AZ OLIGOPÓLIUM

Az összejátszás művészei
Az oligopólium jellemzői

■ Néhány nagyvállalat uralja a piacot

■ Árbefolyásoló szerep
■ A be-és kilépés korlátozott
■ Állami beavatkozás szükséges
■ A termék: differenciált vagy homogén
Jellemzők

■ Ismerik egymás költség-viszonyait, de

nem tudják pontosan, hogy a többiek
mennyit visznek piacra és milyen áron

■ A vállalatok stratégiai játékot játszanak

egymással, feltevéseket tesznek a
többiek várható magatartására
 Befolyások
■ Az ár és mennyiségi döntéseiket befolyásolja
a többiek piaci magatartása
■ A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól
■ Figyelniük kell a többiek tényleges és várható
döntéseit
 Az összejátszás mértéke

 Független akciók modellje:

■ Nincs megállapodás
■ Tevékenységüket nem egyeztetik
■ Önálló döntéshozatal
■ Árháborúhoz vezethet
■ Alkalmazkodás azonban van
■ Várható viselkedésekre koncentrálnak
■ Na jó, egy kis ipari kémkedés is belefér
■ A kisvállalat néha vakon követi a nagy
stratégiáját
 A duopol modellek
Két vállalat uralja a piacot
A főbb kérdések:
Mennyire építik be saját döntéseikbe a
másik magatartását?
Egy időben hozzák-e döntéseiket vagy sem?
Árvezérelt vagy mennyiségvezérelt?
 A modell kérdései

■ A vállalatok előbb azonosítják majd végrehajtják azt

a stratégiát, ami számukra leginkább biztosítja a
versenyelőnyt
■ A. A termékszintről dönt, majd ezután határozza meg
az árat(mennyiség-vezérelt modellek)
■ B. Az árak megválasztásával versenyeznek ezután
határozzák meg a termékmennyiséget(árvezérlés)
■ A gazdasági szereplő racionális, stratégiai
gondolkodás jellemzi, információi alapján alakít ki
várakozásokat
A Cournot- modell

Mennyiség-vezérelt szimmetrikus modell

Nem számol a másik reagálásával
Egy időben hozzák meg döntéseiket
Feltételezi a másikról, hogy az előző
időszak termelt mennyiségét viszi piacra

Belépési korlát védi őket

 Reakció görbe
• A vállalat profitmaximumot biztosító mennyisége
a másik vállalat piacra vitt mennyiségének
függvényében
• Alkalmazkodási folyamat során jutunk az
egyensúlyi pontba(Cournot-pont)
• Az outputkombinációk megváltoztatásával
mindkét vállalat profitja növelhető
 Stackelberg-modell
Mennyiség-vezérelt modell
■ Vezető vállalat ismeri a másik reakciófüggvényét
■ Elsőként dönt, nem törődve a követő vállalattal
■ Követő vállalat készen kapja a vezető piacra vitt
mennyiségét, amit beépít saját modelljébe
■ Az információ tehát aszimmetrikus
■ A vezető vállalat a monopolista mennyiséget állítja
elő
 Ganxta Z. és a Kartell
(Azonos költségviszonyok)

 Monopóliumként lépnek piacra,

majd osztozkodnak:
 Bertrand-modell

Árvezérlő duopol modell

Nem kooperatív játék
A disszidálástól való félelem
Tipikus fogoly-dilemma helyzet
 A
JÁTÉKELMÉLETRŐL
 A játék

■ Döntési helyzetek sorozata

■ Készíts stratégiát!!
■ Menj az optimális stratégia mentén!
■ Párkapcsolat, gazdasági élet, snóbli,
póker, sakk, kő-papír-olló…
Az információk

■Tökéletes
■Korlátozott
■Szimmetrikus
■Asszimetrikus
A stratégiai játék

■ - Ellenérdekű felek közötti érdekkonfliktus

■ (aszimmetrikus információk)
■ - A mimikri szent tudománya, azaz a blöff
■ - Egyéni célok és optimalizálás(a kifizetés)
■ - Létezik tökéletes stratégia?
■ - A nemek harca játék
■ (inkább dobj kockával!)
■
 5a 6 6a
5
3a 4 4a
3
2a
2
1a

■
 Játékelméleti modellek

■ - A dollárárverés
■ - A fogolydilemma
■ - Közlegelők tragédiája és a
■ a potyautas magatartás
 A dollárárverés

■ Eladó 500 Ft minimum 1000-ért

■ A Machbet-effektus
 A
FOGOLYDILEMMA
Kifizetési
mátrix Vall Nem vall

Vall -5;-5 0;-10

Nem vall -2;-2

-10;0
Kifizetési Csökkent Emel
mátrix

Csökkent -2;-2 10;-10

Emel
-10;10 +2;+2
 Fogalmi meghatározás

■ A kartell:
■ olyan versenytárs vállalatok közötti titkos,
kifejezetten versenyellenes szövetség, mely a
piacok felosztásával, a termelés
korlátozásával, az árak meghatározásával
korlátozza a versenyt.
A tökéletes összejátszás

■ Kartellegyezmény
■ Megegyezés formális, jogszerű
■ Szervezetileg is kifejeződik
■ Gyakran közös vezetőtestület
■ Centralizált és piacfelosztó kartell
OPEC, OAPEC

■ Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-

én kezdődött, amikor az OPEC arab tagjait magába foglaló
OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi
Szervezete) az akkor zajló jóm kippúri háború hatására
bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az
országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják
Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az
Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai
szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers
kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére
emelték
A második olajkrízis
1979
■ 1979-ben Iránban elűzték az Amerika-barát
shah-ot, és az USA-ellenes Khomeni Ajatollah
vette át a hatalmat. Az események hatására az
országban zavargások törtek ki, amely az USA-
ba irányuló olajszállítás gyakorlatilag teljes
megszűnéséhez vezetett
2015

■ Szaúd-Arábia a világ legnagyobb kőolaj kitermelője volt eddig,

az Egyesült Államok azonban hamarosan megelőzheti, ha
fokozza palaolaj kitermelését. Az ország külföldi
energiafüggősége jelentősen csökkent az egyébként drága és
roppant környezetszennyező módon felszínre hozott
palaolajjal.
■ Ezen kívül Oroszországnak és Iránnak is komoly gazdasági
károkat okoz az olcsó olaj. A két országot azzal gyanúsítják,
hogy Bassár el-Aszadot támogatják a szíriai polgárháborúban.
Az öböl-menti arab országok viszont a felkelők mellett állnak.
 2017 november
■ Hatalmas botrányba keveredett az olajmonarchia uralkodó
háza, a szaúdi királyi család. A családtagok közül 11 embert
tartóztattak le, köztük al-Valíd herceget is, a világ egyik
leggazdagabb emberét.

■ Kétéves csúcsra emelkedett az olaj ára az országban

kirobbant korrupciós botrány hatására, ami hosszabb távon az
üzemanyagok drágulásához vezethet. Az olaj négy hete drágul,
miután a világon felhalmozott készletek zsugorodnak, és az
OPEC, valamint a vele megállapodás kötött kartellen kívüli
olajtermelők a várakozások szerint 2018 márciusa után is
korlátozzák a kitermelést.
A tökéletlen összejátszás

■ Kvázi-kollúzió
■ Informális megállapodások,
háttéralkuk
■ „Gentlemen’s agreements”
■ A fehérabrosz és a golfpálya varázsa
■ Az állami szabályozás
fontossága(GVH)
 Kartellezés a közbeszerzési
pályázatokon
■ Ajánlattevők:
■ Ajánlat-visszatartás
■ Ajánlatelfolytás
■ (utolsó pillanatban visszavonja)
■ Színlelt ajánlattétel
■ (referencia pontul szolgál)

■ Körbenyerés (bid rigging)

■ Információs kartell
(üzleti titkok kiszivárogtatása)
 Az autópálya kartell

■ a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002. júliusában,

illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon
résztvevő vállalkozások - a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az
EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - versenytörvénybe
ütköző megállapodást kötöttek.
■ Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes
összege 7,043 milliárd forint volt, melyet a jogsértő
vállalkozások befizettek
De…

■ Az önköltség a számítások szerint 90 Mrd Ft volt

■ A tisztes haszon 6-7%
■ A beruházást tehát 96 Mrd Ft-ért kellett volna
megvalósítani
■ A valódi ár: 128 Mrd Ft
■ 32 Mrd Ft tisztességtelen haszon
■ 32-7=25 Mrd még így is maradt
 Btk. 420§
■ „Aki közbeszerzés tárgyára, illetve a
koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan a
kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének
befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg
egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a
piac felosztására irányuló megállapodást köt,
vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és
ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
HÁNYAN ÜLNEK
BÖRTÖNBEN??
0 FŐ
 HÁNYAN KAPTAK
FELFÜGGESZTETT
BÜNTETÉST??
0 FŐ
 KIZÁRTÁK-E ŐKET A
KÖVETKEZŐ
KÖZBESZERZÉSEKBŐL?

NEM!!
ÉS MÁR MEGINT A
STRABAG…
Az M6 autópálya titkai
 Kartellezés a közbeszerzési
pályázatokon

■ Ajánlatkérői oldal:
■ Többlet információk juttatása
■ Testre szabott ajánlattétel

■ Vesztegetés, hűtlen kezelés, korrupció

Egy díszkút története
■Óbudai vállalkozó: 3 millió
■Budai vállalkozó : 6 millió
■Pesti vállalkozó: 9 millió
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET! 