A MAGYAR MENTÉSÜGY

TÖRTÉNETE
 A mentés alapjait van Swieten Mária Terézia udvari
orvosa teremtette meg. 1769-ben Királyi Parancsba
adatta, hogyan kell a vízbeesett, vagy másféle
szerencsétlenségbe esett embereken segíteni.
 1820-ban KOVÁTS MIHÁLY adta ki „A hirtelen
halál veszedelmeiben való segedelem” című művét,
melynek bevezetője ma is aktuális: „Minden
szükségtelen ember elmaradjon, az orvosnak valaki
frissen hírt adjon!”
 1835-ben jelenik meg FLÓR FERENC műve: „A
tetszholtak felélesztésökről szóló tanítás”, melyben
elemzi az újraélesztés élettanát, eszközeit, eljárásait.
Barátja, ARÁNYI LAJOS a laikus elsősegélynyújtás
jelentős alakja volt.
 1887. KRESZ GÉZA vezetésével létrejött a
Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület
(BÖME). Érdekesség, hogy a Titanic
katasztrófájakor odaérkező hajó orvosa,
Lengyel Árpád is a BÖME orvosa volt.
 1890-ben jött létre az első központi
mentőállomás a bp.-i Markó utcában.
 Kresz Géza halála után KOVÁCH ALADÁR
vette át a BÖME vezetését, aki a mentés
országos megszervezésén fáradozott. 1902-ben
gépkocsit állított a mentés szolgálatába.
 Az I. vh. alatt a BÖME tönkrement. A két vh. között talpraállt,
ugyanakkor felállították a Vármegyék és Városok Országos
Mentő Egyesületét (VVOME) 1926-ban, amely teljesen
gépkocsiüzemre épült.
 II. vh. után Hatósági Légoltalmi Mentőszolgálatot szerveznek,
OROVECZ BÉLA vezetésével.
 A felszabadulás után a mentésügy is állami feladattá vált,
1948. máj. 10-én létrejött az Országos Mentőszolgálat
(OMSZ), szintén Orovecz Béla alapításával. Ekkor indul meg
a mentőszakápoló képzés is.
 1954. Szolgálatba áll az első rohamkocsi
 1956. Létrejön a Mentőkórház
 1958. Légi Betegszállító Csoport; megrendezték az I.
Nemzetközi Mentőorvosi Kongresszust, az OMSZ
szervezésében.
 A mentőorvosi munka kibővült cardiológiai,
anaesthesiológiai és intensiv ellátással, így
született meg GÁBOR AURÉL nyomán az
OXYOLOGIA, mint új tudomány, 1972-ben.
 1970. Valamennyi kocsiban van AMBU
készlet, vakuum-matrac
 70-es végétől megjelenik a hordozható
pacemaker, a defibrillátor
 Május 10-e a Mentők Napja
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
FOGALMA
 Az az eü.-i beavatkozás, melyet bárki végezhet
a végleges szakellátás megkezdése előtt,
baleset vagy hirtelen fellépő
egészségkárosodás közvetlen
következményeinek elhárítása és az állapot
további romlásának megakadályozása
érdekében.
 FELADATA
 Minden állampolgárnak, a tőle elvárható szinten (tudásához
mérten).
 Törvényben előírt kötelezettség (1972. évi II. törv. 28. §, ill.
1997. évi CLIV. Törv. az egészségügyről 5-ös és 125-ös §)
 „5. § (3) e): (…mindenkinek…) kötelessége – a tőle elvárható
módon – segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra
illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben
sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli,
vagy arról tudomást szerez.”
 „125. § Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó –
időponttól és helytől függetlenül – az adott körülmények
között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló
eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt
nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul
megteszi. Kétség esetén a sűrgős szükség fennállását
vélelmezni kell.”
 MENTÉSI LÁNC
(Konstantin kereszt)
 Észlelés, felismerés
 Segélyhívás
 Tényleges
elsősegélynyújtás
 Mentőellátás
 Mentőszállítás
 Végleges ellátás
(definitív terápia)
 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
ALAPFOGALMAI
1. Életveszély: azon állapot, amely rövid időn belül biológiai
halálhoz vezethet, de ennek elkerülésére megalapozott
remény van. Pl.: eszméletlenség, artériás vérzés, légzés
és/vagy keringés leállás, bizonyos fájdalmak, shock, hirtelen
fellépő tudatzavar.
2. Sürgős beavatkozás: az életveszély elhárítása érdekében
végzett beavatkozás. Ennek elmulasztása a sérült állapotában
vissza nem fordítható (irreversibilis) változásokkal jár.
3. Időfaktor: a sürgősség mértékét jelző képzeletbeli mutató,
amely segít a beavatkozások sorrendjét meghatározni (segít
tömeges balesetnél és ha egy sérültön többféle sérülés van).
Megkülönböztethetünk magas és alacsony időfaktorú
folyamatokat (magas: pl. artériás vérzés, alacsony: capilláris
vérzés).
 ÉLETVESZÉLYRE UTALÓ
TÜNETEK
 Eszméletlenség
 Légzés, keringés hiánya
 Bő vérzés
 Kivérzés, shock tünetei
 Bizonyos fájdalmak (pl. szívinfarctus)
 Magas láz
 Hirtelen fellépő tudatzavar, görcs
 30% testfelületet meghaladó égés
 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
SZABÁLYAI
 Helyszínre vonatkozó szabályok: helyszínbiztosítás;
tömegek eltávolítása; lehetőleg ne változtassuk
 Sérültre vonatkozó szabályok: csak a szükséges
mértékben mozgassuk; vetkőztessük le; ellátás előtt
mindig ültessük le, vagy fektessük le
 Elsősegélynyújtóra vonatkozó szabályok: emberség;
empátia; megfelelő kommunikációs készség;
megfelelő tudás jellemezze; legyen magabiztos,
határozott; tájékozódjon jól és gyorsan; legyen
leleményes; mindig gondoskodjék végleges ellátásról;
tömeges balesetnél időfaktor szerint osztályozza a
sérülteket; nem kockáztatja saját és mások testi
épségét
 HELYSZÍNBIZTOSÍTÁS
 Baleset, rosszullét esetén fontos a körülmények feltárása:
A: a helyszín tisztázása
B: a baleseti mechanizmus tisztázása
C: a sérült/beteg állapotának tisztázása

 A: a helyszín értékelése: fontos tisztázni, hogy van-e egyéb

veszély (pl.: gázszivárgás, feszültség alatt levő áramkör,
kifolyt vagy légkörbe jutott vegyi anyag, járó motor, nyílt
láng)
 A veszély felmérése után jelezzük másoknak ezt a tényt:
vészvillogó, elakadásjelző háromszög, ember által, szükség
esetén forgalomelterelés
 Általános szabály: soha ne kockáztassuk magunk, ill. mások
testi épségét; veszélyes helyzetből szakember mentsen; a
sérültet a veszélyzónából való eltávolítás után kell
megvizsgálni, ellátni
 Gázok, vegyi anyagok esetén
védőfelszerelés használata,
szakember mentsen.
 Gőzök, erős szagok esetén
lehetőleg a szél irányában kell
távozni.
 Kifolyt veszélyes anyagnál
kerüljük a kontaktust az a) - főveszélyt jelölő szám
anyaggal. Veszélyes anyagot b) - járulékos veszélyt jelölő
szállító jármű balesetekor szám
jegyezzük fel az oldalán levő c) - a veszélyes áru UN
tábla számadatait és diktáljuk be száma
a mentőknek.
 Tűz- és robbanásveszély esetén
tiltsuk meg a dohányzást.
 1000 V feszültség felett tilos
megközelíteni a sérültet!
 Vízből ebben jártas szakember
mentsen.
 KIMENTÉS
 Fogalma: a beszorult vagy magatehetetlenné
vált egyén kiszabadítása és biztonságos helyre
vitele.
 Honnan lehet: gépkocsiból, áramkörből,
vízből, gáztérből, szakadékból
 Kimentés szabálya: ne kockáztassuk saját vagy
mások testi épségét; a mentés gyors és
kíméletes legyen, ne okozzon további sérülést
RAUTEK-FÉLE MŰFOGÁS
 KIVITELEZÉSE
 Helyszínbiztosítás
 Kontaktus-teremtés a sérülttel
 Gyújtás levétele
 Segítség hívása
 Gyors sérültvizsgálat (légutak, légzés, keringés)
 Tisztázzuk, van-e kizáró oka a kimentésnek: gerinc-,
medencecsont-, combcsont –törés, sorozat bordatörés,
lábak beszorulása)
 Ha veszélyhelyzet van (pl. kigyullad a jármű),
vizsgálat nélkül, azonnal ki kell menteni a sérültet!
 Ha nincs kizáró ok: Rautek-féle műfogás alkalmazása
1. Lábak keresztezése
2. A sérültet óvatosan döntsük előre
3. Medencéjénél fogva fordítsuk magunk felé
4. A sérült mindkét hóna alatt átnyúlunk és
megfogjuk a sérült ép karját (csukló felett és
könyök alatt)
5. A sérültet a combunkra húzzuk
6. Ha van segítség, fogja meg a sérült lábát és
együtt vegyük ki a járműből
7. Sérültellátás
 Rautek-féle műfogás alkalmas
 Autóból való kimentésre
 Földön fekvő,
eszméletlen beteg
felemelésére és kis
távolságra szállítására
 BUKÓSISAK LEVÉTELE
 Csak akkor vegyük le,
ha ez indokolt, pl.
hányás, eszméletlenség,
vérzés, elégtelen légzés
esetén.
 Mindig feltételezzük a
nyaki gerinc sérülését!
 Két ember szükséges
hozzá.
 KIVITELEZÉSE
1. Az egyik segélynyújtó a sérült feje mögé áll,
a sisak alsó peremét két kézzel megfogva
rögzíti a sérült fejét, enyhén maga felé húzva
azt.
2. A másik segélynyújtó kioldja a rögzítőszíjat
(felfújható betét esetén leengedi a benne levő
levegőt) – a sérülttel szemben elhelyezkedve,
két kézzel megfogja a beteg fejét úgy, hogy a
hüvelykujjai az arcon a többi a nyakon, ill.
tarkótájon rögzítik a fejet.
3. A fej mögött álló segélynyújtó eltávolítja a
sisakot, úgy, hogy a végén hátrafelé gördíti,
majd két oldalról ismét rögzíti a fejet enyhe
húzással.
4. A rögzítést tartva a társa elvégezheti a
szükséges beavatkozást légútbiztosítás,
lélegeztetés, vérzéscsillapítás, stb.

A sérültet óvjuk a lehüléstől!

 A SÉRÜLT VIZSGÁLATA
 Két részből áll: elsődleges és másodlagos
állapotfelmérésből.
 ELSŐDLEGES ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Célja: annak eldöntése, hogy szükség van-e

azonnali beavatkozásra
Lépései: -eszmélet, tudat vizsgálata
-légutak átjárhatók-e
-légzés vizsgálata
-keringés vizsgálata
1. TUDAT vizsgálata: kettős módon történik
(azonos időben hanginger és enyhe fizikai
inger alkalmazása)
Hanginger: megszólítás, kommunikáció (Mi
történt Önnel? Segíthetek? Hall engem?)
Fizikai inger: felnőtt esetén: vállak enyhe
megrázása; csecsemőnél: talp ingerlése
2. LÉGUTAK átjárhatósága: csak akkor kell a
szájba tekintés, ha idegen anyag jelenlétére
van gyanú.
3. LÉGZÉS vizsgálata: a „látom, hallom,
érzem” alapján történik, 10 mp-ig.
4. KERINGÉS vizsgálata: a legújabb
protokollok szerint nem tartozik a kötelezően
elvégzendő vizsgálatok közé!
Laikus a keringés ún. indirekt jeleit keresi
(mozgás, köhögés, nyelés, légzés).

A legújabb ajánlások szerint a nem légző

beteget klinikai halottnak tekintjük, mivel a
légzéshiányt az esetek döntő többségében
szívmegállás kíséri.
Tapintásos vizsgálata: (nem laikus teheti) az
arteria carotis communis (közös nyaki verőér)
tapintásával történik.
Technikája: a pajzsporc (ádámcsutka)
kitapintása után min. 3 ujjal elindulunk a
fejbiccentő izom irányába és 10 mp-ig
tapintunk.
 MÁSODLAGOS ÁLLAPOTFELMÉRÉS:
Lépései: -a beteg és környezetének kikérdezése
-részletes betegvizsgálat
-ha lehetséges: eszközös betegvizsgálat
Beteg, környezet kikérdezése:
-mit érez a beteg, hol (pl. fájdalom, szédülés,
hányinger, stb.
-volt-e görcs, eszméletvesztés, emlékezetkiesés
(a sérült környezete észlelte)
Részletes betegvizsgálat:
-testhelyzet megfigyelése
-látható deformitások, vérzések észlelése
-bőrszín, bőr hőmérséklete, tapintata
-tűszúrás nyomai
-tapintási érzékenység
-légzés hangja
-mikor jelez fájdalmat a beteg
-pulzus vizsgálata
Ez a vizsgálat testtájanként történik.
Amire érdemes figyelni:
FEJ: -testnyílások megtekintése
-szem, pupilla vizsgálata (reagál-e fényre,
tágassága)
NYAK: -tarkókötöttség van-e
MELLKAS: -két mellkasfél kitérése
-fájdalommal jár-e a légzés, a
tapintás
HAS: -van-e izomvédekezés (musculus défense)
MEDENCE: -tapintásra van-e fájdalom
 GERINC: -van-e
deformitás, érzéskiesés,
incontinentia)
A gerinc vizsgálatára
alkalmas technika:
farönk-görgető technika
3-4 emberrel
(Log-roll)
 VÉGTAGOK: -tudja-e emelni, van-e
deformitás
 TUDATÁLLAPOT megítélésében segít:
GLASGOW KOMASKÁLA (GCS), amely
értékeli a szemnyitást, a mozgásos választ és a
verbális választ.
 GCS (Glasgow Coma Scala) felnőttnél:
Szemnyitás: -4. spontán
-3. felszólításra
-2. fájdalomra
-1. nem reagál
Motoros válasz: -6. utasítást teljesít
-5. fájdalmat lokalizálja
-4. behajlítással elhárít
-3. flexio
-2. extensio
-1.nem reagál
Verbális válasz: -5. orientált beszéd
-4. dezorientált beszéd
-3. nem megfelelő szavakat
használ
-2. érthetetlen hangokat ad ki
-1. nem reagál
Összesen max. 15 pont érhető el.
Ha az összérték 8 vagy annál kevesebb a sérült
eszméletlen, azaz gondoskodni kell a légutak
átjárhatóságáról.
 MENTŐHÍVÁS
 Tel.szám: 104
 Általános segélyhívó: 112
 Mit mondjunk: -személyes adatok (név, tel.szám)

-mi történt
-hol történt (nagyon pontosan!)
-sérültek száma
-sérültek állapota (betegvizsg.
után tudjuk megmondani!)
-van-e egyéb veszély
Lehetőleg ne az elsősegélynyújtó hívjon mentőt!
 Az OMSZ szervezeti felépítése
 7 régióra oszlik, a mentésirányító központok száma
26 (minden megyeszékhelyen és 6 nagyobb városban
van) -2009-es adat
 A légi mentést 7 légimentőbázis szolgálja (Bp.,
Balatonfüred, Debrecen, Miskolc, Pécs, Sármellék,
Szentes)
 MENTŐEGYSÉGEK:

-Mentőgépkocsi (ált.-ban Ford Transit)

Rajta mentőápoló és mentőgk. vezető vonul.
Betegszállításra, ill. a betegellátás
megkezdésérealkalmas mentőegység.
 -Kiemelt mentőegység (KIM) (Ford Transit)
Speciális képzésben résztvett mentőápoló és gépkocsivez.-ő
vonul rajta.
Az előzőhöz képest a gyermekellátáshoz szükséges
többletfelszereléssel rendelkezik.

 -Esetkocsi: (Mercedes Benz Sprinter)

Mentőtiszt/mentőorvos, mentőápoló és gépkocsivez.-ő vonul
rajta.
A mentőgk.-hoz képest jelentős többletfelszereléssel
rendelkezik (pl.: Nitralgin palack, kibővített gyógyszerkészlet,
intubáció eszközei, EKG, defibrillátor, pacemaker,
lélegeztetőgép, komplett bébitáska, inf.-ós pumpa, stb.).
 -Rohamkocsi: (Mercedes Benz Sprinter)
Személyzete: szakorvos, mentőápoló és
gépkocsivezető.
Az esetkocsihoz képest min.-is gyógyszertöbblettel
rendelkezik (főleg narkotikumok tekintetében).

 -Mentőhelikopter
Rohamkocsi felszereltségű egység mentőorvossal,
mentőápoló/mentőtiszttel és pilótával.

 -Mentőorvosi kocsi (MOK): -Mentőorvos és gépkocsivez.-ő a

személyzete.
Beteget nem szállít, csak az ellátásban vesz részt, majd a
beteget egy a helyszínre riasztott mentőegység szállítja el.
Rohamkocsi felszereltségű.
 -Gyermek MOK:
Gyermek intenzíves szakorvos és
gépkocsivez.-ő vonul rajta. Sz. e. a felnőttellátásba
is bevonható.
 -Gyermek rohamkocsi:
Gyermek intenzíves szakorvos, mentőápoló és
gk.vez.-ő vonul rajta.Sz. e. a felnőttek ellátásába is
bevonható.
 -Mentőmotor: Orvos/mentőtiszt vonul vele.
Autópályán, ill. nyáron a Balaton déli partján szolgál.
 -Mentőrobogó:
Mentőszakápoló vonul rajta. Bp. belvárosában
szolgál.

 -Tömeges baleseti egység (TBE):

Tömeges balestek, katasztrófák ellátására
alkalmas, kommunikációs berendezésekkel,
sátrakkal felszerelt.

(Csongrád megyében 8 mentőállomás van. Szegeden

2009 okt.-ben 14 mentőegység dolgozott: 1
rohamkocsi, 2 esetkocsi, 11 mentőgépkocsi és 1
tömeges baleseti egység.)
MENTŐGÉPKOCSI
ESETKOCSI
MENTŐHELIKOPTER
MENTŐORVOSI KOCSI (MOK)
GYERMEK MOK
GYERMEK ROHAMKOCSI
MENTŐMOTOR
MENTŐROBOGÓ
TÖMEGES BALESETI EGYSÉG
 ESZMÉLETLENSÉG
 Fogalma: a beteg/sérült a külvilág ingereire nem reagál, nem
vagy alig ébreszthető. (légzése, keringése van!)
 Oka lehet:

-az agy közvetlen sérülése (koponyasérülés miatt)

-az agy vérellátási zavara (pl. agyvérzés, ájulás, shock miatt)
-az agy összenyomatása (pl. gyulladásos, daganatos, vérzéses
megbetegedés miatt )
-fizikai kórokok (pl. áramütés, napszúrás)
-mérgezések (gyógyszer, vegyszer)
-kóros anyagcseretermékek felszaporodása (cukorbetegség,
veseelégtelenség, májműködés zavara)
-epilepszia
 Formái: -átmeneti forma (ájulás)
-tartós forma (somnolentia, sopor,
coma)
ÁJULÁS (collapsus)
Oka: a keringő vérmennyiség és az erek
befogadóképessége közötti
téraránytalanság.
Kiváltója: -tartós egyhelyben állás
-kevés O2
-pszichés trauma
-vércukorszint csökkenése
-fiatalkori helyzetváltoztatás miatti hypotonia
 Tünetei: -sápadt, falfehér arc
-verejtékezés
-látászavar
-pulzus gyér, alig tapintható
-vérnyomás csökken
-átmeneti eszméletvesztés

 Teendők:
 Kezdeti tüneteknél:
-ültessük, vagy fektessük le az egyént
-védjük a sérülésektől
-szorító ruhadarabok meglazítása
-friss levegő biztosítása
-ülő helyzetben fej előrehajtása, majd a mellkas felé nyomása,
miközben a sérült ellennyomást gyakorol
 Bekövetkezett ájulásnál:
-szoros ruhadarabok lazítása
-friss levegő
-lapos fejjel fektetés, lábak megemelése
(Trendelenburg helyzet)
-fejre, mellkasra vizes borogatás
-folyamatos állapotellenőrzés (pulzus, bőrszín
vizsg.-a, komm.-ó)
-fokozatos felkeltés (ültetés, felállítás)
-vizet csak akkor kapjon, ha visszanyerte az
eszméletét!
TRENDELENBURG HELYZET
Trendelenburg helyzet
(sokkfektetés)
 TARTÓS FORMÁI
 Aluszékonyság (somnolentia)
A beteg/sérült enyhe ingerekkel ébreszthető, de
ingerlés nélkül visszaalszik.
 Mély alvás (sopor)
A beteg/sérült erős (pl. fájdalom ingerre) reagál,
de erre is csak védekező, hárító reakciókkal.
 Mély eszméletlenség (coma)
A beteg/sérült semmilyen ingerre nem reagál.

Az eszméletlenség megítélésében fontos, hogy mennyi

ideig tartott.
Az eszméletlen beteget leginkább az aspiratio (fulladás) veszélye
fenyegeti, ezt kell elkerülni.
 Teendők tartós eszméletlenség esetén:
-elsődleges betegvizsgálat
-mentőhívás
-száj-garat ellenőrzése
-törések kizárása
-stabil oldalfekvő helyzet biztosítása
-folyamatos állapot- ellenőrzés

A stabil oldalfekvő helyzet előnye:

-a légzőnyílások szabadok
-a nyelv nem csúszik hátra
-a váladékot nem tudja félrenyelni
STABIL OLDALFEKTETÉS
(Gábor-féle)
Az ERC ajánlása stabil
oldalfektetésre (2006.)
 TILOS STABILBA TENNI!
-gerinctörés vagy annak gyanúja
-súlyos mellkasi sérülés (sorozat-, ablakos-, kétoldali bordatörés)
-medencetörés vagy annak gyanúja
-combcsonttörés vagy annak gyanúja
-nyílt hasi, mellkasi sérülés

Teendők:
-a sérült nem hagyható magára
-száj-garat folyamatos tisztítása
-ha nincs nyakcsigolya törése: a fej oldalra fordítása és tisztítása
-száj-garat tubus alkalmazása (ha van!) a nyelv hátracsúszásának
megakadályozására
-Esmarch-Heiberg-féle műfogás kivitelezése
Guedel tubus
Esmarch-Heiberg-féle műfogás
 KLINIKAI ÉS BIOLÓGIAI
HALÁL
 Az emberi szervezet két alapvető
életműködése a légzés és a keringés. Ha ezek
egyike, vagy mindkettő megszűnik, beáll a
halál.
 A halál nem pillanatok alatt beálló, hanem
fokozatosan bekövetkező állapot. Az orvosi
gyakorlatban megkülönböztetünk klinikai és
biológiai halált.
 KLINIKAI HALÁL
 A halálfolyamat első szakasza.
 Tudat nincs.
 Légzés és/vagy keringés megszűnt.
 Az agy működése visszafordítható (reversibilis)
módon károsodott, ebből következően
 az újraélesztés sikeres lehet.
 Másodlagos jelei: a pupillák maximálisan tágak, a
bőrszín sápadt, esetleg cyanoticus.
 Kezdete: az életműködések megszűnésének
időpontja.
 Időtartama: beavatkozás nélkül 3-5 perc (ha az
újraélesztést megkezdtük mindaddig kl.-i halálról
beszélünk, amíg a szakszemélyzet (pl.: mentő, orvos)
le nem állítja a beavatkozást).
 BIOLÓGIAI HALÁL
 A halálfolyamat második szakasza.
 Tudat nincs.
 Légzés, keringés nincs.
 Az agyműködés visszafordíthatatlan (irreversibilis)
módon károsodott, ebből következően
 az újraélesztés nem lehet sikeres.
 Másodlagos tünetei: ld. kl.-i halálnál.
 Egyenlő a szervek, szervrendszerek szöveti
elhalásával (először az agy, majd a szív, a vesék,
tüdők és a máj halnak el.
 ELSŐDLEGES
LÉGZÉSMEGÁLLÁS OKAI
 A légzés és a keringés nem egyszerre szűnik meg, de
a kettő között olyan szoros a kapcsolat, hogy
bármelyik szűnt is meg először, 2-3 percen belül
megszűnik a másik is.
 Légzésmegálláshoz vezetnek:
- Légköri levegő összetételének megváltozása
((gázmérgezés, csökkent O2)
- Légúti elzáródás (nyelv hátracsúszása, idegen test,
váladék, akasztás, vízbefúlás miatt)
- Mellkasfalat ért trauma (bordatörés, mellkast ért
nyomás)
- A nyúltvelői légzőközpont károsodása (mérgezés,
agyvérzés, fejet ért trauma miatt)
 ELSŐDLEGES
KERINGÉSMEGÁLLÁS OKAI
-Szívmegállás (áramütés, szív sérülése,
méreghatás, szívizom betegsége miatt)
-Kamraremegés (kamrafibrillatio)
-A keringő vérmennyiség gyors, nagyfokú
elvesztése miatt.
-A nyúltvelői szív- és érmozgató központ
károsodása (anaphylaxias shock
(gyógyszerallergia, méhcsípés miatt)
 ÚJRAÉLESZTÉS
 Az eddigiekből következik, hogy a kl.-i halál
állapotában levő sérült élete a helyszínen levőktől
függ - haladéktalanul meg kell kezdeni az
újraélesztést, hiszen az agysejtek 3-5 percet bírnak ki
O2 nélkül.
 Az újraélesztés = az életjelenségek mesterséges
pótlásával (mellkasi kompresszió, befúvásos
lélegeztetés).
 Minden, rövid időn belül bekövetkezett halált klinikai
halálnak kell tekinteni, azaz újraélesztést kell
kezdeni!
 NEM KEZDÜNK
ÚJRAÉLESZTÉST
 Az élettel összeegyeztethetetlen sérülése, elváltozása
van a sérültnek (kettészelt törzs, fej és törzs külön,
életfontos szervek testen kívül vannak).
 A halál biztos jeleit tapasztaljuk:
A. hullafoltok (a keringés leállása után a test mélyen
fekvő részein mindenütt megjelennek)
B. hullamerevség (a halál beállta után 1-1,5 óra múlva a
rágóizmokon kezdődik, majd halad lefelé, kb. 12-24
óra múlva jut el az alsó végtagokig, majd a keletkezés
sorrendjében megszűnik).
C. a tetem bomlása
 ÚJRAÉLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS ELNEVEZÉSEK,
RÖVIDÍTÉSEK
 Latinul: reanimatio vagy resuscitatio
 CPR: cardiopulmonalis reanimatio
 BLS (Basic Life Support): alapszintű újraélesztés – ez az
eszköz nélküli újraélesztés
 ALS: (Advenced Life Support): kiterjesztett vagy emeltszintű
újraélesztés – ez team-munka, eszközös, gyógyszeres
újraélesztés
 AED (Automated External Defibrillator): automata külső
defibrillátor használata – képes a ritmuszavar kiszűrésére,
javaslatot tesz a sokk leadására és sokkol emberi utasításra
 X-BLS (Extended BLS): kiterjesztett alapszintű újraélesztés
(= alapszintű újraélesztés + defibrillátor használata)
 BLS: alapszintű újraélesztés
 Magába foglalja:
-a keringésmegállás felismerését
-a segélykérést
-a légzés, keringés mesterséges pótlását
-esetleg AED használatát (X-BLS Extended BLS:
kiterjesztett alapszintű újraélesztés)
 Kinél végezhető:
- 8 évnél idősebb (120 cm-nél magasabb, 25 kg-nál
több) sérültnél
- egy segélynyújtó által, eszköz nélkül végzendő
TÚLÉLÉSI LÁNC
 A BLS algoritmusa
BLS (Basic Life Support/ alapszintű újraélesztés):a keringés és
légzés eszközök nélküli, befúvásos lélegeztetéssel és külső
mellkaskompressziókkal történő pótlása
 A BLS algoritmusa:

 helyszín szemrevételezése

 vállak megrázása, megszólítás

 segítség hívása

 légutak szabaddá tétele (fej hátraszegése, áll kiemelése, sz.e.

száj kitörlése, látható idegentest eltávolítása)
 légzésvizsgálat 10 mp-ig (látni, hallani, érezni), keringés
indirekt jeleinek keresése
 mentőhívás (104)

 30 mellkaskompresszió

 2 befúvásos lélegeztetés
 Mellkaskompresszió:
 kemény alapon
 segítségnyújtó a beteg mellett, oldalt
 mellkas szabaddá tétele
 nyomáspont a mellkas közepén
 első kéz rátétele a nyomáspontra, a szegycsont
középvonalában, másik kéz az elsőre, azzal párhuzamosan,
ujjak összekulcsolva, vagy keresztben (ekkor az alsó kéz
ujjai a beteg feje felé néznek)
 könyökök nyújtva, vállak a nyomáspont felett
 kompresszió: 5-6 cm, fr: 100-120/min
 tenyerek a felengedési szakban is a nyomásponton (azonos
ideig lenyomva és felengedve)
 hangos számolás
 Befúvásos lélegeztetés: szájból orrba, ha nem lehet
(pl orrcsonttörés), szájból szájba
 Saját védelem: textília vagy szelepes

lélegeztetőmaszk
 Amelyik nyíláson nem végezzük, azt zárni kell.

 Fontos: a fejet minden befúvás előtt pozicionálni

kell!
 A két befúvás között az elsősegélynyújtó feje a

sérült mellkasa felé tekint.

 Egyszerre kb. 500-600 ml levegőt fújunk be.

 Egy befúvás kb. 1 mp-ig tartson.

Szelepes maszk (kulcstartó
formában)
 Az újraélesztés kimenetele
 Hatás: =mechanikai következmény, azaz
technikailag jól végezzük a beavatkozást
 Eredmény: =biológiai következmény, azaz a
keringés megvalósul, a vér eljut a szövetekhez
(jelei: a bőrszín normalizálódik, a pupillák
szűkülnek)
 Siker: =klinikai következmény, azaz a
sérültnek visszatér a spontán légzése,
keringése (abszolút siker, ha az agyműködése
sem károsodott!)
 Az újraélesztés szövődményei
MELLKASKOMPRESSZIÓNÁL:
 Bordatörés (megelőzése: az első néhány kompresszió
próbakompresszió legyen)
 A szegycsont kardnyúlványának letörése
(megelőzése: a helyes kéztartás)
BEFÚVÁSNÁL:
 A levegő egy része a gyomorba jut, majd miután az
telítődik, a levegő és a gyomortartalom helyet cserél,
s ezt, a következő befúvásnál a légutakba juttatjuk,
azaz a beteg aspirál (megelőzése: helyes fejpozíció)
 Gyomorrepedés –főleg csecsemő- és kisgyermeknél
(megelőzése: kisebb erővel végzett befúvás)
 Az újraélesztésnél előforduló hibák
 Nincs kemény alapon a sérült.
 Rossz a kéztartás.
 Nem megfelelő a kompresszió mélysége.
 Nincs nyújtva a könyök.
 Rossz az ütem (kompressziónál és befúvásnál is lehet
hiba).
 Helytelen fejpozíció.
 Túl sok vagy túl kevés a befújt levegő.
 Az orr vagy a szájnyílás nincs zárva.
 Kompresszió és befúvás aránya helytelen.
 Meddig végezzük az újraélesztést?
1. Amíg sikerre nem vezet.
2. Amíg egy nálunk magasabban képzett
személy át nem veszi, ill. fel nem függeszti
azt.
3. Amíg ki nem fáradunk. (Ha mód van rá az
elsősegélynyújtót 1-2 percenként le kell(ene)
váltani .)
 Csecsemő elsődleges vizsgálata
1. Tudat ellenőrzése: enyhe fizikai inger, amely
nem más mint a talp ütögetése + hanginger
együttes alkalmazása
2. Légzés ellenőrzése: „látom, hallom, érzem”
alapján (fontos, hogy csecsemőnél a fejtartás
neutrális, azaz nem hajtom hátra, legfeljebb
az állát emelem előre!)
3. Keringés vizsgálata: az art. brachialis vagy
az art. femoralison tapintással történik.
A légzés és a keringés vizsgálata nem egyszerre
történik!
Csecsemőnél, kisgyermeknél végzett
újraélesztés általánosságban
 Más a kompresszió helye.
 Kisebb erővel végezzük a kompressziót.
 Más az üteme (kompresszióra és befúvásra is
igaz).
 A befúvást szájon és orron át egyszerre
végezzük.
 A befúvást kisebb volumennel végezzük.
 A kompresszió és befúvás aránya eltér a
felnőttétől.
 Keringés, légzésleállás oka
 CSECSEMŐNÉL: leggyakrabban légzési
zavar, légúti idegentest, baleset, bölcsőhalál.

 GYERMEKKORBAN: tartós légzési zavar,

baleset, légúti idegentest
 Csecsemő (0-1 év) újraélesztése
 hangos megszólítás + bőringer (talp ütögetése)
 ha nem reagál hívjunk segítséget, aki mentőt hív (ha
nincs segítség 1 perces újraélesztés után hívjunk
mentőt)
 légutak szabaddá tétele (a fej neutrális helyzetben, az
állon levő kéz ujjai kissé megemelik az állat)
 légzés ellenőrzése 10 mp-ig, „látom, hallom, érzem”
alapján
 ha nincs légzés, végezzünk 5 befúvást (szájon és
orron át egyszerre, csak annyi levegővel, amennyi a
szájüregben van, kb. 30-70 ml)
 ha a befúvás során nem észlelünk mellkaskitérést,
gondoljunk idegen testre a légutakban és próbáljuk
meg annak eltávolítását (ld. később)
 a befúvások után ellenőrizzük a spontán keringés
jeleit: légzőmozgás, nyelés, köhögés (szakember
esetén a. brachialis vagy a. femoralis tapintása)
 ha nincs keringés, kezdjünk mellkas-kompressziókat:
egyik kéz a csecsemő homlokán, másik kéz két ujja a
mellbimbót összekötő vonal és a mellcsont
kereszteződésénél; egymás után 30-szor végzünk
nyomást (percenként 100 kompresszió), 1,5-2,5 cm
mélységben
 minden 30 kompresszió után 2 befúvás következik
 addig végezzük, amíg: -sikerre nem vezet
-szaksegítség megérkezik
-az elsősegélyny. kimerül
 Gyermek újraélesztése
 tudat vizsgálat (hanginger + kíméletes fizikai inger)
 ha nem reagál, hívjunk segítséget, aki mentőt hív
 légutak szabaddá tétele: a fej óvatos hátrahajtása
 légzés ellenőrzése 10 mp-ig, a „látom, hallom, érzem” alapján
 ha nincs légzés 5 befúvást végzünk vagy szájon, vagy orron át
(amelyik nyíláson át nem végezzük, azt zárjuk)
 ellenőrizzük a keringést indirekt módon (szakember az a.
carotis tapintásos vizsgálatával)
 ha nincs keringés kezdjünk mellkaskompressziót 30-szor
(egyik kéz a homlokon, másik kéz a szegycsont alsó
harmadánál, középen; 2,5-3,5 cm mélyen nyomjuk le
(100/perc ritmusban)
 30 kompresszió után 2 befúvás következik
 Légúti idegentest eltávolítása
csecsemőnél
 Oka: szájba került apró tárgyak, játékok, ritkán az étel
visszacsorgása
 Teendők:
- a csecsemőt fordítsuk hasra, fektessük az alkarunkra,
enyhén lejtőztetve (a fej legyen a legmélyebb ponton)
- tenyerünk kéztői részével, nem túl nagy erővel
üssünk a lapockák közé 5-ször = háti lökések
- ha ez nem volt eredményes, a csecsemőt fordítsuk a
hátára, a fej itt is lejjebb legyen
- két ujjunkat helyezzük a mellkasra és a
mellkaskompressziónak megfelelő helyen
alkalmazzunk 5 erőteljes, határozott lökést =
mellkasi lökések
- amennyiben nem távozott a légúti akadály
ismételjük a háti, illetve a mellkasi lökéseket
 Légúti idegentest eltávolítása
gyermeknél
 Oka: apró tárgyak, játékok, illetve evés, ivás közbeni
félrenyelés
 Teendők:
- a gyermeket fektessük a combunkra, vagy hasra úgy
lejtőztetve, hogy a fej legyen mélyebben
- a tenyerünk élével mérjünk 5 határozott lökést a lapockák közé
= háti lökés
- Ha ez nem volt eredményes: végezzünk 5 hasi lökést (ülő
vagy álló helyzetben, egyik kezünk a has felső részén, másik
kezünk ráfog az alul levő kézre, majd fölfelé, de a középpont
felé ható lökéseket)
- Sikertelenség esetén ismételjük a háti, illetve hasi lökéseket.
 Légúti idegentest eltávolítása
felnőttnél
 Amennyiben részleges légúti elzáródás van a beteg képes
köhögésre, ez elégséges lehet az idegentest eltávolítására.
 Teljes légúti elzáródás esetén sem hangadás, sem köhögés
nincs. A beteg küzd a levegőért, halálfélelme van, megszűnik a
gázcsere.
 Teendők:
- laikus elsősegélynyújtó: segítséget, mentőt hív
- egészségügyi dolgozó: háti lökéseket és Heimlich-féle
műfogást alkalmazhat (ez veszélyekkel is járhat, pl.
megsérülhet a borda, a tüdő, a gyomor, a máj, a lép)
- Fontos, hogy a beteggel előre közöljük, hogy mit fogunk
tenni!
- tekintsünk a beteg szájába (ha látjuk az idegentestet és
biztosan el tudjuk távolítani, tegyük meg)
- ha a fentiek nem lehetségesek, szólítsuk fel köhögésre a
beteget
- ha nincs eredmény, a beteg kissé hajoljon előre, majd a
tenyerünk élével, a lapockái közé mérjünk 5 határozott lökést
(háti lökés)
- ha nincs eredmény: végezzünk mellkasi nyomást fokozó
eljárást, azaz Heimlich-féle műfogást (ehhez hátulról öleljük át
a beteget, egyik kezünket ökölben tartva helyezzük a
gyomorszáj tájékára, majd másik kezünkkel kulcsoljuk át az
alul levő kezet és 5-ször alkalmazzunk hasi lökést
- Mindaddig végezzük, amíg sikerre nem vezet, vagy a beteg
eszméletlenné nem válik. (utóbbinál mellkaskompresszióval
próbálkozzunk).
 Nem végzünk Heimlich-féle
műfogást
 Csecsemőknél, kisgyermekeknél
 Terheseknél
 Elhízott egyéneknél (nagy has esetén)
 Külső automata defibrillátor (AED)
használata
 AED: a keringésmegállás hátterében álló ritmuszavarok
felismerésére, sz.e. elektromos kezelésére alkalmas készülék.
 Az AED a BLS-nek csak része és nem pótszere! (A készülék
beteghez juttatása, csatlakoztatása közben az újraélesztést
valakinek folyamatosan végeznie kell!)
 Működésének lényege:

-Hang- és/vagy szöveges utasításokkal segíti a felhasználót a

mindenkori nemzetközi ajánlásoknak megfelelő újraélesztési
folyamatban.
-Használata nem feltételez egészségügyi ismereteket (alapszintű
újraélesztési ismeret elegendő)
-A készülék (bekapcsolás után) a mellkasra ragasztott
elektródapáron keresztül analizálja a szív elektromos
tevékenységét.
-Analízis eredménye: sokkolandó, illetve nem sokkolható ritmus
 Sokkolandó ritmus esetén:
A: a sokkot a használó gombnyomással (a biztonsági
utasítások betartásával) adja le = fél-automata
defibrillátor
B: a készülék önállóan hajtja végre a sokkolást =
automata defibrillátor
A készülékkel csak indokolt esetben lehet
elektromos sokkot leadni!
 Az AED az előre programozott algoritmusnak
megfelelően hang és/vagy szöveges utasításokkal
irányítja az újraélesztés folyamatát.
 Az algoritmus 8 év és/ vagy 25 kg testtömeg felettiek
újraélesztésére készült, egy elsősegélynyújtót
feltételezve – a készülékek egy része jelzi, ha
gyermeknél is használható.
 AED használatának algoritmusa
 Készülék bekapcsolása, majd a hallható és/vagy látható
utasítások végrehajtása. (Egyes készülékek már a fedőlap
felnyitásával működésbe lépnek, mások a bekapcsoló gomb
hatására.)
 Elektródák felhelyezése (elektródákon levő rajz segít):
-egyiket a mellkas jobb oldalára, a kulcscsont alá,
-másikat a bal oldalon, a hónalj vonalában, a 4.-5.
bordaköz területére (ffi.-nél a mellbimbókat
összekötő vonal alá
 A gép analizál (fontos, hogy senki ne érjen a beteghez!), majd
javaslatot ad a további lépésekre.
 Elektromos sokkot igénylő eseteben a gép automatikusan
feltölti a kondenzátort és – megváltozott hangjelzés mellett-
utasítást ad a sokk végrehajtására.
 Ellenőrizzük, hogy senki ne érjen a beteghez (erre
hangosan is szólítsunk fel mindenki!), majd nyomjuk
meg a villogó sokk gombot.
 Amennyiben a sokk leadása után
-életjelenséget nem tapasztalunk, végezzünk
újraélesztést 2 percen át (ezután ismét
ritmusanalízist végez a gép)
-életjelenségeket észlelünk, ellenőrizzük a
- reakció készséget és a légzést
 Ha betegnél nem sokkolható ritmust analizált a gép, a
légzés ismételt ellenőrzésére utasít. Amennyiben ez
hiányzik, 2 perces újraélesztést kell végezni. (Ennek
időtartamát a készülék automatikusan méri és jelzi.)