonos egyedek eltavolitasa (negativ szelekcio). F idszakai a viragzas es
termeskialakulas, valamint a biologiai eres szakasza.
Hazai krlmenyeink kztt a Phaseolus vulgaris Iajhoz tartozo Iajtak ntermekenylk. Nehany
karosbabtipuson a Phaseolus coccineus es a Ph. vulgaris Iajok keresztezdesebl ereden nehany szazalekos
idegentermekenyles tapasztalhato. A Ph. vulgaris Iaj kultivarjainak szaporitasakor csak a technikai izolci
indokolt (pl. ut).
A vetmagtermesztes hatosagi ellenrzesenek Iormaja a szantoIldi s:emle, majd a laboratoriumi vizsgalat es
kitermeles. A szantoIldi szemle kiterjed a Iajtaazonossag, az allomany, es a betegsegek ertekelesere.
A laboratoriumi vizsgalat a Iemzarolas utan vett mintak alapjan ertekeli a tisztasagot, a Iajtaazonossagot es a
csirazokepesseget. A Iajtakitermeles a megtermelt vetmag biologiai ertekenek (Iajtaazonossag) ellenrzeset
szolgalja.
Hazank adottsagai megIelelnek a babvetmag-termesztes Ielteteleinek. A teljes gepesitettseg (kiveve a
szelekciot es kezi magvalogatast) tovabbi Iejlesztese mellett a korszer, nagy potencialis termkepesseg, a
betegsegekkel szemben ellenallo hazai nemesites Iajtasor kialakitasa jelenti a gyorsabb Iejldes Ielteteleit.
12.3. Lbab
(Jicia faba L.)
Kialakulasanak helye egyes szerzk szerint Kzep- es Nyugat-Azsia, masok szerint Europa, pontosabban a
Fldkzi-tenger tersege. Valoszin azonban, hogy mind Europaban, mind Azsiaban shonos, es europai
centruma a mediterraneum, azsiai kzpontja pedig a Ildresz kzeps es nyugati resze.
Amerika IldIedezese eltt Europaban, Azsiaban es Eszak-AIrikaban szeles krben termesztett babIele volt.
Kesbb az amerikai kontinensrl atkerlt hvelyesek Iokozatosan visszaszoritottak.
Magtermeszts
447
A lobab legregebbi kulturnvenyeink egyike. Szamos regeszeti lelet igazolja, hogy termesztesenek kezdete
nagyon regi, trteneti korokra nyulik vissza. YAMAGUCHI (1983) szerint mar a kkorszakban termesztett
nveny volt. Magja asatasok soran Svajc, Ausztria, Csehorszag, Szlovakia es hazank terleten bronzkori
leletekben is elIordult (SOMOS, 1984). A regi egyiptomiaknak, grgknek es romaiaknak is Iontos taplaleka
volt.
Regebben Ileg lisztet keszitettek erett magjabol. Ujabban zldsegnvenykent valo Ielhasznalasa kerl egyre
jobban elterbe. Eretlen, husos termeset es kiIejtett zsenge magjat szeles krben Iogyasztjak a tlnk nyugatra,
keletre es delre elterl orszagokban, ahol a korai zldborsoval egyidejleg piacra kerl Iriss zldseg.
Nalunk jelenleg nagy Ieherjetartalmu takarmanynvenykent termesztik, de a zldsegvalasztek bvitese,
szinesitese vegett egyre hatarozottabban merl Iel zldsegnvenykenti hasznositasanak a gondolata (BALAZS
es FILIUS, 1973; SOMOS, 1984).
Termesztesevel elssorban Del- es Kzep-Europaban, a Fldkzi-tenger tersegeben es Kzep-Azsiaban
Ioglalkoznak. Kelet-Europaban is jol ismert es nagyobb mennyisegben Iogyasztott, egyertelmen
zldsegIelenek tartott nveny. Jelentsebb terleten Belorussziaban, Ukrajnaban es a kaukazusi
kztarsasagokban Ioglalkoznak vele, de szorvanyosan mindentt termesztik, ahol az eghajlat erre alkalmas.
A FAO (1984) adatai szerint (amelyek csak a szarazbab-termesztesi adatokat tartalmazzak) a vilagtermeles 3,2
millio hektaron 4,0 millio tonna, amelynek nagy resze 1,85 millio hektaron 2,3 millio tonna Azsiabol
szarmazik. A vilag legnagyobb termel allama Kina.
A vilagtermesatlag 1,2 t/ha (szels ertekek: Argentina 9,0 t/ha, Brazilia 0,24 t/ha).
Az Amerikai Egyeslt Allamokban az els zld hvelyeket zldIogyasztasra szedik le, a kesbbieket pedig
meghagyjak szaraz babnak (THOMPSON es KELLY, 1957).
A lobab sok es taplalkozasi szempontbol kedvez sszetetel feherfet tartalmaz. MATOS (1985) adatai szerint a
magjaban mintegy 2,42,8 a nyers Ieherje, ennek lizintartalma 66,5, metionintartalma pedig csak 0,8.
A tbbi zldsegIelehez viszonyitva nagy a B1- a B2- es a PP-vitamin- (niacin-), tovabba a C-vitamin-tartalma is.
Emellett asvanvi sokban is gazdag. Klnsen vas-, magnezium-, IoszIor-, kalium- es natriumtartalma
Iigyelemre melto.
A lobab nagy biologiai ertek, salatakent elkeszitve kitn etrendi hatasu etel. Human celra valo
Ielhasznalasaval kapcsolatban meg kell emliteni, hogy a magjaban lev glkozidok a Iavizmus neven ismert
betegseget valthatjak ki. Ez tulajdonkeppen a glkoz-6-IoszIat cskkent mkdese kvetkezteben elallo
hemolitikus anemia. E betegseg nagy gyakorisaggal Iordul el ott, ahol a lakossag sok lobabot Iogyaszt. A
rendellenesseg a lobabban kis mennyisegben talalhato vicin, konvicin es Iitat antinutritiv anyagokra vezethet
vissza, amelynek mennyisege Iajtatol Iggen is ersen valtozo. A kereskedelmi Iorgalomba kerl etkezesi
Iajtakban egyaltalan nem talalhatok, vagy ha igen, akkor minden esetben csak az emberi szervezet szamara
toxikus szintet jelent ertek alatti mennyisegben.
SOMOS (1984) arra is Ielhivja a Iigyelmet, hogy a nyers magban lev tannin gatolja nehany enzim mkdeset,
ezaltal kedveztlenl hat a Ieherje emeszthetsegere es a cellulozbontasra.
TPLLKOZSI
JELENTSGE
448
Szarazanyag 19,0 g
Energia 220 kJ
Feherje 5,6 g
Olaj 0,6 g
sszes cukor 2,8 g
Egyeb szenhidrat 3,8 g
Beta-karotin
(A-provitamin)
0,16 mg
B1-vitamin (tiamin) 0,17 mg
B2-vitamin
(riboIlavin
0,11 mg
PP-vitamin (niacin) 1,5 mg
C-vitamin,,aszkorbinsav33,0 mg
Kalcium 22,0 mg
Vas 1,9 mg
Magnezium 38,0 mg
FoszIor 95,0 mg
Kalium 250,0
mg
Natrium 50,0 mg
109. tblzat - A lbab tpanyagtartalma (100 g zsenge fogyaszthat rszben)
sajtossgai
Fabaceae csalad Vicia nemzetsegebe tartozo, egyeves, lagy szaru, 45180 cm magas, merev szaru bokrot kepez
Iettani sajtossgai
449
nveny. Latin neve Jicia faba, regebben Faba vulgaris. SOMOS (1984) szerint az emberi Iogyasztasra
Ielhasznalhato Iajtai a Jicia faba var. mafor valtozathoz tartoznak.
Gykr. Fgykere es erteljes oldalgykerzete 100 cm melyre is lehatol a talajba.
Hajtsrendszer. Oldalhajtasokat vagy egyaltalan nem, vagy csak cskevenyeseket Iejleszt. Bizonyos esetekben
2 Ihajtas kialakulasa is elIordulhat. Szara negyszgletes keresztmetszet.
A levelek atellenes allasuak, szarnyasan sszetettek, kacs nelkliek. Fekete mezIejtk talalhatok rajtuk, amelyek
a megporzo rovarok csalogatasara szolgalnak. A levelkek ovalisak vagy elliptikusak, 49 cm hosszuak, 25 cm
szelesek. Csucsuk lekerekitett, a levellemez szrtelen. A melleklevelkek tojas vagy Ieltojas, neha lekeritett
haromszg alakuak.
A virgok a levelek honaljaban csaknem lnek, Irtben helyezkednek el (110. abra), 23 cm hosszuak, Ieherek
vagy lilak, ntermekenylk. Frtnkent 49 db virag talalhato, szamuk a tenyeszidszak vege Iele cskken
(SOMOS, 1984).
Termse hvely, amely kezdetben IelIujt, ledus, husos, zlden ekkor Iogyaszthato. A hvelytermes 1020 cm
hosszu, 1,52 cm szeles. Az etkezesi Iajtake altalaban rvidebb, 414 cm hosszu. A termes megerve brszerve
valik, elvekonyodik es Ielpattan, a magvak kihullanak belle.
A magvak vastagok, szgletes tojas alakuak, egy hvelyben 15 db talalhato. Szink eretten zldessarga,
majbarna, barnasvrs vagy lilasIekete, ovalis. Ezermagtmege 5002500 g. A magvak csirazokepessegket 5
evig megtartjak. A Vicia Iaba var. major valtozathoz tartozo Iajtake lapitottabb, hosszukas vagy elliptikus, a
kldknel megvastagodo. Szine zld, Iogyasztasra erett allapotban zldes, a taplalo szvet zsenge, knnyen
szetnyomhato. Kesbb sargas, barnasvrs vagy lilasIekete lesz. A bell nemezes hvely Iajtak magja
lassabban kemenyedik meg. Fzes utan barnara szinezdik vagy Ieher, illetve zldes marad. Az elbbiek heja
vekonyabb, de izk jellegzetes, markans. A Izes utan nem barnulo magvu Iajtakon ez az aroma nem vagy csak
alig eszlelhet (SOMOS, 1984).
NVNYTANI JELLEMZSE
450
110. bra - Virgz lbabt (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Fnyignye tekinteteben hosszunappalos (napi 12 orat meghalado vilagos periodust igenyel), es intenziv
megvilagitasra van szksege. Arnyekban, Ielarnyekban nem Iejldik rendesen. A megvilagitas idtartamanak
hosszabbodasa Iejldeset gyorsitja, erteljesebbe teszi hajtasainak nvekedeset.
Hignye mersekelt, nvekedesehez, Iejldesehez 1520 C-ot igenyel. Csirazasi optimuma 2225 C, de mar
34 C hmersekleten kielegiten, 1214 C-on pedig eleg jol csirazik. A hideget birja, minusz 4 C-ot meg
minden karos kvetkezmeny nelkl elvisel, minusz 7 C-on azonban mar karosodik. A nagy meleget nem birja,
LETTANI JELLEMZSE
451
a 30 C Ieletti hmerseklet mar kedveztlen szamara. YAMAGUCHI (1983) a 1618 C-on csirazo, 24 C
Ieletti havi kzephmersekletet mar nem toleralo zldsegIelek csoportjaba sorolja.
Vzignye a tenyeszidszak alatt Iejldesi allapotatol Iggen valtozo. Kezdetben sok vizet igenyel, akkor
erzi jol magat, ha a talaj nedvessegtartalma eleri a vizkapacitas legalabb 70-at. BORISZOVA es munkatarsai
(1979) annyira vizigenyesnek tartjak, hogy delebbi termhelyeken termeszteset kizarolag ntztt terleteken
javasoljak. Kesbb cskken nedvessegigenye. A magvak eresekor pedig mar kiIejezetten karos a bseges
vizellatas, mert cskkenti azok eletkepesseget.
Tpanyagignye tekinteteben kalium, IoszIor, nitrogen a mennyisegi sorrend. Kalciumbol es magneziumbol
valamivel kevesebbre van szksege, mint a tbbi nalunk termesztett hvelyesnek. BALAZS es FILIUS (1973)
tapanyag-igenyesseget hangsulyozzak. Adataik szerint hektaronkenti 12,5 t hvelytermesztes 250 kg nitrogent,
130 kg kaliumot, 60 kg IoszIort es 250 kg kalciumot von ki a talajbol. Nagy nitrogenigenye miatt ezert
nitrogennel valo Iejtragyazasat is javasoljak.
12.3.3. Termeszts
A termohelv megvalas:tasaval kapcsolatban nalunk klnleges szempont nem merl Iel, barhol termeszthet,
ahol erre a talaj alkalmas. E tekintetben pedig a vizgazdalkodas a meghatarozo. Kezdeti nagy nedvessegigenye
legknnyebben jo vizgazdalkodasu, kttt, kzepkttt talajokon elegithet ki, ezert ilyen talajokat celszer
valasztani szamara.
Ugyanolyan talaf-elokes:itest igenyel, mint a zldborso. A korai vetesid miatt Iontos az idben elvegzett szi
melyszantas. Tavasszal, amint a talajra ra lehet menni, az szi szantas elmunkalasa, majd a terlet simitozasa, a
magagy elkeszitese kvetkezik.
Legjobb elovetemenvei a kapas nvenyek, de barmely nveny utan termeszthet. A lobab valamennyi nveny
szamara jo elvetemeny.
Hosszu tenyeszidej nveny, marciustol julius vegeig Ioglalja el a terletet.
Magvetessel s:aporitfak, a Iajta nvekedesi erejetl Iggen altalaban 4060 cm sortavolsagra vetik, 610 cm
melyre. Ikersorosan is termesztik, 50 cm szeles es 20 cm keskeny sorok ritmikus valtogatasaval (BORISZOVA
et al., 1979).
Celszer minel korabban, lehetleg mar marcius elefen elvetni, hogy a vizigeny szempontjabol kritikus Iejldesi
szakasza a csapadekban gazdagabb, kes tavaszi, kora nyari idszakra essek. A vetessel nem szabad keslekedni,
tapasztalatok szerint a marcius kzepe utani vetes mar nmagaban is termescskkent tenyez.
A vetmagszkseglet 150400 kg/ha. Az elvetett magvak vetes utan 812 nap mulva kelnek ki. Keles utan a
sorokban 1015 cm ttavolsagra kell kiritkitani a nvenyeket.
BORISZOVA es munkatarsai (1979) 23 alkalommal (1012 naponkent) megismetelt veteset ajanljak, az
egyenletes es a minel hosszabb idej ellatas vegett.
A koraisag palantanevelessel jelents mertekben javithato. Ebben az esetben a magvetesre Iebruar elejen
termesztberendezesben kerl sor. A palantak marcius 510. krl ltethetk ki. A szedes kezdete igy 68
nappal elbbre hozhato.
A tenyeszidszak alatti apolasi munkak a rendszeres gyomtalanitasbol, a szkseg szerinti ntzesbl (amelyre
elssorban a tenyeszid elejen van szkseg) es az esetleges Iejtragyazasbol allnak.
A lobabot :ldfogvas:tasra akkor kell s:edni, amikor a magvak meg eretlenek (tejesek). Zldbabkent valo
Ielhasznalasra az egeszen Iiatal, zsenge hvelytermeseket szedik. A mar kiIejldtt, de meg tejes eresben lev
Termeszts
452
mag a zld kiIejtbabhoz hasonloan keszithet el.
A termes humid viszonyok kztt 23, szarazabb krlmenyek kztt 12 szedessel takarithato be. Az allando
helyere vetett lobab szedese nalunk altalaban junius kzepen kezdhet, es kedvez esetben julius kzepeig
Iolytathato. A palantazott pedig mar junius elejen szedhet.
A leszedett termes 01 C hmersekleten tarolva 23 hetig is eltarthato.
A varhato termesatlag nalunk kiIejtett zsenge magbol 1,22,0 t/ha, amely vilagviszonylatban csekely
atlagtermesnek minsl (3 t/ha kzepesnek, 5 t/ha pedig jo termesnek szamit. A zsenge hvely termesatlaga
1022 t/ha krl alakul).
KiIejezetten zldIogyasztasra elallitott Iajtai nalunk nincsenek kereskedelmi Iorgalomban. Human celokra
jelenleg Ileg a kismagvu (ezermagtmeg 500 g krli) Lippoi es vari Iajtakat hasznaljak. A nemzetkzi
vetmag-kereskedelemben az egyik legnagyobb tetelben Iorgalmazott, zldsegIelekent Ielhasznalt Iajta a
bterm, rvid tenyeszidej Giant.
Oroszorszagban human celu zldIogyasztasra kln Iajtaszortiment all rendelkezesre (Russ:kife csernfe,
Beloruss:kife mes:tnfe, Jind:ors:kife bfelfe, Jind:ors:kife :elenfe Iajtak).
12.4. FIdimogyor
(Arachis hvpogaea L.)
Oshazaja Brazilia es Paraguay. Eghajlati igenyet tekintve, termeszetes krlmenyek kztt az eszaki 43.,
valamint a deli 48. szelessegi krk altal hatarolt terleteken Iejldik zavartalanul.
Fldimogyoro-szksegletnk tulnyomo hanyadat jelenleg is klIldi behozatalbol Iedezzk. Termesztese a
huszas evek masodik Ieletl kezdve, kisebb-nagyobb terleten hazankban is elkezddtt, de maig sem tudott
nagyobb mertekben elterjedni, elssorban idjarasi okok miatt.
Magja ertekes tapanyag. Energiaerteke nagy (25 kJ). Nagy jodszamu, nem szarado olajtartalma 4255 kztt
van. 2834 Ieherjet es sok B1-, B2-vitamint is tartalmaz (SOMOS, 1983).
Nalunk enyhen prklve hvelyben vagy kiIejtve es sozva csemegekent kerl Iorgalomba. Sokat hasznal belle
a cukraszipar es a csokoladegyartas. KlIldn etolajat es mogyorovajat keszitenek belle.
Szenaja ertekes allati takarmany.
sajtossgai
12.4.2.1. RENDSZERTANA S NVNYTANI JELLEMZSE
A Ildimogyoro (Arachis hvpogaea) a Fabaceae csaladba tartozo hvelyes nveny.
Gykr. Erteljes karogykere, klnsen az also harmadaban, elagazo. Lazabb talajokon az oldalgykereken
FIdimogyor
453
12 mm atmerj gmk, nitrogengyjt bakteriumtelepek alakulnak ki.
Hajtsrendszere. Felallo vagy elIekv, 2060 cm magas bokrot alkot. A korai Iajtak elagazasai lenyegeben az
elsrend oldalhajtasokkal beIejezdnek, a keseiek azonban masod-, illetve harmadrend elagazasokat is
Iejleszthetnek.
Levelei parosan sszetettek, visszastojasdad levelkekkel. Lemezk Iels resze Ienyes, Ionakuk szrztt.
Virgai sargak, 24-esevel allok, levelhonaljiak, a pillangosokra jellemz viragIelepitessel. A
megtermekenyitest kveten hvelykezdemenyei a talajba Iurodva Iejldnek ki.
Terms. Az erett hvelv szalmasarga, kls Iellete halosan bordazott, Iajtatol Iggen tbbe-kevesbe
beIzdtt. Bels Iala nemezszer, ereskor a magvakkal erintkez Ielletek barna Ioltosak.
A magvak szama termesenkent 15 db. Hejszink eretten a Iajtara jellemz es a vilagos testszintl a
stetibolyaig valtozhat.
Fnyignye atlagon Ielli. Az arnyekot meg atmenetileg sem tri. Fejldese ilyen Ieltetelek kztt lelassul.
Hignye szinten nagy. Hazai termesztesi tapasztalatok szerint tenyeszidben (BRUDER, 1954) minimalisan
25003000 C hsszeget kivan. Maga a nveny a Iagypont krli hmersekletet karosodas nelkl atveszeli, a
magvak csirazasahoz es a hvelyek beeresehez azonban legalabb 1214 C szkseges.
Vzignye a termesktes idejeig viszonylag nagy. A hideg esk vagy tulntzesek azonban tulhthetik a talajt,
es igy kedveztlenl beIolyasoljak a csirazast, illetve a kesbbiekben visszavetik a nvenyt Iejldeseben
(atmeneti lombsargulas).
A termeseres idszakaban a tulzott talajnedvesseg a hvelyek beerese szempontjabol kiIejezetten elnytelen.
Tpanyagignye klnsen nagy, ezert a taperben gazdag, semleges kemhatasu, knny mveles,
kzepkttt ntestalajokon diszlik a legjobban. A sovany homok, valamint a rossz szerkezet, kttt talaj
Iejldeset hatraltatja.
Alapveten Iontos a megIelel Iajta megvalasztasa. Eghajlati adottsagaink kztt ugyanis kielegit
termeseredmenyt csak a rvidebb tenyeszidej, Ielallo bokor alaku, un. Jalencia tipusu valtozatoktol varhatunk.
Ezek hvelymerete valamivel elmarad ugyan az elIekv bokor alaku klIldi Iajtaketol, de h- es Ienyigenyk
kisebb, korabbi betakarithatosaguk pedig nagyobb termesbiztonsagot jelent.
Eghajlati es idjarasi viszonyaink Iigyelembevetelevel akklimatizalt es igy a hazai termesztes Ielteteleinek
legmegIelelbb Iajta a Kis:ombori es a Mako I.
12.4.4.1. AZ GHAJLATI S A TALAJADOTTSGOK HATSA
LETTANI JELLEMZSE
454
Hazank a Ildimogyoro-termesztes eszaki hataran (43) kivl, de annak kzvetlen szomszedsagaban
helyezkedik el. Termesztesi szempontbol ezert az orszag deli videkei vehetk elssorban szamitasba, ott is
kihasznalva a kedvez helyi mikroklimatikus Ielteteleket.
Ebbl a meggondolasbol elnyben kell reszesiteni a laza szerkezet, knnyen Ielmeleged talajokat, az
inszolaciot Iokozo deli Iekvest es a Iagyveszelyt mersekl, enyhe iveles, lejts terepet.
12.4.4.2. NVNYVLTS, TPANYAGELLTS
Helye a vetesforgoban lenyegeben megegyezik a tbbi hvelyes zldsegIajeval.
Mivel a termesek a talajban Iejldnek ki, Ieltetlenl kerlni kel a drotIergek szaporodasat segit
elvetemenyeket (pl. burgonya). A megIurt termeshvelyek ugyanis a Iejldeskben megrekednek, elpusztulnak
vagy csak szabvanyon aluli ertekben hasznosithatok.
Meghalalja az erett s:erves tragvat, amelyet mar az szi melyszantassal dolgozunk be, kiegeszitve a talajbol
esetleg hianyzo egyeb szervetlen tapelemekkel.
Elssorban IoszIor- es kaliumigenyes. A tulzott nitrogenadagolas buja vegetativ nvekedest valt ki, es keslelteti
a termesek beereset.
Fokozott Iigyelmet kell Iorditani a levegs, laza talajszerkezet kialakitasara, a teli csapadek beIogadasat es a
tavaszi talajnedvesseg megrzeset szolgalo munkamveletekre. Fontosabb szakaszai a korai tarlohantas, a jo
minseg os:i melvs:antas, a tavaszi simito:as es a majusban esedekes vetesig a talajIellet ismetelt
porhanvitasa. Ez utobbi a kel gyomok Iolyamatos megsemmisiteset is szolgalja.
Jetoagvkes:ites 1015 cm melysegben, kombinatorral.
12.4.4.4. SZAPORTS
Jetesre csak a teljesen erett, telt szem hvelyek sertetlen magvai alkalmasak. Idpontjat a talaj tartos
Ilmelegedese szabja meg (1215 C), mert hidegebb krnyezetben a magvak elIekszenek, megpeneszednek es
elpusztulnak. zemi krlmenyek kztt soros vetes, 605 cm- sor- es ttavolsag javasolhato. Hazikertekben a
bokorbabhoz hasonloan 23 szemenkent fes:kekbe is vethet. Vetesi melyseg 35 cm (SZALAY, 1983).
A magvakat vetes eltt ajanlatos QuinolateDithane csavazoszerek keverekevel kezelni, es a drotIereggel,
illetve a pajorral Iertztt talajt Basudinnal Ierttleniteni.
Hazikertekben a vetest barazdaba s:orva altalaban kezzel vegzik, nagyobb Ielleten azonban sikeresen
alkalmazhatok a Nibex, illetve a klnbz pneumatikus rendszer kukorica-vetgepek.
Az apolasi munkak a kisorolast kvet rendszeres gvomtalanitasbol es a viragzas idszakaban a nvenyeknek a
burgonyahoz hasonlo, 12-szeri tltgetesebol allanak. A tltgetes celja, hogy a hvelykezdemenyek mielbb
a talajba Iurodva megkezdjek nvekedesket.
NVNYVLTS,
TPANYAGELLTS
455
A nvenvvedelmi permete:eseket a szlben hasznalt vegyszerekkel, az idjarastol Iggen 24 alkalommal
vegezzk, mindenkor kiegeszitve a permetle tapadasat segit adalek anyaggal.
Hosszan tarto meleg es szaraz idszakban Iokozott atkaveszely alakul ki. A sargulo levelek Ionaki reszen a
kartev nagyitoval Ielismerhet. Specialis atkal szerrel permetezzk szkseg szerint.
Ont:esre klnsen a tenyeszid els Ieleben lehet szkseg. gyeljnk arra, hogy ne htsk le tulzottan a
talajt.
12.4.4.6. BETAKARTS
Az eres legbiztosabb jele, ha a hvelyek elertek a megIelel meretet, klsleg csontszinek, Ieltrve a bels
Ialuk Ieher, nemezszin bevonata elvekonyodott, a magvakkal erintkez reszeken barnaIoltos. A magvak heja
Ielveszi a Iajtara jellemz piros arnyalatot.
Valamennyi hvelykezdemeny beeresere nem szamithatunk, ezert a betakaritast akkor kezdjk el, ha a
nvenyek alatt kialakult termesek zme az eres emlitett jeleit mar mutatja, vagy a talajhmerseklet 12 C ala
sllyedt, illetve a korai szi Iagyok a lombozatot tnkretettek.
A bokrokat ke:i asoval, nagyobb Ielleteken kormanylemez nelkli ekevel vagy gykerkiemelvel Iellazitjuk,
majd ovatosan Ielnyjk.
Szaraz, napsteses idben a tveket gykerrel IlIele allitva, nehany napig s:ikkas:tfuk. Csapadekos,
Iagyveszelyes idjaras eseten Iedett helyen, szin alatt vekony retegben, aktiv szellztetessel szaritjuk.
Az utoerlelest kveten a hvelyeket vagy kezzel, vagy megIelel lyukbseg drotIonathoz drzslve
levalasztjuk a nvenyekrl.
A leszedett termest szabvany szerint (MSZ 359181) szetvalogatva szaraz, szells, Iagy- es egermentes helyen
tarolfuk.
Varhato termeshozam 11,5 t hvelyes termes hektaronkent.
A Ildimogyorot nem hajtatjuk. A sorok foliaalagutas takarasaval azonban a talaj gyorsabban Ilmelegszik es
a vetes 810 nappal elbbre hozhato. Az igy kezelt nvenyek elbb viragoznak, es szedeskor a tvek alatt beer
hvelyek aranya is nagyobb lesz.
Magtermesztsi munkai lenyegeben megegyeznek az arumogyoro termesztesevel. TbbletraIorditast jelent
tenyeszidben az elt megjelenes es a beteg tvek eltavolitasa. A Ielnyvest kveten a legszebb, legtbb es
legerettebb hvely egyedek termeset tartjuk vissza vetmagnak.
BETAKARTS
456
13. fejezet - Ernysvirgak
13.1. Srgarpa
(Daucus carota L. ssp. sativus)
Az egyik legregebben termesztett zldsegnveny. Termesztesi multja 34 ezer eves. Europaban shonos. A
grgk es a romaiak szinten ismertek es kiterjedten termesztettek. Termesztese Magyarorszagon is regi kelet.
LIPPAY knyveben (1664) mar kzismert nvenykent szerepel.
Kzkedvelt zldsegIaj. A vilagon 450500 ezer hektaron termesztik. Vetesterlete hazankban is jelents, 4,57
ezer hektar evenkent. Elssorban szabadIldi nveny, a hajtatasaval Ileg a nyugat-europai orszagokban
Ioglalkoznak. Magyarorszagon szabad Ildn termesztik, nagy mennyisegben, hajtatasaval csak az utobbi
evtizedekben Ioglalkoznak. Hazai magtermesztese szinten jelents.
A piacon keresett nveny. Fogyasztja a lakossag (3555 ezer tonna), Ieldolgozza a tartositopar (3540 ezer
tonna) es exportja is jelents (14 ezer tonna). Fleg a tartositoipari termekeket exportaljak, de sok kerlhet a
csomozott aru kivitelere is.
Taplalkozasi erteket tekintve elssorban karotintartalma jelents, amely atlagosan 7 mg/100 g. A hancs mindig
tbbet tartalmaz, mint a Iaresz. A karotinon kivl talalhato benne meg B1-, B2-, B6- es C-vitamin, valamint
nikotinsav is. Asvanyi anyagai kzl a kalciumot es a fos:fort kell kiemelni, de tartalmaz vasat is. Kellemes
illatat illoolaj-kevereke es a cukor adja. A keverek I alkotoi terpenek. Cukortartalma 6, amely di- es
monoszacharidokbol tevdik ssze (szacharoz, illetve glkoz, Iruktoz).
sajtossgai
Keteves nveny. Az els evben vegetativ reszeit (husos gyker, tlevelek), a masodikban generativ reszeit
(virag, termes) Iejleszti ki. Ha generativ reszei mar az els evben megjelennek (kiveteles esetekben elIordult),
akkor Iogyaszthato resze (gykere) cskevenyes marad, vekony lesz es nem szinesedik.
Az ernysviraguak csaladjaba (Apiaceae, korabban Umbelliferae) tartozik. Tudomanyos neve Daucus carota
457
ssp. sativus. Ket termesztett valtozata ismert. Ezek:
D. c. ssp. sativus convar. sativus hosszu,
D. c. ssp. sativus convar. curtus rvid.
Gykere Igyker, karogyker. Ez a Iogyaszthato resze. A repatest ennek es a szik alatti szarnak a
megvastagodasabol jn letre. A Iiatal szikleveles magoncon ezek meg Ielismerheten, jol elklnlnek. A
gykeragak vekonyak, es zmmel a repatest also reszen helyezkednek el. A Iejld gyker huzoereje
kvetkezteben a szik alatti szar a talajba huzodik. A nemesitk a huzoer Iokozasara trekszenek, mert a kiallo
Iej tipusok Ieje Ieny hatasara zldl vagy lilasodik, ezert ezek kevesbe kedveltek.
A repatest keresztmetszeteben negy jellegzetes zona klnbztethet meg. A legbels Iaresz vagy szivresz,
amely parenchimatikus szvetbl all, gyorsan Iasodik, kevesebb szinanyagot, szarazanyagot es cukrot tartalmaz.
A kvetkez zona a hancsresz vagy kereg, amely altalaban stetebb szin es raktarozoszveteiben igen sok
Iesteket es tapanyagot tartalmaz. E ket terjedelmes zona kztt talalhato a vekony, a Iareszt krllel kambium.
Ez a nvekedesi zona. Innen indul ki a repatest vastagodasa, beIele az uj Iasejtek, kiIele pedig az uj hancssejtek
letrehozasa. Vegl a kls reszen talaljuk a masodlagos brszvetet, amely elparasodott sejtekbl all es a
repatest vedelmet szolgalja (TERPO, 1965).
Levl. A sargarepa levelei az els evben tolevelek, amelyek a repaIejen krkrsen helyezkednek el. A masodik
evben szinten ezek jelennek meg elszr, majd a szarral egytt kialakulnak a s:arlevelek. A levelek sszetettek,
szarnyaltak es ersen szabdaltak. A tlevelek mindig nagyobbak es ersebbek, mint a szaron talalhatok. A level
nem Iajtabelyeg, mivel egymastol csak meretben es erssegben klnbznek, es ezek a krnyezeti tenyezknek
is Iggvenyei.
Szra a masodik evben jelenik meg. Kepzdese az els evben nem kivanatos. Merev szrs es elagazo. Els-,
masod- es harmadrend elagazasok talalhatok rajta. Magassaga a Iajta Iggvenye, 100150 cm.
Virgzata ernys, pontosabban ss:etett ernvo. Viragai himnsek, szerkezetkre az ts szam a jellemz, es
mindig az elagazasok vegein talalhatok. Az oldalagakon elIordulnak egynem (him- es himsteril), valamint
ivartalan viragok is. Sziromlevelei Ieherek, de neha a viragzat kzepen stetebb, biborszin viragok is
talalhatok, ami nem kivanatos, mert a vad Iormara valo visszates jele. Rovar porozta nveny.
Termse ket reszbl allo ikerkas:at.
Mag. Egy-egy magon harom alacsony es negy magasabb tskes er huzodik vegig, amelyeknek tveben illoolajat
tartalmazo sejtek talalhatok. A mag lapitott tojas alaku, hossza 24 mm, szelessege 11,5 mm. A 2 mm hosszu,
0,4 mm vastag tskek lehetetlenne teszik a szemenkenti vetest, ezert el kell tavolitani ket drzslessel. A mag
szine szrkesbarna. Endospermiuma igen nagy, amelyben kemenyit helyett olaj talalhato. Ez adja jellegzetes
illatat. Ezermagtmege 22,4 g, a drzslte 1,21,5 g. Csirazokepesseget 34 evig rzi meg.
Fnyignye viszonylag kicsi. Gyenge Ienyben is jol Iejldik. Ebbl kvetkezik, hogy az arnyekot tr
zldsegnvenyek kze tartozik. Szort Ienyben is kielegiten Iejldik, amelyet hajtathatosaga is bizonyit. A
megvilagitas idtartamat tekintve hosszunappalos nveny.
Hignye kzepes, bar ennek ellenere a hidegtr zldsegnvenyek kze soroljuk. Optimuma es annak szels
ertekei 16+7 C. Csira:asa 23 C-on (optimum) a leggyorsabb, de mar 24 C hmersekleten (minimum)
NVNYTANI JELLEMZSE
458
csirazasnak indul. Az optimumnal magasabb hmersekletet a lomb jobban elviseli, meg 2326 C-on is jol
Iejldik. Ugyanez a hmerseklet a gvker szamara mar kedveztlen.
Vzignye szinten kzepes. A vizet gazdasagosan hasznalja Iel. Ebben sokat segit szabdalt levelzete, amellyel
keveset parologtat. Vizigenye Iejldese Iolyaman valtozik. Magja sok eterikus olajat tartalmaz, a vizet nehezen
veszi Iel, lassan duzzad, ezert igenye a csira:as idejen igen nagy. VizIelhasznalasa kesbb mersekldik, majd
ujra nvekszik. A legtbb vizet nyaron (julius, augusztus, szeptember) igenyli.
Napi vi:felvetele 10 es 420 g kztt valtozik, a nveny Iejlettsegetl es a krnyezeti tenyezktl Iggen.
Tpanyagignye is kzepes. Fajlagos tapanyagigenye 1 t termes elallitasahoz nitrogenbl 4 kg, IoszIorbol
1,52 kg, kaliumbol 5,56 kg.
A makroelemek kzl a kaliumbol igenyel a legtbbet. A bseges kaliumellatas hatasara nvekszik a
szarazanyag mennyisege. Az adagolast azonban nem szabad eltulozni, mert egy bizonyos hataron tul mar
cskken a cukortartalom. Hianyat a levelek vrs szinezdese jelzi. Elbb a Ionak szinezdik, kesbb pedig a
levelek (szeltl beIele haladva) Iokozatosan elszaradnak.
Nitrogenigenve kzepes. A nitrogenhianya eseten a nvekedes lelassul, a lomb sargul. A Iiatal levelek elszr
sargulnak, majd vrs szinve valnak. Tuladagolasa szinten kedveztlen, hatasara cskken a repak
tarolhatosaga. A Iolyamatos ellatassal megelzhet a repatestek Ilrepedese.
A fos:forigenve mar valamivel kisebb. Ezt nehez tuladagolni, a hianyat pedig a nveny jelzi. Tnete a Ierek
krnyeken a levelek vrsdese.
A Iorgalomban lev Iajtak reszben klIldi, reszben hazai eredetek. Megklnbztetesk ertekmer
tulajdonsagaik alapjan lehetseges. Ezek a kvetkezk:
a tenyeszid hossza,
a repatest alakja,
a repatest merete,
a Ielhasznalhatosag.
A tenyszid alapjan a Iajtak harom csoportba sorolhatok, rvid (80120 nap), kzephosszu (121180 nap) es
hosszu (181220 nap) tenyeszidejekre.
A rpatest alakja szerint lehetnek gmblyek (vagy gmblydesre hajlamosak), hengeresek, leIele
keskenyed, szeles vallu es hosszu megnyult Iajtak (111. abra).
Termesztett fajtk
459
111. bra - Klnbz srgarpa-alaptpusok: hossz szles vll, gmblyu, hengeres,
rvid, szles vll, gmblydsre hajlamos, hossz, megnylt
Gmblvek es gmblydesre hajlamosak a Pari:si vasar, a Pari:si haftato es ide sorolhato a Duwicki is.
Valamennyi rvid tenyeszidej, hajtatasra es korai szabadIldi termesztesre alkalmas Iajta. Ezek a hazai
Iorgalomban mar ritkan Iordulnak el.
A hengeresek zmmel tompa vegek. Kzttk vannak hajtatasi, korai szabadIldi es szabadIldi tipusok is. E
csoportba tartozik a Gonsenheimi, az Ams:terdami, a Marktgrtner, a Nanti, a Kes:thelvi hengeres es a Lange
Rote St. O. H.
A lefele keskenvedo, szeles vallu tipusok szinten tompa vegek. Ide tartoznak a Chantenav (Aranv) es a
Flakker (Jrs orias, Danvers 126) tipusok. Az elzek kzephosszu, az utobbiak hosszu tenyeszidejek.
A megnvult, hegyben vegzd Iajtak zmmel hosszu tenyeszidejek. A valluk lehet keskenyebb es szelesebb.
Ide tartozik a Fertodi vrs, a Hegves vrs stb.
A repatest mrete szinten Iontos Iajtatulajdonsag. Jellemz itt a hosszusag es a vallszelesseg vagy a
hengereseken az atmer. A hosszusag es a termesmennyiseg kztt szoros az sszeIgges. Minel hosszabb a
repateste egy Iajtanak, annal nagyobb a termeshozama. A hosszusag 4 es 30 cm kztt valtozik. Rvid gvkerrol
beszelnk 8 cm-ig, k:ephoss:urol 917 cm-ig es hoss:urol, ha a gyker 18 cm-nel hosszabb. A nagyobb,
hosszu tipusok a mar emlitett kedvez tulajdonsag ellenere is kevesbe elterjedtek, mert nehezebb a
talaj-elkeszitesk, a gepi betakaritasuk. A szallitas soran knnyebben trnek es rosszabb eredmennyel
tarolhatok. A 1420 cm hosszu, hengeres tipusok kedveltebbek, mert jobb a minsegk (beltartalom) es geppel
knnyebben betakarithatok. Kzlk az ersebb lombuak vannak elnyben. A gepi betakaritasra egyebkent a
Termesztett fajtk
460
kisse leIele vekonyodo, tompa veg Iajtak a legjobbak. A vallszelesseg 36 cm, a hengeresek atmerje pedig
2,54 cm kztt valtozhat, igy ennek nincs igazan jelentsege.
A felhasznlsi cl lehet Iriss Iogyasztas es tartositas. Az elbbi esetben az aru kzvetett uton (tarolas utan)
vagy kzvetlenl (csomozott anyag) kerlhet a piacra. A tartositas, Ieldolgozas lehet konzervalas vagy szaritas.
A Iajtakat mindig a Ielsorolt celoknak megIelelen kell kivalasztani. A Iontosabb Iajtakat a 110. es 111.
tabla:atokon ismertetjk.
Fajta Tenyeszid
(nap)
A gyker A lomb
merete
Felhasznalasa
alakja csucsaszine
Parizsi piaci 7080 gmb narancssarga kicsi Iriss
Iogyasztasra
Duwicki 8090 ek tompanarancssarga kzepnagy Iriss
Iogyasztasra
Gonsenheimi80100 kisse
kupos
tompanarancssarga kicsi Iriss
Iogyasztasra
Amszterdami 100110 hengeres tompanarancssarga kicsi Iriss
Iogyasztasra
Fertdi
korai F1
90100 hengeres tompanarancsvrs nagy
110. tblzat - Hajtatsi fajtk
Fajta Tenyeszid
(nap)
A gyker A lomb
merete
Felhasznalasa
alakja csucsaszine
Nanti 100130 hengeres tompanarancsvrs kzep-nagy Iriss
Iogyasztasra,
ipari
Ieldolgozasra
Arany 140150 keskenyed tompanarancsvrs kzep-nagy Iriss
Iogyasztasra,
ipari
Ieldolgozasra
Vrs
orias
180200 keskenyed hegyesnarancssarga nagy ipari
Ieldolgozasra
Termesztett fajtk
461
Fertdi
vrs
180200 keskenyed hegyeselenkvrs nagy ipari
Ieldolgozasra
Keszthelyi
hengeres
200220 hengeres tompanarancsvrs nagy ipari
Ieldolgozasra
Danvers
126
180200 keskenyed tompanarancsvrs nagy ipari
Ieldolgozasra
111. tblzat - Szabadfldi termesztsre alkalmas fajtk
A sargarepa-termesztes technologiai valtozatai a kvetkezk:
1. Kors:er, gepesitett nagyzemi technologia. A cel a tartositoipari es az evi Irissaru-igeny kielegitese.
2. Egvs:er, hagvomanvos, esetleg Ielig gepesitett technologia. Celja az nellatas es a korai aru (csomozott) egy
reszenek megtermelese.
3. Dugvanvtermes:to technologia. Celja a vetmagtermesztes alapanyaganak elallitasa.
Az els a legjelentsebb, ezt alkalmazzak a legnagyobb Ielleten.
Hazank eghajlata, idjarasi viszonyai kedvezek a sargarepa szabadIldi termesztesere. A Ienyviszonyok
megIelelek, a hmerseklet kielegit. A csapadek ugyan nehol keves, de a vizet ntzessel potolni lehet.
ntzni elssorban ott kell, ahol a tenyeszidben hullott csapadek nem eri el az evi 400 mm-t.
A termeszthetseg korlatozo tenyezje inkabb a talaj. A szelsseges talajtipusok (a Iutohomok, a szikes es a
kves, valamint a tulsagosan kttt talaj) kivetelevel valamennyi talajon megterem. Elssorban azonban a mely
termreteg, laza es kzepkttt humuszos talajok nvenye. A humusztartalom nvekedesevel egytt n a
termes mennyisege is. A nagy termesek egyik Ieltetele az 57-os humusztartalom.
A kemhatast illeten a kzmbs talajokat kedveli (5,37 pH). Gyengen savanyu talajokon jobban Iejldik, mint
a gyengen lugosokon. Savanyu es lugos talajokon (5 pH alatt 8 pH Ielett) nem varhato kielegit termes.
nmaga vagy a tbbi gykerIele utan lehetleg csak 34 ev mulva kerljn. Mindharom zldseges
vetesIorgoban elhelyezhet.
ntztt zldseges Iorgoban a zldborso, a zldbab, a burgonyaIelek, a kabakosok es a kaposztaIelek az
elvetemenyei. Az orszag nagy reszen ntztt, kombinalt Iorgoba kerl. Itt elvetemenye az szi buza.
ntzetlen, kombinalt vetesIorgoba csak ott szabad helyezni, ahol a tenyeszidben hullott csapadek megkzeliti
462
a 400 mm-t, es a terlet talaja jo vizgazdalkodasu, humuszban gazdag. Leggyakoribb elvetemenye itt is az szi
buza. Rossz elvetemenyei a gykerIelek, a kukorica es a napraIorgo.
A tapanyag-visszapotlast ma mar lehet es kell is tervezni. A tervezeskor meg kell hatarozni a mennyiseget, a
tragyaIelet, a tragyazas modjat, a kijuttatas idpontjat, a bedolgozas modszeret es melyseget.
A mennyiseg meghatarozasakor Iigyelembe kell venni a nveny igenyet, a talaj tapanyagkeszletet es a tervezett
termes mennyiseget.
A tervezhet termeshozam a Iajta, a termeszthely es a technologia Iggvenye. A rvid gykerek hozama
1225 (ntzetlen), illetve 3060 t/ha (ntztt). A hosszu tipusok termeshozama nagyobb, 2030, illetve 4070
t/ha.
A sargarepa Iajlagos mtragyaigenyerl a 112. tabla:at tajekoztat.
TermhelyA talaj tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
Nitrogen
I. 4,5 4,0 3,0 2,0 1,5
II. 5,0 4,5 3,5 2,5 1,5
III. 4,8 4,3 3,5 2,5 1,5
IV. 5,5 5,0 4,0 3,0 2,5
FoszIor
I. 2,8 2,7 1,7 0,7 0,5
II. 3,0 2,7 1,7 0,8 0,6
III. 2,9 2,5 1,5 0,7 0,6
IV. 3,7 2,9 2,3 1,5 1,0
Kalium
I. 7,0 6,5 5,5 3,0 1,0
II. 7,5 7,0 6,0 3,0 1,5
III. 7,0 6,5 6,0 3,0 1,5
TPANYAGELLTS
463
IV. 7,0 6,5 6,0 4,0 2,0
112. tblzat - A srgarpa fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
Abban az esetben, ha nincs lehetseg talajvizsgalatra, es a termes mennyiseget sem kivanjuk pontosabban
meghatarozni, akkor hatoanyagban kiIejezve nitrogenbl 160180 kg/ha, IoszIorbol 120160 kg/ha, kaliumbol
150250 kg/ha mennyiseg szkseges.
A jobb talajokon a kisebb, a gyengebbeken a nagyobb mennyiseget hasznaljuk. A varhato termes ebben az
esetben 40 t/ha krli.
A tapanyagigeny kielegithet szerves es mtragyakkal. Szerves tragyat azonban lehetleg ne adjunk, mert
hatasa a repara kedveztlen.
A tragya kijuttathato alap-, indito- es Iejtragyakent. A szerves tragyat, a kaliumot es IoszIort alaptragvakent
adjuk. A ket utobbi inditotragyakent is adhato. Az igy kijuttatott mennyiseg azonban csak az sszesnek
egyharmada legyen.
A nitrogen mindharom modszerrel adagolhato, leggyakrabban Iejtragyakent adjuk. Alaptragyakent csak akkor
van ra szkseg, ha az elvetemeny utan nagy mennyiseg tarlo- es gykermaradvany jut a talajba. A szkseges
adag akkor az sszmennyiseg egyharmada.
Az alaptragyat az alap-talajmvelessel, az inditot a vetes eltti talaj-elkeszitessel, a Iejtragyat pedig ntzessel
vagy permetezessel juttatjuk a talajba vagy a nvenyre.
A sargarepa apro magvu nveny, sekelyen vetjk, ezert nagyon jo vetagyat kivan. A magagy akkor megIelel,
ha a Ielszine egyenletes, sima, gyommentes, lepedett es apro morzsas szerkezet. Mivel kedveli a levegs,
vastag, mvelt reteg talajokat, celszer a terleten melylazitast (4060 cm) is vegezni a Vibrolaz vagy az
FVA3 altalajlazitoval.
A mvelesi modok, a talajmunkak idpontja, a mvelesek szama, eszkze az alkalmazott technologia es az
elvetemeny Iggvenye.
Elz vi talajmunkk. A fotermenvkent vagy koraikent termesztett sargarepa talajmvelese mindig a
tarlohantassal kezddik. Ez csak akkor maradhat el, ha az eltermeny kesn (szeptember, oktober) lekerl
nveny. A hantast az eltermeny lekerlesevel egy idben kell elvegezni. Celja a nedvesseg megrzese es a
kesbbi talajmunkak jo minsegenek elkeszitese. A melysege 812 cm. Eszkzei: az eke, a diszktiller, az XT
csipkes tarcsa.
A hantast a melvs:antas kveti. Idpontjat elssorban az ergepek (szantotraktorok) szabad kapacitasa hatarozza
meg. Elvegezhet mar szeptemberben, de oktober, november honapokban is. A lenyeg, hogy a Iagyokig
beIejezdjek. Melysege 2130 cm kztt valtozhat. A sargarepa a melyebb szantast igenyli. A szantott terlet
maradhat nyitott, de le is zarhato. Korai szantas (szeptember) es korai (Iebruar vege, marcius) vetes eseten
azonban Ieltetlenl le kell zarni.
Tavaszi talajmunkk. A vetes eltti talaj-elkeszites idpontjat a talaj mvelhetsege es a vetesid hatarozza
meg. Elvegezhet Iebruar vegen vagy marcius elejen a talaj mvelhetsegi allapotatol Iggen. A mvelet lehet
egyengetes, lazitas, esetleg gyomirtas. Egvengetesre akkor kerl sor, ha sszel a szantast nem zartuk le. Ekkor jo
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
464
tel utan elegend lehet egy simito:as. Tmdtt talajon azonban elszr la:itani kell, es csak utana kvetkezhet
a simitas. A lazitas eszkze lehet Iogas borona vagy tarcsa. Fontos, hogy sekelyen vegezzk.
Egyszerbb az elkeszites az agvasos mveleshe:, mert itt csak az sszel elhuzott agyasokat kell kiigazitani
(eszkze a Tomat I). Kesbbi (aprilis, majus) vetesek eseten az egyengetes idpontja Iebruar vege, marcius
eleje. Utana a talajt gyommentesen tartjuk, es az elkeszites a vetes eltt Iejezdik be.
Masodtermenvkent termesztve modosul a talajmveles. Itt az alap- es vetes eltti talaj-elkeszites szorosan
kapcsolodik egymashoz. Az alap-talajmveles lehet tarcsazas vagy szantas. Ebben az esetben nagyon Iontos a
hengere:es is, ugyanis nincs id a termeszetes lepedesre. Szaraz idjaras eseten a munkavegzest egy
elntzes segiti.
A nagyzemekben es nagyobb Ielleteken minden esetben vegyszeres gyomirtasra van szkseg. Napjainkban ez
mar kidolgozott, eredmenyesen hasznalhato modszer. Harom idpontban alkalmazhato, vetes eltt, vetes utan,
de meg keles eltt es allomanyban, tehat keles utan.
Jetes elott a hasznalhato gyomirto szerek hatoanyaga triIluralin (OlitreI, TreIlan, 2,33,2 l/ha). A szereket 68
cm melyen be kell a talajba dolgozni.
DeIlaciora erzekeny terleten perzsel hatasu gyomirto szert kell hasznalni, 10 nappal a vetes eltt (23 l/ha). A
szer a gyomok mellett a takaronvenyt is elpusztitja. E terleteken ugyanis sszel gyakran rozsot vetnek, hogy
az erozio ellen vedekezzenek.
A vetes utan, keles eltt hasznalhato vegyszerek kzl legjobb a klorbromuron hatoanyagu Maloran 50 WP
(22,7 kg/ha). Hasznalhato meg prometrin hatoanyagu Merkazin es Gesagord (2,23,0 kg/ha), vagy mas
perzsel hatasu gyomirto szer.
Keles utan a vegyszerezes idpontja mar a nveny Iejlettsegenek es az alkalmazott szernek a Iggvenye. A
Maloran (22,2 kg/ha) es a Merkazin mar a nvenyek 12 lombleveles allapotaban hasznalhatok, a linuron
hatoanyagu AIalon csak 10 cm-es nvenymagassagnal alkalmazhato (2,52,6 kg/ha). Az AIalon hasznalatara
csak akkor kerl sor, ha az emlitett kezelesek elmaradtak, vagy a hatekonysaguk nem volt kielegit.
13.1.4.6. SZAPORTS
A sargarepa szaporitasi modja az lland helyre vets lehetleg koptatott (drzslt), csavazott es kalibralt
maggal.
A vetes melvsege ktttebb talajokon es korai veteskor 2 cm, laza talajon es kesei veteskor 3 cm. Ennel
melyebbre nem szabad vetni.
A vetes idopontfa valtozo, Igg a Iajtatol es a betakaritas tervezett idpontjatol. Ennek megIelelen a sargarepa
marcius elejetl julius kzepeig barmikor vethet. A 113. tabla:at a szaporitasi idpontokat es az ezeknek
megIelel betakaritasi idszakokat tartalmazza. Ebbl lathato, hogy a hosszu tenyeszidej Iajtak vetesi szakasza
a legrvidebb (III. 1.IV. 15.), a rvid tenyeszidejeke pedig a leghosszabb (III. 1.VII. 15.).
Fajtacsoport Vetesi id Betakaritasi
id
VEGYSZERES GYOMIRTS
465
Rvid tenyeszidejek 80120 nap III. 131. VI. 130.
IV. 130. VI. 15.VIII.
15.
V. 115. VIII. 15.IX.
15.
VI. 15.VII. 15. X. 1.XI. 30.
Kzephosszu tenyeszidejek
120180 nap
III. 115. VII. 1.VIII.
20.
IV. 115. IX. 130.
VI. 115. X. 1.XI. 30.
Hosszu tenyeszidejek 180220
nap
III. 115. IX. 1.30.
III. 15.IV. 15. X. 1.XI. 30.
113. tblzat - Szaportsi idpontok a fajta s a betakartsi id fggvnyben
A mvelesi mod lehet sik, agyasos es bakhatas. A sikmveles a legelterjedtebb. Az agyasos mveles jo, de
elssorban ott alkalmazzak, ahol a betakaritogep burgonyaszed. A bakhatas mveles hagyomanyos modszer,
ahol a bakhatak tavolsaga 70 cm, magassaguk es alapszelessegk pedig 30 cm. Ma mar csak hazikertekben
celszer alkalmazni, Ileg ott, ahol sekelyebb a termreteg, es a talajmveles is sekely.
Az elrende:es, a sortavolsag es a vetesi mod valtozatos, sokIele. Kzlk mindig a Ielteteleknek (az alkalmazott
eres betakaritogepeknek) megIelelt kell kivalasztani. A legIontosabb valtozatokat a 112. abra szemlelteti. A
bakhatas mvelesben csak az ikersoros, az agyasosban csak az ikersoros es a szalagos, a sikmveleskor pedig
valamennyi elrendezesi valtozat alkalmazhato. Hazikertekbe a soros elrendezes javasolhato. A sortavolsag itt a
legkisebb, 1520 cm, a lenyeg, hogy a kezikapa es a horolo elIerjen a sorok kztt.
SZAPORTS
466
112. bra - Elrendezs sortvolsg s vetsi mdok
A vetes vegezhet ke::el es geppel. A kezi vetes ma mar csak hazikerti modszer. Nagyzemekben es nagy
Ielleten a vetgepeket kell hasznalni (Lajta 32, Nibex, Stanhay, Rau, Herriau, SVA 12, illetve 16 es a
pneumatikus Nonoer).
A vetomags:kseglet a Iajta es a termesztesi cel Iggvenye. A kisebb repatesteket es a csomozva piacra
kerlket mindig srbben vetjk. A Iajtak vallatmerjet Iigyelembe veve a Iolyometerenkent szkseges
egyedek szama 25, 33 vagy 40 db. A vallatmer 2,5 cm, 3 cm es 4 cm. A sargarepa rosszul kel, ezert veteskor a
tenyeszterlet alapjan kalkulalt magmennyiseg duplajaval kell szamolni. Az elmondottaknak megIelelen a
hektaronkenti vetmagszkseglet a koraiakbol 4 kg, a kzepkoraiakbol 3 kg, a keseiekbl 2 kg. 1 kg-ban
65850 ezer db vetmag van.
13.1.4.7. NTZS
NTZS
467
A sargarepa kzepes vizigeny nveny. Folyamatos vizellatast igenyel, ezert ntzes nelkl kisebb a termes es
gyengebb a minseg. A csapadekpotlo ntzes minden esetben szkseges, de szkseg lehet keleszt ntzesre
is.
A keles:to nt:es Ileg a kesbbi veteseknel Iontos, de kivetelesen szkseg lehet ra tavasszal is. Normaja 510
mm, a modja pedig esos:er vagy bara:das nt:es.
A csapadekpotlo nt:esre minden kulturanak szksege van. Az ntzesi norma 3040 mm, illetve barazdas
ntzeskor 4050 mm. Az ntzesek szama a rvid tenyeszidejeknel 3, a hosszuaknal 5. Az els ntzes
idpontja a Iajta Iggvenye. A korai, rvid tenyeszidej Iajtaknal a vetes utani 50., a keseieknel a 70. nap. Az
utolso ntzes idpontjat pedig a Ielhasznalasi mod hatarozza meg.
A sargarepa helyIoglalasi ideje a Iajtatol es a termesztes celjatol Iggen klnbz hosszusagu. Eppen ezert
valtozhatnak az apolasi munkak, es valtozhat azok szama is. LegIontosabb apolasi munka a ritkitas, a
cserepesedes megszntetese, a gyomok irtasa es a nvenyvedelem, valamint a Iejtragyazas.
Ritkitast, kezimunka-igenyes volta miatt, ma csak a hazikertekben vegeznek. A nagyzemekben mar a veteskor
beallitjak az optimalis tszamot, a jo minseg, kalibralt, drzslt, esetleg drazsirozott vetmag hasznalataval.
Feltetel meg a precizios vetgep es a magszkseglet pontos megallapitasa. Hazikertekben a ritkitast a nvenyek
24 lombleveles allapotaban vegzik. A tavolsagot a Iajta, annak vallmerete hatarozza meg (lasd: szaporitas). A
munka knnyebb es a minseg is javul, ha nedvesebb talajon vegezzk, mivel a kis nvenyek knnyebben
kihuzhatok es nincs lombszakadas.
A gvomirtas lehet mechanikai es vegyszeres. Mindket esetben sokat segit, ha az elvetemeny mar gyommentes
volt. A mechanikai gyomirtas Ileg a hazikerti es haztaji gazdasagok modszere. A tenyeszidben egy
gyomlalasra es 23 kapalasra van szkseg. Eszkzei a kezi, valamint a tolokapak. Ezek lehetnek melyebben
mvelk es lehetnek horolok.
A cserepesedes elssorban a kttt talajok jellemzje, homokon nem, kzepkttt talajon ritkan Iordul el.
Neheziti a kelest, es a Iiatal csiranvenyeket tnkre is teheti. Megszntetesere a sima vagy hazikertekben a
szges henger alkalmas. A kapalas szinten segithet, de csak akkor, ha valamilyen sorjelz nvenyt
alkalmaztunk. ntzessel is megszntethet (nagyzemi modszer), 510 mm viz kijuttatasaval.
A feftragva:as idpontja a korai veteseknel majus kzepe vagy junius masodik Iele, a keseieknel a keles utani
4060. nap.
13.1.4.9. BETAKARTS, RU-ELKSZTS
A sargarepa viszonylag hosszu tenyeszidej nveny. Eresehez legalabb 80 es legIeljebb 220 nap szkseges. A
betakaritas ideje tehat Igg a Iajtatol, a vetesi idponttol, valamint a Ielhasznalas celjatol.
Az elmondottaknak megIelelen junius elejetl november vegeig barmikor szedhet, ha elerte a gazdasagi
(Iogyasztasi) erettseget.
Junius, julius honapokban de igen gyakran meg augusztusban is lombbal egvtt takaritjak be, tbbnyire a
rvid es kzephosszu tenyeszidej Iajtakat, amelyek mosva es csomozva kerlnek a piacra. Az erettseg jele a
szinezdes es a szabvany altal meghatarozott meret:
julius 15-ig 15 mm (I. oszt.), illetve 10 mm (II. oszt.) atmer;
EGYB POLSI MUNKK
468
julius 15-tl 25 mm (I. oszt.), illetve 200 mm (II. oszt.) atmer.
Az utobbi esetben mar a gyker hosszusaga is kvetelmeny, amely I. osztalyu arunal 100 mm, a II. osztalyunal
pedig 70 mm. Tovabbi elvaras a Iajtaazonossag, a serlesmentesseg, a zsengeseg es az ep, de, zld levelzet. A
csomonkenti darabszam 5. Elkesziteskor a gykereknek szaraznak kell lennik, nehogy kesbb beIlledjenek,
megromoljanak. A csomozott aru ktegelve vagy gngylegben kerl a kereskedkhz.
A lomb nelkl piacra, Ieldolgozasra vagy tarolasra kerl repat szeptemberben, oktoberben es novemberben
takaritjak be a Iajtatol, a szaporitasi idponttol es a Ielhasznalasi celtol Iggen. Az erettseg jele a megIelel
szin, a Iajtara jellemz meret, valamint a nagy karotin- es szacharoztartalom. Augusztusban csak a kzvetlen
piacra vagy a Ieldolgozasra kerl sargarepat szabad betakaritani. A tarolasra szant anyagot oktoberben vagy
novemberben. A lenyeg, hogy a betakaritas meg a Iagyok eltt megtrtenjek. A szabvanyeliras itt a 30, illetve
35 mm (I. oszt.) atmer, valamint a Iajtaazonossag, a serlesmentesseg, az erettseg es a tisztasag.
A betakaritast kezzel, nagyzemekben, nagy Ielleten geppel vegzik.
Az EM11, az ASA-LIFT, a MATHERPLATT es az FMC tipusok nyv rendszerek, a Herriau, a CK6 es
az AMACD2 pedig aso rendszer. Az elzek a jobbak, az ezekkel betakaritott termeny 8082-a piackepes,
de csak akkor dolgoznak megIelelen, ha ers, egeszseges a lomb, rvidebb a repatest (1420 cm), gyommentes
es kzep nedvessegtartalmu a talaj. Az aso rendszer gepek nagyobb veszteseggel dolgoznak, ez kiveteles
esetekben a 40-ot is elerheti.
113. bra - ASA-LIFT betakartgp (fot: TUZA SNDOR)
A kiemelt repa vagy kzvetlenl, vagy a rendrl kerl a szallitojarmre, amellyel mlesztett allapotban
szallitjak. Ez az anyag meg nem tiszta. Van benne serlt, leveles es beteg repatest, valamint talajszennyezdes.
Az anyagot tehat meg at kell valogatni. Erre a celra a VARIMANZ magyar osztalyozo a megIelel. A kezi
osztalyozas idigenyesebb, 1 t aruhoz 1520 ora szkseges.
BETAKARTS,
RU-ELKSZTS
469
A varhato termes a Iajta es a technologia Iggvenye, 124070 t/ha. A legkevesebb a koraiake, hagyomanyos
technologiaval, ntzes nelkl termesztve. A termes mennyisege annak megIelelen n, ahogy a technologia
korszersdik. A csomozottan ertekesithet mennyiseg elmeletileg hektaronkent 1250 ezer nveny, atszamitva
250 ezer csomo. A gyakorlatban ennel sokkal kevesebb, hektaronkent csak kb. 100 ezer csomot ertekesitenek.
13.1.5. Hajtats
A sargarepa hajtathato valamennyi palantanevel letesitmenyben, de leggyakrabban a Ioliaval boritottakat
hasznaljak. Kiszemi termesztesi mod, a nagyzemek nem vagy csak ritkan Ioglalkoznak vele.
A sargarepa a hajtatasban is mely reteg, laza talajt kivan.
Az alap talajmveles lehet asas es s:antas. Az asas kisebb Ielleten kezzel is elvegezhet, nagyobb Ielleten
azonban asogepet kell alkalmazni. A szantas agy- vagy valtva Iorgato ekevel vegezhet. Az utobbi a jobb, mert
nem kepzdik barazda es orom.
A vetes eltti talajmunka a la:itas, amit kis Ielleten gereblvevel, nagyobb terleten pedig Iogas boronaval,
tarcsaval vagy talajmaroval vegeznek. Lazitas utan a terletet simitani es tmriteni kell.
A tapanyagigeny kielegithet s:erves es mtragvakkal. A szervestragyazas klnsen humuszban szegeny
talajokon Iontos, egyebkent jobb, ha az elvetemeny kapja. A mennyiseg 45 kg/m2. Nagyon Iontos, hogy a
tragya erett legyen. A meg hianyzo tapanyag mtragyakkal potolhato. Az adando mennyiseg a nveny
igenyenek es a talaj tapanyagtartalmanak Iggvenye. A tapanyagtartalomtol Igg szels ertekek
(hatoanyagban) nitrogenbl 520 g/m2, IoszIorbol 1,818 g/m2, kaliumbol 816 g/m2. A kisebb dozis nagy, a
nagyobb csekely tapanyagtartalom eseten adando. A tapanyag-visszapotlas alapja minden esetben a
talajvizsgalat, amelyet meg az is indokol, hogy a csirazo es Iiatal nvenykek a nagy sokoncentraciora is
erzekenyek.
13.1.5.2. SZAPORTS
A szaporitasi mod az allando helvre vetes. A mvelesmod sik vagy agyasos. Az utobbi az elterjedtebb, mert
gyakori a szort vetes es a kzteskent valo termesztes. Az agyasok szelessege 6070, illetve 120140 cm attol
Iggen, hogy az apolasi munkak egy vagy ket utrol vegezhetk. Az agyasok melletti utak 20 cm szelesek es
510 cm melyen sllyesztettek. Ezekre azert van szkseg, mert az allomanyt kezelni, gyomlalni, ritkitani kell, es
igy a kztes nvenyt is taposas nelkl lehet eltavolitani.
A szaporitasi idopont a letesitmeny Itesenek Iggvenye. Fttt letesitmenyekben a sargarepa augusztus vegetl
oktober vegeig szakaszosan vethet, es a tel kzepetl a tavasz elejeig piacra vihet. Ez a hajtatasi mod azonban
nem terjedt el, mert az energiaarak miatt nagyon kltseges.
Ebbl kvetkezik, hogy a ftes nelkli hajtatas az elterjedtebb. Erre klnbz egyszeres vagy ketts takarasu
es vizIggnys Iolias berendezesek alkalmasak (a ketts takarasuakat hasznaljak a leggyakrabban). Ezekben
oktobertl Iebruar vegeig barmikor elvegezhet a szaporitas. A jelzett idszakban szakaszosan is lehet vetni, es
a legkorabbi vetesbl az aru mar aprilis kzepetl a piacra kerlhet. A termelk a legtbb hibat azzal kvetik el,
hogy koran vetnek. Az augusztusban es szeptemberben vetett repa ugyanis a teli hideg hatasara jarovizalodik es
magszarba szkik anelkl, hogy gykertestet kiIejlesztene.
Hajtats
470
A vetes modjat es az elrende:est mindig a hasznositas rendszere hatarozza meg. Fotermenvkent hajtatva sorosan
vetjk, a sortavolsag 1015 cm. Az ennel srbb vetes allomany csak gyomlalassal tarthato tisztan. A vetesi
srseg ekkor 100200 mag/Im, attol Iggen, hogy milyen a vetmag erteke. Ehhez 1,52 g/m2 drzslt
vetmag szkseges.
A sargarepa hozama kzepes, ezert igen gyakran k:teskent termesztik. A tarsnveny lehet hajtatott retek, salata,
karalabe, karIiol, Iejes es kelkaposzta. Kzlk a retek a legjobb. A tbbi zartabb allomanyu, es a kaposztaIelek
tenyeszideje meg hosszu is. Ezert a retek mellett csak Iejes salata es a karalabe jhet szamitasba.
Ilyen elterjedt kombinacio meg, amikor a Itermeny nem kiIejlett nveny, hanem csak palanta. Erre a tarsitasra
a szabadIldi termesztes reszere elallitott Iejes salata, valamint a kaposztaIelek palantai kivaloan megIelelnek,
mert helyIoglalasi idejk rvid, mindssze 6 het, igy a Iiatal sargarepa-nvenykeket meg nem karositjak.
Kvetelmeny azonban a ritka vetes, 1 m2-en 400 db-nal nem szabad tbb palantat Ilnevelni. Kzteskent valo
termeszteskor a vetesi es az elrendezesi mod is s:ort. A szaporitas idpontja megegyezik a Itermenyevel. A
magszkseglet itt 0,51 g/m2.
A vetes vegezhet kezzel es geppel. Soros elrendezeshez celszer kisgepet hasznalni. Erre a celra a mini Nibex
kivaloan alkalmas. A vetesi melyseg 12 cm (melyebb vetes hatranyos).
13.1.5.3. NTZS
A viz az egyenletes keles es Iejldes egyik legIontosabb Ieltetele, amely a hajtatoletesitmenyben csak ntzessel
adhato. A keleszt ntzest (510 mm) a vetes utan azonnal el kell vegezni. Alacsony hmerseklet elhuzodo
keles eseten megismetelhet. Fontos, hogy intenzitasa kicsi es porlasztasa Iinom legyen. keles utan, a
tenyeszidben tbb 1525 mm-es csapadekpotlo ntzes is szkseges. Telen ritkabban, tavasszal srbben kell
ntzni. Ftetlen berendezesben telen szneteltetni kell. Fontos az egyenletes vizellatas.
Az optimalis allomanvsrseg beallitasa az egyik legIontosabb apolasi munka. A gyker gyors es normalis
kiIejldesehez megIelel tenyeszterletre van szkseg. A legkisebb tenyeszterlet 15 cm2 (600 nveny/m2), ezt
akkor alkalmazhatjuk, ha a repat Itermenykent hajtatjuk. Ennel srbb allomany mar karos. A gyakorlatban a
20 cm2-es tenyeszterlet az elterjedtebb (500 nveny/m2).
A kztes termesztesben a legnagyobb tenyeszterlet 40 cm2 (250 nveny/m2), a legkisebb pedig 30 cm2 (330
nveny/m2). A ritkitast 34 lombleveles allapotban es nedves talajon vegezzk, hogy a lombozat ne szakadjon
le.
A homerseklet s:abalvo:asa klnsen srbb allomany eseten Iontos. A megIelel hmerseklet 16 C. Ennel
magasabb hmersekleten a lomb gyorsabban Iejldik, mint a repatest.
A legtbb gondot a gvomok irtasa okozza. Szort vetes eseten ezt mindig kezzel kell vegezni. Soros vetes eseten
a kezi kapalas is segithet.
13.1.5.5. BETAKARTS
A hajtatott sargarepa akkor szedeserett, ha vallatmerje a szabvanyban elirtaknak megIelel. Ez legalabb 1520
mm. Szedes utan a gykereket meg kell mosni, a serlteket es a Ilsleges lombot el kell tavolitani. Az aru
csomo:va kerl Iorgalomba. Csomozni csak a mar szikkadt termest szabad, mert klnben beIlledhet. Egy-egy
NTZS
471
csomoba 55 db nveny kerl. A csomozott arut gngylegben vagy ktegelve szallitjak. Egy-egy kteget 10,
esetleg 20 csomo alkothat. A varhato termes legalabb 200 db/m2 es legIeljebb 400 db/m2, azaz 40, illetve 80
csomo. Ennek tmege kb. 2,53 kg.
13.1.6. konmia
A szabadIldi sargarepa termesztesi kltsege az utobbi evekben jelentsen nvekedett. 1979-ben 80100 ezer Ft
volt, ma (1994) viszont eleri a 140180 ezer Ft-ot hektaronkent. A munkaigeny technologiankent valtozik. A
korszer technologiaban 50 gepi es 30 kezi, a hagyomanyosban pedig 360 gepi es 1200 kezimunka-ora
szkseges. Az utobbi esetben azert tbb a gepi munka, mert kisebb teljesitmeny gepeket hasznalnak. A
megtakaritas, a hatekonysag nvelese tehat lehetseges. Korszer technologiaval 40 t/ha atlagtermest alapul veve
100 kg mennyiseg 0,1 gepi, illetve kezimunka-oraval termelhet meg.
A hagyomanyos technologiat ma mar csak kiszemekben szabad alkalmazni, de ott is korszersiteni kell.
A hajtatas sajnos meg zmmel kezi munkara alapozodik. Az elmunka-szkseglet 0,12 h/m2.
A sargarepa keteves nveny, ezert technologiaja is keteves. Az els a dugvany-, a masodik a magterm ev. A
belIldi Iorgalom kb. 50 t/ev. Exportra 10 tonna kerl, es ugyanannyit importalunk. Termesztett Iajtaink nemet,
angol, Irancia, holland es amerikai eredetek. Az utobbi evtizedben azonban igen jo hazai Iajtak is Iorgalomba
kerltek.
Elso evben a magot lland helyre vetik. Idpontja a termesztett Iajta Iggvenye. A hosszu tenyeszidejket
aprilis, a kzephosszuakat mafus, a rvid tenyeszidejeket funius kzepen vetjk.
A vetesi mod lehet egyszer soros vagy savos. A sav szelessege 46 cm, a vetgeptl Iggen. A kivant
csiraszam a kisebb termeteknel 11,2 millio/ha, a nagyobbaknal 0,70,8 millio/ha. Mivel a sargarepa lassan
csirazik, rosszul kel, celszer 2530-kal tbb magot vetni. A vetesi melyseg 23 cm, a magszkseglet 2,53,5
kg/ha.
A dugvnyokat a kvetke:o evben ltetik ki. Idpontja marcius. lteteskor nagyon Iontos az i:olalas. Erre
termeszetesen ott van szkseg, ahol tbb Iajtat termesztenek. Az izolacios tavolsag 8001000 m. Mivel a
sargarepa a vadmurokkal keresztezdik, kerlni kell az ezzel ersen Iertztt terleteket is.
A mvelesi mod mindig sik. Az elrendezes soros. A legkisebb sortavolsag 50 cm. A ttavolsag 2530 cm. A
hosszu, vastag gykerekbl 3, a rvidekbl 4 nvenyt ltetnek Iolyometerenkent (6065, illetve 80 e:er db/ha).
Az ltetes vegezhet kezzel is, de ma mar a Ielig vagy teljesen gepesitett ltetest celszer alkalmazni. A teljesen
gepesitett ltetes eszkze a Szuper PreIer gyartmanyu gep. Az ltetesi melyseg akkor a megIelel, ha a dugvany
koronajara legalabb 2 cm Ildreteg kerl. A 34 cm-es takaroreteg a legjobb.
A magtermesztes legIontosabb mvelete a szelekci, az idegen Iajtatol elt egyedek eltavolitasa. A
sargarepanal a szelekcio alapja a lomb es a gvker. Mindkettre az els, a dugvanyterm evben kerl sor. A
lombszelekciot a szedes eltt, a gykerszelekciot pedig szedes utan, de meg tarolas eltt kell elvegezni.
Az els es masodik evben vegzett polsi munkk jellegeben es szamaban alig van klnbseg.
Az nt:es az els evben alig klnbzik a Iogyasztasra termelt sargarepa ntzesetl. Itt azonban a kesbbi
vetes miatt (aprilis, majus, junius) gyakrabban van szkseg keleszt ntzesre, st a masodtermenykent
termesztett kulturakban meg a talaj-elkeszites eltt is szkseg lehet egy elntzesre. A maghozo evben az
konmia
472
ntzes egy iszapolo, gykeresedest segit ntzessel kezddik. Erre akkor van szkseg, ha a tel szaraz volt es a
marcius is szaraz. A csapadekpotlo ntzesek szama az idjaras Iggvenye. ElIordulhat, hogy nincs is ra
szkseg, tbbnyire azonban havonkent (majus, junius es julius honapokban) be kell iktatni egy-egy ntzest.
A gvomirtas lehet mechanikai es kemiai. Az elz mar csak ritkan kerl alkalmazasra, mivel keves a kezi
munkaer. ElIordulhat azonban, hogy a maghozo evben a gyomirto szerek hatasa elmarad, es ismetles helyett
inkabb kultivatoroznak. A vegyszeres gyomirtas altalanosan elterjedt modszer. Az alkalmazhato vegyszerek es
azok alkalmazasi idpontjai a dugvanynevel evben megegyeznek a Iogyasztasra termelt repanal hasznaltakkal.
A maghozo evben is ugyanazok a szerek, csak a mveletek szamaban van klnbseg, itt ritkan kerl sor
allomanypermetezesre, ugyanis az allomany rvid id alatt annyira zartta valik, hogy elnyomja a
gyomnvenyeket. Allomanypermetezesre a 46 cm-es nvenymagassag eleresekor kerl sor.
A nvenvvedelem szinten Iontos apolasi munka. Vedekezni kell a maggal terjed betegsegek, a levelIoltossag, a
peronoszpora es a lisztharmat ellen. Gondot okozhat meg a sargarepalegy, a kmenymoly (Ileg a maghozo
evben) es a leveltet is.
13.1.7.1. SZEDS, ARATS
A dugvanvok betakaritasi ideje oktober masodik Iele, esetleg november eleje. A lenyeg, hogy rvidebb legyen a
tarolasi id, de a repa a tartos Iagyok eltt a taroloba kerljn. A munkat ugy kell megszervezni, hogy a
dugvany mar a szedes napjan a taroloba kerljn.
A szedes vegezhet kezzel vagy geppel. Napjainkban mar csak a gepi betakaritast celszer alkalmazni. Ennek
eszkzei a nemet EM11 es a holland VICON betakaritogepek. Teljesitmenyk 0,8, illetve 1,4 ha 10 ora alatt. A
gepek kiemelnek, lombtalanitanak es az anyagot a szallitojarmre juttatjak.
Kiszedett dugvany s:elektalas es valogatas utan kerl a taroloba. Ugyanugy valogatjuk, mint a Iogyasztasra
termelt anyagot azzal a klnbseggel, hogy itt el kell tavolitani a Iejletlen, a tulsagosan Iejlett egyedeket, es
kevesebb gondot kell Iorditani a Ildszennyezdes eltavolitasara. A kiIejldtt egyedeket kln kell tarolni.
Ugyanugy taroljuk, mint a Iogyasztasra termelt repat. Kerlhet htes normal tarolokba es prizmaba. Az
utobbi a legegyszerbb es legelterjedtebb modszer.
Az aratas idpontjat az ernyk valtozasa jelzi. Akkor aratunk, amikor az els- es masodrend ernyk magvai
barnulnak, beIele hajlanak es a szar is barnulni kezd. Ennek megIelelen az aratasra fulius k:epetol augus:tus
k:epeig kerlhet sor. Kezddik a koraiak es beIejezdik a keseiek betakaritasaval.
A kezi aratas ma mar a multe, a gepi az elterjedt modszer. Ennek eszkze a Ikasza. A levagott termeny
kevekbe, a kevek kupokba kerlnek. A kupok kzepes meretek legyenek, hogy az utoreres tkeletesebb
legyen. Az utoereshez 68 nap szkseges.
A cseplest kombajn vegzi. A veszteseg cskkentese vegett ponyvat helyeznk ala, es etetasztallal egeszitjk ki.
Ele is ponyva kerl, erre dntik a kupokat, es a kevek innen kerlnek az etetasztalra. Probalkoznak az
egymenetes aratassal is. A kombajn teljesitmenye 58 ha/10 h.
A kicsepelt mag csak 5060-os tisztasagu. Ilyen allapotban nem Iorgalmazhato, ezert tis:titani kell (MMT2,
OSZ4,5 vagy Petkus Gigant tisztitogepekkel). A mag csak tbbszri Ielntes utan valik tisztava. A vetmag
elirt nedvessegtartalma 14. Ehhez vekony retegben kiteritve szaritani kell. Ha utoerlelesre is szkseg van,
akkor a szaritast celszer napon vegezni. A varhato termes a Iajta Iggvenye. A rvidek atlaga 0,30,8 t/ha, a
Ielhosszuake 0,41 t/ha, a hosszuake 0,61,3 t/ha.
13.2. PetrezseIyem
SZEDS, ARATS
473
(Petroselinum crispum) |MILL.| NYM EX A. W. HILL.)
Regota ismert nveny. A romaiak mar Iogyasztottak. Osalakjai a Fldkzi-tenger krnyeken, Spanyolorszagtol
Grgorszagig szinte mindentt megtalalhatok, de elIordulnak Algeriaban is.
A petrezselyem nem tartozik a nagy Ielleten termesztett zldsegnvenyek kze. Vetesterlete hazankban az
utobbi evekben 25003500 ha. Termesztjk szabad Ildn es hajtatjuk. Ezenkivl magtermesztese jelents. A
magterm terlet 200300 ha kztt valtozhat evenkent.
A konyhanak es igy a magyar konyhanak is hagyomanyos, kzkedvelt Iszernvenye. Etelizesit, nallo etel
nem vagy csak ritkan keszl belle. A gykere es levele is Ielhasznalhato. A piacon egesz evben Iolyamatosan
keresett cikk a csomozott petrezselyem gykerrel, lombbal, valamint kln a gyker es kln a lomb
(petrezselyemzld). Egy Ire juto evi Iogyasztasa 2,53,5 kg. Ezenkivl hasznalja a tartositoipar, es bizonyos
mennyiseg exportra is kerl. A evi szkseglet leszamitva az nellatast kb. 2535 ezer tonna.
Taperteke kicsi, ezert inkabb Iszernveny. Levele klnsen nagy mennyisegben (140150 mg/100 g)
tartalmaz C-vitamint (a gyker C-vitamin-tartalma lenyegesen kisebb), valamint B-vitamint. Asvanyi sokban
szinten gazdag. Talalhato benne kalcium, fos:for es vas. Az els kett jelentsebb mennyisegben. A Iogyasztok
jellegzetes, kellemes illataert kedvelik. Illoolajai a gykerben es a levelben is megtalalhatok.
sajtossgai
A petrezselyem (Petroselinum crispum) az ernysviraguak csaladjaba tartozik (Apiaceae, korabban
Umbelliferae). Ket valtozata ismert, amelyek egymastol lombjuk es gykerk alapjan igen knnyen
megklnbztethetk. Ezek:
P. c. convar. tuberosum gykerpetrezselyem,
P. c. convar. foliosum metelpetrezselyem.
Az elsnek a gykeret es a levelet, az utobbinak csak a levelet hasznaljak Iel. Keteves nvenyek.
474
114. bra - Petrezselyemtpusok (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A gykr tipusonkent valtozik. A gvkerpetre:selveme husos, karogvker, amely csak kedveztlen
krlmenyek kztt agazik el. Szine sargasIeher, vilagosbarna, sarga es vrsesbarna. A husa Ieher.
Keresztmetszeten ugyanugy, mint a sargarepaen 4 zona klnbztethet meg. Kzepen helyezkedik el a
Iaresz, ezt a kambium, majd a hancsresz kveti, es kivl talaljuk a brszvetet.
A metelopetre:selvem gykere szinten Igyker, de sok elagazassal, es igy mindig vekony es rvid marad.
Levelei az els evben tlevelek, a masodikban a szaron helyezkednek el. A tlevelek es a szar aljan levk
mindig Ienyesek, zldek es tbbszrsen sszetettek. Levelnyelk hosszu, husos. Ezzel szemben a szaron lev
levelek harmasak. E levelkek landzsa alakuak, szelk ep es lk. Levelnyelk is rvidebb. A
metelpetrezselyem levelei hasonloak, de kzttk Iodros tipusok is talalhatok.
A szr magas, 100150 cm. Egyenes, szgletes, csupasz es bell reges. Szinte mindig a masodik evben
kepzdik es elagazik.
NVNYTANI JELLEMZSE
475
Virgzata sszetett ernvo. A viragokra az 5-s szam jellemz. Sziromlevelei zldesIeherek. Idegen beporzo, a
beporzast a rovarok vegzik.
Termse ikerkas:at, amely 2 magbol all.
Magja zldesszrke, 23 mm hosszu es 1 mm szeles. Csirazokepesseget 23 evig megrzi. Ezermagtmege
1,21,8 g. Meretre a sargarepaehoz, Iormara a zellerehez hasonlo.
Hmrskleti optimuma 16+7 C. A csirazasi minimum 23 C, az optimum pedig 23 C. A csirazas
idtartama 2030 nap. Hidegtr, a kiIejlett nveny minusz 10, minusz 20 C hideget is elvisel.
Fnyignye kzepes. Az arnyekot is tri. Hosszunappalos nveny, ezert az els evben csak nagyon ritkan
szkik magszarba. Kzepes Ienyigenyenek ksznhet, hogy knnyen es olcson hajtathato.
Vzignye nagy, de mivel a vizet melyrl is Ielveszi es gazdasagosan hasznositja, kevesebbet kell ntzni.
Csirazaskor es a kezdeti nvekedes idejen igenyel sok vizet. Ennek oka magvainak illoolaj-tartalma es az ebben
az idben meg Iejletlen gykerzet. Ebbl kvetkezik, hogy keleskor es utana a szarazsagra nagyon erzekeny.
Tpanyagignye nitrogenbl es IoszIorbol kzepes, kaliumbol nagy, eppugy, mint a tbbi gykerIelenek.
Fajlagos tapanyagigenye 1 t termes (I- es mellektermek) elallitasahoz nitrogenbl 3 kg, IoszIorbol 1,8 kg,
kaliumbol 6 kg.
A petrezselyem viszonylag Iajtaszegeny nveny. Igaz, a bvebb Iajtavalasztekot eddig sem a Iogyasztas, sem a
termesztes nem igenyelte. E terleten azonban valtozas varhato, klnsen akkor, ha n a csomagolt aru iranti
igeny. A hazai nemesites petrezselyemmel nem vagy csak nagyon keveset Ioglalkozik, ezert a Iorgalomban lev
Iajtak klIldiek, Ileg nemet eredetek. Cseh nemesites a Hanecka es bolgar eredet a Festival 68. Az utobbi
Iajhibrid.
A Iajtak a valtozatoknak megIelelen csoportosithatok. A gykrpetrezselymeket es jellemziket a 114.
tablazat tartalmazza. E Iajtak tenyeszidejkben es gykerjellemzikben klnbznek egymastol.
A metlpetrezselyem Iajtavalaszteka nalunk meg szkebb. Hazankban meg a leveltermelesre is inkabb a
gykerpetrezselymeket hasznaljak. A nalunk is Iorgalomban levk kzl ki kell emelni a Mohafodro:atu Iajtat,
valamint a Hamburgit, amely az elztl sima es stetzld leveleiben klnbzik.
A gykerpetrezselymek gazdasagi erteket hasznalhatosaguk hatarozza meg. Vannak korai, csomozott aru
elallitasara (Korai cukor) es ipari Ieldolgozasra, tarolasra alkalmasak (Hoss:u). A Felhoss:u haszna ketts,
mert mindket celra alkalmas. Elny a gepi betakarithatosag is. Erre csak a Korai cukor es a Felhosszu a
megIelel. A hosszu nehezen kihuzhato es nagyon knnyen trik.
Fajtak Tenyeszid
(nap)
A gyker Felhasznalhatosaga
alakja vallatmerje
(cm)
hosszusaga
(cm)
LETTANI JELLEMZSE
476
Korai cukor 120150 kupos 56 1215 korai szabadIldi
termesztesre,
csomozott arunak
Felhosszu 180200 Iokozatosan
keskenyed
34 2024 Iolyamatos
Iogyasztasra, tarolasra,
tartositasra
Hosszu 200220 Iokozatosan
keskenyed
23 3040 Iolyamatos
Iogyasztasra, tarolasra
Fesztival68
Iajhibrid
(bolgar)
hengeres,
alig
keskenyed
elssorban a lombjaert
Hanacka
(cseh)
2024 Iolyamatos
Iogyasztasra,
tartositasra
114. tblzat - Gykrpetrezselyem-fajtk
Magyarorszagon a petrezselymet elssorban szabad Ildn termesztik. Celja a Iriss Iogyasztas es a Ieldolgozo
ipar igenyenek a kielegitese csomozott aruval, gykerrel es lombbal. Az emlitetteknek megIelelen a kvetkez
technologiak alakultak ki:
korai arut elallito,
tmeget elallito,
zldtmeget (lombot) elallito technologia.
A korai aru csomozott petrezselyem, a gyker a lombbal egytt kerl a piacra. A vetesidt alapul veve ket
termesztesi valtozat van, az egyik a nyar vegi, sz eleji vetes, a masik a kora tavaszi, pontosabban tel vegi
vetes.
A tmegaru minden esetben gyker. Ez tisztitottan, lomb nelkl jut el a Ielhasznalohoz. Termesztesenek szinten
ket valtozata van, az egyik, a Itermenykent, a masik a masodtermenykent termesztett petrezselyem.
A :ldtmeg a level, ilyenkor csak a lomb kerl ertekesitesre. Ket modon allithato el,
metelpetrezselyem-Iajtabol vagy gykerpetrezselyembl.
Magyarorszag eghajlati, idjarasi viszonyai kedvezek a petrezselyem szabadIldi termesztesere. A
Ienyviszonyok megIelelek, a hmerseklet kielegit. Klnsen igy van ez, ha Iigyelembe vesszk, hogy
477
hidegtr leven meg a telet is kepes a talajban atveszelni. A csapadek viszont mar a legtbb terleten keves,
de ez kevesbe okoz gondot, mivel a hianyzo viz ntzessel potolhato.
A termesztes korlatozo tenyezje inkabb a talaj. Nem szereti a Iutohomokot, a szikes, a kves, a sekely
termreteg es nagyon kttt (KA 50) talajokat. A szelsseges talajtipusokon gyengen Iejldik, elagazik, a
kttt talajokon pedig a betakaritasa nehez. A laza, meszes talajokat kedveli. A kemhatast illeten a kzmbs
es a gyengen lugos talajok nvenye. A pH 6 alatti talajt mar meszezni kell. A legnagyobb hozamot mely reteg,
humuszban gazdag talajokon varhatjuk.
A petrezselyem hasonloan a tbbi gykerIelehez monokulturara erzekeny nveny, ezert nmaga es a tbbi
gykerIele utan csak 57 ev mulva kerljn. Elhelyezhet valamennyi zldseges vetesIorgoban. Kzlk
azonban az ntzttek a kedvezbbek. Jo elovetemenvei az egyeves pillangosok, a burgonyaIelek, a kabakosok,
a kaposztaIelek, valamint kombinalt vetesIorgoban a kalaszosok. Itt a legtbb esetben ket kalaszos kze kerl.
Ezzel szemben rossz elvetemenyei a kesn lekerl nvenyek, az evel pillangosok es azok, amelyek utan
nagy mennyiseg gyker es szar marad vissza.
A petrezselyem Iajlagos mtragyaigenyet a 115. tabla:at Ioglalja magaban.
TermhelyA talaj tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
Nitrogen
I. 6,5 6,0 5,0 3,0 1,5
II. 7,0 6,7 5,5 3,5 1,7
III. 7,0 6,7 5,5 3,5 1,7
IV. 7,8 7,0 6,0 4,0 2,5
FoszIor
I. 4,5 3,8 2,4 1,1 0,4
II. 4,7 4,0 2,4 1,0 0,5
III. 4,6 4,1 2,3 1,3 0,6
IV. 5,0 4,5 2,6 1,5 0,8
A NVNYVLTS
JELENTSGE
478
Kalium
I. 13,0 11,0 7,0 4,0 2,0
II. 14,0 12,0 8,0 5,0 2,4
III. 13,6 12,6 8,2 5,4 2,6
IV. 14,0 13,0 9,0 6,0 4,0
115. tblzat - A petrezselyem fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
Tapanyagigenye kielegithet szerves es mtragyakkal. A kzvetlen szervestragyazast azonban kerlni kell, mert
a petrezselyem erre meg a sargarepanal is erzekenyebb.
A kivetelesen adott szerves tragya kijuttatasi idpontja az sz. A IoszIort es a kaliumot is ekkor adjuk. Ezek az
alap-talajmveles eszkzeivel juttathatok a talajba. A bedolgozas melysege 1822 cm. Ha nagyobb tmeg
tarlo- es gykermaradvanyt dolgoznak be, a nitrogen egyharmada, Iele adhato alaptragyakent is, egyebkent
feftragvakent hasznaljak Iel. Adhato juniusban, juliusban es augusztusban, egyenl aranyban elosztva.
A talajmunkak megegyeznek a sargarepanal emlitettekkel. Itt azonban Iontosabb az altalaj lazitasa es a mely
mveles, mert a petrezselyem hajlamosabb az elagazodasra. Vethet nyaron, sszel es tavasszal, ezert a vetes
eltti talaj-elkeszites lehet tavaszi, nyari es szi. Az evszak ugyanis meghatarozza az elkeszites modjat, az
eszkzket stb.
Vegyszeres gyomirtasa megoldott. Ugyanazok a szerek hasznalhatok, mint a sargarepanal, csak Iigyelembe kell
venni, hogy a petrezselyem erzekenyebb, ezert itt mindig a kisebb adagokat kell hasznalni. A kezelesek szama a
legtbb esetben 3, csak ritkan, rendkivl krlmenyek kztt van szkseg 5 kezelesre.
13.2.4.6. Szaports
A petrezselyem kzvetlenl magrol szaporithato, a szaporitasi mod mindig lland helyre vets.
Idopontfa a termesztesi cel es ennek megIelelen alkalmazott technologiai Iggvenye.
A korai (csomozott) arut elallito termeszteskor az sz es a tavasz. Az szi vetes szeptember elejetl oktober
kzepeig barmikor elvegezhet. A lenyeg, hogy a nveny kikeljen es a tel bealltaig jol megersdjek. Az
ersebb nveny ugyanis a teli hideget jobban elviseli. A tavaszi vetes idpontja a Iebruar 15. es marcius 15.
kztti idszak. Fontos a koraisag, a szedest, az ertekesitest mar junius kzepen meg kell szedni.
A tmegarut termel technologiahoz szinten ket idpontban szaporithato. A Itermeny vetesi ideje marcius, a
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
479
masodtermenye junius masodik Iele, julius eleje. A cel, hogy a termeny oktoberben, november elejen
szedhetve valjon. Elkesett tavaszi, aprilisi vetes eseten mar nagy gondot okozhat a szarazsag.
A zldtmeg elallitasahoz szinten marciusban vetjk a magot.
A mvelesi mod lehet sik es bakhatas. Gyakoribb a sikmveles. A bolgarkerteszek altal alkalmazott bakhatas
mvelesi mod ma csak a kiszemekben es a hazikertekben hasznalatos. Egyebkent ott elnys, ahol a talaj
termretege vekonyabb.
Az elrende:es lehet soros, ikersoros es szalagos. A legelterjedtebb a soros, ahol a sortavolsag a betakaritasi mod
Iggvenye: kezi betakaritashoz ketszeres vagy haromszoros gabona-sortavolsag (2436 cm). A szelesebb sorkz
jobb, mert lehetve teszi a tolokapak hasznalatat is. Gepi betakaritas eseten a sortavolsag 28, 36, illetve 45 cm.
Nyv rendszer betakaritogepeknel a kisebb, az aso rendszereknel a nagyobb sortavolsag a hasznalatos.
Ikersoros elrendezesben a szeles sorkz 70 cm, a keskeny pedig 24 cm (bakhatas mveles). Szalagos
elrendezeskor a szalagok kztti tavolsag legalabb 45 cm, a sorok kztti pedig 2528 cm kztt valtozhat.
A vetesi modot itt is lehet soros es savos. Savos veteskor a sav szelessege 46,5 cm kztt valtozhat, az utobbi a
jobb. Soros veteskor a Iolyometerenkent kivant egyedszam 2530 nveny.
A vetes melvsege 23 cm. Se sekelyebben, se melyebben nem szabad vetni. A magszkseglet a technologia
Iggvenye, 1,8 kg (0,8 millio egyedszamnal) es 6 kg (2 millional nagyobb egyedszam eseten) kztt valtozhat.
A vetes vegezhet ke::el (csak hazikertekben) es geppel. A gepek ugyanazok, mint a sargarepanal.
13.2.4.7. NTZS
A petrezselyem a sargarepanal valamivel vizigenyesebb nveny. Nehezen csirazik, lassan kel, es Iiatal koraban
is lassabban Iejldik. Keles:to nt:esre tehat a legtbb esetben szkseg van, ez csak szi es kora tavaszi
veteskor maradhat el. Az ntzesi norma 510 mm, a szoroIej pedig kis intenzitasu legyen.
Csapadekpotlo nt:esre 23 alkalommal szinten szkseg van. Az ntzesi norma 3040 mm, ideje julius es
augusztus, a masodveteseket esetleg meg szeptemberben is meg kell ntzni. Az ntzesi mod esztet, csak a
bakhatas mvelesi modban barazdas.
A petrezselyem tenyeszideje hosszu, ezert viszonylag tbb apolasi munkara van szkseg.
A ritkitas ma mar csak a hazikertekben alkalmazott apolasi munka. Az allomanysrseget celszerbb a
magmennyiseggel beallitani. A ritkitas idpontja a nvenyek 24 lombleveles allapota, a tavolsaga pedig a
vallatmer es a vetesi mod Iggvenye, altalaban 1 es 5 cm kztt valtozhat. A keskeny vallu es a savosan vetett
allomany a legsrbb. Egyebkent a szaraz talaj neheziti ezt a munkat, tehat jobb ntzes vagy es utan vegezni.
A gvomirtas lehet mechanikai es kemiai. Haztaji es kisegit gazdasagokban a legtbb esetben mechanikai, a
nagyzemekben pedig vegyszeres. Mivel a petrezselyem a laza, levegs talajt kedveli, a talaj lazitasara,
porhanyitasara meg az utobbi esetben is szkseg lehet. A kapalasok szama altalaban 24.
A petrezselyem nvenvvedelme elssorban a talajlako kartevk es a lombot karosito betegseg (Septoria,
lisztharmat) elleni vedekezesbl all.
A feftragva:asrol a tapanyagellatasi tudnivaloknal mar szoltunk.
NTZS
480
A petrezselyem ertekesithet levelesen (csomozva), tisztitottan (lomb nelkl) vagy petrezselyemzldkent
csomozva vagy csomozas nelkl gyari Ieldolgozasra.
A leveles petre:selvmet akkor kezdik szedni, ha a gyker vallatmerje 10, illetve 15 mm (a 10 mm a II.
osztalyu, a 15 mm az I. osztalyu aru kvetelmenye). Augusztus 1. utan mar a 20 es 25 mm-es vallatmer az
eliras. A szedes kezdete majus, a tavaszi junius kzepetl szedhet. A csomozott petrezselyem kb. szeptember
kzepeig a kilos aru betakaritasaig van a Iorgalomban.
A petrezselyem szedhet kezzel es geppel. Mindket betakaritasi modnal szkseg lehet lazitasra, amit kezi
szedeshez asoval, Ielig gepesitett szedeskor Iogattal vagy gepi ervel vontatott, kormanylemez nelkli ekevel
vagy keses cukorrepa-lazitoval, esetleg mas, a sargarepanal mar emlitett eszkzzel vegeznek.
A kiemeles az utobbi esetben is kezzel trtenik. Szedes utan a termenyt tisztitjak, valogatjak es csomozzak.
Tisztitaskor eltavolitjak a beteg, a sarga es a serlt leveleket es a Ildszennyezdest (pl. mosassal). A mosasra
csomozas eltt es utan is sor kerlhet. Mosas utan az arut alaposan meg kell szikkasztani, nehogy kesbb
beIlledjen. A csomokba mar csak a tiszta, meretes, ep es egeszseges termeny kerlhet. Egy csomoba 10 leveles
gyker kerl (szabvany-eliras), ezutan a csomokat tizesevel ktegelik.
A tis:titott, lomb nelkli gvker betakaritasi ideje az sz, oktober es november eleje. A I- es masodtermenyt
egy idben takaritjak be. A lenyeg, hogy a gyker meg a Iagyok eltt a tarolokba kerljn. Termeszetesen a
termes egy resze a talajban is atteleltethet, ilyenkor a szedes ideje a kora tavasz. Az erettseg ebben az esetben
nehezen hatarozhato meg, inkabb a szabvany-eliras a dnt: a szedes akkor kezdhet meg, ha a gyker
vallatmerje legalabb 25 mm, illetve az I. osztalyue 30 mm. Az erettseget a lomb is jelzi, az also, idsebb
levelek sargulasaval.
A betakaritas modja lehet kezi, Ielig gepesitett es gepesitett. A kezi es a Ielig gepesitett betakaritas a haztaji es
kisegit gazdasagok modszere. Nagyzemekben a termenyt csak geppel szabad betakaritani. Itt kezi
betakaritasra a nagy elmunkaigeny miatt csak ritkan van lehetseg. A betakaritogepek ugyanazok, mint a
sargarepanal.
A kiszedett termenyt tisztitani es valogatni kell. A tisztitas elssorban a lombtalanitas; a Ildszennyezdes a
petrezselyemgykernel kevesebb gondot okoz. A levelek eltavolithatok kezzel es geppel. A gepi lombtalanitas
nem teljes, utana mindig szkseg van meg kezi kiegeszitesre is. A valogatas a mereten aluli, a beteg, a serlt
egyedek eltavolitasat es az osztalyozast is jelenti.
A levelpetre:selvem betakaritasanak idpontjat a lomb Iejlettsege hatarozza meg. A lombot akkor kell vagni,
amikor Iajtara jellemz meretre Iejldtt, de az also, idsebb levelek meg nem sargulnak. A sarga, reg levelek
ugyanis rontjak a keszitmenyek minseget es kivalogatasuk nagyon nehez. A vagast a tenyeszidben
ketszer-haromszor meg kell ismetelni. Az ismetlesek kztti idtartam kb. 1 honap. Az els vagas idpontja
junius masodik Iele. Eszkze a Ikasza. Termeszetesen kezi kaszaval is be lehet takaritani. Vagaskor gyelni
kell, hogy a tenyeszcsucsot, a szivleveleket meg ne sertsk.
A varhato termes a Iajta es a technologia Iggvenye. Rvid gykerekbl a termes ntzes nelkl 615 t/ha,
ntzessel 1530 t/ha. Hosszu gykerekbl 1020 t/ha, illetve 2035 t/ha. A csomozott aru mennyisege 1015
csomo/m2, a lomb tmege pedig 2030 t/ha.
13.2.5. Hajtats
A hajtatas celja a teli petrezselyemzld-szkseglet es a tavasz vegi gykerszkseglet kielegitese. Ezen bell is
dnt a petrezselyemzld elallitasa. A korai gykerszkseglet az atteleltetett termekbl, illetve a korai
Hajtats
481
vetesekbl is kielegithet. A haftatas tehat petre:selvem:ld-termes:test felent. Kezimunka-igenye nagy, ezert
elssorban a haztaji es a kisegit gazdasagok termesztesi modja.
A hajtatasban ket petrezselyemzld-elallitasi modszer alakult ki:
a zldet a magrol elnevelt, de talajban maradt gykerekrl nyerik,
a kiszedett, osztalyon aluli gykerek Ielhasznalasaval allitjak el.
A letesitmeny minden esetben Iolias berendezes. Hasznalhatok erre a celra a Ioliaagyak, a normal Ioliasatrak
(szimpla es ketts takarassal) es a vizIggnys letesitmenyek. Termeszetesen a gyker hajtathato minden olyan
letesitmenyben, ahol a minimalis Ienyt es a 612 C hmersekletet meg tudjuk teremteni. A Ienyigeny
kielegithet napi 68 orai megvilagitassal es 23 ezer luxnyi Ienyersseggel.
13.2.5.1. HAJTATS KZVETLENL MAGVETSSEL
A mag julius es augusztus kzepe kztt barmikor vethet. A magszkseglet 12 g/m2, a vetesi melyseg 23
cm. A mvelesi mod mindig sik, az elrendezes lehet szort es soros. Az utobbi a gyakoribb es a jobb. Klnsen
jo, ha soros elrendezes savos vetessel parosul. A sortavolsag 1015 cm. A vetes vegezhet kezzel es geppel. A
gepi vetes jobb, mert egyszerbb es gyorsabb (pl. mini Nibex). A legtbb esetben a vetest takarni kell (a kis
gepekhez nincs takaroelem). Ha a sortavolsag csak 10 cm, celszer szalagos elrendezest alkalmazni (810 sor
utan 20 cm szeles kzlekedutat alakitunk ki).
A tragva:as, a talaf-elokes:ites megegyezik a szabadIldi termesztesevel. Itt is az lepedett, a gyommentes, az
egyenletes Ielszin magagy a jo.
Apolasi munkai az ntzes, a gyomirtas es a nvenyvedelem. A vetesi idpontot Iigyelembe veve itt minden
esetben szkseg van keleszt ntzesre. A csapadekpotlo ntzes klnsen takaras utan Iontos. A norma 2030
mm, az evszaktol Iggen havonkent vagy 1415 naponkent ismetelve. A gyomirtas mindig mechanikai. A
legtbb esetben csak gyomlalas, de szelesebb sortavolsag eseten kapalas is lehet. A gyommentesseg nagyon
Iontos, mert a gyomok nehezitik a szedest, st a kaszalast meg is akadalyozhatjak.
A lomb eges:segvedelme itt klnsen Iontos, mert a petrezselyemzldnek denek, egeszsegesnek es valoban
zldnek kell lennie.
13.2.5.2. HAJTATS MRETEN ALULI GYKEREK
FELHASZNLSVAL
A hasznalhato gykerek vallatmerje 1025 mm. Altalaban a szabvanymeretet megkzelit vastagsagu
gykereket hasznaljak Iel. E gykerek hajtathatok retegezve, a talajba ltetve es cserepezve.
Hagyomanyos hajtatasi mod volt, amikor a gykereket retege:ve, egyszer prizmakba sszerakva hajtattak. A
prizma lehetett teljes es Ieloldalas. A gykereket ugy helyeztek egymasra, hogy koronajuk az ut Iele kerljn. A
gykerek kztti reseket talajjal vagy homokkal tltttek ki.
Napjainkban a gykereket inkabb talafba ltetik. Az elrendezes soros, a sortavolsag 810 cm, a ttavolsag 22,5
cm. Az allomanysrseg 4050 nveny/Im, a gyker meretetl Iggen. Az ltetes kezzel, a sornyitas (barazda)
kezzel es geppel is trtenhet. ltetes utan ugy takarunk, hogy a szivlevelek ne kerljenek a takaroanyag ala. A
takaroanyag lehet jo minseg Ildkeverek, de hasznalhato homok is.
A legegyszerbb a cserepben valo hajtatas. Ennek celja az nellatas. Egy-egy cserepbe meretetl Iggen
HAJTATS KZVETLENL
MAGVETSSEL
482
510 db gyker kerl. Ezeket Ildkeverekkel vagy homokkal rgzitjk. A cserep lehet agyag vagy manyag. A
cserepes kultura meg a konyha ablakaban is hajtathato.
Az apolasi munkak a tragyazas kivetelevel ugyanazok, mint a magveteses modszerrel. Termesztesen itt nincs
szkseg keleszt ntzesre es tragyazasra sem. A lenyeg a lombvedelem, a kell Ieny es a hmerseklet
megteremtese (610 C), valamint az ntzes.
Betakarts. A hajtatas idzitesevel a petrezselyemzld akkor szedhet, amikor az igenyek a szabadIldrl mar
nem elegithetk ki. A szedest leggyakrabban kezzel vegzik, kivetel a magrol vetett kultura, amelyet esetleg
kaszalni is lehet. Mindig csak az ersebb, idsebb, de meg de es zld leveleket kell leszedni. A szedes a tel
Iolyaman 34 alkalommal megismetelhet. A petrezselyemzldre ugyanis addig van szkseg, amig a korai
csomozott aru majusban meg nem jelenik. A petrezselyemzld 10 levelenkent csomozva kerl a Iogyasztohoz.
Fontos, hogy az aru Iriss, de zld, ep es egeszseges legyen. A varhato termes 35 kg/m2 zldtmeg, illetve
150200 csomo.
13.2.6. konmia
A petrezselyem szabadIldi termesztese kevesbe jvedelmez. Ennek I oka a kis, orszagosan 810 t/ha-os
termesatlag. Az atlag nvelesehez a Ieltetelek adottak. A termelesi kltseg kb. 80100 ezer Ft, a brutto bevetel
pedig 120140 ezer Ft. Hagyomanyos technologiaval meg igen nagy az elmunkaigeny, a korszer termesztesi
technologiaval azonban mar minimalis. Itt a termesztes 160 kezi, illetve 60 gepi munkaoraval megoldhato.
Hajtatasa kiIizetd, ugyanis 300500 Ft/m2 bevetel is elerhet, gondot okoz azonban, hogy a piac hamar
telithet, es meg mindig sok a kezimunka-Ielhasznalas.
A petrezselyem vetmagtermesztese Magyarorszagon igen jelents. A maghozo terlet elerheti evenkent a
200300 ha-t, az ehhez szkseges dugvanyterm terlet pedig az 5070 ha-t. Egy hektaron 35 ha maghozo
dugvanyt lehet elallitani. A belIldi vetmagIorgalom 40 t, az export kb. ugyanennyi. Importja jelentektelen,
alig eri el az evi 0,81,2 t-t. A gykerpetrezselyem exportja mellett (2628 t) igen jelents a
metelpetrezselyeme is (1214 t). Az utobbit nalunk nem Iogyasztjak, ezert a megtermelt mag nagy resze
klIldre kerl.
Fleg nagyzemeinkben termesztik. A szakemberek szivesen Ioglalkoznak vele, mert termesztese viszonylag jol
gepiesitett, a dugvanyt (sszel kiltetve) nem kell tarolni, st a metelpetrezselyem eseteben az atltetes is
elmarad, mert itt nincs gykerszelekcio.
Keteves nveny, az els a dugvanynevel, a masodik a maghozo ev. Talajigenye, tapanyagigenye, st els evben
a technologiaja is megegyezik a Iogyasztasra termelt petrezselyemevel.
Szaporitasi modja helyrevets. A mag sszel es tavasszal vethet. Az utobbi a gyakoribb. Koran, mar Iebruar
vegen, marcius elejen vetni kell, hogy a dugvanyok szeptember kzepere kiIejldjenek, atltetesre alkalmassa
valjanak.
A mvelesi mod sik, az elrendezes lehet soros, ikersoros es s:alagos. A legkedvezbb a soros elrendezes. A
sortavolsag a betakaritasi mod Iggvenye, lehet 24, 36 es 45 cm. Kivetel a metelpetrezselyem, amely sszel
helyben marad, igy a sortavolsag a 4050 cm. A magszkseglet 2,53,5 kg/ha. A vetesi melyseg 23 cm.
Vethet geppel ugyanugy, mint a sargarepa.
Apolasi munkai megegyeznek a Ivetes petrezselyem apolasi munkaival. Kivetel a lombszelekci, amelynek
konmia
483
idpontja augusztus. Klnsen Iontos ez a mvelet a metelpetrezselyemnel. Ilyenkor minden idegent, minden
elter lombu egyedet es termeszetesen a beteg nvenyeket el kell tavolitani.
A dugvanyok szeptember kzepere erik el a tovabbszaporitasra alkalmas meretet, tehat szeptemberben takaritjak
be ket olyan modon, mint a Ivetes petrezselymet. Ugyanazokat a gepeket hasznalhatjuk, a klnbseg csak a
tisztitasban es a valogatasban van. Itt klnsen Iontos, hogy lombtalanitas utan a szivlevelek epek maradjanak.
Gykerpetrezselyem eseten ekkor kerl sor a gykrszelekcira.
A dugvnyok ltethetk sszel es tavasszal. Az os:i ltetessel a tarolasi kltsegek megtakarithatok. ltetesre
az oktober a legjobb idpont, mert a dugvanyok telig meg jol begykeresednek.
A mvelesi mod a masodik evben is sik, es az elrendezes szinte mindig soros. A sortavolsag 5060 cm, a
ttavolsag pedig 1520 cm. Az allomanysrseg 1013 dugvany/m2. Ennek megIelelen a dugvanyszkseglet
100130 ezer db/ha. A srbb allomany jobb, mivel kevesebb az oldalhajtas es gyorsabb az eres, jobb minseg
a vetmag.
Az ltetes lehet Ielig, illetve teljesen gepesitett. Az els esetben az ltetarkot geppel nyitjak, es a dugvanyt
kezzel ltetik a barazda oldalaba. A takarashoz a kvetkez arok nyitasaval atIorditott Ildet hasznaljak Iel. A
takaras akkor megIelel, ha a dugvanyokra 12 cm Ildreteg kerl. A hosszabb dugvanyok gykervegenek
eltavolitasaval, az ltetesi melyseg egyenletes lesz. A barazdanyitas eszkze egy ketvasu eke (Iggesztett),
amely ugy van az ergepre Ilszerelve, hogy az ergep kereke ne a barazdaban jarjon. Lehet azonban mas
barazdanyitot is hasznalni.
A teljesen gepesitett ltetes eszkze a sargarepanal mar emlitett Szuper PreIer ltetgep. ltetes utan a talajt
minden esetben tmriteni kell. Ennek eszkze a gyrs-, illetve a simahenger.
A maghozo evben elengedhetetlen az izolci. Az izolacios tavolsag 1000 m. Ennel kzelebb nem kerlhetnek
egymashoz a Iajtak, a gyker-, a metelpetrezselyem es a zeller.
polsi munki a vegyszeres gyomirtas, az ntzes, a talajlazitas.
A gvomirtast klnsen nagy gonddal kell vegezni, mert betakaritashoz olyan gyommagvak kerlhetnek a
tetelbe, amelyeket nem lehet kitisztitani. A gyomok irthatok vegyszeresen es mechanikai uton is. A vegyszerek a
legtbb esetben triazin hatoanyaguak, amelyeket ltetes utan, de meg a kihajtas eltt kell Ielhasznalni.
Ezenkivl alkalmazhatok a prometryn- es linurontartalmuak is. Kesbb, a magszarba indulas utan sor kerlhet
kultivatorozasra es kezi kapalasra is. A gyomok mellett irtani kell a vadon term adaz (Aethusa cynapium L.) es
brk- (Conium maculatum L.) petrezselyemIajokat. Ezektl a veszelyes nvenyektl az utak mentet, az
arokpartot is tisztan kell tartani.
Az eres ideje augusztus kzepe. Jele a kaszattermes kemenyedese, szrklese, ilyenkor a mag mar elveszti zld
szinet. A petrezselyem lassan erik, az eres nagyon elhuzodik. A korai es kesei aratas egyarant karos. Az elbbi
esetben gyengebb lesz a csirazokepesseg, az utobbiban pedig nagy lesz a pergesi veszteseg. Akkor kell aratni,
amikor a mag mar az oldalhajtasokon is kiIejldtt es az ernyk szelein barnulni, szrklni kezd.
Geppel arathato. Elszr rendre vagfak, kupacokban utoerlelik (68 nap), majd (az SzK4 vagy az E512
tipusu) kombajnnal csepelik. A pergesi veszteseg cskkentese vegett a kombajn ala es ele ponyva kerl. A
teljesitmeny 0,50,6 ha/h.
Csepeles utan a magot azonnal elotis:titani kell, mert nagy mennyiseg szarresz es egyeb szennyezdes
talalhato benne. Erre a celra a regi cseplk vagy az OSZ 4,5 tisztitogep alkalmasak. Utana a magot vekonyan
kiteritve utoerlelfk es az MMT2 vagy a Petkus Gigant geppel veglegesen tis:titfuk.
Varhato termes a Iaj es Iajta Iggvenye. A hosszu gykerekbl 0,81,5 t/ha, a Ielhosszuakbol 0,61,0 t/ha, a
rvidekbl 0,50,8 t/ha, a metelpetrezselyembl pedig 0,81,4 t/ha.
ZeIIer
484
13.3. ZeIIer
(Apium graveolens L. convar. rapaceum |MILL.| GAUDICH)
Regota termesztett nveny. Az egyiptomiak, a grgk, a romaiak mar ismertek es Iogyasztottak. Osalakja, a
vadzeller (Apium graveolens var. silvestre Presl.), kozmopolita. Megtalalhato Europaban, Azsiaban, Eszak- es
Del-Amerikaban, Ausztraliaban, valamint a Kanari-szigeteken.
A zeller nem tartozik a vilag es Magyarorszag legIontosabb zldsegnvenyei kze. Megitelese klIldn
kedvezbb, mint idehaza. Nyugat-Europaban az egyik legkedveltebb zldsegnveny. Vetesterlete az utobbi
evekben cskkent, a korabbi 1000 ha-rol 500 ha-ra. Hazankban Ileg szabad Ildn termesztik, hajtatasa
jelentektelen. A piacon az ev nagy reszeben igy is megtalalhato.
Harom tipusa van. A gumos, a halvanyito- es metelzeller. Nalunk es Kzep-Europaban az els valtozatot
termesztik, Angliaban, Franciaorszagban, Olaszorszagban es Eszak-Amerikaban pedig inkabb a
halvanyitozellert kedvelik. A metel tipusnak kisebb a jelentsege.
Taplalkozasi jelentsege kicsi. B1-, B2- es C-vitamin talalhato benne. Asvanvianvag- es illoolaf-tartalma szinten
jelents. Ezeken kivl talalhato benne keves cukor, as:paragin es tiro:in is. A levelben mindig tbb a vitamin es
az asvanyi anyag.
Hazankban az 1 Ire juto evi Iogyasztas 0,50,8 kg (gumos).
sajtossgai
A zeller (Apium graveolens) az ernysviraguak (Apiaceae, korabban Umbelliferae) csaladjaba tartozik.
Keteves nveny, amelynek harom egymastol jol elklnithet valtozata ismert. Ezek:
A. g. convar. rapaceum gumos zeller,
A. g. var. dulee halvanyitozeller,
A. g. var. silvestris secalinum metelzeller.
485
A gykr tipuskent valtozik. A gumos zellere gumobol es gykeragakbol all. E tipuson a Igyker csak
Iiatalkorban klnbztethet meg. A gumo s:argumo. Harom reszbl a szik Ieletti szarbol, a szik alattibol es a
Igyker Iels reszebl all. A gykeragak ennek oldalan es Ileg az aljan helyezkednek el. A keves gyker
knnyiti a szedest, a tisztitast, a sok pedig nagyobb gumotermest eredmenyez.
A halvanyito- es a metelzeller gumot nem kepez. Ezeken a Igyker vegig jellemz, es az elagazasoktol jol
megklnbztethet.
A levelek az els evben tlevelek, levelrozsat alkotnak. A nyel altalaban hosszu es vastag, a lemez pedig
szabdalt. A halvanyito tipus levelnyele klnsen hosszu (5060 cm) es vastag (45 cm). A level sszetett es
paratlanul szarnyalt.
A szaron lev levelek hasonloak, csak kisebbek. Levele hasonlit a petrezselyemere, de attol jol
megklnbztethet.
A szr a masodik evben jelenik meg. Bordazott, 80120 cm magas. Kiveteles esetekben hideg hatasara mar
az els evben is megjelenhet, de ilyenkor a Iogyaszthato reszek Iejldese elmarad.
Virgzata sszetett ernvo, sok-sok viraggal. A viragokban ket bibe talalhato. Porzoi elbb ernek, igy az
nbeporzas lehetsege kizart, tehat idegen beporzo.
A terms ket magbol allo ikerkaszat.
A magvak lapos oldalukkal simulnak ssze. Barnak es szrkesbarnak. A magon 5 borda talalhato, 3 a hati es 2 a
hasi oldalon. Apro, ezermagtmege 0,40,5 g. 45 evig csirazokepes.
NVNYTANI JELLEMZSE
486
115. bra - Halvnytzeller (fot: ifj. BALZS SNDOR)
13.3.2.3. LETTANI JELEMZSE
Fnyignye kevesbe ismert. A tbbi gykerIelenel azonban tbb Ienyt igenyel. A gyenge Ienyt nem kedveli.
Arnyekban a nvenykek megnyulnak, vekonyak maradnak, gykerk is satnyabb lesz, igy a gumoIejldes nem
lesz kielegit. Hosszunappalos nveny, viragot csak 12 oranal hosszabb megvilagitas eseten kepez.
Hignye kzepes. A tbbi gykerIelenel tbb ht igenyel. Hoptimuma 19+7 C. Csirazasa mar 56 C-on
megindul, de kelese 26 C hmersekleten a leggyorsabb. Szikleveles koraban 12 C a kedvez hmerseklet,
kesbb a Ienytl es a napszaktol Iggen az optimum krli ertek a megIelel. A hideget viszonylag jol tri.
Lombos allapotban a talajban minusz 4, minusz 5 C-ot is kibir. A talajbol kiemelve, lombjatol megIosztva
azonban Iagyerzekeny.
Vzignye a gykerIeleke kztt a legnagyobb. Sok vizet igenyel a csirazashoz es a gumo Iejldesehez. Ebbl
kvetkezik, hogy kedveli a paras levegt es a talajban is sok vizet kivan. A ,labvizet viszont nem szereti, igy
kerljk a magas talajviz terleteket. Trans:spiracios egvtthatofa 290.
Tpanyagignye kzepes. Nitrogenbl, IoszIorbol kevesebbet, kaliumbol sokat igenyel. Fajlagos
tapanyagigenye 1 t termes elallitasahoz nitrogenbl 3,5 kg, IoszIorbol 2,0 kg, kaliumbol 6 kg.
TapanyagIelvetelere jellemz, hogy a nitrogen 50-at, a IoszIor 25-at, a kaliumnak pedig 35-at a
gumoIejldes utolso honapjaban veszi Iel.
13.3.2.4. TERMESZTETT FAJTK
A Iajtak kivalasztasakor a kvetkez ertekmer tulajdonsagok Iontosak:
a lombozat alakulasa,
a gumok alakja, Iellete, merete,
a hus szine, tmrsege,
a gykerzet tmege es elhelyezkedese,
a tenyeszid hossza.
A lombozat lehet Ielallo, Ielig Ielallo es elterl. Napjainkban amikor a betakaritast Ileg geppel vegzik a
Ielallo es a Ielig Ielallo lombu Iajtakat reszesitik elnyben. Fontos a lombozat erssege is, amely szinten
Iajtatulajdonsag. Csomozott aru Iorgalmazasakor az ersebb lombu Iajtak vannak elnyben. A levelnyel
hosszusaga 818 cm kztt valtozhat.
A gum alakfa lehet gmbly (Hegvkoi), alul kiszelesed (Alabastrom), megnyult gmb (Frigga) es lapitott
gmb (Roka). Az utobbi idben a gepi betakaritas terjedesevel a gmbly valtozatok kezdik kiszoritani a
mas Iormajuakat. A gumo fels:inenek alakulasa szinten Iajtabelyeg. A Iellet lehet sima, gyrztt, dudoros
vagy rcsks. A sima gumoju Iajtakat knnyebb szedni, tisztitani, kisebb a veszteseg es a munkaraIorditas. A
gumomeret ugyancsak Iajtatulajdonsag. A kis gumo tmege 250 g, a kzepese 300320 g, a nagye pedig
350400 g.
LETTANI JELEMZSE
487
116. bra - Zellergum (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A hs szne Iajtankent valtozhat. Lehet hoIeher, Ieher, kremszin es sargasIeher. A hoIeher es a Ieher husu
Iajtakat mindig elnyben kell reszesiteni. A Izeskor elvaltozo husszin (Ieketedes) nem rkltt tulajdonsag,
hanem csak hajlam, altalaban tultragyazasra es mikroelemhianyra vezethet vissza. A legtbb Iajta husa tmr,
nem reges. Az regesedes szinten csak hajlam, tbbnyire a hirtelen, gyors nvekedes kvetkezmenye.
Fontos tulajdonsag a gykrzet erssge es elhelyezkedese is. A Iinomabb, vekonyabb es a gumo aljan
elhelyezked gykerzet a kedvezbb, ezek a Iajtak knnyebben szedhetk es tisztithatok. Ezzel szemben az
ersebb, nagyobb gykerzetek hozama mindig nagyobb.
A tenyszid hossza szinten meghatarozo Iajtatulajdonsag. A legrvidebb 180, a leghosszabb 240 nap. A rvid
tenyeszid a korai termesztesben es a hajtatasban elnys.
A legismertebb Iajtak jellemzi a 116. tabla:atban talalhatok.
Fajta Tenyeszid
(nap)
A gumo A
gykerzet
A level A hus Felhasznalasa
merete alakja tipusaszine
TERMESZTETT FAJTK
488
Hegyki 180220 nagy,
sima
gmb keves IelallostetzldIeher,
tmtt
Iriss
Iogyasztasra,
htipari
Ieldolgozasra
Alabastrom 180220 kzepes,
rcsks
lapitott
gmb
keves IelallokzepzldIeher,
regesed
Iriss
Iogyasztasra
Monostorpalyi 200240 kzepes,
sima
megnyult
gmb
keves kevertstetzldtmtt
Ieher
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Frigga 200240 kzepes,
sima
gmb keves Ielallokzepzldtmtt,
Ieher
tartositoipari
Ieldolgo- zasra
Imperator 200240 nagy,
rcsks
gmb sok Ielallokzepzldtmtt,
sargasIeher
tartositoipari
Ieldolgo- zasra
Roka kzepes lapitott
gmb
sok Ielallokzepzldtmr,
sargasIeher
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Apia 180200 sima gmb keves Ielallokzepzldtmr,
hoIeher
Iriss
Iogyasztasra
116. tblzat - Zellerfajtk
Magyarorszagon a harom zellertipus kzl szabad Ildn csak a gumos zellert termesztik.
A kis- es nagyzemekben egyarant termeszthet, elssorban azonban nagyzemi nveny, mert technologiaja jol
gepesitett. Technologiai valtozatai meg nincsenek. A zmet szi betakaritasra termesztik. A nyaron, mar
augusztusban betakaritott mennyiseg minimalis.
Az orszag eghajlata, idjarasi viszonyai kedvezek a termesztesere. A Ienyviszonyok megIelelek, es a
hmerseklet is kedvez. A csapadek azonban a legtbb helyen keves, de a vizet ntzessel potolni lehet. Ebbl
kvetkezik, hogy ahol ntzni tudunk, mindentt termeszthet.
A termeszthetseg korlatozo tenyezje inkabb a talaj. A szelsseges talajtipusokon, Iutohomokon, szikes es
kves talajokon nem termeszthet. Szamara a tapanyagban, szerves anyagban gazdag k:epkttt talafok a
legkedvezbbek. A kemhatasra szinten erzekeny, az ersen savanyu es a tulsagosan lugos talajokat nem szereti.
489
A 6,37,5 pH-ertek talajok a megIelelek termesztesere.
13.3.3.2. A NVNYVLTS S JELENTSGE
A zeller monokulturara erzekeny nveny. Ezert nmaga vagy mas gykerIele utan csak 67 ev mulva kerlhet.
Ennek oka elssorban a lombot karosito korokozok elszaporodasa. A nvenyvaltasnak tehat igen nagy a
jelentsege a zeller termeszteseben.
Elhelyezhet mindket ntztt Iorgotipusban, a kombinaltban es a zldsegesben egyarant. Krzeteiben a
kombinalt, varosok kzeleben pedig a zldseges vetesIorgok nvenye. Hosszu tenyeszidej (180240 nap),
ezert ketts hasznositasra nem alkalmas, a Iorgoban mindig Invenykent (termenykent) szerepel.
A tapanyag visszapotlasakor Iigyelembe kell venni igenyet, a talaj tapanyagkeszletet es a tervezett termes
mennyiseget. Ha a talaj termekenyseget meg akarjuk tartani, akkor legalabb az altala kivont mennyiseget vissza
kell juttatni.
A tervezhet termes mennyisege a Iajta es a termhely Iggvenye. A legkevesebb 15 t/ha, a legnagyobb 35 t/ha.
Fajlagos mtragyaigenyet a 117. tabla:at Ioglalja ssze. Tapdus talajon a kisebb, tapanyagban szegeny talajon
pedig a nagyobb adagokat kell kijuttatni. Termeszetesen az a jo, ha az adagokat talajvizsgalat eredmenye alapjan
hatarozzuk meg.
igen gyenge gyenge kzepes jo igen jo
Nitrogen
I. 5,8 5,5 4,8 3,5 1,8
II. 6,3 6,0 5,0 4,0 2,5
III. 6,5 6,2 5,3 4,2 2,6
IV. 7,0 6,5 6,0 5,0 3,5
FoszIor
I. 4,8 2,6 1,7 0,9 0,3
II. 3,5 2,8 2,0 1,0 0,4
III. 3,4 2,9 2,1 1,3 0,5
IV. 4,6 3,2 2,4 1,5 0,6
A NVNYVLTS S
JELENTSGE
490
Kalium
I. 10,0 9,0 6,5 3,5 1,8
II. 12,0 10,0 7,0 4,0 2,0
III. 13,5 11,0 7,3 4,2 2,2
IV. 15,0 13,5 8,5 5,8 3,7
117. tblzat - A zeller fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
A visszapotlasra a mtragyak es a szerves tragyak egyarant alkalmasak. A gykerIelek kzl a zeller az
egyedli, amelyik kevesbe erzekeny a kzvetlenl adott szerves tragyara, de celszerbb azt az elvetemeny ala
adni. (A szerves tragya javasolt mennyisege 3040 t/ha.)
A tragyaIelek kijuttathatok alap-, indito- es Iejtragyazassal. A szerves tragyat mindig sszel, alaptragvakent
adjuk. Igy adhato a IoszIor es a kalium is, bar egyes szakemberek szerint kedvezbb, ha ezek egyharmadat
inditotragvakent tavasszal adjuk. A nitrogent elssorban feftragvakent juttatjuk ki, de adhato alap- es
inditotragyakent is. A Iejtragyazas idpontjai junius, julius, augusztus.
Az alaptragyat szantassal, az inditot a magagyat elkeszit talajmvel eszkzkkel es a Iejtragyat ntzessel
vagy nvenyved gepekkel juttatjuk a talajba, illetve a nvenyre.
A zellert palantazva termesztjk; csiranvenykent es palantakent is nagyon erzekeny nveny, ezert
technologiajaban a talaj elkeszitese az egyik legIontosabb elem.
Az ltetoagv akkor megIelel, ha Ielszine sima, egyenletes, a terlet gyommentes es lepedett, de az ltetesi
melysegig megIelelen lazitott es apromorzsas, rgmentes szerkezet.
Az elkeszites modja, idpontja az elvetemeny Iggvenye.
Elz vi talajmunkk. Az alap-talajmveles a tarlohantassal kezddik es a melyszantassal Iejezdik be. A
hantas eszkze az eke vagy a tarcsa. Idpontja akkor megIelel, ha az eltermeny lekerlese utan a lehet
legrvidebb idn bell sor kerl ra. A hantas kesbb gyomosodhat, ezert apolni kell.
Az szi melvs:antas idpontja szeptember, oktober vagy november, Igg az ergep-kapacitastol. Eszkze
barmely eketipus. Elmunkalasara, lezarasara nincs szkseg, mivel a zellert csak a kvetkez ev tavaszanak
kzepen (majus) ltetik ki. A lezarasra csak akkor van szkseg, ha mar szeptemberben szantottunk
Tavasszal, ha a talaj tmdtt, la:itunk, ha gyomos, gyomtalanitunk, es ezek utan minden esetben simito:unk. E
munkalatokkal egy idben a bara:dakat is be kell huzni. E mveletek eszkzei: a grubberek, a boronak, a
tarcsak es a barazdabehuzo. A kesi kiltetes miatt a mveletek kzl tbbet meg kell ismetelni. A konkret
talaj-elkeszites (magagvkes:ites) idpontja a majus, az ltetest kzvetlenl megelz idszak.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
491
Vegyszeres gyomirtasa hasonlo, mint a tbbi gykerIelee. Az els az ltetest megelz idszak. Ritkan van ra
szkseg, mert ekkor a gyomirtas meg mechanikai eszkzkkel is elvegezhet. Celja legtbbszr az ltetes eltti
talaj-elkeszites segitese. A vegyszer valamelyik perzsel hatasu gyomirto.
A kvetkez kezelessel legalabb 2 hetet kell varni, mivel a zeller vegyszererzekeny. A szer Merkazin vagy
Gezagord (1,752,2 kg/ha), de hasznalhato a Maloran 50 WP is (2,22,5 kg/ha).
E szerek hianya eseten az AIalon (1,51,7 kg/ha) is alkalmazhato. Esetleg kesbb ez a kezeles megismetelhet.
A nvenyved permetezeseket a szksegletnek megIelelen kell elvegezni. Paras, csapadekosabb idjarasban a
zeller nagyon erzekeny a szeptorias levelIoltossagra, erre kiemelten oda kell Iigyelni.
13.3.3.6. SZAPORTS
A zellert magrol szaporitjuk. A magvai azonban nagyon kicsik, ezert a tbbi gykerIeletl elteren elbb
palntt nevelnk bellk. A palanta nevelhet tzdeles nelkl es tzdelessel. Az elz elterjedtebb, az utobbi
draga, ezert csak akkor alkalmazzak, ha mar augusztusban darabos arut akarnak a piacra vinni. A tzdelt palanta
mindig ersebb, legtbb esetben a nvenyeken mar a gumokepzdes is megindul.
Vetes eltt a magot csava:ni kell.
T:deles nelkli palantaneveleshe: a mag vethet s:ortan es sorosan. Az igen kicsiny zellermag csak ugy
vethet egyenletesen, ha a vetmag harmadat a vegen szorjuk ki azokra a helyekre, ahova elszr kevesebb
vetmag hullott. Nagyon Iontos az egyenletes, sima, lepedett talajIelszin, mert a vetes melvsege csak 0,5 cm, es
ntzeskor a viz a magvakat sszemoshatja. Legjobb modszer, ha az lepedett Ielszint 0,50,7 cm melysegeig
Iellazitjuk, erre szorjuk a magot, majd lapogatoval, kezi hengerrel ujra tmritjk. Takaras eseten a lazitas
elmarad, a mag az lepedett Ielszinre kerl, ezutan takarjuk, majd tmritjk.
A zeller sorba is vethet. Ez is vegezhet kezzel es kezi vetgeppel. A mini Nibex az egyik legjobb egysoros
vetgep. A sorok tavolsaga 6 cm, 6,5 cm, 7 cm. A vetesi melyseg 0,5 cm, a sav szelessege 0,51 cm. Az arkokat
a kezi es a gepi vetes utan is be kell huzni, mert a kisgepnek nincs takaro eleme. A tmrites termeszetesen itt is
szkseges.
Az allomanysrseg nagyon Iontos, mert sr allomanyban a palantak elvekonyodnak, Ielnyurgulnak. 1m2-en
csak 8001000 db nvenyt szabad Ilnevelni, ez Iolyometerenkent 80100 db vetmagot jelent. A
vetmagtavolsag 11,2 cm, ebbl Iolyometerenkent 6070 nveny es negyzetmeterenkent a 8001000 db
palanta varhato. A magszkseglet 0,51 g/m2. Hektaronkent 60120 ezer nveny ltethet, amely 90140 g
vetmagbol allithato el.
A szaporitashoz normal es drazsirozott vetmag is Ielhasznalhato, az utobbi a jobb. A vetes idopontfa Iebruar
vege, marcius eleje.
T:deleses palantaneveleshe: korabban, mar Iebruar kzepen vetnk. A mag vethet szaporitoladaba,
nvenyasztalra es a letesitmenyben kialakitott vetagyba. Az allomany itt srbb. A magszkseglet 34 g/m2, a
palantak szama pedig 30004000 db.
A tzdeles idpontja marcius els Iele (24 hettel a vetes utan). A tzdelest mar az els lomblevelek
kialakulasakor elkezdhetjk. Ez a legtbb esetben kezi munka, amelyet soroloraccsal vagy tzdelvassal
segithetnk. A tzdelvas az agyas szelessegevel azonos hosszusagu L vas, a proIiloldalai 5 cm szelesek.
A sortavolsag 56 cm, a ttavolsag 23 cm, amelynek megIelelen a palantamennyiseg negyzetmeterenkent
5001000 db kztt valtozhat.
Az apolasi munkak kzl ki kell emelni az ntzest, a nvenyvedelmet es az edzest. Klnsen a magvetesek
SZAPORTS
492
ntzesevel kell vigyazni, nehogy a vetmagvak sszemosodjanak. A nvenyvedelem Ileg a palantakori
betegsegek es korokozok elleni vedelmet jelenti, de kiterjedhet a lombot karosito betegsegekre is. A palantakat a
tbbi nvenynel mar megismert modon kell edzeni.
Az ltetesre majusban, lehetleg a kes tavaszi Iagyok utan kerl sor. Egyes, kevesbe Iagyveszelyes helyeken
mar aprilis vegen is kiltethet a zeller, a lenyeg, hogy az ltetes junius elejeig beIejezdjek. Ebbl kvetkezik,
hogy a palantanevelesi id nagyon hosszu, legalabb 10 het, de lehet 14 het is. A kiltetesre alkalmas palanta 34
lombleveles es 1215 cm magas.
A mvelesi mod a legtbb esetben sik, kiveteles esetekben lehet agyasos vagy bakhatas.
Az elrende:es lehet soros, mvelutas soros, ikersoros es szalagos. A legelterjedtebb a soros es ennek
mvelutas valtozata. A mvelutak egymastol valo tavolsaga a legtbb esetben a nvenyved gepek
munkaszelessegevel egyezik meg.
A sortavolsag szinte minden esetben 50 cm (lehet 60 cm is), a ttavolsag pedig a Iajta Iggvenye. A kisebb
gumojuakat 33 cm-re ltetjk. Az allomanvsrseg tehat ennek megIelelen 60 ezer t/ha, 7080 ezer t/ha,
illetve 100120 ezer t/ha.
A palantak ltethetk kezzel, nagyobb Ielleten geppel. Erre a legmegIelelbb az UPK6-os ltetgep.
lteteskor Iontos, hogy a palanta ne kerljn melyebbre, mint a palantaagyban volt.
13.3.3.7. NTZS
A zeller vizigenyes nveny. Termesztese ntzes nelkl alig kepzelhet el. Az els ntzes az is:apolo nt:es,
erre lteteskor (nvenyenkent 45 dl viz) vagy azt kveten (1015 mm viz) kerl sor. Juniusjuliusban es
augusztusban 34 alkalommal szkseg van csapadekpotlo nt:esre (3040 mm) is.
A zeller apolasi munkai a talajlazitas, a mar ismertetett ntzes, Iejtragyazas, a gyomirtas es a nvenyvedelem.
A zeller szereti a laza, porhanyos talajt, es mivel az elrendezese lehetve teszi, a tenyeszidben 34 alkalommal
is kapalni kell. Ez lehet kezi es gepi. Termeszetesen nagyzemben a gepeket kell hasznalni. Celja a talajtakaras
mellett a gyomirtas is. Idpontjat mindig egyeztetni kell az ntzes es a vegyszeres gyomirtas idpontjaval. Az a
jo, ha ntzes utan es vegyszeres gyomirtas eltt kerl ra sor.
13.3.3.9. BETAKARTS
A zeller leveles gumo, gumo es levelzld Iormajaban kerlhet piacra.
A leveles gumo hajtatasabol juniusban, szabadIldi termesztesbl julius vegetl kerlhet Iorgalomba. Az aru
legyen ep, egeszseges es tisztara mosott, de zld level es egyntet. E termeknel nincs nagysagra vonatkozo
eliras.
A leveletl megtisztitott gumo a szabadIldi termesztesbl szarmazik. Mivel a gumo I nvekedesi idszaka
augusztustol oktoberig tart, betakaritasi idszaka oktober, november. A Iagyoktol kevesbe kell vedeni, mert a
talajban lombjatol takartan 34 napos hideget (minusz 4, minusz 5 C) is kibir karosodas nelkl, de ezen a
hmersekleten a talajbol kiemelt, lombjatol megIosztott gumo mar jelents karokat szenved. A szedest a korai,
rvid tenyeszidej Iajtakkal kezdjk, es a hosszu tenyeszidejekkel Iejezzk be. A piackepes aru Iajtara
NTZS
493
jellemz alaku, egyntet meret, tiszta, leveleitl es gykereitl megtisztitott, ep, tarolasra erett es egeszseges.
Az I. osztalyu aru vallatmerje szeptember 15-ig legalabb 4 cm, szeptember 16-tol pedig legalabb 6 cm. A II.
osztalyue 3 cm, 4 cm.
Az erest ezenkivl a tenyeszid hossza es az also levelek sargulasa jelzi.
A :ellerlomb az utobbi evekben lett keresett aru. Felhasznaloi a konzerv-, a ht-, valamint a szaritoipar. Nincs
kln technologiaja. A gumojaert termesztett nveny lombjat ertekesitik. Betakaritasi ideje csak nehany nappal
elzi meg a gumoet. Ebben az esetben a betakaritas ketmenetes, elszr a lombot kaszaljak le, majd a gumot
takaritjak be.
A zeller betakarithato kezzel, Ielig gepesitve es geppel. A ke:i csak kiszemi betakaritasi mod. A felig gepesitett
modszer nagyzemi eljaras, ott hasznaljak, ahol nem allnak rendelkezesre betakaritogepek. Itt a kiemelest
geppel, a szedest, gyjtest kezzel vegzik. A kiemelgepek ugyanazok, mint amelyeket mar a tbbi gykerIelenel
emlitettk. A gepi s:edes nagyzemi modszer. Hasznalhatok hozza a nyv es aso rendszer gepek egyarant.
Kzlk csak a VICON cukorrepaszedt emeljk ki, amely zellerszed adapterrel is ellathato. Ket sort szed,
munkasebessege 2,53,5 km/h, teljesitmenye 1 ha/h.
A termenyt a szabvanynak megIelelen kell elokes:iteni. Ez trtenhet kezzel vagy geppel. Az egyik legjobb
geptipus a holland VICON zellertisztito. A gykereken kivl eltavolitja a Ildszennyezdest is. Teljesitmenye 1
t/h. Kiszolgalasahoz altalaban 6 szemely szkseges.
A termesmennyiseg a Iajta es a termelhely Iggvenye. Altalaban 15 t/ha es 35 t/ha kztt valtozhat. Sajnos
sokszor baj van a technologiai Iegyelemmel, igy az orszagos atlag csak 11,2 t/ha. A levelzld mennyisege
1520 t/ha.
13.3.4. Hajtats
A zeller elssorban szabadIldi nveny. Jol tarolhato, igy az evi szkseglet joreszt szabadIldi termesztessel is
kielegithet. Ebbl kvetkezik, hogy hajtatasa jelentektelen, csak az utobbi idben kezdett elterjedni.
Fttt Iolias letesitmenyekben hajtatjak. Szaporitasi modja palantaneveles, amely lehet tzdeles nelkli es
tzdeleses. A mag januar kzepen vethet, a tzdeles idpontja Iebruar eleje, az ltetese marcius vege. A
magszkseglet 0,51 g/m2, tzdeles eseten 34 g/m2, a palantakat tapkockaba tzdeljk (44 cm-es). A
kiltetesre alkalmas palanta 46 lombleveles es 1015 cm magas.
A talaj-elkeszites, a tragyazas azonos a tbbi gykerIeleevel, azzal a klnbseggel, hogy itt 58 kg/m2
mennyisegben erett istallotragyat is adunk.
Kezzel, ltetIa vagy -kanal segitsegevel ltetik. A mvelesi mod sik, az elrendezes soros. A tenyeszterlet
30401015 cm.
Apolasi munkai az ntzes es a nvenyvedelem.
A s:edes juniusban mar akkor elkezddhet, amikor a gumo atmerje a 20 mm-t eleri. Ertekesithet darabos
arukant es csomozva, termeszetesen mindkent esetben lombbal. Egy-egy csomoba 5 db nveny kerl. 1 m2-rl
2025 db, illetve 45 csomo takarithato be. A gumot ertekesites eltt meg kell mosni, a lombot azonban gyorsan
meg kell szaritani, mert vizesen knnyen bemelegszik.
13.3.5. konmia
A hagyomanyos, kezi munkan alapulo technologia nagyon munkaigenyes. A hektaronkent szkseges gepi
Hajtats
494
munka 500600, a kezi pedig 13001400 ora. Felig gepesitett es gepesitett technologiaval 100, illetve 1000 ora
ala cskkenthet. A teljes gepesites tovabbi cskkentesi lehetseget rejt magaban. A raIorditas 100120 ezer
Ft/ha, a bevetel 140160 ezer Ft/ha.
A zeller magtermesztese nalunk jelentektelen. Kicsi a vetesterlete, igy a belIldi Iorgalom es az export
minimalis. Elssorban a hazai nemesites Iajtak vetmagjat allitjuk el, a klIldi Iajtakat pedig importaljuk. A
import kb. 1 t evenkent. Keteves nveny. Az els evben dugvanyt nevelnk, a masodik evben Iogjuk a magot.
Az elso evben magvetse, palntanevelse majdnem teljesen ugyanaz, mint a Iogyasztasra termelt zellere. A
klnbseg az apolasi munkaban van. Ezek ugyanis a lomb es a gumo szelekcijval bvlnek. A lombs:elekciot
a betakaritas eltt szeptemberben, oktoberben kell elvegezni. Ilyenkor eltavolitjuk a beteg, az elter
levelIormaju, levelallasu es levelszin egyedeket. A mar els evben magszarat hozo egyedeket szinten el kell
tavolitani.
A gumos:elekciot kiszedes utan az aru elkeszitesevel egy idben vegezzk. Ekkor a beteg, serlt gumokon
kivl a Iajtatol elter tipusokat is ki kell valogatni. Elkesziteskor klnsen Iontos, hogy a lomb eltavolitasakor
a szivlevelek epek maradjanak. A gumokat ugyanugy taroljuk, mint a sargarepat.
A masodik evben a dugvnyokat alapos valogatas utan mar marcius elejen kiltetik.
A talaj- es a tapanyagigeny lenyegesen nem valtozik. A talajmveles is ugyanaz, mint az elz esztendben.
ltethet geppel es kezzel. Ma mar az elz az altalanos. Eszkzei a palantazogepek, amelyekrl a tarcsakat
eltavolitjuk. Az ltetesi melyseg akkor megIelel, ha a dugvanyokra legalabb 12 cm Ildreteg kerl.
A mvelesi mod mindig sik, az elrendezes soros. A sortavolsag 5060 cm, a ttavolsag 3040. Ennek
megIelelen a dugvanyszkseglet 57 db/m2, azaz 5070 ezer db/ha.
Idegenmegporzasu nveny, az izolcis tavolsag 6001000 m. Szokvany-magtermesztes eseten elegend a 600
m.
Apolasi munkai a sargarepa- es a petrezselyem-magtermesztes apolasi munkaival megegyeznek, aratasa szinten.
Kivetel talan az, hogy tamrends:er mellett is nevelhet. Erre az ad lehetseget, hogy a vetmagterm terlet
kicsi.
A betakaritas idpontja augusztus, a varhato termes pedig 0,50,8 t/ha.
13.3.7. Pasztink
(Pastinaca sativa L.)
Oshazajakent valamennyi szerz Eurazsiat jelli meg. THOMPSON es KELLY (1957) europai es azsiai
eredetnek tartjak, es megjegyzik, hogy a regi grgk es a romaiak mar ismertek es Iogyasztottak. BALAZS es
Magtermeszts
495
FILIUS (1973) szerint vad alakja Eszak-Europatol a Kaukazusig, az Uraltol Sziberiaig megtalalhato.
YAMAGUCHI (1983) arra utal, hogy a Fldkzi-tenger medencejenek keleti tersegeben alakult ki, es a grgk
es a romaiak nemcsak elelmiszer-, hanem gyogynvenykent is hasznositottak.
Regota ismert, de mindentt csak kisebb Ielleten termesztett, kisebb jelentseg gykerzldseg. Nagyobb
aranyu elterjedeset Ielteheten hosszu tenyeszideje is gatolja, amely YAMAGUCHI (1983) szerint altalaban
95120 nap, azaz ennyi id mulva valnak a gykerek a vetes utan betakarithatova. HAJAS (1976) viszont arra
utal, hogy a nalunk termesztesben lev Iajtak tenyeszideje 160180 nap.
A regi Ieljegyzesek a sargarepa Ieher valtozatakent azzal egytt emlitettek, gyakran el sem klnitettek tle. A
magyar szakirodalomban LIPPAY volt az els, aki az 1664-ben megjelent Posoni kert cim munkajaban
egyertelmen megklnbztette a sargarepatol, es pas:ternak neven reszletesen leirta.
Termesztese mind ez ideig nalunk sem terjedt el nagyobb Ielleten. Az 1960-as evek vegen es az 1970-es evek
elejen a konzervipar a mostaninal nagyobb erdekldest tanusitott iranta, es a petrezselyem potlasara nagyobb
mennyiseg szaritmanyt gyartott belle, ugyanis a szaritmany a petrezselyemenel tetszetsebb, egyenletes Ieher
szin.
Vetesterletet nalunk a statisztikai adatok nem, illetve csak a petrezselyemmel egytt tartjak nyilvan. Amikor
termesztese Iellendlben volt, HAJAS (1976) a petrezselyemenek egyharmadakent becslte a termIelletet.
Ezt kveten az 1980-as evek elejetl termesztese kismertekben ismet visszaesett, es jelenleg a petrezselyem
vetesterletenek mintegy egynegyeden termesztik. Oroszorszag eszaknyugati reszen a hosszu idn, kb. 10
honapon keresztl rendelkezesre allo, Iontosabb zldsegIelek kze tartozik.
Taplaloanyag-tartalmarol (kemiai sszetetelerl) a 118. tablazatban kzlt adatok adnak tajekoztatast. Ezek
alapjan megallapithato, hogy energiaban a leggazdagabb gykerzldseg, energiatartalma csaknem ketszerese a
sargarepaenak, es tbb mint ketszerese a zellerenek. Mindezt nagy s:ara:anvag- es s:enhidrat-tartalma is jol
jelzi, illetve alatamasztja.
KiIejezetten sok B2-vitamin, PP-vitamin (niacin), magne:ium, fos:for es kalcium talalhato benne. B1-vitamin-,
vas-, olaf- es feherfetartalma kzepes. Abszolut ertelemben keves, bar a tbbi gykerIelehez viszonyitva
relative nagy a C-vitamin-tartalma. Karotint egyaltalan nem tartalmaz.
Energia 223 Kj
Szarazanyag 19,0 g
Feherje 1,2 g
Olaj 0,3 g
Szenhidrat 11,6 g
A-vitamin
(beta-karotin)

TPLLKOZSI
JELENTSGE
496
B1-vitamin
(tiamin)
0,09 mg
B2-vitamin
(riboIlavin)
0,05 mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
17,00
mg
Kalcium 40,00
mg
Vas 0,70 mg
Magnezium 29,00
mg
FoszIor 69,00
mg
118. tblzat - A pasztink tpllanyag-tartalma (100 g zsenge, fogyaszthat rszben)
sajtossgai
13.3.9.1. RENDSZERTANA, NVNYTANI JELLEMZSE
A pasztinak (Pastinaca sativa) az ernysviraguak csaladjaba (Apiaceae, korabban Umbelliferae) tartozo,
keteves, lagy szaru nveny.
Gykr. Az els evben Iejleszti ki Iogyasztasra kerl, csak ritkan elagazo, erteljes, husos karogvkeret,
amelynek Iellete sargasbarna vagy sarga, stetebb szin gyrdesekkel. A Igyker 6090 cm melyen hatol a
talajba. A gyker bels resze husos, Ieher szin, kellemes, edeskes iz es sok aromaanyagot tartalmaz.
Levl. A tolevelek nagyok, a zellereihez hasonloak, paratlanul szarnyaltak, Iogazottak, nyelk azonban
vastagabb, lemezk Ienytelen. A levelkek Ionaka enyhen szrs. Levelei brkitest okozo hangyasavat
tartalmaznak.
Szr. A masodik evben kiIejlesztett virags:ar Iajtatol Iggen 30150 cm magas, szgletesen barazdalt, Izld
szin. A viragszaron lev levelekhez hasonloak.
Virgzata ss:etett ernvo. A viragok szerkezete a sargarepa viragaieval megegyez. A cseszelevelek gyakran
hianyoznak, a sziromlevelek lekerekitettek, beIele allok, sarga szinek.
Termse 58 cm hosszu, 46 mm szeles, 0,50,6 mm vastag, ikerkas:at, amelyben ket darab, ersen lapitott
Iettani sajtossgai
497
mag talalhato.
A magvak krl az azokat burkolo hej oldalszarnyszeren szetlapul, es az eres Iolyaman hartyaszerve valik.
Ez a gepi vetest nagyon megneheziti. A magvak csak elzetes drzsles, koptatas utan vethetk egyenletesen.
A magvak rosszul csiraznak, csirazokepessegket csak egy, legIeljebb ket evig tartjak meg, ezermagtmegk
35 g.
Termesztesere hazank egesz terlete alkalmas, tenyeszideje alatt klimatikus igenyei kielegithetk
Higny. A pasztinakot a szakirodalom, egyertelmen hidegtro nvenynek irja le. BALAZS es FILIUS (1973)
szerint egyike a hideget legjobban biro zldsegnvenyeknek, lombja minusz 2, minusz 3 C-ot is kibir. HAJAS
(1976) adatai szerint a magvak csirazasara 2025 C az optimalis. BORISZOVA es munkatarsai (1979)
ugyancsak hidegtreset hangsulyozzak, es megjegyzik, hogy a magvak mar 34 C hmersekleten csirazasnak
indulnak. BURENIN (1980) adatai arra utalnak, hogy a csirazas mar 23 C-on megkezddik es a Iiaital
nvenyek minusz 5 C-ot, a kiIejlettek pedig minusz 8 C-ot is kibirnak, bar a nvekedeshez, Iejldeshez a
1520 C az idealis hmerseklet. YAMAGUCHI (1983) a 1618 C hmersekletet igenyl, 1024 C kztt
csirazo nvenyek csoportjaba sorolja, es megjegyzi, hogy 10 C alatti hmersekleten mar az els evben
magszarat Iejleszt. Arra is utal, hogy a hideget a sargarepanal jobban birja, de tulsagosan hideg krlmenyek
kztt a gykerek ize edesebb lesz.
Fnyignyvel kapcsolatban keves adat talalhato. BALAZS es FILIUS (1973) arra utalnak, hogy az krlbell a
sargarepaeval megegyez, es a gyenge arnyekot is elviseli.
Vzignye nagy, klnsen sok nedvessegre van szksege a csirazaskor. Fejldesehez tbb vizet igenyel, mint a
sargarepa es a petrezselyem (HAJAS, 1976). BALAZS es FILIUS (1973) szerint jo vizIelvev, a vizet
gazdasagosan Ielhasznalo nveny.
Tpanyagignyes. Atlagosnak tekinthet 20 t/ha termessel krlbell 120 kg nitrogen, 75 kg IoszIor, 250 kg
kalium tiszta hatoanyagot es 150 kg kalciumot (meszet) von ki a talajbol (BALAZS es FILIUS, 1973). HAJAS
(1976) adatai szerint a Irissen szedett legszaraz gyker 0,54 nitrogent, 0,19 IoszIor-pentoxidot, 0,54
kalium-oxidot tartalmaz.
LETTANI JELLEMZSE
498
117. bra - Pasztinkgykr (fot: ifj. BALZS SNDOR)
13.3.10. Termeszts
Fajtk. A pasztinaknak hosszu, Ielhosszu, rvid es kerek repatest valtozatai, illetve Iajtai vannak. Nalunk
jelenleg a hosszu tenyeszidej, bterm Fertodi felhoss:u az egyetlen Iajta.
A pasztinak a jo viztarto kepesseg, allandoan nedves, sok tapanyagot es meszet tartalmazo, laza talajokat
kedveli. Kttt talajokon tbb, de rosszabb minseg lesz a termes.
Jo elovetemenvei a kapas nvenyek es a kalaszosok. nmaga es mas gykerzldseg utan a kzs karositok miatt
nem celszer termeszteni.
Veteshez a talaf-elokes:ites melyszantassal, esetleg melyit szantassal kezddik, amelyet gondosan el kell
munkalni. Koran vetik, igy tavasszal legIeljebb egy simitozasra van lehetseg. Fontos, hogy vetesig a talaj
lepedett legyen.
Amint a talajra ra lehet menni, kora tavasszal azonnal celszer elvetni. BALAZS es FILIUS (1973), valamint
HAJAS (1976) a veteshez 3040 cm-es sortavolsagot es 0,51,5 cm vetesi melyseget, BORISZOVA es
munkatarsai (1979) 45 cm sortavolsagot es 23 cm-es melyseget javasolnak. BURENIN (1980) altalaban 12
Termeszts
499
cm mely vetest ajanl, de megjegyzi, hogy laza talajokon celszerbb melyebbre (3,5 cm-ig) vetni.
A hektaronkenti vetmagszkseglet 36 kg. A pasztinak nagyon lassan csirazik, kedvez esetben a vetes utan
1415 nap mulva kikel, de a keles akar egy honapig is elhuzodhat. Amint kikelt es a sorok jol latszanak, azonnal
meg kell kapalni.
Az egvelesre 45 lombleveles korban kerl sor. Ezt az allapotot normalis keles eseten a vetes utan 56 het
mulva erik el a nvenyek. THOMPSON es KELLY (1957) 510 cm-es, HAJAS (1976) 1015 cm-es
ttavolsagra valo egyelest ajanl. BURENIN (1980) ketmenetes egyelest javasol, elszr 23 lombleveles korban
45 cm-re, masodszor 56 lombleveles allapotban 1012 cm-re, es egyeles utan azonnali Iejtragyazast ajanl.
LegIontosabb tenyeszidszak alatti apolasi munka a gvomok elleni vedeke:es.
S:edes. A nalunk termesztett Iajtakat a vetes utan 160180 nap mulva szedik. A zellerhez hasonloan a Iagyra
nem erzekeny, ezert kes szig betakarithato. A nvenyeket ert hideghatas elsegiti a gykerekben lev
kemenyit egy reszenek cukorra alakulasat. Gepi szedesre csak a Ielhosszu Iajtak alkalmasak, amelyeket
nagyobb terleteken kormanylemez nelkl ekevel, illetve cukorrepa-kombajnokkal takaritanak be.
A varhato atlagtermes 2030 t/ha. A lombtalanitott pasztinak a sargarepahoz es a petrezselyemhez hasonloan
03 C kztti hmersekleten, veremben, prizmaban vagy pinceben jol tarolhato.
Magtermesztse a petrezselyemevel megegyez. A dugvanyokat sszel a Ielszedeskor szelektaljak, es ezutan
visszaltetik. A pasztinak idegenbeporzo nveny, ezert a Iajtak kztt az elirt izolacios tavolsagot be kell
tartani. A magvak julius vegen, augusztus elejen egyenetlenl ernek. Az erest a termesek barnulasa jelzi. A
magvak knnyen peregnek, ezert a magszarakat ovatosan kell levagni. A learatott magszarakat kevebe ktik, es
a tablan kupacokban tarolva 56 napig utoerlelik. Ezutan kicsepelik es kitisztitjak a magot.
A varhato magtermes 600800 kg/ha.
13.4. Gums (des-) kmny
(Foeniculum vulgare var. dulce MILL.)
A gumos edeskmeny shazaja Del-Europa, a Fldkzi-tenger videke. Mar a regi grgk es romaiak is
ismertek es Iogyasztottak, st gyogynvenykent is hasznositottak. Termesztese es Iogyasztasa
Delnyugat-Europaban szazadunk elejen, Iogyasztasa Eszaknyugat-Europaban pedig az 1950-es evektl
bontakozott ki.
A Fldkzi-tenger medencejenek nyugati reszen, Ileg Olaszorszagban, Franciaorszagban szeles krben
termesztik es Iogyasztjak, elssorban nyers salatakent, de Izelekek, levesek, martasok es edessegek keszitesere,
st likrk izesitesere is Ielhasznaljak. Fogyasztasa az utobbi idben Svajcban, Hollandiaban es nehany olyan
eszaknyugati allamban is terjed, ahol szabad Ildn nem is termeszthet. Ezek az orszagok szksegletket
importbol vagy hajtatassal Iedezik.
Nalunk, bar gumos fes:ik es venkel neven regota ismert, elterjedni ez ideig nem tudott. Honositasanak es
elterjesztesenek gondolatat ujabban CSERNI (1981, 1984) vetette Iel, es a hazai zldsegvalasztek bvitesere,
szinesitesere ajanlotta.
Gums (des-) kmny
500
Taplaloanyag-tartalmat a 119. tabla:atban kzlt adatok szemleltetik. Ezekbl lathato, hogy energiaban
szegeny, B1-, B2-, PP-vitaminban, tovabba asvanvi sokban (kalcium, vas, magnezium, IoszIor) kzepesen
gazdag, C-vitaminban, az A-vitamin elvitaminjaban, karotinban szegeny taplalek. CSERNI (1984)
illoolaf-tartalmat emeli ki, megemlitve, hogy 23 esztragolt, 12 Ienkont, tovabba nyomokban anetolt
tartalmaz.
Energia 62 kJ
Szarazanyag 7,0 g
Feherje 1,1 g
Olaj 0,1 g
Szenhidrat 2,6 g
A-vitamin
(beta-karotin)
0,06 mg
B1-vitamin
(tiamin)
0,04 mg
B2-vitamin
(riboIlavin)
0,02 mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
9,00 mg
Kalcium 44,00
mg
Vas 0,80 mg
Magnezium 23,00
mg
FoszIor 38,00
mg
119. tblzat - A gums deskmny tpllanyag-tartalma (100 g fogyaszthat
rszben)
Iettani sajtossgai
501
sajtossgai
Az ernysviraguak (Apiaceae, regebben Umbelliferae) csaladjaba tartozo Foeniculum vulgare Iaj var. dulce
neven megklnbztetett valtozata. Egyeves nveny. A konyhakny (Foeniculum vulgare) kzeli rokona.
SPITTSTOESSER (1979) Iel is hivja a Iigyelmet a ket nveny elklnitesere, megjegyezve, hogy a kznseges
kmeny nem gumosodik es nem Iejleszt a talaj Ielett Iasodo szarat.
A gumos edeskmeny gumofa a levelnyel alapi reszenek megvastagodasa reven jn letre.
Gykere melyre hatolo, orso alaku, Ieher.
Szra Ielallo, hengeres, zld szin.
Levelei szort allasuak, szarnyasan sszetettek, Iinoman szeldeltek, vilagoszldek. A levelnyel alapi resze
hagymaszeren megvastagodo.
Virgzata ketszeresen sszentt, ernys, viragai aprok, sargak. A maghaz also allasu, ket termlevel
sszeIorrasabol keletkezett.
A terms hengeres, nem szarnyalt, 45 mm hosszu, 12 mm szeles, zldes vagy vilagos barnasszrke, csucsanal
elkeskenyed ikerkaszat.
Ezermagtmege CSERNI (1984) adatai szerint 5 g, BORISZOVA es munkatarsai (1979) adatai szerint 34 g
krli.
RENDSZERTANA
502
118. bra - Gums deskmny (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Higny. A gumos edeskmeny a hidegtro, mersekelt higeny nvenyek kze tartozik, termesztesere hazank
egesz terlete alkalmas. SPITTSTOESSER (1979) a mersekelten hvs krlmenyeket kedvel nvenynek irja
le. YAMAGUCHI (1983) a 1618 C hmersekletet igenyl, a 24 C Ieletti havi kzephmersekletet mar
toleralni nem kepes nvenyek kztt szerepelteti, megjegyezve, hogy az ers Iagyok klnsen a betakaritasra
erettseghez kzeli allapotban karositjak. CSERNI (1984) adatai szerint az egyenletes, jo kelesehez legalabb
1415 C talajhmerseklet szkseges.
Fnyigny. Hosszunappalos, intenziv megvilagitast igenyl nveny. Arnyekban rosszul Iejldik. Magtermesztes
eseten viragai ilyen krlmenyek kztt abortalodnak, megtermekenyles nelkl elpusztulnak.
Ujabban mar a nappalhosszusaggal szemben kzmbs Iajtakat is elallitottak. A levelek alapi reszenek
hagymaszer megvastagodasara (gumosodasara) a napi 1213 oras, magtermesztesre pedig a napi 1415 oras
megvilagitas az idealis.
Vzignyes, zavartalan nvekedesehez es Iejldesehez egyenletesen nedves krlmenyeket igenyel. Klnsen
kritikus a gumosodastol kezdd idszak. Vizigenyet SPITTSTOESSER (1979) is hangsulyozza, megjegyezve,
hogy akkor Iejldik legjobban, ha Iolyamatosan, bseges vizellatasban reszesl.
Tpanyagigny tekinteteben a kalium, a nitrogen es a IoszIor a mennyisegi sorrend. Nitrogenbl azonban
alaptragyakent keveset celszer Ielhasznalni. Sokkal jobb eredmenyt ad a tbbszri (de a tenyeszidszak vegen
LETTANI JELLEMZSE
503
mar nem alkalmazott) nitrogen-Iejtragyazas. Viszonylag nagy a kalcium- (mesz-)igenye is, ezert, ha szkseges,
potolni kell.
13.4.3. Termeszts
Termesztesere a legtbb talajtipus alkalmas. LegmegIelelbbek szamara azonban a kzepkttt, jo vizmegtarto
kepesseg talajok. A tulsagosan laza homoktalajokon nem Iejldik rendesen.
A gumos edeskmeny nalunk nyar elejen es sszel kerl a piacra. Nyar vegi termesztese azonban sikeresebb,
mint a tavaszi. Tavasszal legkorabban aprilis kzepetl vethet nalunk, es a Iolyamatos ellatas vegett a vetes
majus elejeig 1012 naponkent megismetelhet. SPITTSTOESSER (1979) 45 cm-es sortavolsagot es 1520 cm
ttavolsagra valo egyelest javasol. Lenyegeben ezt ersitettek meg CSERNI (1984) hazai kiserletei is, aki a
legjobb eredmenyt 10 nveny/m2 allomanysrseggel kapta. HORVATH (1984) 40 cm-es sortavolsagot, es
egyeleskor 15 cm ttavolsag kialakitasat ajanlja. Az optimalis nvenyszam a termeles sikerenek Iontos
tenyezje. A tul sr ltetes klnsen akkor, ha elegtelen vizellatassal is parosul elsegiti a nvenyek
Ielmagzasat.
BORISZOVA es munkatarsai (1979) 45 cm-es egysoros, illetve 5020 cm ikersoros veteset es a sorokban a
nvenyek 1520 cm-re valo egyeleset javasoljak. Ezzel az elrendezessel is kb. 10 nveny/m2 a nvenyszam.
Az ajanlott hektaronkenti vetmagtmeg szerznkent is elter, 2,53,0 kg/ha (CSERNI, 1984) es 815 kg/ha
(BORISZOVA et al., 1979) szels ertekek kztt valtozo. Az ajanlott vetesi melyseg 1,53,0 cm.
Az egvelest 45 lombleveles korban kell elvegezni.
LegIontosabb tenyeszidszak alatti apolasi munka a gyomirtas (klnsen a vetestl szamitott 60. napig, mert
ezutan mar a nvenyek sr, gyomIojto allomanyt kepeznek), es a bseges ntzes, valamint a
nitrogenIejtragyazas. Az ntzesrl es a nitrogen-Iejtragyazasrol a gumosodas kezdetetl Iolyamatosan kell
gondoskodni.
A gumok a termesztes krlmenyeitl es a Iajtatol Iggen a vetes utan a Iajta tenyeszidejetl Iggen
8090110 nap mulva valnak betakarithatova. A s:edesre erettek ovalisak, meretk ludtojasnyitol az klnyiig
valtozo, atlagos tmegk 0,30,4 kg. Negyzetmeterenkent 23 kg termes varhato.
Oszi Iogyasztasra julius elejen celszer vetni, igy szeptember vegen, oktober elejen valik betakarithatova.
A Ielszedett gumos edeskmeny lombjat 1520 cm-es csonkra vagjak vissza, igy ertekesitik.
CSERNI (1984) honositasi kiserletei alapjan ramutatott arra, hogy termeszthetseget illeten krlmenyeink
kztt legkritikusabb tenyez a vetesi id, az allomanysrseg, a vizellatas merteke es a Iajta. Eredmenyei
szerint a Zefa Fino bizonyult nalunk mind tavaszi, mind nyar vegi vetes eseten a legalkalmasabb Iajtanak. A
Fenouil de Florence csak szi termesztesre volt megIelel.
Magtermesztsre aprilis elejen, kzepen celszer vetni.
Termeszts
504
14. fejezet - Fszkesvirgak
14.1. Fejes saIta
(Lactuca sativa L. var. capitata L.)
Fogyasztasa es termesztese trtenelmi korokra nyulik vissza. A legels bizonyitekok Eszak-AIrikabol,
Egyiptom terleterl szarmaznak, amelyek szerint az okorban mar ismert es szeles krben Iogyasztott
zldsegIele volt a ktz valtozata. Egyiptombol Kis-Azsian keresztl jutott el Europaba, elterjedeseben a
hodito haboruk nagy szerepet jatszottak. Fldresznkn a termesztese elszr ott indult meg, ahol a vad alakjai
is elIordulnak. Grgorszagbol es Olaszorszagbol kerlt az eszakabbra es nyugatabbra Iekv allamokba, igy a
15. szazad kzepere Anglia es Franciaorszag terletere (CHROBOCZEK, 1960).
A levelzldsegIelek kzl a Iejes salata jelentsege a legnagyobb. Egyes adatok szerint megkzelitleg akkora
Ielleten termesztik, mint a csoporthoz tartozo levelzldseg-nvenyeket egyttesen. Szamos termesztesi modja
es tbb Iajtatipusa lehetve teszi, hogy szinte az ev minden szakaszaban Iogyaszthato, es olyan eghajlatu
orszagokban is szeles krben termeszthet, ahol vadon el alakjai nem Iordulnak el.
A Iejes salata Iogyasztasa, mas salataIajokeval egytt, egyes orszagokban eleri a nyersen Iogyasztott
zldsegIelek 510-at is. A 70-es evek masodik Ieletl megindult sokiranyu Iajtanemesitese ujabb lendletet
adott termesztesenek es Iogyasztasanak. Szamos szinvaltozatban, alakban es levelIormaban ismert.
Nalunk nagyzemekben csak egeszen jelentektelen Ielleten termesztik, a hajtato es a szabadIldi terlet
egyttesen alig haladja meg a nehany szaz hektart. A kiszemekben, a haztaji es a kisegit gazdasagokban
IelIutott a termesztese, elssorban a nagyobb Ielvev piacok krnyeken termesztik a nagy szallitasi kltsegek
miatt. Nagyzemi es az arutermel kiszemi terlete a hajtatasi es a szabadIldi Iellettel egytt sszesen
nem eri el az 1000 ha-t (ebben nincs benne a nem arutermel Iellet, ami a salata eseteben legalabb
ugyanakkora).
Termesztesenek uj lendletet adott a sik Iolias hajtatas elterjedese. A legkedvezbb aron, viszonylag nagy
kereslet mellett aprilisban, majusban ertekesithet, amikor kiIutoban van a hajtatott salata, de meg a tbbi
primrzldseg (paprika, paradicsom, uborka) viszonylag draga. Egyes idszakokra a tulkinalat jellemz, peldaul
a Itetlen Iolias hajtatas leIutasa vegen vagy az allando helykre vetett salatak szedesenek az idejen. Az utobbi
evekben ugy tnik, hogy egy oktoberi, novemberi Iogyasztasi csuccsal lehet szamolni, bar a merteket tekintve
lenyegesen kisebb, mint a tavaszi, husveti Iogyasztas.
Taplalkozasi jelentsege nem elssorban vitamin- vagy asvanyianyag-tartalmaban, hanem a teli, kora tavaszi
szegenyes zldsegvalasztek bviteseben rejlik.
505
Az elter ltetesi idpontok miatt mas Ieny- es hmersekleti krlmenyek kztt termesztik, ennek megIelelen
a levelekben elter az emberi szervezet szamara Iontos A1-, B1-, C- es E-vitaminok mennyisege. A kes tavaszi,
nyari Iajtak tbbszrs mennyisegben tartalmaznak C-vitamint, az veghazakban vagy a Iolia alatt telen
hajtatott Iajtakhoz kepest.
A Iejes salata asvanyianyag-tartalma a tbbi levelzldsegIelehez hasonloan nagy, klnsen mes:bol, vasbol
es fos:forbol. Ezek mennyisege szemben a vitaminokkal kisebb ertekben valtozik, a Ienytl es a
hmerseklettl Iggen, igy ezekben az anyagokban a teli idszakban termesztett salata is viszonylag gazdag.
A Iejes salata hajlamos az emberi szervezet szamara karos nitrat Ielhalmozasara. A kztudatban ezt kizarolag a
helytelen nitrogen-mtragyazasnak tulajdonitjak, pedig ebben a Iolyamatban szamos egyeb krnyezeti tenyez
is Iontos szerepet jatszik, mint peldaul a Ieny vagy a hmerseklet. FRLICH (1972) besorolasa szerint nitrat
szempontjabol, a spenottal egytt, a legveszelyesebb nvenyek csoportjaba tartozik. Az 1kg elsulyra szamitott
NO3-tartalom elerheti a 2500 mg-ot. Sajnos hazai mereseink es kiserleteink ennel lenyegesen nagyobb ertekeket
is megallapitottak a Iejes salataban (TERBE, 1986).
sajtossgai
A Iejes salata (Lactuca sativa L. var. capitata L.) a Ieszkesviraguak (Asteraceae, korabban Compositae)
csaladhoz tartozik. Minden bizonnyal a nalunk is megtalalhato vad alakbol, a keszegsalatabol (Lactuca serriola)
szarmazik.
Gykere a szaporitas modjatol Iggen (allando helyre vetes, tzdeles) elteren Iejldik. A haboritatlanul
Iejld gykerbl hosszu, 1 m-es vagy meg annal is hosszabb karogvker alakul ki, amellyel szaraz eghajlati
viszonyok kztt is Iel tudja venni a szkseges nedvesseget. A Iejlett Igykeren rvid id alatt ers, leIele
hatolo oldalgykerek nnek, igy a viszonylag kis nveny gyenge vizes tapanyag-ellatottsagu talajon is jol
Iejldik. Ebbl ered az a megallapitas, amely szerint a Iejes salata nem tulzottan vizes tapanyagigenyes. A
tzdeles alkalmaval azonban a karogyker megserl, a gykernyakbol nagy tmeg oldalgykerzet tr el. Ezek
a gykerek srn behalozzak a Iels, viszonylag sekely talajreteget, de nem kepesek melyre hatolni.
Levl. A Iejldes kezdeten toleveleket Iejleszt, amelyek szorosan egymasra borulva egy oriasi csucsrgyet
alkotnak. A levelek szerkezete vastag, husos. A levelek szine vilagos- es stetzld lehet, de ismert barna,
vrses barna szinvaltozat is. A levellemez magnyult, Iajtatol Iggen kisebb-nagyobb mertekben hullamos. A
kesbb megjelen s:aron lenyegeben kisebb, megnyult landzsa alaku levelek Iejldnek, emberi Iogyasztasra
nem alkalmasak.
Virg. A szar vegen, a Ieszekpikkelyek altal alkotott Ieszekben srn egymas mellett talalhatok a sarga nyelves
viragok. Viragzata buga, a viragok szerkezeti Ielepitesere az 5-s szam jellemz.
Termse apro, bobitas kas:at, szine Iajtatol Iggen vilagos vagy egeszen stet. A mag ezermagtmege 0,81,2
g. Csirazokepesseget 45 evig is megtartja.
Iettani sajtossgai
506
Fnyigny. Altalanossagban a Iejes salata tekinteteben az egyes Iajtak igen jelents elterest mutatnak. A
kztudatban a Iejes salata Ienyigenyes nvenykent ismert, amelyik az arnyekolast, a kztes termesztest nem
birja.
A nvari faftak csak hosszu, 12 oras, de egyesek csak 16 oras intenziv megvilagitasban Iejesednek. A
magszarkepzdeshez is hasonlo Ienyviszonyokra van szksegk. Ennel rvidebb nappalok hatasara csak nagy
leveleket Iejlesztenek, de Iejesedni nem kepesek. Ezzel szemben a teli haftato faftak mar 89 oras
megvilagitasban, gyenge Ienyern is nvesztenek Iejet. Magszarkepzeskhz valamivel hosszabb es intenzivebb
megvilagitasra van szkseg, de mar 1012 oras nappalok eseten is Ielmagzanak.
A Iajtak Ienyigenyebl kvetkezik, hogy helytelen megvalasztasuk eseten (pl. teli hajtato Iajtak nyari ltetesevel
vagy nyari Iajtak teli termesztesevel) a nvenyek Iejkepzes nelkl magszarat hoznak, illetve nem kepesek
beIejesedni. A termesztesi gyakorlatban a nemesit cegek a Iolyamatos salatatermeszteshez a Ienyigeny alapjan
Iajtasorokat allitanak ssze, ahol havi, kethavi bontasban kzlik a termesztesre javasolt Iajtakat.
A Ieny hianya ami nalunk csak a teli hajtatasban Iordul el ketts takarasu termesztberendezesekben,
hasznalt Iolia vagy szennyezett veg alatt elhuzodo Iejesedest, laza Iejkepzest, a palantak megnyulasat idezi el.
Kedveztlen Ienyviszonyok kztt kisebb a lombtmeg-nvekedes, ebbl kvetkezen kisebb a
termesmennyiseg.
HARTMANN (1966) vizsgalatai szerint a Iejes salata Iejesedesehez Iajtatol Iggen legalabb 30004000
lux szkseges.
Higny. A Iejes salata nem higenyes nveny. Egyes Iajtai a hideget jol trik, az attelelk minusz 10 C-ot is
karosodas nelkl elviselnek. A magvak csirazasa nehany Iokkal Iagypont Ielett megindul. A levelzet 45 C-on
mar nvekedni kezd, a gykerek Iejldesehez ennel valamivel magasabb hmersekletre, legalabb 67 C-ra van
szkseg. A magvak optimalis csirazasahoz 1215 C kell.
A nveny 16 C krli hmersekleten Iejldik idealisan, bar a nappali hmersekleti optimum jelentsen Igg a
Ienyviszonyoktol. Ezert a termesztesi tanacsokban mindig a Ienyviszonyok Iggvenyeben adjak meg az
optimalis leghmersekletet. A Iejesedest megelz idszakban elviseli a kisebb lehleseket, minusz 3, minusz 5
C nem karositja ha nem ismetldik tbbszr. A fefesedes idefen erzekenyebb a hidegre. A tartosan alacsony
hmerseklet tbb Iajtaban antociankepzdest valt ki, a levelek szine lilaszld vagy vrseszld. Rendszerint ez
az elszinezdes a hmerseklet emelkedesevel megsznik, a nveny egeszseges zld szine visszater. A Iejesedes
idejen magas hmerseklet sem kivanatos, az optimum minden Iajtanal altalaban 12 C-kal kevesebb, mint a
levelrozettak kepzesekor. A magas hmersekletnek laza, knny Iejek kepzdese a kvetkezmenye,
Vzigny. A kevesbe vizigenyes zldsegIajokhoz soroljuk. VizIelhasznalasa lenyegesen kisebb, mint a paprikae
vagy az uborkae. Szabad Ildn a legtbb esztendben eredmenyesen termeszthet ntzes nelkl, vannak
azonban aszalyos evek, amikor kipusztul. Arid jelleg klimankon megterm vad alakja is azt igazolja, hogy
vizIelhasznalasa nem nagy.
A vizigenyt alapveten meghatarozza a termesztesben a vetes, illetve az ltetes ideje, illetve a termesztes modja.
Altalaban a hajtatasban klnsen sszel es tavasszal minimalis a salata vizIelhasznalasa, de a kes tavaszi
es a nyari idszakban lenyegesen tbb vizet igenyel, tbbet parologtat.
Az allando helyre vetett nveny ers karogykeret Iejleszt, ez a szaraz idben is elegend nedvesseget tud a
levelekhez szallitani a talaj also, rendszerint nedvesebb retegeibl. A bojtos gyker tzdelt nveny csak a talaj
Iels, 20 cm-es reteget halozza be, nem kepes a gyorsan kiszarado Ieltalajbol a nedvesseget potolni, ezert
gyakran ntzni kell.
A vizigeny kismertekben a tenyeszid Iolyaman is valtozik. A legtbbet a Iejesedes idszakaban igenyli, az ezt
LETTANI JELLEMZSE
507
megelz levelrozetta kepzesekor 2030-kal kevesebb a vizIelhasznalasa. A lendletes Iejldeshez 7075
talaj-VK szkseges a nyari honapokban, ha a Iejesedest megelz hetekben ennel valamivel szarazabb a talaj
65 VK krl van meg nem beIolyasolja a nvekedes temet. 60 VK alatt a vizIelvetel leall, a nveny
hervad.
Honap VizIelhasznalas
(l/m2)
Januar 19
Februar 39
Marcius 43
Aprilis 84
Szeptember 42
Oktober 37
November 21
December 19
120. tblzat - A fejes salta tlagos havi vzfelhasznlsa (GEISSLER, 1985)
Tpanyagigny. A Iejes salata Iajlagos tapanyagigenye 4,0 kg/t nitrogen (N), 1,8 kg/t IoszIor (P2O5) es 6 kg/t
kalium (K2O), amely a nyers termesre atszamitva viszonylag kicsi, mert a laza szvet leveleknek keves a
szarazanyag-tartalmuk. (A nemzetkzi szakirodalom ettl lenyegesen elter meresi adatokat is kzl 33,5
kg/t nitrogen; 1,23 kg/t IoszIor es 49 kg/t kalium , de hazai vizsgalataink a szabadIldi salatanal, tbbeves
vizsgalati sorozatban, az emlitett ertekeket adtak).
A levelzldsegIeleknek klnsen Iontos tapelemk a nitrogen. A nagy zldtmeg elssorban ebbl a
tapelembl epl Iel, hianya pedig gyorsan es szembetn modon jelentkezik. A kls, idsebb levelek
halvanyak maradnak, sulyosabb esetben elsargulnak, a klorotikus tnetek a level szele iranyabol a levelnyel Iele
huzodnak. Az erek kzti levelszvet a kisebb hajszalerekkel egytt, egyszerre sargul meg.
A salata sem kiIejezetten fos:forigenves nveny. Sulyos hianya viszont jol Ielismerhet tneteket valt ki. Az
also levelek szemben a nitrogenhiannyal elbb stetzld, majd kesbb barnaszld, vrseszld
elszinezdesek. A nveny igen Iejletlen, nvekedesben ersen visszamarad, gykerzete csktt. A tnetek
Iokozatosan atterjednek a Iiatalabb levelekre.
A kaliumhianv tnetei a nitrogenehez es a IoszIorehoz hasonloan az idsebb leveleken jelentkeznek elszr
sargulas Iormajaban. A nitrogenhianytol jol megklnbztethet azaltal, hogy maguk a Ierek sokaig zldek
maradnak, mikzben az erek kztti szvetek kisargulnak, esetleg a level szele iranyabol mar szaradni is
kezdenek.
A magne:ium hianya rendszerint csak az idsebb leveleken Iigyelhet meg. Knnyen sszeteveszthet a
kaliumhiannyal. Attol abban ter el, hogy nem sargas, hanem idvel narancssarga, vrses az erek kztti beteg
LETTANI JELLEMZSE
508
szvet. Sulyos hiany eseten, ers nvekedeskor a Iiatalabb leveleken is jelentkezhet a korkep.
A salata elettani betegsegei kzl nagyon sok a mes:ellatas hianyaval van sszeIggesben. Gyakran nem a talaj
csekely kalciumtartalma okozza a meszhianyt, hanem a Ielvetele krli zavarok (pl. tul nagy kaliumtartalom,
nagy sokoncentracio, parologtataskor Iellep zavarok stb.). A meszhiany a Iiatal leveleken mutatkozik elszr,
majd atterjed az idsebb levelekre. A level szelen szabalytalan alaku, barnasszrke leziok alakulnak ki, amelyek
Iokozatosan terebelyesednek, vegl sszennek. Az elhalt levelszvet szrkeszld, de megIigyelhetk kisebb
antocianos elszinezdesek is. A lassulo, esetleg teljesen leallo nvekedes legjobban a Iiatal rendszerint
valamivel stetebb es holyagosabb leveleken erzekelhet. Egyes megIigyelesek szerint a meszhiany elsegiti a
botritisz terjedeset.
Tapelem Egeszseges Hiany
hatarok kzepes
Nitrogen
sszes N
(g/kg)
NO3N
(g/kg)
1,54,0 2,8 1,01,5
0,41,5 0,58 0,40,5
FoszIor
(g/kg)
0,130,3 0,19 0,19
Kalium
(g/kg)
1,02,5 1,5 1,0
Magnezium
(g/kg)
0,150,370,21 0,12
Kalcium
(g/kg)
0,220,500,30 0,2
Ken
sszes S
(g/kg)
SO4 (g/kg)
0,060,130,09 0,08
0,030,070,04 0,03
Bor (mg/kg) 2,06,0 3,7 2,0
Rez (mg/kg) 0,080,270,17 0,04
Vas (mg/kg) 1,010,0 4,32
Mangan
(mg/kg)
0,553,6 2,09 0,4
Molibden 0,0020,04 0,18 0,0020,003
LETTANI JELLEMZSE
509
(mg/kg)
Cink (mg/kg) 0,5 1,0 0,4
121. tblzat - Tpanyagtartalom egszsges s hinyt vagy mrgezsi szimptmkat
mutat saltanvnyek fejnek szrazanyagban
A salata a klnbz vegyszermaradvanyokra (gyomirto szerek) es a levegben lev mergez gazokra (pl. Ist)
nagyon erzekeny. A talajokban a gyomirtoszer-maradvany kimutatasara a salatat tesztnvenykent hasznaljak.
A tapanyagok Ielvetelenek dinamikaja a nvekedes, illetve a lombtmeg-gyarapodas temet kveti. A
nvekedes a rozettakepzes, illetve a Iejesedes kezdeten hirtelen Ielgyorsul, majd a Iejesedes kismertekben
lelassul.
Az eredmenyes salatatermesztes alapja a termesztesi celnak jol megIelel Iajta kivalasztasa. A termesztes
modja, illetve idpontja alapjan megklnbztetnk:
szabadIldi Iajtakat,
hajtato Iajtakat,
attelel Iajtakat.
A szabadIldi csoporton bell megklnbztetnek kora tavaszi es nyari Iajtakat, a hajtato csoporton bell pedig
teli, tavaszi es szi hajtato Iajtakat. A megklnbztetes alapja a szkseges megvilagitas idtartama es
intenzitasa, valamint az attelelk eseteben a hidegtr kepesseg. A Iajtacsoportok Ielcserelese a termesztes teljes
kudarcat jelentheti. A nyari Iajtak a Ienyszegeny teli honapokban nem kepesek beIejesedni, a hajtato Iajtak
nyaron magszarba mennek.
A hazai piac a tmr, zart Iejet kepez, vilagos szin sima level Iajtakat kedveli. A Iej tmege a termesztes
idpontjatol Igg, a teli hajtato Iajtak 1015 dkg-tol mar ertekesithetk, a tavasziakbol es a nyariakbol pedig a
1820, illetve a 2530 dkg-osakat igenyli a piac.
A levelzet szine alapjan megklnbztetnk vilagos (sargaszld), kzepzld es stetzld szin Iajtakat.
Nyugat-Europaban igen kedveltek a stetzld Iajtak is, nalunk az utobbi evekben mar a kzepzld szineket is
elIogadja a piac.
A Iejnagysag a Iajtatol es nagymertekben a termesztes szinvonalatol Igg. A hazai kereskedelemben is egyre
inkabb a nagyobb tmeg es Iej Iajtakat vasaroljak, ilyen tekintetben meg messze elmaradtunk a nemzetkzi
igenyektl, ahol 25, illetve 30 dkg Iltt kezddik a szabvany meret. Maguknak a termesztknek nem erdekk
az extra meret Iejek termesztese, mert a piac egy bizonyos hataron tul nem Iizeti meg a nagyobb tmeget.
Nalunk nagyon Iontos a salataIejek zartsaga. KlIldn kevesbe termesztik ezeket a tipusokat, mert
erzekenyebbek az elettani betegsegekre. Helyettk a termesztk azokat a tipusokat keresik, amelyeknek zart
ugyan a Iejk, de a kls levelek nem simulnak szorosan a Iejre. Egyes Iajtak also levelei elIekszenek a talajon.
Ezek allandoan nedves Ionak Ielli oldalukrol knnyebben Iertzdnek. A nemesitk ujabban egeszen Ielallo
levelzet, illetve Iej Iajtakat allitanak el a nagyobb betegseg-ellenallosag vegett.
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
510
Nemi ellentmondas van a Iogyasztok es a termesztk kztt a termesztend Iajta levelvastagsagat illeten. A
vastag, durvabb level Iajtak jobban szallithatok, kevesbe trnek, szedes utan kisebb a tmegvesztesegk,
ertekesitesi gondok eseten pedig kibirnak egy-ket napi tarolast lenyeges minsegromlas nelkl. A hazai
Iogyasztok viszont az egesz Iinom, vekony level Iajtakat kedvelik, amelyeknek nincsenek meg az emlitett jo
tulajdonsagaik. Az attelel Iajtak levele vastagabb, durvabb, mint a hajtatoke, ezert gyakran nehezebben
ertekesithetk.
A szabadIldi krlmenyek kztt kisebb, hajtatasban nagy a jelentsege a koraisagnak. A Iajtak
tenyeszidejeben egy-ket het elteres is lehet, ami egy olyan rvid tenyeszidej nvenynel, mint a Iejes salata, mar
igen szamottev. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tenyeszid hosszusagat a Iajtatulajdonsag mellett dnten
meghatarozzak a krnyezeti tenyezk (Ienyviszonyok, hmerseklet) es a termesztes technikaja is.
A betegseg-ellenallosag kutatasa ma mar a nemesites egyik legIontosabb Ieladata. Vannak olyan salataIajtak,
amelyek a peronoszporanak 1012 trzsevel szemben ellenalloak. Cel az elettani betegsegekkel szembeni
ellenallosag kialakitasa is, igy az vegesedesi es a levelszel-barnulasi hajlam cskkentese. A legujabb nemesitett
Iajtak kztt talalhatok virusellenallok, st IonalIereg-rezisztensek is.
A termesztesre javasolt Iajtakat es azok jellemzeset a 122. tabla:at ismerteti.
Fajta Termesztesi
mod
A level jellemzese Betegseg-ellenallosag
HajtatoIajtak
Aramir szi, teli
termesztesre
kzepzld, Ielallo
level
Bremia NL 17 es
1012 rasszaval
szemben rezisztens
Deci-Minorteli termesztes dezld, laza Iej Bremia NL 3, 5, 11,
12, 13 rasszaval
szemben rezisztens
Diamant Iebruari vetesre kzepzld, kemeny
Iej
Bremia NL 17 es 10
rasszaval
szemben rezisztens
Dandie korai hajtatas vilagoszld, tmr nem betegszik
Pantra teli stetzld, Ielig
Ielallo
Bremia NL 17 es
1015 rasszaval
szemben rezisztens
Ravel teli elenkzld, sima
level
Bremia 16 es 1114
rasszaval
szemben rezisztens
Jessy szitelitavaszikzepzld, nagy Bremia NL 16 es
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
511
Iej 1113 rasszaval
szemben rezisztens
Julia teli, kora
tavaszi
,szke vajsalata,
vilagoszld szin
Bremia 17 es 1012
rasszaval
szemben rezisztens
Girelle szi es kes
tavaszi
kzepzld, nagy
Iej
Bremia 13 es 6
rasszaval
szemben rezisztens
Kobak kora tavaszi vilagoszld nem Iogekony
Pia kes tavaszi vilagoszld, sima
level
Bremia 16 es 13 es
15 rasszaval
szemben rezisztens
Rosalba kora tavaszi vilagoszld Bremia 17 es 1012
rasszaval
szemben rezisztens
Hajtato
gigant
kora tavaszi sargaszld
SzabadIldi Iajtak
Majus
kiralya
korai
termesztes,
kes tavaszi,
szi hajtatas
kzepnagy,
vilagos-zld,
hullamos level,
antocianosodasra
hajlamos
DickkopI korai
szabadIldi
kzepnagy,
gmbly, zart,
vilagoszld,
kemeny, nehezen
hoz magszarat
Attrakcio nyar kisse lapitott, zart,
kemeny,
levele sima,
hullamos szel,
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
512
regota kedvelt
Audran nyari kzepzld, tmr Bremia NL 17 es
1012 rasszaval
szemben rezisztens
Capitan nyari, szi kzepzld, nagy
Iej
Bremia 15 es 7 es 10
rasszaval
szemben rezisztens
Rigoletto tavasz, nyar igen nagy Iej,
vilagos-zld,
sima level,
termesleIutasa
gyors
OrIeo nyar sargaszld, enyhen
hul-
lamos level,
szarazsagot es a
hideget
jol tri
Soraya nyari vilagoszld, nagy
Iej
Bremia 17 es 1012
rasszaval
szemben rezisztens
Ovation nyari kzepzld, nagy
Iej
Bremia 17 es 10-12
rasszaval
szemben rezisztens
Dabora kora tavaszi,
szi
vilagoszld Bremia 17 es 1015
rasszaval
szemben rezisztens
Keszthelyi
nyari
nyari vilagoszld, nagy
Iej
nem hajlamos
megbetegedesre
Attelel Iajtak
Teli
vajIej
kisebb, kemeny,
lapitott Iej,
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
513
igen korai,
telallosaga
kzepes,
Ielmagzasra nem
hajlamos
Nansen kzepnagy, kerek,
zart,
kemeny Iej,
enyhen holyagos,
vilagoszld level,
kzephosszu
tenyeszidej,
jo telallo
Jegsalata
Hajtatasra
Paulette szi, tavaszi kzepzld,
kompakt
Bremia 15, 7, 10,
13. rasszaval
szemben rezisztens
SzabadIldi termesztesre
Mars tavaszinyari,
szi
stet szin Bremia NL 17 es 10
rasszaval
szemben rezisztens
Calona nyari, szi kzepzld salata mozaik virusra
tolerans
Nabucco nyari kzepzld Bremia 12 es 57
rasszaval
szemben rezisztens
Tires nyari vilagoszld tolerans
122. tblzat - Fejessalta-fajtk
514
A Iejes salata termesztese nem korlatozodik nehany talajtipusra, a laza homoktol a kzepkttt valyogon
keresztl a ktttebb talajokig mindentt jol Iejldik, ha azt tragyazassal, talajmvelessel alkalmassa teszik
szamara. A talaj irant tamasztott igenyet a termesztesi cel is beIolyasolja. Korai termeszteshez a laza szerkezet,
gyorsan meleged talajok az elnysebbek. Szabad Ildn, kesbbi lteteskor a vizmegtarto kepessegnek
nagyobb a jelentsege, mint a koraisagnak. ntztt krlmenyek kztt ez a szempont is masodrendve valik.
Altalaban a semleges talajokat kedveli. Ersen meszes talajon nehany mikroelem Ielvetele, savanyu talajon a
makroelemek Ielvetele lehet gatolt. Meglehetsen erzekeny a talaj nagy sotartalmara. Ott, ahol a paradicsom
vagy az uborka nvekedese kiIogastalan, a Iejes salata haragoszld leveleivel, barna gykereivel mar a
sokartetel tneteit mutatja. 0,10,2-os sotartalom meg nem karosito a nvenyre.
Helyrevetes eseten a talajt melyebben kell mvelni, palantazaskor elegend sekelyebben 2025 cm melyen
megmunkalni.
Rvid tenyeszidejenel Iogva sem a kombinalt szantoIldi, sem a kerteszeti vetesIorgokban nem termesztjk
Invenykent. A kerteszeti Iorgokba elnvenykent ltetik. Jol beilleszthet a kesei kaposztaIelek, majus
kzepe utan ltetett konzervpaprika vagy a kesei paradicsom ele, de vethet meg utana csemegekukorica, cekla,
ltethet zeller. Masodnvenykent gyors Ielmagzasa miatt inkabb csak a nyar vegen ltetik, bar az ujabb
nyari Iajtak Ielmagzasi hajlama kisebb. Jol illeszthet a koran lekerl zldsegIajok (borso, bab, korai kaposzta,
korai sargarepa, spenot, Izhagyma, korai burgonya stb.) utan.
A Iejes salata Iajlagos mtragyaigenyerl a 123. tabla:at tajekoztat.
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 9,0 7,0 5,0 3,5
II. 9,0 7,0 5,0 3,5
IV. 10,0 8,0 6,0 4,0
FoszIor
A TALAJADOTTSGOK
HATSA
515
I. 9,5 7,5 4,5 2,5
II. 10,5 8,0 5,0 3,0
IV. 8,0 7,0 4,5 2,5
Kalium
I. 10,0 7,0 5,0 3,0 1,5
II. 11,0 8,0 6,0 4,0 2,0
IV. 12,0 8,0 6,0 4,0 2,0
123. tblzat - A fejes salta fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, /t)
Attol Iggen, hogy elnvenykent vagy masodnvenykent termesztjk, elter a tragyazasi rendszere.
A tavaszi vetes, illetve ltetes salata ala a tapanyagok jelents reszet mar oss:el a talajba dolgozzuk.
Szervestragyazasra legIeljebb akkor kerl sor, ha a Inveny azt igenyli. A salata ala csak a szerkezet nelkli
homoktalajon vagy ersen kttt talajon adunk szerves tragyat. A mtragyak kzl a IoszIort es a kaliumot
celszer meg sszel bemunkalni, a nitrogent csak az ltetes eltt adjuk. Kttt talajon is, de laza szerkezet
kzeg eseteben klnsen erdemes a nitrogent megosztani es ket reszletben adni. A Iejtragyat a rozettakepzes
idejen, de legkesbb a Iejkepzes kezdeteig juttassuk ki! Kiveteles esetben adhato kalium is Iejtragyakent, ezt
azonban erdemesebb alaptragya Iormajaban kiszorni. Soerzekeny nvenyrl leven szo, a sokepz mtragyakbol
egyszerre ne adjunk sokat.
Az alap-, illetve a feftragvaadagok meghatarozasakor a kvetkez Iels ertekhatart vegyk Iigyelembe:
Alaptragya Iejtragya
nitrogenbl
(N)
80100
kg/ha
50
kg/ha
kaliumbol
(K2O)
200 kg/ha 100
kg/ha
A tavaszi vetes vagy ltetes salata ala sszel, az os:i melvs:antassal kezdjk a talajmvelesi munkakat, amit a
jobb nedvessegIelvetel miatt altalaban nem zarunk le. Tavasszal, a ho elolvadasa es a szikkadas utan simitoval
lezarjuk a Ielletet, igy minimalisra cskkentjk a parolgast. Esetenkent elssorban az allando helyre veteshez
knny hengerezes is alkalmazhato.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
516
Masodnveny ala, a nyari szarazsag miatt, sokkal nehezebb a talaj-elkeszites. A jobb nedvessegmegrzes
vegett gyakran csak tarcsat hasznalunk. A sekelyen vegzett Iorgatas utan azonnal el kell mvelni a szantast!
14.1.4.5. SZAPORTS
Hazankban a salatat allando helyre vetessel es a palantarol egyarant termesztik. Tavaszi termesztes eseten a
koraisag nvelese, valamint a jobb terletkihasznalas vegett palantarol szaporitjak, ott, ahol ezek a szempontok
kevesbe Iontosak, allando helyre vetik. Mint minden helyreveteses termesztesi technologia, a salatae is
egyszerbb. Bar a salata palantanevelese rvid, magas hmersekletet Iiatalkoraban sem igenyel, megis
kltsegesse teszi a termesztest.
Koran tavasszal, amint a talajra lehet menni, azonnal kezdhet az lland helyre vetse. Apro magja miatt ez
krlmenyes, normal vetgeppel nehezen vegezhet, a szkseges ttavolsag csak a keles utan, egyelessel
allithato be. Precizios vetgep hasznalatakor erre a mveletre nincs szkseg. Drazsirozott mag eseten normal
vetgeppel is kialakithato a kivant tenves:terlet egyeles nelkl. Kezi mveleshez 2530 cm-es sortavolsagra es
2025 cm-es ttavolsagra kell vetni (140170 ezer nveny/ha). Gepi mveles eseten 33060 cm-re vetnk. A
knnyebb szedes vegett gyakran a kezi mveleshez is alkalmazzak az agyasos vetest. A vetmagigeny 1,53,5
kg/ha, a vetgep tipusatol es a mvelesmodtol Iggen.
A palntanevelst 6 hettel a kiltetes eltt kezdjk meg. Elssorban Ittt Ioliasatorban, ritkabban veghazban
neveljk a palantakat.
Os:i termes:teshe: a palantat szabad agyakban allitjuk el. A vetestl a tzdelesig 1 m2-en 700800 palantat
celszer Ilnevelni, szkseg eseten a tszam 1000 db-ig nvelhet. Ennel srbb vetesbl nem varhato jo
minseg palanta.
Masodtermes:teshe: ennel is ritkabban lehet vetni a szabad agyakba, kb. 400500 db-ot negyzetmeterenkent.
Ennek megIelelen a szkseges magmennyiseg 1,5 g, illetve 0,8 g/m2.
A palantarol valo termesztes apolasi munkai megegyeznek az allando helyre vetesevel. A klnbseg az, hogy a
kiltetett nvenyeket mindenkeppen be kell nt:ni, es a ritkitas magatol ertetden elmarad. Az un. beiszapolo
ntzesnek nem a vizutanpotlas a celja, hanem a kiltetett palantak gykerenek a beiszapolasa, a leveg
kiszoritasa, igy a kiIogastalan eredes elsegitese. lteteskor a palantakat nem szabad tul melyre rakni, mert az
elsegiti a botritiszes es peronoszporas betegseg elterjedeset.
Oszi termesztes csak ntztt krlmenyek kztt lehetseges. Az allando helyre vetett mag a nyari szaraz
melegben nem kel ki, a kiltetett palanta is csak ers ntzes utan ered meg. Keleszt ntzesnek 510 mm-t, a
tenyeszidben vizpotlas celjabol 2530 mm-es adagokat adjunk.
14.1.4.7. BETAKARTS
A Iejes salata termesztesevel nagyobb Ielleten Ioglalkozo orszagokban (KaliIornia, Franciaorszag) mar
leteznek betakaritogepek. Nalunk joszerevel csak szedkocsikat alkalmaztak a nagyzemek, de a termesztes
visszaesesevel ezek is hasznalaton kivlre kerltek. Jelenleg ke:i vagas utan kzvetlenl ladaba rakjak a Iejeket.
Sajnos a termesztes szinvonala talajmveles, az apolasi munkak nem elirasszer elvegzese nem teszi
lehetve az egyszeri szedest. Ahhoz, hogy megIelel tmeg, jol beIejesedett termest lehessen ertekesiteni, a
Iejeket ket-harom alkalommal kell valogatva vagni. Tbbek kztt ez is akadalya a gepesitesnek, ahol a
SZAPORTS
517
valogatva szedes nem lehetseges. A kesei (nyari) Iajtak szedeset a magszarkepzdes miatt nem szabad nagyon
elhuzni.
14.1.5. Hajtats
A Iejes salata a legregebben hajtatott nvenyek kze tartozik, es mint primrt, ma is szeles krben Iogyasztjak.
Tavasszal, marcius kzepetl kezddik a I Iogyasztasi idenye es ez aprilis vegeig, majus kzepeig, a paprika-,
a paradicsom- es az uborkaarak mersekldeseig tart. Ezzel szemben mas orszagokban eppen a hajtatasa miatt
egesz evben szivesen es nagy mennyisegben Iogyasztott zldsegIaj. Nalunk szinte csak fttt es a ftes nelkli
folias letesitmenvekben hajtatjak, veghazi termesztese csekely jvedelmezsege miatt nem terjedt el.
Erdemes lenne nagyobb Ielleten is Ioglalkozni va: nelkli folia alatti termesztesevel, mert esetenkent
kedvezbb aron ertekesithet, mint a Itetlen Iolia alatt termesztett salata.
A Iejes salatat csak palantarol hajtatjuk. A magot vagy kzvetlenl a tapkockaba vetjk, vagy tzdeljk a
palantat. Drazsirozott mag a tapkockakeszitessel egy menetben is vethet. A tzdeleshez srn vetnk, ez
vegezhet szaporitoladaba, illetve kzvetlenl a Ioliasator vagy az veghaz talajaba. Ilyenkor a pikirozasig
25003000 nvenyt nevelnk Iel negyzetmeterenkent, 3,54 g magbol. Nagyzemekben lehetseg van a
palantaneveles teljes gepesitesere. A nagy teljesitmeny tapkockakeszit gepekkel 10180 ezer Ildkocka
gyarthato le orankent, es ugyanennyit vet be a gep pneumatikus magadagoloja segitsegevel. Jo minseg mag es
megIelel Ildkeverek eseten 12-os az olyan tapkocka, ahova nem kerlt mag vagy amelyikben ket nveny
csirazik ki.
A Iejes salata palantanevelesehez a zldseghajtasban hasznalatos legkisebb meret tapkockakat, a 4F14 vagy
55 cm-eseket hasznaljuk. A nveny Iejldese szempontjabol ennel nagyobb tapkocka lenne az idealis, de a
tapkocka meretenek nvelesebl adodo tbbletkltsegek nem teszik gazdasagossa a palantanevelest.
A salatamag csirazasahoz a legkedvezbb hmerseklet a 1215 C. Az ennel magasabb hmerseklet ugyanugy
karos, mint a 10 C alatti. 30 C Ielett a csirazas megall, nagyon hianyos a keles. A palantak kelese, illetve
tzdelese utan a kvetkez hmersekleti ertekek tartasa Iontos (SOMOS, 1980):
napos
idben
borus
idben
ejjel 68 C 57 C
nappal 1618 C 1012 C
szellztetes 20 C
Ielett.

A palantaneveles ideje rvid, mindssze 68 het, amit a hmersekleten es a Ienyviszonyokon kivl a
palantaneveles modja (pl. tzdelessel vagy tzdeles nelkli) es a tapkocka merete is beIolyasol.
A palantaneveles idtartamanak ismereteben nagy pontossaggal lehet programozni a kiltetes idejet. Folyamatos
Hajtats
518
piaci igeny eseten idziteses termesztessel lehetseg lenne nalunk a termalvizzel Ittt Ioliasatrak Iolyamatos
kihasznalasara.
ltetesi id A palantaneveles
idtartama (nap)
4,2 cm-es 5 cm-es
tapkockaban
Szeptember
15.
26 31
Oktober 1. 28 33
Oktober
15.
30 36
November
15.
35 42
December
15.
42 50
Januar 15. 45 55
Februar 15. 42 50
Marcius 1. 35 42
Marcius
15.
30 36
Aprilis 1. 28 33
124. tblzat - A saltapalnta-nevels idtartama napokban az ltets idpontjtl s a
tpkockamrettl fggen (optimlis palntanevelsi hmrskleten)
14.1.5.2. LTETS
A Iejes salatat Ites nelkli Iolia ala marcius els napjaiban szoktuk kiltetni. Ezt kveten elIordulhat, hogy
nagyobb lehlesek alkalmaval a Iolia alatti hmerseklet a Iagypont ala sllyed, de erre a salata kevesbe
erzekeny. A hideget kvet egy-ket napig antocianosodas mutatkozik azokon a Iajtakon, amelyek erre
egyebkent is hajlamosak, de a Ilmelegedes megindulasaval visszanyerik egeszseges zld szinket. A Ites
nelkli hajtatas mellett elterjedt az enyhe Iteses (un. veszIteses) salatatermesztes es az ennel magasabb szinten
Ittt hajtatas is. A termesztberendezesek hlepcsjetl Iggen a kvetkez idpontokban szabad a salatat
LTETS
519
kiltetni:
Ites szintje kiltetes
ideje
Ites nelkli hajtatas marcius
eleje
enyhen Ithet Ioliak
(56 C ?t)
Iebruar
vege
1015 C ?t Ites Ioliak Iebruar
kzepe
1520 C ?t Ites Ioliak januar
A hazai gyakorlatban 25 nvenyt ltetnk ki negyzetmeterenkent, de a jobb minseg vegett a nagyobb Iej
Iajtakat 22,5 22,5 cm-re is rakjak, ami 20 db/m2 nvenynek Ielel meg. A sor- es ttavolsag szerinti
nvenysrseget a 125. tabla:at mutatja. Tul sr ltetessel a Iejek kisebbek lesznek es kesbb szedhetk, a tul
ritka ltetes a bevetel cskkenesevel jar.
Sor- es
ttavolsag
(cm)
A
nvenyek
szama
(db/m2)
Palantaszkseglet
(db/ha)
Vetmag-
szkseglet (kg)
Palantaneveleshez szkseges
Iellet (m2)
4 cm-es
tapkocka
5 cm-es
tapkocka
10
tartalek
25
tartalek
10
tartalek
25
tartalek
10
tartalek
25
tartalek
10
tartalek
25
tartalek
2525 16,0 175
000
210
000
0,35 0,43 320 380 500 580
2520 20,0 218
000
252
000
0,43 0,51 400 470 600 700
2020 25,0 275
000
312
000
0,55 0,63 500 580 760 870
2216 28,3 311
000
353
000
0,62 0,71 560 660 850 1000
1818 31,0 330
000
380
000
0,68 0,76 640 700 950 1070
2015 33,3 365
000
450
000
0,73 0,83 680 790 1030 1170
LTETS
520
125. tblzat - A fejes salta vetmag- s helyignye a palntanevelshez
A Iejes salatat tbb olyan betegseg Ienyegeti, amelyik a leveleknek a talajjal valo erintkezeskor lephet Iel. Ebbl
kiIolyolag nem szabad a palantakat tul melyre ltetni, a tapkockanak a ketharmad resze, de a Iele mindenkeppen
maradjon a Ild Ielett.
Az ltetest minden esetben 510 mm-es beiszapolo ntzes kvesse!
14.1.5.3. KLMASZABLYOZS S POLSI MUNKK
A Iejes salata azok kze a hajtatott nvenyek kze tartozik, amelyek egeszen minimalis apolast igenyelnek.
Ezek a munkak a kvetkezk: szellztetes, ntzes, Iejtragyazas, nvenyvedelem. Lendletes nvekedes eseten,
nem tul gyomos talajon a kapalas elhagyhato, mert a nveny hamar betakarja leveleivel a talaj Ielletet.
A s:ello:tetessel szabalyozhatjuk a leghmersekletet, a paratartalmat es a leveg sszetetelet. A pontos
hmerseklet tartasa csak a nvenyek magassagaban (a salata eseteben kzvetlenl a talaj Ielleten) elhelyezett
hmervel lehetseges. 11,5 m magassagban akar 1015 C elteres is lehet, ami azt a teves erzetet keltheti, hogy
tul van Itve a termesztletesitmeny. Az idealis hmerseklet Igg a Ienyviszonyoktol es a nveny Iejlettsegetl.
A kiltetes utan az atgykeresedesig nem elnys a tul magas leghmerseklet, mert a lombozat megnyulik.
1012 C hmerseklet napkzben elegend. Fejesedeskor a magas hmerseklet hatasara laza, puha, szetes
Iejek kepzdnek. Ha a kls hmerseklet lehetve teszi, meg napos idben se engedjk a hmersekletet 1520
C Ile menni, ejszakara pedig 510 C-ra cskkentsk. gyeljnk arra, hogy a gykertevekenyseg
Ienntartasahoz a talaj ne hljn 67 C ala. A Ienyviszonyoktol, valamint a napszakoktol Iggen a 126.
tablazatban Ioglalt ertekeket kell a szellztetessel, illetve a Ites szabalyozasaval tartani.
A salata minusz 12 C-os hideget karosodas nelkl elvisel, de meg kell jegyezni, hogy ilyen tekintetben a
hajtato Iajtak kztt igen lenyeges klnbseg van. Minusz 5 C krl szenved olyan maradando karosodast, ami
tovabbi Iejldeset vagy ertekesithetseget ketsegesse teszi.
A Iejes salata tenyeszideje az un. gvorstermes:tesi mods:errel a hagyomanyos hajtatashoz kepest 12 hettel
lecskkenthet, igy a legIenyszegenyebb honapokban is 89 het alatt piackepes aru szedhet (SOMOS, 1980).
A Iejesedes kezdeteig 5 C-kal magasabb hmersekletet tartanak ejjel, majd cskkentik. A nappali hmerseklet
is 510 C-kal magasabb. A Iejesedes kezdetetl a javasolt hmerseklet azonos a mar ismertetett hagyomanyos
modszerevel.
Honap Nappal Ejjel
Napos idben
(C)
borus idben
(C)
napos id utan
(C)
borus id utan
(C)
Januar 1618 68 7 6
Februar 1618 68 7 6
Marcius 1922 810 9 6
Aprilis 2025 912 10 7
KLMASZABLYOZS S
POLSI MUNKK
521
Oktober 1618 68 8 6
November 1416 68 7 6
December 1416 67 6 6
126. tblzat - Az vszaktl, napszaktl s az idjrstl fggen a fejes salta
hajtatshoz javasolt hmrsklet a fejeseds kezdetig
Ont:es. A talaj vizkapacitasa nem cskkenhet 65 ala, mert a nvenyek ers Ionnyadasnak indulnak. A
tulntzesek a gombas es a bakteriumos betegsegek terjedeset segitik el, ami klnsen a teli Ienyszegeny
honapokban veszelyes. A talaj ktttsegetl es a humusztartalmatol, valamint az idjarastol Iggen a Iejesedes
kezdeteig 23 alkalommal 1520 mm-es ntzessel a nveny vizigenye kielegithet. Ez nem Ioglalja magaban
az esetenkenti parasitast. A Iejesedes idejere valamivel nagyobb vizadagok adhatok (2025 mm). A parasito
ntzesek gyakorisaga a Ienyviszonyoktol, a kls paratartalomtol es a szellztetes merteketl Igg. 12 mm-es
vizadagokkal, a 7585-os paratartalmat kell tartani. Szeles, napos idjarasban akar napi 34-szeri parasitas is
szkseges lehet, amire klnskeppen a Iejkepzes idejen kell gyelni. A tenyeszidszak vegen idealisnak
mondhato paratartalommal, napsteses idben 1020 g-ot is kepes a salata naponta nvekedni.
A szelsseges paraviszonyok a Iejes salatanal igen gyakran sulyos elettani betegsegekhez vezethetnek. A kora
szi, kes tavaszi hajtatas, de a szabadIldi termesztes jellegzetes, nem Iertz betegsege a szaraz
levelszelbarnulas, ami esetenkent nagyobb karokat idez el, mint a legveszelyesebb gombas betegsegek. Tnetei
elszr a kalyhak, ajtok, szellzk kzeleben eszlelhetk.
A lagy levelszelbarnulas a Ioliasator parasabb reszein lev nvenyeken jelentkezik. Osszel es telen gyakoribb,
amikor nagy a leveg paratartalma es a talaj sok vizet tartalmaz.
A kora tavaszi hajtatasban amikor meg nincs szkseg gyakori szellztetesre jo hatassal alkalmazhato a
s:en-dioxid-tragva:as, amelyet a salata klnskeppen meghalal. ZATYKO (1973) vizsgalatai szerint a
normalis szen-dioxid-tartalom haromszorosa (0,1) a legkedvezbb, 1325 C-on. A salata Ileg napos, paras,
langyos idben hasznosithatja jol a CO2-ot, borus, hideg idben a kezelesnek nincs hatasa. A tuladagolas
mergezest okozhat, amit a nveny az erek kivilagosodasaval, ers levelholyagosodassal jelez.
Ha a laboratoriumi talajvizsgalatok indokoljak, a feftragva:ast egyszer, nagyon ritka esetben ketszer vegezzk
el, miutan a gykeresedes megindult, de a Iejesedes meg nem kezddtt el.
A Iejes salata tulzott mtragyazasa a sokartetel tneteinek kialakulasahoz vezet. Az ilyen allomany Ioltszeren
visszamarad a Iejldesben, a levelzet stetzld, a hajtascsucs is haragoszld szint mutat.
14.1.5.4. SZEDS
A szedes idpontja attol Igg, hogy hol kivanjuk ertekesiteni a Iejes salatat. Egyes orszagokban mar 6070 g-os
nvenyeket is kivagnak, mig az igenyes nyugat-europai piacon 250 g-osak vagy e Ilttiek szedhetk. A hazai
piac az evszaktol Iggen mas szabvanyt ir el. A legkisebb I. osztalyu Iejek a tel vegen 100 g-os tmeggel
szedhetk, ebben az idben a II. osztalyunak meg kell haladnia a 70 g-ot. Aprilis vegen, amikor nagyobb a
kinalat, mint a Ielvasarlas, 170180 g-os Iejeket vesz at a kereskedelem.
szi hajtatshoz, a hajtatasos termesztes egyeb idszakatol elteren, palantait nem tapkockaban neveljk,
hanem szalas palantakat ltetnk ki. A magot 45 hettel a kiltetes eltt szabadagyakba vetjk.
SZEDS
522
Negyzetmeterenkent 400600 nvenyt nevelnk Iel. Szeptemberi lteteshez a Iajtakat megIelel
krltekintessel valasszuk ki. A nyariak mar rosszul Iejesednek ebben az idszakban, a teliek a hosszu nappalok
miatt meg magszarat Iejleszthetnek. Legkesbb szeptember vegen, oktober elejen, a Iagyok bekszntese eltt
huzzuk Iel a satrakra a Ioliatakarot.
A salata magtermeszteset szantoIldi vetesIorgokban a kalaszosok, a borso vagy az olajlen utan vegzik. Rossz
elvetemenynek mondhato a kukorica es a kaposztarepce. A betegsegek miatt sajat maga utan nem szabad vetni!
A vetes idefe marcius eleje, az attelel Iajtake augusztus masodik Iele, szeptember eleje. A mag vethet
hagyomanyos es precizios vetgeppel, valamint drazsirozott magrol.
A magtermesztes szempontjabol az optimalis tenyeszterlet a 450600 cm2 lenne, de ilyen sr
nvenyallomany mellett a gepesites nem oldhato meg. Ezert a gyakorlatban a 220166 ezer nvenynek
mindssze az 5060-at vetik (127. tabla:at). Ujabban a gepi mveles miatt szalagos vetest is alkalmaznak
(335 50 cm).
Ttavolsag
(cm)
Sortavolsag (cm)
30 35 40 45
15 222
220
190
473
166
666
148
146
20 166
665
142
870
125
000
111
100
25 133
332
114
296
100
000
88
888*
127. tblzat - A fejes salta llomnysurusge magtermeszts esetn (db/ha)
(ASZTALOS, 1979)
* Jelenleg a gyakorlatban alkalmazott tszam
Az elvetett mag mennyisege Igg az alkalmazott tenyeszterlettl, a vetmag minsegetl es a vetgeptl. Jo
csirazokepesseg magbol normal vetgeppel vetve 2,53 kg a vetmagszkseglet.
A vetes utan a talajt gyommentesen tartjuk. 23 leveles korban, az els kapalassal egy idben beallitjuk a
tszamot es elvegezzk az els Iejtragyazast. A nagyobb Iej Iajtakbol Iolyometerenkent 5 db-ot, a kisebbekbl
7 db-ot hagyunk meg. A magszarba indulasig kzepesen gyomos talajon ket kezi sorkapalast, ket gazolo
kapalast es legalabb 45 gepi sorkapalast kell vegezni.
A Iejes salata nbeporzo nveny, de hvs, ess, szeles idben a viragzas elhuzodik es gyakori az
idegenmegporzas. ElsIoku szaporulat eseten 200 m izolcis tvolsgot, kereskedelmi magnal 5 m-t kell
hagyni.
Magtermeszts
523
A Iejes salata szelektlst a Iejek teljes kiIejldesekor, a ktzsalataet es a metelsalataet kzvetlenl a
magszar eltrese eltt vegezzk. A beteg egyedeket azonnal eltavolitjuk. Ezeket melyen kell kivagni, mert a
kitrt es letepett Iejek utan a nveny ujbol kihajthat.
A mag erese a viragzas sorrendjet kveti. Elszr a Ihajtason ernek be a magvak, ez adja a legjobb minseget.
Ezt kveti a tmeget ado oldalviragok magjanak erese. Minel ritkabb a nvenyallomany, annal tbb oldalhajtas
kepzdik, aminek elhuzodo, egyenetlenebb eres a kvetkezmenye. A ritka nvenyallomany aratasat akkor
kezdjk, amikor a Ieszekviragok 6065-a bolyhosodni kezd. Srbb nvenyallomany eseten kevesbe kell a
mag kipergesetl tartani, varhatunk a viragok 7095-os bolyhosodasaig.
A magszarat a vesztesegek cskkentese vegett a kora reggeli orakban vagjuk, 10 cm-es tarlot hagyva. A
levagott szarat 23 napig hagyjuk utoerni, majd rendIelszedvel Ielszerelt gabonakombajnnal kicsepelfk.
Varhato termes 0,50,7 t/ha.
14.2. KtzsaIta
(Lactuca sativa L. convar. longifolia L.)
Az egyik legregebben ismert zldsegnveny a vilagon. Szeles krben termesztettek a kinaiak, kedvelt nvenye
volt az egyiptomiaknak, az okorban a romaiak es a grgk nyersen es Izeleknek is nagy mennyisegben
Iogyasztottak. Del- es Nyugat-Europaban ma is kedvelt levelzldsegIele, szabadIldi termesztese mellett nehany
orszagban hajtatjak.
Jelents C-vitamin-tartalma van, a szabadIldi termesztesben megkzeliti az 50 mg/100 g-ot is, hajtatasban
1520 mg/100 g. Az asvanyi sok kzl elssorban mes:ben gazdag, de szamottev mennyiseg fos:fort es vasat
is tartalmaz. Halvanyitas utan igen kedvez a zsenge levelek etrendi hatasa. Vastag levelnyelet a spargahoz vagy
a karIiolhoz hasonloan rakva szoktak elkesziteni.
sajtossgai
A ktzsalata (Lactuca sativa convar longifolia) az Asteraceae csalad tagja.
A Iejes salataval kzs sk a Lactuca seriola, amelynek salakja sokIele megtalalhato, igy Del-Europaban,
Abesszinaban, Mezopotamiaban, de Kis-Azsia mas videkein is.
A Iejes salatahoz hasonloan egveves, Ieszkes viragu nveny.
Gykr. Helyre vetve ers karogykeret Iejleszt, tzdeleskor a Igyker megserl, es bojtos oldalgykerek
kepzdnek.
Levlzete ersebb, husosabb, mint a Iejes salatae. Levelnyele erteljesebb, nedvdusabb. A nagyobb, rostosabb
KtzsaIta
524
levelek elssorban csak halvanyitassal (ktzessel) termesztve Iogyaszthatok. Ktzes nelkl kls levelei
kemenyek lesznek, es csak a bels, Iiatal levelek maradnak zsengek.
Virga ugyanolyan, mint a Iejes salatae, nmegtermekenyl. Viragszara a hosszu nappalok hatasara alakul ki,
meglehetsen ers, vastag oldalhajtasokat is Iejleszt.
Termse kaszat, a mag ezermagtmege 1 g, csirazokepesseget 34 evig is megtartja.
Fnyigny. Hosszunappalos nveny, de a Iejes salatanal kesbb indul magszarba. Osszel, augusztustol kezdve
magszarat mar nem Iejleszt. Az arnyekot, a Ielarnyekot nem tri.
Higny. A levelek nvekedese 16 C-on a legkedvezbb, ennel magasabb hmersekleten is intenziv a
levelkepzes, de ilyen esetben a levelek egymashoz kepest lazabban helyezkednek el. Az enyhe Iagyokat, a
minusz 45 C-ot karosodas nelkl eltri.
Tpanyagigny. A talaj irant nem igenyes, valamennyi talajtipuson eredmenyesen termeszthet. Gyengebb
humusztartalom mellett szervestragyazas nelkl jol terem. Erzekeny a talaj sotartalmara, igy a tultragyazasra is.
Vzigny. Sok nedvesseget, gyakori ntzest kivan.
14.2.3. Fajti
Pari:si sarga. Levelzete sargaszld, levelei maguktol borulnak. Gyors nvekedes Iajta. Magszarkepzesre
kevesbe hajlamos.
Kasseli. Meglehetsen nagy, sargaszld leveleket kepez, amelyek lassan zarodnak. Gyorsan magszarat kepez.
Fame E. Z.. Kzepzld-vilagoszld szin, sima level Iajta. Gyors nvekedes. Salatamozaik- es
peronoszporarezisztens.
Hector. Nagy levelet kepez, vilagoszld szin Iajta. Levelerei Iinomak, vekonyak. Gyors nvekedes.
Ellenallo a salatamozaik- es a salataperonoszpora-betegsegekkel szemben.
Romance. Kzepzld szin Iajta. Kzepkorai. Ellenallo a salatamozaik es a salataperonoszpora-betegsegekkel
szemben.
Pari:si feher kt:osalata. Kesei Iajta. Levelei vilagoszldek. Kzepesen hajlamos magszarkepzesre.
Jalmaine. Lassu nvekedes Iajta. Igen nagy leveleket Iejleszt. Nyar eleji es nyar vegi termesztesre alkalmas.
14.2.4. Termeszts
Rvid tenyeszidejenel Iogva leginkabb elonvenvnek vagy masodvetemenvnek ltetik. Koran lekerl, ezert utana
paprika, paradicsom, uborka, bab, cekla, csemegekukorica, kesei kaposztaIelek meg jol termeszthetk.
Altalaban a vetesIorgoba trten elhelyezese megegyezik a Iejes salataeval. Gyakran egytt is termesztik.
Palntrl szaporitjuk. A palantaneveles kezdete Iebruar vege, marcius eleje. Szaporitoladaban, sr vetessel, a
Iejes salatahoz hasonloan neveljk el. Tzdelesig 20003000 nveny/m2 nevelhet Iel. 1014 nap utan vagy
apro cserepekbe, vagy 44-es, illetve 55-s tapkockakba, taphengerekbe tzdeljk. A tzdelestl szamitva
LETTANI JELLEMZSE
525
negy het utan mar ltethet.
Tenves:terlet-igenve nagyobb, mint a Iejes salatae. 3535 vagy 4040 cm-re kell ltetni. A talaj-elkeszitesi es
tragyazasi szempontok megegyeznek a Iejes salataeval.
polsa rendszeres ntzesbl, sekely kapalasbol, legIeljebb egyszeri Iejtragyazasbol all. Specialis apolasi
munkaja a mar teljesen kiIejldtt fefek ss:ekt:ese. A leveleket Iels harmadukban olyan szorosan ktjk
ssze, hogy a bels levelek ne kapjanak Ienyt. A ktzest kveten harom het mulva a Iejek vaghatok.
A ktzsalatat nehany orszagban hajtatjk is. Ftes nelkli es enyhen Ithet termesztberendezesbe Iebruar
vegen, marcius elejen ltethet ki. Bar termesztese egyszerbb, mint a Iejes salatae, hosszabb tenyeszideje miatt
nehezebb a Invenyek ele beilleszteni.
14.3. TpsaIta
(Lactuca sativa L. convar. secalina LAM.)
Magyarorszagon alig ismert, elssorban Del-Europaban termesztik nagyobb Ielleten, de ezekben az
orszagokban is csak kiszemi modszerekkel, rendszerint kertekben, tekintettel arra, hogy szedese sok kezi
munkaert igenyel. Nagy elnye a Iejes salataval szemben, hogy levelei magszarkepzes utan is zsengek,
keseredesmentesek maradnak. Vitamintartalma ugyan nem sokkal nagyobb a Iejes salataenal sok B1- es
B2-vitamint, C-vitamint tartalmaz , de azaltal, hogy magszarkepzes utan is egesz nyaron Iogyaszthato, Iontos
salatazldseg lehetne.
sajtossgai
A tepsalata (Lactuca sativa convar. secalina) az Asteraceae csaladhoz tartozik. Egyeves, lagy szaru nveny.
Gykr. Melyre nyulo karogykeret Iejleszt.
Levl. Fejet nem kepez, rgtn magszarat nveszt. Levelei durvabbak, valamivel vastagabbak, mint a nyari
salatae, erezete ersebb, ropogosabb. Nem keser.
Virga satorviragzat, amelyben apro, sarga nyelves viragocskak helyezkednek el.
Termse bobitas kas:at, szine vilagosszrke, barna vagy Iekete.
A mag ezermagtmege 0,81,2 g, csirazokepesseget 45 evig megtartja.
Fnyigny. Hosszu nappalok hatasara ugyan viragot Iejleszt, de levelei tovabb szedhetk es Iogyaszthatok. A
TpsaIta
526
Ielarnyekot is elviseli.
Higny. 1619 C kztt Iejldik a legjobban, de jol elviseli a nyari melegeket is. Fagyra nem erzekeny,
minusz 2, minusz 3 C alatt azonban karosodhat.
Vzignye megkzeliten azonos a Iejes salataeval.
Tpanyagigny. A tapanyagban gazdag talajokat kedveli, sok nitrogent vesz Iel a talajbol. Vetes eltt szerves
tragyat is celszer ala adni.
14.3.3. Fajti
Aus:tral sarga. Nagy, ers leveleket Iejleszt. A levelek Ienyeszldek.
Amerikai barna. Levelkepzese lassubb, mint az elz Iajtae. A nap Ielli oldalon barna, barnasvrs
elszinezdes, ami nagyon tetszetsse teszi.
14.3.4. Termeszts
Marcius kzepetl, vegetl lland helyre vetssel szaporitjuk. A vetest ugy erdemes idziteni, hogy az utolso
tavaszi, nyar elejei Iejes salata vagasa utan lehessen szedni. A vetest kveten kb. 46 het utan lehet
megkezdeni a szedeset. Julius vegetl, augusztus elejetl vetesenek nincs ertelme, mert a Iogyasztok sszel
szivesebben veszik a Iejes salatat (BALAZSFILIUS, 1973).
Magjat 4050 cm-es sortavolsagra es 2025 cm-es ttavolsagra kell vetni.
polsa gyomlalasbol, kapalasbol es a szarazsagok idejen ntzesbl all. Tekintettel arra, hogy nagy
lombtmege hamar Ieleli a talaj nitrogenkeszletet, egy-ket alkalommal celszer kombinalt vagy
nitrogenmtragyaval Iejtragyazni.
Az also, idsebb leveleket kezzel szedik. Egy-egy alkalommal 45 levelnel tbbet nem szabad rola levenni.
Egyes orszagokban Ites nelkli Iolia- es veghazakban hajtatjk is.
14.4. Endvia
(Cichorium endivia L.)
Felteheten Kelet-Indiabol szarmazik, a regi egyiptomiak es grgk mar az i. e. 200-ban termesztettek.
YAMAGUCHI (1983) szerint a Fldkzi-tenger tersegebl az idszamitasunk utani 1200 krl kerlhetett
Europa eszakabbra Iekv terleteire. BALAZS es FILIUS (1973) az endivia sekent a Fldkzi-tenger
tersegeben es Turkesztanban talalhato Cichorium endivia subspec. pumilumot, illetve a Cichorium
divaricatumot emlitik.
Fajti
527
Nalunk szinte teljesen ismeretlen, Nyugat-Europaban es Eszak-Amerikaban azonban szeles krben termesztett
es Iogyasztott, zld salatakent Ielhasznalasra kerl nveny. Rvid tenyeszideje, mersekelt higenye,
termesztesenek egyszersege es biztonsaga, valamint taplalkozasi erteke miatt napjainkban is terjed.
Ausztriaban csak az utobbi evekben kezdtek el jelentsebb Ielleten Ioglalkozni vele (elssorban szi
termesztesevel es hajtatasaval), es a lakossag kreben rvid idn bell nepszer lett, egyre tbben keresik a
piacokon. Kelet-Europaban viszont, annak ellenere, hogy mar sajat Iajtak is allnak rendelkezesre, meg mindig a
kevesbe elterjedt zldsegIelek kze tartozik.
Az endiviasalatanak ket valtozata (Iajtacsoportja) ismeretes, a Iinoman csavarodott, csipkezett level, keser iz
endivia tipus, es a szeles, vastag level, keseredesmentes es:karol tipus. A keser valtozat jellegzetes izet
inulintartalma adja (BALAZS es FILIUS, 1973).
Az endiviasalata taplaloanyag-tartalmat (kemiai sszetetelet) valtozatonkent kln is Ieltntetve a 128.
tabla:atban kzlt adatok szemleltetik. Ezekbl lathato, hogy mind a tulajdonkeppeni endivia, mind az eszkarol
tipus jelents A-, B1-, es B2-vitamin-Iorras. Figyelemre melto tovabba a Ieherje-, kalcium- es vastartalmuk is.
Viszonylag keves C-vitamin es magnezium talalhato bennk. A ket tipus kemiai sszetetele bizonyos mertekig
egymastol is klnbz. Az eszkarolban kevesebb a karotin, a magnezium es a IoszIor, ugyanakkor valamivel
tbb a szarazanyag, a szenhidrat es a B1-vitamin, mint az endiviavaltozatban.
Megnevezes Endivia
tipus
Eszkarol
tipus
Energia (kJ) 46,0 50,0
Szarazanyag (g) 5,0 6,0
Feherje (g) 1,3 1,2
Olaj (g) 0,2 0,2
Szenhidrat (g) 1,2 1,5
B1-vitamin (tiamin)
(mg)
0,07 0,09
B2-vitamin
(riboIlavin) (mg)
0,08 0,07
PP-vitamin (niacin)
(mg)
0,4 0,4
C-vitamin
(aszkorbinsav) (mg)
8,0 5,0
A-vitamin
(beta-karotin) (mg)
1,5 0,96
TPLLKOZSI
JELENTSGE
528
Kalcium (mg) 42,0 50,0
Vas (mg) 2,0 0,7
Magnezium (mg) 20,0 14,0
FoszIor (mg) 30,0 21,0
128. tblzat - Az endvia tpllanyag-tartalma (100 g ehet rszben)
sajtossgai
Az endivia (Cichorium endivia) a Ieszkesviraguak (Asteraceae) csaladjaba tartozik.
SPITTSTOESSER (1979) szerint az eszkarolt az endiviabol szelektaltak, es egyes helyeken bataviai endivia
szinonim neven ismerik. BALAZS es FILIUS (1973), tovabba BORISZOVA es munkatarsai (1979) szerint:
C. e. var. crispum az endivia,
C. e. var. latifolium az eszkarol.
Vad alakja keteves, termesztett valtozata egveves nveny.
A levlzet jellege alapjan a ket tipus elklnithet. Az endivia levele keskeny, Iinoman csavarodott, csipkezett,
Iodros, kzepzld szin es enyhen keser iz. Az es:karol levelei szelesek, vastagok, ep szelek, kzepkn
Ieher csik huzodik vegig, izk simabb, kevesbe jellegzetes es egyaltalan nem keser.
Gykrzete Iinom, ritkas. Fgykere 130160 cm, oldalgykerei pedig altalaban csak mintegy 20 cm melyen
hatolnak a talajba.
A magszr vastag, elagazasra hajlamos, kb. 6090 cm hosszu.
A virgok altalaban ntermekenylk, nalunk juniusban nyilnak.
A terms es a mag a cikoriaehoz hasonlo, de annal zmkebb, a magon lev bobita pedig erteljesebb. A mag
23 mm hosszu, 1 mm szeles es kb. ugyanolyan vastag, ezermagtmege 1,22,0 g, csirazokepesseget 45 evig
megtartja.
Hignye. Mindket valtozata hidegtr (0, minusz 1 C), a nagy meleget nem birja, ilyen krlmenyek kztt
Iejldese nem kielegit (YAMAGUCHI, 1983). Hazai megIigyelesek szerint optimalis higenye a Iejes
salataeval megegyezen 1316 C (BALAZSFILIUS, 1973). Meleg nyaru mersekelt vi termhelyeken csak
Iettani sajtossgai
529
tavaszi, kora szi, illetve szi termesztesre ajanljak (THOMPSONKELLY, 1957). SPITTSTOESSER (1990)
szerint 1521 C kztti hmersekleten Iejldik legjobban.
Fnyigny. KiIejezetten hosszunappalos nveny, ilyen krlmenyek kztt Iejesedes nelkl magszarba megy
(BALAZSFILIUS, 1973).
Vzignye nagy, ezert ntzes nelkl nem termeszthet sikeresen.
Tpanyagignye nagy. Kzepesnel jobbnak minsl atlagtermes eseten hektaronkent 180 kg nitrogen, 50 kg
IoszIor es 400 kg kalium tiszta hatoanyagot von ki a talajbol (BALAZSFILIUS, 1973).
14.4.3. Fajti
Az endvia vltozatai kzl Nyugat-Europaban az Ankas, a Bubikopf, a Golda, a Gne Krause, a Rosabella, a
Stamm 5 es a Stamm 15, az Amerikai Egyeslt Allamokban a Deep Heart, a Green Curled es a Sadad King,
Oroszorszagban a Mohavidnf es a Zelenf Kudranf Iajtakat termesztik.
Az eszkarol vltozat legismertebb, legelterjedtebb Iajtai az amerikai kontinensen a Broad Leaved Batavian, a
Florida Deep Heart, a Full Heart Batavian, Europaban pedig az Escariol Grne Breite Jollher:ige es az
Escariol Gelbe Breite Jollher:ige, valamint a Bagonifa sirokolis:tnafa Iajtakat termesztik.
14.4.4. Termeszts
Termesztesere az egesz orszag terlete alkalmas. A talaffal szemben klnleges igenye nincs. Legjobban
azonban a gyorsan Ilmeleged, kzepkttt, jo vizgazdalkodasu talajokon diszlik. A tulsagosan kttt,
levegtlen talajokat nem szereti, ezeken nem Iejldik rendesen. Kemhatas tekinteteben a 6,57,8 pH-ertek
kztti talajok idealisak szamara.
Az endivia termesztese es Ielhasznalasa minden tekintetben hasonlo a Iejes salataehoz. A termesztes
idzitesehez tudni kell, hogy betakaritasara altalaban a vetes utan 9095 nap mulva kerlhet sor.
Nalunk elssorban olyan os:i fogvas:tasra masodtermenvkent szamitasba vehet nveny, amely julius kzepe es
oktober vege kztt Ioglalja el a terletet. Valamennyi, erre az idpontra mar betakaritott korai zldsegIele jo
elvetemenye, igy pl. a zldborso, a spenot, a korai burgonya es a korai kaposztaIelek.
A talaj-elksztst az endivia termesztesehez is a tbbi masodvetes nvenynel szokasos modon kell
elvegezni. A sekely tarlohantast a terlet lezarasa, majd elmunkalasa kvesse. A tarlohantas eszkze az
elvetemeny jellegetl es a talaj tipusatol Iggen lehet kultivator, illetve tarcsa is.
Szaportsa allando helyre vetessel es palantanevelessel lehetseges. Krlmenyeink kztt palantanevelessel
erdemesebb szaporitani. A vetes idzitese a szaporitasi modtol es a tervezett Iogyasztasi idszaktol Igg.
Palantaneveles eseten altalaban a vetestl a betakaritasig 1822 hetet lehet szamitani. Ebbl 67 hetet vesz
igenybe a palantaneveles.
Palantaneveleshe: a magvakat a tervezett szedesi id eltt kb. 20 hettel kell elvetni 11,5 cm melyen. A
palantak a sr terallast nem birjak, ilyen krlmenyek kztt megnyulnak, ezert ritkabban kell vetni (1,5
g/m2). A biztonsagot es a valogatas lehetseget is szem eltt tartva altalaban ugy szamolnak, hogy 1000 palanta
Ilnevelesehez 3 g magra van szkseg, es 100 m2 palantanevel Iellethez 3050 g a vetmagszkseglet.
Nvari fogvas:tasra Iebruar utolso, marcius els napjaiban vetik, Ioliasatorba. A palantak aprilis els napjaiban
mar kiltethetk. Ebben az esetben a szedesre junius vegen, julius elejen kerlhet sor.
Fajti
530
Os:i fogvas:tasra junius els napjaiban vetik szabadIldi palantanevel agyba, es a palantakat julius vegen
ltetik ki allando helyre. Igy szeptemberben valik betakarithatova.
A palantanevelesben arra kell trekedni, hogy a kiltetes tervezett idejere a nvenyek minel Iejlettebbek,
lehetleg 46 levelesek legyenek. Kiltetes eltt a kls, nagyobb leveleket viss:avagfak, ezzel cskkentik a
parologtatoIelletet, ezaltal segitik a gyorsabb es jobb megeredest.
Kiltetskor az alkalmazott sor- es ttavolsag a Iajtatol, a termesztes krlmenyeitl es helyetl Iggen
valtozo.
Haftatasban de a kisebb levelrozettat Iejleszt Iajtak szabadIldi termesztese eseten is 2530 cm sor- es
2025 cm ttavolsagot lehet alapul venni. A nagyobb Iejet nevel Iajtakat s:abad fldn 3040 cm sor- es
2530 cm ttavolsagra ltetik.
A palantakat olyan melvre kell ltetni, amilyen melyen a palantanevel agyban voltak. Az ennel melyebbre
ltetett nvenyek nem Iejesednek rendesen.
A palantakat kilteteskor alaposan be kell nt:ni.
Az polsi munkk a talaj rendszeres gyomtalanitasabol, az nt:esbol allnak. A lombot is benedvesit
permetez ntzes hatasara a lombozaton megtelepedhetnek a rothaszto korokozo gombak, ezert celszerbb a
vizet aras:to vagy csepegteto modszerrel kijuttatni.
Klnleges, es nem minden esetben elvegzett apolasi munka a halvanvitas. Ehhez vagy letakarjuk az egesz
nvenyt viragcsereppel vagy szalmaval, vagy a leveleket kzvetlenl a csucsi resz alatt sszektzzk. Az
utobbi az egyszerbb es a celravezetbb megoldas. A letakart vagy sszektztt bels levelek Ienyellatasa
cskken, igy zsengek, vilagosabb szinek maradnak, az endivia tipus pedig kevesbe lesz keser.
A takarasra 23 hetig van szkseg, ezutan az endivia mar szedesre alkalmas (BALAZSFILIUS, 1973).
Szeds. Az endivia akkor eri el a betakaritasra alkalmas allapotot, amikor a levelrozetta nvekedese
beIejezdtt, elerte a Iajtara jellemz meretet. Szedeskor az egesz Iejet levagjak, a kls, erdes Iellet, nagyon
keser es altalaban deIormalt leveleket eltavolitjak.
SzabadIldi termesztes eseten 100 m2-enkent altalaban 800 db Iejjel lehet szamolni, amelyek atlagtmege
megtisztitott allapotban 300500 g. A szantoIldi termestmegnek mintegy 15-a hulladek.
Az endiviat Oroszorszagban allando helvre vetik. BORISZOVA es munkatarsai (1979) kora tavasztol 23
hetenkent megismetelt, ket-haromszori szakaszos veteset ajanljak, 45 cm-es sor-, illetve 5020 cm-es
ikersortavolsagra. A sorokban a nvenyeket 2025 cm-es ttavolsagra javasoljak egyelni.
Hajtats. Az endivia a nyugat- es az eszaknyugat-europai orszagokban elssorban sszel es a tel els Ieleben
Iogyasztott nveny. Az utobbi idpontra termesztberendezesben hajtatjak. Oszi, teli hajtatashoz a magot
augusztus kzepe es szeptember kzepe kztt mar olyan helyisegbe vetik, amelynek kesbbi Iagyvedelme
megoldhato.
A palantak szeptember vegere, illetve oktober vegere erik el az allando helyre lteteshez szkseges 46 leveles
allapotot. A termesztesre altalaban vegha:ban kerl sor, ahova altalaban 3025 cm sor- es ttavolsagra
ltethet ki. A hajtatott endivia november eleje es januar eleje kztt szedhet, ertekesithet. A varhato termes
100 m2-en kb. 1300 db Iej.
14.5. Cikria
(Cichorium intvbus L. ssp. sativum convar. foliosum L.)
Cikria
531
A cikoria Europa nagy reszen, Eszak-AIrikaban es Nyugat-Azsiaban shonos. YAMAGUCHI (1983) szerint
Ielteheten a Fldkzi-tenger tersegeben alakult ki. Vad alakja, a katang (katangkoro), hazank egesz terleten
elIordulo gyomnveny. Ebbl jtt letre mind a salatakent, mind a potkave keszitesere Ielhasznalt valtozata.
Osidk ota Iogyasztott, emberi taplalekul szolgalo nveny, hasznositasa meg a trtenelem eltti idkre nyulik
vissza, de ekkor meg begyjttt es nem termesztett nveny volt (THOMPSONKELLY, 1957). Europaban
evszazadokon keresztl Iriss salatakent es Izeleknvenykent Iogyasztottak (YAMAGUCHI, 1983).
Nyugat-Europaban es Eszak-Amerikaban szeles krben ismert, harom klnbz cellal es Iormaban termesztett
es Ielhasznalt nveny. Termesztik szabad Ildn zld lombfaert, amelyet kretkent es salatakent hasznositanak,
tovabba gvkereert, amelybl potkavet keszitenek. Foglalkoznak meg a szabad Ildn termesztett gykerek
Ienytl elzart krlmenyek kztt, sztl tavaszik tarto hajtatasaval is, es az igy kapott etiolalt
haftaske:demenveket salatakent Iogyasztjak. Ez utobbi termesztesi, illetve Ielhasznalasi mod elssorban
Hollandiaban, Belgiumban, Franciaorszagban es az Amerikai Egyeslt Allamokban terjedt el. Az sszes europai
cikoriatermelesnek tbb mint Iele hajtatasbol szarmazik (YAMAGUCHI, 1983). Zld kretkent es
zldsalatakent Ikent Svajcban, Ausztriaban es Nemetorszagban Ioglalkoznak vele.
Nalunk zldsegnvenykent csak minimalis Ielleten termesztettek, inkabb kavepotlokent ismerik. Hasonlo a
helyzet a tlnk keletre lev orszagokban is (BORISZOVA et al., 1979).
A cikoriasalata mind Iriss zldkent, mind etiolalt hajtaskezdemenykent rvid id alatt, egyszeren, olcson es
biztonsagosan elallithato. Elelmezesi jelentsege mindenek eltt abban rejlik, hogy a Irisszldseg-ellatas
szempontjabol legkritikusabb idszakban, a teli Ielevben all rendelkezesre.
Taplaloanyag-tartalmat (kemiai sszetetelet) a 129. tabla:atban kzlt adatok szemleltetik.
Megnevezes Level Gyker
Energia (kJ) 53,00 94,00
Szarazanyag (g) 8,00 10,00
Feherje (g) 1,70 1,40
Olaj (g) 0,30 0,20
Szenhidrat (g) 1,10 4,60
A-vitamin
(beta-karotin) (mg)
2,40
GAZDASGI JELENTSGE
532
B1-vitamin (tiamin)
(mg)
0,06 0,04
B2-vitamin (riboIlavin)
(mg)
0,10 0,03
PP-vitamin (niacin)
(mg)
0,50 0,40
C-vitamin
(aszkorbinsav) (mg)
24,00 5,00
Kalcium (mg) 100,00 41,00
Vas (mg) 0,90 0,80
Magnezium (mg) 30,00 22,00
FoszIor (mg) 47,00 61,00
129. tblzat - A cikria tpllanyag-tartalma (100 g zsenge, fogyaszthat rszben)
A levelek elssorban bseges A-, B1-, es B2-vitamin-forrast jelentenek, de kalciumban es vasban is gazdagok.
Figyelemre melto tovabba PP-vitamin, C-vitamin-, fos:for, es magne:iumtartalmuk.
A gykerekben lenyegesen tbb a szarazanyag es a szenhidrat es valamivel tbb a IoszIor is, viszont kevesebb a
Ieherje, a B1-, B2-, es a PP-vitamin, es egyaltalan nem tartalmaznak karotint.
sajtossgai
A cikoria (Cichorium intvbus) a Ieszkesviraguak csaladjaba tartozo evel nveny. Az endiviasalata kzeli
rokona. (BALAZSFILIUS, 1973; BORISZOVA et al., 1979).
Valtozatai
C. i. var. foliosum levelcikoria (zld salatanak, etiolalasra),
C. i. var. sativus gykercikoria (potkavenak).
Iettani sajtossgai
533
Gykr. Fgykere erteljes, karoszer. Alakja, merete Iajtatol Iggen valtozo. Tejszer nedvet tartalmaz.
A levelek Iorditott tojas, neha landzsa alakuak, szelk tbbszrsen Iogazott. Szinten tartalmaznak tejszer
nedvet.
A magszr kevesbe merev, 20150 cm hosszu.
A virgok kekek, kekesIeherek, nyelen helyezkednek el.
A terms Iorditott tojas alaku, sarga vagy barna szin kas:at.
A magvak 23 mm hosszuak, rajtuk kb. 1 mm hosszu bobita talalhato. Csirazokepessegket 45 evig tartjak
meg. Ezermagtmege altalaban 11,2 g (szels ertekek 0,81,9 g).
A cikoria a magvetes eveben karogykereket es levelrozettat Iejleszt. A masodik evben magszarat nevel, es
ekkor teljes ertek mag Ioghato rola.
Higny. A cikoria hidegtr nveny, termesztesere hazank egesz terlete alkalmas. YAMAGUCHI (1983) a
1618 C hmersekletet igenyl, a 24 C havi kzephmersekleten mar nem kielegiten Iejld nvenyek
csoportjaba sorolja. BALAZS es FILIUS (1973) higenyet a sargarepaehoz es a petrezselyemehez hasonlitja.
Fnyigny. Termeszteset nalunk a Ieny nem gatolja. Pontos Ienyigenyere vonatkozoan nem allnak adatok
rendelkezesre.
Vzignye az endiviaval ellentetben mersekelt, ntzes nelkl is termeszthet.
Tpanyagignyes nveny, jo kzepes termessel hektaronkent 170 kg nitrogen, 52 kg IoszIor es 190 kg kalium
tiszta hatoanyagot von ki a talajbol.
14.5.3. Fajti
Zldsaltnak a Catalogna, a Radichetta, a San Pasquale es a Sugar hat (Zuckerhut) Iajtakat termesztik.
Nyugat-Europaban az egyik legelterjedtebb hajtato Iajta a 3040 cm hosszu Iejeket nevel Zuckerhut Stammi
Hilmar.
Ptkvnak a Brunswick, a Large Rooded Magdeburg, es a Zealand Iajtak alkalmasak.
Halvnytsra a nagy magkeresked cegek egyre ujabb Iajtakat Iorgalmaznak, amelyeket Witloof, illetve
French Endivia csoportba sorolva ismertetnek.
14.5.4. Termeszts
A cikoria termesztesere minden olyan talaj alkalmas, amely a tbbi gykerIele (sargarepa, pasztinak, cekla stb.)
termesztesere megIelel. Kiegyenlitett, egyIorma, jol Iejlett gykereket elssorban laza vagy kzepkttt,
tulsagosan sok szerves anyagot nem tartalmazo talajokon lehet termeszteni.
Gondos talaj-elkeszitest igenyel. Finoman elmunkalt, lepedett magagyat kivan. Vetes eltt es kzvetlen vetes
utan is ajanlatos hengerezni.
LETTANI JELLEMZSE
534
Zldsalta-termesztshez a veteset mar kora tavasztol amint a terletre ra lehet menni el kell kezdeni. A
Iolyamatos aruellatashoz nehany heten keresztl szakaszosan kell vetni. Az alapul vehet es altalanosan
alkalmazhato sortavolsag 4050 cm. A vetesi melyseg 1,52,0 cm. A hektaronkenti vetmagszkseglet 34 kg.
Amennyiben a talajhmerseklet legalabb 56 C es elegend a nedvesseg is, 810 nap alatt kikel. Keles utan a
sorokban 20 cm ttavolsagra kell ritkitani a nvenyeket.
A betakaritasra a vetes utan kb. 60 nap mulva kerlhet sor. A marcius elejen elvetett cikoria majus elejen mar
Iogyaszthato. Az egesz tenyeszidszak alatt gyommentesen tartott allomanyt szksegszeren nt::k es
feftragva::uk.
Klnleges apolasi munka a halvnyts, ami a kb. 25 cm magassagot elert levelek csucsi reszenek laza
sszektzeset jelenti. Igy bizonyos mertekig etiolaljak a bels leveleket es cskkentik azok keser izet. A
halvanyitas 23 hetig tarto Iolyamat.
A legtbb zld salatanak alkalmas Iajta jol birja a nyari hseget es a gyenge Iagyokat is. Nyugat-Europaban
terjed szi Iogyasztasra valo szabadIldi termesztese es hajtatasa is. Szeptemberoktoberi szedesre szabad
Ildre juliusaugusztusban vetik.
Haftatasa kis higenye es rvid tenyeszideje kvetkezteben gazdasagos. Palantarol szaporitva 18 C krli
hmersekleten 2025 nap alatt Iejesedik be.
A Iejes salataval szemben tovabbi elnye jo tarolhatosaga, 34 C hmersekleten hosszu ideig eltarthato.
Ptkvtermesztsre az utolso tavaszi Iagyok idejen vetik. Termesztese egyebek tekinteteben megegyezik a
zld salatanak termesztett cikoriaeval. Klnleges Iigyelmet kell Iorditani a nvenyek magszarIejldesenek
megakadalyozasara, mert az cskkenti a gyker meretet. A potkave keszitesere termesztett nvenyekrl a
tenyeszidszak alatt Iolyamatosan leszedhet nehany level is zld Iogyasztasra.
A cikoriagyker a vetest kveten kb. 120 nap mulva erik be. A betakaritast meg a Iagyok eltt el kell vegezni.
A Ielszedett gykereket tisztitjak, hamozzak, Ieldaraboljak es prklik, amelybl prkles utani daralassal
allitjak el a potkavet.
A halvnytott cikria elallitasa a nveny legelterjedtebb Ielhasznalasi terlete. Angolul es a legtbb
termeszt orszagban az angolbol atveve WitlooI cikorianak, Irancia endivianak, illetve Chiconnak nevezik.
A halvanyitott cikoria termesztesekor a gykerek elallitasahoz a magot nem szabad koran elvetni. A koran
elvetett cikoria ugyanis knnyen atesik a jarovizacios hideghatason, es magszarat Iejleszt. A magszarat
Iejlesztett cikoriagyker pedig mar nem alkalmas hajtatasra. A legmegIelelbb vetesi ido e:ert nalunk a majus
eleje es a junius kzepe kztti idszak. Ennel kesbb legIeljebb julius elejeig akkor lehet vetni, ha van
ntzesi lehetseg. A hajtatashoz szkseges gykerek elallitasara a cikoriat 45 kg/ha vetmag
Ielhasznalasaval 30 cm sortavolsagra 1,52,0 cm melyen vetik. Keles utan a sorokban kb. 10 cm ttavolsagra
kell kiegvelni a nvenyeket akkor, amikor mar elertek az 510 cm magassagot. Az ennel srbb terallasban
Iejldtt gyker tulsagosan vekony lesz, es a hajtatasban kisebb levelrozettat Iejleszt.
A tenyeszidszak alatti apolasi munkak a gyomtalanitasbol es nagy szarazsagban az idben vetett nvenyek
(majus eleje es junius kzepe kztt) esetenkent, valamint a kesn vetett (junius kzepe es eleje kztt)
allomany rendszeres nt:esebol) allnak.
A betakaritasra altalaban szeptember eleje es oktober kzepe kztt, a vetes utan mintegy 110 nap mulva
kerlhet sor.
A Ilszedett gykereket megtisztitjak, 2 cm-es csonkra vagva lombtalanitfak es os:talvo::ak. A leveleket nem
szabad egeszen a gyker alapjaig visszavagni, mert akkor nem kepes hajtatasban levelrozettat Iejleszteni. Az
osztalyozasra azert van szkseg, hogy egy idben egy hajtatoegysegbe azonos meret gykerek kerljenek,
illetve a tulsagosan vastag gykereket eltavolithassuk, ezek ugyanis nagyobb, de rosszabb minseg, elagazo
Termeszts
535
levelrozettat Iejlesztenek. A legjobb minseg salatat a kzepes meret 2,55 cm atmerj gykerekbl lehet
szedni. A Ielszedett, megtisztitott, osztalyozott gykereket Ielhasznalasig (hajtatasig) 36 C-on tarolfak. A
hosszabb ideig hvsebb krlmenyek kztt (0 C krli hmersekleten) tarolt gykerekbl Iejld etiolalt
hajtasok rosszabb minsegek lesznek.
A tarolt gykerek haftatasra valo elkeszitese a gykerveg visszavagasaval kezddik, amelyet
SPITTSTOESSER (1979) 1520 cm-es meretre javasol elvegezni. Ezutan a gykereket behelyezik a
hajtatokontenerbe, ahol kb. 1520 cm vastag tzeg, Iinom szerkezet talaj-, illetve Ireszporreteg kerl krejk
es Ilejk. A Ienytl ily modon elzart gykerekbl tmr, jol zart, kompakt hajtasok lesznek. Homokot azert
nem ajanlatos hasznalni, mert ersen szennyezi a hajtasok belsejet, es onnan mar kesbb sem tavolithato el.
A hajtatas egesz ideje alatt gondoskodni kell a kontenerekben a szkseges nedvessegrl es a 1520 C-os
hmersekletrl.
A cikoria 1516 C-on 2128 nap (SPITTSTOESSER, 1979), 18 C-on 2022 nap (YAMAGUCHI, 1983),
1822 C-on 1920 nap mulva (BALAZSFILIUS, 1973) valik szedhetve. Ennek szemmel is lathato kls
jele, hogy az etiolalt hajtasok megtrik, megrepesztik a takarokzeg Ielletet. Ha ez a jelenseg tmeges, akkor
meg lehet kezdeni a s:edest. Ehhez a takaroIldet megbontjak, majd soronkent kiemelik a gykereket, es eles
kessel levagjak rola a hajtasokat ugy, hogy kb. 34 mm gykerreszt is vagnak hozza. Igy egyben maradnak, nem
esnek szet a levelek.
Ezutan kerl sor a kls, szennyezett, deIormalt, trtt levelek eltavolitasara es az osztalyozasra.
A 1216 cm hosszu, teljesen zart, kemeny Iej cikoriasalatak a legertekesebbek. A leszedett termes az
aruminsegtl es a tarolas krlmenyeitl Iggen 13 hetig eltarthato.
14.6. Articska
(Cvnara scolvmus L.)
Az articsoka a Mediterraneum tersegeben, Del-Europaban es Eszak-AIrikaban shonos, ahol vad alakjai
napjainkban is megtalalhatok.
Mar a regi grgk es romaiak is ismertek es Iogyasztottak. Termesztese kesbb a romai csaszarsag bukasa
utan csaknem teljesen visszaszorult, es csak a 15. szazadban Iedeztek Iel ujra, amikor a mai Olaszorszag
terleten ismet szelesebb krben termesztett nvennye valt.
A 16. szazadban kerlt at Franciaorszagba, ahonnan kesbb a szomszedos nemet terletekre is eljutott.
Az articsoka nem tartozik a vilag nagy Ielleten termesztett, jelentsebb zldsegIelei kze. Egyes szubtropusi es
azokkal hataros, enyhe eghajlatu, mersekelt vi termhelyeken azonban Iontos nveny. A vilag termelese
jelenleg 114 ezer hektaron 10,6 t/ha atlagtermessel 1,2 millio tonna. Termesztese egyertelmen Europara
koncentralodik, itt talalhato vetesterletenek tbb mint 80-a (93 ezer hektar). A tbbi kontinensen ehhez
kepest elenyesz Ielleten Ioglalkoznak vele. AIrikaban 10 000 ha-t, Del-Amerikaban 6000 ha-t, Eszak- es
Kzep-Amerikaban 4000 ha-t, Azsiaban mindssze 2000 ha-t Ioglal el.
Articska
536
Europaban elssorban a deli, delnyugati orszagokban nepszer es elterjedt. A kontinens es egyben a vilag
legnagyobb termeszt allama Olaszorszag, itt vetesterlete eleri az 52 ezer hektart, amely a vilag sszes
termIelletenek 45-a, az europainak pedig 55-a. Europa (es a vilag) masodik legnagyobb termel allama
Spanyolorszag (23 ezer hektar), a harmadik pedig Franciaorszag (15 ezer hektar). A Kaukazuson tul is
termesztik (BORISZOVA et al., 1979).
Nalunk mind ez ideig alig ismert, kizarolag hazikertekben ott is csak szorvanyosan termesztett
zldsegklnlegesseg.
Fogyasztott resze a meg teljesen zart viragke:demenv. Ennek taplalkozasi szempontbol legertekesebb resze a
husos viragalap. Jellegzetesen kellemes iz huspotlo etelek, illetve hustltelekek keszithetk belle.
A viragkezdemeny taplaloanyag-tartalmarol (kemiai sszetetelerl) a 130. tablazatban talalhato adatok adnak
tajekoztatast. Az articsoka szenhidratban es altalaban energiaban szegeny, feherfeben, vitaminokban es
asvanvi sokban viszont gazdag taplalek. Elssorban 2,6 g/100 g Ieherje-, tovabba 0,09 mg/100 g
B1-vitamin-tartalma, valamint fos:for-, kalcium-, magne:ium- es vastartalma Iigyelemre melto.
Szarazanyag 18,0 g
Energia 84,0 kJ
Feherje 2,6 g
Olaj 0,1 g
Szenhidrat 2,4 g
B1-vitamin
(tiamin)
0,09 mg
B2-vitamin
(riboIlavin)
0,07 mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
12,00
mg
A-vitamin 0,13 mg
Kalcium 57,00
mg
Vas 2,10 mg
TPLLKOZSI
JELENTSGE
537
Magnezium 39,00
mg
FoszIor 70,00
mg
130. tblzat - Az articska tpllanyag-tartalma (100 g fogyasztsra rett, ehet
rszben)
sajtossgai
Az articsoka (Cvnara scolvmus) a Ieszkesviraguak (Asteraceae) csaladjaba tartozo evel nveny. Az erteljes
termescskkenes miatt nem erdemes a termesztesben 34 evnel tovabb meghagyni. Angol neve gmbly,
illetve kerek articsoka (Globe Artichoke). Nem szabad sszeteveszteni a jeruzsalemi articsokaval (Jerusalem
Artichoke), amely viszont a csicsoka (Helianthus tuberosus) angol neve.
Az articsoka az els evben gykeret es levelrozettat, majd a masodik evtl viragszarat is Iejleszt.
Gykr. Erteljes karogykere 150180 cm melyseget is eler, oldalgykerzete ritka, de a talajban tbb meterre
is lehatolo.
Hajtsrendszer. A nveny 120150 cm magasra n, a Ihajtas mellett oldalhajtasok is kiIejldnek.
Viragkezdemenyek mind a I-, mind az oldalhajtasok csucsan megjelennek. A levelek nagyok, 80110 cm
hosszuak. A levelkek mind a Ielszinkn, mind a Ionakukon szrzttek, vilagos zldesszrke szinek, hegyk
tskeben vegzdik.
Virg. A viragkezdemenyek erteljes nvekedesek. A viragok kekek, illetve lilaskekek, juliusaugusztusban
nyilnak. A kinyilt virag durva szvet, rostos, Iogyasztasra mar alkalmatlan.
A magvak 67 mm hosszuak, 45 mm szelesek es krlbell 2 mm vastagok, csirazokepessegket 46 evig
megtartjak. Ezermagtmegk 3050 g.
Higny. Az articsoka hidegtr, de a Iagyra erzekeny nveny (klnsen, ha az a viragzas krli idszakban
eri). A magas hmersekletet nem viseli el.
A nagy meleget klnsen, ha az szarazsaggal is parosul nem birja. Ilyen krlmenyek kztt tenyeszideje
lervidl, viragkezdemenyei pedig ragosak lesznek.
Iettani sajtossgai
538
YAMAGUCHI (1983) a 1318 C hmersekletet mar nem biro nvenyek csoportjaba sorolta (a zellerrel, a Iejes
salataval es a sargarepaval egytt).
BALAZS es FILIUS (1973) arra utaltak, hogy 1820 C-on jol Iejldik, de az ennel nagyobb meleget is birja.
THOMPSON es KELLY (1957) szerint 0 C-nal joval alacsonyabb hmersekletet is elvisel, ha az nem
vegetacioban eri. A tenyeszidszak alatt azonban 0 C alatti hmersekleten tbbe-kevesbe karosodik, illetve
elpusztul.
BORISZOVA es munkatarsainak (1979) adatai szerint a minusz 23 C hmerseklet meg vegetacioban sem
karositja jelentsebb mertekben.
Fnyignye pontosan nem tisztazott, a megIigyelesek szerint krlmenyeink kztt a tenyeszideje alatti
termeszetes megvilagitas igenyeit kielegiti.
Vzignye nagy, melyre hatolo gykerzete ellenere rendszeres ntzest igenyel. Az Amerikai Egyeslt
Allamokban tenyeszideje alatt altalaban 35 alkalommal ntzik.
Tpanyagignyvel kapcsolatban keves adat talalhato a szakirodalomban. BALAZS es FILIUS (1973) szerint
ersen tapanyagigenyes nveny. THOMPSON es KELLY (1957) nagy nitrogenigenyet hangsulyozzak,
megjegyezve, hogy annak kijuttatasara kzvetlenl a szedesek megkezdese eltt van szkseg.
LETTANI JELLEMZSE
539
119. bra - Articskanvny (fot: ifj. BALZS SNDOR)
14.6.3. Termesztse
Termesztse
540
Az articsoka hazank egesz terleten termeszthet, a tvek gondos teli takarasaval tkeletesen attelel. Talajban
nem valogat, de a mely termreteg, jo vizelvezetes, szerves anyagban gazdag talajok az idealisak szamara.
Telepitese eltt szerves tragya kijuttatasa szkseges.
Szaporthat magvetessel es rgydugvanyozassal, YAMAGUCHI (1983) szerint elnysebb a
rgydugvanyozas, mert magvetes eseten ersen heterogen lesz az allomany.
A mag vethet allando helvre es palantaneveles celjara. Allando helyre aprilisban vetik, 80100 cm-es sor- es
ttavolsagra, Ieszkesen. Egy Ieszekbe 3 db magot celszer vetni. A keles a vetes utan 1012 nap mulva varhato.
A Ielesleges nvenyeket ezutan el kell tavolitani. Igy csak a telepites utani evben lesz szedhet.
BORISZOVA es munkatarsai (1979) szabad Ildre valo vetese eltt a mag hkezeleset ajanljak, benedvesitve,
1020 napig, 2025 C hmersekleten, majd ezutan 2030 napig 01 C hmersekleten. A vetes melysege 46
cm, a vetmagszkseglet 33,5 kg/ha.
Palantaneveleshe: a termeszthelyisegben Iebruarban vetik a magot 7-es, 8-as cserepekbe, illetve ilyen meret
egyeb kontenerbe. A nvenyeket vedett helyen kell tartani egeszen a kiltetesig, erre majus honapban kerl sor.
A tapkzeggel egytt kiltetett palantakat bsegesen be kell ntzni.
Zlddugvanvo:asho: marciusban szedik a szaporitoanyagot. A kibontott tvekrl eles kessel vagjak le a
hajtasokat ugy, hogy nvenyenkent ket, jol Iejlett hajtast meghagynak. A szaporitasra szant hajtasokat 7-es vagy
8-as cserepbe, illetve mas, hasonlo meret termesztkontenerbe ltetik azert, hogy a szabad Ildre trten
telepites eltt jol begykeresedjenek. A gykereztetest termesztberendezesben vegzik. A szaporitoanyagot
majusban ltetik allando helyre ugy, hogy a dugvanyokat 30 cm mely gdrbe helyezik, amelynek az aljara
elzetesen szerves tragyat teritenek.
A szaporitoanyagot 1012 cm melyre ltetik es Ilddel takarjak. A kiltetett dugvanyokat rendszeresen ntzni
kell mindaddig, amig ki nem hajtanak.
A tovabbiakban az egesz tenyeszidszak alatt gondoskodni kell a gyommentessegrl es a rendszeres ntzesrl.
A talajt minden ntzes utan celszer meglazitani.
A s:edes mar juniusban elkezdhet es altalaban szeptemberig tart. Egy trl egy szezonban 45 db
viragkezdemeny szedhet. Akkor kell szedni, amikor a rgyek kls levelei kezdenek kipattanni. A leszedett
termes 1 C krli hmersekleten 2030 napig eltarthato. A legtbb termes a telepites utani 23. evben
szedhet. A negyeves ltetvenyt mar celszer Ielszamolni es ujra telepiteni.
Az articsoka a szabad Ildn Iagyved takarassal atteleltethet, amely alatt nem Illed be, vagy a Ildlabdaval
egytt Ielszedett tvek pinceben, homok kze valo elvermelesevel.
14.7. Krdi
(Cvnara cardunculus L.)
A Mediterraneum tersegebl szarmazo, itt shonos nveny, az articsoka kzeli rokona (Ieltetelezesek szerint
salakja, amelybl az articsoka is kialakult).
Mar a regi romaiak is ismertek es Iogyasztottak (YAMAGUCHI, 1983.). A regi Ieljegyzesek szerint a 16.
szazadban mar termesztettek Spanyolorszagban, ahonnan elbb Belgiumba, majd a 17. szazadban Hollandiaba
Krdi
541
is eljutott (BALAZS es FILIUS, 1973).
Kisebb jelentseg, inkabb csak a valasztek bviteset, szinesiteset szolgalo, kevesbe elterjedt, elssorban Del-
es Nyugat-Europaban de ott is csak minimalis Ielleten es csak hazikertekben termesztett zldsegIele.
Nalunk mind ez ideig szinte ismeretlen. Etkezesi jelentseget az adja, hogy Iogyasztasra kerl resze
takarassal halvanyitott levelnyele a Irisszldseg-ellatas szempontjabol legkritikusabb idszakban kes
sszel, illetve telire elvermelve kes sztl kora tavaszig all rendelkezesre.
Fogyaszthato reszenek (etiolalt levelnyel) taplaloanyag-tartalmarol (kemiai sszetetelerl) a 131. tabla:atban
kzlt adatok tajekoztatnak. Keves szarazanyagot es szenhidratot tartalmazo, energiaban szegeny, kzepes
vitamin- es asvanyiso-tartalmu taplalek. Figyelemre melto mennyisegben csak kalcium es magne:ium talalhato
benne.
Energia 42,0 kJ
Szarazanyag 6,0 g
Feherje 0,7 g
Olaj 0,1 g
Szenhidrat 1,8 g
A-vitamin 0,07 mg
B1-vitamin
(tiamin)
0,02 mg
B2-vitamin
(riboIlavin)
0,03 mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
2,00 mg
Kalcium 70,00
mg
Vas 0,70 mg
GAZDASGI JELENTSGE
542
Magnezium 42,00
mg
FoszIor 23,00
mg
131. tblzat - A krdi fogyaszthat rsznek (etiollt levlnyelnek)
tpllanyag-tartalma (100 g ehet rszben)
sajtossgai
A kardi (Cvnara cardunculus) a Ieszkesviraguak (Asteraceae) csaladjaba tartozo, termesztesben egyeves,
magtermesztes eseten ket-, illetve tbbeves nveny.
Erteljes, 100120 cm magasra is megnv tveket Iejleszt.
Gykr. Hosszu karogykere van, a gykernyakban sok elter Iejlettseg rgy talalhato.
Levl. Hosszu, keskeny levelei Ieheresszrke szrkkel srn boritottak. A level Iere vastag, szeles, enyhen
bordazott. A levelkek hegyesek, landzsa alakuak, csucsuk tskeben vegzd. A levelnyel es a level klnbz
szinarnyalatu.
Virg. A viragkezdemenyek kisse husos alapuak, a kinyilt viragok lilaskekek.
Termse es magja az articsokaehoz minden tekintetben hasonlo.
A mag 68 mm hosszu, 3,54 mm szeles, 23 mm vastag, szrke szin, Ielleten 34 barna csikkal.
Ezermagtmege 4045 g, a magvak 68 evig is csirazokepesek maradnak (BALAZSFILIUS, 1973).
Hignye mersekelt. YAMAGUCHI (1983) a 1318 C hmersekletet igenyl, a 24 C Ieletti hmersekletet
mar nehezen biro, Iagyra erzekeny nvenyek csoportjaba sorolta.
BALAZS es FILIUS (1973) kzepes higeny, de hideg tel termhelyen takarast igenyl nvenykent irtak le,
es egyuttal arra is utaltak, hogy a nagy meleget jol tri ugyan, de hvsebb krlmenyek kztt jobban Iejldik,
szebb arut ad.
Fnyignye tekinteteben a megvilagitas idtartamara utalo irodalmi adatok nem talalhatok, a Ienyintenzitasra
Iettani sajtossgai
543
vonatkozoak mar igen. Eszerint az arnyekot nem tri, ilyen krlmenyek kztt megnyulik, nem viragzik.
Vzignye nagy, csak rendszeres ntzessel termeszthet. E tekintetben kritikus idszak a csirazas es az intenziv
nvekedes idszaka.
Tpanyagignye az articsokaehoz hasonloan nagy. Elssorban a nitrogenellatottsagra erzekeny.
14.7.3. Termeszts
A kardi szamara a kzepkttt, szerves anyagban gazdag, jo vizellatottsagu es vizgazdalkodasu talajok az
idealisak. Olyan helyen, ahol a talajviz szintje tul magas, nem termeszthet.
Szaportsa a mag allando helyre vetesevel, illetve palantanevelessel trtenik.
Allando helvre aprilis vegetl vethet, 1 m-es sortavolsagra, 56 cm melyen. Hazikertekben nagy
szervestragya-igenye sortragyazassal is kielegithet. Erre a celra az elzetesen elkeszitett kb. 30 cm mely es 20
cm szeles barazdak aljara mintegy 20 cm vastagon istallotragyat, komposztot vagy mas szerves tragyat
helyeznek el. Ezt 1015 cm vastag Ildreteggel takarjak, es ezutan vetnek. Altalaban 100 m2-re 20 g vetmagra
van szkseg.
Palantaneveleshe: marcius vegen, Ittt Iolia ala, melegagyba vagy nvenyhazba vetik, 6-os vagy 7-es meret
cserepbe, illetve termesztkontenerbe. A palantak Ielnevelese 67 hetet vesz igenybe, igy kiltetesere
Ildlabdaval egytt majus kzepen kerlhet sor.
A kiltetes eltt Iontos apolasi munka az egyre gyakoribb s:ello:tetes, amellyel a Iiatal nvenyeket
hozzaszoktatjuk a kls krlmenyekhez.
Nagy vizigenyet a palantaneveles alatt es kzvetlenl a vetes, illetve a kiltetes utan boseges nt:esekkel kell
kielegiteni.
A szabad Ildn legIontosabb apolasi munka a gyomtalanitas es az ntzes, illetve az ezt kvet
talajporhanyitas.
Klnleges apolasi munka a levlnyelek halvnytsa. Ez a szedes eltt 34 hettel a tvek szalmaval, illetve
mas hasonlo anyaggal valo takarasat jelenti. A takaroanyagot a nvenyek kre ktik, kzvetlenl a talajIelszin
Ielett es azok csucsi reszen. Ezutan kb. 20 cm magas Ildkupaccal veszik krl a tveket. A takarast kveten
nagyon gondosan kell ntzni, nehogy a tvek a nedvessegtl megrothadjanak.
Abban az esetben, ha a halvanyitas a Iagyok eltt nem Iejezdik be, a nvenyek tvestl Ielszedhetk, es
pinceben, homokra allitva egesz telen eltarthatok mindaddig, amig Iogyasztasukra sor nem kerl. Igy kes
sztl kora tavaszig rendelkezesre all.
14.8. Feketegykr
(Scor:onera hispanica L.)
Del- es Kzep-Europaban shonos, vad alakja hazankban is elIordul. Felteheten Spanyolorszagban kezdtek
termeszteni a 16., illetve a 17. szazadban. Innen kerlt Nyugat-Europaba, ahol hamarosan megkedveltek, es
Termeszts
544
egyre nagyobb Ielleten termesztettek. Napjainkban a teli idszakban a Irancia konyha egyik legnepszerbb
zldsegIeleje.
Kisebb jelentseg, kevesbe elterjedt, a teli idszakban spargapotlokent Ielhasznalhato gykerzldseg.
Elssorban Nyugat- es Del-Europaban kedvelik, de Ukrajna es az Orosz Fderacio egyes krzeteiben is
termesztik. Az amerikai kontinensen ismeretlen nveny (THOMPSON es KELLY, 1957). Nalunk is meg
mindig csak valasztekbvitesre ajanlott zldsegklnlegesseg (FARAGOFABIAN NAGY, 1983). Jelenleg
elssorban Budapest krnyeken, hazikertekben Ioglalkoznak vele.
A Ieketegyker knnyen emeszthet, elssorban cukorban gazdag, de sok vitamint is tartalmazo zldsegIele.
Energiatartalma ma is Iigyelemre melto, mintegy 20 szarazanyag talalhato benne. Taplalkozasi ertekenek
klns hangsulyt ad, hogy a Iriss zldsegIelekben legszegenyebb idszakban, sztl tavaszig all rendelkezesre.
Mintegy 12 cukrot tartalmaz. TaplalkozasIiziologiai jelentseget HAJAS (1976) elssorban inulin-,
aszparagin-, kolin- es laktucintartalmaban latja. Adatai szerint az emlitett glkozidokon kivl meg 0,07 mg
B1-vitamint (tiamint), 0,02 mg B2-vitamint (riboIlavint), 6 mg C-vitamint, 239 mg kaliumot, 46 mg
kalciumot, 24 mg magne:iumot, 53 mg fos:fort, 1,6 mg vasat tartalmaz.
sajtossgai
A Ieketegyker (Scor:onera hispanica) a Ieszkesviraguak (Asteraceae) csaladjaba tartozo evel nveny. Az els
evben gykeret es levelrozettat, a masodik evtl viragszarat Iejleszt.
Gykere. Tejszer nedvet tartalmazo, kivlrl barnasIekete, bell Ieher, knnyen, pattanva trik. Mintegy 30
cm hosszu es kb. 3 cm atmerj, alakja a vegenel elkeskenyed, esetleg el is agazo. Az elreged gykerek
minsege Iokozatosan romlik. Legjobb az els evben, a tbb eves gyker pudvas, reges es elIasodo,
Iogyasztasra alkalmatlan.
GAZDASGI JELENTSGE
545
120. bra - Tiszttott feketegykr (fot: ifj. BALZS SNDOR)
NVNYTANI JELLEMZSE
546
Levl. A tlevelek hosszuak, landzsasak. A viragszaron megjelen rvid nyelek vagy szaron lk. A masodik
evtl kiIejld viragszar 60120 cm magas, a csucsanal elagazo. Minden elagazo viragszar, illetve oldalag
viragzatban vegzdik.
A virgzat mintegy 23 cm atmerj, elenksarga fes:ek. A viragok nyelv alakuak, es valamennyi termekenyl.
n- es idegenbeporzas egyarant elIordul. A viragok a kora hajnali orakban nyilnak, es a deli orakban mar
becsukodnak. Nalunk juniusban es juliusban viragzik.
A terms 1217 mm hosszu es 1,01,5 mm atmerj, palcika alaku kas:at.
A magvak szine Ieheressarga, rajtuk nyelen l bobita talalhato. Az ezermagtmeg 1314 mg. A magvak
gyorsan elveszitik csirazokepessegket. Az egyeves mag meg jol csirazik, a keteves pedig mar csaknem teljesen
csirakeptelen.
Higny. A Ieketegyker hidegtr nveny. HAJAS (1976) szerint 28,9 C, illetve 7,2 C hmersekleti ertekek
kztt zavartalan a Iejldese. BALAZS es FILIUS (1973) adatai szerint csirazasahoz legalabb 810 C
szkseges, de az 2030 C-on megy vegbe a leggyorsabban.
Fnyignye kzepes, mind intenziv megvilagitasban, mind Ielarnyekban jol Iejldik.
Vzignye mersekelt. A Iejldes kezdeten sok nedvessegre van szksege, de kesbb, amikor a gykerek mar
megersdtek, jol birja a szarazsagot.
Tpanyagignye atlagos, 20 t/ha termessel 115 kg nitrogen, 40 kg IoszIor es 180 kg kalium tiszta hatoanyagot
es 60 g kalciumot von ki a talajbol (BALAZSFILIUS, 1973).
14.8.3. Termeszts
A Ieketegyker hazank egesz terleten termeszthet. Optimalisak szamara a mely termreteg, humuszos
valyog-, illetve a valyogos 7,5 pH-ertek krli agyagtalajok. Laza homoktalajokon is termeszthet, de a
gykerek joval kisebbek lesznek, mint ktttebb talajokon. Tulsagosan kttt, kves, kavicsos talajon nem
erdemes Ioglalkozni vele, mert gykere ertektelen, elagazo lesz.
Klnleges igenye az elvetemenyekkel szemben nincs, egyedli szempont, hogy az idben lekerljn, ne
akadalyozza az szi melyszantas idben es jo minsegben valo elvegzeset.
Talaj-elksztskor dnt a melv mveles, ha 2530 cm-nel melyebb szantas nem lehetseges, altalajlazitasra is
szkseg van. A tavaszi talajmunkak I celja a magagy gondos elkeszitese.
Szaports. Koran, marciusban, de legkesbb aprilis elejen kell vetni. A hazikertekben 2025 cm-es, zemi
mvelesben 3640 cm-es sortavolsag ajanlott. A talaj Iizikai szerkezetetl Iggen a vetes melysege 24 cm. Ha
nem precizios geppel vetik, zemi termesztesben szkseges a mag takarasa es a magagy tmritese. A
hektaronkenti vetmagszkseglet a vetes precizitasatol es az alkalmazott sortavolsagtol Iggen 515 kg. Az
elvetett mag kb. 1215 nap mulva kel ki. Keles utan a nvenyeket 45 lombleveles korban 1014 cm
ttavolsagra celszer kiegvelni a sorokban. Hazikerti mvelesben a nvenyek egymas kztti tavolsaga ennek
Iele, 57 cm is lehet.
A Ieketegyker kezdeti Iejldese nagyon lassu. Marcius vegen vetve levelzetenek 3-at Iejleszti ki juniusban,
30-at juliusban, 70-at augusztus vegere, 90-at szeptember vegeig, 100-at oktober vegeig. A gyker
LETTANI JELLEMZSE
547
Iejldese is hasonlo, juliusban a lehetseges meret 20-a, augusztusban 60-a, szeptemberben 80-a, oktober
vegere 100-a alakul ki.
TapanyagIelvetelenek teme kveti Iejldeset, teljes tapanyagszksegletet is csak a tenyeszid vege Iele veszi
Iel (BALAZSFILIUS, 1973).
LegIontosabb tenyeszidszak alatti polsi munka a gvommentes allapot Iolyamatos Ienntartasa, mechanikai
mveleszkzkkel. A Ieketegyker ugyanis gyakori talajmozgatast, levegztetest igenyel. Ha juniusjuliusban
szaraz az idjaras, az nt:es elsegiti a gykerek Iejldeset es javitja a minseget. A feftragva:ast celszer az
ntzessel egyidejleg elvegezni.
Szeds. A gykerek szeptember vegere, oktober elejere erik el vegleges meretket, ettl kezdve valnak
betakarithatova. A Iagyok nem karositjak, ezert enyhe idjarasban eges: telen szedhet, de jol attelel es
tavasszal is Ielszedhet. A betakaritas eszkze hazikertben az aso, zemi krlmenyek kztt az eke. Az utobbi
esetben is kezzel kell sszeszedni a kiIorgatott gykereket.
A szedes utan a lombozatot kb. 2 cm-es csonkra vagjak vissza, a gykereket megtisztitjak, majd ket kategoriara
valogatva osztalyozzak. A 1520 cm hosszu gykereket az I. osztalyba, a 1215 cm-es mereteket pedig a II.
osztalyba soroljak.
A tarolasra a tbbi gykerzldseghez hasonloan nedves homok kze retegezve prizmaban, pinceben vagy
httaroloban kerlhet sor. A varhato atlagtermes 1025 t/ha.
Magtermesztshez valamivel kesbb, aprilis vegen, majus elejen vetik, legalabb 4550 cm-es sortavolsagra.
Maghozama a masodik evtl a negyedik evig kielegit, ezt kveten ersen lecskken, ezert ennel tovabb nem
celszer meghagyni. A magvak erese altalaban julius elejetl kezddik es elhuzodo.
A pergesi veszteseg elkerlese, illetve cskkentese vegett a magszarakat a kora reggeli orakban celszer levagni
akkor, amikor a magvak ketharmad resze mar erett.
A varhato magtermes 350500 kg/ha.
Termeszts
548
15. fejezet - Keresztesvirgak
15.1. KposztafIk
(Brassicaceae)
A keresztesviraguak csaladjabol a kaposztaIelek nemzetsegebe tartozo Iajok hazai vetesterlete 8590 ezer
hektar kztt valtozik, termesmennyisegk pedig 400500 ezer tonnat tesz ki. A termterlet 8085-an a
mezgazdasagi, illetve ipari jelleg kaposztaIelek termesztese Iolyik, igy elssorban a kaposztarepcee, a Iekete
mustare, a Iodroskele, a takarmanykaposztae es tarlorepae.
A kerteszeti jelleg kaposztaIelek lenyegesen kisebb terletet Ioglalnak el, de jelentsegk es Ileg
ertektermelesk megkzeliti, sok esetben el is eri a mezgazdasagi jellegeket. Vetesterletk 50006500 ha,
amely az sszes zldsegterm terlet 67-a.
A kerteszeti termesztesben a kvetkez Iajok, illetve alIajok Iordulnak el:
1. Brassica oleracea
convar. capitata provar. capitata Iejes kaposzta,
convar. capitata provar. capitata conc. rubra vrs kaposzta,
convar. bullata kelkaposzta,
convar. gemmifera bimboskel,
convar. (ssp.) acephala leveleskel.
2. Brassica rupestris convar. gongvloides karalabe.
3. Brassica cretica
convar. botrvtis karIiol,
convar. botrvtis provar. italica brokkoli.
4. Brassica pekinensis (Iejet kepez) kinai kel.
5. Brassica chinensis (Iejet nem kepez) bordaskel.
6. Brassica rapa convar. rapa tarlorepa.
A kaposztaIelek nagy resze teljes Iejldesi Iolyamatukat tekintve keteves nveny, a karIiol, a brokkoli, a
kinai kel es a bordaskel azonban mar az els evben magot hoz.
A kerteszeti termesztesbe vont Iajok kzl a Brassica oleracea es alIajai a Fldkzi-tenger krnyekerl
szarmaznak, a Brassica pekinensis es a Brassica chinensis pedig Kinaban shonos.
Az idetartozo Iajok, illetve alIajok nvenvtani felepitese sok vonatkozasban hasonlo.
A kaposztaIelek gykrzete valtozo hosszusagu Igykerbl es erteljes oldalgykerzetbl all. A ketevesek a
masodik evben mar csak oldalgykereiket Iejlesztik.
549
A gykerzet tmege es elhelyezkedesi melysege nagymertekben hat a nveny vizIelvev, illetve szarazsagtr
kepessegere.
Szruk meg a gykerzetknel is nagyobb valtozatossagot mutat, Ileg az els evben, illetve a viragzati szar
megjeleneseig (121. abra).
121. bra - Kposztaflk szrtpusai (SZALVA nyomn)
KposztafIk
550
A kaposztaIelek levlzetben is nagy az alakgazdagsag, a 122. abra jol szemlelteti ezt.
122. bra - Kposztaflk levltpusai (SZALVA nyomn)
Virgjuk a keresztesviraguakra jellemzen ket par keresztben allo szirom-, illetve cseszelevelbl all es satorozo
Irtt alkot. Egy-egy viragzati szaron 1004000 virag lehet. Alulrol IlIele nyilva a viragzas 2060 napig tart, es
a bectermsek is hasonlo temben ernek.
Magjuk 13 mm atmerj, ezermagtmegk 36 g, csirazokepessegket 45 evig tartjak meg.
A kaposztaIelek biologiai tulajdonsagai sok vonatkozasban azonosak vagy hasonloak. Valamennyiben nagy
KposztafIk
551
Ienyigenyek, hmersekleti optimumuk 13 C (kiveve a 16 C-ot igenyl kinai kelt), nagy zldtmegk
kiIejlesztesehez sok vizet es tapanyagot, elssorban nitrogent igenyelnek.
A csoport tagjai taplalko:asunkban Iontos szerepet tltenek be, hiszen eteleink Iontos ballasztanyagat adjak,
vitamin- es asvanyiso-tartalmuk is nagy. A vitaminok kzl a B1- es a B2, valamint a C-vitamin-tartalmuk
jelents. Emlitest erdemel a Iejes kaposztaban talalhato U-vitamin, amely a nyombelIekely kialakulasanak
megakadalyozasaban jatszik szerepet.
A kaposztaIelek nagyon sok technologiai valtozatban termeszthetk, hajtatasuk is gyakori, s legtbbjk jol
tarolhato.
A kaposztaIelek ga:dasagi felentoseget a vetesterletk alakulasan keresztl vizsgalhatjuk (132. tablazat). A
harmincas evekre jellemz vetesterletk a negyvenes evekre megketszerezdtt, klnsen a kelkaposzta, a
karalabe es a karIiol terlete ntt rvendetesen. Jelenleg meg a masodik vilaghaboru elttit sem erik el, hiszen
terletk alig tbb 5000 ha-nal, es ezen bell a Iejes kaposztae nem eri el a negyven evvel ezelttinek meg a
40-at sem. A kaposztaIelek vetesterletenek 48-an elssorban a hagyomanyos termeszttajakon ntzes
nelkli termesztesk Iolyik.
A kaposztaIeleket legnagyobb terleten Pest, Bacs-Kiskun es Szabolcs megyekben termesztik, e harom
megyeben talalhato vetesterletknek mintegy 60-a, de a megyek egyharmadaban (Komarom, Somogy,
Tolna, Vas, Veszprem, Zala es Nograd) terletk mindssze 2060 ha kztt valtozik.
A Irisszldseg-exportban betlttt szerepk nem meghatarozo, reszaranyuk 67. rvendetes azonban, hogy az
enyhe Itessel, illetve Ites nelkl hajtatott Iejes kaposztank es kinai kelnk a tkes orszagokban is keresett
cikk. Karalabeexportunk sajnos nagyon visszaszorult, a tbbi Iaj pedig meg ennyire sem jelents.
Evek Fejes
kaposzta
Vrs
kaposzta
Kel-
kaposzta
KarIiol Karalabe Bimbos-
kel
sszesenAz sszes
zldsegIele
-aban
192130 5019
193140 5819 589 203 341 6 954 12
194150 8868
195160 6982 425 2809 2233 1912 14 361 14
196170 6467 182 1233 1139 1080 28 10 129 14
197175 6709 178 1259 1224 746 10 116 8
1980 5554 946 800 563 7 863 6
1985 3414 193 653 618 300 5 178 5
132. tblzat - A kposztaflk vetsterlete (ha) (KSH-adatok)
15.2. Fejes kposzta
Fejes kposzta
552
(Brassica oleracea L. convar. capitata provar. capitata DUCH.)
A legregebbi kerti nvenyek egyike. Egyiptomban szent nvenykent tiszteltek, mar a grgk es a romaiak is
Iogyasztottak. A 15. szazadbol klnbz valtozatait abrazolo kepek ismeretesek. LIPPAY JANOS szerint
Magyarorszagon mar a 15. szazadban nem csupan hazikerti nveny, kikerl a szantoIldre is.
A Iejes kaposzta vilagszerte az egyik legIontosabb zldsegnveny, hisz a Fldn evente term
zldsegmennyiseg mintegy 10-at teszi ki. A vilag Iejeskaposzta-termterletenek 85-a Eurazsiaban van,
ezen bell is emlitest erdemel a volt Szovjetunio tagallamainak reszaranya, amely 2021-krli. Europara az
sszes Iejeskaposzta-term terlet 20-a, mintegy 350 ezer hektar esik. Fldresznkn Lengyelorszag,
Jugoszlavia, az Egyeslt Kiralysag es Romania tnik ki nagy termterletevel, ezekben az orszagokban talalhato
az europai vetesterletnek mintegy 5560-a.
A termesatlag vilagviszonylatban 1822 t/ha kztt ingadozik, Europaban 2025 t/ha, s ez jellemz a hazai
szinvonalra is. Magyarorszagon az utobbi evekre 3500 ha krli ertekre cskkent a Iejes kaposzta nem is olyan
regen (19401960 kztt) meg ket-, ket es Ielszer ekkora termterlete. A termterletnek csaknem 45-a a
DunaTisza kzen van, Szabolcs megyeben mintegy 1718-at talaljuk, s sszesen kb. ugyanannyit
Gyr-Sopron, Csongrad es Borsod-Abauj-Zemplen megye terleten. A tbbi 13 megye a vetesterletbl
atlagosan 03-kal reszesedik.
Az sszes terlet 8590-a a nagyzemek integralt haztaji gazdasagaiban, a kiszemekben, illetve a
hazikertekben van. A Iejes kaposzta egytdet a korai idszakban, tulnyomo tbbseget I-, illetve
masodtermenykent termesztik szi Iriss Iogyasztasra, tartositasra es tarolasra. A hajtatott aru aranya elenyesz,
de Irisszldseg-exportunk vonatkozasaban megis Iontos szerepet tlt be.
Sokoldaluan Ielhasznalhato, nagy vitamin-, asvanyiso- es rosttartalmu, az ev barmely honapjaban nyersen is
Iogyaszthato zldsegIele. Az eves Iejeskaposzta-Iogyasztas hazankban 78 kg/I, a 1520 evvel ezeltti
mennyiseg Iele. Fogyasztasa nagyon idenyszer, az eves mennyisegnek 1820-a majus kzepe es julius
kzepe kztt kerl a piacra, augusztusban alig latunk Iejes kaposztat, majd szeptember vegetl november
vegeig mintegy 6570-ot ertekesitenek.
A Iejes kaposzta taplalkozasi erteket elssorban a benne talalhato B1-, B2- es C-vitamin adja. C-vitaminbol 50
mg/100 g talalhato benne, melybl savanyitott allapotban is 8085-ot riz meg. 23 Ieherjet es
1,52,5-nyi cukrot tartalmaz.
sajtossgai
553
A Brassica nemzetseghez tartozo mintegy szaz Iaj kzl az ember nyolc Iaj termesztesevel Ioglalkozik. Ezek
egyike a Brassica oleracea kulturrassza (convarietas), a Iejes kaposzta (Brassica oleracea convar. capitata).
Tbb Iajtacsoportja (conculta) ismeretes, a kztermesztesben a klnbz IejIormaju, Ieher szin Iajtak tbb
Iajtacsoportja, illetve a vrs kaposzta (conc. rubra) klnithet el.
A Iejes kaposzta keteves nveny, els evben a Iogyasztasra alkalmas ,oriasi rgv`, a Iej alakul ki, s a teli
tarolas soran jarovizalodva a kvetkez evben hoz magot.
Gykrzete elssorban a talaj Iels 2030 cm-es reteget atszv oldalgykerekbl, illetve a sokszor 120150
cm-es melyseget is eler orsogykerbl all.
A szr az els evben csak nehany centimeter hosszusagura n meg, s csak a nagy szarazsag hatasara lehullo also
levelek potlasa miatt nyulik neha 2025 cm hosszura. A masodik evben Iejld viragzati szar 100150 cm
hosszusagu, s rajta a levelek spiralvonal menten helyezkednek el.
Virga a keresztesviraguakra jellemzen 22 par szirom- es cseszelevelbl all. A 6 porzobol 4 hosszu, 2
rvidebb. A viragzas gyengen himelz, egy-egy virag harom napig nyilik, s a lentrl IlIele nyilo Irtviragzat
nyilasa 2050 napig is elhuzodhat. A viragokat rovarok porozzak be, kismertekben a szel is besegithet.
Termse beco, melyben 12 mm nagysagu, gmbly, Iekete vagy stetbarna magvak vannak.
Magja 45 evig rzi meg csirazokepesseget, ezermagtmege 36 g.
Fnyignye kzepes, napi 10 oras 50006000 lux ersseg megvilagitast igenyel. A hosszu tenyeszidej, s
klnsen a tajIajtak ersebb megvilagitassal is jo termest hoznak, de a korai Iajtak ers Ieny hatasara kis
Iejeket kepeznek.
Hignye altalaban kicsi. Hmersekleti optimuma 13+7 C. A jarovizaciohoz Iejldesi szakaszonkent es
hmersekleti ertekenkent valtozo idtartam szkseges. A legtbb kaposztaIajta magszarkepzdesenek
meginditasahoz 47 C eseten elegend a 34 hetes hideghatas, de 10 C krli hmersekleten mar 6 hetes
kezeles szkseges. A hideghatas sikere a 79 leveles Iejlettsegi korban a legbiztosabb, a kisebb nvenyek meg
alacsonyabb hmersekleten, illetve hosszabb idej lehles hatasara sem mennek magszarba.
A hajtato Iajtak s a rvid tenyeszidej szabadIldiek nvekedesk idszakaban jobban Iejldnek 1820 C-on,
mint 13 C-on.
A Iejes kaposzta szamara a 6 es 20 C kztti hmersekletek hasznosak. A tenyeszid soran e ket ertek kze es
napi kzephmersekletek sszege adja az egyes Iajtak hsszegigenyet:
a rvid tenyeszidej Iajtak 700800 C,
a kzepes tenyeszidej Iajtak 8001000 C,
a hosszu tenyeszidej Iajtak 10001300 C
hsszeget kivannak ltetestl szedesig. SzabadIldi, allando helyre vetes eseten az ltetesi idpontot a vetestl
34 hetre szamitjuk, s igy hozzavetleges adatot kapunk az eres varhato idpontjanak kiszamitasahoz. A Iejes
kaposzta Iejldesehez szkseges hmersekleti kszbertekek Magyarorszagon marciustol novemberig, az
NVNYTANI JELLEMZSE
554
optimumok aprilistol oktoberig rendelkezesre allnak.
A Iejes kaposzta mar (illetve meg) 5 C-on is Iejldik. Az ntzes nelkl termelt nyaron sokszor csak sinyld
nvenyek az szi esk megerkezesekor, az utolso hetekben meg sokat gyarapodnak.
A Iejes kaposzta viszonylag jol tri a hideget, palantakorban a rvid tenyeszidej Iajtak a minusz 34 C-ot is
megsinylik neha, a hosszu tenyeszidejek minusz 58 C-ot is kibirnak. A Iejes kaposzta tavasszal
Iagyerzekenyebb, mint sszel. Osszel a Iej akkor Iagy el, ha a Iagy a tenyeszcsucsig lehti a nvenyt. A jol
szigetel leveles legretegek minusz 56 Cig huzamosabb ideig, de rvid ideig meg minusz 1015 C-ig is
megvedik a Iejeket a Iagytol. Egyes Iajtak az attelelest is viszonylag jol birjak.
Vzignye nagy, az egyes Iajtak trans:spiracios egvtthatofa 200300 kztt valtozo.
A Iejes kaposzta a talaj 7080-os vizkapacitasi szintje eseten adja a legtbb termest.
Az egyenletes es az optimalishoz kzel allo viztartalom irant elssorban a rvid tenyeszidej es a klIldi
hibridIajtak igenyesek. A hazai tajIajtak eseteben a nyari nagy szarazsag legtbbszr csak a tenyeszid
meghosszabbodasat idezi el, s csak masodsorban eredmenyez termeskiesest.
Tpanyagignye. A Iejes kaposzta csak jo tapanyag-ellatottsagu talajon ad kielegit termest, elssorban
nitrogenigenye nagy. Korai termesztesben a tapanyagok hianya klnsen a koraisag cskkeneseben mutatkozik
meg.
A varhato termesmennyiseg, a talaj tipusa es taplaloanyag-tartalma ismereteben okszer tragyaadagok allithatok
ssze.
A Iejes kaposzta Iajtait a klnbz Iajtabelyegek alapjan csoportosithatjuk es merlegelhetjk termesztesi es
Iogyasztasi ertekeiket.
Alaktanilag a kvetkez Iontos Iajtabelyegek erdemelnek emlitest:
a nvekedes erossege, amely egyreszt a nveny magassagat mutatja, masreszt vizszintes kiterjedeset. A
Iajtakat 40 cm-es magassagig alacsony nvesnek, 60 cm Iltt magasnak mondjuk. Kis nvenymeretrl
beszelnk 1600 cm2 tenyeszterletigeny alatt, nagy nvekedes 2500 cm2-tl IlIele;
a levelek s:ama, nagysaga, alakja, allasa, erezete, szele, ele es szine lehetnek Iajtabelyegek. A Iajta erteket
beIolyasolo mutato a Iejet alkoto, illetve a kls levelek aranya (darabszam es tmeg).
A csipkes, fodros, s:ines level kaposztak nemelyiket disznvenykent tartjuk szamon, kertekben, de neha meg
szobai cserepes disznvenykent is lathatok.
A levelek alapszine zld vagy kek, amelyet a klnbz vastagsagu viaszreteg mas es mas arnyalatuva tehet. A
Szentesi korai Iajta hamvaszld szinetl a regi Braunschweigi ezsts zld levelzeten at a Csurgoi sokszor
kekes arnyalatu levele es a vrskaposzta-Iajtak kekes, lilas szinarnyalataig nagy szingazdagsag tapasztalhato.
A korai Iajtak Iejenek szine rendszerint megegyezik a kls levelek szinevel, ezeknek a Iajtaknak a bels levelei
is gyakran zldesIeherek. A kzephosszu es hosszu tenyeszidej Iajtak Iejszine mar tbbe-kevesbe vilagosabb a
kls leveleknel, Iehereszld vagy sargaszld lehet.
A fef alakfa, nagysaga, szine, tmttsege a Iejes kaposzta legIontosabb tulajdonsagai.
A Iej alakja lehet gmbly, lapitott, csucsos es kiszelesed. Minden tekintetben a gmbly IejIorma a
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
555
legkivanatosabb.
A Iej nagvsagat tmege hatarozza meg. A hajtato es a korai szabadIldi Iajtak 0,51,5 kg-os Iejeket kepeznek, a
kzephosszu tenyeszidej, valamint a teli tarolasra alkalmas Iajtak atlagos Iejtmege 1,53 kg, a savanyitasra es
mas tartositasi celra elallitott hosszu tenyeszidej Iajtake pedig 35 kg, de sokszor meg ennel is nagyobb lehet
(46 kg).
A kaposztaIej tmttsege, kemenysege a termes piaci erteket, savanyithatosagat, eltarthatosagat egyarant
beIolyasolo tenyez. A korai Iajtak Ieje a leglazabb, a teli tarolasra alkalmasake a legkemenyebb.
A tor:sa ket reszre oszthato: beszelnk kls (a talajszint es a levelek kztti szarresz) es bels torzsarol. A
kls torzsa hossza tbbet arul el a tenyeszid alatti krnyezeti Ieltetelekrl, mint a Iajtajellegrl. A bels torzsa
hosszat a Iejmagassag aranyaban szoktak jellemezni.
A beltartalmi jellemzk kzl a vitamin-, a cukor- es a szarazanyag-tartalom erdemelnek emlitest. A vitaminok
kzl a Iejes kaposztaban a C-vitamin a legIontosabb. A Iajtak cukortartalma 3 krli erteket mutat, amely a
tarolasra valo Iajtakban kisebb, a savanyitasra termesztettekben nagyobb.
A Iejeskaposzta-Iajtak szarazanyag-tartalma 68.
Biolgiai fajtatulajdonsgok
A fagvtres a korai Iajtaknal a palantakori, az szieknel a torzsa Iell kezdd megIagyas elleni, az
attelelknel az egesz nvenyt Ienyeget hideg treset jelenti.
A s:ara:sagtres elssorban a tajIajtakban alakult ki.
A betegseg-ellenallosag kialakitasa Iontos trekvese a nemesitknek (Iuzariumrezisztens peldaul a Gloria,
illetve tolerans a Pallagi lapos).
A savanvithatosag a Iajta termkepessegetl, a Iejek tmttsegetl, cukortartalmatol, a keszaru szalassagatol
Igg tulajdonsag.
Az egvs:erre eres a hajtato Iajtaknal es a gepi betakaritas eseten Iontos.
A repedesi haflam elssorban a korai gmbly Iajtakon Iordul el.
A tenyszid szerint a kvetkez Iajtacsoportok klnithetk el (ltetestl a szedesig eltelt napok alapjan):
rvid tenves:idefek (6090 nap),
k:ephoss:u tenves:idefek (90120 nap),
hoss:u tenves:idefek (120170 nap).
A Kertimag KIt. altal Iorgalmazott legIontosabb Iejeskaposzta-Iajtak jellemz tulajdonsagait a 133. tabla:at
tartalmazza.
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
556
123. bra - Szedsre rett Szentesi korai fejes kposzta (fot: TAR1NYI FERENC)
A
Iajta
neve
Tenyeszid
(nap)
A levelzet A Iej A
torzsa
Termesztesi
mod
Felhasznalas
szine jellege alakja szine kemeny-
sege
atlagtmege
(g/db)
Harmat60 sargaszld Iinom gmb zldesIeher kzepes 8001200 rvid Iolia
alatt
Iriss
Iogyasztasra
Juniusi
orias
6070 vilagoszld Iinom gmb vilagoszld jo 10002000 rvid korai
szabadIldi
Iriss
Iogyasztasra
Szentesi
korai
6070 zldesIeher Iinom gmb zldesIeher jo 8001200 rvid Iolia
alatti,
korai
szabadIldi
Iriss
Iogyasztasra
Gloria
F1
7080 szrkeszld kzepIinom gmb kekeszld jo 20003000 rvid kzepkorai,
szabadIldi
Iriss
Iogyasztasra,
rvid
tarolasra
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
557
Hajdusagi 110120sargaszld kzepIinom,
bordazott
lapitott
gmb
sargasIeher jo 13002000 kzepes szabadIldi,
szi
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Szentesi
tartos
125135szrkeszld kzepIinom gmb
vagy
enyhen
lapitott
zldesIeher jo 20002500 kzepes szi Iriss
Iogyasztasra,
tartositasra,
savanyitasra
Szentesi
lapos
120130kzepzld kzepIinom lapitott
gmb
zldesIeher jo 15002000 kzepes szi Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Pallagi
lapos
120130szrkeszld kzepIinom lapitott
gmb
sargasIeher kzepes 15002000 kzepes szi Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra,
rvid
tarolasra
Dan
tartos
120130szrkeszld kzepIinom kisse
lapitott
gmb
zldesIeher jo 10002000 rvid szi Iriss
Iogyasztasra,
tarolasra
igen jo
Amager120130kekeszld kzepIinom gmbly
v.
kisse
lapitott
zldesIeher jo 15002000 rvid szi Iriss
Iogyasztasra,
tarolasra,
savanyitasra
Dural
Osena
120130szrkeszld kzepIinom kerek kzepzld jo 20003000 rvid szi Iriss
Iogyasztasra,
tarolasra
133. tblzat - A fejeskposzta-fajtk jellemz tulajdonsgai (A Kertimag Kft.
zldsgkatalgusa)
A Iejes kaposzta irant egesz evben Iolyamatos az igeny, amelyet a szaporitasi idpontok es a Iajtak
valtoztatasaval elegithetnk ki a legknnyebben. SzabadIldi krlmenyek kztt a Iejes kaposztat a kvetkez
technologiai valtozatok szerint termeszthetjk:
a) Ja: nelkli folia alatti termes:tes, kiltetes III. ho els Ieleben.
b) Korai s:abadfldi termes:tes, kiltetes III. ho vegen, IV. ho elejen.
558
c) S:abadfldi termes:tes nvarios:i s:edesre (Iriss piacra), kiltetes IV. ho elejetl VI. ho vegeig (allando
helyre vetes 2025 nappal korabban).
d) S:abadfldi termes:tes os:i s:edesre (savanyitasra), kiltetes V. ho vegen, VI. ho elejen (allando helyre vetes
2025 nappal korabban).
e) S:abadfldi termes:tes keso os:i s:edesre (tarolasra), kiltetes V. ho vegen, VI. ho elejen (allando helyre
vetes 2025 nappal korabban).
A Iejes kaposzta a talaj tekinteteben nem tulsagosan valogatos. Az egeszen szelsseges talajtipusokat nem
szamitva, valamennyi talajIelen jol erzi magat. Termeszetesen a kzepkttt, mely reteg, humuszban gazdag
talajokon knnyebb az egyenletes vizes taplaloanyag-ellatottsagrol gondoskodni.
A kzmbs vagy gyengen savanyu kemhatasu talajok a megIelelek szamara.
A Iejes kaposzta termesztesere alkalmas terleteket a technologiai valtozatok ismereteben valaszthatjuk ki.
Korai termesztesre csak a lazabb szerkezet, koran meleged talajok az alkalmasak. A nyari, illetve szi
betakaritasra szant nvenyanyagot elnysebb a ktttebb terletekre telepiteni, itt tmrebb, jobban tarolhato
Iejeket kapunk. Jo termesre szamithatunk a tzeg-, a kotu- es az ntestalajokon is. ntzes nelkli termesztesre
elssorban a magasabb talajvizszint terletek jnnek szamitasba.
Magtermesztesre a knnyen meleged terletek alkalmasabbak.
A Iejes kaposzta meszes talajon tri a monokulturat is, de termeszetesen csak akkor, ha az ilyenkor nagyobb
Iertzesi veszelyt jol szervezett nvenyvedelemmel semlegesitjk. Savas kemhatasu terleteken a gykergolyva
(Plasmodiophora brassicae) miatt meszezes nelkl nem termeszthet tbb even at nmaga utan.
A Iejes kaposztat a termeszttajakon az ntzetlen kombinalt szantoIldi vetesIorgoban termesztik. Jo
elovetemenvei a hvelyesek, a burgonya, a paprika es az szi gabona. Rossz elvetemenye a kukorica, a kender,
a cukorrepa es a zeller. Az szi Iejes kaposzta kesn kerl le a terletrl, igy csak tavaszi nvenyek kvethetik
(paprika, paradicsom, gykgumosok, hagyma, levelzldsegek, kalaszosok).
Az ntztt zldseges vetesIorgoban a Irissen istallotragyazott szakaszba kerl. A Iejes kaposzta a talajt hamar
beboritja, ezert jo gyomirto nveny. A Invenykent termesztett hosszu tenyeszidej Iajtakat kiveve jol
beilleszthet a ketts termesztesbe, hiszen a korai szabadIldi utan junius vegetl, illetve az szre ltetett
rvidebb tenyeszidej Iajtak eltt junius vegeig mas nveny termeszthet (borso, bab, takarmanykeverekek,
attelel spenot, salata, korai burgonya stb.).
A Iejes kaposzta tapanyagigenyes nveny, a I tapelemek kzl elssorban nitrogenigenye emelkedik ki.
Tapanyagigenyet legegyszerbben istallotragva es mtragva egyttes adagolasaval elegithetjk ki, de
klnsen laza talajokon a mtragya nmagaban is igen hatasos. A tulzott nitrogenadagolas rontja a
tarolhatosagot, korai termesztesben azonban a szamitottnal kisse nagyobb adag a koraisagot Iokozo hatasa miatt
indokolt.
AZ GHAJLAT S A
559
A tragyaadagok kiszamitasakor leghelyesebb, ha a tudomanyosan kidolgozott iranyelveket vesszk alapul, mert
manapsag mar elssorban a tultragyazassal okozott kar a gyakoribb (sokartetel, mtragyapazarlas), mint a
tapanyaghianyos termesztes. A Iajlagos mtragyaigenyre vonatkozo adatok a 134. tablazatban lathatok.
A Iejes kaposzta tervezhet termesszintje a Iajtak tenyeszideje szerint valtozo, az I. termhelyi csoportban
2460 t/ha, a tbbiben ennek a Iele lehet. ntzes nelkl tovabbi 2530-kal cskkentett ertekkel
szamolhatunk.
A vrs kaposzta tervezhet termesszintje a Iejes kaposztaenal 2030-kal kisebb, Iajlagos mtragyaigenye
klnsen a nitrogen- es a IoszIortartalmubol 3540-kal nagyobb, igy valojaban megkzeliten azonos
tapanyagmennyiseggel tragyazhato.
Alaptrgyzs. A szerves tragyat, a IoszIortartalmu mtragyat, valamint a kalium 70-at sszel juttatjuk a
talajba.
Kiegszt trgyzs. Inditotragvakent ltetes, illetve vetes eltt munkaljuk be a nitrogen 30-at (korai
termeszteskor a Ielet) es a kalium tbbi reszet.
Feftragvakent csak nitrogent adunk, korai termesztesben egy, nyari es szi termesztesben 23 alkalommal.
A tragyaIeleket a gykeresedes melysegeig kell lejuttatni, ezert az istallotragyat 1530 cm-re, az indito es a
Iejtragyakat a Iels talajretegbe munkaljuk be, illetve a Iejtragyat 1530 mm ntzvizzel juttathatjuk a talajba.
Termhely Fejes kaposzta Vrs kaposzta Kelkaposzta
A talaj tapanyagellatottsaga
igen
gyenge
jo
igen
gyenge
jo
igen
gyenge
jo
Nitrogen
I. 4,3 4,1 3,6 3,43,1 6,7 6,2 6,7 5,45,1 5,2 4,7 4,3 4,1 3,8
II. 5,2 4,6 4,1 3,93,6 7,2 6,7 6,2 5,95,6 5,7 5,2 4,8 4,6 4,4
III. 5,7 5,1 4,6 4,44,1 7,7 7,2 6,7 6,46,1 6,2 5,7 5,3 5,1 4,8
IV. 6,2 5,6 5,2 4,94,6 8,2 7,7 7,2 6,96,6 6,7 6,2 5,8 5,6 5,4
FoszIor
I. 2,2 1,7 1,2 1,10,5 2,7 2,2 1,7 1,30,8 3,1 2,6 2,1 1,6 1,1
II. 2,7 2,2 1,7 1,20,8 3,3 2,7 2,2 1,71,2 3,6 3,1 2,6 2,1 1,6
III. 3,2 2,7 2,2 1,71,3 3,7 3,2 2,7 2,21,7 4,1 3,6 3,1 2,6 2,1
IV. 3,7 3,2 2,7 2,21,7 4,2 3,7 3,2 2,72,2 4,7 4,1 3,6 3,1 2,6
Kalium
TPANYAGELLTS
560
I. 4,7 4,2 3,8 3,32,8 8,9 8,4 7,9 7,46,9 10,5 9,5 9,0 8,0 7,0
II. 5,2 4,8 4,3 3,83,3 9,4 8,9 8,4 7,97,4 11,0 10,0 9,5 8,5 8,0
III. 5,9 5,4 4,8 4,44,0 9,9 9,4 8,9 8,58,1 12,8 11,5 10,8 10,09,0
IV. 6,5 5,9 5,3 5,04,6 10,4 9,9 9,4 9,18,8 13,0 12,3 11,5 10,59,5
134. tblzat - A fejes, a vrs s a kelkposzta fajlagos mutrgyaignye (hatanyag,
kg/t)
A Iejes kaposzta talaj-elkeszit munkai technologiai valtozatonkent nagyon elterek.
szi talajmunkk. A korai szabadIldi, illetve majusi ltetes technologiak eseteben az alap-talajmveles az
elz nveny lekerlese utan azonnali tarlohantassal kezddik, amelyet egyiranyu tarcsaval vagy ketsoros
tarcsas boronaval vegznk, melysege 612 cm. Nedves idjaras eseten a tarlohantas 1012 cm mely szantasbol
all. A tarlohantast a talaj nedvessegtartalmatol es a mveleszkztl Iggen gyrs hengerrel vagy Iogas
boronaval azonnal lezrjuk.
Koran lekerl nveny peldaul kombinalt szantoIldi Iorgoban szi gabona elvetemeny eseten a tarlot a
kigyomosodas elkerlesere szantoIldi kultivatorral apoljuk, majd ismet lezarjuk.
Az alaptragyak talajba juttatasara a kzepmely, 1620 cm nyari szantaskor vagy a 2130 cm melyen vegzett
szi melyszantaskor kerl sor. Az os:i melvs:antast a korai ltetes (vetes) Iejes kaposzta eltt Iogassal
lezarjuk, hogy tavasszal minel hamarabb jo vetagyat keszithessnk. A kesn lekerl elvetemeny utan
azonnal az szi melyszantas kvetkezik.
Tavasszal a korai Iejes kaposzta terletet (ha sszel nem zartuk le) simitoval vagy fogas boronaval egyengetjk.
A vetest, illetve az ltetest kzvetlenl megelzen vegzett kombinatorozasig a terletet a rendelkezesre allo
idtl Iggen 12 alkalommal szantoIldi kultivtorral jaratjuk meg a gyomok irtasa es a Iels talajreteg
porhanyosan tartasa vegett.
Kombinatorral dolgozzuk be a triIluralin hatoanyagu gyomirto szert (TreIlan, OlitreI stb.). Palantazas eseten a
tarcsa is jo agyelkeszit, allando helyre veteskor azonban eltte es utana hengere:ni kell.
A ketts termesztesben masodnvenvkent termesztett rvid tenyeszidej Iejes kaposzta talaj-elkeszitesere
nagyon rvid id all rendelkezesre. Az els teend nagy tarlomaradvanyu elvetemeny eseten a tarcsa:as,
majd a kzepmely (1620 cm) s:antas, amely eltt szarazsagban elntzest vegznk. A nagyon hantos nyari
szantas elmunkalasara sokszor csak az elere allitott tbbsoros tarcsa, a kellen lepedett ltetagy letrehozasara
pedig a gvrs henger alkalmas.
ltetes elott 2,13,5 l/ha OlitreI vagy TreIlan adagolhato. A szereket a kijuttatast kvet egy oran bell 710 cm
melyen kombinatorral vagy ketiranyu tarcsaval a talajba kell dolgozni.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
561
ltetes utan 2 hettel, amikor mar a lombozat megserlt viaszretege regeneralodott, 4,35,2 kg/ha mennyiseg
Mesoranil 50 WP, illetve a kel egyszik gyomok irtasara 24 l/ha Fusilade juttathato ki. Evel egyszikek
ellen 46 l/ha Fusilade hasznalhato 30 cm-es gyomnvenyIejlettsegig. Hatastartamuk 23 honap, az
elelmezes-egeszseggyi varakozasi id 60 nap. Igy a rvid tenyeszidej Iajtakhoz nem nagyon hasznalhato. A
rvid tenyeszidejeknel 35 kg/ha Devrinol 50 WP jhet szamitasba.
15.2.4.6. SZAPORTS
A Iejes kaposztat vegleges helvre vetessel es palantanevelessel is szaporithatjuk. A helyre vetes a korai
szabadIldi termesztest kiveve a nagyzemi mvelesi Iormak kztt nehany ev ota kezd altalanossa valni.
Hajtatasban, korai szabadIldi termesztesben es a kisgazdasagokban a palantaneveles az altalanosan hasznalt
szaporitasi mod.
Tenyszterlet-ignye szabad Ildn 16004200 (4900) cm3 kztt a technologiai valtozattol, a Iajtatol es a
mvelesi modtol Iggen nagyon sokIele lehet.
Vaz nelkli Iolias termesztesben 16030303035 cm-es nvenyelrendezest alakitunk ki, s ezzel a
haromsoros, szalagos ltetessel hektaronkent 4346 ezer nvenyt helyezhetnk el.
Korai szabadIldi termeszteskor nagyzemben szalagos elrendezessel 8040403550 cm-re 3754 ezer
palanta kerl ki hektaronkent, egyenletes sorelrendezeskor 40503540 cm sor- es ttavolsagnal pedig 5070
ezer nveny kiltetesere nyilik lehetseg.
Nyari termeszteskor 5070 cm sor- es 4050 cm-es ttavolsagot tartunk (3050 ezer nveny/ha).
Oszi termeszteskor 6070 cm sor- es 5060 cm ttavolsag a szokasos (2433 ezer nveny/ha). Az szi Iajtak
kzl az ipari Ieldolgozasra (peldaul savanyitasra) szant, nagy Iejet Iejlesztket ltetjk nagyobb
tenyeszterletre, a Iriss Iogyasztasra kerl allomany legalabb 3033 ezer nveny/ha srseg legyen, itt 23
kg-osnal nagyobb Iejekre nincs szkseg.
Allando helyre veteskor a szemenkenti vetgepet ugy allitsuk be, hogy a kivant tavolsag Ielere essen, s a
vegleges nvenysrseget a tszambeallitaskor alakitjuk ki.
A Iajta tenyeszterlet-igenyenel srbb ltetes kvetkezteben az ereskezdet kesbbi, a Iejek atlagtmege kisebb
lesz. Ritkabb lteteskor a Iej es a hulladek aranya is a Iej javara tolodik el.
lland helyre veteskor a vetesidt a technologiai valtozatok ismertetesekor meghatarozott ltetesi idbl
szamithatjuk ki ugy, hogy 2025 napot visszaszamolunk.
A vetmagigeny a tenyeszterlettl, a vetmag hasznalati erteketl es a vetgeptipustol Iggen 0,30,7 kg/ha
kztt valtozo. Hazankban a sved gyartmanyu Nibex precizios vetgep javasolhato a Iejes kaposzta vegleges
helyre vetesere.
A vetes melvsege 1,52 cm, a kelesre a 812. napon szamithatunk.
Palntanevels. A Iejes kaposzta palantanevelesi ideje a palantanevelesi modtol es a krnyezeti tenyezk
alakulasatol Iggen 49 het. SzabadIldi agyban 4 het, korai szabadIldi termesztes celjara a vetes
srsegetl Iggen 56 het, tapkockas elneveleskor pedig 79 het alatt nyernk kiltetesre alkalmas
nvenyeket. A Iejes kaposzta palantanevelesi ideje nem hosszu, ezert t:delese nem kifi:etodo. Ennek ellenere
kistermelk kreben gyakran tzdelik a szabad Ildre nevelt Iejes kaposzta palantait.
A 23 hetes palantakorban, a lomblevelek megjelenesekor esedekes tzdelesig 20002500 nvenyt nevelhetnk
Iel negyzetmeterenkent, s ehhez 1015 g vetmag szkseges. A tzdelesi tavolsag megegyezik a tapkocka
meretevel (4,55 cm), de legjobb, ha tapkockaba tzdelnk.
SZAPORTS
562
Korai szabadIldi termesztes celjara tzdeletlen es tapkocka nelkli, ugynevezett ,sima palantat nevelnk.
Ehhez 1 m2-en a kvetkez palantamennyisegek nevelhetk Iel:
400500 palanta 34 g magbol,
500800 palanta 46 g magbol,
8001000 palanta 68 g magbol.
Geppel is jol ltethet, szep, egyenletes Iejlettseg palantat csak ritka vetesbl nyerhetnk. Akkor is ritka a
vetes, ha a kesbbi technologiai valtozatok nvenyanyagat allitjuk el szabadIldi agyban, hiszen ilyen esetben
a palantanevel Iellettel kapcsolatos kltsegek mar elhanyagolhatoan kicsik.
Az ltetesi idponttol es a palantaneveles idtartamatol Iggen a magvetesek mar januar 510. kztt
megkezddhetnek.
A palantaneveles helyen Iebruar 10-ig 2025 C-os Itesi szintrl (?t), majd marcius kzepeig egyre cskken
mertek (520 C ?t) Itesrl kell gondoskodnunk. A palantanevelesre rendszerint a Ittt Ioliasatrakban kerl
sor, veghazbol kzvetlenl szabad Ildre nem ltethetnk, mert az edzes nehezen vagy egyaltalan nem oldhato
meg. Tzdelesig termeszetesen a szabad Ildre kerl nvenyek is lehetnek veghazban. A hektaronkenti
szkseges vetmagmennyiseg altalaban 0,20,5 kg. ltetes eltt 710 nappal megkezdjk a nvenyek
szoktatasat a kls krnyezethez, ezert mar ejszaka is szellztetnk, s ha klnsen gyorsan nvekednek, a vizet
is takarekosabban adagoljuk. Az ltetes eltti napon 10 mm vizzel ntzzk be a palantanevel agyat, hogy a
nvenyek Ielszedese minel kisebb gykerserlessel jarjon.
A Iejes kaposzta ltetsre marcius vegetl julius elejeig kerlhet sor a technologiai valtozatok ismertetesekor
leirt idbeosztas szerint.
Az ltetes kezzel es geppel egyarant elvegezhet, de a mely ltetesre erzekeny es kicsi gykerzet nveny csak
jol elkeszitett talajon, egyenletesen es jol Iejlett palantak hasznalataval szamithatunk jo eredesre es eredmenyes
termesztesre. A hianyosan eredt allomany potolhato ugyan, de ahol Iontos az egyszerre eres, a potlas nem
jarhato ut.
ltetes eltt, ha nagyon szaraz a talaj, 510 mm vizzel megntzzk, illetve ,szaraz kezi ltetes eseten a
nvenyek tvenel lyukat hagyunk, amelyen keresztl az ntzviz knnyen beiszapolja a gykereket. ltetes
utan 1015 mm, illetve nvenyenkent 0,10,5 l vizet juttassunk ki.
A kezi ltetes teljesitmenye szalas palantabol naponta 3000 db/I, tapkockas nvenyekbl 400500 db/I. Gepi
lteteskor 11,5 ha napi teljesitmennyel szamolhatunk.
15.2.4.7. NTZS
A Iejes kaposzta szamara Iontos az egyenletes vizellatas. A vizhianyos idszakok reszben a tenyeszid
meghosszabbodasahoz, reszben termescskkeneshez vezetnek. Az egyenetlen vizadagolas a Iejek Ilrepedeset is
elsegiti.
A Iejes kaposztat akkor ntzzk, amikor a talaj viztartalma vizkapacitasa 7075-ara sllyedt, s ilyenkor a
gykeresedes melysegetl Iggen kezdetben 1520 mm, majd egyre nagyobb, 2040 mm vizet adagoljunk. A
korai termesztesben, illetve altalaban a rvid tenyeszidej Iajtakat 36 alkalommal ntzzk, igy idenynormajuk
60130 mm. A kesei, hosszu tenyeszidej Iejeskaposzta-Iajtakat 79 alkalommal, 150300 mm idenynormaval
ntzzk. Az ntzesre az idjarastol Iggen altalaban 10 naponkent kerl sor.
Az ntzesi modok kzl az esos:er, permete:o ntzes terjedt el, kisebb zemekben klnsen korai
termesztesben meg talalkozunk a barazdas ntzessel is.
NTZS
563
A vaz nelkli Iolias termesztesben a Iejkepzdes kezdeten aprilis vegen a Ioliat le kell venni, mert a tul nagy
meleg es az akadalyozott parolgas kvetkezteben a Iejek lazak lesznek.
A keles, illetve az ltetes utan 24 hettel esedekes az els talafporhanvitas, amelyet sorkzkben geppel, a
sorokban a tszambeallitas szksegessege eseten gyakran kezzel vegznk.
A 48 cm melyseg talajlazitasra altalaban az ntzesek utan kerljn sor mindaddig, amig az a nvenyzet
karositasa nelkl elvegezhet. Kesbb, ha szkseges, kezi gyomlalas iktathato be.
15.2.4.9. BETAKARTS
A betakaritas az ltetes utan 55150 nappal esedekes, igy a va: nelkli folia alol mar majus kzepetl, a korai
s:abadfldi termesztesben pedig majus vegetl, junius elejetl szedhetjk a Iejes kaposztat. A kesbbiekben a
telepites Iggvenyeben Iolyamatosan takarithatjuk be es szallithatunk a piacra Iriss arut. A majus vegen ltetett,
vagy eltte 34 hettel vetett, teli tarolasra, illetve ipari celra termesztett allomanyt oktober masodik Ieletl
november kzepeig szedjk.
Korai termes:tesben hetenkent szednk, s 23 szedessel takarithato be az egesz allomany. Az els szedesre az
allomany 10-anak eresekor kerl sor.
A keseieket altalaban ket menetben, 1020 napos idkzzel takaritjuk be.
A hibrid faftakat rendszerint csak egyszer szedjk. Az I. osztalyu aru julius 20-aig a 0,7, majd az 1,20 kg, a II.
osztalyu a 0,5, illetve 0,8 kg tmeget erje el.
A Iejes kaposztat altalaban ke::el szedjk, de ipari Ieldolgozas celjara geppel is betakarithato.
Gepi betakaritasho: ketIele geptipus all rendelkezesre, az egyik a Iejet ugy vagja le a torzsarol, hogy a nvenyt
nem nyvi ki, a masik tipus elbb kinyvi, s a Iej levalasztasa a gepen trtenik. A nyv rendszer
betakaritogepek kzl nalunk is jol bevalt a dan ASALIFT jel.
A teljesen gepesitett szedes Ieltetele az egyenletes talajIelszin, az egyenletes hosszusagu kls torzsa (klnsen
a nem nyv rendszer gep hasznalatakor), az egyenes sorok, az egyszerre eres es az, hogy ne legyen kivanalom
a boritolevelek eltavolitasa. A gepek meglehetsen kltsegesek, az arut trik, ezert a vetesterletnek csupan
nehany szazalekan hasznalatosak, hiszen csak az ipari celra termesztett Iejes kaposzta betakaritasara alkalmasak.
Atmeneti megoldaskent klnIele s:edest knnvito es:k:ket hasznalnak. Ezek, a kezi torzsavagast kiveve, a
szedes egyeb mozzanatait knnyitik meg, elssorban a szallitast, a tartalyladakba, kontenerekbe rakast.
Csapadek vagy ntzes utan a melegben szedett Iejeket meg kell szikkasztani, mert klnben szallitas alatt is
Ilrepedhetnek.
Varhato termes vaz nelkli Iolias termesztesben 1525 t/ha, korai szabadIldi termesztesben 2530 t/ha, nyari
termesztesben es az szi ipari celu technologianal 7080 t/ha, a teli tarolasra szant arubol 5560 t/ha. ntzes
nelkl, de egyeb tekintetben a technologiai Iegyelem szigoru betartasaval az emlitett mennyisegek mintegy
ketharmada varhato.
EGYB NVNYPOLSI
MUNKK
564
A Iejes kaposzta tis:titasa, aru-elkeszitese a Ielhasznalas modjatol, illetve a vev kivansagatol Iggen
tbbIele lehet.
A kls torzsa hosszanak valamennyi esetben 1 cm-nel kisebbnek kell lennie. Hosszabb szallitasra vagy teli
tarolasra kerl Iejeken a kls boritolevelekbl nehanyat meghagyunk, ezek vedik az ertekesebb bels levelet.
Az os:talvo:as elssorban nagysag szerinti szetvalasztast jelent, ami legtbbszr a szedest vegzk Ieladata, a
darabarukent ertekesitett exporttetelbe nem kerlhetnek bele az elirt meretet meg el nem ert Iejek, ezek csak
belIldi piacra szallithatok. Hazai piacra az 1,53,5 kg-os Iejek a legmegIelelbbek, a 45 kg-os vagy meg ennel
is nagyobb Iejeket a savanyitozembe kldjk.
A Iejes kaposzta nem igenyel klnleges csomagoloeszkzket. A Iriss arukent piacra kerl teteleket
legtbbszr ritka szves manyag zsakba csomagoljuk (mar kint a termhelyen), a tarolasra es az ipari
Ieldolgozasra szant Iejes kaposztat kontenerbe gyjtjk vagy mlesztve szallitjuk. mlesztett szallitaskor a
Iejeket 1,50 m magasan rakhatjuk. A httaroloba kerl Iejes kaposztat a tartalyladaval egytt taroljak be.
A termes telen piacra kerl hanyadanak nagy reszet a termelzemek troljk. Az zemekben az altalanos
reszben ismertetett prizmas, kisebb mertekben a vermes tarolas es az ugynevezett beszantasos modszer terjedt
el. Nagy hidegben szalmatakaroval vedik a kaposztaIejeket.
15.2.5. Hajtats
Hajtatasa csak az utobbi evtizedben valt jelentsse, mert az aprilis vegen, majus els Ieleben piacra kerl arut
az eszak-europai allamokban jol el lehet adni. Az exportra kerl mennyiseg 85-a nyugat-europai orszagokba
kerl. A hajtatas sszes terlete kb. 7080 ha, ennek jelents resze Csongrad megyeben, Szentes krnyeken
talalhato.
Hajtatasra a rvid tenyeszidej, jol Iejesed, kis tenyeszterlet-igeny, zldes Iejszin Iajtak az alkalmasak.
Tbbnyire ftes nelkli, esetleg envhe ftes foliasatrakban hajtatjuk.
A Itetlen (marcius els Ieleben beltetett) Ioliasatrakat aprilis elejen gyakran tovabbvandoroltatfak a Iejes
kaposztarol, hiszen ilyenkor mar a tulmelegedes es a gyakori legcsere gatolja a Iejesedest, a Iolia ala pedig
hamarabb kerlhet a kvetkez nveny (paprika, uborka stb.). Vandoroltatasra termeszetesen csak az erre a
celra kialakitott vazszerkezet Ioliasator alkalmas.
Tpanyag-utnptls. A hajtatott Iejes kaposzta 58 kg erett istallotragvat es a talajvizsgalat alapjan
kiszamitott mennyiseg mtragvat igenyel. A IoszIort es a kaliumot alaptragyakent, a nitrogen 2530-at alap-,
a tbbit 13 alkalommal Iejtragyakent juttatjuk ki. Az istallotragyat mindig a kiszamitott
hatoanyag-mennyisegen Iell, alaptragyakent adjuk.
A talajmuvels a szerves tragya bedolgozasa miatt gepi asassal kezddik, majd ezt kveti a talajmaro.
A hajtatott Iejes kaposzta szaportsa nagyreszt megegyezik a korai szabadIldi termeszteshez elallitott
tapkockas palantakrol elmondottakkal.
A legtbb esetben tzdelessel kerl a nveny az 56 cm-es tapkockakba. Sok esetben erdemes meg nagyobb
kockaban (7,5 cm-es) nevelni a palantat, mert akkor meg a Ites nelkl hajtatott kaposzta is mar majus kzepen
szedhet.
A palantak 78 hetes korukban kerlnek a vegleges helykre, a Ites nelkli letesitmenyekbe marcius els
dekadjaban ltetjk, enyhe Ites eseten Iebruar masodik Ieleben. Az ltetest kveten 810 het mulva
szamithatunk a szedes kezdetere. A tzdeles nelkl nevelt, kzvetlenl a tapkockaba vetett magbol kb. egy
Hajtats
565
hettel hamarabb lesz kesz palanta, de erre a celra csak nagyon jo csirazokepesseg vetmag hasznalhato, s a
helyIoglalasi es Itesi kltseg is nagyobb.
Tenves:terlet-igenve 4040 cm, 4030 cm, nehany kistermet Iajtanal a 3530 cm is meg megIelel.
polsi munki kzl a mar emlitett Iejtragyazas, a 45. hetig a terlet gyomtalanitasa es sekely lazitasa, a
rendszeres ntzes, a nvenyvedelem es a hmersekletszabalyozas a legIontosabbak.
Ont:ovi:igenve a szellztetesek gyakoribba valasaval nvekszik, Iebruarban kb. 50 mm, marciusban 70
mm, aprilisban 120 mm krli. Az els idszakban srbben, kis vizadaggal, kesbb klnsen a Iejesedes
idejen ritkabban ntzzk.
A homerseklet-s:abalvo:as bizonyos esetekben Itesbl, altalaban azonban szellztetesbl all. Februarban
nappal 1214 C-ot, ejjel 1012 C-ot, marciusban nappal 1517 C-ot, ejjel 1214 C-ot, aprilisban nappal
1517 C-ot, ejjel 1012 C-ot tartsunk. Az els idszakban a Ielmagzas veszelye miatt a tulzott es sokaig
tarto lehles ellen kell vedeni a nvenyeket, kesbb a tulzott nappali Ilmelegedes a karos.
A Iejeket, a szabadIldihez hasonloan, kessel vagva s:edfk. Csak a kemeny, a vev altal kivant meret
(tmeg) Iejek vaghatok. A szabvany elirasa szerint a hajtatott Iejes kaposzta tmege majus 20-ig legalabb 0,5
kg (a II. osztalyue 0,4 kg), utana 0,7 kg (a II. osztalyue 0,6 kg) legyen. Varhato termese 46 Iej, illetve 35
kg/m2.
15.2.6. konmia
A Iejeskaposzta-termesztes magyarorszagi jvedelmezsegenek alakulasat talan legjobban az utobbi 1520
evben tapasztalhato nagyaranyu (50-os) terletcskkenes jellemzi. Ebben az idszakban a raIizetessel dolgozo
nagyzemek es kistermelk abbahagytak a termesztest. Az igy elallo termesatlag-nvekedesnek ksznhet,
hogy a termesmennyiseg lenyegesen kisebb mertekben cskkent.
A jvedelmezseg a termesatlagok nvelesevel, takarekos munkaer-, anyag- es gephasznalattal, a technologia
korszersitesevel, jol idzitett termesztessel, az aru megIelel elkeszitesevel es korrekt kereskedelmi halozat
segitsegevel kedvez ertekesitesi atlagar eleresevel nvelhet.
A termesatlag nveleset leginkabb az gatolja, hogy a terlet Ielen ntzes nelkli termesztes Iolyik, marpedig
egyedl ez a teny 4050-os termeskiesest jelent.
Kztudomasu, hogy az ipari eredet anyagok arai gyorsabban nnek, mint a Ielvasarlasi arak, igy a
nvenyvedelem, a vegyszeres gyomirtas es a gepesites egyre nagyobb kltsegtenyez.
A munkaer-raIorditas cskkentesenek a gepek bevezetese lenne a legegyszerbb modja, de a gepek dragak,
tovabba a kiszemi es reszes mvelesi Iormak terhoditasa sem segiti elterjedesket.
A betakaritas es az aru piaci elkeszitese teszi ki az sszes kezimunkaer-igeny 70-at, az allando helyre vetes
technologiajaban pedig a 8085-at. Erdemes tehat e munkaIolyamatok valamilyen szint gepesitesevel
Ioglalkozni.
sszegzeskeppen megallapithato, hogy a korszer technologiaval es a technologiai Iegyelem betartasaval
termesztett Iejes kaposzta knnyen ad 5060 t/ha termest. Ilyen termesatlaggal pedig termesztese jvedelmez,
hiszen a Iedezeti pont ennek az 5060-a.
konmia
566
A Iejes kaposzta vetmagtermesztesehez az els evben dugvanyokat nevelnk, ezeket atteleltetes utan kiltetve
a kvetkez ev nyaran arathatunk.
A dugvnynevel vben a palantak ltetese julius 5. es augusztus 10. kze esik aszerint, hogy milyen hosszu
tenyeszidej Iajtarol van szo. A rvid tenyeszidejeket eleg augusztusban kiltetni, hiszen ilyenkor nem cel,
hogy tulsagosan nagyra njenek. Allando helvere az ltetesi idnel harom hettel elbb vetik.
Dugvanyneveleskor a tenyeszterlet az egyebkent szokasosnal kisebb, lteteskor 5070F12540 cm (4070 ezer
nveny/ha), allando helyre veteskor a ttav a kesbbi tszambeallitaskor valik veglegesse, 0,60,8 kg/ha
magmennyiseggel szamoljunk.
Az els ev munkai a Ielszedesig megegyeznek az etkezesi celu termesztes munkaival, legIeljebb a
nvenyvedelem soran kell Iokozottan gyelnnk a kaposztalegy, a bolha, a kaposztalepke, az alternaria es a
peronoszpora elleni vedekezesre.
Az els szelekcira az oktober 110. kztt esedekes Ielszedeskor kerl sor. Ilyenkor a jellegzetes
Iajtabelyegeket nem mutato egyedeket gyker nelkl szedjk Iel es ertekesitjk. A magtermesztesre alkalmas
egyedeket 70-os erettsegi allapotukban gykerestl Ielnyjk, s azok kls leveleiktl kisse megtisztitva teli
tarolasra kerlnek.
A dugvanyokat a legegyszerbben a szantoIldn nyitott barazdakba gykerrel IlIele rakva, leIldelve, majd
4050 cm vastagon szalmaval betakarva trolhatjuk.
Fontos, hogy a nvenyek a tarolas alatt atessenek a hideg szakaszon, klnben nem Iejlesztenek magszarat,
evegett legjobb a 03 C-on valo tarolas.
A magterm v a dugvanyok kiltetesevel kezddik. Erre Iebruar vegen, marcius elejen kerl sor. A
magszarak eltreset ugy segitjk el, hogy kereszt alakban bevagjuk a mar kiltetett Iejeket. Jobb azonban, ha
ltetes eltt 23 hettel a torzsat krlvagjuk ugy, hogy a levelhonaljakbol eltr rgyeket csak 23 cm-es
levelcsonk vedje.
lteteskor gyelnnk kell az 5001000 m-es izolcis tvolsg betartasara, s ilyenkor termeszetesen ujabb
alkalom nyilik a s:elekciora is.
A nvenyeket mveloutas elrende:esben helyezhetjk el, mert a magszarak miatt a szalagos elrendezes nem
jarhato ut. A sor- es ttavolsag 50702535 cm, ami a viragzas eltt esedekes masodik szelekcio utan 3550
ezer db/ha nvenysrseget jelent.
A kiltetett dugvanyokat a hideg es az allati kartevk ellen a tenyeszcsucsig Ieltltjk Ilddel. A kihajtas
kezdetekor azonban a torzsa aljaig kibontjuk, nehogy berothadjanak.
A nveked magszarakban a szel knnyen kart tehet, ezert ilyenkor celszer ujra Ieltltgetni a tveket, vagy
huzalos tamrendszert epiteni mellejk.
polsi munki kzl a tapanvag-utanpotlas annyiban ter el az etkezesi celu termesztesnel elmondottaktol,
hogy a Iejtragyazas hamarabb abbahagyhato, es 2530-kal megemelt IoszIor hatoanyaggal szamoljunk.
Ont:esere ritkabban kerl sor, es nagyobb (463050 mm) vizadagok szksegesek, hiszen a gykerzete
melyebben van. A becsdes kezdetekor az ntzest abba is hagyhatjuk.
A viragzas kezdeten esedekes szelekci alkalmaval eltavolitjuk a szinben, alakban stb. elt es a beteg
egyedeket.
Az arats sajnos nagyon elhuzodik, mert a beck julius kzepetl augusztus kzepeig ernek. A veszteseg
cskkentesere folvamatosan vagfuk az erett hajtasokat.
Magtermeszts
567
Varhato magtermes 200250 kg/ha.
15.3. KeIkposzta
(Brassica oleracea L. convar. bullata DUCH.)
A kelkaposzta korantsem olyan jelents zldsegIaj, mint a Iejes kaposzta. Termesztesbe vonasara vonatkozo
irodalmi adatok is csak a 17. szazadbol valok, de valoszinleg mar sokkal regebben is termesztettek. A romaiak
ugynevezett Kumai kaposztaja mar a kelkaposztara hasonlitott. Savoyai kaposztanak is nevezik, mert Europaban
Savoyaban termesztettek elszr.
Hazai vetesterlete cskken; az 195160-as evek atlagaban meg megkzelitette a 3000 ha-t, ma csak 600700
ha-t tart nyilvan a hivatalos statisztika. A kiszemi terletekkel egytt vetesterlete elerheti az 1500 ha-t. A
kelkaposztat elssorban a nagyvarosok kzeleben, a DunaTisza kzen, klnsen Kecskemet krnyeken es
Csongrad megyeben termesztik, de terlete viszonylag egyenletesen oszlik meg a megyek kztt.
Kln is emlitest erdemel a mohacsi szigeti termesztkrzet, ahol az attelel kelkaposzta termesztesenek van
hagyomanya, ma mar azonban ez sem nagyobb, mint 1520 ha. Ujabban Szentes krnyeken is elterjedt az
attelel kelkaposzta termesztese, illetve termtajtol Iggetlenl az uj kiIejlett Iejjel is viszonylag jol attelel
Iajtak termesztesenek adta at a helyet.
A korai kelkaposzta termesztese ma egyre inkabb a Itetlen vagy az enyhe Ites Iolia alatti hajtast jelenti,
termterlete azonban a Iejes kaposztaehoz viszonyitva egeszen elenyesz.
Taplalkozasunkban betlttt szerepe Iontos, mert ha nem is lehet savanyitani vagy mas Iormaban tartositani,
nagy vitamin-, feherfe- es asvanyiso-tartalma Iigyelmet erdemel. A Iejes kaposztaenal nagyobb biologiai erteket
nagyobb C-vitamin, karotin- es asvanviso- (peldaul vas-) tartalma adja.
sajtossgai
A kelkaposzta (Brassica oleracea convar. bullata) a Brassica oleracea Iaj kulturrassza, amelyik klnbz
IejIormaju es levelalakulasu Iajtacsoportokat Ioglal magaban.
KeIkposzta
568
A kelkaposzta keteves nveny, els evben a Iogyasztasra kerl oriasi rgv, a Iej alakul ki, s a tel Iolyaman ert
hideghatas eredmenyekent Iejleszt magszarat a kvetkez tenyeszeti idben.
Gykrzete, hajtsrendszere es virgzata megegyezik a Iejes kaposztaeval.
Levele lenyegesen hullamosabb, illetve holyagos Ielepites, a levelzeten talalhato viaszreteg is sokszor
vastagabb. Fefe a Iejes kaposzta tmrseget nem eri el.
A kelkaposzta biologiai igenye nagy vonalakban megegyezik a Iejes kaposztaeval.
Fnyigny tekinteteben a Iajtak kzt nagy klnbseg van. Ers Ieny hatasara a korai Iajtak nvekedese
gyengebb lesz, a nyari Iajtak viszont karosodas nelkl trik.
Hignye kisse elter a Iejes kaposztaetol. Fejesedeskor 1320 C-on Iejldik a leggyorsabban, es az e Iltti
hmersekleten kisebb Iejeket kepez. Egyes Iajtak telalobbak es a levelrozetta, st enyhe takarassal a kiIejlett Iej
is eltri a minusz 1820 C-os Iagyot is.
Vzignye sokak szerint kisebb, mint a Iejes kaposztae, de jo termest csak jo vizellatottsagi viszonyok kztt
varhatunk. Az igaz, hogy a kesei Iajtak jol trik, de nem szeretik a szarazsagot.
Tpanyagignye klnsen nitrogenbl nagy. Tapanyagigenyet Iajlagos mtragyaigenyebl a Iejes
kaposztanal elmondottak szerint kaphatjuk meg. A pontos tragyaadag-sszeallitasra azert is szkseg van, mert a
tapanyagszegeny krlmenyek a koraisagot es a mennyiseget is cskkentik, tuladagolas hatasara pedig a Iejek
knnyebben repednek, klnsen akkor, ha az a Iejkepzdes szakaszaban eri a nvenyeket.
A kelkaposztaIajtak elbiralasat megknnyit Iajtabelyegek nagyon hasonlitanak a Iejes kaposztanal leirtakra.
Az alaktani blyegek kzl meghatarozo:
a nvekedes erossege,
a levelek s:ama (a Iejet alkotoke es a klske, valamint ezek aranya),
a levelek alakfa,
a levelek fellete (a holyagozottsag merteke es a holyagok nagysaga),
az ere:et erssege es elt szine,
a level s:ine (a vilagoszldtl a szrkeszldn at a kekeszldig),
a level s:ele (egyenes, hullamos, visszapndrd),
a fef nagvsaga (0,51 kg/db, 12 kg/db, 23 kg/db),
a Iej alakfa (lapitott gmb, gmb, kisse megnyult),
LETTANI JELLEMZSE
569
a Iej tmttsege,
a Iej s:ine (a vilagoszldtl a sargaszldn at a stetzldig, kln kell ertekelni a bels Iejszint, a Ieherestl a
sargan at a sargaszldig),
a tor:sa nagvsaga (a Iej legkevesbe ertekes resze).
124. bra - Vertus (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A beltartalmi jellemzi a Iejes kaposztaeval egyezek.
Biolgiai fajtatulajdonsgai kzl a fagvtrest, a s:ara:sagtrest, az egvs:erre erest es a repedesi haflamot
kell kiemelni.
Tenyszid (az ltetestl a szedesig eltelt napok szama) szerint harom Iajtacsoport klnithet el:
rvid tenyeszidejek (5090 nap),
kzepes tenyeszidejek (90130 nap),
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
570
hosszu tenyeszidejek (130170 nap).
A Kertimag KIt. altal Iorgalmazott legIontosabb kelkaposztaIajtak jellemz tulajdonsagait a 135. tabla:at
tartalmazza.
A
Iajta
neve
Tenyeszid
(nap)
A levelzet A Iej A
torzsa
Termesztesi
mod
Felhasznalas
szine jellege alakja szine kemeny-
sege
atlagtmege
(g/db)
Futar 4550 stetzldkzepesen
holyagozott
gmbly sargaszld kzepes 500600hosszuIolia alatti Iriss
Iogyasztasra
Szentesi
Iolias
5055 kzepzld Iinoman
holyagozott
kisse
csucsos
sargaszld kzepes 400600rvid Iolia alatti
(polythene)
Iriss
Iogyasztasra
Szentesi
korai
5560 kzepzld kzepesen
holyagozott
kisse
csucsos
sargaszld kzepes 600900rvid korai
szabadIldi
(early
Iield)
Iriss
Iogyasztasra
Napsugar 8893 stetzldkzepesen
holyagos
kisse
lapitott
gmb
kekeszld jo 9001100 rvid szabadIldiIriss
Iogyasztasra
VasIej 7080 vilagoszld Iinoman
holyagos
gmb vilagoszld kzepes 10001500 kzepes korai
szabadIldi,
masodtermesztes
Iriss
Iogyasztasra
Vertus100200kekeszld kzepesen
holyagos
lapitott
gmb
kekeszld jo 15003000 kzepes szabadIldiIriss
Iogyasztasra,
tarolasra
Mohacsi
attelel
200210kekeszld Iinom,
kisse
holyagozott
kisse
csucsos
sargaszld jo 500700kzepes attelel Iriss
Iogyasztasra
135. tblzat - A kelkposztafajtk jellemz tulajdonsgai (A Kertimag Kft.
zldsgkatalgusa)
SzabadIldi krlmenyek kztt a kelkaposztat a kvetkez technologiai valtozatok szerint termeszthetjk:
Ja: nelkli folia alatti termes:tes, ltetes a III. ho els Ieleben,
Korai s:abadfldi termes:tes, ltetes III. ho vegen, IV. ho elejen,
571
S:abadfldi termes:tes nyariszi szedesre (Iriss piacra es tarolasra), ltetes IV. ho es VI. ho (VII. ho
kzepeig),
Attelelo termes:tes.
a) a levelrozetta attelelesehez ltetes X. ho kzepen (allando helyre vetes 2025 nappal korabban),
b) a kiIejlett Iej attelelesehez ltetes VII. hotol VIII. hoig (allando helyre vetes 2025 nappal korabban).
Korai termesztesre a lazabb, knnyen Ielmeleged terletek az alkalmasak, a nyari es az szi szedesre szant
allomanyt pedig ktttebb, jo vizgazdalkodasu terletre tegyk. A talaj pH-ja gyengen savas (6,5) vagy
kzmbs legyen.
A Iejes kaposztanal leirt elvek alapjan helyezhet el a vetesIorgoba azzal a klnbseggel, hogy rvidebb
tenyeszidej leven, elssorban ketts termesztesben termesztjk. A vetesIorgo sszeallitasakor kln Iigyelmet
erdemelnek az attelelteteses technologiai valtozatok.
A tragyazasi iranyelvek a Iejes kaposztanal leirtakon tulmenen a kvetkezket tartalmazzak.
A kelkaposzta tervezhet termesszintjei a Iejes kaposztanal ismertetett termesszintek 8090-a.
Fajlagos mtragyaigenyet a 134. tablazat Ioglalja ssze.
Az adatok ismereteben kiszamitott mtragyamennyisegeket a Ielhasznalasra kerl istallotragya
hatoanyag-tartalma es mas tenyezk is modositjak.
A kelkaposzta talajat az elvetemeny lekerlese es a szoban Iorgo technologiai valtozat ismereteben az altalanos
reszben es a Iejes kaposztanal elmondottak szerint keszitjk el, illetve mveljk.
15.3.4.5. SZAPORTS
A kelkaposzta vegleges helvre vetessel es palantanevelessel egyarant szaporithato. Palantanevelese
koraisagIokozo hatasan kivl meg azert is jelents, mert ketts termesztes eseten sokszor csak igy allithato el
idre a nvenyanyag.
Tenyszterlet-ignye 12003000 cm2, korai termesztesben 4050 cm sor- es 3035 cm ttavolsagra
ltessnk, a kesbbi, nagyobb nves Iajtak 5060 cm sor- es 4050 cm ttavolsagra kerljenek.
Vegleges helyre veteskor a tervezett ttav Ielere allitjuk a vetgepet. A tenyeszterlet a talaj termekenysegevel
AZ GHAJLAT S A
572
is sszeIgg, jobb talajra ritkabban telepitsnk. Korai termesztesben is veszelyes a tul sr allomany, mert
nveli a tenyeszidt.
lland helyre vetskor a vetesid a technologiai valtozatoknal megjellt ltetesi id eltti 2525 nap, a vetes
melysege 1,52 cm, a nvenyek a 812. napon kelnek ki. Vetmagigeny 0,350,80 kg/ha.
Egyes rvid tenyeszidej, sszel is termeszthet Iajtak meg julius kzepen is vethetk allando helyre.
Palntanevels eseten a Iejes kaposztanal elmondott idpont, palantanevelesi mod, tavolsag es mennyisegi
adatok a mervadoak.
A kelkaposztat is ltethetjk kezzel es geppel. A nagyzemekben a gepi palantaltetes altalanos. A mely
ltetesre erzekeny!
Az ltetes szervezesere, a beiszapolo ntzesre es a potlasra vonatkozo adatok a Iejes kaposztanal
elmondottakkal megegyezek.
Nagy vonalakban a kelkaposzta apolasi munkai is megegyeznek a Iejes kaposztaeival.
Vegyszeres gyomirtaskor Iokozottabban kell gyelni az elelmezes-egeszseggyi varakozasi idre, mert
tenyeszideje rvidebb.
Rendszeres nt:est kivan, a talaj nedvessegtartalma lehetleg soha ne sllyedjen VK 75 ala. A Mohacsi
attelel Iajtat altalaban ntzes nelkl termesztik.
15.3.4.7. BETAKARTS
A korai faftak hajlamosabbak a Ilrepedesre, ezeket az allomany 10-os erettsegekor mar szedni kell, a hoss:u
tenves:idef Iajtak egyszerre is szedhetk, st a Iejesen atteleltethetk hosszu ideig kint maradhatnak
minsegromlas nelkl.
Az attelelo faftak kzl a tavasszal Iejet Iejlesztket egeszen kis meg eretlen Iejmerettel is szedik, mert
ilyenkor meg a Iogyasztok nem olyan igenyesek, s az ara is jobb. Tmegk ilyenkor is haladja meg a 0,25 kg-ot
(a II. osztalyue a 0,15 kg-ot).
Szedesi idszakok:
a telallo kaposztat Iebruar vegetl,
az attelelt aprilis vegetl, majus elejetl,
a vaz nelkli Ioliasat majus kzepetl,
a korai szabadIldit junius elejetl,
a masodtermenykent termelt kelkaposztat oktobernovemberben szedjk.
Altalaban kezzel szednk, mert a nagyreszt teli tarolasra kerl termes nem serlhet, a Iejek tmege a nyari
termesztesben legalabb 0,4 kg (a II. osztalyue 0,25 kg), sszel 0,6 kg (0,35 kg) legyen.
NVNYPOLSI MUNKK
573
A kelkaposztarol tis:titaskor a Iejes kaposztanal kevesebb boritolevelet szednk le. A serles
megakadalyozasara lehetleg ladakba es ne zsakhaloba csomagoljuk.
zemi krlmenyek kztti trolsra tbb lehetseg is kinalkozik. A klnbz mertekben szabalyozhato
tarolotereken kivl a prizmas vagy egyes Iajtaknal kis takarassal a kiIejlett Iejek tvn hagyasa is jarhato ut.
Tarolhatjuk vermekben vagy egyszeren ugy, hogy a gykerestl Ielnytt es a talajba szorosan egymas melle
tett egyedeket szalmaval, Ioliaval vagy massal takarjuk. A kelkaposztat 02 C krli hmerseklet es 90
relativ paratartalmu taroloterben majusig is eltarthatjuk.
15.3.5. Hajtats
A kelkaposzta hajtatasa a Iejes kaposztaenal sokkal kisebb jelentseg. veghazban egyaltalan nem Iordul el, s
ersen Ittt Ioliasatrakban is csak nagyon ritkan. Leggyakoribban envhe vagy ves:ftes, de meg inkabb ftes
nelkli folia alatt hajtatjak.
Futs nlkli flis letesitmenyekbe Iebruar vegen, marcius els dekadjaban ltetjk a Iejes kaposztahoz
hasonloan elnevelt tapkockas palantakat 3040 cm-es sor- es 2540 cm-es ttavolsagra. Foliatakarasra csak
aprilis ho 1015-eig van szksege.
A hideghajtatott kelkaposzta majus elejen szedhet. A Ites nelkli hajtatas elterjedese ota az attelel
kelkaposzta nagyon visszaszorult, mert Iolia alol nagyobb, tmrebb es zsengebb Iej nvenyeket kapunk, s a
beeres biztonsaga is jobb.
A kelkaposzta talaj-elkeszitese, tragyazasa es apolasi munkai a Iejes kaposztaeval megegyeznek. Az ltetes
utan 79 hettel negyzetmeterenkent 46 kg termes szedhet.
15.3.6. konmia
A kelkaposzta jelenleg nem tartozik hazankban a tipikusan nagyzemi zldsegIajok kze, pedig az uj hibrid
Iajtakkal elerhet egyntetseg es idzithetseg, a sok technologiai valtozattal megteremthet Iolyamatos piaci
ellatas es a jo gepesitesi lehetseg miatt tbb Iigyelmet erdemelne. Termesztesenek jvedelmezseget meg csak
Iokozza, hogy tarolasa viszonylag olcso zemi modszerekkel is megoldhato.
Fedezeti pontja 2025 t/ha.
Sok vonatkozasban megegyezik a Iejes kaposztaeval, ezert csak az eltereseket vesszk sorra.
A dugvnynevel vben a korai kelkaposztaIajtakat augusztus kzepen, a keseieket juliusban ltetjk vagy
2025 nappal korabban vetjk. Ne trekedjnk a tulsagosan nagy Iejek nevelesere, ezert hektaronkent 5080
ezer nvenyt telepitsnk.
A kelkaposzta telallo nveny, ezert a tveket a tablan teleltetfk, s csak ritka esetben (peldaul az ertekes
nemesitesi anyagot) szedjk Iel telire. A tel beallta eltt a Iejeket Ilddel Ieltltjk, s csak a korai Iajtak csucsat
hagyjuk szabadon. Ily modon a tvek 7090-a attelel, tavasszal kibontjuk, nehogy elrothadjanak.
Hajtats
574
Ha sszel Ielszedjk a Iejeket, a Ielszedes oktober els Ieleben esedekes. A teleltetes modjatol Iggetlenl
sszel van az els s:elekcio ideje.
A magterm vben Iebruar vegen, illetve marcius kzepeig ltetjk ki a dugvanyokat 5070 cm sor- es 2540
cm ttavolsagra. A masodik s:elekciora viragzaskor kerl sor.
A magterm tablat ritkabban, de nagyobb vizadaggal nt::k, s a becsdes utan azt is abbahagyjuk.
Varhato maghozam 250300 kg/ha.
Az attelel kelkaposzta magjat neha harom tenyeszeti id alatt nyerik, hogy ezaltal is Iokozzak a vetmagbol
Iejld nvenyek telallosagat.
15.4. KaraIb
(Brassica rupestris convar. gongvloides DUCH.)
Termesztese evszazadokra nyulik vissza, hiszen egyes Iorrasok szerint mar a romaiak is Ioglalkoztak vele, s
azota egyre tbb utalast talalunk elIordulasarol (peldaul Nagy Karoly ,Capitulare-ja a 89. szazadban).
Hazankban a 17. szazadban kezdik termelni, s ekkor mar hajtatasarol is olvashatunk.
A karalabe hajtatasa egyes europai orszagokban (peldaul Angliaban, Hollandiaban) csak 1520 eves multra
tekint vissza.
Rvid tenyeszidej, kis higenye es jo tarolhatosaga kvetkezteben Iontos zldsegnveny.
Vetesterlete az utobbi evekben nagymertekben cskkent, az 1950-es evekben meg megkzelitette a 2000 ha-t,
ma mindssze 300 ha-t tart nyilvan a statisztika. A terleti visszaeses tbb okra vezethet vissza. A
nagyzemekbl a kezimunka-igenyesebb Iajok termesztese kiszorult, s erre a sorsra jutott a karalabe is. A
kiszemekben az egysegnyi terleten nagyobb arbevetelt ado zldsegIajok termesztese hodit teret.
Konzervipari Ieldolgozasa nem jelents, a htipar is csak kis mennyisegeket hasznal Iel.
Jol tarolhato, ezert egesz evben rendelkezesre all.
C-vitamin-tartalma a gumoban 5060 mg, a levelben 150 mg/100 g. A hajtatott aru gumoja es a tarolt karalabe a
szabadIldi Iriss arunal 50-kal kevesebb vitamint tartalmaz.
sajtossgai
KaraIb
575
A karalabe (Brassica rupestris convar. gongvloides) a Brassica rupestris Iaj kulturrassza, amely klnbz
gumoszin, levelIodrozottsagu es -rojtozottsagu Iajtacsoportokat Ioglal magaban. Az erdekes levelIormaju Ieher
es kek karalabek diszit ertekk miatt kedveltek.
A karalabe keteves nveny, els evben a Iogyasztasra kerl resze, a IldIelszin Ielett megvastagodott szara
(szargumo) Iejldik ki, s a tel Iolyaman ert hideghatas utan Iejleszt viragszarat a kvetkez tenyeszidben.
Gykrzetnek nagy resze a Iels 510 cm-es talajretegben helyezkedik el, Igykere rvid, keves
oldalgykerrel. Sekely gykerzetet a tapanyag-adagolaskor, az ntzes gyakorisaga es a vizadag
meghatarozasakor, valamint a nvenyapolo talajmunkak megvalasztasakor is Iigyelembe kell venni.
Levelei a gumo Ielleten helyezkednek el, hosszu nyelek, szamuk nem nagy.
Virgzata a tbbi kaposztaIeleehez hasonlo.
A karalabe biologiai igenyei sok vonatkozasban megegyeznek a tbbi kaposztaIeleevel, de nehany Iontos
klnbsegre is ra kell vilagitanunk.
Fnyignye kzepes, 30005000 lux ersseg megvilagitottsagban mar kielegit termest ad. A Ienyszegeny
idszakban csak megnyult gumot Iejleszt, de a tulzott megvilagitas sem elnys, ilyenkor a gumo torzulhat.
Hignye kzepes, de e teren a tbbi kaposztaIeleetl tbb vonatkozasban is elter.
Klnsen a palantakori huzamos ideig tarto lehlest viseli el nehezen, ilyenkor knnyen elIordul, hogy mar
az els evben magszarba megy. A magszarkepzdes 510 C alatti hmersekleten nagy valoszinseggel
megindul, de csak akkor, ha a palantak mar nagyobbak (36 hetesek), s ha a hideghatas huzamosabb ideig eri. A
Iajtak erzekenysege nagyon elter, a korai szabadIldi termesztesre valok kevesbe, a hajtatasi Iajtak knnyebben
Ielmagzanak.
A valtakozo es az allando hmerseklet magszarkepzdesre gyakorolt hatasat a 125. abran tanulmanyozhatjuk.
NVNYTANI JELLEMZSE
576
125. bra - A vltakoz hmrsklet hatsa a karalb magszrkpzsre (Budapest
1984, Soroksri hajtat fajta)
Kesbbi Iejldese soran a karalabe a Ienyellatottsagtol Iggen 1020 C kztt erzi jol magat. Hidegtr
nvenynek ismerjk, a hajtatott karalabe megis 1820 C-on Iejldik a legjobban, a kesei Iajtak pedig 1316
C-ot igenyelnek. A korai Iajtak Iagytr kepessege kisebb (minusz 46 C), a kesiek minusz 68 C-ot is
karosodas nelkl elviselnek.
Vzignye nagy, ez rvid gykerzetevel magyarazhato. Klnsen a korai, rvid tenyeszidej Iajtak
vizigenyenek kielegitesere kell gyelnnk, mert az egyenetlen vizellatas hatasara gumojuk Ilreped. Szaraz
krlmenyek kztt a karalabe tenyeszideje megn es zsengesege is cskken, ,Ias lesz. A hosszabb
tenyeszidej Iajtak a szarazabb krlmenyeket jobban trik.
Tpanyagignye nagy, ez klnsen a nitrogen- es kaliumellatottsagra vonatkozik. A nitrogentuladagolas
Iokozza a karalabe magszarkepzdesi hajlamat, a nagy adagu IoszIortragya viszont eppen ellentetes hatasu.
A karalabe talan meg nagyobb valtozatossagot mutat, mint a tbbi kaposztaIele. A Iajtakat morIologiai
belyegeik, beltartalmi jellemzik, biologiai tulajdonsagaik es tenyeszidejk alapjan jellemezhetjk.
Morfolgiai fajtablyegei kzl a kvetkezk a legIontosabbak:
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
577
a nvekedes erossege, s ezzel sszeIggesben a gumo alatti szarresz hossza,
a level s:ama bizonyos Iokig a gumo nagysagaval is sszeIgg. Klnsen akkor Iontos tulajdonsag, ha a
lombozat is Iogyasztasra kerl (keves: 68 db; kzepes: 914 db es sok: 1520 db),
a level s:ine a gumo szinevel Igg ssze, a Ieher Iajtak lombja sargas vagy szrkeszld, a kek gumojuak
levelnyele es a levelerek kekek, illetve kekeszldek,
a vias:reteg vastagsaga,
a level nagvsaga,
a level alakfa,
a level s:ele (karejozottsaga, csipkezettsege, Iogazottsaga klnsen a diszkaralabeknal valtozatos),
a level nvelenek hossza, vastagsaga es allasa, valamint athajlasa,
a levellemez ere:etenek szine, holyagozottsaga, domboritasa,
a levelalap alakja es merete (a gumorol letepett level nyoman),
a gumo alakfa (gmbly, lapitott gmb),
a gumo s:ine (alapveten Ieher ezen bell zldesIeher, sargas es vilagoszld vagy lila, kek ezen bell
kekeslila, lilaskek lehet),
a gumok nagvsagat az atmervel jellemezzk, a korai idszakban az atvetele es reszben a minsitese is
eszerint trtenik. (Kis gumoju a 610 cm, kzepes a 1015 cm, nagy gumoju a 1020 cm atmerj karalabe.) A
kis gumojuak a hajtato Iajtak, a kzepesek a hazai szabadIldi Iajtak. A nagy gumoju karalabeIajtakat nalunk
nem termesztik.
A biolgiai fajtatulajdonsgok kzl Iontos:
a felmag:asi haflam,
a repedesi haflam,
a fasodasi haflam (a kesn szedett rvid tenyeszidej Ieher karalabek szinte kivetel nelkl megIasodnak, a
Iasodast tbb technologiai mozzanat is beIolyasolja),
a tarolhatosag. a tenyeszid, a Iasodasi hajlam es az agrotechnika altal kialakulo tulajdonsag,
az egvs:erre eres (az ujabban Iorgalomba kerl hibridIajtaknal nagyIoku a kiegyenlitettseg),
a betegseg-ellenallosag (leteznek mar lisztharmat- es botritisztolerans Iajtak).
Tenyszid (ltetestl szedesig) alapjan megklnbztetnk:
rvid (4050 nap),
kzepes (5070 nap),
hosszu (7090 nap) tenyeszidej Iajtakat.
A hazai kztermesztesre javasolt Iajtakat a 136. tabla:at tartalmazza.
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
578
A Iajta
neve
TipusTenyeszid
(nap)
A gumo Termesztesi
mod
Felhasznalas
alakja szine Iasodasi
hajlama
repedesi
hajlama
Szentesi
Iolias
kek
kek 4050 gmb lilaskek nincs nincs hideg Iolia
alatti
Iriss Iogyasztasra
Szentesi
Ieher
Ieher 4555 kisse
lapitott
sargaszld keves nincs korai
szabadIldi
Iriss Iogyasztasra
Szentesi
kek
kek 4555 kisse
lapitott
kekeslilakeves nincs hideg Iolia
alatti,
korai
szabadIldi
Iriss Iogyasztasra
Triumph Ieher 4555 kisse
lapitott
zldesIeher nincs nincs hideg Iolia
alatti,
korai
szabadIldi
Iriss Iogyasztasra
Szentesi
nyari
Ieher
Ieher 6065 gmb sargaszld keves nincs szabadIldi Iriss Iogyasztasra
Szentesi
nyari
kek
kek 6070 gmb kekeslilakeves nincs szabadIldi Iriss Iogyasztasra
Szentesi
tartos
kek
kek 7080 kisse
lapitott
stetlila keves nincs szabadIldi,
szi
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Szentesi
szi
Ieher
Ieher 6575 lapitott
gmb
kzepzldkeves nincs szabadIldi,
szi
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Ipari
Ieher
Ieher 7080 gmb almazldnincs nincs szabadIldi Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
136. tblzat - A karalbfajtk jellemz tulajdonsgai (A Kertimag Kft.
zldsgkatalgusa)
579
A karalabet szabadIldi krlmenyek kztt eles utotermenykent termesztjk, Invenykent csak elvetve
Iordul el.
A termesztes technologiai valtozatai a kvetkezk:
Ja: nelkli folia alatti termes:tes, ltetes III. ho els Ieleben,
Korai s:abadfldi termes:tes, ltetes III. ho vegen, IV. ho elejen,
S:abadfldi termes:tes nvarios:i friss fogvas:tasra, ltetes IV. ho kzepetl VI. ho kzepeig (helyrevetes
34 hettel korabban),
S:abadfldi termes:tes teli tarolasra, ltetes VI. ho kzepetl VII. ho vegeig (allando helyre vetes 34 hettel
korabban).
A karalabe termesztesere alkalmas terletet az alkalmazni kivant technologiai valtozat ismereteben valaszthatjuk
ki.
A korai ltetes karalabe szamara a lazabb, knnyen meleged talaju es Iekves terletek a jok. Lehetleg ne
legyenek gyommaggal Iertzve, mert a gyakori kapalas a sekelyen gykeresed nveny koraisagat veszelyezteti,
rvid tenyeszideje miatt pedig a vegyszeres gyomirtasa sem lehetseges. Fokozottan ervenyes ez a vaz nelkli
Iolia ala ltetett allomany talajara. A hosszu tenyeszidej karalabe kerlhet ktttebb, de jo vizgazdalkodasu
talajra.
A karalabe a gyengen savas vagy a semleges kemhatasu terleteken erzi jol magat.
A vetesIorgoba a tbbi kaposztaIelenel leirt elvek alapjan iktathato be azzal a klnbseggel, hogy rvidebb
tenyeszidej leven Ileg elo- es masodtermenvkent termesztjk.
A tbbi kaposztaIelenel leirtakat karalabe eseteben a kvetkezkkel kell meg kiegesziteni.
A karalabe tervezhet termesszintje Iajtacsoportonkent es termhelyenkent valtozo:
a rvid tenyeszidej Iajtake 1230 t/ha,
a kzepes tenyeszidej Iajtake 1535 t/ha,
a hosszu tenyeszidej Iajtake 2045 t/ha.
A Iajlagos mtragyaigeny a 137. tabla:atrol olvashato le.
AZ GHAJLAT S A
580
Termhely Karalabe KarIiol Bimboskel
A talaj tapanyagellatottsaga
igen
gyenge
jo
igen
gyenge
jo
igen
gyenge
jo
Nitrogen
I. 6,5 6,0 5,5 5,2 4,9 6,7 6,2 5,7 5,34,9 5,6 5,1 4,6 4,23,8
II. 7,0 6,5 6,0 5,7 5,3 7,2 6,7 6,2 5,85,4 6,1 5,6 5,1 4,74,3
III. 7,5 7,0 6,5 6,1 5,8 7,7 7,2 6,7 6,46,1 7,6 6,1 5,6 5,24,8
IV. 8,0 7,5 7,0 6,7 6,4 8,2 7,7 7,2 6,96,6 7,2 6,7 6,1 5,75,3
FoszIor
I. 5,2 4,8 4,3 3,8 3,3 2,9 2,4 1,9 1,40,9 2,1 1,6 1,1 0,80,5
II. 5,8 5,3 4,8 4,3 3,8 3,4 2,9 2,4 1,91,4 2,6 2,1 1,6 1,30,8
III. 6,3 5,8 5,3 4,8 4,3 3,9 3,4 2,9 2,41,9 3,1 2,6 2,1 1,71,3
IV. 6,8 6,3 5,8 5,3 4,8 4,4 3,9 3,4 2,92,4 3,6 3,1 2,6 2,21,7
Kalium
I. 10,1 9,6 9,1 8,5 7,9 8,0 7,5 7,0 6,56,0 6,0 5,4 4,9 4,43,8
II. 10,6 10,1 9,6 9,1 8,6 8,5 8,0 7,5 7,06,5 6,5 6,0 5,4 4,94,4
III. 11,1 10,6 10,1 9,7 9,4 9,5 8,5 8,0 7,67,2 6,9 6,4 5,9 5,55,1
IV. 11,7 11,2 10,7 10,29,8 10,0 9,0 8,5 8,17,7 7,4 6,9 6,4 6,05,7
137. tblzat - A karalb, a karfiol s a bimbskel mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
A tragyaIelek megvalasztasakor es elosztasakor vegyk Iigyelembe, hogy a karalabe rvid tenyeszidej nveny,
igy peldaul a korai termesztesben meg az alaptragyanak is knnyen oldhatonak kell lennie. A IoszIor es kalium
hatoanyagu mtragyat minden esetben a szerves tragyaval egytt juttatjuk ki, a nitrogenbl legIeljebb csak
25-nyit. Ujabb 25-at indito-, 50-at pedig 12 alkalommal Iejtragyakent adagoljuk.
A rvid tenyeszidej Iajtaknak 510 cm melyen, a tbbieknek 1015 cm melyen dolgozzuk be a tragyat.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
581
A karalabe talaj-elkeszitese a Iejes kaposztanal elmondottak szerint vegezhet. A vetesterlet nagy hanyadan
szi masodnvenykent termesztik, ezert klnsen allando helyere vetve nagy gondot kell Iorditani az
lepedett, apromorzsas, gyommentes es egyenletes magagy elkeszitesere.
A leghelyesebb, ha csak kezzel gyomlalunk. A korai karalabe gyomirtasa csak olyan vegyszerrel vegezhet,
amelynek az elelmezes-egeszseggyi varakozasi ideje rvid. A szamitasba vehet vegyszerek kzl a Mesoranil
50 WP es a Fusilade csak a hosszu tenyeszidej allomanyban hasznalhato, rvid tenyeszidej Iajtaknal csak a
Devrinol 50 WP-vel dolgozhatunk (lasd a Iejes kaposzta vegyszeres gyomirtasanal).
15.4.4.6. SZAPORTS
A karalabet vegleges helvre vetessel es palantanevelessel is szaporithatjuk. Tekintettel arra, hogy ennel a
nvenynel altalanosan elterjedt a ketts termesztes, a palantaneveles ma meg gyakoribb.
Tenyszterlet-ignye a kaposztaIelek kztt a legkisebb, Iajtatol, termhelytl es mvelesi modtol Iggen
4001600 cm2, ami 20204040 cm-nek Ielel meg (60250 ezer nveny/ha). Hazikerti krlmenyek kztt,
illetve ott, ahol teljesen kezi erre alapozzak az ltetest es az apolasi munkakat, el lehet erni a legkedvezbb
tszamot. A tbbi esetben a mvelesmod klnleges nvenyelrendezest kivan.
Vaz nelkli Iolia ala peldaul 16020202018 cm-es sor- es ttavolsagot lehet javasolni, amely
hektaronkent csak 100 ezer krli nvenyt jelent.
Korai szabadIldi es nyari termesztesben, gepi mveles tablakon a szalagos sorelrendezes javasolhato,
peldaul 553535351835 cm, amely 70140 ezer db/ha nvenysrsegnek Ielel meg.
Teli tarolasra valo termeszteskor csak haromsoros szalagot alakitunk ki (80404035 cm 54 ezer
nveny/ha).
Allando helyre veteskor a sortavolsag valtozatlan, de a ttavolsag a Iele legyen, s a vegleges allomanyt majd a
tszambeallitaskor alakitjuk ki.
A tulzott besrites a korai idszakban a tenyeszid meghosszabbitasa miatt sem gazdasagos.
lland helyre vetskor a vetesidt a technologiai valtozatok ismertetesenel leirtak szerint valasztjuk meg. A
vetes melysege: 1,52 cm. A vetmag mennyiseget a tenyeszterlet es a vetmag hasznalati erteke szabja meg.
Ketszeres magmennyiseg, 0,701,6 kg/ha hasznalata ajanlhato. A nvenyek 812 nap mulva kelnek ki.
Palntanevelse megegyezik a Iejes kaposztaeval. 1 g magbol 150 db szep palanta nevelhet Iel. Az 50 ezer
t/ha nvenysrseghez 0,35 kg, a 140 ezer t/ha mennyiseghez 1,10 kg vetmag szkseges.
A karalabe ltetheto kezzel es geppel egyarant, az ltetesi melysegre meg a tbbi kaposztaIelenel is jobban kell
gyelni.
A keles, illetve ltetes utan nehany hettel esedekes az els talafporhanvitas, amelyeket a sekelyen gykeresed
karalabenal klns gonddal kell elvegezni. A kapalassal mindenkeppen kesleltetjk a gumok kiIejldeset, ezert
csak a legszksegesebb esetben vegezzk el peldaul ha a terlet gyomosodik, vagy ha a talaj az ntzestl
VEGYSZERES GYOMIRTS
582
tmdtte, levegtlenne valik , de akkor is csak nehany centimeter melysegben mozgatva meg a talajt.
A karalabet rendszeresen kell nt:ni, mert klnben csak kesn, keveset es rossz minseg arut terem.
Az ntzesi normat a gykeresedes melysegehez merve allapitjuk meg (eleinte 510 mm, majd 2530 mm).
A korai termesztesben 56-szor (140160 mm), a kesiben 67-szer (200250 mm) ntzznk.
Amikor a gumok elertek a dio nagysagot, a talaj mindig legyen nyirkos.
A feftragva:ast az elz Iejezetekben leirtak szerint vegezzk. Az allomany gyors tapanyagellatasara neha
hatasos a lombtragyazas is, amelyet 0,25-os Wuxallal, Volldngerrel vagy Mikramiddal vegezhetnk el.
15.4.4.8. BETAKARTS, RU-ELKSZTS, TROLS
A korai karalabet mar akkor elkezdhetjk szedni, amikor az allomany 10-a elerte a kereskedelemben
meghatarozott atmert (az I. osztalyu 69 cm, a II. osztalyu 510 cm). A kesei karalabet teljesen kiIejldtt
allapotban szedjk (812 cm-es atmer), ezek a Iajtak a repedesre is kevesbe hajlamosak.
A vaz nelkli Iolias karalabe majus kzepetl szedhet, a korai szabadIldi majus vegetl, junius elejetl. A
terlet rendszerint harom szedessel rithet ki. Ettl az idszaktol az ltetesi idpontok es a Iajtak
tenyeszidejenek Iggvenyeben egeszen oktober vegeig, november elejeig szedhetnk karalabet.
A masodtermenykent termelt karalabet altalaban egyszerre szedjk Iel, s meg a tablan tisztitjuk.
Az I. osztalyu 712 cm, a II. osztalyu 615 cm atmerj.
A karalabet rendszerint ke::el szedjk ugy, hogy levagjuk metszolloval a gykererl es halomba gyjtjk.
A korai arut lombjaval egytt darabonkent, esetleg tsevel csomo:va ertekesitjk, a nyari es szi szedeseket
pedig tmeg (suly) szerint. Az ertekesitest osztalyozas es ladaba csomagolas elzi meg.
A lombjatol megtisztitott karalabet 1 m magas retegben mles:tve is szallithatjuk.
A karalabe viszonylag kis veszteseggel tarolhato. Az epitett tarolokon kivl pincekben, vermekben, prizmakban
is jol elall.
15.4.5. Hajtats
Hazankban az utobbi evekben mutatkozo megtorpanas ellenere is jelents helyet Ioglal el. Fontosabb termtajai
Szentes, Gyula es a nagyvarosok krnyeke.
Futtt hajtatshoz oktober elejetl Iebruar kzepeig ltethet. Hazankban az veghazi, illetve a teli Iolias
karalabehajtatas nagyon elenyesz.
Futs nlkli flia all kerl ki a hajtatott karalabe tulnyomo tbbsege. Az ltetesi ideje marcius els Iele, a
szedes aprilis vegen, majus elejen esedekes. Tbbreteg Ioliatakarassal az ltetes kisse elbbre is hozhato.
Hajtatasra elssorban a Ieher karalabeIajtak jnnek szamitasba. Fontos, hogy lapitott gmb alaku gumoju, keves
lombu es hosszu szik alatti szaru, repedesre, Iasodasra kevesbe hajlamos Iajtat valasszunk. A hibridek
jelentsege itt klnsen nagy.
A hajtatott karalabet mindig tapkockaban nevelt palantaval s:aporitfuk, ez alol legIeljebb az szi ltetes lehet
BETAKARTS,
RU-ELKSZTS, TROLS
583
kivetel. Oszi hajtatasra ritka vetes (500 db/m2) szalas palantat is hasznalhatunk.
A hajtatott karalabet mindig tapkockaban neveljk, de ha van eleg palantanevel helynk, a 67,5 cm-es
meretvel is probalkozhatunk, mert igy 510 nappal hosszabb ideig tart ugyan a palantaneveles, de a hajtatasi
id rvidl.
Tzdelesre 15 g/m2 magot vetnk, s ebbl 20002500 nvenyt kapunk. A jo (90 Ieletti) csirazokepesseg
magot kzvetlenl a tapkockaba is vethetjk. A ritka veteshez 45 g/m2 magot hasznaljunk.
A karalabe magja egy het alatt kel ki, a t:deles kethetes korban esedekes. A palantaneveles sszes idtartama
59 het aszerint, hogy szalas vagy tzdelt tapkockas palantat, illetve melyik idszakban nevelnk.
Ket lombleveles kortol kezdve rendszeres tapoldatozassal gondoskodunk a Iolyamatos tapanyagellatasrol,
peldaul 0,1-os Volldnger kijuttatasaval, amelyet az utolso alkalommal tmenyebbre (0,2) is keszithetnk.
Fontos, hogy a nvekedes az ltetesig ne alljon le, mert a szarazon tartott palantakkal a hajtatasi id is
megnyulik.
A korokozok megtelepedeset a leveg paratartalmanak cskkentesevel, s:ello:tetesevel akadalyozhatjuk meg. A
Ites nelkli krlmenyek kze kerl nvenyeket ltetes eltt edzeni kell, de a hmerseklet ilyenkor se
sllyedjen tartosan 8 C ala.
Tpanyagellts. A hajtatott karalabe nem igenyel Ieltetlenl istallotragyat. A terletet a talajvizsgalati
eredmeny Iggvenyeben kell ellatni tapanyaggal. Az alacsony vagy kzepes tapanyagszint talajokat Ieltetlenl
tragyazzuk. Nitrogen hatoanyagbol 520 g/m2, IoszIorbol 218 g/m2 es kaliumbol 1040 g/m2 kijuttatasarol
gondoskodjunk a tenyeszid tartamara.
A karalabe nem erzekeny a talaj sotartalmara.
ltets eltt celszer 3040 mm vizzel Ieltlteni a terletet, kiveve, ha addig nem volt meg Ioliaval Iedve.
A szedesi idszak egyIorma Iejlettseg palantak ltetesevel is rvidithet.
A palantakat altalaban 20F120 cm-re ltetjk, de a nagyobb nves vagy a 6 cm Ieletti gumoatmervel
szedend Iajtakat 2520 cm-re is tehetjk. A kisebb lombozatu Iajtaknak 1818 cm is megIelel.
A palantakat ugy ltessk, hogy a tapkocka a talajjal egy szintbe kerljn, a mely ltetes karos.
pols. A kellen nyirkos talajra ltetett es bentztt karalabet akkor kezdjk el rendszeresen ntzni, amikor
a gumok 2 cm-esek lesznek, de ezutan gyakran es kis (1010 mm) vizadaggal. A feftragva:asra is a
gumokepzes kezdeten kerlhet sor.
A karalabe tenyeszideje CO2-tragyazassal egy hettel rvidithet.
A karalabet aprilis 10-eig Ieltetlenl takarni kell, ezutan a Iolia levehet es paprikara vagy mas melegigenyes
zldsegIajra telepithet at, de maradhat a szedesig is a Iolia alatt, mert nem olyan kenyes az utolso idszak kisse
magasabb hmersekletere, mint a Iejes kaposzta.
Szedse az eres temeben 23 alkalommal vegezhet, az I. osztalyu 58 cm, a II. osztalyu legalabb 4 cm
atmerj legyen.
Varhato termes a kiltetett allomany 7080-a. Darabonkent vagy tsevel csomozva ertekesithet.
15.4.6. konmia
konmia
584
A karalabe az utobbi evtizedekben egyre inkabb kiszorul a nagyzemekbl, de sszes vetesterlete is cskken.
A hajtatott karalabe nehezen illeszthet a Ites nelkli termesztletesitmenyek hasznositasi rendszerebe, mert a
tbbi kis higeny zldsegIajnal hosszabb tenyeszidej, a szedese is elnyujtottabb, belIldi Iorgalomban a jol
tarolhato szi aru jelent konkurenciat, exportpiacainkrol pedig kiszorultunk.
Nagy kezimunka-igenye (ami kis tenyeszterlet-igenyebl, a mely ltetes iranti erzekenysegebl es vegyszeres
gyomirtasanak megoldatlansagabol ered) a szabadIldi termesztesben is hatterbe szoritotta. Ipari Ieldolgozasi
lehetsegei is szerenyek.
A jvben a hibrid Iajtak terjedesevel termesztese lenyegesen egyszerbbe es gazdasagosabba valhat. A ketts
hasznositasban betlttt szerepevel, a nagy gumoju Iajtak termesztesbe vonasaval es az egeszsegesebb
taplalkozasi szokasok terhoditasaval vetesterlete ujra nvekedhet.
A karalabe magtermeszteset tekintve keteves nveny, tehat itt is a dugvanynevel es magterm evet
klnbztetnk meg.
A dugvnynevel vben a karalabet kesbb ltetjk, illetve vetjk, mint ahogy etkezesi celra szokas, hogy a
gumok az sszel kezdd tarolasi idpontig ne Iejldjenek tulsagosan nagyra.
A hosszabb tenyeszidej kesei Iajtak ltetesi ideje julius 20-atol, a rvid tenyeszidej korai Iajtake augusztus
20-atol esedekes. Allando helyre vetes eseten mindkett harom hettel korabbi inditast igenyel.
Tenyeszterlet-igenye a Iajta nvekedesi erssegetl Iggen 80200 ezer db/ha, allando helyre vetesekor
lenyegesen nagyobb, 150400 ezer db/ha. A sortavolsag 5070 cm.
Apolasi munkai nagy vonalakban megegyeznek az etkezesi celra termesztett karalabeval, de a dugvanyneveles
idszakaban mar megkezddik a szelekci, a Iajtara nem jellemz, beteg, Iejletlen egyedek eltavolitasa.
A rendszeres nt:est a rvid tenyeszidej Iajtaknal 6 cm-es, a hosszu tenyeszidejeknel 8 cm-es gumoatmer
eleresekor hagyjuk abba.
Az allomany fels:edesere oktober elejen kerl sor. A nvenyeket gykerestl nyjk Iel, a leveleket 12 cm-es
csonk meghagyasaval tavolitsuk el, majd 12 napig szikkasszuk.
A Ielszedes ujabb alkalom a Iajtara nem jellemz egyedek eltavolitasara.
A dugvanyok teleltethetok hthazban, veremben es prizmaban is, a legIontosabb az, hogy tartosan alacsony
hmersekletrl (02 C) es nagy paratartalomrol (9095) gondoskodjunk.
Ha veremben teleltetnk, leghelyesebb a dugvanyokat 1015 cm tavolsagban vekony (810 cm) Ildretegbe
ltetni, de 1 m magas prizmaba is rakhatok.
A magterm v tavaszan, Iebruar masodik Ieleben vagy marcius elejen a dugvanyokat 50702025 cm
tavolsagra ltetjk ki mvelutas elrendezessel, igy a nvenysrseg 5070 ezer t/ha.
A dugvanyokat 1012 cm mely arokba ltetjk es 45 cm-es talajreteggel betakarjuk. A takarassal vedekeznk a
madarak es egyeb allatok, illetve kesbb a szel kartetele ellen. A takarasra akkor is szkseg van, ha nem
barazdaba ltetnk.
A szelkartetel merseklesere a sorokat huzalozni szoktak.
Magtermeszts
585
Apolasi munkai kzl lenyeges a talaf porhanvitasa, gyommentesen tartasa (a magszarba indulaskor es az
elagazodas kezdeten), a becsdes megindulasaig a kethetenkenti nt:es es a nvenvvedelem.
Az ltetes eltti szelekcin kivl a viragzas kezdeten is esedekes a tabla atnezese.
Aratskor gyeljnk arra, hogy Iolyamatosan er beckbl mindig csak az erett resz vaghato le, lehetleg
hajnalban, metszolloval.
Az aratas julius kzepetl augusztus kzepeig, vegeig is eltarthat.
Varhato termes 300500 kg/ha.
15.5. KarfioI
(Brassica cretica convar. botrvtis DUCH.)
A karIiol mai termesztett Iormaja a legkesbb kialakult kaposztaIelek egyike. Sokak szerint a PLINIUS altal (i.
sz. 62115) leirt hat kaposztaIorma kzl az ugynevezett tritiani kaposzta (spargakaposzta) mar a karIiol
elnvenye volt.
Hazankban az els irodalmi utalas LIPPAY JANOSTOL valo (1664), aki cauliIioli neven emliti.
A vilagon jelenleg 350400 ezer hektaron termesztenek karIiolt, amelynek 85-a Eurazsiaban van. Az
Europaban talalhato mintegy 130 ezer hektar Ielen Franciaorszag es Olaszorszag osztozik, jelents (1015 ezer
ha) terlet van meg az Egyeslt Kiralysagban, Lengyelorszagban es Spanyolorszagban.
Hazankban a karIioltermesztes eppen leIele ivel agban van, az 1950-es evtizedben meg 2000 ha Ieletti
vetesterlete volt, ma csak 600 ha.
LegIontosabb termesztkrzete a DunaTisza kze, jelents meg Bekes, Csongrad, Fejer es Szabolcs-Szatmar
megye is.
Tbb munkaja nehezen gepesithet (peldaul szedes, tisztitas), nyari termesztese csak egeszen klnleges
technologiai Iegyelemmel es krlmenyek kztt sikeres.
A karIiol is egyre inkabb a kiszemek nvenyeve valik.
Gazdasagi jelentseget nveli, hogy a konzervipar, de klnsen a htipar keresett nvenye, jo tarolasi
krlmenyek kztt az szi karIiol januarig eltarthato.
Jo etrendi hatasa, 5080 mg/100 g C-vitamin-, jelents B1- es B2-vitamin-tartalma teszi ertekesse.
Fogyasztasa nem tekint vissza nagy multra, es jelenleg is csak 0,40,5 kg/I krl van.
KarfioI
586
sajtossgai
A karIiol (Brassica cretica convar. botrvtis) klnIele rozsaIormaju Iajtacsoportokat Ioglal magaban. Fajneve
kretai eredetere utal.
Egyeves nveny. Felgmb alaku ro:sat vagy fefet alkoto, husosan megvastagodott viragzatat Iogyasztjuk.
Gykr. Gazdagon elagazo I- es oldalgykerrendszere van.
Szra 1030 cm hosszu.
Levelei hosszuak, a levellemez Iokozatosan Iut a szarra.
Virgzatt a rozsa teljes kiIejldese utan hozza, viragai, illetve viragzasa a tbbi kaposztaIeleehez hasonlo.
Biologiai igenyei sok vonatkozasban megegyeznek a kaposztaIelekeivel, talalhato azonban nehany Iontos
klnbseg is.
Fnyignye kzepes, 50006000 lux Ieletti Ienyersseget es legalabb 10 oras napi megvilagitast igenyel. A
tulsagosan ers Ieny a ro:sakep:odes idefen annak barnulasat idezheti el. A rozsabarnulas klnsen a kisebb
lombu es juniusban er korai Iajtakat veszelyezteti. Ujabban a nemesitk arra trekednek, hogy a Iajtak bels
levele a rozsa Iltt sszeboruljon, s vedje azt az ers Ienytl.
A tulsagosan keves Ieny (sok borult, ess nap sszel) is karos, mert akadalyozza a rozsak kialakulasat, st a
nvenyek egy resze egyaltalan nem kepez rozsat.
Hignye a Iejldes klnbz szakaszaiban mas es mas. A MARKOV es HAEV szerinti hoptimuma 13 C.
Kiltetes utan kell vizadagolas eseten 1620 C-on Iejldik a legjobban. A tulsagosan nagy melegben csak
kis rozsat Iejleszt.
Jarovizacios higenye elter a tbbi kaposztaIeleetl, mert a viragzat kialakulasahoz elzetesen 1216 C
szkseges. Az allandoan 16 C Iltt tartott nvenyek nem Iejlesztenek viragzatot. A hidegre klnsen a
rozsakepzes idejen erzekeny, de az szi Iajtak minusz 46 C-on meg nem Iagynak el.
Vz- s praignye nagy, klnsen a rozsakepzes idejen, amikor 7580 VK krli talajnedvesseget es
8595-os paratartalmat kivan. A nagy paratartalomrol tavaszi es nyari termesztesben csak gyakori es kis
vizadagu ntzessel gondoskodhatunk. Szaraz krlmenyek kztt a tenyeszid egy honappal is megnyulhat.
Tpanyagignye kiIejezetten nagy, amelyet reszben szerves, reszben szervetlen tragyakkal elegitnk ki. A
makroelemek kzl kaliumigenvet, a mikroelemek kzl a bor es molibden Iontossagat kell kiemelni. A bor
hianya okozza a rozsak barnulasat es az ugynevezett ,kettsIejseget, a molibdenhiany ,szivelhalashoz vezet.
A molibden adagolasaval nvelhet a karIiol hidegtr kepessege.
RENDSZERTANA
587
A karIiol a kzmbs vagy gyengen lugos talajt kedveli, nagyon igenyes a jo talajszerkezet irant.
A karIiolIajtakat alaktani tulajdonsagaik, biologiai es beltartalmi jellemzik, valamint tenyeszidejk alapjan
rendszerezzk.
Alaktani tulajdonsgaik kzl a legszembetlbb:
a nvekedes erossege, amit a szarmagassaggal (1030 cm) es a nvenymagassaggal (40100 cm)
jellemezhetnk,
a level nagvsaga,
a level alakfa es a bels levelek rozsat ved borulasi hajlama,
a level s:ine,
a level allasa,
a ro:sa merete 0,43,0 kg kztt valtozhat. Ez a tmeg a szokasos piaci elkeszites (a rozsa magassagaban
visszavagott lombu) karIiolrozsara jellemz, a tisztitott rozsa tmege ennek kb. 60-a (1 kg tisztitott karIiolt
viszont 3 kg levelesen szedett nvenybl kapunk),
a ro:sa s:ine hoIeher, sargasIeher (csak a korai idszakban ertekesithet) es zldes (kloroIillt is tartalmazo)
lehet. Ritkan elIordulnak stetvrs rozsaju Iajtak is.
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
588
126. bra - Kifejlett karfiolrzsa (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Itt kell megemliteni a nem kivant elszinezdeseket: a lilasodast, a barnulast, a szrklest is;
a rozsa tmttsege es a Iellet kiegyenlitettsege (egyes Iajtak hajlamosak a rozsa Ielleten lombatnvesek
kepzesere);
a rozsa takartsaga (ma mar csak a korai Iajtak lombja nem takarja a rozsat).
Beltartalmi rtkei kzl a C-vitamin-tartalom es a belso feketedesi haflam erdemel emlitest, ez utobbi a
borhiannyal Igg ssze.
Biolgiai fajtatulajdonsgai:
fenver:ekenvseg (lasd elbb!);
hidegtro kepesseg (a Iajtak egy resze mediterran eghajlati krlmenyek kztt attelel es mar
marciusaprilisban piacra kerlhet, rozsajuk 1020 C-on Iejldik a legszebbre;
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
589
melegtro kepesseg (egyes Iajtak tropusi krlmenyek kztt termeszthetk, mert rozsakepzesi optimumuk
nem az altalaban jellemz 1215 C, hanem 1618, st 2025 C).
Tenyszid (az ltetestl a szedesig eltelt napok szama) alapjan megklnbztethetk:
rvid tenyeszidej Iajtak (4570 nap),
kzephosszu tenyeszidej Iajtak (7090 nap),
hosszu tenyeszidej Iajtak (90130 nap),
atteleltethet Iajtak (150280 nap).
Az atteleltethet vagy teli karIiolIajtak termeszetesen csak a Fld enyhe tel videkein termeszthetk.
A karIiolIajtak Ieloszthatok aszerint is, hogy nemesitik milyen eghajlatu videkeken javasoljak termesztesket,
igy vannak mersekelt egvi, szubtropusi, tropusi magas Ildekre es tropusi alIldekre ajanlhato Iajtak.
Hazai krlmenyek kztt a karIiolIajtak negy csoportba sorolhatok:
a) haftatofaftak. kis lombjuk a rozsat nem takarja, rozsajuk is kicsi, hamar szetnyilik, srn ltethetk,
tenyeszidejk rvid;
b) s:abadfldi korai faftak. kisse nagyobb nvesek, ers Ienyben rozsajuk barnul;
c) s:abadfldi nvari faftak. ersebb lombozatuk takarja a rozsat, amely tmr, kzepnagy es Ieher. El kell
viselnik a hseget is, tenyeszidejk kzephosszu;
d) s:abadfldi os:i faftak. erteljes, nagy lombozat, nagy rozsa, kzephosszu vagy hosszu tenyeszid jellemzi
ket. Kivalo, a htipar reszere is alkalmas Iajtak, amelyek nem barnulnak, rozsajuk knnyen bonthato, Ieher.
Oszi masodtermesztesre a rvidebb tenyeszidej Iajtak vehetk szamitasba.
A hazai kztermesztesre javasolhato Iajtakat a 138. tablazat tartalmazza. A Ielsoroltakon kivl meg nagyon sok
eszak-europai ceg Iajtaja mutatott jo eredmenyt az allami Iajtaminsites soran, kzlk a nyari termesztesre is
alkalmas Nevada es a White Rock emlitend meg. Ujabban egyre tbb karIiolhibridet is Iorgalomba hoznak,
klnsen egyes japan cegek.
A Iajta
neve
Tenyesz-
id
(nap)
A rozsa Termesztesi
mod
Felhasznalas
szinenagy-
saga
tmr-
sege
takart-
saga
Idol
Osena
6585 Ieherkzepnagyjo jo korai
szabadIldi,
szi
Iriss Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Winner
Osena
7580 Iehernagy jo jo szi Iriss Iogyasztasra,
tartositoipari
Ieldolgozasra
Igloo
Osena
8090 Iehernagy jo jo szi Iriss Iogyasztasra, ipari
Ielhasznalasra
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
590
138. tblzat - A karfiolfajtk jellemz tulajdonsgai (A Kertimag Kft.
zldsgkatalgusa)
A karIiolt hazai krlmenyek kztt elssorban eles utotermenykent termesztjk, Invenykent csak elvetve,
ezert nalunk a rvid tenyeszidej Iajtaknak van nagyobb szerepk.
Ja: nelkli folia alatti termes:tes, ltetes III. ho els Ieleben,
S:abadfldi korai termes:tes, ltetes III. ho vege, IV. ho eleje,
S:abadfldi nvari termes:tes, ltetes IV. ho vege es V. ho kzepe kztt (esetleg allando helyre vetes 3 hettel
korabban),
S:abadfldi os:i termes:tes, ltetes a tenyeszid hosszatol Iggen VI. ho elejetl VII. ho 20-aig (vagy 3
hettel korabbi, allando helyre vetes).
A karIiol csak a jo vizgazdalkodasu, jo szerkezet, tapanyagban nagyon gazdag terleteken ad jo termest. A
termhely kivalasztasakor a legdntbb a rozsakepzes idszakaban varhato idjaras alakulasa. A nagy meleg es
a paraszegeny leveg a tenyeszid meghosszabbodasahoz, a termes mennyisegenek es minsegenek kedveztlen
alakulasahoz, st nagyon sokszor a termesztes teljes kudarcahoz is vezethet.
Korai termesztesben elssorban a lazabb, knnyebben Ilmeleged terletek vehetk szamitasba. A karIiol a
kzmbs vagy gyengen lugos talajokat kedveli.
A karIiol a megIelel tenyeszidej egyeb kaposztaIelevel esik azonos elbiralas ala. Klnsen ketts
termesztesben kell gyelnnk arra, hogy az eltte termesztett nveny idben lekerljn, mert az sszel
megkesett karIiol csak resztermest vagy meg azt sem ad.
A karIiolt is a tudomanyosan kidolgozott modszer alapjan tragyazzuk. Tervezhet termesszintje
termhelyenkent valtozoan rvid tenyeszidej Iajtakbol 1020 t/ha, hosszu tenyeszidej Iajtakbol 1530 t/ha
lehet.
Fajlagos mtragyaigenyet a 137. tabla:at szemlelteti.
A tragyaIelek kijuttatasanak id- es elosztasi rendje nagy vonalakban megegyezik a tbbi kaposztaIelenel
leirtakkal.
591
gyelnnk kell arra, hogy a karIiol klorra er:ekenv, tehat a kalitragyat eszerint valasszuk meg.
A IoszIor- es a kalimtragyat, valamint a szerves tragyat alaptragvakent, a nitrogent indito es feftragvakent
adjuk. Korai termesztesben a nitrogent 23 reszletben (indito es 12-szer Iejtragyakent), masodtermeszteskor
esetleg eggyel tbb reszletben juttatjuk ki.
A karIiol gykertmege Ileg a 1520 cm-es talajmelysegben helyezkedik el, ezert a tragyat is ilyen melyre kell
leIorgatni az alap-talajmveles soran. Egyeb tekintetben az ltetesi, illetve vetesi idpontnak es az eltte lev
nveny lekerlesi idszakanak megIelel alap- es vetes eltti talajmvelesi munkakat kell beiktatnunk.
A karIiol a kaposztaIelek kzl a legerzekenyebb a gyomirto vegyszerekre, igy a tbbinel hasznalhato
Mesoranil itt nem jhet szamitasba. Ketszik gyomok ellen a Devrinol 50 WP (35 kg/ha), az egyszikek ellen
a Fusilade (24 l/ha) hasznalhato. A Fusilade elelmezes-egeszseggyi varakozasi ideje 56 nap, igy csak a
hosszabb tenyeszidej Iajtakhoz alkalmazhato.
15.5.4.6. SZAPORTS
A karIiolt vegleges helvre vetessel es palantanevelessel is szaporithatjuk. Ujabban a nyari es szi szedesre szant
nvenyanyagot egyre gyakrabban allando helyere vetik, a korai arut ado technologiakban pedig ritka vetes
szalas vagy tapkockas palantat ltetnek.
Tenyszterlet-ignye Iajtatol, technologiai valtozattol es mvelesmodtol Iggen meglehetsen valtozo, 1225
cm2 (3535 cm) es 4900 cm2 (7070 cm) kztt van.
Vaz nelkli Iolia ala 1503535F13540 cm-re telepitsk, ez kb. 3540 ezer t/ha nvenysrseget jelent.
SzabadIldi korai termesztesben 4050 cm-es sor- es 3040 cm-es ttavolsagbol induljunk ki, s igy szalagos
elrendezes eseten peldaul 2F140803040 cm-es, haromsoros agyak alakulnak ki, ami 4662 ezer nveny
hektaronkent. Kesbb a nagyobb Ienyigeny Iajtakat 6070 cm sor- es 4050 cm-es ttavolsagra ltessk,
egyenletes sorelrendezessel, ez 3040 ezer t/ha-os nvenysrseg.
Kiszemben, hazikertben, ahol a gepi mveles miatt nem indokolt a szalagos sorelrendezes vagy szelesebb
sorkz, 5060 ezer db-os hektaronkenti nvenyszam a kedvez.
Kesei (nyari, illetve szi) termesztesben a Iajta igenye a legdntbb, hiszen nalunk ilyenkor is tbbnyire a
rvid tenyeszidejeket hasznaljuk. ltethetnk 6070 cm sor- es 5065 cm ttavolsagra, ez hektaronkent 2233
ezer nveny.
Allando helyre veteshez ugy allitsuk be a szemenkent vet gepet, hogy a tervezett ttavolsag Ielere essen, es
ahol mind kikelt, tszambeallitaskor a Ilslegeset kikapaljuk. A vetesi melyseg 2 cm. A vetmagigeny
0,250,40 kg/ha. A keles 812 nap mulva varhato.
Palntanevels. A Iejes kaposztanal elmondottak a karIiolra is ervenyesek, a tapkockak merete azonban korai
idszakban 1 cm-rel nagyobb lehet. Sima palantabol negyzetmeterenkent legIeljebb 500 db-ot neveljnk.
1 g magbol 250300 palanta allithato el, tehat a hektaronkenti vetmagigeny 150300 g.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
592
ltetse vegezhet kezzel es geppel a tbbi kaposztaIelenel elmondottak szerint.
15.5.4.7. NTZS
Az ntzesnek a karIiol eseteben klnsen nagy a jelentsege, mert nemcsak a talaj nedvessegtartalmanak
Iolyamatos szinten tartasa (VK 7580) a Ieladata, hanem a leveg paratartalmanak nvelese is. Ezert a
vizpotlo ntzeseken kivl, a nyari nagy melegben 34 naponkent nehany millimeter vizadaggal ntzni kell.
A korai karIiolt 67-szer ntzzk, sszesen 140160 mm vizzel, a keseit 79 alkalommal, az idenynorma
250350 mm is lehet.
A keles, illetve ltetes utan 1012 nappal kezdhet a rendszeres talafporhanvitas, amellyel a gyomirtason, az
idkzben elvegzett tszambeallitason kivl a nedvesseg megovasa is a cel. A nvenyapolo talajmveles
ntzes vagy es utani napokon idszer.
A feftragva:ast a korabban targyaltak szerint vegezzk, neha jo hatasu a lombtragya is (peldaul 0,25 Wuxal,
Volldnger vagy Mikramid).
A ro:sak takarasara legtbbszr csak a korai szabadIldi es a nyari termesztes nvenyeknel van szkseg, az
sszel erket csak elvetve takarjuk, mert ezeknek a Iajtaknak a levelei jol borulnak.
A rozsat takarhatjuk egy letrt also level rahelyezesevel vagy a rozsa krli levelek sszektesevel.
Tul koran (56 cm atmer alatt) nem szabad takarni, mert vagy nem Iejldik ki a rozsa, vagy ritka lesz.
Ujabban zld es vrses rozsaju karIiolIajtakat is allitanak el, ezek rozsavedelmere nincs szkseg.
A karIiol rozsaja a kezdemeny megjelenesetl szamitott 12 het alatt Iejldik ki.
A va: nelkli folia alatt termesztett karIiolt majus kzepetl, a korai s:abadfldit majus vegetl szedhetjk. Az
os:i karIiolt oktoberben, de legkesbb a minusz 23 C-nal nagyobb Iagyok bealltaig le kell szedni. A Iagyokig
ki nem alakult, de mar 56 cm atmerj rozsak meg kiIejldnek akkor is, ha a nvenyeket levelestl Ielnyjk
es halomban tartjuk, vagy vedett helyen szorosan egymas melle vermeljk. Az 12 het mulva atvalogatott
nvenyek nagy reszben elIogadhato meret rozsat Iejlesztenek.
A korai karIiolt mar az allomany 10-anak erettsegetl kezdve szedni kell, s a szedest hetenkent ketszer
ismetelni kell, klnben sok nyilott rozsa lesz.
Az szi karIiol egy menetben is szedhet vagy ket alkalommal, 1014 napos idkzzel.
A karIiol gepi betakaritasara megnyugtato megoldas nincs, igy a vagas ke:imunka-igenves Iolyamat.
A karIiol rozsait az atvev igenyei, illetve a szallitas modja szerint keszitjk el ertekesitesre. Ha mles:tve
szallitjuk, meghagyjuk a rozsat krlvev leveleket. A torzsaja azonban ilyenkor sem lehet 5 cm-nel hosszabb.
Piacra rendszerint ladaba csomagoljuk, ilyenkor a leveleket vagy a rozsa magassagaig, vagy 2 cm-rel
hosszabbra vagjuk vissza, hogy a levelnyelek vedjek az arut a trdestl. Ez a tisztitott vagy ,tonzuras karIiol.
NTZS
593
A hto- es kon:ervipar munkaer hiany miatt leveleitl megtisztitott, st neha rozsareszeire bontott karIiolt
ker.
1 kg karIiolrozsa kb. 1,6 kg tisztitottbol, illetve 3 kg levelesbl lesz. Az els osztalyu karIiol rozsaja legalabb 15
cm, a masodosztalyue 12 cm atmerj.
Varhato termes a korai termesztesben 712 t/ha, szi termesztesben 1225 t/ha, ahol az also ertek a Iedezeti
pontot is jelenti.
A leszedett aru hthazban, tarolokban, szaraz pincekben 02 C-on es 9095-os relativ legnedvessegen 23
honapig is eltarthato, htes nelkl azonban csak 12 hetig piackepes.
15.5.5. Hajtats
Hazankban Ileg a Ites nelkli Iolia alatti hajtatasa terjedt el. A tbbi hidegtr zldsegIajenal hosszabb
tenyeszideje es kezdeti idszakban a nagyobb higenye miatt Ittt hajtatasa elenyesz. Fenyigenye
kvetkezteben a legIenyszegenyebb honapokban (november, december) nem is ltethet.
Futtt hajtats flia alatt. ltetesi id januartol Iebruar vegeig, de a korai csak kivetelesen lehet gazdasagos.
Futs nlkli hajtatsa fliastorban. ltetese marcius els Ieleben esedekes, a termesztest ketts
Ioliatakarassal biztonsagosabba tehetjk.
A palantakat tapkockaban neveljk, ezek merete 56 (7,58) cm.
A karIiol higenye a 1216. lomblevel megjeleneseig 1618 C, ezt a hmersekletet olcsobb a palantanevelesi
id meghosszabbitasaval megteremteni, amihez viszont nagyobb terallas kell.
A nvenyeket vethetjk kzvetlenl a tapkockaba, de altalanosabb a sr vetes (1012 g/m2 20002500
nveny) es 23 het mulva a tapkockaba tzdeles.
A palantanevelesi id alatt nappal altalaban 1820 C-os hmersekletet igyekezznk tartani. A karIiol nagyon
erzekeny a hingadozasra es a Ienyhianyra.
A terlet elkeszitese es a tenyeszid soran a talajvizsgalati eredmenytl Iggen kiszamitott
tapanyagmennyisegek kijuttatasarol kell gondoskodni. Nitrogenbl 520 g/m2, P2O5-bol 218 g/m2 es
K2O-bol 1040 g/m2 Ielhasznalasara lehet szkseg. A mtragyan kivl 58 kg/m2 erett istallotragyat is
bedolgozunk. Alaptragyazaskor az istallotragyan kivl a kalium ketharmadat, a IoszIort es a nitrogen
egyharmadat juttassuk ki. Fejtragyazast 24 alkalommal vegznk, de a rozsaIejldes kezdetere beIejezzk. A
Iejtragyazassal egyenertek a karIiol rendszeres tapoldatos ntzese 0,10,15-os komplex mtragyaval.
A palantakat 79 het mulva ltethetfk ki a Iajta nvekedesi erssegetl Iggen 35304040 cm-re ugy, hogy
a tapkocka Ielszine a talajszint ala kerljn.
Az apolasi munkak soran gyeljnk az egyenletes es bseges vizellatasra (150250 l viz/m2/tenyeszid), a
szkseges paratartalomra (80). A tartosan 80 Ieletti paratartalom es hideg egyttes hatasara a rozsak
megvegesednek.
A karIiol rvid ideig a minusz 5 C-ot is kibirja, de a rozsai ha takaratlanok Ioltosak lesznek.
A Ioliatakarasra aprilis kzepeig van szkseg, utana ha olyan a sator Ielepitese atvihet mas nvenyre.
A s:edesre az ltetes utan 1014 hettel majus kzepen kerl sor, ami 2 hetig is elhuzodhat.
Hajtats
594
A hajtatott karIiolt 10 cm-es rozsaatmertl (a II. osztalyut 6 cm-tl) szedhetjk, s tisztitva csomagoljuk. A
visszavagott levelek itt legIeljebb 1 cm-rel nyulhatnak a rozsa szintje Ile.
Varhato termes 1,53,5 kg/m2.
15.5.6. konmia
A karIioltermesztes az elmult 20 evben nagymertekben visszaszorult, s ez nemcsak a szabadIldi, hanem a
hajtatott arura is vonatkozik. 1012 eve nincs exportunk. Az okokat vizsgalva szabadIldn a betakaritas
gepesithetetlenseget, az eghajlati adottsagainkbol adodo minsegi, illetve az szi beeresi kockazatot kell
elssorban megemliteni.
Az elmult 20 evben a terletegysegre juto kltseg Ileg az ipari eredet anyagok aranak emelkedese miatt
tszrsere ntt, az arbevetel nvekedese viszont csak 33,5-szrse lett. A jvedelem cskkenese ellenere a
karIioltermesztes meg ma is jvedelmezbb tbb mas zldsegIajenal (peldaul paprika, paradicsom).
A karIioltermesztes jvedelmezsegenek Iokozasaban nagy lehetseget kinal a vaz nelkli Iolias es a nyari
termesztes, ez utobbiban klnsen Iontos szerep jut a meleget is tr Iajtaknak.
A karIioltermesztesben is Iontos szerep harul a haztaji es kisgazdasagokra, ahol rugalmasabban hasznalhatok Iel
a kedvez kologiai krlmenyek es a kezi munkaer, s talan a nagyzemek egyszerre jelentkez szi
arudmpingjevel szemben is elnyben vannak a valtozatosabb Iormak es idszakok kihasznalasaval.
A karIiol egyeves nveny, tehat viragzatat a legtbb kaposztaIelevel ellentetben az els evben hozza.
Hazank eghajlata nem kedvez a karIiol magtermesztesenek, ezert nalunk csak nagyon kis terleten a hazai
Iajtak magjat allitjuk el.
A magtermesztes sikeret az hatarozza meg dnten, hogy a viragzas idejet sikerl-e a 1718 C-nal nem
melegebb hmerseklet honapokra elrehozni, es megteremthet-e a kellen nagy paratartalmu leveg.
A dugvnynevel szakasz a korai, lehetleg tapkockas palantanevelessel kezddik, s marcius masodik Ieleben
ltetjk a nvenyeket, 1000 m-es izolcis tvolsg betartasaval. Jo hatasu ilyenkor a IoszIortartalmu
inditotragya.
Tenyeszterlet 50702550 cm, mvelutas elrendezesben. A nvenyeket ugy kezeljk, hogy 610 cm-nel
nagyobb rozsat ne neveljenek, mert klnben nehezen trnek el a magszarak, s a viragzat elrothad. A kis
rozsakepzes celjabol a nvenyt mestersegesen regitjk, reszben vizelvonassal (csak 5060 talaj-VK-nal
ntznk), reszben a nitrogenadagok cskkentesevel s gyakori talajporhanyitassal.
A szelekcira a rozsakepzes utan kerlhet sor, ilyenkor a koran barnulo, tulsagosan ritka, kicsi, laza, leveles,
szrs, rothado rozsaju, elter lombu egyedeket tavolitjuk el.
A magterm szakasz legIigyelemremeltobb apolasi munkaja a vizellatas, mert a rothadas megakadalyozasa
ritkan, a paratartalom nvelesere srn kellene ntznnk. Ezert a bimbozodasig a terletet szarazabban tartjuk,
majd 520 mm-es vizadagokkal lehetleg csak az esti vagy a reggeli orakban, hogy a beporzo rovarokat ne
akadalyozzuk a talaj Ielszinet nyirkositjuk.
Az utolso ntzesre a becsdes beIejezesekor kerljn sor, ekkor 3040 mm vizet adunk.
konmia
595
El kell erni, hogy lehetleg meg majusban viragozzek, viragzas eltt meg egy szelekcit vegznk. A rothadas
megelzesere a rozsat megkurtitjuk peldaul ugy, hogy csak a Iels 45 cm atmerj reszt hagyjuk meg. A
megmarado resz meg igy is bseges viragszarat kepez, hiszen egy rozsabol potencialisan 100130 ezer virag
kepzdhetne. nszabalyozas kvetkezteben azonban legIeljebb csak 1-a marad meg. A Iej kzeps resze
elpusztul, besllyed.
A karIiol becoi s:akas:osan ernek be, julius kzepetl 11,5 honapon keresztl vaghato. A levagott szarreszeket
nehany napos s:aritas utan csepelfk, majd a magot 12 napig napos helyen, majd padlason 12-os
viztartalomig tovabb szaritjuk.
Sikeres termesztes eseten a varhato magtermes 170 kg/ha. A viragok ktdesi biztonsaganak nvelesere a
magterm nvenyek tapkockas palantait marcius els Ieleben Iolia ala is ltethetjk, igy 34 hettel korabbi lesz.
15.6. BrokkoIi
(Brassica cretica convar. botrvtis DUCH. provar. italica PLEUCK)
A brokkoli vagy mas neven spargakel a Ieltetelezesek szerint Ciprus szigeten alakult ki, a karIiol kzeli rokona,
de rozsaja zld szin, igy a nyari meleget es az ers napstest jobban birja.
Regebben Ileg a melegebb eghajlatu Olaszorszagban es Franciaorszagban, a tengerparti videkeken
termesztettek, majd atkerlt Angliaba is. Az els vilaghaboru utan kezdtek az Amerikai Egyeslt Allamokban is
termeszteni, s termterlete ott ma mar meghaladja a karIiolet is.
A kzelmultban kezdik Europa mas orszagaiban is megkedvelni. Nalunk meg meglehetsen ismeretlen
zldsegIaj, termesztesevel csak nehany tiz hektaron Ioglalkoznak.
Taplalkozasunkban betlttt szerepe a karIiolenal Iontosabb, hiszen nagy mennyiseg A-vitamint, sok
C-vitamint (120 mg/100 g) s jelents mennyiseg egyeb vitamint es asvanvi sokat tartalmaz.
Felhasznalasi terlete nagyon valtozatos, hiszen savanyusagnak, kretnek, levesnek vagy sparga modjara
Ietelnek egyarant elkeszithet, s mivel hajtathato is, Iriss Iogyasztasi idszaka hosszura nyujthato, amelyet jol
kiegeszit a htipari aru.
Keresett exportcikk.
sajtossgai
BrokkoIi
596
Latin neve Brassica cretica convar. botrvtis provar. italica, ezen bell a rozsa szinarnyalata szerint
klnbz Iajtacsoportok ismeretesek.
A brokkoli a karIiolhoz hasonloan egyeves nveny, Iogyasztasra itt is a megvastagodott viragzati szar es maga a
viragzat kerl, amely azonban nem Ieher, hanem zld szin. Rozsajahoz hosszabb szarreszek tartoznak, ezert a
rozsa kisse lazabb. A Irozsa levagasa utan a levelek honaljabol ujabb oldalrozsak Iejldnek, amelyek 13 het
mulva szedhetk. Az oldalrozsak azonban lenyegesen kisebbek.
Felepitese egyeb tekintetben a karIioleval megegyez vagy hozza nagyon hasonlo.
Biologiai igenyei sok tekintetben hasonloak a tbbi kaposztaIeleehez, de eppen a meglev nehany lenyeges
klnbseg teszi lehetve termeszteset olyan krlmenyek kztt is, ahol a karIiole mar nem jhet szamitasba.
Fnyignye kzepes, illetve nagy, de a tulsagosan ers Ieny sem tesz benne kart.
Hignye kzepes, hasonlo a karIiolehoz, de a szelssegeket jobban tri. A minusz 35 C-os Iagyot is elviseli.
Vzignye nagy, jo termest csak rendszeres ntzessel ad.
Tpanyagignye a karIiolehoz hasonloan nagy, elteres csupan annyi, hogy a brokkoli a tenyeszid vegen tbb
nitrogent kivan, klnsen az oldalrozsak kiIejlesztesehez.
A karIiolhoz hasonloan erzekeny a bor es molibden hianyara is. Borhiany eseten egyes viragok elbarnulnak, s a
szarreszben IlIele terjed elszinezdes, illetve regesedes lathato. A molibdenhiany tnete a levelerek kztti
reszek halvanyulasa, sargulasa.
A brokkoliIajtakat a kvetkez ismervek alapjan csoportosithatjuk.
Morfolgiai fajtablyegek:
Nvekedesi tipus szerint megklnbztetnk alacsony, kzepes es magas szaru Iajtakat.
A lombo:at nagvsaga.
A virag:at (ro:sa) s:ine vilagos, kzepes stetzld es ezek hamvasszrkes valtozata. A viragzat lehet kisse
vrs vagy lilas szinezdes is, ez a szinarnyalat Izeskor eltnik, ilyenkor minden brokkolirozsa stetebb zld
lesz.
A rozsa felletenek szemcsezettsege, tmrsege es ivelt vagy laposabb alakja.
A rozsa nagvsagat reszben az atmerjevel, reszben a tmegevel jellemezhetjk. A brokkolitermes atmerje
1020 cm kztt valtozik, az oldalrozsa azonban csak 610 cm-es. A Irozsa 200600 g-osra n meg. A
NVNYTANI JELLEMZSE
597
Ieldolgozas soran a rozsat reszeire bontjak, ezert Iajtabelyeg, hogy milyen knnyen bonthato. A rozsa
bonthatosagat az elagazasok melysege hatarozza meg.
A biolgiai fajtatulajdonsgok kzl emlitesre melto:
a s:ara:sag-, illetve
a paras:egenvlevego-tresi haflam,
a hotres (mindket veglet tekinteteben),
az regesedesi haflam, amely a borhiannyal es
a s:ivrothadasi haflam, amely a manganhiannyal is sszeIgg,
a viragok nvilasi haflama is reszben Iajtatol Iggen valtozo. Az egyszerre eres Ileg a hibrid Iajtakra
jellemz, a konstans Iajtak termesenek 3060-a, a hibridek 6090-a szedhet egyszerre.
Tenyszid szerinti csoportositasuk:
rvid tenyeszidej Iajtak (5565 nap),
kzepes tenyeszidej Iajtak (6575) nap,
hosszu tenyeszidej Iajtak (7585 |100|) nap.
A hazankban kztermesztesre javasolhato Iontosabb Iajtakat a 139. tabla:atbol ismerhetjk meg.
Fajta Tenyesz-
id (nap)
A rozsa Oldal-
rozsa-
kepzes
A lom-
bozat
Termesztesi
mod
szine nagysaga Ielszine
Calabrese
(holland)
60 szrkeszldkzepes enyhen
ivelt
gyenge kzepes korai
szabadIldi
Corvet
F1
(holland)
6075 szrkeszldnagy ivelt ers ers Iolia
alatti,
korai
szabadIldi
Cruiser
F1
(holland)
6070 hamvas-
szrke
nagy ivelt kzepes ers nyari es
szi
SG1 F1
(holland)
7080 stetzld kzepes ivelt gyenge kzepes korai
szabadIldi
GEM
(USA)
7580 stetzld nagy ivelt ers kzepes korai
szabadIldi
139. tblzat - A brokkolifajtk jellemz tulajdonsgai
598
A brokkolit szabadIldi krlmenyek kztt a karIiolhoz hasonlo technologiai valtozatok szerint termesztjk.
Ja: nelkli folia alatti termes:tes, ltetes III. ho els Ieleben.
S:abadfldi korai termes:tes, ltetes III. ho vegetl IV. ho elejeig.
S:abadfldi nvari termes:tes, ltetes V. ho elejetl VI. ho kzepeig (a gazdasagosabb allando helyre vetes
idpontja az ltetesnel 34 hettel korabbi).
S:abadfldi os:i termes:tes, ltetes a VI. ho vegetl VIII. ho elejeig (a gazdasagosabb allando helyre vetes
idpontja az ltetesnel 34 hettel korabbi).
Vaz nelkli Iolias termesztese nalunk ma meg a tbbi technologiai valtozatnal is ritkabb.
15.6.4.1. AZ GHAJLATI S A TALAJADOTTSGOK HATSA
A h- es Ienyigenykben mutatkozo klnbsegeik miatt a karIiolnal melegebb terletekre es idszakokban
telepithet.
Rvid tenyeszideje kvetkezteben a ketts termesztesbe jol beilleszthet, klnsen korai termesztes eseten.
Hazikertekben sokszor mas kaposztaIelevel k:teskent is termesztik.
A brokkoli tragyazasi tervet a karIiolnal leirtak szerint allitsuk ssze, de nitrogenbl es IoszIorbol 510-kal
tbbet kapjon. A nitrogenIejtragyat a tenyeszidben jobban osszuk el, hogy a rozsakepzes idszakahoz kzeli
idben is kapjon meg egy adagot. Azoknak a Iajtaknak, amelyektl oldalrozsakepzest is varunk, meg adhatunk
2030 kg/ha nitrogent.
A karIioleval megegyez.
15.6.4.5. SZAPORTS
A brokkolit palantanevelessel es allando helvre vetessel is szaporithatjuk. Tekintettel arra, hogy olcso es
viszonylag nagy tmeg aru elallitasa a cel a korai technologiai valtozatokat kiveve allando helyre vetese
javasolhato. Tapkockas palantat legIeljebb a vaz nelkli Iolia ala nevelnk, egyebkent pedig a ritka vetesbl
nevelt szalas palanta elallitasa celszer.
Tenyszterlet-ignye a karIioleval tbbe-kevesbe megegyez.
AZ GHAJLATI S A
599
Vaz nelkli Iolia ala a 1503535F13540 cm-es sor- es ttavolsag, a korai termesztesben az 504050 cm, a
nyariban az 50604050 cm, mig az szi technologiai valtozatban pedig a 60704050 cm javasolt. A
nagyobb tenyeszterlet akkor ervenyes, ha az oldalrozsakat is szedjk.
Az allando helyre vetesre es a palantanevelesre vonatkozo reszletadatok megegyeznek a karIiolnal leirtakkal.
A brokkolinak nincs klnleges apolasi munkaja. Fenytrese miatt a rozsak vedelmerl nem kell gondoskodni.
A gyomirto vegyszerek kzl a Mesoranillal jol megoldhato a tabla gyommentesitese, de termeszetesen a 60
napos elelmezes-egeszseggyi varakozasi idt Iigyelembe kell venni.
A brokkoli rozsait akkor szedjk, amikor elerte teljes meretet, de a bimbok meg zartak. Az oldalrozsak a Irozsa
levagasa utan 13 hettel szedhetk, de meretk mar lenyegesen kisebb.
A szedes vegezhet geppel is, de vilagviszonylatban a ke:i s:edes az altalanos.
A szedes ideje Iajtankent valtozoan az ltetes utan 5580 (100) nap mulva esedekes. A vaz nelkli Iolia ala
ltetett allomanyt majus kzepetl, a korai szabadIldit majus vegetl es juniusban, a nyarit juliusban es
augusztus els Ieleben, az szit pedig szeptember kzepetl oktober 20-aig szedjk.
A leszedett rozsakat osztalyozas utan rendszerint egyenkent Ioliaba csomagoljak es ugy rakjak a rekeszekbe. Az
szi termesztesbl szarmazo aru tulnyomo reszet a htipar dolgozza Iel.
Htes nelkl a brokkoli csak viszonylag rvid ideig tarolhato.
15.6.5. Hajtats
A brokkolit hazankban nem hajtatjak, de termesztesenek terjedesevel sor kerlhet ra. Jelentsege csak az enyhe
Ites, de Ileg a ftes nelkli folias letesitmenyekben lesz. Rvid tenyeszideje kvetkezteben a karIiolhoz
hasonloan illeszthet be a hasznositasi rendszerbe.
15.6.6. konmia
A brokkoli a karIiolellatas nyari visszaesese miatt Iontos kiegeszit nvenynk lehetne. GyorsIagyasztassal jol
tartosithato, s kivalo taplalkozas-elettani es Ielhasznalasi tulajdonsagai miatt a hazai ellatasban a jelenleginel
lenyegesen nagyobb szerepet kellene kapnia. Ha hazai kzkedveltsege szeles krbb lenne, ki tudnank hasznalni
az exportban rejl kivalo lehetsegeket is. Termesztesenek jvedelmezseget a ketts termesztesbe valo
beillesztesi lehetsege es a visszamarado zldtmeg jo takarmanyerteke is nveli.
NVNYPOLSI MUNKK
600
A brokkoli vetmagtermesztese sok vonatkozasban megegyezik a karIioleval, de a meleget jobban birja, ezert a
magterm nvenyeket nem termesztik Iolia alatt, legIeljebb szalas palantarol, s nem szaporitjak vegleges helyre
vetessel.
15.7. BimbskeI
(Brassica oleracea convar. gemmifera DUCH, JAV.)
A bimboskel az ugynevezett Iinomkaposzta-Ielek kze tartozik. Hazankban bar mar eleg regen ismerik
termesztese meg mindig nem valt altalanossa.
Legnagyobb terleten Eszak- es Nyugat-Europaban termesztik, egyes allamokban a legIontosabb zldsegIajok
kze tartozik.
Angliaban tbb mint 15 ezer hektar a termterlete, Hollandiaban 56 ezer, Franciaorszagban 34 ezer hektar.
Az egy Ire juto eves Iogyasztas ezekben az orszagokban 1,52 kg kztt ingadozik, de Angliaban meghaladja a
3 kg-ot.
Jelents termIelleteket talalunk meg Nemetorszagban es az Amerikai Egyeslt Allamokban (KaliIorniaban).
Magyarorszagon evek ota Iolynak a probalkozasok, hogy a bimboskel kilepjen a hazikerti keretek kzl, de
egyelre nem sok sikerrel.
A bimboskel taplalkozasi erteke Iellmulja a tbbi kaposztaIeleet, hiszen 56 g/100 g feherfet, 90130 mg/100 g
C-vitamint es sok B1-, B2-vitamint, asvanvi anvagot tartalmaz. S:ara:anvag-tartalma 14.
A termes nagy reszet a htipar dolgozza Iel, s ilyen Iormaban itthon es klIldn egyarant keresett cikk.
sajtossgai
Latin neve Brassica oleracea convar. gemmifera. A keteves Iajok kze tartozik, az els evben a 25150 cm
hosszu karoszaron a hosszu levelnyel levelek honaljaban Iejldnek ki a dio nagysagu, kis, tmr
kelkaposzta-Iejecskek, a kelbimbok, ezeket Iogyasztjuk.
BimbskeI
601
Fogvkere melyre hatol (80100 cm), oldalgykerei a Iels 2030 cm-es talajreteget halozzak be.
Biologiai igenyei alapveten a tbbi kaposztaIeleehez hasonlok, de van nehany lenyeges elteres is.
Fnyignye kicsi, hoptimuma 13+7 C, de jobban elviseli a szelssegeket, mint a tbbi kaposztaIele. A hosszu
tenyeszidej Iajtak a minusz 1520 C-ot is elviselik, de magas hmersekleten sem karosodnak.
Vzignye nagy, de melyre hatolo Igykerevel a szarazabb idszakokat viszonylag jol atveszeli. Jo termesre
azonban csak a hvsebb, csapadekos klimaju videkeken szamithatunk, hazai krlmenyek kztt ntzni kell.
A pango vizet nem tri, gykerei hamar elpusztulnak.
Tpanyagignye nagy, mert a Iogyasztasra kerl reszen kivli zld tmege is szamottev. Klnsen
nitrogen- es kaliumigenve jelents, de a tulzott nitrogenadagolastol a bimbok Iellazulnak. Nem elnys
kzvetlenl istallotragyazas utan telepiteni. A bimboskel borigenves nveny.
A talaj irant szinten igenyes, csak a mely reteg, kzepkttt, humuszban gazdag, semleges kemhatasu talajon
varhato nagy termes.
A bimboskelIajtak a kvetkez Iajtabelyegekkel jellemezhetk.
Alaktani fajtablyegek:
nvekedesi erossegk szerint megklnbztetnk alacsony (5070 cm), kzepmagas (7090 cm) es magas
(90110 cm) Iajtakat;
a lombo:atot alkoto levelek kzl Iontos:
a) a s:aron levok nyelenek hossza, a bimbot ved allasa, Iagytrese, szinezdese lehet Iontos tulajdonsag;
b) a bimbot borito leveleknel a borulas merteke (rasimulo, kisse elallo stb.) a Iontos;
a bimbok alakfa lehet ovalis vagy gmb;
a bimbok nagvsaga 24 cm kztt valtozik (a 23 cm-eseket az ipar, a 34 cm atmerjeket a Iriss piac
reszesiti elnyben). A nagysaggal kapcsolatos Iajtatulajdonsag az egy tvn lev bimbok atmerjenek szorasa.
Az egyenletesseg a hibridIajtakon nagyobb, illetve tetejezessel Iokozhato;
a bimbok elhelve:kedese a szaron lehet ritkabb vagy srbb, illetve Iggleges vagy spiral alaku sorokban;
a bimbok s:ine lehet vilagos, kzepes stetzld, ismeretesek antocianos szinezdesre hajlamos Iajtak, st
ujabban rubinszin bimboju is van;
a bimbok fellete sima vagy erdesebb;
a bimbok tmttsege,
a bimbok felnvilasi haflama a kereskedelmi erteket szabja meg;
LETTANI JELLEMZSE
602
a bimbok levalas:thatosaga a szarrol.
Beltartalmi mutatk (Ileg a termesztestechnikaval Iggenek ssze):
vitamintartalom,
s:ara:anvag-tartalom stb.
Biolgiai tulajdonsgok:
egvs:erre eres,
ellenallo kepesseg hidegnek-melegnek, szarazsagnak, betegsegnek (Botrytis),
termokepessegk 720 t/ha, mely 0,61 kg/t termesbl alakul. Egy-egy nvenyen 5080 db bimbo Iejldik, s
a termes a nveny egesz tmegenek 2530-a.
Felhasznlsi lehetsg szerint megklnbztetnk:
Iriss Iogyasztasra,
ipari Ieldolgozasra es
melyhtesre alkalmas Iajtakat.
Tenyszid szerint (ltetestl szedesig) vannak:
rvid (80100 nap),
kzephosszu (100130 nap) es
hosszu (130160 nap) tenyeszidej Iajtak.
A rvid tenyeszidejek alkalmasak masodtermesztesre, a hosszu tenyeszidej Iajtak jol szedhetk geppel, s ezek
a legtelallobbak.
Domic F1: rvid tenyeszidej, magas, ers szaru, bterm. Bimboi gmbly vagy kisse ovalis alakuak, sima
Ielletek, stetzldek, s knnyen levalaszthatok. Szedesi ideje augusztus kzepetl november kzepeig
szethuzhato, mert az erett bimbok sokaig a nvenyen hagyhatok.
Rosmarie. kzephosszu tenyeszidej, bimboja kzepzld, gepi aratasra alkalmas. Szedhet szeptember vegetl
december elejeig.
Lunet F1: kzephosszu tenyeszidej, erteljes nvekedes, extenziv Iajta. A nitrogen tuladagolasara klnsen
erzekeny. Bimboi gmblyek, kzepnagyok, tmrek. Alkalmas a Iolyamatos szedesre is.
Citadel F1: kzephosszu tenyeszidej, szara kzepmagas, vastag, rajta a bimbok nem ernek ssze. Bimboi
kerekek, kemenyek, stetzld szinek, a szarrol knnyen levalaszthatok. Tisztitasi vesztesege kicsi. Oktober
vegetl januar elejeig kezzel es geppel egyarant szedhet.
A bimboskelt csak szabadIldi krlmenyek kztt termesztik, hiszen hosszu tenyeszidej nveny, termese
pedig gyorsIagyasztva jol eltarthato.
603
Rvid es k:epes tenves:idef faftak ltetese majus kzepetl julius kzepeig.
Hoss:u tenves:idef faftak ltetese szi betakaritasra aprilis elejetl majus vegeig.
Hoss:u tenves:idef faftak ltetese teli szedesre majus kzepetl junius kzepeig.
Allando helyre vetes eseten az ltetes Ienti idpontjai eltt 34 hettel vetnk szemenkent vet geppel.
A nveny Iolyamatos nvekedesehez a talaj kellkeppen levegs, de jo vizgazdalkodasu, mely reteg legyen. Jo
termesre csak a hvsebb, paras terleteken szamithatunk.
Viszonylag hosszu tenyeszideje miatt elssorban Invenykent termesztjk, de az ujabban kztermesztesbe
kerl rvid tenyeszidej Iajtak eltt tavasszal mas nveny is beiktathato.
A bimboskel tragyazasi tervet is a tudomanyosan megalapozott elvek alapjan allitjuk ssze (137. tablazat).
Tervezhet termesszintje a termhelyi adottsagok es a Iajta stb. Iigyelembevetelevel 825 t/ha kztt valtozik.
A bimboskel lehetleg ne kerljn Irissen istallotragyazott terletre.
A nitrogent a rvid tenyeszidej Iajtaknak 50-ban indito-, 50-ban Iejtragyakent adjuk. A hosszabb
tenyeszidej Iajtaknak csak 30-nyi inditotragyat juttassunk ki, a tbbi nitrogent 23 alkalomra elosztva
Iejtragyakent adjuk.
A fos:fort mindig az szi talajmunkak soran dolgozzuk be, a kalium 70-at knnyebb talajokon a Ielet
sszel, a tbbit inditotragyakent adjuk.
A tulzott nitrogenadagolas a tenyeszid vege Iele a bimbok lazulasahoz, kihajtasahoz es a hidegtr kepesseg
cskkenesehez vezet.
A bimboskel gykertmege a 2030 cm-es talajretegben helyezkedik el, s Igykere meg ennel is melyebbre
hatol. Talajmunkai soran a Iorgatast mindig ekevel vegezzk, egyeb tekintetben az ltetesi, illetve vetesi
idejehez igazodva allitjuk ssze a talajmvelesi munkak sorrendjet a tbbi kaposztaIelekehez hasonloan.
15.7.4.5. SZAPORTS
A bimboskelt a hazikertekben palantanevelessel, a nagyzemekben egyre inkabb s:emenkenti allando helvre
AZ GHAJLAT S A
604
vetessel szaporitjuk.
Tenyszterlet-ignye a kaposztaIeleke kzl a legnagyobb. A Iajta tenyeszidejetl Iggen 3040 ezer
db/ha-os nvenysrseg elerese a cel. Sortavolsaga 7075 cm.
Palntanevelshez 45 hetes idtartammal szamoljunk. 1 m2-re 3 g magot vetve 500600 db palantat kapunk.
A srbb vetesnek nincs jelentsege, mert tbbnyire szabadIldi vagy hidegagyba vethetnk. Egy hektar
palantaanyagat 180240 g vetmagbol allithatjuk el.
lland helyre vetssel a 23-szoros magmennyiseg (360480 g/ha) szkseges, mert ilyenkor a tervezett
ttavolsag Ielere vetnk.
A palantazott allomanyban a hianyos eredest kiszemben potlassal javithatjuk, az allando helyre veteskor keles
utan a tos:ambeallitas esedekes.
Fontos apolasi munka az ntzesek es az es utani talafporhanvitas.
Gvomirtasa a Iejes kaposztaeval megegyez.
Feftragva:asa a korabban elmondottakon kivl meg lombtragvaval is kiegeszithet, erre a celra a 0,25-os
Volldnger vagy Wuxal a legmegIelelbb.
Ont:esere rendszeresen sort kell keriteni, de az lteteskor, a veteskor, a keles utan es a bimbokepzes
idszakaban elengedhetetlen a vizutanpotlas. Ezzel a tenyeszid els Ieleben a hosszu szar kialakulasat, a vege
Iele kisse visszaIogott vizadagolassal pedig a tmrebb es telallobb bimbok kepzdeset segitjk el.
Rendszeres ntzes eseten a talaj 6070-os vizkapacitasi szintjenel esedekes a kvetkez vizadagolas, igy
szarazabb videkeken 47 alkalommal, sszesen 140180 mm viz mesterseges potlasara kerl sor.
A bimboskel klnleges apolasi munkaja a tetefe:es, amellyel megszntetjk a tenyeszcsucs nvekedeset,
ezaltal a Iels bimbok is elerik a szabvanyban elirt merethatart.
A tetejezesre az ltetes utan 810 hettel, illetve a szedes varhato idpontja eltt 34 hettel kerl sor. Tbbnyire
bottal roncsoljak szet a tenyeszcsucsot, de ez a munka kessel is elvegezhet. Jo hatasuak a vegyi
nvekedesgatlok is. A tul korai tetejezes karos, mert ilyenkor a Iels bimbok kihajthatnak.
A betakaritas I idszaka az oktobernovember, de ha piaci igeny van ra es rvid tenyeszidej Iajtat
termesztettnk, mar augusztustol kezdhet. A telallo Iajtak klnsen kiszemben a teli Iagyok beallta utan
is szedhetk.
Kiszemben ke::el, nagyzemekben geppel szednek.
Kezi szedeskor Iokozatosan (alulrol IlIele haladva) valasztjuk le a bimbokat az eres teme szerint, de a
hibridIajtak egyszerre is szedhetk. Telen az egesz tvet bevisszk Iagymentes helyre, s 0 C Iltt Ilengedve
leszedjk a bimbokat. A Iagyos termest kesztyvel valasszuk le, mert klnben a kez melegetl megIoltosodik.
A gepi betakaritas egy-, illetve ketmenetes lehet. A lelevelezett nvenyeket a gep kivagja, s a gepen l
dolgozok behelyezik a bimboleIejt nyilasokba. Ketmenetes betakaritaskor a bimboIejtes mveletere kln gep
all rendelkezesre, amelyhez beszallitjak a levagott es lombtalan bimbos szarakat.
NVNYPOLSI MUNKK
605
A termest nagysag es minseg szerinti osztalyozas utan ertekesithetjk. Friss Iogyasztasra a nagyobb (34 cm),
gyorsIagyasztasra a kisebb (23 cm) atmerj bimbok az alkalmasak.
Varhato termes 916 t/ha, korai termesztesbl ennek csak mintegy 80-a.
15.7.5. konmia
A bimboskeltermesztes konomiai ertekelesehez tudni kell, hogy a Iedezeti pont 79 t/ha termes, amelyet a
hazai nagyzemek nagyon sokszor nem ernek el. A kis termesatlagnak elssorban a thiany, a rossz
Iajtamegvalasztas es a nvenyvedelmi munkak hianyossagai az oka.
A dugvnynevel evben a korai Iajtakat julius kzepen, a keseieket julius elejen ltetjk vagy ket hettel
korabban vegleges helyre vetjk 2036 ezer t/ha srseggel.
A dugvanyokat kint is teleltethetjk, ilyenkor tvket Ieltltgetjk, s a lombot sem szedjk le. Hagyomanyosan
az oktober kzepen gykerestl kiemelt es a hajtascsucs rozettaja kivetelevel lelevelezett dugvanyokat
tzeges Ildkeverekbe egymas melle allitva, veremben teleltetjk. A bimbok epsegere gyelni kell.
A magterm v tavaszan a nvenyeket kiltetjk (lasd a karalabenal), a s:elekcios munka mindket evben a
tbbi kaposztaIeleevel egyezik meg.
A viragzat a tenyeszcsucsbol, ritkan a bimbokbol Iejldik, magja juliusban erik es 34 menetben arathato.
15.8. Knai keI
(Brassica pekinensis |LOUR|. RUPR.)
Azsia keleti reszen tbb mint 1500 eve termesztik. Ezen a terleten ma is a legIontosabb zldsegIelek kze
tartozik. Vetesterlete Japanban 4550 ezer hektar kztt ingadozik. Europaba Eszak-Amerikan keresztl kerlt
nehany evtizeddel ezeltt. Nagyobb aranyu termesztese az 1970-es evekben kezddtt. Jelenleg legnagyobb
termeli Ausztria, Nemetorszag, Svajc, Hollandia, Spanyolorszag. Magyarorszagon 1977-ben indult meg
nagyobb Ielleten a szantoIldi termesztese, 1979-tl a hajtatas rohamosan nvekszik.
Az elmult evekben 10001300 t hajtatott es 200300 t szi kinai kelt szallitottunk exportra. A Iogado orszagok
Nemetorszag es Skandinavia. A kereslet Iolyamatosan n aprilis es junius vege kztt.
A belIldi Iorgalom Iokozatosan nvekszik. Tavasszal 300400 t, sszel 200300 t kerl a kereskedelembe.
Energiaerteke 54 joule/100 g, C-vitamin-tartalma a paradicsomeval azonos szinten mozog, 28 mg/100g. 1
krli Ieherjetartalma a zldsegIelek kztt kzepes. Asvanviso-tartalma nagy.
Ize kellemes, dit, etvagyIokozo, nem kelkaposzta jelleg, Izeskor sem kellemetlen illatu. A tbbi
konmia
606
kaposztaIelevel szemben knnyen emeszthet. Nyersen salatanak, Izve, parolva valtozatosan elkeszithet.
sajtossgai
A kinai kel (Brassica pekinensis) a keresztesviraguak (Brassicaceae) csaladjaba, a kaposztaIelek (Brassicae)
nemzetsegebe tartozik.
Tmr, hosszukas vagy tmzsi, hordo alaku fefet kepez. Levelei sargaszldek, stetebb vagy vilagosabb
arnyalatuak, ersebben vagy gyengebben holyagosak, a kls levelek altalaban szrsek. Torzsaja nincs,
levelnyele rvid. Nvenymagassaga Iajtatol Iggen 4080 cm. Vetmag-termesztesi szempontbol egyeves
nveny.
Hignye. A tbbi kaposztaIelehez hasonloan a kinai kel is hidegtr. BeIejesedett allapotban a kisebb Iagyokat
is elviseli (minusz 45 C). Fiatalkorban a meleget jol birja, a Iejesedeshez az alacsonyabb hmerseklet
elnysebb.
Magszarkepzdesi hajlamban lenyegesen klnbzik a tbbi kaposztaIeletl, amelyeknek a jarovizacios
kszberteke 810 C, a kinai kele lenyegesen magasabb, 1315 C. Tavasszal gyakoribb a 1315 C alatti
hmerseklet, mint a 810 C alatti. Ezert a tavasszal allando helyere vetett, koran palantazott vagy viszonylag
hidegen nevelt palantarol ltetett kinai kel mindig Ielmagzik. A klnbz Ieny- es hmerseklet-kiserletek
alapjan bebizonyosodott, hogy a Ielmagzast a Iejldes els 56 heteben gyakori 15 C alatti hmerseklet valtja
ki.
A kinai kel termesztese tehat alapjaiban abban klnbzik a tbbi kaposztaIeleetl, hogy feflodesenek elso
feleben melegen, atlagosan 15 C Iltt tartjuk. Ez klnsen a tavaszi hajtatasban Iontos, mert ha a
palantaneveles idtartama 56 het, es ezalatt a hmerseklet nem esik 15 C ala, akkor kiltetes utan a Ielmagzas
csak igen ritkan okoz gondot. Az szi szabadIldi termesztesben a kivant hmersekleti ertekek adottak.
Vz- s tpanyagignye nagy. Rendszeres vizellatast kivan. Egyenetlen vizellatas hatasara sajatos
kinaikel-betegseg, a bels Iejbarnulas lep Iel, amit a talajban lev meszhiany, a nagy sokoncentracio vagy a
leveg paratartalmanak gyors valtozasa is elsegit.
Sok nitrogent igenyel, meszszegeny talajon mes:e:ni kell.
Tavol-Keleten a kinai kelbl rendkivl nagy a Iajtavalasztek. KetIele feftipus talalhato a Iajtak kztt:
hosszukas, ugynevezett Granat tipus, ezeket a Iajtakat ma mar kevesbe termesztik (peldaul Granat, Michihili),
rvid, zmk, henger vagy hordo alaku Iajtak. Ma ezek talalhatok a termesztesben szeles krben (peldaul
Nagaoka F1, Hong Kong F1).
Iettani sajtossgai
607
127. bra - Hord alak knaikel-fejforma (fot: BITTSNSZKY 1NOS)
A termesztett Iajtak joreszt hibridek, amelyek egyntetsegkkel Ileg a szedest knnyitik meg, 12 menetben
betakarithatok. Biologiai tulajdonsagaik kiegyenlitettek, ami a Ielmagzas megelzeset szolgalo kezelesben is
elnys. A hibridek Iejmeretben es minsegben is kiegyenlitettek.
A s:abadfldi termes:tesre alkalmas Iajtakkal szemben tamasztott kvetelmenyek:
rvid, hordo alaku IejIorma,
1,52,5 kg Iejatlagtmeg,
Iinom, vekony, kevesbe szrs levelszerkezet,
jo tarolhatosag,
alacsony hmersekleten is jo Iejldes,
minel kisebb hajlam a bels Iejbarnulasra,
betegsegtolerancia.
Ilyenek: Nagaoka King F1, Nagaoka 70 F1.
A haftatasra alkalmas Iajtakkal szemben tamasztott kvetelmenyek:
rvid, hordo alaku IejIorma,
Termesztett fajtk
608
0,51 kg Iejatlagtmeg,
5060 nap tenyeszid,
gyenge Ielmagzasi hajlam,
bels Iejbarnulas elleni tolerancia,
nagy htr kepesseg,
levelszelbarnulas elleni tolerancia.
Ilyenek: Nagaoka 50 F1, Spring A1 F1, Hong Kong F1, Kasumi F1, Tresure Island F1.
A termelesi es Iogyasztasi szezon szethuzasa vegett szkseg van a nyari hosszu nappalokon es a magas
hmersekleten nehezen magszarba men Iajtara is. Egyes japan hibridek tbbe-kevesbe ezeknek a
kvetelmenyeknek is megIelelnek.
A kinai kel a tbbi kaposztaIelehez hasonloan a hidegtr zldsegnvenyek kze sorolhato.
Jo vizgazdalkodasu, humuszban gazdag, homokos valyogtalajon termelhet a legeredmenyesebben. A
szelssegesen homokos es agyagtalajok a termesztesre nem alkalmasak.
A 6,57,5 pH-ju talajokat kedveli. Savanyubb talaj a kaposztaIelek gykergolyvaja miatt alkalmatlan szamara.
Nagy vizigenye es gyors Iejldese kvetkezteben melyen mvelt, vizzaro reteg nelkli talajt kivan.
A kinai kel kiIejezetten masodvetes nveny. A zldsegnvenyek kzl a spenotot, a Iejes salatat, a korai
sargarepat, a korai burgonyat, a borsot kvetheti masodnvenykent. A korai kaposztaIelek es a retek utan
termelese nem javasolt, mert betegsegeik, kartevik a kinai kelt is karosithatjak.
Vizigenye a tbbi kaposztaIelehez hasonloan igen nagy, ezert csak nt:tt forgoban termeljk.
Kivalo termeseredmeny elereshez a talaj kiegyenlitett tapanyag- es vizellatasara klns gondot kell Iorditani. A
tapanyag-utanpotlas alapja a kinai kel altal a talajbol kivont tapanyagok mennyisege.
A termesatlag Iggvenyeben az 1 ha-rol kivont tapanyagok mennyisege nitrogenbl 150200 kg, P2O5-bol
80120 kg, K2O-bol 180250 kg kalciumbol 110150 kg, magneziumbol 2040 kg. Ezeket a
tapanyagmennyisegeket kell szerves es mtragyak talajba juttatasaval potolni.
A kiszort tragyaIelek tapanyagtartalmat nem hasznositjak teljes egeszeben a nvenyek, ezert ezt a tragyaadagok
meghatarozasakor Iigyelembe kell venni.
609
A kinai kel tenyeszideje rvid, ezert az istallotragyat lehetseg szerint a Ikultura eltt adjuk. Ha az
elvetemeny nem kapott nagy adagu szerves tragyat, a kinai kel eltt 2040 t/ha mennyiseget adjunk.
Alaptragvakent nitrogenbl 100120 kg/ha, P2O5-bol 80120 kg/ha, K2O-bol 180250 kg/ha hatoanyagot kell
kijuttatni. Lehetseg szerint a K2O hatoanyagot kensavas kali Iormajaban adjuk.
Ha a talaj kalciumtartalma kicsi, levelszarbarnulas es bels Iejbarnulas lephet Iel, amit a magas hmerseklet, a
talaj kiszaradasa, a nagy nitrogen- es kaliumtartalom Iokozhat. A tnetek megjelenese eseten 0,20,3-os
kalcium-kloriddal kell permetezni.
A feftragvat a nvenyek 68 leveles allapotaban juttassuk ki. Mennyisege 40 kg/ha nitrogen-hatoanyag. A
Iejtragyazas hatekonysagat nveli, ha a hatoanyagot az ntzvizben Ieloldva juttatjuk ki.
A kinai kel szamara nagyon Iontos a jo talajallapot. A nvenyek melyen lazitott, knny, jo szerkezet talajon
Iejldnek kielegiten. A korabbi szantasok alkalmaval keletkezett eketalpat at kell trni. A talajmveles legjobb
eszkze a rgtros asogep. A talajmveles sikere vegett a gepi megmunkalas eltt celszer elont:ni.
Javasolt mveleti sorrend:
1. Elntzes az elvetemeny lekerlese utan kb. 40 mm vizzel.
2. A szerves es a mtragya kiszorasa.
3. Alap-talajmveles ekevel vagy rgtrs asogeppel 3035 cm melyen.
4. Magagykeszites (apromorzsas, de nem porositott magagy).
15.8.5. Szaports
A kinai kelt szi szantoIldi termesztesben lland helyre vetssel szaporitjak. A szalas palantak a tbbi
kaposztaIelehez viszonyitva nehezebben erednek, ezert a vegleges helyre vetes jobb eredmenyt ad.
Vetes eltt a vetmagot az egyenletes keles es egyntet allomany nyerese vegett kalibralni kell. Az 1,5 mm
atmerjnel kisebb magvak csirazasi erelye lenyegesen kisebb, ezert lehetleg az ennel nagyobb magokat
vessk el.
A magot hagyomanyos es precizios vetgepekkel egyarant vethetjk. Az ajanlott sortavolsag 50 cm,
vetesmelyseg 2 cm. A vetmagszkseglet hagyomanyos geppel vetve 1 kg/ha, precizios vetes eseten 0,40,5
kg/ha. A Iolyometerenkent szkseges vetmagmennyiseg 8 db.
A vetes a Iajta tenyeszidejetl Iggen julius 25. es augusztus 10. kztt idszer.
A kinai kel gyorsan csirazik es kel. Ha a nveny sorol, az els gepi sork:kapalast el kell vegezni.
A nvenyek 12 lombleveles allapotaban kerl sor a tos:ambeallitasra, amikor 2,53 db/Im tavolsagra ritkitunk.
Ezzel egy menetben a sorkapalast is el lehet vegezni.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
610
A tenyeszidszak Iolyaman egy kezi sorkapalasra, ket gepi sorkzkapalasra es egy kezi gazolo kapalasra van
szkseg.
A mechanikai gyomirtason kivl vegvs:eres gvomirtasra is lehetseg van. KlIldn a terletet vetes eltt
Ramroddal vagy metan-natriummal kezelik.
A nvenyek 68 lombleveles allapotaban kell elvegezni a feftragva:ast, hektaronkent 40 kg nitrogen hatoanyag
kijuttatasaval.
A vetest megelz elntzes utan keles:to nt:esre is szkseg lehet. Szaraz idben az egyenletes kelest (kis
intenzitasu szoroIejekkel) 510 mm viz kijuttatasaval segithetjk el. A tovabbiakban gondoskodni kell a talaj
70-os vizkapacitasarol. Nagyobb vizadagu ntzesekre akkor van szkseg, ha a levelek mar boritjak a talajt.
A keles utani els ntzes 20 mm, a kesbbiek 3040 mm-es adagok. A Iejesedes megindulasa utan csak szaraz
szn van szkseg ntzesre. Ebben az idszakban mar csak 20 mm-es adagokat adjunk.
15.8.5.2. BETAKARTS, TROLS, RU-ELKSZTS
Legkorabban akkor kezdhet meg a s:edes, ha a Iej csucsa alatt 1/3 magassagban kemeny tapintasu. Ekkor
azonban csak Iriss piaci ertekesitesre alkalmas. Tarolasra csak a teljesen bekemenyedett Iejek megIelelek. A
kinai kelt mindig tben, boritolevelekkel egytt vagjuk le. A szedeshez meg kell varni, hogy a nvenyek
Ielszaradjanak. A termesztett Iajtak oktober vegeig karosodas nelkl labon tarolhatok. A Iagyos Iejek
tarolhatosaga igen rossz, ezert ha az ejszakai hmerseklet 12 C-ra cskken, a szedest meg kell kezdeni.
Varhato termes 3040 t/ha.
A szantoIldrl egeszseges boritolevelekkel beszallitott termek zldsegesladaban tarolhato. Erre a celra a
Ialadak alkalmasabbak, mint a manyagok. A ladakat t sor magasan raklapra teszik, harom raklap kerl
egymas tetejere. A rakatok kztt lehetve kell tenni a levegmozgast.
A betarolast kveten a kinai kelt intenziv szellztetessel teljesen le kell szaritani.
A tarolashoz 02 C hmersekletrl es 90 relativ paratartalomrol kell gondoskodni. Ha a taroloban a
hmerseklet 56 C-ra emelkedik, a paratartalmat 65-ig cskkentsk. E Ieltetelekkel kitarolaskor kb.
3040-os veszteseggel kell szamolni. A veszteseg 10-a vizveszteseg, 10-a romlashiba, 1020-a tisztitasi
veszteseg.
A kitarolt Iejekrl a kls boritoleveleket leszedik, a vagasIelletet megujitjak. A letisztitott Iejeket lehetseg
szerint egyenkent sztrecsIoliaba kell csomagolni. A becsomagolt Iejeket ladazzak, majd ertekesitik.
Exportszallitasok eseten a csomagolast az export elirasai szerint vegzik.
A kinai kel minsegi kvetelmenyeit szabvanyelirasok nem rgzitik. Az arut a mindenkori piaci
kvetelmenyek szerint kell elkesziteni.
15.8.6. Hajtats
A kinai kelt elssorban exportcelra hajtatjak. A Iogado orszagok Nemetorszag, Ausztria es a skandinav allamok.
A kiszallitott mennyiseg evrl evre nvekszik. Ezekben az orszagokban januartol majus kzepeig ers a
kereslet. A hazai Iogyasztas az exportalt mennyisegnel lenyegesen kevesebb. Ennek ellenere a belIldi
ertekesites is evrl evre n.
BETAKARTS, TROLS,
RU-ELKSZTS
611
A hajtatashoz marcius 15. eltti ltetesi idpontok eseten fttt folias termes:toberende:es szkseges. Marcius
15. utani ltetes eseten a kinai kel ftes nelkli berende:esekben is jol hajtathato. Hajtatasban a nvenyek a 20
C Ieletti hmersekletet nehezen viselik el, ezert a hajtatoberendezesnek legalabb 10-nyi szellzIellete
legyen. Jo minseg termek elallitasahoz kiegyenlitett paraviszonyokra van szkseg, ezert a
termesztberendezesekben a szoroIejes ntzes elengedhetetlen mszaki Ieltetel.
A hajtatas soran a nvenyek jol trik a tbb reteg Ioliatakarast is, amivel szamottev energia takarithato meg.
A kinai kel hajtatasahoz a klnbz ltetesi idpontokban a kvetkez Itesi szintekrl kell gondoskodni.
ltetesi
id
Itesiszint
(?T)
II. 25. 15 C
III. 5. 1015 C
III. 15. 015 C
A Iejesedes megindulasa utan a kinai kel jol termeszthet Ioliatakaras nelkl is, igy a vandoroltatott folias
berende:esek jol hasznosithatok vele.
15.8.6.1. TALAJ-ELKSZTS, TPANYAG-UTNPTLS
A talajmveles soran talajvizsgalat hianyaban negyzetmeterenkent 58 kg erett istallotragyat, 8 g nitrogen
hatoanyagot, 8 g P2O5 hatoanyagot es 25 g K2O hatoanyagot juttatunk ki.
Homoktalajokon a kalitragya egy reszet a tenyeszidszakban kijuttatott nitrogenfeftragvaval egytt szorjuk ki.
NitrogenIejtragyazasra a tenyeszidben 12 alkalommal van szkseg 55 g/m2 hatoanyaggal.
Az istallotragvat 30 cm melyen Iorgassuk a talajba, majd vizkapacitasig tltsk Iel a talajt vizzel. Szikkadas
utan szorjuk ki a mtragyaIeleket, es talajmaroval keverjk ket a talajba.
A hajtatott kinai kel vegyszeres gyomirtasa nem megoldott.
Palantanevelesre minden esetben jol Ithet (2530 C ?t) termeszthelyisegek szksegesek. Kinai kel
hajtatasahoz a palantakat mindig tapkockaban neveljk. Korai lteteshez 7,5 cm-es, kesbbi lteteshez 6 cm-es
tapkockat hasznalunk.
A tapkockaba vetend magot el kell kesziteni. Tzdelesre csak gyenge csirazokepesseg mag eseten van
szkseg.
A veteshez kalibralt es csavazott vetmagot kell hasznalni.
A bevetett tapkockakat Ioliaval, papirral, perlittel vagy tzeggel takarfuk. A papirt vagy a Ioliat a csirazas
megindulasakor azonnal le kell venni. A tul korai kitakaras kvetkezteben a keles elhuzodik, kesei kitakaras
TALAJ-ELKSZTS,
TPANYAG-UTNPTLS
612
eseten a palantak megnyulnak. Ha a vetest nem takarjuk, a tapkockak knnyen kiszaradnak vagy tulntzes
eseten a csirazo magvak beIulladnak.
A palantaneveles idtartama 6 cm-es tapkockaban 3542 nap, 7,5 cm-es tapkockaban 4248 nap.
A palantaneveles homersekleti programfa.
vetestl kelesig nappal 1820 C, ejjel 1820 C,
keles utan egy hetig, illetve tzdelesig nappal 1618 C, ejjel 16 C,
ltetesig nappal 1820 C, ejjel 16 C,
szellztetes 22 C Ielett.
A megIelel nvekedes elsegitesere naponta 6090 percet kell szellztetni, a hmerseklettartas celjabol vegzett
szellztetestl Iggetlenl.
A palantak ntzesevel a vizpotlason tul az allando 7080 krli paratartalom megteremtese a cel. Vizpotlas
celjabol 23 alkalommal 1015 mm vizet adunk. A szkseges paratartalomrol 12 mm-es vizadagokkal
gondoskodunk.
A palantak Ielszedese eltt a nvenyeket 58 mm vizadaggal be kell ntzni.
15.8.6.3. LTETS
A Iajta Iejnagysagatol Iggen 1 m2-re 68 db nvenyt ltetnk. Ajanlott tenyeszterlet 4030 cm.
Kerlni kell a mely ltetest, mert az az aru minseget rontja. A kiltetett palantakat 810 mm vizzel be kell
ntzni. Ezt a mveletet az egyenletes beazas elsegitesere lehetleg szoroIejes ntzberendezessel vegezzk.
15.8.6.4. NVNYPOLS
A hajtatott kinai kel apolasi munkai kzl a hmerseklet-szabalyozas az egyik legIontosabb Ieladat. A kiltetes
utan a Iejesedes megindulasaig magasabb, a Iejesedes megindulasa utan alacsonyabb hmersekletet kell tartani.
Homersekleti program a kiltetes utan.
a) Ittt termesztesben
az ltetestl a Iejesedes kezdeteig nappal 1820 C, ejjel 1516 C, szellztetes 22 C-nal;
a Iejesedes kezdetetl a szedesig nappal 1215 C, ejjel 810 C, szellztetes 18 C-tol;
b) Ites nelkli termesztesben
az ltetestl a Iejesedes kezdeteig szellztetes 22 C Ielett,
a Iejesedes kezdetetl a szedesig szellztetes 18 C Ielett.
A hmersekleti program betartasa mellett sokat s:ello:tessnk, de a leveg paratartalmat ne engedjk tulsagosan
alacsony szintre sllyedni. Szkseg eseten parasitani kell.
A tenyeszidszak alatt a talaj vizkapacitasa ne sllyedjen 70 ala. Az ltetest kvet bentzes utan rendszeres
LTETS
613
nt:esre csak az ersebb nvekedes megindulasa utan van szkseg. Az ltetes utani 34. heten heti 1015 mm
vizet, az 5. heten egy alkalommal 3050 mm vizet adjunk. A Iejesedes megindulasa utan mar csak kis
vizadagokkal kell ntzni, elssorban parasitas celjabol.
A tenyeszidszak alatt, a Iejesedes megindulasa eltt egyszeri kapalasra van szkseg.
A bels Iejbarnulas megelzese vegett a Iejesedes megindulasakor celszer kalcium-nitrattal permetezni.
15.8.6.5. BETAKARTS
A hajtatott kinai kel betakaritasat 12 menetben vegezzk. A szedest akkor lehet kezdeni, amikor a Iejek
kemenyek, es tbbsegk tisztitott tmege elerte a szallitasi Ieltetelekben meghatarozottat. Szabvanyelirasok
nincsenek a hajtatott kinai kelre. A mindenkori minsegi elirasokat a termelesi szerzdesek rgzitik.
Szedeskor a kls boritoleveleket el kell tavolitani, es egyidejleg a gyenge minseg, laza Iejeket kln kell
valogatni. Az export es hazai ertekesitesre egyarant egyenkent sztrecsIoliaba kell csomagolni a Iejeket.
Varhato termes: a negyzetmeterenkent kiltetett 68 nvenybl 56 db (4,55 kg) ertekesithet Iejre
szamithatunk.
A kaposztaIelektl elteren egyeves nveny. Piaci termeskepzes utan kzvetlenl magszarat, viragot, majd
magtermest hoz.
A hazai gyakorlatban mag termesztesevel nem Ioglalkoznak, mert a termelesben kizarolag klIldi hibridek
talalhatok. A konstans Iajtak magtermeszteset mindig allando helvre vetessel vegzik. A magot III. 15. es IV. 5.
kztt az arutermeleshez hasonloan precizios geppel vetik. Ajanlott sortavolsag 5070 cm. A kikelt nvenyek
megersdese utan, 24 leveles korban 1825 cm ttavolsagra kell egyelni. A tragyazas, a talajmveles, az
apolasi munkak megegyeznek a szantoIldi arutermelesnel leirtakkal.
Amikor a Iejek a Iajtara jellemz meretet elerik, szelektlni kell. A szinben, Iejalakban, levelallasban elter,
valamint a beteg egyedeket el kell tavolitani. A viragzas idejen vegzett ujabb szelekcio soran a viragszinben,
alakban, szarallasban kirivoan elter egyedeket tavolitjak el.
A kinai kel idegenbeporzo nveny, ezert a Iajtak kztt 5001000 m izolcis tvolsgot kell tartani.
A mag julius honapban erik. Kevesbe pereg, mint a Iejes kaposztae vagy a karalabee. Az erett becket egy-ket
alkalommal hajnali, harmatos idben aratjak.
A learatott becket Iedett szinben vagy Ioliasatorban csrgore s:aritfak, majd kezi ervel vagy lassu jaratu
gumivers cseplgeppel csepelik. A kicsepelt magot kiteritve 12-os viztartalomig szaritjak. Az igy szaritott
magot tisztitjak, majd Iemzaroljak.
A varhato magtermes 0,40,5 t/ha.
15.9. BordskeI (Pakchoy)
(Brassica chinensis |LOUR|. RUPR.)
BETAKARTS
614
Hazankban alig ismert, Azsiaban szeles krben termesztik. Az utobbi evekben Nyugat-Europaban es az
Amerikai Egyeslt Allamokban is terjed.
A bordaskelt elssorban salatakent Iogyasztjak, de a levelnyeleket sok egyeb modon is el lehet kesziteni.
15.9.2. Nvnytani s Iettani jeIIemzse
A bordaskel a kinai kel kzvetlen rokona. Tmtt Iejet nem kepez. A nveny kzepmagas, 3050 cm, erteljes
nvekedes. Levelei hosszuak vagy ovalisak, stetzldek. Levelnyele vastag, Ieher. Tenyeszideje a termesztes
helyetl es idpontjatol Iggen 2075 nap.
Krnyezeti igenye a kinai kelehez hasonlo. Tapanyag- es vizigenyes. Hosszan tarto alacsony hmerseklet
hatasara jarovizalodik es magszarat kepez. Ezert szantoIldn a legkorabbi ltetesi ideje aprilis vege. Korabbi
idszakban csak hajtatassal vagy sikIolias takarassal allithato el.
Humuszban gazdag, jo szerkezet talajt igenyel. A talaj kalcium- es magneziumtartalmara erzekeny.
A Iejldes kezdeten, amig a nvenyek a talajt nem boritjak, bseges vizellatast kivan. Kesbb az ntzes
cskkenthet.
128. bra - Bordskelnvny (fot: BITTSNSZKY 1NOS)
Nvnytani s Iettani
jeIIemzse
615
15.9.3. Termesztse
A bordaskel aprilistol oktoberig szabad Ildn, oktobertl aprilisig termesztberendezesben termelhet.
Hajtatshoz a palantat 4 cm-es tapkockaban nevelik. A magot a tapkockaba vetik. A palantaneveles idtartama
56 het. A palantaneveles kezdeten a kelesig 20 C-ot, kelestl ltetesig 15 C-ot kell tartani.
A palantakat 2525 cm tenyeszterletre ltetik ki, ez 16 nveny/m2 nvenysrseget jelent. A hajtatas idejen
nappal 10 C-ot, ejszaka 6 C-ot kell tartani.
Szntfldi termesztshez allando helyre vetessel es palantazassal egyarant szaporithato. Palantazashoz 45
hetes szalas palantat hasznalunk. A javasolt tenyeszterlet 2525 cm, 4020 cm.
SzantoIldn jol termeszthet sik- vagy IatyolIolias takarassal is.
Betakaritaskor a nvenyeket a talajszintnel kivagjak. Altalaban ket menetben leszedhet. A kiltetett 16
nvenybl 1213 db ertekesithet termest kapunk. Ertekesitesre altalaban az 500 g krli egyedek kerlnek.
Elnys a darabonkenti sztrecsIolias csomagolas.
15.10. LeveIeskeI
(Brassica oleracea convar. |ssp.| acephala DUCH., ALEF.)
Hazankban alig ismert. Kis terleten, Ileg takarmanyozasi celra termesztettek. Nyugat-Europaban Iontos
szerepe van a teli zldsegellatasban. Elssorban Izelekkent Iogyasztjak. Nehany eve a zldsegszarito ipar kis
terleten hazankban is termelteti.
15.10.2. Nvnytani s Iettani jeIIemzse
A leveleskel keteves kaposztaIele. Karos szara lehet egeszen rvid vagy hosszu. A rvid szaru nveny a Ildn
elterl. Levelei rendkivl Iodrozottak, tojas alakuak vagy hosszukasak. A levelzet vilagos- vagy stetzld.
A krnyezettel szemben nem tulsagosan igenyes. Fenyigenye az szi es tavaszi termesztest is lehetve teszi.
Higenye a tbbi kaposztaIelehez hasonlo, de kiIejlett allapotban az ersebb Iagyokat is jol tri. A ho alol is
karosodas nelkl szedhet. Nvekedese idejen a tulzottan nagy meleg hatasara leveleit lehullajtja.
A tbbi kaposztaIelehez hasonloan a vizellatasra erzekeny, ntzes nelkl csak jo vizgazdalkodasu, magas
talajvizallasu helyeken termeszthet.
Nagy termkepessege miatt bseges tapanyag-ellatast igenyel. A mely Iekves, ktttebb terleteken diszlik
megIelelen.
15.10.3. Termesztse
A leveleskelt altalaban masodnvenykent, allando helyere vetessel szaporitjak. A vetes a Iajta tenyeszidejetl
LeveIeskeI
616
Iggen julius eleje es vege kztt esedekes. A Iajta es a betakaritas Iggvenyeben a hektaronkenti tszam 16
ezer es 100 ezer kztt valtozhat.
A termesztes kritikus pontja az egyenletes keles. Ehhez a vetestl a kelesig a Iolyamatos vizellatasrol kell
gondoskodni.
Az apolasi munkak kzl a gyomtalanitasra kell nagy gondot Iorditani. Ez trtenhet mechanikai vagy
vegyszeres uton. Vegyszeres gyomirtasra a kaposztaIeleknel altalaban engedelyezett szerek (pl. Devrinol)
hasznalhatok.
Hosszan tarto szarazsag eseten 12 alkalommal 1530 mm vizmennyiseggel ntzni kell.
A betakaritast altalaban Iolyamatosan, kezzel vegzik. A teljesen kiIejldtt leveleket az regedes (sargulas)
megindulasra eltt letrik.
Ujabban az alacsony nves Iajtakat egy menetben, geppel takaritjak be.
A betakaritast az els szi Iagyok utan kezdik.
Varhato termes a termesztestechnologia es a Iajta Iggvenyeben 3060 t/ha.
15.11. tkezsi rpk
Ket, egymashoz nagyon hasonlo nveny, a turnip (Brassica napus var. rapifera) es a rutabaga (Brassica
campestris var. rapifera) tartozik e Iogalomkrbe. Nalunk alig ismert zldsegIelek, igy a hazai szakirodalomban
sem rendszertani besorolasuk, sem magyar megnevezesk nem egyertelm.
A turnip (e.: tnip) lapitott gmb alaku repatestet Iejleszt tipusait a Dunantul nyugati, csapadekos reszein
elssorban masodtermenykent koran lekerl gabonaIelek utan regota termesztik es ott tarlorepa, illetve
kerekrepa neven ismerik. Megnyult, hengeres es retekhez hasonloan Iogyaszthato tipusait pedig vajrepa neven
vezette be a hazai szakirodalomba honositoja (CSERNI, 1986).
A rutabaga (e.: rjutebege) nalunk mind ez ideig teljesen ismeretlen.
A ket nveny ize nemileg hasonlo (bar a turnipe inkabb a retek, a rutabagae pedig a karalabe izere
emlekeztet), lombozatuk jellege es repatestk merete, szine elter.
A turnip levelei a legujabb, legkorszerbb Iajtak kivetelevel szrzttek, a rutabagae sima. A rutabaga
repateste altalaban nagyobb, mint a turnipe, nyaki resze duzzadt es krkrsen rancolt.
A turnip repatestenek bels resze Ieher, a rutabagaera pedig a sarga szin a jellemz. A rutabagaban ezert
viszonylag sok karotin talalhato, mig a turnipban esetenkent csak nyomokban Iordul el.
A rutabaga szarazanyag- es rosttartalma nagyobb, ezert sokkal hosszabb ideig tarolhato.
Kromoszomaszamuk elter. A rutabaga kromoszomaszama 2n 38, a turnipe 2n 20.
A kromoszomaszam alapjan ezert tbben arra kvetkeztetnek, hogy a rutabaga valamelyik kaposztaIele es a
turnip keresztezdese reven jhetett letre. A kaposztaIelek kromoszomaszama ugyanis 2n 18, a turnipe 2n
20, a rutabagae pedig 2n 38 (PEIRCE, 1987).
Mindket nveny hidegtr, a rutabaga azonban bizonyos mertekig toleralja a magasabb hmersekletet, st a
szarazsagot is.
tkezsi rpk
617
A rutabaga tenyeszideje mintegy 46 hettel hosszabb, mint a turnipe.
Az etkezesi repak a keresztesviraguak (Brassicaceaee) csaladjaba tartozo, altalaban keteves nvenyek.
Fogyasztasra kerl reszk botanikai ertelemben veve megvastagodott szar. Termesk bec, magjuk apro,
vrs, vrsesbarna szin, ezermagtmegk 1,32,2 g. Csirazokepessegket 35 evig megrzik.
Mindket nvenynek elssorban megvastagodott szarreszet (repatestet) Iogyasztjak, de zsenge leveleik Iriss zld
kretkent is elkeszithetk. Az etkezesi repak egyreszt valtozatosabba teszik, masreszt ertekes tapanyagokkal
gazdagitjak etrendnket. Tovabbi elnyk, hogy olyan idszakban allnak rendelkezesre, amikor a legrosszabb
az ellatottsag, legszegenyesebb a valasztek.
A turnip es a rutabaga Iogyasztasra kerl reszeinek taplaloanyag-tartalmarol (kemiai sszetetelerl) a 140.
tabla:atban kzlt adatok adnak tajekoztatast.
Tapanyagnveny Turnip (vajrepa) Rutabaga
zld
resz
eretlen
gyker
erett
gyker
Energia (kJ) 30,0 40,0 40,0 65,0
Szaranyag (g) 9,0 8,0 8,0 10,0
sszes cukor (g) 1,3 1,7 3,8 5,0
Feherje (g) 1,5 1,8 0,9 1,2
Olaj (g) 0,3 0,2 0,1 0,2
B1-vitamin (tiamin)
(mg)
0,07 0,05 0,04 0,09
B2-vitamin
(riboIlavin) (mg)
0,10 0,07 0,03 0,04
PP-vitamin (niacin)
(mg)
0,6 0,5 0,4 0,7
C-vitamin
(aszkorbinsav) (mg)
60,0 70,0 21,0 33,0
Kalcium (mg) 190,0 125,0 30,0 31,0
Magnezium (mg) 31,0 45,0 11,0 19,0
FoszIor (mg) 42,0 45,0 27,0 41,0
Kalium (mg) 250,0 250,0 170,0 220,0
Natrium (mg) 40,0 40,0 40,0 20,0
tkezsi rpk
618
Vas (mg) 1,1 1,5 0,3 0,4
140. tblzat - Az tkezsi rpk tpllanyag-tartalma (100 g ehet rszben)
HILLS (1975) e ket nveny sszeteteleben meglev klnbsegeket ugy Ioglalja ssze, hogy a rutabagaban a
szenhidrat-, a rost-, a Ieherje-, a vas, a kalcium-, a IoszIor- es a reztartalom nagyobb, mig a turnipnak nagyobb a
nedvessegtartalma.
THOMPSON es KELLY (1957) hangsulyozzak, hogy a beltartalmi ertekek alakulasa nagymertekben Igg a
krnyezettl, mindenekeltt a Ienyviszonyoktol. A nagy Ienyintenzitas elssorban a gykerek
aszkorbinsav-tartalmat es a levelek karotintartalmat nveli. Fogyasztasuk klnsen a vajrepae elenkit,
vizelet- es hashajto hatasu.
YAMAGUCHI (1983) a hvs krlmenyeket kedvel, 1035 C szels ertekek kztt csirazok csoportjaba
sorolja mindket nvenyt. Vizigenykkel kapcsolatban pedig hangsulyozza, hogy e tekintetben a szarresz
megvastagodasanak kezdetetl a betakaritasig tarto idszak a kritikus.
BURENIN (1980) szerint a vajrepa csirazasi optimuma 1820 C, az rutabagae pedig 1518 C.
Biologiai igenyeik miatt hazankban egyik nveny sem termeszthet nyaron. Ilyenkor nemcsak a magas
hmerseklet nem Ielel meg szamukra, hanem vizIogyasztasuk is jelents mertekben megn, amelyet csak szinte
naponkenti ntzessel lehetne kielegiteni. Tovabbi nehezseg, hogy ilyen krlmenyek kztt a Ildibolhak is
jelents mertekben karositjak. Az igenyeinel magasabb hmersekleten es szarazabb krlmenyek kztt
termesztett etkezesi repak megkemenyednek, izk Ianyarra, illatuk pedig jellegzetesen kellemetlenne valik, ezert
csak tavas:i, illetve os:i termes:tesk sikeres nalunk. A kora tavaszi vetes, teljes erettseget meg el nem er
turnip es rutabaga Iriss Iogyasztasra, a nyar vegi vetesbl szarmazo ugyanebben az allapotban Ielszedve
ugyancsak Iriss Iogyasztasra, teljes eresben betakaritva pedig teli tarolasra hasznalhato Iel.
Mindket nveny szamara a kzepkttt, humuszban gazdag, jo viztarto kepesseg, kzmbs kemhatasu,
6,67,0 pH-ju talajok az idealisak.
A monokulturas termesztest egyik nveny sem birja, ugyanazon a terleten csak legalabb 34 ev kihagyassal
termeszthetk.
Ersen talajzsarolo, tapanyagigenyes nvenyek, a makroelemeket (nitrogen, IoszIor, kalium) megkzeliten
azonos aranyban igenylik, sszesen mintegy 140150 kg/ha vegyes tiszta hatoanyag mennyisegben. BURENIN
(1980) adatai szerint nitrogenre elssorban a Iejldes kezdeten, IoszIorra a megvastagodott szarreszben a
cukorkepzdes megindulasakor, illetve magtermesztes eseten a magvak Iejldesekor, kaliumra pedig az egesz
tenyeszidszak alatt szksegk van.
A repatest (megvastagodott szar) alakja, szine, tovabba a tenyeszid hossza tekinteteben mindket nveny, de
klnsen a vajrepa eseteben oriasi a Iajtavalasztek.
A turnip tenyeszideje altalaban (vetestl a Iogyasztasra erett allapot elereseig) 3570 nap, a rutabagae pedig
4550-tl 90120 napig valtozo.
15.11.1. Turnip (vajrpa)
(Brassica napus var. rapifera METZG.)
Turnip (vajrpa)
619
Nyugat-Azsiabol szarmazo, sidk ota termesztett nveny. A hvs, csapadekos nyaru termhelyeken, igy
Europa eszaki es eszaknyugati reszein, tovabba Sziberiaban es az eszaknyugati terleteken, valamint
Kelet-Azsia eszaki reszein (mindenekeltt Japanban) nagy Ielleten termesztik.
Az Amerikai Egyeslt Allamokban es Europa delnyugati reszen is egyre jobban terjed tavaszi, illetve szi
zldsegIele.
Durva, erdes leveleinek alakja valtozatos, ep szel es ersen szabdalt leveltipus is elIordul.
Lapos frtvirag:ata van. A viragok szarvegeken lk, himnsek, idegentermekenylk (idegenbeporzok), bar
ntermekenyles is elIordulhat (ez esetben a magtermes gyenge). Szink a repatest szinetl Iggen valtozo. A
Ieher husuake citromsarga, a sarga husuake narancssarga.
A repatest bels husszine Ieher vagy sarga, a kls hej szine lehet Ieher, zldes-, illetve lilasIeher, sarga, piros,
biborpiros vagy Iekete. A repatest alakja es talajbeli elhelyezkedese tekinteteben nagy a valtozatossag, harom
tipus: gmbly, lapitott gmbly es megnyult hengeres Iorma klnithet el. A megvastagodott szar alakja es
a tenyeszid hossza kztt altalaban sszeIgges van. A kisebb, kerek szarresz Iajtak a legrvidebb
tenyeszidejek, a kzephosszuak kzepes, a nagy, lapitott gmb alakuak pedig hosszu tenyeszidejek.
A nalunk Nyugat-Dunantulon termesztett hagyomanyos Iajtak lapitott gmblyek, kzephosszu, hosszu
tenyeszidejek.
A vilag legismertebb, legelterjedtebb Iajtai az Earlv Purple, a Top Strap Leaf, Just Right (a levele is
Iogyaszthato), a White Milan (Milanoi feher), a japan Shogoin (a levele is Iogyaszthato). Oroszorszagban a
Petrovs:kafa 1. es a S:oloveckafa Iajtakat termesztik.
Nalunk CSERNI (1986) a Navet de Jertus es a Navet demi-long de Croissv Iajtak honositasat, illetve
termeszteset ajanlja.
A szakirodalomban Iellelhet adatok es a honositasat celzo kiserletek eredmenyei szerint a vajrepa tavas:i
vetesenek ideje nalunk marciusaprilis, a sortavolsag 3040 cm, a vetesmelyseg 1,52,0 cm. A nvenyeket 34
leveles korban 1015 cm-re kell egyelni. A vetes utan Iontos a talaj tmritese. Ha a vetes melysegeben
legalabb 56 C a hmerseklet, a magok 35 nap mulva kikelnek. A tovabbiakban a gyommentes allapot es a
Iolyamatos, egyenletes vizellatas a legIontosabb.
A vajrepa akkor valik Iogyasztasra erette, betakarithatova, amikor a megvastagodott szarresz atmerje eleri a
68 cm-t. Ez a vetes utan a Iajtatol Iggen 4560 nap mulva varhato.
szi termesztse. Friss Iogyasztasra augusztus elejetl szeptember elejeig vethet, ez esetben oktoberben
Iogyaszthato.
Tli trolsra junius vegetl julius kzepeig vetik, ugyanis ez esetben a szedes ideje oktober vege, november
eleje, amikor a szar teljes vastagodasa mar beIejezdtt.
A varhato atlagtermes 1525 t/ha.
A vajrepa keteves nveny, de koran vetve mar az els evben magszarba megy, a vetmagot azonban nem az els
evben Ielmagzo nvenyekrl kell Iogni.
A magtermesztssel kapcsolatos munkak mar az els evben, a repa Ielszedesekor megkezddnek. Ekkor kell
kivalasztani a magtermesztesre legalkalmasabbakat. Erre a celra az egeszseges, kzepes meretek a
legmegIelelbbek. A Ielszedett repa leveleit 12 cm-es csonkra vagjak vissza, a prizmaban, 06 C
hmersekleten atteleltetik.
A jol attelelt, egeszseges repat kora tavasszal, marcius masodik Ieleben ltetik ki 6050 cm sor- es ttavolsagra.
A mag junius elejen egyenetlenl erik, ezert szakaszos betakaritast igenyel. A mag eresenek jele a bec
Turnip (vajrpa)
620
vilagossargara szinezdese. Ekkor mar erett, vrs szin benne a mag is.
A varhato atlagos magtermes 650850 kg/ha.
15.11.2. Rutabaga
(Brassica campestris var. rapifera METZG.)
Egyes Ieltetelezesek szerint Csehorszagban jtt letre. Angliaban a 15. szazadban VIII. Henrik idejen mar
megemlekeznek rola mint olyan taplalekrol, amelyet ,nyersen vagy inkabb Izve, Ileg a szegenyek
Iogyasztanak.
Mieltt Angliaban termeszteni kezdtek volna, Franciaorszagban es Del-Europaban mar ismert volt.
Az amerikai kontinensre a 19. szazadban kerlt. Jelenlegi legIontosabb termhelyei Kanada, Eszak-Europa
(Skandinavia, Oroszorszag eszaki reszei), Azsia eszaki reszei, de termesztik es Iogyasztjak Irorszagban,
Nagy-Britanniaban is. A rutabaga angol nyelvterleten jelenleg is hasznalt szinonim nevei: swede, swedish
turnip, lapland turnip, turnip rooted cabbage. Az orosz neve: brjukva.
Etkezesi celra es takarmanyozasra egyarant termesztik. Human Iogyasztasra paroljak vagy pret keszitenek
belle. Eredetileg Ieher es sarga husszin tipusa volt, de ma mar a sarga tipus valt uralkodova. A hus szine (es
konzisztenciaja) Izes utan is megmarad.
A rutabaga extenziv mveles. Elssorban jo viztarto kepesseg, termekeny valyogtalajokon es b
csapadekellatottsagu termhelyeken termeszthet. Csak az ilyen krlmenyek kztt elallitott repa lesz husos
es knnyen Izhet. Altalaban a 6,5 pH ertek Ieletti talajokat kedveli, az 5,5 pH ertek alatti talajokat meszezni
kell. KiIejezetten nagy a IoszIor- es kaliumigenye. Erzekeny a bor hianyara, ilyenkor a husa megbarnul.
Angliaban marcius elejen, kzepen vetik, 38 cm-es sortavolsagra. A 17 nveny/m2 srseget tartjak idealisnak.
Betakaritasara augusztustol kerl sor. Ertekesitese csomozva (max. 15 cm atmerig), illetve mlesztve,
zsakokban trtenik. Oktobertl taroljak, hagyomanyos szalma-, es Ildtakarassal (HARDY es WATSON, 1982).
Tarolasara optimalis a 0 C krli hmerseklet es a 90 relativ paratartalom (NONNECKE, 1989).
THOMPSON es KELLY (1957) a mienkhez hasonlo eghajlatu termhelyeken junius vegetl kezdd veteset es
oktoberinovemberi betakaritasat ajanljak.
BURENIN (1980) Oroszorszagban a tervezett szedes eltt 90120 nappal ajanlja a magvetest 4570 cm-es
sortavolsagra, 1,01,5 cm melyen, 1,52,0 kg/ha vetmag Ielhasznalasaval. Ugyanitt javasolja palanta neveleset
is tavasszal 4050 napos, nyaron 3035 napos idtartammal. Ebben az esetben 67 cm-es sortavolsagra 23
g/m2 magot kell elvetni 12 cm melyen. Igy 1 m2-en 400500 db palanta nevelhet Iel.
A rutabaga legkorabban akkor szedhet Iel, amikor a megvastagodott szarresz atmerje eleri a 812 cm-t.
Tarolasra a nvekedesket mar teljesen beIejezett gykereket szedik Iel, amelyek 01 C hmersekleten,
9095-os relativ leveg-paratartalom mellett 24 honapig tarolhatok (SPITTSTOESSER, 1979).
A Iajtak tenyeszideje ersen elter. A koraiak 3035, a kzepkoraiak 4550, a kzepkeseiek 6080, a keseiek
90120 nap alatt erik el a betakaritasra erett allapotot. A vilagon legismertebb, legelterjedtebb Iajtak az
American Purple Top, a Purple Top Yellow es a Kanadaban legnagyobb Ielleten termesztett Laurentian.
Oroszorszagban Ikent a regi orosz Kras:nos:efs:kafa es az ehhez hasonlo Zgoltenfe obolu Iajtakat termesztik.
A rutabagat csak teli tarolasra erdemes teljesen beerett allapotban Ielszedni. Friss Iogyasztasra akkor a legjobb,
ha a gyker meg nvekedesben van.
Rutabaga
621
15.12. Retek
(Raphanus sativus L.)
Osalakjanak elIordulasi helye vitatott. Egyesek szerint El-Azsia, masok szerint Kzep-Kina.
Termesztett valtozatat mar a grgk, a romaiak es az egyiptomiak is ismertek.
Vetesterlete az utobbi evekben jelentsen cskkent a korabbi (196670) 800 ha-rol 300 ha-ra. A
nagyzemekben szabad Ildn nem termesztik. Ezzel szemben hajtatasa igen jelents. A hajtatott Iellet
Magyarorszag 100120 ha evenkent. A hidegtrk kztt egyik legjelentsebb hajtatott nvenynk.
Taplalkozasi erteket elssorban vitamintartalma adja. Talalhato benne C-, B1-, B2- es P-vitamin. A C-vitamin
mennyisege Ileg a termesztesi mod Iggvenye. A szabad Ildn termesztett retek gumojaban mindig tbb a
C-vitamin, mint a hajtatotteban. A C-vitamin-tartalom 3050 mg/100 g kztt valtozik (azonos a
paradicsomeval). A reteknek tehat Iontos szerepe van a teli es tavaszi vitaminellatasban.
Erteket nveli meg, hogy Irissen Iogyaszthato. Hazankban julius es augusztus honapok kivetelevel mindig
asztalra kerlhet.
sajtossgai
A keresztesviraguak Brassicaceae csaladjaba tartozik. Tudomanyos neve Raphanus sativus L. (kerti retek).
15.12.2.2. NVNYTANI JELLEMZI
Egyeves nveny, amelynek harom egymastol jol elklnithet valtozata ismert.
Ezek:
honapos retek
nvari retek
os:iteli retek.
622
Az els ket valtozat a termesztesben is egyeves kultura. Az sziteli tipus azonban a gyakorlati termesztesben
keteves. Az els ev a dugvanyneveles idszaka, a masodik a magterm ev.
A gykr, a retek Iogyaszthato resze, valtozatonkent klnbz. A honapos retken s:argumo, amely a szik alatti
szarbol (hipokotil) kepzdik. A nyari, az sziteli tipusokon pedig repatest, amelynek kialakulasaban a szar
mellett a gyker is reszt vesz (129., 130. abra).
NVNYTANI JELLEMZI
623
129. bra - Retekgum (fot: TUZA SNDOR)
NVNYTANI JELLEMZI
624
130. bra - Rpatest (fot: TUZA SNDOR)
NVNYTANI JELLEMZI
625
A Iogyaszthato resz Iolytatasa a gyker (a taplalek es a viz Ielvetelet szolgalo resz), lehet vekonyabb, vastagabb,
de azon mindig gykeragak (oldalgykerek) kepzdnek. A nyari, sziteli tipusokon ezenkivl meg a repatest
ket oldalan is talalhatok gykeragak, ezek azonban nem olyan erteljesek, mint a cukor- vagy a
takarmanyrepaei.
Levelei a Iejldes els idszakaban tolevelek, 1015 cm hosszuak es 46 cm szelesek. A level szeldelten tagolt,
a csucsszelet mindig nagyobb, mint az oldalszeletek. Szele lehet sima vagy Iogazott. A Iellete gyengen vagy
ersen serteszrs. (Ez Iajtatulajdonsag, es ma mar vannak olyan Iajtak is, amelyeknek a levele nem szrztt,
csupasz.) A levelnyel vastag, a lemezek a nyelre leIutok, vilagos-, hamvas- vagy stetzldek. A s:arlevelek
hasonloak, de lenyegesen kisebbek. A s:iklevel szinten szrztt.
A szr a Iejldes masodik szakaszaban kepzdik. Magassaga 80100 cm, a vastagsaga 12 cm. A termesztes
soran a honapos es nyari retek az els, az sziteli tipus pedig a masodik evben hozza a magszarat.
A virgzat leveltelen Irt, es a kaposztaIelek viragzatahoz hasonlo. A viragok sziromleveleinek szine a Iajtatol
Iggen Ieher, rozsaszin vagy ibolyaszin. A viragszin a gyker szinevel szoros korrelaciot mutat. (Ez a
nemesitesben es a magtermesztesben Ielhasznalhato tulajdonsag.) A retekIajtak tbbsege idegenbeporzo.
Egyesek azonban nbeporzasra is hajlamosak, masok pedig teljesen nmeddek.
A terms Iel nem nyilo beco. Hossza 36 cm, a vastagsaga 0,50,8 cm. Ket termlevelbl alakul, kls resze
barazdalt, a hegye pedig csrben vegzdik.
A magvak (amelyek szivacsszer belbe vannak agyazva) enyhen tojas alakuak vagy kisse kerekdedek es
vilagosbarnak. Ezermagtmege 68 g. Csirazokepesseget 45 evig rzi meg.
Fnyignyes, az arnyekot nem tri. Hosszunappalos, magszarat csak 12 oranal hosszabb megvilagitas eseten
hoz. A megvilagitas idtartamanak cskkenese a magszarkepzdeshez szkseges id megnyulasahoz, a rvid
megvilagitas (12 oranal rvidebb) pedig a generativ szervek kepzesenek elmaradasahoz vezet.
Az ersebb Ieny es a hosszabb megvilagitas a Iogyaszthato resz (gumo) kiIejldesehez is szkseges. Sr
allomanyban, gyenge Ienyben es rvid megvilagitas eseten a level megnyulik, a lombozat gyorsabban n, a
gumo nvekedese pedig visszamarad, lassu lesz.
Hignye kicsi. Optimuma 13+7 C. Hidegtr zldsegnveny. Csira:askor a minimalis hmerseklet 02 C,
az optimum pedig 20 C. Keles utan, szikleveles allapotban 56 C-os hmersekleten Iejldik a leggyorsabban.
Kesbb (24 leveles korban) a gumo kepzdesenek kezdeteig 1213 C homerseklet a legkedvezbb a szamara.
A gumo nvekedese idejen hmersekleti igenye a napszak es a borultsag Iggvenye. Nappal es teljes Ienyben
1820 C-ot, ejjel es borult idben pedig 68 C-ot kivan.
A hideget viszonylag jol tri. A csiranveny minusz 3 C, a kiIejlett nveny minusz 6 C hideget is elvisel
karosodas nelkl.
A nyari es sziteli tipusok higenye valamivel nagyobb, mint a honapos reteke.
Vzignye nagy es ez a Iejldes soran valtozik. A csirazashoz sok vizre van szksege. Keles utan, a
gumokepzdesig viszonylag kisebb, kesbb nagyobb a vizigenye. Optimalis nvekedesehez a talaj 6075-os
viztelitettsege a megIelel. A telitettseg 60 ala nem cskkenhet, es a tul sok viz is karos, bar kevesebb gondot
okoz.
Tpanyagignye kzepes. Ez a makro- es a mikroelemekre egyarant vonatkozik. Rvid tenyeszideje alatt a
tapanyagigenyes zldsegnvenyekhez viszonyitva kzepes mennyiseg nitrogent, IoszIort es kaliumot von ki
LETTANI JELLEMZSE
626
a talajbol.
Fajlagos tapanyagigenye nitrogenbl 3 kg/t, IoszIorbol 3,1 kg/t, kaliumbol 6 kg/t.
A nitrogenre klnsen erzekeny, ebbl a keves es a sok is artalmas. Minimalis mennyiseg eseten cskken a
lomb es a gumo nvekedese, hamarabb pudvasodik es csipsebb lesz. Tuladagolas eseten pedig gyorsan n a
lomb es a gumo is, aminek kvetkezteben Ilreped.
15.12.3. Termesztett fajtk fajtakivIaszts
A Iorgalomban lev Iajtak reszben hazai, reszben klIldi eredetek. Megklnbztetesk ertekmer
tulajdonsagaik alapjan lehetseges. Ezek a kvetkezk:
a gumo szine,
a gumo alakja es meretei,
a gumo tmrsege (pudvasodasi hajlam),
a tenyeszid hossza.
A gumo s:ine az egyik legIontosabb Iajtatulajdonsag. Vannak egyes ketszinek. Az egyszinek az
elterjedtebbek. KlIldn (Angliaban, Franciaorszagban, Lengyelorszagban) azonban a ketszin (piros, Ieher)
Iajtakat is kedvelik. Ezeket korabban hazankban is ismertek, napjainkban azonban csak ritkan talalkozunk velk.
A gumo lehet piros es ennek klnbz valtozata, Ieher, rozsaszin, lila, barnassarga, barna es Iekete.
A gumo alakfa szinten sokIele. Leggyakoribb a gmb vagy ennek lapitott, illetve kisse megnyult valtozata.
Ezenkivl vannak rvidebb-hosszabb hengeres tipusok es kzephosszu, hosszu repatest valtozatok.
A gumo merete valtozo. A legkisebbek gumojanak tmege 1720 g, atmerje 2030 mm, a legnagyobbake
pedig 20003000 g, illetve 100150 mm. A repatestek hossza szinten valtozo, a legrvidebb 5060 mm, a
leghosszabb 1000 mm. A nagy tmeg es meret Ileg egyes japan es mas eredet tri- es tetraploid valtozatok
jellemzje.
A gumo tmrsege a legIontosabb Iajtatulajdonsag. A kevesbe tmr tipusok pudvasodasi hajlama mindig
nagyobb. Az ilyen Iajtak Iogyaszthatosagi idszaka nagyon rvid. A pudvasodas a legtbb esetben a viszonylag
gyors nvekedes kvetkezmenye. A jelenleg Iorgalomban lev Iajtak mar nem pudvasodnak, mert asszimilacios
kepessegk sszhangban van a nveny elssorban a gumo nvekedesi intenzitasaval.
A tenves:ido hoss:a szinten Iontos ertekmer. Ennek valtozatossaga teszi lehetve, hogy a retek az ev minden
honapjaban a Iogyasztok asztalara kerlhessen. A Iajtakat a tenyeszid hossza alapjan harom csoportba soroljuk:
a) a honapos retek tenyeszideje a legrvidebb, 3060 nap, amely Igg a termesztes helyetl (szabad Ild,
letesitmeny) es a szaporitas idpontjatol. Telen, a Ienyszegeny idszakban es alacsony hmersekleten mindig
hosszabb, mint tavasszal, amikor a krnyezeti tenyezk az optimalishoz kzeli szinten vannak. A csoportba
tartozo Iajtak egyszinek, es egy kivetelevel pirosak (141. tablazat). Kzlk csak a Jegcsap Ieher. A gumo
kicsi, 1540 g tmeg. Alakjuk gmb, lapitott gmb vagy megnyult gmb. Ritkan hosszuak, mint a Jegcsap,
amely 1517 cm hosszu. Hajtatasra, a korai es az szi szabadIldi termesztesre alkalmas Iajtak. Hajtatni csak
ezeket szabad;
b) a nvari faftak tenyeszideje kzephosszu (5070 nap). Egyszinek, Ieherek, rozsaszinek vagy barnassargak
(142. tabla:at). Gumojuk kzepes meret, 4070 g tmeg es repatest alaku, 70100 mm hosszu. A nyari
technologia Iajtai. Hajtatasuk nem gazdasagos, es csak atmeneti tarolasra alkalmasak;
Termesztett fajtk
fajtakivIaszts
627
c) az os:iteli faftak tenyeszideje a leghosszabb, 90110 nap. A gumo szine Ieher, zldesIeher vagy Iekete.
Alakjuk lehet gmb, lapitott gmb vagy repatest. Tmegk 100150 g. A teli termesztesi technologia Iajtai. Jol
tarolhatok, hajtatni azonban ezeket nem szabad.
Fajta Tenyesz-
id
(nap)
Lomb A gumo Pudvaso-
dasi
hajlam
Termesztesi mod
hejszine alakja nagysaga
Korai
legjobb
4050 kzepnagystetbordomegnyult
gmb
kzepnagynincs szi, tavaszi,
hajtatas, tavaszi
szabadIldi
termesztes
Korai
piros
3035 kzepnagykarminpiros lapitott
gmb
kzepnagynincs szi, tavaszi
hajtatas, szi,
tavaszi
szabadIldi
termesztes
Roza 4045 nagy stet
rozsaszin
gmb nagy nincs szi, tavaszi
hajtatas, szi,
tavaszi
szabadIldi
termesztes
Szentesi
hajtato
3540 nagy bordo gmb kzepnagynincs szi, tavaszi
hajtatas, szi,
tavaszi
szabadIldi
termesztes
Szentesi
orias
vaj
4050 kzepnagybordo gmb nagy nincs szi, tavaszi
hajtatas, szi,
tavaszi
szabadIldi
termesztes
Tavasz
gyngye
3540 kzepnagybordo megnyult
gmb
nagy nincs szi, tavaszi
hajtatas, szi,
tavaszi
szabadIldi
termesztes
Tavaszi
piros
3040 kicsi skarlatvrs gmb kzepnagynincs szi, tavaszi
hajtatas, szi,
tavaszi
szabadIldi
termesztes
Jegcsap 4050 nagy Ieher hosszu nagy nincs tavaszi
Termesztett fajtk
fajtakivIaszts
628
szabadIldi
termesztes
141. tblzat - Hnaposretek-fajtk
Fajta Tipus Tenyeszid
(nap)
Lomb A gumo Pudvasodasi
hajlam
hejszine alakja nagysaga
Husveti
rozsa
nyari 5070 nagy rozsaszin leIele
keskenyed
nagy nincs
Janosnapi nyari 5070 nagy barnassarga repa nagy nincs
Mikepercsi
vaj
nyari 5070 kzepnagyIeher lapitott
gmb
nagy nincs
ErIurti
kerek
sziteli 90110 kzepnagyIekete lapitott
gmb
nagy nincs
Mncheni
sr
sziteli 90110 nagy Ieher megnyult
gmb
nagy nincs
142. tblzat - Nyri s szi-tli retekfajtk
A szabadIldi termesztesben tbb technologia is alkalmazhato, ezek a Iajtahasznalatban a szaporitas
idpontjaban es a betakaritasi idben klnbznek egymastol (129. abra). A termesztesi technologiak a
kvetkezk:
tavaszi szabadIldi,
nyari szabadIldi,
szi szabadIldi,
teli szabadIldi,
629
131. bra - A retek szabadfldi termesztsi technolgii s a hozzjuk tartoz
fogyasztsi idszakok
Mivel e negy technologia sok eleme teljesen azonos, igy a technologiakat egyttesen ismertetjk, termeszetesen
ugy, hogy a klnbsegeket minden esetben kiemeljk.
Magyarorszag eghajlata, idjarasi viszonyai kedvezek a retek szabadIldi termesztesere. A Ienyviszonyok
megIelelek, a hmerseklet kielegit. A csapadek ugyan a legtbb helyen keves, de a vizet ntzessel potolni
tudjuk.
Talajigenye valtozatos. A szelsseges (szikes, Iutohomok) talajok kivetelevel valamennyi talajtipuson
termeszthet, de a laza homok es a kzepkttt mezsegi talajok a legjobbak szamara. A talaj kemhatasara
erzekeny. Elssorban a kzmbs es a gyengen lugos talajokat kedveli. A legIontosabb krzetek laza, kzmbs
kemhatasu talajokon alakultak ki.
A retek, mint a tbbi zldsegIele, talajuntsagra hajlamos nveny, ezert monokulturas termeszteset kerljk. A
monokultura meg a hazikerti, haztaji termesztesben sem javasolhato. Az a jo, ha csak 34 ev mulva kerl vissza
ugyanarra a terletre. Elhelyezhet mindket nt:tt :ldseges vetesforgoban. Mivel allomanysrsege
viszonylag nagy es kapas nveny, igy a legtbb zldsegIelenek jo elvetemenye. A gyker- es gumos nvenyek
termeszetesen kivetelek.
Rossz elvetemenyei azok, melyek kesn kerlnek le, gyomositanak vagy gyomnevelk, es utanuk nagy
mennyiseg szar- es gykertmeg marad vissza.
Jo elovetemenvei a burgonyaIelek, az egyeves pillangosok es kombinalt szabadIldi vetesIorgoban a kalaszosok.
Tekintettel rvid tenyeszidejere, a terlet ketts hasznositasra igen alkalmas.
AZ GHAJLAT S A
630
A tapanyag visszapotlasakor Iigyelembe kell venni a nveny igenyet, a talaj tapanyagkeszletet es a tervezett
termes mennyiseget.
A tervezhet termes a Iajta es a termhely Iggvenye. A honapos reteknel 58 t, a nyari tipusoknal 812 t, az
sziteli Iajtaknal pedig 1320 t hektaronkent.
A Iajlagos mtragyaigenyt teli retek termesztese eseten a 143. tabla:at tartalmazza.
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 4,5 4,0 3,0 2,0 1,0
II. 5,0 4,7 3,5 2,5 1,2
III. 5,0 4,7 3,5 2,5 1,2
IV. 4,8 5,0 4,0 3,0 2,0
FoszIor
I. 3,8 3,6 2,0 1,0 0,4
II. 4,2 4,0 2,4 1,2 0,5
III. 4,7 4,3 2,8 1,6 0,7
IV. 5,5 4,8 3,0 1,8 0,8
Kalium
I. 13,0 11,0 7,0 4,0 2,0
II. 14,0 12,0 8,0 5,0 2,4
III. 13,6 12,6 8,2 5,4 2,6
IV. 14,0 13,0 9,0 6,0 4,0
143. tblzat - A tli retek fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t terms)
TPANYAGELLTS
631
Abban az esetben, ha nincs lehetseg talajvizsgalatra, es a termesmennyiseget sem kivanjuk meghatarozni,
akkor az eredmenyre vezet mennyiseg nitrogenbl 100170 kg/ha, IoszIorbol 80100 kg/ha, kaliumbol
200250 kg/ha, hatoanyagban kiIejezve.
Tapanyagban gazdag talajon a kisebb, a sovanyabb talajon pedig a nagyobb adagokkal szamolunk.
A retek tapanyagigenye kielegithet m- es szerves tragyakkal, az utobbit azonban lehetleg ne hasznaljuk.
A szerves tragyat, a IoszIort, a kaliumot a legtbbszr alaptragvakent szorjak ki. Idpontja leggyakrabban az
sz, de a masodtermenykent termesztetteknek nyaron is kijuttathatjuk az alap-talajmvelessel egy idben.
Celszer megoldas az is, hogy a IoszIor es a kalium egyharmadat, a nitrogennek pedig a Ielet inditotragvakent
juttatjuk ki. A nitrogen masik Ielet vagy neha a teljes mennyiseget feftragvakent kell kiadni. A Iejtragyazas
idpontja a gumokepzdes kezdete, amelyet 23 het mulva lehet megismetelni.
A retek apro magvu nveny, sekelyen vetjk, ezert nagyon jo vetagyat igenyel. A magagy akkor megIelel, ha
a Ielszine egyenletes, sima, ha gyommentes, lepedett es apro morzsas szerkezet.
A talaj-elkeszites modja, idpontja az elvetemeny es a szaporitasi idpont Iggvenye. Marciusi, aprilisi vetes
eseten az alap-talajmveles mindig os:i melvs:antas, a hazikertben asas. Az elvetemenytl Iggen el lehet
vegezni szeptemberben, oktoberben es novemberben. A melysege 2135 cm kztt valtozhat. Ha lehet, a tavaszi
szantast kerljk.
A magagv elokes:itesenek idpontja marciusi vetes eseten az sz. A szantas utan azonnal zarjuk a talajIelszint.
Aprilisban veteshez a magagyat altalaban csak tavasszal, a vetes eltt keszitjk el. Ilyenkor celszer a talajt
Iebruar vegen, marcius elejen (amikor ra lehet menni) lezarni.
Az alap-talajmveles eszkze lehet az eke, az asogep, a rotacios kapa es kisebb Ielleten az aso. A magagy
pedig elkeszithet tarcsaval, Iogas boronaval, simitoval, kombinatorral es hazikertekben gereblyevel.
Nehezebb a talaj-elkeszites, ha a retket utotermenykent termesztjk. Ennek idszaka a nyar, ez az evszak pedig
nalunk gyakran szaraz. A munkat neheziti az is, hogy ebben az esetben az alap-talajmvelest kzvetlenl kveti
a vetes eltti talaj-elkeszites.
15.12.4.5. SZAPORTS
Szaporitasi modja az lland helyre vets.
A vetes melvsege 23 cm. Laza talajon melyebben, ktttebb talajon pedig sekelyebben vetnk. Sekelyebben
vethetnk tavasszal is, amikor a talaj viztartalma a Iels retegben is elegend a csirazashoz. A gmb alaku
gumoju Iajtakat is sekelyebben vetjk, mert melyrl kelve deIormalodnak, megnyulnak. Ezzel szemben nyaron
tekintettel a szarazabb krlmenyekre mindig melyebbre vetnk.
A honapos retek vetesidefe tavasszal marcius, nyaron augusztus masodik Iele, esetleg szeptember eleje.
Tavasszal ha az id kedvez a vetes mar Iebruar vegen elkezdhet.
A nvari tipusok vetesidefe aprilis, az os:iteli faftake pedig julius vege, esetleg augusztus eleje. A vetesi
idszakokban szakaszosan lehet vetni. A vetesek kztti id 12 het, amely megegyezik egy-egy kultura
betakaritasi idtartamaval.
A mvelesi mod nagyzemben sik-, kiszemben agyasos vagy sikmveles. Az elrendezes lehet soros, szalagos
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
632
es negyzetes. Az utobbit csak a honapos reteknel celszer alkalmazni, ott, ahol elegend kezi munkaer all
rendelkezesre.
A legkisebb tenyeszterlet 55 cm. Ez azonban csak a korai termesztesben ajanlott, ha a Iajta gumoja kicsi es
tenyeszideje rvid. A sortavolsag egyebkent a Iajta es a termesztIellet Iggvenye. Lehet 10, 20, 25, 3040 cm.
A ttavolsagot a Iajta es sortavolsag hatarozza meg, amely ennek megIelelen 4 es 15 cm kztt valtozhat.
A vetes vegezhet ke::el, szemenkent (lyuggatohenger vagy -deszka segitsegevel) es sorba. Nagy Ielleten
celszerbb vetogepeket hasznalni. Ezek lehetnek kezi vagy gepi mozgatasuak. Sajnos nalunk keves a jo kezi
vetgep. A gepi vontatasuak kzl a Nibex es Stanhay tipusok ajanlhatok.
A vetomags:kseglet a mag minsegenek es a vetesi modnak a Iggvenye. A legkisebb mennyiseg 11,5 g/m2
(sziteli Iajtak), a legnagyobb 34 g/m2 (negyzetes elrendezes). A szaporitasi lehetsegek es az ezzel
kapcsolatos adatok knnyebb attekinteset segiti a 144. tabla:at.
Termesz-
tesi mod
Fajta Vetesi
idpont
ElrendezesSortavolsag
(cm)
Ttavolsag
(cm)
Vetmag
(db/Im)
Vetmag-szkseglet
(g/m2)
Tavaszi honaposIII. 131. soros 1020 45 2530 23
negyzetes 5 5 20 34
8 8 1213
Nyari IV. 1.V. 15. soros 2025 57 2025 1,52
Oszi honaposVIII. 15. 2025 57 2025 1,52
VIII. 30. soros 1020 45 2530 23
Teli sziteliVII.
15.VIII. 1.
soros 3040 1215 1720 11,5
144. tblzat - A szabadfldi termesztsu retek szaportsi mdjnak jellemzi
15.12.4.6. NTZS
ntzes nelkl nincs elIogadhato minseg. A tenyeszidben szkseg lehet keleszt es csapadekpotlo ntzesre.
A keles:to nt:es a nyari veteskor Iontos, tavasszal csak akkor van erre szkseg, ha a marcius es az aprilis
szaraz. Az ntzesi norma 510 mm. Mivel a retek gyorsan kel, ismetlese nem szkseges.
Csapadekpotlo nt:esre minden kulturanak szksege van. Az ntzesi norma 2030 mm, ugyanis a retek
viszonylag sekelyen gykerezik. Az ntzesek szama az evszaktol es az evszak csapadekviszonyaitol Igg.
Tavasszal 12, nyaron es sszel 34 ntzesre is szkseg lehet.
NTZS
633
A retek rvid tenyeszideje miatt minimalis apolasi munkat igenyel. Kzlk a ritkitasra csak akkor van szkseg,
ha nem szemenkent vetettnk. Celja az optimalis allomanysrseg beallitasa. Keles utan az els lomblevelek
Iejldesenek kezdeten (78. nap) kerl ra sor. Ekkor meg knnyen el lehet tavolitani a Ilsleges nvenyeket. A
ritkitasi tavolsag a Iajtatol es a sortavolsagtol Iggen a honapos reteknel 48 cm, a nyari tipusoknal 810 cm es
az sziteli Iajtaknal 1015 cm.
A retek gyorsan kel, ezert talajat knnyen lazan, porhanyosan lehet tartani. ElIordulhat, hogy a honapos retek
nem is igenyel lazitast. A nyari, valamint az sziteli tipusok azonban 34 kapalast is megkivannak. A mveles
keskeny sortavnal kezi- (vono-)kapaval, a szelesebbnel tolokapaval vegezhet el. Szalagos elrendezesben vagy
40 cm-es sortav eseten gepi kultivatoro:as is lehetseges. A retek gyomirtasa csak mechanikai uton lehetseges, a
vegyszeres irtas a gyakorlatban meg nem terjedt el.
15.12.4.8. BETAKARTS
A retket gazdasagi erettseggel szedjk es ertekesitjk. Akkor szedesre erett, ha a legnagyobb atmerje eleri a
magyar szabvanyban meghatarozott meretet. Ez Iajtankent, pontosabban Iajtacsoportonkent valtozik.
a gmbly honapos reteknel legalabb 25 mm,
az Orias vaj es Husveti dvzlet Iajtaknal legalabb 30 mm,
a Jegcsap Iajtanal legalabb 20 mm,
a nyari tipusoknal legalabb 40 mm,
az szitelieknel 50100 mm.
Az ertekek az I. osztalyu arura vonatkoznak.
A szedes kzvetlenl kezzel vagy aso segitsegevel vegezhet, az sziteli tipusok geppel is kiemelhetk. Ilyen
kiemel (tbbsoros es nyv rendszer) gepek azonban meg csak klIldn (USA) ismertek. Mivel a hazai
gyakorlatban meg a kezi szedes az altalanos, nagyon Iontos Iajtabelyeg a lomb szakitoszilardsaga is.
A szedesek szama 23. Az a jo, ha a termes ket szedessel betakarithato. Kivetel az sziteli retek, amelyet
minden esetben egyszeri szedessel takaritanak be.
15.12.4.9. RU-ELKSZTS
A honapos es nyari retek ertekesitesre valo elkeszitese a mosast, a sargulo, Ilsleges levelek eltavolitasat es a
csomozast Ioglalja magaban. Egy-egy csomoba 5 db retek kerl. Kivetel a II. osztalyu honapos retek, amelybl
10 db-ot ktnek egy csomoba. A mosas vegezhet valogatas es csomozas eltt vagy a csomozas utan. Arra
azonban vigyazni kell, hogy a lomb ne maradjon nedves, mert a gngylegben hamar bemelegszik es bomlasnak
indul. A szaraz, serlt es sargulo leveleket is ezert kell eltavolitani, de a serlt sargulo lomb egyebkent is rontja
az aru piaci erteket.
A valogatas reszben osztalyozas is. Kln kell valogatni a mereten aluli, a mas szin, a serlt vagy repedt
gumoju egyedeket.
A teli retek Iagyerzekeny, ezert betakaritasat a Iagyok eltt be kell Iejezni. Ezeket nem kell mosni. A lombot
teljesen el kell tavolitani ugy, hogy csak a Iiatal szivlevelek maradjanak meg.
A varhato termes tipusonkent valtozik. A honapos retekbl 3050 csomo/m2 (510 t/ha), a nyariakbol 2540
BETAKARTS
634
csomo/m2 (1015 t/ha), az sziteli Iajtakbol pedig 1520 t/ha.
15.12.5. Hajtats
A retek hajtathato vegha:ban, normal es vizIggnys foliasatorban, de egyszer Iolias letesitmenyekben is
(Ioliaalagut, -agy). Legegyszerbb hajtatasi modja a va: nelkli folias termesztes. A termesztberendezesek
lehetnek Ites nelkliek es Ithetk, ezen bell valtozhat a Ites erssege is.
A letesitmenyek, azok Iteserssege hatarozzak meg a termesztesi technologiakat, amelyek a kvetkezk:
veghazi hajtatas (30 C ?t),
hajtatas ersen Ittt (15 C ?t) Ioliasatorban,
hajtatas gyengen Ittt (6 C ?t) Ioliasatorban,
hajtatas vizIggnys Iolia alatt,
hideghajtatas (0 C ?t),
vaz nelkli Iolias termesztes.
E technologiak egymastol csak a szaporitas es a betakaritas idpontjaban klnbznek, ezert ezeket egyttesen
ismertetjk.
15.12.5.1. TALAJ-ELKSZTS
A talaj elkeszitese a szabadIldi termeszteshez hasonlo, legtbbszr csak a talajmvel eszkzkben
klnbzik. A Iorditas melysege kzepmely, 1520 cm. Eszkze lehet az eke, az asogep es igen gyakran az aso.
Az egesz evben Iedett letesitmenyekben ahol a talaj szaraz az elntzes javitja a munka minseget.
Forditas utan a talajt meg at kell dolgozni, hogy a kivanatos magagyat el tudjuk kesziteni. Ez vegezhet rotacios
kapaval, tarcsaval, Iogas boronaval vagy gereblyevel.
Az egyenletes Ielszint simitoval, Iorditott Iogassal vagy gereblyevel alakitjuk ki, az lepedettseget pedig
hengerrel. A knny kezi henger alkalmazasa minden zemtipusban celszer.
A talaj-elkeszites idpontja ha a retek eltermeny az os:. Masodtermeny ala a talaj-elkeszitest legalabb 2
hettel a vetes eltt el kell vegezni. Ebben az esetben a tmrites klnsen Iontos.
15.12.5.2. TPANYAG-UTNPTLS
A tapanyag visszapotlasara a hajtatasban is szerves es mtragyakat hasznalunk, csak itt ma meg elnyben
reszesl a s:erves tragva, ugyanis hasznalataval knnyebben elkerlhet a tultragyazas. Fontos azonban, hogy
az istallotragya Ildszeren erett legyen. Legjobb a tzeges marhatragya, amely nveli a talaj humusztartalmat
es javitja a vizgazdalkodasat. A Ielig erett istallotragya itt is karos hatasu, mert gatolja a csirazast es a kesbbi
Iejldest.
Szerves tragyabol 1015 kg-ot, mtragvabol pedig 520 g nitrogent, 218 g IoszIort es 816 g kaliumot
celszer adni negyzetmeterenkent attol Iggen, hogy a talaj tapanyag-ellatottsaga gyenge, kzepes vagy jo.
Jellemz, hogy magas nitrogen-, IoszIor- es kaliumszint eseten nincs is szkseg mtragyazasra.
Hajtats
635
A szerves tragyat, a IoszIort es a kalium Ielet alaptragvakent, a mtragyak masik Ielet es a nitrogent pedig
inditotragvakent adjuk. Jo megoldas az is, ha a szerves tragyat is Ielezzk, mint a IoszIort es a kaliumot.
A retek klorer:ekenv, ezert klortartalmu mtragyakat ne hasznaljunk.
15.12.5.3. SZAPORTS
Szaporitasa magrol, allando helyre vetessel trtenik. Kiveteles eseteken palantanevelessel is szaporithato.
A szaporitas idpontja a termesztesi technologia Iggvenye:
veghazi hajtatashoz december,
ersen Ittt Ioliasatorban januar eleje,
gyengen Ittt Ioliasatorban januar vege,
vizIggnys satorban Iebruar eleje,
Ites nelkli Ioliasatorban Iebruar kzepe,
vaz nelkli Iolias hajtatashoz Iebruar masodik Iele.
A decemberi es a januar eleji szaporitas kevesbe elterjedt.
A mvelesi mod lehet sik vagy agyasos. Az elrende:es negyzetes, soros vagy szalagos. Hajtatozemeinkben
mind a harom megtalalhato, a legelterjedtebb azonban a negv:etes.
A kisebb gumoju Iajtak tenves:terlete 55, 66 cm, a nagyobb gumojuake 8105 cm. Az utobbinal nagyobb
tenyeszterletet hajtatasban nem celszer alkalmazni.
A magot kisebb Ielleten szemenkent, nagyobb terletre pedig sorba vetjk. Magyarorszagon legtbbszr kezzel
vetnek, mivel jo kezi es Ileg szemenkent vet gepek meg nincsenek.
A vetes melvsege 0,51,5 cm. Kttt talajon 0,5, homokon 11,5 cm. A kezi, szemenkenti vetest a
lyuggatodeszka vagy -henger segiti.
A mags:kseglet 34 g/m2. A vetmagot itt is el kell kesziteni. A veteshez csak nagy es csavazott vetmagot
hasznaljunk.
15.12.5.4. NTZS
A gyors nvekedes es a jo minseg a Iolyamatos es kielegit vizellatas Iggvenye. A tenyeszid alatt
rendszeresen ntzni kell. A teli idszakban hetenkent egyszer, tavasszal hetenkent 23 ntzesre is szkseg
lehet. Az ntzesi norma a tenyeszid els Ieleben 1020 mm, kesbb 2530 mm.
15.12.5.5. NVNYPOLS
A gyomok ellen csak mechanikai uton lehet vedekezni, a vegyszeres gyomirtok hasznalata meg nem terjedt el.
A megelz gyomirtas ezert szkseges. Fontos tehat az elvetemeny megvalasztasa es a kulturnveny nelkli
letesitmenyek talajanak gyommentesen tartasa.
SZAPORTS
636
Sokat segit az is, ha a letesitmenyeket mar ket hettel a vetes eltt Iteni kezdjk, vagy a Ioliat ugyanennyi idvel
korabban Ielhuzzuk (hideghajtas). A gyomnvenyek igy korabban kikelnek es a magagykesziteskor
megsemmisithetk.
Gyomosodas eseten gvomlalni kell. Sajnos mas lehetseg nincs, mert a kicsi tenyeszterlet csak kezi mvelest
tesz lehetve.
Soros vagy szalagos veteskor szkseg van a ritkitasra is. A nvenyeket a Iajtak igenyenek megIelelen 456
cm tavolsagra egyeljk. A mveletre a keles utani masodik vagy harmadik heten, a nvenyek szikleveles vagy
eppen lombleveles allapotaban kerl sor. A retek erzekeny a mechanikai serlesre, ezert a Ilsleges nvenyeket
nem kell eltavolitani, eleg a visszacsipesk is.
A honapos retek viszonylag rvid id alatt szedhetve valik. Tavasszal ehhez 3040, telen 4050 napra van
szkseg. Akkor szedesre erett, ha a gumo elerte a Iajtara jellemz es a szabvanyban meghatarozott meretet (lasd
a szabadIldi termesztesnel leirtakat). A Iontosabb kvetelmenyeket (meret, szin stb.) a kereskedelem a
legtbbszr elre jelzi.
A szedest kezzel vegezzk. Az arut valogatas, mosas utan csomozva ertekesitik. A szedesek szama 23. Az a jo,
ha a termest egy, esetleg ket szedessel be tudjuk takaritani. A tervezhet es varhato termes a Iajta es a
tenyeszterlet Iggvenye, 150300 db, illetve 3060 csomo negyzetmeterenkent.
A szedest idben el kell vegezni, mivel tuleres eseten romlik a minseg, a gumo regesedik, pudvasodik.
15.12.6. konmia
A retek szabadIldi termesztese es hajtatasa akkor kiIizetd, ha jvedelmezesi szinvonala legalabb 50. Ez azt
jelenti, hogy 100 Ft kltsegre 150 Ft brutto bevetel jut. Ehhez a kvetkez termesmennyiseg elerese szkseges:
a s:abadfldi termes:tes eseten honapos retekbl 25 cs/m2, nyari retekbl 20 cs/m2, sziteli retekbl 15 t/ha;
haftatas eseten kis gumoju honapos retekbl 35 cs/m2, nagy gumoju honapos retekbl 30 cs/m2.
A termesztes soran nem szabad Iigyelmen kivl hagyni, hogy napjainkban a vetes, valamint a szedes es az
aru-elkeszites nagyon munkaigenyes technologiai elemek. A munkaer pedig keves. Mindez behatarolja a
termIellet nagysagat.
A retek vetmag-termesztesi technologiaja Iajtacsoportonkent valtozik. A honapos es a nyari Iajtake egyeves, az
sziteli tipusoke keteves. Az utobbi esetben az els ev a dugvanyterm, a masodik a maghozo ev.
15.12.7.1. SZAPORTS
A honapos es a nyari Iajtak vetesideje marcius. Minel korabban, de csak akkor vessnk, ha a talajt taposas
nelkl tudjuk elkesziteni. A hosszabb tenyeszidej Iajtak (sziteli tipusok) vetesideje pedig julius vege,
BETAKARTS
637
augusztus eleje.
A mvelesi mod sik, az elrendezes soros. A sortavolsag mindharom tipusnal 40 cm. A magszkseglet
egysegesen 8 kg/ha. Egyenletes, jo keles eseten azonban az allomany sr lesz. A normal vetmagszkseglet
80-os hasznalati ertek vetmag eseteben 46 kg/ha. A Iolyometerenkenti magszam a nagyobb
gumojuakebol 15 db, a kisebbekebl 22 db.
A vetes melysege tavasszal 23 cm, nyaron 34 cm. Vethet barmely vetgeppel, de a Nibex vagy a hasonlo
tipusu vetgepek a legjobbak.
Dugvnynevelsre csak az sziteli tipusoknal van szkseg. Honapos es nyari Iajtaknal csak a nemesitk
alkalmazzak.
Az sziteli tipusokat elz ev szen a Iagyok eltt Il kell szedni. A szedes vegezhet asoval vagy
kormanylemez nelkli ekevel. A dugvanyokat valogatjuk, szelektaljuk. A lombot kessel 23 cm-re csonkitjuk.
Csavarni nem szabad, mert a tenyeszcsucs knnyen megserlhet, es a nvenyek tavasszal vontatottan hajtanak.
Az ltetes idpontja marcius. A korai ltetes a jo termes alapja, ugyanis a retek a gykerzetet hvsebb idben
Iejleszti, a lombozatat csak kesbb, amikor mar melegebb van.
A sortavolsag 50 cm, a ttav 2530.
Az ltetest vegezhetjk asoval, de sornyito eke segitsegevel is. A melyseg nagyon Iontos, az a jo, ha a
tenyeszcsucsra legalabb 2 cm Ildreteg kerl.
A retek idegenmegporzo nveny. A Iajtakat tehat egymastol es a repcsenyretektl izollni kell (a Iajtaleromlast
Ileg a repcsenyretek okozza). A vadrepcevel es a Ieher mustarral az eddigi megIigyelesek szerint nem
keresztezdik. Egyeb kaposztaIelekkel is csak mesterseges beporzassal lehet megtermekenyiteni.
Az izolacios tavolsag 5001000 m.
Az idben es jol elvegzett szelekci a Iajtatisztasag egyik legIontosabb Ieltetele. Tbbszr meg kell ismetelni. A
munka soran el kell tavolitani a repcsenyretket, az idegen Iajtaju, a repcsennyel keresztezett es a korcs
egyedeket.
Idegennek szamit az elter levelalak (legtbbszr ersen szetterl lombozat), a stetlila gumo, a Ieher
karogyker, a stetlila virag. Ezenkivl el kell tavolitani az id eltt Ielmagzo egyedeket is.
A gumo alapjan valo szelekcio az szi es teli tipusoknal a legknnyebb. Ezeket ugyanis a Iagyok eltt kiszedjk
es szelekcio utan taroljuk. A honapos es nyari reteknel mar nehezebb e mvelet. Itt a nveny klleme segit.
1020 gyanus nveny kihuzasa utan azonban megszokja szemnk a klnbseget, es biztosan el tudjuk tavolitani
az elter gyker egyedeket.
Nvnypols. Amint a sorok latszanak, az els kapalast azonnal el kell vegezni, majd ismetelt kapalaskor a
tablat gyommentesen kell tartani. A kapalast vegyszeres gyomirtas eseten is vegezzk el, mert a la:itasra is
szkseg van, es a szelektiv szer a keresztes viragu gyomokat nem irtja.
A kapalas csak a magszar kiIejldeseig vegezhet. Kesbb mar jelents karokat okozhatunk a kulturaban.
A sr veteseket egvelni kell. Erre az els kapalas utan kerl sor. A kis gumoju Iajtak ritkitasi tavolsaga 68 cm,
a nagy testeke 810 cm. A megIelel allomanysrseg a honapos es a nyari tipusokbol 220250 ezer t/ha, az
sziteli Iajtakbol 6065 ezer t/ha.
Szaraz tavaszon es nyaron nt:esre is szkseg lehet. Az ntzesi norma keleszt ntzeskor 510 mm,
csapadekpotlaskor 40 mm. Az ntzesi mod esztet.
SZAPORTS
638
Arats. A retkek a vetes, illetve az ltetes utan 5060 napra viragoznak. A viragzas idtartama 3035 nap.
Ennek megIelelen az eres julius vegen, augusztus elejen varhato. Ez termeszetesen a Iajta Iggvenye. Nem
pereg, ezert telfes eresben aratunk. Ezt a szar es a beck vilagosbarna szinezdese jelzi.
A retek arathato egy es ket menetben. A kisebb Ielleteket ket menetben, ke::el, sarloval vagy kaszaval aratjuk.
A learatott termenyt kevekbe ktjk, kicsi kupokba allitjuk es 23 napig utoerlelfk. A munkat hajnalban,
kimeletesen vegezzk mert klnben sok bec letrik.
A csepleshe: a dobot tagitsuk, Iorgasat lassitsuk es gumi verlecekkel lassuk el. A treket a benne talalhato
beck miatt ismetelten Iel kell nteni.
A nagyobb Ielleteket tuleresben, kombajnnal, egy menetben takaritsuk be. A dobIordulat akkor jo, ha
percenkent 600700-nal nem nagyobb. A dobot tagitani kell, es Il kell szerelni kosarlemezekkel, valamint
gumi verlecekkel. Szkseg van meg a szalmatartalyban annak also Ieleben egy becgyjt ladara is. A
kombajn ugyanis csak a beck 60-at csepeli ki. Ez a munka ellentetben az elzvel csak a harmat
Ielszaradasa utan vegezhet. Ez a modszer jobb az elznel, mert nincs szkseg retekmagIejt gepre.
Cseples utan a magot azonnal elotis:titora kell vinni. Veglegesen rostaszelelvel tisztitjak.
A varhato termes 0,51,2 t/ha. A kisebb gumojuak kevesebbet teremnek. Az sziteli tipusok atlaga 0,61 t/ha.
15.13. Torma
(Armoracia lapathifolia GILIB)
A torma Delkelet-Europabol es a szomszedos azsiai terletekrl szarmazik.
Termesztesbe vonasat a 15. szazadban Nemetorszagban kezdtek, onnan terjedt el hazankban is. A klIldiek a
magyar konyha jellegzetessegekent ismerik.
Elssorban az AlIldn terjedt el, termkrzetei Budapest, Mako, Nagykata, Debrecen, KiskunIelegyhaza
krnyeken alakultak ki. A legnagyobb Ielleten Hajdu-Bihar megyeben termesztik, jelentsebb tormatermeszt
kzsegek: Ujleta, Letavertes, Bagamer, Almosd, Kokad es Vamospercs. F Iogyasztasi idenye sztl nyar
elejeig tart. Ujabban Iogyasztasra keszen, poharakban is Iorgalomba kerl. Az elelmiszeripar a gykereket
savanyitott es ecetes keszitmenyekhez (kaposzta, uborka, cekla stb.) izesitkent is hasznalja.
Ize jellegzetesen csips, ezt a gykerben lev allili:otiocianat es a butiltiocianat okozza. A vegyletek nagyon
hasonlitanak a mustarolaj hatoanyagahoz, a knnymirigyeket es a nyalkahartyat ingerlik.
Torma
639
sajtossgai
A torma salakjarol megoszlanak a velemenyek. Egyes kutatok a Nasturtium armoraciat (LINNE), masok a
Cochleoria armoraciat, megint masok a Cochlearia macrocarpa var. hungaricat tekintik az salaknak.
BRZEZINSKI (1909) szerint a torma nem termeszetes Iaj, hanem hibrid. Velemenye szerint Magyarorszagon
tbb vadtorma spontan keresztezdesebl alakult ki a mai, termesztett kulturvaltozat.
Evel, lagy szaru nveny.
Gykr. Fgykere orsogyker, a Ildbeli hajtas kzvetlen Iolytatasa. Ez a hajtas Iggleges helyzet
gykertrzs. A rizoma ersen megvastagszik. Azok a tipusok kedveltek, amelyek sima rizomakat Iejlesztenek.
Hajts. A Ild Ieletti resz lagy szar, ez a csucsaban ersen elagazik. A tlevelek hosszuak, nyelesek, lemezk ep
vagy karejosan, illetve szeldelten tagolt. A szarlevelek lk vagy rvid nyelek.
Virgzata sok viragbol allo, ss:etett sator.
Termse beco.
A magvai gmblyek, aprok. Eghajlati viszonyaink kztt a torma ritkan hoz magot.
Hignye. A torma a kevesebb ht igenyl zldsegIajtak kze tartozik, alacsonyabb hmersekleten is jol
Iejldik. A gykerek kiIejezetten Iagyalloak, levelei 4 C-on Iagynak el.
Fnyignye sem nagy. Napos helyen Iejldik legjobban, de arnyekban is diszlik.
Vzignye. Nagy termes kiIejlesztesehez sok vizet igenyel.
Tpanyagignye. Tapanyaggal jol ellatott terleten Iejleszt jo minseg, knnyen ertekesithet rizomakat.
A hazankban talalhato csips es kevesbe csips tajIajtak Ielteheten Nemetorszagbol es a volt Csehszlovakiabol
szarmaznak.
Nemetorszagban elterjedt az ersen csips Nrnbergi es Erlangeni, az edes es csipssegmentes Baversdorfi,
valamint a Spreewaldi es a Hamburgi. Csehorszagban es Szlovakiaban elismert Iajta az egyeves Krenox es az
evel Malini.
15.13.4. Termesztse
RENDSZERTANA
640
A melyebb Iekves, nyirkos, paras terleteket szereti.
Nagy humusztartalmu, nedves, laza talajokon Iejldik jol. Kerlni kell a szaraz, kttt talajokat, ilyen helyeken
a rizomak megIasodnak, csips izek lesznek. Az orszagban a laza ntestalajokon terem a legjobb minseg
torma, tbb helyen a korabban legelnek hasznalt magas talajviz, homokos terleteket hasznaljak
eredmenyesen a tormatermesztk.
Annak ellenere, hogy evel nveny, egyeveskent termesztik, igy a vetesIorgoba is beallithato. Nem szabad
Iigyelmen kivl hagyni, hogy a kiszedes utan visszamarado gykerekbl Iejld hajtasaival nagyon gyomosit!
Az ersen tragyazott nvenyek jo elvetemenyei, igy a paradicsom, a paprika es a kabakosok utan nagy
termesatlagra szamithatunk. A tormaltetvenyt kvet evben a terletre Ieltetlenl kapas nveny kerljn!
15.13.4.3. TALAJMVELS TPANYAGELLTS
Legtbbszr bakhatas modszerrel termesztik a tormat, mert melyen gykerezik. Telepites eltt a talajt legalabb
40 cm melyen kell lazitani. Ez a mvelet trtenhet Iorgatassal, nagyobb terlet elkeszitesekor pedig javasolt az
altalafla:itoval egybekttt melvs:antas. A Iorgatas kedvez hatasa Ileg a gyengebb vizellatasu talajokon
erezhet.
Kerljk a kzvetlen istallotragyazast, mert hatasara az ertekesitend gykerek barnulhatnak, rancosak lesznek.
Az sz Iolyaman lehetleg jol sszeerett tragyat juttassunk ki. Abban az esetben, ha a torma
szervesanyag-szksegletet zldtragyaval akarjuk kielegiteni, azt egeszitsk ki mtragyakkal is. A Iajlagos
mtragyaigenyt a 145. tabla:atban Ioglaltuk ssze.
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 23 19 12 7 4
II. 25 21 14 8 5
III. 27 23 16 9 5
IV. 29 25 18 12 7
FoszIor
I. 13 10 6,5 3,5 2
A NVNYVLTS
JELENTSGE
641
II. 15 10,8 7 4 2,5
III. 16 12 7,5 3,5 3
IV. 18 13 9 4,2 3
Kalium
I. 41 38 25 12 5
II. 44,5 40 27 13 6
III. 45 42 29 14 7
IV. 49 44 31 19 8
145. tblzat - A torma fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t terms)
15.13.4.4. SZAPORTS
A tormat hazikertekben un. fejdugvnyokkal is szaporithatjak, arutermesztes celjara azonban a
gykrdugvnyok Ielhasznalasa javasolt. A Ielszedett torma talpgykereibl 2530 cm hosszu dugvanyokat
keszitenek (132. abra), melyek vastagsaga 610 mm atmerj legyen. Felszedeskor a dugvanyok also Ielet Ierde
vagassal jelljk meg, igy elkerlhet az egyenletesen vastag gykerek Iorditott ltetese.
SZAPORTS
642
132. bra - ltetsre elksztett tormadugvnyok
SZAPORTS
643
Altalaban tavass:al telepitik, bar oss:el is ltethetk a gykerek. A terleten 1 m-enkent 1520 cm magas
bakhatakat huznak, ezekbe ltetik a dugvanyokat. A modszer elnye, hogy a gykerek nem hatolnak melyen a
talajba, s igy knnyebb a kiszedesk. A javasolt ttavolsag 2530 cm. Regebben ismert volt a Ierde ltetesi
modszer, amikor a bakhat ket oldalara telepitettek a gykereket.
A dugvanyokat nem szabad tulsagosan melyre ltetni, tetejk csak 35 cm melyen kerljn a talaj Ielszine ala.
Ez a melyseg ugyanakkor szkseges ahhoz, hogy a bakhat lemosodasa, lepedese utan a dugvanyok ne
maradjanak Ildtakaro nelkl.
Celszer a dugvanyokat ltetes eltt nedves ruhaval ledrzslni, a rajtuk talalhato vekony gykereket, rgyeket
eltavolitani.
15.13.4.5. NVNYPOLS
A levelek hamar a telepites utan mar 1520 nappal megjelennek. Az els apolasi munka a felesleges
haftasok eltavolitasa. A Iels resz besrsdesenek elsegitese vegett csak a legersebb hajtast hagyjuk meg.
A rizomakon megjelen oldalgvkerek eltavolitasa a termes minsege, piacossaga szempontjabol alapvet
jelentseg. Regebben a bakhatakat juliusban a talpgykerekig kibontottak, a gykertrzsn kepzdtt
vastagabb gykereket eles kessel eltavolitottak, a vekonyabbakat pedig durva zsakdarabbal ledrzsltek. Ezt a
modszert a kezi munkaer hianya, valamint az eljaras gepesitesenek megoldatlansaga miatt nem alkalmazzak.
Csak a knnyen elerhet, legIels oldalgykereket tavolitjak el.
Tenyeszidszakban 23 (szaraz idjaras eseten elengedhetetlen) ntzessel jelentsen nvelhet a torma
termeshozama. Az ntzesek ideje junius, julius, az ntzesi norma akar 5060 mm is lehet. Az esztet
ntzesi mod mellett gyakori az a megoldas is, amikor a vizet a bakhatak kztt vezetik.
A torma betakaritasa altalaban oktober masodik Ieleben kezddik. A szedessel nem kell sietni, a hideget jol
birja, akar tavaszig is a Ildben maradhat.
A mvelet a bakhatak lebontasaval kezddik. Ezt olyan melyen kell elvegezni, hogy meg a talpgykerek is
lathatoak legyenek. Ezutan a rizomat talpgykereivel egytt kiszedjk a Ildbl. Trekedjnk arra, hogy a
talpgykerekbl minel kevesebb maradjon a talajban, mert egyreszt ezekbl lesznek a jv evi dugvanyok,
masreszt ersen gyomositjak a terletet.
Ktegelve kerl a piacra, egy ktegben kb. 2 kg gyker van (133. abra). A varhato termes 57 t/ha.
Az I. osztalyu torma Iels vegen 2,5 cm-nel vastagabb, legalabb 22 cm hosszu, sima, oldalgykerektl es
elagazasoktol mentes.
Felszedese utan az ertekesites idejeig veremben, pinceben, esetleg prizmaban, homok kze retegezve taroljuk.
NVNYPOLS
644
133. bra - Piaci rtkestsre ktegelt I. osztly torma
Kerti zszsa
645
15.14. Kerti zszsa
(Lepidium sativum L.)
Osidk ota termesztett kulturnveny, mar a regi egyiptomiak, grgk, romaiak is ismertek es Iogyasztottak.
Oshazajat, szarmazasi helyet illeten megoszlanak a velemenyek, amelyek europai vagy eszak-aIrikai eredetre
utalnak.
Magyarorszagon regota ismert, regebben szeles krben termesztett es Iogyasztott salata- es Iszernveny. Az
utobbi evszazadban nalunk, azonban szinte teljesen elIelejtettek es csak napjainkban merlt Iel ismet
termesztesenek gondolata. A kerti zsazsa olyan, igen rvid id alatt elallithato, hidegtr levelzld, amelynek
mind szabadIldi termesztese, mind teli hajtatasa rendkivl egyszer es olcso.
Termesztese es Iogyasztasa jelenleg ket Ildrajzi krzetre sszpontosul. Eszaknyugat-Europara, ahol
mindenekeltt Daniaban, Hollandiaban, Svedorszagban, Norvegiaban, Angliaban es Nemetorszagban
termesztik, tovabba Delkelet-Europara, illetve a Kzel-Keletre. Szeles krben elterjedt a kaukazusi
kztarsasagokban, elssorban Gruziaban. Jelents mennyiseget allitanak el belle az Amerikai Egyeslt
Allamokban, de ismerik es Iogyasztjak Nemetorszagban es Csehorszagban is.
Rendkivl egyszeren es olcson elallithato, a teli Irisszldseg-ellatasban Iigyelmet erdeml, igen rvid
tenyeszidej nveny. Sziklevelei, szikleveles korban az egesz nveny, tovabba zsenge tlevelei es szarlevelei
Iogyaszthatok. Salatanak nmagaban vagy mas alapanyagokkal keverve, valamint kretkent es Iszerezesre
alkalmas. Szabad Ildn tlevei a vetestl szamitott 24 heten bell, hajtatasban a zsenge szikleveles nvenyek
pedig mar 610 nap mulva Iogyaszthatok. Igenytelensege es gyors elallithatosaga ellenere ertekes taplalek.
A kiIejlett zld nveny minden 100 g-ja 3060 mg C-vitamint, 2 mg krli karotint, valamint B1-, B2- es
B6-vitamint, tovabba 1,9 g asvanyi anyagot tartalmaz. Ebbl 550 mg a kalium, 214 mg a kalcium, 38 mg a
IoszIor, 2,9 mg a vas es 5 mg a natrium. A Iiatal levelek nyersIeherje-tartalma szarazanyagra vonatkoztatva 35
krli (CZIMBERSZABO, 1983).
sajtossgai
A kerti zsazsa (Lepidium sativum) a keresztesviraguak (Brassicaceae) csaladjaba tartozo egyeves nveny,
amelynek tagolatlan, tagolt es fodros level valto:atai ismeretesek. Az utobbi ket tipus szikleveli
646
haromszorosan tagoltak. A leveltipus es a viragok szine kztt sszeIgges Iigyelhet meg. A tagolatlan
levelek sziromlevele Ieher, a tagoltake lilaspiros. A valodi levelek hosszukasak, hegyes elek, ep szelek. Izk
kellemes, kisse csips, tormara, illetve mustarra emlekeztet.
A kerti zsazsa 4090 cm magasra n, szara merev, Ielallo. Frt viragzata van, termese tojasdad, lapitott,
szarnyas szegely, ketreg becke. regenkent 1 db vilagosbarna vagy vrses szin, tojas alaku, enyhen
lapitott, 23 mm hosszu, 11,5 mm szeles, sima Iellet mag talalhato. Ezermagtmege 22,5 krli, 1 g
magban 400500 db talalhato.
Higny. Igenytelen hidegtr nveny. A magvak mar 48 C-on csiraznak, de ilyen alacsony hmersekleten a
Iolyamat hosszu ideig elhuzodik. Csirazasra a 2022 C a legmegIelelbb hmerseklet. Keles utan azonban mar
csak 1215 C-ot igenyel. Ennel magasabb hmersekleten mar karosodhat, alacsonyabb hmersekleten pedig
Iejldese elhuzodik, kesbb valik Iogyasztasra alkalmassa. A levelek minusz 12 C hmersekletet karosodas
nelkl elviselnek. Osszel vetve jol attelel. Zsenge levelei mar kora tavasszal, marciusban szedhetk. A
szksegesnel magasabb hmersekleten (mar 16 C Ielett) gyorsan Iejleszt magszarat, es levelei aprobbak,
durvabbak lesznek. Igenyenel alacsonyabb hmersekleten (810 C krl) pedig mustarolaj-tartalma jelents
mertekben megn, es a levelek ersen csips izek lesznek.
Vzigny. Egyenletes es bseges vizellatast igenyel, lakasban termesztve naponta tbbszr is ntzni kell.
Fenvigenve pontosan nem ismeretes, de Ielteheten a nappal hosszusagaval szemben kzmbs, mert
nvekedese, Iejldese mind rvid-, mind hosszunappalos krlmenyek kztt zavartalan. Arnyekban is jol erzi
magat (CSAKI, 1982).
15.14.3. Fajti
Fajtait a mar ismertetett leveltipus-valtozatok szerint tartjak nyilvan. Egyes vetmagcegek azonban mas Iajtakat
is szelektaltak es ezekbl vetmagot Iorgalmaztak. Ilyen pl. a holland Groka es az osztrak extra nagy level
Grossblttrige Stamm 10 nev Iajta.
Termesztesere az egesz orszag terlete alkalmas, klnleges talajigenye sincs. A hvs, tapanyagban gazdag
talajokon ad jo minseget. Szabad Ildn kora tavasztol kes szig vethet. Vetes utan 1418 nappal vaghato. A
vetesre mar kora tavasszal sor kerlhet (altalaban marciusban), amikor a talaj hmerseklete a vetesi melysegben
eleri a csirazas megindulasahoz szkseges 48 C-ot. A Iolyamatos szedeshez szakaszosan, 1014 naponkent
celszer vetni.
A javasolt sortavolsag 1015 cm vagy 1520 cm. Az altalanosan alkalmazhato vetesi melyseg 1,52,0 cm.
Fontos tudnivalo, hogy a kerti zsazsa nagyon er:ekenv a klnIele vegvs:erekre. A talajban marado vegyszer
hatasara a magvak nem kelnek ki. (E tulajdonsagat Iel is hasznaljak az esetleges szermaradvanyok kimutatasara,
amelyhez a zsazsamagot reagenskent alkalmazzak. A ,zsazsaproba neven ismert tesztelesi eljaras soran egy
veget Ielig megtltenek az elzetesen klnIele vegyszerekkel kezelt talajmintaval, majd erre vizes vattaval
NVNYTANI JELLEMZSE
647
Ielitatott zsazsamagot helyeznek, es az veget legmentesen lezarjak. Ha a zsazsa kicsirazik, akkor egyertelmen
es ketseget kizaroan biztos, hogy nincs szermaradvany a talajban.)
A sorokban a nvenyeket a Ielhasznalas modjatol Iggen 35 cm, illetve 810 cm ttavolsagra ritkitjak. A
Iiatal, zsenge levelek Iolyamatos szedesehez a magot 3035 cm sortavolsagra vetik, es a sorokban a nvenyeket
810 cm-re egyelik. Ha az egesz Iiatal nvenyt Ielszedik vagy a talaj Ielszinen levagjak es igy hasznaljak Iel,
1015 cm sortavolsagra vetik es 35 cm-es ttavolsagra ritkitjak. A vetmagigeny 1 g/m2 vagy 810 kg/ha.
Az egesz szikleveles nveny Ielhasznalasahoz a zsazsa a vetes utan 23 hettel, a zsenge tleveleik pedig tovabbi
12 het mulva takarithatok be. Az augusztus vegi, szeptember eleji vetes eseten meg ugyanabban az evben
szedhet, es ezt kveten jol attelel. Levelei egeszen a nagyobb hidegek (minusz 34 C) bealltaig Iolyamatosan
szedhetk.
134. bra - Talaj nlkl nevelt kerti zszsa (fot: ifj. BALZS SNDOR)
15.14.5. Hajtats
Nalunk december elejetl marcius vegeig celszer hajtatni, mikor szabad Ildn nem szedhet. Hajtatasa
egyszer, olcso es biztonsagos, es minden olyan helyisegben elvegezhet, ahol a kelesehez es tovabbi
Hajtats
648
Iejldesehez szkseges hmerseklet es Ieny elegend.
Eszaknyugat-Europaban egesz telen termesztkontenerben, Iogyaszthato allapotban Iorgalmazzak. E
tevekenyseg jelentseget es merteket jol jelzi, hogy ezekben az orszagokban mar kiIejezetten a konteneres
zsazsa hajtatasara szakosodott zemek jttek letre. Ezekben Iolyamatosan, Iutoszalagon, naponta 510 ezer
kontenert allitanak el.
Nalunk a kereskedelemben konteneres hajtatott zsazsa nem szerezhet be.
A kontneres zszsahajtats menete: lapos talcara 35 cm vastagon humuszos, laza talajt teritenek es
egyengetnek simara a magveteshez. Erre azutan egyenletesen kiszorjak a magot kb. 80100 g/m2 srsegben, es
a magvetest ovatosan permetezve alaposan bentzik. Ezutan kb. 0,5 cm vastagon Ilddel betakarjak. Ezt
kveten a talcakat a nedvesseg megrzese vegett papirral takarjak. A magvak 2022 C hmersekleten 23
nap alatt kikelnek. Ekkor a takarasra hasznalt papirt eltavolitjak, es a tovabbiakban 1215 C-on tartjak a
nvenyeket. Ilyen krlmenyek kztt azok 56 nap alatt elerik az 56 cm magassagot es Iogyaszthatova,
ertekesithetve valnak (HADNAGY es TUZA, 1984).
Szedeskor kzvetlenl a talaj Ielszine Iltt eles kessel vagy olloval az egesz nvenyt levagjak. Ha sajat celra,
otthon a lakasban hajtatjak, nem Ieltetlenl szkseges Ildbe vetni, sikeresen termeszthet talcara helyezett,
allandoan nedvesen tartott szrpapiron is.
Knnyen perg magvai a vetes utan 22,5 honap mulva ernek be. A magtermes 11,5 t/ha. Krlbell 25
olajat tartalmazo magvait nehany orszagban Iszerkent, illetve olajnyeresre is hasznositjak.
Hajtats
649
650
16. fejezet - SskafIk
16.1. Sska
(Rumex rugosus L.)
Europa szamos orszagaban shonos nveny, egyszer modszerekkel termeszthet, gazdasagi jelentsege megis
csekely.
Taplalkozasi szempontbol a legnagyobb erteke, hogy nagyon koran ad Iogyaszthato termest. C-vitamin-tartalma
mellett nagy asvanviso-keszlete, elssorban IoszIor-, vas- es kalciumtartalma erdemel emlitest.
sajtossgai
A termesztesben a keserIIelek (Poligonaceae) csaladjaban harom soskaIaj ismert.
A kznseg soska (Rumex rugosus L.) Europan kivl Azsiaban, Eszak- es Del-Amerikaban shonos nveny.
Vad alakja nalunk is megtalalhato, elssorban melyebb Iekves, vizes terleteken, reteken Iordul el.
Az angol soska (Rumex patientia L.) nalunk kevesbe ismert, nehany nyugat-europai orszagban Iogyasztjak
egeszen kis mennyisegben. Leveleinek alakja hasonlit a kznseges soskaera, ize kevesbe savanyu. Nagy
elnye, hogy a rendkivl nagy hidegeket leszamitva egesz telen at szedhet.
Szinten Nyugat-Europaban ismert az un. Irancia soska (Rumex scutatus L.), amelynek levelei lenyegesen
kisebbek, mint a kznseges es az angol soskaei, pajzsra emlekeztet az alakjuk, szink elteren az elbb
emlitett Iajtol kekes tonusu. Fogyasztasra kevesbe alkalmas, mert ize egeszen savanyu. Az angol es a Irancia
soska nalunk csak hazikertekben Iordul el.
Evel, lagy szaru nveny.
Gykr. Kezdetben ers Igykeret Iejleszt, amely viszonylag melyen 4050 cm-re hatol le a talajba.
Kesbb a Igyker elvesziti vizes tapanyagIelvev szerepet, amit a dusan Iejld jarulekos gykerek vesznek
at. Ezek altalaban sekelyen, a talaj Ielszinenek kzeleben helyezkednek el. Gykertrzse megnyult, hosszukas,
orso alaku, Iasodo, idvel ersen elagazo.
Hajtsrendszer. Lagy szara Ielallo. Levelei vastagok, landzsa alakuak, szelk ep, enyhen a Ionak Iele
pdrdnek.
651
Virgai sszenttek, bogas Irtt alkotnak, egy nvenyen himns es egyivaru virag is megtalalhato.
Idegenmegporzo.
Termse apro, Ienyes, stet szin, haromel makkocska. Ezermagtmege 0,71,2 g. Csirazokepesseget 34 evig
is megtartja. Meglehetsen nehezen csirazik.
Krnyezeti igenyerl nagyon keveset tudunk, kutatasaval alig Ioglalkoznak.
Higny. Nem melegigenyes nveny. A hideget jol tri, altalaban minusz 1015 C alatt a levelzete elIagy.
Hmersekleti optimuma 16 C krl van. Magja mar nehany Iokkal a Iagypont Ielett csirazasnak indul, de az
optimalis hmerseklet ennel lenyegesen magasabb, 20 C krl van.
Fnyigny. Elviseli a Ielarnyekos krlmenyeket is, de igazan gyorsan csak a kzvetlen megvilagitas hatasara
Iejldik. Hosszu nappalok es a meleg hatasara gyorsan magszarba megy.
Vzignye nagyobb, mint a tbbi levelzldsegIelee. Nemcsak a nedvesebb talajokat igenyli, szereti, ha a leveg
paratartalma is nagy. Nagy leveleket csak paras, nedves krlmenyek kztt Iejleszt.
Tpanyagigny. Az esszencialis tapelemek kzl elssorban sok nitrogent hasznosit. Fos:forigenve csekely.
Egyes megIigyelesek szerint a kalium a telallosagat javitja. Viszonylag jelents a vas- es magne:iumfelvetele a
talajbol. Nem kiIejezetten soerzekeny nveny. A talajok szerkezete es kemhatasa irant nem igenyes. Szinte
valamennyi talajtipuson megterem.
16.1.3. Termeszts
A talaj-elkeszitest alapveten meghatarozza, hogy magja meglehetsen apro, es viszonylag nehezen csirazik.
Csak kiIejezetten fol elokes:itett magagvba szabad vetni. Osszel es tavasszal is vethet, ezert a vetest megelz
talaj-elkeszit munkak ettl Iggen elterek. A szantast vagy a Iorgatast azonnal kvessek a Ielletegyenget
es tmrit eljarasok, hogy a talaj keveset veszitsen nedvessegebl. Az apro mag miatt nagyon Iontos a magagy
lepedese, ezert az elkeszitest kveten celszer par napot varni a vetessel.
Mint minden evel zldsegIele ala, a soska ala is celszer a szantas alkalmaval erett istallotragyat vagy
komposztot a talajba munkalni. Ennek mennyisege a talaj ktttsegetl es szervesanyag-tartalmatol Iggen
4080 t/ha. A mtragyaadagok meghatarozasakor a laboratoriumi vizsgalatok eredmenyei a mervadok. A
Iajlagos mtragyaigenyet a 146. tabla:at tartalmazza.
A soskat altalaban magvetessel szaporitjuk. Kisebb Ielleten alkalmazhatunk toos:tast is, amelynek ketsegtelen
elnye, hogy hamarabb szedhetk a levelek, de hatranya, hogy egy-egy t legIeljebb 45 Iele szedhet szet,
vagyis csekely a szaporulat.
A tavaszi magvetes ideje marcius (amint a talajra ra lehet menni), esetleg aprilis, az szie augusztus,
szeptember. A tavaszi vetesbl mar nyaron szedhetk a levelek, az szi vetes csak a kvetkez ev tavaszan ad
termest.
A magot 3035 cm-es sortavolsagra, esetleg ikersorba (3515 cm) vetjk. A szeles sortavolsag a rendszeres
kapalas, gyomlalas vegett szkseges. A vetes melysege 23 cm. A sekely vetes hamar kiszarad, a melyre vetett
mag csirai nem tudjak elerni a talajIelszint. A vetmagigeny 2 kg/ha (2 g/10 m2).
A mag nehezen csirazik. A vetes utan, kzvetlenl a kelest megelz napon celszer perzsel hatasu
LETTANI JELLEMZSE
652
gyomirtoval a kikelt gyommagvakat elpusztitani. A soskamag kze sorjelz nveny (pl. Iejes salata) magjat is
szoktak keverni, amely egy-ket nap utan kikelve jelzi a sorok helyet, ezzel lehetve teve a sorkzk keles eltti
kapalasat.
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 10 8 6 4
II. 10 8 6 4
III. 11 9 7 4
IV. 12 10 8 5 3
FoszIor
I. 12 9 7 4,5
II. 14 10 8 5
III. 10 8 7 5
IV. 8 7 6 4
Kalium
I. 16 11 7 4 3
II. 17 11 8 5 4
III. 16 10 7 4 3
IV. 17 12 9 5 4
146. tblzat - A sska fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t terms)
Fontos apolasi munka az nt:es es a feftragva:as. Sekely gykeresedese miatt csak kisebb vizadagokkal
(1020 mm) es gyakran egy tenyeszidben 56 alkalommal ntzzk, hogy a leszedett levelek helyebe jo
minseg, zsenge levelek kepzdjenek. Az ntzesekkel egytt celszer a Iejtragyat is kijuttatni, a
Ielhasznalodo (esetleg kimosodo) nitrogen utanpotlasara.
Rendszeres apolassal a termeshozam elerheti a 10 t/ha-t.
Hajtats
653
16.1.4. Hajtats
A soska folia alatti haftatasa viszonylag egyszer es gazdasagos. Elssorban a ftes nelkli es envhen ftheto
termesztberendezesek, esetleg melegagyak es a sikIoliak jhetnek szamitasba. Nagy hlepcsvel Ittt
Ioliasatrakban vagy veghazakban a termesztese nem gazdasagos.
Ket hajtasi Iormajat alkalmazzak: az allando helvre vetest es a tvek lteteset. Az elbbi valamivel elterjedtebb.
Ehhez augusztus vegen, legkesbb szeptember elejen, kivalo minsegben elkeszitett magagyba vetik a soska
magjat. A kesbbi magvetesekbl nem Iejldik a tel beallta eltt megersdtt soskaallomany. Ugyanis akkor
gazdasagos a soska hajtatasa, ha meg az szi meleget es a napIenyt ki tudjuk hasznalni, es nem Itessel kell a
tvek megersdeset elsegiteni.
A vetes melysege a hajtatasban igen Iontos. Az 1,52 cm mely vetes adja a legjobb eredmenyt. A sortavolsag a
1520 cm, a ttavolsag kb. 22,5 cm. Keles utan kb. 5 cm-re ritkitsuk ki a nvenyallomanyt.
Meleg sz eseten meg a tel beallta eltt ket-harom alkalommal megszedhetjk a nvenyeket. A szedeseket
kveten elbb kitisztitjuk a tveket, sszegyjtjk a beteg leveleket, majd a talajt Iellazitjuk. Ujbol
Iejtragyazunk, lehetseg szerint tapoldatozzunk. Ilyenkor mar celszer komplex mtragyabol keszlt oldatot
kijuttatni, tekintettel arra, hogy a nveny a Iels talajreteget mar ersen kielte. Decemberben, januarban
rendszerint csak egeszen minimalis ntzesre van szkseg. Az id melegedesevel a levelkepzes Ielgyorsul, es
Iebruar vegen, marcius elejen (harom-negy hettel korabban mint a szabad Ildn) elkezdhetjk a szedest.
Fttt Iolia alatt nem allando helyre vetessel szaporitjak, hanem elnevelt tveket ltetnek szeptember vegen, es
egesz telen at szedik.
A magterm soska vetese, tenyeszterlete, kezdeti apolasi munkai teljes egeszeben megegyeznek a Iogyasztasra
szant nveny termesztesevel. Klnbseg a szelektlsban van, amit a magterm tablan a nyar elejen, a
magszarak kiIejldese eltt megkezdnk. Ez a munka elssorban a vadsoskahoz hasonlo, valamint a beteg
egyedek kivalogatasabol all.
A soska magjat nem celszer az els evben szedni, a tulajdonkeppeni magIogas a masodik evtl kezdve indul
meg.
Az aratas akkor kezddik, ha a magtokok megbarnulnak, bennk a magvak Ienyes, Ieketesbarna szint mutatnak
(SOMOS, 1983).
A levagott szarat egy-ket napig utanerni hagyjuk, majd normal cseplgeppel, cskkentett szelsebesseggel
kicsepeljk. A varhato magtermes 300500 kg/ha.
16.2. Rebarbara
(Rheum rhabarbarum L.)
Sziberia, Pakisztan es Kina terleterl szarmazik. Zldsegnvenykent csak nehany szaz ev ota Iogyasztjak, de
Magtermeszts
654
gyogyito hatasat regota ismerik Europaban. Termeszteserl az els Ieljegyzesek a 16. szazadbol szarmaznak, ez
idben az angolok es a Iranciak Iogyasztottak. Nemetorszagban es Kzep-Europaban csak az elmult szazadban
valt altalanossa a termesztese (BECKERDILINGEN, 1956). Nalunk is tbb mint szaz eve ismerik, de sem a
Iogyasztasa, sem a termesztese nem terjedt el igazan.
sajtossgai
A rebarbara (Rheum rhabarbarum, syn.: Rh. undulatum) a keserIIelek (Polvgonaceae) csaladjaba tartozo
evel nveny.
Gykrzete rendkivl ers, Iejlett. Rizomaja kivlrl stetbarna, Ielvagva vilagos. Ers Igykerei a
gykertrzsbl indulnak ki, amelyek oldalan tmegesen Iejldnek a jarulekos gykerek. A gykertrzs mintegy
3040 cm melyre nyulik le a talajba. Ezen talalhatok az oriasi hajtasrgyek, amelyek neha a 34 cm-es atmert
is elerik, szink barnasvrs, Ienyes.
Levl. A tlevelek nagyok, a levellemez hosszusaga egyes Iajtakon meghaladja a 4050 cm-t. A Iogyasztasra
kerl levelnvel 12 cm-es, de 34 cm is lehet. A vekonyabb levelnyelek kevesbe rostosak, ragosak. A levelnyel
hosszusaga 3050 cm, also vege vrses, lilas szin. Magszarkepzese utan ersen rostosodik.
Magszarkepzdese mar majusban megindul. A magszar elerheti a 2 m-t is.
Virgzata bogas Irt, Ieher, sarga vagy zldes szin, apro viragocskakkal. A viragok zmmel ketivaruak, de
ritkan elIordul az egyivaru virag is. A porzok szama 9. Viragzo allapotban igen dekorativ nveny.
A mag ezermagtmege 914 g, csirazokepesseget nagyon gyorsan elveszti, mar egy ev utan csirakeptelenek a
magok. Kelese is lassu, 1014 napig is elhuzodhat. A tenyeszideje a kihajtastol a magvak ereseig 80100 nap
(SZALVA, 1985).
Iettani sajtossgai
655
135. bra - Rebarbara gykrtrzse
NVNYTANI JELLEMZSE
656
136. bra - Rebarbara levele a levlnyllel
LETTANI JELLEMZSE
657
Hignyrl nincsenek pontos ismereteink. Valamennyi szakirodalom a hidegtr nvenyek kze sorolja.
SOMOS (1983) megallapitasa szerint is birja a hideget, es hmersekleti optimumanak a 1215 C-ot jelli meg,
de a tapasztalatok szerint ennel lenyegesen melegebb viszonyok kztt is bsegesen Iejleszt leveleket. Fagyra
nem erzekeny, a minusz 45 C-os hidegeket is karosodas nelkl elviseli. Hajtasa mar 23 C-os talajon
megjelenik. Elmondhato, hogy a hmerseklettel szemben igen nagy a toleranciaja.
Fnyignye nem nagy. Felarnyekos helyeken is nagy, egeszseges leveleket Iejleszt.
Vzignye hasonlo, mint a soskae. A paras klimat, a nedves, vizes talajokat kedveli. Nagy levelei sok vizet
parologtatnak. Ennek ellenere nem szoktuk ntzni, melyre hatolo gykerei szaraz idjaras eseten is Iedezik a
parologtatashoz szkseges nedvesseget. Gykerei nem birjak a pango vizet, elarasztas eseten 12 het utan
elpusztul (SOMOS, 1983).
Tpanyagigny. Meglehetsen sok nitrogent es fos:fort von ki a talajbol (BALAZSFILIUS, 1973).
A hazai termesztesben Iajtakat nem szoktunk megklnbztetni, legtbb helyen a piros levelnyel, zldesIeher
husu Iajtakat termesztik a kertekben. A klIldi szakirodalom alapveten harom Iajtatipust emlit:
a :ld levelnvel es :ldes husu Iajtakat,
a piros levelnvel es :ldes husu Iajtakat, valamint
a piros levelnvel es ro:sas:in husu Iajtakat.
Altalaban a zld termes Iajtak tbbet teremnek, de a termesminsegk gyengebb, mint a vrs szineke
(SOMOS, 1983).
16.2.4. Termesztse
Mint evel nveny, a vetesIorgon kivli szakaszba kerl. Altalaban 68 evig, de egyes Iajtak 10 evig is
eredmenyesen termeszthetk. A telepites eltt 20 t/ha istallotragyat, valamint a talajvizsgalattol Iggen
200300 kg nitrogen-, 400500 kg IoszIor- es 400800 kg kaliummtragyat kell a talajba mvelni
(EDELSTEIN, 1953). Ez azonban nem Iedezi a nveny teljes tapanyagigenyet, nitrogenbl 50100 kg,
IoszIorbol 200250 kg, kaliumbol 400500 kg mtragya-kiegeszitest igenyel evente.
Szaporitasa nagyzemi krlmenyek kztt palantarol, kiszemben, hazikertben tosztassal lehetseges.
Palntanevels. A magot aprilis masodik Ieleben hidegagyba, Itetlen Iolia ala vetjk. Abban az esetben, ha a
kelest kvet negyedik heten a nvenyeket szetltetjk, a vetestl a tzdelesig 600800 nveny nevelhet Iel
negyzetmeterenkent. Gyengebb csirazassal szamolva 1 m2-re 15 g magot vessnk. A vetestl a kelesig altalaban
ket het telik el. A kelest megelz napon a kikelt gyomokat perzsel hatasu gyomirtoval lehet elpusztitani. Nem
igenyel tul magas hmersekletet, a keles utan 1215 C-nal magasabb hmersekleten megnyulik. Majus vegen,
junius elejen a palantakat szabadIldi agyasokba t:delfk 1015 vagy 1515 cm-re. A szabadIldi agyasok
helyet ugy kell megvalasztani, hogy a kitzdelt nvenyek hosszu idn keresztl, a kvetkez ev tavaszaig ott
maradnak. Ezert kerlni kell az olyan helyet, ahol a hole, az esviz sszegylik. A szabadagy talaja humuszban
gazdag, meszes, nem arnyekos, ntzhet terlet legyen.
Termesztett fajtk
658
A tzdelest kveten a palantak apolasa ntzesbl, gyomlalasbol es 23 alkalommal valo tapoldatozasbol all.
Oktoberig a palantak annyira megersdnek, hogy a teli Iagy mar nem tesz kart bennk.
Jegleges helvkre a kvetkez ev tavaszan ltetfk a palantakat, Iajtatol Iggen 1,52 m sortavolsagra es 11,5
m ttavolsagra.
Egyszerbb modja a rebarbara szaporitasnak a toos:tas. Egy-egy elregedett tbl 35 dugvany keszithet. A
tvet annyiIele vaghatjuk szet, ahany hajtas, illetve hajtasrgy van rajta. A szetszedett tvet gdrkbe ltetjk,
ltetes utan bentzzk, majd Ilddel kicsit Ielkupacoljuk. A tosztas vegezhet sszel is es tavasszal is, de az
szi mindig eredmenyesebb.
A rebarbarat a telepites utani masodik evben, gyenge Iejldes eseten a harmadik evben kezdjk el szedni. Piaci
ertekesitesre a 3035 cm hosszu levelnyelek alkalmasak. Mindig a legIejlettebb also leveleket szedjk. A
levelnyeleket a tvk kzeleben megIogva egy csavarassal trjk le, de ugy, hogy a levelhonaljban l rgyek
ne serljenek meg. Egy-egy szedes alkalmaval egy trl 34 levelnel tbbet ne szedjnk le, mert a nvenyt
visszaveti a Iejldesben. Kedvez krnyezeti Ieltetelek kztt heti egy-ket alkalommal szedhet a rebarbara. Az
utolso szedesekre julius vegen kerl sor. Varhato termesmennyiseg a 45. evtl 4060 t/ha. A legjobb aron a
legels hetekben, aprilisban szedett termesek ertekesithetk.
A levelnyeleket a szedes utan lombtalanitjuk, majd ktegeles utan vegeit levagjuk. A piaci igenyeknek
megIelelen vagy 1 kg-os, vagy 5 kg-os ktegeket keszitnk.
Termesztse
659
660
17. fejezet - LibatopfIk
17.1. Spent
(Spinacia oleracea L.)
A spenot ,perzsa I neven mar a 89. szazadban ismert volt Azsiaban, Kinaba valoszinleg Perzsia, Nepal
vagy Del-Turkesztan terleterl vittek be a kereskedk (DE CANDOLLE, 1894). Termesztese gyorsan elterjedt
az arab orszagokban is, ahova minden bizonnyal a perzsaktol kerlt. A Kzel-Keleten mar szeles krben
termesztett es Iogyasztott nveny volt, amikor megjelent Europaban. A Ieljegyzesek szerint a morok vittek
Spanyolorszagba a 14. szazadban.
Annak ellenere, hogy szabadIldi es hajtatasos termesztese is ismert, es a nyers Iogyasztas mellett
gyorsIagyasztott es konzervkeszitmenyeknek is Ieldolgozzak, jelentsege nem nagy. Az egy lakosra juto
Iogyasztasa alig tbb nehany dekanal, ami egy-ket tavaszi (marcius, aprilis) es szi (oktober) honapra
korlatozodik. Nagy taperteke miatt elssorban a gyermek- es csecsemelelmezesben van nagyobb jelentsege. A
belle keszlt konzervkeszitmenyek nagyobb resze is bebietel.
Erteket feherfe-, asvanviso es vitamintartalma adja. A level szarazanyag-tartalmanak 30-a Ieherje. Az asvanyi
sok kzl kiemelkedik vastartalma, jelents a magne:ium, a kalium es a kalcium is, viszont IoszIorbol az
atlagosnal kevesebbet tartalmaz. Nyersrosttartalma 0,6 krl ingadozik, mennyiseget es krnyezeti tenyezk
szamotteven beIolyasoljak, ennek csaknem a Iele jol emeszthet (POZSAR, 1969). A vitaminok kzl az A- es
C-vitamin-tartalma nagy, bar az utobbi nagy resze Izeskor elbomlik.
A spenottal kapcsolatban szolni kell a zldsegIelek utobbi evekben behatoan vizsgalt nitrat- es nitrittartalmarol.
Ilyen tekintetben kiemelkedik a tbbi zldsegnveny kzl, klnsen a levelnyele tartalmaz sokat.
Humantoxikologiai szempontbol a nitrit igen veszelyes, a szervezetben methemoglobinemiat valt ki, ami
szelsseges esetben Iulladasos halalhoz vezethet. A hazai es klIldi vizsgalataink soran, az extrem peldakat is
Iigyelembe veve, nem talaltunk olyan mennyiseg nitratot a spenotban, ami a Iogyasztott mennyiseget alapul
veve ilyen veszelyt jelentene (TERBE, 1986). Egyertelmen kimutathato, hogy a kedveztlen klimatikus
tenyezk (hideg, Ienyhiany) es a nagy nitrogenmtragya-adagok egyttes hatasara megn a level nitrat-, illetve
nitrittartalma.
sajtossgai
661
A kerti spenot (Spinacia oleracea) a libatopIelek (Chenopodiaceae) csaladjanak tagja. A nemzetseghez meg
tovabbi ket Iaj tartozik, az el-azsiai vadspenot (S. tetrandra) es a kzep-azsiai vadspenot (S. turkestanica). A
vad Iajok jol megklnbztethetk a termesztett Iajtol; a terms viragzati csomok viragai ersen sszenttek es
bellk termesagazat Iejldtt (SOMOSPRISZTER, 1972).
Egyeves nveny.
Gykrzete a talajban viszonylag sekelyen 2040 cm melyen helyezkedik el. Az orso alaku Igyker Ieher,
gyer elagazasu. A Iels szakaszon kevesebb es viszonylag Iejletlen oldalgykerek kepzdnek, a Igyker also
szakaszan vastagabb, hosszabb elagazasok Iigyelhetk meg.
Szra 1 m hosszusagra is megn ez reszben a krnyezeti Ieltetelek Iggvenye , bell reges, atmerje a
gykernyak Ielett eleri az 1,52 cm-t. A nivaru egyedek szara stetebb, a noduszokon vrses, antocianos
elszinezdes Iigyelhet meg. A szar also reszen dusabban, Iell es kzeptajon gyerebben talalhato oldalelagazas.
Levlzetre a heteroIilia jellemz. A hosszukas sziklevelek kiIejldese utan megindul a tlevelrozsa
nvekedese. Az ezt kepez lomblevelek (gazdasagi ertelemben termes) kerekdedek vagy tojas alakuak, csucsuk
es valluk lekerekitett, rendszerint nem karejos. A magszaron a tlevelektl klnbz alaku, un. szarlevelek
Iejldnek, ezek hegyes csucsuak, karejosak es a valluk alakja nyilra hasonlit. A termesztett Iajtak levelszine a
Ielvev piac igenye, illetve a Ielhasznalas celja szerint az egeszen vilagostol a stetzldig valtozhat.
Virga. Ketlaki nveny. A porzos egyedek viragzata kettsbog (gomoly), amelyre a negyes szam jellemz. A
nviragu spenot hajtasa leveles, viragzata a levelek honaljaban Iejld csomokat alkot. A him viragu egyedek az
elviragzas utan nem sokkal elszaradnak, a nviraguak termesket beerlelik, igy lenyegesen hosszabb eletek.
Termse gmblyded makkocska, Ielleten tskek is elIordulnak. Ezermagtmege 810 g, csirazokepesseget
45 evig is megtartja.
Higny. A termesztesi gyakorlatban a spenotot a hidegtr nvenyek kze soroljak. A tlevelek Iejldesenek
hmersekleti optimuma 1516 C krli. A csira:as mar ennel lenyegesen alacsonyabb hmersekleten (34
C-on) elkezddik. A magszarkepzes 20 C krli hmersekleten indul meg, bar ez a megvilagitasi id
hosszusagatol is Igg. A kicsirazott nvenyek Iajtatol Iggen minusz 45 C-ot is elviselnek atmenetileg.
Tartos, nagy lehles a legtbb Iajtat kiveve az un. telallokat elpusztitja.
Fnyigny. A magszarkepzes 1516 oras megvilagitas es 1820 C-os hmerseklet hatasara indul meg.
Rvidebb megvilagitasi id eseten csak akkor indul magszarba, ha magasabb a nappali hmerseklet. Az
arnyekot nem tri, de egyes Iajtakon mar 810 ezer lux Ienyerssegben intenziv a levelkepzes. 12 oranal
rvidebb megvilagitasban a viragkepzes elmarad, a porzos viragu egyedeken himns viragok alakulhatnak ki, de
a pollen csirakeptelen. BIELKA (1965) szerint a 1213 oras naphosszusag mellett a legintenzivebb a nveny
szarazanyag-kepzese.
Vzignyt tekintve nem ter el lenyegesen a levelzldsegIelek csoportjahoz tartozo egyeb Iajoktol. Rosszabb
vizellatas ellenere is Iejldik. 65-os vizkapacitasu talajon vizhianybol adodo rendellenessegekkel nem kell
szamolni. Trans:spiracios egvtthatofa 383 (CSELOTEI, 1965).
Tpanyagignye. Jelents mennyiseg nitrogen mellett sok kaliumot vesz Iel a talajbol. Fajlagos
NVNYTANI JELLEMZSE
662
tapanyagigenye nitrogenbl 3,5 kg/t, P2O5-bol 1,8 kg/t, K2O-bol pedig 5,2 kg/t, ez valamivel nagyobb a
salataenal.
A talajjal szemben kevesbe igenyes, a szelssegesen laza vagy tul kttt talajokat nem szamitva minden talajon
jol Iejldik.
A termesztett Iajtakat a morfolgiai blyegek alapjan a level nagysaga, alakja, szine es esetleg a mag Iellete
szerint szoktuk megklnbztetni. A levelnagvsag altalaban szoros sszeIggesben van a termestmeggel. A
level s:inet a termesztes celja szerint valasztjuk (Iriss Iogyasztas vagy Ieldolgozas). A mag fellete lehet sima es
lehet hegyes.
137. bra - Eszkim. Az egyik legrgebben termesztett ttelelsre is alkalmas
spentfajta
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
663
A Iajtak biolgiai tulajdonsgai kzl legIontosabb a fenvigennvel kapcsolatos Ielmagzasi hajlam. A teli faftak
gyengebb Ienyviszonyok kztt rvid nappalok eseten is bseges termest adnak, hosszunappalos krlmenyek
kztt viszont magszarat Iejlesztenek. Ezzel szemben a nvari faftak magszarkepzesre kevesbe hajlamosak, telen
viszont nem kepesek dus lombozatot Iejleszteni. Jelents elteres mutatkozik a fagver:ekenvsegben is. A telallo
Iajtak atlagos teli hidegben nem pusztulnak el, a nyari Iajtak azonban a hideget nem birjak.
Az utobbi evekben a spenotnemesites terleten jelents eredmenyeket ertek el a virusos betegsegek (repamozaik
virus, repasargulas virus, uborkamozaik virus) es a peronoszpora-ellenallosag vonatkozasaban. Ez utobbi
betegseg Ileg a spenothajtatasban jelentett gondot. Jelenleg mar a betegseg harom rasszara (A, B, es C) is
ismertek ellenallo Iajtak!
A hajtato es szabadIldi Iajtakat es jellemzesket a 147. tabla:at tartalmazza.
Fajta Termesztesi mod A level jellemzese Betegseg-ellenallosag
Hajtato Iajtak
Szabad elviragzasu (konstans) Iajtak
Kir Kaspirk teli hajtatas ovalis levele vilagoszld
szin
peronoszpora A es B
rasszara rezisztens
Huro teli hajtatas vilagoszld peronoszpora A es B
rasszara rezisztens
ViroIlay korai hajtatas kzepzld
ViroIlex tavaszi es szi
hajtatas
vilagoszld, ovalis
level
peronoszpora A es B
rasszara rezisztens
Hibridek
Taurus RZ F1 korai hajtatasra es
szabadIldi
termesztesre
vastag, ovalis levele
kzepzld szin
peronoszpora A, B, C
rasszara rezisztens
Mirage F1 teli, kora tavaszi
hajtatasra
kzepzld szin peronoszpora A es B
rasszara rezisztens
SzabadIldi Iajtak
Szabad elviragzasu (konstans) Iajtak
Estivato korai, szi
termesztesre
stetzld, Iorditott tojas
alaku
peronoszpora A es B
Matador
Darko
nyari, szi
termesztesre
kzepzld peronoszpora A es B
Norvak nyari termesztesre stetzld peronoszpora A, B, C
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
664
Eszkimo tavaszi termesztesre stetzld
Hibridek
Carambole
F1
tavaszi, nyari stetzld peronoszpora A, B, C
Mazurka F1 tavaszi, nyari kzepzld peronoszpora A, B
rezisztens es C
tolerans
Symphonie
F1
tavaszi termesztesre stetebb zld peronoszpora A es B
es
mozaikvirus-tolerans
Solar F1 nyari termesztesre stetzld, sima level,
kerek magvu
peronoszpora A, B, C
Trias F1 tavaszi, nyari, szi
termesztesre
stetzld peronoszpora A, B, C
Lina F1 tavaszi, szi
termesztesre
kzepzld, nagy level peronoszpora A es B
rezisztens
147. tblzat - Spentfajtk
17.1.4. Termeszts
SzantoIldi es kerteszeti vetesIorgoban a tragvas kapasok utan vetik a spenotot. Rendszerint mas nvenyekkel
egytt egy vetesIorgoszakaszban helyezik el, tekintettel arra, hogy egy-egy zemben 2050 ha-nal nagyobb
Ielleten nem termesztik.
A vetes eltti talaj-elkeszitest a vetesid hatarozza meg. A kora tavaszi vetesek ala a talajmunkakat (a
melyszantast) sszel vegezzk, tavasszal boronalunk es simitozunk. Egeszen mas a nyari es az szi vetes
spenot talaj-elkeszitese. A mveles modjat, eszkzet es melyseget a talaj nedvessegtartalma, rgssege, a
gyomossag Ioka es a tarlomaradvanyok mennyisege beIolyasolja. Rendszerint az elnveny lekerlese es a
spenot vetese kztt csak egeszen rvid id all rendelkezesre a talaj-elkeszitesre, ezert ezt gyorsan es a
talajnedvesseg megrzese vegett csak kzepmelyen szabad vegezni. A szantast azonnal kvessek a
Ielletegyenget es tmrit eljarasok (hengerezes, simitozas, Iogasboronalas). Ezek a munkak vegezhetk a
szantassal egy menetben vagy kzvetlenl a szantas utan.
A spenot Iajlagos mtragyaigenyerl a 148. tabla:at tajekoztat.
S:erves tragvat csak kiveteles esetekben szoktunk ala bemunkalni (pl. tul kttt vagy nagyon laza
Termeszts
665
homoktalajokon). Rvid tenyeszidejenel Iogva a harom I tapelem egyszerre adhato, a magvetes eltt.
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
Nitrogen
I. 12 9 8 5 2
II. 12 10 9 5 3
III. 14 10 9 6 2
IV. 15 12 10 8 5
FoszIor
I. 8 7 5 4,5 3,5
II. 8 7 5 5 4
III. 7 6 5 4,5 3
IV. 6 5 4 4 3
Kalium
I. 16 11 7 4 3
II. 17 11 8 5 4
III. 16 10 7 4 3
IV. 17 12 9 5 4
148. tblzat - A spent fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t terms)
17.1.4.2. SZAPORTS
A spenotot mindig allando helvere vetfk. A tavas:i vetest mar Iebruar vegen, a talaj kiengedese es szikkadasa
utan meg lehet kezdeni es ez egeszen aprilis vegeig szakaszosan vegezhet, nehany magszarkepzesre kevesbe
hajlamos Iajta meg ennel kesbb is vethet.
A nvari vetes (szi Iogyasztasu) Iajtakat julius vegetl augusztus vegeig vetjk. Ennel kesbbi vetesek gyenge
termest adnak.
SZAPORTS
666
Az szi vetes, atteleltetesre kerl spenotot a kora tavaszi szedeshez szeptemberben vetjk el.
A spenot magja viszonylag gyorsan csirazik, a vetestl szamitott 57. napon jelennek meg a sziklevelek. Vetik
sorba es s:orva is. Sorba veteshez nem gyomos talajon, gepi betakaritashoz a gabona-sortavolsag
javasolhato, mert a srn ntt levelek egymast jol megtartjak, az alsok nem Iekszenek el, a gep azokat is le tudja
vagni. Gyomosabb talajon vagy kiszemi vetesben a 2530 cm-es sortavolsag a celszerbb, ami lehetve teszi
az allomany keles utani kapalasat, kultivatorozasat. A szort vetes hatranya az egyenltlen keles, es ennek
kvetkezmenye az egyenltlen Iejldes. zemi termesztesben beleertve az arutermel kiszemeket is ezt a
vetesi modot nem javasoljuk.
17.1.4.3. POLS
A spenot nem igenyel klnsebb apolast. A sr soros vetest nem szkseges kapalni, a ketts
gabona-sortavolsagra vetettet igen, tekintettel arra, hogy ezt a tenyeszterletet a gyomosabb talajokon
alkalmazzuk.
Szaraz idjaras eseten legIeljebb ketszeri nt:es szkseges, alkalmankent 2025 mm-es ntzesi normaval.
Szarazabb evekben az ntzes hatasara 5070-kal is nvekedhet a termesmennyiseg.
A varhato termes attol Iggen, hogy kezzel vagy geppel takaritjak be 7 es 20 t/ha kztti.
17.1.5. Hajtats
Nalunk kizarolag envhe ftes es ftes nelkli foliasatrakban hajtatjak. veghazakban a termesztese nem
gazdasagos. Az szi vetes ideje szeptember, amikor a Iagyok beallta eltt Ioliat huzunk a spenot Ile es egeszen
a Inveny kilteteseig marciusig, aprilisig Iolyamatosan szedjk.
Vethet decemberben vagy januarban is.
Hajtatasban altalanos a gabona-sortavolsagra vetese. A szabadIldi termesatlag ketszerese 2,53 t/ha is
elerhet Iolyamatos szedessel. A jo minseg hajtatott spenot irant tel vegen, tavasz elejen viszonylag nagy a
kereslet, ezert gazdasagosan termeszthet.
Hazank eghajlata alkalmas a spenotmagtermesztesre. Ennek ellenere megsem termesztik nagyobb Ielleten,
mert kicsi az eves vetmagigeny, es ebbl a nvenybl nincs hazai nemesites.
Magterm tablanak lehetleg olyan terletet valasszunk ki, ahol a talaj minsege jo, nem gyomos, elzleg
talajzsarolo nvenyt nem termesztettek. Tekintettel arra, hogy a spenot idegenbeporzo nveny, a magterm
tablak kztt izolcis tvolsgot kell hagyni (elitvetmag-termesztes eseten 1000 m, elsIoku szaporulatu
magnal 800 m, masodIoku szaporulatu mag elallitasakor legalabb 400 m).
Az ikersoros vetes jelentsen megknnyiti az apolasi munkakat. Kezi kapalas eseten 36F112 cm-es gepi
mveles eseten 2(3612)60 cm vetestavolsag. Ennek megIelelen a vetmagszkseglet 1418 kg/ha. A mag
vethet sszel es tavasszal. Altalanos tapasztalat, hogy az szi vetesekbl ersebb nvenyek Iejldnek, mint a
kora tavasziakbol.
Junius vegen, juliusban aratjuk. A kezi vagy gepi aratas utan a levagott szarakat nehany napig utoerleljk, es
POLS
667
kznseges cseplgepen, de cskkentett Iordulatszammal kicsepeljk. A varhato magtermes 0,51 t/ha.
17.2. Kerti Iaboda
(Artiplex hortensis L.)
Magyarorszagon kizarolag a hazikertek zldseges disznvenye, nagyzemi, illetve arutermesztese nincs.
Europa mas orszagaiban is csak csekely mertekben Iogyasztjak, jellegzetes kesernyes ize miatt sokan
idegenkednek tle. Taplalkozasi erteket elssorban kedvez etrendi hatasa es jelents IoszIor-, vas- es
magneziumtartalma hatarozza meg, szamottev mennyisegben vitamint nem tartalmaz.
sajtossgai
A kerti laboda (Artiplex hortensis) a libatopIelek (Chenopodiaceae) csaladba tartozik.
Egyeves, lagy szaru nveny.
Gykr. Ers karogykeret Iejleszt, az idsebb nveny gykerei a talaj 80100 cm-es melysegig is lehatolnak.
Jo szarazsagtr kepessege nagyszamu oldalgykerevel van sszeIggesben, amelyek a talajt srn behalozzak
es annak vizkeszletet tkeletesen hasznositjak.
Hajtsrendszer. Fld Ieletti szara 1,52 m magasra is megn, a nyar vegere megvastagszik, megIasodik.
Leveleinek alakja elter. Az also levelek sziv, a Ielsk haromszg alakuak. Szink Iajtatol Iggen lehet
halvanyzld, stetzld, sargas rozsaszin es elenkpiros.
Virgai aprok, halvanyzldek, juliustol kezdve Iolyamatosan nyilnak, szel-, rovar- es nbeporzok.
Termse szines lependek.
Magja leginkabb a rebarbara termesere emlekeztet, de annal valamivel kisebb. Ezermagtmege 46 g,
csirazokepesseget hamar, 12 ev alatt elveszti. Meglehetsen rosszul kel, a csirazasa 34 hetig is elhuzodhat.
Stetben csirazik.
Igenytelen nveny.
Kerti Iaboda
668
Hignye. Mas levelzldsegIelehez hasonloan 1416 C hmersekleten Iejldik a legjobban. A magvak
csirazasahoz a 12 C-os talajhmerseklet a kedvez. Az enyhe Iagyokat is elviseli. Viszonylag jol tri a nagy
meleget, vrs level valtozatai kedvelik a meleg napstest.
Vzignye kicsi, aszalyos eveket leszamitva nalunk ntzes nelkl is megterem. A talaj nedvessegtartalmat
nagyon jol kepes hasznositani.
Tpanyagignye. Altalaban tragyazasi iranyelvnek a spenotnal ismertetetteket celszer Iigyelembe venni, annal
is inkabb, mert a nitratIelhalmozasra nagyon hajlamos.
Valamennyi talajtipuson termeszthet, elssorban sok nitrogent igenyel a nagy lombozat kiIejlesztesehez.
17.2.3. Fajtk
Fajtanemesitesevel csak egy-ket orszagban Ioglalkoznak. A termesztesben az elter szin tipusokat tekintik
Iajtaknak. Igy megklnbztethet :ld level, piros level es ro:sas:in level kerti laboda. A szines leveleket
elssorban disznvenykent termesztik, a zld levelek Iogyasztasra alkalmasabbak.
17.2.4. Termeszts
Magvetessel szaporithato, ennek idpontja szeptemberoktober, de a kora tavaszi vetes (Iebruar vege, marcius)
elnysebb. A magszar kepzdese utan a levelek rostosabba, ragosabba, kellemetlen izve valnak. Ezert
celszer 34 hetes idkzkkel szakaszosan vetni, igy egesz evben Iolyamatosan Iogyaszthato.
Jol elkeszitett talajba kell vetni, mert magja meglehetsen nehezen csirazik. Magjat gyakran sorjelz nveny
(salata) magjaval keverik. Folyamatos szedeshez 2030 cmF12030 cm-es sor- es ttavolsagra vessk.
Disznvenykent nagyobb tenyeszterletet igenyel. Ekkor 6080 cm-es sortavolsagban 50 cm-enkent kepezzk
ki a Ieszkeket. A biztonsagos csirazas vegett 45 szem mag is vethet egy-egy Ieszekbe, ugyanis a legjobb
kereskedelmi minseg mag csirazasa is 50 alatt van. A szines level Iajtak nagyon jol mutatnak gyepek
szelen, Ial kzeleben.
Apolasa csak a rendszeres kapalasbol es gyomlalasbol all. ntzni csak nagy szarazsagban szkseges.
Gyenge leveleit, zsenge hajtasait szedjk. Termesmennyisege elerheti a 45 kg-ot is negyzetmeterenkent.
17.3. CkIa
(Beta vulgaris L. ssp. esculenta convar. crassa provar. conditiva ALEF.)
Osalakja, a Beta maritima a Fldkzi-tenger krnyeken talalhato. Ezenkivl vad alakja elIordul meg
El-Azsiaban es Indiaban is.
Vetesterlete nalunk az utobbi evekben 300400 ha. KlIldn valamivel jobban kedvelik, igy egyes
orszagokban a vetesterlete is nagyobb.
Fajtk
669
Taplalkozasi jelentseget vitamin-, asvanviso- es cukortartalma adja. Megtalalhato benne a B1-, B2-, C- es
P-vitamin, kzlk elssorban a C-vitamin a jelentsebb. Az asvanyi sok kzl a kalciumot es a fos:fort kell
kiemelni, de talalhato benne vas is. Cukortartalma 69, kisebb, mint a cukorrepae. Erteket nveli, hogy
jelentsebb mennyisegben pektint is tartalmaz.
Az egy Ire juto Iogyasztas 0,5 kg evenkent. A Iogyasztok es Ieldolgozoipar igenye altalaban 45 ezer tonnaval
kielegithet.
sajtossgai
A libatopIelek csaladjaba (Chenopodiaceae) tartozik. Keteves nveny.
Gykere karogyker, amely melyen (12 m) a talajba hatol. 12 cm-es oldalgykerei ennek ket oldalan,
atellenben helyezkednek el, vekonyak es srn egymas mellett Ioglalnak helyet. Fogyaszthato resze a repatest,
amelynek kialakulasaban reszt vehet a szik Ieletti es alatti szar, valamint a karogyker. A szik Ieletti szar
jelentektelen. Tulajdonkeppen csak a Iejet kepezi. A szik alatti szar a gmbly, a karogyker pedig a hosszu
repatestek kialakitasaban jatszik dnt szerepet.
Levelei az els evben tolevelek, a masodikban s:arlevelek. A levelek egyszerek, csupaszok es Ienyesek. Szink
a vilagoszldtl a stetvrsig sokIele arnyalatu lehet.
Szra a masodik evben kepzdik. Szgletes, paralecekkel bordazott es csupasz, elagazo lagy szar. A magassaga
80120 cm.
Virgzata gomolyos frt. A viragok, illetve a gomolyok a viragszarakon sorokban helyezkednek el.
Szerkezetkre az ts szam a jellemz. Ketivaruak, himnsek. A pollen mindig elbb erik, mint a bibe, ezert
idegenbeporzok.
Termse gomolybol allo csalmatok. Egy-egy gomolyban 23 db apro, Iekete mag talalhato. Tartalmazhat
azonban tbbet (tt) is.
A mag ezermagtmege 1322 g. 34 evig csirazokepes.
Hignye kzepes. Optimuma 19+7 C. Mar 56 C-on csirazik, de a keles 2526 C-on a leggyorsabb (810
nap). A repatest 1520, a lomb 2128 C-on Iejldik a legintenzivebben. Fagyra erzekeny, ezert a Iagyokig be
kell takaritani.
Fnyignye kzepes. Gyengebb Ienyben is jol Iejldik, ilyen esetben cukortartalma mindig kevesebb.
Hosszunappalos nveny, de vannak nappalkzmbs valtozatai is.
Vzignye szinten kzepes. Az idszakos vizhiany kevesbe viseli meg, mint a tbbi gykerIelet. Kivetel a
csirazas es a kezdeti Iejldes idszaka, amikor tbb vizet es elssorban Iolyamatos vizellatast igenyel.
Trans:spiracios egvtthatofa 300400 (SOMOS, 1967).
Tpanyagignye kzepes. Ez azonban a nitrogenre es a IoszIorra vonatkozik. Kaliumbol sokat kivan.
Iettani sajtossgai
670
Fajlagos tapanyagigenye 1 t termenyre vonatkoztatva nitrogenbl 2,4 kg, IoszIorbol 1,4 kg, kaliumbol 6 kg.
A nitrogent nem szabad tuladagolni, mert rontja a repatest minseget. Meg kell emliteni meg a
nvomelemigenvet, klnsen a mangan hianyara erzekeny.
A cekla viszonylag Iajtagazdag nveny. A Iajtak ertekmer tulajdonsagai a kvetkezk:
A rpatest alakja lehet gmblv (Biborgmb, Bordo), lapos (Egyiptomi lapos) es hengeres (Biborhenger).
Kiveteles esetekben elIordul meg a kisse szgletes gmbalak is (Detroit). Jelenleg elssorban a gmbly es a
hengeres tipusok vannak Iorgalomban (138. abra). Kzlk is a hengeres tipusok a kedveltebbek, mert ezeket
knnyebb szedni, tisztitani, egyszerbb a szeletelesk vagy a kockazasuk, es a Ieldolgozas utan visszamarado
hulladek is kevesebb. Ezenkivl srbb allomanyban is termeszthetk es hozamuk is nagyobb.
Termesztett fajtk
671
138. bra - Cklatpusok (fot. ifj. BALZS SNDOR)
Termesztett fajtk
672
A hs szne szerint lehetnek feherek, sargak es vrsek. Kzlk a vrsek a legkedveltebbek, nalunk csak
ezeket termesztjk. A Ieher es sarga szinek Magyarorszagon csak a gyjtemenyes kertekben Iordulnak el. A
vrsek kzl ki kell meg emelni az intenziv szineket es a Ieherrel krkrsen gyrztteket. Az utobbi rossz
Iajtatulajdonsag.
A tenyszid hossza ma mar kevesbe hasznalhato Iajtatulajdonsag, mivel e vonatkozasban alig van klnbseg a
Iajtak kztt (90100 nap). A hosszu tenyeszid a regi, hosszu hegyes tipusu Iajtak tulajdonsaga, de ezeket ma
mar nem termesztjk.
A lomb erssge most kezd ertekmer tulajdonsagga valni. Ugyanis az ersebb lombuak a nyv rendszer
gepekkel knnyeben betakarithatok.
A Iajtakat es jellemzesket a 149. tablazatban Ioglaltuk ssze.
A cekla jol tarolhato, ezert a piaci igeny szabadIldi termesztessel is kielegithet, hajtatasra nincs szkseg.
Kiszemi nveny, nagyzemek ritkan termesztik, bar az utobbi idben technologiaja mszakilag sokat Iejldtt.
Technologiaja egyszer, valtozatai nincsenek. Kivetel ugyan a szaporitasi id, amely alapjan el-, I- es
masodtermenykent is termeszthet. Nalunk azonban Ileg csak az utobbi valtozatot alkalmazzak.
Fajta Tenyesz-
id
(nap)
Lomb A gyker Felhasznalas
alakja husszine Ieher-
gyrzttsege
Egyiptomi
lapos
100 kicsi lapitott
gmb
lilasvrshajlamos Iriss Iogyasztasra,
konzervipari
Ieldolgozasra
Detroit 100 kicsi,
zldespiros
gmb,
kisse
szgletes
lilasvrskisse
hajlamos
Iriss Iogyasztasra,
konzervipari
Ieldolgozasra
Biborgmb100 kzepers,
zldespiros
gmb stetvrskisse
hajlamos
Iriss Iogyasztasra,
konzervipari
Ieldolgozasra
Bordo 100 kzepers,
stetpiros
gmb piros nincs Iriss Iogyasztasra,
konzervipari
Ieldolgozasra
Biborhenger 100 kzepers,
Iinom
henger stetvrsnincs Iriss Iogyasztasra,
konzervipari
Ieldolgozasra
149. tblzat - Cklafajtk
673
A hazai eghajlat es idjaras kedvez a cekla szamara. A Ienyviszonyok kielegitek es a hmerseklet is
megIelel. A csapadek azonban egyes videkeken keves, meg annak ellenere is, hogy a cekla az idszakos
vizhianyt viszonylag jol elviseli. Szaraz terleteken ntzni kell, mert klnben a repatest kicsi marad,
rostosabb, izetlenebb es szintelenebb lesz.
A talaj mar lehet korlatozo tenyez, mert a szelsseges talajtipusokon (homok, szikes, kves) nem termeszthet.
A tapanyagban es humuszban gazdag, jo minseg homok- es kzepkttt talajok a legjobbak szamara. A
gyengen savanyu es kzmbs (67 pH) talajok nvenye.
A monokulturara erzekeny nveny, ezert nmaga es mas gykerIele utan csak 45 ev mulva kerljn. Ennek
oka elssorban az, hogy kartevi es betegsegei a monokulturaban gyorsan elszaporodnak.
Az nt:tt vetesforgok nvenye, mert Ileg masodtermenykent termesztjk. Elhelyezhet tehat a kombinalt es
az ntztt zldseges Iorgoban is.
Rvid tenyeszideje kvetkezteben alkalmas a ketts hasznositasra. Lehet kztes, de jobb a klnbz idbeni
ketts termesztesben hasznalni. Lehet eltermeny, I- es masodtermeny.
Tapanyagigenye kielegithet m- es szerves tragyakkal. Az utobbival azonban vigyazni kell, mert a kzvetlen
szervestragyazast nem szereti.
A mtragyaadagok nagysaga a tervezett termesmennyiseg es a talaj tapanyagtartalmanak a Iggvenye. A
tervezhet termesmennyiseg a termhelytl es a Iajtatol Iggen 10 es 25 t/ha kztt valtozhat. 6080 t-t is el
lehet erni, de ilyenkor gyengebb a minseg, a repatestek tul nagyok, es ezt sem a kzvetlen Iogyasztok, sem a
Ieldolgozo ipar nem kedveli.
Fajlagos mtragyaigenyet a 150. tabla:at Ioglalja magaban.
igen gyenge gyenge kzepes jo igen jo
Nitrogen
I. 4,5 4,0 3,0 2,0 1,2
II. 5,0 4,7 3,5 2,5 1,2
III. 5,0 4,7 3,5 2,5 1,2
IV. 5,8 5,0 4,0 3,0 2,0
A NVNYVLTS
JELENTSGE
674
FoszIor
I. 4,5 3,0 2,0 1,0 0,5
II. 5,0 3,5 2,2 1,2 0,6
III. 4,8 3,3 2,5 1,3 0,7
IV. 5,5 4,0 2,7 1,5 0,8
Kalium
I. 13,0 11,0 7,0 4,0 2,0
II. 14,0 12,0 8,0 5,0 2,4
III. 13,6 12,6 8,2 5,4 2,6
IV. 14,0 13,0 9,0 6,0 4,0
150. tblzat - A ckla fajlagos mutrgyaignye (hatanyag, kg/t)
A szerves tragyat (ha adunk), IoszIort es kaliumot alaptragvakent adjuk, es sszel vagy nyaron az
alap-talajmvelessel egy idben es azonos melysegben juttatjuk a talajba. A kalium es a IoszIor inditotragvakent
is adhato, ilyenkor csak ketharmadat hasznaljuk alaptragyakent.
A nitrogen majdnem mindig feftragva, kivetelesen adhato alap- es inditotragyakent is. Fejtragyakent a
tenyeszid els es masodik honapjaban juttatjuk ki.
17.3.4.4. TALAJMVELS
A cekla gomolytermese kzepes meret, a benne talalhato magvak pedig aprok. A monogerm mag es a gomoly
egyarant jo vetagyat kivan.
A talajmvel eljarasok es eszkzk megvalasztasa talajtipustol, a gyomossag merteketl es a szaporitas
idpontjatol Igg. Tavasszal vetve, el-, illetve Itermenykent termesztve az elkeszites mar az elz vben
megkezddik. Az els mvelet a tarlohantas, amelynek eszkze lehet eke es tarcsa. Az elvetemeny lekerlese
utan azonnal el kell vegezni, le kell zarni es apolni kell. A hantast melvs:antas kveti. Elvegezhet
szeptemberben, oktoberben es novemberben az eres a szantogep-kapacitastol Iggen. Lezarasara csak akkor
kerl sor, ha mar szeptemberben szantottunk.
A munka tavasszal simito:assal, fogasolassal es simito:assal vagy tarcsa:assal es simito:assal Iolytatodik, a
talajallapottol Iggen. Idpontja Iebruar vege, marcius eleje, ahogy a talajra ra lehet menni.
Masodtermenykent termesztve a talajmveles ugyanaz, mint az elbb emlitett. Kivetel azonban, hogy ennek
idpontja a nyr, itt az alap-talajmveles es a vetes eltti talaj-elkeszites gyorsan kvetik egymast.
TALAJMVELS
675
17.3.4.5. SZAPORTS
A szaporitasi mod minden esetben az lland helyre vets. Idopontfa pedig a technologia Iggvenye.
Eltermenykent es Itermenykent termesztve mindig aprilis kzepen vetjk. Tekintettel a higenyere, nem
szabad korabban vetni, kesbb igen, ilyenkor a tervezett betakaritasi id a meghatarozo, ugyanis a ceklaIajtak
altalaban a szazadik napra valnak szedhetve. Ennek megIelelen a vetes vegs idpontja julius kzepe; a
lenyeg az, hogy a cekla a Iagyokig kiIejldjek. Ezert vetjk a masodtermenykent termesztett ceklat a junius 15.
es julius 15. kztti idszakban.
A vetmagmennyiseget annak hasznalati erteke, a tervezett allomanysrseg es az hatarozza meg, hogy gomolyt
vagy monogerm magot vetnk-e. Gomoly eseten 1216 kg/ha, monogerm mag hasznalatakor pedig 68 kg/ha.
A vetest knnyiti, ha az utobbi dra:siro:ott.
A mvelesi mod mindig sikmveles. Kiveteles esetekben lehet agyasos es bakhatas is. Az elrendezes soros,
esetleg szalagos es bakhatas mveleskor ritkan ikersoros. Soros vetesben elterjedt a mvelutas valtozat is. A
vetesi mod mindig soros, itt nincs klnsebb jelentsege a savos vetesnek. A sortavolsag altalaban 45 cm, a
szalagok (4 sor) kztti tavolsag pedig 5060 cm. Mvelutas elrendezesben a mvelutak tavolsagat a
nvenyved gepek munkaszelessege hatarozza meg.
A vetes elvegezhet kezzel es geppel. A kezi vetes ma mar csak hazikerti modszer, mivel sokIele gep all
rendelkezesnkre. Kzlk a legjobbak a Nibex es a RAU-Exakta vetgepek.
A vetes melvsege 23 cm, melyre nem szabad vetni, mert a mag knnyen beIullad.
17.3.4.6. NTZS
Annak ellenere, hogy a cekla a szaraz periodusokat jol birja, az ntzes minsegjavito es termestbblethez
segit hatasa egyertelm. Eppen ezert szkseg van keleszt es csapadekpotlo ntzesre.
A keles:to nt:es normaja 510 mm. Tavasszal ritkan alkalmazzuk, nyaron gyakran. Kis intenzitasu szoroIejek
hasznalataval a cserepesedest is elkerlhetjk.
A csapadekpotlo nt:es normaja 3040 mm, ket-harom alkalommal. Az ntzesi Iordulo hossza altalaban 30
nap. A tenyeszidben tehat havonkent ntzni kell.
A cekla tenyeszideje viszonylag rvid, ezert minimalis apolasi munkat igenyel.
A ritkitas celja a tszam beallitasa. Termeszetesen csak gomoly hasznalatakor van ra szkseg, mivel a
monogerm magnal az allomanysrseg mar a veteskor beallithato. A megIelel allomanysrseg 200250 ezer
nveny/ha. A ritkitasi tavolsag tehat 815 cm kztt valtozhat, a Iajtatol es a termesztesi celtol Iggen. A
ritkitast a nvenykek 24 lombleveles allapotaban kell vegezni.
A gvomirtas lehet vegyszeres es mechanikai. A ceklanak nincs kln engedelyezett gyomirto szere es a
sortavolsag is nagy, ezert gyakori a mechanikai gyomirtas. Ez 23 kultivatorozast es egy kezi utanigazitast
jelent. A cekla egyebkent szereti is a levegs talajt.
A gyomirto szerek kzl a cukor- es takarmanyrepanal is hasznalhatok vehetk szamitasba.
NTZS
676
A cekla tenyeszidejenek harmadik honapjaban mar ludtojas nagysagban (56 cm atmervel) is szedhet. Az
ilyen koran Ielszedett anyagot azonban gyorsan Iel kell dolgozni, mert nehezen tarolhato. A Ileg
masodtermenykent termesztett ceklat oktoberben, novemberben, a Iagyok eltt takaritjak be, mert Iagyra
erzekeny.
Szedhet kezzel es geppel.
A kiszedett repat meg kell tis:titani es at kell valogatni, mieltt a piacra vagy a taroloba kerl.
A szabvanyaru leveleitl megtisztitott, ep, egeszseges, Iajtara jellemz alaku es szin repatest, amelynek
legnagyobb atmerje 613 cm.
A varhato termes 1025 t/ha, de lehet 4050 t/ha is, csak a minseg jo legyen.
17.3.5. konmia
A hagyomanyos kiszemi technologiahoz hektaronkent kb. 700 kezi es 100 gepi munkaora szkseges.
Gepesitessel ez 100 kezi es 90 gepi munkaorara cskkenthet. A hozam 20 t/ha termest alapul veve 80100
ezer Ft/ha, amelynel a raIorditas 6080 ezer Ft hektaronkent.
Hazank eghajlata es talajai kedvezek a cekla megtermesztesere. A belIldi Iorgalom kb. evi 15 t, az export es
import minimalis. Ennek megIelelen a magterm terlet kicsiny, 50 ha alatti. Keteves nveny, ezert
magtermesztese is keteves. Az els evben a dugvanyt, a masodikban a vetmagot allitjuk el.
Dugvnynevel v. A technologia majdnem teljes egeszeben megegyezik a Iogyasztasra termesztett ceklaeval.
A dugvany azonban minden esetben masodtermeny, mivel a tulIejlett repak nehezebben gykeresednek, es
tarolasuk is kltsegesebb. Ezenkivl a munkak a szelekcival bvlnek. A lombszelekcio idpontja a szedes
eltti idszak. Ekkor tavolitjak a Iajtaidegen, az elter lombszin es alaku, valamint a magszaras egyedeket. A
gykerszelekciot a Ielszedes utani valogatassal egy idben vegezzk. Ekkor tavolitjuk el az elter alaku, szin, a
beteg es serlt dugvanyokat.
Magterm v. A cekla eghajlati es talajigenye a maghozo evben sem valtozik. A terletet ugyanugy kell
elkesziteni es a tragyazas is ugyanaz, csak akkor meg jobban kell a nitrogen-tultragyazas karos hatasara
Iigyelni.
Az ltetes idpontja marcius eleje. Minel korabban ltetnk, annal jobb, mert ilyenkor a repa elszr
gykeresedik es csak kesbb kezd hajtani, tehat tkeletesebb lesz a gykeresedes.
A mvelesi mod mindig sik, az elrendezes pedig soros. A sortavolsag 5060 cm, a ttavolsag a Iajtatol Iggen
304050 cm. A 30 cm a kisebb lombu Iajtak ttavolsaga. A srbb ltetes a jobb, mert kevesebb lesz az
oldalleagazas, es igy egyenletesebb es gyorsabb az eres.
Az ltetes vegezhet kezzel es geppel. A kezi ltetes segedeszkze a kapa, aso, esetleg a barazdanyito eke. A
gepi ltetes a jobb, erre mindket palantanevel gep alkalmas.
Apolasi munka a szokasos talajlazitas, a gyomirtas es a nvenyvedelem. Ezenkivl szamitasba kell venni az
ntzest is, mivel az szaraz tavaszon segiti a gykeresedest. Fontos munka meg az izolci. A tbbi Iajta, a
konmia
677
cukorrepa, a takarmanyrepa, a mangold maghozok es a termesztett ceklaIajta kztt a ktelez tavolsag 1000 m.
Eresideje augusztus els Iele. Az erest a magvak barnulasa es a kzeps gomolyok lisztesedese jelzi. Akkor
aratunk, ha a gomolyok ketharmada erett.
Arathato kezzel es geppel. A learatott termenyt kevezik es kupacokban 57 napon at utoerlelik. Arataskor
vigyazni kell, mert a mag pereg, ezert a hajnali orakban kell vegezni.
Cseplese normal cseplgeppel vagy kombajnnal trtenik. Az utobbi a jobb, mert elmarad a szallitas. Cseples
utan a magot tisztitjak es vekony retegben utoerlelik.
A varhato termes 11,5 t/ha.
17.4. MangoId
(Beta vulgaris L. convar. vulgaris provar. flavescens DUCH.)
A Fldkzi-tenger medencejenek keleti tersegebl szarmazik, salakja az itt talalhato Beta vulgaris var.
maritima, amelynek els kulturIormaja a mangold volt.
Elssorban Nyugat-Europaban es Eszak-Amerikaban nepszer, de ott is csak kisebb Ielleten termesztett
repaIele. Klnsen Franciaorszagban es Svajcban kedvelik. Ket tipusa is ismeretes, az egyiknek a levelleme:e,
a masiknak a megvastagodott levelnvele Iogyaszthato.
A regi grgk mind a lombozatat, mind a repatestet Iogyasztottak. Termesztesenek kezdete az i. e. negyedik
evszazadra vezethet vissza. Del-europai shazajabol hodito katonak juttattak el eszaki terletekre, es ma mar
egesz Europaban, a Kzel-Keleten es Indiaban ismert, Ikent a teli idszakban termesztett elelmiszer es
takarmanynveny (YAMAGUCHI, 1983).
Napjainkban szinte mindentt ismerik, de sehol sem termesztik nagyobb Ielleten, nalunk sem tudott mind ez
ideig elterjedni. Elssorban hazikertekben es piacra termel kerteszetek Ioglalkoznak vele.
Mind a levellemezeben, mind a levelnyeleben talalhatok s:erves savak, elssorban almasav, borsav, citromsav
es oxalsav. Taperteke a ceklahoz hasonlo, de annal tbb feherfet tartalmaz. Jelents meg nverscukor- (69) es
pektintartalma. Talalhato benne karotin, C-vitamin, B1-, B2-, es PP-vitamin.
sajtossgai
MangoId
678
A libatopIelek (Chenopodiaceae) csaladjaba tartozo keteves nveny. BALAZS es FILIUS (1973) Beta vulgaris
ssp. esculenta var. cicla, BORISZOVA es munkatarsai (1979) Beta cicla L. ssp. occidentalis europaea neven
ismertetik, illetve tartjak nyilvan. YAMAGUCHI (1983) a Beta vulgaris Iajon bell sem alIajkent, sem
valtozatkent nem klnbzteti meg, de megjegyzi, hogy annak Ieher szin alakja. SPITTSTOESSER (1990) a
Beta vulgaris cicla csoportjaba sorolja.
Az els evben Ias karogykeret (repatestet) es levelrozettat, a masodik evben magszarat Iejleszt es magot erlel.
Gykere altalaban elagazasra hajlamos, a Beta vulgaris tbbi valtozatahoz kepest husos karogvker, amely
nagyon keves cukrot tartalmaz.
Levl. Az els evben megjelen tleveleinek szine, merete, a levelnyel hossza es vastagsaga Iajtankent valtozo.
A magszaron lev levelek minden tekintetben hasonlitanak a cekla magszaran talalhato levelekhez.
Virgzata gomolyos frt, viragszerkezete, viragzasbiologiaja, termese, magja a ceklaehoz ersen hasonlo.
Termse gomolyban allo csalmatok. Egy gomolyban altalaban 23 db apro, Iekete szin mag talalhato.
A mag 46 evig megrzi csirazokepesseget. A gomoly ezermagtmege 1420 g, a mage 67 g.
NVNYTANI JELLEMZSE
679
139. bra - Mangoldt (fot: ifj. BALZS SNDOR)
LETTANI JELLEMZSE
680
Hignye kzepes, magja 810 C-on csirazik. A gyker Iejldesere a 1523 C, a lombozatera a 2030 C
hmerseklet az idealis. Higenye a ceklaenal kisebb, a kiIejlett nveny pedig kiIejezetten hidegtr, ho- vagy
egyeb takaro alatt a szabad Ildn karosodas nelkl attelel. YAMAGUCHI (1983) a 1618 C hmersekletet
igenyl, 1030 C kztt csirazo nvenyek csoportjaba sorolja es megjegyzi, hogy 10 C alatti hmersekleten
mar az els evben magszarat Iejleszt. A mangold nagy hsegben viszont nem Iejleszt magszarat (mint pl. a Iejes
salata es a spenot), ezert a nyari idszak idealis Iriss levelzldsege lehetne nalunk is.
Fnyignye a ceklaeval megegyez, az arnyekot nem tri. A spenottal ellentetben sem magas hmersekleten,
sem hosszunappalos krlmenyek kztt nem megy magszarba (YAMAGUCHI, 1983).
Vzignye nagy, a leveg paratartalmaval szemben is igenyes, csak paras krnyezetben Iejleszt szep lombozatot.
Tpanyagignyes, a tapanyagokat kalium, nitrogen, IoszIor mennyisegi sorrendben igenyli. Kaliumigenye
IoszIor-, illetve a nitrogenigenyenek harom-negyszerese.
17.4.3. Termeszts
A mangold termesztesere hazank egesz terlete alkalmas. Klnleges talajigenye nincs, de a tapanyagban
gazdag, mely termreteg, jo vizgazdalkodasu kzepkttt, kzmbs vagy kisse lugos kemhatasu talajok az
optimalisak szamara. A savanyu talajokat nem szereti.
Magvets. Tekintettel arra, hogy 8 C hmerseklet alatt nem csirazik, 10 C-on pedig megIazik, es az els
evben magszarat Iejleszt, tulsagosan koran vetni nem szabad. A tbbi repaIelevel megegyez talaj-elkeszitest
igenyel. Melyre hatolo, hosszu gykere miatt Iontos az szi mely-, esetleg melyit szantas. A magagyat
tavasszal kell elkesziteni. Nalunk aprilis 510. krli idponttol aprilis vegeig vethet.
A kislevel Iajtakat 1520 cm, a nagyleveleket 2540 cm sortavolsagra vetik 24 cm melyre, 810 kg/ha
vetmag (gomoly) Ielhasznalasaval. Az elvetett mag 810 nap mulva kel ki. A sorokban a nvenytavolsag a
Ielhasznalas modjatol Iggen 2050 cm. A leveleert termesztett mangoldot 1520 cm-re, a levelnyeleert
termesztettet pedig 3035 cm ttavolsagra egyelik. A tszambeallitaskor eltavolitott Iiatal nvenyek eteldiszit
zldkent Ielhasznalhatok.
pols. LegIontosabb tenyeszidszak alatti apolasi munka a Iolyamatos gyomirtas es nagy szarazsagban az
ntzes.
Szeds. A leveleert termesztett metelo mangold a vetes utan 22,5 honap mulva, a levelnyeleert termesztett
bordas mangold pedig 34 honap mulva szedhet. A varhato termes levelbl 6080 t/ha, levelnyelbl 2025
t/ha. A leveleert, illetve a levelnyeleert termesztett mangold mellektermeke a gyker, amely takarmanyozasi
celokra hasznosithato.
Vetmagtermesztse a ceklaeval megegyez. A szelektalt, atteleltetett dugvanyokat marcius elejen, kzepen
ltetik ki 60 cm-es sor- es 3040 cm-es ttavolsagra. A viragzas juniusban kezddik, I idszaka julius, de
egeszen szig elhuzodik. Idegenbeporzo, a pollent a leveg mozgasa juttatja a bibere. A magvak erese
augusztusban kezddik, az erest a vilagosbarna elszinezdes jelzi. Akkor kell megkezdeni a betakaritast, amikor
a magvak ketharmada mar erett, ugy, hogy a viragszarat levagjak, kevebe ktik es napos idben 45 napig
utoerlelik. Ezutan kicseplik. A varhato magtermes 11,5 t/ha.
Termeszts
681
682
18. fejezet - PorcsinfIe
18.1. PortuIka
(Portulaca oleracea L.)
Oshazaja egyes szerzk szerint a Himalajatol Grgorszagig terjed terlet, masok szerint az amerikai
kontinensen is shonos. SPITTSTOESSER (1990) arra utal, hogy gencentruma Azsiaban India, Europaban
Del-Oroszorszag es Grgorszag, Amerikaban pedig Del-Amerika. Pozsgas, husos levelebl, zsenge hajtasabol
nyers salatakat es spenothoz hasonloan Ieldolgozott Itt eteleket keszitenek.
Az egesz vilagon ismert es elterjedt gyomnveny, amelynek levele es hajtasa zldsegnvenykent is
Ielhasznalhato, ertekes emberi taplalek. Ilyen celu hasznositasa azonban korlatozott, csak szorvanyosan, igen kis
Ielleten es elssorban hazikertekben Ioglalkoznak vele. Kizarolag Egyiptomban es Szudanban kerl
kereskedelmi Iorgalomba termesztett nvenykent. Szorvanyosan a nyugat-europai orszagokban (Ileg
Angliaban) es a kaukazusi kztarsasagokban, valamint Kzep-Azsiaban Ioglalkoznak vele.
Kinaban, a Flp-szigeteken es mas delkelet-azsiai orszagokban a vadon term portulakat gyjtik es
Iogyasztjak.
Taplaloanyag-tartalmat (kemiai sszetetelet) a 151. tabla:atban kzld adatok szemleltetik. Ezekbl lathato,
hogy levelei keves s:ara:anvagot es s:enhidratot tartalmaznak, energiaban szegenyek, egyes vitaminokban es
asvanyi anyagokban pedig gazdagok. Elssorban B2-vitamin- es karotintartalma Iigyelemre melto. Sok kalcium
es kzepes mennyiseg PP-vitamin es C-vitamin talalhato meg benne.
Megnevezes Ertek
Energia 88 kJ
Szarazanyag 8 g
Feherje 1,7 g
Olaj 0,4 g
Szenhidrat 3,8 g
683
A-vitamin 2550 i.
u.
B1-vitamin
(tiamin)
0,03 mg
B2-vitamin
(riboIlavin)
0,10 mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
25,00
mg
Kalcium 103,00
mg
Vas 1,40 mg
FoszIor 31,00
mg
151. tblzat - A portulka fogyaszthat rsznek (levl, ill. zsenge hajts)
tpllanyag-tartalma (100 g ehet rszben)
sajtossgai
A porcsinIelek (Portulacaceae) csaladjaba tartozo, egyeves, lagy szaru nveny. Mintegy 1020 cm hosszura
megnv hajtasai igenyeit kielegit krlmenyek kztt, ritka terallasban a talaj Ielszinen teljesen elterlnek,
sr terallasban, gyengebb megvilagitasban Ielalloak. A szar ersen elagazo, 60 cm hosszusagot is eler es 1,6
cm vastag, husos. Levelei aprok, pozsgasak. Viragai a levelhonaljban jelennek meg es egyesevel-harmasaval
helyezkednek el, sarga szinek. Majustol szeptemberig Iolyamatosan viragzik, ez azonban Iogyaszthatosagat
nem beIolyasolja.
A mag nagyon apro, ezermagtmege 0,50,6 g.
Iettani sajtossgai
684
140. bra - Kerti porcsin (fot: ifj. BALZS SNDOR)
18.1.2.2. GHAJLATI JELLEMZSE
Hignye. A szelsseges hmersekletet jol tri, de melegkedvel, ezert krlmenyeink kztt legjobban
juniusjuliusban Iejldik.
GHAJLATI JELLEMZSE
685
Fnyignye. A Ienyellatottsagra erzekeny, arnyekban nem Iejldik rendesen, hajtasai Ielallok lesznek.
Vzignye gyomnveny leven minimalis, termesztes, illetve Iolyamatos szedes eseten azonban rendszeres
ntzest igenyel.
Tpanyagignye nagy, termesztve elssorban a nitrogenellatottsagra erzekeny.
18.1.3. Termeszts
Mely termreteg, tapanyagban gazdag talajokon es deli Iekves, bseges es intenziv napsugarzasnak kitett
terleteken jol erzi magat. SzabadIldn elssorban masodtermenvkent termesztve jhet szamitasba
Szaporithato allando helyre vetessel es palantanevelessel. Az allando helvre vetes ideje nalunk juniusjulius, az
alapul veend sortavolsag 5060 cm. A magvakat nem erdemes a talajba vetni, elegend azokat a talaj Ielszinere
szorni es vetes utan lehengerezni. A vetmagszkseglet 23 kg/ha. Kell nedvesseg eseten az elvetett magvak
37 nap mulva csirazasnak indulnak, kikelnek. Keles utan a nvenyek a sorokban 1214 cm ttavolsagra
ritkithatok.
A palantanevelessel valo szaporitas biztonsagosabb. Ebben az esetben a magot a tervezett kiltetes eltt 23
hettel hidegagyba vetjk, 10 g/m2 vetmag Ielhasznalasaval.
A tenyeszidszak alatti apolasi munkak a gyommentesseg Iolyamatos Ienntartasabol es a rendszeres ntzesbl
allnak.
A kiltetett nvenyek 34 het mulva mar s:edhetok, akkor, amikor a hajtasok elerik a 1015 cm-es hosszusagot.
Az els szedes utan kb. 3 het mulva kerlhet sor a masodik szedesre.
A varhato atlagtermes intenziv hazikerti mvelesben 23 kg/m2, zemi krlmenyek kztt 2025 t/ha. A
leszedett levelek, illetve hajtasok csak 12 napig tarolhatok.
Termeszts
686
19. fejezet - KristIyvirg-fIe
19.1. j-zIandi spent
(Tetragonia tetragonoides PALL |O. KTZE|)
Mind a tropusokon, mind a mersekelt vn ismert es termesztett, de mindket eghajlati vezetben kisebb
jelentseg egyeves, meleg- es szarazsagtr levelzldseg. Kllemeben, Ielhasznalasi lehetsegeben es
tapertekeben ersen hasonlit a kznseges spenothoz.
Oshazajat jelzi neve is, uj-zelandi eredet, ahol Cook kapitany 1770-ben mar szeles krben termesztett
nvenykent talalkozott vele. Kesbb IelIedezte, hogy nemcsak Uj-Zelandon, hanem Ausztralia deli, nyugati
partvideken es Tasmaniaban is ismerik (YAMAGUCHI, 1983). SPITTSTOESSER (1990) szerint nemcsak
Uj-Zelandon, hanem Japanban is shonos.
Termesztesenek jelentseget az adja, hogy a nyari szarazsagban is egyszeren es biztonsagosan
megtermeszthet, tapanyagban gazdag Iriss zldseg. Termesztese hazikertekben elssorban a Ivaros
krnyeken nalunk is terjed.
Taplaloanyag-tartalmarol (kemiai sszetetelerl) a 152. tabla:atban kzlt adatok adnak tajekoztatast, amelybl
jol lathato, hogy energiaban szegeny, de vitaminokban, es asvanvi sokban ga:dag. Klnsen nagy
beta-karotin-, B2-vitamin-, vas-, magne:ium- es kalciumtartalma, de viszonylag sok feherfe, PP-vitamin,
C-vitamin es fos:for is talalhato benne.
Megnevezes Ertek
Energia 41 kJ
Szarazanyag 6,0 g
Feherje 1,5 g
Olaj 0,2 g
Szenhidrat 0,6 g
Beta-karotin
(A-vitamin)
2,40
mg
B1-vitamin
(tiamin)
0,04
mg
B2-vitamin
(riboIlavin)
0,13
mg
687
PP-vitamin (niacin) 0,50
mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
30,00
mg
Kalcium 58,00
mg
Vas 0,80
mg
Magnezium 39,00
mg
FoszIor 28,00
mg
152. tblzat - Az jzlandi spent tpllanyag-tartalma (100 g fogyaszthat rszben)
sajtossgai
Az uj-zelandi spenot a kristalyvirag-Ielek (Ai:oaceae) csaladjaba tartozo nveny.
Sekelyen gykerezik, 80120 cm magasra n, de szara elIekv, kuszo. Levelei deltoid vagy haromszg alakuak,
stetzld szinek, pozsgasak, szelk enyhen hullamos.
A viragok a levelek honaljaban lnek, alig eszrevehetk, jelentektelenek, zldes szinek. Idegentermekenyl,
megporzasat a rovarok vegzik.
Termese negyszgletes, 810 mm hosszu toktermes, amelyben szamos mag talalhato. A magvak
csirazokepessegket 45 evig megtartjak (BALAZSFILIUS, 1973). A szabad Ildn elhullott, erett magvak jol
attelelnek es tavasszal kikelnek. A laikus szemlelk ezert evel nvenynek velik.
HORVATH (1985) adatai szerint az uj-zelandi spenot viragai ess idszak utan jelennek meg tmegesen, es
csak derlt idben, teljes megvilagitasban nyilnak ki, borus idben zarva maradnak.
Higny. A kznseges spenottal ellentetben melegigenyes nveny. Nvekedesehez, Iejldesehez a 25 C
krli hmerseklet az idealis, 12 C alatt nem csirazik, 0 C-on pedig mar elIagy. YAMAGUCHI (1983) a
1830 C hmersekletet igenyl, 1635 C kztt csirazo, a 0 C alatti hmersekletet (Iagyot) elviselni mar nem
Iettani sajtossgai
688
tudo nvenyek csoportjaba sorolja.
Vzigny. A szarazsagot elviseli, st jol birja es meg magot is tud erlelni ilyen krlmenyek kztt, de zld
tmege ersen cskken. Bar a vizhianyt tri, de BALAZS es FILIUS (1973) szerint kiIejezetten kedveli a
nedvesseget. Ahol hianyos vizellatas mellett termesztik, ott nemcsak a termestmege lesz kisebb, hanem
nvekedese is lelassul.
Tpanyagigny. Nitrogenigenves nveny, elssorban ebbl a tapelembl igenyel sokat.
19.1.3. Termeszts
Termesztesere az egesz orszag terlete alkalmas, a talajjal szemben klnleges igenye nincs.
Allando helvre vetessel szaporitjak. Vetese legkorabban aprilistol kezdhet, es legIeljebb junius elejeig
vegezhet. A kesbbi veteseket azonban mar Ieltetlenl ntzni kell. Az elvetett magvak hosszu id alatt
csiraznak ki. A csirazas 2 hettl 3 honapig is eltarthat, ezert a magvakat (tulajdonkeppen termeseket, amelyben
tbb mag is talalhato) celszer vetes eltt 24 oran at tiszta vizben elzetesen aztatni a keles gyorsitasa vegett.
Javasolt a magvak (termesek) vetes eltti meleg es hideg kezelese is (FARAGOFABIAN, 1983).
A magvakat 5080 cm sortavolsagra, 4050 cm-es ttavolsagra Ieszkesen vetjk, Ieszkenkent 23 db magot 23
cm melysegben (BALAZSFILIUS, 1973). Ajanlott a soros vetes is 1012 cm-es ttavolsaggal (HORVATH,
1985).
A hektaronkenti vetmag- (toktermes-)szkseglet 56 kg.
A tenyeszidszak alatti apolasi munkak a gyommentes allapot Iolyamatos Ienntartasabol, szaraz idben
egy-ketszeri ntzesbl es az esetleges nitrogen-Iejtragyazasbol allnak.
A s:edes vetes utan 4050 nap mulva kezdhet, amikor a hajtasok mar a 3040 cm-es hosszusagot elertek.
Nemcsak a levelek, hanem a zsenge hajtasok is Ielhasznalhatok, Iogyaszthatok.
Az els szedeskor az uj hajtasok kiIejldesenek elsegitese vegett javasolt a hajtasvegek visszacsipese
(FARAGOFABIAN, 1983).
A szedes Iolyamatosan (altalaban hetenkent) vegezhet.
MegIigyeltek, hogy az oktobernovemberben vetett magvak (toktermesek) a talajban attelelve tavasszal
amikor a talaj a csirazashoz szkseges hmersekletet elerte gyorsabban, egyntetbben kelnek, mint a tavaszi
vetesek (HORVATH, 1985).
Europa hvsebb nyaru, nyugati reszein korai s:abadfldi termes:tesevel is Ioglalkoznak. Erre a celra
tapkzegbe vetik marciusban es aprilis vegen. A 45 leveles nvenyeket a tapkzeggel egytt kiltetik a szabad
Ildre. Ebben az esetben a szabad Ildre helyben vetett uj-zelandi spenotnal mar 3 hettel korabban szedhet.
19.1.4. Hajtats
Hajtatasaval elssorban a hvsebb eghajlatu orszagokban Ioglalkoznak. BALAZS es FILIUS (1973) idenyen
kivli termesztesenek ket valtozatat ismertetik.
Az egyik eljaras az elaztatott magvak nagyobb kontenerbe (6-os vagy 8-as cserep) valo Iebruari vetesevel
indul, amelyet mindaddig termesztberendezesben tartanak, amig szabad Ildre nem helyezhet, de addig is
szedik.
Termeszts
689
A masik valtozatban egyszerre vetik, illetve ltetik ki a hajtatott salataval es a retekkel. Mire a retek es a salata
betakarithatova valik, az uj-zelandi spenot is kiIejldik es ettl kezdve mar szedhet.
Borult, hvs nyarakon, rvid sz eseten klnsen tavaszi vetesben magtermesztese nalunk gondot
okozhat. A magvak ilyenkor nem ernek be rendesen, csirazokepessegk rossz lesz.
HORVATH (1985) szerint a beerett magvak is csak 36 honapos utoerleles utan erik el teljes csirakepessegket.
Magtermeszts
690
20. fejezet - MIyvafIe
20.1. Okra (bmia)
(Abelmoschus esculentus L. |MOENCH|)
Feltetelezett shazaja AIrika (egyes szerzk szerint mind AIrikaban, mind Azsiaban shonos). Egyeves vad
alakjai Kelet-, evel valtozatai Nyugat-AIrikaban talalhatok. A gyapot kzeli rokona.
Annak ellenere, hogy mar a regi hazai szakirodalomban is talalhato emlites rola (ANONYM, 1914), termesztese
nalunk mind ez ideig nem terjedt el. Napjainkban is csak szorvanyosan es kizarolag hazikertekben termesztett
ritkasag.
Fkent Brazilia eszakkeleti videkein, Eszak- es Nyugat-AIrikaban, Indiaban, Del-kelet-Azsiaban, a
Kzel-Keleten es a Fldkzi-tenger keleti tersegeben Ioglalkoznak vele. E regiokban azonban jelents Ielleten
termesztett, Iontos zldsegnveny.
Az okra (bamia) uj, nalunk mind ez ideig hianyzo izekkel gazdagitja zldsegvalasztekunkat. Fogyaszthato resze
46 napos zsenge termese, amely a gombahoz hasonloan huspotlo etelek keszitesere alkalmas.
Taplaloanyag-tartalmat, kemiai sszetetelet a 153. tabla:atban kzlt adatok szemleltetik, amelyekbl vilagosan
kitnik, hogy ertekes taplalek.
A tbbi zldsegIelehez viszonyitva aranylag sok feherfet, kalciumot, vasat, B1-, es B2-vitamint, pektint, kzepes
mennyiseg C-vitamint, PP-vitamint es keves karotint (az A-vitamin provitaminja) tartalmaz.
Amennyiben rez-, vas- vagy onedenyben Izik, szinet elveszti, megIeketedik (NONNECKE, 1989).
Megnevezes Ertek
Energia 31 kJ
Szarazanyag 10,4 g
Feherje 1,8 g
Olaj 0,2 g
691
Rost 0,9 g
FoszIor 56,00
mg
Kalcium 90,00
mg
Magnezium 43,00
mg
Vas 1,00 mg
Kalium 103,00
mg
Karotin 0,10 mg
Natrium 6,90 mg
Beta-karotin
(A-vitamin)
0,04 mg
B1-vitamin
(tiamin)
0,07 mg
B2-vitamin
(riboIlavin)
0,08 mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
18,00
mg
Pektin 30,00
mg
153. tblzat - Az okra tpllanyag-tartalma 100 g fogyasztsra rett, ehet rszben
sajtossgai
A malyvaIelek (Malvaceae) csaladjaba tartozo egyeves, IelIas szaru (nehany valtozata a tropusokon tbbeves)
Iettani sajtossgai
692
nveny.
Fajtatipustol Iggen 40240 cm (a mersekelt vn 40120 cm) magasra nv, IelIas, mereven Ielallo szaru
nveny.
A szr zld vagy rozsaszines arnyalatu, ersen szrztt egyaltalan nem, illetve csak az also resznel gyengen
elagazo.
A levelek maganyosan allok, stetebb vagy vilagosabb, esetleg rozsaszines szinek, szrzttek. Az alsok
csaknem epek, a Ielsk tagoltak (141. abra). A lombozat erintese erzekeny breken atmeneti, gyorsan mulo
gyulladast is okozhat.
141. bra - Term okra (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Virgai nagyok, sarga, illetve narancssarga szinek, ntermekenylk. Altalaban ejjel nyilnak es egy napig
maradnak nyitva.
A terms tbbrekesz (altalaban 5), 512 kls bordael, tskes vagy sima Iellet, illetve hengeres alaku,
kls bordael nelkli, csucsanal elvekonyodo tok. Szine Ieher, zld, neha bibor arnyalatu, 23 cm, illetve 6070
cm szels ertekek kztt valtozo hosszusagu, 14 cm atmerj. Fogyasztasra erett allapotban atlagtmege 614
g. A termesek nvekedese gyors, a viragzast kvet 46. napon a legintenzivebb. Az 56. naptol a termesIalban
megindul a minseget ronto rostkepzdes. Ez eleinte lassu, majd a 9. naptol hirtelen Ielgyorsulo Iolyamat. Egy
termesben 3060 db mag talalhato.
A bordazott Iellet termesek beerve Ilrepednek es a magvak kihullanak bellk. A hengeres termestipusu
Iajtakon ez a jelenseg nem kvetkezik be.
RENDSZERTANA,
NVNYTANI JELLEMZSE
693
A magvak gmblyek, stet olajzld vagy stetzldes-barnas szinek, atlagos ezermagtmegk 4555 g
(szels ertekek 3565 g). A Ielletket borito kemeny kls hej miatt nehezen es rosszul csiraznak.
Csirazokepessegket 24 evig megtartjak.
Hignye nagy. Optimalis szamara a 2530 C. A csirazashoz legalabb 1516 C szkseges, de meg 20 C-on
is rosszul csirazik. Keles utan nvekedese es Iejldese YAMAGUCHI (1983) szerint csak 1835 C szels
ertekek kztt zavartalan. NONNECKE (1989) szerint 2130 C hmersekleten Iejldik a legjobban.
Fnyigny. Rvidnappalos nveny, de vannak a megvilagitas idtartamaval szemben kzmbs Iajtai is. A
vilagos periodus hossza azonban Iejldesere mindenkeppen hatassal van. Rvidnappalos krlmenyek kztt
nvekedese gyengebb, alacsonyabbra n, de korabban kezd viragozni. Hosszunappalos megvilagitasban
erteljesebben nvekszik, de kesbb viragzik es rosszabbul termekenyl, viragainak egy resze abortalodik,
termesktes nelkl lehullik. MARTIN es RUBERTE (1978) hangsulyozza, hogy gyors nvekedese miatt teljes
megvilagitasra van szksege, arnyekban nem termeszthet.
Vzignye mersekelt, de az egesz tenyeszidszak alatt egyenletes. Fejldesere a hmerseklet mellett elssorban
a vizellatas van hatassal. Az az optimalis szamara, ha a talaj nedvessegtartalma az egesz tenyeszid alatt nem
cskken a vizkapacitas 70-a ala, de mind az atmeneti szarazsagot, mind a rvid ideig tarto hatalmas eszeseket
elviseli. Ha a tul sok viz hosszabb ideig levegtlen krlmenyeket teremt a talajban, Iejldeseben visszaesik, es
ha ez a jelenseg tartos, el is pusztul.
Tpanyagigny. A tapanyagokat nitrogen, IoszIor, kalium mennyisegi sorrendben igenyli. Nagy termes
eleresehez vetes eltt kb. 100 kg/ha vegyes tiszta hatoanyagot celszer kijuttatni 2:3:2 aranyban, amit az els
viragok megjelenesekor meg 3040 kg/ha nitrogen kijuttatasaval Iejtragyazas Iormajaban kell kiegesziteni
(YAMAGUCHI, 1983).
20.1.3. Termeszts
Hazank az okra termesztesere meg eppen szamitasba vehet, legeszakibb termhely. Termeszteset jelents
mertekben megneheziti, hogy higenyenek minimuma csak rvid ideig es hosszunappalos megvilagitasban
elegithet ki nalunk. Az ehhez a krlmenyhez alkalmazkodo technologia kialakitasaban korlatozo tenyez,
hogy az atltetest nem birja, igy szalas palanta Ilnevelesevel es kiltetesevel nem szaporithato. A termesztes
sikeret ennek megIelelen nagymertekben beIolyasolja a termhely es a Iajta. Kielegit eredmennyel csak a
korai szedeskezdetet es a viszonylag hosszu szedesi idszakot ezzel sszeIggesben elIogadhato
termestmeget kinalo deli Iekves, lazabb szerkezet, knnyen Ielmeleged talajokon termeszthet. Igen
Iontos tenyez tovabba a szelsseges krlmenyeinket is jol tr, rvid tenyeszidej, jo minseg Iajta. A talaj
milyensege tekinteteben klnleges igenye nincs. Legkedvezbbek szamara a humuszos, kzepkttt, jo
vizgazdalkodasu kzmbs vagy kisse lugos kemhatasu talajok. Termesztesere kevesbe megIelelek a
tulsagosan laza es tulsagosan kttt, rossz vizelvezetes es a savanyu kemhatasu talajok.
A fajtk nvekedesi tipus tekinteteben Iolytonos vagy korlatozott nvekedesek. Ez utobbi tipuson bell rvid
izkz, kompakt nvekedes valtozat is elklnithet. Az elter Iogyasztoi igenyek kielegitesere a termes
alakja, szine, merete, tskezettsege es minsege tekinteteben oriasi valasztek all rendelkezesre (142. abra).
LETTANI JELLEMZSE
694
142. bra - Okraterms-tpusok (fot: MILOTAI PTER)
Nalunk a rvid tenyeszidej, kompakt nvekedes, gyorsan es lendletesen Iejld, az alacsonyabb
hmersekletet es a hosszunappalos krlmenyeket is jol eltr Iajtakra van szkseg. Egyeb tulajdonsagok
tekinteteben a termes tskezettseget kizaro oknak, a tvenkenti legalabb 56 db termes elereset es a biztonsagos
vetmagtermesztes lehetseget alapvet kvetelmenynek kell tekinteni.
A vilagon legelterjedtebb, klasszikus, korlatozott nvekedes, kls bordazatu termes Iajtak a Perkins dwarf, a
Clemson spineless. Az Amerikai Egyeslet Allamokban szeles krben termesztett a hengeres, kls bordazat
nelkli termest Iejleszt Lee es a White Jelvet. Indiaban legnepszerbb a Pusa Sawani Iajta. Oroszorszagban a
Belafa cilindricses:kafa 127, a Js:okoros:lafa 100 es a Karlikovafa :elenafu Iajtakat termesztik.
Krlmenyeink kztt a termesztes sikeret dnt mertekben meghatarozo munkaIolyamatok egyike a
szaports. Modja es ideje az egesz tenyeszidszakra kiterjeden erezteti hatasat. Az atltetest nem birja, az
egesz vilagon allando helvre vetessel szaporitjak. Nalunk is ez tekinthet az altalanosan kvetend
gyakorlatnak, bar tbben ajanljak hidegebb termhelyeken palantanevelessel trten szaporitasat.
A magot akkor kell elvetni, amikor a talaj hmersekleti minimuma a vetesi melysegben (1,52,5 cm) is eleri a
csirazas megindulasahoz szkseges 1516 C erteket. Ennek Magyarorszagon varhato idefe majus 2025. A
magvak a vastag kls hej miatt (amely a vizet alig ereszti at) nehezen es rosszul csiraznak. A csirazast gyorsitja
es a kelesi aranyt javitja a magvak 24 oras (vagy csak egy ejszakan at tarto), tiszta vizben valo vetes eltti
aztatasa. E kezeles elnye azonban csak akkor ervenyesl, ha a talaj hmerseklete az elkezelt magvak
vetesekor a csirazasi hmersekleti kszberteket (1516 C) mar elerte.
Az elvetett magvaknak altalaban csak Iele kel ki. Nagyobb magvakkal ennel jobb 6070-os kelesi arany is
elerhet. A kelesi arany azonban krlmenyeink kztt meg nem jelent a tszam beallasara vonatkozo
bizonyossagot. A kelest kvet lehlesek soran olyan hideghatasok erhetik a Iiatal nvenyeket, amelyektl
ersen legyenglnek, es igy Iogekonnya valhatnak klnbz palantadlest okozo gombas megbetegedesekre.
Termeszts
695
Ebben az esetben jelents reszk Iertzdhet, es ezt kveten el is pusztulhat.
A biologiai igenynel alacsonyabb hmerseklet hatasanak jele a lomb sargulasa, sulyosabb esetben lehullasa. A
Iejldes kezdeti szakaszaban mar az egyik sziklevel elvesztese is jelentsen visszaveti a nvenyek Iejldeset, de
ha mindkett leesik, a nveny is elhal. Az ilyen jelleg vesztesegek elleni megelz vedekezesi lehetseg a
magvetes gombal szerek vizes oldataval valo bent:ese.
A terletegysegenkenti tos:am elssorban a vizellatas Iggvenye. Folyamatos, egyenletes vizellatassal 3040
cm, csak esetenkent vagy egyaltalan nem ntzve 5060 cm sortavolsagra celszer vetni. A tszambeallitast 34
lombleveles korban kell elvegezni ugy, hogy a sorokban a nvenyek egymas kztti tavolsaga 1525 cm legyen.
A hektaronkenti vetmagszkseglet 812 kg.
A keles optimalis esetben a vetest kvet 68., kedveztlen krlmenyek kztt a 1012. napon varhato. A
majus 2025. kztt elvetett okra majus utolso, junius els napjaiban kikel. Ettl kezdve ha a szkseges
hmersekletrl es a vizellatasrol Iolyamatosan gondoskodunk mar rendkivl gyorsan Iejldik. Sziklevelei utan
hamarosan megjelennek csaknem ep also, majd ersebben tagolt Iels lomblevelei. A viragzas julius vegen,
augusztus elejen kezddik es mindaddig tart, amig a hmerseklet 1820 C.
Szeds. Termese igen gyorsan nvekszik, a viragzast kvet 46. napon mar szedhet. A 24 napos termes
kivalo minseg, de ekkor leszedve kis termestmeget ad. A 78 napos termes meg Iogyaszthato, de a 910
napos mar nem. A szedes 23, Iejldesere kedvez krlmenyek kztt 12 naponkent valik szksegesse.
A leszedett termes normal krlmenyek kztt gyorsan romlik, de 213 C hmersekleten, 90-os relativ
paratartalomban 810 napig eltarthato.
A szedes gyakorisaga termesnvel tenyez. A szedesi idszak nalunk kb. 1 honap, augusztus elejetl
szeptember elejeig tart.
A tbbi melegigenyes zldsegnveny (paprika, paradicsom, tojasgymlcs, zeller, kabakosok) peldaja nyoman
az okraval kapcsolatban Ielmerl a palantanevelessel valo szaporitas kerdese. E tekintetben eles klnbseget kell
tenni a szalas, illetve tapkzeges (tapkockas, cserepes, Ildkockas stb.) palantaneveles lehetsege, illetve
eredmenyessege kztt. Szalas palantak Ilnevelese es kiltetese klIldi es hazai tapasztalatok szerint kb. 2
hetes visszaesest jelent a nvenyek Iejldeseben, mikzben mintegy 50-uk el is pusztul. Ez az eljaras tehat a
jol sikerlt allando helyre veteshez viszonyitva nem jelent egyertelm elnyt.
Tapkzeges palantanevelessel ha a magot is kzvetlenl a tapkzegbe vetik, a vetestl szamitott 68 het alatt
24 lombleveles Iiatal nvenyek nevelhetk Iel. Ezek elzetes edzes utan mar sokkal jobban elviselik a
kiltetest. Az allando helyre veteshez viszonyitva igy jelents tbbletmunkaval es kltseggel kb. 610 napos
elny erhet el a szedeskezdettel es a szedesi idszak hosszaban.
A tenyeszidszak alatti polsi munkk a 34 lombleveles korban elvegzett tszambeallitasbol (egyeles), a
gyommentesseg Iolyamatos Ienntartasabol es az egyenletes vizellatasbol allnak.
Nalunk egyelre a szabad Ildn attol kezdve, hogy a hmerseklet eleri a 1820 C erteket olyan karositoi
nincsenek, amelyek ellen rendszeresen vedekezni kellene.
Szedeskor az erzekeny breken a lombozat erintesetl bekvetkez gyulladas megelzese vegett ajanlatos a
kezet es a kart takarni.
20.1.4. Hajtats
Hajtatasaval Iigyelmet erdeml mertekben sehol sem Ioglalkoznak. A szedeskezdet azonban nalunk is
jelentsen elbbre hozhato sikfolias takarassal. Ebben az esetben mar majus elejen elvethet. A magvetes
Hajtats
696
takarasa junius kzepeig indokolt. Az els szedesekre igy mar julius elejen, kzepen sor kerlhet.
Az eddigi tapasztalatok szerint vetmagtermesztese nalunk is gondmentesen megoldhato.
Munkalatai megegyeznek az arutermesztesnel leirtakkal, azzal az elteressel, hogy ebben az esetben el kell
vegezni a nveny-egeszseggyi es a genetikai szelekcit, es a Iajtak kztti izolcis tvolsgot be kell tartani.
Az okranal ugyanarrol a nvenyrl Iriss Iogyasztasra is szedhet termes es magIogasra is meghagyhato.
A toktermesben a magvak a Iriss Iogyasztasra erett allapot utan kb. 1 honap mulva (3238 nap) ernek be.
A legkorabban ktdtt termesekben a magvak meg az 1984-es rendkivl hvs tenyeszidszakban is jol
beertek. MegIigyelesek szerint a mar teljesen kiIejldtt, de meg zsenge magvak is tkeletesen beernek, ha az
szi Iagyok eltt tvestl Ielszedik es 1820 C krli hmerseklet, szaraz helyisegben taroljak a nvenyeket.
A toktermes igy 48 nap alatt tkeletesen elszarad es benne teljesen beerik a mag (HODOSSI, 1984).
Az elerhet magtermes Iontosabb termhelyein 15002500 kg/ha krli. Nalunk azonban a klimatikus
adottsagok miatt csak ennek Ielevel lehet szamolni.
Magtermeszts
697
698
21. fejezet - AZ EGYSZIKEK
OSZTLYBA TARTOZ
ZLDSGNVNYEK
699
700
22. fejezet - HagymafIk
(Liliaceae)
A hazankban termesztett hagymaIelek ( Allium sp.) Iajai levelk alapjan ket csoportba sorolhatok:
1. Hengeres (csves) levelek:
Allium cepa vrshagyma,
Allium ascalonicum salottahagyma,
Allium fistulosum teli sarjadekhagyma,
Allium schoenoprasum metelhagyma.
2. Lapos (szalas) levelek:
Allium sativum Iokhagyma,
Allium porrum porehagyma.
Kzlk zemi termesztesben a vrshagyma, a Iokhagyma es kis terleten a porehagyma Iordul el, a tbbi
hagymaIaj a hazikertek nvenye.
22.1. Vrshagyma
(Allium cepa L.)
A vrshagyma Kzep- es Delnyugat-Azsiabol szarmazik. Alakgazdasaga Iran, AIganisztan es Trkmenia
terleten a legnagyobb. Innen terjedt el a kerteszeti kultura terjedesevel a Fld egesz terletere. Indiaban es
Egyiptomban i. e. 1500 evvel mar Iogyasztottak. Grgorszag es a Romai birodalom terleten i. e. nehany
evszazaddal mar szinten ismertek. Kzep-Europaban az 56. szazadban jutott el.
Magyarorszagi elIordulasarol az els irasos emlek LIPPAY (1664) tollabol olvashato. A
vrshagyma-termesztes jelentsege azonban a makoi termeszttaj kialakulasaval ntt naggya, ami a 18. szazad
elejere tehet.
Az 1990-es evek elejen Makorol mar evente tbb mint 30 ezer tonna vrshagyma kerlt kivitelre.
A vrshagyma termesztese az egesz Ildn elterjedt. A vilag vrshagyma-termterlete 1,5 millio ha,
amelyen mintegy 20 millio tonna termest takaritanak be. A vilag atlagtermese tehat 13 t/h. A Ildreszek kzl
Azsia es Europa vrshagyma-termterlete emelkedik ki.
Az europai hagymatermeszt orszagok kzl a termterlet nagysagat tekintve Jugoszlavia es Romania (40 ezer
701
hektar krl) emelkedik ki, de a termesztes szinvonalat is szamitasba veve Spanyolorszag, Olaszorszag es
Lengyelorszag vrshagyma-termesztese (2223 ezer hektar) kiemelked. Ez utobbiak, valamint Hollandia a
legjelentsebb versenytarsaink a vilagpiacon.
Magyarorszag vrshagyma-termterlete az 1970-es evek elejeig Iolyamatosan (11 ezer hektarra) nvekedett,
amely kesbb, a termesatlagok nvekedesevel parhuzamosan cskkent. Jelenleg a vrshagyma termterlete 7
ezer hektar krl ingadozik. Az orszagon bell Csongrad, Bekes, Szolnok es Bacs-Kiskun megyekben a
legnagyobb aranyu a vrshagyma-termesztes.
A vrshagymat korabban kezi ervel mveltek, ezert nagy szerepet kapott a munkaer-Ioglalkoztatasban. Az
elmult evtizedekben azonban kialakult a termesztes minden mveletere kiterjed, teljesen gepesitett termesztesi
modszer is. A gepesitett betakaritas es piaci elkeszites minsegronto hatasa miatt azonban jelenleg a reszben
gepesitett (agrotechnikai mveletek), reszben kezi munkaerre alapozo (piaci elkeszites) technologiak a
legelterjedtebbek.
Vrshagyma-termesztesnk nagyobb resze (kb. 55) ntzes nelkli terleteken helyezkedik el. Fkent ennek
tulajdonithato, hogy az evenkenti termesmennyiseg nagyon ingadozik (1975-ben 73 ezer tonna, 1978-ban 140
ezer tonna).
A vrshagyma Iontos szerepet jatszik a Iriss (nyers) termenykent kivitelre kerl zldsegnvenyek kztt. A
kivitt mennyisegben rendkivl nagy a szorodas (642 ezer tonna evente).
A vrshagyma elsdleges jelentseget a Iszerez kepessege adja. Az etelek izesitesere naponkent szkseges,
ezert egesz evi Iolyamatos ellatasarol kell gondoskodni. A Ieldolgozoipar hus- es halkonzervek izesitesere
hasznalja, de savanyusag is keszl belle. Szaritmanykent valo Ielhasznalasa is jelents. Nyers allapotban
zldhagymakent a kora tavaszi idszakban, salatakent viszont az ev tbbi idszakaban Iogyaszthato. Nyersen
valo Iogyasztasat ers es tartos illata mersekli, amelyet allilszulIid-tartalma okoz. Beltartalmi ertekei (154.
tabla:at) kzl kiemelkedik a C-vitamin-tartalma, melybl a zldhagymaban van a legtbb. A zldhagyma a
legolcsobb kora tavaszi C-vitamin-Iorrasnak tekinthet. Jelents meg s:enhidrat-, ezen bell cukortartalma is.
Az egy Ire juto evi Iogyasztas 7,58,5 kg kztt ingadozik.
Ertekmer Mertekegyseg Mert ertekek
Iejes
hagymaban
zldhagymaban
Szarazanyag 14,0 8,7
Viz 86,0 91,3
Feherje 1,2 1,96
Zsir 0,1 0,43
Szenhidrat 8,3 4,80
Rost 0,7 1,35
TPLLKOZSI
JELENTSGE
702
Hamu 0,6 1,14
B1-vitamin mg/100 g 0,05
C-vitamin mg/100 g 10,00 17,8
Nikotinsav mg/100 g 0,80
Energiaertekjoule 197 122
154. tblzat - A vrshagyma tpllkozsi rtke
Nvenytani szempontbol lagy szaru, evel nveny. A termesztesben azonban a magtol magig terjed Iejldese
ket vagy harom ev alatt mehet vegbe.
Gykr. A lomblevelek megjelenesevel parhuzamosan szamos gykeret Iejleszt, amely bojtos gykerzette
alakul. A gykerek 60 cm melysegig is lehatolnak. A gykerzet tmege azonban a 1030 cm-es talajretegben
helyezkedik el. A vrshagyma levelei es gykerei a nyar Iolyaman a szarazsag, a meleg es a hosszu nappalok
egyttes hatasara leszaradnak, a hagyma behuzodik. Az szi, csapadekos idszakban ujra begykeresedik es
kihajt. Az ujra gykeresed vrshagyma bojtos gykerei a hagymatnk szelen koszoruban helyezkednek el.
Nvnytani s Iettani
sajtossgai
703
143. bra - A vrshagyma metszete a - nyak; b - buroklevl; c - tpanyag-raktroz
hsos levelek; d-e - frgy; f - tnk
Levelei talloak, csvesek. A levelek Iellete Iajtajatol Iggen valtozo mertekben viaszreteggel Iedett. A
viaszreteg vastagsaga ids korban es szarazsag hatasara nvekszik.
A levelek also resze meghusosodik, tapanyag-raktarozo szervve, hagvmava alakul. A hagyma also reszen
elhelyezked rvid s:artagu hajtas a hagvmatnk, amely a hagymanveny Iejldese soran Iolyamatosan
gyarapszik. A hagymatnk csucsi reszen Iolyamatosan leveleket, also kerleten pedig gykereket Iejleszt. A
tnkbl (a hagymalevelek honaljabol) indul el a magszar kepzese is.
Magszra bell res, also harmadaban kidudorodo (IelIujt) tkocsany, amelyet a gyakorlatban
hagvmabrdonek is neveznek.
Virgzata a magszar vegen a sok apro viragbol allo, gmb alaku (Iejecskeszer) ernvovirag:at. A viragzat 58
cm atmerj, 200500 viraggal. Hagymankent a hagyma meretetl es Iajtankent is valtozoan 16 magszar
kepzdhet. Egy viragzatban a viragok Iolyamatosan, ket het alatt nyilnak el, egy hagyma klnbz
viragzataiban pedig 34 hetig is elhuzodhat a viragok nyilasa. A viragzatot Iiatal allapotban hegyben vegzd,
vilagoszld szin viragzati Iellevel boritja, amely a viragzas eltt 1012 nappal Ilreped.
Termse haromrekesz tok. A termesben egy vagy ket, Iekete szin, haromel, zsugorodott Iellet mag
helyezkedik el.
Ezer mag tmege 2,74 g. Csirazokepesseget termeszetes raktari krlmenyek kztt 34 evig tartja meg.
A vrshagymanak olyan valtozata is van ( A. cepa var. bulbiferum), amely a magszar vegen 48 mm atmerj
leghagymakat (bulbilli) Iejleszt magvak helyett. Ez a valtozat kevesbe csips, de rvidebb ideig tarolhato. Csak
hazikertben kap helyet.
A magvakat Iejleszt vrshagyma-valtozat legtbb Iajtaja ugyancsak kepes leghagymak kepzesere. Ha a
viragzatbol a viragbimbokat eltavolitjak (lenyirjak), a viragzati alapon 1030 db leghagyma kepzdik,
amelyeket elltetve egy ev alatt Iejlett hagymak kepzdnek bellk. A magot erlelt vrshagymanveny a
magszar mellett egy-ket sarjhagymat is Iejleszt, ami a nveny Iennmaradasat (eveleset) teszi lehetve.
A vrshagyma biologiai igenyei a Iaj kialakulasa soran az shazaban alakultak ki. A termesztesbe vetel ota
azonban a valtozatos termesztesi Ieltetelek es a nemesitmunka eredmenyekent a biologiai igenyek tekinteteben
is elter Iajtak jttek letre.
Higny. A vrshagyma hidegtr nveny. A nvekedes idszakaban az optimalis hmerseklet 19 C. Az ettl
valo +7 C-os elteres meg jo nvekedesi Ielteteleket teremt, a +14 C-os elteres azonban mar leallitja a
nvekedest. A csirazas csak 45 C-on indul meg, es tmeggyarapodas is csak ennel nagyobb hmersekleten
tapasztalhato.
A vrshagyma Iagytr kepessege nagyon jo. A kikelt csiranvenyek minusz 6 C hideget karosodas nelkl
elviselnek. A jol begykeresedett, Iejlett nvenyek (attelel vetes, szi duggatas, anyahagyma szi ltetese)
minusz 20 C-os Iagyot is kibirnak es jol attelelnek. A Iejletlen attelel vetesek (szikleveles, egy lombleveles
allapotu) nvenyei viszont kemeny teleinken teljesen kipusztulhatnak.
LETTANI JELLEMZSE
704
Az alacsony tavaszi hmerseklet rvidebb megvilagitassal tarsulva kedvez a gyker es a lomb Iejldesenek.
Magas nyari hmerseklet hatasara viszont a hagyma kisebb lombot kepez es a hagymaIejkepzes Ielgyorsul. Ez
az oka annak, hogy megkesett tavaszi magvetes vagy ltetes eseten jelents a termescskkenes.
Az alacsony hmersekletnek elsdleges szerepe van a magszarkepzes kivaltasaban is (vernali:acio). A
magszarkepzes kivaltasahoz legkedvezbb hmerseklet 412 C kztt van. Ezen bell az eszaki szarmazasu
Iajtak alacsonyabb, a deliek magasabb hmersekleten Iejlesztenek magszarat. A magszarkepzes kivaltasahoz
szkseges alacsony hmerseklet idtartama 26 het es Iajtara jellemz ertek. A vernalizalodasi kepesseget a
Iejlettsegi Iok is beIolyasolja. A 3 lombleveles Iejlettseget el nem ert hagymanvenyek nem kepesek
vernalizalodni. A Ielmagzasi hajlam a hagymak nvekedesevel Iokozodik.
A vernalizalodas vagyis a magszarkepzesi kepesseg megszerzese a dughagyma eseteben karos, a
hagymamag termesztesben azonban szkseges Ieltetel.
A hidegben tarolt dughagymak vernalizalodva nagysagukkal nvekv szamban magszarat Iejlesztenek. A
magszarat Iejleszt hagyma nem ertekesithet. A dughagymak magszarkepzese magas (20 C Ieletti)
hmersekleten valo tarolassal megakadalyozhato, 3038 C-on valo hoke:elessel pedig megszntethet
(devernalizalas). A hkezeles idtartama a hkezelesi hmerseklettel Iorditottan, a dughagyma meretevel
egyenesen aranyos (155. tabla:at).
OsztalyAtmer
(mm)
Tmeg
(g/db)
A hkezeles idtartama 3538
C-on (nap)
A hkezeles
kezdete
Piklesz2225 58
I. 1922 45 5560 XII. ho, 3.
dekad
II. 1619 34 3035 I. ho, 2. dedad
III. 1316 23 2025 I. ho, 1. dekad
IV. 1013 12 1015 II. ho, 1. dekad
Zsika 510 0,51 10 II. ho, 1. dekad
155. tblzat - A dughagyma osztlyba sorolsa s hkezelse
Nagyaranyu magszarkepzessel kell szamolni az attelel hagyma termesztese soran is, ha a magot koran vetettek
es a hagymanvenyek tulIejldve elerik a vernalizalodasra kepes meretet.
A vernalizacios hmersekletnek Iontos szerepe van a magtermel dugvanyhagymak (anyahagymak)
magszarkepzeseben. A tkeletesen vernalizalodott anyahagymak korabban, gyorsabban es minden sarjukbol
magszarat Iejlesztenek. Az anyahagymak 410 C-on tarolva adjak a legnagyobb magtermest.
sszeIgges van az alacsony hmerseklet es egyes vrshagymaIajtak hagymajanak kettzdese (ikresedes)
kztt is, amely az aruhagyma erteket rontja. Ilyenkor a buroklevelen bell ket sarj erteljesen kiIejldik es
egymastol reszben elklnl. Az ilyen hagyma szabalytalan alaku, vagy a buroklevelet szetrepesztve
ketteosztodik. Az ikresedesre hajlamos Iajta klnsen attelel vetesben es kora tavaszi vetes eseten kettzdik
LETTANI JELLEMZSE
705
nagy aranyban.
Fnyigny. A vrshagyma nvekedeset a megvilagitas erssege es a megvilagitas napi hossza beIolyasolja. A
hagyma az ers megvilagitast (2530 ezer lux) jol hasznositja, ami a Iotoszintezis es a tmeggyarapodas
nvekedeseben nyilvanul meg. Az ers megvilagitas alacsony hmerseklettel tarsulva a lomb tmeget, magas
hmerseklettel tarsulva pedig a hagyma tmeget nveli. Gyenge megvilagitas (hazikerti arnyekos Iekvesben)
eseten nagy termesre nem szamithatunk.
A Ieny intenzitasaval szemben kis igeny viszont a dughagymarol termesztett zldhagyma, mert levelzete a
dughagymaban Ielhalmozodott tartalek tapanyagok mozgositasaval kepzdik. Igy a zldhagyma a Ienyben
szegeny teli honapokban is jol hajtathato.
A megvilagitas hoss:anak (nappalhosszusag) nvekedese segiti a tmeggyarapodast es a hagyma Iejkepzdeset,
a hagyma kiIejldese utan pedig gyorsitja annak beereset, visszahuzodasat. Magtermesztesben a magszarkepzes
es a mageres gyorsul a megvilagitasi id nvekedesenek hatasara.
Hazankban a hagymatermesztes idszaka alatt a napi megvilagitas hossza 1116 ora kztt valtozik, es a
legnagyobb erteket junius masodik Ieleben eri el. A hagymaIajtak nvekedese a nappalhosszusag hatasara
szarmazasi helytl Iggen lenyegesen valtozik. Az eszaki szarmazasu Iajtak a hagymaIej kepzdesehez es a
hagymak jo beeresehez hosszabb nappalokat (416 ora) igenyelnek. Hazai viszonyok kztt ezert a
Iejkepzdesk kesbb indul, a tenyeszid meghosszabbodik, a hagymak beerese a nyar vegen rvidl nappalok
hatasara gatolt. Megn a visszahuzodni nem kepes, un. nyakas hagymak aranya.
A rvid nappalok mellett is termeszthet deli Iajtak hagymakepzesehez 12 oras napi megvilagitas is elegend.
Ezek a Iajtak hazai termesztesben koran kepeznek hagymat, gyorsabban beernek, vagyis rvid tenyeszidejek,
de termkepessegk kisebb. A savanyitashoz kedvelt kismeret hagymak (gyngyhagyma) termesztesere ilyen
Iajtak alkalmasak.
Vzigny. A vrshagyma altalaban a mersekelten vizigenyes nvenyek csoportjaba sorolhato. Lombozata kicsi,
a levelek Iellete viaszos, ezert parologtatasa is kicsi. Trans:spiracios egvtthatofa 240270. Jol elviseli a rvid
ideig tarto csekely (60 VK szI) talajviztartalmat is. A vegetacios idszakban bekvetkez tartos vizhiany
azonban gatolja a nvekedest, es termesmennyiseg-cskkenest okoz. Folyamatosan nagy talajviztartalom
hatasara a hagyma szarazanyag-tartalma cskken, a beteg (gombas es bakteriumos) hagymak szama nvekszik,
es a tarolhatosag romlik.
A termesztesben a termesztesi mod is jelentsen beIolyasolja a vrshagyma vizigenyet.
A dughagymarol ltetett vrshagyma nehany szelssegesen aszalyos evjarattol eltekintve ntzes nelkl is
jo termest ad. Ezert hazankban a dughagymarol ltetett vrshagyma az ntzetlen szantoIldi vetesIorgok
nvenyeve valt.
A magrol vetett (egyeves termesztes) vrshagyma tenyeszideje elhuzodik, az intenziv tmeggyarapodas a
szaraz nyari idszakra esik, emiatt csak ntztt terleten termeszthet biztonsagosan.
Tpanyagignye a nvenyben Ielhalmozodott makro- es mikrotapelemek mennyisegevel (156. tabla:at),
valamint az egysegnyi termessel es az egysegnyi terletrl kivont I tapelemek mennyisegevel (157. tabla:at)
jellemezhet. A talaj tapanyagait jol hasznositja.
Elemi Makrotapelem-tartalom a szarazanyag szazalekaban
neve kemiai jele zldhagyma vrshagyma
erett (Iejes)
Iokhagyma metelhagyma
LETTANI JELLEMZSE
706
Nitrogen N 3,4 3,1 4,2 4,1
FoszIor P 0,39 0,41 0,71 0,36
Kalium K 5,8 3,6 2,2 5,4
Kalcium Ca 1,0 0,2 0,4 1,2
Magnezium Mg 0,2 0,2 0,1 0,24
Mikrotapelemek (nyomelemek) mennyisege a
szarazanyagra vonatkoztatva ppm-ben (milliomodresz)
Vas Fe 90 40 29 275
Cink Zn 31 29 33 25
Mangan Mn 18 18 9 47
Rez Cu 6 5 2 4,5
Bor B 4 5 4 6
Molibden Mo 0,4 0,3 0,2 0,3
156. tblzat - A hagymafajok szrazanyagnak tpelem-sszettele
Hatoanyag Fajlagos tapanyagigeny
(kg/termes)
Termessel kivont tapanyag*
(kg/ha)
egyeves
termesztes
keteves
termesztes
dughagyma-termesztes egyeves
termesztes
keteves
termesztes
dughagyma-termesztes
N 3,4 4,6 4,4 119 101 88
P2O5 0,9 1,3 1,2 31,5 28,6 24
K2O 3,8 4,5 4,2 133 99 84
157. tblzat - A vrshagyma fajlagos tpanyagignye (kg/t terms) s a termssel
kivont tpanyag (kg/ha)
* Az ertekek kiszamitasanal az egyeves termesztesben 35 t/ha, a keteves termesztesben 22 t/ha, a
dughagymatermesztesben 20 t/ha termesatlagot vettnk alapul
LETTANI JELLEMZSE
707
A dughagymarol ltetett vrshagyma mersekelten tapanyagigenyes, a magrol vetett hagyma azonban a
Iejesedes idszakaban tapasztalhato gyors tem tmeggyarapodas kvetkezteben Iolyamatosan jo
tapanyagellatast igenyel.
Tulzott nitrogenellatas hatasara nagy lombot Iejleszt, a hagymaIej szarazanyag-tartalma cskken, a beeres
(visszahuzodas) kitolodik, a rosszul visszahuzodo nyakas hagymak aranya megn, es a tarolhatosag romlik. A
bseges kaliumellatas viszont javitja a tarolhatosagot. A jo fos:forellatas segiti a hagymaburoklevelek
kepzdeset, a buroklevelek allokepessege a gepi betakaritas es szallitas mechanikai hatasaival szemben
nvekszik.
A hagymaIajtak gazdasagilag lenyeges morfolgiai Iajtabelyegei kzl a kvetkezk Iontosak:
a hagvma alakfa gmbly, lapitott es hengeres lehet. A gmbly Iajtak termesztese altalanos, egyeb alak a
salatakent Iogyasztott Iajtaknal Iordul el;
a buroklevel s:ine bronzvrs, szalmasarga, lila es Ieher lehet. A hazai Iogyasztas a bronzvrs szint reszesiti
elnyben. A Ieher szin hagyma a konzervipar altal hasznalt gyngyhagyma termeszteseben altalanos;
a hus s:ine altalaban sargasIeher, ritkan Ieher es lila lehet. A rozsaszin arnyalatot szinhibanak minsitik. A lila
szin hagymat salatahagymakent igenyli a piac.
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
708
144. bra - Maki (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A beltartalmi rtkek kzl lenyeges:
a hagvma s:ara:anvag-tartalma, amely 818 kztt mozog, es elssorban Iajtajatol Igg tulajdonsag. A
810-os szarazanyag-tartalmu Iajtak csak rvid ideig (decemberig) tarolhatok. A szaritoipar szamara
1418-os szarazanyag-tartalmu Iajtak adnak megIelel alapanyagot;
a csiposseg (allilszulIid-tartalom) altalaban a szarazanyag-tartalommal van szoros sszeIggesben. A gyengen
csips, kis szarazanyag-tartalmu Iajtakat csak salatakent Iogyasztjak szivesen.
A biolgiai tulajdonsgok kzl meghatarozo:
a tenves:ido hoss:a a termesztes modjatol (technologiai valtozat) Iggen valtozik a legjobban, de azonos
modon termesztve is lenyeges klnbsegek tapasztalhatok a Iajtak kztt. A vrshagymaIajtak tenyeszideje
tavaszi magvetes eseten 140200 nap, dughagymarol ltetve 120140 nap. Nagyzemekben a klnbz
tenyeszidej Iajtak termesztese a betakaritasi ideny szethuzasat teszi lehetve. Gyngyhagymatermesztesre a
rvid tenyeszidej, kisebb termkepesseg, Ieher szin Iajtak alkalmasak;
a vrshagymaIajtak mags:arkep:esi haflamaban nagy klnbsegek adodnak. Attelel termesztesben csak
magszarkepzesre kevesbe hajlamos Iajta hasznalhato. Ujabban a hkezeles kltsegenek cskkentese vegett a
dughagymarol ltetett Iajtacsoportban is sikerlt gyengebb magszarkepzesi hajlamu Iajtat elallitani (Makoi
CR).
145. bra - Pannnia (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
709
Magyarorszagon a hazai nemesites vrshagymaIajtak termesztese altalanos. A hazai nemesites Iajtak
termkepesseg es termesminseg tekinteteben is kiemelkednek. Nehany klnleges celu termesztesben
(gyngyhagyma, attelel hagyma) klIldi (holland, japan) Iajtakat alkalmazunk.
A hazai termesztesben elterjedt Iajtakat es azok I jellemzit a 158. tabla:at ismerteti.
Fajta neve Hagyma Szarazanyag() Tarolhatosag Termesztesi
mod
alakja hejszine hejszilardsaga
Makoi gmb bronzvrs kitn 1718 kitn dughagymas
Makoi CR gmb bronzvrs kitn 1718 kitn dughagymas
Makoi Ieher gmb Ieher kitn 1718 kitn dughagymas
Makoi bronz gmb bronzvrs kitn 1112 jo magveteses
Makoi 104 gmb bronzvrs kitn 1314 kitn magveteses
Alsogdi vallas
gmb
barnassarga jo 1012 kzepes magveteses
Aroma gmb sargasbarna jo 1314 jo magveteses
Favorit gmb sargasbarna jo 1112 kzepes magveteses
Pannonia gmb sargasbarna jo 1213 kzepes magveteses
Tetenyi
rubin
gmb lila jo 1213 kzepes magveteses
Fertdi
ezstIeher
lapitott
gmb
Ieher gyenge 1012 rossz magveteses
Braunschweigi lapitott
gmb
lila jo 1214 kzepes magveteses
Barletta gmb Ieher kzepes 1113 rossz magveteses,gyngyhagymanak
Express
Yellow F1
lapitott
gmb
szalmasarga kzepes 910 rossz attelel
magvetes
Tisza lapitott
gmb,rvid
sargasbarna kzepes 1011 rossz attelel
magvetes
Piroska gmb bronzvrs jo 1012 kzepes magveteses
158. tblzat - Vrshagymafajtk jellemzi
710
A vrshagyma szabadIldi termesztesenek szaporitasmod es termesztesi cel Iggvenyeben a termesztesben
kialakult Iontosabb technologiai valtozatai a kvetkezk:
magvetessel valo (egyeves) etkezesihagyma-termesztes,
dughagymatermesztes,
dughagymarol valo (keteves) etkezesihagyma-termesztes,
gyngyhagymatermesztes,
zldhagymatermesztes.
A hagyma vizes tapanyagigenyenek egyenletes es Iolyamatos szolgaltatasara Ikent a kzepkttt me:osegi es
ntestalafok alkalmasak.
Laza homoktalajon csak rendszeres ntzessel es tapoldatozassal erhet el nagy termes, de az igy termesztett
hagyma laza szvet, szarazanyag-tartalma kisebb es rosszabbul tarolhato. Kttt talajon viszont nagyobb
szarazanyag-tartalmu, jol tarolhato hagyma terem.
A magrol vetett hagyma csiranvenyei csak jo szerkezet, eliszapolodasra es cserepesedesre nem hajlamos
talajon kelnek biztonsagosan. A meszes ntestalajok cserepesedesre hajlamosak, ezeket nem celszer
hagymaval hasznositani, vagy a cserepkerget szges hengerrel meg kell trni.
A talaj kemhatasa 6,57,5 pH-ertekek kztt optimalis.
A dughagyma es a dughagymarol ltetett vrshagyma az ntzes nelkli szantoIldi kombinalt
vetesIorgokban, a magrol vetett vrshagyma az ntztt szantoIldi vetesIorgokban, a zldhagyma pedig az
ntztt zldseges vetesIorgokban kap helyet.
A vrshagyma monokulturas termesztesre erzekeny, ugyanarra a terletre csak 45 evenkent kerlhet vissza.
SzantoIldi kombinalt vetesIorgokban altalanosan hasznalt, kitn elovetemenve a buza. Viszonylag korai
betakaritasa kvetkezteben a vrshagyma jo elvetemenye a buzanak, vagyis a vetesIorgoban altalaban ket
buza kze kerl.
A vrshagyma szamara minden olyan nveny rossz elvetemeny, amely nagy szar- es
gykermaradvany-tmegevel akadalyozza a jo vetagy kialakitasat (pl. kukorica, napraIorgo), vagy evelesi
hajlama miatt gyomosito nvennye valhat (pl. lucerna).
A :ldhagvma mar majus els Ieleben lekerl a terletrl, ezert tavaszi ltetes eseten elotermenvkent, nyar vegi
ltetes vagy vetes eseten pedig uto- es elotermenvkent (attelel nvenykent) termeszthet.
A TALAJADOTTSGOK
HATSA
711
A vrshagyma tapanyagigenyet mtragyakkal kell kielegiteni. A termhely talajanak tapanyagtartalmatol
Igg Iajlagos mtragyaigenyet a 159. tabla:at mutatja.
Termhely Dughagyma Dughagymarol ltetett
etkezesi vrshagyma
Magrol vetett etkezesi
vrshagyma
igen
gyenge
jo
igen
gyenge
gyengekzepesjo igen
jo
igen
gyenge
jo
Nitrogen
I. 6,5 5,5 4,5 4,03,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 5,5 5,0 4,0 3,02,5
II. 7,0 6,0 5,5 4,53,5 8,0 7,5 7,0 5,5 4,5 6,0 5,5 4,5 3,53,0
III. 7,0 6,0 5,5 4,53,5 8,0 7,0 7,0 5,5 4,5 6,0 5,5 4,5 3,53,0
IV. 6,5 5,5 5,0 4,53,5 8,0 7,5 7,0 6,0 5,0 5,5 5,0 4,0 3,53,0
FoszIor
I. 7,0 6,5 6,0 5,04,0 7,0 6,5 6,0 5,0 5,0 4,5 4,0 3,0 2,52,0
II. 7,5 7,0 6,5 5,04,5 7,5 7,0 6,5 5,0 4,5 4,5 4,5 3,5 3,02,5
III. 7,5 7,0 6,5 5,54,5 7,5 7,0 6,5 5,5 5,5 5,0 4,5 3,5 3,02,5
IV. 7,0 6,5 6,0 4,54,0 7,0 6,5 6,0 4,5 4,0 4,5 4,5 3,5 3,02,0
Kalium
I. 8,0 7,5 7,0 6,05,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 5,0 4,5 4,0 3,53,0
II. 8,5 8,0 7,5 6,55,5 9,5 8,5 7,5 6,0 5,0 5,5 5,0 4,5 4,03,5
III. 8,5 8,0 7,5 6,55,5 9,5 8,5 7,5 6,5 5,5 5,5 5,0 4,5 4,03,5
IV. 8,0 7,5 7,0 6,05,0 8,0 7,5 7,0 6,0 5,0 5,0 4,5 4,0 3,53,0
159. tblzat - Vrshagyma fajlagos mutrgyaignye (hatanyag kg/t)
A dughagymarol ltetett vrshagymanak ntzes nelkli termeszteseben a szkseges (kiszamitott) IoszIor- es
kaliummtragya 100-at es a nitrogen nagyobb reszet (70) is os:i alaptragvakent adjuk. A nitrogen tbbi
resze tavasszal inditotragvakent adhato.
Magrol vetett vrshagyma ntztt termesztesekor a IoszIor- es kaliummtragyak 60-at szi alaptragvakent,
40-at tavaszi inditotragyakent, 40-at pedig feftragvakent a tenyeszid kzeps harmadaban kell kijuttatni.
TPANYAGELLTS
712
Technologiai valtozat Optimalis
vetesi
id
Vetmag-
szkseglet
(kg/ha)
Sortavolsag
(cm)
Betakaritasi
id
Fajtatipus
Etkezesi
vrshagyma, tavaszi
termesztes
marcius
115.
56 (425)5060
(428)50
augusztusszeptember gyors nves,
kzepes
Iajtak
Etkezesi
vrshagyma, attelel
termesztes
augusztus
1020.
7 (425)60 junius
vegejulius
eleje
attelel Iajta
Gyngyhagymatermesztes marcius
115.
100110 4(235)50
(814)50
augusztus
eleje
rvidnappalos
Ieher Iajtak
Dughagymatermesztes marcius
115.
90100 4(235)50julius lassu
nvekedes,
nagy
Iajtak
Zldhagymatermesztes julius
1531.
78 (425)5060
(428)50
aprilismajus attelel Iajtak
160. tblzat - A magvetses (egyves) vrshagyma-termesztsi technolgik jellemz
adatai
Technologiai
valtozat
Dughagyma
osztaly
Tszam Optimalis
vetesi id
Dughagyma-
szkseglet
(t/ha)
Betakaritasi
id
db/Im ezer
db/ha
Etkezesihagyma-termesztes
tavaszi ltetessel
I. o. 1216 357476marcius
25.aprilis 5.
2,12,4 augusztus
II. o. 1418 417536marcius
2530.
1,62,1 augusztus
III. o. 1620 476595marcius
2025.
1,11,6 augusztus
IV. 1822 536655marcius
1520.
0,71,1 augusztus
TPANYAGELLTS
713
Zldhagymatermesztes
tavaszi ltetessel
Piklesz
I. o. 1012 333392marcius
520.
2,12,7 majus
1031.
Zldhagymatermesztes
szi tletessel
Piklesz
I. o. 1213 392440szeptember
20.oktober
31.
2,53,1 aprilis
20.majus
10.
161. tblzat - A dughagyms (ktves) vrshagyma-termesztsi technolgik adatai
Az zemi sortavolsag minden valtozataban (425)5060 cm vagy (428)50 cm
A vrshagyma a talajmvelesre erzekeny es igenyes nveny. Az alap-talajmveles teendit tavas:i vetes es
ltetes eseten a tarlohantas, a tarlohantas apolasa es az os:i melvs:antas alkotja. Nvar vegi vetes (attelel vetes)
vagy szi ltetes (zldhagymatermesztes) eseten nyari k:epmelv s:antas es a szantas apolasa a Ieladat. A jo
vetagy minden esetben elengedhetetlen, az lepedett magagy es a sima Ielszin azonban a magrol vetett hagyma
eseteben az egyenletes, jo keles es a sikeres vegyszeres gyomirtas Ieltetele.
A vetes eltti talaj-elkeszitessel kell bemvelni a talajlako rovarkartevk ellen a rovarl vegyszereket
(Basudin, Diazinon) is.
22.1.4.5. SZAPORTS
A klnbz celra termesztett vrshagyma magvetessel vagy dughagvmaltetessel szaporithato.
Az azonos szaporitasi modot alkalmazo vrshagyma-technologiak sok vonatkozasban megegyeznek
egymassal, de nehany lenyeges klnbseg is adodik.
Magvetssel szaporithatok az etkezesi hagyma gyors nvekedes Iajtai (egyeves termesztesben), a savanyitas
celjara termelt gyngyhagyma, a keteves termesztes szaporitoanyagaul szolgalo dughagyma, st nyari vetes
eseten a zldhagyma is. A magveteses szaporitast alkalmazo technologiak Iontosabb adatait a 160. tablazatban
Ioglaljuk ssze.
A magvetes melvsege minden esetben 23 cm. A magot geppel vetik. Kis magmennyiseget vet
technologiakban (pl. etkezesi hagyma egyeves termesztese) a precizios apromagvet gepek (Nibex, Stanhay,
Monair) hasznalata nelklzhetetlen. Nagy vetmennyisegek vetesere a kznseges gabonavet gepek is
alkalmasak.
Dughagymrl tetjk a lassu nves, nagy szarazanyag-tartalmu etkezesi vrshagymaIajtakat (Javitott
Makoi, Makoi CR, Makoi Ieher), valamint tulnyomoreszt a zldhagymat is. A dughagymas szaporitasi modot
alkalmazo technologiai valtozatok Iontosabb adatait a 161. tablazat mutatja. Az etkezesihagyma-termesztes
celjat szolgalo dughagymat a magszarkepzes megakadalyozasara 3538 C-on hoke:elni kell. (155. tabla:at). A
hkezelesnek gombacsiral es termesnvel hatasa is van.
TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
714
A dughagymakat az elkeszitett terletre ltetgeppel vetik (szorjak), vagy sorjellt terletre kezzel ltetik
(duggatjak). Az ltetes melvsege 35 cm. A dughagyma ltetesere a DHV15 jel dughagymavet gepet
Iejlesztettek ki.
A vrshagymat nagy- es kiszemekben egyarant sikmvelesben termesztik. A sorokat kiszemekben
egyenletesen, a nagyzemekben azonban a gepi mveleshez szalagosan celszer elrendezni. Etkezesi- es
zldhagymatermesztesben 5 sor, a dughagyma- es gyngyhagymatermesztesben 910 sor helyezhet el a gepek
kereknyomtavolsagahoz igazodo 100110 cm szeles terletsavban (szalag).
A vrshagyma gyomnevel nveny, az elgyomosodas megakadalyozasa Iontos Ieladat. Nagyzemi
termesztesben a vegyszeres gyomirts altalanosan elterjedt. A vrshagyma gyomirtasara engedelyezett
vegyszerek Iontosabb adatait a 162. tabla:at mutatja.
Vegyszer Alkalmazasi helye Idszaka Adag/ha
neve hatoanyaga
AIalon linuron keteves termesztes
es magtermesztes
ltetes utan 1,62,2
kg
allomanyban 1,01,3
kg
Dachtal klortal-metil egyeves termesztes magvetes utan 813 kg
Maloran klorbromuron egyeves termesztes allomanyban 1,21,5
kg
Mesoranil aziprotrin egyeves termesztes magvetes utan 34 kg
Mezopur metazol egyeves termesztes allomanyban 23 kg
Mezotox nitroIen egyeves termesztes allomanyban 68 l
Satecid propaklor egyes keteves
termesztes
magvetes es duggatas utan
allomanyban
58 kg
Stomp
330
pendimetalin egyes keteves
termesztes
magvetes, ill. duggatas utan 46 l
Tenoran kloroxuron egyeves termesztes allomanyban 46 kg
162. tblzat - A vrshagyma gyomirtshoz engedlyezett vegyszerek
POLSI MUNKK
715
A gyomirto vegyszerek kiszorasara keles eltt es keles utan (allomanyban) kerl sor. Az
allomanypermetezeseket mindig durva cseppkepzessel kell vegezni, hogy a cseppek a hagymalevelekrl
leperegjenek. A hagymalevelek viaszretege Iiatalkorban (keteves korig), valamint tartos esk es ntzes utan
hianyos, ilyenkor a perzseles veszelye miatt gyomirto vegyszerek nem permetezhetk az allomanyra. Egyes
gyomirto szerek (pl. AIalon) a talaj 2-os humusztartalma alatt nem hasznalhatok ers hagymakarosito hatasuk
miatt.
A gyomirto vegyszerek hatasa szaraz talajon nem ervenyesl, ilyenkor mechanikai gvomirtas is szksegesse
valik. A vrshagyma 23 gepi sorkzmvelessel es 12 kezi sorkapalassal gyomtalanithato.
Csak a magrol vetett egyeves hagymat ntzzk. A I ntzesi ideny majusjulius honapokban van. Az
augusztusi ntzes az erest gatolja, a szarazanyag-tartalmat cskkenti es a tarolhatosagot rontja.
Marcius vegi, aprilisi keles:to nt:esre csak aszalyos tavasz eseten van szkseg. 1014 mm vizadagot juttatunk
ki ilyenkor, kis intenzitasu szoroIejekkel (57 mm/h).
Az ntzesi idenyben 130200 mm ntzvizet adunk. A vi:potlo nt:esek normaja 2540 mm, ezen bell a
hagymanveny tmegenek es gykerezesi melysegenek nvekedesevel egytt emelked mertek.
Majus vegen es juniusban adjuk a talajon at ervenyesl feftragvakat is, de a lombtragva:as meg juliusban is
eredmenyes.
Fontos apolasi munka a peronoszpora elleni nvenvvedelem is.
22.1.4.7. BETAKARTS, TROLS
A vrshagyma cukor- es szarazanyag-tartalma a nvekedes soran Iolyamatosan gyarapszik, es a maximalis
erteket a beeres idpontjaban eri el. A beeres jelekent a hagymalevelek vege szaradni kezd, a nyaki resz a
vizveszteseg kvetkezteben meggyengl, es a hagyma levelzete a talajra Iekszik, ledl. Ezzel egy idben
kialakulnak a szines buroklevelek, a gykerzet a vizes tapanyagIelvetelt besznteti, sorvadni kezd.
BETAKARTS, TROLS
716
146. bra - Vrshagyma gpi szedse (fot: ifj. BALZS SNDOR)
BETAKARTS, TROLS
717
147. bra - Hagymaszrtmny csomagolsa (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A magrol vetett hagvma betakaritasa akkor idszer, amikor az allomany 7080-a megdl. Ebben az esetben a
hagyma teljes visszahuzodasa, a levelek leszaradasa vagy a szantoIldn rendekbe rakva, vagy levegatIuvasi
lehetseggel ellatott raktarban kvetkezik be. Ez az id egyeves hagymanal augusztus kzepen, szeptemberben
varhato. Ilyenkor a hazai eghajlat alatt gyakran mar az ujragykerezes Ieltetelei is megvannak, ezert a hagyma
nem tarthato tovabb a talajban.
A dughagvmarol ltetett vrshagvma tenyeszideje (de a dughagymae es a gyngyhagymae is) rvidebb. Hazai
eghajlatunkon mar juliusban visszahuzodik, tkeletesen beerik, ezert ezekben a technologiakban a hagymat a
szar teljes leszaradasakor szedik Iel.
A hagyma betakaritasanak gepesitett es ke:i modszere egyarant megtalalhato a hazai gyakorlatban. A betakaritas
mindket esetben ketmenetes. Els menetben a hagymasorokat rendre szedik, majd 46 napos renden valo
szaritas utan a rendrl Ielszedve ertekesitik vagy taroljak.
Nagyzemeink a hagyma kiemelesere Iggleges gmbsveg alaku tarcsakkal Ilszerelt betakaritogepet
hasznalnak (a HKSHRR magyar, a Rumpstad holland gyartmanyu gep). A gepek a hagymasorokat kiemelik es
5060 cm szeles rendekbe helyezik.
A rendben utoszaritott hagymat gepesitett termesztes eseten rendIelszedvel (HRF, Finis) potkocsira vagy a
potkocsira helyezett tartalyladakba rakjak. A hazai gyakorlatban nem ritka a renden megszaradt hagyma
kzvetlen kezi tisztitasa es export- vagy hazai piaci ertekesitesre kesz, zsakos csomagolasa sem.
A rendrl geppel Ilszedett hagyma egy reszet gepi tisztitas es osztalyozas utan Iolyamatosan ertekesitik. Masik
reszet azonban valogatas es osztalyozas nelkl taroljak. Az igy tarolt hagyma piaci elkeszitesere az ertekesitest
megelzen kerl sor.
BETAKARTS, TROLS
718
A tisztito- es osztalyozogepek kzl hazankban a magyar gyartmanyu Variman H 100, a holland Finis, Holoras
es AgroIac, valamint az angol Lockwood egyarant megtalalhato.
A vrshagyma termesatlaga hazankban az utobbi evekben 1820 t/ha kztt ingadozott. Jo evjaratokban, nagy
termkepesseg Iajtakbol es Ikent a csaladi mveles tablakon 4050 t/ha termesatlagot is elernek.
A vrshagyma jelents resze az egyenletes es Iolyamatos Iogyasztoi igeny kielegitesere tartos tarolasra kerl.
A tartos tarolas Ieltetele a tarolohely levegcserejenek, hmersekletenek es ezeken keresztl a leveg
paratartalmanak szabalyozhatosaga.
1 m3 vrshagyma orankent 150 m3 levegcseret igenyel, amit gepi ventilacioval es a legaramlas iranyanak
szabalyozasaval kell lehetve tenni.
Teli tarolasra a 3 es minusz 1 C kztti hmerseklet a legalkalmasabb. A minusz 3 C alatti hmerseklet a
kisebb szarazanyag-tartalmu hagymat karositja.
A tarolohelyiseg paratartalma 6470 kztt optimalis. Nagyobb paratartalom eseten klnsen, ha az
magasabb hmerseklettel tarsul a hagyma gykereket Iejleszt, es a hajtaskepzdes is megindul. Ennek jele a
kettevagott hagymaban a hajtaskezdemeny megzldlese.
22.1.5. Hajtats
Hazankban a vrshagymat ritkan hajtatjak. A hajtatott vrshagyma Iogyasztasi idenye januartol aprilis elejeig
tart, mert kesbb a szabadIldi zldhagyma megjelenese miatt hajtatasa nem gazdasagos.
A vrshagyma-hajtatas a termeny piaci elkeszitesenek (tisztitas, csomozas) kezimunka-igenyessege miatt
csak kiszemben es hazikertben jatszik szerepet.
Futtt termesztletesitmenyekben csak nagymertek dughagymakrol (piklesz es I. osztalyu) esszer hajtatni,
mert igy a Iogyasztasra erett meretet viszonylag rvid id alatt (78 het) eleri.
A dughagymaltetes idefe legkorabban novemberdecember honapokban van. A dughagymak agyasokba
rendezve, 156 cm sor- es ttavolsagra ltethetk. A dughagymaszkseglet 0,50,8 kg/m3.
A nvenyek apolasa gyomtalanitasbol, rendszeres ntzesbl es egyszeri nitrogenIejtragyazasbol all. A szedes
2025 cm hosszu levelzet kialakulasakor kezddhet el. A varhato termes 5060 csomo (5 szalas) zldhagyma
negyzetmeterenkent.
A zldhagymahajtatas kevesbe elterjedt, de gazdasagos modja a futs nlkli Iolias hajtatas. Ebben az esetben a
julius elejen magrol elvetett es az sz Iolyaman megersdtt attelel vrshagyma-allomanyra marcius elejen
helyezik ra a Ioliatakarot. A zldhagyma igy 34 het alatt betakarithato, olyan idszakban, amikor a Iogyasztoi
igenyek es az ertekesitesi arak a legnagyobbak.
A magtermel terlet nagysaga 500600 ha. A vrshagyma magtermesztesehez az egyeves termesztesre
alkalmas Iajtak eseteben ket ev, a dughagymarol valo termesztesre alkalmas Iajtak eseteben harom ev szkseges.
Bar a dughagymarol termesztett Iajtak is kepesek egy ev alatt maghozasra alkalmas meret anya-
(dugvany-)hagymak Iejlesztesere, a termesztesmod Ielteteleihez valo alkalmazkodas es a szelekcio vegett
ragaszkodni kell a haromeves magtermeszteshez.
Hajtats
719
A magtermesztes alapanyagat az egy-, illetve keteves termesztessel megtermelt etkezesihagyma-meret, a
termesztes soran ellenrztt es szelektalt anvahagvmak kepezik. A hagymak merete 4080 g. Magrol vetett
Iajtak eseteben az augusztusban Ielszedett anyahagymakat szells helyen taroljak, alak, szin es egeszsegi allapot
szerint szelektljk, majd szeptember vegen, oktoberben ltetik ki. Dughagymarol ltetett Iajtak anyahagymait
a tarolhatosagra valo szelektalas vegett altalaban csak tavasszal (marciusban) szokas kiltetni. Ilyenkor a
szelektalas is tavaszra marad.
148. bra - Maghoz vrshagyma (fot: ifj. BALZS SNDOR)
A magtermel vrshagyma sor- es ttavolsaga 5020 cm. A tenyeszid Iolyaman szkseges nvenyved
permetezesek vegzesere 2436 m-enkent mvelutat (2 m szeles) kell hagyni. Az anyahagyma-szkseglet 48
t/ha. Az ltetes palantazogeppel vegezhet oly modon, hogy a hagymak csucsat 5 cm vastag talajreteg takarja.
A vrshagyma idegenbeporzo nveny. Izolcis tvolsg elit es els szaporitasi Ioku vetmag termesztesekor
1000 m, tovabbi elszaporitasoknal 600 m lehet.
A magterm hagymatabla legIontosabb apolasi munkai a peronoszpora elleni rendszeres nvenyvedelem,
valamint a gyomtalan allapot Ienntartasa. A gyomok ellen a vegyszeres gyomirtas es magszarIejlesztes eltti
idszakban vegzett mechanikai gyomirtas egyttesen adnak jo eredmenyt. Vrshagymamag-termesztesben a
karanten gyomok (pl. aranka) es a nehezen tisztithato veszelyes gyomok (pl. Iako muhar) kiirtasara Iokozott
Magtermeszts
720
gondot kell Iorditani.
A hagymamag augusztusban erik. A betakaritas akkor eredmenyes, ha az ernykben 810 tok Ielnyilt, es a
magvak szabadon latszanak. Ilyenkor knnyen pereg, ezert a szakaszos betakaritas javasolhato. Kisebb
anyahagymak kevesebb magszarat Iejlesztenek, egyenletesebben ernek, egymenetes gepi aratassal
betakarithatok.
Az ernyket 1015 cm-es szarresszel vagjak le, majd szaraz, szells helyen 1015 cm-es vastag retegben
kiteritve (esetleg szarito padozaton levegatIuvassal) utoerlelik. A jol kiszaradt ernyket geppel csepelik, majd
tisztitjak.
A magtermes mennyisege 600800 kg/ha.
22.2. Fokhagyma
(Allium sativum L.)
A Iokhagyma egyike az emberiseg legregebben termesztett nvenyeinek. Vadon, Kzep-Azsiaban jelenleg is
megtalalhato. Kulturtrtenete megkzeliten 5000 eves. Az okori nepek (babiloniak, egyiptomiak, grgk,
romaiak), valamint az azsiai nepek (indiaiak, kinaiak) termesztettek, Iogyasztottak, st gyogyszerkent is
hasznaltak. Hazankban LIPPAY (1664) irja le termeszteset, es ramutat sokoldalu Ielhasznalhatosagara.
Az orszag Iokhagymaigenye hozzavetlegesen 67 ezer tonnara becslhet evenkent (beleertve a haztartasi es
ipari Ielhasznalast, a varhato nyers exportot, valamint a szaporitoanyag-szksegletet is), ami 10001200 ha
termterleten termelhet meg. LegIontosabb krzetei Mako es krnyeke, valamint a Bacs-Kiskun megyei
Dusnok tersege, ahol nagyzemi tablakon, csaladi mvelesben termesztik. Hazikertekben az orszag minden
tajan megtalalhato.
Fszerezerteke nagy. Nagy s:ara:anvag-tartalom (3436) jellemzi, amelybl jelents mennyiseget kepvisel
a s:enhidrat (26) es a Ieherje (7). C-vitamin-tartalma is szamottev, 1019 mg/100 g.
Keresettseget azonban elssorban fs:ere:oertekenek ksznheti. Haztartasok, zemi konyhak, hus- es
konzervipari vallalatok nagy mennyiseget hasznalnak belle etelek izesitesere. Regi megIigyelesek szerint
javitja az emesztest, rendszeres Iogyasztasa hatasos szer az erelmeszesedes megelzesere, es cskkenti a magas
vernyomast.
Illoolajanak ers baktericid hatasa van.
sajtossgai
Fokhagyma
721
A Iokhagyma (Allium sativum) a liliomIelek (Liliaceae) csaladjaba tartozo evel nveny. A termesztesben ket
alakja ismert.
a) az zemi termesztesben altalanosan elterjedt valtozat magszarat nem Iejleszt, ezert csak Iiokhagymarol
(gerezdekrl) szaporithato. E valtozat neve A. sativum convar. sativum. A gerezdek a hagyman bell szort
allasban helyezkednek el.
b) a Ileg hazikertekben megtalalhato valtozat (A. sativum convar. ophioscorodon) magszarat kepez, es a
magszar vegen borso vagy buzaszem nagysagu leghagymakat Iejleszt. Ez a valtozat a leghagymakrol es az egy
vagy ket krben elhelyezked gerezdekbl egyarant szaporithato. A leghagymakrol els evben gerezd nelkli
hagymak Iejldnek.
I:e alapfan Iokhagymakent hasznaljak az ugyancsak hazikertekben elIordulo nyari hagymat ( Allium
ampeloprasum L.), amely magszarat, gerezdeket es a hagymahoz rvid tarackkal csatlakozo 12 sarjat is
Iejleszt. A sarjak nehezen csiraznak, ezert Ikent gerezdekbl szaporithato.
Gykr. Erteljes bojtos gykerzetet Iejleszt.
Levelei laposak, keresztben atellenesek, ket sorban rendezettek. A lemez bordazott, enyhen csonakos,
vilagosabb vagy kzepzld szin. A levelek hvelyszer alapi reszebl alakul ki a hagymagerezdeket krlIogo,
szaraz kls hejazat.
A hagymt tbb gerezd egyttesen alkotja, leghagymarol szaporitva vagy a gerezdek kesi ltetese eseten
azonban gerezd nelkli (gmbly, maganyos hagyma) is lehet. A gerezdek merete valtozo, kivlrl beIele
haladva altalaban egyre kisebbek. A gere:dek kls vedhejazatbol (sok esetben lilas arnyalatu), husos
raktarozolevelbl es hajtaskezdemenybl allnak.
A virgzati szarat Iejleszt valtozatokon a leghagymak kztt viragkezdemenyek is talalhatok. Ezek azonban
elkorcsosultak, termekenylesre keptelenek. A viragzatot Iejletlen korban kzs viragzati Iellevel boritja.
A viragzati tkocsanyok kialakulasat a Iajtan tulmenen a krnyezeti krlmenyek (idjaras, teli tarolas) is
beIolyasoljak. Tavaszi ltetes valtozatnal a kesbbi magszarkepzes teljesen megakadalyozhato, ha a
szaporitoanyagot telen 13 C Ieletti hmersekleten taroljuk (SZALAY, 1965).
Hignye kzepes, de a Iejldes szakaszaitol Iggen valtozo. A tenyeszid kezdeten jol tri a hideget. Az szi
valtozatok telallosaga kiIogastalan, a kora tavaszi kiltetesek viszonylag alacsony hmersekleten is jol
Iejldnek.
A vegetacio kzeps szakaszaban mar tbb meleget kivan (1820 C), az erest megelz idszakban pedig
magas, 25 C krli atlaghmerseklet a kedvez szamara.
Fnyignye. Hazai Ienyviszonyaink (nappalhosszusag, besugarzas) a hagymaIejek kialakulasa szempontjabol
mind a tavasszal, mind az sszel ltetett valtozatok szamara megIelelek.
Vzignyt klnsen a kihajtas szakaszaban Iontos kielegiteni. Jol tri a szarazsagot, de az ntzest,
NVNYTANI JELLEMZSE
722
csapadekban szegeny videkeken, nagyobb termeshozammal halalja meg. KlIldn a Iokhagyma vizellatasat
altalaban barazdas ntzessel oldjak meg, hazankban azonban a termeszetes csapadekkal kenytelen beerni.
Tpanyagignye atlagon Ielli.
Maki szi (allamilag minsitett Iajta). Levelei kzepzld szinek. A nvenymagassag 4060 cm. A hagyma
58 gerezdbl all. Atlagtmege 5070 g. Heja szrkesIeher, tbbreteg, jol zarodo. Szeptemberi ltetes eseten a
kvetkez ev juniusanak masodik Ieleben szedhet.
Telallosaga atlagon Ielli, koran betakarithato.
Maki tavaszi (tajIajta). Alacsonyabb termet, 3050 cm magas, a lombIellete elzenel kisebb. Hagymainak
atlagtmege 4060 g. Feherszrke buroklevelei 57 gerezdet Iognak ssze. Kora tavaszi (marcius) ltetes eseten
julius elejen takarithato be.
Klns elnye a rendkivl intenziv Iszerezertek, valamint a kivalo tarolhatosag.
149. bra - Maki tavaszi fokhagymafajta (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Termesztett fajtk
723
szi B 15 (allamilag minsitett Iajta). Dus lombu, ers nvekedes. Hagymai nagyok, magszarat kepeznek. A
90120 cm magas tkocsanyok tetejen leghagymakat nevel.
Magyarorszag eghajlati krlmenyei altalaban megIelelek a Iokhagymatermeszteshez. Az sszel kiltetett
gerezdekbl Iejld nvenykek a teli hotakaro vedelmeben kiIogastalanul attelelnek. Hasonloan jol hasznositjak
a viszonylag hvs, rvidnappalos krnyezeti Ielteteleket a kora tavaszi telepites nvenyek is.
A talaj szerkezeti Ielepitese igen lenyeges. Legjobban a ktttebb jelleg reti agvagtalafokat kedveli, de jol
Iejldik a Iolyok menti ntestalajokon is. Fontos szempont a talaj megIelel vizgazdalkodasa. Idealis
talajszerkezetet ad a homok iszap agyag 50:24:20-as aranya. Talaj kemhatasa tekinteteben a pH 68,5
kztti tartomany a legmegIelelbb.
A nvenyvaltas szempontjai megegyeznek a vrshagymaeival. 45 evenkent kerlhet ugyanarra a tablara.
LegmegIelelbb elovetemenvei a koran betakarithato szi kalaszosok. El kell kerlni a IonalIereg-Iertzest
Iokozo nvenyIeleket, valamint a kzs betegseget terjeszt hagymasokat.
A Iokhagyma igenyesebb a tapanyagok irant, mint a vrshagyma. Kzvetlen szervestragyazast ugyan nem
alkalmaznak, de a klnbz mtragyak kijuttatasara annal nagyobb Iigyelmet kell Iorditani.
A talajbol hianyzo nitrogent celszer 23 reszletben, szakaszosan adagolni, szi melyszantaskor, az els kapalas
idejen es a Iejesedes kezdeten. Indulaskor inkabb ammonia, kesbb nitrat-nitrogen Iormajaban. FoszIort es a
kaliumot a szantassal tanacsos a talajba mvelni.
22.2.4.4. TALAJ-ELKSZTS
A megIelel talaj-elkeszitest a tarlohantas, a tarlohantas apolasa (megismetelt tarcsazasok), valamint a 2528
cm melysegben elvegzett szi szantas jelenti. ltetes eltt kb. 1015 cm melyen kombinatorral keszitjk el a
vetagyat.
A szaportanyag elksztse. Csak a tkeletesen beerett, egeszsegi szempontbol kiIogastalan, megIelel
meret hagymak alkalmasak tovabbszaporitasra. Tarolasuk kiltetesig szaraz, szells helyen trtenjek.
ltetes eltt a szaporitoanyagot atvalogatjuk, a megtppedt, beteg vagy rovarkartetel nyomait mutato, esetleg
kihajtott egyedeket megsemmisitjk.
A Iokhagymat ket munkaIazisban valasztjuk szet gerezdekre. Kes segitsegevel elszr a kzs boritoleveleket
tavolitjuk el (kaparas), es csak kzvetlenl a kiltetes eltti napokban bontjuk szet a hagymat gerezdekre. Az
724
nallositott gerezdek ugyanis hosszabb ideig nem tarolhatok, mert kihajtanak, a gyker Ielli reszk pedig
knnyen peneszedik. Az oldalgerezdektl megIosztott kzepreszt tovabbszaporitasra nem hasznaljak.
A szaporitoanyagot kiltetes eltt celszer gombas betegsegek ellen csavazni.
Az ltets idpontja az szi valtozatoknal altalaban oktober kzepe. A tavasziakat minel korabban, lehetleg
meg marcius els Ieleben, amint azt a talaj allapota lehetve teszi, ltessk el.
Kiszemekben a soroloval elre bevonalazott terleten 2528 cm sor- es 810 cm ttavolsagra kezzel ltetnek.
Dughagymaszoro geppel vegezhet gepi szoras eseten hasonlo a terletegysegre juto optimalis nvenyszam.
Ilyenkor azonban a nvenyapolo gepek kesbbi zavartalan kzlekedese vegett minden hatodik sort resen
hagyunk (szalagos ltetes).
Kiserleti megIigyelesek szerint az optimalis nvenyallomany 400500 ezer/ha (SZALAY, 1983). Igy a
szaporitoanyag-szkseglet 2,5 g gerezdatlagtmeget Ieltetelezve 11,2 t/ha.
Az ltetes melvseget elssorban a talaj ktttsege szabja meg, es ez altalaban 36 cm kztt van. A sekely
ltetest a Iokhagyma nem tri. A gerezdek ilyenkor Iokozatosan a talajIelszin Ile toljak magukat, es ezek a
nvenyek kesbb knnyen kidlhetnek.
A betelepitett terletet minden esetben knny boronaval simitsuk el, es az egyenletesebb gykeresedes vegett
hengerrel tmritsk.
A gyomtalanitas gerincet a hagyomanyos mvelesben a mechanikai gyomirtas kepezi. Eszkze a sorkzkben
hasznalt kerekes tolokapa. A sorokat hagymakaparo kapirccsal tartjak rendben.
A Iokhagyma vegvs:eres gvomirtasa lenyegeben nem ter el a vrshagymaetol, de nagyobb krltekintessel kell
vegezni. A levelek valyuszer hajlataiban ugyanis a gyomirto szer knnyebben megreked, es mindez nveli a
perzselesi veszelyt. Keles eltt a gyomokat Reglone-nal perzseljk le, preemergensen klorbromuron propaklor
szarmazekokkal, posztemergensen pedig klorbromuron- vagy kloruxurontartalmu szerekkel permetezznk.
Hagyomanyos termeszttajainkon a Iokhagymat nem nt:ik. KlIldi tapasztalatok alapjan azonban a
termesatlagok jelentsen nvelhetk, ha szarazsag eseten 23 alkalommal 3040 mm-es vizadagokat juttatunk
ki.
Fontos, hogy a szedest megelz hetekben az ntzest beIejezzk. Ellenkez esetben a hagymak Ielrepednek, a
gerezdek szetnyilnak, boritoleveleik megIakulnak.
22.2.4.6. BETAKARTS
A s:edesre erett nvenyek levelei megbarnulnak, elszaradnak. A hagymak kls boritolevelei papirszeren
elvekonyodnak, az egyes gerezdeket ved hejazat brszerve valik.
Az szi telepites Iajtakat junius vegen, a tavasziakat julius els Ieleben szedjk. Rvid nyel hagymaaso
segitsegevel a nvenyeket szarastul kiemeljk, majd rendre Iektetve nehany napig utoerleljk. Megknnyiti a
munkat, ha a szedes eltt a sorok alatt szarnyas mveltesteket jaratunk es a hagymakat igy Iellazitjuk.
A szaradast kveten a rendre gyjttt szaras nvenyeket tisztitjak, szartalanitjak vagy szarral egytt csomokba
ktik. Az elerhet termesatlag 1216 t/ha.
POLSI MUNKK
725
A betakaritott termest veglegesen szells es Iagymentes helyen raktaro::ak.
A kereskedelem az aruIokhagymat 23 cm-es szarcsonkkal veszi at es ritka szves zsakokban Iorgalmazza.
Korai piaci ignyeket elegit ki junius elejen a zldarukent valo ertekesites. Ilyenkor a mar Iejes, de meg be nem
erett nvenyeket levellel egytt szalankent vagy csomozva arusitjak.
22.3. Prhagyma
(Allium porrum L.)
Oshazaja a Fldkzi-tenger partvideke. Termesztesevel mar az okori nepek (egyiptomiak, grgk stb.) is
Ioglalkoztak.
Hazankban szamottev terleten csak magnak termesztettek. Az utobbi evekben szaritmany elallitasa celjabol
is termesztik nagyzemi modon. Termterlete 200 ha krl alakult.
A porehagyma Iogyasztasa Nyugat- es Del-Europa orszagaiban altalanos, nalunk csak a legutobbi evekben kezd
terjedni. Fogyasztasi idenye decembertl marciusig tart. Fleg levesizesitkent es salatakent Iogyasztjak.
AllilszulIid-tartalma kisebb, ezert csipssege es illata is mersekeltebb, mint a vrshagymae.
C-vitamin-tartalma 2070 mg/100 g.
A porehagyma enyhebb tel videkeken evel, nalunk azonban csak a teli Iajtak attelepitese biztonsagos.
Fogyasztasra es szaritas celjara egyeves, magtermesztesben keteves nvenykent termesztik.
Levelei laposak, a Iokhagymaenal szelesebbek (2,53 cm), keresztben atellenesen, sr allasban Iejldnek. A
levelek also resze hvelyszer, ezek az egymasra borulo hvelyek alkotjak a henger alaku vagy kisse
kidomborodo hagymat.
A hagyma szine Ieher, a kls levelhvelyeken hosszaban zlden csikozott.
A hagyma a termesztes masodik eveben 100120 cm hosszu, egyenletes vastagsagu, tmr magszrat
(tkocsanyt) Iejleszt.
A magszaron gmb alaku virgzat Iejldik. A viragok kocsanya 46 cm hosszu, ezert a viragzat atmerje is
nagyobb, mint a tbbi hagymaIaje. A viragok szine halvany rozsaszin vagy zldesIeher, rovarporozta
idegenbeporzo, mas hagymaIajokkal nem keresztezdik.
A toktermsben kepzd Iekete mag a vrshagymaenal kisebb, gmblybb es rancosabb Iellet.
Ezermagtmege 2,2,3,7 g. Csirazokepesseget 24 evig tartja meg.
Prhagyma
726
Hmrskleti optimuma 19 C, nvekedese 5 C Ielett indul meg. A nyari Iajtak minusz 10 C alatt elIagynak,
a teli Iajtak atlagos teleinket jol atveszelik. A hagymak magszarkepzdeset 48 hetig tarto 46 C-os alacsony
hmerseklet valtja ki.
Fnyignyes nveny, arnyekban nem termeszthet.
Vzignyes, ezert csak ntztt terleten Iejldik kielegiten.
Tpanyagban gazdag, kzepkttt talajokat kedvel, es Irissen istallotragyazott terletet igenyel.
A porehagymaIajtak hidegtresk es tenyeszidejk alapjan nyari es teli Iajtacsoportba sorolhatok. A Iajtak
kztt lenyeges klnbsegek tapasztalhatok a nveny magassaga, a termkepesseg es a Ieher hagymaresz hossza
tekinteteben is.
Ttnyi ttelel, allamilag minsitett Iajta. A teli Iajtacsoportba tartozik es a szabadban is biztonsagosan attelel.
Emellett nagy a klIldi eredet, kiegeszit Iajtak szama is. A telallo Iajtak kzl a Carentan, az Elefant, a
Platina, a nyari tipusu Iajtak kzl a Collana es a Kamus Iajtak elterjedtek.
A porehagymat nyers Iogyasztasra es szaritmany celjara egyeves nvenykent termesztjk.
A porehagyma az egesz vegetacios idszakot leIoglalja, ezert csak fonvenvkent termeszthet. ntztt
zldseges es ntztt kombinalt szantoIldi vetesIorgoban helyezik el. Elovetemenvkent az szi buza, illetve a
szeptemberben lekerl melegigenyes zldsegnvenyek a legmegIelelbbek.
A terletre 3035 t/ha Ielerett istallotragyat kell az szi melyszantassal bemunkalni. Mtragyazashoz a
vrshagyma szamara ajanlott iranyszamok alkalmazhatok.
Szaporitasaban az allando helvre vetes altalanosan elterjedt. Palantarol valo ltetese a modszer kltsegessege
miatt hazankban hatterbe szorult.
A magvetes ideje marcius. A vetmagszkseglet 23 kg/ha. A magvakat nagyzemben 35 cm sortavolsagra a
sorokat a gepi mveles lehetsegenek megteremtesehez negysoros szalagokba rendezve vetik el. A ttavolsag
810 cm.
A nvenyapolasi munkak kzl a vegyszeres gyomirtas, a mechanikai talajapolas, az ntzes es a
nvenyvedelem nelklzhetetlen, es esetleg sor kerl a sorok tltgetsre. Gvomirto vegyszerkent Satecid
hasznalhato a vetes utani napokban.
Mechanikai talafapolasra a keles utan 23 alkalommal kerl sor. Ont:esi idenynormaja 120200 mm, melyet
2035 mm-es adagokban augusztus vegeig kell kijuttatni. Az ntzes oldott nitrogenmtragya havonkenti
adagolasaval is sszekapcsolhato. A nvenyeket peronoszpora es hagymalegy ellen kell vedeni.
A nyers Iogyasztasra kerl porehagyma betakaritasa kes sszel, a Iagyok beallta eltt esedekes. A kiszedett
es arokba vermelt porehagyma az atIagyastol szalmatakarassal vedhet, ami Iolyamatos teli ertekesitest tesz
Termesztett fajtk
727
lehetve. A melyebbre vermelt hagymak halvanyitasi Iolyamaton is atesnek.
Az ertekesitesre valo elkesziteskor a hagymarol a kls szennyezett boritoleveleket es a gykereket
eltavolitjak, es darabonkent ertekesitik. A telallo Iajtacsoportba tartozo Iajtak betakaritasat tavaszig is el lehet
halasztani, es a piaci ertekesites a termeszthelyrl trtenhet.
A szaritmany celjat szolgalo porehagyma oktobertl a Iagyokig, gepi lazitas utan kezzel kerl betakaritasra. A
megtisztitott porehagyma levelzettel egytt kepezi a szaritmany nyersanyagat.
A varhato termes mennyisege 2540 t/ha.
A porehagymamag ket ev alatt termeszthet meg. A magterm nvenyeket dugvanvokat az els evben a
Iogyasztasra szant porehagymaeval azonos modon nevelik Iel. Az allomanyban azonban a tenyeszid Iolyaman
ketszeri alkalommal szelekcit vegeznek, amikor a Iajtatol levelszinben, alakban es nagysagban elter
egyedeket eltavolitjak. A masodik szelekcioval a Iejldesben elmaradt, esetleg beteg nvenyeket is eltavolitjak.
A ceruzanal vekonyabb nvenyek nem alkalmasak magtermelesre. A szelekcio egyuttal az allomany ritkitasanak
Ieladatat is betlti, ugyanis a magterm nvenyek tenyeszterlet-igenye nagyobb. Itt a 1520 cm-es ttavolsag
tekinthet optimalisnak.
A magtermesztesre szant elseves nvenyek szeptemberi Ielszedese, hagyma alapjan valo szelekcioja es a
magterm tablara valo azonnali atltetes a kltsegnvel hatas miatt ma mar csak ritkan alkalmazott
modszer.
A magterm nvenyek apolasa, betakaritasa es cseplese a vrshagymaeval azonos modon trtenik. A korabbi
mageres miatt a betakaritas idpontja juliusban van.
A magtermes mennyisege 500700 kg/ha.
22.4. TIi sarjadkhagyma
(Allium fistulosum L.)
Oshazaja Kzep-Azsiaban a Bajkal-to videken es Eszak-Kinaban van, igy a szelsseges eghajlati Ieltetelekhez
(hideg, szarazsag) alkalmazkodott. Csak zldhagymakent Iogyaszthato, mert nem kepez megvastagodott
hagymatestet. Feher, hengeres vagy szgletesed Ild alatti resze es levelzete alakjat es izet tekintve is
hasonlit a zldhagymakent Ielszedett vrshagymahoz. SzabadIldi krlmenyek kztt azonban annal
korabban (aprilis) kiIejldik, ezert a legkorabbi olcso C-vitamin-forras. C-vitamin-tartalma 1942 mg/100 g.
Elssorban a hazikertekben termesztett hagymaIaj. zemi termesztesevel is probalkoztak, de a piaci elkeszites
(tisztitas, csomozas) nagy kezimunkaer-igenye es a Ielvev piac korlatozottsaga miatt nagyzemi termesztesre
gazdasagtalannak bizonyult.
A Iogyasztoi igenyek januarmarciusban hajtatott, aprilis es majus eleje kztt pedig a szabad Ildn
termesztett aruval Iedezhetk.
Magtermeszts
728
sajtossgai
A teli sarjadekhagyma (Allium fistulosum) a liliomIelek (Liliaceae) csaladba tartozo evel nveny.
A termesztesben ket valtozata ismeretes:
a) a magtermel valtozat (Allium fistulosum provar. fistulosum) gyorsabban Iejldik, de korabban elrostosodik;
b) a leghagymakat Iejleszt valtozat (A. fistulosum provar. viviparum) a szaporitas kezimunka-igenyessege miatt
hatterbe szorul.
Gykrzete bojtos.
Levele csves.
Hagymja hengeres es csak ujjnyi vastagsagura nvekszik.
Elszr a magvetest kvet masodik evben Iejleszt magszarat, kesbb azonban rendszeresen.
A magszr (tkocsany) csves, also harmadaban IelIujt, 6080 cm hosszu.
Virgai halvanyzldek, megnyult gmb alaku ernybe tmrltek.
Magja vrshagymaenal laposabb es Ieketebb. Ezermagtmege 2,42,7 g. Csirazokepesseget 34 evig tartja
meg.
A leghagymakat Iejleszt valtozat a viragzat helyen 1030 valtozatos meret (620 mm atmerj)
hagymcskt Iejleszt, amelyek mar a magszar vegen kihajtanak, lombleveleket Iejlesztenek. Gazdag talajon
gyakori a viragzat tulnvese, emeletes magalakulasa is. A magszarak augusztus honap Iolyaman elszaradnak,
letrnek es a leghagymacsoportok a Ildre hullanak, majd az szi esk hatasara meggykeresednek.
Higny. Hmersekleti optimuma 16 C. Nvekedese mar 23 C-on megindul. A teli Iagyot biztonsagosan
atveszeli, de a vegetacio megindulasa utan is karosodas nelkl elviseli a minusz 5 C-os hideget.
Fnyignye kicsi, Ielarnyekban is jol Iejldik. Az aszalyos eghajlathoz jol alkalmazkodott, hazai viszonyaink
kztt a termeszetes (Ileg teli) csapadek Iedezi vizszksegletet. Ers lombozat es intenziv sarjkepzes csak
tapanyagban gazdag talajon varhato. Hazikertben minden talajtipuson sikeresen termeszthet.
A teli sarjadekhagymanak nagy a sarjkepz kepessege. Bar egyazon terleten 610 evig is megmarad,
RENDSZERTANA
729
elgyomosodasa es kiregedese miatt 35 evenkent attelepitese meg hazikertben is celszer. Arutermelesben
pedig keteves termesztese indokolt.
A teli sarjadekhagyma az evel zldsegnvenyek szamara kijellt terletre (Iorgon kivli szakasz) kerljn.
Tapanyagigenyenek Iedezesere a szervestragyazast kvet 2. evben helyezzk el, es a vrshagymanal leirt
modon mtragyat is adunk.
A talajmvel munkak a szaporitas idpontja szerint alakulnak. Tavaszi magveteshez az szi melymveles,
valamint a vetes eltti sekely porhanyitas es az egyengetes Iontos kvetelmeny. Oszi lteteshez kzepmely
alapmveles es a Iels talajreteg porhanyitasa es tmritese egyarant szkseges.
A teli sarjadekhagyma magtermo valto:atat kora tavaszi, marcius eleji magvetessel szaporitjuk. A sortavolsag
40 cm, a vetes melysege 23 cm, a szkseges vetmag mennyisege 56 kg/ha (0,50,6 g/m2). A magvetes utan
vegzett talajtmrites nveli a keles biztonsagat.
A leghagvmat fefles:to valto:at legjobb szaporitasi idpontja szeptember. Igy a hagymak mar az sz Iolyaman
begykeresednek, es csapadekos, hosszu sz eseten az ersebb leghagymakbol mar a kvetkez tavaszon
szedhet nvenyek Iejldnek. A leghagymakat kezzel duggatjak, 401015 cm sor- es ttavolsag.
A leghagymak Iagymentes, szells helyen jol eltarthatok tavaszig, es marcius els Ieleben ltethetk el.
Hazikerti szaporitasi lehetsegkent emlithet az idsebb nvenycsoportok s:etltetese (tosztas) is, amely sszel
(oktober) es tavasszal (marcius) egyarant vegezhet.
A teli sarjadekhagyma apolasi munkai a rendszeres gyomirto kapalasbol, az aprilis elejen vegzett egyszeri
nitrogen-Iejtragyazasbol es a szedesi ideny beIejezese utan a peronoszpora es a hagymalegy elleni 34-szeri
nvenyved permetezesbl allnak.
22.4.4. Hajtats
Hajtatasra a jol megersdtt 12 eves nvenyek hasznalhatok. Ilyen tvek a magterm es a leghagymat
Iejleszt valtozatbol egyarant nevelhetk.
Hajtatasra a szabadIldi termesztessel elallitott nvenyek hasznalhatok. A hajtatasnak ket valtozata erdemel
emlitest, espedig:
Ites nelkli (hideg) hajtatas,
hajtatas Ittt letesitmenyben.
A futs nlkli hajtatskor az egyes vagy ketts Ioliatakarasu termesztletesitmenyt a szabadIldi termesztes
szinhelyen helyezik ra a nvenyekre. Ilyenkor a bordakat mar sszel kihelyezik, a Ioliapalastot pedig Iebruar
vegen, marcius elejen huzzak ra a bordakra. A napenergia hasznositasaval igy a szedes kezdete 23 hettel
elbbre hozhato.
A masik valtozat a futtt nvnyhzban vagy fliastorban valo hajtatas. Ilyenkor a szabad Ildn
megtermesztett 12 eves hagymatveket oktober, november ho Iolyaman Il kell szedni es a hajtatas kezdeteig
Iagymentes helyen kell tarolni. A legjobb hajtatasi idszak januarmarcius honap.
A sarjadekhagyma 1525 C hmersekleten hajtathato. 15 C-on 3040 nap alatt, 20 C-on 20 nap mulva
kapunk szedhet termest. A hmerseklet szabalyozasaval a hagymaIejldes temezhet, szakaszos ltetessel
pedig Iolyamatosan szedhet es ertekesithet.
lteteskor a sarjadekhagyma-tveket srn egymas melle helyezzk a talajba. Az ltetes melysege 67 cm,
Hajtats
730
ezzel a Ieher szin Ild alatti resz hosszusaga nvelhet. A kiltetett nvenyeket alaposan bentzzk.
A s:edes akkor kezdhet, amikor a levelek hossza elerte a 2025 cm-t. Ekkor a talajbol kihuzott
hagymacsoportokat egyes sarjakra tepjk szet, a barna buroklevelektl es az elpuhult hagymalevelektl
megtisztitjuk. Ekzben a hagymasarjakrol a gykerzet is levalik, amirl a zld sarjadekhagyma a zldhagymatol
jol megklnbztethet.
A megtisztitott hagymak 6 db-os csomokba ktve, ladaba rendezve vagy manyag talcakon leIoliazva kerlnek
piacra.
A sarjadekhagyma hajtatasakor a rvid tenyeszid miatt nincsen szkseg nvenyved es gyomirto
munkakra.
Folia alatti hideghajtatasban 2530 csomo/m2, Ittt nvenyhazban pedig 80120 csomo/m2 zldhagyma
ertekesitese tervezhet.
22.5. MetIhagyma
(Allium schoenoprasum L.)
A metelhagyma a Fldkzi-tenger mellekerl szarmazik. Fogyasztasi idszaka a tel es a kora tavasz (december
20.aprilis 15.), amikor vekony (12 mm atmerj) zld leveleit Ielaprozva zldhagymakent nyersen
Iogyasztjak vagy etelek izesitesere hasznaljak. F erteket Iszerez hatasa es nagy C-vitamin-tartalma (3280
mg/100 g) adja. Piaci ertekesitesre a levelek kis ktegei kerlnek, vagy a kismeret manyag edenyekbe
(manyag cserep, tejIlspohar) ltetett es kihajtott nvenyeket ertekesitik cserepestl. Ez utobbi esetben a
lakas ablakaban tartott termesztedenybl a metelhagyma a tel Iolyaman 24 alkalommal Iolyamatosan
vaghato, mert a levagott levelek helyett ujak Iejldnek.
A metelhagyma termesztese a kezi munkaervel jobban ellatott kiszemekben gazdasagos. A piac altal
igenyelt mennyiseg Ielmillio cserep krl van, igy a szkseges hajtatoIellet is csak 0,5 ha-ra tehet.
Vetmagtermesztese Ikent export celra jelentsebb. Evenkenti vetesterlete 2050 ha kztt ingadozik. A
hazikertek nvenyekent is megtalalhato.
Intenziven sarjadzo, elbokrosodo evel nveny.
Levelei vekonyak (23 mm), csvesek, 2030 cm hosszusaguak.
Hagymja henger alaku.
Magszrat a magvetes utani masodik evben Iejleszt elszr, kesbb azonban evente rendszeresen viragzik.
Magszara 3035 cm. A magszar vegen hozza gmb alaku viragzatat.
MetIhagyma
731
A virgzatban 3050 db lilasrozsaszin virag tmrl. A viragok rovarporozta idegenbeporzok, mas
hagymaIajokkal nem keresztezdnek.
A haromrekesz toktermsben Iejld Iekete magvak hosszanti iranyban megnyulnak, ezermagtmegk 0,81
g. Csirazokepesseget 1 evig tartja meg.
Hignye. Hmersekleti optimuma 16 C. Viszonyaink kztt teljesen telallo.
Fnyignye mersekelt, Ielarnyekban is megel, bar itt szaporodasa es viragzasi hajlama cskken.
Vz- es tpanyagignye mersekelt, hajtatasban azonban tapanyagban gazdag, jo vizgazdalkodasu talajt kivan,
mert a levelzet ismetelt vagasa miatt nagy a tapanyagkivonas, es a cserepekben kicsi a gykerzet elettere.
A metelhagymabol allamilag minsitett Iajtak nincsenek. A hazikertekben azonban ket valtozata ismert,
melyek termetkben es a levelek vastagsagaban ternek el egymastol.
A hajtatasban a kisebb termet, vekonyabb leveleket Iejleszt valtozatot termesztik.
A sziberiai metelhagyma (Allium schoenoprasum var. sibiricum) vastagabb es magasabb levelzetevel ter el az
elterjedt valtozattol.
22.5.4. SzabadfIdi termeszts s hajtats
Szabad Ildbe marcius els Ieleben vetjk a magot, 2025 cm sortavolsagra, 11,5 g/m2 magmennyiseggel
szamolva. Jo talajon, a nyar Iolyaman vegzett rendszeres ntzes es 23 tapoldatozas hatasara, a nvenyek szig
megersdnek es hajtathatok.
A metelhagyma hajtatasanak ket modszere ismert:
a) becserepe:ett nvenvek haftatasa,
b) talafba kiltetett nvenvek haftatasa.
A ket modszer kztt az ltetesi es az ertekesitesi modban van klnbseg. A szabad Ildben megersdtt
nvenyeket szeptember vegen, oktober elejen Ielszedik es Iagymentes termesztletesitmenybe ltetik el, hogy a
nvenyek a Iagyok beallta eltt begykerezhessenek.
Cserepben hajtatashoz a nvenyeket 1525-s csomokban, manyag poharakba vagy cserepekbe ltetik.
A hajtatoberendezes talajaba a nvenyeket agyasokba, srn egymas melle kell ltetni. A beltetett nvenyeket
a gykeresedes elsegitesere bentzik.
A begykeresedett metelhagymabol 2022 C-os hmersekleten tartva harom het alatt Iejldnek vaghato
levelek, illetve ertekesithet nvenyek.
Cserepes hajtataskor december eleje es marcius kzepe kztt, szakaszosan indithato a hajtatas.
LETTANI JELLEMZSE
732
A talajba kiltetett metelhagyma 1520 cm-es leveleit 23 cm-rel a hagymanyak Ielett vagjak le. A levagott
leveleket rekeszekbe, rendekbe rakjak, majd 20 g-os ktegekbe ktik ssze. A piacra elkeszitett hagymalevel
Ionnyadasra es beIlledesre hajlamos.
A metelhagyma a levelek levagasa utan ujra hajt, ezert egy idenyben 24-szeri vagassal szamolhatunk. A
vagasok utan az ujrahajtas segitesere 0,5-os komplex mtragyaoldattal tapoldatozzunk.
A metelhagyma a legszebb leveleket es a legnagyobb leveltmeget az els vagaskor adja. A leveltermes
mennyiseget a kiltetett tvek erssege, az allomany srsege es a hajtatasi idszak hossza ersen beIolyasolja.
Ezek Iggvenyeben 24 kg/m2 termesre szamithatunk.
Cserepestl valo ertekesiteskor negyzetmeterenkent 6070 cserep, illetve 140 db manyag poharas nveny
eladasa tervezhet.
Magtermeszteshez a magot marcius els Ieleben allando helyre vetik. A sorokat 4 vagy 5 soros szalagokban, 28,
illetve 35 cm sortavolsagra, sik mvelesben rendezik el. A szkseges vetmag mennyisege 55,5 kg/ha.
Az allomany vegyszeres es mechanikai gyomtalanitasarol gondoskodni kell. A nvenyek megersdese az
aszalyos idszakban vegzett 23-szori ntzessel segithet el.
A magvetesbl szarmazo nvenyallomany a terleten attelel es a kvetkez evben hoz magszarat. Majusban
viragzik, es junius vegen erlel magot. A mageres elhuzodik, ezert az els tokok Ilrepedesetl Iolyamatos kezi
betakaritasa celszer. Az utoerlelt, megszaradt termesek (rozsak) geppel csepelhetk. A varhato magtermes
140200 kg/ha.
22.6. SaIotta- vagy mogyorhagyma
(Allium ascalonicum L.)
Oshazaja a Fldkzi-tenger keleti partvideke. Hazankban csak hazikertekben talalhato meg. A vrshagyma
helyettesitesere, Ikent etelizesitesre hasznaljak. Erteke a korai eresben es a jo teli tarolhatosagaban rejlik. A
hagymak kisebbek a vrshagymanal.
Sarjkepzesi hajlama ers. A sarjak kzs tnkn lnek, de egymastol kln alloak, kln buroklevelzettel
boritottak.
A hagvmacsoportok 410 sarjhagymabol allnak. A sarjhagymak vegetativ szaporitoszervkent hasznalhatok.
Alakjuk valtozatos, gmbly vagy megnyult lehet. Valtozatos a hagyma szine is, a Ieher, a rozsaszin es a lila
Magtermeszts
733
husszin egyarant elIordul.
A mags:arkep:esi haflam elter, egyes valtozatok csak ritkan, mas valtozatok pedig szi kiltetes eseten
rendszeresen, tavaszi kiltetes eseten pedig elvetve hoznak magszarat.
Viragzata a vrshagymaehoz hasonlo, de annal alacsonyabb (4060 cm). A viragok rovarporozata
idegenbeporzok, irodalmi adatok szerint a teli sarjadekhagymaval es vrshagymaval is keresztezhet. A magrol
vetett salottahagyma az els evben altalaban kzs buroklevelzettel boritott, de a sarjkepzes megindulasat jelz,
egyenetlen Ielszin hagymat Iejleszt.
22.6.2.2. LETTANI JELLEMZI
A vrshagymanal elmondottakkal egyeznek.
22.6.3. Fajti
Allamilag minsitett hazai Iajtaja nincs. KlIldn azonban ahol termesztese is elterjedtebb szamos Iajtaja
ismert (Dan salotta, Oros: salotta, Milka stb.)
Az lteteshez jol mvelt, mtragyaval gazdagitott talaj szkseges. Az istallotragyazast kvet masodik vagy
harmadik evben termesztjk.
A szetszedett sarjakat sszel (szeptember vege, oktober) vagy kora tavasszal (marcius eleje) dugdossuk a talajba
ugy, hogy 23 cm talaj Iedje azokat. Hazikertben agyasba rendezve, 2025 cm sortavolsagra es 810 cm
ttavolsagra ltethet.
A tenyeszid Iolyaman mechanikai gyomtalanitas szkseges. Tenyeszideje rvid, junius vegen mar a levelei
leszaradnak es a hagyma visszahuzodik. Ha kesn szedjk, a hagymacsoportok szetesnek.
Termesmennyisege 1,22 kg/m2. Egyszer hazikerti tarolasi modszerekkel (padlas, kamra) is jol es hosszu ideig
(majusig) tarolhato.
LETTANI JELLEMZI
734
23. fejezet - tkezsi kukorica
23.1. Csemegekukorica
(Zea mavs L. convar. saccharata KOERN.)
A kukorica szarmazasara vonatkozo elmeletek ellentmondasosak. Kutatasok (asatasok) eredmenyekent ma mar
eleg biztonsaggal allithatjuk, hogy shazaja Del- es Kzep-Amerika. Europaba Amerika IelIedezese utan kerlt.
Becslt adatok alapjan a Fldn 350 ezer hektaron termesztenek csemegekukoricat, 80-at az Amerikai
Egyeslt Allamokban, 10-at Kanadaban, 10-at pedig egyeb orszagokban. Amerikaban a Ieldolgozasra
termelt zldsegnvenyek kzl megelzve a borsot es a paradicsomot els helyre kerlt (DANIEL, 1978).
Az amerikai konzerv- es htipar a csemegekukorica Ieldolgozasa teren tbb mint egy evszazados multra tekint
vissza, es a kesztermekek bseges valasztekat kinalja a Iogyasztoknak.
A magas szint etkezesi kulturaju orszagokban a csemegekukorica iranti kereslet ugrasszeren megnvekedett.
Hazankban Ileg Irissen Izesre mar regen meghonosodott a csemegekukorica. Termterlete a
konyhakertekben az 1930-as evekben mar szamottev.
Magyarorszagon a korszer csemegekukorica-termesztes, -Iogyasztas, -Ieldolgozas a 80-as evek kzepere,
vegere kialakult.
A termterlet 1976 es 1984 kztt 1419 ha-rol 3867 ha-ra nvekedett. A legdinamikusabb terletnvekedes a
mezgazdasagi termelszvetkezetek kzs es haztaji terleten, illetve a kisegit es egyeni gazdasagokban volt
tapasztalhato. Ez id alatt az allami gazdasagokban csak mersekelt terletnvekedes mutatkozott.
Az evenkent es szektoronkent valtozo termesatlag ellenere a megtermelt csves termes haromszorosara
nvekedett, es 1984-ben elerte a 22 868 tonnat.
A tartositoipar az elmult masIel evtizedben kezdte Ieldolgozni, es ma mar szamottev mennyiseget igenyel a
konzerv es a gyorsIagyasztott termekek gyartasahoz.
A tartositott kesztermek jelents devizabevetelt hoz, ugyanis 9095-at nyugati orszagokba exportaljuk.
A csemegekukorica iranti egyre nvekv kereslet bizonyiteka, hogy termterlete az 1984. evihez viszonyitva
tbb mint 50-kal nvekedett, igy 1986-ban elerte a 6000 ha-t. A magyar mezgazdasag napjainkban Iolyo
atalakulasa, a konzerv- es htipar privatizacioja kvetkezmenyekent a termterlet nagysagara, a termes
mennyisegere meg becslt adat sem all rendelkezesnkre.
Megnevezes 1985 1986
735
Kon:ervipar
szerzdtt terlet (ha) 2 024 2 450
Ielvasarolt mennyiseg (t) 23
065
28
434
ebbl: hkezelessel
tartositva (t)
17
434
gyorsIagyasztott (t) 11
000
Htipar
szerzdtt terlet (ha)* 1 785 1 885
Ielvasarolt mennyiseg (t) 20
327
21
874
163. tblzat - A tartstipar ltal feldolgozott csemegekukorica mennyisge
(1985-1986)
*A htipar szerzdtt terlete a konzervipar termesatlagabol szamitott ertek
Taplalkozasi erteket jelents feherfe- es s:enhidrattartalma adja. Feherjetartalma a borsoehoz all kzel,
zsirtartalma annak negyszerese, szenhidrattartalma kzel ketszerese. A takarmanykukoricaehoz kepest
kemenyittartalma a Iele, helyet klnbz cukrok, Ileg poliszacharidok Ioglaljak el. Kemenyitkepzdest
gatlo genek beepitesevel elallitottak olyan, un. super sweet kukoricakat, amelyek kemenyittartalma 10 alatt
van, szacharoztartalmuk viszont 30 Ieletti (a takarmanykukorica 1,5 es a normal csemegekukorica 2,7-aval
szemben).
Gazdagabb nvers :sirokban es vitaminokban, szegenyebb az emeszthetseget ronto nyersrosttartalomban
(DANIEL, 1978). 100 g nyers szem atlagosan 0,19 mg B1-vitamint, 0,12 mg B2-vitamint, 1,64 mg B3-vitamint
es 9,2 mg C-vitamint tartalmaz (BAJTAY, 1979).
sajtossgai
A kukorica (Zea mavs) a Poaceae csaladba tartozik.
TPLLKOZSI
JELENTSGE
736
A nveny biologiai tulajdonsagait, Ielepiteset is Iigyelembe veve ket egymastol jol elklnl tipust
klnbztetnk meg.
a) Es:aki sima s:em tipus a Iajtak szara keves szartagbol all, szemsorszamuk keves, kis csvek, rvid
tenyeszidejek, Iattyasodok.
b) Deli lofogu tipus a Iajtak szara sok szartagbol all, sok szemsoruak, nagy csvek, hosszu tenyeszidejek,
Iattyasodasra nem hajlamosak.
A korszer kukoricaIajtak igy a csemege- es a pattogatni valo is a ket tipus keresztezdesebl jttek letre. A
csemegekukoricak az eszaki, a pattogatni valok a deli tipushoz allnak kzel (DANIEL, 1978).
A takarmanyozasi celra termelt kukoricanak kzeli rokona, egyik valtozata a csemegekukorica, attol egy
recessziv gen jelenlete klnbzteti meg, aminek kvetkezteben nagyobb a cukortartalma. MorIologiajuk,
Iiziologiajuk, viragzasbiologiajuk egyez. A csemegekukorica jobban Iattyasodo, igenyesebb es kisebb termet,
a szemek eretten rancosodnak.
Csranvny. Optimalis krnyezeti Ieltetelek (kell nedvesseg, megIelel hmerseklet es oxigen) mellett a
szemek gyorsan Ielveszik a vizet, megduzzadnak es csirazasnak indulnak. A gykcske es a rgyecske kztti
un. szikkzepi szar megduzzad, es megjelennek az elsdleges gykerek, majd rvidesen a 25 masodlagos
csiragyker. Ezek egytt alkotjak az un. els gykerrendszert, amelynek csak a kezdeti Iejldes idejen van
jelentsege.
Gykrrendszer. A kukoricanak bojtos gykerzete van, tehat az els un. csiragvker (embrionalis) nem
ersebb a kesbb Iejld gykereknel. A masodlagos gvkerek szakaszosan, a szar Ild alatti noduszaibol nnek
ki. Elbb az epikotil gyker, majd a koronagykerek Iejldnek ki, megmaradva a nveny elete vegeig, taplalva
es rgzitve azt. A masodlagos gykerek a termesztes krlmenyeitl Iggen (ntzes, tapanyagellatas,
tenyeszterlet, talajktttseg) tbb meter melyen is a talajba hatolhatnak, de tbbsegkben a talaj Iels, mvelt
retegeben helyezkednek el.
A harmat- vagy leggvkerek a szar talajszint Ieletti noduszaibol erednek es a nveny taplalasaban jatszanak
szerepet.
Hajtsrendszernek tengelye a s:ar, amely mereven Ielallo, bell egesz hosszaban tmtt, noduszokkal
szartagokra osztott. A szar magassaga es a szartagok szama Iajtankent valtozo.
A szar also noduszabol trnek el az oldal- vagy fattvuhaftasok. A Iattyusodasi hajlam Iajtatulajdonsag, de a
termesztes krlmenyei es az idjaras is beIolyasoljak. A nagyobb tenyeszterlet, a bseges csapadek, a jo
taperben lev kttt talaj kedvez a Iattyasodasnak.
Levl. A szaron egymassal atellenesen, egy sikban helyezkednek el a hvelybl, lemezbl es nyelvecskebl allo
levelek. A levelhvelv krlleli a szarat, annak szilardsagat nveli. A levelleme: kzepen Iut a Ier, vele
parhuzamosan ket oldalt a mellekerek. A Iels cs magassagig a levellemez szelessege es hosszusaga n, azutan
pedig cskken. A kisebb meret also levelek koran leszaradnak.
A termes mennyisege es a levelIellet nagysaga tbbnyire aranyos (DANIEL, 1978).
Virg. A kukorica him- es nviragai ugyanazon a nvenyen, de kln viragzatban es klnbz helyen
helyezkednek el (egvlaki, valtivaru). A himviragzat (cimer) a hajtas csucsan, a terms (torzsa-) viragzat a I-
vagy mellekhajtas levelhonaljaban Iejldik.
A himviragot a legIels szarcsomo valasztja el a szartol. A cimer megjelenese utan 313 napra megindul a
NVNYTANI JELLEMZSE
737
viragzas, ami nagy melegben mar 12 napra is bekvetkezhet. Fajtatol es idjarastol Iggen a himviragzas
idtartama valtozo (510 nap) lehet (DANIEL, 1978).
Es, szel cskkenti a viragporkepzdest, aminek kvetkezmenyekent hianyos lehet a megtermekenyles.
A I- vagy oldalhajtason, rvid szartagu tengelyen helyezkedik el a csuhelevelekkel boritott tor:savirag:at
(nvirag).
A cs also viragaibol kiindulo bibeszalak (bafus:) megjelenese jelzi a viragzas kezdetet. A cs hegyen lev
viragok utoljara nyilnak, ezekbl aprobb, gyengebb ertek szemek Iejldnek.
A megtermekenylt virag bibeje 12 nap alatt elszarad, ellenkez esetben 710 napig zld marad.
A himviragnak a nviragnal korabbi erese az idegen nveny pollenjevel valo megtermekenyitest segiti el
(DANIEL, 1978).
Terms. A kukorica a torzsaviragzaton (csvn) s:emtermest Iejleszt. A szemek kialakulasa a
megtermekenyles utan kezddik. A szemek ereseben a gabonaIelekhez hasonloan tefes, vias:- es telfes erest
klnbztetnk meg. Teljes eresben a szemek tppednek, rancosodnak, mazsolaszerek.
A szemek altalaban kisebbek, mint a takarmanykukoricae. Ezermagtmegk a 300 g-ot ritkan haladja meg.
Hignye nagyobb a takarmanykukoricaenal. A magok kelesehez szkseges minimalis hmerseklet 10 C Ielett
van. Optimalis Iejldesehez 2225 C szkseges. 35 C Ieletti Iejldese mar rendellenesse valik.
Igen erzekeny a tavaszi hvs idjarasra. Ekkor levelei sargulnak, nvekedese lelassul vagy megall. Fagyra
erzekeny.
Fnyignyes nveny. Fotoperiodizmusat tekintve rvidnappalos. A napi megvilagitas hosszusaga es a Ieny
minsege a szaporitoszervek kepzdeset, a nveny Iejldeset beIolyasolja. 12 oranal rvidebb megvilagitas a
viragzast sietteti, a vegetativ Iejldest keslelteti.
Vzignyes. A kukorica szamara kedvez kezdeti idjaras mellett a termes nagysagat a viragzas, illetve az azt
kvet idszak csapadekellatasa hatarozza meg. A legtbb vizet a viragzas kezdete eltti egy es a viragzas utani
harom heten bell igenyli (DANIEL, 1978).
A talaj vizkeszletet megrz talajapolasi munkakkal az aszaly okozta termeskieses mersekelhet. Rossz
vizgazdalkodasu talajokon kielegit termes csak ntzessel erhet el.
Tpanyagignye nagy. Nagy tmeg levelenek, szaranak kiIejlesztesehez jelents mennyiseg tapanyagot
igenyel. A nveny nvekedesevel igenye egyre n. A s:ervestragva:ast amelynek tapanyagtartalma a
tenyeszid Iolyaman gyorsulo temben tarodik Iel meghalalja.
Tapanyagszksegletenek nagyobb reszet mtragvakkal elegitjk ki. Kisebb mertek mikroelemhiany altalaban
termeskiesest nem okoz. A hianytnetek jelentkezese eseten azonban potlasukrol gondoskodni kell.
Az 1920-as evekben mar mintegy 700 szabadon elviragzo Iajtat tartanak nyilvan az Amerikai Egyeslt
Allomokban. Az els egyszeres keresztezes amely kiszoritva a szabadon elviragzo Iajtakat, Iorradalmasitotta a
termesztest 1933-ban jelent meg. Azota az egyszeres keresztezesek tmeget allitottak el (DANIEL, 1978).
LETTANI JELLEMZSE
738
150. bra - K. SC 430 csemegekukorica (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
739
A Magyarorszagon minsitett es szaporitasra engedelyezett Iajtak egy reszet a 164. tabla:at Ioglalja ssze,
Ieltntetve azokat a tulajdonsagokat, amelyek ismerete megknnyiti a termhelynek es termesztesi celnak
megIelel Iajta kivalasztasat.
Fajta
neve
Nveny-
magassag
(cm)
Csizesles
magassaga
(cm)
A cs
hosszusaga
(cm)
Szemsorok
szama
Tresi id
(aprilis
20-i vetes
eseten)
Termesztesi
mod
Felhasznalasi
mod
Igen korai
M. V.
korai
170 53 18 1416 julius 10. hazikerti,
kiszemi
Iriss
Iogyasztasra
Korai
K. sarga
(SC 300)
kiszemi
Iriss
Iogyasztasra,
gyorsIagyasztasra
Spring
Gold
150 35 1718 1214 julius 15. kiszemi Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Reward 150 50 1718 1416 julius 15. nagyzemi Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Yukon 180 60 1920 1214 julius 20. hazikerti,
kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Kzepkorai
K. Ieher
(SC 370)
210 75 1820 14 julius
2025.
hazikerti,
kiszemi
Iriss
Iogyasztasra
M. V.
sarga
csemege
kiszemi
Iriss
Iogyasztasra
M. V.
ideal
kiszemi
Iriss
Iogyasztasra
Kelvedon
Swetheart
200 77 2022 16 julius 25. kiszemi Iriss
Iogyasztasra
Dallas 190 60 1920 1618 julius
2531.
kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra,,
tartositoipari
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
740
Jubilee 190 66 1920 1618 julius 31. kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra,,
tartositoipari
Atlantic 195 90 1819 1618 julius 31. kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra,,
tartositoipari
Kzeperes
M. V.
SC edes
csemege
kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
M. V.
Favorit
220 85 1819 16 augusztus
10.
hazikerti,
kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra
Kzepkesei
K. SC
430
220 78 2122 2122 augusztus
1520.
hazikerti,
kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
K. SC
444
180 55 2123 1820 augusztus
2025.
hazikerti,
kiszemi,
nagyzemi
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
Kesei
K. SC
500
240 100 2122 1214 augusztus
30.
hazikerti,
kiszemi
Iriss
Iogyasztasra
Commander 200 100 1820 1618 szeptember
10.
kiszemi,
hazikerti
Iriss
Iogyasztasra,
tartositoipari
164. tblzat - A csemegekukorica-fajtk fontosabb jellemz tulajdonsgai
A kukoricara is jellemz gyors Iajtavaltas az OMMI altal evente megjelentetett ,Allamilag minositett es
forgalma:asra engedelve:ett faftak fegv:eke` c. kiadvanybol kvethet.
741
A tropusi szarmazasu kukorica Ileg a hmerseklettel es a nedvesseggel szemben tamaszt Iokozott igenyt.
A csemege- es a pattogatni valo kukorica e vonatkozasban igenyesebb, mint a takarmanykukoricak.
Hazank hmerseklete az orszag nyugati hatarat, a hegyvidekeket es eszaki reszeket kiveve altalaban kielegiti a
csemegekukorica igenyet is.
F kukoricaterm videkeinken a hmersekletnel jelentekenyebb tenyez a csapadek mennyisege.
Az idjaras a keles es a cimerhanyas kztti idszak tartaman keresztl a tenyeszidt, illetve az eres idejet
beIolyasolja.
A csemegekukorica a talaj irant nem igenyesebb, mint a takarmanykukorica. A humuszban gazdag, kzepkttt,
kisse savanykas (pH 5,56,8) me:osegi talafokon Iejldik a legjobban, de a szelsseges slevenyes homok,
szikes, mely Iekves hideg talajokat kiveve mindentt megterem.
A termesztes modjait tekintve (hazikert, kiszem, nagyzem) klasszikus vetesIorgo kialakitasara alig van mod.
A csalad igenyeit klnIele Iriss zldseggel kielegit hazikertben ahol megIelel a vizes a tapanyagellatas, a
talaj- es nvenyapolas, a kartevk irtasa a monokulturas termesztes gondjai altalaban nem kerlnek elterbe.
Vethet koran lekerl zldsegIelek (salata, retek, zldhagyma stb.) utan vagy kabakosok kztt, kzteskent.
zemi termesztesben a csemegekukorica jol beilleszthet ket kalaszos kze. Kivalo elovetemenvei a pillangos
takarmanynvenyek es a borso. A rvid tenyeszidej Iajtak ketts termesztesre is alkalmasak.
Tbbeves monokulturaban cskken a termes es elszaporodnak a korokozok, kartevk. Ilyen terleteken nehany
evig szneteltetni kell termeszteset.
A csemegekukorica meghalalja a s:ervestragva:ast, ezert Iorgoban a Irissen tragyazott szakaszban termesszk
(2530 t/ha). Jo termes erhet el szervestragyazas nelkl is, ha tapanyagigenyet a termesztes krlmenyeit
Iigyelembe veve mtragvakkal elegitjk ki.
A legtbb vizet es tapanyagot Iejldesenek legintenzivebb idszakaban a viragzas eltt 12 hettel es a viragzas
utan 23 hettel igenyli.
zemi arukukorica-termesztesben kzepes tapanyag-ellatottsagu talajon szervestragyazas nelkl a 165.
tablazatban kzlt mtragyaadagok kijuttatasa javasolt (DANIEL, 1978).
A csemegekukorica Iejldesehez Iontos a talaj megIelel kalcium- es nvomelems:intfe. Enyhen savanyu
talajokon altalaban nem okoz gondot a kalcium es a nyomelemek Ielvetele. Lugos talajokon a bor es a mangan,
savas talajokon a magne:ium Ielveteleben jelentkezhet zavar, illetve mutatkozhat a nvenyzeten hianytnet, ami
lombtragyazassal megszntethet.
A NVNYVLTS
JELENTSGE
742
Megnevezes Alapmtragya Starter
mtragya
Fejtragya szes
hatoanyag
(kg/ha)
hatoanyag (kg/ha)
Nitrogen 80 15 40 135
FoszIor 120 15 25 160
Kalium 185 15 200
165. tblzat - Csemegekukorica tpanyagelltshoz szksges mutrgya-hatanyag
23.1.4.4. A TALAJMVELS, TALAJ-ELKSZTS
A vetes idejere melyen porhanyos, jol beerett, elegend vizet tartalmazo, rg- es gyommentes talajrol
gondoskodjunk.
Az elvetemeny lekerlese utan mielbb vegezzk el a tarlohantast. Az sz Iolyaman kijuttatjuk a szerves
tragyat, az alapmtragyat, es elvegezzk az os:i s:antast. A talaj Ielszinet meg sszel vagy kora tavasszal
elmunkaljuk.
A vetagyat 1012 cm melyen, kombinatorral keszitsk el. Vagy ekkor, vagy a vetessel egy menetbe juttatjuk
ki a gyomirto szereket, a starter mtragyakat, talajIerttlenit szert. A takarmanykukoricahoz engedelyezett
gyomirto szerek tbbsege Ielhasznalhato, de mindenkor tartsuk szem eltt, hogy a csemegekukorica
erzekenyebb a vegyszerekre.
23.1.4.5. SZAPORTS
A nagy termesnek, a gepi betakaritasnak I Ieltetele az egyenletes, gyors keles, ami megIelel
talaj-elkeszitessel, a vetesid es vetesmelyseg helyes megvalasztasaval erhet el. A vetesidt a hmerseklet es
az ertekesites tervezett idpontja hatarozza meg.
A csemegekukorica Iejldesenek also hmersekleti hatara 10 C. Jetese a tavaszi Iagyok elmultaval ha a talaj
hmerseklete 10 C Ile emelkedett kezdhet. Hazankban ez az idpont sok ev atlagaban aprilis 1520-a.
Gyors, egyenletes keles 15 C talajhmerseklet Ielett varhato.
A Iriss Iogyasztas es a Ieldolgozoipar Iolyamatos igenyet legnagyobb biztonsaggal a hegysegszamitasra
alapozott vetessel elegitjk ki.
Ismerve a Iajtaknak a vetestl a tresi erettseg eleresehez szkseges hsszeget, a keplet alapjan naponta valo
szamitassal halmozottan megkapjuk a tres varhato idpontjat.
A TALAJMVELS,
TALAJ-ELKSZTS
743
A vetesmelvseg altalaban 35 cm.
A tenves:terlet nagysagat a Iajta, a talaj szerkezete, tapanyag-ellatottsaga es az ntzesi lehetsegek hatarozzak
meg.
Hazikertben, kiszemben 70 cm-es sor- es 2022 cm-es ttavolsaggal 5060 ezer t/ha (56 t/m2) ajanlhato.
Gepi betakaritas eseten a 91, illetve a 102 cm-es sortavolsag Ielel meg a cstr Iogasszelessegenek. Ez esetben
Iajtatol Iggen 1020 cm ttavolsag mellett 110, illetve 55 ezer t/ha allomanysrseg erhet el (DANIEL,
1978).
A vetmagszkseglet a tenyeszterlet es az ezermagtmeg Iggvenyeben 1220 kg/ha. Vetesre csavazott
vetmagot hasznaljunk. A vetessel egy idben szorhato ki az indito mtragva.
23.1.4.6. NTZS
Hazank idjarasi viszonyai mellett ntzes nelkl a legjobb vizgazdalkodasu talajokon is legIeljebb jo kzepes
termes erhet el. Ennel jobb termesre klnsen kedveztlenebb krlmenyek kztt csak akkor
szamithatunk, ha a nvenyallomany a teljes vegetacios idszak alatt nem nelklzi a vizet.
Ha szaraz a talaj, elszr a vetagy keszitese eltt ntzzk, majd ezt kveten a termeszetes csapadekot
havonta 100 mm-re, a cimerhanyas idszakaban pedig 120 mm-re egeszitjk ki. Ha csak egyszer tudunk
ntzni, akkor azt a viragzas idszakaban vegezzk.
A csemegekukorica-termesztes egyik legIontosabb nvenyapolasi munkaja a gvomirtas, amely vegezhet
mechanikai eszkzkkel, gyomirto vegyszerekkel es a kett kombinaciojaval. Hazikertben, ahol kis terleten
egy idpontban tbbIele nvenyt is termesztenek, a mechanikai eszkzkkel vegzett gyomirtas, nagyzemben a
geppel vontatott kultivator ajanlhato. Tekintve hogy a gykerek tbbsege a Iels, mvelt retegben helyezkedik
el, Iontos, hogy a mveleszkz ne jarjon a nvenyhez tul kzel es melyen.
A kapalasok szamat mindenkor a gyomosodas merteke es a talaj tmrdttsege hatarozza meg. Ha megIelel a
talajszerkezet es sikeres a vegyszeres gyomirtas, Ilslegesse is valhat a kapalas. Amikor a nvenyallomany
elerte a 1520 cm-es magassagot, a soroktol 15 cm-re kijuttatjuk a feftragvat es tapkultivatorral 10 cm melyen
bedolgozzuk a talajba.
A csemegekukorica-Iajtak Iattyasodasi hajlama elter, de a termesztesi krlmenyektl Iggen elter modon
reagalnak a Iattyazasra is. Ha jo a vizellatas, artunk a Iattyazassal, vizhiany eseten viszont nveli a termest, de a
tbblettermessel nem Ieltetlenl terl meg a Iattyazas kltsege.
A fattva:as csak kiszemben, szaraz evjaratban, ntzes nelkli termesztesben ajanlhato.
23.1.4.8. BETAKARTS
A sikeres termesztes egyik sarkalatos pontja a betakaritasi id helyes megvalasztasa. A csvek tefes eresben
piackepesek, amikor a nedvessegtartalom 72, a szarazanyag-tartalom megkzeliten 25.
A maximalis hozamot is Iigyelembe veve, a cukor es a klnIele zamatanyagok sszhangja ekkor a
legharmonikusabb.
NTZS
744
Nem szabad Iigyelmen kivl hagyni, hogy a biologiailag meg nem erett termes enzimtevekenysege a tres utan
is Iolytatodik, es az oldhato cukrokat tovabb alakitja kemenyitve. A tresre erett optimalis allapot a
hmerseklettl Iggen nehany napig tart. 16 C napi kzephmersekleten 56 nap alatt, 30 C Ieletti
hmersekletnel pedig mar 12 nap alatt le kell trni a csveket. A tres optimalis idpontjat kezi betakaritaskor
krmprobaval, gepi betakaritaskor refraktometerrel, illetve nyirasi ern es lenyeredeken alapulo biometrikus
modszerrel allapitjak meg (DANIEL, 1978).
A csemegekukorica a termesztesi modtol Iggen ke::el vagy csotro geppel trhet. Mindket modszerhez a
hvs ejszakai, hajnali orak alkalmasak, amikor a cukortartalom nagyobb, mint a meleg nappali orakban.
Valogatas, osztalyozas soran a csuhelevelek egy reszet celszer a csvn hagyni, hogy vedjen a kiszaradas es
mechanikai serles ellen.
Igen Iontos, hogy a letrt csvek mielbb (lehetleg htkocsiban) a Iogyasztokhoz vagy Ieldolgozasra
kerljenek. 20 C-on mar egy nap utan is 20 Ieletti lehet a cukortartalom-cskkenes (DANIEL, 1978).
23.1.4.10. RST SIETTET ELJRSOK
Idjarastol Iggen akar egy hettel is rvidithet a tenyeszid elocsira:tatott magvak vetesevel. A nehany
millimeteres csiraju mag csak kezzel vethet.
1012 nappal hamarabb kapunk tresre alkalmas csveket, ha elcsiraztatott magot papircserepbe,
tapkockaba vetnk, es 35 leveles palantakat ltetnk ki.
Perforalt folias talaftakarassal ugyancsak 1012 nappal elbbre hozhatjuk a tres idpontjat. A Ioliatakaras
maximum 50 cm-es magassagig maradhat a nvenyeken (DANIEL, 1978).
23.2. Pattogatni vaI kukorica
(Zea mavs L. convar. mikrosperma KOERN.)
A szarmazasat tekintve tbb ezer eves pattogatni valo kukoricat csak a mult szazad vege ota termesztik nagyobb
terleten, elssorban shazajaban, Amerikaban. Magyarorszagon az 1970-es evek kzepetl mutatkozik
szamottev erdekldes iranta. Termterlete a Iorgalmazott vetmag alapjan becslve 1000 ha alatt van.
Taplalko:asi erteke elmarad a csemegekukoricaetol, de etrendi hatasa igen jo. Fleg csemegekent Iogyasztjak.
Felhasznalasi kre az edesipar terleten egyre bvl.
A szemek a takarmanykukoricaehoz hasonloan atlagosan 80 szenhidratot es 12 Ieherjet tartalmaznak.
Taperteke a kipattogott szemek terIogatahoz kepest kicsi. 12 g szembl 0,5 l pattogatott kukorica allithato el
(BAJTAY, 1985).
A takarmanykukorica szemenek tapszveteben lev kls, veges resz vekony, a bels lisztes resz vastag. A
pattogatni valo kukoricanal Iorditott az arany, aminek kvetkezteben a heviteskor keletkez gz a vastag,
veges reszen nem tud athatolni, s a szem valosaggal szetrobban, terIogata sokszorosara gyarapodik.
Kllemet tekintve nehany vonatkozasban elter a csemegekukoricatol. Gykerzete kisebb terjedelm, szara
OSZTLYOZS,
CSOMAGOLS, SZLLTS
745
vekonyabb es alacsonyabb, levellemezei rvidebbek es keskenyebbek. Az erett szemek veges Ienyek, nem
rancosodnak. Korabban a rizs- es gyngyszem, a Ieher es a sarga szemszin Iajtak egyarant kedveltek voltak.
A jelenleg termesztett Iajtak gyngyszemek, sarga szemszinek.
Kecskemti bterm SC. Magas nves, kisse Iattyasodo, szarazsagtr. A Iels cs hossza 1820 cm, a
masodik cs atlagosan 1618 cm. Tvenkent 1,5 csvet ad. A szem szine sarga, alakja gmbly. Optimalis
nvenyszam 56 t/m2. Varhato termes 4 t/ha.
Aprilis 20. krli vetessel szeptember vegen, oktober elejen trhet. Pattogatasi terIogat-gyarapodasa
3033-szoros (BAJTAY, 1985).
Kecskemti gyngy SC. Erteljes nvekedes, magas, allokepes Iajta. A Iels cs hosszusaga 20 cm.
Tvenkent 1,7 csvet ad. A szemek sargak, gmblyek. Optimalis nvenyszam 56 t/m2. Varhato termes
3,54 t/ha.
Egy hettel koraibb a Kecskemeti bterm SC-nel, igy beerese biztonsagosabb. Pattogatasi terIogat-gyarapodasa
3031-szeres (BAJTAY, 1985).
Pattogatni vaI kukorica
746
151. bra - Kecskemti gyngy SC (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Kecskemt aranya SC, Iajtajellt. Magas nves, allokepes, szarazsagtr Iajta. A Iels cs hosszusaga 2022
cm, a masodik cs 1820 cm. Tvenkent atlagosan 1,8 csvet ad. A szem szine sarga, alakja gmbly.
747
Optimalis nvenyszam 56 t/m2. Tenyeszideje a Kecskemeti gyngy SC-vel azonos, betakaritasa szeptember
20 krl vegezhet. Pattogatasi terIogata 3540 cm3/g.
A pattogatni valo kukorica elettani igenvei megegyeznek a csemegekukoricaeval, igy termesztestechnologiajuk
is azonos.
Lenyeges elteres a betakaritasban mutatkozik, mert a csemegekukoricat 72-os nedvessegtartalommal, a
pattogatni valot pedig 72 szarazanyag-tartalommal kell trni. Ellenkez esetben a pattogatasi
terIogat-gyarapodas cskken.
Betakaritas, Ieldolgozas (szaritas, morzsolas) kzben gyelni kell a szemek epsegere, mert a serlt szemek
rosszul pattognak.
Az optimalis terIogat-gyarapodast akkor erjk el, ha a 1313,5 nedvessegtartalmu szemeket etolaj
hozzaadasaval 230 C-ra Ilhevitett keszlekbe ntjk (BAJTAY, 1985).
A Iajtakkal szemben ma mar minimalis kvetelmeny a 30-szoros terIogat-gyarapodas.
A csemege- s pattogatni val kukoricafajtk vetmagtermesztsnek agrotechnikaja Ibb vonasaiban
megegyezik az arukukorica termesztesevel. A kvetkezkben a technologiai eltereseket Ioglaljuk ssze.
A vetmagterm tabla kijellesekor Iigyelembe kell venni, hogy a szantoIldi szemle szabvany (MSZ 961087)
szabadon elviragzo Iajtaknal 500 m, ketvonalas hibrideknel 300 m, beltenyesztett vonalaknal 500 m terbeli
izolcis tvolsgot ir el. Termeszetes szigeteles (pl. erd, erdsav) vagy 12 soros kpenyvetes a terbeli
izolaciot 100200 m-rel cskkentheti.
A takarmany- es csemegekukoricatol elteren a pattogatni valo kukoricanal xenia alapjan nem lehet az idegen
Iajtak viragporaval termekenylt szemeket eltavolitani a csvekrl. Ezert vetmag-termesztesekor amely
egyeb vonatkozasaiban megegyezik a csemegekukoricaeval Iokozott Iigyelmet kell Iorditani a terlet
kivalasztasara, illetve az izolacios tavolsag megtartasara.
Hibrid vetmag elallitasa eseten 2:1 aranyban vetjk az anya- es apavonalak magjat. A gyakorlatban egy 6
soros vetgep ket szels vetelemet az apavonal magjaval, a kzbls 4 elemet az anyavonal magjaval tltjk
Iel, illetve vetjk el.
Hibridvetmag-elallito tablakban az anyasorok fattyazsa ktelez.
A viragzas kezdete eltt mind a konstans, mind a hibrid Iajtakon el kell vegezni szelekcit (idegenelest). A
Iajtatol magassagban, levelalakban, szinben elt tipusokat, a beteg egyedeket eltavolitjuk.
Viragzaskor, de meg a porhullatas kezdete eltt az apasorokbol eltavolitjuk az elter cimerszin, az
anyasorokbol pedig bibehanyaskor az elter bibeszin egyedeket.
Cmerezs. A hibridvetmag-termesztesben dnt Iontossagu, hogy a cimerezest idben es jo minsegben
vegezzk el. Amikor az anyanvenyeken a cimer a legIels levelbl kibujt jol megIoghato, beszakadas nelkl
IlIele huzva kiranthato meg kell kezdeni a cimerezest.
gyeljnk arra, hogy minimalis levelveszteseggel vegezzk a munkat, mert ket levelnel tbb veszteseg mar
jelents termeskiesest okoz.
A cimerezest a reggeli orakban kezdjk es naponta, ketnaponta addig Iolytatjuk, amig az utolso cimert is el nem
tavolitottuk.
Szntfldi szemle. A kukoricavetmag-elallitasokat a nvenyzet Iejldesenek meghatarozott idszakaban a
Mezgazdasagi Minsit Intezet (OMMI) szantoIldi szemleben reszesiti.
A szantoIldi szemlek szamat, a biralati szempontokat es ezek ertekhatarait az MSZ 961087 szamu szabvany
748
rgziti.
A szemle soran biralat targyat kepezi a szigeteltavolsag megtartasa, az idegen tvek szama, az anya- es
apasorokban a Iejlettseg, kiegyenlitettseg, a kulturallapot, a karanten es nem karanten betegsegek, az anyasorok
Iattyazasa, a beeres Ioka, a megtermekenyles, a varhato csves termes mennyisege.
Betakaritas. A keveredes megelzese vegett az anyasorok betakaritasa eltt el kell tavolitani az apasorok
nvenyeit. Ezt a munkat celszer az anyasorok bibeinek beszaradasat kveten elvegezni, amikor az apasorok
nvenyallomanya meg zld es silozasra alkalmas.
Az anyasorok treset 35-os viztartalom elerese utan lehet megkezdeni.
A kombajnnal trt csemegekukorica termese karosodik, ezert a betakaritast lehetleg ke::el vegezzk.
A tovabbi Iertzes megakadalyozasa vegett mar ekkor tavolitsuk el a beteg, peneszes csveket.
A s:aritast csves allapotban, 40 C alatti hmersekleten vegezzk 1012 nedvessegtartalomig. A csvekrl
morzsolas eltt el kell tavolitani az idegen viragpor megtermekenyitesebl szarmazo, elt tipusu, szin, un.
xenias, valamint a beteg, serlt, kipattogott szemeket.
Mor:solaskor Iokozottan gyeljnk a szemek epsegere.
Az MSZ 637086 szamu szabvany a 166. tabla:atban kzlt minsegi hatarertekeket irja el a csemege- es a
pattogatni valo kukorica-vetmagra.
Minsegi
osztaly
Tisztasag
(legalabb,
tmeg
)
Idegen
mag
(legIeljebb,
dkg/kg)
Csirazo-
kepesseg
(legalabb,
db )
Nedvesseg-tartalom
(legIeljebb,
tmeg )
Egyeb
kvetelmenyek
Csemegekukorica 1. 99 1 90 14 elter tipusu
(alaku, szin)
Pattogatni
valo kukorica
2. 98 20 80 14 idegen
magnak
tekinthet
166. tblzat - A csemege- s a pattogatni val kukorica vetmagjnak minsgi
hatrrtkei
749
750
24. fejezet - SPRGAFLE
24.1. Sprga
(Asparagus officinalis L.)
Europaban a sparga tudatos termesztese tbb evszazados multra tekint vissza. zemi meret termesztese az
egyes Ildreszeken alig tbb mint 100 eve kezddtt el. A sparga, terletet illeten, nem mondhato jelents
zldsegnvenynek, de Europa egyes orszagaiban, ujabban Japanban, Hongkongban, Szingapurban is igen
kedvelt, ezert kivalo exportnveny.
A sparga Europaban es Azsiaban egyarant shonos, es mindket kontinensen zmmel tenger- es Iolyopartokon el.
Mar az oegyiptomiak is ismertek, es az altaluk termesztett spargat Asparagus officinalisnak neveztek. Az
ogrgk az altaluk ismert masik spargaIajt, az Asparagus acutifoliust Iogyasztottak!
Magyarorszagon hasonloan a tbbi europai orszagokhoz mar a 1516. szazadban ismertek, de a 20. szazad
elejeig a sparga csak a Iuri kertek nvenye volt. zemi termesztese az 1920-as evekben alakult ki.
Vetesterlete 400 hektart er el. A jo exportlehetseg kvetkezteben 1962-ben a sparga termterlete 1180
hektarra nvekedett, ami 1981-re 142 hektarra esett vissza. Az 1990-es evekben ismet megindultak az uj
telepitesek, es becsles szerint 1994-ben 250300 hektarra tehet a vetesterlete.
Magyarorszag a vilag spargatermesenek csupan 0,10,2-at adja. 1994-ben mintegy 500550 t spargat
exportaltunk, a belIldi Iogyasztas is nvekedett a korabbi idszakhoz kepest. Az uj telepitesek az elkvetkez
evekben az arualapot nvelik, ezert a jelentsege egyre szamottevbb.
A spargat Europan kivl legnagyobb terleten az Amerikai Egyeslt Allamokban, Tajvanban, Uj-Zelandon, a
Flp-szigeteken, a tropusi orszagokban Indoneziaban, Malajziaban, valamint Kanadaban termesztik. A tropusi
orszagokban egesz evben szedik a sipokat.
Europaban Franciaorszag (1820 ezer ha), Spanyolorszag (2021 ezer ha) spargatermesztese a legjelentsebb.
19801990-es evekben szamottev Hollandia, Nemetorszag, Grgorszag spargaterm terletenek nvekedese
is. A hektaronkenti termestmeg az Egyeslt Allamokban 4,56,0 t, Tajvanban 6,57,5 t, Franciaorszagban
2,34,0 t, Olaszorszagban 5,06,0 t, Nemetorszagban 4,55,0 t, Hollandiaban 5,06,0 t. Hazankban a
hibridIajtakkal 5,05,5 t termestmeg erhet el.
A Magyarorszagon evenkent megtermelt, mintegy 500600 t spargasiptmeg 9398-at Ausztriaba,
Nemetorszagba es a skandinaviai orszagokba exportaljak. Hazai Iogyasztasa jelenleg meg nem szamottev, de
evrl evre nvekv tendenciat mutat.
Hazankban a spargat szakcsoportokban, uj szvetkezeti Iormakban, es Ileg kistermelk, magangazdasagok,
vallalkozok termesztik. Gazdasagi jelentsege klnsen azoknal a termelknel szamottev, ahol a nveny
igenyet optimalis szinten kielegitik es a piaci elkesziteset az europai elirasoknak megIelelen elvegzik. A
sparga igenyet kielegitve termeshozamanal es ertekesitesi aranal Iogva hazankban igen gazdasagosan
751
termeszthet zldsegIele.
A sparga halvanyitott hajtasat (sip) es a zldsparga zart Iej sipjait Iogyasztjuk. A sparga kivalo iz zldsegIele.
Szedesi ideje aprilis els napjaitol junius kzepeig tart.
A sparga sipjaban az A-vitamin provitaminja, a karotin talalhato. A halvanyitott sparga karotint nyomokban, a
zldsparga 100 g Iriss anyagban 0,2 g provitamint tartalmaz. A sparga sipja 150 mg B1-, 150 mg B2- es 60 mg
B6-vitamint tartalmaz. 100 g halvanyitott nyers sparga 2556 mg, a zldsparga 24128 mg C-vitamint tartalmaz.
A P-vitamin-tartalom 5095 mg 100 g tisztitott spargaban. 100 g Iriss spargasip 0,37 cukrot, 1,0 g nvers
rostot, 0,14 g nvers :sirt, 1 g feherfet, valamint makro- es mikroelemeket tartalmaz.
sajtossgai
A spargat Asparagus officinalis L. korabban a legtbb rendszerez a liliomIelek (Liliaceae) csaladjanak
Asparagoideae alcsaladjaba sorolta. Ujabb IelIogas szerint a spargaIelek csaladszint besorolasa
Asparagaceae celszer.
Gykr. A sparga bojtos gykerzet nveny. Gykerzete raktarozo es szivogykerekbl all. Husos gykerei
hengeresek, nem elagazoak, klnbz hosszusaguak, nemely egyede elerheti a 34 m-t, vastagsaga pedig a 10
mm-t is. A gykeresedes melysege 2,02,5 m. A teljes gykerzet zme 2026 cm melyen helyezkedik el.
A raktaro:o gvkerek tbb evig elnek es Iolyamatosan vastagodnak. Tenyeszcsucsuk evrl evre kihajt az reg,
elhalt gykerek Ielett. Igy a tnk Iolyamatosan a talajIelszin Iele tr.
A gvkertr:s (rizoma) tulajdonkeppen megvastagodott Ildbeli hajtas, amely Iasodo es vizszintes helyzet. A
gykertrzs evrl evre elagazassal, gyengen gyarapodik.
A husos tarologykereken vekony, rostos s:ivogvkerek (hajszalgykerek) kepzdnek, amelyek 0,10,5 mm
vastagok. Ezek minden evben elhalnak es ujrakepzdnek.
Fiatal hajtsrendszere minden tavasszal a gykertrzsbl tr el, sokszor bokolo, dusan elagazo. A szar
magassaga 100160 cm, de elerheti a 200 cm-t. A tvenkenti hajtasok szama 1012, de ennel tbb vagy
kevesebb is lehet. A vegetacios idszakban megvastagodo hajtasok elIasodnak, elagaznak. Ezeket spargaszarnak
nevezzk. A spargaszarak talaj Ieletti vastagsaga elerheti a 2025 mm-t.
Levl. Lomblevelei nincsenek, az elagazasokon a pikkelyszer kepzdmenyek honaljabol rvid szartagu
oldalhajtasok kepzdnek, amelyeken 36 db, mintegy 2 cm hosszu 0,5 mm vastag level alaku szar fillokladium
kepzdik. A levelek aprok, pikkelyszerek.
A szrak, az oldalagak simak es kopaszak. A gykertrzsn lev rgyekbl Iejld hajtasokat amig nem
TPLLKOZSI
JELENTSGE
752
agaznak el sipoknak nevezzk.
Virg. Ketlaki nveny, egy nvenyen rendszerint csak him vagy csak nviragok kepzdnek. A viragok csves
harang Iormajuak, egyesevel vagy kettesevel allnak a szartagokon.
Termse gmbly, vrs vagy barnasvrs, Ienyl, kb. 8 mm atmerj bogvo (152. abra).
Magja Iekete, atmerje 34 mm, vastagsaga 2 mm. A magok gmblyek, egyik oldalukon kisse lapitottak.
Ezermagtmege 1822 g. Csirazokepesseget szaraz, hideg raktarban 34 evig megtartja.
NVNYTANI JELLEMZSE
753
152. bra - Sprga a - gykrzet; b - hajtsrendszer; c - virgz hajts; d-e - terms
LETTANI JELLEMZSE
754
Fnyigny. Hosszu megvilagitast es nagy Ienyintenzitast igenyel. Term szakaszaban a Iotoszintezis 6570
nappal kesbb kezddik hazankban, mint a gykerzet aktivitasanak beindulasa. Ezzel a sparga
Iotoszintezis-ciklusa tenylegesen lervidl. A Ieny a sipok Iejldesenek idszakaban nem kzvetlen hatasu, de a
nveny legalabb 120130 nap vegetacios idtartamu megvilagitast igenyel. Arnyekban rosszul Iejldik, keveset
terem.
Hignye a Iejldesi stadiumoktol Iggen 19+7 C. A hoptimumtol valo +14 C elteres a nvekedesben
stagnalast, hosszabb id utan visszaesest is okoz. A sparga alkalmazkodokepessege a hmersekleti
valtozasokkal szemben eleg nagy.
Havi 2629 C-os kzephmerseklet eseten is igen eredmenyesen termeszthet. Magjanak csira:asi
hooptimuma 2628 C, a maximalis talajhmerseklet 35 C lehet. A napi hingadozas 15,6 C-ig terjedhet. A
sparga magja 20 C alatt igen lassan, 10 C-on egyaltalan nem csirazik. A spargamagok csirazasi idtartama a
hmerseklettl Iggen 1026 nap. Gvker:ete es haftasai 25 C alatt es 40 C Iltt akadozva Iejldnek. A
sipok Iejldesenek napi merteke kveti a talaj hmersekletet, 13 C-on 1,3 cm-t, 20 C-on 10 cm-t is
nvekedhetnek. A sparga sipja Iagyerzekeny, kevessel 0 C alatt elIagy. A takaratlan sipok 15 C krli
hmersekleten 7075 cm magasan, 3035 C hmersekleten 67 cm magasan agaznak el. Gvkertr:se a
hidegebb teleket is karosodas nelkl jol atveszeli, mert a talajtakaro vedi a megIagyastol.
Vzignye. Szarazsagtr nveny, de a bseges vizellatast meghalalja. A vegetacios idszakban a csapadek
optimuma 400 mm (400 l/m2). Nedvessegigenye altalaban a hajtasok Iejldese idejen a legnagyobb. A szedes
ideje alatt jelentkez szarazsag a sipok minseget kedveztlenl beIolyasolja. A pango vizet nem tri. A
szamara kedvez szantoIldi vizkapacitas 6280. Atlagos napi parologtatasa 3 mm. Viszonylag keves vizet
parologtat, de a zldtmeg gyarapodasaval egytt Iolyamatosan nvekedik a vizigenye.
Tpanyagigny. A term sparga hektaronkent, Iejlettsegtl Iggen 5060 tonna zldtmeget is kepes
letrehozni. Egy tonna zldtmeg kepzdesehez 2,22,3 kg nitrogen, 0,81,0 kg IoszIor, 2,42,6 kg kalium
szkseges. Zldtmegenek gyarapodasatol Igg hektaronkenti tapanyagIelvetelet a 153. abra szemlelteti.
LETTANI JELLEMZSE
755
153. bra - A sprga tpanyagfelvtele
A szkseges tapanyagigenyt a tervezett siphozam alapjan is szamitjak, eszerint 1 t siphozamhoz 30 kg nitrogent,
8 kg IoszIort, 55 kg kaliumot, 3,5 kg magneziumot vesz Iel a nveny.
A sparga ionmerlegenek Ienntartasaban a natrium kedvezen mkdik kzre, klnsen, ha a talajban
kaliumhiany jelentkezik. Kln natriumot nem szkseges adagolni, mert a mtragyakban altalaban van annyi,
hogy az Iedezi a szksegletet.
Bortr kepessege jo, a kielegit Iejldeshez a talaj legalabb 0,5 ppm-et tartalmazzon. Cinkben szegeny talajon
termesztve (negativ hatas nem tapasztalhato), manganadagolasra csak szerves eredet talajokon lehet szkseg.
Hazankban kizarolag klIldi eredet spargaIajtakat termesztnk. A meglev idsebb spargaltetvenyeket
csaknem kizarolag halvanyitasra alkalmas, konstans Iajtak alkotjak. Az ujabb telepitesek eseteben elterbe
kerlt a him-, valamint a ketszeres hibridek es a halvanyitas nelkli, un. zldspargaIajtak termesztese. A
halvanyitasra alkalmas hagyomanyos Iajtak termkepessege mersekeltebb, mint a hibrideke.
Braunschweigi (Ruhm von Braunschweig). Regi tajIajta, sok tipusa terjedt el a termesztesben. Altalaban
kzepkesei vagy kesei. Sipjai jol Iejlettek, Ieherek, hegyesek, jol zartak, esetenkent antocianosodasra
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
756
hajlamosak. Kzepesen term, hosszu elettartamu. Halvanyitasra alkalmas Iajta.
Schwet:inger Meisterschuss. Ers nvekedes, robusztus, korai, a sipok Ieherek, tmttek. Hosszu vegetacios
ideje alatt a tvek jol regeneralodnak a kvetkez evi siphozamhoz. Halvanyitasra alkalmas Iajta.
Hofef (SchnekopI). Kzepes termkepesseg, halvanyitasra es zldsparga-termesztesre is alkalmas.
Conovers Colossal. ZldIej, igen ers nvekedes. Hosszu, vastag sipokat Iejleszt. Jo termkepesseg.
Argenteuili. Korai, Iolia alatti hajtatasra alkalmas. Ersen antocianosodik, ezert exportra kevesbe kedvelt.
Marv Washington. A Ieje stetzld vagy lilaszld, sokaig zartan marad. A hajtasa magasan agazik el. A sipok
izletesek, zsengek. Tartositasra igen alkalmas. Spargarozsdaval szemben tolerans. Zldspargakent termeszthet.
UC157 F1. Mary Washington tipusu, ers nvekedes, jo termkepesseg korai hibrid. Sipjai egyntetek.
UC72. A Mary Washington Iajtabol szelektalt, Iuzariumtolerans.
Goldschat:. Vilagoszld, antocianmentes, kzepes termkepesseg zldspargaIajta. A sipok igen jo
minsegek.
Eros. Halvanyitott es zldspargakent egyarant termeszthet. Erteljes nvekedes, vastag sipokat Iejleszt,
magas hmersekleten is kesn regszik.
Limburgia. Hibrid zldsparga. Jo termkepesseg. Szedes utani Iejldese erteljes.
Limbras 26. Hibrid zldsparga. Sipjai vastagok, jo minsegek. Korai, ezert Iolia alatti hajtasra is alkalmas.
Lukullus. Tiszta himsparga-hibridek kevereke. Zldspargakent termeszthet. Termkepessege kivalo, sipjai
Iejlettek, jo minsegek, kzepkorai. Szine vilagoszld, a sipIej gyengen lilas.
Gifnlim F1. Tisztan himivaru hibrid. Nagyon korai, jvedelmez Iajta. Sipjai kzepes vastagsaguak, a
legnagyobb tmeget aprilis vegen, majus elejen hozza. Sipjai szep Iormajuak, kzepes szarat kepeznek, koran
regszik. Az regedessel sipjai vekonyodnak. Az ntzest megkivanja. Termeshozama 7,011,0 t/ha.
Thielim. Kzepkorai, sipjainak zme vastag, gombas betegsegekkel szemben rezisztens, jo termkepesseg.
Termeshozama 6,38,4 t/ha.
Boonlim F1. Himivaru hibrid. Kesi Iajta, Ieltnen vastag sipu, hosszabb elettartamu, mint a Gijnlim, magas
szarakat kepez. Termeshozama 5,05,5 t/ha.
Backlim F1. Tisztan himivaru hibrid. Kesi, ers nvekedes, vastag sipu, ketts termesztesre alkalmas
(zldsparganak es halvanyitottnak). Termeshozama 6,06,5 t/ha.
Julkan (Stamm 234). Kzepkorai, hosszu elet Iajta, sipIormaja szep, kzepesen vastag, a sipIej minsege jo.
Sieg. Korai, jvedelmez Iajta, kevesbe vastag siphozamu, idsebb korban a sipok vekonyodnak, a sip Ieje es a
sip jo minseg.
Presto (Titus). Uj hibrid, ami a Schwetzinger Meisterschuss Iajtajabol szarmazik. Nagy hozamu, egyenletes
termesleIutasu. Jo a Iej es a sip minsege. Betegsegekkel szemben rezisztens. A tvek kesn regszenek.
Mars. Nagy siphozamu, egyenletes a termesleIutasa. Folia alatti termesztesben a Iej pikkelylevelei gyorsan
nyilnak, hosszu elet Iajta.
Record. Kzepes sipvastagsagu, kzvetlen piaci ertekesitesre idealis, egyenletes termkepesseg Iajta.
Franklim F1. Tisztan himivaru hibrid, ers nvekedes, vastag sipokat nevel, ketts hasznositasu, jo
Termesztett fajtk,
fajtakivIaszts
757
termkepesseg, ntzest igenyel. Elnevelt magoncokrol erdemes telepiteni. Az ltetvenyt 810 evig
gazdasagos mvelni. Termeshozama 7,68,7 t/ha.
Dariana (Darbonne). Kzepkorai zldsparga, nagy hozamu, a vastag sipok aranya nagy es a sipok atlagtmege
elerheti a 4045 g-ot.
Steline. Igen korai zldsparga, jo termkepesseg. Siphozamanak nagy hanyada 1622 mm vastag.
Larac (Inra). Hibrid, korai, szabadIldi, Iolia alatti hajtasra alkalmas, ers nvekedes, sipjai vastagok, igen
bterm.
Francullus. Zldsparga, Iolia alatti hajtatasra alkalmas, gyorsan Iejldik es nagy termeshozamu.
24.1.4. Termeszts
A klimatikus tenyezk Iigyelembevetelevel spargatermesztesre leginkabb a meszes, homokos talaju AlIld
BudapestDebrecen vonaltol delre es resze alkalmas. Magyarorszagon a spargatermesztes legkritikusabb
klimatikus tenyezje a csapadek. A sparga jo termesenek elIeltetele a vegetacios idben legalabb 400 mm
termeszetes csapadek.
A sparga alkalmazkodo nveny, ezert klnIele talajtipusokon termeszthet. Spargatelepitesre a 6,87,5
pH-ertek, la:a szerkezet, 1,52,0 humuszt tartalmazo, kmentes talajok alkalmasak. A talaj Iels, 30 cm-es
retege 15-nal tbb agyagot ne tartalmazzon. Kedvezek a knny homoktalajok, amelyek gyorsan
Ielmelegednek, knnyen mvelhetk, a vizet gyorsan ateresztik, a sipok Iejldeset es szedeset nem hatraltatjak.
A halvanyitott spargat a knny homoktalajtol a valyogos homoktalajig, a zldspargat lehetleg knnyen
Ielmeleged valyogtalajon celszer termeszteni. Kttt, agyagos talajra spargat nem erdemes telepiteni.
A talajviz szintje 12 m kztt ingadozhat. Az ennel melyebben elhelyezked talajviz veszelyes, ugyanis a
szedes utani kiIakadast keslelteti. A 60 cm krli talajvizszint szinten karos, mert a talajban keves az oxigen, a
gyker karosodik es Iuzariumos gykerrothadas lep Iel.
Magoncneveleshe: meleg Iekves, laza szerkezet, tapanyagban gazdag talajok kedvezek. Kttt talajok
kevesbe alkalmasak, mert a magoncok Ielszedesekor a ledus gykerek knnyen megserlnek, es a sebeken
keresztl a tvek knnyen Iertzdhetnek gombas betegsegekkel (botritisszel).
A sparga evel nveny, ezert vetesIorgon kivl kell elhelyezni.
A spargaltetvenyekben nemcsak az egynyari nvenyek, hanem a tarackos, terjed tv, evel gyomok is igen
gyorsan terjednek. Jellemz gyomtarsulasok: disznoparejlibatop, egerarpalibatop, bkknykis ttippan.
A gykertrzses nvenyek ellen a telepitest megelz evben, junius, julius honapban totalis vegyszeres
gyomirtasra van szkseg. Felhasznalhato SYS67, az Omnidel (10 kg/ha). A kezelest celszer sszel
megismetelni. Tarackbuza ellen Bi 3411 (trikloracetaldehid-hidrat) alkalmazasa (20 l/ha) javasolhato.
A gyomirto szerek egy reszet a gyomok kezelese eltt, illetve kihajtas eltt vagy keles utan kell a talajban vinni.
A spargaltetvenyekben alkalmazhato gyomirto szereket a legkisebb adagban elnys Ielhasznalni a
karosodasok elkerlese vegett. Vegyszereket csak annyiszor alkalmazzunk, ahanyszor az Ieltetlenl szkseges.
Termeszts
758
Az alkalmazott szereket bseges vizben oldva, nyirkos talajra, egyenletesen kell kipermetezni. Posztemergens
szer permetezese eseten (Finale 14 SL, Sencor 70 WP) celszer tapadoszert alkalmazni.
Magvetesben a Diuron javasolhato (1,52,0 kg/ha, 500800 l vizben), 10 cm-es sparganagysagnal.
A telepites utani elso evben az AIalon (2 gk/ha, 300500 l vizben) egyes ketszik gyomok ellen vagy az
AIalonAresin (1,01,5 kg/ha) kevereke alkalmazhato.
A telepites utani masodik evben a Sencor 70 WP (0,751,0 kg/ha, 600 l vizben) vegetacio eltt, majd az
AIalonAresin (1,01,0 kg/ha) kevereke ajanlhato.
Termo spargaban vegetacio eltt a Karmex (1,01,2 kg/ha, 1000 l vizben), a bakhatak Ielhuzasa eltt es utan a
Sencor 70 WP (0,600,80 kg/ha) is alkalmazhato.
24.1.4.3. SZAPORTS
A sparga generativ es vegetativ uton egyarant szaporithato nveny. Tosztassal 23 nvenyt kapunk. Generativ
szaporitasa (magvetes) ez ideig csaknem kizarolagos szaporitasi modja.
Magoncnevels. A magbol szarmazo nvenyt magoncnak nevezzk, ami lenyegeben palantanak tekinthet, bar
a palantanal Iasabb es idsebb, amikor ltetesre kerl.
A spargamag csirazasi ideje alacsony talajhmersekleten hosszadalmasabb, ezert koran tavass:al kell vetni.
Kesi vetes (aprilis eleje) csak ott alkalmazhato, ahol a terlet ntzhet.
A magoncok mintegy 56 honap nevelesi id alatt erik el a szabvanynak megIelel Iejlettseget.
A vetes melvsege ktttebb talajon 23 cm, laza szerkezet talajon 45 cm.
A vetest 40 cm sortavolsaggal, Iolyometerenkent 20 db maggal celszer vegezni. A mag hasznalati erteketl
Iggen 1225 kg/ha vetmag szkseges, amibl 200300 ezer darab I. osztalyu magoncra lehet szamitani.
A magvetes elgvomosodasa ellen vetes eltt kontakt herbiciddel (Hedolit-Koncentrat, Finale 14 SL) kell kezelni
a terletet. Vegetacios idben a Sencor 70 WP gyomirto szer a megIelel. Ezenkivl 13 alkalommal kezi
kapalasra is szkseg van. A vegetacio beIejezeseig, kapalasok eltt ket alkalommal, 5050 kg, gyengebb
talajokon 100100 kg nitrogen hatoanyagot celszer a talajba bedolgozni.
Ont:esre junius masodik Ieletl van szkseg. Egy ntzes alkalmaval 30 mm (300 m3/ha) vizet kell adagolni.
Az ntzest tbb alkalommal ajanlatos megismetelni ugy, hogy a vegetacios idben a termeszetes csapadek az
ntzessel egytt elerje a 400 mm vizadagot.
Konteneres magoncneveles. A hibridsparga magja igen draga, ezert a szabadIldi magoncneveles helyett
korszerbb eljarast ajanlatos valasztani abbol a celbol, hogy minden csirakepes magbol nvenyegyedet kapjunk.
A vetmagot szaporitoladaba (10 g/lada), sorba vagy szorva vetjk, Iebruartol aprilis ho elejeig. A
szaporitoladakat Ioliahazban vagy veghazban helyezzk el, es 20 C hmersekleten tartjuk a mag keleseig.
Keles utan 1820 nap mulva a magoncokat 1717 cm-es kontenerekbe, 7 cm-es cserepekbe vagy tzeg
taphengerbe tzdelhetjk. A magoncokat egeszen a kiltetesig a termesztberendezesben tartjuk, rendszeresen
ntzzk, es tzdeles utan 14 naponkent 0,5-os Volldnger-oldattal ntzzk, hogy Iolyamatos
tapanyagellatast tudjunk biztositani.
A magoncokat tzeg taphengerben is nevelhetjk termesztberendezesekben. A hibridsparga magjat kzvetlenl
tzeg taphengerbe vetjk, es lehetleg 2024 C-os hmersekletrl gondoskodjunk a magvetes szamara. A tzeg
taphengerben 910 het alatt kiltetesre alkalmas magoncot lehet nevelni. Elnye, hogy ezzel a modszerrel
kikszblhet a telepitesnel jelentkez munkacsucs, masreszt a vegetacios idszak barmely szakaszaban a
SZAPORTS
759
magoncok telepitese megoldhato.
A sparga lland helyre vetssel is szaporithato. A modszer joval gazdasagosabb es knnyebb, mint a
magoncneveles, de gondosabb terletkivalasztast es talaj-elkeszitest igenyel.
A magoncokat sszel vagy tavasszal ugy kell Ielszedni, hogy tarologykereik ne serljenek. Ehhez az eket
1416 cm szantasi melysegre kell beallitani, de Iigyelembe kell venni a gykeresedesi szelesseget is. Kisebb
terletrl a magoncokat asovillaval is jol Iel lehet szedni.
A talajtol megtisztitott magoncokat azonnal ladakba vagy kontenerekbe rakjuk es hvs, napIenytl vedett
helyen vegezzk a szabvany szerinti valogatast es osztalyozast (167. tabla:at).
Minsegi
osztaly
Minsegi jellemzk Megengedett elteres
I. A (csak egyeves) spargamagoncnak
legalabb 3 ep, jol Iejlett rgye van.
Gykerzete ep, egeszseges, rugalmas, Iolt-
es Ionnyadasmentes. A gykerzet tiszta, de
nem mosott. A magonc minden gombas
betegsegtl es allati kartevtl mentes
Reszben serlt rgy vagy
gyker a spargamagoncok
2-an Iordulhat el
II. Ugyanaz, mint az I. osztalyu, de keteves
nveny is lehet
Ugyanaz, mint az I.
osztalyunal
167. tblzat - A sprgamagonc minsgi kvetelmnyei (MSZ 11 646-62)
A magoncokat Ielszedes utan azonnal telepithetjk vagy atmenetileg tarolfuk. SzabadIldi tarolashoz 1618 cm
mely barazdat huzunk es a magoncokat ugy rakjuk a barazdaba, hogy a rgyek egy magassagban
helyezkedjenek el. Ezt kveten kapaval annyi talajt huzzunk rajuk, hogy azokat eppen betakarjuk. A barazda
behuzasa utan a vermelt bentzzk, ezzel megakadalyozhato a gykerek kiszaradasa, bepeneszedese.
Telepitesre a Iejlett, egyeves magonc a legalkalmasabb. A Iejletleneket meg egy evig nevelni kell, es csak
ezutan telepithetk.
Telepts eltt a talaj tapanyagtartalmat P2O5-bol 250300 ppm-re, K2O-bol 300400 ppm-re, Mg-bol 6070
ppm-re kell Ieltlteni (10 ppm tapanyagszint-emeleshez 62 kg/ha hatoanyag szkseges). Ha a talaj a kivant
tapanyagszintet eleri, hektaronkent meg 140220 kg P2O5 es 400500 kg K2O hatoanyagot juttatunk ki.
A homoktalajok szervesanyag-tartalmat hektaronkent 6080 t istallotragya vagy 200 m3 komposzt, esetleg
tzeg bedolgozasaval nveljk. Az istallotragyat az ltetest megelz sszel celszer kijuttatni.
Az alapmtragyazast a talajvizsgalati eredmenyek alapjan hatarozzuk meg. Ha 700 kg-nal tbb hatoanyagot kell
kijuttatni, akkor celszer azt telepites eltt ket reszletben megosztva a talajba dolgozni.
Kzvetlenl a telepites eltt a talaft gondosan elegvengetfk.
A spargamagoncok a vegetacio beIejezese utan sszel vagy tavasszal, a rgyek Iakadasa eltti idszakban, a
konteneres magoncok pedig a vegetacios idszakban is ltethetk.
Az os:i telepites elnye, hogy a magoncokat a teli idszakban nem kell tarolni. Hatranyakent emlithet, hogy a
SZAPORTS
760
tel vegi ers szelek 1520 cm vastag talajtakarot Iujhatnak a kiltetett magoncokra.
A tavas:i telepitest a spargargyek Iakadasa eltt celszer elvegezni. Ezert a talajt mar sszel el kell kesziteni,
hogy a telepitest marcius vegere be lehessen Iejezni.
A halvanyitott spargat hazankban bakhatkeszitesehez elegend sortavolsagra, 140150 cm-re es 3040 cm
ttavolsagra telepitjk.
A zldsparganak nem keszitnk bakhatat, tehat kisebb sortavolsagra (120150 cm-re) is telepithetjk, a
ttavolsag 2030 cm lehet.
Javasolhato allomanvsrseg halvanyitott spargabol 1723 ezer t/ha, zldspargabol 2530 ezer t/ha.
A magoncokat 1418 cm melv bara:daba ltetjk. Ehhez 25 cm mely, egyenletes barazdakat huzunk, az aljukra
34 cm vastagsagban erett istallotragyat teritnk (ez Iolyometerenkent 3,03,5 kg szerves tragyat jelent). Az
sszeIgg tragyareteget 46 cm vastag talajreteggel boritjuk, majd erre helyezzk a magoncokat, es azokat
ismet 58 cm vastag talajreteggel takarjuk.
A magoncokat ugy kell elhelyezni, hogy a rgyek egy iranyban, a barazda hossztengelyevel parhuzamosan
helyezkedjenek el.
1. Termre fordulsig
A spargaltetveny a telepitest kvet elso evben klnsen gyomnevel nveny. Az szi telepites spargat
Iakadasa utan kell kapalni, a tavaszi telepitest pedig akkor, amikor a hajtasai elerik a 1520 cm-es hosszusagot.
Az els kapalassal egytt megkezdjk a bara:dak behu:asat ugy, hogy a spargatveket 810 cm vastag
talajtakaro Iedje. A sorok gyomtalanitasat a vegetacios idszak alatt 34 kezi kapalassal, a sorkzket gepi
vontatasu kultivatorral vegezzk. A mechanikai gyomirtas vegyszeres gyomirtassal is kiegeszithet.
A Iiatal sparganvenyek jobb Iejldeset junius es julius vegen 2525 kg/ha nitrogen hatoanyag adagolasaval
segitsk el.
ntzesre homok-, valyogos homoktalajon nagy szarazsagban lehet szkseg. Egy tenyeszidszak alatt 56
alkalommal 3040 mm (300400 m3/ha) vizet juttassunk ki.
A talaj teljes beallottsaga vegett termre Iordulasig Iolyamatosan potolfuk a hianyzo tveket. A munkat
lehetleg sszel (oktober vegetl december elejeig) vegezzk el, mert ebben az esetben teljes biztonsaggal
megallapithato a thiany. A potlashoz olyan melyseg es atmerj gdrt kell asni, hogy a magonc Ile 68 cm
talajreteg kerljn ugy, hogy az eredetileg telepitett nvenyekkel egy szintet erjen el. A magoncok
Iagyerzekenyek, ezert a potlast csak Iagymentes idszakban ajanlatos vegezni.
A nvenyapolas utolso munkaja a s:arak letakaritasa. A vegetacios idszak beIejezese utan a levagott
spargaszarat celszer elegetni, ezzel a spargabogar tojasai megsemmisithetk.
A masodik eves telepites nvenyapolasi munkai hasonloak az els evihez. A gvomirtast igen koran tavasszal
kell megkezdeni, mert a sparga 10 C talajhmersekleten mar Iejldesnek indul. Az attelel es a kora tavaszi
gyomok ellen eredmenyesen a sekely tarcsazas alkalmazhato. A vegetacios idszakban harom-negy mechanikai
vagy vegyszeres gyomirtasra van szkseg.
A feftragva:asho: 250 kg nitrogen hatoanyagot kell hektaronkent a talajba dolgozni. A Iejtragyat junius
kzepetl augusztus elejeig celszer adagolni.
A talaj tapanyagtartalmat a telepitest kvet masodik evben szerves tragya adagolasaval nveljk. Hektaronkent
POLSI MUNKK
761
4050 t szerves tragyat, 0,6 t szuperIoszIatot, 0,8 t 40-os kalisot adunk.
A hianyzo nvenyeket potoljuk. A nvenyvedelem es a szkseges ntzes, a szarak letakaritasa megegyezik az
els evi munkakkal.
A harmadik evben az apolasi munkak kzl klns jelentsege van a potlasnak es a
tapanvag-viss:apotlasnak. Ebben az evben nemcsak a szokasos mennyiseg tragyat juttatjuk ki, hanem
tbblettragya bedolgozasara is szkseg van. A szkseges tapanyagokat talajvizsgalati eredmenyek alapjan es a
termesztett Iajta zldtmeg-, siptmeg-produkcioja alapjan celszer megallapitani. Ha erre nincs lehetseg,
akkor legalabb 150160 kg/ha N, 6080 kg/ha P2O5, 160180 kg/ha K2O hatoanyag adagolasa szkseges.
A sparga gyomirtasa, nvenyvedelme, ntzese, a szarak letakaritasa megegyezik a masodik ev apolasi
munkaival.
2. A term sprga polsa
A tavaszi talajmunkak tarcsazas, kultivatorozas eltt az esetleg le nem takaritott, elszaradt vagy elkorhadt
szarreszeket ki kell huzni a talajbol. A Ielnytt spargaszarakat rendsodroval celszer sszegyjteni, majd a tabla
szelen elegetni vagy Ielszecskazni es a talajba bedolgozni.
A tavaszi tarcsazast a sorokra merlegesen kell vegeznnk, igy nem kepzdnek mveletlen talajcsikok. A
mveles melysege az 56 cm-t ne haladja meg.
A sparga hajtasai 47 C leghmerseklet krl mar Iejldesnek indulnak, ezert marcius kzepen vagy vege Iele
bakhatakat keszitnk. A bakhat magassaga a spargattl szamitva 2530 cm, a bakhat koronaszelessege 2530
cm (154. abra). Idsebb ltetvenyekben a bakhat koronaszelessege 4050 cm is lehet. Mindenkeppen trekedni
kell arra, hogy se magasabb, se szelesebb bakhatat ne keszitsnk, mint amit a spargatvek Iejlettsegi allapota
megkivan.
POLSI MUNKK
762
154. bra - A bakhtkszts vzlata
A bakhatak elkeszitese utan a sipok szedesenek beIejezeseig talajapolasi munkat nem kell vegezni.
A bakhatak lehuzasa utan (junius 1520.), a vegetacios idszakban vegyszeres gvomirtasra, esetleg sor- es
sork:kapalasra, tapanyag-visszapotlasra, nvenyvedelmi munkara van szkseg.
A term sparga evente rendszeres tapanvag-viss:apotlast igenyel. Nvekedesenek megkezdese eltt 100 kg
nitrogen hatoanyag adagolasa elegend. A sipok szedesenek beIejezese utan (junius kzepe) a sorkzkben
ekevel kzepmely barazdat huzunk es ebbe 3040 t/ha szerves tragyat szorunk. A szerves tragyara 100150
kg/ha nitrogen, 80100 kg/ha P2O5, 180200 kg/ha K2O hatoanyagu mtragyat celszer adagolni. A
barazdakba beszort szerves es mtragyat rvid idn bell 68 cm vastag talajreteggel kell Iedni, mert igy a
szerves tragya tapanyagvesztesege es a talaj kiszaradasa megakadalyozhato.
A termsparga-ltetvenyt minden harmadik evben celszer szervestragyazni. A szervestragyazast kihagyo
evekben pedig kora tavasszal a tarcsazassal egy idben 100 kg/ha nitrogen hatoanyagot, szedes utan junius
es julius honapban 100 kg/ha nitrogent, 40 kg/ha P2O5-t, 150180 kg/ha K2O-t dolgozunk a talajba.
A spargaltetveny vizigenye a vegetacios idszak elrehaladtaval, illetve a zldtmeg gyarapodasaval egytt
egesz szeptember vegeig Iolyamatosan nvekszik. Csapadekszegeny tel utan a nagyobb hozam elsegitesere a
szedesi idszakban 24 alkalommal 2025 mm (200250 m3/ha) vizadaggal, vagy szedes eltt 6080 mm
(600800 m3/ha) vizadaggal ntzznk. Junius kzepetl augusztus vegeig az utobbi evekben rendszeres
vizadagolasra van szkseg, ezzel a sparga Iejldeset elsegitjk. A sparga legalabb 6065 krli szantoIldi
vizkapacitast kivan. A vegetacios idszak alatt a termeszetes csapadekkal egytt legalabb 400 mm vizadagot
POLSI MUNKK
763
szkseges az intenziv Iajtak szamara kijuttatni. Az ntzest addig Iolytatjuk, amig a talaj szantoIldi
vizkapacitasa 90 cm melysegig el nem eri a 8082-ot.
24.1.4.5. SZEDS
A sparganveny sipjai a harmadik evtl szedhetk. A halvanyitott spargae akkor, amikor eleri a bakhat Iels
szintjet, a zldspargae pedig meg zart pikkelylevelekkel. A sipok maximalis hosszusaga halvanyitott sparga
eseteben 22 cm, a zldspargae 27 cm hosszu lehet.
Hazankban a sparga szedese aprilis 112. kztt kezdhet, es altalaban junius 1020. kztt Iejezdik be.
Magyarorszagon a legnagyobb tmeg napi siphozamra majus kzepen szamithatunk.
A hozam majus kzepetl Iolyamatosan cskken.
A sipokat naponta egyszer vagy ketszer szedjk. A halvanyitott spargaet lehetleg tbl trjk ki, mert a
talajban visszamarado vagott sipok esetleg az egesz t elrothadasat idezhetik el.
A bakhatakat ott bontjuk ki kapaval, ahol a sip a talaj Ielszinet megrepeszti es a sipIej kezd kibujni. A kezzel
kitrt sipokat nedves vaszonnal belelt kosarba rakjuk es betakarjuk, hogy a Ieny ne erje. Ezzel megovhatok az
elszinezdestl es a Ionnyadastol.
Az elvalogatast, az osztalyozast, a csomagolast szedes utan minel hamarabb es stet helyisegben kell vegezni.
Az osztalyozott es csomagolt sparga httaroloba kerl.
A zldspargasip szedese valamivel korabban kezddik, mint a halvanyitott spargae. Az els evi szedest majus
kzepeig, a term spargaet pedig junius kzepeig celszer Iolytatni. A sipokat a talaj Ielszine alatt 23 cm
melyen, kezzel kell kitrni vagy kivagni. A beteg vagy tul vekony sipokat le kell szedni, hogy a sparga kartevi
ne szaporodhassanak el.
24.1.4.6. PIACI ELKSZTS
A spargasipok piaci elkeszitese mosasbol, valogatasbol, osztalyozasbol, a Ilsleges reszek levagasabol es
htesbl all. A b vizben megmosott sipokat vastagsag szerint osztalyozzuk, majd meretre vagjuk.
A halvanyitott spargat az MSZ 632366 szamu szabvany szerint osztalyozzak.
Az I. osztly sparga meretei a kvetkezk:
Solo A 16 mm-es atmertl IlIele, a sipok hossza 1222 cm;
B 1316 mm-es atmer kztt, a sipok hossza 1222 cm;
Leves C 1013 mm-es atmer kztt, a sipok hossza 1222 cm;
Feftrmelek D 10 mm-es atmertl IlIele, a sipok hossza 412 cm. A sipoknak teljesen epeknek, mindenIele
karosodastol, deIormalastol, elszinezdestl mentesnek kell lennik.
A II. osztly spargara vonatkozo elirasok ugyanazok, mint az I. osztalyue, de kisebb serles, elszinezdes
lehetseges.
A termelk a szabvanynak megIelelen osztalyozott spargat Ieher csomagolopapirral belelt ladakba rakjak ugy,
hogy azok vedjek a Ienytl. A tele ladat vizes zsakvaszonnal celszer letakarni. Az igy elkeszitett spargat
SZEDS
764
naponta szallitjak a httaroloba.
A sparga atmenetileg 02 C-on es 95 relativ paratartalmu taroloban, 23 hetig karosodas nelkl tarolhato.
Az atmeneti httarolas idejen kerl sor az exporttetelek Ieldolgozasara. A Solo es Leves spargabol 0,5 kg-os
teteleket mernek ki, majd a gumigyrvel sszeIogott ktegeket kln papirba csavarjak, vegl lyuggatott
pergamenpapirral vagy lyuggatott Ioliaval belelt ladakba rakjak. Az azonos meretes minsegi kategoriaba
tartozo ktegekbl hatot vagy tizenkettt helyeznek el egy ladaba. A sipok Iejet a lada kzepe Iele kell Iorditani.
A ktegek berakasa utan a spargat Ioliahaloval Iedjk, majd a ladakat egymasra helyezve, pantolva raklapra
rakva keszitik el a szallitashoz (htkamion).
Belfldi ertekesitesre nem ktegelik, hanem csomagolopapirral belelt, 12 cm-es, manyagbol keszlt rekeszekbe
egysegcsomagokat keszitenek.
Kon:erves htoipari Ieldolgozasra termeli csomagolas is megIelel.
A rvid fefspargat mlesztve csomagoljak. Nyugati exportra papirtalcakon 1 kg-os teteleket keszitenek, es 10
kg-ot tartalmazo gyjtket hasznalnak.
Spargatrmelekbol (4 cm-nel rvidebb szartrmelek) 18 kg-ot, cernaspargabol 10 kg-ot csomagolnak belelt
ladakba.
A zldspargat hazankban a nemet szabvany elirasainak megIelelen minsitik, azonkivl az Europai
Kzssegek Bizottsaga 454/1992 EGK szamu rendelete is szabalyozza.
Az I. osztly (A) sip atmerje 16 mm Ieletti, 1527 cm hosszu, zart Iej. A sip reges es 33 g-nal kisebb nem
lehet.
A II. osztly (B) hossza megegyezik az I. osztalyueval. A sip atmerje 8 mm krli.
A III. osztly (C) hossza azonos az III. osztalyueval, es grblt, repedt, reges is elIordulhat.
24.1.5. Hajtats
A bakhatakat marcius elejen Iekete vagy szintelen Ioliaval boritjak. Ehhez 5 meterenkent 4 mm atmerj
acelhuzalbol keszitett iveket parosaval szurnak le a talajba. Az ivek kze 1,5 m szeles Ioliat huznak, majd
hosszaban a bakhatak Ielett talajjal rgzitik. Fontos, hogy a Iolia ne Iekdjn ra a talajra. A Ioliaboritas alatt a
Iejek nem szinezdnek nagyon gyorsan, igy eleg minden masodik nap szedni. Foliatakarassal a szedes 12 hettel
korabban kezdhet. Spargat agyasokban, Ioliahazakban is hajtathatjuk, ebben az esetben 40F140 cm sor- es
ttavolsagra kell telepiteni a magoncokat es tapanyaggal, vizzel jol el kell latni a vegetacio idtartama alatt,
valamint klnsen gondos nvenyvedelmet kell alkalmazni.
24.1.6. konmia
A sparga hazankban gazdasagosan termeszthet. A nyers sparga nyugat-europai exportlehetsege szinte
korlatlan. A sparga csaknem minden termesztestechnikai mvelete gepesithet, de napjainkban is csak ke::el
s:edhetok a sipok, ami kiemelkeden nagy munkacsucsot jelent.
Spargatermesztesben arra kell trekedni, hogy a termkortol Iggen a termestmeg stabilizalodjek. A
hagyomanyos Iajtak 25003000 kg/ha, az uj hibridek 50007000 kg/ha tmeget is kepesek teremni.
Hajtats
765
A halvanyitott sparga Iedezeti pontja 800 kg/ha, a zldspargae 600 kg/ha. A spargatermesztesben nagy
hatekonysagu mindaz a raIorditas, ami az atlagar nveleset, valamint a termestmeg gyarapitasat idezi el.
A termelesi kltsegek mintegy 6066-at a munkaber teszi ki. A munkaid 8085-a a szedesre Iorditodik. 3
t/ha siphozamu halvanyitott sparga szedesehez, csomagolasahoz 13001350 ora, a zldspargaehoz 680700 ora
szkseges.
A sparga termesztesenek kltsegszintje termestmegtl Iggen 5673, jvedelmezsegi szintje 3576 kze
tehet. Atlagosnal nagyobb hozamok eseteben az eredmenyek ennel kedvezbbek is lehetnek.
Magtermeszteshez allando helyre vetessel szaporitjuk a spargat, vetesi melysege 34 cm, a magszkseglet 4
kg/ha. A sortavolsag 100 cm, a 3040 cm ttavolsagot ritkitassal allitjuk be.
Az allomanyt harmadik evben kezdjk s:elektalni. A sorok Ile 2530 cm magas, 40 cm szeles bakhatakat
huzunk. A sipok nvekedesenek megkezdese utan a bakhatat lebontjuk es a Iajtaazonos, sok sipot hozo tveket
kijelljk, de a sipokat nem szedjk le. A him egyedek melll a karokat eltavolitjuk. A vetmagot a karokkal
kijellt tvekrl a telepitest kvet negyedik evben kezdjk szedni.
A spargamagot akkor aratfuk, amikor a bogyok teljesen beertek, Ienyes skarlatvrs szinek, a bennk lev
magok Ieketek es kemenyek.
A mag erese szeptemberben varhato. A spargaszarakat levagjuk, kevebe ktjk es 34 hetig utoerlelfk. A
bogyokat cseplgeppel leveretjk. A szarrol levalasztott es szeleln ateresztett bogyokat kadba ntjk es vizet
engednk ra. Ket-harom napi aztatas es drzsles utan a hej es a hus a Ielszinre emelkedik, a mag az edeny aljan
marad.
A tiszta magot ritka szves zsakba tesszk es kicentrifugalfuk, majd 40 C hmerseklet szaritoban 1,5 cm
vastag retegben kiszaritjuk.
1 ha spargaltetvenyrl 20120 kg magra szamithatunk.
Magtermeszts
766
25. fejezet - TERMESZTETT GOMBK
25.1. A gombkrI ItaIban
25.1.1. HeIyk az IviIgban
Az utobbi evtizedekig az elvilag nvenyvilagra es allatvilagra tagozodott, es a gombakat a nvenyvilaghoz
tartozo ellenyekkent rendszereztek. A rendszerezk hosszan tarto vitakban bebizonyitottak, hogy a gombak az
elvilagnak egy teljesen nallo, kln csoportjat kepezik. Az uj rendszerezes tehat az elvilagot harom csoportra
osztja: gombakra, nvenyekre es allatokra. A gombak kln csoportba tartozasat a kvetkez tenyek indokoljak.
a) sejtjeik altalaban jellemzen Ional alakuak, vastagsaguk nehany mikrometer, hosszuk tbb millimeter is lehet.
A sejtek bels Ielepitettsege is mind a nvenyeketl, mind pedig az allatoketol elter;
b) sejtjeik Iala nem celluloz, hanem kitin (csak a petesporas gombak Iala celluloz). A gombakra jellemz az ers
Ieherjeszintezis, a sejtekben jelents mennyisegben kepzdik komplett Ieherje, allati kemenyit (glikogen),
enzimek es vitaminok;
c) s:inanvagaik (kinonok, Ienoltartalmu Iestekek stb.) nem a szintestecskekben, hanem a sejtnedvben oldott
allapotban vannak jelen;
d) a gombasejtekben ers az elettani hatasu anyagcsere-mellektermekek, metabolitok (aromatikus anyagok,
antibiotikumok, szerves savak, alkohol stb.) s:inte:ise is. Emiatt inkabb az allati, mint a nvenyi sejtekhez
allnak kzelebb;
e) anyagcserejk elter a nvenyeketl. A nvenyek taplalkozasa autotroI, a gombake az allatvilaghoz hasonloan
heterotrof (napIeny nelkl, kemoszintezissel ,asszimilalnak);
f) ersebb az en:imtevekenvsegk, mint az allati sejteke. Enzimjeikkel a kemiai vegyleteket szervetlen
vegyletekke redukaljak, igy hozzajarulnak a Ildn az anyag krIorgasahoz;
g) szaporodasuk elter a nvenyeketl. Vegetativ testk minden sejtje haploid kromoszomaszamu. Csak ivaros
szaporodaskor jn letre ket egyed (vagy annak ket sejtje) sszeolvadasa altal egy diploid zigota, mely
szamIelez osztodassal ismet haploid sporakat termel.
A Ielsoroltakon kivl meg vannak olyan alapvet sajatossagaik a gombaknak, melyek az uj rendszerezk igazat
bizonyitjak, de a Ielsoroltak maris elegendek. Igaz, a termesztket klnsebben nem beIolyasolja a gombak
rendszerezesi gondja, megis jo, ha ismerik a tudomanyos allasIoglalast is.
25.1.2. GyakorIati csoportostsuk (feIptettsg
szerint)
Igen szamos Iaj tartozik a mikrogombak csoportjaba. Ezeknek gazdasagi, biologiai stb. jelentsege rendkivl
nagy. A termesztket es a Iogyasztokat azonban elssorban a makrogombak erdeklik.
A makrogombk eletmodjuk szerint lehetnek:
767
a) S:aprobiontak (korabban szaproIitak) vagy korhadeklakok. Ezek ehetk es mergezk lehetnek. Az ehetk
reszben vadon termk es kis reszben termeszthetk.
b) Para:itak. Etkezes vagy termesztes celjara is szamba vehet parazita makrogomba jelenleg egy a gyrs
tuskogomba ismert.
c) Mikorri:as gombak, azaz szimbiota eletmodot Iolytatok, mas neven gykerkapcsolt gombakkent is ismertek.
Ezek is lehetnek ehetk es mergezk, de szimbiota eletmodjuk miatt valamennyi csak vadon Iordul el. Kzlk
egynek egy kzvetett termesztesi modja alakult ki.
Szaprobiontk. Csak a termeszthet szaprobionta Iajokkal Ioglalkozva, azokat ket csoportba lehet sorolni
eletmodjuk alapjan.
a) A meg teljesen ep, lebontatlan szerves anyagon tenyeszk (ep szalman, kukoricaszaron, kukoricacsutkan,
nadon, Ireszporon, Ian es egyeb szerves mezgazdasagi hulladekanyagon). Ide tartoznak a kvetkez Iajok:
Pleurotus Iajok (ostreatus, florida es intermedierjeik) laskaIajok, Jolvariella volvacea bocskoros gomba,
Stropharia rugoso-annulata harmatgomba Lentinus edodes shii-take gomba, Agaricus macrosporoides
hortobagyi csiperke, Flammulina velutipes teli Ilke, Agrocvbe aegerita deli tkegomba.
b) Nehany szaprobionta gomba nem lebontatlan, hanem bizonyos mertekig komposztalt, tehat lebontott szerves
anyagon tenyeszik. Ilyenek: Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis (Iakultativ mikorrizas is) csiperkek,
Coprinus comatus (Iakultativ szaprobionta) gyapjas tintagomba, Lepista nuda lila pereszke.
Parazitk. A parazita gombak kztt nehany Iakultativ parazita is van. Ilyenek a laskak, a Lentinus es a
taplogombak. Ezek tbbnyire vadon, sebparazitakent elskdnek. Elnys tulajdonsaguk, hogy szaprobionta
eletmodra is kepesek, tehat lebontatlan szerves anyagon is kepesek megIelelen Iejldni.
Valodi parazita az Armillariella mellea gyrs tuskogomba. Ez, parazita jellege miatt csak zart terleten
termeszthet.
A mikorrizs gombk termesztese egyelre meg nem oldodott meg. A kutatas eleg intenziven tanulmanyozza
eletmodjukat, es a cel a mielbbi termesztesbe vonasuk. Kzlk a Tuber melanosporum Irancia
szarvasgomba kzvetve elIordul a termesztesben. A kutatasban lenyeges szerep jut a Boletus sp. a
varganyaknak es a Cantharellus cibarius a rokagombanak is.
25.1.3. A termeszts eddigi trtnete
Evezredek ota szeretnek a Iogyasztok a gombakat is a kerti nvenyekhez hasonloan termeszteni. Kzlk igen
extenziv krlmenyek kztt, elssorban Azsia tropusi krzeteiben a Lentinus edodes a shiitake termesztese
igen regi multra tekint vissza. Hasonlokeppen nagyon regen termesztik primitiv krlmenyek kztt, szinten a
tropusi orszagokban, a Jolvariella volvaceat, a bocskorosgombat is.
A biztonsagos es tbbe-kevesbe mar intenziv termesztes csak hosszu probalkozas, kiserletezgetes utan oldodott
meg. Ennek a termesztesi eljarasnak az idszaka harom reszidre tagolhato.
a) Az 17001900 kztti idszakban Ikent a csiperkegombakkal Iolytak kiserletezgetesek a megbizhato,
gazdasagos termesztes kialakitasara. Ekkor meg nem ismertek a szaporitoanyag elallitasanak a modjat. Nem
volt teljesen tisztazott a taptalajokkal szembeni kvetelmeny sem. Emiatt a termes teljesen bizonytalan volt,
amihez hozzajarult a gyakori Iertzttseg, a szaporitasra hasznalt kzeg elregedett biologiai allapota, tovabba a
megbizhato szaporitoanyag hianya. A kiserletek elssorban Franciaorszagban es kisebb mertekben Angliaban
Iolytak.
b) 1900 tajan a Irancia Pasteur-intezetben sikerlt steril krlmenyek kztt a gomba szaporitoanyagat
A termeszts eddigi trtnete
768
elallitani. Ekkor kezddik a klasszikus termesztes idszaka, mely kb. 1950-ig tart. Ebben az idben
Iolyamatosan tisztaztak a komposztalas technologiajat, a termesztes kizarolag lotragyan Iolyik, es az elerhet
termes 35 kg krli. Ebben az idszakban indul a Pleurotus Ian valo termesztese is.
c) A korszer termesztes idszaka 1950-tl napjainkig. A legalapvetbb valtozast az eddigiekhez kepest a
taptalaj hkezeleses Ierttlenitese jelentette, ami az amerikai LAMBERT nevehez Izdik. A Ierttlenitett
taptalaj hasznalataval 35 kg-rol 20 kg Ile ntt a termesmennyiseg. Ebben az idszakban dolgoztak ki a zsakos
termesztesi eljarast is. Megindult az egyeb gombaIajok termesztesbe vonasanak a kutatasa is, igy ekkor valt
teljesen biztonsagossa a Pleurotus Iajok termesztese, a Stropharia, a Coprinus termesztesbe vonasa, es kzel
allunk a Lentinus sp. korszer termesztesenek megoldasahoz is.
A legjelentsebb termesztk Franciaorszag, az Amerikai Egyeslt Allamok, Hollandia, ezek reszben ma mar
100 ezer tonna, Ieletti evi termest produkalnak. Jelents meg Anglia, Nemetorszag, Olaszorszag es Japan
gombatermesztese is. Magyarorszag napjainkban mintegy 20 ezer tonna gombat termeszt.
A vilagon 1985-ben mintegy 1,5 millio tonna, 1993-ban mar kzel 3 millio tonna gombat termesztettek, ennek
70-a a csiperkegomba. Jelents a csiperke mellett a shii-take termesztese, amelybl mintegy 150 ezer tonnat
termesztenek evente (168. tabla:at).
25.1.4. A gombatermeszts jeIentsge
A gombatermesztes egyik hazai jelentsege abban rejlik, hogy olyan berendezesekben, helyisegekben vegezhet
a termesztesk, melyek mas celra nem vagy csak gazdasagtalanul hasznalhatok. Ma hazankban es a hozzank
hasonlo Ieltetelekkel rendelkez orszagokban a termesztes tbbnyire pincekben Iolyik. Ezeknek a hasznositasa
evente ketszer lehetseges.
Tbb olyan Ild Ieletti, mas celra nem hasznalt letesitmenyben is Iolytatnak gombatermesztest, amelyek a
termeszteshez szkseges Ielteteleknek megIelelnek. Ezekben szinten evi 23-szori hasznositas lehetseges.
Egyes orszagokban ma mar az e celra epitett, teljesen klimatizalt hazakban, egesz esztendn at termesztenek
gombat, igy bennk 77,5-szeres evi hasznositas valik lehetve.
A gombak termesztese az elelmezesi szempontokon tul azzal is magyarazhato, hogy a Ieherjeprodukalo
kepessegk nagyon intenziv. Rvid tenyeszidejk miatt egy termesztesi ciklus az alapanyag beoltasatol az
utolso szedesig 10 het. Ez alatt az id alatt 1 m2 termesztIelleten atlagosan 20 kg gomba terem. A polcos
vagy ladas modszerrel 5 szinten vegezhet a termesztes, igy 1 m2-en egy ciklusban 100 kg gomba produkalhato.
Evi tszri hasznositassal tehat atlagosan 500 kg gomba termelhet 1 m2 termesztIelleten. Ez kb. 126 kg
husban lev Ieherjemennyisegnek Ielel meg, aminek az elallitasahoz nincsen szkseg szabad Ildn klnIele
takarmanynvenyek megtermelesere, a termeszteshez elegend valamilyen mezgazdasagi szerves
hulladekanyag.
A jvben jelents lehet egyes gombaIajok visszamarado taptalajanak takarmanyozasra, esetleg tragyazasra valo
Ielhasznalasa is.
25.1.4.2. LELMEZSI JELENTSGE
A gombak Ieherjetartalma nyers tmegk 5-a krl van. A husok Ieherjetartalma 20, az egyeb allati
termekeke (tejtermekek, tojas) 10-nyi, igy a gombak ezekhez viszonyitottan nem jelents IeherjeIorrasok. A
A gombatermeszts
jeIentsge
769
bennk lev aminosavak mennyisege es egymashoz valo aranya azonban teljesen azonos az allati termekekevel.
A nvenyek Ieherjei nem komplettek, peldaul a szoja, mint taplalek, Ieherjeertekben kb. 4050-os a husokhoz
viszonyitva. A gombak azonban ilyen tekintetben 100-os ertekek, tehat ilyen ertelemben huspotloknak
ertekelhetk (169. tabla:at).
Elelmiszer Viz () sszes
Ieherje
()
Zsir () Szenhidrat
()
Nyersrost
()
Asvanyi
anyagok
()
Energia-
tartalom
100 g
anyagban
(joule)
Friss
varganya
87,0 5,4 0,4 5,2 1,0 1,0 141,4
Friss csiperke 90,0 4,8 0,2 3,5 0,8 0,8 116,5
Friss
rokagomba
91,5 2,6 0,8 3,5 1,0 0,7 95,7
Szaritott
varganya
12,0 35,9 2,7 34,5 6,9 6,4 1177,3
Burgonya 74,9 2,0 0,1 20,9 1,0 1,1 378,6
Sargarepa 86,8 1,2 0,3 9,0 1,7 1,0 141,4
Fejes
kaposzta
92,1 1,5 0,1 4,2 1,2 1,9 99,8
Spenot 93,4 2,2 0,3 1,7 0,5 1,9 104,0
Sparga 95,4 1,6 0,1 1,7 0,6 0,6 70,7
Uborka 95,2 1,2 0,1 2,3 0,8 0,4 33,3
Alma 84,8 0,4 0,2 12,9 1,5 0,5 241,3
Krte 83,0 0,4 0,1 12,0 4,3 0,3 232,9
Mazsola 32,0 2,4 0,6 62,0 1,7 1,2 1152,3
Rozskenyer 42,3 6,1 0,4 49,3 0,5 1,5 944,3
Buzakenyer 35,6 7,1 0,5 56,6 0,3 1,1 1060,8
Tej 87,2 3,5 3,7 4,8 0,7 257,9
Vaj 13,6 0,7 84,4 0,6 0,7 3128,3
LELMEZSI JELENTSGE
770
Tojas 73,7 12,5 12,1 0,5 1,1 632,3
Marhahus 72,0 21,0 5,5 0,5 1,0 719,7
Tkehal 81,5 16,9 0,3 1,2 291,2
Hering 46,2 18,9 16,9 1,6 1,4 694,7
169. tblzat - A gomba s nhny lelmiszer sszettele
A gombak kors:er elelemnek tekinthetk, mert
a) szenhidratban igen szegenyek (a szarazanyag-tartalom 1755-a a szenhidrat);
b) asvanyi sokban gazdagok (P, K, Ca, Mg);
c) a vitaminok kzl jelents a D-vitamin-tartalmuk es sok E- es B-vitamin is van bennk;
d) enzimjeik jelentsek (maltaz, trehalaz, glikogenaz, aminaz, proteinaz, laktaz, ureaz);
e) olaj- es zsirtartalmuk kicsi, 0,10,7;
f) jelentsek az izanyagaik, sok eterikus olajat tartalmaznak, amelyek Iajonkent elter jellegek. Igy a gombak
kitn Iszerezk;
g) bizonyos betegsegekkel szemben vedenek, illetve segitik a gyogyulast, ami Iolsav-, antibiotikum- es egyeb
kemiaianyag-tartalmukkal magyarazhato.
Fogyasztasuk merteke nemzetkzileg nagyon elter. Rendkivli esetben, igy a vietnami haboruban, a lakossag
evente 812 kg-nyi gombat Iogyasztott Iejenkent. Ma Europaban a legtbb gombat a Nemetorszagban
Iogyasztjak, evente kb. 3 kg-ot. Magyarorszagon 1,0 kg krli az evi Iogyasztas.
Becsleseink szerint idealisnak mondhato volna a heti 10 dkg (evi 5 kg) krli Iejenkenti Iogyasztas. Ennek
kielegitesere a jelenlegi termesztest tbbszrsere kellene emelni hazankban. A Iejldes temet, tovabba a
jelentsegket Iigyelembe veve valamivel 2000 utan erhet el Magyarorszagon ez a Iogyasztasi szinvonal.
25.2. Csiperkegomba
(Agaricus bisporus LANGE SINGER QUELL. SACC.)
25.2.1. Krnyezeti ignye
H. A csiperkegomba higenye az egyes termesztesi ciklusokban elter: mas az atszvetesi (1) idszakban, mas
a lappangas (2) idejen es ismet mas a termesztesi (3) idszakban. Az atszvetesi idszakaban 2225 C-ot
igenyel optimalis Iejldesehez. Ilyen hmersekleten az atszvdes ket het alatt megy vegbe. Ha a hmerseklet
az emlitett optimalis ertektl elter, akkor az atszvdes is megnyulik. Az atszveteshez szkseges minimalis h
1618 C krl van. Ilyen hmersekleten az atszvetes mar 4 hetig is elhuzodik. 16 C alatt a micelium
atszvdese leall, s legtbbszr el is pusztul. Ha a taptalajt 22 C Iltt tartjuk, s kzelitnk a 30 C-hoz tehat
Csiperkegomba
771
melegebb van az optimalisnal , szinten megn az atszvdes idtartama. A gomba miceliuma maximum 30
C-ig kepes eletben maradni, ennel magasabb hmersekleten elpusztul. 22 C-tol 30 C-ig tehat az atszvdes
ideje Iokozatosan egeszen 4 hetre hosszabbodhat. Tudnunk kell azonban, hogy a Ielsorolt hmersekleti ertekek a
taptalafban mert ertekeket jelentik (BALAZS, 1982).
Az utobbi evekben a termesztesben kiprobaltak az Agaricus bitorquis Iajt is. Ennek nagyobb az optimalis
higenye, a gyakorlati tapasztalatok szerint 2527 C kztt van. A nyari idszakban ennek a Iajnak a
termesztesevel tbb orszagban Ioglalkoznak. Nalunk nvenyhazi termesztesre, de nyaron mas Ild Ieletti
epitmenyekben is gazdasagosnak tnik a Iaj termesztese. Terjedesenek ma meg egyik akadalya, hogy ize kicsit
elter az Agaricus bisporus Iajetol.
Fny. A csiperkegomba egyaltalan nem igenyel Ienyt sem a termtest megjelenese eltti Iazisokban, sem term
allapotban. Ez a tulajdonsaga a termesztesben elnys, mert kiegyenlitett hmerseklet pincekben, Ieny
jelenlete nelkl jol terem. Fld Ieletti termesztberendezesekben, nvenyhazban termesztve elkerlhetetlen,
hogy kisebb-nagyobb intenzitasu Ieny ne erje. A Ienynek kzvetve is hatranyos a jelenlete, mert a leveg
hmersekletet beIolyasolja. A kzvetlen Ienytl a termtestek kisse stetebb szinek lesznek. A hingadozas a
paratartalom egyenletesseget is beIolyasolja, ezert a Ienyben megjelen termtestek rendszerint pikkelyesednek.
Leveg. A nvenyekkel ellentetben a gomba CO2-ot nem igenyel a Iejldesehez, st a leveg
szen-dioxid-tartalmanak a termeszetesnel nagyobb koncentracioja karosan beIolyasolja a Iejldeset. Tizszeres
szen-dioxid-koncentracio hatasara a micelium Iejldese teljesen leall. A tragyabol keszlt Iolyamatosan bomlo
komposzt allando jelleggel termel szen-dioxidot, amelyet rendszeres szellztetessel tavolitunk el. Klnsen
karos a nagy szen-dioxid-tartalom a term idszakban (170. tabla:at).
Szalma-Ielek Eterben
oldhato
Forro
vizben
oldhato
Oldha-
tatlan
hamu
Oldha-
tatlan
Ieherje
Hamu-
mentes
lignin
Hamumentes
es pentozan-
mentes
alIa-celluloz
Oldhatatlan
CO2
sszesen
pento-
zan
acetil uron-
savbol
hemiceluloz
Oszi
buza
1,1 10,4 6,1 1,4 15,8 36,0 25,3 2,1 0,9 99,1
Rozs 1,8 7,7 1,0 1,2 18,0 38,9 27,1 2,2 1,0 98,9
Zab 1,4 12,8 1,7 1,6 16,1 37,6 27,0 1,0 0,7 99,9
Oszi
arpa
1,2 3,2 3,2 1,4 16,7 37,7 24,5 1,5 0,9 98,5
170. tblzat - Klnbz szalmaflk szrazanyagnak sszettele ()
A jo levegzes miatt a termeszthelyiseg legtere csak egy bizonyos mertekig hasznosithato. Mesterseges
ventilacio nelkl 1 m3 legterre legIeljebb 1 m2 termIellet szamolhato. Mesterseges ventilacioval 1 m3
legterre legIeljebb 2 m2 termIellet juthat.
Vz. A csiperkegomba miceliuma a kzvetlenl juttatott viztl nagymertekben karosodik. Ezert a tenyeszid
alatti teljes vizkeszletet a taptalajban kell Ielhalmozni, es a tenyeszid alatt ezt a nedvesseget kell ovni az id
Krnyezeti ignye
772
eltti elparolgastol. A taptalaj idealis nedvessegtartalma 70 krli. Ezt kell tehat gondosan rizni egeszen a
term idszak vegeig. A taptalaj nedvessege a termeszthelyiseg paratartalmanak nvelesevel, szinten tartasaval
rizhet meg. Ez klnsen a term idszakban Iontos, amikor 8595 kztti paratartalom a legkedvezbb, de
eltte is 7080 parat kell tartani. A nedvesseg megtartasanak masik modja a takaroanyag nedvesen tartasa. A
takaroanyag ntzesekor a taptalajba nem kerlhet viz, csak a takaroanyagot nedvesitjk.
Tptalaj. A csiperkegomba olyan taptalajt szeret, amely a szamara szkseges tapanyagokat kzvetlenl
Ielvehet allapotban tartalmazza. Enzimrendszere a cellulozt nem bontja, tehat a szalma vagy a szalmas tragyak
csak komposztalas utan alkalmasak csiperketaptalajnak. A kzelmult kiserletei ezt a mai napig hivatalosnak
tartott elmeletet nemileg megvaltoztattak. Komposztalas nelkl, de Iizikailag sszezuzott szalman amelyet
specialis hkezelesnek tesznk ki a micelium kepes Iejldni, es a tragyakomposzthoz hasonlo termest ad rajta.
Ezek a megIigyelesek es eredmenyek magyar kutatoktol szarmaznak.
155. bra - Csiperkegomba (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Gyakorlati tapasztalatok szerint a csiperkegombanak a legjobb taptalaja a lotragya. Mas allatoktol szarmazo
tragya is alkalmas lehet csiperketermesztesre, de azokon az elerhet termes rendszerint kisebb a lotragyan
elerhetnel. A legtbb orszagban mar nincsen elegend lotragya, ezert helyette szksegmegoldaskent
mesterseges (szintetikus) taptalajt hasznalnak. A szintetikus taptalaj szalmabol, baromIitragyabol, mtragyakbol
es egyeb szerves, nitrogent tartalmazo adalekanyagokbol all. Ezeknek a szintetikus komposztoknak az
elallitasa kltsegesebb, mint a tragyakomposzte.
25.2.1.1. KOMPOSZTKSZTS S HKEZELS
KOMPOSZTKSZTS S
HKEZELS
773
Hagyomnyos komposzt. A lotragya minsegevel szemben szigoruak az elvarasok. A tragyanak Irissnek kell
lennie, vagy rvid ideig ugy lehet tarolni, hogy benne a lebontodas ne induljon meg. Fontos az is, hogy az
rlek es a szalma aranya 30:70 legyen; az ennel koncentraltabb vagy higabb tragya nem alkalmas a
Ielhasznalasra. Tovabbi Ieltetel, hogy a gombatermesztesre hasznalt tragya olyan lovak alol szarmazzek,
amelyek megIelel mennyisegben es rendszeresen kapnak abrakot. A gyakorlat azt is bizonyitotta, hogy
klnsen jo a zabbal abrakolt lovak tragyaja. Alkalmatlan azonban taptalaj keszitesere a csak zlddel etetett
lovake. Egyes mezgazdasagi zemekben nyaron gyjthet ilyen tragya.
A gombatermeszteshez megIelel tragyat komposztalni kell, hogy a tragyaban lev, a gomba szamara
kedveztlen ammonia (mas gazokkal egytt) reszben eltavozzek, reszben nitrogentartalma beepljn a
komposztba. A komposztalas masik Iontos celja a kb. 70-os nedvessegtartalom kialakitasa a komposztban.
Ugyancsak cel a szalmaban lev celluloznak egyszerbb vegyletekke valo lebontasa cellulozbonto
bakteriumokkal. A komposztalas vegs celja homogen, speciIikus taptalaj kialakitasa.
A gepesitett kzponti komposztalokban knnyen kialakithato a homogen, speciIikus taptalaj. A komposztalas a
tragya benedvesitesevel kezddik. A beerkez tragyat kb. 50 cm vastagsagban szetteritik es annyi vizet adnak
hozza, amennyit az lenyeges elIolyas nelkl Iel tud venni. A nedvesites utan a 2. vagy 3. napon kezddik a
tragya kazlazasa. A 180140150 cm keresztmetszet kazlak hossza a vegtelensegig nvelhet. Az ennel
nagyobb keresztmetszet kazalban nagyon elter hmerseklet reszek alakulnak ki, amelyekbl nem lehet
homogen alapanyagot kesziteni. sszerakaskor ismetelten benedvesiti a szalmat. Az sszerakas utan a nedves
tragyaban az un. termoIil bakteriumok megkezdik a celluloz es a lignin lebontasat. Tevekenysegkkel h
Iejldik a kazalban. A kls hmerseklettl Iggen a 34. napon a kazal kzepen a hmerseklet eleri a 70
C-ot. A leveg klnsen a bels reszekben lassan Iogy, es ha nem nyulunk a kazalhoz, annak
hmerseklete lassan cskkeni kezd. Ezt az allapotot nem szabad megvarni, a 70 C elerese utan egy-ket nappal a
kazlat at kell Iorgatni. A levegtlenseget meg kell szntetni. A kazal kls reszen ugyanis a hmerseklet nem
tudja elerni a 70 C-ot, es ott a lebontodas nem vagy alig megy vegbe. Forgataskor a kls reszek a kazal
belsejebe kerlnek, a bels resz pedig kivlre. Meg az els Iorgataskor is szkseg szerint nedvesitnk. A
komposztalas tehat 34 naponkenti sszesen haromszori Iorgatasbol all, kell nedvesitessel. Igy kaphatunk
70-os nedvessegtartalmu, jol es egyenletesen beerett taptalajt.
A kesz komposzt egyseges barna szin, a benne lev szalma mar knnyen szakithato es nincs kellemetlen
ammoniaszaga. Az ilyen komposzt akkor hasznalhato csirazasra, ha hmerseklete 30 C ala sllyed.
Szintetikus komposzt. MegIelel mennyiseg es minseg tragya hijan egyre gyakrabban keszitenek
szintetikus komposztot, de ahol meg akad tragya gazdasagossagi okokbol ott is higitjak a meglev tragyat
szalmaval. A jo minseg lotragyat 50 tmegaranyban lehet szalmaval keverni. Eltte vagononkent 30 kg
nitrogentartalmu mtragyat adnak hozza. A Iriss szalmaval a komposztalasi id legalabb egy Iorgatasnyi idvel,
tehat 45 nappal hosszabb lesz.
A teljesen szintetikus komposztoknak klnbz receptjeik ismertek. Legujabban a 70-os nedvessegtartalmu
szalmahoz tmegszazalekban 1015-nyi, nagyzemekbl kikerl baromIitragyat adnak. A nagyzemi jelleg
abbol adodik, hogy a baromIinevelesben hasznalatos szecskazott szalma- vagy Iorgacsalomhoz egy ciklusban
Ielhalmozodott baromIirlek kerl. Az ilyen sszetetel rleknek a maximalis adagolasi mennyisege 20
lehet. Ehhez a szalma es baromIitragya kombinaciohoz meg vagononkent 3050 kg nitrogentartalmu mtragyat
is szoktak adni.
A klnbz orszagokban mas-mas sszetetel szintetikus komposztot hasznalnak. A szalmahoz adott nagy
nitrogentartalmu, knnyen bomlo tapanyag srtrkly, vagohidi verliszt, szojaliszt, lucernaszena lisztje stb.
lehet. Ezek azonban sokkal kevesbe terjedtek el, mint a szalma es a baromIitragya keverekebl keszlt
szintetikus komposzt.
A szintetikus komposzt keszitese lenyegeben megegyezik a lotragya komposztalasaval. A szalma lebontodasa itt
hosszabb idt vesz igenybe, mint a tragya hasznalata eseten. Ezert a szalmat az adalekanyagok hozzaadasa eltt
57 napig elaztatjak. Ezutan keverik ssze a baromIitragyaval vagy az egyeb tartozekanyagokkal. A keverest
KOMPOSZTKSZTS S
HKEZELS
774
kveten eppen olyan kazlakat kepeznek, mint a tragyakomposzt keszitesekor. A tovabbiakban mind az
idpontok, mind a keszitesi mod azonos a lotragyabol keszlt komposztnal leirtakkal.
Hkezels. A mar ismertetett komposztalas eredmenyekent homogen, szelektiv taptalajhoz jutunk. Ez a taptalaj
azonban a 70 C-os hmerseklet ellenere sem teljesen Iertzesmentes. Az 1950-es evekig a termesztes
biztonsagat a komposzt klnbz merv Iertzttsege veszelyeztette. 1950 tajan LAMBERT Ieltalalta a
taptalaj hkezeleses Ierttleniteset, amely ma is a termesztes egyik alapvet eljarasa. A komposztalas utan a
taptalajban maradt korokozok vagy kartevk 5560 C kztti hkezelessel pusztithatok el. A lebontast vegz
termoIil bakteriumok viszont eppen ezen a hmersekleten szaporodnak a legjobban (VEDDER, 1972).
A hkezeles 5560 C-on mintegy 1214 oraig tart, ezt kveten a kell merv lebontodas elsegitesere 23
napon at meg 50 C krli erteken tartjuk a komposztot. Ez alatt az id alatt gyakran levegztetnk a karos
szen-dioxid es ammonia eltavolitasa vegett. A hkezeles tehat sszesen 56 napot vesz igenybe, de altala kitn
minseg, Iertzesmentes taptalajt kapunk.
25.2.2. A termeszts feItteIei
A csiperkegomba krnyezeti igenyeit ismerve a termesztnek olyan Ielteteleket kell teremtenie, amelyek reven a
mar ismertetett krnyezeti igenyek kielegithetk. A krnyezeti igenyek kielegitesehez
termesztberendezes,
taptalaj,
takaroanyagok es
szaporitoanyag szkseges.
25.2.2.1. TERMESZTBERENDEZSEK
Termesztesre az olyan berendezes a legalkalmasabb, amelyben a h-, a para- es a levegigeny a termesztes
mindharom Iazisaban optimalisan kielegithet. Ilyenek az e celra epitett gombatermes:to ha:ak. Ezekben
elssorban Hollandiaban es Angliaban termesztenek. Elnyk, hogy az optimalis hmerseklet megteremtese
mellett a gomba rvid id alatt ,leterem bennk, tehat a legrvidebb a tenyeszid. Ezekben egy esztend alatt
77,5 alkalommal lehet termeszteni. Az optimalis higeny kielegitesehez a berendezesekben telen
szabalyozhatoan Iteni, nyaron pedig hteni kell. Ilyen krlmenyek kztt ezek a berendezesek rendkivl
dragan epithetk es zemeltethetk. Eppen ezert vilagszerte ma meg a legtbb orszagban olyan berendezeseket
hasznalnak termesztesre, amelyekben, ha nem is egesz evben, de az ev bizonyos idszakaban a gomba h- es
egyeb krnyezeti igenye kielegithet. Ilyenek a klnbz melyseg pincek. Ezekben nalunk es a mienkhez
hasonlo klimaju orszagokban altalaban ketszer, sszel es tavasszal termeszthetnk Ites es htes nelkl.
Gombatermesztesre a 10 m krli melysegben elhelyezked pincek a legalkalmasabbak, mert hmersekletk
telen sem sllyed 12 C ala, nyaron pedig nem emelkedik 2225 C Ile. Ha telen Itjk a pincet, akkor esetleg
meg egy termesztesi ciklust be lehet iktatni. A IldIelszinhez kzeli, epletek alatti pincek mar kevesbe
hasznalhatok, de azokban is ketszer, tehat sszel es tavasszal lehet termeszteni.
Az ev egy-egy idszakaban olyan Ild Ieletti epitmenyek is hasznalhatok, melyekben a hmerseklet minimalisan
12 C krli, maximalisan pedig 25 C. Ilyen epitmenyek a mas celra mar nem hasznalt ga:dasagi epletek,
istallok, magtarak, raktarhelvisegek. (Ezeket esetleg Itessel a nyar kivetelevel alkalmasabba lehet tenni
Iolyamatos termesztesre is, bar a Ites draga, es a kezelesi munkakat is bonyolultabba teszi.)
Osszel a nvenvha:akban is lehet gombat termeszteni, amikor meg a szabadban termett zldsegIelek miatt nem
A termeszts feItteIei
775
gazdasagos bennk a zldseghajtatas, tehat a haz res. A nvenyhazak hasznositasa augusztus vegen,
szeptember elejen kezddhet el korabban a nagy meleg miatt nem szabad probalkoznunk , es december
vegeig a gomba leadja a tervezett termest. A nvenyhazi termesztest szeptemberben es oktober els Ieleben a
nagy hingadozas neheziti, s ez a termesmennyisegre es -minsegre egyarant kihat.
A csiperke nagy oxigenigenye miatt a Iolias berendezesek kzl csak az egeszen nagy legter, un. vi:fggnvs
berende:esek alkalmasak termesztesre. Felvetdtt a kiegyenlitett hmerseklet kimerlt banyak
hasznalhatosaga is. Az eddigi probalkozasok azt mutatjak, hogy a tbb szaz meter melysegben lev banyak mar
nem hasznalhatok gazdasagosan, mert nagyon krlmenyes es draga a levegcsere bennk, ezenkivl a szallitasi
kltsegek annyira megnvelik a termesztes kltsegeit, hogy raIizeteses lesz.
A tptalajrl a komposztkeszitesnel mar szoltunk.
25.2.2.2. TAKARANYAGOK
A szaporitoanyaggal beoltott taptalaj 24 het utan a gomba miceliumaval atszvdik. A teljes atszvdest
kveten a taptalajt 35 cm vastagon letakarjak takaroanyaggal. A takaroanyag egyreszt vedelmet nyujt az
ersebb hingadozas ellen (minel nagyobb a termeszthelyisegben a hmerseklet-ingadozas, annal vastagabb a
takaroanyag, de legIeljebb 5 cm lehet), masreszt nagy szerepe van az alapanyag nedvessegenek megrzeseben.
A taptalajba nem juthat kzvetlenl viz, ettl a takaroanyag vedi. Az allandoan nedvesen tartott takaroanyagbol
a viz nem juthat a taptalajba, de a micelium Iejldesehez elegend vizet kell tartalmaznia. A micelium ugyanis
egy id utan a takaroanyagba is beszvdik. A takaroanyag ved a klnbz gombas betegsegektl es
kartevktl is, vagy legalabbis azok taptalajba jutasat ersen keslelteti. Nem tisztazott meg, de Ieltetelezhet,
hogy a takaroanyagban lev klnbz tapanyagoknak is szerepk van a termeshozam alakulasaban.
Ahhoz, hogy a takaroanyag ezen Iunkcioit megIelelen ellathassa, meghatarozott tulajdonsagokkal kell
rendelkeznie. sszetetele termesztvidekenkent valtozo. Nagyon Iontos, hogy benne a viz es a leveg aranya a
gomba szamara megIelel legyen. Ne engedje at a vizet, tehat tulzottan levegs se legyen, de legyen viztarto
kepessege is. Szels ertek takaroanyagnak mondhato az agyag, ha a vizet teljes mertekben magaban tartja, de
nincs elegend leveg benne. A masik vegletet a homok vagy durva meszkpor kepviseli. Ezekben tulzottan sok
a leveg es kicsi a viztarto kepessegk. Az idealis takaroanyag a kett megIelel kevereke. A gyakorlatban a jo
kerti fld Ielel meg leginkabb az elvarasoknak, de stet szine miatt a termtesteken maradva piszkitja azok
Ielletet, es az ilyen gomba a piacon kevesbe kelend. Magyarorszagon a termesztk nagyobbreszt a
mes:kopor:u:alek es to:eg kevereket hasznaljak takarasra. Ennek van viztarto kepessege is, es jo a
levegzttsege.
A takaroIldnek az emlitett tulajdonsagok mellett Iertzesmentesnek kell lennie, ezert a Ielhasznalas eltt
Ierttleniteni kell. Ez trtenhet Iormaldehiddel, amelybl 40-os Iormaldehidet veve alapul 11/m3
mennyiseg szkseges. A prizmaba rakott takaroIldet alaposan bentzik Iormaldehidoldattal, majd Ioliaval
letakarjak. Nehany napos atgzles utan a takaroIoliat eltavolitjak, es a takaroIldet atlapatoljak, igy annak
Iormalintartalma ersen lecskken. A Ierttlenitest 1520 C kztti hmersekleten celszer vegezni, a
hmerseklet azonban ennel magasabb is lehet. Hidegben a Iormalin kevesbe gzlg, igy Ierttlenit hatasa is
cskken.
25.2.2.3. SZAPORTANYAG
A gomba szaporitasahoz laboratoriumban elallitott, un. csirat hasznalunk. A csirakeszites egeszen az utobbi
evtizedekig titkos eljaras volt, manapsag azonban mar szinte mindentt a vilagon ugyanazzal a modszerrel
allitjak el. A csiperkegomba csirakeszitese specialis laboratoriumban trtenik. A szaporitashoz sporat vagy
szvetdarabkat egyarant Iel lehet hasznalni. A csirakeszitesre steril, un. csirazoIlkeben kerl sor, amelynek a
levegjet es az eszkzket is Ierttleniteni kell. Az els Iazisban agar-agar taptalajt keszitenek, ami kemcsbe
TAKARANYAGOK
776
vagy petricseszebe kerl, erre viszik ra steril krlmenyek kztt a sporat vagy a szvetdarabkat. A sporabol,
illetve szvetdarabkabol indulo micelium laboratoriumi krlmenyek kztt, 25 C-on nehany het alatt atszvi a
taptalajt. Ezt a miceliummal atsztt taptalajt kell atvinni a szinten Ierttlenitett Irancia perje vagy hozza hasonlo
ertek, un. kztes taptalajra. A kztes taptalaj tapanyagai mar koncentraltabbak, mint az alap taptalajei voltak.
Erre oltjuk ra a kemcsves, atsztt miceliumtmeget. A kztes taptalaj atszvetese krlbell hasonlo ideig tart,
mint az alap taptalaje. Ezt kveten kerl sor a kereskedelmi Iorgalomba kerl csira elallitasara. Ennek a
korszer termesztesben mar gabonaszem az alapanyaga. A gabonaszemet nagy tmegben megIzik, ezaltal
sterilizaljak, a benne lev tapanyagok pedig knnyen Ielvehetk lesznek. Az sszeragadas elkerlese vegett a
gabonaszemeket keverik ssze bizonyos mennyiseg meszporral, majd vegbe vagy Iembl keszlt edenyekben
helyezik. A klasszikus csiragyartasban ezek az edenyek literesek voltak. A csiratarto edeny kzepebe helyezik
az atsztt kztes tapanyagot, amelyet elzleg autoklavban sterilizaltak. Ezutan a teljes atszvdesig
2025C-on tartjak az edenyeket, majd sor kerlhet az anyagnak csirakent valo Ielhasznalasara.
A kesz csira kiszerelese es csomagolasa a Ielhasznalas celja szerint elter lehet. Azok az zemek, amelyeknek
van csira-elallito laboratoriumuk es csak sajat celra termelnek csirat, nem szkseges azt szallitasra alkalmas
allapotban elkeszitenik. A csak csiragyartassal Ioglalkozo laboratoriumok igyekeznek megoldani a minel
hosszabb tarolas lehetseget. A Iranciak pl. olyan manyag Ioliaban tartositjak a csirat, hogy az hosszabb ideig
esetleg meg szobahmersekleten is eltarthato.
Az elkeszlt csira szobahmersekleten nehany napig, 24C-on Iel evig minden karosodas nelkl eltarthato.
Ennel tovabb nem celszer tarolni a kereskedelmi csirat, mert biologiailag elregedik, masreszt a httarolas
soran mechanikai es egyeb hatasok kvetkezteben karosodhat.
A klnbz orszagokban mas-mas Iajtat szaporitanak. Ma egesz hosszu sora ismert a csiperkegomba-Iajtaknak.
Az egyes Iajtak kztt termeshozamban, a termes alakjaban es a klnbz termesztesi krlmenyekhez valo
alkalmazkodas tekinteteben van klnbseg. A Iajtak szine zmeben Ieher, kisebb mennyisegben azonban
hasznalnak krem- vagy barna szin Iajtakat is.
25.2.3. A termeszts mdszerei
A csiperke termesztesben ma harom alapvet modszer terjedt el vilagszerte. A gombahazakban a polcos
termeszts a leggyakoribb. Ez az eljaras Hollandiaban alakult ki az 1940-es evekben. A polcos rendszer
lenyege, hogy a termesztesnek mind a harom Iazisa (atszvetes, lappangas, termesztes) ugyanabban a
termeszthelyisegben megy vegbe. St a hollandoknal a komposztot is itt hkezelik. A termesztesi modot ezert
egv:onasnak is nevezik. A polcrendszer negy-t, 7080 cm-re elhelyezett egymas Iltti szintet jelent. A polcok
szelessege 120 cm krli, igy ket oldalrol a szkseges szedesi es apolasi munkak elvegezhetk. Egy-egy
termeszthelyisegben termeszetesen egymas mellett tbb polcrendszer allithato Iel. A polcra 20 cm
vastagsagban teritik el a komposztot, majd az atszvetes utan erre kerl a 45 cm vastagsagu takaroanyag.
Ujabban a hollandok a polcos rendszerben a termesszedest is gepesitettek. A gepesites elnye, hogy a szedes
gyorsan vegezhet, nem kell kezier, hatranya viszont, hogy a takaroanyag javitasat munkaer hianyaban nem
vegzik el, es a bent maradt tnkmaradvanyok miatt a termes jelentsen kisebb lesz.
A korszer epitmenyekben sok helyen igy Nemetorszagban, Daniaban, az Amerikai Egyeslt Allamokban is
sok termeszt ladakban termeszt. A lds termeszts is a szedes kivetelevel teljesen gepesithet. Egy-egy
ladanak a merete tbb negyzetmeter is lehet, ezeket emeltargoncaval mozgatjak. Altalaban 45 ladasor jelenti a
helyiseg megIelel kihasznalasat. A ladasorok kztt 80 cm-es utakat alakitanak ki az anyagmozgatashoz. A
ladas rendszerben valamivel tbb alapanyag helyezhet el, mint a polcosban.
Az egyszintes termesztes legelterjedtebb modja ma az un. zskos termeszts. A kesz komposztot a becsirazas
utan 20 kg-onkent Ioliazsakokban helyezik el. A zsakokban 2535 cm magasan helyezkedik el a komposzt. 1
m2-en 5 db helyezhet el bellk, tehat 1 m2 Ielleten hozzavetlegesen 100 kg alapanyag van. A zsakos
termesztes hatranya, hogy kevesbe gepesitett, mint a ladas es polcos rendszer. Maguk a zsakok is helyezhetk
A termeszts mdszerei
777
polcokra, ez azonban a gyakorlatban meg kevesbe terjedt el.
Magyarorszagon a termesztes tbbnyire a Buda krnyeki pincekben Iolyik, ahol majdnem kizarolagosan a
zsakos modszert alkalmazzak.
Barmelyik eljarassal termesztjk is a csiperkegombat, a csira behelyezese a komposztalast kveten csak
akkor kezdhet, ha a komposzt hmerseklete 30 C-ra cskkent. Tehat a polcra, a ladakba vagy a zsakokba mar
becsirazott komposzt kerl.
A legtbb zemben 100 kg komposzthoz 1 krli szaporitoanyagot kevernek, lehetseg szerint minel
egyenletesebben.
A helyesen elkeszitett es becsirazott komposzt kezelesi munkaja az ats:vesi idszakban nagyon
leegyszersdik. Ebben az idszakban arra kell trekedni, hogy a hmerseklet 22 C krl legyen. Ekkor a
paratartalomnak es a levegcserenek meg lenyegesen kisebb szerepe van, mint majd kesbb lesz. Termeszetesen
nagyon szaraz krlmenyek kztt a taptalaj nedvessegtartalma ersen cskkenhet, emiatt legalabb 70-os
paratartalmat celszer tartani az atszvethelyisegben. Ebben az idszakban kivanja a gomba a legkevesebb
levegt, tehat a levegcseret csak abban az esetben kell erltetni, ha a termeszthelyiseg levegje kellemetlen
szagot araszt. Arra mar ebben a stadiumban is gyelni kell, hogy a helyisegbe kartevk gombalegy,
gombaszunyog vagy atka ne kerlhessenek, mert ha a taptalajhoz jutnak, akkor a termidre nagymertekben
elszaporodnak es sulyos termeskiesest okozhatnak. Megelzeskepp a szellznyilasokra olyan halot kell
Ieltenni, amelyen keresztl ezek a kartevk nem tudnak bejutni.
Az atszvetes beIejeztevel kerl sor a takarasra. A takaras utan a leveg hmersekletet kell cskkenteni 18 C
krli ertekre, es valamivel tbb Iriss levegt kell a taptalajnak juttatni. A paratartalom is emelkedhet, elerheti a
8085-ot.
A megIelel hmerseklet tartasa mellett a takarast kvet ket het multan megjelennek az els termotestek. A
korszer zemben ma mar legIeljebb harom termeshullamig tartjak bent a gombat. A harom hullam alatt a
termes 80-a kiIejldik. A tovabbi 20 mar olyan lassan kepzdne, hogy a helyiseget nem lehet gazdasagosan
kihasznalni. A hullam Iogalma azt jelenti, hogy a gomba az els idszakban szinte egy idben a teljes
termIelletet boritja, majd ennek lekerlese utan szkseg van egy bizonyos idre ahhoz, hogy uj termtestek
kepzdjenek. Ez az egyszerre valo termesmegjelenes jelenti a gyakorlatban a hullamot. A klasszikus
termesztesben hat hullammal szamoltunk, de ugy, hogy az utolso ket hullambol mar igen kis mennyiseg gomba
szedhet.
Altalaban a jo minseg, hkezelt komposzt 100 kg-onkent 20-os termest ad hazai krlmenyek kztt.
(Szerencses esetben elerheti a 30-ot is, de atlagosan csak 20-os kihozatallal szabad tervezni.)
25.3. Laskagombk
(Pleurotus sp.)
A laskagombak kzl a Pleurotus ostreatus (JACQ. EX FR.) KUMMER szi laskagomba , a Pleurotus
Ilorida egy Amerikabol szarmazo laskagombaIaj (vitathato, hogy nallo Iaj-e) , tovabba a Pleurotus
pulmonarius FR. nyari laskagombaIajok valtak ismertte a termesztesben. A termesztes kezdeti idszakaban a
P. ostreatust, kesbb a P. Iloridat is termesztettek. A P. ostreatus kzep- vagy stetszrke termtesteket kepez,
ezert is kedvelt, de husanak a konzisztenciaja is jo. Hosszabb ideig eltarthato, mint a nyari tipusu Iajtak. Hibaja,
hogy a termre Iordulashoz viszonylag alacsony hmersekletet (15 C alatt) igenyel. Ezert krlmenyeink
POLSI MUNKK
778
kztt kes tavasztol szig csak htessel lehet termre Iorditani.
A P. Ilorida, de a P. pulmonarius is htrbb, s nyaron is termeszthet Iajok. Szink egeszen Ieheres, s ezert a
Iogyasztok kevesbe kedvelik. Eltarthatosaguk is gyengebb, mint a P. ostreatuse.
A Ielsorolt Iajok tehat elegge elter krnyezeti igenyek, ennek kvetkezteben a nemesitk a ket Iaj
keresztezesebl olyan hibrideket allitottak el, melyek tulajdonsagaikban a Ielsoroltakat Iellmuljak, de azok jo
tulajdonsagait altalaban egyesitik. Ma mar szamos olyan hibrid vagy intermedier van, amelyik meg nem
szabalyozhato hmerseklet berendezesekben is egesz evben Iolyamatosan termeszthet. Hazankban es
Europaban is ma a legelterjedtebb hibrid a HK35, mely magyar nemesites.
Laskagombk
779
156. bra - Laskagomba (fot: ifj. BALZS SNDOR)
H. A Ielsorolt harom laskagombaIaj kzl a Pleurotus ostreatus hidegtr kepessegevel, a P. Ilorida es a P.
pulmonarius pedig melegigenyessegevel tnik ki (ZADRAZU et al., 1973.). Ezeknek a hmersekleti igenyet a
171. tabla:at mutatja.
GombaIajFejldesi szakaszok
atszvetes
(C)
erleles
(C)
term idszak
(C)
P.
ostreatus
2225 1822 1214
P.
Ilorida
2225 1822 2025
171. tblzat - A laskagombk hignynek alakulsa a tenyszid alatt
A nemesitett intermedierek higenye nagyon rugalmas, 1225 C kztti hmersekleten egyarant termeszthetk.
Nyilvan alacsonyabb hmersekleten az optimalishoz kepest a vegetacios id beleertve a term idszakot is
hosszabb lesz.
A termesztnek tudnia kell, hogy milyen hmersekleti ertek mellett kepes meg a micelium Iejldni, hiszen igy
tudja inditani a termesztest. A P. ostreatus miceliumanak Iejldese 10 C alatt nagyon lelassul, esetleg le is all.
Mint tbb gombaIaj, a P. ostreatus is, tuljutva az atszvetesi idszakon, meg 10 C alatt, st 0 C alatti
hmersekleten sem pusztul el, csak Iejldeseben leall. Ha a hmerseklet ismet kedvezbbe valik, akkor ujra
teljes ertek termes kepzesere kepes. A hmerseklet Iels erteke a P. ostreatusnal 25 C. E Iltt termtesteket
nem kepez. A P. Ilorida 10 C alatti hmersekleten szinten leall Iejldeseben, de egeszen 35 C-ig kepes
vegetalni es termtesteket kepezni. E tulajdonsaga lehetve teszi nyari termeszteset is. A ket Iajbol keletkezett
hibridek kztt egeszen elter hmersekletigenyek is vannak. A P. ostreatusnak jellegzetes tulajdonsaga, hogy
a termtestek megjelenese csak 15 C hmersekleten kezddik el.
Fny. A laskaIajok a term idszakban igenyelnek Ienyt. A gyakorlati tapasztalat szerint a 80 lux Ienyersseg,
8 oran keresztli megvilagitas (GYURKO, 1973) valtja ki a termtestek kepzdeset. A Ieny a termtestek szinet
ersen modosithatja. Az ers Ienytl stetebbek, gyenge Ienyben szintelenebbek lesznek a termtestek. A
Ienynek ez a szint modosito hatasa a hmerseklet valtozasaval meg intenzivebbe valik. Ugyanis alacsony
hmersekleten ha elegend Ieny van a termesek hatarozottan szrkebbek (172. tabla:at).
Krnyezeti ignye
780
A megvilagitas
erssege (lux)
Hozam (kg) 100 kg szarazanyagra
vonatkoztatva
30 40 50 60
nappal a csirazas utan
300430 54 62 94 113+8
70300 59 69 90 103+4
842 42 71 75 92+6
410 39 61 73 99+10
172. tblzat - A fnyerssg hatsa a Pleurotus florida termtestkpzsre
Vz. A termtest kepzesehez szkseges vizet a laskak szamara is a taptalajban kell megteremtennk. Ellentetben
a csiperkevel, az atsztt taptalaj anelkl ntzhet, hogy a miceliumot karositanank. Az atsztt taptalajba, a
taptalajt kepez kzegbe azonban mar ebben a stadiumban nem tudunk vizet bejuttatni, mert a micelium olyan
kemenyen atsztte a taptalajt, hogy az nem kepes vizet Ielvenni. A jol nedvesitett taptalaj 70 krli
nedvesseget tartalmaz. A taptalajban lev nedvesseg huzamosabb idn keresztl valo megtartasahoz a
levegben 90-os paratartalomnak kell lennie. Az ennel kevesebb para kvetkezteben nemcsak a taptalajnak
lesz nagyobb a vizvesztesege, hanem a termtestek minsege is romlik.
Leveg. A csiperkegombaenal valamivel kisebb a levegigenye. A normalis szen-dioxid-tartalom tizszeresenel
a micelium Iejldese mar leall. A gyakorlati tapasztalatok megis azt mutatjak, hogy a laskagomba kevesebb Iriss
levegvel termeszthet, mint a csiperke. A csiperket ugyanis kis legter Iolias berendezesekben nem lehet
kielegit eredmennyel termeszteni, a laskagomba viszont az ilyen berendezesekben is szepen diszlik (SZABO,
1986).
25.3.2. Termeszts
A laskagombak eredetileg olyan parazita Iajok, amelyek a termeszetben el Iak sebein keresztl Iertzik az el
Iat. A termesztes kezdeti idszakaban ezt a tulajdonsagukat igyekeztek a kutatok a termesztesi eljaras
kidolgozasahoz Iigyelembe venni. Kesbb rajttek arra, hogy a laskagombak meg a lebontatlan cellulozt
bsegesen tartalmazo taptalajon is eredmenyesen termeszthetk. Ilyen ertelemben a laskak Iakultativ
parazitaknak tekinthetk. A termesztesben szinte kizarolag cellulozbonto tulajdonsagukat vesszk szamitasba,
es szalman vagy kukoricacsutkan termesztjk ket elssorban. Erdekes sajatossaga a laskanak, hogy a taptalaj
kzvetlen dusitasat nitrogentartalmu tapanyagokkal nehezen viselik el. A szalmahoz vagy a kukoricacsutkahoz a
Ielhasznalas eltt adott mtragyak a micelium Iejldeset nagyon lelassitjak vagy teljesen le is allitjak. Egyeb
nitrogentartalmu, dusito anyagokat lehet ugyan hasznalni pl. szenalisztet , de nem biztos, hogy az
tbblethozamot ad (BALAZS, 1982).
A szalmaval kapcsolatosan klnsebb kvetelmenyek nincsenek. Fontos, hogy a szalma Iriss legyen, mert a
korhadt, peneszes szalma erteke meg jo hkezeles eseten is gyengebb a Iriss szalmakenal. A nalunk termesztett
minden gabonaIaj szalmaja alkalmas a laska termesztesere. A szalmat kzvetlenl a Ielhasznalas eltt annak a
Termeszts
781
konzisztenciaja vagy a taptalaj homogenitasa miatt Ielaprozzak es zuzzak. Az 1,01,5 cm hosszusagura
Ielaprozott szalmat kalapacsos daraloval sszezuzzak, igy az a nedvesseget knnyebben Iel tudja venni. A
kukoricacsutka a daralast kveten szinten alkalmas laskagomba termesztesere. Felteheten nagyobb
szenhidrattartalma miatt azonban a Iertzdesi lehetsege joval nagyobb, mint a szalmae. Tapasztalat szerint a
kismeret balakban tarolt szalma jobb minseg, egeszsegesebb, mint a nagymeret krbalakban tarolt.
Korabban a Ielapritott szalmat es kukoricacsutkat benedvesitettek es azutan kevertek ssze a szaporitoanyaggal,
a csiraval. Ugyanugy, mint a csiperke taptalaja, az ilyen szalma is meg Iertztt kisebb vagy nagyobb mertekben
a konkurens korokozokkal es kartevkkel. Ezert a biztonsagos termeszteshez a szalmat vagy az egyeb, taptalajul
hasznalt anyagokat Ierttleniteni kell. Ezt hkezelessel erjk el legbiztosabban.
A csiperke taptalajanal szokasos hkezeles mellett amit pasztrizalasnak is neveznk a laska taptalajat ma
mar mas modon is Ierttlenithetjk. Az 5560 C-on valo hkezelest, vagyis a pasztrizalast ma mar nem
hasznaljak.
A laskanal eredmenyesen es gazdasagosan alkalmazhato az un. steril taptalaj-keszitesi modszer. Ennek lenyege,
hogy a Ielapritott szalmat 100 C-on 1 oran at szarazon hkezeljk. Ezutan a szalmat 70-osra nedvesitjk. A
szarazon kezelt, valoban steril taptalaj azonban nem nyujtana teljes vedelmet a konkurens szervezetekkel
szemben, st azoknak kitn taptalaja lenne, ezert a nedvesit vizben 1 ezrelek Fundazolt (benomyl hatoanyag)
oldunk Iel. A ket hkezelesi eljaras kzl ez utobbi az olcsobb, mert a 100 C-os kezelessel a lenyegesen
rvidebb kezelesi id kvetkezteben kb. 30-os az energiamegtakaritas. A nedvesites es a csirazas ugyanarrol
a gepsorrol vegezhet. A laskagombak taptalajahoz 11,5 tmegszazalek csirat kevernk. A becsirazott szalmat
oldalt perIoralt, polietilen- vagy PVC-zsakokba egyenletesen berazzuk. A tulzott Ilmelegedes elkerlesere egy
zsakba nem kerlhet 20 kg-nal tbb szalma. Vannak zemek, ahol 10 kg-os zsakokat keszitenek.
A laskagomba minden olyan helyisegben termeszthet, amelyben a hmerseklet az atszvetes idejen legalabb a
1618 C-ot eleri. Hvsebb helyisegben olyan lassu az atszvdes, hogy a taptalaj Iertzdhet es a
tovabbiakban is gondot okozhat a tenyeszid hosszusaga. De az is lenyeges, hogy legalabb 12 C legyen az
atszvdes utan es termeseres idejen.
Pincben ha megIelel a hmerseklet termeszthet, de a termeseres idejen gondoskodnunk kell vilagitasrol.
Ftes nelkl aprilis es junius vege, valamint szeptember eleje es november vege kztt termeszthet. Telen csak
Itessel szabad termeszteni.
Flis berendezsben a nagyobb hingadozas miatt tbb gondossagot igenyel. Osszel es tavasszal egy-egy
ciklusban hasznalhato ki a Iolia, kiveve a Ittt Ioliat, mely telen is hasznosithato laskaval.
Egyb mas celra nem vagy csak az ev bizonyos idszakaban hasznalt Ild Ieletti epitmenvek szinten a
hmerseklettl Iggen alkalmasak laskatermesztesre. Igy hthazak, istallok, olak, mas gazdasagi epletek
Ileg tavasszal es sszel jhetnek szamitasba.
A csirazas utan a taptalajt 2225 C-on kell tartani. Ilyen hmersekleten az atszvdes 1215 napig tart. A mar
atsztt taptalaj szamara 18 C a megIelel. Ez id alatt csupan a leveg paratartalmat kell szabalyozni es
szkseg szerint szellztetni. Ilyen krlmenyek kztt az erleles vagy lappangas 3 het alatt vegbemegy, es
elerkezik a szedesi periodus (SZABO, 1986). Szedes idejen 1215 C-on celszer tartani a laskat.
Termeszetesen klnsen nyaron 20 C-ig nincsen klnsebb gond ebben a Iazisban. A termes 34
hullamban jelenik meg, a termtesteknek kb. 80-a az els ket hullamban, emiatt zemekben a harmadik
hullamot mar nem varjak meg a termeszthelyiseg jobb kihasznalasa vegett.
Hazai krlmenyek kztt 100 kg atsztt tapanyagon atlagosan 20 kg termessel lehet szamolni. A tenyeszid
alakulasat a 173. tabla:at mutatja.
Termeszts
782
Megnevezes Atszvetesi Erlelesi Term
idszak
P.
ostreatus
3 het 3 het 6 het
P. Ilorida 2 het 2 het 4 het
173. tblzat - A laskagomba tenyszidejnek tlagos alakulsa
Az ismertetett intenziv termesztesi eljaras mellett a kistermesztk kreben meg ma is gyakran talalkozunk az
extenziv farnks termesztssel. Ennek az eljarasnak az az elnye, hogy nagyon olcso, es keves munkaval is
eredmenyes. Hatranya, hogy az evnek csak a szeptember vegi, oktoberi idszakaban ad szedhet termest. Az
eljarashoz az akac es a Ieny kivetelevel barmelyik egeszseges es 2025 cm atmerj lombos rnk
hasznalhato (GYURKO, 1973). Az ennel vekonyabb rnkk ,termkepessege gyengebb. Harom honapnal
regebben kivagott Ia laskatermesztesre nem alkalmas. A rnkket 2530 cm vastagsagu darabokra vagjuk Iel. A
csirat 45 cm melyen a Ia belsejebe Iurt lyukakba helyezzk el. A rnkkn annyi lyukat kell Iurni, hogy 100 kg
tmeg rnkanyaghoz 1,5 kg csirat ltethessnk be. Ezt kveten a beoltott rnkket Ioliaval krlvesszk,
hogy ki ne szaradjanak, es egyenletes hmersekleten, pincekben tartjuk a miceliummal valo teljes atszvesig.
Az oltast aprilis vegen, majus elejen kell vegezni, igy augusztus vegere az atszvdes megtrtenik. Ekkor az
atsztt rnkket arnyekos helyre, egymastol 3040 cm tavolsagra kirakjuk, ugy, hogy azoknak kb. Iele a talajba
kerljn. Ezutan, ha nagyon szaraz az idjaras, a krnyeket, de magukat a rnkket is gyakran ntzzk.
Szeptember vegen vagy oktober elejen az idjarastol Iggen megindul a termtestek kepzdese es a Iagyok
bealltaig tart. Rnks termesztesre elssorban a P. ostreatus Iaj alkalmas, a P. Ilorida vagy a P. pulmonarius
egyaltalan nem. 100 kg rnkre szamitva 20-os kihozatal varhato, tehat 20 kg termes, de kemenyIan ez a
termes 5 ev alatt, puhaIan 3 ev alatt erhet el (BALAZS, 1982).
A laskagombanak egyelre jelentsebb betegsege nem ismert. A kartevk kzl a gombalegy, a gombaszunyog,
az atka eppen ugy karositja, mint a csiperket.
25.4. Harmatgomba
(Stropharia rugoso-annulata FARLOW EX MORR.)
A hatvanas evekben nagy remenyekkel indult termesztesenek a kidolgozasa. Az NDK-ban kezdtek termeszteni,
de gyorsan atvettek mas orszagokban is, igy nalunk is. A harmatgomba jellegzetes, jo iz, kitn
konzisztenciaju Iaj. Gazdasagi erteke olcso termeszthetsegeben rejlik. Bizonytalan, ingadozo termeseredmenye
miatt sajnos eddig nem valtotta be a hozza Iztt remenyeket. Hosszu tenyeszidej, ezert inkabb mas Iajokkal
hasznaljak ki a berendezeseket. Szabadban, Itetlen, mas Iajok termesztesere alkalmatlan helyisegekben
azonban kis meretekben lehet vele Ioglalkozni, Ileg a valasztekbvites vegett.
H. A micelium normalis Iejldese ugyanolyan hmersekleti erteken megy vegbe, mint a csiperkee vagy a
Harmatgomba
783
laskagombae. A gyakorlatban azonban tapasztalhato, hogy az optimalistol lenyegesen elterhet a kls
hmerseklet, meg joval 0 C ala is sllyedhet. Ilyen hmersekleten a harmatgomba Iejldeseben esetleg leall
vagy lelassul, de vegetal. A szamara optimalis hmerseklet a termesztes harom Iazisaban lenyegeben azonos a
csiperkeevel.
Az atszvdes leggyorsabban 2225 C-on megy vegbe, 18 C alatt is jol szvdik, de nagyon lassan. A
csiperkevel ellentetben alacsonyabb hmersekleten, tehat 10 C alatt nem pusztul el. 30 C Ieletti hmersekleten
nagyon lelassul az atszvdes, es kb. 35 C-on elpusztul. A lappangasi idre vonatkozoan a gyakorlati
megIigyelesek nem mutatnak klnsebb elterest a tbbi gombaIajhoz kepest. Teny, hogy ebben az idszakban
a 18 C krli hmerseklet a legkedvezbb szamara. Ez id alatt is ingadozhat a hmerseklet, emiatt a
vegetacios id hosszabbodik. Szedes idejen 1215 C kztt szepen Iejldik, es viszonylag gyors a termtestek
kepzdese, es egeszen 0 C krli hmersekletig kepes termtestkepzesre (BALAZS, 1982).
Fny. Teljesen nem tisztazott a Ienyigenye. Fenytl teljesen elzarva nem kepez normalisan Iejlett, egeszseges,
ertekesithet termeseket. Gyenge, szrt Ienyben azonban a termtestek szabalyos alakuak, normalis nagysaguak
es megIelel a minsegk is (ZADRAZILSCHLIEMANN, 1975).
Leveg. A nagy CO2-tartalomra ez a Iaj is erzekeny, de nem olyan mertekben, mint a csiperke. A levegzesre
tehat a termesztes soran, klnsen a term idszakban gondolnunk kell (SZABO, 1978). A melyitett agyakban
a CO2-Ielhalmozodas gondot jelenthet, mert ezekbl nehezen lehet a CO2-dal dus levegt cserelni. Viszont
ellentetben a csiperkevel jol termeszthet Itetlen Iolias berendezesekben, ami szinten kisebb erzekenysegre
vall.
Vz. A harmatgomba miceliuma a kzvetlen vizet jobban elviseli, mint a csiperke. Jelents karosodas csak akkor
lep Iel, ha a nedvessegtartalom 85 Ieletti a taptalajban, vagy a mar Iejld miceliumot allando ntzessel
tnkretesszk. Jellemz e Iajra, hogyha a nagy viztartalom miatt a micelium le is all Iejldeseben, a
nedvessegtartalom kedvezre Iordulasa utan ismet megindul a nvekedese. A taptalaj idealis nedvessegtartalma
75 krli. A leveg paratartalmat celszer a harmatgomba-termesztes soran is 90 krli erteken tartani,
ezzel elssorban a termtestek minseget tudjuk javitani.
Krnyezeti ignye
784
157. bra - Harmatgomba (fot: TTH ISTVN)
Termeszts
785
25.4.2. Termeszts
A harmatgomba termesztesere csak teljesen lebontatlan cellulozt tartalmazo hulladekanyagok jhetnek
szamitasba. Kiserletek bizonyitjak, hogy lebontodott taptalajon egyaltalan nem terjed a micelium. Valamennyi
gabonaIele szalmajan jol terem, ha az korabban nem peneszesedett be vagy nem rothadt el. Klns sajatossaga
ennek a Iajnak, hogy a szalmahoz adott kiegeszit tapanyagokat nem tri. Ez elssorban a mtragyakra
vonatkozik. Feltehet, hogy azok koncentracioja miatt a micelium nem tud az ilyen taptalajon Iejldni.
Eredmenyes termeszteshez tehat csak benedvesitett, egeszseges szalma Ielel meg. A konkurens
mikrogombakkal szemben eleg agressziv, igy a taptalajat nem szoktak hkezelni.
A taptalajkent hasznalt szalmat nem kell Ieltetlenl Ielapritani es zuzni a termeszteshez, tehat a szalmabalak
szetbontas nelkl beaztathatok. Ha azonban a laskahoz vagy a harmatgombahoz hasonloan Ioliazsakokban
termesztjk, akkor a tmrithetseg vegett celszer kalapacsos daraloval a nedvesites eltt sszezuzni. A
nedvesitesnek tbbIele modja lehetseges. Minden esetben a szalmat 7580 nedvessegtartalomra allitsuk be.
Az ilyen szalma elhelyezhet 2030 cm vastagsagban a termesztberendezesekben. Tehat az agyasokat ugy kell
kialakitani, mint a hagyomanyos csiperketermeszteskor. Ujabban az egeszen extenziv attelelteteses
termeszteshez a szalmabalakat beaztatjak, de nem bontjak szet. Az egyben hagyott balakba 45 cm melyre
juttatjak be a szaporitoanyagot (BALAZS, 1982).
A klasszikus termesztse a csiperkegombaehoz hasonlit. A szalmaagyazasat majus vegen lehet kezdeni. E celra
megIelelnek a majus vegeig palantanevelesre hasznalt Iolias berendezesek vagy melegagyak. A tmritett
szalmat 2-nyi csiraval keverjk ssze, vagy mint a csiperkenel, 2020 cm-es ktesben Ieszkesen csirazunk.
Az atszvdes idszakaban csak a leveg paratartalmat szabalyozzuk, vedjk a kiszaradastol a taptalajt. Az
atszvdes meg optimalis hmersekleten is kb. 2 honapot vesz igenybe, tehat ez a Iazis legalabb ketszer olyan
hosszu, mint a csiperkenel. A teljes atszvdes utan takarjuk a lelapogatott es elegyengetett taptalajt. A
takaroanyag vastagsaga 34 cm. Klnsen gyeljnk arra, hogy a kemhatasa pH 7 alatti ne legyen, inkabb
kisse lugos takaroanyagot hasznaljunk. A takarast kveten 68 hetes lappangasi id kvetkezik, es augusztus
vegen indul a termeskepzdes. A termesek egeszen a Iagyok bealltaig Iokozatosan kepzdnek.
A harmatgomba termese eddig meg nem ismert okok miatt nagyon ingadozo. Mindenben azonos kiserleti
krlmenyek mellett a termes 2 es 20 kg kztt valtozik. Csupan Ieltetelezzk, hogy ebben genetikai okok
jatszanak kzre.
A termesbizonytalansag, tovabba e Iaj igenytelensege miatt a harmatgombat ma csak kiszemekben, extenziv
krlmenyek kztt erdemes termeszteni. A termesztes kltsegei ugyanis ilyen krlmenyek kztt nem
szamottevek. Ilyen extenziv eljarasnak tekinthet az tteleltetses mdszer is. Ez esetben a szalmat balakban
hagyva alaposan benedvesitik, majd a balakban 45 cm melysegben elhelyezik a csirat. Ezutan a balakat egymas
vegebe helyezik, es takarjak, arnyekos reszeken teleltetik at. A teli csapadek, a hmerseklet-ingadozas
klnsebben nem art a harmatgombanak. A micelium lassan szvi at a balakat, de az atszvdes erteljes es
biztos. Ez nemileg ellentmond a higenyere vonatkozo laboratoriumi meresek eredmenyeinek. Tavasszal, a
hmerseklet emelkedesevel, rendszerint aprilis vegetl megjelennek a termtestek. Fkent a csapadekos, hvs,
paras nyugati orszagokban sikeres az ilyen extenziv termesztesi eljaras. Magyarorszagon, ha meleg a tavasz, a
termtestek zme nem a szalmabalak Ielleten jelenik meg, hanem a balan bell kepzdik. Igy nagyon
krlmenyes idben es megIelel, piacra is alkalmas allapotban kiszedni azokat. Ilyen extenziv eljarassal is el
lehet erni akar 10 kg-os termest is 100 kg nedves szalman. A termesszedes junius kzepeig, vegig tart.
A harmatgombanak eddig a termesztesben gombas vagy bakteriumos betegsege nem ismeretes, de az allati
kartevk ugyanugy karositjak, mint a tbbi termesztett gombat. Klnsen az atkak, a meztelen csiga szokott
nagy kart tenni a termesekben, de a gombalegy es gombaszunyog sem kimeli.
25.5. Gyapjas tintagomba
Gyapjas tintagomba
786
(Coprinus comatus |MLL. EX FR.| S. F. GRAY)
Termesztese az utobbi ket evtizedben alakult ki. A gyapjas tintagomba magyarorszagi krlmenyek kztt kora
tavasztol kes szig mindentt elIordul vadon. Termeszteset Nemetorszagbanban kezdtek el,
csiperketaptalajon. Lotragyan, de mas allatok, igy elssorban szarvasmarha tragyajan is eredmenyesen
termeszthet, ha a tragyat a szokasos modon komposztaljak. A termeszteshez a szabadbol szelektaltak ki azokat
a trzseket, amelyek viszonylag huzamosabb idn at tarolhatok, nagyobb es kllemre tetszets termtesteket
kepeznek. A szelektalt trzsek a szabadban elIordulo tintagombaval szemben 0 es 4 C kztt tarolva 23
napig is Iogyasztasra alkalmasak. Szobahmersekleten azonban a termtestek nehany ora alatt elIolyosodhatnak.
A nagyzemi termesztesnek ez a legnagyobb akadalya.
A gomba kitn iz, jo konzisztenciaju, ezert elssorban a gyors Ielhasznalasi kenyszer miatt hazi
krlmenyek kztt javasolhato a termesztese. A kevesbe Iszeres gombakhoz keverve jo alapanyaga a szaritott
gombakeverekeknek is.
Fontos tudni, hogy a tintagombak olyan vegyletet tartalmaznak, amely megakadalyozza az alkohol lebomlasat,
tehat alkohollal egytt Iogyasztva kellemetlen mergezesi tneteket okoznak!
Gyapjas tintagomba
787
158. bra - Tintagomba (fot: ifj. BALZS SNDOR)
Krnyezeti ignye
788
H. A tintagomba az atszvetesi idszakban 22 C krli hmersekleten 46 het alatt atszvi a taptalajt. A
lappangasi idszakban 18 C krli hmersekleten Iejldik a leggyorsabban. Ilyen krlmenyek kztt az
atszvdes utan 6 hettel elerkezik a termre Iordulas. A term idszakban alacsonyabb, 1215 C kztti
hmersekleten Iejldnek a legszebb termtestek, de ennel joval alacsonyabb hmersekleten sem all le a
Iolyamat. 20 C krli vagy meg nagyobb melegben igen gyors a Iejldese, de a termtestek satnyabbak, nem
tetszetsek es gyorsan elIolyosodnak. Tehat a nyari nagy melegben csak hvsebb pincekben erdemes
termeszteni (LELLEY, 1978).
Fny. Ugyanugy, mint a laskanak vagy a harmatgombanak, a gyapjas tintagombanak is szksege van keves
Ienyre, de csak a term idszakban. Ez 100 lux krli intenzitast jelent es napi 68 oran at szkseges. Feny
nelkli krlmenyek kztt a termtestek nyultabbak lesznek, klnsen, ha meg meleg is van es gyenge a
szellzttseg.
Leveg. A leveg oxigentartalmara ez a Iaj is eleg erzekeny. A Ielgyleml szen-dioxid hatasara a termtestek
megnyulnak es kevesbe tetszetsek. Ezert a term idszakban ugyanugy, mint a csiperkenel megIelel
szellztetesrl kell gondoskodni.
Vz. A gyapjas tintagomba elssorban a taptalajban lev vizbl el, ezert a taptalajat 7075-os nedvessegre Iel
kell tlteni. A csiperkenel meszesebb komposzton is szepen terem (BALAZSKOVACSNE, 1986). Kzvetlenl
a taptalajhoz a csirazast kveten mar nem celszer vizet juttatni. A csiperkehez hasonloan a gyapjas
tintagombat is takarni kell, igy a szkseges nedvessegrl a takaroIld nedvesitesevel lehet gondoskodni.
25.5.2. Termeszts
Kiserletekkel bizonyitott, hogy a gyapjas tintagomba nemcsak komposztalt taptalajon termeszthet, hanem
teljesen lebontatlan taptalajon is szepen diszlik. Minthogy ilyen taptalaj szinte korlatlan mennyisegben all
rendelkezesre es olcsobb, mint a tragyakomposzt, ezert termesztese nedvesitett es hkezelt szalman a
leggazdasagosabb. Valamennyi gabonaIele szalmaja egyarant jo taptalaj a tintagombanak.
Intenziv termesztes eseten egesz evben Iolyamatosan termeszthet, elssorban pincekben, de minden kis
hingadozasu Ild Ieletti berendezesben is. A Iolias berendezesekben a hingadozas es az intenziv levegigeny
miatt nem erdemes termeszteni. A taptalajul szolgalo szalmat 7075-ra benedvesitik, majd azt 5560 C-on
hkezelik, vagy nedvesites nelkl a szalmat 100 C-on hkezelik es ezt kveten nedvesitik, lehetseg szerint 1
ezrelekes Iundazolos vizzel. A nedvesitessel egyidejleg adjak a szemcsirat a szalmahoz 12-os
mennyisegben. A becsirazott alapanyagot 10 vagy 20 kg-os zsakokba tltik, es azt nedves, 22 C krli
hmersekleten tartjak. Az atszvetes utan kerl sor a takarasra. Erre a csiperke takaroanyaga is alkalmas, ha
Ierttlenitve van. A takaras vastagsaga 23 cm. zemi krlmenyek kztt 100 kg nedves taptalajon 1520-os
termes biztonsagosan elerhet, st aprolekos gondozassal ennel tbb is (BALAZSKOVACSNE, 1986).
25.6. Bocskorosgomba
(Jolvariella volvacea BULL. EX FR. |SING|)
A bocskorosgombat, mas neven rizsszalmagombat Kinaban, Indokinaban, a Flp-szigeteken, Vietnamban,
Koreaban, Japan egyes reszein eleg nagy Ielleten termesztik. Evente a vilagon mintegy 1050 ezer tonna
bocskorosgombat termesztenek. Kllemre elter az eddig ismert termesztett gombaktol, szine stetbarna vagy
Iekete, husszine Ieher, konzisztenciaja nagyon jo, ize jellegzetes, de nagyon kedvelt. Termesebl elssorban
Termeszts
789
konzerveket keszitenek, mert csak nagyon rvid idre tarthato el, szobahmersekleten legIeljebb 1 napig. Ezert
nem Irissen Iorgalmazzak, hanem sos vizbe szedik es mindjart konzervaljak. A bocskorosgomba-konzerveket
Ileg az Amerikai Egyeslt Allamokban Iogyasztjak.
Nagy elnye, hogy olcso taptalajon termeszthet. Egyarant diszlik szalman vagy mas lebontatlan szerves
taptalajon es klnbz allatok komposztalt tragyajan is. Masik elnys tulajdonsaga, hogy rvid a
tenyeszideje; megIelel krlmenyek kztt a csirazastol szamitva 34 het alatt a termeskepzdese is
beIejezdik. Tehat egy termesztesi ciklus legIeljebb 6 het. Nagyon melegigenyes, emiatt Magyarorszagon csak a
legmelegebb nyari honapokban termeszthet, elssorban termalvizzel Ittt berendezesekben, mert hvs
ejszakakon meg nyaron is Iteni kell ra. 1520-os termeskihozatalra is kepes. Egyes nyugati kutatok
3040-os termeskihozatalrol is irnak. Egyelre a tropusi orszagokban kialakult extenziv termesztesi eljarassal
termesztik mindentt a vilagon.
159. bra - Bocskorosgomba (fot: TTH ISTVN)
Krnyezeti ignye
790
H. A higenyevel kapcsolatos kzlesek elegge ellentmondasosak. A kutatok tbbsege szerint a csirazas alatt
3540 C-ot igenyel. Ilyen hIokon a sporak csaknem haromnegyed resze 24 ora alatt kicsirazik. Egyes
megIigyelesek szerint mar 10 C-on is lassu csirazas eszlelhet, es 45 C-ig a micelium kepes vegetalni. Hazai
megIigyelesek szerint 25 C alatt a micelium Iejldese leall, st a legtbbszr el is pusztul. Az atszvesi
idszakban eleg, ha nehany orara 2025 C ala sllyed a hmerseklet a micelium kzeleben, mar bekvetkezhet
a pusztulas. Ezert hazai krlmenyek kztt csak ugy termeszthet biztonsagosan, ha 25 C alatti kls
hmerseklet eseten meg a nyari idszakban is van lehetseg Itesre. Ez nyaron a termalvizes berendezesekben
nem jelenthet gondot.
Leveg. A legtbb kutato kzepes levegigenynek ismeri. A tropusi klimaju orszagokban szabadban
termesztik, ahol levegigenye knnyen kielegithet. Feltetelezhet, hogy a CO2-koncentraciora ez a Iaj is
erzekeny, es zart berendezesekben termesztve gyakori szellztetest igenyel.
Fny. A bocskorosgomba csak a termtestek Iejlesztesekor igenyel Ienyt. A micelium stetben, a gombaagyak
belsejeben gyorsan Iejldik, ugyanugy a kis gombak is. A termtestek tovabbi Iejldesehez azonban mar Ienyre
van szkseg. Irodalmi adatok szerint 12 oras megvilagitasban legalabb 500 lux Ienyersseg volt szamara a
kedvez. Vannak olyan megjegyzesek is, hogy a tulzott Ieny szinten hatranyos a termtestek kepzdesere, es a
term idszakban az agyak szalmaval valo arnyekolasat javasoljak (174. tabla:at).
Fejldesi
stadiumok
Teljes Ieny Feny nelkl Szalmatakaras
Gombak
szama a
kezeles*
Pusztulas
()
Gombak
szama a
kezeles*
Pusztulas
()
Gombak
szama a
kezeles*
Pusztulas
()
eltt utan eltt utan eltt utan
GombostIej200 6 97 200 80 60 200 124 38
Gmb 100 71 29 100 97 3 100 97 3
Tojas 30 30 30 30 30 30
Bocskor 30 30 30 30 30 30
174. tblzat - Kzvetlen napfny hatsa a klnbz fejldsi stdiumban lev
termtestekre
* A kezeles idtartama 8 ora
Vz. Hazai kiserletek azt bizonyitottak, hogy a bocskorosgombanak tbb viz kell, mint a csiperkenek vagy a
harmatgombanak (BALAZSSZABO, 1975). Ez valoszinleg sszeIgg nagy higenyevel is. Normalis termes
kiIejlesztesehez a taptalajban 75 vizre van szkseg. A term idszakban 90 krli paratartalom mellett vagy
az alatt a termtestkepzdes lelassul, a burok egy resze mar a kalapon marad es a kalap szele is Ilrepedezik
(175. tabla:at).
Krnyezeti ignye
791
Kezelesek Az atsztt
reteg
vastagsaga
(cm)
40-os
nedvessegtartalom
0
45-os
nedvessegtartalom
4
50-os
nedvessegtartalom
8
55-os
nedvessegtartalom
18
60-os
nedvessegtartalom
35
65-os
nedvessegtartalom
53
70-os
nedvessegtartalom
85
75-os
nedvessegtartalom
100
80-os
nedvessegtartalom
78
85-os
nedvessegtartalom
47
90-os
nedvessegtartalom
5
95-os
nedvessegtartalom
0
175. tblzat - A komposzt nedvessgtartalmnak hatsa a bocskorosgomba
micliumnak nvekedsre (21 nap)
0 nincs nvekedes
25.6.2. Termeszts
Termeszts
792
A klnbz gabonaIelek szalmaja megIelel taptalaj szamara. Az azsiai orszagokban rizsszalman termesztik,
hazankban a buzaszalman is jol termett. A szalmanak Irissnek, tisztanak es szaraznak kell lennie. Dusito
anyagkent rizskorpat es trklyt is szoktak hasznalni. Ugyanigy hasznalhato dusitasra a klnbz allatok
tragyaja is. Jo eredmenyt ertek el lo-, szarvasmarha-, baromIi- es sertestragya-dusitassal is. Ezek kedvez
hatasat nitrogen-, valamint vitamin- es asvanyianyag-tartalmukkal indokoljak. Hatasukra a termesmennyiseg
akar ketszeresere is nvekedhet.
Hazankban az azsiai termesztesi modszert a hazai krlmenyekhez igazitottuk. Az azsiai termesztesi modszer
ismereteben hazai krlmenyek kztt PHAM VAN UT es SZABO (1975) dolgoztak ki olyan termesztesi
modszert, amely a magyarorszagi viszonyok kztt alkalmasabb a bocskorosgomba termesztesere. A
magyarorszagi termesztesi modszerrel kisebb a munkaer-Ielhasznalas es nagyobb a termes, mint az azsiai
modszerrel termesztett bocskorosgombae.
A termesztsi mdszer Ibb mozzanatai:
terletrendezes,
a taptalaj elkeszitese es nedvesitese,
az agyazas es csirazas,
az agyasok takarasa,
apolasi munkak es
a szedes.
A bocskorosgombat agyasokban termesztik. A szalmat nem a talaj Ielszinen, hanem sekely arokban helyezik el
azert, hogy a berendezesekben knnyebben es biztosabban tudjak kielegiteni a gomba igenyet, es az
optimumhoz kzeli szinten tudjak tartani a termsav hmersekletet es nedvessegtartalmat.
A terletrende:es az agyasrendszer kitzesebl es az arok elkeszitesebl allo sszetett munkaIolyamat. A
Ielszantott es elsimitott terleten kijellik az agyasrendszer helyet, amelynek szelessege 120 cm. Egy 7 m szeles
Ioliasatorban 3 agyassor alakithato ki ugy, hogy a szeleken 1 m, kzttk pedig 70 cm szeles utak maradnak
szabadon.
A kitzes utan elkeszitik az arkokat. Ezek melysege 12 cm. Mivel az agyasokkal es utakkal elIoglalt terlet
aranya 5050 szazalek, a 12 cm-es melyseg kialakitasahoz elegend, ha az arokbol csak 6 cm vastag Ildreteget
emelnek ki es azt az utakon elteritik. Nagyon Iontos meg, hogy az arkok alja domboru legyen. Ezzel a
tulnedvesedes ellen tudunk vedekezni.
A taptalaf elokes:itese. Nagyon Iontos, hogy a termeszteshez Ielhasznalt szalma szaraz, Iriss es gyommentes
legyen. A nedves anyagon ugyanis a konkurens mikroszervezetek (peneszgombak) mar a Ielhasznalas eltt
elszaporodnak, es Ielelik a taptalaj egy reszet. A tbbeves szalma, valamint a kazal alja es teteje szinten
alkalmatlan a termesztesre.
A gyomnvenyek zld es erett allapotban is karosak. Zld, Iiatal gyomnvenyek Ileg arataskor, juliusban
talalhatok a szalmaban. Nedvesites utan az ilyen anyag megrothad es nyalkassa, levegtlenne valik. A
gyomnvenyek korojaval kevert anyag pedig tapanyagban szegenyebb es lassabban bomlik.
A szalmat lehet tisztan es dusito anyagokkal egytt Ielhasznalni. Dusitasra hasznalhato a rizshej, a lucernaszena
es erett marhatragya. Aranyuk 10 lehet.
A gomba termteste 8892 vizet tartalmaz. Ennek megIelelen vizigenye igen nagy. A szamara szkseges viz
nagy reszet a taptalajba kell juttatni. A taptalaj viztartalma akkor kielegit, ha eleri a 75-ot. Ezt nedvesitessel
lehet elerni. E celra megIelelnek a beton- es a Ioliaval belelt medencek. A nedvesites idtartama 810 ora,
Termeszts
793
amely Igg a Ielhasznalt szalma nedvessegtartalmatol. A nedvesites akkor kielegit, ha a szalmabol keznkkel
vizet tudunk kisajtolni.
Az agyasok balas mods:errel keszlnek. Ennek lenyege, hogy a balak epek, bontatlanok. A szaporitoanyag
szalmacsira. Vivanyagkent a buza-, a rizs- es az arpaszalma egyarant megIelel.
Az agva:as es a csira:as kapcsolt mvelet, egy menetben vegezhet. Agyazas eltt az arkokat hasznalt Ioliaval
takarjuk. Ennek celja a szigeteles, a gomba szamara szkseges hmerseklet megteremtese es a Ieltltesre
hasznalt talaj nedvessegtartalmanak megrzese.
A szalmaagyas az arok kzepere kerl. Szelessege, magassaga a balak szelessegetl es magassagatol Igg.
Altalaban 80 cm szeles es magas. Egy agyassor ket retegbl all. Keszitesekor a szeleire 10 cm vastag
szalmahurkakat helyeznk. Erre kerl a csira, tetenkent 15 cm tavolsagra, majd erre helyezzk az also balasort.
A masodik balareteg Ielrakasa eltt az elz mveletet megismeteljk. Ha a termeszteshez dusito anyagokat is
hasznalunk, azokat retegenkent a szalmahurkak kze helyezzk, mert bontatlan balak eseten az alapanyaggal
nem tudjuk sszekeverni.
A szalmaagyasok hosszusaga valtozo lehet, velemenynk szerint azonban 810 m-enkent celszer
Iolyamatossagukat kzlekedutakkal megszakitani. Ezek 5060 cm szelessegek es knnyitik az apolasi es
szedesi munkalatokat.
E modszerben az anyagszkseglet Iolyometerenkent 2530 kg szalma, 2,53 kg dusito anyag es 1 l csira.
Az agvasok takarasa ket mveletbl all, az agyasok takarasabol es a mellettk lev, szabadon maradt
arokreszek Ieltltesebl. A takarashoz manyag Ioliat, a Ieltlteshez pedig istallotragyat es jo minseg, un.
melegagyi Ildet kell hasznalni. A Iolia amely lehet hasznalt az agyasok Ielletere kerl ugy, hogy azok also
harmada szabadon maradjon. A takarashoz celszer Iekete Ioliat hasznalni, bar a szintelen is megIelel.
A tragya es a melegagyi Ild az agyasok melletti 20 cm szeles es 12 cm mely, szabadon maradt arokreszekbe
kerl. Az arkokba elszr a tragyat, majd a Ildet helyezzk el. Mindket reteg vastagsaga 6 cm. E Ieltltes celja
a termtestkepzdes es nvekedes elsegitese. A gomba ugyanis kedvez Ieltetelek eseten a termtesteket itt es
nem az agyas Ielleten hozza. Tapasztalatunk szerint a termes mennyisege nagymertekben Igg e sav talajanak
minsegetl.
E mvelettel az agyaskeszites beIejezdik. Egy ember napi 8 ora alatt e technologiaval 32 Iolyometer
agyasrendszert tud elkesziteni.
A gomba egyszer technologiajabol es rvid tenyeszidejebl kvetkezik, hogy minimalis apolasi munkat kivan.
Apolasi munkai a termre Iorditas, a szellztetes, az ntzes es az arnyekolas.
A termore forditas a legIontosabb apolasi munka. E mvelettel amely az agyasok tmritesebl es
ntzesebl all tulajdonkeppen a hmersekletet es a nedvesseget szabalyozzuk. Elvegzesere altalaban a 7.
napon kerl sor. Ezt a gomba a termsavba valo miceliumkiIutassal jelzi. Ekkor az atszvdes az agyaskzep
kivetelevel mar megtrtent. Az agyaskzep atszveset pedig a magas (6070 C) hmerseklet akadalyozta.
Termre Iorditaskor az agyasokat taposassal tmritjk, es alaposan bentzzk. E mvelet celja az agyas
hmersekletenek cskkentese (40 C-ra), a lassubb, de huzamosabb bioItes kialakitasa. Ez a hagyomanyos
bioIteshez hasonlo, amikor a bemelegedett tragyat az agyakba betapostak. Az alacsonyabb agyashmerseklet
lehetve teszi a szalma teljes atszveset es a termtestek kepzdeset.
S:ello:tetessel elssorban a hmersekletet szabalyozzuk. A berendezesekben es a term idszakban (nyaron)
ugyanis a hmerseklet szabalyozasaval a gomba levegigenyet is kielegitjk.
Az els heten csak akkor szkseges szellztetes, ha a legter hmerseklete az 50 C-ot meghaladta. A term
idszakban mar gyakrabban kerl ra sor. Ekkor naponkent kell szellztetni, minden esetben akkor, ha a
Termeszts
794
leghmerseklet a 35 C-ot elerte.
Ont:essel a leveg paratartalmat, az agyas es a termsav nedvessegtartalmat szabalyozzuk. Ez a term
idszakban a legIontosabb, amikor a paratartalomnak allandoan 80 Ielett kell lennie, amit az utak nedvesen
tartasaval lehet elerni.
A szalma es a termsav vizveszteseget a 7. napon es a termeshullamok kztti idben kell potolni. Ilyenkor
Iinom permet ntzest vegznk, leveve az agyast borito Ioliatakarot.
Az arnvekolas celja a kis gombak vedelme. Tartos, ers intenzitasu Ieny hatasara ugyanis elpusztulnak. Az
agyasrendszert borito (Iekete) Ioliatakaronak ez is Ieladata. Vedi a kis gombakat a napIenytl, a hmerseklet
karos hatasatol, megteremti a kis gombak Ieletti legter kell paratartalmat es gatolja az agyas es a termsav
parologtatasat.
Agyaskeszites utan a 1012. napon megjelennek a kis gombak, es 23 nap mulva mar szedhetk. A gomba
akkor szedesre erett, amikor megnyulik (tojasdad lesz) es a burok eppen Ielreped. A korabban vagy kesbb
szedett gomba kereskedelmi erteke cskken.
A termes hullamokban jelentkezik. Normal krlmenyek kztt egy kulturanal 3 hullammal lehet szamolni.
Hullamok idejen a szedest naponkent ketszer kell vegezni.
Mennyiseg vonatkozasaban az els hullam a legjobb. Ekkor kapjuk az sszes termes 50-at. A masodik es a
harmadik hullam eredmenye 30 es 20,
A csiperkehez hasonloan kezzel szednk. A bocskorosgomba csoportosan hozza termeset, ezert gyakran
elIordul, hogy egy-egy csoportot egytt kell kiemelni ugy, hogy a mellette lev kis gombakat meg ne sertsk.
A gomba mint minden gomba nyomasra erzekeny, ezert a szedeshez merev Ialu edenyeket hasznalunk.
Tisztitaskor csak a Ildszennyezdest kell eltavolitani, es utana mar csomagolhato. Gymlcsrekeszekben
szallithato, ezekbe besorolva a gomba igen esztetikus.
Tarolasa nagyon egyszer, htest nem igenyel. 1314 C-on 23 napig is tarolhato. Hteni nem szabad, mert
mint minden tropusi gomba, 0 C krli hmersekleten ellucskosodik, a vizet elengedi (SZABO, 1976).
A bocskorosgomba nagyon intenziv nvekedes. Tenyeszideje a javasolt technologia alkalmazasa eseten 1
honap. Az atszvesi idszak tartama 7, a term idszake 2124 nap.
A kis gombak a 1012. napon megjelennek es a 1214. napon szedhetve valnak. Az els hullam a 1217., a
masodik a 1924., a harmadik a 2631. napon varhato.
A bocskorosgomba bterm. Tiszta alapanyagon a termesmennyiseg 1214 kg, dusito anyagok hatasara pedig
2024 kg. E mennyisegek 100 kg szaraz szalmara vonatkoznak.
Rvid hazai termesztesi multja meg nem tette lehetve, hogy esetleges kartevit es betegsegeit megismerjk.
Oshazajaban termesztve minimalis nvenyvedelmet igenyel.
A termesztes soran a klnbz tragyapeneszek, gombas betegsegek es gombaszunyogok okozhatnak kart. A
peneszgombak ellen a taptalaj lugositasaval vedekezhetnk. Ezek a 8 pH-ertek taptalajokat nem kedvelik. A
lugositas oltott messzel trtenhet (BALAZS, 1982).
25.7. Shii-take
(Lentinus edodes BERK./SING.)
Shii-take
795
A Lentinus edodes a shii-take nevet onnan kapta, hogy Japanban eleg nagy gyakorisaggal Iordul el egy
Castanopsis cuspidata Ian, melynek shii a neve, a take szo pedig japanul gombat jelent. Bar zmeben nem ezen
a IaIajon termesztik, Ieltehet, hogy a termesztesbe vonas idejen Ikent az ezeken a Iakon elIordulo trzseket
Iigyeltek meg, es innen kapta a gomba a nevet (BALAZS, 1982).
A csiperkegomba utan a Lentinusbol termesztenek legtbbet a vilagon, valamivel tbb mint 100 ezer tonnat
evente. Jellegzetes, kisse Iokhagymas iz termtesteket kepez, amelyek alakra a csiperkehez hasonlitanak. A
termtest kls szinezete inkabb egy varangyosbekahoz teszi hasonlova. Napjainkban klnsen nagy az
erdekldes iranta. Az azsiai (kinai, indonez) konyhak majdnem kizarolag ezt a gombat hasznaljak a gombas
etelekhez. Mas gombabol nem keszithetk hasonlo iz etelek. Az Europaban zemel kinai stb. ettermek
Tavol-Keletrl hozzak a gombat, bar a szallitas nagyon krlmenyes es draga. Ezert is ntt meg az erdekldes a
nyugat-europai orszagokban a Lentinus termesztese irant. Kedveltsege nem kis reszben gyogyhatasanak is
ksznhet. Japan kutatok bizonyitjak, hogy elnysen hasznalhato a koleszterin normalis szinten tartasahoz.
Ujabban bizonyitottan alkalmazhato tbb daganatos betegseg gyogyitasara is. Japanban a belle kivont
hatoanyagbol keszitett gyogyszerek vannak Iorgalomban. Tavol-Keleten a termeszegyogyaszatban igen
elterjedten hasznaljak a shii-taket Ikent a ket emlitett betegseg gyogyitasara. Sajnos ezt a Iajt a laska rnks
termesztesmodszerehez hasonloan tudjuk csak elallitni, a csiperke- vagy a laskatermeszteshez hasonlo,
korszer eljaras meg nem szletett (CHANGHAYES, 1978). Ez pedig nagyon extenziv termesztesi modszer.
Az azsiai orszagokban, Kinaban, Japanban, Ireszpor es kiegeszit anyagok keverekebl eleg hosszu vegetacios
id alatt tudnak termest produkalni.
H. A shii-take a laskahoz hasonloan sebparazitanak tekinthet. Japanban ma is elssorban a szabadban
termesztik. Ilyen krlmenyek kztt a hmersekleti igenyre vonatkozo ertekek kevesbe lenyegesek, mint zart
terben. Ennek ellenere vannak a higenyere vonatkozoan kiserletekkel mert adatok. Az atszvetes idejen a
2428 C-os hmerseklet a legkedvezbb szamara. A termtestek 1220 C-on kepzdnek a legjobban. A
micelium nvekedesenek optimalis higenye 25 C. 35 C Iltt a nvekedes leall, es tbbnyire mar elpusztul a
micelium (STEINECK, 1973).
Vz. A laskaehoz hasonlonak mondhato a vizigenye is. A micelium idealis Iejldesehez 65-os
nedvessegtartalom szkseges a taptalajkent szolgalo Iaanyagban. A minimalis nedvessegertek a Iaban 40.
Legtbb vizet a termtestkepzeskor igenyli. A leveg paratartalma a term idszakban 80 Ielett optimalis, de
tbb szerz 9095-os paratartalom-igenyrl szamol be. A laskatol elteren a nem kell nedvesseg Iat
utolagos aztatassal is lehet kezelni.
Fny. A Ienyigenyere vonatkozo irodalmi adatok elegge ellentmondasosak. Egyesek szerint a termes
Iejldesehez nincs szksege Ienyre, masok szerint igen. Vannak, akik a Ienyt a micelium nvekedeset gatlo
tenyeznek ismerik. Tbben azt tartjak, hogy a termtestkepzeshez kb. 10 lux Ienyre van szksege.
25.7.2. Termeszts
A Lentinus taptalajakent jelenlegi ismereteink szerint elhalt vagy Irissen kivagott lomblevel Iak jhetnek
szamitasba. A Ielhasznalando Iat a lombhullaskor ki kell vagni. A kivagott Iatrzseket helyben hagyjak, es csak
kzvetlenl a beoltas eltt vagjak Iel 1, esetleg 1,5 m hosszusagu darabokra. A Iatrzsek atmerje csupan 515
cm kztti. Az oltas Ireszporon atszvetett csiraval trtenik, melyet Iuroval keszitett lyukakba helyeznek be.
Ehhez az 11,5 m hosszusagu Iatrzsn vagy a vegen 1520 lyukat Iurnak, egymastol egyIorma tavolsagra. A
lyukak 11,5 cm atmerjek.
Beoltas utan a Iatrzseket kiegyenlitett hmerseklet helyre viszik, es vagy rezsutosan helyezik el azokat, vagy
Krnyezeti ignye
796
allo gulakba rakjak. Az atszvetes ideje alatt a beoltott trzseket gyekennyel vagy egyeb takaroanyaggal
takarjak, hogy a kiszaradastol ovjak. Valamilyen Iormaban a leveg paratartalmat is igyekeznek szabalyozni,
hogy a trzsek ki ne szaradjanak. Ez a talaj gyakori ntzesebl allhat ugy, hogy Iinom porlasztassal a levegt is
parasitjak. Maga a Iatrzs is nedvesithet. Az atszvetes igen hosszu id multan, 11,5 ev alatt Iejezdik be. Az
intenziv probalkozasok azert nem jarnak sikerrel, mert a nagyon lassu atszvdes miatt a steril taptalajon a
konkurens mikrobak elbb szaporodnak el, es ez a ,Iertzdes lehetetlenne teszi a Lentinus Iejldeset. Az
atszvdes utan a trzseket vegleges termhelykre, arnyekos, paras krnyezetbe helyezik. A termre Iordulas
utan mely tavasszal kezddik a Iaanyag 36 evig marad termkepes. A term trzseket ntzessel tartjak
nedvesen. Az ntzes gyakorisaga a csapadek mennyisegevel Igg ssze. A naponkenti szedesen kivl mas
gondozasra nincs szkseg. Fogyasztasra azok a Iiatal, meg behajlo kalapu, nem sporazo gombak a legjobbak,
amelyeken a galler is lathato.
Az elmult evtizedekben intenziv termesztese jelentsen terjed, nagyreszt Ireszporbol es dusito anyagokbol
keszitett taptalajon. Europaban es hazankban is a szalmabol keszlt taptalajon valo termesztese latszik
gazdasagosnak. A taptalajt sszeteteletl Iggetlenl hkezelik. Egyesek autoklavokban, masok 5560 C-on
hkezelve (mint a csiperke taptalajat) Ierttlenitik. A szalma taptalajt szaraz hkezelessel keszitik. A dusitashoz
hasznalt anyagok mennyisege es anyaga elter. Zmeben sok N-t tartalmazo anyagokrol van szo. Fontos a
taptalaj kemhatasanak a helyes beallitasa is.
Az elkeszitett, hkezelt taptalajhoz 13 csirat keverve Ioliazsakokba adagoljak, a csiperketaptalajhoz
hasonloan, de a zsakot az atszvdes megtrtenteig bektik, Ikent a Iertzdes cskkentese miatt. Ma meg a
legsulyosabb gondot az atszvdes alatti Trichoderma-Iertzes jelenti. Ebben az idszakban ez a korokozo
szinte teljesen elpusztitja a shii-take miceliumat. Ma meg nem tudunk ellene kzvetlenl vedekezni.
Az atszvdes Iajtatol Iggen valtozhat, a rvidebb tenyeszidej Iajtak vagy trzsek 6575 nap alatt veszik
birtokukba a taptalajt. A magyar tapasztalatok azt mutatjak, hogy atlagos higienes Ieltetelek kztt 10
kiesessel (Trichoderma) kell szamolni. Az atszves utolso idszakaban a Ielszinen megjelen Ieher
miceliumbevonat lassan eltnik, es a taptalaj egyenletes barna szinve valik. Ekkor kell a taptalajt
megszabaditani a Ioliazsaktol.
Ezt kveten kell a csiperke- vagy a laskatermeszteshez hasonloan a kezelesi munkakat Iolytatni. A
hmersekletet 1620 C-on kell tartani, gondoskodni kell a paratartalom 8090-os szinten tartasahoz.
Szksegszeren a levegcsererl is gondoskodni kell.
Az els termeshullam vegere a taptalaj annyira kiszarad, hogy tovabbi termes megjelenesere csak a taptalaj kell
atnedvesitesevel szamithatunk. E celbol a taptalajt nagymeret, vizzel telt kadakba rakjak, s 810 oras aztatas
utan kezddhet egy ujabb hullam beindulasa.
Mindez kltseges eljarasnak latszik, egyelre azonban a shii-take jo ara miatt (a csiperke aranak 34-szerese) ez
nem jelenthet gondot. Harmadik hullamot a varhato kis hozam miatt zemi krlmenyek kztt nem erdemes
kivarni. Kistermelk azonban meg a harmadik hullamot is tervezhetik.
25.8. Szarvasgomba
(Tuber melanosporum WITT.)
A legizletesebb ehet gombak a mikorrizas vagy gykerkapcsolt gombak kze tartoznak. Ez az eletIorma a
termeszetben a mikrogombaktol a kalapos gombakig nagyon gyakori. Lenyege, hogy egy el nveny
rendszerint Ia mikroszkopikus vagy nagy test gombaval kerl olyan kapcsolatba, amelynek reven mind a ket
Iaj elnysen hasznalja ki a masikkal valo egyttelest. A szimbiozis megszakitasa rendszerint a gazdanveny es
a gomba pusztulasat is jelentheti, de sokszor csak gyengebb Iejldesben mutatkozik. Az ehet gombak kzl
ilyenek a Tuber es a Boletus Iajok, amelyek igen izletesek. Hosszu ideje, az utobbi evekben pedig klns
Szarvasgomba
797
intenzitassal kutatjak az ilyen gombaIajok mesterseges krlmenyek kztti termesztesenek lehetseget. Az
egzakt termesztes megoldasa tehat a szimbiozis Ieladasa eddig egyaltalan nem hozott sikert. A kutatasnak
ma az is jelentseget ad, hogy az erdk pusztulasa kapcsan igyekeznek olyan mikorrizas Iajokat kivalogatni,
amelyek a rendkivl savas talajviszonyokat is elviselik. Ezek mesterseges ,Iertzese reven kivanjak reszben
megoldani az erdpusztulas egyik alapvet okat: a szimbiota partnergombak hianyat a talajban. Az eddigi
tapasztalatok azt igazoljak, hogy e celra nehany ehet gombaIas szamitasba jn, mert a nagyon savas talajban is
megmaradnak. Ugy tnik, tbb mergez Iaj alkalmassa valik ilyen celra, peldaul a legyl galoca ( Amanita sp.).
A mikorrizas gombaIajok kzl mar hosszabb ideje szokasban van a Iranciaorszagi Tuber melanosporum
kzvetett termesztese, amely vadon a tlgyesekben ismert, kedvelt es szivesen gyjttt Iaj (DELMAS, 1976). A
szarvasgomba szaporitoanyaga (a csira) ugyanis mesterseges krlmenyek kztt, agar-agar taptalajon
elallithato. A teljesen atsztt taptalajt Ielhigitjak, es az igy nyert szuszpenzioba martogatjak a
tlgymagoncokat, amelyeket ezt kveten meg Iaiskolaban tartanak 11,5 even at. A tapasztalatok ugyanis azt
bizonyitjak, hogy a szikleveles magoncok a szuszpenzioba martva szinte 100-osan ,Iertzdnek a
szarvasgombaval. A szimbiozis tehat letrejn, amelynek egyik elnys kvetkezmenye, hogy a csemetek, majd
kesbb a Iak erteljesebben is Iejldnek. A telepitest kveten azutan 510 ev mulva a Iak gykerzeten az
erteljes atszvdes kvetkezteben az szi idben megjelennek a termtestek, es a Ia elete vegeig minden
esztendben rendszeresen ,terem. A gombat gyjtk a termeskepzdes idejen az igy megjelen termeseket a
Ildbl kiassak. Az aszalyos eveket kiveve szep termest lehet begyjteni. A termtestek a Ild alatt, a
gykerzethez kzel kepzdnek, ezert azok Ielderitese gondot jelent. Tekintve, hogy a gomba illatanyaga a
sertesekre, illetve a kutyakra izgatolag hat, azok szaglas reven pontosan jelzik a gomba helyet. Ezt hasznaljak ki
a gyjtk, es igy tudnak viszonylag gyorsan, eredmenyesen gyjteni.
Korabban Franciaorszagban mintegy 2000 tonna szarvasgombat gyjtttek be ilyen modon (DELMAS, 1976).
Egy idben azonban elhanyagoltak a csemetek beoltasat, es a begyjtend gomba mennyisege jelenleg alig tbb
par szaz tonnanal. Most tervezik, hogy a jvben telepitesre kerl csemeteket Iertzni Iogjak, hogy a korabbi
evi 2000 tonna mennyiseget ismet begyjthessek. A kutatas tbb cellal Iolyik a mikorrizas gombak
,termeszthetsegenek kerdeseben, egyreszt a termre Iordulas idejet kivanjak lecskkenteni a trzsek
szelekciojaval, masreszt hasznositani kivanjak a mikorrizak adta lehetseget, tbbek kztt a tlgycsemetek
Iejldesenek gyorsitasara. Vegl egyesek remelik, hogy mesterseges szimbiozis is letrehozhato (talan erre van a
legkisebb lehetseg). Meg egy lehetseg kinalkozik a szimbiozis elnyeinek a kihasznalasara, megpedig a
Iakultativ szimbiotak es a parazita, illetve szaprobionta Iajok keresztezese reven olyan intermedierek
letrehozasa, amelyek ertekkben megkzelitik vagy elerik a jelenlegi mikorrizas Iajok ertekes tulajdonsagait.
Ezek mar elvileg, s talan majd gyakorlatban is mesterseges, ,nem el taptalajon is termeszthetk lesznek
(BALAZS, 1982).
25.9. Egyb gombk
Az eddig ismertetett Iajok termesztese tbb-kevesebb sikerrel mar megoldodott. LegIeljebb ezek
termesztestechnologiajanak korszersitesevel varhatunk majd jobb termeseredmenyeket vagy jobb minseg
termest. Vannak azonban olyan Iajok, amelyek etkezesi szempontbol ,egyelre meg kis jelentsegek. Vannak
olyanok is, melyek termeszthetsege megIelel ugyan, de termesztesk a kis hozam miatt vagy a nagyon hosszu
tenyeszid kvetkezteben nem latszik gazdasagosnak. Tovabbra is elssorban a szaprobionta Iajok termesztesbe
vonasa latszik megoldhatonak az eddig meg nem termesztett Iajok kzl. Pontosan nem lehet tudni, melyek
lehetnek a jvben ezek kzl jelentsebbek, mert a kutatas szamos, eddig nem ismert tenyezt tarhat Iel,
amelyek reven olyan uj Iajok is termeszthetve valnak, amelyekre eddig ilyen ertelemben nem is gondolhattunk.
A kvetkezkben az egyelre csak tavlatokban jelentsnek latszo Iajokat ismertetjk.
25.9.1. TIi fIke
Egyb gombk
798
(Flammulina velutipes |CURT EX FR.| SING.)
Klnleges iz, jo konzisztenciaju, halra emlekeztet illatu, kisse ragados klsej gomba. Az azsiai
orszagokban, Ikent Japanban eleg jelents Ielleten termesztik, mert elettani igenyei knnyen, egyszeren
kielegithetk, es emellett klnIele hulladekanyagokon is megel. Az europai Iogyasztok nincsenek elegge
megelegedve izevel es kllemevel, Ikent ezert nem terjed Europaban (BALAZS, 1982).
A Ilke jo etkezesi gomba, levesek es egyeb etelek keszitesere Japanban nagyon kedvelt. Nepszerseget
nveli, hogy a japanok nehany rakellenes anyagot is kimutattak benne (ZADRAZILPUMP, 1973).
Krnyezeti ignye. Higenye az oltast kvet atszvdesi idszakban 25 C krli (de nagy hingadozast is
elvisel), a term idszakban 15 C a legkedvezbb szamara. Fejldese 3435 C krl leall, es eIltt a
micelium is elpusztul. Fenyigenyerl elterek a velemenyek. Egyesek a term idszakbani Ienyigenyet tartjak
jelentsnek. Feny nelkl csak cskevenyes termtesteket kepez. Miceliuma leggyorsabban a 6065-os
nedvessegtartalmu taptalajon nvekszik. Tbben viszont 8085-os nedvessegtartalmat velnek optimalisnak
(TONORUMA, 1978).
Termesztse. KetIele termesztesi eljarasa ismert. A regi fapan termes:tesi mod lenyege, hogy a kivalasztott Iat
megsebzik es a sebet bedrzslik a gomba nyalas kalapjaval. Az igy megsertett es beIertztt Ian nehany honap
mulva a hvsebb szi es tavaszi idszakban megjelennek az els termesek.
A termes:tes kors:erbb valtozata a szalman trten, laskatermeszteshez hasonlo modszer. A nehany
adalekanyaggal kiegeszitett szalmat kb. 70-os nedvessegtartalmura nedvesitik. A taptalajt laboratoriumban
keszlt csiraval oltjak be. A beoltastol szamitott 2645. napra varhato a termtestek megjelenese. Ettl kezdve a
leveg paratartalmat 8090-on celszer tartani. Ersen levegigenyes, ezert a term idszakban rendszeres
legcsererl kell gondoskodni. Az ilyen mesterseges taptalajon valo termesztes idejen a term idszakban 1012
C-ot kell tartani. A termesek egeszen 34 C-ig rendszeresen megjelennek. Termesenek nagy reszet altalaban
ket hullamban adja le.
25.9.2. zIetes tkegomba
(Kuehneromvces mutabilis |SCHIFF EX FR.| SING. SMITH)
Az izletes tkegombat Europaban elszr Nemetorszagban kezdtek termeszteni a 40-es evekben. A laskahoz
hasonloan Iaronto, de szaprobiontakent is termeszthet. A tkegomba termesei aprok, vadon a termeszetben is
sr, apro csomokban nvekszik. Elszr a Ielgmb alaku kalap rajzolodik ki, amely kesbb szetterl es a
kzepen pupos lesz. A teljesen kiIejlett kalap 35 cm atmerj, ritkan a 10 cm-t is eleri. A kalap barnas szin,
szelein gyakran stet csikokkal. A lemez szinten barna szin, husa Ieher, igen Iszeres illatu es kitn iz.
Termeszetes krlmenyek kztt nalunk elhalt, lomblevel Iakon szokott megjelenni. A Iertzes meg
rendszerint az el Ian megtrtenik, s a termtest mar az elhalt Ian Iejldik ki. Megtalalhato bkk-, juhar-, nyir-,
nyar-, eger- es IzIan. Nem Iordul el a csonthejasokon es a tlevel Iakon (LELLEY, 1978). Europai
krlmenyek kztt aprilis es december kztt hozza a termeseit.
Krnyezeti ignye. Miceliuma optimalisan 2225 C-on Iejldik. A termtestkepzdes azonban mar 56 C-on
megindul. Leggyorsabban 1418 C-on terem. A Iaalapanyag atszvese 1720 C-on 2 honapig tart, de 1216
C-on 34 honapig is elhuzodik. Nedvesseg iranti igenye hasonlo a laskaehoz. Legjobbnak a 70-os
nedvessegtartalmat tartjak. A termtestek megjelenesehez Ieny is szkseges (CHANGHAYES, 1978). A
Iennyel szembeni igenye szinten azonos a laskaeval. Levegigenyere alig van adatunk. Tbbek szerint a
CO2-tartalommal szemben meglehetsen kzmbs.
Termesztse. Termesztese hasonlo a laskaehoz. Tbbek szerint a laskat sikeresen termesztknek a tkegomba
termesztese is sikerl. A termeszteshez az 5060-os nedvessegtartalmu, telen kivagott Ia rnkje vagy a 45
zIetes tkegomba
799
napig elaztatott szaraz Ia is Ielhaszhalhato. A Iat 35 cm hosszusagu darabokra apritjak. A legjobb atmer a 20
cm krli. A csirazast es az atszvetest a laskaehoz hasonloan kell vegezni. Az atszvetett rnkket 1,2 m szeles
es 50 m hosszu agyasokba (egymastol 1012 cm tavolsagra) helyezik el, ketharmad reszkig a talajba
sllyesztve. Igy a kiszaradastol is vedik a rnkket. Kihelyezese utan 24 honapra jelennek meg az els
termesek. A szedesi id a Iagymentes honapokra esik, de a legmelegebb nyari honapokban is sokat terem. A
kezeles elssorban a nedvesseg potlasabol all. A nyari, meleg honapokban celszer az agyasokat papirral vagy
szalmabol keszlt takaroval arnvekolni, es emellett naponta egyszer vagy ketszer a paratartalom nvelesere
permetezni. KlIldi tapasztalatok szerint a szedes akkor kezddik, amikor a termtestek teljesen kiIejldtek, de
meg a spora nem hullik. Szedeskor a kalap rozsdabarna szin. A termes mennyisege 1 t Iara vonatkozoan
175580 kg kztti, a termesztes krlmenyeitl Iggen.
A Pholiota nameko (T. ITO) S. ET IMAI az izletes tkegombaval rokon Iaj, amelyet Ileg Japanban
termesztenek. Klnbz lomblevel Iak trzsdarabjait hasznaljak taptalajul, de Ireszporon is jol terem. A
termeskepzeshez szkseges optimalis hmerseklet 1015 C. Ebben az idszakban 300500 luxnyi Ienyt is
igenyel. A szedes idejen 9095 paratartalmat kell tartani. A csirazastol a termesek megjeleneseig 90120 nap
szkseges. Kitn ize gombakeverekek Iszerezesere teszi alkalmassa (LELLEY et al., 1976).
25.9.3. LiIa pereszke
(Lepista nuda |BULL. EX FR.| SMITH)
Nalunk gyakori, vadon elIordulo, jo iz, kzkedvelt gomba. Termesztesevel azert nem Ioglalkoznak
klnsebben, mert tenyeszideje igen hosszu. A legklnbzbb berendezesekben termeszthet, esetleg meg
szabadon is. Franciaorszagban mar a szazad elejen Ioglalkoztak termesztesbe vonasaval (LELLEY et al., 1976).
A probalkozasok taptalajkent lomblevelet, lotragyat vagy ezek kevereket hasznaltak. A szaporitoanyagot a
csiperkehez hasonloan, steril lotragyan allitottak el. A Iranciaknal szabad Ildn a pereszke altalaban sszel
Iordult termre, amikor a hmerseklet 12C ala cskkent. Az atszvdeshez legalabb 6 honapra van szkseg.
Taptalajkent egyebkent Ielhasznalhato a csiperkenek keszitett komposzt is, de megterem korhadt lomblevelen,
st Ienylombon is. Az emlitett taptalajokat 60 cm szeles es kzel ilyen magas bakhatakba rakjak, es egy
bizonyos ideig igy erlelik. Az erleles azonban Iorgatas nelkl megy vegbe. Ezutan ugyanugy csirazzak be, mint
a hagyomanyosan termesztett csiperke taptalajat. Pinceben tapasztalat szerint Ielteheten a kiegyenlitettebb
klima miatt 612, szabadban azonban 24 honap szkseges a teljes atszveshez. A termes a pinceben egesz
evben Iolyamatosan jelentkezik, szabadban azonban csak tavasszal vagy sszel, amikor a hmerseklet 1012 C
krli ertekre cskken.
A lila pereszken kivl meg a csoportos pereszke (Lvophvllum conglobatum) (WITT.) es a mjusi pereszke
(Calocvbe gambosa Fr./DONK) is alkalmas lehet a termesztesre.
25.9.4. Kucsmagomba
(Morchella esculenta |L.| PRSOON)
Nalunk gyakran elIordulo, eleg jo iz gomba. Eddig humuszos kerti talajban ugy termesztettek, hogy sporakkal
vagy gombadarabkakkal, esetleg burgonyan vagy sargarepan elallitott miceliumcsiraval a terletet beoltottak.
Negyzetmeterenkent kb. 10 termes varhato, tehat kis hozamu gomba. A laboratoriumi oltoanyag elallitasara
malata helyett inulin-kemenyit tartalmu taptalajt kell hasznalni. Intenziv termesztesi eljaras eddig meg nincsen.
25.9.5. DIi tkegomba
LiIa pereszke
800
(Agrocvbe aegerita BRING/SING)
Nagyon regen ismert gomba, amelyet mar a grgk es a romaiak is Iogyasztottak. Az okorban vastag nyar- es
IzIa korongokon termesztettek (VESSEY, 1972). Sporai nagyon lassan csiraznak, ezert a micelium terjedese is
lassu. Termre Iordulasaig 12 ev is eltelik. Eleg melegigenyes. Vadon Ikent augusztusban jelenik meg.
Szalman, Ireszporon egyarant termeszthet. A rendkivl apro, trekeny, barna sporaju termtestek azonban
csak rvid ideig tarolhatok. Ezert sincs nagy jelentsege a termesztesenek.
25.9.6. Mezei szegfgomba
(Marasmius oreades |BOLT. EX FR.| FR.)
Termesztesevel eddig Angliaban es Kanadaban Ioglalkoztak. Taptalajul lo- es marhatragyat hasznaltak.
Mindkettbl meglehetsen nagy mennyiseg szkseges egysegnyi Ielletre. Termesztesmodja nagyon hasonlo a
csiperkegombaehoz. Tenyeszideje azonban hosszabb, ennek ellenere meg az oltas eveben kepez termtestet.
Termesztesben a vadon elIordulo egyedeknel nagyobb, vastagabb termtestek kepzdnek. Hibaja, hogy a
termtestek rvid ideig tarolhatok. Hosszu tenyeszideje, gyenge tarolhatosaga miatt termesztese nem terjed.
Az eddig leirt Iajokon kivl a kvetkez gombak lehetnek alkalmasak meg termesztesre:
Agaricus marcosporoides BOHUS hortobagyi csiperke,
Agrocvbe praecos (PRS. EX FR.) FAY tavaszi retgomba,
Amanita rubescens (PRS. EX FR.) GRAY pirulo galoca,
Auricularia polvtricha (MONT.) SACC. termesztett Ilgomba,
Clitopilus prunulus (SCOP. EX FR.) KUMMER kajsza lisztgomba,
Leucoagaricus naucinus CKE. tarlo zlabgomba,
Macrolepiota procera (SCOP. EX FR.) SING. nagy zlabgomba,
Polvporus squamosus (HUDS.) FR. pisztricgomba,
Pluteus petasatus (FR.) GILL csoportos csengettygomba,
Rhodophvllus clvpeatus (L. EX FR.) KUMMER tvisaljgomba.
Mezei szegfgomba
801
802
IrodaIom
|1| Paradicsomtermes:tes BALAZS S. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1985):
|2| Termes:tett gombaink BALAZS S. Akademiai KiadoBudapest (1982):
|3| Zldsegklnlegessegek BALAZS S. FILIUS I. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1973):
|4| Zldsegtermes:tes a ha:ikertben BALAZS S. FILIUS I. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1977):
|5| A bocskoros- es harmatgombak termes:tesi technologiai BALAZS S. SZABO I. Kerteszeti
EgyetemBudapest (1975):
|6| Ftes a kertes:etben BALOGH J. NAFRADI I. -Budapest (1961):
|7| Handbuch des gesammelten BECKER-DILLINGEN J. GemsebauesBerlin (1950, 1956):
|8| Ovocsevods:tva otkrtva grunta. 2. i:d. BELIK V. F. KoloszMoszkva (1976):
|9| Feldgemsebau. BIELKA R. -Berlin (1965):
|10| Ovoscsne Kultur BURENIN V. I. LenizdatLeningrad (1980):
|11| Jegetables CHOUDHURY B. National Book TrustNew Delhi (1970):
|12| Odmaino:nawstwo warvwne CHROBOCZEK E. -Warszawa (1960):
|13| Borso- es babtermes:tes CSATARI SZ. KOMJATI I. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1965):
|14| A: nt:es rends:erenek tenve:oi a :ldegnvenveknel CSELOTEI L. Akademiai doktori ertekezes.
KeziratGdll (1965):
|15| Kertes:et CSELOTEI L. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1985):
|16| A csemege es pattogatni valo kukorica termes:tese DANIEL L. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1978):
|17| Jetomagismeret, vetomagminosites DANISSKA J. BAGI J. ANTAL J.-NE Mezgazdasagi KiadoBudapest
(1965):
|18| Termes:tett :ldsegnvenvek eredete DE CANDOLLE, A. ForditasBudapest (1984):
|19| Ratgeber fr die Gemseproduktion unter Glas und Plasten DEHNE J. -Berlin (1969):
|20| Rukovods:tvo po agrobacii bahcsevh kultur DOROFEJEV V. F. AgropromizdotMoszkva (1985):
|21| Ovoscsevods:tvo EDELSTEIN V. I. -Moszkva (1953):
|22| Talaftan es agrokemia FEKETE Z. HARGITAI L. ZSOLDOS L. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1967):
|23| A ho- es fenvenergia hatekonvsaga a :ldseghaftatasban FILIUS I. -Doktori ertekezes (1982):
|24| Zldsegterems:tes I. Foiskolai fegv:et FILIUS I. FEHER B.-NE et al. -Kecskemet (1975):
|25| Zldsegtermes:tes II. FILIUS I. et al. KeziratKecskemet (1976):
|26| Gemseproduktion unter Glas und Plasten GEISSLER TH. -Berlin (1976):
803
|27| Jegetable seed production GEORGE R. A. T. LongmanLondonNew York (1985):
|28| A burgonva nt:eses termes:tese HAJDU M. Mezgazdasagi Kiado, Budapest (1968):
|29| Gvker:ldsegek termes:tese HAJAS M. Mezgazdasagi Kiado, Budapest (1976):
|30| Jegetables in South-East Asia HERKLOTS G. A. C. Geory A. and Unwin LtdLondon (1972):
|31| Manvagok a me:oga:dasagban HORANSZKY ZS. SZABO A. TURI I. -Budapest (1979):
|32| Epletgepes:et a termes:totelepeken KARAI J. -Budapest (1979):
|33| A borso termes:tese KISS A. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1980):
|34| Die Pflan:e und das Licht KLESNIN A. F. -Berlin (1960):
|35| Gvakorlati :ldsegvetomag-termes:tes KOCSIS P. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1977):
|36| A burgonva Magvarors:agon KOSA L. Akademiai KiadoBudapest (1980):
|37| Okologie der Pflan:en LARCHER V. -Stuttgart (1976):
|38| Pil:anbau. Handbuch des Erwerbgrtners 12. LELLEY J. SCHMAUS F. MUSIL V. -Ulmer Stuttgart
(1976):
|39| Posoni kert LIPPAY J. -Becs (1664):
|40| A burgonva termes:tese LORINCZ J. Mezgazdasagi KiadoBudapest. Mezgazdasagi Statisztikai Evknyv
(19761984) (1979):
|41| A sargadinnve MOLNAR B. Akademiai KiadoBudapest (1973):
|42| A: allomanvsrseg hatasa a borso feflodesere es termesho:amara NAGY J. Kezirat. Egyetemi doktori
ertekezes. KeziratBudapest (1964):
|43| A sargadinnve (Cucumis melo L.) termes:testechnologiafanak kors:ersitese NAGY J. Kandidatusi
ertekezes. KeziratBudapest (1980):
|44| Dinnvetermes:tes NAGY J. ZATYKO L-NE Mezgazdasagi KiadoBudapest (1981):
|45| Zldsegfelek vetese kors:er gepekkel NADAS P. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1981):
|46| Fotos:inte: i teoria polucsenia vs:okih uro:saev NICSIPOROVICS A. A. -Izd. AN. SZSZSZR (1956):
|47| Nutritional disorders in glasshouse tomatoes, cucumbers and lettuce ROORDA VAN EYSINGA, J. P.
SMILDE K. W. Centre Ior Agricultural Publishing and DocumentationWageningen (1981):
|48| A pardicsom SOMOS A. Akademiai KiadoBudapest (1971):
|49| A paprika. SOMOS A. Akademiai KiadoBudapest (1981):
|50| Zldsegtermes:tes. 5. kiadas SOMOS A. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1983):
|51| Zldseghaftatas SOMOS A. KORODI L. TURI I. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1980):
|52| Manvagok a kertes:etben (berende:esek, es:k:k es alkalma:asuk) SOMOS A. FILIUS I. TURI I.
Mezgazdasagi KiadoBudapest (1985):
804
|53| Jegetable Corps. 5. ed. SPITTSTOESSER W. E. Mc Graw-HillNew YorkLondonToronto (1979):
|54| A laskagomba termes:tese SZABO I. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1986):
|55| Tapanvagtabla:at TARJAN R. LINDNER K. Medicina KiadoBudapest (1974):
|56| Jegetable Crops. 5. ed. THOMPSON H. C. KELLY W. C. Mc. Graw-HillNew YorkLondonToronto
(1957):
|57| Zldseg- es viragmagtermes:tes TIBORCZ GY. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1972):
|58| A bab (Phaseolus vulgaris L.) UNK J. Akademiai KiadoBudapest (1984):
|59| Zldbab- es :ldborsotermes:tes VELICH I. CSIZMADIA L. Mezgazdasagi KiadoBudapest (1985):
|60| Gemsebau unter Glas und Plasten VOGEL G. -Berlin (1981):
|61| Paprikatermes:tes ZATYKO L. (szerk.) Mezgazdasagi KiadoBudapest (1979):
805

Dr. Balázs Sándor - Zöldségtermesztők Kézikönyve

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dr. Balázs Sándor - Zöldségtermesztők Kézikönyve

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ItaInos ismeretek

Aminex F1 kzepes nviragu stetzld, hengeres,

Ritmo F1 kzepes nviragu stetzld, hengeres, veghazi es partenokarp,

Meri F1 ers nviragu kzepzld, hengeres,

Flora F1 ers nviragu kzepzld, hengeres,

Astrea F1 ers nviragu stetzld, hengeres,

Barbara F1 ers tulnyomoan

Minerva F1 ers tulnyomoan

Nati F1 kzepes nviragu kzepzld, apro

Perez F1 ers tulnyomoan

Zita F1 ers tulnyomoan

86. tblzat - Termesztett uborkafajtk s fbb jellemzik

You might also like